Közhangulat és fogyasztóvédelem

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közhangulat és fogyasztóvédelem"

Átírás

1 ORSZÁGOS FOGYASZTÓVÉDELMI ÚJSÁG Tudnivalók - hírek - események VII. évfolyam 3. szám március Vigyázat, telefonos csalások 2. oldal Leválás a távhõrõl 3. oldal Fogyasztói bizalom és élelmiszerbiztonság 9. oldal Kencék, krémek, arclemosók 15. oldal Kérdezz felelek játék 16. oldal AJÁNLÓ Szerzõdés BKV-módra 4. oldal *** A hitelfelvevõk és a hitelezõk biztonságáért 10. oldal Beszámoló a Társadalmi Unió országos fogyasztóvédelmi konferenciájáról Közhangulat és fogyasztóvédelem Hatalmas tömeg lepte el a március 11-én a székesfehérvári Vörösmarty Színházat. Már a bejáratot is alig lehetett megközelíteni, szabad parkolóhelyet, pedig lehetetlen volt találni. A nagy érdeklõdést nem valamilyen színházi esemény, netán sztárkoncert, hanem a Társadalmi Unió által szervezett országos konferencia váltotta ki. Brüsszel, február 22. A téma természetesen a fogyasztás. Amihez, tudvalévõ, mindenki ért, de legalábbis részese bölcsõtõl a koporsóig és befolyásolja a közhangulatot, hiszen fogyasztói társadalomban élünk. Amivel együtt jár, hogy fogyasztóvédelemre szükség van, a sokféle szolgáltatás, árucikk és az eltérõ érdekek, igények dzsungelében. A konferencia idõzítése sem véletlen: március 15-e a Fogyasztók Napja világszerte. John F. Kennedy amerikai elnök ugyanis 1962-ben ezen a napon hirdette ki a négy alapvetõ fogyasztói jogunkat biztonság, információ, választás, képviselet - összefoglaló nyilatkozatot. Ennek köszönhetõen ismerte el az ENSZ és a kormányok azt a tényt, hogy minden állampolgár fogyasztóként alapvetõ jogokkal rendelkezik. A konferenciát az Európai Unió támogatásával megrendezõ Társadalmi Unió 1991-es megalakulásától kezdve kiemelten foglalkozik a fogyasztóvédelemmel, amelyet az egyik legfontosabb állampolgári jogként kezel. Fogyasztóvédelmi Akadémia rendezvény-sorozatot és klubhálózatot hívott életre, országos kiállításokon, expókon úgynevezett Kontroll-pontokat hozott létre, az írott és az elektronikus sajtó csatornáin, valamint a világhálón keresztül is ter- Határozott politikai cselekvésre és Európán túlmutató nemzetközi összefogásra, de mindenekelõtt nagyobb közfigyelemre van szükség, hogy sikeresen vehessük fel a harcot a csempészkereskedelemmel és a termékhamisítással jelentette ki Herczog Edit szocialista európai parlamenti képviselõ február 22-én egy Brüsszelben rendezett EPszemináriumon. Az eszmecserét az Európai Parlament égisze alatt tavaly szeptemberben létrehozott csempészet, termékhamisítás és szervezett bûnözés elleni fórum szervezte, amelynek a magyar politikus az egyik elnöke. A szemináriumot megnyitva Herczog Edit emlékeztetett arra, hogy a csempészet és a termékhamisítás egyre komolyabb nemzetközi problémává válik, és nincs jele annak, hogy egyhamar megoldódik. A csempészkereskedelemnek és a termékhamisításnak egyaránt vesztesei a fogyasztók, akik nem csak hamis, hanem hitvány minõségû és veszélyes árukhoz jutnak, a törvénytisztelõ vállalkozások, amelyek jó hírével és szellemi tulajdonjogaival visszaélnek, a munkavállalók, Európai Parlament: Fórum a fogyasztók védelméért A termékhamisítás nagyobb közfigyelmet érdemel jeszti a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismereteket, melyekre nagy szüksége van mindenkinek gyorsan változó világunkban. A megnyitó beszédet Szabó Miklós, a Társadalmi Unió elnöke tartotta. Elmondta, hogy hazánkban még soha nem került sor ilyen nagyszabású fogyasztóvédelmi konferenciára. Kifejezte örömét, hogy dacára a tél visszatértének, a konferenciára a színház földszinti nézõterére tervezett 457 résztvevõ helyett közel hatszázan jöttek el az ország minden részébõl, bizonyítva, hogy a fogyasztóvédelem immár társadalmi üggyé válik. Hangsúlyozta, hogy a megjelentek többsége a tizenkilenc fogyasztóvédelmi klub tagságából adódik, s ez a fogyasztóvédelmi klubmozgalom, valamint az általuk létrehozott fogyasztói közösségek fejlõdését, fejlõdésük lehetõségét mutatja. Az elnöki megnyitót követõen Warvasovszky Tihamér polgármester köszöntötte a megjelenteket. Örömét fejezte ki, hogy Székesfehérvár a helyszíne ennek a nagyszabású konferenciának, majd elmondta, hogy a szabad áruáramlás lehetõsége az EUtagállamokban megnövelte a fogyasztóvédelem jelentõségét is, amiben mindannyian érdekeltek vagyunk, hiszen fogyasztók vagyunk, születésünktõl kezdve halálunkig. A székesfehérvári önkormányzat már tíz évvel ezelõtt felismerte a civil szervezetek fontosságát a fogyasztóvédelemben, amelyben különösen két, veszélyeztetett rétegre kell nagy figyelmet fordítani, a gyerekekre és az idõsekre. Dr. Gulyás Kálmán, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Társadalmi kapcsolatokért felelõs szakállamtitkára elõadásában a családról nem csak szociálpolitikai megközelítésben, hanem mint fogyasztói közösség tagjairól is beszélt. Amelyben a gyerekek és az idõsek, a kerekes székhez kötöttek, a vak és gyengén látó, a hallássérült, az értelmi fogyatékkal élõ emberek fokozottan kiszolgáltatottak. A fogyasztóvédelem tehát az esélyegyenlõségrõl is szól. Feladata, pedig az, hogy vitás kérdé- Folytatás a 6. oldalon akiknek megszûnhet az állásuk, és végül, de nem utolsósorban az adófizetõk, mert az államok tetemes jövedéki adó és áfa-bevételektõl esnek el. A termékhamisítás tehát az által is visszaüt a fogyasztókra tette még hozzá, hogy aláássa a tisztességesen tevékenykedõ vállalatok innovációs képességét, káros hatással van a foglalkoztatásra, háttérbe szorítja a fogyasztóbiztonság szempontjait és növekvõ közegészségügyi kockázatokhoz vezet. Herczog Edit szerint az uniós állampolgárok felvilágosítása és tájékoztatása terén még bõven akad teendõ. Nagyon fontos, hogy felrázzuk a közvéleményt és átgondolt cselekvésre ösztönözzük a politikai döntéshozókat hangsúlyozta a magyar EPképviselõ a csempészet és termékhamisítás elleni küzdelemrõl rendezett brüsszeli szemináriumon. Civilek nélkül nem megy Az Országos Fogyasztóvédelmi Konferenciának Székesfehérvár adott otthont - nem véletlenül, hiszen az egykori székesfõvárosban példa értékû az önkormányzat és a civilek együttmûködése. Warvasovszky Tihamér polgármesterrel ennek az összefogásnak a jelenérõl és jövõjérõl beszélgettünk. - A konferencián mondott köszöntõjében említette, hogy Székesfehérvár önkormányzata fontosnak tartja a fogyasztóvédelmet, és minden eszközzel igyekszik támogatni az ezzel foglalkozó civilek munkáját. Miben nyilvánul meg ez a támogatás és van-e mérhetõ hozadéka? Warvasovszky Tihamér: A fogyasztóvédelem valóban fontos, komplex területe mindennapi életünknek. Az ember évszázadok óta fogyasztó. Egyéni életünket is születésünktõl végig kíséri az áruk és szolgáltatások igénybevétele. Valamennyiünket érint, kortól, nemtõl függetlenül. Áthatja a gazdaságot és a társadalmat is. Úgy gondolom, mindenkinek megvan a maga teendõje: kormányzatnak, önkormányzatnak, vállalkozóknak, és persze a civil szervezeteknek is. A törvény- és rendeletalkotás illetve a hatósági feladatok mellett egyre növekvõ szerepet kap a tájékoztatás, a tanácsadás, az érdekvédelem. Leghatékonyabban ezt a szerepet a helyi szükségletekhez rugalmasan alkalmazkodó civil szervezõdések látják el. Székesfehérváron mi úgy látjuk, hogy a tudatos és kritikus vásárlói magatartás kialakítása elképzelhetetlen fogyasztóvédelmi egyesületek nélkül. Ezért kötöttünk több mint tíz éve megállapodást a Székesfehérvári Fogyasztóvédelmi Egyesülettel. Ez nem egyszerûen mûködési támogatás, hanem az érdekvédelmi, ügyfélszolgálati munkájuk, a panaszkezelés segítése, illetve a lakossági tájékoztatásban való együttmûködés kiadványokkal, fórumokkal, képzésekkel. A helyi lakosság számára nagy segítség, hogy megismerjékfelismerjék jogaikat, partnerre, szakemberre találjanak a jogaik érvényesítése érdekében. A közös rendezvények közül hadd emeljem ki az évrõlévre késõ õsszel megrendezett Fogyasztók Napját, a Fogyasztók Kiváló Boltja akciót. A lakosság, maga a vásárló szavazata alapján kapják az üzletek a megtisztelõ címet, melynek egyre növekvõ presztízse van városunkban. - Pártpolitika által irányított világunkban az Ön személyes véleménye szerint mekkora szerep juthat a civileknek? - Meggyõzõdésem, hogy az öntevékeny, független, aktív és felkészült civilek szerepe erõsödni fog a jövõben. Egyrészt a demokratikus közélet társadalmi kontrollt igényel sokszínû, felkészült, és közjóért önzetlenül tenni képes közösségekkel. Másrészt a közfeladatok ellátásában megkerülhetetlen a civil szervezetek szerepe: érzékenyek a lakossági problémákra, rugalmasabban képesek mûködni, mint egy hivatal, többféle forrást tudnak mozgósítani. A civil szervezetek a helyi társadalom szenzorai, hiszen helyi problémákból indulnak ki, és oda is érkeznek vissza, lehetõleg megoldást kínálva. Fehérváron mi ezt csak együttmûködésben tudjuk elképzelni: civilek egymás között, a lakossággal, az önkormányzattal. - A civilek létét meghatározza a nekik juttatott támogatás mértéke. A székesfehérvári önkormányzat milyen támogatási formákat alkalmaz a civilek segítésére? - Sokszínû civil szervezet sokféle támogatási forma, ezt valljuk. Tíz évvel ezelõtt a civil koncepciónkban meg is fogalmaztuk ezt. Kiemelném, hogy a nonprofit szervezetek számára kedvezményesen vagy díjmentesen önkormányzati helyiségeket biztosítunk és a civilek többféle pénzalapra pályázhatnak. A pénzügyi támogatást helyi rendelet is szabályozza. A polgármesteri és a szakbizottsági keretek mellett, a nonprofit szervezetek pályázhatnak Civil Alapra, Ifjúsági Alapra, Kisebbségi Alapra, Képviselõi Alapra, Drogprevenciós Alapra. Idén ez több mint 50 millió forintot jelent. Külön említem a civilek számára biztosított Pályázati Önrész Alapot, melynek összege 18,5 millió forint. Azt vallom, hogy ezek nem egyszerû támogatások, hanem a szervezetekkel való önkormányzati együttmûködés a helyi közösségek érdekében. - A fogyasztóvédelem eredményessége nagyban függ a vásárlók tudatosságától. Ön szerint a székesfehérvári fogyasztók mennyire tudatosak, és ha van ezen a területen fejlõdés, az minek köszönhetõ? Folytatás a 6. oldalon Fogyasztóként ért sérelmeit, panaszait illetõen keresse fel honlapunkat: Kérdéseire szakjogászunk válaszol.

2 2 A KONTROLL VII. évf. 3. szám Tájékoztatás értünk, fogyasztókért Terítéken: az élelmiszerbiztonság Az MNB sajtóosztályának jótanácsai Mit kezdhetünk a hamis pénzzel? Emlékeznek még a tömeges megbetegedést okozó eperleves- botrányra? És a mérgezõ, aflatoxinos fûszerpaprikára? A dioxinnal szenynyezett guár-gumit tartalmazó élelmiszerek kiváltotta pánikra? A mézrõl pedig kiderült, hogy túlnyomó többségében cukorral hamisítják. Az élelmiszerbiztonság mindannyiunkat érint. A fogyasztóknak megbízható információkra van szükségük, hogy jó döntéseket hozhassanak vásárlásaik során. Ennek jegyében került sor 2010 februárjában a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban a téma szakemberei által tartott tájékoztatóra. Dr. Süth Miklós szakállamtitkár a 2008-ban meghozott, egységes élelmiszerlánc-felügyeleti törvényt ismertette, amelynek lényege a láncszemlélet, azaz, hogy többféle végzettségû ember növényvédõ, állatorvos, élelmiszermérnök és más szakemberek közös munkája legyen az ellenõrzés. Ugyanakkor a legtöbbet a termékrõl annak gyártója tud. Az õ felelõssége, ha olyan terméket hoz forgalomba, aminek elõállítására nincs engedélye. A törvény értelmében a nem megfelelõ élelmiszert gyártó vállalkozók, cégek adatai nyilvánosságra hozhatók, azonban az élelmiszerlánc felügyeletének rendszere nem az ügyeskedõkre, hanem a jogkövetõ vállalkozókra épül. Nem is lehet ez másként, hiszen a kapható élelmiszertömeget mintegy 80 ezer féle élelmiszert képtelenség lenne folyamatosan ellenõrizni. A hatóság tehát kockázat-alapon, szúrópróba-szerûen vizsgálódik. Mivel például kevés mézet fogyasztunk, ezért itt az ellenõrzés is kevés, bár a mézbotrány óta erõsítettek ezen a téren is. Az ellenõrzés az élelmiszerlánc valamennyi szereplõjére kiterjed, a takarmányvállalkozásoktól kezdve az állattartó telepeken át az élelmiszerkereskedelemig és vendéglátóhelyekig. Mindenkor a fogyasztó egészségének védelmét tartva szem elõtt, például, nincs-e a tehén szervezetében káros maradék-anyag, ami a fogyasztó egészségét veszélyezteti, mivel permetezték a gyümölcsöt, kezelték-e a forgalmazáskor rothadásgátló szerrel és így tovább. A vásárlót nem az érdekli, hogy a talajvédelem, az állategészségügy, vagy netán az élelmiszer-elõállítás során követtek-e el szabálytalanságot, csak az, hogy biztonsággal fogyasztható-e a zsemle, a felvágott, a joghurt, az éttermi húsleves... Az élelmiszer bizalmi termék, s az élelmiszerlánc valamennyi résztvevõjének felelõssége nagy, hiszen a szervezetünkbe jutó káros anyagok 70 %-át az élelmiszerekkel visszük be! A szakállamtitkár ismertette az élelmiszerlánc-felügyeletben résztvevõ intézményeket és feladataikat is. A fogyasztói bejelentéseket (például lejárt, átcímkézett, romlott, hamisított élelmiszerek, szennyezett elárusítóhelyek) a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal fogadja: telefon: Ha az élelmiszerfogyasztás megbetegedést okozott, közérdekû bejelentés az ÁNTSZ-nél tehetõ. Deák Ferenc, a FVM Élelmiszerlánc-felügyeleti Fõosztályának fõosztályvezetõ-helyettese elõadásában leszögezte, hogy minden olyan termék élelmiszernek számít, amit emberi fogyasztásra szánnak, így a konyhasó, a víz és a rágógumi, továbbá az elõállítás, kezelés, vagy feldolgozás során az élelmiszerekhez hozzáadott anyagok is ebbe a körbe tartoznak. A növényi, állati és ásványi eredetû alapanyagokat tartalmazó élelmiszerek eltérõ kémiai és mikrobiológiai állapotúak, különbözõ tárolási, feldolgozási módot és technológiát igényelnek, s más-más vegyi szennyezõdést tartalmazhatnak, amelyek egészségkárosító hatása azonnali, rövid- vagy hosszú távú, a következõ generációra is kiható lehet. Az élelmiszerjog általános elvei az emberi egészség védelme, a fogyasztói érdekvédelem, az élelmiszerkereskedelem tisztessége, az állat- és növényvédelem - valamennyi tagállamra vonatkoznak, míg a kistermelõi élelmiszer-elõállítás esetén az EU felhatalmazza a tagállamokat a helyi szabályozásra. Az EU Élelmiszerbiztonsági Hivatala (angol rövidítésben EFSA) újraértékeli az aromák, adalékanyagok és enzimek felhasználásának feltételeit, a 2010-es, 2011-es illetve 2012-es év kezdetétõl. Fontos lépés ez, hiszen nem mindegy, mit fogyasztunk el! Az élelmiszerekhez hozzáadott anyagokról a gyártó tájékoztatási kötelezettsége 2011 januárjától lép életbe. Ha bebizonyosodik az egészségkárosító hatások lehetõsége, de a tudományos megítélés még bizonytalan, akkor az átfogóbb kockázatértékeléshez szükséges további tudományos információk összegyûjtéséig ideiglenes kockázatkezelési intézkedéseket lehet bevezetni a kereskedelem arányos korlátozásával, de az intézkedéseket idõrõl idõre felül kell vizsgálni. Lényeges, hogy az élelmiszer útja nyomon követhetõ legyen a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában. Nincs túl jó bõrben a hazai élelmiszeripar, pedig lehetne kezdte elõadását Gyaraky Zoltán, az FVM élelmiszerláncelemzési fõosztályának fõosztályvezetõje. Képtelenség, hogy igényes szállodai séfek Bécsbõl hozatják a jó minõségû marhahúst amirõl ráadásul sokszor kiderül, hogy magyar! Az EU-ban az élelmiszertermelés 90 %-át a korábbi EU-15- ök adják. A 27 EU-tagállam közül az élelmiszertermelésben a 16. helyen állunk. Megfigyelhetõ trend a koncentráció, a globalizáció, egyre növekszik a nagykereskedõk száma. Országonként, általában öt kiskereskedelmi lánc a piac felét fedi le. Az EU élelmiszeriparát a sokrétûség jellemzi a hagyományos termékek és a fejlett technológiák egymásmellettiségével, valamint a struktúraváltás igénye. Ez utóbbi azt a törekvést fejezi ki, hogy a termelõk igyekeznek megfelelni a különféle fogyasztói elvárásoknak, amelyek az életstílus, a jövedelem, az egészségügyi és egyéb szempontok mentén alakulnak ki. Ki akarják szolgálni például azokat is, akik hazai termékeket keresnek, s azokat is, akik a fitnesz élelmiszereket vásárolják, és így tovább. A hazai élelmiszertermelés 73%-át belföldön értékesítik, az itthoni piacok tehát igen fontosak! Élelmiszeriparunk jövõjének kulcsát a versenyképesség és életképesség jelenti. Jó példa erre például az a hazai klasszikus mikro vállalkozás, amely a tehéntejbõl sajtot készít: magasabb hozzáadott értékkel piacképes terméket állít elõ, egyúttal munkalehetõséget teremt családjának, esetleg szûkebb környezetének is. Ehhez azonban szükség van arra, hogy versenyképesek legyenek a mikro- és kisvállalkozások is. Élelmiszeriparunk megújulásához még számos további tényezõre van szükség. Ma már nem mûködik az a szemlélet, hogy nem érdekes, van-e hús a párizsiban, csak olcsó legyen, és nem büdös. Oda kell figyelni a minõségre, a fogyasztók igényeire, a speciális fogyasztói célcsoportok (például cukorbetegek, lisztérzékenyek) számára fejlesztett termékek választékának bõvítésére. Találjon egymásra, mûködjön együtt a termelõ, a feldolgozó, a vendéglátó-ipari és idegenforgalmi szolgáltató, hogy ne fordulhasson elõ az említett bécsi magyar marhahús esete. Mindezen túl, a vásárlónak is nagy a felelõssége: ne csak az árra, hanem az érte kapható minõségre is figyeljen. Az élelmiszer: energia a szervezetnek, élvezet az érzékeknek, közösségformáló erõ, ajándékozási forma, az önkifejezés egyik lehetõsége (például vallási rítusok, vegetáriánus életmód követése) vagy ellátási krízisek idején - befektetés, de akár veszély forrását is jelentheti - fejtegette Kasza Gyula, az FVM élelmiszerláncelemzési fõosztályának osztályvezetõje. Hiszen az élelmiszeriparban 100 %-ig nem zárhatók ki a kockázatok, például a csomagolásból származó káros anyagok, gyógyszermaradványok, élelmiszerszínezékek. Érdekes és tanulságos, hogy a fogyasztók és a szakértõk egyes élelmiszer-biztonsági kockázati tényezõket eltérõen ítélnek meg. Míg például a szakértõk aggályosabbnak tartják a mérgezõ gyomnövények maradványait és a kórokozó mikroorganizmusokat, addig a fogyasztók a mesterséges édesítõszerek jelenléte miatt aggódnak jobban. Bármilyen meglepõen is hangzik, mi magunk tehetjük a legtöbbet a kockázatok kivédésére. Az elõadó egy táblázattal szemléltette, miképpen alakultak az EU-ban az élelmiszer-eredetû megbetegedések között. Étteremben, szállodában 5% az elõfordulás gyakorisága, iskola, óvoda esetén 4, 3 %, cukrászdában 2,2 %, kórházban 1,1 %, míg otthon 82,9 %! Leggyakrabban tehát a saját konyhánkban történik a baj. Ráadásul nem tipizálható, hogy mely háztartásokban, mert a jó szociális körülmények és a magasabb iskolai végzettség önmagában nem nyújt védelmet a higiéniai problémák ellen. Íme, a biztonságos ételkészítés rövid receptje: kifogástalan alapanyag, tiszta ivóvíz, tiszta konyha, tiszta kéz, a kész ételek elkülönítése a nyersanyagoktól, alapos sütés-fõzés, az elkészült étel gyors lehûtése, majd hûtött tárolása. Szádvári Lídia Mit tenne, ha vásárláskor a pénztárnál közölnék Önnel, hogy a kezében tartott bankjegy érvénytelen? Így járt nemrégiben egy vak embertársunk, aki meglepetéssel tapasztalta, hogy az ezerforintos, amit elõzõleg a postán kapott, már nem érvényes, mert nincs benne a holografikus hatású fémcsík. Egy másik sorstársnak ugyan megvolt ez a csík a bankjegyén, de zöld színnel, így természetesen azt sem fogadták el a boltban, ahol vásárolni szokott. Vajon mit tehet a látássérült ember, ha hibás, hamis vagy a forgalomból már kivont bankjegy kerül a birtokába? Tapintás útján ugyanis ezeket a különbségeket lehetetlen észrevenni, s még mi, látók is kaphatunk ilyen bankjegyet, ha sietünk, és nem nézzük meg alaposan a fizetéskor visszajáró papírpénzt. A Magyar Nemzeti Banktól kértünk választ többek között arra, hogy ki lehet-e cseréltetni a hibás pénzt, s ha igen, hol és milyen feltételek között? A z MNB sajtóosztályától a következõ információkat kaptuk: Akinél szakadt, tépett vagy másmilyen módon megsérült bankjegy van, a nagyobb posták, a takarékszövetkezetek, a kereskedelemi bankok pénztáraiban vagy az MNB pénztárában cserélheti be a bankjegyet forgalomképes pénzre. A Posta, a takarékszövetkezetek és a kereskedelmi bankok a sérült pénzek becserélését címletváltás keretében végzik, amiért díjat számíthatnak fel. A díj maximális mértéke az átváltott forintbankjegy névértékének 5 százaléka lehet. A beváltás feltétele, hogy a Sokba kerülhet, ha nem figyelünk! Vigyázat! Telefonos csalások Az elmúlt hetekben az eket olvasgatva egy érdekes körlevélre bukkantam. Általában az ehhez hasonló leveleket nem szoktam elolvasni és továbbítani, de a téma fontosságára való tekintettel mégis megtettem. A rendõrségi értesítés címmel érkezett felkeltette az érdeklõdésemet. A levelet Kuti Erika r. szds. bûnmegelõzési fõelõadó továbbította a Kiskõrösi Rendõrkapitányságról azzal a céllal, hogy felhívja a mobiltelefonnal rendelkezõ személyek figyelmét a telefonos csalásokra. A bûncselekmény folyamata a következõ: a mobiltelefon kijelzõjén nem fogadott hívás jelenik meg. Erre az értesítésre sor kerülhet a nélkül is, hogy a telefon megcsörrenjen. A mobiltelefon kijelzõjén megjelenõ hívószámok a következõk: +39., +390., +391., +392., +393., Amennyiben a mobiltelefontulajdonos azonnal kitörli a számot, akkor nem lesz következménye a kijelzõn megjelenõ hívásnak. Ha ezt mégsem teszi, és esetleg felhívja a számot, akkor bûnözõk áldozatává válik. Konkrét esetekrõl van szó, ugyanis több személy esett már áldozatául ennek a telefonos csalásnak. E hívás során a számot felhívó egyénnek több mint Euro költsége keletkezett. Abban az esetben, ha jelentkezünk ezekre a számokra, nincs arra lehetõség, hogy megszakítsuk a vonalat, így óriási költségek jelennek meg a telefonszámlánkon. A T- Mobile Telefonszolgáltatótól kapott információk szerint több elõfizetõ került már ebbe a csapdába február 5-én Belgrádban a Hitelcsalások megelõzésére vonatkozóan egy fórum megtartására került sor. A fórum elnöke, Marija Kusity volt, aki egyben a Raiffeisen Bank dolgozója is, felhívta a résztvevõk figyelmét az Európában elterjedt újfajta bûncselekményre, a telefonos csalásra. A Belügyminisztérium megerõsítette a hírt, miszerint több ilyen eset történt Magyarországon is. Emellett megjelent a csalás egy másik formája egy IQ-teszt kitöltésével. Aki a Windows Live Messenger-t használja az MSN-hez, az már találkozhatott a lap alján idõnként megjelenõ IQ teszttel. A teszt sikeres elvégzése után kéri a rendszer az életkort és a telefonszámot. Abban a pillanatban, hogy a kért adatokat az illetõ elküldi, érkezik egy SMS és máris leemeltek a számláról Ft-ot. Ezt követõen he- bankjegynek több mint a fele meglegyen. Akinél olyan bankjegy van, amelyik már nem számít törvényes fizetõeszköznek, de még beváltható, az szintén becserélhetõ a fenti helyek valamelyikén. Jelenleg a régi bankjegysorból a lila Ady 500, a zöld Bartók 1000, a barna 5000, illetve a jelenlegi bankjegysorból a csík nélküli 1000 és a 200 forintos váltható be. A hamisgyanús bankjegyek szakértõi vizsgálatát a Magyar Nemzeti Bank végzi. Amenynyiben egy bankjegyrõl megállapítást nyer, hogy hamis, akkor nem jár érte térítés. Ezekrõl az esetekrõl a Magyar Nemzeti Bank minden esetben tájékoztatja a rendõrséget a szükséges jogi lépések megtétele érdekében. Nem feltételezve a szándékosságot, véletlenül is juthatunk érvénytelen papírpénzhez. Mit tanácsolnak, miként elõzheti meg a látássérült ember azt, hogy ilyen módon becsapják? Valamennyi bankjegyünk hátoldalán, a vízjelmezõ szélén megtalálható a csökkent látóképességûeket segítõ azonosító jel. Ez a címletenként eltérõ, négyzetekbõl, körökbõl, háromszögekbõl és vonalakból álló, metszet-mélynyomtatással készült jelrendszer a bankjegyeken lévõ más metszetmélynyomtatással készült nyomatrészekkel együtt, a vakok és a csökkent látóképességûek számára megkönnyíthetik a címlet azonosítását. Fontos azt hangsúlyozni, hogy az új, 200 forintos érme kialakításakor a jegybank már a tervezési folyamat legelején konzultált a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével. Így a vakok és a csökkent látóképességûek szempontjai hangsúlyosan megjelentek az új érme tervezésénél. Ezeken kívül a Magyar Nemzeti Bank az új érme kibocsátása alkalmából jótékony célú aukciót tartott. Az árverésre került 20 db sorszámozott szett a 200 forintos címletû érme egy arany, egy ezüst és egy normál kivitelû próbaveretét tartalmazta. A jótékony céllal elárverezett kétszáz forintos érme próbavereteibõl befolyt 37,3 millió forintot az MNB a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentõ Alapítvány és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége részére utalta át. A két szervezet fele-fele arányban részesedett az árverés bevételeibõl, így szervezetenként forintot kaptak jótékony célú programjaik támogatásához. Megjegyzésünk: több újságcikkben is olvashattuk, hogy a leggyakrabban hamisított címlet az ezerforintos. Ezért amikor valahol nagyobb címletû bankóval fizetnek, kérhetik kisebb címletben (például 500 vagy 200 forintosokban) a visszajárót, ezeket ugyanis az értékük miatt nem éri meg hamisítani. Látássérült sorstársainknak érdemes otthon idõrõl idõre átnézetniük a náluk lévõ bankjegyeket, hogy meggyõzõdhessenek azok érvényességérõl. Ha valamilyen módon mégis hibás pénzhez jutnának, ne késlekedjenek annak becserélésével, ha pedig hamis pénzt kapnak, jelentsék be tapasztalataikat az illetékes rendõrkapitányságon. Garamvölgyi Annamária tente kéretlen üzenetekkel bombáznak, melyek fogadásáért üzenetenként szintén Ft-ot emelnek le. Kilépni és lemondani sem egyszerû, ugyanis a honlapon nincs ilyen opció. Mondhatjuk azt, hogy a csalás ezen formája, azért is ér olyan könnyedén célba, mivel a diákságot célozza meg. A tanulók hamar belekerülnek egy olyan folyamatba, melybõl aztán nehezen, vagy csak segítséggel tudnak kilépni. A bûnmegelõzési szakemberek felhívják még a figyelmet egy kalóztelefonszámra is, mely az alábbi számjegyekkel kezdõdik: Alkalmanként kb Ft-os költséget is jelenthet az errõl a számról érkezõ hívások fogadása, illetve nem fogadás esetén annak visszahívása, ezért ajánlatos nem felvenni a telefont ebben az esetben. A telefonhívásokra fõként az esti órákban kerül sor. A hétköznapok emberének résen kell lennie annak érdekében, hogy kiszûrje az egyes tevékenységek (telefonálás, internet-használat) során felbukkanó csalásokat és átveréseket. Sajnálatos módon egyre fokozottabban van szükség erre az oda figyelésre. Kiss Zsigmond és Iván Enikõ

3 A KONTROLL VII. évf. 3. szám 3 Alapdíj helyett füstpénz Leválás a távhõrõl A fûtés a háztartási költségek oroszlánrészét teszi ki. Az energiáért fizetendõ összeget döntõen meghatározza az elhasznált mennyiség, az energiahordozó fajtája villany, gáz, távhõ, geotermikus energia, napenergia és a használt rendszer korszerûsége, ezzel egyenes arányosan pedig a hatékonysága. A távhõvel fûtött lakások nagy része különösen rossz energetikai tulajdonságokkal rendelkezik, emiatt sok társasház jut arra a döntésre, hogy egyedi módon, saját, korszerû rendszert alakít ki. Nem vár arra, hogy a szolgáltató mikor ruház be a távhõ-rendszer egyes elemeibe a magasabb szolgáltatási színvonal és a korszerûsítéssel elérhetõ költségcsökkenés végett. Azonban hiába áll a tulajdonosok szándékában csökkenteni költségeket, távhõ esetén a korszerûsítés sokkal több akadályba ütközik, mint az egy egyedi fûtési rendszer esetén lenne. Mindenek elõtt tulajdonjogi aggályokba ütközik az egyes szerelvények lecserélése (van, ami a társasház tulajdona, van, ami a szolgáltatóé lehet), ráadásul a szomszédok rendszerének pillanatnyi mûködését is érintheti a fûtõtestek cseréjével járó munkavégzés. Bonyolítja a helyzetet, hogy társasházak esetében rendszerint az egész társasház egyetlen, közös mérõvel rendelkezik, vagyis az egyes lakások tulajdonosait nem lehet külön-külön felhasználónak tekinteni, tehát a szolgáltatóval nem a lakástulajdonosok, hanem a társasház (tulajdonosi közösség, lakásszövetkezet) áll szerzõdéses kapcsolatban, a számla is a társasház nevére érkezik. Vagyis a lakók társasházi közösségen belül, közösen veszik igénybe a szolgáltatást, majd a díjat egymás között osztják el úgy, ahogy megállapodtak róla. Ebben az esetben az átalakítások megkezdéséhez szükség van egy közösségi döntés (közgyûlési határozat) meghozatalára, ami nem mindig megy zökkenõmentesen. Mindettõl függetlenül tény, hogy a távhõszolgáltatásról bizonyos feltételekkel társasházaknak is le lehet válni és ki lehet váltani a fûtési rendszert másmilyenre. Ennek elsõ lépése a távhõ-szolgáltatóval határozatlan idõre fennálló általános közüzemi szerzõdés megszüntetése. Ezt a közüzemi szerzõdésnek az alanya, a társasház mint felhasználó a szerzõdés felmondásával teheti meg. A távhõszolgáltatásról szóló évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt. vagy törvény) 38. (6) bekezdése alapján a közüzemi szerzõdés (és maga a díjfizetési kötelezettség) a 30 napos felmondási idõ lejártával szûnik meg. Az Alkotmánybíróság kialakított gyakorlata szerint alkotmányellenes, ha az önkormányzatok rendeletben próbálják megakadályozni, hogy a felhasználók leváljanak a távhõszolgáltatásról és bármilyen, mûszakilag elfogadott (akár gázkazánokon alapuló egyedi) fûtési rendszert alakítsanak ki, még akkor is, ha ezek a tilalmak környezetvédelmi alapokon nyugodnak. Vagyis a felhasználók helyettesíthetik a távhõt más rendszerrel, akár kondenzációs gázkazánnal is. Az Alkotmánybírósági döntések után az Országgyûlés a törvényt úgy módosította, hogy megteremtette a lehetõségét annak, hogy az önkormányzatok gazdasági és adópolitikai eszközökkel befolyásolhassák a leválni kívánó felhasználók magatartását. A törvénybe ugyanis bekerült, hogy az önkormányzat képviselõ-testülete rendeletben elõírhatja, hogy az épület tulajdonosa vagy a tulajdonosi közösség a távhõ-szolgáltatási közüzemi szerzõdés megszûnését követõ ötödik naptári év utolsó napjáig a más hõellátás igénybevétele és a távhõszolgáltatás igénybevétele közötti, pozitív elõjelû széndioxidkibocsátás-különbözet után díjat fizessen. Vagyis onnantól kezdve, hogy a szolgáltatóval megszûnt a szerzõdésünk, a környezeti kibocsátásunk után egyfajta füstpénzt kell fizetnünk, ha az új fûtési rendszerünk valóban CO2- kibocsátást produkál a távhõhöz képest. Vagyis fûteni most már bármilyen mûszakilag elfogadott rendszerrel lehet, de csak annak árán, hogy amilyen nagy CO2-kibocsátást eredményezünk, akkora díjat kell fizetnünk. Az önkormányzatnak azonban nem kötelessége elõírni ezt a díjfizetést, de élhet is a lehetõséggel. Egy ugyanis csak egy lehetõség. Az önkormányzat a bevezetett díj mértékét, esedékességét, a különbözet számításának, valamint a díj kivetéséhez szükséges adatszolgáltatásnak a részletes szabályait rendeletben határozza meg. Budapesten ilyen rendeletet még nem bocsátottak ki, vagyis a leválás miatt díjfizetési kötelezettség még nincs. Kérdés azonban, hogy a jövõben megalkotandó önkormányzati norma hogyan fogja kezelni a hatályba lépése elõtt kialakított fûtési rendszereket: remélhetõleg nem visszaható hatállyal. Az, alkotmányossági szempontból is aggályos volna. A fenti díj alapja egyébként az önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint számított és hiteles adatokkal alátámasztott naptári éves CO2-kibocsátási különbözetnek a természetes mértékegységben (kilogrammban) kifejezett tömege. A díj mértékét az önkormányzat állapítja meg, amely azonban nem lehet magasabb kilogrammonként 15 forintnál. A díjat az önkormányzati adóhatóság veti ki, az a helyi önkormányzat bevételét képezi. A díjfizetési kötelezettség teljesítéséhez a távhõ-szolgáltató és az épület tulajdonosa vagy tulajdonosi közössége, illetve az épületrész tulajdonosa az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint adatot szolgáltat az önkormányzati adóhatóságnak. A távhõszolgáltatóval fennálló közüzemi szerzõdés megszûnésnek további változatlan feltétele, hogy a felhasználó társasház az alább leírt valamennyi jogszabályi feltételt teljesítse, majd ezt a távhõ-szolgáltatónak írásban bejelentse: - a felmondáshoz, a távhõvel ellátott épület tulajdonosi közössége az összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös (80%) szavazattöbbségû határozatával hozzájárul (rendszerint közgyûlési határozat formájában) és az épületben a távhõ ellátással azonos komfortfokozatú más hõ ellátást valósít meg. Ez azt jelenti, hogy társasházi közgyûlést kell összehívni, amely szavazással határoz arról, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a felhasználó társasház felmondja a saját közüzemi szerzõdését; - a szerzõdés felmondása nem okoz jelentõs kárt más számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlõi jogait. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy ha a távhõvel ellátott társasház megszünteti a távhõt saját épületében, az csak úgy mehet végbe, ha például egy másik társasház távhõellátása, a rendszer hatékonysága, mérhetõsége stb. érintetlen marad, illetve az átalakítások során nem következnek be jelentõs többek között anyagi természetû károk; - viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek (pl. vezetékek, radiátorok, egyes tartályok) a felmondás következtében szükséges mûszaki átalakításával merülnek fel. A felhasználói berendezések biztonságos eltávolítása szakemberek feladata. Mivel a távhõ fûtési rendszere egy összefüggõ rendszert alkot a társasházban, illetve csatlakozik a szolgáltatói berendezésekhez, garantálni kell, hogy a feleslegessé váló berendezések megszüntetése szakmai szempontból kifogástalanul (pl. közveszély okozása nélkül) történjen. Ez egyaránt szolgálja az érintett felhasználó és a szomszédai, a közvetlen környezete érdekét is. A költségeket természetesen a felmondó fél, jelen esetben a társasház állja; - a szerzõdés felmondását a meglévõ rendszer mûszaki megoldása lehetõvé teszi és a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba. Ilyen jogszabály a törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet. Vagyis, amennyiben a tulajdonosi közösség megfelelõ arányban hozzájárult a felmondáshoz, illetve a többi feltétel is teljesült, majd a felhasználó ezt írásban jelezte a szolgáltató felé, akkor a felhasználó egyoldalú nyilatkozatai folytán (leghamarabb a felmondástól számított 30. napon, de legkésõbb a feltételek megvalósulásának írásbeli bejelentésének napján) megszûnik a szerzõdés, ezzel a díjfizetési kötelezettség is, függetlenül attól, hogy a szolgáltató ehhez hozzájárult-e. Vagyis az ezt követõen kiszámlázott díjakat a felhasználók már nem kötelesek megfizetni, a szolgáltató pedig nem jogosult kiszámlázni. Ezen túlmenõen elõírás még, hogy a felmondásoknak a Korm. rendelettel összhangban kell megtörténnie, ami a felmondás benyújtására is az írásbeli formát írja elõ. Vagyis csakis írásban mondhatjuk fel a közüzemi szerzõdésünket. A felmondás kiterjed mind a fûtési célú hõszolgáltatás, mind a használati melegvíz célú szolgáltatás megszüntetésére, kivéve, ha eltérõ módon állapodik meg errõl a felhasználó és a szolgáltató. Vagyis törvényileg lehetséges, hogy valaki csak a fûtést mondja vissza, míg a vezetékes melegvízre továbbra is igényt tart. Rendszerint az általános közüzemi szerzõdés felmondása esetén eltérõ megállapodás hiányában a szolgáltató jogosult és köteles a felhasználási helyen lévõ szolgáltatói berendezéseket, valamint a tulajdonát képezõ hõközpontot leszerelni, és az ott megüresedõ helyiséget, illetve helyiségeket az épülettulajdonos rendelkezésére bocsátani. Ezekkel a szabályokkal összhangban a szolgáltató a felhasználói berendezéseket (pl. vezetékek, radiátorok, egyes tartályok) viszont nem viszi magával. A törvény kimondja, hogy a szolgáltatásba már bekapcsolt felhasználó a szerzõdés jogszerûen megtörtént felmondása esetén a szolgáltató elõzetes hozzájárulása nélkül helyezhet át, alakíthat át és szüntethet meg meglévõ felhasználói berendezést. Vagyis ha a szerzõdést már felmondták, jogosultak fizikailag is megszüntetni a mûszaki infrastruktúra egyes elemeit, hiszen a szolgáltatásra vonatkozó szerzõdés már megszûnt. Ugyanakkor ügyelni kell a tulajdoni jogosultságok figyelembe vételére, vagyis hogy a mûszaki szerkezetek mely részei képezik a szolgáltató tulajdonát a szerzõdés megszûnését követõen is. dr. Ludmány Lajos (NFH)

4 4 A KONTROLL VII. évf. 3. szám Szerzõdés BKV-módra Nem csak a BKV-nak, A szerzõdés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre mondja a Ptk. kinyilvánítva, hogy a szerzõdõ felek egyenrangúak. A BKV azonban nem egyenrangú fél, a reánk, utasokra vonatkozó szabályokat õ állítja fel. Természetesen a saját érdekének megfelelõen, mivel olyan kevés pénzbõl gazdálkodik, alig van mit szétosztania a vezetõknek maguk között. Nem csoda hát, hogy a BKV keresi a bevételi forrásokat és meg is találja. Bár, megint csak a Ptk. mondja ki, hogy Ha a szerzõdõ fél a szerzõdés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltûnõen aránytalan elõnyt kötött ki, a szerzõdés semmis (uzsorás szerzõdés) ; s itt feléled a régi történet, a Kivéve a Gyevi Bírót és persze - a BKV-t. Amint, az egykori história szerint a Gyevi Bíróra sem vonatkoztak a számára hátrányos rendeletek, úgy látszik, a BKV-ra sem. Mert tegyük fel, hogy a bérlet megfizetésével néhány perces késedelembe esünk, vagy éppen nem tartjuk magunknál utazáskor, vagy ne adj Isten a bejáratnál vásárolt bérletszelvényre nem írjuk rá azonnal a bérlet sorszámát, mert szaladunk a jármû után, és majd ott szeretnénk ráírni a BKV igencsak uzsorás módon - pótdíjat fizettet velünk. Bizony, hogy nem is keveset: elsõ két alkalommal 1000 illetve 2000 Ft-ot (bérlettípustól függõen), az utána következõknél azonban már Ft-ot. S mert, bizony tisztában van a készpénz értékével, a helyszíni befizetés esetén megelégszik az azonnali 6000 Ft-tal, bármely esetben! A BKV az általános szerzõdési feltételére hivatkozik, ám az általános szerzõdési feltételek pótdíj-összegeket nem tartalmaznak. A BKV felfogása szerint az utasnak a kötelessége arról elõzetesen tájékozódni! Az utas nem hivatkozhat vis maior-ra, nála nincs elõre nem látott esemény, nincsenek olyan tragédiák, mint pl. télen a hóesés, vagy a fagy, amely váratlanul ellehetetleníti a szegény BKV életét! Az utas csak trehány, hanyag és bliccelõ lehet. A BKV esetében az általános szerzõdési feltételeket a Fõvárosi Önkormányzat rendelete szentesíti: hát nem különös, hogy e szerzõdés tartalmát jogszabály határozza meg?! Ez azért már utal a szerzõdési pozíciókra?! Egy tanuló bérlet (3700 Ft) érvényesítésének elmulasztása esetén kirótt szerényebb pótdíj (1000 Ft), valójában azonnali 27 %-os kamatot jelent. Lehet, hogy mindössze néhány perc késésért, sietségért, feledékenységért. A forint összegû pótdíj, pedig a 9800 Ft-os havi bérlet esetén 22 %, a 3700 forintos tanulóbérletnél 225 % kamatot eredményez a BKV-nak. Pestiesen szólva: nem akármi! Külön bevétel a BKV-nak Vizsgáljuk csak meg közelebbrõl, hogy mi is az a pótdíj? Büntetés? Nem, nem lehet büntetés, mert a BKV nem hatóság. Szolgáltat, ha szolgáltat, nem szolgáltat, ha vis maiorra hivatkozik, vagy ha a dolgozói sztrájkolnak. Esetleg meglepi ezt a magyar szolgáltatót a magyar éghajlat által produkált téli hideg, vagy nyári meleg, s ekkor sem szolgáltat, vagy ha igen késedelmesen, akár ki is hagyva egy-egy járatot. De õ nem fizet nekünk, utasainak egyetlen fillért sem, sem késedelmi pótlékként, sem pótdíjként, - ez csak neki, a BKV-nak jár. Szerinte, és sajnálatosan a tulajdonosai szerint is. A BKV azonban egyfajta tevékenységet végez, ha nem akadályozza õt mindenféle vis maior. Egyfajta feladata teljesítéséhez egyrészt költségvetési támogatásban részesül az adónkból, másrészt az utasoktól személyenként is beszedi a szolgáltatási díjat. Fenntartását tekintve tehát egy olyan, költségvetésbõl finanszírozott gazdálkodó, aki a szolgáltatásáért az utasoktól bevasalja az ellenszolgáltatást is. A bérletet és a jegyet meg kell vennünk, de a vételár nem állami, vagy önkormányzati bevétel. Tehát a bevételszerzés tekintetében is megállapítható, hogy a BKV egy bevétel-orientált vállalkozás (az persze más kérdés, hogy kinek bevétel, kinek veszteség testületen belül). Az adminisztrációs díj és esélyegyenlõség A gyakran ismételt kérdések között a BKV a honlapján a pótdíjat, igen szemérmesen egyfajta adminisztrációs díjként kívánja elfogadtatni az utasokkal. Melyik hazai vállalkozó, vagy gazdasági társaság volt már olyan ügyes, hogy bírósági eljárásban sikerült néhány ezer forint pluszra szert tennie pusztán azért, mert ellenõrizte, hogy a szerzõdéses partnere teljesítette-e a kötelezettségét? S fogyasztóként, szolgáltatást igénybe vevõként mindannyian kaptunk már számlaegyeztetõ levelet, melyre kénytelenek voltunk válaszolni, mert egy-két befizetett tételünk bánta volna a válasz hiányát. ( Amennyiben x napon belül jelen egyenlegközlõ levelünkkel szemben kifogással nem él, úgy azt elfogadottnak tekintjük. Ugye ez sem ismeretlen mondat? ) Hányszor kaptunk a kifogásunkat követõen vissza adminisztrációs díjat? Pedig ott konkrét költség merült fel a válasszal, amit meg kellett fizetnünk, akár postai úton válaszoltunk, akár telefonon kezdeményeztünk egyeztetést. És hányszor kaptunk vissza adminisztrációs díjat, mert a szolgáltatónak jeleztük telefonon, vagy postai úton, hogy nem mûködik a szolgáltatás, vagy nem küldtek számlát? És hányszor akárcsak kevéske kedvezményt a BKV-tól, amikor vis major húsz perceket vártuk esõben, fagyban a késedelmesen indult, vagy elmaradt jármûveit? Akkor hogy is van ez? Egyértelmû, hogy nincs esélyegyenlõség a szolgáltató és kiszolgáltatott, esetünkben a BKV és utasai között. Adminisztrációs díj? számoljunk együtt A szolgáltatási díjat a közönséges földi halandók kötelesek úgy megállapítani és meghirdetni, hogy abban valamennyi, a szolgáltatással kapcsolatos költség benne szerepeljen. S megint csak nem úgy a BKV. Nem, ne tessék azt mondani, hogy a 320 Ft-os menetjegy nem fedezi a költségeket, mert az egy fõ, egy útjára szolgál. A 320 Ft pedig a legrosszabb esetben is 10 km megtételét biztosítja egy autónak, melyben 1-5 fõ ülhet; kényelmesen, tiszta ülésen és nem csorog a nyakába az esõvíz sem, nem tapossák a lábát. Bõven fedezi a viteldíj az érte nyújtott szolgáltatást! A végrehajtási költségek, pedig csak a végrehajtási eljárásban merülnek fel, tehát csak ott kell õket megfizetni. Akkor mit kell még adminisztrálnia a BKV-nak, és miért ilyen öszszegben? Mennyivel igényel több adminisztrációt a BKV részérõl a havi bérletszelvény esetében a pótdíjazás, mint egy negyedéves bérlet esetében? Mert mi, utasok, csak azt látjuk, hogy ugyanolyan pótdíjtömbbe, ugyanolyan egyszerû tollal írják fel az adatainkat, ugyanoda kell bemenni a bérletet bemutatni, ugyanolyan sort kell végigállni, ugyanannál a pénztárnál, egy ugyanolyan átvételi elismervény ellenében kell leróni a büntetésünket Évente kétszer kerülhet erre sor, különben ugyanaz az adminisztrációs díj már Ft-ot, 30 napon túli megfizetés esetén Ft-ot jelent. Valamennyi, a mulasztást követõ eljárást az utas saját idejébõl és saját anyagi eszközei igénybevételével köteles teljesíteni. Hiszen a magasságos BKV berendeli az utast az Akácfa utcába, ahol sorba kell állnia, hogy teljesíthessen Egy biztos: az adminisztrációs díjnak sem a ténybeli alapját, sem pedig mértékét nem csupán nem tudja a BKV bizonyítani, de még logikusan levezetni sem. Igaz, ezek a bizonyítási és indokolási kötelezettségek csak azokra a földi halandókra vonatkoznak, akik kizárólag saját költségvetésükbõl gazdálkodnak. Ha azonban a gazdálkodó bevételét nem csak a megfizetett szolgáltatási díj képezi, hanem - akár elégedett a fogyasztó, akár nem, akár igénybe veszi a szolgáltatását, akár nem - a költségvetésbõl is komoly összegekre számíthat, akkor a szolgáltató már valóságos Gyevi Bírói hatalmat érezhet a kezében, és valójában ennél, valamivel többel is rendelkezik. És megalkotá a pótdíj intézményét A havi bérlet: Tetszõleges kezdõnappal váltható. Érvényes az adott napon 0 órától a következõ hónap azonos napját megelõzõ napon 24 óráig Nos tehát: elméletileg én megvásárolhatnám a tegnapi naptól is: bár ezt az értékesítési pontokon csupán kíváncsiságból megkíséreltem. Mindenhol elutasításra leltem, amit egyébként, mint elméleti lehetõséget igazán nem értek: Az utas, tegnap, ráutaló magatartással a szerzõdést megkötötte, - utazott. Ez alkalommal találkozott az ellenõrrel, aki megbüntette. (Ugye, hogy így hívjuk? Ugye ismerõs a kifejezés? ). Ebben az esetben, mivel az utas utazásával a szerzõdést megkötötte, nem történt más, mint fizetési késedelembe esett. A késedelemért kamatot köteles fizetni (vagy kötbért), mely nem lehet eltúlzott mértékû - más vállalkozók, vagy gazdasági tevékenységet folytatók között. Gondoljunk csak a korábbiakban kiszámolt késedelmi kamatra, vagy kötbérre (ugye emlékszünk: a 10 percre esedékes 27 %-os kamat nem más, mint évi %) Ugye, hogy büntetés ez a javából? Tegyük fel, hogy azon a napon vásároltam meg a bérletet, amelyiken az ellenõr megbüntetett. Érvényes bérlettel utaztam, hiszen azon a napon 0 órától érvényes a bérletem. Azért teljesen indokolatlan a pótdíj kirovása (melyet nevezzünk nyugodtan csak büntetésnek; mint jól láttuk más szerzõdéses kötelezettségnek, díjnak nem is tekinthetõ), mert vagy nem estem késedelembe, csupán a szerzõdésszerû teljesítést nem tudtam igazolni a helyszínen (lásd: kislányomnak megvettem a bérletet reggel, akivel csak délután találkozom. Délután arról ad számot, hogy megbüntette az ellenõr. Persze az is elõfordul vele is, velem is, hogy egészen egyszerûen csak otthon felejtem a bérletem; vagy éppen csak késedelembe estem (mert pl. az ellenõrrel véletlenül éppen akkor találkoztam, amikor a lakóhelyemrõl, ahol nem lehet bérletet vásárolni, éppen bérletet vásárolni igyekeztem. Nem túlzó késedelmi kamat ez egy olyan általános szerzõdési feltételben, melyet nem olvastam, nem írtam alá, hanem csupán ráutaló magatartással kötött szerzõdés elõttem ismeretlen része? Hát még, ha kiderül, hogy a 320 Ft-os jegyet felejtettem el érvényesíteni! Vagy éppen a tömött villamoson, buszon nem tudtam érvényesíteni, mert elromlott a készülék, amely egyébként a BKV tulajdona és neki kell gondoskodnia a megbízható mûködésérõl és a tömegen nem tudtam magam átverekedni, hogy kipróbáljam, esetleg a legtávolabbi készülék mûködik-e? Rögvest Ft pótdíj a helyszínen, a viteldíj megfizetésével egyidejûleg! A 320 Ft értékû szolgáltatás nem szerzõdésszerû teljesítése esetén nincs olyan magyarázat, amely Ft-os szerzõdésszegési következményt jogszerûvé tenne! Magyarázkodni lehet, szakkifejezéseket lehet kreálni (lásd: pótdíj, vagy adminisztrációs díj, mely egy szerzõdés esetében teljességgel védhetetlen), de mint szerzõdést biztosító kötelezettség nem illeszthetõ a magyar jogrendbe. A személyes adat védettségének joga és a BKV Ha van a BKV nyilvántartásában meg nem fizetett pótdíj az utas nevén, akkor automatikusan, a megfizetett viteldíj ellenére is, Ft büntetésben részesülünk A BKV természetesen ezt nem büntetésnek, hanem pótdíjnak, vagy másnak nevezi, ugyanis büntetés esetén, a büntetést kiszabó hatóságnak kell bizonyítania, hogy a megbüntetett elkövette a szabályszegést, és õ követte el, nem más. A BKVnak, mivel csak pótdíjat szed, ezt sem kell megtennie, hiszen neki elegendõ, hogy valamilyen módon a birtokába kerülnek az utas adatai, majd ezt követõen az utas kezdheti bizonygatni az ártatlanságát. Ô

5 A KONTROLL VII. évf. 3. szám 5 hanem az utasnak is vannak jogai! S itt álljunk meg egy pillalantra. Ugyanis az BKV ellenõreinek nincs jogosultságuk az igazoltatásra, nem kérhetik el az utas személyi igazolványát és õ nem is köteles átadni. Amit megkívánhatnak tõle, annyi, hogy diktálja be az adatait. S mi van akkor, ha jó akaratú ismerõs, tréfás kedvû barát, a kötelezettség alól kibújni akaró a más adatait diktálja be az ellenõrnek? Mondjuk, az enyémet? A BKV azzal az egyszerû módszerrel, hogy pótdíjnak nevesíti a büntetõ összeget kibújik a bizonyítás kötelezettsége alól és azt utasára hárítja át. Kit tisztelhetünk a Gyevi Bíró személyében? Azt már láttuk, hogy micsoda eszközökkel rendelkezik a közösségi szállítást végzõ gazdálkodó ma Magyarországon. De nézzük csak-, mi az, amivel kiérdemelte ezt a mérhetetlen hatalmat? Régen közszolgáltatónak hívtuk, ám az Európai Unió elvárásainak megfelelõen ma már közösségi szállítást végzõ gazdálkodónak nevezzük. Mert kiemelt a feladat, mert a közlekedés, a személyek szabad mozgása alapvetõ érdek, és mert állami kötelezettség a személyszállítás. Tudja ezt a BKV is, mégis többször érték már váratlanul a magyarországi idõjárási viszonyok: például hóesés télen, a hideg, vagy a meleg villamossínekre gyakorolt hatása, máskor, pedig a megvásárolt közlekedési eszközökhöz kellett kicsit átszabni Budapest arculatát. Mindezt finoman megmagyarázva, beadagolva az utazóközönség elfogadta: csak néhány tréfa emlékeztetett arra, hogy észlelte az anomáliákat. A sztrájk idején azonban BKV nem teljesítette szerzõdésben foglalt kötelezettségét, és ezt nyíltan a szemébe is mondta a közönségének. Voltak, akik 6 napon keresztül egyetlen jármûvet sem érhettek el, voltak, akik csak félúton voltak kötelesek gyalogolni. Itt ismét érdemes elidõzni egy kicsit. A sztrájk elsõ napján a médiákban hallottuk, hogy kártérítésre kizárólag akkor vagyunk jogosultak, ha bizonyítjuk, hogy a kár a károkozónak felróható magatartásából adódik (jó vicc: minden igénybe venni kívánt jármû végállomásán, az üres forgalmi központokon kellett volna kérni egy igazolást az ott nem tartózkodóktól, és ezért igazolást ki nem állítóktól, hogy megjelentünk, igénybe akartuk venni a jármûvet és az nem közlekedett), a kár bekövetkezett (valamely kár bekövetkezett és ez kizárólag a nem közlekedõ jármû miatt következett be, vagy egy bizonyítható potenciális bevételtõl esett el az utas, kizárólag azért, mert kizárólag a sztrájk miatt nem tudta azt elérni), és a kár mértékét bizonyítani kell. Már majdnem elhitte a szegény utas, hogy az úgy teljesen rendben is van, hogy megvette a bérletét, nem tud utazni, vagy nem mindenhova de csak akkor jár neki valami vissza, ha kár érte. Az Ombudsman sem tûrhette ezt tovább, ezért kifogásolta, hogy itt nem a kártérítésrõl van szó, hanem a szerzõdéses kötelezettségekrõl. Amit a BKV, mint látjuk, világosan átlát akkor, amikor az utast kell megbüntetni, amikor az utastól való többletbevételszerzésen munkálkodik, de rögvest elfelejt, ha tükörbe néz. Hiszen hasonló esetben fel sem merült, hogy ilyen szabályok szerint próbálja meg a pótdíj/büntetés tényét, és összegét bizonyítani A sztrájk következõ napján a szerzõdést nem teljesítõ, ám a bérletek áráról addig hallgató BKV szóvivõje útján nyilatkozott: a sztrájk egy vis maior, melyrõl a BKV nem tehet. Nem szeretném cinikus hasonlatba fojtani ezt a remekbe szabott és hangzatos érvrendszert, de meg kell tennem. Vajon az nem vis maior-e, ha felszállok a buszra és azt mondom az ellenõrnek, hogy sajnos a férjem kezeli a családi kasszát és azt mondta, hogy nem hajlandó kifizetni a buszjegy árát? Tényleg: van-e lényeges különbség a két jogcím között, - mert a BKV magatartásából az következik, hogy szerinte van. Az, hogy ha valakinek nincs pénze a teljesítésre, nem mentesít az ellenszolgáltatás alól: ha nem tudom biztosítani szolgáltatást, nem vállalhatok rá kötelezettséget. Ha nincs pénzem, nem vehetem igénybe a szolgáltatást, ha nincs munkaerõm, nem vehetem el a pénzt a teljesítésért. Ha megteszem, szerzõdést szegek. Nem mondhatom, hogy vis maior, hogy nem tudtam megállapodni a munkavállalókkal, mint ahogyan azt sem, hogy vis maior, ha nem tudok megállapodni a családi kassza kezelõjével. Ha vis maior az, hogy a BKV Zrt. munkavállalói több fizetést kérnek, mint amenynyit a BKV Zrt. szeretne nekik adni, akkor vis maior az is, hogy a jegy drágább, mint amennyit a férjem szerint az megér. Az pedig, Tisztelt Fõpolgármester úr, végképp nem érv, hogy a munkavállalók által követelt összeg nagyságrendekkel több, mint a BKV Zrt. vezetõsége által elsíbolt összeg! ( jogosulatlanul kifizetett végkielégítések és munkabérek volumenében meg sem közelítik a dolgozók által követelt öszszeget - idézet Demszky Gábor nyilatkozatából). Én kifizettem a szolgáltatást, Önöknek pedig teljesíteni kell, mint ahogyan ha utaztam, ki kell fizetnem a viteldíjat (meg az Önök által terhemre rótt fûnövekedési díjat, kanyar-facsavar különadót és még ki tudja mi a csudát is, hogy a pótdíjról meg ne feledkezzünk). Szép, új, Magyarország! Már látom lelki szemeimmel, hogy a gyevi bírói magatartás példaértékén okulva, a szolgáltatások díját mindenki elõre beszedi, majd hiánycikkre, vagy emelkedõ munkaerõ-piaci árakra, esetleg a föld alatti atomrobbantásokra tekintettel vis maiort kiált és már mentesül is a szerzõdésszegés következményei alól! Vagy nem? Vállalkozunk, vagy csak vállalunk, de nem szolgáltatunk? Hat napig tartott a BKV sztrájk! Hat napig nem szolgáltatott a BKV szerzõdésszerûen, noha megelõzõen ennek az árát leróttam! 6 napi szolgáltatással tartozik nekem és ennek a 6 napnak a pótdíjával, nevezzük ezt akár késedelmi kamatnak, akár kötbérnek! A sztrájk 6 napig tartott, és a 6 napi kifizetett korlátlan számú és tetszõleges idõpontban lebonyolítható utazásom helyett kaptam egy hónappal késõbb, a BKV által meghatározott napon lebonyolítható 3 napi utazási lehetõséget (ha a BKV által megadott idõpontban Budapesten tartózkodom). Ugye tetszik érezni, hogy nem azt kaptam, amit megvásároltam! Tisztelt BKV! Türelmetlenül várom ajánlatukat, hogy a megváltott bérletem ellenében milyen öszszegû jogalap nélküli gazdagodást térítenek meg, az érvényesség meghosszabbítása mellett, illetve ha azt nem igényeltem, hogyan biztosítják a nem teljesített 6 napi szolgáltatást, az igényeim szerinti idõpontban! Még ennél is türelmetlenebbül várom továbbá, hogy a több napos késedelmes teljesítés fejében milyen összegû pótdíjat/büntetést utalnak át a folyószámlámra! A pótdíj/büntetés megállapításánál kérem, vegyék figyelembe az Önök által reálisnak tartott %-os mértéket, tekintettel arra, hogy ez ebben a naptári évben (január hó lévén) elõször fordult elõ Önökkel! Ennek kiszámításához tájékoztatom Önöket, hogy 30 napos bérlettel rendelkeztem. Kérem azonban, hogy nyolc napon túli megfizetés esetén az Önök által alkalmazott, progresszív késedelmi díj alkalmazását is tekintsék magukra nézve kötelezõnek! Nem, ne tessék nekem hivatkozni arra, hogy a BKVnak nincs erre fedezete. Nekem sincs a bérletre, sem pedig a taxira! És a Magyar Köztársaságnak sincs az Önök által okozott kárra (már ami a megnövekedett gépjármûforgalomból, és kialakult dugókból adódó környezetszennyezést, és a külföldi turisták által megvásárolt néhány napos bérletek felhasználhatóságának hírét illeti). Önök ezt a szolgáltatást vállalták, ezért kapnak költségvetési támogatást, erre kötöttek az utasokkal szerzõdéseket, és Önök nem teljesítették azokat szerzõdésszerûen. És ennek további következményeit sem Önök viselik, noha a milliós jogügyletekbõl befolyt összegek az Önök kasszájába érkeztek. Sõt! E szerzõdésszegések sorozata Önöknek tetemes hasznot a megtakarítást jelent! A BKV dolgozók sztrájkoltak, fizetést nem kellett nekik biztosítani. Sokáig úgysem bírták, addig viszont tiszta hasznot hozott a sok bérmegtakarítás. Elõbb utóbb a sztrájkolók segélyalapja elfogyott, térdre kényszerültek: addig viszont a legolcsóbban tudta szinten tartani a BKV a saját veszteségét, a bérköltségek és az üzemanyagköltségek megtakarításából A jövedéki (és egyéb forgalmi jellegû) állami adóbevételek ugrásszerûen megnõttek, hiszen az autókat tankolni kellett: több pénz juthat a költségvetésbõl a BKV-nak is! Tisztelt BKV Zrt menedzsmentje és tulajdonosa! Nem kérem az Önök által kompenzációs céllal felajánlott 3 napi közlekedési lehetõséget és nem kérek többletet, csak amit megvásároltam, és ami a polgári jogi szabályok szerint ilyen esetben nekem jár. Én az általam korábban kifizetett hatnapi korlátlan és igényeim szerinti idõpontban biztosított közlekedést (ami nem feltétlen az Önök által meghoszszabbított idõpontra esik, hanem az általam szabadon választott kezdõnapra), és az Önök által meghatározott szerzõdési feltételekben foglalt késedelmi kamat, vagy köbér megfizetését kérem, sõt követelem. Én tiszteletben tartom az Önök anyagi helyzetét, és nem tartok igényt a nagyvonalú többletkompenzációra (mert õszintén remélem, hogy ez a 3 napi kompenzáció valóban a kényelmetlenségek ellensúlyozására vonatkozó nagyvonalú ajánlat, és nem az utasok megkárosítását véglegesítõ, a szerzõdésszegésért való felelõsséget elhárító kisstílû nyilatkozat), így a kényelmetlenségeimére sem. Én sem ajánlom fel önöknek a viteldíjon és a pótdíjon felül a kényelmetlenségek kompenzálását! Ez így korrekt és így felel meg a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során elõírt jóhiszemûség és tisztesség követelményének. Dr. Ivanics Éva

6 6 A KONTROLL VII. évf. 3. szám Közhangulat és fogyasztóvédelem Beszámoló a Társadalmi Unió Folytatás az 1. oldalról sekben az egyszerû, gyors és hatékony ügyintézést lehetõvé tevõ Békéltetõ Testületek közremûködésével, szükség esetén, pedig akár jogi eszközökkel, szankciókkal is érvényt szerezzen az érdekeiket képviselni nem tudó fogyasztók jogainak. A fogyasztóvédelem elsõrendû feladata a fogyasztók megfelelõ tájékoztatása az írott és elektronikus média különbözõ csatornáin keresztül, az oktatás, információs napok, fórumok, társadalmi, civil szervezetek által nyújtott ismeretek révén. A felnõtt életre való felkészülésben jelentõs szerepet kap a fogyasztói kultúra kialakítása, ezért jó, ha minél fiatalabb korban elkezdõdik az életkori szintnek megfelelõ fogyasztói ismeretek elsajátítása. A fogyasztóvédelmi ismeretek ma már az általános mûveltség részét kell, hogy képezzék! A legfontosabb cél, hogy a fogyasztóvédelem össztársadalmi üggyé váljék és növekedjék a fogyasztók érdekérvényesítõ képessége, erõsödjék biztonságérzetük. *** Jacqueline Minor asszony, az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi fõigazgatója, videó-üzenetben szólt arról, hogy az Európai Unió valamennyi tagországában egységes fogyasztóvédelemre volna szükség, hogy a döntéshozók és a fogyasztók közös garanciával rendelkezhessenek. Mit is jelent a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat? Azt, hogy csak részlegesen tájékoztatják a fogyasztót, s ezzel megakadályozzák, hogy jó döntést hozhasson. Az olcsón kínált utazást rejtett, utólagos költségekkel, a megrendelt árut terhelõ postaköltség elhallgatását, a készlet erejéig, vagy teljes végkiárusítás szlogennel hirdetett, vásárlást sürgetõ marketingfogásokat, a fontos, de apró betûvel írott információkat és így tovább A gazdasági válság idején különösen felerõsödött illegális és tisztességtelen kereskedelem ellen, pedig fel kell lépni, folytatta Jacquellin Minor fõigazgató asszony - a nyilvánosság, a civil szervezetek segítségével, melyek egyre nagyobb szerephez jutnak a fogyasztóvédelemben. *** A tisztességtelen cégek elleni sikeres fellépéshez azonban többet kellene tudnunk fogyasztói jogainkról. Ezt már Molnár Tamás, az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi osztályának vezetõje hangsúlyozta elõadásában. Ha történetesen hitelt veszünk fel, mikor járunk jobban, ha magas a kamat, vagy ha alacsony? Hová fordulhatunk, ha a határon túl, például egy EU-ország repülõterén, kedvezõ áron vásárolt fényképezõgépünk meghibásodik? Melyek azok az általános szabályok, amelyek Civilek nélkül nem megy minden EU tagállamban érvényesek? Mikor és hogyan vehetjük igénybe az Európai Fogyasztói Központok segítségét? Mit tehetünk, ha visszaélnek az Interneten vásárlói adatainkkal? Hogyan ismerhetjük fel, ha meg akarnak téveszteni minket, és mit tehetünk, ha csalás áldozatai lettünk? Mire kell ügyelnünk az online, bankkártyás vásárláskor? Milyen jogaink vannak, ha fogyasztóként adásvételi szerzõdést kötünk? Ezekrõl és sok más egyéb fogyasztóvédelmi témáról találunk információkat a Bizottság webes portálján, amely magyarul is elérhetõ. A jól mûködõ fogyasztóvédelmi politika hatékony védelmet képes nyújtani olyan súlyos kockázatokkal és fenyegetésekkel szemben, amelyekkel a fogyasztók önmagukban nem tudnának megbirkózni. E nélkül nem lehet elnyerni a fogyasztók bizalmát. Márpedig erre szükség van, mert a fogyasztói bizalom hiányában a gazdaság elveszíti versenyképességét. A fogyasztás munkalehetõséget teremt, serkenti a növekedést, a fejlõdést. Az EU GDP-jének több mint a felét magánszemélyek fogyasztása teszi ki, akik igényeikkel a választék bõvítését is kikényszerítik. A tudatos fogyasztó nem csak fogyasztói jogaival van tisztában, hanem azzal is, hogy vásárlói döntéseivel a fenntartható fejlõdést is támogathatja, például környezetkímélõ módon elõállított termékeket választ. *** Érzékeny területe a fogyasztóvédelemnek a pénzügyek világa, a pénzügyi szolgáltatások. Horváth Anna, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fogyasztóvédelmi osztályvezetõ-helyettese arról szólt, hogy ellenõrzik, s ha kell, bírálják a pénzintézetek fogyasztókkal szembeni magatartását, erõfölénynyel való visszaélésüket, például az egyoldalú szerzõdésmódosítást, s kérelemre panaszkezelési eljárást indítanak. Újdonság is segíti a pénzintézetek fogyasztókkal szembeni tisztességes magatartását, ez, pedig a 2010 januárjától érvényes Magatartási Kódex. A PSZÁF folyamatosan ellenõrzi a Kódex rendelkezéseinek betartását és a honlapján közzéteszi a Kódexhez csatlakozó intézmények minõsítéseit. A PSZÁF céljai közé tartozik, hogy ösztönözze a felelõs szolgáltatói magatartást, elõsegítse a megfelelõ tájékozottságon alapuló, tudatos fogyasztói döntéseket és fejlessze a lakosság pénzügyi kultúráját. Még az olyan, látszólag egyszerû dolognak, mint a folyószámla-vezetés, is lehetnek nehézségei, buktatói, például, ha az ember bankot kíván váltani. Mindenképpen el kell olvasnunk a pénzintézettel kötött szerzõdéseinket, beleértve annak apró betûs részeit. A hitelhez folyamodókat segíti majd az a rendelet, amely most készül a teljes hiteldíj-mutatóval, közismert nevén THM-el kapcsolatban. A THM azt a célt szolgálja, hogy az egymással versenyzõ fogyasztási hitel ajánlatok terhei könnyen, a laikusok által is összehasonlíthatóvá váljanak. A fogyasztóknak ugyanis megfelelõ és személyre szóló tájékoztatást kell kapniuk a hitelfeltételekrõl és költségekrõl, a kamat, a díjak, a fizetési biztosítások és egyebek figyelembevételével az õket érintõ kötelezettségekrõl. *** Két új kezdeményezésrõl számolt be Dr. Aranyi Péter, a SZMM Fogyasztóvédelmi Osztálya munkatársa. A Fogyasztóvédelmi charta elképzelése még egyeztetés elõtt áll, célja a hazai fogyasztóvédelem erõsítése lesz a fogyasztó- a kereskedõ- a kormány képviselõi közötti nyilatkozat alapján. A tisztességtelen gyártói és kereskedõi gyakorlat visszaszorítására a média, a nyilvánosság visszatartó erejét említette az elõadó. Ebbõl veszi ki a részét egyebek között a Fogyasztói Bojkott Bizottság, amelyet néhány éve hoztak létre civil szervezetek, azt szorgalmazva, hogy a silány, az egészségre ártalmas, veszélyes termékek gyártója és forgalmazója kerüljön feketelistára a nyilvánosság szeme elé, amely akár bojkottálhatja is az ilyen árukat, hogy kiszoruljanak a forgalomból. A jól mûködõ cégek, pedig a tervek szerint Fogyasztóbarát szolgáltató védjegyben részesülnének. *** A konferencia délután szekcióüléseken folytatódott - A fogyasztói érdekvédelem - Wittich Tamás, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság fõigazgatója, - A szerzõdõ felek felelõssége a lakossági hitelügyletekben - Thummerer Péter, a Magyar Követeléskezelõk és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége elnöke, - Családvédelem a fogyasztói társadalomban - Rauch Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlõségi szakállamtitkára, -Fiatalok és az informatika Dr. Haraszti Anikó, a Tudatos Vásárlók Egyesületének titkára. Voltak a szekciók témafelelõsei. Elõadói, pedig országgyûlési képviselõk, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a civil szervezetek kiválóságai. Elõadásaikból kötet kiadását tervezi a Társadalmi Unió. A konferencia résztvevõi kiadványokhoz is hozzájuthattak ingyenesen: az Értünk való fogyasztóvédelem legújabb cikkgyûjteményéhez az A Kontroll havilap megjelent írásaiból, továbbá a fogyasztóvédelemben megvalósításra váró esélyegyenlõség kérdéseirõl szóló füzethez és a 21. századi digitális világ fogyasztóit, különösen a fiatalokat érdeklõ tájékoztatóhoz. Folytatás az 1. oldalról - Sokszereplõs a hatékony fogyasztóvédelem. A kormányzatnak, önkormányzatnak a törvényi szabályozásban, az intézményrendszer kialakításában illetve a finanszírozásban van fontos szerepe. A Fogyasztóvédelmi Hatóság egyik legfontosabb feladata az ellenõrzés, a kontroll. A tudatos és kritikus fogyasztói magatartás kialakítása hosszabb folyamat, mivel gondolkodásmódot, szemléletmódot is jelent. Az utóbbi 2-3 évben láthatóan tudatosabbak lettek a fehérvári fogyasztók. A fogyasztói tanácsadó iroda, a panasziroda illetve a fogyasztói klubok statisztikái bizonyítják ezt: hónapról-hónapra nõ az esetek száma, illetve egyre változatosabb témákban fordulnak segítségért az ügyfelek ezekhez a fórumokhoz. Növekvõ számban kérnek szakértõi közremûködést az iskolák is, hogy tanórai, vagy tanórán kívüli keretben szerezhessenek a diákok ismeretet a fogyasztói jogokról, panaszkezelési módokról, találkozhassanak a jogaik érvényesítését segítõ helyi lehetõségekkel. Fogyasztóvédelmi programok keretében egyre több képzés folyik városunkban, tematikus kiadványok jelennek meg. Biztos vagyok benne, hogy a programok sikerét az is szolgálja, hogy gyakran speciális célcsoportot választanak: idõsek, fiatalok, fogyatékkal élõk stb. A Társadalmi Unió által Székesfehérváron szervezett konferencia is minden bizonynyal hozzájárult az ezen a területen elérendõ eredményekhez. - A lakosság eladósodása minden településen gondot okoz. Székesfehérváron van-e erre vonatkozó adat, és hogyan próbál segíteni az önkormányzat a bajba jutottakon? - A Székesfehérváron lakó családok eladósodását elsõsorban a kért támogatások számának emelkedésével tudjuk mérni. Az adható támogatásokat törvény és helyi rendelet szabályozza. Önkormányzatunk törekvése, hogy a törvényi kötelezettségen túl több lehetõséget biztosítson a családoknak, amellyel segítségükre lehetünk anyagi és szociális problémájuk megoldásában. Például a jövedelemhatárokat magasabb összegben határozza meg rendeletünk, illetve a támogatások összege is magasabb. (pl. lakásfenntartási támogatás esetében helyi rendeletünk olyan támogatásokat is biztosít a lakosság számára, amelyet a törvény nem ír elõ, vagy említhetem a kisnyugdíjasok átmeneti segélyét, a nyugdíjasok gépkocsi fenntartási támogatása). Az önkormányzati segítséget persze ebben az esetben sem csak közvetlenül gyakoroljuk. Évtizedes hagyomány, hogy együttmûködési megállapodást kötünk civil szolgáltató szervezetekkel, akik saját forrásaikkal, eszközeikkel, civil kurázsijukkal hozzáadott értéket jelentenek a problémák megoldásában. Ez a segítõk segítése. - A tervek szerint az önkormányzatok is feladatokat kapnak majd a fogyasztóvédelemben. Jelenleg van-e a városházán olyan ügyintézõ, aki a panaszosoknak segítséget, tanácsot tud adni? - Az önkormányzatnak eddig is volt feladata a fogyasztóvédelem területén. A hatósági feladatokat a jegyzõ látja el. Ezek konkrét esetek. Mivel komplex a terület, több szakfeladathoz kapcsolható az oktatáson és a gyermekvédelmen át a mezõgazdaságig vagy az adóügyekig. Amennyiben erõsödik ezen a területen is az önkormányzati kötelezettség, civil együttmûködésben látom a hatékony megoldást. Városunkban jó példa lesz erre is a fogyasztóvédelmi egyesülettel kötött feladat-ellátási megállapodásunk. - Politikusként a közelmúltban elhatárolódott a pártoktól, és egy közleményben úgy fogalmazott, hogy az önkormányzati választáson függetlenként kíván indulni. Számít-e a civilek támogatására, és jelentõs lehete ez a támogatás? - Szeretném megerõsíteni itt is, hogy számomra legfontosabb Székesfehérvár, illetve a fehérvári emberek. Mindenkivel nyitott vagyok az együttmûködésre, aki ezért a célért dolgozik. Így volt ez eddig is, ezt szeretném képviselni az önkormányzati választásokig, és azt követõen is. - Hogyan értékeli azt a tényt, hogy éppen Székesfehérváron rendezte meg a Társadalmi Unió az Országos Fogyasztóvédelmi Konferenciát? - A konferenciát megnyitó beszédemben külön megköszöntem a lehetõséget Szabó Miklós elnök úrnak. Hiszem, hogy a fogyasztóvédelem területén elért eredményeinknek is köszönhetõ ez. Remélem, méltó helyszíne volt az országos konferenciának a királyok városa, a csodálatosan felújított Vörösmarty Színház. Örülök, hogy A KONT- ROLL újságon keresztül is megköszönhetem a Társadalmi Unió valamennyi munkatársának az együttmûködést, és további partnerségemet ajánlhatom. Pável Melinda

7 A KONTROLL VII. évf. 3. szám 7 székesfehérvári országos fogyasztóvédelmi konferenciájáról Közbeszéd Villáminterjúk munka közben Dr. Gulyás Kálmán a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Társadalmi kapcsolatokért felelõs szakállamtitkára - Ez a márciusi nap igazi telet hozott - mutatott ki a havas tájra - ráadásul nem is a fõvárosban vagyunk. A konferenciára jövet, arra gondoltam, bizonyára alig lesznek néhányan a mostoha idõjárás, a csúszós utak miatt. Aztán nem akartam hinni a szememnek: telt ház volt! Az ország minden megyéjébõl érkeztek résztvevõk. Ez a tény a Társadalmi Unió által szervezett nagyszabású, egész napos rendezvény sikerét jelzi. Azt mutatja, hogy az emberek idõt, pénzt, energiát nem sajnálva eljöttek, hogy meghallgassák az elõadásokat, hozzászóljanak a szekcióüléseken elhangzott témákhoz, vitatkozzanak. Van még bõven tennivaló, hogy tudatos fogyasztókká váljunk, hiszen hallottuk az Európai Bizottság munkatársának elõadásában, hogy nálunk száz fogyasztóból csak minden nyolcadik reklamál, ha kifogása van egy szolgáltatással, vagy termékkel kapcsolatban, míg az élenjáró Hollandiában huszonhat. Ne legyünk restek és szóljunk, ha becsapnak, ha sérülnek fogyasztói jogaink, érdekeink! Vitás ügyekben a döntõbíróságokhoz fordulhatunk. A döntõbíráskodás a viták bírói eljáráson kívüli rendezésére szolgál. Alternatív megoldásként a kereskedelmi és iparkamarák mellett mûködõ békéltetõ testületeket is felkereshetjük panaszunkkal. Molnár Tamás az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi osztályának vezetõje egyenesen Brüsszelbõl érkezett Székesfehérvárra. Azt várom a konferenciától, hogy tanuljunk egymástól, vegyük át azt, amit mások jól valósítanak meg. Nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy a nyilvánosság erejének, fontosságát kiemeljem, ideértve a médiát, s hogy a cégek vegyék komolyan a szankcionálás lehetõségét. Nem, nincs kevesebb probléma Brüsszelben sem, mint Magyarországon. Téves az a szemlélet, hogy a Lajtán túl minden rendben van. Sõt! Vannak olyan területek, például a termékbiztonság, ahol a magyar fogyasztóvédelmi hatóságok az átlagosnál is jobb eredményeket mutatnak fel. Sokféle szisztéma létezik az EU-ban, az állami szerepvállalás eltérõ az egyes tagországokban, s Brüsszel nem is tart igényt az egységes szabályozásra. Lényeg az, hogy jól mûködjön. Németországban például nincsenek fogyasztóvédelemmel foglalkozó hatóságok, mert ezt a feladatot átvállalják a fogyasztóvédelmi szervezetek, amelyek a vétkes cég által fizetett büntetésbõl részesedést kapnak. Nagyok a különbségek az emberek hozzáállásában, mentalitásában: Hollandiában például senki sem az államtól, a hatóságoktól, egy szervezettõl várja el, hogy az majd elintézi a panaszomat, megoldja a problémámat, helyettem! Magyarországon még mûködnek a régi, paternalista beidegzõdések. Schmidt Mónika, az EU támogatta projekt szervezõje, menedzsere, a konferencia lelke - Ez a konferencia az egy éven át tartó, az Európai Unió és az Európai Szociális Alap által támogatott projekt méltó befejezése volt. Maga a projekt a tudatos fogyasztóvá válást kívánta elõsegíteni rendszeres fogyasztóvédelmi rádió- és tévémûsorokkal, akkreditált képzésekkel, fogyasztóvédelmi akadémiákkal szerte az országban, mivel a Társadalmi Unió civil fogyasztóvédelmi klubhálózata 19 várost fog át. Projektmenedzserként országos képet kaptam arról, milyen problémák foglalkoztatják az embereket. A helyi fogyasztóvédelmi esetek feldolgozásában nagy segítséget jelent a projekt kapcsán létrejött fogyasztóvédelmi honlap, a online tanácsadó szolgálata. Az egyes városokban nagy különbségeket észleltem a civil klubvezetõk és hatóságok, szakemberek kommunikációja, emberi hozzáállása, nyitottsága és munkájuk összehangolása terén. Voltak példák a kiváló együttmûködésre, például Szolnokon, vagy Nyíregyházán, de arra is, hogy többszöri nekifutással sem sikerült a helyi hatósággal közösen tetõ alá hozni fogyasztóvédelemmel kapcsolatos rendezvényt. Azt is tapasztaltam, hogy ma Magyarországon az emberek jobban hisznek általuk ismert embereknek, így helyi civil szervezeteknek, mint a hatóságok képviselõinek. Valószínûleg ez a civil fogyasztóvédelmi hálózatok eredményes mûködésének a kulcsa. A cél azonban az, hogy létrejöjjön a szektorok közötti együttmûködés, ezért örültem annak, hogy a konferencián nem csak a civil szervezetek képviselõi és sok érdeklõdõ, hanem hivatásos fogyasztóvédelmi szakértõk is jelen voltak. A konferencia iránti nagy érdeklõdés egyértelmûen bebizonyította számomra, hogy az embereknek fontosak a fogyasztással kapcsolatos információk. Wittich Tamás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság fõigazgatója a konferencia plenáris ülését követõ szünetben mondta el véleményét a konferenciáról: - Jónak és hasznosnak tartom ezt a konferenciát, mert összefoglaló képet ad a Társadalmi Unió programjának e téren felhalmozott tapasztalatairól, eredményeirõl, a tennivalókról, s ezzel együtt a hatóságok figyelmét is felhívja a problémás területekre. Az EU-ra is kitekintést kaptunk, s ez megerõsített engem abban, hogy hazánk összhangban van az európai fogyasztóvédelmi politikával. Optimista vagyok abban a tekintetben, hogy egyre tudatosabb fogyasztókká válunk, de ennek fontosságára fel kell hívni a figyelmet, akárcsak arra, hogy jogaink érvényre juttatásában nem maradunk magunkra, mivel számíthatunk a civil szervezetek segítségére. Elkél a segítség, mivel lépten-nyomon új kihívásokkal és visszaélésekkel kell szembesülnünk, gondolok itt a távollévõk között létrejött szerzõdésekre, például az internetes vásárlásra, vagy az üzleten kívül kötött szerzõdésekre, amikor kirándulással egybekötött termékbemutatókon hasznavehetetlen csodaszerek megvásárlására beszélik rá agresszív marketing eszközökkel a résztvevõket. Azt persze elfelejtik közölni velük, hogy nyolc napon belül következmény nélkül elállhatnak a szerzõdéstõl még akkor is, ha a termék nem hibás és a vételárat is visszakapják! Vagy például, sokan emlékeznek még a Michael Jackson-emlékkoncerttel kapcsolatos botrányra, amikor a felháborodott zenerajongók elpanaszolták, hogy színvonalas show helyett kritikán aluli produkciót kaptak. Nem új terület, de sok bonyodalom forrásai a pénzügyi szolgáltatások. Már az is kihívás, hogy megértsük a gáz- és villanyszámlánkat. Molnár Béla országgyûlési képviselõ, a parlament fogyasztóvédelmi eseti bizottságának alelnöke az önkormányzatok fogyasztóvédelmi szerepvállalásáról tartott elõadást a konferencián. - Két fontos kérdést kell tisztázni ezzel kapcsolatban mondta. Az egyik az, milyen ma az önkormányzatok feladata a fogyasztóvédelemben. Úgy látom, jelenleg nincs meg a kellõ szerepük ebben, ugyanis tiltó jogszabályok nincsenek, tehát segíthetnek, közremûködhetnek, a lehetõségek rendelkezésükre állnak, ugyanakkor a megfelelõ feladatok nincsenek hozzárendelve, és nem rendelkeznek a szükséges jogkörökkel sem. Ha belegondolunk, hogy a jegyzõnek azzal kell foglalkoznia, hogy megállapítsa, a kitett cégtáblákon kellõen magyaros-e a név, akkor azt mondjuk, hogy ez is nagyon fontos feladat, de nagyon messze áll attól, amit egy igazi fogyasztóvédelmi egyesület elvárna. Nem azért várná el, mert törvény kötelezi erre az önkormányzatot, hanem mert lenne erre lehetõsége. A másik fontos kérdés, milyennek kellene lennie az önkormányzatok szerepének? Meggyõzõdésem, hogy kulcsszerepet kellene adni a fogyasztóvédelemben az önkormányzatoknak, hiszen a polgárok elsõsorban velük állnak kapcsolatban. Ha egy fogyasztónak valamilyen problémája van, nehezen találja meg azt a pontot, ahol orvosolják a panaszát. Természetesen fordulhat a civil szervezetekhez is, de úgy vélem, hogy ezt a feladatot az állam nem adhatja ki albérletbe. Nagyon fontos a civilek szerepe, de inkább a kontrollt kellene rájuk bízni. Minden önkormányzatnál ki kellene alakítani olyan pontot, ahová az állampolgár fordulhat, és segítséget kaphat. - Milyen forrásból lehetne ezt megvalósítani? - Azt, hogy melyik önkormányzatnál milyen lehetõségek vannak, nehéz kívülrõl megítélni, de azt hiszem, nem ördöngösség biztosítani, hogy minden településen legyen legalább egy ember, aki megfelelõen képzett a fogyasztóvédelemben, és felvilágosítást tud adni. Nem arról van szó, hogy õ képviselje a panaszost, de igazítsa útba, hogy az egyes panaszok hová tartoznak, kit kell felhívni, hová kell fordulni. Egy vidéki embertõl nem elvárható, hogy járatos legyen ebben. Úgy gondolom, természetes, hogy minden ügyfélszolgálaton legyen egy ember, aki segít, és természetesen a feladat mellé forrást is kell biztosítani az önkormányzatok számára. A rendszerváltás elõtt egészen más volt a fogyasztóvédelem szerepe, mint ma, hiszen akkor ellenõrzött termékek kerültek a piacra. Mára megtízszerezõdött a termékek száma, és megváltoztak a fogyasztóvédelmi feladatok is. Az önkormányzati törvény átalakította a helyi közigazgatás struktúráját, és valóban, a fogyasztóvédelem ügye kicsit elsikkadt. Meggyõzõdésem, hogy ezt elõ kell venni és a 21. század elvárásainak megfelelõen új alapokra helyezni. Szabó Miklós, a Társadalmi Unió elnöke - Közel két évtizede jött létre a Társadalmi Unió, azzal az elsõdleges céllal, hogy ernyõszervezetként összefogja a rendszerváltás után létrejött civil szervezetek tevékenységét, kapcsolatba hozza azokat egymással, hogy így közös álláspontot alakíthassanak ki és képviselhessék is azt. Jelenleg 41 országos szövetség a tagja, amelyek aktivitásának köszönhetõen az unió szakértõi több alkalommal részt vettek a törvénytervezetek társadalmi vitájában és nem egyszer módosításokat is sikerült elérniük. A legnagyobb sikerünk az, hogy dolgozhatunk, hozzájárulhatunk a fogyasztók informálásához, a fogyasztóvédelem társadalmasításához. Emellett büszke lehetek A Kontroll címû fogyasztóvédelmi újságunkra, amely már hetedik éve jelenik meg, havonta húszezer példányban és fontos ismereteket juttat el az olvasókhoz. Az Európai Unió pályázatán elnyert támogatásnak köszönhetõen megerõsíthettük a televíziós forgatócsoportunkat, amely A kontroll fogyasztóvédelmi magazin címmel televíziós filmsorozatot készít. Az elmúlt négy év alatt 42 magazinmûsort vetített le a Hálózat Televízió és juttatott el az ország szinte minden településére. Rádiós csoportunk fogyasztóvédelmi interjúkat, riportokat készített és jelenleg 39 adó tûzi ezeket rendszeresen mûsorára. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a magyar társadalom megismerje a demokrácia lényegét, valamint a fogyasztóvédelmet, mint az egyik legfontosabb társadalmi jogot. - Mi a különbség a rendszerváltás elõtti és utáni fogyasztóvédelem között? - A rendszerváltás elõtt az emberek megszokták, hogy ha bármi problémájuk van, azt állam bácsi megoldja. Nos, ez gyökeresen megváltozott. Arra van szükség, hogy a fogyasztók ismerjék meg a jogaikat és lehetõségeiket, ezért a Társadalmi Unió elsõdleges célja, hogy a magányos fogyasztó helyett olyan civil közösségek alakuljanak ki, amelyek képesek ellátni az egyes fogyasztók és a fogyasztói közösségek érdekvédelmét. Sajnos, a hazai fogyasztók tudatossága még gyenge lábakon áll. A szolgáltatók éppen ezért megengedhetik maguknak, hogy félvállról veszik a vásárlói panaszokat, mert úgy vélik, hogy ezzel csak egy-egy vevõt veszíthetnek el. A szolgáltatóknak azonban tudomásul kell venniük, hogy létezésük a vásárlóktól függ, hiszen fogyasztók pénze nélkül a piac nem mûködik. A beszámolót Szádvári Lídia, az interjúkat Szádvári Lídia és Pável Melinda készítették. Fotó: Bud László Készült az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával.

8 8 A KONTROLL VII. évf. 3. szám Villany, gáz, víz - használjuk, de olcsóbban Trükkök a spórolásért A minden területen egyre növekvõ árak az emberek többségét takarékosságra ösztönzi. Sokan úgy gondolják, hogy már mindent megtettek és már nincs más lehetõség a költségek csökkentésére. Pedig van. Egy kis odafigyeléssel és néhány praktikus berendezéssel akár tízezreket is meg lehet spórolni évente. Milyen módon takarékoskodhatunk egy kis odafigyeléssel? A fûtési költség igen tetemes része a rezsinek, ezért az egyik legjelentõsebb takarékoskodást ezen a területen szükséges végrehajtani. Réteges öltözködés esetén könynyen hozzá lehet szokni a 20-21oC-os lakáshõmérséklethez. Egy fokos fûtési hõmérsékletcsökkentéssel akár 5-7%-os fûtésszámla csökkentés is elérhetõ, ami egy fûtési szezonra számítva több tízezer forintos megtakarítást is eredményezhet. Ha megfelelõ módon gondoskodunk a fûtött helyiség párásításáról párologtatók alkalmazásával, akkor alacsonyabb hõfokon is megfelelõ komfortérzet biztosítható. A legtöbb lakásban, illetve házban a fûtés kiszárítja a levegõt, melyben csökken az ember hõérzete. És mit teszünk ilyenkor? Hát persze, magasabbra állítjuk a fûtést, ahelyett, hogy párologtatót használnánk. A párologtatónak is két alapvetõ kategóriája van. Az egyik a fûtõtestre helyezett edénybõl növeli a lakás páratartalmát, a másik pedig egy elektromos készülék használatával gondoskodik a jobb komfortérzetünkrõl. Bár ez utóbbi is fogyaszt áramot, az azonban nincs arányban a fûtõkészülék magasabb fokozaton történõ üzemeltetésének fogyasztásával és az azzal járó költséggel. Ne felejtsük el, hogy alváshoz az alacsonyabb hõmérséklet egészségesebb. Ha éjszakára még 1-2 fokkal alacsonyabb hõfokot állítunk be, akkor ezzel újabb jelentõs megtakarítást produkálhatunk. Szintén spórolhatunk a fûtéssel akkor is, ha távollétünkben 2-3 fokkal alacsonyabb hõfokot állítunk be. A fûtési számla szempontjából az sem mindegy, hogy milyenek a szellõztetési szokásaink. A legtakarékosabb megoldás a meleg megtartása szempontjából a néhány perces ablaknyitás, vagy kereszthuzat. A tartós szellõztetést fûtési idõszakban mindenképpen kerülni kell. A fûtési számla összegét a lakás / ház szigetelése és az ajtók, ablakok zárása is befolyásolja. Ha nincs mód a hatékony szigetelésre, vagy a nyílászárók cseréjére, akkor legalább a nyílászáróknál gondoskodni kell a rések kitömítésérõl és olyan ajtó / ablakpárnák alkalmazásáról, amellyel csökkenthetõ a hõveszteség. Ha a fûtéscsõ fûtetlen helyiségen halad keresztül, akkor a veszteség a csõ szigetelésével csökkenthetõ. A radiátorok hatékonysága pedig a mögéjük elhelyezett hõtükörrel (alufóliával) növelhetõ. Sokan nem tartják fontosnak a redõnyök használatát, pedig annak lehúzásával télen csökkenthetõ az elszökõ, nyáron pedig a bejövõ meleg mennyisége. Ha viszont süt a nap, akkor mindenképpen hagyni kell, hogy felmelegítse az ablakot és azon keresztül a lakást. A tavasz közeledtével egyre gyakrabban élhetünk ezzel a természet adta lehetõséggel. Akár gázzal, akár villannyal melegítjük a vizet, számos lehetõség van e téren is a takarékoskodásra. Például a fürdés helyett a zuhanyozás mintegy egyharmad mennyiségû víz- és energia felhasználást eredményezhet. A borotválkozás és a fogmosás folyóvíz mellett történõ végzése is 3-4-szer többe kerül, mintha csak a használatkor folyatjuk. Nem mindenki büszkélkedhet azzal, hogy A+ kategóriájú mosógépet használ. Ráadásul a régi, éves mosógépek sokkal több vizet és áramot fogyasztanak. De azért ne felejtsük el, hogy az új gépek mûködtetése sincs ingyen. Az azonban tény, hogy a mosás elindítása elõtt, a gép korától függetlenül, érdemes néhány szempontra odafigyelni. Így például semmiképpen sem felesleges a használati útmutató átbogarászása, hogy kiderüljön, melyik program mennyi ideig dolgozik. A ruhák többsége nem igényli a hosszú idejû, magas hõfokú mosást. A megfelelõ program kiválasztásával a mosás áramköltsége akár a felére is csökkenthetõ. Szintén költségtakarékos a kisebb adagok mosásakor a fél töltet program, vagy opció használata. A 40oC-on végzett gépi mosás 30oC-ra történõ csökkentésével is mintegy 30%-os energiatakarékosság érhetõ el. Ha mosogatógépet használ, akkor érdemes olyan programmal mosogatni, amely nem tartalmaz szárító fázist, mert a szárítás energiaigénye sem elhanyagolható, ráadásul az ajtó nyitásával az elmosogatott edények maguktól is megszáradnak. A villanyszámla egyik jelentõs része a hûtõkészülék üzemeltetésébõl keletkezik. A fogyasztást növeli a készülék hátoldalán található kondenzátornak (fekete rács) és kompresszornak a porosodása, az ajtó gyakori nyitogatása, az ajtó nem megfelelõ záródása, a meleg ételek bepakolása, a belsõ térben a helytelen bepakolás miatti nem megfelelõ levegõ-cirkuláció és a mélyhûtõknél, fagyasztóknál pedig a jegesedés. Az egyre emelkedõ árak miatt komoly érv szól az energiatakarékos világítás mellett. Az energiatakarékos izzók használatával a világítási költség minimum a harmadára csökkenthetõ. Arra is érdemes odafigyelni, hogy ne égessük feleslegesen a lámpákat, mert a sok kicsi is sokra megy. Ha van olyan helyiségünk (pl. lépcsõház, átjáró, ahol állandóan égetni szeretnénk a villanyt, de nem indokolt a magas fény, akkor mindenképpen ajánlott akár az energiatakarékos égõk, akár a LED égõk használata. A hálózatra kapcsolt állapotban hagyott mobiltelefon, vagy más készüléktöltõk, vagy a készenléti állapotban hagyott TV-k, videók, stb. is fogyasztanak áramot. A néhány wattos fogyasztás is éves szinten, már nem elhanyagolható költséget jelent. És ha már a készenlétrõl van szó, érdemes arra is odafigyelni, hogy a gázboylerek, fûtõkészülékek gyújtólángja is gázfogyasztással jár. Ennek a készenléti állapotnak a kikapcsolása is ajánlott olyan esetben, amikor huzamosabb ideig nem használjuk. A villanyboylert is érdemes kikapcsolni olyan esetben, ha huzamosabb ideig nincs szükség a melegvízre, mert a benne tárolt víz hõntartása is jelentõs energiafelhasználást igényel. Talán túl általánosnak, egyesek szemében akár kicsinyesnek tûnnek az elõzõekben leírt takarékossági javaslatok, mégis, ha valaki figyelembe veszi és alkalmazza a leírtakat, akkor összehasonlítva a korábbi és a késõbbi számláit, látni fogja azt a jelentõs különbséget, amiért érdemes volt odafigyelni. Ha mindenki egy kicsit energiatudatosabbá válik, akkor nemcsak a pénztárcáját, de a környezetét is védi az alacsonyabb energiafelhasználással. Ez pedig mindannyiunk érdeke. Milyen módon takarékoskodhatunk egy kis ráfordítással? Vegyünk egy átlagos háztartást, televízióval, számítógéppel, tintasugaras nyomtatóval, DVD-lejátszóval, elektronikus órával ellátott villanytûzhelylyel és becsüljük meg a készülékek éves készenléti áramfogyasztását! A táblázatban minden felsorolt készüléket 20 órás használaton kívüli, készenléti állapotban hagyott fogyasztással számoltam, ami 24 Ft/kWh-s átlagárral számolva Ft kidobását jelenti egy év alatt. Ugye megdöbbentõ az eredmény? Ráadásul arról sem szabad elfelejtkezni, hogy van, amikor egyik-másik készüléket nem is használjuk, de a készülék stand-by üzemmódban van napokon, heteken, de akár hónapokon keresztül. Érdemes tehát keresni a megoldást az éves fogyasztás csökkentésére. Minél régebbi a készülék, annál magasabb a készenléti állapot fogyasztása. Új készülék vásárlásánál érdemes olyat választani, amelynél ez az érték már 1 W alatt, funkcionális készüléknél (pl. ébresztõs rádió, ha tényleg használjuk ébresztésre) pedig 2 W alatt van. Spórolás egy gombnyomással Nem újdonság, nem csodaszer, nem kerül vagyonokba és számos háztartásban már megtalálható. Ez pedig a kapcsolóval ellátott elosztó. Kivitelétõl függõen párezer forintért megvásárolható és éves szinten akár ezer forint is megtakarítható a használatával. Hogyan? A titok nyitja az úgynevezett stand-by üzemmódban keresendõ, amelyben a legtöbb készüléket (TV-t, rádiót, számítógépet, DVD-t, videót, stb.) hagyja a gazdája akkor, amikor nem is használja õket. Bár a készülékek nem mûködnek, Távvezérelt csatlakozó aljzat-készlet azzal, hogy készenléti állapotban vannak a nap 24 órájában, sok ezer forinttal terhelik a számláinkat. Ha szeretné ezt az összeget megtakarítani, akkor ezeket a készülékeket egy kapcsolós elosztón keresztül csatlakoztassa a hálózatra. Így kényelmesen, egyetlen kapcsolással szabadíthatja ki a készülékeket a stand-by (készenléti) üzemmód fogságából. A kapcsolós elosztó kikapcsolásához persze fel kell kelni az ágyból, ha már nem akar például tovább TV-t nézni. Szerencsére a lustákra is gondoltak a gyártók akkor, amikor megalkották a távszabályzóval történõ kikapcsolási lehetõséget. Bár saját tapasztalataim alapján még van mit fejleszteni ezen a téren, azért ne legyünk annyira elégedetlenek. Mire is gondolok akkor, amikor még további fejlesztéseket várok el? Az elõzõekben olyan készülékekrõl volt szó, amelyek a kikapcsolás után (de nem a fali aljzatból, vagy elosztóból történõ kihúzás után) stand-by (készenléti) üzemben zabálják tovább az áramot. És ugyebár ezekbõl a készülékekbõl rendszerint több is van, mint kettõ és ráadásul nem biztos, hogy olyan közel vannak a készülékek, amelyek egy elosztón keresztül csatlakoztathatók a távvezérelt aljzatba. Márpedig az általam felfedezett és használt, távvezérelt csatlakozó aljzat-készlet mindössze két készülék aljzatot tartalmaz és két fényerõszabályzós csatlakozó aljzatot megfelelõ lámpák kapcsolására és fényerejének a szabályozására. A négy aljzathoz egy távszabályzó tartozik, amellyel akár 40 m-es akadálymentes távolságból is mind a négy aljzatot kikapcsolhatjuk. Ha az adó és a vevõ között akadály (pl. fal, mennyezet, stb.) van, akkor a mûködési távolság ennek megfelelõen csökken. Sajnos a Ft közötti árban kapható távvezérelt csatlakozó aljzat készlet még kevés helyen vásárolható meg és én még csak a két készülék két lámpa kapcsolására alkalmas verzióval találkoztam, ahol a csatlakoztatott eszközök darabonként és egyszerre is ki, illetve bekapcsolhatók. Sokkal kihasználhatóbb lenne, ha a két készülék két fényerõszabályzós aljzat helyett akár négy készülék aljzatos kivitel is kapható lenne. Kapható távvezérelt elosztó is, melynél például egy 6 készülék csatlakoztatására alkalmas kivitel Ft körül van. Ezt a készüléket az egymás mellett / alatt elhelyezett készülékek esetén célszerû használni. Akár távvezérelt csatlakozó aljzat készletre, akár távvezérelt elosztóra esik a választás, nem titok, hogy nemcsak takarékos, hanem rendkívül kényelmes is. Víztakarékosság, áramlás szabályzó beszerelésével A régi és a hagyományos csapok semmilyen speciális beépített szabályzó elemet nem tartalmaznak, amellyel vízmegtakarítás lenne elérhetõ. Mégis van megoldás a takarékosságra, mégpedig egy áramlásszabályzó segítségével, amelyet perlátornak is neveznek. Ez, a csapok végén található szûrõt helyettesíti. A vizet levegõvel dúsítja, így a vízsugár lágyabb, selymesebb érzéssel éri kezünket. A hatása azonos, de a hozzákevert levegõ miatt a tényleges vízmennyiség jelentõsen csökken. Általában elmondható, hogy percenként liter víz folyik ki egy hagyományos csapból. A kapható áramlásszabályzók liter/percre csökkentik ezt, attól függõen, hogy melyik áramlásszabályzó méretet választjuk. A beszerelése nem igényel szakembert, tekintettel arra, hogy a szabályzóhoz egy szerelõkulcs is tartozik, mellyel nemcsak a szerelés, hanem a vízkõ eltávolítása is elvégezhetõ. Kézmosóhoz elég az 5 literes, mosogatóhoz a 7 literes, zuhanyzóhoz a 8 literes percenkénti átfolyás. A mosdó, illetve mosogató csaptelepnél szinte nem is látszik az áramlásszabályzó, a zuhanynál pedig mindössze a zuhanyrózsa és a gégecsõ közé szerelten egy krómozott gyûrût jelent. Minimum 30, de akár 50%-os vízmennyiség is megtakarítható, ami dupla takarékosság, tekintettel arra, hogy nemcsak a vízfogyasztást kell kifizetni, hanem a csatornadíjat is. Érdemes távlatokban is gondolkodni Elõbb-utóbb aktuálissá válhat a lakás/ház felújítása. A felújítás során kiemelt hangsúlyt kell fektetni a nyílászárók cseréjére, a külsõ szigetelésre, a fûtési rendszer korszerûsítésére. A felújítást, korszerûsítést megelõzõen az alábbiak megfontolása javasolt: Kérje ki szakember véleményét, akár a felújítás sorrendjét, akár annak megoldását illetõen. Szerezzen be legalább 3-4 árajánlatot, mert jelentõs eltérés tapasztalható a különbözõ gyártók, vállalkozók ajánlatai között. Mindenképpen csak olyan kivitelezõvel dolgoztasson, aki számlát és garanciát ad. A biztonság érdekében elengedhetetlen, hogy legyen felelõse a kivitelezésnek. Érdemes az állami támogatásokra (pályázati lehetõségekre) is odafigyelni (pl. a weboldalon). Számos pályázati lehetõség áll rendelkezésre, amellyel akár épületszigetelés, akár nyílászárócsere, akár fûtéskorszerûsítés, vagy a fûtés megfelelõ szabályozhatóságának a kialakítása esetén legalább 20-30%-kal csökkentheti a költségeit. Az energiatudatos életforma nagyon hasznos és pénztárcakímélõ. Éljen a lehetõséggel! Ön dönt, hogy mennyit fogyaszt és fizet. Takács Ferencné

9 A KONTROLL VII. évf. 3. szám 9 Fogyasztói bizalom és élelmiszerbiztonság A Nielsen piackutató vállalat 54 országban, köztük Magyarországon végzett online felmérésbõl megállapítható, hogy tízbõl öt magyar vállalja, hogy magasabb árat fizet a biztonságosan fogyasztható élelmiszerért. Azért, hogy biztonságos élelmiszert vásárolhassunk, a fogyasztók zöme (74 százaléka) szerint fõleg a gyártó vállalatok felelõsek. Utánuk a kormányt a válaszadók 17, majd az élelmiszer-kereskedelmi cégeket 9 százaléka nevezte meg, mint fõ felelõst. A sorrend hasonlít a nemzetközi átlaghoz. A legutóbbi évek világszerte visszhangot kiváltó esetei nyomán megrendült fogyasztói bizalom helyreállítása érdekében mérte fel a Nielsen öt világrészben, összesen Internet-használó megkérdezésével, hogy mennyire fontos a fogyasztók számára az élelmiszerbiztonság. A megkérdezett magyarok fele, éppen 50 százaléka hajlandó magasabb árat fizetni a biztonságosan fogyasztható élelmiszerért. A nemzetközi átlag 64 százalék. Sajátos szerepet játszik az étkezési szokásokban a bio élelmiszer. A magyarok 45 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy a bio élelmiszer biztonságosabb, mint amit hagyományosan állítanak elõ. A nemzetközi átlag 51 százalék. Honfitársaink 58 százaléka véli azt, hogy az itthon termelt élelmiszer biztonságosabb, mint az import. Sõt, a magyarok több mint fele (53 százaléka), aktívan keresi az üzletekben a hazai termékeket. Világszerte a válaszadók 49 százaléka tartja biztonságosabbnak a saját országában termelt élelmiszert; a hazai árucikkeket 50 százalék keresi aktívan. A génmódosított élelmiszereket a magyar megkérdezettek közül 9 százalék tartja teljesen biztonságosnak. Ezzel szemben 64 százalékuk nem tartja õket biztonságosnak. Globálisan 18 százalék szerint teljesen biztonságosak a génmódosított élelmiszerek, 39 százalék szerint pedig nem. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy egyes országokban a fogyasztók szerint a válaszadók százalékában - kinek a felelõssége, hogy biztonságos élelmiszert vásárolhassanak. (Forrás: Nielsen piackutató vállalat) A másik táblázatból megismerhetjük, hogy hány választ adó fogyasztó közül mennyinek fontos az élelmiszerbiztonság, amikor eldönti, hol vásároljon. Ország Százalék Globális átlag 53 Magyarország 53 Ausztria 35 Románia 78 Csehország 53 Lengyelország 49 Németország 27 Oroszország 51 (Forrás: Nielsen piackutató vállalat) A fenti információk a Nielsen online megkérdezéssel készült felmérésének eredményeit ismertetik. Ez a világon a legnagyobb ilyen jellegû kutatás, 2005 óta félévenként kerül rá sor. Megjegyzendõ, hogy a válaszokat befolyásolja az internethasználók eltérõ száma. A legfejlettebb országokban ugyanis az adatok szinte az egész közvéleményt tükrözik. Ahol viszont kisebb az internethasználók aránya, mint például Magyarországon is, ott felülreprezentáltak közöttük a fiatalok, magasabb iskolai végzettségûek és az átlagosnál nagyobb jövedelmûek. E.L. Tulajdonosi akarat - tulajdonosi szemlélet nélkül Bérbõl örök - örökbõl bér A 90-es évek nagy dobásának számított a bérlakás privatizáció. Olyanok jutottak öröklakás birtokába potom áron, akik addig errõl nem is álmodtak, mindig bérlõk voltak. Az új helyzet teljesen más körülményeket teremtett. Amíg korábban a házkezelõségek intézték a lakóházak ügyes-bajos dolgait, az esedékes javításokat, felújításokat, és a cehhet nem a bérlõk állták, addig tulajdonosként sokféle elõre nem látott és át nem gondolt nyûgöt vettek a nyakukba az új tulajdonosok. Amikor rádöbbentek, hogy egy öröklakás nem csak vagyoni gyarapodást jelent, hanem sokféle költséget és felelõsséget is, már többnyire késõ volt. A Magyar Társasházak Országos Szakmai Szövetsége MTOSZSZ - elnöke, Langer Ivánné sokat tudna mesélni a rendszeres fogadóóráikon elhangzottakról, hiszen mind a társasházkezelõk, mind pedig a tulajdonossá avanzsált lakók gyakran felkeresik õket. Érdekvédelmi szövetségként két tûz között próbálnak segíteni mindkét félnek. Amikor a társasház biznisz beindult, vagyis a bérlakások átalakultak öröklakásokká, sokan azt hitték, közös képviseletet vállalni egy, vagy több társasház megbízásából jó ötlet és egyben jó üzlet is. A tudatlanok bátorságával vágtak neki többen, azt gondolva, ehhez nem kell különleges felkészültség, a szabályok, rendelkezések szerint kell tenni a dolgukat, és stabil, jó munkahelyhez jutnak. Csakhogy ez a gyakorlatban messze nem így mûködik. A társasházkezelés szakma, amit bizony tanulni kell. Ma szakirányú, úgynevezett OKJ-s képzés keretében folyik oktatása. Sokoldalú ismeretet követel ez a tevékenység, a bonyolult elszámolási formáktól az adózásig, a lakóközösséggel történõ folyamatos kapcsolattartásig, a közüzemi cégekkel esedékes számlák rendezéséig, a mûszaki hibák elhárításáig, munkaügyi feladatok végzéséig, az ügyfelekkel történõ kommunikációig nagy munkabírást, türelmet, és nagy felelõsséget jelent. Az alapképzésen túl szükség van szakmai továbbképzésre, hiszen a jogszabályok, rendelkezések változnak. A szövetség rendszeresen tart továbbképzést a közös képviselõk számára, legutóbb például több ponton változott a társasházi törvény, az alapító okirat elkészítésétõl a közgyûlés megtartásának rendjéig, a törvényi felügyelet módjáig. Az egyik fontos változás éppen a törvényi felügyelettel kapcsolatos, amit az ügyészség gyakorol ezentúl és 10 millió forint feletti pénzösszeg kezelése esetén könyvvizsgálót is kell alkalmazni. A lakók, illetve új tulajdonosok közül sokan még ma sem tudják, nem akarják megérteni, mi a közös képviselõ dolga. Minden csip-csup gondjukkal felkeresik, olykor összetévesztik az egykori házfelügyelõvel, holott egészen más a munkaköre. A tulajdon megszerzésével együtt nem alakult ki a tulajdonosi szemlélet, sem az egyénekben, sem a lakóközösségekben. Sokan nem értik, ha valami tönkremegy a házban, miért nekik kell megjavíttatni. Ahány tulajdonos, annyi akarat, és a közös nevezõt nehéz kialakítani a körgyûléseken is. A legnagyobb gond a sok közüzemi, és egyéb tartozás. Akadnak szép számmal, akik A turisztika tudósa Fogyasztóbarát szolgáltatás Turisztikában lett az év szakembere, hivatalosan az Év Idegenforgalmi Oktatója dr. Rácz Tamara, a Kodolányi János Fõiskola Turizmus Tanszékének tanszékvezetõje. Kiválasztásáról olyan jeles szakmai szervezetek döntöttek, mint a Szervezési és Vezetési Tudományos társaság Turizmus Szakosztályának elnöksége, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége és a Magyar Szállodaszövetség. - Vajon egy végzett közgazdász, kiváló gyakorló taná, miként kerül ilyen közeli kapcsolatba a turizmussal? - Az élet rendezte így. Ugyanis a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol gazdálkodási karon tanultam és végeztem, a mi évfolyamunknak volt elõször lehetõsége a turizmus szak választására. A turizmus, mint gazdasági-társadalmi jelenség azonnal megfogott, elõször az összetettségével, sokszínûségével, azzal, hogy lehetõséget nyújt különbözõ kultúrák találkozására. Az egyetemen Turizmus kutatócsoport is mûködött és rendkívül inspiráló környezetnek bizonyult. Amikor végeztem, jelentkeztem PhD képzésre, ennek keretében módom volt hat hónapot angliai egyetemen tölteni, ahol kitárult elõttem a nemzetközi turizmuskutatás világa. Ekkor döbbentem rá, hogy a turisztikai szolgáltatásokat nem lehet, nem szabad rutinszerûen mûködtetni, sajátosságait összetett jelenségként, tudományos keretek közt is szükséges vizsgálni. Olyan rendkívül gazdag területrõl van szó, melyben életem végéig találok érdekes, megválaszolásra váró kérdéseket. fittyet hánynak kötelezettségeikre és ezzel az egész közösséget hozzák nehéz helyzetbe. Ha huzamosabb ideig nem fizet valaki közüzemi számlát, elõfordul, hogy az egész házban kikapcsolják a gázt, vagy a villanyt, fûtést. Vagyis ilyenkor azok is bûnhõdnek, akik rendszeresen fizetnek. A házak többsége régi építésû, az újabbak közt sok a panel. Költséges renoválások, kémény felújítások, liftgenerálozások terhelik nem egy helyen a lakóközösségeket, még a tönkrement radiátorok cseréje is a tulajdonos zsebére megy. Ahogy az elnöknõ elmondja, ma már sokan másként döntenének, ha módjukban állna, és nem ragaszkodnának a bérlakás megváltásához. Többen foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy visszaadják, illetve eladják lakásukat a helyi önkormányzatnak. Hírlett is, hogy néhol hajlandó is az önkormányzat a visszaállamosításra. De nem mindenhol nyitottak erre. Az önkormányzatok többsége ódzkodik a lakások visszavásárlásától, hiszen lakottan nem sokat érnek, ha a tulajdonos bérlõként benne marad, az önkormányzat valójában csak a háziúr szerepét venné át. Egyébként sincs az önkormányzatok többségének erre pénze, tehát ez a fajta visszavásárlás tömegesen nem valószínû, hogy megvalósul. Szerencsére vannak jól mûködõ lakóközösségek, ahol bizalmi alapon választanak közös képviselõt, aki szívvel-lélekkel, legjobb tudása szerint intézi a közös ügyeket. Ezeken a helyeken rendszeresen pályáznak, panelprogramra, ökoprogramra, mindarra, amire lehet a kiírás szerint, és az elnyert pénzbõl közös akaratalapján gazdálkodnak. Persze a pályázatok sikere nem csak a közös képviselõ rátermettségétõl és rámenõsségétõl függ, mert, ha a háznak nincs egy fillér megtakarított pénze sem, eleve kizárja magát a pályázati lehetõségekbõl. Ezért az önrész növelése minden lakóközösség alapvetõ érdeke. De van mód úgynevezett elõtakarékosságra is. Egy-egy lakóközösség már 10 ezer forint induló tõkét berakhat a bankba, ahol ez az összeg növekszik, és váratlan közös kiadás esetén mindenképpen jól jön - mondja a szakember. A társasházak életében ez a legmozgalmasabb idõszak. Ilyenkor tartják a közgyûléseket. Sokan elkönyvelik, hogy ezek egyértelmûen a pénzrõl szólnak. Nem egészen így van. Természetes, hogy el kell számolni a közös képviselõnek az elmúlt év kiadásaival, és el kell határozni közösen a következõ idõszak tennivalóit, pénzügyileg is alátámasztva. Ilyenkor nem ritka a parázs vita, a különbözõ elképzelések ütközése, de ahol bizalom van és kölcsönös megbecsülés, ott jó hangulatban zajlanak ezek a közgyûlések, és kulturáltan képesek közös döntéseket hozni. Egy olyan társasjátékról van szó, melyben csak nyertesek vannak, amennyiben megértik, hogy a közös érdek mentén együtt kell mûködniük, ha már a sors, és saját akaratuk révén tulajdonosok lettek. Ehhez kell a kölcsönös bizalom, egymás megbecsülése, és az a bizonyos tulajdonosi szemlélet, amit nem adnak együtt a tulajdonnal, de nélküle nem mûködik jól egyetlen lakóközösség sem. L. Gy. - Jelenleg milyen kutatásokban vesz részt? - A turizmus fejlõdésének hatása az európai integrációs folyamatra, a turizmus katalizátor szerepe az európai integrációban, az állatokkal, házi kedvencekkel történõ utazás sajátosságainak vizsgálata, az egészségturizmus fejlesztésének hatása az érintett területek lakosságára, valamint a turisták életminõségére, Budapest, mint multikulturális város szerepe, hogy csak néhány példát említsek. - Lehet-e a turizmust tanítani? A kérdés költõi, hiszen az Ön munkája a példa rá, hogy lehet és kell is. - Valóban így van. Lehet, és kell is tanítani. Egyrészt a kereslet és kínálat mûködési mechanizmusát, a turisztikai minõség fogalmát, a turisztikai marketing eszköztárát, a turisztikai vállalkozások mûködésének feltételeit, a menedzsment feladatait, a turizmus jövõjét meghatározó tényezõket, valamint a fogyasztói igény, és magatartás változásait. Az oktatás egyik fõ célja, egy rugalmas, átfogó, nemzetközi orientációjú stratégiai gondolkodásmód kialakítása, ami lehetõvé teszi a végzett hallgatók számára a változó és változatos környezetben történõ eligazodást, a nemzetközi trendek megértését, és alkalmazását, a sikeres döntések alapfeltételeit. A megtanítható, és megtanulható mellett, ebben a szakmában egyéb pluszra is szükség van: különféle készségekre, szóbeli és írásbeli kommunikációra, együttmûködésre, a csoportmunkában történõ részvételre. A turizmus alapvetõen emberközpontú tevékenység. Ma divatszakma, több helyen is oktatják a felsõoktatásban, de téves nézet, hogy az utazási vágy és egy-két idegen nyelv társalgási szinten történõ ismerete elegendõ gyakorlásához. A magas szintû szakmai tudáson kívül tapasztalat, kitartás, rugalmasság, nyitott stratégiai gondolkozásmód, kiváló kapcsolatteremtõ képesség. - Magyarországon húzóágazatnak tartják a turizmust. Valóban az, vagy a benne rejlõ tartalékok még sok lehetõséget prognosztizálnak? - A statisztikai adatok alapján - a GDP-hez, a foglalkoztatáshoz való hozzájárulás szerint - a turizmus valóban az egyik legjelentõsebb hazai gazdasági ágazat, de túlzottan Budapest- és Balaton-centrikus. Szezonális a kereslet, annak ellenére, hogy az elmúlt évtized során jelentõs fejlesztések történtek a többi régióban is. Ahhoz, hogy a turizmusból többet profitáljunk, szükséges többek között következetes, és kreatív országmarketing, mind a hazai, mind pedig a nemzetközi piacon. Az Új Magyarország-imázs kampánnyal, melynek alapja a Minimundus koncepció, tehát az, hogy kis területen változatos, szerethetõ, egyedi kínálat található az országban, izgalmas, új elemek jelennek meg. A fejlesztést nem elég rutinból irányítani, hanem kutatások, elemzések alapján valóban a kereslet igényeit és a nemzetközi trendeket kell alapul venni. Mindenképpen magas színvonalú szolgáltatásokra van szükség, és ehhez ismerni kell a különbözõ területrõl, különbözõ kultúrával és igénnyel érkezõ vendégek fogyasztói szokásait. Csak változatos, izgalmas programokkal lehet versenyben maradni, és udvarias, személyre szabott szolgáltatásokkal, amihez nem feltétlenül az ötcsillagos kategória- megjelenítés tartozik, sokkal inkább a figyelmesség, a kényelmes megközelíthetõség, a hagyományokra épülõ és egyben modern gasztronómia. A hazai turizmusban sok a tartalék, fõként az egészség és kulturális turizmus területén. Rendkívül gazdag az ország termál- és gyógyvizekben, vannak értékes múzeumaink, váraink, kastélyaink, sportrendezvényeink, hagyományokhoz kötõdõ fesztiválok, melyek mind vendégcsalogató és marasztaló lehetõségek, ha jó üzeneteket közvetítünk az országról. - Bizonyára sok külföldi tapasztalata van ezen a területen, volt hallgatói közül is sokan dolgoznak idegen országban. - Rengeteg jó tapasztalatom van, érdekes figyelni, miért megy szívesen vissza a turista egy-egy országba. Törökországban az érezhetõ vendégszeretet, a sok apró gesztus, az emberek barátságos mosolya a boltokban, az utcán, ami megfogja a vendéget. Angolszász területen, például Ausztráliában és az USA-ban, Kanadában és Nagy-Britanniában hihetetlenül profi, kreatív, jól szervezett és gördülékeny a turizmus és könnyû idegenként is kommunikálni. Azt, hogy a vendég jól érzi-e magát egy idegen országban, a gazdasági szempontokon kívül a kulturálisak határozzák meg fõként. Sokat számít, hogy a szolgáltatók és maga a vendég mennyire képes áthidalni a kulturális szakadékot. Európában, ahol nem annyira nagyok a kulturális különbségek a kultúra szempontként, a rendezvények minõségében jelenik meg, a látnivalók gazdagsága, érdekessége dominál. Több helyen is tanítok, itthon és külföldön, tehát gyakorlatilag nemigen tudok úgy szállodába vagy étterembe menni, hogy ne találkozzak volt tanítványommal. Sok pozitív visszajelzést kapok tõlük. Gyakran utólag jönnek rá a hallgatók, mennyi mindent megtanultak a fõiskolán, milyen színvonalas tudást kaptak, hogy a nemzetközi porondon is versenyképesnek bizonyulnak. - Hogyan látja Magyarország turizmusának jövõbeni lehetõségeit? - Mint már mondtam, fõként az egészségturizmus és kulturális turizmus területén van lehetõség fejlesztésre. A jövõben a személyes szolgáltatás, a kiszolgálás minõségének a javítása, amire koncentrálni kellene, illetve arra, hogy egyszerûen jó legyen Magyarországon vendégnek lenni. A turistáknak egyre több az összehasonlítási alapjuk a világ országait járva, és egyre igényesebbek, mind a minõséget, mind pedig a változatosságot tekintve. A turizmus áru, amit el kell adni. És ez csak akkor valósulhat meg, ha van fizetõképes kereslet A marketing-kommunikáció segít ebben, mert azt mindig tudni kell milyen terméket, milyen szolgáltatást kívánunk eladni és kiknek. A marketingüzenetek rendkívül fontosak az igényfelméréstõl a termékkínálaton át az értékarányos ár meghatározásáig. Ezt kell megtanulni annak, aki az idegenforgalmat választja hivatásul. Közhellyel zárom, de ettõl még abszolút igaz: az elégedett vendég a legjobb reklám. (leopold)

10 10 A KONTROLL VII. évf. 3. szám Azért, hogy ne rontsuk el az életünket A hitelfelvevõk és a hitelezõk biztonságáért Amióta a föníciaiak a pénzt feltalálták, azóta léteznek kölcsönügyletek és azóta fordulnak elõ pórul járt pénzkölcsönzõk, valamint fizetni nem tudó adósok. Ezért nem lehet csodálkozni a 2008 õszén felröppent sajtóhíren, miszerint az Egyesült Államok bankjai összeomlottak, mert a köztük dúló kenyérharc következtében egyre kevesebb figyelmet fordítottak a hitelképesség vizsgálatára. Adták a hiteleket boldogboldogtalannak és szinte borítékolható volt a fizetni nem tudók táborának gyarapodása, ami egy bizonyos pontot elérve általános bankcsõdhöz vezetett. A következmények közismertek. Akkoriban vezetõ politikusaink és nagy tekintélyû közgazdászaink nyugtatgattak bennünket, nem, ehhez nekünk semmi közünk, ez ide, hozzánk nem fog begyûrûzni. Amint várható volt, nem így lett. Begyûrûzött. Ugyanis a pénzpiac ma már globálisan mûködik, a bankok egymástól is vesznek fel hiteleket és õk is lehetnek rossz adósok. Ebben a helyzetben egyre nagyobb figyelem hárult az országban mûködõ bankok hitelpolitikájára, s kiderült, hogy náluk is hasonlóan felelõtlen gyakorlat alakult ki ezen a területen. Nem mindenütt, de túl sok esetben. Az egyik oldalon a hitelkihelyezést erõltetõ, a hitelképességet nagyvonalúan kezelõ bankokat találjuk, a másik oldalon, pedig a pénzügyi kondíciójukat meghaladó kölcsönökkel terhelt ügyfeleket. S ennek a hibás bankpolitikának a következtében sok ezren veszítették el a régen áhított új otthonukat, az autójukat, vagy a kis vállalkozásukat. Mert a bank nem tréfál. Viszi, ami jár neki. Védelem a bank-trükkökkel szemben Tegyük még hozzá mindezekhez a rafinált hitelezõi trükköket, az apró betûket a hitelszerzõdés alján, a futamidõ alatt furfangos módon, jelentõsen megemelt törlesztõ részleteket, vagy a 0 forintos induló tõkével adott gépkocsi hiteleket. Sajnos, a kormányzati figyelem meglehetõsen késõn ébredt ennek a rosszul mûködõ területnek a megfelelõ szabályozására. Természetesen léteztek már jogszabályok korábban is, de a nagy világválságnak talán az egyetlen pozitív hozadéka, hogy világossá vált, további szigorításokra van szükség. Ennek elsõsorban a mindkét oldal védelmét, a kockázatok csökkentését eredményeznie. Mert a piacgazdaság nélkülözhetetlen szereplõit, a bankokat ugyanúgy védeni kell, mint a hiteligénylõ lakosságot, vállalkozásokat. Ebbõl a célból született a évi CLXII. törvény, amely a fogyasztónak nyújtott hitelrõl szól, továbbá a 361/2009. (XII. 30.) számú kormányrendelet, amelynek már a címe is képes megnyugtatóan hatni az érdeklõdõ ügyfélre. Így szól: A körültekintõ lakossági hitelezés feltételeirõl és a hitelképesség vizsgálatáról. Aktualitását az indokolja, hogy egyes paragrafusai már március 1-étõl hatályosak, más paragrafusok június 11-étõl. Fontos tudnivaló az is, hogy a rendelet elõírásait csak a hatálybalépésüket követõen kötött szerzõdésekre kell alkalmazni. E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a hitelnyújtónak a Magyar Köztársaság területén hitel és pénzkölcsön nyújtási tevékenysége keretében természetes személlyel kötött szerzõdéseire. Mire nem terjed ki a rendelet hatálya, mely esetben nem érvényes? Magánszemély esetében a meglévõ hiteleinek módosítására abban az esetben, ha a tartozás összege nem növekszik. Ugyancsak magánszemélyekre vonatkozóan, ha ugyanannál a hitelnyújtónál új, másik hitelt igényel. Kézizálog fedezetû kölcsön ügyletben. Értékpapír, vagy betét fedezete mellett nyújtott kölcsönre sem. A Széchenyi kártya hitelügyletei is kivételek. A felsorolás korántsem teljes, van néhány más kivétel is e jogszabályban. Az értelmezõ rendelkezésekbõl csak azt az egyet emeljük ki, amelyik már sok vita tárgya volt: a gépjármû piaci értéke. Új gépjármû esetén a bruttó vételára, használt gépjármû esetén a nemzetközi kereskedelmi jármûadatbázissal rendelkezõ, Európában és Magyarországon is a teljes gépjármûszegmens által használt és elfogadott gépjármû értékelõ rendszer felhasználásával számított eladási érték. Az általános hitelfeltételek: - A hitelnyújtó nem nyújthat hitelt kizárólag a hitelkockázati fedezet figyelembevételével, hanem a természetes személy hitelképességét, illetve hitelezhetõségét minden egyes hitelbírálatkor meg kell vizsgálnia. A hitelképesség, illetve hitelezhetõség vizsgálatának a természetes személy vagy a természetes személy háztartása jövedelmi helyzetén és az ez alapján meghatározott hitelezhetõségi limiten kell alapulnia. - A hitelnyújtó gondoskodik arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a honlapján közzétett, a túlzott eladósodottság kockázatairól szóló tájékoztatót a hiteligénylõ természetes személyek a hitelképesség vizsgálatát megelõzõen kézhez kapják. - A hitelnyújtónak figyelembe kell venni a hitelezhetõségi limit meghatározásakor a természetes személy összes ismert hiteltartozását, amely a hitelnyújtóval vagy más hitelnyújtóval szemben áll fenn. A hitelnyújtó köteles a hitelezés körében a tõle elvárható körültekintéssel eljárni annak érdekében, hogy a természetes személy pénzügyi helyzetét feltárja, ideértve minden olyan hitelinformációs rendszer lekérdezést, amelyhez csatlakozott vagy amelynek tagja. A devizahitel Havi törlesztõ részlete folyósításakor nem lehet magasabb: euró alapú hiteleknél és euró hiteleknél a hitelezhetõségi limit 80%-ánál, más devizahiteleknél a hitelezhetõségi limit 60%-ánál. Az ingatlanra alapított jelzálogjog A jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelre, pénzügyi lízingre vonatkozó szabályok a következõk: Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott forint hiteleknél a kitettség vállaláskori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 75%-át, pénzügyi lízingnél 80%-át. Építés alatt lévõ létesítményre nyújtott hitelnél a korlát az ingatlan teljes elkészültsége alapján megállapított forgalmi értékre vonatkoztatva értendõ. Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott euró alapú hiteleknél és euró hiteleknél a kitettség vállaláskori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 60%-át, pénzügyi lízingnél 65%-át. A gépjármû-vásárláshoz nyújtott hitelekre vonatkozó új szabályok Gépjármûvásárláshoz nyújtott forinthitel esetén a kitettség vállaláskori értéke nem haladhatja meg a gépjármû piaci értékének 75%-át, pénzügyi lízing esetén 80%-át. Euró alapú hitel és euró hitel esetén a kitettség vállaláskori értéke nem haladhatja meg a gépjármû piaci értékének 60%-át, pénzügyi lízing esetén 65%-át. Gépjármûvásárláshoz nyújtott, eltérõ pénznemben meghatározott devizahitel esetén a kitettség vállaláskori értéke nem haladhatja meg a gépjármû piaci értékének 45%-át, pénzügyi lízing esetén 50%-át. Ha a hitelnyújtó ugyanannak a természetes személynek ugyanazon gépjármûre többféle pénznemben nyújt gépjármûvásárláshoz hitelt, akkor a meghatározott limitek közül az alacsonyabbat kell alkalmazni a teljes kitettségre. A gépjármûvásárláshoz nyújtott hitelek szerzõdés-kötéskori futamideje nem lehet több mint 84 hónap, azaz 7 év. Úgy véljük, nem kell bizonygatni, hogy ez a rendelet vita nélkül is a fogyasztóvédelmet szolgálja, hiszen vannak emberek, akiket elsõsorban saját maguktól kell megvédeni. Sõt, vannak ilyen vállalkozások is. Ez utóbbiak közül számos példával találkozhattunk már a túlzott kockázatvállalásra, majd e miatt a vállalkozás megszûnésére. Talán, most ez is jó irányba változik. Nem volt célunk a rendelet teljes bemutatása, ezért javasoljuk az érintetteknek, hogy üzletkötés elõtt mindenképpen ismerkedjenek meg a teljes szöveggel. Viszont ide kívánkozik a végére, minden hitelfelvevõ tanulságára Vajda János egyik szép versének címe: Ó, mért oly késõn? Tóth I. Gábor Változó fogyasztói szokások A mangalica diszkrét bája Szereti Ön a serrano sonkát? Hogy az meg mi? Az a finom, hajszálvékonyra szeletelt, mutatós, ízletes sonkaköltemény, amit partikon, fogadásokon szolgálnak fel leginkább, egyenesen spanyol honból importálva. Igaz, egyre gyakrabban elõfordul hazai családi ünnepeken is a terített asztalon, különleges csemegeként. A kedvelt gasztronómiai csemege egyébként magyar eredetû, a mangalica sonkájából készül spanyol módra, hogy különleges kikészítés után visszakerüljön a hazai boltokba. Ennek a sonkának különleges szerepe van a mármár elfelejtett, leírt magyar mangalica rehabilitációjában. Az idõsebb korosztály minden bizonnyal emlékszik azokra a kis, gömbölyded szõke, barna és vörös malacokra, melyek valóságosan hozzátartoztak a falusi portákhoz. A mangalicatörténet régi idõkre nyúlik vissza, hiszen már a török hódítók is ismerték. Az õshonos magyar házi sertés olyan kedvelt volt, hogy 1870 körül 600 ezret számláltak belõle az országban. A fogyasztói szokások azonban változnak, idõvel kikezdték a magyar mangalica népszerûségét is. A közízlés egy idõ után, már nem a zsíros, hanem a hússertés pártjára állt. Ennek lett a következménye, hogy 1960-ban már csak 1000 példány volt ebbõl a fajtából, és késõbb 1991-ben, mikor mélypontra került az állomány, csupán 200 mangalica maradt mutatóban. De mikor éppen padlón volt a mangalica hazai népszerûsége, egy spanyol úr, Juan Vicente Olmos megkereste a magyar Tóth Péter agrármérnök jelöltet, azzal az ajánlattal, hogy hozzanak létre közös vállalkozást mangalica ügyben. Akkor kezdõdött a fajta igazi karrierje, ami az óta is felfelé ível. A serrano sonka sikerén felkapaszkodott sertés ma már sokféle, igényes húskészítmény alapanyaga. A debreceni Tóth Péter, aki egyébként a Magyar Mangalicatenyésztõk Országos Egyesületének az elnöke, így nyilatkozik a sikerrõl: Ma 200 tenyésztõ van az országban, de kezdik Ausztriában és Romániában is felismerni, hogy érdemes mangalicával foglalkozni, mert egyre keresettebbek a belõle készült termékek, igaz, ma még leginkább a tehetõsebb országokban, mert a magas minõséghez tartozó árat nem mindenhol tudják megfizetni. Megtudom tõle, hogy a MOE nem egyszerûen csak érdekvédelmi szövetség, hanem a fajta elismert, hivatalos tenyésztõ szervezete, mely törzskönyvezéssel és származási igazolásokkal is foglalkozik. Az utóbbi idõben egyre kiemeltebb feladata a közösségi marketing fejlesztése, a fajta széleskörû megismertetése céljából. Árubemutatók, mangalicafesztiválok jelzik a sikert. A mangalica régen szabadon járt-kelt, a makkos erdõkben táplálkozott. Mára nincs elegendõ ilyen jellegû erdõ, tehát táppal etetik a megváltozott tartási körülmények között. Arra azonban büszkék a mangalicatenyésztõk, hogy magyar takarmánnyal etetik, magyar élõmunkával gondozzák és dolgozzák fel, magyar vágóhidakon. A mangalica húsának, zsírjának, a belõle készült termékeknek fogyasztása körül valóságos mítoszok szövõdtek. Kedvezõ élettani hatásairól legendák keringenek, vagyis mintha átestünk volna a ló, illetve a malac másik oldalára. Persze érthetõ, hogy mindenki a maga malacát dicséri, de, ha az igazságot akarjuk tudni, meg kell hallgatni a szakembert. Hitelt érdemlõ vizsgálatok alapján, dietetikusok által is igazoltan 20 százalékkal magasabb az olajsav tartalma a zsírjának, mint a nagyüzemi sertésekének, ezért bizonyos szempontból egészségesebb a fogyasztása, hiszen B1, B2, valamint vastartalma is igazolt. Az viszont csak városi legenda, hogy koleszterintartalma elenyészõ a többi sertéskészítményhez képest. A mangalica zsírjának koleszterintartalma megegyezik a többi sertésével. Csak akkor tartalmazna több, emberi fogyasztásra hasznos telítetlen zsírsavat, ha a hagyományos makkoltató ridegtartásban tenyésztenék ma is. Egyébként a koleszterinre szüksége van az emberi és állati szervezetnek egyaránt, mert a sejthártya és ideghártya szigetelõanyagának fontos alkotóeleme, elõanyaga az epesavnak, és a hormonoknak. A problémát az okozza, ha megbomlik a szervezetben a koleszterin egyensúly, mert ilyenkor a vérben megemelkedik a koleszterinszint, ami növeli a szív-és érrendszeri megbetegedések kockázatát, mondja Tóth Péter. Ma, már a hazai piacokon, hentesüzletekben egyre több, kedvelt mangalicatermék található. A választék is bõvül, a zsír és hús mellett virsli, párizsi, kolbász, szalámi, májas kelleti magát a polcokon, valamennyi könnyen emészthetõ, kellemes ízvilágú termék. Mindennapi fogyasztásra borsos a mangalicakészítmények ára. Ezzel kapcsolatban Tóth Péter elmondja, hogy a mangalica kevés malacot fial, lassan nõ, sok takarmányt fogyaszt és viszonylag kevés a húsa. Ezért elõállítása sokkal drágább a többi sertés készítményénél, elõfordul, hogy termékei ára akár négyszerese is a hagyományos disznóféleségeknek. A fogyasztói szokások változása, a magyar vásárlók igényessége teremtett piacot itthon újra ennek az õsi, már csaknem elfelejtett magyar sertésfajtának. Igaz, a hajdan köznapi használatot szolgáló mangalicából mára különleges csemege lett, ami nem csak itthon, külföldön, fõként Japánban, Dél-Koreában, az USA-ban, Ausztráliában igen kedvelt és keresett élelmiszeripari cikk. A magyar tenyésztõk reményei szerint rövidtávon duplájára nõhet az állomány, és a magyar fogyasztók asztalára is gyakrabban kerülhet, elfogadhatóbb áron az újra felfedezett mangalica termékekbõl. (leopold)

11 A KONTROLL VII. évf. 3. szám 11 A nagyszerû, jó ízû és gyógyító hatású tea A világ legnépszerûbb itala Anyám hársfateával kúrált minket gyerekkorunkban, de olykor bevetette a kamillateát, sõt az általam szívbõl utált hagymateát is, makacs köhögés, nátha esetén. Nekünk ez a bûvös hármas jelentette a TE- ÁT. Nem állítom, így sok év után visszaemlékezve, hogy kellemes szertartás keretében fogyasztottuk e fõzeteket, bár késõbb kibõvült a repertoár a némileg ihatóbb, jobb ízû csipkebogyó, és bodzateával. A mai tea kavalkádban, már felnõtt fejjel kellett eligazodnom. Szerencsére ehhez segítségemre vannak, fõként az utóbbi idõben, a sorra megjelenõ teakalauzok és a gomba módra szaporodó teázók, teaházak. De ez a tea, nem az a tea, amit mi annak idején fogyasztottunk, mert a szülõi presszió hatására gyógyszerként ugyan gyakran bevált, de élvezeti cikként semmiképpen. A magyar ember szereti követni a divatot, öltözködésben, építészetben éppúgy, mint a gasztronómiában. Ennek köszönhetõ a teafogyasztás diadala, és óriási választéka. A víz után a tea a legtöbbet fogyasztott ital a Földön, mégis olyan kevéssé ismerjük - írja Kiss Mariann nagyszerû Teakalauzában. De mi is az a tea? Örökzöld ázsiai fa, amit nem tudni miért, világszerte cserjének becéznek. A leírások, egykori feljegyzések szerint kínai szerzetesek kezdték termeszteni, konkrétan egy Sen Nung nevû földmûves ténykedéséhez kötik eredetét. A kínai õshazájú tea ma uralja a Föld szinte valamenynyi országát. Hozzánk a tea nagyhatalom Angliából érkezett, egy London melletti kisvárosból, a Twining család közvetítésével, akik Twickenhamban éltek. A Kelet-indiai Társaságnál dolgozó férfi ismerte a teát, és kipróbálta ismerõsein is. Mivel nem várt sikert aratott vele, a szemfüles angol úr nyitott egy teázót London közelében, aminek következtében gyorsan meg is gazdagodott. Nem csoda, hiszen az ár magas volt, kezdetben csak a gazdag, pénzes vendégek tudták megfizetni. Sokáig a tehetõsek kiváltsága volt a teázás, a Twining család leszármazottai pedig máig megélnek belõle, 200 féle teát árulnak, és a világ több mint 100 országába exportálnak. Hozzánk, a ködös Albionból 1720-ban érkezett a tea, ami hamarosan a társasági élet kedvelt itala lett. A magyarok vállalkozó szellemûek. Ezt bizonyítja, hogy a tudatlanok bátorságával megpróbáltak Kecskeméten teacserjét termeszteni, de Báthy Károly os vállalkozása nem járt sikerrel. Bár már ismert volt nálunk a tea, igazán közkinccsé, népszerûvé lassan vált. Egy KSH adat tanúsága szerint 1980-ban még háromszor több kávét ittunk, mint teát. Napjainkban azonban már vetekszik a teaivás a kávéfogyasztással. Van, aki egyiket részesíti elõnyben, mások a másikat, és olyan is akad szép számmal, aki mindkettõt kedveli és fogyasztja is rendszeresen. A tea ma élvezeti cikként jön számításba. Fõzésének trükkjei, fajtáinak, ízesítési módjának sokfélesége már valóban útmutatókba kívánkozik. A notórius teafogyasztók szerint a jó tea alapja a jó víz. Tehát a víz minõsége, a tea fajtája, a fõzõedény, és még a fogyasztás idõpontja is meghatározó az igazi teások számára. Ma, amikor a Herbáriákban rengeteg féle gyógynövény teáját kínálják, minden testi-lelki bajra, a valódi kínai, orosz, ceyloni, indiai filteres és leveles, fehér, fekete, zöld, ízesített és illatosított teák fogyaszthatók akár gyógyhatásuk miatt is. Miért? Mert a kimerültségtõl a meghûlésig sok mindenre kedvezõ hatással vannak. A teában lévõ koffein egyértelmûen élénkítõ hatású, serkenti a vérkeringést, anyagcserét, megszünteti az álmosságot, hangulatjavító hatása van. Mindez nem csupán népi megfigyelés, vagy kereskedelmi reklámfogás, hanem orvosi vélemények is alátámasztják. Vitaminokat, antioxidánsokat, calciumot tartalmaz, antibakteriális, gyulladáscsökkentõ, csontépítõ hatása van és daganatos betegek számára is ajánlott. Ha kedvezõtlen mellékhatását is említeni kellene, talán a benne lévõ csersav okozta savképzõdés lehetne. A teaivás kedvezõ hatását japán kutatók tesztelték 400 ezer emberen. Kiderült, hogy a vizsgált korosztályban, 4O- 75 között 7 év alatt 26 százalékkal csökkent a megbetegedések száma azoknál, akik naponta 4 csésze teát ittak. A teaivás véd a szélütés, infarktus ellen, fedezi a napi fluorszükségletet és hidratáló hatású. A napi 4 csésze tea kiváló hatását az angolok is fennen hirdetik. Sok helyen a teaivás rituálé lett. Nem csak ötórai tea formájában, különféle társasági, családi eseményeken valóban fõszereplõ a tea. Olykor képzett teamesterek segédkeznek a tea kiválasztásától elkészítéséig, mert a teakészítés valóságos tudomány lett. Az 5 ezer éve ismert tea tehát ma a világ legnépszerûbb itala. Igényes, minõségi teák egész sora árasztotta el a piacot, rafinált elkészítési módok terjednek, a választék bõséges a natúr teáktól az illatos, rózsát, jázmint és más virágot idézõ teákig, az ízesítés skálája is rendkívül széles. Forrón, és jegesen, télen és nyáron mindenképpen remek ital, keserûen és cukorral, citrommal, tejjel is. Egy csésze teában fele annyi koffein van, mint ugyanolyan mennyiségû kávéban. Józan mértékletességgel a teafogyasztás csak használ, a napi négy csésze semmiképpen nem jelent függõséget, sokkal inkább az egészséges életmód része. L. Gy. Nem csak gazdagoknak való receptek Zöldségeket beszélünk, avagy böjtös finomságok Még hogy a zöldség unalmas lenne Ínyencségek sora alkotható ezekbõl a nélkülözhetetlen alapanyagokból, a húsmentes böjt, a megtisztulás, a visszafogott étkezések idejétõl függetlenül. Most olyan finomságokat kínálunk, amelyek a farsang vége és húsvét közötti családi eseményeken, barátnõi csevelypartikon, születésnapok svédasztalán is sikert aratnak majd. Higgyék el, nem hiányzik majd a hús! Március elején még drágák a primõrök, de a piacokon gazdag a kínálat a vitamindús és olcsó téli zöldségekbõl. Ne vásároljunk egyszerre túl sokat belõlük, mert vagy fonnyadni kezdenek vagy penészednek, attól függõen, hogy a kamrában vagy a hûtõben tartjuk õket. Nylonzacskóban semmi esetre se várakozzanak! Cékla töltve, levesnek, diós salátának Kihasználatlan aranytartalékunk a sárgarépa. Sok magyar családban szinte csak húsleveshez használják, legfeljebb franciasaláta alapanyagnak. Pedig izgalmas köret készülhet e bétakarotinban gazdag gyökérfélébõl, ha karikákra vagy hasábokra vágva, reszelt citromhéjjal megpároljuk. A mézet ráérünk a fõzés vége felé belecsorgatni. Izgalmas fûszere a curry, ízesítõje pedig a csíkokra vágott narancshéj. A narancshéj sültek mellé is kitûnõ mártáskellék, gyakorlatilag ingyen van, hiszen egyébként a szemétbe dobnánk a gyümölcs héját. Mossuk meg alaposan a narancsot, hámozzuk le vékonyan a héj narancssárga részét és tegyük jól záródó mûanyag dobozban a mélyhûtõbe. Nem érdemes megvárni, míg kienged, félig fagyottan a legkönnyebb szeletelni. A primõr sárgarépát nyersen érdemes rágcsálni, joghurtostejfölös fokhagymás dipbe (mártásba, mártogatósba) forgatva. A répatorta a legdivatosabb sütemények közé tartozik. A hozzá való reszelt (téli) répa levét megihatjuk önmagában is, de mézzel és narancslével keverve igazi vitaminbomba. A reszelt répát le is fagyaszthatjuk, ha nem fogyott el mind, egyszerûbb ugyanis nagyobb adaghoz nekifogni, mert kevesebbszer kell mosogatni. A reszelt sárgarépa nyersen, pici sóval, joghurtba forgatva, zöld korianderrel ízesítve kiváló fogyókúrás fogás, akár két fõ étkezés között is. A másik mostoha a cékla, jóllehet olcsó és tele van hasznos ásványi anyagokkal, azon kívül alig van kalóriatartalma. A böjtös svédasztalon sikere lesz a szép színû és ízes grúz céklasalátának. A fõtt vagy sült cékla héját lehúzzuk, a gumókat apró kockákra vágjuk, sóval, borssal, kevés fokhagymával ízesítjük. Darabolt (nem reszelt) diót adunk hozzá és tejföllel, joghurttal vagy majonézzel összekeverjük: Díszítéséhez a grúzok zöld koriandert használnak, de a petrezselyem is megteszi, jó ízt ad magának a salátának is. Hûtõben érjen össze. Nagyon jól mutat a hidegtálak között a töltött cékla. A nagyjából egyforma nagyságú, formás, nem túl nagy céklákat sós vízben megfõzzük, vagy megsütjük, héját lehúzzuk, a közepét kivájjuk. A töltelék lehet hagyományos franciasaláta, a szokásosnál több almával, de ebbe is keverhetünk darabolt diót. A céklákat csak a vendégség megkezdése elõtt töltsük meg, mert a töltelék átveszi a zöldség lila színét. Fodros zöldsaláta levelekre ültetjük, egy-egy vékony szelet, édes kápia-paprika szelettel vidámítjuk, petrezselyemmel bóbitázzuk. A cékla krémlevesnek is kiváló. Húsleveskockás vízben megfõzzük a nyersen meghámozott céklát, sóval, borssal vagy korianderrel, esetleg fokhagymával ízesítjük, turmixoljuk. A tetejérõl nem hiányozhat egy kanálnyi jó minõségû tejföl, amelynek a közepére petrezselymet vágunk. Látványnak is szép, és finom is. Kenõkék avokádóból és borsóból A kenõkék között elegáns helyet foglal el az avokádóból készült guacamole, amely az utóbbi években világkarriert futott be és újabban minden jobb parti elengedhetetlen kelléke. De legalább akkora sikert aratunk egy fillérekbe kerülõ hazai kenõkével. Nem kell más hozzá, mint 30 deka zöld szárazborsó, amelyet sós, borsos, fokhagymás kevés vízben megpárolunk, (elõtte egy éjszaka áztassuk be, akkor megduzzad és hamarabb fõ.) A fõtt borsót leszûrjük, turmixoljuk, olívaolajjal és korianderrel ízesítjük. A tálon koktélparadicsomokkal, újhagyma szárral, lilahagymával díszítjük. A babsaláta szintén olcsó és érdekes fogás, kevesen készítik, pedig hús nélkül is nagyon finom. A nagy szemû babot a szokásos módon megfõzzük (nem szabad túlfõzni) és még langyosan olívás, fokhagymás, oreganós, bazsalikomos, reszelt citromhéjas dresszingbe fürdetjük. Piros paprikakarikákkal és friss bazsalikommal adjuk asztalra. Langyosan a legfinomabb, köretnek is jó. A böjtös ételek között vezetnek a különbözõ tésztafélék, amelyek között a legdivatosabb talán a pestós penne. Pestót házilag is készíthetünk. Nagyobb vásárcsarnokokban lehet kapni kora tavasszal is friss bazsalikomot: két csokornyit öt dekányi fenyõmaggal, vagy meghámozott mandulával és olívaolajjal turmixolunk.. Fûszerezzük, kis üvegekben, hûtõben tároljuk. Az olaj lepje el a keveréket. Paradicsom és uborka helyett: édeskömény, csicsóka Paradicsomot és kígyóuborkát télen és kora tavasszal ne vásároljunk, és nem csak azért mert drágák. Évszázadokig az emberek azokat a zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztották, amelyeknek szezonja volt, hiszen az üvegházakat és a mélyhûtõket még nem találták fel. Nos, ezeknek a napot soha nem látott téli paradicsomoknak és uborkáknak nincs sok íze, színe, de vitamintartalma se. A külföldrõl importált pirospozsgás áru viszont tele van tartósítóval, érlelõvel és rovarirtóval. A böjt idején érdemes kipróbálni olyan zöldségfajtákat, amelyek eddig nem nagyon szerepeltek a család asztalán. Ilyen az édeskömény gumó, amelybõl salátát keverhetünk, házasítva más rendelkezésre álló zöldséggel. Az édeskömény ánizsos zamatát nem mindenki szereti, mások rajonganak érte. Hamar fogyaszszuk el, mert gyorsan barnul, de citromlé ideig-óráig segít rajta. Burgonya helyett vegyünk egyszer-egyszer csicsókát: piacokon, termelõktõl juthatunk hozzá. Édeskés dióíze van, hamar megfõ, köretnek kiváló, egészséges étel. Ha megjönnek az igazi primõrök A zöldséges fogások mellé kínáljunk magos bucikat, diós, olívás vagy paradicsomos kenyeret. Ha több fehérjére vágyik a család, keménytojást is fõzhetünk vagy kinyithatunk egy-két makrélakonzervet. Tökéletes vacsorák születnek így, hús nélkül, egy-két pohár fehérborral vagy rozéval. A karfiolt, a brokkolit, a kelbimbót próbáljuk ki köretnek rizs vagy krumpli helyett. A remuládmártás jól illik hozzájuk. Magyarországon ez még nem igazán elterjedt, de otthon is elkészíthetjük, ha a szokásos tejfölös-majonézes, nem túl erõs fûszerezésû dresszingbe apróra vágott savanyú uborkát teszünk. Mindenféle zöldséghez jól illik. Az igazi primõröket - az újhagymát, a retket - frissen, nyersen, harsogva illik ropogtatni reggelire, uzsonnára, no meg majd a húsvéti sonkához. Az új spenót harsogó zöld levelei ugyanúgy alkalmasak a nyersen történõ fogyasztásra, mint a fejes salátának. Fetasajttal kockázva, kéksajttal megszórva, olívaolajos-citromleves dresszinggel finom elõétel. Elek Lenke

12 12 A KONTROLL VII. évf. 3. szám A Társadalmi Unió Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Irodái és Klubjai A beérkezett számos panaszból válogatást közlünk, de klubjaink mindegyikkel foglalkoznak. TU-MÚOSZ Fogyasztóvédelmi Újságíró Klub Klubunk tevékenysége a fogyasztás pszichológiája és az országos konferenciára való invitálás jegyében zajlott februárban. Folytattuk az Akontroll.hu olvasói számára indított szakértõi rovat tartalmának gondozását, és a marketinges után a pszichológus szemével vettük szemügyre fogyasztási szokásainkat, fõként a túlfogyasztásaink és a vásárlási baleseteink lelki hátterét vizsgálva. Ismert helyzet: lemegyünk a bevásárlóközpontba tejért és kenyérért, aztán véletlenül veszünk egy szandált, egy masszírozó gépet és egy Lego-várat. Ki érti ezt? Nos, ehhez hasonló ésszerûtlen, de mégis megmagyarázható vásárlási esetek mindenkivel megesnek. Az a cél, hogy egyre ritkábban történjen ilyen. A tudatossá válás hosszú folyamat, talán ott kezdõdik, amikor felismerjük az önbecsapással, önámítással megmagyarázott cselekedeteinket, és beismerjük azt, hogy pótcselekvés, örömtelen élet, és akár szenvedélybetegség is állhat a túlzott fogyasztásunk hátterében Sajnos ezekben az esetekben a vásárlás csak- rövid ideig felemelõ, hosszú távon sokakat romba dönt Felvetõdõ kérdések: mi a plázázás pszichológiája? Válság van, mégis költekezünk mi fokozza a vásárlási kedvet? Miért követjük a médiagenerált álomvilágot? Lehet-e változtatni a helytelen szokásokon, mi az ésszerûség motivációja? Milyen alternatívái vannak a túlzott fogyasztásnak? Bácskai Júlia pszichológustól ezekre a kérdéscsoportokra kértünk és kaptunk válaszokat, amelyek az Akontroll.hu Szakértõ válaszol rovatában elolvashatók. A szakértõi rovat következõ havi kérdéseinek összeállításában is közremûködik klubunk. Terveink szerint márciusban hitelszakértõt, pénzügyi-tanácsadót kérdezünk meg arról: mikor és milyen mértékben helyes a hitelbõl való költekezés, górcsõ alá vesszük a túlfogyasztási szokásokat, és keressük a fogyasztóvédelem helyét azokban az esetekben, amikor a tudatlanságból és a kapzsiságból eredõ rossz döntések a végletekig való eladósodást, súlyos helyzeteket eredményeznek családok életében. A Közhangulat és fogyasztóvédelem címmel, március 11-én Székesfehérváron megrendezésre kerülõ országos konferenciára invitáltuk partnereinket, tagságunkat, hírlevelet küldünk ki címanyagunkra. Továbbá a MÚOSZ Nonprofit és Fogyasztóvédelmi Szakosztályával, az emasa-val, a Magyar Marketing Szövetséggel, valamint a Civilkomp Alapítvánnyal együttmûködésben ismertetõ anyagokat helyeztettünk el weblapjaikon, hírleveleikben, hogy a nagyszabású konferenciáról mind nagyobb számban kapjanak tájékoztatást az érdeklõdõ szakemberek, újságírók, marketingszakértõk, civilszervezetek képviselõi. Szükség esetén közremûködünk a kollégák utazásának megszervezésében, és az útiköltség elszámolásának módjáról való tájékoztatásban. dr. Mérõ Éva klubvezetõ G.A. panaszosunk (elérhetõség az irodában) a következõ kéréssel fordult hozzánk: a Group Shaving Budapesti pénzintézet Nagykanizsai fiókjánál próbált hitelt felvenni. A Pénzintézet fiókjánál sorsolásos rendszerben kerülnek hitelkerethez a résztvevõk, de Ft. elõleg befizetéssel, plusz havi Ft. befizetésékkel! Panaszosunk már a harmadik havi befizetési csekket is kézhez kapta, de még mindig nem jutott a kért hiteléhez! Kérdése: mit várhat a szerzõdésbontása esetén, mert több pénzt nem hajlandó befizetni? És mi lesz az eddig befizetett pénzével? Panaszosunk kérését továbbítottuk a Társadalmi Unió jogászának, azzal a célzattal, hogy a Tisztelt jogászunk mások okulására szánt válaszával (lásd: minél több fogyasztót tájékoztathasson az ehhez hasonló "átverõs értelmû" szerzõdésekrõl! Cs.B. (régi ügyfelünk) tavalyi sikertelen otthoni-munka keresését folytatva, most a szintén debreceni székhelyû Edofer-Team Kft.-t kereste meg levelével. Meglepetésére ugyanattól az Opus Mediátor Kft.-tõl kapott választ, akikkel tavaly próbálkozott! ben már kifizetett a fenti cégnek Ft összeget egy kötegnyi adminisztrációs nyomtatványért, amelyen újabb munkák leírását küldték el részére! Ekkor már elege lett a sok papírból és az újabb pénz befizetési hitegetésekbõl, nem kért az "újabb munkalehetõségekbõl", hiszen Õ azért kereste meg a céget, hogy pénzt keressen, mert dolgozni akar, és anyagilag helyre jönni! Kérdése a következõ: lehet két cégnév alatt egy céget hirdetni? Klubnapunkon a március 11.-i Országos Fogyasztóvédelmi Konferencia szervezése volt a napirendi pont! Szeretnénk minél több fogyasztót vinni kis városunkból erre a nemzetközi szintû találkozóra. Nagykanizsa Szeri Ferenc. Pécs-Baranya Pécsi Fogyasztóvédelmi Klubunk továbbra is a megszokott helyen üzemel az Origó-Házban, 7629 Pécs, Komlói út alatt az eddigi szolgáltatásokkal, hírlapárusítással, internet-kávézó üzemeltetésével, a Civil Decentrum, valamint az újonnan indított Közbiztonsági Mikrocentrum szolgáltatásaival. Hétköznapokon 8-18 óráig, szombatonként pedig 8-12 óráig minden fórumon: személyesen, interneten telefonon (72/ ), rádiómûsorainkkal (Origó-Ház Rádió FM 87,8 MHz) valamint újságcikkeinkkel rendszeresen foglalkozunk fogyasztóvédelmi panaszokkal. Nagy sikerrel zajlott le az Origó-Házban a 10 éves jubileumi Fogyasztóvédelmi Akadémia, melynek nagyon jó a visszhangja. R.L.né. pécsi lakos: T- Home PC optimum internet elõfizetés felmondása ügyében tette meg bejelentését. Az elõfizetést November 17.-én írásban megszüntette, mikor azt a választ kapta, hogy a visszamaradt két - elõre kifizetett, ám igénybe nem vett szolgáltatás díját visszatérítik számára. Azonban számlákat az óta is folyamatosan kap a rég nem igénybe vett szolgáltatásra. Többször írt, telefonált és személyesen is bent járt az ügyfélszolgálati irodán. Felháborítónak tartja, hogy egy ilyen neves szolgáltató, mint a T-Com, többszöri reklamáló levél, számtalan telefon és személyes közbenjárás hatására sem tudta a nyilvántartásából az ügyfelet törölni. Ennek tetejébe még február hónapban két csekket küldtek a panaszosnak, egyet, mint elmaradásról, majdnem Ft hátralék összegben, egyet pedig az e havi díjról. A cég tartozik november óta a kétheti viszszajáró díjjal és annak kamataival, valamint már nem kevés összegbe kerül a levelezés és telefonok, nem is beszélve az ügyfelet ért bosszúságról és utánajárásról. Manapság a szolgáltatók már mindent megtehetnek? Klubunknál az ügy intézése jelenleg folyamatban van. I.O.H. pécsi gazdasági társaság a következõ bejelentést tette. A cégnek különbözõ szolgáltatóknál van a telefon, a mobil és az internet kommunikációs rendszere, amit terveik szerint egységesíteni akarnak. Megkerestek több szolgáltatót, de szinte mindenütt ugyanazon anomáliákat tapasztalták. A hatalmas cégek, mint a T- COM is, kiadtak mindent alvállalkozóknak és nem tudtak semmire megfelelõ tájékoztatást biztosítani, mindig újabb és újabb telefonszámokat kellett hívni. Az energiaszolgáltatók is bonyolult rendszerben dolgoznak, nem megfelelõ adatbázissal. Ugyanez a cég vásárolt egy ingatlant, melynek a közüzemi szolgáltatóknál történõ óraállás és fogyasztóváltozás bejelentéseit a cég megtette. Ennek az átvezetését a szolgáltató nem tette meg és következetesen a régi tulajdonos nevét írják a papírokra, a reklamációk pedig telefonálások sorozatával, s jelentõs telefonszámla árán tehetõk csak meg. Hiába jeleztük ezeket az anomáliákat Fogyasztóvédelmi Klubként is, a rendszerük van ily módon kialakítva. Talán több olyan alkalmazottra lenne szükség, akik klasszikus munkavégzést folytatnak és kevesebb vezetõ beosztású alkalmazottra. Kis Varga István a Pécs-Baranyai Origó-Ház Egyesület elnöke Gyöngyös Február hónapban ismét szokásosan tartottuk a klub találkozókat és az ügyfélszolgálati rendelkezésre állást. Kedden óráig klubtalálkozó, és csütörtökön óráig ügyfélszolgálat. Ebben a hónapban ismét megtartottuk a szokásos körutunkat a helyi bevásárlóközpontokban, ahol szokványos problémákkal találkoztunk, nincsenek árak feltüntetve, vagy más az ár mint a kifüggesztett, a gyakori akciók miatt ez most hangsúlyos probléma lett. Kisbetûsek a kedvezmények feltételei, lejárt szavatosságú, vagy kétes minõségû árukkal van részint megtöltve elsõsorban a tejtermékpolc; ezeket a problémákat ismétlõdõen szinte mindig, mindenhol megtaláljuk. Dr. Sz. G. klubtagunk és barátunk a bõrén érzi a biztosítók inkorrekt magatartását. Az elmúl napokban a csúszós utak egyikén karambolozott. Õ vétlen szenvedõje a karambolnak, tehát neki jogszerûen jár a kártalanítás. Rendben eleget tett a bejelentési kötelezettségének és várta a kártérítést. Igen ám, csakhogy a biztosító szerint ez gazdasági totálkár, vagyis többe kerül a javítás, mint a gépkocsi ára. A kocsija elmúlt 10 éves, a biztosító szerint ez már csak 1 milliót ér, ebbõl a roncsérték 400 ezer Ft a különbözet 600 ezer Ft ezt kaphatja meg. A kocsiját, ha piacon venné meg most 2 milliót kérnek érte. Egyetlen lehetõség a jogi út, szakértõk, bíróság, közben telik az idõ, kocsi nincs, a kár nincs rendezve. Egy ilyen tortúrába egy átlagos, megtakarításokkal nem rendelkezõ család, belerokkan, nem tudja végigcsinálni, ebben a gazdasági helyzetbe, fõleg! Mit szól ehhez a PSZÁF? Szoó Sándor A Fogyasztóvédelmi Klub és Székesfehérvár A Székesfehérvári Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda február hónapban 9-én és 23-án tartotta meg klubfoglalkozásait. Sz. László azt vetette fel, hogy - rendszeres szerencsejáték-részvevõként - mennyire megörült annak, mikor egy számára eddig ismeretlen feladótól származó ben arról tájékoztatták, hogy nyert a svájci állami internetes lottón. Kicsit meglepõdött, mert õ személyesen még soha nem vett részt és nem is hallott még az adott játékról. Azt is furcsának tartotta, hogy a nyertes számokként az õ számítógépének I. P. címe (a számítógép hálózati csatolókártya egyedi azonosítója) lett megjelölve és kértek tõle több, személyes adatot is. Azon viszont elgondolkozott, vajon milyen módon tudták ezt az egyedi azonosítót kideríteni. Vagy csupán egy véletlen sorsolás eredménye a horribilis összegû euro nyeremény? A klubtagok véleménye megoszlott az esetrõl és a teendõkrõl. Volt részvevõ, aki arra buzdította, jelentkezzen bátran a nyereményért. De K. Anikó felhívta Sz. László figyelmét, vigyázzon! Valószínûleg ez is csak egy, a sok adathalász közül. M. Melinda megemlített egy másik es esetet, amikor egy gépkocsiját interneten keresztül értékesíteni akaró hölgytõl csaltak ki hasonló módszerrel, közel félmillió forintnyi dollárt. A vásárló akkor különbözõ jogcímekre hivatkozva csapta be hiszékeny, internetes áldozatát D.-né Mária egy érdekes esetrõl számolt be a klubnap résztvevõinek. A helyi Interspar áruházban, vásárlás alkalmával talált egy közepes méretû, díszes borítású papírdobozt, amelynek az oldalán fogyasztói árként 1600 forint feletti összeg volt feltûntetve, de át volt húzva. Az árcímkén, az eredeti ár mellett, akciós fogyasztói árként 805,- forint szerepelt. A bevásárlás végén, a pénztárnál a vonalkód leolvasásakor mégis csak az eredeti ár jelent meg, amit D.-né azonnal jelzett is a pénztárosnak. Amikor a vásárló megmutatta az áruház alkalmazottjának a dobozon feltüntetett árakat, alátámasztva állítását, a hölgy elnézést kért tõle. Válaszként annyit jegyzett meg, neki a régi árat adja meg a számítógép. Tehát a régi árat fizettették ki a vásárlóval, viszont a vevõszolgálathoz irányították, ahol minden zokszó nélkül kifizették a két összeg közötti különbözetet. D.-né esete jó példája annak, vásárlóként érdemes odafigyelni a pénztárnál megjelenõ fogyasztó árra. Ez az eset jó példája a vevõkkel kapcsolatosan észlelhetõ pozitív hozzáállásnak, mely egyre többször multinacionális bevásárlóközpontoknál is tapasztalható. A Székesfehérvári Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda meghívást kapott egy társszervezetének, a Székesfehérvári Fogyasztóvédelmi Egyesületnek Dunaújvárosban megrendezett szakmai konferenciájára. A rendezvényen a résztvevõk áttekintést kaphattak a magyarországi fogyasztóvédelemmel kapcsolatos állami és civil szervezeteknél az elmúlt idõszakban elvégzett fejlesztésekrõl, átszervezésekrõl. A konferencián megjelent érdeklõdõk elsõként -, tájékoztatást kaptak az elmúlt évben elvégzett ellenõrzésekrõl és azok eredményeirõl. A 2009-es év eredményei alátámasztották azt a nézetet, mely szerint a tudatos fogyasztóvá válás már a számok alapján is mérhetõvé vált. Ezt támasztja alá az is, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tanácsadásain megjelent fogyasztók közül egyre többen nem panasztétel miatt, hanem inkább tanácsadás céljából keresik fel az ügyfélszolgálatokat. Detki Sándor, Cegléd Sajnos a februári lapszámba terjedelmi problémák miatt nem került be a januári jelentésem. Tizenöt személy jelezte igényét a Társadalmi Unió megbízólevelére, amit a vásárlások, vagy szolgáltatások során tapasztalt visszásságok, Vásárlók Könyvébe való bejegyzésekor használhatnak fel. Kérdésként hangzott el, hogy milyen konkrét segítség várható a Társadalmi Uniótól abban az esetben, ha az igazolványt a tulajdonosa felmutatja, illetve annak számát beleírja panasza feljegyzésébe. A civil kontrollról való beszélgetés során felmerült, kapnak e valamilyen jogi védettséget, a megbízólevelet felmutató személyek. Az mindenesetre fontos és mindenki által elfogadott szempont, hogy a Fogyasztóvédelmi Civil Kontroll nem kereskedõ és szolgáltató ellenes program, hanem ellenkezõleg, a tisztességes kereskedõk, vállalatok, szolgáltatók egyetértésére számítva az úgynevezett piac egyensúlyának helyreállítását, valamennyi résztvevõjének korrekt együttmûködését célozza meg. Azt, hogy a piac, mindegyik résztvevõ megelégedésére, jól és fejlõdõképesen mûködjön. Okot adhat a reményre, hogy a civil ellenõrzés, lényegében kikényszeríti a piac többi résztvevõjének nagyobb odafigyelését, a fogyasztóbarát áru ellátást, a fogyasztóbarát árképzést és annak betartását, a fogyasztóbarát magatartást. Kikényszeríti, mert a kereskedõ, vállalat, szolgáltató létérdeke megtartani a fogyasztó fogyasztását, a pénzét. Februárban a székesfehérvári Országos Fogyasztóvédelmi Konferenciára készültünk föl szervezéssel, autóbusz bérbevétellel és a Társadalmi Unió fogyasztóvédelem érdekében tett intézkedéseirõl, terveirõl beszélgettünk. Önálló témaként feldolgoztuk a vonalkódokról szólóinformációkat, továbbá beszéltünk a melamin-botrány tapasztalatairól is. Többféle édességet is közreadott a fogyasztóvédelmi klubvezetõ, amelyek csomagolásának feliratából senki sem tudta megállapítani a származási országot. Ô Fogyasztóként ért sérelmeit, panaszait illetõen keresse fel honlapunkat: Kérdéseire szakjogászunk válaszol.

13 A KONTROLL VII. évf. 3. szám 13 A Társadalmi Unió Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Irodái és Klubjai A játékos foglalkozáson, aki a kódtáblázat alapján kitalálta, hogy hol állították elõ a terméket, az megtarthatta magának. K. panaszolta, hogy a Kossuth Ferenc utcai szaküzletben vásárolt - Fujitsu- Siemens gyártmányú, Amilo márkájú - hordozható számítógépének csatlakozója elromlott és a szerviz a boltból csak a géppel együtt hajlandó azt elvinni bevizsgálásra. Holott a gép másik kábellel mûködik. K. úr nem szívesen adná oda a szerviznek a jó számítógépét, mivel azt munkaeszközként használja. A boltban azt ajánlották a vevõnek, hogy utazzon föl Budapestre személyesen a szervizbe, hátha akkor nem kérik a gépet, ha ott bemutatja. Csakhogy a vonat- és a buszjegyek kicsivel több, mint forintba kerülnek és az utazgatás majd egy napba kerül. Emberünk inkább forintért vett egy új kábelt. Érthetetlen a szolgáltató álláspontja. K. T. elmondása szerint a lakosság értesítése nélkül január elsejétõl a VOLÁN- BUSZ megszüntette a napi egyszeri (zsúfolt) autóbuszjáratát a Csengeri utcától a városközpontba. A klubvezetõ megkereste a körzet önkormányzati képviselõjét, aki azt mondta, hogy az autóbusz-társaság neki sem jelezte a járat törlését. Klément György képviselõ ígéretet tett, hogy eljár az ügyben az illetékeseknél. B. I. lánya angol-magyar állampolgár és a Westelben telefonkártyát akart vásárolni. Csak a brit jogosítványát tudta felmutatni igazolványként, amit nem fogadtak el. Így édesapja volt kénytelen 20 kilométert autókázni, hogy az üzlet létrejöjjön. A hölgy elképesztõnek tartotta a helyzetet, ami szerinte Angliában véletlenül sem fordulhatna elõ. Ott ugyanis a jogosítványt elfogadják személyazonosság igazolására. (Tudomásom szerint a jogosítvány alkalmas a személyazonosság igazolására Magyarországon is.) T. L. gépjármû minõségszavatossági problémával keresett fel, és részére a TU jogásza is külön szaktanácsot adott. Nevezett felkereste a Bács- Kiskun megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelõséget, ahonnan ügyét továbbították a megyei békéltetõ testülethez. Egyúttal a hibás alkatrészrõl szakvélemény is készül. Kõhalmi Dezsõ Tapolca A februári hónapban a tapolcai klubnál, súlyos problémákkal nem szembesültünk. Igaz, egy kedves fogyasztónknak akadt némi nézeteltérése, egy porszívós céggel - ügynökkel, de semmi komoly. A rövid történet arról szól, hogy a kiválasztott termék helyett, a vásárló másikat kapott. De még a mielõtt a segítségünket igénybe vette volna, az értékesítõ kicserélte az eredetileg is megrendelt termékre. Mindenki belátta azt a tényt, hogy a ki dolgozik, az hibázhat és valószínû nem más szándékkal lett megcserélve. A hónap második felében megtartott klubnapon a közelgõ országos konferenciára készülve telt el a délután. Mivel, mi is (a klubtagok) úgy gondoljuk, hogy nagy szerepe lesz az ifjúságnak a jövõ fogyasztóvédelemi társadalom életében, a résztvevõk közel harminc százalékát fiatal szakmunkás képzõ intézet diákjai teszik ki, akikkel szoros kapcsolatot fogunk kialakítani a következõ idõszakban. Bõvebb tájékoztatást a következõ havi újságban fogunk közölni. Mind ezt, már nagyon sokszor, de szívesen tettem, kérem a saját érdekükben, (fõleg a nagy értékû termékek vásárlásakor) a számlát õrizzék meg. Így sok bosszúságot elkerülhetnek, de ha még is úgy adódna szívesén állunk rendelkezésükre a szokásos módon: ingyen és bérmentve. Fodor Gyula Nyíregyháza K. Zs. a Street boltban vásárolt cipõt. A terméknek 2 hónapon belül levált a talpa. A vásárló megkereste a boltot, ahol a cipõt vette, de a boltra az volt ki írva, hogy megszûnt és semmilyen elérhetõség nem volt megadva. Megkeresték, hogy a további üzletei hol vannak a fenti bolthálózatnak, de hasonló eredménynyel jártak. A forgalmazóval vették fel a kapcsolatot, talán õ tud segíteni a probléma kezelésében. D.A. a nyíregyházi Anno étteremben volt társaságával. Az étterem hangulatához illõen gyertya és minimális világítás volt. Ez akadályozta az étlapban a tájékozódást, a kiszolgáló pedig csekély felvilágosít tudott adni a kérdésekre. A felszolgált ételeket ennél a világításnál nem lehetett jól látni, pedig a látványt fontosnak tartja ételek tekintetében is. A nagy fa tálak illenek a megidézett korhoz, de az asztalon nem férnek el (a kettõt összhangba kellene hozni). P. N. észrevételezte, hogy a Spar üzletlánc reklámújságjainak megjelenése és az abban feltüntetett akciók zavaróak, mert az idõpontok között átfedés van (Pl ig három féle akciós újság is van). Ráadásul az eladót megkérdezve, õ sem tudta, hogy az akciós vesemelegítõ kapható e, melyik osztályukon? B.E. tapasztalta, hogy a Lidl üzletben vásárolt ruházati termékeket próbafülke hiányában nem lehet a helyszínen felpróbálni, pedig az ilyen típusú termékeket forgalmazó üzletekben ezt lehetõvé kell tenni. Azt a választ kapta, hogy próbálja fel otthon, és ha nem jó. hozza vissza 3 napon belül. Az útiköltséget ilyenkor kifizeti a bolt, ha az õ hibájából nem lehet felpróbálni a helyszínen a ruházati terméket? T.D. A nyírteleki kábeltévé szolgáltatásáról panaszkodott. A csatornák, de fõként a TV2 és az RTL-klub rendszeresen rosszul fogható, vagy a nem fogható. A csatornák közül önkényesen válassza ki a szolgáltató, hogy mikor- melyik áll a rendelkezésre és errõl nem kap tájékoztatást a fogyasztó. A panasztételre nincs lehetõség, mert a telefonkönyvben elérhetõségük nincs feltüntetve, a tudakozó sem tudott segíteni. A megadott címen nem volt található, akivel érdemben beszélni lehetett volna, csak a családtagjai. A levélben történõ ügyintézés hosszadalmas, amikor napi szintû probléma megoldásáról lenne szó (ma tudom e nézni a Tv csatornáját). Így a panasztétel joga csorbul. Pál Istvánné Sümeg-Csabrendek Február hónapban egy alkalommal jöttünk össze a tagsággal, melyen tájékoztattuk õket a közeledõ, március 11- én megrendezésre kerülõ Országos Fogyasztóvédelmi Konferenciáról. Szerveztük a Konferenciára az érdeklõdõ tagokat. Ismételten felvettük a kapcsolatot az ajkai Bányász Nyugdíjas Klubbal és vezetõjükkel egyeztetve megállapodtunk, hogy május elején szervezünk egy szalonnasütéssel egybekötött fogyasztóvédelmi tájékoztatót. Február hónap szervezésekkel és kapcsolatfelvételekkel telt el. Tanai Tamásné Debrecen Fogyasztóvédelmi klubunk februárban tartott foglalkozásain a farsangi szezon gyermekjelmezeit vettük vizsgálat alá. Játékboltokat, gyermek ruházati boltokat jártunk végig, hogy megnézzük a jelmezek, illetve a hozzájuk tartozó kiegészítõk (például arcfestékek, gyöngyök, kardok etc.) nem jelentenek-e veszélyt a gyerekekre nézve. Sajnos azt tapasztaltuk sok olyan terméket próbálnak rásózni a vásárlókra, amelyeket az elõzõ évi halottak-napi kellékekbõl maradt. A szülõk figyelmét arra irányítottuk, hogy a különbözõ testre fújható spray-k, a nem légáteresztõ anyagokból varrt jelmezek károsíthatják a gyerekek szervezetét. Több esetben is láttuk, hogy a mûanyag kiegészítõk széle éles maradt, a gumiszalaggal rögzített maszkok használatkor túlzott erõvel nyomhatják a gyerekek fejét. T.Lné fordult hozzánk segítségért, mert a Nõk Lapja magazint az elõfizetése megújítása óta nem küldték meg részére 2010-ben. Érdeklõdésünkre a hibáért elnézést kértek és a magazin rendben megérkezett, bár mi szorgalmaztuk volna, hogy a késés miatt valamilyen kárpótlással éljenek T.Lné felé, ez nem történt meg. Z. Imréné jelezte, hogy a Spar áruházban kapható termékek némelyikén hiányosságokat talált. Kérésére a termékeket ellenõriztük. A Spar márkájú reszelt tormán nincs feltüntetve hány százalékban tartalmaz tormát, az azonos márkájú sós burgonyaszirmon pedig egyáltalán semmilyen magyar felirat nem található. Mivel több termékrõl kaptunk bejelentést, amelyen nem található magyar nyelven az összetevõk listája kezdeményeztük, hogy ezen termékekrõl állítsunk össze egy listát, amelyet szeretnénk eljuttatni az érintett forgalmazóknak. Ráczné Szabó Györgyi Törökbálint - Budaörs Törökbálint-Budaörs területén az elõzõ hónaphoz hasonlóan sok fogyasztóvédelmi észrevétel érkezett a budaörsi Auchan Áruházból. Az észrevételek vegyes hangnemûek: A fogyasztók többnyire örömmel fogadták az elégedettség mérõ kérdõívet, melyet az áruház nyújtotta szolgáltatásokról, és a vásárlók véleményérõl tölthettek ki. Azonban az utóbbi idõben a becsületes vásárlók sértettnek érzeték magukat a túlzott lopás elleni védelemmel kapcsolatban: Nem elég, hogy biztonsági õrök, kamerák és elektronikus felszerelések védik az árut, mindezek mellett a pénztáraknál rendszeresen belenéztek a vásárlók táskájába, akiket ez olyannyira bántotta, hogy egyrészt beírták az elégedettség mérõ kérdõívbe, másrészt elhatározták, hogy többet nem vásárolnak az áruházban. Dr. Ny. Péter panaszolta, hogy egyéni vállalkozóként az APEH által megjelölt adóbevallási határidõ letelte után kapta meg az ING Biztosítótársaságtól az adójóváírásról szóló igazolást. Az adózó természetesen ebben az esetben már lemaradt a jogos jóváírásról, azonban jogos a kérdés, hogy a Biztosítótársaság megtéríti-e a kárt? Végül budaörsi klubtag hívta fel a klubtalálkozón a többiek figyelmét a februári IPM Magazin oldalán megjelenõ fogyasztóvédelmi írásra. A cikkben a Gazdasági Versenyhivatal híreit olvashatjuk, többek között a valótlan gyógyhatásról (Tahiti Noni Juice, Forever 365 Aloe Vera), és a nem gyógyhatású infravörös derékaljról. Klubunk számára ezek a hírek társszervezetünk szempontjából bírnak jelentõséggel: A Budaörsi Mozgáskorlátozottak Egyesületében több testi hátránnyal élõ, idõs ember vesz részt- fontos számunkra az õ fogyasztóvédelmi támogatásuk. Schmidt Mónika Jászberény Klubfoglalkozásainkat megtartottuk és részt vettünk a Jász-Nagykun-Szolnok megyében megrendezésre kerülõ magyar nóta verseny roadshowjának elõadásain, amely igen magas színvonalú kulturális élményt nyújtott a részt vevõk számára. Szabó Krisztina az alábbi panasszal fordult hozzánk. Megvásárolt egy ingatlant, amelybe a dokumentumok és pénzügyek lerendezése után be is költözött. Azonban a csapból egyetlen csepp víz sem folyt. Amikorra kiderült, hogy miért nincs víz, addig eltelt jó néhány hét és utána járás, telefonálás, levélváltás. A történet a következõ: akitõl az ingatlant megvásárolta, az árverés útján jutott a házhoz. Ez a valaki nem használta az ingatlant, csak haszonszerzés céljából szerezte meg és adta tovább, így nem is foglalkozott az ingatlan közüzemi számláinak rendezettségével. Az új vevõ megbízott ügyvédjében, hogy körültekintõen jár el, mindent lerendez. Életében most vásárolt elõször ingatlant teljesen járatlan volt az ezzel kapcsolatos ügyekben. Most nagyon elkeseredett, mert a Vízmûtõl azt a választ kapta, hogy addig nem kötik vissza a vízszolgáltatást, amíg nem fizeti ki az elõzõ tulajdonos ,-Ft-os tartozását. Hiába mondja, hogy ez nem az õ tartozása, nem lehet tudni, hogy mikor folyik a csapból újra víz? V.Gy. kisteherautójáról februárjában ellopták a rendszámot. Egy régi rendszámtáblára ráfestette a kisteherautó rendszámát, hogy beazonosítható legyen. A rendõrség szerint megvalósította az egyedi azonosító jel meghamisításának bûntettét, így az eljárást megindították ellene. Tehát, ha valaki elveszti a rendszám tábláját, akkor azonnal be kell mennie az okmányirodába és újat kell igényelnie. Az itt kapott okmánnyal pedig az új rendszám megérkezéséig közlekedhet. Lipták Zoltán Tanácsadó iroda vezetõje Szolnok T.Zs. panaszosunk telefonon hívott fel. Elmondta a következõ problémát. Tõkegyûjtõ megtakarítási szerzõdést kötött egy vezetõ pénzintézetnél. A dokumentumok elkészítésekor aláírt egy csoportos beszedési megbízást. Számára a havi díj fizetése ezzel biztonságosan elintézett volt. Következõ hónapban megdöbbenve vette tudomásul, hogy számlavezetõ bankja a K&H, nem teljesítette a csoportos beszedési megbízását. Lakóhelyérõl beutazott a városba, próbálta megtudakolni a K&H-ban mi történik? Néhány óra múlva kiderült, hogy a bank nem fogadja el a máshol aláírt csoportos beszedési megbízást, kizárólag azt teljesíti, amelyet a K&H bankfiókban töltenek ki és írnak alá. Ügyfelünk azért fordult hozzánk, mert szeretné tudni, hogy a bank jogosan tette-e azt, amit tett? Tehát, hogy nem teljesítette az érvényes csoportos beszedési megbízást, és ezáltal õ fizetési késedelembe esett. Azon a beszedési megbízáson is az õ hiteles aláírása van, milyen jogon nem teljesíti a bank a saját számláján lévõ pénzek oda utalását, ahogyan õ rendelkezik? Lipták Zoltánné a Fogyasztóvédelemi Klub és Tanácsadó iroda vezetõje A TU Fogyasztóvédelmi Klubok címei, elérhetõsége a 14. oldalon olvashatók A KONTROLL, országos fogyasztóvédelmi társadalmi újság (Megjelenik minden hó utolsó hétfõjén) Fõszerkesztõ: Szabó Miklós Tördelõszerkesztõ: Jován László Fotórovat-vezetõ: Bud László Szerkesztõségi titkár: Varga Sándorné Lapigazgató: Széchenyi László Kiadja: a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával a Társadalmi Unió. Cím: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 13. I/4. Tel./fax: , ISSN: Kedves Olvasónk! Mi komolyan vesszük az Ön fogyasztóként szerzett tapasztalatait, panaszait és javaslatait. Kérjük, forduljon hozzánk levelével és számíthat az érdemi válaszra. A Kontroll szerkesztõi

14 14 A KONTROLL VII. évf. 3. szám A gyarmatosítás meghozta az árubõséget, a fogyasztás igényességét Korai fogyasztóvédelem a Temzén, avagy Anglia páratlan öröksége A római csapatok elsõként Julius Caesar vezetésével szállták meg Angliát i.e. 55 körül. Caesar volt az, aki elnevezte a londoni folyót Tamesisnek! De az ország elfoglalása 90 évvel késõbb Claudius császárra maradt! A következõ négy évszázad folyamán kiterjesztették, elismertették a világgal a kereskedelmi-fogyasztóvédelmi rendszerüket! Ez által dinamikussá vált a hazai provinciális kereskedelem. Késõbb hozzá rendelték a koreografált beszámolási - ellenõrzési munkatervüket, (fogyasztóvédelmi ellenõrzésekbõl származó adó, sarc beszolgáltatás) ami meghatározta a luxuscikkek importálását a Földközi-tenger térségébõl! Anglián belül is a Temzén szállították a különbözõ országokból, tartományokból érkezõ árucikkeket! A helyi kereskedõket kötelezték - fejvesztés terhe mellett - a fogyasztóvédelmi törvények betartására! Az idõ elõtti fogyasztóvédelem fejlõdése a birodalom összeomlást követõen (i.e. 410) megszûnt! Ezért a termékek minõségi romlása, a járványok terjedése, valamint az árak folyamatos emelkedése miatt, a temzei kereskedelem, hanyatlásnak indult! A XI. században a normann TU-MUOSZ Újságírói klub és iroda Dr. Mérõ Éva Tel: (+36 30) Iroda és klub: H-1064 Budapest, Vörösmarty u. 47/a. Tanácsadás: pénteken 9-12 óráig az érdeklõdõ újságírók számára. A hónap utolsó péntekén óráig szakmai mûhelymunka. Budapest Medvegy Magdolna Tel: (+36 30) Iroda: H-1112 Budapest, Cirmos u. 8. Tanácsadás: kedden és csütörtökön óráig Klub: H-1119 Budapest, Etele út 38/a fsz.4. Klubnap: páratlan héten szerdán óráig Debrecen Klub- és irodavezetõ: Ráczné Szabó Györgyi Helyettese: Zenkovics Zoltánné Elérhetõség: 4031 Debrecen, Postakert u. 27 Tel.: 52/ Mobil: 06-20/ Klubnap: páros hétfõn órakor, tanácsadás: páratlan héten óráig. Jászberény Lipták Zoltán Tel: (+36 30) Iroda és klub: H-5100 Jászberény, Ifjúság út 24. Tanácsadás: hétfõn és szerdán 9-11 óráig Klubnap: szerdán óráig Nyíregyháza Pál Istvánné Tel: (+36 20) Iroda és klub: H-4400 Nyíregyháza, Rezeda u. 79/a. Tanácsadás: hétfõtõl-péntekig óráig, de idõpont egyeztetéssel szükség szerint. Klubnap: minden kedden óráig Pécs-Baranya Kiss Varga István Tel: (+36 72) Tel: (+36 20) Tel: (+36 20) Iroda és klub: H-7629 Pécs, Komlói út (Origó-Ház) Tanácsadás és klubnap: hétfõtõl-péntekig 8-17 óráig Zalaegerszeg Fekécs Imre Tel: (+36 30) Hódító Vilmos megszállta Angliát, 1066-ban és Westminsterben királlyá koronázták a hívei. Elsõ nagyszabású tervei közt szerepelt, a római légiók által épített városfalon belüli Tower megépítése, ami Anglia kereskedelmi életének irányítására, kiterjesztésére szolgált. London fogyasztóvédelme virágzásnak indult! A kamaszodó jólétért a lakosság lélekszáma elérte a fõt! 1209-ben befejezõdött egy 300 éve tartó munka. Milyen munka? A Temze két partját összekötõ kõhíd építése! Érdekességként: - a hídra üzletek, házak, sõt még kápolna is épült! A vámszedõk, a fogyasztóvédelmi elõírásokat kegyetlenül betartatták a pórnéppel. Hisz az ebbõl származó bevétel a királyi kincstárat gyarapította. Földnélküli János angol király ( ) Windsor mellett, a Temze partján pecsételte le a híres Magna Chartát n, ami nemcsak társadalmi politikai, hanem a szabad kereskedelmi (fogyasztóvédelmi) törvényekben biztosította a helyi kereskedõk jogait, kiváltságait, s adófizetési kötelezettségeiket. A királyi fogyasztóvédelmi szerzõdés lényegében meghozta az ország, s a gazdaság fellendülését a Temzén! Egyre szélesedett a vásárlóközönség jogainak védelme. Például kétszáz évvel ezelõtt a Temzén 600 vízi jármú szállította az árut, azonban az is elõfordult, hogy 1700 vitorlás horgonyzott a kikötõben, hogy lepakolhassa a rakományt. A bûnözési hullám pedig elterjedt, csempészek korai feketézõk - kis csónakjai lepték el a kikötõt. Ez okból Londonban megalakították a világon elsõként - a vízirendõrséget, segítségként melléjük rendelték a királyi revizorokat és közösen ellenõrizték a csempészeket! (korai VPOP). Kialakult az áruk befogadását megoldó dokkrendszer; ban a London dokk, a Nyugati, Kelet - indiai dokkok voltak az elsõk, majd a Royal Victoria dokk következett 1855-ban, és párja a Royal Albert dokk. Érdekességként: ben két mérnök - Marc I és Isambard K. Brunel apa s fia- megépítette az elsõ víz alatti alagutat, mely összekötötte a Temze két partját! Az alagút 459 méter hosszú. És mai napig használatban van! 1894-ben befejezõdött a napjainkban turistalátványosságnak számító Tower híd építése ben elkészült az utolsó dokk is, melyet V. György királyról neveztek el. Oláh István László Író-újságíró A TU fogyasztóvédelmi tanácsadó irodák és klubok Iroda és klub: H-8900 Zalaegerszeg, Kert u. 8. Tanácsadás: hétfõn és pénteken óráig Klubnap: hétfõtõl-péntekig 9-12 óráig Csabrendek - Sümeg Tanai Tamásné Tel: (+36 30) Iroda és klub: H-8474 Csabrendek, Rákóczi út 14/a Tanácsadás: a hét minden napján Klubnap: minden második csütörtökön 17 órától. Tapolca Fodor Gyula Tel: (+36 20) Tanácsadás: minden hétfõn óráig. Klubnap: minden páros héten pénteken óráig Iroda és klub: H-8300 Tapolca, Fõtér 10. (Könyvesbolt) Budakeszi Fekete Csaba Tel: (+36 23) Fax: (+36 23) Iroda és klub: H-2092 Budakeszi, Fõ u Tanácsadás: hétfõn, szerdán, pénteken: óráig, Tanmese, a Fogyasztó tapasztalatai alapján A reszortos képzés kedden és csütörtökön 9-14 óráig Klubnap: ugyanott, ugyanakkor. Százhalombatta - Érd Kistérségi Fogyasztóvédelmi Klub J-né Szabó Éva Tel: (+36 30) Iroda és klub: H-2440 Százhalombatta, Csenterics út 4. Tanácsadás: hétfõn: óráig Klubnap: minden második kedden óráig. Székesfehérvár Detki Sándor Tel: (+36 20) Iroda és klub: H-8000 Székesfehérvár, Õsz utca 6. Tanácsadás: kedden ig és szerdán ig Klubnap: a páros héten kedden óráig Szolnok Lipták Zoltánné Tel: (+36 30) Iroda és klub: H-5000 Szolnok, Sajtó u. 10.I.3. Tanácsadás: kedden és szerdán óráig Klubnap: kéthetenként egyeztetés szerint Tata Hohl Klára Tel: (+36 30) Iroda és klub: H-2890 Tata, Kazincbarcika út 4/c Tanácsadás: szerdán óráig Klubnap: ugyanott, ugyanakkor. Gyöngyös Szoó Sándor Tel: (+36 37) Tel: (+36 20) Iroda és klub: H-3200 Gyöngyös, Jászsági út 3/B Tanácsadás: Kedden és csütörtökön óráig Klubnap: ugyanott, ugyanakkor. Törökbálint - Budaörs - Kistérségi Schmidt Mónika Tel: (+36 70) Iroda és klub: H-2045 Törökbálint, Deák Ferenc u. 51. Tanácsadás: kedden óráig illetve telefonos bejelentkezés alapján. Klubnap: páros héten csütörtökön óráig Dél-alföldi Regionális Oláh-István László elnök Iroda és klubvezetõ h. Oláhné Szabó Éva titkár Tel: (+36 62) Színhely: egy nagy áruházlánc központjának elõadóterme Szereplõk: oktató és a hallgatósága Oktató: Oltári-nagy szeretettel köszöntöm önöket itten, ezen a felkészítõ tanfolyamon, ahol én mindarra fel fogok készíteni mindenkit, amire rövidesen a szükségüket érzik. Önök ugyebár reszortosok lesznek a mi nagy-nagy áruházainkban, tehát azt is tudniuk kell, amit nem kell tudniuk. Hehe ez csak tréfa volt! Mostan elismételjük, hogy mirõl is volt szó a mulltori megszakított közös ülésünkön. Nem vihog! Nekem itt jópofiznom is kell! Tehát! Elsõ kérdésem; mi a cég humánpolitikájának a legfontosabb vezérelve? Attól a barna sapkástól kérdezem! Az, hogy kétezer négyzetméterenként a világért se legyen egynél több reszortos üzembe állítva, nehogy a vevõ kérdezni tudjon valakitõl. Oktató: Nagyon jó! Látom nemcsak melegedni jár ide, hanem még figyel is! De mi a reszortos legfontosabb feladata? Maga, ott, hátul! - Úgy kell elbújnia, hogy a vevõ ne találja meg! Oktató: Helyes! És az megfelelõ megoldás-e ha a reszortos a pult alá bújik? - Nem, mert a vevõ képes a pultra is felmászni és megtalálja. Oktató: Úgy van! Tehát mi a helyes magatartás? Most az a kis szöszi válaszoljon! - A polcok mögül lesegetni, hogy mikor ténfereg be egy vevõ a területünkre és akkor elindulni az ellenkezõ irányba. Oktató: Miért oda? - Mert ki van írva, hogy idegeneknek tilos a bemenet. A vevõ meg úgyis tudja, hogy õ idegen. Egyébként is ott szoktunk gyülekezni és kávézni. Oktató: És ha benéz a vevõ a raktárba? - Nem láthat meg, mert a legnagyobb láda mögött kell kávézni és dumcsizni. Ez a szabály! Oktató: Szükséges-e a reszortosnak áruismeret? És ha igen, miért nem? - Szükséges azért, mert ha egy öttagú család mégis bekeríti és sarokba szorítja, akkor ne beszéljen hülyeséget. Oktató: Mi a helyes magatartás, ha a vevõ mégis a pultjánál találja a reszortost? - Akkor azonnal hívjuk a másik pultból, hogy a telefon miatt a vevõ ne tudjon megszólalni. Esetleg odarohanhatunk egy köteg papírral a kollégához és elhívhatjuk sürgõs ügyben a raktárba. Mert kollektív szellemnek is lennie kell! Oktató: És ha belefutunk mégis egy vevõbe? - Akkor letagadjuk magunkat, azt mondjuk, mi a zöldséges résznél vagyunk, nem értünk a fúrógépekhez. Esetleg jó válasz még a nem tudom, a kérdezze meg a gyártót, netán a nézze meg a honlapunkon is jó. Oktató: Kérdezhet-e a vevõ a pénztárostól, vagy a biztonsági õrtõl? - Kérdezhet! Azt fogják mondani, keresse meg a reszortost! Oktató: Hogyan reagálunk, ha a vevõ kézzel nyúl a kitett áruhoz? - Azonnal rárohanunk, és nem engedjük. Aztán újra eltûnünk. Oktató: Mi a helyzet, ha az a teljesen tudatos, levakarhatatlan fogyasztó bemondatja az ügyfélszolgálattal, hogy a festékes kolléganõt kérjük, fáradjon a pultjához, mert várják? - Akkor elvesztünk. Akkor dolgozni kell. Oktató: Hát remélem, azért idáig csak-csak nem fajul a helyzet, de látom, jól felkészültek, aztán így menjen ám majd a vizsgán is! Mára befejeztük, a legközelebbi óránk témája az lesz, hogy miért kapjuk a fizetésünket?. Tóth I. Gábor Tel: (+36 70) Tel: (+36 70) Levelezési cím: H-6768 Baks, Váradi u. 16. Iroda és klub: H-6722 Szeged, Földvári út 3. Tanácsadás: csötörtökön és pénteken óráig Klubnap: a hónap utolsó pénteken 16 órától Nagykanizsa Szeri Ferenc Tel: (+36 30) Tel: (+36 70) Iroda és klub: H-8800 Nagykanizsa, Petõfi u. 5. II Tanácsadás: a hónap elsõ és harmadik hetében csütörtökön óráig Klubnap: a hónap második és negyedik hetében csütörtökön óráig Cegléd Kõhalmi Dezsõ Tel: (+36 30) Iroda: H-2700 Cegléd, Rákóczi út 37/a Tanácsadás: hétfõn és kedden óráig Klub: Kossuth Mûvelõdési Központ és könyvtár H-2700 Cegléd, Kossuth tér 5. Klubnap: a hónap elsõ és utolsó elõtti szombaton óráig.

15 A KONTROLL VII. évf. 3. szám 15 Tavaszi védelem kertünkben A díszkertünk, a gyümölcsösünk fái, fás szárú bokrai tavasszal gondozást igényelnek. A gondozásra azért van szükség, mert a fáinkon különféle kártevõk hernyói, bábjai, tojásai, gombás betegségek, baktériumok áttelelve, tavasszal, a jó idõ beálltával támadásba indulnak a növényzet vegetatív részei, annak termésképzõdményei a termések ellen. A lemosó permetezést megelõzõen a mechanikai védekezésrõl sem feledkezzünk el. A fáink törzsét, a vastagabb ágakat kaparással, keféléssel megtisztíthatjuk a kéreg felszínén lévõ mohától, a zuzmótól, a taplógombától a fákat rágó hernyóktól Az idõsebb fák törzsének felületét kéreg védi, amely a törzsrõl fokozatosan elválik. A kéregrepedések alatt bújnak meg a károkozóink, amelyeket el kell távolítanunk. Elõször fakaparóval tisztítsuk meg a felületet majd drótkefével alaposan, keféljük át a törzset, a vastagabb ágakat. A tisztítandó felületet ne sértsük meg, arra vigyázzunk, ugyanis a fa törzsének légzése a megtisztított felületen át történik. A rovarok mellett a növényeinken áttelelõ baktériumos, különbözõ gombás betegségek is megtalálhatóak. A kártevõk védett helyeken keresnek búvóhelyet, amelyek ellen lemosó permetezéssel eredményesen védekezhetünk. A permetezõnket úgy szabályozzuk, hogy a szóráskép ne ködszerû legyen, hanem bõségesen mindenhová eljusson a permetlé. Lemosó permetezésre réztartalmú szereket alkalmazzunk, amely a gombabetegségek ellen nyújt megnyugtató védelmet. Amennyiben erõs levéltetû pajzstetû esetleg atkafertõzés volt a területünkön, úgy kéntartalmú mészkénlé, szerrel kell permeteznünk. A fák fertõzöttségének ismeretében eldöntheti a gazda, hogy érdemes-e a kémiai védekezés elvégzése. A lemosó permetezést végezzük el a gyümölcsösünkben a fáinkon a bokor alakú bogyósokon, a szõlõn díszkertünkben a lombhullató fákon, a rózsatöveken, a díszcserjéken. Természetesen akkor járunk el helyesen, ha a kémiai védekezést kiegészítjük a környezetünket kímélõ mechanikai eljárásokkal. A lehullott fertõzött leveleket az áttelelt gyümölcs múmiákat gyûjtsük öszsze és semmisítsük meg. A lombozat aláforgatásával a levelekben, báb alakban áttelelõ alma aknázó molyokat jelentõsen gyéríthetjük. Fontos tudnivaló: A kertünkben nevelt örökzöldeket, amelyek most is élnek nem szabad permeteznünk! Bánhidi János kertészmérnök Mit jósol a népi meteorológia? Áprilisi népi hiedelmek Április elsején semmi vetési munkát nem végeztek, mivel az ekkor vetett magvak nem hálálják meg bõséges terméssel a gazdát. Április hónapjának elsõ napja népi tréfálkozásokkal, ugratásokkal kezdõdik. Ezen a napon többnyire a gyermekeket viccelték meg. Elküldték a boltba szúnyogzsírért, vagy a szomszédba dinnye lekvárért, palacsinta sodrófáért, ehhez hasonló képtelenségekért, majd április bolondja kifejezéssel titulálták a rászedett személyt. Április 6 Irén napja. A babonások szerint, ha ezen a napon esik az esõ szûk lesz az esztendõ. Április 14- én Tibor napján, ha zöld, üde a vetés, jó idõre van kilátás. A kakukk is ezen a napon hallatja hangját elõször. Április 24 Sárkányölõ Szent György napja. Szent György a sárkány legyõzésével kiszabadította a fogságában levõ leányt. A lovagok a fegyverkovácsok a vándorlegények majd késõbb a cserkészek ünnepnapja lett. Ezen a napon hajtották ki a legelõre a szarvasmarhákat, a birkákat, a legelészõ állatokat. A hiedelem szerint Szent György napjának minden hetedik évében kincseket lehetett keresni, találni, amelyek a földbe rejtve lángoltak. A Szent György naphoz számtalan földmûvelõ hagyomány kötõdik. Ajánlatos volt a kukoricát, a babot, uborkát ezen a napon elvetni. Az õsszel elvetett gabonákból, ha a varjú nem látszik ki, a termés bõséges lesz. A békák idõjóslása meghatározó volt, mert ha április 24-e elõtt megszólaltak a nyár száraznak ígérkezik. Amennyiben a békák kuruttyolása Szent György napja utáni idõszakra tolódik a tavaszkedvezõ idõjárást, hoz, a nyár korán beköszönt, szép idõvel. Népi megfigyelés szerint a Szent György nap elõtti mennydörgés gazdag termést jelent. Szent Márk napja április 25-e. A kenyeret a magyar lakosság mindig nagy becsben tartotta, a Szent Márk napját követõ vasárnap volt a búzaszentelés. A szentmise után körmenettel, templomi zászlókkal, kereszttel a templom épületét megkerülve a katolikus pappal az élen, a hívõk a templomhoz legközelebbi búzatáblához vonultak, ahol a búza szentelése megtörtént, tömjénes füstöléssel, szentelt vízzel. A megszentelt búzaszálakból mindenki vitt haza, amelyet nagyon megbecsültek és többnyire az imakönyvbe, tartották. E naphoz köthetõ az indás növények tök, dinnye, a mák vetése. Amennyiben a fülemüle hallgat, a tavaszi idõjárás kedvezõen alakul, ha a pacsirta megszólal a termés jó lesz idén. Bánhidi János kertészmérnök Vajon miért kerülnek ennyibe? Kencék, krémek, arclemosók, testápolók Elképesztõ mennyiségû, márkájú, fajtájú arc-, kéz- és lábkrémet, lemosót, tonikot, arcmaszkot, szemránckrémet lehet kapni. A választék szinte már túl széles, gyakorlatilag áttekinthetetlen. Piacon, százforintos boltban, hipermarketben, drogériában és gyógyszertárban egyaránt meg lehet ezeket megvásárolni, de interneten és multilevel módszerekkel szintén árusítanak ilyen termékeket. Hol vegyünk és milyet? E kérdésre gyakorlatilag senki nem tud pontos választ adni. Akár pár száz forintba, akár 50 ezerbe kerül egy kis tégely, nincs garancia az eredményre. Ez, ha belegondolunk egy meglehetõsen kényelmes üzletág, hiszen nem kell bajlódni szervizzel sem, nem kéri számon senki a hatékonyságot. Mivel ezek nem olcsó termékek, nem árt egy kicsit átgondolnunk, hogyan is vásároljunk kozmetikumot. 20 tanács az érdekünkben 1./ Tudjuk meg szakembertõl, hogy milyen típusú a bõrünk. A száraz bõrûek vannak manapság többségben az elektroszmog, a párahiány, a füst, a klímaberendezések, mind szárítják a bõrt. A száraz bõr többnyire gyakoribb hidratálást, tápanyag és zsírpótlást igényel. 2./ Nem biztos, hogy a legdrágább krém a leghatékonyabb a számunkra. Ahány bõr, annyiféle hatás! 3./ Minél drágább, híresebb márka mellett döntünk, annál biztosabb, hogy többet fizetünk a tégelyért, a csomagolásért, a reklámért. 4./ Érdemes kipróbálni a magazinokban beragasztott kis zacskós reklámkencéket. Ennyibõl is kiderül, hogy kedveljük-e az adott termék állagát, illatát. Ezek a kis, könnyû reklámanyagok párnapos utazáshoz is kiválóak, helyettesítik a nehéz tégelyeket. 5./ Mindegyik termék tartalmaz valamennyi illatanyagot, bár az igazán divatosak ma már kevés hozzáadott illattal készülnek. Jobb illatmenteset választani, mert ez kevésbé okoz allergiát. 6./ Érdemes nagyítóval átböngészni egy-egy krém összetevõit. Meglepõ olvasmány! 7./ A kozmetikumok többségét hasznos a hûtõ egyik szeparált részében tartani. Figyelni kell a szavatossági idõ lejártát. 8./ Amelyik készítménynek megváltozik az állaga, színe, illata, azonnal dobjuk ki. 9./ Nem árt felírni annak a terméknek a pontos nevét, ami bevált, egy-egy márkán belül is. Gyakran elõfordul, hogy termékfejlesztés címén, csak az illatanyag és a csomagolás változik. A gyártók úgy vélik, az újdonságok állandó piacra dobásával lehet növelni a forgalmat. 10./ A házilagos kozmetikumok olcsók és sokszor hatékonyabbak, mint az üzletben vásároltak. A méz, a joghurt, a tejföl, a túró, a tojás, az uborka régi házi szerek. Ezek alkalmazásánál is vigyázzunk a higiéniára, a természetes alapanyag frissességére. Összehasonlíthatatlan elõnyük, hogy fölös vegyszert, tartósítót, adalékanyagot nem kenünk velük magunkra. 11./ Aki nap mint nap sminkeli magát, minden este arclemosóval szedje le a sminket és utána buborékmentes ásványvízzel öblítse le az arcát. A tonikot nem minden bõrtípus szereti. 12./ Arcradírt elég hetente egyszer használni a fölös hámsejtek eltávolítására. Az érzékeny bõr nem kedveli a túl szemcsés peelinget. 13./ A kiürült tégelyt érdemes lemérni egy konyhai mérlegen. A porcelán vagy üveg alapanyagú olykor megdöbbentõen nehéz, a benne lévõ kence súlyához képest. A nehéz csomagolás megtévesztõ lehet, de tény, hogy eleganciát tükröz: ha mûanyag dobozba engedné az adagoló gép a terméket, az olcsó, silány összhatást és csekély eredményességet sugallna. Ám ebbõl is kiderül, hogy többet fizetünk a tartályért, mint a beltartalomért. 14./ A régi háziasszonyok, ha linzertésztát gyúrtak, mindig hagytak egy diónyi vajas tésztát, hogy a nyakukat és a kezüket bekenjék vele. A legegyszerûbb vajas tészta nagyszerûen táplálja a bõrt. 15./ Sokkal olcsóbbak a kozmetikumok a fodrász és kozmetikuskellék szaküzletekben. Érdemes ezek címét kinyomozni. Itt többnyire szerényebb küllemû dobozban és nagyobb kiszerelésben kaphatók, ezért érdemes belõlük vásárolni. Több barátnõ is összeállhat és szétoszthatja az olykor félliteres, literes tégelyeket. 16./ Krémbe soha ne nyúlkáljunk piszkos kézzel. A jobb minõségû termékek teteje alatt, belül, mindig van egy kis füles tetõ, figyelmeztetésül, hogy ne nyúljunk hozzá egyenesen a kezünkkel a tégely tartalmához. Érdemes egy kis eldobható mûanyag kanálkával adagolni a reggeli hidratáló és az esti táplálóbb készítmény adagját. 17./ Léteznek olyan kozmetikai márkák, amelyek csak gyógyszertárakban kaphatók. Ez kiváló marketingfogás, azt sugallja, hogy nem kozmetikumot vásárolunk, hanem gyógyhatású készítményt. Ám semmi nem garantálja, hogy ezek hatékonyabbak lennének, mint bármelyik más hasonló kozmetikum. Küllemükben kevésbé díszesek, hogy ne tûnjenek ki a patikák szûzies világából, de nem spórolnak kevésbé a csomagolással, mint a drogériában kapható társaik. 18./ A kozmetikusok szerint nem árt váltogatni a készítményeket, mert a bõrünk egy idõ után megszokja, amint évek óta használunk. 19./ Mára meglehetõsen elsorvadt a valóban magyar kozmetikai ipar. De például a Stella és a Helia- D megmaradtak és kiváló termékek, olyannyira hogy sok külföldre szakadt magyar visz új hazájába ezekbõl az olcsó készítményekbõl, nem egyszer egy évre valót is magával. 20./ Nemcsak a magyar kozmetikumok jó minõségûek: a magyar kozmetikusok a világ minden országában sikereket értek el és minden földrészen rangot vívtak ki maguknak. Elek Lenke

16 16 A KONTROLL VII. évf. 3. szám Jogaikkal nem élnek, sérelmüket nem közlik Kérdezz-felelek játék a fogyasztóvédelmi akadémiákon A Társadalmi Unió szervezésében immár több mint 10 éve lehetõségem van elõadóként közremûködni a fogyasztóvédelmi akadémiákon. Ez idõ alatt szinte az egész országot sikerült bejárnom, Nagykanizsától Sátoraljaújhelyig. Az elmúlt 3 hónapban 5 helyszínen volt ilyen rendezvény. Minden alkalomra készültem elõadásokkal, amelyen aktuális fogyasztóvédelmi ismeretekrõl kívántam tájékoztatást adni. A vak véletlennek köszönhetõen ezeket egyetlen alkalommal sem tudtam megtartani. Ugyanis már az elsõ akadémián a hallgatóság összetétele miatt jobbnak éreztem változatni az elképzelésemen, mivel leginkább hátrányos helyzetû diákok voltak döntõ arányban a megjelentek között. Õket a jogi kifejezések, bonyolultnak látszó gondolatok nem igazán képesek lekötni. Ezért úgy gondoltam, hogy a legegyszerûbb, a mindennapok során felmerülõ helyzetek fogyasztóvédelmi problémáiról kellene beszélni, mégpedig olyan formában, hogy felteszek egy kérdést, és erre várom a megoldást. Az én elõadásom aznap az utolsó volt a sorban, tehát a hallgatóság már igen fáradt lehetett. A fogadtatást igen jónak éreztem, a fiatalok fellelkesültek, aktívan részt vettek a diskurzusban, és ami leginkább meglepõ volt, az a fegyelmezettségük. E tapasztalatból kiindulva a további helyszínekre (minden eshetõségre készülve magammal vittem az eredeti elõadást is) írásos kérdéssort állítottam össze, ezt kiosztottam a rendezvény elején, kérve a hallgatóságot, hogy néhány szóval próbálják az elõadásomig a kérdésekhez kapcsolódóan a válaszokat írásban rögzíteni. Gondoltam, néhány perc alatt átbeszéljük a válaszokra a megoldást és rátérhetünk az elõadásom megtartására. Az élet rám cáfolt, a kérdések aktív párbeszédet indítottak el, és leginkább az idõ szûke miatt kellett abbahagyni a konzultációt. Mely kérdések foglalkoztatták leginkább a hallgatóságot? Kérdés volt, hogy ismernek-e fogyasztóvédelemmel fogalakozó szervezeteket? A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról mindenhol hallottak, de a civil szervezeteket nem igazán tudták jól elhelyezni a palettán. Volt olyan hely, ahol csak akkor tudatosult a civilek szerepe, amikor rákérdeztem, hogy éppen milyen rendezvényen vagyunk, és ki szervezte ezt. Homlokukra csaptak, hát persze a Társadalmi Unió természetesen fogyasztóvédelemmel is foglakozik, mondták. A más hatóságok, önkormányzatok, békéltetõ testületek fogyasztóvédelmi feladatait nem igazán ismerték. Feltettem a kérdést, hogy milyen fogyasztói alapjogokat ismernek? Azt ugyan senki sem várhatja el, hogy tananyagszerûen felsorolják, hogy ezek: a jog az élet-és egészségvédelemhez, az anyagi biztonsághoz, a jól tájékozottsághoz, valamint a képviselethez. A válaszadók leginkább csak megsejtették az õket megilletõ jogosítványokat, leginkább a jó minõséghez való jogot emlegették. A kérdésem úgy hangzott el, hogy a kereskedelmi forgalomba hozatal elõtt ellenõrzie vajon valamilyen hatóság a termékek biztonságát? A válaszadók döntõ többsége úgy nyilatkozott, hogy szinte természetes, hogy valamilyen hatóságnak a feladatát képezi, hogy elõzetes biztonság- és minõségvizsgálaton minden terméknek át kell esnie, és a forgalmazáshoz engedély szükséges. Általános meglepetést okozott a válaszom, hogy a termékek döntõ többségénél, még az élelmiszerek esetében sincs elõzetes vizsgálat (engedély csak szûk körben van, pl. gyógyszerek). A termék használatával járó kockázatot, annak mérséklésére irányuló lépéseket, a biztonsági vizsgálatot mindig a gyártónak kell megtennie. Hangsúlyoztam viszont, hogy a hatóságnak mindig van joga gyanakodni, és alapos kétség esetén joga van a vizsgálati dokumentációkat áttanulmányozni, saját vizsgálatot elvégezni. Amennyiben beigazolódik a gyanú, akkor a szükséges korrekciós lépéseket elrendeli a hatóság, és a végrehajtásukat ellenõrizi, valamint szankciót foganatosítani. A fogyasztói jogérvényesítés lehetõségére vonatkozott a kérdés, hogy milyen panasz-tevési lehetõségeket ismernek? A közönségnek leginkább a panaszkönyv jutott az eszébe. Azt szinte senki nem tudta pontosan, hogy a fogyasztó észrevételeit, kifogásait szóban és írásban egyaránt megteheti. A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni és a lehetõség szerint azonnal orvosolni kell azt. Amennyiben erre nincs lehetõség, és a vita továbbra is fennmarad, akkor a kereskedõ, a szolgáltató köteles jegyzõkönyvet felvenni. A vásárlók könyvét a kereskedelmi üzletekben továbbra is biztosítani kell, a fogyasztót tilos akadályozni abban, hogy ide észrevételeit bejegyezze. Azt szinte senki nem tudta, hogy a jegyzõkönyvre vagy a vásárlók könyvi bejegyzésre 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni, és meg kell írni azt, hogy amenynyiben nincs megelégedve a válasszal, lehetõsége van további panaszorvoslást kérni a területileg illetékes fogyasztóvédelmi hatóságtól, illetõleg a békéltetõ testülettõl. Éppen ezért ezek elérhetõségét is írásban meg kell küldeni. E témakörben fontosnak tartottam jeleztem, hogy a szóbeli panasztevéskor leginkább az a célravezetõ, ha nyugodt hangnem adjuk elõ mondandókat. Ekkor felállt egy résztvevõ, aki elmondta, hogy egy héttel korábban befizette kábelszolgáltatójának csekken a díjat, mégis felszólító levelet kapott, hogy faxon igazolja a befizetés tényét, mert különben korlátozzák, illetve megszüntetik a szolgáltatást. Viszont e héten egy egész napig nem volt telefonja, internetje és tv képe. Kénytelen volt mobiltelefonján reklamálni. A telefonos ügyfélszolgálaton 15 perc hívásidõ után jutott el az ügyintézõhöz, aki közölte, majd utánanéznek. Ezek után hallgatónk reményét fejezte ki, hogy az általam fontosnak tartott nyugalmat meg tudja õrizni ügye tisztázásakor. Kérdéseim továbbá a szavatosságra is vonatkoztak. Azt tudjuk, hogy ami elromolhat, az elõbb-utóbb el is romlik. Azt viszont nem mindegy, hogy egy termék mikor válik használhatatlanná, és ha az irreálisan rövid idõ elõtt következik be, akkora a fogyasztót különleges védelem illeti meg. Ez pedig a szavatossági jog. A két éves szavatossági idõtartamról kevesen hallottak, a használt cikk vásárlás esetére vonatkozó fél évrõl senki sem tudott. A kötelezõ jótállási ismeretek egy körülbelül 20 évvel ezelõtti szabályozási állapotnak feleltek meg. Kérdésem volt, hogy mi a kötelessége a kereskedõnek, ha a fogyasztó hibás árut reklamál? Igen bizonytalan válaszok érkeztek, leginkább a fogyasztók kiszolgáltatottsági helyzete tükrözõdött belõlük. Nem természetes dolog, hogy a reklamálót nem kiutálni kell, hanem az ilyen vevõvel is tisztességesen kell foglalkozni, ha nem sikerül megoldást találni, akkor jegyzõkönyvet kell felvenni, és ebbe a kereskedõ köteles érdemi álláspontját közölni a reklamációra vonatkozóan. Amennyiben a felszólamlás idején nem tartózkodik arra illetékes dolgozó az üzletben, akkor a jegyzõkönyvet mindenképp fel kell venni, és az álláspontjukat 3 munkanapon belül írásban kell ezt közölni. Jeleztem, hogy amennyiben ezt nem teszik meg, akkor errõl tegyenek bejelentést a fogyasztóvédelmi hatóságnak. Rákérdeztem, hogy milyen szavatossági jogokat ismernek? Legtöbben a hibás termék kicserélési lehetõségét említették. Az elromlott áru kijavítását nem érezték idevalónak, nem gondolták, hogy a kijavítást tûrniük kell, amenynyiben a javítással nem csökken a termék értéke. Hogy hány javítás után kell kicserélni a hibás árut, erre különbözõ számokat mondtak, leginkább az 5. hiba után vélték úgy, hogy jogos lenne csere ig volt ilyen elõírás, most már nincs erre szabály. Lényegében senki sem hallott arról, hogy amennyiben az árunak valami baja lesz, de a fogyasztónak az megtetszett (mert például divatos, de egy varrás felfeslett, amit maga is meg tud varrni), lehetõség van árcsökkentésben megállapodni a kereskedõvel. Azt egyáltalán nem tudták, hogy akkor követelhetik a vételárat vissza, ha nincs mód se javításra, se áru kicserélésére. A kérdésem úgy hangzott, hogy hány nap alatt kell kijavítani a minõséghibás árut? Ebben volt egy megtévesztõ szócska, a kell kifejezés. Ugyanis a jogszabály nem teszi kötelezõvé a maximum 15 napot, hanem úgy fogalmaz, hogy törekedni kell arra, hogy ennyi idõ alatt javítsák ki az elromlott portékát, és ez lehetõleg ne okozzon jelentõs problémát a fogyasztónak. Sajnálatos tapasztalat, hogy a forgalmazók ezt a határnapot nem tekintik maguk számára kötelezõnek (még az etikai szabályzatukban sem igen tesznek ilyen vállalásról említést), és az ilyen jellegû vitát is csak a békéltetõ testület vagy bíróság rendezheti. Egy kigurult kerekû babakocsi esetében még a 15 nap is irreális terhet jelenthet a család életvitelében, de még ilyen esetben sem követelhet határidõt a fogyasztó, legfeljebb reménykedhet, hogy a javító törekszik a 15 nap megtartására. Praktikus kérdésként merült fel, hogy jótállásos termék esetén kinél jelentheti be a fogyasztó javítási igényét? Általános meglepetést idézett elõ, hogy ezt nem csak a javító szervizben, de akár a vásárlás helyén is lehet érvényesíteni. Saját gyakorlati tapasztalatom is azt mutatja, hogy a vevõszolgálatok szeretnek elirányítani a meghibásodott termékkel a szervizbe. Csak hosszas gyõzködés után voltak hajlandók átvenni javításra a kifogásolt árut, és azzal, hogy mivel nekik is szállítani kell azt, így több hétig tart majd a reparálás. A kötelezõ jótállással kapcsolatos kérdésre, hogy mennyi annak a jogszabályban meghatározott minimális ideje, általában pontos választ adtak, hogy az egy év. Arról viszont keveset hallottak, hogy amennyiben a gyártó vagy forgalmazó ennél hoszszabb idõt ajánl fel, akkor a fogyasztó ragaszkodhat ahhoz, hogy számára biztosítsák az ingyenes javítást e hosszabb idõszakra, ha a termék netán elromlik. Az aktuális kereskedelmi szabályozás ismeretére vonatkozott kissé megtévesztõ kérdésem, hogy a vevõ kívánságára hány napon belül kell kicserélni a zárt csomagolásban visszahozott termékeket? Nos, ilyen szabály 10 éve már nincs, a vásárló feladata a gondos mérlegelés, hogy vajon szükséges-e a portéka megvásárlása. Különösen ajándékozáskor viszont elõfordulhat, hogy felesleges terméket veszünk meg, a megajándékozottnak már van olyanja, vagy nem tetszik az neki. Hogy ne vesszen kárba az ajándék, ezért érdemes ilyenkor rákérdezni a kereskedõnél, hogy milyen feltételekkel hajlandóak cserélni zárt csomagolású árut (ezt nem tiltja semmi). Amennyiben az a válasz, hogy blokk ellenében megadott napig ezt biztosítják, akkor érdemes magunknál tartani a vásárlást igazoló bizonylatot, és az esetleges cserelehetõségrõl tájékoztassuk a megajándékozottat is. Más a helyzet a csomagküldõ szolgálat útján vett árunál. Itt ugyanis van meggondolási idõszak. Erre a kérdésre általában jól válaszoltak, hogy ez 8 nap. Záró kérdésem azt volt, hogy milyen árat kell fizetni, ha több árat közölnek a terméken? Ezt mindenhol jól tudták, miszerint csak az alacsonyabb ár megfizetését követelheti ilyen esetben a kereskedõ. Örvendetes volt, hogy sok helyen arról számoltak be, hogy ezzel a jogukkal már éltek is, bár nem volt könnyû a pénztárosok ellenállását leküzdeni, amelyhez párosult a többi fogyasztó nem szolidáris hozzáállása, mivel a reklamálót sürgették, hogy a kasszánál ne tartsa fel ilyennel a sort. Összegezésként megállapítható volt, hogy a hallgatóság ugyan sok mindent ismert a fogyasztóvédelmi szabályozásból, de ismereti szintjük jelentõs hiányosságról is tanúskodott, illetõleg sok elavult szabály tartja tévhitben õket. Még inkább probléma, hogy jogaikkal nem is mernek élni, sérelmüket nem közlik a helyszínen, hanem ha már reklamálnak, akkor azt valamely hatóságnál teszik meg. Bennem az a tanúság rögzõdött, hogy a fogyasztóvédelmi akadémiai mozgalmat továbbra is életben kell tartani, szükséges a módszeres, rendszeres tájékoztatás és bátorítás. Szûcs András Készült az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával. Fogyasztóként ért sérelmeit, panaszait illetõen keresse fel honlapunkat: Kérdéseire szakjogászunk válaszol.

A fogyasztóvédelmi hatóság megkezdi a nyári idegenforgalmi ellenőrzéseket

A fogyasztóvédelmi hatóság megkezdi a nyári idegenforgalmi ellenőrzéseket Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 42/2015 Kedves Kolléga! Kérem engedje meg, hogy tájékoztassuk Önt arról, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a megyei kormányhivatalok

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Com.unique Telekommunikációs Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

Com.unique Telekommunikációs Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Com.unique Telekommunikációs Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság a tagja Előfizetői tájékoztatója az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 138. (2) bekezdése alapján hírközlési szolgáltatás

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: Nyilvántartási száma:

Részletesebben

1. A menetjegyek és bérletek fajtái és díjai a pápai, várpalotai, zirci és balatonfűzfői városi (helyi) autóbuszjáratokon

1. A menetjegyek és bérletek fajtái és díjai a pápai, várpalotai, zirci és balatonfűzfői városi (helyi) autóbuszjáratokon 2/3. sz. melléklet A menetjegyek és bérletek fajtái és díjai a Veszprém megyében közlekedő városi (helyi) autóbuszjáratokon (Pápa, Várpalota, Zirc, Balatonfűzfő, Veszprém, Balatonfüred, Ajka) 1. A menetjegyek

Részletesebben

Vásárlási tájékoztató

Vásárlási tájékoztató Vásárlási tájékoztató Elállási/Felmondási jog Ön 14 napon belül jogosult indokolás nélkül elállni e szerződéstől. Az elállási/felmondási határidő attól a naptól számított 14 nap elteltével jár le, amelyen

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Letenye Város Önkormányzatának. 11/1995. (VI. 21.) számú rendelete. az önkormányzati tulajdonban lév lakások elidegenítésérl

Letenye Város Önkormányzatának. 11/1995. (VI. 21.) számú rendelete. az önkormányzati tulajdonban lév lakások elidegenítésérl Letenye Város Önkormányzatának 11/1995. (VI. 21.) számú rendelete az önkormányzati tulajdonban lév lakások elidegenítésérl (egységes szerkezetbe foglalt szöveg) Letenye Város Önkormányzata a lakások és

Részletesebben

SZABÁLYOK, RÉSZVÉTELI FELTÉTELEK

SZABÁLYOK, RÉSZVÉTELI FELTÉTELEK SZABÁLYOK, RÉSZVÉTELI FELTÉTELEK Örülünk, hogy játékosaink között üdvözölhetjük! Kérjük, játék előtt alaposan tanulmányozza át a nyereményjáték tudnivalóit és a szabályokat! Jó játékot, sok sikert kíván

Részletesebben

GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Az OTP Csoport partnere GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Groupama Biztosító Zrt. 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/C Nyomtatványszám: 13050/2 Hatályos 2016. január 1-jétől

Részletesebben

KISTOLMÁCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 11/2006. (XII.20.) számú rendelete a vízdíjak megállapításáról, a számlázás és a díjfizetés feltételeiről

KISTOLMÁCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 11/2006. (XII.20.) számú rendelete a vízdíjak megállapításáról, a számlázás és a díjfizetés feltételeiről KISTOLMÁCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 11/2006. (XII.20.) számú rendelete a vízdíjak megállapításáról, a számlázás és a díjfizetés feltételeiről (módosítással egységes szerkezetben) Kistolmács Község Önkormányzatának

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: 1/939-1/2013/I. Üi.: Varga Imre Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Tárgy: Helyi autóbusz-közlekedéssel kapcsolatos

Részletesebben

Kérelem a szociális étkeztetés igénybevételéhez

Kérelem a szociális étkeztetés igénybevételéhez Kérelem a szociális étkeztetés igénybevételéhez 1. Az ellátást igénybe vevő adatai: Név: Születési neve: Anyja neve: Születési helye, időpontja: Lakóhelye: Tartózkodási helye: Állampolgársága: Bevándorolt,

Részletesebben

Csorvás Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete 12/2002. (VIII.28.) r e n d e l e t e. a helyi autóbusz-közlekedésrıl

Csorvás Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete 12/2002. (VIII.28.) r e n d e l e t e. a helyi autóbusz-közlekedésrıl Csorvás Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete 12/2002. (VIII.28.) r e n d e l e t e a helyi autóbusz-közlekedésrıl Csorvás Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Általános Szerződési Feltételek I. Általános tudnivalók I.1. Az Olimpia Szolgáltató Betéti Társaság befektetési aranytermékek forgalmazásával foglalkozó gazdasági társaság. I.2. A jelen Általános Szerződési

Részletesebben

KÉTOLDALÚ VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI KERETSZERZŐDÉS

KÉTOLDALÚ VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI KERETSZERZŐDÉS ALTEO Nyrt. Üzletszabályzat 3. sz. melléklet KÉTOLDALÚ VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI KERETSZERZŐDÉS A jelen villamos energia-kereskedelmi keretszerződés (az annak elválaszthatatlan részét képező valamennyi

Részletesebben

Változó kedvezmények és díjtételek

Változó kedvezmények és díjtételek Változó kedvezmények és díjtételek 2007. május 1-jén lépett hatályba a közforgalmú személyszállítási kedvezményekről szóló 85/2007 (IV 25.) sz. Kormány rendelet, mely mind a helyi, mind a helyközi közlekedésben

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2011. (XII.19.) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2011. (XII.19.) önkormányzati rendelete Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2011. (XII.19.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről (módosításokkal egységes

Részletesebben

A díjképzés általános szabályai

A díjképzés általános szabályai A díjképzés általános szabályai Ht. 46. (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat - a vegyes hulladék mennyiségével arányosan a költségekre, továbbá az árakra, illetve a díjra vonatkozó közgazdasági

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS egyéb fogyasztó részére biztosított távhőszolgáltatásra

KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS egyéb fogyasztó részére biztosított távhőszolgáltatásra F 101 ESZF../. KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS egyéb fogyasztó részére biztosított távhőszolgáltatásra A szerződés létrejött egyrészről az Oroszlányi Szolgáltató Zrt. (stat. azonosítója: 12794726-3530- 114-11, cégjegyzékszáma:

Részletesebben

Fogyasztói reklamáció intézése a kereskedelmi egységekben. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Fogyasztói reklamáció intézése a kereskedelmi egységekben. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Fogyasztói reklamáció intézése a kereskedelmi egységekben Készítette: Friedrichné Irmai Tünde A reklamáció intézése - Kis boltokban az eladó feladata - Nagyobb kereskedelmi egységekben a vezető intézi

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

J A V A S L A T. a BORSOD VOLÁN Személyszállítási Zrt. és Ózd Város Önkormányzata közötti együttműködéssel kapcsolatos döntések meghozatalára

J A V A S L A T. a BORSOD VOLÁN Személyszállítási Zrt. és Ózd Város Önkormányzata közötti együttműködéssel kapcsolatos döntések meghozatalára J A V A S L A T a BORSOD VOLÁN Személyszállítási Zrt. és Ózd Város Önkormányzata közötti együttműködéssel kapcsolatos döntések meghozatalára Előterjesztő: Polgármester Ózd, 2014. április 30. Ózd Város

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 39/2013.(XI.15.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a távhőszolgáltatásról A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ KÖTELEZETTSÉGEI

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 39/2013.(XI.15.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a távhőszolgáltatásról A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ KÖTELEZETTSÉGEI 1 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 39/2013.(XI.15.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a távhőszolgáltatásról Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testületének a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 50/1997. (XII. 22.) Kgy. rendelete a helyi tömegközlekedési díjak megállapításáról (Egységes szerkezetben)

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 50/1997. (XII. 22.) Kgy. rendelete a helyi tömegközlekedési díjak megállapításáról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 50/1997. (XII. 22.) Kgy. rendelete a helyi tömegközlekedési díjak megállapításáról (Egységes szerkezetben) A Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az árak megállapításáról

Részletesebben

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám Szerződés száma: BÉRLETI SZERZŐDÉS A szerződő Felek: Bérbe adó: Cím: Adószám: Cégbejegyzés száma: Telefon/fax: a továbbiakban Bérbe adó valamint, valamint Bérlő: Cím: Posta cím: Számlavezető

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Mit jelent az elállási jog?

Mit jelent az elállási jog? Megszüntethetjük-e egyoldalúan a már megkötött, általunk aláírt üdülőhasználatra, hosszú távra szóló üdülési termékre vagy üdülési jog cseréjére vonatkozó szerződésünket? Igen, a hatályos jogszabályok

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSOK RÉSZLETFIZETÉSI SZABÁLYZATA

SZOLGÁLTATÁSOK RÉSZLETFIZETÉSI SZABÁLYZATA SZOLGÁLTATÁSOK RÉSZLETFIZETÉSI SZABÁLYZATA a módosítással egységes szerkezetben A Szolgáltatások Részletfizetési Szabályzatát a tulajdonosa, a Pátyi Önkormányzat a 211/2011. (VIII.30.) számú Képviselő-testületi

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS

ÁLTALÁNOS KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS Hőközpont azonosító : Iktatási szám :./2013. ÁLTALÁNOS KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS Távhő mérés szerinti szolgáltatására mely létrejött egyrészről a Salgó Vagyon Salgótarjáni Vagyonkezelő és Távhőszolgáltató Kft.

Részletesebben

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. PANNÓNIA. Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. PANNÓNIA. Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. PANNÓNIA Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek Szakmai Felelősségbiztosításának Különös Feltételei Ügyféltájékoztató és biztosítási szerződési

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 21/1995. (XII.6.) számú. rendelete. az idegenforgalmi adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 21/1995. (XII.6.) számú. rendelete. az idegenforgalmi adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/1995. (XII.6.) számú rendelete az idegenforgalmi adóról Az 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Tokaj Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Csorvás Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 11/2002. (VIII. 30.) r e n d e l e t e. a helyi autóbusz-közlekedésrıl

Csorvás Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 11/2002. (VIII. 30.) r e n d e l e t e. a helyi autóbusz-közlekedésrıl Csorvás Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 11/2002. (VIII. 30.) r e n d e l e t e a helyi autóbusz-közlekedésrıl Csorvás Nagyközség Képviselıtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

MEZŐFALVA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 7./2004.(III.24) Ök.számú RENDELETE

MEZŐFALVA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 7./2004.(III.24) Ök.számú RENDELETE MEZŐFALVA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 7./2004.(III.24) Ök.számú RENDELETE A kéményseprő-ipari közszolgáltatások kötelező igénybevételéről Mezőfalva Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Szekszárdi Önkormányzat 35/2007.(X.1.) rendelete az önkormányzat fenntartásában álló intézményeknél és az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál folyó munkahelyi étkeztetés megszervezéséről

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

Évente egyszer lehetőségünk van biztosításunkat felülvizsgálni és biztosítót váltani.

Évente egyszer lehetőségünk van biztosításunkat felülvizsgálni és biztosítót váltani. A gépjárművel való közlekedés veszélyes üzem, az esetleges balesetekben az utasok és a gépjárművek is komolyan megsérülhetnek. A mások vagyonában okozott károkra és személyi sérülésekre minden gépjármű

Részletesebben

A menetjegyek és bérletek fajtái és díjai a Győr-Moson-Sopron megyében közlekedő városi (helyi) autóbuszjáratokon (Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár)

A menetjegyek és bérletek fajtái és díjai a Győr-Moson-Sopron megyében közlekedő városi (helyi) autóbuszjáratokon (Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár) 2/1. sz. melléklet A menetjegyek és bérletek fajtái és díjai a Győr-Moson-Sopron megyében közlekedő városi (helyi) autóbuszjáratokon (Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár) 1. A menetjegyek és bérletek fajtái

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről: az Országgyűlés Hivatala 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3. Adószám: 15300014-2-41 Bankszámlaszám: MÁK 10032000-01400805-00000000. Képviseletében eljáró

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. november 28-i ülésére Tárgy: A menetrend szerinti helyi járatú autóbusz közlekedés szolgáltatási díjairól szóló 39/2001.(XII.31.)

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 63/1997. (XI.01.) önkormányzati rendelete

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 63/1997. (XI.01.) önkormányzati rendelete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 63/1997. (XI.01.) önkormányzati rendelete a helyi környezet- és természetvédelmi alap létrehozásáról, valamint az azzal való rendelkezés és gazdálkodás szabályozásáról

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jogról való ingyenes lemondással, foglaló kikötésével, tulajdonjog fenntartása mellett Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről eladó családi és utóneve:

Részletesebben

Dunakanyari Csatornamu Ví zgazda lkoda si Ta rsulat TÁRSULATI HOZZÁJÁRULÁS KIVETÉS

Dunakanyari Csatornamu Ví zgazda lkoda si Ta rsulat TÁRSULATI HOZZÁJÁRULÁS KIVETÉS Dunakanyari Csatornamu Ví zgazda lkoda si Ta rsulat TÁRSULATI HOZZÁJÁRULÁS KIVETÉS A Dunakanyari Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat közgyűlése a 3/2010.(11.24.) számú érdekeltségi hozzájárulás egységnyi

Részletesebben

Általános rendelkezés 1.

Általános rendelkezés 1. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2007. (I.25.) számú rendelete a helyi menetrend szerinti autóbuszjáratok, az iskolák, tanintézetek által rendelt helyi autóbusz különjáratok

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a diákigazolványhoz, az Ellátottak utazási utalványa -hoz kapcsolódó utazási kedvezmények igénybevételének feltételeiről

T Á J É K O Z T A T Ó a diákigazolványhoz, az Ellátottak utazási utalványa -hoz kapcsolódó utazási kedvezmények igénybevételének feltételeiről T Á J É K O Z T A T Ó a diákigazolványhoz, az Ellátottak utazási utalványa -hoz kapcsolódó utazási kedvezmények igénybevételének feltételeiről I. Diákigazolvány Tájékoztatjuk Utasainkat, hogy 2012. január

Részletesebben

Kazincbarcika helyi közlekedés díjai 2015. július 1-t l. I. Fejezet Menetjegy

Kazincbarcika helyi közlekedés díjai 2015. július 1-t l. I. Fejezet Menetjegy 4. sz. melléklet Kazincbarcika helyi közlekedés díjai 2015. július 1-tl I. Fejezet Menetjegy A menetjegyet bárki, bármilyen célú utazásra megválthatja. Annak az utasnak, aki utazásához más érvényes utazási

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

1. Felek a felhasználási helyként a Felhasználó.. szám alatti épületét (.. nevű felhasználási hely) jelölik meg.

1. Felek a felhasználási helyként a Felhasználó.. szám alatti épületét (.. nevű felhasználási hely) jelölik meg. ÁLTALÁNOS KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Komáromi Távhőszolgáltató Kft. (székhely: 2900 Komárom, Csokonai u. 2. adószám: 11183855-2-11), mint távhőszolgáltató (a továbbiakban: SZOLGÁLTATÓ),

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek. Hatályos: 2015. XII. 01.

Általános Szerződési Feltételek. Hatályos: 2015. XII. 01. Általános Szerződési Feltételek Hatályos: 2015. XII. 01. 1 Tartalomjegyzék: Hivatkozott jogszabályok 3 old. Általános adatok, elérhetőség 4. old. Előfizetői szerződés megkötése és feltételei 5 old. Előfizetői

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. január 27-i ülésére Tárgy: A Zirc, Kossuth u. 18. szám alatti 996/3/C helyrajzi számú garázs ingatlan bérleti úton történő

Részletesebben

7/2014. (XI.27.) számú ELNÖKSÉGI HATÁROZAT a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagdíj és nyilvántartásba vételi Szabályzata

7/2014. (XI.27.) számú ELNÖKSÉGI HATÁROZAT a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagdíj és nyilvántartásba vételi Szabályzata 7/2014. (XI.27.) számú ELNÖKSÉGI HATÁROZAT a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagdíj és nyilvántartásba vételi Szabályzata A Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: Kamara) Elnöksége

Részletesebben

SZERZŐDÉSSZEGÉS. Publikációk Tájékoztató Anyagok 2006. december 18. A TELJESÍTÉS MEGTAGA- DÁSA JOGOSULT KÉSEDELME KÖTELEZETT KÉSEDELME MIKOR ÁLL FENN?

SZERZŐDÉSSZEGÉS. Publikációk Tájékoztató Anyagok 2006. december 18. A TELJESÍTÉS MEGTAGA- DÁSA JOGOSULT KÉSEDELME KÖTELEZETT KÉSEDELME MIKOR ÁLL FENN? SZERZŐDÉSSZEGÉS MIKOR ÁLL FENN? A kötelezett késedelembe esik, ha A szerződésben megállapított / a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt más esetekben,

Részletesebben

Pusztaföldvár Községi Önkormányzat Képviselő Testületének 14/2013. ( V. 2.) sz. önkormányzati rendelete

Pusztaföldvár Községi Önkormányzat Képviselő Testületének 14/2013. ( V. 2.) sz. önkormányzati rendelete Pusztaföldvár Községi Önkormányzat Képviselő Testületének 14/2013. ( V. 2.) sz. önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló nem lakáscélú helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról

Részletesebben

A szerzői jogi törvény változásainak. Tószegi Zsuzsanna PhD főtanácsadó, egyetemi docens. Networkshop 2009 Szeged, 2009. április 15-17.

A szerzői jogi törvény változásainak. Tószegi Zsuzsanna PhD főtanácsadó, egyetemi docens. Networkshop 2009 Szeged, 2009. április 15-17. A szerzői jogi törvény változásainak hatása a közgyűjteményekre ekre Tószegi Zsuzsanna PhD főtanácsadó, egyetemi docens Networkshop 2009 Szeged, 2009. április 15-17. A szerzői jogi törvény 2008. évi módosításai

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítésének szabályairól szóló 21/2002. (XI. 15.) ÖR. rendelet

Részletesebben

Mire kell figyelni a bérlés előtt?

Mire kell figyelni a bérlés előtt? Külföldi nyaralásaik során sokan választják azt a megoldást a helyi látnivalók és nevezetességek megtekintéséhez, hogy gépkocsit bérlenek a tömegközlekedés használata helyett. Ennek előnye, hogy kényelmesebb,

Részletesebben

16/2000. (III. 30.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel - testületének rendelete

16/2000. (III. 30.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel - testületének rendelete 16/2000. (III. 30.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel - testületének rendelete Szentgotthárd Város Önkormányzatának tulajdonában lév lakások elidegenítésének szabályairól Módosítva: a 4/2002.

Részletesebben

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK VEZETÉKES ÉS RÁDIÓTELEFONOK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATA

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK VEZETÉKES ÉS RÁDIÓTELEFONOK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATA HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK VEZETÉKES ÉS RÁDIÓTELEFONOK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATA Hajdúhadház, 2012. június 18. A VEZETÉKES ÉS RÁDIÓTELEFONOK HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYZATA

Részletesebben

Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100

Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100 Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100 KÉRELEM ÉTKEZTETÉS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ I. 1. Az ellátást igénybe vevő adatai: Név:... Születési

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 16/2005.(IV.28.) KGY. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 16/2005.(IV.28.) KGY. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 16/2005.(IV.28.) KGY r e n d e l e t e Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a város területén a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával

Részletesebben

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú.

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú. Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2 GÉTYE

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének. 1/2014. (II.19.) önkormányzati rendelete

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének. 1/2014. (II.19.) önkormányzati rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2014. (II.19.) önkormányzati rendelete a lakások bérletéről szóló 25/2006.(VII. 12.) önkormányzati rendelet módosításáról Miskolc Megyei Jogú Város

Részletesebben

VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI KERET SZERZŐDÉS VILLAMOS ENERGIA ADÁS-VÉTEL TÁRGYÁBAN

VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI KERET SZERZŐDÉS VILLAMOS ENERGIA ADÁS-VÉTEL TÁRGYÁBAN Villamos energia Kereskedelmi üzletszabályzat 1. számú melléklet VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI KERET SZERZŐDÉS (Minta) VILLAMOS ENERGIA ADÁS-VÉTEL TÁRGYÁBAN Szerződő felek: Szerződésszám: Dátum: Érvényesség:

Részletesebben

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3..

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3.. Tapsony Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2014.(II.05.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tapsony Községi

Részletesebben

A Gázár és távhő-támogatás megváltozása

A Gázár és távhő-támogatás megváltozása A Gázár és távhő-támogatás megváltozása Ki lesz jogosult januártól a gázár-, illetve a távhő támogatásra? Azok a gáz- illetve távhő-fogyasztók, akik gázt, illetve távhőt háztartási célra (pl. sütésre,

Részletesebben

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. a magánszemélyek kommunális adójáról

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. a magánszemélyek kommunális adójáról Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2003. /XII.30./ számú R e n d e l e t e a magánszemélyek kommunális adójáról ( egységes szerkezetben a módosítására kiadott 11/2007.(XII.15.) számú

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. július 28-án 18,00 órakor megtartott rendkívüli üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. július 28-án 18,00 órakor megtartott rendkívüli üléséről Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Decs, Fő utca 23. szám Tel: 74/595-911, Fax: 74/595-910... sz. példány Szám: 152-22/2011. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Decs nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

2/2006. /III.1./ rendelete. az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről

2/2006. /III.1./ rendelete. az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről 2/2006. /III.1./ rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről Kisvárda Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.

Részletesebben

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015 Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015 Kedves Kolléga! Kérem engedje meg, hogy tájékoztassuk az Államreform Operatív Program keretében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

2013. évi LIV. törvény. a rezsicsökkentések végrehajtásáról 1

2013. évi LIV. törvény. a rezsicsökkentések végrehajtásáról 1 2013. évi LIV. törvény a rezsicsökkentések végrehajtásáról 1 A lakossági terhek csökkentése, a jövedelmek felhasználásának szabadsága, a létfenntartáshoz szükséges, mindenképpen kifizetendő háztartási

Részletesebben

Panaszkezelési kiskáté

Panaszkezelési kiskáté Panaszkezelési kiskáté Milyen jogszabályok vonatkoznak a panaszkezelésre? A kiskereskedelmi egységekben a panaszkezelési tevékenységet elsősorban a fogyasztóvédelemről szóló törvény (1997. évi CLV. törvény)

Részletesebben

Autóbuszos személyszállítás vagyoni biztosíték biztosításának általános szerződési feltételei. Hatályos: 2014. március 15-étől. Nysz.

Autóbuszos személyszállítás vagyoni biztosíték biztosításának általános szerződési feltételei. Hatályos: 2014. március 15-étől. Nysz. Autóbuszos személyszállítás vagyoni biztosíték biztosításának általános szerződési feltételei Hatályos: 2014. március 15-étől Nysz.: 17682 Tartalomjegyzék I. A biztosítási szerződés alanyai....3 II. Biztosítási

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz. és az

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére Melléklet: Panaszbejelentõ lap Budapest, 2013. április 10. Hatályos: 2013. április 10. Jóváhagyta:

Részletesebben

Teljes ellátás alapú menetrendadási kötelezettség nélküli, villamos-energia kereskedelmi szerződés

Teljes ellátás alapú menetrendadási kötelezettség nélküli, villamos-energia kereskedelmi szerződés Teljes ellátás alapú menetrendadási kötelezettség nélküli, villamos-energia kereskedelmi szerződés 1. Szerződő felek Egyrészről mint villamos energia felhasználó, a továbbiakban: Vevő Székhelye: Adószáma:

Részletesebben

Hajdúkerületi és Bihari Víziközmű Szolgáltató Zrt. /4220 Hajdúböszörmény, Radnóti Miklós út. 1./ Üzletszabályzata 1. sz. melléklet

Hajdúkerületi és Bihari Víziközmű Szolgáltató Zrt. /4220 Hajdúböszörmény, Radnóti Miklós út. 1./ Üzletszabályzata 1. sz. melléklet Ügyfélkód/Mérőhelykód LAKOSSÁGI FELHASZNÁLÓVAL KÖTÖTT VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS Mely - egyrészről a Hajdúkerületi és Bihari Víziközmű Szolgáltató Zrt. (székhelye: 4220 Hajdúböszörmény, Radnóti

Részletesebben

2013. évi LIV. törvény a rezsicsökkentések végrehajtásáról 1

2013. évi LIV. törvény a rezsicsökkentések végrehajtásáról 1 2013. évi LIV. törvény a rezsicsökkentések végrehajtásáról 1 2014.10.1. és 2014.10.6. között hatályos szöveg A lakossági terhek csökkentése, a jövedelmek felhasználásának szabadsága, a létfenntartáshoz

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni.

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni. Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz., az 1/2011.

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2010. (III. 18.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. a Szerencs Kártyáról

SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2010. (III. 18.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. a Szerencs Kártyáról SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2010. (III. 18.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a Szerencs Kártyáról Szerencs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT!

ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! 24. Távhő Vándorgyűlés Épület-felújítások üzemviteli tapasztalatai dr. Zsebik Albin zsebik@energia.bme.hu BME, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék NYÍREGYHÁZA,

Részletesebben

Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására

Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására 14253058 S algó Vagyon Kft. Salgótarján SV/2.411-2/2015 Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján Megyei Jogú Város

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

- 2014. évben 143 adóalany adózott, a folyó évi kivetés 3.271.320 Ft volt, ezzel szemben 3.082.764 Ft volt a befolyt építményadó.

- 2014. évben 143 adóalany adózott, a folyó évi kivetés 3.271.320 Ft volt, ezzel szemben 3.082.764 Ft volt a befolyt építményadó. 6. NAPIREND Ügyiratszám: 2/162-6/2015. ELŐTERJESZTÉS Zalahaláp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: A Képviselő-testület tájékoztatása

Részletesebben

Tájékoztató. Tisztelt Felhasználó! Szociálisan rászoruló és fogyatékkal élő felhasználók védendő fogyasztói nyilvántartásba felvételének lehetőségéről

Tájékoztató. Tisztelt Felhasználó! Szociálisan rászoruló és fogyatékkal élő felhasználók védendő fogyasztói nyilvántartásba felvételének lehetőségéről Tájékoztató Szociálisan rászoruló és fogyatékkal élő felhasználók védendő fogyasztói nyilvántartásba felvételének lehetőségéről Tisztelt Felhasználó! A KAVÍZ Kft. az elmúlt években is kiemelten kezelte,

Részletesebben