JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA"

Átírás

1 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA Megrendelő: Jobbágyi Község Önkormányzata Schoblocher István Polgármester 3063 Jobbágyi, Bencsik u. 10. Tel.: 32/ Tervező: Völgyzugoly Műhely Kft Solymár, Bimbó utca 20. Tel: , /-91, , Településrendezés: Ferik Tünde vezető településrendező tervező (TT/ ) Ronyecz Zsófia tájrendező- és kertépítő mérnök Tájrendezés, környezetvédelem: Közlekedés: Szilágyi Hajnalka okl. tájépítészmérnök (TK ) Tóth Attila közlekedéstervező (K1d ) (TP-Terv Mérnöki Iroda Kft.) Víziközművek, energiaközművek, Hanczár Emőke okl. építőmérnök (MK: ) távközlés: (KÉSZ Kft.) Régészet: Kustár Rozália régész-muzeológus, örökségvédelmi szakértő december jobbagyi_szab_ Tervszám: VZM 1226/1/13

2 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK TERVEZŐI NYILATKOZAT BEVEZETŐ JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK HATÁROZATI JAVASLAT TERVEZET I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA TELEPÜLÉSSZERKEZET-TÁJSZERKEZET IGAZGATÁSI TERÜLET, BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS TERÜLETFELHASZNÁLÁS AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK JELLEMZŐI BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterületek Vegyes területek Gazdasági területek Különleges terület BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Zöldterület (Z) Erdőterületek (E) Mezőgazdasági területek (Má) Vízgazdálkodási terület (V) Természetközeli terület (Tk) Különleges beépítésre nem szánt terület ZÖLDFELÜLETI RENDSZER TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM TÁJRENDEZÉS TERMÉSZETVÉDELEM - ORSZÁGOS VÉDELEM TERMÉSZETVÉDELEM - HELYI VÉDELEM ÖRÖKSÉGVÉDELEM ORSZÁGOS VÉDELEM HELYI VÉDELEM RÉGÉSZETI TERÜLETEK KÖZLEKEDÉS ORSZÁGOS UTAK TELEPÜLÉSI UTAK KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS KÖZMŰELLÁTÁS VÍZELLÁTÁS CSATORNÁZÁS, VÍZELVEZETÉS GÁZ- ÉS HŐENERGIA ELLÁTÁS VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS KÖRNYEZETVÉDELEM A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, ÉS TALAJVÉDELEM A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME HULLADÉKKEZELÉS ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK, KORLÁTOZÁSOK KÖZLEKEDÉSI- ÉS KÖZMŰTERÜLETEK Közlekedési területek védősávja Közmű területek védőterülete és védősávja Árvízvédelem

3 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 3 TARTALOMJEGYZÉK EGYÉB VÉDŐTERÜLETEK, KORLÁTOZÁSOK II. VÁLTOZÁSOK III. TERÜLETI MÉRLEG IV. TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA V. A BIOLÓGIAI AKTVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS EREDMÉNYE JOBBÁGYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2015 ( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A SZABÁLYZAT HATÁLYA ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS II. FEJEZET KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK III. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM RÉGÉSZETI TERÜLETEK HELYI VÉDELEM REKLÁM, HIRDETŐTÁBLA IV. FEJEZET A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM V. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK KÖRNYEZETVÉDELEM FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME A LEVEGŐ VÉDELME A TERMŐFÖLD VÉDELME HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS ÉS ELHELYEZÉS A ZAJ ELLENI VÉDELEM VI. FEJEZET VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK, KATASZTRÓFAVÉDELEM KATASZTRÓFAVÉDELEM ÁRVÍZVÉDELEM VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK VII. FEJEZET A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK ELŐVÁSÁRLÁSI JOG TELEKALAKÍTÁS BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG VIII. FEJEZET KÖZMŰELLÁTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK VÍZELLÁTÁS SZENNYVÍZELVEZETÉS SZENNYVÍZKEZELÉS, SZENYYVÍZELHELYEZÉS FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS

4 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 4 TARTALOMJEGYZÉK 27. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS FÖLDGÁZELLÁTÁS VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS IX. FEJEZET ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK TEREPRENDEZÉS, RÉZSŰ, TÁMFAL, KERÍTÉS BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY MÁSODIK RÉSZ RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK X. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLET KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET FALUSIAS LAKÓTERÜLET TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET IPARI TERÜLET EGYÉB IPARI TERÜLET KÜLÖNLEGES TERÜLET MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMI TERÜLET XI. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ZÖLDTERÜLET ERDŐTERÜLET VÉDELMI ERDŐ ERDŐTERÜLET GAZDASÁGI ERDŐ ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET - Szántó ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET - Gyep KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET TERMÉSZETKÖZELI TERÜLET KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET TEMETŐ KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET SPORTTERÜLET KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET HONVÉDELMI TERÜLET KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET HULLADÉKLERAKÓ KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET SZENNYVÍZTISZTÍTÓ KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET TURISZTIKAI TERÜLET KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI HARMADIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK MELLÉKLETEK MELLÉKLET A.../2015. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ Szabályozási terv MELLÉKLET A.../2015. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ Sajátos jogintézmények FÜGGELÉKEK függelék Művi értékvédelem függelék Régészeti területek függelék Természetvédelem függelék Mintakeresztszelvények

5 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 5 TARTALOMJEGYZÉK ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, SZEREPKÖR, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT A TELEPÜLÉS SZERKEZETE TERÜLETFELHASZNÁLÁSI RENDSZER Beépítésre szánt területek Beépítésre nem szánt területek ÖRÖKSÉGVÉDELEM Országos védelem Helyi védelem Régészeti területek VÉDELMI ÉS KORLÁTOZÓ ELEMEK Közlekedési területek védősávja Közmű területek védőterülete és védősávja Egyéb védőterületek, korlátozások VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK TERVI ELŐZMÉNYEK évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (OTRT) Nógrád Megye Területrendezési Terve A településre vonatkozó hatályos rendezési terv értékelése A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVHEZ KÉPEST TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT TÁJSZERKEZET TÁJHASZNÁLAT Erdőterületek Mezőgazdasági területek Vízgazdálkodási terület Természetközeli terület Különleges beépítésre nem szánt területek ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Ex lege védett területek Országos ökológiai hálózat Tájképvédelmi terület Helyi védelem BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK VÁLTOZÁS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT A TELEPÜLÉS TÁGABB TÉRSÉGE KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATAINAK VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉS BELSŐ KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATÁNAK ÉS LÉTESÍTMÉNYEINEK VIZSGÁLATA CSOMÓPONTOK KIALAKÍTÁSA A TELEPÜLÉS FORGALMI VIZSGÁLATA UTAK ÁLLAPOTA KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS PARKOLÁS ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI FEJLESZTÉSEK HELYI KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI FEJLESZTÉSEK KÖZMŰVESÍTÉSI ÉS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT KÖZMŰVENKÉNTI KÖZMŰFEJLESZTÉSI FELADATOK VÍZELLÁTÁS VÍZELVEZETÉS Szennyvízelvezetés Felszíni vízrendezés, árvízvédelem Csapadékvíz elvezetés ENERGIAELLÁTÁS Villamosenergia ellátás Földgázellátás Megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőség

6 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 6 TARTALOMJEGYZÉK 5.4. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Vezetékes hírközlési létesítmények Vezeték nélküli hírközlési létesítmények KÖRNYEZETI HATÁSOK A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME HULLADÉKKEZELÉS ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM MELLÉKLETEK

7 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 7 BEVEZETŐ TERVEZŐI NYILATKOZAT Alulírottak Ferik Tünde, vezető településrendező tervező, Ronyecz Zsófia tájrendező és kertépítő mérnök kijelentjük, hogy Jobbágyi településrendezési eszközök felülvizsgálata során a többször módosított, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXXVII. törvényt, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló a többször módosított 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet (OTÉK) 1, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet, és ezek általános érvényű követelményeihez kapcsolódó eseti hatósági előírásokat megállapító rendeleteket, szabályzatokat, országos szabványokat (ágazati és szakmai) betartottuk, azoktól való eltérés nem vált szükségessé. Budapest, november Ferik Tünde vezető településtervező TT/ Ronyecz Zsófia tájrendező és kertépítő mérnök 1 az OTÉK január 1-jén hatályos előírásainak megfelelően

8 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 8 BEVEZETŐ BEVEZETŐ Jobbágyi hatályos településszerkezeti terve 2003-ban, az 58/2003. (IX.25.) sz. képviselőtestületi határozattal került elfogadásra, helyi építési szabályzata és szabályozási terve pedig 2004-ben, a 12/2004. (IX.1.) rendelettel került jóváhagyásra. A hatályos településrendezési terv egy alkalommal, 2013-ban került módosításra a 21. sz. főút négynyomúsításának vonatkozásában. A tervezési munka áprilisában kezdődött, amellyel az önkormányzat a Völgyzugoly Műhely Kft.-t bízta meg. A módosítás tárgyalásos eljárással történt meg január 1-jén az építésügyi és településrendezési jogszabályi környezetben jelentős változások léptek életbe, többek között módosították az épített környezet védelméről szóló törvényt (Étv.), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletet (OTÉK), továbbá hatályba lépett a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet. A megváltozott jogszabályi környezet, valamint a településfejlesztési dokumentumokban meghatározott célok következtében a hatályos településrendezési eszközökben foglaltak megújítása vált szükségesség - tartalmilag és szakmailag egyaránt. Fenti előzményeket követően a község önkormányzatának képviselő-testülete 2013 májusában, a 43/2013. (V.30.) sz. határozatában a község településrendezési eszközeinek felülvizsgálatról döntött. A munka elkészítésével Jobbágyi község önkormányzata a Völgyzugoly Műhely Kft.-t bízta meg. A tervezési munka a megbízást követően augusztusában kezdődött meg. A Megalapozó vizsgálat munkarész decemberében készült el. A munkarész célja a helyzetelemzés előkészítéseként végzett adatgyűjtés, az előzményiratok és tervek feldolgozása és értékelése, valamint a tervezési folyamat ismertetése, továbbá a településfejlesztési koncepció és a településrendezési eszközök felülvizsgálatának megalapozása volt. Tartalmában a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben előírtakkal összhangban készült. A Megalapozó vizsgálat alapján készült el a Településfejlesztési koncepció, valamint a Településszerkezeti terv és a Helyi építési szabályzat. A településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott jövőképet és fejlesztési irányokat a 13/2014. (II.13.) számú képviselő-testületi határozattal az önkormányzat előzetesen elfogadta, végleges döntést az egyeztetést követően hozhat. A Településfejlesztési koncepció a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati területfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni alakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. A Településszerkezeti terv - mely szöveges és rajzi munkarészekből áll, s a helyi építési szabályzat alapjául szolgál meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezeti állapot javítása vagy legalább szinten tartása mellett. A Helyi Építési Szabályzatban az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket kell megállapítani.

9 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 9 BEVEZETŐ A helyi építési szabályzat készítés során figyelembe kellett venni a jelenleg hatályos településrendezési eszközöket, mint szerzett jogokat. A településfejlesztési koncepció, a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat államigazgatási és a partnerségi határozatban foglalt egyeztetése egyidejűleg történik.

10 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 10 BEVEZETŐ JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

11 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 11 BEVEZETŐ HATÁROZATI JAVASLAT TERVEZET Jobbágyi község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) Kt. számú határozata Jobbágyi község Településszerkezeti Tervének megállapításáról Jobbágyi község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII törvény 9/B. (2) bekezdés a) pontja alapján Jobbágyi község Településszerkezeti Tervét jelen határozat 1. és 2. melléklete szerint állapítja meg. A Településszerkezeti Terv a) 1. melléklete a Szerkezeti terv leírását, a Változásokat, A település területi mérlegét, A területrendezési tervvel való összhang igazolását és A biológiai aktivitásérték számítás eredményét, b) 2. melléklete az M=1:8000 méretarányú szerkezeti tervlapot tartalmazza. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a településszerkezeti terv elfogadásáról a lakosságot tájékoztassa, az elfogadott tervet küldje meg az állami főépítésznek és az eljárásban résztvevő államigazgatási szerveknek. Határidő: Folyamatos Felelős: Schoblocher István polgármester Jobbágyi, Schoblocher István polgármester

12 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 12 BEVEZETŐ 1. MELLÉKLET

13 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 13 BEVEZETŐ I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI A településszerkezeti terven az Étv.-nek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módja, továbbá a vonalas szerkezeti elemek kerültek ábrázolásra. A gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utak nem kaptak önálló jelölést, azonban a környező területfelhasználások folyamatossága az út területénél megszakad. A terület mérleg és a beépítési sűrűség számítása során az eltérő területfelhasználási egységek találkozásánál az önálló kategóriába nem sorolt közterületet (gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utat) annak felező vonaláig kell az érintett szomszédos területfelhasználási egységekhez hozzászámítani. Területüket a szerkezeti tervlap fehérrel jelöli a település szerkezetének megjelenítése miatt, de az OTÉK szerint a kapcsolódó területfelhasználás részét képezik. Az önálló kategóriába nem sorolt közterületek (gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utak) megszüntetése, valamint új utak kialakítása esetén a településszerkezeti terv módosítása nem kötelező. 1. TELEPÜLÉSSZERKEZET-TÁJSZERKEZET Jobbágyi a Zagyva folyó völgyében, a Mátra és a Cserhát között fekvő település, két különálló belterülettel rendelkezik. A település jelenlegi szerkezetének és további fejlődésének legmeghatározóbb vonalas elemei: - az észak-déli irányú 21. sz. főút - a kelet-nyugati irányú j. orsz. mellékút Szarvasgede irányába - az észak-déli irányú j. orsz. mellékút Apc felé - az észak-déli irányú j. bekötőút Szurdokpüspöki felé - az észak-déli irányú j. bekötőút a honvédségi terület irányába - a Zagyvától keletre, azzal párhuzamosan húzódó 81. sz. vasúti fővonal (Hatvan- Somoskőújfalu) - a külterületet észak-déli irányban átszelő Zagyva-patak, majd folyó és csatlakozó csatornái - a külterület délnyugati részét átszelő Szuha-patak - Jobbágyi és Szurdokpüspöki határán húzódó Szurdok-patak - külterületet felszabdaló földutak. Szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: - két különálló belterület; - a belterület lakóterületi túlsúlya; - jelentős kiterjedésű iparterület a két belterület között; - gazdasági területek a 21-es út mentén a központi belterület északi-északkeleti részén; - mezőgazdasági hasznosítású területek túlsúlya a külterület nyugati és középső részén; - nagy kiterjedésű erdőterület a külterület keleti részén; - jelentősen beerdősült, bozótosodott egykori zártkerti terület; - jelentős kiterjedésű honvédelmi érdekeltségű területek a külterület középső és keleti részén; - hulladéklerakó a település délnyugati részén; - ökológiai szempontból értékes területek a Zagyva és a Szuha-patak mentén, valamint a keleti erdőterületek nagy részén. Új vonalas szerkezeti elemek: - tervezett Rétság-Jobbágyi-Szurdokpüspöki-Gyöngyös főút Új szerkezeti jelentőségű területhasználati változások: - belterületen a lakóterületek differenciálása az adott terület jellege alapján; - lakóterületi fejlesztési területek csökkentése; - ipari fejlesztési területek csökkentése. A településrendezés célja, hogy az egyes tájhasználati formák, településrészek, közlekedési és egyéb infrastruktúra elemek egymással összhangban fejlődjenek. Jobbágyi tájhasználata a domborzati adottságainak köszönhetően igen változatos. A település nyugati és középső része - vagyis a Zagyva völgye - sík terület, ahol nagyrészt mezőgazdasági művelés folyik. A keleti településrészt a Nagy-Hársas-hegy uralja, amelyet egybefüggő erdőterület

14 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 14 BEVEZETŐ borít. A község keleti belterülete a Nagy-Hársas-hegy lábához, a nyugati pedig a Zagyva folyó völgyébe, sík területre települt. A fentiek alapján, és a felszín mozgalmasságának is köszönhetően a jobbágyi táj sokszínű, változatos. Jelentős mesterséges tájalkotó elem a két belterület között elhelyezkedő ipari terület. Meghatározó pontszerű elem a nyugati és az északi belterülethatár mentén álló egy-egy hírközlési antenna. Vonalas jellegű tájszerkezeti elemek a 21. sz. főút és a vele párhuzamosan haladó vasútvonal, az egyéb külterületi utak, valamint az elektromos légvezetékek. A vonalas tájalkotó elemek jelentősége igen meghatározó, hiszen többségük észak-déli irányban szeli át a települést, elválasztva egymástól a két belterületet, amelyek így egy-egy külön tájszerkezeti egységet alkotnak. A tájszerkezet alakításánál hosszabb időtávon cél a változatos tájszerkezet és az adottságokhoz alkalmazkodó tájhasználatok megtartása. A külterület nagy részét erdőségek borítják, ezek megóvása tájképi, erózióvédelmi, illetve a Nagy- Hársas-hegy esetében természetvédelmi szempontból fontos. A véderdők megtartandók, új védelmi célú erdőterület került kijelölésre a vasút keleti oldalán a Vasút utca végén. Új gazdasági erdőterület került kijelölésre továbbá az egykori zártkert keleti, beerdősült részén. A meglévő mezőgazdasági területek nagyrészt megtartandók. A mezőgazdasági területek diverzifikálása kerültek: gyep- illetve szántóterületek kerültek kijelölésre a művelés jellegétől függően. A lakóterületi fejlesztési területek és az ipari területek egy része a tényleges használatnak megfelelően mezőgazdasági terület besorolást kapott, mivel a településnek nincs szüksége olyan mértékű lakó- és gazdasági területi tartalékokra, amilyet a hatályos településrendezési terv kijelöl. Az egykori zártkert nagy részének kertes mezőgazdasági terület besorolása megtartandó, az északkeleti részének beerdősült területei gazdasági erdő besorolást kapnak. A gazdasági funkciók többnyire a továbbiakban is meglévő területeiken működnek, ám a Zagyva és a vasút közötti nagy kiterjedésű ipari terület mérete csökkentésre kerül a fentieknek megfelelően. A 21-es út menti, valamint a két belterület közötti, az Apponyi utca északi oldalán kijelölt gazdasági területek megtartandók potenciális fejlesztési területekként. A külterületen további meghatározó területhasználat az egykori bánya területe. A Nagy-Hársas-hegy egybefüggő erdőterületeinek látképét megbontja a hegy oldalában fekvő egykori bányaterület, amelynek függőleges falai jelenleg földtani bemutatószelvények. A terület helyi jelentőségű természetvédelmi terület, a településrendezési eszközökben különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület besorolást kapott. A belterület túlnyomó része lakóterület, ezen belül is a központi belterület nagy része falusias, a lakótelep kisvárosias jellegű, míg a keleti, Hegy alatti belterület nagyobb része jellegében kertvárosias. Az egyelőre beépítetlen lakóterületi tartalék területek szintén kertvárosias lakóterületbe tartoznak, alkalmazkodnak a várhatóan megjelenő igényekhez. A nagy lakóterületi tartalékok miatt új lakóterület kijelölésére nem került sor, mindössze a mély telkekkel rendelkező lakóterületek hátsó része, amely eddig mezőgazdasági terület besorolású volt, lakóterület besorolást kapott. Településközpont területfelhasználásba tartozik a település központi területe, valamint intézményeinek nagy része és azok környezete. Különleges beépítésre nem szánt területfelhasználásba tartozik mindkét belterület sportpályája, a temető, a külterületen a hulladéklerakó, a szennyvíztisztító és a honvédelmi területek. Jobbágyi meglévő zöldterületei közkert területfelhasználásba tartoznak, új zöldterület a Sport utca és a Hunyadi utca kereszteződésében található beépítetlen terület. Természetközeli terület került kijelölésre a külterület középső részén, a Zagyva és a 21. sz. út között fekvő mocsaras-vizenyős területen. A belterület beépítése a meglévő adottságokhoz alkalmazkodóan, a települési értékek és hagyományok megőrzésének szem előtt tartásával történhet.

15 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 15 BEVEZETŐ 2. IGAZGATÁSI TERÜLET, BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS A település területén az igazgatási határ megtartandó. Belterülethatár módosítható az alábbi helyeken: A központi belterület északi határa mentén, az Árpád utca északi oldalán (4,45 ha); A Hegy alatti belterületen a Losonci utca keleti irányú folytatásában (4,83 ha); A Hegy alatti belterülettől délre a Losonci út folytatásaként a 2405 j. apci út nyugati illetve keleti oldalán (2,77 ha); A temető területéhez délen csatlakozó bővítési terület (0,48 ha). 3. TERÜLETFELHASZNÁLÁS A település igazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységbe került: A) Beépítésre szánt területek: 1) Lakóterület a) kisvárosias lakóterület b) kertvárosias lakóterület c) falusias lakóterület 2) Településközpont terület 3) Gazdasági terület a) kereskedelmi, szolgáltató terület b) ipari terület 4) Különleges terület mezőgazdasági üzemi terület B) Beépítésre nem szánt területek: 1) Zöldterületek 2) Erdőterületek a) védelmi célú erdőterület b) gazdasági célú erdőterület 3) Mezőgazdasági területek a) kertes mezőgazdasági terület b) általános mezőgazdasági terület 4) Vízgazdálkodási területek 5) Természetközeli területek 6) Különleges beépítésre nem szánt terület a) temető b) sportterület c) honvédelmi terület d) hulladéklerakó e) szennyvíztisztító f) turisztikai terület 7) Közlekedési- és közmű elhelyezési, hírközlési területek

16 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 16 BEVEZETŐ 3.1. AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK JELLEMZŐI Jobbágyi szerkezeti tervében a beépítésre szánt területfelhasználási egységek jellemzőinek összefoglalása a következőkben kerül részletezésre. Lk Lke Területfelhasználási egység Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Megengedett max. beépítési sűrűség 1,5 teljes 0,6 teljes Lf Falusias lakóterület 0,5 teljes Vt Településközpont terület 0,6 teljes Gksz Kereskedelmi szolgáltató terület 0,8 teljes Gip Ipari terület 1,0 részleges K-Mü Különleges terület mezőgazdasági üzemi terület 0,3 részleges A beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek jellemzői a következők: Közművesítettség Területfelhasználási egység Közművesítettség Z Zöldterület - Ev Védelmi célú erdő - Eg Gazdasági célú erdő - Mk Kertes mezőgazdasági terület - Má-sz Általános mezőgazdasági terület - szántó - Má-gy Általános mezőgazdasági terület - gyep - V Vízgazdálkodási terület - Tk Természetközeli terület - Kb-T Különleges beépítésre nem szánt terület temető részleges Kb-Sp Különleges beépítésre nem szánt terület sportterület részleges Kb-Hv Különleges beépítésre nem szánt terület honvédelmi részleges terület Kb-Hull Különleges beépítésre nem szánt terület részleges hulladéklerakó Kb-Szt Különleges beépítésre nem szánt terület részleges szennyvíztisztító Kb-Tur Különleges beépítésre nem szánt terület turisztikai részleges terület KÖu Közlekedési terület.

17 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 17 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 3.2. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Azok a beépített és további beépítésre kijelölt területek, amelyen belüli építési övezetekben az építési telek megengedett beépítettsége legalább 5 % LAKÓTERÜLETEK Kisvárosias lakóterület (Lk) A terület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. Más területfelhasználásból a terület jellegéhez alkalmazkodva átsorolással létrejött kisvárosias lakóterület: - a lakótelep területe az óvoda és az egykori bölcsőde kivételével (3,22 ha) Kertvárosias lakóterület (Lke) A terület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. Más területfelhasználásból a terület jellegéhez alkalmazkodva átsorolással létrejött kertvárosias lakóterületek: - a hatályos terven falusias lakóterületi besorolású Mátra utca és Losonci út keleti oldalának átsorolása (6,12 ha). Tervezett kertvárosias lakóterület: - a Hegy alatti belterülettől délre fekvő lakóterületi fejlesztési területek (2,77 ha); Falusias lakóterületek (Lf) Falusias lakóterület lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. Ide tartozik a központi belterület lakóterületeinek nagy része (a lakótelep kivételével), valamint a Hegy alatti belterület északi és nyugati részei. Más területfelhasználásból a terület jellegéhez alkalmazkodva átsorolással létrejött falusias lakóterületek: - a Hunyadi utca elejének keleti oldala (1,02 ha); - a Hunyadi utca Sport utca Arany János utca Apponyi utca által határolt tömb nagy része (3,3 ha); - az Arany János utca Sport utca Kossuth utca Apponyi utca által határolt tömb nagy része (1,3 ha); - a Sport utca északi oldalán fekvő két telek (0,36 ha); - a Bem utca déli oldalán fekvő telkek (0,3 ha); - a Rózsa utca-bencsik utca-rákóczi utca által határolt tömb (2,08 ha); - a Bencsik utca keleti oldala (1,36 ha); - a Rákóczi utca déli oldalán és a Partalja utca keleti oldalán fekvő telkek déli része (3,32 ha); - a Petőfi Sándor utca végén fekvő két telek (0,2 ha); - a Hegy alatti belterületen az Apponyi utca és a Losonci utca kereszteződésétől északra fekvő három telek a Losonci utcában (0,65 ha). A hatályos településrendezési tervben kijelölt, be nem épített lakóterületek: - a központi belterülettől északra fekvő beépítetlen terület (4,46 ha); - a Fáy András utca északi oldalán fekvő beépítetlen terület (1,04 ha).

18 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 18 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VEGYES TERÜLETEK Településközpont területek (Vt) A terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre. A területen a lakó rendeltetéssel vegyesen olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, szállás, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató, sport rendeltetés helyezhető el, mely a lakó rendeltetést alapvetően nem zavarja. A településen településközpont területként azok a területek kerültek kijelölésre, amelyek távlatilag túlnyomóan nem csak lakó, hanem intézményi és kereskedelmi vagy szolgáltató rendeltetésűek is. Településközpont területek a település intézményeinek környezetében találhatók. Azaz: - az Apponyi utca-rózsa utca-iskola utca által határolt tömb; - az Apponyi utca - Hunyadi utca - Bencsik utca találkozásánál fekvő területek (üzletek, takarékszövetkezet, gyógyszertár); - a posta és a tőle délre fekvő telek a Hunyadi utcában GAZDASÁGI TERÜLETEK Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) Kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgáló területfelhasználási egység. A kereskedelmi, szolgáltató területen lévő gazdasági telephelyeken jelentős zavaró hatással nem rendelkező tevékenységek folytathatók, üzemek telepíthetők. Kereskedelmi szolgáltató terület található: Külterületen: - a 21. sz. főút mentén a központi belterülettől északra. Belterületen: - az Apponyi utca nyugati végén található tüzép; - a 21. sz. főút nyugati oldalán, a Zrínyi Miklós utca és a Sport utca által határolt terület. Tervezett kereskedelmi, szolgáltató terület: - a két belterület közötti területen az Apponyi utca déli oldalán (0,71 ha); - a Losonci utca elejének nyugati oldala az egykori varroda és nyomda területe (2,34 ha) - a benzinkút területe a 21-es főút mentén (0,3 ha); - a 21. sz. főút nyugati oldalán, a Zrínyi Miklós utca és a Sport utca által határolt terület északi része (0,58 ha) - az egykori bölcsőde területe a lakótelepen (0,23 ha) - a Zrínyi Miklós utca északi végén fekvő három telek (0,22 ha) Ipari terület (Gip) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Ipari terület található: - a két belterület között az Apponyi utca északi és déli oldalán fekvő területek KÜLÖNLEGES TERÜLET Különleges terület mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü) A különleges terület mezőgazdasági üzemi terület elsősorban mezőgazdasági növénytermesztés, -tárolás, - feldolgozás, nagyüzemi állattartás, állattenyésztés céljára alkalmas építmények elhelyezésére szolgál.

19 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 19 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV E területfelhasználási egységbe tartozik a szurdokpüspöki településhatáron, a j. közút keleti oldalán fekvő terület BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Beépítésre nem szánt területek azok, amelyeken belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % ZÖLDTERÜLET (Z) Olyan állandóan növényzettel fedett közterület, mely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét pihenést, kikapcsolódást szolgálja. A zöldterületek a település lakosságának pihenési, játék és mozgás igényét szolgáló, továbbá a környezet minőségét javító, településesztétikai értékű, növényzettel fedett közhasználatú területek. A településrendezési eszközökben kijelölt zöldterületek közkert besorolásúak. Meglévő zöldterületek: - a Táncsics Mihály utcában található játszótér telke; - a Fáy András utca északi oldalán kijelölt terület. Tervezett zöldterület: - a Sport utca-hunyadi utca találkozásánál lévő terület (0,33 ha) - az Árpád utca északi oldalán kijelölt tervezett belterület nyugati oldalán (0,1 ha) - a templom tömbtelke és a tőle keletre fekvő telek (0,34 ha) ERDŐTERÜLETEK (E) Erdőnek a fás növényekből és társult élőlényekből kialakult életközösséget tekintjük, területfelhasználás szempontjából erdőterületeknek az erdő által elfoglalt 1500 m 2 vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet tekintjük a benne található nyiladékokkal együtt, valamint az erdőtelepítésre tervezett területeket. Erdőnek minősül a meghatározott terület akkor is ha átmenetileg a faállomány vagy az életközösség más eleme hiányzik. Az erdőterületek alapvető jelentőségűek az élővilág megőrzése és a települési környezet minősége szempontjából, valamint elsődleges fontosságúak tájesztétikai szempontból, a táji értékek és turisztikai vonzerő megtartása céljából. Az erdősültség növelése mindössze kismértékben szükséges, többnyire az elbozótosodott területek csökkentése, illetve a kedvezőbb ökológiai állapotú területek növelése érdekében. Az erdők telepítésénél különösen fontos, hogy honos, a tájra jellemző fafajok kerüljenek telepítésre, az erdő élővilága gazdagodjon és turisztikai szempontból is vonzó erdők alakuljanak ki. A szerkezeti tervben az erdők gazdasági, illetve védelmi erdő besorolásba kerültek. Védelmi erdők (Ev) Védelmi erdőterületek közé tartozik védelmi rendeltetése miatt a közigazgatási terület keleti részén fekvő erdőterületek középső része (236,46 ha). Meglévő véderdők: - a település keleti részén fekvő erdőterület középső része; - a szennyvíztisztítótól keletre fekvő kisebb erdőterület; - a 21-es út menti területek a központi belterületen. Más területfelhasználásból a terület jellegéhez alkalmazkodva átsorolással létrejött erdőterületek: - a külterület keleti részén a Vár-hegy területén (21,4 ha). Gazdasági erdők (Eg) Gazdasági erdőterületek közé tartoznak a közigazgatási terület északi, keleti és délkeleti részén fekvő erdőterületek, valamint a 21-es út menti kisebb erdőfolt (283,55 ha). Meglévő gazdasági erdők: - a külterület északkeleti részén fekvő erdőterület;

20 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 20 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - az egykori zártkerttől északkeletre fekvő erdőterület. Más területfelhasználásból a terület jellegéhez alkalmazkodva átsorolással létrejött erdőterületek: - a település keleti részén fekvő erdőterületek északi és keleti része (139,77 ha); - az egykori zártkerttől délkeletre fekvő erdőterület (19,1 ha) MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK (MÁ) A mezőgazdasági területek a növénytermesztés és az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozás, tárolás és árusítás építményei elhelyezésére szolgáló területek Általános mezőgazdasági terület szántó (Má-sz) Az általános mezőgazdasági terület szántó területhez tartoznak a jelenleg szántóföldi műveléssel hasznosított területek. Tervezett általános mezőgazdasági terület szántó: - a központi belterület nyugati részén fekvő, korábban tartalék lakóterületként kijelölt területek (3,93 ha); - a két belterület között az Apponyi utca menti ipari területtől délre fekvő területek a Zagyva bal partján (16,39 ha); - a szurdokpüspöki bekötő út menti, korábban vízgazdálkodási terület (0,33 ha); - a 21. sz. főút mentén a központi belterülettől északkeletre fekvő 047/1 hrsz-ú, korábban kereskedelmi, szolgáltató terület (0,42 ha) Általános mezőgazdasági terület gyep (Má-gy) Más területfelhasználásból a terület jellegéhez alkalmazkodva átsorolással létrejött mezőgazdasági területek: - Szuha-patak mentén (68,87 ha); - a Zagyva mentén (5,23 ha); - a település nyugati részén a sz. szarvasgedei úttól délre fekvő területen (10,8 ha); - a település északi részén a Zagyva és a vasút közötti területen (12,44 ha). - a központi belterülettől délre (2,67 ha) Kertes mezőgazdasági terület (Mk) Ebbe a területfelhasználási egységbe tartozik ez egykori zártkert területének nagy része VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET (V) Vízgazdálkodási terület a folyó- és állóvíz medrek és parti sávjuk, a közcélú nyílt csatornák és árkok medre és parti sávjuk, a vízbázisok területe, a hullámtér és az árvédelmi töltések területe. Vízgazdálkodási területen építményt elhelyezni a vonatkozó jogszabályok szerint lehet. A Zagyvát, a Szuha-patakot, a Szurdok-patakot, a horgásztavat, valamint a település kül- és belterületén lévő csatornák és árkok medrét a szerkezeti terv vízgazdálkodási területbe sorolja TERMÉSZETKÖZELI TERÜLET (TK) Természetközeli területek azok, melyek kialakulására az ember csekély mértékben hatott, és mely területeken a természeteshez közelítő állapot jött létre. Más területfelhasználásból a terület jellegéhez alkalmazkodva átsorolással létrejött természetközeli területek: - a település északi részén a Zagyva és a 21. sz. főút közötti nádas terület (9,77 ha) KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET Olyan beépítésre nem szánt területek, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

21 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 21 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Különleges beépítésre nem szánt terület - temetőterület (Kb-T) A terület a temetkezés épületei, a temetkezés kegyeleti épületei, s az azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál. Meglévő temető: A központi belterület délnyugati részén helyezkedik el a temető. Tervezett temető: A meglévő temető bővítési területe nyugati irányba (0,22 ha) Különleges beépítésre nem szánt terület - sportterület (Kb-Sp) A terület főként sportpályák, sportlétesítmények és kiszolgáló épületeik elhelyezésére szolgál. Meglévő különleges beépítésre nem szánt terület sportterület: - a központi belterületen a Sport utcában található sportpálya. Tervezett különleges beépítésre nem szánt terület sportterület: - a Hegy alatti belterületen az Apponyi utca és a vasút csomópontjánál található sportpálya (1,28 ha) Különleges beépítésre nem szánt terület honvédelmi terület (Kb-Hv) Azok a területek kerültek ezen besorolásba, amelyek honvédelmi érdekeket szolgálnak. Tervezett különleges beépítésre nem szánt terület - honvédelmi terület: Honvédelmi terület besorolást kaptak a 0180/1, 084/10, 084/12 hrsz.-ú ingatlanok, amelyek a külterület keleti részén, a vasút keleti oldalán fekszenek, valamint a 013/4, 0182, 0184, 0185, 0186, 0191, 092/5 és 092/6 hrsz-ú ingatlanok, amelyek pedig a vasút és a Zagyva közötti területen találhatóak (76,16 ha) Különleges beépítésre nem szánt terület - hulladéklerakó (Kb-Hull) Ebbe a területfelhasználási egységbe tartozó területeken a hulladékgazdálkodással, a hulladék végleges elhelyezésével kapcsolatos tevékenységek végezhetők, és az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el. Meglévő különleges beépítésre nem szánt terület hulladéklerakó terület: - a külterület délnyugati részén található hulladéklerakó. Tervezett különleges beépítésre nem szánt terület hulladéklerakó terület: - a meglévő hulladéklerakótól nyugatra fekvő telek (1,64 ha) Különleges beépítésre nem szánt terület - szennyvíztisztító (Kb-Szt) A terület a szennyvíztisztítás technológiai építményei, valamint az ehhez kapcsolódó kiszolgáló és szociális építmények elhelyezésére szolgál. Meglévő különleges beépítésre nem szánt terület szennyvíztisztító terület: - a két belterület között, a Zagyva bal partján található szennyvíztisztító a 0188 hrsz.-ú ingatlan keleti oldala. Tervezett különleges beépítésre nem szánt terület szennyvíztisztító terület: - a 0188 hrsz.-ú ingatlan nyugati része (1,11 ha) Különleges beépítésre nem szánt terület turisztikai terület (Kb-Tur) Ebbe a területfelhasználási egységbe azok a területek tartoznak, amelyek a településen az idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók elhelyezésének célterületei. Tervezett különleges beépítésre nem szánt terület turisztikai terület: - a Hegy alatti belterülettől északkeletre fekvő egykori bánya területe, amely ma andezitrétegeket bemutató földtani szelvény (4,84 ha).

22 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 22 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 4. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER A 253/1997. (XII.20.) Korm.rendelet 9. értelmében a Helyi Építési Szabályzatban gondoskodni kell a a közigazgatási területen a klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes és összefüggő rendszer kialakításáról. A zöldfelületi rendszer szerkezeti kapcsolatait a településszerkezeti terv ábrázolja. A zöldfelületi rendszer elemei Jobbágyin: Területfelhasználási egységek: o erdőterület A településen található, illetve a szerkezeti tervlapon jelölt (meglévő és tervezett) erdőterületek leírását lásd bővebben a Szerkezeti leírás fejezetében. o mezőgazdasági terület A településen található, illetve a szerkezeti tervlapon jelölt (meglévő és tervezett) általános mezőgazdasági terület és kertes mezőgazdasági terület leírását lásd bővebben a Szerkezeti leírás fejezetében. o zöldterület A településen található, illetve a szerkezeti tervlapon jelölt zöldterületek leírását lásd bővebben a Szerkezeti leírás fejezetében. o természetközeli terület A településen található, illetve a szerkezeti tervlapon jelölt természetközeli területek leírását lásd bővebben a Szerkezeti leírás fejezetében. o különleges beépítésre nem szánt terület A településen található, illetve a szerkezeti tervlapon jelölt különleges beépítésre nem szánt terület temető, honvédelmi, sportterület, szennyvíztisztító, hulladéklerakó illetve turisztikai terület leírását lásd bővebben a Szerkezeti leírás , , , és fejezeteiben. Egyéb: o vonalas szerkezeti elemek: fasorok o telken belüli zöldfelületek. Az Országos Ökológiai Hálózat övezeteihez tartozó területek megőrzésére, továbbá az árkok, patakok mentén gyepterületek, a település egyéb részein meglévő erdőterületek megóvására, fenntartására a vízminőség-védelem, talajvédelem és a biodiverzitás megőrzése szempontjából nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A település erdősültségének mértékét fent kell tartani, a meglévő természetközeli erdők megtartandók. További erdőterületek kerülnek kijelölésre az egykori zártkert mára beerdősödött területein. A mezőgazdasági területek közül nagyobb zöldfelületi potenciállal rendelkeznek a gyepterületek, amelyek főként a Zagyva és a Szuha-patak mentén helyezkednek el. Természetközeli területként került kijelölésre a 21. sz. főút és a Zagyva közötti területen található értékes élőhely. A település területén kijelölt zöldterületek biztosítják a község megfelelő zöldfelületi ellátottságát. Új zöldterület a Sport utca és a Hunyadi utca találkozásánál került kijelölésre. A közterületek és intézménykertek - mint rekreációs területek - fenntartására különösen nagy gondot kell fordítani. A zöldterületeken kívül jelentős zöldfelületi elemei a belterületnek a temető, a sportpályák és a turisztikai terület, amelyek különleges beépítésre nem szánt területfelhasználásba kerültek. A szerkezeti terven jelölt helyeken fasorok, erdősávok telepítendők, melyek így hálózatot képezve tudják biztosítani a kapcsolatot a települési zöldfelületi rendszer különböző típusú elemei között. A települési zöldfelületeket nagymértékben növelik a lakóterületi telkek, melyeknél a házak mögött a telkek hátsó részét haszon- vagy díszkertként hasznosítják. Külön figyelmet kell fordítani a lakótelep zöldfelületére, amely szintén jelentősen hozzájárul a település zöldfelületi intnzitásának növeléséhez. A Szabályozás során továbbra is biztosítani kell az építési telkek magas zöldfelületi arányát.

23 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 23 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 5. TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 5.1. TÁJRENDEZÉS A tájrendezési fejezethez tartozó, tájhasználatokat leíró munkarészeket ld. 3.2 és 4. fejezet TERMÉSZETVÉDELEM - ORSZÁGOS VÉDELEM Országos Ökológiai Hálózat Magterület övezete, Ökológiai folyosó övezete A közigazgatási területet a magterület és az ökológiai folyosó övezete érinti. A magterület övezetébe tartoznak a keleti településrész erdőterületei, a Nagy-Hársas-hegy nagy része. Az ökológiai folyosó övezetébe tartoznak a Zagyva folyó menti területek, valamint a település délnyugati határán a Szuha-patak menti területek. Ex lege védett értékek A település területén két ex lege védett természeti emlék található: a Losonci utcában lévő Csurgóforrás és az északkeleti településrészen a Vár-hegy területén fekvő földvár. Az utóbbi országos jelentőségű természeti emlék is egyben. Nógrád Megye Területrendezési Terve Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület a Zagyvától keletre fekvő területek nagy része, valamint a Zagyva és a 21-es út közötti területek a belterülettől északra. A települést a Natura 2000 hálózat, illetve egyéb országosan védett természeti terület nem érinti TERMÉSZETVÉDELEM - HELYI VÉDELEM A településen egy helyi jelentőségű védett természeti terület található, a 023/1 és a 023/2 hrsz.-ú ingatlanok területén fekvő felhagyott bánya andezitrétegei, amelynek törzskönyvi száma: 11/05/TT/53. A védettség indoka és célja a tipikus Nyugat-Mátrai andezitszelvények megőrzése (andezit szálban, andezittufa összefüggő rétegben és e kettő réteg kevert üledéke). Annak érdekében, hogy a terület értékeinek védelme a továbbiakban is fenntartható legyen, a jövőben csak az azzal összhangban lévő területhasználatok folytathatók. 6. ÖRÖKSÉGVÉDELEM Jobbágyi több évszázados múltra visszatekintő település, azonban a falu történetéből adódó népi építészeti elemek már csak egy-egy épületen fedezhetők fel, a meglévő építészeti értékek nagy része pedig elég rossz állapotban van. Megóvásuk kiemelten kezelendő mind helytörténeti, mind kultúrtörténeti szempontból ORSZÁGOS VÉDELEM A településen országos védelem alatt áll a római katolikus templom. Ssz. Cím Hrsz Funkció Törzsszám 1. Apponyi utca 278 Római katolikus templom Műemléki környezet: 41, 254/2, 254/1, 276/2, 277, 279, 411/5, 411/6, 411/7, 411/8, 506, 509, 511, 512, 666 hrsz 6.2. HELYI VÉDELEM A településen több épület, illetve épületcsoport őrzi a vidék népi építészetének jellemző vonásait, illetve több emlékmű, kereszt stb. található. Ezek megőrzését biztosítani kell, illetve fontos, hogy a kialakult léptékhez és arányokhoz alkalmazkodó épületek épüljenek a jövőben is.

24 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 24 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Jobbágyin található helyi védelemre javasolt építmények Ssz. Cím Hrsz Funkció 1. Apponyi út - Táncsics u. sarok 26 Kápolna 2. Kossuth utca Református templom 3. Temető (Petőfi S. u.) 649 Kápolna 4. Apponyi út (általános iskola udvara) 511 Háborús emlékmű 5. Losonci utca /1 Lakóház 6. Apponyi út Lakóház 7. Rákóczi u Lakóház 8. Hunyadi utca Posta, könyvtár épülete 9. Temető (Petőfi S. u.) 649 Kereszt 10. Apponyi út /5 Kőkereszt 11. Hunyadi utca Sport utca sarok 343 Kőkereszt sz. szarvasgedei út mentén 064/3 Kereszt A védelemre javasolt épületek és műtárgyak helyi védelme értékvédelmi rendelet megalkotásával kerülhet kimondásra RÉGÉSZETI TERÜLETEK Az országos nyilvántartás szerint Jobbágyin a következő régészeti lelőhelyek lelhetők fel: Ssz. Lelőhely neve Azonosító Hrsz 1. Vám-part Gyúri-földek, Berekalja, Szeméttelep 31511, 37469, Mikó-oldal, Várhegy oldala , Páskom Püspöki-Bérc /14 6. Várhegy /5-7, 094, 065/38, 065/39-45, 065/35 091, 05/11, 077/76, 05/11, 067/4, 067/26, 077/72, 077/76, 077/78, 078/2, 0156, /2, 02/34, 02/35, 02/36, 09/2, 09/39, 09/46, 09/47, 097/2, 097/1 7. Mátra utca ( ) 8. Petőfi utca középkori településmag és templom (Római katolikus templom, Losonci út) 10. Tenk, Hosszú dűlő , 46345, 68703, 46877, 53431, , 621, , (578, 579, 580/1, 621, 637) 40-55, , , , , (411/5, 278) 051/11-14, 050/2, 090, 049/1, 0133/3, 049/2, 050/2, 051/11, 051/12, 051/13,051/14, 052/3, 074/1, 0134, 049/1, 050/1, 050/2, 0133/1, 11. Zagyva-malom /4, 0133/4, 0132, 048/3, 048/2 12. Csincsa, Csincsa-partél /2, 05/9, 05/ Jobbágyi / Jobbágyi / Kossuth u

25 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 25 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 16. Gyúri-földek 2. bejelentés alatt 05/ Szarvasgede - Ebhát-alja /26, 065/35, 065/37 Az épített értékek és a régészeti területek részletes bemutatását az örökségvédelmi hatástanulmány tartalmazza. 7. KÖZLEKEDÉS A közlekedési és közmű elhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi gépjármű várakozóhelyek, járdák, és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi közlekedés, valamint a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál ORSZÁGOS UTAK TÉRSÉGET ÉRINTŐ ORSZÁGOS KÖZUTAK Meglévő Tervezett - 21 sz. főút Hatvan-Somoskőújfalu elsőrendű főút ( méteres védőtávolság) j. Galgaguta-Jobbágyi összekötő út (50-50 méteres védőtávolság) j. Jobbágyi-Apc összekötő út (50-50 méteres védőtávolság) j. Parafakőgyár bekötő út (50-50 méteres védőtávolság) Jobbágyi tágabb térségét érinti az OTrT-ben megjelenő, 21 sz. főút M21 gyorsforgalmi út kétszer két sávra történő kiépítése. A település területétől északra a 21 sz. főút és a 2406 j. út csatlakozásánál külön szintű csomópont épül két körforgalom kialakításával. A település térségében a következő fejlesztéseket tartalmazza Nógrád Megyei Területrendezési Terve: új főúti kapcsolatot jelöl Rétság (2 sz. főút) Jobbágyi Szurdokpüspöki - Gyöngyös (24 sz. főút) vonalon. TELEPÜLÉST ÉRINTŐ ORSZÁGOS KÖZUTAK ÉS CSOMÓPONTJAIK Meglévő Tervezett - 21 sz. főút Hatvan-Somoskőújfalu elsőrendű főút (50-50 méteres védőtávolság) j. Galgaguta-Jobbágyi összekötő út (50-50 méteres védőtávolság) j. Jobbágyi-Apc összekötő út (50-50 méteres védőtávolság) j. Jobbágyi bekötő út (50-50 méteres védőtávolság) j. Parafakőgyár bekötő út (50-50 méteres védőtávolság) Jobbágyi közigazgatási határán belül Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tervei alapján a 21 sz. főút és a 2129 j. út csomópontja átépül körforgalmú csomóponttá. Az OTrT-ben szereplő tervezett Rétság-Jobbágyi-Gyöngyös út Jobbágyi területén áthalad a 0180 hrsz-ú honvédelmi érdekeket szolgáló zárt létesítményen. Mivel az út a zárt létesítményen nem haladhat keresztül, vizsgálatra került az útnak a vasút nyugati oldalán történő vezetése. Az út hálózati szempontból megfelel az OTrT-ben foglalt szerepének, a helyi adottságok miatt szükséges a módosítása. Az út a 2405 j. összekötőúthoz csatlakozik, és halad északi irányba. A két nyomvonal változat szerint az út kelet felé halad tovább a vasutat külön szintben keresztezve. Az A nyomvonal a település északi határán fordul keleti irányba, a B változat ettől kb. 550 m-rel délre fordul keleti irányba. Mindkét változat a vasút keresztezése után a Rétság-Jobbágyi-Gyöngyös út korábbi nyomvonalához csatlakozik és halad észak felé.

26 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 26 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 7.2. TELEPÜLÉSI UTAK TELEPÜLÉSI GYŰJTŐUTAK Meglévő - észak-dél irányban a Losonci út (2405 j. és j. utak) - észak-dél irányban a Parafakőgyár bekötő út (24104 j. út) - kelet-nyugat irányban húzódik az Apponyi út (2129 j. út) TELEPÜLÉSI KISZOLGÁLÓ UTAK Meglévő A gyűjtőutakhoz kapcsolódnak a település mellékutcái, amelyek főként a főúttal merőlegesen haladnak, ill. található néhány ezekkel párhuzamos utca is. A település úthálózata rácsos szerkezetű, a hálózatot jelentősen befolyásolják a vízfolyások és az azokon áthaladó meglevő műtárgyak. KÖZÚTI CSOMÓPONTOK Meglévő A település összes csomópontja szintbeni kiépítésű. A csomópontok a forgalmat megfelelően bonyolítják. A csatlakozó utak a főút felé Elsőbbségadás kötelező és Állj! Elsőbbségadás kötelező táblával szabályozottak, a gyűjtőutak és lakóutcák csomópontjai a gyűjtőutak felé elsőbbségadással szabályozottak. A lakóutak egymással egyenrangú kereszteződéseket alkotnak, az elsőbbségadás jobbkéz-szabály alapján szabályozott, a főút felé elsőbbségadás kötelező. Az utcák kis forgalmúak, a csomópontok megfelelő kapacitástartalékkal rendelkeznek. PARKOLÓK Meglévő A lakóterületek parkolási igénye telken belül biztosított. A központban a kereskedelmi és a gazdasági egységekhez parkolót alakítottak ki. A lakótelepen a parkolás a tömbtelken megoldott. Több helyen szórt burkolatú, egyszerű közterületi parkoló működik. Ezek sem forgalmi szempontból, sem a zöldfelületek védelme szempontjából nem zavarók, rendezett átépítésük azonban szükséges. KERÉKPÁRUTAK Meglévő A településen a helyi közlekedést sokan kerékpárral oldják meg. A település közigazgatási területén jelenleg nincs kiépítve kerékpárút. A gépjármű forgalom nem zavarja a közúton folyó kerékpárforgalmat. Tervezett A Nógrád Megyei Területrendezési terv országos jelentőségű kerékpárutat jelöl Szécsény - Hollókő - Pásztó - Jobbágyi - Zagyvaszántó nyomvonalon, amely Jobbágyi területén a 21. sz. főúttal párhuzamosan halad. Térségi jelentőségű megyei kerékpárút-hálózatot kiegészítő kerékpáros útvonalat jelöl a területrendezési terv Acsa - Kálló - Palotás - Jobbágyi települések között összekötő elemként. Ez Jobbágyi területén a 2129 j. úttal párhuzamosan halad. GYALOGOS ÚTVONALAK A gyalogosközlekedés számára a település útjainak egy része egy oldalon, helyenként két oldalon járdával kiépült. A lakóutcákban járdák jellemzően nem épültek, a kisforgalmú utakat a járművek és a gyalogosok közösen használják. A járda állapota közepes vagy rossz minőségű, több helyen a szélessége nem elegendő. A településen a Sport utca keleti részén és a Táncsics Mihály, Kossuth Lajos és Arany János utcákat összekötve halad egy-egy önálló gyalogút.

27 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 27 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 7.3. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS VASÚT Jobbágyi területén halad át a MÁV 81 számú vasúti fővonala, mely Hatvantól halad Somoskőújfalu országhatárig és Szlovákiában folytatódik. A vasútvonal nem villamosított. Jobbágyi településnél egyvágányú pályaként halad. A településnek vasúti megállóhelye van. Vasúttal közlekedők számára Hatvan és Salgótarján településeken van átszállási lehetőség. A vonalon ütemes menetrend van érvényben. A 81-es Hatvan Pásztó Somoskőújfalu Országhatár vasútvonal a villamosítási programban szerepel. TÖMEGKÖZLEKEDÉS Jobbágyi belterületén három autóbusz megállóhely található, ezek: Jobbágyi, Apponyi út 85.; Jobbágyi, Apponyi út 16; és Jobbágyi, galgagutai elágazás. Az autóbusz forgalom az Apponyi utca és a 21 sz. főúton bonyolódik. Autóbusz állomás található Hatvan és Salgótarján településeken. Az autóbusz megállóhelyek száma és elhelyezése az igényeknek megfelelő, a menetrendi járatok követési időközei megfelelőek, változás nem várható. 8. KÖZMŰELLÁTÁS A közműves ellátás, a meglévő közműhálózatok bővítését, kapacitásuk növelését a fejlesztési területek beépítését megelőzően, illetve azzal párhuzamosan meg kell oldani VÍZELLÁTÁS A lakások vezetékes ivóvízellátása közel 100%-osnak mondható. A területhasználatok tervezése során figyelembe kell venni a település területét érintő árvízvédelmi védekezési területeket és a vonatkozó jogszabályokban foglaltakat CSATORNÁZÁS, VÍZELVEZETÉS Jobbágyin közcsatornás szennyvízelvezetés nincs, a lakótelep és a Hegy alatti belterület egy részének szennyvizét a honvédségi terület szennyvízkezelő telepe tisztítja. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítését meg kell oldani, valamint a belterületi utcákon a hiányzó vízelvezető árkokat ki kell alakítani. A meglévő felszíni vízelvezető rendszer összehangolása, valamint az árkok karbantartása szintén megoldandó feladat GÁZ- ÉS HŐENERGIA ELLÁTÁS A községben a gázvezeték-hálózat a település teljes területén kiépült. A rácsatlakozások aránya magas (80 %), ami még tovább növelhető VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS A településen a villamosenergia-ellátás 100%-osnak mondható. A villamosenergia-ellátás bázisai a térségben a Nagybátonyi és Lőrinci 132/22 kv-os transzformátor alállomások, amelyeket összekötő 132 kv-os hálózat a Zagyva jobb partján halad át a település teljes közigazgatási területén. Az alállomásokról induló 22 kv-os légvezetékeken érkezik a villamosenergia a településre ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jobbágyi vezetékes távközlési hálózattal való ellátottsága teljes körűnek mondható, azaz valamennyi igény kielégített. A távközlési ellátottságot teljes körűvé a mobiltelefonok használata teszi, a település területén valamennyi vezeték nélküli távelosztói szolgáltató vételi lehetőséget biztosít (T-Mobile, Telenor, Vodafone). Új antenna elhelyezése nem szükséges.

28 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 28 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 9. KÖRNYEZETVÉDELEM A Településszerkezeti és Szabályozási terv készítésekor elsődleges szempont Jobbágyi tájhasználatának és meglévő környezeti értékeinek védelme, a környezeti elemek megőrzése és lehetőség szerint állapotuk javítása. A környezetvédelmi problémák elsősorban a szennyvízcsatorna-hálózat hiányából, illetve a település iparterületeinek korábbi és jelenlegi kibocsátásaiból adódnak. További konfliktust jelent a község területén működő hulladéklerakó, valamint a települést észak-dél irányban keresztülszelő 21. sz. főút. A területhasználatok során kiemelt figyelemmel kell kezelni azt, hogy Jobbágyi felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő település. A környezetvédelmi problémák kezelésére a Helyi építési szabályzat rendelkezik a szennyvízkezelésről a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséig, a gazdasági és az iparterületek esetében pedig több esetben is növénytelepítés előírásával igyekszik a területek környezeti hatását mérsékelni a szomszédos területfelhasználások irányába. 9.1 A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, ÉS TALAJVÉDELEM A vízfolyások környezete az országos ökológiai hálózathoz tartozik, így környezetük védelme fontos feladat. A természetközeli vízfolyások mentén 50 m-es védőtávolság került kijelölésre, ahol új építmények építése bizonyos kivételekkel tilos. Mivel Jobbágyin a szennyvízcsatorna hálózat eddig nem került kiépítésre, amit a közeljövőben mihamarabb pótolni kell, hiszen a felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségét is folyamatosan rontják a szikkasztott szennyvizek. A tervezés során figyelemmel kell lenni a település közigazgatási területén működő hulladéklerakóra, amelynek rekultivációjára a lerakás során folyamatosan és a lerakás befejeztével is fokozott figyelmet kell fordítani. A mezőgazdasági eredetű szennyezések nagy része a földművelés során alkalmazott vegyszerek talajba, majd talajvízbe kerüléséből származik, ezért ezek használata kiemelt figyelemmel történhet. Az állattartásból származó nagy szervesanyag-tartalmú szennyvizek szintén a vizekbe jutnak. Mivel azonban Jobbágyin az állattartás háztáji szinten jelenik csak meg, ez kevésbé jelent gondot. Az állattartás során a trágyatárolás, elhelyezés kizárólag szigeteléssel ellátott trágyatárolóban történhet. A település a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet (a felszín alatti vizek védelméről) alapján, a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet melléklete szerint szennyezés-érzékenységi szempontból a érzékeny kategóriába tartozik, így a vízminőség-védelemre kiemelt figyelmet kell fordítani. A vízerózió hatásának mérséklése érdekében komplex módon kell védekezni a talaj lemosódása, a humuszban gazdag termőréteg elvékonyodása ellen. A vízelvezető árkok karbantartása mellett a racionális tájhasználat kialakítására, s ezzel együtt a megfelelő művelési módszerekre kell a hangsúlyt helyezni. A meredekebb morfológiájú területeken az erózió és a felszínmozgás elleni védekezés kiemelt feladat. A szélerózió esetleges káros hatásai fasorok, erdősávok telepítésével mérsékelendők. A település közigazgatási területének északkeleti részét érinti az Országos vízminőség-védelmi terület övezete, amelyben a keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről gondoskodni kell, valamint a településrendezési eszközök készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket. Az övezetben bányászati tevékenység nem folytatható. 9.2 A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME A légszennyezettség főként a közlekedésből, a lakosság téli fűtési kibocsátásából, a mezőgazdasági munkákból származó porterhelésből, valamint a hulladéklerakó telepről származik. Legjelentősebb légszennyező forrás a községen áthaladó 21. sz. főút. A számottevő forgalomból adódó terhelés a vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A lakossági fűtésből származó szennyezés csökkentésére ösztönözni kell a gázhálózatra való rácsatlakozások arányának további növelését.

29 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 29 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A mezőgazdasági termelésből eredő porterhelés megakadályozására a dűlőutak mentén fasorok és mezővédő erdősávok telepítendők, helyes mezőgazdasági gyakorlat folytatandó. A közigazgatási terület délnyugati részén fekvő hulladéklerakó esetleges bűzhatással jár, ám a lakott területtől távol fekszik, így a zavaró hatással nincs a lakosságra. A belterületi állattartásból adódó esetleges zavaró mértékű bűzhatás okozta konfliktusok helyi állattartási rendelet segítségével orvosolandók HULLADÉKKEZELÉS Jobbágyi közigazgatási területének délnyugati részén kommunális hulladéklerakó működik, amelynek rekultivációjára a lerakás befejeztével fokozott figyelmet kell fordítani. a kommunális hulladék elszállítása megoldott. A lakosság tájékoztatásával és bevonásával növelendő a szelektív hulladékgyűjtés hatékonysága, illetve a hulladékok mennyiségének csökkentése. Az önkormányzat által elindított program, a komposztáló ládák kiosztása a továbbiakban is támogatandó, illetve szélesebb körben is népszerűsítendő a házi komposztálás. Meg kell oldani a veszélyes hulladékok elkülönítését, lakossági tájékoztatás és egyéb programok keretein belül csökkenteni kell ezek kommunális hulladékok közé kerülését. Fel kell számolni a településen előforduló illegális hulladéklerakókat, ezek kialakulásának megelőzésére nagy hangsúlyt kell fektetni ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM Jobbágyi közúti terhelése leginkább a 21. sz. főúton a településen áthaladó forgalomból, vasúti terhelése pedig a 81. sz. vasúti fővonal vonat-közlekedéséből adódik. A helyi lakosság közlekedéséből származó zaj nem számottevő. A közlekedésből származó zajterhelés növényzet (erdősávok, fasorok, zöldsávok) telepítésével csökkentendő. A rezgésterhelés mértéke települési területek közelében sebességkorlátozással mérsékelendő. A két belterület között található a Regy Metal Kft. telephelye, ahol az üzemi térben esetlegesen előforduló technológiai robbanás nagy zajhatással jár. A közlekedésből származó zajterhelési határértékeket a területen, a 27/2008.(XII.3.) KvVM EüM rendelet 3. számú melléklete alapján az alábbi táblázat tartalmazza: Közlekedési zajtól származó határértékek gyűjtőút, összekötőút, bekötőút, egyéb közút mentén az országos közúthálózatba tartozó, valamint belterületi első és másodrendű főutaktól Zajtól védendő terület nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Lakóterület (Falusias, kertvárosias, kisvárosias) 60dB 50dB 65dB 55dB Gazdasági terület 65dB 55dB 65dB 55dB A rendelet 1. számú melléklete üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeire vonatkozóan is tartalmaz adatokat. A tervezési területen az alábbi zajterhelési határértékek érvényesek: Üzemi létesítménytől származó zaj határértékek Zajtól védendő terület nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Lakóterület (Falusias, kertvárosias, kisvárosias) 50dB 40dB

30 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 30 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 10. VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK, KORLÁTOZÁSOK KÖZLEKEDÉSI- ÉS KÖZMŰTERÜLETEK KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK VÉDŐSÁVJA A településszerkezeti terv védősávot jelöl ki a település külterületi szakaszain az alábbi országos közutak esetében: - 21.sz. Hatvan-Somoskőújfalu elsőrendű főút - az út tengelyétől számított m széles területen j. Galgaguta-Jobbágyi összekötő út - az út tengelyétől számított m széles területen j. Jobbágyi-Apc összekötő út - az út tengelyétől számított m széles területen j. Jobbágyi bekötő út - az út tengelyétől számított m széles területen j. Parafakőgyár bekötő út - az út tengelyétől számított m széles területen További védősáv: sz. Hatvan-Somoskőújfalu vasúti fővonala a tengelytől számított m széles területen KÖZMŰ TERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE ÉS VÉDŐSÁVJA Az alábbiakban a közmű infrastruktúra elemeiként kerülnek bemutatásra az azokhoz kapcsolódó védőterületek és védősávok. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS kv-os villamosenergia légvezeték az oszlop tengelyétől mért m-es biztonsági övezettel - 22 kv-os villamosenergia légvezeték az oszlop tengelyétől mért 7-7 m-es biztonsági övezettel FÖLDGÁZELLÁTÁS - Nagy-középnyomású földgázvezeték 9-9 m-es biztonsági övezettel - Nagynyomású földgázszállító vezeték 20-20, illetve m-es biztonsági övezettel SZENNYVÍZKEZELÉS - Szennyvíztisztító telep 150 m-es védőtávolsággal ÁRVÍZVÉDELEM - Árvízvédelmi védekezési sáv - a Zagyva bal partja mentén húzódó árvízvédelmi földgát mentett oldali lábától 10 m-es sáv - Fakadóvízzel veszélyeztetett terület - a földgát mentett oldalán a lábától 110 m-es sávon - Hullámtér - Árvízvédelmi töltés - Korlátozott gödörásási lehetőség - a földgát hullámtéri oldalán 60 m-es sávban - Karbantartási sáv a Zagyva mentén a meder telkének határától számított 6 m - Önkormányzati kezelésű vízfolyások, árkok mentén - a meder telkének határától számított 3m EGYÉB VÉDŐTERÜLETEK, KORLÁTOZÁSOK Az alábbiakban Jobbágyi területét érintő táji és természetvédelmi, örökségvédelmi jogszabályokból és egyéb magasabb rendű tervekből eredeztethető korlátozások kerültek összegzésre. TÁJI- ÉS TERMÉSZETI VÉDELEM - Ex lege védett földvár, forrás - Országos Ökológiai Hálózat o Magterület övezete o Ökológiai folyosó övezete - Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület - Természetközeli vízfolyások 50 méteres védőtávolsága - Helyi jelentőségű védett természeti terület

31 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 31 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖRÖKSÉGVÉDELEM - Műemlék a római katolikus templom - A műemlék körül jelölt műemléki környezet - Helyi védelemre javasolt épületek, műtárgyak - Régészeti területek EGYÉB KORLÁTOZÁSOK - Hulladéklerakó védőtávolsága 500 m

32 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 32 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV II. VÁLTOZÁSOK A településszerkezeti terv leírás 2. és 3. Igazgatási terület, belterülethatár módosítás, Területfelhasználás - fejezete tartalmazza a legfontosabb változásokat. A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVHEZ KÉPEST TÖRTÉNT VÁLTOZÁSOK A hatályos településszerkezeti tervhez képest néhány jelentős nagyságú, valamint számos kisebb területfelhasználási módosítás történt, amelyeket nagyrészt a megváltozott jogszabályi keretek, illetve a megváltozott fejlesztési igények miatt kellett elvégezni. A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek az alábbi megoszlásban találhatók meg Jobbágyin: Beépítésre szánt terület: 175,08 ha Beépítésre nem szánt terület: 1608,22 ha

33 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 33 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Ssz. Hatályos területfelhasználás Tervezett területfelhasználás Terület nagyság (ha) Nógrád Megye Területrendezési Tervének térségi területfelhasználása Biológiai aktivitásérték változás A) Újonnan kijelölt beépítésre szánt területek A1 Gazdasági erdő Kereskedelmi, szolgáltató terület 0,3 Mezőgazdasági térség -2,58 A2 Általános mezőgazdasági terület - szántó Falusias lakóterület 0,89 Települési térség -0,71 A3 Általános mezőgazdasági terület - szántó Falusias lakóterület 3,52 Települési térség -2,82 A4 Zöldterület Falusias lakóterület 0,65 Települési térség -2,34 A5 Általános mezőgazdasági terület - szántó Kertvárosias lakóterület 0,2 Mezőgazdasági térség -0,10 A6 Gazdasági erdő Különleges terület - mezőgazdasági üzemi terület 1,55 Erdőgazdálkodási térség -12,87 B) Újonnan kijelölt beépítésre nem szánt területek B1 Különleges terület - hulladéklerakó Különleges beépítésre nem szánt terület - hulladéklerakó 13,28 Mezőgazdasági térség 41,17 B2 Ipari gazdasági terület Általános mezőgazdasági terület - szántó 16,39 Települési térség 45,89 B3 Falusias lakóterület Általános mezőgazdasági terület - szántó 3,93 Települési térség 3,14 B4 Falusias lakóterület Különleges beépítésre nem szánt terület - temető 0,08 Települési térség 0,29 B5 Különleges terület - temető Különleges beépítésre nem szánt terület - temető 2,25 Települési térség 6,75 Általános mezőgazdasági terület - B6 Falusias lakóterület szántó 4,95 Települési térség 3,96 B7 Településközponti terület Zöldterület 0,33 Települési térség 10,34 B8 B9 B10 Különleges terület - nagy kiterjedésű sportolási célú terület Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Különleges terület - szennyvíztisztító Különleges beépítésre nem szánt terület - nagy kiterjedésű sportolási célú terület 1,88 Települési térség 0,18 Általános mezőgazdasági terület - szántó 0,42 Települési térség 1,96 Különleges beépítésre nem szánt terület - szennyvíztisztító 1,36 Erdőgazdálkodási térség 0,63 Általános mezőgazdasági terület - szántó 0,37 Mezőgazdasági térség 3,02 Különleges beépítésre nem szánt terület - turisztikai terület 3,78 Mezőgazdasági térség 0,53 B11 Falusias lakóterület Különleges terület - B12 rekultiválandó terület Különleges terület - B13 rekultiválandó terület Gazdasági erdő 0,31 Mezőgazdasági térség 2,33 B14 Településközponti terület Zöldterület 0,34 Települési térség 1,76

34 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 34 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV B15 Falusias lakóterület Gazdasági erdő 0,49 Települési térség 3,23 C) Beépítésre szánt területek átsorolása C1 Településközponti terület Falusias lakóterület 3,44 Települési térség 6,54 C2 Településközponti terület Falusias lakóterület 2,07 Települési térség 3,93 C3 Településközponti terület Falusias lakóterület 4,91 Települési térség 9,33 C4 Településközponti terület Kertvárosias lakóterület 3,22 Települési térség 7,08 C5 Településközponti terület Falusias lakóterület 0,3 Települési térség 0,57 C6 Településközponti terület Falusias lakóterület 0,22 Települési térség 0,42 C7 Ipari gazdasági terület Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület 0,71 Települési térség 0,00 Kereskedelmi szolgáltató gazdasági C8 Ipari gazdasági terület C9 Falusias lakóterület Kertvárosias lakóterület 8,55 terület 2,34 Települési térség 0,00 Települési térség (8,15 ha) Mezőgazdasági térség (0,4 ha) 2,57 C10 Településközponti terület Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület 0,23 Települési térség -0,02 D) Beépítésre nem szánt területek átsorolása D1 Általános mezőgazdasági terület - szántó Általános mezőgazdasági terület - gyep 0,92 Mezőgazdasági térség 2,58 D2 Általános mezőgazdasági terület - szántó Természetközeli terület 9,77 Mezőgazdasági térség 46,90 D3 Általános mezőgazdasági terület - szántó Általános mezőgazdasági terület - gyep 6,61 Mezőgazdasági térség (0,97 ha) Települési térség (5,64 ha) 18,51 D4 Általános mezőgazdasági terület - szántó Általános mezőgazdasági terület - gyep 2,67 Mezőgazdasági térség 7,48 D5 Általános mezőgazdasági terület - szántó Különleges beépítésre nem szánt terület - hulladéklerakó 1,64 Mezőgazdasági térség 0,00 D6 Általános mezőgazdasági terület - szántó Általános mezőgazdasági terület - gyep 24,39 Mezőgazdasági térség 68,29 D7 Általános mezőgazdasági terület - szántó Általános mezőgazdasági terület - gyep 8,68 Mezőgazdasági térség 24,30 D8 Általános mezőgazdasági terület - szántó Általános mezőgazdasági terület - gyep 35,8 Mezőgazdasági térség 100,24 D9 Általános mezőgazdasági terület - szántó Általános mezőgazdasági terület - gyep 10,8 Mezőgazdasági térség 30,24 D10 Zöldterület Általános mezőgazdasági terület - szántó 0,19 Települési térség -0,53 D11 Zöldterület Különleges beépítésre nem szánt terület - temető 0,14 Települési térség 0,00 D12 Vízgazdálkodási terület Különleges beépítésre nem szánt terület - honvédelmi terület 6,38 Erdőgazdálkodási térség -17,86

35 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 35 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV D13 Általános mezőgazdasági terület - szántó Általános mezőgazdasági terület - gyep 12,44 Erdőgazdálkodási térség 34,83 D14 Általános mezőgazdasági terület - szántó Különleges beépítésre nem szánt terület - honvédelmi terület 12,91 Erdőgazdálkodási térség 0,00 D15 Védelmi erdő Különleges beépítésre nem szánt terület - szennyvíztisztító 1,12 Erdőgazdálkodási térség -6,50 D16 Védelmi erdő Különleges beépítésre nem szánt terület - honvédelmi terület 1,52 Erdőgazdálkodási térség -8,82 D17 Zöldterület Különleges beépítésre nem szánt terület - nagy kiterjedésű sportolási célú terület 1,28 Települési térség 0,00 D18 Vízgazdálkodási terület Általános mezőgazdasági terület - szántó 0,33 Erdőgazdálkodási térség -0,92 D19 Gazdasági erdő Védelmi erdő 21,4 Erdőgazdálkodási térség 0,00 D20 Védelmi erdő Különleges beépítésre nem szánt terület - honvédelmi terület 54,89 Erdőgazdálkodási térség (5,84 ha) Mezőgazdasági térség (49,05 ha) -318,36 D21 Gazdasági erdő Különleges beépítésre nem szánt terület - turisztikai terület 1,07 Mezőgazdasági térség -6,21 D22 Védelmi erdő Gazdasági erdő 23,03 Erdőgazdálkodási térség 0,00 D23 Védelmi erdő Gazdasági erdő 116,74 Erdőgazdálkodási térség 0,00 D24 Védelmi erdő Gazdasági erdő 19,1 Erdőgazdálkodási térség (15,14 ha) Mezőgazdasági térség (3,96 ha) 0,00 Biológiai aktivitásérték összesen +118,09

36 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 36 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV III. TERÜLETI MÉRLEG TERÜLETI MÉRLEG A HATÁLYOS TSZT SZERINT Területfelhasználási kategória Beépítésre szánt terület ha Közigazgatási terület 1783,3 ha Falusias lakóterület Lf 93,48 Településközpont vegyes terület Kereskedelmiszolgáltató gazdasági terület Ipari-, gazdasági terület Különleges terület temető Különleges terület sportterület Vt Gksz Gip K-t K-s 17,73 5,49 53,02 2,11 2,19 Különleges terület szeméttelep K-sz 13,28 Különleges terület szennyvíztisztító Különleges terület rekultiválandó terület K-szt K-r 1,36 4,08 Beépítésre nem szánt terület Védelmi rendeltetésű erdőterület Gazdasági célú erdőterület Mezőgazdasági kertes terület Mezőgazdasági általános terület Ev Eg Mk Má 458,91 100,68 88,7 881,48 Zöldterület Z 2,77 Vízgazdálkodási terület V 26,87 Közlekedési terület Köu 31,15

37 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 37 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TERÜLETI MÉRLEG A TERVEZETT TSZT SZERINT Területfelhasználási kategória ha Közigazgatási területe 1783,3 ha Beépítésre szánt terület Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Lk 5,22 Lke 10,89 Falusias lakóterület Lf 108,71 Településközpont terület Kereskedelmi, szolgáltató terület Vt 3,76 Gksz 8,24 Ipari terület Gip 36,71 Különleges terület mezőgazdasági üzemi terület Beépítésre nem szánt terület K-Mü 1,55 Zöldterület Z 0,84 Védelmi célú erdő Ev 236,46 Gazdasági célú erdő Eg 254,03 Általános mezőgazdasági terület - szántó Általános mezőgazdasági terület - gyep Kertes mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Természetközeli terület Különleges beépítésre nem szánt terület temető Különleges beépítésre nem szánt terület sportterület Különleges beépítésre nem szánt terület honvédelmi terület Különleges beépítésre nem szánt terület hulladéklerakó Különleges beépítésre nem szánt terület szennyvíztisztító terület Különleges beépítésre nem szánt terület turisztikai terület Má-sz 751,63 Má-gy 102,31 Mk 87,2 V 19,86 Tk 9,77 Kb-T 2,47 Kb-Sp 3,16 Kb-Hv 76,16 Kb- Hull 14,92 Kb-Szt 2,47 Kb-Tur 4,84 Közlekedési terület Köu 42,1

38 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 38 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV IV. TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA A területrendezési tervekkel való összhang igazolása az OTrT január 1-jétől hatályos állapotának figyelembe vételével történt. Jobbágyi területén Nógrád Megye Területrendezési Terve az alábbi területfelhasználási kategóriákat állapítja meg: Térségi övezet megnevezése - erdőgazdálkodási térség - mezőgazdasági térség - vízgazdálkodási térség - városias települési térség (Az OTrT felülvizsgálata során a városias és a hagyományosan vidéki települési térség helyett egységesen települési térség került meghatározásra, ennek megfelelően az arra vonatkozó előírások vonatkoznak Jobbágyi területére) Megyei terv (ha) Megyei terv által előírt min. megfelelés évi TSZT felülvizsg. szerint felhasznált (ha) További fejlesztési lehetőség (ha) Megjegyzés Települési térség ,27 Megfelel Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség ,6 ha (85%) 490,49 51,89 Megfelel ,5 ha (85%) 941,14 65,64 Megfelel 11 9,35 ha (85%) 19,86 Megfelel Az Országos Erdőállomány Adattár szerint Jobbágyi közigazgatási területén 452,8 ha erdőterület helyezkedik el. A településrendezési eszközökben ezen területek 99,09%-a erdőterületként kerület kijelölésre. Fentiek alapján tehát a településrendezési eszközök az OTrT 7. (1) bekezdésének megfelelnek. Az OTrT által meghatározott országos és kiemelt térségi övezetek lehatárolását a törvény mellékletét képező tervlapok tartalmazzák. Az OTRT 12. (1) bekezdésében meghatározott országos övezetek közül Jobbágyi közigazgatási területét az alábbiak érintik: - Országos ökológiai hálózat övezete, - Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete, - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, - Országos vízminőség-védelmi terület övezete, - Nagyvízi meder övezete, - Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete. Az OTRT 12. (2) bekezdésében meghatározott térségi övezetek közül Jobbágyi közigazgatási területét az alábbiak érintik: - Magterület övezete - Ökológiai folyosó övezete - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete - Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Nógrád Megye Területrendezési Tervének övezetei közül az alábbi övezeteket az OTrT 31/B. e) pontja alapján a településrendezési eszközök készítésénél nem kell alkalmazni: - Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete - Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete - Vízeróziónak kitett terület övezete Az OTrT által lehatárolt országos és kiemelt térségi övezetek Jobbágyit érintő - területe az alábbi táblázatban található meg:

39 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 39 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Országos és kiemelt térségi övezet megnevezése Terület (ha) Településrendezési eszközökben kijelölt terület (ha) Megfelelés (%) Magterület övezete 475,6 488,2 102,6 % Ökológiai folyosó övezete 208,5 210,2 100,8 % Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 84,6 84,6 100 % Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete 25,7 25,7 100 % Országos vízminőség-védelmi terület övezete 204,6 204,6 100 % Nagyvízi meder övezete 11,9 11,9 100 % Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 773,8 773,8 100 % A kiemelt térségekre vonatkozó övezeti előírásokat a területfelhasználási rendszer kialakítása során figyelembe vettük.

40 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 40 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

41 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 41 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV V. A BIOLÓGIAI AKTVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS EREDMÉNYE Az évi LXXVIII. törvény 7. (3) bekezdés b) pontja kimondja, hogy újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet előírásai szerint került kiszámításra a település biológiai aktivitás-érték változása. A tervezett változásokhoz tartozó biológiai aktivitásérték számítás során differenciált számítás szántó és gyep (rét, legelő) megkülönböztetése esetében történt. A tervben szereplő változások hatására a település területén a biológiai aktivitás nőtt. A biológiai aktivitásérték változását bemutató táblázatot ld. II. Változások fejezetben.

42 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 42 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

43 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 43 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Jobbágyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015 ( ) önkormányzati rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Jobbágyi község Önkormányzatának képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6/A. (3) bekezdésében és 62. (6) bekezdés 6. pontjában, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) 1. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. (1) bekezdésében biztosított feladatkörében, a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben meghatározott véleményezésben részt vevő Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész, Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-Duna-Völgyi Kirendeltsége, Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal, Nógrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség, Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, Nógrád Megyei Kormányhivatal Földhivatal, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság, Nógrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Nógrád Megyei Rendőr Főkapitányság, Budapesti Bányakapitányság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, Nógrád Megyei Önkormányzat Hivatala Szurdokpüspöki Község Önkormányzata, Gyöngyöspata Város Önkormányzata, Szűcsi Község Önkormányzata, Apc Község Önkormányzata, Szarvasgede Község Önkormányzata, Zagyvaszántó Község Önkormányzata, Csécse Község Önkormányzata egyetértésével megállapítja Jobbágyi község Helyi Építési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat): ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1. (1) E rendelet hatálya Jobbágyi község közigazgatási területére terjed ki. (2) A szabályzat mellékletei: 1. melléklet: Szabályozási Terv (SZT-1, SZT-2) 2. melléklet: Sajátos jogintézmények (3) A szabályzat függelékei: 1. függelék: Művi értékvédelem 2. függelék: Régészeti területek 3. függelék: Természetvédelem 4. függelék: Mintakeresztszelvények 2. E rendelet alkalmazásában: 2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK a) Antenna: olyan eszköz, berendezés, vagy tartozék, amely elektromágneses jelek vételére és sugárzására szolgál.

44 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 44 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT b) Antennatartó szerkezet: hírközlési rendeltetésű műtárgy, vezeték nélküli sajátos építmény, amely antenna elhelyezésére szolgál. c) Kialakítható legkisebb telekszélesség: az a szélesség, melynek az előkerti építési határvonalon kell teljesülnie. d) Kialakult épületmagasság: az adott övezet által érintett egyes telkeken kialakult legnagyobb épületmagasság, melyet az övezet előírásaival összhangban - az építmények átalakítása, bővítése, vagy új épület építése során túllépni nem lehet. e) Kialakult telek: Azon építési telek vagy telek, amely felosztása már megtörtént, tovább nem osztható, telekalakítás telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül nem végezhető. Telekhatár-rendezés esetén az érintett telek területe +/- 5%-ban módosulhat. f) Kis haszonállat: baromfi, húsgalamb, házinyúl, prémes állat, méh g) Közepes haszonállat: sertés, kecske, juh h) Lapostetős épület: Olyan épület, amelynek tetőhajlásszöge a 4 -ot nem haladja meg. i) Nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, futómadár (emu, strucc) j) Melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület. k) Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építményegyütteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely a környezettel való összhang megteremtését célozza. l) Támfalgarázs: A lejtős terep hegyfelőli oldalában létesített - a bevágást megtámasztó - támfalban kialakított személygépjármű-tároló. m) Telek be nem építhető része: a telek azon része ahol építmény nem helyezhető el, nem építési hely. n) Telken belüli kötelező telekhasználat: A kijelölt telekrészt az övezet előírásaival összhangban kizárólag a Szabályozási terven jelölt célra lehet felhasználni. o) Tömör kerítés: Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 80%-nál nagyobb mértékben korlátozott. p) Zárványtelek: Építési telkek illetve telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal, vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek. 3. A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA 3. (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosításával történhet: a) szabályozási vonal; b) belterülethatár, amely egyben övezethatár is; c) építési övezet, övezet határa és jele; d) telek be nem építhető része; e) telken belüli kötelező telekhasználat; f) a kötelező erejű megszüntető jel. (2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek: a) közigazgatási határ; b) védőtávolságok; c) műemlék; d) műemléki környezet határa; e) régészeti lelőhely határa; f) régészeti érdekű terület határa; g) Országos ökológiai hálózat magterület és határa; h) Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe határa; i) tájképvédelmi terület határa; j) helyi jelentőségű védett természeti terület határa; k) ex lege védett természeti emlék; l) országos út céljára fenntartandó terület és határa; m) árvízvédelmi védekezési sáv; n) árvízvédelmi töltés; o) fakadóvízzel veszélyeztetett terület és határa; p) hullámtér; q) közművezetékek, műtárgyak;

45 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 45 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT r) országos vízminőségvédelmi terület és határa. (3) Az (1)-(2) bekezdésben fel nem sorolt szabályozási elemek tájékoztató elemek. (4) Sajátos jogintézmények: a) elővásárlási joggal érintett terület határa b) beültetési kötelezettséggel érintett terület határa 4. BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS 4. (1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv tartalmazza. (2) A Szabályozási terven belterületbe vonásra javasolt területeken a vonatkozó építési övezet szerinti építés, az építési övezet szerinti építési telek kialakítása a terület belterületbe vonását követően történhet. (3) A belterületbe vonás akkor valósítható meg, ha a telekalakítás megtörtént és a kialakult telek meglévő belterületi ingatlanhoz kapcsolódik. II. FEJEZET KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 5. Közterület-alakítási terv készíthető az önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a településszerkezetileg, településképileg vagy forgalomtechnikailag együtt kezelendő közterületekre. III. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 5. ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM 6. (1) Az országos művi értékvédelem alá eső épületet, a műemléki környezetet a Szabályozási terv tartalmazza. (2) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelése, megőrzése során a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. 6. RÉGÉSZETI TERÜLETEK 7. (1) A település nyilvántartott régészeti területeit és a régészeti érdekű területeket a Szabályozási terv tartalmazza. (2) A régészeti lelőhelyek és a régészeti érdekű területek területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. 7. HELYI VÉDELEM 8..(1) A Szabályozási terven jelölt építmények helyi védelemre javasoltak. (2) A helyi védett épületek bővítése, felújítása (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazhatók. (3) A helyi védett építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz; b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, érintetlenül kell hagyni, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani: ba) a homlokzat felületképzését;

46 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 46 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT bb) a homlokzat díszítő elemeit; bc) a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását; bd) a tornácok kialakítását; be) a lábazatot, a lábazati párkányt; c) az alaprajzi elrendezés különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei - valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők. (4) A helyi védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleges bővítését a védettséget indokoló elemek megtartásával kell megoldani. (5) Helyi védett épület közterületről látható homlokzatán antenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el. (6) Helyi védett építmény bontására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A helyi védett építmény bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor. (7) Helyi védett műtárgyak felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni. 8. REKLÁM, HIRDETŐTÁBLA 9. Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégérek, hirdetőtáblák elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el. IV. FEJEZET A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 9. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 10. (1) A település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek különös tekintettel az Országos Ökológiai Hálózat övezeteire Magterület és Ökológiai folyosó -, ex lege védett természeti emlékekre, helyi jelentőségű védett természeti területekre megóvását biztosítani kell. (2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását: a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők; b) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a szabályozási terven jelölt fasorok, erdősávok megtartandók, illetve telepítendők; a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő; c) külterületen a fasorokba, erdősávokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fafajok telepítendők. (3) Belterületen új közterületek, utcák kialakításánál a tervezett fasort a műszaki átadásig kell telepíteni. A fasorok telepítéséhez az utca műszaki kialakítását figyelembe véve honos fás növényzet alkalmazható. A fasor létesítéséhez fánként legalább 4,0 m 2 -nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani. (4) A gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok telepítése a település területén tilos. 11. (1) A település területén az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó területek (e alkalmazásában: védett terület) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. (2) Védett területen a) tájba illeszkedő épület helyezhető el;

47 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 47 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT b) meglévő tájba nem illeszkedő látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak. (3) Védett területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. (4) A településen meglévő helyi jelentőségű természetvédelmi területeket a Szabályozási terv tartalmazza. (5) A helyi jelentőségű védett természeti területen a helyi természetvédelmi rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni. 12. (1) Tájképvédelmi terület határa a Szabályozási terven feltüntetésre került. (2) Tájképvédelmi területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. (3) Tájképvédelmi területen a) műanyag hullámlemez; b) alumínium trapézlemez (gazdasági területeken kívül); c) bitumenes zsindely tetőhéjalás nem alkalmazható. V. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 10. KÖRNYEZETVÉDELEM 13. (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat: a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz, b) kizárja a környezetkárosítást, c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken. (2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek amennyiben védőtávolság nem került meghatározásra a telekhatáron kell teljesülniük. (3) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények: a) Nagy és közepes haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó és üdülő funkciójú épülettől 25 m-nél, kishaszonállat esetében 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. b) Haszonállattartó építmény és trágyatároló, az élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá óvoda, iskola, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető. c) Állattartó épület a felszíni vizek partélétől számított 50 méteren belül nem létesíthető. 11. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME 14. (1) A település a felszín alatti vízminőségvédelmi előírások alapján az érzékeny kategóriába tartozik, éppen ezért a település teljes területén be kell tartani a vonatkozó jogszabályban előírtakat. (2) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell. 12. A LEVEGŐ VÉDELME 15. (1) A település területén tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

48 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 48 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (2) A település területén telken kívüli védelmet igénylő tevékenység csak a Szabályozási terven védőtávolsággal rendelkező területek esetén folytatható. 13. A TERMŐFÖLD VÉDELME 16. (1) A település területén csak olyan tevékenység végezhető, amelynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik. (2) Talajmozgatással járó tevékenység végzése, illetve a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell. (3) A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható. (4) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen. (5) A település területén csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést. 14. HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS ÉS ELHELYEZÉS 17. (1) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, ha az üzemeltető gondoskodik a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. (2) Felhagyott hulladéklerakó területének rekultivációjáig a terület elzárását, veszélyességének megjelenítését biztosítani kell. (3) A település területén önálló hulladékgazdálkodási tevékenység kizárólag Gksz, Gip, Kb-Hull építési övezet területén folytatható az övezeti előírások figyelembe vételével. 15. A ZAJ ELLENI VÉDELEM 18. Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg. VI. FEJEZET VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK, KATASZTRÓFAVÉDELEM 16. KATASZTRÓFAVÉDELEM 19. A település közigazgatási területén tűzivíz ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tűzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor a) a közhálózat által biztosítható tűzivíz igény feletti igényre helyi tűzivíz tároló létesítése szükséges, b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tűzivíz igényt a közhálózat által biztosítható mértékig, c) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz ellátást biztosítani. 17. ÁRVÍZVÉDELEM 20. (1) Első rendűnek minősített árvízvédelmi védvonalon, a gáttest mentett oldalán 10 m-es sávot szabadon kell hagyni, árvízvédelmi, karbantartási célra. Ebben a sávban közműhálózat, közmű létesítmény nem helyezhető el. (2) Az árvízvédelmet nyújtó védvonaltól a mentett oldalon 110 m-es sávban fakadóvíz előfordulásával kell számolni.

49 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 49 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (3) Az első rendű védvonal és a Zagyva medre közötti fakadóvízzel veszélyeztetett területen, hullámtéren, ártérben csak az arra vonatkozó előírásokban megengedett területhasznosítás valósítható meg. (4) A hullámtéri, vagy ártéri területekre vonatkozó jogszabályban megengedett hasznosítástól eltérő új hasznosítás csak akkor lehetséges: a) ha az árvíz elleni védelem már kiépült, illetve megoldott b) az árvízi védelem kiépítése, kialakítása az illetékes hatóságokkal engedélyezett módon történt c) a terület mentetté vált és annak a szükséges átminősítése is megtörtént. 18. VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK 21. (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöli: a) közlekedési területek, b) közművek, közműlétesítmények, c) szennyvíztisztító, d) hulladéklerakó telep, e) természetközeli folyóvizek. (2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók. (3) A szennyvíztisztító védőtávolságával kapcsolatban a 29. előírásai az irányadók. (4) Hulladéklerakó telepek védőterülete 500 m. A védőterületen belül huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló épület nem helyezhető el. (5) A Szabályozási terven feltüntetett, a természetközeli vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-es védőtávolságon belül új építmények elhelyezése tilos, kivéve a) a jogszerűen beépített területek esetében, b) vízjogi engedéllyel rendelkező építmények esetében. (6) Honvédelmi terület telekhatárától mért, a szabályozási terven jelölt 100 m-es védőtávolságon belül: a) közforgalmú gépjármű várakozó hely nem jelölhető ki; b) új kőolaj, földgáz, egyéb termékvezeték, továbbá nyomvonalas vagy nyomvonal jellegű építmény nem helyezhető el. VII. FEJEZET A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 19. ELŐVÁSÁRLÁSI JOG 22. A település területén elővásárlási jog érvényesíthető az Önkormányzat számára a 2. melléklet szerinti és a Szabályozási terven jelölt ingatlanok vonatkozásában, a 2. mellékletben megjelölt közösségi cél érdekében, valamint minden olyan egyéb településrendezési cél érdekében, ami a helyi építési szabályzatban biztosított. 20. TELEKALAKÍTÁS 23. (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telek egyszerű kontúrral rendelkezik, s alakja az építési övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza. (2) Nyeles telek kizárólag meglévő zárványtelek feltárására alakítható ki, a teleknyúlvány szélessége nem lehet kisebb 4,0 m-nél. (3) A település területén közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható. (4) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület lejegyzése céljából vagy állami beruházás keretében megvalósuló közlekedési infrastruktúra fejlesztés érdekében kerül sor, úgy az övezetben/építési övezetben előírt minimális telekméretnél kisebb telek is kialakítható.

50 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 50 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (5) Közterületalakítás során akkor is lehetőség van telekalakításra, ha a kialakuló telkek paraméterei az övezeti előírástól eltérnek. (6) Újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél. 21. BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG 24. A település területén beültetési kötelezettség jegyezhető be a polgármester önkormányzati hatósági döntése alapján a 2. melléklet szerinti ingatlanokra. VIII. FEJEZET KÖZMŰELLÁTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS 22. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 25. (1) A meglévő és a tervezett közcélú: a) vízellátás, b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), d) elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani, az arra vonatkozó előírások betartásával. (2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni. (3) Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt) a) a tervezett közművek egyidejű megépítését, b) a meglevő közművek szükséges felújítását, c) a csapadékvizek elvezetését, d) belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítás megépítését meg kell oldani. (4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani, b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását meg kell oldani. (5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg. bc) 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani. 23. VÍZELLÁTÁS 26. (1) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál: a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad, b) csak műanyag (esetleg GÖV) alapanyagú csővezetéket szabad alkalmazni, c) a közterületi hálózatot az ellátás biztonsága érdekében lehetőleg körvezetékként kell kiépíteni, az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapokat kell elhelyezni.

51 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 51 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (2) A településen a közcsatornázás megvalósítását követően beépítésre szánt területen új vízhálózat a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető, b) fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózat üzembe helyezését megelőzően. 24. SZENNYVÍZELVEZETÉS 27. (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni. (2) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos. (3) Szennyvíz bevezetés: a) nyílt árokba, b) időszakos vagy állandó vízfolyásba c) felhagyott kutakba tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni. 28. (1) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 3 m 3 -t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül: a) a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni; b) a keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható: ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő élő vízi befogadás megoldható bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak, bc) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken, bd) ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz. (2) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 3 m 3 -t, és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül: a) a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható: aa) ha a tisztított vizek számára a megfelelő élő vízi befogadó rendelkezésre áll, ab) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint az illetékes szakhatóságok hozzájárulnak, ac) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken, ad) ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz. b) ha kisberendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet. (3) Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított. 25. SZENNYVÍZKEZELÉS, SZENYYVÍZELHELYEZÉS 29. (1) A teljes közművesítettség feltételeként előírt csatornahálózat kiépítéséig zárt engedélyezett közműpótló alkalmazása esetén is építhető épület. Közműpótló létesítésénél a külterületen, beépítésre nem szánt területen létesítendő közműpótlóra vonatkozó előírásokat kell teljesíteni. (2) Csak olyan technológiájú szennyvíztisztító telep létesíthető, amelynek védőtávolság igénye a kerítés vonalán kívül a 20 m-t nem haladja meg. (3) A meglevő szennyvíztisztító telep rekonstrukcióját is úgy kell megoldani, hogy védőtávolság igénye a jelenlegi 150 m-ről legalább 20 m-re csökkenjen. (4) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága 20 m, kizárólag bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy létesíthető.

52 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 52 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (5) Szennyvíztisztító telep és a szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül: beépítésre szánt területen lakó-, üdülő-, vegyes, gazdasági (környezetre jelentős hatást gyakorló ipar kivételével) épület nem létesíthető. 26. FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS 30. (1) A felszíni vizek mederkarbantartó sávját szabadon kell hagyni. (Amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.) (2) Belvizes területen építeni csak a vízrendezést követően, a terület belvízmentességének megoldását követően lehet. (3) A Zagyva mentén a nagyvízi meder éléig és az árvízvédelmi műig terjedő területet hullámtérként kell kezelni. 31. (1) A parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni. (2) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. (3) A kocsi behajtó: a) szélessége nem lehet 3,5 m-nél nagyobb, b) szegélyének magassága legfeljebb 10 cm-es lehet, c) telkenként 1 kocsi behajtó építhető a saroktelek kivételével, saroktelek számára legfeljebb 2 kocsi behajtó építhető. 27. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS 32. (1) Külterületen, beépítésre nem szánt területen erdőterület kivételével egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. a) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. b) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. c) Ha erdőirtás igénye merül fel, a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni. (2) Új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad. 28. FÖLDGÁZELLÁTÁS 33. Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. 29. VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 34. (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területein, új elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni. (2) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt már beépített területein, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, ott új elektronikus hírközlési hálózatokat, vagy meglevő rekonstrukcióját is csak földalatti hálózatfektetéssel szabad kivitelezni. (3) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt már beépített területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. (4) Külterület beépítésre nem szánt területein új elektronikus hírközlési hálózatokat a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

53 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 53 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. 30. VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 35. (1) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei belterületen, beépítésre szánt területen: a) Kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület építési övezeteinek kivételével, antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet, az csak meglevő építményre telepíthető a c) bekezdés figyelembevételével, b) Kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület építési övezeteinek építési telkein önálló tartószerkezettel is telepíthető antenna c) silók, tornyok, templomok harangtornyában takarásban, víztornyokon azokhoz illeszkedő formai kialakításban, továbbá egyéb, 20 méter magasságot meghaladó, meglévő építmény tetejére bármely területen elhelyezhető antenna az építmény magasságától függetlenül. (2) Új antennát 300 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén, csak közös tartószerkezetre lehet elhelyezni. IX. FEJEZET ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 31. ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 36. (1) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen belül bővíthető, ha megfelel az egyéb övezeti előírásoknak. (2) Két övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek övezetbe eső részének megfelelően. 37. (1) A település területén elektronikus hírközlési magasépítmény, 6 m magasságot meghaladó antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop a) belterületen, illetve a belterületi határtól számított 200 méteres távolságon belül, valamint védett természeti területen nem helyezhető el, b) egyéb területeken a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. (2) A település területén 10 méternél magasabb antennatartó szerkezet, illetve antennával szerelt antennatartó szerkezet nem helyezhető el. 32. ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK 38. (1) A település belterületén különleges és gazdasági területek kivételével - amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek közötti tetőhajlásszögű épületek helyezhetők el. (2) Az épület beépített alapterületének 50%-át meg nem haladó részén 30 -nál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható. (3) A település területén lakóépület és közterületről látható melléképület esetén - a) műanyag hullámlemez; b) alumínium trapézlemez (gazdasági területeken kívül); c) bitumenes zsindely tetőhéjalás nem alkalmazható. (4) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös színek illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a barna és zöld szín is alkalmazható. (5) A homlokzatfelújításnak, homlokzatszínezésnek a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.

54 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 54 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (6) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak az építési helyen belül végezhető. (7) Az építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét kivéve, ha az építési övezet előírásai másként rendelkeznek. (8) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül a) parapet-konvektort kivezetni, szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést a riasztó kültéri egységét kivéve elhelyezni az épületek közterület felőli homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) nem lehet, b) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele, hogy ba) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot max. 3 m-rel haladhatja meg, bb) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen. c) napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) tetőfelületre történő telepítés esetén a tetősíktól legfeljebb 10 o -kal emelkedhet ki. (9) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a) a telkek előkertjében, b) a telkek udvarán, c) az épület egyéb homlokzatán helyezhető el. (10) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető. 33. TEREPRENDEZÉS, RÉZSŰ, TÁMFAL, KERÍTÉS 39. (1) Amennyiben a tereprendezésre épületelhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a meglévő terepszinthez viszonyított feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,5 m-t, de együttesen legfeljebb a 2,0 m-t. (2) Tereprendezés építési helyen kívül nem történhet az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítésének biztosítása kivételével nem lehetséges. (3) Támfal kialakítása során a természetes terepszint a) felfelé legfeljebb 1,50 méterrel, b) lefelé legfeljebb 1,50 méterrel, de együttesen legfeljebb 2,0 méterrel változtatható meg. (4) Támfal tetején létesíthető tömör mellvéd magassága nem lehet nagyobb 1 méternél a támfal felső terepcsatlakozásának szintjéhez képest. (5) A közúttal határos telken az előkertben a meglévő támfal magasságától függetlenül felújítható, új támfal a csatlakozó terep magasságáig építhető. 40. (1) A kerítések felületének járdaszinttől mért 0,8 m és 2,0 m magasság közötti sávja a kerítés síkjára merőleges irányban nézve - legalább 25 %-ban áttört és átlátható felületként alakítandó ki. (2) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,80 m lehet. Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint oldal és hátsókertben építendő kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,80 m-t. (3) Mezőgazdasági területen kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló építhető, ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik. (4) Gazdasági és védelmi erdőterületen kerítés (drótfonatos kerítés vagy vadvédelmi háló) csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdálkodási célból építhető. (5) Zöldterületen épített kerítés legalább 90 %-ban áttört szerkezetű lehet, legfeljebb 1,0 méteres magassággal. (6) Sportpályát körülvevő kerítés magassága legfeljebb 2,5 m lehet. 34. BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY 41. (1) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár. (2) A már túlnyomó részben beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, melynek következtében a két szomszédos épület oldalfala közös telekhatárra kerülhet. Amennyiben a

55 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 55 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg, az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár. (3) Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat - az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében - úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon. (4) Az előkerti építési vonal beépített utcaszakasz esetén a legalább 70%-ban az ingatlannyilvántartásban is bejegyzett kialakult állapothoz kell igazodnia. (5) Amennyiben az utcában jellemző előkertméret nem állapítható meg, úgy az előkert mélysége 5 m. (6) Újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben az előkerti építési határvonal: a) lakóövezetek esetében: 5 m, mely egyben kötelező építési vonal is; b) ipari övezetek esetében: 10 m; c) egyéb övezet esetében: 5 m. (7) Közparkkal szomszédos telken új épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a közparkra ne tűzfallal nyíljon. (8) Utcavonalas beépítésű épületek között elhelyezkedő foghíjtelek előkerti építési vonala a közterülettől legfeljebb 2,0 m-ig visszahúzható. (9) Fekvő telek esetében, ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza, az előkert 3,0 méterre, a hátsókert 0 méterre csökkenthető. (10) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje minimum 4,5 méter lehet. 12 m szélességet el nem érő telkek esetében a telek oldalkertje minimum 3,0 méter lehet. (11) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m, amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek. (12) Tömbtelken önálló helyrajzi számon álló úszótelek elő-, oldal- és hatsókertje 0,0 m lehet. (13) Abban az építési övezetben, ahol támfalgarázs elhelyezhető, ott támfalgarázs megléte/építése estén az előkert 0,0 m lehet. (14) Beépítésre nem szánt területen a beépítésre szánt terület beépítési módjára meghatározott szabályokat kell figyelembe venni.

56 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 56 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÁSODIK RÉSZ RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK X. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 35. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET 42. A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe sorolandók: a) Kisvárosias lakóterület (Lk) b) Kertvárosias lakóterület (Lke) c) Falusias lakóterület (Lf) d) Településközpont terület (Vt) e) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) f) Ipari terület (Gip) g) Különleges terület mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü) 36. KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLET 43. (1) Kisvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lk jellel jelölt építési övezet, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. (2) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) lakó; b) kereskedelmi, szolgáltató c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; d) kulturális, közösségi szórakoztató; e) szállás jellegű; f) igazgatási, iroda; g) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) Kisvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) kirakatszekrény; b) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; c) trágyatároló, komposztáló; d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; e) építménynek minősülő antennaszerkezet, zászlótartó oszlop. (5) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben állattartó építmények nem helyezhetők el. (6) A kisvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

57 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 57 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 1 AZ ÉPÍTÉSI TELEK A B C D E F G H 2 Építési övezeti jele Beépítés módja Kialakítható legkisebb területe (m²) Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) Építményének legnagyobb épületmagassága (m) Minimális zöldfelületi aránya (%) Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség (%) 3 Lk1 U 2500* K (12,5) Lk2 U 3500* , Lk3 SZ , K - kialakult állapot SZ - szabadonálló beépítés U - úszótelkes beépítés * - tömbtelek területe (8) Lk1 építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság kialakult beépítés esetén legfeljebb az elbontott építmény épületmagassága, új épület építése esetén legfeljebb 12,5 m. (9) Lk1 építési övezetben a tömbtelken önálló helyrajzi számon álló úszótelkes lakóépületek felújíthatók, tetőterük beépíthető, bontásuk esetén az úszótelekre új épület építhető, meglévő garázs helyére kizárólag garázs építhető. (10) Lk1, Lk2 építési övezetben kialakult tömbtelken új épület nem építhető, a meglévő épületek felújíthatók. (11) Lk1, Lk2 építési övezetben kialakult úszótelkek fenntarthatók. (12) Lk2 építési övezetben kizárólag garázs helyezhető el. (13) Lk2 építési övezetben a tömbtelken önálló helyrajzi számon álló úszótelkes épületek felújíthatók, bontásuk esetén az úszótelekre új garázsépület építhető, tetőterük nem építhető be. (14) Lk1, Lk2 építési övezetekben a tömbtelken jelölt telken belüli kötelező telekhasználatot figyelembe kell venni. A lakóépületek megközelítését szolgáló belső utak fenntartandók, a zöldfelületként kijelölt területek legalább 80%-ban növényzettel fedetten alakítandók ki és tartandók fenn. 37. KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET 44. (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, amely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. (2) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) lakó; b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató; c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; d) szállás jellegű; e) sport; f) kulturális rendeltetést is tartalmazhat. (3) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben kizárólag közötti tetőhajlásszögű magastetős, illetve lapostetős épület helyezhető el. 2,3 Az Lk1 és Lk2 építési övezetre vonatkozó előírások az OTÉK ban megfogalmazottaknál megengedőbb alkalmazásához az OTÉK 111. (2), valamint a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 28. (4) alapján az illetékes Állami Főépítész hozzájárulása szükséges.

58 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 58 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (5) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) kirakatszekrény; b) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; c) állatól, állatkifutó; d) trágyatároló, komposztáló; e) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló. (6) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elő- és/vagy oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el: a) építménynek minősülő antennaszerkezet, zászlótartó oszlop; b) mosókonyha; c) gépjárműtároló; d) nyárikonyha. (7) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban. (8) A kertvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1 AZ ÉPÍTÉSI TELEK A B C D E F G H 2 Építési övezeti jele Beépítés módja Kialakítható legkisebb területe (m²) Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) Építményének legnagyobb épületmagassága (m) Minimális zöldfelületi aránya (%) Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség (%) 3 Lke SZ , SZ - szabadonálló beépítés (9) Az építési övezet építési telkein maximum két épület helyezhető el. (10) Az építési övezet építési telkein egy épületben maximum két lakó rendeltetési egység helyezhető el. (11) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben; b) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén; c) terepszint alatt (támfalgarázs is) történhet. (12) Az építési övezet építési telkein állattartó épület nem helyezhető el. 38. FALUSIAS LAKÓTERÜLET 45. (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. (2) Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) lakó; b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági; c) kereskedelmi, szolgáltató; d) szálláshely jellegű; e) igazgatási, iroda; f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; g) kulturális, közösségi szórakoztató; h) sport rendeltetést is tartalmazhat.

59 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 59 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (3) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) Falusias lakóterület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság oromfalas épület esetén az oromfal területéből számított F/L értékkel, de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető. (5) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein igazgatási, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális épületek kivételével kizárólag magastetős épület építhető közötti tetőhajlásszöggel, jellemzően az utcára merőleges tetőgerinccel. (6) Falusias lakóterület építési övezeteiben az épület alapterületének 30%-át meg nem haladó részén 37 -nál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható. (7) Falusias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) kirakatszekrény; b) trágyatároló (kivéve saját ellátást szolgáló állattartáshoz szükséges trágyatároló 3 m 3 -ig); c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; d) építménynek minősülő antennaszerkezet, zászlótartó oszlop. (8) Falusias lakóterület építési övezeteiben elő- és/vagy oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el: a) állatól; b) építménynek minősülő antennaszerkezet, zászlótartó oszlop; c) mosókonyha; d) nyárikonyha. (9) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban. (10) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein állattartó építmény a megengedett beépítési mérték 15 %-át meg nem haladó mértékű lehet. (11) A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1 AZ ÉPÍTÉSI TELEK A B C D E F G H 2 Építési övezeti jele Beépítés módja Kialakítható legkisebb területe (m²) Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) Építményének legnagyobb épületmagassága (m) Minimális zöldfelületi aránya (%) Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség (%) 3 Lf1 O , Lf2 O , Lf3 O , O - oldalhatáron álló beépítés (12) Lf1 építési övezet építési telkein legfeljebb két épület helyezhető el. (13) Lf2, Lf3 építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető. (14) Lf1, Lf2, Lf3 építési övezetek építési telkein elhelyezett épület maximum két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat. (15) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben; b) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén történhet. (16) Lf3 építési övezetben a Szabályozási terven jelöltek szerint az építési telek be nem építhető részét figyelembe kell venni, kizárólag a telkek utcafronttól számított 80 m mély telekrésze építhető be.

60 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 60 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 39. TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET 46. (1) A településközpont terület a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre. (2) Településközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) lakó; b) igazgatási, iroda; c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás; d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; e) kulturális, közösségi szórakoztató; f) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein több épület helyezhető el, amennyiben legalább az egyik közcélú rendeltetést is tartalmaz. (5) Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; b) trágyatároló, komposztáló; c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; (6) Településközpont terület építési övezeteiben elő- és/vagy oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el: a) állatól; b) építménynek minősülő antennaszerkezet, zászlótartó oszlop; c) mosókonyha; d) nyárikonyha. (7) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein a megengedett legnagyobb épületmagasság oromfalas épület esetén az oromfal területéből számított F/L értékkel, de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető. (8) A településközpont terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1 AZ ÉPÍTÉSI TELEK A B C D E F G H 2 Építési övezeti jele Beépítés módja Kialakítható legkisebb területe (m²) Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) Építményének legnagyobb épületmagassága (m) Minimális zöldfelületi aránya (%) Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség (%) 3 Vt1 O , Vt2 4 SZ K K K K 0 K O SZ K - oldalhatáron álló beépítés - szabadon álló beépítés - kialakult (9) Vt1 építési övezet építési telkein elhelyezett épület több önálló rendeltetési egységet tartalmazhat. 4 A Vt2 építési övezetre vonatkozó előírások az OTÉK ban megfogalmazottaknál megengedőbb alkalmazásához az OTÉK 111. (2), valamint a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 28. (4) alapján az illetékes Állami Főépítész hozzájárulása szükséges.

61 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 61 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (10) Vt1 építési övezet építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban. (11) Vt1 építési övezet építési telkein új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése: a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben; b) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén történhet. (12) Vt2 építési övezetben önálló helyrajzi számon álló úszótelkes épület felújítható, tetőtere beépíthető, bontása esetén az úszótelekre új épület építhető. 40. KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET 47. (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) igazgatási, iroda; d) szállás jellegű; e) gazdasági épületen belül lakó; f) sport rendeltetést is tartalmazhat (3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető. (5) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető. (6) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el. (7) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1 AZ ÉPÍTÉSI TELEK A B C D E F G H 2 Építési övezeti jele Beépítés módja Kialakítható legkisebb területe (m²) Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) Építményének legnagyobb épületmagassága (m) Minimális zöldfelületi aránya (%) Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség (%) 3 Gksz1 SZ , Gksz2 SZ , SZ - szabadonálló beépítés (8) Gksz1 építési övezetben meglévő önálló lakóépület fenntartható, felújítható, korszerűsíthető, átalakítható. (9) Az építési övezet építési telkein az eltérő övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatár mentén épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el. 41. IPARI TERÜLET 48. (1) Ipari terület a Szabályozási terven Gip jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban ipari létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Ipari terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

62 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 62 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT a) környezetre jelentős hatást gyakorló ipari; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) igazgatási, iroda; d) gazdasági épületen belül lakó; rendeltetést is tartalmazhat. (3) Ipari terület építési övezeteinek építési telkei részleges közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. A csatornahálózat kiépítését követően épület abban az esetben építhető, ha a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik. (4) Ipari terület építési övezetének építési telkein több épület is elhelyezhető. (5) Ipari terület építési övezetének építési telkein ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető. (6) Ipari terület építési övezetének építési telkein önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el. (7) Az ipari terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1 AZ ÉPÍTÉSI TELEK A B C D E F G H 2 Építési övezeti jele Beépítés módja Kialakítható legkisebb területe (m²) Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) Építményének legnagyobb épületmagassága (m) Minimális zöldfelületi aránya (%) Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség (%) 3 Gip SZ SZ - szabadonálló beépítés (8) Az építési övezet építési telkein az eltérő övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatár mentén épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el. (9) Az építési övezet építési telkein a teljes telekméret minden 200 m 2 -e után 1 db lombhullató fa ültetendő, min. 16/18-as törzskörmérettel. 42. EGYÉB IPARI TERÜLET 48. (1) Ipari terület a Szabályozási terven Gip-e jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban ipari létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Ipari terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) igazgatási, iroda; d) gazdasági épületen belül lakó; rendeltetést is tartalmazhat. (3) Ipari terület építési övezeteinek építési telkei részleges közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. A csatornahálózat kiépítését követően épület abban az esetben építhető, ha a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik. (4) Ipari terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető. (5) Ipari terület építési övezeteinek építési telkein ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető. (6) Ipari terület építési övezeteinek építési telkein önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el. (7) Az ipari terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

63 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 63 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 1 AZ ÉPÍTÉSI TELEK A B C D E F G H 2 Építési övezeti jele Beépítés módja Kialakítható legkisebb területe (m²) Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) Építményének legnagyobb épületmagassága (m) Minimális zöldfelületi aránya (%) Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség (%) 3 Gip-e SZ , SZ - szabadonálló beépítés (8) Az építési övezet építési telkein az eltérő övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatár mentén épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el. (9) Az építési övezet építési telkein a teljes telekméret minden 200 m 2 -e után 1 db lombhullató fa ültetendő, min. 16/18-as törzskörmérettel. 43. KÜLÖNLEGES TERÜLET MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMI TERÜLET 49. (1) Különleges terület mezőgazdasági üzemi terület a Szabályozási terven K-Mü jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a mezőgazdasági növénytermesztést, -tárolást, -feldolgozást illetve a nagyüzemi állattartást szolgáló épületek illetve az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület mezőgazdasági üzem terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) nagyüzemi állattartó, állattenyésztő; b) növénytermesztéshez, -tároláshoz, -feldolgozáshoz kapcsolódó; c) egyéb mezőgazdasági; d) igazgatási, iroda; e) egészségügyi, szociális; f) kereskedelmi, szolgáltató; rendeltetést is tartalmazhat. (3) Különleges terület mezőgazdasági üzem terület építési övezeteiben - ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges - földszintes gazdasági és állattartó épület esetén az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 3 méterrel túlléphető. (4) Különleges terület mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető. (5) A különleges terület mezőgazdasági üzem építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1 AZ ÉPÍTÉSI TELEK A B C D E F G H 2 Építési övezeti jele Beépítés módja Kialakítható legkisebb területe (m²) Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) Építményének legnagyobb épületmagassága (m) Minimális zöldfelületi aránya (%) Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség (%) 3 K-Mü SZ , SZ - szabadonálló beépítés (6) Különleges terület mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteinek építési telkei részleges közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. XI. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

64 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 64 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 44. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 50. A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók: a) Zöldterület - Közkert (Zkk) b) Erdőterületek ba) Védelmi (Ev) bb) Gazdasági (Eg) c) Mezőgazdasági területek ca) Általános mezőgazdasági terület (Má) cb) Kertes mezőgazdasági terület (Mk) d) Vízgazdálkodási terület (V) e) Természetközeli terület (Tk) f) Különleges beépítésre nem szánt terület fa) Temető (Kb-T) fb) Sportterület (Kb-Sp) fc) Honvédelmi (Kb-Hv) fd) Hulladéklerakó (Kb-Hull) fe) Szennyvíztisztító (Kb-Szt) ff) Turisztikai terület (Kb-Tur) g) Közlekedési terület ga) Közúti (KÖu) gb) Kötöttpályás (KÖk) 45. ZÖLDTERÜLET 51. (1) Zöldterület (közkert) a Szabályozási terven Zkk jellel jelölt övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület. (2) Zkk övezetben a pihenést és testedzést szolgáló, épületnek nem minősülő építmény helyezhető el. (3) Zkk övezet telkein közlekedési, föld feletti közmű- és hírközlési hálózatok, műtárgyak gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével nem helyezhetők el. 46. ERDŐTERÜLET VÉDELMI ERDŐ 52. (1) A védelmi rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, mely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál. (2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet. (3) Az övezetben a legkisebb kialakítható telek 10 ha. 47. ERDŐTERÜLET GAZDASÁGI ERDŐ 53. (1) A gazdasági erdőterület a Szabályozási terven Eg jellel jelölt terület, melyen a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása. (2) Gazdasági erdőterület övezeteiben az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú építmények helyezhetők el. (3) Gazdasági erdőterület övezeteinek telkein az erdő művelési ág ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig épület nem építhető. (4) Az övezet telkein az építés feltételei: a) a kialakítható telek területe legalább m 2, b) beépíthető telek területe legalább m 2 (10 ha), c) a beépítés módja: szabadonálló, d) a beépítés mértéke legfeljebb: 0,5%, e) a megengedett maximális épületmagasság: 4,5 m, f) közművesítettség mértéke: legalább részleges.

65 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 65 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (5) Eg övezetben a részleges közművesítettség feltételeként előírt közüzemi ivóvízellátás kötelezettsége az övezet azon telkeit nem érinti, ahol az ivóvízellátás egyedileg, a népegészségügyi szakigazgatási szerv által elfogadott módon megoldott. (6) Eg övezetben a részleges közművesítettség feltételeként előírt közüzemi villamosenergiaellátás kötelezettsége az övezet azon telkeit nem érinti, ahol a villamos-energia ellátás egyedileg megoldott. (7) Az övezetben épített épületek tájba illeszkedése a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. 48. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET - SZÁNTÓ 54. (1) A Szabályozási terven Má-sz jellel jelölt övezet elsősorban szántóföldi mezőgazdálkodásra kijelölt övezet. (2) Má-sz övezetben erdő, vízfelület is létesíthető. (3) Má-sz övezetben elhelyezhető építmények: a) növénytermesztéshez kapcsolódó; b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó; c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei; d) lakó. (4) Má-sz övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők a művelési ág függvényében: A B C D 1 Szántó Gyep (rét, legelő) Szőlő, gyümölcs 2 Kialakítható/beépíthető legkisebb telekméret 10 ha 5 ha 2 ha 3 Kialakítható/beépíthető legkisebb telekszélesség 50 m 30 m 20 m 4 Beépítési mód SZ SZ SZ 5 Legnagyobb beépíthetőség 1,5% 3% 3% 6 Legnagyobb épületmagasság 4,5 m 4,5 m 4,5 m 7 Terepszint alatti beépíthetőség max. alapterülete 1,5% 3% 3% SZ - szabadonálló (5) Má-sz1 övezetben épület nem helyezhető el. (6) Má-sz1 övezetben mezőgazdasági birtokközpont nem alakítható ki. (7) Má-sz2 övezetben földszintes gazdasági és állattartó épület esetén az övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 3 m-rel túlléphető. (8) Má-sz2 övezet telkein lakóépület csak gazdasági épület megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén építhető. (9) Má-sz2 övezetben a részleges közművesítettség feltételeként előírt közüzemi ivóvízellátás kötelezettsége az övezet azon telkeit nem érinti, ahol az ivóvízellátás egyedileg, a népegészségügyi szakigazgatási szerv által elfogadott módon megoldott. (10) Má-sz2 övezetben a részleges közművesítettség feltételeként előírt közüzemi villamosenergiaellátás kötelezettsége az övezet azon telkeit nem érinti, ahol a villamos-energia ellátás egyedileg megoldott. (11) Má-sz2 övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 40 ha ( m 2 ) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább m 2. A birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 30%. (12) Birtokközpont csak közútról, vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról megközelíthető földrészleten alakítható ki. (13) Má-sz2 övezetben építésre kerülő új épületegyütteseket takaró fásítással kell létesíteni. (14) Má-sz2 övezetben az övezetben épített épületek tájba illeszkedése a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.

66 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 66 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 49. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET - GYEP 55. (1) A Szabályozási terven Má-gy jellel jelölt övezet elsősorban a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodáshoz, valamint a hagyományos legeltetéses állattartáshoz kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgál. (2) Má-gy övezetben erdő, vízfelület, sportolási célú gyep is létesíthető. (3) Má-gy övezetben épület nem, építmény csak természetvédelmi, illetve - vízfolyások környezetében - vízrendezési céllal összefüggésben helyezhető el. 50. KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET 56. (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt, kisüzemi jellegű, legfeljebb családi gazdaság méretű szőlő- és bortermelés, valamint szabadidő eltöltést szolgáló kertészeti tevékenység területe. (2) Mk övezetben elhelyezhető építmények: a) kertészeti termelés építményei; b) szőlőtermesztéshez kapcsolódó építmények; c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei. (3) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy, továbbá medence, nyílt tüzivíztározó nem helyezhető el. (4) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein épület akkor helyezhető el, ha a telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető. (5) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkei csak akkor oszthatók meg, ha a kialakuló telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető. A megosztás során nyúlványos földrészlet nem alakítható ki. (6) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben csak drótfonatos kerítés, vagy áttört léckerítés építhető, tömör, vagy tömör lábazatú kerítés nem létesíthető. (7) Mk övezetben az építmények elhelyezésének feltételei a következők: a) az övezetben a kialakítható legkisebb telekméret: 2000 m 2 b) az övezetben a beépíthető legkisebb telekméret: 3000 m 2 c) a kialakítható legkisebb telekszélesség: 20 m d) a beépítés módja: szabadonálló e) legnagyobb beépíthetőség: 3% f) az építhető épületek összes bruttó alapterülete legfeljebb 60 m 2 lehet. g) legnagyobb épületmagasság: 4,5 m h) terepszint alatti beépíthetőség legfeljebb 3% (8) Mk övezet telkein lakóépület nem építhető. (9) Ivóvízhálózatra történő rákötés csak a szennyvízkezelés egyidejű a környezetet nem terhelő megoldása esetén létesíthető. (10) Az övezet telkein különálló űrgödrös árnyékszék csak akkor építhető, ha más épület nem épül. (11) Kertes mezőgazdasági terület övezetinek telkein gáztartály csak épületben, vagy földbe süllyesztve helyezhető el. 51. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET 57. (1) Vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven V jellel jelölt övezet. (2) A V jelű övezet az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja. (3) Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el legfeljebb 1%-os beépíthetőséggel a vonatkozó jogszabályok szerint. (4) A vízfolyások mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó. 52. TERMÉSZETKÖZELI TERÜLET 58. (1) Természetközeli terület a Szabályozási terven Tk jellel jelölt övezet. (2) Tk övezetben építmény elhelyezése tilos.

67 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 67 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 53. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET 59. Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők: a) Temető (Kb-T) c) Sportterület (Kb-Sp) b) Honvédelmi (Kb-Hv) e) Hulladéklerakó (Kb-Hull) d) Szennyvíztisztító (Kb-Szt) f) Turisztikai terület (Kb-Tur) 54. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET TEMETŐ 60. (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei, s az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület temető övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők: a) a kialakítható legkisebb telekméret 5000 m 2 ; b) a kialakítható legkisebb telekszélesség kialakult; c) a beépítés módja szabadonálló; d) a beépítettség mértéke 2%; e) legnagyobb megengedhető épületmagasság 4,5 m; f) minimális zöldfelület arány 10% g) Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség 2% (3) Kb-T övezet telkei részleges közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel történik. (4) Kb-T övezet telkein több épület is elhelyezhető. (5) Kb-T övezetben harangtorony, illetve harangláb építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető. 55. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET SPORTTERÜLET 61. (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - sportterület a Szabályozási terven Kb-Sp jellel jelölt övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület sportterület övezeteiben elhelyezhető építmények: a) sportépítmények; b) sportépítmények kiszolgáló létesítményei; c) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmények a beépíthető szintterület legfeljebb 20%-án. (3) Különleges beépítésre nem szánt terület sportterület övezetének telkein több épület is elhelyezhető. (4) Különleges beépítésre nem szánt terület sportterület övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők: a) a kialakítható legkisebb telekméret kialakult; b) a kialakítható legkisebb telekszélesség kialakult; c) a beépítés módja szabadonálló; d) a beépítettség mértéke 2%; e) legnagyobb megengedhető épületmagasság 4,5 m; f) minimális zöldfelület arány 70% g) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség 2% (5) Az övezet telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel megoldott. (6) Kb-Sp övezetben sportcsarnok építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 méterrel túlléphető.

68 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 68 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 56. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET HONVÉDELMI TERÜLET 62. (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - honvédelmi terület a Szabályozási terven Kb-Hv jellel szabályozott övezet, mely kizárólag honvédelmi létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület honvédelmi terület területén elhelyezhető építmény: a) gazdasági; b) igazgatási, iroda; rendeltetést is tartalmazhat. (3) Kb-Hv övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők: a) a kialakítható legkisebb telekméret 5000 m 2 ; b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 50 m; c) a beépítés módja szabadonálló; d) a beépítettség mértéke 5%; e) legnagyobb megengedhető épületmagasság 7,5 m. 57. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET HULLADÉKLERAKÓ 63. (1) Különleges beépítésre nem szánt terület hulladéklerakó a Szabályozási terven Kb-Hull jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a területen elhelyezett kommunális hulladék feldolgozására, kezelésére, ártalmatlanítására, valamint a személyzet ideiglenes tartózkodására szolgáló épület elhelyezésére szolgál. (2) Kb-Hull övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők: a) a kialakítható legkisebb telekméret 5000 m 2 ; b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 50 m; c) a beépítés módja szabadonálló; d) a beépítettség mértéke 5%; e) legnagyobb megengedhető épületmagasság 4,5 m; f) minimális zöldfelület arány 5% 58. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET SZENNYVÍZTISZTÍTÓ 64. (1) A Szabályozási terven Kb-Szt jellel jelölt övezet kizárólag a szennyvízelhelyezés és tisztítás technológiai és kiszolgáló építményei elhelyezésére szolgál. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület szennyvíztisztító övezeteinek telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. (3) Különleges beépítésre nem szánt terület szennyvíztisztító övezeteinek telkein több épület is elhelyezhető. (4) Kb-Szt övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők: a) a kialakítható legkisebb telekméret 4000 m 2 ; b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 50 m; c) a beépítés módja szabadonálló; d) a beépítettség mértéke 5%; e) legnagyobb megengedhető épületmagasság 6,0 m; f) minimális zöldfelület arány 30% 59. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET TURISZTIKAI TERÜLET 65. (1) Különleges beépítésre nem szánt terület turisztikai terület a Szabályozási terven Kb-Tur jellel jelölt övezet, mely elsősorban a turizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület - turisztikai területen elhelyezhető építmény: a) turisztikai; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) közösségi szórakoztató, kulturális; d) oktatási, egészségügyi, szociális; e) sport

69 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 69 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT rendeltetést is tartalmazhat. (3) Különleges beépítésre nem szánt terület turisztikai terület övezeteinek telkein több épület is elhelyezhető. (4) Különleges beépítésre nem szánt terület turisztikai terület övezetben az építményelhelyezés és telekalakítás feltételei a következők: a) a kialakítható legkisebb telekméret 5000 m 2 ; b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 30 m; c) a beépítés módja szabadonálló; d) a beépítettség mértéke 1%; e) legnagyobb megengedhető épületmagasság 4,5 m; f) minimális zöldfelület arány 70% g) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség 1% (5) Az övezet telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel történik. 60. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 66. (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖu (közúti) és KÖk (kötöttpályás) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület. (2) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű és hírközlés létesítményeinek, valamint utcabútorok, helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető. (3) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja: Övezeti jel KÖu1 Út Kategória Közlekedési terület szélessége 21 sz. fő út Külterületi elsőrendű főút K.III.B j. összekötő út Belterületi összekötő út B.V.c.C j. összekötő út Külterületi összekötő út K.V.B j. összekötő út Belterületi összekötő út B.V.c.C j. összekötő út Külterületi összekötő út K.V.B j. bekötő út Belterületi bekötő út B.V.c.C j. bekötő út Külterületi bekötő út K.V.c.C. Védőtávolság belterületnek nem minősülő területen Meglévő (30-80 m) 100 m m Meglévő (14-18 m) 50 m - 50 m Meglévő (14-20 m) 50 m - 50 m Meglévő (18-22 m) 50 m - 50 m Meglévő (18-22 m) 50 m - 50 m Meglévő (12-26 m) Meglévő (12-14 m) 50 m - 50 m KÖu2 Lakó és kiszolgáló utak Tervetett lakó és kiszolgáló utak Lakóút, kiszolgálóút B.VI. d-b B.VI. d-c Lakóút, kiszolgálóút B.VI. d-b B.VI. d-c Meglévő 8-16 m (4) Az övezetbe nem sorolt közutak a település kiszolgáló útjai, melyeken a Szabályozási terv alapján kiszolgáló lakóutca, vegyesforgalmú út, gyalogosfelület alakítható ki, a vonatkozó egyéb rendelkezések figyelembevételével. (5) Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m szélesség alatt nem alakítható ki.

70 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 70 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (6) 8 méternél keskenyebb út csak vegyes használatú útként építhető ki. (7) Tervezett szintbeli csomópontok: a) 21 sz. főút és a 2129 j. út csomópontja (8) Településközpont terület építési övezetében az OTÉK által előírt várakozóhelyek 50 %-a közterületen is biztosítható a jogszabályban előírt tartalmú közlekedési vizsgálat alapján. (9) Úszótelek estében a parkolást a tömbtelken belül kell megoldani. HARMADIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 67. (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. (2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni. (3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Jobbágyi község helyi építési szabályzatáról szóló 12/2004. (IX.1.) önkormányzati rendelet hatályát veszti. Jobbágyi, Schoblocher István Polgármester Dr. Tóth Renáta Jegyző Kihirdetve: Jobbágyi, Dr. Tóth Renáta Jegyző

71 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 71 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEK 1. MELLÉKLET A.../2015. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ Szabályozási terv

72 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 72 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

73 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 73 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 2. MELLÉKLET A.../2015. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ Sajátos jogintézmények Elővásárlási jog Ssz. Helyrajzi szám Fekvés Településrendezési cél /1, 074/2, 074/ /2, 335/3, 335/4, 335/5, 335/6, 335/7 21. sz. főút nyugati oldala 21. sz. főút Zrínyi Miklós utca közti terület Gazdaságfejlesztési cél Gazdaságfejlesztési cél Beültetési kötelezettség 238/66 hrsz-ú ingatlanon (lakótelep) - 10 m széles sávban (Gksz1 építési övezet)

74 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 74 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT FÜGGELÉKEK 1. FÜGGELÉK Művi értékvédelem 1.1. Országos védelem Ssz. Cím Hrsz Funkció Műemlék törzsszáma Műemléki környezet 1. Apponyi utca 278 Római katolikus templom , 254/2, 254/1, 276/2, 277, 279, 411/5, 411/6, 411/7, 411/8, 506, 509, 511, 512, 666 hrsz 1.2. Helyi védelem Jobbágyin található helyi védelemre javasolt építmények Ssz. Cím Hrsz Funkció 1. Apponyi út - Táncsics u. sarok 26 Kápolna 2. Kossuth utca Református templom 3. Temető (Petőfi S. u.) 649 Kápolna 4. Apponyi út (általános iskola udvara) 511 Háborús emlékmű 5. Losonci utca /1 Lakóház 6. Apponyi út Lakóház 7. Rákóczi u Lakóház 8. Hunyadi utca Posta, könyvtár épülete 9. Losonci utca 32. előtt 1260/2 Kereszt 10. Apponyi út /5 Kőkereszt 11. Hunyadi utca Sport utca sarok 343 Kőkereszt sz. szarvasgedei út mentén 064/3 Kereszt 2. FÜGGELÉK Régészeti területek Ssz. Lelőhely neve Azonosító Hrsz 1. Vám-part Gyúri-földek, Berekalja, Szeméttelep 31511, 37469, Mikó-oldal, Várhegy oldala , Páskom Püspöki-Bérc /14 6. Várhegy /5-7, 094, 065/38, 065/39-45, 065/35 091, 05/11, 077/76, 05/11, 067/4, 067/26, 077/72, 077/76, 077/78, 078/2, 0156, /2, 02/34, 02/35, 02/36, 09/2, 09/39, 09/46, 09/47, 097/2, 097/1 7. Mátra utca ( ) 8. Petőfi utca , 621, , (578, 579, 580/1, 621, 637)

75 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 75 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 9. középkori településmag és templom (Római katolikus templom, Losonci út) 10. Tenk, Hosszú dűlő , 46345, 68703, 46877, 53431, , , , , , (411/5, 278) 051/11-14, 050/2, 090, 049/1, 0133/3, 049/2, 050/2, 051/11, 051/12, 051/13,051/14, 052/3, 074/1, 0134, 049/1, 050/1, 050/2, 0133/1, 11. Zagyva-malom /4, 0133/4, 0132, 048/3, 048/2 12. Csincsa, Csincsa-partél /2, 05/9, 05/ Jobbágyi / Jobbágyi / Kossuth u Gyúri-földek 2. bejelentés alatt 05/ Szarvasgede - Ebhát-alja /26, 065/35, 065/37 3. FÜGGELÉK Természetvédelem 3.1. Ex lege védett értékek Földvár: Várhegy (018; 019; 0120; 0180 hrsz) Forrás: Csurgó-forrás (1260/2 hrsz) 3.2. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület Andezitrétegek (023/1; 023/2 hrsz)

76 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 76 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 4. FÜGGELÉK Mintakeresztszelvények M=1:200

77 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 77 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

78 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 78 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ A Vizsgálati összefoglaló célja és feladata, hogy összefoglaló módon mutassa be a település területrendezési konfliktusait, fejlődési lehetőségeit, mintegy kijelölve a település fejlődése, a következő településrendezési tervfázisok irányát. Regionális kapcsolatok, területi adottságok Települési alapadatok Terület (ha) 1783,3 Belterület (ha) 131,9 Zártkert (ha) 116,7 Külterület (ha) 1534,7 Lakosság (fő) 2146 Jobbágyi Nógrád megye délkeleti részén fekvő település, a Pásztói kistérséghez tartozik. Közlekedési kapcsolatok szempontjából kiváló helyzetben van, hiszen keresztülhalad rajta a 21. sz. országos főút, amely az M3-as autópályát köti össze Salgótarjánnal és a szlovák határral. A kedvező közlekedési kapcsolatoknak köszönhetően könnyen elérhető a főváros, a kistérségi központ, Pásztó és a megyeszékhely, Salgótarján tömegközlekedéssel és egyénileg egyaránt. Jobbágyin alapfokú szociális, oktatási és egészségügyi ellátás biztosított a lakosok számára, továbbá a magasabb szolgáltatások is könnyen elérhetők Pásztón, Hatvanban vagy Salgótarjánban. Természeti adottságok Jobbágyi az Észak-Magyarországi-középhegység nagytáj, Észak-Magyarországi-medencék középtáj, Zagyva-völgy kistáj középső, déli részén helyezkedik el. A település a Mátra és a Cserhát között húzódó Zagyva folyó völgyében fekszik. A völgy jellemző talajtípusa a réti öntéstalaj, amely jó termőképessége miatt szántóként hasznosítható, a keleti domblábi részeken csernozjom barna erdőtalajok képződtek. A település éghajlata mérsékelten meleg és mérsékelten száraz, az évi napfénytartam közel 1900 óra, a leggyakoribbak az északi és a déli szelek. Természetes vízfolyások a települést észak-déli irányba keresztülszelő Zagyva folyó és a külterület délnyugati részén folyó Szuha-patak. Társadalmi adottságok Jobbágyin 2146-an laknak. A település lakosságszáma az 1980-as évekig növekedett, majd ezt követően folyamatos csökkenés figyelhető meg és további csökkenés a jövőben is várható a nagy arányú munkanélküliség miatt. A település korszerkezete elöregedő, 2011-ben a 60 év felettiek száma 1,3-szer magasabb volt, mint a 15 éven aluliak száma. A falu lakosságának közel 20%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak 2011-ben, ebből 98% cigány, 1% német, és 0,7% román. Gazdasági adottságok A településen a regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korú népességhez képest magas, 13%. A községi munkahely kevés, a Regy Metal Kft. és a Szuha Kft. a legtöbb munkahelyet biztosító vállalkozás a településen (összesen 72 főt foglalkoztatnak), a lakosság nagyobb része a környező településeken dolgozik. A település gazdasági életében jelentős szerepet tölt be ez a két vállalkozás, a Regy Metal Kft. hulladék-feldolgozással foglalkozik, a Szuha Kft. fő profilja a térségi települések kommunális hulladékának elszállítása. Jobbágyin jelenlévő gazdasági ágazat még a mezőgazdaság, a külterületi szántóterületek művelésével foglalkozik a lakosság egy része. A településen az idegenforgalom nem jelentős ágazat. Településszerkezet Jobbágyi a Mátra és a Cserhát között húzódó Zagyva folyó völgyébe települt. Táji környezete változatos, a felszíni formák sokfélesége is jellemző rá, mivel a Zagyvától nyugatra fekvő része sík, a keletin pedig már a Mátra vonulatai magasodnak. Természetes vonalas szerkezeti elem a Zagyva és a Szuha-patak, mesterséges elem a 21-es út, a Zagyvával párhuzamosan haladó 120 kv-os

79 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 79 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ távvezeték, valamint a 2129 sz. szarvasgedei út és egyéb földutak. A vonalas elemek a táj és a településszerkezet szabdaltságát idézik elő. A község sajátossága, hogy két belterülettel rendelkezik: az ősi településmagból kifejlődött, a központi funkciókat ellátó nyugati belterület és a hegy alatti, fiatalabb terület, Kisjobbágyi. A község településszerkezetét az ősi településmag szabálytalan utcaszerkezete és hosszú, mély telkes beépítése, valamint a fiatalabb területek szabályos és kevésbé mély, kisebb telkei jellemzik. A településszerkezet egyedi karakterű eleme a lakótelep, amelynek mind beépítési módjában, mind épületeinek jellegében eltér a község többi területétől. Tájhasználat A település tájhasználata a domborzati adottságokhoz igazodott. A külterületi területfelhasználások közül a sík területeken mezőgazdasági területek dominálnak, amelyek között mozaikosan elhelyezkedve viszonylag nagy arányban találhatók vizenyős, nádas területek. A község külterületének közel egyharmadát erdőterületek teszik ki, amelyek a közigazgatási terület keleti részén helyezkednek el (Nagy-Hársas-hegy és kisebb dombok oldalain). Az egykori zártkert terület a Nagy-Hársas-hegy lábánál helyezkedik el, a parcellák 90%-a bozótosodásnak indult, vagy már teljesen beerdősült, mindössze néhány telken folyik még gyümölcs- illetve szőlőtermesztés. A táj arculatát nagy mértékben befolyásolja a 21-es út nyomvonala is. Belterületi területhasználat Jobbágyi a Zagyva folyó völgyébe, a Salgótarjánt és Hatvant összekötő országos főút mellé települt község, amelynek ősi településmagja az út nyugati oldalán fekszik, ebből fejlődött ki a település az évszázadok folyamán. Az egyes településrészek követték a domborzati adottságokat, az út keleti oldala is folyamatosan beépült. A belterület jellemzően lakóterület, amelyben elszórtan helyezkednek el az intézményi funkciójú épületek. A település két belterülete közötti területen helyezkednek el a gazdasági területek. Környezeti állapot Jobbágyi környezeti állapota közepesnek mondható, mivel több szennyezési forrás is található a településen. A 21-es sz. főút légszennyezős és zajterhelő hatása jelenleg jelentős, ám négynyomúsítása a közeljövőben várható, melynek következtében zaj- és rezgésterhelése várhatóan csökken. A Regy Metal Kft. zajterhelése számottevő még a településen, ám az emberi egészséget és az épített értékeket nem veszélyezteti. Jelentősebb szennyező forrás minden környezeti elem szempontjából a hulladéklerakó telep, ám megfelelő szigeteléssel és rekultivációval káros hatásai mérsékelhetők. Időszakos terhelést jelentenek az őszi és tavaszi mezőgazdasági munkálatok. Értékvizsgálat Táji és természeti értékek Jobbágyi természeti értékei a Nagy-Hársas-hegy nyugati oldalán fekvő földtani bemutatószelvény, amely helyi védett természeti terület, továbbá két természeti terület is található a településen: az északi részen, a Zagyva és a 21-es út közötti értékes vizenyős, nádas terület, valamint a község keleti részén található erdőterületek. A településen két ex lege védett természeti emlék található: egy földvár a Várhegyen, valamint a Csurgó-forrás a Losonci utcában. A települést az Országos Ökológiai Hálózat Magterület övezete és Ökológiai folyosó övezete is érinti. Épített értékek Jobbágyi területén örökségvédelmi nyilvántartásban szereplő műemlék épület az Apponyi úton található római katolikus templom. A településen a hagyományos népi építészeti formák jelei még fellelhetők, helyi védelemre négy lakóépületet, két kápolnát, a református templomot, négy keresztet, a háborús emlékművet és a posta épületét javasolt. Közlekedés Jobbágyi megközelítése jónak mondható, a település területén halad át a 21. sz. főút, a 2129 j. mellékút, a 2405 j. mellékút és a j. mellékút, valamint a külterületét érinti a j. országos közút. A főutakon és a gyűjtőutakon kívül a lakóutcák szűkek, szabályozási szélességük kicsi. Néhány út burkolatlan, ami a kis forgalom miatt nem jelent problémát.

80 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 80 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ A településről autóbusszal a nagyobb települések közül Hatvan, Budapest, Salgótarján közvetlenül is elérhető. Az autóbusz megállóhelyek száma és elhelyezése az igényeknek megfelelő, változás nem várható. Jobbágyi területén a legfontosabb fejlesztés a 21. sz. főút négynyomúsítása, valamint a megye területrendezési terve új főúti kapcsolatot jelöl Rétság (2 sz. főút) Jobbágyi Szurdokpüspöki - Gyöngyös (24 sz. főút) vonalon. Közmű Jobbágyi területének döntő hányadán még csak részleges közműellátás áll rendelkezésre, a lakásállomány mindössze 25 %-a rendelkezik teljes közműellátással, a fennmaradó területeken hiányzik a szennyvízelvezetés. A település teljes közigazgatási területére kiépült a vízellátás, a villamosenergia ellátás, a földgázellátás és az elektronikus hírközlés hálózati rendszere. Jellemzően magas a rácsatlakozások aránya mind a vízhálózat, mind a földgáz tekintetében. A településre jellemző a nyílt árkos rendszerű csapadékvíz-elvezetés illetve szikkasztás, ahol a vizek befogadója a Zagyva folyó. Az Apponyi úttól délre a közigazgatási határig a Zagyva folyó mederben tartását egy árvízvédelmet nyújtó földgát biztosítja. A Zagyva bal partja mentén halad végig a település területén egy 132 kv-os villamoshálózat, amely a nagybátonyi és a lőrinci 132/22 kv-os transzformátor alállomásokat köti össze. A településen áthaladó nagy-középnyomású gázvezeték biztosítja a község földgázellátását.

81 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 81 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT 1.1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, SZEREPKÖR, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT Jobbágyi Nógrád megye déli részén, a megyehatáron fekvő település, Heves megyével határos. A község további 25 településsel (Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Csécse, Cserhátszentiván, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kisbágyon, Kozárd, Kutasó, Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szarvasgede, Szirák, Szurdokpüspöki, Tar, Vanyarc) a Pásztói kistérséghez, továbbá ugyanezen településekkel a Pásztói járáshoz tartozik. A település a megyeszékhelytől, Salgótarjántól 38 km-re, a kistérségi központtól, Pásztótól 12 km-re fekszik. A település önálló jegyzőséggel bír. Jobbágyin egy óvoda és egy általános iskola található, középiskola, felsőoktatási intézmény nem található a faluban. Önkormányzati társulás keretein belül működik a településen a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, amelyhez Jobbágyin kívül Palotás, Egyházasdengeleg és Kisbágyon tartozik. Közlekedési szempontból Jobbágyi kedvező helyzetben van, hiszen a települést észak-déli irányban szeli át a 21. sz. országos főút, amely Hatvant és egyben az M3-as autópályát köti össze a megyeszékhellyel, Salgótarjánnal és a magyar-szlovák határral, Somoskőújfaluval. A község az M3-as autópályától mindössze 20 km-re, a megyeszékhelytől pedig 38 km-re helyezkedik el. A településiés főúthálózat következtében a település tömegközlekedése kiváló. Jobbágyi rendelkezik vasúti kapcsolattal, a Hatvan-Somoskőújfalu vasútvonal halad át a településen. A településen a helyközi járatok mellett napi távolsági buszjárat közlekedik, amelyek közvetlen összeköttetést biztosítanak Budapesttel, Salgótarjánnal, Hatvannal, Pásztóval A TELEPÜLÉS SZERKEZETE Jobbágyi térségi elhelyezkedése Forrás: Jobbágyi a Zagyva folyó völgyében, a Mátra és a Cserhát között fekvő település, két különálló belterülettel rendelkezik. A település jelenlegi szerkezetének és további fejlődésének legmeghatározóbb vonalas elemei:

82 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 82 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ - az észak-déli irányú 21. sz. főút - a kelet-nyugati irányú j. orsz. mellékút Szarvasgede irányába - az észak-déli irányú j. orsz. mellékút Apc felé - az észak-déli irányú j. bekötőút Szurdokpüspöki felé - az észak-déli irányú j. bekötőút - a Zagyvától keletre, azzal párhuzamosan húzódó 81. sz. vasúti fővonal (Hatvan- Somoskőújfalu) - a külterületet észak-déli irányban átszelő Zagyva-patak, majd folyó és csatlakozó csatornái - a külterület délnyugati részét átszelő Szuha-patak - Jobbágyi és Szurdokpüspöki határán húzódó Szurdok-patak - külterületet felszabdaló földutak. Szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: - két különálló belterület; - a belterület lakóterületi túlsúlya; - jelentős kiterjedésű iparterület a két belterület között; - gazdasági területek a 21-es út mentén; - mezőgazdasági hasznosítású területek túlsúlya a külterület nyugati és középső részén; - nagy kiterjedésű erdőterület a külterület keleti részén; - jelentősen beerdősült, bozótosodott egykori zártkerti terület; - jelentős kiterjedésű honvédelmi érdekeltségű területek a külterület középső és keleti részén; - ökológiai szempontból értékes területek a Zagyva és a Szuha-patak mentén, valamint a keleti erdőterületek nagy részén. Új vonalas szerkezeti elemek: - tervezett Rétság-Jobbágyi-Szurdokpüspöki-Gyöngyös főút Új szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: - mezőgazdasági területek növelése; - belterületen a lakóterületek differenciálása az adott terület jellege alapján; - lakóterületi fejlesztési területek csökkentése. A településrendezés célja, hogy az egyes tájhasználati formák, településrészek, közlekedési és egyéb infrastruktúra elemek egymással összhangban fejlődjenek. Jobbágyi a Zagyva völgyében a Mátra lábánál fekvő település, amelynek tájhasználata a domborzati adottságainak köszönhetően igen változatos. A település nyugati és középső része, vagyis a Zagyva völgye sík terület, ahol nagyrészt mezőgazdasági művelés folyik. A keleti településrészt a Nagy- Hársas-hegy uralja, amelyet egybefüggő erdőterület borít. A község keleti belterülete a Nagy- Hársas-hegy lábához, a nyugati pedig a Zagyva folyó völgyébe, sík területre települt. A fentiek alapján, és a felszín mozgalmasságának is köszönhetően a jobbágyi táj sokszínű, változatos. Jelentős mesterséges tájalkotó elem a két belterület között elhelyezkedő ipari terület. Meghatározó pontszerű elem a nyugati és az északi belterülethatár mentén álló egy-egy hírközlési antenna. Vonalas jellegű tájszerkezeti elemek a 21. sz. főút és a vele párhuzamosan haladó vasútvonal, az egyéb külterületi utak, valamint az elektromos légvezetékek. A vonalas tájalkotó elemek jelentősége igen meghatározó, hiszen többségük észak-déli irányban szeli át a települést, elválasztva egymástól a két belterületet, amelyek így egy-egy külön tájszerkezeti egységet alkotnak. A tájszerkezet alakításánál hosszabb időtávon cél a változatos tájszerkezet és az adottságokhoz alkalmazkodó tájhasználatok megtartása. A külterület nagy részét erdőségek borítják, ezek megóvása tájképi, erózióvédelmi, illetve a Nagy- Hársas-hegy esetében természetvédelmi szempontból fontos. A véderdők megtartandók, új védelmi célú erdőterület került kijelölésre a vasút keleti oldalán a Vasút utca végén. Az erdőterületek a tényleges rendeltetésük szerint kerültek differenciálásra, így történtek a hatályos tervhez képest átsorolások. A meglévő mezőgazdasági területek nagyrészt megtartandók. A mezőgazdasági területek differenciálásra kerültek: gyep- illetve szántóterületek kerültek kijelölésre a művelés jellegétől függően. A lakóterületi fejlesztési területek és az ipari területek egy része a tényleges használatnak megfelelően mezőgazdasági terület besorolást kapott, mivel a településnek nincs szüksége olyan

83 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 83 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ mértékű lakó- és gazdasági területi tartalékokra, amilyet a hatályos terv kijelöl. Az egykori zártkert nagy részének kertes mezőgazdasági terület besorolása megtartásra került. A gazdasági funkciók többnyire a továbbiakban is meglévő területeiken működnek, ám a Zagyva és a vasút közötti nagy kiterjedésű ipari terület mérete csökkentésre kerül a fentieknek megfelelően. A 21-es út menti gazdasági, valamint a két belterület közötti, az Apponyi utca északi oldalán kijelölt ipari területek megtartandók potenciális fejlesztési területekként. A külterületen további meghatározó területhasználat a hulladéklerakó, és az egykori bánya területe. Az előbbi különleges beépítésre nem szánt területfelhasználásba tartozik. A Nagy-Hársas-hegy egybefüggő erdőterületeinek látképét megbontja a hegy oldalában fekvő egykori bányaterület, amelynek függőleges falai földtani bemutatószelvényként funkcionálnak. A terület helyi jelentőségű védett természeti terület. A belterület túlnyomó része lakóterület, ezen belül is a központi belterület nagy része falusias, a lakótelep kisvárosias jellegű, míg a keleti, Hegy alatti belterület nagyobb része jellegében kertvárosias. Az egyelőre beépítetlen lakóterületi fejlesztési területek szintén kertvárosias lakóterületként kerültek meghatározásra, alkalmazkodnak a várhatóan megjelenő igényekhez. A nagy lakóterületi tartalékok miatt új lakóterület kijelölésére nem került sor. Településközpont területfelhasználásba tartozik Jobbágyi intézményeinek nagy része és azok környezete. Különleges beépítésre nem szánt területfelhasználásba tartozik mindkét belterület sportpályája, a temető, a külterületen a hulladéklerakó, a szennyvíztisztító, a honvédelmi területek és a turisztikai terület. Jobbágyi meglévő zöldterületei közkert területfelhasználásba tartoznak, új zöldterület a Sport utca és a Hunyadi utca kereszteződésében található beépítetlen terület. Természetközeli terület került kijelölésre a külterület középső részén, a Zagyva és a 21. sz. út között fekvő mocsaras-vizenyős területen TERÜLETFELHASZNÁLÁSI RENDSZER BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Kisvárosias lakóterület (Lk) Jobbágyi területén a lakótelep területe a hatályos terven településközpont területként került meghatározásra, a felülvizsgálat során viszont a tényleges állapotnak megfelelően kisvárosias lakóterület besorolást kapott, a terület tömbtelkes, illetve sorházas beépítése miatt. E területen egy tömbtelken önálló helyrajzi számon nyilvántartott úszótelkeken állnak az épületek. A tömbtelken belül az utak nem kerültek eddig kiszabályozásra, jelen felülvizsgálat során is mindössze a terület északi részén került kiszabályozásra út annak érdekében, hogy az óvoda telkének biztosított legyen a közterületi kapcsolata. A tömtelek fennmaradó közlekedési területei telken belüli kötelező telekhasználatként (közlekedési célú területek) kerültek kijelölésre az épületek megközelíthetőségének biztosítása érdekében. Lk1 építési övezetbe soroltuk a lakótelep tömbtelkét, ahol a kialakult telek beépítési módja szabadonálló, maximális beépíthetősége 80%, a legnagyobb megengedett épületmagasság kialakult. A tömtelek úszótelken kívüli területein telken belüli kötelező telekhasználat került kijelölésre, ahol az adott telekrészt az övezet előírásaitól függetlenül kizárólag a Szabályozási terven jelölt célra lehet felhasználni. A kötelező telekhasználatnak két típusa került kijelölésre (zöldfelület és közlekedési terület) a tömbteleken belüli területhasználatok fenntartása, az úszótelkeken fekvő épületek megközelíthetőségének biztosítása érdekében. Lk2 építési övezetbe soroltuk a lakótelep északnyugati részét, ahol csak garázsok állnak. Itt a beépítés módja szabadonálló, a legnagyobb beépíthetőség 80%, a legnagyobb épületmagasság 3,0 m. Lk2 építési övezetben kizárólag garázs építhető. A lakótelep esetében megfogalmazott Lk1 és Lk2 építési övezetre vonatkozó szabályozási előírások megengedőbbek az OTÉK előírásaitól, ezért érvényesítésükhöz a területileg illetékes Állami Főépítész hozzájárulása szükséges. Az eltérés azért indokolt, mert a lakótelep házai az önkormányzati tulajdonú tömbtelken belül, önálló helyrajzi számon nyilvántartott magántulajdonú

84 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 84 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ úszótelkeken állnak. A szabályozás a meglévő beépítéshez igazodó, minimális bővítést lehetővé tevő előírásokat fogalmaz meg, melyek az OTÉK-ban megengedett legnagyobb beépíthetőség és legkisebb zöldfelületi arány tekintetében is megengedőbbek. Lk-3 építési övezetbe tartozik a lakótelep nyugati, Arany János utca felőli oldalán fekvő telek. Ezen építési övezetben a beépítés módja szabadonálló, a legnagyobb beépíthetőség 35%, a legnagyobb épületmagasság 5,5 m Kertvárosias lakóterület (Lke) Jobbágyi Hegy alatti belterületén található lakóterületeket a hatályos terv falusias lakóterületként ábrázolja. A felülvizsgálat során egy részük kertvárosias lakóterületként került meghatározásra, mivel a területen többségében kétlakásos lakóépületek állnak, valamint a beépítés jellege és az épületek magassága ezt megkövetelte. Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben legfeljebb két lakás helyezhető el. A község kertvárosias lakóterületeinek építési övezeteiben csak közötti tetőhajlásszögű magastetős vagy lapostetős épület építhető. Lke építési övezet építési telkein a beépítés módja szabadonálló, a legnagyobb beépíthetőség 25%, a kialakítható legkisebb telek mérete 1000 m 2. Jelenleg nem beépült, de a hatályos tervben is szereplő nagy kiterjedésű lakóterület található a Hegy alatti belterülettől délre a Losonci út folytatásaként a 2405 j. apci út nyugati illetve keleti oldalán. E területek szintén kertvárosias lakóterület besorolást kaptak Falusias lakóterület (Lf) Jobbágyi lakóterületeinek döntő hányadát a község kialakult karakteréhez alkalmazkodva - falusias lakóterületként határozta meg a hatályos terv, ám jelentős kiterjedésű lakóterületek településközpont területként kerültek kijelölésre. Jelen felülvizsgálat során ezen településközpont területeket a tényleges állapotnak megfelelően falusias lakóterületbe kerültek átsorolásra. A lakóterületek telkeit az ősi településmag területén a szabálytalanság jellemzi (kis méretű, illetve hosszú, mély telkek egyaránt), a fennmaradó területeken a szabályos, kevésbé mély telkek dominálnak. Tervezett falusias lakóterületek a hatályos tervhez képest történt területhasználat-változásból adódóan kerültek kijelölésre. Településközpont területből került átsorolásra a Rózsa utca-bencsik utca-rákóczi utca által határolt tömb, a Bencsik utca keleti oldala, a Hunyadi utca elejének keleti oldala, a Hunyadi utca Sport utca Arany János utca Apponyi utca által határolt tömb nagy része, az Arany János utca Sport utca Kossuth utca Apponyi utca által határolt tömb nagy része, a Sport utca északi oldalán fekvő két telek, valamint a Bem utca déli oldalán fekvő telkek. A falusias lakóterületek hosszú, mély telkeinek hátsó kertjét általános mezőgazdasági területbe sorolta, ám ezt e felülvizsgálat megszüntette és a telkek teljes területét falusias lakóterületbe sorolta. Falusias lakóterületen a területek jellegének megfelelően három építési övezet került meghatározásra. Az Lf1 építési övezetbe tartozó lakóterületek egy része az ősi településmaghoz tartozik, ahol kis méretű, szabálytalan telkek a jellemzőek. További Lf1 besorolású terület található a központi belterület nyugati részén a József Attila és a Radnóti úton. Az övezet építési telkein a beépítés módja oldalhatáron álló, a legnagyobb beépíthetőség 30%, a kialakítható legkisebb telek mérete 720 m 2. Lf2 építési övezetbe tartozik a lakóterületek legnagyobb része a központi és a Hegy alatti belterületen egyaránt. Itt a szabályos, m 2 nagyságú telkek jellemzőek. Az övezet építési telkein a beépítés módja oldalhatáron álló, a legnagyobb beépíthetőség 30%, a kialakítható legkisebb telek mérete 1200 m 2, az elhelyezhető épületek legnagyobb magassága 4,5 m. Jelenleg nem beépült, de a hatályos tervben is szereplő lakóterületi fejlesztési terület található a központi belterület északi határa mentén, az Árpád utca északi oldalán, amely Lf1 besorolást kapott, valamint a Fáy András utca északi oldalán, amely Lf2 építési övezetbe került besorolásra. Lf3 építési övezetbe tartozó lakóterületekre a hosszú, mély telkek jellemzőek. Ebbe az övezetbe tartozik a Rákóczi utca déli része, a Partalja utca keleti oldala, az Iskola utca nyugati oldala, az Apponyi utca 21. sz. főút találkozásától nyugatra fekvő néhány telek, valamint a Losonci utca északkeleti része. Az övezet építési telkein a beépítés módja oldalhatáron álló, a legnagyobb beépíthetőség 20%, a kialakítható legkisebb telek mérete 2000 m 2, az elhelyezhető épületek

85 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 85 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ legnagyobb magassága 4,5 m. Az övezet építési telkeinek a terv csupán a telkek utcafronttól számított 80 m mély telekrészén enged beépítést, a fennmaradó részen be nem építhető rész került kijelölésre elősegítve a rendezett településkép kialakulását. Jobbágyi falusias lakóterületein a magastetős, nyeregtetős és oromfalas épületek dominálnak, e hagyományosan kialakult karakter megőrzéséről a HÉSZ épületmagasságra vonatkozó kiegészítő előírással gondoskodik, amely szerint a legnagyobb épületmagasság az oromfal területéből számított F/L értékkel, de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető Településközpont terület (Vt) Jobbágyi azon területeit, amelyek nagyjából összefüggő központi szerepet töltenek be, településközpont területként kerültek meghatározásra. Ezek az Apponyi utca-rózsa utca-iskola utca által határolt tömb, a templom és környezete, az Apponyi utca - Hunyadi utca - Bencsik utca találkozásánál fekvő területek (üzletek, takarékszövetkezet, gyógyszertár), a posta és a tőle délre fekvő telek a Hunyadi utcában, valamint a templom önálló helyrajzi számon. Vt1 építési övezet építési telkein a legnagyobb megengedett beépítettség 40%, a legnagyobb épületmagasság 5,0 m, a kialakítható legkisebb telekméret 550 m 2. Vt2 építési övezeti besorolású a római katolikus templom, az övezet építési telkén kialakult beépítettség, kialakult épületmagasság, kialakult telekméret került szabályozásra szabadonálló beépítési móddal. A római katolikus templom esetében megfogalmazott Vt2 építési övezetre vonatkozó szabályozási előírások megengedőbbek az OTÉK előírásaitól, ezért érvényesítésükhöz a területileg illetékes Állami Főépítész hozzájárulása szükséges. Az eltérés azért indokolt, mert a templom önálló helyrajzi számon nyilvántartott úszótelken áll, ahol az OTÉK-ban megengedett legnagyobb beépíthetőség és legkisebb zöldfelületi arány tekintetében a tervben megfogalmazott előírások megengedőbbek Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) A község környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági területeit többségében kereskedelmi, szolgáltató terület besorolásúak, amelyek nagy részét már a hatályos terv is e területfelhasználási egységbe sorolt. Gksz építési övezetbe kerültek a 21. sz. főút nyugati oldalán fekvő gazdasági területek, az Apponyi utca és a Zagyva találkozásánál fekvő gazdasági területek, a központi belterületen a tüzép területe, a Hegy alatti belterületen pedig a Losonci utca északi végén az egykori nyomda és varroda területe. Gazdasági erdőterületből került átsorolásra kereskedelmi, szolgáltató területté a benzinkút területe, valamint falusias lakóterületből a Zrínyi Miklós utca végén lévő három telek. Kereskedelmi, szolgáltató területen két övezet került meghatározásra, amelyek az építmények legnagyobb magasságában, a megengedhető legnagyobb beépítettség mértékében, valamint a kialakítható legkisebb telek területében térnek el. Gksz1 építési övezet telkei kisebb méretűek, ide tartozik a benzinkút területe és a Zrínyi Miklós utca végén lévő három telek, valamint az egykori bölcsőde területe (238/66 hrsz). Itt a legnagyobb megengedett beépítettség 50%, a legnagyobb épületmagasság 5,0 m, a kialakítható legkisebb telekméret 1100 m 2. Az egykori bölcsőde területén gazdasági funkció elhelyezése a távlati cél, így kereskedelmi, szolgáltató terület kijelölése vált szükségessé. A szomszédos lakótelkek és az óvoda irányába 10 m-es sávban beültetési kötelezettség került kijelölésre a telken belül. Gksz2 építési övezetbe a Losonci utca elején található egykori varroda és nyomda területe, a tüzép területe valamint a 21. sz. főút menti gazdasági területek tartoznak. E területek telkei nagyobb méretűek, itt a legnagyobb megengedett beépítettség 40%, a legnagyobb épületmagasság 7,5 m, a kialakítható legkisebb telekméret 3000 m Ipari terület (Gip) Ipari terület építési övezeteibe kerültek a két belterület közti gazdasági területek, amelyeket a hatályos terv is e területfelhasználási egységbe sorol. Az Apponyi úttól délre fekvő ipari területek kiterjedése jelentős mértékben csökkentésre került a hatályos tervhez képest, mivel a területek déli részét a terv általános mezőgazdasági területbe sorolja.

86 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 86 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Az ipari terület építési övezetek paramétereinek meghatározása során a környezeti szempontok fontos szerepet játszottak. Az épületek szabadonálló beépítéssel helyezhetők csak el, és a teljes telekméret minden 200 m 2 -e után 1 db lombhullató fa ültetendő, min. 16/18-as törzskörmérettel. Ipari területen belül két övezet került kijelölésre: Gip1 övezetben környezetre jelentős hatást gyakorló épület is elhelyezhető, míg a Gip2 övezetben csak környezetre jelentős hatást nem gyakorló épület helyezhető el. Gip építési övezet besorolást kapott a Regy Metal Kft. területe, ahol a kialakítható legkisebb telekméret 7000 m 2 -ben lett szabályozva, a legnagyobb megengedett beépítettség 30%, a legnagyobb épületmagasság 12 m. Az övezetben az alkalmazott technológia és a technológiai fejlődés miatt egyes épületek esetében az övezetekben szabályozott épületmagasságnál magasabb épületmagasság válhat szükségessé. Emiatt ezen építési övezetekben előírásra került, hogy földszintes gazdasági épület esetén ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges a legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető Egyéb ipari terület (Gip-e) Gip-e építési övezet besorolást kapott a Szuha Kft. területe, valamint további, a hatályos terven gazdasági területként kijelölt fejlesztési területek, amelyek eddig még nem kerültek beépítésre, ahol a kialakítható legkisebb telekméret 7000 m 2 -ben lett szabályozva, a legnagyobb megengedett beépítettség 40%, a legnagyobb épületmagasság 7,5 m. Az övezetben az alkalmazott technológia és a technológiai fejlődés miatt egyes épületek esetében az övezetekben szabályozott épületmagasságnál magasabb épületmagasság válhat szükségessé. Emiatt ezen építési övezetekben előírásra került, hogy földszintes gazdasági épület esetén ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges a legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető Különleges terület - mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü) Különleges terület mezőgazdasági üzemi terület építési övezetébe került a szurdokpüspöki településhatáron, a j. közút keleti oldalán fekvő terület. Az építési övezetben a legkisebb kialakítható telekméret 5000 m 2, a legnagyobb megengedett beépítettség 20%, a legnagyobb épületmagasság 7,5 m. Az építési övezetben az alkalmazott technológia és a technológiai fejlődés miatt egyes épületek esetében a szabályozott épületmagasságnál magasabb épületmagasság válhat szükségessé. Emiatt előírásra került, hogy földszintes gazdasági és állattartó épület esetén az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 3 méterrel túlléphető BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 1.4. ÖRÖKSÉGVÉDELEM A beépítésre nem szánt területek részletes bemutatása a 3.2 fejezetben található. (Tájhasználat) Jobbágyi több évszázados múltra visszatekintő település, azonban a falu történetéből adódó népi építészeti elemek már csak egy-egy épületen fedezhetők fel, a meglévő építészeti értékek nagy része pedig elég rossz állapotban van. Megóvásuk kiemelten kezelendő mind helytörténeti, mind kultúrtörténeti szempontból. A kulturális örökségvédelem (védett épületek, műtárgyak, régészeti területek) védelmének és további hasznosításának lehetőségeit a kötelezően elkészítendő Örökségvédelmi hatástanulmány tartalmazza ORSZÁGOS VÉDELEM Az országos nyilvántartás szerint Jobbágyin a következő országos védelem alá eső építészeti érték (műemlék építmény) található: Ssz. Név Cím Hrsz Törzsszám

87 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 87 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 1. Római katolikus templom Apponyi utca Az országos művi értékvédelem alá eső építményeket és az egyes műemléki környezeteket a Szabályozási terv tartalmazza. Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelése, megőrzése során a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni HELYI VÉDELEM A településen több épület, illetve épületcsoport őrzi a vidék népi építészetének jellemző vonásait, illetve több emlékmű, kereszt stb. található. Ezek megőrzését biztosítani kell, illetve fontos, hogy a kialakult léptékhez és arányokhoz alkalmazkodó épületek épüljenek a jövőben is. Jobbágyin található helyi védelemre javasolt építmények Ssz. Cím Hrsz Funkció 1. Apponyi út - Táncsics u. sarok 26 Kápolna 2. Kossuth utca Református templom 3. Temető (Petőfi S. u.) 649 Kápolna 4. Apponyi út (általános iskola udvara) 511 Háborús emlékmű 5. Losonci utca /1 Lakóház 6. Apponyi út Lakóház 7. Rákóczi u Lakóház 8. Hunyadi utca Posta, könyvtár épülete 9. Temető (Petőfi S. u.) 649 Kereszt 10. Apponyi út /5 Kőkereszt 11. Hunyadi utca Sport utca sarok 343 Kőkereszt sz. szarvasgedei út mentén 064/3 Kereszt RÉGÉSZETI TERÜLETEK Jobbágyi területe az országos örökségvédelmi nyilvántartás szerint régészeti területtel érintett. A településen található régészeti lelőhelyek pontos elhelyezkedése és kiterjedése a településrendezési eszközökkel párhuzamosan készülő Örökségvédelmi hatástanulmányban kerül részletezésre. Az országos nyilvántartás szerint Jobbágyin a következő régészeti lelőhelyek lelhetők fel: Ssz. Lelőhely neve Azonosító 1. Vám-part , Gyúri-földek, Berekalja, 37469, Szeméttelep Mikó-oldal, Várhegy oldala Páskom Püspöki-Bérc Várhegy Mátra utca Petőfi utca középkori településmag és templom (Római katolikus templom, Losonci út) Tenk, Hosszú dűlő 35280, 46345, 68703, 46877, 53431, Zagyva-malom Csincsa, Csincsa-partél 46883

88 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 88 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 13. Jobbágyi Jobbágyi Kossuth u Gyúri-földek 2. bejelentés alatt 17. Szarvasgede - Ebhát-alja Az épített értékek és a régészeti területek részletes bemutatását az örökségvédelmi hatástanulmány tartalmazza VÉDELMI ÉS KORLÁTOZÓ ELEMEK KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK VÉDŐSÁVJA A településszerkezeti terv védősávot jelöl ki a település külterületi szakaszain az alábbi országos közutak esetében: - 21.sz. Hatvan-Somoskőújfalu elsőrendű főút - az út tengelyétől számított m széles területen j. Galgaguta-Jobbágyi összekötő út - az út tengelyétől számított m széles területen j. Jobbágyi-Apc összekötő út - az út tengelyétől számított m széles területen j. Jobbágyi bekötő út - az út tengelyétől számított m széles területen j. Parafakőgyár bekötő út - az út tengelyétől számított m széles területen További védősáv: sz. Hatvan-Somoskőújfalu vasúti fővonala a tengelytől számított m széles területen KÖZMŰ TERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE ÉS VÉDŐSÁVJA Az alábbiakban a közmű infrastruktúra elemeiként kerülnek bemutatásra az azokhoz kapcsolódó védőterületek és védősávok. Villamosenegria ellátás kv-os villamosenergia légvezeték az oszlop tengelyétől mért m-es biztonsági övezettel - 22 kv-os villamosenergia légvezeték az oszlop tengelyétől mért 7-7 m-es biztonsági övezettel Földgázellátás - Nagy-középnyomású földgázvezeték 9-9 m-es biztonsági övezettel - Nagynyomású földgázszállító vezeték 20-20, illetve m-es biztonsági övezettel Szennyvízkezelés - Szennyvíztisztító telep 150 m-es védőtávolsággal Árvízvédelem - Árvízvédelmi védekezési sáv - a Zagyva bal partja mentén húzódó árvízvédelmi földgát mentett oldali lábától 10 m-es sáv - Fakadóvízzel veszélyeztetett terület - a földgát mentett oldalán a lábától 110 m-es sávon - Hullámtér - Árvízvédelmi töltés - Korlátozott gödörásási lehetőség - a földgát hullámtéri oldalán 60 m-es sávban - Karbantartási sáv a Zagyva mentén a meder telkének határától számított 6 m - Önkormányzati kezelésű vízfolyások, árkok mentén - a meder telkének határától számított 3m EGYÉB VÉDŐTERÜLETEK, KORLÁTOZÁSOK Az alábbiakban Jobbágyi területét érintő táji és természetvédelmi, örökségvédelmi jogszabályokból és egyéb magasabb rendű tervekből eredeztethető korlátozások kerültek összegzésre.

89 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 89 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Táji- és természeti védelem - Ex lege védett földvár, forrás - Országos Ökológiai Hálózat o Magterület övezete o Ökológiai folyosó övezete - Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület - Természetközeli vízfolyások 50 méteres védőtávolsága - Helyi jelentőségű védett természeti terület Örökségvédelem - Műemlék a római katolikus templom - A műemlék körül jelölt műemléki környezet - Helyi védelemre javasolt épületek, műtárgyak - Régészeti területek Egyéb korlátozások - Hulladéklerakó védőtávolsága 500 m 2. VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK 2.1. TERVI ELŐZMÉNYEK ÉVI XXVI. TÖRVÉNY AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVRŐL (OTRT)4 A törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-, infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezésével összhangban kell kialakítani. Az összhang megteremtése érdekében a különböző szintű (országos, megyei, települési) területrendezési tervek készítésénél az OTRT egymásra épülő területfelhasználási kategória rendszert hozott létre. Így az országos területfelhasználási kategóriák területén kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriákat, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák területén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban (OTÉK - 253/1997. /XII.20/ Korm. rendelet) meghatározott települési területfelhasználási egységeket lehet kijelölni. Ezáltal az OTRT lehetővé teszi azt, hogy az országos övezetek határai a térségi, a megyei és a települési szintű területrendezési tervekben pontosíthatók legyenek. (OTRT 1-4 ) A törvény szellemének megfelelően a jogalkotó létrehozta az országos térségi területfelhasználási kategóriákat (OTRT 5. ) és megalkotta a rájuk vonatkozó szabályokat (OTRT 6. ). Az országos területfelhasználási kategóriák: a) legalább 1000 ha területű térségek: erdőgazdálkodási térség, mezőgazdasági térség, vegyes területfelhasználású térség, települési térség; b) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: vízgazdálkodási térség, építmények által igénybe vett térség, települési térség. 4 Módosítva a évi CCXXIX. törvénnyel

90 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 90 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Az OTRT Szerkezeti Terve Jobbágyi közigazgatási területén a következő területfelhasználási kategóriákat határozza meg: Erdőgazdálkodási térség: Jobbágyi külterületének keleti részét a szerkezeti terv erdőgazdálkodási térségként határozza meg. Az OTRT 6. (1) bekezdésének a) pontja alapján az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%- ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni. Mezőgazdasági térség: Jobbágyi külterületének legnagyobb részét az OTRT mezőgazdasági térségként jelölte ki. Az OTRT 6. (1) bekezdésének b) pontja alapján a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni. Vegyes területfelhasználású térség: Jobbágyi külterületének északnyugati részét a szerkezeti terv vegyes területfelhasználású térségként határozza meg. Az OTRT 6. (1) bekezdésének c) pontja alapján a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni. Települési térség: A térségi területfelhasználási kategória a település jelenlegi nyugati belterületére terjed ki. Az OTRT 6. (1) bekezdésének d) pontja alapján a települési térséget legalább 75%-ban települési térség kategóriába kell sorolni. Vízgazdálkodási térség: A szerkezeti terv a Zagyva és a Szurdok-patak egy részét vízgazdálkodási területként jelöli. Az OTRT 6.. (1) bekezdésének e) pontja alapján a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni. Építmények által igénybevett térség: A szerkezeti terv a 21-es főutat (Hatvan-Somoskőújfalu), a település főbb útjait, a községen áthaladó, Hatvan-Somoskőújfalu vasútvonal területét, az országos kerékpárút törzshálózatba tartozó Hatvan-Salgótarján kerékpárút községen áthaladó részét, a Zagyva menti elsőrendű árvízvédelmi fővonalat és a Bátonyterenye-Zsámbok DN 400 nagynyomású földgázszállító vezetéket sorolja ebbe a térségbe. Az OTRT 6. (1) bekezdésének f) pontja alapján az építmények által igénybe vett térség más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható. A módosított évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről meghatározza az ország egyes térségeinek területfelhasználási feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére.

91 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 91 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Az országos területfelhasználási térségeken belül az OTRT 12.. (1) bekezdésében az alábbi térségi övezeteket hozta létre és megalkotta a rájuk vonatkozó szabályokat (OTRT ): - Országos ökológiai hálózat, - Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, - Jó termőhelyi adottságú szántóterület, - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, - Országos jelentőségű tájképvédelmi terület, - Világörökségi és világörökségi várományos terület, - Országos vízminőség-védelmi terület, - Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe, - Kiemelt fontosságú honvédelmi terület. Az OTrT térségi övezetei közül Jobbágyi területét az alábbiak érintik: - Országos ökológiai hálózat övezete, - Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete, - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, - Országos vízminőség-védelmi terület övezete, - Nagyvízi meder övezete, - Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete. Jobbágyi közigazgatási területén az OTRT által meghatározott országos térségi övezetek közül az alábbi öveztek találhatók:

92 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 92 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Országos ökológia hálózat övezete Jobbágyi területén a Nagy-Hársas-hegy nagy része, a Zagyva folyó menti területek, a 21-es út északi szakasza és a Zagyva folyó közötti terület, valamint a Szuha-patak menti területek képezik az ökológiai hálózat részét. 13. (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete Az övezetbe a település déli, Szuha-pataktól délre fekvő területei tartoznak. 13/B. A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Jobbágyi területén a Nagy-Hársas-hegy északi, északkeleti és déli részén több kisebb erdőfolt tartozik ebbe az övezetbe. 14. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.

93 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 93 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Országos vízminőségvédelmi terület övezete Az övezetbe tartozik a település északkeleti része. 15. (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Nagyvízi meder övezete Az övezetbe tartozik a Zagyva hullámtere. 16. A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete Az övezetbe tartozik a település teljes közigazgatási területe. 16/C. A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni NÓGRÁD MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE 42/2011. (XI. 22.) önkormányzati rendelettel jóváhagyva (Tervező: VÁTI Nonprofit Kft.) A megye szerkezeti terve meghatározza a megyei területfelhasználás rendszerét, a településrendszer térbeli rendjét, a műszaki infrastrukturális hálózatok és építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit.

94 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 94 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ A 2011-ben módosított Megyei területrendezési terv az Országos Területrendezési Tervvel összhangban készült. A rendelet célja a megye területén érintett települési önkormányzatok, szakmai, gazdasági, társadalmi szervezetek egyetértésével a területrendezési tervben foglaltaknak megfelelően a területrendezés alapvető feladatainak és szabályainak megállapítása, a megye egyes térségeiben a területfelhasználás feltételeinek és a műszaki infrastrukturális hálózatok térbeli rendjének meghatározása, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti és kulturális adottságok megőrzésére és védelmére. A megye térségi szerkezeti tervében ábrázolt térségi területfelhasználási elemeket az Országos Területrendezési Tervben meghatározott területfelhasználási kategóriák alkotják. a) erdőgazdálkodási térség, b) mezőgazdasági térség, c) vegyes területfelhasználási térség, d) városias települési térség, e) hagyományosan vidéki települési térség, f) vízgazdálkodási térség, g) építmények által igénybe vett térség. A megye szerkezeti terve Jobbágyi területén mezőgazdasági térséget, erdőgazdálkodási térséget és városias települési térséget jelöl. Mezőgazdasági térség A mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki.

95 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 95 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ A terv Jobbágyi területén a 21-es úttól nyugatra fekvő külterületi részeket, az egykori zártkert területét, a keleti belterülettől északra fekvő területet, valamint a 21-es út és a Zagyva közötti területet sorolja ebbe az térségbe. Erdőgazdálkodási térség Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A terv a település kelti és északi részén fekvő erdőterületeket, valamint a Zagyva és a vasút közti terület északi részét sorolja ebbe a térségbe. Városias települési térség (Az OTrT felülvizsgálata során a városias és a hagyományosan vidéki települési térség helyett egységesen települési térség került meghatározásra, ennek megfelelően az arra vonatkozó előírások vonatkoznak Jobbágyi területére.) A települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható. A terv ebbe a térségbe sorolja a település két belterületét, valamint a Zagyva és a vasút közötti terület déli részét és annak környezetét. A település területén a megyei terv az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények közül a 21. sz. gyorsforgalmi utat, a 2129 sz. és a sz. főutat, a vasút nyomvonalát, és az országos kerékpárút törzshálózat nyomvonalát ábrázolja. Országos jelentőségű építmények közül árvízvédelmi fővonalat ábrázol még a terv a Zagyva déli szakasza mentén mindkét oldalon. A terven ábrázolt főút a honvédségi területen is átvezet, ám ezen a területen az átjárás jelenleg nem engedélyezett, közút nem halad keresztül a területen. A térségi jelentőségű infrastruktúra-hálózati elemek közül mellékutat, térségi kerékpárút-hálózat elemét, 120 kv-os elosztóhálózatot és térségi szénhidrogén szállítóvezetéket ábrázol a terv a település területén. Nógrád Megye Területrendezési Tervének övezetei közül Jobbágyi közigazgatási területét az alábbiak érintik: - Magterület övezete - Ökológiai folyosó övezete - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete - Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete - Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (Az OTrT 31/B. e) pontja alapján az övezetet a településrendezési eszközök készítésénél nem kell alkalmazni.) - Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (Az OTrT 31/B. e) pontja alapján az övezetet a településrendezési eszközök készítésénél nem kell alkalmazni) - Vízeróziónak kitett terület övezete (Az OTrT 31/B. e) pontja alapján az övezetet a településrendezési eszközök készítésénél nem kell alkalmazni) A térségi övezetek közül az alábbiak érintik Jobbágyi közigazgatási területét:

96 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 96 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Országos Ökológiai Hálózat Magterület övezete Az övezetbe a Nagy-Hársas-hegy területe tartozik. 17. (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el. (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. A tervben új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre a Magterület övezetébe eső területeken. Országos Ökológiai Hálózat Ökológiai folyosó övezete Az övezetbe a Zagyva folyó menti területek, a település dél-nyugati határán a Szuha-patak menti területek tartoznak, valamint a település keleti határán egy kisebb terület, amely a Szücsi közigazgatási területén folyó Ágói-patak körüli ökológiai folyosó területhez tartozik. 18. (1) Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az

97 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 97 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. A tervben új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre az Ökológiai folyosó övezetébe eső területeken. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Az övezetbe a Nagy-Hársas-hegy erdőterületeinek egy része tartozik. Az Országos Területrendezési Terven kiváló termőhelyi adottságú erdőként ábrázolt 21-es út menti erdőfoltot a megyei terv nem jelöli kiváló termőhelyi adottságú erdőként. 14. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. A tervben új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre a Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetébe eső területeken. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Az övezetbe Jobbágyi közigazgatási területének északkeleti és keleti része, valamint a Szuha-patak menti területek tartoznak. 21. (1) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a

98 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 98 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. (5) A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza. A tervben lehatárolásra került a Tájképvédelmi terület, amelyre a helyi építési szabályzat előírásokat is megfogalmaz A TELEPÜLÉSRE VONATKOZÓ HATÁLYOS RENDEZÉSI TERV ÉRTÉKELÉSE A községre 2004-ben készült új, OTÉK alapú településrendezési terv, amely településszerkezeti tervből, belterületi szabályozási tervből, külterület szabályozási tervből, zártkert szabályozási tervből és helyi építési szabályzatból áll. A településrendezési terv áttanulmányozása során hiányosságok voltak észlelhetők benne, amelyek a készítése óta eltelt jogszabályi változások, szakmai módszertani változásokból adódtak, így szükségessé vált a terv módosítása. Jobbágyi sajátos településszerkezettel rendelkezik: két belterülete van, amelyeket egy - a terv készítésének idején számmal jelzett - bekötőút kötött össze, amely jelenleg a 2405 j. országos mellékút. A hatályos rendezési terv jelentős lakóterületi fejlesztéseket céloz meg a belterület határának kibővítésével. A fejlesztések során mintegy 21 ha új lakóterület került kijelölésre. Az újonnan kijelölt lakóterületek többsége falusias lakóterület besorolásba került, kivétel ez alól a település nyugati részén elhelyezkedő 5 ha-os terület, amely tartalék lakóterület besorolású. A lakóterületi fejlesztési területek nagy része a hatályos terv készítése óta eltelt időszakban nem került felhasználásra. Önálló településközpont terület nem található a településen, a falu központi részeit településközpont vegyes/falusias illetve kisvárosias lakóövezetbe sorolja a terv. Ezekbe az övezetekben található a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő, a faluház, a templom és a lakótelep környezete. A terv Jobbágyi területén az alábbi beépítésre szánt övezeteket különbözteti meg: - Falusias lakóterület - Kisvárosias lakóterület - Településközponti vegyes terület - Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület - Ipari gazdasági terület - Különleges terület (temető) - Különleges terület (sportterület) - Különleges terület (szeméttelep) - Különleges terület (honvédségi)

99 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 99 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ A település helyi építési szabályzata a lakóterületeken oldalhatáron-, illetve szabadonálló beépítést szabályoz 4,5 m-es valamint kialakult építménymagassággal. A telkek nagyságát 300 illetve 1200 m 2 - ben határozta meg. A település központi funkciókkal rendelkező területeit településközponti vegyes területként jelölték ki, amelyek egyben falusias vagy kisvárosias lakóterületek is (Vt/Lf és Vt/Lk). Ezekben az övezetekben oldalhatáron- és szabadonálló, valamint zártsorú beépítés lehetséges. A kialakítható legkisebb telekméretet 1400 és 600 m 2 között határozta meg, a maximális építménymagasság minden esetben a kialakult. További beépítésre szánt területekként jelöli a terv a gazdasági és különleges területeket. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen oldalhatáron- és szabadonálló, 4,5 m-es; 7,5 m-es és kialakult építménymagasságú épület építhető legalább m 2 -es telken. Ipari gazdasági területen szabadonálló, 12,0 m-es, 7,5 m-es és kialakult építménymagasságú épület építhető legalább m 2 -es telken. A terven jelölt különleges területeken övezeti paramétereket nem határoz meg a helyi építési szabályzat. A tervben meghatározott beépítésre nem szánt övezetek: - Közlekedési és közműelhelyezési, hírközlési terület - Zöldterület - Erdőterület - Általános mezőgazdasági terület - Kertes mezőgazdasági - Vízgazdálkodási terület A beépítésre nem szánt területek közül zöldterületként jelöli a terv a település közparkjait és játszótereit. A hatályos HÉSZ közparkként fenntartandó területként jelöli az általános iskola előtti zöldterületet, a templom körüli zöldterületet, a Petőfi utca és a Rákóczi utca találkozásánál lévő szabad területet, és a többszintes beépítésű lakótelep szabad területeit. Meglévő játszótérként jelöli a terv a Táncsics Mihály utcai játszóteret és az Apponyi út (volt Apponyiutca) menti játszóteret a hegy alatti belterületen. Tervezett játszótér az újonnan kijelölt lakóterületen a Dózsa György utcában és az Árpád utcában, valamint igény esetén a sportterület bővítésére kijelölt területen van. A terv az erdőterületeket védelmi és gazdasági erdőterületekbe tagolja tovább, a mezőgazdasági területeken belül megkülönböztet általános, kertművelésű és építési lehetőség nélküli mezőgazdasági területeket. Általános mezőgazdasági területen legalább 1500 illetve 8000 m 2 nagyságú telken legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, 4,5 m,7,5 m maximális építménymagasságú épület építhető. Kertes mezőgazdasági terület övezetben elhelyezkedő, legalább m 2 nagyságú telkek legfeljebb 3%-ban, legfeljebb 3,5 m építménymagassággal beépíthető. A terv külön foglalkozik a települési értékvédelemmel, művi, és régészeti értékek vonatkozásában egyaránt. Összefoglalva elmondható, hogy a hatályos településrendezési terv nagyarányú lakóterületi fejlesztéseket határoz meg, melyek jelentős része nem épült be.

100 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 100 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Jobbágyi hatályos településszerkezeti terve Jobbágyi hatályos külterület szabályozási terve

101 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 101 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 2.2. A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVHEZ KÉPEST TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK A hatályos településszerkezeti tervhez képest néhány jelentős nagyságú, valamint számos kisebb területfelhasználási módosítás történt, amelyeket nagyrészt a megváltozott jogszabályi keretek, illetve a megváltozott fejlesztési igények miatt kellett elvégezni. A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek az alábbi megoszlásban találhatók meg Jobbágyin: Beépítésre szánt terület: 173,53 ha Beépítésre nem szánt terület: 1609,77 ha

102 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 102 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ

103 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 103 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Ssz. Hatályos területfelhasználás Tervezett területfelhasználás Terület nagyság (ha) Nógrád Megye Területrendezési Tervének térségi területfelhasználása Biológiai aktivitásérték változás A) Újonnan kijelölt beépítésre szánt területek A1 Gazdasági erdő Kereskedelmi, szolgáltató terület 0,3 Mezőgazdasági térség -2,58 A2 Általános mezőgazdasági terület - szántó Falusias lakóterület 0,89 Települési térség -0,71 A3 Általános mezőgazdasági terület - szántó Falusias lakóterület 3,52 Települési térség -2,82 A4 Zöldterület Falusias lakóterület 0,65 Települési térség -2,34 A5 Általános mezőgazdasági terület - szántó Kertvárosias lakóterület 0,2 Mezőgazdasági térség -0,10 A6 Gazdasági erdő Különleges terület - mezőgazdasági üzemi terület 1,55 Erdőgazdálkodási térség -12,87 B) Újonnan kijelölt beépítésre nem szánt területek B1 Különleges terület - hulladéklerakó Különleges beépítésre nem szánt terület - hulladéklerakó 13,28 Mezőgazdasági térség 41,17 B2 Ipari gazdasági terület Általános mezőgazdasági terület - szántó 16,39 Települési térség 45,89 B3 Falusias lakóterület Általános mezőgazdasági terület - szántó 3,93 Települési térség 3,14 B4 Falusias lakóterület Különleges beépítésre nem szánt terület - temető 0,08 Települési térség 0,29 B5 Különleges terület - temető Különleges beépítésre nem szánt terület - temető 2,25 Települési térség 6,75 B6 Falusias lakóterület Általános mezőgazdasági terület - szántó 4,95 Települési térség 3,96 B7 Településközponti terület Zöldterület 0,33 Települési térség 10,34 B8 Különleges terület - nagy kiterjedésű sportolási célú terület Különleges beépítésre nem szánt terület - nagy kiterjedésű sportolási célú terület 1,88 Települési térség 0,18 B9 Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Általános mezőgazdasági terület - szántó 0,42 Települési térség 1,96 B10 Különleges terület - szennyvíztisztító Különleges beépítésre nem szánt terület - szennyvíztisztító 1,36 Erdőgazdálkodási térség 0,63 B11 Falusias lakóterület Általános mezőgazdasági terület - szántó 0,37 Mezőgazdasági térség 3,02 B12 Különleges terület - rekultiválandó terület Különleges beépítésre nem szánt terület - turisztikai terület 3,78 Mezőgazdasági térség 0,53 B13 Különleges terület - rekultiválandó terület Gazdasági erdő 0,31 Mezőgazdasági térség 2,33 B14 Településközponti terület Zöldterület 0,34 Települési térség 1,76

104 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 104 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ B15 Falusias lakóterület Gazdasági erdő 0,49 Települési térség 3,23 C) Beépítésre szánt területek átsorolása C1 Településközponti terület Falusias lakóterület 3,44 Települési térség 6,54 C2 Településközponti terület Falusias lakóterület 2,07 Települési térség 3,93 C3 Településközponti terület Falusias lakóterület 4,91 Települési térség 9,33 C4 Településközponti terület Kertvárosias lakóterület 3,22 Települési térség 7,08 C5 Településközponti terület Falusias lakóterület 0,3 Települési térség 0,57 C6 Településközponti terület Falusias lakóterület 0,22 Települési térség 0,42 C7 Ipari gazdasági terület Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület 0,71 Települési térség 0,00 Kereskedelmi szolgáltató gazdasági C8 Ipari gazdasági terület C9 Falusias lakóterület Kertvárosias lakóterület 8,55 terület 2,34 Települési térség 0,00 Települési térség (8,15 ha) Mezőgazdasági térség (0,4 ha) 2,57 C10 Településközponti terület Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület 0,23 Települési térség -0,02 D) Beépítésre nem szánt területek átsorolása D1 Általános mezőgazdasági terület - szántó Általános mezőgazdasági terület - gyep 0,92 Mezőgazdasági térség 2,58 D2 Általános mezőgazdasági terület - szántó Természetközeli terület 9,77 Mezőgazdasági térség 46,90 D3 Általános mezőgazdasági terület - szántó Általános mezőgazdasági terület - gyep 6,61 Mezőgazdasági térség (0,97 ha) Települési térség (5,64 ha) 18,51 D4 Általános mezőgazdasági terület - szántó Általános mezőgazdasági terület - gyep 2,67 Mezőgazdasági térség 7,48 D5 Általános mezőgazdasági terület - szántó Különleges beépítésre nem szánt terület - hulladéklerakó 1,64 Mezőgazdasági térség 0,00 D6 Általános mezőgazdasági terület - szántó Általános mezőgazdasági terület - gyep 24,39 Mezőgazdasági térség 68,29 D7 Általános mezőgazdasági terület - szántó Általános mezőgazdasági terület - gyep 8,68 Mezőgazdasági térség 24,30 D8 Általános mezőgazdasági terület - szántó Általános mezőgazdasági terület - gyep 35,8 Mezőgazdasági térség 100,24 D9 Általános mezőgazdasági terület - szántó Általános mezőgazdasági terület - gyep 10,8 Mezőgazdasági térség 30,24 D10 Zöldterület Általános mezőgazdasági terület - szántó 0,19 Települési térség -0,53 D11 Zöldterület Különleges beépítésre nem szánt terület - temető 0,14 Települési térség 0,00 D12 Vízgazdálkodási terület Különleges beépítésre nem szánt terület - honvédelmi terület 6,38 Erdőgazdálkodási térség -17,86

105 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 105 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ D13 Általános mezőgazdasági terület - szántó Általános mezőgazdasági terület - gyep 12,44 Erdőgazdálkodási térség 34,83 D14 Általános mezőgazdasági terület - szántó Különleges beépítésre nem szánt terület - honvédelmi terület 12,91 Erdőgazdálkodási térség 0,00 D15 Védelmi erdő Különleges beépítésre nem szánt terület - szennyvíztisztító 1,12 Erdőgazdálkodási térség -6,50 D16 Védelmi erdő Különleges beépítésre nem szánt terület - honvédelmi terület 1,52 Erdőgazdálkodási térség -8,82 D17 Zöldterület Különleges beépítésre nem szánt terület - nagy kiterjedésű sportolási célú terület 1,28 Települési térség 0,00 D18 Vízgazdálkodási terület Általános mezőgazdasági terület - szántó 0,33 Erdőgazdálkodási térség -0,92 D19 Gazdasági erdő Védelmi erdő 21,4 Erdőgazdálkodási térség 0,00 D20 Védelmi erdő Különleges beépítésre nem szánt terület - honvédelmi terület 54,89 Erdőgazdálkodási térség (5,84 ha) Mezőgazdasági térség (49,05 ha) -318,36 D21 Gazdasági erdő Különleges beépítésre nem szánt terület - turisztikai terület 1,07 Mezőgazdasági térség -6,21 D22 Védelmi erdő Gazdasági erdő 23,03 Erdőgazdálkodási térség 0,00 D23 Védelmi erdő Gazdasági erdő 116,74 Erdőgazdálkodási térség 0,00 D24 Védelmi erdő Gazdasági erdő 19,1 Erdőgazdálkodási térség (15,14 ha) Mezőgazdasági térség (3,96 ha) 0,00 Biológiai aktivitásérték összesen +118,09

106 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 106 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 3. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT 3.1. TÁJSZERKEZET Egy település tájszerkezetét főként a domborzati, vízrajzi és egyéb természeti adottságokhoz alkalmazkodó területhasználati foltok, beépített területek, valamint az azokat összekötő, elválasztó, vagy átszelő vonalas elemek alakítják. Jobbágyi az Északi-középhegység délnyugati lábánál, a Cserhát és a Mátra hegységet elválasztó Zagyva folyó völgyében fekszik. A település nyugati része, a Zagyva jobb partja a Cserháthoz, keleti része, a Zagyva bal partja a Mátrához tartozik. A táji környezet változatos, települést két jelentős vízfolyás tagolja: észak-déli irányban kettészeli a területét a Zagyva folyó, amelynek völgyébe a falu is települt, valamint a délnyugati részén halad keresztül a Szuha-patak. A falutól keletre húzódik a Mátra hegyvonulatához tartozó, 509 m magas Nagy-Hársas-hegy, amely a település legmagasabb pontja. A Nagy-Hársason kívül további kisebb, a Mátrához tartozó csúcs (Szár-hegy, Vár-hegy) teszik változatossá a tájat. A Zagyvától keletre fekvő területeken az erdők, míg a nyugati részeken a mezőgazdasági területek, a folyóvizek mentén (Zagyva, Szuha-patak) és a gyepek dominálnak. A falutól délkeletre, Nagy-Hársas-hegy délnyugati oldalán helyezkedik el az egykori zártkert, amelyre a szomszédos erdőterületekkel ellentétben a mozaikosság jellemző. A vonalas jellegű tájszerkezeti elemek közül a természetes elemek, valamint a mesterséges elemek nagy része is észak-dél irányban szelik át a települést. A természetes elemek közül a már említett Zagyva folyó meghatározó tájképi elem a település területén. Ugyancsak domináns megjelenésűek a Jobbágyit észak-déli irányban átszelő mesterséges tájszerkezeti elemek. A falun áthaladó 21. sz. országos főút, a vasútvonal, valamint a Zagyva folyó medrével párhozamosan haladó 120 kv-os távvezeték markánsan szelik át a tájat. További mesterséges vonalas elemek a külterületi földutak. A vonalas jellegű tájszerkezeti elemek jelentősége igen meghatározó a településen, mivel a Zagyva folyó, és a vele párhuzamosan haladó országos főút elválasztják egymástól a falu két belterületét, amelyek így egy-egy külön tájszerkezeti egységet alkotnak a településen TÁJHASZNÁLAT A település területén a területhasználati javaslat készítése során alapvetően a megalapozó vizsgálat megállapításaira támaszkodtunk. Elsődlegesen a meglévő használathoz alkalmazkodó területfelhasználás, valamint egy-egy terület változásáról felállítható tendenciák szerinti területhasználat megtalálása volt a cél, mindez a korábbi tervek javaslatainak és a magasabb rendű tervek korlátainak figyelembe vételével történt ERDŐTERÜLETEK Az erdőterületeknek alapvető jelentősége van az élővilág megóvása, a települési környezet minőségének javítása, valamint tájesztétikai, környezet- és talajvédelmi szempontból egyaránt. A külterület közel egyharmadát erdőterületek teszik ki, amelyek a közigazgatási terület keleti részén, a Nagy-Hársas-hegy és a kisebb dombok oldalain terülnek el. Az erdőterületek nagyjából egy nagy egybefüggő foltot alkotnak. Az egykori zártkert keleti, hegyoldalra felkúszó részein már nagyobb mértékű a beerdősödés, az erdő egyre nagyobb kiterjedésű területeket hódít meg magának. A telkek nagy részén bozótos növényzet, pionír cserjék és fák folyamatos térhódítása figyelhető meg. Kisebb erdőterület található még a 21. sz. főút keleti oldalán a benzinkút körüli területen. Az erdők elsődleges rendeltetés szerint gazdasági és védelmi besorolásúak közel fele-fele arányban. Védelmi rendeltetésű erdők a Nagy-Hársas-hegy magasabb, középső és délkeleti részén fekszenek, míg a gazdasági erdők az alacsonyabb területeken, a Nagy-Hársas-hegy lába mentén helyezkednek el. A településrendezési eszközökben védelmi illetve gazdasági célú erdőterületek kerültek feltüntetésre. Az egyes erdőterület felhasználások a rendeltetésükhöz alkalmazkodóan kerültek kijelölésre véd-, illetve gazdasági erdőterületként.

107 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 107 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Erdőterületek tekintetében a hatályos tervhez képest mindössze kisebb mértékű változások történtek. Új erdőterületek kerültek kijelölésre az egykori zártkert korábban mezőgazdasági terület besorolású keleti területein, amelyek beerdősültek. Erdőterület jelentős hányada került különleges beépítésre nem szánt honvédelmi terület besorolásba, illetve a 21. sz. főút keleti oldalán található benzinkút területe is átsorolásra került erdőterületből kereskedelmi, szolgáltató területbe. A településrendezési eszközök felülvizsgálata során összességében közel 14 ha-ral csökkent az erdőterületek aránya, ám ez nem jelent tényleges erdőterületből való kivonást, mivel ennek részét képezi a közel 55 ha-os honvédelmi terület erdőterületből különleges beépítésre nem szánt honvédelmi területté átsorolása, ahol az erdőterületek fenntartása a jövőben is biztosított. Védelmi erdő területén épületet elhelyezni nem lehet. Gazdasági erdőterületek övezeteiben az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú építmények helyezhetők el, a kialakítható legkisebb telekméret 10 ha, a beépítés mértéke legfeljebb 0,5%, a megengedett maximális épületmagasság 4,5 m. Út menti kétoldali fasor került kijelölésre a központi belterülettől nyugatra, a Szarvasgedére vezető 2129 sz. út mentén, valamint a központi belterülettől északnyugatra és délnyugatra a nagyparcellás szántóterületeken MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK A mezőgazdasági területek a növény- és gyümölcstermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló területek. A település mezőgazdasági területei általános és kertes mezőgazdasági területként kerültek kijelölésre. Általános mezőgazdasági területek A település területének több mint felét mezőgazdasági területek foglalják el, ezek közül a szántóterületek (42%) dominálnak, emellett kisebb kiterjedésű területeken találhatóak gyepterületek (6%). A legjobb minőségű termőföldek a település északi, északnyugati területén találhatóak, míg a gyengébb minőségűek a vasút és a Zagyva közötti területen, a déli településrészen jellemzőek. A szántóföldek többséges a 21-es út nyugati oldalán helyezkedik el, kisebb hányaduk a Zagyva és a 21- es út között, valamint a Zagyvától keletre, a hegy lábánál terül el. A szántóterületeken többségében nagy, egybefüggő táblák kerültek kialakításra. A legnagyobb összefüggő gyepterület a település délnyugati határán, a Szuha-pataktól délnyugatra helyezkedik el, valamint további gyepfoltok találhatóak a szarvasgedei településhatáron; a Zagyva és a vasút közti területen; az Apponyi utcától délre, a Zagyva két oldalán és a Csincsa nevű településrészen. Az általános mezőgazdasági területek szabályozása során három övezet került kialakításra: Má-sz1, Má-sz2, Má-gy. Az Má-sz jellel jelölt övezet főként a szántóföldi művelés, a gyümölcstermesztés és ültetvény művelésre szolgáló területeket, az Má-gy jellel jelölt pedig a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodásra, illetve legeltetéses állattartásra alkalmas területeket foglalja magába. Má-sz1 övezet került kijelölésre a belterületi mezőgazdasági területeken, a belterülethez közel fekvő mezőgazdasági területeken, az Országos Ökológiai Hálózat - Ökológiai folyosóba eső szántóterületeken. Ebben az övezetben épületek nem helyezhetők el és mezőgazdasági birtokközpont sem alakítható ki a természeti és táji értékek megőrzése, és a lakóterületek védelme érdekében. Má-sz2 övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a meglévő adottságokhoz, telekméretekhez igazodnak. Má-sz2 övezetben épület elhelyezése szántó művelési ágnál minimum 10 ha-t elérő telken, gyep esetében min. 5 ha-os teleknél, szőlő, gyümölcs területeken pedig 2 ha-os teleknél megengedett. A legnagyobb beépíthetőség szántónál 1,5%, míg gyep esetében 3% lehet. Birtokközpont az övezetben kialakítható, abban az esetben, amikor a mezőgazdasági birtoktest legalább 40 ha összterületű. Lakóépület elhelyezésének feltételeként gazdasági épület meglétét, vagy azzal egyidejű építését írja elő a terv. A birtokközpont épületegyüttesei körül takarófásítást ír elő a HÉSZ.

108 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 108 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Az Má-gy jelű övezet elsősorban a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodás övezete. Gyepterület övezetébe többnyire ökológiailag értékes területek kerültek besorolásra, az ökológiai, táji értékek megóvása érdekében az övezet területén épületek nem helyezhetők el. Kertes mezőgazdasági területek Jobbágyi egykori zártkerti területeit sorolja a hatályos terv kertes mezőgazdasági területbe, e besorolás a felülvizsgálat során is megtartásra került. A zártkert területei valamikor teljes mértékben művelés alatt voltak, kisparcellás szőlő- és gyümölcstermesztés folyt rajtuk. Ezek jelentős részét mára felhagyták, többségük bozótosodásnak indult illetve teljesen beerdősült. A zártkert területén a jelenlegi állapot fenntartása a cél a szabályozás során. Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben építeni csak legalább 3000 m 2 telekméretet elérő ingatlanon lehet, s az építés további feltétele, hogy a telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető legyen. Az egyes telkeken a beépíthető bruttó alapterület legfeljebb 60 m 2, a legnagyobb megengedett épületmagasság 4,5 m VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET Jobbágyi területén vízgazdálkodási területek a felszíni vízfolyások és állóvizek, valamint a kül- és belterületi csatornák medrei. Felszíni vízfolyások a Zagyva, a Szuha-patak és a Szurdok-patak. A Zagyva a Mátra vonulatai között ered, Jobbágyit észak-déli irányban szeli át. A vízfolyás a község területén válik hivatalosan patakból folyóvá, az Apponyi utcai hídtól délre már Zagyva folyóként folytatja útját. A Szuha-patak a település délnyugati részén húzódik, a Szurdok-patak pedig Jobbágyi és Szurdokpüspöki határán. Mindkettő befogadója a Zagyva, a Szurdok-patak Jobbágyi területén, a Szuha-patak viszont Lőrinci területén torkollik a vízfolyásba. Jobbágyi területén egyetlen állóvíz a település északi részén, a 21. sz. főút keleti oldalán fekvő horgásztó, amely egy egykori sóderbánya területén jött létre. A Zagyvát, a Szuha-patakot, a Szurdok-patakot, a horgásztavat, valamint a település kül- és belterületén lévő csatornák, árkok medrét a terv vízgazdálkodási területbe sorolja. Az övezet telkein kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el legfeljebb 1%-os beépíthetőséggel TERMÉSZETKÖZELI TERÜLET Természetközeli területek azok, amelyek kialakulására az ember csekély mértékben hatott, és amely területeken a természeteshez közelítő állapot jött létre. Jobbágyi területén természetközeli terület a Zagyva és a 21. sz. főút közti nádas, amely általános mezőgazdasági területe átsorolásával jött létre. E terület élőhelyet biztosít számos védett és értékes állat-, illetve növényfaj számára, így fenntartása és óvása fokozott figyelmet igényel. A nádasnak továbbá vízszűrő szerepe is jelentős, a 21. sz. főút és a Zagyva közti elhelyezkedésükből adódóan az kiszűrik az úttestről származó szennyező anyagokat. Természetközeli terület övezetében építmények nem helyezhetők el KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A település területén korábban különleges (beépítésre szánt) területként, egyedi funkció meghatározással kijelölt, vagy a jelenlegi egyedi használatú, nagykiterjedésű, alacsony beépítettségű területek, jellemzően különleges beépítésre nem szánt területfelhasználási egységbe kerültek. Ilyen területfelhasználási egységbe került a temető, a sportterületek, a honvédelmi területek, a szennyvíztisztító, a hulladéklerakó és a turisztikai terület. A hatályos tervhez képest nyugati irányba némiképp kibővült területtel lett kijelölve a temető területe különleges beépítésre nem szánt terület temető övezetbe sorolással. Az övezetben a telkek beépítése szabadonálló módon, 2%-os beépítettséggel, 4,5 méteres épületmagassággal engedélyezett. Az övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság harangtorony, harangláb építése estén 3 méterrel túlléphető. Különleges beépítésre nem szánt terület sportterületként kerültek kiszabályozásra a település sportterületei: a Sport utcában található sportpálya, valamint az Apponyi utca végén található sportpálya a Hegy alatti belterületen.

109 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 109 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Kb-Sp övezet kialakult telken szabadon álló módon, maximum 2%-os beépítettséggel legfeljebb 4,5 méteres épületmagassággal helyezhetők el építmények. Mivel az Apponyi utcai sportpálya gyepes, a Sport utcai sportpálya területének pedig jelentős része gyeppel borított, így a zöldfelület legkisebb aránya 70%-ban került meghatározásra. Sportcsarnok építése esetén a megengedet maximális épületmagasság 7,5 m-rel túlléphető. Különleges beépítésre nem szánt terület honvédelmi terület besorolást kaptak a 0180/1, 084/10, 084/12 hrsz-ú ingatlanok, amelyek a külterület keleti részén, a vasút keleti oldalán fekszenek, valamint a 013/4, 0182, 0184, 0185, 0186, 0191, 0192/4-6 hrsz-ú ingatlanok, amelyek pedig a vasút és a Zagyva közötti területen találhatóak. A honvédelmi területen egy övezet került kialakításra, ahol a megengedhető legnagyobb beépítettség 5% 7,5 m-es épületmagassággal. Különleges beépítésre nem szánt terület hulladéklerakóként ábrázolja a terv a hulladéklerakó területét, amely a település délnyugati részén fekszik. Az övezetben a hulladékgazdálkodással, a hulladék végleges elhelyezésével kapcsolatos tevékenységek végezhetők és az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el. Az övezetben kialakítható legkisebb telekméret 5000 m 2, amelyen szabadonálló módon, 5%-os beépíthetőséggel, 4,5 méteres épületmagassággal helyezhetők el az építmények. Különleges beépítésre nem szánt terület szennyvíztisztító terület besorolást kapott a szennyvíztisztító telep és bővítési területe (0188 hrsz). E területen a település kommunális szennyvizeinek tisztítását biztosító szennyvíztisztító kaphat majd helyet. Az övezet területén kialakítható legkisebb telekméret 4000m 2, ahol szabadonálló módon, legfeljebb 6,0 méteres épületmagassággal, 5%-os beépíthetőséggel helyezhetők el az építmények. Különleges beépítésre nem szánt terület - turisztikai terület került kijelölésre az egykori kőbánya területén, amelynek udvara ma földtani bemutatószelvényként funkcionál. A terv lehetőséget biztosít a területen közösségi szórakoztató, oktatási, sport, kereskedelmi funkciójú építmények elhelyezésére. Az övezetben építmények szabadonálló módon, legfeljebb 1%-os beépíthetőséggel, 4,5 m-es épületmagassággal helyezhetők el.

110 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 110 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 3.3. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE Jobbágyin a zöldfelületi rendszer elemei: Területfelhasználási egységek: o erdőterület A településen található, illetve a szerkezeti tervlapon jelölt (meglévő és tervezett) erdőterületek leírását lásd bővebben a Szerkezeti leírás fejezetében. o mezőgazdasági terület A településen található, illetve a szerkezeti tervlap jelölt (meglévő és tervezett) általános mezőgazdasági terület és kertes mezőgazdasági terület leírását lásd bővebben a Szerkezeti leírás fejezetében. o zöldterület A településen található, illetve a szerkezeti tervlapon jelölt zöldterületek leírását lásd bővebben a Szerkezeti leírás fejezetében. o természetközeli terület A településen található, illetve a szerkezeti tervlapon jelölt természetközeli területek leírását lásd bővebben a Szerkezeti leírás fejezetében. o különleges beépítésre nem szánt terület A településen található, illetve a zerkezeti tervlapon jelölt különleges beépítésre nem szánt terület temető, honvédelmi, sportterület, szennyvíztisztító, hulladéklerakó illetve turisztikai terület leírását lásd bővebben a Szerkezeti leírás , , , és fejezeteiben. Egyéb: o vonalas szerkezeti elemek: fasorok o telken belüli zöldfelületek. A település meglévő zöldfelületi elemeinek fejlesztése során gondoskodni kell a a közigazgatási területen a klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes és összefüggő rendszer kialakításáról. A fenti szempontok figyelembevételével került kialakításra a település zöldfelületi rendszere. Külterület zöldfelületi elemei Az országos ökológiai hálózat magterületét és az ökológiai folyosót érintő területek, továbbá az árkok, patakok menti gyepterületek megőrzésére, és a település egyéb részein az erdőterületek létesítésére a vízminőség-védelem, talajvédelem és a biodiverzitás megőrzése szempontjából nagy hangsúlyt fektettünk. Védelmi célú fasorok kerültek kijelölésre a jelentősebb külterületi utak mentén. A fasorokba, erdőkbe honos, tájra jellemző fafajokat kell telepíteni. A belterülethez kapcsolódva helyezkednek el az egykori zártkert területei, amely kevésbé intenzív beépítése miatt átmenetet képez a kül- és belterület között, s számottevő zöldfelülettel rendelkezik. Települési zöldfelületi elemek Zöldterületek A község belterületén több zöldterületet jelöl a terv, melyek zöldfelületi jellegük és használatuk alapján fontos zöldfelületi elemek. A szigetes jelleggel elhelyezkedő közkertek többnyire közcélú rekreációs rendeltetéssel bírnak. A települési zöldterületek a következőképp alakulnak: Meglévő közkertek: - a Táncsics Mihály utcában található játszótér telke (0,11 ha); - a Fáy András utca északi oldalán kijelölt terület (0,41 ha). Tervezett közkert: - a Sport utca-hunyadi utca találkozásánál lévő terület (0,33 ha); - a Fáy András északi oldalán kijelölt zöldterülethez kapcsolódóan (0,06 ha) - a templom tömbtelke és a tőle keletre fekvő 279 hrsz-ú telek (0,34 ha).

111 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 111 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Jobbágyi területén többnyire kisebb zöldfelületet jelentő közkertek találhatók, valamint jelentős zöldfelületi elem a lakótelep telke. Új zöldterület három helyen került kijelölésre. Önkormányzati fejlesztési szándék egy közkert létrehozása a Sport utca-hunyadi utca találkozásánál fekvő területen. Tervezett közkertként kapcsolódik a meglévő zöldterülethez a Fáy András utca északi oldalán kijelölt zöldterület keleti oldalán kijelölt zöldterület, amely használatában jelenleg még parlagon álló terület. További új zöldterület a templom tömbtelke és a tőle keletre fekvő 279 hrsz-ú ingatlan. A templom tömbtelkének jelentős zöldfelületi arányát az épülettel szemközti kiültetések és gyepfelületek biztosítják. A zöldfelületi rendszernek jelentős eleme a lakótelep, amelynek telke magas zöldfelületi ellátottságú. Ennek fenntartása érdekében a szabályozási terven telken belüli kötelező telekhasználat (züldfelület) került kijelölésre. E telekrészt az övezet előírásaitól függetlenül kizárólag a jelölt célra lehet felhasználni. Zkk övezetben legfeljebb 2%-os beépíthetőséggel elhelyezhető a pihenést és testedzést szolgáló építmény 2%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal. Egyéb települési zöldfelületi elemek A zöldterületeken kívül jelentős zöldfelületi elemei a belterületnek a temetők és a sportpályák, melyek különleges beépítésre nem szánt területfelhasználásba kerültek. Fontos zöldfelületi elemek továbbá a közterületek és intézménykertek, mint rekreációs területek, s mint a helyi klíma javulását elősegítő elemek. A települési zöldfelületeket nagymértékben növelik a lakóterületi telkek, melyeknél a házak mögött a telkek nem beépített részét udvarként és kertként hasznosítják. A Szabályozás során biztosítottuk az egyes építési övezetek építési telkeinek magas zöldfelületi arányát.

112 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 112 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 3.4. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM EX LEGE VÉDETT TERÜLETEK Az ex lege védelem a törvény ereje általi védelmet jelenti, azaz jelen esetben az évi, a természet védelméről szóló LIII. törvény 23. (2) bekezdése alapján: E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek minősülnek. Jobbágyi területén két ex lege védett természeti emlék található: a Losonci utcában lévő Csurgóforrás és az északkeleti településrészen a Vár-hegy területén fekvő földvár. Az utóbbi országos jelentőségű természeti emlék is egyben ORSZÁGOS ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT A természeti területeket a magasabb rendű tervekben az Országos Ökológiai Hálózat és annak övezetei foglalják magukba, amelyekkel kapcsolatban a magasabb rendű tervek szabályokat fogalmaznak meg. Az Országos Területrendezési tervben meghatározott Országos Ökológiai Hálózat területét a Térségi Területrendezési Tervekben jelen esetben Nógrád Megye Területrendezési Tervében három övezetbe kell besorolni: magterület ökológiai folyosó pufferterület Magterületbe tartoznak a keleti településrész erdőterületei, a Nagy-Hársas-hegy nagy része. Ökológiai folyosóba a Zagyva folyó menti területek, a település délnyugati határán a Szuha-patak menti területek, valamint a keleti határán egy kisebb terület tartozik, amely a Szücsi közigazgatási területén folyó Ágói-patak körüli ökológiai folyosóhoz kapcsolódik. Pufferterület Jobbágyi területét nem érinti. Az Országos Ökológiai hálózathoz tartozó területeken az értékes természeti környezet megóvása érdekében új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. Azokat túlnyomó részt erdő, mezőgazdasági és természetközeli területekként szabályozza a terv. Az Országos Ökológiai Hálózat övezetei, az ex lege védett természeti emlékek, a helyi jelentőségű természetvédelmi területek és a tájképvédelmi területek által érintett területekre vonatkozóan a HÉSZ előírásokat fogalmaz meg, melyek a meglévő táji értékek megóvását célozzák TÁJKÉPVÉDELMI TERÜLET A tájképvédelmi terület szintén Nógrád Megye Területrendezési Tervében kijelölt térségi övezet, a területre vonatkozó szabályokat az OTrT fogalmazza meg. A tájképvédelmi területek Országos, valamint Térségi jelentőségű tájképvédelmi területekre oszlanak fel. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület a Zagyvától keletre fekvő területek nagy része, valamint a Zagyva és a 21-es út közötti területek a belterülettől északra. A szabályozás során a tájképvédelmi területekre vonatkozóan előírások kerültek megfogalmazásra. Ezek alapján a tájképvédelmi területeken új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó HELYI VÉDELEM A településen egy helyi jelentőségű védett természeti terület található, a 023/1 és a 023/2 hrsz-ú ingatlanok területén fekvő felhagyott bánya andezitrétegei, amelynek törzskönyvi száma: 11/05/TT/53. A védettség indoka és célja a tipikus Nyugat-Mátrai andezitszelvények megőrzése (andezit szálban, andezittufa összefüggő rétegben és e kettő réteg kevert üledéke).

113 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 113 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ A helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozóan a község 11/2007. (XI. 30.) képviselőtestületi rendeletében foglaltakat kell figyelembe venni BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK VÁLTOZÁS Az évi LXXVIII. törvény 7. (3) bekezdés b) pontja kimondja, hogy újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet előírásai szerint került kiszámításra a település biológiai aktivitás-érték változása. A táblázatból kiolvasható, hogy a tervben szereplő változások hatására a település területén a biológiai aktivitás nagy mértékben nőtt. A tervezett változásokhoz tartozó biológiai aktivitásérték számítás során differenciált számítás szántó és gyep (rét, legelő) megkülönböztetése esetében történt. A tervben szereplő változások hatására a település területén a biológiai aktivitás nőtt. A biológiai aktivitásérték változását bemutató táblázatot ld. II. Változások fejezetben. 4. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT A közlekedési vizsgálat és fejlesztési javaslat az A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei Tartalmi követelmények megnevezésű, ÚT :2003 sz. útügyi műszaki előírásban foglaltak szerint készült, figyelembe véve az ÚT :2008 Közutak tervezése útügyi műszaki előírásban foglaltakat, és összhangban a további kapcsolódó előírásokkal, jogszabályokkal A TELEPÜLÉS TÁGABB TÉRSÉGE KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATAINAK VIZSGÁLATA Jobbágyi területét több országos közút is érinti. A település belterületén halad át a 21. sz. főút, a 2129 j. mellékút, a 2405 j. mellékút és a j. mellékút. Külterületét érinti a felsoroltakon kívül a j. országos közút. A település tágabb térségének országos közútjai a 2109 j., 2127 j., 2128 j., 2131 j., 2404 j., 2406 j. utak. A tágabb térség legjelentősebb útja a 21. sz. elsőrendű főút, amely Hatvanról indulva észak felé haladva köti össze a térség településeit és egészen a szlovák határig húzódik. A 21. sz. főút a 3. sz. főút leágazásaként indul Hatvanból. A főútnak csomópontja van Hatvannál az M3 autópályával. Észak felé haladva köti össze a következő településeket: Lőrinci, Selyp, Zagyvaszántó, Apc, Jobbágyi, Pásztó, Mátraszőlős, Tar, Mátraverebély, Bátonyterenye, Kisterenye, Zagyvapálfalva, Salgótaján és Somoskőújfalu. Csomópontja van a 23. sz. főúttal Bátonyterenyénél, a 22 sz. főúttal és a 210 sz. főúttal Salgótarján területén. A tágabb térségben haladó országos közutak a térség településeit összekötve Jobbágyin keresztül a 2129 j. úton, és Jobbágyitól északra a 2406 j. úton hordanak rá a 21 sz. főútra. A 2129 j. mellékút Galgaguta és Jobbágyi összekötő útjaként szolgál. Az út Galgagutáról indulva halad keleti irányban, Bercel, Vanyarc, Szirák, Kisbágyon és Szarvasgede településeket összekötve Jobbágy belterületén éri el a 21. sz. főutat. Jobbágyi területéről a 21 sz. főúttól indul ki és keleti, majd déli irányban halad a 2405 j. Jobbágyi Apc összekötő út. A 2405 j. útból kiágazva indul a j. bekötő út északi irányban, amely közel 2 km hosszan halad országos közútként, majd külterületi gyűjtőútként, Szurdokpüspökitől délre j. Parafagyár bekötő útként folytatódva éri el Szurdokpüspöki települést. A gyorsforgalmi úthálózat Jobbágyi környezetében a következő módon érhető el: - A 21. sz. főúton dél felé haladva, 17,6 km-re érhető el az M3 autópálya, amelyen haladva megközelíthető a főváros és az ország keleti része.

114 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 114 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ A településről elmondható, hogy megfelelően kiépített útkapcsolatokkal rendelkezik a környező térség felé. Jobbágyi területén halad át a MÁV 81. számú vasúti fővonala, amely Hatvantól halad Somoskőújfalu országhatárig és Szlovákiában folytatódik. A vasútvonal nem villamosított. Jobbágyi településnél egyvágányú pályaként halad. A településnek saját vasúti megállóhelye van a vonalon A TELEPÜLÉS BELSŐ KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATÁNAK ÉS LÉTESÍTMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A település belterülete egy nagyobb 21 sz. főúttól nyugatra és egy kisebb keletre fekvő területből áll. A település gyűjtőútjait az országos közutak alkotják: észak-dél irányban a Losonci út (2405 j. és j. utak), kelet-nyugat irányban húzódik az Apponyi út (2129 j. út). A gyűjtőutakhoz kapcsolódnak a település mellékutcái, ill. található néhány ezekkel párhuzamos utca is. A főutakon és a gyűjtő utakon kívül a lakóutcák szűkek, szabályozási szélességük kicsi. Sok út burkolatlan, ami a kicsi forgalom miatt nem jelent problémát CSOMÓPONTOK KIALAKÍTÁSA A település összes csomópontja szintbeni kiépítésű. A csomópontok a forgalmat megfelelően bonyolítják. A gyűjtőutak a főút felé Állj! Elsőbbségadás kötelező táblával szabályozottak, a gyűjtőutak és lakóutcák csomópontjai a gyűjtőutak felé elsőbbségadással szabályozottak. A lakóutak egymással egyenrangú kereszteződéseket alkotnak, az elsőbbségadás jobbkéz-szabály alapján szabályozott, a főút felé elsőbbségadás kötelező. Az utcák kis forgalmúak, a csomópontok megfelelő kapacitástartalékkal rendelkeznek. Beavatkozást csak a geometriailag nem megfelelő, hegyes szögű, szűk csomópontok indokolhatnak A TELEPÜLÉS FORGALMI VIZSGÁLATA A forgalmi vizsgálatot az országos forgalomszámlálási adatokból az ÚT és ÚT műszaki előírás szerint számított várható forgalmak segítségével végeztük el. A forgalmi vizsgálat alapja a évi országos forgalomszámlálási adatok. Jobbágyi esetében a település helyi célforgalma mellett jelentős átmenő forgalom is jelentkezik. A személygépjármű forgalom mellett a tranzitforgalom is a település országos közútjain bonyolódik. A településen található néhány olyan mezőgazdasági, és termelő egység, amely teherforgalmat is bonyolít. A külterületi önkormányzati utak forgalma a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos és minimális. A szomszédos települések többsége közvetlenül, vagy kis kerülővel érhető el. A távolabbi térségben található gyorsforgalmi út, Jobbágyi megközelítése igen jónak mondható. A 21. sz. főút, a 2129 j. és j. utak éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege c (Átlagos forgalmú utak: M1, M3 autópálya, kivéve a nagyvárosi bevezető szakaszokat, és az M1 autópálya Győr utáni szakaszát, M5 autópálya Kecskemétig, 3, 5 sz. főutak, kivéve nagyvárosi és elővárosi szakaszokat, 8 sz. főút Körmendig, 41 sz. főút a 49 sz. főút és országhatár között, 22, 23, 31 sz. főutak, 51 sz. főút Dunapatajig, 491, 811 sz. főutak), a júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest legfeljebb 1,20, a nyári vasárnapi és nyári hétköznapi forgalom hányadosa nagyobb, mint 0,85. A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege 2, az esti és éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon átlagos, 21-29% közötti. A 2109 j., 2127 j., 2128 j., 2131 j., 2404 j., 2405 j. országos közutak éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege b (Elővárosi jellegű szakaszok, autópályák és főutak nagyvárosi bevezető szakaszai, 6 sz. főút, 86 sz. főút Körmendig, 10 sz. főút Dorog előtt, 32 sz. főút Jászberény és Szolnok között, 36, 83, 451, 471 sz. főutak) a júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest legfeljebb 1,20, a nyári vasárnapi és nyári hétköznapi forgalom hányadosa 0,75 és

115 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 115 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 0,85 között van. A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege 3, az esti és éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon átlagos, Kicsi, legfeljebb 21%. A 2406 j., j. országos közutak éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege a (Nagyvárosok átkelési szakaszai, M0 autóút, 4 sz. főút Debrecen és az országhatár között, 10 sz. út (Dorog után), 44 sz. út (Szarvas és Békéscsaba között), 13, 26, 45, 47 sz. utak (kivéve Berettyóújfalu és Szeghalom közötti szakaszt), 51 sz. út (Dunapataj és Baja között), 54, 74 sz. utak (Nagykanizsa és Zalaegerszeg között), 86 sz. út (Körmendtől), 405, 442 sz. főutak), a júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest legfeljebb 1,20, a nyári vasárnapi és hétköznapi forgalom hányadosa legfeljebb 0,75. A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege 3, az esti és éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon átlagos, Kicsi, legfeljebb 21%. A település területén áthaladó utak forgalma a számok alapján közepesen erősnek mondható. A 21. sz. út eltűrhető és a megfelelő szint alatt marad 2030-ig, hosszú távon az eltűrhető szint alatt marad. A 21 sz. főút forgalma a településen 9033 E/nap 2013-ban, aminek 11%-a teherforgalom. Az út forgalma és a teherforgalom aránya közepes. A 2405 j. út forgalma 281 E/nap 2013-ban, aminek 2%-a teherforgalom. Az út forgalma és a teherforgalma nagyon kicsi. A 2129 j. út forgalma 1663 E/nap 2013-ban, melynek 7%-a teherforgalom. Az út forgalma és a teherforgalma kicsi. A j. út forgalma 2013-ban 316 E/nap, melynek 3%-a teherforgalom. Az út forgalma és a teherforgalma nagyon kicsi. A települést érintő, illetve a fontosabb térségi utak forgalmát a forgalmi vizsgálat című táblázat mutatja. A forgalmi vizsgálatból megállapítható, hogy a települést érintő közutak terhelése az Út műszaki előírás alapján bőven az eltűrhető, sőt a megfelelő határértékek alatt van. A térségben jelentős forgalma csak a 21. sz. útnak van UTAK ÁLLAPOTA Jobbágyi területén az országos közutak burkolatának minősége megfelelő, a település egyéb burkolata közepes ill. rossz minőségű, sok burkolatlan utca van. A rossz állapotú burkolat forgalmi hatásai még nem jelentkeznek, azonban ennek elkerülése miatt kiemelt figyelmet kell fordítani a burkolat állapotának javítására. Kiemelt figyelmet kell fordítani az utak folyamatos karbantartására, és a csapadékvíz-elvezető rendszer karbantartására, csak a kettő együttes jó állapota előzheti meg a burkolat tönkremenetelét KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS Jobbágyi belterületén három autóbusz megállóhely található, ezek: Jobbágyi, Apponyi út 85., Jobbágyi, Apponyi út 16 és Jobbágyi, galgagutai elágazás. Az autóbusz forgalom az Apponyi úton és a 21. sz. főúton bonyolódik. Autóbusz állomás található Hatvan és Salgótarján településeken. Az autóbusz megállóhelyek száma és elhelyezése az igényeknek megfelelő, a menetrendi járatok követési időközei megfelelőek, változás nem várható. A településen vasúti megállóhely található. Vasúttal közlekedők számára Hatvan és Salgótarján településeken van átszállási lehetőség. A vonalon ütemes menetrend van érvényben GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS A gyalogos közlekedés számára a település útja egy része egy oldalon, helyenként két oldalon járdával kiépült, van azonban, ahol a gyalogos forgalom a közúton bonyolódik. A járda állapota általában rossz, ahol van, ott a szélessége általában nem elegendő. A településen a helyi közlekedést sokan kerékpárral oldják meg. A település közigazgatási területén jelenleg nincs kiépítve kerékpárút. A gépjármű forgalom nem zavarja a közúton folyó kerékpárforgalmat. A Nógrád Megyei Területrendezési terv országos jelentőségű kerékpárutat jelöl Szécsény - Hollókő - Pásztó - Jobbágyi - Zagyvaszántó nyomvonalon. Térségi jelentőségű megyei kerékpárút-hálózatot

116 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 116 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ kiegészítő kerékpáros útvonalat jelöl a területrendezési terv Acsa - Kálló - Palotás - Jobbágyi települések között összekötő elemként PARKOLÁS A lakóterületek parkolási igényei telken belül kielégítettek. A településen található gazdasági egységekhez parkolót alakítottak ki. Több helyen szórt burkolatú, egyszerű közterületi parkoló működik. Ezek sem forgalmi szempontból, sem a zöldfelületek védelme szempontjából nem zavarók, rendezett átépítésük azonban szükséges ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI FEJLESZTÉSEK A település és a térség közlekedési adottságai, településfejlesztési lehetőségei és jellemzői alapján határoztuk meg a település közlekedési rendszerének fejlesztési javaslatát, figyelembe véve a megyei és országos terveket. A részletes program javaslat egyes elemei olyan fejlesztési feladatok, melyek kezdeményezője vagy végrehajtója más és más szervezet, néhány fejlesztés feltétlenül szükséges, mások egyéb, bizonytalan időpontban megvalósuló beruházásokhoz kötődnek. Jobbágyi tágabb térségét érinti az OTrT-ben megjelenő, 21 sz. főút M21 gyorsforgalmi út kétszer két sávra kiépítése, mely jelenleg is zajlik. A gyorsforgalmi út 21 sz. főúttól külön nyomvonalon való építése domborzati viszonyok miatt nehezen megvalósítható. Jobbágyi közigazgatási határán belül Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Tervei alapján a 21 sz. főút és a 2129 j. út csomópontja átépül körforgalmú csomóponttá. A település területétől északra Szurdokpüspöki területén a 21 sz. főút és a 2406 j. út csatlakozásánál külön szintű csomópont épül két körforgalom kialakításával. A település térségében fejlesztéseket tartalmaz a Nógrád Megyei Területrendezési Terv. Új főúti kapcsolatot jelöl Rétság (2 sz. főút) - Jobbágyi- Szurdokpüspöki-Gyöngyös (24 sz. főút) vonalon. A tervezett főutat leszámítva a kiépült úthálózat jelenlegi szerkezete megfelelő. Az úton fenntartás jellegű rekonstrukciók szükségesek. Az OTrT-ben szereplő tervezett Rétság-Jobbágyi-Gyöngyös út Jobbágyi területén áthalad a 0180 hrsz-ú honvédelmi érdekeket szolgáló zárt létesítményen. Mivel az út a zárt létesítményen nem haladhat keresztül, vizsgálatra került az útnak a vasút nyugati oldalán történő vezetése. Az út hálózati szempontból megfelel az OTrT-ben foglalt szerepének, a helyi adottságok miatt szükséges a módosítása. Az út a 2405 j. összekötőúthoz csatlakozik, és halad északi irányba. A két nyomvonal változat szerint az út kelet felé halad tovább a vasutat külön szintben keresztezve. Az A nyomvonal a település északi határán fordul keleti irányba, a B változat ettől kb. 550 m-rel délebbre fordul keleti irányba. Mindkét változat a vasút keresztezése után a Rétság-Jobbágyi- Gyöngyös út korábbi nyomvonalához csatlakozik és halad észak felé. (Az út nyomvonalváltozatai a Honvédelmi Minisztérium munkatársaival február 6-án folytatott egyeztetésen kerültek meghatározásra. Az egyeztetésről készült jegyzőkönyvet e dokumentáció 2. melléklete tartalmazza. A jegyzőkönyvben C változat néven szereplő nyomvonal a szerkezeti tervlapon A nyomvonalváltozatként, a B változat ugyanazon néven került ábrázolásra a szerkezeti tervlapon.) A 81-es Hatvan Pásztó Somoskőújfalu Országhatár vasútvonal a villamosítási programban szerepel HELYI KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI FEJLESZTÉSEK A település fejlesztésének egyik fontos eszköze a közlekedés komfortjának javítása. A településen jelenleg sok keskeny közút van, több helyen pedig nincs kiszabályozva a már bejáratott nyomvonal. Néhány esetben új út került kiszabályozásra vagy épp a csomópont megfelelő kialakításához szükséges szabályozni. A 12 m széles, vagy keskenyebb keresztszelvények útrekonstrukciója esetén egyoldali esést kell kialakítani. A vízelvezetést az út mellett kialakított árokkal vagy zárt csapadékvíz elvezető rendszerrel kell biztosítani. Ezekben az utcákban az árokkal átellenes oldalon egyoldali 1,5 m széles járdát kell kialakítani. A 10 m széles keresztszelvényekben a gyalogjárdát és a közutat nyílt árok esetén kiemelt szegéllyel el kell a közúttól választani. Az országos közutak burkolatát ajánlott 7,00 m-re javasolt szélesíteni, a lakóutcák közútjait 5,50 m-re kell szélesíteni. A 21. sz. főút és a 81. sz. vasúti fővonal között, az Apponyi úttól délre 16 m széles új út kerül kiszabályozásra a kijelölt ipari területek feltárására.

117 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 117 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ A 03/7 hrsz-ú telek déli határán 7 m széles út kerül kialakításra, mely a 21. sz. főúthoz kapcsolódik. A Béke utca folytatásaként a 011/81 hrsz-ú telken új út létesül, 15,00 m szélességgel. A 1629/4, 1629/2 és 1628/2 hrsz-ú út kiszélesítendő 8,00 m szélességre. A Táncsics Mihály út a 37, 38 és 58/2 hrsz-ú lakóingatlanok előtt kiszélesítésre kerül. A 122 hrsz. Fáy András utca meghosszabbításra kerül a 191 és 192 hrsz-ú telkek területéből. A Kossuth utca Fáy András utcától északra lévő szakasza, valamint az Árpád utca kiszélesítésre kerül 12,00 m-re. A Hunyadi út északi meghosszabbításaként 7,00 m széles út kerül kiszabályozásra a 074/6, 074/2, 074/1 hrsz-ú telkek területéből. A lakótelep tömbtelkén 9 és 12 m széles utak kerültek kiszabályozásra. A Losonci utca folytatásaként a Hegy alatti belterületen 8 m szélességgel került kiszabályozásra a 1629/4, 1629/2 és a 168/2 hrsz-ú út. A 1309 hrsz-ú Mátra utca folytatása déli irányban került kiszabályozásra és kikötésre a Losonci utca déli szakaszára 12 m szélességgel.

118 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 118 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 5. KÖZMŰVESÍTÉSI ÉS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT Jobbágyi a 21-es út mentén fekvő település, melynek területének jelentős hányada honvédelmi vagyonkezelés alatt áll. A település természetes szaporodása már másfél évtizede kicsi hullámzással, de inkább negatív tendenciájú, a vándorlási mérlege, szintén kicsi hullámzással, de inkább pozitív tendenciájú. A kettő eredőjeként a település népességszáma az utóbbi tíz évben egyenletesen csökkenő tendenciájú. A csökkenési folyamat megállítása érdekében a település népességének megfogását szolgáló általános településfejlesztés szükséges. Ez a település élhetőbbé tételével érhető el, amelyet elsődlegesen az igényesebb lakókörülmény alakításával lehet elérni, kiegészítve munkahely teremtési lehetőséggel és igényesebb intézményi infrastruktúra biztosításával. A terv készítése során felülvizsgálatra kerültek a korábban javasolt, de eddig meg nem valósított funkcióváltások közül azok, melyek megvalósítása ma már nem tekinthető reálisnak, azok elhagyása javasolt. A már korábban javasolt és várhatóan még megvalósításra váró fejlesztések mellett több helyen új funkcióváltással járó területhasznosítás módosításra született javaslat. Valamennyi területfelhasználás módosítással érintett területen a javasolt hasznosításnak megfelelő élet- és munkakörülmény biztosítására, valamint a környezetvédelmi igények kielégítésére, a fenntartható fejlődést segítő, megfelelő közműellátást kell biztosítani. A település környezeti állapotának javításához és a lakosság komfortosabb életviteli lehetőségének biztosításához a teljes közműellátás mielőbbi megoldása szükséges. Jelenleg a vizsgálatok szerint a honvédség által kiépített szennyvízelvezetés és szennyvízkezelésen kívül a lakosság számára a közcsatornás szennyvízelvezetés nem megoldott, így a településen csak a részleges közműellátás biztosított. A keletkező szennyvizeket döntő hányadban a talajba szikkasztják jelentősen terhelve a település környezetét. A szennyvíz okozta környezetterhelés mielőbbi felszámolását szolgáló közműfejlesztéssel a javasolt új fejlesztési területek mellett a településen élők számára is a teljes közműellátás komfortja teremthető meg. A változtatással érintett belterületi területek, vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó funkcióváltással beépítésre szánt területhasznosítású fejlesztendő területek, vagy kapcsolódó környezetük, jelenleg részleges közműellátással rendelkeznek, így a fejlesztésre javasolt területek számára is, a közcsatorna hálózat kiépítéséig és a szennyvíztisztító telep megvalósításáig csak a részleges közműellátás biztosítható. A fejlesztési területek számára a részleges közműellátáshoz a villamosenergia ellátás, a vezetékes ivóvíz ellátás és a földgázellátás, valamint a csapadékvíz elvezetés vagy közvetlenül, vagy a meglevő hálózati rendszerek továbbépítésével rendelkezésre áll. A beépítésre nem szánt területen, a javasolt szintén beépítésre nem szánt használati mód megváltoztatás közműves szempontból változtatást nem igényel. A korábbi és a javasolt területhasznosításnál megengedett új épület, építmény ellátásához, ha a közegészségügyi hatóság által is elfogadott vízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvíz kezelése-elhelyezése a környezet veszélyeztetése nélkül megoldható és a csapadékvíz elvezetése is biztosított, a fejlesztés megengedhető. Az új funkcióváltásra javasolt területeken várható új közműigények: Fejlesztési terület sorszáma Hatályos Tervezett területhasználat területhasználat Terület m2 Keletkező Vízigény szennyvíz (m3/nap) (m3/nap) Villamosenergia igény (kw) Földgáz igény (nm3/h) 1. Má-sz Lf Má-sz Lf A1 E Gksz A2 Má-sz Lf

119 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 119 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ A3 Má-sz Lf A4 Z Lf A5 Má-sz Lke C1 Vt Lf C2 Vt Lf C3 Vt Lf C4 Vt Lf C5 Vt Lf C6 Vt Lf C7 Gip Gksz C8 Gip Gksz C9 Lf2 Lke B15 K Kb D21 Ev Kb össz A településtervezési javaslat alapján megengedett funkcióváltás teljes megvalósítását követően várhatóan jelentkező közműigényekhez hozzáadódik a már beépített területen az igény növekedéséből és a területi telítődésből várhatóan jelentkező többletigény és ezek együttesen adják a település közigazgatási területén megengedett beépítés növekedés ellátásához szükséges új és ellátandó közműigényeket Víz igény Keletkező szennyvíz Villamosenergia igény Földgáz igény m3/nap m3/nap kw nm3/h funkcióváltó terület összesen beépített területen igénynövekedés összes új igény Ezek a nagyobb távlatra becsült igények csak a szolgáltató felé előzetes jelzésre alkalmas adatok és a gerinchálózat fejlesztése esetén azok paramétereinek a meghatározására szolgálhatnak, valamint az ágazati fejlesztési tanulmányok elkészítésére szolgálnak nagytávlati iránymutatásul. Ezekből az új, többlet igényekből, a tervezés távlatáig ténylegesen kielégítendő igényként reálisan ennek töredékének kb %-ának - a szennyvízelvezetés kivételével - a jelentkezése várható. A település csatornázásának megoldásával a már beépített területen keletkező szennyvizek elvezetését egyidejűleg meg kell oldani. Így a reálisan a közműfejlesztési javaslat készítése szempontjából kielégítendő igény összesen: Vízigény Keletkező szennyvíz Villamosenergia igény Földgáz igény m3/nap m3/nap kw nm3/h ebből a tervezés távlatáig kielégítendő többlet igény

120 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 120 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ A közmű-üzemeltetők egy-egy beruházáshoz tényleges igénybejelentésre határozzák majd meg az igénynövekedés kielégítési lehetőségének műszaki-gazdasági feltételeit. Az igények felfutásának várható üteméhez igazítva kell az ágazati fejlesztési feladatokat megvalósítani. Reálisan a már meglevő, kiépített hálózatokkal rendelkező területeken, a település jelenlegi belterületén, a már beépített területeken belül jelentkező igények ellátása különösebb külső hálózatfejlesztési igény nélkül ki lehet elégíteni, vagy a már meglevő elosztóhálózatokról, vagy az elosztóhálózatok helyi továbbépítésével, új bekötések kiépítésével. Meg kell említeni, hogy az új igények kielégítésének feltétele egyrészt a közhálózat megléte, vagy kiépítése az új igénylő telkéig és arról közművenként a bekötések, a fogadó helyek és mérőhelyek megépítése, másrészt vízi közműveknél a közműfejlesztési hozzájárulás befizetése, energiaközműveknél a szolgáltatókkal való megállapodás megkötése, amelyben a szolgáltatók a szolgáltatás műszaki-gazdasági feltételeit rögzíthetik. KÖZMŰVENKÉNTI KÖZMŰFEJLESZTÉSI FELADATOK 5.1. VÍZELLÁTÁS A vizsgálatok alapján a település területén a honvédségi terület kivételével a közüzemű vízellátás biztosítását január 1-jétől az Észak-Magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV Zrt.) vette át, a vízellátó hálózat tényleges üzemeltetését az ÉRV Zrt. alvállalkozójaként továbbra is a pásztói központú Dél-Nógrádi Vízmű Kft (DN vízmű Kft) végzi. A település vízellátásának bázisa a pásztói és hasznosi vízbázis, amelyről regionális hálózaton keresztül érkezik a víz Jobbágyiba. A település belterületének ellátására kiépítették a vízelosztó hálózatot. A hálózatra az előírások szerinti távolságban a tüzivíz csapok felszerelésre kerültek, biztosítva ezzel a megfelelő tüzivíz ellátást. A fejlesztések megvalósulása esetén a tervezés távlatáig kb. 81 m 3 /nap többlet vízfogyasztás fellépése várható. Ezt a vízigényt a jelenlegi vízbázisról, a regionális hálózaton keresztül, ki lehet elégíteni. A vízellátó hálózatot a javasolt fejlesztési területek irányába tovább kell építeni, a biztonságos vízellátás érdekében, ahol lehet körvezetékes módon. A tüzivíz ellátás biztosítása érdekében 100-as paraméterű vezetéknél kisebb átmérőjű vezeték építése nem javasolható és az ágazati előírások szerinti sűrűségben a föld feletti tüzivíz csapok elhelyezéséről is gondoskodni kell. Meg kell említeni, hogy építési engedély csak a szükséges tüzivíz ellátás biztosításával kapható. Amennyiben a tüzivíz igény meghaladja a közhálózatról vételezhető vízmennyiséget, akkor a helyi pótlásról, helyi tüzivíz tároló medence létesítéséről is gondoskodni kell. A településen talajvíz, illetve az első vízadó rétegből való vízkivételre elsődlegesen locsolási célra jelenleg is több házi kút üzemel. Erről rendelkezésre álló nyilvántartás nincs. A közmű szolgáltatási törvényben rögzítettek szerint ma már új házi kút csak engedéllyel létesíthető. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996 (V.22.) Korm. rendelet 24. (1) bekezdés c) pontja alapján a települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, használatba vételi engedélyéhez és megszüntetéséhez, amely a létesítő házi vízigény 500 m3/év mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja, valamit parti szűrésű és a karszt- vagy rétegvíz készlet igénybevétele nélkül, kizárólag a talajvíz felhasználásával működik. Az ezt meghaladó vízkivételi igény esetén az engedélyező a Vízügyi Hatóság VÍZELVEZETÉS SZENNYVÍZELVEZETÉS A vizsgálatok szerint a település közigazgatási területén ugyan a Zagyva folyó bal partján üzemel szennyvízkezelő telep, de az a honvédelmi vagyonkezelésű terület és az érdekeltségébe tartozó terület szennyvizeit fogadja. A település lakossága számára közcsatornás szennyvízelvezetés jelenleg nincs kiépítve. A szennyvizeket házi medencékbe gyűjtik és döntő hányadában

121 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 121 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ elszikkasztják. A település a talajba szikkasztott szennyvíz szennyezésének csökkentése érdekében évek óta tervezi a szennyvíz elvezetésének, kezelésének megoldását, de a gazdasági fedezet hiányában ennek megvalósítására nem volt lehetősége. A megvalósításra váró szennyvízelvezetésként elválasztott rendszerű vízelvezetés kiépítése tervezett, amelynek befogadója a honvédségi területet jelenleg kiszolgáló szennyvíztisztító telep rekonstrukciójával, átépítésével, vagy térségében létesítendő tisztítótelep lehet. Meg kell említeni, hogy a jelenlegi telep műszaki kiépítettségével 150 m-es védőtávolság biztosítását igényli, amelyen belül beépítésre szánt területhasznosítás csak korlátozottan jelölhető ki. Így jelenlegi védőtávolság igénye nem biztosított, mivel az lakóterületet is terhel. A szennyvíztisztító telep rekonstrukciója, átépítése esetén csak olyan technológiájú telep létesíthető, amelynek védőtávolság igény nem haladja meg a 20 m-t, hogy ezzel a lakóterület terhelésének elkerülése biztosítható legyen. A tervezett szennyvízgyűjtő hálózat gravitációs rendszerű, de a település topográfiai adottságai miatt annak mélypontjain átemelő műtárgyak létesítési igénye várható. Az átemelő műtárgyaktól, a nyers szennyvíz jelenlétére tekintettel a szennyvíztisztító telephez hasonlóan, a beépítésre szánt területhasznosítású területek irányába védőtávolság tartása szükséges. Megfelelő zaj- és bűzzár létesítésének hiányában ez 150 m lenne. Ezért új szennyvízátemelő műtárgyként csak megfelelően bűzzáró és zajvédelemmel rendelkező átemelő létesíthető. Meg kell jegyezni, hogy a szennyvízelvezetési tervben szereplő tervezett átemelőknél, bűzzár és zajvédelem biztosítására utalás nem volt. A tervezett közcsatorna hálózat kiépítését mielőbb meg kell valósítani, a kiépítésre kerülő hálózatra az érintett ingatlanok rákötésével egyidejűleg. A tervezés távlatáig a lakosságnál keletkező prognosztizált 259 m 3 /nap többlet szennyvíz elszállításáról és szennyvíztisztító telepen történő kezeléséről kell gondoskodni. Meg kell említeni, hogy a településen jelentkező építési szándék megvalósítását a szennyvíztisztító telep és közcsatorna hálózat hiánya nem akadályozhatja. Így annak megvalósításáig a szennyvízpótló műtárgy használatát el kell fogadni, hozzátéve, ha a közcsatorna hálózat kiépítésre kerül, akkor az érintett ingatlannak a közcsatorna hálózatra csatlakozni kell. Átmeneti közműpótlóként vízzáróan kivitelezett szennyvízgyűjtő medence létesítendő, amelyből a szennyvízszippantással a kijelölt ürítő helyre szállítható. A külterületen, beépítésre nem szánt területhasznosítású területen keletkező szennyvizek elhelyezése a helyi közműpótló alkalmazásával oldható meg. Természetesen helyi pótlásként csak szigorúan vízzáró műtárgy építése lehetséges, amelyből a szennyvizek szippantással elszállításra kerülnek. A szippantás tényét számlákkal igazolni kell, illetve a szennyvíz gyűjtésére, elhelyezésére vonatkozóan, a helyi építési szabályzatban leírtakat kell majd figyelembe venni FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, ÁRVÍZVÉDELEM A vizsgálatok szerint Jobbágyi a Tisza fővízgyűjtőjéhez tartozó Zagyva folyó vízgyűjtőjén fekszik. A település változatos topográfiai adottságai hatására kisebb-nagyobb természetes árkok, vízfolyások, tavak alakultak ki, amelyek összegyűjtik a felszíni vizeket. Ezek a természet alakította árkokvízfolyások szállítják az összegyűjtött vizeket a településen áthaladó Zagyva folyóba, amely a vizeket a végbefogadónak tekinthető Tiszába szállítja. A településen áthaladó Zagyva vízfolyást északról a Felszabadulás útig a vízügyi ágazat patakként tartja nyilván, a Felszabadulás úti Zagyva hídtól délre a vízfolyást folyóként regisztrálja. A Zagyva medrébe a vízgyűjtőről változó mennyiségű vizek érkeznek, amelynek hatására árhullámok alakulnak ki. Jobbágyiban a Zagyva folyó mederben tartását a Felszabadulás úttól délre a közigazgatási határig kiépített árvízvédelmet nyújtó földgát biztosítja. A Felszabadulás úttól északra a patak védmű nélkül halad mezőgazdasági területen keresztül, nagyobb vízállásnál a mederből kilépő vizek a patak menti mezőgazdasági területen kiterülnek. A vízfolyás nagyvízi meder élének a kijelölése még nem történt meg. A patak menti szakaszán az árhullám levonulásakor a kiterülése nem rögzített. Keleti irányban a vasút, nyugati irányba a 21-es út nyomvonala a víz kiterjedési lehetőségét lezárja. A közelmúltban többször is okozott a Zagyva árvízi védekezést igénylő feladatokat. A földgát hullámtéri oldalán, az Apponyi út 103. sz. telken üzemel a Borifa Asztalosipari Kft., amelynek épületei feltöltésen épültek, ezzel biztosítva az árvíz elleni védelmét.

122 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 122 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Az ágazati előírásoknak megfelelően az árvízvédelmi töltés lábtól a mentett oldalon árvízi védekezésre 10 m-es sávot szabadon kell hagyni. A földgát mentett oldalán 110 m-es sávon fakadóvíz előfordulására kell számítani, így terepszint alatti építkezés esetén a vízügyi felügyelőség hozzájárulását is kell kérni. A földgát vízfolyás felöli oldalától a vízfolyás medréig terjedő területet hullámtérként kell kezelni, amelyen bármit építeni, feltölteni csak a hullámtéri területekre vonatkozó előírások betartásával lehet. Azt is meg kell említeni, hogy a földgát hullámtéri oldalán a földgát lábától 60 m-en belül a földgát állékonyságának védelme érdekében bármilyen a fedőréteg megbontásával járó tevékenységhez a vízügyi ágazat hozzájárulását kell kérni. A településen a vízfolyások karbantartását szolgáló sávok nem kerültek kijelölésre. Az ágazati előírásoknak megfelelően a társulási és önkormányzati kezelésűek mentén 3-3 m-es sávot, az állami kezelésű vízfolyások mentén 6 m-es sávot kell karbantartásra kijelölni. A karbantartó sávot kedvező lenne közterületként szabályozni, ahol közterületi kiszabályozására nincs lehetőség, ott szolgalmi jogot kell biztosítani a mederkarbantartó részére CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS A vizsgálatok szerint a település beépített területén nyílt árkos vízelvezetést alakítottak ki, amelynek befogadója a településen áthaladó Zagyva-patak/folyó. A nyílt árkok egyes szakaszai rendezettek, de sok helyen a karbantartása hiányos és vannak utca szakaszok, ahol nincs kialakított árok. A településfejlesztési elképzelések megvalósulása esetén, a településen a burkolt felületek aránya (építmények, utak, parkolók, stb.) várhatóan valamelyest növekedni fog. A burkolt felületekre eső csapadékvizek elvezetési nehézségét nemcsak az okozza, hogy a burkoltság miatt a csapadékvizek majdnem 100%-a elvezetést igényel, hanem az is hogy, a lefolyás időtartama jelentősen lecsökken. A megvalósított fejlesztések következtében az elvezetendő vizek mennyisége nő, a lefutása csökken, ezzel a meglévő vízelvezetési nehézségek nőnek. A várható többlet csapadékvizeket a már kialakított elvezető rendszer és az azt befogadó vízfolyás jelen állapotukban csak korlátozottan tudják elvezetni. Ezért minden nagyobb beruházásnál, telekalakításnál a többlet csapadékvizek elvezethetőségét a befogadóig ellenőrizni kell. Amennyiben a továbbszállítás útján, vagy a befogadónál szűk a befogadó képesség, akkor vagy a vízelvezető hálózatot kell alkalmassá tenni a többlet vizek elvezetésére, vagy pedig a csapadékvizek visszatartását kell megoldani. A vízvisszatartást záportározó létesítésével lehet megoldani, abba tárolva a vizet és abból csak olyan vízhozammal a befogadó vízfolyásba vezetni, amelyet a szállítás útján a vízelvezető rendszer kiöntésmentesen fogadni tud. Erről a továbbtervezés során lehet dönteni. A záportározót igény esetén látvány-tóként is lehet kivitelezni, de látványtavat létesíteni csak akkor szabad, ha annak a minimális vízszintjéhez szükséges vízellátást folyamatos vízutánpótlással biztosítani lehet. A település vízelvezetésének igényesebb, urbánusabb megoldására pontos geodéziai felmérésen alapuló vízelvezetési tervet kell készíteni, mely alapján ütemezve, fokozatosan -de hidraulikailag összehangoltan- lehet a település csapadékvíz elvezetését korszerűen megvalósítani. A nyílt árok kialakítása csak úgy kivitelezhető, hogy az valóban vízelvezető rendszerként működjön és az összegyűlő vizeket a befogadóig vezesse. A nyílt árkos rendszerű csapadékvízgyűjtő hálózatban sem maradhatnak pangó vizes szakaszok, ezért a nyílt árokhálózat is csak hidraulikailag méretezetten alakítható ki. A nyílt árok feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Ezért annak lefedett szakaszainak, a kocsi behajtóknak kialakítását korlátozni, szabályozni kell. Akár szikkasztással a talajba, akár élővízbe történő vízbevezetésnél a csapadékvizek szénhidrogénszármazékokkal való szennyezése nagyon ártalmas a környezetre, a talajra és a talajvízre, ezért ennek is szigorú szabályozása szükséges. A település bel- és külterületén egyaránt mindig az útépítéshez, útrekonstrukcióhoz csatlakozóan lehetne a felszíni vízrendezés kiépítését, tervezett átalakítását, átépítését megoldani.

123 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 123 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 5.3. ENERGIAELLÁTÁS A vizsgálatok szerint a település energiaellátására a villamosenergia ellátáson kívül a település belterületén a földgázellátás áll rendelkezésre, amelynek segítségével a korszerű vezetékes termikus energiaellátás lehetősége biztosított. A villamosenergia a világítás és technológiai célú energia igények kielégítését szolgálja. A nem vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, olaj használata termikus célra jelenleg is és várhatóan távlatokban is egyaránt jellemző lesz a vezetékes gázzal, el nem látott telkeken. A PB használata, szintén a gázzal el nem látott ingatlanokra jellemző, elsődlegesen főzési célra. A kistartályos PB gázzal, a vezetékes gázzal el nem látott területen, a PB gáz komplex hasznosításával a vezetékes gázzal azonos komfort biztosítható. A település hosszabb távú energiaellátási struktúrájának meghatározásánál alapvető szempont a várható fenntartás kérdése. Az energiaellátással szemben elvárt igény, annak környezetbarát, minél kisebb környezet terhelésű megoldása mellett, hogy automatikus üzemvitelre alkalmas legyen, miközben az egyes ingatlanok fenntartási költségeiben az energiára fordítandó költségek jelentős hányadot jelentenek. Ezért meg kell vizsgálni, hogy a közhálózatról történő energiafogyasztást hogyan lehet takarékosabban megoldani. Az elvárható emberi takarékosságon és a takarékosabb energiafogyasztású műszaki-háztartási berendezések alkalmazási igényén kívül a költségek csökkenthetők helyi beszerzés, termelés alkalmazásával. Helyi energia beszerzésre, környezetterhelés növelésének elkerülésével történő energiatermelésre a megújuló energiahordozók alkalmasak. A megújuló energiahordozók közül Jobbágyi területi adottsága alapján a nap-, és a föld energiájának hasznosítási lehetősége áll rendelkezésre. A föld energiáját épületgépészeti szinten lehet hasznosítani, alkalmazása telkenkénti megoldású, lényegesen csökkenthető hasznosításával a közhálózati energiahordozó felhasználás. A reálisan, energetikailag eredményesen hasznosítható megújuló energiahordozó a nap energiája lehet, annak passzív és aktív hasznosításának az igénybevételével VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS A vizsgálatok szerint a település villamosenergia ellátását az ÉMÁSZ Hálózati Kft. biztosítja. A villamosenergia ellátásának bázisa a térségben üzemelő, Nagybátonyi és Lőrinci 132/22 kv-os transzformátor alállomás. Az alállomásokat összekötő 132 kv-os hálózat oszlopokra fektetve áthalad a Zagyva folyó jobb partja mentén végig a település közigazgatási területén. Az alállomásokról induló 22 kv-os légvezetékeken érkezik a villamosenergia a településre, és a hálózatról kiépített bekötések, illetve ágvezetékek táplálják a településen elhelyezett fogyasztói transzformátor állomásokat. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A középfeszültségű, kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, légkábeles vagy szabadvezetékes formában. A település jelenlegi közvilágítása az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejekkel történik. A településre jellemző, hogy a megvilágítás mértéke a közlekedés biztonságát szolgálja. A település fejlődésével a villamosenergia igény is növekszik. A villamosenergia igénynövekedés részben a településrendezési javaslat szerinti új beépítésnél jelentkező igényből, részben a már meglevő fogyasztók igénynövekedéséből ered. A transzformátor kapcsokra vetített többlet villamosenergia igény a tervezés távlatáig 1 MW-ra prognosztizálható. Az igények tényleges jelentkezésekor nyilatkozik a szolgáltató az ellátás műszaki megoldásáról és annak gazdasági feltételeiről. A szolgáltatási törvény értelmében a villamosenergia ellátáshoz szükséges közhálózat fejlesztést a szolgáltatónak saját beruházásként kell megoldani, a fogyasztóval szolgáltatási megállapodást köthet, amelyben rögzítheti a szolgáltatás feltételeit. A várható villamosenergia igény növekedés kielégítését elsődlegesen a meglevő hálózat igénybevételével kell megoldani. A meglevő transzformátor állomáshelyeken, a transzformátor állomások átépítésével kell, az igény tényleges jelentkezése esetén a kapacitásnövelést megvalósítani. A tervezés távlatáig prognosztizált igényt meghaladó igény jelentkezése, vagy új jelentősebb villamosenergia igényű területhasznosítás esetén az alállomásról új 22 kv-os hálózati

124 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 124 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ kapcsolat kiépítése szükséges és új fogyasztói transzformátor állomások telepítési igényével kell számolni. Az új állomáshelyek betáplálását elsődlegesen az új 22 kv-os kábelről kell biztosítani, de a meglevő, a településen áthaladó középfeszültségű hálózatok felhasításával is lehet transzformátor bekötést kiépíteni, ha ahhoz közeleső telepítés történik. Új transzformátor állomáshelyeket úgy kell kialakítani, hogy nagyobb egységteljesítményű transzformátor gép befogadására is megfeleljen. A várható távlati fajlagos igénynövekedést egyszerű kapacitásnövelő gépcserével meg lehessen oldani. A transzformátorokról induló kisfeszültségű elosztóhálózatról lehet az egyes fogyasztók ellátását megoldani. A településen meglevő közép- és kisfeszültségű hálózat jellemzően a település döntő hányadán oszlopokra szerelten került kivitelezésre. A közelmúltban elfogadott VET módosítás alapján új hálózatépítés már csak földalatti elhelyezéssel történhet. A település már beépített így már ellátott területein a tervezés távlatáig várhatóan a hálózatok föld feletti elhelyezése fennmarad. Ezeken a területeken arra kell törekedni, hogy legalább egy oszlopsorra kerüljön fektetésre valamennyi, az utcában haladó vezetékes villamosenergia és elektronikus hírközlési hálózat, hogy újabb oszlopsor ne kerüljön elhelyezésre. A település belterületén új házi-bekötést már csak földalatti csatlakozással szabad kivitelezni, hogy a távlati hálózatfektetési mód átalakítási lehetőségét majd a bekötések minél kisebb aránya korlátozzák. A település vonzásának növelése érdekében a közvilágítás fejlesztése is szükséges. A közlekedés, a vagyon és a személyi biztonság fokozott védelmén túl esztétikai igényeket is ki kell elégíteni a közvilágításnak. Az új közvilágítási hálózatok már csak földalatti elhelyezéssel építhetők, lámpatestek emelhetik ki a terület látványát. Egyéb területeken marad a tartóoszlopra szerelt lámpafejekkel történő megvilágítás, de ezek között is lehet arculat-alakítóbb, igényesebb lámpafejet kiválasztani FÖLDGÁZELLÁTÁS A vizsgálatokban rögzítettek szerint a település gázellátását a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft biztosítja. A település ellátásának bázisa a Szurdokpüspöki területén üzemelő átadó állomás, amelynek a Zsámbok-Hatvan-Lőrinci-Héhalom-Sámsonháza között üzemelő nagynyomású szállítóvezetékről épült ki a betáplálása. Ez a szállítóvezeték nyomvonal áthalad Jobbágyi közigazgatási területén. Továbbtervezés során nyomvonalát és biztonsági övezetének helyigényét figyelembe kell venni. A Szurdokpüspöki átadóállomásról indul a nagy-középnyomású gerincvezeték, amely a térség településeinek ellátását biztosítja. A településen áthaladó nagy-középnyomású földgázvezeték táplálja azt a gázfogadó-nyomáscsökkentő állomást, ahonnan indul a településen belül kiépített középnyomású gázelosztó hálózat. A kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi, házi nyomásszabályozókkal történik. A házi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról látják el közvetlenül a fogyasztói igényeket. A tervezett fejlesztések megvalósításának és a meglévő lakások komfortnövekedésének hatására a tervezés távlatáig prognosztizált igénynövekedés 214 nm3/h-ra becsülhető. Ezt a többletigényt várhatóan a kiépített gerinchálózatról ki lehet elégíteni. A belterületre, illetve ahhoz közvetlen kapcsolódó területre javasolt fejlesztések gázellátása a már kiépített hálózatról, részben arról kivitelezhető közvetlen bekötéssel, részben a meglevő elosztóhálózat továbbépítésével biztosítható. A földgázellátás tervezésénél is meg kell jegyezni, hogy a termikus célú energiaigények kielégítésére egyéb megújuló energiaforrások is figyelembe vehetők, csökkentve a közüzemi vezetékes földgáz felhasználását MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉG Energiagazdálkodási szinten reálisan a megújuló energiahordozók közül a nap energiája hasznosítható. Jobbágyi természeti adottsága, hogy körüli napos órák száma, ennek aktív

125 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 125 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ hasznosításával hagyományos energiahordozó megtakarítás érhető el. Az aktív hasznosítás a napkollektorok és a napelemek alkalmazásával érhető el. Ezek gondos elhelyezéséhez szükséges az építész esztétikai igényessége is, ennek nem szabad arculatrontóvá válni. A napkollektorokkal a használati melegvíz termelésre és elő-utó fűtési szezonban temperáló fűtésre fordítandó közüzemi energiafelhasználás csökkenthető. A napelemekkel a villamosenergia felhasználás csökkenthető. A ma már elfogadott ad-vesz rendszer alkalmazásával a többlet termelt villamosenergia egyszerűen a közhálózatra terhelhető, hiány esetén ugyanazzal a hálózati rendszerrel a közhálózati vételezés megoldható. A passzív napenergia-hasznosítás az épületek tájolásával érhető el. Ezt nagyon jól lehet hasznosítani új épületek elhelyezésénél, az új épületek jól megtervezett telepítésével. Az épület kedvezőbb tájolásán kívül egyéb építészeti elemek alkalmazásával, tudatos növénytelepítéssel fokozni lehet a hasznosítható napenergia mennyiségét. Jelentős vezetékes energiafogyasztás takarítható meg, ha az új épületek tervei a passzív napenergia hasznosítására törekedve készülnek. Nagyon fontos a továbbtervezés során ennek a szemléletnek az alkalmazása ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS VEZETÉKES HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK A vizsgálatok alapján a település vezetékes távközlési ellátását az Invitel Zrt. biztosítja. A Miskolc szekunder központhoz tartozó Salgótarján primerközpont a vezetékes távközlési ellátás bázisa. A település 32-es körzetszámmal csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz, biztosítva ezzel a kedvező távközlési lehetőséget. A település távközlési hálózatának kiépítése a 2000-es évek elején valósult meg. A hálózat oszlopokra szerelt légkábellel épült. A föld felett vezetett távközlési hálózatot jellemzőbben önálló, saját oszlopsoron, de van, ahol a kisfeszültségű hálózat tartó oszlopsorára helyezték el. A településen igényesebb műsorelosztásra alkalmas kábel TV hálózat kiépítése 2008-ban kezdődött, amelyet a UPC üzemeltet. A vezetékes hírközlési (táv és műsorelosztási) szolgáltatás bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. A tervezett fejlesztési terület ellátása is ennek igénybevételével történhet. A hálózatfejlesztés új fejlesztési területen már csak földalatti kivitelezéssel valósítható meg. Már ellátott területen ahol a gyengeáramú elosztóhálózat föld feletti elhelyezésű, ott, az elektronikus hírközlési hálózat is haladhat föld felett, ha a gyengeáramú elosztóhálózattal közös oszlopsorra fektethető. Amennyiben a közös oszlopsoron történő elhelyezésbe nem tudnak megállapodni, akkor az újabb építésű hálózat már csak földalatti elhelyezéssel építhető VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK A távközlési ellátottságot növeli a vezeték nélküli mobil telefonok és adatátvitel használata. Ennek területi korlátja nincs. A területen valamennyi vezeték nélküli táv-és hírközlési szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A megfelelő vételi lehetőség biztosítására a település közigazgatási területén a Vodafone, a Magyar Telekom Nyrt. a településen belül egy-egy antennát üzemeltet, a Telenor Zrt 58 m-es standard tornyán elhelyezett antennával biztosítja az ellátás jó minőségét. A megfelelő vételi viszonyokhoz szükséges antennák így ugyan már elhelyezésre kerültek, de a vételi minőség javítása és a várható további igények kielégítésére és a modernebb műszaki berendezések megjelenésével további antennák telepítési igénye nem zárható ki. Az antenna elhelyezésének szabályozásával biztosítani lehet. Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés hálózatának és létesítményeinek szerepeltetése a településrendezési eszközökben A településrendezési eszközök keretében készülő tervek elektronikus hírközlési fejezetére vonatkozó alátámasztó munkarészek elkészítésének tartalmi követelményeit az ágazat a

126 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 126 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ közelmúltban elfogadott 14/2013 (IX.25.) NMHH rendeletben rögzítette. Ennek alapján a hálózatengedélyes szolgáltatók hálózati rendszereit rögzíteni kellene a településrendezési eszközök keretében készített infrastruktúra alátámasztó tervében, valamint a nyilvántartásban vett szolgáltatóktól kellene nyilatkozatokat beszerezni. Jelenleg az ágazat által vezetékes távközlési szolgáltatóként 77 szolgáltató szerepel a nyilvántartásban, amelyek a szolgáltatást ténylegesen megkezdték, illetve megkezdhették és Jobbágyi igénylői számára rendelkezésre állnak. Természetesen közülük több, bár rendelkezésre áll, jelenleg érdemi szolgáltatást nem végez. Ágazati nyilvántartásban szereplő vezetékes távközlési szolgáltatók: Sorsz. Ágazati sorsz. Szolgáltató neve Tényleges kezdés 1 1 ACN Communications Hungary Kft Aktív-I Szolgáltató Kft AMTEL Hang és Internet Kommunikáció Magyarország Kft ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt BORSODWEB Internet Szolgáltató Kft Bsystems Telekom Kft BT Limited Magyarországi Fióktelepe BTM 2003 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Business Telecom Távközlési Nyrt Calltivation Ltd Comtest Technikai és Ügyvitelszervezési Kft Corvus Telecom Informatikai és Távközlési Kft Corvus Telecom Informatikai és Távközlési Kft DRÁVANET Internet Szolgáltató Zrt EnterNet 2001 Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft Ephone Magyarország Távközlési, Kivitelező és Szolgáltató Kft Ephone Magyarország Távközlési, Kivitelező és Szolgáltató Kft EQNet Infokommunikációs Zrt EuroCable Magyarország Kábeltelevíziós, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Flexikom Tanácsadó és Szolgáltató Kft Fone Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft FONIO-VOIP Informatikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft GigaBit Kereskedelmi és Informatikai Szolgáltató Kft GYŐR.NET Internetszolgáltató Kft HELLO HD Kereskedelmi és Szolgáltató Kft HuCom Telecom Kft Hungária Informatikai Kft H1 Telekom Távközlési és Kereskedelmi Kft IKRON Fejlesztő és Szolgáltató Kft

127 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 127 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Invitel Távközlési Zrt Invitel Távközlési Zrt Invitel Technocom Távközlési Kft isave Informatika Kft ITSource Informatikai és Telekommunikációs Szolgáltató Kft Juhász Ervin KÁBELSAT-2000 Kábeltelevízió Építő- és Szolgáltató Kft KFL-NETWORKING Telekommunikációs és Informatikai Kft Kölcsön-Eszköz Vagyon- és Eszközkezelő Kft Last-Mile Telekommunikációs Kereskedelmi és Szolgáltató Kft LCCK Számítástechnikai és Informatikai Bt LWS Group Kft Magyar Telefontársaság Távközlési és Tanácsadó Kft Magyar Telekommunikációs és Informatikai Kft Magyarországi CPS Távközlési és Kereskedelmi Kft Media Exchange Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Microsystem Kecskemét Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Mikroháló Távközlési, Szolgáltató Kft Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt Netfone Távközlési Szolgáltató Kft NetGen Infokommunikációs Kft Net-Portal Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Nordtelekom Távközlési Szolgáltató Nyrt "OKSZI" Oktatói, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft On Line System Informatikai és Tanácsadó Kft Opennetworks Kereskedelmi és Szolgáltató Kft P & P Team 2000 Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Polanor Telekommunikáció Szolgáltató Kft PRIM TELEKOM Kft Printer-fair Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft ReKo Systems Informatikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Rendszerinformatika Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt R-Voice Hungary Kft Sághy-Sat Szolgáltató és Kereskedelmi Kft SKAWA Informatikai Kft Symlink Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft Tarr Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft

128 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 128 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Toldinet Internet Szolgáltató Kft UPC Magyarország Telekommunikációs Kft Venien Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft Vidékháló Telekommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaság Virtual Call Center Telekommunikációs és Szolgáltató Kft VNM Zrt Voice-Com Szolgáltató és Kereskedelmi Kft Zalaszám Informatika Kft ZNET-MIKRONET Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Telekom Gazdasági Szolgáltató Kft VOICE Távközlési Kft Jelenleg az ágazat által vezetékes műsorelosztó szolgáltatóként 6 szolgáltató szerepel a nyilvántartásban, amelyek a szolgáltatást ténylegesen megkezdték és Jobbágyi igénylői számára rendelkezésre állnak. Természetesen közülük lehet olyan is, amelyik bár rendelkezésre áll, érdemi szolgáltatást nem végez. Ágazati nyilvántartásban szereplő vezetékes műsorelosztó szolgáltatók: Sorsz. Ágazati sorsz. Szolgáltató neve Tényleges kezdés 1 1 ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt Bsystems Telekom Kft Externet Telekommunikációs és Internet Szolgáltató Nyrt Invitel Távközlési Zrt UPC Magyarország Telekommunikációs Kft Telekom Gazdasági Szolgáltató Kft Jelenleg az ágazat által vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatóként 8 szolgáltató szerepel a nyilvántartásban, amelyek a szolgáltatást ténylegesen megkezdték és Jobbágyi igénylői számára rendelkezésre állnak. Természetesen ezek bár rendelkezésre állnak, nem biztos, hogy igénybe veszik szolgáltatásukat. Ágazati nyilvántartásban szereplő vezeték nélküli szolgáltatók: Sorsz. Ágazati sorsz. 1 1 Szolgáltató neve Tényleges kezdés Agnátus-Pont 2004 Távközlési Szolgáltató Kereskedelmi és Ipari Kft Bsystems Telekom Kft Magyar Telekom Távközlési Nyrt PORTFOLIO TRADE SOLUTIONS Zrt Portfolio 4YOU Kft Telenor Magyarország Zrt Tesco MBL Távközlési Zrt Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt

129 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 129 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ A létesítménnyel rendelkező vezeték nélküli szolgáltatók létesítményeik koordinátáit és magasságát a rendezési terv készítéséhez átadták, így létesítményeik a tervlapon feltüntetésre került.

130 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 130 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 6. KÖRNYEZETI HATÁSOK A Településszerkezeti és Szabályozási terv készítésekor elsődleges szempont Jobbágyi tájhasználatának és meglévő környezeti értékeinek védelme, a környezeti elemek megőrzése és lehetőség szerint állapotuk javítása A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM A település felszíni vizeit több vízfolyás, illetve egy horgásztó képzi. A település legjelentősebb felszíni vízfolyása a Zagyva, amely az Apponyi utcától északra még patakként, majd attól délre már folyóként folytatja útját. A Zagyva a település területén több mint 1,5 km-es szakaszon a 21. sz. főút keleti oldalán halad, így az útról bemosódó szennyező anyagok veszélyt jelenthetnek a víz minőségére. A település további felszíni vízfolyásai a Szuha- és a Szurdok-patakok, esetükben a mezőgazdasági területek közelsége jelent veszélyeztető tényezőt: az esetlegesen bemosódó növényvédő szerek és műtrágyák a vízminőség romlásához vezethetnek. A szennyeződések mértékének csökkentése a vízfolyások és a mezőgazdasági területek között pufferzóna kialakításával oldható meg többszintes növényállománnyal. A Zagyva és a Szuha-patak - környezetükkel együtt - az országos ökológiai hálózathoz tartoznak, védelmük ennek megfelelően kiemelten fontos feladat. A vízfolyások vízminőségének megóvása érdekében azok mellett megőrzendők a gyep- és természetközeli területek, mely területhasználatokat a terv is megerősíti. A felszíni vizek védelme érdekében felszíni vizek mellett új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. Jobbágyi területén a köcsatorna hálózat nem került eddig kiépítésre, a keletkező kommunális szennyvíz szikkasztásra kerül. Ennek következtében problémát jelent a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségének fokozatos romlása. A település külterületén működő hulladéklerakó veszélyeztető tényező a felszíni és felszín alatti vizek szempontjából, különös tekintettel a közelében húzódó Szuha-patakra. Működés során a vonatkozó környezetvédelmi határértékeket be kell tartani, illetve a lerakás befejeztével a megfelelő szigetelésre és rekultivációra fokozott figyelmet kell fordítani. A mezőgazdasági eredetű szennyezések nagy része a földművelés során alkalmazott vegyszerek talajba, majd talajvízbe kerüléséből származik. A talajba szivárgó műtrágya és a növényvédő szerek elsősorban a felszíni és felszín alatti vizek nitráttartalmát növelik. Minthogy a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet szerint Jobbágyi a nitrátérzékeny települések közé tartozik, különösen a mezőgazdasági hasznosítás során fokozott figyelemmel kell lenni a talajba jutó vegyszerekre, illetve egyéb téren is figyelmet kell fordítani a vizek nitrát-szennyezésének megelőzésére. A település területén elszórva előfordulnak/előfordulhatnak illegális hulladéklerakások, amelyek szintén veszélyeztethetik a felszín alatti vizeket. Jobbágyin a termőföldek többnyire jó minőségűek. A legjobb minőségű termőföldek a település északi, északnyugati területén találhatóak, míg a gyengébb minőségűek a vasút és a Zagyva közötti területen, a déli településrészen jellemzőek. A talajok a felszín alatti vizekhez hasonló módon szennyeződhetnek. Így a szennyezés adódhat az intenzív mezőgazdasági művelés során a vegyszerek talajba jutásából, vagy a szennyvizek szikkasztásából. Problémát jelent a településen továbbá, hogy a nagy, egybefüggő homogén táblákat alkotó mezőgazdasági területeket nem szabdalják mezővédő erdősávok, fasorok, így száraz időben a szélerózió esetenként számottevő lehet. A szélerózió hatásainak csökkentése érdekében fasorok kerültek kijelölésre a tervben.

131 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 131 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 6.2. A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME A 4/2002-es KvVM rendelet alapján Jobbágyi a 10. Légszennyezettségi zónába tartozik, azaz a község levegője nem szennyezett. A 10. zónacsoport: Az ország többi területe, ahol a légszennyezettségi zónabesorolás a következő: Kéndioxid: F (A légszennyezettségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg) Nitrogéndioxid: F (A légszennyezettségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg) Szénmonoxid: F (A légszennyezettségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg) Szilárd (PM10): F (A légszennyezettségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg) Benzol: E (A légszennyezettség a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van) Talajközeli ózon: O-I (A talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket) A légszennyezettség főként a közlekedésből, a lakosság téli fűtési kibocsátásából, a mezőgazdasági munkákból származó porterhelésből, valamint a hulladéklerakó telepről származik. Jobbágyi esetében további jelentős levegőszennyezést okozó tényező a közúti közlekedés. A közlekedés során általában por, korom, szénhidrogének, kén- és széndioxidok, nitrogén-dioxid és ólom jut a levegőbe. Legjelentősebb forgalommal a települést észak-déli irányban keresztülszelő 21-es főút bír, amelynek négynyomúsítása jelenleg zajlik. A munkálatok többek között burkolatcserével is járnak, amelynek következtében várhatóan csökken a közlekedés során keletkező szennyező anyagok mennyisége. Jobbágyin halad keresztül a Hatvan-Somoskőújfalu vasútvonal, annak közlekedéséből azonban levegőt szennyező anyagok csak kis mértékben származnak. Jobbágyion a gázhálózat kiépült, a lakosság nagy arányban, mintegy 80%-ban csatlakozott rá. A gázfűtés mellett többen használják a hagyományos fa- és széntüzelést is vegyesen, mely főként por, korom, széndioxid és kéndioxid kibocsátással jár, ami téli időszakban növeli a levegő szennyezettségét. A lakossági fűtésből származó szennyezés csökkentése érdekében továbbra is ösztönözni kell a gázhálózatra való rácsatlakozások arányának növelését, illetve támogatni kell az alternatív fűtési módozatokat. Porszennyezés forrása lehet a burkolatlan utakon való közlekedés. A belterületen az utak többnyire burkoltak, s a felújításoknak köszönhetően nagy részük jó minőségű, így porszennyezéssel mindössze a külterületen kell számolni. A település délnyugati részén fekvő hulladéklerakó jelentős forgalmat vonz, így megközelítését biztosító utak környezetében koncentrált porszennyezés tapasztalható. A Zagyva és a vasút közötti területen előfordulnak bozótosodó, parlagon hagyott területek, ahol az allergén gyomok megtelepedése jelentős méreteket ölthet. A pollenkoncentráció csökkentése érdekében szükséges lenne e területek rendszeres kaszálására, gondozására, illetve az allergén növények irtására. A mezőgazdasági termelésből eredő porterhelés megakadályozására a dűlőutak mentén fasorok és erdősávok telepítésével, helyes mezőgazdasági gyakorlat folytatásával szükséges védekezni HULLADÉKKEZELÉS Jobbágyi közigazgatási területének délnyugati részén kommunális hulladéklerakó működik, amely a tervben - különleges beépítésre nem szánt területként - tényleges kiterjedésének megfelelően kiszabályozásra került. Itt Jobbágyi és a környező település kommunális hulladéka kerül lerakásra. A terület rekultivációjára a lerakás befejeztével fokozott figyelmet kell fordítani. Zöldhulladék gyűjtését az önkormányzat komposztáló ládák kiosztásával támogatja. Jobbágyi területén sok helyen előfordul illegális hulladék-elhelyezés, amelyek a településen bárhol felbukkanhatnak, leggyakrabban a belterülethez közel eső területeken, a zártkertekben, a külterületi utak mentén, vagy az erdőterületeken. Az illegális lerakókat meg kell szüntetni, azonban

132 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 132 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ legfontosabb lenne a lerakás megelőzéséről (szemléletformálással, lakossági akciókkal) gondoskodni ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM Jobbágyi közúti terhelése leginkább a 21. sz. főúton a településen áthaladó forgalomból, vasúti terhelése pedig a 81. sz. vasúti fővonal vonat-közlekedéséből adódik. A helyi lakosság közlekedéséből származó zaj nem számottevő. A közlekedésből származó zajterhelés növényzet (erdősávok, fasorok, zöldsávok) telepítésével csökkentendő. A rezgésterhelés mértéke települési területek közelében sebességkorlátozással mérsékelendő. A 21. sz. főút jelenleg zajló négynyomúsításának következtében várhatóan csökken a közlekedésből származó zaj- és rezgésterhelés mértéke az út korszerűsítése és burkolatcseréjének köszönhetően. A két belterület között található a Regy Metal Kft. telephelye, ahol az üzemi térben esetlegesen előforduló technológiai robbanás nagy zajhatással jár. A közlekedésből származó zajterhelési határértékeket a területen, a 27/2008.(XII.3.) KvVM EüM rendelet 3. számú melléklete alapján az alábbi táblázat tartalmazza: Közlekedési zajtól származó határértékek gyűjtőút, összekötőút, bekötőút, egyéb közút mentén az országos közúthálózatba tartozó, valamint belterületi első és másodrendű főutaktól Zajtól védendő terület nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Lakóterület (Falusias, kertvárosias, kisvárosias) 60dB 50dB 65dB 55dB Gazdasági terület 65dB 55dB 65dB 55dB A rendelet 1. számú melléklete üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeire vonatkozóan is tartalmaz adatokat. A tervezési területen az alábbi zajterhelési határértékek érvényesek: Üzemi létesítménytől származó zaj határértékek Zajtól védendő terület nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Lakóterület (Falusias, kertvárosias, kisvárosias) 50dB 40dB

133 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 133 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ MELLÉKLETEK

134 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 134 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 1. melléklet ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK VÉLEMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA JOBBÁGYI TOVÁBBI VÉLEMÉNYEZŐK RÉSZT KÍVÁN VENNI ELJÁRÁSBAN NEM KÍVÁN RÉSZT VENNI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK MEGJEGYZÉS 1. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ 2. KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG X Felhívja a figyelmet a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseire, különös tekintettel a január 1-jét követő változásokra. Ismerteti a szakmai véleményezési eljárás fontosabb szakaszait. X Felhívja a figyelmet az alkalmazandó környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szempontból alapvető jogszabályokra, amelyekben foglaltak érvényre juttatása a településrendezési eszközök készítése során meghatározó jelentőséggel bírnak. Tájékoztat arról, hogy a környezeti vizsgálat szükségessége az előzetes tájékoztatás alapján nem megállapítható, fenntartja azt a jogát, hogy az eljárás későbbi szakaszában kérje azt, a módosítási szándékok ismeretében. 3. KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG X Tájékoztat arról, hogy Jobbágyi közigazgatási területe érinti a számú Jászfelsőszentgyörgy-jobbágyi árvízvédelmi szakasz fővédvonalait a Zagyva vonatkozásában. Felhívja a figyelmet az ezzel kapcsolatos alkalmazandó jogszabályi előírásokra, valamint a további figyelembe veendő jogszabályok körére. 4. BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG X Tájékoztat a Jobbágyi területén található természeti értékekről: országos jelentőségű természeti emlék a Várhegyen található őskori földvár, a települést érinti az országos ökológiai hálózat, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi terület az Andezitrétegek. A településen az egyedi tájértékek és a védett források felmérése még nem történt meg. 5. NEMZETI KÖRNYEZETÜGYI INTÉZET KÖZÉP- DUNA-VÖLGYI KIRENDELTSÉGE 6. NÓGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG 7. NÓGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV X Tájékoztat arról, hogy Jobbágyi a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet melléklete alapján érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekszik. Tájékoztat továbbá a települési vízműrendszer elosztóhálózatának adatairól, valamint arról, hogy Jobbágyi szerepel a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló kormányrendeletben, amelyben a kiépítés határideje december 31. Felhívja a figyelmet továbbá a hatályos, alkalmazandó jogszabályokra. X Felhívja a figyelmet az alkalmazandó jogszabályi előírásokra. X Előzetes nyilatkozatot nem kíván tenni, a véleményezési eljárás további szakaszaiban részt kíván venni.

135 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 135 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 8. NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG ÚTÜGYI, VASÚTI ÉS HAJÓZÁSI HIVATAL 9. NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG LÉGÜGYI HIVATAL 10. NÓGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELŐSÉG 11. FORSTER GYULA NEMZETI ÖRÖKSÉGGAZDÁLKODÁSI ÉS SZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT 12. NÓGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SALGÓTARJÁNI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATALA 13. NÓGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATAL 14. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ERDÉSZETI IGAZGATÓSÁG 15. NÓGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁG 16. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HATÓSÁGI HIVATAL X Tájékoztat a 21-es út 2x2 sávos kiemelt főúttá fejlesztéséről, valamint arról, hogy a településen található vasúti csomóponttal kapcsolatban nem folyik eljárás a Hatóságnál. A véleményezési eljárás további szakaszaiban nem kíván részt venni. X Hozzájárul a településrendezési eszközök módosításához, az eljárás további szakaszaiban nem kíván részt venni. X A megkeresést áthelyezte a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalához. Mivel a település nem tartozik a történeti település övezetébe, illetve világörökségi vagy világörökség várományos területbe, ezért a véleményezési eljárás további szakaszaiban nem kíván részt venni. X Tájékoztat a településen található nyilvántartott régészeti lelőhelyekről és műemléki védelem alatt álló műemlékről. Külön környezeti vizsgálat elkészítését örökségvédelmi szempontból nem tart szükségesnek. X X Felhívja a figyelmet a hatályos törvényi előírásokra. Tájékoztat a Jobbágyi területén található termőföldek átlagos kataszteri tiszta jövedelméről. Abban az esetben kíván részt venni az eljárásban, ha az erdőterületeket érint. X Felhívja a figyelmet az alkalmazandó jogszabályi előírásokra. 17. NÓGRÁD MEGYEI RENDŐR FŐKAPITÁNYSÁG Nem nyilatkozott. X A község területén több HM vagyonkezelésű ingatlan található, amelyek használatára igényt tart. Kéri, hogy ezek a településrendezési eszközökben különleges beépítésre nem szánt honvédelmi terület besorolást kapjanak. 18. BUDAPESTI BÁNYAKAPITÁNYSÁG X A véleményezési eljárás további szakaszaiban nem kíván részt venni. 19. NEMZETI MÉDIA ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG X Felhívja a figyelmet a hatályos, alkalmazandó jogszabályokra. 20. NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALA X Felhívja a figyelmet, hogy Jobbágyi településrendezési terve a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 42/2011. (XI.22.) sz. önkormányzati rendeletével elfogadott Nógrád Megye Területrendezési Tervével és a 122/2011. (XI.22.) Kgy. határozattal megállapított szabályozási ajánlásokkal összhangban módosítható. 21. SZURDOKPÜSPÖKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Nem nyilatkozott. 22. GYÖNGYÖSPATA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL 23. SZÜCSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL 24. APC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Nem nyilatkozott. Nem nyilatkozott. Nem nyilatkozott. 25. SZARVASGEDE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL X

136 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 136 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 26. ZAGYVASZÁNTÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL 27. CSÉCSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Nem nyilatkozott. Nem nyilatkozott.

137 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 137 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 2. melléklet JEGYZŐKÖNYV Jobbágyi településrendezési eszközök felülvizsgálatának egyeztetéséről Egyeztetés helye: Jobbágyi, HM EI Zrt. KAR Divízió Jelenlévők: - a Honvédelmi Minisztérium részéről: o Kreisz István, HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. o Kovács János, HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. o Pásztor Péter, HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. o Oláh Árpád, HM Védelemgazdasági Hivatal o Szőke Tamás, HM Védelmi Hivatal - a Magyar Telekom Nyrt. részéről: o Volek Attila - a Völgyzugoly Műhely Kft. részéről: o Ferik Tünde o Ronyecz Zsófia Az egyeztetésen az alábbi témakörök kerültek megvitatásra: 1. Az Országos Területrendezési Terven és Nógrád Megye Területrendezési Tervén feltüntetett, Jobbágyi közigazgatási területén található zárt honvédelmi létesítményen keresztülvezető tervezett főút és kerékpárút nyomvonalának kérdése 2. A Jobbágyi területén található HM vagyonkezelésű területek övezeti besorolásának meghatározása 3. A HM érdekeltségű közműterületekre (szennyvíztisztító, szennyvízcsatorna-hálózat, vízmű) vonatkozó adatszolgáltatás biztosítása a tervezők számára, a területek övezeti besorolásának meghatározása 1. A településrendezési tervnek az Országos Területrendezési Tervnek (továbbiakban: OTrT) és a megyei területrendezési terveknek is meg kell felelniük. Az Ország Területrendezési Tervének legutóbbi módosítása január 1-jén lépett hatályba, Nógrád Megye Területrendezési tervét pedig november 22-én hagyta jóvá a megyei közgyűlés. Mindkét terven keresztülhalad a tervezett Rétság-Jobbágyi-Szurdokpüspöki- Gyöngyös főút a 0180 hrsz-ú honvédelmi érdekeket szolgáló zárt létesítményen Jobbágyi területén (1. ábra: OTrT, 2. ábra: Nógrád Megye Területrendezési Terve), ám ez a terület a nyilvánosság elől elzárt, belépés csak külön engedéllyel lehetséges. 1. ábra

138 JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 138 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Mivel a településszerkezeti terven ezt a főutat ábrázolni kell, egy módosított nyomvonal felvázolása vált szükségessé. Az OTrT minderre lehetőséget biztosít a 9. (6) b) pontjában, amelyben meghatározza, hogy a településrendezési tervek készítése során az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb ±5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól. Az OTrT 9. (7) bekezdése kimondja, hogy az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok nyomvonalának meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék és települések határán a folyamatos kapcsolódás lehetőségét, ami azt jelenti, hogy azok a pontok, hol az út belép a településre illetve elhagyja azt, nem módosíthatók. A fentiek alapján három alternatív nyomvonal merült fel az egyeztetés során ( A, B, C ) (3. ábra). 2.ábra 3. ábra Az egyeztetésen résztvevők szerint a legkedvezőbb eset az lenne, ha a tervezett Rétság-Gyöngyös út elérve a 21-es út csomópontot, annak nyomvonalán folytatódna és bekapcsolódva a számú Szurdokpüspöki-Gyöngyös összekötő útba érné el a megyei terven ábrázolt nyomvonalat, vagy a C variáció szerinti nyomvonal Szurdokpüspöki felé folytatódhatna, és becsatlakozna a 2406 sz. Szurdokpüspöki-Gyöngyös összekötő útba. Ám az OTrT és a megyei terv egyik változatnak sem biztosít lehetőséget, mivel a tervezett útnak azt a pontját, ahol a településről kilép meg kell tartani. Így a résztvevők mint legkedvezőbb nyomvonalat a C változatot tekintik, kedvező továbbá a B nyomvonalváltozat is. A résztvevők megállapították továbbá, hogy a B és a C nyomvonalváltozatok beépítetlen, erdő, gyep művelési ágú területeket érintenek, azonban ezek

JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA

JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA Megrendelő: Jobbágyi Község Önkormányzata Schoblocher István Polgármester 3063 Jobbágyi, Bencsik u. 10. Tel.: 32/475-201 Tervező: Völgyzugoly Műhely

Részletesebben

A településrendezés és eszközei

A településrendezés és eszközei A településrendezés és eszközei A., Általános dolgok I. A legfontosabb jogszabályok 1. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (ÉTV) 2. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

Részletesebben

Előzetes tájékoztató. Nagymaros Város Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosításához

Előzetes tájékoztató. Nagymaros Város Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosításához Előzetes tájékoztató Nagymaros Város Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosításához (készült: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési

Részletesebben

A településrendezés és eszközei

A településrendezés és eszközei A településrendezés és eszközei A., Általános dolgok I. A legfontosabb jogszabályok 1. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (ÉTV) 2. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

Részletesebben

I I Változások

I I Változások I I. 1. 3. Kunszentmiklós rendelkezik településszerkezeti tervvel. A változásokat a 2006-ban jóváhagyott hatályos településszerkezeti tervhez (továbbiakban: alapterv) viszonyítjuk. Hálózati elemek Főbb

Részletesebben

IPOLYTÖLGYES KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS - HATÁROZAT ÉS LEÍRÁS

IPOLYTÖLGYES KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS - HATÁROZAT ÉS LEÍRÁS IPOLYTÖLGYES KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS - HATÁROZAT ÉS LEÍRÁS 2016. MÁJUS.../2016 (...) SZ. ÖNK. HATÁROZAT 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet szerinti

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Településszerkezeti terv (módosítás 2005.) Megállapította

Részletesebben

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN Megbízó Pilisvörösvár város Önkormányzata Gromon István polgármester 2085 Pilisvörösvár,

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. telefon: (30) 364 3996 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK 2015. ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA alátámasztó munkarészek

Részletesebben

PILISSZENTIVÁN TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA

PILISSZENTIVÁN TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA PILISSZENTIVÁN TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó Pilisszentiván Község Önkormányzata Pénzes Gábor polgármester 2084 Pilisszentiván, Szabadság u. 85. Tel.: 26/367-322 Tervező Völgyzugoly

Részletesebben

ZÁRADÉKOLT DOKUMENTÁCIÓ

ZÁRADÉKOLT DOKUMENTÁCIÓ NYÍRACSÁD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK Törzsszám: P 10/2010 ZÁRADÉKOLT DOKUMENTÁCIÓ 2013. október NYÍRACSÁD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

Részletesebben

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról HATÁROZAT TERVEZET Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testülete az

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

HAJDÚSÁMSON VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV HAJDÚSMSON VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 471. SZ. ÚT VÁROSBÓL NYÍRADONY FELÉ KIVEZETÕ SZAKASZA MELLETTI KERÉKPÁRÚT NYOMVONALVEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS MÓDOSÍTÁSA I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI

Részletesebben

(1) A város igazgatási területe a településszerkezeti terv meghatározásainak megfelelően a következő terület felhasználási egységekre tagolódik:

(1) A város igazgatási területe a településszerkezeti terv meghatározásainak megfelelően a következő terület felhasználási egységekre tagolódik: PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2013. (X. 17.) önkormányzati rendelete Püspökladány Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 7/2005. (V. 27.) önkormányzati

Részletesebben

V ö l g y z u g o l y M ű h e l y K f t. Településrendezési eszközök módosítása. Jóváhagyott anyag december

V ö l g y z u g o l y M ű h e l y K f t. Településrendezési eszközök módosítása. Jóváhagyott anyag december V ö l g y z u g o l y M ű h e l y K f t. Településrendezési eszközök módosítása Jóváhagyott anyag 2018. december PÁZMÁND TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA Megrendelő: Pázmánd község Önkormányzata

Részletesebben

1. SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1 3/2019. (II.20.) határozat 1. melléklete 1. számú melléklet Településszerkezeti tervi leírás Neszmély Község Településszerkezeti tervét a Képviselő testület a 85/2013.(VI.26.) sz. Kt. önkormányzati határozattal

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ egyszerűsített egyeztetési eljáráshoz

KIEGÉSZÍTŐ VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ egyszerűsített egyeztetési eljáráshoz TÁJOLÓ-TERV Területrendezési, Környezetvédelmi és Közigazgatásfejlesztési Kft. BALATONAKARATTYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA (Balatonakarattya 143/2016. (IX.14.) önk. határozat 1. mellékletét

Részletesebben

JÁSZAPÁTI VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI I. MÓDOSÍTÁSA

JÁSZAPÁTI VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI I. MÓDOSÍTÁSA JÁSZAPÁTI VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK 2018. ÉVI I. MÓDOSÍTÁSA alátámasztó munkarészek az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos követelményeinek megfelelő tartalommal (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA. - a Cser utca északi oldalán -

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA. - a Cser utca északi oldalán - PARÁD NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA - a Cser utca északi oldalán - 46/2018. (VI.07.) sz. határozattal és 5/2018. (VI.08.) sz. rendelettel ELFOGADOTT

Részletesebben

KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN

KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN V É L E M É N Y E Z É S I D O K U M E N T Á C I Ó KÖKÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI

Részletesebben

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása /2015.( ) önkormányzati

Részletesebben

A r t V i t a l Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. Településrendezési Csoport CÍMLAP

A r t V i t a l Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. Településrendezési Csoport CÍMLAP CÍMLAP Kántorjánosi Község Településrendezési Tervének - módosításához - M3-as autópálya Kántorjánosit érintő szakasza 2008. KÜLZETLAP Kántorjánosi Község Településrendezési Tervének - módosításához -

Részletesebben

Településrendezési eszközök

Településrendezési eszközök Településrendezési eszközök Településszerkezeti terv elfogadva a 95/2014. (XI.27.) önkormányzati határozattal Helyi építési szabályzat jóváhagyva a 1/2015. (II.6.) önkormányzati rendelettel CSÉVHARASZT

Részletesebben

A településszerkezeti és szabályozási tervek külterületi vonatkozásai. Sajátságos feladatok a birtokrendezési folyamatban

A településszerkezeti és szabályozási tervek külterületi vonatkozásai. Sajátságos feladatok a birtokrendezési folyamatban A településszerkezeti és szabályozási tervek külterületi vonatkozásai Sajátságos feladatok a birtokrendezési folyamatban Alapvetés Szabályozási terv, Helyi építési szabályzat Birtokrendezés, nyilvántartás

Részletesebben

GYÁL. Megrendelő: Gyál Város Önkormányzata Pápai Mihály polgármester 2360 Gyál, Kőrösi út Tervező:

GYÁL. Megrendelő: Gyál Város Önkormányzata Pápai Mihály polgármester 2360 Gyál, Kőrösi út Tervező: GYÁL Gyál Város Önkormányzat képviselőtestületének 2/2017.(I.30.) önkormányzati rendelete Gyál Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 17/2014. (XII.01.) önkormányzati rendeletének módosításáról Megrendelő:

Részletesebben

Söréd Község Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosítása Alba Expert Mérnöki Iroda Bt.

Söréd Község Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosítása Alba Expert Mérnöki Iroda Bt. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK I. TELEPÜLÉSRENDEZÉS 1. Vizsgálat 1.1. Elhelyezkedés Söréd község Fejér megye észak-nyugati határához közel, Székesfehérvártól 16 km-re helyezkedik el. A települést DNy ÉK-i irányban

Részletesebben

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó Martonvásár Város Önkormányzata Dr. Szabó Tibor polgármester 2462 Martonvásár, Budai út 13. Tel.: 22/460-004 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft.

Részletesebben

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA SZERKEZETI TERV LEÍRÁS a 251 sz. főút és a 2502 j. ök. út építési területére megnevezésű Szerkezeti tervlaphoz 1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. 1. A területfelhasználás Beépítésre nem szánt területek KÖu

Részletesebben

KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSBAN

KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSBAN KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2016. ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSBAN V É L E M É N Y E Z É S I D O K U M E N T Á C I Ó KÖKÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: KÖKÉNY

Részletesebben

4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA

4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4.1 A módosítások bemutatása A módosítások településen elfoglalt helyét a mellékelt A-1 jelű átnézeti rajz tartalmazza. 1. sz módosítás A módosítandó terület

Részletesebben

Törzsszám: FI-9/ január

Törzsszám: FI-9/ január DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK a Debrecen, 4814.számú út 0807/1 hrsz-ú erdő beépítésre szánt terület határa 0805/7 hrsz-ú és a 0805/4 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület által

Részletesebben

Törzsszám: P1/2014. Felelős tervező

Törzsszám: P1/2014. Felelős tervező PALOTÁS Számítástechnikai és Területrendezési Betéti Társaság 4026. Debrecen Bethlen u. 36-38 Telefon: (52) 427-329, Mobil: (30) 9833-022 E-mail: cpalotas@mail.datanet.hu TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV ÉS BEÉPÍTÉSI

Részletesebben

VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Jászladány Nagyközség TRE módosítása 2. VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ Eljárási rend A módosítás során a jelenleg hatályos TRE pontatlanságának javítása történik. A TRE módosítás tartalmilag

Részletesebben

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA SZERKEZETI TERV LEÍRÁS az M25 sz. gyorsforgalmi út építési területére megnevezésű Szerkezeti tervlaphoz 1 / 6 1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. 1. A területfelhasználás Beépítésre szánt területek Gksz Kereskedelmi,

Részletesebben

területfelhasználási egységekbe sorolja.

területfelhasználási egységekbe sorolja. Kisunyom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2015. (IX. 11.) önkormányzati rendelete a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 3/2000. (VI. 19.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

FÜRGED TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

FÜRGED TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FÜRGED TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 48/2009. (VI.17.) határozattal elfogadott Településszerkezeti terv 8/2009. (VI.22.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat MÓDOSÍTÁSA Megbízó Fürged

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 ABÁDSZALÓK VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE jóváhagyva a 124/2005. (XI. 24.) számú határozattal 2010. február 11.

Részletesebben

DEBRECEN, Határ úti Ipari Park HÉSZ módosítás Állami Főépítészi eljárás

DEBRECEN, Határ úti Ipari Park HÉSZ módosítás Állami Főépítészi eljárás DEBECEN, Határ úti Ipari Park HÉSZ módosítás Állami Főépítészi eljárás - 2017 DEBECEN MEGYEI JOGÚ VÁOS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TEVÉNEK a 39.1 vrk. Kishegyesi út Kígyóhagyma utca Varjútövis

Részletesebben

TISZATENYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

TISZATENYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Szikra Zoltán Egyéni Vállalkozó 5300 Karcag, Jókai utca 22. T.sz.:2/2017 TISZATENYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Elfogadva: Tiszatenyő Község Önkormányzata.../2017 (...)

Részletesebben

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Debrecen, Mikepércsi út (47.sz. főút) Repülőtéri déli bekötő út (481.sz.főút) Debrecen Nagykereki vasúti mellékvonal

Részletesebben

PARÁD NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA. - a Cser utca északi oldalán -

PARÁD NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA. - a Cser utca északi oldalán - PARÁD NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA - a Cser utca északi oldalán - a 314/2012. 42. (2) szerinti TÁRGYALÁSI DOKUMENTÁCIÓ 2018. április hó 1 ALÁÍRÓLAP:

Részletesebben

RAJZI SZABÁLYOZÁSI ELEMEK Nem települési döntési szint FELÜLETEK Települési döntési szint HATÁRVONALAK... polgármester I. rendű közlekedési célú közterület II. rendű közlekedési célú közterület (belterületen

Részletesebben

ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ P É C S É P T E R V S T Ú D I Ó VÁROSRENDEZÉS ÉPÍTÉSZET BELSŐÉPÍTÉSZET SZAKTANÁCSADÁS TERVEZÉS LEBONYOLÍTÁS P O G Á N Y K Ö Z S É G T E L E P Ü L É S S Z E R K E Z E T I T E R V É N E K É S H E L Y I É

Részletesebben

BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS

BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS MEGBÍZÓ Balatonalmádi Város Önkormányzata 8220 Balatonalmádi, Széchenyi sétány 1. TERVEZŐ Völgyzugoly Műhely Kft. 2083 Solymár, Bimbó u. 20. Tel: 439-04-90,

Részletesebben

ZÁMOLY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK MÓDOSÍTÁSA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - HÉSZ JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ MEGRENDELŐ: TERVEZŐ:

ZÁMOLY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK MÓDOSÍTÁSA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - HÉSZ JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ MEGRENDELŐ: TERVEZŐ: ZÁMOLY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK MÓDOSÍTÁSA 1 ZÁMOLY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK MÓDOSÍTÁSA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - HÉSZ JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ MEGRENDELŐ: Zámoly Község Önkormányzata 8081 Zámoly,

Részletesebben

Törzsszám: FI-7/2016. A HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

Törzsszám: FI-7/2016. A HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK Debrecen, Pallag településrészt érintően a 72.sz. vrk. Mezőgazdász utca - Manninger Gusztáv utca Hanga utca - tervezett belterület határ 4.sz. főút

Részletesebben

GÖD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Göd, Jávorka utcai 4 csoportos bölcsőde elhelyezése érdekében

GÖD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Göd, Jávorka utcai 4 csoportos bölcsőde elhelyezése érdekében GÖD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Göd, Jávorka utcai 4 csoportos bölcsőde elhelyezése érdekében 2019. február GÖD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Göd, Jávorka utcai 4

Részletesebben

KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA

KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó Kisoroszi Község Önkormányzata Nádasdy-Csontos Elek Polgármester 2024 Kisoroszi, Széchenyi út 93. Tel.: 26-392-015 Tervező Völgyzugoly Műhely

Részletesebben

KAMOND TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

KAMOND TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ KAMOND TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ Megbízó Kamond Község Önkormányzata Asbóth Szabolcs polgármester 8469 Kamond Kossuth utca 28. Tel.: 06-88/232-002

Részletesebben

. számú előterjesztés. Ügyiratszám: 59/75/2016. Ügyintéző: Virányi István Főépítész ELŐTERJESZTÉS

. számú előterjesztés. Ügyiratszám: 59/75/2016. Ügyintéző: Virányi István Főépítész ELŐTERJESZTÉS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Pf: 5. Telefon: 85/501-003 E-mail: polghiv@marcali.hu Fax: 85/501-055 Ügyiratszám: 59/75/2016. Ügyintéző: Virányi István Főépítész. számú

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

ZAGYVARÉKAS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

ZAGYVARÉKAS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK BABILON ÉPÍTÉSZ IRODA BT. 5300 Karcag, Kiss Antal u. 4. T.sz.:10/2016 ZAGYVARÉKAS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Elfogadva: Zagyvarékas Község Önkormányzata 2/2017 (III.16.)

Részletesebben

JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK

JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK RÁBATAMÁSI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV RÉSZMÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK RÁBATAMÁSI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA - 14/2008 (III. 21.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZAT (46/2003.

Részletesebben

CSOPAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA

CSOPAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA CSOPAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó Csopak község Önkormányzata Ambrus Tibor polgármester 8229 Csopak, Petőfi Sándor u. 2. Tel.: 87/446-250 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083 Solymár,

Részletesebben

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014 P-ART Stúdió Kft 4400 Nyíregyháza, Legyező út 78/3 E-mail: veresis55@gmailcom Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Törzsszám: /2014

Részletesebben

ABÁDSZALÓK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

ABÁDSZALÓK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 ABÁDSZALÓK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Településszerkezeti terv törzsszám : GJ-0315 Szolnok, 2005. november

Részletesebben

Magyar joganyagok - 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet - a területek biológiai aktivitásért 2. oldal (3)1 A változtatás utáni állapotra a (2) bekezdés szer

Magyar joganyagok - 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet - a területek biológiai aktivitásért 2. oldal (3)1 A változtatás utáni állapotra a (2) bekezdés szer Magyar joganyagok - 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet - a területek biológiai aktivitásért 1. oldal 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített környezet

Részletesebben

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS DOKUMENTÁCIÓJA

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS DOKUMENTÁCIÓJA KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS DOKUMENTÁCIÓJA KAPOSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK M12-5/2016-OTÉK JELZŐSZÁMÚ MÓDOSÍTÁSÁHOZ 2016. SZEPTEMBER HÓ ALÁÍRÓLAP

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Településrendezési eszközök módosítása Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció

Településrendezési eszközök módosítása Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció Településrendezési eszközök módosítása Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció KARAKÓSZÖRCSÖK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ Megbízó Karakószörcsök Község Önkormányzata

Részletesebben

HALMAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA

HALMAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky út I/2. Tel/Fax: 46/356-345 Mobil: 70/530-6676 E-mail: provinciaterv@gmail.com

Részletesebben

LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT.

LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT. LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT. Székhely: 1094 Budapest, Tűzoltó utca 21 Telephely: 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-20-9692-361 E-mail: lautner.emoke@gmail.com, 1. CÍMLAP SZÍN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI

Részletesebben

Településrendezési eszközök módosítása Véleményezési anyag

Településrendezési eszközök módosítása Véleményezési anyag Völgyzugoly Műhely Településrendezési eszközök módosítása Véleményezési anyag 2019. április Kft. KÁPOLNÁSNYÉK VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG Megbízó: Kápolnásnyék Község Önkormányzata Podhorszki István polgármester

Részletesebben

Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2018. (...) önkormányzati rendelete

Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2018. (...) önkormányzati rendelete Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2018. (...) önkormányzati rendelete Majosháza Építési Szabályzatáról szóló 10/2015. (IV. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról Majosháza Község

Részletesebben

110/2012 (IX. 10.) sz. kt. határozat

110/2012 (IX. 10.) sz. kt. határozat 110/2012 (IX. 10.) sz. kt. határozat Csór Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról

Részletesebben

ŐRISZENTPÉTER VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

ŐRISZENTPÉTER VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS ŐRISZENTPÉTER VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS Településszerkezeti terv módosítása elfogadva:./2019. (...) képviselő-testületi határozat Helyi Építési Szabályzat módosítása

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

ÖRVÉNYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA

ÖRVÉNYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA ÖRVÉNYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083,

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA ÉS AKTUALIZÁLÁSA

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA ÉS AKTUALIZÁLÁSA PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 9. I/2 Tel/Fax: /46/ 356-345, /46/ 313-476 E-mail: provinciaterv@gmail.com

Részletesebben

SZOLNOK S Z A B Á L Y O Z Á S I T E R V H I B A J A V Í T Á S A A S Z É C H E N Y I V Á R O S R É S Z / 4 5 H R S Z T E L K É N

SZOLNOK S Z A B Á L Y O Z Á S I T E R V H I B A J A V Í T Á S A A S Z É C H E N Y I V Á R O S R É S Z / 4 5 H R S Z T E L K É N SZOLNOK S Z A B Á L Y O Z Á S I T E R V H I B A J A V Í T Á S A A S Z É C H E N Y I V Á R O S R É S Z 8 9 3 9 / 4 5 H R S Z T E L K É N 2 0 1 8. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ 1 2018 VÁTERV95 A dokumentációt

Részletesebben

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA AZ ÉSZAK-NYUGATI GAZDASÁGI TERÜLET INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA AZ ÉSZAK-NYUGATI GAZDASÁGI TERÜLET INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN DEBECEN MEGYEI JOGÚ VÁOS TELEPÜLÉSSZEKEZETI TEVÉNEK MÓDOSÍTÁSA AZ ÉSZAK-NYUGATI GAZDASÁGI TEÜLET INFASTUKTUÁLIS FEJLESZTÉSE ÉDEKÉBEN a 33.sz. főút közigazgatási határ 0282/2 hrsz-ú út Kastélykert utca

Részletesebben

PILISJÁSZFALU TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A SOMLYÓVÖLGYI LAKÓTERÜLERE,

PILISJÁSZFALU TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A SOMLYÓVÖLGYI LAKÓTERÜLERE, PILISJÁSZFALU TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A SOMLYÓVÖLGYI LAKÓTERÜLERE, az 594/1hrsz, 594/2hrsz, 594/3 hrsz és az 051/34 hrsz, a 08hrsz

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2016. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Módosítások 2016. I. KÜLZETLAP Újfehértó Város Településrendezési Tervének - módosításához

Részletesebben

TISZASZENTIMRE (ÚJSZENTGYÖRGY) KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TISZASZENTIMRE (ÚJSZENTGYÖRGY) KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 TISZASZENTIRE (ÚJSZENTGYÖRGY) KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Településszerkezeti terv (jóváhagyott) Szolnok,

Részletesebben

Helyi Építési Szabályzat Módosítása Állami főépítészi eljárás - Jóváhagyásra előkészített dokumentáció

Helyi Építési Szabályzat Módosítása Állami főépítészi eljárás - Jóváhagyásra előkészített dokumentáció Völgyzugoly Műhely Kft. Helyi Építési Szabályzat Módosítása Állami főépítészi eljárás - Jóváhagyásra előkészített dokumentáció JÁNOSSOMORJA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA ÉPÍTÉSI HELY MÓDOSÍTÁSA ÁLLAMI

Részletesebben

Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2018. (III. 23.) önkormányzati rendelete

Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2018. (III. 23.) önkormányzati rendelete Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2018. (III. 23.) önkormányzati rendelete Majosháza Építési Szabályzatáról szóló 10/2015. (IV. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról Majosháza

Részletesebben

TÉNYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV

TÉNYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU. U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu TÉNYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Részletesebben

KIVONAT. Felsőzsolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének október 10-én tartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből.

KIVONAT. Felsőzsolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének október 10-én tartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből. KIVONAT Felsőzsolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2018. október 10-én tartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből. Felsőzsolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 109/2018. (X. 10.)

Részletesebben

JOBAHÁZA. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció január TH

JOBAHÁZA. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció január TH JOBAHÁZA Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. január TH-14-02-02 2 Jobaháza településrendezési terv módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

Törzsszám: FI-5/2016 A HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK ZÁRADÉKOLT DOKUMENTÁCIÓ július

Törzsszám: FI-5/2016 A HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK ZÁRADÉKOLT DOKUMENTÁCIÓ július DEBECEN MEGYEI JOGÚ VÁOS TELEPÜLÉSSZEKEZETI TEVÉNEK Debrecen, a 0205 hrsz-ú út 0200/1 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület - 0202/56 hrsz-ú út 0201/1 hrsz-ú út - -0202/47 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület

Részletesebben

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község

Részletesebben

CSOPAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

CSOPAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV CSOPAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 257/2003. (IX.23.) sz. határozattal jóváhagyott Településszerkezeti terv 16/2003. (XI.1.) sz. rendelettel jóváhagyott Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat MÓDOSÍTÁSA

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

1. A településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat módosítása január 16. ELŐTERJESZTÉS

1. A településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat módosítása január 16. ELŐTERJESZTÉS ELŐTERJESZTÉS Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2018. január 16-ai soron kívüli ülésére 1. napirend Tárgya: Előadó: A településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat módosítása Tabányi

Részletesebben

SEREGÉLYES HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV 1. MÓDOSÍTÁSA. Tárgyalásos eljárásra összeállított tervdokumentáció 2019.

SEREGÉLYES HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV 1. MÓDOSÍTÁSA. Tárgyalásos eljárásra összeállított tervdokumentáció 2019. SEREGÉLYES HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV 1. MÓDOSÍTÁSA Tárgyalásos eljárásra összeállított tervdokumentáció 2019. március Felelős tervező: Ertl Antal TT 07-0075 településtervező 1 JÓVÁHAGYANDÓ

Részletesebben

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2016.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2016.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2016.(..) határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel Helyi építési szabályzat

Részletesebben

LENTI VÁROS EGYEZTETÉSI ANYAG TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS - PARTNERSÉGI TÁJÉKOZOTATÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA KÉZILABDA CSARNOK ÉPÍTÉSE KAPCSÁN

LENTI VÁROS EGYEZTETÉSI ANYAG TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS - PARTNERSÉGI TÁJÉKOZOTATÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA KÉZILABDA CSARNOK ÉPÍTÉSE KAPCSÁN LENTI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA KÉZILABDA CSARNOK ÉPÍTÉSE KAPCSÁN EGYEZTETÉSI ANYAG TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS - PARTNERSÉGI TÁJÉKOZOTATÓ a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42. (1) bekezdése

Részletesebben

PÁZMÁNDFALU. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció március TH

PÁZMÁNDFALU. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció március TH PÁZMÁNDFALU Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2016. március TH-16-02-03 2 Pázmándfalu Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA

4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4.1 A módosítások bemutatása A módosítások településen elfoglalt helyét a mellékelt A-1 jelű átnézeti rajz tartalmazza! 1. sz módosítás A módosítandó terület

Részletesebben

4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA

4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4.1 A módosítások bemutatása A módosítások településen elfoglalt helyét a mellékelt A-1 jelű átnézeti rajz tartalmazza! 1. sz módosítás A módosítandó terület

Részletesebben

LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LŐRINCI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 25/2004. (IV.29.) számú önkormányzati RENDELETTEL jóváhagyott, 23/2005. (XII.15.), 22/2006 (XI. 23.) és 8/2008.

Részletesebben

Mezőcsát város településrendezési terveinek módosítása. Mezőcsát VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

Mezőcsát város településrendezési terveinek módosítása. Mezőcsát VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Mezőcsát VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS TERVANYAGA Megbízó: Mezőcsát Város Önkormányzata Készítette: Sáth és Társa Építész Iroda 2017. február 23. 1 1. KÜLZETLAP

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Kazár Község Önkormányzata Képviselő-testülete 67/2004 (VII.07.) számú határozata a településszerkezeti terv leírásáról

Kazár Község Önkormányzata Képviselő-testülete 67/2004 (VII.07.) számú határozata a településszerkezeti terv leírásáról 1 Kazár Község Önkormányzata Képviselő-testülete 67/2004 (VII.07.) számú határozata a településszerkezeti terv leírásáról Kazár község Önkormányzata Képviselő - testülete az építésügyről szóló módosított

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

Taksony Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Taksony Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 59/2014. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Taksony Helyi Építési Szabályzatának módosítása Budapest, 2015. november hó Szabályozási Terv (bel-

Részletesebben

DOMBIRATOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK. 20/2007. (XII.20.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat MÓDOSÍTÁSA

DOMBIRATOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK. 20/2007. (XII.20.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat MÓDOSÍTÁSA DOMBIRATOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 20/2007. (XII.20.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat MÓDOSÍTÁSA Megbízó Dombiratos község Önkormányzata Bojczán Endre Péter polgármester

Részletesebben

1. SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1 M-1 melléklet Kistarcsa Város Településszerkezeti tervi felülvizsgálatát a Képviselő testület a 152/2015.(IX.02.) sz Kt. önkormányzati határozattal elfogadott. A határozat mellékletét a TSZT jelű (M=1:10.000

Részletesebben

KISTÓTFALU KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI MÓDOSÍTÁSA ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

KISTÓTFALU KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI MÓDOSÍTÁSA ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ PÉCSÉPTERV STÚDIÓ VÁROSRENDEZÉSs ÉPÍTÉSZETs BELSŐÉPÍTÉSZETs SZAKTANÁCSADÁSs TERVEZÉSs LEBONYOLÍTÁS KISTÓTFALU KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK 2017. ÉVI MÓDOSÍTÁSA ZÁRÓ

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben