Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tevékenységei az Európai Unió finn elnöksége alatt

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tevékenységei az Európai Unió finn elnöksége alatt"

Átírás

1 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tevékenységei az Európai Unió finn elnöksége alatt HU

2 AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG HÍD EURÓPA ÉS A SZERVEZETT CIVIL TÁRSADALOM KÖZÖTT Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a szervezett civil társadalom különböző gazdasági és társadalmi alkotóelemeit képviselő tanácsadó intézményi szerv, amelyet a Római Szerződés hozott létre 1957-ben. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tanácsadó funkciója lehetővé teszi tagjai és így az általuk képviselt szervezetek számára, hogy részt vegyenek a közösségi döntéshozás folyamatában. Mivel a nézőpontok időnként szöges ellentétben állnak egymással, az EGSZB tagjai által folytatott megbeszélésekbe a szokásos szociális partnereken, nevezetesen a munkaadókon (I. Csoport) és a munkavállalókon (II. Csoport) kívül ez különbözteti meg az EGSZB-t a többi intézménytől az összes többi társadalmi-szakmai érdekcsoport képviselőit is (III. Csoport) be kell vonni. Az ebből születő szaktudás, a viták és tárgyalások, valamint a közös pontok keresése javíthatják a közösségi politikai döntéshozatal minőségét és hitelességét, amennyiben érthetőbbé és elfogadhatóbbá teszik azt az európai állampolgárok számára, és növelik a demokráciához feltétlenül szükséges átláthatóságot. Az EGSZB, mint az Európai Unió civil szervezeteinek elsődleges képviseleti helye és vitafóruma, meghatározott feladatot lát el az európai intézményrendszeren belül. Vita- és tanácskozási fórumként az EGSZB hozzájárul ahhoz, hogy a polgárok a demokrácia követelményeinek megfelelően fokozottan kifejthessék véleményüket az Európai Unió megvalósítása során beleértve ebbe az EU és harmadik országok társadalmi-gazdasági szervezetei közti kapcsolatokat is. E tevékenységével valódi európai tudat kialakulását segíti elő. AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSÁNAK ELNÖKSÉGE Az Európai Unió Tanácsa az EU tagállamainak miniszteri szintű képviselőit egyesíti, akik az éppen tárgyalt politikai területnek megfelelő összeállításban ülnek össze. A Tanács jogalkotási és politikai határozatait számos szakértői munkacsoport készíti elő, és mielőtt maga a Tanács foglalkozna velük, az Állandó Képviselők Bizottsága is megvitatja őket. A tagállamok kormányai felváltva elnökölnek a Tanács különféle ülésein, és képviselik a Tanácsot az EU más intézményeivel szemben, illetve az Európai Uniót a világ többi részével szemben. Az Európai Unió Tanácsának elnökségei hagyományosan átfogó politikai prioritásokat határoznak meg, és munkaprogramot készítenek második félévében Finnország tölti be az elnökséget. Prioritásai megtalálhatók a weboldalon. Ez a kiadvány az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a júliustól decemberig tartó finn elnökség alatti időszakra vonatkozó főbb tevékenységei közül sorol fel néhányat.

3 TARTALOMJEGYZÉK Anne-Marie Sigmund elnök bevezetője 1 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 3 tevékenységei az Európai Unió finn elnöksége alatt Tájékoztatás Európáról 3 Kapcsolatok az európai civil szervezetekkel 4 A megújított lisszaboni stratégia jobb megvalósítása 5 Gazdasági és monetáris unió; gazdasági és társadalmi kohézió 6 Egységes piac, termelés és fogyasztás 8 Az Egységes Piac Megfigyelőközpontja 9 Foglalkoztatás- és szociálpolitika 10 Mezőgazdaság, vidékfejlesztés, környezetvédelem, fenntartható fejlődés 12 Közlekedés, energia, infrastruktúra, információs társadalom 14 Ipari szerkezetváltás (CCMI) 16 Az Európai Unió a világban 17 A Tanács finn elnökségének prioritásai a július decemberi időszakra 19 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 23 A Finn Gazdasági és Szociális Tanács 25 Néhány alapvető információ Finnországról 27 Finnország delegációja az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságon belül os eseménynaptár 31

4 1 SIGMUND ELNÖK ASSZONY BEVEZETŐJE A 2006 második felében hivatalban levő finn elnökség szoros együttműködést fog folytatni az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal. Először is, az EGSZB az Európai Tanácstól kapott mandátummal összhangban folytatja a lisszaboni stratégiával, valamint ezzel összefüggésben az Európai Unió fenntartható fejlődésre irányuló stratégiájával kapcsolatos munkáját. Az EGSZB ezenkívül teljes mértékben kiveszi a részét az Európai Unió arra irányuló erőfeszítéseiből, hogy áthidalja a szakadékot intézményei és polgárai között. E horizontális, átfogóbb jellegű politikai témákon kívül az EGSZB és a finn elnökség amint azt e kiadvány is meggyőzően tanúsítja számos konkrét politikai területen folytat majd szoros együttműködést. Ez az együttműködés bizonyos esetekben jelentős, közös, nagyszabású együttműködési erőfeszítéseket eredményez, amilyen például a munkaerő-mobilitásról szeptember 4 5-én Helsinkiben rendezendő konferencia. Más témákkal így a munkakörülmények színvonala, európai logisztikai politika és az Európai Unió északi dimenzióra vonatkozó politikájának jövője kapcsolatban a finn elnökség olyan feltáró vélemények kidolgozására kérte fel az EGSZB-t, amelyek segíthetik az elnökséget általános politikai elemzéseiben. Mindezeken a területeken, kezdve az átfogótól a konkrétig, a jogszabályjavaslattervezetekről szóló véleményektől a későbbi jogszabályok lehetőségéről szóló véleményekig, az EGSZB teljes mértékben betölti szerepét. Örömmel várjuk az együttműködést. Anne-Marie SIGMUND Kapcsolattartó: Andreas Lernhart kabinetfőnök: ( ;

5

6 3 AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGEI AZ EURÓPAI UNIÓ FINN ELNÖKSÉGE ALATT TÁJÉKOZTATÁS EURÓPÁRÓL 2006 második felében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság dinamikusan folytatja a tájékoztatási terület elkötelezett résztvevőjeként végzett tevékenységét. Az elmúlt másfél évben egyik tájékoztatáspolitikai dokumentum született a másik után. Az Európai Bizottság 2005 júliusában belső cselekvési tervet fogadott el, 2005 októberében pedig közleményt dolgozott ki Az elmélkedés időszaka és azon túl: a Demokrácia, a Dialógus és a Diszkusszió D-terve címmel. Végül 2006 februárjában az Európai Bizottság elfogadta az európai kommunikációs politikáról szóló fehér könyvét, amely hét hónapon belül már a harmadik, tájékoztatási témájú dokumentuma volt. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a maga részéről több véleményt dolgozott ki a kommunikációról: az elsőt Az elmélkedés időszaka: az Európai Unióról folytatott vita értékelésének struktúrája, tárgya és háttere tárgyában október 26-án fogadta el, majd benyújtotta az Európai Parlamentnek; a másodikat, az Európai Bizottság D-tervről szóló közleménye tárgyában december 14-én fogadta el. Az Európai Bizottság februári fehér könyve felkérte az Európai Unió intézményeit és testületeit, hogy a szokásos intézményi csatornákon keresztül adjanak választ. Hat hónapos konzultációs időszakot jelölt ki, ezután összegzést ajánlott, melynek alapján cselekvési tervek javasolhatóak minden munkaterületre vonatkozóan. Az EGSZB egy szakosított albizottság közreműködésével jelenleg készíti a fehér könyvről szóló véleményét. Ennek elfogadására a finn elnökség első napjaiban, a július 5 6-i plenáris ülésen kerül sor, és azt a véleményt követi, amelyet az EGSZB a május i plenáris ülésen fogadott el, a júniusi Európai Tanácshoz történő hozzájárulásáról a két vélemény előadói törekedtek is arra, hogy a vélemények minél inkább kiegészítsék egymást. A Tájékoztatás Európáról témájában tehát nagyon sok munka van folyamatban. A fehér könyvről szóló vélemény olyan területekre nem fog kitérni, melyekkel az EGSZB már foglalkozott vagy még mindig foglalkozik, inkább a fehér könyvben meghatározott öt alapterületet igyekszik megvizsgálni, melyek a következők: a közös alapelvek lefektetése: melyik irány követendő a továbbiakban? Hogyan szólíthatjuk meg a polgárokat? Hogyan vonható be hatékonyabban a média az Európáról történő tájékoztatásba? Mit lehetne még tenni az európai közvélemény megismerése érdekében? A feladat közös végzése. Mind véleményeiben, mind általánosabb síkon, az EGSZB továbbra is hangsúlyozza, hogy milyen döntő fontosságú a szervezett civil társadalom nagyobb mértékű bevonása az Európai Unió politikai folyamataiba. Az EGSZB intézményi szintű tevékenységeit a finn elnökség ideje alatt mindvégig kiegészítik a helyszíni és decentralizált szintű tevékenységei. Tagjai révén az EGSZB továbbra is teljes mértékben betölti az Európa és a szervezett civil társadalom közti híd szerepét. Kapcsolattartó: Martin Westlake ( ;

7 4 KAPCSOLATOK AZ EURÓPAI CIVIL SZERVEZETEKKEL Az Európai Unió jövője és a szervezett civil társadalom Az uniós intézmények, valamint intézkedések demokratikus legitimitásának megerősítése érdekében nagyon fontos, hogy a közügyekkel kapcsolatos döntéshozatalban a civil társadalom is részt vegyen. Ugyanolyan fontos az európai integráció rendeltetésére vonatkozó új konszenzus kialakításának ösztönzéséhez, amelynek az alapján lehetővé válik az európai polgárok elvárásainak teljesen megfelelő, a jövő Európájáról szóló projekt meghatározása és végrehajtása. A részvétellel kapcsolatos feladat teljesítése annál is sürgősebb, mivel az európai polgároknak nem egészen a fele tartja jónak, hogy hazája tagja az Európai Uniónak, és kevesebb, mint 40%-a véli úgy, hogy a dolgok jó irányba haladnak. Az európai polgárok mindennek ellenére sokat várnak Európától olyan területeken, mint a munkanélküliség elleni küzdelem, a szociális védelem és a gazdasági növekedés, és többségükben több közösségi határozatot tartanának szükségesnek egyebek között a szociális jogok védelmével, a foglalkoztatással és a környezetvédelemmel kapcsolatban 1. Ez arról tanúskodik, hogy ha az Unió csak egy kicsit is képes megreformálni önmagát különösen a demokrácia és az átláthatóság tekintetében, és teljesíteni tudja a polgárok elvárásait, akkor az európai építkezés a jövőben is folytatódhat. Az EGSZB ezért már többször kérte 2 az uniós intézményeket, hogy az alkotmányszerződés szellemének és logikájának teljes mértékű átvételével vezessenek be valódi részvételi demokráciát olyan eszközök létrehozásával, amelyek lehetővé teszik a civil szervezetekkel történő konzultáció folyamatának kibővítését és megerősítését, valamint az uniós intézmények és a szervezett civil társadalom közötti párbeszéd és egyeztetés mind nagyobb mértékű kialakítását. Az EGSZB ezzel kapcsolatban továbbra is azt a véleményt képviseli, hogy az alkotmányszerződésre szükség van ahhoz, hogy az Unió megbirkózhasson az előtte álló kihívásokkal, az intézmények pedig hatékonyabban tudjanak működni. Ezért úgy ítéli meg, hogy meg kell őrizni az alkotmányszerződés pozitívumait, függetlenül attól, milyen megoldást lehet kidolgozni a ratifikálási folyamat franciaországi és hollandiai kudarca nyomán nyilvánvalóvá vált európai uniós identitásválság leküzdésére, valamint a politikai és intézményi zsákutcából való kiút megtalálására. Az EGSZB mindenesetre eltökélten folytatni kívánja kezdeményezéseit szoros együttműködésben az uniós intézményekkel és a civil társadalom valamennyi más szereplőjével annak érdekében, hogy hozzájáruljon egyrészt egy valódi európai nyilvános párbeszéd- és vitatérség kialakításához, másrészt az európai projekt újjáélesztéséhez, amely a polgárai számára új perspektívákat tartogató Európa víziójára támaszkodik, mégpedig többek között az Európai Tanács június i ülésének következtetései alapján. 1 2 Lásd az Eurobarométert Európa jövőjéről (2006. május). Lásd legutóbb a Hozzájárulás az Európai Tanács június i üléséhez Gondolkodási időszak című EGSZBvéleményt (CESE 745/2006).

8 5 Ezenkívül az EGSZB megítélése szerint feltétlenül növelni kell az intézmények és a politikák működésének átláthatóságát annak érdekében, hogy az európai polgárok legitimebbnek tekintsék az Európai Uniót és tevékenységeit, és az európai projekt hitelesebbé váljék. Az átláthatóság ahhoz is kulcsfontosságú, hogy az összes szereplő hatékonyan részt vehessen az Unió politikaformálási és döntés-előkészítési folyamatában. Az EGSZB ezzel kapcsolatban támogatja, hogy a finn elnökség ösztönözni szándékozik az átláthatóság növelését a tanácsi döntéshozatali folyamat, továbbá a dokumentumokhoz való hozzáférés vonatkozásában. A maga részéről aktívan bekapcsolódott azokba a vitákba, amelyek az átláthatóságra vonatkozó uniós kezdeményezésről szóló európai bizottsági zöld könyvről folynak: egyrészt véleményt dolgoz ki az említett zöld könyvről (folyamatban van), másrészt szoros együttműködésben az Európai Bizottsággal a lehető legszélesebb körből igyekszik összegyűjteni a civil társadalom egyes érintett szereplőinek nézeteit a zöld könyvben megfogalmazott javaslatokról. Kapcsolattartó: Patrick Fève ( ; A MEGÚJÍTOTT LISSZABONI STRATÉGIA JOBB MEGVALÓSÍTÁSA A korábbi évekhez hasonlóan az Európai Tanács felkérte az EGSZB-t, hogy járuljon hozzá a megújított lisszaboni stratégia jobb megvalósításához. Az Európai Tanács március i ülésének elnökségi következtetéseiben (12. pont) a következő olvasható:. 12. A tagállamok komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy nemzeti programjaik kialakításába bevonják a nemzeti parlamenteket, a regionális és helyi hatóságok képviselőit, valamint a szociális partnereket és a civil társadalom egyéb érdekelt feleit. Üdvözli továbbá a közösségi szintű felelősségvállalás növelése érdekében az Európai Parlament, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által tett kezdeményezéseket. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot és a Régiók Bizottságát munkájuk folytatására ösztönzi, és arra kéri őket, hogy a növekedési és foglalkoztatási partnerség támogatásához 2008 elején nyújtsanak be összefoglaló jelentéseket. Ez az államfők által az EGSZB-hez intézett konkrét felkérés annak az intenzív munkának a gyümölcse, amelyet az EGSZB évi tavaszi csúcstalálkozót követően végzett annak érdekében, hogy a tagállamok gazdasági és szociális bizottságaival és egyéb partnerszervezetekkel együtt hozzon létre egy, a civil társadalom kezdeményezéseit összefogó interaktív hálózatot, amelynek célja, hogy elősegítse a stratégia végrehajtását (a tavaszi tanácsülés következtetéseinek 9. pontja). A tanácsi felkérésre reagálva az EGSZB a tagállamok gazdasági és szociális bizottságaival és egyéb partnerszervezetekkel együtt kidolgozott egy Összefoglaló jelentés az Európai Tanács számára a lisszaboni stratégia végrehajtásáról című dokumentumot, amelyet egy nagyszabású magas szintű konferencián ismertettek a nagyközönséggel március 9 10-én, Budapesten. Ebben a fontos, mintegy 130 oldalas jelentésben, amelyet hivatalosan továbbítottak az államfőknek, az Európai Bizottság elnökének, a többi EU-intézménynek, az EGSZB valamennyi tagjának és a

9 6 nagyközönségnek európai és tagállami szinten egyaránt, a civil társadalom részéről megnyilvánuló érdekelt felek kifejtik véleményüket a stratégia végrehajtásának jelenlegi állásáról, valamint arról, hogy milyen mértékig vonták be őket a folyamatba az illetékes nemzeti hatóságok. A finn elnökség alatt az EGSZB továbbra is a nemzeti gazdasági és szociális tanácsokkal, valamint egyéb partnerszervezetekkel együttműködésben végzi munkáját. Rendszeres találkozókra kerül sor annak érdekében, hogy akárcsak korábban jelentősen hozzájárulhassunk az Európai Tanács évi tavaszi ülésére készülő összefoglaló jelentés kidolgozásához. A finn elnökség alatt meghatározásra kerülnek a behatóbban tárgyalandó témák, és a vita ösztönzése érdekében nagy jelentőségű lépésekre kerül sor a politikai dokumentumok kidolgozásával kapcsolatban. Ezek konkrét megtárgyalandó témákat érinthetnek, valamint a különböző területeken teendő lépések meghatározását, melyek azt szolgálják, hogy a dinamika a növekedési és foglalkoztatási partnerség valamennyi pillére terén fennmaradjon. Ezzel párhuzamosan az EGSZB új véleményt fogad el a növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó integrált iránymutatások részét alkotó átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokról. Kapcsolattartó: Gilbert Marchlewitz ( ; GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ ÉS GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KOHÉZIÓ Gazdaságpolitikai koordináció Átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások június én az Európai Tanács az elnökségi következtetésekben az Integrált iránymutatások a növekedésről és a foglalkoztatásról részeként elfogadta az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokat ( ). A gazdaságpolitikai összehangolás egyik fő eszközeként az ajánlás konkretizálja a lisszaboni stratégia újjáélesztését, és arra helyezi a súlyt, hogy a gazdaságpolitikák hogyan járulhatnak hozzá a növekedés fokozásához és a munkahelyteremtéshez. Mivel a hároméves ciklus nemrég vette kezdetét, az Európai Bizottság 2006-ra nem javasolta az iránymutatások jelentős átdolgozását. Ezért az a döntés született, hogy a finn elnökség alatt az EGSZB saját kezdeményezésű véleményt dolgoz ki és fogad el annak érdekében, hogy közelebbről megvizsgálja az európai gazdasági politikaalkotás koherensebbé tételének feltételeit. Ennek az elemzésnek a segítségével az EGSZB konkrét javaslatokat dolgoz ki, hogy hozzájáruljon az európai növekedés és munkahelyteremtés serkentéséhez. Kapcsolattartó: Gilbert Marchlewitz ( ; Adózás

10 7 Az EGSZB arra számít, hogy 2006 második felében több adózási témában kérik ki véleményét, ide tartozik többek között a Fiscalis 2013 program, a tőkeemelést terhelő közvetett adókra vonatkozó irányelvjavaslat (átdolgozás), továbbá egy közlemény az adócsalás elleni küzdelem erősítésének stratégiájáról. A részvényesek szavazati jogai Ebben a véleményben az EGSZB azt a javaslatot vizsgálja meg, amellyel az Európai Bizottság igyekszik elhárítani az akadályokat azon polgárok útjából, akik egy másik tagállamban székhellyel rendelkező, tőzsdén jegyzett vállalat részvényeihez kapcsolódó szavazati jogaikkal kívánnak élni. A vélemény elfogadása 2006 harmadik negyedévében várható. Kapcsolattartó: Bedő Imola ( ; Saját források Az Európai Bizottság javaslata a Tanácsban elért kompromisszumokat tükrözi. Kisebb más módosítások mellett a javaslat négy tagállam esetében átmenetileg csökkentett mértékű rögzített HÉA-lehívási mértékre, két tagállam esetében átmenetileg csökkentett GNI-hozzájárulásra, a brit korrekció bővítés miatti kiiagazítására, valamint a saját források rendszerének jövőbeli felülvizsgálatára irányul. A vélemény elfogadása 2006 harmadik negyedévében várható. Kapcsolattartó: Bedő Imola ( ; Gazdasági és társadalmi kohézió Az Európai Unió tagjai közötti gazdasági különbségek az új tagállamok belépése óta jelentősen nőttek. Bár az új tagállamokra pozitív és meglehetősen dinamikus gazdasági növekedés jellemző, jelentős gazdasági különbségek figyelhetők meg mind a tagállamok között, mind pedig azokon belül, regionális szinten. A kibővített Unióban a valódi konvergencia (a globális gazdasági teljesítmény, a monetáris konvergencia és az átváltási árfolyam, a munkaerőpiac elemzése, valamint az egységes közösségi piac szerepének vonatkozásában) a következő kérdéseket veti fel: az EU számára rendelkezésre álló eszközökkel lehet-e és ha igen, hogyan támogatni és gyorsítani a gazdasági konvergencia folyamatát? A kohéziós politika hatása a valódi konvergencia folyamatára tárgyú vélemény kidolgozásával az EGSZB az EU gazdaságpolitikájára és annak alkotórészeire tett ajánlások hangsúlyozásával a tagállamok valódi konvergenciájának értékelésére törekszik. A legfontosabb eszköz a regionális egyenlőtlenségek korrekciójára szolgáló kohéziós politika. A dokumentum ezenkívül a valódi konvergencia alakulását is elemzi az uniós tagállamokban. A saját kezdeményezésű vélemény más fontos elemeket is tartalmaz majd: a tagállamok közötti időszakra vonatkozó nemzeti stratégiai referenciakereteinek összehasonlító elemzését, azok prioritásainak értékelését a lisszaboni és göteborgi célkitűzések tükrében, valamint a civil szervezetek részvételét ezek kidolgozásában.

11 8 Az eurorégiók témájában egy másik saját kezdeményezésű vélemény is várható, amelyben azt szeretnénk kiemelni, mennyire fontos a régióknak ez a tipológiája általában az integrációs folyamat, konkrétan pedig a gazdasági, társadalmi és területi kohézió szempontjából. A tervek szerint 2006 második félévében szóbeli meghallgatásra kerül sor a civil szervezetek részvételével. Kapcsolattartó: Alberto Allende ( ; EGYSÉGES PIAC, TERMELÉS ÉS FOGYASZTÁS A szekció tevékenységei igen harmonikusan illeszkednek az Európai Unió elnökségének politikai prioritásaihoz. Így van ez a valódi belső piac működése esetében is, a szolgáltatási irányelvről folyó vitával és az új megközelítés irányelvek megerősítésével kapcsolatban is. A műszaki harmonizáláshoz az európai szabványosítás megfelelő finanszírozására van szükség. A közbeszerzések vonatkozásában folytatni kell a köz- és a magánszféra partnerségeinek, valamint a jogorvoslati eljárásoknak és a közbeszerzéseknek a vizsgálatát a védelmi iparágakban. A pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban alkalmazni kell a pénzügyi szolgáltatások cselekvési tervét, a belső piaci fizetési rendszerek új jogi keretét, a betéti garanciarendszerekre vonatkozó irányelv felülvizsgálatát és a határokon átnyúló egyesüléseket a bankszektorban, a kompenzációt és elszámolást. A társasági jog szükségessé teszi a könyveléssel kapcsolatos irányelveket módosító, a könyvelés törvényi ellenőrzésére vonatkozó irányelv munkáinak elvégzését. A lisszaboni stratégia megkívánja a versenyképesség, a tudás és az innováció megerősítését, illetve növelését. Ennek érdekében egyszerűsíteni kell a jogszabályokat, és jobb jogalkotásra van szükség. A jogalkotás javasolt hatáselemzését javítani kell. A kutatási tevékenység megerősítése a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramra, a GDP 3%-ának a kutatásra fordítására, továbbá a kutatási és innovációs cselekvési tervre épül. A valódi európai szabadalom létrehozása, valamint a szellemi tulajdonjogok rendszerének javítása továbbra is közös célja az EGSZB-nek és az EU elnökségének. Mivel a KKV-k a munkahelyek létrehozásának, illetve megőrzésének továbbra is lényeges tényezői, ezenkívül az innováció és a gazdasági versenyképesség javításához is fontosak, célszerű lenne megvitatni a Kisvállalkozások európai chartájának megvalósítását. A lisszaboni stratégia működésének második félidős felülvizsgálata a versenyképességről szóló jelentéssel, valamint az innovációra, illetve a vállalkozáspolitikára vonatkozó áttekintéssel történik. Mindezekről a kérdésekről az EGSZB rendszeresen véleményt nyilvánított. Az EGSZB az iparpolitikáról is új közleményt vár.

12 9 Az EGSZB az idegenforgalom több kérdéséről is kifejtette álláspontját, így a kulturális turizmusról is, amely az elnökség egyik prioritása. Az EGSZB támogatta a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége létrehozását, és több véleményt dolgozott ki a polgári és kereskedelmi ügyekben történő kölcsönös elismerés elvéről, a fizetési felszólításról, a szerződéses (Róma I) és nem szerződéses (Róma II) kötelezettségekről stb. Az EGSZB a vámkódex korszerűsítését és a vámügyek informatizálását is fontosnak tartja. A fogyasztóvédelem területén az EGSZB kritikus észrevételeket fogalmazott meg az Európai Bizottság által javasolt egészség- és fogyasztóvédelmi programról, és a fogyasztói hitelre vonatkozó irányelv módosított javaslatával kapcsolatos lépéseket is várja. Kapcsolattartó: João Pereira dos Santos ( ; AZ EGYSÉGES PIAC MEGFIGYELŐKÖZPONTJA Az Európai Unió jogszabályainak egyszerűsítése és tökéletesítése továbbra is az EGSZB kiemelt célkitűzése marad, és ennek külön nyomatékot ad a hat uniós elnökség köztük a finn közös nyilatkozata. A megfigyelőközpont az EGSZB Egységes piac, termelés és fogyasztás szekciója részeként tovább munkálkodik ezen a területen. Eredményei széles körben terjesztésre kerülnek, különösen az uniós intézményeknél és a civil szervezeteknél. Számos finn érdekcsoporthoz eljuttatjuk az ismertetőket az EGSZB Jobb jogalkotás, illetve Az uniós jogszabályok jobb alkalmazása tárgyú, 2005 szeptemberében elfogadott véleményeiről, amelyek fontosságát majd az idő mutatja meg. Ez vonatkozik A közigazgatási eljárások egyszerűsítésének stratégiája és A nemzeti közigazgatások kapcsolódási pontjai az egységes piacra vonatkozó kérdésekhez tárgyban jelenleg készülő véleményekre. Az SMO az Európai Bizottság főtitkárságával együttműködésben 2006 őszén elérhetővé kívánja tenni az új PRISM II adatbázist az interneten. Ez lesz az első interaktív katalógus az európai együttes szabályozási és önszabályozási kezdeményezésekről. A Megfigyelőközpont ezzel horizontális konzultatív tevékenységeinek végzése közben a szabályozási környezet javítására kíván szakosodni. Kapcsolattartó: Jean-Pierre Faure ( ; vagy FOGLALKOZTATÁS ÉS SZOCIÁLPOLITIKA Foglalkoztatás, munkakörülmények Az EGSZB a közelmúltban néhány rendkívül fontos véleményt dolgozott ki a tagállamok foglalkoztatási politikájával kapcsolatos iránymutatásokról, valamint a foglalkoztatásról és a lisszaboni folyamatról. A munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégiáról szintén új vélemény készül. Az EGSZB által a Munkaidő-irányelv javasolt módosításáról 2005-ben elfogadott véleményt továbbra is tekintetbe veszik a tanácsi viták során. A finn elnökség felkérésére az EGSZB szeptemberben nagyszabású feltáró véleményt fogad el A munkakörülmények, a

13 10 termelékenység és a foglalkoztatás minősége a globalizáció és a demográfiai kihívások összefüggésében tárgyban. Szintén szeptemberben saját kezdeményezésű véleményt fogad el Európai üzemi tanácsok: új szerep az európai integráció előmozdításában tárgyban. Az ősz második feléig jelentős EGSZB-vélemény kidolgozása várható az Európai Bizottságnak a munkajog alakulásáról szóló leendő zöld könyvéről. A finn elnökség alatt ezenkívül a Vállalati szociális felelősség, valamint az Adatvédelem a foglalkoztatásban tárgyban is készülnek vélemények. Kapcsolattartó: Alan Hick ( ; Torben Bach Nielsen ( ; Anna Redstedt ( ; Stefania Barbesta ( ; Szociálpolitika és polgárság Az EGSZB részt vett, illetve részt vesz az európai szociális modellről szóló stratégiai vitákban az előző uniós elnökséggel és Spidla biztossal. Már csaknem befejezte az európai szociális modellről szóló saját kezdeményezésű véleményének kidolgozását, amely a finn elnökség kezdetén kerül elfogadásra. Szeptemberben ehhez kapcsolódó saját kezdeményezésű vélemény elfogadására kerül sor az Európai polgárság: a láthatóság és a hatékonyság növelése tárgyban. Az EGSZB ezenkívül véleményt dolgoz ki az Európa demográfiai jövője tárgyban, az Európai Bizottság felkérésére feltáró véleményt az Önkéntes munka: szerepe az európai társadalomban tárgyban és egy-egy véleményt a szociális védelemre vonatkozó statisztikákról, illetve az európai uniós szociális biztonsági rendszerek összehangolásáról, amelyek mind a finn elnökség alatt kerülnek elfogadásra. Kapcsolattartó: Alan Hick ( ; Stefania Barbesta ( ; Ewa Kaniewska ( ; Susanne Johansson ( ); Torben Bach Nielsen ( ;

14 11 A nők és a nemek közötti egyenlőség A nemek közötti egyenlőség továbbra is jelentős szerepet kap az EGSZB munkájában: a finn elnökség idején elkészül egy stratégiai vélemény a re szóló ütemterv a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdítására tárgyban. Kapcsolattartó: Torben Bach Nielsen ( ; Ifjúság, oktatás és kultúra Az évek során az EGSZB igen intenzíven foglalkozott az ifjúsággal kapcsolatos kérdésekkel. Az ifjúságpolitikáról szóló legújabb véleménye olyan integrált politikák kialakítását célozza, amelyek éppúgy kiterjednek az iskolára, mint az aktív polgári életre és a munkára. Az EGSZB az Európai Ifjúsági Hét rendezvénysorozatban is jelentős szerepet vállalt. Jelenleg saját kezdeményezésű véleményt készít a Gyermekek mint a családon belüli erőszak tanúi és áldozatai tárgyban. A finn elnökség kezdetén egy-egy vélemény készül A vállalkozási mentalitás kialakulásának elősegítése oktatással és tanulással, illetve a Többnyelvűségre vonatkozó új keretstratégia tárgyban. Kapcsolattartó: Anna Redstedt ( , Torben Bach Nielsen ( ; Stefania Barbesta ( ; Közegészségügy Az EGSZB a közelmúltban fontos, átfogó saját kezdeményezésű véleményt fogadott el az Elhízottság Európában tárgyban, és munkacsoportot állított fel a finn elnökség alatt intézményközi utókövetés érdekében. A finn elnökség idején ezenkívül elfogadásra kerül egy saját kezdeményezésű vélemény a Betegek jogairól. Nemrég a Mentális egészségre vonatkozó stratégia az Európai Unió számára tárgyban is fontos véleményt fogadott el az EGSZB. A téma az elkövetkező hónapokban számottevő figyelmet kap majd a politikacsinálók részéről. Kapcsolattartó: Ewa Kaniewska ( ; Anna Redstedt ( ; Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése A tamperei programmal kapcsolatban az EGSZB számos véleményt bocsátott ki, és elismert szakértelemmel rendelkezik, ezenkívül fontos új véleményt fogadott el a Hágai program: tíz prioritás az elkövetkező öt évre partnerség a szabadsággal, biztonsággal és a jog érvényesülésével kapcsolatos európai megújulásra vonatkozó partnerség témájában. A Bevándorlás, beilleszkedés az EU-ban, illetve a helyi és regionális önkormányzatok és a civil társadalom közti együttműködés témában új, saját kezdeményezésű vélemény készül, amely szeptemberben kerül elfogadásra.

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Oktatás, nevelés, szakmai képzés *

Oktatás, nevelés, szakmai képzés * Az Európai Unió és az oktatás 217 Oktatás, nevelés, szakmai képzés * Háttér Az Európai Tanács 2005. tavaszi ülése a lisszaboni stratégia újraindításával összefüggésben az emberi tõkét tekintette Európa

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.5. COM(2014) 338 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Tanács határozata az OTIF felülvizsgálati bizottságának 25. ülésén a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezménynek

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: 1-26. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) 20.7.2015. Véleménytervezet Reimer Böge (PE560.

MÓDOSÍTÁS: 1-26. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) 20.7.2015. Véleménytervezet Reimer Böge (PE560. Európai Parlament 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2015/2132(BUD) 20.7.2015 MÓDOSÍTÁS: 1-26 Reimer Böge (PE560.817v01-00) az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Fejlesztési Bizottság 2014/0059(COD) 7.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Fejlesztési Bizottság részéről a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére a konfliktusok által érintett és

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben