Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!"

Átírás

1 2010/7 Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Az eddig megjelent hírleveinkben minden alkalommal igyekeztünk a lehető legrészletesebben tájékoztatást adni az éppen aktuális jogszabályi változásokról, elemzésekkel, saját véleményünkkel is kiegészítve. Úgy gondoljuk, hogy az eddigiekhez képest a mostani hírlevelünkben lesz a legnehezebb feladatunk átadni, értelmezni az elmúlt időszakban elfogadott jogszabályokat. Az új adócsomag az eddigiekhez képest szokatlan megoldásokkal, sok esetben a jogalkalmazók számára nehezen érthető megoldásokkal alakította át a évre érvényes adójogszabályokat. Az adócsökkentés és a hiánycsökkentés kettős szorításában megalkotott törvénycsomag legfontosabb vívmánya az egykulcsos - 16 százalékos - személyi jövedelemadó bevezetése, a családi adókedvezmények számottevő bővítése, az adóbevallás sokak számára jelentős leegyszerűsítése. A személyi jövedelemadó mellett több ponton változott a társadalombiztosítási ellátások fedezetéről szóló szabályozás, a rehabilitációs hozzájárulás. Új intézkedésként jelenik meg a gyes-ről visszatérő és a korábban a helyettesítésére felvett munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása esetére bevezetésre kerülő tb. járulék csökkentés. Foglalkozunk még a magánnyugdíjrendszer napirenden lévő átalakításával is. Ebben a témában a napokban megszületett a sokakat érintő törvénymódosítás, terveink szerint hamarosan egy újabb hírlevélben közzé tesszük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Hírlevelünkben az alábbi témakörökkel foglalkozunk: - Az adó és járuléktörvények évi változásai - A különadó legújabb szabályai - A magánnyugdíjrendszer átalakításának folyamata - Jogszabálykalauz 2010/szeptemberoktóber-november Minden kedves olvasónknak szeretetteljes, békés Karácsonyi Ünnepeket és sikeres, boldog Új évet kívánunk az ALFA-HUMAN Kft. minden munkatársa nevében! ALFA HÍRLEVÉL 2010/6 1

2 I. Az adó és járuléktörvények évi változásai Elfogadásra került az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról rendelkező évi CXXIII. Törvény, mely november 24-én a Magyar Közlöny 177. számában jelent meg. A törvényhozás a csomagban sok területen hajtott végre jelentős módosítást, az alábbiakban a szolgáltatási területünket érintő változásokkal részletesebben foglalkozunk. 1. Személyi jövedelemadót érintő változások 1.1 Személyi jövedelemadó összege, alapja évben az adó összegét a minden jövedelemre vonatkozóan egységes, arányos adókulcs, a jövedelmekből továbbra is adóalapkiegészítéssel képzett és a családi kedvezménnyel csökkentett összevont adóalap, a bérjövedelmek adójából levonható adójóváírás, és az adókedvezmények érvényesíthetősége határozzák meg. Az adó mértéke A törvény hatálya alá tartozó jövedelmek után az adó mértéke az adóalap 16 százaléka. (8. (1). bek.) Kivétel: Tartós befektetésből származó, a lekötés három év után történő megszakításakor megállapított jövedelem után 10 % Az egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapja után 500 millió forint adóalapig 10 %, efölött 19 %, a vállalkozói kivétre és az osztalékalapra a 16 százalékos adókulcs az érvényes. Az adó alapja A jövőben az egységes adókulcs miatt a jövedelmek összevonásának már nincs jelentősége, de a családi adókedvezményt és az egyes adókedvezményeket továbbra is az összevont adóalappal illetve annak adójával szemben lehet érvényesíteni. Az összevont adóalap részét képezi az adóalap-növelő összeg, mely a társadalombiztosítási járulék általános mértékének megfelelően kerül megállapításra, az adóalap-kiegészítés évben 27 százalék. Az adóalap-növelő összeg évben az adóalap-kiegészítés 50 százaléka; évet követően nulla. (29..(5). bek.) Az egységes adókulcs bevezetése miatt az adóterhet nem viselő járandóságok technikai beszámítása szükségtelenné vált. Ezek a jövedelmek a jövő évtől egy kivételtől eltekintve adómentesek lesznek. A hallgatói munkadíj a jövőben munkaviszonyból származó jövedelemként lesz adóköteles jövedelem. Adójóváírás évben továbbra is megmarad a bérjövedelemmel rendelkezők esetében az adójóváírás, habár az érvényesíthető mértéke csökken. A számított adót adójóváírás csökkenti, amely ALFA HÍRLEVÉL 2010/7 2

3 a) az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalapkiegészítés együttes összegének 16 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként forint, feltéve, hogy a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a jogosultsági határt, 2 millió 750 ezer forintot, vagy b) az a) pont alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti összes jövedelem 12 százalékát meghaladó része, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 1 millió 210 ezer forinttal növelt összegét, azaz 3 millió 960 ezer forintot. Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe. (33..) 1.2 Családi kedvezmény A jövő évtől a családi kedvezmény adóalapkedvezményként vehető figyelembe, a jelenlegi adókedvezmény helyett. A váltás azt az állami szerepvállalást támasztja alá, amely szerint az állam a gyermekek, eltartottak neveléséhez szükséges jövedelmet a családnál visszahagyja, nem adóztatja. Az adóalap-kedvezmény az összevont jövedelmek adóalapjából érvényesíthető. Családi kedvezmény mértéke A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját a családi kedvezménnyel csökkenti. A családi kedvezmény az eltartottak lélekszámától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként a) egy és kettő eltartott esetén forint, b) három és minden további eltartott esetén forint. Családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot a vagyonkezelői joggal felruházott gyámként, vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja, vagy szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja; a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa; a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély azzal, hogy a jogosult és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy a döntésük szerinti minősül jogosultnak. Kedvezményezett eltartott - az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékot folyósítanak, - a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig), - az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, - a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. ALFA HÍRLEVÉL 2010/7 3

4 Eltartott - a kedvezményezett eltartott, - az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek. Jogosultsági hónap az a hónap - amelyre tekintettel a családi pótlékot juttatják, - amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják, - melyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik. (29/A. ) Családi kedvezmény érvényesítése A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen, azonban a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával közösen is érvényesíthető (ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni). A családi kedvezmény megosztása az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, személy,illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetének kivételével független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele. Példa: Egy házaspárnak három gyermeke van, kettő gimnáziumban, míg a harmadik főiskolán tanul. A két gimnazista kedvezményezett eltartottnak, míg a főiskolás eltartottnak minősül, tehát 3 gyermek alapján az adókedvezmény Ft, így a két gimnazista után 2* Ft adókedvezmény érvényesíthető. A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleglevonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata a) a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról, b) a családi kedvezmény megosztása esetén a megosztásról, amelyen a magzat kivételével fel kell tüntetnie minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, megosztás esetén a másik fél adóazonosító jelét is. Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető. Az adóhatóság az ellenőrzés során kérheti a várandósság tényéről kiadott orvosi igazolást. Bármely EGT-állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is alkalmazni kell a családi kedvezményre vonatkozó szabályait (ideértve a családi kedvezménnyel összefüggő adóelőleg-fizetést, adómegállapítást érintő rendelkezéseket is). (29/B. ) 1.3 Adókedvezmények az összevont adóalap adójából Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények együttes összege legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet. Ha a magánszemély több adókedvezményre is jogosult, azokat az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott bevallásban vagy a munkáltatói adómegállapításban az általa megjelölt sorrendben, ALFA HÍRLEVÉL 2010/7 4

5 ennek hiányában, valamint adóhatósági közreműködéssel benyújtott egyszerűsített bevallásban a következő sorrendben, de legfeljebb a levonható adóra vonatkozó korlátozó rendelkezések által meghatározott mértékig kell érvényesítettnek tekinteni: 1. lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye, 2. személyi kedvezmény, a kedvezmény havonta a minimálbér 5 %-ának megfelelő összeg, melyet az érvényesíthet, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségben szenved (335/2009.(XII.29) kormányrendelet), továbbá az, aki fogyatékossági támogatásban vagy rokkantsági járadékban részesül. 3. őstermelői kedvezmény, 4. egyéb. (35. ) 1.4 Adómentes jövedelmeket érintő változások Ahogy az 1.1. pontban említettük, az adóterhet nem viselő járandóságok a jövő évtől adómentesek. E körbe többek között a következők tartoznak: - nyugdíj, - a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadék, a jövedelmet pótló kártérítési járadék, feltéve, hogy a rá irányadó korhatárt betöltötte, - a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély, anyasági támogatás és gyermeknevelési támogatás, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nevelőszülői díj, - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott ápolási díj, a szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része, - a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás). Az 5 millió forintos értékhatár megállapításánál a január 1. után nyújtott támogatásokat kell figyelembe venni. (1.sz. mell.1.pont) - a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megillető juttatásként kifizetett ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege, a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege, valamint a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes minimálbért meg nem haladó része. (1.sz. mell.4.12.pont) Visszamenőleges adómentességek január 1-től adómentes a közadakozásból, vagy a munkáltató által elemi kár vagy katasztrófa miatt károsult munkavállalója részére lakás újjáépítése céljából juttatott segély, az árvíz és a vörösiszap által sújtott területek lakosságának a lakás újjáépítése céljából juttatott segély. (1.sz. mell.8.7.pont) augusztus 18-tól adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben ALFA HÍRLEVÉL 2010/7 5

6 juttatott, sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet. (1.sz. mell.8.28.pont) 1.5 A kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások évtől új szabályozás vonatkozik egyes - jellemzően nem pénzbeli juttatásokra, és hosszú évek után megszűnik a természetbeni juttatás fogalma. Az új szabályokat az szja törvény a tartalmazza. A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. ], valamint a béren kívüli juttatások [71. ] után az adó a kifizetőt terheli. Ezen juttatások esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szerese. Az adó mértéke 16 %, a juttatás értékére vetítve 19,04% (1,19*16%). A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások után szintén az 1,19 szeres jövedelem figyelembevételével 27%- os mértékű egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell, összességében 32,13%-ot (1,19*27%). Az adót a kifizetőnek a juttatás hónapja kötelezettségeként a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie. A juttatásokat utalvány formájában is lehet adni, két feltételnek kell megfelelni, azaz a juttatás feleljen meg az adott juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt előírásoknak, az utalványon legyen feltüntetve, hogy azt milyen termékre, vagy szolgáltatásra, illetőleg a termékek és szolgáltatások milyen körében lehet felhasználni. (69. (2). bek.) Kifizetői adókötelezettség mellett továbbra sem lehet adni értékpapírt, értékpapírra vonatkozó jogot, tovább bármire felhasználható utalványt és készpénzhelyettesítő fizetési eszközt Egyes meghatározott, béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások - a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem; - a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélőszolgáltatás, mobiltelefonszolgáltatás, továbbá az Internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel szolgáltatás (röviden: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem; - több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét. - a legfeljebb évi három alkalommal az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett csekély értékű ajándék (a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás) révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának, ALFA HÍRLEVÉL 2010/7 6

7 a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak juttatja, továbbá akkor is, ha a juttatás olyan magánszemélynek történik, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme; - az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség, ha a kifizető jóhiszemű eljárása ellenére nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet; - az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető reklám célú vagy egyéb ajándék, amelynek egyedi értéke a minimálbér 1 százalékát nem haladja meg, és amelynek elfogadása esetén a magánszemély azonosító adatai a juttató számára nem ismertek azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka. Egyes meghatározott juttatásnak minősül még az a juttatás is, amely megfelel a béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja. (70. ) Béren kívüli juttatások Béren kívüli juttatásnak minősül ha a juttató a munkáltató a munkavállalónak - személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel üdülési csekk/csekkek formájában juttatott jövedelemből több juttatótól származóan együttvéve vagy a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; - étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott jövedelemből (ideértve a kizárólag az előzőek igénybevételére jogosító utalvány, készpénz - helyettesítő fizetési eszköz formában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a forintot meg nem haladó rész; - az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya számlájára utalt, külön jogszabályban meghatározott célra felhasználható több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb 300 ezer forint támogatás. A Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál szolgáltatások vásárolhatók; - legfeljebb 5000 forintot meg nem haladó összegben internet szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása vagy internet szolgáltatás költségének a nevére szóló vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nevére szóló számla alapján történő megtérítése, ideértve legfeljebb három hónapon belül az említett számlával történő utólagos elszámolással a kizárólag erre szóló utalvány juttatását is, - iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész; ALFA HÍRLEVÉL 2010/7 7

8 - a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem; - az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja. Iskolarendszerű a képzés, ha az abban részesülő a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll. Béren kívüli juttatásnak minősül továbbá - a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának üdülési csekk/csekkek formájában juttatott jövedelemből több juttatótól származóan együttvéve vagy a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; - a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) a nyugdíjban részesülő magánszemélynek étkezőhelyi vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott jövedelemből (ideértve a kizárólag az előzőek igénybevételére jogosító utalvány, készpénz - helyettesítő fizetési eszköz formájában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a forintot meg nem haladó rész; - a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülési csekk/csekkek formájában juttatott jövedelemből több juttatótól származóan együttvéve vagy üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; Ugyancsak béren kívüli juttatásnak minősül - a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói hozzájárulásból az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, - foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, vagy az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével több hónapra előre, ALFA HÍRLEVÉL 2010/7 8

9 vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg. A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe. Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie A kifizetői adókötelezettséggel nem járó juttatások között nem nevesített juttatások Mint az előzőekben említettük, a jövő évtől megszűnik a természetbeni juttatás fogalma és szabályozása. Ennek megfelelően a kifizetői adókötelezettséggel nem járó juttatások között nem nevesített juttatás esetében a juttató és a részesülő között fennálló jogviszony és a juttatás körülményei figyelembevételével az összevont adóalap részeként adózik. Azaz hasonlóan a pénzbeli kifizetésekhez a juttatás után a személyi jövedelemadót a juttatásban részesülő fizeti, és a juttatót illetve juttatásban részesülőt is terheli a járulékfizetési, adott esetben egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség. 1.6 Adóelőleg szabályai Ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem kifizetőtől származik, az adóelőleget a kifizető/munkáltató állapítja meg. Nem kell adóelőleget megállapítani a számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott bevételből, de a magánszemély nyilatkozhat arról, hogy az adóelőleg kerüljön levonásra a jövedelemből. Nem terheli adóelőleg a nyugdíj-előtakarékossági számla terhére teljesített nem nyugdíj szolgáltatás esetében megállapított adóalapot, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt adóköteles összeget, ha az egyéb jövedelemnek minősül, a jövedelemszerzés helye szerint olyan államból származó jövedelmet, amellyel nincs a Magyar Köztársaságnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye. E jövedelmek adóját a magánszemély az adóbevallásban állapítja meg, és az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg. (46. (2) bekezdés) Az összevont adóalapba tartozó jövedelem juttatásával egyidejűleg a kifizető minden esetben köteles igazolást kiállítani. Az igazoláson fel kell tüntetni az adóelőleg alapját, az ennek meghatározásakor figyelembe vett adóalap-kiegészítést és a családi kedvezményt, továbbá az adóelőleg megállapításakor beszámított adójóváírást, adókedvezményt. A kifizető az összesített igazoláson ha feltételei általa megítélhetően fennállnak felhívja a magánszemély figyelmét az adónyilatkozat megtételének lehetőségére. ALFA HÍRLEVÉL 2010/7 9

10 1.6.1 Az adóelőleg alapja Az adóelőleg alapja a bevételből a személyi jövedelemadó-törvény által elismert költségek, költséghányad vagy átalányköltség levonásával megállapított rész. Nem önálló tevékenység esetén a bevételt csökkenti a magánszemély által megfizetett szakszervezeti tagdíj, valamint az üzemanyag-megtakarításként kifizetett összegből legfeljebb 100 ezer forint. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek után fizetendő adóelőleg alapját a évben is 27 százalék adóalap-kiegészítéssel növelni kell. Amennyiben a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás megfizetésére - kivéve, ha költségként számolja el - az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelemnek a bevétel 78 százaléka minősül. (47. ) Adóelőleg-nyilatkozat Az adóztatás egykulcsossá válásával egyszerűsödnek az adóelőleg-nyilatkozat szabályai is. Miután megszűnik az adóterhet nem viselő járandóság, az ezekre vonatkozó nyilatkozat szükségtelenné válik. Az adóelőleg-nyilatkozatot a magánszemély adhatja önként vagy felszólításra, esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig. A kifizetőnek tájékoztatnia kell a magánszemélyt a nyilatkozattétel lehetőségéről, és a jogkövetkezményekről. Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik a levonandó költségekről, költséghányadról, az adójóváírás, a személyi kedvezmény figyelembevételéről, a családi kedvezmény érvényesítéséről, megosztásáról. A családi kedvezmény, az adójóváírás, a személyi kedvezmény figyelembevételéről csak munkáltatónak lehet nyilatkozni. Ebből a szempontból a társas vállalkozás is munkáltatónak minősül a személyesen közreműködő tagja vonatkozásában. Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában - tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál e törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a költség 39 százalékát, a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére családi kedvezmény, adójóváírás, adókedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében utóbb befizetési mutatkozik, valamint a költség esetében is, a befizetési 12 százalékát i bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadófizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie. Nem kell i bírságot fizetni, ha a költség az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a befizetési a 10 ezer forintot nem haladja meg. (48. ) A fizetendő adóelőleg A fizetendő adóelőleg függetlenül a juttatott bevétel rendszeres vagy nem rendszeres jellegétől, illetve attól, hogy az adóelőleget a munkáltató, a kifizető vagy a magánszemély köteles megállapítani és megfizetni az adóelőleg-alap (családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében a családi kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap) 16 százaléka. A munkáltatótól származó bevétel esetében abból a magánszemély nyilatkozata alapján levonható az adójóváírás és a személyi kedvezmény. ALFA HÍRLEVÉL 2010/7 10

11 Az adóelőleg levonására kötelezett kifizetőnek ideértve az adóelőleget megállapító munkáltatót is továbbra is lehetősége van arra, hogy az adóelőleget az állami adóhatósághoz bejelentett módszerrel állapítsa meg. Nem kell bejelenteni olyan módszer esetén, melyet a bérszámfejtő szoftver kidolgozója az állami adóhatósághoz bejelentett. Ha a munkáltató az adóelőleget az állami adóhatósághoz bejelentett módszerrel állapítja meg, és a magánszemély nyilatkozik arról is, hogy az adóévben a munkáltatón kívül mástól nem szerez az adóévi összes jövedelmébe számító jövedelmet, az adójóváírást is e bejelentett módszer szerint veszi figyelembe. Egyéb esetben a munkáltató az előlegnél az adójóváírást addig veheti figyelembe, amíg az általa az adóévben juttatott, halmozott kifizetések összege az adott kifizetést is figyelembe véve nem haladja meg a jogosultsági határt, vagyis a 2 millió 750 ezer forintot. (49. ) Az adó megállapítása, bevallása, adónyilatkozat Az adót adóévenként be kell vallani. A magánszemély bevallási kötelezettségét önadózással vagy munkáltatói adómegállapítás útján teljesíti. Önadózás esetén az adó bevallása adónyilatkozattal, vagy az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá eső valamennyi jövedelemről (bevételről), adókötelezettségről, valamint a kifizető(k) által és az általa megállapított, levont, megfizetett adó, adóelőleg beszámításával a befizetendő vagy visszajáró adóről az állami adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallással, vagy az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallással teljesíthető. Nincs bevallási kötelezettsége annak, aki az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag olyan bevételt szerzett, amelyet nem kell bevallania. Nem kell bevallani azt a bevételt: amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, kivéve, ha azt be kell számítani a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben ( pont); amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és abból az adóévben megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot; amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik; amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett; amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta; amely pénzbeli nyereménynek [76. (2) bekezdés] minősül; amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható; amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani. (11. ) Az adónyilatkozat először a évről szóló adókötelezettség teljesítésekor az önadózás új formája. Az egykulcsos adóztatás bevezetése és az adóelőlegszabályok egyszerűsödése eredményeként az adózók többsége esetében a kifizetők által levont adóelőleg és a jövedelmet ténylegesen terhelő adó megegyezik, ami lehetőséget ad egy egyszerű nyilatkozattal történő adóbevallásra. A magánszemély akkor tehet adónyilatkozatot, ha az adóévben kizárólag egy munkáltatótól szerzett jövedelmet, és a levont adó(előleg), valamint a ténylegesen fizetendő adó e kevesebb, mint ezer forint, továbbá nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem kér adókiutalást, és a bevételből levonást, a jövedelemből kedvezményt, adókedvezményt úgy érvényesít, ALFA HÍRLEVÉL 2010/7 11

12 ahogyan azt az adóelőleg megállapítása során nyilatkozatában kérte; kizárólag kifizetőtől szerzett, kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt, és abból az adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta, továbbá nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem kér adókiutalást, a bevételből levonást, a jövedelemből kedvezményt, adókedvezményt nem vesz igénybe; egyrészt munkáltatótól (akár több munkáltatótól) szerzett jövedelmet, és a levont adó(előleg), valamint a ténylegesen fizetendő adó e kevesebb, mint ezer forint, másrészt kifizetőtől szerzett kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt, és abból az adót, adóelőleget a kifizető levonta, továbbá nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem kér adókiutalást, összes jövedelme nem haladja meg az adójóváírás jogosultsági határát, és a bevételből levonást, a jövedelemből kedvezményt, adókedvezményt csak egy munkáltatónál, és úgy érvényesít, ahogyan azt az adóelőleg megállapítása során nyilatkozatában kérte. A jogszabály új kötelezettségként előírja a munkáltató, a kifizető számára, hogy a kifizetésről szóló összesített igazoláson ha a kifizető ismerete szerint a magánszemély adónyilatkozatot tehet tájékoztatnia kell a magánszemélyt, hogy melyek az adónyilatkozat megtételének a feltételei. (11/A. ) 1.7 Egyéb változások január 1-jétől új szabály rendelkezik arról, hogy a magánszemélyt a halálát megelőző tevékenységével összefüggésben megillető, de csak halálát követően kifizetett jövedelmek adókötelezettségét úgy kell teljesíteni, mintha a magánszemély azt a halálának időpontjában szerezte volna meg (9. (6) bekezdés) a kiküldetési rendelvény fogalmából kikerül az élelmezés költségtérítésre való utalás ( pontja) jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjpénztár nem nyugdíjszolgáltatásként fizet a kedvezményezett részére (7. (1) bekezdés kb) alpontja) a végkielégítés megosztására vonatkozó szabályok megszűnnek (26. (2) (4) bekezdés) - Az adómérték változása miatt az önkéntes pénztárakba a magánszemély saját befizetései után járó kedvezmény a korábbi 30 százalékos mértékről 20 százalékos mértékre csökken. A maximális összeg (évi / Ft) nem változik. - hatályon kívül lett helyezve az szja törvény 73. -a, igy az önálló tevékenységből származó, egy szerződés alapján a Ft-ot meg nem haladó (un. kisösszegű) kifizetés után fizetendő adó megállapítására korábban biztosított választási lehetőség. 2.Változások a társadalombiztosítás területén Módosult a járulékalapot képező jövedelem meghatározása. Miután az szja törvényben megszűnt a természetbeni juttatás fogalma, a járulékalapot képező jövedelem felsorolásából is kikerült a természetbeni juttatás. A jövőben a törvény alkalmazásában a minimálbér 1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege, és ALFA HÍRLEVÉL 2010/7 12

13 2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép. Szünetel a biztosítás: - a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha fizetés nélküli szabadság idejére gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét nél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe, - az igazolatlan távollét időtartama alatt, - a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt, Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját az Szja tv a szerinti béren kívüli juttatás. Nem fizet munkaerő-piaci járulékot az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenység e mellett munkaviszonnyal is rendelkezik ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van január 1-től a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 %-ról 10 %-ra emelkedik. A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után fizetendő társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg. Ezzel párhuzamosan megszűnik a tevékenységre jellemző kereset alapján történő járulékfizetési kötelezettség. A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot (tagdíjat) akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegezett járulékot (tagdíjat) a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba. Átmeneti szabály Az új szabályokat a január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a január 10-éig megszerzett, decemberi járulékalapot képező jövedelemre, amelyet a december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani, még a december 31-éig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Az adóellenőrzés során a járulékfizetésre kötelezett terhére utólagos adómegállapítás keretében nem állapítható meg mulasztási bírság és adóbírság a tevékenységre jellemző kereset jogellenes megállapításával összefüggésben. 3. Az egészségügyi hozzájárulásról módosítása A kifizető - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem ALFA HÍRLEVÉL 2010/7 13

14 köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja. törvény szerinti külön adózó jövedelmek közül a kifizetőt terhelő adó mellett juttatott vagyoni érték adóalapként meghatározott összege után. Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem és járulék alapjául szolgáló azon összeg, amely után társadalombiztosítási járulékot kell fizetni, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni. Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az Szja tv a szerinti béren kívüli juttatás után. A kifizetőt terhelő adó mellett juttatott vagyoni érték adóalapként meghatározott összege utáni egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg kell megállapítani, bevallani és megfizetni. 4. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló jogszabály változása január 1-től jelentős mértékben emelkedett a cégek által fizetendő rehabilitációs hozzájárulás összege. A rehabilitács hozzájárulás számítása során a munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni a közhasznú munkavégzés, közcélú munkavégzés vagy közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalót, az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót, a más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót. A rehabilitációs hozzájárulás számítása során megváltozott munkaképességűnek minősül a munkavállaló, ha - munkaképesség-csökkenése az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, január 1-jét megelőzően vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint százalékos mértékű, - egészségkárosodása az ORSZI szakvéleménye szerint 40 százalékos vagy azt meghaladó mértékű, - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény (Ftv.) alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy vakok személyi járadékában részesül, - az Ftv. alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül, - külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül, és erre tekintettel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adókedvezményre jogosult, - siket vagy súlyosan nagyothalló, és halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy - a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi négy órát eléri. 5. A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény A munkaadót járulékkedvezmény illeti meg, ha a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkakörét feltéve, hogy e munkavállaló annak időtartama alatt terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben ALFA HÍRLEVÉL 2010/7 14

15 vagy gyermekgondozási díjban részesült közvetlenül a visszatérését követően - a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és emellett - a munkavállaló gyermekgondozási szabadságának időtartama alatt e munkavállaló munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, vagy a gyes lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló heti órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el. A munkaadó mindkét munkavállaló után a 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék helyett - 20 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére köteles, amelyből a nyugdíjbiztosítási járulék 18 százalék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 2 százalék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 0,7 százalék. Az ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után járulékkedvezmény csak abban az esetben jár, ha a feltételek a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább 1 évig fennállnak. A kedvezmény a meghatározott feltételek fennállása alatt, legfeljebb azonban 3 évig jár. A járulékkedvezmény a munkaadót csak abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti. Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki a statisztikai előírások szerint nem tartozik az átlagos statisztikai állományi létszámba, vagy munkaviszonyát rendes vagy rendkívüli felmondással szüntette meg. A járulékkedvezmény a december 31- ét követően gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállalók esetén alkalmazható. II. A magánszemélyeket terhelő különadó legújabb szabályai A 177. sz. Magyar Közlönyben megjelent a évi CXXIV. Törvény, mely módosította az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló évi XC. Törvényt. Mint ismeretes, ez utóbbi jogszabályt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette, ezért vált szükségessé az újraszabályozás. Különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján különadó alapnak minősülő bevételt szerez, kivéve azt, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra. A különadó alapjának minősül a fent említett jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármely más formában juttatott ide nem értve a jogviszony január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára kifizetett munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét, de ideértve a Munka Törvénykönyve 3. (6) bekezdése alapján ALFA HÍRLEVÉL 2010/7 15

16 megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt Nem minősül a különadó alapjának: - az állami vezetők, polgármesterek, (fõ)jegyzõk, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezetõ tisztségviselõi és felügyelõbizottságának tagjai esetében a (2) bekezdés szerinti bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része, - más foglalkoztatott esetében a különadó alapba tartozó bevételnek a hárommillió-ötszázezer forintot meg nem haladó része, valamint a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megilletõ jubileumi jutalom. A jogviszony január 1-jét követő megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegek után a különadó-fizetési kötelezettséget jogcímenként kell teljesíteni. A különadó alapját jogviszonyonként különkülön kell megállapítani. A különadó alapja független attól, hogy kifizetett összeget egy vagy több adóévben kell jövedelemként figyelembe venni. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély először a különadóalapot nem képező személyi jövedelemadóköteles jövedelmet szerzi meg. A nem pénzben kifizetett bevételt az szja törvény megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. A különadó mértéke az adóalapnak a 98 százaléka. A kifizető a magánszemélyt terhelő adót forrásadóként a kifizetéskor állapítja meg, vonja le, elkülönítve igazolja, az Art ának (2) bekezdése szerinti bevallásban vallja be, és ezen bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Amennyiben a kifizető a magánszemélyt terhelő adót bármely okból nem vonta le, a le nem vont adót a magánszemély fizeti meg a kifizetést követő hónap 12. napjáig. A különadó alapjának meghatározott összegét az szja törvény rendelkezéseinek alkalmazásában a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, azonban a kifizetés évére vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallásban elkülönítve be kell vallani, és be kell számítani az összes jövedelem megállapításánál; A különadóról szóló rendelkezés alkalmazásában - nem kell járulékalapnak tekinteni; - a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabért, illetmény összegét társadalombiztosítási járulékalapként és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemként, valamint a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejét nyugdíjra jogosító szolgálati időként kell figyelembe venni. A társadalombiztosítási járulékalapnak nem minősülő különadó-alap után a kifizető az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény rendelkezései szerint 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet. A magánszemély az adóbevallásában bevallott különadó-kötelezettséggel szemben adóelőlegként veszi figyelembe a kifizető által levont különadót. A jogszabály december 30. napján lép hatályba, rendelkezéseit a január 1. napját követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A hatálybalépést megelőzően elhunyt magánszemély különadójának megfizetésére az örökös nem kötelezhető. A hatálybalépés előtt megszerzett, különadóköteles jövedelmek után az adókötelezettséget a következők szerint kell teljesíteni: - a magánszemély a évről benyújtandó személyi jövedelemadó ALFA HÍRLEVÉL 2010/7 16

17 bevallásra előírt határidőig a különadókötelezettségét megállapítja és az erre a célra rendszeresített külön nyomtatványon bevallja, és az adót megfizeti; - a magánszemély az a) pont szerinti bevallásában megfizetett különadóként veszi figyelembe a különadó-alapba tartozó jövedelmek után a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerinti valamennyi közteher-kötelezettségét. Ha a magánszemély a 2010-ben törvény alapján megillető végkielégítést kapott, arra a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezésétől eltérően az évek közötti megosztást nem alkalmazhatja; - a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerint a magánszemély valamennyi közteherkötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy a magánszemély a különadóköteles jövedelem megszerzése évére (éveire) megállapított valamennyi közteher-kötelezettségéből levonja a különadó-köteles jövedelmek nélkül annak figyelembevételével, hogy a különadó-köteles jövedelmeket a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben ekkor is be kell számítani kiszámított közteher-kötelezettségét; - a kifizető magánszemélyenkénti és a jövedelem juttatásának éve (évei) szerinti bontásban március 31- éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általa kifizetett különadó-alapot képező összegről, valamint jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről; III. A magánnyugdíjrendszer átalakítása Az Országgyűlés két jelentős jogszabályt fogadott el az október 25-ei ülésnapon. A évi C. törvény a nyugdíjpénztárválasztás szabadságáról szól. A évi CI. törvény a magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról rendelkezik. Mindkét jogszabály november 02. napján a Magyar Közlöny 167. számában jelent meg. Az utóbbi jogszabály kiegészítette a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban Tbj.) 19. -át egy új (7) bekezdéssel. Ennek megfelelően a november 1-je és december 31-e közötti idõszakban esedékes, a magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendõ nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék. A november 1-je és december 31-e közötti idõszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék. A jogszabály a kihirdetését követő napon, azaz november 03 napján lépett hatályba. Rendelkezéseit az októberre számfejtett nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmekre már alkalmazni kellett. A Parlament tárgyalja a magánnyugdíjpénztártagok társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésének, illetve a nyilatkozatuk alapján továbbra magánnyugdíjrendszerben maradó tagok tagságának feltételeit tartalmazó törvényt. Amennyiben a jogszabály kihirdetésre kerül, a következő számunkban részletesen foglalkozunk a témával. ALFA HÍRLEVÉL 2010/7 17

18 IV. Jogszabálykalauz 2010/szeptember-október-november Magyar Közlöny évi 140. szám: 8/2010. (IX. 3.) NEFMI rendelet egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: Magyar Közlöny évi 144. szám: 236/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet Magyar Közlöny évi 147. szám: 9/2010. (IX. 17.) NEFMI rendelet Magyar Közlöny évi 149. szám: 170/2010. (IX. 23.) AB határozat a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletnek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól szóló 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet módosításáról a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 4.. f) pontja, valamint 54. (1) és (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról Hatályos: , Hatályos: Magyar Közlöny évi 152. szám: évi XCII. törvény egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról Hatályos: Magyar Közlöny évi 165. szám: 184/2010. (X. 28.) AB határozat Magyar Közlöny évi 167. szám: évi C. törvény egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló évi XC. törvény alkotmányossági vizsgálatáról a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról Hatályos: évi CI. a magánnyugdíjpénztári befizetésekhez törvény kapcsolódó törvénymódosításokról Magyar Közlöny évi 174. szám: évi CXIII. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény módosításáról Hatályos: Hatályos: , ALFA HÍRLEVÉL 2010/7 18

19 Magyar Közlöny évi 177. szám: évi CXXII. törvény évi CXXIII. törvény évi CXXIV. törvény Magyar Közlöny évi 181. szám: 18/2010. (XI. 29.) MNB rendelet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról Hatályos: , , , , az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló évi XC. törvény módosításáról Hatályos: , , , , , , , , , Hatályos: a jegybanki alapkamat mértékéről Hatályos: ALFA HÍRLEVÉL 2010/7 19

20 nettó jövedelem (adójóváírás figyelembe vételével) jövedelem gyermek esetén (adójóváírás figyelembe vételével) 2011 (1gyermek) 2012 (1gyermek) 2013 (1gyermek) jövedelem ALFA HÍRLEVÉL 2010/7 20

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012.

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. Egyes juttatások adózásának szabályai 1. Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, XIII. fejezet Az adó a kifizetőt terheli. [69. ] Az adó alapja:

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI. A kifizetőt terhelő adó

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI. A kifizetőt terhelő adó EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI A kifizetőt terhelő adó 69. (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. ], valamint a béren kívüli juttatások [71. ] után az adó

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

SZJA tv változások évben elfogadott tv.-ek tükrében

SZJA tv változások évben elfogadott tv.-ek tükrében SZJA tv változások 2010. évben elfogadott tv.-ek tükrében Glant Csaba 2010.12.16. 1 SZJA mértéke SZJA általános mértéke 16%!! Kivételek; Vállalkozói adó (500 millió forint adóalapig) 10% Tartós lekötés

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

DTM Hungary Tax Intelligence

DTM Hungary Tax Intelligence VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től Adótábla: Új előírás: az adó alapját a munkából származó jövedelmeknél 27% adóalap

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

CAFETERIA 2016. Béren kívüli és más juttatások

CAFETERIA 2016. Béren kívüli és más juttatások CAFETERIA 2016 Béren kívüli és más juttatások A cafeteria szerepe a személyi jövedelemadóban A cafeteria nem önálló juttatási jogcím. Szerepe a személyi jövedelemadóban csak annyi, hogy nem nevesített

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL. XIII. Fejezet EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI

1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL. XIII. Fejezet EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL XIII. Fejezet EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI A kifizetőt terhelő adó 69. (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.

Részletesebben

9. A nyilatkozatot tevő magánszemély aláírása: 8. Munkáltatóm, rendszeres bevételt juttató kifizetőm van: nincs:

9. A nyilatkozatot tevő magánszemély aláírása: 8. Munkáltatóm, rendszeres bevételt juttató kifizetőm van: nincs: Adóelőleg-nyilatkozat a 2015. évben a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről (Kérjük, olvassa el a nyilatkozat kitöltési útmutatóját!) I. A nyilatkozatot adó magánszemély neve:.. adóazonosító

Részletesebben

A magánszemélyek által megszerzett jövedelmeket érintő adóváltozások 2011.

A magánszemélyek által megszerzett jövedelmeket érintő adóváltozások 2011. A magánszemélyek által megszerzett jövedelmeket érintő adóváltozások 2011. Személyi jövedelemadó változások 1. Az adó mértéke Megszűnik a sávosan progresszív adózás! 2011-től 16 százalékos egységes személyi

Részletesebben

2011-re vonatkozó adó- és járuléktörvény-változások

2011-re vonatkozó adó- és járuléktörvény-változások Oldal:1 2011-re vonatkozó adó- és járuléktörvény-változások 2010.11-16-án elfogadta a Parlament a 2011 évre vonatkozó adó- és járuléktörvények változását. Tisztelt Partnereink! Az alábbi előzetes, gyors

Részletesebben

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:... Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl

Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl 2011. január 1-jétıl megszőnik a természetbeni juttatás fogalma, és egy új a béren kívüli juttatásé lép hatályba. Számos, eddig ebbe a körbe

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. Általános tájékoztató a családi kedvezmény érvényesítéséhez 1

ÚTMUTATÓ. Általános tájékoztató a családi kedvezmény érvényesítéséhez 1 ÚTMUTATÓ az NY29CSK jelű nyilatkozat mintához a 2014. évi személyi jövedelemadó munkáltató által történő megállapításához a családi adóalap érvényesítéséhez Felhívjuk figyelmét, hogy a nyomtatvány kitöltése

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően)

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) 2008. január 1-jétől az étkeztetési szolgáltatások igénybevételére szóló utalványok havi adómentes értéke 10 000 forintról 12 000 forintra,

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 98 százalékos mértékű különadó új szabályairól

T á j é k o z t a t ó a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 98 százalékos mértékű különadó új szabályairól T á j é k o z t a t ó a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 98 százalékos mértékű különadó új szabályairól Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló

Részletesebben

2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012

2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012 2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012 2011. december 8. 1 Összevont adóalap megállapítása Adóalap-kiegészítés (29 (3)) 2424 ezer forint éves jövedelemig 0% Éves

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 46. (5)

Részletesebben

Szatmári László főosztályvezető-helyettes. Jövedelem és forgalmi adók főosztály

Szatmári László főosztályvezető-helyettes. Jövedelem és forgalmi adók főosztály Szatmári László főosztályvezető-helyettes Jövedelem és forgalmi adók főosztály Személyi jövedelemadó Arányos, egykulcsos adó A személyi jövedelemadó mértéke valamennyi (összevont adóalapba tartozó és külön

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! 2011/3 Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Az adótörvényeket módosító T/4662 számú törvényjavaslatot a Parlament hosszas vita után, nagyon sok kiegészítés, benyújtott egyéni és bizottsági módosító indítvány

Részletesebben

Személyi jövedelemadó 2013

Személyi jövedelemadó 2013 Összevont adóalap Személyi jövedelemadó 2013 Megszűnik az adóalap-kiegészítés, teljes egészében érvényesül a 16 százalékos adómérték. A kiszámított jövedelem 78 százaléka minősül adóalapnak akkor, ha a

Részletesebben

1. Általános szabályok

1. Általános szabályok 1 számú melléklet 2/2004. ügyviteli utasításhoz a természetbeni juttatások elszámolásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárások rendjéről 2009. évre Hatályos: 2009. 12. 31. napjáig Adómentesen adható

Részletesebben

A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói

A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói Összeállította: Horváth Józsefné Okl. adószakértő nem kell az 1353-as számú bevallást benyújtani - ha az adózó az adóévben egyáltalán

Részletesebben

KEDVEZMÉNYESEN ADÓZÓ BÉREN KÍVÜLI ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 2010 2011.

KEDVEZMÉNYESEN ADÓZÓ BÉREN KÍVÜLI ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 2010 2011. KEDVEZMÉNYESEN ADÓZÓ BÉREN KÍVÜLI ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 2010 2011. 2010 2011 A kedvezményezett kategóriába tartozó pénzbeni és természetbeni juttatások után 25 %-os adót kellett (járulékot

Részletesebben

N Y I L A T K O Z A T

N Y I L A T K O Z A T N Y I L A T K O Z A T gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételéhez bölcsődei ellátás és óvodai nevelés esetén 1. Alulírott:... Születési neve:... Születési hely, idő:... Anyja neve:... Lakcíme:...,

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK 1./ A START tv. szerinti adókedvezmények FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK Figyelem: a 2012. december 31-ig kiváltott START kártya alapján adókedvezmény már nem érvényesíthető! Milyen jogszabályhely

Részletesebben

Cafeteria 2011. Egyes meghatározott juttatások

Cafeteria 2011. Egyes meghatározott juttatások Cafeteria 2011 Egyes meghatározott juttatások Új szabályozás vonatkozik 2011-tıl egyes jellemzıen nem pénzbeli juttatásokra, és egyidejőleg megszőnik a természetbeni juttatás fogalma és szabályozása [Szja

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához I. Személyi adatok KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely,év,hó,nap:... Állampolgársága:.....

Részletesebben

Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja

Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Jó, ha tudjuk, hogy nem mindig a bevétel teljes összege képezi az adó

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2013. január 31-i ülésére

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2013. január 31-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. január 31-i ülésére Tárgy: Cafeteria szabályzat elfogadása Előadó: Fiskál János polgármester Előterjesztés tartalma: határozat

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

4.1. Étkezési hozzájárulás

4.1. Étkezési hozzájárulás 4.1. Étkezési hozzájárulás 4.2.1. Jogszabályi háttér Az Szja. tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja alapján adómentes a munkáltató által a munkavállaló részére: vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény

Családi járulékkedvezmény Családi járulékkedvezmény 24/A. (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesít ő- biztosított házastársa, élettársa

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Minden, amit tudni érdemes a béren kívüli juttatásokról

Minden, amit tudni érdemes a béren kívüli juttatásokról Minden, amit tudni érdemes a béren kívüli juttatásokról /Cafeteria/ 2014 A 2014. évi cafeteriát és az egyes meghatározott juttatásokat érintő legfontosabb adóváltozások nem sok újat hoztak a 2013. évi

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

2011. évi törvényváltozások a bérszámfejtés területén

2011. évi törvényváltozások a bérszámfejtés területén 2011. évi törvényváltozások a bérszámfejtés területén Bár honlapunkon (www.adosziget.hu) megjelentettük a bérszámfejtést érintő törvényváltozásokat, most egy külön kiadványban az Önök rendelkezésére is

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén Mi mennyi 2005-ben? 1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén 13.120,-Ft 2.624,-Ft 328,-Ft (a 327/2004. (XII.

Részletesebben

2011. évi törvényváltozások a bérszámfejtés területén

2011. évi törvényváltozások a bérszámfejtés területén 2011. évi törvényváltozások a bérszámfejtés területén Bár honlapunkon (www.adosziget.hu) megjelentettük a bérszámfejtést érintő törvényváltozásokat, most egy külön kiadványban az Önök rendelkezésére is

Részletesebben

Tájékoztató a 10NY29 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz

Tájékoztató a 10NY29 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz Tájékoztató a 10NY29 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz (Részlet a 2010. évi személyi jövedelemadó, valamint a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának munkáltatói adómegállapításával

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

Társadalombiztosítási változások 2011.

Társadalombiztosítási változások 2011. Társadalombiztosítási változások 2011. A./ Járulékmértékek Foglalkoztatói járulék Változatlanul 27 százalék, felső határ nélkül. Belső megoszlása továbbra is ugyanaz: 24 százalék a nyugdíjbiztosítási,

Részletesebben

A Személyi JövedelemadJ vedelemadó változásai 2013 Szatmári László Egykulcsos adórendszer Megszűnik az adóalap-kiegészítés Tényleges 16 %-os adókulcs Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat 2 Külföldiek ldiek

Részletesebben

Fogyatékos személyek adó-kedvezménye

Fogyatékos személyek adó-kedvezménye Fogyatékos személyek adó-kedvezménye Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magán-személynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

A munkavállalókat, munkáltatókat érintő 2013. évi adóváltozások

A munkavállalókat, munkáltatókat érintő 2013. évi adóváltozások H-1037 Budapest Montevideo u. 3/A Tel.: +36 1 430-3400 Fax: +36 1 430-3402 abt@abt.hu www.abt.hu Budapest, 2012. december A munkavállalókat, munkáltatókat érintő 2013. évi adóváltozások Tisztelt Ügyfeleink!

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2015. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2015. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2015. január 1-től Személyi jövedelem adókulcs: 16% Minimálbér, bruttó: 105 000 Garantált bérminimum, bruttó

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

KÉRELEM tankönyvtámogatás megállapításához

KÉRELEM tankönyvtámogatás megállapításához KÉRELEM tankönyvtámogatás megállapításához I. Személyi adatok 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely,év,hó,nap:... állampolgársága:.

Részletesebben

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról1 Az egészségügyi szolgáltatásokra szolidaritási elv alapján jogosultak ellátásai pénzügyi fedezetének biztosítása és az arányos közteherviselés elvének

Részletesebben

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE 2015. január 1-jétől nem terjed ki a biztosítási kötelezettség az Szja tv. 1/B. hatálya

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

KÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS

KÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS KÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS REPREZENTÁCIÓ, ÜZLETI AJÁNDÉK ÉS A TERMÉSZETBENI JUTTATÁSOK 2011-ES VÁLTOZÁSAI A korábbi években megszokott természetbeni juttatások fogalma 2011-től megszűnt,

Részletesebben

Személyi jövedelemadó. Példák

Személyi jövedelemadó. Példák Személyi jövedelemadó Példák Adócsökkentő kedvezmények Jövedelemadó levezetésének általános sémája Bevétel Nem bevétel Bevételcsökkentő kedvezmények Elszámolható (diktált) költség Adóalap Adóalap csökkentő

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

Személyi jövedelemadó. Példák

Személyi jövedelemadó. Példák Személyi jövedelemadó Példák Jövedelemadó levezetésének általános sémája Bevétel Nem bevétel Bevételcsökkentő kedvezmények Elszámolható (diktált) költség Adóalap Adóalap csökkentő kedvezmények Korrigált

Részletesebben

2010. évi adatszolgáltatások K jelű nyomtatványok

2010. évi adatszolgáltatások K jelű nyomtatványok 2010. évi adatszolgáltatások K jelű nyomtatványok Mint ahogy azt már korábbi években is megszoktuk, idén, 2010-ben is a magánszemélyek jövedelemadójának megállapítása és ellenőrzése céljából az állami

Részletesebben

Alulírott, kérem T.Címet, hogy szíveskedjen részemre eseti átmeneti segélyt megállapítani.

Alulírott, kérem T.Címet, hogy szíveskedjen részemre eseti átmeneti segélyt megállapítani. Nyírbogdány Község Önkormányzata Képviselő-testületének SZOCIÁLIS, EGÉSZSÉGÜGYI OKTATÁSI ÉS KULTÚRÁLIS BIZOTTSÁGA Nyírbogdány, Kéki u.2. K É R E L E M Alulírott, kérem T.Címet, hogy szíveskedjen részemre

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

Vállalati Tervezés 2012

Vállalati Tervezés 2012 Vállalati Tervezés 2012 Adóváltozások(k) SZJA-t érintő változások, bérkompenzáció 2011. december 7. Radisson Blu Béke Hotel Főbb személyi jövedelemadó változások adóalap I. Az új szabályok szerint évi

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához

Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához 3.sz. melléklet (5. melléklet a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez) Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához Az ellátást igénybe vevőre vonatkozó személyes adatok*: Név: Anyja

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

KÉRELEM. BEISKOLÁZÁSI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Tankönyv és Tanszertámogatás)

KÉRELEM. BEISKOLÁZÁSI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Tankönyv és Tanszertámogatás) KÉRELEM BEISKOLÁZÁSI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Tankönyv és Tanszertámogatás) I. Személyi adatok 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:... Születési neve: Anyja neve:. Születési hely,év,hó,nap:

Részletesebben

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A nyugdíjak összegének kiszámítása A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában

Részletesebben

KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 19/2012. (X.1.) önkormányzati rendelete

KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 19/2012. (X.1.) önkormányzati rendelete KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2012. (X.1.) önkormányzati rendelete a köznevelési intézményekben kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályairól, valamint a tanulmányi

Részletesebben

OBB Előadás 2015.06.22. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. krisztina.kovacs2@ucmsgroup.com

OBB Előadás 2015.06.22. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. krisztina.kovacs2@ucmsgroup.com OBB Előadás 2015.06.22 Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. krisztina.kovacs2@ucmsgroup.com APANAP Jogszabályok 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 118. (4) 121. (1) 294. (1) c) és h) 350/2014.

Részletesebben

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév Háztartás - család A háztartás azoknak a személyeknek az összessége, akik

Részletesebben

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 Szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények Jogszabályok 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete

Részletesebben

Adatlap 2013. b c d. 1. A munkaviszonyból származó rendszeres bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül:

Adatlap 2013. b c d. 1. A munkaviszonyból származó rendszeres bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül: Adatlap 213 a munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

Cafeteria 2015. Adómentes juttatások. Sportrendezvény

Cafeteria 2015. Adómentes juttatások. Sportrendezvény Cafeteria 2015 Adómentes juttatások Sportrendezvény 2015-től a sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet juttatása továbbra is korlátlan értékben lesz adómentes, amennyiben az adott sportrendezvény a

Részletesebben

SZJA 2011. évi változásai

SZJA 2011. évi változásai SZJA 2011. évi változásai Az adó mértéke: egy kulcsos adó lesz, a magánszemély valamennyi jövedelme után 16% adót fizet. A szuperbruttó megmaradt 27% adóalap-kiegészítés az összevonat adóalapba tartozó

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény:

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény: Egykulcsos rendszer: Megszűnt az adóalap-kiegészítés: 2.424.000 Ft felett sem kell szuperbruttósítani. A 78 %-os szabály marad. Tényleges 16 %-os adókulcs. Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat. Családi

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben