A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ALAPJAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ALAPJAI"

Átírás

1 FINNA HENRIETTA - TÓTH ZSUZSANNA ESZTER A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ALAPJAI Oktatási anyag a magyarországi kis- és középvállalkozások számára 1

2 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés Az európai minőség és az Acquis Communautaire Általános bevezető, az európai kereskedelem gátjainak áttörése A minőségmenedzsment és az Európai Irányelvek, az Európai Minőségfejlesztési Politika lényege Az Európai Minőségfejlesztési Politika lényege Az Európai Minőségfejlesztési Politika főbb célkitűzései Kulcsintézkedések az európai minőségpolitika és stratégia megvalósításához A minőségirányítás, minőségmenedzsment eredete A minőségmenedzsment fejlődésének főbb szakaszai A minőségmódszerek fejlődése A minőséggel kapcsolatos általános alapfogalmak Mi a minőség? Mit jelent a minőségmenedzsment? Mit jelent a menedzsment rendszer? Hogyan működik a minőségügyi rendszer? A minőségügyi rendszer bevezetésének okai és előnyei Minőségügyi rendszer követelmények A minőségügyi rendszer és a kis- és középvállalkozások, avagy Miért kell a KKV-knak minőségmenedzsment rendszert bevezetniük? Vélemények és tévhitek a minőséggel kapcsolatban Az ISO szabványcsalád bemutatása Az ISO eredete Az ISO 9000: 2000 szabványsorozatról Az ISO 9000 minőségmodelljei Az ISO 9000: 2000-es szabványrendszer legfontosabb jellemzői Az ISO és a kis- és középvállalkozások Outsourcing Teendők kis- és középvállalkozások számára Alaptevékenységek Miért jó, ha a szervezet implementálja az ISO 9000-et? Hogyan működnek az ISO 9000 szabványai? Az ISO 9000: 1994-től az ISO 9000: 2000-ig A minőségmenedzsment rendszer implementálása Az ISO 9000: 2000 bemutatása

3 5.1. Bevezető Az ISO 9000: Hogyan működik az ISO 9000: 2000? Hogyan építsünk fel, alakítsunk ki egy ISO 9001: 2000 szerinti minőség- menedzsment rendszert? ISO 9000: 2000 Alapelvek Az ISO 9001:2000 szabvány fejezetei Az ISO 9004: 2000 szabvány Az ISO 9001: 2000 minőségügyi rendszer követelményei A minőség kezelése a szervezetekben Teljes körű minőségmenedzsment (TQM) A TQM fogalmának rövid ismertetése Miért fontos a teljes körű minőségre törekedni? A vevői igények kielégítése a TQM segítségével A TQM-et működtető vállalatoknál tapasztalható előnyök Mi kell ahhoz, hogy ezt a minőségszemléletet magunkévá tegyük? Az ISO és a TQM kapcsolata A TQM helyzete ma Magyarországon Benchmarking Mi a benchmarking? A tíz-lépéses benchmarking modell A benchmarking folyamata A benchmarking eredményei A benchmarking szabályai A benchmarking projekt fejlődése Egy sikeres benchmarking-projekt kritériumai A kis- és középvállalkozások benchmarkingja Benchmarking adatbázisok, módszerek Minőség díjak

4 BEVEZETÉS Jelen képzési anyag célja, hogy a kis- és középvállalkozások egy általános képet kaphassanak a minőségmenedzsmentről, mint tudományterületről és annak gyakorlati alkalmazhatóságáról. Ezen összefoglalás célja nem az, hogy egy minden kérdésre és területre kitérő, bonyolult ismeretanyagot nyújtson, hiszen ilyen jellegű, összetett tanulmányok és kézikönyvek megvásárolhatók a könyvesboltokban, gyakorlatilag minden nyelven. Ez csupán egy munkaeszköz, mely segíti a felhasználót a fő szabályok és a működés megismerésében és gyakorlati alkalmazhatóságának megértésében. A minőségmenedzsmentet általában együtt tárgyalják a szabványosítással, a normalizálással és a tanúsítással, ez minden bizonnyal ezen területek szoros kapcsolatából fakad. Jelen tanulmány ezeket a területeket külön taglalja, kitérve azok speciális kérdéseire. Ez az anyag elsősorban azoknak a kis- és középvállalkozásoknak szól, amelyek a minőségmenedzsment szempontjából egyedi tulajdonságokkal rendelkeznek; sok ilyen vállalkozás ugyanis még mindig erősen tiltakozik e témák ellen, hiszen a minőséggel való foglalkozást tévesen a nagyvállalatok feladatának tartják. Tény, hogy a kis-és középvállalkozások még mindig rengeteg problémával találkoznak a minőségügyi rendszerek bevezetésékor, ennek legfőbb okai: Az egyedi tapasztalatok hiánya Azok a belső költségek, melyek a kis- és középvállalkozások esetén még mindig nagyon magasak Az a tény, hogy a kis- és középvállalkozások alábecsülik a szabványosítás és a tanúsítás termékeik és szolgáltatásaik minőségére gyakorolt hatásait. Mindazonáltal a kis- és középvállalkozások egyre növekvő számban kezdtek el működtetni megfelelően kialakított minőségügyi rendszereket; a tapasztalati szakadék áthidalásához azonban nélkülözhetetlen a számukra nyújtandó erős támogatás és oktatás. A nagyvállalatok a belső szakértelmüket és erőforrásaikat használják fel, amikor definiálják, bevezetik és működtetik minőségügyi rendszereiket. Az iparosok, a kis- és középvállalkozások számára mindezt a szaktudást és szakértelmet szervezett formában kellene elérhetővé tenni az országos és iparági szövetségeiken keresztül. Bár szinte valamennyien tudatában vannak, hogy a minőség egyre inkább meghatározó tényező a fogyasztók számára, a kis- és középvállalkozások közül sokan mégis úgy vélik, hogy e rendszerek kiépítése túl költséges, mind időben, mind pénzben. A feladat ezért mindenekelőtt az, hogy a kis- és középvállalkozásokat e rendszerek használatára ösztönözzék, és nagyobb lehetőséget biztosítsanak nekik a nagyobb versenytársakkal való megmérettetésben ahhoz, hogy hasonló szabványokon alapuló, hatékonyan működő menedzsment rendszert alkalmazhassanak.. Jelen anyag célja az, hogy ezek a - megfelelő minőségügyi rendszereket és a teljes körű minőségmenedzsmentet taglaló - fejezetek pontosan körülírják, hogy mit is jelentenek ezek a fogalmak, hogyan hasznosíthatják a kis- és középvállalkozások a belőlük származó előnyöket, hogyan hasznosíthatják a szabványokat, és hogyan alkalmazhatják őket a vállalkozásaikban. Ez az oktatási anyag a kis- és középvállalkozások menedzsereinek és az egyes szervezetek tagjainak készültek azzal a szándékkal, hogy segítsék őket abban, hogy tájékozottabbá váljanak a minőségirányítás területén, valamint terjesszék ezt a fajta tudást a kis- és középvállalkozásokban. 4

5 1. AZ EURÓPAI MINŐSÉG ÉS AZ ACQUIS COMMUNAUTAIRE Általános bevezető, az európai kereskedelem gátjainak áttörése A nemzetközi intézmények (kormányzati és nem kormányzati szervezetek) mindenkori fő problémája a kereskedelem műszaki-szakmai gátjainak megsemmisítése volt. A Világ Kereskedelmi Szervezetének (WTO) alapjait a többoldalú Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) adja, melyet 1947-ben hoztak létre. Ez az egyezmény jelentette a piaci belépés eszközét, mely számos intézkedést foganatosított, hogy megakadályozza és eltörölje a kereskedelem technikai gátjait, amelyeket a műszaki előírások, az önkéntes szabványok és a megfelelőséget értékelő eljárások állítottak fel. Az alapvető gazdasági szabadság megvalósítása jelentette az Európai Unió egyik legsürgetőbb célkitűzését; ez többek között az áruk, a tőke és a munkavállalók szabad forgalmát, a szolgáltatások ingyenes ellátását jelentette az egészség-, a fogyasztó- és környezetvédelem figyelembevételével. Az áruk szabad forgalma az Európai Bizottság egyik legfontosabb ügyévé vált, nemcsak az Egységes Piac szempontjából, hanem a határokon túl, a fő kereskedelmi partnerekkel (USA, Japán, Ausztrália stb.) történő nemzetközi áruforgalmi ügyletek miatt is. Az Európai Bizottság mindezekre nagy hangsúlyt helyezett, és a Közösségi Vívmányokba is belefoglalta. Közismert, hogy a Közösségi Vívmányok az EU-s tagállamok jogainak és kötelezettségeinek közös platformja. A csatlakozásra váró országoknak ezt mindenképp el kell fogadnia, ezért saját országukon belül folyamatosan oly módon korrigálják hasonló törvényeiket, hogy ezáltal összhangba kerüljenek a fent említett megállapodással. Az Európai Egységes Piac helyes működésének egyik alapfeltétele a kereskedelem gátjainak áttörése. Az áruk EU-n belüli szabad mozgását hátrányosan érinthetik a nemzeti szabályozás és tesztelés, a tanúsítás és a vizsgálati folyamatok között fennálló különbségek. A nemzetközi szabványok és következetes alkalmazásuk folyamatos fejlesztése éppen ezért nagy fontossággal bír. Biztosítani kell, hogy ezek a szabványok ne sértsék meg pld. az EU Egységes Piac irányelveiből származó követelményeket. Az európai szabványokat (jelölése: EN) a nemzeti szabványtestületek szavazzák meg. Az Európai Irányelvekre vonatkozó, megegyező szabványokat az Európai Hivatalos Folyóiratban (ECOJ) közlik ben egy Üzleti Támogató Program (BSP1) keretében a UEAPME a CEEC csatlakozásra váró országokban a kis- és középvállalkozások országos és iparági szervezeteit célozta meg, annak érdekében, hogy elmélyítse és megvilágosítsa az Közös Vívmányok néhány fontos fejezetének lényeges szempontjait, melyek különösen a kis- és középvállalkozások számára lehetnek érdekesek. Ilyenek: Áruk és szolgáltatások szabad mozgása a Belső Piacon Európai környezeti politikák 1 Az Acquis Communautaire, avagy Közösségi vívmányok, azoknak a közös jogoknak és kötelezettségeknek az összessége, amelyek összekötik az Európai Unió Tagállamait. Lényegileg a Római szerződésen s az azt kiegészítő megállapodásokon, illetve az ezek alapján hozott másodlagos jogszabályok széles skáláján alapul. Az Acquis Communautaire az egységes piacra s az ebben foglalt négy szabadságjogra (az áruk, a személyek, a tőke és a szolgáltatások mozgásának szabadságára) vonatkozó szabályok, az ezt alátámasztó közös (agrár-, kereskedelmi-, verseny, szállítási-, és egyéb) politika, illetve a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő régiók és népességkategóriák támogatására szolgáló intézkedések összességét fejezi ki. Az Acquis Communautaire koncepciója abban különbözik a Közösségi jog fogalmától, hogy magában foglalja a jogilag nem kötelező szabályokat is. 5

6 Fogyasztó- és egészségvédelem Kutatási és technológiai berendezések Európai szabványosítás, normalizálás és minőségmenedzsment Legjobb gyakorlatok a technológia, minőség és benchmarking területéről A minőségügyi rendszerek fontosságát csak akkor lehet helyesen megítélni, ha a szabványosítás, normalizálás, megfelelőség-értékelés és a tanúsításhoz kapcsolódó diszciplínák alapkoncepcióját sikerül megérteni A minőségmenedzsment és az Európai Irányelvek, az Európai Minőségfejlesztési Politika lényege Az európai integrációra való szakmai felkészülés gazdaságunk fejlődésének kulcskérdése. E fejlődésben meghatározó szerepe van az egyre erősödő versenynek, a globalizált piacokon érvényesülő versenyképességnek, a versenyképesség növelésének. Martin Bangemann, az EU ipari ügyekért felelős biztosa az 1996-ban Cél a kiválóság" című írásában fontos szerepet tulajdonít az európai versenyben a minőségirányítási gyakorlatnak, az üzleti kiválóságnak, amelyre az európai vállalatoknak és a közigazgatási intézményeknek egyaránt törekedni kell. Az európai törvények, rendeletek követelményeinek érvényesülése mellett átfogó vezetési rendszerekre, új szemléletre és gondolkodásmódra van szükség. A termékek és a szolgáltatások minősége, a minőségirányítás ma már stratégiai eszköz, a versenyképesség része, elősegíti az új technológiák terjedését, az innovációt, hiszen az innováció eladható, a vevői követelményeknek megfelelő termékben testesül meg. Az EU minőségpolitika megvalósításához az EU öt konkrét lépésre összpontosít: Európai Minőségi Díj /folyamatos fejlődés és üzleti kiválóság Benchmarking Európai Minőségi Hét Az európai minőség figyelése (CSI - Vevői megelégedettségi index) A minőségügyi szakemberek minősítésének európai rendszere. Az Európai Minőségfejlesztési Politika az európai ipar versenyképességének növelését célozza. E politika megvalósításának, stratégiájának legfontosabb követelménye az érvényben lévő biztonsági előírásoknak, a kötelezően betartandó európai jogszabályoknak való megfelelés, továbbá olyan minőségirányítási stratégiák követése, amelyeket az aktuális piaci igények határoznak meg. A biztonsági előírások rendeletekben, határozatokban és direktívákban megjelenő követelményeinek betartása alapkövetelmény. A versenyképesség növekedéséhez ezen alapkövetelménynek és az üzleti kiválóság folyamatos fejlődésre vonatkozó követelményének együtt kell érvényesülnie Az Európai Minőségfejlesztési Politika lényege Az Európai Minőségfejlesztési Politika időbeli kialakulása (1994) szorosan összefügg az európai ipar versenyképessége markáns növelésének szándékával. Mivel a piacra jutás feltétele a kötelező előírások betartása, csak ezen alapfeltétel teljesítése után lehet más, a piaci versenyképességet növelő eszközökről beszélni. Az EU Belső Piacának fő célkitűzése és alapelve a szabad áruforgalom a tagországok között. Ahhoz, hogy ezen áruforgalom, azaz a termékek és a szolgáltatások megfeleljenek a 6

7 vonatkozó előírásoknak, a megfelelőség vizsgálható és ellenőrizhető legyen, eszközül választják a megfelelőség-tanúsítást. A kötelező előírások, a régi és az új megközelítésű irányelvek a műszaki-szakmai összehangolás eszközei a szabad áruforgalom megvalósulásához azáltal, hogy megteremtik a feltételeket a megfelelőség-tanúsítási eljárások és okiratok kölcsönös elismeréséhez. Ez az elismerés - mivel a szabályozott terület kötelezően betartandó követelményeire vonatkozik -, csak az EU tagállamainak nemzeti hatóságaitól származhat. A Tanács által kiadott Új Megközelítés, a New Approach" - bár alapvetően és egyértelműen az EU jogszabályalkotására vonatkozó elv -, döntő változást hozott a magánszféra" területén, azaz a vállalkozások által irányított szabványosítási és megfelelőség-tanúsítási tevékenységek, azok tartalma és szerepe területén. Az európai szabványosítás és ennek intézményei, a CEN, CENELEC és ETSI erősödtek, a nagy és erős befolyású európai cégek erősítették befolyásaikat ezen szervezetekben. Ezzel egyidejűleg a nemzeti szabványosítási tevékenységek csökkennek, növekszik az áttekinthetőség és élénkül az áruk szabad áramlása. E rendszer kialakulása utáni néhány évre jellemző volt a piaci fellendülés, a minőségügyi tanúsítások mint szolgáltatás színvonalának javulása, elismertségének növekedése. A Globális Megközelítés, a Global Approach" a megfelelőség-tanúsításhoz kötődő elv rugalmasságot ad a jogi követelmények alkalmazásában és ezáltal előmozdította az új megközelítés alkalmazását. A CE európai konformitási jelölés tartalmi követelményeiről és alkalmazásának feltételeiről az július 22-i 93/86/EGK számú tanácsi határozat rendelkezett. E szabályozásban rögzített követelmények megindították a biztonsági előírások és a piaci összhang és áttekinthetőség kialakulását. A CE-jelölés hitele, megbízhatósága több tényező függvénye. Minden tagországban tudatos és következetes piacfelügyeleti politika és rendszer, az EU irányelvek kialakítása és megfelelő alkalmazása szükséges. Kiemelt fontosságú az EU irányelvek szakmailag helyes alkalmazása, a nemzeti hatóságok felkészültsége. A kijelölt szervek - azaz az egyes kormányok által megbízott hatóságok - szerepköre az, hogy az egymás közötti vizsgálati és ellenőrzési gyakorlat összhangját (koherenciáját) megteremtsék az új megközelítésű irányelvek egységes alkalmazása céljából. Külön kezelendő a minőségügyi rendszertanúsítás kérdése. Ismeretes, hogy ez a piaci terület jellegzetessége és az utóbbi években megnövekedett az ilyen rendszerek száma és jelentősége. Kialakult a tanúsítások mesterséges piaca, ezért az EU Bizottság politikája ezen területre csak közvetve irányul. A tanácsadói és a tanúsítói kör egy része a gyors meggazdagodás reményében mesterségesen is gerjeszti a piacot, eltávolodva a tanúsítás valós hozzáadott értékétől. A rendszertanúsítás fontosságát gerjesztik a vevők, a nagyvállalatok, a sok beszállítóval kapcsolatban lévő cégek is, sőt több esetben a tanúsítást piaci területen is megkívánó hivatalos szervek is, akik a minőségügyi rendszertanúsítást biztosítékul kezelik olyan esetekben is, amikor nem ez lenne a megfelelő eszköz. A tanúsított minőségügyi rendszer erősségeit, vállalati hasznát, a piaci túlélésben - sőt érvényesülésben - betöltött szerepét nem kétségbe vonva, látni kell azonban a korlátait. Nehéz döntés - különösen a kis és közepes vállalatok számára a rendszer bevezetésének, a szabványnak való teljes bevezetettség és tanúsítás szükségességének megállapítása, a rendszer illesztése a vállalat irányítási rendszerébe. Az utóbbi években tapasztalt ISO 900X láz azt sugallta, hogy ez ún. Jolly Joker, azaz gyorsan meg kell szerezni a tanúsítást és a túlélés, a piacszerzés, sőt gyakori félrevezetések szerint még komoly versenyképesség is várható a rendszertanúsítástól. Egyértelmű az EU álláspontja e kérdésben, amelynek lényege: 7

8 A minőségügyi rendszer tanúsítása a vállalatoknál - és elsősorban (az állami vagy a magán) kis- és középvállalkozásoknál - a vevői követelményeknek való megfelelés bizonyításához fontos eszköz, önmagában azonban nem elegendő a gazdasági túléléshez. Ez utóbbihoz mindenképpen szükségesek a vásárlók, a vevők megelégedettségének az elnyerésére irányuló és a versenyképességet növelő, azt javító minőségügyi stratégiák. Ilyeneket tartalmaz például az Európai Minőségi Díj követelményrendszere is, célja a vevői megelégedettség elnyerése. Ennek feltétele a folytonos fejlődés, amelynek elkötelezettje a vállalat vezetése és összes alkalmazottja Az Európai Minőségfejlesztési Politika főbb célkitűzései A minőségügyi (szakma) politika jellemzője, hogy széles kapcsolatrendszere nem teszi lehetővé, hogy önmagában érvényesüljön, ki kell egészülnie és/vagy kapcsolatot tartania, együtt kell érvényesülnie az innovációval, kutatással, oktatással és képzéssel. Az Európai Minőségfejlesztési Politika fő célja, hogy a minőségre és az azzal szorosan összefüggő ügyekre, a szociális-, a környezeti-, az ipari-, a versenyhatásra és a gazdasági előnyökre helyezze a hangsúlyt, erőforrásait erre irányítsa. Az Európai Minőségfejlesztési Politika célja olyan hatékony környezet kialakítása, amelyben az európai vállalatok és közigazgatási intézmények - teljesítményük és belső szervezetük hatékonysága révén - kiválóságot érnek el a maguk és a társadalom egészének hasznára. A politika célja tehát a hatékony eszközök, a műszaki, szakmai és emberi erőforrások fejlesztésével az európai minőségtudat kialakulása által a versenyképesség növelése. A célokhoz kapcsolódóan biztosítani kell, hogy a Közösség intézményein belül politikai elszántság és elkötelezettség legyen a minőségügy és annak közösségi támogatása iránt, az állami, közigazgatási, magán javaslatok és tevékenységek - egyenként és egymással is összhangban - átfogó stratégiát, politikát kövessenek, és hogy a minőségügyi eszközöket hatékonyan alkalmazzák. Alapvető célja az európai minőségkultúra kialakulása, amely a Közösség belső továbbfejlődését és az európai ipart is segíti a világpiaci versenyben. Napjaink talán egyik legnagyobb kihívása a vezetési stílus változása, ebben a minőségirányítás folyamatos fejlődése és fejlesztése. Az európai minőségpolitika, mint keretpolitika a versenyképesség növelésére helyezi a hangsúlyt és érvényesítése során a minőség mint komplex egész az egész társadalom számára ismertté, tudatossá és hasznossá válik. Elengedhetetlenül szükséges annak tudatosítása, hogy a gyártókat, szolgáltatókat egyaránt érintő új típusú gondolkodásról, új technikák, eljárások és módszerek bevezetéséről van szó. A termékelőállítás, a gyártás területéről az ott bevezetett hatékony módszerek átterjednek más területekre is, az összes ágazatra. Fel kell ismerni a minőségszemlélet fontosságát és terjedését a szolgáltatási ágazatban, valamint az állami és magán szolgáltatásban egyaránt. Európa versenyképessége erősödő mértékben függ a minőségtől. Folyamatosan csökken a hatóságok szerepe, a jogi szabályozás szerepének csökkenésével pedig a minőségügyi stratégiák a piaci önszabályozás kialakulását segítik. A globális minőségügyi stratégiák hozzájárulnak a különböző iparágak közötti és az állami politika különböző területei közötti összhang kialakulásához (például biztonság, környezetvédelem, munkavédelem) Kulcsintézkedések az európai minőségpolitika és stratégia megvalósításához Az Európai Minőségpolitika megvalósítása érdekében az EU különböző programokat mint eszközöket dolgozott ki. A minőségpolitika megvalósítását segítő programokban szerepelnek az emberközpontú vezetési stílus, a munkaerő integrálásának segítését, a vállalati minőségügyi stratégiák kialakítását és minőségfejlesztési módszerek, eljárások bevezetését segítő, ösztönző programok. Emellett megjelennek a kis- és középvállalkozások speciális 8

9 igényeit, azok kutatás-fejlesztési képességeit segítő programok, a környezetvédelmi politikához kötődő környezetirányítási rendszer elterjesztését segítő program, továbbá a kutatás-fejlesztési programok célzott minőségügyi projekteket tartalmazó kezdeményezései. Az egységes európai minőségügyi szemléletet, a szakemberek tudásának célzott fejlesztését szolgálja a minőségügyi szakemberek minősítésének európai rendszere. Az e téren elérendő kompatibilitás, a mérnökök, menedzserek és más szakemberek tudása egységes európai tematikán, vizsgáztatási és bizonyítvány-kiadási módszeren alapul. Magyarországon előkészítés alatt van az e rendszerhez való csatlakozás is. A minőségügyi kulcsintézkedéseket - azokkal összhangban - a minőségre vonatkozó innovációval, kutatással, oktatással és képzéssel kapcsolatos további intézkedéseknek, a közösségi intézmények törvényhozási, jogalkotási tevékenysége átvizsgálásának kell kiegészítenie. Az alkalmazott technikák és eredmények folyamatos újraértékelése, szükség szerinti változtatása javíthatja a hatékonyságot. Az EU jogalkotás elveiről, a New Approach alkalmazásáról már említett elvek és gyakorlat mellett elsődleges feladat a tagállamokban a jelenlegi törvényi szabályozás megfelelő alkalmazása, a piacfelügyelet megfelelő rendszerének működtetése. Ezen belül kiemelt figyelemmel kell ügyelni a CE-jelölés alkalmazására. A tagállamoknak a Bizottsággal együttműködve minden szükséges intézkedést meg kell tenniük azért, hogy kizárják a többszörös és gyakran egymásnak is ellentmondó megjelölés lehetőségét, biztosítsák a CE jelölés részére a kívánt hitelességet (a többszörös jelölés nem nyújt többletértéket!). Kiemelt feladat a minőségügyi infrastruktúrák javítása, igénybevehetősége a kis- és középvállalkozások számára, az akkreditáló testületek európai hálózatának kiépítése, egymással kölcsönös elismerési megállapodások kötése. Figyelemreméltó az innováció és a tervezés kapcsolódása, beépülése a minőségpolitikába, hiszen e tényezők a versenyképesség lényeges elemei. Az európai kezdeményezéseket politikai hangsúllyal és támogatással erősíteni kell. Erősíteni kell a kutatóközpontok, az egyetemek és a vállalkozások közötti kapcsolatok és kölcsönhatások létrehozását, a kommunikációs csatornák kiépítését, az információáramlás elősegítését. Az a cél, hogy feloldódjon az ellentmondás az európai K+F eredmények és a valós versenyképesség között, azaz a K+F eredményeknek piacéretteknek kell lenniük és az üzleti eredményekben is realizálódniuk kell. Az oktatás és a képzés a fenti célokhoz folyamatosan kell, hogy felzárkózzék, összhangját és folyamatos fejlesztését biztosítani kell. Összefoglaló következtetések A termékek és a szolgáltatások minősége stratégiai eszköz, a versenyképesség alapja, elősegíti, szükségessé teszi az új technológiák terjedését, az innovációt. A minőség a vevői követelményeknek megfelelő termékben testesül meg. Az európai minőségpolitika célja a gazdaság szereplőinek erejére támaszkodva, azt erősítve növelje Európa versenyképességét, így az új Közösségi Iparpolitika horizontális megközelítésének egyik kulcseszköze. Az Európai Minőségfejlesztési Politika olyan keretpolitika, amelynek az a célja, hogy széles körben megismertesse és elősegítse a minőségügynek a társadalom egészére gyakorolt kedvező hatásait. A minőségügy a minőségszabályozásból - ami közvetlenül érintette a termék- és szolgáltatásminőséget, ezen belül a gyártási folyamat irányítását és felügyeletét - mára minőségmenedzsmentté fejlődött. A minőségügyi stratégiák hozzájárulhatnak az 9

10 önszabályozás (önértékelés) kialakulásához és ahhoz, hogy a jövőben csökkenjen a jogszabályok száma. A minőségügyi stratégiák, akárcsak a kompetitív stratégiák, továbbra is a gazdaság szereplőinek a fő feladatát képezik, azonban a jövőben is a kormányzatok, a hatóságok felelnek azért, hogy a jogi, politikai és az általános gazdasági környezet kedvező legyen az ipar fejlődése számára. 10

11 2. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS, MINŐSÉGMENEDZSMENT EREDETE A vevő a piacon árukkal és szolgáltatásokkal találkozik. A vevő a termékekkel szemben meghatározott igényeket támaszt, és abban az esetben dönt a termék megvásárlása mellett, ha a termék ezeket az igényeket kielégíti. A termékekre vonatkozó követelményeket vagy egy szerződésben a vevő és a gyártó szervezet határozza meg, vagy pedig maga a szervezet állít fel követelményeket, és ennek alapján készíti el és kínálja termékét. Mindkét esetben azonban a követelményeket végső soron a vevő határozza meg, és ez arra kényszeríti az előállító szervezeteket, hogy termékeiket és az előállítási folyamatokat folyamatosan fejlesszék és tökéletesítsék. A vállalatok természetes törekvése - de erre ösztönzi őket az egyre élesedő verseny is -, hogy minél hatékonyabban, minél jobb minőségű terméket állítsanak elő. A minőség a termék vagy a szolgáltatás eladhatóságának ma már egyre inkább alapfeltétele. A törekvés teljesítése arra kényszeríti a vállalatokat, hogy az egész vállalatvezetés, vállalatirányítás központjába a minőséget helyezzék, minőségvezetési módszereket alkalmazzanak. Ezen a területen is éles verseny alakult ki a vállalatok között, egyre inkább igyekeznek meggyőzni vevőiket és ügyfeleiket arról, hogy egész tevékenységük alapeleme a minőség. Erről a tényről igyekeznek külső (harmadik fél általi) igazolásokat, tanúsítványt is szerezni, például különböző elismert minőségi díjak elnyerésével. Amikor a vevő terméket választ, a termék jellemzőin kívül azt is figyelembe veszi, hogy éreze bizalmat a gyártó iránt. A bizalom felkeltésének és megőrzésének egyik eszköze a vállalatoknál a minőségirányítási rendszerek (pl. ISO) bevezetése és a rendszer elismert tanúsító általi tanúsíttatása; másik eszköze a teljes körű minőségmenedzsment (pl. TQM) alkalmazása. A minőségirányítási rendszerek közül az európai országokban a legelterjedtebb minőségirányítási rendszer az ISO szabványsorozat szerint kialakított, bevezetett és tanúsított rendszer. A minőségvezetési módszerek közül legelterjedtebben a TQM Teljeskörű Minőségirányítást alkalmazzák. A minőségirányítási rendszerek szervezeten belüli bevezetése és működtetése arra szolgál, hogy a szervezet meg tudja határozni azokat a folyamatokat, amelyek hozzájárulnak a vevő számára elfogadható termék előállításához, és képessé teszik a szervezetet arra, hogy ezeket a folyamatokat folyamatosan felügyelet alatt tartsa és tökéletesítse. A folyamatok felügyelete és fejlesztése biztosítja azt, hogy az előállított termék a vevő igényeit folyamatosan kielégíti. A jól működő minőségirányítási rendszer bizalmat kelt a szervezeten belül és a vevők körében és a szervezet eléri a vevők és más érdekelt felek elégedettségét. A fentiek megértéséhez nélkülözhetetlen a minőségmenedzsment rendszerek kialakulásának és az egyes minőség-fogalmak fejlődésének ismerete, amihez e fejezet alpontjai nyújtanak elméleti fogódzót. 11

12 2.1. A minőségmenedzsment fejlődésének főbb szakaszai 1. Minőség-ellenőrzés (szigorú bemeneti és kimeneti ellenőrzés , szigorú gyártásközi ellenőrzés ): a minőség-ellenőrzés alapelve az volt, hogy állandóan érvényesüljenek az előre rögzített minőségi követelmények. Elsődleges célként a hiba megállapítása említhető, legfőbb módszerei a szabványosítás és a mérés. A minőség elérésének útja a minőségproblémák megoldása. A minőségügyi szakemberek feladata az ellenőrzés, válogatás, számítások elvégzése és a minősítés. Elsődlegesen a minőségellenőrzési részleg felelős a minőségért. Nagy hátránya, hogy egyáltalán nem biztosítja a továbbfejlődést, hiszen módszerei elsősorban a hiba megállapítására vonatkoznak a folyamat végén, így nem nyílik lehetőség a folyamat közbeni visszacsatolásra. A felső vezetők teljesen elszakadnak a minőségügyi funkciótól, ezáltal egyre kevesebb információ jut el hozzájuk, így krízishelyzetben nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel. 2. Minőségszabályozás ( ): fejlődött a technológia, a munkaszervezés, a minőség-ellenőrzés tudománya. A fejlődés során kialakult második fázis elsődleges célja az ellenőrzés és a szabályozás, de a minőség elérésének útja még mindig a minőségproblémák megoldása. A tevékenység hangsúlya a homogén termékek előállítása volt, minél kevesebb ellenőrzés mellett. Már a gyártási folyamat közben végeztek minőségre vonatkozó méréseket, és a folyamatok szabályozásával biztosították a termék elvárásoknak megfelelő jellemzőit. Eljutottak arra a felismerésre a valószínűségelméleti számítások alkalmazásával, hogy a gyártott mennyiségből kivett minta számítható módon reprezentálja a sokaság jellemző tulajdonságait. A statisztikai mintavétellel történő minőségszabályozás esetén már nemcsak ellenőrzik, hanem igyekeznek kézben tartani a folyamatot, és szerepet kap a helyesbítő tevékenység is. 3. Minőségügyi rendszerek ( ): a minőségügyi alrendszerek létrejöttével nemcsak a termelő részlegek és folyamatok, hanem a vállalat minden - a vevő által megfogalmazott igények kielégítésében közreműködő - részlege együttműködik, tevékenysége összehangolódik, és így teljes vállalati folyamatok szabályozására és irányítására nyílik lehetőség. A modell a tágabb termelési láncra, és a hibamegelőzésre fókuszál. Alkalmazott módszerei a minőségügyi projektek és rendszerek, a minőségügyi szakemberek feladata a minőség tervezése, minőségi programok vezetése és a minőségi rendszer folyamatos értékelése. Minden részleg felelős a minőségért, és a minőség megközelítésének útja a minőségi rendszer kialakítása és működtetése. A minőségügyi rendszerek felépítésének sokféle lehetősége ismert, leggyakrabban az ISO 9000 szabványsorozat alapján rendeződnek. Ezek a szabványok tulajdonképpen támpontokat adnak a minőségügyi rendszerek kialakításához. Az ISO 9000 segít abban, hogy az összehangolatlanul funkcionáló rendszerelemek egységes logikai rend szerint kezdjenek el működni, kiküszöbölve ezzel a minőség ingadozását. 4. Total Quality Management (1990-): a TQM olyan vezetési filozófia és vállalati gyakorlat, amely a szervezet céljainak érdekében a leghatékonyabb módon használja fel a szervezet rendelkezésére álló emberi és anyagi erőforrásokat. A TQM felülről, vezetői szintről kiindulva építkezik, átfogja az egész szervezet működését, és nemcsak a folyamatokra terjed ki, hanem az irányításra és az erőforrásokra is. A hangsúlyt a vevői elégedettségre és a szervezeti működés folyamatos fejlesztésére helyezi. A minőség elérésének útja az állandó versenyképes helyzet biztosítása. A minőségért 12

13 valamennyi alkalmazott felelős a vezetés elkötelezett irányításával és közreműködésével. A minőség megközelítése: minőségi vezetési rendszer. A TQM nem egy végcél, nem utolsó állomás. Nyilvánvaló, hogy a fejlődés itt nem fog megállni, és további, még fejlettebb irányzatok fognak kialakulni, és teret hódítani. A kiélezett versenyhelyzet megköveteli azt, hogy a vállalatok maguk is rákényszerüljenek arra, hogy a meglévő és alkalmazott módszereiket továbbfejlesszék. A minőségügy többféle tudományág egyidejű, komplex kezelésével, többféle ismeretanyag ötvözésével éri el eredményeit. Alkalmazzák a matematikai, statisztikai, logisztikai, szervezési, műszaki, iparművészeti, ergonómiai, gazdasági, pénzügyi, marketing, informatikai, humánpolitikai, stb. területén felhalmozott ismeretanyagot. A minőségmenedzsment 2.2. A minőségmódszerek fejlődése A fő kérdés az, hogy hogyan hozható létre és tartható fenn a minőség a szervezetben? A válasz a minőség fejlődésének 50 évét öleli fel, melyet az alábbi időrendi áttekintés mutat be: Az 1920-as évekig a minőség lényegében az ellenőrzést jelentette: aki ismerte az ellenőrzés módszertanát, az ismerte a minőségét is. A jobb minőséget egyértelműen a jobb és kiterjedtebb ellenőrzéssel azonosították. Az 1930-as években statisztikai módszereket kezdtek el alkalmazni a technikai folyamatokra. A sokaságból kivett minta vizsgálata lehetővé tette, hogy információt gyűjthessenek és következtetéseket vonjanak le a sokaság tulajdonságaira vonatkozóan megfelelő matematikai-statisztikai módszerek alkalmazásával. Így elkerülhetővé vált a teljes legyártott termékmennyiség átvizsgálása. A minőség ekkor már a termelési folyamatok vizsgálatára használt statisztikai módszerek helyes alkalmazását jelentette. Az 1950-es években a minőség fogalma a tervezés ellenőrzése és a megbízhatósági technikák alkalmazása felé mozdult el. A minőség tulajdonképpen a megfelelőség bizonyítványát fejezte ki. A 60-as és 70-es évek alapvető fontosságúak a minőség szempontjából: a minőség kiterjedt a vállalkozások egész szervezeti felépítésére, a minőségért már nem csak egy szervezeti egység volt a felelős, hanem azok együttműködésének eredményeként jött létre. Rájöttek, hogy gazdaságosabb az egész szervezet átvizsgálása, mint az egyes termékeké. Innen datálható a Minőségbiztosítás. A 70-es évek végére a minőség fogalma már inkább a vevői elégedettség szinonimájává vált. A 80-as évek elején a minőséggel kapcsolatosan a következőt fogalmazták meg: a versenyképesség a minőség magasabb szintje alacsonyabb költségek mellett. Az első számú célként a szervezeti folyamatok hatékonyabb fejlesztését tűzték ki. Ez a megközelítés vezetett aztán a Teljeskörű Minőségmenedzsment, mint vezetési filozófia kialakulásához. A hosszú fejlődési folyamat alatt kialakult lényeges változások a következőképp foglalhatóak össze: minőség-ellenőrzés minőségtervezés 13

14 a minőség = hibanélküliség a minőség = magasabb vevői elégedettség a minőség = előre rögzített igények megvalósítása a minőség = a folyamatok folyamatos fejlesztése a minőség néhány specialista feladata a minőség mindenki feladata Egy más megközelítésből a minőség a következő fejlődési tendenciákat hozta: iparági megközelítés helyett általános megközelítés specializált meglátás helyett globális megvilágítás múlt-orientált (késztermékek végellenőrzése) tendencia helyett jövő-orientált (jövőbeli célok, folyamatos fejlesztés) tendencia termékorientáltság helyett piacorientáltság bürokratikus megközelítés helyett funkcionális megközelítés a minőség költségfelfogása helyett a minőség befektetés-felfogása 14

15 3. A MINŐSÉGGEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ALAPFOGALMAK 3.1. Mi a minőség? Nemcsak az üzleti világban, hanem ma már a köznapi életünkben is az egyik leggyakrabban alkalmazott fogalom: a minőség. Használjuk a termékekre, a szolgáltatásokra, és valamiféle általános mérceként szerepel tudatunkban. Nincs központilag kidolgozott és általánosan alkalmazható, iránymutató skálarendszer, vagy mérési eljárás, mégis mindenki minősít, osztályoz, sorba rendez az általa fontosnak tartott tényezők, szempontok szerint. Egy vállalkozás eredményességét, fejlődési lehetőségét nagymértékben meghatározza a működéséről, termékéről / szolgáltatásáról kialakított vélemény, más szóval az a vélekedés, hogy az elvárásokat, igényeket milyen minőségi szinten elégíti ki március 15-én fogadták el azt a nemzetközi szabvány csomagot (ISO 9000), amely egy szervezet munkájával kapcsolatos elvárásokat a minőségirányítás szemszögéből határozza meg. Felsorolja azokat a területeket, folyamatokat, amelyeket elemezni, vizsgálni kell, és ha netán nem teljesíti az elvárásokat, módosítani, fejleszteni szükséges. A működés megfelelőségéről egy független, harmadik szervezet, un. tanúsító szervezet állít ki igazolást, ami igazolja a potenciális megrendelőknek, hogy az adott partner a szabványokban lefektetett elvek szerint tevékenykedik, ezért fokozott bizalommal tekinthet az együttműködés elé. Magyarországon július. 1-én lépett hatályba az MSZ EN es szabvány, amely a nemzetközi ISO 9000-es szabvány átvétele. Gyors elterjedésének vagyunk tanúi - itthon és külföldön egyaránt - annak ellenére, hogy alkalmazása nem kötelező. Ugyan jogilag nem kötelező, de a piac elég nagy kényszerítő erővel bír ahhoz, hogy ma már nemcsak nagy multinacionális szervezetek szerzik meg a tanúsítást, hanem a kis- és középvállalkozások is úgy érzik, hogy nélküle nem lehetnek versenyképesek, sőt piacon maradásuk is kérdésessé válhat. A minőség egy dinamikus fogalom, amely a terméktől a szervezetig, kiterjedten értelmezhető. A minőség fogalmát egzaktul meghatározni nem egyszerű feladat, annak ellenére, hogy több száz definíció létezik, amelyek a hagyományostól egészen a stratégiai jellegű definíciókig terjednek. Régebben a következő megközelítés volt a jellemző: A minőség a használhatóság jellemzője A minőség az elvárásoknak/specifikációknak való megfelelés Manapság már változott a minőség fogalma, ez határozottan érződik a megfogalmazás módjában is: A minőség a termék, vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek összessége, amelyek hatással vannak a terméknek (szolgáltatásnak) arra a képességére, hogy kifejezett vagy elvárt igényeket kielégítsen. 2 Ebben a definícióban a fontos elem az, hogy a termék azt nyújtja, amire a vevőnek szüksége van. Ezzel együtt tisztázandó kérdés, hogy kinek az elvárt igényeit kell kielégíteni: ki a vevő? Ha a kínálati piacot tekintjük standardnak, ami egy jól működő piacgazdaságban természetesnek tekinthető, csakis a vevői elvárások, igények képezhetik a minőség meghatározásának alapjait. Természetesen vannak egyéb piaci, társadalmi tényezők, mint a termék-előállító gazdasági érdeke, jogszabályi kötelezettségek (adó és versenyszabályok, 2 A definíciót az MSZ EN ISO 8402:1996 számú szabvány tartalmazza. 15

16 stb.), amelyek ezeket az igényeket módosítják, finomítják, de a vevőközpontú megközelítés, a vevői igények elsődlegessége nem vitatható el. Egy stratégiai jellegű definíció: "A minőség alapvető üzleti stratégia, amely alapján született termékek és szolgáltatások teljességgel kielégítik mind a belső, mind a külső vevőket azzal, hogy megfelelnek kimondott és kimondatlan elvárásaiknak." Így a minőség röviden a vevői igényeknek való megfeleléssel definiálható Mit jelent a minőségmenedzsment? A minőségmenedzsment olyan összehangolt tevékenységek együttese, amelyek egy szervezet minőségügyi kérdéseinek irányítását és vezetését hivatottak elősegíteni. Egy szervezet vezetése és irányítása a minőség vonatkozásában azt jelenti, hogy meg kell határozni a minőségpolitikát, a minőségügyi célokat, a minőségtervet, az erőforrások allokációját, a minőség ellenőrzését, - biztosítását, és - folyamatos fejlesztését. Nélkülözhetetlen valamennyi termék, folyamat és szolgáltatás minőségügyi ellenőrző tevékenységének szervezése és implementációja (legyen az vállalaton belüli vagy kívüli), továbbá az eredmények célokkal történő meghatározott időközönkénti szembesítése. A minőségmenedzsment tehát lényegében azt tartalmazza, hogy mit tesz a szervezet annak érdekében, hogy a terméke/szolgáltatása megfeleljen a vevői igényeknek. Számos intézkedésre van szükség annak érdekében, hogy a vevői igények maradéktalan teljesítését biztosítani lehessen Mit jelent a menedzsment rendszer? A rendszer egymással összekapcsolt, kölcsönhatásban álló elemek együttese. Egy rendszer menedzselése alapvetően e kapcsolatok és kölcsönhatások kezelését jelenti; az előbbi definíciónak megfelelően nem szemlélhetünk külön-külön egyetlen összetevőt sem, hiszen valamennyi befolyásolja az eredményt, és ez fordítva is igaz: az egész működése befolyásolja a rendszer egyes elemeit. Ennek megfelelően a minőségmenedzsment rendszer azon tevékenységek együttese, amelyek révén minőségpolitikákat és -célokat alakítunk ki, ill. amelyek a kitűzött célok elérését segítik elő Hogyan működik a minőségügyi rendszer? A minőségügyi rendszer nem kötelező jellegű, professzionálisan szervezett, szabályozott és dokumentált, amely valamennyi vállalati folyamatra kiterjed, így pl. a beszerzés, a termelés, az értékesítés, stb. folyamataira. Meghatározza az egyes lépésekhez kapcsolt minőségügyi előírásokat, valamint a jelenlegi alkalmazáshoz ill. jövőbeli termelés érdekében szükséges megelőző- és helyesbítő intézkedéseket. Előírja a vevői igényeken alapuló paramétereket: az igényeket folyamat- és termékparaméterekre fordítja le, melyeket a továbbiakban folyamatosan ellenőrizni és rögzíteni szükséges. Rögzíti a minőségparamétereket szabványokon alapuló módszerek segítségével. A minőségügyi tevékenységekbe bevonja a vállalat valamennyi dolgozóját, akiknek feladata a minőségügyi rendszer működésének megértése, megfelelő alkalmazása és folyamatos továbbfejlesztésben való aktív részvétele. 16

17 Kiszűri az elvárásoknak nem megfelelő termékeket a folyamat minden szakaszában, így a végtermék 100%-os ellenőrzés alatt áll, és így kétségkívül megfelel az előre meghatározott minőségi elvárásoknak A minőségügyi rendszer bevezetésének okai és előnyei A legtöbb új felhasználó a szabvány követelményeinek saját folyamataiba való beépítése után rövid időn belül érezhető és mérhető előnyökhöz jut. Ezek a kezdeti előnyök általában a szervezeten belüli működés javításának és a jobb belső kommunikációnak köszönhetőek. Ezeket az előnyöket hatékony belső auditálással és a rendszer teljesítményének vezetőségi átvizsgálásával kell tovább erősíteni. Mint minden rendszer, ez sem marad hosszú ideig statikus állapotban. A minőséget nem a termék előállítása végén kell tesztelni és ellenőrizni, hiszen a minőség a termék-életciklus minden pontján jelen van, így mindenki számára feladatot jelent. A minőség ellenőrzése és felülvizsgálata a folyamatos változások miatt minden életpályaszakaszban kötelező és elkerülhetetlen. Már több százezer szervezet vezetett be és működtet sikeresen minőségmenedzsment rendszereket szerte a világban, és sok százezerre tehető azon vállalatok száma is, akik közvetlenül a bevezetés előtt állnak. Az egyik legfőbb probléma az, hogy a szervezet menedzsmentje sokszor nem a megfelelő magatartást tanúsítja a minőségügyi rendszer bevezetése során, mivel csupán specifikus igényeket tart szem előtt: a termékek pozicionálásának, a versenyképesség javításának, ill. a vevői követelmények teljesítésének eszközeként tartja számon. Számos szervezet azért alkalmazza a minőségügyi rendszert, hogy legyen egy tanúsítványa, egy papírja, és nem azért, hogy a termelési hatékonyságát javítsa. A minőségmenedzsment rendszer bevezetésének lehetnek magasabb szintű, összetettebb okai is, ilyenek például: 1. Szerződéses kötelezettségek figyelembevétele A szállítók feladata a vevői igények kielégítése. A minőségmenedzsment rendszer megléte rákényszeríti a szervezeteket ennek az elsődleges célkitűzésnek a teljesítésére ill. biztosítja minden olyan szerződésbeli pont tisztázását, amely nem eléggé vagy nem megfelelően megfogalmazott. 2. Termék felelősség 1985 óta létezik az Európai Uniónak egy olyan irányelve, amely a vállalkozás legfelső vezetőjét bünteti, ha a szervezete által előállított hibás termék használata során a vevőnek bármiféle kárt okoz. A minőségmenedzsment rendszer - ennek megelőzéseképpen a folyamatokat úgy fogja össze, hogy a termékminőség biztosítása a termék tervezésétől a gyártásán át a felhasználásig folyamatos (az eladás utáni szolgáltatásokban is). 3. Jövedelmezőség A minőségmenedzsment rendszer bevezetését befektetésként és nem költségként kell értékelni! A nem megfelelő minőségből eredő költségek egyértelműen magasabbak, mint a minőségmenedzsment rendszer bevezetésével kapcsolatos ráfordítások. Az alacsony/nem megfelelő minőség több, mint 10%-át adhatja a projekt költségeinek. 17

18 4. Image és verseny A tanúsított minőségmenedzsment rendszer megléte javítja a szervezet piaci megítélését. Ezt a megítélést tovább erősíti, ha a minőségügyi rendszert egy olyan szervezet tanúsítja, amely elismert szaktekintély a vevők és azok szervezetei körében. 5. A know-how védelme A minőségmenedzsment rendszer dokumentációja, amely tartalmazza mind a műszaki folyamatokat, mind az adatok szisztematikus gyűjtését, konzisztens és objektív módon teszi lehetővé a szervezet know-how-jának belső felhasználását és terjesztését, függetlenül a szervezeti tagok cserélődésétől ill. az új alkalmazottak bekerülésétől. 6. A rendszer és a termék/szolgáltatás tanúsítása A nemzetközi szabványnak megfelelően bevezetett minőségmenedzsment rendszer tanúsítása is nemzetközileg elismert megfelelést jelent. Egy tanúsított minőségmenedzsment rendszer megkönnyíti a termék (kötelező vagy önkéntes) tanúsítását, mivel akkor már ismert a szervezet a Tanúsító Testület előtt. Ez kevesebb tesztelést és ellenőrzést von maga után, és ebből következően csökkenti a vállalkozás költségeit és egyéb ráfordításait. 7. Mérés és fejlesztés A minőségmenedzsment rendszer a vevői igények kielégítése érdekében megköveteli a szervezettől a meghatározott időközönként a szervezet és erőforrások hatékony felhasználásának áttekintését. A célok fejlesztése érdekében ajánlatos mérni a rendszer belső, működési hatásosságát és hatékonyságát, mind belső-, mind pedig külső versenytárssal történő összehasonlítással (Benchmarking, ld. 6. fejezet). 8. Sikeres vállalkozás és társadalmi előnyök A minőségmenedzsment rendszer bevezetése fokozza a vállalkozással és annak termékeivel kapcsolatos sikerességi elvárásokat. Egy sikeres vállalkozás olyan erőforrásokat termel, amelyek újból befektethetőek. Ebből kifolyólag a minőségmenedzsment rendszer növeli egy vállalkozás túlélési esélyeit, biztosítva a munkaerő-állományának folyamatos foglalkoztatását. A következőkben álljon itt néhány kutatási eredmény a mérhető előnyökből, amelyeket egy minőségügyi rendszer bevezetése után jegyeztek fel: A megkérdezett top-menedzserek több, mint 80%-a észlelt jobb menedzsment irányítást valamint a vevők és részvényesek magasabb elégedettségét Több, mint 60%-a észlelte a versenyképesség és a termelési hatékonyság javulását és a hibás/selejtes termékek számának lényeges csökkenését Több, mint 50%-uk jobb marketing hatékonyságot, termelési költségcsökkenést, és a piaci részesedés növekedését tapasztalta Több, mint 25%-uk az export növekedését vette észre Minőségügyi rendszer követelmények A hatékony minőségmenedzsment rendszer követelményei az alábbiak: A vevői és részvényesi igények és elvárások meghatározása A szervezet minőségre vonatkozó politikájának és céljainak megalkotása A minőségi célokhoz szükséges erőforrás szükségletek megállapítása és azok biztosítása 18

19 A folyamatok működésének hatékonyságát és hatásosságát mérő módszerek és tevékenységek kialakítása és kivitelezése Eszközök kialakítása a nem-megfelelőség megelőzésére ill. azok okainak megszüntetésére A meglévő minőségügyi rendszer folyamatos javítására szolgáló folyamat kialakítása és alkalmazása 3.7. A minőségügyi rendszer és a kis- és középvállalkozások, avagy Miért kell a KKVknak minőségmenedzsment rendszert bevezetniük? Elsősorban egy vállalat vevői azok, akik követelményeket támasztanak a felkínált termék vagy szolgáltatás minőségére vonatkozóan. Ezért szükséges sok cég számára, hogy tanúsított minőségügyi rendszerrel rendelkezzen a piaci versenyképességének biztosításához. A minőségügyi rendszer elsősorban azt teszi lehetővé, hogy a vevő által elvárt termék vagy szolgáltatás minősége biztosítható és fenntartható legyen. Sokszor a kormány is bővíti a termékkel szembeni követelmények sorát, ezek többek között a termékbiztonság, az egészség- és a környezetvédelem területeit ölelik fel. Az a termék, amely megfelel e követelményeknek, megkaphatja a CE jelzést. Néhány esetben a CE jelzés csak úgy nyerhető el, hogy a gyártás mögött olyan minőségügyi rendszer áll, amely ISO 9001: 2000 alapokon nyugszik. Mindemellett egy minőségmenedzsment rendszer tanúsításának eredménye nemcsak a vevők, hanem a vállalati szervezet számára is hasznos: ebből a szempontból a minőségmenedzsment rendszer egyfajta menedzsment eszköz és nemcsak egy cél. Épp ezért a minőségmenedzsment rendszer teljesítménye a vállalkozás számára a fejlődés egyik momentuma. Egy jó alapot biztosít a termék-előállító folyamatok megfigyelésére, ellenőrzésére, elemzésére és fejlesztésére. A tevékenységeket ugyanis mindenképp ellenőrizni kell! Ez azt jelenti, hogy a cég fő folyamatait állandóan felül kell vizsgálni, valamint ezeket a folyamatokat és az alkalmazott gyakorlatokat minden részleggel meg kell vitatni. A kis- és középvállalkozások is megengedhetik maguknak, hogy minőségügyi rendszereket és teljes körű minőségmenedzsment rendszereket építsenek ki és tartsanak fenn: az alkalmazott megoldások között vannak alacsonyabb költségűek is, főképp akkor, ha a vállalkozások rendelkeznek a szükséges szaktudással, amelyekre az országos és iparági testületeiken keresztül is szert tehetnek. A minőségügyi rendszer bevezetéséből származó előnyök a következő területeken érvényesülnek elsősorban: Műszaki Kereskedelmi Pénzügyi Jogi: alkalmazkodás és felelősség Arculat 19

20 És hogy miért érdemes a kis- és középvállalkozások számára minőségügyi rendszert bevezetni? Mert Sokkal hatékonyabb menedzsment rendszert Jobb minőségű termékeket Garanciális költségek megszűnését Törvényi védelmet (Európai Irányelveknek való engedelmeskedés) Nagyobb piaci részesedést Javuló imázst A fenntartható fejlődéshez szükséges stratégiai eszközt biztosít. A kis- és középvállalkozások egyértelmű előnye a nagyvállalatokkal szemben az, hogy ezek gyakran családi vállalkozások, egy vezetővel az élen (aki sokszor egyben a cég tulajdonosa is), rokonokkal és barátokkal, akik mind a cég sikeréért harcolnak. Ők mindannyian közvetlenül motiváltak az üzlet sikerességében, a vevői igények kielégítésében és az új vevők vonzásában. Az ilyen vállalkozások menedzsmentje gyakran nagyon informális, közvetlen. A rendszer itt azt jelenti, hogy az igazgató (tulajdonos) szóbeli utasításokat ad: ki, mit és hogyan végezzen. A kis- és középvállalkozások felépítése és egyszerű hierarchiája lehetővé teszi azt, hogy a szervezet vezetője átlássa annak valamennyi üzleti tevékenységét. Egy kisvállalkozás vezetője általában nagy tapasztalattal rendelkezik az adott üzleti területen, a személyzet is - ügyessége, megértése és bölcsessége miatt - nagyra becsüli. Az ilyen vezető beosztottjaira nagy figyelmet fordít, ezért nem csoda, hogy azok önfeláldozóak és motiváltak a cégük felé. Általában véve, az ilyen szervezeteknek már rendelkezésre áll a sikeres működést biztosító rendszer. A minőségmenedzsment rendszer nagyon hatékonyan kialakítható kisebb vállalkozásokban is, hiszen itt a tevékenységek kevésbé összetettek, ezért dokumentálásuk is egyszerűbb és átláthatóbb. A kis cégeknek ugyanis kevesebb írásos anyagra van szüksége: ez különösen a pénzügyi jellegű számlákra, nyugtákra, megrendelésekre, szerződésekre vonatkozik. A minőségmenedzsment rendszerek arra szolgálnak, hogy értékeljük, mit és hogyan kell elvégezni, és rögzítsük a kívánt kimenetet a vevői igényeknek megfelelő folyamatos teljesítés érdekében. A minőségügyi rendszer követelmények között megtalálható a dokumentálás követelménye, mely sokszor újszerűséget és nehézséget jelent a kis- és középvállalkozások számára. A felhasználók és vevők a bizalmat keresik, amelyet a minőségügyi rendszer bevezetésével növelni lehet; ezáltal a vevők boldogan maradnak hűséges és hosszú távon állandó partnerek. Bár a különböző szervezetekben különböző folyamatok működnek, az egyes szektorokon vagy iparágakon belül erős hasonlóságok mutatkoznak. Ennél fogva minőségügyi rendszereik nagy arányban tartalmazhatnak megegyező elemeket. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ugyanabban az iparágban működő kis- és középvállalkozások szinte azonos alapeljárásokkal és minőségügyi rendszerrel rendelkeznek. 20

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőség fogalma (ISO 9000:2000 szabvány szerint): A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket". 1. Fogalom

Részletesebben

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai 3.2 Az ISO 9000 szabványsorozat elemei

Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai 3.2 Az ISO 9000 szabványsorozat elemei 3. Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai A minőségügyi szabványokat az ISO egyik bizottsága, az ISO/TC 176 alkotta, ez a bizottság végzi, a továbbfejlesztés munkáját is. A szabványsorozat

Részletesebben

Minőségirányítás. Teljes körű Minőségirányítási Rendszer TQM (Total Quality Management) 2010.11.17.

Minőségirányítás. Teljes körű Minőségirányítási Rendszer TQM (Total Quality Management) 2010.11.17. Minőségirányítás Teljes körű Minőségirányítási Rendszer TQM (Total Quality Management) 2010.11.17. Minőségszemlélet Gyártási (műszaki) szempontú szemlélet cél: profit maximalizálás alkalmazottak anyagi

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium Alkalmazott standardok MSZ EN ISO 9000:2001 (EN ISO 9000: 2000) Minőségirányítási

Részletesebben

ISO 9001 revízió A szervezet és környezetének megértése, vezetés

ISO 9001 revízió A szervezet és környezetének megértése, vezetés ISO 9001 revízió A szervezet és környezetének megértése, vezetés Az SL melléklet elemei környezet tervezés javítás vezetés támogatás üzemeltetés érdekelt felek a teljesítmény értékelése Anni Koubek 2.

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör,

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, amely kiterjed valamennyi munkatársra, a gazdasági szerep,

Részletesebben

M M. www.metalcluster.hu MAGYAR METAL FÉMIPARI KLASZTER

M M. www.metalcluster.hu MAGYAR METAL FÉMIPARI KLASZTER M M www.metalcluster.hu MAGYAR METAL FÉMIPARI KLASZTER BEMUTATKOZUNK A Magyar Metál Fémipari Klaszter (MMF Klaszter) a magyarországi fémipar szereplőit kívánja közös érdekek mentén versenyelőnyökhöz juttatni,

Részletesebben

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Minőségmenedzsment Bedzsula Bálint BME MVT bedzsula@mvt.bme.hu 2013.04.03. Bedzsula Bálint 1 Témakörök 4 előadás Minőség fogalma, minőségrendszerek fejlődése Szektor

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

Legjobb gyakorlati alkalmazások

Legjobb gyakorlati alkalmazások Legjobb gyakorlati alkalmazások Korszerű Elektronikus Minőségirányítás A minőségirányítás alapelvei Ahhoz, hogy egy szervezetet sikeresen vezessenek és működtessenek, szükséges, hogy a vezetés és a szabályozás

Részletesebben

KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. 1119 BUDAPEST, THAN KÁROLY U. 3-5. TELEFON: 371-5936 TELEFAX: 205-5951

KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. 1119 BUDAPEST, THAN KÁROLY U. 3-5. TELEFON: 371-5936 TELEFAX: 205-5951 KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. 1119 BUDAPEST, THAN KÁROLY U. 3-5. TELEFON: 371-5936 TELEFAX: 205-5951 TÁJÉKOZATÓ T-1-03-02 A kölcsönös átjárhatóságot biztosító infrastruktúra alrendszer

Részletesebben

III. Az emberi erőforrás tervezése

III. Az emberi erőforrás tervezése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség III. Az emberi erőforrás tervezése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

Projektszám: HU16121/14 oldalszám: 1/7. Szabados Éva. MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszer

Projektszám: HU16121/14 oldalszám: 1/7. Szabados Éva. MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszer Projektszám: HU16121/14 oldalszám: 1/7 Megbízó szervezet neve: D-PACK Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Székhelye: 2371 Dabas-Sári, Szent János u. 1. Megbízó szervezet vezetőségének képviselője:

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A Deloitte 2008-as Középeurópai Környezeti Jelentés Díjának bírálati szempontjai

A Deloitte 2008-as Középeurópai Környezeti Jelentés Díjának bírálati szempontjai A Deloitte 2008-as Középeurópai Környezeti Jelentés Díjának bírálati szempontjai A bírálati szempontok két csoportra oszlanak: Tartalom (50%) Jelentési alapelvek (50%) 1. Tartalom Ez a bírálati szempont

Részletesebben

Projektszám HU13210/11 oldalszám: 1/5. 2000 Szentendre, Dózsa György út 20.

Projektszám HU13210/11 oldalszám: 1/5. 2000 Szentendre, Dózsa György út 20. Projektszám HU13210/11 oldalszám: 1/5 Megbízó szervezet megnevezése: Szentendrei Betonárugyár ZRt. Székhelye: 2000 Szentendre, Dózsa György út 20. Az audit során vizsgált illetve megtekintett telephelye(i):

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Belső Ellenőrzési Alapszabály

Belső Ellenőrzési Alapszabály Belső Ellenőrzési Alapszabály Az Ecomore Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjének utasítása a belső ellenőrzési rendszer szabályozásáról Az Ecomore Kft ellenőrzési funkciói a belső ellenőrzési rendszer

Részletesebben

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft

Részletesebben

Energia menedzsment tanúsítói szemmel

Energia menedzsment tanúsítói szemmel Energia menedzsment tanúsítói szemmel Bárczi István Környezetvédelmi divízióvezető 2012. november 7. XXI. Magyar Minőség Hét Cégünkről Vizsgálat, ellenőrzés és tanúsítás 140 országban, kb. 60.000 munkatárssal,

Részletesebben

a minőségszínvonalat a vállalatoknál?

a minőségszínvonalat a vállalatoknál? ÁLTALÁNOS ÉS IRÁNYÍTÁSI KÉRDÉSEK 1.3 3.1 Hogyan lehet emelni a minőségszínvonalat a vállalatoknál? Tárgyszavak: minőségirányítás; vezetés; vezetéskultúra; minőségjobbítás; minőségszínvonal; teljesítménynövelés.

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

A TAM CERT tanúsítási eljárás leírása MSZ EN ISO 9001 szerint

A TAM CERT tanúsítási eljárás leírása MSZ EN ISO 9001 szerint Tartalomjegyzék 1. Kérelmezés átvizsgálása, audit előkészítése...2 1.1 Előaudit...2 1.2 Kérdéskatalógus...2 1.3 Auditmegbízott...2 2 A kezdeti (tanúsító) audit...2 2.1 A kezdeti audit 1. szakasza:...2

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT SZERVEZETEIBEN FOLYÓ MINŐSÉGÜGYI FEJLESZTÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT SZERVEZETEIBEN FOLYÓ MINŐSÉGÜGYI FEJLESZTÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT SZERVEZETEIBEN FOLYÓ MINŐSÉGÜGYI FEJLESZTÉSRŐL Összeállította: Bartók Mónika, minőségirányítási koordinátor Nagy Eszter, minőségirányítási vezető 1. Előzmények

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS... 3 1.1 Az Informatikai Biztonsági Politika célja... 3 1.1.1 Az információ biztonság keret rendszere... 3 1.1.2

Részletesebben

Működési és eljárási szabályzat

Működési és eljárási szabályzat Oldal: 1 / 8 TARTALOMJEGYZÉK 1. A szabályzat célja 2/8 2. Alkalmazási terület 2/8 3. Hivatkozások 2/8 4. Eljárás 2/8 4.1. Alapelvek 2/8 4.2. Pártatlanság és függetlenség 2/8 4.3 Személyzet 3/8 4.4. Tájékoztatási

Részletesebben

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Autóbuszgyártó Klaszter Budapest, 2010 augusztus 9. Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Magyar Autóbuszgyártó Klaszter 2010 áprilisában 31 magyar vállalat és a Budapesti Műszaki Egyetem Járműgyártás tanszéke

Részletesebben

Tanács Rt. ( A vállalat)

Tanács Rt. ( A vállalat) Tanács Rt. ( A vállalat) A cég bemutatása A cég (továbbiakban Tanács Rt. ) a világ egyik legnagyobb gazdasági tanácsadó szervezete. Legfőbb törekvése, hogy megoldásokat találjon azokra a bonyolult üzleti

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Építési termék. Az építési termékek forgalmazására, építménybe történő betervezésére és beépítésére vonatkozó előírások 2013.

Építési termék. Az építési termékek forgalmazására, építménybe történő betervezésére és beépítésére vonatkozó előírások 2013. Építési termék Az építési termékek forgalmazására, építménybe történő betervezésére és beépítésére vonatkozó előírások 2013. Földessyné Nagy Márta okl. építőmérnök Építési termék Az épület alkotórészét

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Dr. Boda György Boda & Partners Kft partnere Budapesti Corvinus egyetem, egyetemi docens.. XXIII. Magyar

Részletesebben

Szabványok általában és az ISO 9000 es szabványcsalád

Szabványok általában és az ISO 9000 es szabványcsalád Szabványok általában és az ISO 9000 es szabványcsalád Előző tanulmányomban meg a honlapunkon szó volt arról, hogy mire használhatók a minőségmenedzsment rendszerek, egyáltalán hogyan működnek és mit nyerhet

Részletesebben

A történet elindult. A Pannon Papír megalakulása.

A történet elindult. A Pannon Papír megalakulása. IRODAI MEGOLDÁSOK Történetünk A Pannon Papírt 2005-ben magyarországi magánszemélyek alapították győri székhellyel, többéves papír-írószer kereskedelmi tapasztalattal. A régi kereskedők szakmai elkötelezettsége

Részletesebben

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében Dr. Horváth Zsolt 2014 A kockázat az új ISO 9001-ben MSZ/T ISO/DIS 9001:2014 (ISO/DIS 9001:2014): Bevezetés 05. Kockázatalapú gondolkodás

Részletesebben

A M unkavéd édelem kihí kihívá i sa Gráfel Sándor

A M unkavéd édelem kihí kihívá i sa Gráfel Sándor AM Munkavédelem kihívásai i Gráfel Sándor A munkavédelem egyik fő kihívása a szabályozások, elvárások napi gyakorlatba történő bevezetése, azok betartatása Szabályozás 1993. Évi XCIII. Törvény a munkáltató

Részletesebben

logisztikai tanúsítás

logisztikai tanúsítás Javallat az egészségügyi minőségfejlesztésre: logisztikai tanúsítás Sződi Sándor minőségszakértő, ügyvezető igazgató IFKA Minőségfejlesztési Központ Az Iparfejlesztési Közalapítvány (IFKA) és a TÜV Rheinland

Részletesebben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Ellenőrzött beszállítás = Jó minőségű termék! Textilruházati Beszerzési és Gyártói Szakmai Fórum Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes HM FHH Haditechnikai Intézet

Részletesebben

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM)

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) Thierry BREYNE, Dragan JOVICIC Európai Vasúti Ügynökség Biztonsági egység Biztonságértékelési ágazat Cím: 120 Rue Marc LEFRANCQ

Részletesebben

A Mikulás is benchmarkol - 8. konferencia 2014 december 4. Dr. Topár József Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)

A Mikulás is benchmarkol - 8. konferencia 2014 december 4. Dr. Topár József Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) A Mikulás is benchmarkol - 8. konferencia 2014 december 4. Dr. Topár József Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 1 Növekvő bevétel Továbbfejlesztett megoldások Elégedett vevők Magasabb

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján

Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján A 01 Further analysis instruments Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján A folyamatközpontú szakmai alapképzés és az alkalmazottak vállalati

Részletesebben

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten A projekt kidolgozásakor, a részletes követelményekben meghatározott szintenkénti elvárásoknak kell tükröződniük. A projekt témák után

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Rendszer bevezetés. Hogyan kezdjük el?

Rendszer bevezetés. Hogyan kezdjük el? Rendszer bevezetés. Hogyan kezdjük el? Nehéz a változás Mint minden új projekt, egy minőségmenedzsment rendszer bevezetése is változásokat fog hozni cége életében. Úgy kellemeseket, mint kellemetleneket

Részletesebben

ISO 9001 revízió Dokumentált információ

ISO 9001 revízió Dokumentált információ ISO 9001 revízió Dokumentált információ Dokumentumkezelés manapság dokumentált eljárás Minőségi kézikönyv DokumentUM feljegyzés Dokumentált eljárás feljegyzések kezeléséhez Dokumentált eljárás dokumentumok

Részletesebben

MINSÉGBIZTOSÍTÁS 1. eladás

MINSÉGBIZTOSÍTÁS 1. eladás MINSÉGBIZTOSÍTÁS 1. eladás Szakmai ismeretek II./3. Molnár György (egyetemi tanársegéd) E ép. 4. em. 4., Fakk: E ép. 4. em. 7. Tel: 463-2698 E-mail: molnargy@eik.bme.hu 1 A tárgyról 4 alakalom összesen

Részletesebben

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt.

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Pályázati Hírlevél RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. 2015. március GINOP 2015 várható pályázatok Megnt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évi tervezett ütemezése. A várható pályázati

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS BEVEZETÉS AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Sasvári Péter PhD, egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Az új szabványra történő áttérés feladatai. tanúsítói oldalról. Bujtás Gyula. Budaörs, 2015.

Az új szabványra történő áttérés feladatai. tanúsítói oldalról. Bujtás Gyula. Budaörs, 2015. Az új szabványra történő áttérés feladatai Bujtás Gyula tanúsítói oldalról Budaörs, 2015. BEMUTATKOZÁS EMT Zrt./ NQA Hungary Alapítva: 2002 november 28. 2008.09.19.-től - Zrt. Cím: 2040 Budaörs, Muskátli

Részletesebben

Cégcsoportunk ezt a segítséget kínálja ügyfeleinek.

Cégcsoportunk ezt a segítséget kínálja ügyfeleinek. WTS Klient. A híd. Tartalomjegyzék WTS Klient csoport 2 WTS Alliance 3 Munkatársak 4 Szolgáltatások 6 Adótanácsadás 7 Jogi tanácsadás 8 Könyvelés 9 Bérszámfejtés 10 Egyéb számviteli tanácsadás 11 Kiadványok

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Tudnivalók az építési termék rendeletről

Tudnivalók az építési termék rendeletről Tudnivalók az építési termék rendeletről 1 Bevezetés Az Európai Unió egy lényeges célja a szabad áruforgalom biztosítása és a kereskedelem műszaki akadályainak leépítése Európán belül. Az építési termék

Részletesebben

JVSZ CSR szakszeminárium, 2009.05.21.

JVSZ CSR szakszeminárium, 2009.05.21. CSR az érdekképviseleti szervezeteknél Fertetics Mandy ügyvezető, vezető tanácsadó Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate Kft. Mai program Délelőtt: Alternate Kft. bemutatása Mi fán terem

Részletesebben

A PARTNER cég, valamint a PARTNER minősítési és eredetvédelmi rendszer felépítése, működése

A PARTNER cég, valamint a PARTNER minősítési és eredetvédelmi rendszer felépítése, működése A PARTNER cég, valamint a PARTNER minősítési és eredetvédelmi rendszer felépítése, működése A PARTNER Kft. egy rendszert működtet - a PARTNER minősítési és eredetvédelmi rendszert, a továbbiakban: a Rendszer,

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

Környezetmenedzsment

Környezetmenedzsment zöld beszerzé s ökocímkék környezetmene dzsment zöld rendezvény Környezetmenedzsment ISO 14001 és EMAS A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatójának kivonata

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

Minőségirányítás. Folyamatos fejlesztés Tartós siker TQM EFQM Kiválósági Modell. Földessyné Nagy Márta 2013.

Minőségirányítás. Folyamatos fejlesztés Tartós siker TQM EFQM Kiválósági Modell. Földessyné Nagy Márta 2013. Minőségirányítás Folyamatos fejlesztés Tartós siker TQM EFQM Kiválósági Modell Földessyné Nagy Márta 2013. A szabványsorozat részei ISO 9000 (MSZ EN ISO 9000:2001-2005) Minőségirányítási rendszerek. Alapok

Részletesebben

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04 KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04 SZE, KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK DR. TORMA ANDRÁS AUDI HUNGARIA MOTOR KFT. FELÜLVIZSGÁLAT SZÜKSÉGESSÉGE A RENDELET NEM FELHASZNÁLÓBARÁT NEM ELÉG VONZÓ A SZERVEZETEK SZÁMÁRA

Részletesebben

MAGYAR BESZÁLLÍTÓK A NEMZETKÖZI ÉRTÉKLÁNCBAN HOGYAN VÁLHAT AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS SIKERES BESZÁLLÍTÓVÁ?

MAGYAR BESZÁLLÍTÓK A NEMZETKÖZI ÉRTÉKLÁNCBAN HOGYAN VÁLHAT AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS SIKERES BESZÁLLÍTÓVÁ? MAGYAR BESZÁLLÍTÓK A NEMZETKÖZI ÉRTÉKLÁNCBAN HOGYAN VÁLHAT AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS Nagyné Miske Margit ügyvezető igazgató NATURTEX Gyapjú- és Tollfeldolgozó Kft. RÖVID TARTALOM 1. Néhány mondat a NATURTEX

Részletesebben

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Dr. Fekete István Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatárs SzigmaSzervíz Kft. ügyvezető XXIII. Magyar

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben.

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben. Logisztikai szolgáltatók integrációja B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben Külső logisztikai szolgáltatók integrációja interdiszciplináris web-alapú platformon The logistic domai under the 6th Fram

Részletesebben

Út az ITIL-e00n át az ISO/IEC 20000-ig Fujitsu Siemens Computers Kft.

Út az ITIL-e00n át az ISO/IEC 20000-ig Fujitsu Siemens Computers Kft. Út az ITIL-e00n át az ISO/IEC 20000-ig Fujitsu Siemens Computers Kft. Nádas Bence - Menedzselt szolgáltatások vezető, Fujitsu Siemens Computers Kft. 2009. március 18. Vállalatunk A Fujitsu Siemens Computers

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Referenciai- intézmény szolgáltatások működtetése (kézikönyv) Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola. Hatvan

Referenciai- intézmény szolgáltatások működtetése (kézikönyv) Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola. Hatvan Referenciai- intézmény szolgáltatások működtetése (kézikönyv) Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola Hatvan : 3000 Hatvan, Balassi Bálint út 17. titkárság: 37/341-455, 37/540-103; TARTALOMJEGYZÉK 1.

Részletesebben

LOGISZTIKAI KONTROLLING

LOGISZTIKAI KONTROLLING LOGISZTIKAI KONTROLLING A KÉPZÉSRŐL A logisztikai szakembereknek gyakran a szűkebben vett szakmai ismereteken túl olyan tudásra is szükségük van, amellyel a logisztikai vezetői döntéseket alátámasztó kalkulációk

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

A könyvvizsgálat módszertana

A könyvvizsgálat módszertana A könyvvizsgálat módszertana Belső ellenőrzés és a könyvvizsgálat 2011 Deloitte Magyarország Tematika A belső ellenőrzési rendszer célja és típusai A belső ellenőrzési rendszer szerepe a könyvvizsgálat

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

I/VI A termék tervezett felhasználási területe: I. Termékjellemzők Azon termékjellemzők bemutatása, amelyeket műszaki specifikáció (harmonizált európai szabvány vagy ÉME) előír. Abban az esetben, ha a

Részletesebben

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület konferenciája Forrásteremtés, támogatások, pénzügyi akadályok és lehetőségek

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban Az elmúlt időszak tapasztalatai felhívták a figyelmet a hitelintézeti szektorban az intézményvédelmi

Részletesebben

3. Menedzsment információs rendszer

3. Menedzsment információs rendszer 3. Menedzsment információs rendszer A menedzsernek joga és kötelezettsége az általa irányított/ felügyelt szervezet felett az általános ellenőrzés. Ez a feladatkör a menedzser funkciójából ered. Az ellenőrzéshez

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

A Westel Mobil Rt. környezetvédelmi tevékenysége és eredményei

A Westel Mobil Rt. környezetvédelmi tevékenysége és eredményei A Westel Mobil Rt. környezetvédelmi tevékenysége és eredményei Pónya Gábor TQM menedzser (000) 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 124 225 Westel: A piacvezető Előfizetők számának alakulása 363 547

Részletesebben

Etikai kódex. ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex. 1102 Budapest, Halom utca 5. www.any.hu Telefon: 431 1200 info@any.hu

Etikai kódex. ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex. 1102 Budapest, Halom utca 5. www.any.hu Telefon: 431 1200 info@any.hu ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex Tartalom 1. Bevezető... 3 2. Az ANY Biztonsági Nyomda Etikai Kódexe... 4 2.1. Az Etikai Kódex alapelvei... 4 2.2. Az Etikai Kódex hatálya... 4 3. Az ANY Biztonsági

Részletesebben

AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA

AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA BÁRCZI ISTVÁN A FENNTARTHATÓSÁGI DIVÍZIÓ VEZETŐJE XXII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT 2013.11.05-06. Világszerte Magyarországon AZ SGS Genfi központ 140

Részletesebben

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies management Stratégiai gondolkodás fejlődése Szükség van-e stratégiai menedzsmentre? Peter Lorange kritikus alapkérdései Gyorsan változó

Részletesebben

ISO 9001 revízió Alkalmazási terület

ISO 9001 revízió Alkalmazási terület ISO 9001 revízió Alkalmazási terület 4.3 A minőségirányítási rendszer (MIR) alkalmazási területének meghatározása 1. fejezet A szervezetnek meg kell határoznia a minőségirányítási rendszer kereteit és

Részletesebben

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató

Részletesebben