A delegációk mellékelten kézhez kapják az elnökség végső átfogó javaslatát a as időszakra szóló pénzügyi tervre vonatkozóan.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A delegációk mellékelten kézhez kapják az elnökség végső átfogó javaslatát a 2007 2013-as időszakra szóló pénzügyi tervre vonatkozóan."

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, december 19. (OR. en) 15915/05 CADREFIN 268 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: az elnökség az Európai Tanács A as időszakra vonatkozó pénzügyi terv A delegációk mellékelten kézhez kapják az elnökség végső átfogó javaslatát a as időszakra szóló pénzügyi tervre vonatkozóan. A javaslat három részből áll: I. rész: kiadás II. rész: bevétel III. rész: felülvizsgálat. E három rész egymást kiegészíti és egymástól elválaszthatatlan. Ez azt jelenti, hogy továbbra is az az elv van érvényben, amely szerint mindaddig semmiről nincs megállapodás, amíg mindenről nincs megállapodás /05 ps/zv/akn 1

2 I. RÉSZ: KIADÁS 15915/05 ps/zv/akn 2

3 AZ ÚJ PÉNZÜGYI TERV ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS 1. Az új pénzügyi keretnek biztosítania kell mindazon pénzügyi eszközöket, amelyek a jövőbeni belső és külső kihívások hatékony és méltányos kezeléséhez szükségesek, beleértve a kibővített Unión belüli eltérő fejlettségi szintekből adódó kihívásokat is. Ugyanakkor valamennyi politika területén bizonyítottan tükröznie kell a tagállamok általános költségvetési konszolidációjához kapcsolódó, költségvetési fegyelemre irányuló határozott erőfeszítéseket. A Szerződésnek megfelelően elfogadott politikáknak összhangban kell állniuk a szubszidiaritás, az arányosság és a szolidaritás elvével. Egyúttal többletértéket is kell képviselniük. 2. Az új pénzügyi tervet a 2007 és 2013 közötti hét évre és a 27 tagállamból álló Európai Unióra vonatkozóan kell megállapítani, abból a feltételezésből kiindulva, hogy Bulgária és Románia 2007-ben csatlakozik az Unióhoz. A csatlakozási szerződéseikben Románia és Bulgária számára juttatott összegeket megtartják. 2a. Az Európai Tanács a as időszakra vonatkozó pénzügyi tervet átfogó tárgyalási csomagként kezelte, amely a kiadásokat, a bevételeket és a felülvizsgálati záradékot tartalmazza. 3. Az új pénzügyi terv keretében a kiadásokat öt fejezetbe kell csoportosítani, amelyeket úgy kell kialakítani, hogy tükrözzék az Unió politikai prioritásait, és biztosítsák az erőforrások hatékony elosztásához szükséges rugalmasságot. A fejezetek alfejezetekre osztása esetében az utóbbiak az önálló fejezetekkel azonos státust kapnak. 4. A fentiek figyelembevételével a 27 EU-tagállam kiadásainak felső összeghatára a as időszakban kötelezettségvállalási előirányzatokban meghatározva millió EUR, ami az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,045%-át képviseli. A kötelezettségvállalási előirányzatok bontása az alább leírtak szerint alakul. Ugyanezen adatok az I. melléklet táblázatában is megtalálhatók, amely a kifizetési előirányzatok ütemezését is tartalmazza. A számadatokat 2004-es változatlan árak felhasználásával fejezték ki. Sor fog kerülni az inflációnak megfelelő automatikus éves technikai kiigazításra /05 ps/zv/akn 3

4 5. Az Európai Tanács tudomásul veszi a június 8-án és december 1-jén elfogadott, a pénzügyi tervről szóló európai parlamenti állásfoglalást. Az intézményközi megállapodás megújítása 6. A jelenlegi pénzügyi keret és az intézményközi megállapodás (IIA) nagyrészt sikeresnek bizonyult a pénzügyi fegyelemnek, a kiadások rendezett fejlődésének és a költségvetési eljárások zavartalan működésének biztosítására irányuló célkitűzése elérésében. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrehozandó új megállapodásnak ugyanazon célkitűzések elérésére kell törekednie, és teret kell engednie a költségvetési fegyelem és a hatékony forráselosztás közötti kielégítő egyensúly megteremtéséhez szükséges mértékű rugalmasságnak. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében az intézmények a lehető legteljesebb mértékben gondoskodnak arról, hogy az 1b) alfejezet kivételével a különböző fejezetek és alfejezetek felső összeghatárain belül évente rendelkezésre álljanak a megfelelő tartaléksávok. Továbbá, ezt a megújított megállapodást kell alkalmazni a költségvetési ügyekkel kapcsolatos meglévő megállapodások és együttes nyilatkozatok aktualizálása és egyszerűsítése céljára is. 7. A mai napig folytatott intézményi párbeszédre alapozva, az Európai Tanács felkéri a Tanácsot, hogy közös álláspont alapján, illetve amennyiben elfogadható feltételek jönnek létre jusson megállapodásra az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal az e következtetések eredményét tükröző, új intézményközi megállapodás tekintetében. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács tudomásul veszi, hogy a Bizottság konkrét javaslatokat fog benyújtani a pénzügyi keret rugalmasságának javítása érdekében /05 ps/zv/akn 4

5 1A) FEJEZET A VERSENYKÉPESSÉG A NÖVEKEDÉS ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁG SZOLGÁLATÁBAN 8. Az 1a) alfejezet szintjének megfelelő finanszírozást kell biztosítania azon európai szintű kezdeményezések számára, amelyek a lisszaboni stratégia célkitűzéseihez való hozzájárulás érdekében tett tagállami intézkedések támogatására és azokkal összhangban jöttek létre. Ezek az alábbi öt általános célkitűzésben csoportosíthatók: kutatás és technológiafejlesztés, Európa összekapcsolása uniós hálózatok segítségével, oktatás és szakképzés, a versenyképesség elősegítése egy teljes mértékben integrált egységes piacon, és a szociálpolitikai menetrend. A nukleáris leszerelés finanszírozására szintén ezen alfejezet keretén belül sor, és ezen kötelezettségvállalás pénzügyi következményeit összhangba kell hozni a csatlakozási szerződésekkel. A kötelezettségvállalások szintje, mely 2006-hoz képest 7,5%-os éves reálnövekedést jelent, nem haladhatja meg a következőket: 1a) ALFEJEZET (millió EUR, 2004-es árak) Ezen kötelezettségvállalási szintek alapján, az Európai Tanács felkéri a Tanácsot, hogy szükség esetén az Európai Parlamenttel közösen kellő időben megállapodásra jusson az ezen alfejezet alá tartozó eszközök tartalmával és megfelelő finanszírozásával kapcsolatos jogalkotási eljárás révén, a tagállamok által kifejezett különböző prioritások fényében. 10. Az e fejezet keretében történő finanszírozás során különösen az EU kutatási erőfeszítései jelentős és fokozatos megerősítésének kell prioritást élvezniük, amelyek általában véve az innováció és a növekedés egyik legígéretesebb és leghatékonyabb hajtóerejének tekinthetők. Az Európai Tanács meggyőződése szerint a kutatás uniós finanszírozását olyan mértékben kell növelni, hogy a rendelkezésre álló források reálértéke 2013-ra hozzávetőleg 75%-kal magasabb legyen, mint 2006-ban. Az elsősorban a 7. keretprogramban megjelenő kutatási erőfeszítésnek a kiválóságon kell alapulnia, és kiegyensúlyozott hozzáférést kell biztosítani valamennyi tagállam számára. Néhány, a transzeurópai hálózatok keretein belül elsőbbséget élvező projektet is kellőképpen figyelembe kell venni /05 ps/zv/akn 5

6 11. Az Európai Tanács felkéri a Bizottságot, hogy az Európai Beruházási Bankkal együttműködésben vizsgálja meg a kutatás és fejlesztésnek nyújtandó támogatásuk legfeljebb 10 milliárd euróval kockázat-megosztási elemekkel rendelkező finanszírozási program révén történő megerősítésének lehetőségét, az európai kutatás és fejlesztés terén különösen a magánszektor által tett további beruházások előmozdítása érdekében. 11a. Az Unió nukleáris biztonságának további előmozdítása érdekében az Európai Tanács felkéri a költségvetési hatóságot, hogy biztosítsa az alábbi összegek atomerőmű-leszerelésre való elkülönítését a következő pénzügyi terv keretében: 375 millió EUR a szlovákiai V-1 Jaslovske Bohunice esetében, 865 millió EUR a litvániai Ignalina esetében. 12. Az Európai Tanács egyetért egy Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásával, amelynek célja, hogy kiegészítő támogatást nyújtson azon munkavállalók átképzéséhez és álláskereséséhez, akik a világkereskedelmi rend főbb strukturális változásai következtében munkanélkülivé váltak. Az alap aktiválására olyan szigorú kritériumok alapján kerül sor, amelyek a gazdasági változás mértékével, valamint annak a helyi, regionális vagy nemzeti gazdaságra gyakorolt hatásával kapcsolatosak, és amelyeknek a Bizottság javaslata alapján történő kialakítására az Európai Tanács felkéri a Tanácsot. Az alapból fedezett kiadások maximális összege 500 millió EUR lehet évente. A pénzügyi terv nem fog az alappal kapcsolatban külön pénzügyi rendelkezést tartalmazni. Ehelyett az ezen következtetésekben meghatározott költségvetési felső határhoz képest történő alulköltekezésen (kötelezettségvállalásként meghatározva) keresztül és/vagy olyan alapokból finanszíroznák, amelyekkel kapcsolatban kötelezettségvállalás-visszavonásra került sor /05 ps/zv/akn 6

7 1B) FEJEZET A KOHÉZIÓ A NÖVEKEDÉS ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁG SZOLGÁLATÁBAN 13. A kohéziós politika működése a jelenlegi pénzügyi terv ideje alatt jelentősen hozzá fog járulni a Szerződésben a különböző tagállamok és régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek csökkentésére vonatkozóan meghatározott cél teljesítéséhez. A legutóbbi és a soron következő bővítés mind regionális, mind nemzeti szinten jelentősen növelte a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket, és ezzel kiemelte annak szükségességét, hogy a következő pénzügyi terv ideje alatt fennmaradjon a gazdasági és társadalmi kohézió megvalósításának az uniós politikai célkitűzések között elfoglalt stabil központi pozíciója. 14. Ennek megfelelően biztosítani kell a strukturális és kohéziós alapokból származó segítségnyújtás megfelelő koncentrációját a legkevésbé fejlett régiókra és tagállamokra, ugyanakkor különösen azok számára, akik a legnagyobb mértékben járulnak hozzá az említett koncentráció megvalósításához, megfelelő átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani. A kohéziós politika által támogatott intézkedéseknek korlátozott számú beruházási célterületre kell összpontosulnia, amelyek három célkitűzés köré csoportosulnak: konvergencia; regionális versenyképesség és foglalkoztatottság; területi együttműködés. A növekedés és a foglalkoztatottság támogatása 15. A versenyképesség növelésére és a munkahelyteremtésre, valamint a lisszaboni menetrendben foglalt célok elérése iránti munkálkodásra vonatkozó általános uniós célkitűzések részeként az Európai Tanács egyetért azzal, hogy kiadási célkitűzéseket állapítsanak meg mind a konvergencia, mind a regionális versenyképességi és foglalkoztatottsági célkitűzés számára azon politikák támogatása érdekében, amelyek közvetlenül hozzájárulnak ezeknek a céloknak a megvalósításához. Ez a kiadási célkitűzés a teljes időszakban átlagosan 60% a konvergencia célkitűzés esetében és 75% a regionális versenyképességi és foglalkoztatottsági célkitűzés esetében. Ezek a rendelkezések különleges fejlesztési igényeik miatt nem alkalmazandók azon tagállamokra, amelyek 2004-ben vagy azt követően csatlakoztak az Unióhoz. 16. Az Európai Tanács felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be olyan javaslatokat, amelyek felsorolják az e célkitűzésekhez hozzájáruló kiadások kategóriáit, valamint hogy a sajátos nemzeti viszonyok figyelembevételének biztosítása érdekében javasoljon olyan szabályokat, amelyek biztosítják a tagállamok teljes bevonását /05 ps/zv/akn 7

8 A felhasználás javítása 17. A strukturális alapok felhasználását bizonyos reformok a fokozottan stratégiai szemléletű programozás ösztönzése, a felelősségi körök erősebb decentralizációja és az irányítási és ellenőrzési rendszerek fejlesztése révén javítani fogják. Ehhez kapcsolódóan a Kohéziós Alap munkája a különböző Alapok közötti összhang növelése érdekében a strukturális segítségnyújtás programozásának részévé fog válni. AZ ELOSZTÁS ÁLTALÁNOS SZINTJE 18. A pénzügyi tervbe felveendő kötelezettségvállalási előirányzatok megfelelő szintje a strukturális alapok és a Kohéziós Alap esetében a következő: 1b) ALFEJEZET (millió EUR, 2004-es árak) A kibővített Unióban a gazdasági és társadalmi kohézió céljának megvalósítása a as időszakra a 27 tagú EU bruttó nemzeti jövedelmének 0,37%-os pénzügyi kötelezettségvállalási szintjét teszi szükségessé. 19. Ezeknek az alapoknak 81,7%-át ( millió EUR) a konvergencia célkitűzésre kell fordítani, amiből 24,5% ( millió EUR) jut a Kohéziós Alapra, 5,0% ( millió EUR) a fokozatosan kieső régiókra és tagállamokra. A fenti alapok 15,8%-át ( millió EUR) a regionális versenyképességi és foglalkoztatottsági célkitűzésre kell fordítani, amelynek 21,3%-a ( millió EUR) a fokozatosan bekerülő régióknak jut. A területi együttműködési célkitűzésre a fenti alapok 2,4%-át (7,500 milliárd EUR) kell fordítani /05 ps/zv/akn 8

9 20. A kohéziót támogató alapokból bármely tagországba történő átcsoportosítások teljes összege nem haladhatja meg az adott tagország GDP-jének a lenti 40. pontban meghatározott százalékát, beleértve az új vidékfejlesztési és halászati eszközökhöz átcsoportosított pénzalapokat is, annak figyelembevételével, hogy a tagállamok a rendelkezésre álló forrásokat csak adott határon belül képesek hatékonyan felhasználni. A CÉLKITŰZÉSEK ÉS JOGOSULTSÁGOK MEGHATÁROZÁSA A konvergencia célkitűzés meghatározása 21. A konvergencia célkitűzés a legkevésbé fejlett régiók és tagállamok konvergenciájának felgyorsítására irányul. 22. E célkitűzés keretében azok a jelenlegi NUTS 1 -II. szintű régiók jogosultak finanszírozásra, amelyek egy főre jutó GDP-je vásárlóerő-paritáson mérve és a Közösség es időszakra vonatkozó számadatai alapján számítva kevesebb, mint a 25 tagú EU átlagának 75%-a. 23. A Kohéziós Alapból azok a tagállamok jogosultak pénzügyi támogatásra, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme vásárlóerő-paritáson mérve és a Közösség as időszakra vonatkozó számadatai alapján számítva kevesebb, mint a 25 tagú EU átlagának 90%-a, és amelyek a Szerződés 104. cikkében említett gazdasági konvergenciakritériumok teljesítésére vonatkozó programmal rendelkeznek. A regionális versenyképesség és foglalkoztatottság célkitűzés meghatározása 24. A célkitűzés a régiók versenyképességének és gazdasági vonzerejének, valamint foglalkoztatottságának az erősítésére irányul. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) hozzájárulásait a tagállamok határozzák meg, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően. 1 Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája (NUTS) 15915/05 ps/zv/akn 9

10 25. A támogatásra a Közösség teljes területe jogosult, azon régiók kivételével, amelyek a konvergencia célkitűzés keretében jogosultak a strukturális alapokból történő finanszírozásra, illetve amelyekre a 40. pontban foglalt korlátok figyelembevételével átmeneti rendelkezések vonatkoznak. Az európai területi együttműködési célkitűzés meghatározása 26. Ez a célkitűzés a határon átnyúló, a transznacionális szintű illetve a régiók közötti területi együttműködés erősítésére, valamint az együttműködési hálózatok megfelelő területi szinteken történő kialakítására és az e szinteken való tapasztalatcsere elősegítésére irányul. 27. A belső szárazföldi határok mentén valamennyi NUTS-III. szintű régió, a külső szárazföldi határok mentén bizonyos NUTS-III. szintű régiók és a tengeri határok mentén valamennyi NUTS-III. szintű régió, amelyeket általános szabályként legfeljebb 150 km választ el egymástól, jogosultak a határon átnyúló együttműködési támogatásra, figyelembe véve olyan lehetséges kiigazításokat, amelyek szükségesek az együttműködési fellépés koherenciájának és folytonosságának biztosításához. 28. A támogatásra jogosult transznacionális régiók jegyzékét a Bizottság a tagállamokkal folytatott intenzív konzultációt követően készíti el. 29. Az együttműködési hálózatok, a régiók közötti együttműködés és a tapasztalatcsere finanszírozására a Közösség teljes területe jogosult. AZ ELOSZTÁS MÓDJA Az elosztás módja a konvergencia-régiók tekintetében 30. Az egyes tagállamok számára kiosztott összegek szintjét objektív módszerrel kell megállapítani, és az alábbiak szerint kell kiszámítani: Minden tagállam támogatása a támogatásra jogosult régiói számára kiosztott források összegével egyenlő, ahol a régiók támogatását azok viszonylagos regionális és nemzeti jóléte, valamint munkanélküliségi rátája alapján kell kiszámítani, az alábbi lépéseknek megfelelően: 15915/05 ps/zv/akn 10

11 i. az érintett régió népességét az adott régió egy főre jutó GDP-je (PPS 1 ) és a 25 tagú EU egy főre jutó átlag GDP-je (PPS) közötti különbséggel megszorozva meg kell határozni egy abszolút összeget (euróban); ii. az adott régió pénzügyi keretének meghatározása érdekében a fenti abszolút összeghez egy százalékos szorzót kell rendelni; ezt a százaléklábat úgy kell meghatározni, hogy tükrözze annak a tagállamnak a 25 tagú EU átlagához viszonyított jólétét, amelyben a jogosult régió elhelyezkedik, pl.: 4,25% azon tagállamok régiói esetében, amelyek egy főre jutó nemzeti jövedelmének szintje a közösségi átlag 82%-a alatt helyezkedik el 3,36% azon tagállamok régiói esetében, amelyek egy főre jutó nemzeti jövedelmének szintje a közösségi átlag 82%-a és 99%-a között helyezkedik el 2,67% azon tagállamok régiói esetében, amelyek egy főre jutó nemzeti jövedelmének szintje a közösségi átlag 99%-ánál magasabb iii. a ii. lépésben kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy 700 EUR/fő értékű prémiumösszeget, olyan számú munkanélkülire alkalmazva, amilyen mértékben az adott régió munkanélküli lakosainak száma meghaladja azt a számot, ahány fő az összes uniós konvergencia-régió átlagának az adott régióra történő alkalmazása esetén az adott régióban munkanélküli lenne. 31. Az e paraméterek alkalmazásával kapott támogatási szint magában foglalja a 2. fejezethez átcsoportosítandó részt is (vö: 63. pont). 1 Vásárlóerő-paritási standard 15915/05 ps/zv/akn 11

12 Az elosztás módja a Kohéziós Alap tekintetében 32. A teljes pénzügyi keret elméleti összegét úgy kell kiszámítani, hogy a támogatás 44,7 EUR összegű egy főre jutó átlagos mértékét megszorozzuk a támogatásra jogosult népesség számával. A teljes elméleti pénzügyi keretből az egyes támogatásra jogosult tagállamok a priori részesedése a népességük, területük és nemzeti jólétük alapján, az alábbi lépések alkalmazásával meghatározott százalékos arány szerint alakul: 1) ki kell számítani az adott tagállam népességének és területének az összes jogosult tagállam össznépességéhez és összterületéhez viszonyított aránya számtani átlagát; mindazonáltal, amennyiben egy tagállamnak a teljes népességből való részesedése ötszörösen vagy ennél nagyon mértékben meghaladja az összterületből való részesedését, rendkívül magas népsűrűséget mutatva, akkor kizárólag a teljes népességből való részesedését kell figyelembe venni ennél a lépésnél; 2) az így kapott százalékos adatokat ki kell igazítani egy együtthatóval, amely azon százalékos arány egyharmadának felel meg, amely arányban az adott tagállam egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (PPS) meghaladja az összes jogosult tagállam bruttó nemzeti jövedelmének egy főre jutó átlagát (ahol az átlag 100%-nak felel meg), vagy amennyivel az annál kevesebb. 33. Annak érdekében, hogy tükröződjenek az új tagállamok jelentős szükségletei közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra tekintetében, esetükben a Kohéziós Alap aránya a teljes pénzügyi támogatáson belül (strukturális alapok plusz Kohéziós Alap) átlagosan egyharmad lesz az időszak során. Ami a többi tagállamot illeti, pénzügyi keretük összegét közvetlenül a 32. pontban ismertetett elosztási módszerrel kell levezetni. 34. A tagállamok Kohéziós Alapra való jogosultságát 2010-ben a 25 tagú EU-ra vonatkozó adatok alapján felülvizsgálják /05 ps/zv/akn 12

13 Az elosztás módja a regionális versenyképesség és foglalkoztatottság célkitűzés tekintetében 35. Az egyes érintett tagállamok részesedése támogatásra jogosult régióik részesedésének összegével egyenlő, amelyet az alábbi kritériumok szerint, a megadott súlyok alkalmazásával kell meghatározni: össznépesség (súly: 0,5), munkanélküliek száma a csoportátlagnál magasabb munkanélküliségi rátával rendelkező NUTS-III. szintű régiókban (súly: 0,2), a 70%-os foglalkoztatottsági ráta eléréséhez szükséges állások száma (súly: 0,15), és az alacsony végzettségű foglalkoztatottak száma (súly: 0,10), alacsony népsűrűség (súly: 0,05). A részesedéseket ezután a régió viszonylagos jólétével összhangban ki kell igazítani (a teljes részesedést minden régió esetében +5%/-5%-kal kell növelni vagy csökkenteni aszerint, hogy egy főre jutó GDP-je a csoport egy főre jutó átlagos GDP-jénél alacsonyabb vagy magasabb). Az egyes tagállamok részesedése azonban nem lehet kevesebb, mint a 2. és 3. célkitűzés szerinti kombinált támogatásból való 2006-os részesedése. Az elosztás módja a területi együttműködés célkitűzés tekintetében 36. A források megoszlása a kedvezményezett tagállamok között (beleértve az ERFA hozzájárulását az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz, valamint az Előcsatlakozási Eszköz határokon átnyúló alkotóeleméhez) a következőképpen történik: a határokon átnyúló alkotóelem esetében a NUTS-III. szintű szárazföldi és tengeri határmenti területek régiói népességének az összes jogosult régió teljes népességéhez viszonyított aránya alapján. A 4. fejezetből biztosított hozzájárulásokat ezzel párhuzamosan kell elosztani; a transznacionális alkotóelem esetében az adott tagállam népességének az összes érintett tagállam teljes népességéhez viszonyított aránya alapján. A határon átnyúló, a transznacionális és a régiók közötti együttműködéshez kapcsolódó alkotóelemek aránya 77%, 19%, illetve 4% /05 ps/zv/akn 13

14 ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 37. A méltányosság érdekében, valamint, hogy a konvergenciafolyamat lezárulhasson, átmeneti rendelkezések megállapítására kerül sor. 38. Az alábbi régió- és tagállam-kategóriák érintettek: a) azok a régiók, amelyek a konvergencia célkitűzés státusára jogosultak lettek volna, ha a jogosultság küszöbértéke a 15 tagú EU átlagos GDP-jének 75%-a maradt volna, de jogosultságukat elveszítik, mivel egy főre jutó nominál-gdp-szintjük meghaladja a most már 25 tagú EU új (alacsonyabb) átlagának 75%-át (ez az ún. statisztikai hatás). Ezek a régiók fokozatosan kiesnek a konvergencia célkitűzés jogosultjainak köréből; b) azok a régiók, amelyek jelenleg az 1. célkitűzés teljes jogú régiója státusra jogosultak, de az új pénzügyi tervben megszűnik a jogosultságuk, mivel a természetes növekedés révén egy főre jutó GDP-szintjük a 15 tagú EU átlagának 75%-a fölé emelkedett, ami a 25 tagú EU új átlagának több mint 82,19%-át teszi ki ( növekedési hatás). Ezek a régiók fokozatosan bekerülnek a regionális versenyképességi és foglalkoztatottsági célkitűzés jogosultjainak körébe; c) azok a tagállamok, amelyek jelenleg jogosultak a Kohéziós Alapból történő pénzügyi támogatásra, és amelyek továbbra is jogosultak lettek volna, ha a jogosultság küszöbértéke a 15 tagú EU GNI-átlagának 90%-a maradt volna, viszont elveszítik jogosultságukat, mivel egy főre jutó nominális nemzeti jövedelmük meg fogja haladni a most már 25 tagú EU új (alacsonyabb) átlagának 90%-át. Ezek a tagállamok fokozatosan kiesnek a konvergencia célkitűzés Kohéziós Alap alkotóelemére jogosultak köréből /05 ps/zv/akn 14

15 39. Az említett ki- és bekerülésekkel kapcsolatos rendelkezések szerint elosztott támogatások összegére az alábbi paramétereket kell alkalmazni: a) a fentebb, a 38. pont a) alpontjában meghatározott régiók esetében: 2007-ben a 2006-os egy főre eső egyéni támogatásuk mértékének 80%-a, amely azt követően lineárisan csökken, amíg 2013-ban el nem éri a regionális versenyképességi és foglalkoztatottsági célkitűzéshez szükséges egy főre jutó nemzeti átlagos támogatási szintet. Az így kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy 600 EUR/fő értékű prémiumösszeget, olyan számú munkanélkülire alkalmazva, amilyen mértékben az adott régió munkanélküli lakosainak száma meghaladja azt a számot, ahány fő az összes uniós konvergencia-régió átlagának az adott régióra történő alkalmazása esetén az adott régióban munkanélküli lenne. Az e paraméterek alkalmazásával kapott támogatási szint magában foglalja a 2. fejezethez átcsoportosítandó részt is (vö: 63. pont); b) a fenti 38. pont b) alpontjában meghatározott régiók esetében: 2007-ben a 2006-os egy főre eső egyéni támogatásuk mértékének 75%-a, amely azt követően lineárisan csökken, amíg 2011-ben el nem éri a regionális versenyképesség és foglalkoztatottság célkitűzéshez szükséges egy főre jutó átlagos támogatási szintet. Az így kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy 600 EUR/fő értékű prémiumösszeget, olyan számú munkanélkülire alkalmazva, amilyen mértékben az adott régió munkanélküli lakosainak száma meghaladja azt a számot, ahány fő az összes uniós konvergencia-régió átlagának az adott régióra történő alkalmazása esetén az adott régióban munkanélküli lenne; c) a 38. pont c) alpontjában meghatározott tagállamok esetében a kiosztott összeg 7 éven keresztül fokozatosan csökken, úgy hogy 2007-ben az összeg 1,2 milliárd EUR, ban 850 millió EUR, 2009-ben 500 millió EUR, 2010-ben 250 millió EUR, 2011-ben 200 millió EUR, 2012-ben 150 millió EUR és 2013-ban 100 millió EUR /05 ps/zv/akn 15

16 A KOHÉZIÓT TÁMOGATÓ ALAPOKBÓL TÖRTÉNŐ ÁTCSOPORTOSÍTÁSOK LEGMAGASABB MÉRTÉKE 40. Az azon célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében, amelyek a kohéziós támogatás legkevésbé fejlett régiókra és tagállamokra való összpontosításával, valamint az egy főre jutó átlagos támogatottság mértékében a felső határ megszabása miatt mutatkozó eltérések csökkentésével kapcsolatosak, az egyes tagállamok részére történő átcsoportosítás legfelső mértéke a következő: azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25 tagú EU átlagának 40%-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,7893%-a azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25 tagú EU átlagának 40%-a vagy annál magasabb, de 50%-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,7135%-a azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25 tagú EU átlagának 50%-a vagy annál magasabb, de 55%-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,6188%-a azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25 tagú EU átlagának 55%-a vagy annál magasabb, de 60%-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,5240%-a azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25 tagú EU átlagának 60%-a vagy annál magasabb, de 65%-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,4293%-a azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25 tagú EU átlagának 65%-a vagy annál magasabb, de 70%-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,3346%-a azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25 tagú EU átlagának 70%-a vagy annál magasabb, de 75%-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,2398%-a ezen túlmenően az átcsoportosítás legmagasabb mértéke a GDP 0,09 százalékpontjával csökken az egy főre jutó as GNI-nek (PPS) a 25 tagú EU átlagához viszonyított arányában történő minden 5 százalékpontnyi növekedésével. Románia és Bulgária esetében ez nem érinti a fenti 2. pontot. A lengyel zloty értékének a referenciaidőszak alatti tükrözése érdekében a fenti felső értékhatár Lengyelországra való alkalmazásának eredményét egy 1,04 értékű együtthatóval kell megszorozni a felülvizsgálatig tartó, 42. pontban említett időszak ( ) tekintetében /05 ps/zv/akn 16

17 41. A GDP-nek a Bizottság által történő kiszámításának alapjául a 2005 áprilisában közzétett statisztikák fognak szolgálni áprilisában a Bizottság által, a as időszakra prognosztizált GDP-vel kapcsolatos egyedi nemzeti növekedési rátákat valamennyi tagállam esetében külön kell alkalmazni. 42. Amennyiben 2010-ben megállapítják, hogy bármely tagállamnak a es időszakra vonatkozó összesített GDP-je ±5%-nál nagyobb mértékben eltér a 41. pont szerint becsült összesített GDP-től beleértve az árfolyamváltozás következtében történt eltéréseket is, akkor az erre az időszakra az adott tagállamnak a 40. pont értelmében juttatott összegeket ennek megfelelően kell kiigazítani. E kiigazítások nettó hatása akár pozitív, akár negatív összességében nem haladhatja meg a 3 milliárd eurót. Amennyiben a nettó hatás pozitív, a kiegészítő források összessége semmiképpen sem haladhatja meg az 1B kategóriának a közötti időszak tekintetében a 18. pontban meghatározott felső határát. A végleges kiigazításokat egyenlő arányban kell elosztani a as időszak folyamán. TOVÁBBI RENDELKEZÉSEK 43. A fent ismertetett módszerek, meghatározások és szabályok képezik a tagállamok Kohéziós Alapból nyújtandó támogatásának közös alapját. Szükségszerűen általános jellegük és minden vonatkozó tényező beépítésének megvalósíthatatlansága azonban nem teszi lehetővé több olyan objektív helyzet megválaszolását, amely ennek megfelelően különleges kezelésre szorul számos ok miatt: a legfrissebb statisztikai adatok felülvizsgálata figyelembe vételének a szükségessége, bizonyos gépiesen alkalmazott kritériumok aránytalan hatása egyes régiókra vagy országokra, valamint kivételes földrajzi és demográfiai körülmények. Ezen különböző elemeknek a tisztességesség és egyensúly érdekében történő teljes figyelembevétele céljából a következő további rendelkezések alkalmazandók a kohéziós kiadások elosztásának végrehajtása során. 44. Amennyiben egy adott tagállamban a 38. pont a) alpontjában meghatározott fokozatosan kieső régiók a 2006-ban az 1. célkitűzés keretében támogatásra teljes mértékben jogosult régiók teljes népességének legalább egyharmadát képviselik, a kapott segítségnyújtás aránya 2007-ben a 2006-os egy főre eső egyéni támogatásuk mértékének 80%-a, 2008-ban 75%-a, 2009-ben 70%-a, 2010-ben 65%-a, 2011-ben 60%-a, 2012-ben 55%-a és 2013-ban 50%-a /05 ps/zv/akn 17

18 45. A pont szerinti átmeneti rendelkezések tekintetében, azon régiók esetében, amelyek a közötti időszakban nem voltak jogosultak az 1. célkitűzés státusára, vagy ben váltak jogosulttá, a 2007-es kiindulópont az 1999-es berlini elosztási módszer alapján kiszámított, 2006-os egy főre eső elméleti támogatásuk 90%-a, a régió egy főre eső GDPszintjének a 15 tagú EU átlagának 75%-ának való megfeleltetésével. 46. A 40. ponttól eltérve, a lengyel Lubelskie, Podkarpackie, Warmínsko Mazurskie, Podlaskie és Świętokrzyskie NUTS-II. szintű régiók, melyek egy főre eső GDP szintje (PPS) az öt legalacsonyabb a 25 tagú EU-ban, ERFA támogatásban jogosultsági szintjük feletti mértékben részesülnek. E kiegészítő támogatás összege a közötti időszakban lakosonként 107 EUR. A Lengyelország számára juttatott összegek bármely, 42. pont szerinti felfelé való kiigazítására e kiegészítő támogatás beszámítása nélkül kerül sor. 46a. A 40. ponttól függetlenül Közép-Magyarország NUTS-II szintű régió számára a as időszak során 140 millió EUR értékű további keretet kell elkülöníteni. E régió tekintetében ugyanazon szabályozási rendelkezéseket kell alkalmazni, mint amelyek a 38. pont a) alpontjában említett régiókra vonatkoznának. 46b. A 40. ponttól függetlenül Prága NUTS-II. szintű régió számára a as időszakra 200 millió EUR összegű további keretet kell elkülöníteni. 47. Elismerve, hogy az es időszakra vonatkozó felülvizsgált számadatok alapján Ciprusnak között jogosultnak kellett volna lennie az 1. célkitűzés státusára, között Ciprus részesülni fog a 38. pont b) alpontjában meghatározott régiókra alkalmazandó átmeneti szabályokból, és 2007-es kiindulási pontja a 45. ponttal összhangban kerül meghatározásra. 48. Itä-Suomi és Madeira NUTS-II. szintű régiói, a fokozatosan bekerülő régiók státuszának megtartása mellett, részesülni fognak a 39. pont a) alpontjában megállapított átmeneti pénzügyi szabályokból /05 ps/zv/akn 18

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 1 I. A TÁRSADALMI VIZSGÁLAT

02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 1 I. A TÁRSADALMI VIZSGÁLAT 02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 1 I. A TÁRSADALMI VIZSGÁLAT 02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 2 02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 325 Az Európai Unió Tanácsa A Tanács 1999. június 21-i

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en)

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EUCO 37/13 CO EUR 5 CO CL 3 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EURÓPAI TA ÁCS 2013. FEBRUÁR 7 8. KÖVETKEZTETÉSEK (TÖBBÉVES

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

271 der Beilagen XXV. GP - RV Art. 23i Abs. 3 zweiter Satz B-VG - 24 Beschluss Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 7 HATÁROZATOK

271 der Beilagen XXV. GP - RV Art. 23i Abs. 3 zweiter Satz B-VG - 24 Beschluss Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 7 HATÁROZATOK 271 der Beilagen XXV. GP - RV Art. 23i Abs. 3 zweiter Satz B-VG - 24 Beschluss Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 7 L 168/105 HATÁROZATOK A TANÁCS HATÁROZATA (2014. május 26.) az Európai Unió saját forrásainak

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája II.

Az Európai Unió regionális politikája II. Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) 18.7.2012. a Költségvetési Bizottság részéről

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) 18.7.2012. a Költségvetési Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Költségvetési Bizottság 18.7.2012 2011/0282(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Költségvetési Bizottság részéről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére az Európai Mezőgazdasági

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2011/0276(COD) 2.4.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY FA/TR/EU/HR/hu 1 FA/TR/EU/HR/hu 2 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE 1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

A 2014-2020-as programozási időszak

A 2014-2020-as programozási időszak A 2014-2020-as programozási időszak Horváth Viktor főosztályvezető Budapest, 2012. november 6. A 2014-2020 programozási időszak fő jellemzői I. 1. Uniós és nemzeti célok összhangja tematikus kötöttség

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Az EU kohéziós politikája 2014 2020

Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az Európai Bizottság javaslatai Kohéziós politika Áldorfai György PhD. hallgató SZIE GTK EGYRTDI - RGVI 1. Az EU kohéziós politikájának hatásai Kohéziós politika Az

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.

Részletesebben

2004.3.30. AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA

2004.3.30. AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA 03/43. kötet Az Európai Unió Hivatalos Lapja 295 32004R0583 2004.3.30. AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA L 91/1 A TANÁCS 583/2004/EK RENDELETE (2004. március 22.) a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus,

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT KÉPEZŐ SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ OKMÁNY

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT KÉPEZŐ SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ OKMÁNY 1389 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - ungarische Akte: Bedingungen, Anhänge (Normativer Teil) 1 von 413 A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal: 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 86 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti,

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

A TANÁCS 2006. július 11-i 1083/2006/EK RENDELETE

A TANÁCS 2006. július 11-i 1083/2006/EK RENDELETE A TANÁCS 2006. július 11-i 1083/2006/EK RENDELETE az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK

Részletesebben

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT 2010.5.7. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 119 A/1 V (Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT PE/123/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS IGAZGATÓ (AD 14-es besorolási fokozat) JOGI SZOLGÁLAT INTÉZMÉNYI

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben