Az e-közigazgatás releváns ismereteinek, nemzetközi gyakorlatának és megoldásainak győjtése DÁNIA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az e-közigazgatás releváns ismereteinek, nemzetközi gyakorlatának és megoldásainak győjtése DÁNIA"

Átírás

1 Az e-közigazgatás releváns ismereteinek, nemzetközi gyakorlatának és megoldásainak győjtése DÁNIA

2 A dokumentum az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, az Államreform Operatív Program támogatásával, az Elektronikus közigazgatási keretrendszer tárgyú kiemelt projekt megvalósításának részeként készült. A dokumentum elkészítésében részt vett:

3 Metaadat-táblázat Megnevezés Cím (Title) Kulcsszó (Subject) Leírás (Description) Típus (Type) Forrás (Source) Kapcsolat (Relation) Terület (Coverage) Létrehozó (Creator) Kiadó (Publisher) Résztvevı (Contributor) Dokumentum Az e-közigazgatás releváns ismereteinek, nemzetközi gyakorlatának és megoldásainak győjtése: DÁNIA Best practice folyamatok ismertetése A dokumentum a dán elektronikus közigazgatást ismerteti. A 2000 óta lépésenként elırehaladó dán e- kormányzati keretrendszer kialakulását az jellemzi, hogy egyfajta moduláris építkezést valósítottak meg, ami folyamatosan együtt haladt a közigazgatási reform egyes szakaszaival. Az elsı keretrendszer- projektek az ügyfeleknek (G2C) vagy az üzleti világnak, a gazdálkodó szervezeteknek (G2B) kívántak korszerő, ágazatokon átnyúló szolgáltatást biztosítani. Az interoperabilitási feladatok egy átfogó szervezet keretén valósulhatnak meg, az interoperabilitási szabványoknak külön nyilvántartást kell létrehozni és az interoperabilitás kidolgozása, bevezetése csak fokozatosan történhet. szöveg Jogok (Rights) Dátum (Date) Formátum (Format) Azonosító (Identifier) Nyelv (Language) Verzió Státusz Fájlnév Méret Ár Felhasználási jogok e-közigazgatási Keretrendszer Kialakítása projekt Miniszterelnöki Hivatal KOPINT-DATORG Infokommunikációs Zártkörően Mőködı Részvénytársaság (Kopint-Datorg Zrt.) magyar V2 végleges EKK_ekozig_nemzetkozi_gyak_DK_080612_V2.doc A dokumentum neve A dokumentum készítıjének neve A dokumentum jóváhagyójának neve A dokumentum készítésének dátuma Verziószám 2 Összes oldalszám 85 A projekt azonosítója EKK_ekozig Az e-közigazgatás releváns ismereteinek, nemzetközi gyakorlatának és megoldásainak győjtése: DÁNIA KOPINT-DATORG Infokommunikációs Zártkörően Mőködı Részvénytársaság (Kopint-Datorg Zrt.)

4 A DÁN E-KORMÁNYZATI KERETRENDSZER 1. BEVEZETİ 7 2. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Az e-közigazgatás intézményrendszerének kialakulása, fontosabb dokumentumai A dán e-kormányzati keretrendszer kialakulása Az elsı idıszakban kialakított rendszerek Az e-kormányzati architektúra alapelvei Interoperabilitás Biztonság Nyitottság Rugalmasság (flexibility) Változás-követés (scalability) A KERETRENDSZEREK ÉS A KAPCSOLÓDÓ SZABVÁNYTÁRAK BEMUTATÁSA Az Infostructurebase rendszere Mi az OIOXML? Új Államigazgatási Szoftver Stratégia Az új keretrendszer kialakítása a re szóló e-kormányzati stratégia alapján A keretek megteremtése Szabványosítás Az e-kormányzati stratégia megvalósítása A szervezeti rendszer feladat-megosztása A National IT and Telecom Agency (Nemzeti IT és Telekom Ügynökség) MAGYAR SZEMPONTBÓL HASZNOSÍTHATÓ TAPASZTALATOK 57 MELLÉKLET: USE OF MANDATORY OPEN STANDARDS FOR SOFTWARE IN THE PUBLIC SECTOR - A KÖTELEZİ NYÍLT SZABVÁNYOK HASZNÁLATA AZ ÁLLAMI SZEKTORBAN 58 Sets of mandatory open standards 59 Standards for data exchange between public authorities (OIOXML) 59 Standards for electronic record management (FESD) 60 Standards for electronic procurement in the public sector (OIOUBL) 62 Standards for digital signatures 63 Primary scope of OCES digital signatures 63 Standards for public websites and accessibility 64

5 Primary scope of standards for public websites 65 Standards for IT security (DS484) 65 Requirements for use of document standards 67 OIO Catalogue 68 New mandatory open standards 70 Sets of mandatory open standards 70 Standards for data exchange between public authorities (OIOXML) 71 Standards for electronic record management (FESD) 72 STANDARDS FOR ELECTRONIC PROCUREMENT IN THE PUBLIC SECTOR (OIOUBL) 73 Main principle of electronic procurement 74 Primary scope of OIOUBL 74 Mandatory open OIOUBL standards 74 Requirements for use of OIOUBL 74 STANDARDS FOR DIGITAL SIGNATURES 74 Main principle of OCES digital signatures 75 Primary scope of OCES digital signatures 75 Mandatory open OCES standards 75 Requirements for use of OCES digital signatures 76 Maintaining the requirement for use of OCES digital signatures 76 Standards for public websites and accessibility 76 Standards for IT security (DS484) 78 Only applicable to the governmental sector 78 Standards for document exchange (ODF/OOXML) 79 OIO Catalogue 81 New mandatory open standards 83 FOGALOMTÁR 84 RÖVIDÍTÉSGYŐJTEMÉNY 86 5

6 SZAKIRODALMI HIVATKOZÁS 87 6

7 1. Bevezetı A dán e-kormányzati keretrendszer vizsgálata során jelen tanulmány részben egyfajta vertikális-idırendi szempontot, részben horizontális szempontot követ, azaz a rendszer elemeinek, mőködésének, eszköz- és intézményrendszerének a lehetı legszélesebb körő, noha a rendelkezésre álló szők idıkeret, valamint az elvárt szempontrendszer hiánya miatt szükségképpen nem minden részletre kiterjedı bemutatását vállalja fel. A 2000 óta lépésenként elırehaladó dán e-kormányzati keretrendszer kialakulását az jellemzi, hogy egyfajta moduláris építkezést valósítottak meg, ami folyamatosan együtt haladt a közigazgatási reform egyes szakaszaival. A második fejezet áttekintést nyújt a dán e- kormányzati keretrendszer kialakításának 2000 óta felgyorsult folyamatáról, a létrejött legfontosabb szolgáltatásokról és bemutatja az elsı felállásban létrehozott intézményrendszert. A továbblépés feladatait meghatározó Danish e-government Strategy c. dokumentum öt un. útirányának (signposts) ismertetése a fejezet fontos része. Továbbfolytatva az idırendi feldolgozást, a tanulmány áttekinti az elsı idıszakban kialakított rendszerek közül a legfontosabb, a 2004-ben megjelent dokumentum, a vállalatszerő architektúráról szóló nemzeti fehérkönyv, a White Paper on Enterprise Architecture elveinek értelmezését: az interoperabilitást, a nyitottságot, a biztonságot, a rugalmasságot és a változás-követést. A harmadik fejezetben, a keretrendszerek és a kapcsolódó szabványtárak bemutatása során elıször ismertetjük a március elején a dán e-kormányzati program szerves részeként, a kormányzati architektúra stratégiai elemeként a Kutatási, Technológia és Innovációs Minisztérium keretén belül létrehozott Infostructurebase nevő webszolgáltatást, amelyet közigazgatási együttmőködési eszköznek neveznek. Az Infostructurebase a közigazgatási adatokhoz történı könnyő és olcsó hozzáférés biztosítását szolgálja, az interneten keresztül hozzáférhetı és arról tájékoztatja az államigazgatási intézményeket, hogyan lehet hozzáférni a közületi (public) adatbázishoz mind az adatszerzés, mind az adatszolgáltatás céljából. Ennek konkrét megvalósulást a évben publikált, máig érvényes kézikönyv fı fejezeteinek, az interoperabilitás követelményeinek bemutatása szolgálja, amelynek szerves része az OIO architecture framework (Open public Information Online). Szükséges volt ezért az OIOXML osztályok és szabványok ismertetése is. A fejezet további részei az Új Államigazgatási Szoftver Stratégiát mutatják be, majd a re szóló e-kormányzati stratégia alapján az új keretrendszer kialakításával foglalkoznak, konkrétan a keretek megteremtésével és a szabványokkal. A júniusában publikált új, három évre szóló e-kormányzati program The Danish e-government strategy alapja a 2006-ban meghirdetett közigazgatási reform, az ún. Minıségi Reform volt. Az új e- kormányzati programban újabb, magasabb szintő célkitőzéseket fogalmaztak meg mind a lakossági szolgáltatások javítása, mind az e-kormányzati kohézió erısítése terén. A továbbiakban bemutatásra kerül az e-kormányzati stratégia megvalósításának modellje, a szervezeti/intézményi rendszer feladat-megosztása, valamint a 2007-tıl kialakított e- kormányzati keretrendszer intézményi felállása, az intézményi kapcsolódások. A National IT and Telecom Agency (Nemzeti IT és Telekom Ügynökség) honlapjának (http://en.itst.dk) részletes ismertetése azt a célt szolgálja, hogy konkrét példát mutassunk egy felhasználóbarát, sokfajta szolgáltatást nyújtó központi portál mőködésére. Ez egyben átvezet a záró a Magyar szempontból hasznosítható tapasztalatok fejezethez, amely a tanulmány során bemutatott gyakorlatok közül a hazai hasznosításához támpontot kínáló megoldásokat foglalja össze. 7

8 2. Történeti áttekintés 2.1. Az e-közigazgatás intézményrendszerének kialakulása, fontosabb dokumentumai A 2000 óta lépésenként elırehaladó dán e-kormányzati keretrendszer kialakulását az jellemzi, hogy egyfajta moduláris építkezést valósítottak meg, ami folyamatosan együtt haladt a közigazgatási reform egyes szakaszaival. Az elsı keretrendszer- projektek az ügyfeleknek (G2C) vagy az üzleti világnak, a gazdálkodó szervezeteknek (G2B) kívántak korszerő, ágazatokon átnyúló szolgáltatást biztosítani. Nyilvánvaló volt, hogy ennek alapja az interoperabilitás megteremtése, amely nemcsak informatikai, hanem igazgatásszervezési kérdés is, s ezért az interoperabilitási feladatok egy átfogó szervezet keretén valósulhatnak meg, az interoperabilitási szabványoknak külön nyilvántartást kell létrehozni, az interoperabilitás kidolgozása, bevezetése csak fokozatosan történhet. A keretrendszer intézményi kiépítésében is ezt az építkezést valósították meg, így nyomon követhetjük, hogyan haladt elıre az intézményi struktúra fejlesztése: 2000 ısze: a Digitális Közigazgatás Bizottságának megalakulása, vezetıje a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára május: a Digital Administration c. dokumentum publikálása (http://www.oio.dk/files/digital_administration.htm), amelyben a digitalizálás fontosságát, valamint a közigazgatás és közszolgáltatások egyes részterületein megvalósult e-szolgáltatásokat foglalják össze. Ezek közül a legfontosabbak: - Indberetning.dk: olyan portál, ahonnan a vállalatok áttekintést kaphatnak arról, milyen információkat kell szolgáltatniuk az állami szerveknek, s valamennyi megfelelı őrlapot le lehet tölteni. Ez az egyablakos keresés lehetıvé teszi, hogy a vállatoknak ne kelljen minden egyes közigazgatási egység honlapján megkeresni a szükséges információt. - Blankettorvet.dk: olyan portál, ahonnan az állampolgárok számára szükséges valamennyi őrlap letölthetı, kitölthetı, s a kinyomtatás után kell elküldeni a megfelelı hatóságnak. - SU-styrelsen: 2001-ben kezdték el az állami oktatási rendszerben résztvevık ösztöndíj-rendszerének digitalizálását közepéig létrehozták az elektronikus közbeszerzés portálját, amelyet egy magán vállalat mőködtet, s mind az állami, mind a magán szféra számára hozzáférhetı. Moduláris formája lehetıvé teszi, hogy adaptálni lehessen az egyes közigazgatási egységek szükségleteihez, s a böngészı (browser) segítségével egyszerően elérhetıek az adatok. Minden komponens nyílt interface-ő, s ez lehetıvé teszi, hogy a katalógus szerkezetét, portálját egymástól függetlenül változtatni lehessen : a dán e-kormányzat projekt intézményi szervezetének indulásaként létrehoztak egy olyan koordinációs Tanácsot, amelyben öt minisztérium, valamint a megyei és a

9 települési önkormányzatok vezetı szervezetei vesznek részt. A Tanács munkáját két szervezet segíti: - Az un. Digitális Munkacsapat (Digital Taskforce), amely szervezetileg a Pénzügyminisztériumhoz tartozik, de több minisztérium, valamint regionális és helyi szakértık is részt vesznek benne. Ez a team egyben a Tanács titkárságául is szolgál, s mint ilyen, a szervezeti feladatokat látja el. - A Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Minisztériumon belül mőködı IT- Ttechnológiai Központ a technológiai fejlesztésért és az IT-infrastruktúra egészéért felelıs. 9

10 A dán elektronikus kormányzat keretrendszerének szervezeti modellje 2003-tól Politikai szint Kutatási, Technológia és Innovációs Minisztérium (infrastruktúra) E-kormányzat Projekt Közös Testülete (központi, regionális, helyi közigazgatás) Koordináló Információs Bizottság (központi korm, regionális, helyi közigazgatás) Digital Task Force (irányítás) EntArch Fórum (magán szféra) EntArch Bizottság (központi korm, regionális, helyi közigazg.) XML-Bizottság (központi korm, regionális, helyi közigazg.) OIOXML Fórum (magán szféra) FESD-csoport (Doc MGT, ITST) Új csoportok Minták (Központi adattulajdonosok) DokForm Metaadat Alap-adat Központi adattulajdonosok e-kereskedelem ebxmla.o. Új csoportok 10

11 A dán gyakorlat egyik specialitása a digitalizálás és szabványosítás mérföldköveinek kijelölése: az un. E-nap meghirdetése: 2003 szeptember 1-tıl valamennyi központi és helyi közigazgatási szervezetnek joga van egymással elektronikusan kommunikálni, azaz minden dokumentumot az un. érzékeny és titkos dokumentumok kivételével elektronikusan megkérni és fogadni február 1-étıl az E-nap 2 -tıl kezdıdıen az egyének és a vállalatok is általános jogot kaptak a hatóságokkal történı elektronikus kommunikálásra. Ez kiterjed az üzenetek küldésére és fogadására is, azaz az állampolgárok a hatóságok megkeresésére választ is kaphatnak biztonságos megoldásokon keresztül. Az autentikusságot elektronikus aláírás biztosítja : a kormányzat valamint a megyei és helyi önkormányzatok szakértıi együttmőködésében kidolgozott Danish e-government Strategy c. dokumentumban 1 meghatározták azt az öt un. útirányt (signposts) amelyek kijelölik az e-kormányzat egyes akcióterületeit. Valamennyi útirányban kijelölték azokat a prioritási célokat és mérhetı eredményeket, amelyeket az idıszak végére el kell érni. 1. útirány: a közigazgatási szektor állampolgároknak és az üzleti szférának nyújtott szolgáltatásainak radikális fejlesztése: 2006 végéig az állampolgárok legalább 60%-a, a vállalkozások legalább 95%-a használhassa az e-kormányzati szolgáltatásokat. 2. útirány: az e-szolgáltatások színvonalának és költségeinek csökkentése végéig a digitalizációs projektek eredményeként 75%-kal kell csökkenteni az e- kormányzati költségeket és 25%-kal a ráfordítási idıt. 3. útirány: a közigazgatás digitálisan mőködjön végéig a hivatalos intézmények 80%-a közötti dokumentum-áramlás legalább negyede digitális formában történjen, az intézmények 60% biztonságosan, digitálisan kommunikáljon egymással, beszerzéseik 40%-a digitálisszámlázással valósuljon meg. 4. útirány: az e-kormányzás alapja a koherens és rugalmas infrastruktúra végéig a közigazgatási intézmények 85%-a közös közszolgálati megoldásokkal és szabványokkal dolgozzon, 90%-uk a legkorszerőbb IT megoldásokkal, e- szolgáltatásnyújtással, biztonsági politikával és infrastruktúrával rendelkezzék, s legalább 1,1 millió digitális aláírási igazolást kell kibocsátani a lakosság és a vállalkozások részére. 5. útirány: a közigazgatási intézmények vezetıinek felelıssége szervezetükben ezeknek a célkitőzéseknek az elérése végéig a digitalizációs projektek legalább 75%-ában mutatkozzék a munkafolyamatok egyszerősítése. Az e-kormányzati építkezés valamint a közigazgatási reform együtt haladását jelenítette meg az a évi döntés, amelynek értelmében a helyi önkormányzatok számát a korábbi 271-rıl 98-ra csökkentették, s az addigi megyerendszer helyett 5 régiót alakítottak ki 2. Egy-egy 1 2 Ld. 11

12 önkormányzat alá tartozó lakosság minimális létszáma fı, s a régiók 0,6-1,6 millió lakost foglalnak magukban a korábbi ezer közötti helyett. Nyilvánvaló ennek a radikális átalakulásnak a közigazgatás egésze, így az e-kormányzat szempontjából megmutatkozó pozitív hatása. A dán e-kormányzati keretrendszer sikerének egyik összetevıje a közigazgatási reformmal összhangban történt megvalósítás. A közigazgatási reform egyik fı célja a deregulálás, valamint szervezettség, a hatékonyság növelését célzó elképzelések megvalósítása, a széttagoltságtól a nagyobb egységek felé történı haladás. A közigazgatási eljárások informatikai támogatásának tervezésekor a korábbi kis egységekben kialakított, elszigetelt nyilvántartások és eljárások helyett az egységes kezelés elveinek és szabályainak kialakításával, az adatvédelmi követelményekkel összhangban történı együttmőködés lehetıvé tételével jelentıs eredményt lehet elérni. Ennek a közigazgatási változtatásnak alapján új e-kormányzati program született, a The Danish e-government strategy Towards Better Digital Service, Increased Efficiency and Stronger Collaboration 3, amelyet a dán hagyományoknak megfelelıen az önkormányzatok szövetségével (LGDK), valamint az immár öt régió vezetésével közösen dolgozott ki a kormányzat

13 2.2. A dán e-kormányzati keretrendszer kialakulása Az elsı idıszakban kialakított rendszerek Az alapvetı cél már a kezdetektıl az volt, hogy a közigazgatáson belül megerısítsék az eltérı információs rendszerek közötti koherenciát, valamint, hogy a központi állami, valamint a regionális/helyi hatóságok között valódi partneri viszonyt hozzanak létre, ami lehetıvé teszi az állampolgárok és az üzleti szféra számára az elektronikus szolgáltatás fejlesztését. A dán keretrendszer kialakításakor számolni kellett a skandináv modell -nek nevezett decentralizált közigazgatási struktúrával, konkrétan a decentralizált modellel kapcsolatos sajátosságokkal: a közigazgatási szektor három, egymástól független szintjének megfelelıen, a regionális és helyi önkormányzatok vezetı szervezetei a központi kormányzattal egyenrangú szereplık, s ez érvényesül az e-kormányzat megvalósításának döntéshozatalában is; a legtöbb e-kormányzati projektben az önkéntesség elve érvényesül: valamennyi résztvevı és alvállalkozó (stakeholder) saját maga kell, hogy kialakítsa a projektekben történı részvétel feltételeit. Ez tükrözıdött a dán gyakorlatra jellemzı a fokozatosság elvében is, melynek szellemében a keretrendszer kialakításának elsı fázisában úgy tekintették: nem elvárható és nem is szükséges, hogy az egyes közigazgatási szervezetek teljes rendszerükben vezessék be az újonnan létrehozott közös szabványokat. Ehelyett közös értékelés alapján kialakított prioritások meghatározásával alakították ki a megfelelı sorrendet, aminek alapjául az szolgált, mely területek fejlesztése gyakorolja a legnagyobb hatást a digitális közigazgatás egészére; A dán közigazgatási szektor három, egymástól független szintje, a regionális és helyi önkormányzatok vezetı szervezetei, valamint a központi kormányzat közötti folyamatos információáramlás feltételeinek a biztosítása. Azonos vagy hasonló elveken mőködı szolgáltatásnyújtás, illetve adatmodellek kialakítása a közigazgatás különbözı szintjein. Különbözı specifikációk nyilvánosan letölthetı dokumentumok formájában legyenek elérhetık. A piac által kifejlesztett szabványosítási eredmények figyelembevétele februárjában a Kutatási, Technológiai és Innovációs Minisztérium (KTIM) nyilvánosságra hozott egy, a vállalatszerő architektúráról szóló nemzeti fehérkönyv-tervezet formájában megjelentett dokumentumot, amely a dán e-kormányzat architektúrafejlesztésével kapcsolatos ajánlásokat tartalmazta. A tervezet a közigazgatás három önálló szintjének szereplıi körében történt egyeztetést követıen 2003 nyarán publikálásra került, 13

14 2003. december 1-ig megvitatásra nyitva állt, majd 2004-ben lépett érvénybe (White Paper on Enterprise Architecture) 4. Ebben meghatározták a kormányzati IT-rendszer tervezésének közös architektúra-keretét, amely lehetıvé teszi a kormányzat valamennyi területét átfogó kezdeményezések együttmőködését, valamint felhívták a közigazgatási szféra valamennyi szereplıjének figyelmét a saját architektúrával kapcsolatos felelısségre. A dokumentum ajánlása arra irányul, hogy közös architektúra-elvként a kormány olyan szolgáltatás-orientált architektúramodellt alkalmazzon, amelyben az IT-megoldások modulárisan tervezett, egymáshoz jól meghatározott interface-ő szolgáltatások Az e-kormányzati architektúra alapelvei Az e-kormányzati architektúra folyamatnak öt elvet kell figyelembe vennie: 1. interoperabilitás 2. biztonság 3. nyitottság 4. rugalmasság (flexibility) 5. változás-követés (scalability) Interoperabilitás Az interoperabilitás elengedhetetlen a minıségi, koherens szolgáltatás biztosításában, amely a felhasználót helyezi a középpontba. Egyben a közszolgáltatások új szabályozásának keretének innovatív, effektív és gyors megvalósításának elıfeltételét is jelenti. Ez érvényes például a szervezeti változtatásokkal összefüggésben, amikor át kell alakítani a már meglévı IT rendszerek közötti együttmőködést vagy újakat kell alkalmazni. Az interoperbilitás a biztonság szempontjából valamint a köz-információk védelmében is fontos, mivel ez a funkcionalitások közötti ( cross-functional ) biztonsági megoldások elengedhetetlen feltétele. Az interoperabilitás amely a szükséges koherencia leghatékonyabb megteremtését jelenti tehát az e-közigazgatás elsırangú, kulcsfontosságú követelménye. Az architektúrával összefüggésben az interoperabilitás különösen azt jelenti, hogy az információ-forgalom érdekében közös integrációs elveket és szabványokat kell létrehozni. A Fehérkönyv szolgáltatás-orientált architektúra modelljének ajánlása kiemeli, hogy az interoperabilitás nem csupán arra alapul, hogy egy rendszerbıl az adatok olvashatóak legyenek, hanem a rendszerek közötti funkcionális koherencia szükséges, azaz egyik rendszer szolgáltasson a másiknak. Ilyen koherencia szükségessé teszi egyebek között, hogy megállapodás jöjjön létre az adat tartalmának jelentésérıl, és a funkcionális integráció megköveteli annak az összefüggésnek közös definiálását is, amelyben az információ-csere megtörténik. A definíció például tartalmazhatja az adat konzisztencia vagy az elérési kontrol követelményeit is, és ez az összekötési rendszerrel megválasztásakor kritikus szempont lehet. Az interoperabilitás kétoldalú megállapodásokon is alapulhat, amelyekben a kommunikáció szabályait valamennyi összekötésben álló új rendszerre definiálják. Ez a modell mind elvileg, mind a gyakorlatban akkor mőködik jól, amikor csak néhány jól meghatározott résztvevı, jól 4 14

15 meghatározott és stabil adatcsere-szükségletérıl van szó. Azonban, ha nem ilyen eset áll fenn, a bilaterális megoldás az interoperabilitás megteremtésének költséges és rugalmatlan módszere. Azokban az esetekben, amikor számos rendszernek kell kommunikálnia, közös szabványokat használó több rétegő architektúrának használata sokkal inkább ajánlatos, mivel ebben az esetben nem szükséges nagyszámú hasonló célú interface-t definiálni és alkalmazni. Ha az a cél, hogy a hatóságok közötti információcsere könnyen megvalósuljon, szükséges, hogy az IT-rendszerek azonos nyelvet beszéljenek. Az intereoperabilitás esszenciája az adatcserében megvalósuló közös adat modellek és közös protokollok. A protokolloknak az adatmodelleket az ún. meta-adatokon keresztül kell támogatniuk, amelyek leírják és definiálják az adatokat. Más szóval: azoknak a szervezeteknek (hatóságok, intézmények, vállalatok), amelyeknek adatcserére van szükségük, meg kell állapodniuk az adatok definiálásában. A Kutatási, Technológiai és Innovációs Minisztérium (KTIM) nemzeti központi meta-adat definiciós tárházat hozott létre. Ez az ú.n- Infostructurebase, amely a közös nemzeti enterprise architektúra fontos eleme. Ez az a hely, ahol a közigazgatási szektor regisztereinek tartalma, az ESDH rendszer, a tartalom menedzsment rendszerek és más IT rendszerek tárolva lesznek. 15

16 A hagyományos vállalat-kormányzat kapcsolattól az e-kormányzati modellhez VÁLLALAT Szervezet 1 Hatóság A Hatóság B Hatóság C Szervezet 2 Hatóság D Hatóság E Szervezet 1 Hatóság A VÁLLALAT Hatóság B Hatóság C Hatóság D Szervezet 2 Hatóság E 16

17 Biztonság A biztonság a köz-információk védelmében, minden szereplı hatóságok, magán vállalatok, állampolgárok számára alapvetı fontosságú tényezı. Az adatkezelés biztonságának garanciája nélkül nem jön létre bizalom sem az adat nyújtója, sem az e-kormányzati szolgáltatások felhasználója oldalán. A biztonság tehát az e-kormányzati szolgáltatások és egyben az enterprise architektúra általános követelményének elengedhetetlen feltétele. Az architektúra létrehozójának feladata a biztonsági funkciók olyan kialakítása, hogy a biztonsági követelmények megfeleljenek az adott felhasználási szcenáriónak. A megoldásnak úgy kell alkalmazhatónak lennie bármely új (szigorúbb) követelményhez is, hogy a biztonsággal kapcsolatos korábbi beruházások ne váljanak fölöslegessé. A biztonsági architektúrának meg kell felelnie a törvényi követelményeknek, az állampolgároknak az információkezeléssel kapcsolatos ésszerő elvárásainak, valamint a jó szolgáltatásokkal összefüggı hivatali követelményeknek. Hogy a biztonsággal kapcsolatos valamennyi elvárásnak és követelménynek megfeleljen az architektúra, az üzleti szféra biztonsági koncepciójának közös meghatározásából kell kiindulni. Számos helyzetben a biztonsággal kapcsolatos követelmény ellentmondásba kerülhet például az interoperabilitással és a nyitottsággal. Ilyen esetben az IT architektúra kidolgozójának feladata az, hogy az információt az érintett felek szükséglete és az adat érzékenysége szerint skálázza be. Alapvetı döntés szükséges arról, hogy a különlegesen érzékeny adatokat az egyéb adatokkal együtt lehet-e tárolni vagy inkább külön ITrendszerekben. Ilyen biztonsági megfontolásoknak meghatározó következményeik vannak az architektúra megválasztásában, s ezért elsırendő fontosságú az architektúra-munka általános elvei sorában. A késıbbiek folyamán a már létezı rendszerek biztonsági funkciójának megválasztása legalábbis nagyon költséges, esetleg megvalósíthatatlan. A specifikus biztonsági megoldásokat (hozzáférési ellenırzési rendszerek, igazolások, backup-megoldások, stb.) úgy kell megválasztani, hogy összhangban legyenek más követelményekkel, így például az interoperabilitással. Az azt jelenti, hogy közös szabványokon alapulnak (hasonlóan, mint a közös megoldások), valamint a megbízhatóság, a törvényesség és az adminisztratív eljárások közös értelmezésén, azaz megállapodásán. Ebben a tekintetben nem térnek el más architektúra elvektıl. A biztonsági elveket többnyire az e-kormányzat kiterjesztésének alaptényezıjeként tartják számon, s ezért folyamatosan magas prioritást élvez. A KTIM különleges kompetenciával felruházott tanácsot hozott létre az IT biztonság kezelésére Nyitottság Az adatcserében résztvevı interface-ekkel és a modellekkel kapcsolatban egy jól mőködı szolgáltatási architektúrában alapvetı fontosságú a nyitottság megteremtése. A nyitottság nem csupán az interoperabilitás szempontjából és az ezzel összefüggı célok miatt lényeges. A nyílt szabványok kiemelt szerepe az IT-beruházások sikere és megbízhatóságával összefüggésben is mind rövid-, mind hosszú távon megállapítható. A nyílt szabványok alkalmazásával egyebek között elkerülhetı a szállítóktól való függés és biztosítható a megfelelı minıség és ár is. 17

18 A nyitottság több szinten valósulhat meg: nyílt szabványok (pl. W3C szabványok); nyílt interface-ek (pl. XML-alapú); nyílt specifikációk (pl. az Infostructurebase-ben dokumentált formák); nyílt forrás kódok (pl. ha egy hatóság speciálisan kifejlesztett szoftvert szerez be). Számos szabvány-testület létezik, pl. ISO, CEN, CEFACT és az IEC, amelyek formális szabványokat állítanak elı. Vannak olyan szervezetek is, amelyek nyílt specifikációkat készítenek, amelyek sok esetben a tényleges (de facto) szabványokkal érnek fel. Elvileg a közigazgatási intézményeknek nyílt, formális szabványokat kell használniuk, azonban ha ez nem lehetséges, vagy nem vonzó, akkor is meg kell vizsgálni a nyílt de facto szabványok használatának elınyét, illetve hátrányát. A nyílt de facto szabványok egyben biztosítják a jövıbeni biztonsági feltételeket is, amennyiben a piacon a továbbiakban is elérhetıek a megfelelı hozzáférések. A nyílt IT rendszernek jól-definiált interface-ekkel kell rendelkeznie (ez az API - Application Programming Interfaces), amelyek betartják a nyílt szabványokat, mint például a dán OIOXML, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a széles körben elfogadott de facto szabványokat. Egy szolgáltatás-orientált architektúrában szükség lehet az adat modellek nyitottságára is (az adat átvihetıség érdekében) vagy különbözı operációs adatra (hibakeresésre vagy optimalizálásra) Rugalmasság (flexibility) A mai folyamatosan változó korban a rugalmasság a rendszerek alapvetı feltétele. Mind az innováció, mind az IT-megoldásoknak a szabályokban, munkamódszerekben, szervezetekben bekövetkezı változásokhoz történı adaptálási képesség szempontjából fontosnak kell tekinteni, csakúgy, mint az IT-projektek sikerét és az IT-megoldások határozottságát tekintve. Az architektúrát modulárisan kell megtervezni, oly módon, hogy a fı funkcionalitások külön modulban legyenek fejlesztve, s megfelelı kombinálással a modulok a teljes folyamatot képesek legyenek lefedni. Az önálló modulok egyedileg képesek legyenek az új követelmények adaptálására. Ilyen követelmények lehetnek például a törvényi változások, amelyek érinthetik a számítási módszereket. Vagy új funkcionalitási elvárások, szükségletek merülhetnek fel, például a közszektor megnövekedett olyan output-hálózatának igénye, amely kommunikálni képes más rendszerekkel/szolgáltatásokkal. Az egyes önálló modulok gyakran többféle összefüggésben használhatók akár külsı szolgáltatások számára is és így integrálódnak az új rendszerekbe. Ily módon lehetıvé válik, hogy viszonylag könnyen, gyorsan és olcsón lehessen alkalmazkodni az új követelményekhez és lehetıségekhez. Az egyes moduloknak alkalmazhatóaknak kell lenniük más rendszerek számára is, mint amelyikben eredetileg kifejlesztették/alkalmazták és funkcionalitásukat valamint interfaceeiket nyilvánosan specifikálni kell. A modulok gyakran tulajdonosi elemeket tartalmaznak, azonban helyettesíthetıeknek kell lenniük, lehetıleg egy más szállítótól származó hasonló modullal. A helyes elv tehát a modulok komplett funkcióinak meghatározása és egyben annak biztosítása, hogy alternatív szállító is képes hasonlót biztosítani. 18

19 Változás-követés (scalability) A kezdetektıl be kell építeni egy rendszerbe a mérhetıséget. Ha a rendszerek nem képesek a használatukkal való lépéstartásra, sem a szolgáltatás színvonala, sem a hatékonysága nem lesz megfelelı. Lényeges, hogy az IT-megoldás egésze, s valamennyi eleme biztosítsa a rendszer stabilitását és megbízhatóságát. A követelményekben bekövetkezı esetleges változások esetében is biztosítani kell az IT-megoldás funkcionalitását és hatékonyságát, például, ha megváltozik a felhasználók száma, a tranzakciók volumene vagy az adatok mennyisége. Az architektúra tervezıjének feladata, hogy a csúcsfelhasználás vagy a túlterhelés esetén se forduljon elı szők keresztmetszet. Hangsúlyozni kell, hogy a változáskövetés nem egy bizonyos kapacitás követelménye, hanem egy olyan elv, miszerint a rendszernek képesnek kell lennie az expanzióra és a redukcióra az adott követelmény optimális teljesítésének megfelelıen. A gyakorlatban ez olyan moduláris architektúrát jelent, amelyben a kapacitás úgy variálható, hogy hozzá adnak, illetve elvesznek (hasonló típusú) elemeket azokon a helyeken, ahol változás-követésre van szükség. Ezt a variálhatóságot nem korlátozhatják technikai vagy logikai korlátok, mint például egy kiegészítı elem kapacitás-hiánya. A modularitás és a változás-követés az adott feladat természetéhez és alkalmazási területével függ össze. Költséges és felesleges lenne minden elképzelhetı kiterjesztést számításba venni, ha a rendszer statikus szükségleteket elégít ki. A változás-követés ezért legfıképp a rendszer méretétıl, szerepétıl és használatától függ. A változás-követés például nem jelentıs szempont kis rendszerek esetében, amelyek nem mőködnek együtt olyan rendszerekkel, amelyekben jelentıs terhelések és az adatforgalom fluktuációk fordulnak elı. Fordítva viszont, olyan nagy rendszerekben, amelyek más komplex nagy adatforgalmat lebonyolító rendszerekkel együttmőködve dolgoznak, ez kritikus szempont lehet. Az IT-architektúra a dán kormányzati keretrendszer sarokkövének tekinthetı, melynek elemei: Közös koordináció, amelynek intézménye a Nemzeti Vállalatszerő Architektúra Bizottság (National Enterprise Architecture Commity), a vállalatszerő architektúrával kapcsolatos folyamatok, koncepciók és szabvány-leírások közös metodológiája, a szabványok és infrastruktúra beleértve a közös referencia profilok (e- GIF) használatát és a közös architektúra-elveket közös elvei, közös eszközök használata, mint például a szerzıdési modellek együttesen használt adatbázisának és könyvtárának használata, adat-meghatározások, szoftver komponensek és infrastruktúra-minták. 19

20 Az Enterprise Architecture -ben a kormányzati IT-architektúra megvalósítási modelljét a következıképp ábrázolják 5 : Technikai és üzleti trendek koncepciók és iránymutatók business architektúra információ architektúra technikai architektúra Koncepcionális architektúra elvek Az adott helyzet dokumentálása gap elemzés Megvalósítási tervek Sorrend meghatározás A közös közigazgatási szektor architektúra modell szempontjából alapvetınek tartják a szolgáltatás-orientált architektúra (SOA)-modell megválasztását. Ez biztosítja az egy rendszer által szolgáltatásként nyújtott IT rendszer komponens interoperabilitását, amelyet egy másik rendszer kíván használni. A Referencia-profil -nak nevezett keretben felsorolják a kormány által formálisan elfogadott technikai megoldásokat és specifikációkat. A publikálással a közigazgatási szervezetek széles köre számára irányt is akarnak mutatni az új IKT fejlesztések számára. A Referencia-profil a következı területeken nyújt szabványokat: o felhasználói interface-ek o dokumentum- és adat-csere 5 20

IT biztonsági szintek és biztonsági kategorizálási minta

IT biztonsági szintek és biztonsági kategorizálási minta IT biztonsági szintek és biztonsági kategorizálási minta Verzió száma: V1 Kiadás dátuma: 2008. május 29. Azonosító: EKK_ekozig_ITbiztonsagibesorolasiminta_080529_V01 A dokumentum az Új Magyarország Fejlesztési

Részletesebben

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra dr. Kópiás Bence főosztályvezető-helyettes E-közigazgatási Főosztály 2009. március 20. Az elmúlt évek fejlesztései a jogi

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai

Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai Dr. Baja Ferenc kormánybiztos 2008. április 29. Áttekintés Problémák Paradigmaváltás E-közszolgáltatások stratégiai modellje EKOP ÁROP mint

Részletesebben

Nyilvánossági Útmutató

Nyilvánossági Útmutató Nyilvánossági Útmutató Készült az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében a magyar környezet- és természetvédelmi céllal létrejött társadalmi szervezetek támogatása, a Második Nemzeti Környezetvédelmi

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

Üzleti szabálykezelés

Üzleti szabálykezelés Üzleti szabálykezelés Az Alerant és a BCA üzleti szabálykezelési szolgáltatásai Darmai Gábor technológiai igazgató 2008. június 25. A Alerant Al t Zrt. Z t Az 3. Nagyvállalati fókusz (TOP50 vállalat megcélzása)

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban

Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban A FLUID-WIN projekt Nyertes projekt az EU 6. Kutatás fejlesztési és demonstrációs keretprogramjában Prioritás: Információs Társadalom Technológiák

Részletesebben

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness. Munkahelyi lelki egészségfejlesztés a C(S)R keretében Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.org A KUTATÁS CEU Business School,

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

Az EU közbeszerzési politikájának

Az EU közbeszerzési politikájának Az EU közbeszerzési politikájának modernizálása Az Egységes piaci intézkedéscsomag elkötelezettsége "Átdolgozott és modernizált közbeszerzési jogi keretek, melyeknek célja, hogy alátámasszák egy olyan

Részletesebben

Információbiztonsági Szabályzat elkészítése és javasolt tartalma. Debrıdy István Németh Ákos

Információbiztonsági Szabályzat elkészítése és javasolt tartalma. Debrıdy István Németh Ákos Információbiztonsági Szabályzat elkészítése és javasolt tartalma Debrıdy István Németh Ákos 2013. évi L. törvény Az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek teljes életciklusában

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

E-Számlázás az ECOD rendszeren belül. Horváth Péter, Senior Projekt Menedzser Synergon Retail Systems Kft.

E-Számlázás az ECOD rendszeren belül. Horváth Péter, Senior Projekt Menedzser Synergon Retail Systems Kft. E-Számlázás az ECOD rendszeren belül Horváth Péter, Senior Projekt Menedzser Synergon Retail Systems Kft. Tartalom ECOD EDI rendszer Magyarországon és a helyi ECOD HelpDesk E-számlák archiválása az ECOD

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

Kódszám: TIOP-2.3.4/07/1. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. 1.

Kódszám: TIOP-2.3.4/07/1. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. 1. KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett Mentésirányítási rendszer fejlesztése címő kiemelt projekthez Kódszám: TIOP-2.3.4/07/1 A projekt az

Részletesebben

T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGY

T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGY ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 99. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Beszámoló a "Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának mőködésének átvilágítása és szervezetfejlesztésének megvalósítása" c.

Részletesebben

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2011. május 9. Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ Kerényi László Sándor fıosztályvezetı Budapesti Közlekedési Központ Tartalom

Részletesebben

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt 3. Melléklet: A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében mőködı Pályázati Alapok, a Projekt Elıkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap, és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Önkormányzati kihívások

Önkormányzati kihívások Önkormányzati kihívások Speciális piac, m ködése kihat a teljes társadalomra és a gazdasági szférára Változó elvek, változó közigazgatási, változó telepítésirányítási koncepciók. Új stratégiák, ügyfélközelség,

Részletesebben

Tájékoztató az Ügyfélkapu használatáról

Tájékoztató az Ügyfélkapu használatáról Tájékoztató az Ügyfélkapu használatáról Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus ügyfél-beléptető és azonosító rendszere. Biztosítja, hogy felhasználói a személyazonosság igazolása mellett, egyszeri

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17.

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Nemzetközi projektmenedzsment Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Nemzetközi pályázatok: miben más? Hosszú elıkészítés, egyeztetés Partnerek száma 10-15 is lehet Kommunikáció

Részletesebben

e-önkormányzás Szombathelyen és kistérségében e-savaria projekt

e-önkormányzás Szombathelyen és kistérségében e-savaria projekt e-önkormányzás Szombathelyen és kistérségében e-savaria projekt Keringer Zsolt irodavezetı e-mail: keringer@szombathely.hu Elektronikus ügyintézés megvalósításához szükséges környezet Jogszabályok (országos,

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer A rendszer kidolgozásának alapja, hogy a vonatkozó szakirodalomban nem volt található olyan eljárás, amely akkor is megbízható megoldást ad a kockázatok

Részletesebben

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı Szoftver- és szolgáltatásexport Vityi Péter IVSZ szakértı Helyzetértékelés IVSZ felmérés 2012 október: 200 vállalat nemcsak IVSZ tagok Szoftver- és szolgáltatás export gazdasági helyzet Volumen: 180Mrd

Részletesebben

Oracle adatkezelési megoldások helye az EA világában. Előadó: Tar Zoltán

Oracle adatkezelési megoldások helye az EA világában. Előadó: Tar Zoltán Oracle adatkezelési megoldások helye az EA világában Előadó: Tar Zoltán Témák Bemutatkozás Enterprise Architecture bemutatása Mi az az EA? TOGAF bemutatása OEAF bemutatása Oracle megoldások Oracle termékek

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci Salgótarján Megyei Jogú Város A l p o l g á r m e s t e r é tıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: (32) 314-668 Szám: 14945/2009. Javaslat a Nógrád Megyei Civil Szolgáltató Központot mőködtetı Mozgáskorlátozottak

Részletesebben

A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása

A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása Típus: Leonardo da Vinci projekt Innovációtranszfer Fıpályázó: TÜV Rheinland Akademie GmbH, Berlin, Németország

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Az INSPIRE előírásai szerinti hazai téradatok szolgáltatásának, forgalmazásának megoldandó kérdései. GIS OPEN konferencia

Az INSPIRE előírásai szerinti hazai téradatok szolgáltatásának, forgalmazásának megoldandó kérdései. GIS OPEN konferencia Az INSPIRE előírásai szerinti hazai téradatok szolgáltatásának, forgalmazásának megoldandó kérdései Dr. Niklasz László GIS OPEN konferencia 2009. március 18. 1 Tartalom 1. Bevezetés, előzmények 2. Jelenlegi

Részletesebben

Üzleti interoperabilitás. - elektronikus üzleti szolgáltatások - elektronikus kereskedelem - elektronikus közbeszerzés

Üzleti interoperabilitás. - elektronikus üzleti szolgáltatások - elektronikus kereskedelem - elektronikus közbeszerzés Üzleti interoperabilitás - elektronikus üzleti szolgáltatások - elektronikus kereskedelem - elektronikus közbeszerzés Business Interoperability Interface Ország független elvárások Opcionális PEPPOL/BII

Részletesebben

Szoftver újrafelhasználás

Szoftver újrafelhasználás Szoftver újrafelhasználás Szoftver újrafelhasználás Szoftver fejlesztésekor korábbi fejlesztésekkor létrehozott kód felhasználása architektúra felhasználása tudás felhasználása Nem azonos a portolással

Részletesebben

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás az XXX Kft., mint EZ és a YYY Kft., mint AZ között létrejött ILYEN szerzıdés tárgyában DÁTUM KOLCHIS Kft. 2 6 1. A kapcsolt vállalkozások azonosító

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

A nyomonkövetési rendszer alapelvei

A nyomonkövetési rendszer alapelvei A NYOMONKÖVETÉSI RENDSZER ALAPELVEI Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében 1 KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál

Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Sajner Zsuzsanna Accenture Sztráda Gyula MAVIR ZRt. FIO 2009. szeptember 10. Tartalomjegyzék 2 Mi a Szolgáltatás Orientált Architektúra? A SOA bevezetés

Részletesebben

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens IKT trendek A konvergencia következményei Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája (szolgáltatási

Részletesebben

Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat

Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat SAJÓSZENTPÉTER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat 2009 Tartalomjegyzék 1. A szervezet feladat- és hatásköre... 3 2. Szervezet felépítése... 4 3. A tagok

Részletesebben

Bolgár közbeszerzési portál - az e- közbeszerzés áttekintése és a kialakítását célzó lépések

Bolgár közbeszerzési portál - az e- közbeszerzés áttekintése és a kialakítását célzó lépések Bolgár közbeszerzési portál - az e- közbeszerzés áttekintése és a kialakítását célzó lépések ANA MITKOVA A Bolgár Közbeszerzési Ügynökség Közbeszerzés Nyilvántartási és Ellenırzési Igazgatóságának vezetıje

Részletesebben

A jel melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak Árprés: Egyéni el fizet Elektronikus hírközlési építmény

A jel melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak Árprés: Egyéni el fizet Elektronikus hírközlési építmény 1. Árprés: olyan versenykorlátozó helyzet, amelyben egy hatékonyan mőködı szolgáltató az árrés szőkösségébıl következıen nem képes a hálózati szolgáltatás igénybevételével a hálózati szolgáltatást nyújtó

Részletesebben

Elektronikus közbeszerzés Szlovákiában. Elıadó: Emília Gregorová Szlovák Köztársaság Közbeszerzési Hivatala

Elektronikus közbeszerzés Szlovákiában. Elıadó: Emília Gregorová Szlovák Köztársaság Közbeszerzési Hivatala Elektronikus közbeszerzés Szlovákiában Elıadó: Emília Gregorová Szlovák Köztársaság Közbeszerzési Hivatala Az elıadás vázlata 1.A Közbeszerzési Hivatal feladatai és céljai 2.Közbeszerzési folyamat és közbeszerzési

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2652-06/1 Az információáramlás feltételeinek meghatározása a logisztikában. Az E-logisztikai feladatok

Részletesebben

KÖZPONTI RENDSZER PILOT PROJEKTTERV

KÖZPONTI RENDSZER PILOT PROJEKTTERV KÖZPONTI RENDSZER PILOT PROJEKTTERV 1 A dokumentum az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, az Államreform Operatív Program támogatásával, az Elektronikus közigazgatási keretrendszer tárgyú kiemelt

Részletesebben

Üzleti folyamatok rugalmasabb IT támogatása. Nick Gábor András 2009. szeptember 10.

Üzleti folyamatok rugalmasabb IT támogatása. Nick Gábor András 2009. szeptember 10. Üzleti folyamatok rugalmasabb IT támogatása Nick Gábor András 2009. szeptember 10. A Generali-Providencia Magyarországon 1831: A Generali Magyarország első biztosítója 1946: Vállalatok államosítása 1989:

Részletesebben

Projektszerzıdés. és a..

Projektszerzıdés. és a.. Projektszerzıdés Mely létrejött egyrészrıl a Zalai Falvakért Egyesület, 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10., adószám: 19269830-1-20, képviseli Guitprechtné Molnár Erzsébet, a továbbiakban szolgáltató

Részletesebben

Bevezetés az SAP világába. 5. Kommunikációs és integrációs technológiák

Bevezetés az SAP világába. 5. Kommunikációs és integrációs technológiák Bevezetés az SAP világába Zolnai László zolnai@elte.hu http://zolnai.web.elte.hu/bev_sap.html 5. Kommunikációs és integrációs technológiák 1 Rendszerek közötti kapcsolatok SAP és nem-sap rendszerek Vállalaton

Részletesebben

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Kisbej András vezető tanácsadó 2007. április 5. Projektszerű működés és a funkcionális szervezeti működés szabályozása nem egyen szilárdságú

Részletesebben

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nevében a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 10. (1) bekezdése

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

Információs rendszerek Információsrendszer-fejlesztés

Információs rendszerek Információsrendszer-fejlesztés Információs rendszerek Információsrendszer-fejlesztés A rendszerfejlesztés életciklusa problémadefiniálás helyzetfeltárás megvalósítási tanulmány döntés a fejlesztésrıl ELEMZÉS IMPLEMENTÁCIÓ programtervezés

Részletesebben

Elektronikus fizetés megvalósítása

Elektronikus fizetés megvalósítása Elektronikus fizetés megvalósítása A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. 1 MIRİL LESZ SZÓ A projekt környezete, célcsoportjai,

Részletesebben

stratégiai kutatási terve

stratégiai kutatási terve A NESSI-Hungary stratégiai kutatási terve Dr. Kondorosi osi Károly BME IIT 2 Vázlat Bevezető Alakulás, motivációk Mit csinál a NESSI az EU-s anya Mit csinál a NESSI-Hungary A Stratégiai kutatási terv (SKT)

Részletesebben

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A Fıváros Önkormányzata és a kerületi Önkormányzatok együttmőködése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával SZATMÁRYN RYNÉ JÄHL ANGÉLA BKIK Tagcsoport Kollégiumi

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

A WINETTOU Távközlési Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság. Internet szolgáltatásra vonatkozó Általános Szerzıdéses Feltételek

A WINETTOU Távközlési Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság. Internet szolgáltatásra vonatkozó Általános Szerzıdéses Feltételek A WINETTOU Távközlési Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság Internet szolgáltatásra vonatkozó Általános Szerzıdéses Feltételek IV. számú módosításának kivonata 2010. március 15. Általános szerzıdési

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe

Részletesebben

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21.

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. 2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Informatikai biztonsági elvárások

Informatikai biztonsági elvárások Informatikai biztonsági elvárások dr. Dedinszky Ferenc kormány-fıtanácsadó informatikai biztonsági felügyelı 2008. július 2. Tartalom Átfogó helyzetkép Jogszabályi alapok és elıírások Ajánlások, a MIBA

Részletesebben

A projekt elırehaladásának bemutatása. Jakobsenné Szentmihályi Rózsa Szakmai vezetı Edu-Coop Pedagógiai Intézet Coop System Projektiroda

A projekt elırehaladásának bemutatása. Jakobsenné Szentmihályi Rózsa Szakmai vezetı Edu-Coop Pedagógiai Intézet Coop System Projektiroda A projekt elırehaladásának bemutatása Jakobsenné Szentmihályi Rózsa Szakmai vezetı Edu-Coop Pedagógiai Intézet Coop System Projektiroda Regionális Hálózatfejlesztı Központ TÁMOP 3.2.2 Az RHK alapvetıen

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Debrecen, 2013.11.29.

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Debrecen, 2013.11.29. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Debrecen, 2013.11.29. Partneri kapcsolat alakult ki az ügyfelekkel Projekt Partner Rendszer A Projekt Partneri Rendszer

Részletesebben

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 2 Előtérbe került az integrált szemléletmód? Közösségi szabályozás: a KSK (közösségi stratégiai keret)

Részletesebben

CIVIL KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának. - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott -

CIVIL KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának. - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott - Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott - CIVIL KONCEPCIÓJA Budapest, 2007. október Tartalomjegyzék I. A civil koncepció célja

Részletesebben

Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása

Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása A pályázat címe Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása Pályázat kódja: GOP-2011-2.2.1 KMOP-2011-1.2.5 Benyújtás: 2011.07.01. 2012.12.31. Pályázó cég mérete: kettıs könyvvitelt

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. DA-RIÜ Khe. feladatai és a DA-RIÜ projekt moduljai FELADATOK K+F és innováció fejlesztése,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program I. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program A felsıoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra és IKT fejlesztése c. pályázati felhívásához Kódszám: KMOP-2007-4.2.1/B

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs, 2013.12.06.

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs, 2013.12.06. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Pécs, 2013.12.06. A bizalom megnyilvánul a megkeresésekben 80 000 74 000 76 000 70 000 Darabszámok 60 000

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

ISO 9001:2015 revízió - áttekintés

ISO 9001:2015 revízió - áttekintés ISO 9001:2015 revízió - áttekintés Tartalom n Ki az illetékes? n Milyen az ütemterv? n Hol tartunk most? n Hogyan fog ez folytatódni? n Mik képezik a kialakítás kereteit? n Mik képezik az alapvető képességeket?

Részletesebben

e-közigazgatás fejlesztési koncepció

e-közigazgatás fejlesztési koncepció Miniszterelnöki Hivatal e-közigazgatás fejlesztési koncepció 2007. március Stratégiai munkaanyag Tartalomjegyzék Elızmények 3 Az e-kormányzás útja a hatékonyságtól a szolgáltató államig az EU-ban 9 Az

Részletesebben

nyzati igazgatásban 2010. szeptember 09. KESZTHELY Pajna SándorS vezérigazgat rigazgató

nyzati igazgatásban 2010. szeptember 09. KESZTHELY Pajna SándorS vezérigazgat rigazgató 1 Korszerő technológi giák k az önkormányzati nyzati igazgatásban és s település üzemeltetésben 2010. szeptember 09. KESZTHELY Pajna SándorS vezérigazgat rigazgató 2 Önkormányzatok feladatai Hatósági tevékenység

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

EPC e-payment Task Force tag MSE e-fizetések munkacsoport vezetı

EPC e-payment Task Force tag MSE e-fizetések munkacsoport vezetı Mire jó az e-sepa? Turny Ákos igazgató OTP Bank Nyrt. EPC e-payment Task Force tag MSE e-fizetések munkacsoport vezetı 1 Tartalom 1. Mit ad nekünk az EPC? 2. Az (e-mandate) 3. Az (e-payment) 4. Az (m-payment)

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben