Prevenció szerepe a Gerontológia területén

Átírás

1 Mintaprogram a minőségi idősekért nemzetközi konferencia Bikal Prevenció szerepe a Gerontológia területén Dr. Pakai Annamária PhD. PTE ETK adjunktus, tanszékvezető, mb.képzési igazgató 1

2 Problémafelvetés A társadalom számára komoly kihívás a 60. év felettiek egészségi állapotának megőrzése, megfelelő életminőségének biztosítása. A krónikus betegségek pl.: a diabetes mellitus, a szív-és érrendszeri megbetegedések (pl.: hypertónia), daganatos elváltozások (pl.: colon carcinoma) Ezen betegségek hátterében számos közös de befolyásolható kockázati tényező szerepel pl.: mozgásszegény életmód, nem megfelelő táplálkozás. Az idősek mintegy 80%-a egy, 50%-a legalább két krónikus megbetegedésben szenved.

3 Szűrővizsgálat Szűrővizsgálatok panasz és/vagy tünetmentes, önmagát egészségesnek tartott emberek körében a rejtett, lappangó megbetegedéseket vagy az azokat megelőző kóros állapotokat kívánják felkutatni. 3

4 Szűrővizsgálat A másodlagos prevenció során alkalmazott módszerek könnyen és gyorsan kivitelezhetőek, fájdalommentes, szűrtek számára nem jelent kockázatot, a szűrővizsgálatok nem diagnosztikus eljárások, A végleges diagnózis és a kezelés pontos meghatározása céljából a kiszűrt páciensnek további vizsgálatokon kell részt venniük. A szűrhetőnek minősülő betegségek kiválasztása mindig nemzetközileg is elfogadott elvek alapján történik és maguk az alkalmazott szűrésre alkalmas módszerek is számos vizsgálat adatai alapján kerülnek kiválasztásra. 4

5 Időskorban leggyakrabban alkalmazott szűrővizsgálatok 5

6 Szűrővizsgálatok Cardiovasculáris megbetegedések szűrése Rosszindulatú daganatok szűrése Osteoporosis szűrése Fogászati szűrővizsgálat Érzékszervi szűrővizsgálat Általános laboratóriumi vizsgálat Mentális állapot szűrése Immunizáció időskorban Tápláltsági állapot szűrése időskorban 6

7 Cardiovasculáris megbetegedések szűrése Az epidemiológiai mutatók a szív- és érrendszeri megbetegedések okozzák az összes halálozás mintegy 30%-át. Az életkor előrehaladtával: a kardiovaszkuláris megbetegedések előfordulása szignifikánsan emelkedő tendenciát mutat az időskori morbiditás és mortalitás 40-50%-ért felelősek. 7

8 1.Hypertonia szűrése Korunk népbetegsége Prevalencia az életkor előrehaladtával növekvő tendenciát mutat. Epidemiológiai adatok a világon mintegy egymilliárd embert érint, évente kb. 7,3 millió ember veszíti el életét a hypertonia miatt ben világszerte 1,56 milliárd embernél diagnosztizálnak hypertoniát. Az idős populációt tekintve a 65 év feletti idős emberek több mint fele szenved hypertóniában, a 75 év felettiek esetében ez a mutatószám eléri a 80%-t. 8

9 1. Hypertonia szűrése Framingham kutatás ha az egyének 65 éves koráig normál vérnyomása is van, ezt követően éves korra 90% a kockázat, hogy kialakul a szisztolés magas vérnyomás. A nemek tekintetében 55 éves kor alatt a férfiaknál gyakoribb a magas vérnyomás előfordulása, 55 és 64 év között a két nem között már nem tapasztalható különbség, 65 év felett a nőknél emelkedik a hypertonia előfordulása. A menopausa során a nők szisztolés vérnyomásértéke is meredek emelkedést mutat. 9

10 1. Hypertonia szűrése Definició: a vérnyomás nyugalomban, legalább 3 különböző (legalább egyhetes idő-közzel mért) értékének átlaga magasabb értéket mutat, mint a systolés érték 139 Hgmm / és vagy a dyastolés érték 89 Hgmm. 10

11 1. Hypertonia szűrése Valamennyi országot tekintve a prevenció nagy jelentősége bír. A WHO adatai alapján a cerebrovascularis megbetegedések 72%-ának, az ischaemiás szívbetegségek 58%-ának a háttérben a hypertonia szere-pel, pl.: Angliában a korai halálozás egyik oka, valamint jelentős kockázati tényezője a stroke-, a szívinfarktus-, szívelégtelenség-, krónikus vesebetegség előidézésében, továbbá jelentős kockázati tényező az érrendszeri kognitív károsodás kialakulásában is (pl.: Alzheimer-kór, demencia). 11

12 1. Hypertonia szűrése A kezelés elemei Ajánlás Szisztolés vérnyomás csökkentése Testsúlycsökkenés optimális BMI <25 kg/m2 elérése, vagy fenntartása Hgmm /10 kg fogyás Só bevitel redukciója só felvétel csökkentése <6 g/ nap DASH diéta alapelvei szerint zöldség- gyümölcs fogyasztása zsírszegény tejtermékek fogyasztása, telített zsírok fogyasztásának csökkentése, Fizikai aktivitás Rendszeres fizikai aktivitás (30-60 perc/nap) hetente legalább háromszor Alkoholfogyasztás Férfiak: Nem több,mint 2 ital/nap/ (25 g alkohol), Nők: 1 ital/nap/nő (12,5 g alkohol) I. Táblázat. A várható eredmények az életmód változás hatására. II. Forrrás: Mancia et al. (2013) Hgmm Hgmm Hgmm Hgmm 12

13 1. Hypertonia szűrése Kategória Szisztolés vérnyomás (Hgmm) Diasztolés vérnyomás (Hgmm) Ellenőrzés, követés** Optimális vérnyomás < 120 és < 80 Normális vérnyomás és év múlva Emelkedett-normális vérnyomás I. fokozat (enyhe hypertonia) II. fokozat (középsúlyos hypertonia) III. fokozat (súlyos hypertonia) Izolált diasztolés hypertonia Izolált szisztolés hypertonia (ISH) és/vagy /2 év múlva*** Kóros vérnyomásérték hypertonia és/vagy hónapon belül*** és/vagy Kivizsgálás, ellátás vagy ellenőrzés 1 hónapon belül 180 és/vagy 110 Kivizsgálás, ellátás vagy ellenőrzés 1 héten belül <140 > < 90 II.táblázat A kezdeti vérnyomásértékek alapján ajánlott kontroll vizsgálatok. Forrás: A Háziorvostani Szakmai Kollégium (2008). 13

14 2. Hasi aorta aneurizma szűrése A hasi aorta-aneurizma a főverőér leszálló szakaszán kialakuló tágulat. Nemek tekintetében a férfiaknál hatszor nagyobb a kialakulás kockázata, mint a nőknél, Életkor előrehaladtával ez a veszély fokozódik. 14

15 2. Hasi aorta aneurizma szűrése Kialakulásában szerepet játszik: a dohányzás, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, elhízás, magas koleszterinszint és a családi halmozódás (pl.: szülőknél vagy testvéreknél előforduló aneurizma). Az elváltozás nem okoz panaszokat: az aneurizma megrepedése fatális kimenetelű lehet. Az érfal megrepedése során tízből nyolc ember (80%) a kórházba kerülés előtt meghal. 15

16 2. Hasi aorta aneurizma szűrése Az aneurizma hasi ultrahanggal könnyen kimutatható. A percig tartó magas specifitással és szenzitivitással rendelkező non-invazív eljárás alkalmazható szűrés elvégzése céljából is. a hasi ultrahangot 3 cm-nél nagyobb aorta átmérő esetén ajánlott ismételni. az aorta átmérője 4,5 és 5,4 cm között van évente javasolt megjelenni, 3,0 és 3,9 cm közötti az érték, három év múlva kell a szűrést újból elvégezni. Az aorta hasi szakaszán egy 5 cm átmérőjű aneurizma már jó eséllyel megrepedhet, azonban a kiszűrt pácienseknél lehetőség van az aneurizma sebészi korrekciójára. A beavatkozás tervezhető és a mortalitási arány 4-6%, szemben a sürgősségi beavatkozásoknál ez az arány 50%. 16

17 2. Hasi aorta aneurizma szűrése Hasi aorta aneurizma átmérője (cm) A megrepedés rizikója (%/év) % % % % > % III. táblázat Az aorta megrepedés rizikója az aneurizma átmérőjének függvényében. Forrás: Robinson (2013). 17

18 2. Hasi aorta aneurizma szűrése Szűrési ajánlás: év közötti férfiak az anamnézisében a dohányzás, mint rizikó faktor szerepel. Nemzetközi kitekintésben szervezett módon történik a hasi aorta aneurizma szűrése: Amerikai Egyesült Államok Svédország Anglia 18

19 3. A pitvarfibrilláció szűrése A kor előrehaladtával egyre gyakoribbá válnak a különböző szívpanaszok, melyek közül a pitvarfibrilláció fordul elő a legtöbbször. Előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával emelkedik, a teljes lakosság 1%-át, a 65 év felettiek 5%-át, a 75 év felettiek 10%-át érinti. Hátterében: hypertonia, szívinfarktus, diabetes mellitus, pajzsmirigy túlműködés, veleszületett szívbetegség, szívbillentyűk betegsége áll, előfordulhat az is, hogy a vizsgálatok során semmilyen mögöttes ok nem mutatható ki. 19

20 3. A pitvarfibrilláció szűrése Kiemelt kockázati tényezői: a tromboembóliás betegségek és a stroke kialakulásában (veszélyét ötszörösére növeli). A pitvarfibrilláció gyakran tünetmentes, problémára a szabálytalan szívverés, légszomj, szédülés és mellkasi fájdalom hívhatja fel a figyelmet. 20

21 3. A pitvarfibrilláció szűrése A 65 évnél idősebb embereknél opportunista szűrés keretében végezhető a pulzus és a 12 elvezetéses EKG vizsgálat elvégzése úgy, hogy a szűrés első lépése az ápoló által elvégzett pulzus vizsgálat. Egy kutatásban ennek a vizsgálatnak a sensitivitása 87%, a specificitása 81%. Második lépésben, ha a páciensnél szabálytalan pulzus tapasztalható, indokolttá teszi a 12 elvezetésű EKG vizsgálat elvégzését. Manth et al. kutatásában a vizsgálat szensitivitása 92 %, specificitása 91%. A két lépés együttes szensitivitása 80% (=87%x92%), specificitása 91%. A szűrés mellett indokolt lehet a gyógyszeres terápia is, mint pl.: a véralvadásgátlók szedése. Megoldásként szerepelhet továbbá a 65 év feletti rizikó faktorral (pl.: szívinfarktus, angina, diabetes mellitus, pajzsmirigy-túlműködés, stroke, TIA) rendelkező személyek lakossági szűrőprogramokba történő bevonása is. 21

22 Rosszindulatú daganatok szűrése 22

23 1. Emlőrák szűrése A daganatos megbetegedések a második leggyakoribb halálok a szívés érrendszeri megbetegedések mögött. A népesség elöregedésével a daganatos megbetegedések száma is emelkedni fog. Egy nemzetközi publikáció a 65 év felettieknél tizenegyszeresére emelkedik a rák előfordulása, a daganatos diagnózis felállításának átlag életkora 68 év, a daganat diagnózis 56%-a, az összes daganatos halálozás 70%-a 65 év felett fordul elő. A daganatos megbetegedések kockázati tényezői: között az egyéni adottságok az életmódbeli sajátosságok, a táplálkozási szokások, a környezeti tényezők a munkahelyi ártalmak 23

24 2. Emlőrák szűrése A világ mortalitási és morbiditási mutatóinak figyelembe vételével az emlőrák a női daganatos megbetegedések között az első helyen áll. Évente több mint egy millió új eset kerül regisztrálásra. Aktuális becslések szerint 2011-ben kb nő vesztette életét. Az emlőrák Magyarországon leggyakoribb nőgyógyászati rosszindulatú tumor, 2011-ben mintegy 2138 halálesetet és 7333 új esetet regisztráltak. Az emlőrák kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával emelkedik. A regisztrált esetek alapján mintegy 80%-át 50 éves kor felett diagnosztizálják, mintegy 50% -a 65 év felett és több, mint 30%-a 70 évnél idősebb életkorban. 24

25 3. Emlőrák szűrése Hazánkba a szervezett szűrőprogramban való részvétel felső korhatára 65 év, míg nemzetközi kitekintésben, Angliában 70 év, Németországban 69 év, Amerikai Egyesült Államok nem állapítanak meg felső korhatárt. Ausztráliában a nők 74 éves korukig kapnak meghívást a szervezett szűrővizsgálatra. A 75 év feletti ausztrál nők számára nem küldenek behívó levelet, de jogosultak az ingyenes szűrővizsgálatra. 25

26 2. Méhnyakrák-szűrés A méhnyakrák mortalitási mutatóit tekintve a világon a harmadik, az abszolút halálozásokat tekintve a negyedik leggyakoribb női daganatok közé tartozik. A KSH adatai szerint hazánkban 2010-ben mintegy 400 asszony halálát okozta, így a nők körében a daganatos halálokok sorrendjében a kilencedik helyen áll. A megbetegedett nők többsége a éves korosztályba tartozik. Kialakulásában jelentős szerepet a humán papillomavírus jelenti, Kockázati tényezőként a korai nemi élet, fogamzásgátló tabletták szedése, promiszkuitás, dohányzás, elhízás, alacsony gazdasági-szociális státusz, táplálkozási tényezők, mint például az alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztás. 26

27 3. Vastagbéldaganat szűrése A colorectalis daganatok (CRC) okozta halálozások száma emelkedő tendenciát mutat. A CRC a fejlett országokban és Magyarországon is a második leggyakoribb halálhoz vezető, rosszindulatú megbetegedés. A fejlett országokban évente mintegy új megbetegedést, Magyarországon évente több, mint új esetet diagnosztizálnak. A mortalitási mutatókat figyelembe vételével hazánkban beteg veszti el életét vastagbél-és végbélrák következtében. 27

28 3. Vastagbéldaganat szűrése Az életkori sajátosságokat figyelembe véve a CRC elsősorban az idősebb korosztályt érinti, az életkor előrehaladtával egyre több idős beteg kerül keze-lésre. A tumorok 40%-a 75 éves kor fölött jelentkezik, és a gyakoriság az életkorral növekvő tendenciát mutat. 28

29 3. Vastagbéldaganat szűrése Etiológiájában fontos szerepet játszik a családi halmozódás, a vastagbél évtizedekig fennálló, tartós betegsége (pl.:colitis ulcerosa), a különböző életmódbeli tényező, mint például zsírdús és rostszegény táplálkozás, az alacsony zöldség és gyümölcsfogyasztás mozgásszegény életmód, elhízás. 29

30 3. Vastagbéldaganat szűrése Megelőzésében nagy hangsúlyt kell fektetni a helyes táplálkozási szokások kialakítására szűrővizsgálatokon való részvételre. A kór-állapot lassú kialakulása miatt a vastagbélrák szűrés különösen nagy jelentőséggel bír. A colorectalis rák és az azt megelőző állapotok felismerésére számos, klinikailag bizonyított eljárás áll a rendelkezésre. 30

31 3. Vastagbéldaganat szűrése Az ajánlott módszerek a székletből az okkult vérzés kimutatása (fecal occult blood test, FOBT), a vastagbél eszközös átvizsgálása flexibilis szigmoidoszkópia, kolonoszkópia, kettős kontrasztos colorectalis röntgen, CTcolonographia. A szűrés az átlagos kockázatú, 50 év feletti népesség körében egy-, vagy kétlépcsős szűrési stratégia alapján végezhető. Az egylépcsős szűrővizsgálat kolonoszkópia segítségével történik, szükség szerint a polipok eltávolításával kiegészítve. Ha a vizsgálat eredménye negatív, 10 év múlva ajánlott a vizsgálatot újból megismételni. A kétlépcsős szűrés első lépésében a székletminta okkult vér kimutatása történik. Ha az eredmény pozitív, második lépésben kolonoszkópiát kell végezni. Negatív vizsgálati eredmény esetében a vizsgálatot évente, illetve kétévente szükséges ismételni. 31

32 4. Prosztatatrák szűrése A prostatarák férfiak körében második leggyakrabban előforduló daganat. Jellemző az időskorban való megjelenése, az esetek kétharmadát 65 év felett diagnosztizálják. A betegek 70%-át a év közöttiek teszik ki. A vérből történő PSA (prosztata specifikus antigén) meghatározás segítséget nyújthat a prosztatarák diagnózisának megállapításához. 32

33 4. Prosztatatrák szűrése A tünetek a nehezen induló, fájdalmas vizeletürítés, éjszakai gyakori vizelési inger, gyenge vizeletsugár esetén javasolt a sürgős PSA szűrés elvégzését. A prosztatarák a kezdeti stádiumban tünetmentes, a férfiaknak éves kor felett évente ajánlott a PSA és a rectális vizsgálat elvégeztetése. 33

34 Osteoporosis szűrése 34

35 Osteoporosis szűrése Az osteoporosis (csontritkulás) a csontrendszer olyan szisztémás megbetegedése, melyet a kórosan alacsony csonttömeg, a csontszövet szerkezetének szétesése a csonttörések fokozott kockázata jellemez. 35

36 Osteoporosis szűrése Világszerte népbetegségnek számító csontritkulás kb. 200 millió nőt és férfit érint. Hazánkban az 50 év felettiek közül legalább férfi és nő szenved csontritkulásban. Aktuális becslések szerint a évesek mintegy egyharmadát, míg a 80 év felettiek kétharmadát érinti. 36

37 Kockázati tényezők: a női nem, az életkor, testtömeg, Osteoporosis szűrése testalkat (kistermetű, vékonyabb csontozatú nők nagyobb kockázatnak vannak kitéve), rassz (fehér és ázsiai népességben gyakoribb az előfordulás), családi halmozódás, a hormonális faktorok, nem megfelelő táplálkozás, alacsony kalcium bevitel, anorexia, inaktív életmód, ágynyugalom, fogyás, dohányzás, túlzott alkohol- és koffeinfogyasztás. 37

38 Osteoporosis szűrése Néma-járványként tünetszegény, a figyelmet a betegségre a patológiás törések hívják fel. Szakirodalmi adatok alapján hazánkban évente ezer csigolyatest törés, ezer csípőtáji femur törést, 38

39 Osteoporosis szűrése ezer csuklótáji törés regisztrálnak, ezeknek a jelentős része (kb.80%) az 50 évesnél idősebb népességben keletkezik, akiknél a csontritkulás is nagyobb arányban fordul elő. A csontritkulás miatt bekövetkező csonttörések leggyakoribb helyei: a csigolyák, az alkar és a combcsont csípőtáji része. 39

40 Osteoporosis szűrése Az osteoporosis szűrővizsgálatára a leghatékonyabb módszer a DXA (dual-energy x-ray absorptiometry) vizsgálat, elvégzését 50 éves kor felett fokozott kockázatnak kitett egyéneknek mindenképpen javasolják 40

41 Osteoporosis szűrése A nemzetközi javaslat szerint a nők esetében 65. életév betöltése után, illetve 65 év alatt postmenopauzális fractura esetén javasolt a csontsűrűség vizsgálatot szükséges elvégezni. A szűrések intervallumának meghatározását befolyásolja az általános állapot és a rizikófaktorok. Az osteoporosis kezelésének eredményességének mérése miatt szükséges az évenkénti kontroll vizsgálat. 41

42 A fogászati szűrővizsgálat 42

43 Fogászati szűrővizsgálat Orális egészség nemcsak az ép, jó fogazatot jelenti, része az általános egészség állapotnak, alapvetően meghatározza az életminőséget, hozzájárul a jó közérzet kialakításában. 43

44 Fogászati szűrővizsgálat Idősek fogazatára jellemző: különböző mértékű foghiányok, fogatlanság, a szájnyálkahártya elvékonyodása ebből adódó fájdalmassága, sérülékenysége, a szubmukóza vastagságának jelentős csökkenése ebből származó teherviselési nehézségek, a parodoncium (fogágy) állapotának romlása nyálmirigyek involutiója. 44

45 Fogászati szűrővizsgálat Sajnálatos módon az orális egészség idős korban gyakran figyelmen kívül hagyott. Sok esetben elmarad: a megfelelő napi orális higiéniai rutin a fogmosás, a fogselyem használata és a szájöblítés amelyet jelenleg is a fogorvosok sok fogászati probléma megelőzésére ajánlanak. A korszerű fogorvosi ajánlás szerint évente egyszer ajánlott fogászati szűrésen megjelenni. 45

46 Fogászati szűrővizsgálat A fogorvoshoz járás gyakorisága az életkor előrehaladtával fokozatosan %- ra- csökken, az idős emberek jelentős része csak panasz esetén fordul fogorvoshoz. A rendszeres fogászati ellenőrzésen való részvételt több tényező is hátráltathatja, mint pl.: az idős ember mozgáskorlátozottság miatt nem tud részt venni a szűrésen, anyagi problémák miatt nem képes a fogászati költségeket megfizetni a fogászati beavatkozástól való félelem miatt marad távol. A száj rendszeres és alapos átvizsgálása során korán kiszűrhető az alultápláltság, a mikrobás fertőzések, az immundefektusok, a sérülések és a daganat jelei egyaránt. 46

47 Összefoglalás Nagy hangsúlyt kell fektetni a kockázati tényezők azonosítására, a betegségek korai felismerésére, a megfelelő életminőség biztosítására illetve javítására, a működőképesség, illetve függetlenség megőrzése. 47

48 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!