Fuvarozási és szállítmányozási ismeretek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fuvarozási és szállítmányozási ismeretek"

Átírás

1 Fuvarozási és szállítmányozási ismeretek főiskolai oktatási segédlet Összeállította: Dr. Bokor Zoltán főiskolai docens Nyíregyházi Főiskola, Általános Közgazdaságtudományi Tanszék A szállítmányozás jelentősége, kialakulása; alkalmazott szerződéstípusok 1.1 A termelés és értékesítés változása a gazdasági integráció hatására: a szállítmányozási funkció iránti igény levezetése Az áru mozgatásával járó költségek igen jelentős arányt képviselnek a termék előállítási költségekből. Általános az a törekvés, hogy az áru mozgatásával kapcsolatos költségek csökkenjenek. A termelés költségei közül általában az árutovábbítással járó költségek csökkenthetők a legkönnyebben. Az árutovábbítás során, a lehetségesek közül a legkedvezőbb változat kiválasztásával lényegesen jobb költségszerkezet alakulhat ki. Növekszik a döntési alternatívák száma, ha az áru továbbítása az országhatáron túlra irányul, vagy az több országon áthaladva jut rendeltetési helyére. Ez esetben már nemcsak a közlekedési eszközök közötti választásról, hanem a lehetséges útvonalak közül a legkedvezőbb változatról is szükséges dönteni. A döntési lehetőségek számának növekedésével tehát bonyolultabbá válik az árutovábbítási feladat ellátása. Csupán az országhatáron túli árutovábbítás igen sok olyan új feladat ellátását igényli, amelyre az országhatáron belüli fuvarozás esetében nem kerül sor. Mindez azt mutatja, hogy a fuvarozási feladatok változatainak növekedésével az árutovábbításhoz kötődő ismeretek meghaladják a termelésirányítás körében kialakultakat. Így a termelésirányítás mellett szükség van olyan ismeretekre is, amelyek mint tevékenységek a termeléstől elkülönülnek, és egyre inkább önállóvá válnak. Ilyennek kell tekinteni az árutovábbítást végző szállítmányozó (speditőr) tevékenységét is. A fejlődő társadalmi munkamegosztás szervezetileg is elkülöníti az áru továbbításával járó tevékenységet a termelési tevékenységtől. Az árut nem lehet csupán a termelés eredményének tekinteni, hanem az eladás komplex céljait szolgáló és kielégítő terméknek. A termék a továbbítással és a megfelelő csomagolással válik értékesíthetővé. Már maga a termelés is egyre több résztevékenységgel egészül ki, amelyek piacteremtő vagy piacmegtartó célokat szolgálnak. A termék piacivá ugyanakkor tétele visszahat a termelésre. A termék alakját, méretét szükség esetében úgy kell pl. megváltoztatni, hogy azzal egyúttal kielégüljön az áru továbbítása és csomagolása iránti igény is. A kizárólagos termelés centrikus szemlélet, ami nem fogadja be a termék méretére, formájára vonatkozó piaci igényeket, egyre kevésbé életképes. Az előbbi megközelítésből következik, hogy a termelést egyre kevésbé lehet a termék fizikai előállításával befejezettnek tekinteni. Mivel a termelés célja az értékesíthető termék előállítása, a termelői és nem termelői fogyasztási igényeknek a kielégítése, ezért teret kell biztosítani a termelésen belül az áru továbbíthatósági, csomagolási és egyéb az értékesíthetőséggel összefüggő igények kielégítésére. Gyakran a tevékenységek 1

2 szervezetenkénti elkülönülésével növelhető egy-egy tevékenység színvonala, illetve csökkenthetők költségei. A termék előállításának, rendeltetési helyig történő továbbításának az együttes költségeit jelentősen befolyásolja az áru fajtája, a továbbítás viszonylata, távolsága. Egyes termékeknél - gyakran éppen az értékesíthetőség érdekben rárakodó anyag és munkaráfordítás miatt - igen magasak a továbbítás költségei. A piac ezeket a rárakodó költségeket automatikusan nem veszi tudomásul. A nagyobb távolságról odajuttatott terméknek ugyanakkor versenyképesnek kell lennie azzal a termékkel szemben, amelyet rövidebb távolságról hoztak el. Az Európai Unióhoz csatlakozással teremtett új piaci helyzetben a termék értékesíthetőségét már nem csupán a termék minősége és ára határozza meg, hanem a csomagolása, reklámozása, a továbbítás megbízhatósága, a kiszolgálás színvonala, költsége is. E piacon való helytállás nemcsak az adott piacon résztvevő termékek minőségével szembeni helytállást jelenti, hanem a felsorolt tényezők alapján teljes körű megmérettetést is igényel. Ezeknek a követelményeknek a hazai piacgazdasági feltételek mellett kell megvalósulniuk. A piacgazdaság a korlátozások megszűntetését és a piac értékítéletének az érvényesülését is jelenti, mind a termékek forgalmazásában, mind pedig a fuvarozásban. Mindez óriási lehetőséget és kihívást jelent. A korábbi termelés centrikus koncepcióval e feltételeknek nem lehet eleget tenni. A régitől eltérő, új felfogásra (koncepció, üzletpolitika, értékesítési terv) van szükség és az ezt érvényre juttató, erre felkészült szakemberekre. Minthogy ez az igen szerteágazó feladat több szakterület kiváló szakemberének a tudását is igényli, összehangolt irányító-szervező munkára van szükség. A gazdasági hatókörök kontinentálissá válása mellett, a külföldi-magyar vegyes vállalkozási konstrukciók interkontinentálissá is bővítik a lehetőségeket és feladatokat. Ahogy tágul a működés horizontja, úgy szélesednek a feladatok, és úgy mutatkoznak meg a szakismereti hiányosságok is. Kétségtelen, hogy a kontinentálissá, főleg interkontinentálissá váló árutovábbításban aránytalanul több, sokoldalúbb szakmai ismeretre van szükség, mint ugyanennek a terméknek az országhatáron belüli értékesítéséhez kötődő árutovábbítás esetében. A kontinentálissá, vagy interkontinentálissá váló feladat többlet teendőire utalnak az alábbiak: előkalkulációs számítások elvégzése a legkedvezőbb fuvarútra, fuvareszközre nézve; különböző bel- és külföldi fuvarozókkal fuvarozási és egyéb szerződések megkötése, a legkedvezőbb fuvarozási eszköz megválasztása; döntés a raktározás kérdésében (magánraktár, közraktár, vámszabadterület, szállítmányozói raktár); az áru vámkezelésre előkészítése, a továbbításhoz szükséges nemzetközi okmányok beszerzése, kitöltése, érvényesítése, hatósági engedélyek megszerzése, biztosítás kötés az árura és a járműre; a benyújtott inkasszók, fuvarlevelek szakszerű és számszerű felülvizsgálása, reklamáció intézése, megállapodás fizetési feltételekben, inkasszálás; folyamatosan működő hírközlő és adatrögzítő berendezés működtetése, minden szakmailag szükséges adat, információ nyilvántartásba vétele; eljárás árukár, áruhiány esetében; folyamatos információgyűjtés az utakról, vámmódosításokról, közlekedési tarifákról, közlekedési hatóságok részéről várható szabályozásváltoztatásokról; utókalkuláció készítése, fuvarfajták elemzése, stb. 2

3 Ez a sokoldalú szakismeret olyan önállóságot jelent, amely elkülönül a termeléstől éppen úgy, mint az értékesítéstől és a kereskedelemtől. Az ilyen típusú feladatok ellátását végzőket hívjuk szállítmányozóknak. 1.2 A szállítmányozás gazdaságtörténeti kialakulásának áttekintése A kereskedelmi áruk különböző országok területén való továbbítását kezdetben maguk a kereskedők látták el. Ennek érdekében a kereskedőknek el kellett tudni igazodni a korra jellemző írott és íratlan törvények, kialakult szokások között. Így a kereskedő munkájának részét képezte az áru értékesítése mellett, annak továbbítása, illetékek, vámok fizetése, követelések behajtása. Jelentős szerepe volt a pénzt helyettesítő csereáruknak. Így azután az árujával utazó kereskedő minkét irányban áruval közlekedett, eladott, hogy másfajta árut vegyen. Kialakultak a kereskedelmi útvonalak. A kereskedelmi útvonalak mentén élők egymással kereskedhettek, s az árucsere forgalom és az útvonalakon haladás lehetősége felvirágoztatta e népek (városok) gazdaságát. A kereskedők között kialakult, állandósulttá vált kapcsolat lehetővé tette, hogy a kereskedő már nem utazott együtt a karavánjával. Az áru továbbításával alkalmazottját, később a karavánnal rendelkező vállalkozót bízta meg. Az áruk értékesítésével a követelések behajtásával a kereskedők egymást bízták meg kölcsönösen. Így a kereskedő később a csak kereskedelemmel foglalkozott. Erre szükség is volt, mert a kereskedelmi útvonalak mentén egyre nagyobb volt az áruforgalom, létrejöttek a kereskedővárosok. A kereskedők jutalékért, a megbízó javára adásvételi szerződést is kötöttek. A kisázsiai kereskedőkhöz hasonlóan virágzott fel az egyiptomi, főniciai, görög, kínai kereskedők üzlete. Az itáliai városállamok a Hansa városok ügynökei voltak. A Hansa városok kereskedelmi szövetséget hoztak létre. Tevékenységüket kibővítve később fuvarozást is vállaltak a kereskedelem mellett. A Marco Polo-i kereskedők esetében a teherhordó állatokból álló karaván (a közlekedési eszköz) is a kereskedő tulajdona volt. Kialakult a shipper típusú kereskedőréteg, amely flottával is rendelkezett. Ezekben az esetekben a kereskedelmi funkció magában foglalta a fuvarozás funkcióját is. Az ipari forradalom e téren is jelentős változást hozott. A közlekedést a technikai eszközök fejlődése közül a gőzgép feltalálása forradalmasította. A gőzgép feltalálásával kialakult a vasút és a hajózás, mint az alapvető közlekedési ág. Ez tette lehetővé, hogy az áruk egyre nagyobb távolságról, illetve távolságra kerüljenek. Újabb világrészek kapcsolódhattak be a kereskedelembe (India, távol-kelet). A közlekedési eszközök folyamatosan továbbították mások áruit, így kialakult a fuvarozás, mint önálló, a kereskedelemtől leszakadt tevékenység. A fuvarozás azonban nemcsak önállóvá vált, hanem tevékenysége is egyre fontosabb lett. Megbecsülést szereztek, így a fuvarost, mint szakmát az iparossal és kereskedővel megegyező megbecsülésben részesítették. Ahogy nőttek azok a viszonylatok, amelyekben a kereskedőknek árut kellett továbbítaniuk, úgy vált természetessé, hogy egy kereskedőnek több fuvarossal is kapcsolatba kellett kerülnie. A fuvarosoknak (vasút, hajó) eltérő szerződéses rendszerük, tarifájuk, felelősségi, kártérítési gyakorlatuk volt. Az ezekben való eligazodás meghaladta a kereskedők lehetőségét, ezért megfigyelhető volt, hogy a kereskedők és a fuvarosok között megbíztak egy harmadik 3

4 személyt, a szállítmányozót, hogy lássa el a különböző fuvarosokkal való szerződéskötést önállóan, saját nevében, de a megbízó számlájára. A szállítmányozó feladata volt az írott és íratlan fuvarozási feltételrendszerben való eligazodás, az áru továbbításának a szervezése, figyelemmel kísérése. Az országonként eltérő szerződéses feltételek és működési szabályok alapos szakmai jártasságot igényeltek a speditőrtől. Országhatáron belül is több vállalkozás tulajdonában voltak a vasutak. Minden vasúttal külön-külön szerződést kellett kötni. Az árut az egyik vasút vasúti kocsijából a vonalszakasz végén át kellett rakatni a másik vasút vasúti kocsijába. A vasutak közötti áru újra feladása, átrakása új szerződés megkötésével járt. Vasutanként eltérőek voltak a fuvarozási határidőre és a fuvarozási feltételrendszerre vonatkozó előírások. A nemzeti kereteken túlnövő kereskedés további új feladatot jelentett a speditőrnek. A multinacionális vállalatok a világ valamennyi országára kiterjedő árufuvarozást igényeltek, aminek az egyre tökéletesített technikával rendelkező közlekedés eleget is tudott tenni. Ebben az új kihívásban helyt kellett állni a speditőrnek is, és ismereteit nemzetközi szinten, több kontinensre is ki kellett terjesztenie. Ezen túlmenően szakosodtak is a speditőrök, és a megegyező feladatellátásra tekintettel kialakult a belföldi és a nemzetközi szállítmányozás. 1.3 A szállítmányozás kialakulása hazánkban a II. világháborúig A fuvarozás kereskedelemtől és termeléstől leszakadása, önállóvá válása hazánkban is bekövetkezett, azonban a nyugati országokhoz képest némi késéssel. A fuvarozás ui. infrastruktúra igényes, s hazánk nem rendelkezett közlekedési infrastruktúrával. Széchenyi István szerep az infrastruktúra szükségességének felismerésében nemzeti fejlődésünk szempontjából óriási jelentőségű (vasút, gőzhajó, folyamszabályozás). A megindított folyamatot viszont késleltette a szabadságharcot követő időszak elnyomó politikája. Elmaradásunk a nyugati országok közlekedési kiépítettségéhez képest jelentős volt. Az osztrák magyar monarchia integrált gazdasági egység volt. Exportja gépekből, berendezésekből, a korszak fejlett termékeiből állt. Ezekért a termékekért jelentős behozatala volt gyarmati és trópusi országok termékeiből (kávé, kakaó, fűszer, gyapot, stb.). Hazánk külkereskedelmi szerepe nem volt jelentős az ország önállóvá válásával. A fuvarozás felvirágzása a vasút kiépítésével kezdődött. A nemzetközi kereskedelemből importálható termékek továbbra is osztrák közvetítéssel kerültek be az országba. A vasutak igyekeztek előmozdítani a kereskedelmet és az áru értékének beszedésére is vállalkoztak. Ezzel lényegesen könnyebbé vált a kereskedők munkája. Hagyományos magyar export termék volt az arany és az élőállat. A századfordulótól jelentőssé vált a gabona is, mint export termék. Ilyen feltételek mellett a szállítmányozás csak a nemzetközi viszonylatban működött. Már 1875-től rendelkezünk kereskedelmi törvénnyel (1875. évi XXXVII. tc.). Ebben található az első törvényi utalás a szállítmányozásra:...áruk továbbküldésének elvállalása: szállítmányozási ügylet. Ha valaki fuvarosok, hajósok nevében, de más rovására eszközli és ilyen ügylettel iparszerűleg foglalkozik, szállítmányozó. A szállítmányozás tehát a küldemények továbbküldésével foglalkozik és nem a küldemények továbbvitelével, mint a fuvaros. Van olyan megközelítés is, amely szerint a speditőr kereskedő, aki a feladó nevében fuvarozási szerződést köt, csomagol, az árut megjelöli, fuvarlevelet, kísérőokmányt állít ki, biztosítást köt és áruátadást végez. Más megközelítésben pedig a speditőr bizományos, aki a megbízó részéről elad. Ismét más megközelítésben a szállítmányozó a feladó nevében 4

5 továbbítja a küldeményt. A felsoroltak azt mutatják, hogy hogyan próbálta a hazai jog megkeresni a szállítmányozó (speditőr) helyét a magánjogban (polgári jog). A múlt század végén hazánkban is megalakultak, főleg osztrák tőkével, a szállítmányozó cégek. A híres szállítmányozó cégek hazánkban is működtek (pl. Schenker). Ezek az osztrák cégek kitűnő és sok évtizedes nemzetközi kapcsolattal rendelkeztek. A szállítmányozás, mint vállalkozás inkább szellemi tőkebefektetést igényelt. Ehhez képest viszonylag alacsony tőkeigényt támasztott a működéshez szükséges segédeszközök megteremtése (iroda, adminisztráció, szakmai okmányok és könyvek). Bár a legnagyobb értékű tőkebefektetésnek a szellemi tőkét kell tekinteni, nem hanyagolható el a forgótőke szükséglet sem, amelyre a költségek kifizetéséhez van szükség addig, amíg a végelszámolásnál a magbízótól a speditőri illeték meg nem érkezik. A termelők, kereskedők gazdasági megfontolásai mutatják, hogy olcsóbban lehet a küldeményt a rendeltetési helyre juttatni, ha ezért csak speditőri jutalékot kell fizetni, mintha a kereskedőnek vagy termelőnek magának (saját apparátusával) kellene a szükséges szervezési feladatokat elvégezni. Ha volt is olyan árutovábbítási feladat, amit a kereskedő vagy termelő maga végzett, valamennyi feladat ellátására képtelen volt. Speditőri feladatnak maradt meg pl. a vámügyek intézése: vámkezelésben közreműködés, vámokmányok kiállítása, vámraktározás, stb. Ugyanakkor a nagy speditőr cégek sem tudtak minden feladatot magukra vállalni, ezért megbíztak kisebb speditőröket egy-egy feladat ellátására. Ez vezetett a speditőri szakosodáshoz. A táskás speditőr olyan szakosodott speditőr, aki csak egy-egy szakterülettel foglalkozik (pl. vámügyek), aminek az elvégzéséhez elegendő volt az aktatáska, amelyben a vámkódex és vámokmányok, stb. elhelyezhető volt. A táska volt az iroda, felszereléssel együtt. A monarchia alapvetően nem volt magyar érdekeltségű. Minden fontosabb központ Bécsben működött. Így a szállítmányozók is ott működtették székhelyüket. Ez szükségszerű is volt, mert Bécshez kötődött az export-import forgalom és az erre települő spedíció is. Bécsben kialakult és egész Európában nagy elismerést váltott ki az ún. bécsi speditőr iskola. Ez nem oktatási intézmény volt, hanem egy speditőri irányzat. Természetesen jó szakmai-tanulási lehetőséget is nyújtottak ezek a speditőrök, és a magyar szállítmányozók közül sokan közvetve vagy közvetlenül ott sajátították el a szakmai ismereteket. Hazánk függetlenségével megszűnt a monarchiához tartozás, de a bécsi speditőr iskola helyét semmi sem tudta pótolni. Ezekkel a cégekkel a magyar speditőrök továbbra is együttműködtek. Ez az együttműködés pedig azoknak az üzleti formáknak az elsajátítását tette szükségessé, amely a bécsi iskolában honos volt. 1.4 A szállítmányozás helyzete hazánkban a II. világháború után A belföldi szállítmányozás a II. világháborúig hazánkban nem különült el a nemzetközi szállítmányozástól. A Polgári Törvénykönyv jelenleg sem, és korábban sem különítette el egymástól a két szállítmányozási formát. Egy időben azonban szervezetileg elkülönítették, és külön szervezetként működött a belföldi és a nemzetközi szállítmányozás. Erre az 1948-ban létrejött államosítások teremtettek lehetőséget. A szállítmányozási tevékenységet is beépítették a direkt gazdaságirányítás rendszerébe és létrehozták azokat a szervezeteket, amelyek a központosított irányítási rendszernek legjobban megfeleltek. 5

6 A nemzetközi szállítmányozást a hozzáfűződő devizagazdálkodási, kiviteli-behozatali ellenőrzés biztosítása érdekében központosították és kizárólagos állami feladatnak tekintették. Létrehozták azt a monopol vállalatot (Masped), amely kizárólagos vállalati és hatósági jogokat kapott. Az ország külkereskedelmi forgalma is magán hordozta a monopol jelleget és ennek gyakorlását az erre a feladatra szakosodott állami vállalatokra osztották (Agrimpex, Nikex, Minimpex, Ferunin, stb.). A belföldi szállítmányozás ellátására létrehozott szervezetként működött a Belsped. Miután az egyik szervezet csak az egyik (nemzetközi), a másik szervezet csak a másik (belföldi) szállítmányozást végezhette, a szervezetekre bontott tevékenység két részre szakította a szállítmányozást. Még a minisztériumi felügyelet is széjjelvált, mert a Masped felügyeletét a Külkereskedelmi-, míg a Belsped felügyeletét a Közlekedési Minisztérium látta el. A Maspednek kizárólagossági körébe tartozott: a tengerentúli kikötői forgalom, a nemzetközi gyűjtőforgalom, vásári és kiállítási áruk, túlsúlyos, nagy terjedelmű, különleges elbánást igénylő áruk, a bérmentesítés és fizetési feltételek miatt szállítmányozási közreműködést igénylő áruk, speciális szolgáltatást /fűtést, hűtést/ igénylő áruk, élőállat küldemények. A felsorolás ma már történelmi jelentőségű, de szükséges annak megismeréséhez, hogy hogyan csoportosította az állam a monopol vállalathoz a szállítmányozás legkülönbözőbb területét. Ezenkívül a Masped állami felhatalmazással hatósági feladatot is végzett, pl.: fuvarlevél felülvizsgálás, útvonal előírás, visszatérítés intézése, valamennyi export import fuvarszámla ellenőrzése. A Masped akkoriban 22 határkirendeltséggel rendelkezett. A monopolhelyzet kialakítását, az akkori gazdaságpolitikai megfontolások miatt az indokolta, hogy devizakülföldivel a szerződéses jogviszonyt csak a kijelölt vállalat hozhasson létre. Ezzel elkerülhetőnek látszott a magyar vállalatok közötti verseny (aláígérés), amelyet a hiánygazdálkodás viszonyai között, a szűkös devizahelyzetben hátrányosnak ítéltek meg. Gazdasági életünkben bekövetkezett változások újfajta megítélést tettek szükségessé. A külkereskedelmi vállalatok 1968 után növelhették önállóságukat, életre kapott a szállítmányozási tevékenység is. A megbízó már az egész útvonalra előírhatta a fuvarozót és a szolgáltatót, de a Masped igénybevétele a számára fenntartott monopol feladatok ellátásában továbbra is kötelező volt. A külkereskedelmi vállalatok egyre inkább tevékenységük indokolatlan korlátozását látták a meglévő konstrukcióban és a monopólium elleni tiltakozás eredményeként 1972-ben nemzetközi spediciós jogot kapott a Raabersped, a GySEV leányvállalata. Ez a megbízás a konténerfuvarozásra, és néhány egyéb árut magába foglaló szállítmányozásra terjedt ki. A Masped és a Hungarocamion 1982-ben létrehozta közös vállalatát a Hungarosped-et, általános szállítmányozási feladatok ellátására. Korlátozott nemzetközi szállítmányozási tevékenységet végezhetett a Hungarocamion, a Volán vállalatok, a MÁV, a MÁVTRANSZ és az Interlichter bérhajóuszály vállalat. Mintegy külkereskedelmi vállalat szállítmányozási osztálya 6

7 keretében működött a nemzetközi szállítmányozás gyakorlata. Hatáskörükbe tartozott a szárazföldi export és import forgalom. A szállítmányozási tevékenységet végző vállalatok köre 1989-től bővült és teljes körű szállítmányozásra 5, míg korlátozott szállítmányozás ellátására 15 vállalat kapott működési engedélyt. A rendszerváltást követően megjelentek a külföldi szállítmányozó és hajózási vállalkozók: Magyarországon irodákat nyitottak és ügynökségeket létesítettek. Ilyenek pl. a LEP, Schenker, Hapag, stb. Megjelentek a hazai szállítmányozói piacon a konténerfuvarozó hajóstársaságok is, jelentős versenyt támasztva a hazai speditőrökkel szemben. Fuvarozásaikat point-point díjakkal végezve alacsonyabb árszintet teremtettek (Maersk Line, Sealand, stb.). A nemzetközi szállítmányozás liberalizálására hazánkban jan. 1-jével kerül sor. A rendelkezések értelmében nemzetközi szállítmányozást bárki alanyi jogon végezhetett. Óriási versengés indult meg és a piaci szereplők úgy biztosították a szállítmányozás gyakorlásának a jogát a maguk számára, hogy az alakuló cégek tevékenységük között feltüntették a szállítmányozást is. Így a cégjegyzékben mintegy 1200 olyan cég volt található, amelyek tevékenységeik között feltüntették a nemzetközi szállítmányozást, mint gyakorolható tevékenységet. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nemzetközi szállítmányozással ténylegesen ennyien foglalkoztak, a szám csupán azt jelzi, hogy ennyien potenciálisan végezhetnék. Ha nem is 1200-an, de elég nagyszámban végzik ténylegesen a szállítmányozást. Valószínű, hogy a liberalizált fuvarozási területekhez hasonlóan (pl. taxi, nemzetközi árufuvarozás, stb.) itt is többen vannak, mint amennyire a piaci megítélés alapján szükség lenne. Ez eredményezte, hogy az alakult új cégek között gyakori volt a vita, egymás ügyfelének elcsábítása, megszerzése miatt és nem volt mentes e szakma sem a tisztességtelen piaci magatartástól. Szükséges volt a tisztességesen működő szállítmányozók tömörülésére, amely védettséget biztosított a gyorsan meggazdagodni akaró társaikkal szemben. Létrehozták a Speditőr Egyesülést és ezzel a szakma maga próbálta kirekeszteni a nem odavalókat, azzal, hogy azokat nem vették be maguk közé tagnak. Más irányú változások is mutatkoznak, bonyolultabbá téve a hazai szállítmányozói piac helyzetét. Egyre gyorsabban terjedt a konténerfuvarozás. Különösen a tengerentúli viszonylatban vált növekedése meghatározóvá. Ebben a hazai szállítmányozók alig jutottak lehetőséghez. Éreztette hatását a hazai termelésszerkezetben bekövetkezett változás is. Csökkent az export és az importforgalom. A jelentős termelési visszaesések hiányt jelentettek az elszállítandó áruk mennyiségében is. A kombinált fuvarozás (Ro-Ro és a Ro-La) is jelentős forgalomelszívó hatást fejtett ki. A külföldi eladók a paritásaikat úgy alakították, hogy bekapcsolhassák a saját speditőreiket a küldemények továbbításába. Számos magyar cég került külföldi tulajdonba. Ezekben az esetekben a külföldi tulajdonos európai üzletháza intézte a fuvarozást és a szállítmányozási feladatok ellátását. Lényegesen megváltozott a megbízók köre is. Korábban minden forgalmat külkereskedelmi vállalat intézett, vagyis jelent meg megbízóként, ezzel szemben napjainkban mintegy 50 ezer jogi személyiségű gazdasági társaság képezi a megbízói kört. 1.5 A szállítmányozás jelenlegi helyzetének áttekintése A szállítmányozók egy része csak belföldi, más részük nemzetközi szállítmányozást végez. Néhány tőkeerős cég mind belföldi, mind nemzetközi szállítmányozási megbízást is vállal. A szállítmányozók között a tőkeerős - általában állami - szállítmányozók mellett megjelentek a 7

8 tőkeszegény magáncégek is. Érezhető a magyar és nyugati vegyes vállalatok jelenléte. A speditőrök tőkeerősségük szerint is jelentősen szóródnak. Egyre több olyan vegyes vállalat is végez szállítmányozást, amelyen belül igen magas a külföldi tulajdonarány. A nagyobb cégek egy jelentős része jól képzett apparátussal rendelkezik, a szállítmányozás valamennyi területéhez ért és ilyen megbízást biztonsággal vállalni is tud. Ugyanakkor a szállítmányozók körében is érezhető a tőkehiány. Sokan tönkrementek azok közül, akik csak telefonnal és szaktudással rendelkeztek, de nem volt annyi tőkéjük, hogy fedezetet nyújtson a fuvardíjak kifizetéséhez a szállítmányozási jutalék megérkezéséig. Ma is állandósult panasz a tisztességtelen piaci magatartás miatti szakmai becsület lejáratása. Az alanyi jogon mindenkit megillető lehetőség mellett nem volt mód a megfelelő vállalkozók kiválasztására. Fontos hiánypótlásnak kell tekinteni a Magyar Szállítmányozók Egyesülete kiadásában megjelent Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek meghirdetését. Hiányos a szállítmányozók képzése is. Lényegileg alig megoldott. A szükséges szakképzettségi szint megállapítása is várat magára. Különösen nagy a hiányosság a nyelvtudásban. Szállítmányozást, de különösen nemzetközi szállítmányozást nyelvtudás nélkül nem lehet ellátni. A nemzetközi viszonylatban dolgozó szállítmányozók körében a specializáció irányába való eltolódás figyelhető meg. Az árutovábbítás terén a jelentősebb szakosodási irányzatok az alábbiak: belföldi és nemzetközi gyűjtőforgalom, hűtő- és szárazárus kocsirakományú küldemények forgalma, konténerfuvarozás, kombináltfuvarozás. A szakosodás másik irányaként alakult ki az ömlesztett árukkal foglalkozók, az élelmiszer továbbítását vállalók és a veszélyes áruk továbbítását végzők köre. A szakosodott tevékenységeket egy-egy kiemelt ország viszonylatában is végzik. Kialakult az interkontinentális viszonylatban árut továbbítók köre is. A jelenleg szállítmányozást végzők tevékenység szerinti megoszlása belföldi és nemzetközi szállítmányozás esetében; belföldi szállítmányozás: rakodás, anyagmozgatás; raktározás, tárolás; árugyűjtés, terítés; háztól-házig fuvarozás; egységrakomány-tervezés, csomagolás; járművek bérbeadása; bel- és külkereskedelmi ügyletek közvetítése; piackutatás, reklám; ártervek és egyéb kalkulációk készítése, szaktanácsadása; fuvardíj-elosztási rendszerek kialakítása, működtetése; ellátási-elosztási rendszerek kialakítása, működtetése; egyéb az árutovábbításhoz kapcsolódó szolgáltatások. Nemzetközi szállítmányozás (a belföldi szállítmányozás mellett végzett tevékenységek): határspedíció; vámkezesség nyújtása; 8

9 vámudvar; külkereskedelmi forgalomban közúton, vasúton, illetve konténerben fuvarozott küldemények teljes körű vámügyintézése; reexpediálás (okmánycsere, áruátrakás); vám- és konszignációraktározás; árutárolás zárt és nyitott területen; rakodás, rakományigazítás, mérlegelés; nemzetközi darabáru- és konténerforgalom szervezése; nemzetközi gyűjtőforgalom szervezése; vasúton fuvarozott küldemények fel- és elfuvarozása; útadó szedése; vámfelügyelet; futárszolgálat; szállítmánybiztosítás intézése; egyéb kapcsolódó szolgáltatások. A felsorolásból is kitűnik, hogy a szállítmányozók a klasszikus szállítmányozási tevékenység mellett igen sokfajta a szállítmányozáshoz kötődő, a piaci igényeknek megfelelő feladatot látnak el. A szállítmányozási tevékenység végzésében résztvevő egyre nagyobb számú szállítmányozó között kialakult a verseny. Ez a verseny minőségi és árverseny formájában működik. A minőségi követelmények a nemzetközileg elfogadott tanúsítvány szerinti működésre serkentenek. Az árversenyt a szállítmányozók eltérő ráfordításai, a működéshez felhasznált lekötött tőke nagysága határozza meg. A szakképzettség megszerzése érdekében a Magyar Szállítmányozók Szövetsége szorgalmazza a speditőrök képzését alapozó és magasabb szinten egyaránt. A már működő szállítmányozók esetében azonban egyre jelentősebben bontakozik ki az a törekvés, hogy a szállítmányozók rendelkezzenek munkájuk elvégzésének alkalmasságát bizonyító tanúsítvánnyal. A nemzetközi szállítmányozást végzők esetében különösen fontos, hogy a külföldi megbízó bizalmát megszerezzék, a jártasságot elismerő tanúsítás útján. Az ISO 9002 szabvány a szolgáltatásra, így a szállítmányozásra is kiterjed. Ezzel lehetővé vált, hogy a szállítmányozási tevékenységben minőségbiztosító rendszer működhessen. Ezzel a szolgáltatások olyan minőségi jellemzői is meghatározásra kerülhettek, mint a hatékonyság, a kényelem, a hitelesség, a goodwill, a vállalati image. Egyben annak a lehetősége is megnyílt, hogy a marketing lefordítható legyen a fogyasztói szükségletekre, termékekre és a szolgáltatásokra, alkalmassá válhat a vevők minőségi értékítélete kialakítására is. A konkurencia harcban a minőség felértékelődik. A minőséget biztosító tanúsítvány a versenyben előnyt nyújt azoknak, akik azzal rendelkeznek. A ma előnye azonban rövidesen, az egyre bővülő nemzetközi kapcsolatok kiszélesedésével létszükségletté válik. Szinte működésképtelen lesz az a szállítmányozó - különösen nemzetközi szállítmányozás végzése esetén - aki nem rendelkezik a megfelelőségét bizonyító tanúsítvánnyal. Jelenleg a minőség tanúsítványnak a megszerzése érdekében a szabvány irányelvei alapján minőségügyi kézikönyvet állítanak össze és gondoskodnak annak alkalmazásba hozataláról. Az ily módon már működő rendszert külső auditálók vizsgálják annak megállapítása érdekében, hogy megfelelnek-e az ISO/EN követelménynek. A megfelelés esetében határozott időre szóló tanúsítványt adnak ki. 9

10 1.6. Fuvarozási és szállítmányozási szerződés A szerződéses kötelem megegyezésen alapuló kétoldalú jogügylet. A Ptk. alapján a fuvarozási szerződés az eredménykötelmek (akkor teljesített, ha eredmény van), a szállítmányozási szerződés az ügyviteli kötelmek (a tevékenység elvégzése a lényeg, nem az eredménye), ezen belül a bizomány típusába tartozik Fuvarozási szerződés Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni. A szerződés a fuvarozás elvállalásával jön létre. Jogszabály kimondhatja, hogy a küldemény átvétele jelenti (real kontaktus) a fuvarozás elvállalását. Ha a szerződő felek a fuvarozásról fuvarlevelet állítanak ki, a fuvarlevél bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét, illetőleg a küldemény átvételét. Az átvétel napja - amíg mást nem bizonyítanak - az a nap, amelyen a fuvarlevelet a fuvarozó aláírta (lebélyegezte). Jogszabály a fuvarlevél kiállítását - meghatározott alakban és tartalommal - kötelezővé teheti. A feladó kívánságára a fuvarozó köteles a fuvarlevél általa aláírt (lebélyegezett) másodpéldányát a feladónak átadni vagy a küldemény átvételéről elismervényt adni. A felek jogai és kötelezettségei A feladó köteles a küldeményt úgy csomagolni, hogy a csomagolás azt megóvja, és a küldemény mások személyét vagy vagyonát ne veszélyeztesse. Ha felismerhető, hogy a csomagolás ezeknek a követelményeknek nem felel meg, a fuvarozó a küldemény továbbítását csak a feladó írásbeli kívánságára és csak akkor vállalhatja, ha az mások személyét vagy vagyonát nem veszélyezteti. A feladó köteles a fuvarozónak a küldemény továbbításához vagy útközben szükséges hatósági kezeléshez a megfelelő okmányokat átadni. Míg ez meg nem történt, a fuvarozó a küldemény átvételét megtagadhatja. A fuvarozó köteles az átadott okmányokat megfelelően felhasználni. A fuvarozó köteles a fuvareszközt a megfelelő időben és helyen, fuvarozásra alkalmas állapotban kiállítani és - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a fuvarozást haladéktalanul megkezdeni. A küldemény berakása a feladót, kirakása a címzettet terheli, ha a jogszabály másként nem rendelkezik. Ha fuvarozó a küldemény átvétele előtt a megfelelő fuvareszköz kiállításával késlekedik, a feladó elállhat és - kártérítésként a berakás eredménytelen megkísérlésből eredő költségeket, valamint a más fuvarozónak kifizetett fuvardíjtöbbletet követelheti, - a küldemény elveszése vagy megsemmisülése, illetőleg késedelemből származó értékcsökkenése (megrongálódás, áru megromlása) esetében pedig követelheti a küldeménynek az értékét, illetőleg az értékcsökkentést. Ezt a jogát azonban csak akkor érvényesítheti, ha fuvarozóval közölte a küldemény tárgyát, vagy arról a fuvarozó e nélkül is tudott, vagy tudnia kellett. 10

11 Ha a feladó késlekedik a berakással, a fuvarozó kárának megtérítését követelheti, és el is állhat a szerződéstől. A fuvarozónak a küldemény továbbításakor a gazdaságosság és a küldemény biztonságának figyelembevételével kell eljárnia. A fuvarozó köteles a feladó utasításait követni. Jogszabály azonban a feladó utasítási jogát korlátozhatja. Ha a fuvarozó olyan utasítást kap, amely veszélyezteti a fuvarozás gazdaságos, gyors és biztonságos teljesítést, köteles erre a feladó figyelmét haladéktalanul felhívni. Ha a feladó az utasítást írásban megismétli, a fuvarozó köteles azt a feladó veszélyére és költségére végrehajtani, meg kell azonban tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtásával veszélyeztetné mások személyét, vagy mások vagyonát. Ha a fuvarozás akadályba ütközik, a fuvarozó köteles a feladótól haladéktalanul utasítást kérni, a fuvarozó e kötelezettségét jogszabály korlátozhatja és ki is zárhatja. A feladó a fuvardíjnak az akadály felmerülésig járó arányos részét és a fuvarozó költségeit köteles megfizetni, amennyiben azok meg nem fizetésével gazdagodnék, továbbá akkor is, ha a fuvarozó bizonyítja, hogy az akadályt a fuvarozás körén kívül felmerült ok idézte elő. A fuvarozó köteles a feladót a fuvarozás lebonyolításával kapcsolatos minden lényeges körülményről haladéktalanul értesíteni. Az ennek elmulasztásából eredő károkért felelős. Az értesítési kötelezettség különösen akkor áll fenn, ha a küldeményt kár érte, ha a fuvarozási határidő lényeges túllépése várható, ha a küldemény épsége veszélyben van, vagy a küldemény kiszolgáltatása nem lehetséges. Az értesítési kötelezettséget jogszabály korlátozhatja. A feladó a fuvarozás megkezdése előtt a szerződéstől elállhat, köteles azonban a fuvarozó kárát megtéríteni. A feladót a küldemény kiszolgáltatásáig, illetőleg amíg a címzett a küldeménnyel nem rendelkezett, megilleti az a jog, hogy a küldeménnyel rendelkezzék. Ebben a jogkörében a küldeményt útközben feltartóztathatja, visszairányíthatja, más címzettet vagy rendeltetési helyet jelölhet ki. A feladót terheli az utólagos rendelkezésével felmerülő díjtöbblet és költség. A fuvarozó a küldemény megérkezéséről a címzettet haladéktalanul köteles értesíteni. Az értesítés vétele után a küldemény a címzett rendelkezésére áll. A küldemény megérkezéséről szóló értesítés vétel előtt a címzett a küldemény biztonsága és az átvétel előkészítése érdekében utasításokat adhat a fuvarozónak. Az utasítások a fuvarozót csak akkor kötelezik, ha nem ellentétesek a feladó rendelkezéseivel. Az utasításokból eredő költség a címzettet terheli. Jogszabály a címzett utasításadási jogát korlátozhatja. Ha a küldeményt nem lehet kézbesíteni, vagy a címzett az átvételkor esedékes követeléseket nem egyenlíti ki, a fuvarozó köteles a feladót haladéktalanul értesíteni és a küldeményt a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni. 11

12 A küldemény megérkezéséről szóló értesítés vétele után a fuvarozó elleni igényeket a feladón kívül a címzett is érvényesítheti. Bármelyik fél részéről történő érvényesítés a másik félnek ezt a jogát megszűnteti. A fuvarozó a küldemény fuvarozását más fuvarozóra is bízhatja. A fuvarozásban résztvevő fuvarosok egyetemlegesen felelősek, ha azonban a további fuvarozókat a feladó jelölte ki, minden fuvarozó önállóan felel. Több fuvarozó közreműködése esetében mindegyik fuvarozó követelheti az őt illető díj és költségek kiegyenlítését. Az első fuvarozó azonban érvényesítheti a feladóval szemben az őt követő, az utolsó fuvarozó pedig a címzettel szemben az őt megelőző fuvarozók díj- és költségkövetelését. A fuvarozó a fuvarozási díj, továbbá a fuvarozásra szükséges és hasznosan fordított költségek megtérítését követelheti. A fuvarozót a fuvardíj és költségek erejéig zálogjog illeti meg azokon a dolgokon, amelyek a fuvarozással kapcsolatosan birtokába kerültek. A zálogjogot a fuvarozó a többi fuvarozó előtte ismert követeléseinek biztosítására köteles érvényesíteni, ha ezt elmulasztja, az előző fuvarozókkal szemben kezesként felel. A fuvarozó zálogjoggal biztosított követelését a zálogtárgyból más zálogjogosultakat megelőzően, bírósági eljárás nélkül, a kereskedelmi forgalomban való értékesítéssel elégítheti ki. A fuvarozó és a feladó felelőssége A késedelmes fuvarozó a késedelem tartalmához mért, legfeljebb azonban a fuvardíjnak megfelelő összegű kötbért köteles megfizetni. A károsult a kötbért meghaladó kárának megfizetését akkor követelheti, ha a fuvarozó a határidőben való teljesítéshez fűződő érdek ismeretében írásban vállalta a határidő megtartását és nem bizonyítja, hogy a késedelmet tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. A felelősség e korlátozását nem lehet alkalmazni arra, aki alkalomszerűen vállalkozik fuvarozásra. A fuvarozó felelős azért a kárért, amely a küldemény átvételétől a kiszolgáltatásait terjedő idő alatt a küldemény teljes vagy részleges elveszéséből, megsemmisüléséből vagy megsérüléséből keletkezett kivéve, ha a kár a./ a fuvarozó tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok, b./ a küldemény belső tulajdonsága, c./ a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága, d./ a feladó által végzett berakás, illetőleg a címzett által végzett kirakás, vagy e./ annak következtében állott elő, hogy a feladó, a címzett vagy az általuk rendelt kísérő nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, ideértve azt az esetet is, ha a feladó a szükséges okmányokat nem adta át, vagy nem jól töltött ki, továbbá, ha a fuvarozót nem tájékoztatta a küldemény kívülről fel nem ismerhető rendkívüli értékéről. A fuvarozót terheli annak bizonyítása, hogy a kárt a tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta, a feladót, illetőleg a címzettet terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem a küldemény belső tulajdonságára vezető vissza. A csomagolás hiányosságát a fuvarozó, azt, hogy a kár nem ennek következtében állott elő, a feladó, illetőleg a címzett köteles bizonyítani. Ha a berakást a feladó, illetőleg a kirakást a címzett végzete, őt terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem a berakás, illetőleg a kirakás következtében állott elő. 12

13 A feladót, illetőleg a címzettet terheli annak bizonyítása, hogy ő, illetőleg az általa rendelt kísérő úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. A küldemény teljes vagy részleges elveszése, illetőleg megsemmisülése esetében a fuvarozó fuvardíjra, illetőleg a fuvardíj arányos részére nem tarthat igényt, köteles továbbá megtéríteni az elveszett dolog értékét. A küldemény megrongálódása esetében a fuvarozó választása szerint vagy az értékcsökkentés megtérítésére, vagy pedig a rongálódás kiküszöbölésére köteles. Ha kárt a fuvarozó szándékosan okozta, az ebből eredő minden kárért felelős. Ha az átvételkor felismerhető, hogy a küldemény hiányos vagy sérült, a fuvarozóval szemben az igényt haladéktalanul érvényesíteni kell. Ennek elmulasztása jogvesztéssel jár. Az átvétel után csak három napon belül és csak akkor lehet a fuvarozóval szemben igényt támasztani, ha a hiányt vagy sérülést az átvételkor nem lehetett felismerni. A fuvarozási szerződés alapján támasztható igények egy év alatt elévülnek. Az elévülés kezdő időpontja a küldemény kiszolgáltatásának időpontja, illetőleg az az időpont, amikor a küldeményt ki kellett volna szolgáltatni. Ha a fuvarozási szerződésből eredő igény érvényesítése előzetes eljárás lefolytatásától függ, az eljárást megindító felszólítás, az elévülést nem szakítja meg, de az eljárás időtartama az elévülési időbe nem számítható be. Ha a feladó írásban utasította a fuvarozót arra, hogy a küldeményt a csomagolás hiányossága ellenére vegye át, a csomagolás hiányossága következtében a fuvarozóra vagy más személyre háruló kárt köteles megtéríteni és viseli a küldeményben keletkezett kárt is Ha pedig a fuvarozó a csomagolás kívülről észrevehető hiányossága ellenére anélkül vette át a küldeményt, hogy erre a feladó írásban utasította volna, a csomagolás hiányossága következtében a fuvarozóra vagy más személyre háruló kárt, valamint a küldeményben keletkezett kárt fele részben a fuvarozó, fele részben a feladó viseli. Harmadik személyekkel szemben a fuvarozó köteles helytállni, a feladótól azonban a felelősség általános szabályai szerint megtérítést követelhet. Ha a küldeményt az országhatáron túl kell továbbítani, e fejezet rendelkezéseit csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés vagy egyezmény, illetőleg szabály másképpen nem rendelkezik. Hajózási illetőleg légi fuvarozási vállalat szerződéseire e fejezet annyiban irányadó, amennyiben jogszabály vagy nemzetközi szerződés, egyezmény, illetőleg szabály eltérően nem rendelkezik. Személyek szállításának elvállalására - ha jogszabály kivételt nem tesz - a vállalkozás szabályait kell megfelelően alkalmazni. 13

14 Szállítmányozási szerződés Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni. A szerződés a megbízás elfogadásával jön létre. A szállítmányozónak a fuvarozó vagy más szállítmányozó megválasztásában, az útirány megállapításában és egyéb kötelezettségei teljesítésében a gazdaságosság és a küldemény biztonságának figyelembevételével kell eljárni. A szállítmányozó köteles a megbízó utasításait követni. Ha olyan utasítást kap, amely veszélyezteti a küldemény gazdaságos és biztonságos továbbítását, köteles erre megbízójának figyelmét haladéktalanul felhívni. Ha a megbízó az utasítást írásban megismétli, az ő költségére és veszélyére köteles a szállítmányozó azt végrehajtani. A szállítmányozó a küldeményt csak a megbízó utasítására köteles biztosítani. A szállítmányozó a fuvarozást maga is elláthatja. Más szállítmányozó közreműködését is igénybe veheti, a további szállítmányozók azonban a megbízóval nem kerülnek jogviszonyba. A szállítmányozó az általa választott más szállítmányozó tevékenységéért közvetlenül felel, ha azonban a más szállítmányozó igénybevételére a megbízó adott utasítást, a szállítmányozók közvetlenül felelnek a megbízónak. A megbízó igényeit a fuvarozóval szemben a szállítmányozó köteles érvényesíteni, felelős minden kárért, amely e kötelezettségének megszegése folytán a megbízót éri. E szabály nem érinti a megbízónak azt a jogát, hogy igényét maga érvényesítse. A szállítmányozó a szállítmányozási díj, továbbá a szállítmányozásra szükségesen és hasznosan fordított költségek megtérítését követelheti. A szállítmányozót illeti az az utólagos fuvardíjkedvezmény vagy üzletszerzési jutalék, amelyet a fuvarozó a szállítmányozó közreműködésével továbbított küldemények után neki juttat. A szállítmányozót díjai és költségei erejéig a megbízóval szemben zálogjog illeti meg, azokon a dolgokon, amelyek a megbízással kapcsolatosan birtokába kerültek, illetőleg amelyek felett a birtokába lévő okmányok révén rendelkezik. A szállítmányozók a zálogjogot az előző szállítmányozók előtte ismert követeléseinek biztosítására is köteles érvényesíteni, ha ezt elmulasztja, az előző szállítmányozóknak közvetlenül felelős. A szállítmányozó zálogjoggal biztosított követelését a zálogtárgyból a fuvarozó után, de más jogosultakat megelőzően, bírósági eljárás nélkül, kereskedelemben útján értékesítéssel elégítheti ki. A szállítmányozó felelőssége A szállítmányozó szállítmányozási tevékenységi körben a küldeményben bekövetkezett kárért fuvarozó módjára más kárért az általános szabályok szerint felel. A fuvarozás körében bekövetkezett kárért a szállítmányozó csak akkor felel, éspedig fuvarozó módjára, ha a./ maga fuvarozta a küldeményt, vagy 14

15 b./ a küldeményt mások küldeményeivel együtt, ugyanazzal a szállítóeszközzel, el nem különítve (gyűjtőforgalomban) továbbította és a kár ennek során keletkezett. A szállítmányozási szerződés alapján támasztható igények egy év alatt elévülnek. Az elévülés kezdő időpontja az az időpont, amikor a küldeményt a fuvarozónak át kellett adni, ha pedig átadták, az az időpont, amikor a fuvarozó felelősségének elévülése megkezdődött. A szállítmányozás szabályait kell alkalmazni akkor is, ha a szállítmányozó megbízója nevében köti meg a küldemény továbbításához szükséges szerződést, továbbá ha a szállítmányozó a küldemény átvételére kap megbízást, ez esetben felel ezért is, hogy a címzett érdekei sérelmet ne szenvedjenek. Ha a szállítmányozó megbízója nevében kötötte meg a küldemény továbbításához szükséges szerződést, a megbízó igényeit a fuvarozóval szemben csak akkor érvényesítheti, ha erre a megbízó kifejezetten feljogosította. A szállítmányozó szerződéseire és más jogcselekményeire egyébként a bizomány, a küldemény kezelésére, megóvására és továbbítására pedig a fuvarozás szabályait kell megfelelően alkalmazni A bizomány A bizományi szerződés alapján a bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára a saját nevében adásvételi szerződést kötni. A bizományosnak díj csak annyiban jár, amennyiben az adásvételi szerződést teljesítették. A díj magában foglalja a bizomány ellátásával rendszerint együttjáró költségeket, kivéve az áru fuvarozásával felmerülő kiadásokat. Bizományi szerződés az a szerződés is, amelynek alapján a bizományos nem adásvételre, hanem szerződéskötésre vállal kötelezettséget A Magyar Szállítmányozók Egyesülése által javasolt általános szállítmányozási feltételek Alkalmazási terület 1. E szállítmányozási feltételeket kell alkalmazni mindazokra a szerződésekre, amelyek a megbízó és szállítmányozó között jönnek létre és a magyar jog szerint szállítmányozásnak minősülnek. 2. Ha a szállítmányozó kombinált fuvarokmányt bocsát ki (MTO/CTO), úgy ezen feltételek nem alkalmazhatók. Szállítmányozási szerződés 1. A szállítmányozó a szállítmányozási szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a megbízásban szereplő fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében a megbízó javára megköti és a megbízással összefüggésben kiegészítő tevékenységet is végez. 2. E feltételeket kell alkalmazni akkor is, ha a szállítmányozó a fuvarozási/egyéb szerződéseket megbízója nevében köti meg, vagy ha az áru átvételére kap megbízást. 15

16 3. A szállítmányozó ajánlata csak azonnali elfogadás esetén érvényes, kivéve ha az ajánlatban az ajánlati kötöttség határideje meg van határozva. Ez esetben a megbízásnak a szállítmányozóhoz a határidő utolsó napján meg kell érkeznie. 4. A megbízást írásban kell adni; a telefonon, szóban adott megbízást a megbízó haladéktalanul írásban megerősíteni köteles. Ennek elmulasztásából eredő bármely következményért a megbízó felel. 5. A megbízásnak a szállítmányozási szerződéshez szükséges adatokat pontosan kell tartalmaznia. A hiányos, vagy pontatlan megbízásból fakadó következmények a megbízót terhelik. 6. A szállítmányozó nem köteles a megbízó által közölt adatok valódiságát ellenőrizni. 7. Nem jön létre a szállítmányozási szerződés, ha a szállítmányozó a megbízó ajánlatára nem tesz a megbízással azonos tartalmú elfogadó nyilatkozatot. Ha a megbízás nem elegendően részletes, illetve pontatlan, úgy a jogviszony a javított/kiegészített megbízás kézhezvételétől keletkezik. 8. A megbízónak olyan utasítása, amely szerint a küldeményt harmadik személy rendelkezésére kell tartani, már nem vonható vissza akkor, ha a küldeménnyel kapcsolatban a harmadik személyt a rendelkezési jog már megilleti. A megbízás teljesítése 1. A szállítmányozó a megbízás teljesítése során a gondos kereskedőtől elvárható magatartást köteles tanúsítani s mindenek előtt a megbízó érdekeit kell képviselnie. 2. A megbízó utasításait köteles követni a szállítmányozó, azok szakszerűtlenségére azonban a megbízó figyelmét fel kell hívnia. A célszerűtlen, szakszerűtlen és késedelmesen adott utasítások következményeit a megbízó viseli. 3. A szállítmányozó köteles a megbízót tájékoztatni minden olyan körülményről, amely a megbízás teljesítését akadályozza, vagy annak bármiféle módosítását teszi szükségessé. 4. Ha a megbízó a megbízást visszavonja és a szállítmányozó a megbízás teljesítése érdekében már intézkedéseket tett, úgy az ebből fakadó károkat és költségeket, valamint a szállítmányozási díjat a megbízó tartozik megtéríteni. 5. Amennyiben olyan körülmények következnek be, amelyek a szállítmányozó kötelezettségeinek teljesítését részben vagy egészben lehetetlenné teszik, úgy a szállítmányozó jogosult elállni, és költségeit, valamint arányos díjat követelni. 6. Ha a megbízó az eredeti megbízást úgy módosítja, hogy az teljesíthetetlenné válik, a szállítmányozó a szerződés teljesítésétől elállhat és követelheti felmerült költségeinek megtérítését, valamint díjazását. 7. Ha a szállítmányozó kért, de nem kapott utasítást a szükséges időn belül a megbízótól, úgy a szállítmányozó saját belátása szerint jogosult intézkedni. Az intézkedés során a szállítmányozó a megbízó kárának enyhítését és az észszerűségi szempontokat köteles figyelembe venni. 8. A megbízó kifejezett tiltása hiányában a szállítmányozó jogosult a küldeményt gyűjtő forgalomban továbbítani. 9. A szállítmányozó csak a szállítmányozással közvetlenül összefüggő hatósági rendelkezéseket köteles ismerni és betartani. Minden egyéb hatósági rendelkezés betartásáért a szállítmányozó nem felel. 10. A szállítmányozó jogosult a fuvarozást részben vagy egészben saját maga is teljesíteni. 11. A szállítmányozó kifejezett nyilatkozat hiányában nem garantálja, hogy a küldeményt meghatározott napon/járattal továbbítja. 12. A szállítmányozó a megbízó kérésére átvételi elismervényt bocsát ki. 16

17 A küldemény átadása a szállítmányozónak 1. Amikor a megbízó a küldeményt a szállítmányozónak/megbízottjának átadja, a szállítmányozó jogosult, de nem köteles a küldemény darabszámának kivételével a küldemény tényleges adatait megállapítani. 2. Amennyiben az ellenőrzött adatok a megbízás adataiból oly mértékben eltérnek, hogy más elszámolási kondíciók kialakítása szükséges, úgy a szállítmányozó a megbízót e körülményről haladéktalanul értesíti azzal, hogy az ajánlat/megbízás és a ténylegesen átadott küldemény adatai egymásnak nem felelnek meg. Minden e körülményből fakadó következmény/késedelem, díjszint, költségek, stb. a megbízót terhelik. 3. Ha a küldemény adatai bármely okból javításra szorulnak, úgy e tényt a szállítmányozó a megbízóval közli és szükség esetén utasítást kér. 4. A szállítmányozó a küldeményt csomagolni, kötegelni, a csomagolást javítani nem köteles, kivéve a halasztást nem tűrő kárelhárítás esetét. Ilyen esetekben a megbízó köteles az ebből eredő költségeket megtéríteni. Veszélyes, különleges kezelést igénylő küldemények 1. Más küldeményekre, egyéb javakra és személyekre veszélyes küldeményeket, vagy olyanokat, amelyek gyors romlásnak vannak kitéve, ill. egyébként érzékenyek, csak a szállítmányozóval történt előzetes írásbeli megállapodás alapján lehet a szállítmányozónak/megbízottjának átadni és annak veszélyes jellegét az okmányon és a küldeményeken fel kell tüntetni. 2. A megbízó/megbízottja az egyes fuvarozási módok veszélyes áruk fuvarozására vonatkozó szabályzatban foglalt árubesorolás megjelölésével a küldemény veszélyes/különleges tulajdonságairól aláírt nyilatkozatot köteles előzetesen átadni a szállítmányozónak. Ennek elmulasztásából fakadó minden kárért a megbízó felel. 3. Ha a megbízó a küldemény veszélyes természetére vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, a szállítmányozó jogosult minden olyan intézkedést megtenni, amely a küldemények természetéből fakadó veszélyek elhárításához szükséges. Ennek költségeit a megbízó köteles a szállítmányozónak megtéríteni. Szállítmánybiztosítás 1. A szállítmányozó a küldeményt csak a megbízó írásbeli utasítására és költségére biztosítja a megbízó által megjelölt biztosítási feltételek szerint, a megbízásban megjelölt adatok alapján. 2. A küldemény értékének közlése önmagában nem minősül biztosításra szóló megbízásnak. Fizetés 1. A megbízó köteles a szállítmányozónak átvételi díjtételes forma esetén a szállítmányozási díjat, bizományosi elszámolási forma esetén a felmerült költségeket és a szállítmányozási jutalékot megfizetni. 2. A szállítmányozó számlái egyéb megállapodás hiányában a kézhezvétel után azonnal esedékesek, a fizetési késedelem külön felszólítás, vagy egyéb feltétel nélkül azonnal beáll. A késedelmi kamat a hatályos magyar jogszabályok szerint számolandó el. 3. A szállítmányozó jogosult előleget kérni, a megbízóval fizetés tekintetében külön megállapodást kötni, ill. költségeit és díjat belföldi megbízótól azonnali inkasszóval beszedni. 17

18 4. Ha a megbízó a szállítmányozási megbízásban harmadik személy fizetését ígéri a szállítmányozási szerződés teljesítéséért, a szállítmányozó e feltételt visszautasíthatja, illetve e harmadik személy nem fizetése esetén a megbízó tartozik a szállítmányozó követeléseit kamatokkal együtt kielégíteni. 5. A szállítmányozó követeléseivel szemben a megbízó által megjelölt harmadik személy beszámítással, visszatartással nem élhet. Zálogjog, visszatartási jog 1. A szállítmányozónak zálogjoga van mindazon dolgok és egyéb értékek felett, amelyek a birtokában vannak, illetve amelyekről okmányok útján rendelkezhet mindazon követeléseinek erejéig, amelyek az adott szállítmányozási megbízásból erednek, függetlenül attól, hogy azok esedékesek-e vagy sem. 2. A zálogjog (visszatartási jog kiterjed olyan dolgokra) értékekre is, amelyek az adott szállítmányozási megbízással nincsenek ugyan kapcsolatban, de a megbízó pénzügyi helyzete a szállítmányozó követelésének teljesítését veszélyezteti, illetve ha az adós tartozását tartósan nem rendezi. 3. A szállítmányozó zálogjogát kereskedelmi úton, bírósági eljárás nélkül érvényesítheti. A szállítmányozó felelőssége 1. A szállítmányozó felel a szerződésszegéssel okozott kárért, feltéve, hogy vétkesen járt el. A szállítmányozó nem felel azokért a károkért, amelyeket az általa igénybevett fuvarozók, raktározók, rakodók, közvetett szállítmányozók, vagy egyéb szolgáltatásokat nyújtó személyek okoznak, kivéve ha a szállítmányozó ezek kiválasztásánál nem a szállítmányozótól elvárható gondossággal járt el. 2. A felek megállapodhatnak abban, hogy a szállítmányozó a fent megnevezett személyekkel szembeni kártérítési igényeket a megbízó számlájára és veszélyére perben vagy peren kívül érvényesíti. A szállítmányozót az eljárás sikerétől függetlenül ezért a tevékenységért a felek által megállapodott díj illeti meg. 3. Ha a szállítmányozó felelőssége megállapítható és az igényjogosult belföldi székhelyű személy, felelősségére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. Ha a szállítmányozó felelőssége megállapítható és az igényjogosult külföldi székhelyű személy, felelőssége olyan mértékben korlátozott, milyen mértékben az igényjogosult országban a szállítmányozási szerződésre vonatkozó szabályok felelősségét korlátozzák. Elévülés A szállítmányozási szerződés alapján támasztható igények egy év alatt elévülnek. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik, de legkésőbb az áru kiszolgáltatása napján. Alkalmazandó jog. Joghatóság A szállítmányozó szerződéseire a magyar anyagi jogot kell alkalmazni. Vitás ügyeiket a felek békés úton kísérlik meg rendezni. Amennyiben a felek külön megállapodást nem kötöttek, a felek közötti minden jogvitára a szállítmányozó székhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes. 18

19 A szállítmányozó fenntartja magának a jogot, hogy ezen ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK egyes rendelkezéseitől külön megállapodás alapján, vagy egyes szereződésekben eltérjen. 2. A vasúti árufuvarozás belföldi szabályozása Az új vasúti törvény évi XCV. törvény - értelmében önálló vasúttársaságok létesülhetnek. Ennek érdekében került kiadásra a vasútvállalatok működésének engedélyezéséről szóló 15/2002 (II.27.) KöVíM rendelet. Ezzel megteremtődött a jogi alap ahhoz, hogy az eddigi monopolhelyzetet felváltsa a vállalkozási bázison működő vasút. Alapot teremt ahhoz is, hogy a mellékvonalakat önkormányzati vagy vállalkozási működtetésbe lehessen adni. Ez a szabályozás hozzásegít ahhoz, hogy a magyar vasúti rendszer közelítsen a vállalkozó vasút elvárt európai követelményrendszeréhez. A vasúti törvény csak a személyszállítási tevékenységet jelöli meg közszolgáltatási tevékenységként. Az árufuvarozás a vasúttársaság és a fuvaroztatók között szabad elhatározásukkal kötött fuvarozási szerződésen alapuló, vállalkozás, amelyben a gazdasági érdek játszik meghatározó szerepet. A vasúti árufuvarozást szabályozó kormányszintű rendelet keret jellegű szabályozást tartalmaz, és teret biztosít a felek szerződéses megállapodásának. A vasúti árufuvarozási szerződés konszenzuális kontraktus. Másodlagos jelleggel azonban fenntartja a real-aktus lehetőségét is ez utóbbi esetben a szerződés az árunak a fuvarozásra való felvételével jön létre. A vasúti árufuvarozásra kötött szerződésekre első körben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni, a vasúti árufuvarozási szerződésekről szóló 153/1996 (X.15.) kormányrendeletben foglalt kiegészítésekkel. A vasúti törvény szerint a vállalkozó vasút, illetőleg vasúttársaság az árufuvarozási szerződést maga teljesíti (közvetlen fuvarozás) az árufuvarozás valamennyi szakaszára kiterjedően, vagy közúti, vízi, légi fuvarozással együtt teljesíti (összetett fuvarozás). A felek eltérő rendelkezésének hiányában a vasúttársaság által végzett részfuvarozásra a vasúti árufuvarozási szerződésekről szóló előírásait kell alkalmazni. A Kormányrendelet felhatalmazást tartalmaz arra, hogy a vasúttársaság az árufuvarozási szerződések részletes feltételeit kiegészítő feltételekben határozza meg. A vasúttársaság szolgáltatási díjait, a díj megállapításának módját és feltételeit, díjszabás tartalmazza. A vasúttársaság kiegészítő feltételeit és a díjszabást üzletszabályzatban foglalja. A díjszabási kilométermutató az üzletszabályzat melléklete. A vasúttársaság üzletszabályzatát, annak módosítását a közlekedési miniszter hagyja jóvá és a minisztérium hivatalos lapjában teszi közzé. Ha a vasúttársaság és a megrendelővel nagymennyiségű áru fuvarozására, vagy meghatározott időszakonként ismétlődő árufuvarozásra tartós együttműködésüket szabályozó szerződést köt, azt írásba kell foglalni, és ezt keretszerződésnek kell tekinteni. 2.1 A vasúti fuvarozási szerződés A vasúttársasággal fuvarozási szerződést a megbízó, a fuvaroztató köt. A fuvaroztató a fuvarlevélben feladóként, illetve címzettként szerepel. A fuvaroztató azonban feladóként is és címzettként más személyt is megjelölhet. A küldemény feletti rendelkezési jogosultság - eltérő megállapodás hiányában - a fuvaroztatót illeti meg. 19

20 A vasút különböző küldeményeket továbbíthat. Küldeményen az egy fuvarlevéllel feladott árut, illetőleg árudarabok, rakományok értendők. Kocsirakomány az a küldemény, amelynek tömege legalább 5000 kg, vagy amelyhez a fuvaroztató vasúti kocsit kizárólagosan vesz igénybe. A vasúttársaság egy fuvarlevéllel több kocsirakományú küldeményt is fel vehet fuvarozásra. Kisáruküldemény az 5000 kg-ot el nem érő tömegű áru vagy árudarabok összessége. A kisáru küldeményeket a vasúttársaság más áruval együtt, egymástól el nem különítetten, gyűjtőforgalomban, darabáruként, illetőleg expresszáruként továbbítja. A fuvarozási szerződés akkor jön létre, ha a megrendelést a vasúttársaság visszaigazolja. Akkor is létrejön a fuvarozási szerződés, ha a vasúttársaság a küldeményt és a továbbításhoz szükséges okmányt fuvarozás céljából átveszi. Itt figyelhető meg a konszenzuális kontraktus és a reál-aktus egymás mellettisége. A fuvarozási szerződés szempontjából fontos a megrendelés tartalmának meghatározása. A megrendelésnek tartalmazni kell a végrehajtáshoz szükséges adatokat. Ezek közül kiemelkedő jelentősége van az áru megnevezésének, mennyiségének, a berakás helyének, időpontjának, a rendeltetési állomás megnevezésének, valamint egyéb a fuvaroztató szempontjából szükségesnek ítélt adatnak. A megrendelésben a fuvaroztató közölheti azt is, hogy ajánlatát, mely időpontig tartja fenn. A vasúttársaságnak a visszaigazolást legkésőbb a megrendelés kézhezvételét követő munkanapon kell a fuvaroztatóhoz eljuttatni. A vasúttársaság a megrendelésre formanyomtatványt rendszeresíthet, a fuvaroztató azonban a megrendelés adatait más módon - pl. telefax, telex, stb. - is eljuttathatja a vasúttársaságnak. A vasúttársaság a visszaigazolásban közli a fuvaroztatóval a vasúti kocsik darabszámát és jellegét, a kiállítás helyét és idejét és azokat a következményeket, amelyeket a szerződéstől való elállás esetére kiköt. A visszaigazolás is történhet formanyomtatvány felhasználásával. Ha a vasúttársaság a visszaigazolásban a fuvarozást a megrendelésétől eltérő feltétellel tudja vállalni különösen, ha más időpontban vagy más helyen tudja a vasúti kocsit kiállítani a fuvaroztató a visszaigazolás kézhezvételét követő munkanapon nyilatkozhat, hogy a megrendelést visszavonja, vagy módosítja. Ha a fuvaroztató a szerződéstől a vasúti kocsi kiállítását megelőzően áll el, a vasúttársaságnak kocsilemondási díjat fizet. Nem követelheti azonban a vasúttársaság a kocsilemondási díj megfizetés, ha a fuvaroztató azért áll el a szerződéstől, mert a vasúttársaság a kocsit a szerződésben megállapított időpontban nem állította ki. Ha azonban a fuvaroztató a szerződéstől a vasúti kocsi kiállítását követően, de az áru fuvarozásra való felvételét megelőzően áll el (vagyis lemondja a vasúti kocsit) a vasúttársaságot - választása szerint - kártérítés, kocsilemondási díj és várakozási díj illeti meg A kocsirakományú küldemények fuvarozása A fuvarozás előkészítése A vasúttársaság olyan vasúti kocsit köteles a szerződésben meghatározott helyen és időben kiállítani, amely megfelel a szerződésben foglalt feltételeknek, alkalmas a fuvarfeladat végrehajtására ép és tiszta, a megrendelésben visszaigazolt rakszerekkel van ellátva. Ha a vasúttársaság a vasúti kocsit a szerződésben meghatározott időpont után állítja ki, a fuvaroztató kártérítést, de legalább a kocsilemondási díj mértékével azonos összeget követelhet. A küldemény be- és kirakását bármely szerződő fél elláthatja. A vasúttársaság rakodásra vonatkozó várakozási követelményeit és előírásait, a rakodási idő túllépése esetén fizetendő 20

PTK-1959. IV.törvény XLI. fejezet - A fuvarozás. 1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről

PTK-1959. IV.törvény XLI. fejezet - A fuvarozás. 1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről PTK-1959. IV.törvény XLI. fejezet - A fuvarozás 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről [Egységes szerkezetben a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelettel

Részletesebben

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1 OptiJus Opten Kft. I. 1959. évi IV. törvény 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1 A 2012.1.1. és 2012.3.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék XLI. Fejezet A fuvarozás

Részletesebben

XLI. Fejezet. A fuvarozás. A fuvarlevél. A felek jogai és kötelezettségei

XLI. Fejezet. A fuvarozás. A fuvarlevél. A felek jogai és kötelezettségei XLI. Fejezet A fuvarozás Ptk. 488. (1) Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni. (2) A szerződés a

Részletesebben

Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek

Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek A Közlekedési Közlöny 1990. Évi 46. Számában megjelent szöveg egységes szerkezetbe foglalva a Magyar Szállítmányozók Szövetsége 2000. Május 23-i közgyűlésén

Részletesebben

Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége--MSzLSzSz

Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége--MSzLSzSz Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége--MSzLSzSz 1. Alkalmazási terület MAGYAR ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELTÉTELEK 1. E szállítmányozási feltételeket kell alkalmazni mindazokra

Részletesebben

A fuvarozási szerződés

A fuvarozási szerződés További jogszabályok, adattárak, infók: www.stampede.hu XXXVIII. Fejezet (38.) A fuvarozási szerződés 6:257. [Fuvarozási szerződés] Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére

Részletesebben

Szállítmányozási és fuvarozási szerződés

Szállítmányozási és fuvarozási szerződés Szállítmányozási és fuvarozási szerződés Készítette: Unyatyinszki Csaba 2014.07.11. 1 Szállítmányozói tevékenység A szállítmányozás nem pusztán a dolgok egyik helyről a másikra történő eljuttatását jelenti,

Részletesebben

Fuvarozási szerződés

Fuvarozási szerződés A fuvarozási szerződés fogalma A fuvarozási szerződés létrejötte A szerződés alanyai A fuvarozó kötelezettségei A fuvarozó kötelezettségei váratlan esemény kapcsán A fuvarozó jogai Több fuvarozó a kötelemben

Részletesebben

MAGYAR ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELTÉTELEK

MAGYAR ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELTÉTELEK MAGYAR ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELTÉTELEK A Közlekedési Közlöny 1990. Évi 46. Számában megjelent szöveg egységes szerkezetbe foglalva a Magyar Szállítmányozók Szövetsége Közgyűlése által 2000. május

Részletesebben

MAGYAR ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELTÉTELEK. 1. Alkalmazási terület

MAGYAR ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELTÉTELEK. 1. Alkalmazási terület MAGYAR ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELTÉTELEK 1. Alkalmazási terület 1. E szállítmányozási feltételeket kell alkalmazni mindazokra a szerzıdésekre, amelyek a megbízó és szállítmányozó között jönnek létre

Részletesebben

BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program. Logisztika alapjai. 4. Nemzetközi szállítmányozás

BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program. Logisztika alapjai. 4. Nemzetközi szállítmányozás BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program Logisztika alapjai 4. Nemzetközi szállítmányozás dr. Tóth Lajos egyetemi docens dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 4. Nemzetközi

Részletesebben

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei 1.. Általános szabályok Az INTER-TRADE KFT minden magyarországi értékesítésére jelen feltételek alkalmazandók, függetlenül az értékesítendő árutól, illetve

Részletesebben

PTK-1959.IV. törvény XLII. fejezet. 1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről

PTK-1959.IV. törvény XLII. fejezet. 1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről PTK-1959.IV. törvény XLII. fejezet A szállítmányozás 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről [Egységes szerkezetben a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű

Részletesebben

PTK-1959.IV. törvény XLII. fejezet A szállítmányozás. 1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről

PTK-1959.IV. törvény XLII. fejezet A szállítmányozás. 1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről PTK-1959.IV. törvény XLII. fejezet A szállítmányozás 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről [Egységes szerkezetben a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű

Részletesebben

-rin4g. A Házszabály 94.* (1) bekezdése alapján a Polgári Törvénykönyvről szóló T/5949. számú törvényjavaslathoz a következő. módosító javaslato t

-rin4g. A Házszabály 94.* (1) bekezdése alapján a Polgári Törvénykönyvről szóló T/5949. számú törvényjavaslathoz a következő. módosító javaslato t Orszaggypjes hivatal a irományszáan : -rin4g Érkezett : 2009 FF9R 01 2, Dr. Szili Katali n az Országgyűlés Elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A Házszabály 94.* (1) bekezdése alapján a Polgári

Részletesebben

MAGYAR ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELTÉTELEK (MÁSZ)

MAGYAR ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELTÉTELEK (MÁSZ) MAGYAR ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELTÉTELEK (MÁSZ) 2014. május 29-én elfogadott szöveg 1. Alkalmazási terület 1. E szállítmányozási feltételeket kell alkalmazni mindazokra a szerződésekre, amelyek a Megbízó

Részletesebben

MIRE VONATKOZIK? Szerződés értelmezése. AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a

MIRE VONATKOZIK? Szerződés értelmezése. AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a magyar adás-vétel szabályozása (Ptk.) 1987. évi 20. tvr. az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248.

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. (1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra

Részletesebben

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám Szerződés száma: BÉRLETI SZERZŐDÉS A szerződő Felek: Bérbe adó: Cím: Adószám: Cégbejegyzés száma: Telefon/fax: a továbbiakban Bérbe adó valamint, valamint Bérlő: Cím: Posta cím: Számlavezető

Részletesebben

II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra. Szerződés befektetési tanácsadásra

II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra. Szerződés befektetési tanácsadásra II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra Jelen melléklet azon a napon lép hatályba, amelyen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a befektetési tanácsadási tevékenység végzését az Alapkezelő

Részletesebben

Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről

Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről A Lakiteleki Takarékszövetkezet 013/2014. számú saját szabályzata Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről Hatálybalépés időpontja: 2014. október 16. Tartalomjegyzék 1. Az Üzletszabályzat tárgya,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK. Belföldi logisztikai szolgáltatások teljesítésére

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK. Belföldi logisztikai szolgáltatások teljesítésére ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Belföldi logisztikai szolgáltatások teljesítésére 1. A jelen ÁSZF rendelkezéseit kell alkalmazni mindazokra a szerződésekre, amelyek I.) a Feladó és a Trans Hungária Kft.

Részletesebben

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS A törvény lehetővé teszi azt, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén a kötelezett helyett - szerződéses jogviszonyban nem

Részletesebben

1. melléklet a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelethez Elállási/Felmondási mintatájékoztató Elállási/Felmondási jog

1. melléklet a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelethez Elállási/Felmondási mintatájékoztató Elállási/Felmondási jog 1. melléklet a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelethez Elállási/Felmondási mintatájékoztató Elállási/Felmondási jog Ön 14 napon belül jogosult indokolás nélkül elállni e szerződéstől. Hasonlóképpen, ha a

Részletesebben

2.1981.(I.31) MT rendelet A közúti árutovábbítási szerződésekről

2.1981.(I.31) MT rendelet A közúti árutovábbítási szerződésekről 2.1981.(I.31) MT rendelet A közúti árutovábbítási szerződésekről I. fejezet Bevezető rendelkezések A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya a közúti gépjárművel végzett fuvarozásra, továbbá közúti

Részletesebben

SZERZŐDÉSSZEGÉS. Publikációk Tájékoztató Anyagok 2006. december 18. A TELJESÍTÉS MEGTAGA- DÁSA JOGOSULT KÉSEDELME KÖTELEZETT KÉSEDELME MIKOR ÁLL FENN?

SZERZŐDÉSSZEGÉS. Publikációk Tájékoztató Anyagok 2006. december 18. A TELJESÍTÉS MEGTAGA- DÁSA JOGOSULT KÉSEDELME KÖTELEZETT KÉSEDELME MIKOR ÁLL FENN? SZERZŐDÉSSZEGÉS MIKOR ÁLL FENN? A kötelezett késedelembe esik, ha A szerződésben megállapított / a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt más esetekben,

Részletesebben

A BI-KA LOGISZTIKA KFT. ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELTÉTELEI

A BI-KA LOGISZTIKA KFT. ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELTÉTELEI A BI-KA LOGISZTIKA KFT. ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELTÉTELEI Érvényes: 2015.01.15-től visszavonásig 1. Általános feltételek: Az árajánlat elfogadására vonatkozó feltételek: Ajánlatunk áttekintése, majd

Részletesebben

Fuvarozási és Szállítmányozási Szerződések Használati Szerződések 2014. november 25. Dr. László András Dániel

Fuvarozási és Szállítmányozási Szerződések Használati Szerződések 2014. november 25. Dr. László András Dániel Fvarozási és Szállítmányozási Szerződések Használati Szerződések 2014. november 25. Dr. László András Dániel Fvarozási és Szállítmányozási Szerződés 2 Fvarozási Szerződés I. jogforrások Ptk 6. könyv XV.

Részletesebben

Bizományi szerződésminta

Bizományi szerződésminta Bizományi szerződésminta Amely létrejött Megbízó : Bizományos: Név: Név: Capmaci Kft. Cím: Cím: 1032 Budapest, Bécsi út 181. E-mail cím: E-mail cím: capmaci@capmaci.hu Tel.: Tel.: 06 30 401 77 81 Adószám:

Részletesebben

MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Budapest, 2014. január 27. Kalmár István vezérigazgató Székhely: 1012 Budapest, Logodi u. 34/A; ióktelep: 9071 Gönyű-Károlyháza, Kikötő

Részletesebben

A szállítmányozási szerződés

A szállítmányozási szerződés A szállítmányozási szerződés 6:302. [Szállítmányozási szerződés] Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó a saját nevében a megbízó javára küldemény továbbításával összefüggő szerződések megkötésére

Részletesebben

ThyssenKruppFerroglobusKereskedelmiZRt. ÁltalánosBeszerzési(Vételi)SzerződésiFeltételei2015.április1.napjától. ÁSZFhatályaésalkalmazásiköre

ThyssenKruppFerroglobusKereskedelmiZRt. ÁltalánosBeszerzési(Vételi)SzerződésiFeltételei2015.április1.napjától. ÁSZFhatályaésalkalmazásiköre ThyssenKruppFerroglobusKereskedelmiZRt. ÁltalánosBeszerzési(Vételi)SzerződésiFeltételei2015.április1.napjától ÁSZFhatályaésalkalmazásiköre A jelen Általános Szerződési Feltételek(továbbiakban: ÁSZF) kizárólagos

Részletesebben

MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság VONTATÁSSZOLGÁLTATÁS

MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság VONTATÁSSZOLGÁLTATÁS MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság VONTATÁSSZOLGÁLTATÁS Budapest, 2014. január 27. Kalmár István vezérigazgató 1 Bevezetés Az MTMG Logisztikai Zrt. (továbbiakban: MTMG Zrt.) Vontatásszolgáltatás

Részletesebben

Molnár István János. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II.

Molnár István János. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. Molnár István János A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. Molnár István János A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok magánjoga Patrocinium Budapest, 2015

Részletesebben

Szállítási és forgalmazási szerződés

Szállítási és forgalmazási szerződés 1/5 Szállítási és forgalmazási szerződés mely létrejött egyfelől a Zimmer Hungária Kft. ( adószám: 10832037 2 13; Cg: 13 09 069532, bankszámla szám: Sopron Bank Zrt. 17600011 00203863 00200004 2011 Budakalász,

Részletesebben

amely létrejött egyrészről Hajdúnánási Református Egyházközség Székhely: Postacím. Képviseli: mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó), másrészről

amely létrejött egyrészről Hajdúnánási Református Egyházközség Székhely: Postacím. Képviseli: mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó), másrészről MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS-tervezet Önkormányzati, állami, egyházi, nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítése című pályázati felhíváshoz Pályázatírás tárgyában amely létrejött egyrészről Hajdúnánási

Részletesebben

Fizetési módok II. Okmányos beszedvény Céghitelben történő értékesítés

Fizetési módok II. Okmányos beszedvény Céghitelben történő értékesítés Fizetési módok II. Okmányos beszedvény Céghitelben történő értékesítés Okmányos inkasszó Fizetési mód, a beszedési megbízások egyik változata: az eladó azzal bízza meg bankját, hogy az exportáru ellenértékét

Részletesebben

Megbízási Keretszerződés Befektetési Tanácsadásra. név:... lakcím:... szem. ig. sz:... adóazonosító jel:... ügyfél azonosító:...

Megbízási Keretszerződés Befektetési Tanácsadásra. név:... lakcím:... szem. ig. sz:... adóazonosító jel:... ügyfél azonosító:... Megbízási Keretszerződés Befektetési Tanácsadásra Amely létrejött egyrészről név:... lakcím:... szem. ig. sz:... adóazonosító jel:... ügyfél azonosító:... mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó) másrészről

Részletesebben

Szállítmányozási ügyintéző. 52 841 01 0010 52 03 Képzési idő: 2 év. A szakképesítés megnevezése: OKJ (Országos Képzési Jegyzék) száma:

Szállítmányozási ügyintéző. 52 841 01 0010 52 03 Képzési idő: 2 év. A szakképesítés megnevezése: OKJ (Országos Képzési Jegyzék) száma: A szakképesítés megnevezése: Szállítmányozási ügyintéző OKJ (Országos Képzési Jegyzék) száma: 52 841 01 0010 52 03 Képzési idő: 2 év A szakképesítés szintje: Középszintű szakképesítés A jelentkezés feltétele:

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről: az Országgyűlés Hivatala 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3. Adószám: 15300014-2-41 Bankszámlaszám: MÁK 10032000-01400805-00000000. Képviseletében eljáró

Részletesebben

A 13 klauzula az eladó kötelezettségének és kockázatának a sorrendjében:

A 13 klauzula az eladó kötelezettségének és kockázatának a sorrendjében: Incoterms 2000 Habár 2011. január 1-jétől hivatalos a 2010-es Incoterms, a 2000-es nem vesztette el érvényességét, mert a szerződő felek szabadon dönthetnek, hogy melyik kiadásra hivatkoznak a szerződésben.

Részletesebben

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: 2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS-ÜZEMVITEL)

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS-ÜZEMVITEL) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS-ÜZEMVITEL) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Recobin Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Recobin Kft.) Általános Szerződési Feltételei (továbbiakban: ÁSZF)

Recobin Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Recobin Kft.) Általános Szerződési Feltételei (továbbiakban: ÁSZF) Recobin Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Recobin Kft.) Általános Szerződési Feltételei (továbbiakban: ÁSZF) 1. Az ÁSZF alkalmazása 1.1. A Recobin Kft. szállításai és szolgáltatásai ha a

Részletesebben

Általános Üzleti Feltételek. 1. Érvényességi kör

Általános Üzleti Feltételek. 1. Érvényességi kör Általános Üzleti Feltételek 1. Érvényességi kör (1) Jelen Általános Üzleti Feltételek minden, Bosch Electronic Service Kft. és olyan vevők közti üzletre érvényesek, akik a 2. -ban meghatározott szolgáltatásokat

Részletesebben

Vásárlási tájékoztató

Vásárlási tájékoztató Vásárlási tájékoztató Elállási/Felmondási jog Ön 14 napon belül jogosult indokolás nélkül elállni e szerződéstől. Az elállási/felmondási határidő attól a naptól számított 14 nap elteltével jár le, amelyen

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Iktatási szám:../2014. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁ SÁR ÓL amelyet egyrészről másrészről iskola: székhely: képviselő: OM-azonosító:

Részletesebben

ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvételére

ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvételére Amely létrejött egyrészről ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvételére Név Székhely Képviseli Adószám Cégjegyzékszám Bankszámlaszám Szolgáltató nevében eljáró

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2 HÍRLEVÉL A szerződésszegési szabályok változása az új Ptk.-ban 2014 / 2 I. rész A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény, amely sok tekintetben megváltoztatta a korábbi Ptk.,

Részletesebben

Megbízási szerződés. ( név) (születési hely,idő) (lakcím) (igazolvány szám) (telefonszám) (e-mail)

Megbízási szerződés. ( név) (születési hely,idő) (lakcím) (igazolvány szám) (telefonszám) (e-mail) Megbízási szerződés Mely létrejött egyrészről ( név) (születési hely,idő) (lakcím) (igazolvány szám) (telefonszám) (e-mail) továbbiakban Megbízó, másrészről a Creative Soul Kft. Székhely: H-8230 Balatonfüred

Részletesebben

Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban

Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban 1. FORGALMAZÁSI SZERZŐDÉS A forgalmazási szerződés fogalma A szállító meghatározott ingó dolognak (terméknek) a forgalmazó részére történő eladására, a forgalmazó

Részletesebben

IvanyiZsofi.hu Webáruház

IvanyiZsofi.hu Webáruház IvanyiZsofi.hu Webáruház Termék megrendelési feltételek Az Ivanyizsofi.hu oldalon promotált termékek termelője és forgalmazója a LEXINGTON ASSETS MAGYARORSZÁG Kft., 1118 Budapest, Iglói u. 13. A webáruházat

Részletesebben

Bizományosi Szerződés

Bizományosi Szerződés Bizományosi Szerződés Amely létrejött egyrészről TrendVision Kft. 1151 Budapest, Bem utca 42/B Cg.: 01-09-888731 Adószám: 14096914-2-42 Képv.: Makó László Megbízó, a továbbiakban, mint Megbízó Másrészről

Részletesebben

Nemzetközi magánjog 2.

Nemzetközi magánjog 2. Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszék Nemzetközi magánjog 2. Knapp László knapplaszlo@freemail.hu Tananyag Vörös Imre: A nemzetközi gazdasági

Részletesebben

SZENTEX Kereskedelmi és Vámügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság. Általános Szerződési Feltételek Vámügynöki Szolgáltatásra 2012.

SZENTEX Kereskedelmi és Vámügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság. Általános Szerződési Feltételek Vámügynöki Szolgáltatásra 2012. SZENTEX Kereskedelmi és Vámügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság Általános Szerződési Feltételek Vámügynöki Szolgáltatásra 2012. 1 / 7 I. Bevezetés SZENTEX Kereskedelmi és Vámügynökség Kft. (továbbiakban:

Részletesebben

TERMÉKTANÚSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÜZLETI FELTÉTELEI TERMÉKTANÚSÍTÁS

TERMÉKTANÚSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÜZLETI FELTÉTELEI TERMÉKTANÚSÍTÁS 1. Érvényességi terület Az alábbi feltételek a megállapodások szerinti teljesítésekre érvényesek, ezek alatt szolgáltatásokat, információkat, valamint a megbízás keretében végzett egyéb teljesítéseket

Részletesebben

A Magyar Posta Zrt. Általános szerződési feltételei a nemzetközi reklámkiadvány szolgáltatás igénybevételére

A Magyar Posta Zrt. Általános szerződési feltételei a nemzetközi reklámkiadvány szolgáltatás igénybevételére A Magyar Posta Zrt. Általános szerződési feltételei a nemzetközi reklámkiadvány szolgáltatás igénybevételére Hatályos 2012.01.01-től 1. Általános rész 1.1. Az Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban:

Részletesebben

Az MKB Bank Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.)

Az MKB Bank Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.) Az MKB Bank Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.) módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Üzletszabályzata a pénztári letétkezelésről 2014. március 15. 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. Jelen Üzletszabályzat

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS. székhely/lakhely:... cégjegyzékszám:... képviseli:..., székhely/lakhely:... cégjegyzékszám:... képviseli:...

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS. székhely/lakhely:... cégjegyzékszám:... képviseli:..., székhely/lakhely:... cégjegyzékszám:... képviseli:... VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a... (Megrendelő neve/megnevezése) székhely/lakhely:... cégjegyzéket vezető bíróság:... cégjegyzékszám:... adószám:... bankszámlaszám:... képviseli:...,

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK. Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról

KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK. Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról Fegyelmi vétség Kkt. 174.. 174.. (1) Fegyelmi vétséget követ el az a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, aki/amely a)

Részletesebben

Együttműködési megállapodás Középiskolai közösségi szolgálat lebonyolításáról

Együttműködési megállapodás Középiskolai közösségi szolgálat lebonyolításáról Iktatószám: Együttműködési megállapodás Középiskolai közösségi szolgálat lebonyolításáról amely létrejött egyrészről másrészről iskola: Kossuth Lajos Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai

Részletesebben

Ajánlat / Módosítási javaslat Egyedi belföldi árufuvarozói felelősségbiztosítási szerződés az MKFE tagjai részére

Ajánlat / Módosítási javaslat Egyedi belföldi árufuvarozói felelősségbiztosítási szerződés az MKFE tagjai részére 2. Sz. Melléklet Ajánlat / Módosítási javaslat Egyedi belföldi árufuvarozói felelősségbiztosítási szerződés az MKFE tagjai részére Szerződésszám: Neve: Székhelye: Levelezési címe: I. A Szerződő adatai

Részletesebben

Mit jelent az elállási jog?

Mit jelent az elállási jog? Megszüntethetjük-e egyoldalúan a már megkötött, általunk aláírt üdülőhasználatra, hosszú távra szóló üdülési termékre vagy üdülési jog cseréjére vonatkozó szerződésünket? Igen, a hatályos jogszabályok

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁSÁRÓL

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁSÁRÓL EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁSÁRÓL Iktatási szám:../2015. amelyet egyrészről az iskola: Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Pogány Frigyes Szakközépiskola

Részletesebben

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél Kártérítési felelősség Kártérítési jog Dr. Kenderes Andrea Ptk. 339. -361. Kontraktuális Szerződésszegés Deliktuális Szerződésen kívüli károkozás Lényegében azonosak Ptk. 339. Aki másnak jogellenesen kárt

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Általános Szerződési Feltételek 1. Az utazási szerződés alapján az International Language Travel Kft. Utazási Iroda (továbbiakban: utazási vállalkozó) arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződés egyedi

Részletesebben

Tervezési szerződés minta - Nyomtatvany, bejelentes, szerződés minta - Építészmérnök tervező iroda

Tervezési szerződés minta - Nyomtatvany, bejelentes, szerződés minta - Építészmérnök tervező iroda TERVEZÉSI SZERZŐDÉS minta amely egyrészről név: Kft. székhely:. adószám:. Cg. sz.: mint megrendelő a továbbiakban: Megrendelő másrészről név: Kft. 1 / 5 székhely:. adószám:. Cg. sz.: mint vállalkozó, a

Részletesebben

II. A jogszabályban foglalt szerződésekre vonatkozó közös szabályok

II. A jogszabályban foglalt szerződésekre vonatkozó közös szabályok Tájékoztató a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről szóló 141/2011.

Részletesebben

NEMZETKÖZI LOGISZTIKAI RENDSZER MŰKÖDÉSI IRÁNYELVEI

NEMZETKÖZI LOGISZTIKAI RENDSZER MŰKÖDÉSI IRÁNYELVEI 12. ELŐADÁS NEMZETKÖZI LOGISZTIKAI RENDSZER MŰKÖDÉSI IRÁNYELVEI Nemzetközi vonatkozásban a logisztikai rendszerek kialakítása annyiban különbözik a belföldi gyakorlattól, hogy bővül a figyelembe veendő

Részletesebben

Szállítási rendszerek. Áruszállítás

Szállítási rendszerek. Áruszállítás Szállítási rendszerek Áruszállítás Áruszállítási rendszerek jellemzése 1)Az áruszállítási rendszerek feladatai 1)Általános megfogalmazásban: anyagok, áruk, termékek helyváltoztatása az értékteremtő lánc

Részletesebben

Elállási/Felmondási jog

Elállási/Felmondási jog Elállási/Felmondási jog Ön 14 napon belül jogosult indokolás nélkül elállni e szerződéstől. Hasonlóképpen, ha a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetén a szerződés teljesítése megkezdődött, Ön

Részletesebben

NEMZETKÖZI REKLÁMKIADVÁNY SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

NEMZETKÖZI REKLÁMKIADVÁNY SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI NEMZETKÖZI REKLÁMKIADVÁNY SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Hatályos 2012. január 1-jétől 1. Általános rész 1.1. Az Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) a Magyar Posta által

Részletesebben

Logisztikai és nemzetközi fuvarozási és szállítmányozási ismeretek

Logisztikai és nemzetközi fuvarozási és szállítmányozási ismeretek 2 Logisztikai és nemzetközi fuvarozási és szállítmányozási ismeretek 1) - Ismertesse a fuvarozói és a szállítmányozói felelősség közötti különbséget! A fuvarozó fogalma. A fuvarozó felelőssége árukárért

Részletesebben

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk Önt, hogy a pénzforgalmi keretszerződés részét képező Általános Szerződési Feltételeink

Részletesebben

A VÉDJEGYSZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI. Bevezető

A VÉDJEGYSZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI. Bevezető A VÉDJEGYSZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Bevezető A Hipavilon Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Szolgáltató) értékesítő tevékenységeként az azt igénybe vevő

Részletesebben

Összeállította: Sallai András. Fogyasztóvédelem

Összeállította: Sallai András. Fogyasztóvédelem Összeállította: Sallai András Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelem szereplői Állam Szabályozás Finanszírozás Ellenőrzés Jogok Ha a termék megfelel CE jelölést kap CE jelöléssel kell ellátni az EU-ban a

Részletesebben

Általános szállítási feltételeink szerszámainkra vonatkozóan

Általános szállítási feltételeink szerszámainkra vonatkozóan Általános szállítási feltételeink szerszámainkra vonatkozóan Rendelését várjuk: web áruházunkban, személyesen telephelyünkön (2092 Budakeszi, Budaörsi út 11.), e- mailen (ertekesites@ballun.hu), faxon

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma az illetékességi területéhez

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

1. A díjszabás fogalma és feladata

1. A díjszabás fogalma és feladata Díjszabáselmélet 1. A díjszabás fogalma és feladata A vételár eladó és vevő közötti rögzítésének két alapvető formája van: - az egyedi szerződéses és - a díjszabásos eljárás A díjszabásos eljárás alkalmazhatóságának

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Logisztikai ügyintéző szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 345 01 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben

Pályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás

Pályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás Pályázati Hirdetmény A(z) ÁZSIÓ Kft. (cégjegyzékszám: 15-09-060370, székhely: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. út 3.., levelezési cím: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. út 3..), mint a(z) CUNAJ Kft. f.a (cégjegyzékszám:

Részletesebben

AZ ÚJ ALKALMASSÁGI FELTÉTELEK ÉS A KIZÁRÓ OKOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA

AZ ÚJ ALKALMASSÁGI FELTÉTELEK ÉS A KIZÁRÓ OKOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA Szakmai nap és konzultáció közbeszerzők részére 2015. október 21. AZ ÚJ ALKALMASSÁGI FELTÉTELEK ÉS A KIZÁRÓ OKOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA Dr. Hubai Ágnes Hatályos Kbt. Új Kbt. 56. (1) bek. a) pont 62. (1)

Részletesebben

Ajánlat / Módosítási javaslat Egyedi nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítási szerződés az MKFE tagjai részére

Ajánlat / Módosítási javaslat Egyedi nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítási szerződés az MKFE tagjai részére 1. Sz. Melléklet Ajánlat / Módosítási javaslat Egyedi nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítási szerződés az MKFE tagjai részére Szerződésszám: Neve: Székhelye: Levelezési címe: I. A Szerződő

Részletesebben

Konténer termináli díjak

Konténer termináli díjak Konténer termináli díjak A konténer termináli díjak az ÁFA-t nem tartalmazzák! 1. Tárolási díjak 1.1 Leadási forgalomban érkező (import) konténerek tárolási díja: A kombináltfuvarozási küldeményt szállító

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS. Marton Béla polgármester, mint Megrendelő (továbbiakban: Megrendelő)

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS. Marton Béla polgármester, mint Megrendelő (továbbiakban: Megrendelő) VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a szerződéskötés és teljesítése során eljáró szervezet: Balatonfűzfő Város Önkormányzata levelezési címe: 8184 Balatonfűzfő, Nike körút 1. számlázási címe:

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS FUVAROZÁSI ISMERETEK

SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS FUVAROZÁSI ISMERETEK SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS FUVAROZÁSI ISMERETEK A KÉPZÉSRŐL Képzésünk során a szükséges elméleti ismeretek átadásán kívül az alkalmazott esettanulmányokkal, példákkal és csoportos gyakorlatokkal tesszük képessé

Részletesebben

Tájékoztató az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenırzı Rendszer (EKAER) bevezetésével kapcsolatban ügyfeleink részére

Tájékoztató az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenırzı Rendszer (EKAER) bevezetésével kapcsolatban ügyfeleink részére Tájékoztató az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenırzı Rendszer (EKAER) bevezetésével kapcsolatban ügyfeleink részére 2015. január 1-jei hatállyal bevezetésre került Magyarországon az ún. Elektronikus

Részletesebben

Fair számlacsomag kampány Hirdetmény

Fair számlacsomag kampány Hirdetmény Fair számlacsomag kampány Hirdetmény A Sberbank Magyarország Zrt. (székhely: 1088, Budapest, Rákóczi út 7., Cg. szám: 01-10-041720, Nyilvántartásba vevő hatóság a Fővárosi Törvényszék, a továbbiakban Bank

Részletesebben

Általános szerződési feltételek. Mail Box 694 Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság

Általános szerződési feltételek. Mail Box 694 Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság Általános szerződési feltételek a Mail Box 694 Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság Postai közvetítői tevékenységi körére vonatkozóan Általános adatok A szolgáltatást nyújtó : Mail Box 694 Bt. Székhely:2030

Részletesebben

EKAER kérdések és válaszok

EKAER kérdések és válaszok EKAER kérdések és válaszok Cseppgolyós gáz értékesítésénél a mennyiséget utólag egyeztetik 2015. március 11. Kérdés: Cégünk cseppfolyós argon gázt értékesít belföldi adóalanyok részére. A szállítást minden

Részletesebben

Nemzetközi marketing. Előadás vázlat. Disztribúciós politika a nemzetközi marketingben

Nemzetközi marketing. Előadás vázlat. Disztribúciós politika a nemzetközi marketingben Nemzetközi marketing Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. A NEMZETKÖZI MARKETING témakörei I. A nemzetközi marketing fogalma, stratégiái és koncepciói II. A nemzetközi piacra

Részletesebben

JÓTÁLLÁSI ADATLAP MAGINON GPS 1

JÓTÁLLÁSI ADATLAP MAGINON GPS 1 HU 81 A fogyasztó adatai: Név: JÓTÁLLÁSI ADATLAP MAGINON GPS 1 Cím: E-mail A vásárlás dátuma * : * Javasoljuk, hogy a jótállási tájékoztatóval együtt őrizze meg a vásárláskor kapott nyugtát / számlát is.

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Logisztikai ügyintéző szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 345 01 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÜZLETI FELTÉTELEK. KRAIBURG BULGARIA Eood

ÁLTALÁNOS ÜZLETI FELTÉTELEK. KRAIBURG BULGARIA Eood ÁLTALÁNOS ÜZLETI FELTÉTELEK KRAIBURG BULGARIA Eood A. Általános feltételek 1. Jelen általános üzleti feltételek (ÁÜF) a Bolgár Kereskedelmi Törvénykönyv 1 -a szerinti vállalkozásokkal (a továbbiakban:

Részletesebben