Rasszizmus és idegengyűlölet az EU tagállamaiban tendenciák, eredmények és a helyes gyakorlat
|
|
- Ilona Siposné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Rasszizmus és idegengyűlölet az EU tagállamaiban tendenciák, eredmények és a helyes gyakorlat EUMC Éves jelentés, 2005 Összefoglaló 1
2 Tartalom Előszó 3 Bevezetés 5 1. Jogszabályi és intézményi kezdeményezések a rasszizmussal és a megkülönböztetéssel szemben 7 2. Rasszizmus és megkülönböztetés a foglalkoztatásban és a megelőzését célzó kezdeményezések 9 3. Rasszizmus és idegengyűlölet a lakhatásban és a megelőzését célzó kezdeményezések Rasszizmus és megkülönböztetés az oktatásban és a megelőzését célzó kezdeményezések Rasszista indíttatású erőszakos cselekmények és bűncselekmények Következtetések Bővítés Negatív és pozitív fejlemények Integráció és antidiszkrimináció Adatgyűjtés Vélemények Általános észrevétel Jogszabályi és intézményes kezdeményezések a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen A rasszista megkülönböztetés kezelése a foglalkoztatásban A rasszista megkülönböztetés kezelése a lakhatásban A rasszista megkülönböztetés kezelése az oktatásban A rasszista indíttatású erőszakos cselekmények és bűncselekmények kezelése 27 2
3 Előszó Az előszót Anastasia Crickley, az EUMC igazgatóságának elnöke és Beate Winkler, az EUMC igazgatója írta Ez a 2005-ös éves jelentés az első olyan éves jelentés, amely az EU 2004-es bővítését követően jelenik meg. Ilyenformán ez az első olyan összefoglaló áttekintés a rasszista, idegengyűlölő, antiszemita és muzulmánellenes megkülönböztetésről és az arra adott válaszokról, amely mind a 25 EU-tagállamra kiterjed. A jelentés a 2004 során történt eseményeket öleli fel; ez az év volt egyben az első teljes év, amikor a 2000/43/EK tanácsi irányelv (a faji egyenlőségről szóló irányelv) már hatályban volt. Az ez évi jelentés egyik feladata ezért, hogy összefoglalja ennek gyakorlati következményeit a tagállamok által az irányelvre válaszul bevezetett jogi és intézményes mechanizmusokat illetően. Az éves jelentés visszatérő témáját képezik a számos területen előforduló vegyes üzenetek, az irányelvre adott reakciókat is ideértve. Míg a tagállamok többsége 2004 végére átültette a faji egyenlőségről szóló irányelvet, négy tagállamot az Európai Bíróság elé idéztek az irányelv követelményeinek való megfelelés elmulasztása miatt, és sok tagállamban még mindig nem hoztak létre olyan szakosodott szervet, amely segítséget nyújt a megkülönböztetés áldozatainak, és előmozdítja az egyenlő bánásmódot. A 2004-es eseményekből más vegyes üzeneteket is idézhetnénk. Miközben a legtöbb tagállam az irányelvre reagálva megerősítette a megkülönböztetés elleni jogszabályait, és némelyikük határozottabb intézkedéseket vezetett be a szélsőséges és rasszista indíttatású bűncselekményekkel szemben, egyes tagállamok olyan jogszabályokat fogadtak el, amelyek korlátozzák a migránsok és a kisebbségek bizonyos jogait és lehetőségeit, olyan területeken, mint az állampolgársághoz való hozzáférés vagy a vallási meggyőződést jelző ruhadarabok viselése. Emellett néhány tagállamban az új jogszabályok azt az üzenetet közvetítették, hogy elsősorban politikai, kevésbé gazdasági okokból nem szívesen látják az új bevándorlókat. Ez nehezen összeegyeztethető a sok ágazatban jelentkező, belső forrásokkal nem orvosolható munkaerőhiánnyal. Az ezzel együtt járó bevándorlóellenes politikai párbeszéd pedig kimondottan megnehezíti azoknak a dolgát, akik a megkülönböztetés ellen, a sokszínűségért harcolnak Európában. A 10 új tagállam felvétele újólag felhívta a figyelmet a nemzeti kisebbségek kérdésére a rasszizmus- és diszkrimináció-ellenesség témakörén belül. Közép- és Kelet-Európa több új tagállamában jelentős roma népesség él. Mivel a jelenlegi EU-szerződések nem tesznek említést a nemzeti kisebbségek védelméről vagy a pozitív kisebbségi jogokról, az antidiszkriminatív intézkedések vonatkoznak az olyan kisebbségekre, mint a romák, szintik, cigányok és vándorlók. Ez az éves jelentés bemutatja annak bizonyítékait, hogy e népességcsoportok a jelentés alá 3
4 tartozó valamennyi fontos területen a foglalkoztatás, a lakhatás és az oktatás területén megkülönböztetést szenvednek el, és a rasszista indíttatású erőszakos cselekményeknek is rendszeresen ők esnek áldozatul. Ezért az EU megkülönböztetés elleni irányelvei nagy jelentőséggel bírhatnak e kisebbségek szempontjából, hogy segítségükkel kitörhessenek a jogfosztottság, előítélet és diszkrimináció ördögi köréből, amelynek ma rabjai során két olyan esemény történt, amelyek kihatással voltak a rasszista érzelemmegnyilvánulásokra: a márciusi madridi vonatrobbantás és novemberben Theo van Gogh amszterdami meggyilkolása. A jelentésben beszámolunk a közvetlenül ezen események nyomán történt rasszista indíttatású, személyek vagy tulajdon ellen irányuló erőszakos cselekményekről, a Spanyolországon és Hollandián kívül történteket is ideértve. A rasszista indíttatású erőszakos cselekményekről és bűncselekményekről szóló fejezet elénk tárja az EU-ban előforduló, rasszista indíttatású erőszak problémájáról rendelkezésre álló adatokat. E terület statisztikája tekintetében ismét csak vegyes képet kapunk. Míg hét tagállamban a statisztikai adatok lehetővé teszik a rasszista indíttatású erőszakos cselekmények tendenciáinak áttekintését, sok más országban teljes mértékben hiányoznak a használható adatok ezen a területen. A probléma valódi nagyságát csak akkor fogjuk tudni megítélni, ha minél több tagállam lesz hajlandó komolyan foglalkozni a rasszista indíttatású incidensek nyilvántartásával, és megfelelő intézkedéseket is csak ekkor tudunk majd tenni ez ellen. Egyértelmű, hogy az Európai Uniónak kiemelt kérdésként kell kezelnie a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcot, hogy ezáltal is megerősítse a sokszínűségről és az egyenlőségről folyó pozitív közbeszédet. Az EUMC a jövőben is megtesz minden tőle telhetőt, hogy az Európai Uniót és tagállamait támogassa az irányú erőfeszítéseikben, hogy véglegesen kitépjék a rasszizmus, az idegengyűlölet, az iszlamofóbia és az antiszemitizmus gyökerét az európai társadalomból. Végezetül ezúton szeretnénk köszönetet mondani az igazgatóságnak és az EUMC személyzetének az elmúlt 12 hónap elkötelezett, áldozatos munkájáért. Együtt reménykedünk az előttünk álló év további pozitív fejleményeiben és eredményeiben. Anastasia Crickley az igazgatóság elnöke Beate Winkler az EUMC igazgatója 4
5 Bevezetés Az EUMC 2005-ös éves jelentése a évről és fejleményeiről ad tájékoztatást az EU 25 tagállamában előforduló rasszizmus, idegengyűlölet, antiszemitizmus és muzulmánellenesség megnyilvánulásait és az ezekre adott válaszokat illetően. Akárcsak a tavalyi jelentésben, az öt témakör ezúttal is a jogi szabályozás, a foglalkoztatás, a lakhatás, az oktatás és a rasszista indíttatású erőszakos cselekmények és bűncselekmények. A korábbi jelentésektől eltérően azonban az ideiben e témák közül egyiket sem emeltük ki külön, mindegyikkel egyforma terjedelemben foglalkozunk. Egyes témakörök viszont az idén elkerülhetetlenül nagyobb figyelmet kaptak: ezek a tíz új tagállam 2004-es csatlakozásának hatása, illetve a megkülönböztetés elleni irányelvek következményei. Az éves jelentésben közölt megállapítások az EUMC Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Információs Hálózatának (RAXEN) bevonásával zajló folyamatos adatgyűjtési gyakorlat eredményei. Ebben a hálózatban minden tagállam egy nemzeti fókuszponttal (NFP) képviselteti magát, amely felel az öt témakörön belül meghatározott közös címszavak alatt folyó adatgyűjtésért. Az NFP-k konzorciumként működnek, és általában olyan szervekből jönnek létre, mint a rasszizmusellenes NGO-k, egyetemi kutatóközpontok, emberi jogi intézmények vagy kormányzatilag létrehozott szervezetek. Az éves jelentés összeállításának folyamata azzal kezdődik, hogy az EUMC igazgatósága jóváhagyja annak tartalmát, szerkezetét és időbeli ütemezését. Ezután kérik fel az NFP-ket, hogy az erre vonatkozó közös iránymutatásoknak megfelelően, a különböző nemzeti szervezetekkel és szereplőkkel együttműködve végezzék el a sok forrásból táplálkozó információgyűjtést. Minden NFP összeállít egy Nemzeti jelentést, és e nemzeti jelentések információi alapján, részben házon belül, részben külső vállalkozók közreműködésével készülnek el a tematikus fejezetek. Az információ pontosságát ezzel egyidejűleg az egyes tagállamokból akkreditált kormányzati összekötő tisztviselők ellenőrzik. Az első teljes tervezetet az EUMC minden évben június körül terjeszti az igazgatóság tagjai elé véleményezésre, a végső változatot pedig a kiadás évének októberében nyújtják be az igazgatóság általi jóváhagyásra. Az idei jelentéshez végzett adatgyűjtésben jelentős változást hozott, hogy az EU május 1-jén tíz új tagállammal bővült és ezáltal a fenti területek mindegyikén tíz újabb információhalmazt kellett összegyűjteni. Bár az új tagállamok közül nem tudott mind a tíz átfogó adatokkal szolgálni az öt fő témakör mindegyikéről, a jelentésbe azért szép számmal kerültek új adatok az új tagállamokból. Míg a jó vagy ígéretes gyakorlatok példáit valamennyi fő témakörben megtalálhatjuk az EU-15 1 országaiban és az új tagállamokban egyaránt, látható, hogy egyes tagállamok viszonylag aktívan lépnek fel a rasszizmus és 1 Az EU-15 megnevezés a 15 régi, azaz a 2004-es EU-25 -re bővülés előtti tagállam rövid megnevezésére szolgál. Ennek megfelelően az EU-10 a 10 új tagállamot jelöli. 5
6 megkülönböztetés elleni kezdeményezéseikkel, mások viszont hozzájuk képest le vannak maradva e téren. Az EU bővítésével új kihívásokkal szembesültünk az adatgyűjtés területén, a rasszizmussal szemben különösen érzékeny csoportok úgymint a romák tekintetében is. Bár az adatok egyes területeken még hiányosak, az idei éves jelentés az első olyan összefoglaló áttekintés a rasszista, idegengyűlölő, antiszemita és muzulmánellenes megkülönböztetésről és az arra adott válaszokról, amely mind a 25 EU-tagállamra kiterjed. 6
7 1. Jogszabályi és intézményi kezdeményezések a rasszizmussal és a megkülönböztetéssel szemben Az EUMC tavalyi éves jelentésében a jogszabályokról szóló fejezet elsősorban a két új esélyegyenlőségi irányelv átvételére összpontosított: a 2000/43/EK tanácsi irányelvre (a faji irányelv) és a 2000/78/EK tanácsi irányelvre (a foglalkoztatási irányelv). Az idén ebben a fejezetben az irányelvek átültetésének jelenlegi állását vizsgáljuk meg a hatályosság első teljes éve után, továbbá szemügyre vesszük a végrehajtás gyakorlati formáit. AZ EU-IRÁNYELVEK ÁTVÉTELE A RAXEN nemzeti fókuszpontok (NFP) jelentései szerint a 25 tagállam közül a legtöbb teljes egészében átültette az irányelveket. Négy tagállamot Németországot, Luxemburgot, Ausztriát és Finnországot az Európai Bíróság elé idéztek a faji egyenlőségről szóló irányelv követelményeinek való megfelelés elmulasztásáért, és ugyanennek a négy tagállamnak az év későbbi szakaszában a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelvvel kapcsolatos mulasztásokért is az Európai Bíróság előtt kellett felelnie. Az egyenlő bánásmód ösztönzéséért és a megkülönböztetés áldozatainak történő segítségnyújtásért felelős külön szerv létrehozását több tagállam is elmulasztotta. A tagállamok közel felében ezeket a felelősségi köröket egy már meglévő szerv vállalta át. Máshol teljesen új szervezet hoztak létre; ezek legtöbbje szerteágazó hatáskörrel bír a diszkriminációnak az irányelvben meghatározott különböző alapjai kezelésére. E kérdés vitát váltott ki a több problémakörrel foglalkozó, illetve az egy kérdésre szakosodott egyenlőségi szervek relatív előnyeivel és hátrányaival kapcsolatban. Ugyancsak idetartozó kérdés a bevezetett jogszabályok alkalmazási köre, amellyel kapcsolatban több országban is felmerült, hogy egyrészt bizonyos területek kimaradtak, másrészt hogy a bizonyítási teher áthárítása terén történt változások megfelelőek-e, illetve hogy az alkalmazható szankciók tényleg visszatartó erejűek-e. Ugyan a tagállamok között az irányelvek átültetésének módját illetően vannak különbségek, ezek nem feltétlenül az EU-15 és az új tagállamok közötti eltérést jelzik. ÚJ KISEBBSÉGI JOGSZABÁLYOK Bár a tagállamok az EU-irányelvek értelmében bevezették a faji/etnikai kisebbségek és a migráns származású csoportok fokozott védelmét lehetővé tevő jogszabályokat, egyes tagállamok más jogszabályi intézkedéseket is bevezettek, 7
8 amelyek a migránsok és kisebbségek különféle jogainak és lehetőségeinek korlátozására szolgálnak, olyan különféle témakörökben, mint a belépéshez és az állampolgársághoz, vagy éppen a vallási meggyőződést jelző ruhadarabok viseléséhez való jog. Egyes tagállamokban a nemzeti kisebbségek újbóli, bizonyos kisebbségi csoportokat a többiek rovására előnyben részesítő meghatározására irányuló törekvéseket figyeltek meg. Ha az ilyen intézkedéseket elfogadják, ezek több esetben is aláásnák a roma népesség jogait. Ugyanakkor egyre több tény támasztja alá, hogy a tagállamok némelyikében a rasszista indíttatású bűnözőkre kiemelt figyelmet fordító jogszabályokat fogadnak el. Néhány tagállamban jogszabályok és más fellépések útján küzdenek a szélsőséges jobboldali csoportok tiltott tartalmú internethasználata ellen, és büntetik az ilyen tevékenységeket. A tagállamok körében az olyan törekvésekre is láttunk példát, amelyek megkönnyítik a rasszista indíttatású bűncselekmények üldözését, és szigorítják az ezekért kiszabható büntetéseket. 8
9 2. Rasszizmus és megkülönböztetés a foglalkoztatásban és a megelőzését célzó kezdeményezések Vegyes üzenetek származnak abból, hogy egyrészről politikai úton próbálják leküzdeni a munkaerő-piaci megkülönböztetést, másfelől viszont egyes tagállamok politikái korlátozzák a harmadik országok állampolgárainak jogait, az állampolgársággal nem rendelkező személyek esetében korlátok közé szorítva például a családegyesítést vagy a házasságot. Úgy tűnik, hogy a bevándorló munkaerő iránti kereslet és a megkülönböztetés nélküli munka ellentétes a tagállamok az iránti óhajával, hogy tegyenek valamit a bevándorlás korlátozása és ellenőrzés alatt tartása érdekében. Bár lassan tudatosulni látszik a faji alapú megkülönböztetés törvénytelensége, még mindig nagy számban találni olyan munkavállalókat, akik jogi státusuk, például korlátozott munkavállalási engedélyük miatt jobban ki vannak szolgáltatva a kizsákmányolásnak és a megkülönböztetésnek, és ezáltal ki vannak rekesztve a társadalomból, ami különösen igaz a nem bejelentett munkavállalókra. A kirekesztés pedig tovább táplálhatja a rasszista attitűdöket a többségi népesség részéről. SZEGMENTÁLT MUNKAERŐPIACOK A nemzeti jelentések a legtöbb tagállam esetében egybehangzóan megállapítják az etnikai vagy nemzeti származás alapján tagolt munkaerőpiacok kialakulását. A migráns vagy etnikai kisebbségi származású munkavállalók aránytalanul nagy számban vannak jelen a legkisebb presztízsű foglalkoztatási ágak legalacsonyabb foglalkozási kategóriáiban. Bár minden tagállamban sajátos minták alakultak ki e tekintetben, általánosan megfigyelhető, hogy bizonyos csoportok aránytalanul gyakran esnek áldozatul a megkülönböztető bánásmódnak a foglalkoztatásban. Jellemzően az Afrikából, a Közel-Keletről, Ázsiából, illetve Közép- vagy Dél- Amerikából érkező migráns munkavállalók tapasztalnak nagymértékű megkülönböztetést. A kelet-európai országokból, például Oroszországból vagy Ukrajnából nemrég érkezett migránsokkal szembeni megkülönböztetésre szintén vannak bizonyítékok. Az új tagállamok némelyikében a roma lakosság a foglalkoztatás terén különösen ki van téve a megkülönböztetésnek, és körükben a munkanélküliség rendkívül magas szintet ér el. A tények azt is jelzik, hogy a nem EU-állampolgárok által a munkaerőpiacon tapasztalt nehézségek azokat az állampolgárokat is utolérik, akik más földrészen születtek, illetve akiknek a szülei más földrészen születtek, és akik külsejükben látható módon különböznek. Például a Finnországban élő iraki állampolgárok 9
10 körében 72%-os munkanélküliségi ráta az iraki születésű finn állampolgároknál is 64% volt, szemben a 9%-os finn átlaggal. DISZKRIMINÁCIÓS PRÓBA A foglalkoztatásban előforduló egyenlőtlenségre utaló bizonyítékokat sokszor pusztán az emberek humán tőkéjére, például iskolázottságára hivatkozva próbálják kimagyarázni. Ezt az egyoldalú magyarázatot a kutatók egyre többször vetik alá kritikai vizsgálatoknak, többek között diszkriminációs próba kísérletek segítségével, amelyekből 2004 során a különböző tagállamokban többféle formában jó néhányat elvégeztek ben az NFP-k az előző évhez képest sokkal több példával szolgáltak a diszkrimináció próbára tételének különféle formáiról. A párizsi egyetem kutatói például 258 álláshirdetésre küldtek be önéletrajzot, és azt tapasztalták, hogy a megkülönböztető elbánás első helyen a fogyatékkal élőket, mögöttük pedig az afrikai és az észak-afrikai háttérrel rendelkezőket sújtja. Hasonló kísérletekre került sor Dániában, Németországban, Magyarországon, Hollandiában, Svédországban és az Egyesült Királyságban. Érdekes módon ezek többségét nem kutatók, hanem inkább tévés újságírók vagy a nyomtatott sajtó munkatársai végezték, a munkáltatók részéről a kisebbségi etnikai háttérrel rendelkező jelentkezőkkel szemben tanúsított megkülönböztető reakciókra helyezve a hangsúlyt. Dániában az újságírók arra is fényt derítettek, hogy az állami és magán munkaközvetítő ügynökségek egyaránt készek eleget tenni a munkáltatók azon kérésének, hogy a meghirdetett állásokra ne küldjenek bevándorló jelentkezőket. A munkahelyi diszkriminációt is konkrét, megmagyarázhatatlan bánásmóddal, rasszista zaklatással és elbocsátással kapcsolatos esetek igazolták, amelyek ben bírósági ügyekként kerültek napvilágra. Bár a közvetlen megkülönböztetés a felvételnél általában álcázott formában, az áldozat számára láthatatlanul működik, megfigyelhető volt, hogy számos kirívó esetben konkrétan a romák felvételének visszautasításáról volt szó. HELYES GYAKORLATOK Az NFP-k másrészről egyre több biztató tényről tudtak beszámolni a foglalkoztatásban előforduló megkülönböztetés megelőzését szolgáló különféle kezdeményezésekkel kapcsolatban. Ezek közül sok európai finanszírozáshoz kapcsolódik és/vagy az európai irányelvek végrehajtását célzó nemzeti programokhoz köthető. Több tagállamban a kormányzat, a munkáltatói szövetségek és magánvállalatok dolgoztak ki chartákat, kódexeket vagy ösztönzőket a rasszizmussal és a megkülönböztetéssel szembeni helyes gyakorlatokról. A beszámolókban számos olyan önálló projekt is szerepelt, amelyek a romák foglalkoztatáshoz való hozzáférését veszik célba, az európai PHARE és EQUAL programok által finanszírozott kezdeményezéseket is ideértve. 10
11 3. Rasszizmus és idegengyűlölet a lakhatásban és a megelőzését célzó kezdeményezések Az EU-25 országairól rendelkezésre álló információk azt mutatják, hogy a lakhatás terén a kisebbségi csoportok, a migránsok, menekültek és menedékkérők rendszeresen ki vannak téve a megkülönböztetésnek és a rasszizmusnak. Arra is bőséges bizonyíték van, hogy a lakhatás tekintetében a megkülönböztetéssel és rasszizmussal szembesülő csoportok közül a romák a legsérülékenyebbek. KORLÁTOZOTT HOZZÁFÉRÉS A LAKHATÁSHOZ Hivatalos és nem hivatalos információforrások egyaránt arra mutatnak, hogy a közvetlen megkülönböztetés számtalan formában megvalósulhat. A lakhatáshoz való hozzáférés etnikai vagy nemzetiségi alapon történő kifejezett korlátozásáról több NFP is beszámolt. Az idézett példák között szerepelnek diszkriminatív lakáshirdetések, megkülönböztetés a szálláshelyek várólistájának nyilvántartásakor, illetve nyílt visszautasítás a lakástulajdonosok, ingatlanügynökök és lakásépítő szövetségek részéről. A foglalkoztatáshoz hasonlóan a lakhatás terén is rendszerint a diszkriminációs próba kísérletek segítségével sikerült meghatározni ezt a fajta közvetlen megkülönböztetést. Dániában a lakásépítő szövetségeket egy újság munkatársai tették próbára, amelynek során beigazolódott, hogy a dán névvel bejelentkező érdeklődőket valamennyi esetben rövidebb várakozási időről tájékoztatták. Spanyolországban egy hasonló gyakorlat bemutatta, hogy az ingatlanügynökök a született spanyoloknak nagyobb valószínűséggel kínálnak lakást, mint a migránsoknak. NEM MEGFELELŐ LAKÁSKÖRÜLMÉNYEK A migránsok és a kisebbséghez tartozó személyek, részben éppen a fent említett kirekesztő eljárások miatt gyakran nem megfelelő lakáskörülmények közé kényszerülnek. Nem egy NFP mutatott be arra vonatkozó statisztikát, hogy a külföldiek a többségi populáció tagjainál gyakrabban élnek kicsi, túlzsúfolt lakásokban, rossz higiéniás és infrastrukturális körülmények között. Néhány tagállam nemzeti fókuszpontja köztük Görögország, Írország és Ciprus NFP-je külön tárgyalta a menedékkérők és menekültek túlzsúfolt vagy elfogadhatatlan szálláskörülményeit a befogadó központokban és máshol. Több tagállamból jelentették azt is, hogy a külföldi állampolgároktól magasabb lakbért kértek, mint a hazaiaktól. Az NFP-k e téren jó néhány tagállamból a külföldi állampolgárokkal szemben támasztott elfogadhatatlan szerződési feltételekről, illetve a szerződés teljes hiányáról számoltak be. Ugyancsak ők azok, akiktől túlzott összegű előleget kérnek, esetükben nem hajlandók elfogadni a 11
12 kezeseket, valamint túlzott és szükségtelen dokumentációt várnak el. Ezt a helyzetet tovább súlyosbítja az a tény, hogy a külföldiek néhány tagállamban nem jogosultak szociális lakhatásra, ezért kénytelenek a magán bérbeadási üzletágban szállást találni, ahol a lakbéreket szabadon fel lehet srófolni. A lakhatás más formáival kapcsolatban a tagállamok közül például Németországból és az Egyesült Királyságból érkeztek arra vonatkozó információk, hogy a lakástulajdon a kisebbségi etnikai és külföldi népesség körében kevésbé elterjedt. SZEGREGÁCIÓ A lakhatás terén a szegregáció az EU minden részén tetten érhető. A jelentésben Spanyolország, Ciprus, Portugália és Svédország számol be a szegregáció konkrét példáiról. A roma népesség területi szegregációja különösen akut problémának tűnik a Cseh Köztársaságban, Spanyolországban és Magyarországon. Az indirekt megkülönböztetés a lakhatással kapcsolatban a fentiekhez képest jóval ritkábban nyilvánul meg, ezzel együtt a lakhatáshoz való hozzáférés tekintetében felfedezhető, amikor azt a jelentkező nemzetiségétől, tartózkodásának idejétől, pénzügyi státusától és gazdasági helyzetétől teszik függővé. KEZDEMÉNYEZÉSEK A DISZKRIMINÁCIÓVAL SZEMBEN A lakhatás terén a helyes gyakorlatok bemutatott példáiban az országos és helyi önkormányzatok és NGO-k álltak a kezdeményezések élére. Ezek között szerepelnek lakásépítési, illetve az üresen álló lakások felvásárlását és helyreállítását célzó programok, külön arra irányuló kezdeményezésekkel, hogy ezeket a korábban kirekesztett kisebbségek számára elérhetővé tegyék. Ausztriában néhány települési önkormányzat külön politikai intézkedéseket fogadott el a célból, hogy túllépjenek a harmadik országok állampolgárainak az önkormányzati lakáshoz jutásból való szokásos kirekesztésén, és az ilyen épületek egyes részeit elérhetővé tegyék a külföldiek számára. A lakhatási projektek keretében több országban a lakókkal is sikerült megállapodásokat vagy szerződéseket kötni a rasszizmus ellen, a sokszínűségért folytatott együttműködésről, és a települési önkormányzatokat is magatartási kódex szólítja fel a megkülönböztetés leküzdésére a lakhatáshoz való hozzáférésben. 12
13 4. Rasszizmus és megkülönböztetés az oktatásban és a megelőzését célzó kezdeményezések Ahol az adatok rendelkezésre állnak, ott jól látható, hogy a tagállamokban az iskolai teljesítmény terén a számos migráns és kisebbségi csoport jócskán le van maradva a többségi népesség mögött. Néhány bizonyíték arra a tényre is utal, hogy a kisebbségek megkülönböztető bánásmódnak vannak kitéve. ROSSZ ISKOLAI TELJESÍTMÉNYEK A rossz iskolai teljesítmények különösen nagyarányú előfordulása főként az EU-n kívüli országokból érkezett migránsokra, illetve bizonyos nemzeti kisebbségi csoportokra jellemző. A migráns háttérrel rendelkező tanulók hátrányos helyzete az oktatásban az OECD PISA felmérésének 2004 decemberében közzétett eredményeiben is megmutatkozott. Ez a hátrány azon tanulók esetében is érvényesül, akiknek a szülei külföldi születésűek, ők maguk viszont már a befogadó országban nőttek fel, és teljes iskolai pályafutásuk ott zajlott. Az oktatás terén a rasszizmust és a megkülönböztetést a legnagyobb mértékben a romák és a vándorlók szenvedik el. Egy-egy tagállamban azonban más olyan, nem migráns kisebbségi csoportokat is találhatunk, amelyeknél jellemzően előfordul a hátrányos helyzet és a rossz iskolai teljesítmény, ilyen például a görögországi muzulmán kisebbség. FELÜLREPREZENTÁLTSÁG A SPECIÁLIS OKTATÁSBAN Az oktatási egyenlőtlenségekről szóló jelentések két fő témája a szegregáció, valamint az egyes csoportok felülreprezentáltsága a speciális oktatásban. Bár számos tagállam beszámolója szerint ezek a különféle migráns/kisebbségi csoportokat érintik, ezek a problémák messze a legnagyobb számban kifejezetten a romákkal kapcsolatban merülnek fel. Számos tagállamból jelentették, hogy bizonyos osztályokban aránytalanul magas számban vannak roma tanulók, illetve hogy a roma gyermekeket indokolatlanul könnyen minősítik oktatási szempontból fogyatékosnak és tanulási nehézségekkel küzdőnek. VALLÁSI JELKÉPEK AZ ISKOLÁKBAN 2004 során néhány tagállamban meglehetősen ellentmondásos vita alakult ki a vallási jelképek ügye körül az iskolákban, konkrétan a fejkendő viselése kapcsán (más tagállamokban viszont ez nem volt téma). A szembetűnő vallási jelképek iskolai viselését megtiltó francia törvény 2004-ben lépett hatályba. Ugyanebben a 13
14 témakörben egyedi vitás esetekről számoltak be egy belgiumi iskolából, egy madridi francia iskolából, valamint egy katalán iskolából. Hollandiában és Svédországban a jelentések szerint az iskoláknak azt mondták, hogy elméletileg lehetőségük van bizonyos ruhadarabok viselésének megtiltására, de csak akkor, ha azokról bizonyítani tudják, hogy konkrét problémákat okoznak. Ausztriában egy iskola igazgatója egy lány esetében megpróbálta megtiltani, hogy fejkendőben járjon iskolába, de ez a kísérlet nem vezetett sikerre, miután az iskolai hatóságok nyilvánvalóvá tették, hogy ez a tiltás a vallásszabadság elvének megsértését jelentené. Az Egyesült Királyságban a vallási jelképek viselésével szembeni toleranciának általában hagyománya van, ugyanakkor 2004 során egy ilyen jellegű vita bírósági szakaszban folytatódott; ebben az esetben a vita tárgyát a tanulólány azon vágya képezte, hogy vallási meggyőződésének megfelelően bokáig érő ruhában járhasson. KEZDEMÉNYEZÉSEK AZ OKTATÁSBAN A nemzeti jelentések az oktatás terén is kezdeményezések széles körét mutatják be. Néhány tagállamban új interkulturális tantervet vezettek be, és a tanrendet új részekkel bővítették a rasszizmus és az antiszemitizmus kérdéseinek tárgyalása érdekében. A roma gyermekekkel szembeni megkülönböztetéssel a beszámolók szerint sok kezdeményezés foglalkozik, például Szlovéniában a roma gyerekeknek az oktatás fősodrába történő integrációját célzó projekt, amelynek máris vannak pozitív eredményei, valamint a Cseh Köztársaságban elfogadott új törvény a roma gyermekek szélsőséges szegregációjának problémájáról az oktatás területén. Szlovákiában a roma gyermekek szegregációját jellemzően kétféleképpen próbálták megszüntetni. Az egyik oldalról motiváló eszközökkel léptek fel, támogatást biztosítva a tanárokat a roma gyerekek oktatására továbbképző projekteknek, másfelől kényszerítő eszközöket alkalmaztak, például a jogi fellépést azokkal az iskolaigazgatókkal szemben, akik hivatalosan felelősek a gyermekek speciális iskolákba történő átirányításáért. Az NFP-k jelentései azt jelzik, hogy a kisebbségi oktatás területén az EU által szponzorált projektek valószínűleg pozitív hatásokat érnek el az új tagállamokban azáltal, hogy ösztönzik a vitát, és lehetővé teszik a kisebbségekről folytatott nyitottabb párbeszédet. Ezekből a projektekből az új tagállamok nem egyet már az EU-csatlakozás előtt véghezvittek, sok esetben az EU PHARE programjának támogatása keretében. 14
15 5. Rasszista indíttatású erőszakos cselekmények és bűncselekmények 2004-ben számos olyan incidens történt, amelyek az egyes tagállamok szintjén és olykor azon túl is kihatottak a közösségek közötti kapcsolatokra és a rasszista érzelemmegnyilvánulásokra és bűncselekményekre. Ezek közül a legemlékezetesebb a madridi vonatrobbantás (2004. március) és Theo van Gogh meggyilkolása volt (Hollandia, november). AZ INCIDENSEK NYILVÁNTARTÁSA Az EU-15 országai közül a rasszista indíttatású erőszakos cselekmények és bűncselekmények eseteiről Görögország, Spanyolország, Olaszország és Portugália tekintetében nincsenek nyilvánosan hozzáférhető hivatalos adatok. Velük szemben az EU-15-ön belül maradva az Egyesült Királyság 2 rendelkezik a legátfogóbb nyilvánosan hozzáférhető hivatalos adatbázissal a rasszista indíttatású erőszakos cselekményekről és bűncselekményekről, amely a rasszista indíttatású incidensek széles körének nyilvántartására alkalmas. Németország és Ausztria az adatgyűjtést jobban leszűkíti a szélsőséges (jobboldali) csoportok törvénytelen tevékenységeire, ezzel szemben Belgium, Luxemburg és Hollandia a megkülönböztető rasszista incidensek tágabb köréről gyűjt hivatalos adatokat, amelybe beletartozhatnak a rasszista indíttatású erőszakos cselekmények és bűncselekmények. A RAXEN NFP-k információi szerint az új tagállamok közül a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia gyűjt hivatalos adatokat a rasszista indíttatású erőszakos cselekményekről és bűncselekményekről (és az ezekhez kapcsolódó tevékenységekről) a más országok által a bírósági esetekről közölt korlátozott utalásokat meghaladó mértékben. A hatékony adatgyűjtési mechanizmusokkal és a rasszista indíttatású incidensek átfogó jogi meghatározásaival rendelkező tagállamok, így például az Egyesült Királyság, ösztönzik is az incidensek bejelentését és nyilvántartását. Ennek eredményeképpen az Egyesült Királyság a es időszakban a rendőrség felé bejelentett rasszista indíttatású incidenssel toronymagasan vezet az EU- 25-ön belül a bejelentett rasszista indíttatású incidensek számát tekintve. A sorban Németország követi 6474 hivatalosan bejelentett bűncselekménnyel, amelyeket 2004 első tíz hónapjában a politikai motivációjú bűncselekmények jobboldal kategóriában vettek nyilvántartásba. Ezzel szemben a legnagyobb etnikai kisebbségi populációval rendelkező Franciaországban hivatalosan mindössze 1565 rasszista, idegengyűlölő és antiszemita indíttatású fenyegetést és cselekményt vettek nyilvántartásba 2004-ben. A tíz új tagállam körében a különféle rasszista, idegengyűlölő és vallási alapú bűncselekmények hivatalosan nyilvántartott 2 Az Egyesült Királyság hivatalos adatain Anglia és Wales büntető igazságszolgáltatási adatai értendők. 15
16 eseteinek száma a Magyarországon bejelentett 25 (2004) és a Cseh Köztársaság által (2004. január november) feljegyzett 209 között mozog. Az EU 25 tagállama között a rasszista indíttatású erőszakos cselekmények és bűncselekmények tekintetében megfigyelhető hatalmas különbségek általában véve többet árulnak el az adatgyűjtés elégtelenségéről és következetlenségéről, mint a rasszista indíttatású erőszakos cselekmények és bűncselekmények tényleges mértékéről az EU-ban. ÁLDOZATI CSOPORTOK ÉS ELKÖVETŐK A rasszista indíttatású erőszakos cselekményekről és bűncselekményekről szóló hivatalos és nem hivatalos jelentések alapján egyaránt megállapítható, hogy a legsérülékenyebb áldozati csoportok a nemzeti populáción belüli etnikai kisebbségek, az okmányokkal nem rendelkező bevándorlók, a zsidók, muzulmánok, észak-afrikaiak, a volt Szovjetunióból és a volt Jugoszláviából származók, a menekültek/menedékkérők, valamint a romák/szintik/cigányok/vándorlók. Az új tagállamok sajátos történelme és népességi jellemzői miatt a romák és a volt Szovjetunióból érkezettek gyakran válnak a rasszista érzelemmegnyilvánulások és cselekmények célpontjává. Az EU- 15 országaiból rendelkezésre álló bizonyítékok azt jelzik, hogy a rasszista indíttatású erőszakos cselekmények és az ehhez kapcsolódó bűncselekmények elkövetői között egyaránt jelen vannak a politikai motivációjú szélsőséges szervezetek tagjai és az ilyen csoportokhoz nem tartozó fiatal férfiak, de mások is. A RENDŐRSÉG SZEREPE Idetartozik az is, hogy a 25 tagállam egyharmadánál szerepelt a jelentésben valamilyen utalás az etnikai kisebbségi és külföldi csoportokkal szemben állami tisztviselők konkrétan a rendőrség és a bevándorlási tisztviselők által elkövetett erőszakos és agresszív cselekményekre. Az ilyen, zavarba ejtő jelentéseket ellenpontozva az NFP-k különféle pozitív kezdeményezésekről is beszámoltak a rendőrség részéről, amelyek segítenek megfékezni a rasszizmust a rendőrség erőin belül, építik a közösségi kapcsolatokat és/vagy támogatják a rasszista indíttatású erőszakos cselekmények és bűncselekmények áldozatait. A tíz új tagállamból kifejezetten a roma közösség és a rendőrség kapcsolatának problémáját kezelő helyes gyakorlatokról érkeztek beszámolók. 16
17 6. Következtetések Az EUMC idei éves jelentése első alkalommal az EU mind a 25 tagállamára kiterjed. Míg a tavalyi jelentés csak az oktatás területén közölt előzetes áttekintést a 10 csatlakozó ország viszonyairól, a évet összefoglaló jelentés valamennyi szempontból kiterjed a 10 új tagállamra is Bővítés A bővítési folyamat egyik következménye az lett, hogy az EUMC ez évi jelentése a korábbi évekhez képest tárgykörében némileg kibővült. Az EU-15 országaiban számos olyan csoport van, amelyek a rasszizmus, idegengyűlölet és megkülönböztetés célpontjai között nagy számban képviseltetik magukat. Ezek egyrészről a második világháború utáni három évtized migráns munkavállalói és leszármazottaik (akik általában állampolgári jogokat nyernek, de kisebbségi etnikai csoportként azonosíthatóak maradnak), és ezen a tágabb kategórián belül a muzulmán háttérrel rendelkezők. Másrészről idetartoznak a különböző kisebbségi populációk, beleértve a zsidó lakosságot, a nemzeti kisebbségeket és a romákat, szintiket, cigányokat és vándorlókat. Ugyancsak fontos csoport a legújabb migránsoké, köztük a menekülteké. A rasszizmus és a megkülönböztetés kérdései olykor ezeket a csoportokat együttesen érintik, máskor kimondottan egy csoportra vonatkoznak, például a muzulmánokra vagy a zsidókra. KISEBBSÉGEK A 10 ÚJ TAGÁLLAMBAN A 25 tagállamra bővült EU-ban az összkép is óhatatlanul összetettebb lett. Bár az EU tagállamai közül 24-ben élnek roma népességcsoportok, jelentős létszámú roma közösségeket Közép- és Kelet-Európa új tagállamaiban találhatunk (mégpedig a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Szlovákiában). Ezzel szemben a többi csoport nem mutat jelentős mértékű elterjedtséget az EU-10 országaiban. A tíz új tagállam többségében a második világháborút követő időszakban az EU-15-ben tapasztalt munkaerő-migrációnak nyoma sem volt, ennek megfelelően az új kisebbségi etnikai közösségek sem jelentek meg, tehát az ehhez kapcsolódó második generációs problémák sincsenek jelen. A balti államokban ugyanakkor a Szovjetunió területeiről érkezett migrációs hullámnak köszönhetően jelentős számú orosz kisebbség él. Az új tagállamok némelyikében az egykor volt történelmi zsidó közösségeket a holocaust során szinte teljesen elpusztították. A jelenlegi zsidó lakosság viszonylag kis létszámú, és az új tagállamok feléből az NFP-k nem is jelentettek antiszemita incidenseket. (Személyek vagy tulajdon ellen irányuló antiszemita támadásokról számoltak be viszont a Cseh Köztársaságból, Magyarországról, Litvániából és Szlovákiából.) Az EU-10 országaiban viszonylag kis létszámú muzulmán populáció él, és az NFP-k nem is jelentettek semmilyen komolyabb muzulmánellenes rasszista incidenst. Amint a tavalyi éves jelentésben már leszögeztük, a muzulmánok iskolai oktatásával kapcsolatos kérdéskör az új 17
18 tagállamokban az EU-15 több országától eltérően nem vált széles körben vitatott problémává. A ROMÁKKAL KAPCSOLATOS ÜGYEK A fenti okokból nem meglepő, hogy a 10 új tagállam NFP-itől kapott jelentések legtöbbje elsősorban vagy kizárólag a romákat érintő kérdésekkel foglalkozik. Ez nemcsak azért van így, mert az idei éves jelentés tematikájában eleve a többi csoporthoz képest előtérbe helyezte a romákat, hanem amiatt is, mert az új tagállamokban a rasszizmussal és a megkülönböztetéssel kapcsolatos aggodalmakról gyakran csak e csoport tekintetében vannak elérhető és szignifikáns, összehasonlításra alkalmas adatok. A 10 új tagállam felvétele segített felhívni a figyelmet a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdések szerepeltetésének fontosságára a rasszizmus- és diszkrimináció-ellenes politikai napirendjén. Mivel a jelenlegi EU-szerződések nem tesznek említést a nemzeti kisebbségek védelméről vagy a pozitív kisebbségi jogokról, a romákra és más hasonló kisebbségekre a antidiszkriminatív intézkedések vonatkoznak. Ezért az EU megkülönböztetés elleni irányelvei nagy jelentőséggel bírhatnak a romák szempontjából, hogy segítségükkel kitörhessenek a jogfosztottság, előítélet és diszkrimináció ördögi köréből, amelynek ma rabjai Negatív és pozitív fejlemények A évet olyan incidensek fémjelezték, amelyeknek hatásai túlmutattak az előfordulásuk szerinti országok határain márciusában a madridi vonatrobbantás, amelyet a feltételezés szerint radikális marokkói iszlamisták egy csoportja követett el, közel 200 ember halálát okozta, és a jelentések szerint a rákövetkező időszakban Franciaországban mind a muzulmánellenes, mind az antiszemita támadások egész sorát ez váltotta ki. Theo van Gogh holland filmrendezőt novemberben ugyancsak egy holland-marokkói radikális iszlamista gyilkolta meg; a gyilkosság nyomán fellángoló erőszakhullám Hollandiában főként a muzulmánokat és a mecseteket érintette, Belgiumban a politikusokat érő halálos fenyegetések formájában mutatkozott meg, de a jelentések alapján Dániában és Németországban is erősen befolyásolta a bevándorlással és a vallással kapcsolatos közhangulatot, és politikai vihart kavart. MEGKÜLÖNBÖZTETÉSELLENES IRÁNYELVEK Ugyanakkor a tavalyi évből érdemes megemlíteni az antidiszkriminatív intézkedések és tevékenységek terén bekövetkezett pozitív fejleményeket is. Az EU-25 tagállamainak többsége átültette nemzeti jogába a megkülönböztetés elleni irányelveket, ezáltal megteremtve az alapot a fokozott tudatosság és a jobb gyakorlat számára e téren. A maradék négy tagállamot Németországot, Luxemburgot, Ausztriát és Finnországot 2004 júliusában az Európai Bíróság elé idézték a faji egyenlőségről szóló irányelv követelményeinek való megfelelés elmulasztásáért, és ugyanennek a négy tagállamnak 2004 decemberében a 18
19 foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelvvel kapcsolatos mulasztásokért is az Európai Bíróság előtt kellett felelnie. Az a tény, hogy az EU legtöbb tagállama mára már átvette az irányelveket, azt jelenti, hogy az antidiszkrimináció nagyobb súllyal van jelen a tagállamok nemzeti napirendjén, mint valaha. Más, az irányelvekhez nem kapcsolódó jogszabályok szintén pozitív fejleményeknek adtak alapot 2004-ben. Néhány tagállamban jogszabályokat vezettek be a rasszista indíttatású bűnözőkkel szemben, például a szélsőjobboldali csoportok tiltott tartalmú internethasználata ellen, és egyes országokban szigorították a rasszista indíttatású bűncselekményekért kiszabható büntetéseket. Az antidiszkriminációval és az egyenlőséggel összefüggő kérdések 2004 folyamán hasonlóan kiemelt szerepet kaptak az EU politikai napirendjén. Az Európai Bizottság új elnöke 2004-ben úgy nyilatkozott, hogy egy európai csomagot kíván elfogadni az emberi jogok tiszteletben tartása és a megkülönböztetésmentesség megszilárdítása érdekében, és az új Bizottság ugyancsak elkötelezte magát amellett, hogy beemelje a megkülönböztetés elleni politikát az egyéb politikai és végrehajtási területek közé májusában a Bizottság európai szintű konzultációs gyakorlatot indított, amely jelezte a megkülönböztetés leküzdésére irányuló további fellépések széles körű támogatottságát a bővítést követően. Szintén 2004-ben terjesztették elő annak vizsgálatát, hogy a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv alkalmazási körét ki lehet-e terjeszteni a foglalkoztatáson kívül eső területekre, mint például az árukhoz és közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben előforduló megkülönböztetésre. VEGYES ÜZENETEK A nemzeti szintű jogszabályalkotó tevékenységből olykor azonban vegyes üzenetek is kiolvashatók. Az antidiszkrimináció területén történt, a migránsok és a kisebbségek jogait a gyakorlatban megerősítő jogszabályi fejlesztések mellett más fejlemények láthatólag ezzel ellentétes irányban munkálnak, és korlátozzák az említett személyek jogait és lehetőségeit. Néhány országban például olyan új jogszabályokat fogadtak el, amelyek a külföldiek tekintetében korlátozzák a házassági jogokat. A vallási meggyőződést jelző ruhadarabok, úgymint a fejkendő iskolai, illetve munkahelyi viselésének tilalmáról szintén jogszabály és joggyakorlat született, kizárással fenyegetve az e ruhadarab viseléséhez ragaszkodó személyeket. Ezenkívül néhány országban a nemzeti kisebbségek újbóli meghatározásának kérdése is előkerült, bizonyos kisebbségi csoportokat előnyben részesítve a többiek rovására, ami egyes esetekben a roma népesség jogait ássa alá. Néhány tagállamban, illetve egyes ágazatokban nyilvánvaló gazdasági igény mutatkozik a munkaerő létszámának növelése iránt, amely igénynek a bevándorlók legalábbis részben eleget tudnának tenni. A tagállamok némelyike ennek ellenére szűkítette a munkaerőpiachoz való hozzáférési jogokat a menekültek és menedékkérők esetében, illetve újonnan elfogadott jogszabályaival azt az üzenetet közvetítette, miszerint a menekülteket inkább politikai, semmint gazdasági okokból nem szívesen látja. A megkülönböztetés elleni (vagy a sokszínűséget előmozdító) politikák mellett ugyancsak vegyes üzenetek táptalajául szolgálhatnak 19
20 a bevándorlási politikák. A problémát nem a korlátozó bevándorlási politika puszta léte jelenti, hanem az a tény, hogy bizonyos esetekben a bevándorlási politikák egyes elemei a közvélemény felé is jelzik, hogy a bevándorlók nemkívánatosak, és ezáltal fokozzák a bevándorlókkal szembeni indulatokat. A vegyes üzeneten tovább ront az ilyen politikák körül kialakuló politikai párbeszéd, ami voltaképpen rendszerint bevándorlóellenes párbeszéd, és a bevándorlók olyan leszármazottainak életminőségére is romboló hatással van, akik egy tagállamban már állampolgárok, vagy letelepedési engedéllyel bírnak. JOGI KORLÁTOZÁSOK Az új jogszabályok aktív bevezetése mellett a másik problémát bizonyos meglévő jogi korlátozások eltörlésének passzív elmaradása jelenti. Miközben a megkülönböztetés elleni irányelvek biztosítják a megkülönböztetésmentes munkához való jogot a harmadik országok állampolgárai számára is, néhány országban érvényben maradtak más jogi megszorítások, amelyek viszont az állampolgársággal nem rendelkező személyek esetében korlátozzák a hozzáférést bizonyos (gyakran a közszolgálatba tartozó) foglalkozásokhoz, illetve az engedélyek bevezetése, ami az állásváltoztatás lehetőségét szorítja korlátok közé. Az ilyen jogi korlátozások sok munkavállalót olyan státusba sorolnak, amelynek révén kiszolgáltatottá válnak a kizsákmányolással és a megkülönböztetéssel szemben. A megkülönböztetés elleni irányelvek nem terjednek ki a nemzetiségen alapuló megkülönböztető bánásmódra, ezért a harmadik országok állampolgárainak hozzáférését szabályozó törvények és közigazgatási megszorítások elvben jogosak, kivéve, ha bizonyítható, hogy a megkülönböztetés valójában etnikai/faji származás alapján történt. Mindazonáltal ezek az eszközök hozzájárulnak a társadalmi csoporthoz tartozás szerinti egyenlőtlenségekhez, és ezeket gyakran egyfajta jogos megkülönböztetésnek szokás tekinteni. Ilyen jogos megkülönböztetés a foglalkoztatáson kívül is előfordul; ennek példája a lakhatás terén a szociális lakáshoz jutás, amire egyes országokban a külföldi állampolgárok nem jogosultak, és ezáltal a magán bérbeadási szektor kizsákmányoló gyakorlatának sokkal inkább ki vannak szolgáltatva. Érdemes megjegyezni, hogy az ebben a jelentésben a lakhatás területén bemutatott helyes gyakorlatok példái éppen az olyan települési önkormányzatokkal kapcsolatosak, amelyek ezen felülemelkedve külön rendszerekben tartanak fenn szálláslehetőségeket a külföldi állampolgárok részére. A foglalkoztatásban a kormányzatoknak a nem bejelentett munkavállalók alulfizetett, rossz körülmények között történő kizsákmányolásával szemben mutatott passzív toleranciája kirekesztést idéz elő, ami hozzájárul az előítéletek és a rasszizmus megerősödéséhez a többségi populáció körében ben azonban jó néhány ország rendkívüli lehetőségeket kínált fel a nem bejelentett migráns munkavállalók törvényessé tételére Integráció és antidiszkrimináció A megkülönböztetés elleni tevékenységek mellett az EU szintjén az előrehaladás másik fontos területe az integráció volt. A hágai program elfogadását követően a Tanács november 19-én egy sor közös alapelvet fogadott el a bevándorlók 20
AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS
AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS Nem tagja az Európa Tanácsnak (Belarusz) TAGÁLLAMOK SZÉKHELY ÉS IRODÁK KÖLTSÉGVETÉS Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia
RészletesebbenRomák és travellerek a közoktatásban
Romák és travellerek a közoktatásban Az EU tagállamaiban fennálló helyzet áttekintése Összefoglaló EUMC 2006 A jelentés egyes országokra vonatkozó adatait és információit a Rasszizmus és Idegengyűlölet
RészletesebbenA BIZONYÍTÁSI TEHER. A NEMI ALAPON TÖRTÉNŐ MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ESETEIBEN Gyulavári Tamás
A BIZONYÍTÁSI TEHER A NEMI ALAPON TÖRTÉNŐ MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ESETEIBEN Gyulavári Tamás 1 TÉMAKÖRÖK 1. EU jogszabályi rendelkezések 2. EUB döntések 3. Következtetések 1. BIZONYÍTÁSI TEHER AZ EU JOGBAN 2 BIZONYÍTÁSI
RészletesebbenAZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL
AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL - ELFOGADTÁK 1999. JÚNIUS 18-ÁN - ELÔSZÓ Az Európai Rasszizmus- és Intolerancia-ellenes Bizottság (ECRI) az Európa
RészletesebbenRomák az Unióban és tagállamaiban
Romák az Unióban és tagállamaiban Az Unió legnagyobb etnikai kisebbsége 10-12 millió között feltételezik létszámukat Minden országban hasonló problémákkal küzdenek Diszkrimináció a lakhatás, oktatás, egészségügy,
RészletesebbenA megkülönböztetés feltérképezése Európában Az Európai Unió felmérése a kisebbségekről és a hátrányos megkülönböztetésről (EU-MIDIS)
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) FELJEGYZÉS / 2009. december 9. A megkülönböztetés feltérképezése Európában Az Európai Unió felmérése a kisebbségekről és a hátrányos megkülönböztetésről (EU-MIDIS)
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
Részletesebben156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról
156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,
Részletesebben2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL
2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.8. COM(2014) 619 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről
RészletesebbenKözéppontban az adatok 1. jelentés A romák EU-MIDIS. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)
Középpontban az adatok 1. jelentés: A romák 01 EU-MIDIS Az Európai Unió felmérése a kisebbségekről és a hátrányos megkülönböztetésről Magyar 2009 Középpontban az adatok 1. jelentés A romák Az Európai Unió
RészletesebbenÉves jelentés a rasszizmus és az idegengyűlölet helyzetéről az EU tagállamaiban
Éves jelentés a rasszizmus és az idegengyűlölet helyzetéről az EU tagállamaiban EUMC, 2006 ÖSSZEFOGLALÓ Előszó a 2006-os éves jelentéshez Ez a 2005-ről szóló éves jelentés az első, teljes évre kiterjedő
RészletesebbenAZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA
AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság
RészletesebbenA Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék
A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,
RészletesebbenTények a rasszizmusról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Alapvetések Az Európa Tanács 47 tagállamában 800 millió ember lakik, közülük számosan valamilyen etnikai vagy nemzeti kisebbséghez tartoznak. Az elmúlt évtizedek során a kontinensek, valamint az európai
RészletesebbenAz EU Alapjogi Ügynöksége:
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) FELJEGYZÉS / 2009. november 9. Az EU Alapjogi Ügynöksége: A más tagállamokban élő, roma származású uniós polgárok helyzete Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége
RészletesebbenAmszterdami paktum Európai városok jövője
Amszterdami paktum Európai városok jövője Urbánné Malomsoki Mónika 2016. május 30. Amszterdam az uniós intézmények és a tagországok várospolitikáért felelős szakpolitikusai az európai városok lakosai életminőségének
RészletesebbenAmszterdami paktum Európai városok jövője. Urbánné Malomsoki Mónika
Amszterdami paktum Európai városok jövője Urbánné Malomsoki Mónika 2016. május 30. Amszterdam az uniós intézmények és a tagországok várospolitikáért felelős szakpolitikusai az európai városok lakosai életminőségének
RészletesebbenÉszrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.
2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira
RészletesebbenA8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.23. COM(2015) 523 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2015., 2016., 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre
RészletesebbenBevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak
Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás
RészletesebbenEurópai visszaélési és korrupciós felmérés. magyarországi eredmények május. Page 1
i visszaélési és korrupciós felmérés magyarországi eredmények 2009 2009. május Page 1 A felmérésről és résztvevőkről 2009 január-februárban a kutatóink egy 2246 interjúból álló, telefonon vagy interneten
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak
RészletesebbenA nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása
A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)
Részletesebbentekintetbe véve a Miniszteri Bizottság tagállamokhoz intézett (2002)12 sz. ajánlását a
A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 10. sz. általános ajánlása: a rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni küzdelemről az iskolai oktatásban* A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai
RészletesebbenAz Európai Unió Alapjogi Ügynöksége
ISSN 1831-0249 Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége ÉVES JELENTÉS Összefoglaló 2008 A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni. Ingyenesen hívható
RészletesebbenA BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) október 6.*
VAJNAI A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) 2005. október 6.* A C-328/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország)
RészletesebbenL 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
RészletesebbenRESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
RészletesebbenNőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 16.4.2012 2011/0269(COD) MÓDOSÍTÁS: 13-26 Véleménytervezet Vilija Blinkevičiūtė (PE483.818v01-00) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási
RészletesebbenBevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet
Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar
RészletesebbenMenü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás
Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu
RészletesebbenFIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 295 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk HU HU 1. ELŐSZÓ A 11. Európai Fejlesztési Alap
RészletesebbenA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Petíciós Bizottság 25.3.2010 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Teresa Hayes, ír állampolgár és 12 további személy által benyújtott 0840/2007. számú petíció az ír kormány
RészletesebbenNEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL
Európai Parlament 2014-2019 Jogi Bizottság 21.6.2016 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: a litván parlament indokolt véleménye a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra
RészletesebbenNemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban
21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenA magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
RészletesebbenA fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013
TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December
RészletesebbenAz EU közjogi alapjai Gombos Katalin
Az EU közjogi alapjai 2017. 03. 13. Gombos Katalin 2017. 03. 13. 1 Csatlakozás Csatlakozások: Északi kibővülés Déli kibővülés Volt EFTA-államok Keleti kibővülés Horvátország Gombos Katalin 2017. 03. 13.
Részletesebben1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK. 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága. A részvételi feltételekhez fűződő kérdések
1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága A részvételi feltételekhez fűződő kérdések 1. Megerősítem, hogy vállalkozásom ipari vagy kereskedelmi jellegű
RészletesebbenAz ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA
1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK
Részletesebben15312/16 gu/ia 1 DGD 1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. december 9. (OR. en) 15312/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. december 9. Címzett: a delegációk MIGR 214 EDUC 419 JEUN 107 SPORT 87
RészletesebbenAz Európai Unió jogrendszere 2017/2018.
Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Követelmények, értékelés Kollokvium, 5 fokozatú jegy, írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban Megajánlott osztályzat (3-5) feltételei: - Óralátogatás - Zh-k megfelelő
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenA közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti
RészletesebbenCselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -
Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában
A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,
RészletesebbenA TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól
RészletesebbenSZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOGÉRVÉNYESÜLÉS: MI A JÖVŐJÜK? NYÍLT ÉS NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ HOL TARTUNK MA?
SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOGÉRVÉNYESÜLÉS: MI A JÖVŐJÜK? NYÍLT ÉS NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ HOL TARTUNK MA? Az Európai Unió egyik alapvető célja, hogy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a
RészletesebbenEgészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?
MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,
RészletesebbenIII. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz
RészletesebbenA MOBILITÁSI CSOMAG HÁTTÉRDOKUMENTUMA
A MOBILITÁSI CSOMAG HÁTTÉRDOKUMENTUMA A Visegrádi Csoport Cseh Elnöksége 2015/2016 A munkavállalók és szolgáltatások szabad mozgása mindig is felvetette az akadálymentes belső piac biztosításának igénye,
Részletesebben42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?
42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.14. COM(2016) 652 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2016., 2017., 2018., 2019. és 2020. évi kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire,
RészletesebbenÉletkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012
Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen
RészletesebbenEgészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága
Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy
RészletesebbenKóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?
Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és
RészletesebbenA közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális
RészletesebbenTANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN
EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.10.25. COM(2017) 622 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre és
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok
RészletesebbenTÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT
TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal
Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott
RészletesebbenGFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018
GFK VÁSÁRLÓERŐ Módszertan A vásárlóerő az adólevonások utáni, egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve az összes állami juttatást is). A tanulmány megadja az éves vásárlóerő
RészletesebbenAz EPSCO Tanács június 15-i ülésére figyelemmel mellékelten továbbítjuk a delegációknak a fent említett véleményt.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. június 2. (OR. en) 9258/17 SOC 365 EMPL 280 JAI 458 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: Foglalkoztatási Bizottság az Állandó Képviselők Bizottsága/a Tanács A Foglalkoztatási
RészletesebbenMIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015
MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015 dr. Teperics Károly Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Tanszékcsoport AZ EURÓPÁBA IRÁNYULÓ ÉS 2015-TŐL FELGYORSULT MIGRÁCIÓ TÉNYEZŐI, IRÁNYAI ÉS KILÁTÁSAI A Magyar Tudományos
RészletesebbenTrends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS
Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition Summary in Hungarian Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS John P. Martin foglalkoztatási,
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2017) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése 2016-ban a tagállamoknak 66 új irányelvet kellett átültetniük.
RészletesebbenEurópában továbbra is kihívást jelent a matematikában és a természettudományokban nyújtott gyenge teljesítmény javítása
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Európában továbbra is kihívást jelent a matematikában és a természettudományokban nyújtott gyenge teljesítmény javítása Brüsszel, 2011. november 16. Két ma közzétett bizottsági
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 17. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0013 (NLE) 15436/15 AGRI 684 AGRIORG 101 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS RENDELETE
RészletesebbenTörténeti áttekintés
Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében
RészletesebbenGazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága
Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia
RészletesebbenA hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek
A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenFelkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)
RészletesebbenRegionális trendek integrációs kihívások az EU tagállamok kereskedelmi nyilvántartásainak jogi modellje, mint versenyképességi tényező
Regionális trendek integrációs kihívások az EU tagállamok kereskedelmi nyilvántartásainak jogi modellje, mint versenyképességi tényező Pázmándi Kinga PhD. egyetemi docens Pétervári Kinga PhD. egyetemi
RészletesebbenAlapjogvédelem az EU-ban
Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az
RészletesebbenHazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)
Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.
RészletesebbenA KAPCSOLATI ERŐSZAK ÉS SZEXUÁLIS KÉNYSZERÍTÉS MUTATÓI A RENDŐRSÉG ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS RÉSZÉRE
A KAPCSOLATI ERŐSZAK ÉS SZEXUÁLIS KÉNYSZERÍTÉS MUTATÓI A RENDŐRSÉG ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS RÉSZÉRE EIGE 2017. november 1. mutató A (18. életévüket betöltött) férfiak által elkövetett kapcsolati erőszak
RészletesebbenVágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel
Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel Napilapcsoportunk kiadója egy EU-s pályázat keretében online kutatást végzett az Európai Unió kohéziós politikájának és úgy általában, Európának
Részletesebbenelfogadták 1999. június 18-án
CRI (2000) 5 Version hongroise Hungarian version Európai Rasszizmus és Intolerancia- Ellenes Bizottság MÁSODIK JELENTÉS MAGYARORSZÁGRÓL elfogadták 1999. június 18-án Strasbourg, 2000. március 21. Az Európai
RészletesebbenSzociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: /2008-SzMM
Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: 14352 - /2008-SzMM ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező átmeneti szabályokról szóló
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE
RészletesebbenEurópa Tanács. Parlamenti Közgyűlés. 1582 (2002) 1 számú Ajánlás. Nők elleni családon belüli erőszak
Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés 1582 (2002) 1 számú Ajánlás Nők elleni családon belüli erőszak 1. A családon belüli erőszak a nők elleni erőszak legelterjedtebb formája, melynek következményei az áldozatok
Részletesebben11129/19 be/zv/ik 1 ECOMP.1
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. július 19. (OR. en) 11129/19 PV CONS 41 ECOFIN 702 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Gazdasági és Pénzügyek) 2019. július 9. 11129/19 be/zv/ik 1 TARTALOM
RészletesebbenAz EUMC Muszlimok az Európai Unióban: diszkrimináció és iszlamofóbia című jelentésének kiemelt témái
Az EUMC Muszlimok az Európai Unióban: diszkrimináció és iszlamofóbia című jelentésének kiemelt témái Ezen összefoglaló az EU valamennyi nyelvén rendelkezésre bocsátott fordítása csupán a tájékoztatást
RészletesebbenMELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV. a következőhöz: A Tanács határozata
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.26. COM(2014) 101 final ANNEX 1 MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV a következőhöz: A Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz
RészletesebbenJegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól
1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.15. COM(2018) 475 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról Európai Fejlesztési Alap (EFA): a kötelezettségvállalások,
RészletesebbenI. INFORMÁCIÓKÉRÉS szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalók transznacionális rendelkezésre bocsátásáról
FORMANYOMTATVÁNY A KÉRELMEZŐ IGAZGATÓSÁG FELHASZNÁLÁSÁRA (FAKULTATÍV) I. INFORMÁCIÓKÉRÉS szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalók transznacionális rendelkezésre bocsátásáról a munkavállalók szolgáltatások
RészletesebbenIlyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!
2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát
Részletesebben