A MINISZTERELNÖKI HIVATAL ÉS A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG FOLYÓIRATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MINISZTERELNÖKI HIVATAL ÉS A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG FOLYÓIRATA"

Átírás

1 EURÓPAI TÜKÖR A MINISZTERELNÖKI HIVATAL ÉS A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG FOLYÓIRATA A TARTALOMBÓL Mohay Ágoston: Az Európai Parlament az Alkotmányszerzôdés jövôjérôl Balogh Tamás: Mennyibe kerülne Magyarország innovációs felzárkózása? Ocskai Gabriella: A szociálpolitika európai szintû megközelítésben XI. ÉVFOLYAM 7 8. SZÁM JÚLIUS AUGUSZTUS

2 EURÓPAI TÜKÖR A Miniszterelnöki Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség folyóirata Felelôs kiadó: A szerkesztôbizottság elnöke: A szerkesztôbizottság tagjai: Fôszerkesztô: Lapszerkesztô: Lapigazgató: Rovatszerkesztôk: Szerkesztôk: Angol összefoglalók: Mûszaki szerkesztô: Szerkesztôségi titkár: A szerkesztôség címe: Pettendi Zsuzsanna Palánkai Tibor Bagó Eszter, Balázs Péter, Balogh András, Barabás Miklós, Baráth Etele, Bod Péter Ákos, Erdei Tamás, Gottfried Péter, Halm Tamás, Hefter József, Horváth Gyula, Hörcsik Richárd, Inotai András, Kádár Béla, Kassai Róbert, Kazatsay Zoltán, Levendel Ádám, Lôrincz Lajos, Nyers Rezsô, Orbán István, Somogyvári István, Szekeres Imre, Szent-Iványi István, Török, Ádám, Vajda László, Vargha Ágnes Forgács Imre Hovanyecz László Bulyovszky Csilla Fazekas Judit, Becsky Róbert Asztalos Zsófia, Farkas József György Wurdits Erzsébet Lányi György Horváthné Stramszky Márta Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Európai Integrációs Iroda 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: /4171-es mellék Fax: Az Európai Integrációs Iroda kiadványai hozzáférhetôk az Országgyûlési Könyvtárban, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján ( Kiadványok, információk menüpont). A kiadványcsalád borítón látható emblémája Szutor Zsolt alkotása. Nyomdai elôkészítés: ProPlus Stúdió Nyomdai kivitelezés: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. ISSN

3 EURÓPAI TÜKÖR 2006/7 8. A MINISZTERELNÖKI HIVATAL ÉS A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG FOLYÓIRATA

4 Tartalom MOHAY ÁGOSTON: Az Európai Parlament az Alkotmányszerzôdés jövôjérôl... 3 ORTUTAY L. GYULA: Bolivár kardja járja be Latin-Amerikát BALOGH TAMÁS: Mennyibe kerülne Magyarország innovációs felzárkózása? LEHÔCZ RUDOLF: Gyôr-Moson-Sopron megye fejlôdésre ítélve az aranyháromszögben MARJÁN ATTILA: Az európai hagyma, avagy az Európai Unió hatalmas kihívásai OCSKAI GABRIELLA: A szociálpolitika európai szintû megközelítésben Szemle MARIE-CLAUDE BLANC-CHALÉARD: A bevándorlás francia históriája (Részletek a tanulmányból) JACQUES BICHOT: Bevándorlás milyen költségekkel terheli a közkiadásokat? Értékelési kísérlet a franciaországi helyzetrôl Konferenciák ÓNODI IRÉN: Társadalmi szerzôdés létrejöttének esélyei Magyarországon egy nemzetközi konferencia tükrében Uniós aktualitások Országgyûlés Külügyi Hivatala BALÁZS KATALIN SZALÓKI KATALIN: Balkáni viszonyok Az EU és a nyugatbalkáni országok kapcsolata Központi Statisztikai Hivatal BAKSAY GERGELY: Az internethasználat jellegzetességei az Európai Unióban Olvasólámpa Hoppe-Uechtritz (szerk.): Handbuch Kommunale Unternehmen (Kézikönyv a helyi önkormányzati vállalatokról) Monitor English summaries

5 3 MOHAY ÁGOSTON Az Európai Parlament az Alkotmányszerzôdés jövôjérôl Az Európai Parlament az európai integráció során mindig támogatta azokat az elképzeléseket, tervezeteket, amelyek megítélése szerint képesek voltak hozzájárulni az Európai Közösségek és az Európai Unió továbbfejlesztéséhez. Így volt ez az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerzôdéssel kapcsolatban is. Az Alkotmányszerzôdés ratifikációja során felmerült problémák hatására a Parlament 2006 januárjában elfogadott egy jelentést, amellyel hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az Európai Tanács által elôirányzott, úgynevezett mérlegelési idôszak az Alkotmányszerzôdés megmentésével zárulhasson. Az Európai Parlament által felállítani javasolt fórumok terve azonban nem aratott osztatlan sikert a tagállami parlamentek körében. E tanulmány az Alkotmányszerzôdés létrejöttének és ratifikációs problémáinak rövid ismertetése után az Európai Parlament vonatkozó jelentésének megszületését, illetve a dokumentum tartalmát kívánja bemutatni, figyelmet fordítva a közvetlenül a jelentés elfogadása elôtt felmerült nehézségekre is. 1. Az Alkotmányszerzôdés elfogadása és a ratifikációs nehézségek 1.1. Az Alkotmányszerzôdés megszületésének fôbb indokai, módja és a szerzôdés aláírása Az EU-tagállamok állam- és kormányfôi által február 26-án aláírt Nizzai Szerzôdés megvalósította ugyan az Unió 2004-es bôvítéséhez feltétlenül szükséges intézményi reformokat 1, de már az elfogadáskor érzékelhetô volt, hogy az új rendelkezések nem jelentenek hosszú távú megoldást az intézményrendszerben felmerülô problémákra. 2 A Nizzai Szerzôdéshez fûzött, az Unió jövôjérôl szóló 23. számú nyilatkozatban a tagállamok ezért úgy döntöttek, hogy 2004-ben újabb kormányközi konferenciát tartanak, amelynek célja az Európai Unió mûködési ne- 1 Ezek a korábbi szerzôdésmódosítással nem rendezett, ezért amszterdami maradékoknak is nevezett kérdéskörök a következôk voltak: az Európai Bizottság tagjainak létszáma, az Európai Unió Tanácsában a minôsített többségi döntéshozatal során alkalmazott szavazatok újrasúlyozása, a minôsített többségi döntéshozatal kiterjesztése az egyhangú szavazás ellenében. Lásd Szalayné Sándor Erzsébet: Az Európai Unió közjogi alapjai (I. kötet), Dialóg-Campus, Budapest, 2003., 37. o. 2 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról (hatodik, átdolgozott, bôvített kiadás), HVG-Orac, Budapest, 2005., 61. o.

6 4 EURÓPAI TÜKÖR 2006/7 8 JÚLIUS AUGUSZTUS hézségeinek hosszabb távra szóló megoldása lenne. 3 A tervezett kormányközi konferencia konkrét elôkészítésének fôbb tartalmi és szervezeti kérdéseit a decemberi laekeni csúcstalálkozón külön e tárgyban elfogadott deklaráció tartalmazta. A nyilatkozat meghatározta azt a három átfogó területet, amelyek vonatkozásában továbblépésre van szükség (az Unió demokratizálása, Európa szerepe a globalizálódó világban, jobb megfelelés az uniós polgárok elvárásainak), és részletesebben is megjelölte azon kérdéseket, amelyeket feltétlenül meg kell vitatni. E kérdéskörök a demokrácia, az átláthatóság és a hatékonyság fokozása; az EU, illetve a tagállamok hatásköreinek jobb meghatározása és megosztása; az Unió eszköztárának egyszerûsítése; valamint egy, az európai polgárok alkotmányaként mûködô egységes alapszerzôdés megalkotásának lehetôsége. 4 A Laekeni Nyilatkozat megszabta a felvetett kérdések vizsgálatának és megtárgyalásának, illetve a következô kormányközi konferencia elôkészítésének szervezeti-formai kereteit is, a dokumentum ugyanis egy Európai Konvent összehívását irányozta elô. A nyilvánosság minél szélesebb bevonására törekedô Konvent munkájában a tagállami kormányok küldöttei, a tagállami parlamentek képviselôi és az uniós intézmények delegáltjai vettek részt. Külön kiemelendô, hogy az akkori 13 tagjelölt ország kormányai és nemzeti parlamentjei küldötteik révén szintén részt vehettek a Konvent munkájában. A 11 tematikus munkacsoportban dolgozó testület február 28-án kezdte meg mûködését, és munkája során úgy döntött, hogy egy új, egységes alapszerzôdés-tervezetet készít az Európai Unió számára. 5 A szervezet július 10-én fejezte be tevékenységét, elfogadva az Alkotmányszerzôdés tervezetének szövegét. Az Unió jövôjérôl szóló nyilatkozatban kijelölt idôponttól eltérôen már október 4-én megkezdôdött az alkotmánytervezet szövegének megtárgyalására összehívott kormányközi konferencia, méghozzá 25 ország részvételével. 6 Az Európai Unió szerkezetét talán minden eddigi szerzôdésmódosításnál mélyebben átalakító Alkotmányszerzôdés szövegérôl a kormányközi konferencián érdemi jellegû viták folytak, különös tekintettel a tagállamok szavazati súlyát érintô kérdésekre. Az Alkotmányszerzôdés elfogadásáról a fennálló tisztázatlan kérdések okán nem lehetett a decemberi csúcson dönteni, így a tárgyalások 2004-ben is folytatódtak, és a több mint 80 érdemi ponton módosított szöveget végül a júniusi brüsszeli csúcson sikerült elfogadni. Az Uniót új alapokra helyezni kívánó, Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerzôdést október 29-én Rómában írta alá az EU a Az Európai Unió elsôdleges joga (szerk.: Igazságügyi Minisztérium), Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 2004., 428. o. 4 Lásd: The Future of the European Union Laeken Declaration ( [ ]) 5 Horváth Zoltán: i.m. 63. o. 6 A kormányközi konferencián az EU akkori tizenöt tagállama mellett azon tíz állam (köztük Magyarország ) is képviseltette magát, amelyekkel a csatlakozási szerzôdések már aláírásra kerültek. A többi tagjelölt státusú ország (Románia, Bulgária, Törökország) szavazati jog nélkül, megfigyelôként vehetett részt a tárgyalásokon. Lásd: Horváth Zoltán: i.m. 64. o.

7 AZ EURÓPAI PARLAMENT AZ ALKOTMÁNYSZERZÔDÉS JÖVÔJÉRÔL 5 májusában lezajlott bôvítés folytán már 25 tagállama. 7 A szerzôdéshez fûzött 30. számú nyilatkozat kétéves ratifikációs periódust írt elô, és kimondta, hogy amennyiben e két év elteltével a szerzôdést a tagállamok négyötöde megerôsítette, ám egy vagy több tagállam nehézségekbe ütközik a megerôsítés lebonyolításában, akkor a kérdést az Európai Tanács elé terjesztik. 8 A tagállamok egy része parlamenti megerôsítéssel kívánta lebonyolítani a ratifikációt, míg más tagállamok jelezték, hogy alkotmányos elôírásaiknak megfelelôen, vagy a lakosság véleményének kikérése végett népszavazást tartanak a kérdésben Az Alkotmány létrehozásáról szóló szerzôdés ratifikációja és a ratifikációs problémák Az Európai Parlament (EP) már a szerzôdés aláírását megelôzôen, október 14-én elfogadott egy állásfoglalást az Európai Alkotmányt létrehozó szerzôdés ratifikációjával kapcsolatos eljárásokról és a szerzôdésre vonatkozó kommunikációs stratégiáról. 9 A Parlament határozatában felhívta a Tanácsot, hogy dolgozzon ki egy összehangolt programot a tagállami ratifikációs eljárások ütemezésére, és javasolta, hogy azon tagállamokban, ahol népszavazást kívánnak tartani a szerzôdés megerôsítésérôl, ezt a május 5 8. közötti idôszakban tegyék. Az EP állásfoglalásában kiemelte, hogy hangsúlyozni kell a nemzeti ratifikációs folyamatok európai jellegét, ezáltal is erôsítve az uniós polgárok közösségérzetét, és reményeit fejezte ki, hogy a megerôsítési eljárások 2006 júniusáig valamennyi tagállamban lezárulnak. A valóságban azonban a ratifikáció nem ilyen egyszerûen zajlott, és nemcsak a Parlament által javasolt idôkeretet nem tartották be a tagállamok, hanem olyan problémák is felmerültek, amelyek megoldása máig is várat magára Parlamenti megerôsítéssel ratifikáló tagállamok 10 Litvánia volt az elsô tagállam, amely parlamenti megerôsítéssel ratifikálta az Alkotmányszerzôdést november 11-én, míg a második Magyarország volt: a magyar Országgyûlés december 20-án szavazta meg az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerzôdést megerôsítô országgyûlési határozati javaslatot. 11 A 7 Horváth Zoltán: i.m o. A szerzôdés részletes bemutatását lásd pl.: Horváth Zoltán Ódor Bálint: Az Európai Unió Alkotmánya Mi és hogyan változik az Alkotmányszerzôdés hatására?, HVG- Orac, Budapest, 2005; Várnay Ernô Papp Mónika: Az Európai Unió joga (második, átdolgozott kiadás), KJK-Kerszöv, Budapest, 2005, o., illetve külön-külön az egyes alfejezetek végén. 8 Szerzôdés Európai Alkotmány létrehozásáról, HL. C 310., 47. o., december Európai parlamenti állásfoglalás az Európai Alkotmányt létrehozó Szerzôdés ratifikációjával kapcsolatos eljárásokról és a Szerzôdésre vonatkozó kommunikációs stratégiáról október 14. P6_TA(2004)0021 ( +ITEMS+DOC+XML+V0//hu&LEVEL=1&NAV=S&L=EN#sdocta4 [ ]) 10 Forrás: ( ) 11 Lásd: Törô Csaba: Lehetséges terápiák az EU Alkotmányszerzôdése ratifikációjának megakadása esetére. Európai Jog 2005/3, 17. o.

8 6 EURÓPAI TÜKÖR 2006/7 8 JÚLIUS AUGUSZTUS szlovén parlament február 1-jén végezte el a ratifikációt. Olaszországban a parlament alsóháza január 26-án, a felsôház (azaz a Szenátus) pedig április 6-án döntött a megerôsítés támogatásáról. Ezt követte a görögországi parlamenti megerôsítés április 19-én. Németországban a Bundestag (azaz az alsóház) május 12-én, míg a Bundesrat (a felsôház) május 27-én ratifikálta a szerzôdést. Ausztriában az alsó-, illetve a felsôház (a Nationalrat, illetve a Bundesrat) szintén 2005 májusában, 11-én, illetve 25-én ratifikált. A parlamenti megerôsítésre Szlovákiában is május 11-én került sor, míg Lettországban június 2-án, Cipruson június 30-án, Máltán pedig július 6-án történt meg a szerzôdés megerôsítése. Belgiumban a szövetségi parlament felsôháza április 28-án, az alsóház ugyanazon év május 19-én hozta meg a ratifikációt támogató döntését. A belga ratifikáció teljes lezárásához azonban ezenkívül öt regionális parlamenti fórum (a flamand parlament, a vallon parlament, a francia, illetve a német közösség parlamentje, valamint a brüsszeli regionális parlamenti testület) megerôsítô döntésére is szükség volt. Ez a folyamat február 8-án lezárult, így Belgium tizennegyedikként ratifikálhatta az Alkotmányszerzôdést. 12 Észtországban pedig május 9-én, az Európa Napon döntött a parlament az Alkotmányszerzôdés megerôsítésérôl, így a ratifikációt elvégzô tagállamok száma tizenötre emelkedett A szerzôdés ratifikációját népszavazáshoz kötô tagállamok A fenti országokban csak az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerzôdés parlamenti megerôsítésre volt szükség, bizonyos tagállamok azonban népszavazáshoz kötötték a szerzôdés ratifikációját. Az egyes népszavazások eltérô jogi természetûek találunk ugyanis köztük ügydöntô és véleménynyilvánító jellegût egyaránt. Spanyolországban február 20-ára véleménynyilvánító népszavazást tûztek ki, ahol is a szavazók 76,7%-a támogatta a szerzôdés megerôsítését, ezután a spanyol parlament alsóháza április 28-án, a felsôház pedig május 18-án szavazta meg a ratifikációt. 14 A ratifikáció támogatásáról szóló ügydöntô népszavazást Franciaországban május 29-ére tûzték ki. Azonban már a referendumot megelôzô közvélemény-kutatások is az elutasító véleményen lévô polgárok többségét jelezték elôre, és a népszavazás igazolta a felmérések helytállóságát: a szavazáson részt vevô polgárok 54,86%-a elutasította az Alkotmányszerzôdés megerôsítését. A francia elutasító eredmény negatív fordulópontot jelentett a ratifikációs folyamatban, amelyet néhány nap differenciával a szintén elutasító eredményt hozó holland népszavazás követett. Hollandiában június 1-jén a szavazók 61,7%-a mondott nemet az Alkotmányszerzôdés ratifikációjára, ami egyben a holland törvényhozás negatív döntését is jelentette, ugyanis a holland kabinet ígéretet tett ar- 12 Forrás: ( ) 13 Az Európai Bizottság üdvözölte Észtország európai ügyek iránti elkötelezettségét, és hangsúlyozta, hogy minden ratifikáció számít. (Lásd: [ ]) 14 Forrás: ( )

9 AZ EURÓPAI PARLAMENT AZ ALKOTMÁNYSZERZÔDÉS JÖVÔJÉRÔL 7 ra, hogy amennyiben a népszavazáson való részvétel meghaladja a 30%-ot, akkor a referendum kimenetelének megfelelô döntést fog hozni a részvételi arány pedig 62,8%-os volt A ratifikációs folyamat válsága A francia és a holland elutasítás amelynek különbözô lehetséges indokai vizsgálata nem jelen tanulmány tárgya a ratifikációs folyamat válságához és megtorpanásához vezetett: azon tagállamok, amelyek a szerzôdés megerôsítését még nem végezték el, vagy felfüggesztették a ratifikációs folyamatot, vagy pedig elhalasztották a népszavazást; létezik viszont olyan ország is, ahol a felmerült problémák érdemben nem befolyásolták az eljárás lefolyását A mérlegelés idôszaka Az Európai Tanács 2005 júniusában kiadott egy nyilatkozatot az Alkotmányról szóló szerzôdés ratifikációjáról. 17 Ebben a nyilatkozatban a tagállamok állam- és kormányfôi tudomásul vették a francia és a holland elutasító népszavazásokat, és azt, hogy a polgárokban felmerült aggodalmakkal és bizonytalanságokkal foglalkozni kell. Ennek ellenére az Európai Tanács álláspontja szerint e nehézségek nem kérdôjelezik meg a polgárok Európa építése iránti elkötelezettségét, és nem is szólított fel a ratifikációs folyamat leállítására, hanem nyilatkozatában a helyzet közös átgondolásának idôszakát hirdette meg. A korábbi 2006-os ratifikációs határidôt ezáltal egy határozatlan idôtartam váltotta fel. Az Európai Tanács arra hívta fel a tagállamokat, hogy a reflexiós periódus során valósítsanak meg egy széles körû vitát a polgárok, a társadalom, a szociális partnerek, a nemzeti parlamentek, valamint a politikai pártok bevonásával, de a közösségi intézményeket és különösen a Bizottságot is felszólította, hogy járuljanak hozzá a társadalmi vita megvalósításához. Az Európai Tanács nyilatkozata végül 2006 elsô félévére egy találkozót irányzott elô, a nemzeti viták összesítése, értékelése és a folyamat továbbvitele érdekében Lásd: Magyar Nemzet Online: Holland elutasítás ki lesz a következô ( [ ]) 16 Csehországban a referendumot 2006 végére vagy 2007 elejére halasztják, Dániában az eredetileg 2005 szeptemberére kiírt népszavazást új idôpont meghatározása nélkül elhalasztották. Írország, Lengyelország és Portugália szintén elhalasztotta a népszavazást, az Egyesült Királyság kormánya pedig június 6-án jelentette be, hogy a parlamenti megerôsítési eljárás felfüggesztésre kerül. Svédországban a parlament fog dönteni a ratifikáció kérdésérôl, de még nem határoztak meg erre vonatkozóan konkrét dátumot. Finnország az eredetileg legkorábban 2006 elejére tervezett parlamenti ratifikációs eljárást korábban függôben hagyta, majd május 12-én a finn parlament a megerôsítési folyamat megkezdése mellett döntött. (Forrás: [ ]) 17 Az Európai Unió tagállamai állam- és kormányfôinek nyilatkozata az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerzôdés megerôsítésérôl (Európai Tanács, június ) SN 117/05 18 Ibid.

10 8 EURÓPAI TÜKÖR 2006/7 8 JÚLIUS AUGUSZTUS 2. Az Európai Parlament és az Alkotmányról szóló szerzôdés A ratifikációs válság következtében különbözô elképzelések fogalmazódtak meg az Alkotmány további sorsát illetôen, a szöveg változtatások nélküli elfogadtatásától a szöveg módosításán keresztül a teljes újrafogalmazásig. Az Európai Parlament jelentôs többsége már aláírása elôtt támogatta az Alkotmányszerzôdés elfogadását, és annak aláírása után is kiadott egy határozatot, amelyben üdvözölte és jóváhagyta az integrációt új alapokra helyezô szerzôdést, továbbá teljes meggyôzôdéssel támogatta annak ratifikációját (méghozzá elképzelései szerint 2006 közepéig). 19 A megerôsítési eljárás problémáinak jelentkezése után a Parlamentben is különbözô elképzelések jelentek meg a szerzôdés jövôjét illetôen. Andrew Duff, az Európai Parlament liberális frakciójának tagja azt az álláspontot képviselte, hogy egy új Konvent összehívása lenne szükséges, amelynek mûködésében szélesebb körben vehetne részt a civil társadalom. A széles körû tájékoztatás és társadalmi vita realizálásához elengedhetetlennek nevezte a tagállami pártok aktív közremûködését. Duff az Euractiv-nak adott interjúban kiemelte azt is, hogy számos nemzeti parlamenti képviselô még csak el sem olvasta az Alkotmányszerzôdést ez pedig igencsak megnehezíti azt, hogy a képviselôk meg tudjanak gyôzni másokat a szerzôdés szükségességérôl, az egyes rendelkezések szükségességének magyarázatáról nem is beszélve. A képviselô szerint az Unió polgárainak nem lehet szándéka az integráció folyamatának visszafordítása, hanem egy erôsebb, demokratikusabb és hatékonyabb Európai Uniót szeretnének. 20 Jo Leinen, az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának jelenlegi elnöke, a szociáldemokrata frakció tagja is foglalkozott a fenti problémakörrel. A képviselô rámutatott, hogy az Európai Tanács elmulasztotta meghatározni, hogy az átgondolás idôszaka milyen szervezeti keretek között valósuljon meg, illetve hogy a viták eredményeivel mi történjen. Leinen szerint problémás lenne az is, ha szerzôdésrôl folytatott diskurzus ismét fentrôl lefelé irányuló jellegû lenne, nem pedig fordítva. Véleménye szerint egy speciális csúcstalálkozó összehívása a vita megvalósítására nem felelne meg az európai demokrácia elveinek, illetve az európai népnek a folyamatba történô fokozottabb bevonásának igénye terén sem jelente elôrelépést. Leinen egy kizárólag a civil szférában zajló vita értelmét és eredményességét is kétségesnek nevezte, mivel a civil társadalom erôsen fragmentált érdekképviseleti csoportokból áll, és nem létezik olyan legitim ernyôszervezet, amely a társadalom minden szegmensét képviselné. A képviselô számára az egyetlen megfelelô formának az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek részvételével szervezett kongresszus tûnik. A parlamentek tagjainak, a polgárok által közvetlenül választott képviselôknek feladata lenne a társadalmi vita megszervezése, és így a polgárok véleményének megfelelô becsatornázása Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Alkotmányt létrehozó szerzôdésrôl (2004/2129(INI)), PE MEP Duff in uphill battle to save Constitution, Euractiv 23 September 2005 ( [ ]) 21 Jo Leinen: Defining the future of the European continent ( [ ])

11 AZ EURÓPAI PARLAMENT AZ ALKOTMÁNYSZERZÔDÉS JÖVÔJÉRÔL A Duff Voggenhuber jelentés Andrew Duff és Johannes Voggenhuber, az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának tagjai társelôadókként elkészítettek egy jelentéstervezetet, amelyben az Alkotmányszerzôdés megmentésének módjára, illetve az egész alkotmányozási folyamat további lehetôségeire kívánták felhívni képviselôtársaik figyelmét. A két képviselô az általuk kiadott elôzetes nyilatkozatban kijelentette, hogy nem reális az az elképzelés, amely szerint Franciaországban és Hollandiában a szerzôdést változatlan szövegezéssel újból népszavazásra kellene bocsátani a közeljövôben. A képviselôk kétségeiket fejezték ki azt illetôen, hogy elegendô lenne a dokumentumhoz csupán kiegészítô nyilatkozatokat fûzni az állampolgárok kellô meggyôzése érdekében. 22 Duff és Voggenhuber már 2005 ôszén elkészültek az EP állásfoglalására vonatkozó indítvány tervezetének általuk megfelelônek tartott szövegével. A benyújtott, több mint 200 módosító indítvány 23 megtárgyalása után a jelentéstervezet végeleges szövege december közepére állt össze, amely végül némileg eltérô tartalommal született meg, mint ahogyan azt a raportôrök elképzelték. Az eredeti jelentéstervezet és az elfogadott jelentés 24 között a legfontosabb tartalmi különbség az Európai Alkotmány felülvizsgálata kapcsán figyelhetô meg. A Duff és Voggenhuber képviselôk által megfogalmazott eredeti szöveg 25 ugyanis elképzelhetônek tartotta amennyiben a széles társadalmi vita eredménye ennek szükségességére utalna a szerzôdés vitatott részeinek újratárgyalását, a központi mag fenntartása mellett. A tervezet azt javasolta: vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy az Alkotmány létrehozásáról szóló szerzôdésben lefektetett eredeti konszenzus mely részei megfelelôek, és melyek a vitatott kérdéskörök. A javaslat szerint a reflexiós periódusban született következtetéseket 2007 második félévében számba kell venni, és egyértelmû döntést kell hozni arról, hogy az Alkotmányszerzôdés módosítására, megváltoztatására szükség van-e. Amennyiben a szerzôdésrôl folyó vita kimenetele alapján az Alkotmányt létrehozó szerzôdés módosítására lenne szükség, a jelentéstervezet szerint a tárgyalások során meg kellene ôrizni a 2004-es szerzôdés kulcsfontosságú reformelemeit. Duff és Voggenhuber azt javasolták, hogy amennyiben a szöveg jelentékeny mértékû megváltoztatásáról születne döntés, akkor 2008-ban egy újabb Konventet kellene összehívni ennek konkrét kidolgozására, és felhívják az Európai Tanács tagjait, a tagállami állam- és kormányfôket, hogy vállaljanak kollek- 22 Duff Voggenhuber report on the role of the European Parliament during the reflection period structure themes and framework for the evaluation of the debate on the European Union, European Parliament Concept Paper, 3 October 2005 ( 23 Lásd a módosítási indítványokat tartalmazó parlamenti dokumentumot: PE v01-00 ( N&LEVEL=2 [ ]) 24 Jelentés a mérlegelés idôszakáról: az Európai Unióról folytatott vita értékelésének kerete, témakörei és összefüggései (2005/2146(INI)), PE v02, ( REF=-//EP//NONSGML+REPORT+A DOC+PDF+V0//HU&L=HU&LEVEL=1&NAV= S&LSTDOC=Y [ ]) 25 Jelentéstervezet a mérlegelés idôszakáról, elôadó: Andrew Duff és Johannes Voggenhuber, PE v01

12 10 EURÓPAI TÜKÖR 2006/7 8 JÚLIUS AUGUSZTUS tív és egyéni felelôsséget az újonnan megfogalmazott szöveg életbeléptetésére, a nemzeti kampányok szorosabb koordinálására. 26 A tervezet emellett javasolja, hogy a felülvizsgált és/vagy újonnan megfogalmazott Alkotmányszerzôdést a 2009-es európai parlamenti választásokkal egy idôben bocsássák konzultatív népszavazásra az Európai Unió tagállamaiban, és hangsúlyozza, hogy ebben az esetben minden erôfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy az új szerzôdésszöveg még 2009-ben hatályba léphessen. 27 A jelentés elfogadott szövegébe azonban az Alkotmányról szóló szerzôdés felülvizsgálatára és esetleges újraírására vonatkozó szövegrészek nem kerültek be, és a Parlament hivatalos állásfoglalása is a jelentés végleges változatán alapul Az Európai Parlament állásfoglalása a mérlegelés idôszakáról: az Európai Unióról folytatott vita értékelésének szerkezete, témái és kerete A mérlegelés idôszakáról szóló állásfoglalást, ami lényegében az Európai Alkotmány megmentésének tervét fekteti le, a Parlament plénuma 385 igen, 125 nem szavazattal és 51 tartózkodás mellett fogadta el. 29 Az Európai Parlament állásfoglalása alapvetôen három kérdéskörrel foglalkozik: figyelmeztet arra, hogy a Nizzai Szerzôdés nem biztosít megfelelô lehetôséget az integráció továbbvitelére, elutasítja a hatályba nem lépett Alkotmányszerzôdés részleges alkalmazását, illetve javaslatokat tesz a mérlegelési idôszakban folytatandó széles körû vita megvalósításának és értékelésének kereteit illetôen, a Szerzôdés egészének megmentése érdekében Az alkotmányos reformok szükségessége Az állásfoglalás szerint a Nizzai Szerzôdés nem életképes alap az európai integráció folyamatának továbbvitelére, illetve Románia és Bulgária csatlakozása után nem teszi lehetôvé újabb tagállamok felvételét. 31 A Parlament figyelmeztet továbbá arra is, hogy azok az intézményi-politikai problémák, amelyek miatt az Európai Konvent felállítására került sor, nemcsak hogy változatlanul fennállnak, hanem azóta is növekednek. Az EP ezért továbbra is elkötelezett az Európai Unió mielôbbi alkotmányos 26 Ibid., pont 27 Ibid., pont 28 Ennek ellenére Andrew Duff szerint az Európai Parlamentben egyre erôsödik a felismerés, hogy kevéssé valószínû az Alkotmány eredeti formában történô hatálybalépése. Lucia Kubosova: MEPs back plan to save constitution, EU Observer ( [ ]) 29 Ibid. 30 Az Európai Parlament állásfoglalása a mérlegelés idôszakáról: az Európai Unióról folytatott vita értékelésének szerkezete, témái és kerete 2005/2146(INI), január 19. [a továbbiakban: Állásfoglalás] 31 A Parlament tehát bezárná az EU kapuit, míg az alkotmányos reformok kérdésköre nem rendezôdik megfelelôen. George Parker: MEPs oppose expansion of EU until treaty deal. Financial Times 20 January 2006 ( [ ])

13 AZ EURÓPAI PARLAMENT AZ ALKOTMÁNYSZERZÔDÉS JÖVÔJÉRÔL 11 rendezése iránt, amely többek között erôsíti a parlamenti demokráciát és a jogállami elvek érvényesülését, rögzíti és biztosítja az alapvetô jogokat és növeli a transzparenciát. Az állásfoglalás szerint reformok nélkül az Unió nem várhatja el polgárai támogatását, és nem lesz képes fenntartani az integráció lendületét. 32 Az Európai Parlament tehát továbbra is támogatja az Európai Alkotmányról szóló szerzôdést, mivel álláspontja szerint a szerzôdés szabályos ratifikációjának és hatálybalépésének elmaradása veszélybe sodorhatja a legutóbbi bôvítés eredményeit, illetve a jövôbeli bôvítéseket. Anélkül, hogy vitatná azt, hogy az Unió elôtt más lehetôségek is nyitva állnak, a parlamenti állásfoglalás (a Duff és Voggenhuber által megfogalmazott eredeti tervezettôl eltérôen) a mérlegelési idôszak megfelelô eredményének azt tartaná, ha a szerzôdés jelenlegi szövege fenntartható lenne, noha elismeri, hogy ez csak úgy valósulhat meg, ha jelentôs erôfeszítések történnek az európai közvélemény megnyugtatására és meggyôzésére Az Alkotmányról szóló szerzôdés részleges alkalmazásának elutasítása Az Európai Parlament elutasítja azokat a felvetéseket, amelyek arra vonatkoznak, hogy az alkotmányos folyamat végleges lezárultáig bizonyos tagállamok részvételével létrehozható egy mag, amelyen belül az Európai Alkotmány alkalmazásra kerülhetne. A Parlament helytelenít bármilyen törekvést, amely egyes tagállamoknak az Európai Unió keretein kívül történô együttmûködésére irányul a megerôsített együttmûködéseknek ugyanis az Unió céljainak elérését kell szolgálniuk, és mindig nyitottaknak kell lenniük minden tagállam elôtt. Az állásfoglalás figyelmeztet arra, hogy az Alkotmányról szóló szerzôdés szelektív végrehajtása tönkreteheti a közösségi intézmények és a tagállamok közötti egyensúlyteremtô konszenzust, és ezzel jelentôsen súlyosbíthatja a bizalmi válságot Az integráció jövôjét érintô vita keretei A Parlament állásfoglalása szerint a mérlegelési idôszakot fel kell használni az alkotmányozási folyamat újraindítására, a széles körû nyilvános vita alapján. Az állásfoglalás az európai párbeszéd alapvetô céljaként jelöli meg az Alkotmánnyal kapcsolatos konszenzus elmélyítését és demokratikusabbá tételét, illetve válaszok megfogalmazását a szerzôdést ért bírálatokra. A Parlament üdvözli a reflexiós periódusban kibontakozó nyilvános vitát, és javasolja, hogy ezt a párbeszédet az egész Európai Unióban meg kell indítani, és koordinálni kell menetét, továbbá hangsúlyozza, hogy a vitának európai és nemzeti szinten egyaránt folynia kell. A dokumentum indítványozza, hogy az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek rendezzenek közösen konferenciákat parlamenti fórumokat a vita ösztönzése és a szükséges politikai következtetések lépésrôl lépésre történô kialakítása érdeké- 32 Állásfoglalás, 1 5. pont 33 Ibid., 20. pont 34 Ibid., 7 8. pont

14 12 EURÓPAI TÜKÖR 2006/7 8 JÚLIUS AUGUSZTUS ben, és felhívja a többi közösségi intézményt is, hogy mûködjenek közre e párbeszédben. Az Európai Parlament kiemelkedô fontosságúnak tartja az alkotmányos reformfolyamat újabb kudarcának elkerülését, ezért erôsen elkötelezett amellett, hogy a nemzeti parlamentekkel karöltve meghatározó szerepet játsszon az európai párbeszédben. Ennek érdekében a leghangsúlyosabb megoldásra váró kérdésekrôl európai tanulmányok kiadását szorgalmazza, amelyek a nemzeti parlamentek által megfogalmazott kiegészítésekkel egyfajta kiindulási alapként szolgálhatnának a parlamenti fórumokon tanácskozásaihoz. 35 Állásfoglalásában a Parlament az elsô interparlamentáris fórum megtartását az Európai Tanács júniusi ülését elôkészítendô, május 9-ére tervezte, és konkrét témákat is javasolt a konferencia számára, mégpedig: Mi az európai integráció célja? Mi Európa szerepe a világban? Mi az európai szociális és gazdasági modell jövôje a globalizáció tükrében? Hogyan határozhatók meg az Európai Unió határai? Hogyan mozdítható elô a szabadság, biztonság és jog érvényesülése? Mibôl finanszírozzuk az Uniót? A Parlament úgy látja ugyanis, hogy az ezen alapvetô kérdéseket érintô alapos vita új távlatokat nyithat az integráció elôtt, és elôkészítheti a terepet a reformokhoz azokon a területeken, ahol nézeteltérések merültek fel. Állásfoglalásában a Parlament hangsúlyozza, hogy a fórumokon közösen megállapított témák köré építve az Európai Bizottság segítségével nemzeti, regionális és helyi szinten nyilvános üléseket és médiavitákat kell szervezni, és kéri a szociális partnereket és a civil szervezeteket, hogy vegyenek részt a vitákban, a tagállami politikai pártoktól pedig azt várja, hogy belsô vitáik és választási kampányaik során jobban hangsúlyozzák az európai kérdéseket, szempontokat. 36 A Parlament külön kiemeli a civil szervezeteket és társaságokat, és nyomatékosan kéri ôket, hogy az Európa jövôjérôl szóló vita során kitüntetett helyen foglalkozzanak az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerzôdéssel. Fontos kiemelni, hogy a Parlament a dokumentumban utasítja Alkotmányügyi Bizottságát, hogy kísérje figyelemmel a mérlegelési idôszak lefolyását, különös tekintettel a parlamenti fórumokra, a munkadokumentumokra és az állampolgári vitákra, és foglalja össze a felvetett kérdéseket és a megszületô következtetéseket. 37 Az elsô, az EP, illetve a nemzeti parlamentek részvételével zajló, az EU és az Alkotmányszerzôdés jövôjével foglalkozó konferenciára május 8-án és 9-én sor is került Brüsszelben, ahol számos, gyakran igen eltérô elképzelés elhangzott, egységes álláspontra viszont nemigen tudtak jutni a képviselôk Ibid., pont 36 Ibid., pont. A Parlament üdvözölné továbbá a vita alakításához hozzájáruló állampolgári beadványokat is (lásd uo. 23. pont). 37 Ennek megvalósítása érdekében a Parlament arra is felkéri Alkotmányügyi Bizottságát, hogy szorosan mûködjön együtt a parlamenti fórumok, és azok munkadokumentumainak elôkészítésében közvetlenül érdekelt bizottságokkal Ibid., pont 38 A fórum kapcsán egy tematikus honlapot is létrehozott az Európai Parlament, ahol többek között megtalálhatók az egyes országok parlamentjei által a fórum rendelkezésére bocsátott dokumentumok is:

15 AZ EURÓPAI PARLAMENT AZ ALKOTMÁNYSZERZÔDÉS JÖVÔJÉRÔL Európai Alkotmány 2009-re? Az Európai Parlament szándékai arra irányulnak tehát, hogy miután 2007 második felében megtörténik a következtetések levonása a reflexiós periódus eredményei kapcsán, az Alkotmányról szóló szerzôdés változatlan szövegezéssel legkésôbb 2009 során hatályba lépjen, ezért állásfoglalásában a széles körû vita összes szereplôjét, résztvevôjét kéri, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ez megvalósulhasson. 39 Az állásfoglalás elfogadása elôtt szokatlan közjáték zajlott le a Parlamentben. Három tagállam, Ausztria, Finnország és Németország parlamentjének elnökei egy határozott hangvételû levélben amelyet Josep Borrellhez, az Európai Parlament elnökéhez intéztek úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak egy, az Európai Parlament vezetésével zajló vitasorozatban részt venni. Andreas Khol (az osztrák Nationalrat elnöke), Paavo Lipponen (a finn Eduskunta elnöke) és Norbert Lammert (a német Bundestag elnöke) levelükben jelezték: ôk csak egy közös fórumot tartanának az Európai Parlamenttel 2006 májusában, további esetleges találkozókról pedig külön megegyezést tartanak szükségesnek. 40 A három politikus emellett hangsúlyozta, hogy a parlamenti fórumon csak a véleménycsere lehetôségét kellene biztosítani: véleményük szerint nem lehet cél egy közös álláspont kialakítása, amit azután az Európai Tanácsnak nyújtanának át. Az elnökök levele azzal érvel a parlamenti fórumsorozat ellen, hogy mivel bizonyos tagállamok már ratifikálták a szerzôdést, mások pedig nem, így rendkívül eltérô lenne a hozzáállásuk az Európa jövôjérôl folytatott vitához, és meglátásuk szerint egy hosszadalmas vitára a nemzeti parlamentek között nincs is szükség, ráadásul ennek lehetséges módozatai sincsenek kidolgozva. 41 A levélírók azt is hozzátették, hogy nem szeretnének egy ilyen folyamatban az Európai Parlament függelékeiként részt venni, 42 illetve, hogy véleményük szerint egy ilyen egyeztetô grémiumnak sem jogi, sem intézményi alapja nincsen végkövetkeztetések megfogalmazására. 43 Andrew Duff különösnek nevezte a három parlamenti elnök reakcióját, mivel a tervezett vitában számos nemzeti parlamenti képviselô is részt venne, biztosítva ezáltal, hogy valódi beleszólási lehetôséget kapjanak az európai integráció jövôbeli irányainak alakításába. 44 A nyilvános állampolgári fórumok megszervezése a kritikák ellenére megkezdôdött, a rendezvények célja a minden politika helyi politika elképzelésnek megfelelôen az, hogy az Európa jövôjérôl folytatott vita eljusson a városokba és a települések- 39 A Parlament egyébként a vitával kapcsolatos minden tevékenységbe be kívánja vonni Romániát és Bulgáriát is. Ibid., 33. pont 40 Mark Beunderman: National parliaments rebuff MEPs on constitution, EU Observer ( [ ]) 41 Ibid. 42 Az EU Observer közlése szerint egy bennfentes azzal magyarázta a lépést, hogy a nemzeti parlamentek nem kívánják az Európai Parlament saját érdekeit, törekvéseit legitimálni. Lásd: Ibid. 43 EU-Verfassung: Khol gegen parlamentarische Foren Der Standard 14. Februar 2006 ( [ ]) 44 Lucia Kubosova: i.m.

16 14 EURÓPAI TÜKÖR 2006/7 8 JÚLIUS AUGUSZTUS re, az itt megfogalmazott vélemények pedig eljussanak az Unió vezetôihez és a közösségi intézményekhez. 45 Az Európai Unió hivatalos álláspontja szerint eredményes vita akkor alakulhat ki, ha olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek különösen érintik az adott térséget vagy országot, a párbeszéd lebonyolításába pedig lehetôleg minden érdekelt felet be kell vonni a közvéleményt kialakító és megjelenítô uniós polgárokat, az európai parlamenti képviselôket, a helyi politikusokat, a helyi országgyûlési képviselôket, a civil szervezeteket és a médiát. Ez év elsô felében öt tagállamban rendeznek vitafórumokat Európa jövôjérôl (Németországban, Franciaországban, Görögországban, Lengyelországban és Svédországban), eredményükrôl a júniusi csúcstalálkozón értesülnek a tagállamok állam- és kormányfôi Újjáéleszthetô az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerzôdés? Az Európai Parlament képviselôinek többsége az Alkotmány változatlan formában történô elfogadását tartaná a reflexiós idôszak pozitív lezárásának, ám korántsem biztos, hogy ez megvalósulhat. A Parlament mellett az Alkotmány atyjának tekintett Valéry Giscard d Estaing, a Konvent egykori elnöke, szintén adna egy második esélyt a szerzôdésnek. A volt francia államfô szerint 2007-ben, a franciaországi választások után újból népszavazásra kellene bocsátani a dokumentum elsô és második részét, míg a harmadik részrôl parlamenti szavazást kellene tartani. 47 Amint arról a Der Spiegel március 4-én beszámolt, ezen elképzelés mentén folytattak bizalmas megbeszéléseket Angela Merkel, Németország kancellárja, a francia államfô, Jacques Chirac, és az Európai Parlament kereszténydemokrata képviselôi. A politikusok elképzelései szerint az Alkotmány elsô két részét (amely a kibôvült Unió alapvetô mûködésérôl, illetve az alapjogokról szól) megfelelô politikai nyilatkozatokkal kellene támogatni, és ezután ismét megmérettetni népszavazás útján Franciaországban és Hollandiában, míg a harmadik, bürokratikusabb természetûnek tartott szerzôdésrészrôl elegendô lenne parlamenti szavazással dönteni e két országban is. 48 Merkel már korábban is javasolta, hogy egy, az európai integráció szociális dimenzióját hangsúlyozó nyilatkozatot kellene az Alkotmányról szóló szerzôdéshez fûzni. A jogi kötelezô erôvel nem rendelkezô deklaráció arra szólítaná fel az Európai Unió intézményeit, hogy a közös piaci jogi szabályozása során hangsúlyosabban vegyék figyelembe a rendelkezések szociális kihatásait. 49 Szintén 2006 márciusában Cyril Svobo STO /default_hu.htm ( ) 46 Ibid. 47 Giscard d Estaing alapvetôen hibának nevezte, hogy a francia szavazók elutasították az új szerzôdést. Lásd: Giscard: France s rejection of Constitution was a mistake ( [ ]) 48 Merkel und Chirac wollen EU-Verfassung retten, Der Spiegel 10/2006 ( [ ]) 49 Mark Beunderman: Berlin and Paris in talks on EU constitution revival, EU Observer ( [ ])

17 AZ EURÓPAI PARLAMENT AZ ALKOTMÁNYSZERZÔDÉS JÖVÔJÉRÔL 15 da cseh külügyminiszter is jelezte, hogy meglátása szerint egy rövid nyilatkozatot kellene az Alkotmányszerzôdéshez csatolni, amelyben tömören és közérthetôen meg kellene fogalmazni, hogy mik az Európai Unió alapvetô célkitûzései olyan, az uniós polgárokat közvetlenül érintô területeken, mint a kereskedelem, a biztonság- és a fejlesztési politika. 50 A politikus úgy nyilatkozott, hogy az Alkotmányról szóló szerzôdést érdemes lenne megmenteni, mivel az a lehetô legjobb kompromisszumnak tekinthetô, amiben a tagállamok meg tudtak állapodni Záró gondolatok Habár az Európai Parlament állásfoglalása nem rendelkezik jogi kötelezô erôvel, tekintettel azonban a Parlament intézményi jelentôségére, illetve arra, hogy az Unió polgárainak érdekeit képviseli, a nyilatkozat politikai súlya vitathatatlan. Az a tény, hogy az EP képviselôi támogatják a konzultációt a nemzeti parlamentekkel az Alkotmányszerzôdés, illetve az európai integráció jövôjérôl, feltétlenül pozitív lépésnek tekinthetô. Az egyes nemzeti parlamentek így egyrészt közvetíthetik a párbeszédben a tagállami állampolgárok érdekeit, másrészt jó rálátással rendelkeznek majd az Európa jövôjét formáló koncepciókra, amiket megfelelôen kommunikálhatnak választóik felé. Ugyanakkor a tagállami parlamentek valószínûleg igen nehezen tudnak majd közös álláspontra helyezkedni, már csak abból kifolyólag is, hogy a ratifikációs folyamatban máshol tartanak. Az Európai Parlament mindenesetre állásfoglalásával is igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy kellôen széles körû és minél több érdekelt fél bevonásával zajló párbeszéd és vita folyjon az európai integráció jövôjérôl. 50 Lucia Kubosova: Czech foreign minister backs EU constitution revival, EUobserver ( [ ]) 51 Ibid.

18 16 EURÓPAI TÜKÖR 2006/7 8 JÚLIUS AUGUSZTUS ORTUTAY L. GYULA Bolivár kardja járja be Latin-Amerikát Az Európai Unió félti beruházásait a magyar diplomácia pragmatikus A diplomaták a megmondhatói noha az átlagember is el tudja képzelni, hogy mekkora szervezômunkát igényel két kontinensrôl hatvan ország vezetôit összehozni egy csúcstalálkozóra. Nem az elôkészítésen múlt, hogy az Európai Unió, illetve Latin-Amerika és a karibi térség állam- és kormányfôinek májusban, Bécsben tartott, immár negyedik tanácskozása mégsem hozta meg azt az eredményt, amelyet korábban reméltek tôle. (Lásd Szentgyörgyi N. József Túl az Óperencián Guadalajara: távol Európától és a kohéziótól címû írását, amely folyóiratunk decemberi számában jelent meg.) Igaz, kudarcról sem lehet beszélni: nem történt látványos összeveszés. Sôt, a kiadott több mint húsz oldalas bécsi nyilatkozat megismételte a szándékot a majd egymilliárd embernek otthont adó két nagy régió közti kapcsolat további erôsítésére. Egyedüli újdonságként elhatározták, hogy Európa a közép-amerikai államokkal is tárgyalásokat kezd társulási szerzôdésrôl és szabadkereskedelmi megállapodásról. Ilyen egyeztetések, alkudozások már évek óta folynak az EU és Dél-Amerika két másik regionális blokkja, a Mercosur és az Andok-menti államok (CAN) között, ám ezekben most nem sikerült továbblépni. Az 1999-ben, Rio de Janeiróban tartott elsô ilyen bilaterális csúcson ünnepélyesen deklarált stratégiai partnerség valójában csak papíron létezik. Latin-Amerika balra tart Az elmúlt hónapokban számos hírmagyarázó tette fel a kérdést, hogy forradalomnak minôsíthetô-e, ami általában Latin-Amerikában, s különösen a térség néhány országában végbemegy. A politikai térkép színeváltozása jól jelzi, hogy szemben a kilencvenes évekkel egyre több állam élén áll baloldali kormányzat. Argentínában a peronizmus baloldali áramlatát képviselô Néstor Kirchner az elnök. Chilében a szocialista párti Michelle Bachelet. Uruguayban a szintén szocialista Tabare Vasquez. Bolívia történetében elsô ízben, a múlt év végén egy ôslakos indiánt választottak államfôvé, Evo Morales személyében. Peruban a június 4-ei második elnökválasztási forduló mindkét jelöltje Ollanta Humala és Alan García baloldalinak volt tekinthetô, a voksolás végül a szociáldemokrata Alan García gyôzelmét hozta. Brazíliában Ignacio Lula da Silva egykori szakszervezeti vezetô és munkáspárti politikus tölti be az államfôi tisztet 2002 óta. Venezuelában Hugo Chávez nyolcadik éve, Kubában pedig Fidel Castro immár 48 éve áll az ország élén. Az idei elnökválasztási év Nicaraguában és akár Mexi-

19 BOLIVÁR KARDJA JÁRJA BE LATIN-AMERIKÁT 17 kóban is hozhat még baloldali fordulatot. Bizonyos leegyszerûsítéssel megállapítható, hogy ez a balra tarts válasz a kilencvenes évek neoliberális gazdasági politikájának következményeire: Latin-Amerika, talán az egy Chile kivételével, jóval lassabban fejlôdött, mint a világgazdaság. Növekedtek a társadalmi különbségek: egy szûk tradicionális elit jólétével szemben a lakosság nagy része az ENSZ-statisztika szerint a térség átlagában 42 százalék a szegénységi szint (napi 2 dollár) alatt él. A revolúció vagy evolúció kérdésfelvetésre már lényeges különbségek mutatkoznak a térség baloldali kormányzatai között. A pragmatikus, megfontolt vezetésû csoportban szokták említeni Chilét, Brazíliát, Uruguayt és Argentínát is, amennyiben a baloldali elnökök nem kérdôjelezik meg a piacgazdaságot, a magántôke szerepét, avagy a külföldi befektetéseket. Velük szemben jóval radikálisabb vonalat képvisel, Fidel Castro mellett, a venezuelai Hugo Chávez és az idén Bolíviában beiktatott Evo Morales. Chávezt és Moralest a nemzetközi sajtóban elôszeretettel populistának és nacionalistának bélyegzik. A populista jelzôt idônként Néstor Kirchner argentin elnökre is ráaggatják. A nacionalizmus végül is idôrôl idôre felbukkanó áramlat Latin- Amerikában, miként éppen Argentínában volt igen erôs (külföldi tulajdonok államosításával) Juan Domingo Peron elnöksége idején, a második világháború végén. Hasonló ideológiai áramlatot képviselt a perui APRA is, amelynek kései vezetôje a nyolcvanas években Latin-Amerika Felipe Gonzalezeként (a spanyol szocialisták volt vezetôje, kormányfô) emlegetett Alan García volt. Más kérdés, hogy aztán elnöksége ( ) korrupcióba és pénzügyi válságba vitte Perut. Most, sajátos módon, mégis újra gyôzni tudott, a perui középosztály is ôt támogatta, mert úgy ítélték meg, hogy nagyobb veszélyt jelent a Chávez típusú, ugyancsak volt puccsista katonatiszt, Ollanta Humala etnikai (indián) alapú nacionalizmusa. Az etnikai indíttatású populizmusnak elsôsorban az Andok-menti országokban van szociális alapja, Bolíviában, Peruban és Ecuadorban, ahol magas az indián ôslakosok aránya, ám szerepük mind a politikai, mind a gazdasági életben eddig minimális volt. A forradalom minôsítés azokban az esetekben lehet létjogosult s ebben találkozik Evo Morales Bolíviája Hugo Chávez Venezuelájával, amikor a változások a hagyományos politikai és gazdasági elit hatalmát feszegetik, konkrétan a bolíviai indiánok vagy a venezuelai szegények érdekeire hivatkozva. A latin-amerikai nacionalizmusok mindig is USA-ellenes indíttatásúak is voltak, túl az egyes országok történelmi vetélkedésein, területszerzô háborúin. George W. Bush elsô elnöki mandátumának beiktatásakor azt ígérte, hogy a déli szomszédságra kíván összpontosítani, s ebben a szellemben elsô külföldi útja Mexikóba vezetett. Aztán jött 2001 szeptembere, a terrorizmus elleni nemzetközi fellépés meghirdetése, majd az Irak elleni háború, Afganisztán terhe mellett. Washingtonban egyszerûen elfeledkeztek a déli szomszédokról. Tulajdonképpen egy éve folyik némi tûzoltás, ám azóta Dél- Amerika térképe, kisebb hézagokkal, vörösre vagy rózsaszínre váltott. Washington Kuba mellett Hugo Chávez Venezueláját tartja fô veszélygócnak. A nemzetközi média segítségével diktátornak állítják be, aki a demokráciát lábbal tiporja, az ellenzéket ellehetetleníti, a gerillák támogatásával beavatkozik más országok (Kolumbia) belügyeibe, és szabotálja a kábítószer elleni fellépést. A washingtoni bírálatoknak nyilvánvalóan akadnak jogos elemei, ám nem érdektelen felidézni, hogy az alkotmányo-

20 18 EURÓPAI TÜKÖR 2006/7 8 JÚLIUS AUGUSZTUS san megválasztott Chávez elnök ellen 2002-ben az ellenzék fegyveres puccsot szervezett, 48 órára megfosztották hatalmától. Majd miután a katonaság és a nép jelentôs része kiállt mellette, 63 napig tartó általános sztrájkkal próbálták az üzleti, vállalkozói körök destabilizálni a gazdaságot, az olajipart. Hugo Chávez ennek ellenére 2004-ben hajlandó volt hosszas taktikázás után elébe menni az ellenzék kihívásának, s referendumon biztosította elnöki mandátumának folytatását. Aztán, még mindig az alkotmányosság keretei között, földcsuszamlásszerû gyôzelmet aratott a törvényhozási választásokon, amelyen az ellenzék gyengeségét beismerve visszavonta jelöltjeit. A caracasi törvényhozás most valóban, lényegében száz százalékig Chávez-párti, ám ebben nem az elnöki diktatúra, hanem az ellenzék a ludas. Idéznék Ken Livingstone-nak, London polgármesterének idén május 15-én, Hugo Chávez venezuelai elnök látogatása alkalmából írt köszöntôjébôl: Nem csoda, hogy Chávez és támogatói az elmúlt nyolc évben már tíz választást is megnyertek. Miközben ezek a gyôzelmek a helyi ellenzék által uralt média kampányával szemben születtek... Ha a Venezuelában lejátszódó társadalmi átalakulások kerülnek szóba, egyértelmû, hogy az igazság és a jog melyik oldalon áll. Ezért nemcsak a szociális haladás, hanem a demokrácia hivôi számára is világos a világon, hogy kit kell támogatniuk. Venezuela olajbevételeibôl ebben a több mint 25 millió lakosú országban most elôször épült ki az átfogó egészségügyi szolgáltatás. 17 millió ember most jutott életében elsô ízben ingyenes orvosi ellátáshoz. Az írástudatlanságot felszámolták. 15 millióan jutnak élelmiszerekhez, gyógyszerekhez és más alapvetô termékekhez elérhetô áron, az államilag támogatott üzlethálózat révén. Negyedmillió szemmûtétet hajtottak végre (kubai orvosok segédletével) állami támogatással, hogy megmentsék az embereket a vakságtól... Ezek rendkívüli eredmények. Bolivári alternatíva Washington fô problémája alighanem az, hogy Venezuela óriási olajbevételeibôl Chávez elnök egy USA nélküli, s persze így USA-ellenes latin-amerikai összefogást szorgalmaz. Venezuela a világ ötödik legfontosabb olajexportálója, egyebek között az Egyesült Államok olajimportjának százalékát adja. Amikor Hugo Chávez 1999-ben az elnöki székbe került, az olaj világpiaci ára hordónként 15 dollár volt, mostanság dollár közötti. Hét éve 18 milliárd dollár volt a bevétele az olajból, idén 85 milliárd dollárt várnak. A nyereségbôl a becslések szerint havi majd egymilliárdot fordítanak a szegények helyzetének javítására, lakások, iskolák, kórházak építésére, az ingyenes egészségügyi ellátásra, az utóbbi években létrehozott immár több ezer szövetkezet támogatására. Chávez még a 2001-es alkotmánymódosításban nemzeti tulajdonnak minôsítette a természeti kincseket, s ezen az alapon aztán több lépésben rákényszerítette a nagy külföldi olajcégeket új, magasabb adótartalmú szerzôdések aláírására. Egyúttal elfogadtatták, hogy az állami PDVSA többségi tulajdonával alakuljanak vegyesvállalatok, ezt a caracasi törvényhozás idén márciusban hirdette ki. A nagy cégek, mint a ChevronTexaco, a Royal Dutch Shell, a British Petroleum, a spanyol Repsol, alávetették magukat az új játékszabályoknak. Két vállalat, a francia

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és

Részletesebben

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra

Részletesebben

A8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához

A8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához 8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400

Részletesebben

PUBLIC. 8974/16 pu/pn/kb 1 DG C LIMITE HU. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 26. (OR. en) 8974/16 LIMITE PV/CONS 23 RELEX 402

PUBLIC. 8974/16 pu/pn/kb 1 DG C LIMITE HU. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 26. (OR. en) 8974/16 LIMITE PV/CONS 23 RELEX 402 Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. május 26. (OR. en) 8974/16 LIMITE PUBLIC PV/CONS 23 RELEX 402 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV 1 Tárgy: Az Európai Unió Tanácsának 2016. május 13-án Brüsszelben tartott

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 20. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 20. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. június 20. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 10329/17 CODEC 1059 CULT 88 AELE 54 EEE 31 PE 46 TÁJÉKOZTATÓ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU

5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5125/15 LIMITE EMPL 4 SOC 6 ECOFIN 15 EDUC 5 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Gazdasági és Monetáris Bizottság JELENTÉSTERVEZET

Gazdasági és Monetáris Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Gazdasági és Monetáris Bizottság 18.7.2012 2012/2150(INI) JELENTÉSTERVEZET a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről: a 2012. évi prioritások végrehajtása

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018.

Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Követelmények, értékelés Kollokvium, 5 fokozatú jegy, írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban Megajánlott osztályzat (3-5) feltételei: - Óralátogatás - Zh-k megfelelő

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész 2009 július 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 BELSŐ MEGÁLLAPODÁS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI KÖZÖTT AZ AKCS-EK PARTNERSÉGI

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB

Részletesebben

11917/1/12 REV 1ADD 1 lj/lj/kk 1 DQPG

11917/1/12 REV 1ADD 1 lj/lj/kk 1 DQPG AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. október 4. (11.10) (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2010/0197 (COD) 11917/1/12 REV 1 ADD 1 WTO 244 FDI 20 CODEC 1777 PARLNAT 324 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.15. COM(2018) 475 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról Európai Fejlesztési Alap (EFA): a kötelezettségvállalások,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.23. COM(2015) 523 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2015., 2016., 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi

Részletesebben

L 165 I Hivatalos Lapja

L 165 I Hivatalos Lapja Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.10.25. COM(2017) 622 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre és

Részletesebben

Az EU közjogi alapjai Gombos Katalin

Az EU közjogi alapjai Gombos Katalin Az EU közjogi alapjai 2017. 03. 13. Gombos Katalin 2017. 03. 13. 1 Csatlakozás Csatlakozások: Északi kibővülés Déli kibővülés Volt EFTA-államok Keleti kibővülés Horvátország Gombos Katalin 2017. 03. 13.

Részletesebben

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag

Részletesebben

NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL

NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Jogi Bizottság 2.7.2014 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: a brit alsóháznak indokolással ellátott véleménye a be nem jelentett munkavégzés

Részletesebben

JÖVŐJÉVEL FOGLALKOZÓ KONVENT

JÖVŐJÉVEL FOGLALKOZÓ KONVENT A NIZZAI SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPA JÖVŐJÉVEL FOGLALKOZÓ KONVENT Az úgynevezett amszterdami maradékok kérdését a Nizzai Szerződés volt hivatott megoldani. Ez a szerződés azonban csak részben készítette fel

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 20.6.2013 B7-****/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-****/2103. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 295 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk HU HU 1. ELŐSZÓ A 11. Európai Fejlesztési Alap

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.14. COM(2016) 652 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2016., 2017., 2018., 2019. és 2020. évi kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.5. COM(2014) 338 final 2014/0172 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az OTIF felülvizsgálati bizottságának 25. ülésén a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezménynek (COTIF)

Részletesebben

Megvitatandó napirendi pontok (II.)

Megvitatandó napirendi pontok (II.) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. július 1. (OR. en) 10824/19 OJ CRP2 25 IDEIGLENES NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel 2019. július 3. és 4. (10.00, 9.00)

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.8. COM(2014) 619 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK. 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága. A részvételi feltételekhez fűződő kérdések

1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK. 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága. A részvételi feltételekhez fűződő kérdések 1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága A részvételi feltételekhez fűződő kérdések 1. Megerősítem, hogy vállalkozásom ipari vagy kereskedelmi jellegű

Részletesebben

Uton_az_egyseges_europa_fele

Uton_az_egyseges_europa_fele 2018. 10.04 https://www.mozaweb.hu/lecke-fol-foldrajz_10- Uton_az_egyseges_europa_fele-102604 három pilléres szerkezet Európai Közösségek Kül- és biztonságpolitika Bel- és igazságügyi együttműködések intézményi

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA

***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 2006/0008(COD) 26.1.2009 ***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

SN 1316/14 tk/anp/kb 1 DG D 2A LIMITE HU

SN 1316/14 tk/anp/kb 1 DG D 2A LIMITE HU AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. január 30. (05.02) (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2013/0268 (COD) SN 1316/14 LIMITE FELJEGYZÉS Tárgy: Az Európai Parlament és a Tanács /20../EU rendelete

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 17. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0013 (NLE) 15436/15 AGRI 684 AGRIORG 101 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS RENDELETE

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.1.18. COM(2017) 17 final 2017/0011 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Schengeni Információs Rendszer területén elfogadott schengeni vívmányoknak a Horvát Köztársaságban

Részletesebben

7051/16 ac/tk/kk 1 DGB 1 A

7051/16 ac/tk/kk 1 DGB 1 A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 23. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0013 (NLE) 7051/16 AGRI 125 AGRIORG 15 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Belső piaci eredménytábla

Belső piaci eredménytábla Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak

Részletesebben

(,1E69 (3. Az Országgyűlés a módosító Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti. A módosító Jegyz őkönyv hiteles magyar nyelv ű tartalmazza.

(,1E69 (3. Az Országgyűlés a módosító Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti. A módosító Jegyz őkönyv hiteles magyar nyelv ű tartalmazza. (,1E69 (3 t ;í-er. ; 2010 V 2 4. 2010. évi... törvény az Európai Unióról szóló Szerz ődéshez, az Európai Unió Működéséről szóló Szerz ődéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó Szerződéshez

Részletesebben

JOGALAP ELŐZMÉNYEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

JOGALAP ELŐZMÉNYEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉS AZ EURÓPAI TANÁCS A tagállamok állam-, illetve kormányfői által alkotott Európai Tanács adja az Európai Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányvonalait.

Részletesebben

AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS

AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS Nem tagja az Európa Tanácsnak (Belarusz) TAGÁLLAMOK SZÉKHELY ÉS IRODÁK KÖLTSÉGVETÉS Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia

Részletesebben

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai

Részletesebben

Információs társadalom Magyarországon

Információs társadalom Magyarországon Információs társadalom Magyarországon 2007-2010 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Budapest, 2006. december 4. Helyzetkép 2006. Economist Intelligence Unit: The 2006 e-readiness rankings Dimenziók:

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 345 final 2013/0190 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Lettország általi, 2014. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. CONTEXT OF

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.12. COM(2014) 359 final 2014/0181 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Moldovai Köztársaság Tanácsban az

Részletesebben

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2010. február 1. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Mutassa be az ESZAK által létrehozott intézményeket és azok feladatait! Mutassa

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! 2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/BG/RO/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/BG/RO/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AF/EEE/BG/RO/hu 1 AF/EEE/BG/RO/hu 2 Az alábbiak meghatalmazottjai: AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség, és A BELGA KIRÁLYSÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

11129/19 be/zv/ik 1 ECOMP.1

11129/19 be/zv/ik 1 ECOMP.1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. július 19. (OR. en) 11129/19 PV CONS 41 ECOFIN 702 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Gazdasági és Pénzügyek) 2019. július 9. 11129/19 be/zv/ik 1 TARTALOM

Részletesebben

T/ számú törvényjavaslat

T/ számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19768. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész 2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)

Részletesebben

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 12.5.2010 COM(2010) 239 végleges 2010/0135 (NLE) C7-0131/10 Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az euro Észtország általi, 2011. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS

Részletesebben

A8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása

A8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása 6.12.2017 A8-0380/3 Módosítás 3 Czesław Adam Siekierski a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Jelentés A8-0380/2017 Albert Deß A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén érvényben lévő

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.14. COM(2015) 430 final 2015/0193 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Palaui Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 11. (OR. fr)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 11. (OR. fr) Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. december 11. (OR. fr) 14761/15 LIMITE PUBLIC PV CONS 68 RELEX 984 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV Tárgy: Az Európai Unió Tanácsának 2015. november 27-én Brüsszelben

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 2006.7.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 A BIZOTTSÁG 1156/2006/EK RENDELETE (2006. július 28.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK. az egyes harmadik országok esetében érvényes vízummentesség viszonosságáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK. az egyes harmadik országok esetében érvényes vízummentesség viszonosságáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.1.2006 COM(2006) 3 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK az egyes harmadik országok esetében érvényes vízummentesség viszonosságáról a külső határok átlépésekor

Részletesebben

PUBLIC /15 af/kn/kk 1 DG C LIMITE HU. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, augusztus 4. (OR. en) 11087/15 LIMITE PV/CONS 41 RELEX 627

PUBLIC /15 af/kn/kk 1 DG C LIMITE HU. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, augusztus 4. (OR. en) 11087/15 LIMITE PV/CONS 41 RELEX 627 Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. augusztus 4. (OR. en) 11087/15 LIMITE PUBLIC PV/CONS 41 RELEX 627 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV Tárgy: Az Európai Unió Tanácsának 2015. július 20-án Brüsszelben

Részletesebben

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága A magyarországi közbeszerzések átláthatósága Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu miklos.ligeti@transparency.hu Közbeszerzések a számok tükrében Közbeszerzések összértéke

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6. WIPO Szerzői Jogi Szerződés (2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződésének, valamint Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló

Részletesebben

Magyarország Európa politikája

Magyarország Európa politikája Magyarország Európa politikája Dr. Molnár Balázs, európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár Merre tovább Európa? Körkép 60 évvel a Római Szerződés aláírása után c. konferencia 2017. Március

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0298(NLE)

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0298(NLE) EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Gazdasági és Monetáris Bizottság 26.10.2012 2012/0298(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET a pénzügyi tranzakciós adó létrehozása területén folytatott megerősített együttműködésre való

Részletesebben

MELLÉKLET a következő dokumentumhoz:

MELLÉKLET a következő dokumentumhoz: HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.6.3. COM(2010)264 végleges MELLÉKLET a következő dokumentumhoz: Javaslat: a Tanács határozata az Európai Unió és a Perui Köztársaság között a légi közlekedés bizonyos

Részletesebben

Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban

Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Gyõri Enikõ Az Országgyûlésben 1 a 2002. decemberi alkotmánymódosítás 2 értelmében 2003 õszén kezdõdtek meg

Részletesebben

5524/17 ADD 1 zv/kn/kk 1 GIP 1B

5524/17 ADD 1 zv/kn/kk 1 GIP 1B Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 3. (OR. en) 5524/17 ADD 1 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV Tárgy: PV/CONS 2 AGRI 29 PECHE 26 Az Európai Unió Tanácsának 2017. január 23-án Brüsszelben tartott 3514.

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika megváltoztatására irányuló javaslatok

A Közös Agrárpolitika megváltoztatására irányuló javaslatok A Közös Agrárpolitika megváltoztatására irányuló javaslatok Szentirmay Zoltán főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Agrárakadémia Merre tovább Közös Agrárpolitika? Herman Ottó Intézet Nonprofit

Részletesebben

EU ISMERETEK FO MFKGT600331

EU ISMERETEK FO MFKGT600331 EU ISMERETEK FO MFKGT600331 Földrajz alapszak TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Miskolc, 2018/19 I. félév A tantárgy adatlapja Tantárgy

Részletesebben

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről Európai Parlament 2014-2019 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 2016/0308(COD) 22.12.2016 VÉLEMÉNYTERVEZET a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Részletesebben