A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ALAPJAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ALAPJAI"

Átírás

1 FINNA HENRIETTA - TÓTH ZSUZSANNA ESZTER A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ALAPJAI Oktatási anyag a magyarországi kis- és középvállalkozások számára 1

2 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés Az európai minőség és az Acquis Communautaire Általános bevezető, az európai kereskedelem gátjainak áttörése A minőségmenedzsment és az Európai Irányelvek, az Európai Minőségfejlesztési Politika lényege Az Európai Minőségfejlesztési Politika lényege Az Európai Minőségfejlesztési Politika főbb célkitűzései Kulcsintézkedések az európai minőségpolitika és stratégia megvalósításához A minőségirányítás, minőségmenedzsment eredete A minőségmenedzsment fejlődésének főbb szakaszai A minőségmódszerek fejlődése A minőséggel kapcsolatos általános alapfogalmak Mi a minőség? Mit jelent a minőségmenedzsment? Mit jelent a menedzsment rendszer? Hogyan működik a minőségügyi rendszer? A minőségügyi rendszer bevezetésének okai és előnyei Minőségügyi rendszer követelmények A minőségügyi rendszer és a kis- és középvállalkozások, avagy Miért kell a KKV-knak minőségmenedzsment rendszert bevezetniük? Vélemények és tévhitek a minőséggel kapcsolatban Az ISO szabványcsalád bemutatása Az ISO eredete Az ISO 9000: 2000 szabványsorozatról Az ISO 9000 minőségmodelljei Az ISO 9000: 2000-es szabványrendszer legfontosabb jellemzői Az ISO és a kis- és középvállalkozások Outsourcing Teendők kis- és középvállalkozások számára Alaptevékenységek Miért jó, ha a szervezet implementálja az ISO 9000-et? Hogyan működnek az ISO 9000 szabványai? Az ISO 9000: 1994-től az ISO 9000: 2000-ig A minőségmenedzsment rendszer implementálása Az ISO 9000: 2000 bemutatása

3 5.1. Bevezető Az ISO 9000: Hogyan működik az ISO 9000: 2000? Hogyan építsünk fel, alakítsunk ki egy ISO 9001: 2000 szerinti minőség- menedzsment rendszert? ISO 9000: 2000 Alapelvek Az ISO 9001:2000 szabvány fejezetei Az ISO 9004: 2000 szabvány Az ISO 9001: 2000 minőségügyi rendszer követelményei A minőség kezelése a szervezetekben Teljes körű minőségmenedzsment (TQM) A TQM fogalmának rövid ismertetése Miért fontos a teljes körű minőségre törekedni? A vevői igények kielégítése a TQM segítségével A TQM-et működtető vállalatoknál tapasztalható előnyök Mi kell ahhoz, hogy ezt a minőségszemléletet magunkévá tegyük? Az ISO és a TQM kapcsolata A TQM helyzete ma Magyarországon Benchmarking Mi a benchmarking? A tíz-lépéses benchmarking modell A benchmarking folyamata A benchmarking eredményei A benchmarking szabályai A benchmarking projekt fejlődése Egy sikeres benchmarking-projekt kritériumai A kis- és középvállalkozások benchmarkingja Benchmarking adatbázisok, módszerek Minőség díjak

4 BEVEZETÉS Jelen képzési anyag célja, hogy a kis- és középvállalkozások egy általános képet kaphassanak a minőségmenedzsmentről, mint tudományterületről és annak gyakorlati alkalmazhatóságáról. Ezen összefoglalás célja nem az, hogy egy minden kérdésre és területre kitérő, bonyolult ismeretanyagot nyújtson, hiszen ilyen jellegű, összetett tanulmányok és kézikönyvek megvásárolhatók a könyvesboltokban, gyakorlatilag minden nyelven. Ez csupán egy munkaeszköz, mely segíti a felhasználót a fő szabályok és a működés megismerésében és gyakorlati alkalmazhatóságának megértésében. A minőségmenedzsmentet általában együtt tárgyalják a szabványosítással, a normalizálással és a tanúsítással, ez minden bizonnyal ezen területek szoros kapcsolatából fakad. Jelen tanulmány ezeket a területeket külön taglalja, kitérve azok speciális kérdéseire. Ez az anyag elsősorban azoknak a kis- és középvállalkozásoknak szól, amelyek a minőségmenedzsment szempontjából egyedi tulajdonságokkal rendelkeznek; sok ilyen vállalkozás ugyanis még mindig erősen tiltakozik e témák ellen, hiszen a minőséggel való foglalkozást tévesen a nagyvállalatok feladatának tartják. Tény, hogy a kis-és középvállalkozások még mindig rengeteg problémával találkoznak a minőségügyi rendszerek bevezetésékor, ennek legfőbb okai: Az egyedi tapasztalatok hiánya Azok a belső költségek, melyek a kis- és középvállalkozások esetén még mindig nagyon magasak Az a tény, hogy a kis- és középvállalkozások alábecsülik a szabványosítás és a tanúsítás termékeik és szolgáltatásaik minőségére gyakorolt hatásait. Mindazonáltal a kis- és középvállalkozások egyre növekvő számban kezdtek el működtetni megfelelően kialakított minőségügyi rendszereket; a tapasztalati szakadék áthidalásához azonban nélkülözhetetlen a számukra nyújtandó erős támogatás és oktatás. A nagyvállalatok a belső szakértelmüket és erőforrásaikat használják fel, amikor definiálják, bevezetik és működtetik minőségügyi rendszereiket. Az iparosok, a kis- és középvállalkozások számára mindezt a szaktudást és szakértelmet szervezett formában kellene elérhetővé tenni az országos és iparági szövetségeiken keresztül. Bár szinte valamennyien tudatában vannak, hogy a minőség egyre inkább meghatározó tényező a fogyasztók számára, a kis- és középvállalkozások közül sokan mégis úgy vélik, hogy e rendszerek kiépítése túl költséges, mind időben, mind pénzben. A feladat ezért mindenekelőtt az, hogy a kis- és középvállalkozásokat e rendszerek használatára ösztönözzék, és nagyobb lehetőséget biztosítsanak nekik a nagyobb versenytársakkal való megmérettetésben ahhoz, hogy hasonló szabványokon alapuló, hatékonyan működő menedzsment rendszert alkalmazhassanak.. Jelen anyag célja az, hogy ezek a - megfelelő minőségügyi rendszereket és a teljes körű minőségmenedzsmentet taglaló - fejezetek pontosan körülírják, hogy mit is jelentenek ezek a fogalmak, hogyan hasznosíthatják a kis- és középvállalkozások a belőlük származó előnyöket, hogyan hasznosíthatják a szabványokat, és hogyan alkalmazhatják őket a vállalkozásaikban. Ez az oktatási anyag a kis- és középvállalkozások menedzsereinek és az egyes szervezetek tagjainak készültek azzal a szándékkal, hogy segítsék őket abban, hogy tájékozottabbá váljanak a minőségirányítás területén, valamint terjesszék ezt a fajta tudást a kis- és középvállalkozásokban. 4

5 1. AZ EURÓPAI MINŐSÉG ÉS AZ ACQUIS COMMUNAUTAIRE Általános bevezető, az európai kereskedelem gátjainak áttörése A nemzetközi intézmények (kormányzati és nem kormányzati szervezetek) mindenkori fő problémája a kereskedelem műszaki-szakmai gátjainak megsemmisítése volt. A Világ Kereskedelmi Szervezetének (WTO) alapjait a többoldalú Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) adja, melyet 1947-ben hoztak létre. Ez az egyezmény jelentette a piaci belépés eszközét, mely számos intézkedést foganatosított, hogy megakadályozza és eltörölje a kereskedelem technikai gátjait, amelyeket a műszaki előírások, az önkéntes szabványok és a megfelelőséget értékelő eljárások állítottak fel. Az alapvető gazdasági szabadság megvalósítása jelentette az Európai Unió egyik legsürgetőbb célkitűzését; ez többek között az áruk, a tőke és a munkavállalók szabad forgalmát, a szolgáltatások ingyenes ellátását jelentette az egészség-, a fogyasztó- és környezetvédelem figyelembevételével. Az áruk szabad forgalma az Európai Bizottság egyik legfontosabb ügyévé vált, nemcsak az Egységes Piac szempontjából, hanem a határokon túl, a fő kereskedelmi partnerekkel (USA, Japán, Ausztrália stb.) történő nemzetközi áruforgalmi ügyletek miatt is. Az Európai Bizottság mindezekre nagy hangsúlyt helyezett, és a Közösségi Vívmányokba is belefoglalta. Közismert, hogy a Közösségi Vívmányok az EU-s tagállamok jogainak és kötelezettségeinek közös platformja. A csatlakozásra váró országoknak ezt mindenképp el kell fogadnia, ezért saját országukon belül folyamatosan oly módon korrigálják hasonló törvényeiket, hogy ezáltal összhangba kerüljenek a fent említett megállapodással. Az Európai Egységes Piac helyes működésének egyik alapfeltétele a kereskedelem gátjainak áttörése. Az áruk EU-n belüli szabad mozgását hátrányosan érinthetik a nemzeti szabályozás és tesztelés, a tanúsítás és a vizsgálati folyamatok között fennálló különbségek. A nemzetközi szabványok és következetes alkalmazásuk folyamatos fejlesztése éppen ezért nagy fontossággal bír. Biztosítani kell, hogy ezek a szabványok ne sértsék meg pld. az EU Egységes Piac irányelveiből származó követelményeket. Az európai szabványokat (jelölése: EN) a nemzeti szabványtestületek szavazzák meg. Az Európai Irányelvekre vonatkozó, megegyező szabványokat az Európai Hivatalos Folyóiratban (ECOJ) közlik ben egy Üzleti Támogató Program (BSP1) keretében a UEAPME a CEEC csatlakozásra váró országokban a kis- és középvállalkozások országos és iparági szervezeteit célozta meg, annak érdekében, hogy elmélyítse és megvilágosítsa az Közös Vívmányok néhány fontos fejezetének lényeges szempontjait, melyek különösen a kis- és középvállalkozások számára lehetnek érdekesek. Ilyenek: Áruk és szolgáltatások szabad mozgása a Belső Piacon Európai környezeti politikák 1 Az Acquis Communautaire, avagy Közösségi vívmányok, azoknak a közös jogoknak és kötelezettségeknek az összessége, amelyek összekötik az Európai Unió Tagállamait. Lényegileg a Római szerződésen s az azt kiegészítő megállapodásokon, illetve az ezek alapján hozott másodlagos jogszabályok széles skáláján alapul. Az Acquis Communautaire az egységes piacra s az ebben foglalt négy szabadságjogra (az áruk, a személyek, a tőke és a szolgáltatások mozgásának szabadságára) vonatkozó szabályok, az ezt alátámasztó közös (agrár-, kereskedelmi-, verseny, szállítási-, és egyéb) politika, illetve a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő régiók és népességkategóriák támogatására szolgáló intézkedések összességét fejezi ki. Az Acquis Communautaire koncepciója abban különbözik a Közösségi jog fogalmától, hogy magában foglalja a jogilag nem kötelező szabályokat is. 5

6 Fogyasztó- és egészségvédelem Kutatási és technológiai berendezések Európai szabványosítás, normalizálás és minőségmenedzsment Legjobb gyakorlatok a technológia, minőség és benchmarking területéről A minőségügyi rendszerek fontosságát csak akkor lehet helyesen megítélni, ha a szabványosítás, normalizálás, megfelelőség-értékelés és a tanúsításhoz kapcsolódó diszciplínák alapkoncepcióját sikerül megérteni A minőségmenedzsment és az Európai Irányelvek, az Európai Minőségfejlesztési Politika lényege Az európai integrációra való szakmai felkészülés gazdaságunk fejlődésének kulcskérdése. E fejlődésben meghatározó szerepe van az egyre erősödő versenynek, a globalizált piacokon érvényesülő versenyképességnek, a versenyképesség növelésének. Martin Bangemann, az EU ipari ügyekért felelős biztosa az 1996-ban Cél a kiválóság" című írásában fontos szerepet tulajdonít az európai versenyben a minőségirányítási gyakorlatnak, az üzleti kiválóságnak, amelyre az európai vállalatoknak és a közigazgatási intézményeknek egyaránt törekedni kell. Az európai törvények, rendeletek követelményeinek érvényesülése mellett átfogó vezetési rendszerekre, új szemléletre és gondolkodásmódra van szükség. A termékek és a szolgáltatások minősége, a minőségirányítás ma már stratégiai eszköz, a versenyképesség része, elősegíti az új technológiák terjedését, az innovációt, hiszen az innováció eladható, a vevői követelményeknek megfelelő termékben testesül meg. Az EU minőségpolitika megvalósításához az EU öt konkrét lépésre összpontosít: Európai Minőségi Díj /folyamatos fejlődés és üzleti kiválóság Benchmarking Európai Minőségi Hét Az európai minőség figyelése (CSI - Vevői megelégedettségi index) A minőségügyi szakemberek minősítésének európai rendszere. Az Európai Minőségfejlesztési Politika az európai ipar versenyképességének növelését célozza. E politika megvalósításának, stratégiájának legfontosabb követelménye az érvényben lévő biztonsági előírásoknak, a kötelezően betartandó európai jogszabályoknak való megfelelés, továbbá olyan minőségirányítási stratégiák követése, amelyeket az aktuális piaci igények határoznak meg. A biztonsági előírások rendeletekben, határozatokban és direktívákban megjelenő követelményeinek betartása alapkövetelmény. A versenyképesség növekedéséhez ezen alapkövetelménynek és az üzleti kiválóság folyamatos fejlődésre vonatkozó követelményének együtt kell érvényesülnie Az Európai Minőségfejlesztési Politika lényege Az Európai Minőségfejlesztési Politika időbeli kialakulása (1994) szorosan összefügg az európai ipar versenyképessége markáns növelésének szándékával. Mivel a piacra jutás feltétele a kötelező előírások betartása, csak ezen alapfeltétel teljesítése után lehet más, a piaci versenyképességet növelő eszközökről beszélni. Az EU Belső Piacának fő célkitűzése és alapelve a szabad áruforgalom a tagországok között. Ahhoz, hogy ezen áruforgalom, azaz a termékek és a szolgáltatások megfeleljenek a 6

7 vonatkozó előírásoknak, a megfelelőség vizsgálható és ellenőrizhető legyen, eszközül választják a megfelelőség-tanúsítást. A kötelező előírások, a régi és az új megközelítésű irányelvek a műszaki-szakmai összehangolás eszközei a szabad áruforgalom megvalósulásához azáltal, hogy megteremtik a feltételeket a megfelelőség-tanúsítási eljárások és okiratok kölcsönös elismeréséhez. Ez az elismerés - mivel a szabályozott terület kötelezően betartandó követelményeire vonatkozik -, csak az EU tagállamainak nemzeti hatóságaitól származhat. A Tanács által kiadott Új Megközelítés, a New Approach" - bár alapvetően és egyértelműen az EU jogszabályalkotására vonatkozó elv -, döntő változást hozott a magánszféra" területén, azaz a vállalkozások által irányított szabványosítási és megfelelőség-tanúsítási tevékenységek, azok tartalma és szerepe területén. Az európai szabványosítás és ennek intézményei, a CEN, CENELEC és ETSI erősödtek, a nagy és erős befolyású európai cégek erősítették befolyásaikat ezen szervezetekben. Ezzel egyidejűleg a nemzeti szabványosítási tevékenységek csökkennek, növekszik az áttekinthetőség és élénkül az áruk szabad áramlása. E rendszer kialakulása utáni néhány évre jellemző volt a piaci fellendülés, a minőségügyi tanúsítások mint szolgáltatás színvonalának javulása, elismertségének növekedése. A Globális Megközelítés, a Global Approach" a megfelelőség-tanúsításhoz kötődő elv rugalmasságot ad a jogi követelmények alkalmazásában és ezáltal előmozdította az új megközelítés alkalmazását. A CE európai konformitási jelölés tartalmi követelményeiről és alkalmazásának feltételeiről az július 22-i 93/86/EGK számú tanácsi határozat rendelkezett. E szabályozásban rögzített követelmények megindították a biztonsági előírások és a piaci összhang és áttekinthetőség kialakulását. A CE-jelölés hitele, megbízhatósága több tényező függvénye. Minden tagországban tudatos és következetes piacfelügyeleti politika és rendszer, az EU irányelvek kialakítása és megfelelő alkalmazása szükséges. Kiemelt fontosságú az EU irányelvek szakmailag helyes alkalmazása, a nemzeti hatóságok felkészültsége. A kijelölt szervek - azaz az egyes kormányok által megbízott hatóságok - szerepköre az, hogy az egymás közötti vizsgálati és ellenőrzési gyakorlat összhangját (koherenciáját) megteremtsék az új megközelítésű irányelvek egységes alkalmazása céljából. Külön kezelendő a minőségügyi rendszertanúsítás kérdése. Ismeretes, hogy ez a piaci terület jellegzetessége és az utóbbi években megnövekedett az ilyen rendszerek száma és jelentősége. Kialakult a tanúsítások mesterséges piaca, ezért az EU Bizottság politikája ezen területre csak közvetve irányul. A tanácsadói és a tanúsítói kör egy része a gyors meggazdagodás reményében mesterségesen is gerjeszti a piacot, eltávolodva a tanúsítás valós hozzáadott értékétől. A rendszertanúsítás fontosságát gerjesztik a vevők, a nagyvállalatok, a sok beszállítóval kapcsolatban lévő cégek is, sőt több esetben a tanúsítást piaci területen is megkívánó hivatalos szervek is, akik a minőségügyi rendszertanúsítást biztosítékul kezelik olyan esetekben is, amikor nem ez lenne a megfelelő eszköz. A tanúsított minőségügyi rendszer erősségeit, vállalati hasznát, a piaci túlélésben - sőt érvényesülésben - betöltött szerepét nem kétségbe vonva, látni kell azonban a korlátait. Nehéz döntés - különösen a kis és közepes vállalatok számára a rendszer bevezetésének, a szabványnak való teljes bevezetettség és tanúsítás szükségességének megállapítása, a rendszer illesztése a vállalat irányítási rendszerébe. Az utóbbi években tapasztalt ISO 900X láz azt sugallta, hogy ez ún. Jolly Joker, azaz gyorsan meg kell szerezni a tanúsítást és a túlélés, a piacszerzés, sőt gyakori félrevezetések szerint még komoly versenyképesség is várható a rendszertanúsítástól. Egyértelmű az EU álláspontja e kérdésben, amelynek lényege: 7

8 A minőségügyi rendszer tanúsítása a vállalatoknál - és elsősorban (az állami vagy a magán) kis- és középvállalkozásoknál - a vevői követelményeknek való megfelelés bizonyításához fontos eszköz, önmagában azonban nem elegendő a gazdasági túléléshez. Ez utóbbihoz mindenképpen szükségesek a vásárlók, a vevők megelégedettségének az elnyerésére irányuló és a versenyképességet növelő, azt javító minőségügyi stratégiák. Ilyeneket tartalmaz például az Európai Minőségi Díj követelményrendszere is, célja a vevői megelégedettség elnyerése. Ennek feltétele a folytonos fejlődés, amelynek elkötelezettje a vállalat vezetése és összes alkalmazottja Az Európai Minőségfejlesztési Politika főbb célkitűzései A minőségügyi (szakma) politika jellemzője, hogy széles kapcsolatrendszere nem teszi lehetővé, hogy önmagában érvényesüljön, ki kell egészülnie és/vagy kapcsolatot tartania, együtt kell érvényesülnie az innovációval, kutatással, oktatással és képzéssel. Az Európai Minőségfejlesztési Politika fő célja, hogy a minőségre és az azzal szorosan összefüggő ügyekre, a szociális-, a környezeti-, az ipari-, a versenyhatásra és a gazdasági előnyökre helyezze a hangsúlyt, erőforrásait erre irányítsa. Az Európai Minőségfejlesztési Politika célja olyan hatékony környezet kialakítása, amelyben az európai vállalatok és közigazgatási intézmények - teljesítményük és belső szervezetük hatékonysága révén - kiválóságot érnek el a maguk és a társadalom egészének hasznára. A politika célja tehát a hatékony eszközök, a műszaki, szakmai és emberi erőforrások fejlesztésével az európai minőségtudat kialakulása által a versenyképesség növelése. A célokhoz kapcsolódóan biztosítani kell, hogy a Közösség intézményein belül politikai elszántság és elkötelezettség legyen a minőségügy és annak közösségi támogatása iránt, az állami, közigazgatási, magán javaslatok és tevékenységek - egyenként és egymással is összhangban - átfogó stratégiát, politikát kövessenek, és hogy a minőségügyi eszközöket hatékonyan alkalmazzák. Alapvető célja az európai minőségkultúra kialakulása, amely a Közösség belső továbbfejlődését és az európai ipart is segíti a világpiaci versenyben. Napjaink talán egyik legnagyobb kihívása a vezetési stílus változása, ebben a minőségirányítás folyamatos fejlődése és fejlesztése. Az európai minőségpolitika, mint keretpolitika a versenyképesség növelésére helyezi a hangsúlyt és érvényesítése során a minőség mint komplex egész az egész társadalom számára ismertté, tudatossá és hasznossá válik. Elengedhetetlenül szükséges annak tudatosítása, hogy a gyártókat, szolgáltatókat egyaránt érintő új típusú gondolkodásról, új technikák, eljárások és módszerek bevezetéséről van szó. A termékelőállítás, a gyártás területéről az ott bevezetett hatékony módszerek átterjednek más területekre is, az összes ágazatra. Fel kell ismerni a minőségszemlélet fontosságát és terjedését a szolgáltatási ágazatban, valamint az állami és magán szolgáltatásban egyaránt. Európa versenyképessége erősödő mértékben függ a minőségtől. Folyamatosan csökken a hatóságok szerepe, a jogi szabályozás szerepének csökkenésével pedig a minőségügyi stratégiák a piaci önszabályozás kialakulását segítik. A globális minőségügyi stratégiák hozzájárulnak a különböző iparágak közötti és az állami politika különböző területei közötti összhang kialakulásához (például biztonság, környezetvédelem, munkavédelem) Kulcsintézkedések az európai minőségpolitika és stratégia megvalósításához Az Európai Minőségpolitika megvalósítása érdekében az EU különböző programokat mint eszközöket dolgozott ki. A minőségpolitika megvalósítását segítő programokban szerepelnek az emberközpontú vezetési stílus, a munkaerő integrálásának segítését, a vállalati minőségügyi stratégiák kialakítását és minőségfejlesztési módszerek, eljárások bevezetését segítő, ösztönző programok. Emellett megjelennek a kis- és középvállalkozások speciális 8

9 igényeit, azok kutatás-fejlesztési képességeit segítő programok, a környezetvédelmi politikához kötődő környezetirányítási rendszer elterjesztését segítő program, továbbá a kutatás-fejlesztési programok célzott minőségügyi projekteket tartalmazó kezdeményezései. Az egységes európai minőségügyi szemléletet, a szakemberek tudásának célzott fejlesztését szolgálja a minőségügyi szakemberek minősítésének európai rendszere. Az e téren elérendő kompatibilitás, a mérnökök, menedzserek és más szakemberek tudása egységes európai tematikán, vizsgáztatási és bizonyítvány-kiadási módszeren alapul. Magyarországon előkészítés alatt van az e rendszerhez való csatlakozás is. A minőségügyi kulcsintézkedéseket - azokkal összhangban - a minőségre vonatkozó innovációval, kutatással, oktatással és képzéssel kapcsolatos további intézkedéseknek, a közösségi intézmények törvényhozási, jogalkotási tevékenysége átvizsgálásának kell kiegészítenie. Az alkalmazott technikák és eredmények folyamatos újraértékelése, szükség szerinti változtatása javíthatja a hatékonyságot. Az EU jogalkotás elveiről, a New Approach alkalmazásáról már említett elvek és gyakorlat mellett elsődleges feladat a tagállamokban a jelenlegi törvényi szabályozás megfelelő alkalmazása, a piacfelügyelet megfelelő rendszerének működtetése. Ezen belül kiemelt figyelemmel kell ügyelni a CE-jelölés alkalmazására. A tagállamoknak a Bizottsággal együttműködve minden szükséges intézkedést meg kell tenniük azért, hogy kizárják a többszörös és gyakran egymásnak is ellentmondó megjelölés lehetőségét, biztosítsák a CE jelölés részére a kívánt hitelességet (a többszörös jelölés nem nyújt többletértéket!). Kiemelt feladat a minőségügyi infrastruktúrák javítása, igénybevehetősége a kis- és középvállalkozások számára, az akkreditáló testületek európai hálózatának kiépítése, egymással kölcsönös elismerési megállapodások kötése. Figyelemreméltó az innováció és a tervezés kapcsolódása, beépülése a minőségpolitikába, hiszen e tényezők a versenyképesség lényeges elemei. Az európai kezdeményezéseket politikai hangsúllyal és támogatással erősíteni kell. Erősíteni kell a kutatóközpontok, az egyetemek és a vállalkozások közötti kapcsolatok és kölcsönhatások létrehozását, a kommunikációs csatornák kiépítését, az információáramlás elősegítését. Az a cél, hogy feloldódjon az ellentmondás az európai K+F eredmények és a valós versenyképesség között, azaz a K+F eredményeknek piacéretteknek kell lenniük és az üzleti eredményekben is realizálódniuk kell. Az oktatás és a képzés a fenti célokhoz folyamatosan kell, hogy felzárkózzék, összhangját és folyamatos fejlesztését biztosítani kell. Összefoglaló következtetések A termékek és a szolgáltatások minősége stratégiai eszköz, a versenyképesség alapja, elősegíti, szükségessé teszi az új technológiák terjedését, az innovációt. A minőség a vevői követelményeknek megfelelő termékben testesül meg. Az európai minőségpolitika célja a gazdaság szereplőinek erejére támaszkodva, azt erősítve növelje Európa versenyképességét, így az új Közösségi Iparpolitika horizontális megközelítésének egyik kulcseszköze. Az Európai Minőségfejlesztési Politika olyan keretpolitika, amelynek az a célja, hogy széles körben megismertesse és elősegítse a minőségügynek a társadalom egészére gyakorolt kedvező hatásait. A minőségügy a minőségszabályozásból - ami közvetlenül érintette a termék- és szolgáltatásminőséget, ezen belül a gyártási folyamat irányítását és felügyeletét - mára minőségmenedzsmentté fejlődött. A minőségügyi stratégiák hozzájárulhatnak az 9

10 önszabályozás (önértékelés) kialakulásához és ahhoz, hogy a jövőben csökkenjen a jogszabályok száma. A minőségügyi stratégiák, akárcsak a kompetitív stratégiák, továbbra is a gazdaság szereplőinek a fő feladatát képezik, azonban a jövőben is a kormányzatok, a hatóságok felelnek azért, hogy a jogi, politikai és az általános gazdasági környezet kedvező legyen az ipar fejlődése számára. 10

11 2. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS, MINŐSÉGMENEDZSMENT EREDETE A vevő a piacon árukkal és szolgáltatásokkal találkozik. A vevő a termékekkel szemben meghatározott igényeket támaszt, és abban az esetben dönt a termék megvásárlása mellett, ha a termék ezeket az igényeket kielégíti. A termékekre vonatkozó követelményeket vagy egy szerződésben a vevő és a gyártó szervezet határozza meg, vagy pedig maga a szervezet állít fel követelményeket, és ennek alapján készíti el és kínálja termékét. Mindkét esetben azonban a követelményeket végső soron a vevő határozza meg, és ez arra kényszeríti az előállító szervezeteket, hogy termékeiket és az előállítási folyamatokat folyamatosan fejlesszék és tökéletesítsék. A vállalatok természetes törekvése - de erre ösztönzi őket az egyre élesedő verseny is -, hogy minél hatékonyabban, minél jobb minőségű terméket állítsanak elő. A minőség a termék vagy a szolgáltatás eladhatóságának ma már egyre inkább alapfeltétele. A törekvés teljesítése arra kényszeríti a vállalatokat, hogy az egész vállalatvezetés, vállalatirányítás központjába a minőséget helyezzék, minőségvezetési módszereket alkalmazzanak. Ezen a területen is éles verseny alakult ki a vállalatok között, egyre inkább igyekeznek meggyőzni vevőiket és ügyfeleiket arról, hogy egész tevékenységük alapeleme a minőség. Erről a tényről igyekeznek külső (harmadik fél általi) igazolásokat, tanúsítványt is szerezni, például különböző elismert minőségi díjak elnyerésével. Amikor a vevő terméket választ, a termék jellemzőin kívül azt is figyelembe veszi, hogy éreze bizalmat a gyártó iránt. A bizalom felkeltésének és megőrzésének egyik eszköze a vállalatoknál a minőségirányítási rendszerek (pl. ISO) bevezetése és a rendszer elismert tanúsító általi tanúsíttatása; másik eszköze a teljes körű minőségmenedzsment (pl. TQM) alkalmazása. A minőségirányítási rendszerek közül az európai országokban a legelterjedtebb minőségirányítási rendszer az ISO szabványsorozat szerint kialakított, bevezetett és tanúsított rendszer. A minőségvezetési módszerek közül legelterjedtebben a TQM Teljeskörű Minőségirányítást alkalmazzák. A minőségirányítási rendszerek szervezeten belüli bevezetése és működtetése arra szolgál, hogy a szervezet meg tudja határozni azokat a folyamatokat, amelyek hozzájárulnak a vevő számára elfogadható termék előállításához, és képessé teszik a szervezetet arra, hogy ezeket a folyamatokat folyamatosan felügyelet alatt tartsa és tökéletesítse. A folyamatok felügyelete és fejlesztése biztosítja azt, hogy az előállított termék a vevő igényeit folyamatosan kielégíti. A jól működő minőségirányítási rendszer bizalmat kelt a szervezeten belül és a vevők körében és a szervezet eléri a vevők és más érdekelt felek elégedettségét. A fentiek megértéséhez nélkülözhetetlen a minőségmenedzsment rendszerek kialakulásának és az egyes minőség-fogalmak fejlődésének ismerete, amihez e fejezet alpontjai nyújtanak elméleti fogódzót. 11

12 2.1. A minőségmenedzsment fejlődésének főbb szakaszai 1. Minőség-ellenőrzés (szigorú bemeneti és kimeneti ellenőrzés , szigorú gyártásközi ellenőrzés ): a minőség-ellenőrzés alapelve az volt, hogy állandóan érvényesüljenek az előre rögzített minőségi követelmények. Elsődleges célként a hiba megállapítása említhető, legfőbb módszerei a szabványosítás és a mérés. A minőség elérésének útja a minőségproblémák megoldása. A minőségügyi szakemberek feladata az ellenőrzés, válogatás, számítások elvégzése és a minősítés. Elsődlegesen a minőségellenőrzési részleg felelős a minőségért. Nagy hátránya, hogy egyáltalán nem biztosítja a továbbfejlődést, hiszen módszerei elsősorban a hiba megállapítására vonatkoznak a folyamat végén, így nem nyílik lehetőség a folyamat közbeni visszacsatolásra. A felső vezetők teljesen elszakadnak a minőségügyi funkciótól, ezáltal egyre kevesebb információ jut el hozzájuk, így krízishelyzetben nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel. 2. Minőségszabályozás ( ): fejlődött a technológia, a munkaszervezés, a minőség-ellenőrzés tudománya. A fejlődés során kialakult második fázis elsődleges célja az ellenőrzés és a szabályozás, de a minőség elérésének útja még mindig a minőségproblémák megoldása. A tevékenység hangsúlya a homogén termékek előállítása volt, minél kevesebb ellenőrzés mellett. Már a gyártási folyamat közben végeztek minőségre vonatkozó méréseket, és a folyamatok szabályozásával biztosították a termék elvárásoknak megfelelő jellemzőit. Eljutottak arra a felismerésre a valószínűségelméleti számítások alkalmazásával, hogy a gyártott mennyiségből kivett minta számítható módon reprezentálja a sokaság jellemző tulajdonságait. A statisztikai mintavétellel történő minőségszabályozás esetén már nemcsak ellenőrzik, hanem igyekeznek kézben tartani a folyamatot, és szerepet kap a helyesbítő tevékenység is. 3. Minőségügyi rendszerek ( ): a minőségügyi alrendszerek létrejöttével nemcsak a termelő részlegek és folyamatok, hanem a vállalat minden - a vevő által megfogalmazott igények kielégítésében közreműködő - részlege együttműködik, tevékenysége összehangolódik, és így teljes vállalati folyamatok szabályozására és irányítására nyílik lehetőség. A modell a tágabb termelési láncra, és a hibamegelőzésre fókuszál. Alkalmazott módszerei a minőségügyi projektek és rendszerek, a minőségügyi szakemberek feladata a minőség tervezése, minőségi programok vezetése és a minőségi rendszer folyamatos értékelése. Minden részleg felelős a minőségért, és a minőség megközelítésének útja a minőségi rendszer kialakítása és működtetése. A minőségügyi rendszerek felépítésének sokféle lehetősége ismert, leggyakrabban az ISO 9000 szabványsorozat alapján rendeződnek. Ezek a szabványok tulajdonképpen támpontokat adnak a minőségügyi rendszerek kialakításához. Az ISO 9000 segít abban, hogy az összehangolatlanul funkcionáló rendszerelemek egységes logikai rend szerint kezdjenek el működni, kiküszöbölve ezzel a minőség ingadozását. 4. Total Quality Management (1990-): a TQM olyan vezetési filozófia és vállalati gyakorlat, amely a szervezet céljainak érdekében a leghatékonyabb módon használja fel a szervezet rendelkezésére álló emberi és anyagi erőforrásokat. A TQM felülről, vezetői szintről kiindulva építkezik, átfogja az egész szervezet működését, és nemcsak a folyamatokra terjed ki, hanem az irányításra és az erőforrásokra is. A hangsúlyt a vevői elégedettségre és a szervezeti működés folyamatos fejlesztésére helyezi. A minőség elérésének útja az állandó versenyképes helyzet biztosítása. A minőségért 12

13 valamennyi alkalmazott felelős a vezetés elkötelezett irányításával és közreműködésével. A minőség megközelítése: minőségi vezetési rendszer. A TQM nem egy végcél, nem utolsó állomás. Nyilvánvaló, hogy a fejlődés itt nem fog megállni, és további, még fejlettebb irányzatok fognak kialakulni, és teret hódítani. A kiélezett versenyhelyzet megköveteli azt, hogy a vállalatok maguk is rákényszerüljenek arra, hogy a meglévő és alkalmazott módszereiket továbbfejlesszék. A minőségügy többféle tudományág egyidejű, komplex kezelésével, többféle ismeretanyag ötvözésével éri el eredményeit. Alkalmazzák a matematikai, statisztikai, logisztikai, szervezési, műszaki, iparművészeti, ergonómiai, gazdasági, pénzügyi, marketing, informatikai, humánpolitikai, stb. területén felhalmozott ismeretanyagot. A minőségmenedzsment 2.2. A minőségmódszerek fejlődése A fő kérdés az, hogy hogyan hozható létre és tartható fenn a minőség a szervezetben? A válasz a minőség fejlődésének 50 évét öleli fel, melyet az alábbi időrendi áttekintés mutat be: Az 1920-as évekig a minőség lényegében az ellenőrzést jelentette: aki ismerte az ellenőrzés módszertanát, az ismerte a minőségét is. A jobb minőséget egyértelműen a jobb és kiterjedtebb ellenőrzéssel azonosították. Az 1930-as években statisztikai módszereket kezdtek el alkalmazni a technikai folyamatokra. A sokaságból kivett minta vizsgálata lehetővé tette, hogy információt gyűjthessenek és következtetéseket vonjanak le a sokaság tulajdonságaira vonatkozóan megfelelő matematikai-statisztikai módszerek alkalmazásával. Így elkerülhetővé vált a teljes legyártott termékmennyiség átvizsgálása. A minőség ekkor már a termelési folyamatok vizsgálatára használt statisztikai módszerek helyes alkalmazását jelentette. Az 1950-es években a minőség fogalma a tervezés ellenőrzése és a megbízhatósági technikák alkalmazása felé mozdult el. A minőség tulajdonképpen a megfelelőség bizonyítványát fejezte ki. A 60-as és 70-es évek alapvető fontosságúak a minőség szempontjából: a minőség kiterjedt a vállalkozások egész szervezeti felépítésére, a minőségért már nem csak egy szervezeti egység volt a felelős, hanem azok együttműködésének eredményeként jött létre. Rájöttek, hogy gazdaságosabb az egész szervezet átvizsgálása, mint az egyes termékeké. Innen datálható a Minőségbiztosítás. A 70-es évek végére a minőség fogalma már inkább a vevői elégedettség szinonimájává vált. A 80-as évek elején a minőséggel kapcsolatosan a következőt fogalmazták meg: a versenyképesség a minőség magasabb szintje alacsonyabb költségek mellett. Az első számú célként a szervezeti folyamatok hatékonyabb fejlesztését tűzték ki. Ez a megközelítés vezetett aztán a Teljeskörű Minőségmenedzsment, mint vezetési filozófia kialakulásához. A hosszú fejlődési folyamat alatt kialakult lényeges változások a következőképp foglalhatóak össze: minőség-ellenőrzés minőségtervezés 13

14 a minőség = hibanélküliség a minőség = magasabb vevői elégedettség a minőség = előre rögzített igények megvalósítása a minőség = a folyamatok folyamatos fejlesztése a minőség néhány specialista feladata a minőség mindenki feladata Egy más megközelítésből a minőség a következő fejlődési tendenciákat hozta: iparági megközelítés helyett általános megközelítés specializált meglátás helyett globális megvilágítás múlt-orientált (késztermékek végellenőrzése) tendencia helyett jövő-orientált (jövőbeli célok, folyamatos fejlesztés) tendencia termékorientáltság helyett piacorientáltság bürokratikus megközelítés helyett funkcionális megközelítés a minőség költségfelfogása helyett a minőség befektetés-felfogása 14

15 3. A MINŐSÉGGEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ALAPFOGALMAK 3.1. Mi a minőség? Nemcsak az üzleti világban, hanem ma már a köznapi életünkben is az egyik leggyakrabban alkalmazott fogalom: a minőség. Használjuk a termékekre, a szolgáltatásokra, és valamiféle általános mérceként szerepel tudatunkban. Nincs központilag kidolgozott és általánosan alkalmazható, iránymutató skálarendszer, vagy mérési eljárás, mégis mindenki minősít, osztályoz, sorba rendez az általa fontosnak tartott tényezők, szempontok szerint. Egy vállalkozás eredményességét, fejlődési lehetőségét nagymértékben meghatározza a működéséről, termékéről / szolgáltatásáról kialakított vélemény, más szóval az a vélekedés, hogy az elvárásokat, igényeket milyen minőségi szinten elégíti ki március 15-én fogadták el azt a nemzetközi szabvány csomagot (ISO 9000), amely egy szervezet munkájával kapcsolatos elvárásokat a minőségirányítás szemszögéből határozza meg. Felsorolja azokat a területeket, folyamatokat, amelyeket elemezni, vizsgálni kell, és ha netán nem teljesíti az elvárásokat, módosítani, fejleszteni szükséges. A működés megfelelőségéről egy független, harmadik szervezet, un. tanúsító szervezet állít ki igazolást, ami igazolja a potenciális megrendelőknek, hogy az adott partner a szabványokban lefektetett elvek szerint tevékenykedik, ezért fokozott bizalommal tekinthet az együttműködés elé. Magyarországon július. 1-én lépett hatályba az MSZ EN es szabvány, amely a nemzetközi ISO 9000-es szabvány átvétele. Gyors elterjedésének vagyunk tanúi - itthon és külföldön egyaránt - annak ellenére, hogy alkalmazása nem kötelező. Ugyan jogilag nem kötelező, de a piac elég nagy kényszerítő erővel bír ahhoz, hogy ma már nemcsak nagy multinacionális szervezetek szerzik meg a tanúsítást, hanem a kis- és középvállalkozások is úgy érzik, hogy nélküle nem lehetnek versenyképesek, sőt piacon maradásuk is kérdésessé válhat. A minőség egy dinamikus fogalom, amely a terméktől a szervezetig, kiterjedten értelmezhető. A minőség fogalmát egzaktul meghatározni nem egyszerű feladat, annak ellenére, hogy több száz definíció létezik, amelyek a hagyományostól egészen a stratégiai jellegű definíciókig terjednek. Régebben a következő megközelítés volt a jellemző: A minőség a használhatóság jellemzője A minőség az elvárásoknak/specifikációknak való megfelelés Manapság már változott a minőség fogalma, ez határozottan érződik a megfogalmazás módjában is: A minőség a termék, vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek összessége, amelyek hatással vannak a terméknek (szolgáltatásnak) arra a képességére, hogy kifejezett vagy elvárt igényeket kielégítsen. 2 Ebben a definícióban a fontos elem az, hogy a termék azt nyújtja, amire a vevőnek szüksége van. Ezzel együtt tisztázandó kérdés, hogy kinek az elvárt igényeit kell kielégíteni: ki a vevő? Ha a kínálati piacot tekintjük standardnak, ami egy jól működő piacgazdaságban természetesnek tekinthető, csakis a vevői elvárások, igények képezhetik a minőség meghatározásának alapjait. Természetesen vannak egyéb piaci, társadalmi tényezők, mint a termék-előállító gazdasági érdeke, jogszabályi kötelezettségek (adó és versenyszabályok, 2 A definíciót az MSZ EN ISO 8402:1996 számú szabvány tartalmazza. 15

16 stb.), amelyek ezeket az igényeket módosítják, finomítják, de a vevőközpontú megközelítés, a vevői igények elsődlegessége nem vitatható el. Egy stratégiai jellegű definíció: "A minőség alapvető üzleti stratégia, amely alapján született termékek és szolgáltatások teljességgel kielégítik mind a belső, mind a külső vevőket azzal, hogy megfelelnek kimondott és kimondatlan elvárásaiknak." Így a minőség röviden a vevői igényeknek való megfeleléssel definiálható Mit jelent a minőségmenedzsment? A minőségmenedzsment olyan összehangolt tevékenységek együttese, amelyek egy szervezet minőségügyi kérdéseinek irányítását és vezetését hivatottak elősegíteni. Egy szervezet vezetése és irányítása a minőség vonatkozásában azt jelenti, hogy meg kell határozni a minőségpolitikát, a minőségügyi célokat, a minőségtervet, az erőforrások allokációját, a minőség ellenőrzését, - biztosítását, és - folyamatos fejlesztését. Nélkülözhetetlen valamennyi termék, folyamat és szolgáltatás minőségügyi ellenőrző tevékenységének szervezése és implementációja (legyen az vállalaton belüli vagy kívüli), továbbá az eredmények célokkal történő meghatározott időközönkénti szembesítése. A minőségmenedzsment tehát lényegében azt tartalmazza, hogy mit tesz a szervezet annak érdekében, hogy a terméke/szolgáltatása megfeleljen a vevői igényeknek. Számos intézkedésre van szükség annak érdekében, hogy a vevői igények maradéktalan teljesítését biztosítani lehessen Mit jelent a menedzsment rendszer? A rendszer egymással összekapcsolt, kölcsönhatásban álló elemek együttese. Egy rendszer menedzselése alapvetően e kapcsolatok és kölcsönhatások kezelését jelenti; az előbbi definíciónak megfelelően nem szemlélhetünk külön-külön egyetlen összetevőt sem, hiszen valamennyi befolyásolja az eredményt, és ez fordítva is igaz: az egész működése befolyásolja a rendszer egyes elemeit. Ennek megfelelően a minőségmenedzsment rendszer azon tevékenységek együttese, amelyek révén minőségpolitikákat és -célokat alakítunk ki, ill. amelyek a kitűzött célok elérését segítik elő Hogyan működik a minőségügyi rendszer? A minőségügyi rendszer nem kötelező jellegű, professzionálisan szervezett, szabályozott és dokumentált, amely valamennyi vállalati folyamatra kiterjed, így pl. a beszerzés, a termelés, az értékesítés, stb. folyamataira. Meghatározza az egyes lépésekhez kapcsolt minőségügyi előírásokat, valamint a jelenlegi alkalmazáshoz ill. jövőbeli termelés érdekében szükséges megelőző- és helyesbítő intézkedéseket. Előírja a vevői igényeken alapuló paramétereket: az igényeket folyamat- és termékparaméterekre fordítja le, melyeket a továbbiakban folyamatosan ellenőrizni és rögzíteni szükséges. Rögzíti a minőségparamétereket szabványokon alapuló módszerek segítségével. A minőségügyi tevékenységekbe bevonja a vállalat valamennyi dolgozóját, akiknek feladata a minőségügyi rendszer működésének megértése, megfelelő alkalmazása és folyamatos továbbfejlesztésben való aktív részvétele. 16

17 Kiszűri az elvárásoknak nem megfelelő termékeket a folyamat minden szakaszában, így a végtermék 100%-os ellenőrzés alatt áll, és így kétségkívül megfelel az előre meghatározott minőségi elvárásoknak A minőségügyi rendszer bevezetésének okai és előnyei A legtöbb új felhasználó a szabvány követelményeinek saját folyamataiba való beépítése után rövid időn belül érezhető és mérhető előnyökhöz jut. Ezek a kezdeti előnyök általában a szervezeten belüli működés javításának és a jobb belső kommunikációnak köszönhetőek. Ezeket az előnyöket hatékony belső auditálással és a rendszer teljesítményének vezetőségi átvizsgálásával kell tovább erősíteni. Mint minden rendszer, ez sem marad hosszú ideig statikus állapotban. A minőséget nem a termék előállítása végén kell tesztelni és ellenőrizni, hiszen a minőség a termék-életciklus minden pontján jelen van, így mindenki számára feladatot jelent. A minőség ellenőrzése és felülvizsgálata a folyamatos változások miatt minden életpályaszakaszban kötelező és elkerülhetetlen. Már több százezer szervezet vezetett be és működtet sikeresen minőségmenedzsment rendszereket szerte a világban, és sok százezerre tehető azon vállalatok száma is, akik közvetlenül a bevezetés előtt állnak. Az egyik legfőbb probléma az, hogy a szervezet menedzsmentje sokszor nem a megfelelő magatartást tanúsítja a minőségügyi rendszer bevezetése során, mivel csupán specifikus igényeket tart szem előtt: a termékek pozicionálásának, a versenyképesség javításának, ill. a vevői követelmények teljesítésének eszközeként tartja számon. Számos szervezet azért alkalmazza a minőségügyi rendszert, hogy legyen egy tanúsítványa, egy papírja, és nem azért, hogy a termelési hatékonyságát javítsa. A minőségmenedzsment rendszer bevezetésének lehetnek magasabb szintű, összetettebb okai is, ilyenek például: 1. Szerződéses kötelezettségek figyelembevétele A szállítók feladata a vevői igények kielégítése. A minőségmenedzsment rendszer megléte rákényszeríti a szervezeteket ennek az elsődleges célkitűzésnek a teljesítésére ill. biztosítja minden olyan szerződésbeli pont tisztázását, amely nem eléggé vagy nem megfelelően megfogalmazott. 2. Termék felelősség 1985 óta létezik az Európai Uniónak egy olyan irányelve, amely a vállalkozás legfelső vezetőjét bünteti, ha a szervezete által előállított hibás termék használata során a vevőnek bármiféle kárt okoz. A minőségmenedzsment rendszer - ennek megelőzéseképpen a folyamatokat úgy fogja össze, hogy a termékminőség biztosítása a termék tervezésétől a gyártásán át a felhasználásig folyamatos (az eladás utáni szolgáltatásokban is). 3. Jövedelmezőség A minőségmenedzsment rendszer bevezetését befektetésként és nem költségként kell értékelni! A nem megfelelő minőségből eredő költségek egyértelműen magasabbak, mint a minőségmenedzsment rendszer bevezetésével kapcsolatos ráfordítások. Az alacsony/nem megfelelő minőség több, mint 10%-át adhatja a projekt költségeinek. 17

18 4. Image és verseny A tanúsított minőségmenedzsment rendszer megléte javítja a szervezet piaci megítélését. Ezt a megítélést tovább erősíti, ha a minőségügyi rendszert egy olyan szervezet tanúsítja, amely elismert szaktekintély a vevők és azok szervezetei körében. 5. A know-how védelme A minőségmenedzsment rendszer dokumentációja, amely tartalmazza mind a műszaki folyamatokat, mind az adatok szisztematikus gyűjtését, konzisztens és objektív módon teszi lehetővé a szervezet know-how-jának belső felhasználását és terjesztését, függetlenül a szervezeti tagok cserélődésétől ill. az új alkalmazottak bekerülésétől. 6. A rendszer és a termék/szolgáltatás tanúsítása A nemzetközi szabványnak megfelelően bevezetett minőségmenedzsment rendszer tanúsítása is nemzetközileg elismert megfelelést jelent. Egy tanúsított minőségmenedzsment rendszer megkönnyíti a termék (kötelező vagy önkéntes) tanúsítását, mivel akkor már ismert a szervezet a Tanúsító Testület előtt. Ez kevesebb tesztelést és ellenőrzést von maga után, és ebből következően csökkenti a vállalkozás költségeit és egyéb ráfordításait. 7. Mérés és fejlesztés A minőségmenedzsment rendszer a vevői igények kielégítése érdekében megköveteli a szervezettől a meghatározott időközönként a szervezet és erőforrások hatékony felhasználásának áttekintését. A célok fejlesztése érdekében ajánlatos mérni a rendszer belső, működési hatásosságát és hatékonyságát, mind belső-, mind pedig külső versenytárssal történő összehasonlítással (Benchmarking, ld. 6. fejezet). 8. Sikeres vállalkozás és társadalmi előnyök A minőségmenedzsment rendszer bevezetése fokozza a vállalkozással és annak termékeivel kapcsolatos sikerességi elvárásokat. Egy sikeres vállalkozás olyan erőforrásokat termel, amelyek újból befektethetőek. Ebből kifolyólag a minőségmenedzsment rendszer növeli egy vállalkozás túlélési esélyeit, biztosítva a munkaerő-állományának folyamatos foglalkoztatását. A következőkben álljon itt néhány kutatási eredmény a mérhető előnyökből, amelyeket egy minőségügyi rendszer bevezetése után jegyeztek fel: A megkérdezett top-menedzserek több, mint 80%-a észlelt jobb menedzsment irányítást valamint a vevők és részvényesek magasabb elégedettségét Több, mint 60%-a észlelte a versenyképesség és a termelési hatékonyság javulását és a hibás/selejtes termékek számának lényeges csökkenését Több, mint 50%-uk jobb marketing hatékonyságot, termelési költségcsökkenést, és a piaci részesedés növekedését tapasztalta Több, mint 25%-uk az export növekedését vette észre Minőségügyi rendszer követelmények A hatékony minőségmenedzsment rendszer követelményei az alábbiak: A vevői és részvényesi igények és elvárások meghatározása A szervezet minőségre vonatkozó politikájának és céljainak megalkotása A minőségi célokhoz szükséges erőforrás szükségletek megállapítása és azok biztosítása 18

19 A folyamatok működésének hatékonyságát és hatásosságát mérő módszerek és tevékenységek kialakítása és kivitelezése Eszközök kialakítása a nem-megfelelőség megelőzésére ill. azok okainak megszüntetésére A meglévő minőségügyi rendszer folyamatos javítására szolgáló folyamat kialakítása és alkalmazása 3.7. A minőségügyi rendszer és a kis- és középvállalkozások, avagy Miért kell a KKVknak minőségmenedzsment rendszert bevezetniük? Elsősorban egy vállalat vevői azok, akik követelményeket támasztanak a felkínált termék vagy szolgáltatás minőségére vonatkozóan. Ezért szükséges sok cég számára, hogy tanúsított minőségügyi rendszerrel rendelkezzen a piaci versenyképességének biztosításához. A minőségügyi rendszer elsősorban azt teszi lehetővé, hogy a vevő által elvárt termék vagy szolgáltatás minősége biztosítható és fenntartható legyen. Sokszor a kormány is bővíti a termékkel szembeni követelmények sorát, ezek többek között a termékbiztonság, az egészség- és a környezetvédelem területeit ölelik fel. Az a termék, amely megfelel e követelményeknek, megkaphatja a CE jelzést. Néhány esetben a CE jelzés csak úgy nyerhető el, hogy a gyártás mögött olyan minőségügyi rendszer áll, amely ISO 9001: 2000 alapokon nyugszik. Mindemellett egy minőségmenedzsment rendszer tanúsításának eredménye nemcsak a vevők, hanem a vállalati szervezet számára is hasznos: ebből a szempontból a minőségmenedzsment rendszer egyfajta menedzsment eszköz és nemcsak egy cél. Épp ezért a minőségmenedzsment rendszer teljesítménye a vállalkozás számára a fejlődés egyik momentuma. Egy jó alapot biztosít a termék-előállító folyamatok megfigyelésére, ellenőrzésére, elemzésére és fejlesztésére. A tevékenységeket ugyanis mindenképp ellenőrizni kell! Ez azt jelenti, hogy a cég fő folyamatait állandóan felül kell vizsgálni, valamint ezeket a folyamatokat és az alkalmazott gyakorlatokat minden részleggel meg kell vitatni. A kis- és középvállalkozások is megengedhetik maguknak, hogy minőségügyi rendszereket és teljes körű minőségmenedzsment rendszereket építsenek ki és tartsanak fenn: az alkalmazott megoldások között vannak alacsonyabb költségűek is, főképp akkor, ha a vállalkozások rendelkeznek a szükséges szaktudással, amelyekre az országos és iparági testületeiken keresztül is szert tehetnek. A minőségügyi rendszer bevezetéséből származó előnyök a következő területeken érvényesülnek elsősorban: Műszaki Kereskedelmi Pénzügyi Jogi: alkalmazkodás és felelősség Arculat 19

20 És hogy miért érdemes a kis- és középvállalkozások számára minőségügyi rendszert bevezetni? Mert Sokkal hatékonyabb menedzsment rendszert Jobb minőségű termékeket Garanciális költségek megszűnését Törvényi védelmet (Európai Irányelveknek való engedelmeskedés) Nagyobb piaci részesedést Javuló imázst A fenntartható fejlődéshez szükséges stratégiai eszközt biztosít. A kis- és középvállalkozások egyértelmű előnye a nagyvállalatokkal szemben az, hogy ezek gyakran családi vállalkozások, egy vezetővel az élen (aki sokszor egyben a cég tulajdonosa is), rokonokkal és barátokkal, akik mind a cég sikeréért harcolnak. Ők mindannyian közvetlenül motiváltak az üzlet sikerességében, a vevői igények kielégítésében és az új vevők vonzásában. Az ilyen vállalkozások menedzsmentje gyakran nagyon informális, közvetlen. A rendszer itt azt jelenti, hogy az igazgató (tulajdonos) szóbeli utasításokat ad: ki, mit és hogyan végezzen. A kis- és középvállalkozások felépítése és egyszerű hierarchiája lehetővé teszi azt, hogy a szervezet vezetője átlássa annak valamennyi üzleti tevékenységét. Egy kisvállalkozás vezetője általában nagy tapasztalattal rendelkezik az adott üzleti területen, a személyzet is - ügyessége, megértése és bölcsessége miatt - nagyra becsüli. Az ilyen vezető beosztottjaira nagy figyelmet fordít, ezért nem csoda, hogy azok önfeláldozóak és motiváltak a cégük felé. Általában véve, az ilyen szervezeteknek már rendelkezésre áll a sikeres működést biztosító rendszer. A minőségmenedzsment rendszer nagyon hatékonyan kialakítható kisebb vállalkozásokban is, hiszen itt a tevékenységek kevésbé összetettek, ezért dokumentálásuk is egyszerűbb és átláthatóbb. A kis cégeknek ugyanis kevesebb írásos anyagra van szüksége: ez különösen a pénzügyi jellegű számlákra, nyugtákra, megrendelésekre, szerződésekre vonatkozik. A minőségmenedzsment rendszerek arra szolgálnak, hogy értékeljük, mit és hogyan kell elvégezni, és rögzítsük a kívánt kimenetet a vevői igényeknek megfelelő folyamatos teljesítés érdekében. A minőségügyi rendszer követelmények között megtalálható a dokumentálás követelménye, mely sokszor újszerűséget és nehézséget jelent a kis- és középvállalkozások számára. A felhasználók és vevők a bizalmat keresik, amelyet a minőségügyi rendszer bevezetésével növelni lehet; ezáltal a vevők boldogan maradnak hűséges és hosszú távon állandó partnerek. Bár a különböző szervezetekben különböző folyamatok működnek, az egyes szektorokon vagy iparágakon belül erős hasonlóságok mutatkoznak. Ennél fogva minőségügyi rendszereik nagy arányban tartalmazhatnak megegyező elemeket. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ugyanabban az iparágban működő kis- és középvállalkozások szinte azonos alapeljárásokkal és minőségügyi rendszerrel rendelkeznek. 20

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőség fogalma (ISO 9000:2000 szabvány szerint): A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket". 1. Fogalom

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence

ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence MI AZ, AMI ÚJ AZ ISO 9001:2015-BEN ÉS AZ ISO 14001:2015-BEN? ÜZLETORIENTÁLTABB KULCSSZAVAK VEZETŐI KÉPESSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG

Részletesebben

Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai 3.2 Az ISO 9000 szabványsorozat elemei

Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai 3.2 Az ISO 9000 szabványsorozat elemei 3. Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai A minőségügyi szabványokat az ISO egyik bizottsága, az ISO/TC 176 alkotta, ez a bizottság végzi, a továbbfejlesztés munkáját is. A szabványsorozat

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT

XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT MŰHELYMUNKA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ÁTALAKÍTÁSA AZ ISO 9001:2015 SZERINT GYAKORLATI FOGÁSOK. TOHL ANDRÁS TECHNIKAI VEZETŐ SGS HUNGÁRIA KFT. NAPIREND Bevezetés, problémák,

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben. Dr. Szecsei Klára 2010.

A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben. Dr. Szecsei Klára 2010. A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben Dr. Szecsei Klára 2010. Helyzet bemutatása Az 1997 évi CLIV. törvény írja elő belső minőségirányítási rendszer (MIR) kötelező működtetését

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium Alkalmazott standardok MSZ EN ISO 9000:2001 (EN ISO 9000: 2000) Minőségirányítási

Részletesebben

Tartalom és mutatók 1/1

Tartalom és mutatók 1/1 Tartalom és mutatók 1/1 1/1 Tartalom 1 Tartalom és mutatók 1/1 Tartalom 1/2 Szerzôk 1/3 Ellenôrzô lap 2013. február 2 A vállalati stratégia, rendszer és folyamat minôségtudatos fejlesztése 2/1 Tartalom

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

A minőségügyi szabványrendszer fejlődése, az új szabványok

A minőségügyi szabványrendszer fejlődése, az új szabványok 14. A minőségügyi szabványrendszer fejlődése, az új szabványok 14.1 Az ISO 9000:2000 szabványok 1987. évi első megjelenésük után 1994-ben módosították a szabványokat. A 2000-ben megjelent harmadik kiadás

Részletesebben

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6. A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6.1 A választás és az első lépés A vállalat több minőségi filozófia és minőségbiztosítási rendszer közül választhat, tetszése szerint dönthet.

Részletesebben

A vállalatok és a minőségbiztosítás

A vállalatok és a minőségbiztosítás 4. A vállalatok és a minőségbiztosítás 4.1 Minőségbiztosítás piaci ösztönzői A vállalatok piaci helyzete nagyon különböző. A minőségbiztosítás bevezetésére vonatkozó kényszereket és ösztönzőket ez a piaci

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

A HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁS UTÁNI VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI

A HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁS UTÁNI VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI (1.kiadás) A HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁS UTÁNI VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI (2003. június) NATO/PFP NYILT ÉSZAKATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE, NATO SZABVÁNYOSÍTÁSI HIVATAL (NSA) NATO

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata

Részletesebben

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör,

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, amely kiterjed valamennyi munkatársra, a gazdasági szerep,

Részletesebben

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4.

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. Móricz Pál ügyvezető igazgató Szenzor Gazdaságmérnöki Kft. változások célja Előadás tartalma megváltozott fogalmak, filozófia mit jelentenek

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

Menedzsment rendszerek

Menedzsment rendszerek Menedzsment rendszerek Anyagmérnök mesterképzés (MsC) Tantárgyi kommunikációs dosszié MISKOLCI EGYETEM Műszaki Anyagtudományi Kar Energia- és Minőségügyi Intézet Minőségügyi Intézeti Kihelyezett Tanszék

Részletesebben

Megfelelőség szabályozás

Megfelelőség szabályozás Megfelelőség szabályozás Anyagmérnök mesterképzés (MsC) Tantárgyi kommunikációs dosszié MISKOLCI EGYETEM Műszaki Anyagtudományi Kar Energia- és Minőségügyi Intézet Minőségügyi Intézeti Kihelyezett Tanszék

Részletesebben

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE. XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia 2015. Szeptember 17.

AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE. XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia 2015. Szeptember 17. AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE 2015. Szeptember 17. SGS BEMUTATÁSA Alapítás: 1878 Központ: Genf, Svájc Tevékenység: Ellenőrzés, vizsgálat és tanúsítás Szervezet: 80.000

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Informatikai projekteredmények elfogadottságának tényezői

Informatikai projekteredmények elfogadottságának tényezői Informatikai projekteredmények elfogadottságának tényezői Rabi Ákos 2014.02.18. Tartalom 1. Problémafelvetés Informatikai projekteredmények elfogadottsága 2. Informatikai projektek sikertényezői 3. Szoftverek

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Ellenőrzött beszállítás = Jó minőségű termék! Textilruházati Beszerzési és Gyártói Szakmai Fórum Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes HM FHH Haditechnikai Intézet

Részletesebben

Minőségbiztosítás az internetes áruházaknál

Minőségbiztosítás az internetes áruházaknál Minőségbiztosítás az internetes áruházaknál Mecséri Ildikó kereskedelmi és minőségirányítási vezető ebolt Kft Minőségirányítás Kinek hasznos a minőségirányítás? Egy bizonyos méret felett fontos A nagy

Részletesebben

Energia menedzsment tanúsítói szemmel

Energia menedzsment tanúsítói szemmel Energia menedzsment tanúsítói szemmel Bárczi István Környezetvédelmi divízióvezető 2012. november 7. XXI. Magyar Minőség Hét Cégünkről Vizsgálat, ellenőrzés és tanúsítás 140 országban, kb. 60.000 munkatárssal,

Részletesebben

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül Szabó Zsuzsanna & Mádi-Szabó Zoltán Minőségellenőrzési

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

Működési és eljárási szabályzat. 1. sz. melléklet: Folyamatábra

Működési és eljárási szabályzat. 1. sz. melléklet: Folyamatábra Oldal: 1 / 5 1. A szabályzat célja Jelen működési és eljárási szabályzat célja a megfelelőségértékelési tevékenység szabályozása a kijelölt területen. 2. Alkalmazási terület ÉMI-TÜV SÜD Kft. kijelölt területe.

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Dr. Boda György Boda & Partners Kft partnere Budapesti Corvinus egyetem, egyetemi docens.. XXIII. Magyar

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Minőségirányítás. Teljes körű Minőségirányítási Rendszer TQM (Total Quality Management) 2010.11.17.

Minőségirányítás. Teljes körű Minőségirányítási Rendszer TQM (Total Quality Management) 2010.11.17. Minőségirányítás Teljes körű Minőségirányítási Rendszer TQM (Total Quality Management) 2010.11.17. Minőségszemlélet Gyártási (műszaki) szempontú szemlélet cél: profit maximalizálás alkalmazottak anyagi

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

ISO 9001 revízió Dokumentált információ

ISO 9001 revízió Dokumentált információ ISO 9001 revízió Dokumentált információ Dokumentumkezelés manapság dokumentált eljárás Minőségi kézikönyv DokumentUM feljegyzés Dokumentált eljárás feljegyzések kezeléséhez Dokumentált eljárás dokumentumok

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA

AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA BÁRCZI ISTVÁN A FENNTARTHATÓSÁGI DIVÍZIÓ VEZETŐJE XXII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT 2013.11.05-06. Világszerte Magyarországon AZ SGS Genfi központ 140

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Rendszerszemlélet let az informáci. cióbiztonsági rendszer bevezetésekor. Dr. Horváth Zsolt INFOBIZ Kft. www.infobiz.hu

Rendszerszemlélet let az informáci. cióbiztonsági rendszer bevezetésekor. Dr. Horváth Zsolt INFOBIZ Kft. www.infobiz.hu Rendszerszemlélet let az informáci cióbiztonsági rendszer bevezetésekor Dr. Horváth Zsolt INFOBIZ Kft. www.infobiz.hu Informáci cióbiztonsági irány nyítási rendszer (IBIR) részeir Információs vagyon fenyegetettségeinek

Részletesebben

Az ISO 27001-es tanúsításunk tapasztalatai

Az ISO 27001-es tanúsításunk tapasztalatai Az ISO 27001-es tanúsításunk tapasztalatai Bartek Lehel Zalaszám Informatika Kft. 2012. május 11. Az ISO 27000-es szabványsorozat az adatbiztonság a védelmi rendszer olyan, a védekező számára kielégítő

Részletesebben

ISO 9001:2015 revízió - áttekintés

ISO 9001:2015 revízió - áttekintés ISO 9001:2015 revízió - áttekintés Tartalom n Ki az illetékes? n Milyen az ütemterv? n Hol tartunk most? n Hogyan fog ez folytatódni? n Mik képezik a kialakítás kereteit? n Mik képezik az alapvető képességeket?

Részletesebben

Minőségirányítási Kézikönyv

Minőségirányítási Kézikönyv FVM MGI Oldal: 1/7 4. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER 4.1. Általános követelmények Olyan minőségirányítási rendszert hoztunk létre, dokumentáltunk és tartunk fenn, amely megfelelő eszköz arra, hogy tevékenységünk

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

SI FELADATAINAK SZERVEZÉSE

SI FELADATAINAK SZERVEZÉSE KISVÁLLALKOZ LLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSI SI FELADATAINAK SZERVEZÉSE SE INNONET Innovációs és Technológiai Központ, Győr 2007. május 08. Előadó: Hajdu Elemér cégvezető tanácsadó Hajdu & Társai Tanácsadó és

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata A Pécsi Tudományegyetem minőségbiztosítási szabályzata Pécs 2011. 2011. november 10. 1 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. (2)

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében Dr. Horváth Zsolt 2014 A kockázat az új ISO 9001-ben MSZ/T ISO/DIS 9001:2014 (ISO/DIS 9001:2014): Bevezetés 05. Kockázatalapú gondolkodás

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer dokumentumai előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár

A minőségirányítási rendszer dokumentumai előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár Műszaki Alapozó, Fizika és Gépgyártástechnológia Intézeti Tanszék Minőségirányítás alapjai A minőségirányítási rendszer dokumentumai előadó: Dr Szigeti Ferenc főiskolai tanár A minőségirányítási rendszer

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben XI. HONVÉDELMI MINŐSÉGTALÁLKOZÓ A HADIK TERV A MINŐSÉG FÓKUSZÁBAN Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes HM FHH Haditechnikai Intézet Minőségirányítási, Kodifikációs

Részletesebben

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04 KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04 SZE, KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK DR. TORMA ANDRÁS AUDI HUNGARIA MOTOR KFT. FELÜLVIZSGÁLAT SZÜKSÉGESSÉGE A RENDELET NEM FELHASZNÁLÓBARÁT NEM ELÉG VONZÓ A SZERVEZETEK SZÁMÁRA

Részletesebben

ÉMI-TÜV SÜD Kft. Kockázatok és dilemmák az új ISO EN 9001:2015 szabvány szellemében

ÉMI-TÜV SÜD Kft. Kockázatok és dilemmák az új ISO EN 9001:2015 szabvány szellemében ÉMI-TÜV SÜD Kft. Kockázatok és dilemmák az új ISO EN 9001:2015 szabvány szellemében XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Előadó: Bolya Árpád ISO FORUM előadás, 2015.09.17. ÉMI-TÜV SÜD SÜD 2015.05.14.

Részletesebben

A termék előállítása, megvalósítása (ISO 9001 és 9004 7. pont)

A termék előállítása, megvalósítása (ISO 9001 és 9004 7. pont) 18. A termék előállítása, megvalósítása (ISO 9001 és 9004 7. pont) 18.1 A folyamatok tervezése (ISO 9001 és 9004 7.1. pont) A szabványok 7. pontjainak szerkezete azonos. A 9001 szabvány 7.1. pontja a folyamattervezéssel

Részletesebben

Összeállította: Sallai András. Minőség

Összeállította: Sallai András. Minőség Összeállította: Sallai András Minőség MINŐSÉG (QUALITY) Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. Célok a vevő elvárásainak

Részletesebben

A minőségi piac 21. 21.1 A minőségügyi tanácsadók 21.2 Az auditorok 130

A minőségi piac 21. 21.1 A minőségügyi tanácsadók 21.2 Az auditorok 130 21. A minőségi piac 21.1 A minőségügyi tanácsadók A minőségügyi tanácsadás a gazdasági, műszaki és vezetési szakmák határterületén helyezkedik el, vagyis a minőségügyi tanácsadó vállalkozások többféle

Részletesebben

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Autóipari belső auditor (MSZ ISO/TS 16949) Mi a képzés célja és mik az előnyei?

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Autóipari belső auditor (MSZ ISO/TS 16949) Mi a képzés célja és mik az előnyei? Képzés megnevezése: Autóipari belső auditor (MSZ ISO/TS 16949) Jelentkezés Mi a képzés célja és mik az előnyei? A résztvevő a képzés után - megfelelő képzettséget szerez az MSZ ISO/TS 16949 szabvány belső,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Környezetmenedzsment

Környezetmenedzsment zöld beszerzé s ökocímkék környezetmene dzsment zöld rendezvény Környezetmenedzsment ISO 14001 és EMAS A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatójának kivonata

Részletesebben

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató

Részletesebben

Minőségirányítás A minőségügy alapjai

Minőségirányítás A minőségügy alapjai Minőségirányítás A minőségügy alapjai Előadó:Földessyné Nagy Márta okleveles építőmérnök 2013. Minőségirányítás / Minőségmenedszment Az előadások célja a minőségirányítási ismeretek átadása, és segíteni

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Elsőa piacon, elsőa Legjobb Munkahelyek között 2004.

Elsőa piacon, elsőa Legjobb Munkahelyek között 2004. Elsőa piacon, elsőa Legjobb Munkahelyek között 2004. T-Mobile Magyarország - a piacvezető mobil szolgáltató 19.38% 47.19% TMM Pannon Vodafone 33.43% 2004.október 2 Életutunk a technológiai kiválóságtól

Részletesebben

Változások folyamata

Változások folyamata ISO 9001:2008 Változások az új szabványban Változások folyamata A változtatások nem csak a rendszer dokumentumait előállítókra vonatkozik, hanem: az ellenőrzéseket végzőkre, a belső auditot végzőkre, és

Részletesebben

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.)

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) Mit jelent a CE jelölés? A CE (Conformité Européenne = európai megfelelőség) jelölés tulajdonképpen

Részletesebben

III. Az emberi erőforrás tervezése

III. Az emberi erőforrás tervezése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség III. Az emberi erőforrás tervezése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011.

Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011. Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011. 1 Kalibrálás 2 Kalibrálás A visszavezethetőség alapvető eszköze. Azoknak a műveleteknek az összessége, amelyekkel meghatározott feltételek mellett megállapítható

Részletesebben

LOGISZTIKAI FOLYAMATOK MENEDZSMENTJE

LOGISZTIKAI FOLYAMATOK MENEDZSMENTJE LOGISZTIKAI FOLYAMATOK MENEDZSMENTJE A KÉPZÉSRŐL Gyakori probléma, hogy a munkatársak nem rendelkeznek áttekintéssel a komplex vállalati logisztikai rendszer és tágabban az ellátási lánc egészének működéséről,

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Orvostechnikai eszköz belső auditor (MSZ EN ISO 13485) Mi a képzés célja és mik az előnyei?

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Orvostechnikai eszköz belső auditor (MSZ EN ISO 13485) Mi a képzés célja és mik az előnyei? Képzés megnevezése: Orvostechnikai eszköz belső auditor (MSZ EN ISO 13485) Jelentkezés Mi a képzés célja és mik az előnyei? A résztvevő a képzés után - megfelelő képesítést szerez az MSZ EN ISO 13485 szabvány

Részletesebben

Út az ITIL-e00n át az ISO/IEC 20000-ig Fujitsu Siemens Computers Kft.

Út az ITIL-e00n át az ISO/IEC 20000-ig Fujitsu Siemens Computers Kft. Út az ITIL-e00n át az ISO/IEC 20000-ig Fujitsu Siemens Computers Kft. Nádas Bence - Menedzselt szolgáltatások vezető, Fujitsu Siemens Computers Kft. 2009. március 18. Vállalatunk A Fujitsu Siemens Computers

Részletesebben