A MINISZTERELNÖKI HIVATAL ÉS A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG FOLYÓIRATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MINISZTERELNÖKI HIVATAL ÉS A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG FOLYÓIRATA"

Átírás

1 EURÓPAI TÜKÖR A MINISZTERELNÖKI HIVATAL ÉS A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG FOLYÓIRATA A TARTALOMBÓL Mohay Ágoston: Az Európai Parlament az Alkotmányszerzôdés jövôjérôl Balogh Tamás: Mennyibe kerülne Magyarország innovációs felzárkózása? Ocskai Gabriella: A szociálpolitika európai szintû megközelítésben XI. ÉVFOLYAM 7 8. SZÁM JÚLIUS AUGUSZTUS

2 EURÓPAI TÜKÖR A Miniszterelnöki Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség folyóirata Felelôs kiadó: A szerkesztôbizottság elnöke: A szerkesztôbizottság tagjai: Fôszerkesztô: Lapszerkesztô: Lapigazgató: Rovatszerkesztôk: Szerkesztôk: Angol összefoglalók: Mûszaki szerkesztô: Szerkesztôségi titkár: A szerkesztôség címe: Pettendi Zsuzsanna Palánkai Tibor Bagó Eszter, Balázs Péter, Balogh András, Barabás Miklós, Baráth Etele, Bod Péter Ákos, Erdei Tamás, Gottfried Péter, Halm Tamás, Hefter József, Horváth Gyula, Hörcsik Richárd, Inotai András, Kádár Béla, Kassai Róbert, Kazatsay Zoltán, Levendel Ádám, Lôrincz Lajos, Nyers Rezsô, Orbán István, Somogyvári István, Szekeres Imre, Szent-Iványi István, Török, Ádám, Vajda László, Vargha Ágnes Forgács Imre Hovanyecz László Bulyovszky Csilla Fazekas Judit, Becsky Róbert Asztalos Zsófia, Farkas József György Wurdits Erzsébet Lányi György Horváthné Stramszky Márta Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Európai Integrációs Iroda 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: /4171-es mellék Fax: Az Európai Integrációs Iroda kiadványai hozzáférhetôk az Országgyûlési Könyvtárban, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfh.hu; Kiadványok, információk menüpont). A kiadványcsalád borítón látható emblémája Szutor Zsolt alkotása. Nyomdai elôkészítés: ProPlus Stúdió Nyomdai kivitelezés: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. ISSN

3 EURÓPAI TÜKÖR 2006/7 8. A MINISZTERELNÖKI HIVATAL ÉS A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG FOLYÓIRATA

4 Tartalom MOHAY ÁGOSTON: Az Európai Parlament az Alkotmányszerzôdés jövôjérôl... 3 ORTUTAY L. GYULA: Bolivár kardja járja be Latin-Amerikát BALOGH TAMÁS: Mennyibe kerülne Magyarország innovációs felzárkózása? LEHÔCZ RUDOLF: Gyôr-Moson-Sopron megye fejlôdésre ítélve az aranyháromszögben MARJÁN ATTILA: Az európai hagyma, avagy az Európai Unió hatalmas kihívásai OCSKAI GABRIELLA: A szociálpolitika európai szintû megközelítésben Szemle MARIE-CLAUDE BLANC-CHALÉARD: A bevándorlás francia históriája (Részletek a tanulmányból) JACQUES BICHOT: Bevándorlás milyen költségekkel terheli a közkiadásokat? Értékelési kísérlet a franciaországi helyzetrôl Konferenciák ÓNODI IRÉN: Társadalmi szerzôdés létrejöttének esélyei Magyarországon egy nemzetközi konferencia tükrében Uniós aktualitások Országgyûlés Külügyi Hivatala BALÁZS KATALIN SZALÓKI KATALIN: Balkáni viszonyok Az EU és a nyugatbalkáni országok kapcsolata Központi Statisztikai Hivatal BAKSAY GERGELY: Az internethasználat jellegzetességei az Európai Unióban Olvasólámpa Hoppe-Uechtritz (szerk.): Handbuch Kommunale Unternehmen (Kézikönyv a helyi önkormányzati vállalatokról) Monitor English summaries

5 3 MOHAY ÁGOSTON Az Európai Parlament az Alkotmányszerzôdés jövôjérôl Az Európai Parlament az európai integráció során mindig támogatta azokat az elképzeléseket, tervezeteket, amelyek megítélése szerint képesek voltak hozzájárulni az Európai Közösségek és az Európai Unió továbbfejlesztéséhez. Így volt ez az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerzôdéssel kapcsolatban is. Az Alkotmányszerzôdés ratifikációja során felmerült problémák hatására a Parlament 2006 januárjában elfogadott egy jelentést, amellyel hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az Európai Tanács által elôirányzott, úgynevezett mérlegelési idôszak az Alkotmányszerzôdés megmentésével zárulhasson. Az Európai Parlament által felállítani javasolt fórumok terve azonban nem aratott osztatlan sikert a tagállami parlamentek körében. E tanulmány az Alkotmányszerzôdés létrejöttének és ratifikációs problémáinak rövid ismertetése után az Európai Parlament vonatkozó jelentésének megszületését, illetve a dokumentum tartalmát kívánja bemutatni, figyelmet fordítva a közvetlenül a jelentés elfogadása elôtt felmerült nehézségekre is. 1. Az Alkotmányszerzôdés elfogadása és a ratifikációs nehézségek 1.1. Az Alkotmányszerzôdés megszületésének fôbb indokai, módja és a szerzôdés aláírása Az EU-tagállamok állam- és kormányfôi által február 26-án aláírt Nizzai Szerzôdés megvalósította ugyan az Unió 2004-es bôvítéséhez feltétlenül szükséges intézményi reformokat 1, de már az elfogadáskor érzékelhetô volt, hogy az új rendelkezések nem jelentenek hosszú távú megoldást az intézményrendszerben felmerülô problémákra. 2 A Nizzai Szerzôdéshez fûzött, az Unió jövôjérôl szóló 23. számú nyilatkozatban a tagállamok ezért úgy döntöttek, hogy 2004-ben újabb kormányközi konferenciát tartanak, amelynek célja az Európai Unió mûködési ne- 1 Ezek a korábbi szerzôdésmódosítással nem rendezett, ezért amszterdami maradékoknak is nevezett kérdéskörök a következôk voltak: az Európai Bizottság tagjainak létszáma, az Európai Unió Tanácsában a minôsített többségi döntéshozatal során alkalmazott szavazatok újrasúlyozása, a minôsített többségi döntéshozatal kiterjesztése az egyhangú szavazás ellenében. Lásd Szalayné Sándor Erzsébet: Az Európai Unió közjogi alapjai (I. kötet), Dialóg-Campus, Budapest, 2003., 37. o. 2 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról (hatodik, átdolgozott, bôvített kiadás), HVG-Orac, Budapest, 2005., 61. o.

6 4 EURÓPAI TÜKÖR 2006/7 8 JÚLIUS AUGUSZTUS hézségeinek hosszabb távra szóló megoldása lenne. 3 A tervezett kormányközi konferencia konkrét elôkészítésének fôbb tartalmi és szervezeti kérdéseit a decemberi laekeni csúcstalálkozón külön e tárgyban elfogadott deklaráció tartalmazta. A nyilatkozat meghatározta azt a három átfogó területet, amelyek vonatkozásában továbblépésre van szükség (az Unió demokratizálása, Európa szerepe a globalizálódó világban, jobb megfelelés az uniós polgárok elvárásainak), és részletesebben is megjelölte azon kérdéseket, amelyeket feltétlenül meg kell vitatni. E kérdéskörök a demokrácia, az átláthatóság és a hatékonyság fokozása; az EU, illetve a tagállamok hatásköreinek jobb meghatározása és megosztása; az Unió eszköztárának egyszerûsítése; valamint egy, az európai polgárok alkotmányaként mûködô egységes alapszerzôdés megalkotásának lehetôsége. 4 A Laekeni Nyilatkozat megszabta a felvetett kérdések vizsgálatának és megtárgyalásának, illetve a következô kormányközi konferencia elôkészítésének szervezeti-formai kereteit is, a dokumentum ugyanis egy Európai Konvent összehívását irányozta elô. A nyilvánosság minél szélesebb bevonására törekedô Konvent munkájában a tagállami kormányok küldöttei, a tagállami parlamentek képviselôi és az uniós intézmények delegáltjai vettek részt. Külön kiemelendô, hogy az akkori 13 tagjelölt ország kormányai és nemzeti parlamentjei küldötteik révén szintén részt vehettek a Konvent munkájában. A 11 tematikus munkacsoportban dolgozó testület február 28-án kezdte meg mûködését, és munkája során úgy döntött, hogy egy új, egységes alapszerzôdés-tervezetet készít az Európai Unió számára. 5 A szervezet július 10-én fejezte be tevékenységét, elfogadva az Alkotmányszerzôdés tervezetének szövegét. Az Unió jövôjérôl szóló nyilatkozatban kijelölt idôponttól eltérôen már október 4-én megkezdôdött az alkotmánytervezet szövegének megtárgyalására összehívott kormányközi konferencia, méghozzá 25 ország részvételével. 6 Az Európai Unió szerkezetét talán minden eddigi szerzôdésmódosításnál mélyebben átalakító Alkotmányszerzôdés szövegérôl a kormányközi konferencián érdemi jellegû viták folytak, különös tekintettel a tagállamok szavazati súlyát érintô kérdésekre. Az Alkotmányszerzôdés elfogadásáról a fennálló tisztázatlan kérdések okán nem lehetett a decemberi csúcson dönteni, így a tárgyalások 2004-ben is folytatódtak, és a több mint 80 érdemi ponton módosított szöveget végül a júniusi brüsszeli csúcson sikerült elfogadni. Az Uniót új alapokra helyezni kívánó, Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerzôdést október 29-én Rómában írta alá az EU a Az Európai Unió elsôdleges joga (szerk.: Igazságügyi Minisztérium), Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 2004., 428. o. 4 Lásd: The Future of the European Union Laeken Declaration (http://europa.eu.int/constitution/futurum/documents/offtext/doc151201_en.htm [ ]) 5 Horváth Zoltán: i.m. 63. o. 6 A kormányközi konferencián az EU akkori tizenöt tagállama mellett azon tíz állam (köztük Magyarország ) is képviseltette magát, amelyekkel a csatlakozási szerzôdések már aláírásra kerültek. A többi tagjelölt státusú ország (Románia, Bulgária, Törökország) szavazati jog nélkül, megfigyelôként vehetett részt a tárgyalásokon. Lásd: Horváth Zoltán: i.m. 64. o.

7 AZ EURÓPAI PARLAMENT AZ ALKOTMÁNYSZERZÔDÉS JÖVÔJÉRÔL 5 májusában lezajlott bôvítés folytán már 25 tagállama. 7 A szerzôdéshez fûzött 30. számú nyilatkozat kétéves ratifikációs periódust írt elô, és kimondta, hogy amennyiben e két év elteltével a szerzôdést a tagállamok négyötöde megerôsítette, ám egy vagy több tagállam nehézségekbe ütközik a megerôsítés lebonyolításában, akkor a kérdést az Európai Tanács elé terjesztik. 8 A tagállamok egy része parlamenti megerôsítéssel kívánta lebonyolítani a ratifikációt, míg más tagállamok jelezték, hogy alkotmányos elôírásaiknak megfelelôen, vagy a lakosság véleményének kikérése végett népszavazást tartanak a kérdésben Az Alkotmány létrehozásáról szóló szerzôdés ratifikációja és a ratifikációs problémák Az Európai Parlament (EP) már a szerzôdés aláírását megelôzôen, október 14-én elfogadott egy állásfoglalást az Európai Alkotmányt létrehozó szerzôdés ratifikációjával kapcsolatos eljárásokról és a szerzôdésre vonatkozó kommunikációs stratégiáról. 9 A Parlament határozatában felhívta a Tanácsot, hogy dolgozzon ki egy összehangolt programot a tagállami ratifikációs eljárások ütemezésére, és javasolta, hogy azon tagállamokban, ahol népszavazást kívánnak tartani a szerzôdés megerôsítésérôl, ezt a május 5 8. közötti idôszakban tegyék. Az EP állásfoglalásában kiemelte, hogy hangsúlyozni kell a nemzeti ratifikációs folyamatok európai jellegét, ezáltal is erôsítve az uniós polgárok közösségérzetét, és reményeit fejezte ki, hogy a megerôsítési eljárások 2006 júniusáig valamennyi tagállamban lezárulnak. A valóságban azonban a ratifikáció nem ilyen egyszerûen zajlott, és nemcsak a Parlament által javasolt idôkeretet nem tartották be a tagállamok, hanem olyan problémák is felmerültek, amelyek megoldása máig is várat magára Parlamenti megerôsítéssel ratifikáló tagállamok 10 Litvánia volt az elsô tagállam, amely parlamenti megerôsítéssel ratifikálta az Alkotmányszerzôdést november 11-én, míg a második Magyarország volt: a magyar Országgyûlés december 20-án szavazta meg az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerzôdést megerôsítô országgyûlési határozati javaslatot. 11 A 7 Horváth Zoltán: i.m o. A szerzôdés részletes bemutatását lásd pl.: Horváth Zoltán Ódor Bálint: Az Európai Unió Alkotmánya Mi és hogyan változik az Alkotmányszerzôdés hatására?, HVG- Orac, Budapest, 2005; Várnay Ernô Papp Mónika: Az Európai Unió joga (második, átdolgozott kiadás), KJK-Kerszöv, Budapest, 2005, o., illetve külön-külön az egyes alfejezetek végén. 8 Szerzôdés Európai Alkotmány létrehozásáról, HL. C 310., 47. o., december Európai parlamenti állásfoglalás az Európai Alkotmányt létrehozó Szerzôdés ratifikációjával kapcsolatos eljárásokról és a Szerzôdésre vonatkozó kommunikációs stratégiáról október 14. P6_TA(2004)0021 (http://www.europarl.eu.int/omk/sipade3?pubref=-//ep//text+ta ITEMS+DOC+XML+V0//hu&LEVEL=1&NAV=S&L=EN#sdocta4 [ ]) 10 Forrás: ( ) 11 Lásd: Törô Csaba: Lehetséges terápiák az EU Alkotmányszerzôdése ratifikációjának megakadása esetére. Európai Jog 2005/3, 17. o.

8 6 EURÓPAI TÜKÖR 2006/7 8 JÚLIUS AUGUSZTUS szlovén parlament február 1-jén végezte el a ratifikációt. Olaszországban a parlament alsóháza január 26-án, a felsôház (azaz a Szenátus) pedig április 6-án döntött a megerôsítés támogatásáról. Ezt követte a görögországi parlamenti megerôsítés április 19-én. Németországban a Bundestag (azaz az alsóház) május 12-én, míg a Bundesrat (a felsôház) május 27-én ratifikálta a szerzôdést. Ausztriában az alsó-, illetve a felsôház (a Nationalrat, illetve a Bundesrat) szintén 2005 májusában, 11-én, illetve 25-én ratifikált. A parlamenti megerôsítésre Szlovákiában is május 11-én került sor, míg Lettországban június 2-án, Cipruson június 30-án, Máltán pedig július 6-án történt meg a szerzôdés megerôsítése. Belgiumban a szövetségi parlament felsôháza április 28-án, az alsóház ugyanazon év május 19-én hozta meg a ratifikációt támogató döntését. A belga ratifikáció teljes lezárásához azonban ezenkívül öt regionális parlamenti fórum (a flamand parlament, a vallon parlament, a francia, illetve a német közösség parlamentje, valamint a brüsszeli regionális parlamenti testület) megerôsítô döntésére is szükség volt. Ez a folyamat február 8-án lezárult, így Belgium tizennegyedikként ratifikálhatta az Alkotmányszerzôdést. 12 Észtországban pedig május 9-én, az Európa Napon döntött a parlament az Alkotmányszerzôdés megerôsítésérôl, így a ratifikációt elvégzô tagállamok száma tizenötre emelkedett A szerzôdés ratifikációját népszavazáshoz kötô tagállamok A fenti országokban csak az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerzôdés parlamenti megerôsítésre volt szükség, bizonyos tagállamok azonban népszavazáshoz kötötték a szerzôdés ratifikációját. Az egyes népszavazások eltérô jogi természetûek találunk ugyanis köztük ügydöntô és véleménynyilvánító jellegût egyaránt. Spanyolországban február 20-ára véleménynyilvánító népszavazást tûztek ki, ahol is a szavazók 76,7%-a támogatta a szerzôdés megerôsítését, ezután a spanyol parlament alsóháza április 28-án, a felsôház pedig május 18-án szavazta meg a ratifikációt. 14 A ratifikáció támogatásáról szóló ügydöntô népszavazást Franciaországban május 29-ére tûzték ki. Azonban már a referendumot megelôzô közvélemény-kutatások is az elutasító véleményen lévô polgárok többségét jelezték elôre, és a népszavazás igazolta a felmérések helytállóságát: a szavazáson részt vevô polgárok 54,86%-a elutasította az Alkotmányszerzôdés megerôsítését. A francia elutasító eredmény negatív fordulópontot jelentett a ratifikációs folyamatban, amelyet néhány nap differenciával a szintén elutasító eredményt hozó holland népszavazás követett. Hollandiában június 1-jén a szavazók 61,7%-a mondott nemet az Alkotmányszerzôdés ratifikációjára, ami egyben a holland törvényhozás negatív döntését is jelentette, ugyanis a holland kabinet ígéretet tett ar- 12 Forrás: ( ) 13 Az Európai Bizottság üdvözölte Észtország európai ügyek iránti elkötelezettségét, és hangsúlyozta, hogy minden ratifikáció számít. (Lásd: [ ]) 14 Forrás: ( )

9 AZ EURÓPAI PARLAMENT AZ ALKOTMÁNYSZERZÔDÉS JÖVÔJÉRÔL 7 ra, hogy amennyiben a népszavazáson való részvétel meghaladja a 30%-ot, akkor a referendum kimenetelének megfelelô döntést fog hozni a részvételi arány pedig 62,8%-os volt A ratifikációs folyamat válsága A francia és a holland elutasítás amelynek különbözô lehetséges indokai vizsgálata nem jelen tanulmány tárgya a ratifikációs folyamat válságához és megtorpanásához vezetett: azon tagállamok, amelyek a szerzôdés megerôsítését még nem végezték el, vagy felfüggesztették a ratifikációs folyamatot, vagy pedig elhalasztották a népszavazást; létezik viszont olyan ország is, ahol a felmerült problémák érdemben nem befolyásolták az eljárás lefolyását A mérlegelés idôszaka Az Európai Tanács 2005 júniusában kiadott egy nyilatkozatot az Alkotmányról szóló szerzôdés ratifikációjáról. 17 Ebben a nyilatkozatban a tagállamok állam- és kormányfôi tudomásul vették a francia és a holland elutasító népszavazásokat, és azt, hogy a polgárokban felmerült aggodalmakkal és bizonytalanságokkal foglalkozni kell. Ennek ellenére az Európai Tanács álláspontja szerint e nehézségek nem kérdôjelezik meg a polgárok Európa építése iránti elkötelezettségét, és nem is szólított fel a ratifikációs folyamat leállítására, hanem nyilatkozatában a helyzet közös átgondolásának idôszakát hirdette meg. A korábbi 2006-os ratifikációs határidôt ezáltal egy határozatlan idôtartam váltotta fel. Az Európai Tanács arra hívta fel a tagállamokat, hogy a reflexiós periódus során valósítsanak meg egy széles körû vitát a polgárok, a társadalom, a szociális partnerek, a nemzeti parlamentek, valamint a politikai pártok bevonásával, de a közösségi intézményeket és különösen a Bizottságot is felszólította, hogy járuljanak hozzá a társadalmi vita megvalósításához. Az Európai Tanács nyilatkozata végül 2006 elsô félévére egy találkozót irányzott elô, a nemzeti viták összesítése, értékelése és a folyamat továbbvitele érdekében Lásd: Magyar Nemzet Online: Holland elutasítás ki lesz a következô (http://www.mno.hu/index.mno?cikk=287649&rvt=105&pos=240&s_text=holland+n%e9pszavaz%e1s&s_texttype=4 [ ]) 16 Csehországban a referendumot 2006 végére vagy 2007 elejére halasztják, Dániában az eredetileg 2005 szeptemberére kiírt népszavazást új idôpont meghatározása nélkül elhalasztották. Írország, Lengyelország és Portugália szintén elhalasztotta a népszavazást, az Egyesült Királyság kormánya pedig június 6-án jelentette be, hogy a parlamenti megerôsítési eljárás felfüggesztésre kerül. Svédországban a parlament fog dönteni a ratifikáció kérdésérôl, de még nem határoztak meg erre vonatkozóan konkrét dátumot. Finnország az eredetileg legkorábban 2006 elejére tervezett parlamenti ratifikációs eljárást korábban függôben hagyta, majd május 12-én a finn parlament a megerôsítési folyamat megkezdése mellett döntött. (Forrás: [ ]) 17 Az Európai Unió tagállamai állam- és kormányfôinek nyilatkozata az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerzôdés megerôsítésérôl (Európai Tanács, június ) SN 117/05 18 Ibid.

10 8 EURÓPAI TÜKÖR 2006/7 8 JÚLIUS AUGUSZTUS 2. Az Európai Parlament és az Alkotmányról szóló szerzôdés A ratifikációs válság következtében különbözô elképzelések fogalmazódtak meg az Alkotmány további sorsát illetôen, a szöveg változtatások nélküli elfogadtatásától a szöveg módosításán keresztül a teljes újrafogalmazásig. Az Európai Parlament jelentôs többsége már aláírása elôtt támogatta az Alkotmányszerzôdés elfogadását, és annak aláírása után is kiadott egy határozatot, amelyben üdvözölte és jóváhagyta az integrációt új alapokra helyezô szerzôdést, továbbá teljes meggyôzôdéssel támogatta annak ratifikációját (méghozzá elképzelései szerint 2006 közepéig). 19 A megerôsítési eljárás problémáinak jelentkezése után a Parlamentben is különbözô elképzelések jelentek meg a szerzôdés jövôjét illetôen. Andrew Duff, az Európai Parlament liberális frakciójának tagja azt az álláspontot képviselte, hogy egy új Konvent összehívása lenne szükséges, amelynek mûködésében szélesebb körben vehetne részt a civil társadalom. A széles körû tájékoztatás és társadalmi vita realizálásához elengedhetetlennek nevezte a tagállami pártok aktív közremûködését. Duff az Euractiv-nak adott interjúban kiemelte azt is, hogy számos nemzeti parlamenti képviselô még csak el sem olvasta az Alkotmányszerzôdést ez pedig igencsak megnehezíti azt, hogy a képviselôk meg tudjanak gyôzni másokat a szerzôdés szükségességérôl, az egyes rendelkezések szükségességének magyarázatáról nem is beszélve. A képviselô szerint az Unió polgárainak nem lehet szándéka az integráció folyamatának visszafordítása, hanem egy erôsebb, demokratikusabb és hatékonyabb Európai Uniót szeretnének. 20 Jo Leinen, az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának jelenlegi elnöke, a szociáldemokrata frakció tagja is foglalkozott a fenti problémakörrel. A képviselô rámutatott, hogy az Európai Tanács elmulasztotta meghatározni, hogy az átgondolás idôszaka milyen szervezeti keretek között valósuljon meg, illetve hogy a viták eredményeivel mi történjen. Leinen szerint problémás lenne az is, ha szerzôdésrôl folytatott diskurzus ismét fentrôl lefelé irányuló jellegû lenne, nem pedig fordítva. Véleménye szerint egy speciális csúcstalálkozó összehívása a vita megvalósítására nem felelne meg az európai demokrácia elveinek, illetve az európai népnek a folyamatba történô fokozottabb bevonásának igénye terén sem jelente elôrelépést. Leinen egy kizárólag a civil szférában zajló vita értelmét és eredményességét is kétségesnek nevezte, mivel a civil társadalom erôsen fragmentált érdekképviseleti csoportokból áll, és nem létezik olyan legitim ernyôszervezet, amely a társadalom minden szegmensét képviselné. A képviselô számára az egyetlen megfelelô formának az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek részvételével szervezett kongresszus tûnik. A parlamentek tagjainak, a polgárok által közvetlenül választott képviselôknek feladata lenne a társadalmi vita megszervezése, és így a polgárok véleményének megfelelô becsatornázása Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Alkotmányt létrehozó szerzôdésrôl (2004/2129(INI)), PE MEP Duff in uphill battle to save Constitution, Euractiv 23 September 2005 (http://www.euractiv.com/article?tcmuri=tcm: &type=interview [ ]) 21 Jo Leinen: Defining the future of the European continent (www.federalunion.org.uk/europe/050623leinen.shtml [ ])

11 AZ EURÓPAI PARLAMENT AZ ALKOTMÁNYSZERZÔDÉS JÖVÔJÉRÔL A Duff Voggenhuber jelentés Andrew Duff és Johannes Voggenhuber, az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának tagjai társelôadókként elkészítettek egy jelentéstervezetet, amelyben az Alkotmányszerzôdés megmentésének módjára, illetve az egész alkotmányozási folyamat további lehetôségeire kívánták felhívni képviselôtársaik figyelmét. A két képviselô az általuk kiadott elôzetes nyilatkozatban kijelentette, hogy nem reális az az elképzelés, amely szerint Franciaországban és Hollandiában a szerzôdést változatlan szövegezéssel újból népszavazásra kellene bocsátani a közeljövôben. A képviselôk kétségeiket fejezték ki azt illetôen, hogy elegendô lenne a dokumentumhoz csupán kiegészítô nyilatkozatokat fûzni az állampolgárok kellô meggyôzése érdekében. 22 Duff és Voggenhuber már 2005 ôszén elkészültek az EP állásfoglalására vonatkozó indítvány tervezetének általuk megfelelônek tartott szövegével. A benyújtott, több mint 200 módosító indítvány 23 megtárgyalása után a jelentéstervezet végeleges szövege december közepére állt össze, amely végül némileg eltérô tartalommal született meg, mint ahogyan azt a raportôrök elképzelték. Az eredeti jelentéstervezet és az elfogadott jelentés 24 között a legfontosabb tartalmi különbség az Európai Alkotmány felülvizsgálata kapcsán figyelhetô meg. A Duff és Voggenhuber képviselôk által megfogalmazott eredeti szöveg 25 ugyanis elképzelhetônek tartotta amennyiben a széles társadalmi vita eredménye ennek szükségességére utalna a szerzôdés vitatott részeinek újratárgyalását, a központi mag fenntartása mellett. A tervezet azt javasolta: vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy az Alkotmány létrehozásáról szóló szerzôdésben lefektetett eredeti konszenzus mely részei megfelelôek, és melyek a vitatott kérdéskörök. A javaslat szerint a reflexiós periódusban született következtetéseket 2007 második félévében számba kell venni, és egyértelmû döntést kell hozni arról, hogy az Alkotmányszerzôdés módosítására, megváltoztatására szükség van-e. Amennyiben a szerzôdésrôl folyó vita kimenetele alapján az Alkotmányt létrehozó szerzôdés módosítására lenne szükség, a jelentéstervezet szerint a tárgyalások során meg kellene ôrizni a 2004-es szerzôdés kulcsfontosságú reformelemeit. Duff és Voggenhuber azt javasolták, hogy amennyiben a szöveg jelentékeny mértékû megváltoztatásáról születne döntés, akkor 2008-ban egy újabb Konventet kellene összehívni ennek konkrét kidolgozására, és felhívják az Európai Tanács tagjait, a tagállami állam- és kormányfôket, hogy vállaljanak kollek- 22 Duff Voggenhuber report on the role of the European Parliament during the reflection period structure themes and framework for the evaluation of the debate on the European Union, European Parliament Concept Paper, 3 October 2005 (www.europarl.eu.int) 23 Lásd a módosítási indítványokat tartalmazó parlamenti dokumentumot: PE v01-00 (http://www.europarl.eu.int/omk/sipade3?l=hu&objid=106955&mode=sip&nav=x&lstdoc= N&LEVEL=2 [ ]) 24 Jelentés a mérlegelés idôszakáról: az Európai Unióról folytatott vita értékelésének kerete, témakörei és összefüggései (2005/2146(INI)), PE v02, (http://www.europarl.eu.int/omk/sipade3?pub- REF=-//EP//NONSGML+REPORT+A DOC+PDF+V0//HU&L=HU&LEVEL=1&NAV= S&LSTDOC=Y [ ]) 25 Jelentéstervezet a mérlegelés idôszakáról, elôadó: Andrew Duff és Johannes Voggenhuber, PE v01

12 10 EURÓPAI TÜKÖR 2006/7 8 JÚLIUS AUGUSZTUS tív és egyéni felelôsséget az újonnan megfogalmazott szöveg életbeléptetésére, a nemzeti kampányok szorosabb koordinálására. 26 A tervezet emellett javasolja, hogy a felülvizsgált és/vagy újonnan megfogalmazott Alkotmányszerzôdést a 2009-es európai parlamenti választásokkal egy idôben bocsássák konzultatív népszavazásra az Európai Unió tagállamaiban, és hangsúlyozza, hogy ebben az esetben minden erôfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy az új szerzôdésszöveg még 2009-ben hatályba léphessen. 27 A jelentés elfogadott szövegébe azonban az Alkotmányról szóló szerzôdés felülvizsgálatára és esetleges újraírására vonatkozó szövegrészek nem kerültek be, és a Parlament hivatalos állásfoglalása is a jelentés végleges változatán alapul Az Európai Parlament állásfoglalása a mérlegelés idôszakáról: az Európai Unióról folytatott vita értékelésének szerkezete, témái és kerete A mérlegelés idôszakáról szóló állásfoglalást, ami lényegében az Európai Alkotmány megmentésének tervét fekteti le, a Parlament plénuma 385 igen, 125 nem szavazattal és 51 tartózkodás mellett fogadta el. 29 Az Európai Parlament állásfoglalása alapvetôen három kérdéskörrel foglalkozik: figyelmeztet arra, hogy a Nizzai Szerzôdés nem biztosít megfelelô lehetôséget az integráció továbbvitelére, elutasítja a hatályba nem lépett Alkotmányszerzôdés részleges alkalmazását, illetve javaslatokat tesz a mérlegelési idôszakban folytatandó széles körû vita megvalósításának és értékelésének kereteit illetôen, a Szerzôdés egészének megmentése érdekében Az alkotmányos reformok szükségessége Az állásfoglalás szerint a Nizzai Szerzôdés nem életképes alap az európai integráció folyamatának továbbvitelére, illetve Románia és Bulgária csatlakozása után nem teszi lehetôvé újabb tagállamok felvételét. 31 A Parlament figyelmeztet továbbá arra is, hogy azok az intézményi-politikai problémák, amelyek miatt az Európai Konvent felállítására került sor, nemcsak hogy változatlanul fennállnak, hanem azóta is növekednek. Az EP ezért továbbra is elkötelezett az Európai Unió mielôbbi alkotmányos 26 Ibid., pont 27 Ibid., pont 28 Ennek ellenére Andrew Duff szerint az Európai Parlamentben egyre erôsödik a felismerés, hogy kevéssé valószínû az Alkotmány eredeti formában történô hatálybalépése. Lucia Kubosova: MEPs back plan to save constitution, EU Observer (http://euobserver.com/9/20718 [ ]) 29 Ibid. 30 Az Európai Parlament állásfoglalása a mérlegelés idôszakáról: az Európai Unióról folytatott vita értékelésének szerkezete, témái és kerete 2005/2146(INI), január 19. [a továbbiakban: Állásfoglalás] 31 A Parlament tehát bezárná az EU kapuit, míg az alkotmányos reformok kérdésköre nem rendezôdik megfelelôen. George Parker: MEPs oppose expansion of EU until treaty deal. Financial Times 20 January 2006 (http://www.friendsofeurope.org/news_detail.asp?id=609&page=det&frame=yes~bas [ ])

13 AZ EURÓPAI PARLAMENT AZ ALKOTMÁNYSZERZÔDÉS JÖVÔJÉRÔL 11 rendezése iránt, amely többek között erôsíti a parlamenti demokráciát és a jogállami elvek érvényesülését, rögzíti és biztosítja az alapvetô jogokat és növeli a transzparenciát. Az állásfoglalás szerint reformok nélkül az Unió nem várhatja el polgárai támogatását, és nem lesz képes fenntartani az integráció lendületét. 32 Az Európai Parlament tehát továbbra is támogatja az Európai Alkotmányról szóló szerzôdést, mivel álláspontja szerint a szerzôdés szabályos ratifikációjának és hatálybalépésének elmaradása veszélybe sodorhatja a legutóbbi bôvítés eredményeit, illetve a jövôbeli bôvítéseket. Anélkül, hogy vitatná azt, hogy az Unió elôtt más lehetôségek is nyitva állnak, a parlamenti állásfoglalás (a Duff és Voggenhuber által megfogalmazott eredeti tervezettôl eltérôen) a mérlegelési idôszak megfelelô eredményének azt tartaná, ha a szerzôdés jelenlegi szövege fenntartható lenne, noha elismeri, hogy ez csak úgy valósulhat meg, ha jelentôs erôfeszítések történnek az európai közvélemény megnyugtatására és meggyôzésére Az Alkotmányról szóló szerzôdés részleges alkalmazásának elutasítása Az Európai Parlament elutasítja azokat a felvetéseket, amelyek arra vonatkoznak, hogy az alkotmányos folyamat végleges lezárultáig bizonyos tagállamok részvételével létrehozható egy mag, amelyen belül az Európai Alkotmány alkalmazásra kerülhetne. A Parlament helytelenít bármilyen törekvést, amely egyes tagállamoknak az Európai Unió keretein kívül történô együttmûködésére irányul a megerôsített együttmûködéseknek ugyanis az Unió céljainak elérését kell szolgálniuk, és mindig nyitottaknak kell lenniük minden tagállam elôtt. Az állásfoglalás figyelmeztet arra, hogy az Alkotmányról szóló szerzôdés szelektív végrehajtása tönkreteheti a közösségi intézmények és a tagállamok közötti egyensúlyteremtô konszenzust, és ezzel jelentôsen súlyosbíthatja a bizalmi válságot Az integráció jövôjét érintô vita keretei A Parlament állásfoglalása szerint a mérlegelési idôszakot fel kell használni az alkotmányozási folyamat újraindítására, a széles körû nyilvános vita alapján. Az állásfoglalás az európai párbeszéd alapvetô céljaként jelöli meg az Alkotmánnyal kapcsolatos konszenzus elmélyítését és demokratikusabbá tételét, illetve válaszok megfogalmazását a szerzôdést ért bírálatokra. A Parlament üdvözli a reflexiós periódusban kibontakozó nyilvános vitát, és javasolja, hogy ezt a párbeszédet az egész Európai Unióban meg kell indítani, és koordinálni kell menetét, továbbá hangsúlyozza, hogy a vitának európai és nemzeti szinten egyaránt folynia kell. A dokumentum indítványozza, hogy az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek rendezzenek közösen konferenciákat parlamenti fórumokat a vita ösztönzése és a szükséges politikai következtetések lépésrôl lépésre történô kialakítása érdeké- 32 Állásfoglalás, 1 5. pont 33 Ibid., 20. pont 34 Ibid., 7 8. pont

14 12 EURÓPAI TÜKÖR 2006/7 8 JÚLIUS AUGUSZTUS ben, és felhívja a többi közösségi intézményt is, hogy mûködjenek közre e párbeszédben. Az Európai Parlament kiemelkedô fontosságúnak tartja az alkotmányos reformfolyamat újabb kudarcának elkerülését, ezért erôsen elkötelezett amellett, hogy a nemzeti parlamentekkel karöltve meghatározó szerepet játsszon az európai párbeszédben. Ennek érdekében a leghangsúlyosabb megoldásra váró kérdésekrôl európai tanulmányok kiadását szorgalmazza, amelyek a nemzeti parlamentek által megfogalmazott kiegészítésekkel egyfajta kiindulási alapként szolgálhatnának a parlamenti fórumokon tanácskozásaihoz. 35 Állásfoglalásában a Parlament az elsô interparlamentáris fórum megtartását az Európai Tanács júniusi ülését elôkészítendô, május 9-ére tervezte, és konkrét témákat is javasolt a konferencia számára, mégpedig: Mi az európai integráció célja? Mi Európa szerepe a világban? Mi az európai szociális és gazdasági modell jövôje a globalizáció tükrében? Hogyan határozhatók meg az Európai Unió határai? Hogyan mozdítható elô a szabadság, biztonság és jog érvényesülése? Mibôl finanszírozzuk az Uniót? A Parlament úgy látja ugyanis, hogy az ezen alapvetô kérdéseket érintô alapos vita új távlatokat nyithat az integráció elôtt, és elôkészítheti a terepet a reformokhoz azokon a területeken, ahol nézeteltérések merültek fel. Állásfoglalásában a Parlament hangsúlyozza, hogy a fórumokon közösen megállapított témák köré építve az Európai Bizottság segítségével nemzeti, regionális és helyi szinten nyilvános üléseket és médiavitákat kell szervezni, és kéri a szociális partnereket és a civil szervezeteket, hogy vegyenek részt a vitákban, a tagállami politikai pártoktól pedig azt várja, hogy belsô vitáik és választási kampányaik során jobban hangsúlyozzák az európai kérdéseket, szempontokat. 36 A Parlament külön kiemeli a civil szervezeteket és társaságokat, és nyomatékosan kéri ôket, hogy az Európa jövôjérôl szóló vita során kitüntetett helyen foglalkozzanak az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerzôdéssel. Fontos kiemelni, hogy a Parlament a dokumentumban utasítja Alkotmányügyi Bizottságát, hogy kísérje figyelemmel a mérlegelési idôszak lefolyását, különös tekintettel a parlamenti fórumokra, a munkadokumentumokra és az állampolgári vitákra, és foglalja össze a felvetett kérdéseket és a megszületô következtetéseket. 37 Az elsô, az EP, illetve a nemzeti parlamentek részvételével zajló, az EU és az Alkotmányszerzôdés jövôjével foglalkozó konferenciára május 8-án és 9-én sor is került Brüsszelben, ahol számos, gyakran igen eltérô elképzelés elhangzott, egységes álláspontra viszont nemigen tudtak jutni a képviselôk Ibid., pont 36 Ibid., pont. A Parlament üdvözölné továbbá a vita alakításához hozzájáruló állampolgári beadványokat is (lásd uo. 23. pont). 37 Ennek megvalósítása érdekében a Parlament arra is felkéri Alkotmányügyi Bizottságát, hogy szorosan mûködjön együtt a parlamenti fórumok, és azok munkadokumentumainak elôkészítésében közvetlenül érdekelt bizottságokkal Ibid., pont 38 A fórum kapcsán egy tematikus honlapot is létrehozott az Európai Parlament, ahol többek között megtalálhatók az egyes országok parlamentjei által a fórum rendelkezésére bocsátott dokumentumok is:

15 AZ EURÓPAI PARLAMENT AZ ALKOTMÁNYSZERZÔDÉS JÖVÔJÉRÔL Európai Alkotmány 2009-re? Az Európai Parlament szándékai arra irányulnak tehát, hogy miután 2007 második felében megtörténik a következtetések levonása a reflexiós periódus eredményei kapcsán, az Alkotmányról szóló szerzôdés változatlan szövegezéssel legkésôbb 2009 során hatályba lépjen, ezért állásfoglalásában a széles körû vita összes szereplôjét, résztvevôjét kéri, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ez megvalósulhasson. 39 Az állásfoglalás elfogadása elôtt szokatlan közjáték zajlott le a Parlamentben. Három tagállam, Ausztria, Finnország és Németország parlamentjének elnökei egy határozott hangvételû levélben amelyet Josep Borrellhez, az Európai Parlament elnökéhez intéztek úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak egy, az Európai Parlament vezetésével zajló vitasorozatban részt venni. Andreas Khol (az osztrák Nationalrat elnöke), Paavo Lipponen (a finn Eduskunta elnöke) és Norbert Lammert (a német Bundestag elnöke) levelükben jelezték: ôk csak egy közös fórumot tartanának az Európai Parlamenttel 2006 májusában, további esetleges találkozókról pedig külön megegyezést tartanak szükségesnek. 40 A három politikus emellett hangsúlyozta, hogy a parlamenti fórumon csak a véleménycsere lehetôségét kellene biztosítani: véleményük szerint nem lehet cél egy közös álláspont kialakítása, amit azután az Európai Tanácsnak nyújtanának át. Az elnökök levele azzal érvel a parlamenti fórumsorozat ellen, hogy mivel bizonyos tagállamok már ratifikálták a szerzôdést, mások pedig nem, így rendkívül eltérô lenne a hozzáállásuk az Európa jövôjérôl folytatott vitához, és meglátásuk szerint egy hosszadalmas vitára a nemzeti parlamentek között nincs is szükség, ráadásul ennek lehetséges módozatai sincsenek kidolgozva. 41 A levélírók azt is hozzátették, hogy nem szeretnének egy ilyen folyamatban az Európai Parlament függelékeiként részt venni, 42 illetve, hogy véleményük szerint egy ilyen egyeztetô grémiumnak sem jogi, sem intézményi alapja nincsen végkövetkeztetések megfogalmazására. 43 Andrew Duff különösnek nevezte a három parlamenti elnök reakcióját, mivel a tervezett vitában számos nemzeti parlamenti képviselô is részt venne, biztosítva ezáltal, hogy valódi beleszólási lehetôséget kapjanak az európai integráció jövôbeli irányainak alakításába. 44 A nyilvános állampolgári fórumok megszervezése a kritikák ellenére megkezdôdött, a rendezvények célja a minden politika helyi politika elképzelésnek megfelelôen az, hogy az Európa jövôjérôl folytatott vita eljusson a városokba és a települések- 39 A Parlament egyébként a vitával kapcsolatos minden tevékenységbe be kívánja vonni Romániát és Bulgáriát is. Ibid., 33. pont 40 Mark Beunderman: National parliaments rebuff MEPs on constitution, EU Observer (http://euobserver.com/?aid=20700&rk=1 [ ]) 41 Ibid. 42 Az EU Observer közlése szerint egy bennfentes azzal magyarázta a lépést, hogy a nemzeti parlamentek nem kívánják az Európai Parlament saját érdekeit, törekvéseit legitimálni. Lásd: Ibid. 43 EU-Verfassung: Khol gegen parlamentarische Foren Der Standard 14. Februar 2006 (http://derstandard.at/?id= [ ]) 44 Lucia Kubosova: i.m.

16 14 EURÓPAI TÜKÖR 2006/7 8 JÚLIUS AUGUSZTUS re, az itt megfogalmazott vélemények pedig eljussanak az Unió vezetôihez és a közösségi intézményekhez. 45 Az Európai Unió hivatalos álláspontja szerint eredményes vita akkor alakulhat ki, ha olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek különösen érintik az adott térséget vagy országot, a párbeszéd lebonyolításába pedig lehetôleg minden érdekelt felet be kell vonni a közvéleményt kialakító és megjelenítô uniós polgárokat, az európai parlamenti képviselôket, a helyi politikusokat, a helyi országgyûlési képviselôket, a civil szervezeteket és a médiát. Ez év elsô felében öt tagállamban rendeznek vitafórumokat Európa jövôjérôl (Németországban, Franciaországban, Görögországban, Lengyelországban és Svédországban), eredményükrôl a júniusi csúcstalálkozón értesülnek a tagállamok állam- és kormányfôi Újjáéleszthetô az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerzôdés? Az Európai Parlament képviselôinek többsége az Alkotmány változatlan formában történô elfogadását tartaná a reflexiós idôszak pozitív lezárásának, ám korántsem biztos, hogy ez megvalósulhat. A Parlament mellett az Alkotmány atyjának tekintett Valéry Giscard d Estaing, a Konvent egykori elnöke, szintén adna egy második esélyt a szerzôdésnek. A volt francia államfô szerint 2007-ben, a franciaországi választások után újból népszavazásra kellene bocsátani a dokumentum elsô és második részét, míg a harmadik részrôl parlamenti szavazást kellene tartani. 47 Amint arról a Der Spiegel március 4-én beszámolt, ezen elképzelés mentén folytattak bizalmas megbeszéléseket Angela Merkel, Németország kancellárja, a francia államfô, Jacques Chirac, és az Európai Parlament kereszténydemokrata képviselôi. A politikusok elképzelései szerint az Alkotmány elsô két részét (amely a kibôvült Unió alapvetô mûködésérôl, illetve az alapjogokról szól) megfelelô politikai nyilatkozatokkal kellene támogatni, és ezután ismét megmérettetni népszavazás útján Franciaországban és Hollandiában, míg a harmadik, bürokratikusabb természetûnek tartott szerzôdésrészrôl elegendô lenne parlamenti szavazással dönteni e két országban is. 48 Merkel már korábban is javasolta, hogy egy, az európai integráció szociális dimenzióját hangsúlyozó nyilatkozatot kellene az Alkotmányról szóló szerzôdéshez fûzni. A jogi kötelezô erôvel nem rendelkezô deklaráció arra szólítaná fel az Európai Unió intézményeit, hogy a közös piaci jogi szabályozása során hangsúlyosabban vegyék figyelembe a rendelkezések szociális kihatásait. 49 Szintén 2006 márciusában Cyril Svobo STO /default_hu.htm ( ) 46 Ibid. 47 Giscard d Estaing alapvetôen hibának nevezte, hogy a francia szavazók elutasították az új szerzôdést. Lásd: Giscard: France s rejection of Constitution was a mistake (http://www.euractiv.com/article?tcmuri=tcm: &type=news [ ]) 48 Merkel und Chirac wollen EU-Verfassung retten, Der Spiegel 10/2006 (http://www.spiegel.de/spiegel/vorab/0,1518,404218,00.html [ ]) 49 Mark Beunderman: Berlin and Paris in talks on EU constitution revival, EU Observer (http://euobserver.com/9/21050 [ ])

17 AZ EURÓPAI PARLAMENT AZ ALKOTMÁNYSZERZÔDÉS JÖVÔJÉRÔL 15 da cseh külügyminiszter is jelezte, hogy meglátása szerint egy rövid nyilatkozatot kellene az Alkotmányszerzôdéshez csatolni, amelyben tömören és közérthetôen meg kellene fogalmazni, hogy mik az Európai Unió alapvetô célkitûzései olyan, az uniós polgárokat közvetlenül érintô területeken, mint a kereskedelem, a biztonság- és a fejlesztési politika. 50 A politikus úgy nyilatkozott, hogy az Alkotmányról szóló szerzôdést érdemes lenne megmenteni, mivel az a lehetô legjobb kompromisszumnak tekinthetô, amiben a tagállamok meg tudtak állapodni Záró gondolatok Habár az Európai Parlament állásfoglalása nem rendelkezik jogi kötelezô erôvel, tekintettel azonban a Parlament intézményi jelentôségére, illetve arra, hogy az Unió polgárainak érdekeit képviseli, a nyilatkozat politikai súlya vitathatatlan. Az a tény, hogy az EP képviselôi támogatják a konzultációt a nemzeti parlamentekkel az Alkotmányszerzôdés, illetve az európai integráció jövôjérôl, feltétlenül pozitív lépésnek tekinthetô. Az egyes nemzeti parlamentek így egyrészt közvetíthetik a párbeszédben a tagállami állampolgárok érdekeit, másrészt jó rálátással rendelkeznek majd az Európa jövôjét formáló koncepciókra, amiket megfelelôen kommunikálhatnak választóik felé. Ugyanakkor a tagállami parlamentek valószínûleg igen nehezen tudnak majd közös álláspontra helyezkedni, már csak abból kifolyólag is, hogy a ratifikációs folyamatban máshol tartanak. Az Európai Parlament mindenesetre állásfoglalásával is igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy kellôen széles körû és minél több érdekelt fél bevonásával zajló párbeszéd és vita folyjon az európai integráció jövôjérôl. 50 Lucia Kubosova: Czech foreign minister backs EU constitution revival, EUobserver (http://euobserver.com/9/21240 [ ]) 51 Ibid.

18 16 EURÓPAI TÜKÖR 2006/7 8 JÚLIUS AUGUSZTUS ORTUTAY L. GYULA Bolivár kardja járja be Latin-Amerikát Az Európai Unió félti beruházásait a magyar diplomácia pragmatikus A diplomaták a megmondhatói noha az átlagember is el tudja képzelni, hogy mekkora szervezômunkát igényel két kontinensrôl hatvan ország vezetôit összehozni egy csúcstalálkozóra. Nem az elôkészítésen múlt, hogy az Európai Unió, illetve Latin-Amerika és a karibi térség állam- és kormányfôinek májusban, Bécsben tartott, immár negyedik tanácskozása mégsem hozta meg azt az eredményt, amelyet korábban reméltek tôle. (Lásd Szentgyörgyi N. József Túl az Óperencián Guadalajara: távol Európától és a kohéziótól címû írását, amely folyóiratunk decemberi számában jelent meg.) Igaz, kudarcról sem lehet beszélni: nem történt látványos összeveszés. Sôt, a kiadott több mint húsz oldalas bécsi nyilatkozat megismételte a szándékot a majd egymilliárd embernek otthont adó két nagy régió közti kapcsolat további erôsítésére. Egyedüli újdonságként elhatározták, hogy Európa a közép-amerikai államokkal is tárgyalásokat kezd társulási szerzôdésrôl és szabadkereskedelmi megállapodásról. Ilyen egyeztetések, alkudozások már évek óta folynak az EU és Dél-Amerika két másik regionális blokkja, a Mercosur és az Andok-menti államok (CAN) között, ám ezekben most nem sikerült továbblépni. Az 1999-ben, Rio de Janeiróban tartott elsô ilyen bilaterális csúcson ünnepélyesen deklarált stratégiai partnerség valójában csak papíron létezik. Latin-Amerika balra tart Az elmúlt hónapokban számos hírmagyarázó tette fel a kérdést, hogy forradalomnak minôsíthetô-e, ami általában Latin-Amerikában, s különösen a térség néhány országában végbemegy. A politikai térkép színeváltozása jól jelzi, hogy szemben a kilencvenes évekkel egyre több állam élén áll baloldali kormányzat. Argentínában a peronizmus baloldali áramlatát képviselô Néstor Kirchner az elnök. Chilében a szocialista párti Michelle Bachelet. Uruguayban a szintén szocialista Tabare Vasquez. Bolívia történetében elsô ízben, a múlt év végén egy ôslakos indiánt választottak államfôvé, Evo Morales személyében. Peruban a június 4-ei második elnökválasztási forduló mindkét jelöltje Ollanta Humala és Alan García baloldalinak volt tekinthetô, a voksolás végül a szociáldemokrata Alan García gyôzelmét hozta. Brazíliában Ignacio Lula da Silva egykori szakszervezeti vezetô és munkáspárti politikus tölti be az államfôi tisztet 2002 óta. Venezuelában Hugo Chávez nyolcadik éve, Kubában pedig Fidel Castro immár 48 éve áll az ország élén. Az idei elnökválasztási év Nicaraguában és akár Mexi-

19 BOLIVÁR KARDJA JÁRJA BE LATIN-AMERIKÁT 17 kóban is hozhat még baloldali fordulatot. Bizonyos leegyszerûsítéssel megállapítható, hogy ez a balra tarts válasz a kilencvenes évek neoliberális gazdasági politikájának következményeire: Latin-Amerika, talán az egy Chile kivételével, jóval lassabban fejlôdött, mint a világgazdaság. Növekedtek a társadalmi különbségek: egy szûk tradicionális elit jólétével szemben a lakosság nagy része az ENSZ-statisztika szerint a térség átlagában 42 százalék a szegénységi szint (napi 2 dollár) alatt él. A revolúció vagy evolúció kérdésfelvetésre már lényeges különbségek mutatkoznak a térség baloldali kormányzatai között. A pragmatikus, megfontolt vezetésû csoportban szokták említeni Chilét, Brazíliát, Uruguayt és Argentínát is, amennyiben a baloldali elnökök nem kérdôjelezik meg a piacgazdaságot, a magántôke szerepét, avagy a külföldi befektetéseket. Velük szemben jóval radikálisabb vonalat képvisel, Fidel Castro mellett, a venezuelai Hugo Chávez és az idén Bolíviában beiktatott Evo Morales. Chávezt és Moralest a nemzetközi sajtóban elôszeretettel populistának és nacionalistának bélyegzik. A populista jelzôt idônként Néstor Kirchner argentin elnökre is ráaggatják. A nacionalizmus végül is idôrôl idôre felbukkanó áramlat Latin- Amerikában, miként éppen Argentínában volt igen erôs (külföldi tulajdonok államosításával) Juan Domingo Peron elnöksége idején, a második világháború végén. Hasonló ideológiai áramlatot képviselt a perui APRA is, amelynek kései vezetôje a nyolcvanas években Latin-Amerika Felipe Gonzalezeként (a spanyol szocialisták volt vezetôje, kormányfô) emlegetett Alan García volt. Más kérdés, hogy aztán elnöksége ( ) korrupcióba és pénzügyi válságba vitte Perut. Most, sajátos módon, mégis újra gyôzni tudott, a perui középosztály is ôt támogatta, mert úgy ítélték meg, hogy nagyobb veszélyt jelent a Chávez típusú, ugyancsak volt puccsista katonatiszt, Ollanta Humala etnikai (indián) alapú nacionalizmusa. Az etnikai indíttatású populizmusnak elsôsorban az Andok-menti országokban van szociális alapja, Bolíviában, Peruban és Ecuadorban, ahol magas az indián ôslakosok aránya, ám szerepük mind a politikai, mind a gazdasági életben eddig minimális volt. A forradalom minôsítés azokban az esetekben lehet létjogosult s ebben találkozik Evo Morales Bolíviája Hugo Chávez Venezuelájával, amikor a változások a hagyományos politikai és gazdasági elit hatalmát feszegetik, konkrétan a bolíviai indiánok vagy a venezuelai szegények érdekeire hivatkozva. A latin-amerikai nacionalizmusok mindig is USA-ellenes indíttatásúak is voltak, túl az egyes országok történelmi vetélkedésein, területszerzô háborúin. George W. Bush elsô elnöki mandátumának beiktatásakor azt ígérte, hogy a déli szomszédságra kíván összpontosítani, s ebben a szellemben elsô külföldi útja Mexikóba vezetett. Aztán jött 2001 szeptembere, a terrorizmus elleni nemzetközi fellépés meghirdetése, majd az Irak elleni háború, Afganisztán terhe mellett. Washingtonban egyszerûen elfeledkeztek a déli szomszédokról. Tulajdonképpen egy éve folyik némi tûzoltás, ám azóta Dél- Amerika térképe, kisebb hézagokkal, vörösre vagy rózsaszínre váltott. Washington Kuba mellett Hugo Chávez Venezueláját tartja fô veszélygócnak. A nemzetközi média segítségével diktátornak állítják be, aki a demokráciát lábbal tiporja, az ellenzéket ellehetetleníti, a gerillák támogatásával beavatkozik más országok (Kolumbia) belügyeibe, és szabotálja a kábítószer elleni fellépést. A washingtoni bírálatoknak nyilvánvalóan akadnak jogos elemei, ám nem érdektelen felidézni, hogy az alkotmányo-

20 18 EURÓPAI TÜKÖR 2006/7 8 JÚLIUS AUGUSZTUS san megválasztott Chávez elnök ellen 2002-ben az ellenzék fegyveres puccsot szervezett, 48 órára megfosztották hatalmától. Majd miután a katonaság és a nép jelentôs része kiállt mellette, 63 napig tartó általános sztrájkkal próbálták az üzleti, vállalkozói körök destabilizálni a gazdaságot, az olajipart. Hugo Chávez ennek ellenére 2004-ben hajlandó volt hosszas taktikázás után elébe menni az ellenzék kihívásának, s referendumon biztosította elnöki mandátumának folytatását. Aztán, még mindig az alkotmányosság keretei között, földcsuszamlásszerû gyôzelmet aratott a törvényhozási választásokon, amelyen az ellenzék gyengeségét beismerve visszavonta jelöltjeit. A caracasi törvényhozás most valóban, lényegében száz százalékig Chávez-párti, ám ebben nem az elnöki diktatúra, hanem az ellenzék a ludas. Idéznék Ken Livingstone-nak, London polgármesterének idén május 15-én, Hugo Chávez venezuelai elnök látogatása alkalmából írt köszöntôjébôl: Nem csoda, hogy Chávez és támogatói az elmúlt nyolc évben már tíz választást is megnyertek. Miközben ezek a gyôzelmek a helyi ellenzék által uralt média kampányával szemben születtek... Ha a Venezuelában lejátszódó társadalmi átalakulások kerülnek szóba, egyértelmû, hogy az igazság és a jog melyik oldalon áll. Ezért nemcsak a szociális haladás, hanem a demokrácia hivôi számára is világos a világon, hogy kit kell támogatniuk. Venezuela olajbevételeibôl ebben a több mint 25 millió lakosú országban most elôször épült ki az átfogó egészségügyi szolgáltatás. 17 millió ember most jutott életében elsô ízben ingyenes orvosi ellátáshoz. Az írástudatlanságot felszámolták. 15 millióan jutnak élelmiszerekhez, gyógyszerekhez és más alapvetô termékekhez elérhetô áron, az államilag támogatott üzlethálózat révén. Negyedmillió szemmûtétet hajtottak végre (kubai orvosok segédletével) állami támogatással, hogy megmentsék az embereket a vakságtól... Ezek rendkívüli eredmények. Bolivári alternatíva Washington fô problémája alighanem az, hogy Venezuela óriási olajbevételeibôl Chávez elnök egy USA nélküli, s persze így USA-ellenes latin-amerikai összefogást szorgalmaz. Venezuela a világ ötödik legfontosabb olajexportálója, egyebek között az Egyesült Államok olajimportjának százalékát adja. Amikor Hugo Chávez 1999-ben az elnöki székbe került, az olaj világpiaci ára hordónként 15 dollár volt, mostanság dollár közötti. Hét éve 18 milliárd dollár volt a bevétele az olajból, idén 85 milliárd dollárt várnak. A nyereségbôl a becslések szerint havi majd egymilliárdot fordítanak a szegények helyzetének javítására, lakások, iskolák, kórházak építésére, az ingyenes egészségügyi ellátásra, az utóbbi években létrehozott immár több ezer szövetkezet támogatására. Chávez még a 2001-es alkotmánymódosításban nemzeti tulajdonnak minôsítette a természeti kincseket, s ezen az alapon aztán több lépésben rákényszerítette a nagy külföldi olajcégeket új, magasabb adótartalmú szerzôdések aláírására. Egyúttal elfogadtatták, hogy az állami PDVSA többségi tulajdonával alakuljanak vegyesvállalatok, ezt a caracasi törvényhozás idén márciusban hirdette ki. A nagy cégek, mint a ChevronTexaco, a Royal Dutch Shell, a British Petroleum, a spanyol Repsol, alávetették magukat az új játékszabályoknak. Két vállalat, a francia

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 BELSŐ MEGÁLLAPODÁS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI KÖZÖTT AZ AKCS-EK PARTNERSÉGI

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.2. COM(2014) 611 final ANNEX 1 MELLÉKLET Tervezet AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY AF/EEE/XPA/hu 1 2 von 9 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6. WIPO Szerzői Jogi Szerződés (2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződésének, valamint Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Fejezet száma, megnevezése. Kitöltő személy neve, telefonszáma. 1. sz. táblázat

Fejezet száma, megnevezése. Kitöltő személy neve, telefonszáma. 1. sz. táblázat . sz. táblázat Állami vezetők és más munkavállalók külföldi kiküldetéseinek költsége és témája Tárca neve: Vidékfejlesztési Minisztérium 4. január. - 4. június. Ország Miniszter és ok (név szerint) Más

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK. az egyes harmadik országok esetében érvényes vízummentesség viszonosságáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK. az egyes harmadik országok esetében érvényes vízummentesség viszonosságáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.1.2006 COM(2006) 3 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK az egyes harmadik országok esetében érvényes vízummentesség viszonosságáról a külső határok átlépésekor

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH)

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH) A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális bíráskodás, Londoni Megállapodás) Ficsor Mihály (MSZH) A szellemi tulajdon biztonsága: új eszközök és törekvések MIE-továbbképzés

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban

Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Gyõri Enikõ Az Országgyûlésben 1 a 2002. decemberi alkotmánymódosítás 2 értelmében 2003 õszén kezdõdtek meg

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

LATIN-AMERIKA ÉS A KARIB-TENGERI TÉRSÉG

LATIN-AMERIKA ÉS A KARIB-TENGERI TÉRSÉG LATIN-AMERIKA ÉS A KARIB-TENGERI TÉRSÉG Az EU Latin-Amerikával és a karib-tengeri térséggel fenntartott kapcsolatai sokrétűek, és különböző szinteken valósulnak meg. Az EU államfői és kormányzati szintű

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Elnöke Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Tárgy: A megyei önkormányzat együttműködési megállapodásainak felülvizsgálata

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 2009/2241(INI) 2.2.2010 JELENTÉSTERVEZET az Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozására

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete NATO ismertetése Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.április

Részletesebben

TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK

TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ 2004 KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK 1. Mit jelent a tematikus konferencia és a training szeminárium? 2. Ki szervezhet konferenciákat és szemináriumokat? 3. Ki pályázhat? 4.

Részletesebben

ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért

ATTAC: Arac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért 2011. Január 2013. december Az Európai Unió Délkelet- Európai Transznacionális EgyüMműködési

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

Pályázati feltételek. a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület és az UNICEF Magyar Bizottsága által kiírt,

Pályázati feltételek. a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület és az UNICEF Magyar Bizottsága által kiírt, Pályázati feltételek a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület és az által kiírt, az ENSZ Gyermek- és Ifjúsági Delegáltak Magyarországi Programjára Kritériumok való jelentkezéshez Mindkét korcsoport esetén: magyar

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes

Részletesebben

A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014

A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 Directorate-General for Communication PUBLIC OPINION MONITORING UNIT Brussels, October 2014 A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Felvételi kör:

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY FA/TR/EU/HR/hu 1 FA/TR/EU/HR/hu 2 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE 1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI

Részletesebben

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények)

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények) 2008.6.7. C 141/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Ajánlattételi felhívás 2008 Kultúra program (2007 2013) A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek;

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Arnóczi Rozália tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály 2011. február 16. Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról A főbb probléma

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

A «Tíz év egy csónakban, Nr.2013-5154/001-001» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében

A «Tíz év egy csónakban, Nr.2013-5154/001-001» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében EURÓPA A POLGÁROKÉRT A «Tíz év egy csónakban, Nr.2013-5154/001-001» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében Az 1. alprogram, 1.1. pályázati típusra vonatkozóan

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 4. sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége BESZÁMOLÓ Az EVDSZ 2011-2012. évi pénzgazdálkodásáról az EVDSZ Rendkívüli Kongresszus számára 2012. november 27. Az EVDSZ

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Csögle község képviselő-testületének 2013. április 29-én 19 órától megtartott üléséről.

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Csögle község képviselő-testületének 2013. április 29-én 19 órától megtartott üléséről. Községi Képviselő-testület Csögle Szám: 229-4/2013. JEGYZŐKÖNYV Készült: Csögle község képviselő-testületének 2013. április 29-én 19 órától megtartott üléséről. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal Csögle

Részletesebben

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester 6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő testület 2015. szeptember 18-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandók: Az Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP

Részletesebben