SUGÁR ESZTER. A MOLDOVAI KÖZTÁRSASÁG * Alkotmányelemzés országismertetéssel

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SUGÁR ESZTER. A MOLDOVAI KÖZTÁRSASÁG * Alkotmányelemzés országismertetéssel"

Átírás

1 1. évf. 2. szám: 2011/ 2. Feltöltve: december 21. SUGÁR ESZTER A MOLDOVAI KÖZTÁRSASÁG * Alkotmányelemzés országismertetéssel A tanulmány egy nagyobb ívű kutatás keretében született, mely Európa valamennyi országának alkotmányát hivatott feltérképezni hiánypótló műként összesítve azokat, nem nélkülözve a magyar szabályozásra való összehasonlító jellegű utalásokat. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A szovjet utódállamok sorát gyarapítja e kicsiny, alig egyharmad Magyarországnyi területű (33833 km 2 ) köztársaság ben nyerte el függetlenségét, mint azt alkotmánya, és augusztus 27-i nemzeti ünnepe is hirdeti. Moldova sűrűn lakott (142.7 fő/km 2 ) területe az egykori történelmi Besszarábia területén fekszik, de nem azonos azzal, mivel déli, a Feketetengert határoló része ma Ukrajnához tartozik, mely északi, déli és keleti szomszédja is egyben. Moldova nyugati határa Romániával közös. A Prut és a Dnyeszter közt hosszan elterülő síkságot az ország közepén a Kodri dombság töri meg mintegy 400 méteres magasságával (legmagasabb pontja 429 m), majd az eróziós völgyek által szabdalt dombságot délen ismét sík, de inkább szárazabb talajú sztyepp követi. A Kelet-Európai síkvidék ezen csücskén a 2008-as népszámlálási adatok alapján mintegy fő él, meglehetősen szerény életszínvonalon. A lakosság etnikailag és területileg is megosztott: a moldovánok a lakosság mintegy 65%-át teszik ki, az oroszok és az ukránok, az összlakosságon belül közel azonos arányban 13 illetve 14 %-ban képviseltetik magukat * A szerző közigazgatási szakértő (BCE-KIK 2010), a Nemzeti Közigazgatási Intézet munkatársa. Elérhetőség:

2 elsősorban a Dnyeszter- menti szakadár területre koncentrálódva. A gagauzok a lakosságon belüli 3,5%- a, a bolgár kisebbség 2%-os népességével az ország déli, autonóm területén élnek nagyobb létszámban. Ezen kívül több, kisebb arányú népcsoport (pl.: zsidók) jelenléte fokozza az ország etnikai sokszínűségét. Az etnikai megosztottsággal szemben a lakosság vallásilag egységes, mintegy 98%-ban ortodox. Az ország hivatalos nyelve a moldovai (román), ezen kívül a Gagauz autonóm területen az orosz. Használják továbbá a gagauz, ukrán, a Dnyeszter-menti területen pedig a moldvai nyelv ciril betűs változatát. Fővárosa Chisinau, a korábbi Kisinyov. Urbanizált körülmények közt a moldovaiak mintegy 41%-a él, többek közt olyan jelentősebb településeken mint Balti, Cahul, vagy Soroca. Közigazgatása területileg az alkotmány értelmében 9 megyére (Judetul), 1 városi körzetere (municipiul), és két autonóm területre ( Gagauzia, Dnyeszter-menti Köztársaság) oszlik. Az ország gazdasága a talajviszonyok és a mérsékelten kontinentális éghajlat által kedvezően befolyásolt mezőgazdaságra támaszkodik, mely elsősorban gyümölcsöt, dohányt, gabonát, zöldségeket, cukorrépát termeszt. Emellett a bortermelés is kiemelkedő, továbbá foglalkoznak szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztéssel. Ipara elsősorban az élelmiszerfeldolgozásra és az építőiparra koncentrálódik. Moldova említésre méltó ásványi kinccsel nem rendelkezik, így más szovjet utódállamokhoz hasonlóan orosz függőségtől szenved földgáz és kőszén import tekintetében. Egyetlen fizetőeszköze az 1993-ban bevezetett saját valutája, a lei. TÖRTÉNELME Anélkül, hogy a Római Birodalom része lett volna a mai Moldova területe a Kr. u. első évszázadokban római befolyás alatt állt. Majd a római csapatok Duna határához való visszavonulását követően mintegy évezreden keresztül népvándorlások színtere volt, mígnem a XIII-XI. században a tatárok támadása elleni határtartományként meg nem alakultak a Moldvai és Havasföldi Fejedelemségek. I. Besarab fejedelem 1328-ban bekebelezte a Havasföld Duna és Dnyeszter közé eső részét, a későbbi Besszarábiát. Ezt követően a terület a Moldvai Fejedelemséghez került, majd az oszmánok balkáni terjeszkedése következtében Délkelet-Moldva (törökül Bugeac) az Oszmán birodalom része lett. 2

3 Az ötödik orosz-török háború (1806 és 1812) után Oroszország kebelezte be a Pruttól keletre fekvő területet. A Besszarábia nevet viselő terület egészen a hatodik orosz-török háborúig autonómiát élvezett, majd annak II. Miklós cár által való eltörlését követően a cári birodalom teljes befolyása alá került. A krími háború után a két dunai fejedelemség Moldva és Havasföld felett, hét európai állam vette át a védnökséget. Moldva viszszakapta Bugeacot, viszont Észak- Besszarábia orosz kézen maradt. Mindeközben két ellentétes hatás nyomta rá bélyegét Besszarábiára. Egyrészt a román nemzetállam konszolidációjából fakadó román-barát érzelmek felerősödése, másrészt az Orosz Birodalom központi hatalmának egyre erőteljesebb kiterjesztése. Ez magába foglalta a terület etnikai öszszetételének megbontását betelepítésekkel, az őshonos lakosság erőszakos oroszosítását,a lakosság izolálását a nyugat-európai politikai eseményektől. Az I. világháborút követően, a trianoni békeszerződések nyomán teret nyert Nagy Románia megalakulása, amihez Besszarábia is hozzátartozott. Ezt azonban a Szovjetunióval egy pillanatra sem sikerült elfogadtatnia, mely bizonytalanság meghatározta a bukaresti központi hatalom Besszarábia politikáját, amit nem tekintett másnak, mint periférikus agrárterületnek. A helyi lakosság iránti bizalom nem alakult ki, mivel bolsevik vírussal fertőzöttnek tekintették őket. A két világháború közti permanens politikai krízis ellenére is Besszarábia 22 éven át Románia része maradt, mely következtében legalább egy generáció román állampolgárként élte meg saját helyzetét. Ezzel szemben Szovjet-Oroszország Ukrajnán belül 1924-ben megalapította a Moldovai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot azzal a céllal, hogy legitimálja a Besszarábiával szembeni követeléseit. A területet következőnek Sztálin szabta át ben amikor is Besszarábia déli része a Duna- és Dnyeszter torkolattal, továbbá Észak- Moldáviával együtt Ukrajnához került, míg az újonnan alakult Moldovai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasághoz hozzácsatolta az addig ukrán területhez tartozó Transznisztriát. Ezáltal történelmileg két teljesen különböző területet egyesült, melynek következményét a mai napig magán viseli a Moldovai Köztársaság lakossága mentalitásában. Románia II. világháborús szereplését követően a Szovjetunió visszakapta Besszarábiát, így a visszacsatolt terület és az autonóm terület egyesüléséből létrejött a Moldovai Szovjet 3

4 Szocialista Köztársaság. A Szovjetunió új tagállamában ezt követően beindult az erőszakos integrálás folyamata, többek közt a latin betűs írásmód betiltásával, a lakosság deportálásával, kiéheztetésével, lakosságcserével, a románellenesség durva elterjesztésével. Ennek köszönhetően a lakosság többsége magát moldovaiként és nem románként határozta meg. Továbbá a Moldovai SZSZK hatalmi struktúrájában valamennyi vezető pozíciót más köztársaságokból érkezettekkel töltettek be. Végeredményben létrejött a moldovai szocialista nemzet az emberi jogok masszív eltiprásával, a nemzeti kultúra és történelmi memória szétverésével, erőszakos oroszosítással és a románellenesség folyamatos sulykolásával. Moldova 1989-ig a legmerevebb vezetésű szovjet tagköztársaságok közé tartozott, ahol nehezen törtek utat maguknak a gorbacsovi reformok. A lassan kibontakozó ellenzéki mozgalmakkal párhuzamosan, a kulturális és nyelvi követelések is egyre erősebbé váltak. Ennek hatására tették a moldovánt is (mely a román helyesíráson alapul) az orosszal egyenrangú hivatalos nyelvvé, és vette fel az ország hivatalos zászlaja a románéhoz hasonló jegyeket. Moldova elindulta a függetlenné válás rögös útján, miközben egyre többet hallatták hangjukat a Romániával való egyesülést szorgalmazók, akik a szovjet rendszer által elnyomott családokból kerültek, ki vagy szovjet értelmiséghez tartozók voltak. Ezzel párhuzamosan fokozódott az ukrán, orosz és gagauz kisebbség beolvasztástól való félelme, és ennek elkerülése érdekében az államból való kiválás igénye. Ezt tettre váltva még Moldova 1991-ben kikiáltott függetlenségét megelőzően előbb a déli részen többséget alkotó ortodox, türk származású gagauzok deklarálták szuverenitásukat, a Gagauz Autonóm Köztársaság kikiáltásával. Tették mindezt önrendelkezési jogukra, illetve nemzeti identitásuk védelmére hivatkozva. A stratégiailag fontos, olajszállításban szerepet játszó terület elszakadását azonban Kisinyov azonnal alkotmányellenesnek nyilvánította. Ezt a feszültséget kisebb atrocitások árán viszonylag erőszakmentesen, tárgyalások útján sikerült rendezni a szemben álló feleknek. A gagauzok tulajdonképpen nem akartak elszakadni a közben augusztus 27-én függetlenségét kikiáltó Moldovától, így konkrét tervezetben alkut ajánlottak: reintegrálódnak az államba, ha területi autonómiájukat garantálják. Az 1992-ben kezdődött tárgyalások nemzetkö- 4

5 zi közvetítők segítségével hoztak megállapodást. Az 1994-ben rendezett választásokon a román uniót hirdető pártok csúfos veresége nyomán bekövetkezett belpolitikai fordulatot követően az új alkotmány 111. cikkelye deklarálta a gagauzok területi autonómiáját a Dnyeszter-menti térségével egyetemben. Ennek ellenére az orosz és ukrán többségű Dnyeszter menti terület és az anyaország kapcsolata a mai napig nem felhőtlen. Ennek hátterében a Dnyeszter-menti Moldovai Köztársaság, más néven Transznisztria területén még 1992-ben kirobbant, azóta pacifikálódott fegyveres összecsapás áll. Előzményként felróható hogy az ipari zónák többnyire csak orosz nyelvet beszélő lakossága magát a Szovjetunió állampolgárának tartotta, és ezt az internacionalista szellemet a Kreml tudatosan erősítette. A moldovai latin betűs formájának államnyelvvé minősítése az etnikai alapú ellentéteket csak erősítette. A lakosság nem volt felkészülve az államiság megteremtésére, sőt az egymással szembenálló csoportokra osztotta a lakosságot. Így a Moldovai Köztársaság Parlamentje által elfogadott szuverenitásról szóló nyilatkozatot követően néhány hónapon belül 1990-ben a Dnyeszter-melléki Triaszpolban kikiáltották a Szovjetunió részét képező Dnyeszter-menti Moldáviai Szovjet Szocialista Köztársaságot. Az ellentét a moldáv fegyveres erők és a volt 14. szovjet hadsereg által támogatott szeparatisták közti incidens több száz halálos áldozatot követelő nemzetközivé terebélyesedő konfliktusában csúcsosodott ki. Az orosz-moldovai béketárgyalások június 21.-én kötött megállapodás keretében egy közösen ellenőrzött biztonsági zóna kialakításával pacifikálták a helyzetet, továbbá ígéret született orosz részről csapatai Transznisztriából való kivonására, másik oldalról pedig az autonómiáról. Ennek eredményeként állomásoznak a térségben a mai napig orosz, moldován és Dnyeszteren-túli békefenntartók, s működik a Nemzetközi Ellenőrző Bizottság ban orosz közvetítéssel megszületett ugyan a Kozak-terv nevet viselő rendezési elképzelés, de a chisinaui-i vezetés az utolsó pillanatban visszalépett annak aláírásától. A nemzetközi erőfeszítéseknek köszönhetően 2005-től folyik az tárgyalássorozat (Moldova, DMK, Oroszország, Ukrajna, az EBESZ, valamint az USA és az EU részvételével) a békés megoldás érdekében, mely eddig nem hozott eredményt. A kölcsönös bizalom hiánya így a mai napig hozzájárul a de facto önálló Dnyeszter-menti állam kvázi államiságának megőrzésé- 5

6 hez. Ez erősíti az erőteljes államépítő tevékenység, mely keretén belül saját oktatási és egészségügyi rendszert épített ki, önálló pénznemet vezetett be (Dnyeszter-menti rubel). Ezzel növelte a terület vezetése népszerűségét a lakosság körében olyannyira, hogy 2006-ban népszavazáson mondta ki a Moldovától való függetlenséget. Ezt azonban nemzetközi jogi szempontból elfogadhatatlannak tartották a legnagyobb európai és nemzetközi szervezetek, az Európai Uniótól az EBESZ-en át az Európa Tanácsig, mint ahogy nem ismerte el azt egyetlen ország sem. A terület napjainkban is de jure Moldova részét képezi, de facto azonban önálló államisággal rendelkezik. A Dnyeszter-menti marionett rezsim megjelenése óta egyetlen chisinaui kormány sem volt képes reális országegyesítési elképzelést felvázolni, ami nemcsak az erős orosz befolyásra világít rá, hanem a moldovai demokrácia túlzott gyengeségére is. AZ ALKOTMÁNY Elöljáróban A mai Moldovai Köztársaság az egykori Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság utóda, mely a Szovjetunió részét képezte. A Szovjetunió jogi szempontból föderatív ország volt, melyet szövetségi tagköztársaságok alkottak, melyek autonómia- és elszakadási jogait az 1922-ben aláírt Szovjetunió Alapszerződése rögzített. Ezen jog a mindhárom későbbi alkotmányban is szerepelt, de tartalma mindaddig fikció maradt, míg a szovjet politikai rendszer elrettentő jellegű és rugalmatlan volt. A Mihail Gorbacsov által meghirdetett peresztrojkával 1985-ben megindult liberalizáció a Szovjetunió felbomlásához vezetett. Mikor ez kész ténnyé vált a nemzetközi közösség nem tehetett mást,, minthogy a 15 szövetségi köztársaságot független államként ismerte el, köztük a Moldovai Köztársaságot is. Az új államok a Szovjetunió szétesése után különböző fejlődési ütemet mutattak, így az államiság kialakulásában is különböző eredményekre jutottak. Más volt tagországokkal ellentétben a Moldovai Köztársaság a mai napig nem képes teljes egészében működő és egységes államként létezni, köszönhetően többek közt a Dnyeszter-menti konfliktusnak, mely következtében területe 12%-a felett vesztette el ellenőrzését. 6

7 Összevetve más utódállamokkal, példának okáért a baltiakkal, a moldovai állami intézmények működőképessége rendkívül szerény, kihívásokkal küzd a médiaszabadság és az igazságszolgáltatás függetlensége terén. Az állam függetlensége óta megfigyelők szabadnak és törvényesnek ítélték meg a választásokat, mégis 2009-ig valamennyi alkalom a Moldovai Köztársaság Kommunista Párt (PCRM) győzelmét hozta. Az addigi köztársasági elnökök valamennyien az egykori kommunista nómenklatúra tagjai. A áprilisi választások kommunistáknak kedvező eredményének vitatottságát követően kitört Twitter forradalom szeptemberre érvényt szerzett a kommunisták eltávolításának, ami az elnök lemondásában manifesztálódott. Ezzel egyetemben nagyobb lehetőség nyílt a Romániához való közeledésnek, ami azonban az etnikai megosztottság okán, illetőleg a lakosság idősebb tagjainak kommunizmussal való szimpátiája okán nem egységes nemzeti akarat. A Moldovai Köztársaság államiságának elmaradottságát szakértők túlnyomó részt az ún. identitáskrízisnek tudnak be, mely a fent ismertetett történelmi múltból fakad ezáltal rányomva bélyegét alkotmányára is. (Nantoi, 2008) Magyarországgal összevetve a nem túl távoli múlt közös nevezőjéből fakadóan Moldova demokratikus berendezkedésének intézményi elvi felépítésében és működésében több hasonlóságot is felfedezhetünk, bár ezek gyakorlati megvalósulásában szerencsére hazánk teljesíti a jogállamiság kritériumait. Preambulum Friss demokrácia révén hangsúlyozza, hogy az ország legfelsőbb szintű jogforrását a Moldovai Köztársaság népének meghatalmazott képviselői, a parlament tagjai fogadják el kiemelt tekintettel az alapvető jogok tiszteletére, valamint az általánosan elfogadott nemzetközi jogi normákra és alapelvekre. I. Rész: Általános rendelkezések Az első paragrafus az állam függetlenségét, szuverenitását, egységét és oszthatatlanságát emeli ki, a terület történelmi hátterére tekintettel, és 7

8 nem általja ismételten hangsúlyozni demokratikus mivoltát. Ezt igazolja a továbbiakban deklarált népszuverenitás elve, a hatalmi ágak elválasztásának elve, az emberi jogok és szabadságok nemzetközi egyezményekkel összhangban való védelme, a politikai pluralizmus kinyilvánítása, a tulajdon valamennyi formájának védelme. A nemzeti nyelv meghatározásakor szintén történelmi okokból fontos a moldován latin alapú írásrendszerének hangsúlyozása, ugyanakkor elismeri külön az orosz és más, az állam területén használt nyelv jogát. Ugyanígy elismeri a nemzeti identitáshoz való jogot. II.Rész: Alapvető jogok, szabadságok és kötelességek A rendszerváltást követően megújuló közép és kelet- európai alkotmányokhoz hasonlóan a nemzetközi standardoknak megfelelően teljes körűen biztosítja az alapvető jogokat. A magyar szabályozáshoz hasonlóan deklaratív jellegű, nem rendelkezik részletesen a jogok tartalmáról és korlátairól, érvényesülésük jogi garanciáiról. A megvalósulás alsóbb szintű részletező jogi szabályozást feltételez, mely általában a több paragrafusban említett ágazati törvények révén valósul meg. Ha a jogok tárgya szerint vesszük az I. és II. fejezetben biztosítja az jogegyenlőséget, az alapvető személyi és politikai jogokat és szabadságokat, a gazdaságiszociális-és kulturális jogokat valamint a 3. generációs jogokat. Itt azonban nem árt megjegyezni, hogy az ország függetlenedése óta több nemzetközi szervezet bírálta a jogállamiság kritériumainak teljesülésének hiányát. Különös tekintettel tették ezt az igazságszolgáltatás alapelveinek csorbulásával kapcsolatban, mint az áll az alábbi OSAR beszámolóban: Moldova aláírta a kínzást és az embertelen bánásmódot tiltó nemzetközi egyezményeket. Mindazonáltal a gyakorlatban még mindig sor kerül ezen emberi jogok súlyos megsértésére. A letartóztatások és kihallgatások során a rendőrsé kínzáshoz és durva bánásmódhoz folyamodik. A gyanúsítottak gyakran túl sokat kell, hogy várjanak, mielőtt ügyük bíróság elé kerül (előzetes fogvatartás). A fogvatartás körülményei mindenhol rosszak az országban. Általános az alultápláltság, a betegségek (tuberkulózis, AIDS) jelenléte, illetve az őrök által alkalmazott bántalmazás, a cellák túlzsúfoltak és túl kicsik. ( ) A korrupció és a hatóságok nyomása a bírákra problémát jelent a bírósági eljárás során. ( ) A főváros- 8

9 ban sor került a rendőrség részéről tüntetők önkényes letartóztatására, megfélemlítésére és zaklatására. A fentieket támasztják alá a 2009-es zavargások idején készült jelentések, melyek az emberi jogok megsértését vetik a moldovai vezetés szemére különös tekintettel a rendőrségi akciók következtében letartóztatásra került fogvatartottak tekintetében. Azt, hogy súlyos gondok vannak az igazságszolgáltatás függetlenségével, valamint a médiaszabadsággal mi sem bizonyítja jobban, hogy az állam rendkívül sok pert veszít el az Emberi Jogok Európai Bíróságán, jelezvén, hogy a moldovai jogállamiság és a politikai demokrácia súlyos hiányosságokkal küzd, állítja a Moldovai államiság dilemmái cikk szerzője. A III. fejezet az állampolgári kötelességeket tartalmazza, melyek közül sajátos megfogalmazása és tartalma révén is említést érdemel: Az Ország felé irányuló hűség és lojalitás szentsége - A szülőföld védelme - többek közt kötelező sorkatonai szolgálat révén. - A környezet és a műemlékek védelme További tartalmi eltérést jelent a magyar szabályozáshoz képest, hogy az I. Fejezet 18. (1) alapján politikailag negatívan diszkriminálja a kettős állampolgársággal rendelkezőket. III. Rész- Közhatalmi szervek A Parlament A törvényhozást a 3 szakaszban tárgyalja az Alkotmány, elkülönítve a struktúra és funkció, a parlamenti képviselők jogállásának, valamint a törvényhozás és a Parlament döntéshozatalának kérdésköreit. A 101 tagú parlament tagjait demokratikus országhoz méltón általános, szabad, egyenlő és közvetlen választások alkalmával választják a regisztrált választópolgárok 4 évre a pártpluralizmus keretein belül. Akárcsak hazánkban a Házelnök, Moldovában is a Parlament Elnöke, illetve helyettese kiemelt méltóság. Az elnököt a parlamenti frakciók javaslata 9

10 alapján titkos szavazással választják a képviselők, míg helyettesét az elnök javaslata alapján nyílt szavazással egy teljes parlamenti ciklus időtartamára. A Parlamenthez tartozó fontos háttérintézmény az úgynevezett Állandó Hivatal. Létszámáról a törvényhozás határoz, a parlamenti frakciók arányosan képviseltetik magukat, a Parlament Elnöke és helyettese hivatalból tagja e munka intézménynek. Az törvényhozással kapcsolatban fontos kiemelni az állandó bizottságok szerepét, melyek a kormányzati politika fő területei szerint tagozódnak és döntés előkészítő illetve végrehajtást ellenőrző feladatot látnak el. Ezen bizottságok tagjait egy teljes parlamenti ciklusra választják és a törvényhozásnak jelentenek. A törvény kezdeményezés joga megilleti a parlamenti képviselőket, az államfőt, illetve a kormányt. A törvényhozás által jóváhagyott törvényeket az államfő hirdeti ki, és az állam hivatalos lapjában kell közzé tenni érvényességéhez. Érdekeség, hogy az Alkotmány értelmében az államot illetve a társadalmat érintő súlyos problémákat népszavazás útján kell rendezni, melynek eredménye a legfelső hatalommal bír, ergo kötelező erejű. A Moldovai Köztársaság Elnöke A Moldovai Köztársaság elnöke, akárcsak hazánkban az államfő, leginkább reprezentatív funkciót tölt be, kevés tényleges jogkör illeti meg. 77. Moldova Köztársaság elnöke az államfő (1) Moldova Köztársaság elnöke az államfő (2) Moldova Köztársaság elnöke képviseli az államot, biztosítja a nemzeti szuverenitást és függetlenséget valamint a nemzet egységét és területi integritását is. Lényeges differencia, hogy a feltételeknek megfelelő jelöltek közül- 35 éves, moldáv állampolgár, aki beszéli az ország hivatalos nyelvét és legalább 10 éve az országban él- a magyar gyakorlattal ellentétben nem a Parlament, hanem közvetlenül általános, szabad, titkos és egyenlő választáson a választásra jogosult állampolgárok választják. A választás eredményét pedig az Alkotmánybíróság szentesíti. Amennyiben egy jelölt megszerzi a leadott szavazatok felét, úgy az eskü letétele után nyeri 10

11 el mandátuma érvényességét 5 évre. Egyszer újraválasztható. Az összeférhetetlenség, a sérthetetlenség és a jogkörök szabályzása közel azonos. Az államfő jelöli, majd a parlament szavazását követően nevezi ki a miniszterelnököt, illetve annak javaslatára a kormány tagjait. Ezen túl számos kinevezési (bírák, ügyészek) és egyéb jogkör illeti meg. Részt vehet a kormány ülésein, feloszlathatja a parlamentet, a parlamenti csoportokkal való egyeztetést követően. Az általa aláírt szerződéseket a parlament hagyja jóvá. Külpolitikai jogosítványai közé tartozik a diplomaták megbízása, illetve fogadása. Honvédelemmel összefüggésben a fegyveres erők főparancsnoka, döntéseihez azonban a parlament előzetes jóváhagyása szükséges. Kihirdeti a törvényeket, illetve egyet nem értése esetén egyszer visszaküldheti a parlamentnek, akit azonban véleménye nem köt. Tehát a magyar gyakorlathoz hasonlóan második alkalommal ki kell hirdetnie a parlament által elfogadott törvényt. Jogköre gyakorlása során rendeletet alkothat, melyhez a külügyi és honvédelmi tárgykörök esetében miniszterelnöki ellenjegyzés szükséges. Hivatala súlyos alkotmánysértés esetén a parlamenti képviselők 2/3-nak igen szavazatával függeszthető fel. Ennek jóváhagyását követően 30 napon belül népszavazást kell kiírni. Ebben az esetben a hivatalt átmenetileg a házelnök illetve a miniszterelnök tölti be ebben a sorrendben. A Kormány A kormány felépítését tekintve az Alkotmány miniszterelnöki, miniszterelnök első helyettesi, miniszterelnök helyettesi, miniszteri illetve szervezeti törvényben meghatározott pozíciókat rögzít. A magyar gyakorlathoz hasonlóan a miniszterelnököt az államfő jelöli, és a parlament választja, szavazva egyben a kormány tagjaira és programjára. Ezáltal a miniszterelnök személyében a kormány kollektív felelőssége testesül meg. A kormány rendeletet alkot, melyet a miniszterelnök ír alá, jogszabályban rögzített esetekben az illetékes miniszter ellenjegyzi. A kormány megbizatása optimális esetben a következő parlamenti választások kiírásának napjáig tart, az új kormány eskütételéig csak a közigazgatást ellenőrizi. 11

12 A parlament és a kormány kapcsolata Az Alkotmány a törvényhozás primátusát rögzíti a kormány parlamentnek való felelősségének deklarálásával, ami a kormány megalakulásának módjából is következik. Továbbá megnyilvánulhat a kormány egészéhez, illetve annak tagjaihoz intézett kérdések és interpellációk formájában, valamint az ülésen jelenlévő parlamenti képviselők ¼ -e által kezdeményezhető bizalmatlansági indítvány formájában. A kormánytagok részt vehetnek, illetve bizonyos esetekben kötelező részt venniük a parlament eljárásaiban. A közigazgatás E fejezet tagolása magába foglalja a központi igazgatás, a fegyveres erők és a helyi igazgatás legfontosabb elveit. Egy paragrafus erejéig tesz említést a központi igazgatásról mindössze a minisztériumokat megnevezve, mint az állam szakosított szerveit, melyek a kormányprogram végrehajtására hivatottak, és számon kérhetőek. A következő paragrafus rögzíti, hogy a fegyveres erők kizárólag a nemzet akaratának vannak alárendelve. Továbbiakban a helyi igazgatást taglalja, alapelvként rögzítve az autonómiát, kvázi önkormányzatiságra utalva. Moldova terülte közigazgatási szempontból körzetek, városokra és falvakra tagozódik. Néhány város törvény értelmében törvényhatósággal rendelkezik, aminek mibenlétét e helyen nem fejti ki a jogalkotó. Települési szinten a helyi autonómia letéteményesei a választott helyi tanácsok és a polgármester. Az alkotmány értelmében a helyi tanács és a polgármester törvény rendelkezései szerint önálló közigazgatási hatóságok, akik a helyi közügyek megoldására hivatottak. A körzeti tanácsok koordinatív feladatot látnak el a helyi tanácsok tekintetében, annak érdekében, hogy a közszolgáltatások körzeti szinten elérhetőek legyenek. A helyi igazgatás tekintetében, elsősorban a hatásköröket vizsgálva tehát lényegi különbségeket fedezhetünk fel a magyar berendezkedéssel összehasonlítva. Hiszen hazánkban az államigazgatási jogkör címzettje helyi szinten nem a polgármester illetve a képviselő testület, hanem egy harmadik szerv, a jegyző. Ebből a fejezetből fontos kiemelni egy másik sajátosságot, a már korábban említett ban biztosított különleges autonómia szabályzatot, mely lényegében területi autonómiát biztosít. 12

13 (1) A Nistru folyó bal partján található területek, valamint Moldova Köztársaság déli részének bizonyos területei az autonómia különleges formájával rendelkezhetnek az ágazati törvények speciális rendelkezései alapján. (2) Amennyiben az ágazati törvények az (1)-es pontnak megfelelően speciális státuszt biztosítanak a fent említett területeknek, azt a parlamenti tagok 3/5-ének akarata alapján meg lehet változtatni. Ezt azért is érdemes kiemelni, mert a Kelet illetve Közép -Európában végbement 1989-es változások után ez volt az első eset, amikor egy etnikai kisebbség, jelesül a gagauzok illetve az oroszok és az ukránok területi autonómiát kapott. Bár az Alkotmány igen szűkszavúan nyilatkozik, az 1994-ben elfogadott Gagauz-Jeri különleges státusáról szóló törvény kellő részletességgel fejti ki az autonómia mibenlétét. A térségben példaértékű státusz saját belső alkotmányt, jelképrendszert, 3 hivatalos nyelvet (moldován, orosz, gagauz) biztosít a népszavazással megállapított határokon belül. A terület közigazgatásának élén választott kormányzó áll, aki hivatalból tagja a moldovai kormánynak. Tevékenységét a helyi kormány, az ún. végrehajtó bizottság segíti. Gagauzia törvényhozása viszonylag széles hatáskörrel rendelkezik, különleges jogosítványa, hogy a Gagauziát érintő kérdésekben részt vehet Moldova kül,- és belpolitikájának alakításában, továbbá a helyi és a központi törvények ellentmondása esten a moldáv alkotmánybírósághoz fordulhat. Gagauziának lénygében saját rendőrsége van, saját bíróságának, ügyészségének tagjait a moldáv elnök nevezi ki. Bár a Dnyeszteren- túli terület is rendelkezik e speciális státusszal, a helyzet közel sem ilyen idilli, hiszen Transznisztria Gagauziával ellentétben nem mondott le a Moldovából való kiválás jogáról, sőt népszavazással mondta ki függetlenségét, ami mint korábban említettem nem kapott nemzetközi támogatást. Ugyanakkor de facto államiságát bizonyítja, Győr Szabó József írása alapján, hogy saját valutával rendelkezik (Dnyeszter-menti rubel). Az igazságszolgáltató hatalom A fejezet első részében a bíróságok működésének alapelveit tekinti át, ahol nem találkozhatunk különösebb eltéréssel, deklarálja a bírói függet- 13

14 lenséget, pártatlanságot, elmozdíthatatlanságot, az eljárások nyilvánosságát, az anyanyelv használatának jogát illetve a tolmácshoz való jogot. Igazságszolgáltatást végeznek: Legfelső Bíróság, Fellebbviteli Bíróság, ítélőszékek, bíróságok. A bíróságok szervezetére, hatáskörére vonatkozó előírásokat külön törvény részletezi. A fejezet második része egy sajátos alkotmányos szervet rögzít nevezetesen Higher Magistrates Coucil, ami Felsőbb Bírói Tanácsnak fordítható. Funkcióját tekintve leginkább az egykori magyar Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz hasonlítható. A Felsőbb Bírói Tanács 11 tagból áll 5 éves mandátummal. Hivatalból tagja az Igazságügy miniszter, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Munkaügyi Bíróság elnöke valamint a Főügyész. A Legfelsőbb Bíróság egyesített kollégiumai titkos szavazással 3 magisztrátust delegálnak, további 3 tagot pedig a parlament választ az egyetemi tanárok közül. A fejezet harmadik része az ügyészi hivatalt tárgyalja. Az ügyészség intézménye hazánkban is szovjet gyökerű, így nem véletlenül azonos elvek alapján működik. Az ügyészségi rendszer Főügyészi Hivatalból, területi ügyészségi hivatalokból valamint speciális ügyészségi hivatalokból áll. IV. Rész: A nemzetgazdaság és a közfinanszírozás Ebből a részből érdemes kiemelni, hogy Moldova gazdaságát a jogalkotó szociális piacgazdaságként határozza meg. A nemzeti valutaként a moldovai lei-t nevezi meg. Biztosítja a Moldovai Köztársaság Nemzeti Bankjának pénzverési monopóliumát. Kiemelendő, hogy alkotmányos intézményként rögzíti a közpénzek felhasználásának ellenőrzésére hivatott 7 tagú Számvevőszéket, mely évente beszámol a Parlamentnek. Elnökét 5 évre a Parlament Elnökének javaslata alapján az Országgyűlés nevezi ki. V. Rész: Az Alkotmánybíróság A kiemelt fontosságú szervet kizárólagos alkotmányossági hatáskörrel bíró bíróság, mely független és kizárólag az Alkotmány kötelezi. Jogkörei hasonlatosak a magyar intézményéhez, mint pl.: jogszabályok alkotmányossági ellenőrzése, alkotmányértelmezés stb. Ugyanakkor a köztársasági népszavazás eredményének, illetve parlamenti és elnöki választás eredményének megerősítése is jogkörébe tartozik. Szervezete annyiban eltérő a magyar intézményhez képest, 6 bíróból áll, akit 6 évre neveznek 14

15 ki, akik közül 2-2-t a Parlament, az államfő valamint a Felsőbb Bírói Tanács nevez meg. Ezzel szemben hazánkban a 15 tagú testület tagjait az Országgyűlés választja 2/3-os többséggel 12 évre egy külön bizottság javaslatára. A függetlenség, az összeférhetetlenség szabályai nagyjából azonosak. Döntései véglegesek és meg nem támadhatóak. VI. Rész: Az Alkotmány módosítása Az Alkotmány módosítását kezdeményezheti a 141. alapján: (1) Az Alkotmány módosítását kezdeményezheti: a) Moldova Köztársaság legalább 200,000 szavazópolgára. Az alkotmányrevíziót kezdeményező állampolgárok lakóhelye területileg összességében le kell, hogy fedje a nemzet körzeteinek és városainak felét, és ennek megfelelően minden ilyen körzetben vagy városban legalább 5000, a kezdeményezést támogató bejegyzett aláíró szükséges b) a parlamenti képviselők nem kevesebb, mint 1/3-a c) a köztársasági elnök d) a kormány (2) Amennyiben az Alkotmánybíróság legalább 4 bíró támogatásával meghozza a megfelelő javaslatot, ezen alkotmányjogi kérdéseket a Parlament elé terjesztik. A módosítás terjedelmét tekintve a szuverenitást, függetlenséget, államegységet és állam semlegességet érintő kérdésekben kizárólag népszavazás útján lehetséges. Az alkotmánymódosítási kezdeményezést a parlament 2/3-os törvény elfogadásával szentesítheti. Semmilyen módosítás azonban nem sértheti illetve veszélyeztetheti az alapvető jogokat és szabadságokat. VII. Rész: Záró és átmeneti rendelkezések Ezen rendelkezésekre ehelyütt azért volt szükség, mert az itt lefektetett intézmények egy részével az éppen függetlenné váló újdonsült demokrácia még nem rendelkezett, illetve működése nem felelt meg ezen Alkotmányban rögzített feltételeknek. A záró és átmeneti rendelkezések szorosan részét képezik az Alkotmánynak és a hatálybalépéssel kapcsolatos problémák megoldását hivatottak szolgálni. 15

16 A Moldovai Köztársaság ezen Alkotmánya augusztus 27-én lépett hatályba, és ezzel egy napon a Moldovai Köztársaság évi április 15- i alkotmánya valamennyi későbbi rendelkezésével és módosításával együtt érvényét vesztette. FELHASZNÁLT IRODALOM: Krónika Kézikönyv Európa 2001 Magyar Könyvklub Folyóiratok: Győri Szabó Róbert: Autonómia a posztszovjet európai utódállamokban,kisebbségi kutatás 15. évfolyam szám oldal Rakovszki Viktor: Moldovai bel-és külpolitikai helyzet-kép a 2009-es parlamenti választások előtt, Pro Minoritate folyóirat 2008/tél old Oazu Nantoi: A Moldovai államiság dilemmái, Pro Minoritate folyóirat 2008/tél old. Internetes hivatkozások: CONSTITUTION OF THE REPUBLIC OF MOLDOVA A Svájci Menekülteket Segítő Szervezet (Organisation suisse d aide aux réfugiés, OSAR) 2004 februárjában kiadott rövid helyzetértékelése 16

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12.

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint a 2001. évi

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

Szakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról

Szakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról Ostrogorski - szerinte a szervezett párt megjelenése teljesen átalakította a hatalmi viszonyokat, így amit eddig a politikáról tudtunk, azt el

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG Az alkotmány és alkotmányosság 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG BEVEZETÉS A fejezet az alkotmány és alkotmányosság egyes fontosabb kérdéseivel foglalkozik. Az alkotmányosság követelményeinek megismerése

Részletesebben

Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. A Fórum üléseinek helyszíne: 5600 Békéscsaba, Árpád sor 18. Békés Megye Önkormányzat Közgyűlésének

Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. A Fórum üléseinek helyszíne: 5600 Békéscsaba, Árpád sor 18. Békés Megye Önkormányzat Közgyűlésének A BÉKÉS MEGYEI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Fórum adatai A Fórum neve: A Fórum rövidített neve: Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási

Részletesebben

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szlovén Köztársaság Alkotmánya (SZK Hivatalos Lapja 91/33. sz.) 64. szakasza és a Nemzeti Önigazgatási Közösségekről szóló törvény (SZK Hivatalos Lapja 94/65. sz.) 9. szakasza értelmében a Muravidéki

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

keretében szerepl modulokban (Gimnázium 9 12. évfolyam) megfogalmazott követelmények

keretében szerepl modulokban (Gimnázium 9 12. évfolyam) megfogalmazott követelmények 12.1 Alapvet állampolgári ismeretek Követelmények Az emberi jogok ismerete és a jogegyenl ség elvének bemutatása. Az állampolgári jogok és kötelességek. A szociális piacgazdaság jellemz i. A Kerettanterv

Részletesebben

Így alkotm{nyoztak ők

Így alkotm{nyoztak ők Így alkotm{nyoztak ők A Policy Solutions h{ttérelemzése a posztkommunista orsz{gok alkotm{nyoz{si folyamatairól 2011. janu{r Vezetői összefoglaló Húsz különböző ország alkotmányozásának vizsgálata megmutatta:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

A helsinki záróokmány

A helsinki záróokmány A helsinki záróokmány A helsinki záróokmány az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ, az EBESZ elődszervezete) országai által 1975. augusztus 1- jén aláírt dokumentum. http://hu.wikipedia.org/wiki/helsinki_z%c3%a1r%c3%b3okm%c3%a1ny

Részletesebben

Kerettörvény. a nemzeti közösségek személyi elvű önkormányzatáról

Kerettörvény. a nemzeti közösségek személyi elvű önkormányzatáról Bakk Miklós: Kerettörvény a nemzeti közösségek személyi elvű önkormányzatáról. [http://www.emnt.org/dokumentumok/szemelyikerettorveny_nemzeti_kozossegek_szemelyi_elvu_onkormanyzatarol-bakk.rtf] - tervezet

Részletesebben

Nemzetközi kitekintés egy alkotmány-preambulum megalkotásához

Nemzetközi kitekintés egy alkotmány-preambulum megalkotásához Illyés Gergely Nemzetközi kitekintés egy alkotmány-preambulum megalkotásához A dr. Ioan Stanomir által vezetett, a romániai politikai és alkotmányos rendszert elemző államfői bizottság számos kérdésben

Részletesebben

a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése

a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése a politikai átmenet fényében Saule A. Zhankuliyeva A kazahsztáni politikai átalakulás egyik fontos tendenciája volt a civil társadalom kialakulása,illetveazintézményeineklétrehozásáhozésműködtetéséhezszükségesfeltételekmegteremtése.ésvicaversa,aciviltársadalomésintézményei,ígytöbbekközötta

Részletesebben

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl 8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI Vajdaság Giczey Péter Helyi társadalom Térben n (földrajzilag) jól elkülönült egység. Viszonylag állandó, nem túl nagy populáció. Személyes kapcsolatok hálózata» Információs hálózat»

Részletesebben

I. rész Általános rendelkezések

I. rész Általános rendelkezések Az Óbudai Árpád Gimnázium Diákönkormányzatának Küldöttgyűlése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek, a hatályos jogszabályoknak és az iskolai szabályoknak megfelelően az Óbudai Árpád

Részletesebben

I. BELPOLITIKAI TÉMÁJÚ FELADATOK

I. BELPOLITIKAI TÉMÁJÚ FELADATOK I. BELPOLITIKAI TÉMÁJÚ FELADATOK 1. MEDGYESSY-KORMÁNY - MINISZTÉRIUMOK Párosítsd össze a minisztereket az általuk vezetett intézménnyel! 1.Kovács László Igazságügyi Minisztérium (6.) 2. Juhász Ferenc Környezetvédelmi

Részletesebben

VANYOLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 6/2001. (VI.25.) rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről* Általános rendelkezések

VANYOLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 6/2001. (VI.25.) rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről* Általános rendelkezések VANYOLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 6/2001. (VI.25.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről* Vanyola község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat ZALAEGERSZEGI VÁROSI DIÁKÖNKORMÁNYZAT Szervezeti és Működési Szabályzat Módosította a Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat Képviselőtestülete, a Zalaegerszegi Városi Diákparlament jóváhagyásával Zalaegerszeg

Részletesebben

A szociális biztosítás kérdése.

A szociális biztosítás kérdése. 47 A szociális biztosítás kérdése. Előadó: Dr. Lakatos Sándor, a Munkaadók Szövetségének főtitkára,marosvásárhely. Romániában ma a szociális biztosítás kérdését négyféle törvényi intézkedés szabályozza,

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE 2012/13. tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga 2. A késő középkor nemzetközi jogi

Részletesebben

ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG

ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG Szervezeti és Működési Szabályzat 2012. október 1. A Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium Iskolai Diákbizottságának Szervezeti és Működési Jelen Szervezeti és

Részletesebben

11/12136» számú. országgyűlési határozati javaslat. Foktő Község Önkormányzata Képviselő-testületének feloszlatásáról

11/12136» számú. országgyűlési határozati javaslat. Foktő Község Önkormányzata Képviselő-testületének feloszlatásáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÁTiKTATVA: H/43 11/12136» számú országgyűlési határozati javaslat Foktő Község Önkormányzata Képviselő-testületének feloszlatásáról Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA JAVASOLT TÉMAKÖREI. Közigazgatási jog

ZÁRÓVIZSGA JAVASOLT TÉMAKÖREI. Közigazgatási jog ZÁRÓVIZSGA JAVASOLT TÉMAKÖREI Közigazgatási jog 1. A jog és a jogrend fogalma. Az alkotmányos állam. Az alkotmányos elvek részletes ismertetése: a népszuverenitás és népképviselet, a hatalmi ágak megosztásának

Részletesebben

1962. évi 25. törvényerejű rendelet

1962. évi 25. törvényerejű rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket!

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket! 1. téma 1.kérdés: Mutassa be a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának a helyi önkormányzatok tevékenységének állami felügyeletére vonatkozó rendelkezéseit, majd ismertesse a törvényességi ellenőrzés/felügyelet

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjesztő: Fodor Rita jegyző általános

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013.

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. A Debreceni Művelődési Központ fontos feladatának tekinti az esélyegyenlőség érvényesítését a munkahelyi alkalmazottak körében. 2012-ben, esélyegyenlőségi felelőst

Részletesebben

Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én)

Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én) Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én) Az alkotmány 21. -ának megfelelõen a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatának intézményei a megfelelõ speciális

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére . NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére Tárgy: Gázló Környezet- és Természetvédő Egyesület támogatási kérelme Előterjesztő: Fábián Gusztáv polgármester Előkészítette:

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

1. A Társulási Megállapodás 2. A társulás neve, székhelye, jogállása: pontja az alábbiak szerint módosul:

1. A Társulási Megállapodás 2. A társulás neve, székhelye, jogállása: pontja az alábbiak szerint módosul: Melléklet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 74/2015. (VI.26.) számú határozathoz A Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodása az időközben bekövetkezett változások

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI VEZETÉSI ISMERETEK. Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet Pedagógus-szakvizsgára előkészítő szakirányú továbbképzési szak

KÖZIGAZGATÁSI VEZETÉSI ISMERETEK. Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet Pedagógus-szakvizsgára előkészítő szakirányú továbbképzési szak KÖZIGAZGATÁSI VEZETÉSI ISMERETEK Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet Pedagógus-szakvizsgára előkészítő szakirányú továbbképzési szak 1 Dr. Nemes András A közigazgatásról általában Történelmielőzmények

Részletesebben

Transznisztria: orosz kavics a bővülő Európa csizmájában Vigóczki Máté György

Transznisztria: orosz kavics a bővülő Európa csizmájában Vigóczki Máté György Transznisztria: orosz kavics a bővülő Európa csizmájában Vigóczki Máté György 1. oldal Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 Moldova és Transznisztria 1990-ig... 4 Transznisztria függetlensége... 5 A Sherif

Részletesebben

A Kormány. rendelete. az országos főépítészről és az állami főépítészekről

A Kormány. rendelete. az országos főépítészről és az állami főépítészekről A Kormány rendelete az országos főépítészről és az állami főépítészekről Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -ának (1) bekezdés b) pontjában és a területfejlesztésről

Részletesebben

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása Munkaügyi kapcsolatok Harmadik rész XIX. fejezet Általános rendelkezések XX. fejezet Üzemi Tanácsok XXI. fejezet Szakszervezetek XXII. fejezet

Részletesebben

Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képvisel őcsoportja. Kereszténydemokrata Néppár t. TI... számú törvényjavasla t

Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képvisel őcsoportja. Kereszténydemokrata Néppár t. TI... számú törvényjavasla t ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képvisel őcsoportja Kereszténydemokrata Néppár t Képvisel őcsoportja Et1 eg : 1010 t4aj 17. TI... számú törvényjavasla t a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény

Részletesebben

STÚDIUM TÉRI KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2014. augusztus 29.

STÚDIUM TÉRI KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2014. augusztus 29. STÚDIUM TÉRI KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014. augusztus 29. I. A kollégium célja (1) A kollégium célja, hogy elhelyezést nyújtson az Edutus Főiskolán tanulmányokat folytató hallgatók számára,

Részletesebben

A MAGYAR VÖRÖSKERESZT HELYI SZERVEZETÉNEK Kiadás: 02. Változásokkal egységes szerkezet Oldal: 1/7. Preambulum. Első rész. Az Alapszabály hatálya

A MAGYAR VÖRÖSKERESZT HELYI SZERVEZETÉNEK Kiadás: 02. Változásokkal egységes szerkezet Oldal: 1/7. Preambulum. Első rész. Az Alapszabály hatálya Változásokkal egységes szerkezet Oldal: 1/7 Preambulum A Magyar Vöröskereszt Károly Róbert Főiskolán működő Helyi Szervezete a Magyar Vöröskereszt (a továbbiakban: MVK) Alapszabálya, Szervezeti és Működési

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

BÖLCSŐDÉK ÉS FOGYATÉKOSOK INTÉZMÉNYE

BÖLCSŐDÉK ÉS FOGYATÉKOSOK INTÉZMÉNYE Vác Város Önkormányzat Bölcsődék és Fogyatékosok Intézménye 2600 Vác Kölcsey Ferenc u. 4. Tel./Fax.: (27)504-105 E-mail: bfi@bfi.vac.hu Egységes Szakmai program 7. sz. melléklet BÖLCSŐDÉK ÉS FOGYATÉKOSOK

Részletesebben

AZ UNIVERSITAS SPORT CLUB SZEGED ALAPSZABÁLYA

AZ UNIVERSITAS SPORT CLUB SZEGED ALAPSZABÁLYA AZ UNIVERSITAS SPORT CLUB SZEGED ALAPSZABÁLYA Készült az egyesület 2006. 11. 29-én megtartott közgyűlésén elfogadott módosításokkal. Az egyesület neve: I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. Az Universitas

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. január 08. Dr. Pavlek Tünde sk.

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Van-e magyar kérdés Romániában?

Van-e magyar kérdés Romániában? Van-e magyar kérdés Romániában? Klaus Johannis decemberben hivatalba lépett 1 román államfő február 26-án, az Angela Merkel német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján tett egy, a magyar közéletben

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítására Előadó: dr.

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz nyújtott kűlмő di támogatás elítéléséről

А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz nyújtott kűlмő di támogatás elítéléséről Оxszаw,А: ёs Hivatal a Xtc+~~~S -fi ( S 4 11 Az Országgyúlés /2014. ( ) ОСУ Ьatározata Ёdс.«t: 2о14.1 иl. 0 ~. А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz

Részletesebben

Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről

Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről (A JSZK Hivatalos Lapja, 11/2002., Szerbia és Montenegró Államközösség Hivatalos Lapja, 1/2003. Alkotmányos Alapokmány és a SZK Hivatalos

Részletesebben

2. A költségvetés bevételei és kiadásai (1) A képviselő testület az önkormányzat 2015. évi költségvetését: 1.223.196 E Ft Költségvetési bevétellel

2. A költségvetés bevételei és kiadásai (1) A képviselő testület az önkormányzat 2015. évi költségvetését: 1.223.196 E Ft Költségvetési bevétellel Vaja város képviselő testületének 2/2015 (II.10..) önkormányzati rendelete Az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2/2015. (II.09) számú rendelete az önkormányzat 2015. évi

Részletesebben

Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat

Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat A Szervezeti és Működési Szabályzat a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város területén működő általános és középiskolai, valamint kollégiumi

Részletesebben

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület ALAPSZABÁLYA Csobánka, 2012 március 23 2 I) Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Csobánkai Polgárőr Egyesület 2. Székhelye: 2014 Csobánka, Fő út 1. (Csobánka Község

Részletesebben

VÁLTOZÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT

VÁLTOZÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT JERUZSÁLEMI, RODOSZI ÉS MÁLTAI SZUVERÉN ISPOTÁLYOS SZENT JÁNOS LOVAGREND MAGYAR SZÖVETSÉGÉNEK (2004. november 12.) ALAPSZABÁLYA PREAMBULUM A Jeruzsálemi, Rodoszi

Részletesebben

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Jogforrások egymáshoz való viszonya A Törvények Alkotmány Nemzetközi egyezmények Közoktatási törvény dr. Jásper András előadása Rendeletek

Részletesebben

Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének. 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete

Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének. 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007.(X.01.) számú rendeletének módosítása Bag

Részletesebben

Országgyűlési Választás 2014

Országgyűlési Választás 2014 HELYI VÁLASZTÁSI IRODA VEZETŐJE 5400 Mezőtúr, Kossuth tér 1. (56) 551 900, (56) 350-971 E-mail: jegyzo@mezotur.hu Országgyűlési Választás 2014 TISZTELT MEZŐTÚRI VÁLASZTÓPOLGÁROK! A köztársasági elnök 16/2014.

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN

NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN A Z E L M É L E T T Ő L A G Y A K O R L A T I G, A Z A Z A S T R A T É G I Á T Ó L A V A L Ó S E R E D M É N Y E K I G K I S E B B S É G V É D E L E M E U R Ó

Részletesebben

AZ ERASMUS+ PROGRAM ÉRTÉKELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE

AZ ERASMUS+ PROGRAM ÉRTÉKELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE AZ ERASMUS+ PROGRAM ÉRTÉKELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE Az Európai Bizottság által az Erasmus+ Program keretében a Nemzeti Irodák részére kiadott Kézikönyv (NA Guide) alapján, a pályázati döntés előkészítése

Részletesebben

2005. évi II. törvény

2005. évi II. törvény Az Országgyűlés 2005. évi II. törvény a Szülőföld Alapról[1] - a szomszédos államokban élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT. MAGYARORSZÁGON AZ ELSŐ FORDULÓ NAPJA: 2010. ÁPRILIS 11.

Részletesebben

Mexikói Nyilatkozat a legfıbb ellenırzı intézmények függetlenségérıl

Mexikói Nyilatkozat a legfıbb ellenırzı intézmények függetlenségérıl ISSAI 10 A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjait (ISSAI) a Legfıbb Ellenırzı Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) adja ki. További információ: www.issai.org Mexikói Nyilatkozat a

Részletesebben

Súr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2011.(IV.28.) önkormányzati rendelete Súr Község önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról

Súr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2011.(IV.28.) önkormányzati rendelete Súr Község önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról Súr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2011.(IV.28.) önkormányzati rendelete Súr Község önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról Súr Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

Breitner Igor Köztársaság és demokrácia

Breitner Igor Köztársaság és demokrácia Breitner Igor Köztársaság és demokrácia Az Egyesült Államok politikai berendezkedésének vizsgálásakor mindig érdemes szem előtt tartanunk, hogy egy föderatív államról beszélünk, melynek alkotmányos jellemzői

Részletesebben

4/2013. (II. 27.) BM rendelet

4/2013. (II. 27.) BM rendelet 4/2013. (II. 27.) BM rendelet Magyarország, Románia és Ukrajna államhatárai találkozási pontjának megjelölésére felállított TÚR határjelről készült Jegyzőkönyv jóváhagyásáról Az államhatárról szóló 2007.

Részletesebben

A nemzetközi jog és a belső jog viszonya

A nemzetközi jog és a belső jog viszonya A nemzetközi jog és a belső jog viszonya Előadás-vázlat Sonnevend Pál A lehetséges szempontok A nemzetközi jog szempontja: monizmus és dualizmus ellentéte A belső jog szempontja: miként válik a belső jog

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről Mátészalka Város Önkormányzat J e g y z ő j é t ő l 4700 Mátészalka Hősök tere 9.sz. Tel:(44) 501-364 Fax:(44) 501-367 Száma:./2007. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez A belső ellenőrzésről Tisztelt

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Dabasi Kornélia Előterjeszti: Hegedűs

Részletesebben

A MUNKAFELÜGYELET. Szervezet, jogok és kötelezettségek. www.arbeitsinspektion.gv.at

A MUNKAFELÜGYELET. Szervezet, jogok és kötelezettségek. www.arbeitsinspektion.gv.at A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MU NKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNK AFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A

Részletesebben

A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének. 2/1992.(III.03.)sz. rendelete. a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről

A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének. 2/1992.(III.03.)sz. rendelete. a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének /99.(III.03.)sz. rendelete a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) A Ferencvárosi Önkormányzat a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét

Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét Az Alapjogokért Központ üdvözli az Európa Tanács szaktestületének, a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságnak (ECRI) Romániával

Részletesebben

Preambulum. 1.. Általános rendelkezések

Preambulum. 1.. Általános rendelkezések Preambulum A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola Hallgatói Önkormányzata a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának figyelembevételével

Részletesebben

Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) 1. Cikk. 2. Cikk. 3. Cikk

Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) 1. Cikk. 2. Cikk. 3. Cikk 1979. évi 19. törvényerejű rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről (A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa csatlakozási okiratának letétbe helyezése

Részletesebben

1. Cikk 2. Cikk 3. Cikk

1. Cikk 2. Cikk 3. Cikk EGYEZMÉNY a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élõ horvát kisebbség és a Horvát Köztársaságban élõ magyar kisebbség jogainak védelmérõl A Magyar Köztársaság és a

Részletesebben

152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet. a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre

152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet. a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre 79. Az igazságügyi miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban:

Részletesebben

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô

Részletesebben

AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA I. Általános rendelkezések 1. A szervezet neve Etyeki Polgárőrség Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület. 2. A szervezet székhelye:

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

Humán közszolgáltatások igazgatása

Humán közszolgáltatások igazgatása BETHLEN SOROZAT Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Közigazgatási Jogi Tanszék Humán közszolgáltatások igazgatása Az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a sport igazgatása Írta:

Részletesebben

1949. évi XX. törvény

1949. évi XX. törvény 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya[1] A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

A Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági

A Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági LELET A MAGYAR KOALÍCIÓ AUTONÓMIAKONCEPCIÓJA A Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége abból a meggyõzõdésbõl kiindulva, hogy a sorsunkat

Részletesebben