'férkép-irás ÉS OLVASÁS

Átírás

1 :} J. Az.ID~8. thi wárc1wt hó D éu JUllt 4ü.~OO/ eid. VI.eC. 19~8 zaiwü.& M. rendelettel - kir. a.n... N... 6clI.Ik6n&... Il.re.IIv A 'férkép-irás ÉS OLVASÁS ABC-~JE IRTA KOGUTOWIOZ LA.JOS NY. OR.~AGY t' ELSU FUZET BUDAPEST A SZERZŐ SAJÁT KIADÁSA

2 Bevezető. A tél'kt"p a földfelület kisebb-nagyobb részéről rnérés alapján készült szemléltető rajz. A szerint, hogya térkép a Föld mily nagyságú részét ábrázolja, világrészt, országot vagy annak egy részét, avagy egyetlen tájat, a szerint: Európa, Magyarország, Pest-Pilis-Solt-Kiskún.vármegye, vagy pl. a Biikkhegység térképéről beszélünk. Ezenkívül a különböző követelmények és célok szerint a térkép 'tartalma és fajtája is különhöző. Pl. vízl'ajzi-, gazdasági-, néprajzi-, politikai-, slb. térképeket ismerünk. Magyarország egész területét adózúsi szempontból a [(ataszter mérte fel. Főképen katonai szempontból a háború végéig a volt bécsi cs. és kir. Földrajzi Intézet, II világháború utántól II m. kir. Al/ami Térképészet végzi országunk térképezését. A. katonai országfell11érés eredménye az úgynevezett katonai térkép.l) A katonai térkép, mint Magyarország egyedüli nagyobb méretű térképe, mindf'n magyar térkép forrásmnnkája, azonkívül tartalmánál fogva a gyakorlati életben is igen hasznos. A térkép szükségességét minden Illiívelt ember érzi. Mert 11 térképről sok mindent le hidunk olvasni, e mellett az úl}rázolt terület nagyságáról, jellegéről és megm,iiveléséről hű képet nyujt. A térkép célszerű használata megköveteli, hogya térkép írás és olvasás ismeretében otthonosak legyünk (azt olvasni és rajzolni) és a térkép alapján tájékozódni tudjunk. Ennek a rövid ismertetésnek célja, hogy olvasóinkat a térképírás, térképolvasás és ll. térkép használatának ismeretébe bcvezessük. Ezért elsősorban általánosságban az alapfogalmakat adjuk, amelyek megismerése szükséges, hogy bárminő térl;épel/ el tudjunk igazodni. Másodsorban a közkézen forgó helyszínrajzi térképek ismertetésével foglalkozunk részletesebben. Ezáltal a kezdőknek!) megfelelő alapot nyujtqnk, DZ oktatónak pedig a tanításhoz szükséges vezérfonalat megadjuk. Minden oktató legyen annyira járatos a térkép használatában, hogy abból a terep nyujtotta előnyöket és hátrányokat -gyorsan megítélhesse. A lerajzoit terület alakjáról és méreteiröl pedig magának gyorsan élethií képet tudjon, alkotni. Az oktató a segédkönyv alapján tanítványát a térképolvasásban, annak használatában és a térkép utáni tájékozódásban k.épes lesz eredményesen oktatni és így a térkép iránti érzéküket állandóa n fejleszti. A térképolvasás és a térkép használata 11 A kcvetke7.öldjen röviden l!elysz[nrajzi térképnek nevezzük. 'I A V'allil.s- PS közoktat{\siigyi miniszter L, /1920. sz. l'endeleté 'lel már a középiskolákban a helyszínrajzi térl<épek ismertetését és oktalistt elrendelte. 1*

3 4 irányában megkívánt tudás és készség az oktató, tanítványa, nemkülönben a magántanulmányozó részéről azonkívül állandó gyakorlatot és kimerítő magántanulmányozást igényel. I. ALAPFOGALMAK 1. A térkép méretaránya. A Föld felületét természetes nagyságban nem úhrázolhatjllk és ezért a térkép célja és rendeltetése szerint azt arányos an kisebbre rajzoljuic A kisebbítés arányát (viszonyát) törtszámmal fejezzük ki. (Arányszám. Mérték.) PI. 1 : azt jelenti, hogy a térképen 1 cm = cm = 100 ID a valóságban. Vagy, ami a természetben 100 mal : arányú térképen szer kisebb, tehát 1 cm-nek felel meg. Ennélfogva ami a tcnnészetben 1 km a térkép arányában: 1 :5000 = 200 milliméler 1 : = 13'3 míllimétcr 1 : = 100" 1 : »" 1: = 40 1: = 1,33 millimétcrnc'k felel meg. Azt tehát, hogya térkép a valósúgnál hányszorta kisebb, azarányszám mondja meg. Az arányszám ot a térképre minden körülmények között - rendszerint az alsó szélén -- feljegyzik. 2. A térkép mértéke. A térkép arányában szerkesztett hosszmértéket a térkép. mértékének nevezzük. A mérték alapján a térképen n1inden átszámítás nélkül a természetnek megfelelő távolságokat lemérhetjiik. (Hosszméréseket végezhetünk). A vonalas mértéket az: 1: l000m 500 o 2 skm. ~ryi!lnll'~i'i+i----tt-l--.---lt_tr---~----tt-l--.-~t 1000 ~OO o 1000 zdoo sóoo lepc; 1. sz. áhra. arányszám alá és úgy szerkeszt jük meg, hogya kezdőponttól (O, jobbra egymás után a mérték egységét (1 kilométer, 1000 lépés} rakjuk fel, balra egy egységet albeosztásokra osztunk. A legkisebb beosztás, amelyet a mértékről lemérhetünk, egy milliméter. A helyszínrajzi térképek mértéke méter ps lépés beosztású. A térképen a távolságokat körzővel, térképen mérővel vagy papírszelettel mérhetjük le. A hosszmérték egysége: a méter (m).1) Egy méter egyenlő 1) Egyéh hosszmértékek: Egy mérföld kb. 7 5 km, egy tengeri mérföld" 1 85 km, 1 ango! mérföld kb. 1'6 km = 1700 yard, 1 yard 0 91 m. Régi' hoss7.mértékek: Az öl (0). Egy öl = 6 láb, l láb = 12 hüvelyk. Két öl = 5 lépés.

4 5 100 centiméter (cm), egyenlő 10 deci méter (din). Ezer méter egyenlő egy kilométerrel (km). A lépés. Egy lépés körülbelül 75 cm-rel egyenlő. Méterből a lépésszámot, lépésből a méterszámot megtudjuk: ha néggyel szorzunk és hárommal osztunk. Pl m egyenlő hány lépéssel? 3000 ID X 4 = m: 3 = ':1000 m tehát 4000 lépés. ha hárommal szorzunk és néggyel osztunk. 100 lépés hány méter? 100x3 = 300 lepés:4 = lépés tellát 75 m. Területmérték egysége: Egy négyzetméter (l m 2 ). Ezerszer zer (1 millió) négyzetméter egyenlő egy négyzetkilométerrej (l km 2 ).1) 3. A helymeghatározás. A helyet a térképen vagy a terepen félreértlletctleniil és sznbatosan kell megjelölni. A t':!rképen a helyet a) Földl'Q]Zi fokok metszéspont jával, b) Irány és távolság megadásával határozzuk meg. Az irányt főleg a világtájakkal jelöljük mcg. a) Fokhálózatial ellátott térképen. A pont földrajzi helyét keleti hosz szúság és úszaki szélességgel határozzuk meg. Meg leell azonban mondanunk, hogy az első délkörl honnan szá:m!ítjuk. PI. "A" pont helye Ferr6t61: 30 15'10" (keleti hosszúság), 8 30'50" (északi szélesség). 2. sz.' ábra. A helyszinrajzi térképek fokbeosztását Ferro-tól számítjuk. 2 ) b) A pont "B u helyét egy másik ponthoz '("A") viszonyítva iránnyal és távolságga[ határozhatjuk meg, pl. "B" pont "A" ~ "OOrn,~ '~:B 5.000m. 4. sz. ábra. 1) A föld területmérésénél egység az: ár (ú). Egy ár = 100 m 2 ; 100 ár = 1 hektár (há) = m 2 A kataszteri területmérésnél egy kataszteri hold = 1600 négyszögöl, kb. 100 lépés hosszíl és 100 lépés széles; egy magyar hold egyenlő 1200 négyszögöllei. 2) Ha az első délkört Fen"Ót61 számítjuk (O), a kkor a Greenwich-i délkör 17 39'59 4", a PárJzs-i délkör 20 0'13 4" távolságra keletre fekszik.

5 6 ponuól 5000 méterre keletre van, vagy "B" pont "A- C" iránytól 15 fokkal délre és "A" ponuól 5000 méterre keletre fekszik. A meghatározásoknál ne használjunk félreérthető kifejezéseket, pl. jobbra, balra, innen, onnan, előtt, mögött stb., hanem a fő- és meiiékvilágtájak irányát. A folyóvizeknél johb, balparti meghatározása is használatos.1) 4. Az ábrázolás módszere. A térképen a Föld felszínét: a) távlatosan vagy h) vetületben ábrázoljuk. a) Távlatosan. A területet úgy rajzoljuk, mint azt valamely pontról nézve látjuk. kiemelkedő Két nagy hátránya van: 1. A he nem látható termetet nem úbrlízolhat. juk. 2. Csak a felvétel 'álláspont járól használhat juk. (Nagy túvlati eltérések.} A túvlatos :'ihrázolást régebben használtáll A. repül&gépekről eszközölt távlato s légi felvételek (távlatos fényképtérképek) jelentősége egyre növekszik. (Nagy területről áttekintő képet nyujtanak.) h) A térheli pont, alak vagy tárgy képét a térképen vetíté.~ útján nyerjük. A vetítés cgyszerií. módja az, ha a vetítő sugarak a vetítő sík-ra merőlegesek. (Derékszögű vetítőmód.) Ha a vetítősík vízszintes és erre függőlegesen velítünk, akkor a vetített tárgy - vízszintes vetületben - alaprajzban jelenik meg. A helyszínrajzi térképen is a Föld felszínét a domhorzattal együtt vízszintes vctiiletben - alaprajzban - ábrázoljuk, vagyis úgy, mintha azt repülőgépen ülve látnánk, ha abból tekintetünk a földre, merőlegesen nézne le. 5. A helyszínrajzi térképek. A világháború végéig az Osztrák-Magyar Monarchia helyszínrajzi felvételét és ennek alapján a térképek előállítását a volt cs. és kir. Katonai Földrajzi Intézet végezte. A világháború után (1918-tól) hazánk térképezése és a hivatalos térképek előállítása a m. kir. Állami Térképészet feladata.. A helyszínrajzi felvétel 1 : arányában történik, egyes lapjai a felvételi lapok. A felvételi lapokból késziil a háromszor kisebh es (részletes) térkép. A részletes térkép alapja Magyarország összes kisebbméretíí térképeinek. A es térképből készül a arányú (általános) és arányír (áttekintő) térkép. a) Beosztásuk. A helyszínrajzi térképeket földrajzi öss7.rcndezők (földrajzi hosszúság és szélesség) határoljúk. Két f'gym6.stól egy fok távolságban (os szélességben fekyö dél (>s párhuzamo,s körök által határolt terület a es (általános) 1) A folyóvíz partját úgy hutúrozzuk meg, hogy arccal a vízfol)'ás iránya felé nézünk. JQhbkezünk fejé a jobbpart, balkezünk irányában a folyóvíz ba/part-ja lesz.

6 térkép egy lapja (foktérképlap). haladnak keresztiil. Ha a térkép egy lap- A ját nyolc részre osztjuk, a'kkor nyolc trapézalakú térképlapot, azaz nyolc es (részletes) térképlapot k'upmllk. A es térkép minden oldalát felezve négy es felvételi s::.elvényt 1 ) nyerünk. Az egészszílmú fokok a térképlap közepén B... -'- ~ C b) Elnevezésük. Az előbbiek szerint megkülönböztetjük: (7) es térkép vagy felvételi térkép. 2) valóságban '" 38 nek felel meg. ~ rr=====~======~48~a b) es tér- 1;-8"30 kép vagy részletes térkép.2) 1 cm = , 1 cm kb lépés. Miskolc o e) es tér- kép vagy általános 48 HI ,~-{48 térkép. 3) 1 cm =. 2 km.. d) es térkép vagy áttekintő 7 A.B.C,D =a200000es térkép egy lapja ~(abcd);a15000e5 térkép lapja [ll] (1234) ;a25,oooes fe/véteh' térkép lapja 5. sz. ábm. Ezen 1 cm a 1 bao 2~ Miskolc térkép.4) 1 cm = 7'5 km. 41':Jo 1!======;=====lJ 47"30 6. sz. ábra. c) Megjelölésiik es (általános) térkép" Fokokkal és helynévvel jelöl Juk meg. A megjelölés sorrendje először délkör, azután párhllzamos kör számai. Pl Q Miskolc. l] 4 felvételi szelr\".ény = egy 75.oo0-E's térkép, nyolc es térkép = egy 2oo.000-es térkép és tizenkét darab 2oo.000-es térkép egy es térképlapnnk felel meg. ' ) Csonka-Magyarország területéről. A volt cs. és kir. Földrajzi Intézet :lz Osztrák-Magyar Monarchia területéről adta ki. 3) Középeurópn területéről. - ~ ) Európa tcriiletérűl. J8

7 8 Egész fok nagyságú térképek (a fokhálózat a ferrói első délkörtől számítódik). 75. OOO-es (részletes) térkép. Az öv és oszlop számaival jelöljük meg. A megjelölés sorrendje először öv, azután az oszlop számai. Az egymás mellett levő lapok egy övet, az egymás alatt /4 Miskolc J sz. úbra. állók egy oszlopot adnak. Az öveket és oszlopokot arabs számokkal jelöljük meg, pl Miskolc. Az első két szám az övszámot, az utolsó két szám az oszlop számát fejezi ki es (lclvételi) térkép. A meg 1 jelölése a részletes térkép és ~ felvételi lap számát kifeje.ző törtszámmal és a lapra eső helység 8. sz. ábra. nevével történik, pl. 4'G5/.. JIIisl.:olc es (áttekintő) térkép. ~Iegjelölését a térképlapok beosztásának megfelelő betűvel és szánullal végezzük. Pl. D- 3. (Eger-Szeged lapja.) Az egyes térképek megnevezésénél és beszerzésénél ezeket a megjelöléseket kell használni. A es (általános) térkép és a es (részletes) térkép Csonkamagyarország területére eső egyes lapjainak beosztása az 1. és 2. meliéklethen megtahhhatók. A es (áttekintő) térkép lapjainak heosztása az ábrán látható (9. sz. ábra). d) Rendeltetésük es (felvételi) térkép. A helyszínén az eredeti felvétel ebben az arányban történik. A felmérés összes adatait tartalmazza; tehát a legrészletesebb térkép. Az ábrázolt területről kimerítő képet nyujt. Valamennyi térkép forrásmííve. Út, vasút stb. tervek nagybani megtervezésére is szolgál es (részletes) térkép. A felvételi térkép összevont és kisebbített rajza (fokbeosztással el wn látva). Az ábrázolt terület részleteit tartalmazó térképe. A vidék jeilegének tanulmá-

8 nyozása és a ré!>zletes tájékozódús szempontjából kiválóall alkalmas. Úgy Jüvatalos, mint magán- (túrista stb.) célból gyakran használt térkép. Az új kiadású többszínnyomás ú, a régi egyszínű (fekete). 9 ]J c D.E apr z ~. ob,únn :' I',.-' -"", Czernowitz ". o " z ~- I ~', oxoloz..s~dn.", 3 '\ c D 9. sz. ábra es (általános) térkép. Az ábrázolt területről csak általános képet nyujt, tehát a részleteket nem tartalmazza; innen a neve. Több színnyomású. Kűlönösen gépjármiívek és a légi közlekedés szempontjából igen célszerűen használható es (áttekintő) térkép. Az ábrázolt területről csupán általános áttekintést ad. Többszínnyomású. Nagyohb területek beutazásánál mint utazó-, oktató és irodai célból falitérképül is használható. A térkép tartalma, aránya, nagysága és végül beszerzési ára fogja meghatározni azt, hogy milyen célból milyen térképet használjunk. A mondottakon kívül a túloldali összeállítás is útbaigazítást ad. e) Beszerzésülc. A térk,épek besz erezhelők (megrelldelhctük) a M. Kir. Állami Térképészet főbizományosánál: K6kai Lajos könyvkereskedése, Budapest, IV., Kamer. mayer Károly-utcD: A térkép jelei. A Föld felszínét és részleteit a térképen rendszerint alaprajzban és előre megállapított rajzjelekkel ábrázoljuk. A térkép jelei a térképírá~ és ol"asns.. A Rr. ({-.k. A sokféle fajtájú l{>rkép~n

9 10 - A térkép megnevezése és aránya E!JY.es lap atlagos Körülbelül Beszerzési ára Milyen nagysága mekkora (jelenleg) területról területet hossza széles- ábrázol laponkint sége es II Csonka- Új magyar kiadású P (fel vételi-) Magyar- 176 cm 56 cm 250 km (Szines, szintvonalas) 3'60 2 Bécsi kiadású (Fekete, térkép ország csikozott) o-,. 2'- Új magyar kiadású (Szines, szint\'onalas) 1'- A volt Bécsi eredetű (Fekete, csikozott)... -'60 Osztrá.k- 50 cm 37 cm Ugyanaz hatnrrányo- Magyar km' mással.0 '80 Monarchia erd ó szinezéssel -,80 I\özigaz~atási " határok al oo -'SO es (részletes-) térkép Környéktérkép '20 ---, Nagymagyarországi 200. OOO-es Közép- lapok '- (általános-) 38 cm 56 cm km' Egyéb területról ~érkép Európa Környéktérkép. o. oo Nagymagyarorsztígi 750. OOO-es lapok.. oo oo 1.- Nagymagvarorszngi lapok títgolgozva. ErdlI- (áttekintő-) Európa 39 cm 33 cm km~ térkép I szinezéssel oo oo 1'20 Egyéb területról '".. 1'30 I különböző rajzjeleket használnak. A térképen a jelek felismerését a jelmagyarázat szolgálja. A helyszínrajzi térképek rajzjeleit, az " egyezményes jelel.:et" egy könyvalakú, úgynevezett "Jelkulcs" tartalmazza. l ) A jelek a tárgyakat rendszerint alaprajzban - vízszintes ve!ületben -. ábrázolják. A jelek alakját és rajzát pedig úgy választották meg, ' 1) A térképen jelmagyarúzrtt nincs, azon csakis a jelkulcstól eltérő, vagy újabb Jeleket tüntetik rfej. A németnyelvű jelkulcsot békében a cs. és kir. Földrajzi Intézet.adta ki. Közös intézményünk megsziinése folytán Magyarország helyszfnrajzi é. térképészeti ügyeit az Allami Térképészet intézi. Az Intézet most adta ki a 3-ik javított "Jelkulcsot". A jelkulcsa a es, es, es és a es térképek minden jelzését, külön magyarúzó szöveget, rövidítéseket és rajzmintákat tartalmaz. Jelenleg a volt cs. és kir. Földrajzi Intézet, sajnos, 40 év előtti időből származó felvételi lapjait és e~ek alapjún a részlrll kieg6~zített és helyesbített részletes és :íltalúnos térképeit kell kényszerűségből haszn:í.lnunk. Ezen térképeken a helység és egyéb megirásokon 'kivül a használatos jelek rövidftései is németnyelvűek. Ezért tarfjuk szükségesnek 'az egyezményes jelek németnyelvű rövidftéseit zúrójelbe tenni. Az An.ami Térképészet a bécsi Intézet örökségét - az elavult térképanyagot - új,felmérés, térképhelyesbítő és kiegészftt'~ munkával pótolja. A térképek átdolgozása sok munkút és időt igényel. A teljesen útdolgozott tervek és térképek kiadúsa múr folyamatban van.

10 hogy a térképen a jelképezett tárgyat gyorsan felismerhessük. Ha ~ könnyebb megértés céljából egy jelet a térkép méretarányánál nagyobbra ábrázolunk, akkor azt "mértékén fel il l" rajzoltnak nevezzük. Pl.: A fa jeiét alaprajzban pontnak kellene adni, de hogy a térképen felismerhessíik, mégis majdnem egy.milliméter nagyságúnak rajzoljuk. A következőkben csak a helyszínrajzi térképek jeleit mamagyarázzuk. A es térkép jeleit - az egyezményes jeleket -, megfelelő csoportosításban és oly nagyításban (kb. 3-szoros) adjuk, hogy azok a kezdők részére világosak és könnyen olvashatók legyenek'. la helyszínr-ajzi felvéte1nél J (25.000) használt jelek a es térkép jeleitől rendszerint csupán nagyságukban különböznek. A es térkép jeleit csak az esetben tüntetjük ki, ha azok a es térkép jeleitől eltérnek. A es térkép és a es térkép eltérő egyezményes jeleit a 3. és. 4. melléklet tartalmazza. 7. A terep és részletei. A terep (térszín, felszín) alatt a földfelszín kisebb részét értjük. A terepen természetes és az ember alkotta mesterséges' létesítm.ények vannak. Ezek a tereprészek. A terepen levő és kiemelkedő természetes és mesterséges (épített vagy ültetett) tárgyak a tereptárgyak, (P.l. képoszlop, kápolna, magányos fa stb.} A szabad kilátást és megfigyelést gátló tereprész a terep[ödözet. (Pl. erdő, gyártelep stb.) "Terepszakasz" alatt a terep oly részét értjük, melyen he Iül annak jellege nem változik.. Pl.: emelkedés, helység, erdő, iszapos terület sth. Szoros az olyan szük terepszakasz, amelynek mellékterülete nem járható. Pl.: vizenyős területen kereszti.il egy töltésen vezető út. A terep olyan helye, ahonnan több irányha messze eliáthatunk, "kilátó pont"-nak mondjuk. Azon részt, amelyet áttekinthetünk, "belátható térit-nek, amely az áttekintés elől el van takarva, azt "beláthatatlan térit-nek nevezzük. 8. A terep jellegei. A jól áttekinthető terepet "nyílt", ahol az áttekintés. korlátolt, azt "födött, ahol a mozgást vizek, árkok akadályozzák, azt "átszeldelt terep"-nek nevezzük. A terep egyenetlenségei szerint van: sik-, ahol jelentéktelen, hullámos, ahol kisebb, és 'hegyes terep az olyan, ahol nagyohb emelkedések és bemélyedések fot:dlllnak elő. II

11 12 II. A SIKRAJZ. A természetes talajon lévő összes részleteket és a Föld ki ~melkedő tárgyait, kivéve azokat, amelyek fi domhorzatra vonatkoznak - a terep vázánrtk - vagy a térkép síkrajzának nevezzük. A síkrajzhoz tartozik a térkép megírása és névanyaga is. 1. A lakóhelyek, épületek, építmények és helységek. A) Lakóhely~k, más építmények és tereptárgyak. A nagyobb lakóházakat, gazdasági ps ipari épületeket helyzetük szerint alaprajzban és méretük arányának megfelelően, a kisebbeket mértéken felül rajzoljuk. Több ház a ~.,. Telj esen összefiiggl'5 házcsopűrt,)t Egyes házak. 2. házcso}lortot alkot. 3. házfömbnck nevezünk. 4. Szálló. Szó. (Hotel = HlJ.) A főépület keleti oldalához még egy zászlót (cégért) rajzolunk..e... ' 4)' aj SZÓ. lia. resr. /IÍ( ~ J 6 5. Korcsma, Kcs. Csárda. esr. (Wirtshaus =.., W. H.) rövidítéssel írjuk meg. 6. Menedékház. Mh. (Schutzhaus, -hütte = Schulzh.) a) egész évben, b) ha csak nyáron (télen) van üzemben. 7. Erdőhivatal. Eh. (Jiigerhaus =.TH.) 8. Erdőőrház. (Vadőrház.) Orh. (Hegerhaus = Hgh.) Az épület (-ek) et alaprajzban az agancsjellel kiegészítve ábrázoljuk. Az erdészlakban erdőhivatal van. Az erdészeti alkalmazottak lakóháza az erdőőrház.. ' ~ ~~-: ~Eh.YiJrh. 1F1fs. ftjfs Kastély. Ks. (Schloss = Schl.) A kis kastély rövidítés nélkül is ábrázolható. Nagyobb úrilakot és kúriákat, kis kastélynak ábrázolunk. (Vadászkastély is kastély.)

12 KolostOl'. Kol. (Kloster = KIs.) A kolostor kápolnáit csak akkor áhrázoljuk, ha külön épülelek. r!!i lfol. tj Jfnl Major. Mjr. l ) (Meierhof = M. H.) Nagyobb gazdál'kodá lakó-, de főképen gazdasági épületekh{íl álló házcsoportja. 12. Templom. Torony nélküli O 13. Mecset. vagy egy tornyú O Ö 14. Zsinagóga. ~~ Két vagy t.öbb O O Ö tornyú /1 A keresztclly templomot kereszttel, mohamedán imaházat félholddal, izraelita zsinagógát (imahazat) egy kis hosszúkás. négyszöggel (" T" alak) ábrázoljuk. A tornyok száma szerint, kettő és a többtornyúakat kéttornyúnak, az egy tornyú és torony nélkülieket egytornyímuk rajzoljuk. 15. Kápolna. or i i 16. Kis m('csrt. 17. Kis zsinagóga Ha az épü'l('t olyan kicsi, hogy egynéhány ember részére sincs férőhely, al,kor, ha még tornya is van, csak képoszlopll'ak jelezzük. 18. Képoszlop. Ha süríín egymás után (mellett) fordulnak elő pl. Kálvária-hegyen, akkor jelképesen és csak egynéhányát ábrázolunk. ti t ~ ~ Szentképes fa. Messzeláthaló (lomhos vagy tüievelií) fa, derekán egy szentkép. 20. Kereszt. 21. Temető. Vallásfelekezetre való tekintet nélkül egyformán keresztekkel ábrázoljuk. 1) Tanya. Tny. Helységektől távoleső kisebb földbil'tokon álló lakóház és gazdasági épület (-csoport). A földet mh.elök időnkint vagy állandóan a tanyán laknak. Puszta. Psz. A község határában vagy önúlló határral biró nagyobbkiterjcdésü földhirtok lakó- és gazdasági épiiletcsoporltal.

13 Útmutató. Jól áttekinthető terepen a tájékozódásra alkalmasakat, erdőben az összes Íltmu.tatókat kirajzoljuk. 23. Községtábla. (Tilalmi és egyéb tábla.) A térképeken csak akkor rajzoljuk ki, ha egyedül állanak és tájékozódásra alkalmasak. Q Q Q Q ~ i t t 21 t ~-_ Rom. Rom vagy R. (Ruine = Ruine, vagy H.) Nagyohb romokat alaprajzban, kisebbeket "L" alakú jellel ál;>rázoljuk.1) 25. Emlékmű. 2 ) (Sz~brok.) Eml. (Denkmal.) A tájékozódásra alkalmasak nevét, ha a térképen hely van, megírjuk. Pl. Hősök szobra. ~EmI. )5., Li, ', ~ ~ I "l - -., ;,.1 ", ',,-, t ~ I I Szélmotor. Ha messziről látható és jól tájékoztat, akkor ábrázoljuk. Hajtóúeje a szél, amely vagy a mélyebben levő vizet hozza a felszínre, vagy olcsó hajtóerőt fejleszt (a motort hajtja). 27. Viztorony. Csak a messziről láthatót tüntetjük fel. 28. Kilátótorony. JeIét, hogy a térképen szemheötlő legyen, nevével is megírjuk. ~---: --t- I I I -i--! ~ T l DfYt.t?. _Jl\..ItUU. 29. Nagyfeszültségű villanyvezeték. 3 ) EJ'őközpontból (V, tp.) indul ki. A térképen a villanyvezetéket vékony vonal jelzi, az 1) A 24. számú és a következő egyezményes jelek vázlatos rajzúban látható kis kör azt jelzi, hogy hol van 'az illetö tárgy képe a térképen. Az -egyezményes jellerajzolásánál ide kell a jelet helyezni. ') A es térképen az Em!. rövidítés elmarad. 3) A régebbi magyar kiadúsú térképe.ken a jel rajzúllúl az '11) egyenáramú (ha az úram csak egy irányban halad) és b) váltóáramú vonalakat is megkiilönböztették. E szerint az áramot jelzö nyilakat egy irányba, vagy két irányba rajzolták. 30 rt

14 15 áram irányát nyilak 11l11tatják. Természetes talajon folytatólagosan átvezet jük. Egyvonalú utak mentén az útra, kétvonalú utak mentén az út azon oldalára rajzoljuk, ahol a tartóoszlopok vannak. Ha a vilianyfejlesztőtelep a szomszéd térképre esik, a vezeték eredetét a térkép szélén kiírjuk. Pl. Tatáról. :'10. Rádió- (szikratáviró-)áilomás. Rád. B) Ipartelepek. Az ipari herendezések vagy önálló telepek, vagy a község területén heliil foglalnak helyei. A térképeken a nagyobbakat alaprajzban, a kisebbeket öss-zevontan vagy egyezményes jellel áhrázo]juk. A különböző ipartelepeket az iparág és a hajtóerőt) szerint rajzoljlik. A gyárakban és ipartelepekben nagy a változatosság, ezért azok ábrázolására sok jelet használnak. A kimagasló (messziről látható) kéményeket oda rajzoljuk, ahol a természetben állnak. A villanyerövei hajtott ipartelep. rajzát villám nyíllal egészítjük ki. A jele<k mellett all;:a]mazott rövidítés a gy,árat vagy az ipartelepet magyarázza.. Ha a térk~pell elegendő hely v.an, a kkor az ipar:'tgnt vagy az üzem nevét is fclfr juk. 31. Gyár. Gy. (Fahrik = Fb.) Jele ház, vagy ház és arra állított füstölgő kémény (gözft'jlesztés jele). Ha a gyár helye a : 'IS' -' : 60 ~ Gy. J!Cy.. ~.~/.f v.tp. al térképen kicsi, és a kémény részére nem jutna hely, akkor a gyárkémény rajzát 45 szög alatt elferdítve rajzoljuk. Nagyobh gyárat üzel'nének megfelelően megírják. Pl. Fonó-gyár. 32. Villanyfejlesztő-telep. V. tp. (ElektriziHitsanlage = El. A.l Olyan erőközpont, ahol a világításhoz, vagy az ipari munkához szükséges villanyáramot fejlesztik. Kisebb telep csak ház, nagyobb malomjel vagy malomjel s azon gyárkémény minden esetben kiegészítve a villanyfejlesztést mutató "villám nyíllal". 33. Bánya. Akna. Tárna. Eng.,,. ole.,.. tr. (Bergwerk, Schaoht, Stollen = Bgw.) A föld mt- lyéből az ásványokat alagútszerü, vízszintesen haladó tárnúlkoll, vagy füg '< gőleges aknákon hozzák a felszínre. <~,> ~ BTUj. A 'bányászás helyét (bejúratát) kereszrf:befektetett kétféle alakú kala '.~:., pács jelzi. A kitennelt anyagot néha 33 1) A hajtóerő: szél, víz, henzin, gőz, villany. Ezekre mind különböző jelet alknlmllzllak..-\ hcnzijiih'1 h!ljtott ip:ll'lelepek köréhen pontot találunk. a2

15 16 rövidítés nélkül felírják a térképre, pl. Szénbányák. Néha a túró, akna nevét is kiírják, pl. Hunyady túró, 12. sz. akna. 34. Malom. Jelképes r ajz,a,a hatágú fogaskerék. Ilyennek ábrázoljuk a \"Ízierővel hajtott telepeket (öntöző-, (I szimttyúberendezéseket sth.). A gabonaörtö malmot a puszta malomjel feai jezi ki. ~!). Műmalom. Mm. (Dampfmühle = D. M.) Amalomjel kéménnyel Vízimalom. I13jtóereje a víz. A malomjelet a megfelelő vízparlra rajzolják. ~Mm. ~* i.Hajórnalom. JeIét a víz felületére teszik. 38. Szélmalom. Hajtóereje a szél. Rendszerint jól látható és tájékozódásra alkalmas tereptárgy. 39. Nagy fűrésztelep. Fűt. (Sügewerk = S. W.) Másképpen gőzfürész. Jele malom-, kémény~ és fürészjel. 40. Kis fűrésztelep. (Kis fűrészmalom.) Fű. (Kleine Sage = Sg.) Jele a fiírészjellel kiegészített malomkerék. Külőnősen er- ~Fűt. I : 60 ~Fű.-~ :~ dős vidéken fordul elő, ahol a kitermelt fából deszkát, gerendát slh. készítenek. Néha a fűrészelésen kívül időnkint még őrlés t végeznek. ( ~~ To. oié Téglavető. Tv. (Ziegelschlag = Z. S.) A gödröt, a föld vagyagyaghordás helyét, ékezett parual jelezzük. Mélységét kis ~zámmal írjuk oda. 42. Téglaégető. Té. (Ziegelofen = Z. O.) Jele az égetőkemence helyén annak alakjának megfelelő kőr, vagy tojásdad

16 idom. Ha az égetést gőzkemencékben végzik, akkor a jelet még a kéménnyel is kiegészítjük. 4:3. Mészégető. Mé. (Kaikofen = K. O.) A mészégetők kisebb-nagyobb kemencés, illetőleg gyúrkéményes telepek. A téglaégetőhöz hasonlóan és a kemence alakjának megfelelően ábrá-. zoljuk.. 41!. Téglagyár. Tgy. (Ziegelwerk = Z. W.) Nagyobb kiterjedésií téglavető- és téglaégető-berendezéssel. A téglaszárítókat alaprajzban házaknak ábrázoljuk. Az agyagfejtés helyét ékcsíkozott gödör mrutatja. 45. KőfeJtő. ( Kőbánya.) Kf. (Steinhrnch = Sth.).Jele kis :5 kapu. Ott jelezzük, ahonnan a követ (szilárd anyagot) tényleg kitermelik. Ha hely van, a térképen a kitermelt kőzet nevét is kíírják. Pl. B(/zolt-, Gránit-, vagy MészkőbcínuCl (-bányák). C) Helységek. Az emberek községben, városban vagy ezeken kívül tanyákon csoportosulva élnek. A helységeket alaprajzban és kiterjedésüknek megfelelően ábrázolj uk. Az ábrázolásnál fő elv, hogy az utcák iránya (átvezető uta'k) és az elágazások a térképből jól kivehetők legyenek, miért is az utcákat mértéken felül raj ~oljllk. Az. hogya házak szétszórtan, avagy rendesen, keskeny vagy széles oldalukkal néznek-e az utcára, az utcán vagy attól beljebb állnak-e, a rajzból szintén 'kivehető. A hely-ség ki- és hejárat:íj1j:íq, szegélyen, valamint a helység helterülctén lévő tereknél!1. házakont :J. tájékqzódás megkönnyítése céljúból ponto-san alapl'ajzuk szerint rajzoljuk. Feltűnőbb, nagyobb épületeket, templomokat, kastélyo'kat, gyá rakat mértéken felül ábrítzoljuk (esetleg a rövidft(>.\t is beírjuk). A vidék jellege szerint a helységek alakja. épílésmódjn (>5 kifejlődése is változik. 1 ) Zárt helységben a vasút és közúti vasút kivételével a közlekedési vonalak nem vezetnek keresztül, azokat a helység szegélyén meg~zakítjúk. 1) A vidék jellege szerint lllcgldilönbözletünk: Szétszórt (keskeny völgyekben, ahol kevés hely van az építkezésre), csoportos- (ahol több h:ízcsqportból áll II helység), útmenti- (ahol az átvezető út miudkét oldalán csak egy utcasorban :ílianak a házak) és zárthelységet (ahol az épületek egy zárt alakot képl'znek). Az épületek anyaga fa, kő, föld (vertfal), vns, beton, szárított, és égetett tégla. 2

17 18 Az utcákat a rajzban fehéren hagyjuic Kocsival nem járható utcákat keskenyebbre rajzoljuk. Szétszórtan épült helységekben a főközlekedés irányát vékony vonalú utcának ábrázoljuk. Kocsizható utcák. Kocsival nem járható utcák. Szétszórt épületek között vezető utak. 10. sz. ábra. A helységen belül az áteresztő ket nem, a hidakat pedig csak akkor ábrázoljuk, ha nagyobb akadályt hidalnak át. A helység- (telep-) neveknél alkalmazott jelek. A térképen a helységnevek mellett vagy azok alalt az itt felsorolt sorrendben különhöző jeleket találhatunk. Ezek: 46. Magasságadat a helység neve mellett zárójelben van. A helység magassága. a templom küszöbére vonatkozik. De a temp- (215"8+abI.1S 2) (I!íZJ+gb.137) ( '5) 11. sz. ábra. lom a.blakára (abl.), a keresztre (kszt.), a kereszt gombjára (gb.) és a csúcsára is vonatkozhatik, ezen esetekben a rövidítésen kívül a küszöb feletti viszonylagos magasságot is hozzáírjuk. Ha a helységben több templom van, akkor a magasságadatot arra 12. sz. ábra. a templomra kell érteni, amelyik jelében pont van. Hn a templom egyúttal háromszögelt pont is, akkor a háromszögben egy kis kör is van. Ha a hely megengedi, úgy a magasságadatot nem a helység nevéhez, hanem a templom jele mellé (alá) tesszük. 47. Megyeszékhely. M. 48. Jár~isszékhely. J. CD 4:7 4:8 A különböző államrészek székhelyét a szokásos elnevezések kezd ö betűjév e l ~ejezziik ld. (Kreis = K, Comitat = C. és Bezirk = B.)

18 póstahivataj. Jelzése egy pecsétes levél. Régebben a személyszállítással lebonyolított pósla jele póstakürt volt. 50. Távíróhivatal. 51. Távbeszélőhivatal. Az összes állami távíróhivatniokat feltüntetjük. A vasúti lhoíró- és távbeszélöhivalalok közül csak ai okat ábrtízoljuk, 'amelyek magántáviratok fcladúsára jogosultak. Ha a hivatal a helységtől túvol esik, akkor a vasúti távíró-hivalal jeiét a vasúti állomás ne\' e mellé (alá) tesszük. 52/a. ViJIanyvilágítás. A község neve alatt a jelet csak az setben ábrázoljuk, ha az a )lelységen beli}l nincsen feltüntetve. 52/ b. Vízvezetéki vízellátás. ~ IT Gyógyfürdő. Jele kis kád. 54. Gyógyforrás. Jele vizeskancsó. Csak kimondottan nyilvános gyógyfürdőket és forrásokat jelezzül;:. A helységek, települések és tereptárgyak megírása. l ) A térképeken többféle fajtájú és nagyságú Írás látható. Az irás neme és mérete egyszerű rátekintésre is kifejezi azt, hogy az mire, milyen nagyságú tárgy, illetve milyen kiterjedésií teriiletre vonatkozik. A térképen a helységek, települések nevei a hivatalos Helységnévtár szerint, a pólyaudvarok, vasúti állomások és vasúti megállókat a vasúti menetrend adatai alapján írják meg. A tereptárgyak, építmények jele nh'llett azok rövidítését láthatjuk. Az olyan tereptárgyat, amelynek nincs rövidítése, vagy a rövidítés nem elegendően kifejező, annak jelentőségét a térképre rövidítés nélkül felírják. Pl. Iskola, Kórház, Laktanya, Borpince, Repülőtér (Rep.-tér), Sörgyár, Gátőrház, Szivattyútelep stb. A helységek, települések és tereptárgyak írásneme az úgynevezett rotond- (álió- vagy dült-), illetve a folyó (kurzív-) irás. A megírás a térkép alsó részével párhuzamos. A térképek megfrásánál az a szabály, hogya nevek jól olvashatóak legyenek. Az írást a tárgytól keletre helyezzük el. Kivételesen, ha ezen a helyen az írás fontosabb részletet takarna cl. akkor elsősorban délen, másodsorban északon, harmadsorban.a megírás a tárgytól nyug:1tra van. 1) A helyszínrajzi térképeken négyféle írúsnemet hasznninak. Az írásfajmkat és II IJlegínísok módját az egyes fejezetek után ismertetjük.

19 20 1. Város és ennél több lakossal. 1:\. SZ. ábro. A lló rolond-írás. CSll pa nagybelű. Pápa. l ) (Lako~súg száma ) Megyei város. (Járási székhely.) K ttőstornyú templomának délnyugati tornya (küszöbe) a tenger szilltjénél 151 '9 méterrel fekszik magas-abban. A toronyablak a1s6 széle a föld színétől 27 5 mélerrel magasabb. Posla-, tjávír6- és távbeszélő hivatala van. A villanyfejlesztőtelep jele a vúros neve alalt elmar.adt, mert a villany telepet a város területén belül úbl'úzoltúk. 1) A!"övetkező úl>j'úk ( es térképkivúgatok) nemcsak a hcjysé Sl'ket PS tclepiiiésckct, hanem azok írúsncmpt is mutatják.

20 21 2. Város to.ooo-nél kevesebb [akossal. Álló rolond-írás. Nagyés kisbelű. Köszeg. (Lakos 'Ság szúma ) Szabad királyi mcgyei város.,(árási.székhely. Templom (és Ipedig, amelyiknek körében pont "Van) küszöbe 274 ro magas. Po~la-, táviró- és Hvbeszélőhiva!ala és viilanyfejlesz!ö tekpe van sz. úhl"a. 3. Nagyközség to.ooo-nél több lakossal. 15. sz. (!llra. Mór. (Lakoss:ig száma ). Jár{tsi székhely. A templom küszöbe 190 Dl. magas ru lemplom ahlaka még 21 '7 m-rel magas3bb. Pos'la-,!Ctvír6- -és távbeszélöhivatal és villanyfejlesztő telepe van.