Nemzedékek és a turizmus

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzedékek és a turizmus"

Átírás

1 2. Gazdálkodástudományok, turizmus Nemzedékek és a turizmus Szekcióvezető: Tama István Tartalomjegyzék: Darabos Ferenc: A lovas turizmus helyzete, összefüggésben az Apáczai Csere János kar hallgatóinak ágazati motivációjával... 2 Kőmíves Csaba: Nemcsak a kaviár és a vodka orosz!... 8 Ivancsóné Horváth Zsuzsanna: Horgászat a turizmusban Varga Józsefné Horváth Mária: A Szent László-kultusz jelenléte az idegenforgalomban Happ Éva: Rendezvények, nemzedékek fenntarthatóság a rendezvényszervezésben Albert-Tóth Attila: Szállodaiparunk fejlődési irányai Berke Szilárd: Élelmiszerfogyasztási szokások vizsgálata egyetemi hallgatók körében Orbán Dezső: A felvételi eljárás alakulása az utóbbi években, kiemelten kezelve az idegenforgalom és vendéglátás szakirányokat PLATZ Petra: SWOT analysis step by step Tóth-Kardos Krisztina: Budapest Airport, the airport of the past and the future generation

2 DARABOS Ferenc Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A lovas turizmus helyzete, összefüggésben az Apáczai Csere János kar hallgatóinak ágazati motivációjával 1. Bevezetés, fogalmi elhatárolás Publikációmban a 2012 februárjában a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karral közösen végzett primer felmérés helyi vonatkozású kutatási fázisának eredményeire támaszkodom. A szabadidő aktív eltöltése fontos lehetőséget jelent a szervezet regenerálódásának és a munkára való felkészülésnek szempontjából. Opaschowsky (1976) felosztása szerint a rekreációs szükségletek kielégítése az egyik út a testi, lelki és szellemi egyensúly megtartásához. A számos sportlehetőség mellett ide köthető a rekreációs szükséglet alapján jelentkező lovaglási motivációk kielégítése is. A WTO által 1989-ben kiadott definíció szerint minden, a lakóhelyen kívüli szabadidős tevékenység a turisztikai kategóriába tartozik. Ennek megfelelően beszélhetünk egy speciális, ún. helyi, vonzáskörzeti turizmusról is, melyhez azonban statisztikailag nem feltétlenül tapad vendégéjszaka, viszont egyéb szolgáltatások igénybevétele igen. Ilyen tág értelemben kívánok a lovas turizmus mint szabadidős tevékenység kérdésével foglalkozni. Érdekes megfigyelést tett Huszka (2012) a lakóhelyen kívüli szabadidős tevékenység vonatkozásában. Győri konferenciánkon az említett szerző arra hívta fel a figyelmet, hogy nyaralásaink során már nem fordítunk kellő figyelmet arra, ami otthon természetesnek tűnik. Elszomorító, hogy egy <idegen környezetben> elfelejtjük azt, hogy környezetünk védelme mindannyiunk jól felfogott érdeke kell, hogy legyen. A hagyományos értelemben vett lovas turista kétféle lehet: vagy a lovaglásért utazó, vagy olyan aktív üdülő, aki igénybe vesz lovas szolgáltatást is. A lovas turizmus számos ponton kapcsolódik továbbá a falusi turizmushoz, kerékpáros- és vízi turizmushoz, a vidéki programokhoz stb., ezért lényeges a szerepe például. a vidékfejlesztésben. A társadalmi változások hatására napjaink serdülő és ifjúkori generációja változáson megy keresztül. A fiatalok szocializációjában csökken a család és az iskola szerepe, növekszik a barátoké, ismerősöké, és egyre fokozódik a média elsősorban az elektronikus hírforrások és a fogyasztói ipar befolyása. -írja Huszka Péter Az egészségkockázati magatartásformák vizsgálata a fiatalok körében című tanulmányában. Kutatásom során a Nemzeti Lovas Program megszületésének küszöbén arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a fiatal, egyetemista korosztály mit tud a lovaglási lehetőségekről, milyenek a korábbi tapasztalataik, mennyire illeszkedik ez a lehetőség szabadidős szokásaikba, hogy értékelik az ágazatot. 2. A lovas turizmus jelentősége, hipotézisek A Lovas Turizmus Termékfejlesztési Stratégiája a 2007-től 2013-ig terjedő időszakban foglalja össze a főbb feladatokat, ezekhez illeszkedik, ezekre épül az új ágazati program. A Kincsem Nemzeti Lovas Program SWOT-elemzésében szerepel, hogy a fiatalok nincsenek kellően motiválva a szabadidő lovaglással is összefüggő aktív eltöltésével és az egészséges életmóddal kapcsolatban. Kutatásomban ezt a tételt kívánom erősíteni vagy cáfolni. 2

3 A programban az a gazdasági alátámasztás is megállapítást nyer, hogy a lovas ágazat Európában mintegy 100 Mrd EUR forgalmat generál évente. Incze Réka és Hevessy Gábor A lovas turizmus helyzete és lehetőségei az észak-alföldi régióban című az Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés és Informatika Nemzetközi Konferencián 2007-ben elhangzott előadásukban kifejtették, hogy 2005-ben országos szinten a lovas szolgáltatással is rendelkező panziókban az összes vendégéjszaka 17,9%-át töltötték turisták, ami 3,3 milliárd Ft-os bevételt jelentett. Ez az összeg a hazai kereskedelmi szálláshelybevétel 1,54%-a. A keresleti oldalt tovább vizsgálva a termékfejlesztési stratégia az alábbi megállapításokat teszi a lovas turizmusról: Korábban fő küldő országainknak Svájc és Németország számítottak, napjainkban azonban az utóbbiból érkező vendégek száma jelentősen visszaesett, helyette (2002 óta) Anglia vette át a vezető szerepet. Nagy piac lehet még Skandinávia, sorrendben Svédország, Finnország, Norvégia, Dánia. Szóba jöhetnek továbbá az említett országokon kívül a volt szovjet tagköztársaságok is, amely piacok nagy potenciált jelenthetnek országunk számára. A belföldi kereslet vonatkozásában a stratégiából kiderül, hogy a belföldi vendégek körében rengeteg a kezdő lovas és a gyerek. Egyelőre ezen célcsoport kiszolgálására kell törekedni, belőlük kell teljes körű lovas turistát képezni. Új célcsoport lehet ezen kívül az ún. elitréteg, azonban ezen réteg lovaglási kedvének élénkítéséhez nélkülözhetetlen egy találó marketingkampány. Tasnádi Gergely és Pongrácz László iskoláskorúak és szüleik körében végzett felmérésének 2011-ben közölt eredményei is hasonlóra utalnak. Eszerint a gyerekek fele szívesen lovagolna, 80 százalékuk úgy gondolja, hogy meg tudna tanulni lovagolni, és akár még iskolai oktatás keretében is nyitottak lennének a lovaglás tanulására. A fenti megállapításokból kiindulva esett a választásom az ifjúsági szegmensnek ezen belül az egyetemisták véleményének és szokásainak a részletesebb vizsgálatára. Hipotézisemben úgy véltem, hogy a lovas turizmus piacának vonatkozásában van potenciál ebben a társadalmi rétegben. 3. A kutatás módszertana A Nyugat-magyarországi Egyetem győri Apáczai Csere János Karának Turizmus Intézete piackutatást végzett 2012 februárjában. A kutatás címe Az ifjúsági vendégkör ágazati motivációinak vizsgálata volt. Arra voltam kíváncsi, hogy a lovas turizmus vonatkozásában milyen tapasztokkal és milyen igényekkel rendelkeznek fiataljaink. A megkérdezett első- és másodéves turizmus-vendéglátás, valamint rekreáció szakos hallgatók száma összesen 246 fő volt. A piackutatás formája kérdőíves megkérdezés zárt, nyitott és feleletválasztós kérdések kombinációjával. A kapott válaszok statisztikai kiértékelése után a releváns adatokat diagramon ábrázoltam. A kérdések tartalmi szempontból a lovaglási tapasztalat meglétére, a fejlődésre való nyitottságra, a lovaglással összefüggő utazási szokásokra, valamint a jövőben igénybe veendő szolgáltatásokra és az ágazat gazdasági jelentőségének megítélésére utaltak. Tanulmányomban a diagramok összesített, százalékos adatokat tartalmaznak. 4. Az ifjúsági vendégkör ágazati motivációinak vizsgálata című piackutatás eredményeinek értékelése Munkám során megállapítást nyert, hogy a megkérdezett minta 65,4%-a már lovagolt életében, 34,6% azonban nem (1. ábra). A 2/3-os arány önmagában bíztatónak mondható, azonban felveti a következőkben vizsgált rendszeresség kérdését (2. ábra). 3

4 NYMEAK; nem lovagolt; 34,6; 35% lovagolt nem lovagolt NYMEAK; lovagolt; 65,4; 65% 1. ábra: A már lovagolt és nem lovagló hallgatók százalékos aránya az NYME AK-n megkérdezett hallgatók körében (n NYM-AK =246) Kelet; havonta; 0,7; 1% Kelet; hetente; 9,9; 10% eseti Kelet; eseti; 89,4; 89% havonta hetente 2. ábra A már lovagolt hallgatók esetében a lovaglás rendszerességének %-os aránya az NYME AK-n megkérdezett hallgatók körében (n NYM-AK =161) A megkérdezett minta már lovagló hallgatóinak döntő hányada (89,4%) eseti rendszerességgel lovagol, 9,9%-uk hetente és 0,7%-uk havi rendszerességgel. (2. ábra) A kérdésre adott válasz árnyalja a képet és arról ad információt, hogy a szabadidő lovaglással való eltöltése nem épült be a mindennapok szokásrendszerébe a fiatalok körében. A megkérdezettek összesen 1/10 része lovagol heti rendszerességgel. Az első két kérdésből adódóan felvetődött bennem, hogy érdemes lenne megvizsgálni a fiatalokban rejlő affinitást, a szándékot a lovaglási tudás elsajátítása vonatkozásában. (3. ábra) Kelet; Nem tanulna lovagolni; 34,5; 35% Kelet; Tanulna lovagolni; 65,5; 65% Tanulna lovagolni Nem tanulna lovagolni 3. ábra Az NYME AK-n megkérdezett hallgatók esetén a lovaglás tanulásával kapcsolatos affinitásuk százalékos aránya (n NYM-AK =246) 4

5 A hallgatók nyitottak a lovaglás alapjainak elsajátítására, illetőleg a meglévő tudás továbbfejlesztésére. (3. ábra) A kérdés alapján 65,5%-os pozitív hozzáállást tapasztaltam. A vizsgált minta jelentős többsége tehát motivált, tudásának gyakorlati javítása érdekében szeretne jobban lovagolni, illetőleg az alapokat elsajátítani, ami ismét pozitív tényező. A fenti eredményekből kiindulva érdekes lehet, hogy a motiváltság mennyire párosul korábbi, turizmushoz köthető konkrét lovaglási tapasztalatokhoz. Ennek megfelelően megkérdeztem a hallgatókat vonatkozó bel- és külföldi turisztikai tapasztalataikról. (4. ábra) ; Nem vesz igénybe l.sz.-t belföldön; 83,4 ; Nem vesz igénybe l.sz.-t külföldön; 94,3 ; Belföldi lovas szolgáltatás igénybevétele; 16,6 ; Külföldi lovas szolgáltatás igénybevétele; 5,7 % 4. ábra Az NYME AK-n megkérdezett hallgatók lovaglással kapcsolatos üdülési szokásainak %-os aránya bel és külföldi vonatkozásban (n NYM-AK =246) A bel- és külföldi adatokat összevetve jól látható, hogy a belföldi lovas turizmushoz köthető programokon való részvétel mintegy háromszorosa a külföldinek. Azonban mindkét összesített érték rendkívül alacsony; belföldi programon való részvétel 16,6%, külföldi 5,7%. Szembetűnő viszont a kül- és belföldi üdülések során a lovas programok jelentős háttérbe szorulása. Belföldön a megkérdezettek 83,4%-a, külföldön 94,3%-uk nem vesz részt ilyen programokon. Nem meglepő a korábbi válaszok ismeretében, hogy a vendégéjszakához kötött szabadidős szokásrendszerbe sem épült be általánosan a lovaglás. A nyílt végű kérdésekben az üdülési szokások indoklását vártam. A belföldi lovas turizmus vonatkozásában a nemleges részvétel okai között a lehetőségek ismeretének hiánya, valamint a motivációhiány szerepeltek. Külföldi vonatkozásban szintén a lehetőségek ismeretének hiánya jelent meg az indoklások többségénél. Ezen túlmenően a magas ár, a motivációhiány és a külföldi utazások hiánya volt olvasható legtöbbször. A pozitív válaszok mindkét irányultság esetén a motivációval és a programcsomag ismeretével indokolhatóak. A megkérdezett fiatalok belföldön iskolai program keretében, lovaskocsikázás alkalmával és lovardai programokon vettek részt leggyakrabban. Az igénybe vett szállástípusok széles spektrumúak a hoteltől a falusi szálláshelyen át a 5

6 rokonlátogatásig. Külföldi vonatkozásban szintén a lovaskocsikázás és a speciális lovardai programok a legnépszerűbbek. Az igénybe vett szállástípusok szintén széles spektrumúak. Feleletválasztó kérdéseim a jövőben igénybe veendő szolgáltatásokról érdeklődtek. Pozitív eredmény, hogy a fiatalok csak elhanyagolható számban nem vennének igénybe a jövőben lovas szolgáltatást. A legnépszerűbb programok a túralovaglás vezetővel, valamint kocsizás/hintózás programok. A legtöbben lovas panziót, vagy falusi szálláshelyet, rokonkapcsolatot illetőleg hotelszolgáltatást párosítanának a programok mellé. A megkérdezettek gazdasági szempontból 1-től 5-ig terjedő skálán átlagosan 3,2-re értékelték a lovas turizmus szerepét, ami hazai viszonylatban különös tekintettel a bevezetőben leírtakra mindenképpen túlzottnak mondható, de ugyanakkor egy létező potenciált támaszt alá. 5. A kutatás következtetései Összességében tehát elmondható, hogy bár jelenleg messze nem tekinthető általánosnak a lovas turizmus kínálatának kiaknázása a fiatalok körében, azonban jelentős hajlandóságot mutatnak a pozitív irányú változtatásra. A válaszokból kiderült tehát, hogy az egyetemista korosztály alapvetően nyitott a programokon való részvétel vonatkozásában, így egyik meghatározó keresleti bázisát jelenti a jövőbeli termékfejlesztő tevékenységnek. A bel- és külföldi lovas programokon való jelenlegi alacsony részvétel okai között első sorban az információhiány, a figyelem felkeltésének hiánya szerepel. Van tehát potenciál a vizsgált korosztályban, érdemes energiát fordítani a lovas turizmussal kapcsolatos informálásukra. A tudatformálás, motiválás tekintetében így óriási a felelőssége az oktatással foglakozó intézményeknek az általános iskolától kezdődően. Legalább ekkora felelőssége van az államnak, valamint a vállalkozásoknak a feltételek, illetve az infrastruktúra biztosítása vonatkozásában; hogy hazánk a célkitűzések szerint ténylegesen lovasbarát turisztikai desztinációvá válhasson. 6

7 Irodalom: Dr. DARABOS F.- Dr. PONGRÁCZ L.- TASNÁDI G.: A lovas turizmus szerepe hazánkban, különös tekintettel az ifjúsági vendégkör ágazati motivációira. In: rekreáció.eu A Közép-Kelet-Európai Rekreációs Társaság Tudományos Magazinja 2012.május 2. évf. 2.sz. ISSN pp HUSZKA P.: Egészségkockázati magatartásformák vizsgálata a fiatalok körében. In: VI. KHEOPS Tudományos Konferencia, Mór, május 18. pp ISBN HUSZKA P.: Környezettudatosság és egészséges életmód vizsgálata otthon és egy nyaralás során. In: Kincseink védelmében Fenntarthatóság és környezettudatosság a turizmusban Nemzetközi konferencia. Győr, április 23. pp ISBN OPASCHOWSKI, H.: Pädagogik der Freizeit. Bad Heilbrunn p. 287 INCZE R. - HEVESSY G.: A lovasturizmus helyzete és lehetőségei az Észak-alföldi régióban Konferenciaelőadás. Elhangzott: Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés és Informatika Nemzetközi Konferencia, Debrecen, Közigazgatási és igazságügyi Minisztérium: Kincsem Nemzeti Lovas Program munkaanyag. p. 46 Lovas Turizmus Termékfejlesztési Stratégia Magyar Turizmus Zrt., Termék Csoport, Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség p. 77 TASNÁDI G.- PONGRÁCZ L.: A szabadidős lovaglás helyzete napjainkban Magyarországon. VIII. Országos Sporttudományi Konferencia. Győr, május In: Magyar Sporttudományi Szemle /2. p.15 World Tourism Organization: The Hague Declaration on Tourism, WTO, Madrid

8 KŐMÍVES Csaba Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Nemcsak a kaviár és a vodka orosz! Bevezetés Nemzedékek a turizmusban. Joggal merülhet fel Önökben a kérdés, hogyan kapcsolódik az előadásom ehhez a szekcióhoz. A korosztályomnak még volt lehetősége arra, hogy a hazánkban ideiglenesen (most már tudjuk, hogy ez az időszak 46 évig tartott) állomásozó szovjet katonákkal tudtunk oroszul beszélgetni. A másik fontos dolog az volt, hogy a bölcsészettudományi karokon az angol az orosz nyelvvel volt párban, tehát azért tanultunk oroszul, hogy angolul is tanulhassunk. A Szovjetunió széthullása után az oroszt gyorsan elfelejtette szinte mindenki. Napjainkban megfigyelhető az a tendencia, hogy ismét kelet felé nézegetünk új piacok után. Úgy gondolom, hogy ifjainknak kellő indíttatást adok ahhoz, hogy megismerkedjenek az orosz gasztronómiával. Az utóbbi évtizedekben jelentősen átrendeződtek Európa és Ázsia országhatárai. Fiatal koromban még Szovjetuniónak hívtuk, ma már Orosz Föderáció az ország hivatalos elnevezése. Hatalmas földrajzi területről van szó, legnyugatibb pontja és legkeletibb pontja között a távolság 8000 km. A földön uralkodó három égövből kettő, az időzónák vonatkozásában pedig kilenc található itt. Több mint százhúsz féle népcsoport él ezen a tájon. A peresztrojka és a glasznoszty előtt a szovjet uralomnak hét évtized elég volt arra, hogy a nemzeti kultúrák hagyományait leegyszerűsítse, illetve eltüntesse. Az orosz gasztronómia és étkezési szokások Gyakran előfordul ez a népre utaló jelző, gondoljunk csak az orosz felszolgálási módra, az orosz hússalátára, a moszkvai mártásra, a bélszínre Sztroganov módra, az orosz krémtortára. De most nem az ismert ételekről és italokról akarok beszélni, hanem azokat szeretném bemutatni, amelyek megmaradtak és nem süllyedtek el e multikulturális ország történelemi olvasztótégelyében. Ebédre invitálom Önöket, kedves Hallgatóság, foglaljanak helyet asztalomnál! Négyfogásos étrendünkben zakuszkit, pelmenyit, halat burgonyával, gombával és tojással, valamint gyümölcskocsonyát kínálok. Étvágygerjesztőként nyírfa levét isszuk, a főételhez sört, a desszerthez édes bort, a legvégén feketekávét vagy teát. Az étkezésünket régi szláv szokás szerint kenyérrel és sóval kezdjük: vegyétek, kedves vendégek, íme a kenyér és a só. Ez a következőképpen hangzik oroszul. Возьмите дорогие гости, вот хлеб и соль! Önök felé nyújtom a kenyeret, Önök letörnek belőle egy darabot, megsózzák és megeszik. Mielőtt elkezdeném az étrend ismertetését, engedjék meg, hogy röviden bemutassam az orosz étkezési szokásokat. Az oroszoknak is megvan a maguk megfelelője a királyi reggelire, a polgári ebédre és a koldus vacsorájára. Ez így hangzik az ő nyelvükön: Завтракай одиноко, обедай с твоим другом, и твой ужин дай врагу! Ez annyit jelent magyarul, hogy reggelizz egyedül, ebédelj a barátoddal, a vacsorádat add az ellenségednek! A zavrak tartalmas reggelit jelent, rozs (azért rozs és nem búza, mert ezen a szélességi fokon a búza már nem terem) vagy fekete kenyér, amit bőségesen teleraknak sajttal, túróval, kefirrel, felvágottal, hajdinakása húsgombóccal vagy sülttel, a reggeli italuk pedig az elengedhetetlen szamovárból készült tea. Az orosz nyelv hűen adja vissza a főzést, ugyanis a szam jelentése maga, a varity pedig főzni. E kettő összeolvadásából máris adódik az új szó. 8

9 Kettő dologgal kell rendelkeznie minden valamirevaló orosz családnak. Egyik az előbb említett szamovár, a másik a kemence. Az obéd viszonylag későn van, körülbelül 17 óra tájékán, a sorrend a következő: zakuszka, ezt mindig meleg leves követi, húsos főétel (halak, szárnyasok, belsőségek, marha). Köreteik burgonya, rizs, zöldségek. Befejező fogásaik között a befőttek, a fagylalt és különböző gyümölcsös kocsonyák vannak az élen. Az étkezést feketekávé vagy tea (fekete, zöld) zárja. A vacsora (az uzsin) 19 és 22 óra közé tehető. Nem főétkezés, ebből következik, hogy az étrend leegyszerűsödik, nem lesz leves és desszert, hanem kevés előétel és egy főétel, ami halból vagy más húsból készült. A párolás és a sütés jellemzi a húsok elkészítési módját. Mindenhez kenyeret esznek, a zöldségek közül szeretik a nyers hagymát, a paradicsomot, a káposztát savanyítva. A főzelékek vonatkozásában a tök, borsó, lencse és a burgonya jön először szóba. Szívesen fogyasztanak tejtermékeket is, főleg sajtot, kefirt és joghurtot. Szeretik a gyümölcsöket, befőtteket. Érdekesség, hogy az almát nem hámozzák, ha kompótot készítenek belőle. Visszautalnék a bevezetőben elhangzott földrajzi adottságokra, ugyanis az Ukrán SZSZK volt a Szovjetunió éléskamrája. A Krím- félszigetet 1954-ben Hruscsov idecsatolta, így a mediterrán területekről számtalan egzotikus alapanyag kerülhetett a párt és állami vezetők asztalaira. Ismét az oroszok találmányáról esik szó, a bonbonokról, a pralinékról, amelyeket ugyancsak a franciák vettek át tőlük. Az oroszok a bonbont konfetinek hívják. A konfetit legalább három nagy csoportba sorolhatjuk, a csokoládésakat (sokoladnije konfeti), a tejes alapú karamellféléket (karameljki) és a szopogatós keménycukrokat. A legfinomabb (és a drágább) csokoládés változatokat ki kell hasonlóképpen kihámozni, mint a matrjoska babát. Kívülről befelé haladva színes papír, áttetsző selyempapír és végül leheletvékony alumíniumborítás fedi őket. Kedvencük még a fagylalt, és a mi híres pöttyösünk is orosz eredetű. Cырок глазированный, azaz csokoládéba mártott sajt, annyiban tér el a Túró Rudinktól, hogy az eredeti lágyabb, édesebb és krémesebb, mint a magyar változata. Az orosz ortodox vallásban sok böjti nap van, ennek köszönhetően a lakosság körében sok a vegetáriánus. Az orosz konyha alapjai a bizánci konyhára vezethetők vissza. Ez a régi hagyomány ötvöződött a francia konyha ízeivel. A cári udvar és a bojárok előszeretettel használták a francia nyelvet, ezáltal a francia műveltség és kultúra adaptálódott az orosz konyhába. A felvilágosult abszolutizmus korában, főleg I. Péter cár és II. Katalin cárnő uralkodása alatt érvényesült ez a hatás. Gondoljunk csak a már említett Sztroganov módra! Ez az étel nem orosz (a tejszín sem és az elkészítés módja sem jellemző az orosz konyhára), csupán a neve. Sztroganov volt Odessza főkormányzója, és francia szakácsa kreálta az ételt, amit tiszteletből uráról nevezett el. Az adaptációs folyamat inverzét is alátámasztom, ugyanis a franciák az oroszoktól vették át a zakuszkiket, egy kicsit finomítottak rajta, ebből lett a híres francia vegyes ízelítő. Most a legegyszerűbbekkel ismertetem meg Önöket! Újburgonyát kevés vajon és petrezselyemzöldön átforgatunk, egy másik főtt cékla, sült szilva és mogyoró, a harmadik pedig gépsonka majonézes zöldségekkel töltve. 9

10 1. kép: Zakuszka Forrás: Marion Trutter-Gregor M. Schmid: Orosz kulinária A meleg előételünk pelmenyi lesz. Ez nem más, mint töltött tésztabatyu. Két elmélet létezik az eredetével kapcsolatban. Az egyik teória szerint észak-nyugat Kínából a mongolok közreműködésével jutott hozzájuk. A másik feltevés szerint ez az étel a finnugor eredetű (egész pontosan komi) fülkenyér: fül=pel, nyany =kenyér. Az olasz ravioli is rokona ennek az ételnek, és a magyar konyhában is megtalálható igaz édes töltelékkel barátfüle vagy derelye néven. A töltelék népcsoporttól függ, vannak területek, ahol háromféle (ürü, marha és sertés) húsból készül. Nyolcféléből a sarkkörhöz közeledve, ahol az előbb felsoroltakon kívül tesznek még bele jávor- és rénszarvas, medve- és csirkehúst is. Az elkészítése röviden úgy történik, hogy a tésztát hosszú rudakra sodorják, ezeket kis darabokra vágják, sodrófával kinyújtják, megtöltik, majd ujjukkal kialakítják a jellegzetes formáját, kifőzik, majd vajjal, tejföllel fogyasztják. Lehet előétel, főfogás vagy levesbetét is. Ma már egyszerűbben is tudunk pelmenyit készíteni. Kisodorjuk a tésztát és rátesszük a formára. Ez általában 19 darab nyolcszög alakú forma, a szélei élesre vannak munkálva. Ez azért fontos, mert ezek segítségével préselődnek össze a tészták. Betöltjük, jöhet a következő réteg tészta, majd sodrófával rányomjuk, ezáltal a töltelék nem folyik ki. 2. kép: Pelmenyi és készítő formája Forrás: Marion Trutter-Gregor M. Schmid: Orosz kulinária A főételünk hal burgonyával, gombával és tojással. Рыба с каpтошкой, грибами и яйцами, amit a következőképpen készíthetünk el. A halfiléket sózzuk, borsozzuk, citrom levével meglocsoljuk. Körülbelül negyed óráig hagyjuk, hogy az ízek átjárják a húsokat. Elkészítjük 10

11 közben a mártást. Vöröshagymát vajon üvegesre pirítunk, felengedjük sörrel és egy evőkanál liszttel sűrítjük. A halakat lisztbe forgatjuk, kisütjük. A gombát előpirítjuk, a burgonyát héjában megfőzzük, majd tálba rakjuk. Rátesszük a tojásokat, tejföllel bevonjuk és betesszük a sütőbe. 3. kép: Hal burgonyával, gombával és tojással Forrás: Marion Trutter-Gregor M. Schmid:Orosz kulinária A desszertünk Холонец из йагод. Jelen esetünkben málna, vörös áfonya, meggy, ribizli, szamóca lesz benne, és annyi vizet öntünk rá, hogy teljesen ellepje, majd puhára főzzük. Átpasszírozzuk, hozzáadjuk a cukrot, hideg vízben feloldjuk a keményítőt és hozzáadjuk a kocsonyához, ekkor már nem főzzük tovább. Tejszínnel, mentalevéllel díszítjük. 4. kép: Gyümölcskocsonya Forrás: Marion Trutter-Gregor M. Schmid:Orosz kulinária Aperitif italunk nem szokványos, nem vodka és nem is száraz pezsgő. Első hallásra bizarrnak tűnik, amit javaslok. Az orosz táj jellegzetessége a nyírfa. Képzeljék el, ahogyan ezüstösen csillognak a fák törzsei a napsütésben! Éled a természet a hosszú, zord, kemény tél után. Lyukat fúrnak az emberek a fába, így csapolják meg azt, és egy facsövet dugnak bele. Pár nap alatt kicsepeg annyi nedv a fából, amit már el lehet fogyasztani. Nagyon egészséges, antioxidánsokkal teli ital, gyulladáscsökkentő hatása is jelentős. A csapolás végeztével gyantát tesznek a sebre, hogy begyógyuljon. A főételben sör is szerepel hozzávalóként, ehhez egyértelműen sör illik italként is, amit úgy csapolnak, hogy sóval krusztázzák a korsó száját és csapolnak bele. A befejező fogáshoz édes bort ajánlok, a Krím-félszigetről való Traminit. 11

12 Összegzés Minden kultúrában fellelhetők más néptől átvett szokások az ételek készítési módjaiban. Amiről azt hittük, hogy a sajátunk, arról kiderül, hogy nem is a miénk. Apró finomítások a technológiában, egy kicsit eltérő alapanyagok máris egy új ételt hoznak létre. A történelem folyamán gyakran fordultak elő háborúk, katonai megszállások, idegen fennhatóságok, gondoljunk csak vissza a török időkre; a töltött káposzta oszmán eredetű étel. Az orosz konyha alapjait a bizánci udvarból merítették, amely a francia kultúrával fonódott össze a felvilágosult abszolutizmus korában. Természetesen az uralkodó osztály privilégiuma volt a bőséges, gazdag étkezés, a szegények (ők voltak többen) sokat éheztek. Természeti, földrajzi adottságainak köszönhetően vízben gazdag ez a vidék. A halak (édes és sós víziek egyaránt), a tenger gyümölcsei, a szárnyasok, a marha, a sertés és a sarkkör felé haladva a rénszarvas, jávorszarvas, medve is a kedvenc ételeik közé tartozik. Erdeikből sok vad kerül asztalaikra. Szeretik a tejet, tejtermékeket, a zöldségeket, gyümölcsöket. Részletesen mutattam be a főétkezéseket és virtuális ebédünk minden fogását képzeletben el is készítettük közösen. Irodalom: letöltve: letöltve: TRUTTER, M. SCHMID, G. M. : (Orosz kulinária. Budapest: Vince Kiadó

13 IVANCSÓNÉ Horváth Zsuzsanna Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar 1. Bevezetés Horgászat a turizmusban Munkámban a horgászatot helyezem el a turizmus rendszerében, valamint bemutatom a horgászat nemzetgazdasági jelentőségét. A horgászat egyidős az emberiséggel, azonban szerepe az őskortól jelentősen átalakult. A táplálékszerzés és életben maradás mint alapvető ösztön helyébe az idők során a kikapcsolódás, a rekreáció, a sport lépett, persze a küzdelem, győzelem alapösztön a háttérben ott van, de már nem a lét a tét. (Vígh, 1987.) A horgászat ma a második, ha nem az első legnagyobb tagságot maga mögött tudó szabadidős tevékenység Magyarországon. 316 ezer felnőtt férfi, 13 ezer! nő és több mint 10 ezer gyerek hódol hivatalosan, azaz állami engedéllyel eme szenvedélynek. (MOHOSZ, 2012.) Magyarország mind természetes, mind mesterséges vizekben rendkívül gazdag, közel ha áll a horgászni vágyók rendelkezésére. Ezzel akár lehetne az édesvízi horgászat európai paradicsoma, mégsem az, ennek okait is megpróbálom összegyűjteni a továbbiakban. 13

14 2. A horgászat rendszerbe foglalása Elsőként áttekintem a horgászatot a turizmus rendszerébe foglalva. Teszem ezt felhasználva Lengyel Mártonnak a turizmus rendszerét bemutató ábráját. Egész röviden szólni kell a makrokörnyezeti tényezőkről, azok hatásáról. Rohamosan változik az emberek életmódja, értékrendje, a felgyorsult világban a horgászturizmusra ez erős hatással van. Az urbanizáció, a stressz elől a természetbe menekülő ember számára jó lehetőséget kínál a kikapcsolódásra, az aktív turizmusra. A fiatalok számára értelmes alternatívát kínál a kockalét -tel szemben, ami elválasztja őket a természettől. Sajnos, fokozatosan fogy a gyermekhorgászok száma, és ez csak részben gazdasági okokra vezethető vissza. 14

15 Mindent összevetve egyfajta paradigmaváltásra lenne szükség ahhoz, hogy hatékonyan és valóban egészségünk szolgálatába állítva tudjunk részt venni tudatos egészségmegőrző programokon, és így formáljuk életünket. A szemléletváltás vonatkozik a kínálati és keresleti oldalra egyaránt. (Darabos, 2008) Mindemellett a gazdasági válság erősen rányomja bélyegét a horgászatra mind ágazati szinten, mind az egyén szintjén. Egyik oldalról kevesebb jut fejlesztésekre, halasításra, a vizek őrzésére, másik oldalon kevesebb a diszkrecionális jövedelem, bár ez, mint majd később bemutatom, nem a horgászat mennyiségében, sokkal inkább minőségében jelentkezik. A technológiai tényezők fejlődése látványos a felszerelések és a ruházat korszerűsödése terén. Előtérbe került a környezetvédelem, állatvédelem is. Ahogy Európában, úgy hazánkban is különösen a bojlisok körében egyre inkább terjed a C&R (Catch and Release, azaz Fogd meg és engedd vissza) mozgalom. Ez utal arra is, hogy a horgászok egyre nagyobb hányada valóban a kikapcsolódás okán horgászik, nem jelenik meg az élelemszerzés. Végül a politikai tényezők kapcsán szólnunk kell arról is, hogy a horgászat is állandó politikai játszmák színtere. Folyamatosan napirenden van a horgászat kontra halászat kérdése, hol egyik, hol másik kerül előtérbe. Fűrész György a Parlamenti Nyílt Napon arról beszélt, hogy Írországban kimutatták, hogy ha eltűnnek az ír partok közeléből a több sorban kifeszített hálók a tengerből, elképesztő mértékben megnőhet a horgászatból származó bevétel. Egy írországi gazdasági tanácsadó vállalat számítása alapján egy hálóval fogott vadlazac piaci ára 22, - ha ugyanezt a halat egy legyezőhorgász fogja ki Írországban, akkor az összes bevétel, ami a horgász kiadásaiból származik, meghaladja a 400 -t is! Ezt követően valóban korlátozták a lazachalászatot Írországban. Ez Magyarországon is igaz Ft/kg körüli halászati ár helyett Ft/kg lenne. (Fűrész, 2012.) A halásznak nem kellene munkanélkülivé válnia, mert halőrként dolgozhatna tovább ugyanabban a környezetben. Nincs kereskedelmi halászat Szlovákiában, Ausztriában, Szlovéniában. (Fűrész, 2012.) A fenti probléma mellett még égető lenne rendezni a vízpart tulajdonjogának kérdését, hisz a jelenlegi rendszerben nincs értelme és lehetősége sem a horgászegyesületeknek a parton fejlesztésekbe fogni. A makrotényezők után megvizsgáltam a kereslet és a kínálat elemeit a horgászturizmusban. A keresletnek három eleme e rendszerben a motiváció, a diszkrecionális jövedelem és a szabadidő. A motiváció ugyan már nem elsősorban a táplálékszerzés, de a középpontban továbbra is elsősorban a halfogás áll, nem annyira az utazás. Ez azonban így túl leegyszerűsített, hogy a hal A kínálat meghatározásához a keresletet tovább kell bontanunk, ily módon tudunk csak célcsoportokat meghatározni. Fontos a víz jellege (folyó, tó), a hal fajtája (békés halak, ragadozók), a választott horgászmódszer (finomszerelékes, feeder, bojlis, pergető, legyező stb.). A keresletet tartalmilag úgy tudnám meghatározni, hogy a választott hal, a választott módszerrel, az adott időben megfelelő mennyiségben és minőségben (méret, íz, egészségi állapot) legyen jelen. Sokaknál nem is kell továbbmenni a vonzerőnél a kínálati elemek esetén sem, azonban jelentős számban vannak, akik a horgászatot mint sporttevékenységet összekötik a turizmussal, tehát utaznak, vendégéjszakákat töltenek el, egyéb szolgáltatásokat vesznek igénybe lakóhelyüktől távol. Teszik ezt egyedül vagy családosan. 15

16 A kínálati oldalon pont a fentiek nem nagyon jelennek meg. (Kivételt képeznek a bértavak, melyek közül vannak, amelyek magas szintű szállás és vendéglátás nyújtására is képesek.)fontos lenne a jó megközelíthetőség. A jelenkor horgásza temérdek felesleges dolgot visz magával a vízpartra. Szükség van a helyszínen egyéb szolgáltatásokra, pl. halpucoló, főzési lehetőségre, játszótérre, esetleg strandra és programokra. Komolyabb vadvizeken, legyezőhorgászathoz nem árt egy a területet, a módszert jól ismerő túravezető. Angliában ki lehet bérelni neves sporthorgászokat 1-1 napra! A közelben jó, ha van horgászbolt, pótolandó az elhasználódott eszközöket. Sok természetes vízen, sajnos, még a horgászjegyvásárlás is nehézségekbe ütközik. Mindehhez szükséges a gördülékeny működés végett a szakmailag felkészült a horgászathoz is értő munkaerő, a fenntartó szervezetek, akik részben összekötő szerepet is betöltenek a kereslet és kínálat között. Az állam, az önkormányzatok szerepvállalására is szükség van. (Szabályozók, felügyelet, pályázatok, támogatások, engedélyek, tőke stb.) Nagy szerepe lenne a marketingnek, hogy a vizekről, fogásokról eljusson az információ a horgászokhoz. Bár az internet ma már itt is egyre nagyobb szerepet kap, más csatornákat is meg kellene célozni, például a vizek közelében, sőt az országimázs filmekben is. Fontosak a horgászatban a legendák is, mivel ezek kitágítják a vonzerő hatókörét, messze földről csábítják a megszállott horgászokat. A második tényező a diszkrecionális jövedelem, amely Magyarországon az utóbbi időben a lakosság jelentős részénél nagymértékben csökkent, de a horgászturizmus a vadászat mellett az egyik olyan turizmusfajta, ahol ez nem éreztette hatását. (Valószínűleg inkább jelentkezik a felszerelések vásárlásánál.) A horgászat egyesek szerint éves 40 Mrd Ft-os üzlet. Ez az összeg megoszlik az engedélyek, felszerelések, csalik, etetőanyagok, utazási költségek, szállás és étkezés költségei között. Egyre több utazási iroda alapul külföldi horgásztúrák szervezésére. Egy egyhetes külföldi út utazás nélkül Ft körül mozog (persze a felső határ csak elvi határ), ami összevetve egyéb utazásokkal nem tekinthető drágának. Miért külföld? A halbőség, a kiépítettség, a szervezettség, a körülmények, amelyek külföldre viszik a magyar horgászt (a felfedezés, kaland mellett). 1. táblázat: Szervezett túrák desztinációi, célhalai Desztináció Célhal Ár Svédország csuka 435 Norvégia lazac 640 Olaszország harcsa Pó Románia Duna-delta ponty ponty harcsa csuka 440 Spanyolország ponty 435 harcsa Franciaország harcsa 520 Rhone Szlovákia Vág-Duna harcsa

17 Harmadikként nézzük a szabadidőt. A szabadidőnek olyan szempontból van jelentősége, hogy sokszor csak rövid idő áll rendelkezésre, ekkor különösen fontos a minél jobb megközelíthetőség, hogy minél hosszabb legyen az az idő, amelyet ténylegesen horgászattal tud a horgász tölteni. A horgászat szenvedély (szenvedélybetegség), így az igazi horgász megteremti az alkalmat a horgászatra az anyagiakat hajszoló életmód mellett is. A kínálati oldalon nem szóltam még néhány speciális feltételről. A halban gazdag víz és gondozott part mellett a szálláslehetőségeknek széles skálán kellene mozogniuk, a nomádtól a luxusig. Alapvető, hogy gumicsizmásan is bemehessünk, legyen tároló helyiség a felszereléseknek, hűtők, fagyasztók a hal tárolásához, lehetőség a feldolgozáshoz, de emellett a horgászat után lehessen pihenni, szórakozni, adott esetben luxus körülmények között (pl. család számára wellness) is. 3. Összefoglalás Munkámban a turizmus rendszerébe foglaltam a horgászatot. Bemutattam a főbb makrokörnyezeti összefüggéseket, valamint a kereslet és a kínálat megjelenésének sajátosságait eme turizmusfajtában. A horgászat jelentőségét a magyar turizmus palettáján a következő tényezőkkel igazolhatjuk: Meghosszabbítja a turistaszezont Minden rétegnek képes megfelelő pihenést biztosítani Kihat a test és lélek épülésére Jelentős állami bevételi forrás Munkahelyteremtő tényező Kitörési lehetőség az elmaradott térségeknek Legfőképpen pedig: NEMZETGAZDASÁGILAG FELBECSÜLHETETLEN AZ EGÉSZSÉGES, KIPIHENT EMBER! 17

18 Irodalom: A munka megalapozásához mélyinterjút készítettem Takács Antallal, a Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron megyei Szövetségének elnökével, akinek ezúton is köszönetet mondok segítségéért. DARABOS Ferenc.: A környezeti hatások szerepe a wellness turizmusban. In: Apáczai Napok Tanulmányok 2007 NYME AK pp ISBN FŰRÉSZ György: A horgászat gazdasága és szerepe In: FeHoVa Magazin. ( ) FŰRÉSZ György: A horgászat helyzete, szerepe és jövője Magyarországon. (előadás), Elhangzott: Parlamenti Nyílt Nap MOHOSZ, MOHOSZ: Magyarországon a horgászat iránti érdeklődés változása az elmúlt hat évtizedben (On-line) http: //mohosz.hu/letszam.html ( ) LENGYEL Márton: A turizmus általános elmélete, Budapest, ISBN TÓTH Éva: Horgászturizmus,(Egyetemi előadás) a/idegenforgalmi%20ismeretek/nappali/9_horgaszturizmus.pdf ( ) VÍGHJózsef: A magyar horgászat krónikája, Budapest: Interpress ( ) 18

19 VARGA Józsefné Horváth Mária Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A Szent László-kultusz jelenléte az idegenforgalomban Írásomban a Szent László-tisztelet vallási és kulturális turizmust ösztönző szerepéről szólok, elsősorban Győr szerepét emelem ki, de emellett megemlítek olyan egyéb helyszíneket, rendezvényeket is, amelyek szintén hatást gyakorolnak a turisztikai mozgásokra. Szent László király élete és tevékenysége számtalan legendában őrződött meg. Ezek a történetek hol különleges szakrális vagy természeti környezetben, hol freskókon, képeken vagy szobrok alakjában, hol pedig a hagyományőrzésben látványosságként máig visszatérnek, turisztikai vonzerőként szerepelnek. A nagy király középkori kultusza, ugyanúgy, mint a mai, egyszerre világi és egyházi is volt. Ennek az a magyarázata, hogy az ő személyében egyesült az ősi magyar és a keresztény ideál: ő a kegyes apostoli király, aki folytatta István egyház- és államépítő tevékenységét, aki bölcs, bátor és megértő uralkodója volt népének, és akinek tiszteletébe beleszövődtek a pogány hitvilág motívumai is. László apja, Béla, a későbbi I. Béla király, a lázadó Vazul fia volt, akinek emiatt testvéreivel együtt menekülnie kellett az országból. Lengyel földön talált otthonra, gyermekei közül itt született Géza és László. Az anya Richeza hercegnő, II. Mieszko lengyel uralkodó leánya. László gyermekéveit Lengyelországban, majd 1046 után anyjával együtt Biharban töltötte éves, amikor szülei ismét visszaküldik Lengyelországba, nagybátyjához, Kázmér fejedelemhez, ahonnan apja királlyá választásakor tért csak haza. Már ebben az időben kiváló harcos, bátor vitéz hírében állt, az ország keleti részét gyakran és sikeresen védte meg a támadó kunoktól. Számos középkori freskó, legenda meséli el a kerlési (cserhalmi) ütközetben tanúsított hősiességét. A krónikák szerint mind jelleme, mind pedig termete alapján kiemelkedett kortársai közül, így már életében nemcsak itthon, de származása folytán a középkori Lengyelországban is elevenen élt a tisztelete. A 18. századig a lengyel uralkodók is védőszentjüknek tekintették. Egy névtelen lengyel krónikás 1110-ből származó feljegyzése így ír Lászlóról: Azt mondják, hogy a magyaroknak ily királya nem vala,/a magyar föld ily termékeny még azóta sem vala (Szőke 1993: 12). A középkorban egész Európában a legnépszerűbb szentek sorában találjuk László királyt. A Képes Krónika szép legendája szerint nem csupán az első keresztes hadjárat vezetőjének akarták megválasztani, hanem német-római császárnak is. Nemcsak Magyarországon, de a kereszténység minden országában elterjedt László király vitézségének a híre, ezért a római császár [IV. Henrik] halála után a német hercegek és fejedelmek, mind a bárók és a főrangúak, egy szívvel, egy lélekkel arra kérték, hogy fogadja el a császárságot. (...) Mikor pedig Bodrogban ünnepelte a húsvétot, követek jöttek hozzá Franciaországból, Hispániából, Angliából és Britanniából, kiváltképpen a francia király öccsétől, Vilmostól, és tudatták vele, hogy megbosszulják a mindenható Isten sérelmét, úgy határoztak, hogy megszabadítják a Szent Várost és a Szent Sírt a szaracénok kezéből: kérték ezért a dicsőséges királyt, hogy Jézus Krisztus seregében legyen vezérük és parancsolójuk. (Porkopp 2008: 403) Szintén európai jelentőségét igazolja az a tény, hogy a legjelentősebb középkori zarándokutak között Várad is ott található. Ebben a korban a bíróságok egyházi hatásra gyakran ítéltek zarándoklatra bűnösöket. Az ítéletek kiszabásánál olyan 19

20 kegyhelylistákat használtak, amelyeken a szent helyek távolságok szerint voltak osztályozva. Például a XV. századi belga listákon mindössze három közép-európai kegyhely szerepel: a prágai Szent Vencel-templom, a bécsi Szent István-dóm, s a nagyváradi Szent Péter-templom (Porkopp 2008). Magyarországon már életében igen szerették László királyt, halála után pedig felerősödött kultusza. Nagyváradi sírja néhány év után népi és nemzeti zarándokhely lett június 27-én, III. Béla király szorgalmazására iktatták a szentek sorába. A XIII. századtól uralkodóink a koronázást követően felkeresték a király sírját, és a váradi székesegyházban pártfogását kérve imádkoztak. Számtalan templomi freskó, településnév, templomtitulus tanúsítja a szentté avatott uralkodó népszerűségét. A szerzetesi közösségek közül főként a pálosok körében élt az ő különleges tisztelete, ez a tény tovább erősítette mind magyar, mind lengyel területeken a király körüli kultuszt. Középkori himnuszok, írások, legendák őrzik emlékét, gyakran az Atletha Patriae-ként vagy Szűz Mária választott vitézeként emlegetik. Az 1500 tájékán keletkezett ének (Ének Szent László kerályról) a haza támaszaként, szentként említi, megidézi lengyel származását is. Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály!/magyarországnak édes oltalma,/ szent kerályok közt drágalátus gyöngy,.../te szent léleknek tiszta edénye,/szíz Máriának választott vitéze..../teneked atyád kegyes Béla kerály,/.../nekönk sziletíl Lengyelországban,/ Mennyből adatál nagy csudaképpen (Gerézdi 1962: ). Győrben évszázadok óta kimutatható Szent László királyunk Győr második védőszentje alakja köré kiépült tisztelet óta őrzik a győri székesegyházban művészi kivitelű hermában a nagy király fejereklyéjét. A város jeles ünnepe a Szent László Napok, amelyhez kezdetben a győri, ma már viszont egyre inkább a környék és távolabbi vidékek lakossága és a magyarországi lengyelség is kapcsolódik. Győr vallásos életében máig jelentős szerepe van Szent Lászlónak. A kultusz történetében a XV. századig tudunk visszanyúlni. Az 1400-as években a székesegyházban már volt Szent László-oltár, ezt igazolja az a tény, hogy az évi nagy tűzvész után Mátyás király az oltárjavadalom házát hat évre mentesítette az adófizetés alól (Grábics 1997: 156). Azonban a városban 1607 óta beszélhetünk egyre erősödő Szent László-tiszteletről. Ekkor került Győrbe a Szentkirály (így emlegetik a középkorban; településnevek így is őrzik emlékét) ereklyéjét tartalmazó herma. Náprágyi (Náprági) Demeter erdélyi püspök a török és a protestánsok elől menekítette a szakrális és művészi értéket képviselő hermát, amelynek fejrésze a király koponyacsontját foglalja magában. Amikor a XVII. század elején Náprági győri püspök lett, az ereklyét a székesegyházban helyezte el, és végrendeletében az egyházmegyének ajándékozta. Ettől az időtől beszélünk a Szent László-ereklye győri tiszteletéről ban egy itt járt jezsuita leírásából ismert az a tény, hogy a herma köztiszteletre kitéve, díszesen őrizve látható a székesegyházban (Csóka 2000: 144). Gróf Zichy Ferenc püspöksége ( ) idején vált még fontosabbá a Szent László-kultusz. Ő ugyanis már püspöksége első éveiben nyolcnapos ájtatosságot rendelt el a szent király tiszteletére. A 18. századi kultusz mellett szóló másik fontos tény 1754-ből való, amikor is a pápa elrendelte az ünnepek számának a csökkentését, Zichy püspök viszont a László-napi ünnepet továbbra is megtartatja. Idézi a legenda szavait: Szent Lászlót pedig, akit az egyetemes magyarság annyira tisztelt, hogy halála után három évig sötét ruhában siratta, nem táncoltak és minden hangszer elnémult a gyász ideje alatt; most már, hogy az égben uralkodik, nem kisebb lelki örömmel kell körülvennünk, napját pedig országunk legnagyobb ünnepei 20

21 közé kell sorolnunk (Csóka 2000: 144). Zichy Ferenc püspök támogatásával és irányításával helyreállították és felújították a török kori pusztításokból a székesegyházat, és itt méltó körülmények között helyezték el a hermát. A Szent László-kultusz elmélyülését Győrben egy természeti katasztrófa idézte elő, noha veszély estén korábban is a szent király közbenjárását kérték ban a Richter-skála szerint 6,3 erősségű földrengés rázta meg Közép-Európát Komárom központtal, amely június 28-án a Dunántúl több településén is komoly károkat okozott, halálos áldozatot is követelt. Győrt anyagiakon kívül más kár nem sújtotta. A püspök november 28-án (addig négyszer ismétlődött meg a földrengés) nyilvánította ki, hogy Szent László ünnepén minden évben körmenetet kell tartani, amikor is a fejereklyét körülhordozzák az utcákon a király közbenjárását kérve. A város lakossága máig megőrizte a hagyományt, minden évben megtartják a hálaadó körmenetet ban például a karmeliták így rögzítették a nap történéseit: 10 órakor fogadalmi körmenet, amin az összes polgárok, a város és a vár alatti rész lakói, a szigetbeliek vettek részt a világi és a szerzetespapsággal együtt. A jezsuita atyák a társulatok tagjai között vonultak (Csóka 2000: 150) ben Szent László halálának 800. évfordulóján sokféle eseménnyel ünnepeltek. Könyveket adtak ki, emlékalbumok, emlékkönyvek jelentek meg. Az ünnepnapon a város is díszbe öltözött, a vidéki hívek saját zászlók alatt érkeztek. A körmeneten nagy tömeg vett részt, miközben a vonulás alatt a katonazenekar ősi egyházi énekeket játszott. A Győri Hírlap így írt róla: Díszben parádéztak Győrváros házai két napon át. Már az ünnepélyt megelőző napon a Káptalandomb, a Széchenyi-tér, Kazinczy-utca és a Kármelita-tér majdnem minden házán ott lengett a nemzeti lobogó és majdnem minden ablakból egy kis virág erdőt rögtönöztek. Ugyaneznap esti nyolc órakor megkondultak az összes harangok, ami az ünnepély kezdetét jelezte. (Horváth 2008: 446). A XX. század kezdetére egyre inkább a város ünnepévé vált a Szent László-nap, a város miséje -ként említik a László-napi szentmisét. Győr hazafias ünnepének nevezik június 27-ét: Amint a főváros Szent Istvánt, Győr Szent Lászlót tiszteli (Horváth 2008: 446). Az évszázadok során nem volt mindig egyszerű a fogadalmat megtartani. Azonban a város a körmenetekkel kapcsolatban egészen 1947-ig ellenállt a felülről jövő tiltásoknak, így a II. József idején megszülető körmeneteket tiltó rendelkezésnek ugyanúgy, mint az 1919-es akadályozásnak óta a szent ereklyét nem a papjelöltek, hanem fekete ruhás győri polgárok viszik. Ez a megtiszteltetés és elismerés jutalma annak a tiszteletet parancsoló, hitvalló bátorságnak, amellyel ezt a feladatot a kommunizmus idején felvállalták (Bedy 1939: 49). A feljegyzések szerint egyetlen alkalommal maradt el a körmenet: 1809-ben a napóleoni támadások idején (Grábics 1997: 161). Azonban a század második felében, a kommunista időszakban csak a székesegyházban ünnepelhettek, a városi körmenetet nem engedélyezte a hatalom, a kultuszt a népelnyomó múlt és a klerikális reakció részének tekintették egészen 1989-ig ben ünnepeltük a király szentté avatásának 800. évfordulóját, ebben az esztendőben mind országosan, mind pedig városi szinten sok rendezvénnyel emlékeztünk. Ettől fogva hivatalosan is Szent László a magyar határőrség védőszentje, és június 27-e a Határőrség Napja, ekkortól a határőrség is részt vesz a körmenetben a herma díszkíséretében. Az 1992-es jubileumi évben a város Szent László Díjat alapított, az ehhez megalkotott plakett egyik oldalán a herma, a másikon a város címere látható. Ezt a díjat azok kapják ma is, akik a város érdekében értékes munkásságot fejtettek ki. Ugyancsak ekkor készült el egy Szent László-érem, amelynek körirata: A Keresztény Európa Védelmezője. 21

22 A 20. század elején több kisebb-nagyobb rendezvény emelte az ünnep fényét. A Győrújvárosi Polgári Asztaltársaság az ünnepen díszgyűlést tartott, ahol szavalatok és előadások dicsérték a szent királyt. De más iparos- és polgárkör is hazafias ünnepséget rendezett László-napon. Nemcsak a körmenet jelezte és jelzi máig a tisztelet elevenségét és méltóságát, hanem a Szent László-napi prédikációk is, amelyeken a város és környékének vallásos lakossága mindig nagy számban vesz részt ben alakult meg a Szent László Társulat, elsőnek Győrben erősödött meg Simor János püspök idején, és lett a kultusz legfőbb fenntartója, éltetője. Részt vett a Szent László-ünnep szervezésében, a Társulat vezetője kérte fel mindig az ünnep szónokát, kialakította az ünnep rendjét, és kijelölte a körmenet belvárosi útvonalát ban már saját zászló alatt vonul fel. Ekkor a Társaság kiadásában könyv jelent meg a hermáról, melynek szerzője Fábián István (Grábics 1997: 162). A vallási indíttatású célközönség mellett nem elhanyagolható azok száma sem, akik Szent László nyomán a különböző művészeti alkotások miatt kelnek útra. Nagy vonzerőt jelentenek azok a templomok, melyeknek falán középkori, szinte kivétel nélkül a kerlési ütközetet ábrázoló freskók találhatók. Ilyen helyszínek szerte a Kárpát-medencében felkereshetők (több közülük világörökségi helyszín, így Gelence, Székelyderzs): Erdélyben, a Felvidéken (Kakaslomnic), de a határon belül is (Türje, Velemér). A barokk kor, majd a jelen kor Szent László-kultuszát szintén számos művészi alkotás szemlélteti. Győrben mindkét időszakra vonatkozóan találunk művészi értékkel bíró példákat. A bazilikában a Szent László-tisztelet fő helye a Hédreváry- vagy Szent Lászlókápolna, amely késő gótikus építmény a székesegyház déli oldalán. A 19. század második felében (1861) itt emeltek egy díszes oltárt a herma számára, és az ereklyetartót a székesegyház déli hajójának oltáráról ide helyezték át. Ma viszont a herma már nem ezen az oltáron áll, ezt ugyanis 1971-ben egy egyszerű gránittömbre cserélték. A herma mint művészi alkotás, mint a fejlett ötvöskultúra emléke, rendkívüli értéket képvisel mind hazánkban, mind Európában. A fejrész aranyozott ezüst, ebben található a koponyacsontot, azaz a szent ereklyét körbezáró ezüstpánt. A szép, komoly, erős csontozatú arc feltehetőleg őriz valamennyit a szent király eredeti vonásaiból. A fejrész szépségét emeli, hogy a haj, a bajusz és a szakáll szálanként van kivésve. A Náprági Demeter által az 1600-as évek kezdetén Prágában restauráltatott koronát tíz nagyobb és tíz kisebb lombdísz ékesíti. A mellrész pedig sajátos magyar művészi eljárással, az úgynevezett sodronyzománc technikával készült (Boros 1986: 42). A különleges technika és a nemes szépségű arc együtt eredményezi, hogy évszázadok óta mindenkit lenyűgöz a herma látványa. Érdemes a jeles 20. szádi művész, Borsos Miklós szavait idézni: Naponta bementem és vizsgáltam, hogyan készítette a régi mester ezt a páratlan remeket. Egyszer az oltár előtt a sekrestyés ott hagyta a kis kétlábú létrát. Fölmásztam és szemtől szembeni magasságban nézhettem. Mikor arcom a szobor arca elé ért, olyan döbbenetesen kifejező, élő volt, hogy elfelejtettem az alkalom adta jó lehetőséget kihasználni, az elkészítés mesterségbeli fogásait tanulmányozni. Csak néztem. Hatalmas volt a fej. A tekintet sugárzó, a kissé nyitott domború száj beszédes. Belső sugárzás áradt felém, bűvölet. (Borsos 1971: 124 5) László Gyula szerint a hermához az egész világon nincs hasonló. Nemcsak László király emlékét őrzi, hanem olyan magas szintű és az egész európai művészetben olyan korai alkotás, amelyen a későbbi korok is csak keveset változtattak. (...) a rendkívüli erővel mintázott fej a legjobb 22

23 szobrászati alkotásokkal is állja a versenyt, s az arcon a lélekábrázolás kivételes és tökéletes. (Boros 1986: 43 A herma arcvonásai számtalan ábrázoláson visszatérnek. Több kutató úgy véli, hogy az 1200 körül készült síremlék, amely László király eredeti vonásait őrizhette, adta az alapját minden későbbi ábrázolásnak. Nagy érdeklődést váltott ki a király 2012-ben elkészült arcrekonstrukciója. A 150 év után ismét felnyitott fejereklyetartóból kiemelték a koponyacsontból meglévő részt, és különböző tudományos vizsgálatok alapján készítették el a hitelesnek nevezett fejalkatot, a plasztikai arcmást. Ezekkel a vizsgálatokkal párhuzamosan számítógépes festéstechnikával is életre keltették a Szent Király arcát (Boda 2012). A Héderváry-kápolnában a hermán kívül is található még László-ábrázolás. A színes üvegablakokon Sztehló Lili alkotásai magyar szenteket láthatunk, köztük Szent Lászlót is. A székesegyház helyreállításában Hefele Menyhért, illetve Franz Anton Maulbertsch két nagy barokk kori művész vett rész. Ez utóbbi jeles festő munkája a főhajó mennyezetfreskója, amelynek témája Magyar ünnep a mennyországban. Magyar szentek és velünk kapcsolatban álló vagy nálunk nagyon tisztelt szent személyek a festmény szereplői. László király vezeti a magyar szenteket, egyik csoportban: György, Erzsébet, Kinga, Margit, István, Imre, Gizella, a másikban: Adalbert, Gellért, Mór, Keresztelő Szent János, Assisi Szent Ferenc és egy mártír ábrázolása látható. Az Úr fogadja a szentek hódolatát, és a két kört angyalok veszik körül. A szentélyben a nagypréposti trónus fölött található egy másik, ugyancsak Szent László személyét kiemelő festmény, amely szintén Maulbertsch munkája: Szent László a sziklából vizet fakaszt. A barokk festő a székesegyházi képen csak a szürke szín árnyalatait használta fel grisaille-képet alkotva ezáltal domborműszerű hatást ért el. Ehhez nagyon hasonló a győr-újvárosi Szent Józseftemplom szentélyében Pandur József seccójának témája (Boros 1986). Az 1770-es évek végén készült el a székesegyház két ólom domborműből álló, úgynevezett fekete oltára. A jobb oldali a Szent László-oltár, ezen Szent László imádkozik Szent István sírjánál. Mindegyik a bécsi származású Mollinarolo alkotása. A Szent László-oltár az 1083-as szentté avatást beszéli el. A művészi alkotáson hangsúlyozottan látszik a szarkofág, valamint a koporsóhoz érkező király és az őt kísérő főurak. A síkból kilépő munkást csákánnyal, vésővel, előtte lapáttal ábrázolta a művész. Jobb oldalon alul egy asszony a gyermekével figyeli a csodát, a magasban pedig egy angyal tartja a Szent Jobbot. Ugyanezt a témát jeleníti meg a káptalani sekrestyében a bejárat feletti falkép (Hajdyn Ferenc alkotása). Szintén Zichy püspök idején készült el a győri Könnyező Szűzanya díszes rokokó oltára, melynek két oldalán a két szent király szobra áll. István felajánlja a koronát a Szűzanyának, Lászlót pedig fején koronával, kezében pajzzsal, karddal és rózsafüzérrel formázta meg a művész. Magyar templomokban gyakori a két szent király oltárszegélyező szobra, noha a tridenti zsinat erre az oltárhelyre Péter és Pál apostolok vagy az egyházatyák szobrának állítását javasolta. Győrben nem véletlen a két szentté avatott uralkodó együttes ábrázolása, ugyanis Szent István tiszteletét az magyarázza, hogy ő alapította a győri püspökséget, Lászlóét pedig a herma jelenléte. Győr városa ma is vallja, hogy a herma, Szent László fejereklyetartója a Szent Korona és a Szent Jobb után a harmadik legfontosabb nemzeti szakrális kincsünk. Ezért a két uralkodót, összetartozásukat hiszen Szent László tudatos folytatója állam- és egyházalapító nagy királyunk életművének, és ő az, aki István szentté avatását előkészítette gyakran a művészi ábrázolásokkal is hangsúlyozzák. Győrben több alkalommal (1771; 1938; 2012) volt jelen a Szent István-ereklye, azaz 23

24 ilyen alkalmakkor a két szent uralkodó együttes jelenlétét ünnepelte a város. Ezt az összetartozást azzal is erősítik, hogy nagy ünnepélyességgel fogadják mindig a Szent Jobb érkezését. Szintén a barokk korban készültek el a szent királyokat ábrázoló szobrok a főoltár két oldalára, ezeket a kőszobrokat azonban a 19. században Simor püspök lecseréltette, és az eltávolított alkotások ma Osli (rábaközi búcsújáró hely) templomának homlokzatát ékesítik. A város más templomaiban, így az 1640 körül elkészült jezsuita templom bal oldali középső oldalkápolnájában szintén van Szent László-ábrázolás. A Magyar szentek oltárán egymás mellett ábrázolta a művész Szent Istvánt, Lászlót, Adalbertet és Mártont, akik egy Patrona Hungariae feliratú pajzsot tartanak, ezzel védekeznek a török ellen (Grábics 1997: 157). Az 1940-es évek elején a Nádorvárosban (Győr déli városrészében) elkészült Szent Imre-templomban Szőnyi István seccóján szintén látható a nagy király a magyar szentek között. Ugyancsak itt a neves ötvösművész, Schima Bandi a bejárati kapuzáron a király alakját mintázta meg. A tárgyi értékek mellett szellemi alkotásokban is megmutatkozik a László király iránti szeretet. A két világháború közötti kultusz elevenségét bizonyítja a győri székesegyház karnagyának, Halmos Lászlónak 1933-ban készült alkotása: Missa in honorem Sancti Ladislai. Az orgonakísérettel megszólaló négyszólamú Szent Lászlómisét 1935-ben követte a második Szent László-mise. Ma is jelentős közönséget vonz e művek előadása ben ünnepelte az ország a király születésének 900. évfordulóját a születés feltételezett dátuma 1040, erre az alkalomra jelent meg Harsányi Lajos győri papköltő egyre ismertebb regénye: Fejjel nagyobb mindenkinél. A már említett 1992-es, valamint 2007-es év ez utóbbi a herma győri tartózkodásának 400 éves évfordulója mint jubileumi évek számos kiadvány születésének, valamint konferenciának, tudományos- és díszgyűlésnek a dátumai voltak (Szőke Gyula könyve; Vállal magasb mindenkinél, A Szent László-herma érkezésének 400. évfordulóján megtartott tudományos konferencia stb.). Tovább is lehetne még sorolni nagy királyunk győri tiszteletének művészi megnyilvánulásait, így említést érdemel még többek között a Káptalandombon található László királyt ábrázoló dombormű, illetve a évi Szent László-napon felavatott egész alakos szobor. Napjaink Szent László ünnepein a vallási tartalom mellett egyre nagyobb szerepet kap a hagyományápolás, az Árpád-kor megidézése. Ezek szintén a király iránti tiszteletet tartják elevenen, illetve a lengyel-magyar barátságot erősítik. A legutóbbi, évi Szent László Napok eseményeit felidézve jól érzékelhető a világi tartalom előtérbe kerülése, hiszen az ünnepség a több mint 300 főt számláló kosztümös lovas, illetve hagyományőrző lovagrendek, zászlóforgatók felvonulásával kezdődött. Lovagi táborok alakultak, gyalogos és lovas tornát, hagyományőrző íjászversenyt, kopjatörést és sok más, múltat idéző, érdekes rendezvényt lehetett megcsodálni, és akinek kedve volt hozzá, a rendezvények részeseivé válhatott. Megelevenedett előttünk Szent László király és a kun vitéz legendás harca is. A 2012-es Győri Könyvszalonon mutattak be egy Szent László-freskókból, Szent László-ábrázolásokból összeállított 2013-as naptárt (Jobbágyi Zsolt alkotása), ez szintén napjaink győri Szent László-kultuszának elevenségét szemlélteti. De említhető a Szent László-zarándoklat is, amelynek kiindulópontja a Bazilika, ahonnan június 26-án éjjel indultak el a résztvevők, akik másnap délre értek a ravazdi IV. Béla kúthoz. 24

25 A magyar-lengyel barátságnak ugyancsak helye van az ünnep tartalmában június 30-án Somogyváron rendezték meg a Magyarországi Lengyelek Ünnepét, a Szent László Napot. Az ünnepség magyar-lengyel szentmisével kezdődött, utána pedig magyar-lengyel kulturális program következett, valamint átadták a Szent László" és a Magyarországi Lengyelekért" díjakat. És a jövő évi Magyarországi Lengyelek Ünnepének helyszíne Győr lesz.(http://www.leki17.hu/pdf/szent_laszlo_2012.pdf). László király már életében közkedvelt volt mind határainkon belül, mind pedig az ország határain kívül. Területenként és korszakonként is változott, hogy a király nagyon gazdag hagyományvilágú életéből mely események kapnak nagyobb hangsúlyt. Az Anjou-kor óta a határvidékeken és a király életéhez, valamint halálához kapcsolódó tájakon él leginkább az emlékezete. Az Anjou uralkodóház terjesztette és tartotta életben a kultuszt nemcsak itthon, hanem Aachentől Nápolyig, Vilniustól Zágrábig is. A középkorban a Dunántúlon és Erdélyben főleg határ közeli területeken volt a legnagyobb a tisztelete (Miklósi 2000). A középkori falképek főként a kerlési vagy cserhalmi ütközetet festették meg, ezeken László herceg lovagiassága, hősiessége állt a középpontban. A barokk kortól azonban a vízfakasztás legendája vált népszerű témává a festészetben. Források, szent kutak sokasága őrzi a legendát mind Erdélyben (Pogányhavas), mind a palóc földön (Mátraverebély-Szentkút, Debrőd), mind pedig a Dunántúlon (Búcsúszentlászló, Andocs). A legtöbb szent kutat magába foglaló térség búcsújáró hellyé vált. A szentéletű uralkodó hol a kardjával, hol a lándzsájával, bárdjával, hol egy vesszővel vág a sziklára, és van, amikor sarkantyúja vagy lova patája nyomán fakad víz (Magyar 2008: 319). A történelmi Magyarország számos helyén a Szent László-kultusz mint idegenforgalmi vonzerő élénkíti a turizmust. Számon tartjuk Szent László városait, melyek között meg kell említenünk Nyitrát, Somogyvárt, Nagyváradot és Győrt. Ezek a városok a legendák, értékek, az élő hagyomány gazdagsága folytán máig jelentős turisztikai helyszínek. Mint ismert, László Nyitrán halt meg, Somogyvárott temették el, majd néhány év után halotti maradványait átvitték Váradra, az általa alapított székesegyházba. Váradról az 1600-as évek elején Náprági Demeter hozta Győrbe a fejereklyetartót a protestánsok és törökök elől menekítve. Később Nagyvárad két évszázadon át pereskedett Győrrel visszakövetelve a hermát. A 19. század végén úgy zárult le a vita, hogy a váradiak a győri fejereklye-koponyacsontból kaptak egy kis részecskét, ezt ők is díszes hermába foglalták, így ma mindkét város birtokában van egy hermába foglalt ereklye. Említésre érdemes az 1992-ben létrejött Szent László nevű települések összefogása, amelynek eredeti célja a polgárháborúban lebombázott horvátországi Szentlászló nevű település újjáépítésének a segítése volt. Ma már viszont a 19 Kárpát-medencei, Szent László nevét magába foglaló település 17. alkalommal találkozott egymással. Ezekre az eseményekre vallási, kulturális és sportrendezvények bőséges kínálata vonzza a látogatókat. A tisztelet megjelenése a művészetekben az egész ország területét érinti. A már említett győri (herma, Maulbertsch-, Szőnyi István-, Sztehlo Lili-művek) művészeti alkotásokon túl a pozsonyi prímási palota Maulbertsch festette mennyezetfreskóját kell kiemelni. De szintén említésre érdemesek a középkori freskók, közülük a 25

26 leghíresebbek Gelence, Székelyderzs, Bögöz, Sepsikilyén, Kakaslomnic, Türje, Ócsa, Velemér a kultúra iránt érdeklődők sokaságát vonzzák. Szent László legendák nyomán haladva ugyancsak a teljes Kárpát-medence kínálja a látnivalókat a Tordai-hasadéktól a Palócföldön át Nyitráig vagy a Dunántúlon Andocsig. Szent László füvének, pénzének felkutatása, a fehér menyét mondája, a csodás módon fakasztott források története, mindezek a tematikus úttá fejleszthető helyszínek számos természeti és művészeti látványosságot kínálnak (Magyar 2008: ). Évről évre gyarapodik azon ünnepek, rendezvények száma, amelyeket a szent király emléke motivál. A névadó emlékünnepe sok településen búcsú (Nyitra, Győr). Szent László mint patrónus ugyancsak évszázadok óta ünnepek sokaságát indította útjára. Mindezt egy korai és néhány mai példával igazolom. A bécsi egyetem magyar nációjának ő volt a védőszentje. Bécsben ez a nap a 15. századtól jeles ünnep volt: Június 27-én hajnalban a domonkosok templomát friss gallyal díszítették fel, a padozatot fűvel hintették be, s ide gyűlt össze a nemzet minden tagja. (Madas 2008: 85) A szentmise fénypontja a fél évvel korábban kiválasztott szónok ünnepi beszéde volt, majd ezt követte a lakoma. Mai példaként idézhetnénk meg azt, hogy Szent László a határőrök és a polgárőrök védőszentje, így június 27-e mint a Határőrség Napja kitüntetések átadását, ünnepségek sorát vonja maga után. Ebbe a sorba tarozik a Szent László Napok, Varadinum-ünnepségek rendezvénysorozat, amelyet nemcsak a király városai tartanak meg, de Szekszárd (I. Béla temetkezési helye) vagy Kőbánya (a magyarországi lengyelség fővárosa ) is. Továbbá mindig más-más helyszínhez kapcsolódik a Magyarországi Lengyel Nemzetiségűek Napja is (Buda, Somogyvár, Győr). Számos hagyományőrző közösség ünnepel a szent király névnapján: Szent László Vitézei, a Szent László Társulat, illetve Társaság és Lovagrend (1861). Konferenciák, tudományos tanácskozások ugyancsak mint jeles rendezvények kötődnek a László-emlékekhez. A történelmi Magyarország határain kívül természetesen a már megidézett lengyelországi László-tisztelet a legelevenebb. Az Anjouk, különösen Nagy Lajos király (aki lengyel uralkodó is, őt majd lánya, Hedvig követi a lengyel trónon) ápolta Lászlónak, a lovagkirálynak az emlékét. Nagy Lajos a pálosokat is kiemelten támogatta, így Lengyelországban a pálos rend tovább növelte a király kultuszát. A lengyel születésű apostoli nuncius, Juliusz Janusz 2005-ben a győri Szent Lászlóünnep szentbeszédében így fogalmazott: Amint tudjátok, az Isteni Irgalmasság központi szentélyében, agiewnikiben, a lengyelországi Krakkó városához közel, a magyar püspökök egy kápolnát építtettek, amelynek falára a magyar szenteket és néhány lengyel szentet festtettek. Nagyon fontos ezen a festményen az a tény, hogy számos magyar szent Lengyelországban élt, sőt, néhányan közülük mint Szent Kinga és Szent Hedvig Lengyelországban vannak eltemetve, és olyan tisztelet övezi őket, mintha lengyel származásúak lettek volna. Ezen a képen kiemelt helye van védőszenteteknek, Szent László királynak, aki Lengyelországban, éppen Krakkóban született 1040-ben. (...) Ismert, hogy [Lászó] megőrizte emlékezetében a lengyel hagyományokat és a lengyel nép iránti szimpátiáját. ( ) Szent László, lengyelül Wladislaw, nagy tiszteletnek örvend Lengyelországban. Sok ember viseli az ő nevét és 91 (kis és nagy) települést hívnak Wladislawow-nak, Szent László településének. (Magyar Kurír: ). Említhető Orawka település amely világörökségi helyszín, melynek fatemplomában szintén kiemelt helyen láthatjuk Szent László alakját. A lengyelek László király iránti szeretete tovább éltette a tiszteletet Litvániában is. Mint ismert, a litván nép Hedvig kedvéért

27 ben Jogaila (Jagelló) uralma idején keresztelkedett meg. Az uralkodó a keresztségben Szent László magyar király pártfogását kérve a Wladislaw nevet vette fel, és ennek tiszteletére az épülő új vilniusi székesegyházat Szent Szaniszló és Szent László nevére szenteltette fel (a későbbi újjáépítések nyomán is, mind a mai napig megmaradt e titulus). Így minden litván templom "elsője" századokon át a magyar szent tiszteletének Európa legészakibb helyszínéül szolgált, A magyar turisták ezt büszkén vehetik szemügyre. A történelemből ismert, hogy László alapította a Zágrábi Püspökséget. A zágrábi székesegyházban több emlék őrzi nagy királyunk nyomát (karereklye, palást), de Dubrovnik ferences kolostorában is ereklyék (karcsont) idézik meg a szent király személyét. Szintén az Anjou-ház révén terjedt el Olaszországban Nápolyban, Rómában, Assisiben, Bolognában, valamint Mariazellben és Aachenben a lovagkirály kultusza. Az említett helyszínek mindegyikén kápolna, szobor vagy festmény beszéli el a szent csodás tetteit (Prokopp 2009). A szűkebb értelemben vett vallási turizmust is számos helyen Szent László emléke motiválja. Búcsúk, egyházi rendezvények, csodák, legendák, ereklyék nyomában haladó zarándoklatok jelzik az ország különböző területein a szent király emlékét őrző helyszíneket. Legjelentősebb búcsújáró helyek Búcsúszentlászló, Mátraverebély-Szentkút, Kisvárda vagy a felvidéki Debrőd, Erdélyben Csíkszépvíz a Pogány-havasokban. A már részletezett győri Szent László-napi ünnep, körmenet, a nyitrai Lászó-napi szentmise szintén a hívő embereket vonzó esemény. De említhető a Szent László Búcsústársaság, amely Szent Lászlót ábrázoló zászló alatt hívja búcsújárásra, hitük megvallására, a nemzeti hagyományok ápolására az embereket. Összegezve az elmondottakat megállapítható, hogy a turizmusban valóban jelen van a Szent László-kultusz, és valóban hívő és nem hívő emberek sokaságát motiválja egy-egy hely meglátogatására. A Szent László-tisztelők találkozóján megfogalmazott gondolattal összhangban mondhatjuk, hogy a lovagkirály emléke összeköt bennünket a Székelyföldtől a Tordai-hasadékon, Nagyváradon, a Magyar Alföldön át egészen Nyitráig és innen el egészen az aacheni Szent László kápolnáig. (http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/archivum.php?id_lapszam=140) 27

28 Irodalom: BEDY Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja. Győr. Győregyházmegyei Alap, BODA László: Szent László király arcának életre-keltési kísérlete. Miskolc. Kat. Kiadványok BOROS Lajos: A győri székesegyház. Bp.: ELTE, BORSOS Miklós: Visszanéztem félutamból. Bp.: Szépirodalmi K., CSÓKA Gáspár: Szent László király győri tisztelete. In: Szent László király emlékei Dunántúlon. Sümeg: Fórum Alapítvány, p GERÉZDI Rabán: A magyar világi líra kezdetei. Bp.: Akadémiai K., p GRÁBICS Frigyes: Szent László győri kultusza. In: Győri Tanulmányok/ p HORVÁTH József: Adalékok a győri Szent László-kultusz történetéhez a helyi időszaki sajtó tükrében. In: Vállal magasb mindenkinél. Győr. Arrabona 46/ p MADAS Edit: Szent László, a Bécsi Egyetem magyar nációjának patrónusa. In: Vállal magasb mindenkinél. Arrabona 46/1. Győr p MAGYAR Zoltán: A vízfakasztás csodája a mondahagyományban. In: Vállal magasb mindenkinél. Arrabona 46/1. Győr p MIKLÓSI-SIKES Csaba, KERNY Terézia: Szent László király emlékei Dunántúlon. Sümeg. Fórum Alapítvány, PROKOPP Mária: A nápolyi királyi udvar Szent László tisztelete a XIV. században. In: Vállal magasb mindenkinél Arrabona 46/1. Győr p SZŐKE Gyula: Szent László király. Győr. Szent László Alapítvány, ( ) ( ) ( ) ( ) 28

29 HAPP Éva Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Bevezetés Rendezvények, nemzedékek fenntarthatóság a rendezvényszervezésben A fenntarthatóság kérdése évek óta központi téma a turizmusban. A rendezvények világában is egyre gyakrabban találkozunk a kifejezéssel. Napjaink kulcsszavai közé beépült a környezetvédelem, a CSR, vagyis társadalmi felelősségvállalás, az etika, a fenntarthatóság, a felelős munkáltató fogalma is. Elmondható, hogy a környezettudatosság, a felelősségvállalás mindenki ügye, nem csak egy-egy csoportnak kell tevékenykednie az ügyek érdekében. A rendezvényszervezésben szintén megjelennek az említett fogalmak, és a rendezvények szereplőinek szintén feladatuk van a környezettudatosság kialakításában. A rendezvényszervező feladata az, hogy úgy tervezze meg és bonyolítsa le a rendezvényt, hogy minél alacsonyabb szinten tartsa az esemény környezetterhelését. A résztvevők szintén tehetnek a környezettudatos magatartás kialakításáért. A zöld rendezvény fogalma azonban mást és mást jelent a különböző korosztályok számára. Primer kutatás segítségével mérem fel, hogy az egyes korosztályok mit értenek a zöld rendezvény fogalma alatt, ismerik-e, tesznek-e a turizmus fenntarthatóságáért. A kutatásban kitérek a zöld rendezvények fogalmára, megvalósíthatósági lehetőségeire is. A zöld rendezvények "Zöld rendezvény az, amely ügyel arra, hogy a rendezvény minden vonatkozása, beleértve annak helyét, az étkezést, a szállítást és az anyagokat, a környezetszennyezés megelőzését szem előtt tartva kerül meghatározásra, abból a célból, hogy csökkentsék a környezetre gyakorolt hatást." (Environment Canada s Green Meetings Guide, 2007) A rendezvények környezetbarát megjelenése több szempontból is előnyös lehet. Egy-egy nagyobb eseményen nagyobb tömegeket tudunk rövid idő alatt elérni, és a közvetlen bemutatással, a környezettudatos tevékenységek, a kézzelfogható eredmények szemléltetésével fokozottabb érdeklődést tudunk felkelteni a zöld szemlélet kialakításában. Általában a fiataloknak rendezett eseményekről elmondható, hogy egy-egy fesztiválon, koncerten megmutatkozik a résztvevők nyitottsága az új iránt. Azonban érdemes a nemzedékbeli különbségeket is figyelembe venni, és a rendezvény célcsoportjának megfelelő kommunikációt folytatni. A zöld rendezvények sok területen hordoznak előnyöket: - Gazdasági hasznukként kiemelkedő a kiadáscsökkentés, amely egyrészről megnyilvánul a takarékos energiafogyasztásban, illetve a hulladék csökkentésében, másrészről a helyi termékek vásárlása és a kisebb fogyasztás is megtakarításhoz vezet. - Minden rendezvénynek fontos a jó hírnév kialakítása és a pozitív megítélés, hiszen az a rendezvény további életét is meghatározza. A környezettudatos rendezvény, amely a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget mutatja, segít a pozitív image kialakításában. 29

30 - A rendezvények kommunikációjának egyik fontos feladata a figyelem felkeltése. A környezettudatos rendezvénnyel a résztvevők, a személyzet és a szolgáltatók mellett a helyi közösség figyelme is felkelthető. - Megfelelő tervezés, kivitelezés mellett a rendezvény elősegíti a régió fejlődését. Társadalmi hasznosságról, szociális előnyök megteremtéséről is beszélhetünk a rendezvény előnyei kapcsán, ha például a helyi szállítókat alkalmazva munkát teremtünk számukra. - Az új magatartási formák bemutatásával más szereplőket, szervezeteket is motiválhatunk, ezáltal döntéshozókat is elérhetünk, akiket befolyásolni tudunk a pozitív példával. - A mindennapi munka során megjelenő környezettudatos viselkedési formák az egész szervezet számára tanulási lehetőséget jelentenek. Lehetőségünk nyílik a rendezvényen a legjobb gyakorlatok bemutatására, elterjesztésére a szervezetben pl. Fair Trade italok felszolgálása és munkatársi utazások széndioxid-kibocsátásának bemutatása. Napjainkban a környezettudatosság egyre inkább központi témává válik. Nemzetközi példákat láthatunk a zöld gondolkodás elterjedésére, a környezetkímélő megoldások keresésére. Egyre több zöld város, desztináció jelenik meg, amelyek kommunikációjukban a környezetért felelős gondolkodást állítják a középpontba. Stockholm, Hamburg, a spanyol Vitoria-Gasteiz, Nantes és Koppenhága már elnyerte a European Green Capital címet, és Magyarországon is működik a Green City mozgalom. A mozgalom célkitűzése a települések visszakapcsolása az ökoszisztémába, azaz élhetőbb és fenntarthatóbb városok létrehozása a települési zöldfelületek fejlesztésével. Magyarország 2010 júniusában, hatodik tagként csatlakozott az európai Green City mozgalomhoz Hollandia, Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország után. A városok mellett a szolgáltatók is egyre környezettudatosabban gondolkodnak. Minősített, zöld rendezvényközpontok jelennek meg a világ minden táján. Néhányat kiemelve közülük: Amsterdam RAI Konferenciaközpont, Convention Center Dublin, Edinburgh International Conference Centre, Sydney Convention & Exhibition Centre. Magyarországon a szegedi SZTE Kongresszusi Központ és a Szentendrén található REC Konferencia Központ zöld helyszínként működik a rendezvényszervezői piacon. Egyre több nemzetközi zöld rendezvényszervezési ajánlás, kézikönyv jelenik meg, amelyek segítséget nyújtanak a zölddé válás első lépéseinek megtételéhez.minősítési rendszereket dolgoztak ki, amelyek különböző szempontok alapján értékelik a vállalatot, a létesítményt. A Green Globe környezetvédelmi és egyéb kritériumok alapján vizsgálja a vállalat politikáját, működését, oktatási tevékenységét, kommunikációját.zöld versenyek és díjak, mint az IMEX frankfurti kiállítás Green Award-jai hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Rangsorokat adnak ki évről-évre, amelyekből vállalatok, városok zöld tevékenységeit ismerhetjük meg. Ilyen a Newsweek Green Ranking, a The World s Most Ethical Companies vagy a Greendex National Geographic rangsora.fenntarthatósági indexek segítik a környezetbarát tevékenységek ellenőrzését, mint a Dow Jones Sustainability Index (DJSI). Természetesen a zöld rendezvény kialakításához, a cím elnyeréséhez több lépésen keresztül vezet az út. Az első feladat a zöld, környezetvédelmi stratégia megalkotása. A stratégiát dokumentáljuk, környezetvédelmi elképzeléseinket tegyük közzé minél több helyen, a konferencia weboldalán, hírlevélben, egyéb kommunikációs csatornákon. 30

31 A desztináció kiválasztása az első lépés, ahol zöld gondolkodásunk megjelenik. Dönteni kell, hogy biztosan mennünk kell-e, vagy esetleg szóba jöhet a videokonferencia lehetősége is, hiszen ezáltal a negatív hatások többsége kiküszöbölhető. Konferenciahelyszínnek válasszunk tanúsított zöld épületet, ahol a környezetvédelmi politika az akcióterv, az energia, a víz, a hulladék, a takarítás, az étkezés terén is megjelenik, és amely képzett zöld személyzettel rendelkezik. A helyszín mellett a szállás kiválasztásánál is különböző tényezőkre figyeljünk. Válasszunk minősített szálláshelyet, amely környezetvédelmi politikával rendelkezik. A közlekedésnél legfontosabb a résztvevők tájékoztatása az alternatív közlekedési lehetőségekről. Az ellátás területén is figyeljünk a környezetünket védő eljárások alkalmazására. A rendezvény előkészítése, lebonyolítása, utánkövetése, azaz a rendezvényszervező munkája során is érvényesítsük a környezetvédelmi ajánlásokat. Nagyon fontos a résztvevők, kiállítók tájékoztatása, a kommunikáció. Generációs különbségek Ahhoz, hogy vizsgálni lehessen a korosztályok jellemzőinek különbségeit, ismernünk kell napjaink generációit. A csendes generáció tagjai között születtek. Koruk miatt ők már kevésbé járnak rendezvényekre, így ők a primer kutatás alanyai között nem szerepeltek. A Babyboom generáció foglalja magában az között születetteket. Jellemző rájuk a tapasztalat, lojalitás, nyugodtság, magabiztosság, megbízhatóság. Ugyanakkor függőség, szorongás, visszafogottság is az ide tartozók ismérve. Mély szakmai tudás és sokoldalúság többek között a generációba tartozó emberek sajátossága. Az X generáció fogalma az között született embereket takarja. Jellemzőjük a megbízhatóság, kontrolláltság, elmélyült szakmai igényesség, magas motiváció, kooperativitás, karrierizmus. Fontos számukra a státusz, a pénz, a társadalmi ranglétra, amely egyben rabságot is jelent nekik. A generációra jellemző az érzelmi kiürülés, bezárulás, elmagányosodás, szocializációs igény gyengülése. Az Y vagy millenniumi generáció tagjai az között született fiatalok. A munkaerőpiacon most jelentkező legfrissebb korosztály, illetve a felsőoktatásban éppen a tudást elsajátító fiatalság merőben különbözik attól a generációtól, akik tagjai már a munkaerőpiacnak. A számítógépekkel együtt nőttek fel, szinte "technológiaőrültek", számítógép nélkül nem tudják elképzelni az életüket. Ugyanakkor igen gyakorlatiasak, már iskoláskorukban volt saját mobiltelefonjuk, és remekül eligazodtak az interneten is. A gyakorlatiasság azonban kizárólag a technikai újdonságokban való eligazodást jelenti. A 21. századi technika nélkül el sem tudják képzelni az életüket. Szüleik folyamatos érzelmi megerősítést nyújtottak számukra, biztatták őket, fejezzék ki bátran gondolataikat, érzelmeiket. Ennek következtében szabadon és önbizalommal telve nyilvánítanak véleményt a munkahelyen is, hiszen az iskolában is az önbizalomra, az önkifejezésre tanították, tanítják őket. Éppen ezért nehezebb hozzájuk férkőzni, s meg kell találni a hozzájuk vezető utat. Az a kép látszik kirajzolódni a tudományos kutatásokból, hogy a fentebb említett neveltetésük miatt rendkívül önérvényesítők, öncentrikusak, elkényeztetettek. Felelősségérzetük alig van, viszont nagyon magasak az elvárásaik a szülőkkel, munkahellyel, a társadalommal szemben, kivéve saját magukat. 31

32 Z generáció a 2000 után született nemzedék. Ők már az internethez kötött, bedrótozott nemzedék, akikre jellemző a jó intellektus, okosak, igen fejlett problémamegoldó képességgel rendelkeznek. Kiváló technikai érzék, erős gyakorlatiasság, jó absztrakció, jó figyelemmegosztás jellemzi őket. Szimultán több médium felhasználói, ugyanakkor sajátosságuk az elidegenedés a környezettől, mivel gyakran virtuális közösségek tagjai. Konfliktuskezelési készségük hiányos, indulatkezelési nehézségeik vannak, az agresszió, magány-szorongás-depresszió esélye nő az esetükben. A primer kutatás eredményei Kutatásomban azt vizsgáltam, hogy a generációs különbségek mennyire jelennek meg a zöld rendezvények ismertségében, mennyire befolyásolja az életkor a környezettudatos gondolkodás kialakulását. A kérdőívet 162 személy töltötte ki 2012 tavaszán és őszén. A mintában három generáció képviselői jelennek meg. A Babyboom, az X és az Y generációkhoz tartozó személyek az 1. táblázatban látható eloszlásban töltötték ki a kérdőívet. A csendes korosztályhoz tartozók nem szerepelnek a mintában, mivel koruk miatt ők már kevésbé vesznek részt rendezvényeken, a Z generáció tagjai pedig a 12 éves korig tartó csoport, akik többsége még nem jár gyakran rendezvényre. A kérdőívek feldolgozása Statistica program segítségével történt. 1. táblázat: A megkérdezettek generáció szerinti megoszlása Forrás: saját szerkesztés A kérdőív bevezető kérdése a fogalom ismertségére vonatkozott. A hallott-e már a zöld rendezvény fogalmáról kérdésre a válaszadók 41%-a válaszolt igennel. 32

33 1. ábra: A zöld rendezvény fogalmának ismertsége Forrás: saját szerkesztés Mivel a kutatás központi kérdése a generációs különbségek feltérképezése volt, a különböző generációk által adott válaszokat is vizsgáltam. A 2. táblázatban látható, hogy az X generáció - nagyjából a éves korosztály - tagjai közül hallottak a legtöbben a kifejezésről. Legkevésbé az idősebb, tehát az 50 feletti korosztályban volt ismert a fogalom. 2. táblázat: A zöld rendezvény fogalmának ismertsége generációs megoszlás alapján Forrás: saját szerkesztés Természetesen az sem mindegy, hogy pontosan tudják-e, ismerik-e a válaszadók a fogalom jelentését. A kérdőívből kiderült, hogy sokan nincsenek tisztában a kifejezés jelentésével, hiszen gyakori válasz volt az, hogy a rendezvény témája a környezetvédelem, azaz a válaszadók többsége azonosította a zöld rendezvényt a környezetvédelemmel foglalkozó rendezvényekkel. Ezen kívül megjelent magyarázatként a környezetvédelem, az egészség kifejezés, és volt, aki úgy gondolta, hogy attól zöld egy rendezvény, mert a szabadban rendezik. Azok a válaszadók, akik hallottak már a kifejezésről, választ adtak arra a kérdésre is, hogy honnan hallottak róla. A nyitott kérdésre az alábbi válaszok érkeztek: internetről, szórólapból, plakátról, médiából (újság, tv, rádió), szelektív hulladékgyűjtésről szóló előadáson, baráti társaságban, kollégától, rendezvényen, tanulmányok során, kiállításon, előadásokon, konferenciák során, környezetvédelmi egyesület munkássága során, falugyűlésen. A válaszok alapján elmondható, hogy egyre több csatornán jelenik meg a környezettudatos gondolkodásra felhívó üzenet, illetve a rendezvényeken alkalmazható zöld magatartásminta. 33

34 Amellett, hogy hallottak a zöld rendezvényekről, a megkérdezettek 9,8%-a részt is vett már zöld rendezvényen. Ez az alapmintából 16 főt jelent. Sajnos nem tekinthető nagyszámú részvételnek, de a továbbiakban kiderült, hogy a résztvevők nincsenek mindig tisztában azzal, hogy egy magát zöldnek nevező rendezvényen vesznek részt. A kommunikációban kevesebb szerepet kap a rendezvény környezetre gyakorolt pozitív hatásának kiemelése, holott ezzel a rendezvény felkelthetné a figyelmet a lakosság szélesebb körében is. A generációs megoszlást vizsgálva látható, hogy kevésbé volt ismert az idősek között a zöld rendezvény fogalma, de a részvétel mégis magasabb, mint a többi korosztályban. A Babyboom generáció azon tagjai közül, akik hallottak a fogalomról, 75%-uk részt is vett ilyen rendezvényen. A többi korosztály alacsony részvételi aránya arra enged következtetni, hogy a válaszadók nem ismerték az adott rendezvény zöld tevékenységét, nem tudtak arról, hogy éppen zöld rendezvényen vesznek részt. 3. táblázat: Generációk részvétele zöld rendezvényeken Forrás: saját szerkesztés Ezt a megállapítást igazolja azoknak a zöld rendezvényeknek a felsorolása is, amelyeket megemlítettek a válaszadók: Bringafesztivál (Győr), Zöld Országos Találkozó, Zöld Párt rendezvényei, Bio Kultúra Találkozó, Víz világnapja, Föld napja, Fák, Madarak Napja, Energiaklub. Az említések alátámasztják azt az eredményt, miszerint a válaszadók nincsenek tisztában a zöld rendezvény fogalmával, hiszen az említett rendezvények mindegyike témájában zöld, nem az alkalmazott technikák, szolgáltatások miatt. Ki kell emelni azt is, hogy a legismertebb zöld fesztiválok, azaz a Gyereksziget, a VOLT Fesztivál, a Balaton Sound, a Hegyalja Fesztivál, és a Sziget Fesztivál közül egyet sem említettek meg a válaszadók, míg a Szegedi Ifjúsági Napok egyszer jelent meg a válaszokban. Ez is bizonyítja az előbbi megállapítást, és feladatot jelöl ki, azaz nem elég a rendezvényen alkalmazni a megadott kritériumoknak megfelelő tevékenységet, de érdemes ezt hatékonyabban kommunikálni is, hogy a résztvevők tudjanak róla, hogy milyen tevékenység részesei a rendezvény alatt. A következő kérdés kitért arra, hogy mennyire befolyásolja a környezetbarát jellemző a rendezvényen való részvételt. Az eredményt a 2. ábrán láthatjuk. A válaszadók 41%-a úgy nyilatkozott, hogy fontos számára a környezettudatosság, a környezetvédelem egy rendezvényen. A kérdésben nem szerepelt a zöld jelző, a válaszok alapján arra a következtetésre jutunk, hogy a környezetbarát kifejezés érthetőbb, közelebb áll az emberekhez. 34

35 2. ábra: A környezetbarát jellemző befolyása a részvételre Forrás: saját szerkesztés Megvizsgálva a korosztályok válaszait, elmondható, hogy leginkább az idősebb, a Babyboom generációba tartozók azok, aki figyelembe veszik a környezetvédelmi törekvéseket, hiszen az 50 év feletti válaszadók több mint a fele azt állítja, hogy befolyásolja egy rendezvényen való részvételét a környezetbarát tevékenység. 4. táblázat: A környezetbarát jellemző befolyása a generációkra Forrás: saját szerkesztés A kutatási eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a generációs különbségek kimutathatók a környezettudatos gondolkodás megjelenésében, a környezetvédelemre való fogékonyságban. A rendezvények esetében még nagyon sok feladata van a rendezvényszervezőknek, hiszen az első lépések azaz a stratégia megalkotása és az akcióterv kidolgozása és megvalósítása után szükséges a kommunikáció megerősítése is, a résztvevőkben a zöld rendezvény tudatosítása. Összefoglalás Összefoglalásként elmondható, hogy a kézikönyvekben, ajánlásokban megfogalmazott elveket nem lehetséges egyik napról a másikra átültetni a mindennapi gyakorlatba. Elsődleges célként érdemes kijelölni azt, hogy gondolkodásmódunkban és tevékenységünkben egyaránt törekedjünk környezetünk védelmére. A rendezvényszervezők tapasztalhatják, hogy egyre több környezetbarát módszer jelenik meg, amelyeket 35

36 alkalmazhatnak rendezvényeiken, és nem csak a szervezők, hanem a résztvevők elhatározásán is múlik, mennyire lehet sikeresen alkalmazni ezeket a technikákat. A primer kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a generációk különböző megszólítása szükséges. Ez a rendezvény kommunikációjának átgondolását teszi szükségessé. A megszólítás mellett a kommunikáció másik fontos feladata az, hogy a figyelemfelkeltés mellett segítsen a zöld rendezvény fogalmának értelmezésében, a pozitív példák bemutatásában. Érdemes elgondolkodni a szóhasználaton is, és a zöld rendezvény elnevezés helyett inkább a környezetbarát kifejezést használni. Ugyanakkor a kutatás azt is mutatja, hogy a környezetbarát rendezvényekre igény van, a résztvevők fontosnak tartják azokat a tevékenységeket, amelyekkel védhetjük a világunkat. Rendezvényszervezőként is fogadjuk el Oscar Wilde gondolatát: A természet nem a vagyontárgyunk: úgy kell átadnunk gyermekeinknek, ahogy kaptuk. Irodalom: DARABOS Ferenc. : A környezeti hatások szerepe a wellness turizmusban. In: Apáczai Napok Tanulmányok 2007 NYME AK pp Deutscher Bundestag, 14. Wahlperiode: Schlussbericht der Enquete-Kommission Globalisierung der Weltwirtschaft Herausforderungen und Antworten Drucksache 14/9200, 12. Juni Duden - Deutsches Universalwörterbuch. 4. Aufl. Mannheim 2001 Events: Das Gleiche in Grün, Behörde für Stadtentwicklung und Umwelt, Független Ökológiai Központ Alapítvány (FÖK): Ajánlások zöld fesztiválok szervezéséhez PAIS Ella Regina: A generációs olló nyílása, avagy az oktatás buktatói, PTE Pollack Mihály Műszaki Kar TARI Annamária: (Y generáció Bp.: Jaffa Kiadó SMART EVENTS HANDBOOK, ( ) ( ) 36

37 ALBERT-TÓTH Attila Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Bevezetés Szállodaiparunk fejlődési irányai A magyar szállodaipar ellentmondásos időszakon ment át az elmúlt években. A válságos időszak után szerény növekedés volt tapasztalható a legfontosabb szállodai mutatószámok tekintetében, de az európai összehasonlításokban így is rendre a sereghajtók között vagyunk. Jó hatással volt hazánk európai uniós soros elnökségi időszaka például a budapesti szállodákra, de még egy év sem telt el, amikor a Malév légitársaság leállása komoly gondot okozott nemcsak a főváros, hanem az egész ország turizmusában, szállodaiparában. A szállodai kapacitás növekedett az utóbbi öt évben is, de a szállodai szolgáltatások iránti kereslet ennél csak szerényebb mértékben tudott fejlődni. Az üdülési csekkrendszer helyett bevezetett, korszerűbb Széchenyi Pihenő Kártya remélhetőleg beváltja majd a hozzá fűzött reményeket, és a belföldi turizmus élénküléséből a szállodaipar is tud majd profitálni. A szállodaipar fejlődésének további lendületet adhat a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének megállapodása a Hotelstars Union rendszer nemzeti minősítő védjegyként történő elfogadásáról és használatáról. Szállodaipari fejlesztések és hitelek Az utóbbi évek jelentős szállodafejlesztései által indukált kapacitásbővülés számos problémát vetett fel a piacra lépő új és a már régóta működő szállodák számára is. A Dun & Bradstreet Hungária Kft. kutatásai szerint a 2012-es év első félévében a cégek bedőlési aránya 6,53%-os volt a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén, amely az előkelő második helyet jelentette az építőipar 7,22%-os arányához képest. Az előző évben még csak 4,36%-os volt az arány, tehát a helyzet jelentősen romlott a szálláshelyeknél és a vendéglátásban. A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentései szerint is sok szálláshely-szolgáltató szüntette be a tevékenységét, bár a kapacitáskínálat még ennek ellenére is növekedett. (NÉMETH 2012:38) A szállodaipari fejlesztések jelentős lelassulásának egyik fő oka a banki finanszírozás szinte teljes leállása. A még futó és a közelmúltban lezárult beruházások nagy részét még a válság előtt aláírt bankhitelszerződésekből finanszírozták és indították el. Azóta jelentősen változott a helyzet, számos új szálloda nem tudta fizetni a hiteleit, és a jelzálogszerződés miatt visszakerült a projektet finanszírozó bankok tulajdonába. A helyzetet hűen tükrözi a Property Investment Forum 2012-es szállodapiaccal foglalkozó értékelése, amely szerint a hotelszektort az egyik legkevésbé attraktív ingatlanelemként jellemezték. (FUCSKÓ 2012:42) 37

38 Érdekes, hogy az irodaépületek finanszírozása még mindig vonzóbb a bankok és az ingatlanfejlesztő cégek számára, például Budapesten az egykori Volga, majd Ibis Szálloda épületének helyén irodaépület épül. A témában jártas szakemberek véleménye szerint ha a jelenlegi helyzet még egy darabig fennáll, akkor még évekig csak jelentős mértékű önerővel lehet csak elindítani új szállodai beruházást, és ez azt is maga után vonhatja, hogy lényeges kapacitásbővülés a következő néhány évben nem lesz. A szállodák vezetői persze már így is kapacitás-túlkínálatról beszélnek, és minden fórumon hangot emelnek a felesleges kapacitásbővítést támogató pályázati projektek ellen. Azonban a turisztikai termék- és attrakciófejlesztést célzó pályázatoknak is nagyon jó lenne, ha megmaradhatna a szálláshelyfejlesztéssel kapcsolatos része, hiszen a jövőbeni bevételek nagy része a szálláshelyek nyújtotta szolgáltatásokon keresztül realizálódhat, ezt a korábbi szálláshelyek nélküli fürdőfejlesztésekkel kapcsolatos tapasztalatokból már le lehetett szűrni. Az Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének folyamatosan hangoztatott véleménye szerint a Hotelstars Union-féle minősítőrendszer további terjedésének érdekében célszerű lenne a pályázatok egy részét valóban minőségjavító és szolgáltatásbővítő beruházásokra kiírni, hiszen nagyon sok szálloda a szükséges fejlesztések hiányában nem tud a minősítésen sikerrel részt venni. Az egyik legnagyobb beruházást igénylő tétel például a szállodai ágyak és matracok cseréje lenne, amely a régebbi szállodák esetén gondot jelent, különösen, ha a szállodák önerőből nem képesek a megvalósítására. (MARSCHALL 2012:45) A turisztikai pályázati projektek nagyobb részét már a turisztikailag fejletlenebb régiókban írták ki, esélyt adva a befektetők által kevésbé preferált régióknak is a felzárkózásra. Ezekre nagy szükség van, pályázati források nélkül egyik-másik projekt talán sohasem valósulna meg, vagy legalábbis nem a közeljövőben. (MTI 2012) Vidéken egyébként is általában kisebb szállodák épültek a közelmúltban, amelyek pályázati támogatást is elnyertek. A kis és a közepes méretű szállodák pályázati támogatásával különösen a rurális térségekben nem is szabadna felhagyni, esélyt kellene adni ezeknek a térségeknek is a turizmus fejlesztése által.számos helyen a turizmus az egyik lehetséges kitörési pont, és ott, ahol ez a vonzerők meglétével vagy azok továbbfejlesztésével, új turisztikai termékek létrehozásával eredményes lehet, ott a szállodaipari befektetéseket is támogatni kell a térség komplex fejlesztésének érdekében. A turisztikai befektetők keresésében a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (egykori ITD Hungary) is tevékenykedik, például az arab-magyar gazdasági fórum keretében 27 turisztikai projektet is ajánlottak az üzletembereknek. Az ajánlott projektek több mint a fele új szállodai beruházásról is szól, és négy már meglévő és üzemelő szálloda tulajdonjogát érinti. Az arab tulajdonosi háttérrel rendelkező befektetők egyébként már három budapesti szállodát is megvásároltak a közelmúltban. Ráadásul három vezető luxusszállodáról volt szó, a Gresham, az InterContinental és LeMeridien szállodákról, ami a jövőben referenciát jelenthet számukra a további magyarországi befektetéseket illetően. (GYARMATI 2012:32) A magyar szállodaipar legfontosabb mutatószámai Az országos szállodai kapacitás 2007-től 2011-ig 14,6%-al növekedett, viszont a kereslet ugyanezen időszak alatt csak 8,8%-al bővült, így a kínálat fejlődésével a 38

39 kereslet kevésbé tudott csak lépést tartani, ami a szállodák foglaltsági és jövedelmezőségi mutatóira is negatív hatással volt. A magyar szállodaipar minőségi struktúrája is átalakulóban van, a 4 csillagos házak kapacitása több mint 40%-kal növekedett. 1. Táblázat: A magyar szállodaipar legfontosabb mutatószámai Megnevezés Kínálat Szállodai szobák száma (db) Kereslet Belföldi vendégéjszaka (ezer) Külföldi vendégéjszaka (ezer) Összes vendégéjszaka (ezer) Szállodai mutatószámok Szobafoglaltság % 50,1 48,5 43,1 44,6 45,9 Bruttó szoba átlagár (Forint) Bruttó REVPAR Bruttó TREVPAR Szoba árbevétel (Millió Forint) Infláció % 8 6,1 4,2 4,9 3,9 Infláció láncindex 2006 = 100 % ,6 119,4 125,3 130,1 EURO / HUF átlag árfolyam 251,31 251,25 280,58 275,41 279,21 Forrás: KSH adatok alapján, Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, október Az országos átlagos csillagszám 3,15-ről, 3,5-re emelkedett, ami minőségjavulást is hozott, viszont az alsó kategóriák, az egy- és kétcsillagos szállodák lassan eltűnnek a piacról. (MSZÉSZ 2012) Ebben a minőségi kategóriában szinte már csak régi házak működnek, új beruházás alig volt, pedig szükség lenne jó minőségű szolgáltatást nyújtó szállodákra a szerényebb minőségi és árkategóriában is. A régi szállodák felújításakor és átépítésekor természetesen új minőségi kategóriát is kapnak a házak, részben ez is magyarázat az egy- és kétcsillagos hotelek részarányának fokozatos csökkenésére. A wellness szállodák népszerűsége töretlen, a legnagyobb kapacitásbővülés ebben a szállodatípusban valósult meg az utóbbi években. A vendégéjszakák száma az időközben kialakult gazdasági válság alatt jelentősen visszaesett, de a 2011-es évben szerencsére már biztató növekedésnek indult. Az utóbbi öt teljes évben az országos foglaltsági mutatók is rendre a kritikus szintnek tartott 50% alatt alakultak, amit természetesen nemcsak a kapacitás bővülése, hanem a szállodaipart is kedvezőtlenül érintő tendenciák is befolyásoltak. A szobaárbevétel a válság időszaka alatti visszaesés után éppen csak meghaladta a válság előtti szintet, de az átlagár- és RevPar-mutatókban már nem sikerült növekedést elérni. Ez azért is kedvezőtlen, mert az infláció több mint harminc százalékos volt az öt év alatt, ami a szállodák jövedelmezőségét még tovább rontotta. 39

40 Gazdálkodási adatok A KSH 2011-es statisztikái szerint országos szinten a magyarországi szállodáknak csak alig több mint a fele volt nyereséges 2008-ban, és 2010-ben is csak mintegy 54%-a, sőt a gazdasági válság legkeményebb évében, 2009-ben mindössze 4 %-a. A bevételek és a ráfordítások is jelentősen csökkentek, így 2010-ben a szállodák már összesítve szerény üzemi eredményt tudtak produkálni. 2. Táblázat: Magyarországi szállodák gazdálkodási adatai Mutatók / Évek Vállalkozások száma, db Ebből: nyereséges, db Értékesítés nettó árbevétele, millió Forint Egyéb bevételek, millió Forint Ráfordítások összesen, millió Forint Ebből: Anyagjellegű ráfordítás millió Ft Személyi jellegű ráford. millió Ft Személyi jellegű ráf. aránya % 28,6 28,2 27,5 Üzleti tevékenység eredménye, millió Ft Árbevétel arányos üzemi eredmény, % 1,5-7,7 0,2 Adózás előtti eredmény, millió Forint Adófizetési kötelezettség, millió Forint Adózott eredmény, millió Forint Tőkearányos eredmény, % -10,8-18,1-10,3 Hosszú lejáratú kötelezettségek, millió Ft Eladósodottsági mutató, % 60,4 63,0 58,1 Befizetendő ÁFA, millió Forint Forrás: KSH, Jelentés a turizmus évi teljesítményéről Az adózás előtti és az adózott eredmény a kötelezettségeknek köszönhetően negatív volt. A hosszú lejáratú kötelezettségek és az eladósodottsági mutató szintén csökkentek, de még mindig megdöbbentően magas a magyarországi szállodaipar eladósodottsága, főként az új beruházások tartozásai miatt. A múlt és a jövő A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján Németország, mint küldő ország, bár még mindig első, a vendégéjszakák száma és részesedése is folyamatosan csökken. A vendégéjszakák száma a rendszerváltás és az ezredforduló óta a felére, a vendégéjszakák részesedése pedig szintén a felére, több mint 40%-ról, 20%-ra esett vissza. A visszaesés főbb okait a turizmussal foglalkozó szakemberek már feltárták, de a tények megváltoztatására és befolyásolására tett erőfeszítések eddig nem jártak igazán áttörő eredménnyel. Nem szabad azonban a német piacot továbbra sem elhanyagolni, hiszen a visszaesés ellenére még mindig toronymagasan a legfontosabb küldő ország a számunkra. A további csökkenést azonban mindenképpen meg kellene állítani, ebben az üzleti turizmus élénkülése két vidéki helyszínen, Győrben az Audi, Kecskeméten a Mercedes gyár autóipari befektetéseinek köszönhetően, egy ideig 40

41 talán kedvező hatású lesz. A szabadidős szegmens visszaszerzése fontos feladat a szállodáknak, a beutaztató utazási irodáknak és a turizmusmarketinggel foglalkozó szakembereknek egyaránt. 3. Táblázat: Külföldi vendégéjszakák száma a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken (ezer) Top 10 küldő ország I-X I-X. Vendégéjszakák száma (ezer) Vendégéjszakák megoszlása a TOP 10-ben (%) 1. Németország ,6 41,1 20,0 20,0 2. Ausztria ,9 6,7 7,7 6,8 3. Egyesült Királyság ,6 3,1 5,2 5,0 4. USA ,3 4,5 4,3 4,0 5. Olaszország ,0 4,3 5,1 5,2 6. Oroszország ,2 1,9 4,4 5,2 7. Románia ,9 1,5 4,0 3,6 8. Spanyolország ,2 3,2 3,3 9. Csehország ,9 4,9 4,7 10. Franciaország ,0 1,9 3,7 3,1 TOP 10 összesen: ,5 68,1 62,5 60,9 Külföldi összesen: Forrás: KSH adatok alapján, Turizmus Panoráma, decemberi szám, 58. oldal, kiegészítve %-os megoszlásokkal Megjegyzés: az 1990-es évben a TOP 10-es összesített adatok és megoszlások a táblázatban szereplő országokra vonatkoznak. Ausztria a földrajzi közelség, a közös történelmi és kulturális múltnak köszönhetően stabilan őrzi a második helyet, 7-8% körüli részesedéssel. Ennél lényegesen nagyobb részesedéssel és vendégszámmal reálisan a jövőben sem számolhatunk majd, a fő feladat és cél a piaci pozíció megtartása és a hanyatlás elkerülése lehet. Az Egyesült Királyságból érkező vendégek száma folyamatos növekedést mutat, amelyből a budapesti fogászati turizmus is egyre nagyobb részarányt képvisel. Az amerikai és az olasz vendégéjszakák némi ingadozással de nagyjából ugyanazzal a részaránnyal rendelkeznek a vendégéjszakákból, mint korábban.ami viszont figyelemre méltó és örvendetes, az a keleti piac élénkülése, főként az orosz turisták érdeklődésének köszönhetően. A Romániából érkező vendégek egy része csak átutazó, de a magyar nemzetiségű vendégek már szabadidős vagy rokonlátogató céllal egyre több időt töltenek el nálunk. Az ország keleti felén található gyógyfürdők és szállodák is nagyon sok vendéget fogadnak Romániából, a forgalom elég jelentős részét ők bonyolítják. A Csehországból érkező vendégek a fővárost és a nyugat-magyarországi fürdőket, főként Bükfürdőt fedezték fel. Csehországban a szocializmus időszaka alatt is megtűrték a golfot, mint sportot, nagyon sok golfpálya működött akkoriban is náluk, tehát a golfnak lényegesen nagyobb hagyományai vannak, mint nálunk. Ezt talán még a hazai turisztikai szakemberek közül sem ismerték fel sokan, így a golfszállodáknak és a golfpályáknak hasznos lehetne jobban megcélozni a cseh piacot. 41

42 Érdemes külön foglalkozni az orosz turistákkal, hiszen sokak véleménye szerint egy folyamatosan fejlődő vendégkört és piacot jelenthetnek. 4. Táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek orosz vendégforgalma 2011-ben Sorszám Település Vendégéjszakák száma Vendégéjszakák megoszlása (%) Vendégéjszakák kumulált megoszlása (%) 1. Budapest ,3 57,3 2. Hévíz ,7 85,0 3. Balatonfüred ,4 86,4 4. Siófok ,4 87,8 5. Eger ,2 89,0 6. Sárvár ,1 90,1 7. Hajdúszoboszló ,0 91,1 8. Tihany ,5 91,6 9. Debrecen ,5 92,1 10. Veszprém ,4 92,5 TOP 10 összesen: ,5 92,5 11. Győr ,4 92,9 12. Miskolc ,4 93,3 13. Tapolca ,3 93,6 14. Vecsés ,3 93,9 15. Bük ,3 94,2 16. Sopron ,3 94,5 17. Székesfehérvár ,3 94,8 18. Keszthely ,3 95,1 19. Hódmezővásárh ,3 95,4 20. Zánka ,3 95,7 TOP 20 összesen: ,7 95,7 Magyarország összesen: % 100 % Forrás: KSH adatok alapján, Turizmus Panoráma, decemberi szám, 58. oldal, kiegészítve %-os megoszlásokkal Az orosz vendégek hazánkban egyértelműen Budapestet és Hévíz városát részesítik előnyben, a fővárost az üzleti és a szabadidős, Hévízt pedig a gyógyturizmusban részt vevő turisták. A KSH további statisztikái szerint a vendégek többnyire négy- és ötcsillagos szállodákban szállnak meg, az átlagosnál hosszabb ideig, 3,1 éjszakáig tartózkodnak a szállodákban, és többet is költenek, mint más országok turistái. Átlagosan egy orosz turista naponta 17 ezer forintot költött turisztikai szolgáltatásokra 2011-ben, míg a külföldiek költésátlaga forint volt. (PROBÁLD 2012:58) Nagyon fontos az orosz turisták nagy számban történő ideutaztatásának érdekében a nemzetközi repülőtér megléte, ezért Budapest és Hévíz mellett még Debrecen és Hajdúszoboszló összefogva, együttesen szintén sikerrel indulhatna a turisták megnyeréséért vívott versenyben. A két városban együttesen 2011-ben csaknem hétezer vendégéjszakát töltöttek el az orosz turisták, és mindkét gyógyhely olyan vonzerőkkel és adottságokkal rendelkezik, amelyek további folyamatos marketingmunkával jól értékesíthetőek lennének. 42

43 A TOP 10 után igazából már nem is a statisztikai adatok, hanem csak a települések érdekesek, ahol éves szinten még viszonylag magasabb orosz vendégéjszakaszámot tudnak realizálni. Nagy eltérés a 11. és a 20. helyezett között már nincs is, vendégéjszakák számában és megoszlásában sem, és ezek a számok is csak napi átlagban 3-5 vendégéjszakát mutatnak, ami jelentősnek egyáltalán nem mondható.ahol viszont már megjelentek az orosz vendégek, ott könnyebben lehet továbbépíteni az orosz kapcsolatokat. Minden szálloda folyamatosan figyeli és elemzi a vendégek nemzetiségi megoszlását. Országos adatok lényeges befolyásolására még a legnagyobb szállodáknak sincs lehetőségük és érdemi kapacitásuk, a szállodák vezetőinek azonban célszerű minél hamarabb felismerni azokat a nemzetközi tendenciákat, amelyek segíthetik őket a kitűzött tervfeladatok magvalósításában. A szállodaláncoknak viszont érdemes külön is foglalkozni az orosz piaccal, vásárokon való részvétellel, orosz utazási irodákkal, helyfoglalási rendszerekkel egyaránt. Az orosz nyelvű honlapok, a szállodákban a cirill betűs vendégtájékoztatók és az oroszul is beszélő személyzet, mind fontos feltétele az orosz vendégek tartós megnyerésének. A szállodákon túlmenően a turisztikai desztinációknak már mindenképpen kellene foglalkozni a kérdéssel, ahogy ezt Hévízen is eredményesen teszik, és a többi minősített gyógyhelynek is minél hamarabb követni kellene a példát. Bár nálunk a gyűjtőnéven BRIC országoknak nevezett (Brazília, Oroszország, India, Kína) közül még csak az Oroszországból érkező vendégek száma jelentős, de világszerte egyre jobban odafigyelnek a komoly gazdasági fejlődést mutató országokra. (HAJDUK 2012:35) A növekvő életszínvonal ezekben az országokban is érzékelhető, és egyre többen engedhetik majd meg maguknak a turizmusban való részvételt, a nagy távolságokra történő utazásokat is. Ezt mindenképpen szem előtt kell tartani, és időben fel kell készülni a várható keresletre marketinggel és országimázs-építéssel. Szakmai javaslatok A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének írásban is megjelent javaslatai és az utóbbi időben a szakmai fórumokon, MSZÉSZ közgyűlésen is elhangzottak alapján sok hasznos ötlet fogalmazódott meg a szakma és a szakmán kívüli döntéshozók számára. Az egyik ilyen fontos javaslat, hogy a parlamenti vitanapon sok kritikát kapott Turizmus törvény tervezetének véglegesítése és jóváhagyása előtt a szakmai szervezetek közreműködésével készüljön el egy új, tíz évre szóló országos turizmusfejlesztési stratégia. Ennek fontosságát az egész szakma érzi, és célszerű lenne, ha eredményeit a törvénybe be lehetne építeni. A piaci viszonyokat illetően a külföldi kereslet élénkítése lenne a cél, és az ilyen irányú marketingtevékenységet jobban kellene támogatni anyagilag is országos szinten. A belföldi szállodai kereslet már meghaladja a vendégéjszakák 45%-át, amely az elmúlt években főként az üdülési csekkeknek, 2012-től pedig már a csekkek utódjának számító, korszerűbb Széchenyi Pihenő Kártyának is köszönhető. A SZÉPkártya bevezetése sikerrel megtörtént, és a lassú indulás után egyre inkább közkedveltté vált. Korábban a csekkek után fizetendő 6%-os jutalék helyett csak 1,5%-os jutalékot kell fizetni a kártyák használata után, amely a szállodák gazdálkodására nézve is kedvezőbb. Az MSZÉSZ javaslatára a kártyák 43

44 használatának módosítása is megtörtént, és már mind a három zsebbe (szállásadás, vendéglátás, rekreáció) feltöltött összeget egyaránt fel lehet használni szállodai szolgáltatás igénybevételére. Fontos lenne, hogy a szabályozás később se módosuljon a szálláshelyek hátrányára, és valóban üdülésre és ahhoz kapcsolódó szálláshely-igénybevételre lehessen alapvetően felhasználni. (MSZÉSZ 2012) Az üdülési csekkrendszer bevezetésekor is ez volt a fő cél, de az igénybevételi lehetőségek fokozatos szélesítésével egy idő után már a szálláshelyek hátrányára változott a szabályozás, ami már nem feltétlenül a belföldi turizmus fejlődését szolgálta. A magyarországi szállodafejlesztésekre vonatkozóan az MSZÉSZ javaslata, hogy új szállodai beruházásra csak kivételesen lehessen támogatást kapni, ehelyett inkább a már működő szállodák rekonstrukciójára és szolgáltatásbővítésére koncentrálják a rendelkezésre álló forrásokat. A fővárosnak is kellene egy új turizmusfejlesztési stratégiát kidolgozni, és a már évtizedek óta hiányolt nagyméretű kongresszusi központ megvalósítása is nagyon jót tenne a magasabb kategóriájú szállodáknak, az éttermeknek és minden turisztikai létesítménynek egyaránt. A főváros kerületenkénti idegenforgalmi adójának 4%-os egységesítése is már régóta napirenden van, három kerületben még mindig nem alkalmazkodtak hozzá. A vendégéjszakák után fizetendő idegenforgalmi adó 200 és 450 forint között volt országosan, míg az építményadó 300 és 1658 forint / négyzetméter között ben 699 településen szedtek idegenforgalmi adót Magyarországon, ebből viszont 204-nek a bevétele éves szinten százezer forintnál is kevesebb volt. Az összesített bevétel 6,8 milliárd forint volt, és ennek több mint a felét a tíz legnagyobb turisztikai forgalmat lebonyolító település szedte be, amelyből a főváros 2,1 milliárd forinttal részesedett. (KSH 2012) Az MSZÉSZ és az egész szakma javaslata, hogy az idegenforgalmi adóbevételt minden önkormányzat forgassa vissza a turizmusba, és ezt a készülő Turizmus törvényben rögzítsék is majd. Egy további javaslat, hogy lehetőség szerint vidéken is a szobaár százalékos formájában határozzák meg az IFA mértékét. Ahol alacsony a szobaár, és magas az IFA mértéke, ott az adó akár a szobaár 8-10%-a is lehet, és ez aránytalanul magas adóterhelést jelent. A kuponos vendégek egyre növekvő részaránya a szállodaipari szakemberek véleményét is megosztja. Másként vélekednek róla azok, akik alkalmazzák, vagy értékesítési nehézségek miatt kénytelenek alkalmazni, mint azok, akik kitartanak a szakmai véleményük mellett, hogy a folyamatos akciózással nem fogják tönkretenni a jövőt és a jövőbeli bevételeiket. (VÁGÓ 2012:4) Minden ilyen kedvezményes vásárlói klub, licites megoldás rövid távon enyhítheti a szállodák értékesítési gondjait, javítja a foglaltsági mutatót, de a bevételeknek hosszú távon semmiképpen nem tesz jót. A nagy kérdés az, hogy az a vendég, aki mindig talál valamelyik szállodában akciós, nagyon kedvezményes ajánlatot, vissza fog-e térni ugyanabba a szállodába később, és hajlandó lesz-e majd a teljes árat kifizetni a korábban lényegesen olcsóbban igénybe vett szolgáltatásokért. Valószínűleg nem, amennyiben mindig lehet majd a piacon kedvezményes akciókat találni, mert mindig lesz olyan szálloda, aki rá lesz kényszerítve az akciózásra, főleg akkor, ha már belekezdett. A kuponos akciók sokasága így a hosszú távon át törzsvendégnek tekinthető vendégkör kialakításának sem kedvez, kizárólag a kuponos törzsvendégkör bővíthető. 44

45 A kuponos megoldásokkal működő, nagyon kedvezményes akciós ajánlatok Európa többi országában is ismertek és népszerűek. A magyar piac kialakította ennek egy olyan speciális, magyaros változatát, amely az utazási irodáknál az évekkel ezelőtti last minute akciózáshoz hasonlítható. Akkoriban az út indulása előtt már hónapokkal előre lehetett last minute utakra jelentkezni, így egyre kevesebben voltak hajlandók teljes árat fizetni, mivel a piacon folyamatosan, mindig jelen voltak az akciós utak. Az utazási irodáknak is sikerült néhány év alatt nagyjából megoldani a helyzetet, az ő mintájukat követve a szállodaiparnak is össze kellene fogni, és hasonlóképpen rendezni a kialakult helyzetet. Ez az egész szakma közös, hosszú távú érdeke, még akkor is, ha sok szálloda a rövid távú megoldásokat helyezi előtérbe. Összegzés A magyar szállodaipar és a szállodák túlnyomó többsége sikerrel átvészelte a válságos időszakot, azonban a fejlődés nagyon lassú, és az út majdnem mindenki számára nehézségeket tartogat. Mindenképpen az országba érkező külföldi vendégek számának növelése lenne a megoldás jobb és hatékonyabb marketingmunkával és a marketingre elkölthető lényegesen magasabb összegekkel. A belföldi turizmus élénkítése a Széchenyi Pihenő Kártya segítségével ígéretesnek mutatkozik, de a kártyára feltölthető pénzmennyiséget mindig befolyásolja az adminisztratív szabályozás, a cafeteria adóterhelésének alakulása és annak változtatási lehetőségei, ami jelentős bizonytalansági tényező. A Malév leállását a budapesti négy- és ötcsillagos minőségi kategóriájú szállodák erősen megérezték, mivel a fapados (low-cost) légitársaságok által hozott vendégek költési hajlandósága lényegesen alacsonyabb. A más vendégkört nemcsak a szállodák, hanem az összes turisztikai szolgáltató cég és természetesen a főváros is megérzi. A Hotelstars Union minősítő rendszer június 12-i Nemzeti Minősítő Védjegyként történt történő elfogadása és alkalmazása fontos lépés szállodaiparunk minőségi továbbfejlődését illetően. A Hotelstars Union rendszer iránt egyre több, még nem tagország is érdeklődik, és nekünk is komoly érdekünk, hogy a már nálunk bevezetett rendszer Európa nagy részén szintén jól ismert legyen. 45

46 Irodalom: FUCSKÓ Hajnalka: Hotelhitel szűkében. In: Turizmus Panoráma, december, pp GYARMATI Petra: Merre tart a magyar szállodaipar? In:Turizmus Trend, szeptember, pp HAJDUK Zora: Növekedés őrjítő tempóban. A jövő utazói: oroszok, kínaiak, brazilok. In: Turizmus Trend, szeptember, pp. 35. KSH: Jelentés a turizmus évi teljesítményéről. Központi Statisztikai Hivatal, szeptember MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE: A hazai szállodaipar helyzetének értékelése MSZÉSZ, október MARSCHALL Mónika: Hotelstars fejlemények és kilátások. In: Turizmus Panoráma, szeptember, pp. 45. MTI: Projektek a fejletlenebb régiókban. In: Turizmus Trend, szeptember, pp NÉMETH Teréz Katalin: Dőlésszögben. Turizmus Panoráma, szeptember, pp PROBÁLD Ákos: Fogadás keletről. In: Turizmus Panoráma, december, p. 58. VÁGÓ Ágnes: Kuponok, bónuszok vs. ellenzőik. In: Vendég és Hotel, november-december, p

47 BERKE Szilárd Kaposvári Egyetem Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék Élelmiszerfogyasztási szokások vizsgálata egyetemi hallgatók körében Bevezetés Hazánkban a rendszerváltás óta csökken az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás és ezen belül tej-és tejtermékfogyasztás, de az egyéb alapélelmiszerek fogyasztásában is jelentősen visszaesést lehet lehetett tapasztalni. A visszaesés mélypontját az 1990-es évek közepén érte el, de az azóta eltelt években sem lehetünk tanúi számottevő javulásnak ben élelmiszerrel naponta kJ energiát fogyasztottunk el, ami 1996-ra kj/napra csökkent. Mindez azért igaz, mint arra Huszka és Polereczki 2009-ben rámutatott, mert A hazai háztartások egy főre jutó reáljövedelmének alakulása alapvetően meghatározza az élelmiszerek, köztük a tejtermékek és a húskészítmények keresletét. A jövedelemrugalmatlan termékek, mint pl. a fogyasztói tej esetében a jövedelemváltozás hatása a keresletre elenyésző, nagyobb hozzáadott értékű termékek (pl. sajt, tejdesszert) esetében viszont már számottevő. Mint köztudott, a hazai reáljövedelmek napjainkban is csökkenő tendenciát mutatnak. A jelenlegi fogyasztási szint népegészségügyi problémákat is okoz, ugyanis a felnőtt lakosság körében például a kalciumszükséglet nem éri el a napi minimumát. Ugrásszerű növekedés nem várható, ugyanis az élelmiszerpiac napjainkban telített piacnak tekinthető. Ilyen körülmények között az élelmiszeripari marketing jelentősége ugrásszerűen megnő. A termékértékesítés növelésének elengedhetetlen feltétele a tág értelemben vett marketingtevékenység fejlesztése. Csak így érhető el, hogy a termékek minden szempontból megfeleljenek a változó fogyasztói igényeknek és preferenciáknak. Napjainkban az egyre erősödő piaci verseny és a fizetőképes kereslet visszaesése következtében a vállalatok számára elengedhetetlen a fogyasztói igények és változásuk pontos ismerete. Sajnos az élelmiszeripari üzemek egy része még ma is úgy gondolja, hogy ha elegendő pénzt költenek marketingre, gyorsan meg is térül a befektetésük. A vezetők azt hiszik, a marketing azonos az értékesítéssel, úgy látják, fontosabb egy új vevő megszerzése, mint a régi megtartása. Ahelyett, hogy a vevő valóságos igényeinek kielégítésére koncentrálnának, a termékeladást állítják a vállalati stratégia középpontjába. (SZAKÁLY, 2001, 2008) Dr. Darabos Ferenc tanulmánya szerint pedig a wellness megközelítés a gasztronómia terén világszerte még igencsak gyermekcipőben jár, egyelőre a feldolgozók, a kereskedelem és a reklám gazdasági összefonódásai dominálnak. A hazai népegészségügyi helyzet katasztrofális, ami nem utolsó sorban a helytelen táplálkozás következménye. Jelen kutatás az alapélelmiszerek esetében vizsgálja azok fogyasztói megítélését és fogyasztási gyakoriságának és kedveltségének kapcsolatát kaposvári és győri egyetemisták körében. A kapott eredmények fontosak lehetnek az élelmiszeripari vállalatok kutatás-fejlesztési irányvonalának meghatározásakor, de az iskolai egészségnevelés tekintetében is, hiszen az adatok rávilágítanak az egészséges táplálkozás tanulói megítélésére is. 47

48 1. Irodalmi áttekintés A fogyasztói magatartás Az élelmiszerfogyasztás szerkezetét, annak jellegzetességeit nagymértékben meghatározza a fogyasztói magatartás. Ennek okán első lépésben a fogyasztói magatartás kerül nagyító alá, amelynek során áttekintjük a főbb magatartásmodelleket, a fogyasztói magatartásra ható tényezőket. A fogyasztói magatartás magyarázására többféle magatartásmodell látott napvilágot, amelyek középpontjukba a vásárlási döntési folyamatot állítják. Itt jegyezzük meg, hogy a vásárlói és fogyasztói kategória a marketingben elkülöníthető, mivel a vásárlást végző személy nem mindig, vagy nem egyedüli fogyasztója az adott terméknek, és az sem szükségszerű, hogy ő hozza meg a vásárlási döntést. Ennek ellenére a legtöbb helyen a két kategória elválaszthatatlan egymástól, miként a széles körben ismert ENGEL BLACKWELL MINIARD (1987) által kidolgozott modellben is. A modell a bonyolult vásárlási magatartás esetét jeleníti meg. (1. ábra) 1. ábra: A teljes Engel Blackwell Miniard modell bonyolult vásárlói magatartás esetén Forrás: Engel Blackwell Miniard (1987) A szerzők rámutatnak, hogy az alkalmazott magatartásmodell nem alkalmazható valamennyi vásárlási szituáció esetében, például abban az esetben sem, amikor a vásárlást nem kíséri fokozott fogyasztói érdeklődés, és a márkák között nincsenek jelentős különbségek. Ebben a helyzetben az egyszerű vásárlási magatartás érvényesül, amelynek folyamatát a szerzők a következőképpen ábrázolják. (2. ábra) 48

49 2. ábra: Az Engel Blackwell Miniard modell egyszerű vásárlói magatartás esetében Forrás: Engel Blackwell Miniard (1987) Az eddigiekből is kiderült, hogy a vásárló döntése rendkívül összetett, és igen sokféle tényező által befolyásolt. A teljesség kedvéért itt érdemes utalnunk a lélektani, pszichológiai tényezők szerepének fontosságára is, amit több kutatás is megemlít (KOVÁCS SELMECI 1973). Táplálkozás és egészség A lakosság élelmiszerfogyasztását több tényező befolyásolja, így például a születésszám, az egészségi állapot, a fizetőképes kereslet vagy a fogyasztói árak változása. Terjedelmi keretek okána következőkben döntően az egészségi állapotra koncentrálunk. Ha körbetekintünk Nyugat-Európa jóléti államaiban, mindenütt azt látjuk, hogy a lakosság egészségi állapota folyamatos javulást mutat. Ezzel szemben megállapítható, hogy Magyarország lakosságának egészségügyi állapota igen rossz. A magyar lakosság egészségi állapotát az orvosi szakirodalom a válságos jelzővel illeti. A lakosság egészségi állapotát számtalan tényező befolyásolja, amelyek sokszor egymásra is hatással vannak. Ezek közül BAUM, KRANTZ, GATCHEL (1997) és PINTÉR (1995) szerint a genetikai adottságok, a környezetszennyezés és egyéb környezeti hatások, valamint az életmód a meghatározó. A szerzők szerint az életmód egyik megnyilvánulása az egészségmagatartás, ahová az alkohol, a kábítószer-fogyasztás és a dohányzás tartozik. HUSZKA (2010) még ehhez sorolja a Kedvezőtlen táplálkozási szokásokat, mint pl. a zsíros és a tartósítószerekkel túltömött ételek fogyasztását, illetve a rendszertelen és egészségtelen táplálkozást. A halálokokat tekintve közismert, hogy különösen jelentős részarányt képviselnek a szív- és érrendszeri megbetegedések és a daganatos megbetegedések. A daganatos megbetegedés következtében elhunytak száma Magyarországon ben meghaladta a 33 ezer főt. Ez az összes halálozás közel negyedét teszi ki. A nemzetközi összehasonlítás azt mutatja, hogy a éves korosztályban a magyar lakosság daganatos halálozása kétszeres mértékű még az egyik legmagasabb halálozású nyugat-európai országhoz, Belgiumhoz képest is. Az ajak-, szájüreg-, gége-, nyelőcső- és tüdődaganatok esetében mind a férfiaknál, mind a nőknél az elmúlt 20 év alatt többszörösére (3-8-szorosára) emelkedett a halálozás mértéke. Különösen jelentős volt a növekedés a év közötti lakosságnál, (HORVÁTH LAKNER VÍZVÁRI, 2002) Ezzel szemben a fejlett egészségügyi kultúrával rendelkező országok esetében csak néhány daganatfélénél (pl. tüdőrák) van emelkedés, általában azonban stagnálás vagy csökkenés tapasztalható. 49

50 Szakmai körökben is vitára ad okot, hogy vajon a helytelen táplálkozás milyen mértékben járul hozzá a betegségek kialakulásához, ezáltal a halálozási rátához. Egyesek szerint a daganatos megbetegedések kiváltó okai között megközelítőleg 30-35%-os arányban van szerepe az élelmiszerfogyasztásnak. A jellemző táplálkozási kockázati tényezők: túlságosan sok zsír bevitele, a telített zsírsavak dominanciája, sok koleszterin, kevés növényi fehérje, kedvezőtlen nátrium/kálium arány, néhány mikrotápanyag határérték-hiánya. (BÍRÓ, 1997) MÓZSIK és munkatársainak (1992) kutatásai kimutatták, hogy a helyes táplálkozás az egészség megóvásában, a helytelen viszont különböző betegségek kialakításában játszik meghatározó szerepet. Közlik például, hogy korunk rettegett betegségének, a ráknak az előfordulása 35%-ban a táplálkozásra, 30%-ban a dohányzásra, 30%-ban a túlzott alkoholfogyasztásra és 1%-ban az élelmiszeripari adalékanyagokra vezethető vissza. Mind a négy tényező táplálkozási-élvezeti cikknek minősül, és együttesen okozza a rákesetek 69%-át. Ennek hátterében az áll, hogy az élelmiszerek tartalmazhatnak egyrészt karcinogén vagy előkarcinogén (prekurzor) anyagokat, másrészt hatással lehetnek ilyen anyagok képződésére. A sorban említik még a magas vérnyomást, az érelmeszesedést, az elhízást és mindezek következményeként párosulva a testmozgás hiányával a szívbetegségeket vagy az alkohol okozta májkárosodást. IVANCSÓNÉ (2000) munkája igazolja, hogy a táplálkozással összefüggő betegségek szükséges, de nem elégséges feltétele a helytelen táplálkozás. Hivatkozott szerző idősorokkal és keresztmetszeti elemzésekkel kereste a választ arra a kérdésre, hogy igazolható-e összefüggés a fogyasztási és halandósági adatok összevetésével a táplálkozás milyensége és az egészségi állapot között. Összességében azt állapította meg, hogy a magyar lakosság magas halálozási aránya nagyon sok összetett tényezőre vezethető vissza. A halandósági mutatók sokkal kedvezőtlenebbek, mint azt az élelmiszerfogyasztás szerkezete indokolná. Az egészségügyi ellátás alacsony színvonala és hatékonysága, a jelentős környezetszennyezés, a hajszolt életmód, a társadalmi-gazdasági változások okozta stresszhelyzet egyaránt közrejátszik a kedvezőtlen jelenségek kialakulásában. Megállapítja továbbá, hogy a népesség jelentős hányada belső szorongásait, belső feszültségeit kényszeres evéssel vezeti le. 2. Anyag és módszer A mintavétel 2011 tavaszán a dél-dunántúli és a nyugat dunántúli régió egyegy véletlenül kiválasztott egyetemén történt. A mintavétel során fő kiválasztására került sor. A kapott adatokat SPSS matematikai-statisztikai programmal elemeztük. A kérdések túlnyomó részénél egy ötfokozatú, illetve nyolcfokozatú Likert-skálán kellett a kérdőívet kitöltőknek bejelölni választásukat. Az élelmiszerek és az ételek fogyasztási (és vásárlási) gyakoriságának bemutatására a HUSZKA (2008) által kidolgozott módszer segítségével került sor. Ennek alapján mind a fogyasztási, mind a vásárlási éves gyakoriság megállapítható, és bemutatható, hogy a fogyasztó átlagosan egy év alatt hányszor fogyaszt az adott termékből. A nagyszámú adat feldolgozása az SPSS for Windows 14.0 matematikaistatisztikai programcsomag segítségével történt. A program felhasználásával gyakorisági eloszlások, kereszttáblázatok segítségével vizsgáltam az egyes változók 50

51 egymással, valamint a háttérváltozókkal való összefüggéseit. Az átlagszámítások mellett a Chi 2 -próbával szignifikanciavizsgálatokat is végeztem. (MALHOTRA, 2001) 3. Eredmények és értékelésük A kérdőíves felmérésből kiderül, hogy a vizsgált korosztálynak milyenek a táplálkozási szokásai. A Mennyire figyelnek az egészséges táplálkozásra? kérdésre a megkérdezettek közel 69%-a válaszolta, hogy sok zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, ugyanakkor nem veti meg a zsíros ételeket sem. 3. ábra: Táplálkozási szokások nemek szerinti megosztásban Forrás: Saját szerkesztés Ha a háttérváltozók tekintetében vizsgálódunk, akkor a falvakban lakók körében ez a számadat elérte a 76%-ot is, míg a megyei jogú városokban lakók közül némiképpen többen próbálnak a számukra legegészségesebb táplálkozásra törekedni. A nagyobb településeken (városokban) ez az arány csak 52% volt, viszont az egészséges étrendre törekvők elérték a 25%-ot. Ezekből az adatokból arra következtethetünk, hogy a kisebb településeken, községekben egyrészt könnyebben hozzá tudnak jutni házi húskészítményekhez, másrészt jellemzőbb rájuk a hagyományos magyar ételek fogyasztása. A megyei jogú városban lakó (vagy tanuló) egyetemisták pedig a szélesebb kínálati piac következtében juthatnak hozzá a számukra egészségesnek ítélt termékekhez. A felmérésben részt vevők között azok a férfiak többen vannak, akik jobban odafigyelnek a helyes táplálkozásra, és mindig igyekeznek egészségesen táplálkozni. Esetükben a megkérdezett fiúk 11,6%-a vallotta magáról ezt, míg a gyengébbik nem képviselői közül 10,4%-nyian törekednek erre. A fiúk viszont közel 18%-a nem különösebben válogatós, ők mindent megesznek, amit eléjük raknak, azaz mindig azt eszik, ami épp van. A felmérés során meglepetten tapasztaltuk, hogy a nők közel 9%-át nem foglalkoztatja az, hogy miből készült az étel, amit épp enni fog, ez az arány a férfiaknál 6,3%. Ha csak kiragadva szemlélnénk a kérdésekre adott válaszokat, akkor azt gondolhatnánk, hogy a férfiak egészségesebben táplálkoznak. Ha azonban a dolgot onnan közelítjük meg, hogy a fiúk közel 18%-a nem különösebben válogatós, aza mindent megesznek, amit eléjük raknak, akkor ez elgondolkodtató lehet. Feltételezhetjük, hogy a válaszadók e köre kevésbé figyel oda táplálkozására, így összességében az egyetemista lányok mégis csak egészségesebben táplálkoznak. Ezt a vélekedést erősíti, hogy a megkérdezettek 51

52 körében a hölgyek szignifikáns különbséget mutatva (p=0,027) fogyasztanak több zöldséget és gyümölcsöt (igaz, közben zsíros ételeket is fogyasztanak). A két egyetemi város diákjainak összehasonlításában megállapítható, hogy a kaposvári megkérdezésben részt vevők összességében egészségesebben próbálnak táplálkozni. A mindig egészséges igyekszem táplálkozni kérdésre ők 12,4%-ban válaszoltak igennel szemben a győri válaszadókkal, akik körében ennek aránya 9,6% volt. Mindkét város egyetemistái tekintetében igaz az a szomorú megállapítás, miszerint csaknem minden nyolcadik diákot nem foglalkoztatja, hogy mit eszik. Sokszor távol a szülői háztól a gyerekek hajlamosak a hasukon spórolni. A táplálkozási szokások vizsgálata során ezért kitértünk arra is, hogy fogyasztanak-e a megkérdezettek meleg ételt, és ha igen, hol. A kutatást megelőzően feltételeztük, hogy az egyetemisták döntően naponta egyszer tesznek meleg ételt tányérjukra, és éltünk a gyanúperrel, hogy a családi gyökerek erősen befolyásolhatják ezt, azaz nem mindegy, hogy a nagyvárosban egyedül élő gyermek honnan költözött oda. A felmérés eredménye alapján megállapítható, hogy az egyetemisták 88,2%-a rendszeresen fogyaszt (hetente legalább öt alkalommal) valamilyen meleg ételt. Az a 11,8%, akik ennél ritkábban fogyasztják azt, kivétel nélkül mind kollégiumban vagy albérletben lakik. A 4. ábrán a meleg ételt rendszeresen fogyasztók étteremválasztási szokásai kerülnek ismertetésre. Az eredmények egyértelműen jelzik, hogy az egyetemisták döntően nem otthon étkeznek még akkor, sem ha az adott városban laknak. A győri válaszadóknak 32,8%-a volt győri vagy Győr környéki illetőségű, ennek ellenére a meleg ételt jellemzően nem ott fogyasztották el. A hölgyek körében az otthon étkezők száma érezhetően magasabb volt, ami talán nem annyira meglepő. Ha feltételezzük, hogy otthon, illetve a menzán és az éttermekben egészségesebb ételt kapunk tányérunkra, akkor szembesülünk azzal a szomorú ténnyel, miszerint a fiúk 49,2%-a és a lányok 56,4%-a van potenciálisan abban a helyzetben, hogy egészségesen táplálkozzon. Úgy gondoljuk, ez az arány nem kielégítő. 4. ábra: Meleg étel fogyasztásának megoszlása Ha mint oktató körültekintek az egyetem, egyetemek épületében, sokszor meglepődve látom, mit is étkeznek a hallgatók, és nem kevésbé meglepő képet kapunk, ha a büfék (vagy Győrben a közkedvelt Üveges ) ablakán bepillantunk. Hallgatóink válogatás nélkül mindent elfogyasztanak.talán csak gyümölcsöt és zöldségfélét nem. Hasonló kép tárul elénk a gyorséttermek asztalai előtt. A helyzetet tovább rontja, hogy a meleg étel sok hallgató számára a melegszendvicsben, a gyrosban és a hamburgerekben merül ki, és ebben sincs különbség Győr és 52

53 Kaposvár között. Azt hiszem, abban mindnyájan egyetérthetünk, hogy ezen élelmiszerek nem tartoznak az egészséges táplálkozás alapkellékeihez, márpedig a hallgatók egy jelentős része ezen él! Természetesen az élelmiszerfogyasztási szokások elemzésekor górcső alá kell venni azon alapélelmiszerek fogyasztását is, amelyek meghatározóak táplálkozásunkban. A megkérdezetteknek az anyag és módszer részben már említett módon az egyes termékek fogyasztási gyakoriságát egy ötrészes skálán kellett bejelölniük. Az 5. ábrán feltüntetett eredmények e mutatószám alapján azt mutatják be, hogy az egyes élelmiszerek hány naponta kerülnek a fogyasztók asztalára, ami tulajdonképpen a fogyasztási gyakoriság mérőszáma. Az ábrából kiolvasható, hogy a felsorolt élelmiszerek közül a péksütemények és a fehérkenyér fogyasztása szinte mindennapi a megkérdezettek körében. Némiképpen meglepő, hogy a kenyér fogyasztását megelőzi a péksütemények fogyasztása, hiszen ezt gyakorlatilag minden nap (332 alkalommal évente), míg kenyeret csupán 244 alkalommal fogyasztanak a hallgatók. Az élelmiszerek rangsorában ezt a folyadéktej és a felvágottak követik. Ezen termékeket gyakorlatilag heti három alkalommal fogyasztják a felsőfokú intézményekben tanuló diákok. 5. ábra: A felsorolt élelmiszerek hány naponta kerülnek a fogyasztók asztalára Bármennyire is szeretnénk kedvező eredményeket bemutatni, sajnos megállapítható, hogy a reményeink szerint a jövő társadalmának elitjét alkotó egyetemisták sem táplálkoznak egészségesen. Fogalmazhatnánk úgy, hogy nem tesznek meg mindent saját egészségük érdekében. Mindezt onnan láthatjuk, hogy az élelmiszerek közül a kedvezőbb táplálkozási értékekkel rendelkező, magasabb feldolgozottságú termékek fogyasztása (a drágább árcsoportba tartozó élelmiszerek fogyasztása) vélhetően anyagi okok miatt nem tekinthető kielégítőnek. Ezalól egyedül talán a sajtfogyasztás jelent kivételt, hiszen azt minden 3,2. napon tányérjukra teszik az egyetemisták. Ezt azért jelenthetjük ki, mert több kutatás is azt mutatta (SZAKÁLY 2008, HUSZKA POLERECZKI, SZENTGRÓTI, BAKONYI 2008,b), hogy ezen termékeket egy átlagos magyar fogyasztó némiképpen többször, mint heti két alkalommal fogyasztja. A kutatás megkezdésekor feltételeztük, hogy az egyetemisták egészségesen táplálkoznak, ha azonban szembesülünk azzal a ténnyel, hogy barnakenyeret csak hetente egyszer fogyasztanak, akkor ennek ellent kell mondanunk. Hasonlóan ezt a feltételezésünket erősíti a gyümölcsjoghurtok kéthetente háromszori fogyasztása. A baromfihús fogyasztásában sem jeleskednek az egyetemeket látogató hallgatók. Mint látható, 53

54 ezt az egészségesebbnek ítélt terméket lényegesen ritkábban fogyasztják, mint a sertéshúsból készült ételeket. Megállapíthatjukugyanakkor azt is, hogy a káros élvezeti szerek fogyasztása igenis gyakori. Borból és a folyékony kenyérnek is nevezett sörből egy átlag egyetemista ugyanolyan gyakran fogyaszt, mint sajtból. Természetesen a nemek tekintetében találhatunk némi különbséget, hiszen a gyengébbik nem érezhető módon egészségesebben él. Sajtból, joghurtból és barna kenyérből gyakrabban fogyasztanak, ugyanakkor sörből és borból ritkábban teszik ezt. A dohányzás tekintetében azonban nincs így. Az amúgy gyakori dohányzás (a felmérésben részt vevő egyetemisták minden 2,1. napon rágyújtanak) tekintetében nem találtunk különbséget a nemek vonatkozásában. Ha a nemdohányzókat kiszűrjük, akkor megállapítást nyert az a tényt, miszerint a felsőfokú intézményekbe járók több, mint 40%-a dohányzik. Az égetett szeszek viszonylagosan ritka fogyasztása talán jó irányba mutathat a túlzott alkoholfogyasztás miatt bekövetkező betegségek elleni küzdelemben. A húsfogyasztást megnézve negatív tényező a marhahúsfogyasztás mindösszesen havi két alkalma, mivel a húsok között egészségesebbnek számít a marha, mint a sertéshús. Viszont ez a kép alátámasztja a KSH által mért adatokat, miszerint a hazai húsfogyasztáson belül a marhahús már 2008-ban is mindösszesen csak 4,6%- os részt képviselt. Bár a kutatás részletesebben is kitért a táplálkozás és az egészség kapcsolatára, a terjedelmi korlátok okán jelen publikációban csak érintőlegesen mutatnánk be a hallgatók saját egészségük megítélését. Mint az előzőekben láthattuk, az egyetemisták táplálkozási szokásaikban nem követik az egészség útját, és sajnos italozási szokásaik sem erősítik azt. Nos ezért is okoznak fejtörést a 6. ábra adatai. Ezek azt jelzik számunkra, hogy a diákok saját 6. ábra: A saját egészség megítélése egészségük megítélésében túlságosan is optimisták (jelen ábra csak a Győrben tanulók e kérdésre adott válaszait mutatja be). Három válasz között oszlik meg ugyanis az egyetemisták válasza. Egyenlő arányban (38%-38%) válaszolták azt a diákok, hogy egészségük kiváló, illetve nagyon jó, és valamivel kevesebben (24%) azt, hogy egészségük rendben van. A nemek tekintetében a hölgyek lényegesen egészségnek gondolják magukat, mint a fiúk. A férfiak túlnyomó többsége nagyon jónak és rendben lévőnek gondolja egészségét, sőt két fiú saját egészségét rossznak 54

55 értékeli. Mindenesetre jelen kutatás is alátámasztja azt, amit HUSZKA 2011-ben megállapít, miszerint nincs minden rendben, és a saját egészség megítélése gyakorlatilag nem változott, illetve túlértékelté vált. 55

56 Irodalom: BAUM, A., KRANTZ, D. S., GATCHEL, R. J.: An introduction to health psychology. New York: McGraw-Hill BÍRÓ Gy.: Szükséges és várható trendek a magyarországi táplálkozáspolitikában. In: Élelmezési Ipar, 51 (6) pp Dr. DARABOS F.: A környezeti hatások szerepe a wellness turizmusban. In: Apáczai Napok Tanulmányok NYME AK pp ENGEL, J. F.: - BLACKWELL, R. D. MINIARD, P. W.: Consumer Behavior, New York: CBS College Publishing HORVÁTH, Zs., LAKNER Z., VÍZVÁRI B.: Adalékok a húsipari vállalatok marketing stratégiájának kialakításához I. rész. Kézirat, HUSZKA P. POLERECZKI Zs, SZENTGRÓTI E, BAKONYI E.: Néhány alapvető élelmiszer fogyasztási szokásainak és vásárlási motivációinak vizsgálata a nyugatdunántúli régióban. In: Élelmiszer, táplálkozás és marketing. 5 (1), 2008 b. pp HU ISSN HUSZKA P., POLERECZKI Zs: A fizetőképes kereslet és az árak hatása a magyar lakosság élelmiszerfogyasztására. In: Élelmezési Ipar Szakfolyóirat, 63 (8), pp HUSZKA P.: Az egészségmagatartás néhány elemének vizsgálata primer kutatatás alkalmazásával. In: V. KHEOPS Tudományos Konferencia Útkeresés a gazdasági válság nyomán Mór, május 19. pp HUSZKA P.: Egészségkockázati magatartásformák vizsgálata a fiatalok körében. In: VI. KHEOPS Tudományos Konferencia, Mór, május 18. pp ISBN HUSZKA P.: Vásárlási szokások és döntések az élelmiszerpiac egyes területein. In: Versenyképesség - Változó Menedzsment, CD Székesfehérvár: SZE MMT KJF GTK, IVANCSÓNÉ HORVÁTH Zs.: A magyar élelmiszerfogyasztás főbb társadalmi gazdasági népegészségügyi összefüggései a nemzetközi összehasonlítás tükrében. P.hD. értekezés, Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Budapest, 2000, pp KOVÁCS F., SELMECI L.: Bevezetés a kereskedelemlélektanba. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, KSH. Magyar Statisztikai Évkönyvei Budapest, MÓZSIK Gy., FIGLER M., VINCZE Á., SZAKÁLY S., SZÉLES Gy.: Actualities of the nutritional state of Hungary. Az integrált élelmiszergazdaság biológiai és gazdasági alapjainak feltárása a Dél-Dunántúlon, PATE, Kaposvár, PINTÉR I.: Adatok Magyarország népegészségügyi helyzetéhez. In: Magyar tudomány (11) pp SZAKÁLY Z. A tejgazdasági marketing aktuális kérdései és feladatai. In: Tejgazdaság (68) SZAKÁLY Z., SZIGETI O., SZENTE V.: Fogyasztói attitűdök táplálkozási előnyökkel kapcsolatban. In: Bulletin of the Szent István University. Special Issue, Part I pp SZAKÁLY Z.: A tejgazdasági marketing alapjai. In: Szakály S. (szerk) Tejgazdaságtan. pp SZAKÁLY Z, PALLÓNÉ KISÉRDI I., NABRÁDI A (szerk.): Marketing a hagyományos és a tájjellegű élelmiszerek piacán. Kaposvár ISBN

57 ORBÁN Dezső Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A felvételi eljárás alakulása az utóbbi években, kiemelten kezelve az idegenforgalom és vendéglátás szakirányokat Hipotézis A felsőoktatásba felvett hallgatók létszámának csökkenése az állam olyan direkt beavatkozása az oktatásba, mely már korábban megérett, mert a létszámok a piaci igényekhez való igazítása elkerülhetetlenné vált. A kérdés mindössze annyi, hogy a beavatkozás a felhígulás megakadályozását segíti elő, vagy egyszerűen gazdasági kérdéssé teszi a taníttatást. A középiskola és a szakközépiskola elvégzése után sok diák adja be jelentkezését valamelyik magyarországi felsőoktatási intézménybe. Jövőjük szempontjából fontosnak tartják, hogy mielőtt kikerülnének a munka világába, legalább egy diploma legyen a birtokukban. Ehhez azonban az első lépést a sikeres felvétel az adott egyetemre, illetve főiskolára jelenti. Érdemes tehát jól tanulni a gimnáziumban és a szakközépiskolában a könnyebb bejutás érdekében. A továbbtanulásban nagy segítséget nyújt a internetes oldal. Itt ugyanis a Magyarországon megtalálható egyetemek és főiskolák listája és az általuk indított szakok mindegyike megtekinthető. Az oldal más segítséget is nyújt a diákoknak. Itt ki tudják a diákok kalkulálni, hogy körülbelül mennyi pontot fognak elérni az érettségivel és az esetleges pluszpontokkal. Mindemellett a korábbi felvételi ponthatárok is nyilvánosak, amelyek irányadóak tudnak lenni a következő év pontjaira nézve. Hasznos információkat találhatnak még a felvételizők az egyes szakokról, mivel külön-külön egy rövid leírást találunk a honlapon. Ugyanakkor ha az oldalon keresgélünk. számos mást is találunk rajta, ami már nem feltétlenül a felvételizéshez szükséges információkat tartalmazza. Épp ezért nemcsak a felvételizni kívánók keresik fel ezt az oldalt, hanem azok is, akik már bejutottak a felsőoktatási intézménybe. Ami pedig a legfontosabb, hogy a ponthatárok megállapítását is itt követik nyomon a diákok. A továbbiakban kimutatást készítettem az elmúlt három év továbbtanulással kapcsolatos adatairól. Ez a jelentkezések számát, a felvételt nyert hallgatók számát, a slágerszakokat és a jelentkezők által leginkább előnyben részesített intézményeket foglalja magában. Kimutatásom a 2010-es évvel kezdem el, majd évről-évre haladok 2012-ig. Ennek alapján összehasonlítást is tudok majd adni a kívánt adatokról. Végezetül külön kitérek a turizmus-vendéglátás szakra és az ehhez kapcsolódó adatokra is es eredmények: Mint a legtöbb felvételi eljárás során, ebben az évben is az Oktatási és Kulturális Minisztérium határozza meg a következőket: a februárban, illetve szeptemberben induló képzéseknél a felvételi tájékoztatók megjelenését, a konkrét jelentkezési határidőket és a döntés idejét. Végül meghatározza a pótfelvételire történő jelentkezés határidejét és az eredmény kihirdetésének a dátumát. 57

58 Ha a 2010-es évről beszélünk, meg kell említeni, hogy a minimum pontszám megváltozott. Míg a maximum elérhető pont 480, addig a minimum 160-ról 200-ra emelkedett. Ennek ellenére több képzést indítottak, mint a megelőző két évben. A jelentkezések száma a következőképpen alakult: a 2010 szeptemberében induló képzésekre an adták be jelentkezésüket, ebből alapképzésre, nappali tagozatra. A felvételt nyert hallgatók száma fő volt, melyből an kerültek be valamely intézmény alapképzési szakára nappali tagozaton. Ez a megelőző évhez viszonyítva egy csekély mértékű növekedés volt Össz. Jelentkező Alap, nappali Felvettek Alap, nappali A legtöbb jelentkezés a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemre történt. Ezt követte a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem. A meghirdetett képzések képzeletbeli dobogójára első helyre állhatott a gazdálkodási és menedzsment szak, majd a dobogó második fokán szerepelt a turizmus-vendéglátás szak, és a harmadik hely a nemzetközi gazdálkodásé lett. Az előbbi adatok is alátámasztják azt a tényt, mely szerint a sláger képzési területek: gazdaságtudományok (36487/16871) 1, bölcsészettudományok (25751/10136), műszaki képzési terület (24392/13426) éstársadalomtudományi képzési terület (22965/7882). Ezek voltak a 2010-es adatok. Ehhez viszonyítva nézzük még, hogy 2011-ben mennyi változás figyelhető meg a jelentkezések számában és a diákok érdeklődésében az egyes szakok iránt es elemzés Ebben az évben is történt némi változtatás a felvételi eljárásban, konkrétan. a pontszámítás egyes részei változtak meg: a nyelvvizsgákért adható többletpontok, a sportteljesítményért adható pluszpontok, és a diák előnyben részesítése során adható pontok. A tavalyi évhez képest minimális mértékben növekedett a felsőoktatásba jelentkezők száma, ez a felvettek számának mérsékelt csökkenésével együtt valamivel 1 összes jelentkező/felvett 58

59 nehezebbé tette a bejutást az egyetemek és főiskolák képzéseire. Míg tavaly 70 százalékos volt a bejutási arány, idén ez 69,4 százalékra csökkent. A felvettek kicsivel több, mint 50 százaléka alap-, valamint egységes, osztatlan képzés nappali munkarendben kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait. A felsőfokú szakképzésre felvettek túlnyomó többsége ugyancsak nappali tagozatos. A karok közül az ELTE Bölcsészettudományi Kara vette fel a legtöbb alapszakos nappali munkarendű hallgatót, ezen belül is az ELTE-BTK emelkedik ki a felvettek létszámát tekintve. Az őt követő kedvelt szakok: SZE-MTK, az ELTE-TTK, az SZTE-TTIK, valamint a BGF-PSZK budapesti képzési helye. A főiskolák karai közül utóbbin kívül a top 20-ban találjuk a BGF Külkereskedelmi Karát, valamint a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Karát is. Alap-, valamint egységes, osztatlan szakok, nappali munkarendű, államilag támogatott és költségtérítéses képzésekre felvett hallgatók intézményenként ben (az első három kar): 1. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar es felvételi eljárás Utolsóként pedig a tavalyi adatokat vegyük számba. A 2012-es évben is történtek változások az eljárásban. Az érettségizőknek a 3 kötelező tárgy és az általuk választott minimum 2 évig tanult idegen nyelv mellett egy legalább 2 évig tanult természettudományos tárgyból is érettségi vizsgát kellett tenniük. Az elérhető összpontszám 480-ról 500-ra emelkedett. Emellett a felvételre kínált helyek számát is lényegesen lecsökkentették. Ugyanakkor 2012-ben tovább csökkent az államilag támogatott (új nevén állami ösztöndíjas) képzésre felvehető hallgatók száma. Míg 2010-ben 56 ezer, 2011-ben 53 ezer államilag támogatott helyet hirdettek meg, idén szeptembertől viszont már csak felvételiző tanulmányait finanszírozzák teljesen. A feldolgozottság 100%-os állapota szerint a 2012-es általános felvételi eljárásra mintegy fő jelentkezett, ez 78%-a a tavalyi számnak. Alacsonyabb 59

60 az elmúlt 3 év jelentkezői számánál, viszont magasabb a 2007-es és 2008-as adatoknál. Az említett változásoknak tudható be a nagymértékű visszaesés. A kormány által preferált természettudományos és műszaki területekkel szemben, ahol a képzés költségének a felét átvállalja az állam, pl. a műszaki szakokon 8000 ezer hallgató kap teljes és további 7600 részleges támogatást, a természettudományos képzésen pedig csak 4000 diák jut teljes és 3150 fő részleges állami ösztöndíjhoz. A szakonkénti rangsorban is változás figyelhető meg. Első helyen a gépészmérnöki, utána a turizmus-vendéglátás, majd a mérnökinformatikus szak végzett. Az államilag támogatott helyre bekerülteket nézve változik a toplista: a gépészmérnök mögött a második helyen a mérnök informatikus, a harmadikon pedig a villamosmérnöki alapszakot találjuk. Az intézményi rangsorban nem történt változás, ugyanúgy az ELTE áll az élen. Az idegenforgalom helyzete a jelentkezők és felvettek tükrében az elmúlt években Magyarországon 20 intézmény 42 telephelyen biztosít lehetőséget a diákoknak, hogy idegenforgalommal kapcsolatos képzést sajátíthassanak el. Ezekből néhányat nemcsak magyar, hanem angol, illetve német nyelven is lehet hallgatni. Azt gondolom, hogy az adatok magukért beszélnek, és teljesen jogosnak tűnik az állami beavatkozás a folyamatba.elemezzük az adatokat a számok mögé nézve. Az adatok elemzésénél külön bontásban ábrázoltam az állami finanszírozott helyeket, valamint költségtérítéses tanulási lehetőségeket. Az idegenforgalmi képzéseknél három elkülönülő szintet is elhatároltam. Az idegenforgalmi és vendéglátó-ipari szakmenedzser-képzés alkot egy csoportot, majd a turizmusvendéglátás képzést (BA képzés) soroltam a második kalapba, míg a harmadik csoportot a turizmus-vendéglátás mesterképzése (MA képzés) alkotja. A három csoport egymásra épülve, de ugyanazon végcélt szolgálva tölti be a felsőoktatási intézmények humántőke tartalék biztosítására vonatkozó elvárásait. A három csoport turisztikai szakemberek képzését folytatja, melynek végtermékei idegenforgalmi humánerőforrásként a piacon fognak megjelenni. Nézzük, mit mutatnak ezen adatok. Az első diagramnál még külön került ábrázolásra a szakmenedzserképzés két fajtája. 60

61 Turizmus-vendéglátás alapképzés Turizmus-vendéglátás mesterképzés Idegenforgalmi szakmenedzser Vendéglátóipari szakmenedzser Turizmus-vendéglátás alapképzés Turizmus-vendéglátás mesterképzés Idegenforgalmi és Vendéglátóipari szakmenedzser A diagramból kitűnik, hogy a felvett hallgatók 61,55%-ban az alapképzésre nyertek felvételt. A szakmenedzserképzés 35,71%-kal csak a második helyre szorult. A szakmán belül megoszlanak a nézetek, hogy ez mennyire egészséges. Véleményem szerint a képzéseknek a piramiselmélethez kellene igazodni, azaz a magasabb szinteknek egyre kisebb hallgató létszámmal, de egyre magasabb kvalitással kellene megjelenniük. Ezt a nézetet vallva az egykori technikusi képzést helyettesítő FSZ képzésnek kellene a legnagyobb bázissal bírnia. Ezt követné az alapképzési szint, majd a piramis csúcsára a mesterképzés illeszkedne. Ebben a megközelítésben a problémát a BA kontra FSZ szám okozza. Véleményem szerint itt is leginkább az indokolatlanul magas számú BA képzésre felvett hallgatói létszámra vezethető minden vissza. Ha a képzésben a két megoszlási szám helyet cserélne, a rend is helyreállna. Nézzük, miként alakultak ezek az adatok 2011-ben. 61

62 Turizmus-vendéglátás alapképzés Turizmus-vendéglátás mesterképzés Idegenforgalmi szakmenedzser Vendéglátóipari szakmenedzser Turizmus-vendéglátás alapképzés Turizmus-vendéglátás mesterképzés Idegenforgalmi és Vendéglátóipari szakmenedzser A megoszlási diagramot elemezve 2011-ben számottevő változásokat nem figyelhetünk meg. Minimális elmozdulás ugyan bekövetkezik a szakmenedzserképzés irányába, de ez az 1%-os rendeződés még kevésnek tűnik. Így a BA képzés 60,9%-kal, valamint az FSZ képzés 36,49%-kal az elmúlt évet idézi. Nézzük, mi történt 2012-ben. Turizmus-vendéglátás alapképzés Turizmus-vendéglátás mesterképzés Idegenforgalmi szakmenedzser Vendéglátóipari szakmenedzser 62

63 Turizmus-vendéglátás alapképzés Turizmus-vendéglátás mesterképzés Idegenforgalmi és Vendéglátóipari szakmenedzser Vizsgálatom harmadik éve, 2012 a várt átrendeződést nem valósította meg, sőt a 2011-ben elindult folyamat ismét visszarendeződött. A korábbi éveknek megfelelően továbbra is a BA képzés dominál, és csak a második helyen található az FSZ képzés mérőszáma. 72,33%-kal az alapképzés az összes felvett létszám közel ¾-ét tette ki a 2012-es évben. A sok negatív irányba ható tényező mellett ugyanakkor vannak biztató jelek is. Az egyik ilyen, hogy a három év vizsgálata során a feleslegesnek tűnő magas felvételi létszámról megindult a visszamozdulás fő fő fő 2011-re a felvettek száma már 8,6%-kal csökkent. Talán az elhelyezkedési paraméterek romlása már érezhetővé vált a tanulók között. De még nem volt elegendő a csökkenés. Az állam beavatkozott a folyamatokba, melynek következtében a két év során már 36,3%-os visszaesést tapasztalhatunk. Ez a szám azért már jelentősnek mondható. Ha a területenkénti változást is megvizsgáljuk, érdekes dolgokat is megfigyelhetünk. FSZ képzés változásai: fő fő fő Az első két év összehasonlításában még csak 6,5%-os visszaesés tapasztalható. A drasztikus változás a harmadik évre következik be ről 2012-re 56%-kal esik vissza az FSZ képzésre felvett hallgatói létszám. Ezt vélhetően a piac telítődése, valamint a BA képzésre történő továbblépés beszűkülése együttesen okozta. BA képzés változásai: fő fő fő Az alapképzés szűkülése 2011-re még nagyobb mértékű volt, mint az FSZ változás (-9,5%), de aztán a folyamat megtorpant pontosabban az arányok nem maradtak fent. A két év összehasonlításában már csak 25,2%-os elmozdulást láthattunk. Ez azért is meglepő, mert 2012-re a BA képzés állami támogatása országosan megszűnt. Ebből azt várhattuk volna, hogy a többi területet megelőzve itt fogjuk a legnagyobb visszaesést megtapasztalni. Nem így történt. Sőt, ha csak az egymást 63

64 követő két évet vizsgáljuk, felettébb meglepő, hogy az összes állami hely megszűnése olyan mértékű fizetős hely feltöltést eredményezett, mely kettő hatásaként a BA képzésben mindössze 17,4%-os negatív elmozdulás következett be. A harmadik terület (MA) értékelése meglepetéssel nem szolgált: fő fő fő Első évben 14,4%-os, a második évre viszont már 30,8%-os visszamozdulást figyelhettünk meg a mesterképzésben. Tekintettel arra, hogy arányaiban kiugrót nem mutatott a terület elmozdulása a többi egységhez képest, így különösebben nem meglepő a számadatok változása. BA képzés Magyarországon az utóbbi három évben 14 illetve 15 felsőoktatási intézmény kapott akkreditációs engedélyt turizmus-vendéglátás alapszak indítására. A szám nem csak az újonnan indult képzési helyszínek megjelenése miatt volt/van változásban, hanem az intézményi integrációk miatt is. Érdekesnek tűnhet ugyanakkor azon adat, hogy míg 14/15 intézményben történik képzés országosan, addig helyileg ez 22 telephelyen történő oktatáshoz kapcsolódik Turizmus-vendéglátás alapképzés államilag finanszírozott ben az állami finanszírozott helyekre történő jelentkezések esetében a jelentkezők 7,78%-át vették fel csupán. Azt gondolom ugyanakkor, hogy nem az arány gyenge, hanem kiugróan nagy létszám jelentkezett az adott képzésre. 64

65 Turizmus-vendéglátás alapképzés költségtérítéses 2010 A 35,96%-os felvett arány sokkal szebbnek tűnik itt a költségtérítéses soron, de az adatokhoz hozzátartozik, hogy mindössze feleannyi jelentkezővel számolhattunk. A két adatsor összevetése kapcsán megállapíthatjuk, hogy 2010-ben a jelentkezők 16%-át vették fel BA képzésre vagy államilag finanszírozott vagy költséges képzés keretében Turizmus-vendéglátás alapképzés államilag finanszírozott 2011 Az arányok 2011-ben nem változtak jelentősen, így a végeredmény sem. A jelentkezők 8,19%- át vették fel állami finanszírozott BA képzésre. 65

66 Turizmus-vendéglátás alapképzés költségtérítéses ,48% 2011-ben a felvettek aránya. A számok főbb irányaiban megegyeznek a 2010 éves adatokkal, sőt az összesített adatok is teljes hasonlóságot mutatnak a maguk 16,79%-val Turizmus-vendéglátás alapképzés önköltséges 2012 A harmadik év jelentős változásokat hozott. A legfontosabb ilyen változás az államilag finanszírozott helyek megszűnésével alakult ki. Aki komolyan az idegenforgalmi pályára készült, annak be kellett vállalnia az önköltséges helyek megjelölését fő jelentkezett fő fő Az első két év stagnálása után meglódult a jelentkezés a BA fizetős helyekre. 47,5%- kal többen jelentkeztek 2012-ben a képzésekre, mint az azt megelőző években. 66

67 Ebből persze az is következett, hogy a jobb képességű eddig az államilag finanszírozott helyekre pályázó jelentkezők jelentek meg a felvételi piacon, és ezáltal az eredmény is megváltozott. Immár a jelentkezők 27,73%-át felvették a felsőoktatásba költségtérítés fizetése mellett. A fent leírt adatok egy oldalról biztatónak hangzanak főleg ha az elfoglalt helyezéseket nézzük, a másik oldalról viszont aggasztónak tűnik a számok évről évre történő zuhanása miatt. A képzésekre jelentkezők száma drasztikusan visszaesett az utóbbi három évben. Lehet ezt sok indokkal magyarázni. A piac rádöbbent arra, hogy a mintegy 28 helyszínen történő képzés és az ott kibocsájtott tanulói létszám nem képes a szakmában elhelyezkedni. Avagy fordítva is megfogalmazható. A piac nem képes ekkora mennyiségű felsőfokú végzettségű turisztikai szakembert felvenni. A számadatok nemcsak a piac, hanem az állam reakcióját is láttatják velünk. Az utolsó évben már a döntéshozók is rádöbbentek arra, hogy a humán tőkét olyan képzések felé kell fordítani, melyek a gazdaság érdekét szolgálja. Az elhelyezkedni nem tudó szakember duplán káros az országnak. Ezért 2012-ben már a képzés támogatásának visszaszorításával, azaz az állami helyek megszüntetésével kívánt a minisztérium a feleslegesnek tűnő képzések elé sorompót állítani. Ha a számokat nézzük, ez sikeres volt. A csökkenés, félő ugyan, hogy túl drasztikusra sikeredett, de bízhatunk abban is, hogy csak a felhígulás fejeződik be. Bízhatunk abban, hogy a szakma iránt elkötelezettek továbbra is ebben az irányban gondolkodnak. Bízhatunk abban, hogy a jó képességű hallgató meg tudja oldani a költségtérítés kifizetését, és még nagyobb felelősséggel a háta mögött komolyabban veszi a felsőfokú képeztetését. Irodalom:

68 PLATZ Petra Széchenyi István University, Kautz Gyula Economics Faculty SWOT analysis step by step Abstract A theory can be found behind every practice. This is the reason-why in the case of environment analysis the primary goal is to help decision-makers to be able to see "the big picture". Creating a chart like this requires flexibility, so we shall take care of improving the competencies. It can be achieved by a systematic data collection, selection and rating: so they understand not only the results, but the steps of the process. The SWOT analysis is one of the best known tools however its composition is not always clear. In order to create a focused analysis in addition to the assessment a list of objective factors are needed. This study describes the SWOT 2.0 tool, which is the directed version of the traditional SWOT. The expectation is to enhance its efficiency by accommodating the turbulent situation. Keywords: SWOT analysis, innovation, new methodology, marketing strategy Introduction According to nowadays expectations the task of institutions of higher education is to give marketable diploma. The root of the process which caused the reposition of universities and colleges all over the world is the many times quoted information-communicational revolution. Fortunately, the value of mentors, consultants, coaches as human helpers and supporters did not decrease in the general public. Regarding their functions their guideline and motivation cues have specially risen. On the other hand the hostage of safety which is wished by everyone has become a synonym with the thinking and with the self-dependence from Edward de Bono (2009) which presumes other competencies with exact reactivity beside knowledge. The surrounding uninterrupted information flow can us sweep away unless we can select the beneficial way for us with decisions. 68

69 Definition of the problem The SWOT analysis is a well-tried form of analyses. It is a static indicator which can be used to measure a certain situation (status quo). We can consider it as a starting point because the process of actions can be started particularly based on this tool. But the strategy is so complex that the preparing of such analyses which seem to be trivial can cause difficulties unless we can forego the dishevelment. About the SWOT analysis we can say as about the most successful (psychical) products that it is simply great. As long as we see the matrix as a passive observer and we focus on its outcome it is true. But as we have to change perspective and have to make our own analysis we can see the SWOT different: many questions are arising whereon we can not have an answer from the 4X4 head. Introduction to SWOT 2.0 Goal: Focus: Strengths - - Opportunitie s - - Weaknesse s - - Threats - - Factors: Inner - A - - N Outer - B - - M SWOT analysis 2.0 (2012) edited by the author The difference of substance to the original SWOT analysis is that it defines the goals behind its application exactly. This latent (theoretical, not realized yet) content appoint the operative focus of the analysis. By the focus one part of the environment can be reduced so the remained factors can be taken into account concentrated, base on these factors the model can be filled out. The mentioned objective factors are present, but the quality of their effect and the degree of their influence have to be valued according to the certain aim to find the right answer, and to develop the right strategy. The aim of SWOT 2.0 is to give a real basis to create an analysis of the certain situation. Its main advantages to the traditional matrix are: thanks to its frames it gives regularity to collect the factors, it helps to adjudge objectively the outer and inner environmental elements, looking after the aims it secures the selection on two points: first step at the assignment of factors which affect on the certain question, secondly at the 69

70 determining of strengths/weaknesses, opportunities/threats which are based on the listed factors. SWOT analysis in 8 fields SWOT analysis in 8 fields Analysis of inner factors stengths weaknesses Outer factors possibilities S-O strategies W-O strategies threats S-T strategies W-T strategies edited by the author (2012) The real difficulty is that from the micro and macro environmental elements we should choose and later analyze the factors which are connected to solving a certain problem. In institutions of higher education advertised master degrees connected to marketing but this number in the case of bachelor degrees (commerce and marketing) is 16 (www.felvi.hu). It can be evaluated that the further marketing experts will be about 700, so there will be concerned a significant segment in teaching and in studying the SWOT analysis. Literature review The literature of marketing is very rich both in Hungarian and in international relation. The online database of the National Széchenyi Library, the NEKTÁR showed 2000 findings to the word marketing. The Corvinus University of Budapest ranks a wide spectrum of marketing special books where can be found more than 2000 documents in this topic. In the Library, Archives and Museum of the University of Miskolc 177 books can be reached according to the online searching. At the same subjectheading there are 510 findings in the Széchenyi University s Library. This number was 114 at the case of the Library of the University of Pécs which also involves the Library of Győző Csorba and the Urban Library. This wide spectrum is reasonable because we can research the permanently increasing stock-in-trade of marketing world after the branches. Such special areas, like business marketing, non-business marketing, e-marketing, relationship marketing and networking and international marketing. The base and requirement all of these is to acquire the classical basics. During the marketing teaching the students will have knowledge in more areas of this science section, but this will be prevented in all cases by the basic marketing, marketing research, service marketing, marketing strategy or marketing management, marketing communication and planning. We selected randomly literatures of the books with the mark Marketing in the Széchenyi University s Library from such group in which there were at service in more issues. We searched descriptions of SWOT analysis in books of 20 foreign and 12 Hungarian authors. The main proportion of the 25 literatures which are in the sample published between 2000 and Except one, the oldest marketing handbook is from It was surprising to notice that there are some books where nothing is about the SWOT analysis (Irving, 2001; Malota, 2005; Kotler-Keller, 2006; Chikán, 2008) or there are about it some words only in the footnote (Kiss, 2003; Kürthy, 2003). Among 70

71 these books we can find native and foreign authors, so the deficiency appears on a global level. There is no connection between the progress of time, so it is no tendency that another strategic tool will replace the SWOT analysis or it per se will become redundant. It is characteristic that there are 3-4 pages about the SWOT analysis. Except one in our sample: the Marketing Management published by Hollensen, Svend in The 7 th chapter of the relationship approach has the following title: SWOT analysis, strategic marketing, planning and portfolio analysis (pp ). Out of this it is written about the SWOT analysis on the pages It is started with the description of the tool to which it will be enclosed directions for use and it will be placed into the structure. The work of Kotler (2000) was special in regard that Kotler in his book About the marketing he introduces the SWOT analysis from a holistic view which means that during its creation we have to analyze the status quo, in the broadest sense. But the SWOT 2.0 inspires to apply and to create the SWOT analysis in the most purposefully way. Kotler (2000) also encloses a table (pp ) which includes a controlled list regarding to the created analysis. This momentum shows similarity to the SWOT 2.0 which point is that systematically selected factors will be measured in a certain situation. We can read detailed about the SWOT analysis especially regarding marketing strategy and basic marketing. Expected outcomes Though it can be less summarized as the traditional SWOT analysis the harvest of the extra work is that we can get an overall analysis of a certain situation. The advantages of SWOT 2.0 are: it focuses, it is systemized it ensures the status which is close to the perfect information to solve a certain problem Regarding to the practice-oriented teaching the theory does not go backstage but it will figure out during the analysis. So the use of the strategic tool will be easier in a long run. Thanks to the strained forms, the expected outcomes can be defined more specifically. 71

72 References BAINES, Paul FILL, Chris PAGE, Kelly: Marketing. Oxford: Oxford University Press BAUER András BARÁCS József: ( ) Bevezetés a marketingbe. Bp.: KOTK. BAUER András BARÁCS József KENESSEI Zsófia: Marketing alapismeretek CHIKÁN Attila: Vállalatgazdaságtan. Bpudapest. Aula Kiadó de BONO, Edward: Gondolkozz!... mielőtt túl késő. HVG Könyvek. Bp.: Generál Nyomda Kft DFT Hungária Szervezeti folyamatoptimalizálási gyakorlatok Letöltve: 2012/04/29 DRUMMOND, Graene ENSOR, John: Introduction to marketing concepts Oxford: Eliever DRUMMOND, Graene ENSOR, John: Strategic marketing planning and control BH Oxford: Elievier FISHER, Timothy WASCHIC, A.: Managerial Economics. A game theoretic approach. London: Routlege FORD, David: Business marketing. Szervezetek kapcsolati menedzsmentje Budapest: KJK Kerszöv HOFFMANN Istvánné: Stratégiai Marketing Budapest: Aula Kiadó HOLLENSEN, Svend: Marketingmanagement. 2nd edition A relationship approach. Prentice Hall KENESEI Zsófia KÖLES Krisztina: Szolgáltatásmarketing és menedzsment Budapest: Aula Kiadó KERIN, Roger PETERSON, Robert: Strategic marketing problems. Cases and comments. 12th edition. New Jersey: Pearson KISS Mariann: Marketing Budapest: Független Pedagógiai Intézet KOTLER, Philip: Kotler a marketingről. Budapest: Park Kiadó KOTLER, Philip KELLER, Kevin Lane: Marketingmenedzsment. Budapest: Aula Kiadó LANCASTER, Geoff REYNOLDS, Paul: Marketing: the one semester introduction Oxford: BH Elievier LANCASTER, Geoff REYNOLDS, Paul: Management of Marketing. Oxford: BH Elievier LANCASTER, Geoff REYNOLDS, Paul Malhota: Essentials of marketing. Berkshire: McGravish NARESH, K.: Marketingkutatás. Budapest: Akadémiai Kiadó MAJARO, Simon: Egyszerűbben. A marketing alapjai. Budapest: Panem McDONALDS, Moris: Mi fán terem a marketing? Képes kézikönyv menedzsereknek Budapest: Park Kiadó MELDUM, Mike McDONALDS, Malcolm: Marketing in a nutshell. Oxford: BH OLACH Zoltán: A marketing szemlélete és gyakorlata. Budapest: LSI Oktatóközpont SZABÓNÉ Dr. STREIT Mária: Stratégiai marketing. Budapest: Invest Média BŐSZE IRVING, Suzanne: A marketingtervezés gyakorlati útmutatója. Budapest: Geomédia Szakkönyvek VERES Zoltán SZILÁGYI Sándor: A marketing alapjai. Budapest: BGF Perfekt Az online könyvtári katalógusok jegyzéke: Budapesti Corvinus Egyetem OSZK Központi Katalógus Miskolci Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem 72

73 TÓTH-KARDOS Krisztina PhD-student, István Széchenyi University, Győr Budapest Airport, the airport of the past and the future generation 1. Introduction Budapest Airport has gone through great changes in the recent months, one of the main reasons of which was the sudden bankruptcy of the national airline. The cessation of Malév on 3 February 2012 was recorded as the Black Friday into the chronicle of the Hungarian air traffic. At the time of the writing of this essay, as reflected by the public statistics, it can be said that the traffic of the Budapest Airport has changed significantly, not in the number, but in the composition of passengers. The number of passengers and the airport traffic has changed primarily owing to the great flexibility of the air traffic market. After the bankruptcy of Malév, almost 24 hours later, the airlines have taken the first steps to use the gap times that thus became available for the expansion of their own destinations. My essay presents the changes that took place in the life of the Hungarian air traffic and the airport in the last months. In the first part of the essay the Ferenc Liszt International Airport before the bankruptcy of Malév will be analysed. In the second part I will demonstrate the transformed Hungarian air traffic s searching for new ways as a result of the cessation of the national airline, which will undoubtedly affect Hungarian tourism and the entire Hungarian economy in the long run. 2. The air traffic market of Budapest The traffic of the last almost four years (2009 August 2012) of the HungaroControl is shown in the following figure: Figure 1 Arrivals/Departures Budapest (LHBP) Source: On the basis of the data of HungaroControl, own compilation The dynamic increase of the Ferihegy arrivals-departures started in 2004 and 73

74 continued in 2005, and then unfortunately came to a complete halt in The effect of the economic credit crisis which started in 2008 could already be felt in the Hungarian air traffic in October. In 2009 there was already a significant decrease in the total air traffic of Ferihegy. In the past four years from 2009 to August 2012 the arrivals/departures of the Budapest Airport were characterised by a relatively steady traffic which was following seasonal tendencies but was well calculable. It can be clearly seen in the 2012 diagram marked with lilac colour in the figure that there was no fallback in the arrivals/departures of the airport after the bankruptcy of Malév, rather a slight increase in traffic was observable. On the basis of the data available to me the total traffic of Budapest in the first 6 months of 2012 was a total of passengers, from which Malév transported passengers up to the 3 rd of February. The biggest change can be seen in the airport s traffic structure. (Figure 2) Transfer 3% BUD Malév 5% Charter 4% Low-cost airlines 47% Normal Airlines 40% GAT 1% Source: On the basis of the data of the Budapest Airport, own compilation Following the bankruptcy of Malév the passenger traffic of the low-cost airlines increased significantly at Budapest Airport, which increased from 27% to 47% compared to the previous year of Among the low-cost airlines Wizzair and Ryanair play the most decisive roles at Budapest Airport. Almost 36% of the traffic in 2011 was generated by the Hungarian national airline. According to the 2012 statistics the biggest drop-out is caused by the lack of transfer passengers about 1,5 million passengers which after the Black Friday cannot be recovered in the near future! 3. The Development Programme of the Budapest Airport Future It can be seen from the data of Figure 1 that the increase of the traffic in Budapest has long required the building of a bigger and more comfortable airport infrastructure. In certain peak times the airport terminals had already operated at the uppermost limit of their capacity and transit capacity. In June 2007 the HOCHTIEF AirPort (HTA) consortium took over the management and operation of the Budapest Airport. Until 2011 e Budapest Airport invested more 74

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Horgászturizmus Magyarországon

Horgászturizmus Magyarországon Horgászturizmus Magyarországon Előadó: Dr. Glózik Klára SZIE-GAEK egyetemi adjunktus Tourinform Békés megye irodavezető Szeged, 2013. november 22. Meghatározás A horgászturizmus olyan aktív szabadidős

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség 5 000 17 000 35 000 52 000 58 000 93 000 133 000 240 000 298 000 320

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA

UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA DEMOGRÁFIA megoszlás férfi 46% nő 54% megoszlás 20 év alatt 7% 20-29 között 40% 30-39 között 20% 40-49 között 14% 50-59

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Egészséges táplálkozás. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Egészséges táplálkozás. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Egészséges táplálkozás Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Szívbarát szivárvány Értelmezési példa A lényeg, hogy húsfélékből napi 2-3 egységet javasolt fogyasztani. 1 egységnyi mennyiségek: 5-10

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Az oktatási helyszín jellege: tanműhely, egyéni vállalkozó/gazdálkodó szervezet

Az oktatási helyszín jellege: tanműhely, egyéni vállalkozó/gazdálkodó szervezet Ételkészítési gyakorlatok A tantárgyhoz tartozó tananyagegységek évfolyamonként: Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát

Részletesebben

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin A reformáció sok mindenben az ősi egyszerűséget hozta vissza a kereszténységbe.

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében (2015.05.21-05.26) 1. nap (2015.05.21) 2015.05.20-án 23.30-kor kezdtünk összegyűlni a suli előtt. Az idő barátságtalanul hűvös volt, előtte nem

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre i napló a 20 /20. tanévre Szakács szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 811 04 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai és értékelése

Részletesebben

Makói útikalauz. és a város lógója. Makó város Csongrád megyében a Maros jobb partján, a román határ közelében helyezkedik el.

Makói útikalauz. és a város lógója. Makó város Csongrád megyében a Maros jobb partján, a román határ közelében helyezkedik el. Makói útikalauz Kora tavasszal vitt errefelé utunk. Én nagyon kíváncsi voltam, mert mindig azt hallottam a várossal kapcsolatban: makói hagyma. Így aztán utánanéztem jó előre a településnek, olvastam róla,

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS VÁROSA A KÜLFÖLDI HALLGATÓK SZEMÉVEL M. Császár Zsuzsanna Wusching Á. Tamás Füzesi Zsuzsanna Faubl Nóra NEMZETKÖZI HALLGATÓK A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN A PTE NEMZETKÖZI

Részletesebben

Fókuszban a tejtermékek!

Fókuszban a tejtermékek! Fókuszban a tejtermékek! Fogyasztói igények és szokások változása napjainkban V. Tejágazati Konferencia 2015. november 26 Csillag-Vella Rita GfK 1 Magyarország vásárlóerejének Európa átlagához viszonyított,

Részletesebben

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat)

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat) 1 Demográfiai turisztikai célcsoportok Demográfiai turisztikai célcsoportok Kor Fiatalok 60+ Családi állapot Családosok Egyedülállók Korszerkezet Európára a népesség elöregedése jellemző 3 2.5 EU27 termékenységi

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a 10048-12 Ételkészítés alapjai modul Alapkészítmények 2 Munkaszervezési alapok elemekből a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény A Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata először érkezik

Részletesebben

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt. Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek

Részletesebben

SMART DIET. Táplálkozási kézikönyv

SMART DIET. Táplálkozási kézikönyv SMART DIET Táplálkozási kézikönyv A Smart Diet diéta segítségével elégetheti a különböző területekről a zsírpárnákat, különösen a hasról, lábakról, és a karokról. Többféle diéta létezik. Vannak szétválasztó

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2416-06/1 A turizmus szervezetének, piacának és fogyasztói szokásainak nemzetközi, országos, regionális

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

A tantárgyhoz tartozó tananyagegységek évfolyamonként:

A tantárgyhoz tartozó tananyagegységek évfolyamonként: Ételkészítési ismeretek A tantárgyhoz tartozó tananyagegységek évfolyamonként: Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát

Részletesebben

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 Nr. 321/2016. SZENTJOBB EGYHÁZMEGYÉNK ŐSI KEGYHELYE Az Irgalmasság Évében tervezett lelkipásztori programok között, ahogyan azt Főtisztelendő Paptestvéreim

Részletesebben

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba DR SZALÓK CSILLA TDM Konferencia I 2015. december 3-4. I Gyula A falusi turizmus helyzete Falusi szálláshelyek

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése:

A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsga központilag összeállított kérdései az alábbi témaköröket foglalják magukba: A turizmus rendszere, működése, szereplői, fajtái A magyar és a nemzetközi gasztronómia

Részletesebben

Moszkva látványosságai

Moszkva látványosságai Moszkva látványosságai Vörös Tér Kreml Vaszilij Blazsennij székesegyház Gum áruház Moszkvai metró Arbat Moszkvai Állami Egyetem Tretyakov Képtár/ Galéria Lenin Mauzóleum Kolomenszkoje Fegyvertár Állami

Részletesebben

II. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014

II. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014 Oktatási anyag, oktatási segédlet az egészséges étkezési szokásokat érintő ismeretek fejlesztése és azok gyakorlati alkalmazása érdekében 5. osztályos tanulók részére II. félév 2. óra Készült az Európai

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

ÉLETMÓD KÉRDŐÍV 5. A és B OSZTÁLY 2015.

ÉLETMÓD KÉRDŐÍV 5. A és B OSZTÁLY 2015. ÉLETMÓD KÉRDŐÍV 5. A és B OSZTÁLY 2015. 1. Nemed: Fiú 19 fő Lány 17 fő Összesen:36 fő 2. Véleményed szerint mennyire vagy egészséges? a) Teljesen egészséges vagyok 9 fő 25% b) Eléggé egészséges vagyok

Részletesebben

Étlap. Házi különlegességek. A kárpáti kastély 300/200 gr. 49.00 Lei. szakács ajánlata

Étlap. Házi különlegességek. A kárpáti kastély 300/200 gr. 49.00 Lei. szakács ajánlata Étlap Házi különlegességek A kárpáti kastély 300/200 gr. 49.00 Lei Sertéskaraj, csirkemell, marhabélszin, sajt, arany krumpli A f szakács ajánlata Sertéskaraj erdei gyümölcs öntettel 200/150 gr. 31.00

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

CASA PIADINA - OLASZ LEPÉNYHÁZ 1025 Budapest, Szépvölgyi út 60.

CASA PIADINA - OLASZ LEPÉNYHÁZ 1025 Budapest, Szépvölgyi út 60. CASA PIADINA - OLASZ LEPÉNYHÁZ 1025 Budapest, Szépvölgyi út 60. Telefon: 06 (30) 680 0274 www.casapiadina.hu info@casapiadina.hu CASA PIADINA / OLASZ LEPÉNYHÁZ céges ügyfeleinek kínálja tárgyalásokra,

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

A lovasturisztikai fejlesztések lehetőségei a 2014-2020-as tervidőszakban

A lovasturisztikai fejlesztések lehetőségei a 2014-2020-as tervidőszakban A lovasturisztikai fejlesztések lehetőségei a 2014-2020-as tervidőszakban Előadó: Lóska János elnök Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség Előadás vázlat I. Az ágazat közelmúltja és jelene II. Kitörési

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

Forrás. Márk evangéliuma

Forrás. Márk evangéliuma Forrás 12. évf. 1. szám 2015. január 25. a b i a i e g y h á z k ö z s é g h í r l e v e l e Márk evangéliuma Jézus Krisztus Isten Fia evangéliumának kezdete. Ezekkel a szavakkal kezdődik Márk evangéliuma,

Részletesebben

ERASMUS SZAKMAI GYAKORLATI BESZÁMOLÓ

ERASMUS SZAKMAI GYAKORLATI BESZÁMOLÓ NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR ERASMUS SZAKMAI GYAKORLATI BESZÁMOLÓ Gyakorlati hely: Park Hotel Le Sorgenti Gyakorlat időtartama: 2012. május 01.-augusztus 01. Készítette: Szabó Alexandra

Részletesebben

Turisztikai programcsomag ajánlat általános és középiskolák, cserkészcsapatoknak számára

Turisztikai programcsomag ajánlat általános és középiskolák, cserkészcsapatoknak számára Turisztikai programcsomag ajánlat általános és középiskolák, cserkészcsapatoknak számára Átlagos csoportlétszám: 15 30 fő esetén. Célmeghatározás: Ismerkedés Magyarország egyik leghíresebb iskolavárosával,

Részletesebben

A hazai lovas turizmus helyzete és a Magyar Turizmus Zrt. lovasturisztikai marketingtevékenysége

A hazai lovas turizmus helyzete és a Magyar Turizmus Zrt. lovasturisztikai marketingtevékenysége A hazai lovas turizmus helyzete és a Magyar Turizmus Zrt. lovasturisztikai marketingtevékenysége Sztojanovits Kristóf termék-csoportvezető Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. március m 29. A lovas turizmus

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy neve: Gasztronómia AV_TND120, AV_TLD120 2. Tantárgyfelelős neve, beosztása: 3. Szak, szakcsoport:

TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy neve: Gasztronómia AV_TND120, AV_TLD120 2. Tantárgyfelelős neve, beosztása: 3. Szak, szakcsoport: TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy neve: Gasztronómia AV_TND120, AV_TLD120 2. Tantárgyfelelős neve, beosztása: igazgató 3. Szak, szakcsoport: Turizmus szak 4. Tantárgy típusa: kötelező 5. Tantárgy oktatásának

Részletesebben

Időeltolásos tévénézés Magyarországon

Időeltolásos tévénézés Magyarországon www.agbnielsen.hu Időeltolásos tévénézés Magyarországon A 2011. októberi TSV teszt eredményei A digitális műsorszórás beindításával, illetve az ehhez kapcsolódó időeltolásos tévénézést lehetővé tevő eszközök

Részletesebben

330.-/DB(KB. 20dkg.)

330.-/DB(KB. 20dkg.) A pirog vagy pirozsok egy orosz ételféleség, mely kelt tésztából készül különféle töltelékkel. Neve valószínűleg a pír, lakoma szóból ered. Oroszországon kívül a többi szláv konyhában is ismert étel. A

Részletesebben

Inkább a szárnyasok húsát kedveljük, miért ne lehetne abból is gulyást készteni? Kipróbáltuk, ízlett.

Inkább a szárnyasok húsát kedveljük, miért ne lehetne abból is gulyást készteni? Kipróbáltuk, ízlett. Az alábbi receptjeinknek megvan a saját történetük Leves Inkább a szárnyasok húsát kedveljük, miért ne lehetne abból is gulyást készteni? Kipróbáltuk, ízlett. Csirkegulyás - ½ csirkemell-filé - 1 kisfej

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Utazási szokások mérése a rendszerváltás előtt és napjainkban

Utazási szokások mérése a rendszerváltás előtt és napjainkban Utazási szokások mérése a rendszerváltás előtt és napjainkban Vasas Ádám Eszterházy Károly Főiskola Turizmus-vendéglátás szak Dr. habil. Kovács Tibor főiskolai docens, EKF GTI Turizmus Tanszék Áttekintés

Részletesebben

Turisztikai vállalkozások mindennapjai, kilátások! Kocsy Béla. Nehéz gazdasági helyzet, fogyatékkal élő munkavállalók! Budapest, 2013. Március 01.

Turisztikai vállalkozások mindennapjai, kilátások! Kocsy Béla. Nehéz gazdasági helyzet, fogyatékkal élő munkavállalók! Budapest, 2013. Március 01. Turisztikai vállalkozások mindennapjai, kilátások! Kocsy Béla Nehéz gazdasági helyzet, fogyatékkal élő munkavállalók! Budapest, 2013. Március 01. Honnan indultunk? Összehasonlító elemzése, az elmúlt időszakról

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

Szerzők: Belláné Apostol Mária, Vereckei Katalin, Dr. Müller Cecília, Dr. Gömöri Gábor Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási

Szerzők: Belláné Apostol Mária, Vereckei Katalin, Dr. Müller Cecília, Dr. Gömöri Gábor Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerzők: Belláné Apostol Mária, Vereckei Katalin, Dr. Müller Cecília, Dr. Gömöri Gábor Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Az egészség megőrzésének, a betegségek megelőzésnek

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,

Részletesebben

1. évfolyam. Éves és heti óraszámok, éves órakeret felosztás. Heti óraszám: Éves órakeret felosztás témakörönként. Témakörök

1. évfolyam. Éves és heti óraszámok, éves órakeret felosztás. Heti óraszám: Éves órakeret felosztás témakörönként. Témakörök 1. évfolyam Éves és heti óraszámok, éves órakeret felosztás Éves óraszám: Heti óraszám: 36. óra 1. óra Éves órakeret felosztás témakörönként Témakörök Az iskola 4 Az iskolás gyerek 4 Tájékozódás az iskolában

Részletesebben

A pálinka vásárlási döntést befolyásoló tényezők Dr. Fodor Mónika, főiskolai docens Dr. Totth Gedeon, főiskolai tanár

A pálinka vásárlási döntést befolyásoló tényezők Dr. Fodor Mónika, főiskolai docens Dr. Totth Gedeon, főiskolai tanár A pálinka vásárlási döntést befolyásoló tényezők Dr. Fodor Mónika, főiskolai docens Dr. Totth Gedeon, főiskolai tanár Wessling Pálinka konferencia 2014. Május 21. Budapest A kutatás módszertana (1) Kvalitatív

Részletesebben