NÉPESEDÉSI HELYZETÜNK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NÉPESEDÉSI HELYZETÜNK"

Átírás

1 AKTÍV TÁRSADALOM ALAPÍTVÁNY ACTIVE SOCIETY FOUNDATION 1094 Budapest, Liliom u. 8. Tel/Fax: NÉPESEDÉSI HELYZETÜNK Demográfiai kihívások és az azokra adható szükséges és lehetséges válaszok a 21. század első felében Tóth Pál Péter Hablicsek László Budapest, május

2 1 Tartalom KIINDULÓPONTOK...2 A MAGYAR NÉPESSÉGFEJLŐDÉS ALAKULÁSA...5 A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR NÉPESSÉGFEJLŐDÉS SAJÁTOSSÁGAI...5 A magyar népességfejlődés első szakasza...6 A magyar népességfejlődés második szakasza...6 DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK A RENDSZERVÁLTOZTATÁST KÖVETŐEN...8 A termékenység alakulása Magyarországon a rendszerváltoztatást követően...8 Gyermekvállalás a Kárpát-medencei magyarság körében...12 A halandóság alakulása Magyarországon a rendszerváltoztatás után...13 A Kárpát medencei magyarság halandósága...18 A nemzetközi vándorlás népességfejlődést módosító szerepe Magyarországon...18 A népesség korösszetételének változása: a demográfiai öregedés Magyarországon...20 A Kárpát-medencei magyarság korösszetételének alakulása...22 A KÖZELJÖVŐ VÁRHATÓ FOLYAMATAI...23 AZ ORSZÁGOS NÉPESSÉG ALAKULÁSA 2021-IG...24 A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYARSÁG ELŐREBECSLÉSE...26 A NÉPESSÉG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ÖSSZETÉTELÉNEK ALAKULÁSA 2021-IG...27 NÉPESSÉG, ISKOLAI VÉGZETTSÉG ÉS GAZDASÁGI AKTIVITÁS: ELŐREBECSLÉS 2021-IG...30 A ROMA NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI VISZONYAI...35 A BEVÁNDORLÓ EREDETŰ RÉSZNÉPESSÉG ELŐREBECSLÉSE...38 A DEMOGRÁFIAI TÉNYEK ÉS PROJEKCIÓK ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉSE...40 A HAZAI NÉPESSÉGFEJLŐDÉS ÉS A TÁRSADALMI-POLITIKAI CSELEKVÉS FELTÉTELEI, LEHETŐSÉGEI...42 NÉPESEDÉSPOLITIKA CSALÁDPOLITIKA...44 A VÁLTOZÁS LEHETŐSÉGE...47

3 2 Kiindulópontok Közismert, hogy Magyarország demográfiai helyzete kedvezőtlen. Csökken a népességszám, idősödik a korösszetétel. Mindez óhatatlanul felveti a népesség és a népességet alakító demográfiai folyamatok befolyásolásának szükségességét. A demográfiai folyamatok társadalmi befolyásolásának politikai megítélése ugyanakkor sajátos kettősséget mutat: a politikai tényezők egy része a termékenységgel, a halandósággal, a helyváltoztatással stb. összefüggő demográfiai események befolyásolásának lehetőségét, s annak szükségességét elutasítja, miközben számos területen a hatóság beavatkozását magától értetődőnek tartja, a tényezők másik része kifejezetten szükségesnek tartja a népesedési folyamatok befolyásolását, miközben óvakodik az olyan direkt beavatkozásoktól, melyek túlzottan beavatkoznak az intim szférába, a családok, közösségek életébe, meghagyva a választás lehetőségét elsősorban annak érdekében, hogy az egyének, családok, kisközösségek megvalósíthassák életcéljaikat. vannak olyan irányzatok, amelyek kényszerítő erejű rendeletekben szabályozottan tettek, vagy szeretnének kísérletet tenni a demográfiai folyamatok módosítására. E megosztottság, és egymásnak ellentmondó politikai alapállás szükségszerűen azokat a népesedési intézkedéseket (vagy azok elmaradását) is meghatározzák, amelyeket az éppen hatalmon lévők az ún. gondoskodó állam nevében elégségesnek, vagy szükségesnek tartanak megtenni. Álláspontunk tisztázása érdekében leszögezzük: a nemzeti létezés alapmeghatározottságát a népesség demográfiai adottsága, létszáma, struktúrája, egészségi állapota, műveltsége, kulturáltsága képezi. Ennek karbantartása pedig nem csupán az egyén, hanem a társadalom feladata is. Nem tartjuk tehát a magánélet megengedhetetlen sérelmének, ha a társadalom feladatának tekinti a létszámgyarapodás jövőbeli feltételeinek megteremtését, a népesség egészségi állapotának folyamatos javítását, általános és szakmai műveltségének kiszélesítését, s ha mindezekkel összhangban aktív szerepet vállal az anyanyelv, a kultúra, a nemzeti történelem, a hagyományok megőrzésében, továbbfejlesztésében, s az ezeket fenntartó intézmények fenntartásában, működtetésében. Az állami működés, így a közigazgatás és közszolgálatok körében, a népesedéssel összefüggő kérdésekben is mindenki számára biztosítani kell az informálódás teljes szabadságát, a jogokhoz, javakhoz, szolgáltatásokhoz való teljes körű hozzáférést. Leszögezzük: a népesedéssel összefüggő kérdésekben a politika és az állam semmiféle pressziót nem gyakorolhat az emberekre, még a legenyhébb formában sem fenyegetheti és zsarolhatja őket. Ezzel szemben a közszférának segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy az emberek a családalapítással kapcsolatos döntéseiket felelősségteljesen hozzák meg és segítséget kell nyújtani problémáik megoldásában és azok megelőzésében. A szolgáltató állam követelménye épp ezt az igényt jelenti: segíteni az embereket abban, hogy felelősségteljesen, kellő informáltsággal dönthessenek; kényelmes, könnyű és egyszerű hozzáférést kell biztosítani számukra ahhoz, amihez joguk van; és rugalmasan alkalmazkodni kell az állam működési keretein belül ahhoz, ami az ő életüket könnyebbé teheti. A demográfiai eseményeket jelentős leegyszerűsítéssel a makro strukturális tényezők mellett a jelen idejű társadalmi, gazdasági, politikai folyamatok, az éppen preferált

4 3 értékek, divatok, s az egyéni törekvések hálózatának bonyolult, minden elemében pontosan nem ismert szövevénye határozza meg. Ezek demográfiai folyamatokra gyakorolt hatásának részletes bemutatását nem tartjuk feladatunknak. Dolgozatunkban főként a lélekszám csökkenésének okaival és következményeivel s ezzel párhuzamosan a népesség elöregedésének általunk legfontosabbaknak tartott kérdéseivel foglalkozunk. A népességfejlődés jövőbeli alakulásával összefüggésben mindenekelőtt egyértelművé kell tenni, hogy: tudomásul vesszük, képtelenek vagyunk a kialakult helyzet megváltoztatására, s hagyjuk, hogy a magyar népesedési folyamatokat a spontán hatások alakítsák, vagy pedig kísérletet teszünk a kedvezőtlenül érintő népesedési hatások megelőzésére, korrigálására, a bennünket jellemző demográfiai folyamatok befolyásolására. Álláspontunk szerint a kedvezőtlen népesedési hatások megelőzésre, kiküszöbölése egy hosszú távú népesedéspolitikai koncepció keretében olyan, a belső és a külső ellenhatásokat eredményesen kompenzáló mechanizmust kell kialakítani, amely az egyéni demográfiai törekvéseket (mindenekelőtt a párkapcsolati és a gyermekvállalási elképzeléseket) képes az előnyös kollektív produktum irányába fordítani. Az Unió jóléti, társadalompolitikai közös erőfeszítéseit a Lisszabonban meghozott döntések nyomán, a koordináció nyílt módszerével harmonizálja. A nemzeti prioritásaikat és célkitűzéseiket közösségi szinten egyeztetett elvek alapján a tagországok saját maguk határozzák meg. A közös stratégiákhoz alkalmazkodás nem kötelezettség, mégis Magyarország igen fontos politikai érdeke, hiszen ez teremthet alapot az Unió tagországaiban eredményes, jó gyakorlatok átvételéhez. Éppen ezért a kedvezőtlen népesedési hatások kiküszöbölése, az e téren rendelkezésünkre álló lehetőségeink megismerése és a feladatok meghatározása során az európai népesedési folyamatok alakulását sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hiszen a népesség lélekszámának csökkenése és a népesség elöregedése nem csupán magyar jelenség. A hazai és az európai demográfiai folyamatok között meglévő valóságos, vagy látszólagos azonosságokat, egybe eséseket, együtt hatásokat azonban nem célszerű misztifikálni, mert ez könnyen önfelmentésre, felelősségáthárításra ösztönözhet bennünket. A demográfiai magatartás azonosságára való hivatkozás azért sem célszerű, mert egyfelől az azonosság nem is feltétlenül igaz: ma Nyugat- és Észak-Európában sokkal kedvezőbbek a demográfiai mutatók (is), mint Magyarországon. Másfelől azért sem, mert bár a hazai kedvezőtlen demográfiai folyamatok időben messze megelőztek hasonló európai folyamatokat, mégsem állíthatjuk, hogy ezen a téren mi jelentettünk mintát az európai országok számára. Az igaz, hogy a generációk reprodukcióját jelző termékenységi mutatók Magyarország esetében, a nyugat-európai országokhoz viszonyítva évtizedekkel korábban (az 1950 es évek végén!) figyelmeztettek a népességcsökkenés lehetőségére. Az előre jelzett lehetőség 1981-ben vált valósággá, mikor a halálozások száma mintegy kétezerrel már meghaladta az élveszületésekét. Európában is kialakult az alacsony gyermekszámú fejlett országok csoportja (Németország, Ausztria, Svájc, a dél-európai tömb), ám ez ott az élettartam jelentős növekedése mellett ment végbe. Sajátossága a hazai népességcsökkenéssel együtt járó öregedésnek, hogy azt a mind alacsonyabbá váló termékenység mellett a magas halandóság, azon belül az idős kor előtti (korai) halálozások nagy gyakorisága együttesen generálják. 1 1 A halandóság javításának nélkülözhetetlen eleme a népegészségügyi program megvalósítása. Külön elemzést kíván, melynek kifejtését nem tartottuk feladatunknak, hogy az elműlt évek egészségügyi intézményhálózat struktúráját megbontó intézkedései, népesedési következményeivel együtt mennyiben járultak hozzá a nagyar népesség egészségi állapotának javításához, illetve romlásához.

5 4 A hazai negatív népesedési tendenciák korrigálására számos kísérlet történt. Általános tapasztalat, hogy ezek (köztük még az 1970-es években tett bíztató kísérletek is) nemhogy csökkentették a népesedési gondokat, hanem ellenkezőleg: a zavarok még egyértelműbbé váltak. Amennyiben pedig végigtekintünk azokon a kormányzati intézkedéseken, amelyekkel az elmúlt közel száz évben a hazai népesség demográfiai folyamataira kívántak hatni, akkor megállapíthatjuk, hogy olyan népesedéspolitikai koncepció és annak alárendelt gyakorlat, amely a népesedési folyamatok legfontosabb elemeinek komplex figyelembe vételével tett volna kísérletet a népesség jövőbeli állapotának befolyásolására, egyszerűen nem volt. Az eddigi törekvések, tapasztalatok és sikertelenségek figyelembe vételével, demokratikus alapelveinkkel összhangban, olyan népesedéspolitikai célokat kell társadalmi szinten megfogalmazni, s ezeknek alárendelten olyanféle eszközrendszert kell kialakítani, és gyakorlati intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek egyrészt a népesedési folyamatok kedvezőtlen alakulását ellensúlyozzák, másrészt pedig a demográfiai fejlemények jövőbeli változását pozitívan befolyásolják. Tisztában vagyunk azzal, hogy a fentiek megvalósítása igen bonyolult feladat, eredmény pedig, a legkörültekintőbben végiggondolt és megvalósított népesedéspolitikai koncepció mellett is csak éven belül várható. A feladat nehézsége népesedésünk jelenlegi állapotából fakad, illetve abból, hogy a megvalósítandó népesedéspolitikának egyszerre, és egy időben kell elősegítenie: a születéscsökkenés megállítását, a hazai termékenység szintjének növelését, a gyermekvállalás területén kiemelt szerepet játszó családok és családi jellegű együttélési formák támogatását, az egyre növekvő számú időskorú népesség körülményeinknek megfelelő egészségügyi, kulturális, szociális ellátását, az egyre erőteljesebbé váló társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését, a leszakadt, leszakadóban lévő résznépességek felemelését, a bevándorló népesség sikeres integrációjának támogatását, a határainkon túli, mindenekelőtt a szomszédos országokban élő magyar népességgel való törődést. A megvalósítandó népesedéspolitikának a demográfiai folyamatok jelenlegi kedvezőtlen alakulását a fentiek mellett úgy kell befolyásolnia, hogy annak eredményeként hosszú távon ne csak a hazai népesedési helyzet javuljon, hanem az egész Kárpát-medencei magyarság lélekszáma is stabilizálódjon, sőt növekedjen.

6 5 A magyar népességfejlődés alakulása 2 Dolgozatunkban a magyar népességfejlődéssel foglalkozunk. Magyar népességen két népességet értünk: a magyarországi teljes népességet és a határainkon túl élő magyar etnikumú népességet. Tudatában vagyunk annak, hogy a bevándorlás és a nemzetiségi hovatartozás következtében nem minden magyarországi lakos tartja magát magyar nemzetiségűnek, és arányuk idővel növekedhet. 3 Mégsem tartjuk megengedhetőnek, hogy a Magyarországot érinő népesedéspolitikát leszűkítsük a magukat magyarnak vallók résznépességére, mégha ez a résznépesség a teljes népesség százalékát teszi is ki. Ugyanakkor az sem megengedhető, hogy ne foglalkozzunk a határainkon túl élő magyar népességgel, mert ez a magyarság, a magyar nyelven beszélők elemi érdeke, hiszen szoros összefüggés van a magyar népességfejlődés jövőbeli alakulásával. A Kárpát-medencei magyar népességfejlődés sajátosságai A Kárpát-medencei magyar népesedési folyamatokat évszázadokon át fenntartó országkeretet és az itt élő népesség összetételét az I. világháborút lezáró békeszerződés, majd következményeit tekintve annak II. világháborút követő megismétlése megszüntette. Ezzel a soknemzetiségű Magyar Királyság népesedési folyamatai lezárultak. Ettől kezdve a szomszédos országokhoz került magyarok 4 demográfiai folyamataira a homogenizáló nemzetállami politikai törekvések direkt és indirekt hatásai mellett az utódállamok egymástól is eltérő gazdasági, politikai, társadalmi törekvései, s az ezeknek alárendelt népesség-, és családpolitikái hatottak, és hatnak ma is. A Kárpát-medencei magyar népesedési folyamatokat széttagoltsága, és a közel kilencven éves szétfejlődése ellenére is csak akkor lehet megismerni, ha a jelenleg nyolc országban zajló magyar népesedési folyamatokat hatásukban együtt, egységes folyamatként vizsgáljuk. A magyarországi és a szomszédos országokban élő magyarok népesedési folyamatai ugyanis csak látszólag függetlenek egymástól, és nemcsak feltételezik egymást, hanem kölcsönhatásukban felerősítik és kiteljesítik azokat a demográfiai eseményeket, amelyek az új feltételek által meghatározott népességfejlődési korszakkal kezdődtek. E nélkül a komplex szemlélet nélkül ugyanis sem a szomszédos országokban élő magyarok népesedési folyamatait, sem a hazait, a kialakult népesedési anomáliákat, a szórványosodás folyamatát és következményeit, a népesedéspolitikai gyakorlat által létrehozott diszfunkciókat, hibás mechanizmusokat megismerni, megérteni és módosítani nem lehet. A Kárpát-medencei magyar népességfejlődés 1918 utáni folyamatainak megértése, a bekövetkezett változások hatására is generált kedvezőtlen változások diszfunkcionális 2 Lásd részletesen: Tóth Pál Péter: A nemzetközi vándorlás szerepe a kárpát-medencei magyar népességfejlődésben, Budapest 2007, Akadémiai doktori értekezés, MTA Könyvtár, kézírat. 3 Tóth Pál Péter: Magyarország új állampolgárai ( ) In: Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben [Szerk.]: Valuch Tibor - Juhász György - Völgyesi Zoltán Budapest: Osiris; 1956-os Intézet, p Az 1910-es népszámlálás adatai alapján a magyarok közül fő Romániában, fő Csehszlovákiában, fő a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban, fő pedig Ausztriában maradt. A magyarok közel 34 százaléka tehát ( fő) kívül rekedt az újrarajzolt magyar határokon ban Magyarország lakosainak száma fő volt, akik közül ,7 fő magyar nemzetiségűnek tartotta magát.

7 6 következményeinek megszüntetése, elhárítása érdekében felmerül a kérdés, hogy az ban bekövetkezett szétszakítottság, az immár közel egy évszázados népességfejlődésbeli külön utak, külön fejlődés, eltérő hatások ellenére léteznek-e még, s ha igen, akkor milyen egymást erősítő, vagy gyengítő demográfiai hatások léteznek a magyar népességfejlődésben? A magyar népességfejlődés első szakasza Nagyon vázlatosan, a teljesség kedvéért tegyünk egy utalást az I. világháború végéig tartó Kárpát-medencei magyar népességfejlődésre, melyet egymásba kapcsolódó, egymást feltételező kettős folyamat határozott meg. E folyamat egyik elemét a magyarság termékenysége által determinált s halandóságával módosított népességfejlődés, a másikat pedig az a pótlólagos népességnyereség alkotta, amelyet a magyarokkal együtt élő nem magyar népek biztosítottak annak következtében, hogy jelentős számban asszimilálódtak a magyar népességhez. A honfoglalástól tehát 1918-ig az ország, és ezen belül a magyarság lélekszámának gyarapodását a magyarokkal együtt érkező nem magyar népek, a Kárpát-medencében élő nem magyar népek, valamint az országba hívott idegenek, bevándorló néptöredékek s azok leszármazottjai révén biztosított asszimilációs (pótlólagos) népességnyereség folyamatosan kiegészítette. A Magyar Királyság keretei között ez a demográfiai törvényszerűség biztosította, hogy a magyarok létszáma természetes szaporodásukat meghaladó mértékben növekedjen. 5 A magyar népességfejlődés második szakasza Az I. világháború következményeként a magyar népességfejlődés addigi meghatározottsága megszűnt. A magyar népesség létszámának és demográfiai folyamatainak alakulása szempontjából bekövetkezett változás legfontosabb következményeit röviden a következőkben foglalhatjuk össze: A magyar népesség egyharmada kívül rekedt a magyarországi népességfejlődés keretein. Megszűnt az a mozgás (belső vándorlás), amelynek keretében az ország szélső területein élő nem magyar nemzetiségűek a központi területekre vándorolva, az ott élőkhöz asszimilálódva a magyarok számát növelték. 6 5 A pótlólagos népességnyereség egyben kiegészítő forrást jelentett a demográfiai katasztrófák okozta veszteségek pótlásában is. A magyar népességfejlődést eddig négy katasztrófa sújtotta. Az első demográfiai katasztrófa a XIII. század első harmadától az 1285-ben bekövetkezett második tatárjárás végéig tartott. A második a török hódoltság demográfiai következményeinek hatására alakult ki. A harmadikat az I. világháború következményei okozták. A magyar népességfejlődés negyedik demográfiai katasztrófáját pedig, az a népességveszteség okozta, amely a II. világháborúban való részvétel miatt érte Magyarországot. 6 A belső vándormozgalom addigi asszimilációs szerepét elveszítve döntően már csak a lakosság súlypontjainak területi átrendeződését, a modernizációs folyamatok követelményeinek kielégítését szolgálja. (A városokba áramlás, a fejlettebb területeken élők termékenységi mintájának átvétele, a válások gyakoribbá válásának gyermekvállalásra gyakorolt hatása, a házasodási szokások módosulása stb. pedig, hosszabb távon nem a népességszám növelésében, hanem csökkenésében játszik szerepet.)

8 7 Magyarország nemzetközi migrációs vonzása átalakult, s ezzel az ország külföldiekre, nem magyarokra gyakorolt migrációs vonzásából származó népességnyereség jelentőségét veszítette. 7 A belső vándorlási nyereségből származó magyar népességnyereséget 1918 után lényegében nem pótolta semmi, a bevándorló külföldiek helyét, annak népességfejlődésre gyakorolt hatásával, következményeivel együtt pedig, a szomszédos országokba rekedt magyarok Magyarországra menekülése, vándorlása vette át. A külső vándorlás keretében a magyarok Magyarországra történő áttelepedése az I. világháború befejezése óta folyamatos. Az I., és a II. világháborút követő időszak intenzív népességmozgását követően jelentősebb elmozdulást a rendszerváltoztatás (1990), illetve azt megelőző 2-3 év okozott. 8 Az elmúlt több mint két évtizedben ugyanis a szomszédos országokból áttelepült magyarok száma több mint kétszerese annak, mint amennyien a II. világháború utáni kaotikus éveket követően 1990-ig Magyarországra érkeztek. A rendszerváltoztatással tehát felgyorsult az a folyamat, melyet a magyarok anyaországba tömörülésével jellemezhetünk. A kisebbségbe került magyarok Magyarországra történő áttelepülésének magyar népességfejlődésre gyakorolt hatása közül kiemeljük: Az áttelepülők a hazánkban élő magyarok létszámát növelik, de nem járulnak hozzá a Kárpát-medencében élő magyar népesség lélekszámának növekedéséhez. 9 Vándorlási nyereségünk ugyanis, szemben az I. világháborúig betöltött szerepével már nem a Kárpát-medencei magyarság lélekszámának növekedésében, hanem csökkenésében játszik szerepet. A Magyarországra bevándorlók nemzetiség szerinti összetétele a hazai nemzeti kisebbségek összlakosságon belüli arányát, s ezzel együtt társadalmi szerepét csökkenti. A kibocsátó magyar közösségek lélekszáma, termékenysége csökken, kor szerinti összetétele az idősebbek irányába tolódik el. A helyben maradottak szórványosodása, s ezzel párhuzamosan a már szórványhelyzetben élő magyarok többségi néphez történő asszimilálódása felgyorsul. Az áttelepedéssel szűkül az a tér, amelyet még magyarok töltenek ki, laknak be. Az eltávozók helyét más nemzetiségűek töltik ki, melynek eredményeként fokozatosan funkciójukat vesztik a magyarok által működtetett intézmények, illetve az idő múltával semmissé válnak azok az értékek, amelyeket a századok során az ott élő magyarok létrehoztak. 7 Tóth Pál Péter: Nemzetközi vándorlás - magyar sajátosságok, Demográfia p A környező országokból Magyarországra beköltöző, áttelepített és menekülő magyar nemzetiségűek pontos számát nem ismerjük. A kikényszerített migráció volumenét jól érzékelteti az a tény, hogy között például csak a Romániához csatolt területről kb. 200 ezren, az ezt követő tíz évben pedig, további 130 ezren érkeztek Magyarországra. 9 Ez az oka annak, hogy Magyarország lélekszáma az alacsony termékenység és a még mindig magas halandóság ellenére mind ez ideig nem süllyedt 10 millió fő alá.

9 8 Végeredményét tekintve egyrészről megállapíthatjuk: A bekövetkezett változások következtében a Magyarország területén zajló népesedési folyamatok csak része a magyar népesedési folyamatoknak, de nem azonos azzal. A határon túli magyar közösségekhez tartozók nem csekély részének Magyarországra vándorlása, miközben elhalasztja az ország lakosságszámának 10 millió fő alá csökkenését, és ideig-óráig elodázza az elöregedésből származó gazdasági, szociális problémák megoldását, aközben felgyorsítja, s egyértelműen visszafordíthatatlanná teszi a Kárpát-medencében élő magyar népesség lélekszámának fogyását, s a kor szerint összetétel elöregedését. A fentiek következtében a magyarok anyaországba vándorlását népesedési szempontból kétes eredményt ígérő folyamatnak tartjuk. Ennek ellenére (nem csak azért, mert a vándorlást minden ember alanyi jogának tartjuk!) összességében a magyarok Magyarországra történő áttelepedését nem tekintjük negatívnak, mert az áttelepülő az asszimilálódó, vagy egy harmadik országba vándorló magyar nemzetiségűvel szemben a térségben élő magyarok lélekszámát rövidtávon nem csökkenti, hanem csak elhelyezkedésének és térkitöltésének súlypontjait módosítja. 10 Demográfiai változások a rendszerváltoztatást követően A kiindulási állapotot Magyarország esetében az évi 10 millió 375 ezer fős népesség jelenti, miközben a szomszédos országokban 2,8 millió fő magyar nemzetiségű polgár él elsején ugyanakkor Magyarország lakossága alig haladja meg a 10 millió főt (a KSH továbbszámítása szerint 10 millió 31 ezer fő), miközben a határaink mentén élő magyarok létszáma már csak 2 millió 300 ezer főre tehető. A létszámváltozások súlyos helyzetet idéznek, Magyarország lakossága 340 ezer fővel, 3,4 százalékkal csökkent, a szomszédos országok magyarsága pedig félmillió fővel, 18 százalékkal. Ezek a változások komoly utánpótlási zavarokat sugallnak a magyarság körében, melyek feltárása, orvoslása sürgős népesedéspolitikai, nemzetpolitikai feladat. Melyek a kedvezőtlen változások összetevői? A népességi változásoknak négy közvetlen tényezője van: a gyermekvállalási hajlandóság, az életkilátások, a vándormozgalom és a népesség korösszetétele. A termékenység alakulása Magyarországon a rendszerváltoztatást követően Magyarország a rendszerváltoztatáshoz fogyó népességgel érkezett, mert a népesség létszáma 1981 óta csökkent annak következtében, hogy a születések száma folyamatosan alatta maradt a halálozások számának. A rendszerváltoztatás körüli időkben jelentős reményeket fűztünk egy hatásos népesedéspolitika kialakíthatóságához, amelynek következtében a romló 10 Népességfejlődésünk szempontjából figyelembe kell venni, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű migránsai nemcsak Magyarországra, hanem ugyanúgy, mint a magyarországiak a világ számos országába vándorolnak. Számuk éppen úgy ismeretlen, mint a közülük visszavándorlóké. Szerepük a magyarság híre szempontjából felbecsülhetetlen, a Kárpát-medencei magyar, vagy szűkebb értelemben a magyarországi népességfejlődés szempontjából elhanyagolható.

10 9 halandósági viszonyok fokozatosan javuló irányt vesznek fel, miközben a családpolitikai támogatások fenntarthatóvá teszik a viszonylag magas gyermekszámot. Várakozásaikkal ellentétben a rendszerváltoztatás első öt évében a demográfiai viszonyok lényegesen romlottak: zuhanórepülésbe kezdett a gyermekszám, és mivel csökkent az élettartam is, felgyorsult a népesség természetes fogyása. A nők átlagos gyermekszámát jelző mutató az évi 1,87-es szintről 1995-re már 1,6 alá esett ben csúcsra jutott a halandóság: a férfiak születéskor várható élettartama 64 év alá csökkent, minden eddiginél gyakrabban haltak meg a középkorú férfiak és nők (1. és 2. ábra) után folytatódott, sőt erősödött a gyermekszám esése, mely 1999-re 1,3 alá került. Ez azt jelenti, hogy ha a gyermekvállalási gyakoriság nem változik, 100 nő élete során mindössze 130 gyermeknek ad életet, vagyis a szülőpárok utánpótlása mindössze százalékos! A század végére ilyen gyermekszám mellett szinte biztosan megfeleződik Magyarország lakossága! 2000-től a gyermekszám tartósan berendezkedett az 1,3 körüli szinten, egyelőre lényeges elmozdulás egyáltalán nem látszik a tendenciákban. 11 Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy az alacsony termékenység kialakulása nem magyar sajátosság. Az 1. tábla szerint a csökkent gyermekvállalási hajlandóság az egész Európai Uniót jellemzi, de az országok között igen jelentős különbségek vannak. A nyugati és az északi országok kitűnnek relatíve magas termékenységükkel, miközben kialakult az igen alacsony gyermekvállalású országok masszív csoportja Közép- és Dél- Európában. Magyarország pozíciója egészen kedvezőtlenül alakul ben a hazai gyermekvállalás még magasabb volt az országok egy jelentős részénél (Cseh Köztársaság, Spanyolország, Litvánia, Bulgária, Görögország, Olaszország, Szlovénia, Szlovákia), ugyanakkor 2007-ben mindössze három országban (Szlovákiában, Romániában és Lengyelországban) alacsonyabb a termékenység, mint hazánkban. S ez azt jelenti, hogy Magyarország már nemcsak a halandóságban kullog az utolsó helyeken Európában, hanem a termékenység területén is. Európai Uniós viszonylatban Magyarországon termékenységi krízisről kell beszélnünk. Az alacsony gyermekvállalás egy része egyéni és társadalmi időzítésre, a gyermekvállalás átalakulására vezethető vissza. Az időzítés lényege, hogy a termékenység idomul a fiatalok módosult karrierjéhez, és a társadalmak azon törekvéséhez, hogy minél hamarabb felzárkózzanak a náluk fejlettebb országokhoz, illetve fenntartsák az elért életszínvonalat. Ugyanakkor azt ma még nem lehet megmondani, vajon milyen időtávon és milyen szinten konszolidálódhat a gyermekvállalás a jelenleg alacsony gyermekszámú országokban. 11 Egy-két év nekirugaszkodása reményt keltő (2000-ben 1,32, 2006-ban 1,34 volt a mutató) volt, de a következő évek mindig visszaeséssel jelentkeztek.

11 1. táblázat 10 Az átlagos gyermekszám alakulása az Európai Unió országaiban, EU-15 2,59 2,72 2,38 1,96 1,82 1,60 1,57 1,42 1,53 1,55 1,58 EU-10 2,57 2,36 2,23 2,35 2,21 2,18 1,94 1,48 1,33 1,28 1,34 EU-mind 2,60 2,66 2,35 2,04 1,90 1,73 1,66 1,45 1,47 1,50 1,53 Ausztria 2,69 2,70 2,29 1,83 1,65 1,47 1,45 1,42 1,36 1,40 1,38 Belgium 2,56 2,62 2,25 1,74 1,68 1,51 1,62 1,55 1,61 1,72 1,72 Bulgária 2,31 2,08 2,17 2,22 2,05 1,97 1,81 1,23 1,26 1,32 1,42 Ciprus 3,51 3,03 2,54 2,01 2,46 2,38 2,42 2,03 1,64 1,42 1,38 Cseh Köztársaság 2,11 2,18 1,91 2,43 2,10 1,96 1,89 1,28 1,14 1,28 1,44 Dánia 2,57 2,61 1,95 1,92 1,55 1,45 1,67 1,80 1,78 1,80 1,84 Egyesült Királyság 2,72 2,89 2,43 1,81 1,90 1,79 1,83 1,71 1,64 1,78 1,78 Észtország 2,16 2,16 2,16 2,04 2,02 2,12 2,05 1,38 1,39 1,50 1,63 Finnország 2,72 2,47 1,82 1,68 1,63 1,65 1,78 1,81 1,73 1,80 1,83 Franciaország 2,73 2,84 2,47 1,93 1,95 1,81 1,78 1,70 1,88 1,92 1,98 Görögország 2,28 2,30 2,39 2,32 2,21 1,67 1,39 1,31 1,26 1,33 1,41 Hollandia 3,12 3,04 2,57 1,66 1,60 1,51 1,62 1,53 1,72 1,71 1,72 Írország 3,76 4,03 3,93 3,40 3,23 2,47 2,11 1,84 1,88 1,86 2,01 Lengyelország 2,98 2,52 2,20 2,27 2,28 2,33 2,04 1,62 1,35 1,24 1,31 Lettország 1,74 1,74 2,01 1,96 1,90 2,09 2,02 1,55 1,39 1,27 1,35 Litvánia 2,60 2,40 2,40 2,20 2,00 2,10 2,00 1,27 1,24 1,31 1,41 Luxemburg 2,28 2,42 1,98 1,55 1,49 1,38 1,61 1,70 1,76 1,63 1,61 Magyarország 2,02 1,82 1,98 2,35 1,91 1,85 1,87 1,57 1,32 1,31 1,32 Málta 3,62 2,47 2,02 2,27 1,99 1,96 2,05 1,83 1,67 1,37 1,37 Németország 2,37 2,50 2,03 1,48 1,56 1,37 1,45 1,25 1,38 1,34 1,37 Olaszország 2,41 2,66 2,42 2,20 1,64 1,42 1,33 1,19 1,26 1,32 1,32 Portugália 3,10 3,14 2,83 2,58 2,18 1,72 1,57 1,41 1,55 1,40 1,33 Románia 2,59 2,59 2,59 2,59 2,44 2,31 1,84 1,41 1,39 1,32 1,30 Spanyolország 2,86 2,94 2,90 2,79 2,20 1,64 1,36 1,17 1,23 1,35 1,40 Svédország 2,20 2,42 1,92 1,77 1,68 1,74 2,13 1,73 1,54 1,77 1,88 Szlovákia 3,07 2,78 2,40 2,55 2,32 2,25 2,09 1,52 1,29 1,25 1,25 Szlovénia 2,18 2,43 2,10 2,16 2,11 1,72 1,46 1,29 1,26 1,26 1,38 Forrás: Eurostat NewChronos Magyarországon van esély arra, hogy stabilizált viszonyok között egy tízéves távlatban 1,5 körüli szintre emelkedjen a termékenység. Az 1. ábrán feltüntettük az átlagos szülési kor alakulását is, jól látható az ellenmozgása az átlagos gyermekszámmal, ami az időzítés egyértelmű jele. A 2. ábra pedig egy közepes termékenységi jövőképet illusztrál két múltbeli adatsorral együtt. Kiindultunk az anya kora szerinti, évi termékenységi arányszámokból, mellétettük a évi tényleges és a évi hipotetikus arányszámokat. Látható, hogy a hipotetikus arányszámok eléréséhez, melyek a jelzett 1,5-es átlagos Uniós gyermekszámot adják, jelentős termékenységnövekedés szükséges a 30 évesek korcsoportjában, miközben a 20-as években járók esetében sem tekinthető még befejezettnek a mintaváltás.

12 11 1. ábra A termékenység zuhanórepülése a rendszerváltoztatás után (átlagos gyermekszám és átlagos szülési kor) 2,0 30 1,9 29 1,8 28 átlagos gyermekszám 1,7 1,6 1,5 Átlagos gyermekszám (TFR) Átlagos szülési kor átlagos szülési kor 1,4 24 1,3 23 1, ábra Tényleges és hipotetikus termékenységi arányszámok, 1990, 2005, megfelelő korú nőre jut élveszületés szülő nők életkora A termékenység emelkedése a fiatalok családtervei oldaláról is megalapozott. Az Életünk fordulópontjai adatfelvétel szerint a 45 éven aluli nők átlagosan várható

13 12 gyermekszáma éppen egyezik az egyszerű utánpótlási szinttel (2,05 gyermek), és ez még akkor is bíztató, ha tudjuk, hogy a gyermekvállalási tervek realizálásába sokszor csúszik hiba táblázat Termékenység és családtervek korcsoport és nemek szerint Korcsoport 100 nőre jutó gyermekszám 100 férfira jutó gyermekszám élveszületett összesen kívánt élveszületett összesen kívánt Összesen Forrás: Kamarás Ferenc: id. mű Fentiek alapján szükségszerűnek kell tekintenünk a hazai gyermekvállalás hathatós társadalmi ösztönzését. Európai helyzetünk, népesedési viszonyaink, a fiatalok családterveinek megvalósítása mind-mind azt sugallja, hogy viszonylag gyorsan fel kellene számolni a kialakult alacsony gyermekvállalási periódust. Ehhez a jelenlegi gyermekvállalási minták szerint leginkább a évesek termékenységét kellene magasabb szintre emelni, mindenekelőtt az első gyermek megszületésének ösztönzésével, és a második és további gyermekek vállalásának megkönnyítésével. Gyermekvállalás a Kárpát-medencei magyarság körében A közelmúltban elvégzett vizsgálataink szerint nemcsak a magyarországi gyermekszám alacsony, hanem a Kárpát-medencei magyarság gyermekszáma is. Sőt, a magyarság termékenysége minden országban alacsonyabb, mint az országos átlag! A 3. ábra szerint még a hazai berkekben is kevesebb gyermeke van a magyaroknak (1,31 az 1,33 mellett, ami nem csoda, lévén a nem magyar nemzetiségűek többsége roma), de ennél jóval nagyobb különbségek vannak a környező országokban. Különösen aggasztó, hogy a szomszédos országokban élő magyarság döntő részét kitevő erdélyi magyar népesség termékenysége az 1,1-et sem éri el, miközben a romániai átlag 1,4 az közötti időszakban Lásd: Kamarás Ferenc: Gyermekvállalás. In: Spéder Zsolt (szerk.): Demográfiai folyamatok és társadalmi környezet. Gyorsjelentés. KSH NKI Műhelytanulmányok. 2002/ o. 13 Hablicsek László Tóth Pál Péter Veres Valér: A Kárpát-medencei magyarság demográfiai helyzete és előreszámítása, KSH NKI Kutatási Jelentései, 2005/ 78. sz.

14 13 3. ábra Átlagos gyermekszám a Kárpát-medencei magyarság körében, (zárójelben az országos értékek) 1,17 (1,40) 1,12 (1,27) 1,28 (1,35) 1,31 (1,33) 1,05 (1,32) 0,87 (1,24) 1,35 (1,42) 1,43 (1,77) Forrás: Hablicsek László Tóth Pál Péter Veres Valér: A Kárpát-medencei magyarság demográfiai helyzete és előreszámítása, KSH NKI Kutatási Jelentései, 2005/ 78. sz. Célirányos vizsgálatok hiányában nem tudjuk biztosan, mi az oka a magyar nemzetiségű népesség alacsony termékenységének. Mindenképpen úgy véljük, hogy a kisebbségi lét önmagában alacsonyabb gyermekszámot eredményezhet, de ez persze igen erősen függ az adott országban érvényes viszonyoktól és a kisebbség egyéb jellemzőitől is. Megfordítva: úgy véljük, hogy a szomszédos országok magyar közösségeiben a termékenység emelésének esélyt ad, ha az anyaország is ösztönzi a magasabb szintű utánpótlást. A gyermekszám jelentős emelkedésének biztosítása a magyarság-politika prioritása kell legyen. A halandóság alakulása Magyarországon a rendszerváltoztatás után A rendszerváltozáshoz Magyarország halandósági krízissel érkezett. Különböző okok miatt az 1970-es évektől a mortalitás emelkedett, és ez kulminált az 1980-as évek végén, az es évek elején. Magyarország az európai halandósági listák végén szerepelt az élettartam alacsonysága tekintetében is. A halandósági viszonyok 1995 után kezdtek konszolidálódni, amikortól fokozatosan javult a gyógyszerellátás, elterjedtek az egészségmegőrző életmódok, visszaszorultak az egészségkárosító szenvedélyek. A férfiak élettartama először tartósan 66 év fölé, majd től 68 év fölé emelkedett. A nőké is elhagyta a 74 éves szintet, és ma már 77 év fölött alakul (4. ábra). 4. ábra

15 14 A születéskor várható élettartam fokozatos normalizálódása a rendszerváltoztatás után születéskor várható élettartam Férfiak Nők A halandóság megrekedése, növekedése különösen a férfiakra volt jellemző, azon belül a évesekre. A következő ábrákon az egyes életkorokhoz tartozó elhalálozási valószínűségek idősorait mutatjuk be. Jól kivehető a halandóság növekedésének időszaka, az 1990-es évek elejének krízise, majd a fokozatos normalizálódás időszaka. 5. ábra A éves férfiak elhalálozási valószínűségei, ,007 0,006 0,005 0,004 0,003 0,002 0,001 '30 '31 '32 '33 '34 '35 '36 '37 '38 '39 0,

16 15 6. ábra A éves férfiak elhalálozási valószínűségei, ,016 0,014 0,012 0,010 0,008 0,006 0,004 0,002 '40 '41 '42 '43 '44 '45 '46 '47 '48 '49 0, ábra Az éves férfiak elhalálozási valószínűségei, ,030 0,025 0,020 0,015 0,010 0,005 '50 '51 '52 '53 '54 '55 '56 '57 '58 '59 0, Forrás: Népmozgalmi statisztika és saját számítás.

17 16 3. táblázat Születéskor várható átlagos élettartamok alakulása az Európai Unióban, Férfiak Nők EU-15 67,4 68,4 70,5 72,8 75,4 76,8 72,9 74,7 77,2 79,4 81,4 82,5 EU-10 65,7 66,5 66,7 66,7 68,8 70,0 70,5 72,6 74,0 75,1 76,8 78,0 EU-mind 67,5 68,4 69,6 71,4 74,0 75,4 73,0 74,7 76,5 78,5 80,2 81,5 Ausztria 66,2 66,5 69,0 72,4 75,1 76,7 72,7 73,4 76,1 78,9 81,1 82,2 Belgium 67,7 67,8 70,0 72,7 74,6 76,7 73,5 74,2 76,8 79,4 80,8 82,4 Bulgária 67,8 69,1 68,7 68,4 68,4 69,0 71,1 73,5 73,9 74,7 75,0 76,2 Ciprus 72,3 72,3 72,3 74,1 76,1 77,0 77,0 77,0 77,0 78,6 81,0 81,7 Cseh Köztársaság 67,9 66,1 66,8 67,6 71,6 72,9 73,4 73,0 73,9 75,4 78,4 79,1 Dánia 70,4 70,7 71,2 72,0 74,3 75,6 74,4 75,9 77,3 77,7 79,0 80,2 Egyesült Királyság 67,9 68,7 70,2 72,9 75,4 76,9 73,7 75,0 76,2 78,5 80,2 81,1 Észtország 64,3 65,5 64,1 64,6 65,1 67,3 71,6 74,1 74,1 74,6 76,0 78,1 Finnország 65,5 66,5 69,2 70,9 74,1 75,5 72,5 75,0 77,6 78,9 81,0 82,3 France 66,9 68,4 70,2 72,7 75,6 76,8 73,6 75,9 78,4 80,9 82,5 83,8 Görögország 67,3 70,1 72,2 74,6 73,9 76,6 72,4 73,8 76,8 79,5 79,1 81,5 Hollandia 71,5 70,7 72,7 73,8 75,5 77,2 75,3 76,5 79,3 80,9 80,5 81,6 Írország 68,1 68,8 70,1 72,1 75,3 77,1 71,9 73,5 75,6 77,6 82,7 81,8 Lengyelország 64,9 66,6 66,9 66,7 69,7 70,8 70,6 73,3 75,4 76,3 78,0 79,4 Lettország 65,2 66,0 63,6 64,2 65,0 65,4 72,4 74,4 74,2 74,6 76,2 76,5 Litvánia 64,9 66,9 65,5 66,6 66,8 65,3 71,4 75,0 75,4 76,3 77,5 77,3 Luxemburg 66,5 67,1 69,1 72,3 74,8 76,2 72,2 73,4 75,9 78,5 81,1 82,3 Magyarország 65,9 66,3 65,5 65,2 67,6 68,7 70,1 72,1 72,7 73,7 75,6 77,2 Málta 66,5 68,4 68,5 73,7 74,3 77,7 70,5 72,6 72,7 78,1 80,2 81,4 Németország 69,6 69,6 69,6 72,0 75,0 76,2 76,1 76,1 76,1 78,4 81,0 81,8 Olaszország 67,2 69,0 70,6 73,6 76,6 77,6 72,3 74,9 77,4 80,1 82,5 83,2 Portugália 61,2 64,2 67,7 70,4 73,2 74,9 66,8 70,8 75,2 77,4 80,0 81,4 Románia 64,2 65,7 66,5 66,6 67,0 68,7 67,7 70,4 71,9 73,1 74,8 75,7 Spanyolország 67,4 69,2 72,5 73,3 75,4 77,4 72,2 74,8 78,6 80,4 80,5 83,9 Svédország 71,2 72,2 72,8 74,8 77,4 78,4 74,9 77,1 78,8 80,4 82,0 82,8 Szlovákia 68,4 66,7 66,8 66,6 69,1 70,1 72,7 72,9 74,3 75,4 77,4 77,9 Szlovénia 66,1 65,0 67,4 69,5 71,9 74,1 72,0 72,4 75,2 77,4 79,1 81,3 Forrás: Eurostat NewChronos

18 17 Az általános feltételezés szerint az ország modernizálódása, a nyugati országokhoz való közeledés kiterjed a legújabb (az ún. negyedik epidemiológiai korszakra jellemző) egészségügyi vívmányok fokozatos átvételére is, ami az elhalálozási valószínűségek csökkenéséhez, az élettartamok lényeges emelkedéséhez vezethet. Ez a hipotézis azonban nem önbeteljesítő jóslat. A folyamathoz jelenleg például az évesek állítanak erős kérdőjelet, miután az utóbbi öt évben inkább stagnálás, mint csökkenés jellemezte a korcsoport mortalitását (lásd a 7. ábrát). Nem lehetetlen feltételezés, hogy Magyarországon, legalábbis átmeneti jelleggel egy újabb halandósági krízis van kialakulóban. A lassan javuló, átmenetileg romló magarországi halandóság vízióját az európai mortalitás alakulása is a látámasztja. Egyfelől azt látjuk, hogy Magyarország itt is az európai listák végén helyezkedik el ben a férfiaknál csak Litvánia, Lettország, Észtország és Románia, a nőknél csak Románia, Bulgária, és Lettország mutatott alacsonyabb várható élettartamot a magyarországinál. Másfelől az is látható, hogy egyre növekszik a különbség az EU magja (EU-15) és az újonnan csatlakozott országok között (EU-10). A férfiak születéskor várható élettartamában 1960-ban 1,7 év volt az EU-15 előnye a közép-kelet-európai országokkal szemben re a különbség 6,1 évre, 2005-re 6,9 évre emelkedett. Ugyanezek a differenciák a nőknél: 2,4 év, 4,3 év és 4,5 év. Megállapíthatjuk, hogy 1990 és 2005 között még nem következett be áttörés a közép-kelet-euróapi országok és a fejlettebb nyugati világ között a mortalitás területén. Ellenkezőleg, a további fokozatos leszakadás vált realitássá. Ennek egyes jelei a magyarországi mortalitásban is megmutatkoznak, ahol a látványos 1997 utáni fejlődés az utóbbi években megtorpant. 8. ábra A férfiak várható élettartama 30 éves korban iskolai végzettség szerint, éves korban várható további élettartam (év) Nincs alapfokú végzettsége Alapfokú végzettségű Középfokú végzettségű Felsőfokú végzettségű Összes végzettség évek átlaga Az európai színtéren elfoglalt kedvezőtlen helyzetünk mellett aggasztó jelenség a halandósági különbségek fokozódása. A férfiak és a nők közötti 8-9 éves szakadék a jéghegy csúcsa. Nagyon markáns eltérések vannak a társadalmi rétegek között. Ezek közül

19 18 is kiemelkedik az iskolai végzettség szerinti mortalitás alakulása. A 8. ábrán a különböző iskolai végzettségű férfiak 30 éves korban várható élettartamát tüntettük fel. A diplomások és az alapfokú végzettséggel sem rendelkezők között 1990 előtt is igen jelentős különbség volt (több mint 9 év), ez azonban az ezredfordulót követően már több mint 16 évet tesz ki! A Kárpát medencei magyarság halandósága A külhoni magyarság halandóságára kevés az adat és a vizsgálat. Nemzetiségi halálozási statisztikák nincsenek, illetve amennyiben ilyen létezik (Románia és Szlovákia esetében), erős fenntartásokkal kell azokat fogadnunk. Sajátos demográfiai becslések segítségével mégis képet kaphatunk a magyarság mortalitásáról, és ez a kép hasonló a termékenységéhez. Eszerint a Kárpát-medencei magyarság halandósága a többségi népességhez viszonyítva magasabb szintű, hasonló a magyarországi mortalitáshoz, az életkilátások általában rosszabbak az országos átlagoknál, kivételt képez Kárpátalja és Magyarország. Ausztriában a legkedvezőbbek a magyarság életkilátásai, míg legkedvezőtlenebbek Ukrajnában, majd Romániában, ezt követően Magyarországon és Szlovákiában. Magyarország az országos átlagokat tekintve is rosszul áll a Kárpát-medencében. Az es évek első felében a magyarországi férfiak születéskor várható átlagos élettartama ténylegesen is a legalacsonyabbak között volt. A nőknél kirívóan alacsonynak mutatkozik a romániai becslés, ennek alapján a romániai magyar nők életkilátásai majd két évvel kevesebbek a magyarországinál. Így aztán összességében is (mindkét nemre számítva) az élettartamok nagyságában a romániai magyaroké a kétes utolsó hely, az átlag romániai magyar nem érte meg a 70 évet az 1990-es években. Mindez összevetve a termékenységnél megfigyelttel, az erdélyi magyarság sajátosan kedvezőtlen demográfiai viszonyaira hívja fel a figyelmet. A Kárpát-medencei szinten a magyar férfiak várható átlagos élettartama a férfiaknál 67,3 év, a nőknél 75,8 év ( időszak). Miután azonban az Európai Unióban, a májusi bővítés után, Magyarország mutatja majd a legalacsonyabb élettartamok egyikét, a magyarság lesz az az ország-alkotó nemzetiség, amelynek a legrövidebb az élete. Az élettartamok jelentős emelkedésének biztosítása a magyarság-politika prioritása kell legyen. A nemzetközi vándorlás népességfejlődést módosító szerepe Magyarországon A demográfiai kérdések közül az elmúlt időszakban talán a nemzetközi vándorlás került leginkább a figyelem középpontjába és ez nem véletlen. Ez volt ugyanis az a folyamat, ami a rendszerváltoztatást követően gyökeres változáson ment keresztül. A korábbi, jobbára elvándorló (illegális) tendenciákat felváltotta a bevándorlás (legális) időszaka. A statisztikák szerint a bejövők lényegesen meghaladták az eltávozottakat, az 1990-es évek vándorlási nyeresége mintegy 195 ezer főre tehető. 14 A bevándorlás a migránsok sajátosan fiatal korösszetétele következtében előnyös az országok népességfejlődése szempontjából. Fiatalítja a népességet, egyúttal egy innovatív, képzett résznépességgel gyarapítja azt. Nem véletlen, hogy a migráció 14 Az évi és a évi népszámlálás között a kimutatott népességcsökkenés 175 ezer fő volt, miközben a születések száma 370 ezer fővel kevesebb volt a halálozások számánál. A különbség 195 ezer fő nemzetközi vándorlási nyereségnek felel meg.

20 19 pozitívumai között első helyen nem a demográfiai hatása, hanem gazdasági előnyeinek hangsúlyozása áll. Magyarország sajátos helyzetben van a nemzetközi migráció területén is. Miközben a természetes népesedési folyamatok folyamatosan kedvezőtlenek, a születések száma jóval alatt marad a halálozások számának, és emiatt a bevándorlás demográfiai szükségszerűség is, a bevándorlás etnikai összetétele aggodalomra is okot ad. Túlnyomórészt ugyanis magyar nemzetiségű a bevándorolt népesség, melynek döntő többsége a szomszédos országokból érkezik. Az 1990-es évek főbb tényszámait mutatja be a következő ábra. 9. ábra Bevándorló magyar nemzetiségűek az 1990-es években A magyar kisebbségek a magyar geopolitikai célkitűzésekben, a térség nemzetközi stabilitásának megőrzésében és gazdasági progresszivitásának erősítésében is kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be. A rövid és hosszú távú politikai célok, és az erkölcsi kötelesség egyaránt azt követeli meg, hogy a kisebbségek léte biztonságos, ugyanakkor a térség népei közötti kapcsolatokat erősítő és stabilizáló hatású, mindenki által elismerten progresszív szerepkör legyen. A kisebbségi lét fenntartásához elengedhetetlen, hogy a kisebbségi csoportoknak legyen pozitív mintákat adó, őket képviselő, a kisebbség tagjainak az identitás büszke és öntudatos vállalásában példaértékű szellemi, gazdasági és politikai elitje. E cél elérése érdekében minimálisan teljesítendő követelmény a kisebbségek értelmiségét elszívó hatások gyengítése, a határon túlnyúló kapcsolatok áttelepülés nélkül elérhető feltételeinek javítása. A fentiekkel párhuzamosan javítani szükséges a kisebbségekhez tartozók oktatási, képzési esélyein, a kapcsolattartás intenzívebbé tétele révén kölcsönös előnyökre kell törekedni a határon túl élő magyarok és az anyaország között, egyéni, közösségi és

Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI

Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője Hablicsek László KSH NKI Reklám Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet 1963-ban alapították A népességkutatás bázisintézménye A kutatási

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

A HAZAI NÉPESSÉGFEJLŐDÉS ÉS NAPJAINK MIGRÁCIÓS FOLYAMATAI. Tóth Pál Péter. toth.pal.peter@ gmail.com

A HAZAI NÉPESSÉGFEJLŐDÉS ÉS NAPJAINK MIGRÁCIÓS FOLYAMATAI. Tóth Pál Péter. toth.pal.peter@ gmail.com A HAZAI NÉPESSÉGFEJLŐDÉS ÉS NAPJAINK MIGRÁCIÓS FOLYAMATAI Tóth Pál Péter toth.pal.peter@ gmail.com Elemzések és intézkedések A népesség számának csökkenésével és a vándorlás népességfejlődésben játszott

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 14.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 14. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 14. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr.

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Természetes népmozgalom

Természetes népmozgalom Természetes népmozgalom Termékenység és halandóság Termékenység fertilitás Nem minden nő ad gyermeknek életet De egy nő élete során több gyermeknek is adhat életet Halandóság mortalitás Mindenki meghal

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET 1

MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET 1 MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2011 2060 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET 1 1. Bevezetés Minden gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenység alapját az adott területen, adott országban élő népesség

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

A NÉPESSÉG SZERKEZETE ÉS JÖVŐJE

A NÉPESSÉG SZERKEZETE ÉS JÖVŐJE 12. fejezet A NÉPESSÉG SZERKEZETE ÉS JÖVŐJE Földházi Erzsébet Főbb megállapítások» Az 1980-as évek eleje óta Magyarország népessége egyre kisebb. és 2011 között 400 ezer fővel csökkent a népesség, a 2011-

Részletesebben

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása HELYZETKÉP 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet MTA, 2014. január 20. 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 A teljes első női házasságkötési

Részletesebben

Veszélyek és esélyek (túl)népesedési vagy néptelenedési problémák a világon és Magyarországon

Veszélyek és esélyek (túl)népesedési vagy néptelenedési problémák a világon és Magyarországon Veszélyek és esélyek (túl)népesedési vagy néptelenedési problémák a világon és Magyarországon Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu A demográfia szó a görög démosz (= nép, népesség) és a grafeia (=

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Születések és termékenység az Európai Unióban

Születések és termékenység az Európai Unióban 2011/38 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 38. szám 2011. június 14. A tartalomból 1 Bevezető 1 Élveszületések száma 1 Nyers élveszületési arányszám 2 Teljes termékenységi

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A magyar népességfejlődés meghatározottsága

A magyar népességfejlődés meghatározottsága Tóth Pál Péter A magyar népességfejlődés meghatározottsága (Múlt, jelen, jövő) A dolgozatban azokkal az összefüggésekkel és folyamatokkal foglalkozunk, amelyek lehetővé tették a magyarok önálló népként

Részletesebben

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Lesz e újabb. nyugdíjreform?

Lesz e újabb. nyugdíjreform? Fidesz Magyar Polgári Szövetség Országgyűlés Képviselőcsoport Gazdasági Kabinet Lesz e újabb 12 1 8 6 4 2-2 nyugdíjreform? Munkanélküliség 5,6 5,6 GDP 4,3 Infláció 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Kreiszné Hudák Emese: A demográfiai változások munkaerőpiaci hatásai Magyarországon

Kreiszné Hudák Emese: A demográfiai változások munkaerőpiaci hatásai Magyarországon Kreiszné Hudák Emese: A demográfiai változások munkaerőpiaci hatásai Magyarországon Az európai tendenciákhoz hasonlóan Magyarországon is a társadalom elöregedése jellemzi a hosszú távú demográfiai folyamatokat,

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS 2. fejezet VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS Földházi Erzsébet Főbb megállapítások» A párkapcsolatok két alapvető típusa a házasság és egyre növekvő arányban az élettársi kapcsolat. A házasságok válással, az élettársi

Részletesebben

12. A NÉPESSÉG SZERKEZETE ÉS JÖVÔJE

12. A NÉPESSÉG SZERKEZETE ÉS JÖVÔJE 12. A NÉPESSÉG SZERKEZETE ÉS JÖVÔJE Hablicsek László FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK Az 198-as évek eleje óta Magyarország lakóinak száma egyre kevesebb. 1981 és 29 között közel 7 ezer fôvel csökkent a népesség. A

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG DEMOGRÁFIAI ÉS ISKOLÁZOTTSÁGI ELŐRESZÁMÍTÁSA 2021-IG

A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG DEMOGRÁFIAI ÉS ISKOLÁZOTTSÁGI ELŐRESZÁMÍTÁSA 2021-IG AKTÍV TÁRSADALOM ALAPÍTVÁNY ACTIVE SOCIETY FOUNDATION 1094 Budapest, Liliom u. 8. Tel/Fax: 216-3039 A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG DEMOGRÁFIAI ÉS ISKOLÁZOTTSÁGI ELŐRESZÁMÍTÁSA 2021-IG Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

2015/100 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/100 STATISZTIKAI TÜKÖR 215/ STATISZTIKAI TÜKÖR 215. december 22. A középkorú népesség halandósága az epidemiológiai krízist követő két évtizedben Tartalom Bevezetés...1 A középkorúak általános mortalitása és a nemek közötti

Részletesebben

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3. Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon

A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon Bevezető A 21. századnak két hosszútávú kihívással kell szembenéznie, amelyek a legtöbb problémát fogják okozni: az egyik demográfiai a másik

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Globális migráció és magyar hatása

Globális migráció és magyar hatása Globális migráció és magyar hatása Dr. Tóth Géza Kincses Áron Magyar Statisztikai Társaság Mercure Hotel, 2010. Január 29. Bevezetés Dolgozatunk célja egyrészt az volt, hogy a világban tapasztalható globális

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Helyünk Európában

Vukovich Gabriella: Helyünk Európában (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2000): Helyünk Európában in: Társadalmi riport 2000, Kolosi Tamás, Tóth István György, Vukovich

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

SZKA211_21. megöregszünk. Elöregedő társadalmak

SZKA211_21. megöregszünk. Elöregedő társadalmak SZKA211_21 Lassan megöregszünk Elöregedő társadalmak tanulói Lassan megöregszünk 11. évfolyam 247 21/1 Feketemunka feketegazdaság Újságszemelvények A) Feketemunka Átfogó ellenőrzések kezdődnek szeptembertől

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században

Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-2. században Őri Péter KSH NKI 214. január 2. Forrás: Bardet-Dupaquier, 1998. 146. A házas termékenység (I g ) indexe Európában 19-ban Termékenységi átmenet sajátosságai

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

Hatályba lépés: január 06.

Hatályba lépés: január 06. Vodafone Magyarország Zrt. ÜZLETI ÁSZF MÓDOSÍTÁSAINAK LISTÁJA Hatályba lépés: 2017. január 06. Ezúton értesítjük a Tisztelt Előfizetőket az Üzleti Általános Szerződési Feltételek változásairól. I. Üzleti

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2016. október A vállalati hitelfelvétel alakulása Magyarországon Rövid elemzésünk arra keresi a választ, hogy Magyarországon mely tényezők alakítják a vállalati hitelfelvételt

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( )

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) 3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) Tárgyunk szempontjából kitüntetett jelentősége van a különféle iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének. Ezen belül külön

Részletesebben