Javaslat a szociális ellátórendszer új működési modelljére

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Javaslat a szociális ellátórendszer új működési modelljére"

Átírás

1 Javaslat a szociális ellátórendszer új működési modelljére 1.3. verzió Budapest, május 11. IFUA Horváth & Partners Kft. H1119 Budapest Fehérvári út 79. Telefon: +36 (1) Fax: +36 (1) A HORVÁTH & PARTNERS csoport tagja T H E P E R F O R M A N C E A R C H I T E C T S Abu Dhabi Berlin Bucharest Budapest Düsseldorf Frankfurt Munich Stuttgart Vienna Zurich

2 modelljére 2/188 Tartalom 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ BEVEZETÉS HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSAI KONCEPCIONÁLIS ALTERNATÍVÁK AZ ÚJ MODELLRE A JAVASOLT ÚJ MODELL BEMUTATÁSA AZ ÚJ MŰKÖDÉSI MODELL KÖLTSÉGHASZON ELEMZÉSE AZ ÚJ INTÉZMÉNY KIALAKÍTÁSA MELLÉKLET I. HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYE AZ INTÉZMÉNYEK ALAPFELADATAI ÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE II. A JAVASLATOKHOZ KAPCSOLÓDÓ RÉSZLETES ADATOK RÉSZLETES LÉTSZÁMADATOK A JAVASOLT ÚJ STRUKTÚRÁBAN EGYÉB ADATOK A JAVASOLT ÚJ STRUKTÚRÁBAN KÖLTSÉGHASZON ELEMZÉS EREDMÉNYEI...172

3 modelljére 3/ Vezetői összefoglaló Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata négy önkormányzati fenntartásban működő intézményén keresztül biztosítja a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok ellátását. Ezek: Miskolci Családsegítő Központ, Iránytű Szociális Szolgálat, Miskolci Gyermekvédelmi Központ és EBESZ. A jelenlegi működésben számos olyan probléma tapasztalható, amely elengedhetetlenné tette a működés újragondolását és egy új működési modell kidolgozását. E problémák, kockázatok egy része szakmai jellegű, másik része viszont finanszírozási kérdéseket feszeget. A jelenlegi működési modellből fakadó szakmai nehézségek Az intézményrendszer funkcionálisan és strukturálisan rosszul tagolt, amely nehezíti a szakszerű, magas színvonalú, ugyanakkor átláthatóbb, tervezhetőbb és hatékonyabban működtethető szolgáltatás szervezését. A két alapszolgáltatást nyújtó intézmény bár területileg elkülönülten, de szakmai feladatellátás tekintetében párhuzamosan működik. A feladatok megszervezése figyelmen kívül hagy alapvető szakmai elvárásokat. Egy intézményi, igazgatási keretben működnek egymástól jelentősen eltérő profilú és szakmai tartalmú ellátások. Egyes kötelező feladatokat a város jelenleg semmilyen formában nem lát el (pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek célcsoportja ellátási formái). A területi kiegyenlítés elve, a városon belüli kapacitás szabályozás nem érvényesül, így egyes ellátások túldimenzionáltak, nem követték a társadalmi igények/szükségletek változását (idősek alapszolgáltatásai), mások (gyermekjóléti szolgálat) jelentős kapacitás problémákkal küzdenek. A jelenlegi működési modellből fakadó finanszírozási nehézségek Az állami normatíva eltérő arányban, de egy szakfeladat vonatkozásában sem fedezi az ellátás tényleges költségeit, az önkormányzat jelentős saját forrással járul hozzá a rendszer működtetéséhez. A saját bevételek az egyes intézmények vonatkozásában eltérő mértékben realizálódnak. Ez egyrészt függ az ellátott feladat jellegétől, másrészt viszont jelentős mértékben meghatározza azt az adott intézmény vezetésének szemlélete is. Költségvetési szempontból térítési díjak megállapításánál visszatérő problémát jelent, hogy minden párhuzamosan ellátott szolgáltatás/ ellátás vonatkozásában kétféle szolgáltatási önköltség, kétféle számított intézményi térítési díj keletkezik. A feladatellátásra biztosított infrastruktúra jelentős részben elavult, működtetése gazdaságtalan, felújításra szorulna. Az infrastruktúra kihasználtsága nem optimális. Az egyes intézmények infrastruktúrája (helyenként szélsőségesen) eltérő mértékben biztosítja a feladatellátást. Az egyes intézmények humánerőforrás kapacitás kihasználtsága eltérő, mind a szakmai, mind a nem szakmai létszám vonatkozásában. Városi szintű humánerőforrás kapacitás felmérés nem történt meg. A párhuzamosan ellátott feladatok miatt lehet létszámtartalék a rendszerben, főként a gazdasági és műszaki létszám, középvezetői szint, és egyes szakmai feladatok létszámának vonatkozásában. Az összehangolt fejlesztési törekvések, pályázati munka, forrásbevonás, illetve racionalizálás irányába tett lépések nem vagy csak alacsony hatásfokkal valósulnak meg. A szűkebb intézményi érdekek általában felülírják a városi rendszerszintű törekvéseket.

4 modelljére 4/188 Összefoglalóan elmondható, hogy a jelenlegi struktúra alapvető szakmai és finanszírozási szempontokat figyelmen kívül hagyó átszervezések sorozatán át alakult ki. A tulajdonosi (fenntartói) kontroll nem érvényesül megfelelően sem szakmai, sem gazdálkodási szempontból. A fentiekből fakadóan az önkormányzata át kívánja alakítani a Város szociális ellátórendszerét. Az átalakítás célja választ adva a fennálló problémákra, hogy csökkenjenek a szakmai és támogató feladatok ellátásában jelentkező párhuzamosságok, javuljon a jelenleg nem megfelelő szolgáltatási szintet biztosítani tudó területek működése, növekedjen az intézmények működési hatékonysága, csökkenjen az intézményrendszer finanszírozási, javuljon az intézményrendszer által nyújtott szolgáltatások színvonala. Jelen dokumentum célja az intézményrendszer javasolt átalakítási irányainak kidolgozása és a megvalósítandó új működési modelltől várt előnyök és lehetséges kockázatok bemutatása. Az anyagban szereplő megállapítások forrása kettős: a szakmai területre vonatkozó értékeléseket és javaslatokat (beleértve a struktúrára és szakmai létszámra vonatkozó javaslatokat) az önkormányzat munkatársai tették. A támogató területekre vonatkozó javaslatokat (és kapcsolódó anyagrészeket) a kiválasztott külső szakértő készítette el. A teljes dokumentum összeállítása ezen inputok alapján szintén a szakértő feladatát képezte Új működési modell kiválasztása Mielőtt javaslatot tehetnénk a szociális feladatellátás új működési modelljére, mérlegelni szükséges a lehetséges alternatívákat. három lehetséges modell vizsgáltunk abból a szempontból, hogy melyik biztosíthatja a leghatékonyabb és legeredményesebb feladatellátást Miskolc városának: Nincs integráció: a jelenlegi gyakorlat egyik legszembeötlőbb hiányosságára, a Miskolci Családsegítő Központ és az Iránytű Szociális Szolgálat közötti kevéssé következetes feladatmegosztásra választ adhat a város szervezeti integráció megvalósítása nélkül is. Ez esetben letisztázásra kerülnek a feladatok területi vagy feladati alapon a Miskolci Családsegítő Központ és az Iránytű Szociális Szolgálat között, de ezt követően a két intézmény önállóan működő és gazdálkodó intézményként folytatja tovább működését (a jelenlegi gyakorlathoz hasonlóan). A másik két intézmény (EBESZ és Miskolci Gyermekvédelmi Központ) változatlan formában folytatja működését. Közepes léptékű integráció valósulhat meg, amennyiben a két részben azonos feladatot ellátó intézmény a továbbiakban egy intézményként folytatja működését. A másik két intézmény (EBESZ és Miskolci Gyermekvédelmi Központ) változatlan formában folytatja működését. Radikális integrációról beszélhetünk, amennyiben a továbbiakban valamennyi szociális feladatot egy integrált intézmény lát el. Ezen intézményen belül tisztán szakmai szempontok mentén csoportosíthatók az egyes feladatok, s emellett teljekörűen kiaknázásra kerülhetnek a közös feladatellátásban rejlő hatékonysági tartalékok. E három elméleti modellt szakmai, szolgáltatásfejlesztési, racionalizálási és szervezési, irányítási szempontok mentén értékeltük, az eredményeket az alábbi ábrában foglaltuk össze.

5 modelljére 5/188 A vizsgált működési modell alternatívák összehasonlítása 1 Értékelési szempontok Nincs integráció Közepes léptékű integráció Radikális integráció Szakmai feladatellátás Funkcionálisan és strukturálisan jól tagolt szervezet. Városi szinten tervezhető, hatékony szolgáltatásszervezés. Területi kiegyenlítés elve. Területi ellátások összehangolása. Összehangolt fejlesztések. Racionalizálás, várt megtakarítások Szolgáltatás volumenéhez igazodó infrastruktúra biztosítása. Optimálisan meghatározott szakmai létszám. Párhuzamosan végzett tevékenységek, duplikációk kiszűrése. Szolgáltatások önköltségének csökkenése. Állami normatíva maximalizálása. Szolgáltatásfejlesztés lehetőségei Jelenlegi infrastruktúra bázisán új feladatok ellátása. Szolgáltatási profil bővítése piacképes szolgáltatások bevezetésével. Jó gyakorlatok bevezetése, kiterjesztése. Minőségbiztosítás. Szervezés és irányítás Irányításhoz szükséges kompetenciák. Áttekinthető, könnyen irányítható szervezeti méret. Átalakítás költség és időigénye. A fenti értékelés alapján elmondható: Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata, IFUA Mind a szakmai, mind a szolgáltatásfejlesztési szempontokat tekintve a radikális integráció, vagyis az egy integrált intézményben való működés tartogatja a legnagyobb lehetőségeket. Szintén ez az a modell, amely a legnagyobb és leggyorsabban realizálható megtakarítási potenciálokat engedi kiaknázni, köszönhetően a közös irányításnak és az egy kézben összefogott szolgáltatásszervezésnek. Meg kell azonban jegyezni, hogy az egy intézményben történő feladatellátás igényli egyúttal a legerőteljesebb vezetői kompetenciákat 2. Emellett itt a legnagyobb az átalakítás idő és költségigénye mely utóbbi mindazonáltal a működtetés során akár többszörösen is megtérülhet. Ez alapján tehát a jövőben azt javasoljuk, hogy Miskolc szociális feladatait egy integrált szociális intézmény lássa el, melynek egyes alegységei között szakmai szempontok mentén kerülnek megosztásra a feladatok. 1 Az ábrában található körök jelzik az adott szempontnak való megfelelés mértékét: teljesen kékkel színezett kör teljeskörű, negyedrészt kékkel színezett kör minimális megfelelést jelöl. 2 Az integráció következtében létrejövő intézmény nagy létszámú munkatársat foglalkoztat és szerteágazó feladatkört lát el. Ez egy erre alkalmas, megfelelő szakmai felkészültséggel és vezetői kompetenciákkal rendelkező vezető nélkül nem működtethető.

6 modelljére 6/188 A felvázolt opciók közül kiválasztott új működési modell Miskolci Családsegítő Központ Iránytű Szociális Szolgálat Miskolci Gyermekvédelmi Központ EBESZ Új intézmény Családsegítés Gyermekjóléti alapellátás Célcsoport spec. ellátás Miskolci Gyermekvédelmi Központ EBESZ Integrált intézmény Családsegítés és gyermekjóléti alapellátás Bölcsőde Gyermekvédelmi szakellátás Célcsoport spec. ellátás Egészségügyi szolgáltatások Nincs integráció Közepes léptékű integráció Radikális integráció Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata, IFUA 1.2. Az ellátott feladatokhoz kapcsolódó javaslatok Javaslatunk alapján tehát Miskolc Megyei Jogú Város szociális és gyermekvédelmi feladatellátását egy jól strukturált és horizontális szempontokat szem előtt tartó intézmény biztosíthatja. E modell részletes kidolgozása során tételesen végignéztük a jelenleg az intézményrendszer által ellátott szakmai és támogató feladatokat: értékeltük a feladatellátás jelenlegi módját, majd javaslatokat fogalmaztunk meg annak fejlesztésére. Végül meghatároztuk az új, javasolt feladatellátás szervezeti leképezését. Az egyes feladatokhoz kapcsolódóan az alábbi rövid távú javaslatokat tettük (több esetben közép és hosszú távú javaslatokat is megfogalmaztunk, ezeket anyagunk későbbi fejezetei tartalmazzák Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatások Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás szervezeti integrációja: A városi szinten egységes feladatszervezés érdekében az Avasi Családsegítő Munkacsoport és Gyermekjóléti Központ szervezeti integrációja, a feladatellátás egy vezetővel, egy telephelyen történő biztosítása. A javaslat következményeként egy vezető családgondozó vezetői megbízása visszavonásra kerül, s a továbbiakban városi szinten négy telephelyen Területi Szolgáltatási Központ biztosítja a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás feladatait, integrált szervezeti formában. Az Avas városrészben egy telephely bezárásra kerül. Indokolt a családgondozói és a családgondozói asszisztensi létszám minimális emelése (szervezeti egységenként 11 fő, összesen 4 fő családgondozó, 4 fő családgondozó asszisztens).

7 modelljére 7/188 A Területi Szolgáltatási Központok területi lehatárolásának újragondolása: A Területi Szolgáltatási Központok területi lehatárolásának áttekintése, az idősellátást biztosító szolgáltatási központok ellátási területével való összehangolása. A családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást biztosító Területi Szolgáltatási Központok és a struktúra átalakítás után megmaradó idősellátást biztosító Szolgáltatási Központok ellátási területének összehangolása. Egy, a város teljes lakosságát ellátó adósságkezelő iroda létrehozása: Egy, a város teljes lakosságát ellátó, önálló szervezeti egységben működő adósságkezelő iroda létrehozása (Miskolci Adósságkezelési Tanácsadó Iroda) a Miskolci Családsegítő Központ Adósságkezelési Tanácsadó Irodájának, illetve az Avas városrészben dolgozó adósságkezelési tanácsadóknak a bázisán. Az adósságkezelési iroda egy szakmai szervezeti egységként, de két jól megközelíthető telephelyen működhet. A két telephelyen történő működtetés a lakossági hozzáférés optimális biztosítását szolgálja. A feladatellátást biztosító infrastruktúra áttekintése, racionalizálása. A gyermekek átmeneti gondozását biztosító két intézmény/szervezeti egység leválasztása a szakellátásról A Gyermekek Átmeneti Otthona és a Családok Átmeneti Otthona gyermekjóléti alapellátás körébe tartozó ellátási formát biztosít, így indokolt e két feladatot szervezetileg leválasztani a szakellátásról és a szakmai irányítás szempontjából adekvát, családsegítésgyermekjóléti alapellátásokhoz áthelyezni. Az egymásra épülő, szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat egységes szakmai irányítás mellett egy vertikálisan jól strukturált rendszerben lehet működtetni. Gyermekek átmeneti gondozásához kapcsolódó feladatok integrált kezelése A gyermekek átmeneti gondozását jelenleg két önálló szervezeti egység, (GYÁO CSÁO) önálló szakmai irányítással egyegy szakmai vezetővel biztosítja. A szakmai egységek szervezeti önállóságának megtartása részben indokolt, ugyanakkor a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a két szervezeti egység egy szakmai vezető (0,5 státusz GYÁO, 0,5 státusz CSÁO) irányításával működjön. A Gyermekek Átmeneti Otthonában státuszon lévő pszichológiai tanácsadó és gyermekvédelmi ügyintéző a szükséges mértékig elláthat feladatokat a Családok Átmeneti Otthonában Gyermekek napközbeni ellátása, bölcsőde A bölcsődei ellátás és az egészségügyi szolgálat szervezeti elválasztása A bölcsődei ellátást és az egészségügyi szolgálatot (területi védőnői szolgálat, iskola egészségügy) szervezetileg indokolt elválasztani, tekintettel az alábbiakra: o o o Az egészségügyi ellátás (védőnői szolgálat) nem része a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszernek (ugyanakkor nagyon sok a kapcsolódási pont a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásokkal). A gyermekek napközbeni ellátása szakmailag és infrastrukturálisan teljesen elkülönül az egészségügyi szolgáltatásoktól. Az Egészségügyi Szolgálat feletti munkáltatói jogokat jelenleg az EBESZ, a szakmai felügyeletet azonban az ÁNTSZ látja el.

8 modelljére 8/188 o o Az Egészségügyi Szolgálat finanszírozása is eltér a szociális ellátásokétól: míg a szociális ellátások finanszírozása állami normatíva alapú, az Egészségügyi Szolgálatot az OEP finanszírozza. Hosszabb távon felmerülhet a védőnői hálózat kiválása az egységes szociális intézményből. Az egészségügyi szolgálat külön igazgatóság alatti szervezése megkönnyítheti a kiválást. Az egészségügyi szolgálat szakmai működési feltételeit az egyesített szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményen belül, de önálló igazgatóság keretei között javasoljuk biztosítani. Engedélyezett férőhelyszám megemelése: A bölcsődei csoportok számának újragondolása, az egyes csoportokban nyújtott ellátási formák meghatározása, az ellátási igények, szükségletek felmérését követően egy hosszabb távú szakmafejlesztési koncepció keretében elengedhetetlen. Azonban már ezt megelőzően, jelen átszervezés keretében (a szeptemberi tanévkezdésig) javasoljuk a jogszabályi megfelelés érdekében a bölcsődei csoportok engedélyezett férőhelyszámának megemelését 648 férőhelyre. Fogyatékos gyermekek gondozási lehetőségének megteremtése: A férőhelyszám emelése lehetőséget ad arra, hogy mind a 10 bölcsődében legalább egyegy gyermekcsoport keretében a fogyatékos gyermekek integrált nevelése és korai fejlesztése biztosított legyen. A hat év alatti fogyatékos gyermekek gondozásának, korai fejlesztésének lehetősége ily módon adott, hiszen valamennyi bölcsőde legalább egy gyermekcsoportja integrált gyermekcsoportként működik tovább. Ehhez azonban elengedhetetlen a szakmai feltételek megteremtése a fogyatékos gyermekek korai fejlesztéséhez a 4/2010. (I.19.) OKM. rendelet szerint: 2 gyógypedagógus és 2 gyógytornász/konduktor alkalmazása. Az ellátási igények felmérése, ellátás biztosítása a jogszabály szerint és az ellátás mértékének függvényében kiegészítő normatíva realizálható Gyermekvédelmi szakellátások A gyermekvédelmi szakellátás rendszeréről a gyermekjóléti alapellátás keretébe tartozó átmeneti elhelyezést biztosító ellátási formák (GYÁO, CSÁO) leválasztása és áthelyezése a családsegítési, gyermekjóléti alapellátások közé. Ameddig a megyei jogú városok fenntartási kötelezettsége a gyermekvédelmi szakellátások vonatkozásában nem tisztázódik, addig további jelentős változtatások megtétele nem javasolt. Rövid távon a Gyermekvédelmi Szakellátások Igazgatósága a jelenlegi szervezeti egységekkel és engedélyezett férőhely számmal működhet tovább. Rövid távon is indokolt azonban a kitagolás lehetőségeit felmérni és megtervezni. Amennyiben a kitagolás rövid távon nem oldható meg, szükséges az épület, valamint a bútorzat és a berendezések teljes körű felújítása, kiegészítése a gyermekek biztonsága, a biztonságos és gazdaságos működtetés érdekében (akár más intézményekben feleslegessé vált bútorok, eszközök átadásával).

9 modelljére 9/ Hangsúlyozzuk, hogy a nevelőszülői hálózat városi fenntartásban (esetleg nonprofit, civil vagy egyházi háttérrel) történő megtartását abban az esetben is javasoljuk, ha az esetleges jogszabályi változások miatt a BorsodAbaújZemplén Megyei Kormányhivatal átveszi a gyermekotthonokat.célcsoport specifikus szociális ellátások Idősellátás alapszolgáltatások telephelyeinek racionalizálása Az idősek célcsoportja számára nyújtott alapszolgáltatásokat Miskolc 17 telephelyen biztosítja. Az egyes szolgáltatások kapacitáskihasználtsága, valamint az ellátás iránti igények (jelenlegi és várható tendenciák) alapján indokolt a telephelyek számának csökkentése. A szakmai és gazdasági szempontok alapján területi elv szem előtt tartásával a jelenlegi 17 telephely helyett maximum 11 telephely további működtetését javasoljuk. A megszűnő szolgáltatási központok (telephelyek) alapszolgáltatásai átszervezésre kerülnek a tovább működő szolgáltatási központokba az ellátotti jogok és érdekek sérelme nélkül 3. A házi segítségnyújtásban engedélyezett összellátotti létszám csökkentése nem célszerű és nem indokolt, a nappali ellátás összférőhely számának csökkentése finanszírozási és költséghatékonysági szempontból megfontolandó. A férőhelyszám csökkentés nem érintené hátrányosan az igénybevevőket 4. A megmaradó telephelyek az átcsoportosított szociális alapszolgáltatások (étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás) tárgyi, infrastrukturális feltételeit megnövekedett ellátotti létszám, illetve szakmai létszám/telephely esetén is biztosítani tudják. Pszichiátriai betegek ellátása területén kapacitásbővítés: Bár a foglalkoztatotti létszám e területen megfelel a jogszabályban előírtaknak, a gondozotti kör sajátosságai (és ebből adódóan a feladatok jellege és mennyisége) alapján egy fő kapacitásbővítést indokoltnak tartunk 1 fő terápiás segítő státusz formájában Egészségügyi szolgáltatások A feladatellátás értékelésére vonatkozóan már a bölcsődei feladatoknál rögzítettük: a bölcsődei ellátás jelenleg az egészségügyi szolgálattal egy intézményben kerül megszervezésre annak ellenére, hogy a két feladat gyökeresen eltérő szakmai kompetenciákat igényel, emellett a finanszírozási struktúra is eltérő (bölcsőde normatíva, egészségügyi szolgálat OEP finanszírozás). 3 Az ellátottakkal való élő szolgáltatási megállapodást nem érinti az átszervezés. 4 Az engedélyezett férőhelyszámot akár jelentősebben is meghaladó igénybevevővel lehet szolgáltatási megállapodást kötni. Arra kell ügyelni, hogy a napi igénybevevői létszám egyetlen napon se haladja meg az engedélyezett férőhelyszám 110%át, éves átlagban 100%át. A férőhely kihasználtság és az állami normatíva így maximalizálható.

10 modelljére 10/ Támogató feladatok Javasoljuk a támogató feladatok közös megszervezését, illetve a piacról vásárolt szolgáltatások közös beszerzését, ily módon méretgazdaságosságból fakadóan kedvezőbb kapacitáskihasználtságot eredményezve a munkatársak körében és jobb kondíciókat a külső szolgáltatókkal szemben az alábbi területeken: gazdasági és munkaügyi adminisztráció, infrastuktúrához kapcsolódó feladatok (karbantartás, üzemeltetés, takarítás, parkgondozás, őrzésvédelem és portaszolgálat, vagyongazdálkodás), energiabeszerzés, energetikai feladatok, gépjárművek üzemeltetése, fenntartása, üzemanyag beszerzés, informatikai üzemeltetés, telekommunikációs szolgáltatások beszerzése (internet, telefon, mobil telefon), biztosítási szolgáltatások, mosatás. Javasoljuk továbbá az étkeztetés intézményi szintű közös szervezését és racionalizálását az alábbiak szerint: Szociális étkeztetésben foglalkoztatottak létszámának hozzáigazítása a jogszabályi előírásokhoz. Ezáltal 7 státusz megszüntetése. Gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosított étkeztetésben foglalkoztatottak létszámának hozzáigazítása a feladat jellegéhez és mennyiségéhez, valamint a konyha kapacitás kihasználtságához. Ezáltal 1 státusz megszüntetése. Bölcsődei konyhák számának racionalizálása: a jelenleg működő 10 konyha helyett a feladat 3 konyhával történő ellátása. o o A bölcsődei étkeztetésben jelenleg foglalkoztatottak száma 37 fő. Ehhez képest három konyha fenntartása esetén a feladat 25 munkatárssal is megoldható lenne. Ez 12 konyhai dolgozói státusz megszüntetését jelenti. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy e változtatás jelentős beruházási igénnyel is, majd ezt követően éves szinten szállítási költségek merülnek fel a főzőkonyha és a tálaló konyha között. Bizonyos szervezési, fejlesztési koordinációs funkciók kialakítása, illetve központi egységbe történő áthelyezés indokolt: képzések, oktatások szervezése, szupervízori feladatok, minőségirányítás, működésfejlesztés, belső ellenőrzés, jogi feladatok, pályázatfigyelés és írás, lakossági és sajtókapcsolatok közös megszervezése, kistérségi feladatok koordinációja.

11 modelljére 11/ Javasolt új szervezeti struktúra A választott új működési modell és a szakterületenként, ellátott feladatonként megfogalmazott javaslatok alapján az integrált intézményben: szakmai és finanszírozási szempontok mentén, alapfeladatcsoportonként önálló szervezeti egységek (szakigazgatóságok) kerülnek létrehozásra, melyek között egyértelműen elkülönülnek az alapellátás és szakellátás feladatai csakúgy, mint a különböző célcsoportokat érintő (ezáltal eltérő munkatársi kompetenciákat igénylő) feladatok. Ily módon önálló szervezeti egységben (igazgatóságban) kap helyet: o o o o o családsegítés és gyermekjóléti alapellátás, gyermekek napközbeni bölcsődei ellátása, gyermekvédelmi szakellátás, célcsoport specifikus szociális ellátás (idősek, fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek ellátása), egészségügyi szolgáltatás. Önálló szervezeti egységben kapnak helyet azon támogató feladatok, melyek valamennyi (vagy a legtöbb) szakmai feladatot érintik, így: o o o o gazdasági adminisztráció, karbantartási, üzemeltetési, szállítási, anyaggazdálkodási, parkgondozási feladatok, élelmezés, konyhaüzemeltetés, technikai feladatok (takarítás, mosás). Szintén önálló szervezeti egység látja el a stratégiai, fejlesztési, szervezési és koordinációs feladatokat. Az öt szakterületi igazgatóság alá rendeződnek az Szt. és a Gyvt. által ellátandó alap és szakosított ellátások, valamint az egészségügyi szolgálat. Egyegy szakterületi igazgatóság alá tartozó feladatok szakmai és finanszírozási szempontokat követnek. A javasolt szakterületi igazgatóságokat által ellátott feladatokat az alábbi ábra szemlélteti.

12 modelljére 12/188 A javasolt szakterületi igazgatóságok és az általuk ellátott feladatok Igazgatóság Családsegítés és Gyermekjóléti Alapellátások Igazgatósága Gyermekek Napközbeni Ellátása, Bölcsődei Igazgatóság Gyermekvédelmi Szakellátások Igazgatósága Célcsoport Specifikus Szociális Ellátások Igazgatósága Egészségügyi Igazgatóság Feladat családsegítés gyermekek átmeneti gondozása (gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona) gyermekjóléti szolgálat/központ bölcsődei ellátás gyermekotthon utógondozó otthon nevelőszülői hálózat idős személyek ellátása (étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, idősek átmeneti elhelyezése) fogyatékos személyek ellátása (fogyatékos személyek nappali ellátása, fogyatékos személyek átmeneti elhelyezése, támogató szolgálat) pszichiátriai betegek ellátása (közösségi ellátás, nappali ellátás) területi védőnői ellátás iskola egészségügy Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata A stratégiai igazgató irányításával működő stratégiai igazgatóság irányít operatívan minden olyan feladatot, amely összintézményi szinten értelmezhető (vagyis olyan feladatokat, amely minden szakterületet érint), továbbá biztosítja a szakterületek közötti koordinációt, összehangolt feladatellátást mind a napi működésben, mind a fejlesztések területén. A Gazdasági Igazgatóság alá tartoznak az intézmény számára a támogató tevékenységeket ellátó szervezeti egységek. Az egységes szociális intézmény javasolt felépítését az alábbi ábra szemlélteti.

13 modelljére 13/188 Az új, egységes szociális intézmény javasolt szervezeti felépítése Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata, IFUA

14 modelljére 14/ A javaslat költségvetési hatásai A fentiekben ismertetett javaslatok várt költségvetési hatásait tételesen elemeztük. Ennek eredményeit az alábbi táblában foglaltuk össze. Javaslat Alaptevékenységek Családsegítés és gyermekjóléti alapszolgáltatások Gyermekek napközbeni ellátása Gyermekvédelmi szakellátás Célcsoport specifikus szociális szolgáltatások Támogató feladatok Gazdasági és munkaügyi adminisztráció Költséghaszon elemzés összefoglalása Megtak. Kiadás Megtak. Kiadás Megtak. Kiadás Megtak. Kiadás Infrastruktúrához kapcsolódó szolgáltatások Energia, energetika Gépjárművek üzemeltetése, fenntartása Informatika, telekommunikáció Pénzintézeti kapcsolatok Étkeztetés Mosás Fejlesztés, szervezés, koordináció Intézményirányítás Intézményirányítás Összesen Évenkénti megtakarítások és kiadások összesítése Megtakarítások és kiadások évenkénti egyenlege Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata, Intézményi adatszolgáltatás, IFUA Amint azt a tábla is mutatja, az átalakítás első évében a legalacsonyabb várt megtakarítás (elsődlegesen a megszűnő státuszokhoz kapcsolódó felmondási idő és végkielégítés miatt), valamint a legnagyobb a többlet kiadás. Ez utóbbi mértéke az egyszeri beruházások (konyha felújítás, honlap készítés) miatt haladja meg jelentősen a következő évek kiadási értékeit. 2013ban összességében 22,9 millió forint nettó megtakarítás (megtakarítástöbblet kiadás) várható az új modelltől, míg ez az érték között már évi millió forint. Bár a fenti táblában feladatonként jelenítettük meg a várható megtakarítás és többletkiadás mértékét, fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a költségvetési hatás csak egészében értelmezhető. Ennek oka, hogy bár a javaslatok jelentős része a többitől függetlenül is megléphető a költségvetési hatás számításnál figyelembe vettük a megszűnő és az újonnan létrejövő státuszok közötti átcsoportosíthatóságot. Szintén ki kell emelni, hogy az egyes javaslatokban megfogalmazott státusz csökkentés sok esetben nem jelenti munkatársak elbocsátását, tekintettel a évben várható nagyszámú

15 modelljére 15/188 nyugdíjazásokra, valamint a már jelenleg is betöltetlen álláshelyek számára. Annak meghatározásához, hogy végső soron hány munkatárs elbocsátása lesz szükséges, munkakörönként és munkatársanként kell elemezni a helyzetet és a legoptimálisabb megoldást megtalálni Az átalakítással járó, nem számszerűsíthető előnyök, lehetőségek A számszerűsíthető előnyökön túlmenően a javasolt modell az alábbi főbb, nem számszerűsíthető eredményeit hozhatja: A város által ellátott szociális feladatok egy funkcionálisan és strukturálisan jól tagolt intézményben kerülnek ellátásra. Ennek eredményeként magasabb színvonalú, ugyanakkor átláthatóbb, tervezhetőbb és hatékonyabban működtethető szolgáltatás szervezés valósulhat meg. A feladatok tagolása az új intézményen belül szakmai alapon történik: egyértelműen elkülönülnek egymástól az alap és a szakellátás feladatai, valamint a szociális és egészségügyi feladatok. Ezáltal a feladatellátás letisztultabb, átláthatóbb lesz. A szolgáltatásokat igénybe vevők számára könnyebb lesz az eligazodás a rendszerben, egyértelmű, hogy mely problémájukkal kihez fordulhatnak. Az új modelltől várt megtakarításoknak köszönhetően lehetőség nyílik arra, hogy Miskolc olyan kötelező feladatokat is ellásson, amelyekre eddig nem volt módja (pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek célcsoportja egyes ellátási formái) annak ellenére, hogy a szolgáltatás iránt jelentős igény áll fenn. Városon belül megvalósulhat a területi kiegyenlítés elve, ily módon minden szakterületen olyan mértékű és típusú szolgáltatásokat tud nyújtani Miskolc, melyekre tényleges lakossági igény/szükséglet jelentkezik. Javul az intézmények (szakigazgatóságok) közötti kommunikáció és koordináció. Ezáltal a város szociális stratégiájához kapcsolódó kezdeményezések könnyebben valósíthatóak meg, az intézkedések egyszerűbben kivitelezhetők. Az egyes intézmények (szakigazgatóságok) feletti tulajdonosi kontroll erősödik mind a döntéshozatali és beszámolási, mind a szakmai és pénzügyi ellenőrzési folyamatokat illetően. Ez közép és hosszú távon a gazdálkodás takarékosabbá válásához, a pénzügyi fegyelem erősödéséhez és a szakmai színvonal további emelkedéséhez vezet. Az erősebb tulajdonosi kontroll segíti az önkormányzatot szándékainak és elképzeléseinek határozottabb érvényesítésében Az átalakítás kritikus sikertényezői Az új intézmény kialakításának, majd működtetésének sikerességét számos tényező befolyásolja. Ezek közül az alábbiakban ismertetjük a legfontosabbakat: Megfelelő politikai támogatottság: az egységes intézmény létrehozásához az azt elhatározó politikai döntéshozók meghatározó, stabil többségének támogatni kell a rendszert annak kialakításakor és a folyamatos működés során is. Felsővezetői elkötelezettség: a polgármesternek, helyetteseinek és az új intézmény felsővezetőinek maximális elkötelezettséget kell tanúsítaniuk az integrált intézményi működés iránt, mert csak ekkor születhetnek meg időben, ütemesen a megfelelő döntések.

16 modelljére 16/188 Megfelelő vezetők kiválasztása: szakmailag felkészült, a város érdekeit szem előtt tartó, elhivatott, nagy tudású és vezetői képességekkel rendelkező szakembereket kell kiválasztani az intézmény élére és őket hosszú távon elkötelezni a szervezet mellett. Kommunikáció és változáskezelés: az integrált intézmény kialakításával kapcsolatos folyamatról folyamatosan tájékoztatni kell az érintetteket, be kell őket vonni a folyamatba, mert azt csak velük együtt és nem ellenükre lehet végrehajtani. Közszolgálati és gazdaságossági szempontok kiegyensúlyozott kezelése: nélkülözhetetlen az önkormányzati, politikai szándékok és a gazdasági racionalitás öszszeegyeztetése. Szakigazgatóság vezetők lojalitása: lényeges a szakigazgatók integrált intézmény melletti elköteleződése. Ezt erősítheti, ha szakértelmük, tapasztalatuk hasznosulhat már az integrált intézmény működésének részletes megtervezése és megvalósítása során. Következetes szinergiamenedzsment: nem csak a kialakítás során egyszer, hanem folyamatosan törekedni kell az egységes működésből adódó szinergiák kihasználására, a költséghatékonyság növelésére és a szolgáltatási színvonal emelésére. Átlátható működés: az integrált intézmény működését, gazdálkodását a lehető legnagyobb mértékben átláthatóvá kell tenni az önkormányzat és az ügyfelek számára.

17 modelljére 17/ Bevezetés Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) át kívánja alakítani a Város szociális ellátórendszerét. Az átalakítás célját az alábbi ábrában foglaltuk öszsze. A szociális intézmények átalakításának célja Csökkenjenek a szakmai és támogató feladatok ellátásában jelentkező párhuzamosságok. Javuljon a jelenleg nem megfelelő szolgáltatási szintet biztosítani tudó területek működése. Növekedjen az intézmények működési hatékonysága. Lehetőség szerint csökkenjen az intézményrendszer finanszírozási igénye (de semmiképpen se nőjön). Javuljon az intézményrendszer által nyújtott szolgáltatások színvonala. Jelen dokumentum célja az intézményrendszer javasolt átalakítási irányainak kidolgozása és a megvalósítandó új működési modelltől várt előnyök és lehetséges kockázatok bemutatása. Az új működési koncepció kialakításába az önkormányzat külső szakértőt vont be, akiknek feladata: a Polgármesteri Hivatal által előkészített, az új működési modell vonatkozásában készített döntéselőkészítő anyagok, tanulmányok összefoglalása, strukturálása elsősorban az alapfeladatok vonatkozásában, az új feladatellátási koncepció kialakítása a támogató területek vonatkozásában, egy költséghaszon elemzés összeállítása az új működési modellre vonatkozóan, valamint részletes feladat és ütemterv kidolgozása a megvalósításra vonatkozóan. A fentieknek megfelelően jelen döntéselőkészítő dokumentumban foglalt megállapítások forrása kettős: a szakmai területre vonatkozó értékeléseket és javaslatokat (beleértve a struktúrára és szakmai létszámra vonatkozó javaslatokat) az önkormányzat munkatársai tették. A támogató területekre vonatkozó javaslatokat (és kapcsolódó anyagrészeket) a kiválasztott külső szakértő készítette el. A teljes dokumentum összeállítása ezen inputok alapján szintén a szakértő feladatát képezte.

18 modelljére 18/ Helyzetelemzés megállapításai Az alábbiakban összefoglaljuk a helyzetfelmérés főbb megállapításait. A jelenlegi gyakorlat részletes kifejtését anyagunk későbbi fejezeteiben, az ellátott feladatok mentén tesszük meg Jogi keretrendszer Az önkormányzat szociális területen végzett feladatvállalása nem értékelhető a jogi keretek vizsgálata és ismerete nélkül. Ebből adódóan a jelenlegi feladatellátás bemutatását, értékelését megelőzően bemutatjuk a főbb vonatkozó jogszabályokat és a miskolci intézményrendszer ezeknek való megfelelését Vonatkozó jogszabályok A évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. a rendelkezik a helyi közügyek, valamint helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokról. A helyi önkormányzatok által ellátandó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatokról a 13.. (1) bekezdés 8. pontja rendelkezik. Főbb megállapításaink az Ötv. vonatkozásában: Az Ötv. nem ad kellő támpontot ahhoz, hogy közép, illetve hosszú távon konkrétan mely szociális és gyermekjóléti szolgáltatások/ellátások maradnak (maradhatnak) települési önkormányzati feladatellátási körben. Igazodási pontot jelenthet az a tény, hogy a megyei fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézmények január 1től állami fenntartásba kerülnek (a megyék intézményfenntartói kötelezettsége megszűnik). A megyei önkormányzatok fenntartásában kizárólag szakosított ellátásokat (szociális és gyermekvédelmi) nyújtó intézmények vannak/voltak. A hatályos ágazati jogszabályok Szt. és Gyvt. ugyanakkor a megyei jogú városok tekintetében is kötelezővé teszik bizonyos szakosított ellátási formák biztosítását. A négy szociális intézmény vizsgálata során két ágazati jogszabályt is elemeztünk részletesen: év III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban:szt.), valamint évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (továbbiakban: Gyvt.). Az Ötv. mellett ezen ágazati jogszabályok (Szt. és Gyvt.) határozzák meg a települési önkormányzatok szociális feladatellátási kötelezettségét. Mindkét jogszabály a település lakosságszámához köti az egyes szolgáltatások/ellátási formák biztosításának, megszervezésének kötelezettségét. A megyei jogú városok vonatkozásában lakosságszámtól függetlenül mindkét jogszabály többlet feladatokat ír elő. Az Szt a rendelkezik az egyes települési önkormányzatok feladatellátási kötelezettségéről. Az Szt (2) bekezdése értelmében a megyei jogú város köteles biztosítani valamennyi szociális alapszolgáltatást és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási formát, továbbá a tartós bentlakást nyújtó intézményi formák közül az idősek ellátását biztosító intézményen kívül, még további két intézménytípust.

19 modelljére 19/188 A Gyvt a rendelkezik az egyes települési önkormányzatok feladatellátási kötelezettségéről a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások/ellátások körében. A 95.. (1) bekezdése értelmében a megyei jogú város a gyermekjóléti alapellátásokon túl köteles biztosítani a gyermekvédelmi szakellátások közül az otthont nyújtó ellátást és az utógondozói ellátást is. A települési önkormányzat feladatellátási kötelezettségét teljesítheti: szolgáltató/intézmény fenntartásával, önkormányzati társulásban való részvétellel, valamint ellátási szerződés megkötésével a feladatot átvállaló szervezettel A miskolci feladatellátás az Ötv. és az ágazati jogszabályok tükrében Miskolc mindhárom jogszabályban biztosított lehetőséggel él jelenleg a feladatellátási kötelezettség teljesítésekor: Négy önkormányzati fenntartású intézmény működtetésével biztosítja a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások csaknem teljes körét, egyes szociális szakosított ellátási formákat (átmeneti elhelyezés: idős, fogyatékos célcsoport) és a gyermekvédelmi szakosított ellátásokat. Többcélú kistérségi társulásban való részvétellel biztosítja az idősek ápológondozó intézményi ellátást és a szenvedélybetegek ápológondozó intézményi ellátását (Őszi Napsugár Otthon). Ellátási szerződéssel biztosítja a hajléktalan ellátás teljes vertikumát, a fogyatékos emberek ellátását részben, valamint a családok átmeneti otthona ellátást (gyermekjóléti alapellátás) részben. Egyes kötelezően ellátandó feladatokat Miskolc jelenleg nem lát el semmilyen formában (pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek célcsoportja számára nyújtandó szociális alap és szakosított ellátási formák). Az Szt. által szabályozott szakosított ellátási formák közül Miskolc kizárólag átmeneti elhelyezést nyújtó szakosított ellátási formákat (idős és fogyatékos célcsoport) működtet önkormányzati intézményein keresztül Az önkormányzati feladatellátási kötelezettség jövője Bár az új Önkormányzati törvény január 2án hatályba lépett, továbbra sem került le véglegesen a napirendről az új Szolgáltatási törvény megalkotása, ami átrendezheti a települési önkormányzatok feladatellátási kötelezettségét. Jelenleg azonban erősebb az az álláspont, mely szerint a szociális és gyermekjóléti alapellátások esetében megmarad az önkormányzati feladatellátási kötelezettség, ebbe az irányba mutatnak az Szt és Gyvt január 1től hatályba lépő módosításai is. Valószínűsíthető, hogy az átmeneti elhelyezést nyújtó szociális ellátások is maradnak, maradhatnak hosszabb távon is települési önkormányzati fenntartásban 5. 5 A megyei önkormányzatok nem vagyis csak nagyon kis számban működtettek átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeket, így ezt az ellátási formát nem érinti az állami feladatkörbe vonás, vagy nem alakul ki indokolatlan párhuzamosság az állami és települési önkormányzati feladatellátásban.

20 modelljére 20/188 Lényegesen nagyobb problémát jelent Miskolcon a Gyvt. által szabályozott gyermekvédelmi szakellátás további sorsa. A hatályos Gyvt (1) bekezdése értelmében a megyei jogú város feladatellátási kötelezettsége kiterjed az otthont nyújtó és az utógondozói ellátásra (gyermekvédelmi szakosított ellátási formák). Miskolc a megyei jogú városok közül azon kevesek egyike, akik saját fenntartású intézményben (Miskolci Gyermekvédelmi Központ) biztosítják a feladatellátást. A megyei jogú városok többsége feladatellátási megállapodás keretében eddig is vásárolta az ellátást a megyéktől. Várhatóan hosszútávon nehezen tartható az a helyzet, hogy néhány gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény önkormányzati fenntartásban marad, míg az ellátórendszer 90%a állami fenntartású. (Tekintve, hogy itt a szakmai kérdések mellett jelentős súllyal merülnek fel hatósági kérdések, dilemmák is). Korrekt megoldást, szakmai, finanszírozási és hatósági oldalról is átlátható helyzetet az teremtene, ha a gyermekvédelmi szakellátási kötelezettség a megyei jogú városok vonatkozásában megszűnne (Gyvt. módosítás), az ellátási kötelezettség állami feladat lenne. Erre vonatkozóan jelen anyagunk készítésének időszakában pontosabb információ vagy döntés még nem állt rendelkezésre A feladatellátás jelenlegi struktúrájából fakadó nehézségek Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata négy önkormányzati fenntartásban működő intézményén keresztül biztosítja a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok ellátását. (Egyes kötelezően ellátandó feladatokat nem lát el sem saját fenntartású intézményein keresztül, sem feladatellátási megállapodás keretében.) A jelenlegi struktúra működésében számos olyan probléma tapasztalható, amely elengedhetetlenné tette a működés újragondolását és egy új működési modell kidolgozását. Az alábbiakban ezeket a problémákat, nehézségeket, kockázatokat ismertetjük. A könnyebb áttekinthetőség érdekében különválasztottuk szakmai és finanszírozási problémákat, mindazonáltal nem feledkezhetünk meg róla, hogy e két szempont egymástól kevéssé elválasztható. Összefoglalóan elmondható, hogy a jelenlegi struktúra alapvető szakmai és finanszírozási szempontokat figyelmen kívül hagyó átszervezések sorozatán át alakult ki. A tulajdonosi (fenntartói) kontroll nem érvényesül megfelelően sem szakmai, sem gazdálkodási szempontból. Jórészt ebből fakadnak az alábbiakban ismertetett problémák.

21 modelljére 21/188 A szakmai feladatellátás jelenlegi struktúrájából fakadó nehézségek Szakmai nehézségek Az intézményrendszer funkcionálisan és strukturálisan rosszul tagolt, amely nehezíti a szakszerű, magas színvonalú, ugyanakkor átláthatóbb, tervezhetőbb és hatékonyabban működtethető szolgáltatás szervezését. Igénybe vevő oldalról nehezíti, illetve gyakran ellehetetleníti a tájékozódást, a megfelelő és indokolt ellátáshoz való hozzájutást. A két alapszolgáltatást nyújtó intézmény bár területileg elkülönülten, de szakmai feladatellátás tekintetében párhuzamosan működik. Az intézmények által nyújtott egyes ellátások területi lefedettsége nem esik egybe. Ez minden szereplő számára megnehezíti a tájékozódást, növeli a bürokráciát. A feladatok megszervezése figyelmen kívül hagy alapvető szakmai elvárásokat. Egy intézményi, igazgatási keretben működnek egymástól jelentősen eltérő profilú és szakmai tartalmú ellátások (pl.: gyermekvédelmi szak és alapellátás, gyermekjóléti szolgálat, idősellátás stb.). Egyes kötelező feladatokat a város jelenleg semmilyen formában nem lát el (pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek célcsoportja ellátási formái). A hiányzó ellátások iránti igény magas, a probléma nagy számban jelentkezik városunkban, amely más, a célcsoport számára nem adekvát szolgáltatásokban csapódik le. A területi kiegyenlítés elve, a városon belüli kapacitás szabályozás nem érvényesül, így egyes ellátások túldimenzionáltak, nem követték a társadalmi igények/szükségletek változását (idősek alapszolgáltatásai), mások (gyermekjóléti szolgálat) jelentős kapacitás problémákkal küzdenek. Gazdálkodási, finanszírozási nehézségek Az állami normatíva eltérő arányban, de egy szakfeladat vonatkozásában sem fedezi az ellátás tényleges költségeit, az önkormányzat jelentős saját forrással járul hozzá a rendszer működtetéséhez. A saját bevételek az egyes intézmények vonatkozásában eltérő mértékben realizálódnak. Ez egyrészt függ az ellátott feladat jellegétől, másrészt viszont jelentős mértékben meghatározza azt az adott intézmény vezetésének szemlélete is. Az alapszolgáltatásokat a városban területileg elkülönülten de szakmai feladatellátás tekintetében párhuzamosan biztosítja két intézmény. Költségvetési szempontból térítési díjak megállapításánál visszatérő problémát jelent, hogy minden párhuzamosan ellátott szolgáltatás/ ellátás vonatkozásában kétféle szolgáltatási önköltség, kétféle számított intézményi térítési díj keletkezik, és tárgyalásos úton kell javaslatot tenni a végleges helyi rendeletben megjelenő intézményi térítési díjra. Ez sérti az ellátotti jogokat, de sérti adott esetben a fenntartó érdekeit is. A feladatellátásra biztosított infrastruktúra jelentős részben elavult, működtetése gazdaságtalan, felújításra szorulna. Az infrastruktúra kihasználtsága nem optimális. Az egyes intézmények infrastruktúrája (helyenként szélsőségesen) eltérő mértékben biztosítja a feladatellátást. A szolgáltatások céljára használt infrastruktúra egyes esetekben kihasználatlan (idősek alapszolgáltatásai) más esetekben a feladatellátás alapvető feltételei sem biztosítottak (családsegítésgyermekjóléti szolgáltatás). Az egyes intézmények humánerőforrás kapacitás kihasználtsága eltérő, mind a szakmai, mind a nem szakmai létszám vonatkozásában. Városi szintű humánerőforrás kapacitás felmérés nem történt meg. A párhuzamosan ellátott feladatok miatt lehet létszámtartalék a rendszerben, főként a gazdasági és műszaki létszám, középvezetői szint, és egyes szakmai feladatok létszámának vonatkozásában. Az összehangolt fejlesztési törekvések, pályázati munka, forrásbevonás, illetve racionalizálás irányába tett lépések nem vagy csak alacsony hatásfokkal valósulnak meg. A szűkebb intézményi érdekek általában felülírják a városi rendszerszintű törekvéseket. Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata

22 modelljére 22/ Koncepcionális alternatívák az új modellre Mielőtt javaslatot tennénk a szociális feladatellátás új működési modelljére, fontosnak tartjuk részletesen is áttekinteni a lehetséges alternatívákat. Az alábbiakban ezeket ismertetjük és értékeljük annak szempontjából, hogy mely biztosíthatja a leghatékonyabb és legeredményesebb feladatellátást Miskolc városának Alternatív modellek bemutatása A szociális feladatok ellátására számos különböző módon kerülhet sor, ezek közül három olyan alternatívát elemzünk a továbbiakban, melyet a leginkább reálisan megvalósíthatónak, értékelhetőnek tartunk, s amelyek egyúttal három jelentősen eltérő megoldási lehetőséget vázolnak fel. Ezen alternatívákat mutatja a következő ábra, szemléltetve az integráció szintjét az egyes esetekben. A szociális feladatok működési modelljének vizsgált alternatívái Miskolci Családsegítő Központ Iránytű Szociális Szolgálat Miskolci Gyermekvédelmi Központ EBESZ Új intézmény Családsegítés Gyermekjóléti alapellátás Célcsoport spec. ellátás Miskolci Gyermekvédelmi Központ EBESZ Integrált intézmény Családsegítés és gyermekjóléti alapellátás Bölcsőde Gyermekvédelmi szakellátás Célcsoport spec. ellátás Egészségügyi szolgáltatások Nincs integráció Közepes léptékű integráció Radikális integráció Forrás: IFUA

23 modelljére 23/ Nincs integráció A jelenlegi gyakorlat egyik legszembeötlőbb hiányosságára, a Miskolci Családsegítő Központ és az Iránytű Szociális Szolgálat közötti kevéssé következetes feladatmegosztásra választ adhat a város szervezeti integráció megvalósítása nélkül is. Ez esetben: Letisztázásra kerülnek a feladatok területi vagy feladati alapon a Miskolci Családsegítő Központ és az Iránytű Szociális Szolgálat között, de ezt követően a két intézmény önállóan működő és gazdálkodó intézményként folytatja tovább működését (a jelenlegi gyakorlathoz hasonlóan). A másik két intézmény (EBESZ és Miskolci Gyermekvédelmi Központ) változatlan formában folytatja működését. Ily módon továbbra is négy önállóan működő és gazdálkodó intézményen keresztül látná el a város a szociális feladatait, de a jelenleginél némileg letisztultabb struktúrában. E modell előnyeinek és hátrányainak értékelését az alábbi ábrában foglaltuk össze. A vizsgált opció előnyei és hátrányai Nincs integráció Előnyök Rendeződik a Miskolci Családsegítő Központ és az Iránytű Szociális Szolgálat közötti, jelenleg nem következetes feladatmegosztás és ezáltal megszűnnek az ebből adódó feladatellátási nehézségek. Könnyen átlátható és kezelhető méretű intézmények, melyek irányítása nem igényel a jelenleginél erőteljesebb vezetői kompetenciákat. Alacsony átalakítási igény, ebből adódóan gyors és egyszerű megvalósíthatóság. Hátrányok Továbbra is fennmarad számos inkonzisztencia a feladatmegosztásban. Pl.: A bölcsődei és az egészségügyi feladatok továbbra is közös irányítás alatt maradnak annak ellenére, hogy jelentős eltérések vannak mind a feladatellátáshoz szükséges kompetenciákban, mind a finanszírozási konstrukcióban. Továbbra is egy intézmény látja el a gyermekvédelem alap és a szakellátás feladatait ezáltal a gyermekjóléti alapellátások három intézménynél kapnak helyet (Miskolci Családsegítő Központ, Iránytű Szociális Szolgálat, Miskolci Gyermekvédelmi Központ). Közös feladatszervezésből fakadó hatékonysági tartalékok nem tudnak kiaknázásra kerülni. Városi szintű szociális irányítás nehezen valósítható meg.

24 modelljére 24/ Közepes léptékű integráció Részleges integráció valósulhat meg, amennyiben a két részben azonos feladatot ellátó intézmény a továbbiakban egy intézményként folytatja működését. Ez esetben a jövőben: A gyermekjóléti, családsegítési és célcsoport specifikus szociális ellátásokat egy intézmény látja el, mely a Miskolci Családsegítő Központ és az Iránytű Szociális Szolgálat bázisán kerül létrehozásra. Ezen összevont intézményen belül kvázi divíziókként lehatárolásra kerülnek az egyes feladatok, rendezve ezáltal a jelenleg fennálló területi és feladatmegosztásban fennálló hiányosságokat. A másik két intézmény (EBESZ és Miskolci Gyermekvédelmi Központ) változatlan formában folytatja működését. E modell előnyeinek és hátrányainak értékelését az alábbi ábrában foglaltuk össze. A vizsgált opció előnyei és hátrányai Közepes léptékű integráció Előnyök Rendeződik a Miskolci Családsegítő Központ és az Iránytű Szociális Szolgálat közötti, jelenleg nem következetes feladatmegosztás és ezáltal megszűnnek az ebből adódó feladatellátási nehézségek. Könnyen átlátható és kezelhető méretű intézmények, melyek irányítása nem igényel a jelenleginél erőteljesebb vezetői kompetenciákat. A radikális integrációhoz képest alacsonyabb átalakítási igény. Hátrányok Továbbra is fennmarad számos inkonzisztencia a feladatmegosztásban. Pl.: A bölcsődei és az egészségügyi feladatok továbbra is közös irányítás alatt maradnak annak ellenére, hogy jelentős eltérések vannak mind a feladatellátáshoz szükséges kompetenciákban, mind a finanszírozási konstrukcióban. Továbbra is egy intézmény látja el a gyermekvédelem alap és a szakellátás feladatait ezáltal a gyermekjóléti alapellátások két intézménynél kapnak helyet (egyesített új intézmény, Miskolci Gyermekvédelmi Központ). Közös feladatszervezésből fakadó hatékonysági tartalékok csak részlegesen tudnak kiaknázásra kerülni. Városi szintű egységes szociális irányítás csak részlegesen valósítható meg.

25 modelljére 25/ Radikális integráció Radikális integrációról beszélhetünk, amennyiben a továbbiakban valamennyi szociális feladatot egy integrált intézmény lát el. Ezen intézményen belül tisztán szakmai szempontok mentén csoportosíthatók az egyes feladatok, s emellett teljekörűen kiaknázásra kerülhetnek a közös feladatellátásban rejlő hatékonysági tartalékok. E modellben tehát: Egy egységes szociális intézmény látja el valamennyi szociális feladatot. Az intézményen belül tisztán szakmai szempontok mentén láthatóak el az egyes feladatok, egyegy nagyobb szervezeti egység keretein belül. Valamennyi olyan feladatot, melyben átfedés vagy párhuzamosság lehet, az intézmény egy erre kijelölt központi szervezeti egysége lát el vagy koordinál, ezáltal segítve a hatékonyabb és eredményesebb feladatellátást. E modell előnyeinek és hátrányainak értékelését az alábbi ábrában foglaltuk össze. A vizsgált opció előnyei és hátrányai Radikális integráció Előnyök Rendezhető valamennyi jelenleg fennálló inkonzisztencia a feladatmegosztásban. Pl.: Bölcsődei és egészségügyi feladatok különválasztása. Alap és szakellátás különválasztása. Családsegítésben, gyermekjóléti alapellátásban, idősellátásban fennálló átfedések tisztázása. Közös feladatszervezésből fakadó hatékonysági tartalékok teljes mértékben kiaknázásra tudnak kerülni mind az alap, mind a támogató tevékenységek vonatkozásában. Városi szinten egységes szociális irányítás valósulhat meg. Hátrányok Jelentős feladatok az átalakításhoz, az új intézmény felállításához kapcsolódóan. Az új, integrált intézmény vezetése komoly vezetői kompetenciákat igényel méretéből és komplex feladatköréből adódóan.

26 modelljére 26/ Az új modell kiválasztását és későbbi részletes kidolgozását megalapozó szempontrendszer Annak érdekében, hogy egy olyan működési modellre tehessünk javaslatot, ami mind szakmai, mind költségvetési szempontból a legelőnyösebb Miskolc számára, a javaslattételt megelőzően összeállítottunk egy részletes szempontrendszert. Az ebben szereplő szakmai, racionalizálási és szolgáltatásfejlesztési szempontok adhatnak támpontot a fent ismertetett három működési modelllehetőség közötti választáshoz csakúgy, mint a modell későbbi részletes kidolgozásához. Az alábbiakban részletesen is ismertetjük ezeket a szempontokat, majd ezek mentén összehasonlítjuk a fenti három alternatívát Szakmai szempontok A strukturális átalakítás első és legfontosabb feltétele, hogy a szakmai munka semmilyen módon ne sérüljön, sőt, az új modell járuljon hozzá a feladatellátás színvonalának javításához. Ennek megfelelően az alábbi szempontokra különös figyelemmel voltunk. A modell kialakítása során szem előtt tartott szakmai szempontok Funkcionálisan és strukturálisan jól tagolt, átlátható szervezeti keret kerüljön kialakításra (vertikális szempont). Városi szinten tervezhetőbb, hatékonyabb szolgáltatásszervezés valósulhasson meg, biztosíthatóak legyenek a magas színvonalú szakmai munka feltételei. A területi kiegyenlítés elve, a városon belüli kapacitásszabályozás érvényesíthető legyen, a szervezeti forma nyújtson alapot a szükségletalapú szociális szolgáltatások biztosításához. A modell támogassa a területi ellátások összehangolását, mely biztosítja a megfelelő szolgáltatáshoz való gyors hozzájutást, csökkenti a bürokráciát, ugyanakkor kiszűrhetővé teszi a rendszerkihasználókat (horizontális szempont). A fejlesztések, a pályázati munka összehangolt, egységes rendszerben működjön Racionalizálás szempontjai Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata Az átalakítás fontos célja a megtakarítások realizálása: azaz annak az elérése, hogy azonos vagy a jelenleginél magasabb szolgáltatási színvonal mellet a városnak a jövőben kevesebb forrást kelljen biztosítani a szociális feladatok ellátásához. Ebből adódóan az új modell részleteinek kidolgozása során a következő szempontokat is szem előtt tartottuk.

27 modelljére 27/188 A modell kialakítása során szem előtt tartott racionalizálási szempontok A szolgáltatások volumenéhez igazodó infrastruktúra biztosítása történjen meg. A szakmai létszám meghatározása során az ellátási szükséglethez optimálisan igazodó, a vonatkozó jogszabályi előírásokat betartó létszám kerüljön meghatározásra. A támogató tevékenységek esetében kerüljön kiszűrésre a párhuzamos, duplikált feladatvégzés (infrastrukturális és humán kapacitások vonatkozásában egyaránt). A racionalizálás eredményeként az egyes ellátások szolgáltatási önköltsége reális mértékben csökkenjen. A struktúra átalakításban az állami normatíva maximalizálására való törekvés érvényesüljön. Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata A racionalizálás vonatkozásában tehát cél, hogy az állami normatíva maximalizálása, a szolgáltatási önköltség csökkenése révén az önkormányzati hozzájárulás számottevő mértékben csökkenjen, a szolgáltatásokért fizetendő térítési díj szinten tartása, esetleg csökkentése mellett Szolgáltatásfejlesztés szempontjai A szakmai munkához szorosan kapcsolódik a szolgáltatásfejlesztés kérdésköre, mellyel kapcsolatban az alábbi szempontokat tartottuk fontosnak rögzíteni, mielőtt részletesen kidolgozzuk az új működés modelljét. A modell kialakítása során szem előtt tartott szolgáltatásfejlesztési szempontok A meglévő infrastruktúra bázisán olyan kötelező feladatnak minősülő, de jelenleg el nem látott szolgáltatási formák is kerüljenek bevezetésre, melynek működési feltételeit az állami normatíva fedezi (vagy legalábbis az új struktúra készítse elő a bevezetés lehetőségét). Történhessen meg a szolgáltatási profil bővítése alapfeladaton túli, piacképes és hiánypótló szolgáltatások bevezetésével. Valósuljon meg a szolgáltatási profil bővítése többletfinanszírozást nem igénylő Jó gyakorlatok rendszerszerű működtetésével, illetve adaptálásával. Az új modell foglalja magában a minőségbiztosítási rendszer ütemezett bevezetését minden ellátási területen. Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata

28 modelljére 28/188 A fent ismertetett szempontok a belső szolgáltatásfejlesztésre vonatkoznak. Nem feledkezhetünk meg ugyanakkor azon lehetőségekről, melyek pályázati források (elsősorban TIOP, EMOP) rendelkezésre állása esetén mindenképpen kiaknázandók: Elavult, kihasználatlan infrastruktúra kiváltása, gazdaságosan működtethető épületekre, melyek modern és optimális szolgáltatási környezetet biztosítanak. Leromlott állapotban lévő infrastruktúra felújítása, gazdaságos működtetés, a munkafeltételek javítása Javaslat az új modellre Az alábbiakban a fenti szempontrendszer mentén értékeljük a három felvázolt működési modell alternatívát. Annak érdekében, hogy vizsgálatunk minél teljesebb körű legyen, az előző fejezetben ismertetett szempontrendszert kiegészítettük egy negyedik szemponttal: a szervezés és irányítás kérdéskörével. Ebbe beleértjük az irányításhoz szükséges kompetenciákat, a létrejövő szervezet(ek) irányíthatóságának nehézségét, valamint a szervezet/szervezetrendszer áttekinthetőségét, illetve az átalakítás költség és időigényét. Ezen immár négy szempont mentén történt értékelésünk eredményeit az alábbi ábrában foglaltuk össze. Az ábrában található körök jelzik az adott szempontnak való megfelelés mértékét: teljesen kékkel színezett kör teljeskörű, negyedrészt kékkel színezett kör minimális megfelelést jelöl. A vizsgált működési modell alternatívák összehasonlítása Értékelési szempontok Nincs integráció Közepes léptékű integráció Radikális integráció Szakmai feladatellátás Funkcionálisan és strukturálisan jól tagolt szervezet. Városi szinten tervezhető, hatékony szolgáltatásszervezés. Területi kiegyenlítés elve. Területi ellátások összehangolása. Összehangolt fejlesztések. Racionalizálás, várt megtakarítások Szolgáltatás volumenéhez igazodó infrastruktúra biztosítása. Optimálisan meghatározott szakmai létszám. Párhuzamosan végzett tevékenységek, duplikációk kiszűrése. Szolgáltatások önköltségének csökkenése. Állami normatíva maximalizálása. Szolgáltatásfejlesztés lehetőségei Jelenlegi infrastruktúra bázisán új feladatok ellátása. Szolgáltatási profil bővítése piacképes szolgáltatások bevezetésével. Jó gyakorlatok bevezetése, kiterjesztése. Minőségbiztosítás. Szervezés és irányítás Irányításhoz szükséges kompetenciák. Áttekinthető, könnyen irányítható szervezeti méret. Átalakítás költség és időigénye. A fenti értékelés alapján elmondható: Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata, IFUA

29 modelljére 29/188 Mind a szakmai, mind a szolgáltatásfejlesztési szempontokat tekintve a radikális integráció, vagyis az egy integrált intézményben való működés tartogatja a legnagyobb lehetőségeket. Szintén ez az a modell, amely a legnagyobb és leggyorsabban realizálható megtakarítási potenciálokat engedi kiaknázni, köszönhetően a közös irányításnak és az egy kézben összefogott szolgáltatásszervezésnek. Meg kell azonban jegyezni, hogy az egy intézményben történő feladatellátás igényli egyúttal a legerőteljesebb vezetői kompetenciákat 6. Emellett itt a legnagyobb az átalakítás idő és költségigénye mely utóbbi mindazonáltal a működtetés során akár többszörösen is megtérülhet. Ez alapján tehát a jövőben azt javasoljuk, hogy Miskolc szociális feladatait egy integrált szociális intézmény lássa el, melynek egyes alegységei között szakmai szempontok mentén kerülnek megosztásra a feladatok. A felvázolt opciók közül kiválasztott új működési modell Miskolci Családsegítő Központ Iránytű Szociális Szolgálat Miskolci Gyermekvédelmi Központ EBESZ Új intézmény Családsegítés Gyermekjóléti alapellátás Célcsoport spec. ellátás Miskolci Gyermekvédelmi Központ EBESZ Integrált intézmény Családsegítés és gyermekjóléti alapellátás Bölcsőde Gyermekvédelmi szakellátás Célcsoport spec. ellátás Egészségügyi szolgáltatások Nincs integráció Közepes léptékű integráció Radikális integráció Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata, IFUA 6 Az integráció következtében létrejövő intézmény nagy létszámú munkatársat foglalkoztat és szerteágazó feladatkört lát el. Ez egy erre alkalmas, megfelelő szakmai felkészültséggel és vezetői kompetenciákkal rendelkező vezető nélkül nem működtethető.

30 modelljére 30/ A javasolt új modell bemutatása Javaslatunk alapján Miskolc Megyei Jogú Város szociális és gyermekvédelmi feladatellátását egy jól strukturált és horizontális szempontokat szem előtt tartó intézmény biztosítja. A modell részleteinek kidolgozása során is szem előtt tartottuk a korábbi fejezetekben ismertetett szakmai, racionalizálási és szolgáltatásszervezési szempontokat. Az alábbiakban elsőként részletesen, feladatonként teszünk javaslatot a feladatellátás módjára az új modellben. Majd ezt követően összefoglalóan is bemutatjuk az új, javasolt szervezet felépítését Alaptevékenységek részletes elemzése és javaslattétel ellátásuk módjára Az alábbi pontokban részletesen is bemutatjuk az önkormányzat által ellátott, illetve ellátandó szociális feladatokat. Kitérünk arra, hogy e feladatokat az intézményrendszer jelenleg mely tagja, milyen feltételekkel (létszám, szervezet stb.) látja el, majd javaslatot teszünk ennek továbbfejlesztésére, átalakítására. Minden esetben nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy ismertessük a javaslataink mögött álló szempontrendszert, a változtatástól várt előnyöket és egyéb hatásokat, esetleges kockázatokat Családsegítés és gyermekjóléti alapszolgáltatások A feladat tartalma A családsegítési és gyermekjóléti alapszolgáltatások körébe három kiemelt feladatcsoport sorolható: családsegítés (Szt. 64..), gyermekjóléti szolgáltatás (Gyvt. 40..) és gyermekek átmeneti gondozása, gyermekek átmeneti otthona (GYÁO), családok átmeneti otthona (CSÁO) (Gyvt ). Az egyes feladatok szakmai tartalmának rövid összefoglalását anyagunk I/ sz. melléklete tartalmazza Feladatellátás helye és módja a jelenlegi struktúrában A családsegítés (Szt.64..), a gyermekjóléti szolgáltatás (Gyvt.40..) és a gyermekvédelmi alapellátás (gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona (Gyvt )) három önkormányzati fenntartású intézmény szervezeti keretei között működik, az alábbiak szerint.

31 modelljére 31/188 Miskolc családsegítési és gyermekjóléti alapszolgáltatásokat biztosító intézményei Családsegítés (és adósságkezelési szolgáltatás) szociális alapszolgáltatás Gyermekjóléti szolgálat/központ gyermekjóléti alapszolgáltatás Gyermekek Átmeneti Otthona és Családok Átmeneti Otthona Iránytű Szociális Szolgálat Miskolci Családsegítő Központ Miskolci Gyermekvédelmi Központ Avas városrész, Hejőcsaba, Görömböly, Tapolca Miskolc közigazgatási területe az Iránytű Szociális Szolgálat ellátási területét kivéve, ill. kistérségi feladatellátás keretében Kistokaj, Harsány, Bükkszentkereszt, Répáshuta, Szirmabesenyő, Sajóbábony, Sajóecseg, Sajókeresztúr, Sajóvámos, Sajósenye települések. Miskolc közigazgatási területe Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata Miskolcon két önkormányzati fenntartású intézmény területi lehatárolás alapján látja el az Szt. szerinti családsegítés és a Gyvt. szerinti gyermekjóléti szolgáltatás/központ szakfeladatokat. A két intézményben a feladatellátás megszervezése eltérő szervezeti struktúrában valósul meg: A Miskolci Családsegítő Központ az ellátási területén a földrajzi és szociális sajátosságok figyelembe vételével három Területi Szolgáltatási Központot alakított ki (3 telephely) 7 o o A telephelyeken a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása integrált szervezeti egységben egy vezető családgondozó/tszk vezető irányításával történik 8. Ugyanakkor az adósságkezelési tanácsadást 9 önálló szervezeti egységben, önálló telephelyen biztosítja az intézmény 10. Az Iránytű Szociális Szolgálat valamennyi feladatát külön egységekben és telephelyeken látja el. o o Önálló szervezeti egységben, különálló telephelyen biztosítja a családsegítést 11 és a gyermekjóléti szolgáltatást 12, továbbá egy harmadik telephelyen 13 is biztosít családsegítést. Az adósságkezelési tanácsadás a családsegítésben integrált szervezeti keretben a Szilvás úti telephelyen valósul meg. 7 Arany János úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Arany J. u. 37.), Kassai úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Kassai u. 19.), Fazola H. úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Fazola H. u. 4.). 8 Vezető családgondozó: 0,5/családsegítés, 0,5/gyermekjóléti szolgáltatás erre a jogszabály lehetőséget ad. 9 Adósságkezelési Tanácsadó Iroda (Miskolc, Aba u. 49.) 10 Ennek szakmai és egyéb objektív okai vannak: a Területi Szolgáltatási Központok telephelyei túlzsúfoltak, a szolgáltatás jelenleg fizikailag ott nem helyezhető el. 11 Szilvás u Testvérvárosok u Hajós u. 1.

32 modelljére 32/188 A gyermekek átmeneti gondozásához és családok átmeneti otthonához kapcsolódó feladatokat jelenleg a Miskolci Gyermekvédelmi Központ látja el, az alábbiak szerint: A gyermekek átmeneti gondozását biztosító szervezeti egységek (Gyermekek Átmeneti Otthona és Családok Átmeneti Otthona) a gyermekvédelmi szakellátáshoz integráltan, a Miskolci Gyermekvédelmi Központ szervezeti keretein belül működnek. A gyermekek átmeneti gondozása és az azt biztosító ellátási formák Gyermekek Átmeneti Otthona és Családok Átmeneti Otthona a Gyvt. és a 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet értelmében a gyermekjóléti alapellátások körébe tartoznak. Szakmai tartalmát tekintve a gyermekjóléti alapellátások közös jellemzője, hogy a szociális munka, a gondozás a hatósági beavatkozás megelőzését szolgálja, illetve a beavatkozások a megtett intézkedések a szülői felügyeleti jogot nem érintik. A családsegítési és gyermekjóléti alapszolgáltatások ellátására jelenleg 8 különálló telephelyen kerül sor: Miskolci Családsegítő Központ székhelye és három telephelye (Arany János u. 37., Kassai u. 19., Fazola u. 4., Aba u. 49.). Iránytű Szociális Szolgálat két telephelye (Szilvás u. 37., Testvárosok u. 15.) és részben erre a célra használt nyitva álló helyisége (Hajós u. 1.). Miskolci Gyermekvédelmi Központ telephelye (Egyetem u. 1.) Munkatársi létszám A szakmai létszámok elemzése, meghatározása során az alábbiakra kell tekintettel lenni. Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatások vonatkozásában: A szakmai létszámok meghatározásánál az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet a családsegítés vonatkozásában egyértelműen fogalmaz, így a kötelező szakmai létszám a jogszabály alapján objektíven meghatározható. 14 A gyermekjóléti szolgáltatás szakmai létszámának objektív meghatározásakor több probléma is felmerül. o o o A 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet a feladatellátás módja, a lakosságszám, valamint a ténylegesen gondozásba vett esetek száma alapján is meghatározza a szakmai létszámot. Miskolcon a lakosságszám/szervezeti forma, valamint a ténylegesen gondozásba vett esetek alapján meghatározható kötelező szakmai létszám jelentősen eltér egymástól: a lakosságszám alapján számított szakmai létszám irreálisan alacsony, míg a gondozási esetek száma alapján szükséges létszám irreálisan magas. A családgondozók terhelhetőségét figyelembe véve az elfogadható szakmai létszáma a két érték között van. A Miskolci Családsegítő Központ a Miskolc Kistérség Többcélú Társuláson belül 10 településen ellátja a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás feladatokat. 14 Esetlegesen problémát jelenthet, hogy az adósságkezelési tanácsadás vonatkozásában a jogszabály nem határoz meg önálló szakmai létszámot, ez a családsegítés szakfeladaton belül értelmezhető.

33 modelljére 33/188 A Miskolci Családsegítő Központ szociális módszertani feladatokat lát el az északmagyarországi régióban és gyermekjóléti módszertani feladatokat lát el BorsodAbaújZemplén megyében. Az I/2000. (I.7.) SZCSM rendelet, valamint a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet lehetővé teszi a családsegítés és a gyermekjóléti alapellátás közös szakmai irányítását, ám ezt bizonyos szakmai és létszámfeltételek teljesülése esetén engedélyezi csak. Gyermekek átmeneti gondozása és családok átmeneti otthona vonatkozásában: A gyermekek átmeneti gondozása szakmai létszámát a 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet határozza meg. A kötelező szakmai létszámok férőhelyre, illetve gyermekcsoportra vetítve értelmezhetők. A Gyermekek Átmeneti Otthona legalább 12, de legfeljebb 40 gyermek teljeskörű ellátását biztosíthatja egy intézményi keretben. Az intézményen belül gyermekcsoportok kialakítása szükséges, a kialakított gyermekcsoportok maximális létszáma 12 fő. (Vagyis egy gyermekcsoportban maximum 12 gyermek együttes elhelyezése biztosítható.) A Családok Átmeneti Otthona legalább 12, de legfeljebb 40 felnőtt és gyermek együttes ellátását biztosítja. Miskolcon a Gyermekek Átmeneti Otthona és a Családok Átmeneti Otthona (gyermekjóléti alapellátási forma) a Miskolci Gyermekvédelmi Központtal (gyermekvédelmi szakellátás) integráltan működik a Miskolc, Egyetem u. 1.sz. alatti székhelyen/telephelyen. A két gyermekjóléti alapellátást biztosító otthon egy telephelyen (Miskolci Gyermekvédelmi Központ), de két önálló szervezeti egységként működik, egyegy szakmai vezető irányításával. Az egyes szakmai feladatok vonatkozásában az alábbi összefoglaló megállapítások tehetők. (A részletes létszámadatokat anyagunk I/ számú mellékletében helyeztük el.) Családsegítés Miskolc város teljes népességére vetítve az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet szerinti kötelező szakmai létszám 54 fő (integrált szervezeti forma esetén 52 fő, ha azzal számolunk, hogy a vezető családgondozó 0,5 státuszban látja el a feladatot). A város területi sajátosságait (magas a szegregált területek száma), valamint a szociális problémák mélységét és halmozódását figyelembe véve a szolgáltatásban foglalkoztatottak létszámkeretének csökkentése nem javasolt.

34 modelljére 34/188 Családsegítési feladat jogszabály által előírt létszámigénye és a jelenleg foglalkoztatottak száma 15 Munkakör Alkalmazotti létszám tényleges Jogszabály szerinti létszám min. Státusz +/ vezető családgondozó 3,5 5 1,5 családgondozó szoc.segítő v. tanácsadó adósságkezelési tanácsadó 6 6 módszertani tanácsadó 4 4 Összesen 60,5 54 6,5 Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata Gyermekjóléti szolgálat / központ A szakmai létszám minimumot a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a 018 éves korú népesség, illetve szervezeti forma, valamint a ténylegesen gondozásba vett esetek száma alapján is meghatározza. A 018 éves korú népesség száma alapján a kötelező szakmai létszám 45 fő (integrált szervezeti forma esetén 43 fő, ha azzal számolunk, hogy a vezető családgondozó 0,5 státuszban látja el a feladatot). A 018 éves korú népesség száma alapján meghatározott szakmai létszámminimum Miskolc város vonatkozásában irreálisan alacsony, ez a számítási mód nem veszi figyelembe a problémák halmozódását, mélységét, a veszélyeztetett, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányát, a védelembe vételek, illetve családból való kiemelések számát stb. A ténylegesen gondozásba vett esetek száma szerinti számítási mód 1 családgondozó/max. 45 ellátott gyermek a családgondozói létszám jelentős emelését eredményezné. o o A jelenlegi esetszám alapján 110 családgondozó foglalkoztatására lenne szükség az általános szolgáltatásban és további 19 főre (vezető családgondozó, családgondozó speciális szolgáltatásban, családgondozó asszisztens, fejlesztő pedagógus) más munkakörben. A teljes szolgáltatás vonatkozásában városi szinten ez összesen 129 fő foglalkoztatását jelentené. Ez ideális állapotot eredményezne ugyan, de a jelenlegi körülmények között és finanszírozási rendszerben irreálisan magas szakmai létszámot jelentene. Jelenleg a szolgáltatásban foglalkoztatottak száma 59,5 fő + 2 fő módszertani feladatellátásban, összesen 61,5 fő. Ezzel a szakmai létszámmal a feladatellátás biztosítható, de a szolgáltatásban dolgozók nagy megterhelés alatt, magas esetszámmal dolgoznak. 15 A jelenleg foglalkoztatottak létszáma nem tartalmazza a módszertani feladatokat ellátó 4 fő munkatársat. A vezető családgondozó száma integrált feladatellátást feltételezve került meghatározásra.

35 modelljére 35/188 Gyermekjóléti szolgálat/központ jogszabály által előírt létszámigénye és a jelenleg foglalkoztatottak száma éves korú népesség száma és ellátott esetszám alapján meghatározva Munkakör Jogszabály szerinti létszám min. Alkalmazotti létszám Státusz tényleges 018 év lakosságszám ellátott esetszám +/ szerint szerint vezető családgondozó 2, ,5 családgondozó ált. szolg. 12, ,5 családgondozó spec.szolg családgondozó családgondozó asszisztens fejlesztő ped. 1,5 2 0,5 módszertani tanácsadó 2 2 Összesen 59, ,5 Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata Tekintettel a fenti kalkulációk eredményeire, indokolt a családgondozói és a családgondozói asszisztensi létszám minimális emelése (szervezeti egységenként 11 fő, összesen 4 fő családgondozó, 4 fő családgondozó asszisztens). (Ez esetleg más szolgáltatásokból való átcsoportosítással megfelelő végzettség esetén is biztosítható.) Átmeneti gondozás A Gyermekek Átmeneti Otthona 24 férőhelyen 2x12 férőhelyes gyermekcsoporttal működik. A 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet szerinti kötelező szakmai létszám a gyermekek átmeneti otthona vonatkozásában (max. 40 férőhely, max. 12 gyermek/csoport) az alábbi táblázat szerint alakul. A Gyermekek Átmeneti Otthonának jogszabály által előírt létszámigénye és a jelenleg foglalkoztatottak száma Munkakör Alkalmazotti létszám Jogszabály szerinti Eltérés +/ létszám min. szakmai vezető pszichológiai tanácsadó gyermekvédelmi ügyintéző nevelő, gyermekvédelmi asszisztens, gyermekfelügyelő családgondozó 1 0,5 0,5 Összesen 14 13,5 0,5 Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata A Családok Átmeneti Otthona 28 férőhellyel működik, szakmai létszám vonatkozásában a 2540 férőhelyre előírtakat kell alkalmazni. A 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet szerinti kötelező szakmai létszám Családok Átmeneti Otthona 2540 férőhelyre az alábbiak szerint alakul. 16 A jelenleg foglalkoztatottak létszáma nem tartalmazza a módszertani feladatokat ellátó 2 fő munkatársat. A vezető családgondozó száma integrált feladatellátást feltételezve került meghatározásra.

36 modelljére 36/188 A Családok Átmeneti Otthonának jogszabály által előírt létszámigénye és a jelenleg foglalkoztatottak száma Munkakör Alkalmazotti létszám Jogszabály szerinti szakmai létszám Eltérés +/ szakmai vezető 1 1 (integrált műk. esetén 0,5) családgondozó szakdolgozó, gondozó 4 4 pszichológiai tanácsadó heti 5 óra jogász heti 5 óra Összesen pszichológus + jogász 1 Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata Gyermekek Átmeneti Otthona és Családok Átmeneti Otthona együttes szakmai létszáma, közös szakmai irányítás mellett: A két otthon (GYÁOCSÁO) szervezeti integrációjával egy fő szakmai vezető vezetői megbízása visszavonható és státusza megszüntethető. A szakmai jogszabály által előírt szakmai létszámon felüli létszám (gyermekvédelmi ügyintéző 0,5, családgondozó 1,5) a kiegyensúlyozott működéshez indokoltnak mondható A jelenlegi feladatellátás értékelése Összességében a családsegítési és gyermekjóléti alapellátások vonatkozásában az alábbi értékelő megállapítások tehetők: Szakmai tartalmát tekintve a gyermekjóléti alapellátások közös jellemzője, hogy a szociális munka a gondozás hatósági megelőzését szolgálja, illetve a beavatkozások, a megtett intézkedések a szülői felügyeleti jogot nem érintik. Ennek ellenére e feladatot jelenleg 3 különböző intézmény látja, egyik ezek közül a gyermekvédelmi szakellátásokkal egyazon intézményi keretben. A feladatot Miskolc jelenleg 8 különálló telephelyen látja el. A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás feladatait két különálló intézmény területi elhatárolás alapján végzi. Ugyanezen intézmények végzik az idősügyi ellátás feladatait is, mindazonáltal egy eltérő területi megosztásban. A gyermekek átmeneti gondozása vonatkozásában az az országos gyakorlat alakult ki, hogy a Gyermekek és Családok Átmeneti Otthona amennyiben integrált működésről van szó a gyermekjóléti szolgálattal egy intézményi struktúrában működik. A miskolci gyakorlat jelenleg ettől eltér. A családsegítés és gyermekjóléti szolgálat, valamint a gyermekek elhelyezését biztosító intézménytípusok (GYÁO, CSÁO) között sok a jogszabályok által is meghatározott, szakmailag indokolt és elengedhetetlen együttműködési pont.

37 modelljére 37/188 Fentiek miatt indokolt a családsegítés és a gyermekjóléti alapellátási formákat (gyermekjóléti szolgálat, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona) egy igazgatás alá helyezni, és a gyermekek átmeneti gondozását, mint alapellátási formát leválasztani a gyermekvédelmi szakellátás intézményrendszeréről Az átszervezés szempontjai Az új működési modellre vonatkozó javaslat megfogalmazása során számos szakmai és finanszírozási szempontot figyelembe vettünk. Szakmai szempontok: A családok és gyermekek segítését biztosító szociális és gyermekjóléti alapellátások egységes szakmai irányítás alá kerüljenek. A területi elv és a szakmai kapacitás szabályozás legoptimálisabb biztosítása valósuljon meg, ennek a feltételrendszerét kell városi szinten megteremteni. Egységes legyen a szolgáltatásszervezés egy integráltan működő családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás keretében. A szükségleteknek és a jogszabályi előírásoknak megfelelő szakmai létszámot rugalmasan biztosítsa az intézmény(rendszer) a családsegítési és a gyermekjóléti szolgáltatásokban. Történjen meg a gyermekjóléti szolgáltatás szakmai létszámának megerősítése (létszámbővítés) más ellátási formákban felszabaduló szakmai létszám átirányításával A gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézmény egységek (GYÁO CSÁO) szakmai integrációjával történjen meg az alapellátás és szakellátás szervezeti különválasztása 17. Egységes szakmai normák érvényesítése, szakmai színvonal javítása, a szakmai szolgáltatások városi szintű tervezése, koordinációja valósuljon meg. Gazdaságifinanszírozási szempontok: Állami normatíva bevétel maximalizálása a férőhelyszám bővítésével és optimális kihasználtság biztosításával. Indokolatlan vezetői státuszok megszüntetése, vezetői megbízások visszavonása. Működési, üzemeltetési költségek csökkentése, költséghatékonyság javítása. A feladatellátásra biztosított infrastruktúra áttekintése, optimális kihasználtság biztosítása. Lehetővé kell tenni az infrastrukturális feltételek javítását, törekedve az EUs források pályázati úton történő bevonására Javaslat az új feladatellátási modellre Tekintettel a jelenlegi működés fent ismertetett hiányosságaira, fejlesztési lehetőségeire, a családsegítő és gyermekjóléti alapellátás vonatkozásában az alábbi javaslatokat fogalmazzuk meg: 17 Hosszú távon a CSÁO férőhelyszámának bővítése, valamint EUs források bevonásával a működési feltételek javítása.

38 modelljére 38/ Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás szervezeti integrációja A városi szinten egységes feladatszervezés érdekében az Avasi Családsegítő Munkacsoport és Gyermekjóléti Központ szervezeti integrációja, a feladatellátás egy vezetővel, egy telephelyen történő biztosítása. A javaslat következményeként: Egy vezető családgondozó vezetői megbízása visszavonásra kerül. Városi szinten a továbbiakban négy telephelyen Területi Szolgáltatási Központ biztosítja a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait integrált szervezeti formában: o Arany János úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Arany J. u. 37.) o Kassai úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Kassai u. 19.) o Avasi Területi Szolgáltatási Központ (javaslat: Miskolc, Hajós u. 1.) o Fazola úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Fazola H. u. 4.) Az Avas városrészben egy telephely bezárásra kerül. Indokolt a családgondozói és a családgondozói asszisztensi létszám minimális emelése (szervezeti egységenként 11 fő, összesen 4 fő családgondozó, 4 fő családgondozó asszisztens). 2. A Területi Szolgáltatási Központok területi lehatárolásának újragondolása A Területi Szolgáltatási Központok területi lehatárolásának áttekintése, az idősellátást biztosító szolgáltatási központok ellátási területével való összehangolása. A családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást biztosító Területi Szolgáltatási Központok és a struktúra átalakítás után megmaradó idősellátást biztosító Szolgáltatási Központok ellátási területének összehangolása. 3. Egy, a város teljes lakosságát ellátó adósságkezelő iroda létrehozása Egy, a város teljes lakosságát ellátó, önálló szervezeti egységben működő adósságkezelő iroda létrehozása (Miskolci Adósságkezelési Tanácsadó Iroda) a Miskolci Családsegítő Központ Adósságkezelési Tanácsadó Irodájának, illetve az Avas városrészben dolgozó adósságkezelési tanácsadóknak a bázisán. Az adósságkezelési iroda egy szakmai szervezeti egységként, de két jól megközelíthető telephelyen működne 18 : Avas városrész, Diósgyőri városrész vagy Győri kapu. A két telephelyen történő működtetés a lakossági hozzáférés optimális biztosítását szolgálja. 4. A feladatellátást biztosító infrastruktúra áttekintése, racionalizálása 18 Javasoljuk e két telephelynek valamely jelenleg is szociális célra használt két ingatlant kijelölni.

39 modelljére 39/ A gyermekek átmeneti gondozását biztosító két intézmény/szervezeti egység leválasztása a szakellátásról A gyermekek átmeneti gondozását biztosító két intézmény/szervezeti egység (GYÁO, CSÁO) jelenleg a gyermekvédelmi szakellátással integráltan a Miskolci Gyermekvédelmi Központ intézményi egységeiként működik. A Gyermekek Átmeneti Otthona és a Családok Átmeneti Otthona gyermekjóléti alapellátás körébe tartozó ellátási formát biztosít, így indokolt e két feladatot szervezetileg leválasztani a szakellátásról és a szakmai irányítás szempontjából adekvát, családsegítésgyermekjóléti alapellátásokhoz áthelyezni. Az egymásra épülő, szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat egységes szakmai irányítás mellett egy vertikálisan jól struktúrált rendszerben lehet működtetni. 6. Gyermekek átmeneti gondozásához kapcsolódó feladatok integrált kezelése A gyermekek átmeneti gondozását jelenleg két önálló szervezeti egység, (GYÁO CSÁO) önálló szakmai irányítással egyegy szakmai vezetővel biztosítja. A szakmai egységek szervezeti önállóságának megtartása részben indokolt, ugyanakkor a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a két szervezeti egység egy szakmai vezető (0,5 státusz GYÁO, 0,5 státusz CSÁO) irányításával működjön. A Gyermekek Átmeneti Otthonában státuszon lévő pszichológiai tanácsadó és gyermekvédelmi ügyintéző a szükséges mértékig elláthat feladatokat a Családok Átmeneti Otthonában Az új működési modell szervezeti leképezése A családsegítési és gyermekjóléti alapellátások a javaslat értelmében az új szociális intézmény egyik önálló igazgatósága keretében kerülnek ellátásra, azon belül 6 szervezeti egységben és 7 telephelyen. Az új szervezeti felépítést szemlélteti az alábbi ábra.

40 modelljére 40/188 Családsegítési és gyermekjóléti alapellátások szervezeti leképezése az új modellben Családsegítés és Gyermekjóléti Alapellátások Igazgatósága Szakmai igazgató Arany J. úti Területi Szolgáltatási Központ Kistérségi Munkacsoport 1 Miskolci Adósságkezelési Tanácsadó Iroda (1 szervezeti egység 2 telephelyen) 1 Gyermekek Átmeneti Otthona Családok Átmeneti Otthona 1 Kassai úti Területi Szolgáltatási Központ 1 Gyermekek átmeneti gondozása Avasi Területi Szolgáltatási Központ 1 Szervezeti egységek száma Fazola úti Területi Szolgáltatási Központ 1 7 szervezeti egység Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás területi alapellátás Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata Családsegítési és gyermekjóléti szolgáltatást az egységes feladatszervezés érdekében a továbbiakban, a területi elvnek megfelelően négy integrált szakmai szervezeti egység (területi szolgáltató központ) és egy szakmai szervezeti egységként, de két telephelyen működő városi ellátási területű adósságkezelési tanácsadó iroda biztosítja, az alábbiak szerint: Arany J. úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Arany J. u. 37.), Kassai úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Kassai u. 19.), Fazola H. úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Fazola H. u. 4.), Avasi Területi Szolgáltatási Központ (egy erre alkalmas telephely), Miskolci Adósságkezelési Tanácsadó Iroda (Avas városrész + Diósgyőri vagy Győri kapui városrészben lévő telephely). A családsegítési és gyermekjóléti szolgáltatás céljára szolgáló infrastruktúra az átszervezést követően egy telephellyel csökkenthető (Avas városrészben egy telephely megszüntetése). Az igazgatóság javasolt létszámát (és a létszám változását a jelenlegi gyakorlathoz képest) összefoglalóan az alábbi táblázat mutatja.

41 modelljére 41/188 A igazgatóság javasolt szakmai létszáma 19 Jelenlegi struktúra és létszám Javasolt struktúra és létszám M. Családsegítő Központ Iránytű Szociális Szolgálat Területi Szolgáltatási Központok Családsegítés és gyermekjóléti szolg. 4 Vezető családgondozó 2 61 Családgondozó 21,5 4 Családgondozó assz. 1 Vezető családgondozó 4 Családgondozó 86,5 Családgondozó assz. 9 6 Adósságkezelési tan. Fejlesztő pedagógus 1,5 1 Fejlesztő pedagógus 0,5 Módszertani tanácsadó 6 6 Módszertani tanácsadó Szociális segítő/tan Szociális segítő/tan. 7 Miskolci Gyermekvédelmi Központ Szakmai vezető (GYÁO, CSÁO) 2 Családgondozó 4 Gyermekvédelmi ügyint. 1 Nevelő, gy.védelmi assz., gyermekfelügyelő 10 Pszichológiai tanácsadó 1 Szakdolgozó, gondozó 4 Adósságkezelési Tanácsadó Iroda Vezető családgondozó 1 Adósságkezelési tan. 6 Gyermekek és Családok átmeneti otthona Szakmai vezető 1 Családgondozó 4 Gyermekvédelmi ügyint. 1 Nevelő, gy.védelmi assz., gyermekfelügyelő 10 Pszichológiai tanácsadó 1 Szakgondozó, gondozó 4 Munkatárs Vezető +8 fő 2 fő Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata A vezetői státuszok száma eggyel csökkenthető az Avason működő önálló családsegítést, illetve gyermekjóléti szolgáltatást biztosító szervezeti egységek összevonását követően. A gyermekek átmeneti gondozását biztosító szervezeti egységek (GYÁO CSÁO) szakmai integrációját követően további egy vezetői státusz megszüntethető. E feladat vonatkozásában az infrastruktúra racionalizálására és férőhelyszám bővítésre csak hosszabb távon van lehetőség. A fenti létszámadatok részletes összetételét anyagunk II/1.1. számú melléklete tartalmazza. 19 A családgondozók száma magában foglalja a családsegítési feladatokat ellátó családgondozókat, valamint a családgondozókat általános gyermekjóléti és speciális gyermekjóléti szolgáltatásokban.

42 modelljére 42/188 A szakmai létszámon túlmenően az alábbi létszámot becsüljük még szükségesnek e területen: 1 fő igazgatói titkárnő/adminisztrátor, 1 fő kézbesítő. Az alaptevékenységekhez kapcsolódó fejezetekben így itt sem nem tüntetjük fel a karbantartással, takarítással és mosással kapcsolatos létszámokat. Ezeket egységesen a támogató tevékenységek között tárgyaljuk Hosszú távú javaslatok A gyermekek átmeneti gondozását ellátó két szervezet vonatkozásában megfogalmaztunk hosszabb távon megvalósítható javaslatokat is, melyektől a szakmai feladatellátás színvonalának emelkedése és a finanszírozási helyzet javulása várható: A két otthon (GYÁO CSÁO) jelenleg a Miskolci Gyermekvédelmi Központ (Miskolc, Egyetem u. 1.) székhelyén működik, de elkülönült infrastruktúra biztosítja a működési feltételeket. A működési, üzemeltetési költségek magasak. Hosszú távon szakmai, üzemeltetési és finanszírozási szempontokat is figyelembe véve indokolt lenne a két Otthont külső telephelyen (Miskolci Gyermekvédelmi Központ székhelyéről elköltöztetni), de egy épületben működtetni. (Ehhez EUs források felhasználása lehetséges pl.: TIOP konstrukció keretében.) Szintén indokolt lenne a Családok Átmeneti Otthonának férőhelyszámát a maximális 40 férőhelyre bővíteni. Ez a szakmai létszám növekedését nem eredményezi, hiszen a jelenlegi szakmai létszám 40 férőhely esetén is elegendő. A férőhelyszám bővítését az ellátás iránt jelentkező nagy szükséglet és az állami normatíva bevétel növelése is indokolja. A fenti hosszú távú stratégia megvalósítása esetén a gyermekek átmeneti gondozásának (GYÁO és CSÁO működtetésének) működési költségei csökkenthetők, az állami normatíva bevétel növelhető, az ellátás iránt jelentkező szükségletek optimálisabban elégíthetők ki.

43 modelljére 43/ Gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde) A feladat tartalma A gyermekek napközbeni ellátása körében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő piaci programban, képzésben való részvételük, betegségük, vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni (Gyvt. 41. ). A feladat szakmai tartalmának rövid összefoglalását anyagunk I/ sz. melléklete tartalmazza Feladatellátás helye és módja a jelenlegi struktúrában Miskolcon a gyermekek napközbeni ellátását bölcsődei ellátás az Egyesített Bölcsőde és Egészségügyi Szolgálat (EBESZ) biztosítja. 20 Ugyanez az intézmény látja el jelenleg az egészségügyi szolgálat feladatait (iskola egészségügyi, területi védőnői szolgálat) is. A gyermekek napközbeni ellátását 10 bölcsőde összesen 540 engedélyezett férőhelyen, 54 bölcsődei csoport működtetésével biztosítja az alábbiak szerint (egy bölcsődei csoport max. 10 gyermek ellátását biztosítja). Bölcsődék és férőhelyeik Bölcsőde neve Bölcsőde címe Férőhely Gyermekcsoport Napsugár Selyemrét u x10 fő Mesemalom Dózsa Gy. u x10 fő Dobó Katica Hadirokkantak u x10 fő Heim Pál Kassai u x10 fő Katica Szilvás u x10 fő Napraforgó Hajós u x10 fő Petneházy Petneházy u x10 fő Margaréta Bokréta u x10 fő Diósgyőri Kuruc u. 65/a 60 6x10 fő Kilián Könyves K. u x10 fő Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata A bölcsődék átlagos kihasználtsága 2011ben 86% volt. A kihasználtság részletes adatait anyagunk I/ számú mellékletében helyeztük el Engedélyezett és felvett gyermekek számában tapasztalható eltérések Bár az új működési modell kialakításához szorosan nem kapcsolódik, a vizsgálat során felszínre került probléma jelentősége miatt fontosnak tartjuk anyagunkban megjeleníteni az engedélyezett és felvett gyermekek számában tapasztalható eltéréseket. Az engedélyezett 540 férőhelyre a ténylegesen felvett/beírt gyermekek száma 2011ben 615 fő volt, ami az engedélyezett létszám 114%a. A bölcsődébe felvett gyermekek száma tehát meghaladja (egyes bölcsődék esetében jelentősen) a működési engedélyben engedélyezett férőhelyszámot (ellátható gyermekek számát). Ez a hatályos jogszabály szerint nem engedé 20 Jelenleg az EBESZ intézményi keretein belül működik az önkormányzati egészségügyi szolgálat is, mely a területi védőnői szolgálatot és az iskola egészségügyi szolgálatot (iskola orvosok, iskolai védőnők) foglalja magában.

44 modelljére 44/188 lyezhető, új működési engedélyezési eljárásnál, illetve ellenőrzésnél kiemelt problémát jelenthet december 31ig volt hatályban az a szabály, miszerint egy bölcsődei csoport max. 10 gyermeket jelenthet, és az engedélyezett bölcsődei férőhelyeket 120%ig fel lehetett tölteni (pl. 10 engedélyezett férőhelyre fel lehetett venni 12 gyermeket) január 1től azonban a jogszabály (15/1998. (IV.30.) NM. rendelet) módosult, jelenleg több típusú és férőhelyszámú bölcsődei csoportot határoz meg (lásd I/ számú mellékletben található táblázatok), de nem teszi lehetővé az engedélyezett férőhelyszámon felüli gyermekek felvételét és ellátását, vagyis csak 100%ig lehet a férőhelyeket feltölteni. Fentiek miatt az átszervezés során szükséges az engedélyezett férőhelyszámot megemelni. A férőhelyszám emelésénél az alábbi szempontokat érdemes és szükséges figyelembe venni: Az ellátás iránti szükségletek mértékét (ezt május/június hónapban lehet konkretizálni a beiratkozás időszakában, de prognosztizálni lehet az igényeket). A férőhelyszám emelés ne járjon együtt szakmai létszámemeléssel. Legyen minden bölcsődében továbbra is legalább egy integrált nevelésre alkalmas (max.10 fős) gyermekcsoport a fogyatékos gyermekek korai fejlesztésének és integrált nevelésének rendszerszerű biztosítása érdekében. Fentiek alapján a férőhelyszám emelésre az alábbi két alternatíva javasolt: A három 4 csoportos bölcsődében egy, a hét 6 csoportos bölcsődében 2 csoport marad továbbra is 10 férőhelyes (az integrált nevelés biztosítás érdekében). A többi gyermekcsoport férőhelyszámát 12 gyermek/csoportra kell emelni. Az összférőhely szám városi szinten az alábbiak szerint alakul: o o 4 csoportos bölcsődék: 3x x10 = 46 x 3 összesen: 138 férőhely. 6 csoportos bölcsődék: 4x x10 = 68 x 7 összesen: 476 férőhely. o A tíz bölcsődében a férőhelyszám összesen 614. Mind a 10 bölcsődében egyegy csoport maradna 10 férőhelyes (az integrált nevelés biztosítása érdekében) és a többi (44) csoport férőhelyszámát 12re kell emelni. Ez esetben az összférőhely szám az alábbiak szerint alakul. o o o 10 csoport x 10 férőhely = 100 férőhely. 44 csoport x 12 férőhely = 528 férőhely. A tíz bölcsődében a férőhelyszám összesen: 628 férőhely.

45 modelljére 45/ Munkatársi létszám A bölcsődei ellátás kötelező szakmai létszámát a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet határozza meg (a vonatkozó részletes adatokat lásd anyagunk I/ számú mellékletében). Bölcsődei ellátás jogszabály által előírt létszámigénye és a jelenleg foglalkoztatottak száma 21 Munkakör Jogszabály szerinti Eltérés Alkalmazotti létszám szakmai létszám +/ intézményvezető kisgyermeknevelő gazd.üi./élelmezésvez./ tejkonyha vez Összesen A jelenlegi feladatellátás értékelése Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata Összességében a gyermekek napközbeni ellátása vonatkozásában az alábbi értékelő megállapítások tehetők: A bölcsődei ellátás jelenleg az egészségügyi szolgálattal egy intézményben kerül megszervezésre annak ellenére, hogy a két feladat gyökeresen eltérő szakmai kompetenciákat igényel, emellett a finanszírozási struktúra is eltérő (bölcsőde normatíva, egészségügyi szolgálat OEP finanszírozás). Mielőbb rendezendő probléma a bölcsődei férőhelyek és az engedélyezett létszám közötti, jelenleg fennálló eltérés. Ez a gyakorlat jelenlegi formájában jogszabályellenes. Bár jogszabály által biztosított lehetőség van rá, hogy a bölcsődék az alaptevékenységükön túlmenően, külön térítési díj ellenében további szolgáltatásokat is nyújtsanak (ezáltal növelve saját bevételüket), ezzel egyik bölcsőde sem él. Szintén nem biztosított a fogyatékos gyermekek integrált nevelésének valamennyi feltétele annak ellenére, hogy ez emelt szintű normatíva lehívását tenné lehetővé Az átszervezés szempontjai Az új működési modellre vonatkozó javaslat megfogalmazása során számos szakmai és finanszírozási szempontot figyelembe vettünk. Szakmai szempontok: Az egészségügyi és szociális/gyermekjóléti feladatok kerüljenek különválasztásra. Jogszabályi megfelelés, különös tekintettel az engedélyezett és beiratott létszám közötti eltérés rendezésére. 21 A bölcsődei gyermekcsoportra vetített kisgyermeknevelő szakmai létszám előírás a jogszabály szerint 124 fő, azonban szakmailag indokolt a min. 130 fő kisgyermeknevelő szakmai létszám megtartása, abban az esetben, ha az átszervezés után az alapellátáson túli (térítési díjas) szolgáltatások professzionális megszervezése és biztosítása megvalósul. Jelenleg a Petneházy Bölcsőde egyedi kialakítása indokolja a többletlétszámot. A gazdasági ügyintéző/élelmezési ügyintéző/tejkonyha vezető nem tekinthető közvetlenül szakmai létszámnak, ugyanakkor a szakmai jogszabály (15/1998. (IV.30.) NM. rendelet) a bölcsődei ellátás esetén a szakmai létszám előírások között szerepelteti. A létszám a jogszabály szerint ajánlott: bölcsődénként 1 fő a fenntartói döntés függvényében.

46 modelljére 46/188 Gazdaságifinanszírozási szempontok: Állami normatíva bevétel maximalizálása az átlagos férőhely kihasználtság javításával, fogyatékos gyermekek korai fejlesztése címén kiegészítő normatíva lehívásával. Működési, üzemeltetési költségek csökkentése, költséghatékonyság javítása. Alternatív bevételi források feltérképezése, majd kiaknázása (térítési díjak, nem kötelező szolgáltatások biztosítása stb.) Javaslat az új feladatellátási modellre Tekintettel a fent ismertetettekre, a bölcsődei ellátás vonatkozásában az alábbi javaslatokat fogalmazzuk meg: 1. A bölcsődei ellátás és az egészségügyi szolgálat szervezeti elválasztása A bölcsődei ellátást és az egészségügyi szolgálatot (területi védőnői szolgálat, iskola egészségügy) szervezetileg indokolt elválasztani, tekintettel az alábbiakra: Az egészségügyi ellátás (védőnői szolgálat) nem része a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszernek (ugyanakkor nagyon sok a kapcsolódási pont a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásokkal). A gyermekek napközbeni ellátása szakmailag és infrastrukturálisan teljesen elkülönül az egészségügyi szolgáltatásoktól. Az Egészségügyi Szolgálat feletti munkáltatói jogokat jelenleg az EBESZ, a szakmai felügyeletet azonban az ÁNTSZ látja el. Az Egészségügyi Szolgálat finanszírozása is eltér a szociális ellátásokétól: míg a szociális ellátások finanszírozása állami normatíva alapú, az Egészségügyi Szolgálatot az OEP finanszírozza. Hosszabb távon felmerülhet a védőnői hálózat kiválása az egységes szociális intézményből. Az egészségügyi szolgálat külön igazgatóság alatti szervezése megkönnyítheti a kiválást. Az egészségügyi szolgálat szakmai működési feltételeit az egyesített szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményen belül, de önálló igazgatóság keretei között javasoljuk biztosítani. 2. Engedélyezett férőhelyszám megemelése A bölcsődei csoportok számának újragondolása, az egyes csoportokban nyújtott ellátási formák meghatározása, az ellátási igények, szükségletek felmérését követően egy hosszabb távú szakmafejlesztési koncepció keretében elengedhetetlen. Azonban már ezt megelőzően, jelen átszervezés keretében (sőt, azt megelőzően, a szeptemberi tanévkezdésig) javasoljuk a jogszabályi megfelelés érdekében a bölcsődei csoportok engedélyezett férőhelyszámának megemelését 648 férőhelyre. 3. Fogyatékos gyermekek gondozási lehetőségének megteremtése A férőhelyszám emelése lehetőséget ad arra, hogy mind a 10 bölcsődében legalább egyegy gyermekcsoport keretében a fogyatékos gyermekek integrált nevelése és korai fejlesztése biztosított legyen.

47 modelljére 47/188 A hat év alatti fogyatékos gyermekek gondozásának, korai fejlesztésének lehetősége ily módon adott, hiszen valamennyi bölcsőde legalább egy gyermekcsoportja integrált gyermekcsoportként működik tovább. Ehhez azonban elengedhetetlen a szakmai feltételek megteremtése a fogyatékos gyermekek korai fejlesztéséhez a 4/2010. (I.19.) OKM. rendelet szerint: 2 gyógypedagógus és 2 gyógytornász/konduktor alkalmazása. Az ellátási igények felmérése, ellátás biztosítása a jogszabály szerint és az ellátás mértékének függvényében kiegészítő normatíva realizálható. 4. Konyhakapacitás racionalizálása A bölcsődei ellátás területén megtakarítás érhető el a konyhakapacitás racionalizálásával, valamint a kisegítő létszám felülvizsgálatával. A bölcsődei ellátás személyi/szakmai feltételeit a fenti javaslatok figyelembe vételével kell meghatározni. E javaslat a támogató tevékenységek között kerül részletes kifejtésre Az új működési modell szervezeti leképezése A bölcsődei ellátás a javaslat értelmében az új szociális intézmény egyik önálló igazgatósága keretében kerül ellátásra, azon belül 10 szervezeti egységben és 10 telephelyen (melyek megegyeznek a jelenlegi telephelyekkel). Az új szervezeti felépítést szemlélteti az alábbi ábra. Gyermekek napközbeni ellátása, bölcsődei feladatok szervezeti leképezése az új modellben Gyermekek napközbeni ellátása Bölcsőde Igazgatóság Szakmai igazgató Szaktanácsadó Gyógypedagógus/ Konduktor Orvos Napsugár Bölcsőde Napraforgó Bölcsőde Mc., Selyemrét u Mc., Hajós u Mesemalom Bölcsőde Petneházy Bölcsőde Mc., Dózsa Gy. u Mc., Petneházy u Dobó Katica Bölcsőde Mc., Hadirokkantak u Margaréta Bölcsőde Mc., Bokréta u Heim Pál Bölcsőde Diósgyőri Bölcsőde Mc., Kassai u Mc., Kuruc u. 65/A. 1 Szervezeti egységek száma Katica Bölcsőde Mc., Szilvás u Kiliáni Bölcsőde Mc., Könyves K. u szervezeti egység 10 telephelyen Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata A Gyermekek napközbeni ellátása, Bölcsődei Igazgatóság élén a szakmai igazgató kap helyet, akihez közvetlenül rendelten látja el feladatait a szaktanácsadó, a gyógypedagógus/konduktor, valamint az orvos.

48 modelljére 48/188 Az egyes bölcsődei telephelyek külön szervezeti egységek. Az igazgatóság javasolt létszámát (és a létszám változását a jelenlegi gyakorlathoz képest) összefoglalóan az alábbi táblázat mutatja. A működési engedélyben foglalt, engedélyezett férőhelyek számának megemelése a szakmai létszámot nem befolyásolja. Az igazgatóság javasolt szakmai létszáma Jelenlegi struktúra és létszám Javasolt struktúra és létszám EBESZ Intézményvezető 10 Kisgyermeknevelő 130 Bölcsődék Intézményvezető 10 Kisgyermeknevelő 130 Gazdasági üi, élelmezés vez., tejkonyha vez. 5 Gazdasági üi, élelmezés vez., tejkonyha vez. 5 Orvos mb Orvos mb Szaktanácsadó 1 Szaktanácsadó 1 Gyógypedagógus 2 Gyógytornász/konduktor 2 Munkatárs Vezető +4 fő Nincs változás Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata A fenti létszám részletes összetételét anyagunk II/1.2. számú melléklete tartalmazza. A szakmai létszámon túlmenően az alábbi létszámot becsüljük még szükségesnek e területen: 1 fő igazgatói titkárnő. 1 fő kézbesítő. 32 fő takarító/technikai. Bár az alaptevékenységekhez kapcsolódó fejezetekben amint azt a korábbiakban is jeleztük, nem tüntetjük fel a karbantartással, takarítással és mosással kapcsolatos létszámokat (mivel ezeket a támogató tevékenységek között tárgyaljuk), a bölcsőde esetében a takarítók vonatkozásában kivételt teszünk. Ennek oka, hogy itt a takarítók speciális, a gyermekgondozáshoz kapcsolódó feladatokat is ellátnak. A mosási és karbantartási létszámra vonatkozó elemzésünket és javaslatunkat azonban ez esetben is a támogató tevékenységek között ismertetjük.

49 modelljére 49/ Közép és hosszútávú javaslatok A bölcsődei ellátás vonatkozásában megfogalmaztunk olyan javaslatokat is, melyek megvalósítása nem kapcsolódik szorosan az új működési modell kialakításához, mindazonáltal már középtávon jelentősen javíthatják a szolgáltatás színvonalát, illetve a finanszírozhatóságot (kiegészítő normatíva, térítési díj). Alapfeladaton túli szolgáltatások bevezetésének vizsgálata 22 : o o o o A szakmai jogszabály (15/1998. (IV.30.) NM. rendelet 44. a) lehetőséget ad arra, hogy térítési díj ellenében külön szolgáltatásokat is nyújtson a bölcsőde, ha ez az alapfeladatellátását nem veszélyezteti. Külön szolgáltatás lehet: játszócsoport, időszakos gyermekfelügyelet, gyermekhotel szolgáltatás, egyéb gyermeknevelést segítő szolgáltatás, illetve otthoni gyermekgondozás. A lakossági igények felmérését követően az egyes külön szolgáltatások bevezetésének lehetőségét szakmai és költségvetési szempontok figyelembe vételével meg kell vizsgálni. Hosszabb távon az alaptevékenységen túl bevezetésre kerülő és profeszszionálisan működtetett szolgáltatásokért jelentősebb térítési díj bevétel realizálható. Intézményi térítési díj bevezetésének vizsgálata: o o A Gyvt a értelmében évtől a bölcsődei ellátás vonatkozásában a fenntartó térítési díjat állapíthat meg a gyermekétkeztetés térítési díja mellett a gyermek gondozására, nevelésére, nappali felügyeletére. A jogszabály adta lehetőség megvizsgálása indokolt és a potenciális fizetőképes igénybevevői körben érvényesíthető. (A térítési díjat a fenntartónak évente április 1ig kell meghatározni.) Városi szinten egy, hetes működési rendben dolgozó bölcsőde kijelölésének (az arra irányuló igényeknek) megvizsgálása. 22 Bár jelenleg is van lehetőség különböző bölcsődei szolgáltatások igénybevételére (pl. játszócsoport, gyermekfelügyelet), de a jelenleg üres, betöltetlen álláshelyek miatt a bölcsődei csoportok működése is veszélyben volt. A szolgáltatást nyújtó külön helyiség kialakítását minden bölcsődében el kell végezni.

50 modelljére 50/ Gyermekvédelmi szakellátások A feladat tartalma A szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekotthont nyújtó ellátást, a fiatal felnőtt további utógondozói ellátását, valamint szakellátását más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását. A feladat szakmai tartalmának rövid összefoglalását anyagunk I/ sz. melléklete tartalmazza Feladatellátás helye és módja a jelenlegi struktúrában A gyermekvédelmi szakellátások a Miskolci Gyermekvédelmi Központ keretei között működnek. Az intézmény közös igazgatású gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény (Gyvt (4) bekezdés). A közös igazgatású gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú intézmények feladatát látja el. Gyermekotthonok, feladataik és férőhelyeik 23 Gyermekotthon neve Ellátott feladat Férőhely Fruska Módszertani Gyermekotthon gyermekvédelmi szakellátás, otthont nyújtó ellátás 36 Aranyhíd Gyermekotthon és Lakásotthon gyermekvédelmi szakellátás, otthont nyújtó ellátás Junior Gyermekotthon gyermekvédelmi szakellátás, otthont nyújtó ellátás 36 Utógondozó Otthon gyermekvédelmi szakellátás, utógondozó ellátás 12 Nevelőszülői hálózat gyermekvédelmi szakellátás, otthont nyújtó ellátás 90 Gyermekek Átmeneti Otthona Családok Átmeneti Otthona gyermekjóléti alapellátás, gyermekek átmeneti elhelyezése gyermekjóléti alapellátás, gyermekek átmeneti ellátása Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata A gyermekek átmeneti elhelyezését biztosító gyermekvédelmi alapellátási formák jelenleg a Miskolci Gyermekvédelmi Központ szakmaiszervezeti egységeiként működnek. Jelen struktúra átalakítási koncepció keretében javaslat készült a gyermekjóléti alapellátások körébe tartozó gyermekek és családok átmeneti elhelyezését biztosító szervezeti egységek (GYÁO, CSÁO) szakellátásról történő leválasztására és arra, hogy az átszervezés után Családsegítés és Gyermekjóléti Alapellátások Igazgatósága szakmai és szervezeti keretei között működjön tovább. Itt további indokként azt kell megjegyezni, hogy amennyiben a megyei jogú városok feladatellátási kötelezettsége a gyermekvédelmi szakellátások tekintetében esetlegesen megszűnne, úgy az átadásátvétel egy lépésben, további szervezeti átalakítás nélkül megtörténhet. A Miskolci Gyermekvédelmi Központ a Miskolc, Egyetem u. 1. sz. alatti valamikori Gyermekváros területén lévő épületegyüttesben működik. Az épület fokozatos belső átalakításával a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő férőhelyszámú és kialakítású Gyermekotthonokat és Utógondozó Otthont hoztak létre, valamint itt működik a nevelőszülői hálózat szakmai irányítása is. 23 A táblában dőlt betűvel megjelenítettük a gyermekek átmeneti elhelyezését biztosító gyermekvédelmi alapellátás szervezeteit is.

51 modelljére 51/188 Az épület a férőhelyszám csökkenésével, továbbá a belső iskola megszüntetésével részben kihasználatlan, üzemeltetési, fenntartási költségei aránytalanul magasak és az ellátás feltételrendszere is csak részben felel meg a mai kor követelményeinek. Hosszú távon amennyiben az önkormányzati feladatellátási kötelezettség megmarad célszerű a gyermekotthon(ok) kitagolása, az ellátási igényeknek megfelelően 24. A Miskolci Gyermekvédelmi Központ egy külső telephelyen 12 férőhelyes lakásotthont is működtet Munkatársi létszám Az egyes gyermekvédelmi szakellátások szakmai létszámelőírásait a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet határozza meg, az alábbiak szerint. Gyermekvédelmi szakellátás jogszabály által előírt létszámigénye Nevelőszülői hálózat szakmai vezető 1 fő nevelőszülői tanácsadó 1 fő/ 48 gyermek családgondozó 1 fő/legfeljebb 30 nevelő család gyermekvédelmi ügyintéző 1 fő/48 gyermek Gyermekotthon (max. 48 férőhely, max. 12 gyermek/csoport) intézményvezető 1 fő gyermekcsoportonként (lakásotthon) nevelő 1 fő gyermekvédelmi asszisztens 1 fő gyermekfelügyelő 3 fő családgondozó (utógondozó) 10 óra/hét módszertani feladatokat ellátó intézményben módszertani szaktanácsadó 2 fő Utógondozó otthon szakmai vezető 1 fő/intézmény nevelő 2 fő/ 25 férőhelyig gyermekvédelmi asszisztens 1 fő családgondozó (utógondozó) 1 fő Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata A Miskolci Gyermekvédelmi Központ szakellátást biztosító szervezeti egységei a jogszabályban előírt szakmai létszámmal rendelkeznek, továbbá a kötelező szakmai létszámon felül az alábbi létszám jelentkezik: Fruska Gyermekotthon: 1 fő szupervízor. Aranyhíd Gyermekotthon és Lakásotthon: 1 fő gyermekvédelmi asszisztens, 1 fő gyermekfelügyelő. A szakellátásba bekerülő gyermek életkorát és szociális, mentális állapotát figyelembe véve a plusz szakmai létszám részben indokoltnak tűnik. A gyermekvédelmi ügyintézők foglalkoztatását indokolhatja az adminisztratív feladatok nagyságrendje. A szabad szakmai kapacitással más szakmai egységekben fennálló hiány (pl.: gyermekjóléti központ pszichológus kötelező óraszáma) pótolható. 24 EUs források pl:tiop konstrukció felhasználása javasolt.

52 modelljére 52/ A jelenlegi feladatellátás értékelése Összességében a gyermekvédelmi szakellátások vonatkozásában az alábbi értékelő megállapítások tehetők: A gyermekek átmeneti gondozása vonatkozásában az az országos gyakorlat alakult ki, hogy a Gyermekek és Családok Átmeneti Otthona amennyiben integrált működésről van szó a gyermekjóléti szolgálattal egy intézményi struktúrában működik. A miskolci gyakorlat jelenleg ettől eltér: a gyermekvédelmi alap és szakellátást egy intézmény, a Miskolci Gyermekvédelmi Központ látja el. A feladathoz kapcsolódó infrastruktúra kihasználtsága rendkívül alacsony (és egyre csökken) és elavult. Ebből adódóan az üzemeltetési költségek magasak Az átszervezés szempontjai Az új működési modellre vonatkozó javaslat megfogalmazása során az alábbi szempontokat vettük figyelembe: Fenntartási kötelezettség változhat: a megyei jogú városok fenntartási kötelezettsége a gyermekvédelmi szakellátások vonatkozásában esetlegesen megszűnhet a közeljövőben. Az otthont nyújtó ellátásokat biztosító gyermekotthonok férőhely kihasználtsága csökken, s e csökkenő tendencia folyamatosnak mondható. Ezzel párhuzamosan a nevelőszülői hálózat kihasználtsága folyamatosan nő, a nevelőszülői hálózat fejlődése dinamikus. A gyermekvédelmi szakellátások körébe tartozó otthont nyújtó ellátási formák közül a nevelőszülői hálózat biztosítja/pótolja leginkább a családi nevelést, az elhelyezett gyermekek számára ez a leghumánusabb ellátási forma. A szükségletekhez igazodó fejlesztés indokolt. A gyermekvédelmi szakellátások működési feltételeit biztosító infrastruktúra/ingatlan kihasználatlan működési üzemeltetési költségei aránytalanul magasak. Ugyanakkor az épület elsősorban elhelyezkedése miatt jól értékesíthető lehetne. A gyermekvédelmi szakellátások működési feltételeinek javítására, a nagy intézmények ún. kitagolására a jövőben több pályázati konstrukció várható. Tekintettel a szempontok között ismertetett változó környezetre, javasolunk külön rövid, illetve közép és hosszú távú javaslatokat megfogalmazni a gyermekvédelmi szakellátással kapcsolatban.

53 modelljére 53/ Javaslat az új feladatellátási modellre rövid távú javaslatok A gyermekvédelmi szakellátás vonatkozásában az alábbi javaslatokat fogalmazzuk meg, melyek már rövid távon is megvalósíthatók: A gyermekvédelmi szakellátás rendszeréről a gyermekjóléti alapellátás keretébe tartozó átmeneti elhelyezést biztosító ellátási formák (GYÁO, CSÁO) leválasztása és áthelyezése a családsegítési, gyermekjóléti alapellátások közé. Ameddig a megyei jogú városok fenntartási kötelezettsége a gyermekvédelmi szakellátások vonatkozásában nem tisztázódik, addig további jelentős változtatások megtétele nem javasolt. A gyermekvédelmi szakellátások struktúrájában, férőhelyszámában, szakmai létszámában nagyobb léptékű változtatások megtétele nem lenne megalapozott. A munkatársi létszámban javasolt kisebb változtatásokat, átcsoportosításokat javasoljuk: o o Az Aranyhíd Gyermekotthon és Lakásotthon esetében 11 fő gyermekvédelmi asszisztens és gyermekfelügyelő (összesen 2 fő) státusz megszüntetése és a munkatársak más ellátási formában történő foglalkoztatása. A szupervízori feladatokat a jövőben javasoljuk összintézményi szinten, központilag ellátni, ebből adódóan e státusz áthelyezni a Stratégiai Igazgatóságra. Rövid távon a Gyermekvédelmi Szakellátások Igazgatósága a jelenlegi szervezeti egységekkel és engedélyezett férőhely számmal működhet tovább. Rövid távon is indokolt azonban a kitagolás lehetőségeit felmérni és megtervezni. Amennyiben a kitagolás rövid távon nem oldható meg, szükséges az épület, valamint a bútorzat és a berendezések teljes körű felújítása, kiegészítése a gyermekek biztonsága, a biztonságos és gazdaságos működtetés érdekében (akár más intézményekben feleslegessé vált bútorok, eszközök átadásával) Az új működési modell szervezeti leképezése A gyermekvédelmi szakellátást a javaslat értelmében az új szociális intézmény egyik önálló igazgatósága látja el, azon belül 5 szervezeti egységben, két telephelyen (melyek megegyeznek a jelenlegi telephelyekkel). Az új szervezeti felépítést szemlélteti az alábbi ábra.

54 modelljére 54/188 A gyermekvédelmi szakellátás szervezeti leképezése az új modellben Gyermekvédelmi szakellátás Igazgatósága Szakmai igazgató Fruska Módszertani Gyermekotthon. 35 férőhely 1 Nevelőszülői Hálózat 90 fő 1 Aranyhíd Gyermek és Lakásotthon férőhely 1 Junior Gyermekotthon 36 férőhely 1 Szervezeti egységek száma Utógondozó Otthon 12 férőhely Gyermekotthonok 1 5 szervezeti egység Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata Összességében rövid távon a gyermekvédelmi szakellátás struktúráját jelentős mértékben változtatni, a szervezeti egységek számát és a férőhelyszámot csökkenteni nem célszerű. Az igazgatóság javasolt létszámát (és a létszám változását a jelenlegi gyakorlathoz képest) összefoglalóan az alábbi táblázat mutatja. A működési engedélyben foglalt, engedélyezett férőhelyek számának megemelése a szakmai létszámot nem befolyásolja.

55 modelljére 55/188 Az igazgatóság javasolt szakmai létszáma Jelenlegi struktúra és létszám Javasolt struktúra és létszám Miskolci Gyermekvédelmi Központ Nevelőszülői hálózat Szakmai vezető Nevelőszülői hálózat Nevelőszülői tanácsadó 2 Családgondozó 2 Gyermekvédelmi ügyint. 1 1 Szakmai vezető 1 Nevelőszülői tanácsadó 2 Családgondozó 2 Gyermekvédelmi ügyint. 1 Szakmai vezető gyermekotthonok 3 Gyermekotthonok Nevelő, gy.véd.assz, gy.felügyelő 32 Gy.véd.assz, gy.felügyelő 15 Gy.véd.ügyintéző 3 Fejlesztő pedagógus 3 Családutógondozó 3 Módszertani tanácsadó 2 Pszichológus 3 Szupervizor 1 Szakmai vezető Utógondozó otthon Nevelő 2 Családutógondozó 1 Gy.véd.assz. 1 1 Szakmai vezető 3 Nevelő, gy.véd.assz, gy.felügyelő Gy.véd.assz, gy.felügyelő 13 Gy.véd.ügyintéző 3 Fejlesztő pedagógus 3 Családutógondozó 3 Módszertani tanácsadó 2 Utógondozó Otthon 32 Pszichológus 3 Szupervizor 0 Szakmai vezető 1 Nevelő 2 Családutógondozó 1 Gy.véd.assz. 1 Munkatárs Vezető 3 fő Nincs változás Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata A fenti létszámok részletes kifejtését anyagunk II/1.2. számú melléklete tartalmazza.

56 modelljére 56/188 A szakmai létszám tovább csökkenthető 1 fő vezetővel, valamint 4 fő munkatárssal, amenynyiben az utógondozó otthon megszüntetésre kerül és az ellátottak a gyermekotthonokba kerülnek átcsoportosításra. (Erre a jogszabályi lehetőség adott.) Ezt az átalakítást támaszthatná alá az utógondozó otthon és a gyermekotthonok alacsony kihasználtsága is. 1A szupervízor foglalkoztatása összintézményi szinten indokolt. A nevelő/gyermekvédelmi asszisztens/gyermekfelügyelő munkakörben dolgozó + 2 fő (megfelelő végzettség esetén) más ellátási formában foglalkoztatható. A szakmai létszámon túlmenően az alábbi létszámot becsüljük még szükségesnek e területen: 1 fő igazgatói titkárnő/adminisztrátor. 1 fő kézbesítő. Az alaptevékenységekhez kapcsolódó fejezetekben így itt sem nem tüntetjük fel a karbantartással, takarítással, mosással és portaszolgálattal kapcsolatos létszámokat. Ezeket egységesen a támogató tevékenységek között tárgyaljuk. Munkakör Az igazgatóság szakmai létszáma a javaslat alapján Jogszabály szerinti szakmai létszám Ténylegesen alkalmazott szakmai létszám Javasolt, szakmailag indokolt szakmai létszám Szakmai igazgató Fruska Módszertani Gyermekotthon Aranyhíd Gyermek és Lakásotthon Junior Gyermekotthon Utógondozó Otthon Nevelőszülői hálózat Mindösszesen Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata Bár a fenti létszámokban nem került megjelenítésre, már rövid távon is megfontolásra érdemes az önálló szervezeti egységként 12 férőhellyel működő Utógondozó Otthon megszüntetése. A Gyermekotthonok szervezeti keretein belül az utógondozói ellátás jogszabály szerint biztosítható. A Gyermekotthonok kihasználtsága lehetővé teszi az utógondozó otthonban elhelyezettek befogadását. Ez esetben a szervezeti egységek száma eggyel, a férőhelyek száma 12vel csökkenne. Egy fő vezetői megbízása visszavonásra kerülhetne és a szakmai létszám 5 fővel csökkenthető Közép és hosszútávú javaslatok Amennyiben a gyermekvédelmi szakellátási kötelezettsége megmarad a megyei jogú városoknak, úgy a szakmai és gazdaságossági szempontokat figyelembe véve indokolt lesz egy nagyobb strukturális átalakítást végrehajtani. A gyermekotthonok férőhely kihasználtságát figyelembe véve, amennyiben a beutalások száma, tendenciája alátámasztja, 48 és 36 férőhelyes gyermekotthon

57 modelljére 57/188 kialakítása, valamint a lakásotthon további működtetése indokolt, ahol a gyermekotthonok az utógondozói ellátás feladatait is ellátják. A nevelőszülői hálózat a szükségletek figyelembe vételével folyamatosan bővíthető. Pályázati források felhasználásával a kitagolást ütemezetten végre kell hajtani és a gyermekotthonokat önálló telephelyen felújított, gazdaságosan üzemeltethető épületben kell tovább működtetni. E változtatásokat értelemszerűen a szakmai létszámban is le kell képezni, az alábbiak szerint. A gyermekvédelmi szakellátás létszámigénye hosszútávon Szakmai létszám (javasolt) szakmai igazgató 1 fő szakmai vezető 3 fő szakalkalmazottak 54 fő Összesen 58 fő Nem szakmai létszám (javasolt) igazgatói titkárnő/igazgató 1 fő kézbesítő Összesen 1 fő 2 fő Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata E hosszú távú javaslat megvalósítása estén a feladat szervezeti leképezését az alábbi ábra szemlélteti.

58 modelljére 58/188 A gyermekvédelmi szakellátás szervezeti leképezése az új modellben (hosszú távon) Gyermekvédelmi szakellátás Igazgatósága Szakmai igazgató Gyermekotthon 1. (Módszertan) utógondozói ell. is biztosít 1 Nevelőszülői Hálózat 1 Gyermek és Lakásotthon 2. utógondozói ellátást is biztosít Gyermekotthonok 1 Szervezeti egységek száma 3 szervezeti egység Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata A fenti létszámok részletes kifejtését anyagunk II/1.2. számú melléklete tartalmazza. Hangsúlyozzuk, hogy a nevelőszülői hálózat városi fenntartásban (esetleg nonprofit, civil vagy egyházi háttérrel) történő megtartását abban az esetben is javasoljuk, ha az esetleges jogszabályi változások miatt a BorsodAbaújZemplén Megyei Kormányhivatal átveszi a gyermekotthonokat Célcsoport specifikus szociális ellátások A feladat tartalma Célcsoport specifikus szociális szolgáltatások alatt értjük az alábbi feladatokat: Idősek számára nyújtott szociális szolgáltatások, ellátások (étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, átmeneti elhelyezés). Fogyatékos személyek számára nyújtott szociális szolgáltatások, ellátások (fogyatékos személyek nappali ellátása, átmeneti elhelyezése, támogató szolgálat). Pszichiátriai betegek számára nyújtott szociális szolgáltatások, ellátások (pszichiátriai betegek közösségi ellátása, nappali ellátása). A feladat szakmai tartalmának rövid összefoglalását anyagunk I/ sz. melléklete tartalmazza Feladatellátás helye és módja a jelenlegi struktúrában Célcsoport specifikus szociális szolgáltatásokat jelenleg két intézmény lát el: a Miskolci Családsegítő Központ és az Iránytű Szociális Szolgálat. A feladatellátás módját az alábbiakban feladatonként részletezzük. Idősek számára nyújtott szociális szolgáltatások/ellátások:

59 modelljére 59/188 A szociális alapszolgáltatásokat (étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása) 17 telephelyen 25 szolgáltatási központok működtetésével biztosítja a két intézmény Miskolc város területén. Ebből 4 telephelyen idősek átmeneti elhelyezése Gondozóház is működik. A szolgáltatási központok szervezeti keretei között integrált formában, de részben eltérő módon kerültek megszervezésre a szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások, az alábbiak szerint (a telephelyek részletes felsorolását anyagunk I/ számú melléklete tartalmazza). o o o o o o Étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása: 10 telephely. Étkeztetés és idősek nappali ellátása: 2 telephely. Csak házi segítségnyújtás: 1 telephely. Étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása és gondozóház (átmeneti elhelyezés): 2 telephely. Étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (kistérségben is) és gondozóház: 1 telephely. Étkeztetés és gondozóház: 1 telephely. Tekintettel a feladatellátás jelentős terjedelmére, az idősek klubja működtetését részletesen is megvizsgáltuk. Ez alapján az alábbi megállapítások tehetők: A két intézmény 14 telephelyen működtet idősek klubját (Iránytű Szociális Szolgálat 9, Miskolci Családsegítő Központ 5 Idősek Klubja). Engedélyezett férőhelyszám városi szinten 555, az igénybe vevők száma 515 fő. E két adat azonban nem mutatja a tényleges napi kapacitás kihasználtságot. Az 515 fő tényleges igénybe vevői száma azt mutatja, hogy 515 fővel van a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó megállapodás, de a napi átlagos igénybevétel az adatokból nem derül ki. (Vélhetően lényegesen alacsonyabb a megállapodással rendelkezők számánál.) Ez azért lényeges, mert a finanszírozás a napi igénybevétel után történik. A költségvetési törvény 3.sz. melléklet kiegészítő szabályok 8. pont értelmében: A nappali, illetve a bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményekben kivéve a hajléktalanok nappali intézményét a Sztv. 92/K.. (5)(6) bekezdései alapján az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg: nappali intézmény esetén a nappali melegedő kivételével a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám 110%át Fentiekből az következik, hogy a férőhely számot a tényleges napi kihasználtság alapján kell megállapítani, a megállapodások száma ugyanis meghaladhatja (akár jelentősebb mértékben is) az engedélyezett férőhely számot. Az idősek nappali ellátása egyike azon szociális szolgáltatásoknak, amely nem, illetve nem adekvát módon követte a társadalmi változásokat, a korosztály változó szükségleteit. Ez nem egyértelműen a szolgáltatók hibája és jellemzően országos probléma. A jogszabályi előírás szakmai tartalma részben elavult, a finanszírozás módja nehezíti a változó igényeknek való megfelelést. Az idősek nappali ellátását már inkább a közösségi kapcsolatra, színes programokra vágyó aktívabb réteg veszi igénybe és kevésbé jellemző a fizikai gondozásra, higiéniai szükségletek kielégítésére való igény. 25 Miskolci Családsegítő Központ 5 telephely, Iránytű Szociális Szolgálat 12 telephely.

60 modelljére 60/188 Összességében az ellátási forma a jelenlegi struktúrában alacsony kihasználtságúnak mondható, ugyanakkor magas működési/fenntartási költséggel jár, viszonylag nagy infrastruktúra igénye van, a szigorú tárgyi feltételeknek a működési engedélyezés során meg kell felelni. Az idősellátáson belül az időskorúak átmeneti elhelyezése, gondozóházak fenntartása az alábbiak szerint történik: Az időskorúak átmeneti elhelyezését 4 gondozóház működtetésével összesen 55 férőhelyen biztosítja az önkormányzat (Iránytű Szociális Szolgálat 3 Gondozóház/43 férőhely, Miskolci Családsegítő Központ 1 gondozóház/12 férőhely). A férőhely kihasználtság éves szinten 100%os. Három gondozóház 26 a szociális alapszolgáltatásokkal (étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, illetve jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és kistérségi feladatellátás) integrált szervezeti formában működik, míg a Perecesi Gondozóház az átmeneti elhelyezés mellett a telephelyen csak étkeztetést biztosít. Az alacsony ellátotti létszám miatt az állami normatíva a magas üzemeltetési és szakmai költségű szolgáltatási központ működtetésének csak nagyon csekély mértékét fedezi. Ezért megfontolandó a szolgáltatási központ és egyúttal a Gondozóház megszüntetése, vagy a férőhelyek átszervezése más gondozóházba férőhely bővítéssel (pl: Kabar u. 4.) és a Perecesi Gondozóház épületének más célra történő hasznosítása 27. Az étkeztetés megszervezéséről az alábbi megállapítások tehetők: Étkeztetést 16 telephelyen biztosítja a két intézmény (Miskolci Családsegítő Központ és Iránytű Szociális Szolgálat), összesen átlagosan napi adag étel kiszolgálására kerül sor. Az étkeztetés igénybevételére három féle módon van lehetőség: elvitellel, kiszállítással, ill. az étel kiszolgálásával egyidejű helyben fogyasztással Az elvitellel és kiszállítással történő étkeztetésnek nincs külön jogszabályban előírt infrastruktúra igénye, tárgyi feltétele, a helyben fogyasztással történő étkeztetés tárgyi feltételei az Idősek Klubjában biztosíthatók. (Átszervezés/racionalizálás után a megmaradó telephelyeken működő Idősek Klubjai tudják biztosítani a feltételeket.) Fogyatékos személyek ellátása: A Miskolci Családsegítő Központ keretei között működik integrált szervezeti formában az egyetlen önkormányzati fenntartásban működő, fogyatékos embereket ellátó szociális intézmény. Az ÉNOFSZGH nappali ellátást (40 férőhelyen) és átmeneti elhelyezést (10 férőhelyen) biztosít. Az intézmény fogyatékos személyeket ellátó szolgáltatási központ Miskolc, Megygyesalja u. 10.sz. alatti telephelyen működik. Szintén a telephelyen működik a fogyatékos emberek és gyermekek személyi segítését és személyi szállítását végző támogató szolgálat. 26 Arany Alkony, Kabar u, ÉszakKiliániKacsoh P.u., BulgárföldiFazola H.u. 27 A javaslat megvalósítását megelőzően elengedhetetlen a 2010ben pályázati forrásból megvalósított akadálymentesítési projekt támogatási szerződésének vizsgálata (kiemelt figyelemmel a fenntartási kötelezettségre), illetve a közreműködő szervezettel történő egyeztetés.

61 modelljére 61/188 Pszichiátriai betegek ellátása: Pszichiátriai betegek közösségi ellátása: január 1től új szolgáltatásként működik a Miskolci Családsegítő Központ keretei között. Az ellátási forma nem normatív finanszírozású. A finanszírozási rendszerbe történő befogadás esetén 3 éves keretszerződéssel, pályázati forrásból működik. A Miskolci Családsegítő Központ január 1től sikeres pályázattal befogadást nyert a finanszírozási rendszerbe, melyben 40 fő pszichiátriai beteg otthonközeli gondozását vállalta. A pályázati finanszírozás 40 fő ellátott esetén a szolgáltatás teljes működési költségét (bér+járulék+egyéb költség) fedezi, önkormányzati támogatást nem igényel. A szolgáltatásnak külön jogszabályban előírt tárgyi feltétele nincs, jelenleg a Miskolc, Meggyesalja u. 10.sz. alatti telephelyre szól a működési engedély. Fejlesztéssel pszichiátriai betegek nappali ellátása (tervezett új szolgáltatás): Az ÉMOP 4.2.1/A11 pályázati konstrukcióra benyújtásra került a Miskolci Családsegítő Központ székhelyének (Miskolc, Arany J. u. 37.) felújítása. A pályázat befogadása és támogatása esetén, az épület felújítással együtt, szolgáltatás fejlesztésként új ellátási forma beindításaként valósulna meg a Pszichiátriai Betegek Nappali Intézménye. A fejlesztés realizálása esetén a Pszichiátriai Betegek Nappali Intézménye a pszichiátriai betegek közösségi ellátásával integrált formában működne a Miskolc, Arany J. u. 37. sz. alatti székhely/telephely jelenleg idősellátás céljára használt, de csak részben kihasznált épületegységében. Az új ellátási forma az épület üzemeltetési költségeit nem emelné, ugyanakkor a tervezett 25 pszichiátriai beteg ellátása esetén normatíva bevételt eredményez (25 x Ft.= Ft.), mely fedezi a szolgáltatás teljes szakmai (bér+járulék+egyéb) kiadását Munkatársi létszám A munkatársi létszám elemzése során is feladatonként vizsgáljuk a jelenlegi gyakorlatot. A munkatársi létszámok részletes elemzését anyagunk I/ számú melléklete tartalmazza. Étkeztetés Az étkeztetés szakmai és létszám előírásait az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet szabályozza: szociális segítő 100 fő ellátottra vetítve 1 fő. Figyelembe véve az ellátotti létszám kismértékű mozgását az étkeztetés szakfeladaton foglalkoztatottak száma megfelel a jogszabály által előírtaknak ellátott/16 szociális segítő. Idősek számára nyújtott szociális szolgáltatások/ellátások házi segítségnyújtás A szolgáltatás szakmai létszámát az ellátottak arányában határozza meg a jogszabály az alábbiak szerint: 1 fő szociális gondozó/max. 9 ellátott. Ugyanakkor a szakmai feltételeket a működési engedély szerinti ellátotti létszám alapján kell teljesíteni. Városi szinten a házi segítségnyújtás kapacitás kihasználtsága 71%os (Iránytű Szociális Szolgálat 68%, Miskolci Családsegítő Központ 75%).

62 modelljére 62/188 A jogszabály a szakmai létszám meghatározásakor nem veszi figyelembe az ellátottak gondozási szükségletének mértékét/napi óraszámát. Az önkormányzati ellátást igénybe vevők között magas a 3, 4., illetve 4 órát meghaladó gondozási szükségletű ellátottak aránya. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni a tényleges szakmai létszám meghatározásakor, az ellátás zökkenőmentes biztosítása érdekében. A házi segítségnyújtásnak nincs jogszabályban előírt külön tárgyi feltétele, ezért a szolgáltatás a területi elv figyelembe vételével a jelenleginél jobban központosítható, az engedélyezett ellátotti és szakalkalmazotti létszám megtartása mellett. Jelenleg a szolgáltatásban foglalkoztatottak száma 64 fő szociális gondozó. Az átszervezés után a jelenleg engedélyezett 529 ellátott 28 létszámmal számolva a jogszabály szerinti szociális gondozó létszám: 60 fő (1 fő szociális gondozó max. 9 ellátott). Az ellátottak magas gondozási szükséglete, valamint a hétvégén, ünnepnapokon történő gondozás és az ellátás színvonalának megtartása miatt indokolt a jelenleg státuszban lévő 64 szociális gondozó továbbfoglalkoztatása. Intézményi szinten szükséges továbbá 1 fő vezető gondozó (önálló státusz) foglalkoztatása. Idősek nappali ellátása idősek klubja Az ellátási formában foglalkoztatott szakalkalmazottak száma 39 fő, amely meghaladja a jogszabályban előírt szakmai létszámminimumot (33,5 fő). Ez elsősorban a feladatellátás megszervezésének módjából adódik, amely a két intézményben eltérő. o o Az Iránytű Szociális Szolgálat a szolgáltatási központvezetőket önálló státuszon (7 telephely esetében) foglalkoztatja. Ilyen munkakört a jogszabály nem nevesít. A Miskolci Családsegítő Központ szolgáltatási központjaiban a szolgáltatási központ vezetői feladatokat a nappali ellátás vezető látja el. A fentiek alapján az átszervezés/racionalizálás során az idősek nappali ellátásában jelentős költségmegtakarítás érhető el, mind az üzemeltetés (telephelyek bezárása), mind a foglalkoztatottak létszáma vonatkozásában, a feladatellátás szakmai színvonalának szinten tartása, illetve emelése mellett. Időskorúak átmeneti elhelyezése gondozóházak Az átmeneti ellátást nyújtó intézmények szakmai létszáma az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet alapján ápoló, gondozó, 100 férőhelyre vetítve/16 fő, de az engedélyezett férőhelyszámtól függetlenül a folyamatos 024 órás ellátás biztosítása miatt minimum 5 fő. Ugyanakkor a működtetés biztonsága érdekében 6 fő ápoló, gondozó létszám javasolt. A férőhelyek száma alapján a Miskolcon működő gondozóházak szakmai létszámminimuma 5 fő ápoló, gondozó. 28 Az engedélyezett ellátotti létszám csökkentését rövidtávon nem javasoljuk. A év a házi segítségnyújtás vonatkozásában átmeneti időszak, ugyanis a január 1jén hatályba lépett Szt. vonatkozó módosítása következtében a szolgáltatási piac átrendeződése várható, mely az önkormányzati szolgáltatóknak kedvez. (Ennek feltétele, hogy az önkormányzat ne adjon ki befogadó nyilatkozatot az ún. biznisz szolgáltatók számára.)

63 modelljére 63/188 o o o Az Iránytű Szociális Szolgálat által működtetett Gondozóházakban a szakmai létszám magasabb a jogszabály szerinti minimumnál. (Arany Alkony 7, Észak Kilián 8, Pereces 7 fő ápoló, gondozó). A Perecesi Szolgáltatási Központ 11 férőhelyen biztosít átmeneti elhelyezést, emellett jelenleg 36 fő részére étkeztetést. A feladatellátáshoz 10,5 fő szakmai létszámot (szolgáltatási központvezető, szolgáltatási központvezető helyettes, 7 fő ápoló/gondozó, 1 fő szociálismentálhigiénés munkatárs és 0,5 fő szociális segítő) és 2 fő nem szakmai létszámot biztosít az intézmény. (A szakmai létszám irreálisan magasnak mondható, gyakorlatilag minden gondozóházi ellátottra jut egy szakalkalmazott.) A Miskolci Családsegítő Központ a jogszabályban előírt szakmai létszámminimummal működteti a Bulgárföldi Gondozóházat. ( 5 fő) Az Iránytű Szociális Szolgálat Gondozóházaiban olyan munkakörök is betöltésre kerültek, melyeket a jogszabály nem ír elő. Összességében a jogszabályban előírt szakmai létszám 23, a ténylegesen foglalkoztatottak száma 32, a többlet az Iránytű Szociális Szolgálatnál jelentkezik. A Perecesi Szolgáltatási Központ megszüntetésével, illetve a reális szakmai létszám foglalkoztatásával a szolgáltatási önköltség jelentősen csökkenthető és megtakarítás érhető el. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és kistérségi ellátás A szolgáltatott adatok alapján a szolgáltatásban foglalkoztatott szakmai létszám egy része indokolatlan: vezető koordinátor munkakört a jogszabály nem ír elő (a vezetői, szakmai irányítói, koordinátori feladatok a vezető gondozó munkakörébe tartoznak). A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás diszpécserközpontja a Kabar úton a gondozóház mellett működik. Országosan általános és elfogadott gyakorlat, hogy a gondozóház gondozói látják el a diszpécser feladatokat 4 diszpécser önálló munkakörben való foglalkoztatása indokolatlan. Az adatok alapján nem egyértelmű a szakmai létszám megoszlása, valamint a feladatmegosztás a Miskolc (gesztor) és az ellátott települések között, valamint a házi és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás között. Ebből adódóan a szolgáltatás megszervezéséről és hatékonyságáról további következtetéseket nem lehet levonni. Fogyatékos személyek ellátása E területen jelenleg 2 vezető (középvezető) és 16 fő szakmai alkalmazott dolgozik. Az átmeneti elhelyezésben 1 fő ápoló/gondozó létszám fejlesztése indokolt lenne. Pszichiátriai betegek ellátása Összességében a jelenleg működő pszichiátriai betegek közösségi ellátásának szakmai feltételei a jogszabályi előírás szerint biztosítottak. A fejlesztés esetén beindításra kerülő Pszichiátriai Betegek Nappali Intézményének szakmai létszám igénye 1 fő (terápiás segítő), mely biztosítható az idősellátásban felszabaduló szakmai létszámból.

64 modelljére 64/ A jelenlegi feladatellátás értékelése Összességében a célcsoport specifikus szociális ellátások vonatkozásában az alábbi értékelő megállapítások tehetők. Idősügyi ellátás: Az intézmények által nyújtott szociális alapszolgáltatások területi lefedettsége nem esik egybe (családsegítés idősek alapszolgáltatásai). Ez a feladatellátás megszervezésére negatív hatással van, a hatékonyságot csökkenti, az ellátott oldaláról nehezíti a tájékozódást, bürokratikusabbá teszi a rendszert. A jelenlegi struktúrában az ellátó rendszert kihasználók nehezen, illetve egyáltalán nem szűrhetők ki. Az alapszolgáltatások vonatkozásában a területi kiegyenlítés elve, a kapacitásszabályozás nem érvényesíthető. A feladatellátásra biztosított infrastruktúra, illetve a szakmai létszám nem az ellátási igényekhez igazodik, a rendelkezésre álló kapacitás kihasználatlan, mely a szolgáltatási önköltséget jelentősen növeli. Az egyes szolgáltatások volumene nem követte a társadalmi változásokat, az adott célcsoport szolgáltatás iránti tényleges szükségleteit, igényeit. Fogyatékos személyek ellátása: A fogyatékos személyek ellátásainak nappali ellátás, átmeneti elhelyezés, támogató szolgálat szakmai/személyi feltételei biztosítottak, a jogszabályi előírásnak megfelelnek. Az ellátások infrastrukturális/tárgyi feltételeit biztosító telephely a működési engedély feltételeinek megfelel, de felújítást igényel és az épület belső akadálymentessége nem biztosított. Az átszervezést követően is indokolt az integrált működés megtartása. Pszichiátriai betegek ellátása: Összességében a jelenleg működő pszichiátriai betegek közösségi ellátásának szakmai feltételei a jogszabályi előírás szerint biztosítottak. A gondozotti kör (és a felmerülő feladatok mennyisége) mindazonáltal 1 fő létszámfejlesztést indokol Az átszervezés szempontjai Az új működési modellre vonatkozó javaslat megfogalmazása során az alábbi szakmai és gazdálkodási szempontokat vettük figyelembe. Szakmai szempontok: Az ellátotti jogok és érdekek nem sérülhetnek, a szükségleteknek megfelelő ellátás(ok)hoz való gyors hozzájutásnak biztosítottnak kell maradnia. Össze kell egyeztetni a szolgáltatás iránti reális igényeket és szükségleteket a szolgáltatás volumenével oly módon, hogy a szolgáltatás szakmai színvonala ne csökkenjen. Meg kell teremteni a szolgáltatási központok a jelenleginél egységesebb ellátási profilját és a szolgáltatások tárgyi/infrastrukturális feltételeit. Mindeközben biztosítani kell a területi kiegyenlítés elvét.

65 modelljére 65/188 Javítani kell a szakmai kapacitás kihasználtságot egy városi szintű kapacitásszabályozás megteremtésén keresztül. Gazdaságifinanszírozási szempontok: A feladatellátásra biztosított infrastruktúra és a szakmai létszám optimalizálható a szakmai szempontok figyelembe vételével. A költséghatékonyság javítása, a szolgáltatási önköltség csökkentése történjen meg. Az állami normatíva maximalizálása, az önkormányzati támogatás csökkentése, az intézményi térítési díjak szinten tartása szintén az átalakítás célja Javaslat az új feladatellátási modellre A feladatellátás értékelő megállapításaiból kiindulva, a célcsoport specifikus szociális ellátások körében rövid távon csupán az idősügyi ellátás vonatkozásában fogalmazunk meg változtatási javaslatokat. Ezeket az alábbiakban ismertetjük. 1. Idősellátás alapszolgáltatások telephelyeinek racionalizálása Az idősek célcsoportja számára nyújtott alapszolgáltatásokat Miskolc 17 telephelyen biztosítja. Az egyes szolgáltatások kapacitáskihasználtsága, valamint az ellátás iránti igények (jelenlegi és várható tendenciák) alapján indokolt a telephelyek számának csökkentése. A szakmai és gazdasági szempontok alapján területi elv szem előtt tartásával a jelenlegi 17 telephely helyett maximum 11 telephely további működtetését javasoljuk. Megszüntetésre javasolt telephelyek: 1. Őszi Fények Szolgáltatási Központ (Miskolci Családsegítő Központ Miskolc, Szentpéteri kapu 101/A.) 2. Martinkertváros Szirmai Szolgáltatási Központ (Miskolci Családsegítő Központ Miskolc, Miskolci u. 54.) 3. Hajós u. 1. sz. alatti szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség (Iránytű Szociális Szolgálat Miskolc, Hajós u. 1.). Itt meg kell vizsgálni, hogy ez az épület alkalmase az Avasi Területi Szolgáltatási Központ családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás befogadására. (A Miskolci Családsegítő Központ Területi Szolgáltatási Központjai ilyen jellegű és alapterületű épületrészekben működnek) 4. Komlóstetői Szolgáltatási Központ (Iránytű Szociális Szolgálat) 5. Újgyőri Szolgáltatási Központ (Iránytű Szociális Szolgálat Miskolc, Andrássy u. 10.) 6. Perecesi Szolgáltatási Központ (Iránytű Szociális Szolgálat Miskolc, Bollóalja u. 115.) 29 A Perecesi Szolgáltatási Központ megszüntetését megelőzően elengedhetetlen a 2010ben pályázati forrásból megvalósított akadálymentesítési projekt támogatási szerződésének vizsgálata (kiemelt figyelemmel a fenntartási kötelezettségre), illetve a közreműködő szervezettel történő egyeztetés. 29 A Perecesi Gondozóház telephelyének bezárását az irreálisan magas működési költségek indokolják.

66 modelljére 66/188 A megszűnő szolgáltatási központok (telephelyek) alapszolgáltatásai átszervezésre kerülnek a tovább működő szolgáltatási központokba az ellátotti jogok és érdekek sérelme nélkül 30. A házi segítségnyújtásban engedélyezett összellátotti létszám csökkentése nem célszerű és nem indokolt, a nappali ellátás összférőhely számának csökkentése finanszírozási és költséghatékonysági szempontból megfontolandó. A férőhelyszám csökkentés nem érintené hátrányosan az igénybevevőket 31. A megmaradó telephelyek az átcsoportosított szociális alapszolgáltatások (étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás) tárgyi, infrastrukturális feltételeit megnövekedett ellátotti létszám, illetve szakmai létszám/telephely esetén is biztosítani tudják. A Perecesi Szolgáltatási Központ Gondozóház megszüntetésével az átmeneti elhelyezés férőhely száma a) alternatíva szerint: 11 férőhellyel csökken. b) alternatíva szerint: a 11 férőhely átcsoportosítható a Kabar u. 4.sz. alatti Arany Alkony Szolgáltatási Központhoz. Az épület emeleti részében jelenleg az Iránytű Szociális Szolgálat Igazgatósága működik, az átszervezés során az ott működő igazgatóság megszüntetésével felszabaduló helyiségcsoportban kialakítható a 11 gondozási férőhely. Ennek beruházási költségének meghatározása további kalkulációkat igényel. A telephely bezárását azonban mindenképpen indokolja a realizálható állami normatíva, valamint saját bevételhez képest irreálisan magas működési kiadás. Az átszervezés után működő szolgáltatási központokat és azok szolgáltatási struktúráját anyagunk II/2.1. számú melléklete tartalmazza. Az átszervezés eredményeként: Az idősellátás feladatait biztosító 17 telephely közül megszüntethető 6 telephely. A megszűnő telephelyek fenntartási/üzemeltetési költsége a továbbiakban nem terheli a fenntartót. 32 Az átszervezéssel megszüntethető 21,75 szakmai státusz, illetve visszavonható 8,5 vezetői megbízás ennek bér és járulék vonzata jelent megtakarítást Pszichiátriai betegek ellátása területén kapacitásbővítés Bár a foglalkoztatotti létszám e területen megfelel a jogszabályban előírtaknak, a gondozotti kör sajátosságai (és ebből adódóan a feladatok jellege és mennyisége) alapján egy fő kapacitásbővítést indokoltnak tartunk 1 fő terápiás segítő státusz formájában. 30 Az ellátottakkal való élő szolgáltatási megállapodást nem érinti az átszervezés. 31 Az engedélyezett férőhelyszámot akár jelentősebben is meghaladó igénybevevővel lehet szolgáltatási megállapodást kötni. Arra kell ügyelni, hogy a napi igénybevevői létszám egyetlen napon se haladja meg az engedélyezett férőhelyszám 110%át, éves átlagban 100%át. A férőhely kihasználtság és az állami normatíva így maximalizálható. 32 A Hajós u. 1.sz. alatti telephely a családsegítésgyermekjóléti szolgáltatás céljára hasznosítható.) 33 A státuszok, illetve a szakmai létszám egy része esetlegesen más szolgáltatásokba átcsoportosítható.

67 modelljére 67/ Az új működési modell szervezeti leképezése A célcsoport specifikus szociális ellátást a javaslat értelmében az új szociális intézmény egyik önálló igazgatósága látja el, azon belül 12 szervezeti egységben, 11 telephelyen. Az új szervezeti felépítést szemlélteti az alábbi ábra. A célcsoport specifikus szociális ellátások szervezeti leképezése az új modellben Célcsoport Specifikus Szociális Szolgáltatások Igazgatóság Szakmai igazgató Vezető gondozó Általános igazgatóhelyettes Derűs Alkony Szolgáltatási Kp. ÉNOFSZGH fogyatékosok nappali ell. fogyatékosok átm.elh Támogató Szolgálat Pszichiátriai betegek közösségi ellátása Pszichiátriai betegek nappali intézete (fejlesztés után) Segítő Kezek Szolgáltatási Kp. Szépkor Szolgáltatási Kp. Fogyatékos személyek ellátása Pszichiátriai betegek ellátása Avasi Szolgáltatási Kp. (2 telephelyen) Vársétány Szolgáltatási Kp. Hámori Szolgáltatási Kp. Arany Alkony Szolgáltatási Kp. ÉszakKiliáni Szolgáltatási Kp. Bulgárföldi Szolgáltatási Kp. Idősek szociális ellátása Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata Az igazgatóságon belül szervezetileg is elkülönül a három nagy feladatcsoport: az idősek, a fogyatékos személyek és a pszichiátriai betegek ellátása. Az igazgatóság javasolt létszámát az idősügyi ellátás vonatkozásában az alábbi tábla mutatja. Az új létszámra vonatkozó javaslat már lekövette a telephelybezárásokra vonatkozó javaslat hatásait.

68 modelljére 68/188 Az igazgatóság javasolt szakmai létszáma az idősügyi ellátás vonatkozásában Jelenlegi struktúra és létszám Javasolt struktúra és létszám M. Családsegítő Központ Iránytű Szociális Szolgálat Idősek Ellátása Szolgáltatási Központok 5 Nappali ell.vez.,szolg.kp.vez. 9 (idősek nappali ellátása) Nappali ell.vez., szolg.kp.vez. 8,5 (idősek nappali ellátása) Nappali ell. vez. 6 Nappali ell. vez. 5,5 6 Szoc.gondozó 13 Szoc.gondozó 13 Szolg.kp.vez.és vez.h. (idősek átmeneti elhely.) 4 Szolg.kp.vez.és vez.h. (idősek átmeneti elhely.) 1 0,25 Szociálismentális mt. 1 Szociálismentális mt. 1 5 Ápoló/gondozó 21 Foglalkoztatás szerv. 1 Étkeztetés 6 Szoc.segítő 10 Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi seg. Vezető koordinátor 1 Vezető gondozó 1 Társadalmi gondozó 6 24 Szociális gondozó 40 Szociális gondozó (kistérség) 15,5 Szociális segítő 1 Ápoló/gondozó 19 Foglalkoztatás szerv. 1 Étkeztetés 6 Szoc.segítő 10 Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi seg. Vezető gondozó 2 Társadalmi gondozó 6 Szociális gondozó 64 Szociális gondozó (kistérség) 15,5 Szociális segítő 1 Rendszergazda 1 Készenléti gondozó 4 Diszpécser 4 Rendszergazda 1 Munkatárs Vezető 21,75 fő 8,5 fő Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata A fenti létszámok részletes kifejtését anyagunk II/ számú melléklete tartalmazza. A fogyatékos személyek ellátása vonatkozásában vezetői vagy munkatársi létszám változtatását nem javasoljuk. A pszichiátriai betegek ellátásában 1 fő terápiás segítő új státusz kialakítását indokoltnak tartunk.

69 modelljére 69/188 A szakmai létszámon túlmenően az alábbi létszámot becsüljük még szükségesnek ezen az igazgatóságon: 1 fő igazgatói titkárnő/adminisztrátor. 1 fő kézbesítő. Az alaptevékenységekhez kapcsolódó fejezetekben így itt sem nem tüntetjük fel a karbantartással, takarítással, mosással és portaszolgálattal kapcsolatos létszámokat. Ezeket egységesen a támogató tevékenységek között tárgyaljuk) Egészségügyi szolgáltatások A feladat tartalma Az Egészségügyi Szolgálat az alábbi önkormányzati feladatokat látja el: területi védőnői szolgálat, iskola egészségügyi ellátás (védőnő, orvos) Feladatellátás helye és módja a jelenlegi struktúrában Az Egészségügyi Szolgálat jelenleg az Egyesített Bölcsőde és Egészségügyi Szolgálat (EBESZ) intézményi keretei között működik Munkatársi létszám Az Egészségügyi Szolgálat mindösszesen 104 fő munkatárssal dolgozik, melyből 97 fő szakmai létszám, 7 fő takarító. A szakmai irányítást 1 fő szakmai igazgató helyettes végzi, aki az EBESZ igazgatóságán van létszámban. A létszám összetételét az alábbi tábla mutatja. Egészségügyi Szolgálat létszáma 34 Szakmai munkakör Létszám területi védőnő 60 iskolai védőnő 31 iskolaorvos 5 szakmai igazgató helyettes 1 Összesen (szakmai létszám) 97 nem szakmai létszám takarító 7 Egészségügyi Szolgálat létszáma mindösszesen 104 Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata Az egészségügyi szolgálat szakmai igazgatási feladatait a szakmai igazgató jelenleg 5 szakmai koordinátor segítségével végzi, akik saját szakmai feladataik mellett végeznek középvezetői feladatokat is. A 91 védőnő tevékenységét 4 koordinátor (3 területi, 1 iskolai) és a 13 orvos munkáját 1 orvos koordinátor segíti. 34 A táblában megjelenített 5 orvos a közalkalmazott orvosi létszámot jelenti. Ezen felül még 8 engedélyezett főállású iskolaorvosi státuszt is fenntartanak, megbízási szerződéssel. Az engedélyezett iskolaorvosi létszám tehát 13, melyből 5 fő közalkalmazott. Finanszírozásuk OEPkeretből történik.

70 modelljére 70/ A jelenlegi feladatellátás értékelése A feladatellátás értékelésére vonatkozóan már a bölcsődei feladatoknál rögzítettük: a bölcsődei ellátás jelenleg az egészségügyi szolgálattal egy intézményben kerül megszervezésre annak ellenére, hogy a két feladat gyökeresen eltérő szakmai kompetenciákat igényel, emellett a finanszírozási struktúra is eltérő (bölcsőde normatíva, egészségügyi szolgálat OEP finanszírozás) Az átszervezés szempontjai Az új működési modellre vonatkozó javaslat megfogalmazása során figyelembe vett elsődleges szempont, hogy az egészségügyi és szociális/gyermekjóléti feladatok kerüljenek különválasztásra Javaslat az új feladatellátási modellre Az egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában tett javaslatunkat tekintettel a szoros összefüggésekre már egy korábbi fejezetünkben, a bölcsődei ellátás részletezésénél kifejtettük. Ennek értelmében e területen az átszervezésre vonatkozó javaslat: a bölcsődei ellátás és az egészségügyi szolgálat szervezetileg kerüljön különválasztásra. Az egészségügyi szolgálat szakmai működési feltételeit az egyesített szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményen belül, de önálló igazgatóság keretei között javasoljuk biztosítani. A működést a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő szakmai létszámmal kell biztosítani Az új működési modell szervezeti leképezése Az egészségügyi szolgáltatásokat a javaslat értelmében az új szociális intézmény egyik önálló igazgatósága látja el, azon belül két szervezeti egységben, 17 telephelyen (melyek megegyeznek a jelenlegi telephelyekkel). Az új szervezeti felépítést szemlélteti az alábbi ábra. Az egészségügyi szolgáltatások szervezeti leképezése az új modellben Egészségügyi Szolgáltatások Igazgatósága Szakmai igazgató Területi védőnői szolgálat Iskola egészségügyi szolgálat (védőnő, orvos) Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata A feladathoz kapcsolódóan létszámváltoztatást nem javaslunk, ebből adódóan az egészségügyi szolgáltatások létszáma az új modellben az alábbiak szerint alakul.

71 modelljére 71/188 Az egészségügyi szolgáltatások szakmai létszámigénye az új modellben Szakmai munkakör Létszám (fő) szakmai igazgató 1 területi védőnő 60 iskolai védőnő 31 iskolaorvos 5 Szakmai létszám összesen 97 Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata A szakmai létszámon túlmenően az alábbi létszámot becsüljük még szükségesnek ezen az igazgatóságon: 1 fő igazgatói titkárnő/adminisztrátor. Az alaptevékenységekhez kapcsolódó fejezetekben így itt sem nem tüntetjük fel a karbantartással, takarítással stb. kapcsolatos létszámokat. Ezeket egységesen a támogató tevékenységek között tárgyaljuk).

72 modelljére 72/ Támogató tevékenységek megszervezésének bemutatása Támogató tevékenység alatt értünk minden olyan tevékenységet, melynek elvégzését nem az ún. szakmai munkakörökben dolgozó kollégák látják el. E feladatok szorosan értelmezve nem képezik az alaptevékenység részét, mindazonáltal elvégzésük elengedhetetlen a folyamatos működés biztosításához. Ide soroljuk az alábbi feladatokat: gazdasági és munkaügyi adminisztráció, infrastruktúrához kapcsolódó szolgáltatások (vagyongazdálkodás, takarítás, őrzésvédelem és portaszolgálat, karbantartás és üzemeltetés, parkgondozás), energetika, gépjárművek üzemeltetése, fenntartása, informatika és telekommunikáció, banki és biztosítási szolgáltatások. E pontban tárgyaljuk azokat a tevékenységeket is, melyek ugyan az alaptevékenység szerves részét képezik, jellegüket tekintve mégis közel állnak a támogató tevékenységekhez: étkeztetés, mosás. És végső soron itt elemezzük azokat az irányítási és szervezési feladatokat is, melyek a hosszú távú működtetéshez, fejlesztésekhez, folyamatos hatékonyságjavításhoz kapcsolódnak (továbbképzések, minőségbiztosítás, pályázati munka, jogi feladatok stb.). Az alábbiakban az alapfeladatokhoz hasonlóan tételesen végignézzük ezeket a feladatokat, röviden összefoglalva a jelenlegi feladatellátás jellemzőit, majd e gyakorlat értékelését követően javaslatot teszünk az ellátás egy hatékonyabb, eredményesebb módjára. Ennek során mindvégig figyelemmel leszünk a választott új működési modellre, azaz olyan alternatívákat nem mérlegelünk, melyek önálló intézmények meglétét feltételezik. Az egyes feladatok elemzését követően, a fejezet végén összefoglalóan teszünk javaslatot a feladatok szervezeti leképezésére Gazdasági és munkaügyi adminisztráció Feladatellátás módja a jelenlegi struktúrában, munkatársi létszám A helyzetfelmérés eredményei alapján a gazdasági és munkaügyi adminisztrációs feladat jelenlegi megszervezéséről az alábbi megállapítások tehetők. Feladatok megszervezése Az önkormányzat fenntartásában működő négy szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény négy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Ennek megfelelően a négy intézményben a gazdasági igazgatók/gazdasági vezető(k) irányítása alatt működnek a gazdasági szervezeti egységek, a műszakszállítás szervezeti egységek, az élelmezés szervezeti egységek, valamint az ügyviteli, adminisztratív feladatokat ellátók és a technikai dolgozók. Valamennyi intézmény saját munkatársakkal látja el a gazdasági és munkaügyi adminisztrációs feladatokat. Külső szolgáltatót egyik intézmény sem vesz igénybe.

73 modelljére 73/188 Az intézmények gazdasági szervezeti egységei ellátják a gazdálkodással összefüggő valamennyi feladatot (költségvetés tervezés és végrehajtás, pénzügyi, nyilvántartási, költségvetési feladatok, vagyongazdálkodás, leltározás, selejtezés stb.). Kiadások Az intézménycsoport 2011ben összesen 84,5 millió forintot fordított gazdasági és munkaügyi adminisztrációs feladatok megoldására. A kiadások 90%ban személyi jellegű kiadást jelentettek, összegszerűen 77,6 millió forintot fordítottak a saját munkatársak bér és járulékfizetéseire, illetve 6,9 millió forintot az anyagi és egyéb jellegű kiadásokra. Munkatársi létszám A gazdasági és munkaügyi feladatok ellátására a négy intézmény összesen 32 munkatársat foglalkoztatott. A gazdasági és munkaügyi adminisztrációs feladat megoldásának összesített adatait az alábbi táblázat tartalmazza. A vizsgált intézmények által végzett gazdasági és munkaügyi adminisztráció (2011) Intézmény Belső létszám (fő) Személyi ráfordítás (e Ft) Anyagi ráfordítás (e Ft) Összes ráfordítás (e Ft) Pénzügyszámviteli adminisztráció Munkaügyi adminisztráció 7, Eszközgazdálkodás, leltározás 3, Szociális Intézmények Összesen Forrás: Intézményi adatszolgáltatás Javaslat az új feladatellátási modellre Tekintettel arra, hogy a jövőben a javasolt modell értelmében a szociális feladatokat egy önállóan működő és gazdálkodó intézmény látja el, a gazdasági és munkaügyi adminisztráció valamennyi feladatát mindenképpen központilag szükséges szervezni. Javasoljuk tehát, hogy az új struktúrában a gazdasági igazgató (és a gazdasági csoportvezető) irányításával egy egységes gazdasági csoport jöjjön létre, mely teljeskörűen ellátja az intézmény költségvetésének tervezésével, végrehajtásával összefüggő pénzügyiszámviteli, nyilvántartási és adminisztratív feladatokat, a vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat, valamint a leltározás, selejtezés feladatait. Javasoljuk, hogy központi gazdasági szervezetben kerüljenek kijelölésre szakigazgatósági felelősök. A szakigazgatósághoz rendelt gazdasági munkatárs akár fizikailag is az adott igazgatóságon foglalhat helyet. A szakigazgatósági felelősök gondoskodnak az adott igazgatóság valamennyi gazdasági és munkaügyi adminisztrációs feladatának ellátásáról, heti rendszerességgel személyesen is egyeztetnek a szakigazgatóság vezetőjével. Javasoljuk továbbá egy fő controller munkakör kialakítását, a gazdasági vezető és az intézmény felsővezetői döntéseinek megalapozására, támogatására.

74 modelljére 74/188 A munkaügyi adminisztráció feladatait szintén közösen javasoljuk megszervezni, egy a főigazgatóhoz rendelt szervezeti egységben. Az ellátott feladatok körét ezzel párhuzamosan javasoljuk kiterjeszteni a humánerőforrásfejlesztés irányába. A gazdasági és munkaügyi adminisztráció központi szervezése vonatkozásában az alábbi létszámhatások becsülhetők: Tekintettel arra, hogy a jövőben négy gazdasági szervezet helyett csupán egy fogja ellátni a feladatokat, három gazdasági vezetői munkakör megszűnik. A pénzügyiszámviteli adminisztráció és a munkaügyi adminisztráció közös megszervezése hatékonysági tartalékokat rejt, melyek nagyságrendje tapasztalataink alapján minimálisan 810%. A javasolt munkatársi létszámot az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy e létszám érvényesítése csak abban az esetben nem akadályozza a folyamatos és gördülékeny működést, amennyiben megtörténik a vonatkozó munkafolyamatok újragondolása, átalakítása. Javasolt munkatársi létszám a gazdasági és munkaügyi adminisztrációs feladatokat ellátó szervezetben Feladat Jelenlegi létszám Javasolt létszám Vezető Munkatárs Vezető Munkatárs Pénzügyiszámviteli adminisztráció Munkaügyi adminisztráció 0 7,4 0 6 Eszközgazdálkodás, leltárazás 0 3,6 0 4 Összesen Forrás: Miskolc MJV Önkormányzata, IFUA Infrastruktúrához kapcsolódó szolgáltatások Az infrastrukturális szolgáltatások körében vizsgáltuk az intézmények takarítási, őrzésvédelmi, portaszolgálati, parkrendezési, valamint karbantartási és üzemeltetési tevékenységét, annak ellátási módját és volumenét. Az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja a helyzetfelmérés eredményeit, azaz, hogy a vizsgált intézmények hány munkatársat foglalkoztatnak az egyes feladatokra, és mekkora a felmerülő személyi és dologi kiadás mértéke.

75 modelljére 75/188 Infrastrukturális tevékenységek ellátása a vizsgált intézményi körben (2011) Tevékenység Létszám (fő) Személyi ráfordítás (ezer Ft) Anyagi ráfordítás (ezer Ft) Külső szolgáltatás értéke (ezer Ft) Tevékenységhez kapcsolódó összes kiadás (ezer Ft) Vagyongazdálkodás 1, Takarítás Őrzésvédelem Portaszolgálat Karbantartás 28, Park, kertgondozás 6, Összesen Forrás: Intézményi adatszolgáltatás A tételes elemzés előtt fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az infrastrukturális szolgáltatásokat számos intézményben jelenleg kapcsolt munkakörben végzik a munkatársak. Ennek legfőbb oka, hogy nem szükséges valamennyi munkakörből egyegy főállású munkatárs (mivel nem merül fel annyi feladat), melyet feladatok összekapcsolásával oldanak meg a szervezetek (pl. karbantartás, üzemeltetés, portaszolgálat, kertészeti feladatok egy munkatárs általi elvégzése). Ebből adódik, hogy a helyzetfelmérésnél megállapított belső kapacitások és személyi ráfordítások egyes feladatok közötti megbontása több esetben csak az intézmények becslésén tudott alapulni. Az infrastruktúrához kapcsolódó szolgáltatások új, javasolt megoldásából adódó előnyöket, megtakarításokat ezért javasoljuk nem csak feladatonként, hanem összesítve is értékelni. A következő pontokban tételesen is bemutatjuk az egyes szolgáltatási elemek esetében lehetséges megoldásokat Vagyongazdálkodás, ingatlanhasznosítás Feladatellátás módja a jelenlegi struktúrában, munkatársi létszám A helyzetfelmérés eredményei alapján a vagyongazdálkodás és ingatlanhasznosítás jelenlegi megszervezéséről az alábbi megállapítások tehetők. Feladatok megszervezése Az intézmények jelenleg összesen 41 ingatlannal rendelkeznek, ebből 31 vagyonkezelt és 10 bérelt ingatlan. Előbbiek túlnyomó többségét a városi önkormányzat adta vagyonkezelésbe (27et), négy ingatlant pedig a Miskolci Ingatlangazdálkodó (MIK) Zrt. Az intézmények többségénél a felépítményhez tartozik valamilyen telek/kert/udvar. A vagyongazdálkodás, ingatlanhasznosítás tekintetében nincs koordináció, együttműködés az intézmények között. A feladatot minden intézmény saját munkatársaival oldja meg, külső szolgáltatót nem bíztak meg.

76 modelljére 76/188 Kiadások, bevételek Az ingatlanok bérbeadásából megközelítőleg 4,4 millió forint származott 2011ben. Ez csaknem teljes mértékben éves (rendszeres) bérbeadásból származott, az eseti bérleti bevételek elenyésző összeget tettek ki ben az intézmények összesen 4,1 millió forintot fordítottak vagyongazdálkodási feladatok ellátására, amelyből 3,8 millió forintot a személyi ráfordítások tettek ki. Munkatársi létszám A vagyongazdálkodással foglalkozó munkatársak száma mindösszesen 1,8 fő, akik a feladatot osztott munkakörben más feladataik mellett látják el. Az intézmények ingatlanhasznosításból származó bevételeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A vizsgált intézmények ingatlanhasznosításból származó bevételei (2011) Intézmény Bérbeadásból származó bevétel (e Ft) Éves Alkalmanként Összesen Családsegítő Központ Egyesített Bölcsőde és EÜ Szolgálat Iránytű Szociális Szolgálat Gyermekvédelmi Központ Összesen Javaslat az új feladatellátási modellre Forrás: Intézményi adatszolgáltatás A bérbeadásból származó bevételek növelésének korlátozott lehetőségeiből, illetve a feladatra fordított relatíve alacsony kiadásokból fakadóan e területen jelentős megtakarítás vagy bevételnövelés nem várható. Tekintettel arra, hogy a szociális feladatok ellátása a javaslat értelmében a jövőben egy intézmény kereteink belül történik, mindenképpen javasoljuk a jövőben a vagyongazdálkodási, ingatlanhasznosítási feladatok közös megszervezését. A javaslat számszerűsíthető előnyét rövid távon nem feltételezzük érdeminek, mindazonáltal a közös szervezés hozzájárulhat a bérbeadással kapcsolatos transzparencia megteremtéséhez, az egyes intézmények (későbbiekben szakigazgatóságok) által használt ingatlanállomány összehangolt kihasználásához és fejlesztéséhez. 35 Ez az összeg szinte kizárólagosan az EBESZ ingatlanhasznosításából származott, amely tevékenység 5 bölcsőde bérbeadását jelenti. Az 5 bölcsődéből egyetegyet a Miskolci Családsegítő Központ és az Iránytű Szociális Szolgálat bérel az EBESZtől. Az 30 ezer forint alkalmanként jelentkező bérbeadási bevétel irodák és játszószoba kiadásából származott.

77 modelljére 77/ Takarítás Feladatellátás módja a jelenlegi struktúrában, munkatársi létszám A helyzetfelmérés eredményei alapján a takarítási feladatok jelenlegi megszervezéséről az alábbi megállapítások tehetők. Feladatok megszervezése A takarítási feladatok ellátását minden intézmény maga oldja meg, kizárólag saját munkatársakkal. Külső szolgáltatót egyik intézmény sem vesz igénybe, sem rendszeres, sem eseti takarítási feladatokra. A takarító munkatársak sok esetben osztott munkakörben dolgoznak, a takarítás mellett ellátnak kézbesítői, és szakmai munkát segítő feladatokat. Kiadások, bevételek A négy intézmény 2011ben összesen 61,3 millió forintot fordított takarítási tevékenységre. Ezen belül 49,3 millió forintot a személyi ráfordítások (38 fő takarító) tettek ki, míg az anyagi ráfordítás 12 millió forint volt. Munkatársi létszám A bölcsődék esetében sajátos a feladatellátás, itt a takarítók egy része (32 fő) munkaidejének jelentős részében gyermekgondozáshoz kapcsolódó feladatokat lát el. Mivel az általuk ellátott feladatok a bölcsődei működés jellegéből adódóan nem szétválaszthatók, e munkatársakat a takarítók összlétszámban nem is jelenítettük meg. (Csak azokat a takarítókat, akik nem látnak el dajka feladatokat.) Az Iránytű Szociális Szolgálatnál és a Miskolci Családsegítő Központnál a takarítók közül többen jellemzően részt vesznek a telephelyeken az étkeztetési szakfeladatban, ebédosztásban, mosogatásban, valamint kézbesítői feladatokat is ellátnak. A takarítás főbb létszám és kiadás adatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze, intézményenként. Takarítás Takarítási feladat jelenlegi ellátásának adatai 36 Családsegítő Központ EBESZ Iránytű Szociális Szolgálat Gyermekvédelmi Központ Összesen Létszám fő Személyi ráfordítások ezer Ft Anyagi ráfordítások ezer Ft Ráfordítás összesen ezer Ft Javaslat az új feladatellátási modellre Forrás: Intézményi adatszolgáltatás Tekintettel arra, hogy a jövőben a javasolt modell értelmében a szociális feladatokat egy önállóan működő és gazdálkodó intézmény látja el, javasoljuk a takarítási feladatokat is központilag szervezni annak érdekében, hogy ily módon egy, a jelenleginél egyenletesebb munkatársi kapacitáskihasználtság tudjon megvalósulni. Javasoljuk tehát, hogy az új struktúrában egy önálló szervezeti egység (csoport) jöjjön létre, mely megszervezi a teljes integrált intézmény rendszeres és eseti takarítási feladatait. E szervezeti egységhez tartozik valamennyi takarító munkatárs: 36 A táblázat nem tartalmazza azt a 32 bölcsődei takarítót, akik egyben gyermekgondozáshoz kapcsolódó feladatokat is ellátnak ( dajkák ).

78 modelljére 78/188 A takarítók egy része közvetlenül szakigazgatósághoz/telephelyhez rendelten láthatja el feladatait. Ugyanakkor csak azokon a telephelyeken célszerű állandó létszámot fenntartani, ahol a munkamennyiség ezt indokolja. Nem javasoljuk ugyanakkor e közös szervezés kiterjesztését a bölcsődék azon takarító munkatársaira, akik munkaidejük jelentős részében egyéb, a szakmai munkát támogató feladatokat látnak el ( dajkák ). Ők a javaslat értelmében továbbra is bölcsődei egységekhez rendelten végzik feladataikat. A telephelyek tervezett bezárása, valamint a takarítási feladatok közös szervezése, az egyenletesebb munkatársi kapacitáskihasználtságnak köszönhetően létszám megtakarítási lehetőségeket is magában hordoz: A takarítási feladatok közös megszervezése körülbelül 1015%os hatékonysági tartalék realizálását eredményezheti. Ez alapján a takarítási feladatokat a teljes intézményben mindösszesen 3234 munkatárssal el lehet végezni. A javasolt munkatársi létszám érvényesítése csak abban az esetben nem akadályozza a folyamatos, gördülékeny működést, amennyiben megtörténik a vonatkozó munkatársi beosztás újragondolása, átalakítása. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy e javasolt új létszám által takarított felület nagysága még mindig jócskán elmarad a piaci szolgáltatóknál elvárt teljesítménytől. De igyekeztünk szem előtt tartani a vizsgált szakterületek működési sajátosságait, ezért az átalakításhoz kapcsolódóan nagyobb létszámcsökkentést nem javaslunk. (A későbbiekben megvizsgálható ugyanakkor, hogy vannake további hatékonysági tartalékok a rendszerben.) Őrzésvédelem és portaszolgálat Feladatellátás módja a jelenlegi struktúrában, munkatársi létszám A helyzetfelmérés eredményei alapján az őrzésvédelem és portaszolgálat feladatok megszervezéséről az alábbi megállapítások tehetők. Feladatok megszervezése Az őrzésvédelem és portaszolgálati feladatait az intézmények egyedileg szervezik, közöttük nincs együttműködés vagy koordináció. Egy intézmény (Iránytű Szociális Szolgálat) kivételével mindegyik intézmény külső szolgáltatóval végezteti az őrzésvédelmi tevékenységet. o o A külső szolgáltatók minden intézmény esetében mások, maga a szolgáltatás pedig hol őrzésvédelmet, hol távfelügyeletet jelent. Az Iránytű Szociális Szolgálat esetében belső munkatársként megjelölt létszám osztott munkakörben végzi e tevékenységet. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatban a diszpécserek látják el a telephely őrzését is. Portaszolgálatot csak a Miskolci Gyermekvédelmi Központ tart fenn, aki 3 munkatársat alkalmaz e feladatra. Kiadások Az intézmények külső szolgáltatásra összesen 4,3 millió forintot költöttek. A saját munkatársak által végzett tevékenységhez kapcsolódó kiadások az alaptevékenységnél (diszpécserek) jelennek meg.

79 modelljére 79/188 A portaszolgálat fenntartása a Miskolci Gyermekvédelmi Központban 2011ben körülbelül 3,7 millió forintot tett ki. Az őrzésvédelem és portaszolgálat vonatkozásában az alábbi táblázat tartalmaz összesítő adatokat. A vizsgálat intézmények által végzett őrzésvédelmi és portaszolgálati feladatok adatai (2011) 37 Örzésvédelem Családsegítő Központ EBESZ Iránytű Szociális Szolgálat Gyermekvédelmi Központ Összesen Létszám fő Belső ráfordítás ezer Ft Külső összesen szolgáltatás ezer Ft Portaszolgálat értéke Létszám fő Személyi ráfordítások ezer Ft Javaslat az új feladatellátási modellre Forrás: Intézményi adatszolgáltatás Javasoljuk az őrzésvédelmi feladatokat központilag szervezni egy, az új struktúrában létrejövő szervezeti egység (csoport) által. E szervezeti egység feladata elsősorban a feladatok összehangolt megszervezése, a külső szolgáltató beszerzése, vele kapcsolattartás. Bár a szolgáltatás volumenéből és szerteágazó jellegéből fakadóan jelentős megtakarítás e területen nem várható, a szolgáltatókkal szembeni közös fellépés a szolgáltatási szint emelését, egy egyenletesebb szolgáltatási színvonal elérését eredményezheti Karbantartás, üzemeltetés Feladatellátás módja a jelenlegi struktúrában, munkatársi létszám A helyzetfelmérés eredményei alapján a karbantartási, üzemeltetési feladatokkal kapcsolatban az alábbi megállapítások tehetők. Feladatok megszervezése Jelenleg mind a négy intézményben önálló szervezeti egységként működik a műszaki vagy műszakiszállítási csoport. Ezek a szervezeti egységek látják el az intézményükben felmerülő kisebb javítási, műszaki, állagmegóvási, karbantartási feladatokat. Az egyes intézmények között e témában együttműködés, koordináció nincs. Az intézmények saját munkatársakat alkalmaznak e feladatra, de emellett külső szolgáltatást is igénybe vesznek (a Miskolci Családsegítő Központ kivételével, mely 2011 ben nem jelölt meg igénybe vett karbantartási, üzemeltetési szolgáltatást). Kiadások Az intézmények 2011ben mindösszesen 60,3 millió forintot költöttek karbantartási és javítási munkálatok elvégzésére. Ezen összeg 89%át (53,8 millió forintot) a belső feladatellátáshoz kapcsolódó ráfordítások tették ki. o A legtöbbet az EBESZ költötte ezen a téren, 2011ben mintegy 25 millió forintot. Külső szolgáltatásra összesen 6,5 millió forintot költöttek az intézmények. 37 Az Iránytű Szociális Szolgálat őrzésvédelmi feladatai az alaptevékenységeknél (diszpécser) kerülnek megjelenítésre.

80 modelljére 80/188 Munkatársi létszám Az összeg relatíve alacsony hányadát az összkiadásokon belül az magyarázza, hogy a külső szolgáltatók főleg alkalmankénti javítási, karbantartási feladatokat láttak el. Az intézmények összesen 28,3 főt foglalkoztattak 2011ben karbantartási, üzemeltetési feladatokra. A karbantartási és üzemeltetési feladatokra vonatkozó adatokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A vizsgálat intézmények által végzett karbantartási, üzemeltetési feladatok adatai (2011) Karbantartás Családsegítő Központ EBESZ Iránytű Szociális Szolgálat Gyermekvédelmi Központ Összesen Létszám fő 2,3 11,0 6,0 9,0 28,3 Személyi ráfordítások ezer Ft Anyagi ráfordítások ezer Ft Külső szolgáltatás ezer Ft értéke Összesen ezer Ft Javaslat az új feladatellátási modellre Forrás: Intézményi adatszolgáltatás Javasoljuk, hogy az új struktúrában jöjjön létre egy egységes műszaki csoport, amely valamennyi karbantartási és üzemeltetési feladat ellátásáért felel. (E szervezeti egység felelhet a szállítással összefüggő feladatokért (kivéve ételszállítás), a készletbeszerzési, raktározási és kapcsolódó nyilvántartási feladatokért, valamint a parkgondozási feladatokért is. Ez utóbbiakat külön fejezetben tárgyaljuk.) Az egységes feladatellátás előnye, hogy míg a karbantartási, üzemeltetési feladatokhoz szükséges speciális szakértelmet (pl. vízvezetékszerelő, festő) önállóan egyik intézmény (szakigazgatóság) sem tudja kihasználni, a közös szervezésből fakadóan e szakmák egyenletes kapacitás kihasználtsága is biztosított lehet. Az intézmény nagysága, sokrétű feladatellátása indokolja a készletbeszerzés és raktározás központosítását is. Ehhez kapcsolódóan készletbeszerző és raktáros alkalmazása szükséges. Az új intézmény telephelyeinek száma összesen 29, melyek egy része leromlott állapotban van, rendszeres karbantartási feladatokat igényel. Ebből adódóan a műszaki csoport szakmák szerinti összetételének olyannak kell lenni, ami alkalmas a napi szintű karbantartási, javítási feladatok elvégzésére. A műszaki csoporton belül betöltendő munkakörök: festő/karbantartó, villanyszerelő, vízvezeték szerelő/karbantartó, asztalos/karbantartó, kőműves/karbantartó, lakatos/karbantartó, szállításért felelős gépkocsivezető, készletbeszerző, raktáros, fűtő.

81 modelljére 81/188 A karbantartásiüzemeltetési feladatok közös szervezése vonatkozásában az alábbi létszámhatások becsülhetők: A feladatok közös megszervezéséből fakadóan azon speciális szakismeretek is teljeskörűen kihasználásra kerülhetnek, melyek munkaidejének kitöltését egyegy intézmény önállóan nem tudta megoldani. A jelenleg négy intézményben meglévő műszaki csoportvezető helyett egy vezető láthatja el a feladatok koordinálását. Összességében a feladat ellátására az alábbi létszámokat javasoljuk: o o o Műszaki, szállítási, készletbeszerzési csoport vezető: 1 fő. Műszaki feladatokat ellátó munkatársak (festő, villanyszerelő, vízvezeték szerelő, asztalos, kőműves, lakatos, kapcsolódó szállítási feladatokat ellátó munkatársak, fűtő): 14 fő. Készletbeszerző, raktáros: 5 fő. A fentiek alapján a műszaki területen 8 fő (3 csoportvezető, 5 munkatárs) létszámcsökkentés érhető el Parkgondozás Feladatellátás módja a jelenlegi struktúrában, munkatársi létszám A helyzetfelmérés eredményei alapján a parkgondozási feladatokkal kapcsolatban az alábbi megállapítások tehetők. Feladatok megszervezése A vizsgált intézmények közül kettőben, a Miskolci Családsegítő Központban és az EBESZben saját munkatársak látják el a parkgondozási feladatokat. Az Iránytű Szociális Szolgálat nem jelölt meg e feladat kapcsán sem saját munkatársakat, sem külső szolgáltatót. A Miskolci Gyermekvédelmi Központ 0,5 fő saját munkatárssal és külső szolgáltató bevonásával végzi a parkgondozást. Az intézmények között e témában együttműködés, koordináció nincs. Kiadások Az intézmények 2011ben mindösszesen 7,7 millió forintot költöttek parkgondozási munkálatok elvégzésére. Ezen összeg 95%át (7,3 millió forintot) a belső feladatellátáshoz kapcsolódó ráfordítások tették ki. A külső szolgáltatónak kifizetett összeg 2011ben mindösszesen 375 ezer forintot tett ki.

82 modelljére 82/188 Munkatársi létszám Az intézmények összesen 6,4 főt foglalkoztattak 2011ben parkgondozási feladatokra. E munkatársak tevékenységüket jellemzően más (pl. karbantartói) munkakörrel összekötve látják el. A parkgondozási feladatokra vonatkozó adatokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A vizsgálat intézmények által végzett parkgondozási feladatok adatai (2011) Park, kertgondozás Családsegítő Központ EBESZ Iránytű Szociális Szolgálat Gyermekvédelmi Központ Összesen Létszám fő 1,4 4,5 0,0 0,5 6,4 Belső ráfordítás összesen ezer Ft Külső szolgáltatás értéke Összesen ezer Ft ezer Ft Javaslat az új feladatellátási modellre Forrás: Intézményi adatszolgáltatás Hasonlóan a karbantartási, üzemeltetési feladatokhoz, a parkgondozás esetében is javasoljuk a feladat központi szervezését. Tekintettel azonban a feladat kis volumenére, valamint a kapcsolt munkakörben ellátott feladatokra, javasoljuk e feladatot a műszaki csoportnál elhelyezni. A parkgondozási feladatok közös szervezése hozzájárul az érintett munkatársak egyenletesebb (és a jelenleginél nagyobb) kapacitás kihasználtságához, ezért a jövőben elegendő 5 munkatárs a feladat elvégzésére. A fentiek alapján a parkgondozás területén 1,4 fő létszámcsökkentés érhető el Energetika, energia Jelen fejezetben vizsgáljuk egyrészt az energetikai feladatok ellátását, másrészt az energia beszerzését Energetika Feladatellátás módja a jelenlegi struktúrában, munkatársi létszám A helyzetfelmérés eredményei alapján az energetikai feladatok vonatkozásában az alábbi megállapítások tehetők. Feladatok megszervezése Az energetikai feladatokat amennyiben egyáltalán ellátják önállóan végzik az intézmények. E területen sincs önkormányzati szinten szervezett közös feladatellátás annak ellenére, hogy o o az energetikai feladatok magas szakmai színvonalon történő ellátása már középtávon is jelentős megtakarításokat eredményezhet, illetve egy energetikus kapacitásainak csak tört részét tudja egyegy intézmény lekötni (ily módon egy intézménynek önállóan csak nagyon kevés esetben éri meg energetikust alkalmazni).

83 modelljére 83/188 Az intézmények közül csak az Iránytű Szociális Szolgálat jelezte, hogy 0,5 fő munkatársat alkalmaz e feladatra. A Miskolci Gyermekvédelmi Központ saját energetikust nem alkalmaz. Az energetikával kapcsolatos feladatokat a műszaki vezető látja el, munkaidejének kb. 20%ában. A Miskolci Családsegítő Központban elenyésző az e feladatra fordított kapacitás és külső szolgáltatót sem vesznek igénybe. Szintén nincs sem belső, sem külső szolgáltatója a MEBESZnek, mindazonáltal a évtől a MIHŐtől már vesznek igénybe energetikai szolgáltatásokat. Kiadások és létszám A fentiekből adódóan az energetikára fordított kiadások mértéke és az e feladatra alkalmazott munkatársi létszám elenyésző Javaslat az új feladatellátási modellre Javasoljuk az energetikai feladatok önkormányzati szintű közös megszervezését. Ez esetben rövid távon jelentkező hatás: az energetikai kiadások lecsökkenése az intézményeknél, középtávon jelentkező hatás: energiára fordított kiadások csökkenése. Amennyiben önkormányzati szinten szervezett feladatellátásra nincs mód, úgy a létrejövő új, integrált intézménynek kell megszerveznie valamennyi szakigazgatóságra és telephelyre egységesen e feladatok ellátását Energia beszerzés Feladatellátás módja a jelenlegi struktúrában, munkatársi létszám A helyzetfelmérés eredményei alapján az energia beszerzés vonatkozásában az alábbi megállapítások tehetők. Beszerzés megszervezése Az energia beszerzésre vonatkozóan eltérő információkat kaptunk az egyes intézményvezetőkkel folytatott interjúkon, illetve a beérkező adatbekérőkben. Az adatbekérők alapján elmondható, hogy Kiadások o o önkormányzati szintű közös beszerzés egyik energia típus esetében sem valósult meg, egyes intézményeken belül telephelyenként külön szerződést kötöttek a szolgáltatóval (például Miskolci Családsegítő Központ, Iránytű Szociális Szolgálat, MEBESZ), máshol egy szerződése van az intézménynek (egy telephellyel működő Miskolci Gyermekvédelmi Központ). A négy vizsgált intézmény energiára 2011ben mindösszesen 147,4 millió forintot költött. Ennek legnagyobb részét a távhő (68,7 millió forint), fennmaradó részét a víz és csatorna (26,6 millió forint), a villamos energia (25,9 millió forint) és a gáz 24,8 millió forint) díja tette ki.

84 modelljére 84/188 Az intézmények éves fogyasztási adatait és a kapcsolódó kiadásokat az alábbi táblában foglaltuk össze. A vizsgált intézmények energia beszerzésének adatai (2011) 38 Villamos energia Gáz Víz és csatorna Távhő Intézmény Éves beszerzett mennyiség (kwh) Éves költség (fogyasztásalapú és alapdíj összesen, ezer Ft) Éves beszerzett mennyiség (m3) Éves költség (fogyasztásalapú és alapdíj összesen, ezer Ft) Éves beszerzett mennyiség (m3) Éves költség (fogyasztásalapú és alapdíj összesen, ezer Ft) Éves beszerzett mennyiség (kj) Éves költség (fogyasztásalapú és alapdíj összesen, ezer Ft) Családsegítő Központ Egyesített Bölcsöde és Eü. Szolgálat Iránytű Szociális Szolgálat Gyermekvédelmi Központ Összesen Javaslat az új feladatellátási modellre Forrás: Intézményi adatszolgáltatás Az energia beszerzésre vonatkozó javaslat kialakítása során számos olyan sajátosságot kell figyelembe venni, ami megkülönbözteti ezt a szolgáltatást a többitől: Az energia beszerzés a többi beszerzési tételhez képest számos sajátossággal bír, speciális szakértelmet kíván a meghatározó alkupozíció kialakítása. A szerződések újratárgyalására jellemzően évi egy alkalommal van lehetőség. Az energetikai szakértelem az intézményeknél jelenleg korlátozottan van jelen (lásd előző pont), ebből adódóan a beszerzés során javasolt külső támogatást igénybe venni (Polgármesteri Hivataltól, holdingtól vagy piaci szolgáltatótól). Az energia beszerzés esetén kiemelt jelentősége van a mennyiségből adódó alkupozíciónak: amennyiben valamennyi önkormányzati intézmény (és akár az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok is) egyidejűleg szerzik be az energiát, jelentős megtakarítások lennének elérhetők. A fenti szempontok mérlegelése alapján javasoljuk, hogy az energia beszerzése történjen a teljes új intézményre (és annak valamennyi telephelyére) egységesen és kötelező jelleggel. A beszerzést az intézmény gazdasági területe bonyolítsa egy külső szakértő bevonásával (akár oly módon, hogy a bevont szakértő díjazása az elért megtakarítások mértékéhez kötött). Középtávon mindenképpen megfontolásra javasoljuk a közös energiabeszerzés kiterjesztését valamennyi önkormányzati intézményre, sőt lehetőség szerint az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokra is. 38 A Gyermekvédelmi Központ esetében a távhőre vonatkozóan azért jelenik meg nullás érték, mert a fűtést és a használati melegvizet az EMEF Energetikai Szolgáltató biztosítja. E kiadástömeg a karbantartási, üzemeltetési költségek között került megadásra az intézmény által.

85 modelljére 85/188 Az energia közös beszerzéséhez kapcsolódóan a szabad piacon beszerezhető villamos energia és gáz esetében, tekintettel a jelenlegi rendkívül széttagolt beszerzési struktúrára minimálisan 810%os megtakarítást várhatunk. Ez a 2011es értékeket és a megmaradó telephelyeket alapul véve éves szinten kb. 4 millió forint megtakarítást jelenthet Gépjárművek üzemeltetése, fenntartása Gépjármű üzemeltetés Intézmény A vizsgált intézmények tulajdonában lévő gépjárművek főbb adatai 39 Gépjárművek száma Gépjárművek átlagos életkora (év) Megtett kilométerek 2011ben / gépjármű A vizsgált intézmények viszonylag kevés, mindösszesen 13 gépjárművel rendelkeznek, melyek közül egy selejtezés alatt áll. (Ez az alábbi összesítő táblában nem is került feltüntetésre.) Kapacitáskihasználtság évente Miskolci Családsegítő Központ 4 6, % Egyesített Bölcsőde és EÜ Szolgálat 2 6, % Iránytű Szociális Szolgálat 4 7, % Gyermekvédelmi Központ 2 15, % Összesen 12 8, % Forrás: Intézményi adatszolgáltatás A járművek többsége saját tulajdonban van, egyedül az Iránytű Szociális Szolgálatnál van egy lízingelt autó. Funkciójukat tekintve személy és teherszállításra használják őket, megközelítőleg azonos arányban. Helyzetfelmérés eredményei alapján a gépjármű üzemeltetési feladat jelenlegi megszervezéséről az alábbi megállapítások tehetők. Feladatok megszervezése A gépjármű üzemeltetés és gépjárművezetés feladatai jórészt összemosódnak. Két intézménynél (Miskolci Családsegítő Központ és EBESZ) saját munkavállalóval látják el a feladatot, másik két intézmény esetében adatszolgáltatási hiányában nem értékelhető a feladatellátás. Piaci szolgáltatótól vásárolt szolgáltatásról nem áll rendelkezésre információ egyik intézménynél sem. Az intézmények között együttműködés nincs e feladat ellátásában. Kiadások Az intézménycsoport 2011ben összesen 5,9 millió forintot fordított gépjármű üzemeltetésre, mely összeg nem tartalmazza a felhasznált üzemanyag árát, csak az erre dedikált munkatársak költségeit. Létszám 39 A Miskolci Családsegítő Központ egyik gépjárműve selejtezésre vár, ez a táblázatban nem került feltüntetésre.

86 modelljére 86/188 Az intézményi adatszolgáltatás alapján 2011ben összesen 2,3 főt foglalkoztattak gépjármű üzemeltetési feladatokra. E feladatokat feltehetőleg a gépjárművet vezető munkatársak látták el, kapcsolt munkakörben. Intézmény A vizsgált intézmények által végzett gépjármű üzemeltetési feladatok (2011) Belső létszám(fő) A gépjármű üzemeltetési feladat megoldásának összesített adatait az alábbi táblázat tartalmazza. Üzemanyagráfordítás (ezer Ft) Gépjárműüzemeltetési kiadások értéke (ezer Ft) Összesen Miskolci Családsegítő Központ 1, Egyesített Bölcsőde és EÜ Szolgálat 1, Iránytű Szociális Szolgálat 0, Gyermekvédelmi Központ 0, Összesen 2, Javaslat az új feladatellátási modellre Forrás: Intézményi adatszolgáltatás Tekintettel arra, hogy az intézményeknél a gépjármű üzemeltetési és gépjárművezetői feladatok jórészt összemosódnak és a feladat viszonylag kis hányadát teszi ki a támogató tevékenységek kiadásainak, a feladat tekintetében érdemi változtatást nem javasolunk. A szállítási és gépjármű vezetési feladatot amint az a korábbi fejezetben ismertettük javasoljuk egy közös szervezeti egységben (műszaki csoport) ellátni. E szervezet keretein belül kerülhet tehát sor a gépjárművekkel kapcsolatos karbantartási, üzemeltetési feladatok ellátására is. A javaslatnak érdemi költségvetési hatása nem mutatható ki. A közös feladatszervezés előnye ugyanakkor, hogy a gépjárművek kihasználtsága maximálisan biztosítható köszönhetően a központi elosztásnak Üzemanyag beszerzés Szorosan a gépjárművek üzemeltetéséhez kapcsolódik, jellegéből fakadóan mégis külön alpontban tárgyaljuk az üzemanyag beszerzését Feladatellátás módja a jelenlegi struktúrában, munkatársi létszám A helyzetfelmérés eredményei alapján az üzemanyag beszerzésről az alábbi megállapítások tehetők. Beszerzés megszervezése Két intézmény (Miskolci Családsegítő Központ, EBESZ) rendelkezik szolgáltatói megállapodással, előbbi esetében Euro Shell üzemanyagkártyáról beszélhetünk, míg utóbbiéban 5 Ft literenkénti kedvezményről a MOLnál. A Miskolci Gyermekvédelmi Központ és az Iránytű Szociális Szolgálat esetileg oldja meg az üzemanyag beszerzését.

87 modelljére 87/188 Kiadások A négy intézmény 2011ben összesen 8 millió forintot költött üzemanyagra: 3,8 millió forintot benzinre, 4,2 millió forintot gázolajra. A beszerzett mennyiség és a vásárolt üzemanyag összértéke alapján számított átlagos literenkénti árban jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. o o o A gázolajat literre vetítve legkedvezőbb áron az Iránytű Szociális Szolgálat szerezte be (366 forint). Ehhez képest a Miskolci Gyermekvédelmi Központ 394, a Miskolci Családsegítő Szolgálat 406, míg az EBESZ 419 forintért szerezte be ezt az üzemanyag típust. Szembetűnő, hogy éppen annál a két intézménynél mutatható ki a legmagasabb átlagár, amely szolgáltató megállapodással rendelkezik. Az eltérés oka részben fakadhat ugyan az eltérő időszakban történő üzemanyagbeszerzésből (üzemanyag árak folyamatos emelkedése), de ilyen mértékű eltérést mindenképpen vizsgálni szükséges. A benzin esetében nincs jelentős eltérés, ezt egységesen forint között szerezte be a három érintett intézmény (az EBESZnek nincs benzinüzemű gépjárműve). A beszerzett üzemanyag átlagos ára (üzemanyag összkiadásai és beszerzett mennyiség alapján kalkulálva), 2011 Forrás: Intézményi adatszolgáltatás, kalkuláció: IFUA Javaslat az új feladatellátási modellre Javasoljuk, hogy a jövőben egységesítésre kerüljön az üzemanyag beszerzés módja, valamilyen szolgáltatói megállapodás keretében. Mielőtt azonban javaslatot tehetnénk a feladatellátás pontos módjára, részletesen meg kell vizsgálni, hogy az üzemanyag beszerzés átlagáraiban tapasztalt eltérések miből fakadnak. Ezt követően lehet meghatározni, hogy a jövőben, a létrejövő integrált intézmény mely beszerzési módot válassza. Fentiekből adódóan a közös beszerzésből fakadó megtakarítási potenciálokat még nem lehet megbecsülni.

a Képviselő-testülethez

a Képviselő-testülethez 1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5./Fax: (54) 531 000 ; 531 001 Email: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 10. E LŐTERJESZTÉS a Képviselőtestülethez a Segítő Kezek Szociális

Részletesebben

A R. 9. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A R. 9. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Kapos vár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 42/2011. (IX.30.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi és szociális ellátásokról szóló 13/2000. (III. 17.) önkormányzati

Részletesebben

(1) Ez a rendelet 2011. november 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(1) Ez a rendelet 2011. november 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének../2011. (..) önkormányzati rendelet-tervezete a Pápa városban biztosítható személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátási módjának és szervezeti kereteinek felülvizsgálatára

E L Ő T E R J E S Z T É S a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátási módjának és szervezeti kereteinek felülvizsgálatára Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Fodorné Szabó Mária E L Ő T E R J E S Z T É S a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátási módjának

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye 1 ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye 2. A költségvetési szerv székhelye: Pápa, Barát u. 9.

Részletesebben

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 136. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/324-585

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 136. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/324-585 PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 136. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/324-585 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2013. október 10-i ülésére Tárgy: Pápa Város

Részletesebben

Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1

Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1 Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1 Kedvezményezett: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Célok A program célja: a szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Tárgy: Forrás Közösségi Központ Szolgálat kérelme, hozzájáruló nyilatkozat házi segítségnyújtás, illetve szociális étkeztetés biztosításához

Tárgy: Forrás Közösségi Központ Szolgálat kérelme, hozzájáruló nyilatkozat házi segítségnyújtás, illetve szociális étkeztetés biztosításához Előterjesztés Önkormányzata Képviselő- testületének 2012. március..-i ülésére Tárgy: Forrás Közösségi Központ Szolgálat kérelme, hozzájáruló nyilatkozat házi segítségnyújtás, illetve szociális étkeztetés

Részletesebben

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 2015. január 1-től több jogszabály tételesen rendelkezik arról, hogy az egyes szociális, és gyermekjóléti szolgáltatások, valamint a gyermekvédelmi szakellátás

Részletesebben

A Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat által jelenleg biztosított /kötelező / alapszolgáltatások és szakellátások formái és az ellátottak száma Az alábbi önkormányzati fenntartású intézmények

Részletesebben

13. Önkormányzati szociális feladatok

13. Önkormányzati szociális feladatok 13. Önkormányzati szociális feladatok Önkormányzati kötelezettségek Kötelező feladatok: Települési önkormányzat: alapszolgáltatások egyes típusai Vállalható feladatok: nem mehet az alapfeladatok rovására

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és hozza meg döntését!

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és hozza meg döntését! BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KER. ALPOLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZATÁNAK Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Javaslat a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális szolgáltatásokról,

Részletesebben

Stratégiai döntés előkészítő

Stratégiai döntés előkészítő DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje 2014. június 30. DOKUMENTUM ADATLAP A projekt címe: A pályázat kódszáma: Fejlesztési

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzata

Nagykálló Város Önkormányzata HATÉKONYABB MŰKÖDÉSRE IRÁNYULÓ SZERVEZETI JAVASLATOK (TÉRSÉGI SZINT) Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0 ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében KÉSZÍTETTE:

Részletesebben

3. napirend ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP. E-szám: 118/2015.

3. napirend ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP. E-szám: 118/2015. ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP E-szám: 118/2015. Tárgy: A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának módjáról, szervezeti kereteiről és az e feladatok biztosítására kötött ellátási szerződés

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. 2015. október 28-i RENDES ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. 2015. október 28-i RENDES ülésére A NAPIREND SORSZÁMA: 2. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának felülvizsgálata E L Ő T E R J E S Z T É S SZÁLKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÁS az együttes finanszírozás szabályairól

TÁJÉKOZTATÁS az együttes finanszírozás szabályairól TÁJÉKOZTATÁS az együttes finanszírozás szabályairól Tisztelt Felhasználók! 2015. január 1-től több jogszabály tételesen rendelkezik arról, hogy az egyes szociális, és gyermekjóléti szolgáltatások, valamint

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 20-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatási

Részletesebben

Általános rendelkezések 1.

Általános rendelkezések 1. Megyei Jogú Város Közgyűlésének 17/2012. (III.29.) önkormányzati rendelete a i Kistérség Többcélú Társulása által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint

Részletesebben

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2012. (II. 17.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E L E T E

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2012. (II. 17.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E L E T E Marcali Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Tel.: 85/501-000 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2012. (II. 17.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E

Részletesebben

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei A támogatott lakhatás jogszabályi keretei Csicsely Ágnes Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Stratégia a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást

Részletesebben

A normatív elszámolás feladatai, az ellenőrzések tapasztalatai, várható jogszabályi változások

A normatív elszámolás feladatai, az ellenőrzések tapasztalatai, várható jogszabályi változások A normatív elszámolás feladatai, az ellenőrzések tapasztalatai, várható jogszabályi változások Előadó: Imre Ildikó referens Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály Humánszolgáltatások Osztálya Tel:

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s Ügyiratszám: 51.134/2008.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben

A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben 2008. április 23. Hajdúszoboszló Dr. Versitz Éva Polgármesteri Hivatal, Szolnok Egészségügyi és Szociális

Részletesebben

Egyesített Népjóléti Intézmény

Egyesített Népjóléti Intézmény Alapító Okirat 1 2 Egyesített Népjóléti Intézmény Alapító Okirat Költségvetési szerv neve: Egyesített Népjóléti Intézmény Székhelye: Makó, Béke u. 9. Telephelyei: Makó, Deák Ferenc u. 57. Makó, Királyhegyesi

Részletesebben

J a v a s l a t. Ózd Kistérség Többcélú Társulása 2014. évi költségvetése teljesítésének elfogadására

J a v a s l a t. Ózd Kistérség Többcélú Társulása 2014. évi költségvetése teljesítésének elfogadására J a v a s l a t Ózd Kistérség Többcélú Társulása 2014. évi költségvetése teljesítésének elfogadására Ózd, 2015. április 29. Előterjesztő: Társulási Tanács Elnöke Előkészítő: Pénzügyi Osztály Tisztelt Társulási

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat, ellátásokat érintő legfontosabb változások

A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat, ellátásokat érintő legfontosabb változások A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat, ellátásokat érintő legfontosabb változások Mezei Rita Szociális Hatósági és Ellenőrzési Osztály 2012. február 1 I. Az 1993. évi III. törvény (Szt.) szociális

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 162/2011. (VIII. 25.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 162/2011. (VIII. 25.) számú. határozata NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 162/2011. (VIII. 25.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 117/2011. (VI.30.) számú határozatának módosításáról, a Gyermekjóléti Központ

Részletesebben

a Képviselő-testület 2014. december 3-i ülésére

a Képviselő-testület 2014. december 3-i ülésére H ALIMB A K Ö ZS É G Ö NKORMÁ N Y ZAT A P O L G Á R M E S T E R 8452 HALIMBA, Petőfi u. 16. (88) 503-420 fax:(88) 237-003 Ügyszám: 11/1030 /2014. Az előterjesztést összeállította: Stampfné Varga Erika

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2013. február havi ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2013. február havi ülésére SIÓFOK VÁROS JEGYZŐJE 8600 Siófok, Fő tér 1. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2013. február havi ülésére Tárgy: Siófok Város Önkormányzata által biztosított szociális és gyermekvédelmi ellátásokról,

Részletesebben

1.7.4. PRESIDIUM Közhasznú Egyesület Dombóvár, Kinizsi u. 37. 3. (1) Hatályát veszti a Rendelet 7/D. (4) bekezdése.

1.7.4. PRESIDIUM Közhasznú Egyesület Dombóvár, Kinizsi u. 37. 3. (1) Hatályát veszti a Rendelet 7/D. (4) bekezdése. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelete a szociális szolgáltatásokról szóló 22/2003. (VIII.26.) önkormányzati rendelet módosításáról Dombóvár Város

Részletesebben

Szám: 1-53/2015. A rendelet-tervezet elfogadásához minősített szavazattöbbség szükséges! JAVASLAT

Szám: 1-53/2015. A rendelet-tervezet elfogadásához minősített szavazattöbbség szükséges! JAVASLAT Pásztói polgármesteri Hivatal 3060 Pásztó, Kölcsey utca 35. (06-32) *460-155 Fax: (06-32) 460-918 Szám: 1-53/2015. A rendelet-tervezet elfogadásához minősített szavazattöbbség szükséges! JAVASLAT A személyes

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10.

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. 2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez,

Részletesebben

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 5. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

Tárgy: Intézmények alapító okiratainak módosítása

Tárgy: Intézmények alapító okiratainak módosítása Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-17117/2014. Témafelelős: Lencséné Szalontai Mária Balogh Imre Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete S z é k h e l

Részletesebben

Előterjesztés. - a Közgyűléshez. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételi

Előterjesztés. - a Közgyűléshez. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételi Ügyiratszám: 30.004/2012.05 Ügyintéző: dr. Krizsai Anita NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA HUMÁN FÓOSZTÁL Y _~,,~~... SZOCIÁLIS OSZTÁLY ~., _... ~_~_~»..m"_h _. ~...._ 4401 Nyíregyháza,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 051905/2008/05 Ügyintéző: dr. Krizsai Anita NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

M E G Á L L A P O D Á S

M E G Á L L A P O D Á S Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatok intézményi társulás keretében történő

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT amellyel Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet 2014. január 1-től hatályos alapító okiratát az államháztartásról

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 26/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére Tárgy: Módosító indítvány a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza és Térsége Feladatellátó Társulás 2015. szeptember 30-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza és Térsége Feladatellátó Társulás 2015. szeptember 30-i ülésére 4218-4/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza és Térsége Feladatellátó Társulás 2015. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Családsegítés és gyermekjóléti feladatok ellátásának felülvizsgálata Előterjesztő:

Részletesebben

MÓDOSÍTÓ OKIRAT. 1. A Társulási Megállapodás 4.2. pontja helyébe az alábbi szöveg lép:

MÓDOSÍTÓ OKIRAT. 1. A Társulási Megállapodás 4.2. pontja helyébe az alábbi szöveg lép: A Közgyűlés IX-137/271.644/2015. számú határozatának melléklete MÓDOSÍTÓ OKIRAT Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa a 2013. július 1. napján hatályba lépett Társulási Megállapodást,

Részletesebben

1. Sajószentpéteri Területi Szociális Ellátó Központ Integrálása (ÉMOP- 4.2.1/C-2f-2009-0001)

1. Sajószentpéteri Területi Szociális Ellátó Központ Integrálása (ÉMOP- 4.2.1/C-2f-2009-0001) Észak-magyarországi Operatív Program, Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások komplex, valamint bölcsődék önálló fejlesztése: Sajószentpéteri Területi Szociális Ellátó Központ Integrálása

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

BIHARI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT

BIHARI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT Adószám: 18549861 2 09 Cégjegyzékszám: 09-09-016888 BIHARI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT 4130 Derecske, Sas u. 1. B E S Z Á M O L Ó A 2 0 1 1. É V I Ü Z L E T I T E R V T E L J E S Í T É S É R Ő

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselőtestület 2010. június 29-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselőtestület 2010. június 29-i ülésére PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 Pápa, Fő u. 12. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 98. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2010. június 29-i ülésére Tárgy: Előadó: Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének.../2010.

Részletesebben

Ózd Kistérség Többcélú Társulása 2015. évi költségvetésének címrendje

Ózd Kistérség Többcélú Társulása 2015. évi költségvetésének címrendje 1. melléklet a.../2015. ( ) határozathoz Ózd Kistérség Többcélú Társulása 2015. évi költségvetésének címrendje I. Költségvetési címek és alcímek Cím, alcím száma Cím, alcím neve 1. Egészségügyi feladatok

Részletesebben

53-60/2011. ikt. szám Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László. Javaslat

53-60/2011. ikt. szám Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László. Javaslat Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 4. sz. napirendi pont 53-60/2011. ikt. szám Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László Javaslat az étkeztetési tevékenységet végző intézmények 2011. évi

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya. 2. Ellátási terület. Ellátási formák

I. fejezet. Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya. 2. Ellátási terület. Ellátási formák MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 12/2014. (V.12.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési

Részletesebben

Lengyeltóti Város Polgármestere 8693 Lengyeltóti, Zrínyi u. 2. Ügyiratszám: 2983/2014. E l ő t e r j e s z t é s

Lengyeltóti Város Polgármestere 8693 Lengyeltóti, Zrínyi u. 2. Ügyiratszám: 2983/2014. E l ő t e r j e s z t é s Lengyeltóti Város Polgármestere 8693 Lengyeltóti, Zrínyi u. 2. Ügyiratszám: 2983/2014. E l ő t e r j e s z t é s Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2015. március 25-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2015. március 25-i ülésére KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)-507-133 Fax: (28)-470-357 Nyílt ülésen tárgyalandó ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2015. március 25-i ülésére

Részletesebben

E LŐ T E R J E S Z T É S. a Halasi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa 2009. április 22-i ülésére

E LŐ T E R J E S Z T É S. a Halasi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa 2009. április 22-i ülésére E LŐ T E R J E S Z T É S a Halasi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa 2009. április 22-i ülésére Tárgy: Egyes szociális és gyermekvédelmi feladatok átadás-átvételi megállapodás módosítása Előterjesztést

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS

ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS I. Határozati javaslat 1. számú melléklete ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete../2012. (11.15.) önk. sz. határozatában foglaltak alapján,

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. március 29-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. március 29-i ülésére Tárgy: Otthonközeli Szociális Támogató Közhasznú Egyesület hozzájáruló nyilatkozat kiadására irányuló kérelmének elbírálása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző, Véleményező bizottság: dr. Bimbó Mária

Részletesebben

a.) Házi segítségnyújtás: Berzék, Bőcs, Köröm, Emőd, Nyékládháza, Ónod, Sajóhídvég, Mályi, Sajólád, Muhi, Kistokaj, települések vonatkozásában

a.) Házi segítségnyújtás: Berzék, Bőcs, Köröm, Emőd, Nyékládháza, Ónod, Sajóhídvég, Mályi, Sajólád, Muhi, Kistokaj, települések vonatkozásában MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 11/2014. (V.12.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokról és azok igénybevételéről szóló 21/2010. (VI.30.) önkormányzati

Részletesebben

\t N Y R E G Y H Á Z A "'-.~ 'f;(.e{~ f' ti. fd--tk ...~... NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA. SZOCIÁLIS és KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY

\t N Y R E G Y H Á Z A '-.~ 'f;(.e{~ f' ti. fd--tk ...~... NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA. SZOCIÁLIS és KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY NyíREGYHÁZA 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR l. PF.: 83. Ügyiratszám: SZOC-3968-3j2014. Ügyintéző : dr. Krizsai Anita Előterjesztés - a Közgyűléshez az otthoni szakápolás és otthoni hospice ellátás átszervezésére...~......

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 9/2007. (I. 22.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 9/2007. (I. 22.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 9/2007. (I. 22.) számú h a t á r o z a t a Nyíregyháza Megyei Jogú Város és Nyírpazony Község Önkormányzata között megkötött intézményfenntartói társulási megállapodás

Részletesebben

Újabb gazemberség: államosítás Fidesz módra. Korózs Lajos Szociológus Elnökségi tag

Újabb gazemberség: államosítás Fidesz módra. Korózs Lajos Szociológus Elnökségi tag Újabb gazemberség: államosítás Fidesz módra Korózs Lajos Szociológus Elnökségi tag A Kormány 1106/2012. határozata A megyei intézményfenntartó központok által átvett a szociális intézményekkel kapcsolatos

Részletesebben

TÁMOP-5.3.1.B-1-11/1-2012-0001. Akkr. szám.: AL 0008 Nyilv. sz.: 01-0790-04 Ügyletkód:...

TÁMOP-5.3.1.B-1-11/1-2012-0001. Akkr. szám.: AL 0008 Nyilv. sz.: 01-0790-04 Ügyletkód:... SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ A képzésbe jelentkező hallgatóinknak - akik a szociális ellátás, ápolás, idősgondozás területén szeretnének tevékenykedni kívánunk olyan szakmai ismereteket közvetíteni, melyek

Részletesebben

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben) Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ Ülés időpontja: a Képviselő-testület 2013. június 25-i ülésére Előterjesztés tárgya: Javaslat Vecsés Város Önkormányzatának részvételére az ÁROP-3.A.2-2013 kódszámú, Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Dudás Zoltán Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály Új Megegyezés 2010 Nemzeti Együttműködés Programja Szociális

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 194/2003. (VI. 25.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 194/2003. (VI. 25.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 194/2003. (VI. 25.) számú h a t á r o z a t a a Szociális Gondozási Központ Alapító Okiratának módosításáról A Közgyűlés 1./ A Szociális Gondozási Központ Alapító

Részletesebben

NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 90/2013.(IV.25.) számú. határozata

NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 90/2013.(IV.25.) számú. határozata NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 90/2013.(IV.25.) számú határozata A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában levő Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ Alapító Okiratának módosításáról

Részletesebben

7. (1) bekezdéshez Személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéhez szükséges nyilatkozatok, igazolások

7. (1) bekezdéshez Személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéhez szükséges nyilatkozatok, igazolások A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő intézményi térítési díjakról szóló 5/2000. (II. 18.) Kgy. rendelet módosításáról szóló.../2004.(....) Kgy. rendelet

Részletesebben

(Egységes szerkezetben a 15/2014. (VI. 30.), a 23/2014. (VIII. 27.) a 4/2015.(III. 27.) a 16/2015.(VI. 29.) önkormányzati rendelettel)

(Egységes szerkezetben a 15/2014. (VI. 30.), a 23/2014. (VIII. 27.) a 4/2015.(III. 27.) a 16/2015.(VI. 29.) önkormányzati rendelettel) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 10/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról és a gyermekétkeztetés térítési díjairól (Egységes

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

A Felső Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás. Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény

A Felső Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás. Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény A Felső Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény ALAPÍTÓ OKIRATA (egységes szerkezetbe foglalva) Bődi Szabolcs Társulás elnöke ALAPÍTÓ OKIRAT A Felső-Kiskunsági

Részletesebben

Alapító Okirat. /2006. (...) Kgy. sz. határozat 2. sz. melléklete

Alapító Okirat. /2006. (...) Kgy. sz. határozat 2. sz. melléklete /2006. (...) Kgy. sz. határozat 2. sz. melléklete Alapító Okirat Az államháztartásról szóló módosított 1992. évi XXXVIII. törvény, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított

Részletesebben

T/4448. számú törvényjavaslat

T/4448. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4448. számú törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében

Részletesebben

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. /2014. (..) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. /2014. (..) önkormányzati rendelete Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének /2014. (..) önkormányzati rendelete egyes szociális és gyermekjóléti szolgáltatások térítési díjával összefüggő önkormányzati

Részletesebben

Az Észak-alföldi régió kísérleti projektjének

Az Észak-alföldi régió kísérleti projektjének ADAPT2DC INTERREG IVB CENTRAL EUROPE projekt Az Észak-alföldi régió kísérleti projektjének bemutatása Balázsy Eszter, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Demográfiai változások kezelése Magyarország régióiban 2012. július

Részletesebben

A Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ Alapító Okiratát Módosító Okirat

A Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ Alapító Okiratát Módosító Okirat 1. sz. melléklet a 179/2014. (VII. 24.) önkormányzati határozathoz A Alapító Okiratát Módosító Okirat Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testülete által 2014. május 28-án kiadott 135/2014. (V.28.)

Részletesebben

Indokolás A bölcsődében a gondozásért fizetendő térítési díj havi összege: 5.000.-Ft/ gyermek gyermek gondozását térítésmentesen kell biztosítani.

Indokolás A bölcsődében a gondozásért fizetendő térítési díj havi összege: 5.000.-Ft/ gyermek gyermek gondozását térítésmentesen kell biztosítani. Indokolás bölcsődei gondozási személyi térítési díj bevezetésére, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéért fizetendő térítési díjak 2014. évre történő megállapításáról szóló

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

J3j. számú előterjesztés

J3j. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Jegyző je J3j. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselőtestület részére a személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátások és alapellátások önköltségeinek

Részletesebben

Szociális és Egészségügyi Iroda

Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1., Pf.: 85. Tel.: 06 (32) 311-057 Ikt.szám: 47246/2005. J a v a s l a t a három éves szociális

Részletesebben

K I V O N A T. Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 4. napján megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

K I V O N A T. Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 4. napján megtartott ülésének jegyzőkönyvéből K I V O N A T 2012. április 4. napján megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete 127/2012. (IV.5.) Tata Kt. határozata az április 4-i rendkívüli testületi ülésen tárgyalandó

Részletesebben

2. számú melléklet a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelethez

2. számú melléklet a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelethez 2. számú melléklet a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelethez Igénybejelentés a közfeladatot ellátó egyházi, nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény 2008.

Részletesebben

Hogy is van ez? Meddig ér a 7 szűk esztendő?

Hogy is van ez? Meddig ér a 7 szűk esztendő? Hogy is van ez? VII. Országos Szociális Szakmai Konferencia 2011. november 03-04. Keszthely Hogy is van ez? Meddig ér a 7 szűk esztendő? dr Andráczi-Tóth Veronika főosztályvezető Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

2/ aa. melléklet Az Önkormányzat 2013. évi zárszámadásáról szóló önkormányzati rendelethez

2/ aa. melléklet Az Önkormányzat 2013. évi zárszámadásáról szóló önkormányzati rendelethez és támogatások 1 Önkormányzati hivatal működésének támogatása 1010103 összesen 254,75 1 166 755 000 1 166 755 000 2 Településüzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás 1010205 támogatása összesen 891 534

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 105/2015. (XI.16.) önkormányzati határozata

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 105/2015. (XI.16.) önkormányzati határozata Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 105/2015. (XI.16.) önkormányzati határozata Nyírbátor Város Szociális Szolgálata Alapító Okiratának jóváhagyásáról A Képviselő-testület Nyírbátor Város

Részletesebben

SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6.

SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Tárgy: Gyermekvédelmi szakellátási intézményi társulás létrehozása Mell.: 1 db társulási megállapodás tervezet Szentes Város Önkormányzata Helyben

Részletesebben

A Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ Alapító Okiratát Módosító Okirat

A Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ Alapító Okiratát Módosító Okirat A 112/2014. (IV. 25.) határozat 1. melléklete A Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ Alapító Okiratát Módosító Okirat Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testülete által 2013. december 19-én

Részletesebben

77. PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 PÁPA, Fő u. 12. Tel: 89/324-585 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu

77. PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 PÁPA, Fő u. 12. Tel: 89/324-585 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 PÁPA, Fő u. 12. Tel: 89/324-585 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu 77. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2008. július 10-i ülésére Tárgy: Szociális és

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Népjóléti Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Népjóléti Iroda Ikt.szám: 5293/2014. Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Népjóléti Iroda J a v a s l a t a Salgótarján és Térsége Önkormányzatainak Társulása által biztosított személyes gondoskodást nyújtó

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS. Békéscsaba, Szent István tér 7.

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS. Békéscsaba, Szent István tér 7. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS JEGYZŐJÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt. sz.: Xl 599812013. Előadó: Dr. Tőgye Ildikó Mell.: Rendelettervezet Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-802 Telefax: (66)

Részletesebben

:1041 Budapest, István út. 11 :231-3155 Fax: 231-3156 e-mail: NagyI@ujpest.hu

:1041 Budapest, István út. 11 :231-3155 Fax: 231-3156 e-mail: NagyI@ujpest.hu Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat ALPOLGÁRMESTERE :1041 Budapest, István út. 11 :231-3155 Fax: 231-3156 e-mail: NagyI@ujpest.hu Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzatának Képviselő-testület

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

BIHARI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT

BIHARI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT Adószám: 18549861 2 09 Cégjegyzékszám: 09-09-016888 BIHARI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT 4130 Derecske, Sas u. 1. K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S 2 0 1 1. Beszámolási időszak: 2011. január

Részletesebben