Vendégoktatói Hálózat

Átírás

1 Vendégoktatói Hálózat 30

2 Vendégoktatói Hálózat 30

3 2 előszó Hungarológia a változó időben A magyarságtudománynak évszázados a hagyománya, nagy nevek, nagy tudományos ambíciók és a magyar humántudományok széles körű mozgósítása kapcsolódik műveléséhez. Elég csak olyan meghatározó egyéniségekre, mint Gragger Róbert vagy Klaniczay Tibor gondolnunk, vagy felidéznünk az utóbbi harminc év hungarológiai kongresszusainak népes seregszemléit Rómától Jyväskyläig és Debrecentől Kolozsvárig. A Balassi Intézet (elődintézményei örökségére is építve) ennek a magyar tudományosság széles köreit megérintő mozgalomnak több mint hatvan éve megkerülhetetlen szereplője. Ez kötelez minket arra, hogy a magyar kultúra és a magyar tudományosság az idők gyorsaságához mért szinte állandó külföldi újrapozícionálását a magyarságtudomány szemszögéből is értékeljük és a gyakorlati cselekvés területén megtegyük azt, amit megtehetünk. Egyetlen kultúrát sem lehet igazán mélyen megismerni nyelvi kódrendszerének ismerete nélkül, nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy az elmúlt száz év hungarológiai szakirodalma is döntően magyar nyelvű. A nyelvében él a nemzet reformkori programja mindennél erősebben határozta meg az elmúlt kétszáz év magyar műveltséget, ugyanakkor be is zárta azok körébe, akik elegendő magyar nyelvi műveltséggel rendelkeznek. Ezért fontos megismerni, hogy a magyar anyanyelvűeken kívül, - akiknek száma a legutóbbi népszámlások tapasztalata szerint a Kárpát-medencében csak az elmúlt évtizedben legalább félmillióval csökkent - kiknek és miért mutatkozhat erre a nagy vállalásra motivációja. Erős aktualitást hordoz Kulcsár-Szabó Ernő figyelmeztetése, hogy - az idegen kultúra sohasem önmagunkért fordult felénk, hanem saját kérdezési horizontjának azon érdekeltségeitől vezettetve, amelyeknek a rajtunk keresztül nyert válaszok tudására van szüksége. Ez az előfeltevés nem csupán a múlt, hanem a jövő értékelésére is kihat. Látnunk kell, hogy az ezredforduló után a hungarológia művelése egyfajta válságot élt át, melynek jórészt külső okai voltak. A hungarológia az 1970-es évek második felétől az 1990-es évek első feléig terjedő fénykorának sajátos nemzetközi kontextus alapozta meg: a helsinki folyamattól a Varsói Szerződés összeomlásáig a világpolitikai történések egyik fontos része volt Kelet- és Közép-Európa akadémiai megismerése, ugyanakkor a közép európai országok atlanti, majd uniós integrációjával, valamint a balkáni térség pacifikációjával lehanyatlott az a fajta érdekeltség, amely a hungarológiának, mint a térségre irányuló komparatív tudományosság egyik rész-összetevőjének konjunktúrát biztosított. Az elmúlt évtized globális világpolitikai folyamatai ugyanakkor mind több európai országot is arra a felismerésre vezettek, hogy kihasználják és motiválják a feltörekvő és (elsősorban) ázsiai országok globális nyitást és kulturális expanziót megfogalmazó ambiciózus kulturális diplomáciai törekvéseit. A sokat emlegetett keleti nyitás általános európai jelenség, s súlyához mérten kell figyelembe venni a magyarságtudomány jövője szempontjából is.

4 Éppen ezért, - s nem utolsósorban egy újabb felívelő korszak alapjaihoz való hozzájárulás reményében, - a Balassi Intézet nemzetközi tevékenységének továbbra is kiemelt területe a külföldi egyetemeken működő magyarságtudományi (ún. hungarológiai) képzések támogatása. A vendégoktatók feladata, hogy a tantermi oktatás mellett kutatási projektekbe is bekapcsolódjanak, elősegítsék és erősítsék a magyar felsőoktatási intézményekkel történő kapcsolatépítést, hallgatóik magyarországi tanulmányútjait, és aktívan részt vegyenek a magyar kultúra megismertetésében, helyi kulturális programok szervezésében. Az elmúlt években, az ázsiai országok növekvő tudományos és kulturális szerepvállalásának következtében a Balassi Intézet szakmai kapcsolatrendszere is összetettebbé vált a hungarológiai képzést nyújtó külföldi egyetemekkel. Mindezek a folyamatok találkoztak a kormányzat támogató elképzeléseivel, amelynek értelmében a magyar kormány a külföldi oktatói álláshelyek létrehozására és támogatására jelentős többletforrást biztosított a évtől. A támogatás felhasználására a Balassi Intézet három fő célt fogalmazott meg: 1) Új lektorátusok nyitása. A Balassi Intézet célja, hogy a külföldön található magyar egyetemi képzési helyeket megkétszerezze Európában, az amerikai és az ázsiai kontinensen egyaránt. Már az idei 2013/2014-es tanévben - a keleti nyitás jegyében két új lektorátussal bővült a vendégoktatói hálózat: a Bakui Egyetemen és a Minszki Egyetemen. A további tervezett oktatóhelyek célországai: Belgium, Csehország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lettország, Litvánia, Moldova, Németország, Szerbia, USA, Kanada, Oroszország, Törökország, India, Japán, Kína. 2) Jelen pozíciók megőrzésére való törekvés. Az európai felsőoktatásban tapasztalható átalakulási folyamatok miatt sok helyen veszélybe kerültek az ún. kis szakok, így a hungarológiai oktatóhelyek is. A Vendégoktatói Hálózat egységes díjazási rendszerének kialakításával szeretnénk a vendégoktatói státuszt megbecsültté és vonzóvá tenni. 3) Erősebb integráció és komparatisztika. Akkor lehet a hungarológia megújítását célzó törekvésünk sikeres, ha találkozik az adott egyetem nem pusztán anyagilag motivált érdeklődésével, hanem saját tudományos és oktatási programjával, autonóm tudományos intézetként megfogalmazott fejlesztési stratégiájával és a társadalmi felelősségvállalásával, ha művelését integratív tényezőként értékeli a befogadó tudományos közeg. 4) A vendégoktatói tevékenység kibővítése kulturális tevékenységgel. A magyar nyelvi és hungarológiai képzés vonzóvá tételében jelentős szerepet játszhat kultúránk kincseinek megismertetése. Ezért fontosnak tartjuk, hogy támogassuk vendégoktatóinknak nem csupán oktatási és tudományos, hanem kulturális szervezőmunkáját is, fesztiválok, magyar napok, színházi- és filmbemutatók, koncertek és könyvvásárok szervezését, együttműködésben a külföldi magyar intézetek bővülő hálózatával. Jelen jubileumi kiadványunk ezeknek a törekvéseknek a szellemében ad tájékoztatást a Balassi Intézet hungarológiai és magyar nyelvi oktatási tevékenységéről. Hatos Pál 3

5 4

6 A Vendégoktatói 5 Hálózat A Balassi Intézet nemzetközi tevékenységének kiemelt területe a külföldi egyetemeken működő hungarológiai más megnevezéssel magyarságtudományi képzések támogatása. Világszerte több mint félszáz egyetemen lehet lektorátusi nyelvórák, egyetemi szakirányok és szakok keretei között magyar nyelvet tanulni és a magyar kultúráról ismereteket szerezni. A hagyományosan nyelvészeti, illetve filológiai profillal alapított szakok az utóbbi évtizedek igényeire reagálva új tudományterületek felé is nyitottak, interdiszciplináris szemléletük dominánsabbá vált, a finnugor tanszékek mellett egyre inkább közép-európai, társadalomtudományi, tranzitológiai képzést és kutatásokat kínáló intézetekben kapnak helyet. E változások következtében a Balassi Intézet szakmai kapcsolatrendszere is egyre összetettebbé válik a hungarológiai képzést nyújtó külföldi egyetemekkel. A Balassi Intézet a Nemzetközi Hungarológiai Központ jogutódjaként több mint harminc külföldi egyetemre küld Magyarországról vendégoktatókat, akik évente hallgatónak tartanak kurzusokat. A vendégoktatók feladata, hogy a tantermi oktatás mellett kutatási projektekbe is bekapcsolódjanak, elősegítsék a magyar felsőoktatási intézményekkel történő kapcsolatépítést, hallgatóik magyarországi tanulmányútjait, és aktívan részt vegyenek a magyar kultúra megismertetésében, helyi kulturális programok szervezésében. A Balassi Intézeten belül a Vendégoktatói Iroda látja el a Vendégoktatói Hálózat működtetésével kapcsolatos feladatokat, az általában négy évre szóló kiküldetésben lévő kollégák ügyeinek intézését. Az Iroda végzi a pályáztatással és a szakmai felügyelettel kapcsolatos teendőket, megszervezi a taneszköz-ellátást, elősegíti

7 6 az információáramlást, és minden évben augusztus végén megrendezi a vendégoktatók éves értekezletét. A Balassi Intézet a külföldi hungarológiai képzéseket a Vendégoktatói Hálózat fenntartása mellett más módon is támogatja: Budapesten komplex magyar nyelvi és hungarológiai részképzést működtet, nyári egyetemet szervez, tananyagokat fejleszt, szakmai periodikák megjelenését támogatja, továbbképzéseket tart, valamint a Magyar Ösztöndíj Bizottság Irodáján keresztül magyarországi graduális, posztgraduális és kutatói ösztöndíjakat nyújt a külföldi magyar szakos hallgatók és hungarológus szakemberek számára. A vendégoktatói munka háttere A Vendégoktatói Hálózat a magyar kulturális diplomácia egyik eszköze; célja a magyarság jó hírének terjesztése. A vendégoktatók (lektorok és vendégtanárok) néhány kivételtől eltekintve a magyar és a fogadó ország oktatási minisztériuma között létrejött tárcaközi, valamint intézményközi oktatási munkaterv keretében, kölcsönösségi alapon tanítanak külföldi egyetemeken. Cserébe magyar egyetemek fogadják az adott ország lektorait, társadalombiztosítással járó munkaviszonyt létesítenek velük, bért és lakhatási támogatást fizetnek nekik. Feladatok A fogadó egyetemen végzett oktatói feladatok szerint kétfajta vendégoktatót különböztetünk meg: 1) a lektor elsősorban magyar mint idegen nyelv órákat tart, 2) a vendégtanár elsősorban magyar irodalom- és/ vagy nyelvtudományt, illetve egyéb hungarológiai tárgyakat tanít. Az óraszámot, az órarendet, illetve az oktatás tartalmát a fogadó intézmény határozza meg. Az oktatás mellett mind a lektor, mind a vendégtanár számos további feladatot végez: - részt vesz az őt fogadó szervezeti egység/tanszék tudományos munkájában és közösségi életében (pl. ünnepségek [március 15., október 23. ], a Magyar Kultúra Napja [jan. 22.], illetve a Költészet Napja [ápr. 11.] alkalmából); - segíti a diákokat pl. diákműhelyekkel, diákkonferenciákkal, nyelvvizsgák, ill. órán kívüli hungarológiai programok szervezésével; - segíti a helyi oktatók magyarországi tudományos kapcsolat-rendszerének kiépítését, bővítését; - felvilágosítást nyújt a magyarországi pályázati lehetőségekről, segít a pályázatok elkészítésében; - ha lehetőség van rá, nagyobb közönségnek is szervez kulturális programot (adott esetben a

8 helyi magyar intézettel, külképviselettel együttműködve), ezekről sajtóanyagot küld a BI-nek; - kapcsolatot tart a BI Vendégoktatói Irodájával az erre rendszeresített fiókon keresztül, és határidőre megküldi a kért iratokat, beszámolókat, dokumentumokat; - részt vesz az éves vendégoktatói konferencián, illetve adott esetben a BI kutatási és egyéb projektjeiben; - megbízása lejártakor segíti utóda felkészülését és átadja neki mindazokat az információkat, amelyekre munkájához és zökkenőmentes beilleszkedéséhez szüksége van. Támogatások: Taneszköz-támogatás A BI pénzügyi lehetőségei függvényében folyóirat-előfizetéssel, tankönyvek és egyéb oktatási segédanyagok biztosításával támogatja a vendégoktatót fogadó intézmények hungarológiai könyvtárát. Szállás A BI szabad kapacitása erejéig térítésmentes szálláslehetőséget biztosít a vendégoktatók által szervezett tanulmányutak résztvevőinek. Vendégoktatók a Magyar Kultúráért program Az elmúlt években a Balassi Intézet által az oktatási tárca kétoldalú munkatervei alapján külföldre kiküldött, az őket fogadó egyetemen magyar mint idegen nyelvet, nyelvészetet és irodalomtudományt oktató lektoroknak és vendégtanároknak lehetőségük nyílt kulturális programok szervezésére az NKA miniszteri keretéből biztosított forrásoknak köszönhetően. A program nagymértékben hozzájárult a magyar kultúra külföldi megismertetéséhez és a külföldi magyarságtudományi tanszékek és szakmai műhelyek nagyobb láthatóságához. Ezért ezt a fontos projektet a Balassi Intézet 2014-ben folytatta. A Vendégoktatók a Magyar Kultúráért 2014 program célja a magyar kultúra és tudomány külföldi népszerűsítése céljából nagyobb közönségnek szervezett projektek kulturális rendezvények, rendezvénysorozatok, filmvetítések, hangversenyek, koncertek, kiállítások, kiadványok támogatása. A programjavaslatokat a döntés időpontjától függően általában a naptári év elején kéri be az Intézet a vendégoktatóktól. Ösztöndíjak, pályázati lehetőségek: Ösztöndíjak, tanárcserék, tantervfejlesztés, stb. MÖB-ösztöndíjak hallgatóknak és oktatóknak 7

9 8 ( részképzések, nyári egyetemek, kutatói ösztöndíjak BI pályázatai (hungarológia, műfordító; egyetemi előkészítő, magyar származású fiatalok ösztöndíjai) Erasmus (az Egész életen át tartó tanulás program / Life-long Learning programme része: Erasmus ösztöndíjakra, ill. tanári mobilitási ösztöndíjakra a küldő intézménynél lehet pályázni, azzal együttműködve Ceepus ( Domus Hungarica ( Visegrádi Alap ( Műfordítótáborok (Magyar Fordítóház: József Attila Kör: Az adott ország saját, mobilitást ösztönző pályázatai és az országban működő alapítványok, stb. Nemzeti Kulturális Alap ( Petőfi Irodalmi Múzeum Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Irodája (volt Magyar Könyv Alapítvány) Kultúrpont Iroda ( Hungarológiai levelezőlista A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság nyílt hungarológiai levelezőlistát tart fenn: ( Feliratkozni a címen lehet. A BI oktatási programjai Nyári egyetem (2 vagy 4 hét): heti 20 nyelvóra, 3-4 hungarológiai előadás, tanulmányi kirándulások (14 ECTS kreditpont). Tízhónapos hungarológia-részképzés egyetemi hallgatóknak (26 55 ECTS kreditpont; különböző nyelvi szinteken). Speciális magyar nyelvi magyarságismereti képzés a nyugati magyar diaszpórából érkező hallgatóknak. Egyéves műfordító program fiatal (mű)fordítóknak. Egyéves egyetemi előkészítő külföldieknek, akik magyarországi egyetem magyar nyelvű képzésén szeretnének továbbtanulni (900 órás kurzus magyar nyelvből és a választott szakiránynak megfelelő szaknyelvből). Egyéves egyetemi előkészítő Kárpát-medencei és a nyugati diaszpórából érkező fiataloknak, akik a magyar nyelvű, államilag finanszírozott magyar felsőoktatásban szeretnének továbbtanulni. Magyar mint idegen nyelv: órás nyelvtanfolyamok minden nyelvi szinten, különböző intenzitással.

10 9

11

12 Franciaország 11 poznań varsó budapest szófia krakkó kairó

13 12 A magyar nyelv oktatása Franciaországban A francia felsőoktatás modern kori történetében már több mint száz évvel ezelőtt felbukkant a magyar nyelv oktatása: Kont Ignác 1902-től tartott a magyar nyelvvel és irodalommal kapcsolatos kurzusokat a Sorbonne-on, és csupán korai halála volt akadálya annak, hogy magyar oktatási hely jöjjön létre Párizs legrangosabb egyetemén. A két háború közötti magyar politikának folyamatos törekvése volt, hogy magyar oktatási helyet hozzon létre Párizsban, ez azonban kezdetben csak a Keleti Nyelvek Főiskoláján, a mai INALCO elődjén sikerült, majd 1937-től a lille-i egyetemen, 1939-től Nizzában indul magyar vonatkozású képzés. A háború alatt Lyonban, majd Grenoble-ban, ban Strasbourgban nyílik magyar oktatóhely ben kormányközi egyezmény alapján nyílik meg az Egyetemközi Magyar Központ a Paris 3 Sorbonne Nouvelle Egyetemen, amely a nyelvoktatás mellett immár irodalomtörténeti és történelmi kurzusokat is kínált, és komoly hadállása volt (és ma is az) a franciaországi hungarológiának. A magyar

14 vonatkozású oktatóhelyek létrehozása ezután sem állt meg: ben a bordeaux-i egyetemen, majd a nagy múltú Politikatudományi Főiskola 2001-ben megnyílt dijoni kampuszán is elindult a magyar nyelv oktatása. Ezen oktatóhelyek közül több mára megszűnt (Lyon), vagy csak rövid ideig létezett (Grenoble), vagy az egyetem megszakította az együttműködést a Balassi Intézettel (Bordeaux, bár itt lektor van), és máshonnan is nyugtalanító hírek érkeznek. Az elmúlt években azonban a lektori hálózatot sikerült stabilizálni, és talán remény van új oktatási helyek kialakítására is. Jelenleg a felsőoktatás keretein belül magyarul tanulók száma kb fő lehet. Ezenfelül magyaroktatás zajlik vidéki egyesületekben is, illetve a Párizsi Magyar Intézetben, ahol szemeszterenként diák tanul 12 csoportban. Néhány évvel ezelőtt volt magyaroktatás a Politikatudományi Főiskola párizsi kampuszán is. Lássuk az egyes oktatási helyek jelenlegi helyzetét. CIEH, Paris 3 Sorbonne Nouvelle Az oktatás csak 1967-ben Jean Perrot vezetésével indulhatott meg. Az egyetemközi központot (jelenleg CIEH & CIEFi) 1985-ben alapították, és Jean Perrot vezette 1997-ig. A magyaroktatás 2013-ig az ILPGA (Institut de Linguistique et de Phonétique Générales et Appliquées), 2013 szeptembere óta a LEA (Département de Langues Etrangères Appliquées) keretei között folyik. A képzés BA és MA szintű diplomát ad idegen nyelvekből, magyar szakiránnyal. Egy egyetemi tanár és egy lektor tanítja a magyar nyelvet. A 2013/14-es tanévben e keretek között 15-en folytattak hungarológiai tanulmányokat. Ezenfelül az oktatási hely rendszeresen szervez nemzetközi konferenciákat, könyvtára pedig (ahol a könyvtáros bérének felét és a könyvutánpótlást a Balassi Intézet biztosítja) 6000 kötetével a 13

15 14 legnagyobb magyarságtudományi könyvtárak közé tartozik Franciaországban (a Francia Nemzeti Könyvtár, az INALCO és a Párizsi Magyar Intézet Könyvtára mellett). A lektor 2014-ig Gárdosi Rita volt. Idegen nyelvek és civilizációk főiskolája INALCO Aurélien Sauvageot, az első magyar francia nagyszótár szerzője Budapestről való visszatérése után alapította meg a magyaroktatást az akkor még Langues Orientales (kb. Keleti Nyelvek Főiskolája ) névre hallgató intézményben. Az intézmény évtizedeken keresztül (és ma is) a franciaországi magyaroktatás egyik legfontosabb intézménye, amely teljes vertikumú képzést nyújt diákjainak. A közép-európai tanszékcsoport (Département Europe Centrale et Orientale) alá tartozó oktatási helyen 3+1 fő oktatja a magyar nyelvet, nyelvészetet, egyikük kétoldalú megállapodás alapján érkező magyar lektor. Az intézet BA, MA szinten is oktat, illetve PhD képzésre is jogosultsága van. Jelenleg a magyar szakon tanulók tényleges létszáma 18 fő. Az tanszék rendszeresen szervez magyar estet, évzáró előadást, nyílt napot, ezzel is népszerűsítve a magyar nyelv oktatását. Az INALCO egyetemi könyvtára (BULAC) mintegy 7800 kötetnyi magyar állománnyal rendelkezik, és az anyagnak van magyar referense. A lektor 2013 óta Csontos Nóra. Lille, Université Charles de Gaulle Lille 3 Hincz Győző, egykori Eötvös-kollégista, indította be a magyaroktatást az egyetemen még a második világháború előtt. Ebben az időben az észak-franciaországi bányavidék, illetve textilipar vonzotta a magyar kivándorlókat, így jelentős magyar telepek jöttek létre Lille, Roubaix, Lens vidékén, ahol élénk magyar közösségi élet is folyt. A magyar lektorátus jelenleg az Idegenynyelvi Tanszékcsoport alárendeltségébe tartozik, ezen belül is a romanisztikai, szláv és keleti nyelvi csoportba (UFR, Langues, Littératures et Civilisations Étrangères Études Romanes Slaves et Orientales). Képzéseiről bizonyítványt állíthat ki. A 2014 tavaszi félévben 10 fő tanult magyarul, köztük egy speciális, szeniorokból álló csoport is. A lektorátus részesül a BI könyvszállítmányaiból, ez képezi alapját a néhány tucat kötetből álló lektorátus könyvtárnak. A lektor 2010 óta Krizsán Enikő. Strasbourg, Université de Strasbourg Az egyetemen 1960 óta van magyaroktatás, amikor Hunyadi István, a később jó nevet szerzett történész alkalmazásával megindult a magyaroktatás a városban, mely az 1956 utáni menekülthullám egyik fontos állomása lett. Az idegennyelvi fakultás keretei között a magyar lektorátus önálló tanszékként működik. A lektor

16 államközi szerződés keretében érkezik. A lektorátus egyetemi végbizonyítványt adhat ki nem szakosoknak és oklevelet a magyar szakosoknak. A lektorátus mintegy 220 főt oktat, akik közül a 2014-es tavaszi félévben 123 fő tanult magyarul, és a francia nyelvű magyar civilizációs, országismereti kurzusra 63-an jártak. A városban élénk magyar egyesületi élet zajlik, az Európa Tanács melletti hivatalos magyar képviselet támogatásával. A lektorátus diákjai általában aktív résztvevői a magyar filmklubok alkalmainak, az irodalmi és zenés rendezvényeknek. A tanszék kb kötetes saját könyvtárral rendelkezik. A lektor 2014-ig dr. Szépe Judit, 2014 őszétől Józan Ildikó. Lyon, Université Lyon 3 Lyonban 1942-ben indult az egyetemi magyaroktatás, amely 2011 júniusában szűnt meg. Először önálló magyar lektorátus volt könyvtárral együtt, majd a szláv nyelvek tanszéke alá került. A Nyelvi Kar keretébe tartozott. Rádi Ildikó egyéni szerződéssel érkezett. A 2010/11- es tanévben 24 hallgató volt a három évfolyamon. Az egyetemi könyvtár magyar állományát a helyi magyar egyesület mintegy 4000 kötetes könyvtára vette át. Bordeaux, Université Michel de Montaigne Bordeaux 3 A magyaroktatás 1987-ben indult, és a germanisztikai, ill. szláv intézet égisze alatt működik, a kiadható végbizonyítvány nem számít egyetemi oklevélnek. A képzésnek általában hallgatója volt. Az egyetem 2012-ben nem fogadta el a BI által javasolt lektorokat, és saját hatáskörben vett fel egy magyar nyelvtanárt. A lektor 2012-ig Varga Róbert volt, azóta Aubert-Krakker Ágnes. Dijon Politikatudományi Főiskola, Közép-európai Campus A Sciences Po nagy reformjának keretében 2001-ben indult el a magyar nyelv oktatása Dijonban. A képzés diplomát nem ad, csak választható nyelvként vehető fel. Általában fő tanulja a magyart. A lektor Pawlowski Judit. Ablonczy Balázs 15

17

18 poznań 17 krakkó szófia budapest varsó franciaország kairó

19 18 A poznańi magyar szak A történetéből A magyarokat és lengyeleket összekötő ezeréves barátság abban is megnyilvánul, hogy Lengyelországban, ahol nincs számottevő magyar kisebbség, három önálló egyetemi magyar szak működik. Közülük az Adam Mickiewicz Egyetemen (UAM) 1992-ben alapított szak a legfiatalabb. Az egyetemi magyartanítás története a harmincas évekig nyúlik vissza, amikor egy rövid ideig létezett lektorátus az UAM-en. A magyar szak megalapításának gondolata a 70-es években merült fel, miután Jerzy Bańczerowski Czesław Kudzinowski professzor javaslatára finnugrisztikából doktorált az ELTE-n, de csak a 90-es évek elejére érett meg erre a helyzet. A poznańi 56-os események megünneplésére ben ide látogatott Engelmayer Ákos, az akkori varsói magyar nagykövet. Ekkor született javaslat a magyar szak megalapítására, s az egyetem nyitott volt a megvalósításra. Az első évfolyam 1992 őszén kezdte meg tanulmányait. A szak oktatását biztosító kis tanszéki csoportot Brendel János művészettörténész vezette, aki még diákként került ki 1956 után Poznańba től ez tanszékké alakult, melynek vezetését Jerzy Bańczerowski professzor vette át, aki kezdettől fogva felelős volt a szak oktatási programjáért, s egyúttal a Nyelvészeti Intézet igazgatója is volt (ma is ennek keretében működik a magyar szak). Nyugdíjba vonulása után, a 2005 óta immár Finnugor Tanszék élére 2010-től Koutny Ilona került, aki az EL- TE-n doktorált s dolgozott közel 10 évig, majd 1994-től az UAM munkatársa lett, s 2009-ben habilitált. Az alapító kollégák közül Jolanta Jarmołowicz, ismert műfordító dolgozik ma is a tanszéken (több mint 20 kortárs magyar drámát ültetett át lengyel nyelvre, melyek nagy részét színházakban is bemutatták). Hallgatóink

20 több generációját vezette be a fordítás rejtelmeibe. Az első 10 évben Gizińska Csilla (jelenleg a varsói magyar tanszék vezetője) szerettette meg a poznańi diákokkal a magyar irodalmat. A Balassi Intézet rendszeresen küld magyar lektort, akik közül Nagyné Fórizs Emília 6 évet, Dávid Mária pedig (két részletben) 10 évet töltött nálunk nagy lelkesedéssel és szakavatottan oktatva a magyar nyelvet és kultúrát. Németh Szabolcs a lektori munka után továbbra is itt tanít. Új lektorunk Pap Dániel. A többi kolléga (Karolina Kaczmarek, Aleksandra Muga, Kinga Piotrowiak-Junkiert, Paweł Kornatowski és Robert Bielecki) már itt végzett és doktorált. Jelenleg is van egy doktoranduszunk. A magyar szak programja és profilja A magyar szak ( magyar filológia ) a magyar nyelv tanításán kívül a magyar nyelvészet, irodalom, történelem és kultúra átadására összpontosít, mint a filológiák általában. A jelenlegi program nagymértékben hasonlít a 2010-es THL2-ben megjelenthez. Az első tíz évben jelen volt a szak programjában a művészettörténet is Brendel Jánosnak köszönhetően. Koutny llonával kezdetét vették a szótártani munkálatok, melynek eredményeként megjelent a szak dolgozóinak (Koutny Ilona, Jolanta Jarmołowicz, Gizińska Csilla és Fórizs Emília) közös munkája, a Magyar lengyel tematikus szótár 2000-ben. Ezt az új szerkezetű szótárt, amely a nyelvtanítás tapasztalatain nyugszik, s annak céljait szolgálja, megelégedéssel használják Lengyelországban a magyar szakokon és Magyarországon a lengyel szakokon. Ezeket kisebb, 3- nyelvű tematikus szótárak követték Koutny Ilona szerkesztésében, s több szakdolgozat született (még ázsiai nyelvekre is alkalmazva), egy-egy terület kulturálisan is meghatározott szókincsének a kidolgozására. A szótárkészítés megint aktuális feladattá vált, ezúttal az ellenkező irányú szótár kidolgozásának előmunkálatai kezdődtek meg. A fordítás oktatása kezdetektől fogva fontos része volt a programnak. A hallgatók ízelítőt kapnak mind a szakfordításból, mind a műfordításból. Jolanta Jarmołowicz a műfordítást gyakoroltatja, sőt, a jobb fordításoknak igyekszik nyilvánosságot adni ban egy, a diákokkal közös drámakötetet adott ki lengyelül. Karolina Kaczmarek a jogi nyelvvel és szövegekkel foglalkozik, és ebbe vezeti be a diákokat a lengyelre való fordítást gyakoroltatva. A szaknyelvoktatásban az üzleti nyelv és a tudományos nyelv alapjai is helyet kapnak. Magyar és lengyel összevetésben a pragmatika, valamint a nyelv és kultúra tárgyak színesítik a mesterképzés programját. Oktatómunkánkhoz nélkülözhetetlen segítséget jelentenek a Balassi Intézet könyvküldeményei. 19

21 20 Az első közel tíz évben kétévenként volt felvétel a magyar szakra, azóta évenként kb. 20 diák kezdi meg a tanulmányait a magyar alapszakon. A mesterszakon már csak 5-8 hallgató indul, ami veszélybe sodorhatja a képzés állandó működését. A szakdolgozatot az alapszakon lengyelül írják a diákok, a mesterszak végén viszont már magyarul. Az elmúlt 22 évben mintegy 150 diák végezte el a magyar szakot. A hallgatók tanulmányaik során legalább egy félévet Magyarországon töltenek ösztöndíjjal, államközi szerződésen keresztül az ELTE-n, a Balassi Intézetben vagy Erasmus szerződés keretében Pécsett, illetve más partnerünknél. A magyar kultúra terjesztése A szak mindennapjait ünnepi műsorok tarkítják (karácsony, farsang, március 15. és október 23.), melyet a lektor szokott szervezni. Karácsonykor nemcsak a

22 magyar és finn szak diákjai, illetve oktatói gyűlnek öszsze, hanem a poznańi magyarok és a magyar kultúra iránt érdeklődők is eljönnek hozzánk, pl. a Poznańban működő Piroska magyar néptáncegyüttes képviselői. Többször jártak Poznańban magyar írók (többek között Spiró György, Háy János, Egressy Zoltán), az ilyen jellegű nyilvános találkozók lehetőséget adnak diákjainknak, valamint az érdeklődőknek a magyar kultúra közvetlen megismerésére. Voltak filmvetítések is. Több iskolában volt magyar program, melynek lebonyolításához mi nyújtottunk segítséget. Konferenciákat is szerveztünk az elmúlt években ben a Lengyel Magyar Barátság Napja alkalmából, melynek színhelye Poznań volt, mind a nagyközönségnek szóló, lengyel nyelvű nyilvános előadásokat, mind magyar nyelvű nemzetközi tudományos konferenciát mi rendeztünk. Ezeknek az anyagát egy magyar és egy lengyel nyelvű kötetben adtuk ki (Magyar lengyel kapcsolatok: kontrasztív nyelvészeti, irodalmi és kulturális kutatás) májusában megint csak egy nemzetközi szimpóziummal ünnepeltük szakunk 20 éves évfordulóját, melyen lengyelországi magyar szakos kollégáink és több országbeli Erasmus partnereink vettek részt, továbbá Háy János, akinek műveiből a diákjaink fordítottak. Ez alkalommal egy közismert lengyel színész közreműködésével került sor a felolvasásra (képes beszámoló a Facebook oldalunkon Filologia Węgierska UAM látható). Munkájuk elismeréseként korábban Brendel János, 2011-ben pedig Bańczerowski professzor és Jolanta Jarmołowicz kapott magas rangú magyar állami kitüntetést. Koutny Ilona 21

23

24 Varsó 23 franciaország budapest szófia poznań krakkó kairó

25 24 Magyar sziget Varsóban A Varsói Egyetem Magyar Tanszéke Ha valaki szeretne ellátogatni a varsói Magyar Tanszékre, a város szívében találja, nem messze a Visztula partjától, ahonnan egyszerre nyílik kilátás a Királyi Vár vörös épületére, s a Kultúra és Tudományok Palotájának tornyára, egy hamisítatlan posztindusztriális stílusban épült, 21. századhoz méltó módon korszerű, tetőtérben függőkerttel, egy valódi üvegpalotában, melynek üveghomlokzatában tükröződik az Egyetemi Könyvtár nem kevésbé impozáns látványa. A Neofilológiai Kar csaknem kétéves, új épületének 2. emeletén működik a Magyar Tanszék, ahol kb. 100 lengyel ajkú hallgatót 12 oktató vezet be a magyar nyelv szépségeibe, tanít irodalomra, nyelvészetre és kultúrára. A Varsói Egyetem Magyar Tanszéke a Lengyelországban működő három magyar szak közül (Varsón kívül Krakkóban és Poznańban) nem csupán a legrégebbi hagyományokra tekint

26 vissza, de egyben a legnagyobb hungarológiát oktató műhelynek is számít. A Varsói Egyetemen már a két világháború közötti időszakban működött magyar nyelvű lektorátus, melyet Divéky Adorján alapított, aki a magyar nyelv oktatásán kívül különös hangsúlyt fektetett Magyarország történelmére és a lengyel magyar történelmi kapcsolatok kutatására között Korompay Emánuel lett a magyar nyelv lektora, aki az első magyar lengyel és lengyel magyar szótár szerkesztője is volt egyben, de sajnos, a 2. világháború kitörése meghiúsította a szótár megjelenését. Maga Korompay tragikus halált halt: kettős állampolgársága okán, mint lengyel tisztet 1940-ben Charkov mellett a szovjetek kivégezték. Ezzel magyarként osztozott a katyńi foglyok sorsában. (Az Egyetem főkampuszához tartozó egyik épület falán emléktábla őrzi a tragikus sorsú magyar lektor emlékét.) A Varsói Egyetemen csak tíz év múlva, 1949 szeptemberében nyitották meg újra a magyar nyelv lektorátusát, melynek vezetője Csapláros István lett, aki egyben a Magyar Kulturális Intézetet is irányította. A Varsói Egyetem Filológiai Karán 1952-ben alapították meg a Turkológia Tanszék keretén belül a Magyar Filológiai Műhelyt (Zakład Filologii Węgierskiej), melynek vezetésével Jan Reychman történészt, orientalista professzort bízták meg. Az újonnan indított magyar szaknak összesen 3 munkatársa volt, Reychman professzoron kívül Csapláros István, valamint a lektor tisztségét betöltő, Magyarországról kiküldött Jan Sobolewski. Az első évfolyam tízegynéhány hallgatóval indult, közöttük volt Andrzej Sieroszewski, a Magyar Tanszék későbbi professzora és vezetője, illetve Jan Ślaski, a lengyel magyar olasz reneszánsz kapcsolatok elismert kutatója. Az első évfolyam figyelemre méltó volt abból a szempontból is, hogy közöttük voltak többen is, akik középiskolai tanulmányaikat még a háború alatt menekültként Magyarországon folytatták, illetve olyanok, akik az 50-es évek elején politikai okok miatt más szakokra nem kerülhettek be. Érdekesség, hogy az újonnan induló magyar szak tanulmányi programjában szerepelt a Bevezetés a magyar kultúrába és folklórba nevezetű tantárgy hasonló, inkább a kulturális antropológiához, mintsem a filológiához tartozó tantárgy egyetlen más nyelvi szakon sem fordult akkoriban elő. A varsói magyar szakosok első generációját személyesen is megérintették az 1956-os magyar forradalom eseményei. A hallgatók egy része Reychman profeszszor vezetésével még október 1-jén tanulmányútra utazott Magyarországra, akik november 1-ig (csak ekkor térhettek haza) Budapesten élték át az eseményeket, s az ott tapasztaltak is ösztönözték őket arra, hogy haza- 25