A SZTE SÁGVÁRI ENDRE GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 A SZTE SÁGVÁRI ENDRE GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 4 Az iskola feltételrendszere 5 Nevelési program 8 Küldetésnyilatkozat 9 Jövőkép 10 Stratégiai célok 12 Pedagógiai alapelvek, értékek 13 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 16 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 21 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 30 Az iskolai nevelési-oktatási célok megvalósítását szolgáló tanítási órán kívüli 34 tevékenységek A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 38 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 41 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 43 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 45 A szociális hátrányos enyhítését segítő tevékenységek 47 A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének 49 lehetőségei A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő 52 eszközök és felszerelések jegyzéke Helyi tanterv 53 Bevezetés a helyi tantervhez 54 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak; a kötelező és választható tanórai 57 foglalkozások és azok óraszámai A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5. és 6. évfolyamon 60 A nem szakrendszerű oktatás óraterve 63 A teljesítmény értékelése 69 A kompetencia alapú oktatás intézményi megvalósulása 72 Kompetencia alapú oktatási programok bevezetése a 2009/2010. tanévben 75 A kompetencia alapú oktatás bevezetésével érintett tantárgyak helyi tanterve 77 Magyar nyelv és irodalom 79 Hon- és népismeret modul 92 Történelem 95 Matematika 104 Angol nyelv 119 Technika és életvitel 129 Témahét 144 Egészséghét 149 2

3 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának 158 elvei Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei 159 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái 160 A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése 162 A tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének 165 formái Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái; rendje, korlátai, a tanulók tudásának 169 értékelésében betöltött szerepe, súlya Az otthoni (napközi és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli 171 feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámításuk az iskolai évfolyam 173 befejezésébe A tanulók fizikai állapotának méréséhez használt módszerek 174 Záradék 176 3

4 Bevezető E program a Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola nevelőoktat munkájának biztosítását és hosszú távú tervezését segítő intézményi dokumentum, amely a hatályos jogszabályok, különösen a többször módosított évi LXXIX. Törvény a közoktatásról, 11/1994. évi (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben, 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről, 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról alapján készült. Pedagógiai programunk az intézményben folyó nevelés-oktatás céljait, feladatait, eszköz és eljárásrendjét, garanciális szabályait tartalmazza. Általános rendelkezéseinek végrehajtásáról az intézmény további dokumentumai, így a Szervezeti és Működési Szabályzat, Intézményi Minőségirányítási Program, Házirend, Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének-oktatásának programja, Házirend, éves iskolai munkaterv rendelkeznek, amelyek a pedagógiai programmal megegyező szellemiségben, ahhoz illeszkedő tartalommal készültek. Az intézmény adatai Fenntartó: Szegedi Tudományegyetem Név: SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola Cím: 6722 Szeged, Boldogasszony sgt OM azonosító: Beiskolázási körzet: Szeged város közigazgatási területe Tanulócsoportok száma: 24 Felvehető maximális tanulólétszám: 650 Ellátott alapfeladata: Alapfokú nevelés, oktatás Képzési sajátosságok: nem szakrendszerű oktatás, kompetencia alapú oktatási programok, két idegen nyelv oktatása, bontott tanulócsoportban idegen nyelvek, informatika oktatása, tantárgycsoportos oktatás az 1-4. évfolyam egyes tanulócsoportjaiban, napközi ellátás, tehetséggondozás, tanórán kívüli művészetoktatás (képzőművészet, zene, tánc), sporttevékenységek, erdei iskolai programok, változatos kulturális és szabadidős tevékenységek. 4

5 Az iskola feltételrendszere Tárgyi feltételek Az intézmény egy belvárosi ingatlanon található épületben működik 1976 óta. Jelenleg a nappali rendszerű oktatáshoz 32 oktatási helyiség áll rendelkezésünkre. Az iskola épületében 13 tanári munkaszoba, illetve szertár található. Rendelkezünk egy 30 fő befogadására alkalmas könyvtári olvasóteremmel, egy 72 fős ebédlővel (2011. szeptemberétől az ebédlő befogadó kapacitása 100 fő), egy tornaszobával és egy 426 m 2 -es küzdőtérrel és lelátóval rendelkező tornateremmel. Az iskola betonozott udvarát társintézményünkkel a SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziummal közösen használjuk. A fenti helyiségekben 8 évfolyamon 24 osztály tanulói folytatják általános iskolai tanulmányaikat. 12 osztály az 1-4. évfolyamon állandó osztályteremben végzi munkáját, az 5-8. évfolyam 12 tanulócsoportja pedig a szaktantermi rendszerből eredően óránként váltogatja a tantermeket. Az iskola helyiségei osztályterem 15 szaktanterem 9 kisterem 4 tanári tárgyaló 1 tanári munkaszoba 1 szertár 12 igazgatói iroda 1 igazgatóhelyettesi iroda 1 adminisztrációs iroda 1 könyvtár 1 könyvtári előkészítő 1 mosdók, mellékhelyiségek emeletenként: tornaterem 1 tornaszoba 1 tornatermi öltöző 2 aula 1 porta 2 taneszköz-tároló helyiség 3 büfé 1 kazánház 2 1 felnőtt (női, férfi) akadálymentes 2 tanulói (leány, fiú) A napköziotthonos foglalkozásokra főleg az alsó tagozatos tanulók tartanak igényt. Délutánonként saját osztálytermében közel 300 tanuló vesz részt a foglalkozásokon 9 nevelő irányításával. 5

6 Az iskola épülete a beköltözés 1976 óta erősen igénybevett. Fekvése szerencsétlen, mivel a délelőtti órákban a tantermek erős napsugárzásnak vannak kitéve, az ablakok forgalmas utcára nyílnak. A folyosók óraközi szünetekben zsúfoltak. A szaktantermekbe történő "vándorlás" 4 emelet között fizikailag igénybe veszi a tanulókat. A tantermek elrendezését próbáltuk racionalizálni, amikor az 1-4. évfolyam tantermeit a 2., illetve a 3. emeleten csoportosítottuk. Ezeken az adottságokon nem tudunk változtatni, azonban 2009-ben eredményesen pályáztunk az Európai Unió és a Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló iskolafelújítási programban. Ennek kertében sor került teljes körű, valamennyi fogyatékosságra kiterjedő akadálymentesítésre a mosdók átalakításával és felvonó beépítésével, energiatakarékossági szempontok érvényesítése céljából a nyílászárók és fűtőtestek cseréjére valamint az elektromos hálózat felújítására, a nagy igénybevétel miatt az ebédlő megnagyobbítására és a melegítőkonyha HACCP-rendszerben történő átalakítására, valamint állagmegóvás céljából a tornacsarnok lapos tetejének vízzáró borítására. Tornatermünket % -ban megosztva használjuk a Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziummal. A tornacsarnokot városi és országos rendezvények céljából (hétvégeken) bérbe is adjuk. Az intézményi infrastruktúra felújítására nyert pályázati támogatásból sporteszközök beszerzésére is nyílt lehetőség. Alsós tanulóink az első emeleti tornaszobát használják, de - a sportudvart is beszámítva - a mindennapi 45 perces testnevelés, illetve szabad levegőn való játékos mozgás céljára igénybe vesszük a közelben található köztereket is. Télen valamennyi alsós osztály rendszeresen látogatja a korcsolyapályát, a tavasztól pedig valamennyi osztályunk úszás-oktatásban vesz részt. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását a Ságvári Gimnáziumban működő orvosi rendelőben biztosítjuk, a fenntartó alkalmazásában álló iskolaorvos és védőnő gondoskodik a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzéséről. Az iskolai könyvtár egy előkészítő helyiséget és egy olvasótermet foglal magában. Működtetéséhez folyamatosan frissítjük a SZIRÉN számítógépes programot, beszereztük a szükséges számítástechnikai eszközöket. Az állomány számítógépes nyilvántartása teszi lehetővé az áttekinthetőbb és könnyebb kezelést. A könyvtári állomány fejlesztésére saját forrást, és a Csongrád Megyei Közoktatási Közalapítványtól nyert pályázati támogatást használjuk fel. Az olvasóterem könyvtári órák megtartására alkalmas, de egyéb tanítási órákat és foglalkozásokat is tartunk ebben a helyiségben (pl. házi versenyek, író-olvasó találkozók, munkaközösségi foglalkozások, stb.). A gyerekek egészségét növekedésük gyors ütemének időszakában elhasználódott iskolabútoraink cseréjével igyekszünk óvni. Pályázati bevételi forrásainkból és az iskola alapítványán keresztül szülői támogatásokból 2000-től számos osztálytermünkben ergonómiailag tervezett bútorokat szereztünk be. A bútorcsere befejezésére 2010-ben szintén az európai uniós pályázati támogatás teremtett lehetőséget. Fontos feladat a technikai szemléltető eszközök körének bővítése. Törekvésünk, hogy folyamatosan minden tanterembe és szaktanterembe rögzített projektor, számítógép, interaktív tábla, mozgatható video-szekrényben televízió, video lejátszó, CD lejátszó és kazettás magnó kerüljön elhelyezésre, valamint megoldható legyen írásvetítő tárolása és használata. 6

7 Az iskolai IKT eszközök beszerzését az iskolafelújítási programhoz kapcsolódó, infokommunikációs eszközök beszerzését célzó projekt támogatja (TIOP 1.1.1), amelyre szintén pályázott az intézmény. A megújult infrastruktúra és az arra telepített korszerű infokommunikációs eszközök reményeink szerint nagyban hozzásegítenek ahhoz, hogy eredményes legyen az intézményünkben folyó oktató-nevelő munka. Személyi feltételek Az 54 tagú nevelőtestület szakmailag, módszertanilag felkészült, igényes pedagógusokból áll. A szakos ellátottság teljes, számos pedagógus több diplomával rendelkezik. A testület tagjai folyamatosan részt vesznek akkreditált pedagógus-továbbképzéseken. Közülük 3 fő egy gyógypedagógus, egy beszédfejlesztő pedagógus és egy pszichológus, mozgásterapeuta támogatja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését-oktatását. Az érintettek közül valamennyien részt vettek a nem szakrendszerű oktatásra történő felkészítésben, valamint a tantestület 30%-a megszerezte a kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez szükséges ismereteket. A nevelő-oktató munkát 1 fő iskolatitkár, 1 fő gazdasági ügyintéző és 1 fő rendszergazda segíti. 7

8 NEVELÉSI PROGRAM 8

9 KÜLDETÉSNYILATKOZAT Másért kell élned, ha valóban magadnak akarsz élni. (Seneca) Valljuk, hogy egy iskolakoncepció csak akkor lesz eredményes, ha az intézmény falai közül olyan gyermekek kerülnek ki, akiknek erkölcsi magatartása kifogástalan, akik ismerik és alkalmazzák a társadalmi együttélés és a társas érintkezés szabályait, akik segítőek és toleránsak másokkal szemben, akik becsülik a magyar nép történelmét, értékeit és tisztelik az európai és más népek hagyományait, kultúráját, és akik harmonikus kapcsolatot tudnak létesíteni az őket körülvevő természeti környezettel. Iskolánkban olyan légkört alakítunk ki, ahol tanár, diák, szülő egyaránt jól érzi magát. Ez a kapcsolatrendszer a kölcsönös érdeklődés, bizalom, aktív közreműködés és folyamatos kommunikáció alapján működik. Előtérbe kerül a komplex személyiségfejlesztés, a személyes, szociális és kognitív kompetenciák kialakítása, fejlesztése, megerősítése. Arra törekszünk, hogy tanulóink tudásukat minden élethelyzetben tudják alkalmazni. A kompetencia-alapú oktatással olyan képességrendszert alakítunk ki, amely meghatározó a tanulók személyiségének kiteljesedésében, az egész életen át tartó tanulás képességének megszerzésében. Tanulóinkat érdeklődésüknek, képességeiknek, tehetségüknek megfelelően készítjük fel a továbbtanulásra és a társadalomba való majdani beilleszkedésre, a munkaerőpiacon való sikeres érvényesülésre. Nevelési programunk, az életkori sajátosságok figyelembe vételével az iskolai közösség, a kisebb közösségek és csoportok aktivitására, együttműködésére, öntevékenységére épül. Olyan közösségeket alakítunk ki, ahol természetes a baráti kapcsolatok építése, fenntartása, egymás segítése, mások véleményének tiszteletben tartása, az egymáshoz való alkalmazkodás, kulturált kommunikáció, csapatszellem. Arra törekszünk, hogy mindez szegregációmentes együttnevelési környezetben valósuljon meg. Iskolánkban biztosítjuk az egyenlő hozzáférést, az esélyegyenlőséget a tanulásban a kulcskompetenciák szilárd megalapozásával, a tanulási nehézségek feltárásával, az arra rászorulók egyéni felzárkóztatásával, valamint a tehetség felismerésével és kibontakoztatásával. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolai szintű rendezvényeink, ünnepélyeink egyaránt hassanak az értelemre és az érzelemre, maradandó élményt nyújtsanak diákoknak, vendégeknek, tanároknak. Az egészséges életmódra nevelés érdekében fontosnak tartjuk pozitív életmódminták megismerését és alkalmazását, a harmonikus személyiség értékként való tiszteletét. A pedagógus személyisége, viselkedése, külső megjelenése, szavainak és tetteinek összhangja az egyik legfontosabb és legmeghatározóbb minta. Személyes példamutatással neveljük tanítványainkat toleranciára, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. 9

10 JÖVŐKÉP Iskolánk 8 évfolyammal működő alapfokú nevelési-oktatási intézmény, a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Általános Iskolája. Intézményünk színtere a tanár szakos egyetemi és főiskolai hallgatók gyakorlati képzésének. Iskolánkat/programunkat azoknak a családoknak ajánljuk, akik az iskolától magas szintű anyanyelvi kultúrával rendelkező, idegen nyelveket beszélő, a világra nyitott, természettudományos alapismeretekkel rendelkező, önmagukért és környezetükért felelősséget vállaló, demokratikus elveket valló polgárok nevelését várják. Olyanokét, akik az európai szellemiségben, erkölcsben élő magyarság történelmén, hagyományain, eredményein nevelkednek és azokat képesek és akarják továbbvinni. Törekvésünk, hogy a művészetekre fogékony, alkotó, az egészségmegőrzés feltételeit ismerő és gyakorló, a szabadidő tartalmas, aktív eltöltését igénylő gyermekeket neveljünk. Veszélyeztetett világunkban gyermekeinket a környezet értékeinek, a természet kincseinek óvására, védelmére, az egyének és a közösségek felelősségének fontosságára tanítjuk. A többféle nyelvválasztás lehetőségét továbbra is felkínáljuk. Rendszeresen biztosítjuk az egészségnevelést célzó tevékenységformákat: úszást, korcsolyázást, sítábort, tömegsport foglalkozásokat. A szabadidő hasznos eltöltésének gazdag választékát kínáljuk és kihasználjuk a város lehetőségeiből adódó programokat (könyvtár, hangversenyek, színház, budapesti színházlátogatások, mozi, koncertek, múzeumok). Folytatjuk a jövőben is a művészeti iskolák és az intézményünk közötti együttműködést. Igény szerint továbbra is biztosítjuk a helyben történő hitoktatást. Az oktatott idegen nyelvek nyelvterületein fenntartjuk, illetve bővítjük nemzetközi kapcsolatainkat intézményi szinten. (Különös tekintettel a Comenius-Socrates korábbi partneriskoláira.) Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi és folyamatosan bővíti hagyományait. A rendszeresen ismétlődő ünnepélyeink, évfordulókhoz kapcsolódó megemlékezéseink, rendezvényeink, a tudatosan kialakított szokások, jelképek (nyakkendő és sál, kitüntetések) erősítik az iskolához tartozást. Igény szerint megszervezzük az egész napos nevelést-oktatást. Az intézmény komfortját folyamatosan javítjuk, az esélyegyenlőség tárgyi feltételeinek biztosításához pályázatok segítségével kívánunk hozzájárulni, valamint ugyanezen módon az iskolaépületet alkalmassá tenni az IKT (információs kommunikációs technológia) eszközeinek fogadására, azok alkalmazására. 10

11 Támogatjuk a pedagógus továbbképzés keretein belül a szakvizsgák megszerzését, a nem szakrendszerű és a kompetencia-alapú oktatásra való felkészülés és a sajátos nevelési igény kielégítésének területén. A pedagógus mesterképzésre mentortanárok felkészítésével készülünk fel. Az intézményben folyó minőségi munkát a minőségirányítási rendszer folyamatos működtetésével biztosítjuk. 11

12 STRATÉGIAI CÉLOK Intellektuális képességek - Az önálló ismeretszerzés kialakítása hatékony tanulási technikák elsajátításával. - A komplex információk kezelésének képessége, a lényeglátás és tájékozódás az ismeretekben. - A lehetséges információforrások és használatuk megismerése. - Kommunikációs képesség. Az önkifejezés szóbeli és írásbeli készségszintű használata. - Normatív képesség. Az általános emberi értékek megismerés, elfogadása és az azokkal történő azonosulás. - Problémamegoldó képesség. A probléma felismerése, értelmezése és megoldási lehetőségei. Szocializáció A mindennapi élet képességének közvetlen, tapasztalati úton történő elsajátítása - Az iskolára, mint intézményre, annak szabályaira és követelményeire történő szocializáció. - A kortárs csoportra történő szocializáció: a társas kapcsolatok, az együttműködés és közösségtudat alakítása. - Nyitottság és érzékenység a környezet és az embertársak iránt. Környezeti kultúra - A szűkebb és tágabb környezet megismerése, megértése. Magyarország és a nemzetiség lakta vidék megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti és nemzetiségi kultúra megismerése, megértése, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti, nemzetiségi önbecsülés, hazaszeretet. - Az otthon, az iskola, a település környezettudatos szemlélete, ápolása, felelős részvétel annak alakításában. Pozitív élmények a gyermekek számára - Tanulás iránti motiváltság. - Meghatározó élmények szabadidős programok keretében. Aktivitásra ösztönzés. A fenti stratégiai célokat az iskola az éves munkatervében rövid távú célokká alakítja, és meghatározza a megvalósításukhoz szükséges feladatokat és tevékenységeket. 12

13 PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, ÉRTÉKEK A pedagógiai alapelvek olyan általános, lényeges, normatív jellegű irányelvek, amelyek a nevelés-oktatás minden területére és formájára érvényes törvényszerűségekre és a nevelésioktatási tapasztalatokra alapozva alapulva biztosítják a nevelés eredményességét. A közoktatási törvényben megfogalmazott elvek Szakmai önállóság: Az iskola által elkészített óraterv és helyi tanterv alapján végzett nevelőoktató munka. Vallási-világnézeti semlegesség: A világnézeti hovatartozás tiszteletben tartása: az intézményen belül helyet biztosítunk a tanulók és szüleik által igényelt vallásoktatáshoz.. Ingyenesség: Az iskola nevelő-oktató munkájával összefüggő szolgáltatások ingyenesek. Az iskolahasználók törvény által nem biztosított igényeinek kielégítésére szükség esetén önköltséges tevékenységformák beiktatása a működésbe. Anyanyelven való tanulás joga: Tanulóink magyar állampolgárok, iskolai nevelésükoktatásuk anyanyelvükön zajlik valamennyi tárgyból. Hátrányos megkülönböztetés tilalma: A tanuló nevelése-oktatása során semmilyen módon és körülmények között hátrányos helyzetbe nem hozható. Esélyegyenlőség, egyenlő hozzáférés biztosítása: A hátrányokkal küzdő tanulók segítése, a sajátos nevelési igényű gyerekek befogadása és felkarolása, ép társaikkal történő együtt történő nevelése és oktatása. A gyermek mindenekfelett álló érdeke, a gyermeki jogok érvényesítése: A diákjogok érvényesítésére az iskola Diákönkormányzatot működtet, amelynek tevékenységét segítő pedagógus támogatja. Általunk fontosnak tartott pedagógiai alapelvek Egységesség elve: Az egységesség az egyik legalapvetőbb elvárás oktató-nevelő munkánk során. Arra törekszünk, hogy valamennyi tevékenységünket ugyanazok az elvek, célok határozzák meg, ezeket igyekeztünk kifejezésre juttatni az intézményi dokumentumainkban. Egyenrangúság és bizalom elve: A pedagógus segítő-tanácsadó szerepe domináljon a nevelés-oktatás folyamatában. Az irányító szerep a pedagógusé a megfelelő pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivizálásában, a közös tevékenységek megszervezésében, a tanulók személyisége és közösségeik fejlesztésében. Kapcsolatukat bizalom, megértés, tiszteletet kell, hogy kölcsönösen jellemezze. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételének elve: A tanuló értelmi, érzelmi, pszichikai, szociális fejlesztését saját fejlettségi szintjéhez kell igazítani. 13

14 A különböző közösségekhez tartozás és a külső hatások elve: A nevelés-oktatás különböző hatásrendszereken át, a közösségekben (család, osztály- és egyéb gyermekközösségek, tágabb környezet, társadalom), a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembe vételével, a közösség aktív részvételével zajlik. Az iskolai közösségekben az irányító, kezdeményező szerep a pedagógusé, aki ebben a közegben segíti a tanulót önállóságának, öntevékenységének kibontakoztatásában, az iskolán kívüli esetleges ártó hatások korrigálásában. Tapasztalatszerzés elve: Lehetőség teremtése a nevelő-oktató munka folyamatában a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására, az ismeretek befogadásának új módszereivel. (tanuló-kísérletek, megfigyelések, kirándulások, erdei iskolák, valamennyi tanórán és iskolán kívüli tevékenység). Motiváció és szemléletesség elve: A tanulók érdeklődésének felkeltése és a tanulás iránti elköteleződés kialakítása. A befogadást, az elsajátítást előtérbe helyező tanulásszervezési és módszertani eljárások, új tanulási és tanítási technikák alkalmazása. Következetesség elve: Igényesség valamennyi tevékenységünkben, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben. A teljesítmények rendszeres ellenőrzése, mérése, értékelése. Visszajelzés elve: Folyamatos (szóbeli és írásbeli) visszajelzés, tájékoztatás a tanulói teljesítményekről. Nevelési alapelvek Demokráciára nevelés elve: Az életkori sajátosságoknak megfelelően felkészíteni a tanulókat az aktív állampolgári életre, az alapvető emberi jogok megismertetésére. A demokráciára, aktív állampolgárságra felkészítő személyközi kompetenciák elsajátítását és gyakorlását az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosítja. Európai, humanista értékrend elve: Nyitottság a különböző kultúrák iránt, ismeretek szerzése az Európai Unió intézményrendszeréről, európai azonosságtudat erősítése. Magyarságukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megváltozott lehetőségekkel. Az idegen nyelvek tanulásával tudjanak kommunikálni az uniós és más országok állampolgáraival. Magyarságtudat, hagyománytisztelet elve: A magyar kultúra értékeinek megismertetése, megszerettetése, hagyománytisztelet megteremtése. (magyar nyelv, irodalom, zene, képzőművészet) Legyenek büszkék azon értékeinkre, amelyek az európai és az egyetemes emberi kultúrát gazdagították. Kiemelkedő történelmi személyiségeink, európai és világhírű tudósaink, felfedezőink, sportolóink, művészeink legyenek példaképeik. Szociális értékrend elve: Szociális kompetenciák kialakítása, fejlesztése, a tolerancia, az empátia, a bizalom és egymás segítése. Társas kapcsolatokban az együttműködés, a kulturált kommunikáció, a konfliktuskezelés, az egymásért érzett felelősség kialakítása. Erkölcsi, etikai normák ismerete és azok betartása. 14

15 Személyes motívumok elve: Személyes kompetenciák kialakítása, megerősítése, fejlesztése. Helyes önismeret, énkép meghatározása. Önmagával és másokkal szemben elvárt magatartásformák, viselkedési normák ismerete, betartása. Saját cselekedetek, valamint azok következményeinek helyes megítélése, értékelése. Egészséges és kulturált életmód elve: Testileg, lelkileg egészséges, önmagával harmóniában élő személyiség tudatos kialakítása, az egészséges állapot fenntartása. A harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelés. Környezettudatosság elve: Legyenek tisztában épített és természetes környezetük értékeivel, s azok megőrzésének fontosságával: az egyéni és közösségi felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás, gondolkodásmód, életvitel kialakítása. Ismerjék meg a megelőzés, a hulladékgyűjtés és újrahasznosítás folyamatait, valamint gyakorolják a szelektív hulladékgyűjtést. Oktatási alapelvek Az értelem fejlesztésének elve: Logikus, okfeltáró gondolkodás, a tanulási motívumrendszer kialakítása. Értő olvasás, szövegfeldolgozás, fogalmazási képességek, a tanulási képesség fejlesztése. Az egyéni igényekhez igazodó fejlesztés elve: differenciált képességfejlesztés, különféle tanulásszervezési technikák és módszerek alkalmazása. Koncentráció elve: Tantárgycsoportok, tananyagtartalmak között összefüggések keresése, feltárása, megértése. Önálló ismeretszerzés elve: A tanórán kívüli, önállóan szerzett ismeretek bevonásának képessége. Az önművelés igényének elve: A megismerési, felfedezési vágy felkeltése. Eljárások az ismeretek önálló hozzájutásához. Oktatási alapelveink a kompetencia alapú oktatás elterjesztésével az alábbiak szerint módosulnak, illetve egészülnek ki: - Tevékenységközpontúság, problémaközpontúság, felfedeztető tanítási-tanulási gyakorlat. - Módszertani sokszínűség, változatos munkaformák alkalmazása. - Koordináló, segítő, támogató tanári attitűd. - Differenciálás, egyéni képességfejlesztés, esélyegyenlőség érvényesítése. - Tehetséggondozás hátránykompenzálás párhuzama. - Életszerű, élet közeli ismeretek közvetítése. - Folyamatosság és fokozatosság elve. - A digitális pedagógia módszerei alkalmazásának elterjesztése tanórán és tanórán kívül. - A pedagógusok önképzésének, a horizontális tanulás fontosságának elismerése, támogatása. - Átláthatóság, következetesség, rend. 15

16 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ - OKTATÓ MUNKA ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Értékek A pedagógiai programunkban megfogalmazott céljainkat egy általunk követendőnek tartott értékrend kialakításának rendeltük alá. Ezen értékek közül, amelyeket közvetíteni igyekszünk tanítványaink felé, a következőket emeltük ki: - Tudás - Erkölcs - Kommunikáció - Egészség - Környezettudatosság - Természetvédelem - Hazaszeretet - Közéletiség Célok Ezen értékrend kialakításához deklarált céljaink az alábbiak: Korszerű alapműveltség, amelynek birtokában meg tudnak felelni a sikeres középiskolai beiskolázás követelményeinek. A tárgyi tudás mellé szerezzék meg mindazokat a kommunikációs képességeket, kulcskompetenciákat, amelyek segítségével tudásukat önmaguk és mások számára hasznosítani tudják. Sikerkritérium az iskolánk beiskolázási mutatója (fő/év). E cél realizálásával arra is törekszünk, hogy növekedjenek a tanulmányi versenyeken sikeresen szereplő tanulóink száma (fő/év), javuljanak a tanulmányi eredmények (személy/tanulmányi átlag). Kulturált magatartás, kommunikáció, amely segít a személyiség értelmi és érzelmi megalapozásában, a kapcsolatteremtésben, a fegyelemre és önfegyelemre nevelésben. Sikerkritériuma a tanulók fegyelmi ügyeinek csökkenése (db/év), a dicséretek és elismerések arányának növekedése (db/év), a házirend szabályainak fokozottabb betartása. 16

17 Testi, lelki egészség, harmónia, amelynek birtokában képesek kezelni saját és kortársaik problémáit, törekszenek egészségük megőrzésére, fizikai erőnlétük fejlesztésére. Sikerkritérium a betegségek miatti hiányzások számának csökkenése (fő/év), az iskolánkban és az iskolán kívül rendszeresen sportoló tanulóink számának növekedése (fő/év). Az étkezési szokások javulása, az iskolai büfében egészséges termékek árusítása. Életkorhoz illeszthető közéletiség Érdekelje a tanulókat körülvevő világ és élet, tanulják meg az iskolai életben is gyakorolni a jogaikat, kötelességeiket. A végső cél, hogy beilleszkedjenek a társadalomba, és foglalkoztathatóak legyenek. Sikerkritérium: Vegyenek részt tanulók számára rendezett, önkormányzatiságukat érintő fórumokon (fő/év), azokon vállaljanak aktív szerepet, az iskolában vegyenek részt a diákok ügyeinek intézésében (db/év), a felelős véleményformálásban. Iskolán kívüli megnyilvánulásaikban is kövessék az iskola által megfogalmazott erkölcsi normákat. Esztétikus, igényes mesterséges környezet: tanulóink szűkebb és tágabb iskolai környezete, amelynek kialakításában és fenntartásában aktívan részt vesznek, amelyben jól érzik magukat. Sikerkritérium: több zöld sziget a folyosókon és az osztálytermekben (db/év). Csökkenő számú rongálások (db/év). A tanulók által készített képzőművészeti alkotások felhasználása a folyosók, osztálytermek díszítésére, kiállításokon (alkalom/év). A szelektív hulladék problémamentes gyűjtése. Feladatok Feladatok (Mit?) Gyermekközpontú nevelés-oktatás Tanuló-tanár, szülő-tanár pozitív viszony Harmonikus, nyugodt, kiegyensúlyozott tanulói személyiség Motiváltság biztosítása, alkotókedv erősítése, kreativitás fejlesztése Eljárások (Hogyan?) Toleráns viselkedés a tanulókkal szemben A gyermek partner elv érvényesítése Személyes példamutatás Kritika elfogadása Véleményalkotás tanítása Közléskultúra fejlesztése Harmonikus, nyugodt, biztonságos légkör Pedagógus minta Motiválás Érdeklődés fenntartása Alkotó légkör Problémafelvetés lehetősége Készségek, képességek formálása Önértékelés, társértékelés Reális egységes mérés, értékelés Érdeklődő, kutató tanulói személyiség Reális énkép Pozitív személyiségjegyek Valós értékek, értékrend Értékközvetítés, példaadás, értékítélet, értékrangsor 17

18 Önbizalom, bizalom Gazdag érzelemvilág Társas kapcsolatok koordinálása Hátránykompenzálás Differenciálás Felzárkóztatás Szociális segítségnyújtás Inkluzív pedagógiai kultúra Szegregációmentes együttnevelést biztosító tanulási környezet Egyenlő hozzáférés, esélyegyenlőség A szelektív hatások mérséklése A tudás értékké tétele Megfelelő szaktárgyi kompetenciák Piacképes tudás kialakítása Hatékony, változatos pedagógiai tevékenység Felelősségérzet, felelősségvállalás Feladatadás, feladattudat fejlesztése Fegyelmezett, megfelelő viselkedéskultúra Világos, érthető, a tanulók által elfogadott és követhető követelményrendszer Neveltségi szint emelése A közösségi életben való aktív részvétel A közösség tiszteletben tartása Közösségfejlesztés Közösségtudat, a közösséghez tartozás pozitív élménye Önképzés, önmegvalósítás A tudás, a munka öröme Az életkornak, érdeklődésnek megfelelő tevékenységek kínálata Hazafiság, hazaszeretet Hagyománytisztelet, tolerancia, megbecsülés, kulturális értékek Olvasóvá nevelés A műveltség fontosságának tudatosítása Könyvtárhasználat Irodalmi programok IKT technikák Digitális pedagógia alkalmazása IKT eszközök egyéni felhasználása Erkölcsi nevelés Normafejlesztés, normaközvetítés Kortárs kapcsolatok Barátság Fiú-leány kapcsolatok Nyelvi képességek Megfelelő kommunikáció Egészséges élet Az egészség közvetítése: táplálkozás, életmód, személyi higiéné, mentális egészség, pszichoszexuális fejlődés Testi nevelés Mindennapos testnevelés Sportkörök Kirándulás, természetjárás Környezeti nevelés Az élet, a természetes és mesterséges környezet, tisztelete védelme A szabadidő helyes eltöltése Sokszínű szabadidős programok kínálata, lehetősége Családi életre nevelés A család tiszteletben tartása Alkalmazkodóképesség családon belül Tudatos fogyasztói magatartás Okos gazdálkodás Reklámok: célok és hatások Áruházak üzletek látogatása, termékek megismerése 18

19 A célok megvalósítását támogató eszközök Tanórákon megvalósuló tevékenységek Kompetencia alapú oktatási programok bevezetése: A modul, teljes tanórai lefedettséggel Szövegértés-szövegalkotás Matematika Idegen nyelv Szociális-életviteli és környezeti kompetenciaterület Tantárgytömbösítés Tantárgytömbösített oktatás a 7. és 8. évfolyamok tanulócsoportjaiban szakrendszerű oktatásban zajlik 2009/2010. tanévtől történelem és társadalomismeret valamint fizika, a 2010/2011. tanévtől pedig a kémia tantárgyak bevonásával. A tanórai foglalkozásokat ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezzük. Egy- egy tanítási ciklus legalább két hetente váltja egymást; a bevont tantárgyak tanítási órái legalább két egymást követő napra esnek; a tanítási napokon az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő, a tantárgytömbösítésbe bevont órának kell lennie; ezeket az egy tanítási napra eső órákat egymást követően, egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Az intézményi fejlesztés eleme, amelynek keretében az életvitel és gyakorlati ismeretek kompetenciaterület ismereteit angol nyelven sajátítják el a tanulók a 7. és 8. évfolyamok tanulócsoportjaiban. A tanórák előkészítésében és megvalósításában az angol és a technika szakos pedagógus teljes mértékben együttműködik. Ezáltal a tanulók összehangolt fejlesztése történik különböző szakos tanárok által a domináns kompetenciák: idegen nyelvi kommunikáció és problémamegoldás, tevékenykedtetés terén. Szövegértés szövegalkotás kompetenciaterületen tantárgyi bontásnélküli magyar irodalmi és nyelvi ismeretek tanítása zajlik az 5. évfolyam tanulócsoportjaiban. Moduláris oktatási program A tánc és dráma, valamint hon és népismeret oktatása a magyar nyelv és irodalom tárgyakon belül, moduláris formában valósul meg az 5. évfolyam tanulócsoportjaiban. 19

20 Nem tanórai formában megvalósuló tevékenységek Három hetet meghaladó projekt Témája a környezeti nevelés. A programban az iskola valamennyi tanulója részt vesz. Témahét 1. Európai országok civilizációja: ország- és nyelvismeret 2. Egészségnevelés: eltérő tematikával, külön szervezve az alsó és a felső évfolyamok számára. Erdei iskola Iskolánkban hagyományosan, de nem kizárólag a tanév végén zajlik. A program a környezeti nevelés hatékonyságát támogatja. Természeti tájaink, élőhelyek, történelmi emlékhelyek felkeresésével gyarapodnak a gyermekek ismeretei szülőhazájukról, megismerik népünk kultúráját, szokásait, hagyományait, megtapasztalják és megértik a természeti környezet összefüggéseit, kölcsönhatását az épített környezettel, kiemelt szerep jut a szociális készségek alakításának, segíti a kortárs kapcsolatok mélyülését, a közösségfejlesztést. Hozzájárul a társak megismeréséhez, az önismeret fejlesztéséhez. Életkori sajátosságokhoz mérten megvalósul az önellátás és önállóság gyakorlása. A célok megvalósulását támogató kompetencia alapú tanítási tanulási munkaformák Csoportmunka Páros munka Egyénre szabott munkaforma Részben egyénre szabott szervezeti forma Differenciált tananyag-feldolgozás: tartalmi differenciálás szervezeti tanulócsoportos bontás tanulási követelmények differenciálása Foglalkoztató feladatlapok készítése Kooperációra együttműködésre épülő tanulásszervezési módok: Problémaalapú tanulás Kooperatív vita Drámamódszer a tanításban Pedagógiai projekt A nem szakrendszerű képzéssel és a kompetencia alapú oktatás bevezetésével módosult a helyi tanterv. Az intézményi óratervben végrehajtott változásokat tartalmazó óratervváltozatokat a helyi tanterv elején beillesztettük. 20

21 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A tanulók közötti különbségek kezelésénél a leggyakrabban felmerülő kérdés: miként alakultak ki az eltérések? Az individuális különbségek örökletes és környezeti tényezők bonyolult összefüggése révén alakulnak ki. A legújabb erre irányuló kutatások szerint "minden emberi különbség potenciálisan érték", ezért az oktatásban az individuális fejlesztés jelentőségét kell hangsúlyoznunk. A tömegoktatás gyakorlatában a helyi nevelési programunk, helyi tanterveink összeállításának és megvalósításának célja tanulóink személyiségének megfelelő módon történő, egyénre szabott fejlesztése. Az iskolánkban folyó személyiségfejlesztés nem tantárgyként jelentkezik az intézmény helyi tantervében, hanem áthatja munkánk egészét. Az iskola légkörének, hangulatának, az itt dolgozó pedagógusok oktató-nevelő munkájának olyannak kell lennie, amelynek következményeként minden tanulóban a legértékesebb személyiségjegyek alakulnak, fejlődnek. Alapvető fontosságú a személyes kompetenciák megismertetése, magalapozása, fejlesztése, hogy minden tanuló ismerje saját személyiségének jellemzőit, erősségeit, gyengeségeit: éntudatosság, önismeret, helyes önértékelés, egészséges önbizalom jellemezze őket. Tanulóink képesek legyenek a tudatos önszabályozásra a viselkedés, a tanulás és a játék során is. Képessé kell tenni tanulóinkat arra, hogy szabadon, őszintén fejezzék ki gondolataikat, érzéseiket. Az asszertív magatartás szabályai szerint egyenlő partnerként, egymás jogainak megsértése nélkül viselkedjenek egymással. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusa által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, közvetett és közvetlen nevelési módszerek. Személyiségfejlesztés az iskolánkban A pedagógusok együttműködése, nevelő-oktató munkánk összehangolása, a követelmények egységessé tétele és kiszámíthatósága segíti a derűs, nyugodt, alkotó személyiségek formálását. Az iskola a gyermeki személyiség egyediségének tiszteletben tartásával a környezetéhez alkalmazkodni és azt alakítani képes embereket kíván nevelni. Ennek érdekében különös figyelmet szentelünk azon - a személyiségből fakadó egyéni - sajátosságoknak a megismerésére, az egyes tanulók között mutatkozó eltéréseknek a csökkentésére, amelyek a gyermek szocio-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadnak. 21

22 Az iskolába lépés feltételei Az iskolaérettséget elérő tanuló az óvoda által kiállított, iskolaérettséget igazoló dokumentummal jelentkezik az iskolába. Beiskolázásra Szeged város közigazgatási területéről jelentkezhetnek a tanulók. Beiskolázási körzetünkből az alapító okiratban meghatározott 620 fős maximális tanulólétszám 80 %-a kötelezően a kijelölt körzetből kerül felvételre. Beiskolázás során előnyt élveznek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. Túljelentkezés esetén sorsolással választjuk ki a felvételre kerülőket. Előnyt élveznek továbbá azok a jelentkezők, akiknek nagyobb testvére iskolánk beíratott tanulója, vagy szülője (szülei) az egyetem dolgozói. Leendő elsőseink beilleszkedése érdekében már a tanévet megelőzően intézményes lehetőséget biztosítunk a kapcsolatfelvételre és az iskolára való ráhangolódásra nyílt napok keretében, amikor partner óvodák iskolaérett életkort elérő kisgyermekeit fogadjuk iskolánkban. December hónapban kézműves foglalkozást, februárban sportfoglalkozást szervezünk számukra, amelyet tájékoztató szülői fórum követ. A bevezető időszakban az iskolába kerüléssel együtt járó, környezet- és tevékenységváltást lassú átmenettel támogatjuk és tesszük törésmentessé. A biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmóddal érjük el, hogy élményként küzdjenek meg feladataikkal, kipróbálhassák fejlődő önállóságukat, ne kudarcként éljék meg sikertelen próbálkozásaikat, felfedezhessék belső értékeiket. Az óvoda-iskola átmenet A tanév elején átmeneti időszakot biztosítunk. Ebben az időszakban a pedagógussal és a társakkal való ismerkedés, a helyes iskolai, kommunikációs és tanulási szokások kialakítása zajlik. Ezekben a hetekben nagyon fontos a gyermek szimpátiájának erősítése, bizalmának elnyerése, az biztonság megteremtése, oldott légkör kialakítása. Jelentős hangsúlyt fektetünk arra, hogy az osztálytársak megismerjék egymást, érdeklődjenek egymás iránt. A leendő osztálytanítók azonban már a beiskolázást megelőző tanév során találkozhatnak az akkor még érdeklődő szülőkkel és gyermekeikkel. Ilyen, az iskolánk által felkínált alkalmak: - partner óvodák csoportjainak iskolalátogatása, tanórák látogatása; - nyílt kézműves és sportfoglalkozások az iskolában decemberben és februárban; - kiscsoportos ismerkedő foglalkozások tanulócsoportonként a beiratkozáskor; - játékos családi nap tanévkezdés előtt. 22

23 Az óvodából az iskolába való átmenet időszaka iskolánkban az első évfolyam tanulócsoportjaiban rendszerint hathetes időszakot foglal magában. Az általános iskola ezen szakaszában a hangsúly a játékos fejlesztésen van. A tanítók év elején megfigyelnek, megismernek minden kisgyermeket, és ennek megfelelően tervezik meg a előkészítő szakaszban folyó munkát.. A kiscsoportokon belüli differenciálás lehetővé teszi, hogy mindenki a saját ütemének megfelelően haladjon. Első osztályban kiemelt szerepe van a mozgásnak, a játéknak, e tevékenységek segítségével észrevétlenül sok mindent megtanulnak a gyermekek. Fokozatosan alkalmassá válnak az akaratlagos tanulásra, igénylik is azt, hiszen sikerélményt jelent. Az előkészítő időszak fontosabb feladatai területenként Fizikai változások Az anatómiai változások közül nagyon fontos, hogy a kéztőcsontok ízületei jelentős fejlődésen mennek át, ez teszi lehetővé az írás megtanulását. A kézügyesség javulása segít az önállóbbá válásban, egyre több mindent képes egyedül megcsinálni a gyermek. Finommotorika fejlesztése: ujjgyakorlatokkal, manuális foglalkozásokkal Mozgáskoordináció fejlesztése: nagymozgások Pszichés fejlődés A sikeres tanuláshoz a legfontosabb a motiváltság, az érdeklődés. Hat-hét éves életkorban megnő a tudásvágy, a feladattudat mellet a feladattartás is kialakul. A kötelességtudat, szabálytudat megjelenése, megszilárdulása növeli a fegyelmezettséget, az akaraterőt. Szociális érettség A közösségbe való beilleszkedés igénye és képessége azt jelenti, hogy a gyermek szeretne és tud a közösség szabályihoz alkalmazkodni, igyekszik társaival jó viszonyban lenni. Az előkészítő időszakban nagyon fontos a közös beszélgetés, a szókincs, a mondathasználat, beszéddallam, tiszta beszéd alapozása, fejlesztése, ami a kommunikáció alapja. Mentális érettség Iskolakezdéskor többnyire már rendelkeznek a gyerekek azokkal a képességekkel, ismeretekkel, amikre építeni lehet a tanulást: térbeli, időbeli tájékozódás, beszédértés, és beszédképesség, számolási képesség, gondolkodás, memória, megfigyelési képesség. A páros és kooperatív tanulási formák alkalmasak ezek fejlesztésére. Az óvoda-iskola átmenet sikeres megvalósításának feltételei iskolánkban - Rugalmas óraszervezés: a 45 perces tanórák kötöttségének változatos munkaformákkal történő oldása; - Az elfogadó légkör, kellemes, esztétikus környezet megteremtése; - A gyermek szükségleteire figyelő iskolai szokásrend kialakítása; - Az életkori sajátosságok és az egyéni különbségek figyelembevétele a tanulás tervezésében és irányításában; - A biztonságot nyújtó személyhez kötődés elősegítése; - A beilleszkedés segítése; 23

24 - Az érdekes, élményszerű tanítás: fokozatosságra, egyéni bánásmódra épülő, egyéni képességeket figyelembe vevő differenciálás; - Az önálló munkavégzés algoritmusának elsajátíttatása; - Odafigyelés az egészséges terhelésre; - Folyamatos ellenőrzés, fejlesztő értékelés, önértékelés; - Segítségnyújtás a lemaradások, hátrányok kompenzálásához. A tanuló fejlődését saját korábbi fejlettségéhez viszonyítva mérjük és értékeljük; - Partneri együttműködés a szülőkkel; - Taneszközök gondos kiválasztása. Az óvoda-iskola átmenet időszakában fontos, hogy pozitív tapasztalatai legyenek a kisgyermeknek, mert mindez a további diákéveit, az iskolához, a tanuláshoz való viszonyát, motiváltságát és sikereit is meghatározóan befolyásolja. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához olyan pedagógiai eljárásokat alkalmazunk, amelyekkel elkerüljük a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat. Olyan tevékenységformákat választunk, amelyek erősítik a csoportban az elfogadást, a türelmet, a készséget az együttműködésre, egymás segítését, a kölcsönös tiszteletet. A gyermekek iskolába lépésükkor igen nagymértékben különböznek egymástól szociális, mentális és biológiai érettség szempontjából. Személyiségfejlesztő pedagógiai tevékenységünk feltétele, hogy tájékozottak legyünk az iskolába kerülő gyerekek egyéni érettségi, fejlettségi állapotáról. Szocializáció A mindennapi életképességek közvetlen tapasztalati elsajátítása Szocializáció az iskolára Szocializáció a személyiség alakulásában Az együttélés és az együttműködés szocializációja Feladat: - az iskola megismertetése, elfogadtatása; - az iskolai normák, szokások követése. Testi és egészségnevelés A személyiség sokoldalú fejlesztésének igénye a testi nevelést a nevelés szerves részévé teszi. A testi nevelés alapvető célja, hogy tanulóink felnőve fizikailag fejlett, akaraterős, életvidám emberek legyenek, akik képesek a saját és környezetük érdekében kifejtett szellemi és fizikai erőfeszítésre. A testi nevelés célkitűzéseinek megvalósítása valamennyi nevelési tényező szoros kapcsolatát, közreműködését teszi szükségessé. 24

25 A nevelőmunka kiemelt feladata, hogy a testi fejlődést befolyásoló tényezőket a személyiségfejlődés szolgálatába állítsa. Feladatok: - egészséges napirend, étrend; - az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az ezekre irányuló igény kialakítása; - a tanulás és a szellemi munka higiéniája; - egészségügyi szabályok közvetítése; - balesetvédelem, balesetek megelőzésének tudatosítása; - mindennapos testnevelés, edzések lehetőségének biztosítása; - sportrendezvények, mozgásos játékok, fizikai tevékenységek szervezése. A világkép megalapozása A természetről és a társadalomról alkotott nézetek összessége, beleértve az erkölcsi normák rendszerét. Feladatok: - a szintetikus világértelmezés kialakítása (az egyes tudományterületek ismereteinek összekapcsolása: művészetek, zene, irodalom, történelem, technika stb.); - a környezettudat formálása; - a fenntartható fejlődés törvényszerűségeinek tudatosítása. A hazafiság gondolati tartalmának kialakítása A nemzettudat, az identitás kialakítása Feladatok: - az otthon, lakóhely, szülőföld, és a hazai tájak megismertetése; - történelmi múltunk feldolgozása; - az állampolgári jogok és kötelességek megismertetése; - az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Munkára nevelés A rendszeres tanulás, a szellemi tevékenység, a gyakorlati fizikai munkavégzés következtében a felelősség- és kötelességtudat kialakítása, erősítése, a munkával létrehozott értékek védelme és megbecsülése. 25

26 Feladatok: - a rendszeres tanulás igényének kialakítása; - az emberi munkavégzés fontosságának tudatosítása; - önkiszolgálásra, házimunkára serkentés; - a közösségért végzett munka szervezése, abban való részvételre ösztönzés (papírgyűjtés, a természetes környezet ápolása, közvetlen iskolai és otthoni környezetünk rendben tartása). Humanizmusra nevelés Az emberhez méltó létezés egyik legalapvetőbb követelménye a humanizmus. Kibontakozása bonyolult folyamat, összefüggésben áll a társadalom fejlődésével. Feladatok: - az egymás iránti megbecsülés, kölcsönös tisztelet kialakítása; - a szerénység és önérzet fogalmainak megismertetése; - toleranciára, segítségnyújtásra ösztönzés. Esztétikai nevelés A tanulók művészeti alkotásokkal és az esztétikum egyéb más megnyilvánulásaival kapcsolatba kerülve lehetőséget kapnak az objektív valóság esztétikai úton való felfedezésére, megismerésére. Az esztétikai élmények pozitív módon támogatják a személyiség fejlődését. Feladatok: - a természet szépségének észlelése, tudatos élvezése; - a személyes környezet szépsége, kultúrája; - a tárgyi környezet szépségének észlelése, igény annak megteremtésére, megóvására; - a magatartás esztétikája; - a munka és a munka termékének esztétikuma; - szépirodalmi kulturáltság fejlesztése; - képzőművészeti, zenei kulturáltság fejlesztése; - a színház- és filmművészettel kapcsolatos kulturáltság fejlesztése. Erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés a társadalom erkölcsi értékrendjének megismerését, elfogadását, követelményeinek betartását célozza megfelelő magatartásformák és értékítélet kialakításával és megszilárdításával. A gyermek erkölcsisége elsősorban közvetlen környezetének hatására formálódik. A tanulók személyiségének fejlesztése a nevelő-oktató munka során a nevelők és a tanulók közvetlen személyes kapcsolatában, együttes tevékenységeik során valósul meg. A gyermekek iránt 26

27 támasztott követelmények, valamint a gyermekek cselekedeteit követő értékelés: elismerés, jutalmazás vagy elmarasztalás, büntetés alkotják jövendő cselekedeteik motivációs bázisát. Az erkölcsi helyzetek során szerzett tapasztalatok magatartásszabályozó, személyiségformáló hatásúak. Fontos ezeknek az erkölcsi helyzeteknek az újra átélése. Erkölcsi vonatkozású információkat és tapasztalatokat a gyermekek szerezhetnek családtagjaik révén, a kortárs kapcsolataik ráhatásán, valamint a tömegkommunikációs eszközökön keresztül is. Feladatok: - az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, elfogadtatása, meggyőződéssé alakítása; - példamutató magatartás; - pozitív minták megerősítése. További pedagógiai tevékenységünk során felkészítjük tanulóinkat - nyitottságra, befogadóképességre, rugalmasságra, - önszabályozó mechanizmusok kialakítására, fejlesztésére, - értékek felismerésére, megbecsülésére, - józan, megfontolt ítélőképességre, - gyors döntési képességre, - kulturált vitakészségre, mások véleményének elfogadására, - kooperációs képességre, - idővel való gazdálkodás képességére, - belső motiváció megvalósításának képességére, - tervezés, szervezés, irányítás, kivitelezés képességére, - kockázatfelmérés és kockázatvállalás képességére, - a konvertálható tudás értékére, - kezdeményező-készségre, felelősségvállalásra, - önérvényesítési képességre. Kooperatív tanulási formák alkalmazásával fejlesztjük az együttműködő-készséget. Olyan alkalmakat, lehetőségeket biztosítunk, melyek során lehetőség nyílik a kritikai gondolkodás fejlesztésére, más gondolatok, vagy mások véleményének figyelembe vételére, elfogadására. Megtanítjuk tanulóinkat a konszenzus keresésére a kulturált vitakészség szabályai szerint. Sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el a gyerekek azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív viszonyulásaikat, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. 27

28 A tanítási órákon és iskolai ünnepélyeken megismert híres elődeink életpályájának és gondolkodásának megismerése fontos szerepet játszik a személyiségformálásban. Kapcsolatot tartunk fenn olyan iskolákkal, amelyekben magasabb a szocio-kulturális hátrányokkal rendelkező gyerekek aránya: ünnepségeinken, rendezvényeinken vesznek részt. Folyamatosan gondoskodunk a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönözzük a nemzeti hagyományok ápolását. Ennek érdekében kisiskolás kortól megkezdjük a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozását, a kulturális értékeikkel való ismerkedést és az elfogadásukat, a megbecsülésüket. Törekszünk iskolánkban a kritikai gondolkodáson alapuló tanulás meghonosítására. Ez az ismeretszerzési mód a csoportmunka egyénre gyakorolt kedvező hatására épít. Fejleszti az együttműködő-készséget, az egyéni véleményformálás képességét, alakítja a vitakészséget, megtanít a konszenzus keresésére. Fontosnak tartjuk a személyiségformálásban a külső hatások, normák, elvárások közelítését. Valljuk a szülőkkel való kapcsolattartás, véleményegyeztetés szükségességét. Figyelünk az életkori sajátosságoknak megfelelő követelményszintre, egyéni bánásmódra. Szükségesnek tartjuk, hogy az első négy évfolyamon a napközis munkát is tanítók lássák el. Az önálló tanulás képességének megalapozásához néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) alakításának megindítása is hozzátartozik. A tanórai helyzetek mellett jelentős szerepe van mindezek fejlesztésében a napközis foglalkozásoknak. A délutáni foglalkozások idején is lehetőséget biztosítunk a differenciált képességfejlesztésre, illetve a tanulási nehézségekkel küzdőknek külön segítséget nyújtunk. A mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt biztosítunk a kötetlen játékra és a szabad levegőn történő mozgásra. Figyelünk a kortárskapcsolatok szerveződésére, a közösségben elfoglalt pozícióra, a barátkozás sikerességére. Tanulóink egyre inkább eltérő étkezési és viselkedési szokásokkal rendelkeznek. Külön figyelmet fordítunk a kulturált étkezés, beszéd, viselkedés elsajátítására. A felső tagozat munkája szervesen illeszkedik az alsós személyiségfejlesztő tevékenységhez. A felső tagozatra lépő tanulókkal már a 4. osztályban ismerkednek a leendő osztályfőnökök. A kijelölt osztályfőnök-szaktanár felveszi a kapcsolatot az osztálytanítóval, tájékozódik az egyes tanulók felől. Amennyiben arra igény és lehetőség van, az új osztályfőnök részt vesz a negyedikes tanulók közösségi programján (programjain) is. A szaktanárok szintén szükségét érzik, hogy már az első időszakban megismerjék, megértsék a tanulók egyéni sajátosságait. A tanulók személyiségének megismerését - a gyerekekkel végzett - valamennyi közös tevékenység szolgálja, amely módot ad minél reálisabb kép kialakítására. 28