Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság JELENTÉSTERVEZET. a nők mezőgazdaságban és a vidéki területeken betöltött szerepéről (2010/2054(INI))

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság /2054(INI) JELENTÉSTERVEZET a nők mezőgazdaságban és a vidéki területeken betöltött szerepéről (2010/2054(INI)) Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság Előadó: Elisabeth Jeggle PR\ doc PE v02-00 Egyesülve a sokféleségben

2 PR_INI TARTALOMJEGYZÉK Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY...3 INDOKOLÁS...8 PE v /10 PR\ doc

3 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a nők mezőgazdaságban és a vidéki területeken betöltött szerepéről (2010/2054(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 2. és 3. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 8., 153. és 157. cikkére, tekintettel a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról szóló, február 20-i 2006/144/EK tanácsi határozatra ( közötti programozási időszak) 1, tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendeletre 2, tekintettel az Európai Unió vidéki területein a nők helyzetéről szóló, március 12-i állásfoglalására, tekintettel A nők szerepe a vidék fenntartható fejlesztésében témájú, április között Cáceresben, az EU spanyol elnökségének felhívására rendezett szeminárium következtetéseire 3, tekintettel az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló július 7-i 2010/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre, tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére, tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a... Bizottság véleményére (A7-0000/2010), A többfunkciós kialakítású vidéki területek A. mivel a vidéki területek gazdaságilag fenntartható fejlődése és a gazdasági egységek hosszú távú és fenntartható működőképessége elsőrendű kérdés Európában, és a gyérebben lakott mezőgazdasági területek által jelentett potenciált az értékeket megőrző módon kell használni és kiépíteni, B. mivel a keretfeltételeknek megfelelően a gazdaságilag és kulturálisan önálló, működő regionális vérkeringéssel rendelkező régiók stabilabban tudnak reagálni a globális változásokra, 1 HL L 55., , 20. o. 2 HL C 277 E., , 1. o. (konszolidált szöveg: ) PR\ doc 3/10 PE v02-00

4 C. mivel számos régióban a fenntartható fejlődési stratégiák és a nagy horderejű vállalkozói tevékenységek elengedhetetlen előfeltétele a teljesítőképes, többfunkciós kialakítású mezőgazdaság, és ezt a potenciált a gazdasági tevékenység erősebb diverzifikálása keretében még nem mindenhol használják ki, D. mivel a demokratikus fordulat, az elvándorlás és számos vidéki térség népességén belül a nők arányának általános csökkenése miatt a jelenlegi infrastruktúra mellett a jövőben már nem biztosítható helyi szinten a napi szükségletet jelentő áruellátás és a szolgáltatások, az orvosi alapellátás és az alapvető gondozás, az iskolai, szakmai és felsőfokú képzés és továbbképzés, valamint a megfelelő kulturális és szabadidős lehetőségek, illetve az ellátás biztosítása gazdasági nyomás hatására össze fog omlani, E. mivel az Európai Unióban mezőgazdasági tevékenységet végző 14,6 millió ember 41%-a nő, és közülük mintegy 78% segítő családtagként dolgozik, a fennmaradó rész pedig mezőgazdasági üzem tulajdonosa, A nők a vidéki életben és a vidéki gazdaságban F. mivel a gazdasági és társadalmi fordulat során az elmúlt évtizedekben a vidéki nők valós helyzete megváltozott és differenciálódott, és nem utolsó sorban e változások elindításában maguk a nők is kezdeményező és formáló szerephez jutottak, mely során a nők társadalmi és gazdasági helyzete mind az egyes tagállamokon belül, mind azok között jelentős eltéréseket mutat, G. mivel a modern társadalomban a nők a saját egyéni családi és szakmai kötelezettségeik tekintetében többfunkciós feladatot látnak el, és éppen szerepük sokrétűsége miatt minden társadalmi szinten jelentősen hozzájárulnak a fejlődéshez és az innovációhoz, valamint az életminőség javításához, különösen a vidéki térségekben, H. mivel a nőkkel kapcsolatos politikákra vonatkozó sokéves törekvések és a képzés, a tanácsadás és az egzisztenciateremtési kezdeményezések intenzív, közszféra általi támogatása, többek között a KAP második pillérén belül figyelemre méltó sikereket mutatott fel a vidéki férfiak és nők élethelyzetének javítása tekintetében, I. mivel az életmód nagyfokú individualizálódása ellenére a nők és a férfiak előtt álló alapvető kihívások fennmaradnak, ami egyrészt a saját jövedelemszerző munka és a társadalmi és kulturális kötelezettségvállalás, másrészt a családi felelősség összeegyeztetése, J. mivel ennek a többszörös kihívásnak a modern társadalom feltételei között csak megfizethető és elérhető támogató szolgáltatások, közüzemi szolgáltatások és -struktúrák igénybevétele mellett lehet megfelelni, K. mivel vidéken a nők sokoldalú szerepe jelentősen hozzá tud járulni társadalmunkban a modern nőkre vonatkozó kép kialakításához, L. mivel a vidéki területek modern és fenntartható fejlődésének alapvető eleme a mezőgazdasági tevékenységet folytató nők szociális biztonsága, beleértve a gazdálkodók PE v /10 PR\ doc

5 kiegészítő jövedelemmel (kombinált jövedelem, egyéni vállalkozók vagy részmunkaidős vállalkozók) rendelkező házastársait, valamint az ideiglenes alkalmazottakat és a migráns munkavállalókat, A vidék mint élettér és mint gazdasági térség 1. rámutat arra, hogy az európai egység alapvető érdeke a nők támogatása; 2. rámutat arra, hogy a városi területeknek megfelelően a vidéki területeken a vidéki valósághoz igazodó életkörülményekre kell törekedni annak érdekében, hogy a nők számára perspektívát jelentsen a vidéken maradás és boldogulás; 3. kéri, hogy támogassák a vidéki térséget mint sokoldalú és integráló gazdasági és életteret, és ennek során használják ki a nők kulcsfontosságú szerepét, tapasztalatát és szakértelmét; 4. nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a sokoldalú és részben szolgáltatásra orientálódó mezőgazdasági üzemek (pl. tanyasi turizmus, közvetlen értékesítés, idős- és gyermekgondozás stb.) az ellátási infrastruktúra jelentős sarokköveit képezik a vidéki térségben, és azoknak a közös agrárpolitika révén fenntartható támogatást kell kapniuk; 5. a saját dinamikával rendelkező fejlesztési stratégia támogatására szólít fel, melynek során támogatni kell a vidéki szereplők különleges kreativitását; 6. kéri, hogy a vidéki térségek keretfeltételeit úgy határozzák meg, hogy a nők minden generáción belül saját közvetlen környezetükben maradhassanak és hozzá tudjanak járulni annak fejlődéséhez; 7. ezzel összefüggésben kéri, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a vidéki területek modern információs technológiai infrastruktúrával való teljes körű ellátása érdekében (pl. szélessávú lefedettség); 8. rámutat arra, hogy ehhez alapvető előfeltételt jelent a mindennapok szempontjából jelentős infrastruktúra városi területekhez hasonló kiigazítása (gyermekgondozás, ápolási támogatás, oktatási intézmények, a napi szükségletet jelentő cikkekkel való helyi ellátás, a szabadidős és kulturális lehetőségek); és kéri, hogy az agrárpolitikai keretfeltételeket úgy határozzák meg, hogy lehetővé tegyék a nők számára a vidéki területen, hogy érvényre juttassák a többfunkciós mezőgazdaság megvalósítására irányuló képességeiket; 9. kéri, hogy a vidéki területek támogatási politikája fokozottan összpontosítson a vidéki térségben az innovatív és fenntartható vidéki élet- és munkakörülményekre; 10. rámutat arra, hogy az innovatív kínálati formák összefüggésében ki kell használni a KAP második pillérén belül a nőkkel kapcsolatos projektek eddigi pozitív tapasztalatait (pl. Leader+), és azonosítani kell a legjobb gyakorlati megoldásokat; A nők a vidéki gazdaságban 11. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyenek részt egy, a nők gazdasági és PR\ doc 5/10 PE v02-00

6 társadalmi helyzetét és a vidéki területeken az üzleti szerepvállalásukat kifejező adatbázis létrehozásában és a rendelkezésre álló eddigi adatokat (pl. az Eurostat révén) optimalizálják a politikai intézkedések kiigazítása érdekében; 12. meggyőződése, hogy fenn kell tartani és ki kell építeni a kifejezetten vidéki képzést és tanácsadást a vidéki területek viszonyaira tekintettel; ennek érdekében kívánatosnak tartja a vidéki nők (szövetségei) európai szintű hálózatának létrehozását; továbbá utal a második pillér intézkedései révén elért sikerekre; 13. elismeri a nők jelenlegi hálózatainak különböző szinteken betöltött fontos szerepét, különösen a vidéki területek helyi támogatása és azok nyilvános elismerése szempontjából; valamint felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a nők részvételét a politikai folyamatban, beleértve a nők megfelelő képviseletét az intézmények, vállalatok és szövetségek vezető testületeiben; 14. a nők számára megfelelő szolgáltatásokra szólít fel a szociális rendszerek részéről, amelyek figyelembe veszik a nőkre jellemző foglalkoztatási helyzetet; 15. ezzel kapcsolatban üdvözli a 2010/41/EU irányelvet, és kéri a tagállamokat, hogy az irányelvet hatékonyan hajtsák végre az önálló mezőgazdasági gazdálkodóként tevékenykedő nők jogainak biztosítása érdekében; 16. utal arra, hogy különösen a vidéki térségekben fontos a szakmai kompetenciák fenntartása a családi és gondozási időszakban a nők különböző munkaformákban való részvételének lehetővé tétele, fenntartása és továbbfejlesztése érdekében; 17. kéri, hogy támogassák a nők vállalkozó szellemét és a vállalkozó nők hálózatait, és ennek érdekében alakítsák úgy a pénzügyi ágazat keretfeltételeit, hogy lehetővé tegyék a vidéki vállalkozó nők számára beleértve az egyéni vállalkozókat és az alacsony jövedelmű részmunkaidős vállalkozókat is a befektetésekhez való hozzáférést annak érdekében, hogy a piacokon cselekvőképesebbek legyenek és stabil gazdasági alapokat tudjanak felépíteni; A nők a mezőgazdaságban 18. kéri, hogy a nők mezőgazdasági és mezőgazdaságon kívüli szakértelmét fokozottan vegyék figyelembe az egyéni gazdaságokra irányuló és a regionális fejlesztési stratégiákon belül; hangsúlyozza a gazdálkodó és egyéb vidéki nők termelői és vállalkozói képesítéseinek és iskolázásának jelentőségét, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a vidéki és női szervezetekkel, valamint a gazdálkodó nők szervezeteivel megállapodásban tegyenek javaslatokat megfelelő vidékfejlesztési programokra; 19. felhív azon politikai törekvések támogatására, amelyek a nők mezőgazdaságban betöltött szerepét azáltal támogatják, hogy mind a gyakorlatban, mind pedig jogilag megkönnyítik számukra a mezőgazdasági vállalkozói tevékenység gyakorlását a mezőgazdasági üzemek tulajdonlása tekintetében, hogy a mezőgazdasági üzemeken belüli megosztott felelősségük alapján részt vállaljanak a vállalkozás jogaiban és kötelezettségeiben, amelyekhez egyebek mellett hozzátartozik a mezőgazdasági testületek érdekeinek védelme és az PE v /10 PR\ doc

7 üzemek mindenfajta bevételéből való tényleges részesedés is; 20. meggyőződése, hogy a nőknek középtávon a mezőgazdasági ágazat minden politikai, gazdasági és szociális testületében megfelelő képviselettel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a döntési folyamatra mind a nők, mind a férfiak szempontjai hatással legyenek; 21. kéri, hogy gyűjtsék össze a mezőgazdaságban dolgozó nők (gazdálkodók, mezőgazdasági munkások, idénymunkások stb.) szociális biztosítására vonatkozó korábbi stratégiákat, beleértve a 2010/41/EU irányelv végrehajtását, hivatkozással az országspecifikus tulajdonjogi és adójogi helyzetre, és e tapasztalatokat bocsássák rendelkezésre a mezőgazdaságban dolgozó nők megfelelő szociális biztosításának fejlesztéséhez a tagállamokban; 22. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak. PR\ doc 7/10 PE v02-00

8 INDOKOLÁS A nők a mezőgazdasági ágazat és a vidéki térség kulcsfontosságú szereplői. Jelenlétük egyre inkább előtérbe kerül. Ezért fontos a nők által a mezőgazdasági üzemekben és a vidéki területeken betöltött szerep hangsúlyozása, különös tekintettel sokrétű szerepükre. A többfunkciós kialakítású vidéki területek fejlődési kilátásai A vidéki területekre irányuló európai politika központi feladata továbbra is az egyenértékű életkörülmények biztosítása minden régióban, és a sűrűn lakott városi térségek egyoldalú fejlődésének elkerülése annak érdekében, hogy a nők és a férfiak számára is perspektívát jelentsen a vidéken maradás és boldogulás. Az utóbbi évtizedekben a közös agrárpolitika a mezőgazdaság és a vidéki térségek pozitív gazdasági fejlődésére összpontosított. A jövőben ez egyre inkább a vidéki térség magas minőségű, fenntartható, ökológiailag és energetikailag hatékony használatára fog irányulni. Ez minden fél részéről új erőfeszítéseket és új stratégiákat tesz szükségessé. A fejlődés ezen szakaszában mindennél fontosabb a vidéki térségekben élő nők igényeinek figyelembevétele és a bennük rejlő lehetőségek kihasználása. Hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy az életminőség és a gazdasági erő különösen a vidéki régiókban összefüggést mutat a nők jelenlétével és az ő sokoldalú szerepvállalásukkal. Különösen megmutatkozott az elmúlt években, hogy a nők és projektjeik támogatása jelentős előrelépést eredményez a teljes vidéki gazdaság számára. Ezekre a tapasztalatokra a második pillér támogatása és valamennyi régióban az Európai Unión belüli egyéb támogatási lehetőségek keretében tettünk szert. A nők fejlődési esélyei a vidéki területeken A vidéki területekre vonatkozó európai támogatási stratégiák kiigazítása során nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a társadalmi átalakulás, a szociális szerkezetváltás, az egyes tagállamokban végbement drámai demográfiai változások, az átfogó értékváltás és az erős individualizálódás miatt a vidéki területeken is jelentősen megváltoztak az élet- és munkakörülmények. Ennek kapcsán minden politikai területen fontos, hogy különös figyelmet szenteljenek az európai nőkre. Ha a nők minden generációját vidéken tartjuk vagy az oda való visszatérésre biztatjuk őket, akkor szükségleteiknek és körülményeiknek az eddigieknél fokozottabb mértékben kell tükröződniük a támogatási politikákban. Ennek kapcsán figyelembe kell venni, hogy a vidéki nők helyzete az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon és differenciálódáson ment keresztül. Ennek során maguk a nők mint egyének és mint nőpolitikai csoportosulások részt vettek e változások kezdeményezésében és alakításában. Az életstílusok individualizálódása a nőket azon kihívás elé állítja, hogy szakmai, családi és társadalmi elképzeléseiket és felelősségüket integrált módon éljék meg. A vidéki területeken élő nőknek is saját életükkel kapcsolatos terveik megvalósítása, a gazdasági önállóság elérése és a családi kötelezettségeknek való megfelelés a fontos. Mindezt a modern társadalom feltételei között csak megfizethető és helyi szinten elérhető támogató szolgáltatások, közüzemi szolgáltatások és -struktúrák igénybevétele mellett lehet elérni. Egy ilyen támogató struktúra fenntartásának és a nők számára kedvező kialakításának az európai uniós támogatási stratégia központi elemét kell képeznie. Ennek érdekében már az intézkedések tervezésekor például óvoda létesítésekor, ambuláns gondozási központ PE v /10 PR\ doc

9 létrehozásakor vagy a tömegközlekedés kiépítésekor új szemléletmódok szükségesek, és hogy a nők minden generációját bevonják a döntéshozatalba. Innovatív és nem kizárólag piacorientált megoldásokat kell találni, pl. a napi szükségleti cikkekkel való ellátásra vagy a háztartási és házi gondozási szolgáltatások biztosítására vonatkozóan. Léteznek olyan példák ezzel kapcsolatosan, amelyeket a nők a második pillér keretében már sikeresen megvalósítottak. E téren az európai uniós támogatások hozzájárulhatnak a vidéki élet minőségének javításához mind a vállalkozással vagy szolgáltatással foglalkozó nők vonatkozásában kiegészítő jövedelemként, mind a termékeket és szolgáltatásokat igénybe vevő nők szempontjából. A számos tagállamban egyre idősödő népességnek különösen a vidéki területeken olyan új szolgáltatási koncepciókra és ellátási stratégiákra van szüksége, amelyek során a nőket mint kínálatot biztosítókat és mint fogyasztókat is megszólítják. E téren az orvosi és ápolási szolgáltatások biztosításának ideológiamentes kiigazítására van szükség, figyelembe véve az európai uniós tagállamokban rendelkezésre álló tapasztalatokat. Továbbra is a vidéki élet- és munkaminőség fontos eleme az iskolai, szakmai és felsőfokú oktatás és továbbképzés. Egyes tagállamokban a nők a vidéki oktatás egyre bővülő lehetőségei és kiépítése következtében nem kis szerepet vállalnak a vidéki térség oktatási helyzetének javításában. Ezt a stratégiát a fejlesztésre szoruló tagállamokban is támogatni kell. A nők számára rendelkezésre álló, kifejezetten vidéki képzési és tanácsadási lehetőségek sokhelyütt bebizonyították létjogosultságukat, és azokat a jövőben is támogatni kell. Ha sikerül azt ideológiamentesen a vidéki helyzethez igazítani, akkor a képzés és a tanácsadás a magasan fejlett vidéki területeken is a fejlesztés és az innováció egyik legsikeresebb stratégiája marad. A vidéki nőkre irányuló politika még célzottabbá tételéhez a helyzetet kifejező adatbázisra van szükség. Ehhez a vidékfejlesztési politika hivatalos statisztikáiba és mutatóiba bele kell foglalni a nemek esélyegyenlőségének szempontjait, és meg kell határozni a 27 tagállamban legjobban bevált gyakorlati megoldásokat. Fejlesztési stratégiák a nők számára a vidéki gazdaságban és a mezőgazdaságban A legutóbbi években azt tapasztalhattuk, hogy a nők saját képzettségükkel, szakmai hozzáértésükkel és kompetenciájukkal hozzájárultak a hagyományosan vidéki életformák és gazdasági formák továbbfejlesztéséhez. Egyben e vállalkozási formák stabilizáló és modernizáló erejévé és ezért a vidéki területek fenntartható fejlődésének elengedhetetlen elemévé is váltak. Ez a mezőgazdaságra különösen érvényes. E téren a nők az utóbbi években jelentősen hozzájárultak az üzemek diverzifikálódásához és a piacokhoz való igazodásához. A mezőgazdaság többfunkciós jellege ezért még kézzelfoghatóbbá vált. A mezőgazdasági üzemek egyebek mellett az innovatív kínálat és szolgáltatások révén a tényleges élelmiszertermelés mellett továbbra is a vidéki helyi ellátás sarokkövei. E gazdasági potenciálokat még jobban ki lehet használni annál, mint ahogy az eddig a második pilléren belül rendelkezésre álló támogatási eszközök révén történő ösztönzés segítségével sikerült. Jelentős lehetőség rejlik a nők mezőgazdaságon belüli tényleges támogatásában. Sokoldalú szakmai képességeik, érdeklődési területeik és teljesítményük még több figyelmet érdemel annak érdekében, hogy a mezőgazdaság továbbra is vonzó munkalehetőség legyen a nők számára. Ehhez arra van szükség, hogy a nők teljes körűen részesedjenek a mezőgazdasági életformák és gazdasági formák nyújtotta lehetőségekből. A gazdálkodó nőknek a PR\ doc 9/10 PE v02-00

10 mezőgazdasági üzemekben való felelősségük arányában kell kivenni részüket a jogokból és kötelezettségekből. Ide tartozik a mezőgazdasági szervezetekben való képviselet és az üzemek bevételéből való részesedés. A modern, fenntartható mezőgazdasághoz ezenkívül elengedhetetlen a mezőgazdasági tevékenységet végző valamennyi nő megfelelő szociális biztosítása. Figyelembe kell venni az uniós tagállamok mezőgazdasági szociális biztosítás terén rendelkezésre álló tapasztalatait és középtávon egyértelműen hozzá kell járulniuk a mezőgazdaságban dolgozó európai nők szociális helyzetének egyértelmű javulásához. PE v /10 PR\ doc