BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK Nappali tagozat Marketingkommunikáció szakirány

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK Nappali tagozat Marketingkommunikáció szakirány KERÉKPÁROZÁST NÉPSZERŰSÍTŐ SZERVEZETEK, MOZGALMAK TEVÉKENYSÉGEI ÉS HATÁSAI A BUDAPESTEN ÉLŐK BICIKLIHASZNÁLATI SZOKÁSAIRA Készítette: Moroncsik Emese Budapest,

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Kerékpáros szervezetek, mozgalmak működése, kampányaik, marketingkommunikációs eszközeik bemutatása A kerékpáros szervezetek és mozgalmak általánosságban Kerékpáros szervezetek, mozgalmak működése Budapesten, kampányaik, marketingkommunikációs eszközeik bemutatása Magyar Kerékpárosklub A Magyar Kerékpárosklub tevékenységei A Magyar Kerékpárosklub arculata Magyar Kerékpárosklub kampányai A Magyar Kerékpárosklub projektjei Összegzés a MK tevékenységeiről Critical Mass Hungarian Cycle Chic Én és a Biciklim Egyéb klubok, mozgalmak, szervezetek: Kerékpáros szervezetek és mozgalmak tevékenységei összegzés Külföldi kitekintés Szekunder kutatás: A szervezetek kampányainak, mozgalmak tevékenységeinek eredményei a budapesti kerékpár-használati szokások alapján Magyar Kerékpárosklub negyedéves kutatásai tavasz és ősz között Kutatások a Magyar Kerékpárosklub negyedéves kutatásai előtt Budapest a tizedik biciklibarát nagyváros Primer kutatás Kvalitatív kutatás Kvantitatív kutatás A kérdőív Csoportok kialakítása Kérdőív elemzés Kerékpár-használati szokások A kerékpározás motivációi A kerékpáros szervezetek, mozgalmak ismertsége

3 Aktivitás a szervezetek, mozgalmak programjain A kerékpáros szervezetek, mozgalmak megítélése Következtetés Összegzés Irodalomjegyzék Mellékletek

4 1. Bevezetés Dolgozatomban a kerékpáros szervezetek és mozgalmak tevékenységeit, kommunikációját vizsgálom, és hatásaikat a fővárosban élőkre. Azért ezt a témát választottam, mert tapasztalható, és adatok is mutatják, hogy az elmúlt években nagymértékben nőtt a főváros kerékpáros forgalma, és úgy vettem észre a kerékpáros szervezetek és mozgalmak nagy szerepet játszanak ebben a változásban. A dolgozatban elemzem a különböző Budapesten tevékenykedő szervezetek és mozgalmak (Magyar Kerékpárosklub, Critical Mass, Én és a biciklim, Cycle Chic, stb.) tevékenységeit, kampányait, marketingkommunikációs tevékenységeit, ismertségét, kedveltségét. Emellett helyet kap az országos és külföldi kitekintés (Coppenhagenize) is. A dolgozatomban szekunder kutatásként a Magyar Kerékpárosklub kutatásait és egyéb kutatásokat is felhasználok. Emellett a dolgozatomban készítettem kvalitatív és kvantitatív kutatást. Primer kutatásként mélyinterjút készítettem a négy, általam legjelentősebbnek ítélt szervezet és mozgalom vezetője vagy szervezője között. A vezetőktől, szervezőktől az általuk képviselt szervezet, mozgalom céljairól, kampányairól, terveiről, eredményeiről kaptam információkat mélyinterjúk során. Emellett pedig 215 fős kérdőív kutatást végeztem olyan emberek között, akiknek lehetősége van a fővárosban kerékpárhasználatra (tehát korban, és tartózkodásban is megfelelnek a sporteszköz használatára). Próbáltam kideríteni a kerékpár-használati szokásaikat, a motivációikat, attitűdjeiket a biciklis szervezetekkel, programokkal szemben. A szakdolgozat megírását továbbá az interneten, folyóiratokban talált anyagok, és a témához kapcsolódó szakirodalmak segítették. 4

5 2. Kerékpáros szervezetek, mozgalmak működése, kampányaik, marketingkommunikációs eszközeik bemutatása 2.1. A kerékpáros szervezetek és mozgalmak általánosságban Magyarországon a kilencvenes évek közepén, az első biciklis futárok megjelenésével kezdett divattá, majd kifejezetten trendivé válni a kétkerekűek városi használata. Másfél évtized alatt egy urbánus szubkultúra sokakat mosolyra vagy fejcsóválásra késztető mániájából százezrek kedvtelése lett, miközben még mindig őriz valamit a hőskor underground hangulatából. 1 Mint Magyarországon, mint Budapesten rengeteg kerékpárral kapcsolatos profitorientált és nonprofit szervezet alakult az elmúlt években. Dolgozatomban az utóbbival foglalkozom, melyeknek célja a kerékpározás népszerűsítése. Olyan szervezetekkel és mozgalmakkal foglalkozom, mint a Magyar Kerékpárosklub, Critical Mass, Én és a Biciklim, Cycle Chic, és megemlítésre kerülnek a kisebb szervezetek, profitorientált cégek is. Ezek többsége országos szinten kommunikál, Critical Mass-t pedig szoktak vidéken is szervezni. A dolgozatban igyekeztem a Budapestre vonatkozó kommunikációval foglalkozni, ám van, hogy a fővárosi kommunikációt nem lehet elválasztani az országos szintűtől, hiszen vannak országos kampányok is, mint a Bringázz a munkába! kampány. A kerékpározás része a városi fenntartható közlekedésnek, környezetvédelemnek és globális problémakezelésnek is. Erről is a Ma & Holnap magazin is a,,fenntartható közlekedés. Fenntartható? című cikkében. A cikk leírja, hogy a fenntarthat városnak elengedhetetlen része a fenntartható közlekedés, ami pedig kifejezetten jót tesz az egészségnek. Hiszen az eredménye a jobb levegőminőség, kevesebb megbetegedés, kisebb mértékű üvegházhatású gáz. Fontosnak tartja a globális problémakezelést, minek részei a jó minőségű úthálózat, a zöldövezet fenntartása, várostakarítás, jó vezetéstechnika és a városi bicikli-hálózat bővítése is. A cikk írója szerint fenntartható városi közlekedésnek nagyon sok összetevője van, és nem elég csak a felszínt kapargatni. A járművek cseréje és megújuló üzemanyaggal történő működtetése nagyon fontos. Utat kell adni az alternatív közlekedésnek, a biciklizésnek, és 1 Dániel András: Utcai kerékpározás Figyelő, V. évfolyam 162. szám, 54. oldal 5

6 fejleszteni ennek infrastruktúráját. nem szabad azt elvárni, hogy mindenki egyetlen megoldás mellett tegye le a voksát. 2 A fővárosban 180 km-nyi kijelölt kerékpárút található, ami a berlini 600, a bécsi több mint 1000 km-éhez képest még mindig sovány eredmény. A szegényes kerékpáros infrastruktúra lassú javulását jelzi, hogy a tavaly júniusban átadták a főváros első hat, vasútállomások mellé telepített B+R kerékpártárolóját. Hiányzik azonban egy Berlinhez vagy Párizshoz hasonló kiterjedt kölcsönző hálózat. Ezt a problémát a Budaesti Közlekedési Központ a jövőben egy belvárosi, 74 dokkoló állomásból álló hálózat létesítésével igyekszik legalább részbe orvosolni Kerékpáros szervezetek, mozgalmak működése Budapesten, kampányaik, marketingkommunikációs eszközeik bemutatása A kerékpáros szervezetek, mozgalmak működése összetett és egymással összefüggő folyamat, ezért bemutatásuk is részletességet igényel. Hiszen céljaik, s az ehhez igazodó küldetéseik a jelenlegi kerékpáros és infrastrukturális helyzet alapján változnak. Céljaik általában közérdekűek, de lehetnek önérdekűek is. Ebben a fejezetben a budapesti szervezeteket, mozgalmakat mutatom be. Elmondhatjuk, hogy a 21. század elején volt az úgynevezett bringabumm, amikor egyre többen kezdtek kerékpárral közlekedni. Eleinte az úgynevezett kerékpáros szubkultúra körében terjedt el a kerékpár, akik a futárok stílusát próbálták követni. Így Budapesten is átértékelődött a kerékpározás fogalma, hiszen eddig az emberek kirándulásra használták a kerékpárt, vagy munkaeszközként, ezután pedig egyre többen már közlekedési eszközként is, mely, mint közlekedésre alkalmas eszköz, egyenértékű az autóval, motorral és tömegközlekedéssel. A kerékpározás a kiemelkedés eszköze, el lehet vele kerülni a reggeli forgalmi dugót, és az emberek bizonyos esetekben - gyorsabban és olcsóbban eljuthatnak vele a kívánt célterületre. Magába foglalja a környezettudatos viselkedést, az egészséges életmódot is. Alapvetően a szervezetek azt szeretnék elérni, hogy minél több ember számára lehetőség legyen a kerékpározás a közlekedésre, nem pedig azt, hogy mindenki kerékpárral járjon. Emellett pedig az önkormányzatokra próbálnak hatni, infrastrukturális beruházások, újítások, javítások céljával. 2 Muzsnyai Márti : Fenntartható közlekedés. Fenntartható? Ma & Holnap, XI. évfolyam 3-4. szám, 38. oldal 3 Figyelő: Úton, útfélen Figyelő, V. évfolyam 162. szám, 56. oldal 6

7 Magyarországon 2004-ben volt az első Critival Mass mozgalom ben László János vezetésével megalakult a Magyar Kerékpárosklub, amely hivatalos szervezet lett a mozgalmak, rendezvények mögött, ami megfogalmazza a célokat, követeléseket az önkormányzatoknak, és tárgyal. A szervezet működtetése sok energiába és pénzbe kerül, míg a mozgalom nem kerül pénzbe, nincsenek költségei. Tulajdonképpen minden mozgalom, program, rendezvény, internetes fórum ebből, a 21. század elején megindult mozgalomból és szervezetből nőtt ki. Ma már van Én és a biciklim, Bringakonyha, Bringamatrica, Cycle Chic, Bringázz a munkába!, stb. Ebben a fejezetben ezeket mutatom be, a kampányaikat, marketingkommunikációs tevékenységeiket, a következő fejezetben pedig az eredményeiket. Alapvetően minden szervezet a kerékpározás népszerűsítését szolgálja, a mozgalmak szabadabban, a szervezetek pedig megfontoltabb lépésekkel, gyakran hivatalos vagy épp baráti formában. A kerékpározás népszerűsítése mögött a környezetvédelem, egészséges életmód, megfontoltabb viselkedés (pl. pár kilométer erejéig az ember ne üljön be autóba), és egy jobb, élhetőbb környezet (a dolgozatomban: Budapest) a cél. A szervezetek, mozgalmak eszközei alapvetően hasonlóak, nem túl nagy büdzséből gazdálkodnak, önkénteseket alkalmaznak, és megpróbálják a tőlük telhetőt kihozni a pénzből és energiából. Marketingkommunikációs tevékenységeik közé sorolhatók a szervezett megmozdulások (Critical Mass, Bebiciklizés), plakátolás, matricázás, több napos vetélkedők (Bringázz a munkába!), programok (Én és a Biciklim fotózás, Bringakonyha), flashmob-ok, honlapokon információnyújtás, fórumozás, közösségi oldalak (Facebook, Twitter), PR cikkek, riportok, sajtómegjelenések, média megjelenések, tagsági kedvezmények (Magyar Kerékpárosklub), ösztönző ajándék (Bringás reggeli). Ezek mind kis költségvetésű, önkéntesek segítségével létrehozott programok. A Magyar Kerékpárosklub arculatot is tervezetett a Young&Rubicam kommunikációs ügynökség segítségével, költségeiket később feltüntetem. A szervezetek, mozgalmak tevékenységei nemcsak a civileknek szólnak, hanem az önkormányzatoknak is. 4 Nekik készülnek a kérvények és a kutatások, melyekben az infrastruktúra fejlesztését kérik, és megpróbálják elismertetni velük, hogy a fővárosi kerékpározás egy járható út, hozzátartozik Budapest arculatához, a fejlődéshez, az emberek életminőségének javulásához és a környezetvédelemhez. A következő részben szervezetek és mozgalmak bemutatása, kampányai, programjai és eredményei olvashatóak. A szervezetek, mozgalmak: 4 A reklám alapkönyve - Bernard Brochand, Jacques Lendrevie, Budapest, 2004, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 13. oldal 7

8 Magyar Kerékpárosklub és kampányai CriticalMass Cycle Chic Én és a biciklim Egyéb: Bringakonyha, Kerékpárklub, Bringavideo, BringaMánia, stb Magyar Kerékpárosklub A Magyar Kerékpárosklub (MK) 2002-ben alakult civil szervezet, mely mára már több száz taggal rendelkezik országszerte. A Magyar Kerékpárosklub fő célja a kerékpározás hazai terjedésének elősegítése, kultúrájának megteremtése. A szervezet fontos szereplője a közéletnek, szakmai segítséget nyújt a vonatkozó kormányzati döntések előkészítésénél, illetve közreműködik a tervek elkészítésében és megvalósításában. Erős lobbyerejével hatékonyan képviseli, és hasznos szolgáltatásaival segíti a kerékpárosokat. Küldetésüknek tekintik, hogy a kerékpár, mint közlekedési eszköz, elnyerje méltó helyét a mindennapi közlekedésben. Szeretnék, hogy mindenki számára elérhető és valós alternatívát jelenthessen a kerékpározás (közlekedési forma, túrázás, sportolás), valamint a kerékpározás váljék Magyarországon a környezettudatosság legfőbb szimbólumává A Magyar Kerékpárosklub tevékenységei Érdekképviselet: A kerékpárt használók (jelenlegi és jövőbeni) érdekeinek képviselete országos (politikai és szakmai) szinten, igénybe véve az írott és elektronikus médiát, felhasználva a tagok, vagy potenciális tagjaik véleményét, tapasztalatait. Infrastruktúra: A közlekedési munkacsoport állásfoglalásokat készít a kerékpáros infrastruktúrák tervezéséhez és megvalósításához. Az ezekben megfogalmazott szakmai véleményeket érvényesítik tervezői, kivitelezői döntéshozatali szinten. Ennek érdekében eljuttatják szakmai állásfoglalásait önkormányzatoknak, tervezőintézeteknek, és velük partneri kapcsolatokat épít ki. Szemléletváltás oktatás: A kerékpárosklub célja egy oktatási munkacsoport kialakítása, amely képzett és elkötelezett szakemberekből áll. Tevékenységük többek között a kerékpárral történő biztonságos, a KRESZ szabályainak megfelelő közlekedést szolgáló tájékoztatók, 5 letöltés: november :24 8

9 oktatási anyagok készítését és terjesztését, különféle rendezvényeken gyermekek játékos kerékpározás-oktatását, KRESZ-oktatását foglalja magában. Szolgáltatás: A tagság részére nyújtanak különböző szolgáltatásokat, melyek egyrészt segítséget adnak a mindennapi kerékpározáshoz, illetve a különböző kedvezmények által pénzt spórolhatnak tagjaik. A Magyar Kerékpárosklub azon dolgozik, hogy minél több szolgáltató kapcsolódjon a szolgáltatói partnerek közé, ezzel is segítve a kerékpározást és az MK tagságot választók számának növelését. 6 A szervezést, szervezőket illetően Magyar Kerékpárosklub nem választható el a Critical Mass-tól. A kampányaik közé hivatalosan a következők tartoznak: Bringázz a munkába! Bebiciklizés Bringázz a Suliba Helyben vedd meg! Képzeld el 2 keréken Marketingkommunikációs eszközei közé soroljuk az arculatot, sajtómegjelenéseit, Facebookot, honlapot, kampányait, rendezvényeket, tagsági díja és az ezzel járó kedvezményeket, programokat, plakátokat, stb. A későbbiekben ezen téma bővebb kifejtésre kerül A Magyar Kerékpárosklub arculata A Young&Rubicam kommunikációs ügynökség segít a Magyar Kerékpárosklubnak, hogy egységes, azonosítható arculattal rendelkezzen májusában a Hoffmann Research International segítségével 7 darab 2-2,5 órás fókuszcsoportos beszélgetésre került sor a Magyar Kerékpárosklub és kampányai és a Critical Mass megítélésének, ismertségének kiderítésének céljából, hogy az arculati tervet a levont tanulságok és következtetések segítségével megfelelően elkészítse az ügynökség. A szervezet teendői ezek után az arculatnak megfelelően alakítani a működést az önkéntesek bevonásával és szervezők segítségével. A MK kommunikációs stratégiáját megalapozó Hoffmann Research International kvalitatív kutatás eredményei röviden A kutatásból kiragadtam néhány fontosabb pontot, mely kompatibilis a dolgozat marketingkommunikáció témájához, és segíti a következő pont (arculati terv) előkészítését. 6 letöltés: október :34 9

10 A kutatás háttere és célja: Az MK szerette volna bővíteni a tagságát és ehhez hatékony kommunikációs stratégiát szeretne kidolgozni A kutatás célja segíteni ennek a stratégiának a kidolgozását, azáltal hogy információkat nyújt az alábbi területekről az MK megítélése koncepció ismertetése által és anélkül az MK által nyújtott szolgáltatások megítélése az MK eddigi kommunikációjának megítélése A kutatás során mindezek mellett fontos volt feltárni a célcsoport kerékpározásról alkotott nézeteit, a kerékpározáshoz kapcsolt értékeit, hogy kellő muníciót gyűjtsenek a stratégia megalapozásához A kutatás a következő csoportok között zajlott: Demográfia Kerékpározási szokások MK-val kapcsolat való Helyszín éves férfiak és nők Legalább 2 3 alkalommal kerékpároznak hetente, éves férfiak és nők tavasztól Nem kritérium Budapest éves gyermektelen férfiak és nők éves férfiak és nők 6-14 éves gyermekkel Évente minimum négyszer kerékpároznak Nem kritérium Budapest 5. Nem kritérium BAM résztvevők Nem MK tagok Miskolc 6. Nem kritérium Nem kritérium MK tagok Budapest 7. Nem kritérium BAM résztvevők Nem MK tagok Budapest 1. ábra: Fókuszcsoportos kutatás Magyar Kerékpárosklub, forrás: Hoffmann Research International: Az MK kommunikációs stratégiáját megalapozó kvalitatív kutatás eredményei, Budapest, május A kutatás leírja, hogy az emberek úgy érzékelik, mintha egyre többen kerékpároznának, a kerékpározás feltételei is javulnának: utak, sávok és az autósok is kezdenék elfogadni a kerékpárosokat. A megkérdezettek úgy érzik, hogy ők maguk is egyre többet kerékpároznak. A Critical Mass-ról az a véleményük, hogy nem értik teljesen a céljaikat és nincsenek kézzel fogadható eredményeik. Csak korlátozottan alkalmas arra, hogy a potenciális tagokat az MK felé irányítsa. A BAM! kampány megítélése pozitív, ösztönzőleg hat az emberekre, de nincs kellő erősséggel márkázva. A megkérdezettek a Magyar Kerékpárosklubtól hatékonyságot és szakmaiságot várnak el. A megkérdezettek többsége legfeljebb hallomásból ismeri a Magyar Kerékpárosklubot - tevékenységéről, szolgáltatásairól nem tudnak semmit. Eredményeik azt 10

11 mutatják, hogy a vizsgált célcsoportot nem igazán érik olyan ingerek, amelyek hatására energiát fektetnének abba, hogy megkeressék a Magyar Kerékpáros klubot, utánanézzenek létének, szolgáltatásainak és az általa nyújtott lehetőségeknek. Miközben a mai marketing világ arra szoktatja a fogyasztókat, hogy ami fontos az eléjük kerül valamilyen formában proaktivitást várnak a gyártók és szolgáltatók részéről. Az MK megítélése összességében pozitív, de a megkérdezettek szkeptikusak, mert hiányzanak a konkrétumok illetve hiányoznak az ismeretek a Kerékpárosklubról, amelyek hitelesíthetnék a leírtakat. A marketingkommunikáció értékelése: A plakátok hangulata, stílusa nem vonzó Nem elég figyelemfelkeltőek Az üzenetek nehezen dekódolhatók Nem elég hangsúlyos a márkázás Nincs egyértelmű értékközvetítés (Hiányzik a példamutatás: sisak, láthatósági mellény) 7 Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a kutatás hasznos volt, hiszen kampányt, marketingkommunikációs tevékenységet megalapozott kutatási tevékenységre érdemes építeni. A Magyar Kerékpárosklub arculati terve a Young&Rubicam kommunikációs ügynökség által Az előző fejezetben leírt Hoffmann Research International kutatás alapján 2010 nyarán a Young&Rubicam kommunikációs ügynökség elkészítette a Magyar Kerékpárosklub arculati tervét, mely tulajdonképpen a Magyar Kerékpárosklub, - mint márka- pozicionálása. Ez a prezentáció tartalmazza a stratégiai célokat, benefitek kiválasztását, stratégiai lépéseket, missziókat. Meghatározták a célcsoportot, mely a következő: Elsődleges célcsoport: Budapesten és a 10 legnagyobb városban élő, 45 év alattiak. Kíváncsiak, nyitottak a környezetre, a világra. Tenni akarók és hajlandóak társadalmi felelősséget vállalni. Azok is, akik nem közlekednek kerékpárral. Fontos számukra, hogy szerethetőbb és élhetőbb környezetben éljenek. Másodlagos célcsoportok: 7 Hoffmann Research International: Az MK kommunikációs stratégiáját megalapozó kvalitatív kutatás eredményei, Budapest, május 11

12 Cégek, szakmai szervezetek, civil szervezetek, egyéb lakossági csoportok. Ezek a csoportok az MK működése szempontjából továbbra is fontosak, noha a márka pozícionálását szolgáló kommunikációt nem rájuk célozzuk. Meghatározták a,,benefitek -et, tehát a Magyar Kerékpárosklub előnyeit. 8 Az 2. ábra jól mutatja, hogy a legfontosabb az 1-es számú racionális benefit, tehát a gyors, biztonságos, kényelmes kerékpározás, mint választási lehetőség feltételének megteremtése. 2. ábra:a Magyar Kerékpárosklub által nyújtott,,benefitek hierarchiája, forrás: Young&Rubicam prezentáció: Márka pozícionálás Magyar Kerékpárosklub, Budapest, Young&Rubicam prezentáció: Márka pozícionálás Magyar Kerékpárosklub, Budapest,

13 Ezután elkészítették a Magyar Kerékpárosklub márkaszellemiségét, mely a következő ábrán látható: 3. ábra: Magyar Kerékpárosklub márkaszellemiség, forrás: Young&Rubicam prezentáció: Márka pozícionálás Magyar Kerékpárosklub, Budapest, 2010 Láthatjuk, hogy a Young&Rubicam a Magyar Kerékpárosklubot az ábrán látható fogalmakkal próbálta összekapcsolni. Ezek a fogalmak a következők: László János, a Magyar Kerékpárosklub elnökének eltökélt, határozott, megközelíthető, vezető, társasági személyisége, a frissen vágott fű illata, mely a városba csempészi a természetet, az aluljáró hangja, mely jellegzetesen városi, a téglafal, mint anyag, ami erőteljes, kellemes, de nem sima, őrzi a nap energiáját, a sör, mint ital, mely hétköznapi, frissítő, elérhető, jellegzetes ízű, kedvelt, az együtt kerékpározás, a létesítmény, mely lehet piac, feltűnő, emberközeli, a kerékpár, mint tárgy, mely dinamikus, formálható, szerethető, örök, a németjuhász, mint állat, mely megbízható, közismert, barátságos, erőteljes, a tandem, mint közlekedési eszköz, mely partnerséget igényel, sportos. Ezután következett a következő gyakorlati lépések felvázolása, melyek a kommunikációs stratégia fejlesztés, kreatív fejlesztés, kampány megvalósítás. 13

14 László János elmondása alapján a prezentáció óta az arculati terv kivitelezését követik. A dolgozat következő részében a kampányokat mutatom be, melynek tükrözik az arculati terv eredményeit Magyar Kerékpárosklub kampányai Bringázz a munkába! (BAM) A Magyar Kerékpárosklub 2008-óta szervezi a Bringázz a munkába! kampányt, Magyarország legnagyobb kerékpáros kampányát, mely évente több mint 20 ezer munkába járót aktivizál, akik a kampány időszakában kerékpárral közlekednek munkahelyükre. A Magyar Kerékpárosklub a kampány indulása óta törekszik arra, hogy a Bam! kampány mindvégig megőrizze függetlenségét, lehetőleg pénzügyileg is. Ebben segítségkre volt az EUnál elnyert forrás, nagy részben támogatóik, szponzoraik, és nem utolsósorban a Bam! közösség ereje, segítsége. Mostanra az EU támogatás lejárt, és ezt a hiányt nem tudják saját erőből maradéktalanul pótolni. Ezért úgy döntöttek, hogy idén ősszel takarékos formában valósítják meg Magyarország legnépszerűbb kerékpáros kampányát, számítva azokra, akik már elköteleződtek, segítettek plakátolással, rábeszéléssel, borítékolással, vagy akár csak a részvételükkel. 10 A fejezetben olvashatóak a BAM! kampány eredményei és tevékenységei ősz óta. Országos eredményeket közlök, hiszen a BAM! kampány az első után Budapestről vidékre is kiterjedt, így az adatokat összesítve mérik. Bringázz a munkába! kampány története, eredményei 2007 őszén még a Kerékpáros Magyarország Program (GKM) keretében Kerékpározz a Munkába! kampány (KAMBA) néven futott két hetes kampányként kizárólag Budapesten. A teszt-kampányon 2163 fő vett részt tavaszán már Bringázz a munkába! kampány (GKM) néven futott. Az egész országra kiterjedt, helyi sorsolások voltak, a kampány új arculatot, új honlapot kapott, és még több nyeremény lett. A résztvevők száma Interjú, László János, Magyar Kerékpárosklub alapító, elnök, Budapest, október letöltés: október :00 14

15 2008 őszétől a kampány szervezője a Magyar Kerékpárosklub. A kampányszervezés LifeCycle projekt keretein belül zajlik résztvevő, letekert kilométer, 142 tonna megtakarított CO2-kibocsátás, közel 16 millió forint megtakarított benzinkiadás tavasztól altémákkal egészül ki a kampány, méghozzá: Bringázz és vonatkozz a munkába!, Bringázz az egyetemre!, Bringázz öltönyben a munkába!, Bringázz szoknyában a munkába! A nyitóesemény más kampányokkal közösen zajlik, MÁV-val együttműködve. A BAM! egyre nagyobb és jobb felületet jelent a szponzorok számára, akik megjelenhetnek a honlapon, hirdetéseken, rendezvényeken, stb. Ebben az időszakban a marketingkommunikációt az alábbi ábra mutatja. Amint látjuk, az elsődleges cél a PR-cikkek, hagyományos marketingeszközök, gerillamarketing, internetes kommunikáció, szóbeszéd-marketing segítségével felkelteni a figyelmet és átirányítani az embereket a honlapra. A honlapon a meggyőzésé lesz a szerep, a feladat pedig a vizualizáció, hasznos információk és BAM-sztárok kezében van. Ezek után kipróbálják az emberek a játékot, nyereményeket és pozitív visszacsatolást kapnak ábra: Marketing-koncepció, forrás: BAM! 2009 tavaszi prezentáció tavaszán a BAM! kampányon 8200-an vettek részt, 2745 új belépő volt, és 20%-uk váltott autóról vagy motorról kerékpárra. 5 hét alatt km-t tekertek, Ft benzinköltséget spóroltak meg, Több mint 630 tonna CO2 kibocsátásától kímélték meg a Földet. A honlapon ez időben látogatás és oldalmegtekintés volt. Egyre jelentősebbek lettek a média-megjelenések: TV, rádió (MTV, Class Fm) Országos sugárzású Kereskedelmi, és közszolgálati 11 BAM! 2009 tavaszi prezentáció, letöltés: november :20 15

16 Írott sajtó Országos sajtó (Metropol, Esti Hírlap, Napló, HVG) Megyei napi lapok Helyi ingyenes lapok (Pesti Est, Exit) Internet (Royalmagazin.hu, minap.hu, greenfo.hu, nlcafe.hu) őszén új elemek kerültek a kampányba. Próbálkozásként bevonták az iskolákat, 70 iskolából, kb. 900 gyerek vett részt a programon. 13 A bankok után a múzeumok is csatlakoztak az iparágak versenyéhez, Facebook közösségi oldal jött létre és kineveztek nagyköveteket, mint Hegedűs D. Géza (színész), Király Júlia (közgazdász), Németh Juci (énekesnő), Ónodi Eszter (színésznő), Péterfy Bori (énekesnő, színésznő), Scherer Péter (színész), Novák Péter (színész-énekes), valamint Hajós András (énekes-humorista) és Till Atilla (műsorvezető). 14 A nagykövetek szerepe a példamutatás, promóciózás, megismertetés, figyelemfelkeltés. Ebben a szériában 8520 résztvevő, 4075 új belépő volt, és 4098 résztvevő váltott autóról vagy motorról kerékpárra. A játékosok összesen km-t tekertek. A honlap látogatottsága nőtt. A kampány kommunikációja a következőképpen volt felépítve: 1. Előkommnuikáció: RTL Klub Reggeli, MTV Ma Reggel, TV2 Aktív, RTL Klub Híradó, MTV 1 Híradó, Kossuth Rádió, Déli Krónika, Class Fm, Rádió Cafe, Klub Rádió, Juventus Sztársáv, Magyar Hírlap, Népszava és 40 online megjelenés. 2. Kampánykommunikáció: Duna TV, MTV Reggeli, MR1 180 Perc, Class Fm, Rádió Cafe, Civil Rádió, Radio Q, Metropol, Kelet-Magyarország, Békés Megyei Hírlap, Zalai Hírlap és 35 online megjelenés. 3. Kampányzáró, utókommunikáció: MTV 1 Reggeli regionális Híradó, Metropol, Új Néplap, Békés Megyei Hírlap, Kelet Magyarország és 52 online megjelenés. 12 BAM! 2010 tavaszi prezentáció, letöltés: november :30 13 BAM! 2010 őszi prezentáció, letöltés: november : letöltés: november 5. 13:21 16

17 A tavaszi kampányon en vettek részt, összesen 1,8 millió kilométert tettek meg. A Bringázz a munkába! kampány 2007-es indulása óta több mint 80 ezer munkába járót vett rá sikerrel, hogy megszokott közlekedési eszközét legalább néhány hétre kerékpárra cserélje. A kampány mára elérte célját, a kerékpár népszerű közlekedési eszközzé vált országszerte. A fenntartható és környezetbarát közlekedés fontosságát a kampány mellé álló cégek és intézmények növekvő száma is jelzi. A kampányban összesen 556 cég és közintézmény indult saját csapattal. A dolgozók az 5 hetes kampányidőszakban 1624 alkalommal öltönyben és 2960-szor szoknyában tekertek munkahelyükre, míg gyerekkel esetben kerékpároztak. 15 A tavaszi és őszi kampány között a Magyar Kerékpárosklub Bringás reggelit, flashmobokat és partizánakciókat szervezett a kerékpározás megkedveltetésének és használatának érdekében. A őszi minimál kampányon 7000 ember vett részt, akik 1 millió km-t tekertek munkába, aminek köszönhetően 23 milli forintnyi benzinpénzt spóroltak és 200 ezer kilogramm széndioxid kibocsátástól kímélték meg a légkört. 16 A kampány része volt az október 13-ai Bringás reggeli. A győztes csapatnak nyeremény jár, és további oklevelek kerülnek kiosztásra. 5. ábra: BAM! költségvetés, forrás: sz BAM kampány költségvetése az alábbi ábrán látható. A táblázat részletesen bemutatja a projektköltségeket ( forint) és a természetbeni szponzori támogatásokat ( letöltés: november 7. 9: letöltés: november 2. 10:10 17

18 forint), illetve ezeket mire költötték. A táblázatban láthatjuk a marketingkommunikáció költségeit is. 17 A Magyar Kerékpárosklub egyéb kampányai Bebiciklizés A kezdeményezés keretében kevésbé gyakorlott biciklistákat szeretnének rövid elméleti és gyakorlati oktatás révén több bátorsággal felvértezni és ezzel hozzájárulni a kerékpározás, mint mindennapi közlekedési alternatíva elterjedésének elősegítéséhez és kultúrájának széles körben történő megteremtéséhez. 18 Bringázz a Suliba A Bringázz a Suliba kampány annyiban egyezik a Bringázz a munkába! kampánnyal, hogy embereket itt gyerekeket- ösztönöznek a kerékpárhasználatra. Abban különbözik, hogy nem kell regisztrálni a megtett kilométereket. Itt bringavonat -hoz kell csatlakoznia a gyerekeknek reggelente, ahol sorban egymás után kerékpároznak, a sort egy-egy szülő vezeti illetve zárja le; a bringavonatosok a projekt leendő arculatának megfelelő pólót, sapkát viselnek, a biciklijükön kis zászló. A közlekedésben is, mint minden másban, a gyerekek a legnyitottabbak az új gondolkodás befogadására. A Magyar Kerékpárosklub szeretné a fenntartható közlekedést elterjeszteni hazánkban, ehhez szükséges a gyerekek oktatása, és rajtuk keresztül a szüleiké. A "Bringázz a Suliba!" kampány ezt segíti, arra szoktatja a családokat, hogy az iskolába nem kell autóval járni, használható erre a kerékpár is. A júniusban induló kampány egy hosszú távú munka mintaprojektje, melynek célja a szülők ösztönzése, hogy a gyerekeik iskolába vitelekor a lehetséges közlekedési módok közül gyakrabban válasszák a kerékpárt, ezáltal a kampány a kerékpározást, mint aktív közlekedési módot minél szélesebb körhöz eljuttatva népszerűsítse. A mintaprojekt során egy XVI. kerületi iskolában próbálták ki a kidolgozott módszert, ez folyik éppen most. Szeptembertől már több iskolát vontak be a kampányba, iskolánként körülbelül gyereket. Egy biztonságos bringavonatba maximum 5 bringázó gyerek fér el", akiket 2-2 felnőtt kísér letöltés: november : letöltés: október :30 18

19 Magyarországon olyan kísérlet, program nem volt, aminek célja a szülők és gyereke közös közlekedési magatartásának változtatására irányult volna. Azonban ez a program külföldön sok helyen folyik nagy sikerrel. A Bringázz a Suliba kampány fő célja a gyermekek és a szüleik környezettudatosságra való nevelése, a közlekedési magatartásuk megváltoztatása. Közvetlen cél a kiválasztott iskolákban minél több gyerek és szülő bevonása, valamint a mintaprojekt eredményeinek felhasználásával az országos kampányhoz szükséges módszerek, eszközök és referencia kidolgozása. A Magyar Kerékpárosklub a program megvalósításához oktatást, valamint a szülők számára a kerékpáros közlekedést segítő tájékoztató anyagokat biztosít a biztonságos kerékpáros városi közlekedéséről. Terveik szerint a szeptemberben már szélesebb körben induló kampány során a kerékpáros iskolába menetelek számát és a megtett útvonalat regisztrálják google-alapú térképen: ezek alapján versenyeznek egymással a csapatok és a programban részt vevő általános iskolák. A megmérettetést legsikeresebben teljesítő iskolák kerékpártárolóval gazdagodnak, melyek kiválasztásában, engedélyeztetésében és felállításában a Magyar Kerékpárosklub aktív szakmai segítséget nyújt. Emellett a résztvevők között a kerékpáros közlekedés szempontjából hasznos és népszerű ajándékokat sorsolnak ki. A kampány időtartama alatt az iskolák között folyó versenyt számos más program is színesíti, többek között videó és fotó pályázatot, fotókiállítást és más vetélkedőket szerveznek. 19 Helyben vedd meg László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke elmondása szerint, ez a kezdeményezés a leggyengébb kampányaik között, ezért szeretnének rajta változtatni. 20 Helyben Vedd Meg! A Magyar Kerékpárosklub az Active Access nemzetközi projekt keretében szeptemberben kampányt indít, mely a környezetbarát, főként kerékpáros és gyalogos vásárlást kívánja ösztönözni. Miért? Mert a helyben vásárlással időt és pénzt is spórolhat meg az ember, hiszen a szállítással együtt járó költségek lecsökkennek, nem beszélve az autós bevásárlások során keletkező környezeti terhelésről A Magyar Kerékpárosklub idén ősszel indítja be a kampányt Zuglóban tavaszától pedig városszerte - a helyi környezetbarát fogyasztói magatartás ösztönzésére. Számtalan kutatás bizonyítja ugyanis, hogy a rendszeresen autóval, nagy bevásárlóközpontokban történő vásárlások nem csak a vásárlóknak kerülnek többe, hanem tönkreteszik a lokális 19 letöltés: október :11 20 Interjú, László János, Magyar Kerékpárosklub alapító, elnök, Budapest, október

20 kereskedelmet és szolgáltatóipart, valamint indokolatlanul nagy terhet jelentenek a környezetnek is. 21 Képzeld el 2 keréken A "Képzeld el 2 keréken" egy rajz-, fotó- és videópályázat, melyet a Holland Nagykövetséggel közösen szerveznek. A pályázat keretében éves fiatalok küldhettek be rajzokat, fotókat, videókat arról, hogyan képzelik el az ideális kerékpárosbarát lakókörnyezetet. A pályázat célja az, hogy a fiatalok körében népszerűsítsék a kerékpározást, mint fenntartható közlekedési eszközt. A pályázóknak fénykép, rajz vagy videó formájában kellett ábrázolniuk az ideális kerékpárosbarát lakókörnyezetet - hogyan nézne ki otthon az utcájuk, városuk, ha csak rajtuk múlna, és miért lenne ott jó ott kerékpározni. A győztes pályamunkák kiválasztásában a kreativitás volt az elsődleges szempont - mennyire kreatív megoldások születnek egy-egy utca vagy terület kerékpározhatóvá varázsolására. A munkák eredetisége és kreativitása mellett a kivitelezés minősége is szerepet kapott az értékelésnél. A nyeremények között van 2 db amszterdami hétvége 2 fő részére a KLM és a Holland Nagykövetség felajánlásával, 2 db Ft értékű kerékpár vásárlási utalvány az ING Biztosító jóvoltából, 2 db Ft-os vásárlási utalvány az InterSporttól A Magyar Kerékpárosklub projektjei A Magyar Kerékpárosklub projektekben dolgozik, melyek a következők: Activ Access: fő célja az emberek egészségének javítása és a helyi gazdaság fellendítése az aktív közlekedési módok (gyaloglás és kerékpározás) népszerűsítése és a rövid távú utazások előnyben részesítése által. Cél, hogy a hosszú gépjárművel megtett utakat lecserélje rövidebb, gyalog és kerékpárral megtett utakra azáltal, hogy megváltoztatja az emberek gondolkodásmódját közvetlen környezetükről és ráébreszti őket arra, hogy ahelyett, hogy a város peremén levő nagy bevásárlóközpontba járnak, mindent megkaphatnak a közvetlen közelben. 23 A CARMA egy kommunikációs és marketing projekt, melyben 6 város vesz részt és 2 tanácsadó cég. A CARMA szó a Cycling Awarenes Raising and Marketing szóösszetételből származik magyarul kb. a kerékpározás köztudatba emelésének 21 letöltés: október : letöltés: október : letöltés: október :45 20

21 erősítése és marketingje. A Kerékpárosklub az egyedüli civil partner ebben a kezdeményezésben, ők képviselik Budapestet, a többi várost az önkormányzatok illetve az önkormányzat tulajdonában lévő cégek képviselik. Céljai: a városok kerékpárosbarát és imidzsének javítása, a kerékpár, mint közlekedési eszköz imidzsének javítása, a egyének kerékpározás iránti nyitottságának növelése. Tevékenységeik: a projekt egyik fő eleme a hatékonyabb kommunikációs és marketingstratégiák kidolgozása, hálózatok kiépítése (kapcsolati háló a város döntéshozóival és kerékpározással foglalkozó szerveivel), mobilitási képzések szervezése, célzott kampányok szervezése. 24 LifeCycle: Bringázz a munkába! kampány a LifeCycle program keretein belül szerveződik között. Céljai: A 9 országbeli 10 csoportból álló LifeCycle partnerség célja a kerékpározást a napi közlekedés természetes módjává tenni. Közegészségügyi dolgozók és városi hivatalnokok, közlekedési szakemberek és kerékpáros csoportok közösen arra fókuszálnak, hogy az ülő életmódot aktívvá tegyék a fizikai aktivitás mindennapossá tételével. 25 VOCA (Volunteers of Cycling Academy): 2011 őszétől önkénteseiknek és aktivistáiknak lehetősége nyílik arra, hogy különböző európai kerékpáros szervezetek által rendezett konferenciákon továbbképezzék magukat a közlekedés célú kerékpárhasználat témakörében Összegzés a MK tevékenységeiről Látható tehát, hogy a Magyar Kerékpárosklub tevékenysége, kampányai háttérkutatáson, és megfelelő szervezésen alapszanak. Elmondhatjuk, hogy a vezetők, az önkéntesek, a reklámügynökség munkája, a lobbitevékenységek, a folyamatosan frissülő, közzétett adatok és eredmények, a kellően megválasztott marketingkommunikációs eszközök, a tehát a kereteik megfelelően kihasználása segítik és vezetik a szervezetet a jó eredményekhez, amit a főváros és az ország érdekében tesznek letöltés: október : letöltés: október : letöltés: október :00 21

22 Critical Mass Az első igazi Critical Mass elnevezésű felvonulásként az szeptember 25-ei san francisco-i mozgalmat tartják számon, ahol összesen 48 résztvevő volt. Ekkor még Commute Clot -nak hívták a kerékpáros összejövetelt, és néhány tucat bringás szervezte meg a Market Streeten szórólapok segítségével. 27 A Critical Mass Budapest kezdetben egy alkalmi kerékpáros felvonulásnak indult, kinőve a Városi Biciklizés Barátai rendszeres havi, és a budapesti biciklisfutárok alkalmi akcióiból. Ezek közül a legnagyobb, és résztvevői szerint azóta is legjobb a 2001-es budapesti biciklisfutár világbajnokság kb fős illegális éjszakai felvonulása volt. A 2004-es Critical Mass Budapest igazából sorrendben is csak az ötven-hatvanadik volt, az 1999-es és 2000-es OFF Pedálszemle után pedig csak a harmadik legális, bejelentett nagyrendezvény. A szervezésben egyesítette az addigi szervezők minden erejét és tapasztalatát. Mára az évi két alkalom között óriási közösségi, és szakmai munka zajlik. A következőkben olvashatóak az eredményeik röviden Autómentes Napon biciklisfutárok, és barátaik nagyjából 2 hét munkával megszervezték az ország addigi legnagyobb kerékpáros demonstrációját 4000 résztvevővel. A kiváltó ok a főpolgármester azon döntése, hogy az Autómentes Nap rendezvényeit az autóközlekedés zavartalanságára hivatkozva hétvégére tolta. A felvonulás egyetlen eredménye a sajtó utólagos, de egész télen át kitartó figyelme árpilis 22. Föld Napja, felvonuló - az első komoly sajtómegjelenések, egész nyáron egymás után születnek a kerékpárosok helyzetét, és a főváros mulasztásait elemző cikkek, riportok nyarán az első tárgyalás Tiba Zsolttal, Budapest főjegyzőjével. Hamarosan újabb találkozó, már a Magyar Kerékpárosklub és a Városi Biciklizés Barátai Egyesület meghívásával. Egy hónap múlva a főjegyző ismertette a város kerékpáros csomagját a Magyar Kerékpárosklub, a VBB és a Hajtás Pajtás Egyesület küldötteivel. Ennek eredménye 2005-ben 3 km kerékpárút, iskolákban terjesztett népszerűsítő/oktató DVD, 10 millió forint kerékpárút-burkolati jelek felújítására, hosszú távú tervek kerékpárbarát építési szabványokra, intermodális fejlesztésekre. Legnagyobb eredmény, hogy 2006-ra, minden útfelújítás esetén kötelező a kerékpárút/sáv építés lehetőségének vizsgálata Autómentes Nap: felvonuló. - petíció a kormánynak, országos kerékpáros stratégia követelése. Egyre több nagyvárosban 27 Joe Garofoli (2002): Critical Mass turns 10, szeptember 26., letöltés: november

23 tartanak Critical Mass felvonulást a kerékpárosok. A Critical Mass 23-án már címlapsztori volt szinte minden az országos napilapban. Az év folyamán a fővárosban rendszeresen kerékpározók száma megduplázódik ban a Közlekedési Minisztérium kiírja az első komoly nagyságrendű, 1+1 milliárd forintos kerékpárút-építési pályázatát, a kerékpáros-barát munkahely- és település pályázatokat. Minden pályázó önkormányzatnak kötelező felmutatnia egy kerékpáros civil szervezet ajánlását, így nem épülhetnek balesetveszélyes, kerékpározásra alkalmatlan utak án a Föld Napján felvonuló, részt vesz a Köztársasági Elnök és a Közlekedési Miniszter is. Az egész napossá bővülő rendezvény szervezéséhez csatlakozik a Védegylet, a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a WWF, a Tudatos Vásárlók Egyesülete és más szervezetek is. A nyári budapesti útfelújítások során az addigi évi 1-2 km helyett már 25 km kerékpárút és sáv épül Autómentes Napon a felvonulás a politikai demonstrációk, és utcai összecsapások miatt elmarad. A kerékpáros szervezetek kezdeményezésére aznap egész Budapesten ingyenes a tömegközlekedés. Ennek kommunikációja azonban háttérbe szorul a médiában. Budapest több száz város közül újra elnyeri az EU Mobilitási Hét Díját (2. helyezés). Kerékpáros frakció alakul a parlamentben, melybe minden parlamenti párt tagot delegál. Létrejön a kerékpárútalap, ami ezentúl évente a költségvetés útpénztárra fordított összegének fix 3%-a. Az év folyamán a fővárosban rendszeresen kerékpározók száma újra megduplázódik ben a Közlekedési Miniszter bejelenti az eddigi kerékpáros költségvetési pénzek megduplázását évi 2 milliárd forintra, valamint a Regionális Operatív Program és a Közlekedési Operatív Program keretében ig 42 milliárd forintos EU-s pályázati keret megnyitását. A Környezetvédelmi Minisztérium 2013-ig 6 milliárd forinttal, és töltéseken épülő turisztikai célú kerékpárutakkal csatlakozik. Több más projekt mellett ígéretet tesznek a miniszteri keretek terhére a kerékpározás népszerűsítését célzó társadalmi célú hirdetések önköltségének finanszírozására. Egymás után alakulnak meg a Magyar Kerékpárosklub helyi szervezetei a megyeszékhelyeken. Április elején soha annyi biciklista nem tekert Budapest belvárosában. A szokásos ütemtől eltérően, már év elején látható, hogy 2007-ben újra duplázódik a városi biciklisták száma Föld Napján felvonuló án a Föld napjához kapcsolódva ember vonult fel, megdöntve ezzel a korábbi rekordot én az európai autómentes napi budapesti, lezárások nélküli, közlekedős Critical Mass-en körülbelül kerékpáros vett részt árpilis 19-én a budapesti Critical Mass-en körülbelül kerékpáros vett részt letöltés: október :40 23

24 Az elmúlt években is több tízezren vettek részt a felvonuláson, és 2011 tavaszán már az Utolsó Critical Mass-ként volt bejelentve az esemény, majd a résztvevők igényeit tekintve ősszel is megtartották. A szervezők úgy érzik, elérték a céljukat, elegen kerékpároznak, már nincs szükség ilyen propaganda jellegű mozgalomra, hiszen elvesztette az eredeti cél a jelentőségét. Lóczi Viola, Critical Mass önkéntes 29 és László János, Magyar Kerékpárosklub elnöke is elmondta az interjú során elmondta, hogy nem szeretnék kiadni a kezükből a szervezést, nehogy elmenjen a mozgalom más irányba. 30 Ahogy a történeti áttekintés alapján láthatjuk, a Critical Mass célja élhetőbbé tenni a várost, ennek érdekében embereket toborozni, és az önkormányzatok, kormány felé jelzéseket küldeni. A Critical Mass mozgalom, ezért erőszakosabban lép fel, mint egy szervezet. A Critical Mass esetében két célcsoportról beszélünk, és alapvetően a marketingkommunikációs tevékenységüket a kis költségvetésű, tömegeket megmozgató eszközök jellemzik. Plakátokat használnak, matricákat a népszerűsítés érdekében, rendelkeznek honlappal, Facebook oldallal, és a sajtó-megjelenéseik is nagyon jelentősek. Emellett rendezvényeket szerveznek céluk elérése érdekében, mint az évente kétszeri Critical Mass, biciklis felvonulás, a Minimal Mass, Night Mass. A kerékpáros szervezetek, mozgalmak önkéntesei több szervezetben is benne vannak, tulajdonképpen mondhatjuk, hogy a Magyar Kerékpárosklub szervezi a Critical Masst, viszont nem része a kampányaiknak. A logo-t, ábrázolást megpróbálták egységesíteni. A Critical Mass tevékenysége azért sikeres, mert bevonják a kerékpárosokat, mint fogyasztókat, így interaktívvá válik. Hiszen segíthetnek a felvonulások lebonyolításában önkéntesként, frissíthetik a honlap tartalmát, segíthetnek a plakátok és matricák terjesztésében. A Critical Mass által tehát közösség formálódik, egy több szempontból is heterogén csoportból, egy közérdekű, pozitív kimenetelű cél érdekében. 29 Lóczi Viola, Critical Mass szervező, Budapest, október László János, Magyar Kerékpárosklub alapító, elnök, Budapest, október

25 Hungarian Cycle Chic A Cycle Chic 2009-ben alakult öt, a Critical Mass és Magyar Kerékpárosklub szervezőként is aktív fiatal szervezésével. Felismerték, hogy nincs hazánkban kerékpáros streetstyle-lal foglalkozó oldal, és hazánkba importálták a dán Mikael Colville-Andersen projektjét, a Cycle Chic-et. Cycle Chic több városban, országban is létezik, Colville-Andersen kifejezetten nagy munkát fektet abba, hogy egységesen történjen ez. A projekt keretében utcáin, kerékpározó embereket fotóznak le, legyen az illető átlagos, különleges, öltönyben, szoknyában, aminek segítségével példát mutatnak az embereknek, ezáltal megmutatva, hogy a kerékpározáshoz nem kell külön felszerelés, hiszen biciklis, mint olyan nem létezik, csupán kerékpárral közlekedő ember van. A magyar Cycle Chic rendelkezik blog.hu alapú honlappal, és több közösségi oldallal, mellyek közül a Facebook a legjelentősebb. A honlapon a kerékpárosokról készült, előre nem beállított fotókat, továbbá a témában híreket, érdekességeket teszik közzé. Emellett az általuk szervezett eseményeket, kiállításokat, divatbemutatókat hirdeti meg. A fotók, Facebook üzenőfalon megjelenő post-ok természetesen véleményezhetők, így interaktívvá válik. A kiállítások az általuk készített kerékpáros fotókból állnak. Divatbemutatókat is szerveznek, amik igyekeznek alternatívákat nyújtani bizonyos kerékpáros szerepekhez, legyen ez anyuka gyerekkel, munkába járó ember vagy fiatal lány. A divatbemutatóik többek között a Millenárison, Dürer kertben voltak. Gál Zoltán, és Halász Áron szervezők elmondása szerint fontos megmutatni mindenkinek, hogy mindenféle ruhában és körülmények között kerékpárra lehet ülni, legyen ez öltöny, magassarkú, szoknya, márkás vagy épp átlagos ruha. Ezzel is szeretnének minél több embert kerékpározásra buzdítani. 31 Kommunikációs eszközeikkel, tevékenységeikkel a fiatalokat lehet leginkább elérni, ahogy a Facebook oldaluk rajongói adatait is megnézzük, hiszen legtöbben a év közöttiek vannak. Eredményeiket a fiatalos, szinte kimeríthetetlen témának, az interaktív kommunikációnak, a közösségformáló tevékenységeknek köszönhetik. Tehát eszközeik közé a honlap, Facebook és egyéb közösségi oldalak tartoznak, kiállítások, divatbemutatók, sajtómegjelenések, mint HVG, Octogon magazin, Roxy rádió, Tolis Rádió, Rádió Q, Rise FM, különböző blogok letöltés: október :32 32 Interjú, Halász Áron,Gál Zoltán, Cycle Chic alapítók, főszervezők, Budapest, október

26 Én és a Biciklim Az Én és a Biciklim 2010 nyarán alakult, egyfajta szórakoztatás, korkép bemutatására. Az első fotózást csak Facebook-on hirdették, körülbelül ember jött el a Kertem nevű szórakozóhelyre. Céljuk a városi kerékpározás népszerűsítése, a városi biciklis élet nyomon követése és bemutatása. Fontosnak tartják a kerékpározás szépségeire, nehézségeire felhívni a figyelmet, annak érdekében, hogy egyszer majd egy zöldebb, barátságosabb városban élhessünk. Minden ember, aki a biciklizést választja, tesz a környezetéért, a szomszédjaiért. Hogy ezek ne csak üres szavak legyenek, minden évben több alkalommal megrendezik az Én és a biciklim fotózást, ahova minden kerékpárost várnak, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a bringások létezésére. Az esemény utcán zajlik, még is műterem minőségű fotók születnek. Az esemény előtt 1-2 héttel meghirdetik Facebook-on (csak itt lehet jelentkezni rá), az emberek elmennek, lefotózzák őket egy sima háttér előtt a biciklijükkel együtt, és felkerül a Facebookra, ahol aktivitást eredményez, hiszen az emberek bejelölhetik magukat a fotókon, kommentelhetnek. A legutóbbi esemény - a 7. Én és a Biciklim fotózás 2011.szeptember 18-án, az Autómentes napon volt, fotózással, egyéb programokkal, ahol a Cycle Chic és a Bringakonyha is részt vett. Emellett rendelkeznek egy honlappal, az utazom.com, utazásokat hirdető életmódmagazin részeként, a kerékpáros részlegen, ahol az Én és a Biciklim híreit, fotóit, fontosabb kerékpáros híreket és néhány kerékpáros túrát tesznek közzé. 33 Lizán Balázs, az egyik szervező elmondása szerint, kétséges, hogy lesz-e több fotózás, mert úgy érzi, a magyar piacra nincs ebből többre szükség. Elmondása szerint, nem akarnak belőle bóvlit csinálni. Összefoglalva tehát a marketingkommunikációs tevékenységeiket, ide sorolható a Facebook oldal, honlap, rendezvények, kiállítások (eddig 2 kiállítás a fotókból: Brezsnyev&Boullevard, Tranzit szórakozóhelyeken), plakátok, szórólapok, sajtómegjelenések letöltés: október :10 34 Interjú, Lizán Balázs, Én és a Biciklim alapító, szervező, Budapest, október

27 2.2.5.Egyéb klubok, mozgalmak, szervezetek: Kerékpár Klub A Kerékpár Klub egy összefogó honlappal és Facebook profillal rendelkező közösségi klub. Híreket tartalmaz, kerékpáros eseményeket, identitástudatot és közösséget ad, de nem szervez saját programokat. Céljai a kerékpározás népszerűsítése és szórakoztatás. 35 Bringakonyha A Bringakonyha egy,,csináld-magad bringaszerelő műhely, ahol adott szerszámok segítségével, tapasztalt szerelők felügyelete mellett megszerelheti az ember a saját kerékpárját, emellett itt gyűjtenek és felújítanak kerékpárokat az arra rászorulóknak. A Bringakonyha (Bike Kitchen Budapest) november végén indult a criticalmass.hu fórumon március elsején került sor az első átadásra, amikor 8 darab egysebességes biciklit adtak át a Down Alapítvány. Kezdetben a kerékpárszerelések a Tűzraktérben voltak, majd átkerült a Szimplakert padlására a helyszín, ahol hétfőn és szerdán fogadják az embereket. A Bringakonyha egyrészt a klasszikus Bike Kitchen (Bringakonyha) funkció, azaz egy bringás közösségi szerelőműhely, ahová bárki lejöhet, és megtanulhatja megszerelni, karban tartani a biciklijét. A másrészt pedig egy jótékonysági tevékenység, aminek keretein belül adományokat (kerékpár, alkatrész, szerszám, esetleg pénz) fogadnak el és ezek segítségével bicikliket építenek hátrányos helyzetű emberek és a velük foglalkozó szervezetek számára. 36 Bringavideo A Bringavideo egy olyan közösség, mely gyűjti a kerékpározással kapcsolatos videókat, és saját bevallása szerint a célja megszerettetni a bringázást, és informálni, szórakoztatni, azt, aki már megszerette. 37 Bringamánia A McDonald s BringaMánia a biciklizésért és a biciklisekért jött létre. A McDonald's BringaMánia célja a bringázás népszerűsítése mellett a kétkeréken közlekedő gyerekek és felnőttek segítése a kulturált, biztonságos biciklizés elsajátításában. Kampányaik a városi és a speciális (BMX, triál, stb.) kerékpározásra is kiterjednek. Kampányaikat a McDonald s 35 letöltés: november : letöltés: október : letöltés: október :30 27

28 szponzorálja, olyan média személyiségeket használ, mint az Animal Cannibals, Puskás Péter. Minden évben tartanak BringaMánia napot, ahova meghívnak más kerékpáros szervezeteket is Kerékpáros szervezetek és mozgalmak tevékenységei összegzés Mindegyik elemzett kerékpáros szervezet és mozgalom tehát kellőképpen kihasználja a saját kereteit, forrásait. Népszerű köreikben a közösségi oldalak segítségével kezdeményezett aktivitás, és a rendezvények. Pénzügyi kereteik alacsonyak, hiszen nincsenek profitorientált tevékenységeik, költségkímélőbb reklámeszközöket és médiumokat használnak, mint a honlap, Facebook oldal, rendezvények, plakátok, szórólapok, matricák, és törekszenek a sajtómegjelenésekre is. Az utóbbiak azért fontosak, mert az olyan médiumokban, mint TVben, rádióban, népszerű honlapokon (pl. index.hu) az önerőből való megjelenés például reklámfilmként - költséges vagy körülményes lenne letöltés: október

29 2.3. Külföldi kitekintés A világ más országainak nagyvárosaiban is számos tevékenység zajlik a kerékpározás népszerűsítésére. Jelentős Mikael Colville-Andersen tevékenysége Koppenhágában, aki létrehozta a Coppenhagenize-t, ami a kerékpározás elterjedésével foglalkozik, beleértve a lobbitevékenységet, amit a kerékpárutakért folytatnak. Mikael Colville-Andersen szerint a fejlesztéseknek köszönhetően a város ma 510 kilométer kerékpárúttal rendelkezik (míg Budapest jelenleg 187 kilométerrel), és a biciklisek aránya a teljes közlekedésen belül elérte a százalékot. A "nagykövet" előadásában hangsúlyozta, hogy nem zöld szólamokra van szükség, hanem a kerékpározás feltételeinek biztosítására. Kiemelte, hogy kutatásaik szerint a bringások mindössze egy százaléka kerekezik környezetvédelmi megfontolásból, a legtöbben egyszerűen gyorsan, egyszerűen és olcsón el akarnak jutni egyik helyről a másikra. 39 Colville-Andersen szerint azonban további bizakodásra ad okot, hogy míg Londonban például fontmilliókat költöttek el az urbánus kerékpározás promóciójára, mielőtt elkezdtek volna rákapni a britek, addig idehaza eddig a szinte pénz nélküli civilek nyomására született minden. A kerékpárosklub elnöke ehhez annyit fűzött hozzá: miképpen Dánia saját országimázsának részévé tette a bringázást, úgy Budapest vezetése is álljon az ügy mellé, tegye Budapesti arculati elemévé a kerékpározást MTI (2009): Zöld szólamok helyett: Budapesten a biciklizés nagykövete, szeptember 21., letöltés: november :40 40 Folk György: Budapesten már megtörtént a kerékpáros áttörés (2009. szeptember 23.) letöltés: november :56 29

30 3. Szekunder kutatás: A szervezetek kampányainak, mozgalmak tevékenységeinek eredményei a budapesti kerékpár-használati szokások alapján Statisztikai adatok nélkül is kijelenthető, hogy az elmúlt években megnőtt Budapest kerékpáros forgalma. Van, aki anyagi megfontolásból, valaki praktikából, esetleg sportolási lehetőség miatt, vagy környezetvédelem érdekében ül kerékpárra. Az is kijelenthető, hogy a kerékpáros forgalom nem az infrastrukturális fejlődés következtében nőtt meg. Dolgozatomban eddig a marketingkommunikációs eszközeit vizsgáltam a kerékpáros szervezeteknek és mozgalmaknak, melyek segítenek aktivizálni a lakosságot, és megpróbálnak minél több embert kerékpárra ültetni. Az eredményt a résztvevők száma (feltüntetve a korábbi fejezetekben), a reklám, rendezvény ismertség alapján, a szervezet, mozgalom ismertség és a kerékpárt használó emberek száma alapján lehet mérni. Ez utóbbit méri a Magyar Kerékpárosklub is negyedévente. Országos adatokat publikálnak, de a Budapesti kerékpárhasználók arányát külön felüntetik Magyar Kerékpárosklub negyedéves kutatásai tavasz és ősz között A Magyar Kerékpárosklub tavaszától negyedévente rendszeresen publikál országos reprezentatív adatokat a magyarországi kerékpárhasználat alakulásáról. Az adatfelvételek elvégzésére a TNS-Hoffmann Kft.-t kérte fel. Eddig 6 adatfelvételi hullámra került sor, melyből az utolsó szeptember 16. és 21. között történt. Az eredmények a kérdezés előtti 2 hétre (azaz szeptember 2-21-e közötti időszakra) vonatkoznak. A reprezentatív kutatást 1000 fős mintán végzik el, a kutatás a 18 éves vagy idősebb magyarországi állandó lakosokra vonatkozik. Egy kérdést tettek fel a válaszadóknak, ami a következő volt.,,az elmúlt két hétben (14 napban) hány napon használta kerékpárját közlekedési céllal és hány napon használta túrázni/kirándulni? Ha egy nap többször is használta, az is egy napnak számít. Azt a válaszadót tekintették kerékpárral közlekedőnek, aki a 14 nap alatt legalább 1-szerhasználta kerékpárját közlekedési céllal, és értelemszerűen azt túrázónak/kirándulónak, aki ez utóbbi céllal szintén legalább 1-szer használta kerékpárját a kérdéses időszakban. Dolgozatomban a 30

31 túrázási, kirándulási adatokkal nem foglalkoztam, hiszen a közlekedési célú használatot vizsgáltam. A szeptemberi hullám főbb eredményei: - Szeptemberben a 18 év feletti magyar lakosság 49%-a, a Budapesten élők 23%-a használt kerékpárt közlekedésre és/vagy túrázásra. - Közlekedési eszközként a magyar lakosság 47%-a használt kerékpárt országos szinten. Ugyanez az arány Budapesten 18% volt. - A vizsgált időszakban a kerékpárt közlekedési eszközként használók 44%-a mindennap közlekedett kerékpárjával, a következő legnépesebb csoport a két hét alatt 10 napot kerékpározóké volt (10%). A kerékpáros közlekedés fejlődése az elmúlt másfél évben Elmondható, hogy a kerékpárral való közlekedés egy lassú növekedési tendenciát mutat, összefügg az időjárással, és nagy valószínűséggel a két kiugróan magas budapesti adat (18%) az adatfelvétel időpontjára eső Critical Mass demonstráció eredménye. Habár a 14 nap alatt legalább egyszer kerékpárt használók aránya nem mutat kiugró növekedést, a használati gyakoriság annál inkább májusában országos szinten a 14 napból átlagosan 8 alkalommal használták a megkérdezettek kerékpárjukat közlekedési céllal szeptemberére ez az arány átlag 9,2 napra nőtt. Budapesten ugyanez az arány a másfél év alatt az átlagos 3,4 napról fokozatosan 4,8 napra növekedett. A vizsgált időszakban az ország lakosságának 47 százaléka használta közlekedési céllal a kerékpárját. A kerékpárhasználók 44 százaléka mindennap kerékpárra ült, tizedük tíz alkalommal közelítette meg úti célját kerékpárral a felmérést megelőző két hét során. Regionális különbségek a közlekedési célú kerékpárhasználatban (%): 31

32 6. ábra: Regionális különbségek a közlekedési célú kerékpárhasználatban (%), forrás: A közlekedési célú kerékpárhasználatban számottevő regionális különbségek mutatkoztak. Míg az ország sík területein (Dél-Alföld 70%, Észak-Alföld 68%, Nyugat- Dunántúl 51%) és Közép-Magyarországon (50%) az átlagnál többen közlekedtek kerékpárral, addig az ország dombos, hegyes vidékein (Dél-Dunántúl 43%, Közép-Dunántúl, Észak- Magyarország 39-39%) számottevően ritkábban. Az adatfelvételeket megelőző két hétben Budapesten közlekedtek kerékpárral a legkevesebben (18%). A régiók között nemcsak a kerékpárral közlekedők arányában, hanem a használat gyakoriságában is mutatkoztak különbségek. A vizsgált időszakban kerékpárral közlekedők az alföldi területeken átlagosan 10 napon ültek kerékpárra, ugyanakkor Budapesten 5 nap volt ez az érték. A közlekedési célú kerékpárhasználat előfordulásában különbség mutatkozott a nők és a férfiak között. Utóbbiak nagyobb arányban (43 vs. 50%) ültek kerékpárra a vizsgált időszakban. Az iskolai végzettség szerint is lényeges különbségek mutatkoztak: a magasabb végzettségűek kisebb arányban használták közlekedési célból a kerékpárt a kérdezést megelőző két hétben. A maximum 8 általánost végzettek körében még 47 százalék, a 32

33 középfokú és a felsőfokú végzettségűek körében már csak 33 illetve 30 százalék volt ez az arány Kutatások a Magyar Kerékpárosklub negyedéves kutatásai előtt A Magyar Kerékpárosklub kutatásai előtt is voltak felmérések. Az egyik, a Közösségi Kerékpáros Közlekedési Rendszer (KKKR) kutatás, mely szintén egy Hoffmann Research International kutatás. A KKKR, azaz BuBi olyan közlekedési szolgáltatás lesz 2013-tól Budapesten, amely a város fontos közlekedési csomópontjain és egyéb területein viszonylag sűrűn elhelyezett, mindenki számára könnyen hozzáférhet, egyszerűen, ingyenesen vagy minimális díjért kölcsönvehető kerékpárokat működtet. A március 10-ei kutatást a Parking Szervez Fejleszt Kft. kezdeményezte, hogy felmérje a kerékpáros potenciált Budapesten és környékén, tehát hogy mennyi ember szeretne és/vagy lenne hajlandó kerékpározni. Fontos cél volt, hogy meghatározzák ezt a potenciális célcsoportot szociodemográfiájuk és utazási, közlekedési szokásaik alapján, továbbá megtalálják azokat az érveket, amelyek hatására rendszeresen kerékpárra ülnének és kerékpárt használnának mindennapos közlekedési eszközként. A kutatást 500 fős mintán végezték el, a kitöltőket pedig szegmentálták. A 40% elutasító, 40% kerékpározásra nyitott, a 20% pedig szabadidős kerékpáros. 7. ábra: Kerékpárhasználat közlekedési célból 41 letöltés: november :40 33

34 A megkérdezettek 24 százaléka használja kevesebb, mint tíz éve a kerékpárt közlekedési céllal. Ők azok, akik a kerékpáros szervezetek és mozgalmak létezése óta kerékpároznak Budapesten és környékén. 8. ábra: BAM! ismertsége, forrás: ben a megkérdezettek 22,8 százaléka hallott csupán a Bringázz a munkába! kampányról Budapest a tizedik biciklibarát nagyváros A tanácsadással és kommunikációval foglalkozó Coppenhagenize.com, amelynek fő profilja a kerékpározás népszerűsítése, a kerékpárkultúrával kapcsolatos kutatás, marketing illetve a városok élhetőbbé tétele, készített idén, 2011-ben egy felmérést a világ nagyvárosai között a kerékpározásra vonatkozóan. Az eredményben Budapest a tizedik helyre került. Megelőzte Londont, Bécset, New Yorkot, San Franciscót. Az előző évtizedben indított kezdeményezésből keletkező vállalat az idei év elején döntött úgy, hogy hasznos lenne kidolgozni egy mutatót, amely szakmai szempontok alapján rangsorolná a városi biciklizés fő központjait, és annak ellenére, hogy kezdetben csupán saját, belső célra szánták a biciklibarát nagyvárosokat sorrendbe állító mutatót, végül félévnyi információgyűjtés és kutatást követően mégis 80 várost vizsgáltak a világ legkülönbözőbb pontjain. A kutatáson a városok összesen 13 kategóriában szerezhettek 4-4 pontot, és az így szerzett 52 ponthoz bónuszpontokat adtak hozzá. Olyan szempontok alapján vizsgálják a nagyvárosokat, a kerékpárosok érdekeit képviselő szervek és civil szervezetek befolyásossága, tevékenysége, kerékpározást megkönnyítő lehetőségek, kerékpáros infrastukrtúra, kerékpározók nemének aránya, kerékpárral megtett utak aránya a közlekedésben, ez utóbbi mennyit nőtt 2006 óta, politika, autósok, tárdalaom egészének hozzállása a városi kerékpározáshoz letöltés: október :30 34

35 Budapest 36 pontot szerzett, eredetileg három másik várossal volt holtversenyben (az Egyesült Államokat New York kivételével egyetlenként képviselő Portland, a mexikói Guadalajara és a németországi Hamburg mellett), és csupán bónuszpontok döntöttek fővárosunk javára. A jelentés szerint Budapesten nagyszerűen működnek a kerékpáros érdekeit képviselő szervezetek, figyelemre méltó a kerékpározás társadalmi elfogadottsága, amelyet a helyi szubkultúrák is támogatnak, a kerékpárral megtett utak aránya tekintetében közelítünk az 5%-os álomhatárhoz, és világszínvonalúak a kerékpározás elfogadottságára tett erőfeszítések is. A dicséret mellett javaslatot kapott Budapest arra is, hogyan lehet még többet tenni azért, hogy Budapest még feljebb mászhasson a biciklibarát nagyvárosok ranglétráján. A szakértők szerint ugyan tiszteletre méltó a Critical Mass-en megjelent hatalmas tömeg, 43 és Coppenhagenize szerint, sehol máshol a bolygón nincs olyan hely, amely ezer embert képes felvonultatni egy békés Critical Mass felvonuláshoz, - ugyanakkor rá kellene venni őket, hogy ez a rengeteg ember minden nap kerékpárra szálljon. Továbbá intenzívebbé kellene tenni a politikai lobbizást és a pozitív marketinget, fejleszteni az infrastruktúrát, valamint több döntéshozó politikust állítani az ügy mellé. Habár a szakértők a beszámolóban azt is pozitívan értékelték, hogy például az Andrássy úton megfelelően helyezték el a járda és az autók között a biciklisávot, nem valószínű, hogy ki is próbálták a budapesti kerékpárosok által annyit vitatott, és nemsokára átépítésre kerülő utat ábra: Coppenhagenize index, forrás: november :44 44 Fóti Lázár (2011): Budapest a világ tizedik biciklibarát nagyvárosa letöltés: november :45 35

36 4. Primer kutatás 4.1. Kvalitatív kutatás A mélyinterjú kutatás négy interjúból áll, melyeket a Budapest életében meghatározónak és fontosnak tartott szervezetek és mozgalmak vezetőivel, szervezőivel készítettem el. A mélyinterjúk céljai: Pontosabb képet kapni az adott szervezet, mozgalom működéséről, céljairól, lényegéről, álláspontjáról a fővárosi kerékpározással kapcsolatban. A marketingkommunikációs tevékenységeiket feltárni, és ezek megválasztásának okát kideríteni. A célcsoport, elérhető, lehetséges célközönség összetételének tisztázása. A szervezet, mozgalmak közötti láthatatlan háló kiderítése. A mélyinterjúk során a kérdésekben a szervezet, mozgalom létrejöttének okára, működésére, céljaira, esetleges változtatásaira, marketingkommunikációs eszközeire, célcsoportra, más társulatokkal való együttműködésükre és Budapest jelenlegi (kerékpáros szemszögből megítélt) helyzetére kérdeztem rá. Az interjúalanyok az alábbi táblázatban láthatóak: szervezet, szerepe a szervezet, név mozgalom mozgalom életében* időpont helyszín Magyar Kerékpárosklub László János MK alapító, elnök október 18. Budapest Halász Áron Cycle Chic alapítók, Cycle Chic Gál Zoltán főszervezők Én és a Én és a Biciklim alapító, Lizán Balázs Biciklim szervező (marketing) Critical Mass szervező 2008 Critical Mass Lóczi Viola óta 1. táblázat: A mélyinterjúk adatai, forrás: saját kutatás október október október 26. Budapest Budapest Budapest 36

37 *Az interjúalanyok mindannyian segítenek vagy segítettek már valaha a Magyar Kerékpárosklub működésében, önkéntesként, tagként vagy tanácsadóként. 1. A szervezet, mozgalom létrejöttének okai Első kérdésként tettem fel azt a kerékpáros szervezeteknek, mozgalmaknak a vezetőinek, szervezőinek, miért jött létre az általuk képviselt szervezet, mozgalom. A kérdésre válaszolva mindannyian elmondták a szervezet, mozgalom létrejöttének az okát, és a működésüket. Van saját ötlet, de van, ami külföldi példára jött létre. László János (Magyar Kerékpárosklub) elmondta, hogy megalakulásuk szükségszerű volt, hiszen a Critical Mass, mint mozgalom, nem volt elég önmagában, kellett mögé egy szakmai csapat, egy szakszervezet, ami képviseli a mozgalmat, ami megfogalmazza a céljait, kéréseit, ami tárgyal, stb., és így lett a Magyar Kerékpárosklub. Azt is elmesélte, hogy a szervezet legfőbb munkája, az önkormányzat számára a legnagyobb segítséget nyújtani, hogy a település, kerület kerékpárosbarát legyen. Gál Zoltán (Cycle Chic) elmesélte, hogy nem ők találták ki a Cycle Chic-et, hanem a koppenhágai, Mikael Colville-Andersen, aki 2007-ben kezdett el fotózgatni bringásokat, és ebből nőtte ki magát ez az egész. A Cycle Chic képviselője azt is elmondta, hogy a dolog lényege, hogy az átlag ember elhiggye azt, hogy kerékpárral is lehet közlekedni, és átültessük erre az eszközre. Lóczi Viola (Critical Mass) elmesélte, hogy mozgalom létrejötte a 2004-es őszi európai Autómentes naphoz kapcsolódik. A főváros vezetősége azzal az indokkal, hogy a kelleténél jobban akadályozná az autófogalmat, hétvégén tartotta. Elmondása szerint, ez joggal verte ki a biztosítékot többeknél, válaszként, akkor még egy kisebb csoport, főleg futárok, az első Critical Mass-szal fejezték ki nemtetszésüket. Tehát minden szervezet létrejötte egyedi, indokolt, vagy épp bizonyos szemszögből szükségszerű volt. 2. A szervezet, mozgalom céljairól Bár a szervezetek, mozgalmak céljai mindannyiuknál megtalálható a honlapjuk vagy Facebook bemutatkozójában, és egyértelmű, mégis érdemesnek tartottam erről kérdezni a szervezőket, vezetőket, hogy pontosabb képet adjanak erről, és hozzátegyék saját meglátásaikat.,,küldetésünk minél több embert rábeszélni, hogy válassza a kerékpározást közlekedésre január óta pedig semmit nem változtak a céljaink. Akkor vált eggyé a CM és a MK. 37

38 Szeretnénk a kerékpárt népszerűvé, mindenki számára elérhetővé tenni. (László János, Magyar Kerékpárosklub),,Dokumentáljuk a bringabummot, ezt a történelmi pillanatot, ami úgymond a reneszánsz, emellett próbálunk utat és szemléletet mutatni. ( Halász Áron, Cycle Chic),,A legfőbb célunk pedig, hogy minél többen kerékpározzanak és minél emberközpontúbb legyen a város. (Gál Zoltán, Cycle Chic) Tehát mindannyian elmondták, hogy az általuk képviselt szervezet, mozgalom célja a kerékpározás népszerűsítése, és az, hogy az emberek felfedezzék annak a lehetőségét, hogy a kerékpározás egy optimális eszköz a közlekedésre, és válasszák ezt minél többször, a lehetőségekhez mérten. Céljuk tehát, hogy minél több kerékpáros legyen az utakon, és a város még inkább környezet- és bicikli-barát legyen, mely hozzájárul a városkép formálásához. 3. Változtatások, változások a szervezet, mozgalom működésében. Vannak bevált és vannak kevésbé hatékony kampányok, mindemellett pedig a társadalom, az elért eredmények és befolyásolják a változtatás lehetőségét. A megkérdezettek a Critical Mass-t hozták fel leginkább, mert amikor 2004-ben elindult, még más volt a kerékpározási kultúra Budapesten, mára pedig elérte azt a célt, amiért akkor elindult. Abbahagyni nem szeretnék, hiszen akkor valaki bizonyára folytatná, azt pedig, hogy más irányba vigyék el, egyik szervezet képviselője sem szeretné. A változtatások kérdésnél Halász Áron (Cycle Chic) elmondta, hogy több új technikai eszközre lenne szükségük, szívesen újrarajzolnák a blogot, fokozni szeretnék a közösségi aktivitást, és új témákkal - mint oktatóvideók, tanácsadás- is szeretnének előrukkolni. László János (Magyar Kerékpárosklub) elmondta, hogy a Helyben vedd meg kampányukat nem jól csinálják, rossz technikákat alkalmaztak, most dolgoznak ki egy hatékonyabbat. Egy kampányt sem szeretnének megszüntetni, olyan van, amit hatékonyabban akarnak csinálni. Az iskolai kampányba pedig most kezdtek bele. Tehát a szervezetek és mozgalmak működését folyamatos újítások, és az emberek igényeihez való alkalmazkodás jellemzi. 4. Marketingkommunikációs eszközeik,,sok technikát lehet követni, mint reklám óriásplakáton, tv-ben, de pénz hiányában mi ezt nem tudjuk alkalmazni. Ezért a marketingnek azt a részét kellett alkalmaznunk, ami sokkal pénzkímélőbb. László János (Magyar Kerékpárosklub) 38

39 ,, Nagy súlyt fektettünk arra, hogy a sajtó kommunikáció professzionális legyen, hogy a sajtó rászokjon arra, bármi bringás dolog van, minket hívjanak fel. László János (Magyar Kerékpárosklub),,Van egy kommunikációs munkacsoportunk, profi országos hírű kommunikációs és pr szakemberek. ( )Vannak cégek, pl. a Young&Rubicam, akik felvállalják a mi kreatív munkáinkat, sőt ennek az egész brand-építésnek ők voltak a megalapozói. László János (Magyar Kerékpárosklub) Az eszközeik közé leginkább a Facebook, honlap, word of mouth, rendezvények, kiállítások, sajótmegjelenések, pr cikkek tartoznak. Emellett találkozhatunk plakátokkal, matricákkal. Törekszenek arra, hogy minél kevesebb pénzt költsenek rá, hiszen nincsen bejövő forgalma a szervezeteknek, mozgalmaknak, vagy ha van is valamennyi a tagok, önkéntesek támogatásából akkor minimális ahhoz, hogy hagyományos médiafelületen jelenhessenek meg, ezért próbálják a BTL eszközöket használni. 5. Célcsoport A célcsoport legalább annyira fontos eleme a marketingmixnek, mint marketingkommunikáció, ezért nem mehetünk el mellette figyelem nélkül. A szubkultúra alatt a kerékpározás esetében a futárokról és versenybiciklisekről beszélhetünk. Viszont hogyha közlekedés tekintetében vizsgáljuk a kerékpározást, akkor minden embernek bele kell tartoznia a célcsoportba, ami egyfelől megnehezíti, másfelől megkönnyíti a szervezetek, mozgalmak munkáját.,,az egész a szubkultból nőtt ki, de ez mindjárt egy akadály is. Hogy lehet, túllépni ezt a problémát, hogy megtartsuk ezt a hatalmas-még ma is létező erőt- eközben mássá válunk, ez egy vékony madzagon járás, ezeket az embereket nem megtagadni, de közben meg váltani stíluson, kommunikáción, anarchizmuson is. Lehetek anarchista amikor mozgalmárként lépek fel, de nem lehetek az, amikor Tarlós Istvánnal kell tárgyalnom. (László János, Magyar Kerékpárosklub),,Volt ez a szubkultúra egy időben, a futár, sportoló, stb., és nekünk célunk az is, hogy kiragadjuk ezt ebből a körből, tehát a mindennapi embernek, sőt még a magas pozícióban lévőknek is elérhető dolgokat mutassunk. Halász Áron (Cycle Chic) A szervezeteknek, mozgalmaknak nem volt könnyű dolguk a célcsoportot illetően, hiszen a szubkultúrától el kellett szakadniuk, anélkül, hogy bárkinek ez ellenszenvet váltana ki. A 39

40 szubkultúrából való kiemelkedést mutatja, hogy a rendezvényeken, mozgalmakon megjelenő emberek közlekedési eszközként használják a kerékpárt. 6. Budapest jelenlegi helyzete kerékpározás tekintetében Budapest jelenlegi helyzetét az elmúlt évek kerékpározás forgalomváltozásának Koppenhága tükrében vizsgáltam az interjúalanyok válaszát illetően.,,budapest világszínvonal, világviszonylatban fantasztikus dolgokat követett el. (László János, Magyar Kerékpárosklub),,A hivatal, önkormányzat is kezdi felismerni ennek a fontosságát városfejlesztési szempontból, és kezd tenni érte. Eddig csak a mozgalom tett valamit, és ezt az eredményt érte el. Képzeld el, ha minden út bringázható lesz, akkor mi lesz. Mindannyian, akik ezt csináljuk, nagyon büszkék vagyunk, mindenki csodájára jár, nagyon jó érzés külföldön ezt a mozgalmat képviselni. (László János, Magyar Kerékpárosklub),,Ha ezt a törekedést infrastrukturálisan is követték volna, akkor háromszor ennyien bringáznának. (Gál Zoltán, Cycle Chic),,Lassan de biztosan, de mindenképp jó irányba. Bár még jöhetnek kisebb-nagyobb buktatók, de azok maximum a mikortát befolyásolhatják, az irányvonal már ki van jelölve. Egyre élhetőbb a város. (Lóczi Viola, Critical Mass) Mindannyian hasonlóan vélekednek a budapesti helyzetben. A szervezők úgy gondolják, Budapesten a kerékpáros forgalom nagyobb mértékben növekszik, fejlődik, mint az infrastruktúra, sőt van aki bringázhatatlannak tartja Budapestet e tekintetben, de egyelőre ez nem okoz gondot. Lizán Balázs (Én és a Biciklim) szerint, ha mindennapos közlekedési eszközzé válik a bicikli, ugyanazokkal a problémákkal szembesülni fognak, mint amikkel az autósok szembesülnek. Szerinte akkor már nem élvezet lesz a városban bringázni, ahogy ma sem autózni, de 50 éve az volt. László János (Magyar Kerékpárosklub) optimista ezzel kapcsolatban, és világszenzációnak tartja, hogy Budapesten úgy nő évente a hétköznapi hivatásforgalmi kerékpárosok száma és néha 100%-kal, hogy közben infrastruktúra nem épül. Úgy gondolja, hogy Budapest a világ egyik legbringásabb városa lesz. Úgy érzi, hogy a hivatal, önkormányzat is kezdi felismerni ennek a fontosságát városfejlesztési szempontból, és kezd tenni érte. Eddig csak a mozgalom tett valamit, és ezt az eredményt érte el. Mindannyian, akik ezt csinálják, nagyon büszkék rá, mindenki közte Mikael Colville- 40

41 Andersen is, a Coppenhagenize kitalálója is- csodájára jár. László János azt nyilatkozta, hogy nagyon jó érzés külföldön ezt a mozgalmat képviselni. Gál Zoltán (Cycle Chic) is külföldöt hozta fel példaként, mint László János, miszerint külföldön az a gond, hogy megépítik az infrastruktúrát, lehetővé teszik a kerékpározást, és az emberek nem akarnak kerékpárra ülni. Gál Zoltán szerint a BKV-nál kisebb dolgokat rá kéne hangolni, mint kerékpártartó konzol, és eleve tömegközlekedéssel kellene kompatibilissé tenni a kerékpárhasználatot. Összefoglalóként elmondható, hogy a szervezetek, mozgalmak létrejötte bizonyos szempontból szükségszerű volt, és szolgáltatásaik egyediek Magyarországon. Céljaik azonosak, a kerékpározás népszerűsítése Budapesten, minél több embernek legyen lehetősége a kerékpár mellett dönteni. Marketingkommunikációs eszközeik nem annyira költségesek, inkább BTL, illetve az előző fejezetben már felsorolt eszközöket használnak. A célcsoport tekintetében igyekszenek a szubkultúrából kitörni, és nyitni a mindennapi emberek mindenki felé. A szervezetek, mozgalmak összetartanak egymással, keresztpromotálják egymást. A budapesti helyzetet, a kerékpáros forgalmat mely bizonyos tekintetben az ő marketingkommunikációs tevékenységeik eredménye - pozitívan értékelik. 41

42 4.2. Kvantitatív kutatás A kérdőív A kérdőívben a következőket vizsgáltam: Minek hatására használják (vagy nem használják) a kerékpárt Budapesten? Tehát mi motiválta őket. Mennyire ismertek a kerékpáros szervezetek, mozgalmak számukra. Milyenek az attitűdjeik, megítéléseik a szervezetekkel, mozgalmakkal és tevékenységeikkel szemben. Demográfiai adatok A kérdőívet 215 fő töltötte ki, akik BGF-es diákok, az ismerőseim és a Cycle Chic Facebook oldal rajongói voltak. Egy kritériumot határoztam meg, hogy a kitöltő saját belátása szerint rendelkezzen kerékpározási lehetőséggel Budapesten (tehát tanuljon ott, lakjon ott hetente pár napot, stb.). A kérdőív kitöltése és között zajlott. Az átlag életkor: 27,3 év A legfiatalabb kitöltő 18 éves, a legidősebb 53 éves. 134 nő, 81 férfi Csoportok kialakítása A kérdőív kitöltőit három csoportra bontottam, és a későbbiekben így elemeztem tovább az eredményeket, összehasonlítva az egyes csoportok válaszait. A szegmenst a kitöltők budapesti kerékpárhasználatának ideje szerint hoztam létre: 1. 0 éve kerékpározók, akik nem használnak kerékpárt Budapesten közlekedési célból. 2. Minimum fél éve, de kevesebb, mint 8 éve kerékpározók: akik a Critical Mass (2004) óta használnak kerékpárt. 3. Minimum 8 éve kerékpározók: akik már magyar kerékpáros mozgalmak, szervezetek (a Hajtás Pajtást nem vettem figyelembe) létezése előtt is használták kerékpárjukat Budapesten. 42

43 Hipotézisek, feltételezések - a különböző csoportokra vonatkozóan Feltételezhető, hogy a különböző csoportokban, különböző eredményeket kapunk. Ezért különböző hipotéziseket állítottam fel: 1. Csoport (nem kerékpározók) A kerékpárt nem használók kényelemből, esetleges félelemből (pl. közúti baleset) nem használ kerékpárt. A kerékpáros szervezetek, mozgalmak számukra elvétve ismertek, de nem nagyon érdeklik őket. Hogyha több információ eljutna hozzájuk a kerékpáros szervezetek, mozgalmak felől, kerékpároznának, tehát nem teljes mértékben elutasítóak. Hogyha a kerékpáros infrastruktúra is kiépítettebb lenne, kerékpároznának, tehát nem teljes mértékben elutasítóak. 2. Csoport (minimum fél éve, de kevesebb, mint 8 éve kerékpározók) Ismerik a kerékpáros szervezeteket és mozgalmakat, és érdeklődnek irántuk. Ők ismerik legjobban a szervezetek, mozgalmak média-megjelenéseit, marketingkommunikációs tevékenységeit. A többség részt vett már az általuk szervezett programokon, aktívak. 3. Csoport (minimum 8 éve kerékpározók) Jól ismerik a szervezeteket, mozgalmakat. 43

44 Nem annyira aktívak a programjaikon (mint a 2. csoport),. Számukra a kerékpár a legjobb módszer a közlekedésre, esetleg munkájuk ellátására (pl. futárok) 44

45 A csoportok adatai 10. ábra: Kerékpárhasználat Budapestre vonatkozóan, forrás: saját kutatás 1. A kitöltők 32 százaléka, 70 fő nem használ kerékpárt Budapesten közlekedési céllal. Átlagéletkoruk 23,8 év százalék, 113 kitöltő több mint fél éve, de kevesebb, mint 8 éve kerékpározik. Átlagéletkoruk 28,15 év százalék, 32 kitöltő több mint 8 éve kerékpározik a fővárosban közlekedési jelleggel. Átlagéletkoruk 32,03 év. 45

46 Kérdőív elemzés Kerékpár-használati szokások Kerékpár-használati szokások a közlekedési eszközre vonatkozóan 11. ábra: Mivel közlekedik Budapesten, forrás: saját kutatás Az első csoportba (nem kerékpározók) tartozók közül mindenki BKV-val szokott közlekedni, ezen kívül 17 fő autóval és/vagy motorral, 33 fő pedig gyalog is. A második csoportba (0,5-8 éve kerékpározók) és a harmadik csoportba (8-40 éve kerékpározók) tartozók közül mindenki közlekedik kerékpárral. Ezen kívül többen használnak BKV-t, autót, motort, vagy gyalog közlekednek. Kerékpár-használati szokások a kerékpárral közlekedés rendszerességére vonatkozóan Az első csoport 64 százaléka soha nem jár kerékpárral közlekedési célból Budapesten, a 36 százalék pedig alkalmanként jár kerékpározni, túrázás vagy Critical Mass alkalmával. A második csoport fele naponta kerékpározik, 31 százalék hetente többször, 19 százalék pedig több mint kéthetente, vagy alkalmanként. A harmadik csoport 38 százaléka naponta közlekedik kerékpárral, 25 százalék hetente többször, a 37 százalék pedig több mint kéthetente, vagy alkalmanként A kerékpározás motivációi A kerékpározás motivációi (spontán válaszadás) Az első csoport tagjai (70 fő) tulajdonképpen megmagyarázták, miért nem használnak kerékpárt. Az indokok a következők voltak: 46

47 20 százalék veszélyesnek tartja a közlekedést, de ha nem lenne az, járna kerékpárral. 14 százalék az útkörülményekre hivatkozott: hegyen lakik, vagy nagyok a távolságok, amelyeket minden nap meg kell tennie. 14 százalék gondolkodik rajta, hogy vesz vagy felhozza vidékről a kerékpárját. 14 százaléknak azért nincs kerékpárja, mert vidéken lakik, és ebből 5-nek problémás lenne a tárolása. Egyéb indokok: szmog miatt (11%), nagy forgalomtól való félelem (9%), kevés kerékpárút (9%), az időjárás körülményei nem mindig megfelelőek (7%), fél, hogy ellopják a kerékpárját (6%), a BKV kényelmesebb és biztonságosabb (6%), nem szeret vagy utál kerékpározni (6%), higiéniai okokból (6%),gyalog sem léteznek számára távolságok (3%), a kerékpár nem kényelmes (3%), több időt vesz igénybe, drága a bicikli, fárasztó, rosszak az utak, alkohol fogyasztása miatt nem ülne rá, stb. Láthatjuk, hogy a nem kerékpározók között is vannak, akik nem teljesen elutasítóak. Sokan olyan indokokra hivatkoznak, amelyeket a kerékpározók nem vesznek figyelembe (pl. a félelem, szmog, stb.) a kerékpár használatakor, ugyanis felülírják náluk más indok ezt. A második csoport (113 fő) válaszai arra a kérdésre, hogy minek a hatására kezdett el Budapesten kerékpározni, a következők voltak: 44 százalék BKV-ellenes kitöltő van, ugyanis ők azért váltottak kerékpárra, mert idegesíti, nem szereti, utálja, megunta, koszosnak tartja a BKV-t, illetve nem tud, nem szeret hozzá időben alkalmazkodni, kevesebb utazással jár, gyorsabb és kényelmesebb a kerékpár. 63 százalék kifejezetten a gyorsaság előnyeire hivatkozott. 29 százalék sport, mozgáslehetőség miatt. 26 fő az olcsóságra, üzemanyag drágulásra, drága BKV-ra hivatkozott 23 százalék csak egyszerűen szereti a kerékpározást, szórakozásnak, izgalmasnak tartja, feltölti őt. 13 százalék ismerős, kolléga, volt barát, baráti kör hatására kezdett el kerékpározni. 12 százaléknak az egészséges életmód része a kerékpározás. Egyéb válaszok: környezettudatos (10%), szabaddá teszi (7%), vonzotta az egyszerűsége, praktikussága, hatékonysága (5%), nehéz Budapesten parkolni, és ugyanennyinek nem kell dugóban állni (4%), vidéken ezt az eszközt használta, és a fővárosban sem akart váltani 4%), használatával kapcsolatos jó tapasztalatok (3%), belváros felújítás óta kerékpározik (3%), 2 kerékbilincs után megvette a kerékpárját, 47

48 máshogy látja kerékpározás közben a világot, bárhova mehet vele, nincs autója, Budapest megismerése, Dánia, bringás futár, BKV sztrájk után beleszeretett, biciklis boom, stb. A kerékpáros szervezetek és mozgalmak hatásaira a 7 százalék hivatkozott:,,critical Mass hatása,,tetszett az akkoriban induló CM,,Critical Mass adta meg a lökést,,bam, a munkahelyi csapat biztatására,,bam,,cycle Chic 2 fő,,cycle Chic nagyon motiváló volt, nehogy már ők keményebbek legyenek nálam. A második csoport (0,5-8 éve kerékpározók) tagjai leginkább a többi közlekedési eszköz rovására írható negatívumok miatt kezdett el kerékpározni, ugyanakkor sokakat motiválnak a szervezetek, mozgalmak, környezettudatosság, egészséges életmód, sport, és a kerékpározás, mint életérzés is. Sokan mások hatására kezdtek el kerékpározni. A harmadik csoport tagjait (32 fő) elmondásuk szerint a következő indokok miatt kezdtek kerékpározni a fővárosban: 53 százalék a gyorsaságra hivatkozott, 4-en megemlítették, hogy nem kell dugóban várniuk. 31 százalék a benzin drágulására, BKV jegyárakra és olcsóságra hivatkozott. 28 százalék számára szórakozás, élvezetet jelent a kerékpározás, vagy csak egyszerűen szereti. 22 százalék számára sport, mozgás a kerékpározás. 19 százalék a környezetvédelemre hivatkozott és ugyanennyien arra, hogy nem szeretik a BKV-t. Egyéb válaszok: adrenalin a belvárosban, egyre több kerékpáros út, egészséges, Berlin, kényelem, szmog, kolléga, anyuka hatása, szabadabb, függetlenebb közlekedés. A 3 százalék hivatkozott a BAM-ra, Critical Massra és a Magyar Kerékpárosklubra. 48

49 A harmadik csoportban elvétve volt, aki a szervezetekre, mozgalmakra hivatkozott, illetve a kerékpározás előnyei azok, melyek vonzották őket, mint gyorsaság, olcsóság, sportolási lehetőség. A kerékpározás motivációi (támogatott) 12. ábra: A kerékpározás motivációi 1.csoport, forrás: saját kutatás Az első csoport tagjai pozitív attitűdöt mutattak a motivációval szemben, ugyanis a 76 százalék azt jelölte be, hogy egyáltalán nem igaz rá, hogy semmi ne motiválná. A sport, mozgás lehetősége, és ugyanígy a környezetvédelem a csoport több, mint a felét motiválja. Az, hogy a kerékpár olcsó, gyors, a barátok is kerékpárral járnak, hasonló megosztást mutatott a kitöltők között, ugyanis az értékelők közel negyedét egyáltalán nem, ugyanennyiüket kicsit, valamennyire és nagyon motivál. A kerékpáros szervezetek motiválják őket a legkevésbé. 49

50 13. ábra: A kerékpározás motivációi 2.csoport,, forrás: saját kutatás A 2. csoport tagjai egyöntetűen azt jelölték, hogy nekik van motivációjuk arra, hogy kerékpárt használjanak. A leginkább motiváló tényezők számukra azok, hogy jó lehetőség sportra és gyors, ezeket a 71 és 70 százalék értékelte így. A legkevésbé motiválja őket az, hogy a kerékpáros szervezetek hatására belátják, hogy jó, vagy kedvet kapnak hozzá, a barátok is biciklivel járnak, vagány. Ilyen sorrendben 50, 37, 35 százalékot egyáltalán nem motiválnak. A kerékpár olcsósága és környezetkímélő hatása hasonló megoszlást mutat, méghozzá a kitöltők majdnem felét nagyon motiválja. 50

51 14. ábra: A kerékpározás motivációi 3.csoport,, forrás: saját kutatás A 3. csoportban a válaszadók a 2. csoporthoz hasonlóan azt jelölték, hogy létezik olyan tényező, amely motiválja őket a kerékpárhasználatra. A csoportban a legmeghatározóbb tényező a sport, mozgás lehetősége volt, ugyanis a 3. csoport 69 százalékát nagyon motiválja. Ezt követte a kerékpár környezetkímélő hatása, gyorsasága, majd az olcsósága, 52, 47 és 39 százalékkal. Az, hogy a barátok is kerékpárral járnak 22 százalékot főt motivál nagyon. A kerékpározás motivációi 2 Kerékpáros szervezetek és mozgalmak hatásai összehasonlítása a 3 csoportnál A fenti kérdés tartalmazza azt is, hogy a,,biciklis szervezetek, mozgalmak hatására belátom, hogy jó/kedvet kapok hozzá. A három csoport arról, mennyire motiválja őket ez, a következőképpen válaszolt: 15. ábra: A kerékpározás motivációi, forrás: saját kutatás A csoportok tagjainak több mint a felét egyáltalán nem motiválják a szervezetek tevékenységei, mondanivalói. A százalékot kicsit motiválja, a százalékot valamennyire, és csupán a százalékot nagyon. A csoportok közti megoszlások nagyon 51

52 hasonlóak. A kerékpáros szervezetek, mozgalmak tevékenysége háttérbe szorul a kerékpározás többi előnyével szemben. Ehhez a témakörhöz hozzá kell tenni, hogy a kitöltők saját bevallásuk szerint ítélkezhettek arról, mennyire motiválják őket a kerékpáros szervezetek, mozgalmak. És azt is, hogy a kerékpáros szervezetek, mozgalmak mondanivalója tulajdonképpen a kerékpározás előnyeiről szól, pontosan arról, ami a kitöltőket saját bevallásuk szerint- motiválja. A nem kerékpározók (1. csoport) lehetséges motiválása 16. ábra: A nem kerékpározók lehetséges motiválása, forrás: saját kutatás Az ábrán látható, hogy a jelenleg nem kerékpározókat a jobban kiépített (biciklis)úthálózat, az autók, gyalogosok együttműködési készsége és a Budapest arculatához kapcsolódó biciklis kultúra (mint Hollandiában, Koppenhágában) motiválná leginkább kerékpározásra. Ugyanakkor a benzin árának növekedése, a népszerűbb kerékpáros programok, még több kerékpáros program is sok mindenkit megmozgatna, ha nem is teljes mértékben, de valamennyire. A kerékpáros szervezetek nyújtotta nyeremények, ajándékok és az, hogy ezek a szervezetek, mozgalmak még divatosabbak lennének, mozgatja meg legkevésbé az 52

53 embereket, ugyanis az 56 és 64 százalékot egyáltalán nem. Ugyanakkor a többi embert ez is motiválná kicsit, valamennyire vagy éppen teljes mértékben A kerékpáros szervezetek, mozgalmak ismertsége A kerékpáros szervezetek, mozgalmak spontán ismertsége 17. ábra: A kerékpáros szervezetek, mozgalmak spontán ismertsége, forrás: saját kutatás A legismertebb a Critical Mass mozgalom ( százalék), ezt követi a Bringázz a munkába! ( százalék), Magyar Kerékpárosklub ( százalék), majd a Cycle Chic ( százalék). A kitöltők százaléka ismeri az Én és a Bicikimet, és néhányan a Biciklis reggelit, Bebiciklizést, Bringakonyhát is megmelítették. Emellett nagyon sok túrát, honlapot, futárszolgálatot, versenyt, bolhapiacot is említettek. Látható, hogy a második csoport körében legismertebbek a szervezetek, mozgalmak, és a harmadik csoport sincs ezektől az adatoktól nagyon lemaradva. A Magyar Kerékpárosklubot az első csoport tagjai közül senki nem említette. 53

54 A kerékpáros szervezetek, mozgalmak támogatott ismertsége 18. ábra: A kerékpáros szervezetek, mozgalmak támogatott ismertsége, forrás: saját kutatás Ennél a kérdésnél a válaszok magasabb százalékokat mutattak, mint az előzőnél. Hiszen feltételezhető, hogy a szervezetek, mozgalmak neveinek elolvasása emlékeztetőként szolgált a kérdőívet kitöltők számára. Az eredmény hasonló, csupán magasabb százalékokkal. A második csoport tagjai között a legismertebbek a kerékpáros szervezetek, mozgalmak, ezt követik a harmadik csoport ismeretei, majd az első csoporté. A Critical Mass-t ismerik a legtöbben, ezután következik a BAM kampány, a Magyar Kerékpárosklub, Én és a Biciklim és a Cycle Chic. A legkevésbé ismertek a Bringakonyga, Kerékpár Klub. Az eredmények magas számokat mutatnak, ami a szervezetek, mozgalmak tekintetében pozitív eredmény. 54

55 A kerékpáros szervezetek, mozgalmak ismertsége ábra: A kerékpáros szervezetek, mozgalmak ismertsége3, forrás: saját kutatás A válaszokból láthatjuk, hogy a legtöbben, a válaszadók százaléka az interneten olvasott már róluk. A válaszadók százaléka a szervezet, mozgalom plakátjával, matricájával találkozott már. A többi ismeretszerzési lehetőséget hasonlóan, ám de csoportonkénti nagyobb szórással jelölték a kitöltők, és ezekből alig a társaság fele vagy negyede tájékozódott már a szervezetekről, mozgalmakról. A barátok hívták a kitöltők százalékot, a százalék az újságban olvasott róluk, a százalék pedig belebotlott egy ilyenbe véletlenül. A 2. csoport kiemelkedő eredményeket mutat annál az opciónál, hogy barátok hívták, interneten olvasta, plakátról, matricáról hallott róla, és hogy belebotlott egy mozgalom, szervezet programjába, ugyanakkor sokkal alacsonyabb eredményeket a TV-ből, rádióból, újságból való tájékozódásnál. Az első és harmadik csoport eredményei hasonlóak. Látható tehát, hogy minden csoportot az interneten keresztül lehet legkönnyebben elérni. 55

56 Aktivitás a szervezetek, mozgalmak programjain 20. ábra: Aktivitás a szervezetek, mozgalmak programjain, forrás: saját kutatás A kérdőívben hat szervezet és mozgalom szerepelt, viszont négyet ragadtam ki. A többi (Bringakonyha, Bringás reggeli) az Én és a Biciklimhez és a Kerékpáros divatbemutatóhoz hasonló eredményeket mutat 1-2 fős eltéréssel. A legtöbben eddig a Critical Mass-en vettek részt, a legkevesebben pedig Biciklis divatbemutatón. Senki nem jelölte azt a választ, hogy,,voltam már, de többször nem megyek., ami azt jelenti, hogy senkinek nincs rossz tapasztalata a biciklis programokkal kapcsolatban. 56

57 A legtöbben azt a választ jelölték, hogy,,nem voltam még, de szeretnék, ami azt jelenti, a szervezetek és mozgalmak programjai pozitív megítélésűek. Az első csoportnak majdnem a fele szeretne részt venni ezeken a programokon. A második csoport kiugró magasságot mutat az Én és a Biciklim esetében. Feltételezhető, hogy szeretnének profi, kerékpáros képet készíttetni magukról. A,,Nem, és nem is szeretnék menni válaszhoz tömörült az első csoport kitöltőinek majdnem a fele, ami az érdeklődés hiányát feltételezi. A harmadik csoport tagjai közül is többen, körülbelül a kitöltők negyede jelölte ezt, míg a második csoport tagjai között nem jelentkezik az érdeklődés hiánya. Azok, akik a Többször voltam lehetőséget jelölték, mindenhol körülbelül háromszor többen vannak, mint akik az Egyszer voltam lehetőséget. Feltételezhető, hogy a kitöltők között vannak olyan személyek, akik a szervezetek és mozgalmak programjait rendszeresen látogatják. Aktivitás a kerékpáros szervezetek és mozgalmak programjain, webes felületein 21. ábra: Aktivitás a kerékpáros szerv. és mozgalmak programjain, webes felületein 1, forrás: saját kutatás Az első csoport 75 százalékára, a második csoport 19 százalékára, a harmadik csoport 48 százalékára nem jellemző, hogy ösztönözné a barátait/kollégáit hogy vegyenek részt biciklis programokon. Az első csoport 17, a második csoport 45 és a harmadik csoport 26 százalékával már előfordult, hogy szólt barátainak vagy kollégáinak, hogy menjenek el valamelyik kerékpáros programra. Akik pedig azt vallották, igaz rájuk az állítás, tehát rendszeresen ösztönzik barátaikat, kollégáikat, az első csoport tizede, a második csoport harmada és a harmadik csoport kicsit több, mint harmada. Ezzel a kitöltők érdeklődését 57

58 tudtam feltérképezni, melyből látható, hogy a kerékpározók a legaktívabbak, de a nem kerékpározók is mutatnak érdeklődést. 22. ábra: Aktivitás a kerékpáros szerv. és mozgalmak programjain, webes felületein2, forrás: saját kutatás A 215 kitöltő közül 110-en szoktak rendszeresen kerékpáros programokat, blogokat, Facebook oldalakat nézegetni az interneten. Ebből 20 százalék az első csoportból, 70 a másodikból és 55 a harmadikból kerül ki. Ez a szám kiugróan magas a részvétellel szemben. Valószínűleg a fiatalok körében népszerűek a Facebook oldalak, hiszen érdekes tartalmakat közölnek, mind a szórakoztatás, mind az ismeret- és információterjesztés szempontjából. 23. ábra: Aktivitás a kerékpáros szerv. és mozgalmak programjain, webes felületein3, forrás: saját kutatás Az összes kitöltő több mint a felére nem jellemző, hogy hozzá szokott szólni az interneten biciklis cikkekhez, fórumokhoz. A többieknél ez már előfordult, vagy teljes mértékben igaz rájuk. 58

59 A kerékpáros szervezetek, mozgalmak megítélése A kerékpáros szervezetek, mozgalmak megítélése ábra: A kerékpáros szervezetek, mozgalmak megítélése, forrás: saját kutatás 59

60 A kerékpáros szervezetek, mozgalmak megítélését úgy próbáltam felmérni a kitöltők között, hogy hét állítást felsoroltam, ők pedig kiválasztották az egy-egy szervezetre leginkább jellemzőt. Az első négy állítás a pozitív megítélést takarja, az utolsó három pedig a negatívat. A kitöltők több, mint a fele pozitívan ítélte meg a szervezetek, mozgalmakat és tevékenységüket. A legtöbben a kerékpározás népszerűsítését vélik felfedezni a mozgalmak, szervezetek munkái között, míg a második csoportban vannak szervezetek mint a Critical Mass, Biciklis divatbemutatók inkább egy jó bulit, programot jelentenek számukra százalék között vannak azok, akik úgy gondolják, a szervezetek és mozgalmak tevékenységének központjában a környezetvédelem áll, és körülbelül ugyanennyien vannak, akik szerint az egészséges életmód népszerűsítése. Valójában a kerékpáros szervezetek és mozgalmak a kerékpározást népszerűsítik, hogy minél több ember válassza lehetőségként a kerékpárt, mint közlekedési eszközt. Emellett az érv mellett szól természetesen az is, hogy jó buli, program, egészséges, környezetkímélő a kerékpározás a szervezetek és mozgalmak szerint. 60

61 A kerékpáros szervezetek, mozgalmak megítélése 2 A kerékpáros szervezetek, mozgalmak megítélése 2 2.csoport 3.csoport Túl keveset reklámozzák 1.csopor t 21% 36% 26% 17% 33 % 40 % 19 % 8% 25% 38% 19% 19% Erőltetettek 61% 24% 9% 6% 63 % 24 % 7% 6% 56% 25% 13% 6% Az egészséges életmódot Meghozzák az emberek Kellőképpen 14% 37% népszerűsítik A biztonságos biciklizést A szakszerű kerékpárhasználatr 4% 16% 40% 11% 30% 23% 24% 23% A 1% 6% 34% környezetkímélésr A bringázás 1% 7% 24% népszerűsítését 36% 56% 34% 14% 39% 14% 59% 67% 40% 23% 16% 6% 9% 19 4% % 8% 17 % 27 % 16 2% % 24 % 21 % 33 % 19 2% 3% % 41 % 42 % 48 % 42 % 43 % 36 % 76 % 36 % 20 % 25 % 27 % 35 % 14 % 12 % 3% 31% 50% 16% 9% 25% 47% 19% 19% 25% 41% 16% 9% 50% 31% 9% 25% 38% 34% 3% 3% 6% 38% 53% 3% 0% 13% 84% nem értek egyet kevésbé jellemző nagyjából egyetértek teljesen egyetértek vele nem értek egyet kevésbé jellemző nagyjából egyetértek teljesen egyetértek vele 25. ábra: A kerékpáros szervezetek, mozgalmak megítélése 2, forrás: saját kutatás A kérdés eredményei megosztóak a három csoport között, ugyanis a csoportok válaszait egymáshoz viszonyítva gyakoriak a több százalékban is eltérő eredmények. A legtöbben teljesen egyetértenek azzal, hogy a kerékpározás népszerűsítését szolgálják a szervezetek. Ezután a környezetkímélés is kiemelkedő szerepet kap a kerékpáros szervezetek és mozgalmak munkájáról alkotott véleményt illetően. A csoportok tagjainak több mint a fele, nem ért egyet azzal, hogy erőltetettek lennének. Az állításokra, miszerint a szervezetek,,túl 61 nem értek egyet kevésbé jellemző nagyjából egyetértek teljesen egyetértek vele