AZ ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMFÖLDRAJZ ALAPJAI II. Szeminárium Fekete József György, PhD hallgató Dézsi Gyula, PhD hallgató Pálóczi Gábor, PhD hallgató

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMFÖLDRAJZ ALAPJAI II. Szeminárium Fekete József György, PhD hallgató Dézsi Gyula, PhD hallgató Pálóczi Gábor, PhD hallgató"

Átírás

1 AZ ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMFÖLDRAJZ ALAPJAI II. Szeminárium Fekete József György, PhD hallgató Dézsi Gyula, PhD hallgató Pálóczi Gábor, PhD hallgató 2013/2014/ II. félév FOGALOMLISTA 1. témakör: aktív keresők, asszimiláció, állandó népesség, bevándorlási törvény, brain-drain, családtervezés, csecsemőhalandóság, csecsemőkor, demográfia, demográfiai mutatók, demográfiai robbanás, diaszpóra, elnéptelenedés, elöregedés, eltartottak, etnikai kisebbség, etnikum, életkor szerinti megoszlás, felnőttkor, foglalkozási átrétegződés, foglalkozási szerkezet, foglalkoztatott, foglalkoztatottsági szint, gyermekkor,halandóság, ideiglenes népesség, inaktív keresők, ingázás, iskolai végzettség, korfa, kvaterner szektor, lakónépesség, mikrocenzus, mobilitás, munkanélküliség, nemzet, nemzeti kisebbség, népesedéspolitika, népmozgalom, népsűrűség, népszámlálás, öregkor, primer szektor, reprodukció, szekunder szektor, születési arányszám, születésszabályozás, teljes foglalkoztatottság, tényleges szaporodás, tercier szektor, természetes népmozgalom, természetes szaporodás v. fogyás, vándorlási mérleg, várható átlagos élettartam, vendégmunkás 2. témakör: agglomeráció, alvóváros, barnamezős ipari terület (brownfield), bokortanyák, bolygóváros, city, dezurbanizáció, dzsentrifikáció, downtown, előváros, falu, farm, gettó, hajdúváros, helyi energiák, helyzeti energia, ikervárosok, ipari park, konurbáció, külterület, külterületi lakott hely, mezőváros, óriásváros, slum, szegregáció, szuburbanizáció, tanya, település, településegyüttes, településhálózat, településhierarchia, településsűrűség, településtudományok, urbanisztika, urbanizáció, válságövezetek, város, városhiányos térségek, városiasodás, városközpont, városodás, városövezet, városrehabilitáció, vonzásközpont, vonzáskörzet, zöldmezős ipari területek FOGALOMMAGYARÁZAT 1. témakör: aktív keresők: A keresőtevékenységet folytató, keresettel, jövedelemmel rendelkező, egy adott időpontban ténylegesen dolgozó, illetve munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban lévő személyek. Ide tartoznak továbbá az önálló foglalkozásúak és alkalmazottaik, a nem mezőgazdasági önálló foglalkozásúak segítő családtagjai. állandó népesség: Valamely országban állandó lakhellyel bíró, állandó jelleggel letelepedett, ott élő egyének összessége függetlenül attól, hogy az illető egyén a népszámlálás időpontjában hol tartózkodott.

2 asszimiláció, beolvadás: Valamely kisebb etnikum nyelvi-kulturális beolvadása egy másik, általában többségben lévő népbe. Ennek során a nemzeti kisebbség előbb fokozatosan átveszi a többség nyelvét, vallását és szokásait, majd vegyes házasságok révén teljesen beolvad a többségi etnikumban. bevándorlási törvény: A bevándorlás jogi szabályozása. A ~ megszüntetheti a bevándorlást, differenciálhatja a bevándorlók körét (pl. szakmai képzettség, politikai nézetek alapján), vagy kontingenseket (létszámkorlátot) állapíthat meg (pl. gazdasági válság vagy visszaesés idején). brain-drain, agyelszívás: A nemzetközi vándorlás sajátos formája, amikor a fejlett országok magukhoz vonzzák, csábítják a legmagasabban képzett, legtehetségesebb külföldi szakembereket, tudósokat. családtervezés: Általában a gyermekszámnak és a születések közötti időszaknak a házastársak által előre történő megállapítása; szűkebb értelemben a ~en születéskorlátozást értenek, amelyet elsősorban fogamzásgátlással érnek el. csecsemőhalandóság: Az élveszülést követő, az egyéves kor (365 nap) betöltése előtti halálozás. A fejlődő országok egy részében a ~ meghaladhatja a 100 -et a fejlett országokban csak 5-10, Magyarországon 17, de Japánban csak 6, viszont Maliban 217 (1994). csecsemőkor: Az élveszületéstől az egyéves kor betöltéséig eltelt idő. ~úak tehát a 0 éves gyermekek. ~úak természetesen az újszülött gyermekek is. demográfia: Népességtudomány, a népesség számát, összetételét, területi elhelyezkedését és állapotát, ezek változásait és tényezőit, valamint a népesség és a népesedés jelenségeihez fűződő társadalmi-gazdasági kölcsönhatásokat és következményeket sajátos módszerekkel vizsgáló, a népesedés jelenségeinek törvényszerűségeit feltáró tudomány. demográfiai mutatók: A népesség és mozgásainak jellemzésére szolgáló adatok (népességszám, életkor, nemek foglalkozás szerinti megoszlása, élveszületések és halálozások száma, megoszlása, születéskor várható élettartam, természetes szaporodás v. fogyás alakulása stb.). demográfiai robbanás: A világ népességének a 20. század közepétől felgyorsult növekedése. Okai: a halálozások csökkenése, átlagos élettartam, valamint az élveszületések számának gyors növekedése. Ezzel viszont nem tud lépést tartani az élelmiszer-termelés emelkedése, amely több fejlődő országban visszaesett az évi szintre. A ~ főként az as években okozott súlyos gondokat Elő- India térségében. diaszpóra: Bármely etnikum térbeli szétszóródása, ill. az anyanemzettől távol élő tagjait jelenti.

3 elnéptelenedés: Egy település vagy régió népességének gyors ütemű csökkenése, amelyet a természetes fogyás és/vagy a növekvő elvándorlás okozhat. elöregedés: Valamely földrajzi, közigazgatási egység életkor szerinti megoszlásának eltolódása az idősebb korosztály irányába. Oka lehet az élveszületések csökkenése, az aktív népesség megfogyatkozása, az elvándorlás, de az életkor kitolódása is (pl. a hazai apró- és kisfalvas térségek). eltartottak: Azok a személyek, akik nem tartoznak sem az aktív keresők, sem az inaktív keresők közé, mert általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek, és megélhetésükről magánszemély vagy intézmény gondoskodik. etnikai kisebbség, kisebbségi etnikai csoport: Kisebb etnikai csoport, amelyet rendszerint bevándorlók vagy azok régebbi leszármazottai alkotnak, akik rendszerint nagyvárosokban, néha gettókban élnek. Az ilyen kisebbségi csoport nemcsak tagjai száma alapján, hanem kapcsolatrendszere szerint is ahhoz a politikai és gazdasági struktúrához kötődik, amely a többségi népesség ellenőrzése alatt áll. etnikum: 1. : Bizonyos népre, v. népcsoportra valamely időszakban jellemző néprajzi sajátosságok összessége; 2. : Valamely nép ősi, átöröklött hagyományainak, tulajdonságainak és nyelvi sajátosságainak összessége: népcsoport. életkor szerinti megoszlás: Valamely területi egységen belül élők (ország, megye, gazdasági-tervezési körzet, város, község stb.) szám szerinti és százalékos tagozódása életkor alapján. Használják a 9 kategóriás megoszlást (5-10 évenként), de a 3 kategóriást is (0-14 éves, éves és 60 év feletti). Ez utóbbi az eltartottak, az aktív népesség és részben a nyugdíjasok számát és arányát fejezi ki. felnőttkor: A 15. életév betöltésétől a 60. életév betöltéséig eltelt idő. Felnőttkorúak tehát a évesek. foglalkozási átrétegződés: Az egyes foglalkozási főcsoportok közötti és csoportokon belüli arányok megváltozása. Következménye a mezőgazdasági népesség csökkenése, az ipari népesség növekedése, majd később a szolgáltatásban dolgozók számának felduzzadása (foglalkozáscsere). A fejlődő országok nagy részében alig van, vagy nagyon lassú, a fejlett országok már a posztindusztriális szakaszban vannak. foglalkozási szerkezet: A társadalom aktív tagjainak csoportosítása a munkahelyek ágazati besorolása alapján (ipar, mezőgazdaság, közlekedés, kereskedelem, kultúra, idegenforgalom stb.). foglalkoztatott: A munkáltató munkajogi vagy statisztikai állományi létszámába tartozó összes munkavállaló.

4 foglalkoztatottsági szint: Tágabb értelemben az aktív keresők viszonya az össznépességhez (százalékos aránya az össznépességben). Ritkábban alkalmazott értelmezés szerint az aktív keresők százalékos aránya a munkaerőforrásként számításba vehető népességben. (Ez utóbbi a munkaképes korú népességből vezethető le.) A területfejlesztési politika általában a foglalkoztatottsági szint területi különbségeinek mérséklésére törekszik. gyermekkor: Az élveszületéstől a 15. életév betöltéséig - a munkavállalási kor kezdetéig - eltelt idő. ~úak tehát a 0-14 éves személyek. halandóság: Halálozási arányszám; a halálozások számának a népességhez, ill. annak egyes csoportjaihoz viszonyított aránya. A ~ általános mutatószáma az ún. nyers halálozási arányszám, amelyet ezrelékben v. százalékban fejeznek ki. Magyarországon a ~ között mozog. Számos fejlődő országban 20, a fejlett országokban 6-9. ideiglenes népesség: A lakosságnak az a része, amely valamely közigazgatási egységben ideiglenes lakosként van bejelentve. inaktív keresők: Azok a személyek, akik aktív kereső foglalkozást nem folytatnak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeznek. ~ az öregségi nyugdíjban, járadékban, rokkantsági, özvegyi nyugdíjban részesülők, gyesen lévők stb. ingázás: A rövid időközökben (naponként, hetenként) ismétlődő és rendszerint rövid távolságra történő utazás. Ez a fajta vándorlás nem jár lakóhely-változtatással, és mindig ugyanarra a helyre (munkahely, iskola) irányul. iskolai végzettség: A szervezett iskolarendszerű oktatás nappali, esti v. levelező tagozatán, ill. ezzel azonos képesítést nyújtó intézményben eredményesen befejezett tanulmány. Az ~-et azzal a befejezett oktatási fokozattal mérik, amelyet az illető az iskolarendszernek megfelelően, mint legmagasabb szintet elvégzett v. az eredményesen befejezett osztályok számával fejezik ki. korfa v. korpiramis: A népesség összetételének életkor és nemek alapján történő grafikus ábrázolása. A széles alapú, erősen összetartó csúcsban végződő piramisforma a fejlődő országok gyors népességnövekedését jelzi (pl. India). A fejlett országok ~ja a csekély természetes szaporodás miatt rövidebb alapú, majd az időskorúak nagy száma miatt szélesedik, hogy aztán fokozatosan keskenyedjék (fejlett országok). kvaterner szektor: A gazdaság nem hivatalos negyedik szektora, ahová a tercier szektor ágazatai közül az információ és ismeretek tárolását, feldolgozását és továbbítását végző tevékenységeket (pl. szoftverkészítés, média) a felsőoktatást, a tudományos kutatást és a műszaki fejlesztést, tehát általában a tudásorientált, magas szintű szellemi tevékenységeket sorolják. Szokták információs gazdaságként is emlegetni. Foglalkoztatottjainak többsége diplomás.

5 lakónépesség: Azon személyek száma, akiknek a bejelentett állandó lakóhelyük az adott területen van, valamint az ugyanezen a területen bejelentett ideiglenes lakóhellyel rendelkezők együttes száma. mikrocenzus: Kis népszámlálás; a lakosságnak csak egy részére kiterjedő (2%) reprezentatív jellegű adatfelvétel. mobilitás: Az egyén képessége, hogy a helyét vagy a társadalmon belüli helyzetét megváltoztassa. Ennek megfelelően van tényleges helyváltozással járó térbeli mobilitás (földrajzi), más néven vándorlás (migráció), valamint az egyén megváltozott iskolázottsági, foglalkozási, jövedelmi stb. helyzetéből fakadó társadalmi mobilitás, amelynek eredményeként az egyén feljebb juthat vagy lecsúszhat a társadalmi ranglétrán. A térbeli és társadalmi mobilitás között nincs szoros összefüggés, egymástól függetlenül is végbemehetnek. munkanélküliség: az aktív, munkaképes korban lévő népesség tartós foglalkoztatásának hiánya. A ~ értelmezése és statisztikai mérése országonként jelentős eltérést mutat. A ~ lehet strukturális és konjunkturális jellegű. Az első az újratermelési folyamat szempontjából tartós ~, a második pedig csak a pangás kísérőjelensége. nemzet: Azonos kultúrához tartozó, azonos nyelvet beszélő, közös történelmi múltú emberek közössége, akik általában azonos területen élnek, és politikai-gazdasági közösséget is alkotnak. nemzeti kisebbség: Olyan etnikai csoport, amely számarányát tekintve kisebbségben él egy adott állam többségi etnikumához képest. népesedéspolitika: A népesség létszámára és összetételére vonatkozó célok meghatározása, ezek megvalósítása, tervszerű társadalmi befolyásolása. népmozgalom: Népmozgalmi statisztika; a népességi statisztika egyik legfontosabb fajtája, amely a népesség számát és összetételét befolyásoló népmozgalmi eseményeket vizsgálja. ~on egyrészt a természetes ~at (születés, halálozás, házasságkötés), másrészt a mechanikus ~at (ki- és bevándorlások) és eseményeit értik. népsűrűség: A terület nagyságának és az azon élő népesség számának a viszonya, nyers mutatója az 1 km 2 -re jutó lakosok száma. A tisztított arányszámát úgy számítjuk ki, hogy a népesség számát a mezőgazdasági művelésre alkalmas területhez viszonyítjuk. A ~ alapján a legritkábban lakott országok: Izland, Mongólia, Ausztrália, Líbia, Mauritánia, Namíbia, Botswana (1,5-3 fő/km 2 ). A legsűrűbben lakot városállamok, pl. Monaco ( fő/km2), Hongkong (5450 fő/km 2 ), Szingapúr (4360 fő/km 2 ). Málta ~e 1150 fő/km 2, Banglades ~e 790 fő/km 2, a Maldív Köztársaságé 810 fő/ km 2, nagy még Bahrein, Barbados és Tajvan ~e is. Magyarország ~e 110 fő/km 2.

6 népszámlálás: Valamely állam területén élő népesség minden tagjára kiterjedő, adott (eszmei) időpontra vonatkozó, egyidejűleg végrehajtott demográfiai, gazdasági és szociális statisztikai adatgyűjtés, ezeknek az adatoknak a feldolgozása és közzététele. Az első hivatalos ~t Magyarországon 1787-ben tartották, majd ezt követően általában minden évben, utoljára 2011-ben. öregkor: A 60. életév betöltésétől eltelt idő, ~úak tehát a 60 éves és idősebb személyek ben Magyarországon az összes népességnek 18,7%-a volt ~ú. primer szektor: A nemzetgazdaság háromszektoros felosztása szerint a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a vízgazdálkodás összessége. (Egyes szerzők ezeken kívül ide sorolják a bányászatot is). reprodukció: A népesség megújulási folyamata, amely kifejezi, hogy az egymást váltó generációk, ill. azok egyes csoportjai milyen arányban állnak egymással; vagyis az adott termékenység és halandóság mellett a népesség jövőbeni növekedése biztosított-e. A ~ mérésének két legfontosabb mutatója a nyers (bruttó) és a tiszta (nettó) ~s arányszám. A nyers ~s arányszám kiszámításához csak a női termékenységet, a tiszta ~s arányszámnál a nők halandóságát is figyelembe veszik. szekunder szektor: A gazdaság háromszektoros felosztásában az energiagazdálkodás, a feldolgozóipari ágazatok és az építőipar (azaz az ipar) összessége. születési arányszám: A születések gyakoriságának mérésére szolgáló arányszám, az adott év (időszak) élveszületéseinek és az évközepi (időszak közepi) népesség számának hányadosa ezer lakosra számítva. Világviszonylatban a legmagasabb a ~ az Afrikai Köztársaság országaiban: Niger (52%), Uganda (51%), Mali (50%), Elefántcsontpart (49%), Benin, Angola, Etiópia (48%). A legalacsonyabb kategóriában (10-11%) található minden európai ország: Olaszország, Görögország, Németország, Bulgária, Észtország, Horvátország (10%). Oroszország, Ukrajna, Románia, Szlovénia, Lettország (11%) stb. és Japán. születésszabályozás: Az egyéneknek, v. házastársaknak (élettársaknak) az a törekvése, amely az utódok, születendő gyermekeik számát, a születések időpontját befolyásolni kívánja. A ~ irányulhat a fogamzás megakadályozására (fogamzásgátlás, védekezés), a nem kívánt terhesség megszakítására, valamint a fogamzás elősegítésére. teljes foglalkoztatottság: Az ún. szocialista rendszerek egyik ideológiai alapelve. Lényege: a központi irányítással működő rendszerekben - a piacgazdaság törvényszerűségeinek szükségességét tagadva - a munkaerő foglalkoztatásának teljesítménytől, termelési struktúrától és gazdasági szükségletektől elszakadt gyakorlata. Eredménye: a tartósan alacsony szintű termelékenység, az extenzív fejlesztés, a munkahelyen belüli munkanélküliség, a nem termelők (bürokrácia) igen nagy aránya stb.

7 tényleges szaporodás: A népességszám abszolút növekedése egy meghatározott időszakban (általában egy év alatt) egy adott, vizsgált közigazgatási egységben. A természetes szaporodás, valamint a be- és kivándorlás különbözetének összege. tercier szektor: Az ipar és a mezőgazdaság mellett a főleg szolgáltató tevékenységet végző ágazatok gyűjtőneve. Ide tartoznak: a szállítás és a hírközlés, a kereskedelem, a személyi és termelői szolgáltatás, egészségügyi szociális, oktatási és kulturális szolgáltatások, a közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatások. természetes népmozgalom: A népességi változások természetes tényezői: a születések, a halálozások (ezen belül a csecsemőhalálozások), valamint a házasságkötések és a válások. természetes szaporodás v. fogyás: Az élveszületések és a halálozások különbsége lakosra kivetített értéke közigazgatási és politikai egységek ~ának összehasonlítására alkalmas. A legmagasabb a ~ Kenyában (41 ), Zimbabwéban (40 ), Elefántcsontparton és Irakban (36 ). Természetes fogyás van Magyarországon (-4 ), valamint Németországban, Dániában és Ausztriában (0, -0,2 ). vándorlási mérleg: Az oda- és az elvándorlók számának különbözete. Ha az odavándorlók száma nagyobb, akkor vándorlási nyereségről, ha az elvándorlók száma jelentősebb vándorlási veszteségről beszélünk. várható átlagos élettartam: Teljes nevén: születéskor ~; az ember életének időbeli terjedelme. Az elhalálozottak átlagéletkorából számítható ki. A fejlett országokban a nőknél meghaladhatja a 80 évet (Japán, Svájc, Svédország stb.), a férfiaknál év. A gyengén fejlett országokban ennél évvel, esetenként több mint 20 évvel alacsonyabb (pl. Afganisztán, Bissau-Guinea, Csád stb., ahol a ~ év). Magyarországon a ~ a nőknél 79 év, a férfiaknál 71,5 év (2013). vendégmunkás: az a külföldi állampolgár, aki az adott ország tartózkodási és munkavállalási engedélye alapján az országban munkát vállal. Főként az európai Unió országai (Németo., Franciao., Nagy-Britannia) foglalkoztat sok ~t

8 2. témakör: agglomeráció (latin eredetű, aggloméra, glomero= odaszorít, odanyom, odasereglik): Az ~ a termelőerők koncentrációs folyamatainak eredményeként létrejött olyan településegyüttes, amelyben a környezetéből kiemelkedően fejlett várost (vagy többpólusú agglomeráció esetén városokat) és a körülötte (illetve körülöttük) fekvő településeket a gazdasági és társadalmi élet szerteágazó területein intenzív kapcsolat köti össze, és ahol a központi város körül népességtömörülés megy végbe. alvóváros 1.: Nagyváros közelében épült városrész nagyságú lakótelep, amely döntően a nagyvárosban dolgozó lakosság lakóhelyéül szolgál. Kialakítását a nagyváros tehermentesítése, lakosságuk számára egészséges lakóhelyi környezet megteremtése indokolja; 2. ~ok: olyan települések, amelyek lakóhelyfunkciót töltenek be, népességük azonban vagy a centrumtelepülésen, vagy egy közeli bolygóvárosban dolgozik. Az ~ a nagyvárosok és a kisebb bolygóvárosok munkaerőforrásai. barnamezős ipari terület (brownfield): ~en (rozsdaövezeten) a használaton kívül került vagy alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotban lévő és környezetszennyezéssel terhelt egykori iparterületeket, gazdasági területeket, illetve felhagyott, használaton kívüli laktanyaterületeket értjük. bokortanyák: A szántóföldektől elkülönülten, faluszerűen épült és általában 10-15, ritkábban vagy még több körülkerített tanyaudvarból álló szórványtelepülések, amelyeket a Nyírségben szlovák telepesek hozta létre. A ~ egyesítésével falvak jöhetnek létre. A nyírségi ~ egyre inkább lakófunkciókat látnak el. bolygóváros (= szatellit) 1. Agglomeráción belül a centrumtelepülés környezetében kialakuló városrész, ahol különböző munkahelyek - ipari üzemek, raktárak, hűtőházak, nagy- és kiskereskedelmi vállalatok, bankok, oktatási és tudományos intézmények stb. vannak; 2. a nagyvárost tehermentesítő település, amelyet az annak vonzáskörzetében fekvő alvóvárosoktól eltérően nem csupán lakóhelyül (alvóhelyül), hanem kommunális szolgáltatások, munkahelyek megteremtésével viszonylag önálló településként alakítanak ki. city: I. 1. (nagy) város; 2. (szabad királyi) város (VK); püspöki székhely; 3. kb. megyei jogú város (Amerikai Egyesült Államok); II. belváros, óváros. Általában: viszonylag állandó és nagy település, amely különféle jellegű és szakértelemmel bíró lakosságot tömörít - hiányzik önálló élelmiszer-ellátása, általában ipari termékekkel és a kereskedelmi hálózat révén a lakosság igényét képes kielégíteni; III. városközpont, belváros, nagyváros üzleti negyede. Más néven városcentrum, első munkahelyi öv, ahol a városközpont jellegadó munkahelyei (pl. állami és közigazgatási szervek, pénz- és hitelintézetek, a luxusigényeket kielégítő szaküzletek, oktatási és kulturális intézmények, irodák stb.) találhatók.

9 dezurbanizáció, ellenvárosodás: Az urbanizáció harmadik szakasza, amelybe a legfejlettebb országok (pl. az USA, Nagy-Britannia. Svédország, Dánia) egyes nagyvárosi térségei az 1970-es évek második felében léptek be. Az jellemzi, hogy már nemcsak a nagyváros, hanem elővárosi övezetének népessége is csökkenni kezd, a városodással ellentétes folyamat indul meg. A jelenség fő okai: a falusi térségek gyors városiasodása, a vidéki életmód felértékelődése, a javuló közlekedési és telekommunikációs feltételek. Ezek teszik lehetővé, hogy a magasan képzett munkaerő a nagyvárostól távol lakhasson és esetenként dolgozhasson. dzsentrifikáció: Egy városrész felújításának (szanálás, rehabilitálás) következményeként létrejövő folyamat, amely során a felújított városrész társadalmilag újra felértékelődik. A felsőbb társadalmi rétegek visszatérnek a korábban leromlott állapotú városnegyedekbe, és egyszerűen kisöprik az ott lakókat. downtown: városközpont előváros: 1. Valamely nagyváros közelében fekvő, de közigazgatásilag önálló város: peremváros (pl. Érd); 2. Valamely nagyobb város külső része, kerületi külváros (pl. Párizs- Champigny). falu: 1. A városnál általában kisebb, zárt, csoportos település (ill. ez mint község, közigazgatási egység), amelynek lakói jobbára mezőgazdasággal foglalkoznak; 2. A város és ~ elhatárolásában igen nagyok a nemzetközi eltérések. Az elhatárolás lehetséges népességszám, funkció és állami szándék alapján. Számos országban nincs a város-falu között pontos elkülönülés. farm: 1. Valamilyen föld, földterület vagy vízfelszín, amely különböző nagyságú, művelési egységet alkot: felhasználhatják növénytermelésre, állattenyésztésre vagy halászatra, egyéni vagy szelektív művelés alatt. Típusai: tejgazdaság, halgazdaság, prémesállat-, vagy baromfitenyésztő farm; 2. Árutermelő gazdaság, földbirtok a rajta lévő épületekkel, berendezésekkel. gettó: 1. Olasz eredetű szó, történelmileg a zsidó városnegyed elnevezése a 16. századi Velencében. Innen terjedt el Európa-szerte, s így nevezték a zsidók által lakott, többnyire fallal elkülönített városrészeket a középkori városokban. A nagy zsúfoltság miatt a gettó gyakran volt járványok forrása, ami tovább fokozta az ellenszenvet a benne élőkkel szemben. 2. Napjainkra a gettó tágabb értelmet kapott: olyan erősen hanyatló városrész (slum), ahol egy etnikum tagjai a többiektől térbelileg elkülönülve (szegregáció) élnek. A gettó lakói nemzetiség, bőrszín, vallás és kultúra tekintetében rendszerint élesen eltérnek a többségtől. hajdúváros: A régi Hajdú vármegye terültére telepített hajdúk hat városa (Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúszoboszló, Vámospércs). helyi energiák: Valamely település és környékének összes természeti és gazdasági erőforrása.

10 helyzeti energia: A települések kialakulására és fejlődésére serkentőleg ható, a földrajzi fekvésből eredő tényezők. A helyi energiával szemben a helyzeti energia mindig a környezethez viszonyított kedvezőbb fekvésből adódnak. A helyzeti energiák össze is adódhatnak, s ennek eredményeként váltak ezek a települések országuk településhálózatának vezető tagjaivá (pl. Budapest, London, Párizs). ikervárosok: Két szomszédos területen önálló közigazgatási egységként települt és fejlődött városok. Általában valamely folyó két partján egymással szemben fekvő városok (pl. Szudánban Khartúm és Omdurman, Németországban Mannheim és Ludwigshafen). Az ~ össze is nőhetnek, és egységes települést alkothatnak (pl. Buda és Pest > Budapest). ipari park: Kis és közepes ipari, ill. szolgáltató vállalatokat befogadó, infrastruktúrával ellátott terület, ahol a gazdasági tevékenységre alkalmas épületek és a termelést kiszolgáló létesítmények egy része már készen várja a befektetőket. konurbáció: 1. A népességtömörülésnek az a fajtája, amely legalább két v. még több központ körül alakul ki (policentrikus). Az urbanizációs övezeten belül centrumtelepülések, autonóm bolygóvárosok helyezkednek el (pl. Ruhr-vidék, Lengyel-Szilézia, Donyec-medence stb.) 2. Az egymáshoz közeli városok és a közöttük elhelyezkedő kisebb települések összenövése következtében kialakult várostérség az urbanizációs folyamatnak főként az utolsó évtizedben keletkező formája. külterület: A városnak,ill. községnek az6 általános rendezési tervében meghatározott belterületi határán kívül fekvő része. Ezek általában mezg.-i művelés alatt álló és erdőgazdaság területek. külterületi lakott hely: A város, illetve község külterületén található, általában kisebb népességszámú település, amely lehet magányos (pl. őrház, magában álló tanya), vagy csoportos (pl. tanyacsoport, üzemi lakótelep). Faluszerű utcás település, gazdasági jellegét tekintve beszélhetünk mezőgazdasági, ipari, bányászati, közlekedési v. más meghatározott rendeltetésű jelleggel rendelkező ~ről aszerint, hogy oda milyen céllal telepedtek le az emberek. mezőváros 1. : Magyarországon a században a városok egy sajátos változatának kialakulásában fontos szerepet játszottak a természeti-földrajzi adottságok és a gazdasági tényezők. A kialakult mezővárosokat különleges termékstruktúra, határhasználat, településszerkezet, jogállapot, társadalmi szervezet jellemezte. A mezővárosi fejlődésben két szakasz különíthető el: az állattenyésztésre alapozódó kertes városok, majd a 19. sz.-tól a földművelésre támaszkodó tanyás mezővárosok korszaka. A városi magot általában tanyás övezet keretezte. A mezőváros szoros kapcsolatban állt vidékével, piaca, közigazgatási, oktatási, kulturális és eü.-i intézményei révén a vidék központjának szerepét látta el; 2.: Nagy kiterjedésű és népes faluból alakult, jogilag az ún. szabad királyi város és a község között állt, önkormányzattal rendelkező nagyobb település. Általában mezőgazdasági jellegű, de bizonyos tekintetben városias település.

11 óriásváros, megacity, megalopolisz: A tízmillió főnél népesebb városok. slum: Angol szó, eredeti jelentése városi nyomornegyed. Ma azokra a városrészekre használjuk, ahol az épületállomány műszaki állapota, színvonala rendkívüli mértékben leromlott. Emellett a különböző hátrányos helyzetű rétegek gyűjtő területei is. szegregáció: A szegregáció a városi társadalom valamilyen jellemzők, mutatók alapján képzett csoportjainak területi elkülönülése, elhatárolódása a városon belül. szuburbanizáció: 1. A nagyvárosok külső, ún. szétszóródási zónáinak városodási folyamata. Az elővárosok (suburbök) a nagyváros agglomerációs övezetének külső részét alkotják, általában lakóhely jellegűek. Az ipari elővárosokban, az ún. industrial suburb -ökben a munkahelyi funkciók is jelentkeznek; 2. A lakosságnak a város belsejéből az elővárosokba történő áramlása. tanya: Városok v. falvak külterületén v. mezőgazdasági területen elszórtan, magányosan épült lakóház v. lakóházak kisebb csoportja, a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel. Magyar- országon főleg az egykor török uralom alatti alföldi területeken, nagy határú városok (mezővárosok) külterületein alakultak ki nagy számban. A ~ eredeti rendeltetése az volt, hogy a központi településtől távol eső földeken gazdálkodók részére időszakosan szállást biztosítson. Később ezek az időszakos tanyázó helyek lakóhelyekké váltak. település (társjöldr): ~ az a bármely nagyságú, különálló lakhely és munkahely (pl. magányos tanya) v. a lakó- és munkahelyek azon fizikailag összefüggő csoportja, amelyeknek helye földrajzilag leírható, neve van: egy ember vagy embercsoport állandó lakhelyéül (és munkahelyéül) szolgál, és más településektől egyértelműen elhatárolható. településegyüttes: Egymáshoz viszonylag közel fekvő települések halmaza, amelyek funkcionálisan kiegészítik egymás foglalkoztató (ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi-szolgáltató, kulturális, oktatási és egészségügyi stb.) tevékenységét (pl. Magyarországon Békés- Békéscsaba-Gyula stb.). A ~ egyik településének rendszerint a többi településnél sokoldalúbb funkciói vannak. településhálózat: A falvak és a városok térbeli rendje. településhierarchia: A településhálózaton belül a központi funkciók száma és súlya alapján a települések között kialakuló alá- és fölérendeltségi viszony. településsűrűség: Egységnyi területre jutó települések száma (db/km 2 ). településtudományok: Azoknak a tudományoknak és ágazatoknak az összessége, amelyek a települések kialakulásával, belső térbeli tagolódásával, funkcióival, térkapcsolataival, a településépítészettel és -rendezéssel stb. foglalkoznak.

12 urbanisztika: Településtudomány; a városépítés és városrendezés elmélete és gyakorlata. urbanizáció: 1. A városiasodás folyamata, az ipar, a szolgáltatások nagyvárosi központokban történő összpontosulása; 2. Városiasodás (viselkedésben, életviszonyokban stb.). Az ~ 3 fázisát lehet megkülönböztetni. Az első szakaszban a mezg-i kereső népesség csökkenésével egy időben jelentősen növekszik az ipari keresők aránya, és - az iparbelinél lassabban és némi fáziskéséssel - nő a tercier szektorban foglalkoztatottak aránya. Az ~ második szakaszában az ipari keresők aránya már nem változik, vagyis nem növekszik, a mezg-i keresőké változatlanul csökken, s a tercier szektorbeli keresők számának növekedése gyorsul fel. Az ~ folyamatának harmadik szakaszában már az ipari keresők száma és az összes keresőkön belüli aránya is csökken, s a kereső népesség növekedése csaknem kizárólagosan a tercier szektorbeli keresők növekedésében jut kifejezésre. Megjelenik a negyedik kereső szektor, amelyben a kutatók, tervezők száma nő (=kvaterner szektor). válságövezetek: Olyan körzetek, ahol a gazdaság egészén belül a leépülő válságágazatok uralkodnak. Legfőbb jellemzőik a tömeges munkanélküliség, a népesség elszegényedése, ill. elvándorlása és a súlyos környezeti károk. város: 1. Államigazgatási értelemben egy v. több településből és lakatlan területrészekből álló, jogilag és térképileg elhatárolt, jogszabály által városi jogállásúnak minősített és névvel ellátott államigazgatási egység; 2. Településtudományi értelemben a területi munkamegosztás központi tevékenységre specializálódott, jellegzetes településformája. A településhálózatban környezetének központi helye is, amely az ország termelőerőinek fejlettségi fokához képest általában magas színvonalú ellátást nyújt népessége számára. A városok tehát nem egyedi ismérvek, népességnagyság, foglalkozási szerkezet, morfológiai jellemzők stb. alapján, hanem komplexen, funkcionális értelemben különülnek el a települések másik alapvető csoportjától, a falvaktól. Aktív keresőinek többsége számára az ipar és a szolgáltatás nyújt munkaalkalmat; 3. Általánosan és nemzetközi értelemben ~ minden olyan település, amelyet valamely országban ~sá nyilvánítanak, s amelynek népességszáma igen tág határok közt változhat. városhiányos térségek: Valamely ország azon területei - ezek általában falusi térségek -, ahol az átlagosnál kisebb a 100 km2-re jutó városok száma. Magyarországon a nagyközségek tömeges várossá nyilvánítása (19701 előtt a ~ közé tartozott pl. Somogy, Tolna v. Szabolcs- Szatmár megye. városiasodás: Az urbanizáció eredményeként fellépő minőségi fejlődés, amikor a fejlett országokban a város és falu közötti különbségek halványulnak. A városiasodás egyfelől az infrastruktúra (pl. csatornázás, telefonellátás, víz- és gázszolgáltatás stb.) javulásának, másrészt a városi életmód és magatartásforma széles körű terjedésének a következménye. A városiasodás során a városi életforma egyre több követőre talál a falvak lakói körében, megindul a falusi települések átalakulása, sok tekintetben hasonulni kezdenek a városokhoz.

13 városközpont: Más néven a city, míg az észak-amerikai városokban a downtown vagy a Central Business District (CBD) = központi üzleti negyed. A nagyvárosok igazgatásipénzügyi-kereskedelmi intézményeket tömörítő központi magja, ahol a fő közlekedési utak összefutnak. A városközpontban elsősorban munkahelyeket találunk, a lakófunkció gyengén fejlett, ezért nappali népessége sokszorosan meghaladja az éjszakai népességet. városodás: Az urbanizáció eredményeként fellépő mennyiségi fejlődés, amikor a városok és a városokban élő népesség száma növekszik. városövezet, megalopolisz: Több nagyvárosi agglomerációból álló övezet, amelynek népességszáma rendszerint meghaladja a 10 millió főt. Városösszenövés (konurbáció) révén jön létre, amikor több világváros, ill. ezek elővárosai a térben összeérnek és egy hatalmas összefüggő városi zónát képeznek. Földünk legnagyobb megalopolisza az Egyesült Államok atlanti partvidékén található, a Bostontól Washingtonig húzódó 700 km hosszú városövezet, amely 80 millió lakost tömörít. városrehabilitáció (városfelújítás): Általában a leromlott állapotú városrészek lakóházainak és lakásainak, közösségi intézményeinek és infrastruktúrájának felújítását értjük, amelynek során törekedünk arra, hogy a városrész jellegzetes szerkezetét, beépítési módját és épületállományának értékes részét megtartsuk. vonzásközpont: Az a település, amely átlagosnál fejlettebb gazdasága, infrastruktúrája és életkörülményei révén a centrum szerepét betöltve meghatározott körön belül hatást gyakorol környezetére. vonzáskörzet: Egy adott város (vonzásközpont) központi funkciójú intézményei által városi szolgáltatásokkal rendszeresen és szükségszerűen ellátott terület, vagyis ahol egy adott települési funkció érezteti hatását. zöldmezős ipari területek: Korábban beépítetlen területeken jönnek létre és az infrastruktúra kiépítése viszonylag jelentős tőkeráfordítással jár (pl. Mercedes gyár Kecskeméten).

14 Források: Cséfalvay Zoltán (1994): A modern társadalomföldrajz kézikönyve, IKVA, Budapest Egedy Tamás (2005): Városrehabilitáció és társadalom, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest Kovács Zoltán (2001): Társadalomföldrajzi kislexikon, Műszaki Könyvkiadó, Budapest Lehmann Antal Vuics Tibor (1999): Földrajzi fogalmak szótára, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Nagy Á. (témafelelős) et al. (2003): Az EU Strukturális Alapok keretében barnamezős rehabilitációra kiírandó pályázatok szakmai megalapozása (előkészítő tanulmány). VÁTI Kht. Településtervezési és Tájtervezési Iroda, Budapest Területfejlesztési fogalomtár: https://www.teir.hu/fg/index.html

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás Statisztika 3. előadás Statisztika fogalma Gyakorlati tevékenység Adatok összessége Módszertan A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Településföldrajz. 4. Elıadás. Városföldrajzi alapfogalmak. Vázlat

Településföldrajz. 4. Elıadás. Városföldrajzi alapfogalmak. Vázlat Településföldrajz 4. Elıadás Városföldrajzi alapfogalmak 1 Vázlat Városföldrajzi alapfogalmak, város fogalma, funkciói, típusai, szerepkörök, alaprajzi jellemzık. 2 1 A VÁROS FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE Történelmi

Részletesebben

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû!

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Települési kérdõív önkormányzatok számára Miskolci Egyetem Társadalomföldrajzi Tanszék Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Település neve:... 1. A száma: 2. A ok

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása HELYZETKÉP 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet MTA, 2014. január 20. 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 A teljes első női házasságkötési

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete Hogyan vizsgálják? írni-olvasni tudás (6, 7 éves v. 10, 15 éves kortól nézik) írni-olvasni

Részletesebben

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A népesség mobilitása (példa: egyetlen személy pozícióváltása ) térbeli vagy földrajzi mobilitás társadalmi mobilitás (vándorlás vagy migráció) lakóhelyváltoztatással lakóhelyváltoztatás

Részletesebben

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Statisztikai alapfogalmak

Statisztikai alapfogalmak i alapfogalmak statisztikai sokaság: a megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége 2 csoportja van: álló sokaság: mindig vmiféle állapotot, állományt fejez ki, adatai egy adott időpontban értelmezhetők

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6. WIPO Szerzői Jogi Szerződés (2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződésének, valamint Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. Köztemetés A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere

Részletesebben

A VÁROSFEJLŐDÉS SZAKASZAI

A VÁROSFEJLŐDÉS SZAKASZAI A VÁROSFEJLŐDÉS SZAKASZAI A VÁROSRÉGIÓ SZERKEZETE FUNCTIONAL URBAN REGION (FUR) Központi város Elővárosi öv (agglomeráció) AZ URBANIZÁCIÓ CIKLUSAI Urbanizáció Szuburbanizáció Dezurbanizáció Reurbanizáció

Részletesebben

Magyarország lakosságának átrendeződése a szocializmust követően

Magyarország lakosságának átrendeződése a szocializmust követően TÉRSÉGFEJLESZTÉS Magyarország lakosságának átrendeződése a szocializmust követően Az egyes országok lakosságának területi eloszlása szorosan öszszefügg a gazdaság és a politikai szervezet változásaival.

Részletesebben

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés 60 éves az EKF Földrajz

Részletesebben

Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században

Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-2. században Őri Péter KSH NKI 214. január 2. Forrás: Bardet-Dupaquier, 1998. 146. A házas termékenység (I g ) indexe Európában 19-ban Termékenységi átmenet sajátosságai

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28.

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Berki Márton Halász Levente MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Társadalmi konfliktusok Társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A- 11/1/KONV-2012-0069)

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

Népmozgalom, 2007. január december

Népmozgalom, 2007. január december 28/13 Összeállította: Népességstatisztikai fõosztály Népmozgalmi statisztikai osztály www.ksh.hu II. évfolyam 13. szám 28. március 18. Népmozgalom, 27. január december A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Házasságkötés,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon

A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon Bevezető A 21. századnak két hosszútávú kihívással kell szembenéznie, amelyek a legtöbb problémát fogják okozni: az egyik demográfiai a másik

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon

A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon Kovács Katalin MTA, 2014. november 20. AZ MTA RKK 30. évfordulójára A magas munkanélküliséggel sújtott NUTS-3 régiók Európa 4 ország-csoportjában

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043 370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Molnár Judit 1 BEVEZETÉS

egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Molnár Judit 1 BEVEZETÉS NPESSGFÖLRAJZI VIZSGÁLATO A SZLOVÁ-MAGYAR HATÁRSZAASZ A SAJÓ S A HERNÁ ÖZÖTTI RSZN BEVEZETS Molnár Judit 1 egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem 1998-ban, ebrecenben megtartott doktorandusz konferencia-elõadás

Részletesebben

népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)

népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung) NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSF SFÖLDRAJZ 2. A Föld F népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung) Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek tek be a földet! f ldet! Teremtés

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök Központi Statisztikai Hivatal. EVI NEPSZÄMLÄLÄS 11. Fogyatekossäggal elök Budapest, 2014 TARTALOM Bevezetö 5 Täbläzatok 7 1. A fogyatekossäggal elök visszatekintö adatai 11 2. A fogyatekossäggal elök reszletes

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Megoldások. Az ismérv megnevezése közös megkülönböztető 2007. szeptember 10-én Cégbejegyzés időpontja

Megoldások. Az ismérv megnevezése közös megkülönböztető 2007. szeptember 10-én Cégbejegyzés időpontja Megoldások 1. feladat A sokaság: 2007. szeptember 12-én a Miskolci Egyetem GT-204-es tankör statisztika óráján lévő tagjai az A 1 épület III. em. 53-as teremben 8-10-ig. Közös ismérv Megkülönböztető ismérv

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A népegészségügy célja a megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot javítása. A hatásos népegészségügyi

Részletesebben