4. Klíma- és környezetvédelem
|
|
- Alajos Molnár
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 4. Klíma- és környezetvédelem 1. EU klíma-energia csomag tartalma [GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Energiakutató Kft.: Az EU klíma-energia csomag magyarországi végrehajtásának hatásvizsgálata. Tanulmány, május] COM(2008)/16 Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése módosításáról. Az irányelv-javaslat módosítani kívánja a tárgyi hatályt, a kőolajszármazékokból és az ammónia- és az alumíniumgyártásból származó CO 2 -kibocsátást, a salétromsav, az adipinsav és a glioxilsav gyártásából származó N 2 O-kibocsátást és az alumíniumágazat perfluorszénhidrogén-kibocsátását kívánja bevonni a rendszerbe. Változást javasolnak a rendszerbe tartozó tüzelőberendezésekre vonatkozóan, elsősorban a kisebb egységek elhagyására törekednek, ezzel a rendszer egyszerűsítését szolgálják. Az irányelvben egyetlen közösségi szintű összkvótát kívánnak meghatározni, amely szerint az EU a kibocsátást 2020-ig összesen 20%-kal csökkenti. Az árverés útján történő értékesítés biztosítja a legjobban a rendszer hatékonyságát, átláthatóságát és egyszerűségét, és küszöböli ki a nemkívánatos elosztási hatásokat. Az árverés útján történő értékesítés felel meg leginkább a szennyező fizet elvnek, és jutalmazza a kibocsátás csökkentésére irányuló úttörő intézkedéseket. Ezért az árverés útján történő értékesítésnek kell képeznie a kiosztás alapelvét. A kibocsátás-kereskedelem továbbfejlesztésére, ezen belül az ingyenes kiosztásra vonatkozóan júniusig határozatot hoz a Bizottság. A határozat figyelembe veszi az addig elfogadott nemzetközi egyezményeket tól nem részesülhetnek ingyenes kiosztásban a villamosenergia-termelők, az üvegházhatású gázok elkülönítését szolgáló létesítmények, az üvegházhatású gázok szállítására szolgáló csővezetékek és az üvegházhatású gázok tárolóhelyei. A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés az értékesített hőmennyiséget figyelembe véve a más hőtermelőkkel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében ingyenes kiosztásban részesülhetnek, de ezen intézményekre is érvényes lesz az éves csökkentési tényező. Az új belépők keretéből sem részesülhet villamosenergia-termelő tól kezdve az ingyenes kiosztásban részesülők a es arányoknak megfelelő mennyiség 80%-át kapják meg, s ezt követően évente arányosan kevesebbet úgy, hogy ra megszűnjön az ingyenesen kiosztott kvótamennyiség. A nagy következményes kibocsátási kockázattal rendelkező ágazatoknak 2013 után is ingyenes lesz a kvóta. A Bizottság fogja meghatározni az ágazatok körét. Az árveréseken befolyt összeg 90%-át a 2005-ös hitelesített kibocsátások arányában kell szétosztani a tagállamok között, a maradék 10%-ot az alacsonyabb GDP-jű országok között osztják szét meghatározott arányban.
2 COM(2008)/17 Az Európai Parlament és a Tanács határozata az üvegházhatást okozó gázkibocsátásnak a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami tökevésekről. A határozattervezet a nem ETS (Emission Trading Scheme) hatálya alá tartozó ágazatokra (épületek, közlekedés, mezőgazdasági hulladék, az ETS-be való bevonáshoz megkövetelt küszöbértéket el nem érő ipari üzemek) vonatkozik. Üvegházhatású gázok kibocsátásán a szén-dioxid (CO 2 ), a metán (CH 4 ), a dinitrogén-oxid (N 2 O), a fluorozott szénhidrogének (HFC), a perfluor-szénhidrogének (PFC) és a kén-hexafluorid (SF 6 ) szén-dioxidegyenértékben kifejezett kibocsátása értendő. Az EU egyoldalúan vállalja, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2020-ig az 1990-es szinthez képest legalább 20%-kal csökkenti. A határozat tagállami szerepvállalást ír elő a 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozó közösségi kibocsátás-csökkentési kötelezettségvállalások teljesítésében. Az egyes tagállamok vállalásainak mértékét az üvegházhatású gázok 2005-ös kibocsátási szintje alapján kell meghatározni, amely a legutolsó rendelkezésre álló, hiteles adat az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozóan. A tagállamok kibocsátás-csökkentési vállalásait a szolidaritás elve és a Közösség egészén belüli fenntartható gazdasági növekedés kívánalma alapján kell meghatározni, figyelembe véve az egyes tagállamok egy főre jutó relatív GDP-jét. Azokban a tagállamokban, amelyekben jelenleg viszonylag alacsony az egy főre jutó GDP és ezért nagyarányú GDP-növekedéssel számolnak, az üvegházhatást okozó gázok évi kibocsátási szintjéhez képest engedélyezett a kibocsátás mértékének növelése. A célkitűzések ugyanakkor számukra is korlátozó erejűek, így arra kötelezik ezeket a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket a kibocsátás csökkentése érdekében. Azokban a tagállamokban, amelyekben jelenleg viszonylag magas az egy főre jutó GDP, csökkenteni kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a évi kibocsátás szintjéhez képest. Egyetlen tagállammal szemben sem támasztható olyan elvárás, hogy 2020-ra a 2005-ös szinthez képest 20%-nál nagyobb mértékben csökkentse kibocsátásainak mértékét, ugyanakkor egyetlen tagállam számára sem engedélyezett, hogy 2020-ig a 2005-ös szinthez képest 20%-nál nagyobb mértékben növelje a kibocsátást. COM(2008)/18 Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK és a 2006/12/EK irányelv és az 1013/2006/EK rendelet módosításáról. Irányelv-tervezet a széndioxid geológiai tárolásáról. Az irányelv-tervezet célja, hogy szabályozza a fosszilis tüzelésű erőművekben keletkező széndioxid többi égésterméktől történő elkülönítését, összegyűjtését, elszállítását és arra alkalmas földtani kőzetekben való tárolását. Az elkülönített és tárolt széndioxidot úgy tekintik, mintha ki sem bocsátották volna, azaz ezt a konstrukciót beveszik az ETSrendszerbe. A geológiai feltételekről, a tárolóhelyek kijelöléséről a tagállamok döntenek. Fontos kitétel, hogy az irányelv-tervezet elfogadását követően a 300 MW-nál nagyobb tüzelőberendezések létesítésére vonatkozó engedélyek kiadásánál azt is megköveteljék, hogy a telephelyen megfelelő méretű hely álljon rendelkezésre a CO 2 elkülönítéséhez és sűrítéséhez szükséges
3 berendezések számára, továbbá, hogy előzetesen sor kerüljön az alkalmas tárolóhelyek és az alkalmas szállítóhálózatok meglétének és a CO 2 elkülönítéséhez szükséges átalakítások műszaki megvalósíthatóságának vizsgálatára. A szállítóhálózatokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályok megegyeznek az EU egyéb harmadik feles hozzáférést szabályozó rendeleteinek. COM(2008)/19 Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a megújuló forrásokból előállított energia támogatásáról. Az irányelv-tervezet célja, hogy az energiafogyasztásban a megújuló energiaforrások részarányára 20%-os EU-szintű célkitűzést, a közlekedésben a bioüzemanyagok részarányára egy minden tagállam által elérendő 10%-os kötelező minimum-célkitűzést, valamint az EU 20%-os célkitűzésével összhangban kötelező nemzeti célkitűzéseket állapítson meg 2020-ra. Az irányelv-tervezet megújuló energiaforrásból előállított energián a nem fosszilis megújuló energiaforrásokat érti. Ezek a következők: szél-, nap-, geotermikus, hullám-, árapály-, vízenergia, biomassza, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok, és biogázok energiája. A javaslat a megújuló energia három ágazatát érinti: a villamos energiát, a fűtést és hűtést és a közlekedést. Az iránymutatás megközelítése szerint a tagállamok megtartják mérlegelési jogkörüket a nemzeti célkitűzés elérésére alkalmazott ágazati összetételt illetően. Ez alól egy kivétel van, a javaslat szerint ugyanis minden egyes tagállam a megújuló energia legalább 10%-os részarányát (főleg bioüzemanyagokból) a közlekedési ágazatban kell, hogy teljesítse 2020-ig. A tagállamok energiahordozó-összetétele és megújuló energia termelési adottságai különbözőek. A 20%-os átfogó célkitűzést ezért az egyes tagállamok számára egyedi célkitűzésekké alakítják át, ügyelve az elosztás méltányosságára és az eltérő nemzeti kiindulási pontok és adottságok tekintetbe vételével megfelelőségére, a meglévő megújuló energiaforrásokat és az energiahordozó-összetételt is beleértve. Ennek keretében megosztják a megújuló forrásokból előállított energia használatában megkövetelt összes növekedést a tagállamok között úgy, hogy minden egyes tagállam részaránya a bruttó hazai terméke szerint súlyozottan, a nemzeti kiindulási pontok tükrözése céljából módosítva és a végső energiafogyasztás arányában számítva egyenlő mértékben megemelkedik. Ezzel szemben a közlekedésben használt megújuló energia 10%-os célkitűzését minden tagállam számára azonos szinten állapítják meg. Az irányelv-tervezet intézkedik származási garanciák rendszerére és átruházására vonatkozó harmonizációs rendelkezésekkel kapcsolatosan, de a tagállamok ezen garanciák kiadását előzetes engedélyekhez köthetik, amennyiben a biztonságos és kiegyensúlyozott energiaellátásról való gondoskodás, a támogatási rendszerüket alátámasztó környezetvédelmi feladatok megvalósítása vagy az ezen irányelvben lefektetett célkitűzések teljesítése érdekébe szükségük van. A származási garanciákat csak olyan létesítményekre lehet kiadni, amelyek az irányelv-tervezet hatályba lépése után helyeztek üzembe. A tervezési szabályokat, a műszaki szabványokat és szabályokat közelíteni kell egymáshoz annak érdekében, hogy a megújuló források felhasználását támogassák és az országok közötti áramlásokat is elősegítsék. A fentieken túlmenően szükséges a megújulóenergia-felhasználás minimumkövetelményeit az új és felújított épületek vonatkozásában megállapító szabályokat
4 és kötelezettségeket, az energiahatékonyabb megújulóenergia-alkalmazásokat előmozdító építési szabályzatokkal és előírásokkal kiegészíteni. Részletesebben foglalkozik az irányelv a megújuló forrásokból termelt energia hálózatra kapcsolásáról. A tagállamoknak kötelezni kell a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetőit, hogy dolgozzanak ki szabályzatot a megújuló forrásból termelt energia átvételére, illetve az ilyen energia átvételének előnybe részesítésére amennyiben ezt a nemzeti villamosenergia-rendszer biztonsága lehetővé teszi. A szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetőinek szabályzatot kell készíteni a hálózatra történő rákapcsolódás műszaki feladatairól és költségeiről. Az egyes tagországok dönthetnek úgy is, hogy a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetője köteles teljes mértékben vagy valamilyen arányban a fenti költségeket felvállalni. Az irányelv-tervezet cikke a megújuló energia felhasználásának fenntarthatóságával, CO 2 kibocsátásának számításával foglalkozik. A tagországoknak március 31-ig kell benyújtani a részletes cselekvési tervüket, s először júniusban, majd kétévente jelentést kell készíteniük az előrehaladásról. A bizottság külön bizottságot nevez ki, amely vizsgálja az előrehaladásokat, a fenntarthatósági követelményeknek a betartását és a tervezetnek megfelelő földhasználatot. COM(2008)/30 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának 2020-ra %. Az éghajlatváltozásból származó lehetőségek Európa számára. A Közlemény összegzi a felsorolt irányelvek célját, azok fontosabb tartalmi elemeit. Elsősorban az ETS rendszer megerősítésének és kiterjesztésének majd a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzését mutatja be. Érinti az energiahatékonyság szerepét, foglalkozik a 2020 utáni lehetséges lépésekkel is. Megemlíti az energia intenzív iparágak sajátos igényeit, azaz a világkereskedelemben való részvételük biztosítását, amíg nemzetközi egyezmény nem születik a kibocsátások csökkentésére. 2008/C 82/01 Közösségi iránymutatás a környezetvédelem állami támogatásáról (előzetes munkadokumentum tervezet). Az iránymutatás-tervezet áttekinti a támogatási területeket külön kiemelve, hogy a környezetvédelem terén az állami támogatás ellenőrzésének elsődleges célja annak biztosítása, hogy az állami támogatási intézkedések magasabb környezetvédelmi szintet eredményezzenek, mint ami támogatás nélkül megvalósulna, valamint annak biztosítása, hogy a verseny torzulásának szempontjából a támogatás pozitív hatásai túlsúlyban legyenek a negatív hatásokkal szemben, figyelembe véve a szennyező fizet elvet. A tervezet felsorolja a fontosabb támogatható területeket, így a megújuló forrásokból történő energiatermelést, az energiatakarékosságot, a kapcsolt energiatermelést, a távhőellátást, a hulladékgazdálkodást, stb. Mindegyik területen meghatározza a beruházási támogatási maximális arányát, és egyes területeken a működési támogatás területeit.
5 M [Gt/év] 2. A világ CO 2 -kibocsátása [Dr. Fazekas A.I.: Az EU szerepe és súlya a klímaváltozás elleni globális küzdelemben. Magyar Energetika, november-december, p38-41] A légkör CO 2 -val való globális szennyezése a világközvélemény többségi álláspontja szerint a légkör CO 2 koncentrációjának növekedését eredményezi, és ha 2100-ban eléri a légkör 3 o C-os további felmelegedésének megfelelő 500 ppm koncentrációt, akkor katasztrófát (pl. tengerszint növekedés) vizionálnak. Ezt az elkövetkező évben a CO 2 - kibocsátás befagyasztásával, majd csökkentésével kívánják elkerülni. A világ CO2-kibocsátása között Világ (2008/1990) Év A világ CO 2 -kibocsátása az évi 22,0-ról a politikusi deklarációk ellenére 2008-ra 30,168 Gt/év-re, tehát 18 év alatt 37 %-al (8,168 Gt/év) nőtt meg. Csökkenés a volt szocialista országokban (Oroszország, Ukrajna, EU-12) következett be (- 1,509 Gt/18 év), alapvetően az energiafaló iparágak leépülésével, míg az EU-15 fejlett országaiban gyakorlatilag szinten maradt (-0,016 Gt/18 év). A világ többi gazdaságilag fejlett országaiban (USA 0,84 Gt/18 év) és főleg a feltörekvő gazdaságú országokban (Kína 4,252 Gt/18 év, India 0,861 Gt/18 év) a CO 2 -kibocsátás jelentősen megnőtt. A növekedés a fejlett országokra (Ausztrália, Japán, Dél-Jorea) és a milliós (Törökország, Mexikó) feltörekvő országokra is jellemző volt. Hogyan lesz ebből befagyasztás, majd CO2-kibocsátás csökkentés?
6 M [Gt/év] M [Gt/év] Nagy országok, régiók CO2-kibocsátása között EU-15 EU-12 USA Oroszország Kína India Afrika Közel-Kelet Latin-Amerika Ázsia (2008/1990) Év ábra Néhány ország CO2-kibocsátása között 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 Ausztrália Japán Kanada Dél-Korea Mexikó Törökország Ukrajna (2008/1990) Év -0,2-0,4-0,6 3. ábra
7 3. Magyarország CO 2 -kibocsátása Magyarországon 2006-ban 1,5 Mt/év 95-oktánszámú benzint (48,8 GJ/t) és 1,8 Mt/év gázolajat (44 GJ/t) tankoltak, tehát az üzemanyagok felhasználása 4,62 + 5,54 10,2 Mt/év CO 2 -kibocsátással járt. Fosszilis tüzelőanyagú erőműveink 84 PJ/év tüzelőhőjű szénből 7 TWh/év villamos energiát állítottak elő (12 kj ü /kwh e ), ami 9,1 Mt/év CO 2 kibocsátással járt, valamint 136 PJ/év tüzelőhőjű földgázból 13,3 TWh/év villamos energiát (10,2 kj ü /kwh e ), ami 7,5 Mt/év CO 2 kibocsátással járt. Tehát a fosszilis tüzelőanyagú hőerőműveinkben előállított villamos energia 16,6 Mt/év CO 2 kibocsátással járt. Közvetlen hőtermelésre 302 PJ/év földgázt és 40 PJ/év szenet és fűtőolajat (szénként figyelembe véve) használtunk, tehát a fűtés és hmv CO 2 -kibocsátása 16,6+4,3=20,9 Mt/év volt. Az energetika CO 2 -kibocsátása 2006-ban ~47,7 Mt/év volt, aminek 21,4 %-a üzemanyag, 34,8 %-a villamos energia és 43,8 %-a fűtés és hmv hő volt. 4. Mennyi növénnyel egyenértékű az évi kibocsátott CO 2? Glükóz (szőlőcukor) 6CO H 2 O + fény = C 6 H 12 O 6 + 6H 2 O + 6O g/mol g/mol + fény = 180 g/mol +108 g/mol g/mol 1 kg + 0,82 kg + fény = 0,68 kg +0,41 kg + 0,73 kg. keményítő n(6co 2 +5H 2 O) (C 6 H 10 O 5 ) n +6nO 2 n-polimerizációs faktor (amilóz keményítő 1000 körül, amilopektin keményítő 5000 körül), a mérlegnél n-nek nincs szerepe. 6CO 2 + 5H 2 O = C 6 H 10 O 5 + 6O g/mol + 90 g/mol = 162 g/mol g/mol 1 kg + 0,34 kg = 0,61 kg + 0,73 kg. A legnagyobb CO 2 -megkötő és O 2 -termelő képessége a szőlőcukornak van, a szőlőcukorból felépülő bonyolultabb szervas anyagoknak (pl. keményítő) kisebb. Az energetika 47,7 Mt/év CO 2 -kibocsátását 32,4 Mt/év glükóz, ami 34,8 Mt/év termelt oxigént eredményez (29,1 Mt/év keményítő, 34,8 Mt/év oxigén). Ez hogyan viszonyul a hazai mezőgazdasági termeléshez?
Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium
Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg
Részletesebben1. Energiahordozók. hőtermelés (gőz/forróvíz)
1. Energiahordozók 1. Referencia értékek EU referencia-hatásfokok [%] hőtermelés (gőz/forróvíz) villamosenergia-termelés (2006-) fűtőérték [MJ/kg] Szilárd tzelőanyagok kőszén, koksz 88 44,2 20-28 barnaszén,
Részletesebben2. Globális problémák
2. Globális problémák Az erőforrás szűkösség létezésünk mindenütt jelenlévő jellemzője, aminek három formája [T. F. Homer-Dixon]: - kínálat indukálta (rendelkezésre álló erőforrás mennyisége csökken, vagy
RészletesebbenMagyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte
Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár
RészletesebbenA8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében
10.1.2018 A8-0392/286 286 63 a preambulumbekezdés (új) (63a) A fejlett bioüzemanyag-fajták várhatóan fontos szerepet játszanak majd a légi közlekedés üvegházhatásúgázkibocsátásának csökkentésében, ezért
RészletesebbenA megújuló energia termelés helyzete Magyarországon
A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.
RészletesebbenTéli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei
Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenAZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ
MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással
RészletesebbenMegújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus
Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség
RészletesebbenA Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai
XX. MKET Konferencia Balatonfüred A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai 2017. március 22 23. Tompa Ferenc Veolia Energia Magyarország Zrt. ENERGIA Az EU Tiszta Energia
RészletesebbenNCST és a NAPENERGIA
SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,
RészletesebbenAz Energia[Forradalom] Magyarországon
Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenA zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei
A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA
MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai
RészletesebbenMegújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében
Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA
ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK
RészletesebbenTájékoztató a klímapolitika aktuális kérdéseiről (előterjesztés a Tanács számára) dr. Faragó Tibor, KVVM
AZ ELŐZMÉNYEK 3.b. melléklet 2009-01-09 Fenntartható Fejlődés Tanács, Szakmai-Tud. Biz. Tájékoztató a klímapolitika aktuális kérdéseiről (előterjesztés a Tanács számára) dr. Faragó Tibor, KVVM A NEMZETKÖZI
RészletesebbenMegújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás
Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 10.2.2011 B7-0000/2011 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az eljárási szabályzat 88. cikkének (2) bekezdése és (4) bekezdésének b) pontja alapján előterjesztette:
RészletesebbenMegújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata
Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 26. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 26. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0231 (COD) 11483/16 ADD 3 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. július 22. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:
RészletesebbenEnergetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába
Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent
RészletesebbenEnergiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója
Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,
RészletesebbenA Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása
A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenMegújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.
Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa
RészletesebbenMegújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében
Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november
RészletesebbenÚj típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében
Új típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében Palotai Zoltán osztályvezető Megújuló Energia Osztály Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2018. május
RészletesebbenKlímajog jegyzet. I. fejezet
Klímajog jegyzet I. fejezet Az Európai Unió a harmadik évezred első évtizedében célul tűzte ki maga elé, hogy a világ vezető klímabarát csoportosulásává váljon. Ezen cél elérése érdekében az EU harmonizált
RészletesebbenMegújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép
Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért
RészletesebbenFenntartható Energia AkcióProgram (SEAP) űrlap
Fenntartható Energia AkcióProgram (SEAP) űrlap Ez az űrlap munkaváltozata, amely a Szövetség aláíróit segíti az adatgyűjtésben. Emellett a SEAP nemzeti nyelven való beadása mellett be kell adni a http://eumayors.eu
RészletesebbenA napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató
A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ
Részletesebben"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)
"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés
RészletesebbenKlímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon
Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember
RészletesebbenTelepülésenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában
Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában CONSTRUMA 33. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2014. április 2-6. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.18. COM(2015) 496 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó
RészletesebbenMEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.
MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései
RészletesebbenAz EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés
Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,
RészletesebbenMegújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes
Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes Magyar Biogáz Egyesület közgyűlése 2017. május 4. 1 EU Klímacsomag:
RészletesebbenKIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban. Dr. Szerdahelyi György
KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban Dr. Szerdahelyi György Az energetika állami szereplői a kormányváltás után 1. A korábbi kormányzat 12+1 minisztériumból
RészletesebbenA tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások
A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások
RészletesebbenEnergiatárolás szerepe a jövő hálózatán
Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról
RészletesebbenZöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból
Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust
RészletesebbenNEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)
NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT
RészletesebbenNemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok
Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS ÁLTAL EGYÜTTESEN ELFOGADOTT HATÁROZATOK
L 140/136 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.6.5. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS ÁLTAL EGYÜTTESEN ELFOGADOTT HATÁROZATOK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/406/EK HATÁROZATA (2009. április 23.)
RészletesebbenTávhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020
Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Dr. Nemcsok Dénes Helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság
RészletesebbenAz Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes
Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes Klímapolitikai Főosztály Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM)
RészletesebbenA megújuló energiahordozók szerepe
Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4
RészletesebbenAz új energiahatékonysági irányelv
Az új energiahatékonysági irányelv Dr. Hevesi Zsófia Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 3% 1,5% Energiahatékonysági munkacsoport ülés 2012. október 9., Budapest
RészletesebbenA tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások
A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság végrehajtási rendelete
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.12.19. C(2018) 8589 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság végrehajtási rendelete a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az adatok
Részletesebbenbizottsági módosító javaslato t
?fi'szw ülés Hivatal a Az Országgyűlé s Gazdasági és informatikai bizottságai; 2010 OKT 18. Bizottsági módosító javaslat Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Úr! A
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2016) 62 2016/0036 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásnak az Európai Unió nevében
RészletesebbenÁtalakuló energiapiac
Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenGEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9.
GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. Geotermikus er m magyarországi létesítésének kulcs témakörei Kapcsolódás globális energiapolitikai folyamatokhoz
RészletesebbenEnergiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök
Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés
RészletesebbenEnergia- és klímapolitikai stratégiaalkotás és tervezés
MVTSZ fórumnap Budapest, 2019. június 12. Energia- és klímapolitikai stratégiaalkotás és tervezés Háztáji és közösségi megújuló energia Alföldy-Boruss Márk Dekarbonizációs Főosztályvezető Energia- és klímapolitikai
RészletesebbenG L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenEmissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia
Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2
RészletesebbenA HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA
A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2018. év Készítette: Terbete Consulting Kft. szakreferensi névjegyzéki jelölés: ESZSZ-56/2019 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás...
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA
A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének
RészletesebbenA Hivatal feladatai a METÁR kapcsán. Bagi Attila főosztályvezető-helyettes október 11.
A Hivatal feladatai a METÁR kapcsán Bagi Attila főosztályvezető-helyettes 2016. október 11. Tartalom - A MEKH feladatai 1. Áttekintés 2. METÁR pályázat lebonyolítása (NFM rendelet alapján) 3. MEKH rendelet
RészletesebbenDr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék
Dr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Egy fizikai rendszer energiája alatt értjük azt a képességet, hogy ez a rendszer munkát képes végezni egy másik fizikai
RészletesebbenBioüzemanyag-szabályozás változásának hatásai
Bioüzemanyag-szabályozás változásának hatásai Juhász Anikó - Potori Norbert Budapest, 2017. október 25. Bioüzemanyag-termelés uniós jogszabályi háttere Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve
RészletesebbenEnergiatakarékossági szemlélet kialakítása
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.
RészletesebbenA nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon
A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében
RészletesebbenA biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba
A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó
RészletesebbenMegújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei
Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.
RészletesebbenBIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri:
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.8. SEC(2011) 289 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely az alábbi dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
Éves energetikai szakreferensi jelentés Veolia Energia Magyarország Zrt. Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens Bevezetés Magyarország - az Európai Uniós energiapolitikai
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2018.11.13. COM(2018) 744 final 2018/0385 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az energiahatékonyságról szóló, [az (EU) 2018/XXX irányelvvel módosított]
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. május 26-án tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: TOP-3.2.2-15 Napelemes kiserőmű létesítése Komlón című pályázat támogatása
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenPannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15.
PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15. PannErgy Nyrt. Negyedéves termelési jelentés II. negyedév Bevezető: A PannErgy Nyrt. zöld energia termelését és hasznosítását
Részletesebben2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu
Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század
RészletesebbenEURÓPAI BIZOTTSÁG ÉGHAJLATPOLITIKAI FŐIGAZGATÓSÁG AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG EU-BÓL VALÓ KILÉPÉSE ÉS AZ EU KIBOCSÁTÁSKERESKEDELMI RENDSZERE (ETS)
EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉGHAJLATPOLITIKAI FŐIGAZGATÓSÁG Brüsszel, 2018. december 19. Rev 1 KÖZLEMÉNY AZ ÉRDEKELT FELEK RÉSZÉRE AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG EU-BÓL VALÓ KILÉPÉSE ÉS AZ EU KIBOCSÁTÁSKERESKEDELMI RENDSZERE
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 23.1.2008 COM(2008) 16 végleges 2008/0013 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok
RészletesebbenKlímaváltozás, Az átdolgozott
Klímaváltozás, Az átdolgozott IPPC irányelvtervezet Papp Melinda Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Nemzeti IMPEL Hálózat II.ülése Klímaváltozás, az engedélyezés
RészletesebbenMÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje
MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje A magyarországi napkollektoros piac jelene és lehetséges jövője 2020-ig, az európai tendenciák és a hazai támogatáspolitika tükrében Varga Pál elnök
Részletesebbenavagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András
Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés
RészletesebbenA magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései
A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései Kádár Andrea Beatrix energetikáért felelős helyettes államtitkár Külgazdasági értekezlet, 2015. június 23. Nemzeti Energiastratégia A Nemzeti Energiastratégia
RészletesebbenNemzeti Akkreditálási Rendszer. EU ETS hitelesítő szervezetek megfigyelő helyszíni szemléi területének és számának meghatározása NAR
Nemzeti Akkreditálási Rendszer EU ETS hitelesítő szervezetek megfigyelő helyszíni szemléi területének és számának meghatározása NAR-32 1. kiadás Hatályos: 2016. augusztus 22. 2/6 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés
RészletesebbenBIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.
BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május
RészletesebbenEnergia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök
Energia Műhely 3. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője Magyar Épületgépészek Napenergia Szövetsége Varga Pál elnök Az Európai napkollektoros piac benne
RészletesebbenEGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL
EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL Mayer Petra Környezettudomány M.Sc. Környezetfizika Témavezetők: Mádlné Szőnyi Judit Tóth
RészletesebbenKlímapolitika Magyarországon
Klímapolitika Magyarországon A KlimAdat projekt nyitórendezvénye 2018. január 10. Dr. Botos Barbara Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály 1 NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK ENSZ Éghajlatváltozási
RészletesebbenEnergiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály
Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...
RészletesebbenSertéstartó telepek korszerűsítése VP
Sertéstartó telepek korszerűsítése VP2-4.1.1.5-16 A felhívás a mezőgazdasági termelők, a mezőgazdasági termelők egyes csoportjai és a fiatal mezőgazdasági termelők részére az állattartó gazdaságokban a
RészletesebbenA fenntarthatóság sajátosságai
3. Fenntartható fejlődés, fenntartható energetika A felmerült globális problémák megoldására adott válasz. A fejlett világban paradigmaváltás zajlik, a társadalom a fogyasztásról a fenntarthatóságra kíván
RészletesebbenMegújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon
Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank
RészletesebbenA napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon
A napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon 2012. Újabb lehetőség a felzárkózásra? Varga Pál elnök, MÉGNAP 2013. Újabb elszalasztott lehetőség I. Napenergia konferencia
RészletesebbenA KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások
Részletesebben