Szob város Integrált Településfejlesztési Stratégia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szob város Integrált Településfejlesztési Stratégia"

Átírás

1 Szob város Integrált Településfejlesztési Stratégia Készült a KMOP-6.2.1/K Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című projekt keretében

2 HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. Cím: 1054 Budapest, Vértanúk tere 1, félemelet 7. Tel: Fax: Honlap: Pestterv Kft. Budapest VIII. Kőfaragó u. 9. IV. em. Tel: Fax: pestterv@pestterv.hu Felelős tervező Városépítészet Gazdaság Társadalom Közművek Közlekedés Zöldfelületek és Tájrendezés Makkai Krisztina Dr. Virág Tünde Varga Eszter Schuchmann Péter Károlyi János Dr. Koós Bálint Tóth Krisztina Dr. Virág Tünde Dr. Hamar Anna Zajovics András Dima András Rhorer Ádám Schindler-Kormos Eleonóra PESTTERV Kft MTA KRTK RKI PESTTERV Kft PESTTERV Kft PESTTERV Kft MTA KRTK RKI MTA KRTK RKI MTA KRTK RKI MTA KRTK RKI PESTTERV Kft

3 Pest-Budapest Konzorcium HBHE BFVT HÉTFA PESTTERV Pro Régió Tartalomjegyzék HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Pest megye területfejlesztési koncepciója A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök A hatályos településszerkezeti terv fő elemei, megállapításai, megvalósult elemei A település társadalma Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) Esélyegyenlőség biztosítása A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, fejlesztési elképzelései A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás- és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás

4 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások A táji és természeti adottságok vizsgálata A zöldfelületi rendszer vizsgálata Az épített környezet vizsgálata Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Közösségi közlekedés Kerékpáros és gyalogos közlekedés Parkolás Közművesítés Környezetvédelem (és településüzemeltetés) Katasztrófavédelem Ásványi nyersanyag lelőhely Városi klíma HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A folyamatok értékelése A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata Problématérkép/értéktérkép Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése

5 Pest-Budapest Konzorcium HBHE BFVT HÉTFA PESTTERV Pro Régió Ábrajegyzék 1. ábra: A Nemzeti Fejlesztés 2030 koncepció célrendszere ábra: Nemzeti prioritások és fejlesztési tématerületek ábra: Szob Budapest vonzáskörzetében ábra: Sikeres város kritériumai ábra: Pest megye Területfejlesztési koncepció átfogó, stratégiai és horizontális céljai ábra: Szob az OTrT szerkezeti tervében ábra: Szob a PMTrT tervében ábra: A PMTrT korlátozó övezeteinek Szobot érintő lehatárolása ábra: Az IVS célrendszere (2008) ábra Lakónépesség alakulása ( ) ábra Állandó népességen belül a 0-14 évesek aránya ábra Állandó népességen belül a 60-x évesek aránya (%) ábra Öregségi mutató, (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves) ábra Vándorlási egyenleg alakulása ábra Természetes fogyás ábra A cigány (romani, beás) etnikai kisebbséghez tartozó népesség aránya (%) ábra Szob szegregátum áttekintő ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma (fő) ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó 3-5 évesek száma (fő) ábra: Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) ábra: Egy működő bölcsődei férőhelyre jutó bölcsődések száma (fő) ábra: Elingázók a foglalkoztattak arányában, ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) ábra: Szobi bányaüzem egy műholdfelvételen ábra: Vendégéjszakák száma ábra: Szob a Helsinki vasúti folyosó mentén ábra: A lakások átlagos négyzetméterárának változása Szobon és Pest megyében 2003 és 2013 között ábra: Az átlagos lakóingatlani négyzetméterárok Szob környékén ábra: A fajlagos védett természeti területi mutató alakulása ábra: Szob - a zöldfelületek nagysága (m2, 2010) ábra: Szob - az egy lakosra jutó zöldfelület nagysága (m2) ábra: Az 1 főre jutó zöldterület alakulása (m2) ábra: Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba és Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) ábra: Közműolló alakulása Szobon ábra: Az egy lakosra jutó, köz-csatornában elvezetett szennyvízmennyiség ábra: Szennyvíztisztító művi kapacitás alakulása ábra: A hulladékgyűjtésbe bekapcsolt lakások aránya ábra: Szelektív hulladékgyűjtés alakulása ábra: Szob szegregátum áttekintő (2011)

6 Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A PMTrT Szob területét is érintő övezetei, és az övezeti érintettség területnagyság táblázat: A település lakónépességének hosszabb távú trendjének vizsgálata táblázat Nemzetiség, anyanyelv, vagy családban használt nyelv táblázat Családszerkezet alakulása (2011) táblázat Iskolai végzettség alakulása (2011) táblázat Gazdasági aktivitás alakulása (2011) táblázat Jövedelmi viszonyok (2011) táblázat: Családsegítésben és gyermekjóléti szolgáltatások esetszáma és ellátott gyermekes családok száma táblázat: Segélyezési adatok - Szob táblázat: A Közép-Magyarország régió gazdasági fejlettsége kelet-közép-európai összehasonlításban táblázat: Foglalkoztatási kapacitás alakulása táblázat: székhellyel bíró vállalkozások néhány fontosabb adata táblázat: Az egy főre jutó helyi iparűzési adó (HIPA) bevétel a 2000, 2005, évben táblázat: Helyi vállalkozások ágazati megoszlása 2012-ben táblázat Foglalkozási rétegződés, táblázat: Szabadalmi bejelentések száma táblázat: Lakásállomány funkció és tulajdon szerinti megoszlása táblázat: A lakások korszerkezete táblázat: A lakásállomány minőségi mutatói táblázat: Helyi iparűzési adó alakulása táblázat: A helyi adók alakulása Szobon táblázat: Önkormányzati ingatlanértékesítés , (millió Ft) táblázat: Önkormányzat vagyonszerkezete (2015) táblázat: Önkormányzati, illetve önkormányzati társulás által megvalósított fejlesztések Szobon ( ) táblázat: Engedélyezett létszám alakulása az önkormányzatnál és intézményeinél táblázat: Közfoglalkoztatási programok Szobon táblázat: Szobi intézmények energetikai korszerűsítésének becsült költségigénye táblázat: Földrészlet statisztika fekvésenként - Szob táblázat: Földrészlet statisztika művelési áganként táblázat: Duna-Ipoly Nemzeti Park által érintett települések Táblázat Vízbázisok adatai Táblázat Vízellátó hálózat paraméterei táblázat: Veszélyes hulladék képződése éves bontásban táblázat: A veszélyes anyagok hulladékcsoportok szerinti bontása 1996-ban és 2003-ban:

7 1. 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Szob városa a Közép-Magyarországi Régióhoz tartozó település. Budapest, fővárosként, és a régió központjaként is a legnagyobb vonzáskörzettel rendelkezik, ellátja a legfontosabb országos, s ezáltal a régióhoz kapcsolódó feladatokat is. Szob ehhez mérten, s számos régiós településhez viszonyítva kis településnek számít, regionális szerepkörrel önállóan nem rendelkezik. A régiós és Pest megyei közigazgatási határok egybeesése miatt hasonlóan jellemezhető a település megyei szerepköre is. Szob térségi viszonyait alapvetően a földrajzi fekvése határozza meg. A város Pest megye legészakibb városi rangú települése, s perifériás helyzetben van mind megyei, mind járási helyzetét tekintve is. Szlovákiával közvetlenül határos, így bizonyos esetekben határon átnyúló vonatkozások, szerepek is érinthetik a települést. Városi rangját 2000-ben nyerte el, miután több mint 100 éven keresztül töltött be körzetközponti szerepet, először, mint a Hont vármegyei szalkai járás, később (1883-tól) mint a szobi járás székhelye ben a járás Pest megyéhez került át. A trianoni határok meghúzásának következtében került periférikus helyzetbe, s központi jellegétől függetlenül funkcióhiányosan, elzárt határőr nagyközségként érte meg a várossá nyilvánítás napját, ahol az országos főút gyakorlatilag véget ér. A 12-es út Szob határában két alacsonyabb osztályú útra (1201: Ipoly mente, 12108: Márianosztrára vezető út) válik ketté. További közvetlen közúti és gyorsforgalmi kapcsolat nem érinti a várost. A város a Dunakanyar része, de az egyik leglátogatottabb magyar turisztikai desztináció hasznából egyáltalán nem részesedik, mivel a turistaforgalom a határok átjárhatósága körüli nehézségek miatt tradicionálisan a Duna jobb partján zajlik (Szentendre, Visegrád, Esztergom vonalon), a bal parton megjelenő turisták pedig leginkább Vácot szokták meglátogatni. Szob jelentős turisztikai látnivalók és szolgáltatások nélkül nem tudja megállásra késztetni a városon áthaladó igen kis számú turistát. A turizmus számára a határ menti térségek az elmúlt évtizedekben nem számítottak vonzó célterületnek, hiszen ezek a térségek általában gazdaságilag elmaradottabbak voltak, és a szoros határőrizet miatt a látogatók közérzete sem volt a legjobb. A város geopolitikai helyzetét ugyanakkor alapvetően befolyásolja a magyar és szlovák schengeni övezeti tagság. Jelentős integráló erejű város Balassagyarmatig nem található, nagyfokú az elvándorlás, alacsony a vállalkozói aktivitás, és a népsűrűség miatt nincs nagy tőkevonzó ereje sem a folyóvölgyi településeknek. Az erősen forráshiányos, elöregedő Ipoly-völgyben Szob város helyzete kétszeresen is problémás, mivel nemcsak az alig 3000-es város fejlődésének feltételeit kell biztosítania, hanem egy a folyóvölgyben hosszan elnyúló járás előrelépését, a szolgáltatások minőségének javítását is. A szobi járásba tartozó 17 település 7

8 mindegyike igen kis lélekszámú, több aprófalu is található itt, a vállalkozói aktivitás szintje a szomszédos váci kistérség felét sem éri el. Ezeknek a településeknek a központja Szob, egy háromezer főt számláló város. A települést mindazonáltal két nemzetközi folyosó is érinti. Egyrészt a IV-es számú vasúti korridor, másrészt a VII-es számú (Duna) Helsinki folyosó. A Duna jelenlétét a város korábban kiválóan hasznosította (összesen négy kikötő működött itt: egy személyhajó-kikötő, egy teherkikötő és két folyamőrkikötő; az utolsó kikötőket a nagymarosi vízlépcső építése kapcsán számolták fel), ma a folyammal való kapcsolata gyenge, esetleges. A város nagyon korán, 1850-ben kapott vasutat, a Budapest Pozsony vasútvonal kiépítésekor után a párkányi átrakodó állomás magyar oldali kiszolgáló létesítményei épültek itt ki (9 pár vágány). A meglévő, a 70-es években villamosított, kétvágányos 70. sz. vasúti fővonal a magyar hálózati térképen a méreténél jóval nagyobb súlyt ad a településnek. Szob fontos tömegközlekedési központ. A vasútvonalon naponta 23 vonatpár közlekedik Budapest viszonylatában. Az autóbusz forgalom jóvoltából Szob összesen 16 Pest megyei és 8 Nógrád megyei településsel áll kapcsolatban. A buszok közlekedése a vasúti forgalomhoz igazodik, így a város fontos átszállóhelyként a Börzsöny térségi települések foglalkoztatási problémáinak megoldásában is szerepet játszik. Szob a Börzsöny kapuja: a belföldi úticélok végállomása, ahonnan közvetlenül érhető el a börzsönyi rekreációs terület. A turisták azonban még nem fedezték fel Szob ezen adottságát. A város tagja az Ipoly Eurorégiónak és az Ister-Granum Eurorégiónak. Mindkét eurorégió magába foglalja az Ipoly alsó folyásának térségét, a folyó szlovákiai és magyarországi településeit, amelyeknek méreténél és funkcióellátottságánál fogva Szob alcentrum szerepű integráló települése. Az eurorégiókon belül Szob ennek a funkcióhiányos térségnek a természetes központjává válhat a határok megnyílása révén. A demográfiai mutatók a városban kedvezőtlenebbül alakulnak az országos és a megyei viszonylatokhoz mérve. A fiatalkorúak alacsony arányával jellemezhető térségen belül Szob jelentősen elöregedő településnek számít. A térségre kivándorlás, és a népesség természetes fogyásának tendenciája jellemző. A naponta ingázó (eljáró) foglalkoztatottak aránya a településen számottevő, és 2001 óta folyamatosan nőtt, 40,1 %-ról 60,6%-ra, mely a környező nagyobb városok, mint például Vác növekvő vonzerejét igazolják. A humán közszolgáltatások tekintetében Szob mellett még Verőce és Nagymaros játszik fontosabb szerepet a járás tekintetében, bölcsőde például csak Verőcén található. Kórház Szobon nem található, így az egészségügy területén csak alapszolgáltatásokkal látja el a környező, azonban sokszor kedvezőtlenebb ellátottsági viszonyokkal rendelkező kisebb falvak népességét. A járásban Nagymaros számlálja a legtöbb általános iskolai tanulót, melyet Szob és Verőce követ; azonban Szobon a más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya magasabb a járási, a megyei járásközponti és az országos átlagnál is. Emellett a település oktatási szerepkörét erősíti a középfokú oktatás is, melyet a járásban egyedüli településként nyújt - a bejáró középiskolai tanulók aránya igen jelentős, 71%. 8

9 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) A közötti európai uniós fejlesztési időszakra való felkészülés idején (az elmúlt években) hazánkban alapvetően megváltoztak a terület- és településfejlesztés törvényi és szervezeti keretei. Az Országgyűlés január 3-án elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló határozatot, ezzel új irányt szabott az ország, a térségek és a települések fejlesztéséhez. Az Országgyűlés döntése alapján a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepcióban elfogadott alapelveket és stratégiai célkitűzéseket úgy a jogalkotásban, mint a szakpolitikai stratégia-és programalkotásban folyamatosan érvényre kell juttatni. Ebből következik, hogy a várostérségek (járások) és a járásközpont városok tervezésénél is érvényesíteni kell (az EU2020 Stratégiához is kapcsolódó, azzal összehangolt) célkitűzéseket. (Ezért indokolt mintegy iránymutatásul - ezen országos célkitűzések számbavétele a közötti időszakra szóló megalapozó munkarészei között). A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepció a további tervezés során is figyelembe veendő - horizontális szempontként határozta meg: a befogadás a társadalmi felzárkózás támogatását, az esélyegyenlőség megteremtését, a nemzetiségi identitás erősítését, a fenntartható fejlődést fenntartható növekedést, az értékmegőrzést és az intelligens növekedést. A fejlesztési források felhasználásának NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepcióban rögzített alapelvei: nemzeti fejlesztési célok és prioritások érvényesítése, a közpénzfelhasználás a közhasznot eredményezzen, partnerség és közösségi részvétel, foglalkoztatáshoz való hozzájárulás, a természeti erőforrások mennyiségi és minőségi megőrzése, a környezet állapotának és értékeinek megőrzése, javítása, a megtermelt értékek hasznosulása a helyi közösség javára, kedvezményezettség, a területfejlesztési szempontból kedvezményezett, ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségek és települések fejlesztésére rendelkezésre álló forrásokat meghatározott támogatási szabályok alapján indokolt felhasználni, a területfejlesztési szempontból kedvezményezett, ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből és településekről benyújtott pályázatokat a pályázatok értékelése során a felzárkóztatás elősegítése érdekében indokoltelőnyben részesíteni 9

10 A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepció a nemzeti jövőkép elérése érdekében négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt jelölt ki (1. ábra). értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés, népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom, természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme, térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet. 1. ábra: A Nemzeti Fejlesztés 2030 koncepció célrendszere Forrás: Nemzeti Fejlesztés 2030 Az átfogó célok megvalósulása érdekében specifikus és területi célkitűzések kerültek meghatározásra: E célok a járásközponti városi ITS-ek számára is kirajzolják azokat a fejlesztési súlypontokat, amelyekre a középtávú fejlesztési feladatok épülhetnek. A szakpolitikában érvényesítendő specifikus célok: 10

11 versenyképes, innovatív gazdaság, gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság, életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I, értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, jó állam, szolgáltató állam és biztonság, stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme, 2. ábra: Nemzeti prioritások és fejlesztési tématerületek Forrás: Nemzeti Fejlesztés A város-vidék együttműködést érvényesítő várostérség fejlesztés NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepcióban meghatározott szempontjai, amelyeknek érvényt kell szerezni a városi ITS-ek kidolgozása során: Teret kell nyerniük a várostérségi települések által közösen kialakított és megvalósított fejlesztéseknek, és csökkennie kell a települési szinten kiosztott és a pályázati úton elérhető fejlesztési közpénzek jelentőségének. 11

12 A városi fejlesztések is a térség egészének javát szolgálják, az erőforrások települések közötti funkcionális és harmonikus elosztásával. Mindez dedikált forráskereteken, térségi együttműködésben kialakított helyitérségi projektcsomagok vagy programok formájában nyilvánulhat meg, különösen az uniós fejlesztési források felhasználásakor A nagyobb városainkban különösen a húszezer fő feletti városainkban külön erőforrásokat kell fordítani a városi központok fejlesztését szolgáló sajátos akciókra is Ugyanakkor kialakítandók a vidékies települések sajátosságainak megfelelő fejlesztések is, és a kettőnek szinergiában kell lennie egymással. A várostérségek fejlesztéseit központilag orientálni kell, összhangban a kormányzati és megyei szintű fejlesztésekkel. Fontos, hogy e tárgykör sokszínű legyen, lehetőséget adva a komplex és integrált megközelítések alkalmazására, kiterjedve a települési infrastruktúrára, a közösségi és közúti közlekedésre, a gazdaságra és helyi gazdaságra, a foglalkoztatásra, a közszolgáltatásra, a társadalmi felzárkózásra, a tudatformálásra vagy akár a képzésekre. Minden területi alapú tematikus fejlesztés esetében törekedni kell arra, hogy a beavatkozás terei itt is egy vagy több várostérségből épüljenek fel (pl. a területpolitika vagy egyes ágazati politikák kiemelt térségei). Így válhat a fejlesztések területi építőelemévé e valós helyi szintű térszerveződés. Együtt-tervezés: nemcsak a közpénzekből megvalósuló térségi fejlesztésekben, de a települések gazdálkodásában és tervezésében (ld. terület- településrendezési- és településfejlesztési tervezés, helyi adópolitika) is a térségi, a várost és vonzáskörzetét szerves egységben kezelőszemléletet és gyakorlatot kell alkalmazni. Törekedni kell a természeti környezet értékeinek megőrzésére, a belső városi zöldfelületek és a várost övező ökológiailag értékes területek közti kapcsolatok erősítésére. Stratégiai várostérség-fejlesztés követelményei a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 dokumentum szerint: Nemzeti szinten összehangolt, reális adottságokra alapozott, városgazdasági szempontokat is integráló várostérség fejlesztési, és különösen várostérségi gazdaságfejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása szükséges a nemzetgazdasági növekedés élénkítése érdekében Olyan városi jövőképek kialakítására van szükség, melyek egységes koordináció révén elősegítik, hogy a városok térségi és gazdasági szempontoknak is megfelelve integrált stratégiai szemléletet képviselhessenek, melyekben a térségalkotó, hasonló adottságokkal rendelkező települések egymás fejlesztési intézkedéseit nem kioltva, hanem összehangolt tervezésük és fejlesztéseik révén hatékonyabbés fenntarthatóbb rendszereket alakítanak ki, egyeztetve a helyi társadalom képviselőivel, a települést használó csoportok preferenciáival Pest megye fejlesztési irányai a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepcióban: A gazdasági dinamizálása, több lábon álló gazdaságfejlesztés, egyszerre építve a feldolgozóipari- és agrártradíciókra, valamint az új iparágak, szolgáltatások fejlesztésére. Befektetés-ösztönzés, a tőkevonzó képesség javítása, az egyes térségek endogén erőforrásaira alapozva. A gazdasági húzótérségek innovációsés versenyképességének javítása, az M0-ás körgyűrű és a Ferihegyi Gazdasági Övezet logisztikai-vállalkozási 12

13 zónáinak fejlesztése, a megye leszakadó térségeinek gazdasági felzárkóztatására kiemelten építve a KKV szektorra. Társadalmi megújulás, a közösségek és a bizalom erősítése, az együttműködések ösztönzése és intézményesítése, a családi értékek előtérbe helyezése, a lakosságának egészségi állapotának javítása, az oktatás intézményi- és tartalmi megújítása, kiemelt figyelmet fordítva a gazdaság igényeire. Területi ás társadalmi kohézió, az esélyegyenlőség javítása. A térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása, a metropolisz térség, benne Pest megye hálózatos térstruktúrájának kialakítása, a térség geostratégiai adottságainak jobb kihasználása, a belső közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése kiemelten az elővárosi közlekedés, valamint a térségi központok és vonzáskörzeteik tekintetében. Tervezett, koordinált térségfejlesztéssel, takarékos területhasználattal a metropolisz régió többi szereplőjével együttműködő, emellett vonzó, kiemelkedő környezeti feltételeket és életminőséget biztosító tér kialakítása. 3. ábra: Szob Budapest vonzáskörzetében Forrás: Nemzeti Fejlesztés Az országos fejlesztési dokumentum szerint Pest megye városainak mindegyike csatlakozhat a Budapest üzleti nagytérségének peremén található belső gyűrű városai fűzér egyes tagjai körül kialakuló markáns és specializált várostérségi gazdaságfejlesztéshez. Ez elengedhetetlen eleme annak, hogy a metropolisz térség valós gazdasági egységbe forrjon, hogy gazdasági fejlődése több központ köré szerveződjön és kiegyensúlyozottabb, összességében erőteljesebb legyen. Szob, illetve térsége tervezésénél indokolt érvényesíteni a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepció a vidéki térségek fenntartható fejlődésének biztosítására vonatkozó célkitűzéseit, melyek: 13

14 A táj, a természeti értékek és erőforrások védelme és fenntartható használata, az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzése, a környezetminőség javítása. Egészséges és biztonságos élelmiszer előállítás és ellátás. Megélhetés, kedvező életfeltételek és életminőség biztosítása a vidéki népesség számára. Az átfogó vidékpolitika országos célkitűzései: Város-vidék kapcsolatok megújítása a kölcsönös együttműködésre, előnyökre alapozva. Vidéki települések, falvak, tanyák fejlesztése, gazdasági létalapjuk megerősítése. Vidéki gazdaság, kiemelten az agrár- és élelmiszergazdaság helyi gazdaságfejlesztésbe illeszkedő fejlesztése, erősítése, foglalkoztatási szerepének növelése, a helyi gazdaságfejlesztése. A vidéki munkaerő, különösen a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők megtartásának és megtelepedésének támogatása Tekintettel Szob és térsége határmenti fekvésére, a város és térsége tervezésénél fontos szempont a határmenti térségekre vonatkozó célkitűzések érvényesítése: a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a Duna két oldala közti kapcsolat erősítése, a munkaerő-piaci együttműködés fejlesztése, a természetvédelmi célú együttműködés továbbfejlesztése, a Duna menti kulturális útvonal, valamint a Limes útvonal megvalósulása. Szob és térsége a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 dokumentum szerint hátrányos helyzetű kistérség ezért fejlesztése tervezésénél indokolt figyelembe venni azokat az irányelveket, amelyeket az OFTK e térségek felzárkóztatása elősegítése érdekében megfogalmazott. Ezek: A foglalkoztatás bővítése, a lakosság képzettségbeli szintjének emelése. A térségközpontban elérhető szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztése, illetve méltányos elérhetőségének megteremtése. A közlekedési, kommunális infrastruktúra biztosítása, fejlesztése az életminőség javítása és a foglalkoztathatóság érdekében. Közösségépítés, a társadalmi kohézió erősítése, a térségek közösség megtartó erejének növelése. Az egészség- és környezettudatosság formálása a lakosság körében, az egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése. A köznevelés komplex, integrált szemléletű fejlesztése a leszakadó térségek, társadalmi rétegek integrációjának segítésében. A térségek lakossága számára a mobilitás lehetőségeinek megteremtése a munkahelyekkel jobban ellátott és kedvezőbb életkörülményeket biztosító helyszínekre. 14

15 A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 dokumentumban a sikeres város stratégiájának alapelemei iránymutatóak Szob Integrált Településfejlesztési Stratégiája kidolgozása során is. 4. ábra: Sikeres város kritériumai Forrás: Nemzeti Fejlesztés Pest megye területfejlesztési koncepciója Pest megye új, a Nemzeti Fejlesztés 2030 c. dokumentummal összhangban elkészült területfejlesztési koncepciója elfogadására az új országos fejlesztési koncepció jóváhagyását követően került sor. Az alábbiakban a Pest megyei területfejlesztési koncepció céljait tekintjük át, amelyek Szob ITS számára is keretül szolgálnak. Kiemelésre kerülnek a megyei koncepció azon elemei, amelyekhez Szob közvetlenül is kapcsolódhat. A megyei területfejlesztési koncepció tűzi le azokat a sarokpontokat, amelyek a megye városai, települései fejlesztési stratégiáinak kidolgozása során is figyelembe veendők. Szob ITS kidolgozásánál is meghatározandók azok a kapcsolódási pontok, amelyeken keresztül a városi stratégia összhangban lesz a magasabb rendű megyei fejlesztési dokumentumban kitűzött célokkal, és azok eléréséhez hozzájárul. Pest Megye Területfejlesztési Koncepciójának átfogó célkitűzései: Társadalmi megújulás testben és lélekben egészséges, önmaga sorsáért felelős egyén, együttműködés a közösségek, valamint az egyén és közösségek között Gazdaság dinamizálása; az értékteremtő képesség növelése a térség adottságaira építve 15

16 Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása; a lokális és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet 5. ábra: Pest megye Területfejlesztési koncepció átfogó, stratégiai és horizontális céljai Forrás: Pest megye Területfejlesztési Koncepciója A célrendszer struktúrájának felépítése során három nagy átfogó célt határoz meg a koncepció, melyeken belül ágazati és területi stratégiai célok kerültek kitűzésre. A stratégiai célok teremtik meg a Programalkotás fázisának gerincét. A horizontális célok olyan jellegű kitűzések, melyeknek jellegüknél fogva szükséges valamennyi stratégiai célt áthatniuk, hatásuk nem korlátozódhat egyetlen szegmensre sem önállóan. Speciális stratégiai cél a Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása és a Homokhátság térségének komplex fejlesztése. A célkitűzés teljesítéséhez mindhárom átfogó célban rögzített kitűzésekből használni kell elemeket. Pest megye fejlesztésének horizontális céljai A területi- és az ágazati stratégiai célok mellett a koncepció meghatároz néhány olyan horizontális célt is, amelyek folyamatos szem előtt tartása, és a bennük megfogalmazott célkitűzések megvalósítására történő folyamatos odafigyelés elengedhetetlenül szükséges. 16

17 Ezek a horizontális célok olyan értékválasztásbeli-, gazdasági-, környezeti- és szemléletbeli szempontokat jelenítenek meg, amelyeket a megye fejlesztéspolitikájában, a programozásban és majd a megvalósítások során is következetesen érvényre kell juttatni: Területi kohézió Társadalmi kohézió, szociális felzárkóztatás Fenntarthatóság, klíma és energiapolitika Partnerség, együttműködés A térségi identitás és Pest megye profiljának erősítése Hatékonyság Értékmegőrzés, értékteremtés Pest megye fejlesztésének stratégiai céljai Átfogó cél: társadalmi megújulás testben és lélekben egészséges, együttműködő egyén és közösségek A szociális és közbiztonság megerősítése, a közösségek megújítása, a családi értékek előtérbe helyezése, családbarát megye, a társadalmi bizalom erősítése. Az együttműködések intézményesítése a térségi szereplőkkel, a megye belső intézményfejlesztése, menedzsment szervezetének felállítása. Egészséges társadalom, a megye lakossága egészségi állapotának javítása, kiemelt hangsúlyt fektetve az egészséges életmódra és a prevencióra Kreatív, tudásalapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása, az oktatás intézményrendszerének infrastrukturális és tartalmi megújítása, a kultúra, kulturális értékek megőrzése és fejlesztése, a térségi és helyi identitás erősítése Átfogó cél: gazdaság dinamizálása az értékteremtő képesség növelése a térség adottságaira építve A gazdaság teljesítményének, hatékonyságának és stabilitásának erősítése; több lábon álló gazdaság; a technológia és tudás intenzív, valamint a foglalkoztatást erősítő hagyományos ágazatok kiegyensúlyozott fejlesztése. Gazdasági húzótérségeink innovációs teljesítményének, versenyképességének, exportjának növelése. Makroregionális logisztikai funkciók és a rászervezhető értékteremtő képesség erősítése kiemelten az M0 mentén a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér térségében. A fejlődésben elmaradott Szobi és Nagykátai illetve a lemaradó Aszódi, Ceglédi és Ráckevei térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatása 17

18 Átfogó cél: térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása a lokális- és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet Pest megye térségének nemzetközi és országos multimodális közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése a transzfer szerep ellátása és hálózatos térstruktúra kialakulása érdekében A térség kohéziójának javítása érdekében a megye belső közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése, kiemelten kezelve a térségközpontok és vonzáskörzetük közlekedését és az elővárosi közlekedést Tervezett, koordinált térségfejlesztés, policentrikus települési struktúra, takarékos területhasználat, az épített és a környezet értékeinek megóvása és fejlesztése Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás, közműfejlesztés és környezetvédelem a térségek és települések fejlődésének szolgálatában Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása és a Homokhátság komplex fejlesztése Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása Homokhátság komplex fejlesztése Szob elsősorban a Pest megyei területfejlesztési koncepció Gazdaság dinamizálása átfogó céljához kapcsolódik: Pest megye területfejlesztési koncepciója elemzi az agglomerációs övezet és az azon túli területek közti különbözőséget, kiemelve a legjellemzőbb hátrányokat. A népesség összetételének (korosztályok, képzettség, aktivitás) tekintetében kimutatható hátrányban van az Ipoly-mente, Aszód és Nagykáta kistérsége. Átlag alatti vállalkozássűrűség jellemzi a Szobi, Nagykátai, Ceglédi, Aszódi, Monori, Gyáli, Dabasi kistérségeket. Ezekben a kistérségekben magasabb a mezőgazdaság, ipar és építőipar aránya, alacsonyabb a szolgáltató szektor aránya. Mivel ezek a térségek Pest megyén belül nem megfelelő közlekedési kapcsolattal rendelkeznek, ezért elmaradtak a külföldi működő tőke beruházások is. A legkedvezőtlenebb közlekedési kapcsolatok az Ipoly mentét jellemzik. Cél, hogy javuljon a Pest megye térségében élő emberek számára a metropolisz- térség és azon belül a helyi gazdaság jelentette perspektíva, a munkával elérhető jövedelem és a szociális biztonság; a kereslet-kínálat összhangját, és a munka- erő piaci változásokra gyorsan, rugalmasan reagáló foglalkoztatási környezet alakuljon ki, új munkahelyek teremtésével bővüljön a foglalkoztatás és csökkenjen a munkanélküliség. Cél, hogy a metropolisztér nemzetközi csomóponti szerepének növekedése a térség jelentős újjászervezése jelentősen megújítsa a munkaerőpiacot; meg- alapozza a lehetőségét a munkahelyteremtésnek és a sokszínűbb foglalkoztatási lehetőségeknek, a munkajövedelmek fenntartható növekedésének, és különösen a társadalmi mobilitást, a kohéziót erősítő munkaerőpiacnak. 18

19 Pest megye koncepciója külön stratégiai célként határozta meg a fejlődésben elmaradott Szobi és Nagykátai illetve a lemaradó Aszódi, Ceglédi és Ráckevei térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatását. Pest megye fejlesztésének kiemelt célja a hátrányos helyzetű, leszakadó Szobi, és Nagykátai, valamint a fejlődésében elakadt Ceglédi, Aszódi és Ráckevei térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatása, új munkahelyek teremtése, a foglalkoztatás növelése. Térségi specializáció Pest megye hátrányos és leszakadó térségeiben keretében az Ipoly mente is szerepel az operatív célok sorában, amelyekhez Szob is tud kapcsolódni fejlesztési dokumentumain és ITS-én keresztül: Operatív célok A Börzsöny program, mint komplex felzárkóztatási akció-csomag célkitűzéseinek megvalósítása együttműködve Nógrád megyével és a határon túli területekkel is. A felértékelendő táji-, természeti potenciálok megőrzése és fejlesztése. A határmenteségből adódó hátrányok felszámolása. A tervezett Ipoly hidak megépítése, ezzel a térség zártságának oldása. A térségi közösségi közlekedési kapcsolatok fejlesztését akadályozó adminisztratív korlátok lebontása, Esztergom és Párkány közösségi közlekedéssel való elérhetőségének biztosítása. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok bővítése a foglalkoztatás növelése érdekében. A táji potenciálok kihasználása a tájgazdálkodás lehetőségeire építve. Az erdőgazdálkodásban lévő potenciálok fokozott kihasználása. A bogyós gyümölcsök termesztési hagyományainak felélesztése és a termelésre épített feldolgozói vertikum összehangolt fejlesztése (a foglalkoztatottság és a megélhetés lehetőségeinek bővítése, a megtermelt jövedelem mind nagyobb arányának helyben tartása érdekében). A térségi gazdaság megerősítése. Szob térségi foglalkoztató központ szerepének erősítése. Pest megye vidéki térségei fejlesztésében, de kiemelten a Szobi, és Nagykátai, Ceglédi, Aszódi és Ráckevei térségek fejlesztésében és felzárkóztatásában ki- emelt jelentősége van a vidékfejlesztés országosan kidolgozott komplex eszköz- készlete összehangolt alkalmazásának. Szob térségi szerepköreit és a megyei központrendszerben betöltött szerepét a Pest megyei területfejlesztési koncepció az alábbiak szerint határozza meg: Városok és térségük együtt tervezése, a várostérségi tervezés meghonosítása Pest megyében: Az OFTK tervezetének megfogalmazása szerint a jövőben a várostérségek (a közigazgatási határokhoz kevésbé ragaszkodó), a valós gazdasági és társadalmi kapcsolatokat érvényre juttató funkcionális 19

20 várostérségek válnak a magyar területfejlesztési gyakorlat alapegységeivé. Pest megye fejlesztésének célja e vonatkozásban a fenntartható várostérségi fejlődés biztosítása a megye minden térségében. Pest megye központjai: mikrotérségi központok: Mende-Sülysáp, Örkény, Szob-(Vámosmikola), Tápiószele, Tura A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Szob város közigazgatási területét az alábbi területrendezési tervek érintik: Országos Területrendezési Terv (OTrT) Pest Megye Területrendezési Terv (PMTrT) Az OTrT előírásait Szob területén alapvetően a PMTrT értelmezi, pontosítja tovább. Jelenleg azonban a 2014-es OTrT és a - még az új OTrT alapján nem módosított - PMTrT között átmenetileg eltérés van. A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az OTrT-vel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat az OTrT előírásainak alkalmazásával kell kijelölni. A megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül az OTrT előírásait kell alkalmazni. Bár ezek az előírások első sorban a településrendezési eszközökre vonatkoznak, azonban ezeket részben az ITS készítésekor is érdemes figyelembe venni. Emiatt a 2014-es OTrT és a PMTrT vonatkozó részeit is ismertetjük. A megyei területrendezési övezetek szabályozási tartalma Szob tervezésénél is figyelembe veendő. A terület alkalmassági korlátozások már az ITS készítése során is orientálnak az új fejlesztési célok és potenciális helyszínek meghatározásakor. Az OTrT és a PMTrT övezeti szabályainak és a területi lehatárolásoknak való tételes megfelelés azonban elsősorban nem a városfejlesztési stratégiai dokumentumok készítése, hanem a városrendezési tervezés során válik konkrét feladattá. 20

21 6. ábra: Szob az OTrT szerkezeti tervében Forrás OTrT Az OTrT Szob területét érintő szerkezeti elemei a következőek: A település területének a települési térségen kívüli legnagyobb része a mezőgazdasági, kisebb része a vízgazdálkodási, vegyes területfelhasználású, illetve erdőgazdálkodási térségbe tartozik. A 12 sz. főút Budapest [VI. kerület, Nyugati pu.] Szob (Szlovákia), egyéb országos törzshálózati vasúti pálya 1.C: Pilismarót Szob Nagymaros Verőce Vác Göd Dunakeszi Budapest, az országos kerékpárút-törzshálózat eleme 2.A: (Szlovákia) Szob Kemence Balassagyarmat Szécsény Litke Salgótarján Cered Ózd Bánréve Aggtelek Jósvafő Szalonna Hidasnémeti Gönc (A 4. sz. Tiszamente kerékpárút Gönc és Sátoraljaújhely közötti szakasza) Sátoraljaújhely Pácin Záhony Zsurk Lónya Vásárosnamény Tarpa Szatmárcseke Tiszacsécse Tiszabecs (Ukrajna), az országos kerékpárút-törzshálózat eleme Az OTrT Szob területét is érintő övezetei: Országos ökológiai hálózat, Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, Jó termőhelyi adottságú szántóterület, Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, 21

22 Világörökségi és világörökségi várományos terület, Országos vízminőség-védelmi terület, Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe. Tekintettel arra, hogy a megyei terv kidolgozásának időszaka egybeesett a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény módosításának előkészítésével, parlamenti megvitatásával és elfogadásával, lehetőség volt a két terv közötti összhang teljes körű megteremtésére. Mivel a Budapesti agglomeráció területe nem része Pest megye területrendezési terve területi hatályának, a tervet jóváhagyó megyei közgyűlési rendelet nem vonatkozik arra a területre, amelyben az Országgyűlés törvényben határozta meg a területrendezés szabályait. A megyei közgyűlési határozattal elfogadásra vonatkozó területrendezési ajánlások illetve a területrendezési intézkedések azonban úgy kerültek megfogalmazásra, hogy azok a megye egész közigazgatási területére vonatkozhatnak. PEST MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERV CÉLJAI: elősegíteni Pest megye térszerkezetének - az OTrT-ben 2008-ban történt változtatásokat is figyelembe vevő - további fejlesztését, a települések, településcsoportok számára a kedvező fejlődési perspektíva területi feltételeinek megteremtését, biztosítani a Budapesti agglomeráció és Pest megye területrendezési tervi elhatározásainak összhangját, elősegíteni a megye elmaradott és fejlettségben élen járó térségei között a térszerkezet fejlesztésével, valamint a térségi szabályozás alakításával a településközi kapcsolatok erősítését, az együttműködés elmélyítését, biztosítani a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, elősegíteni a megye településrendszerének kiegyensúlyozott fejlesztését, a térszerkezetben meglévő aránytalanságok kiegyenlítését, a meglévő központok erősítését, a településrendszer központjai számára kedvező működési feltételek valamint a megfelelő hozzáférhetőség biztosítását, meghatározni a térségi terület-felhasználás rendszerének, optimális hosszú távú szerkezetét, elősegíteni a terület-felhasználási és környezethasználati konfliktusok feloldását, meghatározni a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését, azok térbeli rendjét, összehangoltan érvényesíteni az ökológiai, társadalmi elvek és értékeket, a megye területén található ökológiailag értékes és a tájképvédelem szempontjából értékes területek megőrzésével biztosítani a táji, természeti és épített környezeti értékek védelmét, a területrendezés sajátos eszközeivel elősegíteni a turizmus-, idegenforgalom fejlesztését, a lehetőségek mind szélesebb körének kihasználását lehetővé tevő területszerkezet kialakítását, 22

23 a fejlesztések lehetséges helyszíneinek biztosítását. A megyei területrendezési terve módosításánál figyelembevételre kerültek a települések által elfogadott településszerkezeti tervek, amelyek adott település fejlesztési céljainak figyelembevételével kerültek megfogalmazásra és elfogadásra. E települési területi jövőképek összességének az országos és térségi elemekkel való szintetizálása biztosítja, hogy a megyei területrendezési terv érvényesíti és szintetizálja az országos, a térségi és a helyi érdekeket. Pest megye területrendezési tervéről a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Pest Megye Területrendezési Tervéről szóló 5/2012. (V.10.) önkormányzati rendelete rendelkezik. A Területrendezési terv megyei szabályozási ajánlásairól a 19/2012. (04.27.) Kgyh határozat, a Területrendezési terv intézkedési javaslatairól a 20/2102. (04.27.) Kgyh határozat van hatályban. A rendelet célja, hogy meghatározza Pest megye egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható térségfejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve természeti erőforrások védelmére, és fenntartható használatára. 7. ábra: Szob a PMTrT tervében Forrás: PMTrT A megyei területrendezési terv - a készítésére vonatkozó tartalmi követelményeket rögzítő 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet előírásaival összhangban - térségi területfelhasználási kategóriákat alkalmaz. A településszerkezeti terv OTÉK szerinti kategóriáit összevontan, a megfelelő megyei területfelhasználási kategóriák részeként tartalmazza a PMTrT. Szob hatályos településszerkezeti tervében meghatározott 23

24 valamennyi - meglévő és tervezett - beépítésre szánt terület a települési térség részeként épült be a PMTrT szerkezeti tervébe. A gyorsforgalmi úthálózaton túl a PMTrT főút és mellékút kategóriákat alkalmaz. Szob belső úthálózatát a PMTrT teljes egészében nem tartalmazhatja. A megyei terv egy útkapcsolatot tartalmaz, amely Szob területét is érinti: 12. sz. főút: Vác (2.sz.főút) - Nagymaros - Szob A várost érintő vasútvonalat tartalmazza a megyei terv az alábbiak szerint: Budapest Szob - (Szlovákia), a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal A PMTrT egy vasúti törzshálózaton levő határátlépési pontot t is tartalmaz Szob területén. Ezen felül személyforgalmi kikötőt és a Szob-Pilismarót kompátkelőhelyet is feltünteti a megyei terv a településen. Kerékpáros közlekedésben Szob területére vonatkozóan két országos kerékpárútvonalat határoz meg a PMTrT: 1.C Pilismarót-Szob-Nagymaros-Verıce-Vác-Göd-Dunakeszi-Budapest Északkeleti határmente kerékpárút: 2.A (Szlovákia)-Szob-Kemence-Balassagyarmat-Szécsény- Salgótarján-CeredÓzd-Bánréve-Aggtelek-Jósvafı-Szalonna-Hidasnémeti-Gönc-(A 4.sz. Tiszamente kerékpárút Gönc és Sátoraljaújhely közötti szakasza)-sátoraljaújhely-pácin-záhony-zsurk-lónya- Vásárosnamény-Tarpa-Szatmárcseke-Tiszacsécse-Tiszabecs-(Ukrajna) A PMTrT övezeti érintettségekkel kapcsolatban kiemeljük, hogy a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvény) az alábbi megyei övezeteket megszűntette, így ezeket nem kell alkalmazni: 3.4. sz. melléklet: Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 3.5. sz. melléklet: Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 3.5. sz. melléklet: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület 3.6. sz. melléklet: Világörökség és világörökség-várományos terület övezete 3.7. sz. melléklet: Történeti települési terület övezete 3.8. sz. melléklet: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete 3.9 sz. melléklet: Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezete sz. melléklet: Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete sz. melléklet: Rendszeresen vízeróziónak kitett terület övezete sz. melléklet: Széleróziónak kitett terület övezete 24

25 Övezet hektár Magterület 0,75 Ökológiai folyosó övezete 299,92 Pufferterület 626,43 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület 216,01 Földtani veszélyforrás területének övezete teljes ter. Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület 152,73 1. táblázat: A PMTrT Szob területét is érintő övezetei, és az övezeti érintettség területnagyság Forrás: PMTrT A település területét érintő különböző korlátozó övezetek és a hozzájuk kapcsolódó előírások meghatározzák, hogy a közigazgatási területen belül hol esik korlátozás alá az új beépítésre szánt területek kijelölése a településrendezési tervekben. Ez ugyan az ITS-t közvetlenül nem érinti, de a fejlesztési elképzelések térbeli meghatározásánál mindenképpen figyelembe érdemes venni. 8. ábra: A PMTrT korlátozó övezeteinek Szobot érintő lehatárolása Forrás: PMTrT 25

26 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai Szobbal szomszédos települések: Helemba-Szlovákia, Ipolydamásd, Márianosztra, Zebegény, Kóspallag Kismaros. Szob szomszédos települései közigazgatási határaik mentén konfliktust eredményező területfejlesztések nem történtek. A rendezési tervi egyeztetések során ellenvélemények nem fogalmazódtak meg Szob és a szomszédos települések fejlesztési szándékaival szemben. Szob közigazgatási határai mentén mezőgazdasági, erdőgazdasági és különleges bánya és rekreációs területek találhatók. A bánya terület Márianosztrával közös határon mindkét települést érintően üzemel. A Szob településen kijelölt különleges területfejlesztések nem valósultak meg. A Szob beépítésre szánt területet (belterületet) elkerülő tervezett nyomvonal a Zebegény-Ipolydamásd felé szintén nem valósult meg Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Szob városfejlesztési Koncepciója 2007-ben készült. Készítése egy évvel előzte meg az IVS kidolgozását. A városfejlesztési koncepció tervezője megegyezik az IVS-t kidolgozó tervező csapattal. A városfejlesztési koncepciót az önkormányzat nem tudta rendelkezésünkre bocsátani, azonban ez nem jelent áthidalhatatlan problémát, mivel fenti előzményekre tekintettel feltételezhető, hogy a városfejlesztési koncepció jövőképe és céljai nem különböznek lényegében az IVS-ben megfogalmazottaktól. Szob IVS-e 2008-ban készült. Máig ez a dokumentum a városfejlesztés alapdokumentuma a városban. Az IVS az alábbiak szerint határozza meg Szob jövőképét: Összességében a jövőkép egy funkcióit egy 3000-esnél jóval nagyobb lélekszámú kisváros színvonalán ellátni képes településsel számol középtávon is, amely sikerrel integrálja az Alsó-Ipoly-völgy térségét mind a magyar, mind a szlovák oldalon, a kibővült Dunakanyar szerves, látogatott idegenforgalmi alközpontja, megtartja és fejleszti intézményeit, bővíti szolgáltatásainak körét, lélekszámában gyarapodik, de táji örökségét megőrzi, 26

27 és a Dunával egykor volt szerves kapcsolatát rehabilitálja. Szob egy vonzó külsejű, élettel teli kisvárosként a Börzsöny valódi kapujává válik, ahol nyaranta turisták tízezrei fordulnak meg, és töltenek el egyre több időt, az egyre bővülő idegenforgalmi kínálatnak köszönhetően. A városfejlesztés átfogó célja a település népességmegtartó erejének növelése. A népességét elveszítő település nem fejlődik, hanem hanyatlik. A népesség gyarapodása azt jelzi, hogy az adott település vonzó, munkahelyet, megélhetést és színvonalas szolgáltatásokat nyújt polgárainak. A népesség gyarapodása biztosítja, hogy ezeket az adottságait a város megőrizhesse. Úgy racionális Szob város népességmegtartó erejének bővítése, hogy ezáltal a város funkcióiban erősödjön, de természeti-táji öröksége ne sérüljön. Ennek megfelelően a stratégia átfogó céljai a következők: a városi funkciók, a városi jelleg erősítése a település versenyképességének növelése. Az átfogó célokhoz kapcsolódó célrendszer: 9. ábra: Az IVS célrendszere (2008) Forrás: Szob IVS, 2008 A tematikus célokhoz városrészi célok nem kerültek meghatározásra. A város akcióterületet jelölt csak ki, és ahhoz tűzött ki fejlesztési célokat. 27

28 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések és a fejlesztésben érdekelt gazdasági szereplők, vállalkozások között nincsenek jelenleg hatályos településfejlesztési ill. településrendezési szerződések A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök (A hatályos Településszerkezeti és szabályozási tervek az önkormányzat weboldaláról ismertek) Szob Város hatályos Településfejlesztési Koncepciója a 209/2007 (IX. 29) sz. határozattal jóváhagyva. Szob Város hatályos Településszerkezeti terve a 153/2004. (VII.20.) határozattal jóváhagyva. Részterületekre vonatkozó TSZT módosítások: TSZT módosítás 5 részterületre vonatkozóan 237/2008. (X.31.) sz. kt. határozat TSZT módosítás 6 részterületre vonatkozóan május. Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási terv: 36/2004.(VII.21.) rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási terv. A Hész módosításai: 23/2008.(X.31.) rendelettel jóváhagyott HÉSZ egységes szerkezetben 5 részterületre vonatkozó módosítás május. Szob város hatályos településrendezési eszközeinek felülvizsgálata a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet alapján elkészítendő. A hatályos településszerkezeti terv a településfejlesztés vonatkozásában az alábbi összegző megállapítások tehetők: Jelentős mennyiségű lakó és gazdasági célú területkijelölés található a településszerkezeti tervben, mely területek mindkét terület felhasználás esetén túlméretezettek a jelenlegi intézményi és infrastruktúra hálózat kiépítettsége mellett, de elegendő mozgásteret biztosítanak. a város 28

29 fejlődésére. A település fekvéséből és települési környezetéből adódóan fő fejlesztési iránynak nevesítendő a turisztikai, rekreációs célú területfejlesztés is, ami a hatályos tervben is megjelenik. Ezen belül: Lakóterületi ellátottság vonatkozásában megállapítható, hogy jelentős mennyiségű lakóterületi tartalékokkal rendelkezik, amely újabb területfejlesztési igényeket generálhat, úgy mint intézményi és infrastruktúra hálózat bővítés, kiépítés. Új lakó célú fejlesztési igény nem realizálható. A gazdasági területfejlesztés céljára kijelölt területek várják fejlesztőiket. Ezeken a területeken az infrastruktúrafejlesztés is megvalósításra vár. Turisztikai-rekreációs vonatkozású területfejlesztési szándékok a hatályos tervben megjelennek, de a területek művelési ágból való kivonása akadályokba ütközik. Ezen területek felülvizsgálatára szükség van. Közlekedési szempontból a tervezett elkerülő út megépítésének a város átmenő forgalmának enyhítése szempontjából fontos szerepe lenne. Továbbá a hajóállomás kiépítése, felújítása tovább erősíthetné a közlekedési és turisztikai fejlesztési elképzeléseket A hatályos településszerkezeti terv fő elemei, megállapításai, megvalósult elemei (A munkarész az internetről elérhető településrendezési eszközök megállapításain alapulnak) Kivonat a 153/2004. (VII.20.) határozattal jóváhagyott településszerkezeti tervből 29

30 2004 évi TRT tervezett fejlesztési elemei 2004 évi TRT megvalósult fejlesztési elemei A város közlekedési hálózatához szervesen kapcsolódna a vasútállomással integrált újraindítandó kisvasút. A 12-es főút átkelési szakasza forgalmának kiváltására kijelöl a terv egy elkerülő út nyomvonalat. A terv kijelöli a Budapesttől induló, majdan Pozsonyig vezető, Gödtől Zebegényig meglévő kerékpárút szobi nyomvonalát, megteremtve az Ipolydamásd, Ipoly-völgyi falvak felé történő folytatást. A Szob-Márianosztra-Nagyirtás kisvasút turisztikai célú helyreállítása folyamatban van. A fejlesztés kiemelt projekt keretében történik. A fejlesztés nem valósult meg. Budapestről történő teljes kiépítésük, Ipoly-völgyi meghosszabbításuk jelenleg is folyik. A szobi fejlesztés megvalósult. 30

31 A dunai vízi út rehabilitálása hajóállomás, yacht kikötő építését célozza. Kisvárosias lakóterület összes tervezett területe 2.8ha, kb. 60 lakással közterület és telekalakítással: Érdy J. utca térségében 2.8ha-on, 5 építési telken Kertvárosias lakóterület összes tervezett területe 30ha, kb.298lakással tömbfeltárással: Arany J. utcából, Tompa M. utcából, Préskerteknél, Vasút állomástól délre, belterületi telekalakítással: Arany J. és Diófa u. között, Rózsás alatt, Papláb dűlőnél összesen 12.8ha-on, GAZDASÁGI TERÜLET GKSZ GIP - GMG Fejlesztés összesen: 6,89ha 2.4 KÜLÖNLEGES TERÜLET K Fejlesztés összesen: 21,35ha, Belterületen: 3,43ha Külterületen: 17,91ha A fejlesztés nem valósult meg. A fejlesztés nem valósult meg. (10 db építési telek és beépítés saját erőből történő infrastruktúra kiépítéssel megvalósult) A fejlesztés nem valósult meg. Részlegesen megvalósult fejlesztés A fejlesztés nem valósult meg. A fejlesztés nem valósult meg évi TRT tervezett fejlesztési elemei TSZT módosítás a Dózsa György u. északi oldalára tervezett gazdasági területre ( 179/15, 927, 928 hrsz), TSZT módosítás a Duna mentén közlekedési területre (04/2 hrsz e.r., 02/8 hrsz e.r., 716 hrsz e.r.) TSZT módosítás az Ipoly keleti oldalán erdő és közlekedési területre (737/6 hrsz e.r.) TSZT módosítás a Dózsa György u. déli oldalára tervezett településközpont vegyes területre (1065/1,2,3 hrsz), TSZT módosítás A Homokdűlő utca gyűjtőúti besorolása A fejlesztés nem valósult meg. A fejlesztés nem valósult meg. A fejlesztés nem valósult meg. A fejlesztés nem valósult meg. A fejlesztés nem valósult meg évi TRT tervezett fejlesztési elemei 2012 évi TRT megvalósult fejlesztési elemei 1. Park utca déli része tervezett kempingterület A fejlesztés megvalósult. 2. Csákhegyi Tematikus Park (élmény-tanya, A fejlesztés megvalósult. zarándokszállás, öko-skanzen) Mária-út zarándokút hálózat mentén 3. Arany János utca melletti CBA kereskedelmi SZT módosítást igényelt létesítmény fejlesztése 4. Bányatelep utca melletti terület A fejlesztés nem valósult meg. 5. Széchenyi-sétány Folyami Régészeti és Hajózási A fejlesztés nem valósult meg. Örökség Központ hrsz: 580/1, 580/2, 579, Park u. tervezett kerékpárút Nem valósult meg (1 km-es szakasz) A városfejlesztési területek tényleges hasznosítása a fejlesztési területek többségénél nem valósultak, meg a fejlesztéseket a terv területi vonatkozásban biztosítja. 31

32 A 2012 évi tervmódosítás keretében készült alátámasztó munkarészek igazolják a Pest Megye Közgyűlésének 21/2006. (IX.8.) Pm. sz. rendelete és a 2012 évi tervmódosítás közötti összhangot, valamint a 209/2007 (IX. 29) sz. határozattal jóváhagyott Szob Város Településfejlesztési Koncepciójával való összhangot. A településrendezési terv teljes felülvizsgálata szükséges a már elkészült részterületi módosításokkal egybeszerkesztve és a magasabb rendű jogszabályokkal való összhangigazolással együtt A település társadalma Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Szob település 2000-ben nyerte el a városi rangot. A korábbi járási székhely lélekszáma és kiterjedése miatt kevéssé városias jellegű településeink közé tartozik, az erősen funkcióhiányos Alsó-Ipoly mente rehabilitációs esélyeinek növelése érdekében kapott városi rangot. Lakónépességének száma az elmúlt évtizedekben szinte alig változott, az elmúlt negyven évben mindig háromezer fő körül mozgott. A népességszám jelentős mértékben csak 1990 és 2001 között változott, ám a jelentősnek tűnő 10%-os lakónépesség növekedés csak 219 főt takar. A lakónépesség számának állandósága jelentős mértékben különbözik a folyamatos csökkenéssel jellemezhető országos trendtől, illetve csak bizonyos időszakokban hasonló a Pest megyei járásszékhelyeken tapasztalhatóakhoz. Míg a Pest megyei járásszékhelyeken két időszakban, 1970 és 1980, illetve 1990 és 2001 között is jelentősebb népességszám növekedés tapasztalható, addig Szob esetében a népesség szám növekedése csak 1990 és 2001 között jellemző. Ugyanakkor az 1990 és 2001 közötti trend az ezredfordulót követően megfordul, és 2011-ben a város lakónépessége az 1990-es szintre csökken. Mindez nem figyelhető meg a Pest megyei járásszékhelyek tekintetében, melyek lakónépessége 2001 és 2011 között alapvetően stagnált. Összegezve azt mondhatjuk, hogy Szob a magyar városok között is egy nagyon alacsony lakónépességgel rendelkező kisváros, ahol a lakónépesség változása eltér mind az országos, mind a Pest megyei járásszékhelyeken tapasztalható trendektől. (2. táblázat) Terület Szob, fő Szob, változás (%) - 98,7 97,2 108,0 94,2 Pest megye járási székhelyek (%) - 116,6 98,8 110,8 109,3 Pest megye (%) - 110,8 97,5 114,1 112,3 Magyarország (%) - 104,0 96,9 98,3 97,4 32

33 2. táblázat: A település lakónépességének hosszabb távú trendjének vizsgálata Forrás: KSH Népszámlálás 2011 alapján A lakónépesség változásának részletesebb, évenkénti elemzéséből látható, hogy a lakónépesség növekedése nem korlátozódott az 1990 és 2001 közötti időszakra, annál hosszabb időtávot ölel fel. A lakónépesség növekedése ig töretlen volt, ekkor a bűvös háromezres lakónépesség számot is átlépi, és csak 2006-tól kezd erőteljesen csökkenni a lakónépesség, amely napjainkban is tart. (10. ábra) 10. ábra Lakónépesség alakulása ( ) Forrás: Lechner Nonprofit Kft 33

34 11. ábra Állandó népességen belül a 0-14 évesek aránya Forrás: Lechner Nonprofit Kft A lakónépesség számának alakulását fiatalok (0-14 évesek) az idősek (60-x évesek) aránya a lakónépességen belül, a természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg (el és odavándorlások összege) együttesen magyarázza. Az alábbiakban e mutatók alapján tárjuk fel a lakónépesség csökkenésének legfontosabb demográfiai okait és következményeit. Az elmúlt mintegy másfél évtizedben, 2000 és 2013 között a fiatalok (0-14 évesek) arányának változásában Szob városában markáns trend figyelhető meg. Míg az ezredfordulón a városban fiatalok aránya közel megegyezett a Pest megyei járásközpontokban tapasztalhatóval és valamivel még magasabb is volt, mint az országos átlag, vagy amit a Szobi járás más településein tapasztalhattunk. A vizsgált időszakban a városban folyamatosan csökkent a fiatalkorúak aránya, ugyanakkor től a trend felerősödését figyelhetjük meg, ettől kezdve a fiatalok aránya a városban erőteljesen csökken. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a fiatalok arányának erőteljes csökkenése időben egybe esik a lakónépesség számának csökkenésével is. Napjainkban, a városban a fiatalok aránya jelentősen alacsonyabb az országos és a Pest megyei járásszékhelyeken tapasztalható arányoknál. Jelenleg a fiatalok aránya a teljes lakónépességen belül 13,4%. A Szobi járás településein a fiatalok aránya a es időszakban elkezdett növekedni, ami teljesen ellentétes, a Szobon tapasztalhatóval. 34

35 12. ábra Állandó népességen belül a 60-x évesek aránya (%) Forrás: Lechner Nonprofit Kft Az idősek (60-x évesek) lakónépességen belüli arányának változása nagyon hasonló a fiatalok lakónépességen belüli arányának változásával. Az ezredfordulón az idősek aránya a település lakónépességén belül szinte megegyezett a Pest megyei járásközpontok arányával és alacsonyabb volt, mind az országos, mind a Szobi járás településeinek átlagánál. Az ezredfordulót követően az idősek lakónépességen belüli aránya folyamatosan növekedett Szobon, majd 2008 után e növekedés látványossá vált és 2013 között az idősek aránya a Szob város lakónépességén belül 6,5%-a növekedett, jelenleg a lakónépesség 23,6%-a, azaz majdnem minden negyedik szobi lakos hatvan év feletti. Ez az arány a Pest megyei járásközpontokban tapasztalhatónál magasabb, szinte teljesen azonos az országos arányokkal, de még mindig alacsonyabb, mint a várost kerül vevő Szobi járás településein. A fiatalok és az idősek lakónépességen belüli arányának változását összegzi az öregségi mutató, azaz 100 fiatalra jutó idős lakónépességen belüli arány változása. Az ezredfordulón még közel azonos számú fiatal és idős élt Szobon, amit az öregségi mutató 100,4 értéke mutat. Közel hasonló érték jellemezte a Pest megyei járásszékhelyeket, míg a magyarországi és a környező településeket tömörítő Szobi járás településein ennél kedvezőtlenebb arányokkal találkozhatunk, azaz az idősek száma meghaladta a fiatalokét. Az öregségi mutató változásában évekig nem történt jelentős változás, mind Szob városában, mind a többi település csoportban egyenletesen növekedett. A változásokat itt is fordulójára tehetjük: ekkor Szob városában az öregségi mutató jelentősen növekedni kezdett, elszakadt a Pest megyei járásszékhelyeken tapasztalható demográfiai trendektől és erőteljesebben növekedett, mint az országos átlag ben egy egyszeri jelentősebb növekedés után az öregségi mutató értéke már meghaladta az országos és a Szobi járás településein tapasztalható értékeket ban Szobon az öregségi mutató értéke 175,7, azaz 100 fiatalra már majdnem kétszer annyi idős lakos jutott. Mindezzel 35

36 párhuzamosan a Szobi járás településein megfordult a demográfiai trend és néhány éves stagnálás után 2013-ban csökkenni kezdett az öregségi index. 13. ábra Öregségi mutató, (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves) Forrás: Lechner Nonprofit Kft Összegezve Szob város lakónépességének demográfiai helyzetét megállapíthatjuk, hogy 2005 óta a lakónépesség száma folyamatosan csökken, amely együtt járt a város demográfiai szerkezetének átalakulásával. A fiatalok (0-14 évesek) számának és arányának folyamatos csökkenése, ezzel párhuzamosan az idősek (60-x évesek) számának és arányának folyamatos növekedése napjainkra egy csökkenő lakónépességű, jelentősen elöregedő város képét mutatja, amit az öregségi index minden vizsgált település csoportnál magasabb száma is jelez. Bár a társadalom elöregedése országosan jellemző tendencia, de annak mértéke lassabb, az öregségi mutató szám alacsonyabb, mint a Szobon tapasztalható. Ugyanakkor az elöregedés egyáltalán nem jellemző általában a Pest megyei járásszékhelyekre. Mindezzel párhuzamosan a környező, Szobi járás települései teljesen ellentétes demográfiai változáson mentek keresztül. Az ezredfordulón Szob városánál még jóval magasabb öregségi mutatóval rendelkező településcsoporton belül az elmúlt években a fiatalok aránya növekedni kezdett, míg az idősek aránya éveken keresztül stagnált, így az öregségi index napjainkban kedvezőbb, mint Szob városában. 36

37 14. ábra Vándorlási egyenleg alakulása Forrás: Lechner Nonprofit Kft A demográfiai szerkezet átalakulását a településre való beköltözések és elköltözések összege, azaz a vándorlási egyenleg, illetve a születések és halálozások okozta népesség szám változás, azaz a természetes szaporodás ill, fogyás magyarázza. Az ezredfordulót követően három évben, 2000-ben, 2004-ben és 2007-ben is erős pozitívumot mutatott a vándorlási egyenleg Szobon ban volt egy jelentősebb elköltözési hullám, majd 2009-től négy éven keresztül minden évben jelentős negatívumot produkált a vándorlási egyenleg, azaz az utóbbi években tendenciózusan többen költöztek el a városból, mind ahányan oda költöztek. A 2008-ban készült IVS a demográfiai mutatók alapján a várost, mint a környező Ipoly menti településekről való beköltözések vonzó célpontját mutatja be, ami napjainkra jelentősen megváltozott. Fontos megjegyezni, hogy a vizsgált időszakban mind a Szobi járás települései, mind a Pest megyei járásszékhelyek pozitív vándorlási egyenleggel jellemezhetőek, azaz, mind a környező településekre, mind általában a Pest megyei járásszékhelyekre évente többen költöznek, mint onnan el. (14.ábra) A bemutatott demográfiai folyamatokkal egybecsengenek a természetes fogyást, azaz a születések és halálozások különbségét bemutató ábra is. (15. ábra) A vizsgált időszakban Szob városában mindig negatív volt a természetes szaporodás, azaz a városban az adott évben többen haláloztak el, mint ahány születés történt. Mindez a szobi járás településeire is általánosan jellemző, ahogy országosan is. Fontos megjegyeznünk, hogy a Pest megyei járásközpontok születési és halálozási adatai sokkal kiegyensúlyozottabbak, a vizsgált időszakban két évben is pozitív értéket mutattak. 37

38 15. ábra Természetes fogyás Forrás: Lechner Nonprofit Kft 16. ábra A cigány (romani, beás) etnikai kisebbséghez tartozó népesség aránya (%) Forrás: Lechner Nonprofit Kft 38

39 Terület Cigány Német Román Szlovák Orosz Szob Pest megyei járási székhelyek Pest megye Magyarország táblázat Nemzetiség, anyanyelv, vagy családban használt nyelv Forrás: Népszámlálás, 2011 Szob városára nem jellemző az etnikai és nemzetiségi kisebbségek jelenléte (3. táblázat), a 2011-es népszámlálás szerint legtöbben (24 fő) német nemzetiségűnek vallotta magát. A roma népesség jelenléte egyáltalán nem jellemző a településen, a népszámlálás adatai szerint 3 fő vallotta magát e nemzetiséghez tartózónak. A roma népesség jelenléte a Szobi járás településeire általában nem jellemző, de négy településen (Vámosmikola, Letkés, Kóspallag és Márianosztra) az országosan tapasztalhatónál magasabb arányban vallották magukat roma népességhez tartozónak. Terület Egy szülő + gyermek(ek) típusú családok száma összesen Gyermekes családok száma Gyermek nélküli családok száma Családok száma összesen Szob Pest megyei járási székhelyek Pest megye Magyarország táblázat Családszerkezet alakulása (2011) Forrás: Népszámlálás, 2011 Szob városában a 2011-es népszámlálás 760 családot regisztrált, ebből 203, a családok 27%-a gyermektelen, míg 557 család, az összes család 73%-a gyermekes család. A gyermekes családokon belül az olyan családok aránya, ahol egy szülő neveli gyermeket 162, azaz az összes család 21%-a, míg a gyermekes családok 29%-a. Ezek az arányok 1-2% eltéréssel szinte tökéletesen egyeznek az összes többi vizsgált település csoportban élő családok helyzetével. 39

40 Terület Legalább érettségizett a 18-x népesség arányában Egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezik a 25-x népesség arányában Átlag iskolai évfolyam, 7-x népre, 2011 Szob 52,1 14,5 10,3 Pest megyei járási székhelyek 55,1 21,9 10,5 Pest megye 51,5 19,8 10,2 Magyarország 49,0 19,0 10,2 5. táblázat Iskolai végzettség alakulása (2011) Forrás: Lechner Nonprofit Kft A városban élő felnőttek iskolai végzettségi adatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legalább érettségivel rendelkezők aránya a Pest megyei járásszékhelyeken tapasztalhatótól kicsit elmarad, de magasabb, mint az országos átlag. Az alacsony iskolai végzettségűek arányát vizsgálva nagyon hasonló tendenciát figyelhetünk meg: minden település csoportban közel azonos arányokat találunk. Ugyanakkor a felsőfokú végzettséggel rendelkezőek arányában már lényeges eltéréseket tapasztalhatunk: Szobon a felsőfokú végzettségűek aránya 14,5%, ami 7,4%-al alacsonyabb, mint a Pest megyei járásszékhelyeken tapasztalható, de jelentősen elmarad a Pest megyei és az országos átlagoktól is. Összegezve azt mondhatjuk, hogy iskolai végzettség tekintetében az érettségi megszerzéséig minden település csoporthoz képest nagyon hasonló tendenciákat figyelhetünk meg Szobon, de a felsőfokú végzettséggel rendelkező aránya messze elmarad minden más település csoportban tapasztalhatótól. Terület Munkanélküli ráta Foglalkoztatottak és munkanélküliek a éves népesség arányában Foglalkoztatottak a éves népesség arányában Szob 11,0 63,4 56,4 Pest megyei járási székhelyek 10,7 68,3 61,0 Pest megye 11,1 67,5 60,0 Magyarország 12,6 64,8 56,6 6. táblázat Gazdasági aktivitás alakulása (2011) Forrás: Népszámlálás, 2011 Részben a felsőfokú végzettségűek alacsony aránya (például, mint látni fogjuk megfelelő végzettség híján a helyi középiskolában tanító tanárok döntő többsége más településről ingázik) illetve Szob határmenti, perifériális helyzete magyarázza, hogy a foglalkoztatottsági adatok kedvezőtlenebbek, mint Pest megyében és a Pest megyei járásszékhelyeken. A éves népességen belül a foglalkoztatottak aránya 56,4%, ami 4,6%-al alacsonyabb a Pest megyei és 5,6%-al alacsonyabb a Pest megyei járásszékhelyeken tapasztalhatónál. Részben az alacsony iskolázottság, részben az elérhető munkahelyek minősége 40

41 magyarázza, hogy az egy adózóra jutó havi átlag jövedelem Szobon alig haladja meg az országos átlagot és jóval havi majdnem 15 ezer forinttal alacsonyabb, mint a Pest megyei járásszékhelyeken. (6. táblázat) Összegezve azt mondhatjuk, hogy a Pest megyei járásszékhelyeken élőkhöz viszonyítva Szobon alacsonyabb iskolai végzettségű, képzetlenebb a lakónépesség, ami részben oka az alacsonyabb foglalkoztatottságnak és a foglalkoztatottak alacsonyabb jövedelmének. Megnevezés Egy adózóra jutó átlag havi jövedelem 2011 Országos érték arányában Szob ,3 Pm járási székhelyek ,1 Magyarország ,0 7. táblázat Jövedelmi viszonyok (2011) Forrás: NAV SZJA adatok 2011 alapján saját számítás Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A településen nincsenek jelentősebb szociális feszültségek, társadalmi konfliktusok. A városon belül nem található olyan település rész, ahol alacsony iskolai végzettségű, zömében munkajövedelmek nélküli háztartások koncentrálódnak. A térbeli kirekesztés, a szegregáció jelenléte nem jellemző a városon belül (Forrás: KSH adatközlés) 41

42 17. ábra Szob szegregátum áttekintő Forrás: KSH adatszolgáltatás Települési identitást erősítő tényezők A városban számos a településhez való kötődést, identitást elősegítő civil szervezet, baráti kör, sportegyesület működik. Egyik legfontosabb a város szimbolikus intézményéhez, az 1960-ban alapított a Börzsöny Múzeumhoz kötődik, amelynek napjainkban fenntartója a települési önkormányzat. A működéshez több mint egy évtizede nélkülözhetetlen segítséget nyújt a Börzsöny Múzeum Baráti Kör Közhasznú Egyesület. A Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjteményben a mai Szobi járás területéről származó néprajzi, régészeti anyag került kiállításra, továbbá a Pest megyében itt található az egyetlen természettudományos kiállítás. Ennek szakmai hátterét a Magyar Természettudományi Múzeum muzeológusai biztosították. Jelentős az itt őrzött, de ki nem állított levéltári jellegű történeti anyag. A városban működő Danubius Táncegyüttes 1987-ben alakult, 1991-től egyesületi formában működik. Célja hogy, település és a szomszédos községek gyermekeinek, fiataljainak összefogása kulturális-művészeti vonalon, a néptánc, a népzene és a népi hagyományok iránti érdeklődés felkeltése s annak színvonalas művelése, regionális irányítása. Megalakulásunk óta a helyi Művelődési Ház támogatását élvezve használhatják próbáikhoz, fellépéseikhez a színháztermet. Az oktatás mellett szabadidős- és nyári programokat is szerveznek. Az egyesület tagsága 3 településen 12 csoportban közel 200 tagot számlál. Táncosaik az óvodáskorúaktól a húszon-túlikig vannak, sajnos azonban a teljes Csoportok irányításában régi táncosok segítkeznek, akik az eltelt idő során s az óta folyamatosan, önerőből képezik magukat. Számos 42

43 hazai és külföldi rendezvényen vesznek részt s több esetben sikereiket ismételt meghívással jutalmazták. (Évente utaznak Németországba az EUROTREFF Nemzetközi Fesztiválra; több alkalommal jártak Olaszországban, Franciaországban, Romániában, Ausztriában és Svédországban is.) Repertoárunkat a gyermekeknek szóló népi játékok, játékfűzések és egyes ünnepekhez kapcsolódó népszokások felelevenítése bővíti. Nyaranként néptánc tábort szerveznek, ahol minden jelentkező koncentráltabb tanulásban vehet részt a nyári szabadidős programok mellett. A közösen végzett tánctanulás, utazás, jelmez varrás, a kellékek gyarapodása mellett nagyon jó hatással van a tagok egymás közti kapcsolataira. (Forrás: A Dunakanyar Fúvós együttest 1978-ban Mayer József karnagy és felesége alapította a szobi Körzeti Zeneiskola növendékeiből. Kezdetben a zenekar repertoárja hagyományos fúvószenekari művekből állt: indulók, polkák, keringők, majd az évek folyamán a növendékek zenei fejlődésével párhuzamosan kiegészült klasszikus zenei átiratokkal, mai szerzők műveivel, könnyűzenei és jazz átiratokkal. A tagok létszáma 35 fő, valamennyien a zeneiskola egykori illetve jelenlegi növendékei. Megalakulása óta az együttes aktívan részt vállal a Dunakanyar kulturális életében hangversenyekkel, térzenékkel, ünnepségeken, rendezvényeken való közreműködéseivel től a zenekar vezetője Ujvári Gábor fúvóstanár, az Egressy Béni Művészeti Iskola igazgatóhelyettese. Évről évre nagy érdeklődés kíséri szobi és nagymarosi farsangi koncerteket, és a nyári nemzetközi fúvósfesztivált, melyet 2000-ben indítottak útjára. A hagyományok ápolása, az élő zenének megszerettetése fontos feladat, melynek szép példája, hogy az együttes rendszeresen kíséri a helyi hagyományőrző és a szobi mazsorett tánccsoportokat. (Forrás: A Mazsorett csoport 1999 őszén alakult 12 alapító tag összefogásával. A lányok az alapokat néptáncos múltjuknak köszönhetik. Első bemutatkozás 2000 júniusában zajló városnapon történt, melyet 9 hónapos kemény felkészülés előzött meg. Ezek a lányok ma már főiskolát, egyetemet, egyéb iskolákat végzett felnőttek. Az első fellépést követően olyan népszerű lett településünkön ez a műfaj, hogy 2001-ben már 4 korcsoportban táncoltak a gyerekek ban 51 fővel működik a Mazsorett Csoport, melyek között Márianosztrai diákok is vannak. (Forrás: A városban számos képzőművész él és alkot, mint Kapicz Margit, Micsei László és Szöllősy H. Eta festőművészek, Szabó Imre és Zimán Lajos szobrászok. Részben az ő közreműködésükkel jött létre a Szobi ifjúsági Grafikai Egylet 1998-ban, tagjainak életkora az óvodáskorútól a felnőtt korúig terjed. Célja a képzőművészeti oktatás, grafika, akvarell, tempera, pasztell, fafaragás, stb. technikák elsajátítatása, a képzőművészet megismertetése, megszerettetése. Amatőr művészeti mozgalomnak tekinti a csoport tevékenységét, de a tagok közül többen a szakirányú továbbtanulás irányában is elkötelezettek. Az egylet fennállásának ideje alatt több kiállítást is rendezett nemcsak helyben, hanem a régió és a megye számos településén. A csoportot vezető Micsei László festőművész szabadidejében, társadalmi munkában vezeti. A csoport az évek folyamán nagyon jó, egymásra figyelő, egymást segítő közösséggé alakult, s művészi színvonaluk is fokozatosan emelkedik, amit bizonyít az is, hogy számos helyre hívják őket kiállítani. (Forrás: A kulturális tevékenységeken túl a városban számos szabadidős és sport klub működik. Az elöregedő településen egyre fontosabb szerepe van a Nyugdíjas Klubnak és ez ezen belül működőd Vidám Vándorok Természetjáró és Baráti Körnek. A fiatalabbak a kerékpározás, kajakozás, labdarúgás, kick-boksz, sakk vagy tenisz sportklubokban találhatnak társaságra, vagy az unikálisnak számító postagalambászok egyesületében. (Forrás: 43

44 2010.április 30-án a városi önkormányzat kezdeményezésére 31 alapító tag mondta ki a Szob Város Polgárőr Egyesület megalakulását, mely bűnmegelőzési céllal létrejött civil szervezet. A Szob Város Polgárőr Egyesület tagjai önkéntes munkát végeznek, amiért fizetést nem kapnak. A szabadidőjük terhére, a város közbiztonsága érdekében látnak el szolgálatot a rendőrséggel közösen A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) Közoktatás A helyi közoktatási intézményrendszerben az óvodai neveléstől az érettségiig van lehetőség helyben tanulásra, sőt a szobi közoktatási intézmények általában a környező települések tanulóinak is lehetőséget biztosítanak. 18. ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma (fő) Forrás: TEIR Az elmúlt évtizedben Szobon több óvodai férőhely volt, mint ahány óvodás: a mélypont 2003-ban és ben volt, amikor csak 0,63-0,67 óvodás volt egy óvodai férőhelyen, de napjainkban is csak a férőhelyek 83%-a kihasznált az óvodákban. Mindez értékelhetjük pozitívan, hiszen minden óvodás korú gyermek számára van lehetőség óvodai nevelésre, ugyanakkor összevetve a demográfiai trendekkel, amely alapvetően egy elöregedő társadalom képét mutatja, mindez inkább utal túlzott kapacitásokra, amely hosszútávon az intézmény fenntarthatóságát is veszélyezteti. Fontos megjegyezni, hogy a környező, Szobi járás településein hasonló tendencia figyelhető meg, ezeken a településeken is több az óvodai férőhely, 44

45 mint az óvodás gyermek. Mindez teljesen ellentétes a Pest megyei járásközpontokban tapasztalhatóval, ahol az óvodai férőhelyek hiánya a jellemző. Hasonló tendencia figyelhető meg akkor is, ha nem a ténylegesen beíratott óvodások számát vetjük össze az óvodai férőhelyekkel, hanem az óvodai férőhelyeket a vonatkozó korcsoportra vetítjük. (10. ábra) Az egy óvodai férőhelyre jutó 3-5 éves korú gyermekek aránya 0,65, (de 2012-ben 0,54 volt!), azaz Szobon majdnem kétszer annyi óvodai férőhely van, mint ahány 3-5 éves korú gyermek. 19. ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó 3-5 évesek száma (fő) Forrás: TEIR 45

46 20. ábra: Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) Forrás: TEIR Szobon az általános iskolai oktatást a Fekete István Általános Iskola biztosítja, amely 2013 januárjától a KLIK fenntartásában működik, környező településeken több tagiskolája működik. (Bernecebaráti 141 tanuló, Kemence 32 tanuló, Vámosmikola 123 tanuló, Nagybörzsöny 20 tanuló, Letkés 121 tanuló, Márianosztra 29 tanuló, Kóspallag 13 tanuló) Így az általános iskolának a tagiskolákkal együtt mintegy 700 tanulója van (forrás: oktatas.hu), ebből Szobon tanul 247 fő. (TEIR) Az iskolai tanulóinak negyede, 2013-ban 27,9%-a más településről, többségében a környező települések csak alsó tagozatos osztályokat működtető tagiskoláiból érkezett. (TEIR) Az önkormányzat adatai szerint jelenleg a településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma 168 fő, más településről 60 fő érkezik az általános iskolába. Az általános iskolás korú gyerekek közül 68 hátrányos helyzetű, de csak 8 tanuló halmozottan hátrányos helyzetű. Az oktatási palettát színesíti a Kodály Zoltán Zeneiskola. A szobi Kodály Zoltán Alapfokú művészetoktatási Intézmény január 1-től kezdte meg önálló működését Körzeti Állami Zeneiskola néven. A 2007/2008- as tanévben az oktatás a szobi anyaiskolán kívül a letkési és vámosmikolai telephelyein is elindult, ahol jelenleg is folyik zeneiskolai oktatás. A Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény decemberében a művészeti iskolák országos minősítésén "Kiváló minősítésben" részesült. A gimnáziumi oktatás sem előzmény nélküli Szobon. Már 1963-ban elkezdődött, majd 1981-ben megszűnt, de 1993-ban újra indult egyházi keretek között, a Szent László Gimnázium és Diákotthon, a Missziós Társaság lazarista rend fenntartásában. Végleges elhelyezést 1998-ban nyertek, amikor is a fenntartó megvásárolta az általános iskola régi épületét. A gimnázium országos beiskolázású. A gimnázium mellett évekig működött kollégium, de az ott lakó tanulók alacsony száma miatt néhány éve megszüntették a kollégiumi ellátást. A tanulói létszám jelenleg 164 fős, akik négy évfolyamon egy, illetve 1999-től két osztályban tanulnak a rendelkezésre álló 10 tanteremben. A gimnázium 8000 kötetes könyvtárral és 46

47 modern számítógépparkkal rendelkezik. Az iskola specialitása a kántorképzés és az idegen nyelvek oktatása, amelyeket a jövőben tudománytörténeti és természettudományos képzéssel is szélesíteni szeretnének, annál is inkább, mert a lehetőségek adottak. A 18 fős, 90%-ban egyetemi diplomás tantestületből 15-en ingáznak. Az iskola tanulói rendszerint jó eredménnyel szerepelnek a különböző tanulmányi versenyeken, a továbbtanulási arány 60%-os. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel kötött megállapodás értelmében a gimnázium (egyházi) gyakorlóiskolává vált szeptember 1-től. (Forrás: szob.hu) Felsőfokú képzés a városban nincs. Szociális és egészségügyi ellátás Szob Város Szakorvosi Rendelőintézete 1962-ben kezdte meg a működését, mint járási intézmény, hogy biztosítsa az Ipoly-menti és a Dunakanyar északi térsége 17 községének a járó beteg szakellátását től ez a szobi székhelyű intézet Váci járási intézményként folytatta a működését ben elveszítette szakmai és gazdasági önállóságát, így a felügyeletét ettől kezdve a Váci Járási Kórház és Intézményei látták el. Az önkormányzati törvény életbe lépését követően Szob Nagyközség Képviselő-testülete úgy határozott, hogy július 1-től az Intézet önállóan gazdálkodó intézményként folytassa működését évben sor került az intézmény teljes nyílászáró cseréjére, majd azt követő évben a padozat és az oldalfalak csempézésére, valamint a mozgáskorlátozott mosdó kialakítására is. Kidolgozott hosszú távú egészségpolitikai célkitűzéseinkben - a szakellátások helyben történő igénybevételi lehetőségének kiterjesztését, a meglévők fejlesztését, a szakmai felszereltség javítását tűzték ki célul. Jelenleg önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmény, 13 település, közel 13 ezer lakosának a járó beteg szakellátása a feladata. Az egészségügyi feladatokat 18 orvos, 10 szakdolgozó és 2 gazdasági dolgozó látja el A Mentőállomást 1964-ben adták át. Akkor még egy 24 órán át üzemelő látta el a mentőfeladatokat, és a telefonügyelet 16 órás volt től megszűnt a bentlakásos telefonügyelet, s ezt a feladatot mind a mai napig a szolgálatban levő mentőápolók látják el ban - mivel a magas hegyek sok helyen akadályozták a megfelelő rádióvételi lehetőséget- egy 30 m magas antennatorony épült. A Mentőállomás Kincstári tulajdonban van, az üzemeltetője az Országos Mentőszolgálat. Az 1989 utáni legfontosabb változások, hogy megkezdődött az állomás korszerűsítése, befejeződött a mentőautók cseréje és beindult a számítógépes adatfeldolgozás. Jelenleg három egységesen felszerelt mentőautó üzemel Szobon. Feladatuk az egyszerű betegszállítások, a mentőápolói szakkíséretet igénylő betegszállítások, valamint az orvosi beavatkozást nem igénylő esetfeladatok ellátása. A foglalkoztatottak száma 14 fő: 79%-uk szakképzett és nem szobi lakos, 71%-uk érettségizett. A Mentőállomás alapvetően hat (Szob, Ipolydamásd, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Zebegény) települést lát el, de a vámosmikolai egy kihelyezett mentőautó elfoglaltsága esetén az ellátási területe további hét településsel egészül ki. A háziorvosi praxisokon kívül fogorvosi és védőnői szolgálat is működik a városban. Nincs viszont gyermekorvosi rendelő óta van lehetőség bölcsődei elhelyezésre a városban, a tíz férőhelyes bölcsődei csoport teljes kihasználtsággal működik. 47

48 21. ábra: Egy működő bölcsődei férőhelyre jutó bölcsődések száma (fő) Forrás: TEIR Szob 2004-től a Szobi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulásának tagja, mely alapján a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal kötött megállapodás részeként végzik a családsegítés és a gyermekjóléti alapellátás szakfeladatok ellátását. A családsegítő szolgálat alaptevékenysége: Komplex családgondozás, Tanácsadások (szociális, életvezetési, mentálhigiénés, pszichológiai ), Egyéni esetkezelés, csoportos, közösségi szociális munka, A veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelzőrendszer működtetése, ennek keretében a szociális és egészségügyi szolgáltatók, intézmények, az oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogó felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak, magánszemélyek részvételének biztosítása a megelőzésben, Pszichológiai szolgáltatás keretében a családon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő, mediációs programok és szolgáltatások, Szociális információs szolgáltatás, melynek keretében biztosított a szociális ellátások hozzáférhetőségéről és az igénybevételükre vonatkozó szabályokról, így a szociális törvény, gyermekvédelmi törvény által biztosított ellátásokról, a családtámogatási ellátásokról, a társadalombiztosítási és foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátásokról, valamint a fogyatékossággal kapcsolatos ellátásokról való tájékoztatást biztosítja. A gyermekjóléti szolgálat alaptevékenysége: 48

49 A gyermeki jogokról és a gyermekek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, Családtervezési, pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, A szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, Szabadidős programok szervezés, Hivatalos ügyek intézésének segítése, Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, A veszélyeztetettség megszüntetése érdekében szociális munkával a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, A családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, Egészségügyi, szociális valamint hatósági beavatkozás kezdeményezése, javaslatkészítés a gyermek családból történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására, A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családból kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében családgondozás biztosítása a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, Utógondozó szociális munka biztosítása a gyermek családba történő visszahelyezéséhez, Segíti az oktatási-nevelési intézmények gyermekvédelmi feladatait, Felkérésre környezettanulmányt készít, Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, Kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését. Működteti az esetmegbeszélő TEAM-et Családsegítés Gyermekjólét Ellátott gyermekes családok száma táblázat: Családsegítésben és gyermekjóléti szolgáltatások esetszáma és ellátott gyermekes családok száma Forrás: Önkormányzati adatközlés 49

50 A családsegítő szolgálat ügyfélszáma 2010 óta folyamatosan növekedik, az elmúlt öt évben mintegy 60%-al: 2010-ben még 276 esetük volt évente, míg 2014-ben már 425. Hasonlóképpen a gyerekjóléti szolgálat ügyfélszáma is növekedett az elmúlt években. Krízishelyzet esetén a családok átmeneti elhelyezését, ha szükséges a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, illetve a Járási Hivatal Gyámhatósága látja el. Szob városához 50 kilométeres körzetben a Gödöllői Tessedik Sámuel Anyaotthon van a legközelebb, és szinte az egyetlen közelben lévő anyaotthon. Az otthon célja: átmeneti gondozás keretében, elsősorban ellátási területünkről fogadni rászoruló családokat, akinek ez a segítség lehetővé teszi, hogy együtt maradjanak és gondjaikat szakemberek segítségével, közösen rendezzék. A gondozottak így elkerülhetik családjuk széthullását, gyermekeik gyermekvédelmi gondoskodásba kerülését, azt, hogy életükben szinte visszafordíthatatlan változások következzenek be. Az ellátási célcsoportot jelenleg elsősorban azok a halmozottan hátrányos helyzetű fiatal felnőtt anyák és gyermekeik jelentik, akik szociális vagy családi krízis, esetleg életvezetési problémák miatt, vagy védelmet keresve kerülnek az otthonba. A segélyezési adatokat bemutató táblázatból érzékelhető, hogy Szobon nincsenek jelentős szociális problémák. A lakosságszámhoz és a háztartások számához viszonyítva nem jelentős a lakásfenntartási támogatásra jogosultak és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben jogosultak száma és aránya. Pozitív, hogy az önkormányzat tud forrásokat biztosítani a nem kötelező, önkormányzati rendeletben szabályozott átmeneti segélyek és temetési segélyek finanszírozására, évente hozzávetőlegesen azonos összegből. (8. tábla) 2008 (fő) 2013 (fő) 2014 (fő) Normatív és helyi lakásfenntartási támogatás Adósságkezelési támogatás Rendszeres szociális segély Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Helyi átmeneti segély (önk. segély) Önkormányzati segély Temetési segély Foglalkoztatás helyettesítő támogatás (aktív korúak ell.) Közgyógyellátás (méltányos) Önkormányzat által segélyezésre fordított összeg nincs adat kb táblázat: Segélyezési adatok - Szob 50

51 Bérlakások Újra tanulok! PEST-BUDAPEST KONZORCIUM Forrás: Önkormányzati adatközlés Esélyegyenlőség biztosítása Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. A Helyi Esélyegyenlőségi programban megjelenő legfontosabb intézkedések összefoglalása: Az intézkedés megnevezése Eesélyegyenlőségi probléma megnevezése Az intézkedés célja Illeszkedés Az intézkedés tartalma I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Alacsony iskolai végzettségű és szakképzetlen felnőttek Duplájára nőtt az igénylők száma a jelenlévő lakásokat tekintve. II. A gyermekek esélyegyenlősége A felnőtt lakosság képzettségi színvonalának növelése, a felnőttképzésben résztvevők számának és arányának bővítése, illetve a felnőttek tanulási kedvének javítása,és a munkaadók szakképzett munkaerővel való jobb ellátása. Megfelelő mennyiségű bérlakás fenntartása az önkormányzat részéről. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 7/2013. (III.27.) sz. önkormányzati rendelet. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény végrehajtásáról 45/2004.(X.1.) A Továbbtanulókat Támogató Alap létrehozásáról. 15/2004.(III.31.) A Közösségeket Támogató Alap létrehozása. Gazdasági program Településrendezési Terv A felnőtt lakosság képzettségi színvonalának növelése, a felnőttképzésben résztvevők számának és arányának bővítése, illetve a felnőttek tanulási kedvének javítása,és a munkaadók szakképzett munkaerővel való jobb ellátása Pályázatok útján bérlakások növelése lehetőségek szerint. 51

52 Baba-Mama Klub Gyermekeinkért! Együtt-egymásért PEST-BUDAPEST KONZORCIUM Az intézmények vezetőiből és munkatársaiból álló team a szülői közösségekkel, iskolai tanítókkal együttműködve dolgozza ki és szervezi meg a programokat. Nyári fejlesztő és szabadidős tevékenységeket szervez. Egészséges életmód és életvitel kialakítása érdekében drog prevenciós előadásokat, sportrendezvényeket szervez. Problémát jelent az egységes fogalomrendszer hiánya: a gyermekvédelem, az egészségügy a veszélyeztetett gyermek fogalmat használja, amelynek a megítélése számos szubjektív elemet takar és mást alkalmaznak köznevelési intézmények. Gyermekek lemorzsolódásának megelőzése, szociális készségek és kompetenciák fejlesztése. Egészséges életmódra nevelés. Az intézmények vezetőiből és munkatársaiból álló team együttműködve beszéli át és dolgozza ki a szükséges koncepciókat. Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia 11/2013. (IV.30.) sz. önkormányzati rendelete. A gyermekek pénzbeli és természetbeni támogatásáról 19/2010.(XI.3.) A gyermekvédelem helyi rendszeréről Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia 19/2010.(XI.3.) A gyermekvédelem helyi rendszeréről. Évente legalább egyszer a leírásnak megfelelő program kidolgozás, megvalósítása a bevonható szervezetekkel a gyermekek érdekeit figyelembe véve. Az intézmények vezetőiből és munkatársaiból álló team együttműködve beszéli át és dolgozza ki a szükséges koncepciókat. Megbeszélések szervezése Fogalom használat tisztázása, a feltárt problémák, a veszélyeztetettség csökkentése, jelzőrendszeri tagoknak jelzés. III. A nők esélyegyenlősége A magányérzet, elidegenedés megelőzése végett szervezett programok kialakítása szakemberek bevonásával. A magányérzet, elidegenedés megelőzése végett szervezett programok kialakítása szakemberek bevonásával. 7/2013. (III.27.) sz. önkormányzati rendelet. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény végrehajtásáról 22/2012.(IX.11.) A Szociálpolitikai Kerekasztalról Településfejlesztési koncepció Előadások szervezése kismamák, anyukák számára igény szerinti időpontokban. Gyerekprogramok szervezése. Baba- Mama Klub szakemberek - védőnő, fejlesztő pedagógus, gyógytornászvezetésével, akár hetente. 52

53 Óvjuk egymást! Generációk együtt-egymásért Nők a munkában! PEST-BUDAPEST KONZORCIUM Nincs atipikus (részmunkaidős) munkavállalási lehetőség. Nehéz a munkavállalás gyermekvállalás után. IV. Az idősek esélyegyenlősége A helyi idős klubok, óvodák, iskolák közötti társadalmi érintkezést szolgáló tevékenységek megszervezése. Magas az egyedül élő idősek aránya. Gyakran válnak áldozattá. Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó édesanyák részmunkaidős foglalkoztatását, képzését Generációk közötti szakadék megszüntetése. Az idős, egyedül élők megfigyelhetőségének, segítésének megteremtése hogy ne válhassanak áldozattá. Jelzőrendszer felállítása. R: Programokon való részvétel. Tanulás, munka (önéletrajz) Köznevelésfejlesztési terv Programokon való részvétel. Probléma esetén jelzés az illetékesek felé, jelzőrendszer kialakítása a mindennapokban (éves értékelés) Szociális Kerekasztal Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó édesanyák részmunkaidős foglalkoztatását, képzését Információ nyújtás a lehetőségekről (helyi újság, weboldal, szórólap) Képzésen szervezése Elhelyezkedés, képesítés Évente akár több alkalommal szervezett programok. Az idősebbek megtaníthatnák a fiatalokat különféle technikák elsajátítására míg a fiatalok bevezethetnék az idősebbeket a számítógép és az internet használatának rejtelmeibe. Programokon való részvétel. Probléma esetén jelzés az illetékesek felé, jelzőrendszer kialakítása a mindennapokban (éves értékelés) Szociális Kerekasztal V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 53

54 Fogyatékkal élők foglalkoztatása Adj esélyt! PEST-BUDAPEST KONZORCIUM Az akadálymentesítés a fogyatékkal élő emberek önálló életvitelének megkönnyítését, esélyegyenlőségét szolgálja a családban és a társadalomban. A városra vonatkozóan nincs adatunk a fogyatékkal élők foglalkoztatására vonatkozóan, ezért szükségesnek tartjuk a kapcsolatot felvenni a fogyatékkal élő személyek érdekképviseletével foglalkozó szervezetekkel. Legtöbben akadálymentesítéskor csak a mozgásszervi fogyatékosokra gondolnak az ő csoportjukon belül is leginkább a kerekesszékkel közlekedőkre -, holott a Design for All (tervezés mindenkinek) elve alapján az épeken kívül minden fogyatékossági csoportra tekintettel kell lenni egy akadálymentes épület tervezésekor és kivitelezésekor. Törekednünk kell a minél jobban kiépített akadálymentesítésre városunkban. A fogyatékkal élők foglalkoztatására vonatkozóan adatok gyűjtése. 22/2012.(IX.11.) A Szociálpolitikai Kerekasztalról. Településfejlesztési koncepció 15/2004.(III.31.) A Közösségeket Támogató Alap létrehozása. 22/2012.(IX.11.) A Szociálpolitikai Kerekasztalról. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Meglévő épületek akadálymentesítése. Igényfelmérés, adatfelmérés a foglalkoztatással kapcsolatban fogyatékkal élők körében. Forrás: Szob HEP 2013 Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. 54

55 A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre, melynek tagjai: Szociális kerekasztal tagjai Szob Város Polgármestere, aki egyben a Kerekasztal elnöke, illetve az általa megbízott személy; Szob Város Kulturális, Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottságának elnöke,; Szob Város Önkormányzat Képviselő-testület Szociális és Egészségügyi Bizottságának elnöke; Gondoskodás Összefogással Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátásokat Biztosító Központ szobi vezetője; Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetője. Továbbá, Szob Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2012.(IX.11.) számú önkormányzati rendeletében foglalt tanácskozási joggal rendelkezők képviselői. 101 A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek A település gazdasága A település fejlődését nagyban meghatározza a város és tágabb környezetének gazdasági teljesítőképessége. E tekintetben a Közép-Magyarországi régióban elhelyezkedő Szob helyzete sajátos, ugyanis Kelet-Közép-Európa egyik legfejlettebb régiójában helyezkedik el (10. táblázat), ahol az egy főre eső GDP az uniós átlagot is meghaladja. Szob ugyanakkor ennek a fejlett régiónak a perifériáján helyezkedik el gazdasági mutatói alapján mind a város, mind pedig a járás kifejezetten kedvezőtlen helyzetűnek mondható, ám a régió fejlettsége miatt a közösségi fejlesztési források korlátozottan érhetőek el. Helyezés Ország Régió GDP/fő* az EU-27 átlag százalékában, Szlovákia Bratislavský kraj

56 2 Csehország Praha Románia Bucuresti - Ilfov Magyarország Közép-Magyarország Lengyelország Mazowieckie Szlovénia Zahodna Slovenija táblázat: A Közép-Magyarország régió gazdasági fejlettsége kelet-közép-európai összehasonlításban (Megjegyzés: vásárlóerő paritás alapján) Forrás: Eurostat, Gross domestic product (GDP) at current market prices by NUTS 2 regions A Duna parti település gazdaságát hagyományosan két tényező határozta meg: a Duna, amely a vízi közlekedésben teremtett lehetőséget, illetve a Börzsöny, amely bányászható követ, illetve építési fát biztosított az itt élők számára. A XIX. század közepén ehhez még a vasúti közlekedés létrejötte is hozzájárult hiszen a Duna bal partján kiépített vasútvonal Vác Szob Párkánynána Pozsony útvonalon összeköttetést teremtett a monarchia két meghatározó városa, Budapest és Bécs között. Kiváló közlekedési kapcsolatai ellenére sem volt képes ugyanakkor Szob dinamikus népességnövekedésre nem jöttek létre ugyanis olyan vonzó munkahelyek a településen, amely jelentősebb lakosságot vonzott volna Szobra. Az 1870-ben regisztrált 1456 fős lakosság 1910-re alig 1969 főre emelkedett, miközben ez volt az ország népességnövekedésének a meghatározó ideje. A visszafogott fejlődés hátterében ugyanakkor fontos szerepet játszott, hogy ebben a fontos városfejlődési korszakban Szob még nem bírt térségi, közigazgatási funkciókkal csupán 2000-ben szerzett városi címet A település gazdasági súlya, szerepköre Szob város hagyományosan nem csupán saját lakossága, de az Ipoly mentén elhelyezkedő települések (Szobi járás) munkavállalói számára is munkahelyet biztosított. A legnagyobb foglalkoztató Szobi Szörp csődje, majd felszámolása megroppantotta a település gazdaságát. A helyben foglalkoztatottak száma közel felére zuhant és 2011 között. A szobi munkahelyek megszűnése egyrészt visszavetette a településre irányuló munkavégzéssel kapcsolatos ingázást, másrészt pedig a helyieket távoli munkavállalásra ösztönözte. A folyamat eredményeként Szob foglalkoztatási kapacitása drámaian lecsökkent míg az ezredforduló táján a településen lévő munkahelyek és a helyben élő foglalkoztatottak aránya 93,6% volt, 2011-re ez alig 59,8%-ra zuhant. A folyamat eredményeként míg Szob az ezredforduló táján még kedvezőbb helyzetben volt, mint a Pest megyei járásközpont átlaga (79,4%), 2011-re ez a kedvező pozíció erodálódott, a járásközpontok javítani tudtak foglalkoztatási kapacitásukon (+1,4 százalékpont), Szob ellenben drámai veszteséget mutatott (-33,4 százalékpont). Település neve Helyben dolgozók száma összesen Településről eljárók száma Településre beingázók száma Foglalkoztatási kapacitás (%) Szob ,6 59,8 Pest megyei járásközpontok ,4 80,8 56

57 Pest megye ,7 69,5 Budapest ,8 119,1 Magyarország ,9 95,4 11. táblázat: Foglalkoztatási kapacitás alakulása Forrás. KSH, Népszámlálás, 2001, 2011 A helyi munkahelyek számának csökkenése a gazdaságilag aktív szobiakat a településen kívüli munkavállalásra ösztönözte, aminek eredményeként 2011-ben a foglalkoztatottak 60,6%-a elingázó volt. Ez a járás többi településéhez képest még akár kedvezőnek is mondható (22. ábra), hiszen a térség egészét sújtja a helyi foglalkoztatási lehetőségek hiánya, amit jelez, hogy még a nagyobb lélekszámú települések Nagymaros (69,1%), Verőce (72,5%) esetében is meghatározó az elingázás. 22. ábra: Elingázók a foglalkoztattak arányában, 2011 Forrás: Lechner Nonprofit Kft A foglalkoztatási kapacitás elmúlt évtizedbeli erodálódása a meghatározó helyi nagyvállalat felszámolásához köthető az alapvető probléma, hogy a helyét nem vette át sem egy másik nagyvállalat, sem pedig több kis és középvállalat. A Szobon székhellyel bíró vállalkozások adatai (12. táblázat) egyértelműen mutatják, hogy a helyi vállalkozások csekély tőkével, alapvetően hazai piacra alapozva működnek. Aligha meglepő, hogy ezek után befektetett eszközállományuk is rendkívül alacsonynak minősíthető az országos érték 1/15-ét éri el csupán, ami a vállalkozások árbevételén is tükröződik. 57

58 Megnevezés Értékesítés nettó árbevétele egy társasági adózóra (ezer Ft), 2012 Befektetett eszközök értéke egy társasági adózóra (ezer Ft), 2012 Ezer lakosra jutó társasági adózó, 2012 Exportértékesítés a nettó árbevétel arányában (%), 2012 Jegyzett tőke egy társasági adózóra (ezer Ft), 2012 Szob ,2 0, Pest megyei járásközpontok ,7 29, Pest megye ,0 35, Budapest ,0 23, Magyarország ,5 31, táblázat: székhellyel bíró vállalkozások néhány fontosabb adata Forrás: NAV adatszolgáltatás A helyzetet tovább rontja, hogy a vállalkozások száma is alacsony, ezer lakosra jutó társasági adózók száma az országos érték felét sem éri el. A helyi vállalkozások méret szerinti megoszlását (13. táblázat) megvizsgálva, láthatóvá válik a kisváros gazdasági életének alapvető problémája a közép- és nagyvállalati kör teljes hiánya. Szobon a kisvállalati szféra is fejletlennek mondható, hiszen csupán három vállalat létszáma haladta meg a 10 főt, 2012-ben. Megnevezés Regisztrált társas vállalkozás összesen, db 0 és ismeretlen fő (%) 1-9 fő (%) fő (%) fő (%) fő (%) fő (%) 500 és több fő (%) Szob 96 41,7 55,2 2,1 1,0 0,0 0,0 0,0 Pest megyei járásközp. átlaga ,5 58,7 2,9 1,3 0,6 0,1 0,0 Pest megye ,8 58,5 2,8 1,3 0,6 0,1 0,0 Budapest ,9 53,0 2,9 1,4 0,7 0,1 0,1 Magyarország ,4 57,7 3,3 1,7 0,8 0,1 0,1 13. táblázat: Méret szerinti megoszlás, 2012 Forrás: KSH Tstar, 2012 A fenti tényezők fényében ezek után aligha meglepő, hogy a helyi vállalkozások bruttó hozzáadott értékteremtő képessége messze elmarad nem csupán az országos átlagtól, de még a járási szinten számított mutató értékétől is (23. ábra). 58

59 23. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) Forrás: Lechner Nonprofit Kft A gyenge és időben romló pozíciójú helyi gazdaság meghatározza a település önkormányzatának gazdasági mozgásterét is: a helyi gazdaság adóereje mind országos, mind pedig megyei összevetésben gyengének minősíthető. A helyi iparűzési adó egy főre jutó értéke is megerősíti a helyi gazdaság korlátozott erejére vonatkozó megállapításokat (14. táblázat). Miközben a helyi iparűzési adóból befolyó fajlagos érték (HIPA/fő) országosan egy évtized alatt közel a duplájára emelkedett (18,2 33,8 ezer Ft/fő), Szob esetében egy alacsonyabb bázisról (8,2) is csökkenést mutat (6,9 ezer Ft/fő). Város HIPA ezer Ft/fő, év HIPA ezer Ft/fő, év HIPA ezer Ft/fő, év Szob 8,2 9,2 6,9 Pest megyei járásközpontok 15,2 28,5 33,9 Pest megye 14,4 29,5 38,8 Budapest 46,3 42,1 50,4 Magyarország 18,2 25,3 33,8 14. táblázat: Az egy főre jutó helyi iparűzési adó (HIPA) bevétel a 2000, 2005, évben Forrás: MÁK adatszolgáltatás 59

60 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A település mérete, illetve a meghatározó nagyvállalat hiánya alapvetően meghatározza a helyben lévő vállalkozások ágazati struktúráját (15. táblázat), amelyben a kereskedelemben, vendéglátásban, szállításban, illetve talán meglepő módon az egészségügyi ellátásban tevékenykedő vállalkozások jelennek meg az országos átlagnál nagyobb mértékben. A képhez hozzá tartozik azonban az is, hogy olyan alacsony a városban a vállalkozások száma, hogy akár egyetlen mezőgazdasági vállalkozás alapítása, vagy éppen felszámolása is alapjaiban változtatja meg a struktúrát. Nemzetgazdasági ág Szob Pest megyei járásközpontok Pest megye Budapest Magyarország A - Mezőgazdaság 2,08 1,19 1,49 0,44 2,30 B - Bányászat 0,00 0,05 0,10 0,06 0,11 C - Feldolgozóipar 9,38 8,53 8,52 5,91 8,01 D - Villamosenergia ellátás 1,04 0,17 0,12 0,17 0,21 E - Vízellátás 1,04 0,42 0,46 0,23 0,40 F - Építőipar 9,38 10,84 11,73 7,56 9,76 G - Kereskedelem 31,25 24,20 23,42 23,68 23,84 H - Szállítás, raktározás 6,25 4,07 4,30 2,49 3,35 I - Vendéglátás 8,33 4,12 4,16 4,32 4,94 J - Információ, kommunikáció 2,08 6,57 6,68 8,40 6,05 K - Pénzügy, biztosítás 3,13 2,54 2,34 2,20 2,36 L - Ingatlanügyletek 5,21 6,45 6,18 9,42 7,37 M - Szakmai tudományos, műszaki tevékenység 7,29 15,99 15,60 19,66 16,35 N - Adminisztratív és szolgáltatás támogató 6,25 5,85 6,20 6,82 5,76 O - Védelem, közigazgatás 0,00 0,02 0,03 0,03 0,03 P - Oktatás 0,00 1,98 1,83 1,91 1,86 Q - Egészségügyi, szociális ellátás 4,17 2,89 2,53 2,32 3,32 R - Művészet, szórakoztatás 0,00 1,98 2,15 2,34 2,03 S - Egyéb szolgáltatás 3,13 2,12 2,13 2,03 1,92 T+U Egyéb tevékenység 0,00 0,01 0,01 0,01 0,01 Regisztrált társas vállalkozások száma, db (100%) táblázat: Helyi vállalkozások ágazati megoszlása 2012-ben Forrás: KSH Tstar 2012 Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a székhely szerinti adatok részben félrevezetőek, a Szobon működő gazdasági egységek egy részének a székhelye más településen található, így arra vonatkozó adat nem jelenik meg a 15. táblázatban. Így történik ez a Colas Északkő Kft. Szobi bányaüzemének esetében is, hiszen a cég székhelye Tarcalon található, így az ország egyik legjelentősebb andezit-bányájára vonatkozó adatok 60

61 24. ábra: Szobi bányaüzem egy műholdfelvételen Forrás: maps.google.hu Hasonló a helyzet a város külterületén elhelyezkedő Felső Majorral, az ott létrejött zarándokház NapPorta 2012-óta fogadja a turistákat, lelki gyakorlatra érkezőket, vagy éppen a Mária út zarándokait, ám az erre vonatkozó adatok budapesti székhelyen jelennek meg. A zarándokház adatai nem jelennek meg a vendégéjszakák számában sem (25. ábra), amely így 2013-ban például 0 értéket vesz fel a Lechner Nonprofit Kft adatszolgáltatása szerint, annak ellenére, hogy a NapPorta mellett az Ipolykapu Kemping is fogadja a turistákat. 61

62 25. ábra: Vendégéjszakák száma Forrás: Lechner Nonprofit Kft A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, fejlesztési elképzelései Ahogyan azt a fejezetben áttekintettük Szob városára a korábban oly meghatározó Szobi Szörp Rt felszámolása után a rendkívül kisméretű, tőkeszegény vállalkozások jellemzőek, amelyek döntően helyben nyújtanak szolgáltatásokat. Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy az elmúlt évek közösségi forrásból megvalósult fejlesztései sem a gazdasági szférához kötődnek, hanem döntően a település önkormányzatának beruházásaihoz kapcsolódnak, s csupán egyetlen vállalkozás a budapesti székhelyű ABUDES Kft hajtott végre komolyabb fejlesztést a településen (a korábban már említett zarándokház, fogadó kialakításával). A vidékfejlesztési források (LEADER) bevonása révén ezen túlmenően 3 kisebb léptékű (2-7 millió forint) fejlesztés megvalósítására is sor került: egy mezőgazdasági munkagép vásárlás; egy vendéglátáshoz kötődő melegkonyha kialakítása; illetőleg egy gumiszerelő műhely fejlesztése. Pályázó neve Igényelt támogatás millió Ft Projekt forrásai összesen Projekt címe Projekt tervezett kezdete Intézkedés 62

63 ABUDES Korlátolt Felelősségű Társaság 26,4 52,9 "Élmény tanya" Szobon KMOP-3.1. A turisztikai vonzerő fejlesztése Szőke Istvánné 7,61 n.a. Gumijavító műhely Szobon 2013 LEADER TK3 Sylygarden Kft 2,36 n.a. Sylygarden Kft technológia fejlesztés új munkagép beszerzésével 2014 LEADER TK3 Ferryboat Kft 4,87 n.a. Melegkonyha kialakítása a szobi révállomáson 16. táblázat: Utóbbi évek támogatott fejlesztései Szobon Forrás: palyazat.gov.hu 2014 LEADER TK2 A város több nagyívű fejlesztési elképzelésben is megjelent, ezek mindegyike a turizmushoz, vendéglátáshoz kötődik. Egy hazai befektetői csoport a vízkincsre alapozva kívánt fürdőt, strandot és ehhez kapcsolódó szálláshelyet kialakítani, de a végül tulajdoni problémák miatt nem valósult meg. Külföldi befektetők egy nagyvolumenű vendéglátóipari komplexumot kívántak létrehozni ám a tervet végül finanszírozási problémák miatt feladták A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) Az egységes versenyképességi definíció szerint a város illetve kisebb, nagyobb terület versenyképessége azt jelenti, hogy, piaci versenyhelyzetben is tartósan magas foglalkoztatási rátát és jövedelmet képes lakói számára biztosítani az adott terület. A személyi jövedelemadó (NAV) adatok alapján (7. táblázat) Szob lakosai az országos szintnél némileg kedvezőbb jövedelmi helyzetben vannak, ugyanakkor a foglalkoztatási ráta időbeli alakulása kedvezőtlen helyzetről tanúskodik ben az aktív korúak (15-64 évesek) 59 százaléka volt foglalkoztatott, messze meghaladva az országos 53%-ot, 2011-ez az érték 56,4 százalékra csökkent, miközben az országos átlag 57,9 százalékra emelkedett. Csupán ez a két mutató is jelzi, hogy Szob városának gazdasága komoly problémákkal szembesült, nem volt képes tartósan fenntartani kedvező helyzetét. A település és a térség meghatározó gazdasági vállalatának felszámolása rendkívül súlyosan érintette a települést ugyanakkor az is elmondható, hogy a közvetve több száz család megélhetését biztosító vállalat felszámolása ellenére is, a mély foglalkoztatási válság kialakulását sikerült elkerülni. A helyben megszűnt munkahely kiváltására a gazdaságilag aktív szobiak nagyobb távolságban is munkát vállaltak (Vác, Budapest, Dunakeszi, Göd, Veresegyház) illetve érzékelhetően megugrott a külföldön munkát vállalók száma. A település és a tágabb térség versenyképességi pozícióját alapvetően kedvező elhelyezkedése azaz a fővárosi agglomeráció elérhetősége határozza meg. Ez a legfőbb erőssége a térségnek, amelyet szerencsére több más versenyképességi tényező is kiegészít. Ilyen fontos elemnek tekinthető a jó megközelíthetőség (26. táblázat): a kiváló vasúti összeköttetés Váccal, Dunakeszivel, Budapesttel, amely alapvetően személyforgalmat bonyolít, segíti a munkavállalók, tanulók ingázását. 63

64 26. ábra: Szob a Helsinki vasúti folyosó mentén Forrás: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Fontos versenyképességi elem a szobi munkavállalók kedvező képzettségi színvonala, amely az országos szintnél kedvezőbb helyzetet mutat a középfokú iskolai végzettségűek tekintetében igaz, a diplomások tekintetében az országos szinttől elmarad a szobi mutató (17. táblázat). Területi szint Középfokú végzettségűek a 18-x népesség arányában (%) Egyetemi, főiskolai végzettségűek a 25-x népesség arányában (%) Szob 30,7 42,1 52,1 8,4 10,7 14,5 Pest megyei járásközpontok 29,2 41,9 55,1 9,8 13,9 21,9 Pest megye 24,0 37,5 51,5 7,3 11,7 19,8 Budapest 45,1 58,7 69,9 19,0 23,8 34,1 Magyarország 29,2 38,2 49,0 10,1 12,6 19,0 17. táblázat: Képzettségi mutatók alakulása Forrás: KSH, Népszámlálás 1990, 2001, 2011 A középfokú iskolai végzettség tekintetében meglévő kedvező helyzet visszaköszön a foglalkozási struktúra adataiban is, hiszen a szobi munkavállalók leginkább a szolgáltatási ágazatokban illetve az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások tekintetében felülreprezentáltak. Foglalkozás (FEOR 1. jegy alapján) Szob Pest megye Budapest Magyarország Fegyveres szervek foglalkozásai, % 1,1 0,7 0,5 0,8 64

65 Gazdasági vezetők, törvényhozók, % 5,6 9,5 12,1 7,6 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások, % Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások, % 9,5 12, ,5 16,3 19,3 15,1 Irodai és ügyviteli jellegű foglalkozások, % 7 8,7 10,3 7,4 Szolgáltatási jellegű foglalkozások, % 17,1 15,3 14,2 13,7 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási jellegű foglalkozások, % 0,5 0,6 0,2 1 Ipari és építőipari foglalkozások, % 7,9 9,5 6,3 10,6 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, % 14,1 9,9 4,8 11,4 Szakképzettséget nem igénylő foglalkozások, % 19,8 16,5 12,5 19,3 Összesen, fő (100%) táblázat Foglalkozási rétegződés, 2012 Forrás: Forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság adatszolgáltatása a járulékfizetőkről Tekintve, hogy a város vállalkozásai jellemzően szolgáltatásban helyi és térségi lakosok ellátásában tevékenykednek aligha meglepő, hogy a településhez komoly kutatás-fejlesztési tevékenység nem kötődik 2009 és 2012 közti négy éves periódusban egyetlen szabadalmi bejelentés sem érkezett a városban székhellyel bíró vállalkozásoktól. Település Szabadalmi bejelentés tízezer lakosra ( ) Megadott szabadalmi bejelentés tízezer lakosra ( ) Szob 0,00 0,00 Pest megyei járásközpontok átlaga 2,87 0,49 Pest megye 3,27 0,37 Budapest 6,86 1,69 Magyarország 2,74 0, táblázat: Szabadalmi bejelentések száma Forrás TEIR Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) A 2011-es KSH Népszámlálás adatai szerint Szobon 1087 db lakóingatlan található (20. táblázat). Ezek túlnyomó részben magánszemélyi tulajdonban vannak, mindössze 23 db tartozik az önkormányzat fennhatósága alá. Szobon a Pest megyei járásközpontokhoz képest nagyon kevés lakóingatlan található, ami a település méretéből következik. Az önkormányzati ingatlanok száma bár abszolút számban az egyik legalacsonyabb a járásközpontok között, de arányait tekintve a negyedik legmagasabb értékkel bír. 65

66 A nem lakott lakások aránya a városban közel 7%, ami két százalékponttal alacsonyabb a Pest megyei járásközpontok átlagos értékénél, és abszolút értékben összesen csak 75 lakást jelent. Területi egység neve Lakott lakás Nem lakott lakás Lakás és lakott üdülő együtt Magánszemély tulajdona Önkormányzati tulajdonú Szob Pest megyei járásközpontok Pest megye Budapest Magyarország táblázat: Lakásállomány funkció és tulajdon szerinti megoszlása Forrás: KSH Népszámlálás 2011 A lakások korstruktúrája a többi járásközpont között egyértelműen a legkedvezőtlenebb (21. táblázat). Szobon az 1960 előtt épült lakások teszik ki a lakásállomány közel felét, és az ezredforduló óta épült új lakások aránya az 5%-ot sem éri el. Ezek az arányszámok a Pest megyei járásközpontok átlagát tekintve sorrendben 20%, illetve 18,5%. Ennek oka, hogy Szobot alig érintették a Budapesti agglomerációban napjainkban is zajló szuburbanizációs folyamatoknak, nem tapasztalhattunk a legtöbb Pest megyei járásközponthoz hasonló jelentős népességgyarapodást és természetesen ennek következtében a lakásépítések számának növekedését sem. A gazdasági recesszió pedig azt eredményezte, hogy az elmúlt 15 évbe több olyan év is volt, amikor egyetlen új lakás sem épült a városban. Területi egység neve 1960 előtt épült lakások aránya (%) között épült lakások aránya (%) között épült lakások aránya (%) 2001 után épült lakások aránya (%) Szob 46,3 27,9 22,0 3,9 Pest megyei járásközpontok 20,0 35,5 26,1 18,4 Pest megye 22,9 32,3 26,3 18,5 Budapest 41,0 30,2 17,3 11,6 Magyarország 32,4 36,2 21,7 9,7 21. táblázat: A lakások korszerkezete Forrás: KSH Népszámlálás 2011 A lakások kedvezőtlen korösszetétele azok minőségi mutatóira is kedvezőtlenül hatnak. Magas a száz lakóingatlanra jutó lakók száma, azonban a nagy (4, vagy annál több szobás) lakások aránya alacsonyabb, mint a többi járásközpontban, így ezekben a lakásokban magasabb a relatív zsúfoltság. Az országos átlaggal megegyező, de a Pest megyei járásközpontoknál jóval alacsonyabb a 100 lakásra jutó fürdőszobák száma, 106 db-os értékéből arra következtethetünk, hogy a településen nagyon alacsony a duplakomfortos lakások száma. Szintén kedvezőtlen, még a magyarországi átlagos értéket sem éri el az összkomfortos lakások aránya, a Pest megyei értékektől pedig jelentősen elmarad. A szobi lakások mindössze fele rendelkezik a komfort 66

67 valamennyi összetevőjével, azaz legalább egy 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, továbbá főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és (a fürdő-, vagy külön helyiségben) vízöblítéses WC-vel, villannyal, melegvíz-ellátással, szennyvízelvezetéssel, központos fűtési móddal. A lakások közel 10%-a pedig a komfort nélküli illetve a szükséglakás kategóriába sorolható, ami azt jelenti, hogy vagy a villany, vagy a vezetékes víz nincs bekötve az érintett lakásba, illetve nincs benne a fürdőhelyiség vagy vízöblítéses WC (22. táblázat). Magasabb komfort nélküli lakás arányt csak a nagy külterületi népességgel bíró (Cegléd, Nagykőrös) járásközpontoknál találhatunk. Területi egység neve Száz lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakó 4 és több szobás lakások aránya (%) 100 lakásra jutó fürdőszobák száma Összkomfortos lakások aránya (%) Komfortos lakások aránya (%) Félkomfortos lakások aránya (%) Komfort nélküli, szükség és egyéb lakások aránya (%) Szob , ,5 35,5 3,7 8,3 Pest megyei járásközpontok , ,5 26,0 2,5 3,9 Pest megye , ,0 26,3 2,8 4,9 Budapest , ,8 25,3 1,8 2,1 Magyarország , ,4 31,3 2,9 6,4 Az ingatlanárak jellemzői 22. táblázat: A lakásállomány minőségi mutatói Forrás: KSH Népszámlálás 2011 Az ingatlanárakra vonatkozó adatok az ingatlannet.hu internetes oldalról származnak. Az oldal igyekszik az összes ingatlanközvetítő cég adatbázisát egyesíteni, valamint kiegészíteni azokat az egyedi hirdetésekkel, így statisztikáik meglehetősen időszerű és pontos képet mutatnak a vizsgált ingatlanárakról. A lakásárak átlagos értékeit igen sok tényező befolyásolja. Többek között meghatározó az ingatlan fajtája, nagysága, minőségi jellemzői, elhelyezkedése, környezete, annak megítélése. De egy ugyanolyan ingatlan is más-más értéket képvisel az ország különböző területein. Általánosan elmondható, hogy a Központi Régió, illetve a Nyugat-Dunántúli régió ingatlanárai magasabbak a többi régió ingatlanárainál. Szob ingatlanárainak átlagos négyzetméterára a jó helyzetű és magas értékekkel jellemezhető Pest megyéhez viszonyítva alacsony, és szinte valamennyi évben a Pest megyei átlagérték alatt maradt előtt a szobi ingatlanok átlagos négyzetméterára csak kissé maradt alatta a Pest megyei értékeknek, de az ezt követő években a lakóingatlanok kereslete és ezzel együtt ára drasztikusan visszaesett és 2010-ben a Pest megyei átlagos négyzetméterár felét érte csak el (27. ábra) től azonban növekedett a szobi ingatlanok utáni kereslet, ami együtt járt az ingatlanárak növekedésével is. A megyéhez viszonyított alacsony ingatlanárai ellenére Szob szűkebb környezetéből kitűnik magas átlagáraival, amit a 28. ábra. is érzékeltet, hiszen környezetében szinte csak nagyságrendekkel alacsonyabb átlagos ingatlanárakkal jellemezhető településeket találunk. 67

68 Szob Pest megye 27. ábra: A lakások átlagos négyzetméterárának változása Szobon és Pest megyében 2003 és 2013 között Forrás: ingatlannet.hu 28. ábra: Az átlagos lakóingatlani négyzetméterárok Szob környékén Forrás: ingatlannet.hu 68

69 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Szob város önkormányzatának gazdálkodását kettős teher nehezíti: egyrészt egy kis lélekszámú, alacsony népsűrűséggel jellemezhető térség központi városaként egy relatíve kiterjedt közszolgáltató szférát kénytelen fenntartani, ugyanakkor a gazdasági háttere nem biztosítja ennek fenntartását. A helyi iparűzési adóból befolyó önkormányzati bevétel már évben is messze elmaradt (8 200 Ft/lakos) nem csupán a fővárosi (46300 Ft/fő) de az országos átlagtól ( Ft/fő) is (23. táblázat) re a helyzet további drámai romlást mutat: miközben országosan a fajlagos mutató közel megduplázódott (18200-ról forint/főre) Szob esetében, nominálisan (!!!) is csökkent a befizetett iparűzési adó (8200-ról 6900 forint/ főre). Város HIPA ezer Ft/fő, év HIPA ezer Ft/fő, év HIPA ezer Ft/fő, év Szob 8,2 9,2 6,9 Pest megyei járásközpontok 15,2 28,5 33,9 Pest megye 14,4 29,5 38,8 Budapest 46,3 42,1 50,4 Magyarország 18,2 25,3 33,8 23. táblázat: Helyi iparűzési adó alakulása Forrás: KSH Tstar adatbázis megfelelő évei A rendkívül negatív tendencia hátterében a város és a térség meghatározó nagyvállalatának (Szobi Szörp Gyümölcsfeldolgozó Zrt.) 2008-as felszámolása húzódik meg, amely egy súlyos foglalkoztatási válság kialakulásához vezetett. A meghatározó nagyvállalat felszámolása a szociális problémák kiéleződéséhez, az önkormányzati kiadások megugrásához vezetett, miközben a bevételi oldalt (HIPA) drasztikusan lecsökkentette. A kettős teher Szobon tartósan fennmaradó működési hiány kialakulásához vezetett el, amelynek mértékét jól jelzi, hogy a működés finanszírozása érdekében 2011-ben 163 millió Ft, 2012-ben 145 millió Ft hitel felvételére volt szükség. A város korlátozott hitelképessége, a kötelezettségek nyomasztó súlya jelentette kilátástalan helyzetből az önkormányzatok országos adósságrendezése ( ) jelentett kiutat, amely révén Szob Város Önkormányzatától a magyar állam év végén az alábbi terheket (tőke és kamatrész együttese) vállalta át: 69

70 önkormányzati működési hitelek kiváltását szolgáló svájci frank kötvényt svájci frank értékben; a Főtér program II. ütemének megvalósításához felvett felhalmozási hitel forint értékben; folyószámla-hitel forint értékben; bérhitelt forint értékben; egyéb működési hitel forint értékben. Az önkormányzat gazdálkodása szempontjából az adósságrendezés mellett fontos változásnak tekinthető a helyi önkormányzatok feladatellátási kötelezettségének és a finanszírozás módjának megváltozása. Az önkormányzati rendszer átalakítása nyomán az államigazgatási feladat- és hatáskörök járási szintre kerültek, az oktatási intézmények pedig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz kerültek. További változást jelent, hogy március 1-jétől az aktív korúak ellátása a települési önkormányzattól a járási hivatal hatáskörébe kerül. Ezzel összefüggésben az önkormányzat által nyújtott lakásfenntartási támogatás, méltányossági közgyógyellátás, méltányossági ápolási díj, óvodáztatási támogatás is megszűnt és átalakult az önkormányzati segély is. A finanszírozás tekintetében pedig a korábbi normatív alapú finanszírozást a feladatfinanszírozás váltotta fel. A települési önkormányzatok gazdálkodása számára tehát rendkívül dinamikusan átalakult a szabályozási környezet: megváltozott az ellátandó feladatok köre, módosult a finanszírozás módja, s némileg módosult a bevételi oldal is, hiszen az átengedett bevételek esetében is történt némi módosulás. Összességében a helyi (illetve helyben maradó) adók csökkenést mutatnak a vizsgált időszakban, melynek hátterében az alábbi tényezők húzódnak meg: A meghatározó nagyvállalat, a Szobi Szörp Zrt. felszámolása után is (!) tovább tart a befizetett helyi iparűzési adó csökkenése amely a gazdasági válság negatív következményének tudható be; 2011-ben az önkormányzat bevételeinek növelés érdekében építményadó bevezetése mellett döntött (29/2011.(XII. 14.) önkormányzati rendelet), de ez nem tudta ellensúlyozni, csak mérsékelni a HIPA bevétel zuhanásából eredő bevételkiesést; 2013-tól szabályozási változás miatt mérséklődött (40%) a gépjárműadó helyben maradó része, évente durván 8 millió forintos bevételkiesést jelentve; 2013-tól megszűnt az illetékbevételek átengedése, illetve az SZJA-nak nem maradt helyben maradó része; Idegenforgalmi adóból minimális bevétel 160 ezer Ft képződött csak 2013-ban, de ez is pozitív irányú elmozdulás a korábbi évekhez képest, amikor ebből az adónemből az önkormányzatnak egyáltalán nem volt bevétele; Év Gépjármű adó Építmény adó Telek- adó Iparűzési adó Idegenforgalmi adó Talajterhelési díj Pótlék Összesen ezer forint 70

71 2007 n.a. - - n.a n.a. n.a táblázat: A helyi adók alakulása Szobon Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Az önkormányzat tehát 2011-ben építményadó bevezetése mellett döntött, ugyanakkor a lakosság korlátozott teherviselő képességére tekintettel telekadót nem vetett ki. Hozzá kell tenni, hogy az építményadó bevezetése fontos, de nem elégséges beavatkozást jelentett, hiszen ebben az évben 163 millió forint működési hitel felvételére kényszerült a település, miközben az építményadóból befolyó összeg 4 4,5 millió forint körül alakul. Az építményadó 2011-es bevezetése óta több ízben is módosításra került a vonatkozó önkormányzati rendelet: 2011-ben 300 négyzetméter feletti része után 500 Ft/nm/év (29/2011.(XII. 14.) önkormányzati rendelet); 2014-től a 150 m2-t meghaladó hasznos alapterülete után 700,- Ft/m2/év től 150 m2-t meghaladó hasznos alapterülete után 500,- Ft/m2/év. A költségvetésében kialakult működési hiányt az önkormányzati vagyonelemeinek értékesítéséből befolyó összegekkel, illetve hitelfelvétel révén lehetett egyensúlyba hozni Telekértékesítés 4,659 2,681 3,405 Ingatlanértékesítés 6,105 14,771 10, táblázat: Önkormányzati ingatlanértékesítés , (millió Ft) Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás A település önkormányzatának vagyonelemeinek szerkezete kedvezőnek ítélhető: nagy a forgalomképes, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyon aránya (26. táblázat). A vagyon összességében növekedést mutat a 2010 utáni időszakban, a pályázati forrásokból megvalósul fejlesztések, felújítások révén ugyanis a vagyonnövekedés mértéke meghaladta az ingatlan (és telek) értékesítésből eredő vagyonvesztés mértékét. Vagyonelem megnevezése Ingatlan db száma Az összes vagyonból a vagyon részaránya Forgalomképtelen törzsvagyon (Polgármesteri Hivatal, 198 intézmények, közterületek stb) 39,76% Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (önkormányzati 13 lakások, intézmények épületei) 2,61% Egyéb (forgalomképes vagyon, amely szabadon értékesíthető és ,63% megterhelhető: belterületi ingatlanok, külterületi szántó, erdő, 71

72 szőlő stb) 26. táblázat: Önkormányzat vagyonszerkezete (2015) Forrás: Szob Város Önkormányzati Képviselő-testülete Gazdasági Program , 5.oldal Az önkormányzati vagyonról a 9/2013. (III.27.) sz. önkormányzati rendelet szól, rögzítve az egyes vagyonelemek forgalomképesség szerinti besorolását (1. számú mellékletben a forgalomképtelen, 2 számú mellékletben a korlátozottan forgalomképest, illetve forgalomképes vagyonelemeket sorolva fel) Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Az önkormányzat fejlesztési tevékenysége számára a keretet az alábbi fejlesztési dokumentumok jelentették: a 2007-ben elfogadott Településfejlesztési Koncepció, a 2008-as Integrált Városfejlesztési Stratégia, illetve a ciklusprogramok jelentik (bővebben lásd alfejezet). Az önkormányzat korlátozott önereje, illetőleg hitelfelvevő képessége folytán a 2008 utáni időszak fejlesztéseit a pályázati források elérhetősége, pontosabban a közösségi támogatási döntések határozták meg. Ebből adódóan az elmúlt évek fejlesztési az alábbi tematikus IVS fejlesztési célok megvalósítását szolgálták: a Városias település Településkép megújítása célt szolgálta a KMOP-5.2. Települési központok fejlesztése az identitást erősítő funkciók előtérbe helyezésével című pályázat, amely révén a településközpont, a hivatal, a templom környezet újult meg; A Városias település Szolgáltatásfejlesztés céljának megvalósítását szolgálták az alábbi önkormányzati projektek megvalósítása: o o o KMOP-2.3. A közösségi közlekedés működési feltételeinek javítása (P+R) KMOP-4.5. Lakossághoz közeli szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése (Szociális és gyermekjólléti alapszolgáltatás) KMOP-4.7. Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése Vidékfejlesztési források (LEADER TK3) révén sikerült több kisebb léptékű fejlesztést is megvalósítani Szobon, amelyek szintén hozzájárultak a Városias település Szolgáltatásfejlesztés céljának megvalósításához: o o o Biztonságtechnikai kamerarendszer kiépítése Szobon Szobi sportcélú kiszolgáló épület felújítása Szobi plébánia szabadidős terének fejlesztése 72

73 A Versenyképes Város cél megvalósítása érdekében, amely az Innovációt és a Turizmus fejlesztését célozta, nem sikerült önkormányzati oldalról forrást bevonni s vállalkozói oldalról is csupán egyetlen turisztikai fejlesztés ( Élmény Tanya Szobon ) megvalósítására került sor. Összességében tehát elmúlt években a város településfejlesztési tevékenysége méreténél és kedvezőtlen költségvetési helyzete miatt meglehetősen limitált volt (27. táblázat), legnagyobb összegű, jelentőségű fejlesztést a 2008-as Integrált Városfejlesztési Stratégián alapuló KMOP-5.2. pályázat (Települési központok fejlesztése az identitást erősítő funkciók előtérbe helyezésével) jelentette. Pályázó neve Igényelt támogatás millió Ft Projekt forrásai összesen Projekt címe Projekt tervezett kezdete Intézkedés Szob Város Önkormányzata 120,1 133,4 P+R parkoló kialakítása Szob városában KMOP-2.3. A közösségi közlekedés működési feltételeinek javítása Szobi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása 49,4 54,9 Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások fejlesztése a Szobi kistérségben KMOP-4.5. Lakossághoz közeli szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése Szob Város Önkormányzata 500,0 610,0 Szob város integrált településfejlesztése KMOP-5.2. Települési központok fejlesztése az identitást erősítő funkciók előtérbe helyezésével Szob Város Önkormányzata 79,8 88,7 Szob város csapadékvíz-elvezető rendszerének fejlesztése KMOP-3.3. Környezetvédelmi szolgáltató rendszer fejlesztése Szobi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása 23,5 23,5 Szobi Kistérségi Társulás és Szob Önkormányzat konzorciumának ASP-központhoz csatlakozási projektje KMOP-4.7. Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése Szobért-Szobiakért Közalapítvány 4,94 n.a. Biztonságtechnikai kamerarendszer kiépítése Szobon 2014 LEADER TK3 Szobért-Szobiakért Közalapítvány 5,86 n.a. Szobi sportcélú kiszolgáló épület felújítása 2014 LEADER TK3 Római Katolikus Plébánia Szob 5,85 n.a. Szobi plébánia szabadidős terének fejlesztése 2015 LEADER TK3 27. táblázat: Önkormányzati, illetve önkormányzati társulás által megvalósított fejlesztések Szobon ( ) Forrás: palyazat.gov.hu A KMOP-5.2. pályázatban vállalt feladatok elvégzésére a település létrehozta a Városfejlesztő Kft.-t. A társaság létrehozásakor az alapvető cél az volt, hogy a társaság intézze a Szob Város Integrált Településfejlesztésével kapcsolatos teendőket, illetőleg részben végrehajtsa a pályázathoz elkészült akcióterületi tervet és integrált városfejlesztési stratégiát. Annak ellenére, hogy a társaság működésére a gazdasági törvényben foglaltak az irányadók, 100%-osan önkormányzati tulajdonú, így az önkormányzat gazdasági helyzete szervesen befolyásolja a Kft. működését. A KMOP -5.2 projekt lezárultával, más jelentős 73

74 projekt hiányában, a szervezet funkcionálisan kiüresedett, az önkormányzat részéről a kapcsolódó feladatokat így a Hivatal Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Építéshatósági Irodája látja el. Az iroda tevékenysége során a képviselőtestület tagjaiból létrejött Településfejlesztési Bizottság (5 Fő) munkáját segíti. A Településfejlesztési Bizottság az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata (12/2014. (XI. 7. önk. rendelet) szerint az alábbi feladat és hatáskörrel rendelkezik: a) Az árvíz-, belvíz-, tűzvédelemmel összefüggő, katasztrófa elhárítási munkákra szóló felkészülés megszervezése, koordinálása; b) A vagyonvédelemmel összefüggő, esetleges lakossági kezdeményezések figyelemmel kísérése; c) A fentiekhez szükséges személyi és műszaki feltételek folyamatos figyelemmel kísérése; ezeknek biztosítására irányuló kezdeményezések megtétele; d) A település tárgyi, művi környezetének és esztétikai arculatának formálásában való kezdeményezés, közreműködés (fásítás, utcatakarítás, játszótér karbantartás stb.) e) A költségvetésben fejlesztési céllal meghatározott feladatok végrehajtásában való részvétel, továbbá a feladatok megfogalmazásánál kezdeményező szerep; f) A településfejlesztési stratégiák kimunkálása, úgymint infrastrukturális fejlesztés, távlati elképzelések, rendezési tervek, stb. készítésének kezdeményezése, koordinálása; g) A más településekkel, önkormányzatokkal való kapcsolattartás kezdeményezése, irányítása, a kulturális, oktatási sport és ifjúsági kapcsolatok kivételével; h) A település fejlesztésével összefüggő szakanyagok, lehetőségek felkutatása, képviselő-testület elő történő terjesztésre való előkészítés; i) Részt vesz a településrészi- városfórumok szervezésében, az ott elhangzott közérdekű javaslatok megvalósulását figyelemmel kíséri; j) Javaslatot tesz közterület elnevezésére, emléktáblák, műalkotások elhelyezésére; Gazdaságfejlesztési tevékenység Az önkormányzat súlyos kényszerhelyzetbe került a helyi nagyvállalat válságával, majd pedig felszámolásával. A vállalat felszámolása, vagyonelemek értékesítése megadta az újrakezdés lehetőségét, de a 2008-as pénzügyi, majd világgazdasági válság meggátolta a gyümölcsfeldolgozó üzem újraindulását. Az önkormányzat látva, hogy piaci alapon nem indul újra az üzem, Értékteremtő közmunkaprogram keretein belül 2011-ben lekvárfőzést indított el a gyár üzemi konyhájában, amelyet a tulajdonos bérleti díj felszámítása nélkül tett lehetővé. Az elkészült termékek értékesítését segítette, hogy egy jelentős kiskereskedelmi láncon keresztül széles vevőkör számára vált elérhetővé, ugyanakkor az önkormányzat aggasztó pénzügyi helyzete, eladósodottsága megnehezítette a termelés előfinanszírozását. Alig néhány hónappal a termelés beindítását követően a képviselőtestület 2011 novemberében az önfeloszlatás mellett döntött, s ezzel az önkormányzat aktív munkahelyteremtő vállalkozása is ellehetetlenült től a közfoglalkoztatási programok tekintetében a közvetlen piaci értékesítés helyett a közterületek, parkok ápolása, utak karbantartása, belvízelvezető árkok tisztítása került előtérbe. 74

75 Foglalkoztatáspolitika Szob Városának önkormányzata a gyümölcsfeldolgozó nagyvállalat felszámolása után kétségtelenül a legnagyobb foglalkoztató lett a településen. Az általános iskola állami kézbe kerülésével ez a foglalkoztatási dominancia némileg mérséklődött, de a közfoglalkoztatási programok kiterjedése új, korábban elképzelhetetlen mértékűvé növelték a város foglalkoztatási szerepét. Az utóbbi három évben (28. táblázat) rendre fő körül alakult a közfoglalkoztatottak száma a városban aminek drámai súlyát az adja, hogy ez az összes szobi foglalkoztatott durván 8-9 százalékát jelenti Polgármesteri Hivatal 19,5 20,5 17,5 Szob Város Önkormányzat 15,5 16,5 17 Szob Város Szakorvosi Rendelőintézete Szobi József Attila Művelődési Ház és Szabadidő Központ Szobi Érdy János Könyvtár és Információs Központ Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjtemény Közfoglalkoztatott Napsugár Bölcsőde és Óvoda táblázat: Engedélyezett létszám alakulása az önkormányzatnál és intézményeinél Forrás: Önkormányzat költségvetési rendeletei, 2013, 2014, 2015 Az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatási programok jellemzően utak, árkok karbantartását (azaz településüzemeltetés jellegű feladatok) célozzák, de fontos elemet jelent a mezőgazdasági jellegű munka is, amely révén a helyi konyha ellátásához természetben járulnak hozzá (29. táblázat). A közfoglalkoztatás rendkívül fontos eszközt jelent Szob esetében a tartós munkanélküliség kezelésére, az érintettek munkaképességének fenntartásában, de az elérhető alacsony bér hosszabb távon súlyos szociális problémák kialakulásához vezethet el. Ezt csak az elsődleges munkaerőpiacra történő visszatérés biztosíthatja, így a fejlesztéspolitika homlokterében a munkahelyteremtés és az elhelyezkedési esélyek növelése (képzés, átképzés,továbbképzés, ) áll. Év Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Jellemző foglalkoztatási területek, tevékenységek mezőgazdasági, tartósítás, lekvárfőzés, mezőgazd., közútfelújítás, mezőgazdasági utak rendbetétele, belvízelvezető árok tisztítás, képzés képzés, mezőgazdaság, önkormányzati tulajd. ingatlanok felújítása, belvízelvezető árok javítás mezőgazd., közterületek karbantartása, parkolóépítés, közutak javítása, képzés, árusító pavilonok gyártása 29. táblázat: Közfoglalkoztatási programok Szobon Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás 75

76 Lakás- és helyiséggazdálkodás Szob városának önkormányzata viszonylag jelentős önkormányzati lakásállománnyal rendelkezik, amelyet még önkormányzati helyiségek is kiegészítenek. A 2011-es Népszámlálás idején még 23 önkormányzati lakás volt, de ezen állomány tendenciózusan csökken. Az önkormányzat anyagi lehetőségeinek függvényében törekszik a lakásállomány felújítására, korszerűsítésére 2014-ben is 3 millió forintot fordítottak ilyen célra. Az önkormányzati lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló többször módosított önk. rendelet (33/2004 (VI.29) a lakás alapterülete és komfortfokozata alapján differenciált lakbért állapít meg. Ennek mértéke a 5/2011. (II.9) számú önkormányzati rendelet 29.. alapján: Összkomfortos 349 Ft/m2/hó Komfortos 253 Ft/m2/hó Félkomfortos 127 Ft/m2/hó Komfort nélküli 64 Ft/m2/hó Az önkormányzatnak fizetett lakbér évről évre 4 millió forint körül alakul, stabil kiszámítható bevételt jelent, ahogyan a helyiségbérletből származó 1,5 millió forint. Ez a bevétel elenyészőnek tűnik, de rá kell mutatni, hogy a lakbérből származó bevétel nagyságrendileg megfeleltethető az építményadóból befolyó bevétellel (4,48 millió Ft 2014-ben) Intézményfenntartás Szob Város Önkormányzatának Képviselőtestülete irányítása alá tartozó költségvetési szervek az alábbiak: /teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó szervek: Szobi Polgármesteri Hivatal Szob Város Szakorvosi Rendelőintézet /önállóan működő költségvetési szervek pedig az alábbiak szerint alakulnak: Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjtemény; Napsugár Bölcsőde és Óvoda; Érdy János Könyvtár és Információs Központ; József Attila Művelődési Ház és Szabadidőközpont. Szob városának intézményeinek fenntartása az alábbiak szerint biztosított: Szabadidőközpont üzemeltetési szempontból közvetlenül az önkormányzathoz, irányítási szempontból pedig a Művelődési Házhoz tartozik. A Duna-parton elhelyezkedő intézményben 2 76

77 db teniszpálya, fedett tekepálya, csónakkikötő, csónakház és kemping található. A Szabadidőközpont területén található egy félkész sportcsarnok, amelynek hasznosítása az önkormányzat fejlesztési terveiben is komoly szerepet játszik. A szobi sportpálya az önkormányzat fenntartásában áll. A 2 hektárnyi területen elhelyezkedő intézményben a Szobi Sc serdülő, ifjúsági, felnőtt és öregfiúk labdarúgó csapata tartja edzéseit és mérkőzéseit. A sportpályán 1 db futballpálya, 1 db kézilabda pálya, valamint a kiszolgáló építmények (öltöző, sportszer-raktár) kaptak helyet. Érdy János Könyvtár és Információs Központ, bár körzeti feladatokat is ellát, egyedüli fenntartója a város önkormányzata; Börzsöny Múzeum (múzeumi kiállítóhely) 2013-ig a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságához tartozott, a szabályozás változását követően a múzeum fenntartója lett. A Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjtemény jövőbeni helyzete ugyanakkor bizonytalannak mondható, az intézmény vagyonkezelésére vonatkozóan ugyanis áprilisában kezdődtek meg a tárgyalások a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel. József Attila Művelődési Ház fenntartója az önkormányzat. Az intézmény épületében 3 kisterem, egy előadótér és egy férőhelyű színházterem (mozi) kapott helyet, az iroda és kiszolgáló helyiségek mellett. Napsugár Bölcsőde és Óvoda 2013 januárjával ismét közvetlen önkormányzati fenntartásba került ( közt az intézmény a Szobi kistérségi társulás fenntartásában működött). Szob Város Szakorvosi Rendelőintézetének fenntartása bár átadható lett volna az államnak a város képviselőtestületének döntése alapján Szob Városának önkormányzatánál maradt. A rendelőintézet önállóan működik és gazdálkodik év január 1-jétől a korábban önkormányzati fenntartású oktatási intézmények: a Fekete István Általános Iskola és a Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola a Klebersberg Intézményfenntartó Központ révén állami fenntartásba kerültek. A helyben működő gimnázium Szent László Gimnázium és Kollégium 1993-ban jött létre a Misszióstársaság (Lazaristák) Magyarországi Tartományának alapításával és fenntartásával, amely létrejötte óta egyházi fenntartásban működik Energiagazdálkodás A város intézményeinek energiahatékonysága napjaink színvonalától messze elmarad, sürgős beavatkozásra van szükség ezen a területen, hiszen sok esetben 3-6 évtizedes, elavult technológiát alkalmazó, drágán üzemeltethető megoldások biztosítják az önkormányzati intézmények fűtési, hűtési, világítási szükségletét. Az önkormányzat saját forrásból ezeket a problémákat megoldani nem képes, csak közösségi források bevonásával biztosítható a fejlesztésekhez szükséges forrás es költségbecslés alapján (30. táblázat) az egyes szobi intézmények energia felhasználásának korszerűsítése 7,5 43 millió forintnyi ráfordítással 77

78 biztosítható és ezzel megújuló energiaforrással geotermikus energiával lehetne biztosítani az energiaellátást. Intézmény Költség (Ft) Gondozási Központ Háziorvosi rendelők Önkormányzat épülete PMKH Szobi Járási Hivatala Szob Város Szakorvosi Rendelőintézete Szobi Fekete István Általános Iskola Szobi József Attila Művelődési Ház Szobi Kodály Zoltán Alapfokú Zeneiskola Szobi Napsugár Óvoda táblázat: Szobi intézmények energetikai korszerűsítésének becsült költségigénye Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Az önkormányzati intézmények energiafelhasználásának tervezett javítása jelentősen (65-80%) mérsékelné az energiafelhasználást, s ezzel csökkentve fenntartót terhelő anyagi terheket Településüzemeltetési szolgáltatások A évi CLXXXIX. törvény határozza meg az önkormányzatok feladat- és hatásköreit. Az önkormányzatok által helyben ellátandó feladatokról a 13. paragrafus rendelkezik e körben jelenik meg a településüzemeltetés is, amelybe az alábbi feladatok tartoznak (a felsorolásban hozzárendelve a feladatot ellátó szervezet megjelölésével): köztemetők kialakítása és fenntartása amelyet Szob Város önkormányzata, illetve a Maros Kft lát el.; a közvilágításról való gondoskodás az ELMŰ NYRT révén biztosított; kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítását a városban a Magyar Kémény Kft látja el; a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, a közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, illetve a gépjárművek parkolásának biztosítása Szob Város önkormányzata és a Maros Kft révén biztosított. A fenti felsorolásból is látható, hogy a településüzemeltetési feladatok egy markáns szegmensét a nagymarosi székhelyű Maros Építőipari és Kommunális Kft biztosítja. A vállalkozás minden hónap utolsó csütörtökén ügyfélszolgálatot tart fenn a Szob, Szent Imre utca 12. szám alatt. Ez a vállalkozás a településüzemeltetési feladatokon túl hulladékgyűjtési, hulladékkezelési feladatok ellátást is végzi. Ezen túlmenően a vállalat temetkezési szolgáltatásokat is nyújt. A közutak és tartozékainak, de különösen a parkok fenntartásában a város közfoglalkoztatottai is szerepet játszanak. 78

79 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata Az előzményi IVS (Ister-Granum Eurorégió Fejlesztési Ügynökség Kht. Esztergom 2008.) Környezeti állapot/környezetvédelem c. (2.3.1.számú) alfejezetében ismerteti a város természeti, táj- és természetvédelmi, ökológiai és zöldfelületi adottságait, amelyeket jelen fejezetünk tárgyal. Emellett leírásra kerül egyes környezeti környezetvédelmi szakterületek (felszíni és felszín alatti vizek, levegőtisztaság, hulladékgazdálkodás: szilárd és folyékony hulladékok) valamint a zöldterületek összefoglaló állapotjellemzése is, amelyet helyzetfeltáró munkarészünk 17. és 13. sz. fejezete tartalmaz. Az IVS kiemeli, hogy Szobon kiemelt szerepet kap a természeti környezet és kiemelkedőek a város természeti környezeti adottságai: a Szobi Duna-part, az Ipoly-torkolat és a Börzsöny hegyvidéki erdőterületei, a város belterületi zöldfelületei, parkjai. Az előzményi településrendezési dokumentáció természet és tájhasználati vizsgálati alátámasztó munkarészeiben az alábbiak szerint foglalja össze a természetföldrajzi adottságokat, a Magyarországi kistájkataszter alapján: Szob a Duna bal partján, a Dunakanyar nyugati kapujában, az Ipoly torkolatánál és a Börzsönyhegység délnyugati lábánál helyezkedik el. A Börzsönyből a falu felé tartó források vizeit a Damásdi-, az Öregfalui- és a Bőszobi-patak gyűjti össze. A vulkáni tevékenység során létrejött, andezit anyagú hegyek által határolt medencét, a miocén korszak közepén tenger öntötte el, ami lajtamészkövet hagyott hátra. A Misaréti-patak völgyében barnaszén-réteget találtak. A Csák-hegyen a XIX. század közepe óta bányásszák a fekete, szürkésfehér színnel áttört piroxénandezit követ,. A jégkorban vályog rakódott le a medencében, melyet a Duna kavicstakarója fedett be a teraszokon. A medence talaja a dombvidékekéhez hasonló barna, kissé lúgozott erdei talaj, mely a mélyebb részeken lösszel egészül ki. Az éghajlat kissé hegyvidéki, a csapadékmennyisége évi mm. Az erdők növényzetét főként a kocsánytalan tölgy alkotja. A város kialakult tájszerkezetét alapvetően meghatározza Dunakanyari fekvése, felszíni változatosságának gazdagsága, az erre illeszkedő vízrajzi viszonyok és növényi borítottság, az élővilág, fent ismertetett folyómenti- és erdő területek által dominált tájhasználatok. Emellett megemlítendők a település mezőgazdasági termőhelyi adottságai is, amelyek szerepe az utóbbi évtizedekben fokozatosan csökken. A város igazgatási területének erdősültsége 20% feletti, amely mind országos mind térségi (megyei) összehasonlításban az átlagot közelíti. A domb- és hegyvidéki erdőterületen magas a beállt állományok, természetközeli erdőtársulások aránya, ezért ezek erdőgazdálkodási értéke és természetvédelmi értéke is kiemelkedő. Emellett vadgazdálkodási, vadászati szempontból is értékes az erdei és erdőszéli terület. Ezek az erdészeti adottságok jelentős fejlesztési potenciált hordoznak rekreációs, turisztikai és ökológia szempontból is. A település kialakult tájszerkezetét alkotó tájhasználati módok jellemzéséhez a statisztikák közül földhivatali nyilvántartási adatok használhatók fel. A TAKARNET adatbázis Szob forrásadatait és feldolgozott művelési ág megoszlási adatait tartalmazzák az alábbi 1., 2.sz. táblázatok: 79

80 fekvés földrészletek száma egyéb önálló épületek száma egyéb önálló lakások száma összes terület (ha.m2/%) legkisebb legnagyobb földrészlet terület földrészlet terület (m2) (m2) átlagos földrészlet terület (m2) belterület /10, külterület /90, ÖSSZESEN /100,0 31. táblázat: Földrészlet statisztika fekvésenként - Szob Forrás: TAKARNET művelési ág földrészletek száma alrészletek száma összes alrészlet terület (ha,m2) * /%/ legkisebb al-részlet terület (m2) legnagyobb alrészlet terület (m2) átlagos alrészlet terület (m2) erdő fásított ter E: 420, ,39% gyep (L) gyep (R) Gyep (L+R): 201, ,22% gyümölcsös szőlő Ült.: 312, ,37% kert 0 0% szántó ,51% MÖT 2573, ,10% TT 3741, ,49% kivett ,51% ÖSSZESEN ,00% 32. táblázat: Földrészlet statisztika művelési áganként Forrás: TAKARNET A nyilvántartott termőterületi (TT) / kivett területi arányban kiemelkedő a magas, több mint 75%-os termőterületi arány (ez a hogy a nagykiterjedésű külszíni kőbányák ellenére, a külterületi fekvés magas, 90%-os arányának köszönhető, és annak a körülménynek, hogy alacsony a beépített területi arány). A termőterületen belül körülbelül ~1/3 2/3 az erdőterületek és a mezőgazdasági területek (MÖT) aránya. Az erdősültség (E) kissé alacsonyabb a vonatkoztatási járási átlagnál, de meghaladja a megyeit. (Az erdőterületi adat nem egyezik az egyéb nyilvántartási és mért adatokkal.) A MÖT-en belül viszonylag egyenletes a fő művelési ágak, ágcsoportok megoszlása. A szántóérték a legmagasabb (közel 25%), de kisebb, mint a gyepek (R+L: több mint 11%) és az ültetvények (gyümölcsös + szőlő: több mint 17%) együttes területe (közel: 30%). Kert és nádas terület, valamint zártkerti fekvés nem szerepel a nyilvántartásban. Az átlagosnál nagyobb igazgatási terület fekvések szerinti megoszlásában külterületi arány (90%). A művelési ágak fenti táblázatba foglalt megoszlásából levonható következtetés, hogy a természetközeli növényzetet lehetővé tevő (erdő+gyep) művelési ág arány viszonylag kedvező, ~35%. A természeti állapotokhoz képest jelentősen átalakított felszínek aránya tehát közel az igazgatási terület 2/3-a, ezen belül 25% alatti a kivett területi arány. Ez utóbbi minősítésnél figyelembe kell venni, hogy a kivett területek legnagyobb hányadát képező beépített- és bánya-területek mellett ebben van a Duna meder is, amelynek 80

81 nagyrésze biológiailag aktív vízfelület és vízparti növényzet (külön nem nyilvántartott nádas, ártéri növényzet). Ez a körülmény ökológia szempontból kedvező irányban árnyalja a statisztikai adatokból levonható területhasználati következtetéséket. A táji adottságok predesztinálják a területet a táj- és természetvédelmi oltalom magas szinten való kiterjesztésére és biztosítására. A város igazgatási területének közel egytizede érintett ökológia hálózattal és országos szintű természeti védelemmel. Ezek közül területileg a legjelentősebb országos szintű védelem a város határán jóval túlterjedő Duna Ipoly Nemzeti Park Börzsöny - Ipolymenti területegysége amely egyben az országos ökológiai hálózat területe is. (Szobon elsődlegesen az Ipoly menti területek érintettek.) Az IVS Természetvédelem c. fejezete az alábbi tömör összefoglalást nyújtja: A Duna mentén elnyúló Szob és annak a Börzsönyhöz tartozó környéke, amely a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, a viszonylagos elzártság következtében igen gazdag természeti értékeket rejt. Mint a nemzeti parki területtel rendelkező kistérségek többségében, itt is jelentős az ún. Érzékeny Természeti Területek és a védett természeti területek aránya, ez utóbbi a Szobi kistérség esetében magas, 50% feletti. A védett természeti területek kapcsán kell kiemelni a Szob környékén, valamint a szobi kistérségben található erdők jelentőségét, melyek nélkülözhetetlenek a táj változatosságának és ökológiai egyensúlyának megőrzésében, valamint az emberi egészség védelmében. Ezek az erdők nagy kiterjedésben találhatók a kistérségben. Országos átlagban a szobi kistérségben az egyik legmagasabb (70% feletti) a védett természeti területen lévő erdők aránya, sőt a kistérség összes területének felét védett természeti területen lévő erdők alkotják. A nyílt hozzáférésű természetvédelmi információs rendszer adatai szerint Szobot országos szintű egyedi védettség a Duna Ipoly NP* részeként érinti. Név Település Védettségi Duna Ipoly NP Szob (Balassagyarmat, Bernecebaráti, Borsosberény, Budakalász, Csobánka, Dejtár, Diósjenő, Dömös, Drégelypalánk, Dunabogdány, Esztergom, Göd, Hont, Ipolydamásd, Ipolyszög, Ipolytölgyes, Ipolyvece, Kemence, Kesztölc, Kismaros, Kisoroszi, Kóspallag, Leányfalu, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Nagyoroszi, Nógrád, Patak, Perőcsény, Pilisborosjenő, Pilismarót, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisszentlélek, Pócsmegyer, Pomáz, Szentendre, Szigetmonostor,, Szokolya, Sződ, Sződliget, Tahitótfalu, Vác, Vámosmikola, Visegrád, Zebegény) szint országos jelentőségű, egyedi 33. táblázat: Duna-Ipoly Nemzeti Park által érintett települések Forrás: Védelmi kategória Nemzeti Park Ezek mellett Szobon helyi védett terület és emlék nincs nyilvántartva. A településrendezési terv alátámasztó munkarészei tesznek javaslatot a helyi táji- és természeti védettségre, kilátásvédelem és egyéb indokok alapján. Ezek elrendelésére azonban nem került sor. A javasolt területek: - Duna-parti sétány (hrsz. 377/2; 596 ), - Kálvária-domb (hrsz.308/1; 308/2), - Deutsch-tó és környéke (hrsz. 02/8; 02/14; 02/15; 02/16; 02/20; 02/23; 04/2), - Kolibi (hrsz. 09/2; 09/8), 81

82 - Öreg szőlők kilátásvédelmi szempontból lehatárolható területe. Ezek mellett a rendezési terv védett természeti területként (TT) említi és ábrázolja Rózsás hegy Ófalui patak melletti területét. Ezen lista felülvizsgálata javasolható az aktuális állapot és lehetőségek szerint, törekedve a helyi védelemre érdemes területek konkrét lehatárolására és a védettség biztosítására. A NP mintegy 70 ha-on érinti a város területét. A város területének természeti - ökológiai értékességéből következően az igazgatási terület jelentős hányadát lefedik az országos ökológiai hálózat övezetei, valamint Natura2000 védett területei is, - egymással és az egyéb védettségű területekkel (DINP, ex lege VTT) is jelentős átfedésben. A táji - természeti adottságok, a tájhasználat, tájszerkezet, a védett és védendő táji-, természeti értékek, területek részletes felsorolását illetve komplex leírását tartalmazzák a város településrendezési tervének tájrendezési, zöldfelületi és értékvédelmi alátámasztó munkarészei. 29. ábra: A fajlagos védett természeti területi mutató alakulása Forrás: Lechner Nonprofit Kft A TeIR a fajlagos védett természeti területi mutatóra (m 2 /fő) nem közöl Szob városi adatot, járási adatként pedig 0-át jelez. Ezek nyilvánvaló statisztikai hibák, amelyek javítandók. (E fajlagos mutató helyett amúgy is több értelme lenne az abszolút területi adatoknak, és/vagy a területi %-os adatoknak.) Az egyéb táji természeti tényezőkre, természetföldrajzi adottságokra (felszíni és felszín alatti vizek, földés talajtani adottságok, meteorológia, levegő, stb. ) vonatkozó vizsgálatokat a környezetvédelmi állapot jellemzésére vonatkozó fejezet (1.17.) tartalmazza. Az Önkormányzat a természeti értékek védelmét szolgáló helyi rendeletekkel nem rendelkezik. 82

83 1.13. A zöldfelületi rendszer vizsgálata Az IVS zöldterületek zöldfelületi leírásában megállapítja, hogy Szobon a zöldfelületi-rendszernek fontos elemei a folyó-menti területek, melyek kapcsolata, illetve a város egyéb zöldfelületei tekintetében a hiányzó kapcsolatok megteremtése növelné a rendszer hatékonyságát. Szobon a zöldfelületi-rendszernek fontos elemei a folyó menti területek, melyek kapcsolata, illetve a város egyéb zöldfelületei tekintetében a hiányzó kapcsolatok megteremtése növelné a rendszer hatékonyságát. A területi és ellátottsági mutatókat az IVS nem elemzi. Az egyéb előzmények közül a településrendezési terv tartalmaz részletesebb vizsgálatokat. A zöldfelületi és zöldfelületi ellátottsági területi mutatók a TeIR ITS készítést támogató adatbázis által hozzáférhető időszakában ( ) stagnáló tendenciát mutatnak. A zöldterületi és ellátottsági mutatók a közti állapota az alábbi (a KSH/TEIR REMEK adatbázis alapján). 30. ábra: Szob - a zöldfelületek nagysága (m2, 2010) A nyilvántartott érték a vizsgált időszakban nem, változott, a közel 3600 m 2 es zöldfelület meglehetősen alacsony érték egy járásszékhelyi rangú város estében, - a Pest megyei székhelytelepülések közül a legalacsonyabb érték. 83

84 31. ábra: Szob - az egy lakosra jutó zöldfelület nagysága (m2) Forrás: Lechner Nonfprofit Kft Az egy lakosra jutó zöldfelület nagysága (m2) /Adat vonatkozási éve: 2010./ A nyilvántartott zöldfelületi adatok nem biztos, hogy összevethetők egymással, mivel az ITS intenzív zöldfelületi adatot közöl, a TeIR az adatot nem minősíti. Ezzel a megszorítással kezelendők az alábbiak: a nyilvántartott zöldfelület 2010-ben 3595m2, az 1 főre jutó: 1,2m2. Ezt összevetve a többi Pest megyei járásszékhely adataival, megállapítható, hogy mind a területi, mind az ellátottsági mutatók a leggyengébbek közé tartoznak. 32. ábra: Az 1 főre jutó zöldterület alakulása (m2) Forrás: Lechner Nonfprofit Kft 84

85 Az 1 főre jutó zöldterület (m 2 ) alakulása a vizsgált időszakban minimális emelkedést mutat (1,2 1,3m 2 /fő között). A városi adat minden évben mélyen a járási, megyei és országos mutatók alatt van. Az Önkormányzat a zöldfelület-gazdálkodást és a zöldfelületek védelmét szolgáló helyi rendeletekkel, zöldfelület-gazdálkodási, zöldterület fejlesztési tervvel nem rendelkezik Az épített környezet vizsgálata (A munkarész az internetről elérhető településrendezési eszközök megállapításain alapulnak) Szob közigazgatási területét a Duna, az Ipolyvölgy és a Nyugati Börzsöny határolja. Ennek megfelelően É-i része a Börzsöny hegycsúcsai által szegélyezett előhegyi dombvidék, D-DNY-i területe a folyóvölgyeket kísérő síkvidék. A karakteres természetes határok a folyók egyedi településszerkezeti tagozódást eredményeztek, a belterület külpontos elhelyezkedését a közigazgatás területén a település É-i része külterület, D-i része belterület. A folyó mint település alakító és közlekedésformáló földrajzi adottság, partja mentén hosszan elnyúló települést, beépítést eredményezett. A település eredetileg értelemszerűen a folyópartokat hosszan kísérő beépített területe, fejlődése során lassan felkúszott a dombvidékre. A kialakult településformát még a vele párhuzamosan futó közlekedési nyomvonalak a 12-es út, Budapest Vác Szob vasút is hosszirányban tagolják. A hosszanti párhuzamos beépítés egyhangúságát a Dunába futó patakok, vízmosások oldják. Sajátos értékes közlekedési elem az erdei kisvasút, melynek újraindítása a tervek között szerepel. Közlekedési kapcsolatot biztosít a Börzsöny felé, merőlegesen kapcsolódva a meglévő közlekedési nyomvonalakra. Sajátos jellegzetessége a településnek a vízpart fekvés, közigazgatási határának jelentős része a Duna, Ipoly, Damásdi-patak. Az értékes lakóépületek védelme, a közintézmények megfelelő helyreállítása és környezetének kulturált kialakítása mellett fontos feladatként kezeli a terv a közterületek megfelelő színvonalú tervekkel támogatott minőségi kialakítását. A kertvárosias beépítés négy különböző alapvető típusa található a területen: - az országos főutat kísérő, oromfalas, rossz állagú halmazos sűrű beépítettségű falumag, - a hagyományos oldalhatáron álló, váltakozó gerincű épületekkel beépített terület a település jelenlegi központjában, - a közép és nagytelkes újabban parcellázott területek, - a telepszerű beépítés. A kisvárosias beépítés kvázi telepszerű. A spontán fejlődés elemei szinte az egész városban nyomon követhetők a foghíjbeépítéseknél, bővítéseknél, tetőtér beépítéseknél. 85

86 A területfelhasználás vizsgálata (A munkarész az internetről elérhető településrendezési eszközök megállapításain alapulnak) Az ellátó létesítmények elszórtan találhatók, inkább a Duna-parti településrészen. A kereskedelmi szolgáltató intézmények helye, funkciója, kapacitása, minőségi állapota a piaci adottságoknak és lehetőségeknek megfelelően állandóan változik. A település fejlődése során a Dunával párhuzamosan, a templom körül megkezdődött a központképző elemek, intézmények sűrűsödése, s alakult ki lakóterületen a mai központi mag különösebb geometriai értelembe vett térszervezés nélkül. Annak ellenére, hogy a Polgármesteri Hivatal és a Duna között kialakult gyalogos zóna már ráutaló jelzés értékű, a főtér. ma is hiányzó eleme a városnak. Lakóterület: A település belterületének döntő része kertvárosias lakóterület, helyenként zárványokban megjelenik a kisvárosias beépítés. A városnak a kertvárosias jellegét a továbbiakban is szeretnénk megőrizni. A területfelhasználás mindkét esetben lehetővé teszi az ellátó funkciók elhelyezését is. A város számára a lakóterületfejlesztés keretei között az önkormányzati lakásépítés szerepel célként szükség és bérlakás céljára. A vegyes terület: mindkét eleme megjelenik, a településközpont vegyes területen az intézmények lakófunkcióval vegyesen, azt alapvetően nem zavaró módon nyerhetnek elhelyezést, a központi vegyes területnek elsődleges funkciója települési és térségi intézményellátás. A település Duna mellett hosszan elnyúló formája a központképző elemek sűrűsödésének szintén hosszanti terjedését eredményezte. Az Árpád utca a kulturálistengely, a belőle kiágazó területek az igazgatás, a kereskedelmi és egészségügyi szolgáltatás területe. A meglévő gazdasági intézmények általános jellemzője, hogy az általuk elfoglalt területek értékükön alul hasznosítottak, környezetüket zavarják. Egy részüket a táj rahabiltációja céljából más területre helyeztük, más részüket illesztettük a környezetéhez. Új területeket a város két szélén jelöltük ki, a térségből jövők számára könnyebb elérhetőség biztosítása céljából. Különleges területek általános jellemzője a nagy zöldfelület, valamint a helyi adottságok teremtette lehetőségekre épülő funkció. A különleges területek eltérő sajátságaik, illetve azonos jellegük szerint az alábbiak szerint tagozódnak: A temetők a Tompa Mihály utcában, az Arany János utcában, A sportpályája, rekreációs funkciójú létesítmények fejlesztésére kijelölt terület. Rekreációs területek a Duna és a Damásdipatak partján a sportpályák és a hozzájuk tartozó létesítmények, vízi-, lovasturizmus, pihenni vágyók, idegenforgalom, konferencia befogadó épületeinek elhelyezésére adja meg a lehetőséget. Célként jelentkezik a sport rekreációs célú funkciók egy területen történő fejlesztése is. A település területén Barnamezős fejlesztési területnek minősíthető a Kenyérgyár, a Betongyár aéa korlátozottan üzemelő Szobi gyár területe. 86

87 Önkormányzati tulajdon kataszter Szob Város Képviselő-testülete a 9/2013.(III.27.) Kt.sz. határozatával jóváhagyta a Szob Város Önkormányzata közép és hosszú távú Vagyongazdálkodási Tervét. Az önkormányzat törzsvagyona között a korlátozottan forgalomképes és a forgalomképtelen vagyontárgyak szerepelnek. A rendelet forgalomképtelen vagyont, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nem nevez meg. Forgalomképtelen vagyonelemek: (vízfolyás,közterület, árok, út, közút, saját használatú út, járda, iparvasút) Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek: (beépítetlen terület, gyep, erdő, szántó, szőlő, gyümölcsös, udvar, lakóház, irodaház, orvosi rendelő, sportpálya, ipartelep, temető, játszótér, intézmény épületek) Az önkormányzat üzleti vagyona körébe a forgalomképes ingatlanok tatoznak: Közművek, intézmények, műemlékek, védett természeti területek, muzeális értékek, önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon, közüzemi tevékenységet ellátó egyszemélyes gazdasági társaságban, vagy közhasznú társaságban lévő önkormányzati részesedések, illetve mindazon vagyon, amit a képviselő-testület rendeletbe annak minősít. Összességében megállapítható, hogy a fejlesztési elképzelések számára Önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok is hasznosíthatók, mind intézményi, mind a turisztikai-rekreációs és szolgáltató funkció bővítése, valamint gazdasági célú fejlesztések céljából is. Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatások Az épített környezet értékei és konfliktusai (A 2004 évi terv alátámasztó munkarészein, a 2003 évi Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmányon, és a Kulturális Örökségvédelmi hivatal nyilvántartásán alapulnak) A város területén a művi értékeket veszélyeztető tevékenységek,beavatkozások, konfliktusok nincsenek. A város arculata nem egységes, általában kertvárosias jellegű, ahol a városkarakter erősítése szükséges. A jelenlegi telek és épületállomány az alábbiakkal jellemezhető: - Halmazos telekstruktúra, a löszfal vonalát, terepváltozásokat követő szabálytalan telkekkel, hagyományos oromfalas beépítéssel,utcára merőleges gerinccel. - Oldalhatáron állnak az oromfalas épületek, utcával párhuzamos gerincű, oldalhatáron álló lakóépületek, - Múlt század elejének telepszerű szociális lakásépítése, - a bányatelepen ikerházakkal, - a MÁV lakótelepen többszintes, többlakásos lakóépületekkel. - Közelmúlt kertes beépítése oldalhatáron álló, szabadonálló épületekkel, - Kisvárosias többlakásos telepszerűen megépített többszintes többfogatos lakótelep kezdemények. 87

88 ÉPÍTETT ÉRTÉKEK ÉRTÉKVÉDELEM A település gazdag építészeti, utcai szobor, valamint településszerkezeti, városépítészeti emlékekben. A település épített értékeit az alábbiak szerint kategorizáltuk: Országos védelem alatt álló építmények (műemlékek), illetve azok műemléki környezete Helyi védelem alatt álló építmények Jelen Szabályozási Tervvel helyi védelemre javasolt további létesítmények Városképi védelemre javasolt területek ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK (MŰEMLÉKEK): Luczenbacher kastély törzsszám: Árpád utca hrsz: 379 Római katolikus templom törzsszám: 7346 Szent László utca hrsz: 418 Nepomuki Szent János szobor törzsszám: 7346 Árpád utca hrsz: 41 HELYI VÉDETTSÉG Határ étterem épülete H-1 Rév utca hrsz: 626 Temetői sírkápolna, Czeczko-kerszt Tompa Mihály u. hrsz 718 Kálvária stációkkal Kálvária u. hrsz: 300/1 Krisztus szobor Szent László tér hrsz:417 A 2003 évben készült Kulturális Örökségvédelmi hatástanulmány a fenti Helyi védettségen kívül az alábbiakat javasolja helyi és városképi védelemre: A korábbi HÉSZ helyi védelem alá helyezett létesítményein kívül további védelem alá vonást javasol a KÖHT: Helyi védelemre javasolt épületek, szobrok - Gregersen-kastély HJ-1...Köztársaság út 33. hrsz. 711/4 - Gregersen Duna-parti kastély HJ-2... Zilahy u. hrsz Polgármesteri Hivatal HJ-3...Szent Imre u. hrsz. 507/9 - Börzsöny Múzeum HJ-4... Szent László u. hrsz Lakóépület HJ-5... Árpád u. 2. hrsz Plébánia épülete HJ-6... Árpád u. hrsz Lakóépület HJ-7...Szent Imre u. 9. hrsz Idősek napköziotthona HJ-8... Árpád u. hrsz Kuha-tanya HJ-9...hrsz. 18í/4 - Szent Orbán kápolna HJ Tompa Mihály u. hrsz Zsidó temető HJ-11...Rózsa Ferenc u. hrsz Szent László szobor HJsz-1... Szent László tér hrsz Mindenki keresztje HJsz-3... Tompa Mihály u. hrsz Pelczéder kápolna HJsz-4...Köztársaság u. hrsz. 672/1 - Csodatévő kápolna HJsz-5... Zebegényből Márianosztrára vezető országút mellett Városképi védelemre javasolt területek - Szent Imre utca V-1...hrsz Szent Imre utca V-2...hrsz

89 - Ady Endre utca V-3...hrsz /1 - Préskert utcai bányatelep V-4...hrsz. 853/ Ady Endre u. Mátyás király u. térsége a térképen jelölt területen Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Szob közvetlen főúthálózati kapcsolata a 12. sz. főút, Váctól mintegy 20 perc alatt érhető el. A főút 2x1 sávos, forgalma 2500 Ej/nap, amelynek 15 %-a nehéz forgalom. A Duna déli oldalán húzódó 11. sz. főút a Szob Basaharc réven át közelíthető meg, a révhez vezető út jelű országos közút. A Börzsönytől nyugatra fekvő, Ipoly menti települések közúti megközelítését biztosító 1201 jelű út Szobon csatlakozik a 12. sz. főúthoz. A településsel nyugat felől határos Szlovákia felé nincs közvetlen közúti kapcsolat csak a 1201 jelű útról Letkésnél van híd az Ipolyon. Az út forgalma 2020 E/nap. Szobtól közelíthető meg Márianosztra a jelű bekötő úton. A településnek jó a vasúti kapcsolata, a 70. sz. Budapest Szob vasútvonal kétvágányú, villamosított nemzetközi vonal. A vonalon Vác 35 perc, Budapest 70 perc alatt érhető el. A Börzsönyi kisvasút Szob és Márianosztra között naponta 4 menettel bonyolít le forgalmat. A vonatok az igényekhez igazodva, 16 és 160 fő kapacitású szerelvényekkel közlekednek Közúti közlekedés A 12. számú főút a vasúttól északra a Mátyás király utca Ady Endre utca Bányatelep utca irányban halad végig. 2x1 sávos, csomópontjai megfelelően ki vannak építve. A főúttól a település központ megközelítését a jelű bekötő út biztosítja, a Dózsa György utca Arany János utca - Árpád utca Rév utca Ipolyság út vonalán. Az út a vasútállomás alatt aluljárón halad át. A vasúti aluljárók részben csökkentett űrszelvényűek (pl. Ipolyság utcai egysávos) A Tompa Mihály utca a Márianosztra felé levő külterületek megközelítő útja, a városközpont felé szintén a vasútvonal alatt vezet át. A keleti területen a vasút alatti aluljárón halad át a Táncsics Mihály utca Közösségi közlekedés Vasúti közlekedés A 70. számú vasútvonal a településen két helyen bonyolítja le az utasforgalmat: Szob vasútállomás a központ, Szob alsó vasúti megálló a Keleti településrész kapcsolata. A vasútállomás infrastruktúrája korszerűtlen. A Márianosztra felé a Börzsönyi kisvasút végállomása a 70. sz. vonal állomásához kapcsolódik, járműtelepe a település nyugati határán van. 89

90 Közúti közösségi közlekedés A 12. sz. főúton közlekedik a Volánbusz 350. sz. Vác Szob járata. A Szobon, a vasútállomás melletti autóbuszállomásról az Ipoly menti településeket a 332. és 355. számú járatok látják el, Márianosztra megközelítését a 350. és 354. számú járatok biztosítják. Vízi közlekedés A Szob Basaharc rév mellett, a hajóállomást menetrendszerű hajóközlekedés nem érinti Kerékpáros és gyalogos közlekedés A kerékpáros közlekedés útvonala a Dunaparton a Széchenyi sétány. A gyalogos közlekedés főbb létesítményei a vasútvonal keresztezései: felüljáró vasútállomás fölött, illetve a közúti aluljárók menti járdák. Gyalogos tér: a központban a Szent László utca. A Köztársaság utca Szabadság téri torkolata is gyalogos felület Parkolás Jelentős kapacitású parkoló a 12. sz. főút és az Ipolyság út közötti területen, a vasútállomástól mintegy 200 méterre van. A település központjában közterületen megfelelő mennyiségű parkolási lehetőség van Közművesítés Vízi-közművek Vízellátás: SZOB város közműves vízellátását a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. regionális rendszere biztosítja, mely egyben a hálózati rendszer tulajdonosa is. A város vízellátása 100%-osnak tekinthető. Vízminőség védelmi szempontból Szob a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet alapján kiadott a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet értelmében fokozottan érzékeny minősítéssel rendelkezik és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő településnek számít. A szobi vízbázis 4 db ebből kettő partiszűrésű, 2 mélyfúrású kút. Normál üzemben a partiszűrésű kutakból történik a vízkitermelés, 1960 m 3 /d kapacitással. A teljes vízbázis 3000 m 3 /nap vízhozam kiadására alkalmas A város jelenlegi átlagos vízfogyasztása m 3 /d. A napi csúcsfogyasztás elérheti a m 3 /d értéket. A regionális hálózat gerincvezetéke NÁ 250 mm-es. A tározókapacitás jelentősnek mondható, mivel az Érdi J. utcában 2x m3-es medencék épültek ki. A regionális rendszerről történik Ipolydamásd Letkés, Vámosmikola, Márianosztra települések vízellátása is. A városi hálózat fővezetékrendszere NÁ 200, NÁ

91 mm-es, míg az elosztóhálózat NÁ 100 mm-es. A terepviszonyok miatt a regionális rendszer több nyomásövezettel üzemel. A városi hálózat, vízbázis és a tározók megfelelő többletkapacitásokkal rendelkeznek a beépítésfejlesztések közműigényeinek biztosítására. Vízbázis neve Üzemeltető Státusza Védendő termelés Súlyponti koordináták Y X IpRVR Szobi DMRV Zrt. üzemelő 200 m 3 /d m m IpRVR Szob Hidegréti DMRV Zrt. üzemelő 3000 m 3 /d m m 34. Táblázat Vízbázisok adatai A táblázatban szereplő vízbázisok a kormány rendelet alapján sérülékennyé lett nyilvánítva. Továbbá a 1-9 Közép-Duna domináns alegységhez tartozik. Megnevezés Év Háztartások számára szolgáltatott vízmennyiség m m 3 Közkifolyók száma 3 db 2 db Közüzemi vízhálózat hossza 21,8 km 21,8 km Összes szolgáltatott vízmennyiség m m 3 Közüzemi hálózatba bekapcsolt lakások száma 951 db 925 db 35. Táblázat Vízellátó hálózat paraméterei A településen napjainkban a bekötött lakások aránya közel 100 %-os. Szob város vízellátó hálózata körvezetékes formában épült ki. Közmű-rekonstrukciók során korszerű KPE, göv csövekre kell átépíteni. Az új beépítéseknél a vízellátó hálózat a korszerűnek számító, előbbi időszakban KM-PVC, majd KPE csövekből épülnek Szennyvízcsatornázás, szennyvíztisztítás Szob város szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztítása része a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. regionális szennyvízelvezető rendszerének. A szobi szennyvíztisztító telep kiépített kapacitása 1300 m 3 /nap, 6500 LE (lakos-egyenérték). A legfrissebb adatok szerint a csatornán érkező szennyvíz mennyisége az elmúlt évben m 3 /év volt, a szippantott szennyvíz mennyisége 1065 m 3 /év. A szennyvíztisztító telep Szob, Márianosztra, Kóspallag, Ipolytölgyes, Letkés és Ipolydamásd települések szennyvizét fogadja. A telep bírságos volt, azaz a kibocsátott tisztított szennyvíz határértékei 2010 előtt időszakonként meghaladták a megengedett értékeket. 91

92 A regionális szennyvíztisztító-telepen 2010-ben rekonstrukciót hajtottak végre. A telep intenzifikálása megtörtént. A kibocsájtott tisztított szennyvizek minősége megfelel az érvényben lévő vízminőségi előírásoknak és jogszabályoknak. A városban a szennyvízcsatornahálózat nagyrészt gravitációs rendszerű. A főgyűjtő csatorna DN 300 mm-es KG-PVC, míg a gyűjtőhálózat DN 200 mm-es KG-PVC csőhálózatból épült ki. Szob szennyvíztisztító telepére egy gravitációs csatorna főgyűjtő, és egy nyomott csatorna érkezik be. A településen 4 db átemelő található. Mint már jeleztük a szobi kistérségi szennyvíztisztító telepe Szob szennyvízén kívül, fogadja még Kóspallag, Ipolydamásd és Márianosztra szennyvízét. A telep jelenlegi terhelése 5668 LE. A közüzemi szennyvízhálózat hossza: 20,1 km (2013. évi adat) A közüzemi hálózatba kapcsolt lakások száma: 793 db (2013. évi adat) Az elvezett összes szennyvízmennyisége: m 3 /év (2013. évi adat) Tisztított szennyvízmennyisége: m 3 /év. A tisztított szennyvíz befogadója a Duna. A bevezetés az 1705,12 fkm-nél történik, koordinátái Y= m ; X= m. A tisztított szennyvíz hatása a befogadóra elhanyagolható. A TESZIR adatbázisában a jelenlegi technológia: B típusú eleveniszapos technológiájú. Szennyvíztisztító telep védőtávolsága: 300 m Csapadékvíz elvezetés A város csapadék vízelvezetése főleg nyíltárkos rendszerű. Az új családi házas övezetben az elmúlt években korszerű, zárt rendszeres csapadékelvezetésű úthálózat épült ki. El kell készíteni a felszíni vízrendezési tervet. A felszíni vizeket a befogadóig el kell vezetni. A befogadó vízfolyás, befogadó képességét ellenőrizni kell és amennyiben nem megfelelő, a rendezését be kel tervezni. Amennyiben a befogadó vízfolyás a beépítésből származó többletvizek befogadására nem képes, a beépítésre kerülő területen belül meg kell oldani a többlet csapadékvíz időszakos tározását. A városban a csapadék-vízelvezetés tartozik továbbra is azon feladatok közé, melyet a burkolt utak kiépítésével egy időben, illetve a meglévő burkolt utak mentén, ahol nem került megvalósításra, meg kell oldani. A befogadó rendszert megfelelően kell karbantartani, illetve a nem megfelelő kapacitású szakaszokat korszerűsíteni célszerű Energia közművek Villamosenergia-ellátás Nagyfeszültségű hálózatok Szob városát nagyfeszültségű távvezeték nem érinti. Középfeszültségű hálózatok A város villamos energia ellátása a váci 120/35 kv alállomásból kiinduló 35 kv-os középfeszültségű vezetékről történő leágazásról történik, a 35/20 kv-os alállomáson keresztül. A leágazás után a településen belül 20 kv-os légvezetékes hálózat került kialakításra. 92

93 Szobon 17 db OTR transzformátor található. Kisfeszültségű hálózatok Szob város a villamosenergia-ellátása 100%-osnak tekinthető, még a külterületi ingatlanok is szinte teljes ellátásban részesülnek A város kisfeszültségű hálózata szinte teljes mértékben légvezetékes. Az utóbbi fejlesztési területeknél már földkábeles rendszer is alkalmazásra került. A város a villamos-energia felhasználását KSH adatai alapján az alábbi táblázat mutatja. Megnevezés Év Háztartási villamos energia fogyasztók száma 1108 db 1097 db Háztartások részére szolgáltatott mennyiség 2986 MWh 3019 MWh Összes villamos energia fogyasztók száma 1240 db 1233 db Összes szolgáltatott energia mennyiség 8264 MWh 8186 MWh Kisfeszültségű összes légvezetékhossz 18 km 17,7 km. A középfeszültségű hálózaton 16 transzformátor üzemel. A településen mind a kisfeszültségű, mind a középfeszültségű hálózat nagyrészt légvezetékes formában került kialakításra. Közvilágítás A város közvilágítási hálózata légvezetékes kialakítású. A közvilágítási hálózat fejlesztését a következő években korszerűsíteni szükséges Gázellátás A Szob gázvezeték-hálózatának kiépítésében meghatározó szerepe volt a Börzsönygáz Beruházó Kft.-nek, amelyet éppen Szob vezetésével alapított meg 1995-ben 40 település bevonásával. Az 1997 végéig tartót fejlesztési projekt eredményeként létrejött hálózat a TIGÁZ ZRt. tulajdonába került. A város ellátása 6/3 bar-os gázfogadókon és nyomásszabályozókon keresztül történt a középnyomású hálózat kiépítése. Vác- Márianosztrai a nagy-középnyomású 6 baros vezetékről gázfogadón keresztül. A gázfogadótól D160 PE 3 baron középnyomású gerincvezeték biztosítja a város gázellátását. A gerincvezetékről lecsatlakozó elosztó hálózat 3 baros nyomáson üzemel, D 90, illetve többségében D63 PE vezetékkel. A szobi rendszerről kerül ellátásra Ipolytölgyes gázellátása is. A város gázfelhasználását KSH adatai alapján az alábbi táblázat adtuk meg. Megnevezés Év Háztartási gázfogyasztók száma 682 db 670 db Háztartások részére szolgáltatott mennyiség 1086 m m 3 93

94 Összes gázfogyasztó száma 743 db 730 db Össz gázvezeték hossz 30,2 km 30,2 km Megújuló energia Biomassza A város megújuló energia felhasználásánál elsősorban biomassza felhasználás kerülhet szóba. A város területén jelentős kiterjedésben található erdők területek folytán. Geotermikus energia A geotermikus energia felhasználása a városi energiahálózatban még nem jelent meg Távbeszélő-hálózatok Vác város távbeszélő hálózati ellátását az INVITEL Szolgáltató Rt biztosítja. A váci fogyasztók 27-es hívószámon csatlakozhatnak az országos rendszerhez. A VÁCI Távközlési Központ kiinduló távközlési vezetékek a központi belterületen alépítményi és földkábeles hálózatokkal, míg a település többi részén földkábeles és kábeles kitáplálású, szigetelt légvezetékes hálózatokkal épültek ki. A távközlési légvezetékek vagy betongyámos faoszlopos, illetve a külső területeken a kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok betonoszlopos tartószerkezetein kerültek elhelyezésre, az előfizetői csatlakozások ennek megfelelően föld- vagy légkábeles kivitelezéssel épültek ki. A távbeszélő hálózat a település nagy részén kiépült, az INVITEL Rt. térségben színvonalas szolgáltatást nyújt, igény esetén a távbeszélő hálózatokon keresztül vehető igénybe az Internet, , Telefax és az adatátviteli szolgáltatások, az alközpont és a hálózatok jelentős tartalék kapacitással rendelkeznek Mobil távközlés Szob város mobil távközlési ellátás szempontjából lefedettnek tekinthető. A városban valamennyi vezeték nélküli táv- és hírközlési szolgáltató (T-Mobile, Telenor, Vodafone) megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani Telekommunikáció A műsorszóró telekommunikációs adóállomások vételére egyedi, kisközösségi és nagyközösségi telekommunikációs hálózatok valósultak meg és épültek ki Szobon területén. A városban létesített kábeltelevíziós hálózatok, melyek a távközlési hálózatokkal együtt, velük azonos nyomvonalakon, alépítményekben és légkábeles tartószerkezeteken, illetve helyenként a kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok tartóoszlopaira szerelten valósultak meg. Fenti rendszer lehetővé teszi előfizetői részére szinte valamennyi földi és műholdas sugárzású műsorszóró telekommunikációs adóállomás vételét, a választott programcsomagokkal kapcsolatos egyedi szerződésekben rögzítettek alapján. 94

95 1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) A környezetvédelem és alakítás fontosságát az IVS csak érintőlegesen fogalmazza meg, helyzetfeltáró munkarészében viszonylag kevés figyelmet fordít a témakör kifejtésére, a szakterületek (Levegő, Talaj, Víz, Hulladékgazdálkodás) általános összefoglalását tartalmazza, kevés adattal (kivéve a hulladékhelyzetet) és értékeléssel. Emellett jelentős hiányosság, hogy Szob jelenleg nem rendelkezik elfogadott települési környezetvédelmi programmal. Ezen hiányosság megszüntetése mielőbb szükséges, előkészítése már évben szükséges. Ennek előkészítése azonban még nem indult meg, ezért adataira nem támaszkodhat a vizsgálat. Szob város települési környezetvédelmi programmal és helyi környezetvédelmi adatbázissal, hulladékgazdálkodási és katasztrófa elhárítási tervvel nem rendelkezik. Környezetvédelmi tárgyú helyi rendeletei az alábbi témakörökre terjednek ki (az alaprendelet száma és címe után /az utolsó ismert módosítás évszámával): - Szob város környezetvédelméről szóló 25/2011. (XII. 1.) rendelet / Az állattartás szabályairól szóló 18/2007. (VIII. 29.) és a 11/2012. (V. 16.) rendeletekkel módosított 21/2004. (IV. 28.) rendelet /hatályon kívül helyezve - A települési szilárd hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról és elhelyezéséről szóló többször módosított 28/2004. (V. 26.) rendelet / A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról/ A köztisztaság helyi szabályairól 18/2013. (XII. 21.) önkormányzati rendelet - A közterületek használatáról szóló 17/2008. (VII.2.) Kt. számú rendelet / A talajterhelési díjról szóló 11/2005. (V.18.) Kt. sz. rendelet /2014. Az IVS Környezetvédelem c. fejezetének bevezetője az alábbi helyzetelemzést tartalmazza, felhasználva a Tiszta, egészséges Ipoly mentéért - Szennyezőforrás- felmérési és felszámolási program az Ipoly mente alsó folyásán, Zárókiadvány, Szerkesztõ: Kelemen Zoltán, Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány - Vác, 2005 c. összefoglalót is: A Szob várost és térségét érintő környezeti terhelések, szennyezőforrások egyik részletes feltérképezése évben történt az Ipoly-mente alsó folyásának környezeti vizsgálata során. / / A vizsgálat szerint Szob várost elsősorban potenciális ipari szennyeződésből és illegális hulladéklerakókból származó károk, kárveszélyek érintik. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Pest Megyei Intézete ugyanezen évben összeállított lista azokat a szobi kistérségben üzemelő cégeket sorolja fel, amelyek veszélyes vegyi anyagokat illetve készítményeket használnak. Ezek a létező és/vagy ma már a megszűnés határán álló cégek a kistérségben a következők voltak: Mono Ipolyfabric Kft. (Ipolytölgyes), Mágneses Erővonal Kft. (Kóspallag), Toroid-Tec Kft. (Letkés), Nosztra Kft. (Márianosztra), Börzsöny-Tech Kft. (Nagybörzsöny), Ballasz Alkatrész Kft. (Szob), Agro Határ Kft. (Szob), NÉ & PA Kft. (Szob), Ipolyvölgye MG Szövetkezet (Vámosmikola), Szobi Szörp Gyümölcsfeldolgozó Rt. (Szob), Bogica Agrivitál Bt. (Bernecebaráti). Valamennyi felsorolt üzem rendelkezik/rendelkezett érvényes telepengedéllyel és az engedélyezési eljárásnál a környezetvédelmi szakhatóság is közreműködött. A Tisztiorvosi Szolgálat szerint az üzemek közül a 95

96 legszennyezőbb, de határértéken belül maradó cég az ipolytölgyesi Mono Ipolyfabric Kft., amely jellemzően gépjárműjavítással, fényezéssel foglalkozik. A környezetvédelmi szakterületek közül az IVS fejezte a levegő, a víz, a talaj védelmével illetve a hulladékgazdálkodással foglalkozik részletesebben. Szob talaj- és vízvédelmi helyzetének leírása Szob igazgatási területének Duna- és Ipolymenti része kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területi övezetbe tartozik. A Dunamenti terület fedetlen laza kavicsos öntésterület, jelentős vízkészlettel. A Börzsöny hegység főtömege vulkanikus kőzettömeg, területe talaj- és vízvédelmi szempontból nem fokozottan érzékeny terület. Természetes állóvíz, tó nincs a településen. A város hidrogeológiai adottságaiból következően sérülékenyek a helyi ivóvízbázisok, a felszín alatti vizek védelme kiemelt feladat, Szob területe a felszín alatti vizek védelme szempontjából a fokozottan érzékeny szennyeződési kategóriájába sorolt. A talajvíz szennyezésének legnagyobb forrása a kommunális szilárd és folyékony hulladék. A szennyvízkezelés helyzete az elmúlt években javult, de még nem teljeskörű. A vezetékes vízellátás csaknem teljeskörű és szennyvíz elevezetés is magas arányban van kiépítve, a belterületen a csatornahossz és csatornázottság folyamatosan nőtt. Az IVS Víz c. fejezete tömören foglakozik a Felszíni vizek, Felszín alatti vizek, Szennyvizek és a Talaj helyzetével, az alábbiak szerint: Felszíni vizek A két folyó (Duna, Ipoly) torkolatánál épült város életében meghatározó szerepet játszanak a vizek. A felszíni vizek sokrétű szerepkörrel rendelkeznek, így rekreációs szerep, vízi sportok, turisztikai vonzerő, horgászat, belvíz és szennyvíz befogadása, öntözővíz és a város arculatának formálása. A vizeket terhelő szennyezőforrások az alábbi okokból keletkezhetnek: a folyók esetében a felső szakaszokon történő szennyeződések; szennyvízbevezetések; kommunális és ipari, szilárd és folyékony hulladékok elégtelen kezelése; szennyvizek szikkasztása; a part menti területekről történő vegyszerbemosódás. Felszín alatti vizek Vízminőség védelmi szempontból Szob a felszín alatti vizek védelméről szóló Kormányrendelet alapján kiadott a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló KvVM rendelet értelmében fokozottan érzékeny minősítéssel rendelkezik és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő településnek számít. Szennyvíz A szobi szennyvíztisztító telep kiépített kapacitása 1300m 3 /nap. A legfrissebb adatok szerint a csatornán érkező szennyvíz mennyisége az elmúlt évben m 3 /év volt, a szippantott szennyvíz mennyisége 1065 m 3 /év. A szennyvíztisztító telep Szob, Márianosztra, Kóspallag, Ipolytölgyes, Letkés és Ipolydamásd 96

97 települések szennyvizét fogadja. A telep bírságos, azaz a kibocsátott tisztított szennyvíz határértékei időszakonként meghaladják a megengedett értékeket. Talaj Mezőgazdasági művelés tekintetében, az OTrT szerint Szob körzetében nincsenek kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek. A rendelkezésre álló területeken az alacsonyabb kategóriájú szántók mellett elsősorban szőlő és gyümölcsös található. A kistérségben egyébként a mezőgazdasági művelés alatt álló területek aránya nem az országos tendencia miatt, hanem a több mint 70%-os erdőállomány miatt kisebb. A talajfajtákat minőségileg és mennyiségileg károsan befolyásoló tényező közül Szobon az alábbiak fordulnak elő: a területek beépítése, nem megfelelő területhasználat révén; az illegális vagy előírásoknak nem megfelelő, rosszul szigetelt helyen történő hulladéklerakás; a gépjárművek, mezőgazdasági és egyéb gépek olajszennyezése; egyes talajdegradációs folyamatok. A Közép- Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatai szerint 2005-ben Szobon a vasútállomás környékén volt jelentősebb talaj- és talajvízszennyezés, amely szennyezés valószínűleg illegális hulladéklerakásból, engedélynélküli vagonmosásból és felszín alatti szénhidrogéntartályokból származott. A szennyezés veszélyeztette a Szob- Hidegréti ivóvízbázist, ezért kármentesítési folyamat kezdődött, mely még 2005-ben befejeződött. A talajt korábban leginkább veszélyeztető veszélyes hulladékfajták (olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai) évre nagymértékben csökkentek. Amennyiben az uniós előírásoknak maradéktalanul sikerül érvényt szerezni, a város talajszennyezésének mértéke már kezelhető keretek közé fog csökkenni. A 2006 utáni időszak víz és szennyvízcsatorna ellátásának fejlődését az alábbi TeIR adatok jellemzik. 33. ábra: Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba és Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Forrás. Lechner Nonprofit Kft. A fenti két mutató ellentétes tendenciát mutat: míg a vízellátás 100%-os szintje ( ) 90% alá esett ( ), a szennyvíz csatornázottság 61-ről 72%-ra emelkedett. A két adat és trend összevetéséből adódó közműolló (egy km vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat/km) adat a települési környezeti 97

98 állapot egyik legfontosabb jellemzője. Ennek értéke sajátosan - és nem a legkedvezőbben alakult az elmúlt időszakban: többéves stagnálás után (2009-ig) nőtt, majd a es csúcsot (1,01) követően visszaesett 0,92-es értékre 2012-ig. Ezt mutatja az alábbi második ábra. Az első ábra az azonos időszakban épített vízés szennyvíz vezetékhosszokat szemlélteti (km). A két közmű eltérő ütemben épült, a vezetékhossza között váltak azonos nagyságrendűvé. 34. ábra: Közműolló alakulása Szobon Forrás. Lechner Nonprofit Kft. Az adatok nem mutatnak folyamatos trendet, a 0,92-os közműolló adat a megyei városi átlagnál magasabb szinten áll. Az adat kismértékű csatornázottsági hiányra (ellátatlanságra) hívja fel a figyelmet. Ennek mértéke a 72%-os bekötöttség alapján 28%. Mivel a vezetékes vízhálózatba kötött lakások aránya 87%, e két mutató alapján kedvezőbb közműolló különbözet számítható: a vezetékes vízellátásba kötött lakások 15%-a nem rendelkezik csatorna bekötéssel. 35. ábra: Az egy lakosra jutó, köz-csatornában elvezetett szennyvízmennyiség Forrás. Lechner Nonprofit Kft. 98

99 Az egy lakosra jutó, köz-csatornában elvezetett szennyvízmennyiség a évi csúcshoz (~0,06) képest 2011-ig csökkent, a 0,025-ös mélypont után emelkedett a 2013-as 0,03-as értékre; a megyei és országos átlag alatt, a járási átlag fölött van. Talaj- és vízvédelmi szempontból is fontos a szennyvizek csak tisztított formában jussanak vissza a természeti közegekbe. A mutató nem egyértelműen fejezi ki az ennek való megfelelés mértékét, de a mintegy egy évtized alatt történt ~50%-os csökkenés nem a javulás irányába mutat. 36. ábra: Szennyvíztisztító művi kapacitás alakulása Forrás. Lechner Nonprofit Kft. A tervezett szennyvíztisztító művi kapacitás értéke ( m3/d) között enyhén emelkedő, a városi és mikrotérségi igényeknek megfelel. Az Önkormányzat a vizek és a talaj védelmét szolgáló, A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról és a Talajterhelési díjról, valamint a Települési szilárd hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról és elhelyezéséről szóló helyi rendeletekkel rendelkezik. Levegőtisztaság védelmi szempontból, hogy a Szobi járás az ország légszennyezettségi agglomerációkon kívüli területéhez tartozik. Kiemelkedő a város kedvező térségi természeti adottságaiból adódó jó levegőállapota, amely csak a közlekedési terheléssel leginkább érintett területeken (12-es főút) problémás. A kéndioxid és a szénmonoxid szennyezés alacsony szintjével szemben a gépjárműforgalom okozta nitrogéndioxid és szilárd anyag (szálló por) magasabb koncentrációja jellemző. A szennyezés koncentrációja a légszennyezettségi határértékek és a tűréshatár alá esik. Az IVS megállapításai szerint: Levegő A levegő minőségét a szennyezések mennyisége és minősége, illetve a szennyezések terjedése határozza meg. Ez utóbbi befolyásolása a passzív védekezést, amelyben nagy szerepet játszhat a Szob környékén 99

100 található gazdag erdőállomány (lsd. a természetvédelmi résznél). Aktív védekezés során a szennyezés megakadályozása, illetve mértékének csökkentése a cél. A levegőtisztaság-védelemre a környezetvédelemről szóló évi LIII. törvény alapján, a módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet az irányadó, amely a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről rendelkezik. A zónabeosztásban Szob a 10. számú zóna részét képezi. A zónák a következők: ZÓNÁK 1. Budapest 10. Az egész ország területe Légszennyező pontforrások Szob területén az egyes ipari jellegű vállalkozások telephelyein találhatók, de a határértékeket a közlekedés is befolyásolja. Ez utóbbi szennyezési forrás a zaj- és rezgésterhelésben is meghatározó szerepet játszik, mely terhelés napjainkban egyre jelentősebb tényezőként van hatással az emberi egészségre. Az illetékes környezetvédelmi felügyelőség évi adatai alapján a város legnagyobb és legjelentősebb légszennyezője a Szobi Szörp Gyümölcsfeldolgozó Rt., amely cég tekintetében jelenleg csődeljárás van folyamatban. A Szobhoz legközelebb található, mérőállomással felszerelt települések évi összesített légszennyezettségi indexe alapján Szob környékének levegő- szennyezettségi mutatói a következők. Település Dorog Esztergom Vác Minősítés szennyezett jó szennyezett A Szobot érintő légszennyezettség veszélyforrása jelenleg nem elsősorban maga a város, hanem a környezetében található szennyező zónák (Budapest zóna, illetve Tatabánya-Dorog zóna), mely zónák károsanyag kibocsátásának hatását leginkább a kistérség gazdag erdőállománya képes passzív módon enyhíteni. A légszennyezés további forrásai a közlekedési zónák területén kívül a nem pormentesített utak és a korszerűtlen kommunális fűtés és időszakos szabadtéri égetés. A közelmúltban mért terheltségi állapothoz képest a város levegőtisztasági állapota javulást mutat. A levegőtisztasági állapotra vonatkozóan a TeIR adatbázis nem tartalmaz adatokat. A zajterhelésről az IVS nem tartalmaz adatokat, információkat, de a légszennyezési források analógiájára fő forrásként a közlekedés jelölhető meg. A forgalom okozta zajterhelés mellett az ipari zajterhelés kevésbé jelentős. Erre vonatkozóan a TeIR adatbázis sem tartalmaz adatokat. A közelmúltban mért terheltségi állapothoz képest a város zajvédelmi helyzete javulást mutat. Az Önkormányzat a levegőszennyezés és a zaj elleni védelmet szolgáló helyi rendeletekkel nem rendelkezik. 100

101 A hulladékgazdálkodás témakörét az IVS vizsgálta. Ebben Hulladékgazdálkodást illetően megállapítja, hogy: az EU csatlakozással kapcsolatos jogszabályi módosítások, új szemléletű engedélyezési eljárások, a helyszíni ellenőrzések iránti igény növekedése a hulladékgazdálkodási feladatok jelentős növekedését eredményezték Szob tekintetében is. Az uniós jogharmonizáció következtében január 1-jén lépett hatályba a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény, melyben többek között nagy hangsúlyt kapott a hulladékkeletkezés megelőzése és hulladékszegény technológiák alkalmazása. Szobon a hulladék tekintetében az illegális hulladéklerakó helyek jelentik az elsődleges problémát, illetve a szennyezés forrását. A folyamat később sem állt meg: 2005-ben az Ipoly mente alsó folyásának környezeti vizsgálata során 10 db illegális hulladéklerakót azonosítottak, mely helyekről 80 m3 hulladékot szállítottak el. A kistérségben 2003-ban, az illetékes környezetvédelmi felügyelőség nyilvántartása szerint települési szinten az alábbi mennyiségű veszélyes hulladék keletkezett: Bernecebaráti 370 kg, Ipolytölgyes kg, Kóspallag 28 kg, Letkés 1528 kg, Márianosztra kg, Nagybörzsöny kg, Szob kg, Vámosmikola 202 kg. A városban veszélyes hulladék között az alábbi mennyiségben termelődött: Év Veszélyes hulladék (kg) táblázat: Veszélyes hulladék képződése éves bontásban Forrás: Környezetvédelmi felügyelőség nyilvántartása Hulladék főcsoport Veszélyes hulladék (1996, kg) Veszélyes hulladék (2003, kg) 05 - Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is

102 összes táblázat: A veszélyes anyagok hulladékcsoportok szerinti bontása 1996-ban és 2003-ban: Forrás: Környezetvédelmi felügyelőség nyilvántartása A gazdasági változással és életmódváltással együtt a településen nagyságrendi arányban megjelent a háztartási hulladékok csoportja. Szob kezdeményezte társulás létrehozását a szelektív hulladékfeldolgozás létrehozására is. Az Észak kelet Pest megyei Regionális Hulladékkezelő Társaság több mint 100 önkormányzat bevonásával tervezi megoldani ezt a feladatot. A hulladékhelyzet frissebb adatai alapján a TeIR/KSH adatbázisra támaszkodva az alábbiak állapíthatók meg. 37. ábra: A hulladékgyűjtésbe bekapcsolt lakások aránya Forrás: Lechner Nonprofit Kft. A hulladékgyűjtésbe bekapcsolt lakások aránya 82% fölött van és ezzel Szob mutatói meghaladják a járási átlagértéket, de nem éri el a megyei és országos átlagokat. A tendencia a stagnálási időszak (-2011-ig) után enyhén növekvő. 38. ábra: Szelektív hulladékgyűjtés alakulása Forrás: Lechner Nonprofit Kft. 102

103 A szelektív gyűjtés aránya igen alacsony szintű, a városra nem mutat mérhető értéket. A gyűjtésbe bekapcsolt lakások aránya ugyancsak a mért tartomány alá esik, pedig itt a megyei arány már meghaladta a 60%-ot. A járási arányok sem számszerűsíthetők, alacsony szintjük miatt. Szob mindkét mutató tekintetében a megyei és országos mutatók alatt volt 2012-ig. A város e kedvezőtlen tendencia megfordítására törekszik. Az Önkormányzat a hulladékgazdálkodást lés hulladékártalmatlanítást szolgáló, A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról és a Talajterhelési díjról, valamint a Települési szilárd hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról és elhelyezéséről szóló helyi rendeletekkel rendelkezik Katasztrófavédelem Építésföldtani korlátok, vízrajzi és egyéb veszélyeztetettség Az előzményi IVS a katasztrófavédelmi szakterületekkel nem foglalkozik, erre vonatkozó katasztrófavédelmi, polgári védelmi, ár- és belvízvédelmi, haváriaelemzési és elhárítási fejezetet nem tartalmaz, a város katasztrófavédelmi - veszély-elhárítási terve nem ismert. Ezeket a témaköröket az előzmények közül elsődlegesen a településrendezési terv (TRT) vizsgálati fejezetei tárgyalják: - építésföldtani adottságok: morfológiai adottságok, talajtulajdonságok (TRT természeti adottságokat leíró vizsgálati fejezetben) - vízrajzi adottságok: ár- és belvízvédelem (TRT fenti, és emellett a vízi közműves fejezetben) - egyéb veszélyeztető tényezők (rendkívüli környezetveszélyeztetés: TRT környezetvédelmi fej.) A város katasztrófavédelmi helyzetének összefoglalása az Eu-s irányelvekben meghatározott alábbi katasztrófa elhárítási és környezetbiztonsági irányelvek alapján: A környezeti biztonság azon képességet jelenti, hogy a környezeti erőforrások szűkössége és a környezeti károsodás elkerülésével képes a fejlődést biztosítani. A környezetbiztonságot befolyásoló tényezők három csoportba sorolhatók: Természeti eredetű károkozások (pl.: árvizek, földrengés) Műszaki eredetű károk (pl.: ipari baleset, havária) Társadalmi eredetű károkozások (pl.: háborúk, menekült áradat) A fenti felsorolást alapul véve Szob fő környezeti kockázata a közlekedésben, illetve másodlagosan az ipari termelésben állapítható meg. A közlekedésen belül is elsősorban a veszélyes anyagok és áruk közúti és vasúti fuvarozása a fő veszélyeztető tényező. A 12. sz. főforgalmi út és a vasúti fővonal áthaladnak a város belterületén, így egy ottani havária közvetlenül érintené Szob nagyrészét. A főközlekedési nyomvonalak esetében a probléma azáltal lehet súlyosabb, hogy a városmorfológia következtében veszélyhelyzetben nem áll rendelkezésre elkerülő- illetve menekülő útvonal. A legjelentősebb ipari üzem a városban a kőfejtő, amely külterületen helyezkedik el, de szállítási és rakodási forgalma érinti a belterületet is. a belterületen lévő ipari üzemek egy része (pl. a szörpüzem) a lakóterület közelében fekszik, más ipari- és közüzemek (pl. a szennyvíztisztító telep) a lakóingatlanoktól távol helyezkednek. 103

104 Az ipari üzemek területén tűz és robbanásveszélyes, valamint egyéb szempontból veszélyes tevékenységek nem folynak, az üzemek haváriatervei veszélyességi besorolásuknak megfelelő tartalommal állnak rendelkezésre. A Szob Márianosztrai (Csák hegyi) külszíni kőbánya üzemek körül robbantás-biztonsági védőterület van kijelölve. Jelenleg a SEVESO II. irányelv, azaz a 18/2006. (I.26.) kormányrendelet hatálya alá tartozó veszélyes üzem nem működik Szobon, védőzóna nincs kijelölve. Katasztrófavédelmi, haváriaelemzési és elhárítási szempontból a fent hivatkozott TRT fejezetek valamennyi témakörrel foglalkoznak valamilyen szinten, kivéve a földrengés veszély megállapítását. Ezzel kiegészítendő a katasztrófavédelmi fejezet. A kiegészítést a honlapon közzétett nyílt információk alapján állítottuk össze: Szob a magyarországi viszonyrendszerben az enyhe - közepes veszélyeztetettségű, 2. zónában helyezkedik el. A zóna jellemző horizontális gyorsulási értékei (50 évre, 10%-os meghaladási valószínűséggel): PGA (m/s 2 ): -1,0/-1,1 között; PGA(g): 0,10 körül (l.: az ábrán). A földrengések megfigyeléséhez, a földrengés-paraméterek pontos meghatározásához a földrengéshullámok műszeres regisztrálása szükséges, a modern szeizmográfok képesek a talajnak akár mm-es elmozdulását is regisztrálni. Magyarországon jelenleg 20 szeizmológiai mérőállomás működik. Átlagos zaj- (talajnyugtalanság) viszonyokat feltételezve a hálózat észlelési küszöbe ML= magnitúdó körül van. Az ország középső részén valamivel alacsonyabb, a határok környékén kissé magasabb. Ez azt jelenti, hogy a lakosság által érzékelt valamennyi rengést a hálózat nagy valószínűséggel detektálja. A legközelebbi állomás Penc. (A legközelebbi szélessávú állomás kissé távolabb Budapest.) Alább a Penci állomás főbb adatait közöljük: A Penci állomás (PENC)* műszerezettsége és az üzemeltető szervezet: Állomás kód Alapkőzet Állomás típusa (1) Érzékelő típusa (2) Regisztrálás (3) Szervezet (4) PENC homok/lösz 3C SP CMG-40T D-C GR *főbb jellemzői: szélessávú állomás, valósidejű adatátvitellel; jelmagyarázat: (1) 3C - három komponenses szeizmométer; BB - széles sávú szeizmométer (2) STS-2 - Streckeisen széles sávú szeizmométer; (3) D - digitális regisztrálás; C - folyamatos regisztrálás (4) GGI - MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet (Forrás: 104

105 A fentieket összefoglalva a hivatkozásokat is beleértve - megállapítható, hogy Szob katasztrófavédelmi szempontból nem tartozik a veszélyeztetett, illetve fokozottan veszélyeztetett kategóriába, a II. katasztrófavédelmi osztályba tartozik. A részletes katasztrófavédelmi és polgári védelmi előírásokat a város védelmi terve, valamit a jelentősebb intézmények és gazdasági egységek (üzemek) szabályzatai tartalmazzák. Az Önkormányzat a katasztrófa védelmet, veszélyelhárítást szolgáló helyi rendeletekkel nem rendelkezik Ásványi nyersanyag lelőhely Szob területe nem része Pest megye területrendezési terve Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetének. A város területe ennek ellenére bővelkedik építőipari nyersanyagokban. Közülük a zúzottkő (andezit) érdemel említést, amelyet a város külterületén évtizedek óta bányásznak, elsősorban útalap és vasúti pálya alapozása céljára. A dunai hordalék lerakódások nyomán a térség kavicskészlete is számottevő. Szob és Márianosztra között helyezkedik el a vulkáni eredetű, lajtamészkővel borított Csák-hegy (379 m), melynek oldalában hosszú idő óta kőbánya működik. Az ország legnagyobb kőbányájában út- és vasútépítéshez alkalmas követ bányásznak. Szobon található a kőbánya zúzdája és kőosztályozója. SZOB - MÁRIANOSZTRAI KŐBÁNYA vonalat 1912-ben építették a márianosztrai kőbányában található andezit kőzet kiaknázására. A fűtőház és a kőzúzda Szobon létesült. A kitermelt követ nagy darabokban rakták a kisvasúti kocsikba. A válogatás, finom kőzúzalék készítése Szobon történt. Itt adták fel a kőszállítmányokat a MÁV szerelvényeire, és a DUNAPARTI-RAKODÓN uszályokra. A hajózás kezdettől jelentős volt, a bánya tulajdonosának hajózási érdekeltsége is lévén. A Csák-hegyi kőbányát a francia Colas SA szerezte meg 1996-ban, amikor az ALTERRE Kft.-n keresztül megvásárolta a csődbe ment Hamberger GmbH résztulajdonlásával működő Pestkő Kft.-től. Az itt kitermelt piroxénandezitet főként vasúti és közúti építkezéseken használják. Évente tonna követ bányásznak ki. A korábban szintén jelentős foglalkoztatónál a korszerű gépek üzembe állítása okán mintegy 2/3-dal csökkent a munkavállalók száma. A cég jogelődje, az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalat május 29-én Colas Északkő Bányászati Kft. néven csatlakozott a Colas csoporthoz. Tizenegy kőbányánk a Dunakanyartól az Északi-középhegység mentén helyezkedik el. A társaság termékeinek gyártása során a harmonizált EN szabványokat tekintik irányadónak és különböző felhasználási területeken értékesítik zúzottkő termékeiket Városi klíma A terület klimatikus adottságai közül legjelentősebb befolyásoló tényező a város táji fekvése, morfológiai adottságai és ezek klímaformáló, befolyásoló szerepe, pozitív hatásai: a Duna folyam, az Ipoly folyó és a hegyvidék találkozásából adódó változatos kitettségi viszonyai, a Dunamenti és az Ipolyvölgyi szélcsatornából, valamint a nagykiterjedésű hegyvidéki erdőterületről származó oxigéndús, tiszta, 105

106 frisslevegő és ennek állandó mozgása, a regionális és helyi szélviszonyok. E pozitív hatást lokálisan némileg lerontja a közlekedési folyosó (12.sz. főút és a vele párhuzamos vasúti fővonal) illetve a helyi ipari tevékenység légszennyező hatásai. Ezek közlekedési fejlesztéssel ( a TSZT-ben is jelzett északi elkerülőút, az ipolyvölgyi átkötés kiépítésével) forgalomszervezési és szabályozási eszközökkel és az ipari technológiák további korszerűsítésével mérsékelhetők. A regionális háttérszennyezés elsősorban a várostól az É Ény-i, uralkodó szélirányba eső területekről származhat. Ezek szlovákiai területek, ahol jelentősebb ipari üzemek és egyéb légszennyező források nem jellemzőek. Ezek hatásai nem jelentősek. A további légszennyező forrásként figyelembe veendő deflációs felületek (külszíni bánya, anyagdepók, valamint szántott, tárcsázott mezőgazdasági területek, földutak), ezek csökkentése és növényzettel való minél nagyobb arányú lefedése a helyi klímát is javítja. A településen működő gazdasági és városüzemeltetési telephelyeknek (bányák, egyéb iparterületek, ipari, szolgáltató és mezőgazdasági üzemek, telephelyek, szennyvíztisztító telep) normál üzemmenet szerint nincs jelentős környezetszennyező, helyi klímát befolyásoló hatása, esetleges havária esetén fordulhat elő ideiglenesen a helyi légköri viszonyokat befolyásoló, beavatkozást igénylő szituáció. A területen meteorológiai megfigyelő állomás működik, konkrét helyi mérési adatok állnak rendelkezésre. A város klímaállapota összességében kedvezőnek minősíthető. Helyi szinten különbségek állapíthatók meg a különböző ökológiai adottságú városrészek klímajellemzői között: a sűrűbben beépített, magasabb burkolati aránnyal rendelkező, ipari és közlekedési zónákhoz közelebb fekvő és járműforgalommal erősebben terhelt területek és a lazábban beépített, kevésbé terhelt folyó- és erdőközeli perifériák között, ez utóbbiak javára. A jövőben a városi mikroklíma helyi javításához a terület zöldfelületi intenzitásának, biológiai aktivitásának növelésével lehet hozzájárulni. A fentieken túl fontos a belterületek zöldfelületi arányának és a városi területek biológiai aktivitásának növelése, az utcák, terek és telkek fásítása. 106

107 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése Szob település 2000-ben nyerte el a városi rangot. A korábbi járási székhely lélekszáma és kiterjedése miatt kevéssé városias jellegű településeink közé tartozik, az erősen funkcióhiányos Alsó-Ipoly mente rehabilitációs esélyeinek növelése érdekében kapott városi rangot. Lakónépességének száma az elmúlt évtizedekben szinte alig változott, az elmúlt negyven évben mindig háromezer fő körül mozgott. A várost az elöregedő társadalom és a helyi gazdaság válsága kihívások elé állítja, amely egyfelől az intézményrendszer további fejlesztését, a helyi igényekre szabását és a rövid-és középtávon jelentkező igények kielégítése felé orientálja, másfelől a meglévő belső erőforrások kihasználása (természeti értékek, vízi kapcsolat, termőterületek) új fejlesztési utakat nyithat meg. A város további fejlesztéseit azonban a meglévő hiányosságok, a belső, megújulási képességet növelő erőforrások részleges hiányai alapvetően meghatározzák. Ezek közül kiemelkedő fontosságú, hogy a városi népesség stagnál, illetve enyhén fogyatkozik, miközben a jelenlegi paraméterek mellett rövid és hosszabb távon is egy elöregedő társadalom képe rajzolódik ki. Ebből közvetlenül is fakadnak olyan problémák, amelyek a helyi intézményrendszer hiányosságaira, felkészületlenségére világítanak rá, mindenekelőtt az idősek ellátásának jövőben várhatóan fokozottabban jelentkező problémájára. Fontos, a helyi társadalom szocio-demográfiai és szocio-ökonómiai viszonyait meghatározó vonás a (relatív) képzetlenség - főként az, hogy a felsőfokú végzettségűek aránya az országos és megyei átlagnál is alacsonyabb. Ebből egyfelől az következik, hogy a felsőfokú végzettséggel betölthető álláshelyeket nem feltétlenül helyiek töltik be, miközben a városba vándorlás az utóbbi időszakban visszaesett. Szob erősségét és vonzerejét elsősorban az élhető kisvárosi lét, a természeti környezet és a főváros közelsége adja. A városközpont bár igen kis kiterjedésű, de itt a legfontosabb szolgáltatások egy igen szűk területen beül, gyalogosan is elérhetőek. Ez a sűrűség tovább növelhető, de már jelenleg is nagy előnye a városmagnak. A városközpontot erősítő tényező, hogy a bölcsődétől a gimnáziumig mindenféle nevelésioktatási intézmény elérhető. Ez egyrészt a központ élénkségét eredményezi, másrészt a pedagógiai intézmények sűrűsége a város megtartó erejéhez is hozzájárul, hiszen ezek jelenléte a szülők számára a gyermekek biztonságos, hosszú távú elhelyezését jelenti. A kedvező elhelyezkedésen túl a szolgáltatások elérhetőségét jelentősen javítja, hogy több intézményben is megtörtént az akadálymentesítés, így ezek a mozgáskorlátozottak számára is elérhetőek. Mindez nemcsak a színvonalas közszolgáltatás feltétele, hanem lehetővé teszi újabb társadalmi csoportoknak a közös térben történő megjelenését, állandó jelenlétét is. A belvárosban igen kicsi a forgalom, ezáltal a gyalogosok, kerékpárosok biztonságosabban használhatják. Ugyancsak fontos ebből a szempontból a közösségi téri funkciók ellátására kialakított Köztársaság tér. A város életminőséget tovább javítja, hogy nincsenek jelentősebb szociális és etnikai problémák a városban, ugyanakkor magas a civil szervezetek aránya és a helyi társadalom is aktív. 107

108 Az élhető kisvárosi élet másik oldalán funkcióhiányok jelentkeznek: ma Szobon nem minden üzleti és közszolgáltatás érhető el magas színvonalon. A városközpontot erősítené a pénzügyi, idegenforgalmi szolgáltatók szélesebb körű jelenléte, a munkába állást, álláskeresést elősegítő és az ügyintézést lehetővé tevő kirendeltség vagy egy szakképzési központ. A természeti értékek mellett a mezőgazdálkodás területi alapjai is adottak, miközben az erdősültség a táji adottságoknak megfelelő. Mindez azt jelenti, hogy az országos jelentőségű természetvédelmi területek, értékes élőhelyek fennmaradása és megőrzése mellett lehetőség van a természettel összhangban kialakított mezőgazdasági termelésre, amelyhez igen kedvező alapot teremt az egyébként nagy élőmunkaigényű kertészeti kultúrák (szőlő és gyümölcsös) jelenléte, magas aránya. Ennek felismerésével az elmúlt években az önkormányzat lehetőségei a közfoglalkoztatásban megnövekedtek. Szob jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, melynek köszönhetően könnyen megközelíthető. A városközpont fontos tömegközlekedési centrum, ahol az Ipoly-völgyből és a Börzsönyből érkező autóbuszok végállomása található. Ez kulcsfontosságú a város térségi funkcióinak ellátása szempontjából, mivel a település intézményei a környékből is könnyen elérhetőek. Az előnyös közlekedési helyzetet fokozza, hogy Szob nemcsak átszállóhely, térségi szempontból fontos tömegközlekedési csomópont, hanem a közlekedésben megvalósuló intermodalitásnak köszönhetően változatok útvonalakon és többféle közlekedési eszközzel megközelíthető, a szerkezet-meghatározó vasútvonalak (közforgalmi vasút, erdei kisvasút, a gazdasági szempontból kiaknázható bányavasút) mellett többek között kerékpáron is. A főváros közelsége több szempontból is kihat város illetve szűkebb értelemben a városközpont fejlesztésére. Egyrészt növelheti a látogatottságot a könnyű, gyors megközelíthetőség miatt, másrészt az agglomerációba potenciálisan kiköltözők számára is biztosítania kell a magas színvonalú szolgáltatásokat, ami a városközpont további fejlesztését is előirányozhatja. Jelentős vonzerőt képviselnek a Dunakanyar természeti, történeti értékei valamint a folyóvizekben gazdag, Ipoly-torkolati fekvés, ami változatos táji környezetet, mozaikos tájszerkezetet jelent. A turizmus ezért egy fontos fejlesztési iránnyá válhat, melynek jelentőségét tovább növeli a térség egyedi turisztikai látványossága, a kisvasút. Ennek köszönhetően a városközpont forgalma jelentősen nőni fog, ezáltal az üzletek száma, a szolgáltatások színvonala is emelkedhet, és ez erősíti a városmag funkcióellátottságát. A funkcióhiányokat a turizmus lehetőségeire épülő fejlesztések is orvosolhatnák, azonban jelenleg a hiányos a turisztikai szolgáltató infrastruktúra: szükség lenne egy a turistákat orientáló térségi idegenforgalmi információs és szervező irodára, amely a vendégek itt tartásában (vendégéjszakák száma) játszhatna meghatározó szerepet. Ezzel szorosan összefüggő probléma a kereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalkozások alacsony száma illetve a kevés a szállás- és vendéglátóhely. A városközpontban található fogadó létesítmények alacsony száma tulajdonképpen gyengíti a centrum kiszolgáló potenciálját. Ugyancsak alulfejlett a sport- és rekreációs infrastruktúra: a meglévő korszerűtlen létesítmények leromlott állapota gyengíti a városközpont vonzerejét, és a sport- és rekreációs igények kielégítetlensége közvetve hatással lehet a város népesség-megtartó erejére is. A természeti szépségek mellett a fontos helyi ásványi nyersanyag kitermelő hely a kőbánya. Fontos helyi természeti adottság a fenntartható helyi ivóvízbázis, amihez megfelelő szintű vízi közmű ellátottság párosul. A település vízellátó hálózatának kiépítettsége 100 %-os, a vízmű rendszer a távlati igényeket is biztosítani tudja. A szennyvízcsatorna hálózat jelentős része az utóbbi években épült ki, következésképpen 108

109 meghibásodásra, javításra nem kell számítani. A szennyvíztisztító-telep korszerűsítése megtörtént, és ennek köszönhetően a határérték túllépése megszűnt. A távközlési hálózat a vezetékes és vezeték nélküli hálózata a település teljes egészén ellátott, valamint a gáz-, és villamosenergia-ellátás is teljes körűnek tekinthető. A városban a szilárd és folyékony kommunális hulladékgyűjtés megfelelően megoldott, a szelektív hulladékgyűjtés aránya növekszik. A városban különleges intézkedést igénylő környezeti szennyezés illetve ártalom (élővilág-károsítás, talaj- és vízszennyezés, veszélyes hulladék illegális kezelése, stb.) nem ismert. A településszerkezetet figyelembe véve a vasútvonal elválasztó szerepe megnehezíti az egységes városkép és térszerkezet kialakítását, mivel az (jóllehet az átjárás biztosított) gyakorlatilag kettévágja a települést, és ez nehezíti az egységes, centrálisan szerveződő térszerkezet kialakulását. A legnagyobb kezelendő problémát a helyi gazdaság válsága jelenti: a munkahelyek fele eltűnt az utóbbi tíz évben, mikro és kisvállalatok maradtak csak helyben. A helyi vagy térségbeli gazdasági szereplők jobbára gyengék, forráshiányosak. A probléma volumene a demográfiai viszonyokból is kiolvasható: az ingázó életmód miatt kevésbé élénk központi terület, mivel a helyi munkahelyek hiánya miatt a lakosság jelentős része csak a reggeli és esti óráit tölti Szobon. Helyettük a turistáknak, vendégeknek kellene benépesíteni a városközpontot. Ehhez viszont komoly városmarketingre lenne szükség, miközben az alvóvárosi funkciók dominanciája új helyzetet teremthet. A kedvező megközelíthetőség ellenére a város közúti elérhetőség kedvezőtlen, miközben a településen érezhetőek a 12. sz. főút környezetterhelő (levegő-, zaj rezgésterhelés) hatásai és az elkerülő szakasz hiánya. Emellett a földrajzi fekvésből adódó, határ menti elhelyezkedés hatásai is megmutatkoznak. Egyfelől a határ közelsége miatt a város látogatottsága alacsonyabb, mint amekkora természeti-táji adottságai alapján lehetne. Ez kihat a városközpont helyzetére is, miközben a gazdasági lehetőségeket is meghatározza, és egyfajta belső perifériális helyzetet teremt. A vízi kapcsolat a meglévő potenciálok ellenére gyenge. Bár a városközpontnak közvetlen kapcsolata van a Dunával, ez a kapcsolat nem befolyásolja meghatározó módon a központi terület életét, nem jelenik meg a központ funkciói (szállítás, szabadidő stb) között. Tehát ez a lehetőség nem igazán tematizálódott és nem kihasznált - hiányzik például a kikötői infrastruktúra. A városi zöldfelületi rendszer fő hiányossága, hogy kevés közterületi zöldfelület, a közpark, miközben ellátottsági problémák is jelentkeznek. Egyelőre hiányoznak vagy részlegesek a város környezeti és zöldfelületi fejlesztését megalapozó dokumentációk (koncepciók, tervek, programok, települési környezetvédelmi koncepció/program; zöldfelület - gazdálkodási és fejlesztési terv/program; stratégiai zajtérkép; stb.), így a városnak jelenleg nincs e kérdéskörben átgondolt és megvitatott elképzelése, fejlesztési víziója. A helyi szinten biztosított, fenntartható vízellátás gyenge pontja a vízbázis érzékenysége, sérülékenysége. Emellett a szennyvíz-csatornázottság nem teljes körű a városban (üdülőövezet), és a csapadékvíz-elvezetés is problémás több helyen: az árkok hiánya mellett a nyílt árokhálózatok átereszeinek keresztmetszete sok helyen nem megfelelő. 109

110 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis Szob lehetőségeit és mozgásterét a fent kifejtett belső erőforrások együttese, sajátos dinamikája határozza meg. A város vonzerejét az élhető kisvárosi lét, a kompakt, civil társulásokkal és szervezetek által is formált, a jelentős etnikai és szociális konfliktusoktól mentes társadalmi környezet adja. A természeti környezet vonzereje, mindenekelőtt a Dunakanyar, a folyóparti és hegyvidéki természeti értékek a turizmust helyi szinten kulcsfontosságú ágazattá tehetik, miközben a főváros közelsége komplex helyi-térségi fejlesztéseket és előnyös együttműködéseket generálhat A folyamatok értékelése A várost azonban az elöregedő társadalom és a helyi gazdaság válsága kihívások elé állítja, amely egyfelől az intézményrendszer további fejlesztését, a helyi igényekre szabását és a rövid-és középtávon jelentkező igények kielégítése felé orientálja, másfelől a meglévő belső erőforrások kihasználása (természeti értékek, vízi kapcsolat, termőterületek) új fejlesztési utakat nyithat meg. A demográfiai folyamatok értékelésénél a gyorsuló elöregedés valamint a főváros és Vác népesség-elszívó hatásának erősödése jelent problémát, veszélyt. A helyi gazdaság stagnálása és a munkahelyteremtő befektetések távol maradása konzerválja a jelenlegi helyzetet. Mindez a városi funkciók bővülése helyett egy sajátos funkció-szűkülést okozhat. Az alvóváros arculat kialakulása tovább fokozhatja egyfelől az ingázást, másfelől az elvándorlást, miközben az ingázó életmód azt is magában rejti, hogy a fogyasztás egy része potenciálisan átkerülhet az ingázás helyszínére, ami leépülő helyi szolgáltató, kereskedelmi szektort eredményezhet. A felvázolt folyamatok helyi szintű kézben tartásához elsősorban a helyi potenciálok, erőforrások kihasználása és az erre alapozott fejlesztések jelenthetnek megoldást. Ez egyfelől a térségi közszolgáltatási funkciók megerősítését jelentené, illetve a turizmus és vendéglátás fejlesztését. Ehhez elengedhetetlen a közlekedési infrastruktúra további fejlesztése (kerékpárút, Ipoly-hidak, közútfejlesztés). A helyi gazdaság élénkítése egyrészt az önkormányzati területek hasznosításával illetve a Start programban a mezőgazdasági jelleg erősítésével valósulhat meg, amely elmozdulást jelentene a szociális gazdaság kiépülése felé (együttműködés gazdálkodókkal), másrészt további potenciál az élelmiszeripar újraélesztése. A térség és a városra is kedvezően hathat a Dunakanyar turisztikai és a dunai hajózás fejlesztése ugyanakkor, a nagyobb léptékű, tágabb térséget is érintő fejlesztő beruházások elmaradásával számos városközponti a fejlesztés értelmetlenné válhat vagy el is maradhat. Az átmenő forgalom erősödésével a város élhetőségének romlásával (környezeti terhelés megnövekedése) járhat, ami kihat a városközpont vonzerejére és a turizmus lehetőségeire is. A gépkocsiforgalom által keltett 110

111 környezetterhelés szűk közlekedési keresztmetszeteket eredményezhet és lokális környezeti túlterheltséget okozhat egyes útszakaszokon és csomópontoknál. A termőterületek további csökkenése és a beépítésre szánt területek terjeszkedése együttesen a biológiailag aktív felületek csökkenéséhez vezet, miközben a zöldfelület-gazdálkodás forráshiányának és a szakmai program hiányának negatív következményei már most is megmutatkoznak, legfőképp a fenntartási nehézségekben és a fejlesztések megalapozatlanságban. A közlekedési terhelésre egy elkerülő szakasz megépítése valamint a vízi közlekedés és szállításban rejlő lehetőségek kiaknázása jelenthet megoldást. A városi környezet minőségének javítását és a hulladék újrahasznosítási arányának növelését célzó EU támogatási prioritások kihasználásának lehetőségei, pályázati lehetőségek ugyancsak figyelemre érdemesek. A jövőképet és a fejlesztések lehetőségét, irányvonalait alapvetően a településhez külsődleges tényezők is meghatározzák. Ezek közül a legfontosabb a fővárosi agglomeráció további terjeszkedése. Az agglomeráció bővülése segíthet a fővárossal való kapcsolatok erősítésében, a kitelepülés ösztönzésében, ami közvetve a várost a szolgáltatások fejlesztésében sarkallhatja, de szerepe lehet a befektetői érdeklődés növekedésében is. Az agglomeráció további bővülése a kedvezőtlen demográfiai (elöregedés és elvándorlás) folyamatokat ellensúlyozhatja vagy lassíthatja. Ennek alapvető korlátja lehet Szob földrajzi elhelyezkedése, ugyanis a határ közelsége nem feltétlenül kedvez a gazdaság élénkítésének. Erre jelenhet választ a tervezett helembai közúti Ipoly-híd megépítése, amely Szobot új geopolitikai helyzetbe állítja, és egy határon átnyúló mikrotérség központjává teszi, ami erősítheti a városközpont funkcionális ellátottságát. A dunai hajózás tervezett nemzetközi és kormányszintű fejlesztésével javulhat Szob városközponti területeinek vonzereje is. Ugyancsak jelentős lehetőségeket körvonalaz a Dunakanyar komplex fejlesztésének elindulása. Már évtizedek óta áll az a stratégiai szintű fejlesztési munka, amelynek elindulása az egész kiemelt üdülőkörzetnek, így Szobnak is új lehetőségeket teremteni. A megélénkülő dunakanyari vendégforgalom szempontjából a szobi városközpont meghatározó szerepet játszhat kedvező közlekedése, megközelíthetősége révén. A kerékpárutak fejlesztése és összekapcsolása pozitív hatással lesz mind a helyi turizmusra, mind a szolgáltatások igénybevételére. A börzsönyi kisvasút teljes körű kiépítése is hozzájárul a térség és egyben Szob turisztikai fejlődéséhez, miközben a 12.sz. főúti elkerülő szakaszának megépítése és tájba illesztése úgy növelné a város élhetőségét és a megközelíthetőségét, hogy közben nem romlanának a turizmus lehetőségei. A helyi, belső erőforrások közül a táji, természeti környezet kiemelkedő jelentőségű, amely nemcsak a turizmus fejlesztéséhez jelent jó alapot, hanem a hagyományos kertgazdasági ágazatok fejlesztéséhez is, miközben ennek a helyi hagyományai is megvannak (a szőlő és gyümölcsös területek, kertészetileg hasznosított terület részarányának növelése) és a mezőgazdaság jelentős szerepet játszhat a foglalkoztatottság növelésében is. Az erdősültség növelése megoldást jelenthet a gyenge termőhelyi adottságú és kivett területeken. A város vonzerejét növelheti, hogy vannak a belterületi zöldfelületi rendszer fejlesztésére alkalmas tartalékterületek, ugyanakkor ezek feltárása és hasznosításához kidolgozott koncepciót igényel. A vízparti és hegyvidéki természeti adottságokon alapuló turizmus fejlesztési potenciálja mellett a természeti területek megóvásának, bemutatásának kedvező feltételei is jórészt adottak. 111

112 A településfejlesztés irányainak meghatározásánál érdemes figyelembe venni, hogy a városi csatornahálózat nehezen kezeli az egyre több nagyobb csapadékmennyiséget, az átereszek keresztmetszetei nem mindig képesek a nagyobb csapadékmennyiséget kezelni és az árkok állapota sem mindig megfelelő. Szob város közműellátása az elmúlt időszakban folyamatosan fejlődött és összközműves formában épült ki. A város vízellátása megoldottnak tekinthető, melyet a DMRV biztosít regionális rendszeren keresztül. A város vízmű-kútjai, a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny, ezen belül kiemelten érzékeny vízminőség védelmi területen fekvő település. A város településfejlesztése során figyelembe kell venni a fokozottan érzékeny, ezen belül kiemelten érzékeny vízminőség védelmi területeket. A víztározási kapacitás a távlati nagyobb vízigények biztosítására is alkalmas. A beépítés-fejlesztésekhez az azbeszt cement anyagú fővezetékek rekonstrukciójával kell számolni. A víz bázis, víztározás és vízminőség szempontjából továbbra is megfelelő mennyiségben és minőségben áll rendelkezésre. A városban a szennyvízcsatornázás szintén regionális kistérségi rendszerű. A szobi kistérségi szennyvíztisztító-telep korszerűsítése 2010-ben megtörtént, a kibocsájtott tisztított szennyvizek minősége megfelel az érvényben lévő vízminőségi előírásoknak és jogszabályoknak. A város szennyvízcsatornahálózata alapvetően gravitációs, elválasztott rendszerű, de a kistérség szennyvize nyomóvezetéken érkezik a telepre. A gravitációs szakaszok átmérője mm-esek. A város zárt csapadékcsatorna-hálózat minimális, kertvárosi és városközponti részén is a csapadékvíz elvezetése nyílt árokrendszerrel történik. A településen egységes csapadékvíz-elvezető rendszert kell kialakítani. Az árokrendszereket fel kell, hogy váltsa a felszín-közeli zárt csapadékcsatornák, illetve a zárt szabványos mélyépítésű csapadékcsatornák A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A városfejlesztési stratégia megalapozása tekintetében alapvető fontosságú, hogy rendszerezve, áttekinthető formában megjelenjenek azok a külső és belső tényezők, amelyek hatással lehetnek a városfejlesztés feltételrendszerére, amelyek befolyásolhatják: elősegíthetik, vagy akár korlátozhatják a beavatkozások sikerességét. E cél érdekében a főbb tematikus területekre társadalom, gazdaság, közművek, épített környezet, természeti környezet SWOT analízis készült. ERŐSSÉGEK HELYI TÁRSADALOM ÉS KÖZSZÁLGATÁSOK Magas funkcióellátottság kis területen: a szobi belváros igen kis kiterjedésű, ahol a legfontosabb szolgáltatások igen szűk területen beül, sétálva is elérhetőek. Ez a sűrűség tovább növelhető, de már jelenleg is nagy előnye a városmagnak. 112

113 Háromszintű oktatási intézményrendszer: a városközpontot erősítő tényező, hogy a bölcsődétől s gimnáziumig minden nevelési-oktatási szint megtalálható itt. Ez egyrészt a központ élénkségét eredményezi, másrészt az oktatási feladatok sűrűségének köszönhetően a szülők számára a gyermek biztonságos, hosszú távú elhelyezését jelenti. Kompakt helyi társadalom nincsenek jelentősebb szociális és etnikai problémák a városban. Magas a civil szervezetek aránya. Helyi társadalom nagyon aktív. Több intézményben akadálymentesítés megoldott: ezáltal az intézmények a mozgáskorlátozottak számára is elérhetőek, ami nemcsak a színvonalas közszolgáltatás feltétele, hanem újabb társadalmi csoportoknak a közös térben történő megjelenését, állandó jelenlétét is lehetővé teszi. Forgalomcsillapított belvárosi terület: a belvárosban igen kicsi a forgalom, ezáltal a gyalogosok, kerékpárosok biztonságosabban használhatják. Kiemelendő ebből a szempontból a közösségi téri funkciókra kialakított Köztársaság tér. HELYI GAZDASÁG A mezőgazdálkodás területi alapjai és az erdősültség a táji adottságoknak megfelelő Országos jelentőségű természetvédelmi területek, értékes élőhelyek fennmaradása és megőrzése, a természeti értékek fennmaradását, - a természet közeli területhasználatot lehetővé tevő művelési ágak összességének átlagot meghaladó aránya kedvező Kedvező a kertészeti kultúrák (szőlő + gyümölcsös művelési ágak) magas aránya Az elmúlt években az önkormányzat lehetőségei a közfoglalkoztatásban megnövekedtek, foglalkoztatási jelentősége megnövekedett. KÖZLEKEDÉS Jó közlekedési kapcsolatok, könnyű megközelíthetőség: a városközpont nagy erénye, hogy komoly tömegközlekedési centrum, ahol az Ipoly-völgyből és a Börzsönyből érkező autóbuszok végállomása található. A város térségi funkcióinak ellátása szempontjából kulcsfontosságú, hogy intézményei könnyen elérhetőek. Budapest közelsége: a főváros közelsége két módon is hathat a városközponti fejlesztésekre. Egyrészt a látogatottságot növelheti a könnyű, gyors megközelíthetőség, másrészt a potenciális kiköltözők számára biztosítani kell a magas színvonalú szolgáltatásokat, ami a városközpont további fejlesztését indukálja. Intermodalitás a közlekedésben: Szob átszállóhely, térségi szempontból fontos tömegközlekedési csomópont, ami az itt található közösségi intézmények jelentőségét növeli. A városközpont ezenkívül kerékpárúton is megközelíthető. Szerkezet-meghatározó vasútvonalak: közforgalmi vasút, erdei kisvasút, bányavasút Egyedi turisztikai látványosság: a kisvasút: a kisvasút révén a városközpont forgalma jelentősen nőni fog, ezáltal az üzletek száma, a szolgáltatások színvonala is megugrik, és ez erősíti a városmag funkcióellátottságát. TÁJI KÖRNYEZET 113

114 Duna menti, Dunakanyari fekvésből adódó tájképi értékek. Folyóvizekben gazdag, Dunakanyari - Börzsönylábi és Duna menti Ipoly-torkolati fekvés, változatos táji környezet - mozaikos tájszerkezet. Helyi ásványi nyersanyag kitermelő hely, jó minőségű kőbánya. Fenntartható helyi ivóvízbázis, megfelelő szintű viziközmű ellátottság. A szilárd és folyékony kommunális hulladékgyűjtés megfelelően megoldott, a szelektív hulladékgyűjtés aránya növekvő tendenciájú. A városban különleges intézkedést igénylő környezeti szennyezés illetve ártalom (élővilág károsítás, talaj- és vízszennyezés, veszélyes hulladék illegális kezelése, stb.) nem ismert. KÖZMŰVEK Település vízellátó hálózat kiépítettsége 100 %-os, a vízmű rendszer a távlati igényeket is biztosítani tudja. Szennyvízcsatorna hálózat jelentős része az utóbbi években épült ki, meghibásodásra, javításra nem kell számítani. Szennyvíztisztító telep korszerűsítése megtörtént, határérték túllépése megszűnt. Távközlési hálózat a vezetékes és vezeték nélküli hálózata a település teljes egészén ellátott. Gáz-, és villamosenergia-ellátás 100%-os tekinthető. GYENGESÉGEK HELYI TÁRSADALOM ÉS KÖZSZÁLGATÁSOK Városi népesség stagnál, enyhén fogy, elöregedő társadalom. Demográfiai szerkezet átalakulására nem reflektál az intézményrendszer (idősek ellátásának hiányosságai) Képzetlenség: - felsőfokú végzettségűek aránya az országos és megyei átlagnál alacsonyabb. A felsőfokú végzettséggel betölthető álláshelyeket nem feltétlenül helyiek töltik be. Funkcióhiányok: ma Szobon nem érhető el minden üzleti és közszolgáltatás magas színvonalon. A városközpontot erősítené a pénzügyi, idegenforgalmi szolgáltatók szélesebb körű jelenléte, a munkaügyek intézését lehetővé tevő kirendeltség, egy szakképzési központ stb. megléte. Hiányos turisztikai szolgáltató infrastruktúra: hiányzik a turistákat orientáló térségi idegenforgalmi információs és szervező iroda, amely a vendégek tartós itt-tartásában játszhatna meghatározó szerepet. A sport- és rekreációs infrastruktúra alulfejlett: a meglévő korszerűtlen létesítmények leromlott állapota gyengíti a városközpont forgalomvonzó erejét. Kereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalkozások alacsony száma, kevés a szállás és vendéglátóhely: a városközpont szerepének ellátásához szükséges fogadó létesítmények alacsony száma gyengíti a centrum kiszolgáló potenciálját. 114

115 A vasútvonal elválasztó szerepe (településszerkezetileg): a vasútvonal gyakorlatilag kettévágja a települést az átjárás biztosítása ellenére, és ez nehezíti az egységes, centrálisan szerveződő térszerkezet kialakulását. Hiányzó vagy korszerűtlen közösségi terek: a városközpont agorális feladatainak ellátásában kulcsszerepe van azoknak a tereknek, ahol a polgárok találkozhatnak, ügyeiket intézhetik. A Köztársaság tér ilyen céllal került átalakításra, viszont onnan hiányoznak a közösségi funkciók, elsősorban lakóövezeti részről van szó, amely gyengíti a közösségi tér kialakulásának a valószínűségét. Regionális elhelyezkedése miatt korlátozott közösségi (EU) fejlesztési forrás. HELYI GAZDASÁG Helyi gazdaság válságban, munkahelyek fele eltűnt az utóbbi tíz évben, mikro és kisvállalatok maradtak csak helyben. A sok ingázó miatt kevésbé élénk központi terület: a helyi munkahelyek hiánya miatt a lakosság jelentős része csak a reggeli és esti óráit tölti Szobon. Helyettük a turistáknak, vendégeknek kellene benépesíteni a városközpontot. Ehhez komoly városmarketingre lenne szükség. Gazdasági szereplők gyengék, forráshiányosak. KÖZLEKEDÉS Közúti elérhetőség kedvezőtlen. Az 12.sz. főút jelentős települési környezetterhelő (levegő-, zaj rezgés-) hatásai, az elkerülő szakasz hiánya. Határ menti lét hatásai érezhetőek: a határ közelsége miatt a város látogatottsága alacsonyabb, mint amekkora természeti-táji adottságai alapján lehetne. Ez kihat a városközpont helyzetére is. Vízi kapcsolat gyenge: a városközpontnak közvetlen kapcsolata van a Dunával, ugyanakkor ez a kapcsolat nem befolyásolja meghatározó módon a központi terület életét (a kapcsolat nem kellő mértékben tematizálódott, hiányzik a kikötői infrastruktúra). TÁJI KÖRNYEZET Városi zöldfelületi rendszer hiányosságai, kevés közterületi zöldfelület, közpark, ellátottsági problémák. A város környezeti és zöldfelületi fejlesztését megalapozó dokumentációk (koncepciók, tervek, programok) részleges hiánya (pl.: települési környezetvédelmi koncepció/program; zöldfelület - gazdálkodási és fejlesztési terv/program; stratégiai zajtérkép; stb.). KÖZMŰVEK Vízbázis érzékenysége, sérülékenysége. Szennyvíz-csatornázottság nem teljes körű /üdülő övezet/. Csapadékvíz-elvezetés sok helyen nem megoldott, árkok hiánya. Nyílt árokhálózatok átereszeinek keresztmetszete sok helyen nem megfelelő. 115

116 VESZÉLYEK HELYI TÁRSADALOM ÉS KÖZSZÁLGATÁSOK Gyorsuló és visszafordíthatatlan demográfiai folyamatok (elöregedés). A főváros és Vác elszívó hatása erősödik: ebben az esetben nemcsak az ingázás, hanem az elvándorlás erősödésével is számolhatunk. Ezáltal csökken a népességszám, a szolgáltatásokat igénybe vevő polgárok száma, másrészt gyengül a városközpont forgalma is. HELYI GAZDASÁG Befektetői érdektelenség konzerválja a jelenlegi helyzetet Alvóváros arculat kialakulása, ingázásra kényszerülő helyiek, leépülő helyi szolgáltató, kereskedelmi szektor KÖZLEKEDÉS A Dunakanyar és a dunai hajózás fejlesztése elmarad: a turisztikai háttér feltételek hiányában számos városközponti fejlesztés értelmetlenné válik vagy el is maradhat. Az átmenő forgalom erősödése: ha az átmenő forgalom újra erősödik, akkor a városban a létfeltételek romlásával számolhatunk, ami kihat a városközpont vonzerejére is. TÁJI KÖRNYEZET A termőterületek további csökkenése, a beépítésre szánt területek terjeszkedése: a biológiailag aktív felületek csökkenése. A zöldfelület-gazdálkodás forráshiányának és a szakmai program hiányának negatív következményei: fenntartási nehézségek, fejlesztési megalapozatlanság. Egyes szűk közlekedési keresztmetszetek, lokális környezeti túlterheltség egyes útszakaszokon és csomópontoknál. A nehezen nyomon követhető és felszámolható illegális hulladéklerakásból eredő problémák. KÖZMŰVEK Az egyre intenzívebb csapadékmennyiség az árkok hiánya valamint a meglévőek nem megfelelő, hiányos karbantartása miatt növekszik az elöntés veszély. A városi csatornahálózat nehezen kezeli a szélsőséges csapadékmennyiséget. Az átereszek nem megfelelő keresztmetszetei nagy intenzitású csapadék esetén a víz szelvényből történő kilépését okozhatja, veszélyeztetve ingatlanokat. Egyre gyakoribb árvizek. LEHETŐSÉGEK HELYI TÁRSADALOM ÉS KÖZSZÁLGATÁSOK 116

117 A fővárosi agglomeráció további terjeszkedése: az agglomeráció bővülése segíthet a fővárossal való kapcsolatok erősítésében, a kitelepülés ösztönzésében, ezáltal a szolgáltatások fejlesztésében, valamint a befektetői érdeklődés növekedésében. A helembai közúti Ipoly-híd megépítése: a híd megépítése Szobot új geopolitikai helyzetbe állítja, egy határon átnyúló mikrotérség központjává teszi, ami erősítheti a városközpont funkcionális ellátottságát. A kerékpárutak fejlesztése és összekapcsolása pozitív hatással lesz mind a helyi turizmusra, mind a szolgáltatások igénybevételére. A Dunakanyar komplex fejlesztésének elindulása: a Dunakanyarban most már évtizedek óta áll a stratégiai szintű fejlesztési munka, amelynek elindulása nyilván az egész kiemelt üdülőkörzetnek, így Szobnak is segítséget jelentene. A megélénkülő dunakanyari vendégforgalom fogadása szempontjából a szobi városközpont meghatározó szerepet játszhat közlekedési funkciói révén. HELYI GAZDASÁG Közlekedés: kerékpárút, Ipoly-hidak; közútfejlesztés. Térségi közszolgáltatási funkciók (szociális?) megerősödése. Turizmus, vendéglátás (Duna, kisvasút). Élelmiszeripar újraéledése. HELYI GAZDASÁG Önkormányzati területek hasznosítása. Start programban a mezőgazdasági jelleg erősödése, elmozdulás a szociális gazdaság kiépülése felé, együttműködés gazdálkodókkal. Élelmiszeripar újraéledése. KÖZLEKEDÉS Dunai vízi közlekedés fejlesztése. Az 12.sz. főúti elkerülő szakasz megépítésének lehetősége, tájbaillesztésének kedvező lehetőségei. A dunai hajózás fejlesztése: amennyiben a Dunán a hajózási feltételeket kormány- és nemzetközi szinten javítani fogják, Szob városközponti területeinek vonzereje is nőhet. Kerékpár utak építése/összekötése új lehetőségeket nyit a turizmusban. Börzsönyi kisvasút teljes körű kiépítése és működtetése hozzájárul a térség és egyben Szob turisztikai fejlődéséhez. TÁJI KÖRNYEZET A hagyományos kertgazdasági ágazatok, fejlesztésének jó területi alapjai és hagyományai (a szőlő és gyümölcsös területek, kertészetileg hasznosított terület részarányának növelése). Az erdősültség növelése az arra alkalmas gyenge termőhelyi adottságú és kivett területeken. 117

118 A belterületi zöldfelületi rendszer fejlesztésére alkalmas tartalékterületek megléte, feltárásának lehetőségei. A vízparti és hegyvidéki természeti adottságokon alapuló turisztikai formák fejlesztési potenciálja, a természeti területek megóvásának, bemutatásának kedvező feltételei A városi környezet minőségének javítását és a hulladék újrahasznosítási arányának növelését célzó EU támogatási prioritások kihasználásának lehetőségei, pályázati lehetőségek. KÖZMŰVEK Régi vízvezeték folyamatos rekonstrukciója. Szennyvízcsatorna kiépítettségét teljes körűvé tenni. Egységes csapadékvíz-elvezető rendszerkialakítása. Csapadékvíz-elvezetés folyamatos tervszerű kiépítése, zárt felszín-közeli csapadékcsatornák kiépítése. Növekvő elektromos energiaigény tudatformálással történő mérséklése. Megújuló energiák kiépítése, felhasználása elsősorban a közintézményekben. Közvilágítási hálózat korszerűsítése. A helyzetfeltáró munkarészek alapján a városba tapasztaltható gazdasági, társadalmi folyamatokat és ezek egymásra hatását az alábbi tábla szemlélteti: A fenti elemzést az alábbi táblában összegezzük, amelyben kiemelve a legfontosabb jellemzőket: Erősségek - magas funkcióellátottság kis területen - háromszintű oktatási intézményrendszer - kompakt helyi társadalom - több intézmény akadálymentesített - forgalomcsillapított belvárosi terület - országos jelentőségű természetvédelmi területek, értékes élőhelyek - a kertészeti kultúrák kedvező aránya - jó közlekedési kapcsolatok, könnyű megközelíthetőség - Budapest közelsége - intermodalitás a közlekedésben - szerkezet-meghatározó vasútvonalak - változatos (mozaikos) tájképi környezet, értékek - helyi ásványi nyersanyag kitermelés kőbánya - fenntartható helyi ivóvízbázis település vízellátó hálózatának kiépítettsége - a szennyvízcsatorna-hálózat újonnan kiépített, meghibásodás nem várható - korszerűsített szennyvíztisztító-telep - az egész településre kiterjedő vezetékes és vezetés nélküli távközlési hálózat Gyengeségek - elöregedő népesség (stagnálás és fogyás) - relatíve képzetlen városi társadalom funkcióhiányok - hiányos turisztikai szolgáltató infrastruktúra - a sport- és rekreációs infrastruktúra alulfejlett - kereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalkozások alacsony száma, kevés a szállás és vendéglátóhely - a vasútvonal elválasztó szerepe a településszerkezetben - hiányzó vagy korszerűtlen közösségi terek - a regionális elhelyezkedés miatt korlátozott közösségi (EU) fejlesztési források elérhetősége - a helyi gazdaság válsága - az ingázás negatív társas-társadalmi hatásai - kedvezőtlen közúti megközelíthetőség - a 12 sz. főút környezetterhelése - kevés a zöldfelület, zöldterület - a város környezeti és zöldfelületi fejlesztését megalapozó dokumentációk részleges hiánya - a vízbázis érzékenysége, sérülékenysége - a szennyvíz-csatorna hálózat kiépítettsége nem 118

119 - a gáz- és villamosenergia-ellátás 100%-osnak tekinthető Lehetőségek - a fővárosi agglomeráció további terjeszkedése - helembai közúti Ipoly-híd megépítése - a kerékpárutak fejlesztése és összekapcsolása - a Dunakanyar komplex fejlesztésének elindulása - térségi közszolgáltatási funkciók megerősödése - turizmus, vendéglátás - az élelmiszeripar újraéledése - az önkormányzati területek hasznosítása - a Start programban a mezőgazdasági jelleg erősödése, - a dunai vízi közlekedés fejlesztése - Az 12 sz. főúti elkerülő szakasz megépítése, tájba illesztése - a börzsönyi kisvasút teljes körű kiépítése - a kerékpárutak fejlesztése - a hagyományos kertgazdasági ágazatok fejlesztésének jó területi alapjai - erdősültség növelése - a belterületi zöldfelületi rendszer fejlesztésére alkalmas tartalékterületek - a vízparti és hegyvidéki természeti adottságokon alapuló turisztikai formák fejlesztési potenciálja - városi környezet minőségének javítását és a hulladék újrahasznosítási arányának növelését célzó EU támogatási prioritások kihasználása - csapadékvíz-elvezetés folyamatos tervszerű kiépítése, zárt felszín-közeli csapadékcsatornák kiépítése - közvilágítási hálózat korszerűsítése - megújuló energiaforrások felhasználása elsősorban a közintézményekben - a növekvő elektromos energiaigény mérséklése attitűdformálással. teljes körű - a csapadékvíz-elvezetés sok helyen nem megoldott a nyílt árokhálózatok átereszeinek keresztmetszete több helyen nem megfelelő Veszélyek - az elöregedésre nem reflektáló helyi intézményrendszer - a főváros és Vác elszívó hatása erősödik - a befektetői érdektelenség konzerválja a jelenlegi helyzetet - alvóvárosi arculat kialakulása - a Dunakanyar és a dunai hajózás fejlesztése elmarad - az átmenő forgalom erősödése - a termőterületek további csökkenése, a beépítésre szánt területek terjeszkedése a zöldfelület-gazdálkodás forráshiánya, fejlesztési megalapozatlansága - egyes szűk közlekedési keresztmetszetek lokális környezeti túlterheltsége - az illegális hulladéklerakásból eredő problémák - az árkok hiánya, hiányos karbantartása - az átereszek nem megfelelő keresztmetszetei - egyre gyakoribb árvizek 119

120 A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata 120

121 3.2. Problématérkép/értéktérkép Szob városa számára a központi kérdést a köz és magánszolgáltatások elérhetősége, minősége, kapacitása jelenti, így a probléma és értéktérkép tekintetében ezen intézmények térképi megjelenítésére helyeztük a hangsúlyt. A városon belül a legfontosabb közszolgáltatások egymás közelében helyezkednek el, gyalogosan megközelíthetőek. 121

122 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek A KSH lehatárolása és az önkormányzati adatközlés, illetve helyi információk alapján a településen belül nem határolható le eltérő jellemzőkkel rendelkező településrész. A város térszerkezetileg és társadalmilag homogénnek tekinthető. A városon belül városrészi lehatárolás nem történt Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése A KSH elkészítette a település szegregátumainak, szegregációval veszélyeztetett területeinek térképét, melyet a szegregációs mutató vizsgálatára alapozott. A meghatározás szerint azon területek tekinthetők szegregátumnak, melyek esetében a legalább 50 főnek otthont adó lakótömbben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja a 35%-ot. Szobon a térbeli-társadalmi rétegződés viszonylag kedvező képest fest, hiszen a településen nincs a fentiek szerint meghatározott szegregátum. (lásd 39. ábra: Szob szegregátum áttekintő (2011)) Emellett azonban vannak olyan kisebb területegységek, ahol a kedvezőtlen társadalmi-gazdasági helyzetű népesség koncentrálódik, ám számuk nem éri el az 50 főt, illetve a kritikus értéknél nagyobb szóródást mutatnak. 39. ábra: Szob szegregátum áttekintő (2011) (forrás: KSH) Ilyen, szegregációval nem veszélyeztetett, azonban különös figyelmet érdemlő terület a Dózsa György út és Rigó utca által zárt területegység, illetve a Petőfi Sándor utca és a vasút által határolt terület. Az 122

123 önkormányzat, illetve a szociális ellátórendszer feladata, hogy ezen területrészekre különös figyelmet fordítson, és az esetleges későbbi szegregálódását megelőzze. A településen belül a Zilahy kastélyban található 14, évek óta felújításra szoruló szociális bérlakás. E bérlakás tömb, a magas lakásszámból következően könnyen válhat szociális veszélyeztetett területté. Ennek megelőzése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a lakások felújítására, esetleges más hasznosítására. Ezt a tervezett szociális bérlakások építésekor is fontos figyelembe venni, hogy a lakások megfelelően integrált környezetben tudjanak üzemelni. Szob lakossága az elmúlt négy évtizedben 2800 és 3000 fő között változott. A városokhoz képest kiugróan alacsony népességű település várossá nyilvánítását a városhiányos (funkcióhiányos) térség fejlesztése indokolta. A lakónépesség növekedése leginkább 1980 és között volt jelentős, ekkor majdnem 3000 főt számlált a település. Azóta a csökken az itt élők száma, amit egyfelől a természetes szaporodás/fogyás, másfelől a vándorlási egyenleg magyaráz. Az utóbbi 15 évben csökkent a 14 év alattiak aránya a helyi társadalmon belül, miközben a 60 év felettiek aránya nőtt. Mindkét trend 2006 és 2008 között erősödött leginkább, jelenleg a 60 év felettiek a lakónépesség 23,4%-át, míg a 14 év alattiak a 13,4%- át adják. A népesség korösszetétele Pest megyei viszonylatban kedvezőtlennek mondható, az elöregedés (az öregségi mutató értéke 175,7) és a népességfogyás jellemző. Bár a vándorlási egyenleg a 2000-es években még többször is pozitív volt, így a 2008-ban készült Integrált Városfejlesztési Stratégiában a település mint jelentős környékbeli vonzáskörzettel rendelkező, beköltözésből profitáló településként jelent meg. Ám 2009-től megfordult a trend, és évről évre negatív vándorlási egyenleg figyelhető meg. A népességcsökkenést tehát nem csak a természetes fogyás, hanem az elvándorlás is gyorsítja. Ez a gyorsuló ütemű népességfogyás és az elvándorlás sajátos helyzetet teremt, hiszen mind a főváros környéki agglomerációra, mind Pest megyére általában a népességnövekedés jellemző. A város etnikai értelemben homogén, nem élnek itt jelentős számban etnikai vagy nemzetiségi kisebbséghez tartozók. Ez egyfelől csökkenti a potenciális társadalmi konfliktusok, érdekkülönbségek és az erősebben rétegzett társadalom esélyét, másfelől az etnikai-vallási-társadalmi heterogenitás olyan középtávon kiaknázható belső, társadalmi megújulást előmozdító hajtóerő lehet a fejlesztésekhez, amitől a város elesik. A település iskolázottsági szintje a középfokú szintig az országos átlagba simul, valamivel kedvezőbb is annál, de a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya elmarad a Pest megyei járási székhelyek átlagos értékeitől és az országos átlagtól is. A helyi társadalom kedvezőtlenebb képzettségi szintje szinte előre vetíti a város specifikus problémáit, amit a város földrajzi elhelyezkedése is fokoz. A humán erőforrások alacsonyabb szintje és a relatív perifériás elhelyezkedés együttesen magyarázza a foglalkoztatottsági szint a Pest megyei és a Pest megyei járási központokhoz viszonyított relatív alacsony értékét, amely összességében 4-6 százalékpontos lemaradást mutat. A foglalkoztatottak arányának alakulását azonban nemcsak a képzettségi szint, hanem a térbeli elhelyezkedés és az elérhető munkahelyek minősége, száma is magyarázza. Az egy adózóra jutó havi átlagjövedelem Ft-tal marad el a Pest megyei átlagértéktől. Az életminőséget azonban nem kizárólag az átlagjövedelem határozza meg a zöld felület arányában és vonzó természeti környezet éppúgy növeli a város élhetőségét és fenntarthatóságát, mint a települési identitást, a helyi kötődést elősegítő tényezők. Ebben az egyik legelső kezdeményezést az 1960-ban alapított Börzsöny Múzeum, de jelentős helyi potenciált és kulturális tőkét jelent a városbeli képzőművészek tevékenysége és az ehhez kapcsolódó kezdeményezéseik. A Szobi Ifjúsági Grafikai Egylet 123

124 például nem csupán a művészeti nevelés és az önfejlesztés területén, hanem a közösségszervezésben is kiemelkedő szerepet játszik. Ugyancsak fontos a Danubius Táncegyüttes valamint a Dunakanyar Fúvósegyüttes színvonalas művészeti valamint közösség- és programszervező tevékenysége valamint az idősebb korosztály szabadidős tevékenységeit, közösségépítését segítő Nyugdíjas Klub. A város változatos szabadidős és sportolási lehetőséget nyújt a fiatalabbak számára is. A településen a humán közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megoldott. Az egészségügyi alapellátást háziorvosi körzetek biztosítják, valamint védőnői és fogorvosi ellátás is működik, komoly hiányt jelent viszont a gyermekorvosi rendelő. A városban a bölcsődei férőhelyek (10 férőhelyes csoport) maximális kihasználtságú, viszont az óvodai férőhelyek kihasználtsága elmarad ettől. A 83%-os kihasználtság - miközben tagadhatatlan előnyt jelent a kisgyermekek nevelésében - a folyamatosan fogyó népesség a férőhelyek további csökkenő kihasználtságán keresztül és az intézmény fenntarthatóságát is veszélyeztetheti. Mindez ellentétes a Pest megyei, főként a főváros szűkebb agglomerációjához tartozó települések problémáival, ami gondos előkészítés, elemzés után akár egy rejtett előnnyé, erőforrásává is válhat a városnak, ha az képes a környékbeli településekről gyermekeket vonzani. Az elöregedés jelei azonban az általános iskolások számának csökkenéséről is leolvashatók, miközben az iskola tanulóinak kétharmada a városban él, tehát úgy tűnik, hogy az intézmény egyelőre nem rendelkezik jelentős, a környékre kisugárzó vonzerővel, de relatíve fontos szerephez jut. A helyi gimnáziumban azonban megfordul ez a trend: az országos beiskolázású intézményben a nem Szobról érkezők aránya eléri a 70%-ot, miközben mind a település megtartó erejére, mind a humán erőforrás kapacitására nézve árulkodó adat, hogy a tantestület túlnyomó többsége ingázik, tehát nem szobi lakos. A társadalmi helyzetfeltárás nem mutatott ki az intézményi szegregációra hajlamosító helyzeteket, ami az intézmények kis számából, másfelől a helyi társadalom sajátosságaiból is adódik. Miként a társadalmi helyzetfeltárás a népszámlálási adatokra alapozva kimutatta, a városban a népesség térbeli-társadalmi rétegződése nem rejti magában komoly társadalmi érdekkülönbségek vagy konfliktusok lehetőségét. Mindezt a Helyi Esélyegyenlőség Program helyzetelemzése is megerősíti. A város etnikainemzetiségi összetétele gyakorlatilag homogén, miközben a segélyezési adatok azt mutatják, hogy a településnek nem kell komoly szociális problémákkal vagy krízishelyzetekkel szembenéznie. A lakónépesség arányához viszonyítva nem jelentős sem a lakásfenntartási támogatásra jogosultak, sem a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya. Ez viszont nagyobb mozgásteret ad a helyi önkormányzatnak arra, hogy más segítségnyújtási formákra könnyebben tudjon forrásokat átcsoportosítani és azokat célzottan felhasználni. Ugyanakkor fontos felfigyelni arra, hogy a családsegítő szolgálat ellátottjainak száma 2010 óta mintegy 60 százalékponttal emelkedett, csakúgy, mint a gyermekjóléti szolgálaté. A kiépített gyermekvédelmi jelzőrendszer (veszélyeztetettség és krízishelyzet) és a széles spektrumú segítségnyújtási formák (pszichológiai tanácsadás, szociális információs szolgáltatás, egyéni esetkezelés, tanácsadás, programszervezés, mediálás) mellett fokozott figyelmet követel a lakónépesség egyre gyorsuló elöregedése, ami már rövid távon is felveti az intézményi ellátottság és kapacitás-ellátottság kérdéseit. A bentlakásos intézményeken túl azonban szükség lehet az idősek fizikai, egészségügyi, mentális állapotához 124

125 mért változatos formájú segítségnyújtási formákra is, így a nappali ellátás esetleges bővítésére, a házi segítségnyújtás vagy egy idősekre szabott jelzőrendszer kiépítésére. Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Kormányrendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel összhangban 2013-ban elkészítette Helyi Esélyegyenlőségi Programját. A program rögzíti a helyi esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat, kiemelten foglalkozva a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen pedig a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők helyzetével, esélyegyenlőségének javításával. A terv számos konkrét javaslattal él a város közintézményei felé, melyekkel a helyi esélyegyenlőség további előmozdításáért tudnak tenni a helyi szabályozások, intézkedések és fejlesztési prioritások kitűzésekor. A mélyszegénységben és szegénységben élő népesség helyzetének javítása érdekében a Helyi Esélyegyenlőségi Program a helyi foglalkoztatási eszközök pályázatok útján történő bővítését tűzte ki célul. Emellett a szociális bérlakások hiánya jellemzi a várost, így új bérlakások építése, a régiek fenntartása huzamosabb ideje az önkormányzat céljai közé tartozik. Roma népesség nem található a városban, így a veszélyeztetett csoportok között való megjelenítésük a városban nem releváns. A gyermekek védelme érdekében egészséges életmódra nevelő programok mellett a gyermekvédelem és az egészségügy együttműködésével szükséges egy közös koncepció és fogalomrendszer kidolgozása. Az időskorú lakosság áldozattá válásának megelőzése, nemzedékek közötti kapcsolatok erősítése elsősorban különböző célzott programok megvalósításával lehetséges. A nők munkaerőpiacról való távolmaradását speciális képzési programokkal, és a részmunkaidős foglalkoztatásával tervezi az önkormányzat enyhíteni. Azon túl, hogy az önkormányzat a fogyatékkal élőkről foglalkoztatási adatainak bővítését tervezi, az esélyegyenlőség javításához a közintézmények további akadálymentesítése is hozzájárul. 125

126 Szob város Integrált Településfejlesztési Stratégia Készült a KMOP-6.2.1/K Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című projekt keretében

127 HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. Cím: 1054 Budapest, Vértanúk tere 1, félemelet 7. Tel: Fax: Honlap: Pestterv Kft. Budapest VIII. Kőfaragó u. 9. IV. em. Tel: Fax: pestterv@pestterv.hu Felelős tervező Városépítészet Gazdaság Társadalom Közművek Közlekedés Zöldfelületek és Tájrendezés Makkai Krisztina Dr. Virág Tünde Varga Eszter Schuchmann Péter Károlyi János Dr. Koós Bálint Tóth Krisztina Dr. Virág Tünde Dr. Hamar Anna Zajovics András Dima András Rhorer Ádám Schindler-Kormos Eleonóra PESTTERV Kft MTA KRTK RKI PESTTERV Kft PESTTERV Kft PESTTERV Kft MTA KRTK RKI MTA KRTK RKI MTA KRTK RKI MTA KRTK RKI PESTTERV Kft 2

128 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 6 Az ITS készítés háttere... 6 ITS szerepe, feladata... 7 Fejlesztéspolitikai háttér... 7 Módszertan... 8 Partnerség ELŐZMÉNYEK Megalapozó vizsgálat eredményei Területfejlesztési koncepció jövőkép és átfogó célok IVS 2008 értékelése KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI A stratégiai fejlesztési célok meghatározása A középtávú célok közötti összefüggések bemutatása Városrészi célok Stratégiai célok megvalósításának külső feltételei A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK Kulcsprojektek Egyéb fejlesztések A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve és Ütemezése ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A stratégia külső összefüggései A stratégia belső összefüggései A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek meghatározása Település közi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok Monitoring rendszer kialakítása A monitoring rendszer feladata és módszertana A hosszú távú célok teljesülését mérő javasolt eredmény és hatásindikátorok Az ITS projektjeinek megvalósulásának mérésére javasolt output indikátorok MELLÉKLETEK

129 Ábrajegyzék 1. ábra A településfejlesztési és -rendezési tervek rendszere ábra Az átfogó célokhoz kapcsolódó célrendszer ábra Projektek térképes megjelenítése ábra Szob város stratégiai céljai (összegző tábla) ábra Stratégiai célok illeszkedése az OFTK céljaihoz ábra Stratégia illeszkedése z NFFK céljaihoz Stratégiai célok és helyzetértékelés megállapításai közötti kapcsolat összefoglalása

130 Rövidítések jegyzéke OTRT VEKOP IKOP KEHOP OFTK NFFK Országos területrendezési terv Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program Országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót Nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégia 5

131 1. BEVEZETÉS A 2020-ig szóló célja a SWOT analízisben azonosított erősségek megtartásával, a gyengeségek csökkentésével, a lehetőségek kihasználásával és a veszélyek elkerülésével a 2008-ben elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott városfejlesztési célkitűzések aktualizálásával - olyan városfejlesztési stratégia és program megfogalmazása, amelynek célkitűzéseivel és javaslataival azonosulni tudnak a város lakói, illetve a gazdaság szereplői. Az ITS készítés háttere 2014-ben döntést hozott arról, hogy a 314/2012.(XI.8.) kormányrendeletnek megfelelően kidolgozza a város középtávú Integrált Településfejlesztési Stratégiáját (ITS) a 2008-ban elkészített Integrált Városfejlesztési Stratégiájának (IVS) felülvizsgálatával. A Belügyminisztérium EU-s források igénybevételével a járásszékhelyek számára pénzügyi és szakmai támogatást nyújt a stratégiai tervezési feladatokhoz a Fenntartható településfejlesztés a kis-, és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című projekt keretében. Ennek eredményeként az ország összes járásszékhelyére egy időben, egymással párhuzamosan történik a korábbi IVS-ek felülvizsgálata, az Integrált Településfejlesztési Stratégiák (ITS) elkészítése a 314/2012. (XI.8) Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően. A jogszabályi előírásokból, de a tervezési logikából is fakadóan az ITS egy átfogó tervezési rendszer egyik eleme. A rendszer alapelemeit és azok egymásra épülését az alábbi ábra foglalja össze A településfejlesztési és -rendezési tervek rendszere MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV INTEGRÁLT TELEPÜLÉS- FEJLESZTÉSI STATÉGIA SZABÁLYOZÁSI TERV MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYOK Projektek, pályázatok 1. ábra A településfejlesztési és -rendezési tervek rendszere 6

132 A stratégia elkészítését részletes helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből álló megalapozó vizsgálat előzte meg. A Megalapozó vizsgálat számos tématerületet elemezve mutatja be a város térségi szerepkörét, társadalmi és gazdasági helyzetét, településrendezési háttérét, a stratégiaalkotás számára meghatározva a város legfőbb erősségeit, gyengeségeit, illetve a külső környezet városfejlesztési szempontból releváns jellemzőit. E munkafázis eredményeit külön dokumentumban összegeztük. A stratégiaalkotás a megalapozó vizsgálaton túl nagymértékben támaszkodott az egyéb releváns helyi koncepciókra és programokra. A vizsgálat tárgyát képezte a stratégiában megfogalmazott fejlesztések összhangja a hatályos Településszerkezeti Tervvel is. Mindezek mellett a stratégiaalkotás fontos bemenetét jelentette a tervezési folyamatot végigkísérő partnerség (szakmai konzultációk, munkacsoportülések, workshopok); a helyi társadalom, a gazdasági és civil szféra szereplői véleményének, elképzeléseinek megismerése. ITS szerepe, feladata Az ITS középtávon ( között) jelöli ki az elérendő fejlesztési célokat, valamint az azok integrált megvalósítását szolgáló beavatkozások körét és a megvalósítás eszközeit. Az ITS célja, hogy a stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő az elkövetkező 6 8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. A hosszú távú településfejlesztési koncepció 15 éves időtávban jelöli ki a város átfogó fejlesztési célját és részcéljait. Ezekhez kapcsolódva, ezekkel összhangban, egyúttal a 2008-as IVS-re épülve kerültek megfogalmazásra az ITS középtávra (mintegy 7-8 éves időszak) szóló átfogó illetve tematikus céljai. Azok az elemek képezik az ITS céljainak tartalmát, melyek megvalósulása már középtávon reális. A tervezési munka, a stratégia akkor tekintető eredményesnek, ha hozzájárul ahhoz, hogy a város összességében a lehető legnagyobb mértékben használja ki fejlődési potenciálját a közötti időszakban. Kialakítása oly módon történik, hogy azt a lehető legnagyobb mértékben tudják támogatni az EU Strukturális és Beruházási (ESB) alapjainak forrásai, így a kerület optimálisan képes kihasználni az EU közötti időszakának fejlesztési lehetőségeit. Az ITS akkor tudja betölteni szerepét, ha a fenti forrásszerzés mellett képes a város működésének különböző szereplői közti kommunikáció eszközévé válni, s így céljai és projektjei széles körű támogatást élveznek a város társadalmi és gazdasági szereplőinek körében. Hozzájárul ahhoz, hogy a városban folyó egyes fejlesztési tevékenységek függetlenül azok finanszírozóitól illetve tulajdonosaitól egymással térben és időben összehangoltan valósuljanak meg, erősítve ezzel az egyes fejlesztési célú beavatkozások hatását. E stratégia a város középtávú fejlesztési irányait, célrendszerét, az ezek elérése érdekében tervezett beavatkozásokat, továbbá a megvalósítás és nyomonkövetés eszközeit és módszereit rögzíti. Legfontosabb célja, hogy stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő a következő 7-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. Fejlesztéspolitikai háttér A koncepció készítésénél az alábbi jogszabályok és dokumentumok kerültek elsősorban figyelembe vételre: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (elfogadva az 1/2014 OGy. határozattal); 7

133 Országos Területrendezési Terv (OTrT) február 1-től hatályos módosítása; A megyei területfejlesztési koncepció és program 2014-ben történt felülvizsgálata; Az tartalmi és egyes eljárásrendi elvárásait rögzítő 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet; Útmutató a kis- és középvárosok számára az ITS elkészítéséhez (BM); Városfejlesztési Kézikönyv, Második, javított kiadás (NGM). Európai Unió as programozási időszakának támogatáspolitikai célkitűzései, és az azokhoz kapcsolódó uniós és hazai tervdokumentumok, jogszabályok: EU 2020 Stratégia, amelynek céljai: az energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások arányának növelése, CO2 kibocsátás csökkentése, foglakoztatás növelése, szegénység elleni küzdelem, társadalmi leszakadás megállítása, felzárkózás lehetősége. az EU 2020 stratégiához igazodóan kidolgozásra és Brüsszel által is elfogadásra került a Partnerségi Megállapodás a Partnerségi Megállapodásban foglaltak mentén kidolgozták a következő támogatási időszak Operatív Programjait Módszertan Az integrált településfejlesztési stratégia a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott környezeti, társadalmi, gazdasági célok megvalósítását szolgáló középtávú fejlesztési program. A rendelkezésre álló és bevonható források ismeretében határozza meg a koncepcióban megfogalmazott meghatározott célok megvalósítását szolgáló beavatkozásokat, programokat, a megvalósítás eszközeit, nyomon követését. A tervezés folyamatában (tervezés, kidolgozás, ellenőrzés, végrehajtás) kiemelten fontos szempont a partnerség és az együttműködés. A tervezési folyamat elindításakor az önkormányzat meghatározta: a partnerségi együttműködés céljait tervezési folyamtok legfontosabb mérföldköveit, a tervezési folyamatba bevonandók körét, a partnerség szervezésének módját, az egyeztetések módszereit, eszközeit, szervezeti keretét, az egyeztetések folyamatát, módszerét, ütemezését, a széles helyi nyilvánosságot biztosító eszközöket, eseményeket, funkcionális várostérség i partnereket A partnerségi tervben meghatározott szereplőkkel kezdődött meg az együttműködés, megalakult a tervezés szempontjából legfontosabb partneri szervezet, a Stratégiai Munkacsoport (SMCS). A munkacsoport tagjai a Szob város közéletének fontosabb szereplői, véleményformálói, a helyi civil és szakmai szervezetek, fontosabb intézmények vezetői. Az SMCS tagjainak feladata a tervezési munka segítése volt, a tagok speciális nézőpontja, helyismerete segítségével. Az SMCS a tervezés fontosabb fázisainál ülésezik, főleg a jövőképalkotás és a célok kialakítása során. 8

134 A közösen meghatározott erősségek, gyengesége, lehetőségek, veszélyek beazonosítását követően az okokozati összefüggések keresésével folytatódott a munka. A probléma hierarchia felállítása, kapcsolatok rendszerének értelmezése után rajzolódott ki a célrendszer váza, a fejlesztési irány. A jövőkép, célok meghatározásakor a partnerek által tett javaslatok is beépültek a célrendszerbe. A célok priorizálását a Stratégiai Munkacsoporttal együtt végeztük el. Partnerség A partnerségi terv feladata, hogy meghatározza a partnerek körét, bevonásuk módját, a bevonás eszközeit és kialakítsa azt a szervezeti mechanizmust, melynek keretében a partnerségi együttműködés, a kétoldalú kommunikáció folyik az (ITS) tervezési folyamatában. Az első fejezetben az önkormányzat megfogalmazza a kialakítandó partnerségi együttműködés fő célját, figyelembe véve a vonatkozó hazai és uniós jogszabályokat, illetve a kapcsolódó módszertani útmutatókat. Ezen dokumentumok határozzák meg a partnerségi együttműködésbe bevonandó szereplők körét és a bevonás módjához kapcsolódó elvárásokat, a partnerségi együttműködés szervezeti rendszerére vonatkozó elvárásokat/ajánlásokat. Hazai jogszabályi háttér A településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia partnerségi egyeztetésének szabályait alapvetően a 314/2012 (XI.8) Kormányrendelet tartalmazza, mely meghatározza a a partnerségbe bevonandók körét, akikkel egyeztetni szükséges (28. par): az egyeztetés és elfogadás jogszabályai a két tervtípusnak megfelelően ( és 31. par) meghatározza az egyeztetés teljes eljárásának fázisait (36. par) A szabályozás szerint a partnerségi egyeztetésbe szükséges bevonni az érintett az államigazgatási szerveket, az érintett területi és települési önkormányzatokat, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezeteket, a vallási közösségeket és a lakosságot. A jogszabály a teljes eljárás szakaszaiként az előzetes tájékoztatási, a véleményezési, a végső szakmai véleményezési, és az elfogadási és hatálybaléptetési szakaszokat határozza meg. Európai uniós irányelvek Az Európai Unió a partnerséget az Európai Strukturális és Beruházási Alapok felhasználásának tervezésében szintén alapvető fontosságúnak tartja. A vonatkozó dokumentumokban (Közös Rendelet (EU 1303/2013) 5., cikke és a kapcsolódó partnerségi kódex) kimondja, hogy a különféle szintű hatósági szereplőkön kívül be kell vonni a szociális és gazdasági partnereket, illetve a civil társadalmat képviselő szervezeteket, nem kormányzati szervezeteket, különösen melyek a környezeti fenntarthatósággal és a társadalmi befogadással foglalkoznak. A bevonás során biztosítani kell, hogy a partnerek időben megismerhessék, és könnyen hozzáférhessenek az információkhoz, illetve megfelelő idő álljon a rendelkezésükre a vélemények kialakítására. Továbbá meg kell teremteni annak a lehetőségét is, hogy aktívan hozzászólhassanak a formálódó fejlesztési elképzelésekhez. A terv kialakításakor figyelembe kell venni, hogy az együttműködésnek biztosítani kell az ITS által érintettek: 9

135 igényeinek, szükségleteinek, problémáinak feltárását ötleteinek javaslatainak megismerését sajátos fejlesztési érdekeik összehangolását megnyerését és ösztönzését arra, hogy saját tevékenységeikkel, ill. fejlesztéseikkel segítsék az ITS megvalósulását együttműködésének segítését és kölcsönös informálását egymás tevékenységéről, valamint a fentiek beépítését az ITS-be. A partnerségi együttműködés célja, hogy: az együttműködésben résztvevő érintettek megismerhessék egymás problémáit, fejlesztési elképzeléseit, s kölcsönösen informálódjanak egymás tevékenységéről, a konszenzuson alapuló elképzeléseik lehetőség szerint beépüljenek az ITS-be; erősítsék az ITS megvalósítását saját tevékenységeikkel illetve fejlesztéseikkel. az együttműködés során az egyes érdekcsoportok törekednek arra, hogy fejlesztési érdekeiket, elképzeléseiket összehangolják; Szob Város településfejlesztési koncepciója, integrált településfejlesztési stratégiája és településrendezési eszközök elkészítésének, vagy azok módosításának a lakossággal, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, egyházakkal történő véleményeztetése a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet és a partnerségi egyeztetés szabályai szerint történik. 10

136 2. ELŐZMÉNYEK 2.1.MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI Szob városa a Közép-Magyarországi Régióhoz tartozó település. Budapest, fővárosként, és a régió központjaként is a legnagyobb vonzáskörzettel rendelkezik, ellátja a legfontosabb országos, s ezáltal a régióhoz kapcsolódó feladatokat is. Szob ehhez mérten, s számos régiós településhez viszonyítva kis településnek számít, regionális szerepkörrel önállóan nem rendelkezik. A régiós és Pest megyei közigazgatási határok egybeesése miatt hasonlóan jellemezhető a település megyei szerepköre is. Szob térségi viszonyait alapvetően a földrajzi fekvése határozza meg. A város Pest megye legészakibb városi rangú települése, s perifériás helyzetben van mind megyei, mind járási helyzetét tekintve is. Szlovákiával közvetlenül határos, így bizonyos esetekben határon átnyúló vonatkozások, szerepek is érinthetik a települést. Városi rangját 2000-ben nyerte el, miután több mint 100 éven keresztül töltött be körzetközponti szerepet, először, mint a Hont vármegyei szalkai járás, később (1883-tól) mint a szobi járás székhelye ben a járás Pest megyéhez került át. A trianoni határok meghúzásának következtében került periférikus helyzetbe, s központi jellegétől függetlenül funkcióhiányosan, elzárt határőr nagyközségként érte meg a várossá nyilvánítás napját, ahol az országos főút gyakorlatilag véget ér. A város a Dunakanyar része, de az egyik leglátogatottabb magyar turisztikai desztináció hasznából egyáltalán nem részesedik, mivel a turistaforgalom a határok átjárhatósága körüli nehézségek miatt tradicionálisan a Duna jobb partján zajlik (Szentendre, Visegrád, Esztergom vonalon), a bal parton megjelenő turisták pedig leginkább Vácot szokták meglátogatni. A turizmus számára a határ menti térségek az elmúlt évtizedekben nem számítottak vonzó célterületnek, hiszen ezek a térségek általában gazdaságilag elmaradottabbak voltak, és a szoros határőrizet miatt a látogatók közérzete sem volt a legjobb. A város geopolitikai helyzetét ugyanakkor alapvetően befolyásolja a magyar és szlovák schengeni övezeti tagság. Jelentős integráló erejű város Balassagyarmatig nem található, nagyfokú az elvándorlás, alacsony a vállalkozói aktivitás, és a népsűrűség miatt nincs nagy tőkevonzó ereje sem a folyóvölgyi településeknek. Az erősen forráshiányos, elöregedő Ipoly-völgyben Szob város helyzete kétszeresen is problémás, mivel nemcsak az alig 3000-es város fejlődésének feltételeit kell biztosítania, hanem egy a folyóvölgyben hosszan elnyúló járás előrelépését, a szolgáltatások minőségének javítását is. A szobi járásba tartozó 17 település mindegyike igen kis lélekszámú, több aprófalu is található itt, a vállalkozói aktivitás szintje a szomszédos váci kistérség felét sem éri el. Ezeknek a településeknek a központja Szob, egy háromezer főt számláló város. A települést mindazonáltal két nemzetközi folyosó is érinti. Egyrészt a IV-es számú vasúti korridor, másrészt a VII-es számú (Duna) Helsinki folyosó. A Duna jelenlétét a város korábban kiválóan hasznosította (összesen négy kikötő működött itt: egy személyhajó-kikötő, egy teherkikötő és két folyamőrkikötő; az utolsó kikötőket a nagymarosi vízlépcső építése kapcsán számolták fel), ma a folyammal való kapcsolata gyenge, esetleges. Szob fontos tömegközlekedési központ. A vasútvonalon naponta 23 vonatpár közlekedik Budapest viszonylatában. Az autóbusz forgalom jóvoltából Szob összesen 16 Pest megyei és 8 Nógrád megyei településsel áll kapcsolatban. A buszok közlekedése a vasúti forgalomhoz igazodik, így a város fontos 11

137 átszállóhelyként a Börzsöny térségi települések foglalkoztatási problémáinak megoldásában is szerepet játszik. Szob a Börzsöny kapuja: a belföldi úticélok végállomása, ahonnan közvetlenül érhető el a börzsönyi rekreációs terület. A turisták azonban még nem fedezték fel Szob ezen adottságát. A város tagja az Ipoly Eurorégiónak és az Ister-Granum Eurorégiónak. Mindkét eurorégió magába foglalja az Ipoly alsó folyásának térségét, a folyó szlovákiai és magyarországi településeit, amelyeknek méreténél és funkcióellátottságánál fogva Szob alcentrum szerepű integráló települése. Az eurorégiókon belül Szob ennek a funkcióhiányos térségnek a természetes központjává válhat a határok megnyílása révén. A demográfiai mutatók a városban kedvezőtlenebbül alakulnak az országos és a megyei viszonylatokhoz mérve. A fiatalkorúak alacsony arányával jellemezhető térségen belül Szob jelentősen elöregedő településnek számít. A humán közszolgáltatások tekintetében Szob mellett még Verőce és Nagymaros játszik fontosabb szerepet a járás tekintetében, bölcsőde például csak Verőcén található. Kórház Szobon nem található, így az egészségügy területén csak alapszolgáltatásokkal látja el a környező, azonban sokszor kedvezőtlenebb ellátottsági viszonyokkal rendelkező kisebb falvak népességét. A járásban Nagymaros számlálja a legtöbb általános iskolai tanulót, melyet Szob és Verőce követ; azonban Szobon a más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya magasabb a járási, a megyei járásközponti és az országos átlagnál is. Emellett a település oktatási szerepkörét erősíti a középfokú oktatás is, melyet a járásban egyedüli településként nyújt. 2.2.TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JÖVŐKÉP ÉS ÁTFOGÓ CÉLOK Szob 2000-ben nyerte el a városi rangot, és azóta rengeteg lépést tett annak érdekében, hogy ennek a városi rangnak meg tudjon felelni. Ugyanakkor látni kell, hogy egy 3000 lakosú település számos városi funkciót méreténél fogva képtelen ellátni. A jövőkép felvázolásánál tekintetbe kellett vennünk a tervezési kereteket, a kistérség és Szob adottságait, és ezekhez igazítani az elérhető célokat. Szob a magyar főváros, Közép-Európa egyik legjelentősebb üzleti központjának agglomerációjához tartozik, annak északi peremvidékén helyezkedik el. Cél az ebből fakadó előnyök kihasználása. A megnyíló határok a várost új geopolitikai környezetbe helyezték, a határok megnyílásával a város fokozatosan felszámolja a korábbi határ mentiségből eredő hátrányait. A helembai híd átadásával a település a szlovákiai Párkánnyal együtt a Dunakanyar kiemelt turisztikai övezet szerves részévé válik, ahol jelentősen megnő az átmenő turistaforgalom. Ennek egyre jelentősebb részét képes megállítani látnivalóival, programjaival. A fővárossal meglévő közlekedési kapcsolatai tovább javulnak, mivel elkészült a 2/a autóút Budapest és Vác között, ezáltal a főváros autón is elérhetővé válik mintegy ¾ órás utazással. Az utazási idő rövidülésével a város és a főváros közötti kapcsolatok szorosabbá válnak. A megerősödött város értelemszerűen nagyobb hatékonysággal képes integrálni a ma még (a természetföldrajzi adottságoknál fogva is) kettészakított kistérséget, és ezáltal valódi kapuszerepet tölt be a Börzsöny és az Ipoly völgye irányában. Ezen kívül a kisváros integráló szerepet játszik a szlovákiai Ipoly-völgy tekintetében is, mivel a folyó mindkét partján hiányzik egy hasonló méretű és jelentőségű település. Az Ister-Granum Eurorégióban elindult folyamatok azt vetítik előre, hogy a kisváros az Ipoly alsó folyásának tekintetében képes lesz betölteni egyfajta alcentrum szerepet, szolgáltatásait a határ mindkét oldaláról igénybe tudják majd venni az itt élő polgárok. Ez egyben a városi-kistérségi intézmények fenntartásában is támogatást jelent Szobnak. 12

138 Az elmúlt évek fejlesztései révén Szob központja egyre belvárosiasabb külsőt kap, ahol a fontos városi funkciók, szolgáltatások mindegyike elérhető lett. A további fejlesztésekkel a parti sétány a kirándulók, kerékpárosok kedvelt célterülete lesz, a kisvasútnak és a hajóállomásnak köszönhetően ugrásszerűen megnő az ide látogató turisták száma, amely újabb turisztikai szolgáltatások alapját teremti meg. Nő a szállásadók száma, jachtkikötők létesülnek, kerékpárkölcsönzők és kerékpáros kávézók nyílnak, a nevezetességeket iránymutató táblarendszer jelzi, a közterek gondozottak, új padok, kandeláberek kerülnek kihelyezésre. A Köztársaság tértől a Városházán keresztül a hajóállomásig városi korzó épül ki, amely mentén üzletek, bankfiókok, éttermek, vendéglők sorakoznak. A Duna felől Szob a többi dunakanyari településhez hasonlóan élénk, a vízparttal szoros kapcsolatban álló város képét mutatja sétányával, megszaporodott kikötőivel, felújított csónakházával. A Börzsöny felől kisvasúttal érkezve a látogató egy vonzó, kisvárosias környezetbe érkezik, ahol rendezett közterületeket és felújított homlokzatú, egységes utcaképet biztosító házsorokat talál. A turisztikai szolgáltatások bővülésével a városközpontban hosszabb időt is el tud tölteni a színes kínálatból válogatva. A Dunakanyarból érkező látogató a Dunakanyarban megszokott, a vízhez szervesen kapcsolódó, turisztikai szolgáltatásait sikerrel kiajánló kisvárosba érkezik, amely méltó versenytársa Zebegénynek, Nagymarosnak, Verőcének. A város igen kedvező helyzetben van a szegregáció szempontjából. Átgondolt városfejlesztési politika mellett a slumosodás, szegregátumok kialakulása továbbra is elkerülhető. A határmentiség miatt a várost még nem fedezték fel a tömeges kitelepülők. Ennek köszönhető, hogy Szob külterületének szinte érintetlen táji környezete, a természeti adottságok vonzóbbak lehetnek, mint a sűrűn beépített dunakanyari hegyoldalak. Az itteni intézmények nemcsak az Ipoly-völgyből vonzanak ide pl. diákokat, hanem a Dunakanyar irányából is. A következő évtized során szükség lesz a helyi munkahelyek számának dinamikus bővítésére. Erre csak részben alkalmas a turizmus fejlesztése, mivel ez az ágazat hagyományosan kisebb munkaerőigénnyel működik, mint az ipar. Szob természeti-táji adottságai azonban kizárják, hogy jelentős iparfejlesztés valósuljon meg a környéken. Az erdőgazdaságra, a tradicionális gyümölcsfeldolgozásra, a házi kisiparra épülő gazdaságszerkezettel számolhatunk a harmadik évezred második évtizedének végére. Szob alapvetően turisztikai-kereskedelmi-szolgáltató jellegű település lesz, ezt az arculatát érdemes erősíteni. A következő évek fejlesztéseinek köszönhetően Szob 2020-ra magas színvonalon képes kiszolgálni a térség lakosságát. Az itteni iskola a környező községek integrálódásának köszönhetően stabilan fenntartható gyermeklétszámmal működik, és a vonzó szakmai programokkal esetlegesen más települések diákjait is ide csábítja. A város oktatási kínálatában különleges helyet tölt be a zeneiskola, amely nyári szakkurzusai révén a nemzetközi zenei kínálati térképre is felkerül. Szob az Ipoly-völgyi egészségügyi hálózat központja, ahol jól felszerelt szakrendelő intézet működik, a betegek mintegy féle szakrendelés segítségével kezeltethetik magukat ra Szob valódi városi funkciókat mutató településsé fejlődik, ahol a kereskedelmi szolgáltatások mellett a kulturális funkciók is tovább erősödnek. A megújult művelődési ház a térség kulturális életének szervező központja, színházi előadásaival, kisebb nyári fesztiváljaival, minőségi háttérszolgáltatásokat nyújtó konferenciái révén pedig az országos kínálatban is meg tud jelenni. Szob a kisvasút révén a téma magyarországi központjává válik, ahova nemzetközi szemináriumokat, szakértői találkozókat szerveznek. A nagyobb látogatottságnak köszönhetően kialakul a minőségi szálláshelyeknek és vendéglátásnak egyfajta kultúrája, ami tovább növeli a város tőke- és népességvonzó erejét. 13

139 Kedvelt hétvégi kirándulóhelyként a turisták számára az idegenforgalom teljes vertikumában képes szolgáltatásait értékesíteni, egyben ez a Börzsöny és a (magyar-szlovák) alsó Ipoly-völgy turisztikai kínálati rendszerének szervező központja, a desztinációs menedzsmentszervezet székhelye. A szociális szolgáltatórendszer tervezett átalakítása lehetővé teszi, hogy a város a kistérség szintjén is jövedelmező módon és magas színvonalon lássa el e téren feladatait. Ez egyben garanciát jelent arra nézve is, hogy a szegregáció továbbra is kis jelentőségű jelenség marad a kistérségben, Szobon belül pedig megakadályozható a kialakulása. Összességében a jövőkép egy funkcióit egy esnél jóval nagyobb lélekszámú kisváros színvonalán ellátni képes településsel számol. Pest megye területfejlesztési elképzeléseiben az Ipoly mente is szerepel az operatív célok sorában, amelyekhez Szob is tud kapcsolódni fejlesztési dokumentumain és ITS-én keresztül. A Szob a következő legfontosabb megyei/térségi fejlesztési célokhoz tud kapcsolódni a következő időszakban: A Börzsöny program, mint komplex felzárkóztatási akció-csomag célkitűzéseinek megvalósítása együttműködve Nógrád megyével és a határon túli területekkel is. A felértékelendő táji-, természeti potenciálok megőrzése és fejlesztése. A határmenteségből adódó hátrányok felszámolása. A tervezett Ipoly hidak megépítése, ezzel a térség zártságának oldása. A térségi közösségi közlekedési kapcsolatok fejlesztését akadályozó adminisztratív korlátok lebontása, Esztergom és Párkány közösségi közlekedéssel való elérhetőségének biztosítása. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok bővítése a foglalkoztatás növelése érdekében. A táji potenciálok kihasználása a tájgazdálkodás lehetőségeire építve. Az erdőgazdálkodásban lévő potenciálok fokozott kihasználása. A bogyós gyümölcsök termesztési hagyományainak felélesztése és a termelésre épített feldolgozói vertikum összehangolt fejlesztése (a foglalkoztatottság és a megélhetés lehetőségeinek bővítése, a megtermelt jövedelem mind nagyobb arányának helyben tartása érdekében). A térségi gazdaság megerősítése. Szob térségi foglalkoztató központ szerepének erősítése. A célok megvalósításán keresztül Szob városa sikerrel integrálja az Alsó-Ipoly-völgy térségét mind a magyar, mind a szlovák oldalon, a kibővült Dunakanyar szerves, látogatott idegenforgalmi alközpontjává válik megtartja és fejleszti intézményeit, bővíti szolgáltatásainak körét, és a Dunával egykor volt szerves kapcsolatát rehabilitálja IVS 2008 ÉRTÉKELÉSE A 2008-ban elkészített Integrált Városfejlesztési Stratégia kitűzött céljait a város önkormányzata a pályázati lehetőségek függvényében teljesítette. A pályázati/tervezési tevékenység az IVS-ben meghatározott célokkal összhangban valósult meg. Az elmúlt fejlesztési időszakban Szob város önkormányzata elsősorban a városi funkciók megerősítésére, az élhető kisvárosi településkép kialakítására koncentrált. 14

140 Szob az utóbbi időben látványosan fejlődik, s ez elsősorban a sikeres pályázatoknak köszönhető. Szob városa a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében 500 millió forint támogatást nyert városközpontjának rehabilitációjára. (KMOP-5.2.1/B-2F ) A több mint 600 millió forint összköltségvetésű program során több építési beruházás valósult meg. A projekt keretében teljesen felújították a műemléki védelem alatt álló épületben levő polgármesteri hivatalt, valamint hat parkoló helyet is kialakítottak a hivatal mellett. Szomszédságában olyan parkot alakítottak ki, amelyben lehetőség van szabadtéri rendezvényekre, például arra, hogy a közeli házasságkötő terem helyett a fiatal párok a szabadban lévő pavilonban mondjanak igent egymásnak. Ezzel a megújult Szob városközpontjában a munkálatok után egy valódi közösségi tér jött létre. A városkép formálásában nagy jelentősége van az egyházi tulajdonban levő barokk műemlék templom és a plébánia épület homlokzati felújításának. Az akadálymentesített művelődési ház udvarát megnyitották, így az udvar vásártérré, közösségi térré alakult át. Itt rendezik meg a gyümölcsvásárokat, illetve a város életében fontos közösségi eseményeket. Létrehozták a Börzsöny Kapuja Turisztikai Információs Irodát, amely a művelődési ház egyik irodájába kapott helyet. A beruházás keretében felújították a Szent László teret, a Szent László utcát és az Iskola utcát is. A munkálatok során teljes közműcsere valósult meg, az elektromos kábeleket a föld alá vezették el. Az utcákban csökkentették a forgalmat, a környezetet növényekkel tették esztétikusabbá. A megépült kerékpárút szakasszal létrejött a kapcsolat a Duna menti EuroVelo és az Ipoly menti kerékpárút között. A vasútállomás szomszédságában elkészült egy kamerákkal védett, buszok, személyautók és kerékpárok tárolására is alkalmas P+R parkoló is. A teljesen megújuló, a hagyományos építési stílushoz visszanyúló, tartalmában azonban a XXI. századnak megfelelő tervek kivitelezője a Fehérép Kft, amely közbeszerzési pályázat útján nyerte el a megbízást. A város turisztikai szolgáltatásait bővíti a magánberuházásként megvalósult kemping és szálláshely kialakítása. 15

141 3. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 3.1 A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A városfejlesztés átfogó célja a település népességmegtartó erejének növelése. A népesség gyarapodása azt jelzi, hogy az adott település vonzó, munkahelyet, megélhetést és színvonalas szolgáltatásokat nyújt polgárainak. A népesség gyarapodása biztosítja, hogy ezeket az adottságait a város megőrizhesse. Szob paradox módon éppen eddigi elzártságából kifolyólag kedvezőbb helyzetben van, mint sok más település, hiszen a természeti környezet állapota az elmaradt urbanizációs folyamatoknak köszönhetően még alkalmas egy egyensúlyi fejlesztésre. Az egész térségre jellemző alacsony népességszám megakadályozza, hogy komolyabb méretű, a környezetre nagyobb terhelést jelentő üzemek telepedjenek meg a térségben. Ugyanakkor a kis lélekszámú települések lehetőséget biztosítanak a megújuló energiaforrásokra épülő energiagazdálkodás innovatív eljárásainak meghonosítására, amely nem jár a környezetterhelés érezhető mértékű növekedésével. A környezetbarát turisztikai fejlesztések ugyanakkor javíthatnak a jelenlegi kedvezőtlen foglalkoztatási szerkezeten is, és népességstabilitásában megingott, elöregedő térségben megteremthetik a kitörési pontokat, az elmozdulás feltételeit. A fejlesztési stratégiának hangsúlyosan kell kezelnie a helyi energiák feltárására, a hálózati kapcsolatok létrehozására, mozgatására, valamint az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítására irányuló kezdeményezéseket, projekteket. A stratégiai fejlesztési célok kialakításánál a fenti elveket vettük figyelembe. Szob város népességmegtartó képessége akkor erősödik, ha a város funkció, szolgáltatásai is bővülnek úgy, hogy közben a természeti-táji örökség sem sérül. Ennek megfelelően a stratégia átfogó céljai a következők: 1. a városi funkciók, a városi jelleg erősítése 2. a település versenyképességének növelése. Az átfogó célokhoz kapcsolódó célrendszert az alábbiak szerint írhatjuk le: 1. A VÁROSI FUNKCIÓK, VÁROSI JELLEG ERŐSÍTÉSE A városias jelleg erősítése a városi funkciók fejlesztését, valamint a városias településkép kialakítását tételezi fel. Ezáltal Szob arculata, megjelenése és szolgáltatásainak színvonala egyaránt javul. A város népességmegtartó erejének alakulására mindezen feltételek meghatározó befolyással bírnak: a magas színvonalú lakossági szolgáltatások (köz- és üzleti szolgáltatások egyaránt) éppúgy vonzzák a potenciális beköltözőket és befektetőket, mint a városkép általános javítását célzó projektek, amelyek révén a település valódi városias külsőt kap. 1.1 SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS ALPROGRAM - AZ IPOLY VÖLGY CENTRUMA Az alprogram célja, hogy a Szob által a kistérség, valamint a folyamatosan bővülő vonzáskörzet (a Dunakanyar és a szlovákiai Ipoly-völgy alsó folyása) számára minél szélesebb palettán és minél magasabb 16

142 színvonalon tudjon szolgáltatásokat nyújtani. Ennek érdekében fejleszteni szükséges az oktatási, a szociális és egészségügyi szolgáltatások színvonalát, bővíteni kell a kínálatot Térségi tudásközpont A helyi közoktatási intézményrendszerben az óvodai neveléstől az érettségiig van lehetőség helyben tanulásra, sőt a szobi közoktatási intézmények általában a környező települések tanulóinak is lehetőséget biztosítanak. A városi önkormányzat együttműködve KLIK-el, mint az általános iskola, illetve a Missziós Társaság lazarista renddel, mint a gimnázium fenntartójával törekszik az oktatás színvonalának, az ehhez kapcsolódó szolgáltatások minél szélesebb körű bővítésére. Az oktatási intézmények a környező községek integrálódásának köszönhetően stabilan fenntartható gyermeklétszámmal működnek, és a vonzó szakmai programokkal esetlegesen más települések diákjait is ide csábítják. A város oktatási kínálatában különleges helyet tölt be a zeneiskola, amely nyári szakkurzusai révén a nemzetközi zenei kínálati térképre is felkerül Térségi egészségközpont A kistérség települései számára ma is Szob jelenti a legközelebbi beavatkozási lehetőséget sürgős esetekben. A járóbeteg-szakellátás térségi központja is a Duna-parti település. A szakellátás térségközponti színvonalon történik. A kapacitásfejlesztés és egy nagyobb térségi integráció lehetővé teszi ezeknek a funkcióknak a bővítését, szélesítését, valamint a szolgáltatások minőségi fejlesztését. Amennyiben a város e téren erősíteni kívánja pozícióit, a következő években folyamatosan kiemelt támogatásban kell részesítenie az egészségügyi központot Térségi szociális ellátó központ Szob és a környező települések kedvezőtlen demográfiai összetételének alakulására eddig reflektált a térségi intézményrendszer. Ennek érdekében hiánypótló szolgáltatások bevezetése szükséges a térségi központban a szociális és idősellátás területén, elsősorban bentlakásos időskorúak intézménye, idősek nappali ellátása, házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés területén. Kiemelten fontos a szociális alap és szakosított ellátás színvonalas megoldása és egyben a szociálisan rászoruló családok segítése. Az új intézmények egyben hozzájárulnának a városközpontban elhelyezkedő épület arculatának pozitív változásához, az intézményrendszer bővítése hozzájárulna a városi munkahelyteremtéshez. 1.2 TELEPÜLÉSKÉP MEGÚJÍTÁSA, HELYI IDENTITÁS ERŐSÍTÉSE ALPROGRAM Az alprogram célja Szob nagyközségi arculata helyett egy vonzó kisvárosias jelleg kialakítása. Az előző fejlesztési időszakban elindult, a városias jelleget erősítő fejlesztések (épület felújítások, térhasználat szabályozása) folytatásaképpen az egyik legfontosabb cél a városközpont és a Duna mentén elhelyezkedő sétány és szolgáltató központ összekapcsolása Kisvárosi korzó A Köztársaság tér felújításával, az ottani forgalomcsillapító megoldások alkalmazásával megkezdődött egy olyan közösségi tér kialakítása a belvárosban, amely a polgári létnek alapvető feltétele. A városközpontban, a Börzsöny Múzeum melletti lakóház tájházzá alakításával egyrészt növekedne a Börzsöny Múzeum turisztikai vonzereje, másrészt a tájházban megrendezésre kerülő hagyományőrző programok a városi identitást is erősítenék. A tájház elsősorban a városi civilek, hagyományőrző csoportoknak biztosítana teret és programlehetőséget, tágabb értelemben a város lakóinak közösségi terévé válhatna, ugyanakkor bővítené a turisztikai programkínálatot is. 17

143 1.2.2 Dunai város A városnak a településhálózatban elfoglalt helyzetét is meghatározza a Dunához való viszonya. Ma ez a viszony esetleges. Jóllehet a Duna-parti sétány nem mutat rendezetlen képet, a városnak a vízzel való aktív kapcsolatára utaló jelek hiányosak. Ezt a vízi városi jelleget erősíteni kell kikötők létesítésével, a csónakházak felújításával, kiemelésével, a kapcsolódó létesítmények (mólók) kihelyezésével. A kezdeményezés nemcsak a város látogatottságát emelné meg jelentősen, hanem egy újabb témával helyezné el Szobot egy tematikus térképen. Ennek érdekében szükséges a Duna parton olyan komplex turisztikai és szolgáltató központ kialakítása, amely hatékonyan szolgálja a helyiek, a szomszédos településeken élők és az idelátogató turisták rekreációs tevékenységét, kulturált szabadidő eltöltését. A várhatóan meginduló személyhajó-forgalom, valamint a tervezett jachtkikötő az evezősök mólóival egy egészen más, a vízre közvetlenebbül reflektáló város képét mutatják az erre utazó közönség számára. Ez a városias külső erősödését is jelenti egyben. 2. A TELEPÜLÉS VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE. A népességmegtartó erő szempontjából meghatározó jelentőségű a munkahelyek megléte. A letelepedési, gyermekvállalási szándék nagyban függ a megélhetést biztosító körülmények meglététől és hiányától. Ma Szob alvó város: nagyon alacsony a helyben foglalkoztatottak aránya. Ezért a városfejlesztés célja az kell, hogy legyen, hogy minél kevesebben kényszerüljenek ingázásra, és minél több, a térségben élő ember találja meg munkahelyét a kistérségi központban. 2.1 HELYI GAZDASÁG FEJLESZTÉSE ALPROGRAM A rurális jellegű térségek szempontjából a kitörési pontot az egyedi megoldások keresése jelenti. A kistérség és Szob maga is halmozottan hátrányos vidéki terület. Ebből a helyzetből kitörni akkor van esélye, ha ezt a bizonyos egyedi, a helyi energiákra építő programot megtalálja. A szobi szörpüzem bezárásával és a kőkitermelés fokozottabb gépesítésével felszabaduló munkaerő Szobtól km-re talál ma munkát. Ezeknek az embereknek a településen tartása nagy kihívás a város számára. A város mérete, közlekedési infrastruktúrája miatt nagyüzemek betelepedése nem várható Hagyományos gyümölcstermesztés és feldolgozóipar támogatása Ugyanakkor a bogyós gyümölcsök termesztésének nagy hagyománya van a térségben. Az élőmunka igényes kultúrák terjedésének támogatása nemcsak a helyi termeléshez, hanem az erre épülő feldolgozóipar újraélesztéséhez is hozzájárul. A jövőben ezért kiemelt fontosságú a termelésre épített feldolgozói vertikum összehangolt fejlesztése (a foglalkoztatottság és a megélhetés lehetőségeinek bővítése, a megtermelt jövedelem mind nagyobb arányának helyben tartása érdekében) Helyi termékek piaca Ehhez kapcsolódóan a kitermelőket támogatni kell a helyi termékek piacra juttatásában. A termékek előállítása, csomagolása, promóciója, piacra juttatása egy összetett feladat, számos elemből épül fel. Koordinációját egy menedzsmentszervezetre bíznánk. Ez nemcsak a térségben biztosíthatna újra megélhetést több család számára, hanem a feldolgozó-elosztó funkciók újjáélesztése révén Szobnak is újra funkciót adna a téren. Az önkormányzatnak közfoglalkoztatásban betöltött szerepe vitathatatlan. A közfoglalkoztatás egyre nagyobb súlya miatt az önkormányzatnak érdemes a vállalkozások érdekeit nem sértve bekapcsolódnia a helyi termékek előállításába. 18

144 2.2 TURIZMUS FEJLESZTÉSE ALPROGRAM A Szobbal foglalkozó különböző tervezési dokumentumok mindegyike kiemeli a város kedvező adottságait a turizmus területén. Ezek az adottságok azonban ma még nagyon mérsékelten kihasználtak. A konkrét termékfejlesztésen kívül meg kell teremteni az itteni szolgáltatásokat értékesíteni képes intézményeket, hálózatokat, ki kell alakítani a turisztikai infrastruktúrát, és programszerűen fel kell fűzni a potenciális témaelemeket Térségi turizmus központja Szob turisztikai fejlesztésének alapja a térségi kínálat összehangolása. A város önmagában nem képes hosszabb időre itt tartani a vendégeket, és ez nem lesz másképp akkor sem, ha a kisvasút megkezdi működését. A város alkalmassá válik a Börzsöny kapuja szerepre azáltal, hogy a Börzsönyben és az Ipoly völgyében, annak mindkét partján meglévő turisztikai kínálat összehangolásában, a turisták irányításában meghatározó szerepet játszik. Ehhez egy professzionálisan működő, és a vállalkozói szféra komplex fejlesztését elvégezni képes menedzsment szervezetre, a desztinációt népszerűsítő megjelenítő anyagokra (kiadványok, logók, portál stb.), valamint egy egységes turisztikai információs rendszer kialakítására van szükség. A cél nyilvánvalóan az, hogy a turistát minél hosszabb időre a térségben, elsősorban Szobon tudjuk tartani. Ez a térségi szerepkör nélkül elképzelhetetlen. Ugyancsak ezen intézkedés keretében kell létrehozni (a menedzsment szervezet stratégiailag megalapozott koordinációja mellett) a turisztikai szolgáltatások térségi rendszerét (klaszter, natúrparkegyesület, témaút vagy más, lazább szövetség formájában): szállásadók és vendéglátók, információs és személyszállító vállalkozások, kerékpárkölcsönzők, szervizek stb. Az Ipoly völgyében tematikus utak kialakítása valósítható meg. A zöldutas és natúrparkos fejlesztések filozófiájához illeszkedve a tájbarát turisztikai formák (bakancsos turizmus, ökoturizmus, kerékpáros és lovasturizmus, vízi turizmus stb.) a preferáltak. Az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése az előző intézkedés feladata Helyi turizmus infrastrukturális feltételeinek megteremtése Ennek keretében kiemelt szerepe van a szálláshelyeknek, amelyekből Szobon ma igen kevés található. A program része kell, hogy legyen a különböző színvonalú (a kempingtől az I. osztályú szállodáig) szálláshelyek létrehozása a tartózkodási idő, ezáltal a fajlagos költés megnövelése érdekében. Kapcsolódva a Dunai város programhoz a közlekedési és hajózási infrastruktúra kialakítása. 19

145 2. ábra Az átfogó célokhoz kapcsolódó célrendszer 20

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Megalapozó vizsgálat Helyzetértékelés Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis-

Részletesebben

ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Megalapozó vizsgálat A Belügyminisztérium összefoglaló értékelése alapján kiegészítve Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció bemutatása Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata.

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata

Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata NYÍRBOGÁT NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata a 2003. évi XXVI. törvény 2013. évi CCXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezései alapján

Részletesebben

T e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő é s 2017.

T e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő é s 2017. Kisvárda Város Településfejlesztési koncepciójának készítéséhez Előzetes tájékoztatási dokumentáció Koncepció készítéséről T e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő é s Kereskedelmi Kft. (C-1-1062)

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:

Részletesebben

1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Országos térségi k vizsgálata Balatonföldvár településre vonatkozóan a 2003. évi XXVI. tv. (OTrT) szerint: Balatonföldvár teljes közigazgatási területére, ill. a 19. számú módosítással

Részletesebben

TERÜLETI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE

TERÜLETI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE TERÜLETI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A település tervezése során a 2008. évi L. törvénnyel módosított 2003. évi XXVI. törvénnyel jóváhagyott Országos Területrendezési Terv és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

Részletesebben

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos ket, területfelhasználási

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

RÁCKEVE VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RÁCKEVE VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és

Részletesebben

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Intézményi területek 2017. Tervező: A r t Vi t al T e

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i Tiszalök Város Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Módosítás 2018. Ipari Park Tervező: A r t Vi t al T e r

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció T é g l á s V á r o s T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről T ervező: Art Vital

Részletesebben

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i Nyírkáta Község Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v e z

Részletesebben

K o n c e p ci ó k é s z í t é sé r ő l. T e r ve z ő : URBAN Linea Tervező és Szolgáltató KFT.

K o n c e p ci ó k é s z í t é sé r ő l. T e r ve z ő : URBAN Linea Tervező és Szolgáltató KFT. Újfehértó Város Településfejlesztési koncepciójának készítéséhez Előzetes tájékoztatási dokumentáció K o n c e p ci ó k é s z í t é sé r ő l T e r ve z ő : URBAN Linea Tervező és Szolgáltató KFT. 2016.

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

Fényeslitke Község Településrendezési Tervének módosításához

Fényeslitke Község Településrendezési Tervének módosításához Fényeslitke Község Településrendezési Tervének módosításához Országos, kiemelt t érségi és megyei övezet ek t erület i lehatárolása Nap elemes - erőműpark T ervező: Art Vital T ervező, Építő és Kereskedelmi

Részletesebben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata VAJA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata 1 1.) A Megyei Területrendezési Terv Vaja várost érintő elhatározásai

Részletesebben

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i Nyírcsaholy Község Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v

Részletesebben

Az Ország Szerkezeti Tervének vonatkozó részlete

Az Ország Szerkezeti Tervének vonatkozó részlete 1.2. TERVELŐZMÉNYEK, A MAGASABB RENDŰ TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos övezeteket, területfelhasználási kategóriákat

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA 3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-től hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

4. A területi terveknek való megfelelőség igazolása

4. A területi terveknek való megfelelőség igazolása 4. A területi terveknek való megfelelőség igazolása A területrendezési - településrendezési tervek tervhierarchiájának legmagasabb szintjén az Országos Területrendezési Terv áll, amelyet az Országgyűlés

Részletesebben

T e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő é s 2017.

T e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő é s 2017. Nyírbátor Város Településrendezési Tervének módosításához Országos, kiemelt térségi és megyei övezetek területei lehatárolása Napelemes erőműpark T e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő

Részletesebben

Pest megye területrendezési tervének 2018 évi módosítása. PESTTERV Kft

Pest megye területrendezési tervének 2018 évi módosítása. PESTTERV Kft Pest megye területrendezési tervének 2018 évi módosítása Munkaindító megbeszélés Schuchmann Péter PESTTERV Kft Budapest, 2018. március 14 Az előzmények Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése a 21/2006.

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i Téglás Város Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v e z ő,

Részletesebben

Településrendezési Tervének módosítása

Településrendezési Tervének módosítása Sajóbábony város Településrendezési Tervének módosítása Térségi tervekkel való összhang igazolása Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. törvény) Az Ország Szerkezeti Terve a rendezés alá vont

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

A településrendezés és eszközei

A településrendezés és eszközei A településrendezés és eszközei A., Általános dolgok I. A legfontosabb jogszabályok 1. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (ÉTV) 2. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata

Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata VAJA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata a 2003. évi XXVI. törvény 2013. évi CCXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezései alapján Nyíregyháza

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. telefon: (30) 364 3996 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK 2015. ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA alátámasztó munkarészek

Részletesebben

A településrendezés és eszközei

A településrendezés és eszközei A településrendezés és eszközei A., Általános dolgok I. A legfontosabb jogszabályok 1. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (ÉTV) 2. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

Hatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja)

Hatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja) I I. 1. 5. A területrendezési tervvel való összhang igazolása Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-től hatályos Bács-Kiskun

Részletesebben

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i Kisvarsány Község Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Módosítások 2017. DIGI T e r ve z ő : U r b a n Li n

Részletesebben

3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA 3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-től hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

Ceglédbercel Község Önkormányzatának /2016. () sz. önkormányzati határozata

Ceglédbercel Község Önkormányzatának /2016. () sz. önkormányzati határozata Ceglédbercel Község Önkormányzatának /2016. () sz. önkormányzati határozata Ceglédbercel Község Településszerkezeti terve módosításáról az M4 gyorsforgalmi út M0 és Cegléd közötti szakaszán 1. Ceglédbercel

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2016. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Módosítások 2016. I. KÜLZETLAP Újfehértó Város Településrendezési Tervének - módosításához

Részletesebben

42 6.A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA A tervezési munka részeként a hatályos területrendezési tervek Zselicszentpált érintő területfelhasználási kategóriái

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA 5. melléklet az 57/2016.(XI.4.) kt. számú határozathoz A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott

Részletesebben

Településrendezési Tervének módosításához

Településrendezési Tervének módosításához Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához Országos, kiemelt t érségi és megyei övezet ek t erület i lehatárolása G a z d a s á g i t e r ü l e t e k - 2016 T ervező: Art Vital T ervező,

Részletesebben

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

Részletesebben

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Térségi övezetek lehatárolása dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft.

Részletesebben

C E G L É D TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA. 2015. március

C E G L É D TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA. 2015. március C E G L É D TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA KÉPVISELŐTESTÜLETI ELŐTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. március PEST MEGYEI TERÜLET, TELEPÜLÉS, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés

Részletesebben

ZAGYVARÉKAS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

ZAGYVARÉKAS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK BABILON ÉPÍTÉSZ IRODA BT. 5300 Karcag, Kiss Antal u. 4. T.sz.:10/2016 ZAGYVARÉKAS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Elfogadva: Zagyvarékas Község Önkormányzata 2/2017 (III.16.)

Részletesebben

G a z d a sá g i t e r ü l e t e k t e ch n o l ó gi á i T e r ve z ő :

G a z d a sá g i t e r ü l e t e k t e ch n o l ó gi á i T e r ve z ő : Nyírmada Város Településrendezési Tervének módosításához Országos, kiemelt térségi és megyei övezetek területi lehatárolása G a z d a sá g i t e r ü l e t e k t e ch n o l ó gi á i 2 0 1 8. T e r ve z

Részletesebben

1. SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1 3/2019. (II.20.) határozat 1. melléklete 1. számú melléklet Településszerkezeti tervi leírás Neszmély Község Településszerkezeti tervét a Képviselő testület a 85/2013.(VI.26.) sz. Kt. önkormányzati határozattal

Részletesebben

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Megalapozó vizsgálat Helyzetértékelés Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis-

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Település Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés

Település Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Település Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Megalapozó vizsgálat államigazgatási és partnerségi véleményezésre Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Söréd Község Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosítása Alba Expert Mérnöki Iroda Bt.

Söréd Község Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosítása Alba Expert Mérnöki Iroda Bt. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK I. TELEPÜLÉSRENDEZÉS 1. Vizsgálat 1.1. Elhelyezkedés Söréd község Fejér megye észak-nyugati határához közel, Székesfehérvártól 16 km-re helyezkedik el. A települést DNy ÉK-i irányban

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

Bölcske elkerülő út - Áttekintő nézet a módosításról

Bölcske elkerülő út - Áttekintő nézet a módosításról Módosítással érintett terület 1. sz. melléklet Bölcske elkerülő út - Áttekintő nézet a módosításról 1 2. sz. melléklet A módosítás alá vont terület hatályos szerkezeti és szabályozási terv kivonata Településszerkezeti

Részletesebben

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Területrendezési szabályozás változása

Területrendezési szabályozás változása Területrendezési szabályozás változása Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2014. április 15. Előzmények Országos Területrendezési Tervről szóló 2003.

Részletesebben

K Ó K A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

K Ó K A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA K Ó K A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA A FELSŐVÁSÁRTÉR ÚT KÖRNYEZETÉBEN ELHELYEZKEDŐ TERÜLETEKRE VONATKOZÓAN KÓKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 159/2018. (XII.13.) KÉPVISELŐ-TESTÜLETI HATÁROZATA

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi

Részletesebben

Fényeslitke Község Településrendezési Tervének módosításához

Fényeslitke Község Településrendezési Tervének módosításához Fényeslitke Község Településrendezési Tervének módosításához Országos, kiemelt t érségi és megyei övezet ek t erület i lehatárolása F é n y e s l i t k e K o m o r ó I n t e r m o d á l i s K ö z f o r

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

KAJÁRPÉC. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció május TH

KAJÁRPÉC. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció május TH KAJÁRPÉC Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2017. május TH-17-02-07 2 Kajárpéc Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

TISZATENYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

TISZATENYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Szikra Zoltán Egyéni Vállalkozó 5300 Karcag, Jókai utca 22. T.sz.:2/2017 TISZATENYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Elfogadva: Tiszatenyő Község Önkormányzata.../2017 (...)

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Jászladány Nagyközség TRE módosítása 2. VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ Eljárási rend A módosítás során a jelenleg hatályos TRE pontatlanságának javítása történik. A TRE módosítás tartalmilag

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

Újfehértó Településrendezési Tervének módosításához ORSZÁGOS, KIEMELT TÉRSÉGI ÉS MEGYEI ÖVEZETEK TERÜLETI LEHATÁROLÁSA KÜLZETLAP

Újfehértó Településrendezési Tervének módosításához ORSZÁGOS, KIEMELT TÉRSÉGI ÉS MEGYEI ÖVEZETEK TERÜLETI LEHATÁROLÁSA KÜLZETLAP Újfehértó Város Településrendezési Tervének módosításához Országosan, kiemelt térségi és megyei övezetek területi lehatárolása Módosítások I. 2017. T e r ve z ő : Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

ÁCS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA (a 0547/2 hrsz-ú telek területén)

ÁCS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA (a 0547/2 hrsz-ú telek területén) ÁCS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA (a 0547/2 hrsz-ú telek területén) ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ KÖRNYEZETTERV KFT. 1149 Budapest, Várna utca 12-14. Telefon/fax: 06-1-340-2382

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

VERŐCE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLAT előzetes egyeztetési anyag

VERŐCE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLAT előzetes egyeztetési anyag Verőce község egyaránt része a festői Dunakanyarnak és a domboldalakra felfutó Börzsönyi tájnak, továbbá közvetlenül határos a fővárosi agglomerációval. A Településrendezési terv felülvizsgálatának megkezdését

Részletesebben

Településrendezési Tervének módosításához

Településrendezési Tervének módosításához Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához Teljes eljárás Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció G a z d a s á g i t e r ü l e t e k - 2016 T ervező: Art Vital T ervező, Építő és Kereskedelmi

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Nagykőrös Város Integrált Településfejlesztési Stratégia

Nagykőrös Város Integrált Településfejlesztési Stratégia Nagykőrös Város Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó vizsgálat - Helyzetfeltárás és helyzetelemzés Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Mátészalka Város Településrendezési Tervének módosításához

Mátészalka Város Településrendezési Tervének módosításához Mátészalka Város Településrendezési Tervének módosításához Országos, kiemelt t érségi és megyei övezet ek t erület i lehatárolása M ó d o s í t á s o k I. 2017. T ervező: Art Vital T ervező, Építő és Kereskedelmi

Részletesebben

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i Piricse Község Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Módosítások 2017. DIGI T e r ve z ő : U r b a n Li n e

Részletesebben

A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe

A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe Göncz Annamária VÁTI Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Osztály V. Magyar Tájökológiai Konferencia

Részletesebben

Építésügy, területrendezés településügy közlekedési aspektusai Közlekedési konferencia

Építésügy, területrendezés településügy közlekedési aspektusai Közlekedési konferencia Építésügy, területrendezés településügy közlekedési aspektusai Közlekedési konferencia Balatonföldvár, 2013. május 14-16. Dr. Szaló Péter helyettes államtitkár Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi

Részletesebben