A SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve"

Átírás

1 A SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve 2. M U N K A K Ö Z I V Á L T O Z A T Fotó: Aradi Eszter KNPI Készítette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapest, 2014 február

2 Készült a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság együttműködésében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló a 43/2012. (V. 3.) VM rendelet alapján Az dokumentum elkészítését az Európai Unió támogatta. A projekt végrehajtásában közreműködők: Králl Attila, biológus, szakmai koordinátor, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Nagy Dénes, biológus, szakmai résztvevő, MME Tóth Péter, agrármérnök, szakmai résztvevő, MME Dóka Richárd, geográfus, kapcsolattartó koordinátor, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) Sipos Ferenc, biológus, szakmai résztvevő, KNPI PIgniczki Csaba, biológus, szakmai résztvevő, KNPI Lóránt Miklós, biológus, szakmai résztvevő KNPI Márta Krisztina, kommunikációs szakértő, KNPI A fenntartási terv szakmai-társadalmi egyezetési folyamatának résztvevői (a beszélgetések, levélváltások és a fórumok jelenléti ívei alapján): BKMK Kunszentmiklósi Járási Hivatal, járási hivatal vezetője Csaplár Károly, földtulajdonos, Szabadszállás Faragó Sándor, legeltetési közösség képviselője, Szabadszállás Kalóczkai Ágnes, SZIE Gödlöllő Müller Zoltán, Szabadszállás Önkormányzata Rezneki Rita, MME Strázsa Tanya tulajdonosai, Szabadszállás Storchné Somogyi Eszter, Szabadszállás Önkormányzata Tóth János, Rural Develoment Bt. 2

3 Tartalomjegyzék I. Natura2000 fenntartási terv A terület azonosító adatai Név Azonosító kód Kiterjedés A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Érintett települések Egyéb védettségi kategóriák Tervezési és egyéb előírások Veszélyeztető tényezők Kezelési feladatok meghatározása Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kezelési javaslatok Élőhelyek kezelése Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések Kutatás, monitorozás Mellékletek A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Pályázatok Egyéb A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció címzettjei Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel II. Natura2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció A tervezési terület alapállapot-jellemzése

4 1.1. Környezeti adottságok Természeti adottságok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű madárfajok A tervezési területen előforduló egyéb jelentős növény- és állatfajok Területhasználat Művelési ág szerint megoszlás Tulajdoni viszonyok Területhasználat és kezelés Felhasznált irodalom Mellékletek térkép: A tervezési terület átnézeti műholdképe térkép: A tervezési terület átnézeti topográfiai térképe /a. térkép: A tervezésti terület a II. katonai felmérés térképén /b. térkép: A tervezésti terület a II. katonai felmérés térképén térkép: A tervezési terület ÁNÉR élőhelytérképe (2013. tavasz) térkép: Közösségi jelentőségű élőhelytípusok a Szabadszállási ürgés gyep területén (2013. tavasz) térkép: Ürgekolóniák térbeli elhelyezkedése a Szabadszállási ürgés gyep területén (2013. tavasz/nyár) térkép: A Szabadszállási ürgés gyep a Mezőgazdasági Parcella-azonosító rendszerben (MePAR) térkép: A Szabadszállási ürgés gyep és környéke CORINE CLC50 felszínborítási térképe Natura 2000 fogalomtár

5 I. Natura 2000 fenntartási terv 5

6 1. A terület azonosító adatai Név SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (a továbbiakban: Szabadszállási ürgés gyep KTT) Azonosító kód HUKN Kiterjedés 74,01 ha A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Közösségi jelentőségű állatfaj Kód Ürge (Spermophilus citellus) 1335 A fenti alapadatok illetve a jelölőfajok felsorolásánál a Natura 2000 terület adatlapjának (Standard Data Form) október 31-ével frissített változatait vettük alapul Érintett települések 1 Szabadszállás, külterület Egyéb védettségi kategóriák Egyéb érintett (átfedő) Natura 2000 terület: Átfedő Natura 2000 terület nincs. A Szabadszállási ürgés gyep KTT más, felső-kiskunsági madárvédelmi és természetmegőrzési területek közé ékelődik, ezektől néhány kilométer távolságban található. Országos jelentőségű védett természeti terület: Nincs átfedő országos jelentőségű védett terület. A Kiskunsági Nemzeti Park törzsterületének Felső-Kiskunsági tavak nevű területegysége Szabadszállás község túloldalán található. Ex lege védett területek: A tervezéssel érintett terület határain belül nincs ex lege terület. Helyi jelentőségű védett terület: 1 A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. 6

7 A tervezéssel érintett terület határain belül nincs helyi jelentőségű védett terület. Nemzeti Ökológiai Hálózat: A Szabadszállási ürgés gyep KTT a Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) pufferterülete; a terület keleti szélén húzódó Duna-völgyi főcsatorna ökológiai folyosóként része a hálózatnak. Nemzetközi jelentőségű területek: Tervezési és egyéb előírások Elfogadott érvényes természetvédelmi kezelési terv az érintett védett természeti területre (ha már elkészült, de nincs még elfogadva, akkor is) Településrendezési eszközök évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről - A Bács-Kiskun Megye Területrendezési Terve; Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 19/2011. (IX. 29.) önkormányzati rendelete; Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 190/2011. (XI. 25.) kgy. határozata - településrendezési tervek 2 : - Szabadszállás Helyi építési szabályzat 20/2006 (VIII. 28.) rendelet, legutóbbi módosítás: február; Településszerkezeti terv 145/2006 (VIII. 28.) határozat, legutóbbi módosítás: február; Szabadszállás területfejlesztési koncepció 221/2004 (IX. 27.) határozat Körzeti erdőtervek és üzemtervek A terület a Közép-Duna-menti erdőtervezési körzetbe tartozik Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek A terület a Közép-magyarországi vadgazdálkodási táj Észak-bács-kiskuni vadgazdálkodási körzetébe tartozik, az érintett vadgazdálkodási egység száma: Halgazdálkodási tervek Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 3 Duna-völgyi főcsatorna vízgyűjtő-gazdálkodási terve; április 2 Forrás: Országos Rendezési Tervkataszter https://teir.vati.hu 3 7

8 1.7.7 Egyéb tervek Az ürgeállomány monitorozását a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) keretében és az abban rögzített módszertannal 2000 óta rendszeresen végzi a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A monitoring adatok nem teljes körű, és nem abszolút állományfelmérések, de trendészlelésekre alkalmasak. 8

9 Kód 2. Veszélyeztető tényezők Veszélyeztető tényező neve A02.03 Gyepterület átalakítása szántóvá Jelentősége (H = nagy, M = közepes, L = kis jelentőségű Hatás keletkezés helye (területen belül/kívül) Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? L belül <1 A terület déli részén, egy kis területen gyep művelési ágú területen szántóföld található A04.02 alullegeltetés M belül 40 A terület kismértékben alullegeltetett, a jelenlegi szarvasmarha-állomány nem elegendő az egész területen az ürgék számára alkalmas rövid füvű gyep fennatartásához. D01.01 ösvények, burkolatlan utak, bicikliutak M belül 5-10 A területet ÉK-DNy-i irányban földút szeli át, amelyet gyalogosok, kisebb mértékben autósok használnak. Az út a gyepterületet csökkenti, továbbá megnöveli az egyéb káros hatások (hulladéklerakás, zavarás) esélyét. E03 Hulladék L belül <1 A terület mérsékelten szemetes, betontörmelékes nyarán a DVCs mentén a fasorban illegális hulladék-depót találtunk F I01 csapdázás, mérgezés, orvvadászat idegenhonos inváziós fajok jelenléte M belül 10 Ürgék illegális befogása, elpusztítása (étkezési célból) többször előfordult már - legutóbb 2013 nyarán. H belül 15 Eleagnus angustifolia intenzív terjedése a terület K-i és (főként) a Ny-i határvonala felől. Több helyen a terület belsejében is előfordulnak egyedek, kisebb csoportok. Kisebb Asclepias syriacaállomány a DVCS-töltése mentén. Néhány éve az ezüstfa-fertőzés sokkal jelentősebb volt, ezt a gazdálkodók munkája nyomán sikerült megfékezni. 9

10 J02.05 hidrológiai viszonyok módosítása, általános J03.02 élőhelyi-összeköttetések (konnektivitás) csökkenése emberi hatásra L belül 100 a területről évtizedekkel korábban aktívan vezették le a vizet, a csatornák/árkok maradványai ma is megtalálhatók. A vízlevezetés ma nem jellemző. H belül 100 Az ürgepopuláció stabilnak tűnik, ám a kisméretű, szigetszerű élőhely miatt rendkívül izolált. Más ürgepopulációkkal való kapcsolat lehetősége rendkívül csekély, ami fokozza az állomány kiszolgáltatottságát. K03.04 Predáció M belül 100 Vadonélő prémes ragadozók, illetve háziállatok (kutya, macska) okozta predáció. A rókák és a kutyák megássák az ürgejáratokat. A07 biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata L kívül A terület a szántók szorításában van. Az intenzív művelésű szántókról a vegyszerek bemosódhatnak a gyepterületre. A08 trágyázás L kívül Az intenzív művelésű szántókról a kijuttatott tápanyag bemosódhat a gyepterületre. E01 I01 M01 városi környezet, lakóterület idegenhonos inváziós fajok jelenléte abiotikus viszonyokban a klímaváltozás hatására bekövetkező változások L kívül Szabadszállás közelsége, illetve a település terjeszkedése folyamatos veszélyforrás H kívül Jelentős Eleagnus angustifolia-állomány a területtől Ny-ra eső ligetes-bokros területen. Ez folyamatos, akut fertőzési forrás M mindkettő 100 Időjárási szélsőségek fokozódása: ismétlődő aszályok és hirtelen csapadéktöbbletek. Az erős vízhatás az ürgéket veszélybe sodorja. A terület szárazodása az ürge szempontjából kevésbé hangsúlyos, ugyanakkor a közösségi jelentőségű 10

11 gyepes élőhelyekre, és a terület mezőgazdasági értékére negatív hatással van. 11

12 3. Kezelési feladatok meghatározása Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A Szabadszállási ürgés gyep KTT területén a Natura 2000 kijelölés és védelem célja a területen előforduló közösségi jelentőségű fajok kiemelten az ürge kedvező természetvédelmi helyzetének (Favourable Conservation Status) fenntartása, illetve helyreállítása, valamint az ürge számára megfelelő élőhelyet biztosító területkezelés fenntartása, kialakítása. Az ürgepopuláció nagyságának és területi elterjedésének fenntartása, ill. megerősítése az általa preferált, megfelelő kiterjedésű és minőségű (tavasztól-őszig rövid füvű) gyepterület kiterjedésének és minőségének fenntartásán, illetve ezzel összefüggésben a megfelelő táplálékbázis biztosításán keresztül valósulhat meg. Fontos szempont, hogy az állatok a mind gyakoribbá váló időjárási szélsőségek (aszályok, belvizes évek) közepette is, egész évben találjanak megfelelő élőhelyfoltokat a területen belül. A védelem célja további, általános célja a fajokat, élőhelyeket veszélyeztető tényezők kiküszöbölése, hatásuk mérséklése. A területen aktív mező- és (igen kis részben) erdőgazdasági tevékenység zajlik, így a Natura 2000 kijelölés kiemelten fontos célja a jelölőfajok életfeltételeit biztosító, ugyanakkor gazdasági és társadalmi szempontból is életképes, kedvező területhasználati mód a legeltetéses gyepgazdálkodás fenntartása, propagálása, támogatása. A terület lakott területek és intenzíven művelt szántók közé ékelődik, amelyek hatással lehetnek az élőhely állapotára. A lakott területek és a gyep viszonyát rendezni szükséges a vonatkozó helyi tervekben a fenntartási terv javaslatai alapján. A jó ökológiai állapot megőrzéséhez alapvető fontosságú a megfelelően tervezett, az ürge ökológiai igényeivel és a mezőgazdálkodási szempontokkal összehangolt vízkormányzás. Az ürge szempontjából legfontosabb a hirtelen víztöbbletek okozta telelési problémák elhárítása. Az ürgekolóniák jelenleg a terület hátasabb, szárazabb részein találhatók a síksági pannon löszgyepek 6250* élőhelytípusba tartozó élőhelyfoltokhoz kötődően. A terület vízellátása e területek rovására (pl. vízpótlással, vízszint emelésével) nem változtatható. Hosszabb távú cél, hogy a terület különleges természeti kincsei, illetve a természetvédelmi célkitűzésekkel összehangolt hagyományos gazdálkodási mód, mint hozzáadott értékek jelenjenek meg Szabadszállás település turisztikai portfoliójában is Kezelési javaslatok Gazdálkodáshoz nem köthető intézkedések településrendezési eszközök: 12

13 A Szabadszállási ürgés gyep KTT területének lakó, üdülő, szolgáltatási és ipari övezetbe való besorolása tilos. Mezőgazdasági övezetek esetében a jelölőfajok által érintett területrészeken 0%-os beépítési arány meghatározása célszerű. Kivételt képeznek a természetvédelmi célú bemutatáshoz és a legelőgazdálkodáshoz feltétlenül szükséges épületek, építmények. infrastruktúra-fejlesztés, turisztikai és ipari jellegű beruházások: Új nyomvonalú burkolt, vagy stabilizált út, vagy a régi földutak hasonló jellegű átalakítása tilos a területen belül. Javasolt a területet az autóforgalom elől elzárni. A gyalogos-kerékpáros forgalom számára a DVCs töltése, illetve a terület alsó harmadában keresztben futó, besorolása szerint is ebbe a kategóriába tartozó földút lenne alkalmas. A fenti javaslatot egészítené ki a DVCs egykori hídja helyén természetes anyagú (pl. faszerkezetű) híd újjáépítése, amely a csatorna túloldalán lévő, a Natura 2000 területen kívüli maradvány gyepfoltokat is elérhetővé tenné. Új tervezésű elektromos vezetékek tervezése során előnyben kell részesíteni a földkábelek alkalmazását, az újonnan létesítendő szabadvezetékeket már madárbarát módon kell kivitelezni. egyéb területhasználat: A terület szabadon látogatható, de indokolt esetben a természetvédelmi hatóság korlátozásokat vezethet be. Technikai jellegű sportesemények rendezése, alkalmi űzése a területen tilos. egyéb, gazdálkodáshoz nem köthető intézkedések: Javasolt a területen található gémeskutak kitisztítása, szükség esetén helyreállítása, és rendszeres ellenőrzése/karbantartása. Ellenőrizni kell az MVH vonatkozó adatbázisát, az esetlegesen hiányzó gémeskutakat nyilvántartásba kell venni. Javasolt a terület törmelékektől, hulladékoktól való megtisztítása, az illegális hulladéklerakók felszámolása, illetve a település közelsége miatt a terület rendszeres ellenőrzése. 13

14 Gazdálkodáshoz köthető intézkedések A fenntartási terv részeként meghatározásra kerültek a Szabadszállási ürgés gyep kjktt kezelési egységei és az ezekhez kapcsolódó kezelési javaslatok. A lehatárolás és a javaslatok megfogalmazás során elsősorban a terület legfőbb közösségi értékeit jelentő ürge területi elterjedési viszonyait és ökológiai igényeit vettük figyelembe, törekedve a robosztus, egyszerű, kivitelezhető megoldásokra. A területen hagyományosan legeltetéses gazdálkodás folyik. A legeltetés az ürgeállomány fennmaradásának legfontosabb feltétele; ha valamilyen társadalmi, gazdasági okból adódóan a gyep legeltetését felhagyják, vagy annak intenzitása jelentősen csökken, egyéb kezelés nélkül az ürge néhány éven belül eltűnik a területről. Az évtizedek során a korábban jólval kiterjedtebb legelők mára az ürgés gyep területére zsugorodtak. A területre ma is jellemző, több tulajdonos állataiból álló marhacsorda legeltetése szintén egyre ritkuló állattartási mód. A kezelési javaslatok összeállításánál erre külön figyelemmel voltunk. A javasolt élőhelykezelés céljai a következőkben foglalhatók össze: - az ürge számára alkalmas, egész évben rövid füvű gyepterület fenntartása; - a gyepterület kiterjedésének, minőségének megőrzése, javítása; a gyepet alkotó, részben közösségi jelentőségű élőhelytípusok természetességének megőrzése, javítása; - a gyepterületet tartósan vagy alkalmilag használó egyéb védett és/vagy közösségi jelentőségű állatfajok számára kedvező élőhelyi feltételek biztosítása - a területen zajló gazdálkodás összehangolása a fenti célkitűzésekkel oly módon, hogy az a tulajdonosok számára gazdasági szempontból is fenntartható legyen, azaz: megérje a területen legeltetéses állattartással foglalkozni. Fentiek alapján két fő kezelési egységet határoztunk meg a területen: KE1 a terület legelőként ill. kaszálóként használt része KE2 a Duna-völgyi főcsatorna gátja, illetve a gyep és a gát között húzódó fasor Gyepterületről lévén szó, a kezelési javaslatok a hatályos 269/2007. (X.18.) Korm. rendeletben 4 foglaltakon alapulnak. A javaslatok összeállításánál a jelenlegi zonális agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramok 61/2009 (V.14.) FVM rendeletben leírt előírásait is figyelembe vettük. A gyepterületet több oldalról intenzív művelésű szántók veszik körül. Ezek a területek nem részei a Natura 2000 területnek, ám mivel közvetlenül határosak vele, a bemosódó kemikáliákon keresztül jelentős hatással vannak rá. A kezelési egységektől függetlenül javaslatokat fogalmaztunk meg e hatás mérséklése érdekében /2007. (X.18.) Korm. rendelet a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól 14

15 A gyepterület Szabadszállás település felé eső Ny-i határában erdő, illetve legelő művelési ágú területeken idegenhonos, inváziós fa- és cserjefajokból álló erdők, ligetes-ritkás területek találhatók. A gyepterület védelme érdekében e területek kezelése is szükséges. A Natura 2000 terület déli csücskében, rét művelési ágú területen mintegy 0,5 ha-on egy szántó benyúló sarka található. Megfontolandó az érintettekkel történő egyeztetés után terület gyeppé való visszaalakítása Élőhelyek kezelése A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Az itt megfogalmazott előírások célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a jövőben kívánatos gazdálkodásra. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírások, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírások a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási rendeleteken keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. A Kezelési Egységenként (KE) felsorolt kezelési előírássorok összeállításához a es Átmeneti Támogatás pályázat keretében kidolgozott, és azóta a Vidékfejlesztési Minisztérium által kiegészített és javított földhasználati előírássort vettük alapul. A táblázat oszlopai az előírásokat tematikus csoportokban tartalmazzák. A legtöbb esetben röviden értelmeztük az előírásokat annak érdekében, hogy az azok hátterében lévő gazdálkodási, ill. természetmegőrzési szempontok könnyebben érthetőekké váljanak. A táblázatokban felsorolt előírásokon túl az egyes kezelési egységeknél új előírásokat, illetve egyes előírásoknál változtatásokat javaslunk a táblázat alatt, szöveges formában felsorolva Gyepterületek kezelése A hatályos jogszabályok értelmében a Szabadszállási ürgés gyep KTT rét, legelő hasznosítású területeire, valamint ezek földhasználóira a 269/2007. (X.18.) Korm. rendeletben 5 meghatározott földhasználati szabályok vonatkoznak az alábbiak szerint. Ezek az előírások kötelezően betartandók - A gyepterületeket legeltetéssel, illetve kaszálással kell hasznosítani. - Gyepterületen csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly legeltethető /2007. (X.18.) Korm. rendelet a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól 15

16 - A gyepterület túllegeltetése tilos. - A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. - Tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kiszórása tilos. - A terület legalább 5, legfeljebb 10%-át - beleértve a természetvédelmi érdekből hatósági határozattal elrendelt eseti korlátozással érintett földterületeket is - kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni. - A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. - Napnyugtától napkeltéig a gépi munkavégzés tilos. - A Natura 2000 gyepterületeken a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség), helyi jelentőségű védett természeti területnek minősülő Natura 2000 gyepterület esetében a települési önkormányzat jegyzőjének, a fővárosban a főjegyzőnek az engedélye szükséges, amelyet természetvédelmi hatósági jogkörében eljárva ad ki: a nád irtásához, valamint az október 31. és április 23. között történő legeltetéshez. - Vadgazdálkodási létesítmények, berendezések kialakításához a vadászati hatóság engedélye szükséges. - A kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. A kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelező. - Az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. - A kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt a földhasználónak legalább öt munkanappal írásban be kell jelentenie a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak. Amennyiben a (2) bekezdés szerinti védekezés során a földhasználó nem tudja betartani a 4. (1) bekezdésében előírt 5%-os határértéket, úgy ezt a kaszálás időpontjáról szóló előzetes bejelentésével egy időben jeleznie kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak. - Gyepterületen a szálas takarmány tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos. A felsorolt kötelezően betartandó előírásokon túl az alábbi kezelési javaslatok, irányelvek követendőek az egyes kezelési egységek esetében KE1 a terület legelőként ill. kaszálóként használt része Az ürgepopuláció szempontjából a legkedvezőbb területhasználat a marhával történő, szakaszolt legeltetés. Megfelelő szakaszolással és állatlétszámmal az egész gyepterület kezelése megoldható. A mikrodomborzati viszonyokból adódóan nagyon különböző csapadékviszonyok között is lehetséges az ürgék számára alkalmasabb, hamarabb leszáradó, kissé túllegeltetett, illetve üdébb foltok kialakítása, legeltetése. A jelenlegi, mintegy 40 állatból álló csorda nem képes a teljes területet megfelelő módon kezelni, így az helyenként alullegeltetett. A javasolt kezelési mód az állatlétszám növelése legfeljebb állatig (kb. 1.0 ÁE/ha) illetve a legeltetés és a kaszálás együttes alkalmazása, megfelelően kialakított és az adott év csapadékviszonyaitól függő területi arányokkal és lehatárolásokkal. 16

17 A kezelési egységben javasolt előírások: Kategória 1 Kategória 2 korlátozásra javasolt mg-i műveletek korlátozásra javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások kaszálás kaszálás agrotechnika legeltetési sűrűség legeltetési mód legeltetési mód kaszálási mód kaszálatlan terület Gyepterületekre vonatkozó előírások Fogasolás, gyepszellőztetés nem megengedett. Gyepterület égetése tilos Cserjeirtás csak augusztus 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. A legelő szakaszolását évente a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatóság szakemberével kell egyezetni Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett, de a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. Megjegyzés Az inváziós cserjék irtása alapvető fontosságú a területen, ugyanakkor a madarak fő fészkelési időszakának elkerülése érdekében javasoljuk az intézkedést. A területen kevés őshonos cserje található, így ez inkább formális bejelentés, ugyanakkor a fészkelő madárfajok, illetve az élőhelyszerkezet kialakítása/megóvása + az őshonos cserjék védelme érdekében lényeges. A túllegeltetés elkerülése érdekében. A területen javasolt legeltetési nyomás legfeljebb 1.0 ÁE/ha Védett növények, állatok kímélete, túl- és alullegeltetés elkerülése érdekében. A túllegeltetés elkerülése érdekében. 17

18 kaszálás kaszálás tisztító kaszálás környezetvédelem Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg. Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. A fészkelési időszak elkerülése érdekében Kiegészítő javaslatok, előírások: - A kaszálás és legeltetés összehangolását úgy kell elvégezni, hogy minden évben maradjanak kíméleti területek, amelyekben a fűfélék és a kétszikűek magot érlelhetnek. Erre alkalmas a kaszálásonkénti 5-10% - A kaszálatlan területeket legalább 2m széles hagyássávokban, vagy a kaszált területek szegélyeinél meghagyni. - A legeltetett területek egy részét esetenként őszi tisztító kaszálást kell végezni. A tisztító kaszálás ne teredjen ki az egész területre, és nem okvetlenül kell minden évben megtenni. Ennek szükségességét a terület szerinti nemzeti park igazgatóság szakemberével egyeztetni kell Erdőterületek kezelése KE2 - a Duna-völgyi főcsatorna gátja, illetve a gyep és a gát között húzódó fasor A gyepterület javarészt fátlan. Az alábbi javaslatok célja a területen található őshonos fafajból (magyar kőris) álló fasorban folyamatos felújításos művelési mód kialakítása, amelynek nyomán a ragadozó madarak, illetve más védett fajok (pl. szalakóta, búbos banka) hosszú távon fészkelőhelyet találhatnak. Ebbe a kezelési egységbe tartozik a Duna-völgyi főcsatorna töltése, amely részben a fasor alatt húzódik. Ezen a területrészen az idegenhonos/inváziós lágy- és fásszárú-fajok visszaszorítása a kezelés legfőbb célja. A soron következő körzeti erdőtervezés során az alábbiak figyelembe vételét javasoljuk. Kategória Erdőterületekre vonatkozó előírások Megjegyzés egyéb egyéb Erdősítés (erdőtelepítés), illetve erdőfelújítás során az idegenhonos fafajok alkalmazásának mellőzése a teljes területen. Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve Figyelemmel kell lenni az 18

19 véghasználat inváziós növényfajok visszaszorítása inváziós növényfajok visszaszorítása fajokra történő esetleges káros hatások miatt). A fahasználattal érintett területen összefüggően legfeljebb 0,5 ha véghasználati terület alakítható ki és tartható fenn, legalább 2 db, a természetes erdőtársulásra jellemző főfafajokból származó életképes magszóró fa meghagyásával. A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: - Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. - Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. - Alkalmazás a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren a gyalogakác kivételével kizárólag fainjektálással. - Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. - Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. - Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. - Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. - Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság ürgekolóniák területi előfordulására, kiterjedésére. A fasort mint fészkelőhelyet használó madárfajok (ragadozók, baglyok, varjúfélék, stb.) fészkelési lehetőségeinek folyamatos fenntartása érdekében A fasor aljnövényzetében, illetve a DVCs mentén található Eleagnusállományok visszaszorítása érdekében A fasor aljnövényzetében, illetve a DVCs mentén található Eleagnusállományok visszaszorítása érdekében 19

20 illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. Kiegészítő javaslatok, előírások: - Selyemkóró (Asclepias syriaca) irtása egyenkénti, célzott vegyszerezéssel, ügyelve arra, hogy a vegyszer ne juthasson az élővízbe Szántóterületek kezelése A Natura 2000 terület határain belül szántó elvétve található. A terület környezetében azonban intenzíven művelt szántók találhatók, amelyekről a kijutatott vegyszer és tápanyag bemosódhat a gyepterületre. Az alábbi előírás-javaslatok horizontális szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogramokban szerepelnek. Kategória Szántóterületekre vonatkozó előírások Indoklás/megjegyzés növényvédelem Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. növényvédelem Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Leginkább a növényvédelem Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek táplálékállatok (rovarok, alkalmazása tilos. emlősök) megtartása érdekében. növényvédelem tápanyag utánpótlás vetésváltás agrotechnika élőhelyrekonstrukció Rovarölő szerek nem alkalmazhatók, kivéve a repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását. Tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos. Melioráció tilos Szántó füves élőhellyé alakítása spontán felhagyással. Szintén a táplálékbázis megóvása érdekében. A kivételként felsorolt kultúrákban a rovarkártevők igen jelentős károkat okozhatnak, így ezekben megengedett a vegyszerhasználat. 20

21 Vadgazdálkodás A terület vadgazdálkodási szempontból jelentéktelen. Vízgazdálkodás A Duna-völgyi főcsatorna karbantartási munkálatainál óvni kell a csatornaparton húzódó fa és cserjesorokat. Gyérítésüket csak a legszükségesebb esetben, mindenkor kíméletesen, a fészkelési időszakon kívül szabad végezni. A karbantartási munkálatok időzítésénél figyelemmel kell lenni a jelölő fajok költési időszakaira ilyen jellegű munkák végzését június 30. és február 1. közé javasolt időzíteni Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés A folyamatos ezüstfa-fertőzés csökkentése/megszüntetése érdekében a terület nyugati határán kívül, Szabadszállás felé eső erdő, illetve legelő művelési besorolású földrészleteken az ezüstfa-állomány eltávolítása, a területek művelési ágnak megfelelő hasznosítása. Beszántott területek visszagyepesítése, tervszerű kezelése Fajvédelmi intézkedések Az ürge közvetlen védelme a dúvadak (kóbor kutyák, macskák) irtásával, illetve a szőrmés ragadozók (róka) állományszabályzásával. A terület K-i szegélyén húzódó fasorban, a kerecsensólyom, vörös vércse, kék vércse, szalakóta stb. fészkelésének elősegítése céljából, mesterséges fészkelő ládákból odúkból álló telep létesítése és karbantartása, addig, amíg a természetes fészkelési lehetőségek helyre nem állnak Kutatás, monitorozás Legalább a hatévenként készítendő Natura 2000 jelentések 6 apropóján javasolt felülvizsgálni és frissíteni a terület élőhelytérképét, illetve felmérni az ürgekolóniák térbeli elterjedését (kolóniák határai, lyuksűrűség). A korábbi ürgemonitoring folytatása az NBmR protokollnak megfelelően (transzektek mentén történő lyukszámlálás). A friss állomány-elterejdési adatok alapján esetleges új transzektek felvétele. 6 Az Élőhelyvédelmi Irányelv 17. cikkelye értelmében a tagországok jelentést készítenek a Natura 2000 területek állapotáról, a jelölő élőhelyek és fajok helyzetéről, a kapcsolódó intézkedések végrehajtásáról 21

22 Mellékletek 1. térkép A Szabadszállási ürgés gyep KTT kezelési egységei 22

23 3. 3 A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében A Szabadszállási ürgés gyep KTT területén országos jelentőségű védett terület nem található. A védett területnek nem minősülő Natura 2000 területek esetében az alapvető szabályozási keretet a 275/2004 (X. 8.) Natura 2000 Korm. rendelet adja meg. A terület csaknem teljes egészében önkormányzati tulajdonban van, a K-i határon húzódó tájidegen fasor magántulajdonú védelmi rendeltetésű erdő. A Natura Korm. rendeletben foglaltaknál részletesebb kötelező földhasználati szabályok vonatkoznak a Natura 2000 gyepterületekre (kivételt képeznek a honvédelmi kezelésű állami tulajdonú gyepek). Ezeket 269/2007 (X. 18.) Korm. rendelet tartalmazza, illetve a fenntartási terv pontjában a Gyepterületek kezelése c. fejezet első részében soroltuk fel. Erdőterületeken a Natura 2000 szempontokat jelenleg hatályos körzeti erdőterv, illetve az ez alapján készített üzemtervek tartalmazzák. A fenntartás terv javaslatai a következő tervezés során építhetők be az erdőtervekbe. Az ezen túlmutató előírás-javaslatok a jelenleg érvényben lévő szabályozás alapján agrárkörnyezetgazdálkodási, illetve erdő-környezetvédelmi programok keretében, önkéntes vállalásként valósíthatók meg. Erről részletesebben a fejezet számol be Agrártámogatások Jelenleg működő agrártámogatási rendszer 7 A Szabadszállási ürgés gyep kjktt a Mezőgazdasági Parcella-azonosító rendszer (MePAR) alapján egyetlen fizikai blokkban található (lásd: 7. térkép). Ez alapján a Natura 2000 terület túlnyomó része ténylegesen támogatható terület: MePAR Blokkazonosító teljes terület (ha) támogatható terület (ha) D51N3-P-09 74,77 71,69 Az alábbiakban az egységes területalapú támogatáson felül a Szabadszállás KTT területen való mező- és erdőgazdálkodás során igénybe vehető kompenzációs jellegű kifizetéseket, illetve a környezet- és természetvédelmi célú mező- és erdőgazdálkodási támogatásokat soroljuk fel. Kötelező földhasználati előírások ellenértékeként igényelhető kompenzációs jellegű kifizetések októberétől a következő uniós költségvetés ciklusban nagy valószínűséggel másfajta agrártámogatási rendszer, illetve AKG-program kerül majd bevezetésre. Részletes információk a jelen terv készítésekor nem állnak rendelkezésre. 23

24 A területen található gyepek és magánkézben lévő erdőterületek esetében a vonatkozó szabályozás alapján hektáronkénti kompenzációs kifizetés vehető igénybe: A Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó kötelező előírásokat és kompenzációs kifizetéseket a 269/2007 (X. 18.) Korm. rendelet, illetve a 128/2007 (X. 31.) FVM rendelet tartalmazza. Ennek alapján a Natura 2000 gyepeket a HMKÁ fenntartása mellett gyepként kell hasznosítani, amelyre évi 38 EUR/ha kompenzációs kifizetés vehető igénybe. A magánkézben levő Natura 2000 erdőterületekre a 41/2012 (IV. 27.) VM rendelet alapján kapható kompenzációs támogatás az erdő természetességétől, a faállomány korától és összetételétől függően évente EUR/ha mértékben. Önkéntesen vállalt előírások nyomán igényelhető mezőgazdálkodási támogatások Horizontális AKG-célprogramok A Szabadszállási ürgés gyep KTT területén az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok közül az ország egész területén (a támogatható területeken) igénybe vehető horizontális, gyepgazdálkodási célprogramok is elérhetők, ugyancsak a 61/2009 (V. 14.) FVM-rendelet jelenleg hatályos rendelkezései alapján: ökológiai gyepgazdálkodás, illetve extenzív gyepgazdálkodás. A környező, (Natura 2000 területen kívül eső, de arra hatással lévő) szántóterületek esetében ugyancsak a horizontális szántóföldi célprogramok segíthetik a környezetkímélőbb szántóföldi gazdálkodás kialakítását. Nem termelő mezőgazdasági beruházások A 33/2008 (III. 27.) FVM rendelet alapján támogatás vehető igénybe olyan fölhasználati intézkedésekre, amelyek a gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódnak, ugyanakkor a vidéki táj értékeinek, állat- és növényvilágának fennmaradását szolgálják, növelik a Natura 2000 területek közjóléti értékét, valamint hozzájárulnak a környezetgazdálkodási célok teljesítéséhez. A támogatott intézkedések közül a Szabadszállási ürgés gyep kjktt esetében különösen hasznosak lehetnek a következők: sövénytelepítés, mezővédő fásítás, madárvédelmi berendezések létesítése Javasolt agrártámogatási rendszer Javasolt a folyamatban lévő MTÉT-felülvizsgálat során a Duna-völgyi sík MTÉT terület bővítése a Szabadszállási ürgés gyep KTT területével. Ennek nyomán erre a területre is igényelhetőek lesznek a zonális AKG-célprogramok, ill. támogatások, amelyek specifikusabb természetvédelmi célkitűzéseket és magasabb hektáronkénti kifizetési összeget jelenthetnek. Az ily módon kibővített támogatási rendszer a jelenlegi előírásokkal megfelelő lehetőségeket biztosíthat a jelölő élőhely és faj természetvédelmi helyzetének javítására és ennek 24

25 fenntartására. A fentebb felsorolt előírások ezeket részben módosító, a területhez igazított javaslatokat tartalmaznak. Ökológiai fókuszterületek A területek ökológiai értékét nagymértékben növelő, ugyanakkor kevés aktív kezelést, beavatkozást igénylő mikroélőhelyek megőrzésére a Közös Agrárpolitika jelenleg formálódó, az ún. ökológiai fókuszterületekre vonatkozó előírásai adhatnak lehetőséget. A szabályozás a ig terjedő gazdálkodási időszakban kerül majd bevezetésre, jelenleg az uniós szintű döntéshozatal zajlik. Az eddig megismerhető elképzelések szerint a gazdálkodó a teljes gazdálkodási terület 5%-át ökológiai fókuszterületként természetes, ill. természetközeli állapotában megőrizni köteles. A ökológiai fókuszterületek megőrzése a földalapon járó támogatás feltétele is lesz. Az 5% területrészbe beszámíthatók pl. a táblák szegélyében található fasorok, bokrosok, mezsgyék, kisebb facsoportok, vízállások. Az ökológiai fókuszterületek kötelező megőrzése biztosíthat lehetőséget a bokorsorok, fasorok, mezővédő erdősávok, facsoportok, egyéb értékes szegélyélőhelyek megóvására. Ezek a természetközeli élőhelysávok nagymértékben növelik a terület ökológiai átjárhatóságát, komplexitását Pályázatok Csak pályázati támogatásból megvalósítandó, nagyobb forrásigényű természetvédelmi intézkedésre nincs szükség a területen Egyéb Nincs egyéb javaslat. 25

26 3. 4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A közvetítés a következő kommunikációs eszközök segítségével történik: - 2 db jegyzőkönyvezett terepbejárás - személyes megkeresések: a potenciális partnerekkel való személyes kapcsolatfelvétel egyik legfontosabb eleme a kommunikációs tevékenységnek. A találkozók alkalmával a tervet a KNPI munkatársai, ill. annak megbízottjai képviselik. - 2 egyeztetés a terület tulajdonosával, illetve a reptér üzemeltetőjével, további gazdálkodókkal (részletes beszámoló az érintettek, döntéshozók és felügyeleti szervek számára a fenntartási terv addigi eredményeiről, mind szélesebb körű ismertség és véleménynyilvánítás biztosítása) - 1 önkormányzati közzététel, (a fenntartási terv eredményeinek elérhetősége, a mind szélesebb körű ismertség, nyilvánosság és véleménynyilvánítás biztosítása); - 3 alkalommal érintettek levélben vagy ben történő megkeresése, tájékoztatása. Érintettek értesítése A Natura 2000 terület valamennyi érintettje a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által közösen kiküldött levélben értesülhetett a fenntartási tervezés megkezdéséről. Interjúk helyi érintettekkel A fenntartási terv elkészítésével párhuzamosan a természetvédelmi őrszolgálat területileg illetékes tagjai kérdőíves interjúkat készítettek a helyi érintettek (helyben gazdálkodók, illetve a területen földtulajdonnal rendelkezők) egy szűkebb csoportjával, akik egyrészt tudomást szerezhettek arról, hogy fenntartási terv készül a területre, másrészt lehetőséget kaptak arra, hogy a természetvédelmi szempontokkal, jelenlegi előírásokkal kapcsolatos véleményüket elmondják, illetve javaslatokat tegyenek a gazdálkodás és természetvédelem összehangolására a tervezési területen. Egyezető fórum a fenntartási terv első változatának a megvitatására Az eddig megtett tájékoztatási lépéseken túl fontos kommunikációs eszköz az egyeztető fórum. A területen egy egyeztető fórum kerül megrendezésre december 10-én. Az egyeztető fórum jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy ennek révén az érintettek egy nyílt tervezési folyamatba kapcsolódhatnak be, megoszthatják egymással és a tervezőkkel a véleményüket a fenntartási tervek kapcsán, és változtatásokat eszközölhetnek. Mindezzel nem csak javulhat a terv szakmai színvonala (hiszen több szempontot fog tükrözni), de növekedhet a terv helyi elfogadottsága is. A terv egyeztetési változata felkerül a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által üzemeltetett Natura 2000 információs portálra (www.natura.2000.hu), illetve ismertetésre kerül a fórum során. Az önkormányzatok képviselőit a kiértesítő levélben kérjük arra, hogy a terv egyeztetési változatát függesszék ki. A fórum(ok)ra meghívást kapnak a települések vezetői, a jelentősebb helyi gazdálkodók, a hivatalos szervek és kezelők részéről pedig a falugazdászok, a helyi gazdaszövetkezetek és az illetékes Vízügyi Igazgatóság 26

27 képviselői. A projektben résztvevők oldaláról a tervező, illetve az MME, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság vesznek részt. A fórumok szervezési és lebonyolítási feladatait a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által megbízott szakértő látja el. A szakértő vezeti a fórumokat, az elhangzottakról jegyzőkönyvet készít, s azt átadja a tervezőnek, hogy az észrevételeket építse be a terv második változatába. Az érintettek lehetőséget kapnak a terv írásban történő véleményezésére is. A második tervváltozat írásbeli véleményezése A javaslatok beépítése után a második tervváltozat írásbeli véleményezésére is lehetőséget kapnak majd az érintettek. A második tervváltozat is feltöltésre kerül a fent említett honlapra (www.natura.2000.hu) A kommunikáció címzettjei A fenntartási tervben előírtak végrehajtására kötelezettek: - gazdálkodók; - Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelői; - Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok; - bányászati jogosultságok jogosítottjai és ezek gazdasági érdekképviseleti szervei. A fenntartási terv elkészítésébe bevont partnerek: - együttműködő partner területileg illetékes nemzeti park igazgatóság. A fenntartási terv eredményeit felhasználó, illetve a projekt végrehajtását felügyelő szervek: - az ágazatban működő döntéshozó, felügyeleti szervek; - támogatást biztosító és a végrehajtást felügyelő szervezetek; - helyi érintettségű környezetvédelmi társadalmi szervezet; - falugazdászok; - agrár-érdekképviseleti szerv; - egyéb azonosított érintettek Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel A terv egyeztetésre kerül a helyi hatósági és kezelő szervezetekkel is. 27

28 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció 28

29 1. A tervezési terület alapállapot-jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A Szabadszállási ürgés gyep (HUKN20010) Natura 2000 terület a Duna-Tisza közén, a névadó település külterületén található, a lakott terület és a környező szántók közé ékelődő gyepzárvány. A terület a Solti-sík kistáj keleti peremén, közvetlenül a Duna-völgyi főcsatorna jobb partján É-D-i irányban húzódik lásd: 1. és 2. térkép Éghajlati adottságok A kistáj adottságainak megfelelően a Szabadszállási ürgés gyep mérsékelten meleg, száraz éghajlatú. Jellemző évi napfénytartam óra, a nyári hónapokban , a téliben kevéssel 180 óra fölötti. Az évi középhőmérséklet 10,4-10,5 C, a nyári félévben 17,5 C. A napi középhőmérséklet április 4.-e környékén már meghaladja a 10 C-ot, október 20.-ig, azaz összesen napon át így is marad. A fagypont feletti napok száma az évben nap (április 4-5. és október között). Az átlagos abszolút hőmérsékleti maximum 34,0 C, a minimum pedig -16,0 és -17,0 C. Az évi csapadékösszeg mm közötti, a tenyészidőszakban pedig mm. A napi csapadékmaximum 168 mm volt Apostagon. A téli időszakban a talaj hóval borított napjainak száma 30-32, átalgos maximális vastagsága 20 cm körüli. A klímaváltozás tendenciáinak megfelelően az évi átlagos középhőmérséklet növekedése és az évi csapadékmennyiségek csökkenése prognosztizált, ami a hidrológiai viszonyok régóta tartó kedvezőtlen változásait, a terület száradását tovább fokozza. Szélsőséges időjárási helyzetek kialakulásának kedvezőek a feltételei Vízrajzi adottságok A terület vízviszonyait alapvetően a Duna, illetve a mesterséges kialakítású belvízcsatornahálózat határozzák meg. Utóbbiak közül leglényegesebb a terület keleti határvonalát is adó Duna-völgyi-főcsatorna (33 km, 1451 km2 vízgyűjtő). A talajvíz mélysége általában 2-4 m közötti, kémiai jellege kalcium-magnézium-dihrogénkarbonátos. A kistáj adottságainak megfelelően, a csapadékmennyiség évtizedes léptékben mérhető csökkenése, valamint jellemző antropogén hatások (belvízelvezetés, a talajvizek mezőgazdasági célú kitermelése) miatt a terület is alapvetően vízhiányos, ugyanakkor a Duna-völgyi főcsatorna közelsége miatt kedvezőbb vízellátású. Az ürgés gyep területén több helyen megtalálni vízelvezető árkok maradványait, illetve az 1981-es topográfiai térkép is arra utal, hogy a területről vízelvezetés történt a Duna-völgyi főcsatorna felé. Mára ennek csak a nyomai láthatók, jelenleg aktív vízelvezetés valószínűleg nem történik a területről. 29

30 Talajtani adottságok A Solti síkság alapkőzetét nagyrészt mezozoos kőzetek alkotják, melyre a pleisztocén időszakban dunai eredetű durva hordalék (homok, kavics) települt. A felszínen, ill. a felszín közelében a holocén időszaki folyóvízi öntéshomok, ill. a folyóvízi aleurit és agyag az uralkodó. A kistáj jellemző talajtípusai a Dunához közelebb eső, mélyebben fekvő részen az egykori összefüggő gyepes területekre a réti csernozjomok, a víznyomásosabb területeken foltokban réti talajok jellemzők. Keletebbre a mélyben sós réti csernozjomok, a szoloncsákszolonyecek és a humuszos homoktalajok jellemzők. A Szabadszállási ürgés gyep területén az alapkőzeten humuszos homoktalaj alakult ki. A talajtípus sajátosságai alapján igen nagy vízelnyelésű és vízvezető-képességű, gyenge vízraktározó képességű, igen gyengén víztartó, felszíntől karbonátos a talaj; termékenysége viszonylag alacsony Természeti adottságok A Szabadszállási ürgés gyep Natura 2000 terület Szabadszállás település külterületén található, emberemlékezet óta legelőként hasznosított, a lakott terület és a környező szántók közé ékelődő gyepzárvány. Változatos térszínű terület, amelyet részben korábbi természetes meder-maradványok, illetve egykori vízelvezető csatornák maradványai okozhatnak. Botanikai szempontból nem kiemelkedő, növényzete a Duna-völgyi, többé-kevésbé degradált állapotú sztyepp-maradványok, száraz és üdébb/mezofil gyepek mozaikja. Az élőhely természetessége áltagosan 3-as, közepesen degradált. Aktív vízelvezetés valószínűleg nem történik a gyepről, ennek ellenére valószínűleg a talajvíz csökkenése miatt a víztől függő élőhelyek többnyire szárazak, degradáltak. A terület település felőli oldalán fás-ligetes terület található, amelynek legalábbis a terület széléhez közel jellemző fásszárú-faja a keskenylevelű ezüstfa, amely így folyamatosan fertőzi a gyepterületet. Botanikai jellemzés A Szabadszállási ürgés gyep a Pannóniai Flóratartomány (Pannonicum), Alföld Flóravidéke (Eupannonicum) Duna-Tisza köze flórajárásába (Praematricum) tartozik. A gyepterület vegetációját lágyszárúak uralják, a Duna-völgyi-főcsatorna mentén kőrises fasor húzódik, illetve keskenylevelű ezüstfa fordul elő foltokban. A gyep mintegy kétharmad részben kötött talajú sztyepprét, a terület egyötödén kiszáradó félben lévő alföldi mocsárrét, valamint kisebb foltokban szikes rét, jellegtelen félszáraz gyep található lásd: 4. térkép A Szabadszállási ürgés gyep KTT felszínborítási viszonyai 8 8 A terület ÁNÉR élőhelytérképe 2013 tavaszán készült el. 30

31 Élőhelytípus ÁNÉRkódja 9 H5a Élőhelytípus neve Natura 2000 jelölő élőhely kódja Kiterjedés (ha) Területi arány (%) Kötött talajú sztyeprétek (lösz, agyag, ,13 60,99% nem köves lejtőrhordalék, tufák) D4 Alföldi mocsárrétek ,03 20,32% F2 Szikes rétek ,61 6,23% OC Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek 2,71 3,66% RA Őshonos fajú facsoportok, erdősávok 6,03 8,15% és fasorok T2 Évelő, intenzív szántóföldi kultúrák 0,48 0,65% Összesen 74,01 100% 1. táblázat A Szabadszállási ürgés gyep KTT felszínborítási viszonyai az ÁNÉR élőhelytérkép alapján A legnagyobb felszínborítással rendelkező kötött talajú sztyepprét domináns gyepalkotó fűféléi a csenkeszek és a perjék közül kerülnek ki: sovány csenkesz (Festuca pseudovina), barázdált csenkesz (Festuca rupicola), keskenylevelű perje (Poa angustifolia). Jelentős tömegben fordul elő még a csomós ebír (Dactylis glomerata) is. Jellemző kétszikűek: ernyős sárma (Ornithogalum umbellatuam), farkaskutyatej (Euphorbia cyparissias) és a villás boglárka (Ranunculus pedatus). A területen legnagyobb részét borító kötött talajú sztyepprét állományokba szigetszerűen ékelődnek be az alföldi mocsárrét, szikes rét, jellegtelen száraz-félszáraz gyep foltok. Az alföldi mocsárrét vegetáció nagyobb egységeket alkot, mintázata feltehetően a jobb vízellátottságra utal, a terület mélyebb részeit jelzi. A típusos foltokban ez az élőhelytípus a 6440 ártéri mocsárrétek Natura 2000 jelölő élőhelytípusba sorolható. Növényzetének összetételéből megállapítható, hogy a mocsárréti jelleg eltűnőben van, erős leszáradás figyelhető meg, helyenként már jellegtelen, félszáraz gyepbe hajlik. Jellemző fajai: deres sás (Carex flacca), keskenylevelű sás (Carex stenophylla), réti perje (Poa pratensis), keskenylevelű perje (Poa angustifolia). A terütek közepén található két kisebb, a déli részen pedig egy nagyobb ecsetpázsitos enyhén szikes réti folt ezek a 1530* - pannon szikes sztyeppek és mocsarak Natura 2000 jelölő élőhelytípusba sorolhatók. Vízellátottságuk jó, botanikailag ez a terület tekinthető a legértkékesebbnek, természetessége 4-5 közötti. Szikes jellegű részek foltokban inkább mocsárréti állományokba hajlanak át, a nyugatra kinyúló csatorna torkolatánál nem zsombékoló magassásrét alakult ki. Jellemző fajok: réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), közönséges tarackbúza (Elymus repens), sziki káka (Bolboschoenus maritimus), réti szittyó (Juncus compressus), csátés sás (Carex divisa). A 2013 tavaszi élőhelytérképezés és botanikai felmérés a védett fajok közül 5 tő agárkosbor (Orchis morio) jelenlétét mutatta ki a terület déli részén. Az inváziós növényfajok jelenléte több helyen detektálható: selyemkóró (Asclepias syriaca) (néhány tucat tő), keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia) fordul elő több nm-en. A 9 A domináns élőhelytípusra egyszerűsítve 31

32 terület ÉK-i részén, és főleg a középső részeken okoz gondot az ezüstfa sarjadása, egy régebbi területtisztítás nyomán a kivágott egyedek töve körül jelennek meg a sarjak. A selyemkóró a csatorna mellett egy-két tucat tővel van jelen. A területen található kötött talajú sztyepprét a Natura 2000 élőhelyi tipizálás szerint a síksági pannon löszgyepek (6250*) közé sorolható, amely kiemelt jelentőségű élőhelytípus. A Szabadszállási ürgés gyep adatlapján (SDF) azonban nem található jelölő élőhelyre vonatkozó információ. Botanikai szempontból nem hordoz jelentős értéket a terület, a kiemelt jelentőségű élőhelytípus természetessége 3-as. Zoológiai jellemzés A Szabadszállási ürgés gyep állatvilágáról az ürgeállomány évenkénti monitorozásán túl rendszerezett adatok nem állnak rendelkezésre, így csupán az eseti terepi megfigyelések adhatnak támpontokat. A terület a nyílt, legeltetett, de zavartabb pusztai területek jellegzetes madárvilágával rendelkezik, ám inkább táplálkozóterületként, kisebb részben fészkelőterületként értékes. A Natura 2000 jelölőfajok közül a tövisszúró gébics (Lanius collurio) és a parlagi pityer (Anthus campestris) fordul elő. Rendszeresen megtalálhatók a gyakoribb ragadozómadár-fajok, így a vörös vércse (Falco tinnunculus) és az egerészölyv (Buteo buteo). A vízállásos időszakokban előfordul a bíbic (Vanellus vanellus). A fészkelő fajok közül e száraz és üdébb gyepekhez kötődő fajok fordulnak elő mezei pacsirta (Alauda arvensis), cigánycsuk (Saxicola torquata), sordély (Milaria calandra). A területen vártamadarak számára alkalmas kiülőhelyet csak a DVCS mellett húzódó fasor biztosíthat. A madárfauna kiegészül a tanyás településekre és a nyílt agrárterületek határterületére jellemző, szegélyekhez kötődő fajokkal (kenderike, tengelic, mezei veréb, stb.) A terület legnagyobb természetvédelmi és egyben közösségi jelentőségű értékét az ürgeállomány jelenti A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése 1530* Pannon szikes sztyeppek és mocsarak 6250* Síksági pannon löszgyepek 6440 Folyóvölgyek Cnidion dubii-hoz tartozó mocsárrétjei Reprezentativitás (A-D) Jelölő élőhelytípusok a terület adatlapján nem szerepelnek tavaszi élőhelytérképezés alapján a terület növényzetének túlnyomó része besorolható a fenti Natura 2000 élőhelytípusok valamelyikébe (lásd 5. térkép). Az élőhelyek ugyanakkor rendkívül mozaikosak és általánosságban degradáltak, így nem javasoljuk jelölő élőhelytípusokként való szerepeltetésüket a terület vonatkozásában. 32

33 1.2.2 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok Irányelv melléklete (II., IV., V.) Faj név Population (országos állományhoz viszonyított arány) (A-D) (csak az I. mellékleteseknél) A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete (II., IV., V.) Faj név Population (országos állományhoz viszonyított arány) (A-D) II. Ürge (Spermophilus citellus) C Faj neve: Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Ürge (Spermophilus citellus) II., IV. A területen a faj egyértelműen a magasabb térszínekhez kötődik. A legnagyobb kolónia a terület ÉK-i sarkában, egy nagyobb és három kisebb kolónia pedig a terület déli részén, a hátasabb, kiemelkedő területeken található. Lásd: 6. térkép pd. A biztosan lakott, 0,13-0,14 lyuk/m 2 kolóniák alapján az állomány biztosan eléri az 500 pd-t, de nagy valószínűséggel meg is haladja azt, inkább pd. közé tehető. A 2000 és 2012 közötti NBmR-protokoll szerinti felmérések alapján az állományra vonatkozóan nehéz biztos megállapításokat tenni az utóbbi három év alapján növekedés tapasztalható. A 2013 évi célzott felmérés eredmények azt mutatják, hogy területen az ürgeállomány stabilnak tűnik, annak ellenére, hogy számos elhagyott kolónia is található. A jelenlegi állatállománnyal nem lehet a teljes terület kezelését egyöntetűen megoldani, így lehetnek olyan, kevésbé legelt területrészek, ahonnan az ürge kiszorul. A faj természetvédelmi helyzete kielégítő, a jelenlegi legeltetéses területhasználat mellett hosszú távú 33

34 fennmaradása valószínűsíthető. Veszélyeztető tényezők: - állatok illegális befogása, elpusztítása - legeltetés esetleges megszűnése - vízviszonyos drasztikus megváltozása - gyepfeltörés, beépítés 34

35 A Szabadszállási ürgés gyep KTT ürgeállományának részletes jellemzése A terület ürgeállományának leírásához a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság adatbázisában található 10 éves NBmR-monitoring adatsorokat, valamint a jelen fenntartási tervezéshez kapcsolódó, 2013 tavasz-nyár folyamán folytatott ürgefelmérések adatait használtuk fel 10. A közötti időszakban mindösszesen 6 alkalommal történt ürgemonitoring a Szabadszállási ürgés gyep területén. A kimarad évek miatt nehéz trendekre következtetni; az utóbbi három évben az állománynövekedést sejtet. Ürgeállományok változási trendje a közti NBmR monitoring-adatok alapján (forrás: KNPI) Az ürgelyukak száma az NBmR protokoll alapján felvett transzektekben talált lyukakat jelenti. A 2013 tavaszi célzott felmérés részletesebb adatai alapján a Szabadszállási ürgés gyep ürgeállománya 3 nagyobb (1., 2., 5.) és két kisebb (3., 4.) kolóniában található meg a területen. A 3., 4. kolóniák valószínűleg nem lakottak, egy korábbi nagyobb kolónia maradványai lehetnek. A felmérés időszakában a gyepet szarvasmarhákkal legeltették, kisebb részben géppel kaszálták. 1-es kolónia A terület északkeleti részén található, nagy kiterjedésű kolónia. Nyugati határa nem egyértelmű; a kolónia nyugati részén az ürgelyukak ritkásabbá válnak egyre nagyobb lesz a távolság két szomszédos lyuk között és egyre több az elhagyott, nem használt ürgelyuk. A kolóniában az ürgelyukak átlagos sűrűsége a transzektes felmérés alapján 0,14 lyuk/m 2. A terepi tapasztalatok, és a csordapásztor elmondása alapján az élőhely ürgeállományának túlnyomó többsége az 1-es kolóniában él. Ennek hátterében az állhat, hogy a kolónia kiterjedésének nagy területén ritkásabb felnyíló a gyep és alapvetően rövidebb a növényzet, mint a terület délebbi részén. 10 Ürgeállományok felmérése a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Natura 2000 területein Dr. Németh A.,

36 Míg az élőhely északi, északkeleti részén található kolónia szinte sík területen található, addig a terület déli részén, dombokon találjuk az ürgekolóniákat. Az élőhely déli részének domborzata meghatározza az egyes kolóniák méretét. A terület délkeleti részén található hosszú észak-déli irányú dombon található a legnagyobb kolónia. A másik három, kisebb kolónia jóval apróbb dombhátakon helyezkedik el. 2-es kolónia A terület déli részén található egy kisebb domb tetején. Az 1-es kolónián kívül, csak itt sikerült a felmérések alatt a felszínen mozgó ürgét megfigyelni. A kolóniában az ürgelyukak átlagos sűrűsége a transzektes felmérés alapján 0,13 lyuk/ m 2. 3-as kolónia Az előbbi kolóniától délre, egy hosszú vékony észak-déli tájolású dombon található. Kis kiterjedésű kevés lyukból álló kolónia. A kolóniában az ürgelyukak átlagos sűrűsége a transzektes felmérés alapján 0,11 lyuk/ m 2. 4-es kolónia Kevés lyukból áll. Az előbb tárgyalt két kolóniától keletre helyezkedik el egy hosszú keskeny dombháton. A kolóniában az ürgelyukak átlagos sűrűsége a transzektes felmérés alapján 0,11 lyuk/ m 2. 5-ös kolónia Az élőhely déli részének nagy kiterjedésű kolóniája. A kolónia három jól elkülönülő foltra bomlik. Északon a domb pereme mentén egy sarló alakú sávban nagyobb sűrűségben találjuk a lyukakat. A kolónia déli csúcsában szintén viszonylag több ürgelyuk található. A kettő között található egy nagyobb kiterjedésű terület, ahol egymástól távol, az előbbi foltoknál jóval kisebb sűrűségben helyezkednek el az ürgelyukak. Ezen a területen a fű is nagyon rövidre volt kaszálva, szemben a másik két magasabb lyuksűrűségű folttal, ahol magas fű volt (2013). A kolóniában az ürgelyukak átlagos sűrűsége a transzektes felmérés alapján 0,09 lyuk/ m A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű madárfajok Irányelv melléklete (I., II/1., II/2., III/1., III/2.) Faj név Population (országos állományhoz viszonyított arány) (A-D) I. Tövisszúró gébics (Lanius collurio) D I. Parlagi pityer (Anthus campestris) D A tervezési területen előforduló egyéb jelentős növény- és állatfajok A fenntartási tervekben a közösségi jelentőségű, a területre jelölőfajként regisztrált fajokon kívül azok a fajok is helyet kapnak, amelyek közösségi jelentőségűeknek nem minősülnek, de 36

37 kezelési szempontból jelentősek, általában hazai védett, illetve nem védett fajok. Válogatási szempont, hogy sok nem közösségi jelentőségű faj rendelkezik olyan speciális élőhelyi igénnyel, területkezeléssel kapcsolatos érzékenységgel, ill. biogeográfiai jelentőséggel, melyek figyelembe vétele a kezelési irányelvek megfogalmazása során nem hagyható figyelmen kívül. Ezek a legtöbb esetben fokozottan védettek, ill. védettek, de előfordul, hogy mindenféle védettség nélküli indikátor fajok is kerülnek a listába. Magyar név Tudományos név Védettség Jelentőség (V, FV) Mezei pacsirta Alauda arvensis V A rövid füvű nyílt területek jellegzetes fészkelőfaja. Ideális számára a gyep-szántó mozaikokkal tarkított táj. Sárga billegető Motacilla flava V A síkvidéki nedves gyepek, zsombékosok, vízállásos területek jellegzetes fészkelőfaja. Kötődik a legeltetett területekhez. Bíbic Vanellus vanellus V A kisparcellás mozaikos területet kedveli. Kötődik a legelőkhöz. Szikes környezetben gyakori, keresi a mélyebb fekvésű, vízállásos területeket. Sordély Milaria calandra V Nyílt területek, fákkal-bokrokkal tarkított gyepek jellegzetes madara. Mozaikos gyepszerkezet, kiülésre alkalmas bokrok, fák, kórók kedveznek neki. Cigánycsuk Saxicola torquata V Nyílt területek, mezsgyék, csatornapartok, nedvesebb rétek madara. A legeltetés kedvező számára, a korai kaszálás elpusztíthatja fészekalját. Agárkosbor Orchis morio V Rétek, nedves homoki gyepek faja. Az orchideák általában szűk ökológiai tűrésű fajok. Budai (Sadler-)imola Centaurea sadleriana V Löszös-homokos talajt kedvel. Szűk elterjedésű faj, csak Magyarországon és néhány környező területen fordul elő. Vakond Talpa europaea V 37

38 1. 3. Területhasználat Művelési ág szerinti megoszlás A területhasználatot a földrészlet-nyilvántartásban szereplő földhasználati besorolás, illetve a terepen tapasztalt valódi földhasználat alapján jellemeztük. A tervezés szempontjából lényeges a terület földhasználati környezetét is figyelembe venni. Ennek bemutatásra a CORINE Land Cover 50 felszínborítási adatbázist használtuk 11 ; lásd: 8. térkép. művelési ág összterület (ha) területi arány (%) legelő 55,04 74,36 rét 13,13 17,74 erdő 1,53 2,07 töltés 3,91 5,28 út 0,41 0,55 Összesen 74, táblázat: főbb művelési ágak eloszlása a földhivatali nyilvántartás alapján A táblázatból kiolvasható művelési ágak a valós használatnak nagyrészt megfelelnek. Kaszálásos hasznosítás ugyanakkor nem csak a rét művelési ágú területen fordul elő, összességében viszont a legeltetésnél jóval kisebb jelentőségű, legfeljebb 5-10 ha-ra terjedhet ki. A terület alsó harmadában erdő művelési ágban lévő keskeny földrészlet található. A terület korábban egy (feltehetőleg nyár)fasor volt, ezt évekkel korábban levágták, jelenleg fátlan terület. A terület legdélebbi részén, kb. fél hektáron szántóterület található, gyep művelési ágú parcellában Tulajdoni viszonyok A terület döntő része Szabadszállás önkormányzatának tulajdonában van; az önkormányzat egy legeltetési társaságnak adja bérbe. Kivételt képez a nyugati határvonal mentén, a Dunavölgyi főcsatornával párhuzamosan futó keskeny erdősáv, amely magántulajdonú, védelmi funkciójú Területhasználat és kezelés Mezőgazdaság A terület és környezete mezőgazdálkodásának jellemzése A Szabadszállási ürgés gyep hagyományosan Szabadszállás legelőterületének része volt. A legelőterület korábban jóval nagyobb kiterjedésű volt. A II. katonai felmérés térképén (lásd: 3/a és 3/b térképek) látható, hogy a településtől K-i, illetve DK-i irányban hatalmas füves terület helyezkedik el, amely viszonylag száraz. Még mintegy 30 évvel ezelőtt is legalább 3x ekkora volt a gyepterület (lásd: 2. térkép), ám a település terjeszkedése és a gyepek 11 CLC50, között épített adatbázis 38

39 beszántása nyomán a mára az ürgés gyep jelenti a legnagyobb összefüggő gyepes foltot. A területet ma a település, illetve intenzív művelésű szántók veszik körül. A Duna-völgyi főcsatorna túloldalán kisebb gyepterület úgyszintén a korábbi összefüggő gyep maradványa. A 32 évvel ezelőtti térképen jól látható, hogy ekkor még híd vezetett át a csatornán, amely a legeltetett állatok számára könnyebben elérhetővé tette a területet. A híd ma nem áll a helyén található a leginkább használt itatóhely. A területen 2 működő, és egy nem működő, gém nélküli, hulladékkal teleszórt gémeskút található. A Szabadszállás ürgés gyep területét egy helyi állattartókból álló legeltetési közösség bérli Szabadszállás önkormányzatától. Jelenleg 7 tulajdonos mintegy 35 állatából álló marhacsorda legeli a gyepet májustól november végéig, egy megbízott csordapásztor felügyelete alatt ben egy új állattartó megjelenésével az állomány jelentős bővülése várható (80 marha) A gyep délebbre eső részein néhány hektárnyi területet rendszeresen géppel kaszálnak; a kaszálás során hagyássávok, foltok nem maradnak fenn. A csordapásztor elmondása szerint a területre benyomuló, illetve a terület belsejében sarjadzó ezüstfát rendszeresen irtják, ezért a gyep nagy része mentes az inváziós fajoktól. A terület legdélebbi részét rét besorolású területen kicsiny szántóterület található. Ez a területet déli oldalról körülvevő intenzív szántó egy benyúló darabja, amely valószínűleg egy korábbi hibás földkimérés eredménye Erdészet A terület nyugati határvonala mentén, a Duna-völgyi főcsatornával párhuzamosan, tervezett erdősáv húzódik. Az erdősáv magántulajdonú, védelmi rendeltetésű, őshonos fafajból álló homogén állomány (magyar kőris) Vadgazdálkodás, halászat, horgászat Vadgazdálkodás A Szabadszállási ürgés gyep KTT az Észak-bács-kiskuni vadgazdálkodási körzetbe tartozik. Vadgazdálkodási szempontból jelentéktelen terület. Halászat, horgászat A Duna-völgyi főcsatorna teljes hosszában (0-116,5 fkm) horgászható mesterséges vízfolyás. A nyomokból ítélve kevés számú horgász rendszeresen meg is fordul a területen Vízgazdálkodás A terület legjelentősebb vízteste a keleti határvonalon kívül húzódó Duna-völgyi főcsatorna, amelyet a gyeptől egy, kicsivel megemelt néhol alig látszó töltés választ el. A gyepen többfelé találhatók árkok, illetve ezek maradványai, amelyek valószínűleg vízelvezetést szolgáltak. A felméréskor nem találtunk a DVCs-hez közvetlenül csatlakozó, tényleges vízelvezetést szolgáló árkot. A terület talaja jó vízelvezető-képességű, homokos talaj, ugyanakkor a mélyebben fekvő 39

40 területek tavasszal vízállásosak lehetnek, egyes helyeken még nyár végére is maradnak üdébb foltok Turizmus A terület turisztikai szempontból jelentéktelen Ipar A területhez nem kötődik, ill. nincs hatással ipari tevékenység Infrastruktúra A terület északi határában a Szabadszállást Kerekegyházával összekötő út halad. A gyepen két helyen vezet át olykor autóval is járt földút. A területen 3 db gémeskút található, ezekből a főúthoz legközelebb esőt használják, a másik kettő szemetes, rossz állapotú. Az ÉK-i területrészen a gémeskút mellett kicsiny pásztorszállás található Egyéb 40

41 2. Felhasznált irodalom 12 ÁNGYÁN József et al. (2009) Magas természeti értékű területek programja Tájékoztató gazdálkodóknak. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, ANDRÉSI Pál (2002): Cselekvő természetvédelem. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest és Orchis Természetvédelmi Egyesület, Ásotthalom. BIHARI Zoltán et al. (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest. BÖLÖNI János, MOLNÁR Zsolt, KUN András (szerk) (2011) Magyarország élőhelyei ÁNÉR MTA ÖBKI, Vácrátót. BUDAI Tamás, GYALOG László (2009) Magyarország földtani atlasza. MÁFI, Budapest DEMETER András (szerk.) (2002): Natura 2000 Európai hálózat a természeti értékek megőrzésére. Öko Rt, Budapest. FABÓK V., KALÓCZKAI Á. és KOVÁCS E. (2013) A Jászság SPA fenntartási tervének részvételi tervezését és kommunikációját megalapozó tanulmány. Környezeti Társadalomkutatók (ESSRG), Gödöllő FEKETE G., MOLNÁR Zs. és HORVÁTH F. (szerk.) (1997): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, ISBN FORRÓ László (szerk.) (2007) A Kárpát-medence állatvilágának kialakulása. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. FÜLÖP Gyula és SZILVÁCSKU Zsolt (2000): Természetkímélő módszerek a mezőgazdaságban. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Eger. GYŐRI-KOÓSZ Barbara et al. (2013): Az ürge (Spermophilus citellus) étrendjének vizsgálata legelt és kaszált gyepterületeken. Magyar Apróvad Közlemények 11. HADARICS T., ZALAI T. (szerk.) (2008): Magyarország madarainak névjegyzéke. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest. ILLYÉS Eszter és BÖLÖNI János (szerk.) (2007): Lejtőssztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek Magyarországon. MTA ÖBKI, Vácrátót. KIRÁLY Gergely et al. (szerk.) (2008) Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót. LANSZKI József (2008) A Paksi ürge-mező ürgéi. Natura Somogyiensis 12., Kaposvár LOVÁSZI Péter (szerk.) (2002): Javasolt különleges madárvédelmi területek Magyarországon. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest. Madárbarát Gazdálkodó Kalendárium. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, MARTICSEK József (szerk.) 2010: Tájgazdálkodás Pannon gyepeken. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest. NAGY Szabolcs (1998) Fontos madárélőhelyek Magyarországon. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest. STANDOVÁR Tibor és PRIMACK, Richard B. (2001) A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, Budapest Internetes források: 12 Az irodalomjegyzékben nem szerepelnek mindazon tervezési anyagok, dokumentációk, amelyeket a fenntartási terv vagy a megalapozó dokumentáció egyéb fejezeteiben tételesen felsorolunk, illetve hivatkozunk. 41

42

43 MELLÉKLETEK 43

44 1. térkép - A tervezési terület átnézeti műholdképe (forrás: Google, május 20.) 44

45 2. térkép - A tervezési terület átnézeti topográfiai térképe (forrás: FÖMI, készült: 1981) 45

46 3/a. térkép - A tervezési terület a II. katonai felmérés térképén 46

47 3/b. térkép - A tervezési terület a II. katonai felmérés térképén 47

A SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve

A SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve A SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve E G Y E Z T E T E T T V Á L T O Z A T Fotó: Aradi Eszter KNPI Készítette a Magyar Madártani és

Részletesebben

A SZEGEDI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20012) Natura 2000 fenntartási terve

A SZEGEDI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20012) Natura 2000 fenntartási terve A SZEGEDI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20012) Natura 2000 fenntartási terve E G Y E Z T E T E T T V Á L T O Z A T Fotó: Aradi Eszter KNPI Készítette a Magyar Madártani és Természetvédelmi

Részletesebben

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Az élőhelyvédelmi irányelv és a LIFE program 20. évfordulója Budapest, 2012. május 17. Balczó Bertalan, VM Nemzeti Parki és Tájvédelmi

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A SOLTI ÜRGÉS GYEP kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUKN20007) Natura 2000 fenntartási terve

A SOLTI ÜRGÉS GYEP kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUKN20007) Natura 2000 fenntartási terve A SOLTI ÜRGÉS GYEP kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUKN20007) Natura 2000 fenntartási terve E G Y E Z T E T E T T V Á L T O Z A T Fotó: Aradi Eszter KNPI Készítette a Magyar Madártani és

Részletesebben

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata . számú melléklet grár-környezetgazdálkodási kifizetés előíráscsoportjainak előírástáblázata Tematikus előíráscsoport. Horizontális szántó földhasználati kategória támogatás előírásai támogatás. 2. 3.

Részletesebben

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata . számú melléklet grár-környezetgazdálkodási kifizetés csoportjainak táblázata Tematikus csoport. Horizontális szántó földhasználati kategória támogatás ai támogatás választható ok. 2. Tilos szennyvíz,

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS Természetvédelmi követelmények című előadás tananyaga 2008. Ismertető a kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó természetvédelmi követelményekről Natura2000 gyepterületek földhasználati

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

A MATKÓPUSZTAI ÜRGÉS GYEP kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület (HUKN20016) Natura 2000 fenntartási terve

A MATKÓPUSZTAI ÜRGÉS GYEP kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület (HUKN20016) Natura 2000 fenntartási terve A MATKÓPUSZTAI ÜRGÉS GYEP kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület (HUKN20016) Natura 2000 fenntartási terve 2. M U N K A K Ö Z I V Á L T O Z A T Fotó: Aradi Eszter KNPI Készítette a Magyar

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Nyíregyháza 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner E-misszió Természet- és

Részletesebben

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

A HUDI20032 Mocsai ürgés legelő

A HUDI20032 Mocsai ürgés legelő A HUDI20032 Mocsai ürgés legelő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 A HUDI20032 MOCSAI ÜRGÉS LEGELŐ NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE

Részletesebben

A HUDI20036 Nagylóki löszvölgyek

A HUDI20036 Nagylóki löszvölgyek A HUDI20036 Nagylóki löszvölgyek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve KÉP Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Natura 2000 fenntartási terv Csorvási löszgyep kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUKM20007) Ügyfél: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Partner: CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület

Részletesebben

A SZEGEDI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20012) Natura 2000 fenntartási terve

A SZEGEDI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20012) Natura 2000 fenntartási terve A SZEGEDI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20012) Natura 2000 fenntartási terve 2. V Á L T O Z A T - Ö N K O R M Á N Y Z A T I K Ö Z Z É T É T E L R E Fotó: Aradi Eszter KNPI Készítette

Részletesebben

A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat)

Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Akusztika Mérnöki Iroda Kft. 6500 Baja, Szent László u. 105. sz. Munkaszám: BM..

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Egyeztetési dokumentum (1. Javaslattevő fázis) Készítette:

Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Egyeztetési dokumentum (1. Javaslattevő fázis) Készítette: Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Egyeztetési dokumentum (1. Javaslattevő fázis) Készítette: Akusztika Mérnöki Iroda Kft. 6500 Baja, Szent László u. 105. sz. 1 A NATURA

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

A Csökmői gyepek (HUHN20105) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Csökmői gyepek (HUHN20105) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Csökmői gyepek (HUHN20105) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Túrkeve 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek Nimfea Természetvédelmi Egyesület

Részletesebben

A HUDI20022 Gógány- és Kőrös-ér mente

A HUDI20022 Gógány- és Kőrös-ér mente A HUDI20022 Gógány- és Kőrös-ér mente kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ÖNKORMÁNYZATI Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból

Részletesebben

A Tiszasasi Láp-legelő (HUHN20156) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Tiszasasi Láp-legelő (HUHN20156) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Tiszasasi Láp-legelő (HUHN20156) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Túrkeve 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek Nimfea Természetvédelmi

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 1 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák

A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ÖNKORMÁNYZATI KIFÜGGESZTÉSRE Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

Fenntartási terv. Tervezet (2014. július 23-i állapot szerinti változat)

Fenntartási terv. Tervezet (2014. július 23-i állapot szerinti változat) Fenntartási terv Tervezet (2014. július 23-i állapot szerinti változat) Dévaványa-környéki gyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUKM20014) Ügyfél: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

Részletesebben

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési

Részletesebben

A Rohodi-legelő (HUHN20064) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Rohodi-legelő (HUHN20064) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Rohodi-legelő (HUHN20064) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató

Részletesebben

A HUDI20016 Epöli szarmata vonulat

A HUDI20016 Epöli szarmata vonulat A HUDI20016 Epöli szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ÖNKORMÁNYZATI KIFÜGGESZTÉSRE Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési

Részletesebben

Natura 2000 Fenntartási Terv

Natura 2000 Fenntartási Terv Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő

Részletesebben

A HUDI21056 Jászkarajenői puszták. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUDI21056 Jászkarajenői puszták. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A HUDI21056 Jászkarajenői puszták kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

A Balatonkenesei tátorjános (HUBF20032)

A Balatonkenesei tátorjános (HUBF20032) A Balatonkenesei tátorjános (HUBF20032) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve Csopak 2014. Támogatási határozat azonosítója 1536230071 Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól

Részletesebben

A HUDI20014 Debegió-hegy

A HUDI20014 Debegió-hegy A HUDI20014 Debegió-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek

Részletesebben

AZ ABONYI KASZÁLÓERDŐ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERVE

AZ ABONYI KASZÁLÓERDŐ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERVE AZ ABONYI KASZÁLÓERDŐ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERVE 1. TERMÉSZETVÉDELMI GYAKORLATI CÉLKITŰZÉSEK - Őrizze meg a területen előforduló védett (pl. hengeresfészkű peremizs /Inula

Részletesebben

Natura 2000 Fenntartási Terv

Natura 2000 Fenntartási Terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20012 Kemenessömjéni cserjés legelő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter,

Részletesebben

Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro

Részletesebben

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott.

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZANYAG A MONITROING BIZOTTSÁG RÉSZÉRE A 2007-2013 KÖZÖTTI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM EGYES INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ IDŐSZAKA: 2012. JANUÁR 1-31. I. tengely 111.

Részletesebben

Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19.

Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19. Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19. Agrár-környezetgazdálkodás célja: az agrár-környezetgazdálkodási célok elérések érdekében többlet tevékenységek önkéntes alapon való elvégzése kedvezményezett:

Részletesebben

Natura 2000 Fenntartási Terv

Natura 2000 Fenntartási Terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20011 Kenyeri reptér kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őrségi Nemzeti Park

Részletesebben

A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Túrkeve 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek Nimfea Természetvédelmi Egyesület Trollius

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 fenntartási terv HUON20014 Gércei tufagyűrű és láprét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter,

Részletesebben

PROPOSAL FOR FALCO CHERRUG AGRI-ENVIRONMENT TARGET PROGRAMS SUBMITED TO MRD A KERECSENSÓLYOM VÉDELME A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN (LIFE06NAT/H/000096)

PROPOSAL FOR FALCO CHERRUG AGRI-ENVIRONMENT TARGET PROGRAMS SUBMITED TO MRD A KERECSENSÓLYOM VÉDELME A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN (LIFE06NAT/H/000096) PROPOSAL FOR FALCO CHERRUG AGRI-ENVIRONMENT TARGET PROGRAMS SUBMITED TO MRD A KERECSENSÓLYOM VÉDELME A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN (LIFE06NAT/H/000096) LIFE PROJEKT Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

A HUDI20004 Aszal-völgy

A HUDI20004 Aszal-völgy A HUDI20004 Aszal-völgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a

Részletesebben

A HUBF20023 Hajmáskéri Törökcsapás kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUBF20023 Hajmáskéri Törökcsapás kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa A HUBF20023 Hajmáskéri Törökcsapás kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Az egyes célprogramok előírásaihoz tartozó meg nem felelések, azok ellenőrzési szempontjai, illetve szankciói és azok értelmezése

Az egyes célprogramok előírásaihoz tartozó meg nem felelések, azok ellenőrzési szempontjai, illetve szankciói és azok értelmezése 16. számú melléklet a /2009. ( )FVM rendelethez Az egyes célprogramok előírásaihoz tartozó meg nem felelések, azok ellenőrzési szempontjai, illetve szankciói és azok értelmezése Az egyes szankciótípusok

Részletesebben

A Hajdúszoboszlói szikes gyepek (HUHN20069) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Hajdúszoboszlói szikes gyepek (HUHN20069) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Hajdúszoboszlói szikes gyepek (HUHN20069) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek

A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek

Részletesebben

Az Apagyi falu-rét (HUHN20041) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Az Apagyi falu-rét (HUHN20041) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Az Apagyi falu-rét (HUHN20041) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Nyíregyháza 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner E-misszió Természet- és

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

A Kaszáló erdő védetté nyilvánításáról és kezeléséről szóló önkormányzati rendelet 2. sz. melléklete helyébe a jelen rendelet melléklete lép.

A Kaszáló erdő védetté nyilvánításáról és kezeléséről szóló önkormányzati rendelet 2. sz. melléklete helyébe a jelen rendelet melléklete lép. Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2013. (VIII. 5.) önkormányzati rendelete a Kaszáló erdő helyi védetté nyilvánításáról és kezeléséről szóló 17/2013. sz. önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 8. melléklet A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által meghirdetett nyilvános termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatok részét képező

Részletesebben

Natura 2000 Fenntartási Terv

Natura 2000 Fenntartási Terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20014 Gércei tufagyűrű és láprét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter,

Részletesebben

Az Ózdi Harmaci-dombok (HUBN20027) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve

Az Ózdi Harmaci-dombok (HUBN20027) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Az Ózdi Harmaci-dombok (HUBN20027) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve Eger 2014

Részletesebben

VÁROS MEGYEI JOGÚ DEBRECEN ÖNKORMÁNYZAT

VÁROS MEGYEI JOGÚ DEBRECEN ÖNKORMÁNYZAT DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Igazgatási Osztály V Á L L A L K O Z Á S I C S O P O R T 4026 DEBRECEN, KÁLVIN TÉR 11.TEL.: (52) 517-700

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XI.21.) rendelete helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról

Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XI.21.) rendelete helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XI.21.) rendelete helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Marcali Város Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2)

Részletesebben

A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek RESPECT Tanácsadó

Részletesebben

A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai

A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi

Részletesebben

Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program

Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program Csóka Annamária projektvezető Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Szárazgyepek helyreállítása

Részletesebben

Érsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek (HUKN 20033) NATURA 2000 terület fenntartási terve. Egyeztetési dokumentum (1. Javaslattevő fázis)

Érsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek (HUKN 20033) NATURA 2000 terület fenntartási terve. Egyeztetési dokumentum (1. Javaslattevő fázis) Érsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek (HUKN 20033) NATURA 2000 terület fenntartási terve Egyeztetési dokumentum (1. Javaslattevő fázis) Készítette: Akusztika Mérnöki Iroda Kft. 6500 Baja, Szent László

Részletesebben

A Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Túrkeve 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek Nimfea Természetvédelmi

Részletesebben

Natura 2000 Fenntartási Terv

Natura 2000 Fenntartási Terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20011 Kenyeri reptér kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2014.01.31.

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A HUDI20040 Gödöllői-dombság peremhegyei. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUDI20040 Gödöllői-dombság peremhegyei. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A HUDI20040 Gödöllői-dombság peremhegyei kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Pályázat azonosítója Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

A Darvasi Csiff-puszta (HUHN20070) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Darvasi Csiff-puszta (HUHN20070) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Darvasi Csiff-puszta (HUHN20070) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Túrkeve 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek Nimfea Természetvédelmi

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

(egységes szerkezetben a módosításáról szóló 22/2013 (VIII. 5) önkormányzati rendelettel)

(egységes szerkezetben a módosításáról szóló 22/2013 (VIII. 5) önkormányzati rendelettel) Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének A Kaszáló erdő védetté nyilvánításáról és kezeléséről szóló 17/2013. (V.31.) számú önkormányzati rendelete (egységes szerkezetben a módosításáról szóló 22/2013

Részletesebben