SUGÁR ESZTER. A MOLDOVAI KÖZTÁRSASÁG * Alkotmányelemzés országismertetéssel

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SUGÁR ESZTER. A MOLDOVAI KÖZTÁRSASÁG * Alkotmányelemzés országismertetéssel"

Átírás

1 1. évf. 2. szám: 2011/ 2. Feltöltve: december 21. SUGÁR ESZTER A MOLDOVAI KÖZTÁRSASÁG * Alkotmányelemzés országismertetéssel A tanulmány egy nagyobb ívű kutatás keretében született, mely Európa valamennyi országának alkotmányát hivatott feltérképezni hiánypótló műként összesítve azokat, nem nélkülözve a magyar szabályozásra való összehasonlító jellegű utalásokat. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A szovjet utódállamok sorát gyarapítja e kicsiny, alig egyharmad Magyarországnyi területű (33833 km 2 ) köztársaság ben nyerte el függetlenségét, mint azt alkotmánya, és augusztus 27-i nemzeti ünnepe is hirdeti. Moldova sűrűn lakott (142.7 fő/km 2 ) területe az egykori történelmi Besszarábia területén fekszik, de nem azonos azzal, mivel déli, a Feketetengert határoló része ma Ukrajnához tartozik, mely északi, déli és keleti szomszédja is egyben. Moldova nyugati határa Romániával közös. A Prut és a Dnyeszter közt hosszan elterülő síkságot az ország közepén a Kodri dombság töri meg mintegy 400 méteres magasságával (legmagasabb pontja 429 m), majd az eróziós völgyek által szabdalt dombságot délen ismét sík, de inkább szárazabb talajú sztyepp követi. A Kelet-Európai síkvidék ezen csücskén a 2008-as népszámlálási adatok alapján mintegy fő él, meglehetősen szerény életszínvonalon. A lakosság etnikailag és területileg is megosztott: a moldovánok a lakosság mintegy 65%-át teszik ki, az oroszok és az ukránok, az összlakosságon belül közel azonos arányban 13 illetve 14 %-ban képviseltetik magukat * A szerző közigazgatási szakértő (BCE-KIK 2010), a Nemzeti Közigazgatási Intézet munkatársa. Elérhetőség:

2 elsősorban a Dnyeszter- menti szakadár területre koncentrálódva. A gagauzok a lakosságon belüli 3,5%- a, a bolgár kisebbség 2%-os népességével az ország déli, autonóm területén élnek nagyobb létszámban. Ezen kívül több, kisebb arányú népcsoport (pl.: zsidók) jelenléte fokozza az ország etnikai sokszínűségét. Az etnikai megosztottsággal szemben a lakosság vallásilag egységes, mintegy 98%-ban ortodox. Az ország hivatalos nyelve a moldovai (román), ezen kívül a Gagauz autonóm területen az orosz. Használják továbbá a gagauz, ukrán, a Dnyeszter-menti területen pedig a moldvai nyelv ciril betűs változatát. Fővárosa Chisinau, a korábbi Kisinyov. Urbanizált körülmények közt a moldovaiak mintegy 41%-a él, többek közt olyan jelentősebb településeken mint Balti, Cahul, vagy Soroca. Közigazgatása területileg az alkotmány értelmében 9 megyére (Judetul), 1 városi körzetere (municipiul), és két autonóm területre ( Gagauzia, Dnyeszter-menti Köztársaság) oszlik. Az ország gazdasága a talajviszonyok és a mérsékelten kontinentális éghajlat által kedvezően befolyásolt mezőgazdaságra támaszkodik, mely elsősorban gyümölcsöt, dohányt, gabonát, zöldségeket, cukorrépát termeszt. Emellett a bortermelés is kiemelkedő, továbbá foglalkoznak szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztéssel. Ipara elsősorban az élelmiszerfeldolgozásra és az építőiparra koncentrálódik. Moldova említésre méltó ásványi kinccsel nem rendelkezik, így más szovjet utódállamokhoz hasonlóan orosz függőségtől szenved földgáz és kőszén import tekintetében. Egyetlen fizetőeszköze az 1993-ban bevezetett saját valutája, a lei. TÖRTÉNELME Anélkül, hogy a Római Birodalom része lett volna a mai Moldova területe a Kr. u. első évszázadokban római befolyás alatt állt. Majd a római csapatok Duna határához való visszavonulását követően mintegy évezreden keresztül népvándorlások színtere volt, mígnem a XIII-XI. században a tatárok támadása elleni határtartományként meg nem alakultak a Moldvai és Havasföldi Fejedelemségek. I. Besarab fejedelem 1328-ban bekebelezte a Havasföld Duna és Dnyeszter közé eső részét, a későbbi Besszarábiát. Ezt követően a terület a Moldvai Fejedelemséghez került, majd az oszmánok balkáni terjeszkedése következtében Délkelet-Moldva (törökül Bugeac) az Oszmán birodalom része lett. 2

3 Az ötödik orosz-török háború (1806 és 1812) után Oroszország kebelezte be a Pruttól keletre fekvő területet. A Besszarábia nevet viselő terület egészen a hatodik orosz-török háborúig autonómiát élvezett, majd annak II. Miklós cár által való eltörlését követően a cári birodalom teljes befolyása alá került. A krími háború után a két dunai fejedelemség Moldva és Havasföld felett, hét európai állam vette át a védnökséget. Moldva viszszakapta Bugeacot, viszont Észak- Besszarábia orosz kézen maradt. Mindeközben két ellentétes hatás nyomta rá bélyegét Besszarábiára. Egyrészt a román nemzetállam konszolidációjából fakadó román-barát érzelmek felerősödése, másrészt az Orosz Birodalom központi hatalmának egyre erőteljesebb kiterjesztése. Ez magába foglalta a terület etnikai öszszetételének megbontását betelepítésekkel, az őshonos lakosság erőszakos oroszosítását,a lakosság izolálását a nyugat-európai politikai eseményektől. Az I. világháborút követően, a trianoni békeszerződések nyomán teret nyert Nagy Románia megalakulása, amihez Besszarábia is hozzátartozott. Ezt azonban a Szovjetunióval egy pillanatra sem sikerült elfogadtatnia, mely bizonytalanság meghatározta a bukaresti központi hatalom Besszarábia politikáját, amit nem tekintett másnak, mint periférikus agrárterületnek. A helyi lakosság iránti bizalom nem alakult ki, mivel bolsevik vírussal fertőzöttnek tekintették őket. A két világháború közti permanens politikai krízis ellenére is Besszarábia 22 éven át Románia része maradt, mely következtében legalább egy generáció román állampolgárként élte meg saját helyzetét. Ezzel szemben Szovjet-Oroszország Ukrajnán belül 1924-ben megalapította a Moldovai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot azzal a céllal, hogy legitimálja a Besszarábiával szembeni követeléseit. A területet következőnek Sztálin szabta át ben amikor is Besszarábia déli része a Duna- és Dnyeszter torkolattal, továbbá Észak- Moldáviával együtt Ukrajnához került, míg az újonnan alakult Moldovai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasághoz hozzácsatolta az addig ukrán területhez tartozó Transznisztriát. Ezáltal történelmileg két teljesen különböző területet egyesült, melynek következményét a mai napig magán viseli a Moldovai Köztársaság lakossága mentalitásában. Románia II. világháborús szereplését követően a Szovjetunió visszakapta Besszarábiát, így a visszacsatolt terület és az autonóm terület egyesüléséből létrejött a Moldovai Szovjet 3

4 Szocialista Köztársaság. A Szovjetunió új tagállamában ezt követően beindult az erőszakos integrálás folyamata, többek közt a latin betűs írásmód betiltásával, a lakosság deportálásával, kiéheztetésével, lakosságcserével, a románellenesség durva elterjesztésével. Ennek köszönhetően a lakosság többsége magát moldovaiként és nem románként határozta meg. Továbbá a Moldovai SZSZK hatalmi struktúrájában valamennyi vezető pozíciót más köztársaságokból érkezettekkel töltettek be. Végeredményben létrejött a moldovai szocialista nemzet az emberi jogok masszív eltiprásával, a nemzeti kultúra és történelmi memória szétverésével, erőszakos oroszosítással és a románellenesség folyamatos sulykolásával. Moldova 1989-ig a legmerevebb vezetésű szovjet tagköztársaságok közé tartozott, ahol nehezen törtek utat maguknak a gorbacsovi reformok. A lassan kibontakozó ellenzéki mozgalmakkal párhuzamosan, a kulturális és nyelvi követelések is egyre erősebbé váltak. Ennek hatására tették a moldovánt is (mely a román helyesíráson alapul) az orosszal egyenrangú hivatalos nyelvvé, és vette fel az ország hivatalos zászlaja a románéhoz hasonló jegyeket. Moldova elindulta a függetlenné válás rögös útján, miközben egyre többet hallatták hangjukat a Romániával való egyesülést szorgalmazók, akik a szovjet rendszer által elnyomott családokból kerültek, ki vagy szovjet értelmiséghez tartozók voltak. Ezzel párhuzamosan fokozódott az ukrán, orosz és gagauz kisebbség beolvasztástól való félelme, és ennek elkerülése érdekében az államból való kiválás igénye. Ezt tettre váltva még Moldova 1991-ben kikiáltott függetlenségét megelőzően előbb a déli részen többséget alkotó ortodox, türk származású gagauzok deklarálták szuverenitásukat, a Gagauz Autonóm Köztársaság kikiáltásával. Tették mindezt önrendelkezési jogukra, illetve nemzeti identitásuk védelmére hivatkozva. A stratégiailag fontos, olajszállításban szerepet játszó terület elszakadását azonban Kisinyov azonnal alkotmányellenesnek nyilvánította. Ezt a feszültséget kisebb atrocitások árán viszonylag erőszakmentesen, tárgyalások útján sikerült rendezni a szemben álló feleknek. A gagauzok tulajdonképpen nem akartak elszakadni a közben augusztus 27-én függetlenségét kikiáltó Moldovától, így konkrét tervezetben alkut ajánlottak: reintegrálódnak az államba, ha területi autonómiájukat garantálják. Az 1992-ben kezdődött tárgyalások nemzetkö- 4

5 zi közvetítők segítségével hoztak megállapodást. Az 1994-ben rendezett választásokon a román uniót hirdető pártok csúfos veresége nyomán bekövetkezett belpolitikai fordulatot követően az új alkotmány 111. cikkelye deklarálta a gagauzok területi autonómiáját a Dnyeszter-menti térségével egyetemben. Ennek ellenére az orosz és ukrán többségű Dnyeszter menti terület és az anyaország kapcsolata a mai napig nem felhőtlen. Ennek hátterében a Dnyeszter-menti Moldovai Köztársaság, más néven Transznisztria területén még 1992-ben kirobbant, azóta pacifikálódott fegyveres összecsapás áll. Előzményként felróható hogy az ipari zónák többnyire csak orosz nyelvet beszélő lakossága magát a Szovjetunió állampolgárának tartotta, és ezt az internacionalista szellemet a Kreml tudatosan erősítette. A moldovai latin betűs formájának államnyelvvé minősítése az etnikai alapú ellentéteket csak erősítette. A lakosság nem volt felkészülve az államiság megteremtésére, sőt az egymással szembenálló csoportokra osztotta a lakosságot. Így a Moldovai Köztársaság Parlamentje által elfogadott szuverenitásról szóló nyilatkozatot követően néhány hónapon belül 1990-ben a Dnyeszter-melléki Triaszpolban kikiáltották a Szovjetunió részét képező Dnyeszter-menti Moldáviai Szovjet Szocialista Köztársaságot. Az ellentét a moldáv fegyveres erők és a volt 14. szovjet hadsereg által támogatott szeparatisták közti incidens több száz halálos áldozatot követelő nemzetközivé terebélyesedő konfliktusában csúcsosodott ki. Az orosz-moldovai béketárgyalások június 21.-én kötött megállapodás keretében egy közösen ellenőrzött biztonsági zóna kialakításával pacifikálták a helyzetet, továbbá ígéret született orosz részről csapatai Transznisztriából való kivonására, másik oldalról pedig az autonómiáról. Ennek eredményeként állomásoznak a térségben a mai napig orosz, moldován és Dnyeszteren-túli békefenntartók, s működik a Nemzetközi Ellenőrző Bizottság ban orosz közvetítéssel megszületett ugyan a Kozak-terv nevet viselő rendezési elképzelés, de a chisinaui-i vezetés az utolsó pillanatban visszalépett annak aláírásától. A nemzetközi erőfeszítéseknek köszönhetően 2005-től folyik az tárgyalássorozat (Moldova, DMK, Oroszország, Ukrajna, az EBESZ, valamint az USA és az EU részvételével) a békés megoldás érdekében, mely eddig nem hozott eredményt. A kölcsönös bizalom hiánya így a mai napig hozzájárul a de facto önálló Dnyeszter-menti állam kvázi államiságának megőrzésé- 5

6 hez. Ez erősíti az erőteljes államépítő tevékenység, mely keretén belül saját oktatási és egészségügyi rendszert épített ki, önálló pénznemet vezetett be (Dnyeszter-menti rubel). Ezzel növelte a terület vezetése népszerűségét a lakosság körében olyannyira, hogy 2006-ban népszavazáson mondta ki a Moldovától való függetlenséget. Ezt azonban nemzetközi jogi szempontból elfogadhatatlannak tartották a legnagyobb európai és nemzetközi szervezetek, az Európai Uniótól az EBESZ-en át az Európa Tanácsig, mint ahogy nem ismerte el azt egyetlen ország sem. A terület napjainkban is de jure Moldova részét képezi, de facto azonban önálló államisággal rendelkezik. A Dnyeszter-menti marionett rezsim megjelenése óta egyetlen chisinaui kormány sem volt képes reális országegyesítési elképzelést felvázolni, ami nemcsak az erős orosz befolyásra világít rá, hanem a moldovai demokrácia túlzott gyengeségére is. AZ ALKOTMÁNY Elöljáróban A mai Moldovai Köztársaság az egykori Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság utóda, mely a Szovjetunió részét képezte. A Szovjetunió jogi szempontból föderatív ország volt, melyet szövetségi tagköztársaságok alkottak, melyek autonómia- és elszakadási jogait az 1922-ben aláírt Szovjetunió Alapszerződése rögzített. Ezen jog a mindhárom későbbi alkotmányban is szerepelt, de tartalma mindaddig fikció maradt, míg a szovjet politikai rendszer elrettentő jellegű és rugalmatlan volt. A Mihail Gorbacsov által meghirdetett peresztrojkával 1985-ben megindult liberalizáció a Szovjetunió felbomlásához vezetett. Mikor ez kész ténnyé vált a nemzetközi közösség nem tehetett mást,, minthogy a 15 szövetségi köztársaságot független államként ismerte el, köztük a Moldovai Köztársaságot is. Az új államok a Szovjetunió szétesése után különböző fejlődési ütemet mutattak, így az államiság kialakulásában is különböző eredményekre jutottak. Más volt tagországokkal ellentétben a Moldovai Köztársaság a mai napig nem képes teljes egészében működő és egységes államként létezni, köszönhetően többek közt a Dnyeszter-menti konfliktusnak, mely következtében területe 12%-a felett vesztette el ellenőrzését. 6

7 Összevetve más utódállamokkal, példának okáért a baltiakkal, a moldovai állami intézmények működőképessége rendkívül szerény, kihívásokkal küzd a médiaszabadság és az igazságszolgáltatás függetlensége terén. Az állam függetlensége óta megfigyelők szabadnak és törvényesnek ítélték meg a választásokat, mégis 2009-ig valamennyi alkalom a Moldovai Köztársaság Kommunista Párt (PCRM) győzelmét hozta. Az addigi köztársasági elnökök valamennyien az egykori kommunista nómenklatúra tagjai. A áprilisi választások kommunistáknak kedvező eredményének vitatottságát követően kitört Twitter forradalom szeptemberre érvényt szerzett a kommunisták eltávolításának, ami az elnök lemondásában manifesztálódott. Ezzel egyetemben nagyobb lehetőség nyílt a Romániához való közeledésnek, ami azonban az etnikai megosztottság okán, illetőleg a lakosság idősebb tagjainak kommunizmussal való szimpátiája okán nem egységes nemzeti akarat. A Moldovai Köztársaság államiságának elmaradottságát szakértők túlnyomó részt az ún. identitáskrízisnek tudnak be, mely a fent ismertetett történelmi múltból fakad ezáltal rányomva bélyegét alkotmányára is. (Nantoi, 2008) Magyarországgal összevetve a nem túl távoli múlt közös nevezőjéből fakadóan Moldova demokratikus berendezkedésének intézményi elvi felépítésében és működésében több hasonlóságot is felfedezhetünk, bár ezek gyakorlati megvalósulásában szerencsére hazánk teljesíti a jogállamiság kritériumait. Preambulum Friss demokrácia révén hangsúlyozza, hogy az ország legfelsőbb szintű jogforrását a Moldovai Köztársaság népének meghatalmazott képviselői, a parlament tagjai fogadják el kiemelt tekintettel az alapvető jogok tiszteletére, valamint az általánosan elfogadott nemzetközi jogi normákra és alapelvekre. I. Rész: Általános rendelkezések Az első paragrafus az állam függetlenségét, szuverenitását, egységét és oszthatatlanságát emeli ki, a terület történelmi hátterére tekintettel, és 7

8 nem általja ismételten hangsúlyozni demokratikus mivoltát. Ezt igazolja a továbbiakban deklarált népszuverenitás elve, a hatalmi ágak elválasztásának elve, az emberi jogok és szabadságok nemzetközi egyezményekkel összhangban való védelme, a politikai pluralizmus kinyilvánítása, a tulajdon valamennyi formájának védelme. A nemzeti nyelv meghatározásakor szintén történelmi okokból fontos a moldován latin alapú írásrendszerének hangsúlyozása, ugyanakkor elismeri külön az orosz és más, az állam területén használt nyelv jogát. Ugyanígy elismeri a nemzeti identitáshoz való jogot. II.Rész: Alapvető jogok, szabadságok és kötelességek A rendszerváltást követően megújuló közép és kelet- európai alkotmányokhoz hasonlóan a nemzetközi standardoknak megfelelően teljes körűen biztosítja az alapvető jogokat. A magyar szabályozáshoz hasonlóan deklaratív jellegű, nem rendelkezik részletesen a jogok tartalmáról és korlátairól, érvényesülésük jogi garanciáiról. A megvalósulás alsóbb szintű részletező jogi szabályozást feltételez, mely általában a több paragrafusban említett ágazati törvények révén valósul meg. Ha a jogok tárgya szerint vesszük az I. és II. fejezetben biztosítja az jogegyenlőséget, az alapvető személyi és politikai jogokat és szabadságokat, a gazdaságiszociális-és kulturális jogokat valamint a 3. generációs jogokat. Itt azonban nem árt megjegyezni, hogy az ország függetlenedése óta több nemzetközi szervezet bírálta a jogállamiság kritériumainak teljesülésének hiányát. Különös tekintettel tették ezt az igazságszolgáltatás alapelveinek csorbulásával kapcsolatban, mint az áll az alábbi OSAR beszámolóban: Moldova aláírta a kínzást és az embertelen bánásmódot tiltó nemzetközi egyezményeket. Mindazonáltal a gyakorlatban még mindig sor kerül ezen emberi jogok súlyos megsértésére. A letartóztatások és kihallgatások során a rendőrsé kínzáshoz és durva bánásmódhoz folyamodik. A gyanúsítottak gyakran túl sokat kell, hogy várjanak, mielőtt ügyük bíróság elé kerül (előzetes fogvatartás). A fogvatartás körülményei mindenhol rosszak az országban. Általános az alultápláltság, a betegségek (tuberkulózis, AIDS) jelenléte, illetve az őrök által alkalmazott bántalmazás, a cellák túlzsúfoltak és túl kicsik. ( ) A korrupció és a hatóságok nyomása a bírákra problémát jelent a bírósági eljárás során. ( ) A főváros- 8

9 ban sor került a rendőrség részéről tüntetők önkényes letartóztatására, megfélemlítésére és zaklatására. A fentieket támasztják alá a 2009-es zavargások idején készült jelentések, melyek az emberi jogok megsértését vetik a moldovai vezetés szemére különös tekintettel a rendőrségi akciók következtében letartóztatásra került fogvatartottak tekintetében. Azt, hogy súlyos gondok vannak az igazságszolgáltatás függetlenségével, valamint a médiaszabadsággal mi sem bizonyítja jobban, hogy az állam rendkívül sok pert veszít el az Emberi Jogok Európai Bíróságán, jelezvén, hogy a moldovai jogállamiság és a politikai demokrácia súlyos hiányosságokkal küzd, állítja a Moldovai államiság dilemmái cikk szerzője. A III. fejezet az állampolgári kötelességeket tartalmazza, melyek közül sajátos megfogalmazása és tartalma révén is említést érdemel: Az Ország felé irányuló hűség és lojalitás szentsége - A szülőföld védelme - többek közt kötelező sorkatonai szolgálat révén. - A környezet és a műemlékek védelme További tartalmi eltérést jelent a magyar szabályozáshoz képest, hogy az I. Fejezet 18. (1) alapján politikailag negatívan diszkriminálja a kettős állampolgársággal rendelkezőket. III. Rész- Közhatalmi szervek A Parlament A törvényhozást a 3 szakaszban tárgyalja az Alkotmány, elkülönítve a struktúra és funkció, a parlamenti képviselők jogállásának, valamint a törvényhozás és a Parlament döntéshozatalának kérdésköreit. A 101 tagú parlament tagjait demokratikus országhoz méltón általános, szabad, egyenlő és közvetlen választások alkalmával választják a regisztrált választópolgárok 4 évre a pártpluralizmus keretein belül. Akárcsak hazánkban a Házelnök, Moldovában is a Parlament Elnöke, illetve helyettese kiemelt méltóság. Az elnököt a parlamenti frakciók javaslata 9

10 alapján titkos szavazással választják a képviselők, míg helyettesét az elnök javaslata alapján nyílt szavazással egy teljes parlamenti ciklus időtartamára. A Parlamenthez tartozó fontos háttérintézmény az úgynevezett Állandó Hivatal. Létszámáról a törvényhozás határoz, a parlamenti frakciók arányosan képviseltetik magukat, a Parlament Elnöke és helyettese hivatalból tagja e munka intézménynek. Az törvényhozással kapcsolatban fontos kiemelni az állandó bizottságok szerepét, melyek a kormányzati politika fő területei szerint tagozódnak és döntés előkészítő illetve végrehajtást ellenőrző feladatot látnak el. Ezen bizottságok tagjait egy teljes parlamenti ciklusra választják és a törvényhozásnak jelentenek. A törvény kezdeményezés joga megilleti a parlamenti képviselőket, az államfőt, illetve a kormányt. A törvényhozás által jóváhagyott törvényeket az államfő hirdeti ki, és az állam hivatalos lapjában kell közzé tenni érvényességéhez. Érdekeség, hogy az Alkotmány értelmében az államot illetve a társadalmat érintő súlyos problémákat népszavazás útján kell rendezni, melynek eredménye a legfelső hatalommal bír, ergo kötelező erejű. A Moldovai Köztársaság Elnöke A Moldovai Köztársaság elnöke, akárcsak hazánkban az államfő, leginkább reprezentatív funkciót tölt be, kevés tényleges jogkör illeti meg. 77. Moldova Köztársaság elnöke az államfő (1) Moldova Köztársaság elnöke az államfő (2) Moldova Köztársaság elnöke képviseli az államot, biztosítja a nemzeti szuverenitást és függetlenséget valamint a nemzet egységét és területi integritását is. Lényeges differencia, hogy a feltételeknek megfelelő jelöltek közül- 35 éves, moldáv állampolgár, aki beszéli az ország hivatalos nyelvét és legalább 10 éve az országban él- a magyar gyakorlattal ellentétben nem a Parlament, hanem közvetlenül általános, szabad, titkos és egyenlő választáson a választásra jogosult állampolgárok választják. A választás eredményét pedig az Alkotmánybíróság szentesíti. Amennyiben egy jelölt megszerzi a leadott szavazatok felét, úgy az eskü letétele után nyeri 10

11 el mandátuma érvényességét 5 évre. Egyszer újraválasztható. Az összeférhetetlenség, a sérthetetlenség és a jogkörök szabályzása közel azonos. Az államfő jelöli, majd a parlament szavazását követően nevezi ki a miniszterelnököt, illetve annak javaslatára a kormány tagjait. Ezen túl számos kinevezési (bírák, ügyészek) és egyéb jogkör illeti meg. Részt vehet a kormány ülésein, feloszlathatja a parlamentet, a parlamenti csoportokkal való egyeztetést követően. Az általa aláírt szerződéseket a parlament hagyja jóvá. Külpolitikai jogosítványai közé tartozik a diplomaták megbízása, illetve fogadása. Honvédelemmel összefüggésben a fegyveres erők főparancsnoka, döntéseihez azonban a parlament előzetes jóváhagyása szükséges. Kihirdeti a törvényeket, illetve egyet nem értése esetén egyszer visszaküldheti a parlamentnek, akit azonban véleménye nem köt. Tehát a magyar gyakorlathoz hasonlóan második alkalommal ki kell hirdetnie a parlament által elfogadott törvényt. Jogköre gyakorlása során rendeletet alkothat, melyhez a külügyi és honvédelmi tárgykörök esetében miniszterelnöki ellenjegyzés szükséges. Hivatala súlyos alkotmánysértés esetén a parlamenti képviselők 2/3-nak igen szavazatával függeszthető fel. Ennek jóváhagyását követően 30 napon belül népszavazást kell kiírni. Ebben az esetben a hivatalt átmenetileg a házelnök illetve a miniszterelnök tölti be ebben a sorrendben. A Kormány A kormány felépítését tekintve az Alkotmány miniszterelnöki, miniszterelnök első helyettesi, miniszterelnök helyettesi, miniszteri illetve szervezeti törvényben meghatározott pozíciókat rögzít. A magyar gyakorlathoz hasonlóan a miniszterelnököt az államfő jelöli, és a parlament választja, szavazva egyben a kormány tagjaira és programjára. Ezáltal a miniszterelnök személyében a kormány kollektív felelőssége testesül meg. A kormány rendeletet alkot, melyet a miniszterelnök ír alá, jogszabályban rögzített esetekben az illetékes miniszter ellenjegyzi. A kormány megbizatása optimális esetben a következő parlamenti választások kiírásának napjáig tart, az új kormány eskütételéig csak a közigazgatást ellenőrizi. 11

12 A parlament és a kormány kapcsolata Az Alkotmány a törvényhozás primátusát rögzíti a kormány parlamentnek való felelősségének deklarálásával, ami a kormány megalakulásának módjából is következik. Továbbá megnyilvánulhat a kormány egészéhez, illetve annak tagjaihoz intézett kérdések és interpellációk formájában, valamint az ülésen jelenlévő parlamenti képviselők ¼ -e által kezdeményezhető bizalmatlansági indítvány formájában. A kormánytagok részt vehetnek, illetve bizonyos esetekben kötelező részt venniük a parlament eljárásaiban. A közigazgatás E fejezet tagolása magába foglalja a központi igazgatás, a fegyveres erők és a helyi igazgatás legfontosabb elveit. Egy paragrafus erejéig tesz említést a központi igazgatásról mindössze a minisztériumokat megnevezve, mint az állam szakosított szerveit, melyek a kormányprogram végrehajtására hivatottak, és számon kérhetőek. A következő paragrafus rögzíti, hogy a fegyveres erők kizárólag a nemzet akaratának vannak alárendelve. Továbbiakban a helyi igazgatást taglalja, alapelvként rögzítve az autonómiát, kvázi önkormányzatiságra utalva. Moldova terülte közigazgatási szempontból körzetek, városokra és falvakra tagozódik. Néhány város törvény értelmében törvényhatósággal rendelkezik, aminek mibenlétét e helyen nem fejti ki a jogalkotó. Települési szinten a helyi autonómia letéteményesei a választott helyi tanácsok és a polgármester. Az alkotmány értelmében a helyi tanács és a polgármester törvény rendelkezései szerint önálló közigazgatási hatóságok, akik a helyi közügyek megoldására hivatottak. A körzeti tanácsok koordinatív feladatot látnak el a helyi tanácsok tekintetében, annak érdekében, hogy a közszolgáltatások körzeti szinten elérhetőek legyenek. A helyi igazgatás tekintetében, elsősorban a hatásköröket vizsgálva tehát lényegi különbségeket fedezhetünk fel a magyar berendezkedéssel összehasonlítva. Hiszen hazánkban az államigazgatási jogkör címzettje helyi szinten nem a polgármester illetve a képviselő testület, hanem egy harmadik szerv, a jegyző. Ebből a fejezetből fontos kiemelni egy másik sajátosságot, a már korábban említett ban biztosított különleges autonómia szabályzatot, mely lényegében területi autonómiát biztosít. 12

13 (1) A Nistru folyó bal partján található területek, valamint Moldova Köztársaság déli részének bizonyos területei az autonómia különleges formájával rendelkezhetnek az ágazati törvények speciális rendelkezései alapján. (2) Amennyiben az ágazati törvények az (1)-es pontnak megfelelően speciális státuszt biztosítanak a fent említett területeknek, azt a parlamenti tagok 3/5-ének akarata alapján meg lehet változtatni. Ezt azért is érdemes kiemelni, mert a Kelet illetve Közép -Európában végbement 1989-es változások után ez volt az első eset, amikor egy etnikai kisebbség, jelesül a gagauzok illetve az oroszok és az ukránok területi autonómiát kapott. Bár az Alkotmány igen szűkszavúan nyilatkozik, az 1994-ben elfogadott Gagauz-Jeri különleges státusáról szóló törvény kellő részletességgel fejti ki az autonómia mibenlétét. A térségben példaértékű státusz saját belső alkotmányt, jelképrendszert, 3 hivatalos nyelvet (moldován, orosz, gagauz) biztosít a népszavazással megállapított határokon belül. A terület közigazgatásának élén választott kormányzó áll, aki hivatalból tagja a moldovai kormánynak. Tevékenységét a helyi kormány, az ún. végrehajtó bizottság segíti. Gagauzia törvényhozása viszonylag széles hatáskörrel rendelkezik, különleges jogosítványa, hogy a Gagauziát érintő kérdésekben részt vehet Moldova kül,- és belpolitikájának alakításában, továbbá a helyi és a központi törvények ellentmondása esten a moldáv alkotmánybírósághoz fordulhat. Gagauziának lénygében saját rendőrsége van, saját bíróságának, ügyészségének tagjait a moldáv elnök nevezi ki. Bár a Dnyeszteren- túli terület is rendelkezik e speciális státusszal, a helyzet közel sem ilyen idilli, hiszen Transznisztria Gagauziával ellentétben nem mondott le a Moldovából való kiválás jogáról, sőt népszavazással mondta ki függetlenségét, ami mint korábban említettem nem kapott nemzetközi támogatást. Ugyanakkor de facto államiságát bizonyítja, Győr Szabó József írása alapján, hogy saját valutával rendelkezik (Dnyeszter-menti rubel). Az igazságszolgáltató hatalom A fejezet első részében a bíróságok működésének alapelveit tekinti át, ahol nem találkozhatunk különösebb eltéréssel, deklarálja a bírói függet- 13

14 lenséget, pártatlanságot, elmozdíthatatlanságot, az eljárások nyilvánosságát, az anyanyelv használatának jogát illetve a tolmácshoz való jogot. Igazságszolgáltatást végeznek: Legfelső Bíróság, Fellebbviteli Bíróság, ítélőszékek, bíróságok. A bíróságok szervezetére, hatáskörére vonatkozó előírásokat külön törvény részletezi. A fejezet második része egy sajátos alkotmányos szervet rögzít nevezetesen Higher Magistrates Coucil, ami Felsőbb Bírói Tanácsnak fordítható. Funkcióját tekintve leginkább az egykori magyar Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz hasonlítható. A Felsőbb Bírói Tanács 11 tagból áll 5 éves mandátummal. Hivatalból tagja az Igazságügy miniszter, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Munkaügyi Bíróság elnöke valamint a Főügyész. A Legfelsőbb Bíróság egyesített kollégiumai titkos szavazással 3 magisztrátust delegálnak, további 3 tagot pedig a parlament választ az egyetemi tanárok közül. A fejezet harmadik része az ügyészi hivatalt tárgyalja. Az ügyészség intézménye hazánkban is szovjet gyökerű, így nem véletlenül azonos elvek alapján működik. Az ügyészségi rendszer Főügyészi Hivatalból, területi ügyészségi hivatalokból valamint speciális ügyészségi hivatalokból áll. IV. Rész: A nemzetgazdaság és a közfinanszírozás Ebből a részből érdemes kiemelni, hogy Moldova gazdaságát a jogalkotó szociális piacgazdaságként határozza meg. A nemzeti valutaként a moldovai lei-t nevezi meg. Biztosítja a Moldovai Köztársaság Nemzeti Bankjának pénzverési monopóliumát. Kiemelendő, hogy alkotmányos intézményként rögzíti a közpénzek felhasználásának ellenőrzésére hivatott 7 tagú Számvevőszéket, mely évente beszámol a Parlamentnek. Elnökét 5 évre a Parlament Elnökének javaslata alapján az Országgyűlés nevezi ki. V. Rész: Az Alkotmánybíróság A kiemelt fontosságú szervet kizárólagos alkotmányossági hatáskörrel bíró bíróság, mely független és kizárólag az Alkotmány kötelezi. Jogkörei hasonlatosak a magyar intézményéhez, mint pl.: jogszabályok alkotmányossági ellenőrzése, alkotmányértelmezés stb. Ugyanakkor a köztársasági népszavazás eredményének, illetve parlamenti és elnöki választás eredményének megerősítése is jogkörébe tartozik. Szervezete annyiban eltérő a magyar intézményhez képest, 6 bíróból áll, akit 6 évre neveznek 14

15 ki, akik közül 2-2-t a Parlament, az államfő valamint a Felsőbb Bírói Tanács nevez meg. Ezzel szemben hazánkban a 15 tagú testület tagjait az Országgyűlés választja 2/3-os többséggel 12 évre egy külön bizottság javaslatára. A függetlenség, az összeférhetetlenség szabályai nagyjából azonosak. Döntései véglegesek és meg nem támadhatóak. VI. Rész: Az Alkotmány módosítása Az Alkotmány módosítását kezdeményezheti a 141. alapján: (1) Az Alkotmány módosítását kezdeményezheti: a) Moldova Köztársaság legalább 200,000 szavazópolgára. Az alkotmányrevíziót kezdeményező állampolgárok lakóhelye területileg összességében le kell, hogy fedje a nemzet körzeteinek és városainak felét, és ennek megfelelően minden ilyen körzetben vagy városban legalább 5000, a kezdeményezést támogató bejegyzett aláíró szükséges b) a parlamenti képviselők nem kevesebb, mint 1/3-a c) a köztársasági elnök d) a kormány (2) Amennyiben az Alkotmánybíróság legalább 4 bíró támogatásával meghozza a megfelelő javaslatot, ezen alkotmányjogi kérdéseket a Parlament elé terjesztik. A módosítás terjedelmét tekintve a szuverenitást, függetlenséget, államegységet és állam semlegességet érintő kérdésekben kizárólag népszavazás útján lehetséges. Az alkotmánymódosítási kezdeményezést a parlament 2/3-os törvény elfogadásával szentesítheti. Semmilyen módosítás azonban nem sértheti illetve veszélyeztetheti az alapvető jogokat és szabadságokat. VII. Rész: Záró és átmeneti rendelkezések Ezen rendelkezésekre ehelyütt azért volt szükség, mert az itt lefektetett intézmények egy részével az éppen függetlenné váló újdonsült demokrácia még nem rendelkezett, illetve működése nem felelt meg ezen Alkotmányban rögzített feltételeknek. A záró és átmeneti rendelkezések szorosan részét képezik az Alkotmánynak és a hatálybalépéssel kapcsolatos problémák megoldását hivatottak szolgálni. 15

16 A Moldovai Köztársaság ezen Alkotmánya augusztus 27-én lépett hatályba, és ezzel egy napon a Moldovai Köztársaság évi április 15- i alkotmánya valamennyi későbbi rendelkezésével és módosításával együtt érvényét vesztette. FELHASZNÁLT IRODALOM: Krónika Kézikönyv Európa 2001 Magyar Könyvklub Folyóiratok: Győri Szabó Róbert: Autonómia a posztszovjet európai utódállamokban,kisebbségi kutatás 15. évfolyam szám oldal Rakovszki Viktor: Moldovai bel-és külpolitikai helyzet-kép a 2009-es parlamenti választások előtt, Pro Minoritate folyóirat 2008/tél old Oazu Nantoi: A Moldovai államiság dilemmái, Pro Minoritate folyóirat 2008/tél old. Internetes hivatkozások: CONSTITUTION OF THE REPUBLIC OF MOLDOVA A Svájci Menekülteket Segítő Szervezet (Organisation suisse d aide aux réfugiés, OSAR) 2004 februárjában kiadott rövid helyzetértékelése 16

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló

Részletesebben

A harmadik minszki megállapodás:

A harmadik minszki megállapodás: ELEMZÉSEK A harmadik minszki megállapodás: törékeny esély a politikai rendezésre E-2015/2. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés

Részletesebben

A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA. Gazdaság, társadalom és politika

A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA. Gazdaság, társadalom és politika A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA Gazdaság, társadalom és politika Hideg szomszédság? Balti gazdaság függetlenedése a volt szojvet piactól? Energetikai kockázat? Kisebbségi kérdés, orosz ellenesség?

Részletesebben

a) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman

a) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman Kvíz2011.10.28 Name: 1. Mi tartozik a magyar államszervezethez? a) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman 2. Ki az államf? a) köztársasági elnök

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői

Részletesebben

II. Köztársasági Elnökség

II. Köztársasági Elnökség II. Köztársasági Elnökség I. A célok meghatározása, felsorolása Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (1) bekezdése rögzíti a köztársasági elnök legfőbb feladatát: Magyarország államfője a köztársasági

Részletesebben

Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata)

Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Mi az alkotmány? Különleges törvény, legmagasabb szintű jogi norma Törvények törvénye (jogrendszerben

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12.

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint a 2001. évi

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

Dr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék november 11.

Dr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék november 11. Dr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék 2015. november 11. 1 Helyi önkormányzatok (3197) Települési önkormányzatok (3178) Területi önkormányzatok (20) Községek (2809) Városok (346) (ebből járásszékhely

Részletesebben

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben)

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) 1. JOGFORRÁSOK Típusai Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) Közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat és utasítás) Speciális jogforrás (AB határozat,

Részletesebben

Választójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter

Választójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog, választási rendszerek Alkotmányjog 2. - előadás 2016. szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás vagy népfelség elve demokratikus legitimáció

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás Dr. Stumpf István alkotmánybíró, egyetemi tanár HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozó Kitörés Breakout Brexit 2016. szept. 22., Budapest, Sofitel Budapest

Részletesebben

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével.

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével. XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. (1) A honvédség feladata az ország katonai védelme, a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása, továbbá a nemzetközi jog

Részletesebben

TÖRVÉNY SZÉKELYFÖLD KÜLÖNLEGES JOGÁLLÁSÚ RÉGIÓ LÉTREHOZÁSÁRÓL

TÖRVÉNY SZÉKELYFÖLD KÜLÖNLEGES JOGÁLLÁSÚ RÉGIÓ LÉTREHOZÁSÁRÓL TÖRVÉNY SZÉKELYFÖLD KÜLÖNLEGES JOGÁLLÁSÚ RÉGIÓ LÉTREHOZÁSÁRÓL Tervezet Preambulum Tekintettel Székelyföld települési és megyei önkormányzatainak a székelyföldi társadalom nevében megfogalmazott, a Székelyföld

Részletesebben

Az új magyar választási rendszer

Az új magyar választási rendszer Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések 1 a. Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület. Az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, a jogrend alapja ugyanakkor nem csak jogszabály, hanem olyan

Részletesebben

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási

Részletesebben

Politikai részvételi jogok

Politikai részvételi jogok Politikai részvételi jogok Csoportjaik, a választások és a választójog alapelvei, közhivatal viseléséhez való jog, petíciós jog Alkotmányjog 3. előadás 2014. április 10. Széchenyi István Egyetem Dr. Erdős

Részletesebben

ADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól

ADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól ADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól Név:.... Lakcím : Debrecen,.. utca szám em. ajtó Levelezési cím: Debrecen,. utca szám em. ajtó (Amennyiben a levelezési

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ dr. Kocsis Miklós PhD, MBA A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ TRENDJEI ÉS AZOK INNOVATÍV HATÁSAI A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Kiindulópont ( )

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

Szakács Tamás. 22.A kormány parlamenti felelőssége

Szakács Tamás. 22.A kormány parlamenti felelőssége 22.A kormány parlamenti felelőssége - a magyar alkotmányos berendezkedés az európai főszabályt követve a központi állami szervezeti rendszert egyetlen pontnál, a parlamentnél kötötte az állampolgárok választásához,

Részletesebben

Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE

Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Hagyomány: a császári hatalom Elvileg korlátlan ( égi megbízatás ) minden ember nincsenek vele szemben jogok az egész világ

Részletesebben

2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya. kötelességek 4. Az államhatalom megosztásának elve. közvetett hatalomgyakorlás formái

2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya. kötelességek 4. Az államhatalom megosztásának elve. közvetett hatalomgyakorlás formái A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai Az előadás tartalmi felépítése 1. Alkotmányosság és hatalom 2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 3. Alapvető ő emberi és állampolgári l á jogok és kötelességek 4.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére

Részletesebben

Államfunkciók. Kormányforma. Államforma. Államelmélet. Királyság. Köztársaság Modern Állam funkciói

Államfunkciók. Kormányforma. Államforma. Államelmélet. Királyság. Köztársaság Modern Állam funkciói Modern Állam funkciói Organizatórikus; Államépítő Államelmélet Ideologikus funkció Politikai funkció Alapismeretek Funkciók, forma, ismérvek, kormányforma, Alkotmányos Állam Társadalmi érdekegyeztető,

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

A Moldovai Köztársaság az egykori Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság

A Moldovai Köztársaság az egykori Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság MOLDOVA AZ EU HATÁRÁN Oazu Nantoi A MOLDOVAI ÁLLAMISÁG DILEMMÁI A Moldovai Köztársaság az egykori Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság (MSZSZK) utóda, amely a Szovjetunió részét képezte 1940 és 1991

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

Szerződés a jószomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között

Szerződés a jószomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között Szerződés a jószomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között (Részletek) 2. cikk A Szerződő Felek az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és az Európai Biztonsági és Együttműködési

Részletesebben

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2016 ősz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián (Szerk.):

Részletesebben

Magyarország helyi önkormányzatairól

Magyarország helyi önkormányzatairól Magyarország helyi önkormányzatairól Közös hivatal alakítás Készült : 2012. X.24. Baranya Megyei Kormányhivatal Átmeneti szabályozás/t8887.sz. A közös önkormányzati hivatal alakításával kapcsolatos döntéseket

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos

Részletesebben

VI. FEJEZET A KORMÁNY 75.

VI. FEJEZET A KORMÁNY 75. VI. FEJEZET A KORMÁNY 75. (1) A végrehajtó hatalmat a Kormány gyakorolja. (2) A Kormány védi az alkotmányos rendet és a jogalanyok jogait, biztosítja a jogszabályok végrehajtását, meghatározza a külpolitikát,

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

TÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3

TÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3 1 TÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3 ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 1, Tétel Mi a politika? Mi a demokrácia? A politika fogalma. Alkotmány. A demokrácia alapelvei. A demokratikus társadalmi és állami berendezkedés

Részletesebben

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szlovén Köztársaság Alkotmánya (SZK Hivatalos Lapja 91/33. sz.) 64. szakasza és a Nemzeti Önigazgatási Közösségekről szóló törvény (SZK Hivatalos Lapja 94/65. sz.) 9. szakasza értelmében a Muravidéki

Részletesebben

F E L H Í V Á S Bírósági ülnökök választására

F E L H Í V Á S Bírósági ülnökök választására F E L H Í V Á S Bírósági ülnökök választására Magyarország Alaptörvénye Bíróság fejezetének 27. cikk (2) bekezdése értelmében a törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

ALAPSZABÁLY BOLGÁR KULTURÁLIS FÓRUM

ALAPSZABÁLY BOLGÁR KULTURÁLIS FÓRUM 1 ALAPSZABÁLY BOLGÁR KULTURÁLIS FÓRUM 1. Általános rendelkezések 1.1 1 Az egyesület neve: Bolgár Kulturális Fórum. 1.2 Az egyesület székhelye: 1112 Budapest, Cirmos u. 1-3., B lépcsőház, VIII. em. 47.

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat

T/ számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10397. számú törvényjavaslat a Magyarország Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között az államhatáron átvezető közúti kapcsolatok fejlesztéséről szóló Keretmegállapodás

Részletesebben

1. fejezet. 2. fejezet

1. fejezet. 2. fejezet Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.

Részletesebben

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól!

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól! KIK VAGYUNK? Az Amnesty International kormányoktól, pártoktól és egyházaktól független civil szervezet, amely világszerte 150 országban, több mint 3 millió taggal és aktivistáival küzd az emberi jogokért.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6774. számú törvényjavaslat a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének

Részletesebben

2007. évi törvény. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény módosításáról

2007. évi törvény. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény módosításáról 2007. évi törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításáról 1. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat)

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat) Dr.Ficzere Lajos Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban (Vázlat) I. Bevezető megjegyzések az összehasonlító módszer alkalmazásáról a közigazgatási rendszerek vonatkozásában 1. Az

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTER J/1893. Jelentés

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTER J/1893. Jelentés ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTER J/1893. Jelentés kisebbségi önkormányzati képviselők 2006. október 1-i választásának megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról

Részletesebben

Segédlevéltáros Segédlevéltáros Levéltári kezelő, iratkezelő, Segédlevéltáros

Segédlevéltáros Segédlevéltáros Levéltári kezelő, iratkezelő, Segédlevéltáros A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Általános Megállapodás az Európa Tanács. I. rész. Jogi személyiség - Jogképesség. 1. cikk. 2. cikk. II. rész. Javak, alapok és vagyonok. 3.

Általános Megállapodás az Európa Tanács. I. rész. Jogi személyiség - Jogképesség. 1. cikk. 2. cikk. II. rész. Javak, alapok és vagyonok. 3. Általános Megállapodás az Európa Tanács A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Francia Köztársaság, a Görög Királyság, az Ír Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság,

Részletesebben

XXX. Gazdasági Versenyhivatal

XXX. Gazdasági Versenyhivatal XXX. Gazdasági Versenyhivatal I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH vagy Hivatal ) státuszát és jogosítványait a tisztességtelen piaci

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2009.(X.01.) sz. Önkorm. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről

Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2009.(X.01.) sz. Önkorm. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2009.(X.01.) sz. Önkorm. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Görömbei Sára A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Az autonómia iránti igény talán egyidõsnek mondható a nemzeti kisebbségek létével. A saját ügyeik intézését célul tûzõ

Részletesebben

Nyékládháza Város Önkormányzatának. 8/2001. (VI. 26.) sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről

Nyékládháza Város Önkormányzatának. 8/2001. (VI. 26.) sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Nyékládháza Város Önkormányzatának 8/2001. (VI. 26.) sz. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Nyékládháza Város Képviselő-testülete a helyi közakarat demokratikus kinyilvánítása érdekében

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról

T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról Magyarország Köztársasági Elnöke az idei ülnökválasztás időpontját 2015. március 7. és április 30. napja közötti időtartamra tűzte ki. A bírák jogállásáról

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia

A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia A. A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia 2/1993. ABh (népszuverenitás gyakorlása) A/2. Alkotmányozási eljárások: alkotmányos átalakulás

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 5435-4/2006-SZMM TERVEZET ELŐ TERJESZTÉS a Kormány részére a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról Budapest, 2006. november Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN

NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN A Z E L M É L E T T Ő L A G Y A K O R L A T I G, A Z A Z A S T R A T É G I Á T Ó L A V A L Ó S E R E D M É N Y E K I G K I S E B B S É G V É D E L E M E U R Ó

Részletesebben

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai 1 I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK 000010 000011 000020 000021 000022 000023 000024 000025 000026 000027 000028 i közgyűlés alelnöke VÁLASZTOTT TISZTSÉGVISELŐK ÖSSZESEN: (01+...+18) 100030 100040

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 I. cím: Általános elvek... 2 1. szakasz A román állam... 2 II. cím: Az alapvető jogok, szabadságok és kötelezettségek... 3 I. fejezet: Közös rendelkezések... 3 II. fejezet: Az alapvető

Részletesebben

Nemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata

Nemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata Nemzeti Választási Iroda Elnök A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata A Nemzeti Választási Iroda elnöke Miczán József (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott

Részletesebben

I. Cím. Általános rendelkezések. 1. cikkely

I. Cím. Általános rendelkezések. 1. cikkely - tervezet - Törvény a személyi elvű önkormányzatokról I. Cím Általános rendelkezések 1. cikkely (1) E törvény értelmében a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek, közösségük etnikai, kulturális és nyelvi

Részletesebben

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11545. Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013. június Magyarország Alaptörvényének ötödik

Részletesebben

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012 Az államok nemzetközi felelőssége Komanovics Adrienne, 2012 1 (1) A nemzetközi felelősség jogának fejlődése (2) A nemzetközi felelősség forrásai és a kodifikáció (3) A nemzetközi jogsértés (4) Az állam

Részletesebben

6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése

6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése 6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése Magyarország alkotmányjogi berendezkedése parlamentáris demokrácia. A legfőbb törvényhozó szerv

Részletesebben

Az Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések

Az Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések Az Alaptörvény felépítése Előszó (Preambulum) 1. oldal ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések I. szakasz Alapvető rendelkezések

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben