Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tevékenységei az Európai Unió finn elnöksége alatt

Átírás

1 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tevékenységei az Európai Unió finn elnöksége alatt HU

2 AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG HÍD EURÓPA ÉS A SZERVEZETT CIVIL TÁRSADALOM KÖZÖTT Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a szervezett civil társadalom különböző gazdasági és társadalmi alkotóelemeit képviselő tanácsadó intézményi szerv, amelyet a Római Szerződés hozott létre 1957-ben. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tanácsadó funkciója lehetővé teszi tagjai és így az általuk képviselt szervezetek számára, hogy részt vegyenek a közösségi döntéshozás folyamatában. Mivel a nézőpontok időnként szöges ellentétben állnak egymással, az EGSZB tagjai által folytatott megbeszélésekbe a szokásos szociális partnereken, nevezetesen a munkaadókon (I. Csoport) és a munkavállalókon (II. Csoport) kívül ez különbözteti meg az EGSZB-t a többi intézménytől az összes többi társadalmi-szakmai érdekcsoport képviselőit is (III. Csoport) be kell vonni. Az ebből születő szaktudás, a viták és tárgyalások, valamint a közös pontok keresése javíthatják a közösségi politikai döntéshozatal minőségét és hitelességét, amennyiben érthetőbbé és elfogadhatóbbá teszik azt az európai állampolgárok számára, és növelik a demokráciához feltétlenül szükséges átláthatóságot. Az EGSZB, mint az Európai Unió civil szervezeteinek elsődleges képviseleti helye és vitafóruma, meghatározott feladatot lát el az európai intézményrendszeren belül. Vita- és tanácskozási fórumként az EGSZB hozzájárul ahhoz, hogy a polgárok a demokrácia követelményeinek megfelelően fokozottan kifejthessék véleményüket az Európai Unió megvalósítása során beleértve ebbe az EU és harmadik országok társadalmi-gazdasági szervezetei közti kapcsolatokat is. E tevékenységével valódi európai tudat kialakulását segíti elő. AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSÁNAK ELNÖKSÉGE Az Európai Unió Tanácsa az EU tagállamainak miniszteri szintű képviselőit egyesíti, akik az éppen tárgyalt politikai területnek megfelelő összeállításban ülnek össze. A Tanács jogalkotási és politikai határozatait számos szakértői munkacsoport készíti elő, és mielőtt maga a Tanács foglalkozna velük, az Állandó Képviselők Bizottsága is megvitatja őket. A tagállamok kormányai felváltva elnökölnek a Tanács különféle ülésein, és képviselik a Tanácsot az EU más intézményeivel szemben, illetve az Európai Uniót a világ többi részével szemben. Az Európai Unió Tanácsának elnökségei hagyományosan átfogó politikai prioritásokat határoznak meg, és munkaprogramot készítenek második félévében Finnország tölti be az elnökséget. Prioritásai megtalálhatók a weboldalon. Ez a kiadvány az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a júliustól decemberig tartó finn elnökség alatti időszakra vonatkozó főbb tevékenységei közül sorol fel néhányat.

3 TARTALOMJEGYZÉK Anne-Marie Sigmund elnök bevezetője 1 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 3 tevékenységei az Európai Unió finn elnöksége alatt Tájékoztatás Európáról 3 Kapcsolatok az európai civil szervezetekkel 4 A megújított lisszaboni stratégia jobb megvalósítása 5 Gazdasági és monetáris unió; gazdasági és társadalmi kohézió 6 Egységes piac, termelés és fogyasztás 8 Az Egységes Piac Megfigyelőközpontja 9 Foglalkoztatás- és szociálpolitika 10 Mezőgazdaság, vidékfejlesztés, környezetvédelem, fenntartható fejlődés 12 Közlekedés, energia, infrastruktúra, információs társadalom 14 Ipari szerkezetváltás (CCMI) 16 Az Európai Unió a világban 17 A Tanács finn elnökségének prioritásai a július decemberi időszakra 19 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 23 A Finn Gazdasági és Szociális Tanács 25 Néhány alapvető információ Finnországról 27 Finnország delegációja az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságon belül os eseménynaptár 31

4 1 SIGMUND ELNÖK ASSZONY BEVEZETŐJE A 2006 második felében hivatalban levő finn elnökség szoros együttműködést fog folytatni az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal. Először is, az EGSZB az Európai Tanácstól kapott mandátummal összhangban folytatja a lisszaboni stratégiával, valamint ezzel összefüggésben az Európai Unió fenntartható fejlődésre irányuló stratégiájával kapcsolatos munkáját. Az EGSZB ezenkívül teljes mértékben kiveszi a részét az Európai Unió arra irányuló erőfeszítéseiből, hogy áthidalja a szakadékot intézményei és polgárai között. E horizontális, átfogóbb jellegű politikai témákon kívül az EGSZB és a finn elnökség amint azt e kiadvány is meggyőzően tanúsítja számos konkrét politikai területen folytat majd szoros együttműködést. Ez az együttműködés bizonyos esetekben jelentős, közös, nagyszabású együttműködési erőfeszítéseket eredményez, amilyen például a munkaerő-mobilitásról szeptember 4 5-én Helsinkiben rendezendő konferencia. Más témákkal így a munkakörülmények színvonala, európai logisztikai politika és az Európai Unió északi dimenzióra vonatkozó politikájának jövője kapcsolatban a finn elnökség olyan feltáró vélemények kidolgozására kérte fel az EGSZB-t, amelyek segíthetik az elnökséget általános politikai elemzéseiben. Mindezeken a területeken, kezdve az átfogótól a konkrétig, a jogszabályjavaslattervezetekről szóló véleményektől a későbbi jogszabályok lehetőségéről szóló véleményekig, az EGSZB teljes mértékben betölti szerepét. Örömmel várjuk az együttműködést. Anne-Marie SIGMUND Kapcsolattartó: Andreas Lernhart kabinetfőnök: ( ; andreas.lernhart@eesc.europa.eu)

5

6 3 AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGEI AZ EURÓPAI UNIÓ FINN ELNÖKSÉGE ALATT TÁJÉKOZTATÁS EURÓPÁRÓL 2006 második felében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság dinamikusan folytatja a tájékoztatási terület elkötelezett résztvevőjeként végzett tevékenységét. Az elmúlt másfél évben egyik tájékoztatáspolitikai dokumentum született a másik után. Az Európai Bizottság 2005 júliusában belső cselekvési tervet fogadott el, 2005 októberében pedig közleményt dolgozott ki Az elmélkedés időszaka és azon túl: a Demokrácia, a Dialógus és a Diszkusszió D-terve címmel. Végül 2006 februárjában az Európai Bizottság elfogadta az európai kommunikációs politikáról szóló fehér könyvét, amely hét hónapon belül már a harmadik, tájékoztatási témájú dokumentuma volt. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a maga részéről több véleményt dolgozott ki a kommunikációról: az elsőt Az elmélkedés időszaka: az Európai Unióról folytatott vita értékelésének struktúrája, tárgya és háttere tárgyában október 26-án fogadta el, majd benyújtotta az Európai Parlamentnek; a másodikat, az Európai Bizottság D-tervről szóló közleménye tárgyában december 14-én fogadta el. Az Európai Bizottság februári fehér könyve felkérte az Európai Unió intézményeit és testületeit, hogy a szokásos intézményi csatornákon keresztül adjanak választ. Hat hónapos konzultációs időszakot jelölt ki, ezután összegzést ajánlott, melynek alapján cselekvési tervek javasolhatóak minden munkaterületre vonatkozóan. Az EGSZB egy szakosított albizottság közreműködésével jelenleg készíti a fehér könyvről szóló véleményét. Ennek elfogadására a finn elnökség első napjaiban, a július 5 6-i plenáris ülésen kerül sor, és azt a véleményt követi, amelyet az EGSZB a május i plenáris ülésen fogadott el, a júniusi Európai Tanácshoz történő hozzájárulásáról a két vélemény előadói törekedtek is arra, hogy a vélemények minél inkább kiegészítsék egymást. A Tájékoztatás Európáról témájában tehát nagyon sok munka van folyamatban. A fehér könyvről szóló vélemény olyan területekre nem fog kitérni, melyekkel az EGSZB már foglalkozott vagy még mindig foglalkozik, inkább a fehér könyvben meghatározott öt alapterületet igyekszik megvizsgálni, melyek a következők: a közös alapelvek lefektetése: melyik irány követendő a továbbiakban? Hogyan szólíthatjuk meg a polgárokat? Hogyan vonható be hatékonyabban a média az Európáról történő tájékoztatásba? Mit lehetne még tenni az európai közvélemény megismerése érdekében? A feladat közös végzése. Mind véleményeiben, mind általánosabb síkon, az EGSZB továbbra is hangsúlyozza, hogy milyen döntő fontosságú a szervezett civil társadalom nagyobb mértékű bevonása az Európai Unió politikai folyamataiba. Az EGSZB intézményi szintű tevékenységeit a finn elnökség ideje alatt mindvégig kiegészítik a helyszíni és decentralizált szintű tevékenységei. Tagjai révén az EGSZB továbbra is teljes mértékben betölti az Európa és a szervezett civil társadalom közti híd szerepét. Kapcsolattartó: Martin Westlake ( ; martin.westlake@eesc.europa.eu)

7 4 KAPCSOLATOK AZ EURÓPAI CIVIL SZERVEZETEKKEL Az Európai Unió jövője és a szervezett civil társadalom Az uniós intézmények, valamint intézkedések demokratikus legitimitásának megerősítése érdekében nagyon fontos, hogy a közügyekkel kapcsolatos döntéshozatalban a civil társadalom is részt vegyen. Ugyanolyan fontos az európai integráció rendeltetésére vonatkozó új konszenzus kialakításának ösztönzéséhez, amelynek az alapján lehetővé válik az európai polgárok elvárásainak teljesen megfelelő, a jövő Európájáról szóló projekt meghatározása és végrehajtása. A részvétellel kapcsolatos feladat teljesítése annál is sürgősebb, mivel az európai polgároknak nem egészen a fele tartja jónak, hogy hazája tagja az Európai Uniónak, és kevesebb, mint 40%-a véli úgy, hogy a dolgok jó irányba haladnak. Az európai polgárok mindennek ellenére sokat várnak Európától olyan területeken, mint a munkanélküliség elleni küzdelem, a szociális védelem és a gazdasági növekedés, és többségükben több közösségi határozatot tartanának szükségesnek egyebek között a szociális jogok védelmével, a foglalkoztatással és a környezetvédelemmel kapcsolatban 1. Ez arról tanúskodik, hogy ha az Unió csak egy kicsit is képes megreformálni önmagát különösen a demokrácia és az átláthatóság tekintetében, és teljesíteni tudja a polgárok elvárásait, akkor az európai építkezés a jövőben is folytatódhat. Az EGSZB ezért már többször kérte 2 az uniós intézményeket, hogy az alkotmányszerződés szellemének és logikájának teljes mértékű átvételével vezessenek be valódi részvételi demokráciát olyan eszközök létrehozásával, amelyek lehetővé teszik a civil szervezetekkel történő konzultáció folyamatának kibővítését és megerősítését, valamint az uniós intézmények és a szervezett civil társadalom közötti párbeszéd és egyeztetés mind nagyobb mértékű kialakítását. Az EGSZB ezzel kapcsolatban továbbra is azt a véleményt képviseli, hogy az alkotmányszerződésre szükség van ahhoz, hogy az Unió megbirkózhasson az előtte álló kihívásokkal, az intézmények pedig hatékonyabban tudjanak működni. Ezért úgy ítéli meg, hogy meg kell őrizni az alkotmányszerződés pozitívumait, függetlenül attól, milyen megoldást lehet kidolgozni a ratifikálási folyamat franciaországi és hollandiai kudarca nyomán nyilvánvalóvá vált európai uniós identitásválság leküzdésére, valamint a politikai és intézményi zsákutcából való kiút megtalálására. Az EGSZB mindenesetre eltökélten folytatni kívánja kezdeményezéseit szoros együttműködésben az uniós intézményekkel és a civil társadalom valamennyi más szereplőjével annak érdekében, hogy hozzájáruljon egyrészt egy valódi európai nyilvános párbeszéd- és vitatérség kialakításához, másrészt az európai projekt újjáélesztéséhez, amely a polgárai számára új perspektívákat tartogató Európa víziójára támaszkodik, mégpedig többek között az Európai Tanács június i ülésének következtetései alapján. 1 2 Lásd az Eurobarométert Európa jövőjéről (2006. május). Lásd legutóbb a Hozzájárulás az Európai Tanács június i üléséhez Gondolkodási időszak című EGSZBvéleményt (CESE 745/2006).

8 5 Ezenkívül az EGSZB megítélése szerint feltétlenül növelni kell az intézmények és a politikák működésének átláthatóságát annak érdekében, hogy az európai polgárok legitimebbnek tekintsék az Európai Uniót és tevékenységeit, és az európai projekt hitelesebbé váljék. Az átláthatóság ahhoz is kulcsfontosságú, hogy az összes szereplő hatékonyan részt vehessen az Unió politikaformálási és döntés-előkészítési folyamatában. Az EGSZB ezzel kapcsolatban támogatja, hogy a finn elnökség ösztönözni szándékozik az átláthatóság növelését a tanácsi döntéshozatali folyamat, továbbá a dokumentumokhoz való hozzáférés vonatkozásában. A maga részéről aktívan bekapcsolódott azokba a vitákba, amelyek az átláthatóságra vonatkozó uniós kezdeményezésről szóló európai bizottsági zöld könyvről folynak: egyrészt véleményt dolgoz ki az említett zöld könyvről (folyamatban van), másrészt szoros együttműködésben az Európai Bizottsággal a lehető legszélesebb körből igyekszik összegyűjteni a civil társadalom egyes érintett szereplőinek nézeteit a zöld könyvben megfogalmazott javaslatokról. Kapcsolattartó: Patrick Fève ( ; patrick.feve@eesc.europa.eu) A MEGÚJÍTOTT LISSZABONI STRATÉGIA JOBB MEGVALÓSÍTÁSA A korábbi évekhez hasonlóan az Európai Tanács felkérte az EGSZB-t, hogy járuljon hozzá a megújított lisszaboni stratégia jobb megvalósításához. Az Európai Tanács március i ülésének elnökségi következtetéseiben (12. pont) a következő olvasható:. 12. A tagállamok komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy nemzeti programjaik kialakításába bevonják a nemzeti parlamenteket, a regionális és helyi hatóságok képviselőit, valamint a szociális partnereket és a civil társadalom egyéb érdekelt feleit. Üdvözli továbbá a közösségi szintű felelősségvállalás növelése érdekében az Európai Parlament, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által tett kezdeményezéseket. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot és a Régiók Bizottságát munkájuk folytatására ösztönzi, és arra kéri őket, hogy a növekedési és foglalkoztatási partnerség támogatásához 2008 elején nyújtsanak be összefoglaló jelentéseket. Ez az államfők által az EGSZB-hez intézett konkrét felkérés annak az intenzív munkának a gyümölcse, amelyet az EGSZB évi tavaszi csúcstalálkozót követően végzett annak érdekében, hogy a tagállamok gazdasági és szociális bizottságaival és egyéb partnerszervezetekkel együtt hozzon létre egy, a civil társadalom kezdeményezéseit összefogó interaktív hálózatot, amelynek célja, hogy elősegítse a stratégia végrehajtását (a tavaszi tanácsülés következtetéseinek 9. pontja). A tanácsi felkérésre reagálva az EGSZB a tagállamok gazdasági és szociális bizottságaival és egyéb partnerszervezetekkel együtt kidolgozott egy Összefoglaló jelentés az Európai Tanács számára a lisszaboni stratégia végrehajtásáról című dokumentumot, amelyet egy nagyszabású magas szintű konferencián ismertettek a nagyközönséggel március 9 10-én, Budapesten. Ebben a fontos, mintegy 130 oldalas jelentésben, amelyet hivatalosan továbbítottak az államfőknek, az Európai Bizottság elnökének, a többi EU-intézménynek, az EGSZB valamennyi tagjának és a

9 6 nagyközönségnek európai és tagállami szinten egyaránt, a civil társadalom részéről megnyilvánuló érdekelt felek kifejtik véleményüket a stratégia végrehajtásának jelenlegi állásáról, valamint arról, hogy milyen mértékig vonták be őket a folyamatba az illetékes nemzeti hatóságok. A finn elnökség alatt az EGSZB továbbra is a nemzeti gazdasági és szociális tanácsokkal, valamint egyéb partnerszervezetekkel együttműködésben végzi munkáját. Rendszeres találkozókra kerül sor annak érdekében, hogy akárcsak korábban jelentősen hozzájárulhassunk az Európai Tanács évi tavaszi ülésére készülő összefoglaló jelentés kidolgozásához. A finn elnökség alatt meghatározásra kerülnek a behatóbban tárgyalandó témák, és a vita ösztönzése érdekében nagy jelentőségű lépésekre kerül sor a politikai dokumentumok kidolgozásával kapcsolatban. Ezek konkrét megtárgyalandó témákat érinthetnek, valamint a különböző területeken teendő lépések meghatározását, melyek azt szolgálják, hogy a dinamika a növekedési és foglalkoztatási partnerség valamennyi pillére terén fennmaradjon. Ezzel párhuzamosan az EGSZB új véleményt fogad el a növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó integrált iránymutatások részét alkotó átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokról. Kapcsolattartó: Gilbert Marchlewitz ( ; gilbert.marchlewitz@eesc.europa.eu) GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ ÉS GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KOHÉZIÓ Gazdaságpolitikai koordináció Átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások június én az Európai Tanács az elnökségi következtetésekben az Integrált iránymutatások a növekedésről és a foglalkoztatásról részeként elfogadta az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokat ( ). A gazdaságpolitikai összehangolás egyik fő eszközeként az ajánlás konkretizálja a lisszaboni stratégia újjáélesztését, és arra helyezi a súlyt, hogy a gazdaságpolitikák hogyan járulhatnak hozzá a növekedés fokozásához és a munkahelyteremtéshez. Mivel a hároméves ciklus nemrég vette kezdetét, az Európai Bizottság 2006-ra nem javasolta az iránymutatások jelentős átdolgozását. Ezért az a döntés született, hogy a finn elnökség alatt az EGSZB saját kezdeményezésű véleményt dolgoz ki és fogad el annak érdekében, hogy közelebbről megvizsgálja az európai gazdasági politikaalkotás koherensebbé tételének feltételeit. Ennek az elemzésnek a segítségével az EGSZB konkrét javaslatokat dolgoz ki, hogy hozzájáruljon az európai növekedés és munkahelyteremtés serkentéséhez. Kapcsolattartó: Gilbert Marchlewitz ( ; gilbert.marchlewitz@eesc.europa.eu) Adózás

10 7 Az EGSZB arra számít, hogy 2006 második felében több adózási témában kérik ki véleményét, ide tartozik többek között a Fiscalis 2013 program, a tőkeemelést terhelő közvetett adókra vonatkozó irányelvjavaslat (átdolgozás), továbbá egy közlemény az adócsalás elleni küzdelem erősítésének stratégiájáról. A részvényesek szavazati jogai Ebben a véleményben az EGSZB azt a javaslatot vizsgálja meg, amellyel az Európai Bizottság igyekszik elhárítani az akadályokat azon polgárok útjából, akik egy másik tagállamban székhellyel rendelkező, tőzsdén jegyzett vállalat részvényeihez kapcsolódó szavazati jogaikkal kívánnak élni. A vélemény elfogadása 2006 harmadik negyedévében várható. Kapcsolattartó: Bedő Imola ( ; imola.bedo@eesc.europa.eu) Saját források Az Európai Bizottság javaslata a Tanácsban elért kompromisszumokat tükrözi. Kisebb más módosítások mellett a javaslat négy tagállam esetében átmenetileg csökkentett mértékű rögzített HÉA-lehívási mértékre, két tagállam esetében átmenetileg csökkentett GNI-hozzájárulásra, a brit korrekció bővítés miatti kiiagazítására, valamint a saját források rendszerének jövőbeli felülvizsgálatára irányul. A vélemény elfogadása 2006 harmadik negyedévében várható. Kapcsolattartó: Bedő Imola ( ; imola.bedo@eesc.europa.eu) Gazdasági és társadalmi kohézió Az Európai Unió tagjai közötti gazdasági különbségek az új tagállamok belépése óta jelentősen nőttek. Bár az új tagállamokra pozitív és meglehetősen dinamikus gazdasági növekedés jellemző, jelentős gazdasági különbségek figyelhetők meg mind a tagállamok között, mind pedig azokon belül, regionális szinten. A kibővített Unióban a valódi konvergencia (a globális gazdasági teljesítmény, a monetáris konvergencia és az átváltási árfolyam, a munkaerőpiac elemzése, valamint az egységes közösségi piac szerepének vonatkozásában) a következő kérdéseket veti fel: az EU számára rendelkezésre álló eszközökkel lehet-e és ha igen, hogyan támogatni és gyorsítani a gazdasági konvergencia folyamatát? A kohéziós politika hatása a valódi konvergencia folyamatára tárgyú vélemény kidolgozásával az EGSZB az EU gazdaságpolitikájára és annak alkotórészeire tett ajánlások hangsúlyozásával a tagállamok valódi konvergenciájának értékelésére törekszik. A legfontosabb eszköz a regionális egyenlőtlenségek korrekciójára szolgáló kohéziós politika. A dokumentum ezenkívül a valódi konvergencia alakulását is elemzi az uniós tagállamokban. A saját kezdeményezésű vélemény más fontos elemeket is tartalmaz majd: a tagállamok közötti időszakra vonatkozó nemzeti stratégiai referenciakereteinek összehasonlító elemzését, azok prioritásainak értékelését a lisszaboni és göteborgi célkitűzések tükrében, valamint a civil szervezetek részvételét ezek kidolgozásában.

11 8 Az eurorégiók témájában egy másik saját kezdeményezésű vélemény is várható, amelyben azt szeretnénk kiemelni, mennyire fontos a régióknak ez a tipológiája általában az integrációs folyamat, konkrétan pedig a gazdasági, társadalmi és területi kohézió szempontjából. A tervek szerint 2006 második félévében szóbeli meghallgatásra kerül sor a civil szervezetek részvételével. Kapcsolattartó: Alberto Allende ( ; alberto.allende@eesc.europa.eu) EGYSÉGES PIAC, TERMELÉS ÉS FOGYASZTÁS A szekció tevékenységei igen harmonikusan illeszkednek az Európai Unió elnökségének politikai prioritásaihoz. Így van ez a valódi belső piac működése esetében is, a szolgáltatási irányelvről folyó vitával és az új megközelítés irányelvek megerősítésével kapcsolatban is. A műszaki harmonizáláshoz az európai szabványosítás megfelelő finanszírozására van szükség. A közbeszerzések vonatkozásában folytatni kell a köz- és a magánszféra partnerségeinek, valamint a jogorvoslati eljárásoknak és a közbeszerzéseknek a vizsgálatát a védelmi iparágakban. A pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban alkalmazni kell a pénzügyi szolgáltatások cselekvési tervét, a belső piaci fizetési rendszerek új jogi keretét, a betéti garanciarendszerekre vonatkozó irányelv felülvizsgálatát és a határokon átnyúló egyesüléseket a bankszektorban, a kompenzációt és elszámolást. A társasági jog szükségessé teszi a könyveléssel kapcsolatos irányelveket módosító, a könyvelés törvényi ellenőrzésére vonatkozó irányelv munkáinak elvégzését. A lisszaboni stratégia megkívánja a versenyképesség, a tudás és az innováció megerősítését, illetve növelését. Ennek érdekében egyszerűsíteni kell a jogszabályokat, és jobb jogalkotásra van szükség. A jogalkotás javasolt hatáselemzését javítani kell. A kutatási tevékenység megerősítése a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramra, a GDP 3%-ának a kutatásra fordítására, továbbá a kutatási és innovációs cselekvési tervre épül. A valódi európai szabadalom létrehozása, valamint a szellemi tulajdonjogok rendszerének javítása továbbra is közös célja az EGSZB-nek és az EU elnökségének. Mivel a KKV-k a munkahelyek létrehozásának, illetve megőrzésének továbbra is lényeges tényezői, ezenkívül az innováció és a gazdasági versenyképesség javításához is fontosak, célszerű lenne megvitatni a Kisvállalkozások európai chartájának megvalósítását. A lisszaboni stratégia működésének második félidős felülvizsgálata a versenyképességről szóló jelentéssel, valamint az innovációra, illetve a vállalkozáspolitikára vonatkozó áttekintéssel történik. Mindezekről a kérdésekről az EGSZB rendszeresen véleményt nyilvánított. Az EGSZB az iparpolitikáról is új közleményt vár.

12 9 Az EGSZB az idegenforgalom több kérdéséről is kifejtette álláspontját, így a kulturális turizmusról is, amely az elnökség egyik prioritása. Az EGSZB támogatta a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége létrehozását, és több véleményt dolgozott ki a polgári és kereskedelmi ügyekben történő kölcsönös elismerés elvéről, a fizetési felszólításról, a szerződéses (Róma I) és nem szerződéses (Róma II) kötelezettségekről stb. Az EGSZB a vámkódex korszerűsítését és a vámügyek informatizálását is fontosnak tartja. A fogyasztóvédelem területén az EGSZB kritikus észrevételeket fogalmazott meg az Európai Bizottság által javasolt egészség- és fogyasztóvédelmi programról, és a fogyasztói hitelre vonatkozó irányelv módosított javaslatával kapcsolatos lépéseket is várja. Kapcsolattartó: João Pereira dos Santos ( ; joao.pereiradossantos@eesc.europa.eu) AZ EGYSÉGES PIAC MEGFIGYELŐKÖZPONTJA Az Európai Unió jogszabályainak egyszerűsítése és tökéletesítése továbbra is az EGSZB kiemelt célkitűzése marad, és ennek külön nyomatékot ad a hat uniós elnökség köztük a finn közös nyilatkozata. A megfigyelőközpont az EGSZB Egységes piac, termelés és fogyasztás szekciója részeként tovább munkálkodik ezen a területen. Eredményei széles körben terjesztésre kerülnek, különösen az uniós intézményeknél és a civil szervezeteknél. Számos finn érdekcsoporthoz eljuttatjuk az ismertetőket az EGSZB Jobb jogalkotás, illetve Az uniós jogszabályok jobb alkalmazása tárgyú, 2005 szeptemberében elfogadott véleményeiről, amelyek fontosságát majd az idő mutatja meg. Ez vonatkozik A közigazgatási eljárások egyszerűsítésének stratégiája és A nemzeti közigazgatások kapcsolódási pontjai az egységes piacra vonatkozó kérdésekhez tárgyban jelenleg készülő véleményekre. Az SMO az Európai Bizottság főtitkárságával együttműködésben 2006 őszén elérhetővé kívánja tenni az új PRISM II adatbázist az interneten. Ez lesz az első interaktív katalógus az európai együttes szabályozási és önszabályozási kezdeményezésekről. A Megfigyelőközpont ezzel horizontális konzultatív tevékenységeinek végzése közben a szabályozási környezet javítására kíván szakosodni. Kapcsolattartó: Jean-Pierre Faure ( ; jean-pierre.faure@eesc.europa.eu vagy smo@eesc.europa.eu) FOGLALKOZTATÁS ÉS SZOCIÁLPOLITIKA Foglalkoztatás, munkakörülmények Az EGSZB a közelmúltban néhány rendkívül fontos véleményt dolgozott ki a tagállamok foglalkoztatási politikájával kapcsolatos iránymutatásokról, valamint a foglalkoztatásról és a lisszaboni folyamatról. A munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégiáról szintén új vélemény készül. Az EGSZB által a Munkaidő-irányelv javasolt módosításáról 2005-ben elfogadott véleményt továbbra is tekintetbe veszik a tanácsi viták során. A finn elnökség felkérésére az EGSZB szeptemberben nagyszabású feltáró véleményt fogad el A munkakörülmények, a

13 10 termelékenység és a foglalkoztatás minősége a globalizáció és a demográfiai kihívások összefüggésében tárgyban. Szintén szeptemberben saját kezdeményezésű véleményt fogad el Európai üzemi tanácsok: új szerep az európai integráció előmozdításában tárgyban. Az ősz második feléig jelentős EGSZB-vélemény kidolgozása várható az Európai Bizottságnak a munkajog alakulásáról szóló leendő zöld könyvéről. A finn elnökség alatt ezenkívül a Vállalati szociális felelősség, valamint az Adatvédelem a foglalkoztatásban tárgyban is készülnek vélemények. Kapcsolattartó: Alan Hick ( ; alan.hick@eesc.europa.eu). Torben Bach Nielsen ( ; torben.bachnielsen@eesc.europa.eu) Anna Redstedt ( ; anna.redstedt@eesc.europa.eu) Stefania Barbesta ( ; stefania.barbesta@eesc.europa.eu) Szociálpolitika és polgárság Az EGSZB részt vett, illetve részt vesz az európai szociális modellről szóló stratégiai vitákban az előző uniós elnökséggel és Spidla biztossal. Már csaknem befejezte az európai szociális modellről szóló saját kezdeményezésű véleményének kidolgozását, amely a finn elnökség kezdetén kerül elfogadásra. Szeptemberben ehhez kapcsolódó saját kezdeményezésű vélemény elfogadására kerül sor az Európai polgárság: a láthatóság és a hatékonyság növelése tárgyban. Az EGSZB ezenkívül véleményt dolgoz ki az Európa demográfiai jövője tárgyban, az Európai Bizottság felkérésére feltáró véleményt az Önkéntes munka: szerepe az európai társadalomban tárgyban és egy-egy véleményt a szociális védelemre vonatkozó statisztikákról, illetve az európai uniós szociális biztonsági rendszerek összehangolásáról, amelyek mind a finn elnökség alatt kerülnek elfogadásra. Kapcsolattartó: Alan Hick ( ; alan.hick@eesceuropa.eu). Stefania Barbesta ( ; stefania.barbesta@eesc.europa.eu) Ewa Kaniewska ( ; ewa.kaniewska@eesc.europa.eu) Susanne Johansson ( ); susanne.johansson@eesc.europa.eu) Torben Bach Nielsen ( ; torben.bachnielsen@eesc.europa.eu)

14 11 A nők és a nemek közötti egyenlőség A nemek közötti egyenlőség továbbra is jelentős szerepet kap az EGSZB munkájában: a finn elnökség idején elkészül egy stratégiai vélemény a re szóló ütemterv a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdítására tárgyban. Kapcsolattartó: Torben Bach Nielsen ( ; torben.bachnielsen@eesc.europa.eu) Ifjúság, oktatás és kultúra Az évek során az EGSZB igen intenzíven foglalkozott az ifjúsággal kapcsolatos kérdésekkel. Az ifjúságpolitikáról szóló legújabb véleménye olyan integrált politikák kialakítását célozza, amelyek éppúgy kiterjednek az iskolára, mint az aktív polgári életre és a munkára. Az EGSZB az Európai Ifjúsági Hét rendezvénysorozatban is jelentős szerepet vállalt. Jelenleg saját kezdeményezésű véleményt készít a Gyermekek mint a családon belüli erőszak tanúi és áldozatai tárgyban. A finn elnökség kezdetén egy-egy vélemény készül A vállalkozási mentalitás kialakulásának elősegítése oktatással és tanulással, illetve a Többnyelvűségre vonatkozó új keretstratégia tárgyban. Kapcsolattartó: Anna Redstedt ( , anna.redstedt@eesc.europa.eu) Torben Bach Nielsen ( ; torben.bachnielsen@eesc.europa.eu) Stefania Barbesta ( ; stefania.barbesta@eesc.europa.eu). Közegészségügy Az EGSZB a közelmúltban fontos, átfogó saját kezdeményezésű véleményt fogadott el az Elhízottság Európában tárgyban, és munkacsoportot állított fel a finn elnökség alatt intézményközi utókövetés érdekében. A finn elnökség idején ezenkívül elfogadásra kerül egy saját kezdeményezésű vélemény a Betegek jogairól. Nemrég a Mentális egészségre vonatkozó stratégia az Európai Unió számára tárgyban is fontos véleményt fogadott el az EGSZB. A téma az elkövetkező hónapokban számottevő figyelmet kap majd a politikacsinálók részéről. Kapcsolattartó: Ewa Kaniewska ( ; ewa.kaniewska@eesc.europa.eu) Anna Redstedt ( ; anna.redstedt@eesc.europa.eu) Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése A tamperei programmal kapcsolatban az EGSZB számos véleményt bocsátott ki, és elismert szakértelemmel rendelkezik, ezenkívül fontos új véleményt fogadott el a Hágai program: tíz prioritás az elkövetkező öt évre partnerség a szabadsággal, biztonsággal és a jog érvényesülésével kapcsolatos európai megújulásra vonatkozó partnerség témájában. A Bevándorlás, beilleszkedés az EU-ban, illetve a helyi és regionális önkormányzatok és a civil társadalom közti együttműködés témában új, saját kezdeményezésű vélemény készül, amely szeptemberben kerül elfogadásra.

15 12 Az Európai Bizottság felkérésére az EGSZB szintén szeptemberben feltáró véleményt fogad el A civil társadalom részvétele a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben tárgyban. Kapcsolattartó: Pierluigi Brombo ( ; pierluigi.brombo@eesc.europa.eu). MEZŐGAZDASÁG, VIDÉKFEJLESZTÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM, FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS 2006-ban, a finn elnökség idején a Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem szekció az elnökség prioritásaihoz kapcsolódó szinte valamennyi területen munkálkodni fog második félévében a környezetvédelmi kérdések nagyobb hangsúlyt kapnak, mint az előző uniós elnökségek idején, de a NAT szekció illetékességi körébe tartozó valamennyi téma tárgyalásra kerül. Környezetvédelem A hatodik környezetvédelmi cselekvési program hét tematikus stratégiája fontos helyet foglal el a finn elnökség napirendjében; a levegő minőségére, illetve a tengeri környezetre vonatkozó stratégiáról az EGSZB már elfogadta véleményét. A Tanács nagy prioritást ad e témáknak az év második felében, és az EGSZB figyelemmel kíséri véleményeinek sorsát az Európai Parlamentben és a Tanácsban. Az EGSZB más tematikus stratégiákkal (hulladék, városi környezet, talaj és természeti erőforrások) kapcsolatban is tevékenykedik, és e munkát a finn prioritásokkal összhangban folytatja. Az EGSZB arra számít, hogy a finn elnökség alatt a peszticidekre vonatkozó még hiányzó stratégia is elfogadásra kerül. A finn elnökség a biodiverzitásra is nagy súlyt helyez, és nyomatékosan kéri az Európai Bizottságot, hogy adja ki a biodiverzitás további csökkenésének megelőzéséről szóló közleményét. Az EGSZB ezt az alkalmat a biodiverzitással kapcsolatos közelmúltbeli munkájának folytatására és 2006 májusában elfogadott véleményének népszerűsítésére használja. A környezetvédelmi miniszterek októberi turkui tanácsülése, amelynek középpontjában a Következő lépések a környezetvédelmi politika új nemzedéke az EU-ban áll, egy olyan dokumentummal foglalkozik, amelyet a finn elnökség a következő három fő terület alapján állít össze: az erőforrások kiaknázása és az ökorendszerek védelme, Egyetlen bolygó, egyetlen környezetvédelmi politika és a legjobb környezetvédelmi politikák. E kezdeményezés időzítése összhangban van mind az EU fenntartható fejlődési stratégiájával, mind a hatodik cselekvési programmal. Az EGSZB ősszel kíván bekapcsolódni ebbe a munkába. Az Egyetlen bolygó, egyetlen környezetvédelmi politika kezdeményezés jól kapcsolódik az EGSZB biodiverzitással, természeti erőforrásokkal és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos munkájához. A finn elnökség egyik környezetvédelmi prioritása annak elősegítése, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi tárgyalások pozitív és proaktív hozzáállással folytatódjanak. Finnországnak az a célja, hogy minél szélesebb körű globális megállapodás jöjjön létre a 2012 utáni nemzetközi rendszerről, és így olyan országokat is, mint az Egyesült Államok, India és Kína, sikerüljön rávenni a kiotói jegyzőkönyv ratifikálására. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét aláíró felek 12.

16 13 konferenciájára novemberben, Nairobiban kerül sor. A Környezetvédelmi Tanács októberi ülése következtetéseket fogad el az éghajlatváltozásról e konferencia részére. Ezt megelőzően, szeptemberi plenáris ülésén, az EGSZB saját kezdeményezésű véleményt fogad el Az éghajlatváltozás kihívásaira adott válasz a civil társadalom szerepe tárgyban. Kapcsolattartó: Annika Korzinek (Tel.: Annika.Korzinek@eesc.europa.eu) Mezőgazdasági és erdészet Mivel a megreformált KAP konszolidálása a finn elnökség egyik kinyilvánított prioritása, az EGSZB meg kívánja vizsgálni az Európai Bizottság javaslatait több fontos közös piacszervezési (KPSZ) forma reformjáról, majd véleményt készít róluk. Mind a bor, mind a friss és feldolgozott gyümölcs és zöldség KPSZ-ének fogyasztóorientáltabbnak kell lennie, hogy javuljon az EU-s termelés versenyképessége, és így megmaradjon az a fontos szerepe, hogy foglalkoztatási lehetőségeket nyújt Európa számos különböző vidéki területén. A banán KPSZ-e is felülvizsgálatra szorul, különösen a belső támogatási rendszer tekintetében. Mindhárom esetben számottevő lehetőség van az érthetőség javítására és az egyszerűsítés fokozására, amely a Tanács elnökségének az EGSZB által teljes mértékben támogatott prioritása. A finn elnökség az erdészeti témák különösen az EU erdészeti cselekvési terve iránt is nagy érdeklődést tanúsít, amelyet az Európai Bizottság várhatóan az év második felében fogad el. Az EGSZB folytatja a tartamos erdőgazdálkodással kapcsolatos munkáját, és a Jelentés az EU erdészeti stratégiájának megvalósításáról tárgyú korábbi véleménye folytatásaképpen vélemény kidolgozására készül az EU erdészeti cselekvési tervéről. Kapcsolattartó: Filipa Pimentel (Tel. : Filipa.Pimentel@eesc.europa.eu) Arturo Iniguez Yuste (Tel.: Arturo.Iniguez@eesc.europa.eu) Fenntartható fejlődés Az EGSZB folytatja a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos munkáját. Az új, átdolgozott fenntartható fejlődési stratégiát meg kell valósítani, és az EGSZB májusi véleménye nyomán aktívan részt vesz az utókövető jelentések készítésében. Kapcsolattartó: Annika Korzinek (Tel.: Annika.Korzinek@eesc.europa.eu) Halászat A finn elnökség befejezi az új Európai Halászati Alappal, valamint a közös halászati politika végrehajtására és a tengerjogra vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedésekkel kapcsolatos munkát. E két javaslatról már fogadott el véleményeket az EGSZB, és a Cselekvési terv a közös halászati politika egyszerűsítésére és tökéletesítésére, illetve A halászati szektor gazdasági helyzetének javítása tárgyában szintén véleményt dolgoz ki. Kapcsolattartó: Yvette Azzopardi (Tel.: Yvette.Azzopardi@eesc.europa.eu) Élelmiszerbiztonság, állategészségügy és állatjólét

17 14 Az elnökség nagy súlyt helyez az állatbetegségek megelőzésére. Ezzel a prioritással összhangban az EGSZB véleményt dolgozott ki a tenyésztett víziállatokra vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről, valamint a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről. A finn elnökség idején a Tanács megvizsgálja az állatjólétre és az állategészségügyre vonatkozó európai stratégiákat. Az EGSZB véleményt bocsát ki az állatjólétért és az állatok védelméért 2006 és 2010 között folytatott közösségi cselekvési tervre vonatkozó európai bizottsági javaslatról, ezzel járul hozzá ehhez e vizsgálódáshoz. Kapcsolattartó: Yvette Azzopardi (Tel.: Yvette.Azzopardi@eesc.europa.eu) KÖZLEKEDÉS, ENERGIA, INFRASTRUKTÚRA ÉS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Közlekedés A finn elnökség idején számos vélemény készül a közlekedés témakörében. A közlekedési ágak biztonságával kapcsolatos témákat továbbra is kiemelten kezeli az EGSZB, akárcsak 2006 első felében, amikor az Európai Bizottság felkérésére feltáró véleményt fogadott el. Ugyancsak ezen a területen az EGSZB végső formába önti a Tengeri biztonsággal kapcsolatos harmadik csomag, valamint a logisztikai biztonság minden vonatkozását érintő, A teherszállítási ellátási lánc biztonságának növelése tárgyú véleményeket. A finn elnökség ezzel kapcsolatban feltáró véleményt kért az európai logisztikai politikáról, amelynek elfogadása a szeptemberi plenáris ülésen várható. A Vasúti és közúti utasszállítási szolgáltatások tárgyú EGSZB-vélemény szintén említést érdemel, mivel bonyolult és vitatott témáról van szó. A légi közlekedési szektor vonatkozásában elfogadásra került egy vélemény az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség hatáskörének bővítéséről, egy másik, az új Európai Légiforgalmi Irányítási Rendszerről (SESAR) szóló vélemény pedig kidolgozásának végső szakaszába jutott. Az EGSZB a belvízi útvonalakon történő hajózással kapcsolatos NAIADES cselekvési tervről is vélemény kidolgozásába kezdett. Kapcsolattartó: Raffaele Del Fiore ( raffaele.delfiore@eesc.europa.eu) Wagner Anna ( ; anna.wagner@eesc.europa.eu) Energia Júliusban, a finn elnökség kezdetén, a TEN szekció befejezi az energiaforrások és technológiák különféle formáinak, továbbá a jövőbeli kilátásoknak és választási lehetőségeknek kétéves átfogó elemzését, amelyhez a megújuló energiaforrások alapos megvizsgálása is hozzátartozott. Ennek az intenzív munkának a következtetéseit A jövő.optimális energiamixtúrája tárgyú feltáró vélemény veszi majd sorra. A szekció rövidesen hozzálát új prioritásainak meghatározásához, a munkájával kapcsolatos iránymutatásainak megállapításához. Bizonyos kérdések a közelmúltban a politikai, gazdasági és közérdeklődés középpontjába kerültek, és a TEN szekció számára fontos feladat lesz, hogy véleményt nyilvánítson ezekről a mostanában formálódó témákról. Ide tartozik hogy csak két példát említsünk egy közös európai (külső) energiapolitika kialakítása, valamint a nukleáris energia területén az egymással szemben álló érdekek összehangolása iránti növekvő igény.

18 15 Az energiapolitika ugyanakkor a napi uniós politikai napirend kiemelkedő prioritása is, és az államfők márciusi csúcstalálkozójának következtetéseiben azzal kapcsolatban is fontos javaslatok fogalmazódtak meg, hogy mi álljon ezentúl a TEN szekció munkájának középpontjában. E javaslatok mindegyike önmagában is komoly kihívás. Hogy csak néhányat említsünk: az ellátási és tranzitútvonalak növekvő diverzifikálása egy északnyugati és délnyugati tengely mentén; a tagállamok közötti összeköttetések, valamint az energiapiacok átláthatóságának javítása a verseny serkentése érdekében; regionális energiapiacok kialakítása az EU-n belül; 2006 közepére ambiciózus, de realista energiahatékonysági cselekvési terv elfogadása; annak mérlegelése, hogy 2015-re a megújítható energiaforrások arányát 15%-ra, a bioüzemanyagokét pedig 8%-ra növeljük, és megvalósítsuk a biomasszával kapcsolatos cselekvési tervet. Kapcsolattartó: Siegfried Jantscher ( , siegfried.jantscher@eesc.europa.eu) Általános érdekű szolgáltatások Az Általános érdekű szolgáltatások állandó tanulmányozócsoport az új soros elnökségi időszaknak rögtön az elején befejezi Az általános érdekű szolgáltatások jövője Európában tárgyú saját kezdeményezésű véleményének kidolgozását. Az Európai Bizottság Általános érdekű szociális szolgáltatások című közleményét is megvizsgálja, és az elkövetkező hónapokban nyilvános meghallgatást szervez vele kapcsolatban. Kapcsolattartó: Raffaele Del Fiore ( ; raffaele.delfiore@eesc.europa.eu) Információs társadalom Az információs társadalom kérdéseivel kapcsolatban az EGSZB véleményt dolgoz ki a Televízió határok nélkül 97/36/EK irányelv módosítására irányuló javaslatról. E vélemény kidolgozását nagymértékben elősegítette egy nyilvános meghallgatás, valamint számos eszmecsere az Európai Parlament és a Régiók Bizottsága előadóival. Ezen a területen a Széles sávú szakadék áthidalása című európai bizottsági közleményről szóló véleménynek is nagy lesz a jelentősége, hiszen ez igen fontos téma a lisszaboni stratégia keretében. A finn elnökség időszakának végére az e-kormányzásról szóló cselekvési tervről amelynek javaslása az Európai Bizottság i2010-es programjának keretében történik szintén vélemény készül. Kapcsolattartó: Raffaele Del Fiore ( ; raffaele.delfiore@eesc.europa.eu) Wagner Anna ( ; anna.wagner@eesc.europa.eu)

19 16 IPARI SZERKEZETVÁLTÁS (CCMI) A finn elnökség idején az EGSZB az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága közvetítésével továbbra is elkötelezettséget tanúsít az ipari szerkezetváltási folyamatok kellő megvizsgálása iránt, hogy olyan javaslatokat tudjon tenni, amelyek révén e folyamatok így szociálisan elfogadható módon kezelhetőek, nem veszélyeztetik a vállalatok versenyképességét, és a környezetvédelmi és területi szempontokat is tekintetbe veszik. Az EU-ban és azon kívül egyaránt mind gyakoribb vállalatáthelyezésekkel kapcsolatban a CCMI Ágazati tanulmány a delokalizációról című tájékoztató jelentést (CCMI/030) fogad el. A tájékoztató jelentés, amely az uniós vállalati delokalizációkra vonatkozó mennyiségi és minőségi adatok hiányát kívánja megszüntetni, maga is egy, a témáról a CCMI megbízásából készült külső tanulmány eredményeire támaszkodik. A CCMI megvizsgálja a globalizációhoz való alkalmazkodás elősegítését célzó európai alap létrehozására irányuló európai bizottsági javaslatot. Az alap konkrét, egyszeri támogatást nyújt majd olyan munkavállalók foglalkoztatásának elősegítéséhez, akik feleslegessé váltak a világkereskedelmi modellek változása következtében fellépett gazdasági zavarok által a leghátrányosabban érintett ágazatokban vagy területeken. Mivel széles körben elismerik, mennyire fontosak az üzlethez kapcsolódó szolgáltatások az európai ipar növekedésének, versenyképességének és munkahelyteremtésének szempontjából, a versenyképes üzleti szolgáltatások alkalmazását egy európai szintű, következetes politikai intézkedéscsomagon belül különösen elő kell segíteni. A CCMI megvizsgálja a szolgáltatások és az európai gyáripar kölcsönhatásait, valamint hatásaikat a foglalkoztatásra, versenyképességre és termelékenységre. A lisszaboni napirend megvalósítására irányuló folyamatos törekvésekkel összhangban a készségek fejlesztése fontos elemnek számít. Az egész életen át tartó tanulás kulcsfontosságú eszközzé válik a munkaerő képzettségi szakadékaival összefüggő problémák megoldásának elősegítéséhez. A rugalmas és nyitott tanulási módszerek és az informatikai segédeszközök nyilvánvalóan kulcsszerepet játszanak majd a tudásalapú gazdaság fejlődésében. A CCMI helyszíni intézkedésekkel folytatja politikaelemző munkáját, annak érdekében, hogy részletesen megvizsgálja bizonyos ipari tevékenységek helyzetét az új tagállamokban, csatlakozó vagy tagjelölt országokban, tagságának tapasztalataira és szakértelmére támaszkodva. A CCMI küldöttségei az érintettekkel együtt megvitatják, mi lenne az intézkedések legalkalmasabb egyvelege (policy mix) a szóban forgó iparágak és országok szerkezeti változásainak kezelésére. A következő rendezvény helyszíne valószínűleg Horvátország. Kapcsolattartó: Pol Liemans ( ; pol.liemans@eesc.europa.eu) AZ EURÓPAI UNIÓ A VILÁGBAN

20 17 Az EGSZB továbbra is szerepet vállal a bővítési folyamatban, különösen a Törökországgal már létrehozott, illetve egy Horvátországgal létrehozandó konzultatív vegyes bizottság révén. A szomszédsági politika keretében az EGSZB kapcsolattartó csoportot hozott létre, amelynek többek között az a feladata, hogy szoros kapcsolatokat alakítson ki az EU keleti szomszédjai azaz Fehéroroszország, Moldávia és Ukrajna, valamint a három kaukázusi ország civil szervezeteinek képviselőivel. Annak érdekében, hogy kinyilvánítsa szolidaritását az emberi jogok és a demokrácia tekintetében jelentősen rosszabbra fordult helyzetű Fehéroroszország civil társadalma iránt, az EGSZB saját kezdeményezésű véleményt készít az említett országról. Az EGSZB ezenkívül ajánlásokat fogalmaz meg a civil társadalom szerepéről az októberben megrendezésre kerülő EU Oroszország csúcstalálkozó részére. A kapcsolattartó csoport tevékenységei, valamint a civil társadalom 2006 márciusában, Brüsszelben rendezett első regionális fórumán megfogalmazott ajánlások megvalósítása révén az EGSZB továbbra is kiemelt figyelmet fordít a balkáni térséghez fűződő kapcsolatokra, és támogatja a boszniahercegovinai GSZT létrehozását. A finn elnökség felkérésére az EGSZB feltáró véleményt készít az északi dimenzióra vonatkozó politika jövőjéről. Az ezekben a véleményekben megfogalmazott ajánlások a 2006 szeptemberében az északi dimenzió keretében összeülő miniszterek elé kerülnek. Az EGSZB tovább bővíti tevékenységét az euro-mediterrán együttműködésben, és társszervezője lesz a gazdasági és szociális tanácsok és hasonló intézmények legközelebbi Euromed-csúcstalálkozójának, amelyre november én, Ljubljanában kerül sor. E rendezvényre a finn elnökség is meghívást kap. Az EGSZB A mediterrán partnerországok fiatalságának támogatása az európai szomszédsági politika keretében című tematikus anyaggal készül e csúcstalálkozóra. Az EGSZB folytatja az AKCS-országokkal fenntartott kapcsolatok erősítésére és különösen a gazdasági partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások utókövetésére irányuló tevékenységeit. A finn elnökség idején az EGSZB részt vesz az AKCS EU parlamenti közgyűlés 12. ülésszakán. A Latin-Amerikával fenntartott kapcsolatai keretében az EGSZB eltökélten munkálkodik azon ajánlások megvalósításán, amelyeket az európai uniós, latin-amerikai és karibi civil társadalom 2006 áprilisában, Bécsben megrendezett negyedik találkozóján fogadtak el. A közép-amerikai országokkal folytatandó tárgyalások megkezdésére szintén kiemelt figyelem irányul. Folytatódik az indiai civil társadalommal az EU India kerekasztal-tárgyalások keretében megkezdett vita. A finn elnökséget felkérjük, hogy a kerekasztal-tárgyalások két társelnökét hívja meg a legközelebbi, október 13-án sorra kerülő EU India csúcstalálkozóra, hogy ismertethessék a kerekasztal munkáját és ajánlásait. A kínai GSZT és az EGSZB közötti elnöki szintű megállapodások megerősítését követően fennmarad a kapcsolat a kínai GSZT-vel. A finn elnökséget arra kérjük, hogy a legközelebbi EU Kína