A prostitúció és a szexuális célú emberkereskedelem összefüggései: Ismeretterjesztô kézikönyv

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A prostitúció és a szexuális célú emberkereskedelem összefüggései: Ismeretterjesztô kézikönyv"

Átírás

1 A prostitúció és a szexuális célú emberkereskedelem összefüggései: Ismeretterjesztô kézikönyv ÖSSZEÁLLÍTOTTA: MONICA O CONNOR ÉS GRAINNE HEALY 2006 Készült a Nôkereskedelem Elleni Koalíció (CATW) és az Európai Nôi Lobbi (EWL) által koordinált közös akcióterv keretén belül, a Megelôzô intézkedések elôsegítése a szexuális célú emberkereskedelem ellen címmel, Svédország és az Egyesült Államok kormányzati és civil szervezeteinek együttmûködésével. Mi, a prostitúció és az emberkereskedelem túlélôi azért gyûltünk ma össze ezen a sajtókonferencián, hogy kijelentsük: a prostitúció erôszak a nôk ellen. A prostitúcióba senki sem úgy kerül bele, hogy egy nap arra ébred, ezt az utat választja. A prostitúciót a szegénység, a gyermekkori szexuális visszaélések, a nôk sebezhetôségét kihasználó stricik és a prostituáltakat vásárló férfiak választják a nôk számára. (Közös sajtókonferencia, CATW-EWL, 2005) 1621 BR hu MP01.indd :41:53

2 TARTALOM Oldalak Bevezetô Mi ennek az ismeretterjesztô kézikönyvnek a célja? A kézikönyv, mint forrásmû A projekt közremûködôi A kezdeményezés általános célja Az emberkereskedelem és a prostitúció elleni harc összefüggéseinek háttere ELSÔ RÉSZ A nôket és a gyermekeket a szexiparba terelô tényezôk MÁSODIK RÉSZ A szexiparba vezetô különféle utak, a stricik és az emberkereskedôk taktikái HARMADIK RÉSZ Kereslet: A férfiak, mint vásárlók, valamint a nôk és a gyermekek szexuális kizsákmányolói NEGYEDIK RÉSZ Az emberkereskedelem áldozataival és a prostituált nôkkel kapcsolatban használt kifejezések: választás, beleegyezés, jogok ÖTÖDIK RÉSZ A prostitúcióban lévô nôket ért hatások és azok következményei: a prostitúció, mint a nôk elleni erôszak egyik formája HATODIK RÉSZ Válasz a legalizáció/dekriminalizáció érveire HETEDIK RÉSZ A hamis különbségtételek visszautasítása és a helyzet tisztázása: Az emberkereskedelem és prostitúció nem más, mint nôk elleni erôszak NYOLCADIK RÉSZ A prostitúció és az emberkereskedelem elfogadott álláspontjaiból adódó cselekvési tervek és eredmények KILENCEDIK RÉSZ Az emberkereskedelembôl és a prostitúcióból származó profit TIZEDIK RÉSZ Az emberkereskedelem és a prostitúció hatásai a társadalmi és a nemek közötti egyenlôségre TIZENEGYEDIK RÉSZ Esettanulmányok TIZENKETTEDIK RÉSZ Nemzetközi emberi jogi dokumentumok a szexuális célú emberkereskedelem ellen harcban, valamint hasznos európai uniós jelentések és politikai állásfoglalások Irodalomjegyzék A szerzôkrôl 1621 BR hu MP01.indd :41:55

3 Bevezetô Az ENSZ becslései szerint az emberkereskedelem 80%-a szexuális célú. Az áldozatainak többsége nô és gyermek (UN, 2003). Évente körülbelül 120 ezer nôt és gyermeket hurcolnak Nyugat-Európába (Európai Bizottság, 2001). Az Egyesült Államok becslései szerint világszerte ezer emberrel kereskednek országhatárokon belül és országokon keresztül, akiknek 80 %-a nô és lány, 50%-a fiatalkorú (Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma 2005). Néhány európai uniós tagállam becslései azt mutatják, hogy 1990 és 1998 között több, mint 253 ezer lányt és nôt szállítottak a szexiparba az akkor még 12 tagot magába foglaló Európai Unió országaiba. A prostituált nôk átlagos száma ezekben az országokban több, mint fél millióra nôtt. Ausztriában, Bécsben a prostituált nôk csaknem 70%-a Kelet-Európából származik. Körülbelül 15 ezer orosz és kelet-európai nô található Németország piroslámpás negyedeiben. A Nemzetközi Migrációs Hivatal felmérése szerint sokan közülük olyan bordélyokba, szexklubokba, masszázsszalonokba és szaunákba kerültek, melyek a Független Államok Közösségébôl, Törökországból és a volt Jugoszláviából származó bûnözôi csoportok pénzügyi felügyelete alatt állnak (UNESCE, 2004). A dél-kelet-európai régióban amely Albániát, Boszniát, Hercegovinát, Bulgáriát, Horvátországot, Koszovót, a Független Államok Közösségét, Macedóniát, Romániát, Szerbiát és Montenegrót foglalja magában a szexiparba kerülô külföldi nôk 90%-a feltehetôen emberkereskedelem áldozata, e nôk és lányok 10-15%-a 18 éves kor alatti. Az áldozatok többségét Albániában, Bulgáriában, Moldvában és Romániában toborozzák. A nôket és lányokat elôször a helyi piacra viszik, bizonyos ideig egyik helyrôl a másikra utaztatják, majd eladják ôket külföldre (HWWA, 2004). Mi ennek az ismeretterjesztô kézikönyvnek a célja? Ez a könyv igyekszik feltárni és megmagyarázni a prostitúció és az emberkereskedelem összefüggéseit, a nemek egyenlôségére és a kereslet kérdésére helyezve a hangsúlyt. A kézikönyv annak a 13 országnak készült, amely részt vesz a Nôkereskedelem Elleni Szövetség (CATW) és az Európai Nôi Lobbi Megelôzô intézkedések elôsegítése a szexuális célú emberkereskedelem ellen címû projektjében, Svédország és az Egyesült Államok kormányzati (Külügyminisztérium) és civil szervezeteinek együttmûködésével. A CATW/EWL helyi szintû projektjeiben a prostitúció és az emberkereskedelem ellen harcoló nôk szükségét látták, hogy a prostitúciót és az emberkereskedelmet visszaszorító munkájuk támogatása érdekében, egyetlen, mindenki által hozzáférhetô dokumentumba gyûjtsék össze elképzeléseiket, kutatásaikat és érveiket. A CATW/EWL együttesen kezdeményezte, hogy összeállít egy ilyen publikációt. Így jött létre ez a kézikönyv. Ez a kézikönyv számos emberkereskedelem elleni programban érdekelt civil szervezet, kormányzati szerv és döntéshozó számára hiánypótló lehet, mivel rámutat a prostitúció és az emberkereskedelem összefüggéseire, a nemek közötti egyenlôségen alapuló programok, irányelvek és intézkedések fontosságára, a szexipar jogi helyzetére, a szexuális célú emberkereskedelmet elôsegítô, prostitúcióra irányuló férfikeresletre. A kézikönyv, mint forrásmû A kézikönyv forrásként használható a prostitúció és az emberkereskedelem témakörén belüli íráshoz, oktatáshoz, a szexipar növekedésének visszaszorításáért harcolni kívánó nôknek és férfiaknak, helyi és globális szinten egyaránt. Információforrásként használható a médiában dolgozók számára is akik közül sokan elfelejtenek a leglényegesebb tényezôre, a keresletre koncentrálni, ehelyett inkább a prostituált nôket állítják pellengérre, teret adva a prostitúcióhoz való jog szlogenjének népszerûsítéséhez, valamint romantikus színben valójában a szexipar gazdasági érdekeit védve szexmunkának tüntetik fel a prostitúciót. Ez a kézikönyv idézeteket, hivatkozásokat, elméleteket és kutatásokat tartalmaz a prostitúcióról és az emberkereskedelemrôl, miközben teret ad a szexuális erôszakot és kizsákmányolást túlélôk számára is. A könyv részekre tagolódik: a bevezetôt, illetve állásfoglalást néhány lényeges megállapítás követi, amely tömören összefoglalja a fô vitapontokat és a témában végzett kutatásokat. Így a kézikönyv egyes részei önálló hivatkozási pontok is lehetnek: eltérô kérdések érdekelhetik a projekt támogatóit, valamint a prostitúció és az emberkereskedelem elleni harc területén dolgozókat. Minden felhasznált idézethez megtalálható a hivatkozás az irodalomjegyzékben. A kézikönyv egy rövid listát és összefoglalást is tartalmaz a releváns nemzetközi emberi jogi dokumentumokról, és európai jelentésekrôl, politikai nyilatkozatokról, amelyek hasznosak lehetnek, amikor a nôk biztonságának biztosítása mellett, valamint az emberkereskedelem és a szexuális kizsákmányolás ellen keresünk érveket. Grainne Healy & Monica O Connor BR hu MP01.indd :41:55

4 4 A projekt közremûködôi A Megelôzô intézkedések elôsegítése a szexuális célú emberkereskedelem ellen címû projektet két non-profit szervezet, a Nôkereskedelem Elleni Koalíció (CATW) és az Európai Nôi Lobbi (EWL) koordinálta óta a CATW a szexuális kizsákmányolás elleni harc élére állt, kutatásokat végez, valamint szövetségeket hozott létre a világ legfontosabb térségeiben. A CATW nemzetközileg elismert szervezet, amely a világ számos pontján, valamint az Egyesült Nemzetek platformján is megváltoztatta a prostitúcióról és az emberkereskedelemrôl folyó közbeszédet. A CATW hatással van a prostitúció ellenes iparágra és az emberkereskedelem elleni jogalkotásra a Fülöp-szigeteken, Venezuelában, Mexikóban, Bangladesben, Japánban, Svédországban és az Egyesült Államokban. Az Európai Nôi Lobbi egy olyan nem kormányzati szerv, amely 22 európai és nemzetközi civil szervezetet, valamint a nemzeti nôi civil szervezeteket egyesíti az Európai Unió 25 tagállamából és a hozzájuk kapcsolódó országokból. Az EWL küldetése, hogy a férfiak és a nôk közötti egyenlôséget elôsegítse, felszámolja a nôk elleni diszkrimináció minden formáját, biztosítsa a nôk jogainak tiszteletét, és gyökerestôl megszüntesse a nôk elleni erôszakot óta, amikor a prostitúció és az emberkereskedelem elleni javaslatot az éves közgyûlés elfogadta, harcol a prostitúció és az emberkereskedelem ellen, és megkísérli kriminalizálni a szexuális szolgáltatások vásárlóit Európa-szerte. A kezdeményezés általános célja A Megelôzô intézkedések elôsegítése a szexuális célú emberkereskedelem ellen címû projektet a CATW és az EWL koordinálja a svéd kormánnyal és az Egyesült Államok Külügyminisztériumának az emberkereskedelem megfigyelésére és leküzdésére irányuló hivatalával közösen. A projekt általános célja, hogy az emberkereskedelem és a prostitúció visszaszorításának érdekében megfelelô tudást és cselekvési alapot biztosítson a célcsoportok számára, azáltal, hogy támogat egy fenntartható, nem-kormányzati és egyéb szervezetekbôl álló hálózatot az Európai Unióban, Kelet-Európa további országaiban és egyes FÁK országokban. A projekt általános célja az elsôsorban a nôkre és gyermekekre irányuló emberkereskedelem megfékezése a következô célkitûzések által: Tájékoztatás a prostitúció és a szexuális célú emberkereskedelem alapvetô okairól. Az emberkereskedelem visszaszorításának érdekében a fenntartható legjobb módszerek és stratégiák kidolgozása és terjesztése a projekt partnerei között. Megelôzô és tájékoztató intézkedések elôsegítése, beleértve a törvényhozói, szociális, büntetôjogi és oktatási kezdeményezéseket, az emberkereskedelmet tápláló szexuális kihasználás iránti kereslet megfékezésére. A projekt különleges célja, hogy népszerûsítse a prostitúció és az emberkereskedelem kezelésének svéd modelljét, a szexuális szolgáltatások vásárlását tiltó jogszabályokra helyezve a hangsúlyt. A különbözô prostitúciós tevékenységek legalizálását, szabályozását és dekriminalizálását célzó jogi és politikai intézkedésekkel szembeni alternatív szabályok kidolgozása és elôsegítése. Az emberkereskedelem és a prostitúció elleni munka összefüggéseinek háttere Nemek közötti egyenlôség A projekt támogatja azokat a tájékoztató intézkedéseket és akciókat, amelyek a kibocsátó országok nôkereskedelmének áldozatait segítik. A nemek közötti egyenlôséget elômozdító intézkedésekre, mint a demokrácia alapelemére összpontosít. Az Európai Unió új tagállamaiban, Dél-Kelet-Európában és a szomszédos államokban élô nôk számos olyan problémával találják szembe magukat, amely összefügg a nôk rossz gazdasági helyzetével. A szegénység sokkal szembetûnôbb a nôk esetében, mint a férfiakéban, mivel elsôsorban a nôk szembesülnek a képzési lehetôségek hiányával és a jövedelem, valamint a szociális szolgáltatások számának csökkenésével. Szegénység Mindazonáltal, pusztán a szegénységre koncentrálni nem elég. Nemcsak a nôk szegénysége, hanem a szegénység önmagában is kiszolgáltatottá teszi az áldozatokat a toborzóknak, a striciknek és az emberkereskedôknek. A szegénység teremti meg és tartja fenn az emberkereskedelmet. Ezért is szükséges, hogy tájékoztatást nyújtsunk a toborzók és az emberkereskedôk módszereirôl, hiszen ezek döntôen szegény és gyanútlan nôket csalnak a viszszaélésre alkalmat adó helyzetekbe, különösen a prostitúcióba. Kereslet A kínálatra helyezett hangsúly megköveteli, hogy a keresletre is hasonló hangsúlyt helyezzünk. Nem elégséges csak az áldozatokat megszólítani. A tájékoztató intézkedéseknek ki kell terjedniük az emberkereskedelem láncában a prostituáltat vásárlók felelôsségére és kulcsfontosságú szerepére is. A nôk emberi jogai A nôk emberi jogainak biztosítása érdekében cselekednünk kell, hogy harcoljunk a nôk elleni erôszak ellen. A kormányoknak fel kell ismerniük az összefüggést a prostitúció és az emberkereskedelem között, valamint azt, hogy a prostitúció erôszak a nôk ellen. Fontos, hogy a kormányok politikai akarata az emberkereskedelem és a szexuális kihasználás megfékezésére irányuljon. Nélkülözhetetlen, hogy az államok hatásos szankciókat vezessenek be a stricik, az emberkerekedôk és a vásárlók ellen BR hu MP01.indd :41:56

5 Megelôzô intézkedések elôsegítése a szexuális célú emberkereskedelem ellen Svédország és az Egyesült Államok kormányzati és nem kormányzati szerveinek együttmûködésével A projekt folyamata A projektben résztvevô partnerek minden országban akcióterveket dolgoztak ki egyének, szervezetek és kormányok részére, annak érdekében, hogy a nôk elleni erôszakkal szemben hatékonyan legyenek képesek felvenni a harcot. A projekt a parlamenti képviselôket, a politikaformálókat, a kormány tagjait, a regionális és a helyi hatóságok képviselôit, a rendôrség és az igazságszolgáltatás állományában dolgozó tisztviselôket, a civil szervezeteket, a nôkkel foglalkozó szervezeteket, az újságírókat, a kutatókat és más érintett csoportokat és egyéneket céloz meg, különösen az Európai Unió új tagállamaiban. A projekt különleges figyelmet szentel az Unió azon tagállamainak és környezô országainak, amelyek a prostitúció legalizálását és a különbözô prostitúciós tevékenységek szabályozását fontolgatják. A projektben résztvevô országok: délszláv államok Horvátország, Szerbia, Montenegró, Albánia és Koszovó a dél-kelet-európai államok: Bulgária, Oroszország, Moldávia EU tagállamok: Magyarország, a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia A projekt keretében végzett tevékenységek konzultációra, oktatási célú szemináriumokra, tréningekre és egyéb figyelemfelkeltô kezdeményezésekre irányulnak az egyes országokban. A végsô cél egy békekonferencia szervezése a Balkánon. A közös projekt befejeztével kutatási anyag készül, amely feltérképezi a jelenlegi és a javasolt jogszabályokat és politikákat a résztvevô országokban, különös hangsúlyt fektetve a jogi irányokra és a legjobb gyakorlatokra. Milyen a legalizált szexuális kihasználás? Ahol a prostitúciót legalizálják és a szexipart dekriminalizálják, a szexuális kizsákmányolás törvényessé válik. Ez világosan látható a szexipart és áldozatait leíró nyelvhasználatban és a terminológiában is. A kliensek A fogyasztó és a kliens szavak a nôket és lányokat szexuális célból vásárló férfibántalmazókat, elkövetôket, prostitútorokat, szexuális kizsákmányolókat jelölik. Szexipar vagy piac A szexipar, amely felnôttek és gyermekek szexuális kizsákmányolásának minden formáját kínálja a vásárlónak, a piac egyik meghatározó eleme lett. Az áldozat lehet kisfiú vagy kislány, fiatal vagy felnôtt nô, prostituált nô vagy gyermek, eladott nô vagy gyermek. A szexipar nem tesz különbséget, és nem is foglalkozik ezekkel a hamis megkülönböztetésekkel. Az összes áldozat ugyanabban az iparágban található és csaknem mindig sokféle helyszínen, például az utcán, a klubokban, a prostitúcióra használt övezeteken belül/ kívül, peep showkban, az interneten és legális vagy illegális találkahelyeken. Szexuális vállalkozók A stricik és a szexuális kizsákmányolók fokozatosan legális üzletemberekké válnak. A legalizált szexszférában a stricik, a nôk és a találkahelyek tulajdonosai, tulajdonaikkal más stiriciket és klubtulajdonosokat látnak el. Ellenôrzik a piacot és kiszolgálják a vásárlót, azaz a kliensek igényeinek megfelelôen a szexuális kizsákmányolás minden fajtáját biztosítják. Céljuk egyrészt a fogyasztó / bántalmazó szükségleteinek minden esetben való kielégítése, másrészt a profit maximalizálása legális vagy illegális módszerekkel. Az áldozatok ellen elkövetett erôszak szintje vagy formája nem érdekli ôket. Az áldozatok egészségügyi ellátása csak a megfelelô kínálat biztosítása érdekében lényeges számukra. Állami szexgazdaság Az állam a kliensek érdekében megkönnyíti és elôsegíti a folyamatos kínálat biztosítását, ezáltal, mint strici viselkedik, azt a látszatot keltve, hogy csupán az áldozatok jogait, egészségét és biztonságát védi. Az állam hasznot húz az iparágból. Az állam és az állami hivatalnokok törvényes és törvénytelen öszszejátszásának vagyunk tanúi. Az állam nem lehet semleges ebben a kérdésben. A prostitúció legalizálásával és szabályozásával az állam a prostitúciós iparágat támogatja, a fogyasztókat és nem az áldozatokat védi. Az állam, mint szabályozó nincs tekintettel a prostitúcióban lévô nôk egészségére és biztonságára, a nôk kizsákmányolásának problematikája áttevôdik a választás és a szexmunka fogalmaira. Választás Úgy tekintenek a nôkre és lányokra, mint akik önszántukból, szabadon választják a szexmunkát, mint törvényes tevékenységet. A valóság az, hogy a prostituált minden esetben szexuálisan kizsákmányolt, tekintet nélkül arra, hogy milyen valóságos vagy feltételezett befolyása, kontrollja vagy biztonsága van egy adott szituációban. Az egyén akár nô, akár gyermek számára a különbözô idôpontokban elszenvedett kényszer, bántalmazás, erôszak más és más szintje, fokozata és kiterjedtsége lehet kritikus. Ám egy valami közös: minden szexiparban lévô nôt szexuálisan kihasználnak és erôszakot követnek el rajta. A szexipar természetébôl fakadóan nem biztonságos, hanem veszélyes környezet. Ellátók, szállítók Az emberkereskedôk, kerítôk és stricik a szexuális kizsákmányolás érdekében veszik célba és használják ki a nôket, lányokat. Az emberkereskedôk és a stricik taktikája eltérô lehet hazai vagy nemzetközi összefüggésben, de a szándéka ugyanaz: hasznot húzni a nôk szexuális kizsákmányolásából. A következmények a nôkre és a gyermekekre nézve kétségbeejtôek. A kínálat Nôk és lányok testét kínálják a piacon. Azokat a nôket és gyermekeket célozzák meg és kényszerítik a szexiparba, akik társadalmi/gazdasági, politikai, kulturális, etnikai, valamint személyes okok miatt sebezhetôk és szexuálisan könnyebben kihasználhatók BR hu MP01.indd :41:56

6 6 ELSÔ RÉSZ ÁLLÁSPONT A nôk és gyermekek kínálatára irányuló férfi kereslet a prostitúció és az emberkereskedelem legfôbb oka. A nemek közötti egyenlôtlenség, a globalizáció, a szegénység, a rasszizmus, a migráció és a nôk gazdasági stabilitásának összeomlása világszerte olyan tényezôk, amelyek megágyazzák a nôk szexiparba terelésének feltételeit. Elsôsorban a fejlôdô országokból, valamint a gazdasági átalakuláson keresztülmenô országokból származó nôkkel és gyermekekkel kereskednek. A diszkrimináció és a hátrányos helyzet többféle formája hozzájárul a prostitúcióba terelt nôk és lányok sebezhetôségéhez. A tanulmányok következetesen arról számolnak be, hogy a helyi szexiparban (azaz nem emberkereskedelem áldozatairól van szó) kizsákmányolt nôk és gyermekek hasonló anyagi nélkülözést, valamint a múltban hasonló szexuális visszaélést tapasztaltak. A hajléktalanság, az állami gondozás és a drogfüggôség tipikusan olyan járulékos tényezôk, amelyek a prostitúcióba való belépés felé terelik az áldozatokat. Megfontolandó vitapontok A prostitúciót és az emberkereskedelmet érintô társadalmigazdasági/politikai tényezôk Az UNECSE meghatározott néhány olyan tényezôt, amely Közép-Európában nagyszámú nôt és lányt terel a prostitúcióba. A tényezôk, amelyek arra ösztökélik a nôket, hogy vállalják a más országba való illegális bevándorlás kockázatát, a következôk: megnövekedett gazdaság bizonytalanság, a munkanélküliség és a szegénység magasabb kockázata, korlátozott lehetôségek a legális bevándorlásra, valamint a nôk elleni diszkrimináció hagyományos gyakorlatainak újjáéledése, különösen: Változások a nemek közötti egyenlôség területén A nôk marginalizált helyzetének következtében a nôk politikai részvételének visszaszorulása és kizárása a nôk érdekeinek, igényeinek és egyedi problémáinak figyelmen kívül hagyása tapasztalható. A nôk viselik a szociális kiadások a gyermekés családi ellátások, jóléti reformok, egészségügyi ellátások és nyugdíjak megkurtításának legsúlyosabb terheit. Megfigyelhetô a férfi-alapú privatizáció a privatizáció erôsen a férfiak javára ment végbe, amelynek során a nôk világszerte jóval kevesebb privatizált tulajdonhoz jutottak. A foglalkoztatási biztonság elvesztése A munkaerô-piaci verseny fokozódása, a munkanélküliség és a foglalkoztatási biztonság elvesztése csökkentette a nôk jövedelmét, és aláásta gazdasági pozícióit. A nemek közötti jövedelmek differenciálódása, a nôk részmunkaidôs és fekete foglalkoztatásának elôretörése, valamint az atipikus munkaszerzôdések, alacsonyan fizetett munkákba, valamint hosszú távú és rejtett munkanélküliségbe kényszerítik a nôket. Nyílt, nemi alapú diszkrimináció és intenzív szexuális zaklatás a munkahelyeken A szegénység elnôiesedése A háztartásokon belül a szegénység elsôsorban a dolgozó nôket sújtja. A teljesen szabályozatlan és illegális informális üzleti szektorban dolgozó nôk aránya számottevô. Az informális gazdaságban dolgozó nôk kiszolgáltatottsága jelentôsen megkönnyíti az emberkereskedelmet. A változások a nemi, politikai és gazdasági viszonyokban elkerülhetetlenül érintik a társadalmi sztereotípiákat, felfogásokat és attitûdöket. Néhány hagyományos diszkriminatív gyakorlat újjáéledése tapasztalható. A fekete gazdaság terjedése, a kriminalizálódás és a korrupció a jellemzô az üzleti tevékenységekre. A belsô vándorlás a hanyatló és/vagy elszegényedett régiókból a városi térségek felé jelentôs. A határokon átívelô migráció a szomszédos országok között, valamint a kivándorlás biztosítja a bûnözôi csoportok számára a profitot. E folyamatot egyetlen munkavállalási célú migrációs szabályozás sem akadályozza meg, ezáltal a bevándorló dolgozók, köztük a nôk, a kihasználás és a bántalmazás áldozataivá válnak. A bevándorlással kapcsolatos jogszabályok számos gazdaságilag fejlett országban korlátozóak, ami hozzájárul az embercsempészet és az emberkereskedelem gyors terjedéséhez. Egyrészt az egyes országok közti bérkülönbségek, másrészt a szigorúbb bevándorlási szabályok kedvezô feltételeket teremtenek az embercsempészet és az emberkereskedelem számára (UNESCE, 2004) BR hu MP01.indd :41:57

7 A nôket és a gyermekeket a szexiparba terelô tényezôk Az emberkereskedelem és a prostitúció áldozatait befolyásoló belsô/személyes tényezôk Különbözô nemzetközi tanulmányokban, a prostitúcióban lévô nôk és lányok többsége arról számol be, hogy gyermekkorukban a férfiak szexuális visszaélésének áldozatai voltak. Az egyik kutatás során 130 San Franciscóban élô prostituáltat kérdeztek ki, és azt találták, hogy a prostituáltak 57%-át gyermekkorukban szexuálisan kihasználták, 49%-ukat pedig fizikailag bántalmazták (Farley & Barkan,1998). A fentiekhez hasonlóan a Prostitúció Alternatíváinak Tanácsa az oregoni Portlandban azt találta, hogy a Túlélô áldozat kutatás keretében meginterjúvolt nôk 85%- ával vérfertôzô viszonyt folytattak kislánykorában, 90%-ukat fizikailag is bántalmazták (Hunter, 1993). A kutatók egyetértenek abban, hogy nemzetközi szinten a prostitúcióba való bekerüléskor a lányok átlagéletkora 14 év. (Ekberg, 2002) A 12 év alatti kisgyermeket mindig az egyik családtag prostituálja, vagyis eladja szexuális kihasználás céljából. Sok fiatallal, aki 18, de különösen 16 éves kora elôtt került be a prostitúcióba, a családjában és/ vagy a közösségen belül szexuális visszaélést követtek el. James and Myerling már 1977-ban hangsúlyozta a fenti összefüggést: a prostitúcióba bekerült, általuk vizsgált kamaszokból álló minta 65%-át szexuálisan bántalmazták. Megfigyelésük szerint: a korai, traumatikus szexuális tárgyként való kezelés lehet az egyik tényezô, amely hajlamosítja a nôk némelyikét a prostitúcióba való bekerülésre. Az Egyesült Királyságban végzett kutatás (Kinnell, 1991) volt az elsô modern vizsgálat, amely feltárta a kapcsolatot a gyermekbántalmazás, az állami gondozás és a gyermekprostitúció között. 22, korábban intézményi gondozásban részesült, prostitúcióba került fiatal nôvel készítettek interjút. A kutatás kimutatta, hogy a vizsgált személyek több mint fele 16 éves kora elôtt, még az intézményi gondozás alatt vált üzleti célú szexuális kizsákmányolás áldozatává. Négy közülük még azelôtt ismerte meg a prostitúciót, mielôtt gondozásba vették volna (Kelly & Regan, 2000). Lolli gondosan megágyazza takaros, fehér ágyát, elegánsan elrendezi a fodros, selyem díszpárnát. Valójában senki nem választaná ezt az életet mondja senki. Néha nagyon magam alatt vagyok... néha eltakarja az arcát olyan, mintha a fájna a lelkem. (Daily Mirror, január 25.) BR hu MP01.indd :41:57

8 2. RÉSZ 8 ÁLLÁSPONT A stricik és az emberkereskedôk szexuális kihasználás céljából vadásznak nôkre, akár a hazai szexipar, akár az emberkereskedelem számára. Kihasználják a társadalmi-gazdasági, kulturális és személyes helyzeteket, annak érdekében, hogy elcsábítsák, kényszerítsék és leuralják áldozataikat. A nôk és lányok különféle szándékos erôszaknak és bántalmazásnak vannak kiszolgáltatva. A módszerek és taktikák változóak, de a szándék a családon belüli erôszak férfi elkövetôinek szándékához hasonló, mivel mindkét esetben az áldozatok totális ellenôrzése és engedelmességre kényszerítése a cél. A módszerek, amelyek lehetôvé teszik az egyik emberi lény számára, hogy rabszolgasorba taszítson egy másikat, figyelemre méltóan hasonlóak. A világ minden táján a túszok, a politikai foglyok, a kínzások és a bebörtönzések túlélôinek beszámolóiban van valami hátborzongató egyezés. Az erôszak módszerei és technikái hasonlatosak azokhoz, amelyeket a nôk leigázására alkalmaznak a prostitúcióban, a pornográfiában, vagy odahaza. Ezek lehetnek: szisztematikus és ismétlôdô pszichológiai trauma okozása, összehangolt technikák az önrendelkezés elvesztésére és a kapcsolatoktól való megfosztásra, a félelemkeltés az erôszak következetlen és megjósolhatatlan kitöréseitôl, a család és mások fenyegetése, az áldozat meggyôzése arról, hogy az elkövetô mindenható, az áldozat autonómia érzésének lerombolása. (Herman, 1992) Megfontolandó vitapontok Az identitástól való megfosztás a kontroll egyik jól használható eszköze, amely teljes engedelmességet és rabszolgaságot eredményez. A nôk így alávetik magukat a bordélytulajdonosoknak és a striciknek, sôt azok nézôpontjával azonosulnak. A nô elkezd csak a mának élni, rájön, hogy nincs irányítása a gazdasági, érzelmi, fizikai és szexuális élete felett sem. Az emberkereskedelem nôi és gyermek áldozatai elôször az elrablás, megtévesztés és a bántalmazás terrorjával szembesülnek. Megpróbálják értelmezni, mi történik velük, és megtalálni a menekülés módját, de az identitást fenntartó külsô viszonyítási pontokat elvágják elôlük. Ráébrednek, hogy nem tudnak menekülni. Fizikailag bebörtönzik és rejtegetik ôket, szigorúan figyelik minden mozdulatukat (D Cunha, 2002, interjúk indiai, thai és filippínó prostitúcióban élô nôkkel 1991, 1998, 2001). Az Egyesült Királyságban mûködô Barnardos gyermekszervezet a fiatal nôk prostitúcióba csalásának négy fázisát határozta meg: Tôrbe csalás lenyûgözni a fiatal nôt elnyerni a bizalmát elhitetni vele, hogy a férfi az egyetlen, aki igazán megérti ôt elérni, hogy szerelmes legyen a férfiba, ajándékokat adni neki, gyakran gyûrût is Függôség kialakítása egyre birtoklóbbá válni meggyôzni, hogy semmisítsen meg fontos tárgyakat és/vagy utasítsa vissza a hozzá közel állókat megváltoztatni a nevét lerombolni a kapcsolatot az elôzô életével elszigetelni Átvenni a kontrolt eldönteni, hova menjen, kikkel találkozzon, mit vegyen fel, egyen és gondoljon fenyegetést, ha szükséges, erôszakot alkalmazni rákényszeríteni jelentéktelen szabályok betartására következetlen és megbízhatatlan módon viselkedni követelni, hogy bizonyítsa be a szerelmét Teljes dominancia szolgálatkész áldozatot teremteni biztosítani, hogy készségesen alkalmazkodjon a férfi kívánságaihoz rávenni, hogy feküdjön le a férfi barátaival rávenni, hogy bezárhassák a lakásba meggyôzni, hogy a férfi alapvetô szükséglete, hogy a nô pénzt keressen, és ennek a legjobb és legkönnyebb módja az, ha a nô szexet árul (Barnardos, 1998) Egy kisebb kutatás keretében Írországban interjút készítettek egy lánnyal, aki a következôképpen írja le az alávetés és a prostitúcióba kényszerítés folyamatát: 16 évesen el kellett hagynom az intézetet. Mire 18 éves lettem, bántalmaztak és vertek a férfiak a kapcsolataimban. Találkoztam G-vel, aki tudott minderrôl. Elhalmozott a figyelmével és ajándékokkal. Három hónap együttélés után felfedeztem, 1621 BR hu MP01.indd :41:58

9 A szexiparba vezetô különféle utak, a stricik és az emberkereskedôk taktikái hogy egy bordélyházat üzemeltet. Recepciósként dolgoztatott, de a Gardai (Ír Rendôrség a szerk.) egyik razziája után bezárták a bordélyt. Ezután azzal állt elô, hogy nincs pénze, mert mindenét rám költötte. Folyton azt hajtogatta: Hogyan fogunk élni, mit fogunk enni, mibôl veszünk ruhát? Megfenyegetett és az utcára kényszerített. Utáltam ezt... elsô éjszaka egész testemben remegtem. Éjszakánként fontot vittem haza, de soha nem láttam belôle semmit. Még betegen, halálra rémülten, vagy megerôszakoltan is visszazavart. Bizonyára ezreket kerestem a három év alatt, de nem láttam belôle egyetlen fityinget sem... néha még ételre sem futotta Hannah (O Connor, Wilson, 2005). Az Írországba hurcolt nôktôl tudjuk, hogy az emberkereskedôk több alkalommal, több különbözô országban vették meg és adták el ôket, hogy bezárták és folyamatosan ôrizték, verték és éheztetették ôket, valamint nemi erôszakot követtek el rajtuk. Ha nem mûködtek együtt, akár a családjukat is megfenyegették, vagy egy még veszélyesebb tulajdonossal riogatták ôket (O Connor). Egy szexrabszolgaságra kényszerített nô Írországban elmesélte, hogyan tartották fogva és kényszerítették több száz férfival szexuális kapcsolatra. Szerinte azért hozták Írországba, hogy eladják prostituáltnak (Irish Independent, január 29.). Az olasz rendôrség megfigyelte, hogy például a nigériai lányok fölött jóval kisebb fizikai kontrollt gyakorolnak kizsákmányolóik, mint az egyéb nemzetiségû lányok fölött. Nincs szükség fizikai ellenôrzésükre, mert olyan rítusokon kell a lányoknak keresztül menniük, amelyek biztosítják a kontrollt felettük. A lányokat madámoknak adják el, és különleges, úgynevezett juju rítusoknak vetik ôket alá. Meg kell esküdniük, hogy soha nem árulják el a kereskedôket és a madámokat a rendôrségnek és az adósságukat zokszó nélkül megfizetik. Albániában a bizalmon és a szereteten alapuló kapcsolatokat használják ki gátlástalan férfiak. A könnyû kereset és a jobb anyagi lehetôségek ígéretével megszerzik a családok beleegyezését, hogy a nôket és a fiatal lányokat elhurcolhassák. Sok albán lány és nô inkább a halált választaná, semmint beszennyezné családjának nevét. A prostitúcióban csapdába kerülnek: egyrészt csalódnak a férfiban, aki örök szerelmet esküdött nekik, másrészt jó hírük tönkremegy, így soha nem térhetnek haza, ugyanis a család férfi tagjai meg is ölhetik ôket, ha szégyent hoznak a család nevére. Bolgár és ukrán lányoktól gyakran halljuk, hogy sokukat útban a munkából vagy az iskolából hazafelé menet rabolták el. A lányokkal prostitúciós célból kereskednek, fizikailag ellenôrzik, folyamatosan szemmel tartják, a bandák között cserélgetik ôket. A nôk különösen erôszakos eseteket is említenek: szíjjal verik, jeges vízzel teli fürdôkádba nyomják ôket és más különösen kegyetlen módokon bánnak velük (Aghatise, 2004). 9 A stricik és az emberkereskedôk igyekeznek kihasználni az áldozatok kulturális hagyományait, hogy maximális hatalomra tegyenek szert felettük. Esohe Aghatise (2004) olaszországi tanulmányában különbözô módszert határozott meg, amelyet az emberkereskedôk a nôk és lányok származási helye szerint alkalmaznak BR hu MP01.indd :41:58

10 10 3. RÉSZ ÁLLÁSPONT A prostitúció és a prostitúciós célú emberkereskedelem alapja a megvásárolható és a szexuálisan kihasználható nôk és lányok iránti férfikereslet. Kereslet nélkül a nôk és a lányok eladására nem volna szükség, és a piac összeomlana. A prostitúció és a szexipar táplálja azt a mítoszt, hogy a férfi szexuális igényeit muszáj megvásárolható nôkkel és gyermekekkel is kielégíteni. Ez a kereslet a nôk egy olyan csoportját teremti meg, amely a nemi erôszak és a szexuális visszaélés elfogadott célpontjává válik. A férfibántalmazók büntetlenül tevékenykedhetnek, mert tudják, hogy a büntetô jogrendszer nem fog a prostituált nôk pártjára állni. Sok bántalmazó szándékosan a nôk sebezhetôségét, például a drogfüggôséget használja ki, azért, hogy minél bántalmazóbb módon viselkedhessen. Megfontolandó vitapontok A bordélyok, sztiptíz-klubok, masszázsszalonok hostess-ügynökségek, utcasarkok férfilátogatói korlátlan hozzáférést akarnak a különbözô országokból, kultúrákból származó, különbözô háttérrel rendelkezô nôkhöz és lányokhoz. Az új árura való állandó igény irányítja a nemzetközi nô- és lánykereskedelmet. Ha a férfiak nem vennék természetesnek, hogy alapvetô joguk megvásárolni és szexuálisan kizsákmányolni a nôket és lányokat, a nôkereskedelem nem létezne (Ekberg, 2002). Sok kutató és aktivista a szexipar térhódításának közvetlen okát a prostitúciós szexre irányuló férfikeresletben látja, amely nélkül a nôk kínálatának biztosítása nem volna jövedelmezô a striciknek, toborzóknak és emberkereskedôknek. Ezt lehet leegyszerûsítésnek, árnyalatlannak, elméletileg nem kielégítônek minôsíteni, mindazonáltal, a prostitúciós piac a férfivásárlók nélkül összeomlana (Raymond, 2004). A férfiak szexuális potenciája folyamatos igényt támaszt a külön kategóriába tartozó, fizetett, közösségileg szexualizált nôkre, hogy kielégítse azokat a vágyakat, amelyek nem kielégíthetôk olyan társadalmilag elfogadott kapcsolatokban, mint például a házasság. A prostitúcióban lévô nôk így szexualizált, áruvá leminôsített, ízekre szedett, darabokra szaggatott testekké válnak, amelyeket a férfiak a saját biológiai és változatosságra való igényüknek, szexuális fantáziájuknak és hegemóniára való törekvésüknek érdekében használnak és bántalmaznak (Herman, 1992). A családon belüli erôszak elkövetôi a teljes engedelmesség és lojalitás jegyében áldozataiktól megkövetelik, hogy minden egyéb emberi kapcsolatukat szakítsák meg. A szexuális bûnözôk elvárják, hogy áldozataik szexuális kielégülést találjanak az alávetettségben. A teljes kontroll a pornográfia fô mozgatórugója. Milliónyi átlagos férfi errôl szóló erotikus fantáziája táplál egy olyan óriási iparágat, ahol nôket és gyermekeket bántalmaznak nemcsak a fantázia világában, hanem a valóságban is (Herman, 1992). Mindegy, hogy a kliens alázatos, hízelgô vagy bántalmazó, bánásmódja a prostituálttal szemben minden esetben a nô személyének és emberi mivoltának tagadását fejezi ki. Ez a tagadási folyamat egy mélységesen nôgyûlölô nôképen nyugszik, amelyet folyamatosan meg is erôsít. A kliens akár a szexuális élvezetért, akár a fizikai munkáért és/vagy a testrészek elérhetôvé tételéért fizet, valójában azt honorálja a prostituált nônek, hogy olyan személy legyen, aki valójában nem is személy: a tranzakció lényege, hogy a folyamat során a nô személyisége eltûnjön, és puszta tárggyá váljon. A prostitúciós szerzôdésben nincs és nem is lehet kölcsönös figyelem, gyönyör vagy törôdés. A cél e kapcsolatban az, hogy az egyik fél az eszköze legyen a másik személynek, hogy lemondjon személyes vágyairól, döntési pozíciójáról a szexuális aktus során (O Connell Davidson and Sanchez Taylor, 1998). Ellentétben a prostitúció védelmezôinek azon álláspontjával, miszerint a prostitúció és az emberkereskedelem szétválasztható, a prostituált nôket és lányokat vásárló férfiak nem törôdnek ezzel a megkülönböztetéssel. Nem kérdezik a nôket és lányokat, hogy vajon önként váltak-e prostituálttá vagy kényszerítették ôket, vajon helybeliek-e vagy behurcolták ôket 1621 BR hu MP01.indd :41:59

11 Kereslet: A férfiak, mint vásárlók, valamint a nôk és a gyermekek szexuális kizsákmányolói az országba. Nem törôdnek azzal, hogy 18 év alattiak vagy fölöttiek, ôk csak a legsebezhetôbb nôket keresik. Valójában, sok fiatalkorút használó férfi, felnôtt prostituáltat is vásárol. A prostitúcióban a férfiak örömszerzés céljából, ejakulációs edényként újra meg újra meg újra használják a nôk és a lányok testét, vagináját, végbélnyílását, száját. A prostitúció nem szexuális felszabadítás, hanem megalázás, kínzás, szexuális erôszak és kizsákmányolás, amit így is kell nevezni. Következésképpen, a prostituált nôket és gyermekeket használó férfiak szexuális ragadozók és nemi erôszaktevôk (Ekberg, 2002). Végül megállapíthatjuk, hogy a prostitúciós szex végeredményben a férfi szexuális élménye. Ô az, aki a pénz, a hódítás, az egó és a szexuális kielégülés hatalmát élvezi, és ô az, aki büntetlenül kiélheti nôgyûlöletét. Ô az, aki abban a hitben ringatja magát, hogy egy vagy több nô egyéni elhatározásból választotta. A férfiak sokféle módon igazolják ezt a visszaélést, például azzal, hogy a prostitúciós szex a biológiai szükségletük része, a férfiasság kifejezése, olyasvalami, amely mindkét fél beleegyezésével történik, a kultúra része, olyan szexuális élmény, amelyre a nôknek igényük van, és élvezik is. A szexért fizetett pénz megnyugtatja a lelkiismeretet is (D Cunha, 2002). Egy másik gyakori érv a prostitúció mellett, hogy megelôzi a nôk ellen elkövetett erôszakot, mivel egyfajta biztonsági szelepként szolgál. Eltekintve az e felfogásban rejlô esszenciális nemi szerepértelmezéstôl, ez az érvelés csak két tény tagadása mellett tartható fent: az egyik, hogy sok prostituálthasználó szándékosan gyermekeket/fiatal nôket használ, a másik, hogy növekvô számú bizonyíték utal rá, hogy a szexiparban lévô nôket és gyermekeket fizikailag és szexuálisan is bántalmazzák a kliensek, az egyéb kizsákmányolók, a stricik és az idegenek (Davies 1994a, 1994b; Hoigard and Finstad, 1992; O Neill 1995a; Silbert and Pines 1984). Ez az álláspont rá adá sul annak elfogadásához vezet, hogy a prostituált nôk és gyermekek megfelelô célpontjai a férfiak dühének és nôgyûlöletének, és az áldozatok által elszenvedett erôszak voltaképpen nem is igazán számít sem nôk elleni erôszaknak, sem gyermekbántalmazásnak (Kelly & Regan, 2000). A szexturisták sokkal változatosabb csoportot alkotnak, mint ahogyan számtalan rendôrségi dokumentum és médiajelentés hangoztatja. E társaság magában foglalja egyrészt a gyermekbántalmazókat, akik azért utaznak, hogy bántalmazhassanak (és gyakran pornófelvételt készítenek a bántalmazásokról), de a férfiak egy másik csoportját is, akik csak szexet akarnak, tekintet nélkül arra, hogy felnôtt nôvel vagy gyermekkel csinálják. E csapat szintén rendelkezik bizonyos közös jellemzôvel: közös kapcsolati hálót alakítanak ki, szeretnek együtt utazni és élvezni mindazt, amit a nyaralás célállomása kínál, ideértve az olcsó szexet is. Ez a csoport laza, átmeneti hálózatot szervez azok között, akik közös érdeklôdéssel rendelkeznek (Kelly & Regan, 2000) BR hu MP01.indd :41:59

12 4. RÉSZ 12 ÁLLÁSPONT A prostitúció legalizációját támogatók következetesen visszaélnek a beleegyezés és a választás fogalmával. E kifejezések hibásak és félrevezetôek, amikor olyan erôltetett és korlátozott összefüggésben használják ôket, amelyben nôket és lányokat prostitúcióba csalnak vagy kényszerítenek. A prostitúció legalizálása mellett érvelô lobbi eltorzítja az emberi és polgári jogok fogalmát is. Prostitúcióhoz való jogról beszélnek, jogról, hogy lehessen munkavállalóként szervezkedni és szakszervezetbe tömörülni, az egészségügyi és szociális ellátásokhoz való jogról, a munkakörnyezet és a munkakörülmények ellenôrzésének jogáról. A prostitúciót legális karriernek vagy szexuális szolgáltatásnak tekinteni nem más, mint a dolog természetébôl fakadó, a nôket és gyermekeket érintô szexuális kihasználás és erôszak tagadása. A prostitúció legalizálásáért küzdô lobbi a szexuális felszabadítás nyelvezetét használja, hogy népszerûsítse azt az álláspontot, miszerint a nôknek szabadságukban áll megválasztani, mit tegyenek a saját testükkel. A másik állításuk szerint a prostitúció legalizálását ellenzôk megtagadják a nôktôl a saját testük eladásához való jogot. Senkinek nem lehet joga az erôszakhoz. Az embernek az erôszakmentes élethez viszont joga van. A legalizálás mellett érvelôk látszólag azt állítják, hogy a legoptimálisabb szexmunka feltétele napi 5-7, a nôk vaginájába, végbélnyílásába vagy szájába hatoló kliens kiszolgálása. Ez minimum 25 férfit jelent hetente. Bármely más összefüggésben ezt az emberi jogok megsértésének, nem pedig elfogadható munkafeltételnek neveznénk. Megfontolandó vitapontok Beleegyezés A nôk elleni férfierôszak hamis értelmezése, amelyet a prostitúció legalizálásért küzdô lobbi támogat különösen veszélyes, mert a nôk két csoportját különíti el: azokét, akik nem egyeznek bele a nemi erôszakba, a szexuális kihasználásba és a prostitúcióba, valamint a prostituált nôkét, akikrôl azáltal, hogy elfogadják a vásárló pénzét, feltételezik, hogy a beleegyezésüket adják bármilyen, a kliens által elkövetett erôszakhoz (Ekberg, 2002). A beleegyezés nem jó mérô mûszer, mivel az elnyomás léte és az erôszakba való beleegyezés is magából az elnyomás tényébôl következik. Az elnyomás fokát nem lehet eredményesen levezetni a beleegyezés fogalmából, hiszen még a rabszolgaság is magában foglal némi beleegyezést, ha a beleegyezést úgy határozzuk meg, mint a képtelenséget arra, hogy lássuk vagy érezzük, hogy jogunk van egyéb lehetôségre is. Ha például, a beleegyezés volna a kritériuma annak, hogy a rabszolgaság az emberi méltóság és az emberi jogok megsértése-e, a rabszolgaságot nem tekintenénk erôszaknak, mivel a rabszolgaság egyik fontos eleme az, hogy sok rabszolga elfogadja ezt az állapotot (Barry, 1995). A beleegyezés szó használata megsértése a gazdasági, polgári, politikai, szociális, fizikai és szexuális jogoknak, mely sértést a jelenleg uralkodó szexista értékek teszik lehetôvé, mivel a szexiparba került nôknek nincs joguk ahhoz, hogy visszautasítsák a férfiak szexuális igényeinek kielégítését vagy megszabják a szexuális aktus feltételeit. Így a prostitúcióban lévô nôk védtelenné válnak az ôket büntetlenül megerôszakoló férfiakkal szemben. Azoktól a nôktôl, akik feltehetôen igent mondtak a prostitúcióra, megtagadják a jogot, hogy nemet mondjanak a nemi erôszakra, és valójában ôket teszik felelôssé az erôszakért (D Cunha, 2002). A hallgatás beleegyezés szállóigét tévesen alkalmazzák a prostituált nôkre. A csendben maradókat hibáztatjuk... mert tiltakozniuk kellett volna a bántalmazás ellen... a csend a legtöbb prostituált esetében a megfélemlítés, a terror, a tudathasadás és a szégyen eredménye. Az ô hallgatásukat, csakúgy, mint a bántalmazott nôkét nem tekinthetjük beleegyezésnek (Farley, 2004). Az embernek nincs joga beleegyezni abba, hogy mások kényükkedvük szerint használják a testét, vagy hogy brutálisan bántalmazzák. A brutális bántalmazásba például, azért nem lehet beleegyezni, mert szemben áll jogrendszerünk alapvetô értékeivel. Az emberi test iránt tiszteletet kell mutatni, ezt a tiszteletet az emberek közötti brutális erôszak tolerálása alááshatja (Westerstrand, 2002). E felfogás szerint elfogadhatatlan az olyan fogalom, mint például a beleegyezés. Amikor a kényszert a szex normális részének, a nemet igennek, a félelmet és a kétségbeesést hallgatólagos beleegyezésnek tekintik, akkor a beleegyezés fogalma elveszti értelmét (MacKinnon, 1990). Választás Kathleen Barry (1995) a választás fogalmának haszontalanságá BR hu MP01.indd :42:00

13 Az emberkereskedelem áldozatai val és a prostituált nôkkel kapcsolat ban használt kifejezések: választás, beleegyezés, jogok ra mutat rá. Hangsúlyozza, hogy a prostitúció nem a nôkért, hanem a férfiakért létezik. Ezért nem számít, hogy a nô igényli a jogot vagy választja, hogy prostituált legyen, vagy a férfierôszak áldozatának tekinti-e magát. Az, hogy miként és miért kerülnek be a nôi testek a férfivásárlók piacára, lényegtelen a piac szempontjából (Jeffreys, 1998). Még a legnagyobb kényszerhelyzetben emberkereskedelem is felmerülhet a választás bizonyos esetekben. Például, az adósság visszafizetését választani, ahelyett, hogy a rendôrséghez fordulnánk. A kritikus kérdés a kontextus, amelyben a választást gyakorolják, és hogy milyen egyéb lehetôségek léteznek, ha léteznek egyáltalán. Hasonlóképpen, még a legszabadabb kontextusban is például, egy felnôtt nô saját magára keres, és ellenôrizni képes az általa létesített szerzôdéseket, a kapcsolat a prostituált és a kliens között kizsákmányoló marad (O Connell Davidson, 1998). Van egy hasonlóság a szervkereskedelem tiltása és a nôk testével való kereskedelem tilalma között: habár az emberek választhatnák azt, hogy eladják a szerveiket, a szervkereskedelem mégis tiltott. Az a felfogás, miszerint az emberi test nem lehet kizsákmányolás és kereskedelmi forgalom tárgya, az európai országokat ahhoz vezette, hogy bevezessék a biológiai anyagok kereskedelmének (kivéve az anyatejet, a körmöt és a hajat) teljes tilalmát csakúgy, mint a szervadományozás tiltását nem közeli rokonok között. Nem terjesztették ki ugyanezt a védelmet a nôkre, akik azt választották, hogy a testük szexuális kizsákmányolás által biztosítsa a túlélésüket (Westerstrand, 2002). A szexuális szabadság A prostitúció szabadságára hivatkozni önmagában nagyon eredményes taktika. Különleges szabadság ez, mivel elszánt védelmezôi valójában nem szeretnének élni vele, sôt nem akarják, hogy gyermekeik, feleségük, testvérük vagy barátaik éljenek vele. Az új spanyol Büntetô Törvénykönyv csak az erôszakkal elkövetett kerítést bünteti. A következô visszás kifejezést használja, látszólag a prostituáltakra utalva: jog a szabad szexuális önmeghatározáshoz. Jóllehet, a valóságban ez csak a prostitútorra, azaz a kliensre igaz, ugyanis az egyetlen személy, aki a szexuális szabadságát gyakorolja, az, aki a szolgáltatást igénybe veszi, azaz a fogyasztó (Carracedo, 2002). A prostitúciós lobbi elferdíti a nôk szexuális választáshoz és orientációhoz való jogának nyelvezetét. Azt állítják, hogy a nôk a testük felett szabadon rendelkeznek, és e jog kiterjed arra is, hogy a saját szexuális szolgáltatásukat eladhatják, amennyiben úgy kívánják. A prostitúció természetesen nem orientáció. A homoszexualitáshoz való jogot nem emlegethetjük egy napon azzal a választási szabadsággal, hogy a kiterjedt kapitalista szexipar nyersanyagnak használja testünket (Jeffreys, 1998). Szexmunka A munka mítosza, amely elrejti a prostitúció erôszakos természetét, a szexuális liberalizmus ideológiája. Az elmélet tévesen azt állítja, hogy a prostitúció karrierlehetôség, amely a nôk szexuális felszabadulásának kifejezôdése: a prostituált állapítja meg az aktus szexuális és gazdasági feltételeit, a strici/ prostituált kapcsolat egy kölcsönös elônyöket biztosító társadalmi és üzleti megállapodás, a nôk szabadon választják a prostitúciót, prostituáltnak és stricinek lenni egy elfogadható, jelentôs múltra visszatekintô elfoglaltság a színes bôrû közösségekben (Giobbe, 1990). A szexipart legális karrierlehetôségnek felvázoló retorika bizonyos kérdésekre nem találja a választ: miféle munka lehet az, amely nem vár el semmiféle szakképzettséget (azon kívül, hogy a prostituált lehetôleg nô legyen és fiatal), ahol nincs elôrelépési lehetôség, és amelyet sem a prostituáltakat használók, sem maguk a prostituáltak nem kívánnak sem önmaguk sem gyermekeik számára? (Kelly & Regan, 2000) Néhányan komolyan amellett érvelnek, hogy nincs különbség aközött, hogy valaki egészségügyi dolgozó vagy prostituált. Hollandiában például, egyes városi tanácsok szexuális szamaritánusnak alkalmaznak nôket. Ezek a nôk (és néhány férfi) rendszeresen látogatnak fizikai és/ vagy szellemi fogyatékkal élô vagy idôsek otthonában lakó férfiakat (néha nôket), és szexuális szolgáltatásokat nyújtanak nekik (Daley, 2001, Ekberg, 2002) BR hu MP01.indd :42:01

14 5. RÉSZ ÁLLÁSPONT Megfontolandó vitapontok Fizikai erôszak és sérülések a prostitúcióban 14 A prostitúció önmagában szisztematikus szexuális kizsákmányolást jelent, amelynek elkerülhetetlenül pusztító hatásai vannak a nôk és lányok fizikai és mentális állapotára. A prostitúció nôk elleni erôszak Hogy megértsük, mennyire elengedhetetlen része a prostitúciónak az erôszak, górcsô alá kell vennünk a prostitúciós szexet. A szexuális szolgáltatás a prostitúcióban leggyakrabban erôszakos, megalázó és bántalmazó szexuális aktus: jelentheti a vásárlónak több nô bevonásával elkövetett közösülését, a nôk összevagdosását borotvapengével, a nôk ágyhoz kötözését és véresre korbácsolását, mellüknek összeharapását, testüknek megégetését cigarettával, kezük, lábuk és a külsô nemi szervük levágását, a nô levizelését és leszékelését (Raymond et al., 2002). Halálozási arány A kanadai Különleges Bizottság a Pornográfiáról és a Prostitúcióról (1985) azt találta, hogy a prostituált nôk halálozási aránya negyvenszerese az átlagpopulációénak. Egy1600 prostituált nôre kiterjedô felmérés az Egyesült Államokban megállapította, hogy a nôk egyetlen korábban tanulmányozott populációjában se fordult elô még megközelítôen sem ilyen magas, gyilkosság által elkövetett halálozási arány, mint ebben a csoportban. (Potterat et al., 2004) E tanulmány kimutatta, hogy a vizsgált prostituált nôk fele gyilkosság áldozata lett (Farley, 2004). Az Europol (Európai Rendôrségi Hivatal, az Európai Unió bûnüldözô szerve a szerk.) információi szerint évente több ezer eladott, halálra vert, agyonlôtt, megfojtott nô holttestére bukkannak ben 22 nô fagyott meg a hóviharban egy görögországi hegyláncon való átkelés során (HWWA, 2004). A prostituált nôk körében ugyanolyan gyakorisággal fordul elô súlyos fejsérülés (TBI), a fejre mért ütések, csapások, rúgások, fojtogatások és a fej tárgyakhoz, például a mûszerfalhoz történô csapdosása következtében, mint a kínzások túlélôi és a bántalmazott nôk között (Jacobs and Iacobino, 2001, Valera and Berenbaum, 2003, Farley, 2004). Egy öt országra kiterjedô jelentés megállapítja, hogy a fizikai sérülésekkel járó erôszak és leuralás aránya és gyakorisága különösen magas, csaknem 80%- os. Szexuális támadást több mint 60%-ban, érzelmi terrort több mint 80%-ban, szóbeli fenyegetést több mint 70%-ban, drog- és alkoholfogyasztási kényszert csaknem 70%- ban alkalmaznak a kihasználók (Raymond et al., 2002). Nemi erôszak Ha a megerôszakolást nem kívánatos szexuális aktusnak tartjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a prostitúcióban rendkívül magas a nemi erôszak aránya. Sok áldozat a prostitúciót nem kívánt szexuális aktusok sorozatának tekinti, sôt, ahogy az egyik nô megfogalmazta: fizetett nemi erôszaknak. A prostitúció nemi erôszak. Épp, mint amikor 15 éves koromban megerôszakoltak. Olyankor úgy érzem, mintha elhagynám a testem. Ezt tettem akkor is, amikor az a férfi erôszakot követett el rajtam. Mintha felrepültem volna a plafonra, és lebénultam volna, mert nem akartam érezni, amit éreztem. Nagyon meg voltam rémülve. Prostituáltként is ezt csináltam minden egyes alkalommal. Megbénítottam az érzéseimet. Még azt sem éreztem, hogy 1621 BR hu MP01.indd :42:01

15 A prostitúcióban élô nôket ért hatások és azok következményei: a prostitúció, mint a nôk elleni erôszak egyik formája a testemben vagyok. Elhagytam a testemet és elmentem valahova máshová a gondolataimmal és az érzéseimmel, amíg a férfi le nem szállt rólam és vége nem lett. Nem tudom másképp elmagyarázni, csak úgy, hogy olyan, mint a nemi erôszak. Én nemi erôszaknak éltem meg. (Giobbe, 1990) Szóbeli bántalmazás Az állandó szóbeli visszaélésnek dokumentáltan és elfogadottan súlyos és hosszan tartó hatása van a bántalmazott nôkre. A prostituált nô folyamatosan ki van téve a lealacsonyító és megalázó szexualizált nyelvhasználatnak, amelynek célja a nô leértékelése és kihasználásának igazolása. Ezt nevezhetjük akár mérgezô szóbeli támadásnak is (Giobbe, 1990). a nôk és lányok közötti fertôzésnek. Egy kanadai tanulmány szerint a vásárlók 89%-a utasította vissza a kondom használatát (Cunningham and Christensen, 2001). Egy, az egyesült államokbeli prostitúcióról készült tanulmány szerint a nôk 47 százaléka állította azt, hogy a férfiak elvárják a kondom nélküli szexet, 73%-uk szerint a férfiak több pénzt ajánlottak a kondom nélküli szexért, és 45%-uk mondta, hogy a férfiak erôszakossá váltak, ha a nô ragaszkodott a kondom használatához (Raymond Hughes et al., 2001). A prostitúció alapvetôen kihat az intim szexuális kapcsolatokra, amelynek oka a prostitúcióban tapasztalt bántalmazás és elszigetelôdés. Funari a következôképpen írja le az érzéseit, miután alig egy évig dolgozott peep show-ban: a testüket, hogy elhatárolódjanak a történésektôl. Habár e jelenséget tartják a szexuális bántalmazás egyik legsúlyosabb hatásának, ez a prostitúció elengedhetetlen velejárója, nélkülözhetetlen stratégia, amelyet a nôk a túlélés érdekében alkalmaznak (Herman, 1992). A kábítószer és az alkohol fogyasztása, amely tompítja a fájdalmat és segít elviselni a prostitúciót, hosszú távon függôséghez és súlyos mentális károsodáshoz vezet. A nôk egybehangzóan arról számolnak be, hogy inkább belövik magukat és isznak, csak hogy túléljék az éjszakát, annak ellenére, hogy tisztában vannak vele, milyen veszélyeket jelent számukra az önkontroll elvesztése (Lawless and Wayne, 2005). Ez belsôleg rombol. Azonosulsz azzal, amit ezek az emberek csinálnak veled, és mondanak rád. Csodálkozol, hogyan hagyhatod, hogy ezt tegyék veled, és miért akarják ez tenni veled. (S., idézi: Farley, 2004) Nemi és reprodukciós egészség Az állandó nôgyógyászati problémák a vagina vérzései és fertôzései, fibrómák, csökkent szexuális vágy, a nemi szervek irritációja, közösülés alatti fájdalom, krónikus medencefájdalom, húgycsôgyulladás összefüggnek a kényszerített szexszel (WHO, 2000). Széleskörû orvosi dokumentációk bizonyítják, hogy a kliensek fertôzik meg a prostituáltakat HIV vírussal hüvelyi és végbéli közösülés útján. A nemi erôszak és a kondom nélküli szexre való kényszerítés vagy rábeszélés több pénz ígéretével, az elsôdleges forrása Munka közben a kezem, ha megérinti a testemet, csupán egy terméket talál. Ha nem dolgozom, a testemnek van integritása és kiterjedése. Tegnap éjjel, munka után, az ágyon fekve megérintettem a hasamat, a mellemet. Úgy éreztem, mintha Caprié volnának (ez a nevem a peep show-ban, és mintha megtagadták volna, hogy visszaalakuljanak. Amikor a partnerem megcsókolt, önkéntelenül visszahúzódtam az érintésétôl. Megdöbbenve húzódtunk el egymástól, és egymásra meredtünk. Valahogy az üveg eltûnt és ô is egy lett közülük. (Funari, idézi: Farley, 2004) Az elmeállapotra gyakorolt hatások A kínzások túlélôi, az emberrablások és mindenfajta szexuális viszszaélés áldozatai következetesen beszámolnak az eltávolodás érzésérôl. Megszakítják a kapcsolatot érzelmileg a valósággal, elhagyják BR hu MP01.indd :42:01

16 6. RÉSZ 16 ÁLLÁSPONT A legalizált prostitúció a nôk és lányok számára a szexipart elfogadott üzleti tevékenységnek és megfelelô karrierlehetôségnek tartja. A stricik az állam beleegyezésével szerezhetik be a nôket és lányokat szexuális kihasználás céljára. A legalizáció eltöröl minden jogi akadályt a strichelés, a kerítés és a bordélyok mûködtetése elôl. Az emberkereskedôk munkavállalási engedéllyel hozhatják be a nôket a prostitúciós iparba, elfedve a tényt, hogy valójában emberkereskedelemrôl van szó. A nôket arra tanítják, hogy bevándorló szexmunkásnak vallják magukat. A legalizáció a nôk és gyermekek mindenféle szexuális kizsákmányolásának terjedését segíti elô, beleértve az asztalon táncolást, a szado-mazo klubokat, a peep show-kat, a telefonszexet és a pornográfiát. Azon állítások, amelyek szerint a legalizációra a nôk egészségének védelme érdekében van szükség, pusztán a valóság elkendôzésére alkalmasak, ugyanis valójában a vásárlók egészsége és biztonsága az, amelyet az iparág védeni kíván. A szexiparban lévô nôk számára nincs védett övezet. Ha a nôk szexuális árucikké válásának jogi korlátjai megszûnnek, akkor eltûnnek a társadalmi és erkölcsi korlátok is. A prostitúció legalizálása azt üzeni a férfiak és a fiúk új generációjának, hogy a nôk szexuális árucikkek, a prostitúció pedig ártatlan szórakozás. Megfontolandó vitapontok Hisszük, hogy az állam által támogatott prostitúció az egyik legfôbb oka a szexuális célú emberkereskedelemnek. Állam által támogatott prostitúciónak nevezzük a legalizált vagy szabályozott prostitúciót, mert ugyan a jogrendszer vagy a szabályozás mikéntje változhat, de közös elem az, hogy magát a prostitúció rendszerét az állam elfogadja és törvényesíti. Az állam által támogatott prostitúció kifejezés jelzi, hogy a legalizált vagy szabályozott rendszereknek mindegyike törvényes vállalkozásnak ismeri el a szexipart. Az állam valójában stricivé válik, mivel a prostituált nôk jövedelmébôl hasznot húz (Raymond, 2002). A szexbárokban nyújtott szolgáltatások, amelyek szerves részei a helyi vendéglátó szektornak Dél-Kelet-Ázsiában, magukban foglalják a hagyományos heteroszexuális szexet, a homoszexuális prostitúciót, a go-go táncot, a hastáncot, meztelen vagy félmeztelen nôk színpadi táncát, a férfiak ölébe ülést és a szexuális izgatást, a feláras perverz aktusokat és az élô szex mûsort. Az utóbbiak különleges és kockázatos színpadi bemutatókat foglalnak magukban a közönség szórakoztatása céljából, ilyen például a borotvapengék, üvegpalackok, cigaretták, kígyók és madarak behelyezése és kivétele a nemi szervbôl a hüvelyi és hasi izmok segítségével, állatokkal történô nyilvános közösülés, két partnerrel történô heteroszexuális vagy homoszexuális aktus. Az iparág növekedésével a szexuális szolgáltatások bôvülni fognak, következésképpen bizarrabbá is válnak majd, ami a nôk elleni erôszak intenzívebbé válását vonhatja maga után (D Cunha, 2002). A legális szexipar biztosítja azokat a helyszíneket, ahol a szexuális zaklatást, kihasználást és erôszakot büntetlenül követhetik el a nôk ellen: a nôket vásárló kliensek, a prostitúció legalizását támogató csoportok, az államilag támogatott szexipart elôsegítô kormányok olyan háromoldalú partnerséget alkotnak, amely minden nôre nézve veszélyes (Farley, 2004). A nôk egészsége és biztonsága következetesen, mint a prostitúció legalizálása mellett szóló egyik érv merül fel. Új-Zélandon a prostitúció legalizálása mellett szóló öt érvbôl négy a szexmunkások egészségének védelmét és a közegészségügyet hangsúlyozta, az ötödik pedig a gyermekeket vette védôszárnya alá. A különbözô foglalkozások kockázatbecslését végzô új-zélandi Balesetbiztosítási Bizottság a prostitúciót biztonságosabb foglalkozásnak ítélte meg, mint a gyermekfelügyelôk vagy a mentôápolók munkáját! Sajnos, a közegészségügyi rendeletek, amelyek egészségügyi vizsgálatokra kötelezik a nôket, csak a férfivásárlót kívánják védeni, a prostituált nôt nem, ugyanis, ha a nôket is védeni kívánnák, a férfivásárlókat is egészségügyi ellenôrzésre küldenék (Farley, 2004). A biztonságos szexet és a kondom használatát népszerûsítô programok végsô soron szintén a férfivásárlók számára biztosítanak egészségesebb prostituált kínálatot. A bordélytulajdonosok számára lehetôvé teszik, hogy kiszûrjék a fertôzött nôket, és friss nôi testeket szerezzenek be. A közegészségügy részérôl erkölcsösebb és hatásosabb volna, ha a szexiparban lévô nôk egészségét és biztonságát támogatná, és ezzel egy idôben a szexipar felszámolásán dolgozna (Raymond, 2002) BR hu MP01.indd :42:02

17 Válasz a legalizáció/dekriminalizáció érveire Spanyolországban a kerítôk nemzeti szervezetet alapítottak, amelyet a Munkaügyi Minisztérium nyilvántartásába is bejegyeztek. A kerítôk szexuális vállalkozónak tartják magukat. A szövetség célja a következô: Prostituált nôket fogunk eladásra kínálni, csakúgy, mint bármely egyéb árucikket: egészségesen, tisztán és minôségi garanciával, a»prostitútorok«szolgálatára. (Carracedo, 2002) Védett övezetek: kit védenek? A biztonságos övezetek megalkotása még ha rövidtávra tervezik is ôket azt a benyomást kelti, hogy a helyi közösségek tolerálják az utcai prostitúciót és a nôk kizsákmányolását, holott a legtöbb esetben egyszerûen kénytelenek azt elfogadni. A biztonságos övezetek ugyan némileg javíthatják az ott élôk fizikai biztonságát, ám nincs olyan védelem, amely megóvhatná a nôket ennek a természeténél fogva erôszakos tevékenységnek az ártalmaitól (Egyesült Királyság, Közös Prostitúciós Stratégia, Belügyminisztérium, január). Andrea Dworkin Minneapolisban végzett kutatást. Ebben a városban a népesség 96%-a fehér, 4%-a színes bôrû, fôleg fekete vagy ôslakos. Hogyan lehetséges, hogy a pornóipar 100 százaléka a színes populáció környékén található? Ez nem lehet egyszerû véletlen mûve. Mi is történik valójában? A városnak ezek a részei gazdaságilag lerobbannak, a törvényes üzletek elköltöznek. Éjszakánként a férfiak a város minden részébôl ideáramlanak szexet vásárolni, és nôkre vadászni. A nôk és gyermekek elleni erôszakos bûncselekmények aránya ezekben a körzetekben folyamatosan emelkedik. Ide csak a szexért látogatnak el az emberek. A pornográfia társadalmi hatásai tehát a városokban a szegregáció új formáját hozzák létre. A nôk és a gyermekek ellen elkövetett erôszakos cselekmények száma pedig folyamatosan nô (Dworkin, 1990). Julie Bindel The Guardian, május 15. Felkerestem Európa legrégibb türelmi zónáját, amelyet a prostitúció legalizálásának brit szószólói gyakorta, mint pozitív példát emlegetnek. Eltérôen azoktól a zónáktól, amelyeket a terjedô bûnözés miatt kellett bezárni, ez állítólag tökéletesen mûködik. Amszterdam tól félórányira, Utrechtben, a Marco Polo rendôrôrsön találkoztam Jan Schoenmakerrel, a zóna felügyeletével megbízott rendfenntartóval... Schoenmaker büszke a munkájára. Körbevezet bennünket a közvetlenül a Tippelzóna mögött található, kerítéssel bekerített területen, ahol a szexipar tevékenykedik. 12 parkolóhelyet plusz egyet a bicikliseknek vagy azoknak, akik állva akarják csinálni alakítottak ki, egymástól kb. 180 cm. magas fakerítéssel elválasztva. Még nem takarítottak - magyarázkodik. Vasárnaponként szoktak. A kabinok padlóját zsebkendôk, használt óvszerek és cigarettacsikkek borítják. Üres élelmiszerdobozok, egy rakás haj, emberi széklet és oda nem illô módon, egy eltépett ajándék csomagolópapír. Egy férfi alsónadrág bújik meg a hulladék között. Hogyan biztosítja ez a kijelölt övezet a nôk biztonságát? Be kell jönniük a rendôrôrsre, ahol nyilvántartásba veszik ôket, mielôtt dolgozni kezdenének. Így megbizonyosodhatunk róla, hogy nem kiskorúak vagy nem emberkereskedelem áldozatai-e. Azt is kideríthetjük, hogy kit kell értesítenünk, ha eltûnnének. Schoenmaker lefordít nekünk néhány graffitit a falról: Kedves pinavadászok, gyûlölünk titeket, férfiakat. Annyi pénzt akarunk kiszedni belôletek, amennyit csak lehetséges. A szomszédos falon a firkált válasz: Kibaszott kurvák, addig kell baszni titeket, amíg össze nem estek. Addig baszunk és szopatunk titeket, amíg a pinátok bele nem fájdul. Köszönjük. Jelentettek már a nôk erôszakos támadásokat? Ó igen, kapunk ilyen bejelentéseket. Azt javasoltam, hogy fessük a kabinokat különbözô színekre, így a nô emlékezni tud: A piros kabinban erôszakoltak meg, ez könnyebbé tenné a DNS-tesztet. Képzelje el, hogy milyen lehet DNS-t keresni ezek között sóhajt, és a padlót borító, spermával átitatott tárgyhegyre mutat. Semmi kétség: Schoenmaker törôdik a nôkkel és a környékkel. Talán ez az oka annak, hogy a környéket eddig még nem fenyegették bezárással.... Rebecca bejön a hidegbôl, és hajlandó beszélni. Sápadt és sovány. Azt mondja, 19 éves, de fiatalabbnak látszik. Csak addig vagyok az utcán, amíg össze tudok gyûjteni elég pénzt autóra. A barátja küldte az utcára 15 éves korában, és bár késôbb megszökött tôle, nem tudta otthagyni az utcát. Sajnos összeakadtam ezzel a pasival, és senki sem segített rajtam. A türelmi zóna bizonyos szempontból jó dolog, de könnyebbé teszi, hogy az ember tovább csinálja... Úgy tûnik, hogy mindenki elfogadja ezt az életmódot, de én nem szeretem.... Ali és Moiud a kondom és az injekciós tûk elosztását szervezô szociális munkások. Ali minden egyes kondomot jó szerencsét kívánva megcsókol, mielôtt átadná a delikvensnek. Hogy könnyen találjanak kliensre. - magyarázza. Nagy a verseny. Sok fiatal férfi keres nôt, föl s alá bicikliznek, néhányan csak a kirakatokat bámulják, tátott szájjal stírölik a nôket az autójukból, a vásárlás szándéka nélkül. Egyikük nyíltan maszturbál. A rendôrség pedig sehol BR hu MP01.indd :42:03

18 7. R ÉS Z 18 ÁLLÁSPONT A szexipar a nôk és gyermekek szexuális kihasználásának minden formáját eladásra kínálja a vásárlónak. Senki ellen nem diszkriminál, beleértve bármilyen nemû gyermeket, fiatal nôt, felnôtt nôt, prostituált nôt és gyereket, valamint az eladott nôt és gyermeket. Az iparág semmiféle kizsákmányolást nem tagad meg a vásárlóktól. Biztosítja, hogy a kliensek szükségletei minden esetben kielégüljenek. Nem törôdik az áldozatok egészségével vagy az ellenük elkövetett erôszakos cselekményekkel. A prostitúció legalizálásáért küzdô lobbi arra alapozza érveit, hogy az összefüggô jelenségeket hamis módon szétválasztja nem gondolva a szexiparban lévô nôk és gyermekek életének valóságára. A lobbi a következô álláspontokat képviseli: a prostitúció és az emberkereskedelem között nincs összefüggés, különbséget kell tenni az önkéntes és a kényszerített prostitúció között, a nôket és a lányokat csak a legális prostitúció keretein belül lehet megvédeni, a felnôtt és a gyermekprostitúció között nem lehet egyenlôségjelet tenni, akik ellenzik a legalizációt, azok tagadják a nôk önálló döntéshez való jogát, valamint a pornóiparnak van puha és ártalmatlan oldala is. Megfontolandó vitapontok Az emberkereskedelem és a prostitúció A nôket és lányokat a stricik ellenôrzik és hurcolják prostitúció és kényszermunka céljából egyik helyrôl a másikra egy országon belül is. A kényszer, a bántalmazás és az ellenôrzés minden esetben létezik. Az emberkereskedelem megítélése során lényegesebb a tevékenység célja, vagyis a kihasználás, semmint, hogy egy országon belül vagy országhatárok között történik-e (Joe-Cannon, 2005). Akár helyi, akár nemzetközi szintû az emberkereskedelem, a nôk mindkét esetben ugyanolyan jellegû erôszakot és ártalmat szenvednek el. Az Egyesült Államokban készült felmérés során azt tapasztaltuk, hogy a helyi prostitúcióiparban lévô nôk többször válnak erôszakos cselekmények áldozataivá, mint a külföldrôl behurcolt nôk. Például, az amerikai prostituáltak 86%-a számolt be arról, hogy fizikai erôszakot kellett elszenvednie a kliensek részérôl, míg a külföldrôl érkezett nôknek csak a 28%-a. Bár meglátásunk szerint a külföldi nôk eltérô okokból a valóságosnál kevesebb erôszakos esetet vallanak be, mégis két kutatásunk is azt támasztja alá, hogy a helyi prostituáltak hasonló erôszaknak vannak kitéve, mint a nemzetközi emberkereskedelem áldozatai (Raymond et al., 2002). fiatalkori szexuális kihasználás következtében kerülnek a prostitúcióba. Vagyis a kérdést át kell fogalmazni, mind a felnôttek, mind a gyermekek esetében: ahelyett, hogy a szexiparba vezetô utakra összpontosítanánk, azt kell megvizsgálnunk, hogy mi tartja a prostitúcióban az áldozatokat, tehát az elérhetô egyéb gazdasági és szociális lehetôségekre, valamint a keresleti oldalt fenntartó vásárlók szerepére kell koncentrálnunk (Kelly and Regan, 2000). Legális/illegális A kutatások során a nôk egybehangzóan állítják, hogy a prostitúció intézményi keretei keveset tesznek azért, hogy megvédjék ôket, függetlenül attól, hogy ezek a keretek legálisak vagy illegálisak. A kutatások feltárták, hogy Hollandiában, ahol a prostitúció legális tevékenység, a prostituált nôk 60%-át érte fizikai támadás, 70%-uk szóbeli fenyegetést kapott, 40%-uk szenvedett el szexuális erôszakot és 40%- ukat kényszerítettek prostitúcióra vagy bántalmaztak szexuálisan az ismerôsei (Vanwesenbeek, 1994). Miután a nô bekerül a prostitúcióba, rá kell döbbennie, hogy semmilyen befolyása nincs a kliensek kiválasztására, a munka helyszínére és árára vagy a szexuális tevékenység természetére. Közös tulajdona lesz minden olyan férfinak, aki meg tudja fizetni a szexet és a testét (D Cunha, 2002). Önkéntesség/kényszer Az állítás, amely szerint lehetséges tiszta és egyértelmû határt húzni a kényszerített és az önkéntes prostitúció között, tagadja a tényt, hogy a prostitúcióban a szabad választás fogalmának vajmi csekély relevanciája van, hiszen a legtöbben gyermek- vagy Az ausztrál Victoria államban tevékenykedô Jocelyn Snow Prostitúciós Közösség szerint a legalizáció nem javította a prostituált nôk szexuális kizsákmányolásának körülményeit (The Age, február 28.). Az általuk készített tanulmány a prostitúció legalizálásának a prostituált nôkre tett hatásairól azt találta, hogy: A legrosszabb 1621 BR hu MP01.indd :42:05

19 A hamis különbségtételek visszautasítása és a helyzet tisztázása: Az emberkereskedelem és prostitúció nem más, mint nôk elleni erôszak dolog a kliens volt. Az arrogancia, a testszag, az erôszak, a követelôzés. Öt kliensbôl egy még mindig óvszer nélkül akarja. (Sullivan and Jeffreys, 2002) Egészségügyi ellenôrzés Számtalan tényezô szól a kondomhasználat ellen: a pénzszûke, az idôsebb nôk vonzerejének csökkenése, a kondom használatát mellôzôkkel kialakuló éles verseny, a stricik kívánsága, a drogvásárláshoz az anyagiak elôteremtése, a strici végkielégítéséhez szükséges összeg elôkerítésének nehézsége, a prostituált nô saját teste fölötti rendelkezésének általános hiánya a prostitúció helyszínein (Raymond, 2004). A HIV oktató kampányok és más túlélô stratégiák, amelyek arra kívánják rávenni a prostitúcióban lévô nôket, hogy ragaszkodjanak a kondom használatához, figyelmen kívül hagyják az áldozati lét körülményeit. A megvert, megerôszakolt, a családtagjaik által szexuálisan bántalmazott, a hajléktalan, a drogfüggô prostituált nôk és lányok nincsenek abban a helyzetben, hogy saját egészségük érdekében kikényszerítsék a kondom használatát. Csupán a bántalmazók vannak abban a pozícióban, hogy meggyôzéssel, kényszerrel, erôszakkal kielégítsék saját vágyaikat, tekintet nélkül áldozataik hogylétére (Farley, 2004). szexiparban lévô gyermekek, fiatal és felnôtt nôk életét közelebbrôl megvizsgáljuk. Nincsenek külön gyerek-piacok vagy olyan piacok, ahol csak embereskedelem során eladott nôket tartanak, és olyan formája sincs a prostitúciónak, amely ne károsítaná alapjaiban az emberi lények méltóságát és integritását. A prostitúcióba való bekerülést és bennragadást a kényszer, a csalás, a függôség és a választás hiányának összetett, együttes okai idézik elô (Kelly and Regan, 2000). Alapvetô tény, hogy ahol a szexipart tolerálják, ott a gyermekek szexuális kihasználását is megkönnyítik. A gyermekek és a felnôttek abszolút elkülönítésével ez az érvrendszer a 18 év alattiakat védeni kívánja, ám ezzel implicit módon egy mélyen problematikus logikát erôsít meg. Hogyan lehetséges az, hogy míg a 15 vagy 17 éves fiatal részvétele a szexiparban kizsákmányoló jellegû és illegális, amint betölti a tizenhatodik vagy tizennyolcadik életévét, ez a tevékenysége nemcsak törvényessé, de elfogadhatóvá, választás kérdésévé, a munka egyik formájává válik? Mi alakíthat át egy természeténél fogva kihasználó jellegû tevékenységet egy nap alatt olyanná, mely csupán választás vagy beleegyezés kérdése, az adott személy 16. vagy 18. születésnapján? (Kelly and Regan, 2000) Adatok a gyermekprostitúcióról Kelet-Európában Románia 129 elmarasztaló bírósági ítélet, 18 év alatti személlyel szemben elkövetett prostitúciós bûncselekmény miatt Lengyelország becslések szerint néhány száz gyermek van a prostitúcióban (1999) Oroszország a moszkvai prostituáltak 25%-a gyermek (1999) Oroszország 750 lány közül, akik egy átmeneti fogadó intézetben laktak, 85%-ot ért szexuális bántalmazás és kényszerítettek prostitúcióra Litvánia 200 prostituált gyermek Vilniusban Lettország a prostituáltak 40-50%-a fiatalkorú Észtország a prostituáltak 20-30%-a fiatalkorú Lengyelország/Németország a határ menti utcai prostitúcióban természetes a gyermekek részvétele, akik rabként élnek a határátkelôk melletti barakkokban Oroszország Moszkva egy nimfó klubbal is dicsekedhet, ahol tulajdonosuk jelével tetovált kiskorúak sztriptíztáncolnak. Amikor betöltik a 14. évüket, a legtöbbet ígérônek adják el szüzességüket Az összes adat az 1998-as Határátlépô Projektbôl származik (in Kelly and Regan, 2000) 19 Felnôtt-gyermek vita A felnôtt- és gyermekprostitúció elválasztására irányuló kísérletek áthághatatlan határt igyekeznek húzni a kényszerített és az önkéntes prostitúció közé. Ezen elképzelések kudarcra vannak ítélve, mivel ezek analitikus és politikavezérelt megkülönböztetések, amelyek abban a pillanatban összeomlanak, amint az európai és egyéb 1621 BR hu MP01.indd :42:05

20 20 Cselekvôképesség/ Áldozattá válás Az áldozat, szó szerinti értelmezésben az erôszak és a bántalmazás elszenvedôje, ám nem szükségképpen jelent folyamatos állapotot. A nôk cselekvôképesek abban az értelemben, hogy döntéseket hoznak, ám a prostitúcióban ez a cselekvôképesség igencsak gyötrelmes, amelyet elsôsorban a körülmények kényszerítenek ki, és amely mentes a nagyszerû lehetôségek közötti választás örömétôl (Jeffreys, 1998). A szexiparban egyetlen nô vagy gyermek sem passzív áldozat. Mindegyikük arra törekszik, bármilyen korlátozott lehetôség és esély áll is a rendelkezésére, hogy megvédje fizikai és mentális egészségét, cselekvôképességük pusztán a túlélésért folytatott harcban mutatkozik meg. Cselekvôképességüket súlyosan korlátozza életmódjuk, amely során stricik, emberkereskedôk, erôszakos partnerek vagy családtagok ellenôrzik ôket, miközben esetleg még drog és/ vagy alkoholfüggôk is. Azok a nézôpontok, amelyek a nôk és a gyermekek cselekvôképességét hangsúlyozzák, kevés szót ejtenek arról, hogy mi a különbség a szabad választás/cselekvés és a küzdô/túlélô stratégiák között. Mindkettô során egyének cselekszenek saját szükségleteik és a körülmények szerint, ám a küzdô/túlélô stratégiák olyan cselekvések, amelyekre már kényszerítô körülmények között kerül sor (Kelly and Regan, 2000). Nem utcai és utcai prostitúció A nôk a pénztôl, a kereslettôl, és a rendôrség zaklatásától függôen csaknem mindig különbözô helyszíneken mûködnek. Egy kutatás 119 résztvevôjének 59%-át többféle helyszínen prostituálták. A leghosszabb idôt sztiptízbárokban, masszázsszalonokban, telefonszex-szolgáltatóknál és hostessszolgálatoknál töltötték. 66%-uk fôleg utcai prostituáltként dolgozott (Kramer, 2003). 47 új-zélandi válaszadó több különféle helyszínen tevékenykedett: sztriptízklubokban, telefonszex- és hostess-szolgáltatóknál, interneten, peep show-kban, bárokban, utcán, bordélyokban, valamint katonai bázisokon. 22%- ukat az országon belül, 6%-ukat másik országból hurcolták be (Farley, 2004). Egy Hollandiában készült tanulmány beszámol a legális, nem utcai prostitúcióban, hanem elsôsorban klubokban, bordélyokban és ablakokban dolgozó nôket ért súlyos érzelmi stresszrôl, szélsôséges idegességrôl (Vanwesenbeek, 1994). Az Írországban készült interjúkban (Lawless and Wayne, 2005) a nôk beszámoltak róla, hogy hiába próbálták ellenôrzésük alatt tartani a környezetüket, a férfiak erôszakossága kiszámíthatatlan volt: Idegenekkel kell autóba szállni. Még az állandó kliensek is vadállattá válhatnak. Egyszer megerôszakoltak. Nem volt elôjel. Már épp a vége felé közeledtünk. Egy pillanat alatt visszanyomott az autóba. Lehúzta a kondomot és rám nyomult. Elôtte nem történt semmi különös, nem volt figyelmeztetô jel. Néhány kutatás felhívja a figyelmet, hogy azok a nôk, akik nem utcai prostitúcióban vesznek részt, kevésbé képesek ellenôrzésük alatt tartani a körülményeket és a férfiakkal való viszonyt. Boyer, Chapman és Marshall (1993) szerint a nôk a szriptízklubokban és a bárokban 1621 BR hu MP01.indd :42:05

A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól

Részletesebben

AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS

AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS Nem tagja az Európa Tanácsnak (Belarusz) TAGÁLLAMOK SZÉKHELY ÉS IRODÁK KÖLTSÉGVETÉS Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia

Részletesebben

A KAPCSOLATI ERŐSZAK ÉS SZEXUÁLIS KÉNYSZERÍTÉS MUTATÓI A RENDŐRSÉG ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS RÉSZÉRE

A KAPCSOLATI ERŐSZAK ÉS SZEXUÁLIS KÉNYSZERÍTÉS MUTATÓI A RENDŐRSÉG ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS RÉSZÉRE A KAPCSOLATI ERŐSZAK ÉS SZEXUÁLIS KÉNYSZERÍTÉS MUTATÓI A RENDŐRSÉG ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS RÉSZÉRE EIGE 2017. november 1. mutató A (18. életévüket betöltött) férfiak által elkövetett kapcsolati erőszak

Részletesebben

Budapest, március 9. BEIK. Spronz Júlia Wirth Judit

Budapest, március 9. BEIK. Spronz Júlia Wirth Judit OGY határozat tervezet a prostitúciós célú kizsákmányolás és emberkereskedelem megelőzéséről és hatékony kezeléséről, a prostitúció, a szexuális erőszak, és a szexuális célú emberkereskedelem áldozatainak

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis)

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) M2 Unit 3 Jövőbeli lehetséges krízishelyzetek előrejelzése az anamnézis és a diagnosztikai jelentések alapján A normál serdülőkori magatartás

Részletesebben

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra

Részletesebben

Van jogom, de még sincs (esszé)

Van jogom, de még sincs (esszé) III. díj Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium Szabadka Bakos Rebeka: Van jogom, de még sincs (esszé) Szabadka, 2014. november 24. 1 Az idei év nyarán eltűnt, többszörösen fizikailag és szexuálisan

Részletesebben

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól!

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól! KIK VAGYUNK? Az Amnesty International kormányoktól, pártoktól és egyházaktól független civil szervezet, amely világszerte 150 országban, több mint 3 millió taggal és aktivistáival küzd az emberi jogokért.

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében 21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;

Részletesebben

Európa Tanács. Parlamenti Közgyűlés. 1582 (2002) 1 számú Ajánlás. Nők elleni családon belüli erőszak

Európa Tanács. Parlamenti Közgyűlés. 1582 (2002) 1 számú Ajánlás. Nők elleni családon belüli erőszak Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés 1582 (2002) 1 számú Ajánlás Nők elleni családon belüli erőszak 1. A családon belüli erőszak a nők elleni erőszak legelterjedtebb formája, melynek következményei az áldozatok

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)

Részletesebben

A8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához

A8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához 8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa A SZERVEZETT ÉS SÚLYOS NEMZETKÖZI BŰNÖZÉSRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZAKPOLITIKAI CIKLUS

Az Európai Unió Tanácsa A SZERVEZETT ÉS SÚLYOS NEMZETKÖZI BŰNÖZÉSRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZAKPOLITIKAI CIKLUS Az Európai Unió Tanácsa A SZERVEZETT ÉS SÚLYOS NEMZETKÖZI BŰNÖZÉSRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZAKPOLITIKAI CIKLUS A SZERVEZETT ÉS SÚLYOS NEMZETKÖZI BŰNÖZÉSRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZAKPOLITIKAI CIKLUS

Részletesebben

EmbEri jogok és szociális alapelvek kódexe. Hatálybalépés: november

EmbEri jogok és szociális alapelvek kódexe. Hatálybalépés: november EmbEri jogok és szociális alapelvek kódexe Hatálybalépés: 2017. november Nyilatkozat Vállaljuk, hogy működésünk minden terén beleértve üzleti partnereinket és beszállítói láncunkat -- tiszteletben tartjuk

Részletesebben

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Európai visszaélési és korrupciós felmérés. magyarországi eredmények május. Page 1

Európai visszaélési és korrupciós felmérés. magyarországi eredmények május. Page 1 i visszaélési és korrupciós felmérés magyarországi eredmények 2009 2009. május Page 1 A felmérésről és résztvevőkről 2009 január-februárban a kutatóink egy 2246 interjúból álló, telefonon vagy interneten

Részletesebben

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak,

Részletesebben

Élelmiszervásárlási trendek

Élelmiszervásárlási trendek Élelmiszervásárlási trendek Magyarországon és a régióban Nemzeti Agrárgazdasági Kamara: Élelmiszeripari Körkép 2017 Csillag-Vella Rita GfK 1 Kiskereskedelmi trendek a napi fogyasztási cikkek piacán 2 GfK

Részletesebben

BNSOR 2017 megnevezés

BNSOR 2017 megnevezés BNSOR-kód 2017 BNSOR 2017 megnevezés 01 Halálhoz vezető vagy halál okozásának szándékával elkövetett 0101 Szándékos emberölés 0102 Szándékos emberölés kísérlete 0103 Nem szándékos emberölés 01031 Tudatos

Részletesebben

A növekedés ára. A 12. Globális Visszaélési Felmérés magyarországi eredményei május

A növekedés ára. A 12. Globális Visszaélési Felmérés magyarországi eredményei május A növekedés ára A magyarországi eredményei 2012. május A felmérés paraméterei és a résztvevők kiválasztása 2011 novembere és 2012 februárja között kutatóink összesen 1758 interjút készítettek a világ 43

Részletesebben

(Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK

(Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK 2011.4.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 101/1 I (Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/36/EU IRÁNYELVE (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az

Részletesebben

Két keréken az emberkereskedők útján

Két keréken az emberkereskedők útján A SZABADSÁG KIHÍVÁSA 2013 Két keréken az emberkereskedők útján A Baptista Szeretetszolgálat és az A21 Kampány globális emberkereskedelem ellenes szervezet figyelemfelkeltő akciója 2013. október 8-9. Budapest

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság JELENTÉSTERVEZET

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 02.10.2013 2013/2103(INI) JELENTÉSTERVEZET a szexuális kizsákmányolásról és a prostitúcióról, valamint ezeknek a nemek közötti egyenlőségre

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOGÉRVÉNYESÜLÉS: MI A JÖVŐJÜK? NYÍLT ÉS NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ HOL TARTUNK MA?

SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOGÉRVÉNYESÜLÉS: MI A JÖVŐJÜK? NYÍLT ÉS NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ HOL TARTUNK MA? SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOGÉRVÉNYESÜLÉS: MI A JÖVŐJÜK? NYÍLT ÉS NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ HOL TARTUNK MA? Az Európai Unió egyik alapvető célja, hogy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a

Részletesebben

KORRUPCIÓVAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ATTITŰDÖK

KORRUPCIÓVAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ATTITŰDÖK GLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016 KORRUPCIÓVAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ATTITŰDÖK KORRUPCIÓVAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ATTITŰDÖK MAGYARORSZÁGON MAGYARORSZÁGON www.transparency.hu Készítette: Dr. Burai Petra

Részletesebben

A családon belüli erőszak Dana Jason Bhavin S p r i n g 2 0 0 9 C O U N 6 5 3 3 C r i s i s Dr. Pace

A családon belüli erőszak Dana Jason Bhavin S p r i n g 2 0 0 9 C O U N 6 5 3 3 C r i s i s Dr. Pace A családon belüli erőszak Dana Jason Bhavin S p r i n g 2 0 0 9 C O U N 6 5 3 3 C r i s i s Dr. Pace A családon belüli erőszak nem kellene megtörténjen senkivel soha.kész! De megtörténik - és amikor megtörténik,

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években Tájékoztató az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a 2004-2008. években 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. július 7. (OR. en) 11267/04 CORDROGUE 59 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: a COREPER/Tanács Tárgy: Tervezet - Tanácsi állásfoglalás

Részletesebben

ÖSSZEGZŐ JELENTÉS A SZELLEMI TULAJDONT ÉRINTŐ JOGSÉRTÉSEKRŐL 2018

ÖSSZEGZŐ JELENTÉS A SZELLEMI TULAJDONT ÉRINTŐ JOGSÉRTÉSEKRŐL 2018 ÖSSZEGZŐ JELENTÉS A SZELLEMI TULAJDONT ÉRINTŐ JOGSÉRTÉSEKRŐL 2018 Összefoglaló 2018 június ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEGZŐ JELENTÉS A SZELLEMI TULAJDONT ÉRINTŐ JOGSÉRTÉSEKRŐL 2018 2018 június 2 Összefoglaló Összegző

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

Eurobarométer gyorsfelmérés: Mozgásban az ifjúság

Eurobarométer gyorsfelmérés: Mozgásban az ifjúság MEMO/11/292 Brüsszel, 2011. május 13. Eurobarométer gyorsfelmérés: Mozgásban az ifjúság A fiatal európaiak 53%-a lenne hajlandó munkavállalás céljából elköltözni A fiatal európaiak több mint fele (53%)

Részletesebben

GFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018

GFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018 GFK VÁSÁRLÓERŐ Módszertan A vásárlóerő az adólevonások utáni, egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve az összes állami juttatást is). A tanulmány megadja az éves vásárlóerő

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0197/26. Módosítás

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0197/26. Módosítás 7.6.2017 A8-0197/26 26 A preambulumbekezdés A. mivel 2014-ben az EU-ban a nemek közötti nyugdíjszakadék, amit a nők által nyugdíj címén kapott adózás előtti átlagjövedelem és a férfiak ugyanilyen átlagjövedelme

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

EURÓPAI PARLAMENT. Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 2007/2263(INI) 26.5.2008 MÓDOSÍTÁS: 1-216 Jelentéstervezet Maria Carlshamre (PE402.921v01-00) A tagállamokbeli prostitúció és annak a nőket

Részletesebben

1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK. 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága. A részvételi feltételekhez fűződő kérdések

1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK. 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága. A részvételi feltételekhez fűződő kérdések 1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága A részvételi feltételekhez fűződő kérdések 1. Megerősítem, hogy vállalkozásom ipari vagy kereskedelmi jellegű

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Szervezett bűnözés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Szervezett bűnözés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Szervezett bűnözés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A szervezett bűnözés jellemzői profit-orientált magas fokú szervezettség és konspiráció magasan képzett szakemberek részvétele csúcstechnika igénybevétele

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf)

1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf) Legkisebb munkabér megállapítása 1./ "A legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárásról szóló 1928. évi Egyezmény"(ILO 26. sz. Egyezmény, 1928. június 16., Genf) kihírdette: 1932. évi XIX. tv.

Részletesebben

Hídépítés és integráció sokszínű társadalmakban

Hídépítés és integráció sokszínű társadalmakban Tisztelt résztvevő, Köszönjük, hogy támogatja kutatásunkat és segít megtalálni az államok és etnikailag sokszínű csoportok vagy egyéb kisebbségi közösségek (beleértve a nyelvi, vallási, kulturális, és

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Az EU közjogi alapjai Gombos Katalin

Az EU közjogi alapjai Gombos Katalin Az EU közjogi alapjai 2017. 03. 13. Gombos Katalin 2017. 03. 13. 1 Csatlakozás Csatlakozások: Északi kibővülés Déli kibővülés Volt EFTA-államok Keleti kibővülés Horvátország Gombos Katalin 2017. 03. 13.

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 20. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 20. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. június 20. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 10329/17 CODEC 1059 CULT 88 AELE 54 EEE 31 PE 46 TÁJÉKOZTATÓ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 16.4.2012 2011/0269(COD) MÓDOSÍTÁS: 13-26 Véleménytervezet Vilija Blinkevičiūtė (PE483.818v01-00) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási

Részletesebben

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Elhajlás, (helyes) úttól való eltérés. Deviáns viselkedés Olyan viselkedésforma, amely a társadalom többsége által elfogadott normát, normákat sért. Társas együttélésünket

Részletesebben

Családon Belüli Erőszak elleni küzdelem az Ökumenikus Segélyszervezetnél

Családon Belüli Erőszak elleni küzdelem az Ökumenikus Segélyszervezetnél Családon Belüli Erőszak elleni küzdelem az Ökumenikus Segélyszervezetnél Meddig mehet? 1054 Budapest, Alkotmány u. 16., 3. emelet 16. 06-70/525-0536 budapest.krizisambulancia@segelyszervezet.hu Film: Meddig

Részletesebben

AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013

AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013 AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013 Bátorítani a vállalkozó szellemet megszűntetni a kudarctól való félelmet A Survey of Amway Europe, October 2013 A kutatás Adatfelvétel: Minta: Országok: Módszer: Intézet:

Részletesebben

Visszaélés és korrupció A növekedés egyszerűbb módja?

Visszaélés és korrupció A növekedés egyszerűbb módja? Visszaélés és korrupció A növekedés egyszerűbb módja? EY Visszaélési Felmérés az EMEIA (Európa, Közel- Kelet, India és Afrika) régióban ra vonatkozó megállapítások Információk a felmérésről és a résztvevőkről

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Integrált beszállítói lánc. IBM beszállítói üzletviteli alapelvek

Integrált beszállítói lánc. IBM beszállítói üzletviteli alapelvek Integrált beszállítói lánc IBM beszállítói üzletviteli alapelvek IBM beszállítói üzletviteli alapelvek Az IBM cég mindig is magas elvárásokat fogalmazott meg saját üzletmenetére vonatkozóan ezek a vállalati

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Ellenőrző mechanizmus. Az Európa Tanács Emberkereskedelem. Elleni Fellépéséről szóló Egyezménye

Ellenőrző mechanizmus. Az Európa Tanács Emberkereskedelem. Elleni Fellépéséről szóló Egyezménye Ellenőrző mechanizmus Az Európa Tanács Emberkereskedelem Elleni Fellépéséről szóló Egyezménye Mik az Egyezmény céljai? Az Európa Tanács Egyezménye az Emberkereskedelem Elleni Fellépésről 2008. február

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő

Részletesebben

7232/19 ADD 1 REV 1 lg/eo 1 TREE.2.B LIMITE HU

7232/19 ADD 1 REV 1 lg/eo 1 TREE.2.B LIMITE HU Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. június 7. (OR. en) 7232/19 ADD 1 REV 1 LIMITE PV CONS 9 TRANS 178 TELECOM 112 ENER 153 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Közlekedés, Távközlés és Energia)

Részletesebben

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

#NEHAGYD hogy embertársaink kizsákmányolás áldozatává váljanak

#NEHAGYD hogy embertársaink kizsákmányolás áldozatává váljanak hogy embertársaink kizsákmányolás áldozatává váljanak TUDJ RÓLA GONDOLTAD VOLNA? A magyar közösségi oldal felhasználók átlagosan az ismerőseik 34%-át nem ismerik személyesen. 01 Egyes források szerint

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

GRASSROOTS Gyermekvédelem

GRASSROOTS Gyermekvédelem GRASSROOTS Gyermekvédelem A gyermekbántalmazás A gyermekbántalmazás lényege a gyermekkel szembeni bárminemű rossz bánásmód egy szűk közösségen (pl:családon) belül, amelynek szerepe éppen a gyermek védelme

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Magyar joganyagok - PSZÁF tájékoztató - a Magyarország területére belépő külföldi t 2. oldal Norvégia Olaszország (Vatikán és San Marino) Portugália R

Magyar joganyagok - PSZÁF tájékoztató - a Magyarország területére belépő külföldi t 2. oldal Norvégia Olaszország (Vatikán és San Marino) Portugália R Magyar joganyagok - PSZÁF tájékoztató - a Magyarország területére belépő külföldi t 1. oldal PSZÁF tájékoztató a Magyarország területére belépő külföldi telephelyű, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest,

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, 2012.05.14. Brigitte Triems EWL past President Az Európai Női Lobbi

Részletesebben

A nők elleni erőszak felszámolása

A nők elleni erőszak felszámolása 2010.10.21. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 285 E/53 A nők elleni erőszak felszámolása P7_TA(2009)0098 Az Európai Parlament 2009. november 26-i állásfoglalása a nők elleni erőszak felszámolásáról (2010/C

Részletesebben

A (szociális) szövetkezet(ek) szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésében

A (szociális) szövetkezet(ek) szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésében A (szociális) szövetkezet(ek) szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésében 90. Szövetkezeti Világnap 2012 Szövetkezeti Év Ferge Sándor emulticoop - GYERE 1 Miért pont most? Poverty rates (Laeken 60)

Részletesebben

Az élettársak és a házaspárok vagyonjogi rendszereivel kapcsolatos rendeletekre irányuló javaslatok

Az élettársak és a házaspárok vagyonjogi rendszereivel kapcsolatos rendeletekre irányuló javaslatok BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA C TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS ALKOTMÁNYOS ÜGYEK JOGI ÜGYEK Az élettársak és a házaspárok vagyonjogi rendszereivel kapcsolatos rendeletekre irányuló javaslatok

Részletesebben

Szándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról

Szándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról SEESARI Szándéknyilatkozat Szándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról 1. Cikkely A SEESARI SZÁNDÉKA ÉS CÉLJA A SEESARI szándéka és célja a közlekedési

Részletesebben

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI

Részletesebben

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország

Részletesebben

Nefelejcs ne felejts! 2012. május 25. Eltűnt gyermekek világnapja

Nefelejcs ne felejts! 2012. május 25. Eltűnt gyermekek világnapja Nefelejcs ne felejts! 2012. május 25. Eltűnt gyermekek világnapja Május 25-én tartják az eltűnt gyermekek világnapját az 1979. május 25-én New Yorkban eltűnt 6 éves kisfiúra, Etan Patzra és társaira emlékezve.

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Ázsiai szervezett bűnözés az Európai Unióban

Ázsiai szervezett bűnözés az Európai Unióban BELSO POLITIKAK FOIGAZGATOSAGA C TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS ALKOTMÁNYOS ÜGYEK ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK, IGAZSÁGÜGY ÉS BELÜGYEK Ázsiai szervezett bűnözés az Európai Unióban ÖSSZEFOGLALÁS Kivonat

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

TÉNYEK ÉS TÉVHITEK A TÁRSADALOMRÓL 40 ORSZÁGOS KUTATÁS PERILS OF PERCEPTION

TÉNYEK ÉS TÉVHITEK A TÁRSADALOMRÓL 40 ORSZÁGOS KUTATÁS PERILS OF PERCEPTION TÉNYEK ÉS TÉVHITEK A TÁRSADALOMRÓL 2016 40 ORSZÁGOS KUTATÁS PERILS OF PERCEPTION 2016 1 ITT TALÁLJÁK AZ IPSOS TÉVHITEK A TÁRSADALOMRÓL? CÍMŰ KUTATÁSÁNAK RIPORTJÁT. AZ EREDMÉNYEKBŐL KIVILÁGLIK, HOGY MENNYIRE

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015

MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015 MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015 dr. Teperics Károly Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Tanszékcsoport AZ EURÓPÁBA IRÁNYULÓ ÉS 2015-TŐL FELGYORSULT MIGRÁCIÓ TÉNYEZŐI, IRÁNYAI ÉS KILÁTÁSAI A Magyar Tudományos

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

(HL L 384., , 75. o.)

(HL L 384., , 75. o.) 2006R2023 HU 17.04.2008 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A BIZOTTSÁG 2023/2006/EK RENDELETE (2006. december 22.)

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

B8-0295/2014 } B8-0299/2014 }

B8-0295/2014 } B8-0299/2014 } B8-0308/2014 } RC1/Am. 1 1 Javier Couso Permuy, Ángela Vallina, Georgios Katrougkalos, Emmanouil Glezos, Sofia Sakorafa, Kostadinka Kuneva, Rina Ronja Kari A a preambulumbekezdés (új) Aa. mivel az iraki

Részletesebben

A gyermekek idegenforgalomban megjelenő szexuális kizsákmányolása elleni küzdelem

A gyermekek idegenforgalomban megjelenő szexuális kizsákmányolása elleni küzdelem A gyermekek idegenforgalomban megjelenő szexuális kizsákmányolása elleni küzdelem Tájékoztató az idegenforgalomban dolgozók számára A turizmusnak közös, örömteli pillanatokat kell nyújtania a népek és

Részletesebben

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: 2001. évi XXVII. Törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182.

Részletesebben