Rasszizmus és idegengyűlölet az EU tagállamaiban tendenciák, eredmények és a helyes gyakorlat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Rasszizmus és idegengyűlölet az EU tagállamaiban tendenciák, eredmények és a helyes gyakorlat"

Átírás

1 Rasszizmus és idegengyűlölet az EU tagállamaiban tendenciák, eredmények és a helyes gyakorlat EUMC Éves jelentés, 2005 Összefoglaló 1

2 Tartalom Előszó 3 Bevezetés 5 1. Jogszabályi és intézményi kezdeményezések a rasszizmussal és a megkülönböztetéssel szemben 7 2. Rasszizmus és megkülönböztetés a foglalkoztatásban és a megelőzését célzó kezdeményezések 9 3. Rasszizmus és idegengyűlölet a lakhatásban és a megelőzését célzó kezdeményezések Rasszizmus és megkülönböztetés az oktatásban és a megelőzését célzó kezdeményezések Rasszista indíttatású erőszakos cselekmények és bűncselekmények Következtetések Bővítés Negatív és pozitív fejlemények Integráció és antidiszkrimináció Adatgyűjtés Vélemények Általános észrevétel Jogszabályi és intézményes kezdeményezések a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen A rasszista megkülönböztetés kezelése a foglalkoztatásban A rasszista megkülönböztetés kezelése a lakhatásban A rasszista megkülönböztetés kezelése az oktatásban A rasszista indíttatású erőszakos cselekmények és bűncselekmények kezelése 27 2

3 Előszó Az előszót Anastasia Crickley, az EUMC igazgatóságának elnöke és Beate Winkler, az EUMC igazgatója írta Ez a 2005-ös éves jelentés az első olyan éves jelentés, amely az EU 2004-es bővítését követően jelenik meg. Ilyenformán ez az első olyan összefoglaló áttekintés a rasszista, idegengyűlölő, antiszemita és muzulmánellenes megkülönböztetésről és az arra adott válaszokról, amely mind a 25 EU-tagállamra kiterjed. A jelentés a 2004 során történt eseményeket öleli fel; ez az év volt egyben az első teljes év, amikor a 2000/43/EK tanácsi irányelv (a faji egyenlőségről szóló irányelv) már hatályban volt. Az ez évi jelentés egyik feladata ezért, hogy összefoglalja ennek gyakorlati következményeit a tagállamok által az irányelvre válaszul bevezetett jogi és intézményes mechanizmusokat illetően. Az éves jelentés visszatérő témáját képezik a számos területen előforduló vegyes üzenetek, az irányelvre adott reakciókat is ideértve. Míg a tagállamok többsége 2004 végére átültette a faji egyenlőségről szóló irányelvet, négy tagállamot az Európai Bíróság elé idéztek az irányelv követelményeinek való megfelelés elmulasztása miatt, és sok tagállamban még mindig nem hoztak létre olyan szakosodott szervet, amely segítséget nyújt a megkülönböztetés áldozatainak, és előmozdítja az egyenlő bánásmódot. A 2004-es eseményekből más vegyes üzeneteket is idézhetnénk. Miközben a legtöbb tagállam az irányelvre reagálva megerősítette a megkülönböztetés elleni jogszabályait, és némelyikük határozottabb intézkedéseket vezetett be a szélsőséges és rasszista indíttatású bűncselekményekkel szemben, egyes tagállamok olyan jogszabályokat fogadtak el, amelyek korlátozzák a migránsok és a kisebbségek bizonyos jogait és lehetőségeit, olyan területeken, mint az állampolgársághoz való hozzáférés vagy a vallási meggyőződést jelző ruhadarabok viselése. Emellett néhány tagállamban az új jogszabályok azt az üzenetet közvetítették, hogy elsősorban politikai, kevésbé gazdasági okokból nem szívesen látják az új bevándorlókat. Ez nehezen összeegyeztethető a sok ágazatban jelentkező, belső forrásokkal nem orvosolható munkaerőhiánnyal. Az ezzel együtt járó bevándorlóellenes politikai párbeszéd pedig kimondottan megnehezíti azoknak a dolgát, akik a megkülönböztetés ellen, a sokszínűségért harcolnak Európában. A 10 új tagállam felvétele újólag felhívta a figyelmet a nemzeti kisebbségek kérdésére a rasszizmus- és diszkrimináció-ellenesség témakörén belül. Közép- és Kelet-Európa több új tagállamában jelentős roma népesség él. Mivel a jelenlegi EU-szerződések nem tesznek említést a nemzeti kisebbségek védelméről vagy a pozitív kisebbségi jogokról, az antidiszkriminatív intézkedések vonatkoznak az olyan kisebbségekre, mint a romák, szintik, cigányok és vándorlók. Ez az éves jelentés bemutatja annak bizonyítékait, hogy e népességcsoportok a jelentés alá 3

4 tartozó valamennyi fontos területen a foglalkoztatás, a lakhatás és az oktatás területén megkülönböztetést szenvednek el, és a rasszista indíttatású erőszakos cselekményeknek is rendszeresen ők esnek áldozatul. Ezért az EU megkülönböztetés elleni irányelvei nagy jelentőséggel bírhatnak e kisebbségek szempontjából, hogy segítségükkel kitörhessenek a jogfosztottság, előítélet és diszkrimináció ördögi köréből, amelynek ma rabjai során két olyan esemény történt, amelyek kihatással voltak a rasszista érzelemmegnyilvánulásokra: a márciusi madridi vonatrobbantás és novemberben Theo van Gogh amszterdami meggyilkolása. A jelentésben beszámolunk a közvetlenül ezen események nyomán történt rasszista indíttatású, személyek vagy tulajdon ellen irányuló erőszakos cselekményekről, a Spanyolországon és Hollandián kívül történteket is ideértve. A rasszista indíttatású erőszakos cselekményekről és bűncselekményekről szóló fejezet elénk tárja az EU-ban előforduló, rasszista indíttatású erőszak problémájáról rendelkezésre álló adatokat. E terület statisztikája tekintetében ismét csak vegyes képet kapunk. Míg hét tagállamban a statisztikai adatok lehetővé teszik a rasszista indíttatású erőszakos cselekmények tendenciáinak áttekintését, sok más országban teljes mértékben hiányoznak a használható adatok ezen a területen. A probléma valódi nagyságát csak akkor fogjuk tudni megítélni, ha minél több tagállam lesz hajlandó komolyan foglalkozni a rasszista indíttatású incidensek nyilvántartásával, és megfelelő intézkedéseket is csak ekkor tudunk majd tenni ez ellen. Egyértelmű, hogy az Európai Uniónak kiemelt kérdésként kell kezelnie a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcot, hogy ezáltal is megerősítse a sokszínűségről és az egyenlőségről folyó pozitív közbeszédet. Az EUMC a jövőben is megtesz minden tőle telhetőt, hogy az Európai Uniót és tagállamait támogassa az irányú erőfeszítéseikben, hogy véglegesen kitépjék a rasszizmus, az idegengyűlölet, az iszlamofóbia és az antiszemitizmus gyökerét az európai társadalomból. Végezetül ezúton szeretnénk köszönetet mondani az igazgatóságnak és az EUMC személyzetének az elmúlt 12 hónap elkötelezett, áldozatos munkájáért. Együtt reménykedünk az előttünk álló év további pozitív fejleményeiben és eredményeiben. Anastasia Crickley az igazgatóság elnöke Beate Winkler az EUMC igazgatója 4

5 Bevezetés Az EUMC 2005-ös éves jelentése a évről és fejleményeiről ad tájékoztatást az EU 25 tagállamában előforduló rasszizmus, idegengyűlölet, antiszemitizmus és muzulmánellenesség megnyilvánulásait és az ezekre adott válaszokat illetően. Akárcsak a tavalyi jelentésben, az öt témakör ezúttal is a jogi szabályozás, a foglalkoztatás, a lakhatás, az oktatás és a rasszista indíttatású erőszakos cselekmények és bűncselekmények. A korábbi jelentésektől eltérően azonban az ideiben e témák közül egyiket sem emeltük ki külön, mindegyikkel egyforma terjedelemben foglalkozunk. Egyes témakörök viszont az idén elkerülhetetlenül nagyobb figyelmet kaptak: ezek a tíz új tagállam 2004-es csatlakozásának hatása, illetve a megkülönböztetés elleni irányelvek következményei. Az éves jelentésben közölt megállapítások az EUMC Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Információs Hálózatának (RAXEN) bevonásával zajló folyamatos adatgyűjtési gyakorlat eredményei. Ebben a hálózatban minden tagállam egy nemzeti fókuszponttal (NFP) képviselteti magát, amely felel az öt témakörön belül meghatározott közös címszavak alatt folyó adatgyűjtésért. Az NFP-k konzorciumként működnek, és általában olyan szervekből jönnek létre, mint a rasszizmusellenes NGO-k, egyetemi kutatóközpontok, emberi jogi intézmények vagy kormányzatilag létrehozott szervezetek. Az éves jelentés összeállításának folyamata azzal kezdődik, hogy az EUMC igazgatósága jóváhagyja annak tartalmát, szerkezetét és időbeli ütemezését. Ezután kérik fel az NFP-ket, hogy az erre vonatkozó közös iránymutatásoknak megfelelően, a különböző nemzeti szervezetekkel és szereplőkkel együttműködve végezzék el a sok forrásból táplálkozó információgyűjtést. Minden NFP összeállít egy Nemzeti jelentést, és e nemzeti jelentések információi alapján, részben házon belül, részben külső vállalkozók közreműködésével készülnek el a tematikus fejezetek. Az információ pontosságát ezzel egyidejűleg az egyes tagállamokból akkreditált kormányzati összekötő tisztviselők ellenőrzik. Az első teljes tervezetet az EUMC minden évben június körül terjeszti az igazgatóság tagjai elé véleményezésre, a végső változatot pedig a kiadás évének októberében nyújtják be az igazgatóság általi jóváhagyásra. Az idei jelentéshez végzett adatgyűjtésben jelentős változást hozott, hogy az EU május 1-jén tíz új tagállammal bővült és ezáltal a fenti területek mindegyikén tíz újabb információhalmazt kellett összegyűjteni. Bár az új tagállamok közül nem tudott mind a tíz átfogó adatokkal szolgálni az öt fő témakör mindegyikéről, a jelentésbe azért szép számmal kerültek új adatok az új tagállamokból. Míg a jó vagy ígéretes gyakorlatok példáit valamennyi fő témakörben megtalálhatjuk az EU-15 1 országaiban és az új tagállamokban egyaránt, látható, hogy egyes tagállamok viszonylag aktívan lépnek fel a rasszizmus és 1 Az EU-15 megnevezés a 15 régi, azaz a 2004-es EU-25 -re bővülés előtti tagállam rövid megnevezésére szolgál. Ennek megfelelően az EU-10 a 10 új tagállamot jelöli. 5

6 megkülönböztetés elleni kezdeményezéseikkel, mások viszont hozzájuk képest le vannak maradva e téren. Az EU bővítésével új kihívásokkal szembesültünk az adatgyűjtés területén, a rasszizmussal szemben különösen érzékeny csoportok úgymint a romák tekintetében is. Bár az adatok egyes területeken még hiányosak, az idei éves jelentés az első olyan összefoglaló áttekintés a rasszista, idegengyűlölő, antiszemita és muzulmánellenes megkülönböztetésről és az arra adott válaszokról, amely mind a 25 EU-tagállamra kiterjed. 6

7 1. Jogszabályi és intézményi kezdeményezések a rasszizmussal és a megkülönböztetéssel szemben Az EUMC tavalyi éves jelentésében a jogszabályokról szóló fejezet elsősorban a két új esélyegyenlőségi irányelv átvételére összpontosított: a 2000/43/EK tanácsi irányelvre (a faji irányelv) és a 2000/78/EK tanácsi irányelvre (a foglalkoztatási irányelv). Az idén ebben a fejezetben az irányelvek átültetésének jelenlegi állását vizsgáljuk meg a hatályosság első teljes éve után, továbbá szemügyre vesszük a végrehajtás gyakorlati formáit. AZ EU-IRÁNYELVEK ÁTVÉTELE A RAXEN nemzeti fókuszpontok (NFP) jelentései szerint a 25 tagállam közül a legtöbb teljes egészében átültette az irányelveket. Négy tagállamot Németországot, Luxemburgot, Ausztriát és Finnországot az Európai Bíróság elé idéztek a faji egyenlőségről szóló irányelv követelményeinek való megfelelés elmulasztásáért, és ugyanennek a négy tagállamnak az év későbbi szakaszában a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelvvel kapcsolatos mulasztásokért is az Európai Bíróság előtt kellett felelnie. Az egyenlő bánásmód ösztönzéséért és a megkülönböztetés áldozatainak történő segítségnyújtásért felelős külön szerv létrehozását több tagállam is elmulasztotta. A tagállamok közel felében ezeket a felelősségi köröket egy már meglévő szerv vállalta át. Máshol teljesen új szervezet hoztak létre; ezek legtöbbje szerteágazó hatáskörrel bír a diszkriminációnak az irányelvben meghatározott különböző alapjai kezelésére. E kérdés vitát váltott ki a több problémakörrel foglalkozó, illetve az egy kérdésre szakosodott egyenlőségi szervek relatív előnyeivel és hátrányaival kapcsolatban. Ugyancsak idetartozó kérdés a bevezetett jogszabályok alkalmazási köre, amellyel kapcsolatban több országban is felmerült, hogy egyrészt bizonyos területek kimaradtak, másrészt hogy a bizonyítási teher áthárítása terén történt változások megfelelőek-e, illetve hogy az alkalmazható szankciók tényleg visszatartó erejűek-e. Ugyan a tagállamok között az irányelvek átültetésének módját illetően vannak különbségek, ezek nem feltétlenül az EU-15 és az új tagállamok közötti eltérést jelzik. ÚJ KISEBBSÉGI JOGSZABÁLYOK Bár a tagállamok az EU-irányelvek értelmében bevezették a faji/etnikai kisebbségek és a migráns származású csoportok fokozott védelmét lehetővé tevő jogszabályokat, egyes tagállamok más jogszabályi intézkedéseket is bevezettek, 7

8 amelyek a migránsok és kisebbségek különféle jogainak és lehetőségeinek korlátozására szolgálnak, olyan különféle témakörökben, mint a belépéshez és az állampolgársághoz, vagy éppen a vallási meggyőződést jelző ruhadarabok viseléséhez való jog. Egyes tagállamokban a nemzeti kisebbségek újbóli, bizonyos kisebbségi csoportokat a többiek rovására előnyben részesítő meghatározására irányuló törekvéseket figyeltek meg. Ha az ilyen intézkedéseket elfogadják, ezek több esetben is aláásnák a roma népesség jogait. Ugyanakkor egyre több tény támasztja alá, hogy a tagállamok némelyikében a rasszista indíttatású bűnözőkre kiemelt figyelmet fordító jogszabályokat fogadnak el. Néhány tagállamban jogszabályok és más fellépések útján küzdenek a szélsőséges jobboldali csoportok tiltott tartalmú internethasználata ellen, és büntetik az ilyen tevékenységeket. A tagállamok körében az olyan törekvésekre is láttunk példát, amelyek megkönnyítik a rasszista indíttatású bűncselekmények üldözését, és szigorítják az ezekért kiszabható büntetéseket. 8

9 2. Rasszizmus és megkülönböztetés a foglalkoztatásban és a megelőzését célzó kezdeményezések Vegyes üzenetek származnak abból, hogy egyrészről politikai úton próbálják leküzdeni a munkaerő-piaci megkülönböztetést, másfelől viszont egyes tagállamok politikái korlátozzák a harmadik országok állampolgárainak jogait, az állampolgársággal nem rendelkező személyek esetében korlátok közé szorítva például a családegyesítést vagy a házasságot. Úgy tűnik, hogy a bevándorló munkaerő iránti kereslet és a megkülönböztetés nélküli munka ellentétes a tagállamok az iránti óhajával, hogy tegyenek valamit a bevándorlás korlátozása és ellenőrzés alatt tartása érdekében. Bár lassan tudatosulni látszik a faji alapú megkülönböztetés törvénytelensége, még mindig nagy számban találni olyan munkavállalókat, akik jogi státusuk, például korlátozott munkavállalási engedélyük miatt jobban ki vannak szolgáltatva a kizsákmányolásnak és a megkülönböztetésnek, és ezáltal ki vannak rekesztve a társadalomból, ami különösen igaz a nem bejelentett munkavállalókra. A kirekesztés pedig tovább táplálhatja a rasszista attitűdöket a többségi népesség részéről. SZEGMENTÁLT MUNKAERŐPIACOK A nemzeti jelentések a legtöbb tagállam esetében egybehangzóan megállapítják az etnikai vagy nemzeti származás alapján tagolt munkaerőpiacok kialakulását. A migráns vagy etnikai kisebbségi származású munkavállalók aránytalanul nagy számban vannak jelen a legkisebb presztízsű foglalkoztatási ágak legalacsonyabb foglalkozási kategóriáiban. Bár minden tagállamban sajátos minták alakultak ki e tekintetben, általánosan megfigyelhető, hogy bizonyos csoportok aránytalanul gyakran esnek áldozatul a megkülönböztető bánásmódnak a foglalkoztatásban. Jellemzően az Afrikából, a Közel-Keletről, Ázsiából, illetve Közép- vagy Dél- Amerikából érkező migráns munkavállalók tapasztalnak nagymértékű megkülönböztetést. A kelet-európai országokból, például Oroszországból vagy Ukrajnából nemrég érkezett migránsokkal szembeni megkülönböztetésre szintén vannak bizonyítékok. Az új tagállamok némelyikében a roma lakosság a foglalkoztatás terén különösen ki van téve a megkülönböztetésnek, és körükben a munkanélküliség rendkívül magas szintet ér el. A tények azt is jelzik, hogy a nem EU-állampolgárok által a munkaerőpiacon tapasztalt nehézségek azokat az állampolgárokat is utolérik, akik más földrészen születtek, illetve akiknek a szülei más földrészen születtek, és akik külsejükben látható módon különböznek. Például a Finnországban élő iraki állampolgárok 9

10 körében 72%-os munkanélküliségi ráta az iraki születésű finn állampolgároknál is 64% volt, szemben a 9%-os finn átlaggal. DISZKRIMINÁCIÓS PRÓBA A foglalkoztatásban előforduló egyenlőtlenségre utaló bizonyítékokat sokszor pusztán az emberek humán tőkéjére, például iskolázottságára hivatkozva próbálják kimagyarázni. Ezt az egyoldalú magyarázatot a kutatók egyre többször vetik alá kritikai vizsgálatoknak, többek között diszkriminációs próba kísérletek segítségével, amelyekből 2004 során a különböző tagállamokban többféle formában jó néhányat elvégeztek ben az NFP-k az előző évhez képest sokkal több példával szolgáltak a diszkrimináció próbára tételének különféle formáiról. A párizsi egyetem kutatói például 258 álláshirdetésre küldtek be önéletrajzot, és azt tapasztalták, hogy a megkülönböztető elbánás első helyen a fogyatékkal élőket, mögöttük pedig az afrikai és az észak-afrikai háttérrel rendelkezőket sújtja. Hasonló kísérletekre került sor Dániában, Németországban, Magyarországon, Hollandiában, Svédországban és az Egyesült Királyságban. Érdekes módon ezek többségét nem kutatók, hanem inkább tévés újságírók vagy a nyomtatott sajtó munkatársai végezték, a munkáltatók részéről a kisebbségi etnikai háttérrel rendelkező jelentkezőkkel szemben tanúsított megkülönböztető reakciókra helyezve a hangsúlyt. Dániában az újságírók arra is fényt derítettek, hogy az állami és magán munkaközvetítő ügynökségek egyaránt készek eleget tenni a munkáltatók azon kérésének, hogy a meghirdetett állásokra ne küldjenek bevándorló jelentkezőket. A munkahelyi diszkriminációt is konkrét, megmagyarázhatatlan bánásmóddal, rasszista zaklatással és elbocsátással kapcsolatos esetek igazolták, amelyek ben bírósági ügyekként kerültek napvilágra. Bár a közvetlen megkülönböztetés a felvételnél általában álcázott formában, az áldozat számára láthatatlanul működik, megfigyelhető volt, hogy számos kirívó esetben konkrétan a romák felvételének visszautasításáról volt szó. HELYES GYAKORLATOK Az NFP-k másrészről egyre több biztató tényről tudtak beszámolni a foglalkoztatásban előforduló megkülönböztetés megelőzését szolgáló különféle kezdeményezésekkel kapcsolatban. Ezek közül sok európai finanszírozáshoz kapcsolódik és/vagy az európai irányelvek végrehajtását célzó nemzeti programokhoz köthető. Több tagállamban a kormányzat, a munkáltatói szövetségek és magánvállalatok dolgoztak ki chartákat, kódexeket vagy ösztönzőket a rasszizmussal és a megkülönböztetéssel szembeni helyes gyakorlatokról. A beszámolókban számos olyan önálló projekt is szerepelt, amelyek a romák foglalkoztatáshoz való hozzáférését veszik célba, az európai PHARE és EQUAL programok által finanszírozott kezdeményezéseket is ideértve. 10

11 3. Rasszizmus és idegengyűlölet a lakhatásban és a megelőzését célzó kezdeményezések Az EU-25 országairól rendelkezésre álló információk azt mutatják, hogy a lakhatás terén a kisebbségi csoportok, a migránsok, menekültek és menedékkérők rendszeresen ki vannak téve a megkülönböztetésnek és a rasszizmusnak. Arra is bőséges bizonyíték van, hogy a lakhatás tekintetében a megkülönböztetéssel és rasszizmussal szembesülő csoportok közül a romák a legsérülékenyebbek. KORLÁTOZOTT HOZZÁFÉRÉS A LAKHATÁSHOZ Hivatalos és nem hivatalos információforrások egyaránt arra mutatnak, hogy a közvetlen megkülönböztetés számtalan formában megvalósulhat. A lakhatáshoz való hozzáférés etnikai vagy nemzetiségi alapon történő kifejezett korlátozásáról több NFP is beszámolt. Az idézett példák között szerepelnek diszkriminatív lakáshirdetések, megkülönböztetés a szálláshelyek várólistájának nyilvántartásakor, illetve nyílt visszautasítás a lakástulajdonosok, ingatlanügynökök és lakásépítő szövetségek részéről. A foglalkoztatáshoz hasonlóan a lakhatás terén is rendszerint a diszkriminációs próba kísérletek segítségével sikerült meghatározni ezt a fajta közvetlen megkülönböztetést. Dániában a lakásépítő szövetségeket egy újság munkatársai tették próbára, amelynek során beigazolódott, hogy a dán névvel bejelentkező érdeklődőket valamennyi esetben rövidebb várakozási időről tájékoztatták. Spanyolországban egy hasonló gyakorlat bemutatta, hogy az ingatlanügynökök a született spanyoloknak nagyobb valószínűséggel kínálnak lakást, mint a migránsoknak. NEM MEGFELELŐ LAKÁSKÖRÜLMÉNYEK A migránsok és a kisebbséghez tartozó személyek, részben éppen a fent említett kirekesztő eljárások miatt gyakran nem megfelelő lakáskörülmények közé kényszerülnek. Nem egy NFP mutatott be arra vonatkozó statisztikát, hogy a külföldiek a többségi populáció tagjainál gyakrabban élnek kicsi, túlzsúfolt lakásokban, rossz higiéniás és infrastrukturális körülmények között. Néhány tagállam nemzeti fókuszpontja köztük Görögország, Írország és Ciprus NFP-je külön tárgyalta a menedékkérők és menekültek túlzsúfolt vagy elfogadhatatlan szálláskörülményeit a befogadó központokban és máshol. Több tagállamból jelentették azt is, hogy a külföldi állampolgároktól magasabb lakbért kértek, mint a hazaiaktól. Az NFP-k e téren jó néhány tagállamból a külföldi állampolgárokkal szemben támasztott elfogadhatatlan szerződési feltételekről, illetve a szerződés teljes hiányáról számoltak be. Ugyancsak ők azok, akiktől túlzott összegű előleget kérnek, esetükben nem hajlandók elfogadni a 11

12 kezeseket, valamint túlzott és szükségtelen dokumentációt várnak el. Ezt a helyzetet tovább súlyosbítja az a tény, hogy a külföldiek néhány tagállamban nem jogosultak szociális lakhatásra, ezért kénytelenek a magán bérbeadási üzletágban szállást találni, ahol a lakbéreket szabadon fel lehet srófolni. A lakhatás más formáival kapcsolatban a tagállamok közül például Németországból és az Egyesült Királyságból érkeztek arra vonatkozó információk, hogy a lakástulajdon a kisebbségi etnikai és külföldi népesség körében kevésbé elterjedt. SZEGREGÁCIÓ A lakhatás terén a szegregáció az EU minden részén tetten érhető. A jelentésben Spanyolország, Ciprus, Portugália és Svédország számol be a szegregáció konkrét példáiról. A roma népesség területi szegregációja különösen akut problémának tűnik a Cseh Köztársaságban, Spanyolországban és Magyarországon. Az indirekt megkülönböztetés a lakhatással kapcsolatban a fentiekhez képest jóval ritkábban nyilvánul meg, ezzel együtt a lakhatáshoz való hozzáférés tekintetében felfedezhető, amikor azt a jelentkező nemzetiségétől, tartózkodásának idejétől, pénzügyi státusától és gazdasági helyzetétől teszik függővé. KEZDEMÉNYEZÉSEK A DISZKRIMINÁCIÓVAL SZEMBEN A lakhatás terén a helyes gyakorlatok bemutatott példáiban az országos és helyi önkormányzatok és NGO-k álltak a kezdeményezések élére. Ezek között szerepelnek lakásépítési, illetve az üresen álló lakások felvásárlását és helyreállítását célzó programok, külön arra irányuló kezdeményezésekkel, hogy ezeket a korábban kirekesztett kisebbségek számára elérhetővé tegyék. Ausztriában néhány települési önkormányzat külön politikai intézkedéseket fogadott el a célból, hogy túllépjenek a harmadik országok állampolgárainak az önkormányzati lakáshoz jutásból való szokásos kirekesztésén, és az ilyen épületek egyes részeit elérhetővé tegyék a külföldiek számára. A lakhatási projektek keretében több országban a lakókkal is sikerült megállapodásokat vagy szerződéseket kötni a rasszizmus ellen, a sokszínűségért folytatott együttműködésről, és a települési önkormányzatokat is magatartási kódex szólítja fel a megkülönböztetés leküzdésére a lakhatáshoz való hozzáférésben. 12

13 4. Rasszizmus és megkülönböztetés az oktatásban és a megelőzését célzó kezdeményezések Ahol az adatok rendelkezésre állnak, ott jól látható, hogy a tagállamokban az iskolai teljesítmény terén a számos migráns és kisebbségi csoport jócskán le van maradva a többségi népesség mögött. Néhány bizonyíték arra a tényre is utal, hogy a kisebbségek megkülönböztető bánásmódnak vannak kitéve. ROSSZ ISKOLAI TELJESÍTMÉNYEK A rossz iskolai teljesítmények különösen nagyarányú előfordulása főként az EU-n kívüli országokból érkezett migránsokra, illetve bizonyos nemzeti kisebbségi csoportokra jellemző. A migráns háttérrel rendelkező tanulók hátrányos helyzete az oktatásban az OECD PISA felmérésének 2004 decemberében közzétett eredményeiben is megmutatkozott. Ez a hátrány azon tanulók esetében is érvényesül, akiknek a szülei külföldi születésűek, ők maguk viszont már a befogadó országban nőttek fel, és teljes iskolai pályafutásuk ott zajlott. Az oktatás terén a rasszizmust és a megkülönböztetést a legnagyobb mértékben a romák és a vándorlók szenvedik el. Egy-egy tagállamban azonban más olyan, nem migráns kisebbségi csoportokat is találhatunk, amelyeknél jellemzően előfordul a hátrányos helyzet és a rossz iskolai teljesítmény, ilyen például a görögországi muzulmán kisebbség. FELÜLREPREZENTÁLTSÁG A SPECIÁLIS OKTATÁSBAN Az oktatási egyenlőtlenségekről szóló jelentések két fő témája a szegregáció, valamint az egyes csoportok felülreprezentáltsága a speciális oktatásban. Bár számos tagállam beszámolója szerint ezek a különféle migráns/kisebbségi csoportokat érintik, ezek a problémák messze a legnagyobb számban kifejezetten a romákkal kapcsolatban merülnek fel. Számos tagállamból jelentették, hogy bizonyos osztályokban aránytalanul magas számban vannak roma tanulók, illetve hogy a roma gyermekeket indokolatlanul könnyen minősítik oktatási szempontból fogyatékosnak és tanulási nehézségekkel küzdőnek. VALLÁSI JELKÉPEK AZ ISKOLÁKBAN 2004 során néhány tagállamban meglehetősen ellentmondásos vita alakult ki a vallási jelképek ügye körül az iskolákban, konkrétan a fejkendő viselése kapcsán (más tagállamokban viszont ez nem volt téma). A szembetűnő vallási jelképek iskolai viselését megtiltó francia törvény 2004-ben lépett hatályba. Ugyanebben a 13

14 témakörben egyedi vitás esetekről számoltak be egy belgiumi iskolából, egy madridi francia iskolából, valamint egy katalán iskolából. Hollandiában és Svédországban a jelentések szerint az iskoláknak azt mondták, hogy elméletileg lehetőségük van bizonyos ruhadarabok viselésének megtiltására, de csak akkor, ha azokról bizonyítani tudják, hogy konkrét problémákat okoznak. Ausztriában egy iskola igazgatója egy lány esetében megpróbálta megtiltani, hogy fejkendőben járjon iskolába, de ez a kísérlet nem vezetett sikerre, miután az iskolai hatóságok nyilvánvalóvá tették, hogy ez a tiltás a vallásszabadság elvének megsértését jelentené. Az Egyesült Királyságban a vallási jelképek viselésével szembeni toleranciának általában hagyománya van, ugyanakkor 2004 során egy ilyen jellegű vita bírósági szakaszban folytatódott; ebben az esetben a vita tárgyát a tanulólány azon vágya képezte, hogy vallási meggyőződésének megfelelően bokáig érő ruhában járhasson. KEZDEMÉNYEZÉSEK AZ OKTATÁSBAN A nemzeti jelentések az oktatás terén is kezdeményezések széles körét mutatják be. Néhány tagállamban új interkulturális tantervet vezettek be, és a tanrendet új részekkel bővítették a rasszizmus és az antiszemitizmus kérdéseinek tárgyalása érdekében. A roma gyermekekkel szembeni megkülönböztetéssel a beszámolók szerint sok kezdeményezés foglalkozik, például Szlovéniában a roma gyerekeknek az oktatás fősodrába történő integrációját célzó projekt, amelynek máris vannak pozitív eredményei, valamint a Cseh Köztársaságban elfogadott új törvény a roma gyermekek szélsőséges szegregációjának problémájáról az oktatás területén. Szlovákiában a roma gyermekek szegregációját jellemzően kétféleképpen próbálták megszüntetni. Az egyik oldalról motiváló eszközökkel léptek fel, támogatást biztosítva a tanárokat a roma gyerekek oktatására továbbképző projekteknek, másfelől kényszerítő eszközöket alkalmaztak, például a jogi fellépést azokkal az iskolaigazgatókkal szemben, akik hivatalosan felelősek a gyermekek speciális iskolákba történő átirányításáért. Az NFP-k jelentései azt jelzik, hogy a kisebbségi oktatás területén az EU által szponzorált projektek valószínűleg pozitív hatásokat érnek el az új tagállamokban azáltal, hogy ösztönzik a vitát, és lehetővé teszik a kisebbségekről folytatott nyitottabb párbeszédet. Ezekből a projektekből az új tagállamok nem egyet már az EU-csatlakozás előtt véghezvittek, sok esetben az EU PHARE programjának támogatása keretében. 14

15 5. Rasszista indíttatású erőszakos cselekmények és bűncselekmények 2004-ben számos olyan incidens történt, amelyek az egyes tagállamok szintjén és olykor azon túl is kihatottak a közösségek közötti kapcsolatokra és a rasszista érzelemmegnyilvánulásokra és bűncselekményekre. Ezek közül a legemlékezetesebb a madridi vonatrobbantás (2004. március) és Theo van Gogh meggyilkolása volt (Hollandia, november). AZ INCIDENSEK NYILVÁNTARTÁSA Az EU-15 országai közül a rasszista indíttatású erőszakos cselekmények és bűncselekmények eseteiről Görögország, Spanyolország, Olaszország és Portugália tekintetében nincsenek nyilvánosan hozzáférhető hivatalos adatok. Velük szemben az EU-15-ön belül maradva az Egyesült Királyság 2 rendelkezik a legátfogóbb nyilvánosan hozzáférhető hivatalos adatbázissal a rasszista indíttatású erőszakos cselekményekről és bűncselekményekről, amely a rasszista indíttatású incidensek széles körének nyilvántartására alkalmas. Németország és Ausztria az adatgyűjtést jobban leszűkíti a szélsőséges (jobboldali) csoportok törvénytelen tevékenységeire, ezzel szemben Belgium, Luxemburg és Hollandia a megkülönböztető rasszista incidensek tágabb köréről gyűjt hivatalos adatokat, amelybe beletartozhatnak a rasszista indíttatású erőszakos cselekmények és bűncselekmények. A RAXEN NFP-k információi szerint az új tagállamok közül a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia gyűjt hivatalos adatokat a rasszista indíttatású erőszakos cselekményekről és bűncselekményekről (és az ezekhez kapcsolódó tevékenységekről) a más országok által a bírósági esetekről közölt korlátozott utalásokat meghaladó mértékben. A hatékony adatgyűjtési mechanizmusokkal és a rasszista indíttatású incidensek átfogó jogi meghatározásaival rendelkező tagállamok, így például az Egyesült Királyság, ösztönzik is az incidensek bejelentését és nyilvántartását. Ennek eredményeképpen az Egyesült Királyság a es időszakban a rendőrség felé bejelentett rasszista indíttatású incidenssel toronymagasan vezet az EU- 25-ön belül a bejelentett rasszista indíttatású incidensek számát tekintve. A sorban Németország követi 6474 hivatalosan bejelentett bűncselekménnyel, amelyeket 2004 első tíz hónapjában a politikai motivációjú bűncselekmények jobboldal kategóriában vettek nyilvántartásba. Ezzel szemben a legnagyobb etnikai kisebbségi populációval rendelkező Franciaországban hivatalosan mindössze 1565 rasszista, idegengyűlölő és antiszemita indíttatású fenyegetést és cselekményt vettek nyilvántartásba 2004-ben. A tíz új tagállam körében a különféle rasszista, idegengyűlölő és vallási alapú bűncselekmények hivatalosan nyilvántartott 2 Az Egyesült Királyság hivatalos adatain Anglia és Wales büntető igazságszolgáltatási adatai értendők. 15

16 eseteinek száma a Magyarországon bejelentett 25 (2004) és a Cseh Köztársaság által (2004. január november) feljegyzett 209 között mozog. Az EU 25 tagállama között a rasszista indíttatású erőszakos cselekmények és bűncselekmények tekintetében megfigyelhető hatalmas különbségek általában véve többet árulnak el az adatgyűjtés elégtelenségéről és következetlenségéről, mint a rasszista indíttatású erőszakos cselekmények és bűncselekmények tényleges mértékéről az EU-ban. ÁLDOZATI CSOPORTOK ÉS ELKÖVETŐK A rasszista indíttatású erőszakos cselekményekről és bűncselekményekről szóló hivatalos és nem hivatalos jelentések alapján egyaránt megállapítható, hogy a legsérülékenyebb áldozati csoportok a nemzeti populáción belüli etnikai kisebbségek, az okmányokkal nem rendelkező bevándorlók, a zsidók, muzulmánok, észak-afrikaiak, a volt Szovjetunióból és a volt Jugoszláviából származók, a menekültek/menedékkérők, valamint a romák/szintik/cigányok/vándorlók. Az új tagállamok sajátos történelme és népességi jellemzői miatt a romák és a volt Szovjetunióból érkezettek gyakran válnak a rasszista érzelemmegnyilvánulások és cselekmények célpontjává. Az EU- 15 országaiból rendelkezésre álló bizonyítékok azt jelzik, hogy a rasszista indíttatású erőszakos cselekmények és az ehhez kapcsolódó bűncselekmények elkövetői között egyaránt jelen vannak a politikai motivációjú szélsőséges szervezetek tagjai és az ilyen csoportokhoz nem tartozó fiatal férfiak, de mások is. A RENDŐRSÉG SZEREPE Idetartozik az is, hogy a 25 tagállam egyharmadánál szerepelt a jelentésben valamilyen utalás az etnikai kisebbségi és külföldi csoportokkal szemben állami tisztviselők konkrétan a rendőrség és a bevándorlási tisztviselők által elkövetett erőszakos és agresszív cselekményekre. Az ilyen, zavarba ejtő jelentéseket ellenpontozva az NFP-k különféle pozitív kezdeményezésekről is beszámoltak a rendőrség részéről, amelyek segítenek megfékezni a rasszizmust a rendőrség erőin belül, építik a közösségi kapcsolatokat és/vagy támogatják a rasszista indíttatású erőszakos cselekmények és bűncselekmények áldozatait. A tíz új tagállamból kifejezetten a roma közösség és a rendőrség kapcsolatának problémáját kezelő helyes gyakorlatokról érkeztek beszámolók. 16

17 6. Következtetések Az EUMC idei éves jelentése első alkalommal az EU mind a 25 tagállamára kiterjed. Míg a tavalyi jelentés csak az oktatás területén közölt előzetes áttekintést a 10 csatlakozó ország viszonyairól, a évet összefoglaló jelentés valamennyi szempontból kiterjed a 10 új tagállamra is Bővítés A bővítési folyamat egyik következménye az lett, hogy az EUMC ez évi jelentése a korábbi évekhez képest tárgykörében némileg kibővült. Az EU-15 országaiban számos olyan csoport van, amelyek a rasszizmus, idegengyűlölet és megkülönböztetés célpontjai között nagy számban képviseltetik magukat. Ezek egyrészről a második világháború utáni három évtized migráns munkavállalói és leszármazottaik (akik általában állampolgári jogokat nyernek, de kisebbségi etnikai csoportként azonosíthatóak maradnak), és ezen a tágabb kategórián belül a muzulmán háttérrel rendelkezők. Másrészről idetartoznak a különböző kisebbségi populációk, beleértve a zsidó lakosságot, a nemzeti kisebbségeket és a romákat, szintiket, cigányokat és vándorlókat. Ugyancsak fontos csoport a legújabb migránsoké, köztük a menekülteké. A rasszizmus és a megkülönböztetés kérdései olykor ezeket a csoportokat együttesen érintik, máskor kimondottan egy csoportra vonatkoznak, például a muzulmánokra vagy a zsidókra. KISEBBSÉGEK A 10 ÚJ TAGÁLLAMBAN A 25 tagállamra bővült EU-ban az összkép is óhatatlanul összetettebb lett. Bár az EU tagállamai közül 24-ben élnek roma népességcsoportok, jelentős létszámú roma közösségeket Közép- és Kelet-Európa új tagállamaiban találhatunk (mégpedig a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Szlovákiában). Ezzel szemben a többi csoport nem mutat jelentős mértékű elterjedtséget az EU-10 országaiban. A tíz új tagállam többségében a második világháborút követő időszakban az EU-15-ben tapasztalt munkaerő-migrációnak nyoma sem volt, ennek megfelelően az új kisebbségi etnikai közösségek sem jelentek meg, tehát az ehhez kapcsolódó második generációs problémák sincsenek jelen. A balti államokban ugyanakkor a Szovjetunió területeiről érkezett migrációs hullámnak köszönhetően jelentős számú orosz kisebbség él. Az új tagállamok némelyikében az egykor volt történelmi zsidó közösségeket a holocaust során szinte teljesen elpusztították. A jelenlegi zsidó lakosság viszonylag kis létszámú, és az új tagállamok feléből az NFP-k nem is jelentettek antiszemita incidenseket. (Személyek vagy tulajdon ellen irányuló antiszemita támadásokról számoltak be viszont a Cseh Köztársaságból, Magyarországról, Litvániából és Szlovákiából.) Az EU-10 országaiban viszonylag kis létszámú muzulmán populáció él, és az NFP-k nem is jelentettek semmilyen komolyabb muzulmánellenes rasszista incidenst. Amint a tavalyi éves jelentésben már leszögeztük, a muzulmánok iskolai oktatásával kapcsolatos kérdéskör az új 17

18 tagállamokban az EU-15 több országától eltérően nem vált széles körben vitatott problémává. A ROMÁKKAL KAPCSOLATOS ÜGYEK A fenti okokból nem meglepő, hogy a 10 új tagállam NFP-itől kapott jelentések legtöbbje elsősorban vagy kizárólag a romákat érintő kérdésekkel foglalkozik. Ez nemcsak azért van így, mert az idei éves jelentés tematikájában eleve a többi csoporthoz képest előtérbe helyezte a romákat, hanem amiatt is, mert az új tagállamokban a rasszizmussal és a megkülönböztetéssel kapcsolatos aggodalmakról gyakran csak e csoport tekintetében vannak elérhető és szignifikáns, összehasonlításra alkalmas adatok. A 10 új tagállam felvétele segített felhívni a figyelmet a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdések szerepeltetésének fontosságára a rasszizmus- és diszkrimináció-ellenes politikai napirendjén. Mivel a jelenlegi EU-szerződések nem tesznek említést a nemzeti kisebbségek védelméről vagy a pozitív kisebbségi jogokról, a romákra és más hasonló kisebbségekre a antidiszkriminatív intézkedések vonatkoznak. Ezért az EU megkülönböztetés elleni irányelvei nagy jelentőséggel bírhatnak a romák szempontjából, hogy segítségükkel kitörhessenek a jogfosztottság, előítélet és diszkrimináció ördögi köréből, amelynek ma rabjai Negatív és pozitív fejlemények A évet olyan incidensek fémjelezték, amelyeknek hatásai túlmutattak az előfordulásuk szerinti országok határain márciusában a madridi vonatrobbantás, amelyet a feltételezés szerint radikális marokkói iszlamisták egy csoportja követett el, közel 200 ember halálát okozta, és a jelentések szerint a rákövetkező időszakban Franciaországban mind a muzulmánellenes, mind az antiszemita támadások egész sorát ez váltotta ki. Theo van Gogh holland filmrendezőt novemberben ugyancsak egy holland-marokkói radikális iszlamista gyilkolta meg; a gyilkosság nyomán fellángoló erőszakhullám Hollandiában főként a muzulmánokat és a mecseteket érintette, Belgiumban a politikusokat érő halálos fenyegetések formájában mutatkozott meg, de a jelentések alapján Dániában és Németországban is erősen befolyásolta a bevándorlással és a vallással kapcsolatos közhangulatot, és politikai vihart kavart. MEGKÜLÖNBÖZTETÉSELLENES IRÁNYELVEK Ugyanakkor a tavalyi évből érdemes megemlíteni az antidiszkriminatív intézkedések és tevékenységek terén bekövetkezett pozitív fejleményeket is. Az EU-25 tagállamainak többsége átültette nemzeti jogába a megkülönböztetés elleni irányelveket, ezáltal megteremtve az alapot a fokozott tudatosság és a jobb gyakorlat számára e téren. A maradék négy tagállamot Németországot, Luxemburgot, Ausztriát és Finnországot 2004 júliusában az Európai Bíróság elé idézték a faji egyenlőségről szóló irányelv követelményeinek való megfelelés elmulasztásáért, és ugyanennek a négy tagállamnak 2004 decemberében a 18

19 foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelvvel kapcsolatos mulasztásokért is az Európai Bíróság előtt kellett felelnie. Az a tény, hogy az EU legtöbb tagállama mára már átvette az irányelveket, azt jelenti, hogy az antidiszkrimináció nagyobb súllyal van jelen a tagállamok nemzeti napirendjén, mint valaha. Más, az irányelvekhez nem kapcsolódó jogszabályok szintén pozitív fejleményeknek adtak alapot 2004-ben. Néhány tagállamban jogszabályokat vezettek be a rasszista indíttatású bűnözőkkel szemben, például a szélsőjobboldali csoportok tiltott tartalmú internethasználata ellen, és egyes országokban szigorították a rasszista indíttatású bűncselekményekért kiszabható büntetéseket. Az antidiszkriminációval és az egyenlőséggel összefüggő kérdések 2004 folyamán hasonlóan kiemelt szerepet kaptak az EU politikai napirendjén. Az Európai Bizottság új elnöke 2004-ben úgy nyilatkozott, hogy egy európai csomagot kíván elfogadni az emberi jogok tiszteletben tartása és a megkülönböztetésmentesség megszilárdítása érdekében, és az új Bizottság ugyancsak elkötelezte magát amellett, hogy beemelje a megkülönböztetés elleni politikát az egyéb politikai és végrehajtási területek közé májusában a Bizottság európai szintű konzultációs gyakorlatot indított, amely jelezte a megkülönböztetés leküzdésére irányuló további fellépések széles körű támogatottságát a bővítést követően. Szintén 2004-ben terjesztették elő annak vizsgálatát, hogy a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv alkalmazási körét ki lehet-e terjeszteni a foglalkoztatáson kívül eső területekre, mint például az árukhoz és közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben előforduló megkülönböztetésre. VEGYES ÜZENETEK A nemzeti szintű jogszabályalkotó tevékenységből olykor azonban vegyes üzenetek is kiolvashatók. Az antidiszkrimináció területén történt, a migránsok és a kisebbségek jogait a gyakorlatban megerősítő jogszabályi fejlesztések mellett más fejlemények láthatólag ezzel ellentétes irányban munkálnak, és korlátozzák az említett személyek jogait és lehetőségeit. Néhány országban például olyan új jogszabályokat fogadtak el, amelyek a külföldiek tekintetében korlátozzák a házassági jogokat. A vallási meggyőződést jelző ruhadarabok, úgymint a fejkendő iskolai, illetve munkahelyi viselésének tilalmáról szintén jogszabály és joggyakorlat született, kizárással fenyegetve az e ruhadarab viseléséhez ragaszkodó személyeket. Ezenkívül néhány országban a nemzeti kisebbségek újbóli meghatározásának kérdése is előkerült, bizonyos kisebbségi csoportokat előnyben részesítve a többiek rovására, ami egyes esetekben a roma népesség jogait ássa alá. Néhány tagállamban, illetve egyes ágazatokban nyilvánvaló gazdasági igény mutatkozik a munkaerő létszámának növelése iránt, amely igénynek a bevándorlók legalábbis részben eleget tudnának tenni. A tagállamok némelyike ennek ellenére szűkítette a munkaerőpiachoz való hozzáférési jogokat a menekültek és menedékkérők esetében, illetve újonnan elfogadott jogszabályaival azt az üzenetet közvetítette, miszerint a menekülteket inkább politikai, semmint gazdasági okokból nem szívesen látja. A megkülönböztetés elleni (vagy a sokszínűséget előmozdító) politikák mellett ugyancsak vegyes üzenetek táptalajául szolgálhatnak 19

20 a bevándorlási politikák. A problémát nem a korlátozó bevándorlási politika puszta léte jelenti, hanem az a tény, hogy bizonyos esetekben a bevándorlási politikák egyes elemei a közvélemény felé is jelzik, hogy a bevándorlók nemkívánatosak, és ezáltal fokozzák a bevándorlókkal szembeni indulatokat. A vegyes üzeneten tovább ront az ilyen politikák körül kialakuló politikai párbeszéd, ami voltaképpen rendszerint bevándorlóellenes párbeszéd, és a bevándorlók olyan leszármazottainak életminőségére is romboló hatással van, akik egy tagállamban már állampolgárok, vagy letelepedési engedéllyel bírnak. JOGI KORLÁTOZÁSOK Az új jogszabályok aktív bevezetése mellett a másik problémát bizonyos meglévő jogi korlátozások eltörlésének passzív elmaradása jelenti. Miközben a megkülönböztetés elleni irányelvek biztosítják a megkülönböztetésmentes munkához való jogot a harmadik országok állampolgárai számára is, néhány országban érvényben maradtak más jogi megszorítások, amelyek viszont az állampolgársággal nem rendelkező személyek esetében korlátozzák a hozzáférést bizonyos (gyakran a közszolgálatba tartozó) foglalkozásokhoz, illetve az engedélyek bevezetése, ami az állásváltoztatás lehetőségét szorítja korlátok közé. Az ilyen jogi korlátozások sok munkavállalót olyan státusba sorolnak, amelynek révén kiszolgáltatottá válnak a kizsákmányolással és a megkülönböztetéssel szemben. A megkülönböztetés elleni irányelvek nem terjednek ki a nemzetiségen alapuló megkülönböztető bánásmódra, ezért a harmadik országok állampolgárainak hozzáférését szabályozó törvények és közigazgatási megszorítások elvben jogosak, kivéve, ha bizonyítható, hogy a megkülönböztetés valójában etnikai/faji származás alapján történt. Mindazonáltal ezek az eszközök hozzájárulnak a társadalmi csoporthoz tartozás szerinti egyenlőtlenségekhez, és ezeket gyakran egyfajta jogos megkülönböztetésnek szokás tekinteni. Ilyen jogos megkülönböztetés a foglalkoztatáson kívül is előfordul; ennek példája a lakhatás terén a szociális lakáshoz jutás, amire egyes országokban a külföldi állampolgárok nem jogosultak, és ezáltal a magán bérbeadási szektor kizsákmányoló gyakorlatának sokkal inkább ki vannak szolgáltatva. Érdemes megjegyezni, hogy az ebben a jelentésben a lakhatás területén bemutatott helyes gyakorlatok példái éppen az olyan települési önkormányzatokkal kapcsolatosak, amelyek ezen felülemelkedve külön rendszerekben tartanak fenn szálláslehetőségeket a külföldi állampolgárok részére. A foglalkoztatásban a kormányzatoknak a nem bejelentett munkavállalók alulfizetett, rossz körülmények között történő kizsákmányolásával szemben mutatott passzív toleranciája kirekesztést idéz elő, ami hozzájárul az előítéletek és a rasszizmus megerősödéséhez a többségi populáció körében ben azonban jó néhány ország rendkívüli lehetőségeket kínált fel a nem bejelentett migráns munkavállalók törvényessé tételére Integráció és antidiszkrimináció A megkülönböztetés elleni tevékenységek mellett az EU szintjén az előrehaladás másik fontos területe az integráció volt. A hágai program elfogadását követően a Tanács november 19-én egy sor közös alapelvet fogadott el a bevándorlók 20

Romák és travellerek a közoktatásban

Romák és travellerek a közoktatásban Romák és travellerek a közoktatásban Az EU tagállamaiban fennálló helyzet áttekintése Összefoglaló EUMC 2006 A jelentés egyes országokra vonatkozó adatait és információit a Rasszizmus és Idegengyűlölet

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Éves jelentés a rasszizmus és az idegengyűlölet helyzetéről az EU tagállamaiban

Éves jelentés a rasszizmus és az idegengyűlölet helyzetéről az EU tagállamaiban Éves jelentés a rasszizmus és az idegengyűlölet helyzetéről az EU tagállamaiban EUMC, 2006 ÖSSZEFOGLALÓ Előszó a 2006-os éves jelentéshez Ez a 2005-ről szóló éves jelentés az első, teljes évre kiterjedő

Részletesebben

AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL

AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL - ELFOGADTÁK 1999. JÚNIUS 18-ÁN - ELÔSZÓ Az Európai Rasszizmus- és Intolerancia-ellenes Bizottság (ECRI) az Európa

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Tények a rasszizmusról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Tények a rasszizmusról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Alapvetések Az Európa Tanács 47 tagállamában 800 millió ember lakik, közülük számosan valamilyen etnikai vagy nemzeti kisebbséghez tartoznak. Az elmúlt évtizedek során a kontinensek, valamint az európai

Részletesebben

Középpontban az adatok 1. jelentés A romák EU-MIDIS. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)

Középpontban az adatok 1. jelentés A romák EU-MIDIS. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) Középpontban az adatok 1. jelentés: A romák 01 EU-MIDIS Az Európai Unió felmérése a kisebbségekről és a hátrányos megkülönböztetésről Magyar 2009 Középpontban az adatok 1. jelentés A romák Az Európai Unió

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

tekintetbe véve a Miniszteri Bizottság tagállamokhoz intézett (2002)12 sz. ajánlását a

tekintetbe véve a Miniszteri Bizottság tagállamokhoz intézett (2002)12 sz. ajánlását a A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 10. sz. általános ajánlása: a rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni küzdelemről az iskolai oktatásban* A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition Summary in Hungarian Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS John P. Martin foglalkoztatási,

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Európa Tanács. Parlamenti Közgyűlés. 1582 (2002) 1 számú Ajánlás. Nők elleni családon belüli erőszak

Európa Tanács. Parlamenti Közgyűlés. 1582 (2002) 1 számú Ajánlás. Nők elleni családon belüli erőszak Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés 1582 (2002) 1 számú Ajánlás Nők elleni családon belüli erőszak 1. A családon belüli erőszak a nők elleni erőszak legelterjedtebb formája, melynek következményei az áldozatok

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

elfogadták 1999. június 18-án

elfogadták 1999. június 18-án CRI (2000) 5 Version hongroise Hungarian version Európai Rasszizmus és Intolerancia- Ellenes Bizottság MÁSODIK JELENTÉS MAGYARORSZÁGRÓL elfogadták 1999. június 18-án Strasbourg, 2000. március 21. Az Európai

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. július 7. (OR. en) 11267/04 CORDROGUE 59 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: a COREPER/Tanács Tárgy: Tervezet - Tanácsi állásfoglalás

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére 1181-1/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére Tárgy: Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény az Egész

Részletesebben

A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában. Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013

A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában. Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013 A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013 Áttekintés I. A diszkrimináció fogalma II. A diszkrimináció tilalmának tárgyi hatálya az EEJE ben

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma. Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5.

Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma. Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5. Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma Európában Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5. A legfrissebb hírek az európai kábítószerproblémáról 30 országra kiterjedő áttekintés az

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra;

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra; A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 2. sz. általános ajánlása: A rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemben részt vevő szakosított nemzeti

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól!

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól! KIK VAGYUNK? Az Amnesty International kormányoktól, pártoktól és egyházaktól független civil szervezet, amely világszerte 150 országban, több mint 3 millió taggal és aktivistáival küzd az emberi jogokért.

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak:

Részletesebben

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT 2010.5.7. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 119 A/1 V (Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT PE/123/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS IGAZGATÓ (AD 14-es besorolási fokozat) JOGI SZOLGÁLAT INTÉZMÉNYI

Részletesebben

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok ALÁÍRÁSI JEGYZŐKÖNYV A CSEH KÖZTÁRSASÁGNAK, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁGNAK, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LETT KÖZTÁRSASÁGNAK, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁGNAK, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGNAK, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LENGYEL

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

TARTALOM - * % = + ELÕSZÓ

TARTALOM - * % = + ELÕSZÓ TARTALOM ELÕSZÓ 1. Diszkrimináció Európában: megítélés és hozzáállás 1.1 Áttekintés 4 1.2 Etnikai származás 7 1.3 Fogyatékkal élõk 10 1.4 Szexuális irányultság 11 1.5 Életkor szerinti diszkrimináció 13

Részletesebben

A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 9. sz. általános ajánlása: az antiszemitizmus elleni küzdelemről *

A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 9. sz. általános ajánlása: az antiszemitizmus elleni küzdelemről * A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 9. sz. általános ajánlása: az antiszemitizmus elleni küzdelemről * A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI), tekintetbe véve az

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG 2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG EU SVÁJCI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. július 6.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Svájci Államszövetség

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei Ez a irányelv minden olyan európai piacra vonatkozik, ahol az Amway 2015. április 1-én saját leányvállalatai

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Kézikönyv. az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához

Kézikönyv. az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Kézikönyv az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Készítette Thomas SCHNEIDER, a német sport- és ifjúsági szervezet szurkolói projekteket koordináló hivatalától és Daniela WURBS a

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Petíciós Bizottság 18.7.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Riccarda Nissen és Angelika Dahlin, német állampolgárok által a Netzwerk Rafael e.v. és a Terre des Femmes

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben