KÉT VÁROS TÖRTÉNETE AZ ÚJ MONOGRÁFIÁK TÜKRÉBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÉT VÁROS TÖRTÉNETE AZ ÚJ MONOGRÁFIÁK TÜKRÉBEN"

Átírás

1 KÉT VÁROS TÖRTÉNETE AZ ÚJ MONOGRÁFIÁK TÜKRÉBEN Balogh István A magyar várostörténeti kutatás mind módszertani, mind szemlélet tekintetében a felszabadulás után újult meg. E megújulásnak köszönhet ően ma már világosabban látjuk azokat a tényez őket, amelyek a korai Árpád-korban és azt követ ően a XIV- XV. században a magyarországi városok létrejöttében közrem űködtek. A két világháború között a korai magyar városi fejlődés megindítójának a kiváltságleveleket tekintették. Ezekkel a kiváltságlevelekkel az uralkodók ruházták fel a nagyrészt idegenből, főleg Itáliából betelepül ő vendégeket (hospeseket) akik részben bizonyos mesterségeket ű ztek, vagy az árucsere lebonyolítói voltak.' Az els ő árucsere-központok a tatárjárás előtt a királyi székhelyeken, Esztergomban és Székesfehérvárott alakultak ki, de létrejöttek ilyenek a várispánsági központokban is. A tatárjárás után IV. Béla tudatos országépítő politikája számos, korai, városi funkciót ellátó települést ruházott fel a fehérvári hospeseket megillet ő kiváltságlevelekkel. A sárospataki hospesek 1201-ben kelt kiváltságlevele. alapján meg lehet állapítani a korai városok lakóinak szabadsága mértékét, amely' elsősorban a bíráskodást és a helyi egyház feletti patronátust jelentette. A tatárjárás után számos település kapott ilyenféle kiváltságlevelet, ezek egy része a fehérvári hospesek privilégiumát tekintették mintának. Az bizonyos, hogy az Árpád-kori városi kiváltságokkal.felruházott települések általában magas szintű igazgatási központok voltak, ahol már a társadalmi munkamegosztás fejlettebb fokot ért el és a közlekedést elősegítő szárazföldi és vízi utak metszéspontjában állottak. 2 A hospes szó jelentése vendég, e névvel illették a korai Árpád-korban az önként betelepül ő idegeneket, akik a magyarországi városfejl ődés kezdeti szakaszában a vásárhelyeken, az árucsere központokban letelepedett, nagyrészt kereskedelemmel és kézműiparral foglalkozókat, akik e név mellett a XIV. század elejétől kezdve gyakorta használják a cívis nevet is. Ez a kettős elnevezés azután általánossá vált, majd a XV. században az oklevelekből elt űnik a hospes szó. A XIV. században nemcsak a királyi birtokok, hanem a nagyobb földesurak birtokigazgatási központjaiban, a jobbágyfalvak tömegéből jogilag is kiemelkedő helyek, mezővárosok lakóit is e névvel illetik. Mivel a korai oklevelekben emlegetett hospesek nagyrészt idegen, itáliai és nyugati területekről betelepülő jövevények voltak, a két világháború között - els ősorban a német településtörténeti irodalomban hangoztatott vélemény nyomán - általánosan 1 Hóman Bálint : Magyar városok az Árpádok korában. Bp Magyarország története I/2. (Szerk. : Bartha Antal) Bp , old.

2 elfogadott volt az a nézet, hogy a magyar városok~,kialakulása és létrejötte ezeknek a betelepül ő idegeneknek tulajdonítható.3 A XIV. század első felében a korai királyi városok mellett részben királyi, részben földesúri birtokokon az egységesülő jobbágyság településeinek tömegéből részben nagyságuk, részben jogállásuk, de még inkább a környék gazdasági életében vitt funkciójuk révén feltűnnek egyes olyan települések, amelyek még névben is különböznek a különféle szabadalomlevéllel bíró civitásoknak nevezett helyektő l. Ezeket a településeket a korabeli és későbbi okleveles gyakorlat oppidumoknak, magyarul mezővárosoknak nevezte. Kialakulásuk és létrejöttük körülményeit Molnár Erik tisztázta és véleményét a mezővárosok XIV--XV. századi történetével foglalkozó irodalom is elfogadta. Szerinte a mezővárosok, elsődlegesen mint vásárközpontok, nem alapítás révén jöttek létre, keletkezésük összefügg azzal a folyamattal, amely a paraszti önellátást felbomlasztotta. A mezőgazdasági termelést folytató parasztság elsőrendű szükségletei kielégítésére megkezdődött a kézműipar kialakulása, azaz a termelés specializálódása és e specializálódási termékek árucseréje egyes helyekre koncentrálódott. 4 A XIV. században már a magyar lakosságú területen is nagyszámban megjelen ő mezővárosokat a kézműiparosok jelenléte jellemzi és az árucsere zavartalan lebonyolítására mindenütt gyakorlatban van a vásárszabadság elve, amely szerint az ilyen vásárközpontokba árukat vivó7c ellen nem lehet represszáliákat alkalmazni, azaz áruikat, más, azonos helyen lakótársaik tartozása fejében lefoglalni s A vásártartás korábban a király monopóliumát jelentette. Az uralkodó ezt a jogot különleges kegyképpen adományozta egyes földesuraknak, vagy a királyi birtokon alakulóban levő árucsere központoknak. Ez a vásártartási jog azonban, nem megindítója, hanem betetőzése volt a korábban megindult fejlődésnek.6 Jogi helyzetüket tekintve a XIV. századi mezővárosok közvetlen királyi uralom alatt vagy földesúri hatalom alatt állottak, kialakulások és további fejlődésük részben földrajzi tényezőktő l (út, rév), határvidéki helyzet, vagy kiváltságtól (vámszedés joga) vagy pedig a mezőgazdasági termelés specializálódásától (sző lőművelés) függött. Ez áll a földesurak birtokain keletkezett mezővárosokra is, azzal a különbséggel, hogy a földesurak a királytól kapott regále jogok egy részét (vásártartás, mészárszék, bormérés, malomtartás) vagy egészét is ráruházták a mezőváros lakóira. A királyi tulajdonban lev ő mez ővárosok ebben a tekintetben kedvez őbb helyzetben voltak, de a XIV. század végén sok jel mutatja, hogy maguk a földesurak is igyekeztek az ilyen helyek fejlődését előmozdítania A mezővárosok lakóinak létalapját továbbra is a mezőgazdasági termelés jelentette, ami a népesség gyarapodásával párhuzamosan a hatáí szüntelen bővítésére kényszerítette őket. Az iparűző kézművesek céhszerű tömörülését csupán a század második felétől és az élénkebb külkereskedelmet folytató királyi mezővárosokban tudjuk igazolni.$ Akár királyi, akár földesúri hatalom alatt állottak a mezővárosok, a jobbágyfalvak tömegétől az különböztette meg ő ket, hogy bizonyos mértékben függetlenek voltak 3 Schünemann, Konrad: Die Entstenung des Stádtewesens in Südosteuropa. Breslau-Oppeln. é. n. (1929). Nézetével annak idejében Mályusz Elemér és Szabó István erőteljesen vitába szállott és azt meg is cáfolták. 4 MolnárErik : Amagyar társadalom történeteazárpád-kortól Mohácsig. Bp s köv. old. 5 Mályusz Elemér : Mezővárosi fejlődés. In : Tanulmányok a parasztság történetéhez Magy~rországon a XIV. században. (Szerk. : Székely György) Bp old. 6 Uo old. 7 Uo. 154., 173., 175. old. 8 Uo , old.

3 a királyi hatalmat képviselő ispánok vagy a földesúr, esetleg a földesúri hatalmat gyakorló officiálisok közvetlen bíráskodásától. Bármely kicsiny volt is a függetlenség mértéke, a későbbi mezővárosi autonómia csíráját hordozta, ezáltal szűnt meg a mez ő - városi polgárok személyes függése a földesúri hatalomtól. 9 Ezt a függetlenedést elő segítette az is, hogy legtöbb mezőváros a század folyamán mentesült a földesúr vagy király officialisainak vendégül látásától (descensus) és lakói személyes adófizetésétől. A földesúri beszállásolás és az őt illető természetbeni vagy pénzbeli szolgáltatásokat a mez ővárosi lakosok egyetemét alkotó communitás egy összegben, census cím alatt fizethette.' A XIV. században a földesúri hatalom már rávetette árnyékát a mezővárosi fejlődésre, mégis a királyi hatalom elég erős volt, hogy megakadályozza a gyarapodó mezővárosok földesúri hatalom alá való hajtását. Zsigmondvárospolitikájaanagybirtoknövekvő hatalmával szemben éppen a fejlő dő mez ővárosokban vélte az ellensúlyt megtalálni és a királyi hatalmat erő síteni., Sok mezővárost Buda királyi városjogával ruházott fel, valódi városokká akarta tenni őket. t t A várostörténetünk XV. századi kórszakának kérdései is nagyjából tisztázottak. E században megnövekedett a piaci árutermelés, a korábban fejlődésnek indult mező - városokban kialakult a céhes kézműipar, n őtt és szélesebb kör ű lett a vásárok forgalma, a mezővárosok nagyrésze bekapcsolódott a nemzetközi árucserébe és legtöbb mezőváros, napi járóföldre terjedő körzet piacközpontjává vált. Specializálódott a mez őgazdasági termelés, létrejöttek a bortermelő és állattenyésztő oppidumok főbb típusai.tz A XVI-XVII. századi városi fejlődést nagymértékben befolyásolták az ország három részre szakadása következtében kialakult politikai viszonyok, amelynek hatása az ország újraegyesítéséig tartott. A szatmári békét követő új államberendezkedés másfélszáz éve alatta centralista abszolút államhatalóm társadalom és várospolitikája az előző korszakban bekövetkezett fejlődés által létrehozott eltérések következtében minden egyes várós esetében más-más kérdéseket vetett fel. Az utóbbi években megjelent Szeged és Debrecen város monográfiája a kezdetektől 1848-ig, e két város 700 éves történetében felmerült kérdésekre próbál választ adni. Összehasonlító tárgyalásukkal az azonos és eltérő vonásokat, azok okait és megjelenési formáit próbáljuk összegezni.ts Szeged és Debrecen történetének modern feldolgozói a két város történetét tekintve nem azonos szintr ől indulhattak el. Debrecen múltjának első és mindmáig egyetlen tudományos igényű feldolgozása 1872-ben jelent meg. Ez a maga idején,,az akkori történettudománynak megfelelő 9 Uo old. 10 Uo s köv. old. 11 Uo s köv. old. 12 Bácskai Yera : Magyar mezővárosok a XV. században. Bp (Értekezések a történettudomány köréből. 37.) 13 Debrecen története II. k. (Szerk. : Rácz István) Db : Szeged története 1. k. (Szerk. : Kristó Gyula) Szeged Debrecen története 1. k. (Szerk. : Szendrey István) Db. 1984: Szeged története II. k.(szerk. : Farkas József) Szeged 1985.

4 szinten, elméleti és módszertani elő készítés nélkül ; nagyrészt publikálatlan forrásokra támaszkodhatott. ta A város múltjának sok homályos zugába bevilágító források egy része 1916-ig hozzáférhetetlen volt. Bár a város titkos levéltárának megnyitása után a páratlan szorgalmú kutató, Zoltai Lajos sok ismeretlen részletet publikált a város történetéből, annak sok fejezete a monográfia megjelenéséig ismeretlen maradt. Szeged történetének első monográfusa, Reizner János, már szerencsésebb helyzetben volt, mert a múlt század végén fellendülő várostörténeti kutatások, adatközlések rendelkezésére állottak és a feldolgozás módszerei is finomodtak. Ennek eredményeként jöhetett létre a jelen század első éveiben, az akkor legkorszerű bbnek számító, négykötetes várostörténet, amelynek ugyancsak korszerűen publikált - az idő tájt ismertté vált - forrásanyagára a mostani feldolgozás szerző i is bátran támaszkodhattak, ts A feldolgozási módszer finomodása és a felvetődő kérdések sokrétűsége miatt egyegy ilyen városmonográfia megírására egyetlen ember nem vállalkozhat. Az eddig megjelent feldolgozások is egy szerkesztő irányítása alatt dolgozó, több munkatársat egyesítő kollektíva munkájával jöttek létre. Szeged és Debrecen történetét feldolgozó két kötet is változó létszámú munkatársi gárda együttes munkájáról tanúskodik. Ez a közlési módszer fokozott felelő sséget ró a szerkesztőre, nemcsak a munkatársak összeválogatásában, hanem a különböz ő készültségű, szemléletű szerző k által létrehozott résztanulmányok egyfiást sokszor fedő, máskor egymástól eltérő megállapításainak összehangolásában. A szegedi monográfia két kötete huszonöt szerző együttes munkájából áll össze, Debrecenénél a közreműködők száma valamivel kevesebb, tizenkilenc volt. Debrecen esetében mindkét kötetnél azt a módszert követték, hogy a tárgyi tagolású fő fejezeteket egy szerző írta, ettől az elvtől csak a második kötet egyetlen témakörében tértek el. Szeged monográfiájában nem egy esetben olyan megoldáshoz folyamodtak, hogy a fő fejezeteket két-három tematikus alfejezetre tagolták és az alfejezetek megírását más-más szerzőre bízták. A többszerző s megoldás azzal az 0lőnnyel kecsegtet, hogy egy-egy főtárgykör több oldalú és részletes megvilágításban kerül ugyan feldolgozásra, de a szerzők elvesznek a számukra fontos részletekben és nehéz az átfedéseket elkerülni. Az olvasó pedig éppen a részletek adathalmazából nehezen tudja a tárgykör főmondanivalóját kibontani. Az igazság kedvéért meg kell mondanunk azt is, hogy Szeged monográfiájának tervező i, már az összefoglalás megszületése előtt, a város történetének jóformán minden korszakára új, modern és tervszerűbbnek tűnő előmunkálatokra támaszkodhattak. A debreceni monográfia szerző i mindezeket nélkülözvén, ezeknek hiányában magukra az eredeti forrásokra kellett támaszkodniok. Csak példaként említjük, hogy Debrecen XIV-XV. századi történetére vonatkozó, csupán a város levéltárában található kilencvenkét Mohács előtti oklevél és az országos levéltárnak ugyancsak ide vonatkozó okleveleinek közreadása máig várat magára. Ezt a hiányt nem pótolja a levéltár középkori okleveleit tartalmazó regeszta és az a néhány alkalomszerű közlés, amely az 1916-ban megjelent regesztaközlés óta nyomtatásban megjelent.tb Szeged esetében ezt a gyűjtést és kiadást Reizner János alapvető műve tartalmazza, 14 Szu"cs István : Szabad királyi Debrecen város története. Db Előszavában alig tucatnyi előtanulmányra hivatkozhatott. Néhány már akkor is hozzáférhető XV-XVI. századi oklevél mellett, csupán az 15x17-tel kezd ődő, többé-kevésbé hiánytalannak tekinthető városi jegyzőkönyvek és Barta Boldizsárnak évek eseményeit tárgyaló krónikáját használhatta. 15 Reizner János: Szeged története I-IV. Szeged Herpay Gábor: Debrecen szab. kir. város diplomagyűjtemények regesztár. Db

5 de az idézett irodalomjegyzék tanúsága szerint a hiányokat a szegediek szorgos és tervszer ű munkával igyekeztek pótolni. Úgy tűnik, mintha Szeged és a város közelebbi környékének középkori történetére vonatkozó írásos források feltárása tervszerű munka eredményeként előzetesen megtörtént volna. Szeged török uralom alatti történetét - bár erre a helyi források nagyon hiányosak - az újabb évtizedek alatt fellendült, török levéltárakban folytatott forrásfeltáró munka eredményeként, részleteiben szinte jobban ismerjük, mint Debrecen e korszakának másfél évszázadát. Annak ellenére, hogy Debrecen e korbeli életére nemcsak a helyi levéltár anyaga, de jóval szélesebb körben található források is bőséges tájékoztatást nyújtanak. A város XVI-XVII. századi történetének feldolgozása azonban - két fejezet kivételével - sajnálatos módon nélkülözi a szélesebb körű kitekintést. Világos tagolás és a tényleges változásokat figyelembevev ő korszakbeosztás híján Debrecen mez ővárossá fejlődésének XIV-XV. századi korszaka egybemosódik az igazgatási és kulturális autonómia kialakulását lehetővé tevő XVI-XVII. századi korszakával. Amint a fentebb idézett várostörténeti kutatás megállapította, a magyar mezővárosok nem tervszerű telepítések következtében jöttek létre. Ez derül ki Szegednek és Debrecennek a korai korszakát tárgyaló tanulmányokból is. Mindkét helynek a magyarság megtelepülése előtti korszakára vannak bizonyítékok, hogy korábban ember által lakottak voltak, de régészeti leletek nem használhatók közvetlen bizonyítékul a magyarság előtti lakosság kontinuitására.'' A régészeti leletek és a helynevének - kétségtelen hitelű - feltűnése között 2-3 évszázadnyi időköz áthidalására a kutatók a helynév eredetének elemzésével, a megtelepülést elősegítő és a további fejlődést befolyásoló földrajzi energiák kutatásával, az utcahálózat kialakulásának nyomon kísérésével, sőt néhány esetben a középkori maradványok feltárása nyomán nyert régészeti és építéstörténeti megállapítások figyelembevételével próbálnak fényt deríteni. Szeged és Debrecen történetírói egyaránt alkalmazták ezeket a módszereket - Szeged esetében ugyan korai középkori ásatások megejtésére nincs lehetőség -, de Debrecen XII-XIII. századi korszakát a birtoklástörténeti elemzés mellett az utóbbi években. a'ref. Nagytemplomnál folytatott régészeti feltárás segített tisztázni. Szeged és Debrecen helyneveinek történeti elemzése nem hagy kétséget afelől, hogy mindkét település megülése a honfoglalást követ ő id őre nyúlik vissza. Az els ődleges telepít ő energia Szeged esetében a vízi út, a vízi úton folytatott sószállítás volt. Debrecen pedig sok más kis településsel együtt, két eltérő földrajzi adottságú terület, a homokos, erd ős Nyírség és a termékeny lösztalajú Mezőség érintkező vonalán keletkezett. A kés őbbi Szeged nevét viselő település létrejöttét a királyi monopóliumot képező sókirakó és -elosztó központ határozta meg, Debrecen pedig több más környékén keletkezett korai, Árpád-kori településsel együtt, a királyi várbirtok egyik faluja volt. Az eltér ő birtoklás már a mezővárossá fejl ődés fokát megel őző korszakra is reányomta bélyegét, a későbbi századok során Szeged királyi birtokként, az Alföldön egyetlen településként kapott a királyi városokéval vetekedő szabadalomlevelet. A szegedi hospeseket már a tatárjárás elő tti oklevelek is említik, míg Debrecen ezek- 1 7 Szeged története I old. ; Debrecen története I old.

6 ben az évtizedekben, mint a várszervezetbő l kiemelkedő birtokos lakóhelye jelenik meg a váradi regestrumban. Szeged lakóit IV. Béla már a tatárjárás után Fehérvár és Buda kiváltságaival ruházta fel, tehát a mezővárosi fejlődés kezdetétől kezdve királyi birtok. Vele ellentétben Debrecen a XIII. század végétő l fokozatosan országos szerephez jutó földesúri család lassan terjeszkedő uradalmának központjaként indul fejlődésnek. A mezővárosi jogállás alapvet ő kritériumát alkotó, szabad bíróválasztási jogot biztosító oklevél 1361-ben I. Lajos király egyenesen aföldesurak közbenjárására állítottá ki a debreceni hospesek részére. De sem Szegeden, sem Debrecenben, semmi támpontunk nincs annak feltételezésére, hogy ezek a vendégek idegen eredetűek lettek volna.t 8 A mezővárosi fejlődés útjára lépett mindkét település utcahálózatának, topográfiájának kialakulását tárgyaló fejezetek szerzői, a legújabb kutatási módszerek alkalmazásával fejtették meg. A XIV-XV. századi topográfia mind Szeged, mind Debrecen esetében meglepő hasonlóságot mutat. Szeged kora középkori településszerkezete a Tisza árteréből kiemelked ő ármentes szigetek földrajzi elhelyezkedéséhez igazodott. A három sziget egyikén állott a királyi udvarház, amelynek megerő sítésével a tatárjárás után épült fel a vár. A vár alján alakult ki a település magja, itt épült fel az els ő templom, talán a XI. század els ő harmadában. Ennek kőmaradványai is megmaradtak. A XIII- XIV. század folyamán az északra és délre fekvő két szigeten kialakult településck (Asszonyfalva, később Felszeged és Alszeged) - ezekben külön-külön templom is állott - a XIV. század közepén már egybeolvadtak és egyetlen hosszú utcából álló várost alkottak.t9 Debrecen korai, XIII-XIV. századi topográfiáját a földesúri castellum központi helyzetének az eredetileg különálló birtokrészeken keletkezett településrészek, valamint az önálló településként a XII. század végén keletkezett Szentlászló falva egybeolvadására gyakorolt hatását a mez őváros és az uradalom viszonyát tárgyaló fejezet tisztázta. A közelmúltban végzett régészeti feltárás a korábban csak hagyományokban élő korai, Árpád-kori egyház létezését erősítette meg, de a mezőváros egyetlen plébánia templomának építési fázisaihoz is meggyőző érvekkel szolgál? A mezőváros települési képének XV. századi alakulását a vonatkozó fejezet csak vázlatosan tárgyalja, holott a mez őváros déli utcahálózata telekformái által az északi résztől feltű nően eltér ő, s meglétére már írásos források is utalnak. Abban azonban igaza van, hogy a XIII-XIV. század fordulóján megépült Szent András-templom és a közelében levő földesúri kastély a piactér (Forum- vagy Theatrum) kialakulására hatással volt?t Szeged XIV-XV. századi sorsának alakulására a jogi állása gyakorolta a döntő hatást, 1498-ig királyi tulajdonban levő mez őváros volt. Bár írott források történetének e korszakára nem túlságosan nagy számban maradtak fenn és az idevonatkozó fejezetek szerző i nagyrészt analógiás következtetések és.a XVI. század elején keletkezett összeírásra támaszkodva tudják megrajzolni a demográfiai fejlődésének alakulását, annyit mégis biztonsággal lehet mondani, hogy lélekszámát tekintve népes város, gazdasági életét a mezőgazdálkodás, az állattenyésztés, az aradi Hegyalján, késő bb a szerémségi szőlővidéken folytatott bortermelés és a sószállításban nélkü- 18 Szeged története I , , old. Debrecen története I old. HBmL IV. A. 1021/a Meo. ad. 7. Herpay : Diplomák Szeged története I , old. 20 Debrecen története I old. 21 Uo old. ; Mályusz Elemér Debrecent jellegzetesen piacutcás településnek mondja. I. m: old. 12

7 lözhetetlen hajózás jellemezte. Királyi szabadalomlevéllel - a településrészek egyesülése után - biztosított autonómiája, vásárszabadalmai és a kisebb királyi haszonvételek birtoklása, lehetővé tette, hogy már a XV. század els ő felében városra jeljellemz ő funkciót" töltsön be. Egyházi intézményei (templomok, kolostorok, ispotályok) is jelentékeny helynek mutatják. Jól lehet időnként az uralkodók, földesúri min őségben magánföldesúri zálogba adták, ez nem akadályozta meg fejlődését és 1498-ban II. Ulászló országgyűlési végzéssel iktatta be a szabad királyi városok sorába. Mint szabad királyi város, csak az 1520-as években kezdett hozzá a várost körítő fal építéséhez : Ezt a jogállását meg őrizte 1543-ig, amikor a budai pasa a török uralom alá hajtotta? 2 Debrecen az uradalmat megalapító Debreceni család fiágon való kihalta után csak hat évig volt királyi birtokban és a földesúri fennhatóság csak 1618-ban szűnt meg végleg felette. Az 1552-ben bekövetkezett meghódolásig, a földesúri uralom alatt álló mezővárosok XV-XVI. századi fejlődésének példája lehetne. Sajnos a monográfiának ezt az időszakot tárgyaló fejezetei, az ez időben már jól megszerveződött nagybirtok és a mezővárosi fejlődés éppen e korszakában válságba jutott viszonyát mind a gazdasági élet, mind az autonómia szempontjából meglehetősen homályban hagyta. Pedig ekkor alakult ki a városhatár nagy kiterjedése, nagyrészt a földesurak támogatásával megszerzett pusztákkal. A város akkori földesurai adják ki a debreceni posztóm űvesek 1398-ban keletkezett céhszabályát - az els ő hiteles magyarországi céhlevelet. A Mohács előtti korszakból fennmaradt 14 céhszabály közül a földesurak állítottak ki hatot ; egyet a debreceni bíró ad ki, azt is földesúri utasításra ; nyolcnak pedig önálló hatáskörben maga a bíró volt a kiállítója. Az autonómia tehát széleskörű, a földesúr érdeke nem áll ellentétben a mezőváros fejlődésével, sőt inkább igyekszik azt előmozdítani. Különösen és egészen világosan mutatja Zsigmond várospolitikájának céltudatos voltát, hogy uralkodása alatt tizenhat oklevelet adott ki a mez ővárosi autonómia és gazdasági élet előmozdítására. Ugyanez a várospolitika folytatódott a Hunyadi család földesurasága idején. Erre a korszakra már a földesúr officiálisai és a mezőváros viszonyait megvilágító forrásaink is vannak?s Szeged és Debrecen XIV-XV. századának története azt bizonyítja, hogy mind a két hely részese a magyar társadalom általános fejlődésének, Szeged igen korán- talán már a XV. század második felében bekapcsolódik a nemzetközi árucsereforgalomba. A kun puszták használatát lehet ővé tevő királyi adománylevelek ( ) azt bizonyítják, hogy a pusztai nagyarányú állattartás már kinőtte a szűkre szabott ősi határ kereteit. A XV-XVI. század fordulóján a szegedi tőzsérek nagy részt vállaltak a Velence felé irányuló szarvasmarha kivitelben.z a Az egyházi szervezet, a bizonyíthatóan XV. században megjelenő széles literátus értelmiség, a csupán töredékeiben ismert építészeti maradványok a városi lét magasfokú fejlettségét bizonyítják?s 22 Szeged története I old. 23 A céhszabályokat a város iparával foglalkozó fejezet ugyan felsorolja, de közlésük módja révén, éppen a céhfejlődés korai szakaszára vonatkozó részek kiemeletlenül maradtak. Mályusz Elemér az 1398-i oklevelet a mezővárosok céhes iparának fejlődésében részletesen tárgyalja. I. m old. A Hunyadi uradalom és a város viszonyára Levéltári Közlemények 1928 : 246 és OL : Dl , , , , , , , , , , , , , , , Szeged története I , 472. old. ZS Uo. I: , old. 13

8 Debrecen mezővárosi fellendülése is a XV. század második felére és a XVI. század elejéié tehető. Sajnos a vonatkozó fejezetek e száz év alatti fellendülést csupán futólag érintik, az idevonatkozó források tüzetesebb elemzése nélkül. Makkai László idejében elhangzott figyelmeztetése ez időszak kutatóinál visszhang nélkül maradt. Pedig a mez őváros lakói használatában levő határterület közel fele rendszeresen vagy alkalmilag legelőül szolgált. Annyit mégis bizonyossággal mondhatunk, hogy.debrecen a XV-XVI. század fordulóján a mezővárosok állattartó-földm űvelő típusához tartozik, a távolsági áruforgalom fontos átmen ő állomása, élénk vásárok központja és nagy terület kézművesipari szükségletének kielégítője. De mind egyházi intézményei, mind igazolható kulturális kapcsolatai tekintetében messze elmarad Szeged mögött?6 A két város történetében az ország három részre szakadásával bekövetkezett változás közel másfél évszázadra terjed ő új korszakot jelentett. Szeged 1543 után. török uralom alá került, a mohácsi csatát követő hadvonulás legfeljebb átmeneti pusztulássaljárt, de az azt követő zavaros évtizedek idején a királyi uralom alatt maradt városokkal kapcsolatot tartó gazdagabb polgárai végleg elhagyták a várost. A török által meger ősített vár katonai őrséget kapott, a vár alján a hódítást nyomon követő, nagyrészt Balkánról származó, népelem élt. Szeged gazdasági helyzete megrendült, de a közel 3000 főnyi lakosságával a hódoltság legjelentősebb települései közé számított"?~ Bár jogilag hódolt területen feküdt, a magyar uralom tényleges elismerése következtében nem szakadt meg a királyi területen át ausztriai és délnémet városokkal folt'- tatott kereskedelme sem. Csupán az áruforgalom iránya és összetétele.változott meg. A török pénzügyi adminisztráció révén keletkezett összeírásokból, a török uralom alá került város képe az eddig ismertnél jóval plasztikusabban bontakozik ki. A város e korszakának írója a rendelkezésére álló összes forrásokat követésre méltó módon használta fel. A kötetnek e fejezete nemcsak a város, de a török uralom alá esett magyarság történetét is új világításba helyezi. A korábbi korszakban itt élt lakosság életfolytonossága sem szakadt meg. A XVIL század utolsó harmadában a betelepültekkel megszaporodott népesség száma elérhette az főt.a szerző valószínűnek tartja, hogy a helyi szükségletet kielégítő kézművesek és kereskedők nagy része azonban délszláv volt.s a A XVI. században Szeged mint ártucsere központ továbbra is megtartotta jelent ő- ségét, a kereskedelmi összeköttetéseit csak a 15 éves háború zavarai zilálták össze. Különösen áll ez a nyugatra irányuló állatkereskedelmére. Lakóinak gazdasági léte a saját határaikon kívül, a Duna-Tisza közi, kun pusztákon álló szállásokon folytatott pusztai állattartáson nyugodott. A fejezet szerzője által közölt számszerű adatok valószínűsítik azt a nézetet, hogy a tizenöt éves háború előtt nyugatra irányuló szarvasmarha kereskedelemben a szegedi tőzsérek az Alföld más vidékeit meghaladó mércékben részesültek. Jelentős volt a borkereskedelem, az 1570-es évek óta Szeged határában is folyt már bortermelés?9 26 HBmLÉ III. (Szerk. : Gazdag István) Db , 25., 27. old. ; Debrecen története I. k , 497. old. 27 Szeged története I. 499 s köv., old. 28 Uo. I old. 29 Uo. I , 597., 601. old. 14

9 A török uralom alatti város igazgatási szervezetéről nem sok adat maradt fent. De ezekből is meg lehet állapítani ; város jogait biztosító okleveleit féltő gonddal őrizte és ezáltal is elismeri a magyar uralom jogfolytonosságát. 3 o Még erősebb kötelék csatolta a várost a korszak magyar mű velődéséhez a korábbi korszakból átment ődött egyházi szervezet és a helybenmaradt ferences rend missziós működése. A XVI. század első harmadában - els ősorban Szegedi Kis István reformátori működése révén gyökeret vert és a század folyamán mindvégig erős maradt a reformáció kálvini iránya, de ennek hatását ellensúlyozta az a tény, hogy a ferences rend működése sohasem szűnt meg és a XVII. század folyamán ez még szélesebb körű és mélyebbre ható lett. Annyi bizonyos, hogy a korábbi kolostori kultúra visszaesése ellenére Szegeden a katolikus egyház fennállása egy pillanatra sem szakadt meg s' Szegedt ől eltérően Debrecen az 1552-ben bekövetkezett meghódolással közvetlen török megszállás alá nem került ig, Várad visszafoglalásáig szultáni khász lett, amely a hódolást summaadóval váltotta meg. Mint Szapolyai János magánbirtoka a keleti országrész politikai változásait követte, de 1538 óta (Várai béke) vitathatatlanul Erdélyhez tartozott 1686-ig, anélkül azonban, hogy a királyi Magyarországgal való kapcsolata egy pillanatra is megszűnt volna. E kapcsolat fenntartására nemcsak gazdasági érdeke kényszerítette, hanem az a tény is, hogy a királyi végvárvonal Ónodtól Tokajon át Kápóig közvetlen szomszédságában húzódott és ezek vár őrségének a várossal szembeni magatartását Erdélynek a királysággal fenntartott viszonya határozta meg. A három hatalomhoz fűződő másfélszázados viszontagságai alakulását és a védtelen helyzetéb ől következ ő politikáját s a város vezetőinek magatartását az idevonatkozó fejezet új szempontokkal is gazdagítva tárgyalja.3z, Ugyancsak részletes képet kapunk a három hatalom által a városra rótt különböző terhek alakulásáról, a török, a királyi és erdélyi részre teljesítend ő adózás és egyéb terhek mértékér ő133 ' A politikai viszonyok változása 1618-ig nem változtatott Debrecen jogi helyzetén, mert eddig az időpontig változó földesura hatalma alatt álló mez őváros maradt, majd az erdélyi fejedelemség fennállásáig fejedelmi mezőváros. Ennek ellenére mind gazdasági, mind igazgatási, mind pedig művelődési tekintetben messze felülmúlta mind az erdélyi, mind a királyi Magyarország városait és sikerült elkerülni azokat a vitákat, amelyek során a XVI-XVII. században a királyi uralom alatt álló városokban a nemesség túlsúlyának növekedésével jártak és végső soron a városok külön renddé szerveződésének útját szegték. 3 a A XVI-XVII. századi városigazgatás szervezetét az előzményeivel együtt a kötet részletesen tárgyalja, de a vonatkozó utalások szétszórtsága miatt homályban marad az a folyamat, amely révén a földesúri hatalom meggyengülésével az autonómia teljességét jelentő bíráskodás és igazgatás szervezetének XVII. századi teljességéhez vezetett. Az bizonyos azonban, hogy Debrecen XVI-XVIL századi városigazgatását és autonómiáját minden e korbeli magyar városénál részletesebben lehet e fejezetb ől megismerni. Ez az autonómia Debrecent ténylegesen a királyi terület városaival egyenrangúnak mutatja. 3 s A XVI-XVII. században- a háromfelé adózás és a sokféle sarcolás ellenére a város gazdasági élete fejlődött és a század végén Debrecen a közvélekedés szerint 30 Uo. I , old. 31 Uo. I , 723. old. 32 Debrecen története I old. 33 Uo old. 34 Uo. 138., , , 218., old. Vö. Szekfű Gyula-Hónian Bálint : Magyar történet III. k old. Bp Debrecen története I , old. 1S

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Városok városhiányos övezetben a középkorban

Városok városhiányos övezetben a középkorban 2001. november 85 BLAZOVICH LÁSZLÓ Városok városhiányos övezetben a középkorban A középkori Alföldet hagyományosan városhiányos övezetnek tekinti a magyar várostörténeti kutatás és a történetírás. Érveik

Részletesebben

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció gyors elterjedésének az okai Az egyház elvilágiasodása Mátyás király uralkodása alatt a király az ország irányításában alkalmazott nagy

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

A JÁSZSÁG MINT KULTÚRTÁJ. Bevezetés

A JÁSZSÁG MINT KULTÚRTÁJ. Bevezetés Földrajzi Közlemények 2011. 135. 3. pp. 229 235. A JÁSZSÁG MINT KULTÚRTÁJ BERÉNYI ISTVÁN JAZYGIA AS A CULTURAL LANDSCAPE Abstract The paper summarises the history and development of the cultural landscape

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE

CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE Gazdaságtudományi Közlemények, 6. kötet, 1. szám (2012), pp. 157 166. CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE VARGA BEATRIX Összefoglaló: Terveink szerint Csernely községet alapul véve kerül kidolgozásra

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása

A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása DR. MOLNÁR MELINDA A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása A Gödöllői-dombság népesedési és foglalkozásszerkezeti átalakulását Budapest agglomerációs folyamatai alapvetően

Részletesebben

HAJDÚBAGOS. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre

HAJDÚBAGOS. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre HAJDÚBAGOS Elérhetőség: Hajdúbagos Község Önkormányzata 4273 Hajdúbagos Nagy u. 101. Telefon: 52/567-212 Fax: 52/374-018 Hajdúbagos

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda Év Tájépítésze pályázat - Wallner Krisztina 2. Közösségi tervezés Óbudán Óbuda jelmondata: Közösséget építünk, ennek megfelelően a formálódó helyi közösségeket bevonva fejlesztik a közterületeket. Békásmegyer-Ófaluban

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság?

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Dr. Czakó Erzsébet BKÁE Vállalatgazdaságtan tanszék Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Az Új Gazdaság (New Economy) elnevezést az idei évtől szinte közhelyként használja a nemzetközi gazdasági szaksajtó,

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,

Részletesebben

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. Közismert tény, hogy a magyar vezetéknevek kialakulása a XIV. században kezdödött ; először fó1eg a nemeseknél, de a XV. század folyamán már gyakori az öröklődő név a jobbágyok

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben megállapított címere

Jász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben megállapított címere Vármegyék és szabad kerületek 197 Jász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben megállapított címere Botka János Az emberek csoportjai, közösségei már kezdetektől hitték a jelképek erejét. A legkülönbözőbb

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisei. Neumann Tibor. A Korlátköviek (Egy előkelő család története és politikai szereplése a XV XVI.

Doktori (PhD) értekezés tézisei. Neumann Tibor. A Korlátköviek (Egy előkelő család története és politikai szereplése a XV XVI. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Doktori Iskola (Vezető: Prof. Dr. Fröhlich Ida) Középkori eszmetörténeti műhely (Vezető: Dr. Szovák Kornél egyetemi docens) Doktori (PhD) értekezés tézisei

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ------------------------------------------------------------------------------------ SZILASI

Részletesebben

Maros megye és Marosvásárhely történetéből Tudományos ülésszak. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 14. fórum. Programfüzet

Maros megye és Marosvásárhely történetéből Tudományos ülésszak. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 14. fórum. Programfüzet MAROSVÁSÁRHELYI FIÓKEGYESÜLET BORSOS TAMÁS EGYESÜLET Maros megye és Marosvásárhely történetéből Tudományos ülésszak A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 14. fórum Programfüzet 2015. november 28. Marosvásárhely

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

SALLAI JÓZSEF: GAZDAGÍTÓ HELYI ÖRÖKSÉG

SALLAI JÓZSEF: GAZDAGÍTÓ HELYI ÖRÖKSÉG SALLAI JÓZSEF: GAZDAGÍTÓ HELYI ÖRÖKSÉG A természet mindenkit elbûvölõ tökéletességeivel nem versenyezhetnek a nyelvek mondhatjuk Petõfi szavaival. Örökségünk kincsestárában azonban mindezekkel a varázsos

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t tar é vít!és Hi u. :k' t Baráth Zsolt Országgyűlési képviselő Iro iac', S g2ám : 1 dc ' Érkezzit : "013 0KT 3 Módosító javaslat! Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000

MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000 TÖRTÉNETI DOLGOZATOK MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000 LACZKA SÁNDORNÉ A rendszeres mezőgazdasági statisztikai adatszolgáltatás Magyarországon közel kétszáz éves, de a mezőgazdasági adatgyűjtések

Részletesebben

A KULTÚRTÁJ KIALAKULÁSA ÉS TERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN. Frisnyák Sándor 1. Az őskörnyezet első használói és átalakítói

A KULTÚRTÁJ KIALAKULÁSA ÉS TERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN. Frisnyák Sándor 1. Az őskörnyezet első használói és átalakítói A KULTÚRTÁJ KIALAKULÁSA ÉS TERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN Frisnyák Sándor 1 Az őskörnyezet első használói és átalakítói A hazánk ősföldrajzával foglakozó tanulmányok rendre megemlítik, hogy a holocénban az endogén

Részletesebben

Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján

Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Dömötör Gábor Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Európa nagy építészei közül valaki azt mondta: Ahol a homlokzatokról hullik a vakolat, az utcák pedig elhanyagoltak,

Részletesebben

A Magyar Honvédség hírrendszerének továbbfejlesztése

A Magyar Honvédség hírrendszerének továbbfejlesztése A Magyar Honvédség hírrendszerének továbbfejlesztése Pándi Balázs 1 A zártcélú távközlõ hálózatokról szóló hatályos jogszabályban megfogalmazottak alapján a Magyar Honvédség Hálózata 2 mentesített az Elektronikus

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

SZALAY SÁNDOR ÉS A DEBRECENI FIZIKA

SZALAY SÁNDOR ÉS A DEBRECENI FIZIKA Előadás a 37. Középiskolai Fizikatanári Ankéton, Debrecen, 1994 SZALAY SÁNDOR ÉS A DEBRECENI FIZIKA Kovách Ádám MTA Atommagkutató Intézete, Debrecen A fizika által tárgyalt és vizsgált jelenségek körülhatárolására,

Részletesebben

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ------------------------------------------------------------------------------------ KUN

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 4: 213-234 KÖNYVJELZ Ő

Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 4: 213-234 KÖNYVJELZ Ő Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 213-220. p. Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 4: 213-234 KÖNYVJELZ Ő JAMES WESLEY SCOTT (ED.): EU ENLARGEMENT, REGION BUILDING AND SHIFTING BORDERS OF INCLUSION AND EXCLUSION

Részletesebben

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ------------------------------------------------------------------------------------ KUN

Részletesebben

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 2. Téma Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 1. Ázsiai út 1.1. Az ázsiai út meghatározása 1.2. A kialakulás folyamata 2. Az antik út 2.1. Kialakulásának előzményei 2.2. Az antik út folyamata

Részletesebben

Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján

Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján NAGY Adrienn Pécsi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézet adrienn.n.z@gmail.com A középfokú kereskedelmi iskolák

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS. Javaslat gazdasági program elfogadására

KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS. Javaslat gazdasági program elfogadására Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának P O L G Á R M E S T E R E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat gazdasági program elfogadására Előterjesztő:

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS ÖNFINANSZÍROZÓ KÉPESSÉGE KOVÁCS HENRIETTA ÖSSZEFOGLALÁS

MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS ÖNFINANSZÍROZÓ KÉPESSÉGE KOVÁCS HENRIETTA ÖSSZEFOGLALÁS MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS ÖNFINANSZÍROZÓ KÉPESSÉGE KOVÁCS HENRIETTA ÖSSZEFOGLALÁS A társaságnál központi szerepet játszik a likviditás és a pénzgazdálkodás javítása. Megállapítható, hogy a vizsgálatomba

Részletesebben

Ezer éve a Körösök mentén

Ezer éve a Körösök mentén 3 Ezer éve a Körösök mentén Elõszó az összeállításhoz A Bárka olyan, a magyar kultúra egészében gondolkodó, az egyetemes magyar irodalom, mûvészetek és társadalomtudományok értékeinek, eredményeinek teret

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Szécsény Város Önkormányzata. A település bemutatása. Nógrád megye leghangulatosabb határmenti kisvárosa

Szécsény Város Önkormányzata. A település bemutatása. Nógrád megye leghangulatosabb határmenti kisvárosa Szécsény Város Önkormányzata A település bemutatása Nógrád megye leghangulatosabb határmenti kisvárosa 2 A TELEPÜLÉS TÖRTÉNETE AZ İSKORTÓL NAPJAINKIG Az Ipoly völgye, különösen annak Szécsény körüli része

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-683/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-683/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-683/2014. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos édesanya a 2009-ben született gyermekével való kapcsolattartása ügyében

Részletesebben

Káich Katalin. Cultural History: Results and Tasks

Káich Katalin. Cultural History: Results and Tasks ETO: 930.85 CONFERENCE PAPER Káich Katalin Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka sombor33@yahoo.com Művelődéstörténeti kutatásainkról: eredmények és feladatok Cultural History: Results

Részletesebben

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,

Részletesebben

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN FODOR ISTVÁN Főként a múlt század végén és a századfordulón a Délvidéken egyremásra kerültek el ő honfoglalás kori sírok és leletek, s ekkor indultak meg

Részletesebben

NOTE Hungarian delegation Delegations Decisions of Supreme Courts and Constitutional Courts concerning the European Arrest Warrant

NOTE Hungarian delegation Delegations Decisions of Supreme Courts and Constitutional Courts concerning the European Arrest Warrant COUNCIL OF THE EUROPEAN UNION Brussels, 25 August 2005 11519/05 COPEN 117 EJN 39 EUROJUST 43 NOTE from : to : Subject : Hungarian delegation Delegations Decisions of Supreme Courts and Constitutional Courts

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 9 Issue 3 Különszám/Special Issue Gödöllő 2013 209 A HAZAI ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSAI A HONFOGLALÁSTÓL-NAPJAINKIG

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

KÖLCSEY FÜZETEK. Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK. Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) 2002. Kölcsey Intézet

KÖLCSEY FÜZETEK. Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK. Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) 2002. Kölcsey Intézet KÖLCSEY FÜZETEK Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) 2002 Kölcsey Intézet 1 A kiadvány a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete Kultúrökológiai

Részletesebben

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

A MŰSZAKI MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSI TANSZÉK TÖRTÉNETE

A MŰSZAKI MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSI TANSZÉK TÖRTÉNETE A MŰSZAKI MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSI TANSZÉK TÖRTÉNETE Dr. Varga Emilné Dr. SZŰCS Edit Dr. PAPP Péter Debreceni Egyetem, AMTC Műszaki Kar Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszék 4028 Debrecen, Ótemető

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

kozma.miklos@alsonem edi.hu gyorgy.balazs@alsonem edi.hu jozan.menyhert@alsone medi.hu szabo.kalman@alsonem edi.hu medi.hu torok.

kozma.miklos@alsonem edi.hu gyorgy.balazs@alsonem edi.hu jozan.menyhert@alsone medi.hu szabo.kalman@alsonem edi.hu medi.hu torok. Az SZMSZ 1. melléklete A Képviselő-testület tagjai: Név Lakcím E-mail-cím Fogadóóra ideje, helye Alsónémedi Vincze József Kápolna u. 71. polgarmester@alsoneme Minden hónap első szerda polgármester di.hu

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica Tomus XVII., Fasc. 1. (2012), pp. 171 175. BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR Báró Eötvös József 1838-tól 1841-ig tartó Borsod

Részletesebben

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók) Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Schleicher Veronika Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

Részletesebben

Olcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018

Olcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Olcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Készítette: Olcsva Község Önkormányzata Felülvizsgálat: 2015. szeptember 1 Tartalom Bevezetés...3 1. Jogszabályi háttér bemutatása...4

Részletesebben

Változások a délkelet-alföldi Mezőhegyes életében várossá nyilvánítását követően *

Változások a délkelet-alföldi Mezőhegyes életében várossá nyilvánítását követően * ZSÓTÉR BRIGITTA Változások a délkelet-alföldi Mezőhegyes életében várossá nyilvánítását követően * A várossá nyilvánítás hazai gyakorlatával kapcsolatos problémafelvetés igen aktuális manapság, hiszen

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0713 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 9. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

Az 1945. évi földreformról

Az 1945. évi földreformról Az 1945. évi földreformról Dr. Azari Bertalan, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földhivatal földhasználati osztály ny. vezetője 1. Bevezetés A földre vonatkozó társadalmi, gazdasági és politikai viszonyok

Részletesebben

VELENCEI ÜVEG TÁL A KÁROLYI PALOTA UDVARÁN FELTÁRT TÖRÖK TÁROLÓBÓL

VELENCEI ÜVEG TÁL A KÁROLYI PALOTA UDVARÁN FELTÁRT TÖRÖK TÁROLÓBÓL BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXVII. 2003. ZÁDOR JUDIT VELENCEI ÜVEG TÁL A KÁROLYI PALOTA UDVARÁN FELTÁRT TÖRÖK TÁROLÓBÓL A Károlyi palota (Budapest, V Károlyi Mihály utca 16.) udvarán 1997 őszén rövid szondázó

Részletesebben

HERMANN GUSZTÁV MIHÁLY. A működő székely autonómia

HERMANN GUSZTÁV MIHÁLY. A működő székely autonómia HERMANN GUSZTÁV MIHÁLY A működő székely autonómia A székely területi önkormányzat vagy autonómia kialakulása minden bizonnyal akkor kezdődött, midőn a székelyek Erdély dél-keleti szegletébe érkeztek azzal

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16 17. századi Magyarországon (A felső-magyarországi városszövetség) I II. kötet, Osiris

Részletesebben

A jelentősebb megállapítások és következtetések összefoglalása

A jelentősebb megállapítások és következtetések összefoglalása A jelentősebb megállapítások és következtetések összefoglalása A Dél-Tiszántúl térségének egykori vízgazdálkodásáról számos információ található a vízügyi és a mezőgazdasági irodalomban, a helytörténeti

Részletesebben

Egy mikrorégió szerepvállalása a tudástársadalom megvalósulásában

Egy mikrorégió szerepvállalása a tudástársadalom megvalósulásában Egy mikrorégió szerepvállalása a tudástársadalom megvalósulásában Varró Bernadett Szent István Egyetem ABPK, Jászberény Varro.Bernadett@abpk.szie.hu A világot a gyors változások, a fokozódó globalizáció,

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 Fleischer Tamás MEDENCE? ÁTJÁRÓHÁZ? Magyarország fekvésének, helyzetének metaforájaként két meghatározás tér rendre vissza különböző elemzésekben: a térség,

Részletesebben