EU tanulmányok tantárgyi kalauz

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EU tanulmányok tantárgyi kalauz"

Átírás

1 Dr. Meisel Sándor Dr. Vida Krisztina EU tanulmányok tantárgyi kalauz Szolnoki Főiskola Szolnok 2005.

2 EU tanulmányok tantárgyi kalauz A kalauz a következő könyvhez készült: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Magyar Országgyűlés Miskolc Tananyagíró: Dr. Meisel Sándor, Dr. Vida Krisztina Távoktatási szerkesztő: Héder Klára Kiadványszerkesztő: Román Gábor Sorozatszerkesztő: Zarka Dénes Nyomdai kivitelezés: Mpress Kft. Kiadja a Szolnoki Főiskola. Felelős kiadó: Dr. Törzsök Éva főigazgató Szolnoki Főiskola, Minden jog fenntartva. A Tantárgyi kalauz vagy annak részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül.

3 Tartalom Tartalom... 3 A kalauz szerkezete... 4 Bevezetés... 5 Az integráció kialakulása és első harminc éve... 8 Közösségekből Unió: az integráció szerződéseinek evolúciója Az EU intézményeinek jellege, a három alapintézmény Az EU egyéb intézményei A döntéshozatal, a jogalkotás, a közösségi jog alapjai Az egységes piac és a négy alapszabadság A gazdasági és monetáris unió Az Európai Unió közös költségvetése Beküldendő feladat az eddig tanultakról A közös kereskedelempolitika és az Európai Unió külgazdasági kapcsolatai Az Európai Unió versenypolitikája Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája Az Európai Unió regionális politikája, a strukturális és kohéziós támogatások Környezetvédelmi célkitűzések és tendenciák. Az EU környezeti joganyaga

4 A kalauz szerkezete A kalauz feldolgozásakor fontos, hogy értse jelrendszerünket. Íme a legfontosabbak: Ezzel az ikonnal minden lecke elején találkozni fog. Itt tudhatja meg, hogy átlagosan mennyi időt kell a lecke elsajátítására szánnia, ahhoz hogy biztos tudásra tegyen szert. Ha ezt az ikont látja, feladata az lesz, hogy a témához kapcsolódó szakirodalmat elolvassa a megadott oldalszámok alapján. Ezzel a jellel emeltük ki azokat a célokat, melyeket az adott lecke végére elérhet, ha követi a kalauz utasításait. Önellenőrző feladat Ha ezt a keretet látja, arra kérjük, oldja meg egy erre rendszeresített füzetében a feladatot, ha elkészült, ellenőrizze magát a lecke végén található megoldás alapján! Ezzel az ikonnal jeleztük, hogy olyan fontos feladat megoldásához érkezett, melyet kidolgozás után, a megadott határidőn belül el kell juttatnia tutorának. 4

5 Bevezetés Kedves Hallgatónk! Szeretettel köszöntjük Önt a Szolnoki Főiskola EU tanulmányok tárgyának hallgatójaként! Most egy olyan kalauzt tart a kezében, amely segíti Önt a megadott tananyag önálló elsajátításában, illetve az önellenőrző feladatokon keresztül tudásának fokozatos tesztelésében. A kalauz segítségével, valamint a sikeres beküldendő feladatának (ld. 9. lecke) leadása, illetve sikeres írásbeli vizsga letétele után, a kurzus végére Ön megalapozott tudással fog rendelkezni az Európai Unióról. Az EU-tantárgyat Ön (bármilyen szakra is jár) tanulmányai 1. évében fogja tanulni, összesen 3 kreditpontért - 90 óra tanulással. A képzés célja A képzés általános célja, hogy Ön megismerkedjen az európai integráció elindulásának körülményeivel, majd pedig az integráció elmúlt fél évszázados fejlődésének folyamatával - a mélyülések és a bővítések dinamikáján keresztül. A tanulás végére - és a vizsgakövetelményekkel összhangban - Ön képes lesz: összefüggően bemutatni, hogy a II. világháború után milyen körülmények között, miért, és hogyan indult útjára az európai integráció; időrendi sorrendben (az aláírás, illetve a hatálybalépés dátumával) felidézni az integrációs szerződéseket (az Alkotmányos Szerződést is beleértve), és bemutatni azok legfontosabb újításait - mégpedig az adott korszak kihívásaira adott közösségi/uniós válaszként (is) értelmezve e jogi dokumentumokat; különbséget tenni a nemzetek feletti és a kormányközi együttműködés között; bemutatni az alapvető integrációs intézményeket - elsősorban azok összetételére és hatásköreire koncentrálva -, valamint felvázolni a közöttük lévő kapcsolatrendszert a döntéshozatal során; olyan alapfogalmakat értelmezni, mint az acquis communautaire, az elsődleges és a másodlagos jog, valamint a közösségi jog elsőbbsége; felsorolni, időben elhelyezni és átfogóan elemezni a gazdasági integráció fejlődési szakaszait (vámunió, egységes belső piac, gazdasági és monetáris unió); bemutatni az EU költségvetését: annak szükségességét, evolúcióját, bevételi és kiadási oldalát, jelenlegi szerkezetét, valamint az ehhez kapcsolódó érdekeket/vitákat; bemutatni négy kiemelkedően fontos közösségi szintű politikát: a külkereskedelempolitikát, a versenypolitikát, az agrárpolitikát és a regionális politikát - ezek működési alapelveit, hatásköri, illetve költségvonzatait; időrendi sorrendben felidézni a közép- és kelet-európai országok és az EK/EU közötti kapcsolatok alakulását a rendszerváltástól máig - beleértve a csatlakozási folyamatot; bemutatni a magyar csatlakozás feltételrendszerét, és Magyarország helyét az EU-ban. 5

6 A zárásról A záróvizsga - hasonlóan a beküldendő feladathoz - tesztekből, és esszékérdésekből fog állni, és akkor tekinthető megfeleltnek, ha eléri az 55%-ot. Ne aggódjon, ha Ön a kalauz és a megadott tananyag segítségével módszeresen tanul, akkor semmi meglepetés nem érheti a vizsgán! Most pedig tekintse át, hogy miről is lesz szó a kurzus folyamán: Kötelező irodalom Horváth Zoltán (2002): Kézikönyv az Európai Unióról. Magyar Országgyűlés Külügyi Hivatala, Budapest. A tantárgy tanulási terve és szerkezete A téma megnevezése Oldalak Mikor tanulom? 1. Az integráció kialakulása és első harminc éve 2. Közösségekből Unió: az integráció szerződéseinek evolúciója 3. Az EU intézményeinek jellege, a három alapintézmény , , Az EU egyéb intézményei A döntéshozatal, a jogalkotás, a közösségi jog alapjai 6. Az egységes piac és a négy alapszabadság , , A gazdasági és monetáris unió Az EU közös költségvetése Beküldendő feladat az eddig tanultakról 10. A közös kereskedelempolitika és az EU külgazdasági kapcsolatai Az EU versenypolitikája A közös mezőgazdasági politika Az EU regionális politikája, a strukturális és kohéziós támogatások 14. Az EU keleti kibővítése, Magyarország csatlakozása

7 A tantárgy tanulási terve és szerkezete Arra kérnénk, tervezze meg: milyen módon, mikor és hogyan fog tanulni. Az önálló tanulási terv kialakítása a feladatok és lehetőségek átgondolására készteti majd Önt. Így a terv sokkal betarthatóbb lesz, mint ha azt mi terveznénk meg, az Ön körülményeinek ismerete nélkül. Ha átgondolta elfoglaltságait és a rendelkezésre álló időt, készítsen magának ütemtervet! Az ütemtervet készítheti egy saját füzetbe, vagy a Főiskolától kapott naptárba. Előrehaladását képzésszervező tutora fogja támogatni, szakértő tutora pedig értékeli majd beküldendő feladatát, megvitatja Önnel szakmai kérdéseit. Most pedig jó munkát, sikeres és örömteli tanulást kívánunk Önnek az egész Tanszék nevében! 7

8 1. lecke Az integráció kialakulása és első harminc éve Bevezetés Az európai egység gondolata már évszázadok óta foglalkoztatta a filozófusokat, írókat, sőt a királyokat, és a politikusokat is. Ennek megvalósítására azonban a XX. század közepéig nem volt reális esély. A II. világháború szenvedései vezettek el oda, hogy az európai államok vezetői komolyan elkötelezzék magukat a szoros együttműködés mellett. A vasfüggöny leereszkedése miatt az európai integráció csak a kontinens nyugati felén indulhatott el - mégpedig két régi ellenfél: Franciaország és Németország megbékélésével. A Schuman Nyilatkozat nyomán megszülető ESZAK sikere a hat alapító tagállamot a gazdasági integráció továbbfejlesztésére ösztönözte, miközben világossá vált, hogy a védelmi-politikai integráció ideje még nem jött el. A közösségi integráció első három évtizedében megtalálhatók a siker (pl. a vámunió idő előtti létrehozása) és a kudarc (üres szék politikája, euroszklerózis) elemei is. Összességében elmondható, hogy a közben kilencre bővülő EK nem tudta megvalósítani a közös piacot, az 1981-ben és 1986-ban lezajlott déli kibővülések pedig további kihívások elé állították a Tizenketteket. E Lecke tanulmányozására fordítandó idő kb. 6 óra. A Lecke ajánlott anyagának elolvasása és megtanulása után Ön lépes lesz: felidézni a II. világháború utáni, kettészakadó Európa fő problémáit, és a Nyugat- Európában megjelenő együttműködési törekvéseket (OEEC, Európa Tanács, NATO); megmagyarázni, hogy kik és miért javasolták az Európai Szén- és Acélközösség létrehozását; felsorolni az alapító államokat, és értelmezni a nemzetek feletti integráció lényegét az ESZAK példáján; felidézni a két Római Szerződés fő célkitűzéseit, és bemutatni az integrációs formákat (fokozatokat); röviden elemezni az EGK első három évtizedét; felsorolni, hogyan/mikor lettek a Hatokból Kilencek, Tizek, majd Tizenkettek. A lecke anyaga lényegében három részre osztható. Az első rész az integráció elindulásának hátteréről, körülményeiről, a második az EK kezdeti fejlődéséről (és az integrációs fokozatok megismeréséről), a harmadik pedig a szervezet kibővüléseiről szól. 1. önellenőrző feladat (általános műveltségi kérdés) Tudja-e, ki volt az a politikus, aki a II. világháború után megjósolta a vasfüggöny leereszkedését Európára, és sürgette az Európai Egyesült Államok létrehozását? Ön bizonyosan tudja, hogy a XX. századi európai történelem egyik legismertebb és legnépszerűbb politikusáról van szó. (A megoldást a lecke végén ellenőrizheti.) 8

9 Most pedig kezdjünk hozzá a tanuláshoz a könyv és a feladatok segítségével! Első témánk az Európai integráció kezdeteitől szól. Olvassa el a Könyv 1.1. fejezetét ( old.), majd válaszoljon az alábbi kérdésekre! 2. önellenőrző feladat Válaszoljon a kérdésekre! a) Mit jelent magyarul az OEEC? b) Mikor, milyen székhellyel, és milyen céllal alapították? 3. önellenőrző feladat Az alábbiak közül melyik nem volt OEEC-alapító állam? Válassza ki a helyes megoldást! a) Izland b) Írország c) Törökország d) Finnország 4. önellenőrző feladat Hány ország hozta létre az Európa Tanácsot és mikor? 5. önellenőrző feladat Mi az Európa Tanács legfőbb profilja? a) A tagállamok közötti jogharmonizáció előmozdítása; b) Az emberi jogi normák fejlesztése; c) A tagállamok közötti külpolitikai egyeztetés; d) Béketeremtő tevékenység válság-térségekben. Most pedig néhány kérdés következik a NATO témakörében. 6. önellenőrző feladat Válaszoljon a kérdésekre! a) Mit jelent a NATO? b) Mikor hozták létre, és milyen céllal? 9

10 7. önellenőrző feladat Melyik az az ország, amelyik csak 1955-ben válhatott a NATO tagjává? a) NSZK b) Olaszország c) Spanyolország d) Kanada A Könyv segítségével Ön biztosan jól oldotta meg a feladatokat, megoldásait a lecke végén ellenőrizheti is. Így át is térhetünk a második témára: az Európai Szén- és Acélközösség megalakulásának kérdéseire. Olvassa el a Könyv 1.2. fejezetét ( old.), majd válaszoljon az alábbi kérdésekre a 2. önellenőrző feladatsor segítségével. 8. önellenőrző feladat Kinek a nevéhez fűződik a szén- és acél szektor integrációjának terve, és melyik politikus hirdette meg a tervet? 9. önellenőrző feladat Az olvasottak alapján egészítse ki a mondatot! Azért esett a választás erre a szektorra, mert.. (csak egy válasz helyes!): a) szénből és acéltermékekből Nyugat-Európa behozatalra szorult; b) ezen keresztül lehetett ellenőrizni az esetleges háborús készülődést; c) ez a szektor lassan fejlődött, és így igyekeztek talpra állítani; d) ez a szektor dinamikusan fejlődött, így jó alapját képezte a további integrációnak. 10. önellenőrző feladat Az olvasottak alapján válaszoljon a kérdésekre! a) Mikor és hol írták alá az ESZAK Szerződést? b) Sorolja fel az alapító tagállamokat! c) Próbálja meg egy mondatban megfogalmazni, mit jelent a nemzetek feletti intézmény fogalma! A fenti feladatsorból talán csak az utolsó kérdést találta nehéznek. A lecke végén található megoldások segítenek Önnek! 10

11 Ha felkészült rá, folytassa a tanulást az 1.3. fejezet ( old.) elolvasásával, mely az Európai Védelmi közösség kudarcától a Római Szerződésig eltelt időt dolgozza fel. 11. önellenőrző feladat Az alábbiak közül melyik jött létre 1954-ben? a) EPK b) NYEU c) EVK d) EFTA 12. önellenőrző feladat Az olvasottak alapján válaszoljon a következő kérdésekre! a) március 25-én mely államok vezetői, és mit írtak alá Rómában? b) Mi volt az EGK Szerződés legfőbb célkitűzése? c) Emellett milyen közös politikákról rendelkezett a szerződés? 13. önellenőrző feladat Állítsa sorrendbe az integrációs formákat (a fejlettebb felé haladva)! 1) közös piac 2) vámunió 3) politikai unió 4) szabad kereskedelem 5) gazdasági (és monetáris) unió 6) egységes belső piac Ha sikeresen oldotta meg a feladatokat, továbbléphetünk. Olvassa el a Könyv 1.4. és 1.5. fejezetét ( old.), majd ellenőrizze tudását az alábbi feladatok megoldásával! 14. önellenőrző feladat Az EGK első évtizedét gazdasági siker, de politikai megtorpanás jellemezte. Bizonyítsa be egy-egy példával az állítás helyességét! 11

12 15. önellenőrző feladat Mely intézményeket érintette az 1965-ös Egyesülési Szerződés? a) A Bizottságot és a Bíróságot, b) a Bizottságot és a Tanácsot, c) a Tanácsot és a Közgyűlést, d) a Tanácsot és a Bíróságot. Olvassa el ismét figyelmesen az 1.5. fejezetet ( old.), és próbálja meg a saját maga számára értelmezni a három Közösséggel és az Egyesülési Szerződéssel kapcsolatban tanultakat! Ha úgy érzi, érti az olvasottakat, és a feladatokat is jól megoldotta, akkor térjünk rá a lecke utolsó részére, mely az EK bővülésének kérdéseit járja körül! Olvassa el az 1.6. fejezetet ( old.), majd válaszoljon az alábbi kérdésekre! 16. önellenőrző feladat Ki volt az a politikus, aki ellenezte, sőt kétszer meg is vétózta az Egyesült Királyság belépését az EK-ba, és miért? 17. önellenőrző feladat Állítsa kronológikus sorrendbe az új tagok belépését, és határozza meg a belépés évszámát! 1) Görögország... 2) Egyesült Királyság, Dánia, Írország... 3) Spanyolország, Portugália önellenőrző feladat A déli kibővülések milyen kihívás elé állították az EK-t? Lássuk, helyesen válaszolt-e. Lapozzon a megoldásokhoz! Ezzel a mai lecke végére értünk. Reméljük nem fáradt el nagyon. A következő leckében az integráció szerződéseinek evolúciójáról lesz szó. 12

13 Megoldások 1. megoldás: A helyes megoldás a következő: Sir Winston Churchill, brit miniszterelnök volt az a politikus, aki a II. világháború után megjósolta a vasfüggöny leereszkedését Európára, és sürgette az Európai Egyesült Államok létrehozását. 2. megoldás: Ön jól válaszolt, ha azt írta, hogy a) az OEEC jelentése: Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet; b) 1948, Párizsban alapították, a Marshall-segély szétosztásának koordinálására. 3. megoldás: Jól válaszolt, ha a d) válasz-ra tippelt, mert Finnország nem volt alapító állam. 4. megoldás: Jól válaszolt, ha azt írta, hogy az Európai tanácsot (ET) 10 nyugat-európai ország hozta létre május 5.-én. 5. megoldás: A helyes megoldás a b) válasz, mert az Európa Tanács legfőbb profilja a pluralista demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok védelme, az európai kulturális identitás kialakulásának támogatása és fejlesztése, a társadalmi problémák kezelése. 6. megoldás: Jó a válasza, ha azt írta, hogy a) a NATO jelentése: Észak-Atlanti Szerződés Szervezete; b) a NATO 1949-ben, mint transz-atlanti védelmi-katonai szervezet jött létre. 7. megoldás: Az a) válasz a helyes, mert az NSZK csak 1955-ben válhatott a NATO tagjává. 8. megoldás: Az a) válasz a helyes, mert Jean Monnet és Robert Schuman nevéhez fűződik a szén- és acél szektor integrációjának terve. 9. megoldás: A b) válasz a helyes, mert a választás azért esett erre a szektorra, mert ezen keresztül lehetett ellenőrizni az esetleges háborús készülődést. 10. megoldás: Jól válaszolt, ha azt írta, hogy a) az ESZAK Szerződést április 18-án írták alá; b) Az alapító tagállamok: Franciaország, NSZK, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg c) A nemzetek feletti intézmény: olyan, a tagállamok által kinevezett, de tőlük független testület, amelynek döntései kötelezik a tagállamokat. 11. megoldás: A b) válasz a helyes, mert a NYEU jött létre 1954-ben. 12. megoldás: Jól válaszolt, ha azt írta, hogy a) március 25-én Franciaország, NSZK, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg vezetői EGK és EURATOM Szerződéseket írták alá Rómában; b) az EGK Szerződés legfőbb célkitűzése vámunió és közös piac volt; c) a szerződés emellett rendelkezett külkereskedelempolitika, agrárpolitika, versenypolitika, közlekedéspolitika kérdéseiről is. 13

14 13. megoldás: Jól rangsorolt, ha azt írta, hogy 4), 2), 1), 6), 5), és a 3). 14. megoldás: Ön helyesen válaszolt, ha azt írta, hogy az EGK első évtizedét gazdasági siker, de politikai megtorpanás jellemezte. Erre utaló jelek: az egymás közötti kereskedelem egyre dinamikusabbá válása, és a vámunió 1968-as létrehozása; az üres szék politikája, és a luxemburgi kompromisszum. 15. megoldás: A b) válasz a helyes, mert 1965-ös Egyesülési Szerződés a Bizottságot és a Tanácsot érintette. 16. megoldás: Helyes a válasza, ha azt írta, hogy az a politikus, aki ellenezte, sőt kétszer meg is vétózta az Egyesült Királyság belépését az EKba Charles de Gaulle volt, mert tartott az USA befolyásának növekedésétől a briteken keresztül. 17. megoldás: Pontosan válaszolt, ha azt írta, hogy 2) ) ) megoldás: Ön helyesen válaszolt, ha azt írta, hogy nagy fejlettségbeli különbségek jelentek meg a Közösségen belül. 14

15 2. lecke Közösségekből Unió: az integráció szerződéseinek evolúciója Bevezetés Az európai integráció céljait, intézményi felépítését és működési szabályait az alapító szerződések határozták meg, ezek jelentik tehát az integráció jogi alapját. Az EK/EU-t érő belső, illetve külső kihívások - és az erre adott válaszok jogi megfogalmazásának szükségessége - miatt azonban a szerződések időnként módosításra szorultak. A szerződésmódosítások azután újabb célokat tűztek ki a tagállamok elé, miközben tartalmaznak fontos intézményi-működési reformokat is. Az integráció alapvető jogi dokumentumainak ismerete ezért előfeltétele az EU-tanulmányokban való további elmélyülésnek. E Lecke tanulmányozására fordítandó idő kb. 6 óra. A Lecke ajánlott anyagát elolvasva és megtanulva Ön képes lesz: bemutatni azokat a fő okokat, amelyek az alapító szerződések első módosításához vezettek; ismertetni magát az Egységes Európai Okmányt, annak fő újításait; bemutatni azokat a fő okokat, amelyek az EU Szerződés megszületéséhez vezettek; ismertetni a Maastrichti Szerződés fő vívmányait, felsorolni és értelmezni a három pillért (értelmezve a különbséget a közösségi és a kormányközi együttműködés között); felsorolni az EU Szerződés két további módosítását, és kiemelni ezek legfőbb eredményeit; felidézni, mely országokkal bővült az EU 1995-ben, és ismertetni, mit jelent az EGT. A célkitűzésekből is jól látható, hogy e leckében a szerződések megismerése mentén haladunk előre, tehát az előző leckében megtanult három alapító szerződést követően, négy további fontos dokumentum létrejöttének okaival és azok lényegével ismerkedünk meg. Ezen felül - mivel időrendi sorrendben haladunk - nem csak a mélyülésről, de az újabb kibővülésről is említést kell tennünk. Kezdjük az alapító szerződések első módosításával! Lapozza fel a Könyv 1.7. fejezetét ( old.). 15

16 1. önellenőrző feladat Az olvasottak alapján állítsa össze válaszait a következő kérdésekre! a) A vámunió sikeres megvalósulása után a közös piaci program már jóval kevésbé volt sikeres. Mik voltak ennek a legfőbb okai? b) Milyen dokumentum tartalmazta a lehetséges megoldásokat, és ki volt ennek a szerzője? c) Milyen határidőt (év, hónap, nap) tűztek ki az egységes belső piac megvalósítására, és ennek érdekében hogyan változtattak a döntéshozatal alapvető szabályain? d) A belső piaci program mellett mi volt az Egységes Európai Okmány másik fő eredménye? (Súgó: ezzel kapcsolatban lapozzon a Könyv 290. oldalára!) Ha ellenőrizte a megoldását, haladhat is tovább. Ha a Könyv segítségével sikeresen megoldotta a feladatokat (és a megoldásoknál ellenőrizte is), lépjünk tovább! Folytassa a tanulást az 1.8. ( old.), illetve a 3.1. és a 3.2. ( old.) fejezetek segítségével. Nagyon fontos, hogy megértse, mi vezetett el az EU Szerződés megkötéséhez, és hogy mit jelent a tagállamok közötti kompromisszum alapján létrejött pillér-rendszer. 2. önellenőrző feladat Az alábbiak közül melyik ok nincs összefüggésben a Maastrichti Szerződés létrejöttével? a) A berlini fal leomlása és a német egység; b) A szegényebb déli országok csatlakozása; c) A kétpólusú világrend összeomlása; d) A politikai unió irányába történő továbblépés igénye. 3. önellenőrző feladat Találja meg az összetartozókat! 1. pillér 2. pillér 3. pillér a) bel- és igazságügyi együttműködés b) közösségi pillér (gazdasági és monetáris unió) c) közös kül- és biztonságpolitika 16

17 4. önellenőrző feladat Az alábbiak közül melyik állítás igaz? a) A közösségi pillér csak az EGK Szerződést tartalmazza, amelyet ekkor átneveztek EK Szerződéssé (a másik két közösségi szerződés nem része az EU-nak). b) A közösségi pillér csak az EK és az Euratom Szerződéseket tartalmazza, hiszen az ESZAK ekkorra már hatályát vesztette. c) A közösségi pillér az EK, az Euratom és az ESZAK Szerződéseket tartalmazza. d) Európai Unió alatt a politikai pilléreket értjük. e) Az Európai Uniót a három pillér együtt alkotja. f) Az Európai Unió november 1-jével önálló jogalany lett. g) Az EU Szerződés tovább pontosította a Római Szerződésben már szereplő szubszidiaritás elvét. A megoldásoknál ellenőrizheti, hogy sikerült-e kiválasztania az igaz válaszokat! 5. önellenőrző feladat Válaszoljon egy mondatban a következő kérdésekre! a) Mi az alapvető különbség a közösségi és a kormányközi módszerek között? b) Ki az az európai személyiség, akinek a nevéhez kapcsolhatóak mind az Egységes Európai Okmány, mind a Maastrichti Szerződés gazdasági és monetáris unióra vonatkozó eredményei? Milyen pozíciót töltött be ezekben az években? (Súgó: 37. old.; 221. old.) Ha ellenőrizte a megoldását, haladhat is tovább. Ha úgy érzi, hogy ezt a nagyon fontos részt megértette, és a feladatok ebben segítették, akkor folytassuk a munkát! Az imént arról tanultunk, hogy az EU Szerződéssel a tagállamok igen jelentős mélyülést hajtottak végre. Ez magában hordta a nehézkes megvalósítás (sőt a kudarc) lehetőségét is. Ezért a Tizenkettek még Maastrichtban megállapodtak abban, hogy a szerződés vívmányait (különösen a politikai pilléreket) ban felülvizsgálják. Az 1996/97-es kormányközi konferencia eredményeként megszületett az Amszterdami Szerződés. Minderről a Könyv fejezetének ( old.) elolvasása után kap átfogó képet. 6. önellenőrző feladat Sorolja fel az Amszterdami Szerződés legalább öt fontos újítását, valamint legfőbb hiányosságát! 17

18 Ha most tovább olvassa a tananyagot, vagyis a Könyv fejezetét (egyelőre csak a oldalakat), ott az EU Szerződés második módosításáról, a Nizzai Szerződésről tanulhat. 7. önellenőrző feladat Az olvasottak alapján válaszoljon az alábbi kérdésekre! a) Miért volt szükség ilyen rövid időn belül újabb módosításra? b) Melyek a Nizzai Szerződés legfőbb érdemei az EU belső működése szempontjából? c) Melyek a Nizzai Szerződés legfőbb érdemei az EU kibővülése szempontjából? Ha Ön jól válaszolt, akkor a tanulás igen fontos, a későbbi haladást megalapozó részén van túl! Gratulálunk! Most pedig a mélyülés áttekintése után térjünk ki az EFTA-kibővülésre is, amelynek során 1995-ben a Tizenkettekből Tizenötök lettek. Lapozzon vissza a Könyv 1.9. fejezetéhez ( o.), és válaszoljon az alábbi kérdésekre! 8. önellenőrző feladat Válaszoljon a kérdésekre! a) Milyen előzmények után került sor az újabb kibővülésre? b) Sorolja fel a négy tagjelölt országot, illetve a három új tagállamot! c) Az EFTA-kibővülést követően mely országok maradtak az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjai? d) Ezek közül melyek azok, amelyek az EGT Szerződésen keresztül kapcsolódnak az EUhoz? 9. önellenőrző feladat Egészítse ki az alábbi állítást az Európai Gazdasági Térség tartalmára vonatkozóan! Az EGT az... kiterjesztését jelenti a tagországokra, és erre vonatkozó %-át az érintett államok át is vették. 18

19 10. önellenőrző feladat Jelenleg hány tagja van az EGT-nek? Válassza ki a helyes létszámot! a) 18 b) 28 c) 29 d) 30 Befejezés Ezzel a 2. lecke véget ért. Ha a feladatokat jól megoldotta, hibáinak korrigálásában pedig segítségére voltak a megoldások, akkor elmondhatja magáról, jól megalapozta tudását az EU-ról! Bátran áttérhet a következő leckére. Megoldások 1. megoldás: Válasza helyes, ha tartalmazza az alábbiakat: a) A vámunió sikeres megvalósulása után a közös piaci program már jóval kevésbé volt sikeres. Ennek a legfőbb okai: olajválságok, recesszió, gazdasági integráció megtorpanása, nem vámjellegű akadályok fennmaradása, illetve: a döntéshozatalban az egyhangúság általános szabálya; b) A lehetséges megoldásokat 1985-ös Belső Piaci Fehér Könyv tartalmazza, szerzője Lord Cockfield volt. c) Az egységes belső piac megvalósítására december 31.; a Tanácsban a minősített többséget kötelezővé tették, valamint az Európai Parlamentet erőteljesebb bevonták a belső piaci döntések meghozatalába. d) A belső piaci program mellett az Egységes Európai Okmány másik fő eredménye a gazdasági és társadalmi kohézió elvének bevezetése. 2.megoldás: A helyes válasz a b) volt, mert a szegényebb déli országok csatlakozása nincs összefüggésben a Maastrichti Szerződés létrejöttével. Ennek valódi oka a lemaradás a világgazdasági versenyben. 3. megoldás: Ön helyesen válaszolt, ha azt írta, hogy 1. pillér: b) 2. pillér: c) 3. pillér: a) 4. megoldás: Ön helyesen válaszolt, ha azt írta, hogy a c) és az e) állítások igazak, mert c) a közösségi pillér az EK, az Euratom és az ESZAK Szerződéseket tartalmazza; e) Az Európai Uniót a három pillér együtt alkotja. 19

20 5. megoldás: Helyesen válaszolt, ha rámutatott, hogy a) a közösségi módszer: a közösségi intézmények (Bizottság, Parlament, Bíróság) szerepe erős, a Tanácsban a minősített többségi döntéshozatal jellemző, cél a közösségi jogalkotás; a kormányközi módszer: közösségi intézmények szerepe szűk, a Tanácsban az egyhangú szavazás a jellemző, nem cél a közösségi jogalkotás; b) a Maastrichti Szerződés gazdasági és monetáris unióra vonatkozó eredményei Jacques Delors nevéhez kapcsolhatók, aki között az Európai Bizottság elnöke volt. 6. megoldás: Jó a felsorolás, ha azt írta, hogy az Amszterdami Szerződés legalább öt fontos újítása: a második pillér reformja, a harmadik pillér reformja, a foglalkoztatás-politika beemelése a szerződésbe, a minősített többség alkalmazásának és az EP hatásköreinek további bővítése; az uniós dokumentumokhoz való hozzáférés alapjoggá nyilvánítása (polgárközeliség). 7. megoldás: Helyes a válasza, ha azt írta, hogy a) a rövid időn belüli újabb módosítás okai: a keleti kibővülésből adódó intézményi reformok elmaradása, vagyis az amszterdami maradékok megoldása miatt volt szükség újabb szerződésmódosításra (Nizzai Szerződés) ; b) A Nizzai Szerződés legfőbb érdemei az EU belső működése szempontjából: a Tanácsban a minősített többség, valamint az Európai Parlamenttel együtt eldönthető területek további bővítése. c) A Nizzai Szerződés legfőbb érdemei az EU kibővülése szempontjából: az intézményrendszer és döntéshozatal alkalmassá tétele új tagok befogadására 27 tagig. 8.megoldás: Jól válaszolt, ha azt írta, hogy a) a Tizenkettek előbb a mélyítésre koncentráltak, majd 1993-ban megkezdték a csatlakozási tárgyalásokat a négy tagságért folyamodó EFTA-országgal; b) A négy tagjelölt ország: Ausztria, Finnország, Svédország, Norvégia, illetve a három új tagállam: Ausztria, Finnország, Svédország; c) Az EFTA-kibővülést követően Norvégia, Izland, Liechtenstein, Svájc maradtak az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjai. d) Ezek közül Norvégia, Izland, Liechtenstein azok, amelyek az EGT Szerződésen keresztül kapcsolódnak az EU-hoz. 9.megoldás: Helyesen egészítette ki a mondatot, ha azt írta, hogy az EGT az egységes belső piac kiterjesztését jelenti a tagországokra, és erre vonatkozó jogszabályok. 80 %-át az érintett államok át is vették. 10. megoldás: A helyes válasz a b) volt, mert az EGT-nek jelenleg 28 tagja van. 20

21 3. lecke Az EU intézményeinek jellege, a három alapintézmény Bevezetés Az európai integráció ún. pozitív integráció, amely az akadályok lebontása mellett (negatív integráció) közös intézményrendszert, közös jogrendet, közös politikákat, és közös költségvetést hozott létre. Az EU-ban csak akkor történhet valami, ha arról a legfőbb intézmények döntést hoztak. Ezért tanulmányainkat azokkal az intézményekkel folytatjuk, amelyek mozgatják a folyamatosan változó, egyre mélyülő és bővülő Európai Uniót. Ebben a leckében a tagállami érdekeket megjelenítő Miniszterek Tanácsával (és az Európai Tanáccsal), a közösségi érdekeket megjelenítő Európai Bizottsággal, és a választópolgárok érdekeit megjelenítő Európai Parlamenttel ismerkedünk meg. E Lecke tanulmányozására fordítandó idő kb. 6 óra. A Lecke ajánlott tananyagát elolvasva és megtanulva Ön képes lesz: az alapintézmények felsorolására, és annak meghatározására, hogy melyik milyen érdekeket jelenít meg; bemutatni az Európai Tanácsot, a Miniszterek Tanácsát és a COREPERt - ezek összetételét, és feladatát; bemutatni az Európai Bizottságot: annak székhelyét, összetételét (mind a politikai testületre, mind az apparátusra vonatkozóan), illetve hatásköreit; bemutatni az Európai Parlamentet: annak székhelyeit, összetételét és hatásköreit; ismertetni az Európai Ombudsman hatásköreit is. A lecke anyaga tehát három nagy részre tagolódik, vagyis a tagállami, a közösségi és az állampolgári érdekeket megjelenítő fő szervekkel ismerteti meg Önt. A 3. és majd a 4. lecke tananyagának elsajátításával Ön átfogó képet kap az EU intézményi felépítéséről, és így már könnyebben veheti az 5. lecke (döntéshozatal, közösségi jog) akadályait. Kezdjük egy bemelegítő kérdéssel! 1. önellenőrző feladat Tudja-e Ön, miért nem szabad összetéveszteni az Európa Tanácsot az Európai Tanáccsal? Sajnos a két intézmény összetévesztése súlyos típushiba, amit Ön mostantól biztosan el fog kerülni. Most pedig kezdjük el a témánkkal való ismerkedést a 2.1. fejezet ( o.) elolvasásával! 21

EU tanulmányok tantárgyi kalauz

EU tanulmányok tantárgyi kalauz Dr. Meisel Sándor Dr. Vida Krisztina EU tanulmányok tantárgyi kalauz Szolnoki Főiskola Szolnok 2005. EU tanulmányok tantárgyi kalauz A kalauz a következő könyvhez készült: Horváth Zoltán: Kézikönyv az

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

Tájékoztató az EKP 1 vizsgához (2013-2014. tanév őszi szemeszter)

Tájékoztató az EKP 1 vizsgához (2013-2014. tanév őszi szemeszter) Tájékoztató az EKP 1 vizsgához (2013-2014. tanév őszi szemeszter) A tájékoztató tételsor csupán indikatív jellegű! Célja, hogy a hatékonyabb tanuláshoz és az eredményesebb vizsgázáshoz segítséget nyújtson.

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27.

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930 BRIAND 1. VILÁGHÁBORÚ NÉPSZÖVETSÉG 1943 CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak.

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. 656. A csatlakozási tárgyalások folyamata A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. Dátum 1998. március 12. március 30.

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Az Európai Unió és a fiatalok Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen céllal jött létre az Unió? az európai államok egységességének ideája nem újszerű gondolat Kant világpolgár Victor Hugo Európai

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Bevezetés: az EU ma Az EU története: az integráció mint gazdasági és jogi folyamat Az EU intézményei A hatáskörök megosztása az Európai Unióban Az

Bevezetés: az EU ma Az EU története: az integráció mint gazdasági és jogi folyamat Az EU intézményei A hatáskörök megosztása az Európai Unióban Az Európai jog Bevezetés: az EU ma Az EU története: az integráció mint gazdasági és jogi folyamat Az EU intézményei A hatáskörök megosztása az Európai Unióban Az uniós jog jellemzői Az Európai Unió: 27 ország

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA TÜKRÉBEN

TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Európai Kapcsolatok szakirány TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete NATO ismertetése Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.április

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz III. évfolyam Pénzügy és számvitel szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Közösségi (EU) pénzügyek tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Közösségi (EU) pénzügyek

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH)

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH) A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális bíráskodás, Londoni Megállapodás) Ficsor Mihály (MSZH) A szellemi tulajdon biztonsága: új eszközök és törekvések MIE-továbbképzés

Részletesebben

Horváth Zoltán. I. rész

Horváth Zoltán. I. rész SZOLNOKI FŐISKOLA Horváth Zoltán Kézikönyv az Európai Unióról I. rész Készítette: Pataki Tamás Idegenforgalmi és szálloda szak Levelező tagozat IV. évfolyam 2004. november Email: soledad@freeweb.hu Mobil:

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Karrierlehetőség az EU Intézményeinél. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Karrierlehetőség az EU Intézményeinél. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Karrierlehetőség az EU Intézményeinél Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen állásokról van szó? uniós köztisztviselői állások (eurokrata állások) szakértői, tanácsadói állások Az Európai Bizottság

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

6. Függelék Az Unió intézményi rendszere és a közösségi jog

6. Függelék Az Unió intézményi rendszere és a közösségi jog 6. Függelék Az Unió intézményi rendszere és a közösségi jog 37 6.1. Az Unió intézményi rendszere A hatalmi ágak szétválasztásának általánosan alkalmazott elveit az uniós közösségi modell nem követi. A

Részletesebben

Oktatási kézikönyv a diszkriminációról

Oktatási kézikönyv a diszkriminációról Az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos tudatosság fokozását célzó szemináriumok civil társadalmi szervezetek számára Oktatási kézikönyv a diszkriminációról Az egyenlő bánásmóddal és az

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG

15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG Központi Statisztikai Hivatal 15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG statisztikai elemzés Budapest, 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2004 ISBN: 963 215 717 6 Készült a Tájékoztatási fõosztály Nemzetközi tájékoztatások

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPE, AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁN BELÜL ELFOGLALT HELYE AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VIZSGÁLATA ALAPJÁN

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től 2760 Nagykáta, Dózsa Gy. u. 10 SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től I. Belföldi forint fizetési ok JÓVÁÍRÁS Megbízás típusa GIRO-IG1 GIRO IG2 VIBER TERHELÉS Takarékszövetkezetünk nostro

Részletesebben

ÜZLETI JOG I. 2013/14 8. előad

ÜZLETI JOG I. 2013/14 8. előad ÜZLETI JOG I. 2013/14 8. előad adás Az európai integráci ció története az Európai Unió intézm zményei 1 Áttekintés: I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.1 Az integráció kérdése a II. vh. után A.)

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. PÁLYÁZATKÉSZÍTÉS (D.2.2.) tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. PÁLYÁZATKÉSZÍTÉS (D.2.2.) tanulmányokhoz IV. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment alapszak Vállalkozásszervező szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ PÁLYÁZATKÉSZÍTÉS (D.2.2.) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2014/2015. tanév II. (tavaszi) félév A KURZUS ALAPADATAI

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az európai integráció kialakulásának története

Az európai integráció kialakulásának története Az európai integráció kialakulásának története 1958 197319862004 19811995 Forrás: A növekedés útja, az EU gazdasága. www.europa.eu.int Forrás: A növekedés útja, az EU gazdasága. www.europa.eu.int Az EU

Részletesebben

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozás az EU-ban tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozás az EU-ban tanulmányokhoz III. évfolyam GM/VSZ BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozás az EU-ban tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016 I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Vállalkozás az EU-ban Tanszék: Vállalkozás és Emberi

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. IKT eszközök hatékony alkalmazása a természettudományos oktatásban c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. IKT eszközök hatékony alkalmazása a természettudományos oktatásban c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv IKT eszközök hatékony alkalmazása a természettudományos oktatásban c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető kreditpontok száma): 30

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. EU szabályozási környezet. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. EU szabályozási környezet. tanulmányokhoz IV. évfolyam GM/Vállalkozásszervező szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ EU szabályozási környezet tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: EU szabályozási

Részletesebben

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai 2007-tıl két további tag! A Bizottság (European Commission) Az Európai Bizottság Kormányszerően mőködı, döntéselıkészítı, javaslattevı, egyes esetekben végrehajtó szerv. Szupranacionális jellegő: nem a

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

Tesztsor. 3. Hány monarchikus államformájú (királyság, nagyhercegség stb.) tagországa van EU-nak? (1 pont)

Tesztsor. 3. Hány monarchikus államformájú (királyság, nagyhercegség stb.) tagországa van EU-nak? (1 pont) BEKK Európai Uniós Vetélkedő BEKK 2014 Tesztsor 1. Melyik város jelenleg az Európai Unió fővárosa? (1 pont) 2. Mi az Európai Unió hivatalos nyelve? (1 pont) 3. Hány monarchikus államformájú (királyság,

Részletesebben

A Tanács. A pilléres szerkezet. A Közösség fő szervei. Az Európai Unió szerkezete 3. Az Európai Unió szerkezete. 2. pillér. 3. pillér.

A Tanács. A pilléres szerkezet. A Közösség fő szervei. Az Európai Unió szerkezete 3. Az Európai Unió szerkezete. 2. pillér. 3. pillér. A Tanács EU Európa Tanács Brussels Strasbourg Európai Unió 27 tagállam Európa Tanács 47 tagállam A pilléres szerkezet EU ELSŐ PILLÉR (EK) alapvetően közösségi jellegű Az Európai Unió szerkezete 3. MÁSODIK

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok HU0201-04 sz. Phare projekt Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok Bevezetés Grant projektek: a Kedvezményezettek alkalmazzák a Phare szabályait 2002. tavasza óta új szabályozás: könnyítések

Részletesebben

I. Az Unió rövid története

I. Az Unió rövid története I. Az Unió rövid története Francia-német rivalizálás Háborúk a nehézipari dominanciáért Marshall-segély és KGST: megosztott Európa 1950: Schumann-Monet terv a francia-német kiegyezésre 1951: ESzAK és intézményei

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

dr. Lattmann Tamás 1 Alapismeretek az Európai Unió témakörében Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (1948) Európa Tanács

dr. Lattmann Tamás 1 Alapismeretek az Európai Unió témakörében Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (1948) Európa Tanács Katasztrófavédelem nemzetközi jogi alapjai Alapismeretek az Európai Unió témakörében 2012. tavasz Dr. Lattmann Tamás Európa története, az integráció előzményei I. Világháború előtti időszak harc az európai

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

www.asylumlawdatabase.eu

www.asylumlawdatabase.eu Funded by the European Commission Háttér A Menekültjog Európai Adatbázisa (European Database of Asylum Law, EDAL) egy 11 EU tagállam menekültjogi esetjogát tartalmazó online adatbázis. Az EDAL összefoglalja

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények)

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények) 2008.6.7. C 141/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Ajánlattételi felhívás 2008 Kultúra program (2007 2013) A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek;

Részletesebben

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei Ez a irányelv minden olyan európai piacra vonatkozik, ahol az Amway 2015. április 1-én saját leányvállalatai

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben