Dunaharaszti Város Önkormányzata

Átírás

1 Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT szeptember 12.

2

3 Tartalomjegyzék Bevezető előzmények, jogszabályi háttér... 3 A településszerkezeti terv felépítése, tartalmi követelmények... 4 A szerkezeti tervlap tartalma... 5 A helyi építési szabályzat felépítése, tartalmi követelmények... 8 A helyi építési szabályzat mellékletei A szabályozási terv tartalma Településrendezési javaslatok Javasolt településszerkezet, területfelhasználási rendszer A változással érintett területek összefoglalója Tájrendezési javaslatok Tájhasználat, tájszerkezet javaslata Természetvédelmi javaslatok Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok Biológiai aktivitásérték változása Zöldfelületi rendszer fejlesztése Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai Zöldfelületi ellátottság alakulása Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok Közlekedési javaslatok Közúti hálózati kapcsolatok Főbb közlekedési csomópontok Belső úthálózat Közösségi közlekedés Kerékpáros közlekedés Főbb gyalogos közlekedés Gépjármű elhelyezés, parkolás Közművesítési javaslatok Víziközművek Energiaellátás Hírközlés Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók Környezeti hatások és feltételek Szabályozási koncepció Övezeti besorolást érintő változások Szabályozási tervi elemeket érintő változások Övezeti jelek változása A településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat összhangjának bemutatása OTÉK tól való eltérés

4 BEVEZETŐ ELŐZMÉNYEK, JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Dunaharaszti hatályos településrendezési eszközei Az Étv. 6. (1) bekezdés szerint "a települési önkormányzat az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében e törvény és végrehajtási rendeleteinek keretei között településfejlesztési és településrendezési feladatokat lát el". Az Étv. 9/B. (2) bekezdés alapján a településrendezés eszközei a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat. Dunaharaszti területére a többször módosított 9/2007. (I. 29.) Ök. számú határozattal elfogadott Dunaharaszti településszerkezeti terve (a továbbiakban: TSZT) és a Dunaharaszti Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 2/2004. (I. 27.) számú önkormányzati rendelet (továbbiakban: HÉSZ) van hatályban. A Helyi Építési Szabályzat 1. számú melléklete a Dunaharaszti belterületére vonatkozó Belterületi Szabályozási Terv című M=1:2000 léptékű tervlap, a 2. számú melléklete a Dunaharaszti külterületére vonatkozó Külterületi Szabályozási Terv című M=1:10000 léptékű tervlap. A településrendezést érintő legfontosabb jogszabályok A településfejlesztés és településrendezés jogszabályi háttere jelentősen megváltozott az utóbbi években. A településrendezést érintő legfontosabb jogszabályok: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Trk.) és a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (a továbbiakban: OTÉK). Az új településrendezési eszközök egyeztetése és elfogadása A Trk. 45. a szerint lehetőség van a hatályban lévő településrendezési eszközök december 31 ig történő módosítására az OTÉK augusztus 6 án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának alkalmazásával, azonban az így elfogadott településrendezési eszközök is csak december 31 ig alkalmazhatók. A jelen tervezési feladat egyik legfontosabb célja éppen az új jogszabályi előírásoknak való megfelelés biztosítása. Ennek megfelelően Dunaharaszti új településrendezési eszközei a hatályos OTÉK előírások szerint, a Trk. VI. fejezetének eljárási szabályai szerint készülnek. A Trk. VI. fejezete alapján Dunaharaszti új településrendezési eszközeinek egyeztetése a Trk. 36. a szerinti teljes eljárás szabályainak megfelelően történik. A készülő településrendezési eszközök területi hatálya A Trk. 9. (3) bekezdés szerint a településszerkezeti tervet a település teljes közigazgatási területére kell elkészíteni. A Trk. 11. (2) bekezdése szerint "egy adott területre csak egy helyi építési szabályzat állapítható meg". Dunaharaszti teljes közigazgatási területére egységes településszerkezeti terv és egy helyi építési szabályzat készül. A megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat A Trk 9. (4) bekezdés szerint "a településszerkezeti tervhez az (5) és a (6) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel el kell készíteni az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálatot és a 3. melléklet szerinti alátámasztó javaslatot". A Trk. 11. (4) bekezdés szerint "a helyi építési szabályzathoz el kell készíteni az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálat építés helyi rendjének megállapításához szükséges részét és a 3. melléklet szerinti alátámasztó javaslatot, a 16. (4) (6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével". Az Trk. 11. (5) bekezdés szerint "a településszerkezeti tervhez készített 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálat és 3. melléklet szerinti alátámasztó javaslat szükség szerint aktualizálva, kiegészítve felhasználható a (4) bekezdés szerinti munkarészekhez". 3

5 A településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat egy ütemben, egymással összehangolva készült, ezért a megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat közösen, mindkét településrendezési eszközre tekintettel került kidolgozásra. A településszerkezeti terv felépítése, tartalmi követelmények A településszerkezeti terv tartalmi követelményei A Trk. 9. (1) bekezdés meghatározása szerint "a hosszútávra szóló településszerkezeti tervet az önkormányzat a megállapításáról szóló döntés mellékleteként fogadja el". A Trk. 9. (7) bekezdés alapján "a településszerkezeti terv részletes követelményeit a Trk. 4. melléklete tartalmazza". Ez utóbbi szerint a településszerkezeti terv részei: szerkezeti tervlap, a szerkezeti terv leírása, változások (beavatkozások és ütemezések), a település területi mérlege, a területrendezési tervvel való összhang igazolása, a biológiai aktivtásérték számítási eredménye. A Trk. 9. (8) bekezdés szerint a területi mérleg számítása során a területfelhasználási kategóriába önállóan nem sorolt közterületeket a területfelhasználási egységek területébe kell számítani, és a "vonalas szimbólummal jelzett távlati közlekedési nyomvonal területét nem kell a számításnál figyelmbe venni". A Trk. 10. (1) bekezdés szerint a szerkezeti tervlap 1:10000 es vagy annál nagyobb méretarányban "meghatározza a település szerkezetét és területfelhasználását, továbbá rögzíti a településre vonatkozó védelemmel és korlátozással érintett területeket". A Trk. 10. (2) és (3) bekezdése alapján a szerkezeti tervlapon bizonyos területek ütemezéssel is ábrázolhatóak és külön tervlapok is alkalmazhatóak a tartalmak megjelenítésére. A szerkezeti terv leírása A Trk. 4. melléklete szerint a szerkezeti terv leírásának fejezetei: területfelhasználás, tájrendezés és természetvédelem, zöldfelületi rendszer, örökségvédelem, közlekedés, közműellátás, környezetvédelem, védőterületek és védősávok, korlátozások. Változások A hatályos településszerkezeti terv és jelen terv jogszabályi környezet megváltozásából fakadó eltéréseinek bemutatása, illetve a hatályos településszerkezeti terv elemeit érintő tervi beavatkozások, változtatások ismertetése a területfelhasználás, a tájrendezés és természetvédelem, a zöldfelületi rendszer, az örökségvédelem, a közlekedés, a közműellátás és a környezetvédelem területén. A település területi mérlege Dunaharaszti közigazgatási területe megoszlásának bemutatása a beépítésre szánt és nem szánt területek, valamint a területfelhasználási kategóriák szerint a Trk. 9. (8) bekezdésre tekintettel. 4

6 A területrendezési tervvel való összhang igazolása Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTRT) és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvény (BATrT) által rögzített országos és térségi területfelhasználási kategóriák, országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények, országos és térségi övezetek Dunaharasztit érintő elemeivel való összhang, az ezekre vonatkozó előírásoknak való megfelelés igazolása. A biológiai aktivtásérték számítási eredménye Az Étv pontja alapján Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. A számítás szabályait a területek biológiai aktivtásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet rögzíti. Ennek megfelelően készül Dunaharaszti településszerkezeti tervéhez a fejezet. A szerkezeti tervlap tartalma A szerkezeti tervlap tartalmi követelményei a Trk. 4. melléklet 1. pontja alapján: A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, valamint az azokon belüli területfelhasználási egységek: a már kialakult beépített és nem beépített területek; a változással érintett területek; a különleges intézkedést igénylő területek; jelentős, szerkezetet meghatározó zöldfelületi elemek; meglévő és tervezett, szerkezetet meghatározó infrastruktúra elemek; a település központja, illetve központjainak rendszere. Művi értékvédelemi, örökségvédelmi elemek. Táji és természetvédelmi elemek. A táj, az épített és a természeti környezet, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos korlátozások területi lehatárolása (megjelenítve a más jogszabállyal érvényesülő elemeket). Védőterületek, védősávok (megjelenítve a más jogszabállyal érvényesülő elemeket). A veszélyeztetett, illetve veszélyeztető tényezőjű területek (különös tekintettel a veszélyeztető környezeti és természeti tényezőkre). A védelemre vagy korlátozásra javasolt területek, objektumok. A település veszélyeztető hatások alapján készített kockázatértékelése, katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei. A szerkezeti tervlap jelmagyarázata a Trk. 6. melléklet 1. pontja alapján készül, amelyek közül a Dunaharasztit illetően releváns jelek alkalmazandóak. A következőkben a szerkezeti tervlap jelmagyarázatát mutatjuk be. 5

7 6

8 7

9 A helyi építési szabályzat felépítése, tartalmi követelmények A helyi építési szabályzat tartalmi követelményei A Trk. 11. (3) bekezdés alapján "a helyi építési szabályzat melléklete a szabályozási terv". A Trk. 11. (7) bekezdés szerint "a helyi építési szabályzat részletes tartalmi követelményeit figyelemmel a 13. (3) bekezdésben foglaltakra is az 5. melléklet tartalmazza". Ennek megfelelően a helyi építési szabályzat rendeletből vagyis rendelet formájában megfogalmazott általános, részletes övezeti és egyes településrészekre vonatkozó kiegészítő előírásokból, továbbá a rendelet mellékleteiből vagyis szabályozási tervből, egyéb mellékletekből és egyéb függelékekből áll. A Trk. 13. (1) bekezdés alapján "a szabályozási terv a településszerkezeti tervvel összhangban készül, az állami ingatlan nyilvántartási alaptérkép felhasználásával, a szabályozási tartalomnak megfelelő méretarányban". A Trk. 13. (2) bekezdés szerint "a szabályozási terv kötelező, más jogszabály által elrendelt, javasolt és tájékoztató elemeket tartalmaz". A Trk. 13. (3) bekezdés rögzíti, hogy "a szabályozási terv tartalmazza legalább a) az építési övezetek és övezetek lehatárolását és jelét, továbbá b) a más jogszabály által elrendelt védelemmel és korlátozással érintett területeket". A Trk. 14. szerint "a településrendezési eszközöket a 6. melléklet szerinti jelmagyarázat alkalmazásával kell elkészíteni, amelynek elemei tovább bővíthetők". A Trk. 5. melléklet 1. pontja meghatározza a rendelet főszövegének tartalmi követelményeit: 1.1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Általános előírások Közterület alakításra vonatkozó előírások Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások Környezetvédelmi előírások Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (tilalmak, telekalakítás, településrendezési kötelezések, közterület alakítás) Közművek előírásai Építés általános szabályai Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei 1.2. RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK Beépítésre szánt építési övezetek előírásai Beépítésre nem szánt övezetek előírásai 1.3. EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEK KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSAI Ennek megfelelően a HÉSZ struktúrája az alábbiak szerinti: Első rész Általános rendelkezések I. Fejezet Általános előírások 1. A rendelet területi hatálya 2. Értelmező rendelkezések II. Fejezet Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások 3. Tájékoztató és hirdetőeszközök 4. Közterületi zöldfelületekre vonatkozó előírások III. Fejezet A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások 5. A táj és a természeti környezet védelme 6. A környezeti elemek védelme és a terhelő hatások csökkentése IV. Fejezet Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások 8

10 7. Telekalakítás V. Fejezet. Közművek előírásai 8. Általános előírások 9. Víziközművek előírásai 10. Energiaközművek előírásai 11. Elektronikus hírközlés létesítményeinek elhelyezése VI. Fejezet A közlekedésre és a járművek parkoló, tároló helyeire vonatkozó előírások 12. Magánutakra vonatkozó előírások 13. Vízi közlekedésre vonatkozó előírások 14. A gépjárművek tárolásának mennyiségére vonatkozó előírások 15. A gépjárművek tárolásának elhelyezésére és kialakítására vonatkozó előírások 16. Kerékpárok tárolására vonatkozó előírások 17. Távlati úthálózat fejlesztésre vonatkozó előírások VII. Fejezet Építés általános szabályai 17. A beépítési módokra vonatkozó előírások 18. Melléképítmények elhelyezése 19. Egyéb, beépítésre vonatkozó előírások 20. Lakókocsi, üdülősátor, egyéb sátor és konténer elhelyezésére vonatkozó előírások VIII. Fejezet Az egyes építményfajták elhelyezésének szabályai 21. Üzemanyagtöltő állomások elhelyezésének általános szabályai 22. Állattartó építmények elhelyezésének feltételei 23. Sajátos építményfajták elhelyezésének szabályai 24. Kerítésekre vonatkozó előírások Második rész Beépítésre szánt területek részletes építési övezeti előírásai IX. Fejezet Lakóterületek általános előírásai 25. Lakóterületek általános előírásai X. Fejezet Kisvárosias lakóterületek 26. Szabadon álló beépítésű kisvárosias lakóterületek (Lk/1, Lk/2, Lk/3, Lk/4, Lk/5) előírásai XI. Fejezet Kertvárosias lakóterületek 27. Kertvárosias lakóterületek általános előírásai 28. Oldalhatáron álló beépítésű kertvárosias lakóterületek (Lke/1, Lke/2, Lke/3) előírásai 29. Szabadon álló beépítésű kertvárosias lakóterületek (Lke/4, Lke/5, Lke/6, Lke/7, Lke/8) előírásai 30. Zártsorú beépítésű kertvárosias lakóterület (Lke/9) előírásai XII. Fejezet Településközpont területek 32. Településközpont területek általános előírásai 33. Szabadonálló beépítésű településközpont területek (Vt/1, Vt/2, Vt/A) előírásai 34. Zártsorú beépítésű településközpont területek (Vt/3, Vt/4, Vt/5) előírásai XIII. Fejezet Intézmény területek 35. Intézmény területek (Vi/1, Vi/2, Vi/3, Vi/A) előírásai XIV. Fejezet Gazdasági területek általános előírásai 36. Gazdasági területek általános előírásai XV. Fejezet Kereskedelmi, szolgáltató területek 37. Kereskedelmi, szolgáltató területek (Gksz/1, Gksz/2, Gksz/3, Gksz/4, Gksz/5, Gksz/6) előírásai XVI. Fejezet Ipari területek 38. Ipari terület (Gip) előírásai XVII. Fejezet Üdülőházas területek 39. Üdülőházas területek (Üü) előírásai XVIII. Fejezet Hétvégiházas területek 9

11 40. Hétvégiházas területek (Üh/1, Üh/2) előírásai XIX. Fejezet Különleges beépítésre szánt területek 41. Különleges beépítésre szánt területek általános előírásai 42. Nagykiterjedésű sportolási célú területek (K Sp/1, K Sp/2) előírásai 43. Egyéb nagykiterjedésű sportolási célú terület (K Sp/3) előírásai 44. Nyersanyag kitermelés (bánya) céljára szolgáló terület (K B) előírásai 45. Hulladékkezelő, lerakó területe (K Hull) előírásai 46. Közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésére szolgáló terület (K Közl) előírásai 47. Temető terület (K T) előírásai 48. Sporthorgászat céljára szolgáló terület (K Ho) előírásai Harmadik rész Beépítésre nem szánt területek részletes övezeti előírásai XX. Fejezet Közlekedési területek 49. Közlekedési területek általános előírásai 50. Országos közutak területének (KÖu 1) előírásai 51. Helyi közutak területének (KÖu 2) előírásai 52. Kötöttpályás közlekedési terület (KÖk) előírásai XXI. Fejezet Zöldterületek 53. Zöldterületek általános előírásai 54. Közkert (Zkk) előírásai 55. Közpark (Zkp) előírásai XXII. Fejezet Erdőterületek 56. Erdőterületek általános előírásai 57. Védelmi erdőterület (Ev/1) előírásai 58. Védelmi erdőterület (Ev/2) előírásai 59. Gazdasági erdőterület (Eg) előírásai 60. Közjóléti erdőterület (Ek) előírásai 61. Természetközeli állapotú terület (Ett) előírásai XXIII. Fejezet Mezőgazdasági területek 62. Mezőgazdasági területek általános előírásai 63. Általános mezőgazdasági terület korlátozott szántó (Má/Sz1) előírásai 64. Általános mezőgazdasági terület szántó (Má/Sz2) előírásai 65. Általános mezőgazdasági terület rét (Má/R) előírásai 66. Általános mezőgazdasági terület nádas (Má/N) előírásai XXIV. Fejezet Vízgazdálkodási területek 67. Általános rendelkezések 68. Folyóvizek medre és parti sávja (Vf) 69. Állóvizek medre és parti sávja (Vá) 70. Közcélú csatornák medre és parti sávja (Vcs) XXV. Fejezet Különleges beépítésre nem szánt területek 71. Temető terület (Kb T) előírásai 72. Burkolt vagy fásított köztér, sétány (Kb Kt) előírásai 73. Kondicionáló célú, jelentős zöldfelületű terület (Kb Ze) előírásai Negyedik rész Záró rendelkezések 74. Hatálybalépés 75. Hatályon kívül helyező rendelkezések 10

12 A helyi építési szabályzat mellékletei A Trk. 5. melléklete 2. pontja meghatározza a rendelet mellékleteinek tartalmi követelményeit: 2.1. SZABÁLYOZÁSI TERV Beépítésre szánt építési övezetek Beépítésre nem szánt övezetek Kötelező szabályozási elemek Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek Művi értékvédelemi elemek, örökségvédelmi elemek Táj és természetvédelmi elemek Védőterületek, védősávok Korlátozások Javasolt szabályozási elemek Tájékoztató elemek 2.2. EGYÉB MELLÉKLETEK Elővásárlási joggal érintett területek Egyes sajátos jogintézmények (tilalmak, településrendezési kötelezések, telekcsoport újraosztással érintett terület) 2.3. EGYÉB FÜGGELÉKEK Védelmi korlátozás jegyzékek Mintakeresztszelvények A 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet előírásai alapján táblázatokat a rendelet mellékleteiben kell feltüntetni. Ennek megfelelően az eddigi gyakorlattól eltérően az egyes építési övezetek és övezetek szabályozási határértékeit tartalmazó táblázatok a részletes övezeti előírások helyett a mellékletben kapnak helyet. Függelék helyett a szükséges jegyzékeket és mintakeresztszelvényeket az alátámasztó munkarészben javasolt szerepeltetni. Fentiek alapján a HÉSZ mellékletei a következők: 1. melléklet Építési övezetek és övezetek szabályozási határértékei 2. melléklet Közutak hálózati szerepe 3. melléklet Szabályozási terv Az 1. mellékletben szereplő táblázatok felépítése a következő: 1. Kisvárosias lakóterületek (Lk) Építési övezet jele Kialakítható legkisebb telek terület m 2 Kialakítható legkisebb telek szélesség Kialakítható legkisebb telek mélység Beépítési mód Beépítés megengedett legnagyobb mértéke % Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke % Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke m 2 /m 2 Zöldfelület legkisebb mértéke % Legkisebb épület magasság m Legnagyobb épület magasság m Lk/1 A szabályozási terv tartalma A szabályozási tervlap jelmagyarázata a Trk. 6. melléklet 2. pontja alapján készül, amelyek közül a Dunaharasztit illetően releváns jelek kerülnek alkalmazásra. A következőkben a szabályozási tervlap jelmagyarázatát mutatjuk be. 11

13 12

14 13

15 1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK Az újonnan készülő településszerkezeti terv több részletében eltér a jelenleg hatályos településszerkezeti tervtől. Az eltérések egy része a megváltozott jogszabályi környezetből következik, más változtatásokra a megalapozó munkarész és a terv felülvizsgálata alapján kerül sor. Jogszabályi változásokból következő módosítások A jogszabályi környezet településszerkezeti tervet érintő változásainak egyik csoportja a területfelhasználási kategóriák megnevezését és jelölését érinti. Ennek megfelelően átvezetésre kerülnek a településszerkezeti tervben a Trk. és az OTÉK kategóriái. A Vegyes területeken belül a Településközpont vegyes (Vt) mellett Intézményi (Vi) területfelhasználás kerül megkülönböztetésre, amely megfeleltethető a korábbi Központi vegyes területfelhasználásnak. Pontosítjuk a beépítésre szánt különleges területfelhasználások megnevezéseit és jelölését is. A Dunaharasztin alkalmazott kategóriák: nagykiterjedésű sportolási célú terület (K Sp), nyersanyag kitermelés (bánya) céljára szolgáló terület (K B) KNy helyett, hulladékkezelő, lerakó területe (K Hull), közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésére szolgáló terület (K Közl) Kj helyett, temető területe (K T) és a sporthorgászat céljára szolgáló terület (K Ho). A vízgazdálkodási területek kategórákra bontva szerepelnek a hatályos szerkezeti tervlapon, így ezt a bontást a továbbiakban is fenntartjuk: Vf jellel a folyóvizek, Vá jellel az állóizek és Vcs jellel a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja szerepel. Az erdőterületeket a Trk. 6. melléklet 1. pont szerinti jelmagyarázat három kategóriába bontja, Dunaharaszti szerkezeti tervlapján ennek megfelelően a továbbiakban megkülönböztetjük a védelmi (Ev), gazdasági (Eg) és közjóléti (Ek) erdőket, valamint a speciális Ett jelű kategóriát (lásd alább). A zöldterületeket illetően a Trk. jelmagyarázata szintén megkülönböztet két kategóriát, azonban ezek között elsősorban méretbeli a különbség, így a szerkezeti tervlapon nem indokolt a megkülönböztetésük, továbbra is egységes Z jelű zöldterület területfelhasználás kerül alkalmazásra. Az OTÉK 30/B. (2) e), h) pontja tartalmaz a hatályos településrendezési eszközökben nem alkalmazott új területfelhasználási kategóriákat, a különleges beépítésre nem szánt területeken belüli temető területet, illetve burkolt vagy fásított közteret, sétányt. A hatályos településszerkezeti tervben a zöldterületek között szerepel a Fásított közterület (Z F) területfelhasználás és a lezárt izraelita temető jelenleg Kegyeleti park (Z KEGY) területfelhasználásba sorolt területe. A jogszabályi változásoknak megfelelően az előbbi Kb Kt jelű, az utóbbi Kb T jelű területfelhasználási egységbe kerül átsorolásra. Az OTÉK 30/B. (2) i) pontja alapján új, helyi sajátosságot hordozó területfelhasználási kategória is kijelölhető. A hatályos településszerkezeti tervben szereplő Egyéb zöldterület (Z EZ) szintén a zöldterületek kategóriájába tartozik. Mivel ez a terület közhasználatra nem szánt zöldfelületeket foglal magába, külön területfelhasználási egységként kerül jelölésre, különleges beépítésre nem szánt területeken belüli egyéb zöldfelületként (Kb Ze). A hatályos településszerkezeti terv alkalmazza az Ett természeti terület területfelhasználási kategóriát az erdőterületeken belül. Dunaharaszti jelentős értékét jelentik a meglévő, megőrzött természeti területek, azonban ezek nem erdők. A Trk. és az OTÉK megkülönbözteti a Tk jelű természetközeli terület területfelhasználást, célszerű lenne ennek használata a településszerkezeti tervben. Azonban ez a változtatás (a terv jelölése szerinti) erdőterület átsorolásával járna, amely a BATrT 6. (2) bekezdés előírásai (amely szerint az erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága összességében nem csökkenhet) miatt nem lehetséges. Az OTÉK 1. számú mellékletében, a fogalommeghatározások között a korábbi szintterület sűrűség helyett új fogalom, a beépítési sűrűség került bevezetésre. A jelentős különbség, hogy az utóbbi esetén a településszerkezetet nem meghatározó közterületek területét is be kell számítani a területfelhasználások területébe. Korábban: 91. Szintterület sűrűség: a beépítésre szánt terület egyes területfelhasználási egységein elhelyezhető épületek összes szintterületének és a területfelhasználási egység területének viszonyszáma. Jelenleg: 13. Beépítési sűrűség: a területfelhasználási egységek területén elhelyezhető épületek valamennyi építményszintjének összesített bruttó alapterülete és a 14

16 területfelhasználási egységeknek a köztük lévő, településszerkezetet nem meghatározó közterületek területével növelt területének viszonyszáma. A településszerkezeti tervben meghatározásra kerülnek a beépítésre szánt területfelhasználási egységekre a beépítési sűrűség értékek. A helyi építési szabályzatban nem alkalmazható ez a mutató, mert az területfelhasználási egységekre vonatkozik, és beleszámítanak a közterületek is, míg a szabályzat övezeti előírásai telkekre vonatkoznak. Így a helyi építési szabályzatban továbbra is a szintterületi mutatót alkalmazzuk. Az OTÉK 6. (4) bekezdés alapján a beépítésre szánt területfelhasználási egységekre vonatkozóan a beépítési sűrűség értékén túl meghatározásra kerül a közüzemi közművesítettség mértéke. A Trk. 9. (8) bekezdés és az OTÉK fogalommeghatározása alapján a területfelhasználási egységek területét a településszerkezetet nem meghatározó, területfelhasználási kategóriába önállóan nem sorolt közterületek (gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utak) területével növelt területtel kell számítani. Ennek megfelelően a szerkezeti tervlapon a gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utak nem jelennek meg önálló elemként. A változás a következőképpen jelenik meg a szerkezeti tervlapon: hatályos szerkezeti tervlap részlet tervezett szerkezeti tervlap részlet Fentieken túl a szerkezeti tervlapon alkalmazott jelöléseknek meg kell felelniük a Trk. 6. melléklet 1. pontjában meghatározott jelmagyarázatnak, az eltérő jelölések javításra, pontosításra kerülnek, a hiányzó jeleket ábrázoljuk. Javításra kerül a műemlék, helyi védelemre javasolt érték, országos jelentőségű természetvédelmi terület, helyi jelentőségű természetvédelmi terület, helyi jelentőségű védett természeti érték jele. Pótlásra kerül a Natura 2000 terület, országos ökológiai hálózat, tájképvédelmi terület, nagyvízi meder területe, csatornázandó terület, ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott terület, bányatelek jelölése, valamint ábrázolásra kerülnek a közlekedésre, közművekre vonatkozó rajzi elemek. Új tervi elemek Dunaharaszti egyik legfontosabb értéke a Ráckevei (Soroksári) Duna. Ennek az értéknek a felismeréséből fakad a Duna part megközelíthetőségének és végigjárhatóságának igénye. A végigjárható vízpart erősíti a parton helyett kapott funkciókat és a vízhez kötődő tevékenységeket, ezáltal erősíti a város élhetőségét és a Dunához kötődő identitást. Európai és országos cél a Duna mentén kijelölt EuroVelo 6 kerékpáros útvonal kialakítása, amely célszerűen a Ráckevei (Soroksári) Duna partjához minél közelebb vezetne. Jelenleg se gyalog, se kerékpárral nem járható végig a Dunapart, a Fő út és a HÉV vonal többszöri keresztezésével lehet megkerülni az akadályokat. Azonban a keresztezések elkerülése és a végigjárhatóság a néhány helyen szükséges kisebb nagyobb 15

17 beavatkozásokkal biztosítható Dunaharaszti területén. Ennek megfelelően rögzítésre kerülnek a város távlati térszerkezetét meghatározó településszerkezeti tervben ezek az elhatározások, és a Dunaparton végigvezető gyalogos útvonalat, valamint a Duna part közelében vezető kerékpáros útvonalat a szerkezeti tervlapon kijelöljük. A Paradicsomsziget és a Hókony között (a Duna Tisza csatorna fölött) a parton gyalogos híd, kissé beljebb kerékpáros híd, valamint a Sportsziget és a HÉV járműtelep mögötti parti részek között (a holtág fölött) gyalogos híd létesítendő. A gépjárműforgalom ezeken a helyeken nem kívánatos, kizárását műszaki megoldásokkal lehet biztosítani. A HÉV töltése szintén akadályt jelent, a jelenlegi töltésen átvezető keresztezés a kerékpáros forgalomnak megfelelő, azonban a HÉV Duna ág fölötti hídjának pillére megkerülhető a Duna ág felőli oldalon egy, a természetvédelmi szempontoknak megfelelő kialakítású gyalogos átjáróval. A Duna part értékeinek felismeréséből fakad az az igény is, hogy a parton helyett kapott funkciók kihasználják az elhelyezkedés nyújtotta előnyöket. Ezért a Duna parton található telephelyek helyét vegyes, intézményi funkcióknak kell elfoglalni. A HÉV járműtelep mögötti, Sportsziget melletti parti sávon, a DPMV telephely helyén már korábban kijelölésre került központi vegyes területfelhasználás, ennek fenntartása indokolt az új terminológia szerint intézményi vegyes kategóriában. Az M0 déli oldalán, a lakóterületekbe ékelődő, jelenleg Gksz besorolású telephely aktuális besorolása nem változik, azonban távlati besorolásként intézményi vegyes területfelhasználás kerül jelölésre. Mindkét esetben szükséges a fejlesztési lehetőségek feltételéül a közérdeket szolgáló területbiztosításokról gondoskodni és a parti sáv hozzáférhetőségét, a gyalogos kerékpáros átjárhatóságot biztosítani. Mindkét esetben a településszerkezeti terven jelöljük az átjárhatóság biztosításának szükségességét, a már kijelölt intézményi területen a szabályozási terven is kiszabályozásra kerül a parti közlekedés számára szükséges hely. A Paradicsomsziget feltárását biztosító út a Duna Tisza csatorna földrészletén helyezkedik el, azonban jelentősége miatt szabályozással kialakítjuk a közterületet a szabályozási terven annak érdekében, hogy a megközelítés rendezett legyen. Ugyanitt kijelölésre kerül a tervezett Duna parti és a Duna Tisza csatorna menti kerékpáros útvonalak összekötése. Konkrét igényeknek megfelelő kisebb változtatás a Sportszigeten két telek hétvégiházas üdülőterületből üdülőházas üdülőterületbe sorolása. Mivel a megváltozott előírásoknak megfelelően a gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utak nem jelennek meg önállóan a településszerkezeti terven, ezért nem jelent területfelhasználási változást a Sportszigeten, a 6460 hrsz. ú közterületből, a 6451 és 6452 hrsz. ú telkek között tervezett hétvégiházas terület kijelölése. Ugyancsak konkrét igényt kiszolgáló változtatás a Somogyváry Gyula utca és a Kós Károly utca mellett egy telek (hrsz. 7760) településközpont vegyes területből kisvárosias lakóterületbe sorolása, ugyanis a korábban alközpont számára kijelölt településközpont vegyes területfelhasználási egység területe túlzottan nagy méretűnek bizonyult, erre a célra kisebb terület is elegendő. Felülvizsgálatra került a településközpont kiterjedése. A Dózsa György út mentén, a földszinten központi funkcióknak helyet adó épületekhez igazodva, a város fejlesztési elképzeléseivel összhangban indokolt kiterjeszteni a településközpont vegyes területet a kertvárosias lakóterület rovására a Baktay Ervin tértől a vasútvonalig. Ezzel ellentétben, a Templom utca mentén kijelölt településközpont terület kertvárosias lakóterületbe kerül átsorolásra, mivel itt továbbra is a lakófunkció dominál a jellemzően oldalhatáron álló beépítésű ingatlanokon, és nem várható a zártsorú beépítésű, központi funkcióknak helyet adó területté való átalakulása. A HÉV vágányai és járműtelepe által elzárt, alacsony intenzitással beépült lakóterület intézményi területbe kerül át, mivel itt a lakófunkció hosszú távon való megtartása nem kívánatos, a terület átalakulása lenne célszerű. Addig a jelenlegi lakóépületek megtarthatóak maradnak. Az Északi Iparterületen korábban kijelölt ipari terület kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területbe kerül átsorolásra a terület általánosabb hasznosíthatósága érdekében az igényekhez igazodva. Ipari terület a Déli Iparterületen marad tartalékként, ahol ennek megfelelő hasznosítással kezdett a terület beépülni. A DMTK sportpályája a Mindszenty József utca Arany János utca Sport köz által határolt területen hosszabb távon is megtartásra tervezett, ezért a korábbiakban kertvárosias lakóterületbe és zöldterületbe sorolt terület különleges sportterület kijelölést kap. 16

18 Az Újhegyi dűlő területén áthaladó gázvezeték védőtávolságán belül korábban kijelölt zöldterület kertvárosias lakóterületbe kerül átsorolásra a terület fenntarthatósága és hasznosíthatósága érdekében azzal, hogy a védőtávolságon belüli területsáv a szabályozási terven telek be nem építhető része jelölést kap. Dunaharaszti jelentős előrelépést tett a közhasználatú zöldterületek, a közösségi célt szolgáló szabadtéri funkciók, játszóterek, sportpályák létesítése terén. Ezek az önkormányzati tulajdonú területeken megvalósult fejlesztések eddig még nem jelentek meg a területfelhasználás szintjén. Az új játszóterek, sportterületek beépítésre nem szánt zöldterület kategóriába kerülnek átsorolásra, így a Temető utca Móricz Zsigmond utca kereszteződésénél és a Szent István utca Kölcsey Ferenc utca kereszteződésénél megvalósult fejlesztések esetében. Az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőterületek közel 10% a nem erdőterületbe sorolt, több erdőtag mezőgazdasági térségben található. Az erdők eltelepítése telepítési engedély alapján, csereerdősítés keretében évekkel ezelőtt megtörtént, így a valós helyzet településrendezési lekövetése és a jogszabályi előírások teljesülése érdekében a mezőgazdasági térségben lévő erdőtagokat erdőterületbe soroljuk. Az Újhegyi dűlő Budapesttel szomszédos területén kijelölt erdőterület mezőgazdasági területbe kerül besorolásra a hasznosítási céloknak megfelelően. Az Universum üdülőközpont területén az új hasznosítási elképzelésnek megfelelően BATrT szerint magas zöldfelültei arányú települési térség területére eső különleges beépítésre szánt sportterület egy része hétvégiházas üdülőterületbe kerül átsorolásra, valamint a csatlakozó területen, a BATrT szerint városias települési térségbe eső hétvégiházas üdülőterület megszűnik, és a kertvárosias lakóterület és az ahhoz tartozó zöldterület átstrukturálásra kerül Javasolt településszerkezet, területfelhasználási rendszer Dunaharaszti településszerkezetét meghatározzák a észak déli irányú tranzit útvonalak: az 51. sz. főút, az 510. sz. út, a Budapest Kelebia vasútvonal és a H6 jelű HÉV vonal, valamint a kelet nyugati irányban keresztező M0 gyorsforgalmi út és az Alsónémedivel való összeköttetést biztosító sz. út. További meghatározó elem a várost nyugatról határoló Ráckevei (Soroksári) Duna, amelytől kelet felé egyfajta övezetességet mutat a településszerkezet, hiszen a Duna közelében futó főút mellett alakult ki a település magja, és a folyótól távolodva, féloldalasan fejlődött. A vasút kiépülése megváltoztatta a város szerkezetét, a vasúti megközelítés vonzó hatással, a vasúti pálya akadály szereppel bír. A Fő út és a vasútvonal közötti területet töltötték meg a lakóterületek, majd a Némedi út mentén nyúlt át a település a vasúton túlra. Az 51. sz. főút megépülése újabb lökést adott a város fejlődésének, ipari, logisztikai telephelyek létesültek az új út mellett, amely le is határolja keleti irányban a belterületet. Délen a Duna Tisza csatorna képez határt a beépítéseknek. Északon az M0 vonalán túlterjedt a város, és összenőtt Budapesttel. A város szerkezete jellemző zónákra bomlik a használatokat, funkciókat illetően. A Ráckevei (Soroksári) Duna és a Fő út, HÉV vonal között az üdülőké, sporté, rekreációé a főszerep, illetve a kiszélesedő déli részeken mezőgazdasági területek találhatóak. Az M0 tól délre és északra a folyóparti sáv átalakuláson megy keresztül és az ideiglenes üdülők helyét a lakófunkció veszi át, a kijelölt területfelhasználás ennek megfelelő. A Duna part végigjárhatóságának biztosítása, a parttól idegen telephelyek funkcióváltása, a Paradicsomsziget megközelítésének biztosítása és a Sportszigeten tervezett üdülőterületek érdekében módosul a településszerkezeti terv. Az 51. sz. főút mentén (Északi és Déli Iparterületek) a gazdasági funkciók dominálnak. A további beépítések számára bőven adnak tartalékot a gyengébb minőségű mezőgazdasági területek helyén már kijelölt, kiváló megközelítési lehetőségekkel rendelkező gazdasági területek. További folyamatos benépesülésükkel összefüggő ipari logisztikai zóna alakul majd ki. Északon az ipari terület helyett kereskedelmi, szolgáltató terület kijelölése érinti a településszerkezeti tervet. A Fő út és az Iparterületek között terül el a túlnyomórészt családiházas beépítésű lakóterület, amelyet intézményi funkciók, lakótelep, kisebb gazdasági területek foltjai szakítanak meg. A már beépült lakóterületek határán, korábbi mezőgazdasági területek helyén (Óvárostól északra és délre, 17

19 Ligetvárostól északra és keletre, Kertváros észak keleti részén) jelentős méretű új kertvárosias lakóterületek vannak kijelölve, amelyek a városhoz szervesen csatlakoznak, szerkezetileg kialakultak, és részben már beépültek. A temetőtől délre (Kertváros) és az M0 tól északra (Újhegyi dűlő), a korábbi kiskertes mezőgazdasági területek helyén nagy területen került sor kertvárosias lakóterületek kijelölésére a korábbiakban. Ezeken a területeken a kijelölt közterületek és közműhálózatok kialakítása után lehetséges a beépítés. Összességében ezek a még beépítetlen, de már lakóterület területfelhasználásban szereplő területek jelentős területi tartalékot jelentenek a város számára. Új kijelölés igénye itt nem merült fel. Szintén szerepel már a településszerkezeti tervben a lakóterületek ellátását szolgáló intézmények számára a helybiztosítás a Kertváros észak keleti és a Ligetváros keleti részén vegyes területfelhasználás kijelölésével. A pihenés, rekreáció lakóhelyhez közeli ellátását szolgálják a már kijelölt, még kialakítandó zöldterületek az Újhegyi dűlőben és a Kertváros észak keleti részén. Jelen tervben módosításra kerül a településszerkezeti terv a településközpont kiterjedésének felülvizsgálata, a DMTK sportpálya besorolása és a közelmúltban kialakított sportpályák, játszóterek megjelenítése érdekében. Az 51. sz főút vonalán túl a kiskertekkel kísért bányatavak zónája (Tavak városrész), valamint mezőgazdasági területek és erdők mozaikos tája található. A tájat illetően itt várhatóak a legnagyobb változások. A korábban kijelölt új bányaterület művelésbe vonása a működő bánya 70% ának rekultivációja után kezdhető meg. A rekultivált bányatavak horgászati és sportcélú hasznosítása tervezett. Ezek is már megjelennek a területfelhasználási rendszerben. A kiskertes területek folyamatosan üdülőterületté alakulnak át, aminek szintén megfelel a kijelölt területfelhasználás. A tavak térségében korábban kijelölésre került új erdőterületek telepítésével összefüggő kiránduló erdő jöhet létre ebben a térségben. Jelen tervben az erdőállomány szerinti erdőket erdőterületbe soroljuk, és az Universum üdülőközpont területén a korábban kijelölt, még beépítetlen kertvárosias lakóterület átstrukturálásra kerül, új hétvégiházas üdülőterületek kerülnek kijelölésre a sportterület rovására. 18

20 1.1.1 Beépítésre szánt területek Kisvárosias lakóterület Lk A kisvárosias lakóterület területfelhasználási egység a többlakásos, jellemzően két három szintes, esetleg tetőtérbeépítéses, társasház jellegű beépítéseket foglalja magába. Dunaharaszti területén ez a típus a jellemzően kertvárosias lakóterületekből álló szövetben elszórtan jelenik meg. A lakótól eltérő funkció legfeljebb a földszinteken alakítható ki. Kialakult kisvárosias lakóterület a Kinizsi utca melletti lakótelep. Korábban kijelölésre került és részben beépült, de további fejlesztési tartalékkal rendelkezik a Kinizsi lakótelep mellett, a Baktay Ervin utca túloldalán, a piac szomszédságában elhelyezkedő terület, a Paál László utca és Csontváry utca közötti, vasútvonal melletti tömb, a Némedi út és Golgota utca találkozásánál lévő terület, valamint a Somogyvári Gyula utca, Baradlay János utca, Haraszthy Ferenc utca és Kós Károly utca által határolt négy tömb alkotta egység. Ezeken a helyeken a vasút melletti terület kivételével már épültek házak, azonban további beépíthető telkek, illetve üres, megosztható területek állnak rendelkezésre. Új kisvárosias lakóterület kijelölése tervezett a Somogyváry Gyula utca Kós Károly utca által határolt, még beépítetlen 7760 hrsz ú telken, a korábbi településközponti terület helyén a megváltozott igényeknek megfelelően. Kertvárosias lakóterület Lke Ebbe a területfelhasználási egységbe tartozik Dunaharaszti lakóterületeinek túlnyomó többsége. Jellemzője a laza beépítés, a nagy kertek, és a földszintes, egyemeletes, tetőtérbeépítéses épületek. Egy telken egy négy, bizonyos esetekben legfeljebb hat lakás alakítható ki. Elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. A régebbi városrészekben az oldalhatáron álló beépítés jellemző, az újabb területeken a szabadonálló beépítés az elterjedt. Zártsorú beépítési forma csak néhány helyen tervezett. A város belső lakóterületei mindenütt összefüggően kialakultnak tekinthetőek. A Dózsa György út mentén a központi funkciók kiterjedéséhez igazodóan kertvárosias lakóterület helyett településközponti terület kijelölése indokolt a Baktay Ervin tértől a vasúti területig. A korábban kijelölt új kertvárosias lakóterület a DMTK sportpályája helyén nem valósult meg, és itt a sportfunkció hosszabb távon való fenntartása célszerű, ezért lakóterület és zöldterület helyett különleges sportterületbe tervezett átsorolni a területet. A HÉV vágányai és járműtelepe által elzárt területet lakóterület helyett intézményi területbe célszerű besorolni, ahol távlatban a lakófunkció megszűnése a cél. A lakóterületek szélein mindenütt jelentős tartalékok állnak rendelkezésre beépíthető telkek formájában a korábbi kijelöléseknek köszönhetően: az Óvárostól délre a Lilaakác köz mentén, az Óvárostól északra az M0 és a vasút által közrezárt területen, a Ligetvárostól északra a Határ út mentén, a Némedi úttól délre, a gazdasági területekhez kapcsolódó sávban és a Paál László utca mellett, a temető utáni területen. További jelentős számú beépíthető telek áll rendelkezésre a hagyományos belterülettől távolabb, az Újhegyi dűlő Budapesthez közeli területén. Az Újhegyi dűlő M0 hoz közelebbi területe és a Kertváros temetőtől délre eső területe a korábbi zártkertek zónája további nagy tartalékot jelent a közterületek és közművek kialakítása és a telekalakítások után. 19

21 Új kertvárosias lakóterület kijelölése tervezett a Templom utca két oldalán a településközponti terület helyén, ugyanis ezen a területen a kialakult állapot és a környező beépítés is ezt indokolja. Az Újhegyi dűlő területén keresztül haladó gázvezeték védőtávolsága a korábbiakban zöldterületi besorolást kapott, itt a használati és fenntartási szempontok miatt célszerűbb a területsávot a kertvárosias lakóterületbe sorolni azzal, hogy a szabályozás során a védőtávolságon belüli sávot be nem építhető területként szükséges feltüntetni. Az 51. sz. főúttól keletre, a Némedi úttól délre, az Universum üdülőközpont területén hétvégiházas üdülőterület helyett kertvárosias lakóterület kijelölése, valamint a lakóterülethez kapcsolódó zöldterület áthelyezése tervezett. Településközpont terület Vt A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre. Elsősorban a hagyományos településközpont tartozik ebbe a kategóriába, amely a város lakóinak sokoldalú kiszolgálását biztosítja. Kialakult településközpont terület a hagyományos városközpont a Fő út nyugati oldalán a Nádor utcától a Sportszigetre vezető lejáróig, a Fő út keleti oldalán a Fő út 164 től (a Hunyadi János Általános Iskola vonalától) a Mindszenty József utcáig. Kisebb kialakult településközponti területek találhatóak a Dózsa György út mellett, a Hősök tere és a Baktay Ervin tér szomszédságában. A Fő úttól hátranyúlóan, a Temető utca mentén korábban kijelölt településközponti terület kertvárosias lakóterületbe sorolása tervezett, ugyanis itt a kialakult állapot és a környező beépítések is ehhez illeszkednek, nem indokolt a településközponti besorolás. A Dózsa György út mentén azonban indokolt kiterjeszteni a településközponti területet a Baktay Ervin tértől a vasútállomásig, mert a központi funkciók itt már megjelentek és ennek további támogatása indokolt. Korábban kijelölésre került, még nem kialakult településközponti terület van a Somogyvári Gyula utca és Haraszthy Ferenc utca között, az Egry József utca illetve a Baradlay János utca mellett, a Horgásztavak térségében, ahol a nagyarányú új lakásépítésekhez kapcsolódó új, komplex szolgáltatásokat nyújtó, intézményeket befogadó központ kialakulása tervezett. Ez a Somogyvári Gyula utca és a Kós Károly utca melletti terület kisvárosias lakóterületbe sorolásával csökkenne. Új településközpont terület kijelölése tervezett a Dózsa György út két oldalán a Baktay Ervin tértől a vasúti területig a kertvárosias lakóterület helyett. 20

22 Intézményterület Vi Ebbe a területfelhasználási egységbe tartoznak a lakóterületek között megjelenő, a lakosság ellátását szolgáló nagyobb intézmények. A korábbi központi vegyes területfelhasználási kategória megfelelője. Ezeken a területeken lakás nem létesíthető a tulajdonos, használó számára szolgáló lakások kivételével. Az épületek két három szintesek és szabadonálló beépítésűek. Jellemző kialakult intézményterületnek tekinthető a piac, az iskolák, az óvodák és az egyházi intézmények területe. További, szintén kialakult területek az intézményitől eltérő iroda, kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést töltenek be: a Baktay Ervin tér környezetében lévő területek, a vasútállomás melletti terület, az Iparterületek szomszédságában a Némedi út mellett lévő terület és a Fűzfa utca melletti terület. Fejlesztési tartalékot jelentenek azok a már korábban kijelölt intézményterületek, amelyek még a korábbi, gazdasági felhasználás nyomait viselik, és még nem alakultak át: a temetővel szemben a Paál László utca melletti terület és a Duna parton a HÉV járműtelep mögötti volt DPMV telephely. Távlatban intézményterület tervezett a Duna utca melletti Duna parti területen az M0 tól délre, a volt hajógyár területén. Jelenleg új intézményterület kijelölése tervezett a HÉV vágányai és járműtelepe által elzárt lakóterület helyén. Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz A kereskedelmi, szolgáltató terület a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. Az ebbe a területfelhasználási egységbe sorolt területek jó része már kialakult, ugyanakkor további jelentős tartalékok is rendelkezésre állnak. A telkek beépítése és az épületek megjelenése a funkcióhoz igazodva változatos képet mutat. Kialakult terület van a lakóterületek között a Soroksári út és a Duna utca között a Duna köz mellett, az M0 tól délre a Dr. Pósta Sándor utcában, a Dr. Pósta Sándor utca és a Szondi György utca között a vasút mellett, a Dózsa György úttól délre a vasút mellett, a Temető utcában a Földvári utca kereszteződésénél, a Fő út, Duna Tisza csatorna, Király utca által határolt tömbben, a Kőrisfa utcában. Ezek a kisebb területű, nem zavaró hatású gazdasági területek hosszabb távon is megtarthatóak. Szintén meglévő a Duna utca melletti Duna parti terület az M0 tól délre, a volt hajógyár területe, itt hosszabb távon a terület funkcióváltása kívánatos. Fejlesztési tartalékkal rendelkezik az 510. sz. út mellett, a Duna Tisza csatorna és a taksonyi közigazgatási határ közötti területen korábban kijelölt terület. További jelentős tartalékok vannak az 51. sz főút mentén kialakított iparterületi zónában. Az Északi Iparterületek jelentős részben kialakultak. A Déli Iparterületek nagyrészt beépítetlenek, nagy területek állnak rendelkezésre. Az Északi Iparterületen új kereskedelmi, szolgáltató terület kijelölése tervezett a korábban iparinak jelölt terület helyén, amely így általánosabb célokat szolgáló tartalékterületté válik. 21

23 Ipari terület Gip A területfelhasználási egység területén olyan gazdasági célú ipari építmények helyezhetőek el, amelyek más területfelhasználási egység területén nem helyezhetőek el, zavaró hatásúak. Megjelenésükre jellemzőek a szabadonálló, csarnokjellegű épületek. Dunaharasztin a Déli Iparterületen, az 51. sz. főútól keletre került sor ipari terület kijelölésére, amely rendelkezik fejlesztési tartalékkal, csak részben beépített. Az Északi Iparterületen korábban kijelölt ipari terület kereskedelmi, szolgáltató területbe kerül átsorolásra, és általánosabb célú tartalékterületként szolgálhat. Új ipari terület kijelölése nem tervezett. Üdülőházas terület Üü A területfelhasználási egység a több üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek, üdülőtábor, kemping elhelyezésére szolgál, de a területen vendéglátó épület, sportépítmény, kiskereskedelmi épület is elhelyezhető. Üdülőházas területek a Sportszigeten vannak kijelölve, amelyek közül kialakultnak tekinthető a sziget déli végében lévő evezős telep és a sziget északi végében lévő terület. A kikötőtől északra, a Duna parton lévő üdülőházas terület jelenleg hétvégiházas beépítésű. Új üdülőházas terület kijelölése tervezett a Kikötő sétány déli végén, az evezős teleppel szemben a beépítetlen 6458 és 6459 hrsz ú telkeken. Hétvégiházas terület Üh Elsősorban Dunaharaszti klasszikus üdülőterületei tartoznak ebbe a kategóriába a Duna parton. A hétvégiházas területen az üdülőépületenként egy üdülőegység jellemző. A változatos megjelenésű, gyakran könnyűszerkezetes épületek sok esetben kis telkeken, alacsony beépítési magassággal épültek. Ide tartoznak a már kialakult üdülők a Ráckevei (Soroksári) Duna menti zónában, a Paradicsomszigeten, a Hókony területén, a Sportszigeten és a HÉV járműtelep mögötti parti sávban. A Tavak területén, az átalakulóban lévő kiskertek helyén szintén hétvégiházas terület került korábban kijelölésre. Itt még további hétvégiházas üdülők kialakítására alkalmas beépítetlen területek állnak rendelkezésre. Új hétvégiházas terület kijelölése tervezett az Universum üdülőközpont területén a korábbi különleges beépítésre szánt sportterület egy részén, a tó három oldalán. 22