AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE"

Átírás

1 HEFOP P /1.0 AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE 1. Az Európai Unió története EURÓPAI UNIÓS ALAPISMERETEK Szerzık: Fehér István Katonáné Kovács Judit Szőcs István Lektor: Szabó Gábor DE ATC AVK 2006 INTEGRÁCIÓ A szervezett nemzetközi keretek között megvalósuló integráció legfontosabb sajátossága, hogy szuverén államok vagy nemzetgazdaságok önkéntes, komplex, gazdasági és politikai összefonódásaként jön létre. Az önkéntesség hangsúlyozása azért fontos, mert az integráció az adott nemzet, illetve nemzetgazdaság részleges feloldódásához, bizonyos mértékig azonosságának, identitásának elvesztéséhez vezet. INTEGRÁCIÓS FORMÁK ÉS JELLEMZİIK Szabadkereskedelmi terület: a terület országain belül a külkereskedelem liberalizált, a kívül állókkal szemben azonban minden tagország külön nemzeti vámpolitikát folytat. Vámunió: a terület országain belül a külkereskedelem liberalizált (az árúk és szolgáltatások szabadon mozognak), de kívülállókkal szemben már közös külsı vámokat alkalmaznak és közös kereskedelempolitikát folytatnak. Közös Piac: a vámuniónál annyiban több, hogy az áruk és szolgáltatások mozgásának szabadságán túl a termelési tényezık ( a tıke és a munkaerı áramlást is liberalizálják. Egységes (belsı piac): a közös piacnak olyan tovább fejlesztett változata ahol a vámokon és mennyiségi korlátozásokon túl, az áruk, a szolgáltatások, a tıke és a munkaerı szabad áramlását akadályozó, nem vámjellegő (fizikai, pénzügyi, technikai) korlátokat is felszámolják. Gazdasági unió: a közös piacon túl már a gazdaságpolitikák integrációját is megvalósítják, a mi a nemzeti gazdaságpolitikák integrációját is megvalósítják, ami a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolását, harmonizálását, végcélként pedig azok közösségi szintő egyesítését jelenti; a gazdasági unió fontos eleme a közös valuta. Politikai unió: a kormányzat és törvényhozás fokozatos átvitele közösségi szintre; e folyamat fontos eleme a közös külpolitika kialakítása és a bel és igazságügyek közös szintre emelése. Egységes piac Gazdasági unió Politikai unió AZ INTEGRÁCIÓS FORMÁK JELLEMZİI INTEGRÁCIÓ TÍPUSA Szabadkereskedelmi társulás Vámunió Közös piac Vámok, mennyiségi korlátok leépítése Tıke, munkaerı szabad áramlása Áru, szolgáltatás szabad áramlása Külsı fellépés Nem vámjellegő korlátok leépítése Gazdaság politikák integrációja Közhatalom átvitele közösségi szintre 1

2 AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE Az európai integrációs folyamat csak Európa történetének kereteibe illesztve érthetı meg. A kontinens fejlıdése ezer szállal kötıdik a világ más területeinek sorsához, bár a vizsgált idıszakban Európa inkább tárgya, semmint alanya a világpolitika alakulásának, s a vasfüggöny leomlása óta a korábban egyértelmően kívülrıl meghatározott európai politika új belsı logika szerint kezdett mőködni. A kommunizmus összeomlása óta ismét érvényesül a történeti földrajz, megszüntetve olyan anomáliákat, mint például egy balkáni ország nyugateurópainak, míg egy középeurópai keleteurópainak minısülését. A II. Világháború után az európai gazdaságot a romokból kellett újjáépíteni Az európai és nemzeti intézményrendszerek felülvizsgálatra szorultak, mivel erıs volt az a meggyızıdés, hogy azok is hozzájárultak a második világháború kirobbanásához. Az eredmény sok helyütt új politikai kurzusok, új politikai erık térhódítása volt (kereszténydemokrácia) mind a gyıztes, mind a vesztes államokban. Új nemzetközi rend épült ki, létrehozták az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ), s ami Európa szempontjából a legfontosabb: az Egyesült Államok és a Szovjetunió a kontinens domináns hatalmává vált. Európa nyugati fele a gazdasági túlsúly és a nukleáris fegyverek monopóliumával rendelkezı Egyesült Államok védıernyıje alá, keleti fele pedig a Szovjetunió érdekszférájába került. Az Európa sorsát meghatározó döntések ezután évtizedekig Európa feje fölött születtek. AZ EURÓPAI GONDOLAT Winston Churchill zürichi beszéde (1946) Európai Egyesült Államok Jean Monnet (francia) Paul Henri Spaak (belga) Konrad Adenauer (német) Alcide de Gasperi (olasz) AZ EURÓPAI GONDOLAT Föderalisták, unionisták Európa Tanács (1949): emberi jogok és a demokrácia védelme Franciaország, NagyBritannia, Benelux, Svédország, Norvégia, Dánia, Olaszország, Írország Emberi Jogok Európai Konvenciója (1950) Magyarország (1990) GATT (1947): 23 állam Trumandoktrína: European Recovery Program: Marshallsegély (194851) Organization for Economic Cooperation and Development (OECD1960) Az integráció motívumai több forrásból táplálkoztak: Az ellenállási mozgalmak tervezeteinek középpontjában érthetıen olyan elképzelések álltak, amelyek képesek egy újabb háború kitörését megakadályozni. Az emigráns kormányok (belga, holland, norvég) londoni képviselıi szinte természetesnek vették NagyBritannia háború utáni vezetı szerepét, s a brit külügyminisztériumban visszatérı gondolat volt, hogy a háború után létrehozandó nyugati blokk nemcsak Németországot lesz képes ellenırzés alatt tartani, de NagyBritanniát is segíteni fogja nagyhatalmi pozíciójának megırzésében. A britek elsısorban katonai szövetségben gondolkodtak, míg mások, például a belga Paul Henri Spaak, inkább gazdasági együttmőködést szorgalmaztak. Sorban fogalmazódtak meg a javaslatok a Benelux vámunióról, s a De Gaulle vezette Szabad Franciaországban is a háború utáni európai együttmőködés lehetıségeit taglalták. Minden javaslat dacára 1945ben Európa a korábbi útra látszott visszatérni. A gyıztes nagyhatalmak diktálták a béke feltételeit, mely az ENSZ égisze alatt látszott megvalósulni. Az európai béke és együttmőködés szempontjából kulcsországnak tekinthetı NagyBritannia és Franciaország érdekei nyíltan ütköztek mind a Közel Kelet, mind pedig a Németországgal aláírandó békefeltételek kérdésében és a közeledésre az 1947es dunkerquei egyezményig kellett várni. Alapvetıen Európacentrikus szemlélettel született meg az Egyesült Államok elsı katonapolitikai koncepciója, feltartóztatási doktrínája is, melynek keretében Olaszországban és Franciaországban támogatta a polgári pártokat, a délkeleteurópai térséget átvette a britektıl (Trumandoktrína), s ugyanezen logika alapján ösztönözték Washingtonból a nyugateurópaiakat regionális védelmi struktúra kiépítésére. Marshall terv13,6 milliárd dollárpolitikaigazdaságikatonai integráció elısegítése 2

3 MONTÁNUNIÓ Jean Monnet, Konrad Adenauer, Robert Schuman: Schumanterv május 9. A HATOK: Párizsi Szerzıdés: április 18. A ratifikálási eljárások után az egyezmény július 25én lépett hatályba. A Montánunió elsı elnöke Jean Monnet lett. A Montánunió alapokmánya elıírta, hogy a tagállamok töröljék el az egymás közötti forgalomban a szénre, a kokszra, a vasra és az ócskavasra vonatkozó behozatali és kiviteli vámokat, mennyiségi korlátozásokat, a termelık, vásárlók, illetve fogyasztók közötti megkülönböztetı rendszabályokat, különösen az árak, a szállítási feltételek és a fuvardíjak tekintetében. A Fıhatóságnak a nemzeti kormányokra kötelezı döntései alapjaiban érintették a részt vevı országok termelését, és végeredményben sikeressé tették a Montánunió egész tevékenységét. 1958ra a kereskedelmi megszorítások eltőntek a hat tagállam forgalmából, és a tagállamok közötti acélforgalom 157%kal, az acéltermelés pedig 65%kal nıtt. RÓMAI SZERZİDÉS március 25.én: Benelux, Franciaország, NSZK, Olaszország Európai Gazdasági Közösség: EEC Elısegítette: 1956os szovjet intervenció Magyarországon Béke! Az egységes piac alapját jelentı négy szabadság a Római Szerzıdés szerint: az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tıke mozgásának szabadsága. RÓMAI SZERZİDÉS: A KÖZÖSSÉG TEVÉKENYSÉGE Tagállamok között vámok és mennyiségi korlátozások eltörlése Közös külsı vámtarifa Személyek, szolgáltatások és tıke szabad forgalma Közös politika a mezıgazdaságban Közös politika a közlekedésben Szabad verseny megóvása Tagállamok gazdaságpolitikájának koordinálása Jogszabályegyeztetés Európai Szociális Alap: dolgozók munkavállalási lehetıségeinek javítása Európai Beruházási Bank: gazdasági növekedés elıremozdítása érdekében Társulás a tengerentúli országokkal: kereskedelem (3. cikkely) BEYENTERV, Az integráció elırelendítésében a stafétabotot a Benelux államok vették át a franciáktól. 1955ben a Montánunión belül dolgozták ki az ún. Beyentervet, amelynek során abból indultak ki, hogy ha politikai unió belátható idın belül nem is lehetséges, mégis mód nyílhat a gazdasági összefogásra, amely hosszú távon valószínőleg ismét megnyitja az utat a politikai integráció felé is. Római Szerzıdés: Az EGK feladata a közös piac megteremtésével, valamint a tagállamok gazdaságpolitikájának fokozatos egymáshoz közelítésével az egész közösségben a gazdasági tevékenység harmonikus fejlıdésének elımozdítása, fokozott és kiegyensúlyozott bıvítése, stabilitásának fokozása, az életszínvonal gyors ütemő emelése, valamint a Közösséghez tartozó országok szorosabb kapcsolatainak kiépítése (2. cikkely) RÓMAI SZERZİDÉS: AMI KIMARADT Agrárpolitika külön Regionális, energia, iparpolitika: túl erıs nemzeti érdekek Monetáris politika laza: francia szuverenitás, német félelmek Két elv között az intézményrendszer: Bizottság: szupranacionális (nemzetek feletti) Tanács: internacionális (kormányok közötti) 3

4 A HATOK KÖZÖSSÉGE ( ) Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom A Római Szerzıdés január 1jei életbelépésével tehát a Montánunió mellé felsorakozott az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom is, amelyek ugyanazt a hat államot fogták össze. Európai Atomenergia Közösség, EURATOM: Atomenergia békés felhasználása, napjainkban fıleg KF tevékenységek támogatása Az EGK és az Euratom sokkal kevésbé volt szupranacionális jellegő, mint a Montánunió, s szervezeti felépítésük (Miniszteri Tanács, Bizottság, Európa Parlament, Bíróság), valamint a szerzıdésben lefektetett mőködésük a tagállamok kormányára hagyta az egyre szorosabb unió felé haladás döntéseit. Az alapvetı cél elıször is egy vámunió létrehozása volt, szabad és egyenlı versennyel a hat tagállam között, s egy közös külsı tarifarendszerrel a kívülállókkal szemben. Európai Közösség Születési évszám: ig gyors gazdasági növekedés 1980as évekig tagállamok számának bıvülése 1990es évekig integráció mélyítése 1990es években szocialista rendszer felbomlása 1995 után intézményi reform szükségessége Dinamikus fejlıdés: Vámunió: 12 éves átmeneti idı 10 év alatt kész: 1968 Külsı vámok: számtani átlag 5% GDP növekedés munkaerı: fıleg Olaszországban Integrációs feszültségek: Fouchet de Gaulle 1958tól, nemzeti gondolkodás Fouchetterv: Párizsi Bizottság külügy, védelem, kultúra integráció pártolók miatt megbukott Integrációs feszültségek: Agrárpolitika Hallsteinterv: KAP csak közösségi bevételekbıl független lenne a tagállami befizetésektıl EP jogkörének kiterjesztése kell de Gaulle miatt bukott Integrációs feszültségek: Többségi Elv 1966tól döntéshozatalban többségi elv Római Szerzıdés szerint de Gaulle: üres székek politikája a Tanácsban Integrációs feszültségek: Luxemburgi Kompromisszum Hallstein terv elnapolva KAP reform elnapolva EP jogkörének kérdése elnapolva döntéshozatal: nagyon fontos érdek : egyhangú VÉTÓJOG Egyesülési Szerzıdés (Merger Treaty): 1965, a három Közösség szervei egyesültek Parlament itt még: Győlés (Assembly) AZ EU ÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG EFTA, 1960, angol bábáskodás tagok: UK, A, DK, P, S, CH ipari vámmentesség nem elég: UK 1961: csatlakozási szándék (EGK) csatlakozni akar még: Dánia, Írország, Norvégia 1963: de Gaulle vétó UK ellen 1967 UK újra próbálkozik, de Gaulle nem enged de Gaulle lemond 1969: Pompidou német gazdaság erısödik UK kell ellensúlynak 1969 Hágai csúcs: UK, Írország, Dánia, Norvégia csatlakozását bejelenti 1972 szerzıdés aláírás, 1973tól bıvül az EU: Ír., UK, DK UK: KAP kérdése a legnagyobb NYUGATNÉMETORSZÁG HELYE AZ INTEGRÁCIÓBAN A nyugatnémetek gazdasági beilleszkedésének folyamata csak felerısítette a németekkel elmaradt békeszerzıdés hiányából fakadó zavarokat. Ezen téren a nézeteltérések még jelentısebbnek bizonyultak. Az amerikaiak az NSZK 1949es megalakulásától kezdve sürgették a nyugatnémetek helyzetének rendezését, s ezen belül azt is, hogy a nyugatnémetek járuljanak hozzá saját biztonságuk megteremtéséhez. Az újrafelfegyverzés javaslata azonban heves ellenállásba ütközött mind francia, mind pedig angol részrıl nyarán kitört a Koreai Háború: a kommunista ÉszakKorea szovjet és kínai támogatással kísérelte meg az ország egyesítését. A háború fordulatot hozott az amerikai külpolitikában és NyugatEurópában is. Nem abban az értelemben gyorsította meg a Német Kérdés rendezését, hogy érdemben szükség lett volna a nyugatnémet nehézipar termékeire (az amerikai hadiipar végül is érintetlen volt), hanem azáltal, hogy NyugatEurópa fıvárosaiban általánossá vált a meggyızıdés, hogy a koreai háború csak fıpróba az Európában kettészakított ország, Németország kommunista alapú egyesítéséhez. 4

5 Gazdasági válság és integráció: Külpolitika 1967 háború a KözelKeleten Davignon jelentés: 1973: külpolitikai konzultációs eljárás Végül bekerült a SEAba 1970tıl külügyminiszterek tanácsa: Európai Politikai Együttmőködés Gazdasági válság és integráció: Pénzügy Monetaristák: F, B, Lux.: pénzügyi együttmőködés ökonomisták: NSZK, Hollandia, I: gazdaságpolitikai koordináció Werner terv: 1970: gazdasági és pénzügyi unió, gazdaságpolitika harmonizálás, jegybankok rendszere, központi monetáris döntések, EP jogkör növelés, közös valuta A terv a gazdasági válság miatt megbukott TINDEMANSJELENTÉS Párizsi Csúcs 1974: Állam és kormányfık és a külügyminiszterek tanácsának intézményesítése Közvetlen választások az EPben Tindemans megbízása a jelentés elkészítésére: EU 1976ra elkészült Közös külpolitika: EUUSA, biztonság, válságkezelés a la carte Európa : kétsebességes Európa: nem minden állam ér el minden fázist egyszerre Személyek teljes mozgási szabadsága: diplomák Kormányközi szervezeteket preferálja a szupranacionálissal szemben Válság miatt megbukott utóhatás: EMS, ECU A KILENCEK ( ) AZ EK MEGERİSÖDÉSE A brit, a dán és az ír csatlakozás január 1jétıl az EK lakosságának lélekszámát mintegy 60 millió fıvel növelte, s így az elérte a 250 millió fıt. A kibıvült Közösség már magáénak mondhatta a világkereskedelem 1/5ét, s ez az 1950es és 1960as évekhez képest megváltoztatta Európa gazdaságpolitikai súlyát a világban. Az elmozdulás jelentısége jól lemérhetı az amerikaiak álláspontjának megváltozásán, akik a második világháború utáni helyzettıl eltérıen immár inkább fenntartásokkal fogadták az EK erejének növekedését, tartva az európai protekcionizmustól. DÉLI KIBİVÜLÉS ( ) Katonai diktatúrák: Görögország, Portugália, Spanyolország Csatlakozási kérelmek: 1975 Go., 1977 Sp. és Portugália Görögország, Spanyolország és Portugália csatlakozásuk idıszakában az EK tagállamokhoz képest szegény; gazdaságuk fejletlenebb, iparuk gyengébb, politikai struktúrájuk pedig törékeny volt. A görög katonai junta közötti uralma gazdaságilag is visszavetette az országot, ezért nyilvánvaló, hogy az 1979ben aláírt csatlakozási szerzıdésnek nem kis részben politikai stabilizációs funkciója is volt Görögország belépett 1986 Portugália és Spanyolország belépett A déli kibıvülés sikeresnek mondható a szélesebb piacok megteremtése és az új demokráciák politikai stabilizálása szempontjából. Integrált Mediterrán Program: Regionális Politika AZ INTEGRÁCIÓ FEJLESZTÉSE EP közvetlen képviselıválasztás 1979 Spinelli (olasz): Krokodil Klub intézményi reformjavaslat: EP jogkör bıvítés Tanács: többségi szavazás gazdasági unió külpolitika EP elfogadja a Draft Treatyt, de a kormányok nem DOOGE BIZOTTSÁG 1984 kezdték, 1985 Milánói Csúcson jelentés egészségügy, igazságszolgáltatás, terrorizmus EURÉKA fejlesztési program Fehér Könyv a belsı piacról GAZDASÁGI HÁTTÉR olajárrobbanás kereslet telítıdött bérköltségek magasak válság: stagfláció: infláció és gazdasági csökkenés magas munkanélküliség vállalatok transznacionálisak 1983tól fellendülés Délkelet Ázsia gazdasági erısödése: új versenytárs!!! EK rugalmatlan! megoldás: FEHÉR R KÖNYVK 5

6 FEHÉR KÖNYV egységes belsı piac kell akadályok: fizikai, pénzügyi, technikai fizikai: határellenırzések: bürokratizmus és várakozás (89 milliárd ECU) személyek: diplomák elismerése végleges megoldás: Schengeni megállapodás 1994 pénzügyi: közvetett adók: nemzeti rendszerek 1991: egységesítés: VAT, min. 15% technikai: szabványok kölcsönös elismerése hitel és tıkepiac liberalizálás közbeszerzések európai szinten (GDP 710 %) EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNY: 1987 (SEA) EGK Európai Politikai Együttmőködés közös terve az Európai Unió Közös külpolitika Többségi szavazási kérdések kiterjedtek Teljesen egységes belsı piac Monetáris unió szándéka Az Okmány egyetlen dokumentumba foglalva hajtotta végre a Közösségeket alapító szerzıdések revízióját, és ugyanakkor kiterjesztette az EK hatáskörét: Környezetvédelem; mőszaki együttmőködés, innováció és KF; regionalitás. MAASTRICHTI SZERZİDÉS Szerzıdés az Európai Unióról fordulóján új politikai helyzet KeletEurópában regionális és szociális alapok kibıvítése három pillér: 1. Három KözössK sség 2. Közös kül és s biztonságpolitika 3. Igazság és s belügyi politika Európai Közösség elmélyítése az eddig mőködı három közösség továbbvitele uniós állampolgárság bevezetése gazdasági és pénzügyi unió környezetvédelem vidékfejlesztés E U R Ó P A I U N I Ó ELSİ PILLÉR MÁSODIK PILLÉR HARMADIK PILLÉR Közös kül és biztonságpolitika kialakítása közös külpolitika közös védelmi politika alkalmazása együttmőködés, közös akciók emberi jogok külsı segélyezés biztonsági kérdések Közös igazságszolgáltatás és belügyek menedék politika a tagállamok külsı határainak átlépését irányító közös szabályok bevándorlási politika igazságügyi együttmőködés Római Szerzıdés Egységes Európai Okmány Maastrichti Szerzıdés Közös döntéshozatal Európai Központi Bank létesítése Forrás: Horváth, 2003 AZ EURÓPAI UNIÓS SZERZİDÉS ( ) A MAASTRICHTI CSÚCSTALÁLKOZÓ Az december 11i, Maastrichtban tartott csúcstalálkozó fontosabb pontjai a következık voltak: az Európai Közösségek elnevezése helyére Európai Unió lép, a gazdasági integráció megvalósítása érdekében legkésıbb 1999ig közös európai valutát vezetnek be, s létrehozzák az ehhez szükséges intézményeket is, az Európai Uniónak közös kül és biztonságpolitikája lesz, amelynek irányairól ugyan továbbra is egyhangúlag határoznak, de bizonyos kérdésekben többségi döntés is lesz, az Európa Parlament jogköre valamelyest szélesedik, mindenekelıtt a tudomány, a kultúra az egészségügy terén, az Európai Unió tagállamai közös vízumpolitikát fejlesztenek ki, habár a bevándorlás és a menekültügy továbbra is a nemzeti kormányok közötti tárgyalások témája marad. szubszidiaritás 1. PILLÉR Pénzügyi unió menetrendje Közös valuta 1999 Szociálpolitika kiegészül ifjúság és oktatáspolitikával Kultúra, és egészségügy önálló fejezet Transzeurópai Hálózatok Kohéziós Alap EP jogköre bıvül 6

7 2. ÉS 3. PILLÉR 2. pillér: 1954 óta létezı Nyugat Európai Unió szervezetében NATOval együttmőködés 3. pillér: rendırségi ügyek bevándorlási kérdések Dánia és UK külön megállapodás az EMSrıl GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ (GMU) A Maastrichti Szerzıdés írta elı a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) végsı céljául a közös valuta bevezetését. A Szerzıdés rendelkezett a pénzügyi unió intézményi feltételeirıl, és határozott az európai jegybank Európai Központi Bank felállításáról. A Szerzıdés a GMU koncepcióját három szakaszban tervezte megvalósítani. ELSİ SZAKASZ Fı célja a tıkeáramlás szabaddá tétele, a tagállami gazdaságpolitikák közötti harmonizációs lépések megtétele július 1én vette kezdetét. MÁSODIK SZAKASZ január 1én kezdıdött az újonnan létrehozott Európai Monetáris Intézettel (EMI)[1], az Európai Központi Bank elıintézményének felállításával vége elıtt a Miniszterek Tanácsa kormányfıi szinten minısített többséggel döntött arról, hogy az országok eleget tetteke a konvergencia kritériumoknak, hogy a harmadik szakaszba léphessenek. [1] Az ECU mögött intézményi háttérként az EMI állt, amelynek az EMRben részt vevı tagállamok arany és dollárkészletük 20%át voltak kötelesek átadni. HARMADIK SZAKASZ A harmadik szakasz megkezdésére január 1jét fogadták el. Dánia, Svédország és az Egyesült Királyság (akik nem kívántak részt venni) és Görögország kivételével (aki nem teljesítette a feltételeket, és csatlakozására 2001ben került sor) minden tagállam megkezdhette a közös pénz bevezetését és az azzal kapcsolatos technikai és gyakorlati döntések meghozatalát. Jóllehet a közös valutát eredetileg ECUnek nevezték el, az Európai Tanács 1995 decemberében az euro név mellett döntött. A harmadik szakasz az euró bevezetése mellett együtt járt még a Központi Bankok Európai Rendszere létrehozásával, mely az Európai Központi Bankból és a nemzeti bankok képviselıibıl állt. GAZDASÁGI MONETÁRIS UNIÓ január 1jével megkezdıdött a nemzeti valuták euróra való lecserélése, ami január 1. és február 28. között az euró bankjegyek és érmék készpénzforgalomba lépésével fejezıdött be. Az GMUban a konvergenciakritériumok teljesítése, valamint különféle politikai megfontolások alapján egyenlıre 12 tagország vesz részt (az EU15 közül nem szerepel az Egyesült Királyság, Dánia és Svédország), de az GMU sikere esetén a többiek csatlakozása elıbbutóbb várhatóan bekövetkezik. 7

8 MAASTRICHTI KONVERGENCIA KRITÉRIUMOK Árstabilitás: az infláció alacsony szinten tartása (a fogyasztói árszint emelkedése max. 1,5% ponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs rátájú tagállam átlagindexét), Kamatok konvergenciája: a kamatlábak változásának szinten tartása (a hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben 2%nál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkezı tagállam átlagát), Árfolyamok stabilitása: a nemzeti valutát az Európai Monetáris Rendszer (EMR) árfolyammechanizmusán belül az utóbbi két évben nem értékelik le, Stabil kormányzati pénzügyi pozíciók: a költségvetési deficit és az államadósság nem lépi túl az elıre meghatározott értéket (költségvetési deficit a GDP 3%át, államadósság a GDP 60 %át). A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE I. A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE II. Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) Európai Központi Bank (EKB) 25 Nemzeti Központi Bank EKB döntéshozó szervei Kormányzótanács Igazgatóság Általános Tanács Központi Bankok Európai Rendszere (KBER): Június 1jén hozták létre Európai Központi Bank (EKB) és 25 Nemzeti Központi Bank alkotja Cél: A közös monetáris politika megvalósítása, az árstabilitás megırzése, valutatartalékok kezelése. Vezetıi: Kormányzótanács Igazgatóság Általános Tanács átmeneti feladatok ellátása Fiskális és Jövedelemi politika nemzeti hatáskör. A KÖZÖS MONETÁRIS POLITIKA KÖVETKEZMÉNYEI Pénzügyi következmények: közös pénzügypolitika közös pénz (euró) azonos kamatlábak Gazdasági következmények: külkereskedelem => belkereskedelem Politikai következmények: közös monetáris politika => szuverenitás egy részének feladása A MONETÁRIS UNIÓ ELİNYEI ÉS HÁTRÁNYAI A közös pénz elınyei: árfolyambizonytalanság megszőnik; az átváltáshoz kötıdı (tranzakciós) költségek eltőnése. A közös pénz hátrányai: nemzeti szuverenitás egy részének feladása közös pénz hiányában az eurózóna monetáris politikája az USA monetáris politikáját követné; a nemzeti monetáris politika megszőnésével az ország elveszíti a gazdaságpolitika egyik legfontosabb eszközét hasonló gazdasági struktúra. AZ EURÓ, MINT FIZETİESZKÖZ Nem vezetik be: NagyBritannia Kimaradási jogával élt. Dánia Népszavazáson elvétettek a bevezetést. Svédország Konvergenciakritériumokat nem teljesítette. 8

9 AZ UNIÓ MAASTRICHT UTÁN AZ EURÓPAI UNIÓS SZERZİDÉS Az Európai Uniós Szerzıdést (EUSZ Treaty on European Union) végül február 7én írták alá. A bonyolult kompromisszumok árán és hosszú alkudozások után megszületett dokumentum terméke az integráció, a közös pénzügyi és védelmi politika hívei, valamint az integrációs folyamatot lassítani kívánó tagállamok között. Dánia 1992ben elutasította, 1993ban jóváhagyta. Az 1993as év immár az egységes közösségi piac elsı éve volt. Az elsı száz nap gyorsmérlegének május 5i megjelenését nagy várakozás elızte meg. A jelentésbıl kiderült, hogy a tagállamok alapvetıen végrehajtották, illetve életbe léptették a Fehér Könyv által javasolt jogszabályváltozásokat, és így fı feladattá magának az egységes piacnak a hatékony mőködése vált. A belsı vitáknak megfelelıen a legkényesebb két terület a közös pénz létrehozásával kapcsolatos kérdések és a vasfüggöny leomlása után felerısödött migrációs nyomás miatt halasztódó és a közösségi állampolgárok szabad mozgását eredményezı megállapodás életbeléptetése bizonyult. TOVÁBBI BİVÜLÉS (TIZENÖTÖK) A SCHENGENI EGYEZMÉNY 1985ben a Benelux államok, Franciaország és az NSZK megállapodást írt alá a közös határok ellenırzésének fokozatos megszüntetésérıl. Számos késedelmet követıen 1995ben lépett hatályba az eredeti 5 aláíró tagállamban, Portugáliában és Spanyolországban. Ausztria, Görögország és Olaszország 1997 végétıl alkalmazza az egyezményt, melyhez Dánia, Svédország és Finnország is csatlakozott. A személyek teljesen szabad mozgása azonban csak részlegesen valósult meg, hiszen a tagállamok nem fejezték be vízumrendszereik összehangolását, és nem építették ki a külsı határokat összekötı egységes információs hálózatot, az ún. Schengeni Információs Rendszert, sıt magát a Schengeni Egyezményt sem írta alá valamennyi tagállam. Csatlakozási kérelmek: Törökország 1987 Málta és Ciprus 1990 (Málta visszavonta 1996) Ausztria 1989 Svédország 1991 Finnország, Svájc, Norvégia ben belépett: Ausztria, Svédország és Finnország 15ök AMSZTERDAMI SZERZİDÉS (ASZ) 1996tól kormányközi konferencia a Maastrichti Szerzıdés következményeirıl Aláírás 1997 Erısödik a közös külpolitika, belpolitika Az Unió kifelé irányuló cselekvési képességének megerısítése Új politika: foglalkoztatás Belsı intézményi reformok, EP jogköre tovább terjed Alapjog: Uniós információkhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés Egy polgárközelibb unió NIZZAI REFORMKONFERENCIA 2000 vége Intézmények mőködése Bizottság új összetétele Tanácsban szavazatok újrasúlyozása EP létszáma Bıvítési menetrend elfogadása differenciálás és egyéni elbírálás 9

10 A NIZZAI SZERZİDÉS (NSZ) Az ASZ meg nem válaszolt, intézményrendszert érintı kérdéseire a Nizzai Szerzıdés (NSZ) adott választ. A 2001 februárjában aláírt szerzıdés február 1én lépett hatályba. A NSZ célja az volt, hogy a meglévı hatáskörökkel kapcsolatos döntéseknél lehetıvé tegye a gyorsabb döntéshozatalt, könnyítse a tagállamok megegyezését, hogy az EU hatékonyan tudjon mőködni a tagállamok nagyszámú növekedését követıen is: A NSZ ezért egyrészt továbbvitte a még az Egységes Európai Okmánnyal megkezdett folyamatot, amely az Unió döntéshozatalában a többségi döntések további kiterjesztésére irányul az egyhangúsághoz kötött döntésekkel szemben. Másrészt módosította a tagállamok részvételét a döntéshozatalban oly módon, hogy jobban tükrözıdjenek a népességi súlyok a döntéshozó intézményekben. Meghatározta, hogy a majdan 27 tagú Unióban melyik országnak hány tagja, milyen súlya lesz. A NSZ vitathatatlan jelentısége az volt, hogy hatályba lépését követıen lehetıvé tette az EU keleti irányú bıvítését. AGENDA 2000 Berlini Csúcs 1999 költségvetési és közös politika reform (KAP is) bıvítés pénzügyi kerete érvényes legkorábbi csatlakozás: 2002 Az ezredfordulóra az EU integráció fejlıdése, a folyamatban lévı elmélyülés és kibıvülés alapján fordulóponthoz érkezett. Mind az EMU és vele az euró beindítása, mind a napirenden lévı keleti irányú kibıvülés minıségi változásokat igényelt és hozott az integrációs folyamat alakulásában. Az EU az eddigi reformok és kibıvülések eredményeként sokat változott, de ezek a folyamatok megmaradtak a közös piac típusú integráció és a Római Szerzıdés alapján. A változások jellege mennyiségi maradt, még ha azok volumenükben jelentısek is voltak. 1998ra megszülettek azok a döntések, amelyek az EMU 1999ben kezdıdı harmadik szakaszának a beindításához szükségesek január 1jével megkezdıdött a nemzeti valuták Euróra való lecserélése, ami január 1. és június 30. között fejezıdött be a készpénzforgalomban az euró bankjegyek és érmék belépésével. Az EMUban a konvergenciakritériumok teljesítése, valamint különféle politikai megfontolások alapján egyenlıre 11 tagország vesz részt, de az EMU sikere esetén a többiek csatlakozása elıbbutóbb valószínő. AZ EU KIBİVÜLÉSÉNEK PROBLÉMÁI A kibıvülések szintén minıségi változásokat hordozó reformokat igényelnek, legyen szó intézményi vagy strukturális reformokról gyakorlatilag ugyanabba az irányba mutatnak, mint az elmélyülés esetében. Az említett kibıvülések ugyanakkor még végbe mehettek ezeknek a radikális reformoknak a következetes végig vitele nélkül. Az eredetileg 6 tagországra szabott intézményrendszer a végrehajtott változtatások alapján még mőködtethetı 15 tagállammal, de 2025el már nem biztos, hogy kellı hatékonysággal. 1995ben a 3 új tagállam csatlakozása nem jelentett a piaci versenyben lényeges változásokat, hiszen nem módosították nagyságrendben az EU méreteit, s a korábbi megállapodások alapján az 1970es évek vége óta a kereskedelmet ezekkel az országokkal liberalizálták. Az Európai Gazdasági Térség keretében ezek az országok fokozatosan bekapcsolódtak az egységes belsı piacba. Mint egészében, ha minimálisan is, de nettó hozzájárulók, nem veszélyeztették az EU költségvetését. Merıben más a helyzet a folyamatban lévı keleti kibıvülésekkel, melynek résztvevıi kemény alkalmazkodási folyamattal kell, hogy szembenézzenek. ÚJ KÉRDÉSEK ÉS PROBLÉMÁK EU és tagországok hatalommegosztása? Alapvetı Európai Jogok Chartája változike? EU alapokmányainak egyszerősítése? Nemzeti parlamentek szerepe? Új intézmény: Konvent? KONVENT Laekeni Csúcs 2001 Konvent kialakítása Radikális fórum, súlya egyre nı Európai alkotmányozó szerzıdés kialakítás a cél Elméletileg 2003 ıszig dolgoznak a Laekeni Nyilatkozat kérdésein Csatlakozó országok is képviselve vannak LAEKENI NYILATKOZAT Európa szerepe Hatáskörök az EUban Unió egyszerőbbé tétele Intézmények mőködése Közös külpolitika Európai alkotmány 10

11 KELETI KIBİVÜLÉS (EU 25) december 13án a koppenhágai csúcson 10 országgal (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia ) sikerült lezárni a tárgyalásokat. A 10 ország csatlakozási szerzıdését április 16án írták alá Athénban, ezt követıen mind a 25 országban végbement a szükséges megerısítés (ratifikációs) eljárás és május 1én az Unió 25 tagúra bıvült. Megtörtént az EU történelmi, keleti bıvítése, amelyet sokan Európa újraegyesülésének neveztek. Románia és Bulgária csatlakozása (2007) EU27 EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁG Az EU a világ legnagyobb egységes piaca. A világon megtermelt javak közel egyharmada származik innen, GDPje meghaladja az Egyesült Államokét. Közös valutája, az euró a dollár után a második legfontosabb fizetıeszköz a világon. Az EU gazdasága alapvetıen a tercier, azaz a szolgáltató szektorra épül, a mezıgazdaság a GDP mintegy 2%át, az ipar a GDP kb. 27%át, és a szolgáltatások (kereskedelmet, közlekedést is beleértve) az összesített uniós GDP 71%át termelik. Az EU fontos kereskedelmi partner a világban, számos termék esetében a világ elsı importıre és exportıre. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLİDÉSÉNEK FİBB ÁLLOMÁSAI ÖSSZEHASONLÍTÓ GAZDASÁGI ADATOK ÉVSZÁM (hatályba lépés) MÉLYÍTÉS ESZAK EGK, Euratom Egyesülési Szerzıdés Egységes Európai Okmány Dánia, Egyesült Királyság, Írország Görögország BİVÍTÉS (csatlakozó országok) Portugália, Spanyolország Megnevezés Népesség (millió fı) Világszintő export (2003) milliárd euróban Világszintő import (2003) milliárd euróban GDP/fı (EU 15 = 100) (2002) A GDP évi növekedése (2003) Termelékenység munkaórában (EU 15=100) (2003) EU ,7 100 EU ,8 na. USA ,1 116 Japán na. 2, Maastrichti Szerzıdés Ausztria, Finnország, Svédország Foglalkoztatottság (2001) a 1564 éves korú lakosság %ában 64,1 62,8 71,9 68, Amszterdami Szerzıdés Nizzai Szerzıdés Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia Munkanélküliség (2003) az aktív lakosság %ában Kutatás/fejlesztés a GDP %ában (2002) A munkaerıt sújtó adóteher (2002) 8,0 1,99 37,8 9,0 1,93 38,3 6,0 2,98 27,3 5,3 2,59 23,2 G D P /f ı G D P T e r ü le t L a k o s ság G D P /fı O r sz á g Z á sz ló E U 2 5 m illiá rd k m ² m illió fı eu ró (P P S ) átlag áb an e u ró B e lg iu m B E 3 0,5 1 0, , ,5 C se h K ö z C Z 7 8,9 1 0, ,8 8 0,1 tá r sa sá g D á n ia D K 4 3,1 5, ,9 8 8,0 1 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JELKÉPEI N é m e to r sz á g D E , , ,2 É s zt o r sz á g E E 4 5,2 1, ,2 8,0 G ö rö g o r sz á g E L 1 3 1,6 1 1, , ,0 S p a n y o lo r sz á g E S 5 0 4,8 4 2, , ,8 F r a n cia o r sz á g F R , , ,2 Ír o r szá g IE 7 0,3 4, , ,8 O la s zo r sz á g IT 3 0 1,3 5 7, , ,9 C ip r u s C Y 9,3 0, ,8 1 1,6 L e tt o r sz á g L V 6 4,6 2, ,8 9,9 L itv á n ia L T 6 5,3 3, ,2 1 6,3 L u x e m b u r g L U 2,6 0, ,6 2 4,0 M a g y a r o rs zá g H U 9 3,0 1 0, ,2 7 3,2 M á lta M T 0,3 0, ,2 4,3 H o lla n d ia N L 3 3,9 1 6, , ,3 A u sz tr ia A T 8 3,9 8, , ,1 L e n g y e lo r sz á g P L 3 1 2,7 3 8, , ,2 P o r tu g á lia P T 9 1,9 1 0, , ,5 S z lo v é n ia S I 2 0,3 2, ,9 2 4,6 S z lo v á k ia S K 4 9 5, ,9 2 8,8 F in n o r sz á g F I 3 0 4,5 5, , ,3 S v éd o r sz á g S E 4 1 0,9 9, , ,3 Európai Himnusz Beethoven Kilencedik szimfóni niája ( Örömóda ) Az európai zászlz szló sötétkék háttéren 12 ötágú sárga csillag által alkotott körbk rbıl áll. Május 9. Európa Nap. Az Európai Unió jelmondata: Egység g a sokféles leségben E g y e sü lt K ir. U K 2 4 3,8 5 9, , ,4 E U 2 5 E U , , ,3 11

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer Európai Uniós ismeretek A Gazdasági- és Monetáris Unió Elızmények Bretton-Woods kulcsvaluta: USD rögzített árfolyamrendszer 1969 Hága Werner-terv - kudarc 1971-73:Bretton-Woods-i rendszer szétesik, olajválság

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27.

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930 BRIAND 1. VILÁGHÁBORÚ NÉPSZÖVETSÉG 1943 CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ

Részletesebben

BNGTUB1K251 Európai Uniós ismeretek

BNGTUB1K251 Európai Uniós ismeretek BNGTUB1K251 Európai Uniós ismeretek BNGTUB1K251 Európai Uniós ismeretek Előadó: dr. Lukács Gábor, adjunktus Elérhetőség: lg@georgikon.hu, 30/960-7460 Követelmények: PE TVSZ. 2 zárthelyi. Kollokvium. Tananyag:

Részletesebben

Tantárgy tematika: A tantárgy oktatásának fı célkitőzése az általános európai integrációs folyamatok történetének és összefüggéseinek megismertetése.

Tantárgy tematika: A tantárgy oktatásának fı célkitőzése az általános európai integrációs folyamatok történetének és összefüggéseinek megismertetése. Európai ismeretek (Studies of the EU) Dr. Fehér István Ph.D, egyetemi tanár Marketing Intézet 1 Tantárgy tematika: A tantárgy oktatásának fı célkitőzése az általános európai integrációs folyamatok történetének

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

EU ismeretek Dr. Medina, Viktor

EU ismeretek Dr. Medina, Viktor EU ismeretek Dr. Medina, Viktor EU ismeretek Dr. Medina, Viktor Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog fenntartva, Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNET ÉS RÉSZBEN TÖRTÉNELEM

EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNET ÉS RÉSZBEN TÖRTÉNELEM EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNET ÉS RÉSZBEN TÖRTÉNELEM (Csíkszereda 2006. május 7.) INTEGRÁCIÓ ELMÉLETBEN PREFERENCIÁLIS VÁMÖVEZET: a résztvevők vám- és egyéb kereskedelempolitikai kedvezményeket nyújtanak. Lehet

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája I.

Az Európai Unió regionális politikája I. Az Európai Unió regionális politikája I. Az európai regionális politika története Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Az Európai Unió alapító atyjai Jean Monnet (1888-1979) Robert

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Az Európai Unió és a fiatalok Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen céllal jött létre az Unió? az európai államok egységességének ideája nem újszerű gondolat Kant világpolgár Victor Hugo Európai

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Az euro bevezetésének elınyei

Az euro bevezetésének elınyei Brüsszel, 10.11.2004 COM(2004) 748 végleges Az euro bevezetésének elınyei A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

1994. évi I. törvény

1994. évi I. törvény 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE EU agrárpolitika 2. óra Nappali tagozatok 3/12/2014 AZ EURÓPAI EGYSÉG GONDOLATÁNAK MEGJELENÉSE Immanuel Kant Victor Hugo Ortega y Gasset Richard Coudenhouve-Kalergi Európai

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Az Európai pénzügyi rendszer intézményei

Az Európai pénzügyi rendszer intézményei Az Európai pénzügyi rendszer intézményei Az Európai Beruházás Bank Az Európai Központi Bank A Központi Bankok Európai Rendszere Az Európai Beruházási Bank European Investment Bank (EIB) 1958-ban a Római

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az európai integráció kialakulásának története

Az európai integráció kialakulásának története Az európai integráció kialakulásának története 1958 197319862004 19811995 Forrás: A növekedés útja, az EU gazdasága. www.europa.eu.int Forrás: A növekedés útja, az EU gazdasága. www.europa.eu.int Az EU

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG

15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG Központi Statisztikai Hivatal 15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG statisztikai elemzés Budapest, 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2004 ISBN: 963 215 717 6 Készült a Tájékoztatási fõosztály Nemzetközi tájékoztatások

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények)

Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények) Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények) Makó Csaba Szociológiai Kutatóintézet Magyar Tudományos Akadémia,

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

EU ismeretek. Az Európai Unió. Európa nagy korszakai. mennyország

EU ismeretek. Az Európai Unió. Európa nagy korszakai. mennyország Nyugat-Pannon Régió Pályázati Tanácsadóinak és Projektmenedzsereinek Egyesülete Az Európai Unió mennyország EU ismeretek ha az angolok a rendőrök, a franciák a szakácsok, a németek a technikusok, az olaszok

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

EURÓPAI UNIÓS ISMERETEK

EURÓPAI UNIÓS ISMERETEK EURÓPAI UNIÓS ISMERETEK Forrás: Intézmény: EKF Tanegység: Európai Uniós ismeretek Előadó: Szegedi Krisztina Frissítve: 2006. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 4 Integráció szintjei 4 1952 Montánunió=

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai 2007-tıl két további tag! A Bizottság (European Commission) Az Európai Bizottság Kormányszerően mőködı, döntéselıkészítı, javaslattevı, egyes esetekben végrehajtó szerv. Szupranacionális jellegő: nem a

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Az európai országok. Ausztria,Belgium,Bulgária,Ciprus,Cseh ország,dánia,egyesült Királyság,Észtország,Finnország,Franci

Az európai országok. Ausztria,Belgium,Bulgária,Ciprus,Cseh ország,dánia,egyesült Királyság,Észtország,Finnország,Franci Az én Európám Készítette:Lipcsei Márk 7.a. Az európai országok Ausztria,Belgium,Bulgária,Ciprus,Cseh ország,dánia,egyesült Királyság,Észtország,Finnország,Franci aország,görögország,hollandia,írorszá g,lengyelország,lettország,litvánia,lu

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A TERMELİI ÉRTÉKESÍTİ SZERVEZETEK (TÉSZ) LEHETİSÉGEI A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELİK KOORDINÁLÁSÁBAN

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája II.

Az Európai Unió regionális politikája II. Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek

Részletesebben

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete NATO ismertetése Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.április

Részletesebben

T/2691. számú. törvényjavaslat

T/2691. számú. törvényjavaslat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2691. számú törvényjavaslat az egyrészrıl az Európai Közösségek és tagállamai, másrészrıl a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttmőködési

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Változás jegyzék Módosítás dátuma Módosítás jellege Érintett oldalak 2014.10.03 Változás 4. oldal 2014.12.10 Kiegészítés 3. oldal 2. ú melléklet Leírás NYOMT_AZON

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

Pénz, pénz és pénz. Szint: általános iskola

Pénz, pénz és pénz. Szint: általános iskola Pénz, pénz és pénz Rövid tartalom: ez a lecke röviden áttekinti a pénz történetét; a különbözı kultúrákban lezajlott fejıdését. Érinti a pénznek a mai társadalomban betöltött funkcióit is. Megismerteti

Részletesebben

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT EU KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY A SCHENGENI EGYÜTTMŰKÖDÉS FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁG CSATLAKOZÁSA

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

Az európai integráció történelmi fejlődése

Az európai integráció történelmi fejlődése Az európai integráció történelmi fejlődése KÉSZÍTETTE: SZOVÁTI SZABOLCS Tartalomjegyzék 1. Európa, mint fogalom 3 2. Az integráció folyamata 3 3. Az egység gondolata konkretizálódik 5 Sir Winston Churchill

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

2.2. Az Európai Unió szervezeti felépítése és működése

2.2. Az Európai Unió szervezeti felépítése és működése 11 2. Második fejezet Tartalom 2.1 Bevezetés 2.2. Az Európai Unió szervezeti felépítése és működése 2.2.1. Az Unió pillérei 2.2.2. Az előzmények és az Európai Közösség(ek) 2.2.3. A Közös Kül- és Biztonságpolitika

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY FA/TR/EU/HR/hu 1 FA/TR/EU/HR/hu 2 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE 1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

1. A teheráni konferencia

1. A teheráni konferencia 12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA TÜKRÉBEN

TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Európai Kapcsolatok szakirány TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben