A delegációk mellékelten kézhez kapják az elnökség végső átfogó javaslatát a as időszakra szóló pénzügyi tervre vonatkozóan.

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, december 19. (OR. en) 15915/05 CADREFIN 268 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: az elnökség az Európai Tanács A as időszakra vonatkozó pénzügyi terv A delegációk mellékelten kézhez kapják az elnökség végső átfogó javaslatát a as időszakra szóló pénzügyi tervre vonatkozóan. A javaslat három részből áll: I. rész: kiadás II. rész: bevétel III. rész: felülvizsgálat. E három rész egymást kiegészíti és egymástól elválaszthatatlan. Ez azt jelenti, hogy továbbra is az az elv van érvényben, amely szerint mindaddig semmiről nincs megállapodás, amíg mindenről nincs megállapodás /05 ps/zv/akn 1

2 I. RÉSZ: KIADÁS 15915/05 ps/zv/akn 2

3 AZ ÚJ PÉNZÜGYI TERV ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS 1. Az új pénzügyi keretnek biztosítania kell mindazon pénzügyi eszközöket, amelyek a jövőbeni belső és külső kihívások hatékony és méltányos kezeléséhez szükségesek, beleértve a kibővített Unión belüli eltérő fejlettségi szintekből adódó kihívásokat is. Ugyanakkor valamennyi politika területén bizonyítottan tükröznie kell a tagállamok általános költségvetési konszolidációjához kapcsolódó, költségvetési fegyelemre irányuló határozott erőfeszítéseket. A Szerződésnek megfelelően elfogadott politikáknak összhangban kell állniuk a szubszidiaritás, az arányosság és a szolidaritás elvével. Egyúttal többletértéket is kell képviselniük. 2. Az új pénzügyi tervet a 2007 és 2013 közötti hét évre és a 27 tagállamból álló Európai Unióra vonatkozóan kell megállapítani, abból a feltételezésből kiindulva, hogy Bulgária és Románia 2007-ben csatlakozik az Unióhoz. A csatlakozási szerződéseikben Románia és Bulgária számára juttatott összegeket megtartják. 2a. Az Európai Tanács a as időszakra vonatkozó pénzügyi tervet átfogó tárgyalási csomagként kezelte, amely a kiadásokat, a bevételeket és a felülvizsgálati záradékot tartalmazza. 3. Az új pénzügyi terv keretében a kiadásokat öt fejezetbe kell csoportosítani, amelyeket úgy kell kialakítani, hogy tükrözzék az Unió politikai prioritásait, és biztosítsák az erőforrások hatékony elosztásához szükséges rugalmasságot. A fejezetek alfejezetekre osztása esetében az utóbbiak az önálló fejezetekkel azonos státust kapnak. 4. A fentiek figyelembevételével a 27 EU-tagállam kiadásainak felső összeghatára a as időszakban kötelezettségvállalási előirányzatokban meghatározva millió EUR, ami az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,045%-át képviseli. A kötelezettségvállalási előirányzatok bontása az alább leírtak szerint alakul. Ugyanezen adatok az I. melléklet táblázatában is megtalálhatók, amely a kifizetési előirányzatok ütemezését is tartalmazza. A számadatokat 2004-es változatlan árak felhasználásával fejezték ki. Sor fog kerülni az inflációnak megfelelő automatikus éves technikai kiigazításra /05 ps/zv/akn 3

4 5. Az Európai Tanács tudomásul veszi a június 8-án és december 1-jén elfogadott, a pénzügyi tervről szóló európai parlamenti állásfoglalást. Az intézményközi megállapodás megújítása 6. A jelenlegi pénzügyi keret és az intézményközi megállapodás (IIA) nagyrészt sikeresnek bizonyult a pénzügyi fegyelemnek, a kiadások rendezett fejlődésének és a költségvetési eljárások zavartalan működésének biztosítására irányuló célkitűzése elérésében. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrehozandó új megállapodásnak ugyanazon célkitűzések elérésére kell törekednie, és teret kell engednie a költségvetési fegyelem és a hatékony forráselosztás közötti kielégítő egyensúly megteremtéséhez szükséges mértékű rugalmasságnak. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében az intézmények a lehető legteljesebb mértékben gondoskodnak arról, hogy az 1b) alfejezet kivételével a különböző fejezetek és alfejezetek felső összeghatárain belül évente rendelkezésre álljanak a megfelelő tartaléksávok. Továbbá, ezt a megújított megállapodást kell alkalmazni a költségvetési ügyekkel kapcsolatos meglévő megállapodások és együttes nyilatkozatok aktualizálása és egyszerűsítése céljára is. 7. A mai napig folytatott intézményi párbeszédre alapozva, az Európai Tanács felkéri a Tanácsot, hogy közös álláspont alapján, illetve amennyiben elfogadható feltételek jönnek létre jusson megállapodásra az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal az e következtetések eredményét tükröző, új intézményközi megállapodás tekintetében. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács tudomásul veszi, hogy a Bizottság konkrét javaslatokat fog benyújtani a pénzügyi keret rugalmasságának javítása érdekében /05 ps/zv/akn 4

5 1A) FEJEZET A VERSENYKÉPESSÉG A NÖVEKEDÉS ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁG SZOLGÁLATÁBAN 8. Az 1a) alfejezet szintjének megfelelő finanszírozást kell biztosítania azon európai szintű kezdeményezések számára, amelyek a lisszaboni stratégia célkitűzéseihez való hozzájárulás érdekében tett tagállami intézkedések támogatására és azokkal összhangban jöttek létre. Ezek az alábbi öt általános célkitűzésben csoportosíthatók: kutatás és technológiafejlesztés, Európa összekapcsolása uniós hálózatok segítségével, oktatás és szakképzés, a versenyképesség elősegítése egy teljes mértékben integrált egységes piacon, és a szociálpolitikai menetrend. A nukleáris leszerelés finanszírozására szintén ezen alfejezet keretén belül sor, és ezen kötelezettségvállalás pénzügyi következményeit összhangba kell hozni a csatlakozási szerződésekkel. A kötelezettségvállalások szintje, mely 2006-hoz képest 7,5%-os éves reálnövekedést jelent, nem haladhatja meg a következőket: 1a) ALFEJEZET (millió EUR, 2004-es árak) Ezen kötelezettségvállalási szintek alapján, az Európai Tanács felkéri a Tanácsot, hogy szükség esetén az Európai Parlamenttel közösen kellő időben megállapodásra jusson az ezen alfejezet alá tartozó eszközök tartalmával és megfelelő finanszírozásával kapcsolatos jogalkotási eljárás révén, a tagállamok által kifejezett különböző prioritások fényében. 10. Az e fejezet keretében történő finanszírozás során különösen az EU kutatási erőfeszítései jelentős és fokozatos megerősítésének kell prioritást élvezniük, amelyek általában véve az innováció és a növekedés egyik legígéretesebb és leghatékonyabb hajtóerejének tekinthetők. Az Európai Tanács meggyőződése szerint a kutatás uniós finanszírozását olyan mértékben kell növelni, hogy a rendelkezésre álló források reálértéke 2013-ra hozzávetőleg 75%-kal magasabb legyen, mint 2006-ban. Az elsősorban a 7. keretprogramban megjelenő kutatási erőfeszítésnek a kiválóságon kell alapulnia, és kiegyensúlyozott hozzáférést kell biztosítani valamennyi tagállam számára. Néhány, a transzeurópai hálózatok keretein belül elsőbbséget élvező projektet is kellőképpen figyelembe kell venni /05 ps/zv/akn 5

6 11. Az Európai Tanács felkéri a Bizottságot, hogy az Európai Beruházási Bankkal együttműködésben vizsgálja meg a kutatás és fejlesztésnek nyújtandó támogatásuk legfeljebb 10 milliárd euróval kockázat-megosztási elemekkel rendelkező finanszírozási program révén történő megerősítésének lehetőségét, az európai kutatás és fejlesztés terén különösen a magánszektor által tett további beruházások előmozdítása érdekében. 11a. Az Unió nukleáris biztonságának további előmozdítása érdekében az Európai Tanács felkéri a költségvetési hatóságot, hogy biztosítsa az alábbi összegek atomerőmű-leszerelésre való elkülönítését a következő pénzügyi terv keretében: 375 millió EUR a szlovákiai V-1 Jaslovske Bohunice esetében, 865 millió EUR a litvániai Ignalina esetében. 12. Az Európai Tanács egyetért egy Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásával, amelynek célja, hogy kiegészítő támogatást nyújtson azon munkavállalók átképzéséhez és álláskereséséhez, akik a világkereskedelmi rend főbb strukturális változásai következtében munkanélkülivé váltak. Az alap aktiválására olyan szigorú kritériumok alapján kerül sor, amelyek a gazdasági változás mértékével, valamint annak a helyi, regionális vagy nemzeti gazdaságra gyakorolt hatásával kapcsolatosak, és amelyeknek a Bizottság javaslata alapján történő kialakítására az Európai Tanács felkéri a Tanácsot. Az alapból fedezett kiadások maximális összege 500 millió EUR lehet évente. A pénzügyi terv nem fog az alappal kapcsolatban külön pénzügyi rendelkezést tartalmazni. Ehelyett az ezen következtetésekben meghatározott költségvetési felső határhoz képest történő alulköltekezésen (kötelezettségvállalásként meghatározva) keresztül és/vagy olyan alapokból finanszíroznák, amelyekkel kapcsolatban kötelezettségvállalás-visszavonásra került sor /05 ps/zv/akn 6

7 1B) FEJEZET A KOHÉZIÓ A NÖVEKEDÉS ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁG SZOLGÁLATÁBAN 13. A kohéziós politika működése a jelenlegi pénzügyi terv ideje alatt jelentősen hozzá fog járulni a Szerződésben a különböző tagállamok és régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek csökkentésére vonatkozóan meghatározott cél teljesítéséhez. A legutóbbi és a soron következő bővítés mind regionális, mind nemzeti szinten jelentősen növelte a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket, és ezzel kiemelte annak szükségességét, hogy a következő pénzügyi terv ideje alatt fennmaradjon a gazdasági és társadalmi kohézió megvalósításának az uniós politikai célkitűzések között elfoglalt stabil központi pozíciója. 14. Ennek megfelelően biztosítani kell a strukturális és kohéziós alapokból származó segítségnyújtás megfelelő koncentrációját a legkevésbé fejlett régiókra és tagállamokra, ugyanakkor különösen azok számára, akik a legnagyobb mértékben járulnak hozzá az említett koncentráció megvalósításához, megfelelő átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani. A kohéziós politika által támogatott intézkedéseknek korlátozott számú beruházási célterületre kell összpontosulnia, amelyek három célkitűzés köré csoportosulnak: konvergencia; regionális versenyképesség és foglalkoztatottság; területi együttműködés. A növekedés és a foglalkoztatottság támogatása 15. A versenyképesség növelésére és a munkahelyteremtésre, valamint a lisszaboni menetrendben foglalt célok elérése iránti munkálkodásra vonatkozó általános uniós célkitűzések részeként az Európai Tanács egyetért azzal, hogy kiadási célkitűzéseket állapítsanak meg mind a konvergencia, mind a regionális versenyképességi és foglalkoztatottsági célkitűzés számára azon politikák támogatása érdekében, amelyek közvetlenül hozzájárulnak ezeknek a céloknak a megvalósításához. Ez a kiadási célkitűzés a teljes időszakban átlagosan 60% a konvergencia célkitűzés esetében és 75% a regionális versenyképességi és foglalkoztatottsági célkitűzés esetében. Ezek a rendelkezések különleges fejlesztési igényeik miatt nem alkalmazandók azon tagállamokra, amelyek 2004-ben vagy azt követően csatlakoztak az Unióhoz. 16. Az Európai Tanács felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be olyan javaslatokat, amelyek felsorolják az e célkitűzésekhez hozzájáruló kiadások kategóriáit, valamint hogy a sajátos nemzeti viszonyok figyelembevételének biztosítása érdekében javasoljon olyan szabályokat, amelyek biztosítják a tagállamok teljes bevonását /05 ps/zv/akn 7

8 A felhasználás javítása 17. A strukturális alapok felhasználását bizonyos reformok a fokozottan stratégiai szemléletű programozás ösztönzése, a felelősségi körök erősebb decentralizációja és az irányítási és ellenőrzési rendszerek fejlesztése révén javítani fogják. Ehhez kapcsolódóan a Kohéziós Alap munkája a különböző Alapok közötti összhang növelése érdekében a strukturális segítségnyújtás programozásának részévé fog válni. AZ ELOSZTÁS ÁLTALÁNOS SZINTJE 18. A pénzügyi tervbe felveendő kötelezettségvállalási előirányzatok megfelelő szintje a strukturális alapok és a Kohéziós Alap esetében a következő: 1b) ALFEJEZET (millió EUR, 2004-es árak) A kibővített Unióban a gazdasági és társadalmi kohézió céljának megvalósítása a as időszakra a 27 tagú EU bruttó nemzeti jövedelmének 0,37%-os pénzügyi kötelezettségvállalási szintjét teszi szükségessé. 19. Ezeknek az alapoknak 81,7%-át ( millió EUR) a konvergencia célkitűzésre kell fordítani, amiből 24,5% ( millió EUR) jut a Kohéziós Alapra, 5,0% ( millió EUR) a fokozatosan kieső régiókra és tagállamokra. A fenti alapok 15,8%-át ( millió EUR) a regionális versenyképességi és foglalkoztatottsági célkitűzésre kell fordítani, amelynek 21,3%-a ( millió EUR) a fokozatosan bekerülő régióknak jut. A területi együttműködési célkitűzésre a fenti alapok 2,4%-át (7,500 milliárd EUR) kell fordítani /05 ps/zv/akn 8

9 20. A kohéziót támogató alapokból bármely tagországba történő átcsoportosítások teljes összege nem haladhatja meg az adott tagország GDP-jének a lenti 40. pontban meghatározott százalékát, beleértve az új vidékfejlesztési és halászati eszközökhöz átcsoportosított pénzalapokat is, annak figyelembevételével, hogy a tagállamok a rendelkezésre álló forrásokat csak adott határon belül képesek hatékonyan felhasználni. A CÉLKITŰZÉSEK ÉS JOGOSULTSÁGOK MEGHATÁROZÁSA A konvergencia célkitűzés meghatározása 21. A konvergencia célkitűzés a legkevésbé fejlett régiók és tagállamok konvergenciájának felgyorsítására irányul. 22. E célkitűzés keretében azok a jelenlegi NUTS 1 -II. szintű régiók jogosultak finanszírozásra, amelyek egy főre jutó GDP-je vásárlóerő-paritáson mérve és a Közösség es időszakra vonatkozó számadatai alapján számítva kevesebb, mint a 25 tagú EU átlagának 75%-a. 23. A Kohéziós Alapból azok a tagállamok jogosultak pénzügyi támogatásra, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme vásárlóerő-paritáson mérve és a Közösség as időszakra vonatkozó számadatai alapján számítva kevesebb, mint a 25 tagú EU átlagának 90%-a, és amelyek a Szerződés 104. cikkében említett gazdasági konvergenciakritériumok teljesítésére vonatkozó programmal rendelkeznek. A regionális versenyképesség és foglalkoztatottság célkitűzés meghatározása 24. A célkitűzés a régiók versenyképességének és gazdasági vonzerejének, valamint foglalkoztatottságának az erősítésére irányul. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) hozzájárulásait a tagállamok határozzák meg, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően. 1 Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája (NUTS) 15915/05 ps/zv/akn 9

10 25. A támogatásra a Közösség teljes területe jogosult, azon régiók kivételével, amelyek a konvergencia célkitűzés keretében jogosultak a strukturális alapokból történő finanszírozásra, illetve amelyekre a 40. pontban foglalt korlátok figyelembevételével átmeneti rendelkezések vonatkoznak. Az európai területi együttműködési célkitűzés meghatározása 26. Ez a célkitűzés a határon átnyúló, a transznacionális szintű illetve a régiók közötti területi együttműködés erősítésére, valamint az együttműködési hálózatok megfelelő területi szinteken történő kialakítására és az e szinteken való tapasztalatcsere elősegítésére irányul. 27. A belső szárazföldi határok mentén valamennyi NUTS-III. szintű régió, a külső szárazföldi határok mentén bizonyos NUTS-III. szintű régiók és a tengeri határok mentén valamennyi NUTS-III. szintű régió, amelyeket általános szabályként legfeljebb 150 km választ el egymástól, jogosultak a határon átnyúló együttműködési támogatásra, figyelembe véve olyan lehetséges kiigazításokat, amelyek szükségesek az együttműködési fellépés koherenciájának és folytonosságának biztosításához. 28. A támogatásra jogosult transznacionális régiók jegyzékét a Bizottság a tagállamokkal folytatott intenzív konzultációt követően készíti el. 29. Az együttműködési hálózatok, a régiók közötti együttműködés és a tapasztalatcsere finanszírozására a Közösség teljes területe jogosult. AZ ELOSZTÁS MÓDJA Az elosztás módja a konvergencia-régiók tekintetében 30. Az egyes tagállamok számára kiosztott összegek szintjét objektív módszerrel kell megállapítani, és az alábbiak szerint kell kiszámítani: Minden tagállam támogatása a támogatásra jogosult régiói számára kiosztott források összegével egyenlő, ahol a régiók támogatását azok viszonylagos regionális és nemzeti jóléte, valamint munkanélküliségi rátája alapján kell kiszámítani, az alábbi lépéseknek megfelelően: 15915/05 ps/zv/akn 10

11 i. az érintett régió népességét az adott régió egy főre jutó GDP-je (PPS 1 ) és a 25 tagú EU egy főre jutó átlag GDP-je (PPS) közötti különbséggel megszorozva meg kell határozni egy abszolút összeget (euróban); ii. az adott régió pénzügyi keretének meghatározása érdekében a fenti abszolút összeghez egy százalékos szorzót kell rendelni; ezt a százaléklábat úgy kell meghatározni, hogy tükrözze annak a tagállamnak a 25 tagú EU átlagához viszonyított jólétét, amelyben a jogosult régió elhelyezkedik, pl.: 4,25% azon tagállamok régiói esetében, amelyek egy főre jutó nemzeti jövedelmének szintje a közösségi átlag 82%-a alatt helyezkedik el 3,36% azon tagállamok régiói esetében, amelyek egy főre jutó nemzeti jövedelmének szintje a közösségi átlag 82%-a és 99%-a között helyezkedik el 2,67% azon tagállamok régiói esetében, amelyek egy főre jutó nemzeti jövedelmének szintje a közösségi átlag 99%-ánál magasabb iii. a ii. lépésben kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy 700 EUR/fő értékű prémiumösszeget, olyan számú munkanélkülire alkalmazva, amilyen mértékben az adott régió munkanélküli lakosainak száma meghaladja azt a számot, ahány fő az összes uniós konvergencia-régió átlagának az adott régióra történő alkalmazása esetén az adott régióban munkanélküli lenne. 31. Az e paraméterek alkalmazásával kapott támogatási szint magában foglalja a 2. fejezethez átcsoportosítandó részt is (vö: 63. pont). 1 Vásárlóerő-paritási standard 15915/05 ps/zv/akn 11

12 Az elosztás módja a Kohéziós Alap tekintetében 32. A teljes pénzügyi keret elméleti összegét úgy kell kiszámítani, hogy a támogatás 44,7 EUR összegű egy főre jutó átlagos mértékét megszorozzuk a támogatásra jogosult népesség számával. A teljes elméleti pénzügyi keretből az egyes támogatásra jogosult tagállamok a priori részesedése a népességük, területük és nemzeti jólétük alapján, az alábbi lépések alkalmazásával meghatározott százalékos arány szerint alakul: 1) ki kell számítani az adott tagállam népességének és területének az összes jogosult tagállam össznépességéhez és összterületéhez viszonyított aránya számtani átlagát; mindazonáltal, amennyiben egy tagállamnak a teljes népességből való részesedése ötszörösen vagy ennél nagyon mértékben meghaladja az összterületből való részesedését, rendkívül magas népsűrűséget mutatva, akkor kizárólag a teljes népességből való részesedését kell figyelembe venni ennél a lépésnél; 2) az így kapott százalékos adatokat ki kell igazítani egy együtthatóval, amely azon százalékos arány egyharmadának felel meg, amely arányban az adott tagállam egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (PPS) meghaladja az összes jogosult tagállam bruttó nemzeti jövedelmének egy főre jutó átlagát (ahol az átlag 100%-nak felel meg), vagy amennyivel az annál kevesebb. 33. Annak érdekében, hogy tükröződjenek az új tagállamok jelentős szükségletei közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra tekintetében, esetükben a Kohéziós Alap aránya a teljes pénzügyi támogatáson belül (strukturális alapok plusz Kohéziós Alap) átlagosan egyharmad lesz az időszak során. Ami a többi tagállamot illeti, pénzügyi keretük összegét közvetlenül a 32. pontban ismertetett elosztási módszerrel kell levezetni. 34. A tagállamok Kohéziós Alapra való jogosultságát 2010-ben a 25 tagú EU-ra vonatkozó adatok alapján felülvizsgálják /05 ps/zv/akn 12

13 Az elosztás módja a regionális versenyképesség és foglalkoztatottság célkitűzés tekintetében 35. Az egyes érintett tagállamok részesedése támogatásra jogosult régióik részesedésének összegével egyenlő, amelyet az alábbi kritériumok szerint, a megadott súlyok alkalmazásával kell meghatározni: össznépesség (súly: 0,5), munkanélküliek száma a csoportátlagnál magasabb munkanélküliségi rátával rendelkező NUTS-III. szintű régiókban (súly: 0,2), a 70%-os foglalkoztatottsági ráta eléréséhez szükséges állások száma (súly: 0,15), és az alacsony végzettségű foglalkoztatottak száma (súly: 0,10), alacsony népsűrűség (súly: 0,05). A részesedéseket ezután a régió viszonylagos jólétével összhangban ki kell igazítani (a teljes részesedést minden régió esetében +5%/-5%-kal kell növelni vagy csökkenteni aszerint, hogy egy főre jutó GDP-je a csoport egy főre jutó átlagos GDP-jénél alacsonyabb vagy magasabb). Az egyes tagállamok részesedése azonban nem lehet kevesebb, mint a 2. és 3. célkitűzés szerinti kombinált támogatásból való 2006-os részesedése. Az elosztás módja a területi együttműködés célkitűzés tekintetében 36. A források megoszlása a kedvezményezett tagállamok között (beleértve az ERFA hozzájárulását az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz, valamint az Előcsatlakozási Eszköz határokon átnyúló alkotóeleméhez) a következőképpen történik: a határokon átnyúló alkotóelem esetében a NUTS-III. szintű szárazföldi és tengeri határmenti területek régiói népességének az összes jogosult régió teljes népességéhez viszonyított aránya alapján. A 4. fejezetből biztosított hozzájárulásokat ezzel párhuzamosan kell elosztani; a transznacionális alkotóelem esetében az adott tagállam népességének az összes érintett tagállam teljes népességéhez viszonyított aránya alapján. A határon átnyúló, a transznacionális és a régiók közötti együttműködéshez kapcsolódó alkotóelemek aránya 77%, 19%, illetve 4% /05 ps/zv/akn 13

14 ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 37. A méltányosság érdekében, valamint, hogy a konvergenciafolyamat lezárulhasson, átmeneti rendelkezések megállapítására kerül sor. 38. Az alábbi régió- és tagállam-kategóriák érintettek: a) azok a régiók, amelyek a konvergencia célkitűzés státusára jogosultak lettek volna, ha a jogosultság küszöbértéke a 15 tagú EU átlagos GDP-jének 75%-a maradt volna, de jogosultságukat elveszítik, mivel egy főre jutó nominál-gdp-szintjük meghaladja a most már 25 tagú EU új (alacsonyabb) átlagának 75%-át (ez az ún. statisztikai hatás). Ezek a régiók fokozatosan kiesnek a konvergencia célkitűzés jogosultjainak köréből; b) azok a régiók, amelyek jelenleg az 1. célkitűzés teljes jogú régiója státusra jogosultak, de az új pénzügyi tervben megszűnik a jogosultságuk, mivel a természetes növekedés révén egy főre jutó GDP-szintjük a 15 tagú EU átlagának 75%-a fölé emelkedett, ami a 25 tagú EU új átlagának több mint 82,19%-át teszi ki ( növekedési hatás). Ezek a régiók fokozatosan bekerülnek a regionális versenyképességi és foglalkoztatottsági célkitűzés jogosultjainak körébe; c) azok a tagállamok, amelyek jelenleg jogosultak a Kohéziós Alapból történő pénzügyi támogatásra, és amelyek továbbra is jogosultak lettek volna, ha a jogosultság küszöbértéke a 15 tagú EU GNI-átlagának 90%-a maradt volna, viszont elveszítik jogosultságukat, mivel egy főre jutó nominális nemzeti jövedelmük meg fogja haladni a most már 25 tagú EU új (alacsonyabb) átlagának 90%-át. Ezek a tagállamok fokozatosan kiesnek a konvergencia célkitűzés Kohéziós Alap alkotóelemére jogosultak köréből /05 ps/zv/akn 14

15 39. Az említett ki- és bekerülésekkel kapcsolatos rendelkezések szerint elosztott támogatások összegére az alábbi paramétereket kell alkalmazni: a) a fentebb, a 38. pont a) alpontjában meghatározott régiók esetében: 2007-ben a 2006-os egy főre eső egyéni támogatásuk mértékének 80%-a, amely azt követően lineárisan csökken, amíg 2013-ban el nem éri a regionális versenyképességi és foglalkoztatottsági célkitűzéshez szükséges egy főre jutó nemzeti átlagos támogatási szintet. Az így kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy 600 EUR/fő értékű prémiumösszeget, olyan számú munkanélkülire alkalmazva, amilyen mértékben az adott régió munkanélküli lakosainak száma meghaladja azt a számot, ahány fő az összes uniós konvergencia-régió átlagának az adott régióra történő alkalmazása esetén az adott régióban munkanélküli lenne. Az e paraméterek alkalmazásával kapott támogatási szint magában foglalja a 2. fejezethez átcsoportosítandó részt is (vö: 63. pont); b) a fenti 38. pont b) alpontjában meghatározott régiók esetében: 2007-ben a 2006-os egy főre eső egyéni támogatásuk mértékének 75%-a, amely azt követően lineárisan csökken, amíg 2011-ben el nem éri a regionális versenyképesség és foglalkoztatottság célkitűzéshez szükséges egy főre jutó átlagos támogatási szintet. Az így kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy 600 EUR/fő értékű prémiumösszeget, olyan számú munkanélkülire alkalmazva, amilyen mértékben az adott régió munkanélküli lakosainak száma meghaladja azt a számot, ahány fő az összes uniós konvergencia-régió átlagának az adott régióra történő alkalmazása esetén az adott régióban munkanélküli lenne; c) a 38. pont c) alpontjában meghatározott tagállamok esetében a kiosztott összeg 7 éven keresztül fokozatosan csökken, úgy hogy 2007-ben az összeg 1,2 milliárd EUR, ban 850 millió EUR, 2009-ben 500 millió EUR, 2010-ben 250 millió EUR, 2011-ben 200 millió EUR, 2012-ben 150 millió EUR és 2013-ban 100 millió EUR /05 ps/zv/akn 15

16 A KOHÉZIÓT TÁMOGATÓ ALAPOKBÓL TÖRTÉNŐ ÁTCSOPORTOSÍTÁSOK LEGMAGASABB MÉRTÉKE 40. Az azon célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében, amelyek a kohéziós támogatás legkevésbé fejlett régiókra és tagállamokra való összpontosításával, valamint az egy főre jutó átlagos támogatottság mértékében a felső határ megszabása miatt mutatkozó eltérések csökkentésével kapcsolatosak, az egyes tagállamok részére történő átcsoportosítás legfelső mértéke a következő: azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25 tagú EU átlagának 40%-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,7893%-a azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25 tagú EU átlagának 40%-a vagy annál magasabb, de 50%-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,7135%-a azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25 tagú EU átlagának 50%-a vagy annál magasabb, de 55%-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,6188%-a azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25 tagú EU átlagának 55%-a vagy annál magasabb, de 60%-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,5240%-a azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25 tagú EU átlagának 60%-a vagy annál magasabb, de 65%-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,4293%-a azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25 tagú EU átlagának 65%-a vagy annál magasabb, de 70%-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,3346%-a azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25 tagú EU átlagának 70%-a vagy annál magasabb, de 75%-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,2398%-a ezen túlmenően az átcsoportosítás legmagasabb mértéke a GDP 0,09 százalékpontjával csökken az egy főre jutó as GNI-nek (PPS) a 25 tagú EU átlagához viszonyított arányában történő minden 5 százalékpontnyi növekedésével. Románia és Bulgária esetében ez nem érinti a fenti 2. pontot. A lengyel zloty értékének a referenciaidőszak alatti tükrözése érdekében a fenti felső értékhatár Lengyelországra való alkalmazásának eredményét egy 1,04 értékű együtthatóval kell megszorozni a felülvizsgálatig tartó, 42. pontban említett időszak ( ) tekintetében /05 ps/zv/akn 16

17 41. A GDP-nek a Bizottság által történő kiszámításának alapjául a 2005 áprilisában közzétett statisztikák fognak szolgálni áprilisában a Bizottság által, a as időszakra prognosztizált GDP-vel kapcsolatos egyedi nemzeti növekedési rátákat valamennyi tagállam esetében külön kell alkalmazni. 42. Amennyiben 2010-ben megállapítják, hogy bármely tagállamnak a es időszakra vonatkozó összesített GDP-je ±5%-nál nagyobb mértékben eltér a 41. pont szerint becsült összesített GDP-től beleértve az árfolyamváltozás következtében történt eltéréseket is, akkor az erre az időszakra az adott tagállamnak a 40. pont értelmében juttatott összegeket ennek megfelelően kell kiigazítani. E kiigazítások nettó hatása akár pozitív, akár negatív összességében nem haladhatja meg a 3 milliárd eurót. Amennyiben a nettó hatás pozitív, a kiegészítő források összessége semmiképpen sem haladhatja meg az 1B kategóriának a közötti időszak tekintetében a 18. pontban meghatározott felső határát. A végleges kiigazításokat egyenlő arányban kell elosztani a as időszak folyamán. TOVÁBBI RENDELKEZÉSEK 43. A fent ismertetett módszerek, meghatározások és szabályok képezik a tagállamok Kohéziós Alapból nyújtandó támogatásának közös alapját. Szükségszerűen általános jellegük és minden vonatkozó tényező beépítésének megvalósíthatatlansága azonban nem teszi lehetővé több olyan objektív helyzet megválaszolását, amely ennek megfelelően különleges kezelésre szorul számos ok miatt: a legfrissebb statisztikai adatok felülvizsgálata figyelembe vételének a szükségessége, bizonyos gépiesen alkalmazott kritériumok aránytalan hatása egyes régiókra vagy országokra, valamint kivételes földrajzi és demográfiai körülmények. Ezen különböző elemeknek a tisztességesség és egyensúly érdekében történő teljes figyelembevétele céljából a következő további rendelkezések alkalmazandók a kohéziós kiadások elosztásának végrehajtása során. 44. Amennyiben egy adott tagállamban a 38. pont a) alpontjában meghatározott fokozatosan kieső régiók a 2006-ban az 1. célkitűzés keretében támogatásra teljes mértékben jogosult régiók teljes népességének legalább egyharmadát képviselik, a kapott segítségnyújtás aránya 2007-ben a 2006-os egy főre eső egyéni támogatásuk mértékének 80%-a, 2008-ban 75%-a, 2009-ben 70%-a, 2010-ben 65%-a, 2011-ben 60%-a, 2012-ben 55%-a és 2013-ban 50%-a /05 ps/zv/akn 17

18 45. A pont szerinti átmeneti rendelkezések tekintetében, azon régiók esetében, amelyek a közötti időszakban nem voltak jogosultak az 1. célkitűzés státusára, vagy ben váltak jogosulttá, a 2007-es kiindulópont az 1999-es berlini elosztási módszer alapján kiszámított, 2006-os egy főre eső elméleti támogatásuk 90%-a, a régió egy főre eső GDPszintjének a 15 tagú EU átlagának 75%-ának való megfeleltetésével. 46. A 40. ponttól eltérve, a lengyel Lubelskie, Podkarpackie, Warmínsko Mazurskie, Podlaskie és Świętokrzyskie NUTS-II. szintű régiók, melyek egy főre eső GDP szintje (PPS) az öt legalacsonyabb a 25 tagú EU-ban, ERFA támogatásban jogosultsági szintjük feletti mértékben részesülnek. E kiegészítő támogatás összege a közötti időszakban lakosonként 107 EUR. A Lengyelország számára juttatott összegek bármely, 42. pont szerinti felfelé való kiigazítására e kiegészítő támogatás beszámítása nélkül kerül sor. 46a. A 40. ponttól függetlenül Közép-Magyarország NUTS-II szintű régió számára a as időszak során 140 millió EUR értékű további keretet kell elkülöníteni. E régió tekintetében ugyanazon szabályozási rendelkezéseket kell alkalmazni, mint amelyek a 38. pont a) alpontjában említett régiókra vonatkoznának. 46b. A 40. ponttól függetlenül Prága NUTS-II. szintű régió számára a as időszakra 200 millió EUR összegű további keretet kell elkülöníteni. 47. Elismerve, hogy az es időszakra vonatkozó felülvizsgált számadatok alapján Ciprusnak között jogosultnak kellett volna lennie az 1. célkitűzés státusára, között Ciprus részesülni fog a 38. pont b) alpontjában meghatározott régiókra alkalmazandó átmeneti szabályokból, és 2007-es kiindulási pontja a 45. ponttal összhangban kerül meghatározásra. 48. Itä-Suomi és Madeira NUTS-II. szintű régiói, a fokozatosan bekerülő régiók státuszának megtartása mellett, részesülni fognak a 39. pont a) alpontjában megállapított átmeneti pénzügyi szabályokból /05 ps/zv/akn 18

19 49. A Kanári-szigetek NUTS-II szintű régiója 100 millió EUR összegű további keretet használhat fel a as időszak során. 50. A Szerződés 299. cikkében meghatározott legkülső régiók, valamint az Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási szerződése 6. jegyzőkönyvének 2. cikkében megállapított kritériumokat teljesítő NUTS-II. szintű régiók sajátos korlátaikra tekintettel további ERFA támogatásban részesülnek. Ezen támogatás összege lakosonként 35 EUR/év, és hozzáadódik minden egyéb támogatáshoz, amelyre e régiók egyébként is jogosultak. 51. A területi együttműködési célkitűzés szerinti juttatások tekintetében, az EU-15 és az EU-12 közötti, valamint az EU-25 és az EU-2 közötti, korábbi szárazföldi határok mentén levő régiók esetében a támogatás mértéke 50%-kal magasabb lesz, mint a többi érintett régió esetében. 52. Elismerve az észak-írországi békefolyamat terén tett különleges erőfeszítéseket, a as időszakban a PEACE-program 200 millió EUR juttatásban részesül. E program végrehajtására a strukturális alapból történő beavatkozások addicionalitásának teljes mértékű tekintetbe vételével kerül sor. 53. A regionális versenyképességi és foglalkoztatási célkitűzés körébe tartozó svéd régiók számára az ERFA-ból további 150 millió EUR összegű keret kerül elkülönítésre. 53a. A 40. ponttól függetlenül a NUTS-II. szintű régiónak minősülő Észtország és Lettország számára a as időszak során egyenként 35 EUR összegű további finanszírozást kell biztosítani lakosonként. 54. A regionális versenyképességi és foglalkoztatási célkitűzés körébe tartozó, az EU korábbi külső határain elhelyezkedő osztrák régiók számára az ERFA-ból további 150 millió EUR összegű keret kerül elkülönítésre. Bajorország számára hasonló pótlólagos keretet kell elkülöníteni 75 millió EUR értékben /05 ps/zv/akn 19

20 54a. Spanyolország számára az Európai Regionális Fejlesztési Alap szabályzatának 4.1. és 5.1. cikkében foglaltaknak megfelelően a vállalkozások általi, illetve az azok javát szolgáló kutatás és fejlesztés elősegítésére további 2,0 milliárd EUR-t kell elkülöníteni az ERFA keretében. Az irányadó felosztás: 75% a konvergencia célkitűzéshez tartozó régiókra (amelynek 5%-át a fokozatosan kieső régiókra kell fordítani), és 25% a versenyképességi célkitűzéshez tartozókra (amelynek 15%-át a fokozatosan bekerülő régiók kapják). Ezeket a százalékos arányokat a későbbiekben Spanyolország kezdeményezésére a strukturális alapok általános szabályzatának elfogadása előtt bármikor módosítani lehet. 54b. Ceuta és Melilla spanyol területek számára 50 millió EUR értékű további ERFA-keretet kell elkülöníteni a as időszakra. 54c. Olaszország számára további 1,4 milliárd EUR-t kell elkülöníteni a strukturális alapok keretében, a következők szerint: 828 millió EUR a 22. pont alapján jogosult régiók számára, 111 millió EUR a 38. pont a) alpontja alapján jogosult régiók számára, 251 millió EUR a 38. pont b) alpontja alapján jogosult régiók számára, és 210 millió EUR a 25. pont alapján jogosult régiók számára. 54d. Korzika (30) és French Hainaut (70) egyedi körülményeinek elismeréseképpen, Franciaország a as időszak során további 100 millió EUR értékű elkülönítésben részesül a regionális versenyképességi és foglalkoztatottsági célkitűzés keretében. 54e. Németország keleti tartományai, amelyek a konvergencia célkitűzés keretében támogatásra jogosultak, további 225 millió EUR elkülönítésben részesülnek, amelyből 58 millió EUR-t a 38. pont a) alpontja alapján támogatásra jogosult régiók számára kell elkülöníteni. TÁRSFINANSZÍROZÁSI ARÁNYOK 55. A Strukturális és Kohéziós Alapokból történő hozzájárulások felső határai azonosak az ERFA-ra, az ESZA-ra és Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló tanácsi rendeletre vonatkozó július 16-i bizottsági javaslat 51. és 52. cikkében megállapítottakkal, azzal a kivétellel, hogy: 15915/05 ps/zv/akn 20