Teleki-melléklete. Az erdélyi szellem fáklyavivõi, a Telekiek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Teleki-melléklete. Az erdélyi szellem fáklyavivõi, a Telekiek"

Átírás

1 Az 68. számának Az erdélyi szellem fáklyavivõi, a Telekiek A látogató Vásárhely felõl érkezett, balján a Marost látta útközben, akkor lassított le, amikor a falu határát elérte. A kastélykert fái fölött már messzirõl megpillantotta az épület kupoláját, tekintetét sokáig pihentette rajta. Megkopott, állapította meg. A kerítés rácsai között szeme a kertet pásztázta, társa megfogta kezét és erõsen tartotta, hogy felléphessen a fal mellett húzódó sárga gázcsõre, és beláthasson a fák közé. Gyomrában ürességet érzett, valami remegésfélét. De hát itthon vagyok, nem kell tartanom semmitõl. Nézte a kertet. Látta hajdani gyermek-önmagát, amint a gingófa lehullott arany levelei közé gurítja a labdát. Hallotta a fogócskázás gyerekzsivaját, látta önmagukat, amint a szobrok körül kergetõznek. A kiszámolós mondóka addig tartott, míg a hat szobrot megkerülték. Látta, a hatból csak három áll már, Pan, Venus, Bachus hiányzik, nézte a maradékot, a talapzatukon nyomorúságosan álldogálló Júnót, Neptunt és Cerest, csonkolt testük hogyan mered az ég felé. Félve emelte tekintetét az épületre, a sivár falakra, rombolt, átszabott ablakokra. Lassan fogadta be a látványt, azért nem jött a falu felõl, ahol a kanyar után egyszerre találta volna magát szemben a kastéllyal, születése helyével. Méltóságos asszony, ne féljen, ha nincs itt a doktor, elrendezzük mi ketten ezt a szülést, hallotta a falusi bába szavait, aki várandós édesanyját nyugtatgatta. Így született meg õ, háromszáz éves múlttal, a falusi bába ügyes segédletével. Már nem akart bemenni, nem akarta látni az átfalazott termeket, a lefûrészelt kovácsoltvas ajtó helyét, az összetört hófehér kandallót, a hatalmas szaloncsillár megmaradt darabjait. A kastély bejáratánál a portásfülke-kuckóból kucsmás alak állította meg, idegen nyelven szólt hozzá, kit keres, mit keres, ki maga. Elfordult, csak erre jártam, már semmit nem keresek. A kastélyt övezõ hajdani vizesárok hídjáról Ganymedes nézett utána, a hetedik szobor. A történelem nem mögöttünk van, hanem alattunk: azon állunk. (Gróf Mikó Imre, Erdély) Európaivá vált közmondás volt hajdanán, hogy sohase nõ többé a fû oly földön, melyre egyszer török ló teszi be a lábát. Bizony, Erdélyben ott volt már jó hosszú ideje, immár másfél évszázada, és ott is hagyta a pata nyomát mindenütt. Hagyta is meg nem is a kis országot létezni, hol hosszabbra, hol rövidebbre vette a gyeplõt. Idõnként engedte, hogy viszonylagos nyugalomban éljen a föld népe, máskor meg végigdúlta, otthagyva patanyomait a vérzõ földön. Volt idõ, mikor egyik-másik fejedelem oly ügyesen politizált, hogy a béke évtizedei köszöntöttek erdõre, mezõre, emberre, de voltak olyan fejedelmek is, akik veszedelmet hoztak könnyelmû lépéseikkel a népükre. A XVII. század második fele ilyen volt. I. Rákóczi György politikai megfontolásból a lengyel trón felé fordul, trónjelöltként Teleki-melléklete Tartalom Serdült Benke Éva: Az erdélyi szellem fáklyavivõi, a Telekiek Serdült Benke Éva: A marosvásárhelyi Teleki Téka Megölték-e Teleki Pál magyar miniszterelnököt? (tudósítás) szeretne fellépni a lengyel kozákok segítségével, ugyanis a lengyel királyválasztás a nemesség joga volt, ott nem dinasztiák követték egymást. Ha egyszer volt már erdélyi fejedelem lengyel király, miért ne sikerülne neki is. Halála azonban megakadályozta tervei kivitelezésében. Fia, II. Rákóczi György nem feledte apja becsvágyó álmát, követeit elküldte a svéd királyhoz, az orosz cárhoz, a lengyel kozákok hatmanjához, megnyerte terveinek a magyar királyságbeli fiatal fõurakat, akik ekkor éppen egy Habsburg-ellenes összeesküvés szálait szövögették, hamarosan le is fejezik õket Bécs piacterén, Zrinyi Pétert, Ilona édesapját, Nádasdy Ferencet, a horvát tengerparti városok urát, Frangepánt. II. Rákóczi György nem számolt az európai politikai helyzet változásával, és bár sem anyja, Lórántffy Zsuzsanna, sem felesége, Báthori Zsófia nem lelkesedtek a gondolatért, õ toborozni kezdte csapatait, hogy majd a gyõzelem után megerõsödve indulhasson a fiatal Habsburg császár, I. Lipót ellen. Hanem a sátán gurigázni kezdett labdájával, s az bizony ide-oda gurult, nem is úgy, ahogy az erdélyi fejedelem szerette volna. Õ csapatait Máramarosba, Viskre vonta össze, s mintegy harmincezer emberével elindult Lengyelország felé 1657 januárjában. Seregében ott volt Erdély férfilakosságának színe-virága. Vitte õket a fejedelem a biztos pusztulás felé. Az intõ jelet sem vette komolyan, pedig volt! Amikor belovagolt Krakkó piacterére, és lováról leszállott, az egész városi tanács szeme láttára hanyatt esett, a süvegén levõ A gernyeszegi kastély bejárata

2 2 Teleki-melléklet EKOSZ - EMTE aranytoll kettétört. Nagy jel volt a jövendõ szerencsétlenségre - mondta Rákóczi követe a svéd királynak. Egy bizonyos Teleki Mihály is ott van a lovasok között, ekkor 22 éves, Jenõben (Borosjenõ) vannak apjától, Teleki Jánostól öröklött birtokai. Jenõ szomszédságában ott voltak a török kézre került várak, Lippa, Arad, Temesvár, ezek mind fenyegetést jelentettek, özvegy Teleki Jánosné, Bornemissza Anna jövedelmeinek megcsappanását jelentették. Teleki Mihály éppen édesanyja, levelét olvassa: Adjon Isten minden jókat, jó fiam, Teleki Mihály! Elvettem leveledet, az melybûl értem, hogy írod, hogy Isten kegyelmébûl megindultok immár, kérvén is én az Istent, viseljen gondot reád és mindenötekre, s õ szent felsége hozzon is meg mindnyájatokat jó egészségben Én nem tudom, Teleki Mihály, ha ugyan elmentek, látlak-e valaha vagy nem. Nagy szüksége lesz hamarosan Telekinek az égiek közbenjárására, mert az erdélyiek ellen összefog fél Európa, minden irányból ellenség veszi körül, az éhséggel is meg kell küzdeniük, de a legfélelmetesebb ellenség a krími tatár kán, Mohamed nagyvezír. Õ vazallusainak azt a parancsot adja, akárhol találják is Rákóczi Györgyöt, sújtsanak le rá. Aztán rabláncon viszi az erdélyi férfiak nagy részét Bachcsiszeráj, Konstantinápoly felé. A rabok között van két leendõ erdélyi fejedelem, Kemény János, aki viszi magával Bethlen Gábor fejedelem kardját, rajta a bevésés Honestrum pro patria mori, neki azonban egyelõre nem ez a sorsa. És viszik rabláncon Apafi Mihályt is, aki majd az utolsó erdélyi fejedelem lesz. Teleki Mihály hazafelé menekül II. Rákóczi György kíséretében, anyja mit sem tud fia megmenekülésérõl, levelet küld utána, keresi azt sem tudom én, ha él-e vagy egy is közöttetek, vagy nem, mert itt az a híre, hogy mind levágtanak benneteket. A fejedelem egy idõre bezárkózott ecsedi várába, és csak híradásokból, levelekbõl értesül, mint dúlja bosszúból országát a török. Ezer és ezer ember, szolga és úr, jobbágy és fõember sorsa keveredett ezekben a hetekben, hónapokban, lett bizonytalan az otthon maradottak számára. Lehet, Ecseden Rákóczi azon gondolkozott, mit jelent a Salus regis est salus patrie Akirály üdve a haza üdve, mert ha a király a veszéllyel játszik, az egész országot veszélyezteti. Országos méretû volt a szenvedés. Megmarad-e, vagy végképp elvész az ország, hol van a harmincezernyi sereg. Az e korból fennmaradt levélkezdések megszokott szolgálat-ajánlásai helyett százával imígy kezdõdnek: Árvai állapotom szerént való szolgálatomat ajánlom, Rabi állapotom szerént való szolgálatomat ajánlom. Teleki Mihályt ott találjuk az Ecsedrõl Szamosújvárra tartó fejedelmi kíséretben, Kemény János rabságból írott levelét olvassa, és nem tud válaszolni a kérdésre : Mint szabadulhatnak nyavalyás rab atyánkfiai az pogány inségbõl? Ismerte õ is a mondást, hogy Dulce est pro patria mori, (Magasztos dolog a hazáért halni), de ez a végzet majd csak öreg korára éri utol, akkor is értelmetlen módon, hiába. Valakié Várad lészen, azé lészen Erdély is -írja Teleki Jánosné fiának, megsejtve, hogy a törökök át fogják adni az ostromlott váradi várat a frissen fejedelemmé kinevezett Barcsai Ákosnak, akit a segesvári várban október 10-én beiktattak a fejedelemségbe. Teleki Mihály is ott volt ezen a beiktatáson, ugyan Rákóczi híve volt, de hûséget kellett ígérnie Barcsainak is. A késõbbi kancellárnak sikerül elkerülnie a nyílt színvallást Szászsebesen is, mikor az országgyûlés végleg félresöpri Rákóczi fejedelemségét, és megtörténik a két tábor között a szakítás, mely néhány évtized múltán Erdély végleges elveszését okozza majd. Mindez a kor ellentmondásainak példázata, az ország hajdani sorsának egyik arcvonása. Ez olyan idõ volt Erdély történetében, hogy két fejedelme volt egyazon idõben az országnak, nem volt elég a hajdani magyarhon háromfelé darabolása. A törökök mondogatták, hogy királyság és szerelem nem tûrnek társat, az égen nem fér meg két nap. Az erdélyi rendek ezt nem értették. Teleki Mihály életének fonalát tovább gombolyítja a sors. Rokonai házasítani akarják Pekri Ferenc leányával, Zsófival, akirõl azonban a Váradra háztûznézõbe érkezõ követek azt írják Telekinek: ez a mi húgunk iszonyú finnyás, azt mondja, hogy û olyan üszögõs szentpéter forma emberhez nem megyen, mint Kegyelmed. Mi azt felelénk felõled, ha rút vagy is, de emberséges vagy, szolgálatra való legény vagy, s minékünk, az atyafiaknak tetszel. Mivel azonban Pekri Ferenc Rákóczi híve volt, ez a mátkaság Barcsainak nem tetszett, ezért Teleki lovait, jószágait elkoboztatta, így labdázott hát a sátán akkoriban az emberi sorssal. Teleki Mihály fiatal kora ellenére sokat tapasztalt az erdélyi politikában, világosan látta, hogyan kell a megmaradás érdekében cselekednie. Nála jobban senki nem tudta, mikor, hogyan, kivel kell szót váltania, hol kell megjelennie, hova nem szabad elmennie. Elment ugyan Szászsebesbe a meghirdetett országgyûlésbe, de oly ügyesen forgott, hogy bár megjelent a gyûlés hírére, de a gyûlésbe be nem ment, az ott zajló dolgokról mégis mindent tudott. Mindenben okosan, elõvigyázatosan járt el. Mindez az óvatosság csak hasznára vált késõbb is, fejedelmi kancellársága idején. Egyelõre házasodni készül, Váradra igyekszik, hogy a lakodalmi elõkészületeket megtegye, fennmaradt a feljegyzése a beszerzendõknek: tyúk, tyúkfi együtt 40, bárány 10, lúd 12, malacz 8, pulyka 2, tyúkmony400, méz, vaj, írós vaj Teleki Mihály lakodalma július 27-én volt, éppen azon a napon, melyen Kemény János a sarc lefizetése után hazakerül a török fogságból. Apafi Mihály igen nagy sarcát még nem sikerült családjának lefizetnie, õ még nem szabadulhatott. Õk mindketten, és még mennyien Rákóczi sikertelen lengyelországi hadjárata nyomán kerültek fogságba. Teleki Mihály tovább szolgálja a fejedelmet, aki belsõ ellenfeleivel vívott harcában végül életét veszti a szászfenesi csatában 1660 nyarán. Fenes és Gyalu között bekövetkezett az, ami mindig Erdély romlását okozta, testvér a testvér ellen harcolt: Egy részük Boldvai Márton viceispánnal a basa táborában volt (Barcsai híveként), más részük, egynehány aranyas zászlóalja sereg Balogh Máté viceispánnyal a fejedelem, Rákóczi hadában, és így mintegy kétfele osztva magunkat, egyik a másik ellen harcolt (Szalárdi János Siralmas erdélyi krónika). Pekri Zsófia ezt írja kedves urának, Teleki Mihálynak a táborba: Mi, édes Uram, valóban rossz híreket hallunk, én nem tudom, a sok rossz hír közül melyiket kell elhinni, s melyiket nem, bizony valóban nehéz, hogy kegyelmed felõl semmi hírt nem hallhatok. Mire vélhetnénk, ha nem a sors játékának, hogy korábban Teleki feleségének írott levelében szóvá tesz valamit, látszólag semmi kis dolgot a sok országos nagy ügy között, ami azonban életének folyására néhány hónap múlva döntõ hatással lesz: Édes jó Sofikám, egyet se búsulj jó az Isten, jót ád, ne félj, mert nem veszem ide magamat, nem vagyok igen vakmerõ, vannak jó futó lovaim, elszaladok. Toldiné asszonyomnak mondd szolgálataimat, hírem nélkül férjhez ne menjen, mert kérik most tûlem, én akarom eladni õ kegyelmét. Csak immár Isten egyfelé választaná el Urunk dolgát, én is haza mennék. Az Isten aztán elválasztotta a fejedelem dolgát véglegesen Szászfenesen, de Teleki sorsát is másfele vitte az idõ szeszélye. Toldiné asszonyom, akit Teleki, mint feleségének rokonát maga kíván férjhez adni, a tatár-török rabságban szenvedõ és a hírek szerint már ott veszett bihari birtokos, Toldi Miklós feleségét, Veér Juditot. Hogy kié lesz végül a fiatal özvegy, Veér Judit, ki tudja azt még megmondani Szejdi budai pasa nem csupán azzal fenyegette Erdély népét, hogy a férfiakat szablyára hányják, feleségeiket, gyermekeiket elrabolják, lakóházaikat felégetik, de katonáinak minden levágott magyar fejért egy-egy tallért ígért. Leöntött maga mellé egy rakás tallért, s ahogy gyûlt mellette a levágott fejek halma, úgy apadt a tallérkupac. Egyszer majd, a XX. század végén egy erdélyi író ezekrõl a Az eredeti... Átalvetõ

3 EKOSZ - EMTE Teleki-melléklet 3 és ami maradt december cudar évekrõl, a hollóidõkrõl regényt fog írni, de akkorra már az emberek mit sem tudnak e kor szenvedéseirõl, meg aztán olvasni se nagyon fognak szeretni. Azt a mondást se igen fogják érteni, amit táltosfiú-poéta, aki sem utódja, sem boldog õse nem volt senkinek, leírt: Mindaz, ami ezer éven át történt velünk, s amit szeretnénk a sorsharag számlájára írni, a mi tökéletlenségünk bûne. Ezekben a viharos években van olyan idõszak, amikor Erdélynek egyszerre két fejedelme is van, egyik a törökök akaratából kerül a fejedelmi székbe, másik a rendek bizalmát, vagy a Habsburgok támogatását élvezi, Rhédei Ferenc, Barcsai Ákos, az idõközben tatár fogságból óriási sarc lefizetése után kiváltott Kemény János követték egymást. Volt, aki csak pár hónapig, volt, aki egy évig is fejedelemnek tudhatta magát. Egyik tábor a másik javait prédálta, Rákóczi a hadba szállás fejében szabad prédát engedett a Barcsai és hívei jószágaiban, válaszként Barcsai a Rákóczi mellett levõ fõ- és nemesi rendek szebeni szállásházait raboltatta ki, az ott felprédált arany és ezüst marhából tallért veretett a maga képével, rajta a felírás: Serva nos Domine, quia perimus! (Segíts meg minket, Uram, mert elveszünk!) Miközben a csatamezõn halálos sebet kapott Rákóczit Várad felé viszik hívei, majd szõnyeggel letakart fehér koporsóját immár végsõ nyughelyére, Ecsedre, ezen közben Teleki is gyászol, fiatal felesége élete elfogyott, õ a sír mellõl frissen kinevezett fõparancsnokként Dévára indul a haddal egyesülni. Se felesége, se jószága, se fejedelme nem maradt, de országa se. Egyetlen lehetõsége az újrakezdés lehetõsége, ezt hagyja majd örökül utódainak is, s erre bizony nagy szükségük is lesz a következõ háromszáz évben a Telekieknek. Teleki Mihály végigszolgálta ezt az idõt, tette mindig legjobb belátása szerint, amit a korszellem és az éppen aktuális uralkodó parancsolt, ám mindig talpon maradt. A nagyszõllõsi csatában való részvételéért, melyben a fejedelem, Kemény János életét vesztette, Telekit az országgyûlés fõ-és vagyonvesztésre ítélte. Az új fejedelem, Apafi Mihály azonban kegyelmet ad neki a rokoni kapcsolatokra való tekintettel, hiszen felesége, Bornemissza Anna Teleki unokatestvére. A fejedelem mellett befolyása egyre nõ, kezdetben országos postamester, éles esze, államférfiúi tehetsége segíti elõre, a fõ hatalom lassan az õ kezébe kerül. Jó vagyonszerzõ és gyarapító gazda volt, méltán elmondhatta, ha Huszt várából Fogarasba kellett utaznia, mindenütt saját birtokán állhatott meg éjjeli szállásra. (Halálakor 75 helység, kétezer jobbágy volt a tulajdonában) ben Gernyeszeget Bánffy Dénes elkobzott birtokaiból kapta meg ben Lipót császártól grófi címet kapott. (Fiai késõbb római szent birodalmi grófi rangot és bõvített címert kaptak.) A hetvenes évek végén kezdõdik viszálykodása Thököly Imrével, aki a törökök segítségével megszerzi Felsõ-Magyarországot, sõt, 1683-ban ugyancsak török segítséggel fejedelmi címet is kap. Teleki Erdély megmentése céljából korábbi ellenfelével, Lipóttal kénytelen tárgyalni, hiszen látta a török birodalom fokozódó gyengülését, térvesztését, jó elõre akarta Erdély jogi helyzetét megszilárdítani. Lipót azonban Buda felszabadítása után (1686) már nem volt hajlandó Erdélyrõl tárgyalni, engedményeket tenni, az ekkor még önálló Erdély javára. Apafi fejedelem mindent Telekire bízott, maga Fogaras várába zárkózott, sûrûn emelgetve a boros kupákat: Lássa az Úr, Teleki uram, amint õ kegyelmének tetszik, úgy menjen végbe a dolog - mondta. Az Erdélybe küldött Carraffa Telekivel tárgyalt, oly fölénnyel, hogy a kancellár kénytelen volt május 9-én Szebenben a tanácsurakkal Bécs hûségére felesküdni. A török hadakat küldött Erdély visszafoglalására, a hadak fõparancsnoka az a Thököly, aki Telekinek régi politikai és katonai ellenfele volt. Az ütközetre Zernyestnél kerül sor, 1690 augusztus 21-én, alig néhány hónappal Apafi fejedelem halála után. A zernyesti csatában Teleki Mihály elesett, összevagdalt holttestét Gernyeszegre vitték, ott Veér Judit, eltemette. Ma ott nyugszanak mindketten a református templom kriptájában. ATelekiek a XV. században tûnnek fel, birtokaik a Délvidéken, a Békés megyei Telekpusztán és a Bihar megyei Széken voltak. Teleki Mihály 1634-ben született Váradon, apja Teleki János már szüleitõl, Teleki Mihálytól és széki Garázda Annától tekintélyes birtokot örököl, melyekben Bethlen Gábor fejedelem megerõsítette a családot. A század vége felé az erdélyi fejedelemség csillaga leáldozóban van, Apafi Mihály fejedelem körül ott találjuk Erdély jelentõs politikusait, Bethlen Miklóst, Haller Gábort, Bánffy Dénest, Teleki Mihályt, aki a kor meghatározó embere. Makkai Sándor így ír róla: Államférfiúi mûködésének jelentõségét és értékét különféleképpen ítélte meg az utókor, de szellemi képességének rendkívüli méreteit minden bírálója elismerte. Elsõ felesége, Pekri Zsófia korán meghalt, második házasságából tizenhárom gyermeke született. Ezek a leszármazottak a magyar történelem három évszázadában a közélet minden területén elõkelõ és fontos szerepet játszottak. Feleségéhez, kõröstarcsai Veér Judithoz abban a korban ritka hitvesi szeretet fûzte. Idézzük ismét Makkait: Családi élete, ellentétben a kor elszomorító jelenségeivel, csodálatosan tiszta és egyszerû volt, s a borivás megvetõ józansága akkoriban bámulat tárgyává tette. Feleségéhez, Veér Judithoz ritka hûségû és tisztaságú szeretet fûzte, s gyermekeiért minden önfeláldozásra kész volt. Íme, egy levele, melyet 1661 szeptemberében írt feleségének: Édes kedves feleségem, az Isten áldjon meg sok jókkal és örvendeztessen meg. Ma reggel eleget írtam, édes lelkem, Juditkám, most sem írhatok egyebet, hanem az mit ma írtam, hanem ajánllak az Istenemnek kegyelmes gondviselésében. Már az török felénk indult, úgy hiszem, elválik veletek való dolgunk az jövõ héten. Hiszem Istent, megszán bennünket. Kérlek az élõ Istenért, a sírásnak békét hagyj, és a felettébb való búsulásnak, hogy az istennek haragját reád azzal is ne vonjad. Valamit Isten elrendelt, meg kell annak lenni. Hiszem az Istenemet, bizony rövid nap jobb állapottal leszünk és veled is kedvesen mulatozom, kit adjon az Isten. Édes lelkem, egyetlen egy gyönyörûséges szívem, kedvem szerint való, elfelejthetetlen, kedves édes szerelmes feleségem, élj jó egészségben sokáig, és énvelem is élhess kedvedre, kit remélek is Isten akaratábúl. Hiszem az Istent, csak teéretted is megtart, semmit se törõdjél. Adja Isten, lássalak jó egészségben rövid üdõn, ha pedig nem láthatnálak, ajánllak Isten oltalmában, viselje kegyelmesen gondot mind az kicsiddel együtt. Tied, Édesem, míg él, örökké való jódat kívánja Teleki Mihály Számos gyermeke közül nem mindenik érte meg a felnõtt kort, legkisebbik fia, Sándor utódaiból nõtt ki a Teleki család gernyeszegi és magyarországi ága. József fiának felesége volt Árva Bethlen Kata, az erdélyi magyar széppróza jeles képviselõje. Mihály fia Rákóczi tábornokaként a szatmári béke egyik aláírója volt. Nemigen találunk Erdélyben olyan családot, amely ennyi értékes embert adott volna nemzetünknek, mondják a telekiekrõl a harmadik évezred elején is. Gernyeszeg 1675-ben került a család tulajdonába, Teleki Sándor ott született 1679-ben, õ volt Gernyeszeg elsõ örököse. Fia, Teleki László kezdi el a gernyeszegi kastély építését, majd József fia folytatja. Az õ fia Teleki László költõ, aki hatalmas könyvtárat gyûjt össze, mely halála utána Magyar Tudós Társaság, a késõbbi MTA könyvtárát gazdagította. Teleki Sándor legismertebb fia Teleki Sámuel, a könyvtáralapító. Teleki Sándor és Petki Nagy Zsuzsanna fia volt, 1739-ben született Gernyeszegen. Külföldi tanulmányútján, Baselben, Párizsban, Utrechtben és Leidenben fogalmazódott meg benne a könyvtárteremtés gondolata a Tudományoknak nemzetemben s hazámban való elõmozdításokra. Széles körû tudományos mûveltségre tett szert, ez segítette abban, hogy szakszerûen válogasson az európai könyvkínálatból. Hazatérve szülõföldjére letelepedett Sáromberkén, folytatta a könyvgyûjtést, tudós barátaival

4 4 Teleki-melléklet EKOSZ - EMTE levelezett, ismerte a tudományos élet legújabb felfedezéseit, korának uralkodó eszméit. Családi örökség révén jutott Marosvásárhelyen a Gecse Dániel és Borsos Tamás utca sarkán álló ún. Wesselényi házhoz (Teleki Ádám tábornok Wesselényi Zsuzsannával kötött házassága jogán), melyet átépíttetett 1799 és 1802 között a könyvei, a ma ismert Teleki Téka számára. Itt könyvei most is az eredeti elrendezésben láthatók. Ez a közkönyvtár az utóbbi két évszázad európai kultúrájának egyik leggazdagabb erdélyi tárháza. A téka építésével egy idõben indult meg Marosvásárhelyen az Apolló-szála építése (1820-ra fejezõdött be), melyet azért építtetett Teleki, hogy az épületben mûködõ Vígadó bevételébõl majdani örökösei a téka állományát gyarapítsák. Ugyancsak õ építtette a sáromberki kastélyt is, ez volt az otthona, melyet aztán a dédunokája, a híres Afrika-kutató Teleki Samu épített tovább. Teleki Sámuel 1774-tõl közhivatalt töltött be, Küküllõ- majd Bihar megye fõispánja lett, 1787-tõl pedig már Bécsben Erdély alkancellári tisztét töltötte be II. József császár megbízásából. A császárvárosban további alkalma nyílt könyvtára gyarapítására, 1816-ban már 36 ezer könyve volt, bibliofil ritkaságokat vásárolt, kéziratos gyûjteményének legértékesebb darabja egy corvina. Felbecsülhetetlen ritkaságokat szerzett meg, 52 õsnyomtatványt, editio princepseket, elsõ kiadásokat. A XIX. sz. elején Marosvásárhely lakói, mintegy hat-hétezer volt akkoriban, a felvilágosodás gróf Teleki Domokosné (Edina grófnõ) eszméit tükrözõ, korszerû könyvtárhoz jutottak általa. A könyvtár kiegészült Teleki feleségének, iktári Bethlen Zsuzsannának mintegy ezerkétszáz kötetet kitevõ gyûjteményével. Teleki Sámuel Sáromberkén nyugszik, latin nyelvû sírfelirata szerint: halála alkalmával azt a nagy vigasztalást vitte magával, hogy az általános romlás közepette sértetlenül álló hazában hunyt el. A haza azonban nem sokáig állott sértetlenül A gernyeszegi régi vár pontosan a mai kastély helyén állott. A négyszögletû építményt mély sáncárok vette körül, a négy sarkán félkörösen szélesedett ki. A keleti oldalán húzódott a Szászrégen felé vezetõ országút, nyugatról a Maros vize folyt mellette, a vizet keskeny csatornában eresztették a várárokba A várhoz észak felõl vezetõ három bolthajtásos híd helyén valaha felvonóhíd állott. Az árkot az új kastély építésekor Teleki József feltöltette. írja Bíró József a kastélyról. A kastély elsõ átépítõje Teleki László volt, T. Sámuel testvére õszén kezdik bontani az omladozó várkastélyt, az építkezés lassan halad, 1777-re csak részben készül el, Teleki László a következõ év tavaszán meghalt. Fia, József 1738-ban született Huszton, nagybátyjával több európai országban megfordult, régiségeket, ritkaságokat gyûjtött. Felesége, Árva Bethlen Kata halála után kezdi folytatni az építkezést, (id. és ifj. Mayerhofer János tervezte a gödöllõi kastélyt, majd a gyömrõi teleki kastélyt is) Az építtetõ gyakran van távol, József császár Békés, majd Ugocsa vármegye fõispánjává nevezi ki, halála (1796) után kisebbik fia, Teleki József kisebb javításokat végeztet a kastélyon, s bár kormányszéki tanácsosi munkája Kolozsvárhoz köti, Gernyeszeget legkedvesebb birtokaként emlegeti. Fiatalon, negyvenévesen halt meg, özvegye Teleki Zsófia mûvészi emléket építtetett a kastélyparkban férje emlékére. Ezután fia,teleki Domokos lett Gernyeszeg ura, aki fõként a birtokon élt, 1849 után a közéletnek is hátat fordított, A vérözönnel járó forradalomban nem találtam örömöt -írja tõl visszatér a közéletbe, történelmi tanulmányokat, cikkeket írt, A székely határõrség története, A Horea támadás története ban õ építtette a gernyeszegi iskolát, mely ma is áll, fölépíttette a templom tornyát, özvegye, Teleki Klementina 1895-ben gyermekmenhelyet és kisdedóvót alapított. Teleki Domokos titkára, könyvtárosa a szabadságharc után Gyulai Pál volt, aki élete végén is szívesen emlékezett a gernyeszegi idõkre, verset is írt az emlékeirõl: De vigasztalt a kastély grófja gyakran / Tanú reá ez a tágas terem / Ez asztalnál, ha késõn fennmaradtunk / Hazánk ügyérõl elbeszélt velem / Bízz a jövõben, mondogatta többször / Nagyobb vészt is már átküzdött hazánk / Ha hû marad a nemzet önmagához / Egy újabb hajnal fog derülni ránk. Teleki Domokos halála után fia, Teleki Géza a kastély ura. Ezután az õ fia, Teleki Domokos örökli Gernyeszeget, hatalmas régészeti gyûjteménye, régi pénzei, szõnyegei, képei felbecsülhetetlen értéket képviseltek. Fia, Teleki Mihály volt a kastély utolsó lakója, családjával együtt 1949-ben kitelepítették õsei birtokáról. A kastély és a benne levõ értékek sorsa a történelem kezébe került 1944 õszén. A család vagyonát 1921-ig megtartotta, de a trianoni feldarabolás után Erdélyben bekövetkezett földreform a gernyeszegi uradalom 1180 kataszteri holdjából 540 holdat kisajátított. Teleki Domokos a maradékon mintagazdaságot alakított ki, modern gazdálkodást folytatott, példát és mintát mutatva ezzel a környék gazdáinak is ben kötött házasságot Teleki Edinával, Mihály fiuk, Gernyeszeg utolsó ura 1908-ban született. Teleki Mihály Marosi Ildikó, marosvásárhelyi irodalomtörténésszel folytatott többszöri beszélgetésen idézte fel a kastély életét. A kastélybeliek élete az erdélyi mágnáscsaládok hagyományos élete volt, a kornak megfelelõ komforttal, szokásokkal, kötelezettségekkel. Kezdetben kályhával fûthetõ batárral utaztak, melynek bõrbõl készült fedele hátrahajtható volt. Az elsõ autót a húszas évek közepén Teleki Domokos vásárolta, lenyitható vízhatlan fedelû Ford volt, karbidlámpái sárgarézbõl készültek, a motort kurblival kellett beindítani. Természetesen a grófnak is kellett vizsgázni autóvezetésbõl, a vásárhelyi rendõrfõnök ült be a leendõ úrvezetõ mellé, és végig kellett hajtani a vásárhelyi fõtéren, ahol akkoriban a napi piac volt. A kastély szakácsa egy gernyeszegi román ember, Brezsán Mihály volt, aki elõször kukta volt még az öreg grófné, Bethlen Margit idejében. A szakács Mihály sokat tanult a sáromberki szakácstól, akit Teleki Samu taníttatott Bécsben a mesterségre. Sokat tudhatott ez a szakács, hiszen Rudolf trónörökösnek is dolgozott Meyerlingben, a trónörökös öngyilkosságának idején is a vadászkastélyban volt. Receptjeit soha nem írta le, nehogy mások megtanulják. (A sáromberki könyvtárban õrizték Veér Judit szakácskönyvét.) A csodával határos módon maradhatott meg a nagy világégés közepette Teleki Edina, Teleki Mihály édesanyjának egy levélkéje, melyet márciusában írt Budapestrõl Gernyeszegre Mihálynak, a szakácsnak: Kedves Mihály! Kérem, írja le és küldje el nekem mielõbb annak a majonéznek a receptjét, amit mindég csinálni szokott vasárnaponként a hideg húsokhoz. Ezt mi is meg tudnók itt csinálni, és Domokos gróf nagyon szereti Brezsán Mihály szakács úrnak, Gernyeszeg, Maros-Torda megye. Ez a levélke valahogy megmaradt, de minden egyéb elveszett januárjában Bözödi György erdélyi író beszámol levélben az Erdélyi Múzeum Egyesületnek arról, mit látott Gernyeszegen, milyen kár érte a front átvonulása után a kastélyt, a gyûjteményt: Ajtóinak, és ablakainak egy részét ellopták. A kastélyt ugyanúgy kifosztva és belsejét megrongálva találtam, mint a többit. Egész berendezése eltûnt, csak néhány értéktelen bútortörmelék volt található. Megsemmisült Teleki Domokos gazdag régészeti gyûjteménye is. A tágas folyosón, ahol el volt helyezve, csak romhalmaz és törmelék mutatja a gyûjtemény egykori helyét. Egészítsük ki ezt a képet gróf Teleki Mihály, Gernyeszeg utolsó urának szavaival Az elpusztított muzeális értékû tárgyak között volt Bodor Péter kútjának eredeti tervrajza, a fejedelmi korból származó török szõnyeg-gyûjtemény, Bodor kútjának fából faragott oszlopfõit az oroszok eltüzelték, az épület bútorait is, a kályhák hamujából kerültek elõ az eltüzelt bútorok ajtóinak sarok veretei, a csillárokra marha-és Átalvetõ

5 EKOSZ - EMTE Teleki-melléklet 5 disznócsontokat dobáltak fel, a könyveket, családi iratokat, a teljes irattárat a lovak alá tették alomnak a parkettás szobákban. Méter magasságban állott minden szobában az iratokkal összefagyott trágya. Megkerült azonban például Teleki Domokos olaj portréja viaszos vászonként asztalra erõsítve egy parasztház konyhájában. A tárgyaknak is megvan a maguk sorsa írja Tonk Sándor Gernyeszegrõl készült tanulmányában-, dúlások jönnek, pusztítások történnek, soha helyre nem hozható rombolások. Háború söpör végig nem csupán az országon, de a kontinensen, a világon is. Ki törõdik a világégés közepén egy erdélyi kastély értékeivel, egy nemzet múltjával, és jelenével, mikor milliók halnak meg. Idegen katonacsizmák tapossák a kicsi Gernyeszeg földjét is, a fosztogatás, az erõszak mindennapos. Az egyik legbájosabb erdélyi barokk kastély, ahogy Kelemen Lajos kultúrtörténész nevezte, egy országos pusztulás szimbólumává lett. És a szomszédos Sáromberke, melyet hajdanán szintén Teleki Mihály kapott Gernyeszeggel együtt? Bözödi György errõl is beszámol, jelentésében az áll, hogy a községi új vezetés állt a háború végi pusztítás szolgálatába, a baloldali bíró úgy fogta fel, hogy mindent el kell pusztítani, ami a grófokra emlékeztet. Az õspark fáit, az arborétumot a közeli cigánytelep lakói vágták ki tüzelõnek bírói engedéllyel. Õk hordták szét a kastély berendezésének jó részét is, ha nem fért be a putriba a lopott bútor, kidöntötték a falát. Mikor az író a levéltár felõl faggatta a bírót, azt válaszolta, hogy mit akarnak azokkal a régi írásokkal, minek a történelem, nincs már arra szükség, új világban élnek, szociális tudományokkal foglalkozzanak. A kastélyban szeméttel, trágyával, szalmával, hóval összefagyva találták meg a levéltár töredékét, a falusiak tûzgyújtáshoz hordták szét a maradékot. Teleki Samu Afrika-kutató vadásztrófeáit széthordták. A kastélyok, udvarházak, módosabb parasztporták, polgárházak lakóit az új rendszer szellemének nevében szétszórták, kitelepítették, kényszerlakhelyre számûzték, mindenüktõl megfosztották. A kommunizmus eszméje olyan magasztos, hogy megvalósításáért akár félmillió erdélyi magyar élete sem volna túl nagy ár. - mondta Nagy István író, az asztalos inasból lett egyetemi dékán az erdélyi magyarságért aggódó Illyés Gyulának. Pedig valaha szebb napokat látott a sáromberki kastély is. Teleki Sámuel építtette, majd dédunokája, Teleki Samu fejezte be, az új idõknek megfelelõen. A legenda szerint a kastélyban 99, Teleki Gemma, a kastély utolsó úrnõje szerint csak 66 szoba volt. Teleki Samu 42 évesen vállalkozott az afrikai expedícióra, melynek költsége igen magas, 130 ezer aranykorona volt. Ezt a tetemes költséget mind a gróf állta, orvosi tanulmányokat folytatott, úgy készült fel az igen nehéz és veszélyes útra tavaszán indult el Sáromberkérõl, kíséretéhez több mint háromszáz ember tartozott. (Induláskor 108 kg volt, hazaérkezéskor 64 kg.) Társaival elsõként mászták meg a Kilimandzsárót, az örök hó határáig jutottak fel. Az 1888-ban felfedezett két tónak a Rudolf és a Stefánia nevet adták, a Rudolf tó partján levõ vulkán pedig a Teleki nevet viseli. A Teleki Mihály és Veér Judit házasságából sarjadt népes nemzedékek sorában számtalan Teleki vált országosan vagy nemzetközileg ismertté: -Teleki Domokos ( ) Reformpolitikus, Széchenyi híve, az Erdélyi Híradó c. újság szerkesztõje. Kastélybelsõ december -Teleki Sándor ( ), a vad gróf, Petõfi barátja, honvédezredes és író, 14 éves korától Táncsics Mihály volt a nevelõje, külföldön tanult, Liszt Ferenccel is barátságba került ban Kossuth Erdélybe küldi Bem mellé, aki ezredessé nevezte ki. Jelen van Aradon, október 5-én kelt feljegyzésében írja: Szomorú és sötét volt az éj. A Maros is gyorsabban látszott folyni mély vizével, mintha valami titkos katasztrófától fenyegetve futna a folyam. Az ablakok sötétek, keretükben csak a gyergyák lángja imbolyog. A világosi fegyverletétel után börtönbe kerül, élet-és vagyonelkobzásra ítélik. Franciaországba menekül, elkíséri Victor Hugót a számûzetésébe, részt vesz Garibaldi szicíliai, nápolyi hadjárataiban. 8 év utáni számûzetésbõl visszatérve visszakapja koltói birtokát, országgyûlési képviselõ lesz, megírja emlékiratait. -Teleki Blanka ( ), a magyar nõnevelés úttörõje, 1846-ban megnyitja az elsõ leányiskolát, melyben Vasvári Pál is tanít, Lõvei Klára is ben letartóztatják a bujdosó honvédeknek nyújtott segítsége miatt, tíz év várfogságra ítélik Lõvei Klárával együtt, melyet Kufsteinban kell letölteniük ben általános amnesztia után szabadul. Kéziratai, a várfogság alatt készített rajzai, eredeti portréja mind elpusztultak a gernyeszegi kastély kifosztásakor. -Teleki József a MTA elsõ elnöke volt 25 éven át, 1842-tõl Erdély kormányzója, hatalmas könyvtárát az Akadémiának ajándékozta. -Teleki László, 1848-ban párizsi magyar követ volt, író, a Kegyenc címû ma is játszott dráma szerzõje. Teleki József (1738-ban Huszton született), jeles külföldi egyetemeket látogatott, Ugocsa vármegye fõispánja volt, amikor 1782-ben beiktatták Nagyszöllõsön a fõispáni székbe, a beiktatást báró Orczy Lõrinc, nemesi költõ, a magyar felvilágosodás jeles képviselõje, testõríró végezte, beszéde megjelent a Magyar Hírmondóban, az elsõ magyar nyelvû újságban. Értékes könyvgyûjteményét Marosvásárhelyen a Szent György utca és Kossuth utca sarkán álló Teleki-házban (egykor Köpeczy-ház, a város legrégebbi lakóháza,1554-ben építtette Köpeczy Tamás, az ország árendátora, sokáig fejedelmi szállás volt, falai között megfordult János Zsigmond, I.Rákóczi György, Apafi Mihály, 1717-ben a Sárospatakról elûzött és Vásárhelyre befogadott protestáns diákok laktak benne.) helyezte el. -Teleki Géza ( ) ismert festõ, a budapesti Mintarajziskolában tanult, munkáiból 1900 tavaszán a Nemzeti Szalon tavaszi tárlatán többet bemutattak. Alsózsuki kastélyát Rippl-Rónai megfestette, több ezer holdas birtoka tette lehetõvé mecénási tevékenységét: 1909-ben megalakult Budapesten a Mûvészház Mûvészeti Egyesület, ennek rövid ideig tartó mûködése 37ezer koronájába került a mûpártoló grófnak. Már nem érte meg, hogy birtoka, kastélya 1944 õszén a szabadrablás áldozata lett. -A családhoz tartozik Bethlen István, aki Gernyeszegen született 1874-ben, édesanyja Teleki Ilona volt között Magyarország miniszterelnöke volt, a kor meghatározó politikusa. A háború után Oroszországba hurcolták, ott halt meg egy Moszkva környéki rabkórházban,1946-ban Szobra, Blaskó János alkotása Gernyeszegen, a kastély közelében áll. -Teleki Pál 1905-ben, 26 évesen már országgyûlési képviselõ, 1910-tõl a Magyar Földrajzi Társaság fõtitkára. Az elsõ világháború befejezése után részt vett a

6 6 Teleki-melléklet EKOSZ - EMTE párizsi béketárgyalásokon, rövid ideig külügyminiszter, majd miniszterelnök is volt tõl ismét miniszterelnök, a háború kitörésekor elutasította a németek csapatátvonulási kérelmét, szabad utat adott viszont a lengyel menekülteknek. A Jugoszláviával kötött baráti szerzõdés megszegése miatt (a német nyomásra történt újvidéki bevonulás, s annak mindmáig ható következményei) 1941 ápr. 3-án öngyilkos lett. Néhány példa a miniszterelnök gondolataiból: Csak az tartozik a nemzethez, aki a nemzeti feladatokat vállalja., Csak azoknak az országoknak van létjogosultságuk, amelyek európai célokat akarnak szolgálni. Mi ezer éve szolgálunk európai célokat., A táj nemcsak kép, hanem teremtõ élet is, amely hegyet, növényzetet, embert, testet, lelket, gondolatokat, érzést, mintát formál. Az erdélyi szellem és a Teleki-család adta a nemzetnek ezeket a kiváló embereket, Teleki Sámuelt, Teleki Blankát, Teleki Samut, Teleki Sándort, Teleki Pált, mûvelt fõket, politikusokat, forradalmárokat, mûvészeket, mûpártolókat. Bárhol éltek is a Telekiek, egyik sem ártott nemzetének. Gyulai Pál a Gernyeszegrõl írott versében olvassuk: Vén kastély a Maros völgyében/vén fák között a parton éppen/kékes ködökkel Gernyeszeg/Jó tetted Isten áldja meg. Gróf Teleki Mihály, Gernyeszeg utolsó ura életérõl mesélt Marosi Ildikónak: Nekünk az osztályharc túlkapásait kellett túlélni, ami a legtöbbünknek sikerült, de ehhez jó idegek, nagy akaraterõ és széles látókör kellett. A mai nemzedék számára a legnagyobb tanulság a megmaradásnak és a minden bajon való felülemelkedésnek a képessége. Nem számít semmi, az ember a posztján végig kitart, akárhol legyen is - vallotta Teleki Mihály gróf, ahogy õseitõl tanulta. Egyed Ákos, erdélyi történész ezt írja: Erdély történelmi szerepéhez tartozott az is, hogy önmaga védelme mellett védje a magyarságot, a magyar államot is. Elsõ írásos feljegyzések is mutatják ezt, hiszen várakról, várispánságokról, háborúkról, hadi táborokba szállásról szólnak. A mindenkori magyar királyok tudatos honvédelmi politikájának eredménye volt a magyarországi és erdélyi nemesség létrehozása. Birtokadományokat, kiváltságokat, elõnyöket azok a családok kaptak, melyek a katonáskodásra, hadviselésre a legalkalmasabbak voltak, ezek pedig elsõsorban a honfoglalás kori nemzetségfõk leszármazottai voltak. A honvédelemben betöltött szerep a felemelkedés egyik fõ útja volt, s egyben az arisztokrácia, a fõúri réteg megszületéséhez vezetett egész Európában. Erdélyben azonban a nemesség a vármegyék életében is jelentõs szerepet töltött be, a mûvelõdési életben úgyszintén, mecénási szerepük is megkerülhetetlen. Az erdélyi nemesség, ellentétben a román és marxista történetírással, képes volt megújulásra, olyan törvényeket hozni, melyek megszüntetik rendi kiváltságaikat. Ez történt 1848-ban, mikor a kolozsvári programban szerepelt a közös teherviselés, a törvény elõtti egyenlõség, a jobbágyfelszabadítás. Megjegyzendõ, hogy a program kidolgozásában részt vett Erdély legismertebb történelmi családjainak több tagja, az aláírója pedig a konzervatív párt részérõl báró Jósika Miklós volt. Wesselényi Miklós az emlékezetes május 30-ki erdélyi országgyûlésen ezeket az európai gondolatokat fogalmazta meg: Ne legyen több pornép, jobbágy, csak szabad polgár! Az erdélyi nemesség ezzel a jobbágytörvénnyel megelõzte a Habsburg-birodalom többi országát, Kelet-Európa országairól nem is beszélve, hiszen például Romániában csak 1864-ben hoztak jobbágytörvényt, melynek értelmében a jobbágynak saját magát kellett megváltania. Ma ismét tudatosítanunk kell, hogy Erdély történelme része a magyar históriának, és történelmébõl nem lehet kihagyni a magyar nemesség, az erdélyi történelmi családok tetteit. Csak így tudunk elfordulni azoktól a szellemi, osztályharcot is fenntartó irányzatoktól, melyek tagadják a történelmi családok szerepét. Mintha a magyarság örökös vándorlásának megjelenítõi, szimbólumai lennének a Telekiek - írja Marosi Ildikó-, úgy rajzottak ki a világba, úgy szóródtak szét, mint sok-sok évszázadon át az Erdélybõl s a hajdani magyar királyságból elvándoroltak. Sorspéldázat lenne, intõ jel, Mint oldott kéve széthull nemzetünk? Él még Teleki Erdélyben? Vagy csak hazalátogató fordítja vándorszekerének rúdját a kirajzás õsi centruma, Gernyeszeg felé? Vagy az ezer szállal a Telekiekhez kötõdõ Marosvásárhely felé? A ma Vásárhelyét oly természetességgel magának valló új városlakó vajon tudja-e, hogy a város legöregebb házát is a Telekiek építették a XVI. században, hogy abban egykor megszállt Szapolyai János özvegye, Izabella királyné is, mikor Erdély ügyeit a kiskorú fia, János Zsigmond nevében intézte. Vagy azt, hogy az 1990 márciusában pusztító dühvel megrohamozott vár alatti ház a negyvennyolcas idõkben (a magyar történelmet hiányosan és egyoldalúan ismerõk kedvéért ), Bem József kedvelt szálláshelye szintén Teleki-ház volt. Vagy a királyi tábla épületét azon a véres márciusi éjszakán ostromlók tudták-e, hogy hátuk mögött a város büszkesége, a Teleki téka szintén a Telekiek jóvoltából született a XVIII. - XIX. század fordulóján, egy olyan Teleki jóvoltából, aki elõbbre valónak tekintette a nemzeti ügyet, mintsem saját vagyonának gyarapítását: épített, gyûjtött, hagyakozott a város javára, Erdély javára. A gernyeszegi református egyházközség kézírásos könyvébe 1997-ben a templom egyik látogatója ezt jegyezte be: Post tenebram spera lucem A sötétség után fényt remélek. Reménykedjünk mi is ebben. Tanulságként álljanak itt Orosz István Képzõmûvész címû írásának szavai: Ha egyszer képesek volnánk egyetlen megbonthatatlan tömbnek érezni a télben virágzó dunántúli mandulafácskát és a Concertót, a rózsás labirynthot és a magányos cédrust, a londoni hat-hármat és a Midõn ezt írtam-ot, a sakkozó törököt és a verbunkost, a porban húzott grádicsot és a computert, a Wassily széket és az Ugocsa non coronat-ot, a repülõ nikkel szamovárt és a dinamót, a majálist és a tojáséjt, a Szegénylegényeket és az argyelus kismadárt, az Egy mondatot és a c vitamint, Az eltévedt lovast és a nagyszentmiklósi lovast, a holografiát és a vizsolyi bibliát, az sakkfeladványt és az Iskola a határon-t, a Szindbádot és a Mikkamakkát, a corvinákat és a Rubik-kockát, a Varjúvárt és a Kormányeltörésben-t, a Vizitációt és az Eszméletet, a két sevillai tornyot és A Tihanynak rijjadó leányát, az Appendixet, a Tótfalusi antikvát, a mik vogymuk-ot és a mind-mind a többit, igen, az stabil jövõkép lenne. Biztatás, hogy létezik valami, amit folytatni kell, együtt kell folytatni és érdemes. Paks, szeptember 27. Forrás. 1. A gróf Teleki család Magyarországon és Erdélyben Kutatta, összeállította és Fényképezte dr Nemes Márta Budapest, Szabó Gyula A sátán labdái 1. kötet Kriterion Könyvkiadó Bukarest Castellum Értesítõ Az erdélyi történelmi családok tájékoztatója I. évfolyam 3. szám november 4. Bíró József A gernyeszegi Teleki-kastély Budapest Marosi Ildikó Örökbe hagyott beszélgetés gróf Teleki Mihállyal Argumentum Kiadó Pallas Akadémia Murádin Jenõ Gróf Teleki Géza és a Mûvészház erdélyi kapcsolatai 7. Szathmáry Károly Teleki Blanka életrajza Révai Testvérek kiadása Budapest Berekméri D. István Sáromberke és a Telekiek Editura Hoppá! Marosszentgyörgy Óhajtott szép kincsecském! Szerelmes levelesláda Móra Könyvkiadó Tonk Sándor Erdélyi mûemlékek 11. Orosz István Megpróbálom elképzelni In Elárvult szabadság Harmadik évezred sorozat Magyar Múzsa Könyvek, Kecskemét A szerzõ köszönetet mond Teleki Juliannának a dolgozat megírásához nyújtott segítségéért. Az írás rövidebb változata elhangzott szeptember 27-én Faddon a református templomban, az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének ünnepi rendezvényén, Teleki Juliannának és férjének, Dr. Czakó Józsefnek a jelenlétében. Átalvetõ

7 EKOSZ - EMTE Teleki-melléklet 7 A marosvásárhelyi Teleki Téka Marosvásárhelytõl északra, a Maros bal partján található Gernyeszeg, a Teleki család õsi fészke. A széki Teleki nemzetség felemelkedése a 17. századra esik, ekkor veszi fel Teleki Mihály a széki elõnevet. Utódai a gernyeszegi kastélyt a 18. század végén lakhatóvá építették át, az erdélyi barokk építészet legszebb alkotása lett, a Maros mente gyöngyszeme. Teleki Samu Afrika kutató az 1800-as évek végén itt helyezi el páratlan ritkaságokat tartalmazó gyûjteményét, itt volt található a Teleki család õsrégi hatezer kötetes könyvtára, és a családi levéltár. A kastély utolsó ura gróf Teleki Mihály volt (1908, Gernyeszeg 1988, München), az orosz betörés hírére 1944 õszén családjával elmenekült. Amit az évszázadok megõriztek, azt néhány hónap teljesen elpusztította: az idegen katonák a kastélyt feldúlták, az antik bútorokkal a kályhákat fûtötték, évszázados levéltárának lapjait a fogadóterembe bekötött lovak alá alomként használták. Az értékes gyûjteményt összetörték, a még megmaradt értékeket idegenek széthordták. A visszatérõ Teleki családot iszonyatos kép fogadta,ráadásként az új politikai rendszer régi helyükrõl mint nem megbízható társadalmi elemeket kényszerlakhelyre telepítette. Ebben, a sok vihart megélt gernyeszegi kastélyban született november 17-én Teleki Sámuel, a késõbbi könyvtáralapító. A fõúri családban hagyomány volt a könyvek gyûjtése, tisztelete. Teleki Sámuel apjától, Teleki Sándortól, a nagyenyedi és a marosvásárhelyi református kollégium kurátorától is örököl könyveket, a könyvek szeretetét minden bizonnyal apja házában tanulta. A Teleki Tékában ma is õriznek 16 kötetet Teleki Sándor saját kezû bejegyzésével. Az õ idejében már a kastély kincseit egy bemutató kastélymúzeum tárolta, a könyvtár gyûjteményét késõbb Gyulai Pál rendezte és katalogizálta. A fiatal Teleki Sámuel húszéves korában külföldi tanulmányútra indult, Hollandiában, Svájcban, Franciaországban tanult egyetemeken, Bázel, Párizs, Utrecht, Leiden egyetemein a kor legjelesebb tudósainak elõadásait hallgatta, õ nem egyetemet végzett, hanem egyetemeket járt. Egyetemi tanulmányait úgy válogatta össze, hogy minden tudományágba betekintést nyerjen. Mûveltsége magasan a kor színvonala fölé emelte, korának az egyik legképzettebb bibliofilje is volt. Olyan jártasságot szerzett a reáltudományokban, hogy például Daniel Bernoulli felkérte Bazelben, hogy a hidrodinamikáját megvédje az enciklopédista D Alambert kritikája ellenében. Könyvgyûjtõ kapcsolatait már egyetemi éveiben kialakította, ezeket aztán mindvégig ápolta. A fennmaradt archív anyagból kiderül, hogy 25 európai városból vásárolt rendszeresen könyveket. A peregrinálás négy éven át tartott, (A peregrináció a reformkorra nyúlik vissza, azonban a 18. században az akkori vándordiák típusát felváltja az utazó nagyúr, aki a hazai földön megkezdett A Teleki Téka épülete december tanulmányait külföldön fejezi be.) 1763-ban ezerötszáz kötet könyvvel tért haza Teleki Erdélybe. Mária Terézia és késõbb II. József idején azonban nem lehetett akármilyen eszméket a könyvek lapjain behozni, mûködött az úgynevezett Bücherpolizei, amely átvizsgálta a birodalomba behozni kívánt könyveket. Teleki Sámueltõl is elkobozták fõleg a katolikus egyházat, illetve vallást támadó protestáns mûveket, így aztán öt hónapig tartott a könyvek ellenõrzése. A nemkívánatos könyveket kivonták a forgalomból. A bécsi császári udvarban családja politikai helyének megfelelõ pozíciót kap, kezdetben Küküllõ vármegye alkancellárja, majd 1791-tõl haláláig, 1822-ig Erdély kancellárja. Csaknem fél évszázadon át szolgálta az udvart kancellárként, elõször Mária Teréziát, majd II. Józsefet, aztán még két uralkodót. Bár életének nagy részét Bécsben élte le, mégis kiépítette erdélyi otthonát is Sáromberkén, a Telekiek másik birtokán. Már ekkor foglalkoztatja egy majdani könyvesház építése, de itt kezd hozzá az erdélyi protestáns közoktatás megreformálásának kidolgozásához is. A sáromberki kastélyt a kor követelményének megfelelõen építi át, a termeket reneszánsz, barokk, rokoko, copf és empire stílusú bútorokkal rendeztette be, dolgozószobájába Mária Terézia idején használt bútorokat hozatott. Színes márvány kandallók fûtötték a szobákat. Gyûjtõszenvedélye itt is megmutatkozott, régiségek, erdélyi, török szõnyegek, festmények, fegyverek, fedeles kupák, õsének, Teleki Mihálynak ékkövekkel kirakott díszkardja, sok más kincs, amely részben átkerül majd a gernyeszegi kastélyba, és már tudjuk, mi lesz a sorsa. A sáromberki kastélyt a késõbbi utód, az Afrika kutató Teleki Samu tovább építi, gyarapítja gyûjteményét, nem tudva még, hogy kastélya osztozik a gernyeszegi kastély a sorsában 1944 õszén. Ma mindketten ott nyugszanak a lerombolt, széthordott (A maradék épületben mezõgazdasági iskola küzd a túlélésért.) kastély mögötti Teleki sírboltban. Teleki Sámuel életének túlnyomó részét Bécsben élte, a császári udvari hivatala mellett a könyvek iránti rajongása, a mûvészetek szeretete, a kultúra tisztelete, a tudományok ismerete töltötte ki életét. Minden bizonnyal nem egyszer hallotta Mozart zongorajátékát, a császárváros nyújtotta kulturális eseményeket figyelemmel követte. De mindenek felett a könyvek, a régiségek érdekelték. Például, húsz év munkája után adta ki Utrechtben 1784-ben Janus Pannonius életmûvének kritikai kiadását; több mint tíz évig kutatott Szervét Mihály Restitutio címû munkája után, mikor megszerezte, II: József parancsa értelmében a felforgató tartalmúnak minõsített könyvet elkobozták, így a gyûjteményébe csak a másolata kerülhetett. (Tragikus játéka a sorsnak, hogy Szervétrõl, akinek eszméihez való hûségéért Genfben máglyán kellett meghalnia, éppen ezeket az eszméket fogalmazta meg a Teleki által megszerzett és végül tõle elkobzott könyvben, a reformáció mártírjáról írt történelmi drámát Sütõ András. Az a Sütõ András, aki a romániai kommunista diktatúra elsõ számú közellenségévé vált, majd az március 19-én Marosvásárhelyen a magyarok ellen szervezett pogrom során majdnem az életével fizetett. Történt mindez éppen ott, a Teleki Tékával szemben levõ hajdani Ítélõ Tábla épületében, ott kereste õt és társait halálra az ellenük felhergelt román tömeg. ASzervétrõl szóló Csillag a máglyán írója csak fél szemével fizetett a népe melletti kiállásáért. De ha már az Ítélõ Tábla került szóba, ott volt fiatal joggyakornok az az Avram Iancu, aki 1848 tavaszán társaival lelkesen aláírta a császári ház trónfosztását, majd néhány hónap múlva ugyanolyan lelkesedéstõl fûtve szervezte azokat a móc szabadcsapatokat, amelyek például 1849 januárjában Nagyenyed lakosságát felkoncolták, a Kollégiumot diákostól, könyvestõl felgyújtották, elpusztították.) Könyvtáralapító szándékának szép bizonyítéka 1788-ban Bécsbõl Révai Miklóshoz írott levelének részlete: Mi lehet pedig egy jó hazafia iparkodásának, törekvésének nemesebb tárgya,

8 8 Teleki-melléklet EKOSZ - EMTE mint a Közhaszonnak elõmozdítása, a nemzetnek boldogulása, és abban a Tudománynak kiterjesztése? Melyre nézve a leghatásosabb eszköz lévén a Nemzet nyelvének gyakorlása, gazdagítása és a Tudományokhoz való alkalmaztatása Teleki a könyvtárat nem elzárt fõúri könyvtárnak, hanem közkönyvtárnak szánta, a gyûjtemény kezdetektõl fogva az erdélyi olvasókat szolgálta. Õ exellenciájának kegyes célja ebben is az erdélyi publikumra határozódik írja Mihelyes János, a kancellár elsõ bécsi könyvtárosa 1794-ben. Amikor két évvel korábban, 1792-ben Mihelyes Jánosra bízza könyveinek gondozását, e szavakkal küldi el számára könyvesházának kulcsait: Fogja, Mihelyes uram, ez a kulcs már a catalogosokat elvégezvén, a könyveimnek rendbeszedését is bízom a kegyelmed sinceritására, és ahol megakad, szólítson meg bátran engem, ajánlom pedig a kegyelmed szorgalmatosságába azon kincseimet, melynél drágább az életem, feleségem és gyermekeimen kívül nincsen. Ugyanez évben Teleki Váradról feleségének megírja könyvtárépítési szándékát: Meg kell építtetnem haladék nélkül Vásárhelyen a Bibliothecát, ahol holtam után is megmaradnak könyveim. Néhány hét múlva már Bécsbõl írja haza: Holnap Isten segedelmével (Marosvásárhelyre) indítom 12 erdélyi szekeren az egész Bibliothecámat. Az nem volt kétséges, hol kívánja könyvtárát felépíteni, megnyitni A szülõföldjén, Gernyeszeghez közel a Maros partján, Marosvásárhelyen. A város a század fordulóján hat hétezer lakosú kis városka, a felvilágosodás eszméit tükrözõ korszerûen megtervezett és berendezett könyvtárat kapott. Fennmaradtak az olvasónaplók, a napi bejegyzések, kik, milyen könyveket olvastak, mi volt az olvasók foglalkozása. Így képet alkothatunk egy 19. századi erdélyi városka olvasási kultúrájáról, érdeklõdési körérõl. Nagyon érdekes nyomon követni, hogy a különbözõ mûvelõdési áramlatok hogyan jutottak el az európai fõvárosoktól távol levõ településekig, az arisztokráciához, a polgársághoz. Mit olvastak a felvilágosodás korában? 1814-ig például a legtöbben Rousseau-t kérték az olvasóteremben, a sláger a Vallomások volt. Az elõtte való idõszakban inkább a természettudományok iránt érdeklõdtek. Érdekes, hogy a reformkor éveiben a kikért olvasmányok fele már magyar nyelvû volt, míg azelõtt csak elvétve akadt magyar könyv a kikértek között. A megnyitás évében, 1802-ben csak két magyar könyvnek akadt olvasója. Latinul, németül és franciául többet olvastak, a könyvtár elsõ olvasója egy helyi asztalos mester volt, aki francia nyelvû szakkönyvet olvasott a bútorkészítés mesterségérõl. Úgy tûnik, Marosvásárhely már akkor sem volt a világ végén. Mindez tükrözi, hogyan épült be ez az erdélyi kis város Európába. Talán nem ártana olvasástörténettel behatóan foglalkozni, többet megtudnánk arról, hogy az európai integráció számunkra nem az ezredfordulón kezdõdött. Ha belenézünk a könyvtári törvények egyikébe, ízelítõt kaphatunk abból is, hogyan kellett viselkedniük a korabeli olvasóknak : Te, aki a könyvtárat használni akarod, abba, miként a múzsák szentélyébe, tisztelettel lépj be, az elõljáró õrt üdvözöld, szerényen szólítsd meg, a könyvtár szabad terében állj meg, a polcokat ne mozgasd, a könyveket és a természetrajzi gyûjteményt fogdosni, helyükrõl kimozdítani, a szekrényekbõl kivenni tartozkodjál; a kikölcsönzött könyvek lapjait és fedelét jegyzetekkel, ábrákkal vagy vonalakkal ne írd be, ne rongáld, tintával, olajjal vagy vízzel ne hints le, nyállal és az orr undok váladékával ne piszkold össze, ne gyûrd össze, ne tûrögesd, ne szaggasd, mosdatlan, zsíros kézzel ne kend össze; a kinyitott könyvekre ne támaszkodj; a kiolvasott könyveket sértetlenül és épen add vissza, a könyvtárban ne füstölj, és ne légy másoknak terhére; veszekedésektõl és vitatkozásoktól tartózkodjál. A könyvtár számára kiszemelt épület az úgynevezett Wesselényi ház volt, mely Marosvásárhely központi területén, a várhoz közel állott. A hadadi báró Wesselényi család a nevét a Nógrád megyében levõ Wesselény nevébõl eredezteti, az õsi birtokot a család a 16. században szerezte. A Wesselényiek az idõk folyamán a Telekiekkel házasság révén rokonságba kerültek, a marosvásárhelyi Wesselényi ház örökösödés révén Teleki Sámuel tulajdona lett. Ehhez az épülethez tervezte hozzáépíteni a könyvesházat. Késõbb e házzal szemben épült fel az Ítélõ Tábla (törvényszék), és még késõbb (De ez már nem az az idõ, amikor Vásárhelyen franciául olvastak a polgárok) ez a tér és a hajdani Ítélõ Tábla épülete tragikus történelmi szerepet kapott az erdélyi magyarság történetében 1990 márciusában. A könyvesház építésének terveit maga Teleki Sámuel készítette, az elsõ vázlatokat is õ rajzolta. A Teleki család építész mestere, Ugrai László, a késõ barokk nagy tehetségû erdélyi mestere két tervet is készített, a kivitelezést azonban egy bécsi mester, Ignatz Schlaff tervei alapján kezdték meg 1799-ben, az alapkõ letétele április 24-én történt re elkészül az épület, az erdélyi empire stílusú csarnoképítkezés legszebb példája. A belsõ kialakítás terveit Török Antal, kõmûves pallér készítette, korai halála azonban megakadályozta abban, hogy a kivitelezésben részt vegyen. Rajzai mindmáig fenn maradtak. A könyvtár belsejének ünnepi hangulatát, külsejét a nagy méretek, a klasszicizáló kialakítás, a beépített könyvszekrények adják. A belmagasságú termet a pillérekre támaszkodó kerengõ két szintre osztja, így a középen szabadon hagyott tér templomra emlékeztet. A belépõ szembenéz az alapító portréjával, amelyet Tusch János készített Bécsben 1808 után. A Teleki Sámuelen levõ öltözék a Szent István Lovagrend díszruhája. Ha széttekint a belépõ, láthatja a könyves szekrények tetején a görög bölcsek, szépírók szobrait, valamint a könyvtáralapító és felesége, Iktári Bethlen Zsuzsanna kõszobrát. A körben látható festmények között ott van Mátyás király fiatalkori képe, családi képek, például Bethlen Gábor, Erdély fejedelmének portréja, aki Teleki feleségének volt rokona. Majd Teleki Mihályé, aki Erdély híres politikusa volt, de itt látható a két másik híres erdélyi könyvtáralapító is, a szebeni Bruchental Sámuel és a gyulafehérvári Batthyány Ignác. A bejáratnál Teleki Sámuel fiatalkori képe látható. A könyveket Teleki Sámuel beosztása szerint rendezték be a dróthálós könyvszekrényekbe, ezt a beosztást mindmáig megtartották. Az 1800-ban megszövegezett végrendelet szerint tilos volt mindennemû fényforrás és tüzelõkályha használata a könyvtár helyiségeiben. Természetesen ezt ma már nem tartják tiszteletben ben a helyreállítási munkálatok során a pillérek párkányai mögé rejtették a villanyvezetékeket, a szekrények dróthálós ajtói mögé szerelték a központi fûtés csöveit ban Kazinczy Ferenc erdélyi utazásainak élményei közül kiemelte a Tékát, álmélkodott a látottakon, megemlítette, hogy a könyvek rézdrót háló mögött vannak, hogy lehessen ugyan látni a címeket, de a tolvajságoknak elejét vétessék. Akkoriban a széptolvajlás bûne ellen a leleményes könyvtártulajdonosok úgy védekeztek, hogy helyenként a könyvtárukba belépõkre olyan köpenyt adtak, melynek ujját bevarrták. Teleki azonban a drága portékák védelmére dróthálót szereltetett fel, és írásba is foglaltatta, hogy a tolvajok és a könyvek megcsonkítói a könyvtárból tiltassanak ki. Egy 1789-es intézkedés azt is kimondja, hogy kár vagy hanyagság vétsége esetén a gondnokot, a gyámot, illetve a könyvtárõrt idézzék törvénybe. (Nem tudhatta a törvénytisztelõ Teleki Sámuel, hogy lesz ilyen majdani gondnoka a tékának, de oly idõk lesznek akkor, mikor törvénybe nem idéznek ilyen tettekért senkit, de még nagyobb bûnökért sem.) Átalvetõ

9 EKOSZ - EMTE Teleki-melléklet 9 Teleki könyvtárának szerves része volt feleségének, Iktári Bethlen Zsuzsannának ( ) kétezer kötetes magyar nyelvû könyvgyûjteménye, amely tükre volt egy 18. századi erdélyi arisztokrata asszony érdeklõdésének, nem mindennapi mûveltségének. A gyûjtemény két másik nõi könyvtár hagyatékkal egészült ki az idõk során, a nagyanya, Rhédei Zsuzsanna ( ), a nagynéni, Wesselényi Kata ( ) könyveivel. Több mint félszáz kötetben van benne Rhédei Zsuzsanna tulajdonosi bejegyzése. Könyvei inkább vallásos tárgyú mûvek, a nagyasszony lelki épülését szolgáló olvasmányok. Kétszáz kötet volt a Wesselényi Katáé. A fiatalon megözvegyült Wesselényi Kata egyetlen gyermekét is elvesztvén, a vásárhelyi házába költözött, napjait olvasással töltötte. Könyveit még életében átadta unokahúgának, Bethlen Zsuzsannának. Késõbb házának kibõvítésével épülhetett meg Teleki tékája. Bethlen Zsuzsanna férje mellett élete végéig gyarapította könyvgyûjteményét, a vallásos tárgyú könyvek mellett világi mûveket is olvasott, melyek mindennapi teendõiben segítették A feleség halála után könyvtára a Tékába került, Teleki külön katalógust is készíttetett Bécsben felesége könyvtárának. Teleki hat évtizedes könyvgyûjtõ munkája eredményeként mintegy negyvenezer könyvet gyûjtött össze, a külföldi jeles egyetemeken tanuló erdélyi fiatalok segítségét is igénybe vette új mûvek felkutatásában, és haza küldésében. Halála után azonban az addig rendszeres gyarapodás akadozni kezdett, majd meg is szûnt. Fennmaradt azonban a könyvtáralapító végrendelete, melyben kötelezi örököseit a könyvtár további mûködtetésére, felügyelõ szervként föléje rendelve az erdélyi református fõkozisztóriumot. Már az alapítólevél hitbizománnyá tette a könyvtárat, és elõírta, hogy a család köteles a könyvtárat nyilvános könyvtárként mûködtetni. Erdély másik nagy könyvtárának alapítója, a szebeni Bruchenthal Sámuel, Erdély kormányzója 1803-ban szintén végrendeletileg tette könyvtárát nyilvánossá. Részlet Teleki Sámuel végrendeletébõl: Én, idõsb Gróf Széki Teleki Sámuel, elsõ Sándornak fia, a nagy emlékezetû elsõ Teleki Mihálynak utolsó unokája, minekutána az életnek és halálnak Ura, az én kedves hites Társamat, szelíd szívû Gróf Iktári Bethlen zsuzsannámat, egész életében példa nélkül való békességes tûréssel szenvedett sok terhes nyavalyái után, ezelõtt három esztendõkkel a halál által tõlem elszakasztotta, és engemet sok viszontagságokkal folyt világi életemnek estvéjén gyászos özvegységre juttatott, azután pedig tizenegy hónapokkal, nagy reménységû, jószívû szép tudományú és már 24 esztendõket bétöltött, nagyobb fiamat is, Domokost, akihez vénségemnek istápját remélném vala, mellõlem levette, meggondolván hátralévõ szomorú napjaimnak bizontalan végét, és óránként ehhez közelítésemet, azon Mutua Fassiohoz és Testamentaria Dispozitiohoz képest, amelyet boldogult kedves feleségemmel együtt közakarattal Bécsben eszetndõben Júniusnak 18. napján tettünk, kívánom, míg idõm vagyon, ép elmével és egészséges testtel Házamat holtom utánra elrendelni, és utolsó akaratomat a következendõkben meghatározni: Ifjúságomtól fogva nagy költséggel, szorgalmatossággal és fáradsággal szerzett, és ezután is míg élek, Isten segedelmével szerzendõ Könyveimet, ezekhez kötvén boldogult, kedves Feleségemnek Magyar Könyvgyûjteményét is, maga kívánsága és rendelése szerint legálom mint Házam és Familiám beli örökös Fidei Comissiumot Maradékaimnak és Succesoraimnak gondviselések és jótállások alatt a Tudományoknak Nemzetemben és hazámban elõmozdításokra; kötelességekben tévén Maradékaimnak, hogy azokat és azoknak editioit, szám és catalogok szerint nevezett M. Vásárhelyi Házamnál avégre készített épületben, az én nevem alatt Tartsák, jó gondviseléssel conserválják, azokból soha egyet is el ne idegenítsenek, el ne adjanak, azokat egymás között is el ne osszák Minden héten három napokon, délelõtt és délután, három három óráig nyitva legyen a Bibliotheca és Olvasószoba az olvasóknak a Bibliothecariusnak jelenlétében. Teleki Sámuel tehát könyvtárának jövõjét is igyekezett biztosítani, hiszen tudta, hogy nem csak európai tudományos könyvtár alapjait rakta le, de európai minták szerint megszervezett könyvtárat hagy az utókorra. Rendelkezéseit csak részben tudták utódai betartani, a történelmi viharok a végakaratokkal nem sokat törõdtek. Sikerült azonban a könyvtár hajdani külsejét, jellegét megtartani, sõt az állomány is gyarapodott, ha december nem is vásárlás által ben, miután a könyvtár állami tulajdonba került, a Téka épületébe átköltöztették a marosvásárhelyi Református Kollégium Könyvtárát,(Bolyai Könyvtár) késõbb a könyvtár új nevet is kapott, 1962-tõl Teleki Bolyai Könyvtár néven egyesítették a két gyûjteményt. Így került a Teleki Könyvtárba többek között a két világhírû matematikus, Bolyai Farkas és Bolyai János hagyatéka, és nyílott lehetõség egy Bolyai Múzeum megnyitására is. Valójában a Bolyaiak nevét viselõ könyvtár állománya a hajdani Református Kollégium több évszázad alatt összegyûjtött köteteibõl állott. Marosvásárhelyen már 1557-ben létesült egy protestáns iskola, a Schola Particula, amelynek könyvállományáról egy 1653-ból származó feljegyzés tudósít. A könyvtár állománya a kor szokása szerint adományokból gyarapodott, de nagy változást jelentett a Sárospatakról elûzött református kollégiummal való egyesülés, mely ekkor már több évtizede Gyulafehérváron mûködött, ahova az 1670-es éveket követõen befogadták. Ekkor emeli az országgyûlés kollégiumi rangra a vásárhelyi iskolát. A Patakról elmenekített könyvek növelték a vásárhelyi kollégium könyvtárának állományát. A 18. századtól már könyvvásárlásra is volt lehetõség, többnyire azonban csak latin nyelvû, az oktatásban fontos könyveket vásároltak. De volt más módszer is! A kollégium rendelkezése szerint minden külföldet járt peregrinus diáknak kötelezõ volt tanulmányai után hazatérõben legalább egy aranyért egy könyvet hozniuk hajdani iskolájuknak. Gyarapodott a könyvtár a kollégium tanárainak könyveivel is, tanárok és a város más értelmiségei a kollégiumra hagyták könyveiket. Ugyanis a kollégiumban fõiskola is mûködött, ahol tanárokat, lelkészeket, jogászokat is képeztek. A 19. század végén 1872-ben beindult a Kolozsvári Tudományegyetemen a képzés, ezzel párhuzamosan ritkultak a tudományos könyvek a kollégium könyvtárában, és szaporodtak a szépirodalmi, történelmi, természettudományi mûvek. Jelentõsen gyarapította a könyvtárat Kovásznai Tót Sándor ( ) tanár hagyatéka, fõleg oktató, nevelõ munkájában, tudományos tevékenységében, klasszika filológiai búvárkodásában használt több száz kézikönyve. Õ gyakran segített Teleki Sámuelnek ritka könyvek felkutatásában. Szotyori József ( ) orvosdoktor, az elsõ himlõoltás hazai úttörõje, az Erdélyi Nyelvmívelõ Társaság tagja, több egészségügyi kézikönyv szerzõje mintegy félezer könyvét hagyta a kollégiumra, köztük a gyógyászatot szolgálólegjobb európai kiadványokat, orvosi folyóiratokat (például a salzburgi orvosi sebészeti újság 1800-tól kezdõdõ évfolyamait. Kibédi Mátyus István ( ) külföldi tanulmányútja után gyakorló orvos volt Marosvásárhelyen, könyvet írt többek között az egészséges életmód ismereteirõl. Könyvei között, melyeket az 1800-ban írott végrendelete alapján a Kollégiumra hagyott, találhatók gyógyszerészeti, botanikai, jogi, nyelvészeti, irodalmi munkák is. A második világháború után az államosítások éveiben a Teleki Tékába került a feloszlatott mikházi ferences kolostor megmaradt könyvtára, mintegy másfélezer kötet, valamint az egyházi iskolák megszüntetése után a székelykeresztúri Unitárius Gimnázium tanári könyvtárának maradéka. Ezek a könyvek a tanúi annak, hogy milyen szellemi táplálékot nyújtott ez a gimnázium évszázadokon át a diákjainak. Gazdag történelmi, nyelvészeti, irodalmi, teológiai mûvek a századból. A hétezer kötetnyi könyv szintén adományozók jóvoltából került a gimnázium könyvtárába, köztük találjuk többek között Orbán Balázs, Kriza János, Cserei Mihály nevét is. Kerültek még ide töredék könyvtárak, például a máramarosi Református Gimnázium könyveinek maradéka, a szászvárosi gimnáziumból szintén, kirabolt, feldúlt kastélyok sérült könyvei, a gernyeszegi Teleki kastélyból, a koronkai Tholdalagi kastélyból. Egy elpusztított világ maradványai. Kazinczy Ferenc is ajándékoz Telekinek a maga könyveibõl: Az én könyveim között kettõ van, amirõl azt merem hinni, hogy az Excellentiád hazafiúi lélekkel állított Bibliothekájának öregbítésére lehetne. Esedezem Exed.nál, méltoztassék ajándékomat elfogadni. írja 1802-ben. Majd 1808-ban saját kezû dedikációval küldi el egyik könyvét. Késõbb, 1817-ben 38 kötetet ajándékoz a Tékának, köztük ezt is: Zrinyinek minden Munkái, kiadta Kazinczy Ferentz Pesten, Bolyai Farkas negyvenhét éven át volt a marosvásárhelyi református kollégium matematika, fizika tanára. De a polihisztor

10 10 Teleki-melléklet EKOSZ - EMTE Bolyai foglalkozott irodalommal, zenével, gyümölcstermesztéssel, még erdészettel is. Bár külföldi tanulmányi évei után hazatérve könyveket is hoz magával, mégis érzi az új könyvek, kiadványok hiányát, barátjának, a matematikus Gaussnak ezt írja: Könyvekben nagyon szegény vagyok, feltétlenül kell szereznem bár van néhány jó könyvem, elég még sincs belõle, kérlek, válaszolj késedelem nélkül erre a levélre, állíts össze nekem egy jegyzéket a legkitûnõbb matematikai és fizika könyvekrõl. A tudós tanár halála elõtt rendelkezik könyveit érintõen. Göttingai diáktársától, Gausstól Lipcsében megjelent aritmetikakönyvét szinte haláláig õrizte, majd kívánságát a kötetbe írta: Halálom után sem kell eladni, ha fiam nem marad, legyen akkor a Vásárhelyi Thécáé. Késõbb azonban ezt a szöveget áthúzta ( Talán a fia miatt?), és az immár végleges beírás így szólt: A Teleki Thécának adom, néhány egyébbel együtt. Bolyai Farkas m. k ben minden könyvét, saját megjelent munkáival együtt a Kollégium könyvtárának adományozza. Ezek mellé kerülnek majd fiának, a zseniális matematikus Bolyai Jánosnak a könyvei is. De hogy mekkora volt könyvgyûjteményük, ma nem lehet pontosan tudni, a korabeli leltár pontatlan, a két Bolyai nem írta be a nevét minden könyvébe. Kerültek könyveik a nagyenyedi Bethlen Kollégiumba is. A könyveik változatossága jelzi, hogy apja könyvtárában nem akármilyen könyveket olvashatott a nem euklideszi geometriát felfedezõ zseniális Bolyai János. Összességében a Bolyai Könyvtár (A hajdani Református Kollégium Könyvtára) könyvállománya azt jelzi, hogy ebbe az erdélyi kis városba az évszázadok, évtizedek során becsörgedezett az európai mûveltség, a legújabb természettudományos eredményekrõl szóló irodalom. A Bolyai Könyvtár nyolcvanezres és a Teleki Sámuel által összegyûjtött mintegy negyvenezer kötet könyv képezi ma a Teleki Téka könyvállományát. Az épületben található a Román Tudományos Akadémia helyi fiókjának könyvtára is. Ilyenformán Teleki Sámuel akarata, hogy a könyvtárat: némi föltételek mellett a honi tudománymûvelõk is használhassák, teljesült. Némi föltételek mellett A könyvtár értéke nem csupán a mennyiségben rejlik. Az itt õrzött értékek között számos ritkaság, unikum van, különösen gazdag a kézirattára. A két Bolyai kéziratai felbecsülhetetlen tudománytörténeti jelentõségûek. A mintegy húszezer oldalnyi kéziratos hagyaték tartalmaz ki nem adott, befejezetlen munkákat, fõleg a Bolyai Jánoséit. Ezek között található a nevezetes temesvári levél apjához, melyben közli a nem euklideszi geometria felfedezését: semmibõl egy új más világot teremtettem A kéziratok között található a legkorábbi magyar nyelvû orvosi könyv kézirata a 16. századból, Lencsés György mûve, Ars Medica, amely a magyar orvosi nyelv kialakításában nagy szerepet játszott. A naplók között õrzik Cserei Mihály krónikaíró, ifjú Teleki Mihály generális, Szepsi Laczkó Máté, Rákóczi sárospataki káplánja, Nagy Szabó Ferenc, marosvásárhelyi városbíró kéziratát. Bod Péternek, Árva Bethlen Kata udvari papjának kéziratban maradt mûveit, például az elsõ magyar nyelvû írói lexikont, mely a teljes protestáns magyar kultúra területét igyekszik átfogni. Régi zenei kéziratokat, Teleki Sámuel hivatali iratait. A háború elõtti kézirattár legértékesebb darabja, egy Corvina, ma sem tudni hogyan, az Egyesült Államokba került. A nagyon híres, ritka könyveknek a sorsa is érdekes. Habent sua fata libelli. Ez bizony igaz. Mátyás halálát követõen több évszázados lappangás után a corvina egyszer csak felbukkan Srtasbourgban, akkor éppen egy egyetemi tanár, Jeremias Jakob Oberlin tulajdona. Teleki nagy örömmel veszi a hírt valamelyik könyvügynökétõl, hogy eladó az úgynevezett Tacitus kódex ben sikerül hosszú alkudozás után megvásárolnia, így kerül az erdélyi könyvtárak egyetlen corvinája Marosvásárhelyre, a Teleki Tékába ben azonban a könyvtár akkori gondnoka, Teleki egyik méltatlan utódja a corvinát négy másik középkori kódexszel együtt külföldön saját hasznára értékesítette. A corvina ma New Havenben, a Yale Egyetem könyvtárában található. Ez a gondnok mit sem törõdött a könyvtáralapító testamentumába foglaltakkal. Ám a kézirattár fosztogatása ezzel nem ért véget, 1975-ben például egy bukaresti intézkedés nyomán a Téka 38 miscellaeás kötete, csak azért, mert kéziratokat tartalmazott (és ettõl rettegett a rendszer, ki tudja milyen felforgató eszméket rejtenek a középkori latin szövegek!) az Állami Levéltár tulajdonába került. Akadt olyan kézirat is, amelynek sorsa szerencsésebb volt, Teleki Sámuel útinaplója például, ( közötti idõkbõl) a kézirat 1906-ban került elõ a rengeteg irat közül, akkor ki is adták (1908-ban), majd ismét nyoma veszett, mígnem a Téka tudós könyvtárosa, Deé Nagy Anikó ismét rá nem bukkant az 1970-es években. A kéziratok közül a magyar nyelv történetét kutatók számára a legértékesebb a Koncz-kódex ban a marosvásárhelyi Református Kollégium könyvtárosa, a hajdani 1848-as honvéd, Bolyai Farkas barátja, utolsó óráinak tanúja, Koncz József, az alábbi sorokat írta le egy középkori hártyakódex belsõ borítójára: E ritka példány Erdõszentgyörgyön a Rhédei, most Würtemberg könyvtárból került az ott levõ kereskedõ lomtárába. Ott meglátván, megvettem, és adtam a marosvásárhelyi református tanoda könyvtárának 1860-ban. Hát így kerülnek elõ a csodával határos módon némely nyelvemlékek! Koncz József érdeme nem a szöveg értékének felismerése, megfejtése, mert ez még várat magára sokáig, hanem a kódex megtalálása, megszerzése, egy közgyûjteménybe való adományozása. A latin nyelvû hártyakódex 205. oldalán olvasható magyar szöveg nyelvemlékké nyilvánítása 1956 tavaszán történik meg, amikor Farczády Elek, a Bolyai Dokumentációs Könyvtár tudós kutató könyvtárosának levele Szabó T: Attila kolozsvári nyelvész kezébe kerül. A tüzetes vizsgálat során kiderült, hogy a magyar szöveg a 15. század elsõ negyedébõl való, és így a 15. századból a legkorábbi magyar szövegemlék. Farczády Elek, aki a kódex vizsgálatát elvégezte, nem csak a hat magyar nyelvû sort tartalmazó szövegemléket, de gondos vizsgálattal a kódexnek egy másik töredékes magyar nyelvû sorát és néhány glossza szerû bejegyzést (széljegyzetet) is megmentett a további lappangástól. Keletkezési idejét tekintve ez a szövegemlék a magyar szövegemlékek sorában a hatodik. Idézzük csak fel az elõtte levõket: Halotti Beszéd és Könyörgés, 1300 körül Ómagyar Mária siralom, körül Gyulafehérvári Sorok, 14. század közepe Königsbergi Töredék és Szalagjai, a 14. század második felében keletkezett, de egy 15. század közepén másolt alakban fennmaradt Jókai kódex, és végül a Marosvásárhelyi Sorok és Glosszák a 15. század elsõ negyedébõl, feltehetõleg 1410 körüli évekbõl. A magyar nyelvtörténet gyarapodásához járult hozzá a szövegemlék 44, a glosszák 11 szavával a 15. század elejérõl nem egy esetben elõször éppen ebben a szövegben elõforduló magyar szavaknak a feltárásával. Koncz József tudományos munkásságára, a felfedezésre való tekintettel kapta a kódex a Koncz kódex nevet. A gyöngybetûkkel írt finom hártyakódex az írás jellegét tekintve elejétõl végéig egyetlen kéz írása. Tartalma az Ó-és Újtestamentum. A magyar beírás hét olvasható sorból álló szöveget és tizenegy különálló magyar szót tartalmaz. Amagyar szöveg tartalmi összefüggésben van a jelzett lapon olvasható latin szöveggel, annak fordítása, továbbgondolása. Valószínû olvasata: ha medve elvivend valaminemü kölyket / és ha midõn te atyád Dávid király csak egyet megölend, s valaki ezt hallandja az nagy üvöltést teszen, hogy te néped veretett, és mind te mellõled elfutnak, és minden erõsnek olyan leszen jonha(szíve),mint pávának A teleki Tékában 66 nagy értékû õsnyomtatvány található, 52 a Teleki gyûjtése, 10 darab a Református Kollégiumból, 4 pedig a mikeházi kolostorból került oda. Ha a könyvek sorsáról is mesélünk, nem hagyhatjuk ki a 16. századi Európa leghányatottabb sorsú könyvének történetét, ez pedig Serveto Miquel, azaz Szervét Mihály Cristianismi Restitutio címû munkája, amely a szentháromságról és a lélek halhatatlanságáról szóló tanok cáfolatát tartalmazza ban Szervétet már az inkvizíció halálra kereste, mûveit elkobozták, betiltották, és végül magát a szerzõt, aki hajdani elvbarátjához, Kálvinhoz menekült Genfbe, elfogták, és a kálvini egyházat mindenki ellen megvédõ Kálvin János kérlelhetetlenségét követõen október 27-én máglyán megégették összeszedett könyveivel együtt. A könyvégetést a Restitutio három példánya túlélte, az egyik megmenekült példány egy Angliában tanuló erdélyi diák birtokába jutott, majd általa az erélyi unitárius egyházhoz került. (Az unitárius hit egyik elsõ megfogalmazója éppen a spanyol származású Szervét volt. ) Telekinek 1764-ben nyílt lehetõsége ezt a ritkaságot megvenni, másfél évtized után sikerült könyvtára féltett kincsei közé besorolni. Azaz, sikerült volna, ha és itt lép színre a hírhedt Bücherpolizei. Felfigyelnek a könyvre, felfigyel József császár is, a feljegyzések szerint a császár parancsoló kérésére Átalvetõ

11 EKOSZ - EMTE Teleki-melléklet 11 Telekinek le kell mondania a könyvrõl. Elõtte azonban Vitéz Jánossal, egy debreceni tógás diákkal, akinek igen szép kézírása volt, két példányban lemásoltatta a könyvet. A másolatokat szép vörös juhbõr kötés és a Teleki ex librise díszítette. Az egyik példány a Tékába, a másik Christoph Gottleb de Murr nürnbergi tudós tulajdonába került, ez szolgált alapul Szervét könyvének újrakiadásához 1790-ben. Németországban. A három megmaradt eredeti példány ma Bécsben (a hajdani császári könyvtárban), Párizsban és Edinburghban található. Az õsnyomtatványok értékes darabjai Galeotto Marzio Liber de homini címû munkája 1475-bõl, Bolognában nyomtatták abban a korban, amikor még a nyomdák nem használtak címlapot. Az elsõ címlap 1483-ból való, azelõtt a könyv adatai az utolsó oldalon szerepeltek, néha még a szerzõ nevét sem tüntették fel. Temesvári Pelbárt, Savanarola kötetei szintén õsnyomtatványok, azaz 1500 elõtt nyomtatott könyvek. A 16. századból több mint háromezer kötet maradt fenn, többségük külföldön jelent meg, ide tartoznak a magyar nyelvûek is, ezek mind a humanizmus és a reformáció értékes alkotásai. Jelentõs a könyvtár biblia gyûjteménye, latin, héber nyelvû Stephanus Robertus, Plantin, Giunta, Frobenius, Oporinus, a leghíresebb európai nyomdák munkái. Nagyon értékes a Képes Biblia, Koberger Anton lyoni nyomdájából 1520-ból, 1519-ben Baselben a Frobenius nyomdájában készült Szentírás Rotterdámi Erasmus gondozásában, a Koberger Biblia Londonból,( ), amely a maga nemében páratlan, hiszen nyolc nyelven szól a hívõkhöz A magyar nyelvû bibliák is természetesen megtalálhatók, a Vizsolyi biblia két kiadása is. (Az elsõ kiadás 1590-ben készült.) Érdekességként említhetõ a Károli Gáspár bibliájának negyedik kiadása Amsterdamból 1654-bõl, melynek szerkesztõje Komáromi Csipkés György pótlásokat, javításokat írt bele a korábbi kiadásba, ennek alapján jelent meg késõbb az új kiadás 1718-ban Leydenben. Unikumok, ritkaságok, editio princepsek gyûjteménye (elsõ kiadások) is sok értéket õriz, például Apáczai Csere János Magyar Logikátska címû munkája 1654-bõl,(Gyulafehérváron készült) ez az elsõ magyar nyelvû logikai tankönyv, és egyetlen példány.( Apáczai Hollandiában, Hardervijkben doktorált 1651-ben, õ volt az újonnan alapított egyetem elsõ doktorandusa korábban a Franeker, Leiden Utrecht városok egyetemeit látogatta. Apáczai volt az elsõ magyar nyelven író tudós és pedagógus, a Magyar Logikátska és a Magyar Encyclopaedia szerzõje, de természetesen számos latin nyelvû mû írója is. Hazatérve Erdélybe, Gyulafehérváron, majd Kolozsváron tanított, õ vetette fel elsõként a magyar tudományos akadémia gondolatát ban Barcsay Ákos fejedelemnek írásban nyújtotta be erre vonatkozó nagyyszabású tervezetét Felesége holland volt, Aletta van der Maet, róla írta Áprily Lajos Tavasz a házsongárdi temetõben címû versét.) Székely István Chronica ez vilagnac jeles dolgairol (Krakkó, 1559),amely a könyvtár legrégebbi magyar nyelvû könyve, Mélius Juhász Péter A keresztienec nyomoruságokbam valo vigasztalásoknak (Debrecen, 1562) címû munkája, mely református tanításokat, imádságokat tartalmaz, mindössze két példány ismeretes belõle. Heltai Gáspár Chonica az magyaroknak dolgairol (Kolozsvár, 1575), ez a kiadás a híres nyomdász halála után felesége által vezetett nyomdában készült. Heltai Gáspár szász anyanyelvû volt, de a magyar mûvelõdéstörténet egyik nagy alakjává vált. Nyomdáját Kolozsváron 1550-ben külföldi, fõleg németalföldi tanulás után nyitotta meg. Nyomdászként egységesítette a magyar helyesírást, a hozzá beadott kéziratokat átjavította és stilizálta. A magyar nyelvû könyveket következetesen csak antikvával, latin betûvel nyomtatta. A krónikákat (köztük Tinódi krónikáját is,) canzionalékat (dalokat), a széphistóriákat külön is kinyomtatta olcsóbb lenyomatokban, és a kolozsvári piacon árulta. Ez lett a népkönyv elsõ megjelenési formája, mely a kevésbé tehetõsebb olvasókhoz is eljutott. Bogáti Fazekas Miklós Szép historia az tökélletes asszonyállatokról (Kolozsvár, 1577), verses moralizáló mû, mindössze három példány maradt fenn. Enyedi György Gismunda és Gisquardus historiája (Debrecen, 1577) verses szerelmi történet, egyetlen példánya ismeretes. A legrégibb fennmaradt erdélyi nyomtatású orvosi munka Kyr Paulus, besztercei orvosdoktor Sanitas studium címû munkája (Brassó, december 1551), az ifjúság számára összeállított orvosi tanácsokat tartalmaz, értékét növeli, hogy igen kevés példány maradt meg belõle. A magyar nyelvû sajtó kezdetét jelentette a Kassai Magyar Museum, amely az elsõ magyar nyelvû folyóirat, az elsõ szerkesztõje Kazinczy Ferenc volt, majd Batsányi János veszi át. (Kassán emléktábla jelzi a házat, ahol a lapot szerkesztették.) Az elsõ magyar újság a Pozsonyban szerkesztett Magyar Hírmondó volt, 1780-tól Rát Mátyás szerkeszti. Ezekbõl is található több példány a Tékában. Unikum a javából Balassi Bálint Istenes énekeinek Bártfán kiadott példánya 1640-bõl, az egyetlen példány, amely ebbõl a kiadásból megmaradt, Sajnos csonkán. Van azonban egy másik Balassi kiadás is, amely Bécsben készült 1633-ban. Sokáig úgy tudták, hogy ebbõl is az egyetlen megmaradt példány a Tékában van, mígnem elõkerült Firenzébõl egy másik is 1630 elõttrõl. 231 régi román nyelvû könyvet is õriz a Téka, köztük Fogarassi István által latin betûkkel 1648-ban Gyulafehérváron nyomtatott Catechizmus, illetve a szintén a fejedelmi nyomdában készült Újtestamentum. (1830 után térnek át a románok a cirill betûrõl a latin betû használatára.) Érdekességként említhetõ Kõrösi Csoma Sándor tibeti angol szótára, a Diétai Magyar Múzsa egyik dedikált példánya, amelyet Csokonai Vitéz Mihály ily szavakkal dedikált Teleki Sámuelnek: Méltóságos Gróf és Cancellárius Széky Teleki Sámuel Õ Excellenciájának alázatosan ajánlja az Író m. k. (a maga kezével), Petõfi Sándor elsõ megjelent könyve, a Robin Hood fordítása, a Törökországi levelek elsõ kiadása, Kazinczy Ferenc Tövisek és virágok Telekinek dedikált példánya, Fazekas Mihály Füvészkönyve, valamint a Lúdas Matyi elsõ kiadása, Valkai András mûve, amely majd alapul szolgál pár évszázad múlva egy Katona József nevû szerzõnek, Históriás ének az nagy úr Bánk Bánról, miképpen az András királynak a feleségét megölte az õ nagy vétkéért Ezek a könyvek a református Kollégium könyvtárából valók, tankönyvként használták annak idején. De nem csupán õk. A könyvek születése után több évszázaddal, amikor a magyar nyelv az erdélyi iskolákban kalitkába záratott, és a tankönyvekbõl a diákok gyakran azt tanulták, hogy õseink bandita kizsákmányolók voltak, akik elrabolták Erdélyt a békés õslakóktól, szóval azokban az idõkben a Teleki Tékában, az olvasóteremben megtartott magyarórák (Ehhez azonban tanári bátorság kellett!) a szellemi felszabadulást jelentették a diákoknak. Kezükbe vehették az eredeti és a hasonmás példányokat, olvashatták nagyjaink írásait, ezek a könyvek számukra a nemzeti tudás színvonalát növelték. Ma már a tanárok szabadon taníthatnak, talán Ne hagyjuk ki a Nagy Francia Enciklopédia köteteit, az ókori világ mûvészeti hagyatékát bemutató albumsorozatot, a metszeteket és rézkarcokat tartalmazó 29 kötetet, Giovani Battista és Francesco Piranesi metszetgyûjteményének tizenegy kötetét, az ifjú Hans Holbein, Rubens, Dürer rajzaival, metszeteivel illusztrált könyveket, a kézi színezésû térképeket, az Atlas Majort, növény és állattani albumokat. Ugyancsak különlegesség a több ezer régi könyvjegy, ex libris, ezek közül a legrégebb 1568-ból való. A Református Kollégium három különbözõ ex librist használt, Teleki négyet terveztetett magának, felesége kettõt. A könyvtáralapító Telekirõl egy kortársa ezt jövendölte: Ennek az Úrnak emlékezete keményebb oszlopra leszen mettzve a haza számára szentelt pompás Könyv Tárba, mint a Herczeg Eszterházié, a híres Haydné. A Teleki Téka valóban Teleki Sámuel ércnél maradandóbb emlékmûvévé vált. Aere perennius! Forrás: 1. Teleki Téka emlékkönyv Mentor Kiadó Marosvásárhely Bibliotheca Telekiana Kiadja a Teleki-Bolyai Könyvtár Marosvásárhely Deé Nagy Anikó Gondolatok a marosvásárhelyi Teleki Tékából Pallas-Akademia Kiadó Csíkszereda Deé Nagy Anikó A könyvtáralapító Teleki Sámuel Az Erdélyi Múzeum Egyesület Kiadása Kolozsvár Gálfalviné Zsigmond Irma, a Teleki Téka könyvtárosának szóban elhangzott könyvtárbemutatója, melyet engedélyével diktafonra vettem 1997 májusában.

12 12 Teleki-melléklet EKOSZ - EMTE Megölték-e Teleki Pál magyar miniszterelnököt? Tudósítás a Magyarok VII. Világkongresszusán megtartott Gróf Teleki Pál halála címû konferenciáról. gróf Teleki Pál A II. Világháború után sehol, semmilyen fórumon nem folyt hivatalos vizsgálat Teleki Pál magyar miniszterelnök tragikus halála ügyében. Sõt, még a történészek, írók vagy filmesek sem mutattak különösebb érdeklõdést a szokványosnak korántsem mondható, és számos nyitott kérdést hátrahagyó esemény iránt - kezdte elõadását Pusztaszeri László történész augusztus 17-én a Magyarok VII. Világkongresszusának gróf Teleki Pál halála címû egésznapos konferenciáján, ahol arra keresték a választ az elõadók: Kinek állt érdekében Teleki Pál halála? A közvéleményt ma is foglalkoztatja, vajon lelkiismereti válság, vagy orgyilkos golyója vetett véget a tudós magyar politikus életének? A gyilkosság vagy öngyilkosság kérdésének vitájában, az idõközben eltelt közel hét évtized során számos vélemény, feltevés ütközött. Ezek azonban a vizsgálható dokumentumok hiányában csak elméleti, logikai alapon közelíthettek - folytatta érdekes elõadását Pusztaszeri László. A neves történész ismertette a hagyományos érvelést, mely szerint akadálya lehetett az öngyilkosságnak, mivel hívõ ember saját elhatározásból nem dobhatja el Istentõl kapott életét. Hívõ emberként és gyakorló katolikusként az elõadó is ezt állította: nem lehetett öngyilkos Teleki Pál. De - folytatta - nemcsak az elmekórtanban és a kriminológiában, hanem a köznyelvben is ismeretes a tudatzavar, népiesen elmezavarban elkövetett cselekmény fogalma. A halált megelõzõ napok idegfeszültségei miatt ezt Teleki esetében sem zárhatjuk ki. Pusztaszeri ugyanakkor megállapította: az ügyben sem a miniszterelnök inasának, sem személyi titkárának, Incze Péternek, sem Újpétery Elemérnek, sem Bárczy István miniszterelnökségi államtitkárnak, sem a Kormányzót kísérõ szárnysegédnek, sem Ujszászi István ezredesnek, a 2vkf fõnökének, sem a palotában azon az éjszakán szolgálatot teljesítõ rendõr, vagy csendõrtisztnek az észleleteit, véleményét, vallomását nem rögzítették. Vagy ha igen, ezek a dokumentumok megsemmisültek, illetve ismeretlen helyre kerültek. Pusztaszeri László elõadásában felidézte: - Bombaként robbant a Magyar Távirati Iroda által április 3-án reggel 9 óra 15 perckor kiadott rövid hír, amely jelentette, hogy Széki gróf Teleki Pál m. kir. titkos tanácsos, m. kir. miniszterelnök ma éjjel tragikus hirtelenséggel elhunyt. A hír a déli, délutáni órákban nemzetközileg is ismertté vált, de mivel a reggeli MTI-jelentés nem tartalmazott részleteket, a legkülönösebb találgatások is lábra kaptak. Az elsõ értesülések szívszélhûdésrõl szóltak, amelyet valószínûleg a magyar kormányszervek, vagy a halálesetet felfedezõ, s attól nagy zavarban lévõ személyek szivárogtattak a köztudatba. Akár a felsõ vezetés a hír forrása, akár nem, a félretájékoztatás okot adott a gyanakvásra, hogy valakik, valamiért szerették volna eltusolni a nem természetes halál tényét - mondta a történész. Az elõadó rámutatott: - Már a nap folyamán megkezdõdtek a találgatások a minisztertelnök öngyilkosságáról. Késõ délután az MTI újabb jelentése a hivatalos orvosi jelentés alapján megerõsítette az öngyilkosság tényét. Eszerint a politikus a hajnali órákban önkezével vetett véget életének. Vajon mi indokolta, hogy a halottszemle során eltérjenek a jogilag szabályozott eljárástól? - tette fel a kérdést Pusztaszeri László. A büntetõ perrendtartás szerint ugyanis Orsós Ferenc professzornak, a Átalvetõ december Budapesti Magyar Királyi Törvényszék állandó és felesketett szakértõjének, a nemzetközi hírû szaktekintélynek kellett volna elvégeznie a vizsgálatot. Nem állítható, hogy a jelentést aláíró Bakay Lajos professzor, Teleki kezelõorvosa, és Leviczky Károly rendõrorvos elkendõzte volna az igazságot, habár a tények politikai okokból történõ megmásítása korántsem tekinthetõ egyedinek a történelemben. Ismeretes olyan vélemény, amely szerint a tragikus véget ért politikus fia, Teleki Géza gróf a háború után bizalmas körben azt állította: bizonyítékai vannak atyja erõszakos haláláról. Ezzel szemben Mikes Hanna grófnõ, Teleki Géza akkori felesége, Pusztaszeri László kérdésére a kilencvenes évek elején azt a határozott választ adta, hogy a család sosem vonta kétségbe apósa öngyilkosságának tényét. Pusztaszeri szerint, ha az utókor még kíváncsi arra, vajon Teleki Pált megölték vagy öngyilkos lett, immár csak egyetlen mód áll rendelkezésre, ha a földi maradványokat exhumálják. Amennyiben a koponyacsontok a hét évtized alatt nem enyésztek el, akkor a ballisztikai és orvos-szakértõi vizsgálat 90%-ot megközelítõ valószínûséggel megállapíthatná az öngyilkosság vagy az idegen kezûség (meggyilkolás) tényét. Vizsgálatokra és kutató munkára továbbra is szükség lenne! Már csak azért is, mert Stoffán György újságíró 1989-ben közzétett egy szenzációs hírt, és megírt egy kötetet, mely szerint Széchenyi János Péter gróffal együtt találkozott Teleki Pál lehetséges gyilkosával, egy SS-tiszttel. Az idõs férfi elmesélte, hogyan ölte meg Magyarország miniszterelnökét. Az állítólagos magnófelvételt a következõképp zárja a nyilatkozó: Már senkim sincsen, de nem akartam úgy meghalni, hogy magammal vigyem ezt a titkot. Megesküdtem, hogy hallgatok, de nekem már mindegy. Nem tudom magamban tartani az igazságot. Meg kell tudnia mindenkinek, hogy Teleki Pál nem volt öngyilkos! Bûn, amit tettem, de fiatal voltam és hittem a német gyõzelemben, aminek az egyik akadálya Teleki Pál volt. Legalábbis így mondták akkor. Csak késõbb döbbentem rá, hogy az öngyilkosság rajta maradt a kommunizmusban is. Nem tudom az okát. Én öltem meg Teleki Pált, és ennek nyoma is van itt Németországban, csak utána kellene menni valakinek. Stoffán az Én öltem meg Teleki Pált címû kötetében a következõket írja: Antall József és Kohl kancellár megegyeztek abban, miszerint Teleki halálának körülményeit a magyar történészek nem kutathatják a továbbiakban sem, mert ha kiderülne az igazság, a magyar népnek talán megváltozna a véleménye a németekrõl és ez árthatna a két nemzet barátságának. Azt hiszem, itt az ideje, hogy az utókor megismerhesse az igazságot Teleki Pál egykori miniszterelnökünk halálát illetõen! A történelem meghamisítására nem hajlandó történészek vállalják fel ezt a nem mindennapi témát, valamint a magyar nemzet tagjai kérjék Teleki Pál exhumálását! Pusztaszeri László történész szerint ebben az esetben, (s ha a koponya épen maradt) megtudhatjuk, mi az igazság: vajon megölték-e Teleki Pált? A magyar nemzet ifjúságának kötelessége lesz feltárni az igazságot, hogy igaz színben és látásban megismerhessék gróf Teleki Pál életútját. Feltehetõen ismét egy követhetõ, hívõ, katolikus példakép állhatna a magyar ifjúság és a magyar nemzet elõtt.

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Határtalanul! pályázat. Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése

Határtalanul! pályázat. Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése Határtalanul! pályázat Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése időpont: 2014. október 6 - október 8. A tanulmányi kirándulásunk úti célja Erdély volt. 2014. október 6-tól 8-ig

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Érintsd meg a Holdat!

Érintsd meg a Holdat! Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság

Részletesebben

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21 Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza IZSÁK FELESÉGET KAP Lekció: 1Mózes 24,1-21 Alapige: 1Mózes 24,7 Az Úr, az ég Istene, aki kihozott engem atyám házából és rokonságom

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Családi Nap 6. tematikája; Sárospatak, 2013. július 13. szombat Cím: Rákóczi asztala család kincsei a múzeumban Ajánlott korosztály: óvodástól idős korig mindenkinek Segédanyag: Iskolatörténeti Kiállítás

Részletesebben

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921)

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921) Krúdy Gyula Magyar tükör (1921) 2011 AZ ÉGETT EMBERHEZ Ne hajtsd búbánatnak fejed, jó magyarom; amit elvettek tőled a hegyszorosban, ahová bekergettek a viszontagságok, balsorsok: amit elvett a rossz szomszéd,

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

Teleki Téka 2012. Egy régikönyves könyvtár hétköznapjai a 21. században. Lázok Klára Teleki Téka

Teleki Téka 2012. Egy régikönyves könyvtár hétköznapjai a 21. században. Lázok Klára Teleki Téka Teleki Téka 2012. Egy régikönyves könyvtár hétköznapjai a 21. században Lázok Klára Teleki Téka A Teleki Téka ma, és az alapok, amelyre építkezünk 1. Teleki Sámuel, az irányadó 2. Teleki Bolyai Könyvtár

Részletesebben

Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem

Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem Bokor Zsuzsa NÕI ÉLETEK ÉS TÖRTÉNETEK A XX. SZÁZADBAN. EGY NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS MARGÓJÁRA 1 Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem sokan mások is provokatívnak találhatják. Az

Részletesebben

JEREMIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE 41

JEREMIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE 41 IGAZSÁG ÉS ÉLET Lectio continua Bibliaolvasó kalauz alapján 2011. OKTÓBER 23. VASÁRNAP HAMAR ZOLTÁN Jismáél megöli a helytartót és híveit 41,1 A hetedik hónapban Jismáél, Netanjá fia, Elisámá unokája,

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Elmúlt idők levelezése

Elmúlt idők levelezése Elmúlt idők levelezése (folytatás) A következő században a XVII.-ben leveleink kifejezésmódja cifrábbá, díszesebbé válik. Hogyha ritka volt is az olyan hosszadalmas köszöntő, mint a Zrínyi Katáé, most

Részletesebben

Nagyboldogasszony Székesegyház

Nagyboldogasszony Székesegyház Hetedikesek élménybeszámolója Királyok és fejedelmek útján Erdély szívében A Dunaújvárosi Petőfi Sándor Általános Iskola 7-es évfolyama, 45 tanulóval és 4 kísérő tanárral a Határtalanul pályázat keretében

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

A fölkelő nap legendája

A fölkelő nap legendája Prof. Dr. Tapolyai Mihály A fölkelő nap legendája Máréfalvi barátaimnak mestereim egyikéről Dr. Szalay Károly pszichiáter emlékére Dr. Szalay Károly pszichiáter élete (1894-1973) Régen mesternek hívtuk

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Az ülés napirendje 1. Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 Gyulafehérvár, 1629) erdélyi fejedelem saját kezű aláírásával ellátott latin nyelvű oklevele. Kelt:

Részletesebben

Hon-és népismeret. Régi idők története

Hon-és népismeret. Régi idők története Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Alapismereti és Szakmódszertani Intézet Hon-és népismeret Kurzuskód: TA - 113 Régi idők története Interjú dédnagymamámmal Helle Brigitta HEBVAAT. KEFO Óvodapedagógus

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

A legszebb mesék Mátyás királyról

A legszebb mesék Mátyás királyról A legszebb mesék Mátyás királyról Roland Tartalomjegyzék Mátyás király és a kolozsvári bíró / 4 Egyszer volt Budán kutyavásár / 8 Mátyás király és a huszár / 12 Mátyás király és a százesztendős ember /

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre

Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre Juhász Gyula: Petőfi ünnepére Petőfi ünnepére, fel, A munka véle ünnepel, Dalában él múlt és jelen És a jövő, a végtelen. Átzeng az bércen és folyón Virrasztva

Részletesebben

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója.

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. Képes melléklet 1. kép Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. 2. kép 3. kép A Somogyi Győző grafikáival

Részletesebben

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.

Részletesebben

A ZRÍNYI-SZOBOR ALKOTÓJA, BARBA PÉTER EMLÉKÉRE

A ZRÍNYI-SZOBOR ALKOTÓJA, BARBA PÉTER EMLÉKÉRE ÁLTALÁNOS PAPP FERENC A ZRÍNYI-SZOBOR ALKOTÓJA, BARBA PÉTER EMLÉKÉRE A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem központi helyén, a Zrínyi parkban található egy alkotás, az egyetem névadójának szobra, amiről

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással

Részletesebben

Ő is móriczos diák volt

Ő is móriczos diák volt Ő is móriczos diák volt 107 Az idei évben rendhagyó beszélgetésre került sor az Ő is móriczos diák volt interjú keretében. Az íróként, költőként, illetve műfordítóként tevékenykedő Mezey Katalint s lányát,

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek. bemutatja

A Biblia gyermekeknek. bemutatja A Biblia gyermekeknek bemutatja Jézus és Lázár Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Janie Forest Átírta : Ruth Klassen Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children www.m1914.org BFC

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Határtalanul! a hetedikesek osztálykirándulása Erdélybe

Határtalanul! a hetedikesek osztálykirándulása Erdélybe Határtalanul! a hetedikesek osztálykirándulása Erdélybe A hetedik osztályosok kirándulása 2015. április 14-én hajnal kettőkor indult az iskola előtti buszmegállóból. A csomagok és az ajándékok gondos bepakolása,

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe

Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Felvidéki kirándulásunk az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával jött létre. A kirándulást hosszas előkészítő munka előzte meg, amiben tanáraink

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ A Móra Könyvkiadó a Szepes Mária Alapítvány támogatója. Az alapítvány célja az író teljes életmûvének gondozása, még kiadatlan írásainak megjelentetése,

Részletesebben

Az ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája Az ókori világ hét csodája 1. A gízai Nagy Piramis Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

Gábor Áron, a székely ágyúhős

Gábor Áron, a székely ágyúhős Hankó Vilmos Gábor Áron, a székely ágyúhős 1848 novemberében már egész Erdély elveszett a magyar ügyre nézve. Enyed, Torda, Dés, Szamosújvár után Kolozsvár is elesett. A székely tábort Marosvásárhelyen

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve

SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve Csapat/iskola: Beadás ideje: Tudnivalók A teszt 100 kérdésből áll. Minden kérdésnél felsoroltunk 3 lehetséges választ, amelyek közül a Példabeszédek

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

TRIANONI MOZAIK. Dr.Váry Albert könyve

TRIANONI MOZAIK. Dr.Váry Albert könyve 1 TRIANONI MOZAIK Dr.Váry Albert könyve 2 3 Szűcs László /1934-2008/: T A V A S Z Édesanyám: született Szatmári Teréz még a XIX. Század utolsó éveiben nyitotta sírós szemét a szép, de borzasztóan terhes

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Mészáros Sándor Az engedelmesség Komáromi Baptista Gyölekezet. Az engedelmesség. Jónás könyve alapján

Mészáros Sándor Az engedelmesség Komáromi Baptista Gyölekezet. Az engedelmesség. Jónás könyve alapján Példa: Az engedelmesség Jónás könyve alapján Egy hív édesapa fia lelkipásztornak készült. A fiú elhatározta, hogy külföldre megy egy fels bb tanulmányi fokozat megszerzése érdekében. Az édesapa aggódott

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

Ha nem hiszed, járj utána!

Ha nem hiszed, járj utána! Gárdonyi-emlékév, 2013 Ha nem hiszed, járj utána! rejtvényfüzet 2. osztály 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játssz velünk! Néhány mese és az író életrajza

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET I. évfolyam 3. szám szeptember, október Akarod hallani a jó hírt? Mindennek Királya Mindennek Királya, az Istennek Fia, égnek, földnek Ura Akinek véd minket a karja tőlünk

Részletesebben

Bajsa. Bajsa történelme

Bajsa. Bajsa történelme Terényi Annamária Bajsa A falum 2001-tõl kezdve rendelkezik címerrel. A címeren található a fõ szimbólum, ami egy kakas, mely az egyszerûséget, szabadságot és a falusi tájat, hangulatot jelképezi. A kakas

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

Államfői látogatás Bogyiszlón

Államfői látogatás Bogyiszlón VII.ÉVFOLYAM 4. SZÁM Bogyiszló község polgárainak lapja 2016. április Államfői látogatás Bogyiszlón Áder János köztársasági elnök a Víz Világnapján március 22-én a dunai jeges árvíz 60. évfordulójának

Részletesebben

Hamis és igaz békesség

Hamis és igaz békesség Hamis és igaz békesség Lectio: Jer 1,1-15 Textus: Jer 1,14 A lelkipásztor így szólt egy asszonyhoz: - Asszonyom, szokta önt kínozni a Sátán? - Engem? Soha! - No, akkor ez annak a jele, hogy ön még a Sátáné,

Részletesebben

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Pasarét, 2012. július 1. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Alapige: Galata 4,4-7 De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól

Részletesebben

A hun harc művésze Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

A hun harc művésze Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve 2012 december 29. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 A hunok harci technikája a hadtörténelem során a legsikeresebb volt.

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

AZ AJÁNDÉK. Alapige: 2. Korinthus 9,15 Hála legyen Istennek az Ő kimondhatatlan ajándékáért!

AZ AJÁNDÉK. Alapige: 2. Korinthus 9,15 Hála legyen Istennek az Ő kimondhatatlan ajándékáért! Pasarét, 2012. december 25. (karácsony) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza AZ AJÁNDÉK Lekció: Máté 2,1-12 Alapige: 2. Korinthus 9,15 Hála legyen Istennek az Ő kimondhatatlan ajándékáért! Imádkozzunk! Mennyei

Részletesebben

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Volt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek annyi fia volt, mint a rosta lika, még eggyel több. Éjjel-nappal búslakodott szegény, hogy mit csináljon ezzel a

Részletesebben

PAPÍRSZELETEK. LXVI. évfolyam, 8-9. szám 2002. augusztus szeptember NÉMETH ISTVÁN

PAPÍRSZELETEK. LXVI. évfolyam, 8-9. szám 2002. augusztus szeptember NÉMETH ISTVÁN LXVI. évfolyam, 8-9. szám 2002. augusztus szeptember PAPÍRSZELETEK NÉMETH ISTVÁN Milyen lehetett a bujdosó pohár, amely Gyulai Pál szerint a sarkantyúnál is jobban csengett? Ha bujdosott, hát miért, kit

Részletesebben

Csapody kastély Ádánd

Csapody kastély Ádánd Csapody kastély Ádánd Az épület a Perneszi család XVII. századi kastélya helyén épült 1820 és 1827 között, klasszicizáló későbarokk (copf) stílusban. Építtetője, Csapody Pál volt a község utolsó (jobbágyfelszabadítás

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1]

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Published on Reformáció (http://reformacio.mnl.gov.hu) Címlap > Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Küry

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM 2. www.ujteremtes.hu Bábel és Ábrahám története Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. 1Móz. 11:1 El tudod-e képzelni milyen lenne az, ha mindenki

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Az ülés napirendje 1. Ligeti Antal (Nagykároly, 1823 Budapest, 1890): Az ifjú Mukácsy Mihály portréja [papír, ceruza, 450x610 mm, jelezve jobbra lent:

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

BOD PÉTER HÁROMSZÁZ ÉVE KONFERENCIA NAGYENYEDEN ÉS MAGYARIGENBEN

BOD PÉTER HÁROMSZÁZ ÉVE KONFERENCIA NAGYENYEDEN ÉS MAGYARIGENBEN Főszervezők: BOD PÉTER Alapítvány Gyulafehérvár Bethlen Gábor Kollégium Nagyenyed Társszervezők: Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár, Nagyenyed; Magyarigeni Református Egyházközség; Bod Péter Megyei Könyvtár,

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

Családi Nap 3. tematikája

Családi Nap 3. tematikája Családi Nap 3. tematikája A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Múzeuma nyertes TÁMOP 3.2.8. B.-12/1. es pályázatának megismerése után Pocsainé Dr. Eperjesi Eszter múzeumigazgató asszony

Részletesebben

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni?

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? 9. tétel A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? B/ Tinódi: Budai Ali basa históriája 1. Melyik vár ostromáról szól a mű? Meséld el

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála,

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, CSELEKEDJ! 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, hogy eltékozolja a vagyonát. 2 Ezért előhívatta, és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

SOÓ REZSÕ UTÓÉLETE KOLOZSVÁROTT

SOÓ REZSÕ UTÓÉLETE KOLOZSVÁROTT SOÓ REZSÕ UTÓÉLETE KOLOZSVÁROTT NAGY-TÓTH FERENC Cluj-Napoca, Str. Rakovei Nr. 14, Ro-3400, Romania Elfogadva: 2004. szeptember 20. Bot. Közlem. 91(1 2): 7 12, 2004 A Láthatatlan ember szerint a hunok

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

Gyászszertartás Búcsúztató

Gyászszertartás Búcsúztató Gyászszertartás Búcsúztató Nyitó ima: Mennyei Atyánk, azért jöttünk össze a mai napon, hogy lerójuk tiszteletünket és kegyeletünket szeretett teremtményed, élete előtt. Összejöttünk, hogy hálát adjunk

Részletesebben

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról 2011 szeptember 03. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1684-ben a Habsburg birodalom, Lengyelország és Velence Szent Liga

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben