Önnek is jár legalább Ft megtakarítás évente!

Átírás

1 ORVOSK AMAR A Önnek is jár legalább Ft megtakarítás évente! Kedves Olvasóink közül bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy 3 évvel ezelőtt a MOK azzal a céllal hozta létra a MOK Komplex Kft.-t, hogy a nevéből is adódóan teljes körű pénzügyi szolgáltatást biztosítson a MOK-tagság számára. Az eredmények tükrében a közel 1200 Önökkel kötött szerződésből látható, hogy ennek a bizalmi kapcsolatokon alapuló pénzügyi szolgáltatásnak van létjogosultsága. Tevékenységünk folyamatos elemzése arra is választ ad, hogy ebben a dinamikusan változó gazdasági helyzetben a pénzügyi piac minden területét érintő, minden tekintetben felkészült MOK Komplex Kft. tud az Önök igényein alapuló termék- és szolgáltatási rendszert kiépíteni és működtetni. A MOK KOMPLEX KFT. MIN- DEN TEKINTETBEN MEGÚJUL Az első és egyben legfontosabb terület ahol előre kellett lépnünk, a megfelelő szakmai és értékesítési irányítás megteremtése. Balogh Gábor újonnan kinevezett ügyvezető személyében egy több mint 20 éves cégirányítási, egészségügyi és pénzügyi-biztosítási tapasztalattal rendelkező szakembert sikerült a cég operatív vezetésével megbíznunk. Az értékesítés hatékonyságát is át kell alakítanunk, ahol szintén egy megfelelő tapasztalatokkal rendelkező vezető, Katona Attila fogja a termékfejlesztést és az értékesítési csapat munkáját koordinálni. TERMÉK- ÉS SZOLGÁLTATÁSI PALETTÁNK Adott egy minőségi vásárlóközönség és egy felkészült menedzsment, komoly tervekkel, kapcsolatokkal. A tervek megvalósításához az orvostársadalom vásárlási, biztosítási, befektetési, megtakarítási igényeihez igazodó termékpalettára van szükség. Az új termékpalettáról néhány szóban: 1. Biztosítási termékekre szükség van. Életünk minden területére igaz a biztonságra való törekvés. Értékeink, tevékenységünk védelme rendkívül fontos: Az orvosi felelősségbiztosítás a jelenlegi MOK-tagság közel 60%-át érinti. Ennél a terméknél különösen fontosnak tartjuk, hogy a lehető legjobb ár/érték arányú terméket dolgozzuk ki, ajánljuk a MOK-tagság számára. A minden MOK-tag részére alanyi jogon járó betegség és baleset-biztosítást 2 területen is célszerű továbbfejleszteni. Egyrészről kidolgozunk egy magasabb szolgáltatási tartalommal rendelkező, úgynevezett MOK VIP betegség-/baleset-biztosítási terméket, másrészről a meglévő, rendkívül alacsony díjjal rendelkező terméket önkéntes alapon kiterjesztjük a MOK-tagok családtagjai számára. Egyedi kedvezményeket tartalmazó kötelező, casco és lakásbiztosítást ajánlunk, melynek célja, hogy a 3 termék együttes megvásárlásával jelentős megtakarítást tudjanak ügyfeleink elérni. 2. A minőségi befektetési, megtakarítási, banki termékek létjogosultságát a folyamatosan csökkenő banki, kötvénypiaci kamatok, a magyar részvénypiac hektikussága, a növekvő nyereség- és tranzakciós adók határozzák meg: Kockázatmentes, tőkevédett, de a banki kamatoknál magasabb 14

2 ORVOSK AMAR A hozamú befektetések, megtakarítások ajánlása. Alacsony kockázatú, jelentős tőkevédelemmel rendelkező, a banki kamatokat lényegesen meghaladó befektetési lehetőségek felkutatása, ajánlása. A nyugdíj-előtakarékosság új formáinak megismertetése a MOK tagság számára. Olcsóbb számlavezetés, hiteltermékek kidolgozása. 3. Az orvostársadalom presztízse lehetőséget teremt arra, hogy az élet szinte bármely területén minőségi termékekre, szolgáltatásokra egyedi, magas kedvezményeket érjünk el, ami mindannyiunk pénztárcáját érinti. A legfontosabb területek, amelyekre koncentrálunk: Telekommunikációs szolgáltatások, termékek olcsóbban. Olcsóbb üzemanyag. Minőségi belföldi, külföldi utazások, konferenciák, nyaralások a lehető legjobb áron. Híradástechnikai, eszközök egyedi kedvezményekkel. HATÉKONYABB KOMMUNIKÁCIÓ Fontosnak tartjuk, hogy nem tolakodó módon, de hatékonyabban kommunikáljunk a MOK-tagsággal. Ennek lehetséges eszközei: A MOK Komplex honlapját átalakítjuk és felkészítjük online szerződéskötésre. Az Orvosok Lapjában a már megszokott módon, rendszeresen beszámolunk eredményeinkről, akcióinkról, új termékeinkről. Kéthetente, havonta ben is jelentkezünk, és egy-egy akcióval kedveskedünk a MOK-tagok és családtagjaik számára. Egy országos értékesítési hálózatunk révén megteremtjük annak lehetőségét, hogy az Önök igényeit személyesen is megismerhessünk és kiszolgálhassuk. AZ ÖN VÉLEMÉNYE FONTOS NEKÜNK! A MOK tagsággal történő együttműködés hatékonyságnövelése érdekében egy akciót is hirdetünk. AMENNYIBEN ÖN TANÁCSADÓNKKAL TÖR- TÉNŐ SZEMÉLYES TALÁLKOZÓ KERETÉBEN KITÖLT EGY IGÉNYFELMÉRŐ KÉRDŐÍVET, A 2014-es 12. HAVI MOK TAGDÍJÁT A MOK KOMPLEX KFT. VISSZATÉRÍTI ÖNNEK! A hatékony együttműködés reményében üdvözli Önt: a MOK Komplex Kft. csapata! Kérdéseit, ötleteit, visszajelzését várják kollégáink a 06-1/ telefonszámon, illetve a mokkomplex@mok.hu címen. ALACSONY KOCKÁZAT OPTIMÁLIS TŐKEVÉDELEM KIEMELKEDŐEN MAGAS HOZAM...az egyik legjobb megoldás!... 15

3 sz akmapolitik a Pusztába kiáltott vészjelzések az egészségügyről?! Maguknak sorolták a bajokat az egészségügyi érdekvédők, kórházigazgatók az ÖEN konferenciáján. Uniós támogatásokon és a béremelésen kívül az egészségügy a közeli jövőben nem számíthat nagyobb arányú költségvetési többletre, az egészségügy nem kiemelt kormányzati prioritás, hanem egyszerűen államháztartási tétel. Slussz! idézte a nemzetgazdasági minisztérium helyettes-államtitkárát az Önkormányzati Egészségügyi Napok (ÖEN) fő szervezője dr. Kovács Zoltán a keddi XVII. Konferencia alkalmából kiadott brosúrában. A szervező bizottság elnöke egyúttal azt is megjegyezte, hogy a magyar lakosság köztudottan rossz egészségügyi állapotában kedvező változás a költségvetési források jelentős bevonása nélkül nem megy. A halogatásnak pedig ára van. A konferencia előtt néhány nappal született írás végül feltette a kérdést: Lássuk, mit kíván tenni a kormány a közeljövőben?! Egy biztos, az ÖEN keddi találkozóján ez nem derült ki, mivel az egészségügyért felelős államtitkár az utolsó pillanatban lemondta a megjelenést. Pedig az elhangzott előadások arról tanúskodtak: tennivaló lenne bőven. Rögtön az első felszólaló dr. Éger István arról a magára hagyottságról, 100 év magányról, kiszolgáltatottságról beszélt, amelyben jelenleg az alapellátás csaknem Dr. Éger István 10 ezer orvosának dolgoznia kell. A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint ugyanis a források a finanszírozás elégtelenségén kívül számos egyéb problémával is többnyire egyedül kell megküzdeniük a háziorvosoknak. Míg régen például komoly szakfelügyeleti rendszer, egymás közötti konzultációs lehetőségek, tudományos konferenciák, a területi kórházak szakmai támogatása segítették a háziorvosok munkáját, manapság ebből nem sok maradt. Főleg finanszírozási okok miatt lett viszont feszültség a szolgáltatók között, bizalomhiány a betegekben, és számos más, korábban nem jelentkező konfliktus. Ez utóbbinál az elnök megemlítette az alapellátás politikai jelentőségét is, hiszen a betegekkel való kapcsolatban a háziorvosok sokat tehetnek e konfliktusok megoldásáért. Éger István arról is beszélt, hogy nem véletlenül vesztette el ez a hivatás, illetve pálya a vonzását. Hiszen a praxisok állandó veszteségekkel küzdenek, kiszolgáltatottak a finanszírozóval szemben, állandó ellentmondás, hogy vállalkozásban kell közfinanszírozott közellátást nyújtaniuk, ráadásul nincsenek hitelek állami garanciával és a jogszabályi környezet is átláthatatlan, tisztázatlan. Mindezeken túl hiába tett sok dolgot helyére a 2011-ben módosított praxistörvény, a vagyonvédelem kimaradt belőle. Tehát nem ösztönzi semmi a háziorvosokat arra, hogy beletegyenek pénzt a praxisaikba, hiszen el is veszthetik azokat. A MOK elnöke szerint mindebből következnek a teendők. Tehát 16

4 sz akmapolitik a Dr. Svébis Mihály a központosított beszerzések, a struktúraátalakítás nem hozott anynyi megtakarítást, ami ellensúlyozta volna az átalakulás miatti többletkiadásokat. rendezni kell a jogszabályokat, így a praxistörvényt és az önkormányzati törvényt is, hiszen meg kell szüntetni a duális viszonyokat. Megfelelő hitelekre is szükség lenne, de meg kell duplázni a finanszírozást is. Éger István hangsúlyozta: jó lenne az is, ha az állam és a biztosító nagykorúként bánna az alapellátókkal, például ne a háziorvosokat büntesse azért, ha a páciensek nem megfelelően működnek együtt. Hozzátette azt is, hogy az alapellátás belső minőségügyi rendszere, a MOK szolgáltatása szerinte kiemelkedő jelentőségű, a várható ellenkezés dacára. Nemcsak az alapellátás, de a fekvőbeteg-ellátás is komoly forráshiánnyal küzd. Legalábbis ez derült ki dr. Svébis Mihály előadásából. A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) leendő elnöke, aki egyben a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgató főorvosa, példaként említette a saját intézményét is érintő kórházi integrációt. Az elnök szerint elengedhetetlen feltétel az integrálódó intézmények adósságállományának konszolidációja, enélkül ugyanis orvosszakmai szempontból sikertelenek lesznek ezek az integrációk. Svébis Mihály szerint is rossz közérzet uralkodik az egészségügyben, amelynek legfőbb okai: a forráshiány, a finanszírozási egyenetlenségek, az igazságtalanságok és a szakemberek anyagi nehézségei. Mindezek mellett továbbra is él a magas színvonalú, ingyenes, hozzáférhető ellátás mítosza, viszont csökkent az egészségügy társadalmi presztízse, merev egészségügyi hierarchia és zárt kultúra alakult ki, az ellátórendszert infrastrukturális, informatikai lemaradás jellemzi. És még mindig összemossák a szociális és egészségügyi kérdéseket. Az egészségügyön belül a kórházi konfliktusoknak számos oka van a szövetség elnöke szerint. Ilyen például, hogy míg az államosítás rengeteg feladatot rótt az ágazat vezetésére és az intézményekre egyaránt, addig egyelőre a GYEM- SZI-nek nincs pénze a tulajdonosi feladatok ellátásához. Ráadásul a központosított beszerzések, a struktúraátalakítás nem hozott annyi megtakarítást, ami ellensúlyozta volna az átalakulás miatti többletkiadásokat. Mindezeken túl gátolják a kórházak hatékony működését az államháztartási törvényben ma még meglévő kötöttségek. Svébis Mihály hozzátette: az elmúlt évek válságmenedzselése és az elhúzódó vezetőváltások kimerítették az ágazat valamenynyi szereplőjét, felemésztették a belső tartalékokat, miközben az ellátástól elvárt igények nincsenek összhangban az egészségügy számára nyújtott gazdasági lehetőségekkel. A kórházszövetség leendő elnöke szerint a legégetőbb feladat a kórházak forráshiányának kezelése. Hangsúlyozta: GDP-arányosan és nominálisan is jelentősen több pénzt kell juttatni az egészségügyi ellátórendszerbe a napi működés fedezésére. Meg kell oldani a fővárosi ellátórendszer uniós forráshiány miatt kialakult infrastrukturális elmaradottságát, és az egyházi kórházak finanszírozási problémáit is. Svébis Mihály úgy vélte, revízióra szorul maga a finanszírozási rendszer is. Hiszen eddig a HBCS- termelést a szakmai lobbi torzította, a TVK-t a menedzsment-lobbi torzította, a politika pedig a kapacitást torzította. Hozzátette: kezelni kell a humánerőforrás-krízist. Ennek érdekében elsősorban folytatni kell a béremeléseket és az ösztöndíjprogramokat, de ki kell alakítani az életpályamodellt is, amelyben szerepe lesz a kórházszövetségnek is. A jelenleg 114 tagkórházzal működő MKSZ legfőbb feladatának pedig azt tartja a leendő elnök, hogy a szövetség olyan szakmai tekintélyt érjen el, amely az egészségügyi kormányzatnak, a finanszírozónak, a tulajdonosnak, a szakmai szervezeteknek szükségszerűvé teszi a vele való egyeztetést. Bernáth Bea 17

5 sz akmapolitik a Az élet egy halálos betegség Dr. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség korábbi elnöke, a veszprémi Csolnoky kórház előadásának a Hogyan éljük túl a kórházi kezelést címet adta egy 2005-ben megjelent kötet alapján. Annak szerzője dr. Mikola István, későbbi egészségügyi miniszter volt. Hiába az évek múlása, a kormányok váltása, a helyzet nem javult, inkább rosszabbra változott. A főigazgató hangsúlyozta, a lakosság egy kórház működésének megítélésekor két véglet közül választ. Az egyiknél a csodát várja, s reméli, hogy a fekvőbeteg gyógyintézményben minden betegségen segítenek rajta, garantálva van a felgyógyulása. A másik arról panaszkodik, hogy az ilyen intézményekben katasztrofális állapotok uralkodnak, az ellátás valami csapnivaló, a személyzet nem tesz mást, csak a paraszolvenciára hajt. Jó lenne tisztázni mondta Rácz doktor, hogy az élet igenis egy halálos betegség, aminél mindig 100%-os a mortalitás. Az orvostudomány csak arra képes, hogy a szervezet öngyógyító mechanizmusait segítse, vagy a kellemetlen tüneteket enyhítse. Annak a kezelésnek, aminek hatása van, az mellékhatásokkal is jár. Az orvoslás legfőbb szabálya a nil nocere elv. A kórházi kezelés mindenkinek veszélyes üzem, ennek valamennyi kockázata a legnagyobb gondosság betartatásával sem kivédhető. És be kell vallani, igen, aki dolgozik, az sajnos tévedhet is, márpedig az orvos, akár a legnagyobb igyekezete ellenére sem tévedhetetlen. Sem a média, sem az orvosok, senki és sehol nem tudatosítja, hogy nem mindenki és nem minden betegség Sem a média, sem az orvosok, senki és sehol nem tudatosítja, hogy nem mindenki és nem minden betegség gyógyítható. Dr. Rácz Jenő gyógyítható. És nemcsak azért, mert a gyógyítás bonyolult művelet, folyamat, hanem gyakorta későn kerül orvoshoz a beteg, vagy éppen a kezelése nagyon drága lenne. A folyamatban az eredményt a leggyengébb láncszem elve határozza meg. A fentiek mellett is tudni kell, hogy a gyógykezelés sikertelensége vagy a szövődmény nem egyenlő a műhibával. Bűnbakot találni könnyű és népszerű, de ezzel még nem kerültünk közelebb a probléma megoldásához mondotta őszintén Rácz Jenő. Kérdést is feltett a szakember, amire ott helyben válasszal is szolgált. Kiknek kell a kórházakban a túlélést biztosítaniuk? Magyarországon a 2012-es adatok szerint a születéskor várható átlagos élettartam a férfiaknál 71,45, a nőknél 78,38 esztendő. Különböző tudományágak fejlődésének köszönhetően az idősödő társadalmunkban mind több az élemedett korú, de sajnos csökken az utánpótlás. Míg között 6,32 évvel nőtt a férfiak, 4,67 esztendővel a nők átlagos élettartama. Ennek akár örvendeni is lehetne, ha nem következne még egy adat, nevezetesen, hogy mindinkább rövidülnek férfiaknál 54,7, a nőknél 58,3 év az egészségben eltöltött esztendők száma. A tőlünk nyugatabbra lévő országokban a tendencia hasonló, de ami az élettartamot és az egészségben eltöltött éveket illeti, szignifikánsabban jobb a statisztika. Magyarországon sajnálatosan, átlagnál rosszabbak a morbiditási mutatók, magas a polimorbiditás. A magas munkanélküliség sem segíti az esetlegesen meglévő egészség megőrzését. Gondoljanak csak bele: a népesség 17%-a magas szegénységi arányba tartozik! Ezek után milyen kórházakban kell az egészségügyben dolgozóknak a páciensek, de ma már ott tartunk, hogy saját túlélésüket is biztosítaniuk? Rácz doktor kiemelte, hogy rendkívül heterogén építészeti feltételek között dolgoznak. Omladozó falak éppúgy megtalálhatóak a 19. században modernnek számító, ma már inkább az ellátás rovására menő pavilonrendszerű épületek, mint a hipermodern 21. századi létesítmények. Tény, az utóbbiak még ritkaságszámba mennek, miközben minden helyen az orvosoknak gyógyítaniuk kell! A felsorolásából nem hagyta ki Rácz Jenő, hogy máig megoldatlan az amortizáció és az eszközpótlás kérdése. A mindennapi gyógyító munkát hátráltatja, vagy éppen ellehetetleníti, hogy hihetetlenül szűkös a fejlesztés forrása, és csak részben teljesülnek a minimumfeltételek. Csak részben teljesülnek az ellátási standardok, ami szintén hátráltatja egy-egy gyógyító hely eredményes munkáját. Krasznai Éva 18

6 sz akmapolitik a Kényszernyugdíj: visszatértünk a szocialista társadalombiztosítási rendszerhez Az állami irányítás alá vett intézmények vezetői mérlegelés nélkül megszüntethetik a nyugdíjkort elért dolgozóik foglalkoztatását, ugyanis több mint húsz éve a közszolgálatban a nyugdíjjogosultság önmagában is felmentési indok. Kifejezetten jogi szempontból értékelte prof. dr. Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja az egészségügyi dolgozók (kényszer-) nyugdíjaztatásának körülményeit, a kettős juttatás tilalmát, a mentesítési eljárást az Önkormányzati Egészségügyi Napok szeptember 3-án rendezett konferenciáján. Összegzésében megállapította, hogy alkotmányjogi szempontból aggályos a 2012 decemberében született 1700-as kormányhatározat, illetve azt, hogy társadalombiztosítási jogi szempontból a közszolgálat teljes körűen visszajutott a szocialista társadalombiztosítási jogból örökölt, a 90-es évek elejéig hatályos jogállapotához, vagyis az úgynevezett együttfolyósítási tilalomhoz. A magyar nyugdíjrendszerben ugyanis a rendszerváltás előtt alapelv volt, hogy a fennálló munkaviszony mellett nem lehetett nyugellátást igénybe venni, mondván, ne részesüljön senki két ellátásban (a fizetést is ellátásnak tekintették) a költségvetés terhére. A rendszerváltás idején változott az alapelv, ugyanis az öregségi nyugdíjat olyan jogosultságnak tekintették, amelyet tartós járulékfizetéssel szerzett meg az egyén, így ezt a jogosultságot tulajdoni Prof. dr. Berke Gyula Hetvenkét kérelmet utasítottak el Az augusztus elején még el nem bírált közel ötszáz kérelem amely mind a megbízási szerződéses jogviszonyban foglalkoztatottak, mind a 2013 áprilisától állami fenntartásba került gazdasági társaságok által alkalmazott nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatására irányult az egészségügyben esetében megszületett a kormány döntése, tájékoztatta lapunkat az egészségügyért felelős államtitkárság. Ez azt jelenti, hogy összességében végeztek a 2385 kérelem elbírálásával, amelyekből 72 kérelmező továbbfoglalkoztatását nem támogatták. Az elbírálások továbbra is folyamatosan zajlanak, hiszen a nyugdíjkorhatárt is folyamatosan érik el az állami egészségügyben dolgozók, akik csak egyedi kérelmük számukra pozitív elbírálása után dolgozhatnak tovább az ellátásban. védelem illette meg, tehát nem lehetett függővé tenni más feltétel teljesülésétől. Ez azt jelentette, hogy megszűnt az úgynevezett együtt-folyósítási tilalom a 90-es évek elejétől, és bármilyen korlátozás nélkül lehetett a munkajövedelem mellett öregségi nyugdíjra is szert tenni ahogy ezzel a lehetőséggel sokan éltek is. A 2012 decemberében született 1700-as kormányhatározat a korábbi kormányzati koncepcióval ellentétben amely a felsőoktatásban dolgozó tanárok, kutatók, professzorok mellett az egészségügyi ágazatban dolgozók számára is biztosította a kivételt a kettős juttatás tilalma alól az érintettek legnagyobb döbbenetére az egészségügyi dolgozókra is kiterjesztette a tilalmat. Berke professzor szerint már maga a kormányhatározat is súlyosan aggályos forma a hagyományos alkotmányjogi felfogásban. Ráadásul erősen megkérdőjelezhető, hogy a miniszter irányítási-felügyeleti joga a magyar alkotmányos rendszerben kiterjedhet-e arra, hogy költségvetési intézményekben munkavégzésre irányuló jogviszonyok megszüntetésére kötelezzen, illetve jogviszony-létesítési tilalmat írjon elő. Mindez olyan jogi helyzetben, amelyben a közalkalmazottak tekintetében a nyugdíjjogosultság már önmagában felmentési indok huszonegy éve. Magyarán az állami kézbe vett intézmények vezetői mérlegelés nélkül megszüntethetik a nyugdíjkort betöltött dolgozóik foglalkoztatását, ha akarják. Sándor Judit 19

7 sz akmapolitik a Elkeserítő kép a gyógyítás helyzetéről, a betegek szemszögéből Tizenöt ország betegei körében végzett kutatás összehasonlító elemzésével mutatta be dr. Závecz Tibor, az Ipsos Zrt. véleménykutatási igazgatója egy szakmai konferencián, hogy a magyar betegek miként vélekednek az egészségügyi ellátás elérhetőségéről, minőségéről, az orvos-beteg kapcsolatról, a betegtájékoztatásról öt év távlatában. A magyarok alapvetően negatív változásokat tapasztaltak meg általánosságban is és a nevesített szolgáltatásokban is, derül ki a kutatás összegzéséből. A tizenöt ország között a 14. helyen állunk, csak a spanyolokat előzzük meg az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés általános dr. Závecz Tibor megítélésében (lásd az 1. ábrát): a megkérdezettek magyarok 42 százaléka szerint romlott a helyzet, míg a tizenöt ország átlagát vizsgálva némi javulást mutatnak az adatok. A kutatás eredményeit ismertetve fontosnak tartotta kiemelni dr. Závecz Tibor, hogy véleményekre voltak kíváncsiak, tehát nem objektív dolgokat mértek, nem néztek statisztikákat, csak az ember szubjektív tapasztalataira alapoztak. Ötéves időszakot választottak, bízva abban, hogy öt évet át tudnak gondolni az emberek. Magyar szempontból pedig azért szerencsés a 2008 és 2013 közötti időszak kiválasztása, mert így lehetővé vált a politikai szegmens kioldása, hiszen más politikai ciklus is beleesik ebbe az öt évbe. Az általános megállapítások után a konkrét szolgáltatásokhoz való hozzáférés változását vizsgálva (lásd a 2. ábrát) a háziorvosi ellátásban, illetve a gyógyszerellátásban volt kiegyenlített a negatív és pozitív tapasztalatok aránya. A kutató szerint egyenesen pozitívumnak értékelhető, hogy a háziorvosi ellátás megítélése nem romlott az elmúlt öt évben. Ugyanakkor a diagnosztikai, kórházi és szakorvosi ellátásban jóval nagyobb arányban éltek meg kedvezőtlen változást a megkérdezettek, mint pozitív elmozdulást. A JUNE 2013 TRACKING GLOBAL HEALTHCARE ATTITUDES 20

8 sz akmapolitik a A JUNE 2013 TRACKING GLOBAL HEALTHCARE ATTITUDES Az öt évre visszatekintő, retrospektív, nem kifejezetten egészségügyi kutatást az Ipsos Zrt. anyagcége végezte 15 országban. Az országokat úgy válogatták, hogy minden földrész képviseltesse magát, így került be a körbe Argentína, Ausztrália, Belgium, Dél-Korea, Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Lengyelország, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország. A felmérés során 12 ezer főt kérdeztek meg, közülük 500 magyarországi lakost. Az összes vizsgált ország átlagos eredményétől minden vonalon elmaradunk a konkrét hozzáférést vizsgálva, derül ki a felmérésből, a legnagyobb negatív eltérés a szakorvosokhoz, illetve a diagnosztikai vizsgálatokhoz való hozzáférés esetében mutatkozik. A betegek közvetlen tapasztalatait vizsgálva a világ országainak megkérdezett betegei javulásról számoltak be például a betegtájékoztatás területén, többen vannak, akik szerint javult a kezelési módok sokfélesége, az ellátás minősége, szervezettsége. Szintén valamivel többen vannak azok, akik szerint jobban odafigyelnek a betegekre, akik úgy élik meg, hogy javult az ellátás színvonala, illetve üteme. A magyar betegek körében egy kivételtől eltekintve egészen más eredmények születtek. A betegtájékoztatást kivéve ami akár a többi vizsgált kérdés tükrében sikerterületnek minősíthető dr. Závecz Tibor szerint, hiszen ebben legalább nem maradunk le a világtól minden más területen (jóval) több volt a rossz tapasztalat, mint a jó, s különösen nagymértékű a romlás a gyógyítás ütemében, a betegekre való odafigyelésben és a betegellátás színvonalában. Nem véletlen, hogy csak a betegtájékoztatásban tudtuk az összes országgal vetélkedve a 11. helyet elérni, s bár utolsók egyetlen vizsgált területen sem voltunk, de mind a gyógyítás ütemében, mind az odafigyelésben, mind a kezelési módok sokféleségében utolsó előttiek voltunk, míg 13. helyezést értünk el a betegellátás színvonala, az ellátás minősége, szervezettsége tekintetében. A beteg igényli az odafigyelést az orvosától akkor elégedett, ha azt meg is kapja Sándor Judit 21

9 sz akmapolitik a Meglehetősen ingatag lábakon áll a gyógyulásunk Készül Az egészség-egyenlőtlenségek és az egészség társadalmi meghatározói Magyarországon című jelentés. Az Önkormányzati Egészségügyi Napok konferencián prof. dr. Orosz Éva egyetemi tanár, az ELTE Társadalomtudományi Kar Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszékének vezetője Mit tehetnek az önkormányzatok a lakosságuk egészségi állapotának javításáért? című előadásában ismertette Az egészség-egyenlőtlenségek és az egészség társadalmi meghatározói Magyarországon című jelentés (ETM-jelentés) főbb megállapításait. A szakember elmondta, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek, az egészség-egyenlőtlenségek növekedése Magyarország gazdasági teljesítőképességének, hosszú távú társadalmi fejlődésének, politikai stabilitásának egyik alapvető akadályává vált. Az egészség-egyenlőtlenségek a társadalom egészét érintik a társadalmi létra mentén lefelé haladva. A közpolitika a társadalmi egyenlőtlenségek és a mélyszegénység növekedésének a problémájáról nem vett/vesz tudomást. A kormányok döntéseit sok esetben csak a rövid távú politikai előnyszerzés, és a költségvetési kényszerek motiválták, s teszik ezt ma is. Jelenleg fő figyelmet kapó problémák a gazdaság stagnálása, a növekedés tényezőinek hiánya, illetve gyengesége, a költségvetési hiánycél prioritása, a munkanélküliség, a növekvő létbizonytalanság, orvosok, egészségügyi dolgozók elvándorlása stb. Az egyenlőtlenségeknek pedig megannyi negatív következménye van. Például ha nem történik a társadalmi egyenlőtlenségek a csökkentését célzó ágazatközi kormányzati beavatkozás (és szélesebb összefogás), a gazdasági teljesítőképesség romlása, a társadalmi problémák, politikai instabilitás erősödnek és újratermelődnek. Meglehetősen érdekes és továbbgondolásra érdemes statisztikával szolgált Orosz Éva. Eszerint a legjobb helyzetű megyében élő magasabb végzettségű férfiak több mint 13 évvel hosszabb életre számíthattak a 2000-es évek első felében, mint legrosszabb helyzetű megyében élő alacsony végzettségűek. Az érettségivel nem rendelkező és az érettségizett 30 évnél idősebb férfiak standardizált halálozási rátája közötti különbség 1971-ben csak 16%, 2008-ban 94% volt. Prof. dr. Orosz Éva Az egészségi állapot között csak a középkorú, felsőfokú végzettségűek körében nem romlott ben a legfeljebb 8 általánost végzett évesek csaknem 64%-ának nem volt kielégítő az egészségi állapota. Az alapfokú végzettségű középkorú férfiak kezelhető betegségekből eredő halálozása a 2000-es évek elején 2,3-szerese volt a felsőfokú végzettségűekének (a 80-as évek végén 67%-kal volt magasabb). Milyen tényezők jelentik az egészség-egyenlőtlenségek fő okait? A kedvezőtlen társadalmi-gazdasági és közpolitikai folyamatok következményeiről szólva említette az alacsony foglalkoztatottsági szintet (2011-ben a éves népességnek csupán 55,8%-a volt foglalkoztatott). Továbbá az instabil, stop-go gazdaság és költségvetési politika érvényesülését, a közpolitika opportunizmusát (rövid távú érdekek és költségvetési kényszerek dominanciája), az oktatási rendszer a társadalmi hátrányokat felerősítő szerepét. A jóléti rendszer fordított újraelosztását, és nem utolsósorban a tényt, hogy az egészségügyi rendszerből jelentős forráskivonás történt. És a hétköznapi kultúra Az ETM-jelentés az EMMI Egészségügyi Államtitkársága és a WHO Európai Irodája közötti együttműködés alapján íródik, koordinátora a WHO Magyarországi Irodájából Pusztai Zsófia és Szigeti Szabolcs. A jelentés szerkesztője ELTE TáTK Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontból Orosz Éva és Kollányi Zsófia. Az ETM-jelentés további szerzői: DE Népegészségügyi Kar: Ádány Róza, Kósa Karolina és Sándor János, Országos Egészségfejlesztési Intézet: Vokó Zoltán, Vitrai József, Lindeisz Ferenc és Solymosy József Bonifác, PE Általános Orvostudományi Kar: Szilárd István SE Egészségügyi Menedzserképző Központ: Gaál Péter. Az ETM-Jelentést jelenleg lektorálja a WHO Európai Irodája. 22

10 sz akmapolitik a pszichoszociális közeg jellemzői érvényesülnek: értékválság, a szociális tőke (helyi társadalom) gyengesége, a bizalomhiány, előítéletesség. Drámai változások tapasztalhatóak a társadalmi struktúrában: a társadalom polarizációja, a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése, a társadalmi hátrányok koncentrálódása, a szegénység növekedése és mélyülése a szegények aránytalanul nagy része, de nem többsége roma, a szegények és romák területi, település szerinti szegregálódása (etnikai és jövedelmi gettók ) erősödik. Ugyanígy nőtt a depriváció generációk közötti átörökítésének folyamata. Az érintett gyermekek egész életpályáját befolyásolja az ország bizonyos térségeiben az inaktivitás szubkultúrája ben a gyerekek (0 17 évesek) 26%-a élt jövedelmi szegénységben. A társadalmi csoportok az egészséget közvetlenül veszélyeztető tényezőknek eltérően érintettek. Mindenesetre a legfontosabb kockázati tényezők a jövedelmi szegénység, az anyagi depriváció, a lakáskörülmények, a táplálkozási viszonyok stb., a pszichoszociális tényezők lásd stressz, depresszió, etc., továbbá az egészségkárosító szokások Szignifikánsan nagyok az egyenlőtlenségek a kockázatoknak való kitettségben és a kockázatokkal való megbirkózás képességében. A TÁRKI-Eurostat adatai szerint például 2012-ben a lakosság 56%-a élt anyagi depriváció, és 37%-a súlyos anyagi depriváció körülményei között. Az ETM-jelentés különböző átfogó célokat javasolt. Például, hogy a gazdaságpolitika foglalkoztatásbarát, vállalkozásbarát és kiszámítható legyen. A közoktatás területén éppen a jelenlegi tendenciával ellentétesen az egyenlőtlenségek mérséklődjenek, az alapkészségek fejlesztődjenek. (Azt hiszem, ami most folyik közoktatás címén, ahogy éppen leépülni látszik a jövő nemzedék 21. századi szintű oktatása, képzése, éppen az ETM-jelentés ellen való). Az ETM-jelentés a források növelésében, a hozzáférés és a minőség nagymértékű különbségeinek csökkentésében látná a pozitív jövőképet De folytatom az Orosz Éva és team-ja által összeállított igencsak fontos, megszívlelendő ajánlást. A foglalkoztatáspolitika terén a komplex programok jelenthetnek előrelépést. A szociálpolitikában elodázhatatlan lenne a társadalom legrosszabb helyzetű rétegeinek prioritása. A gyermekszegénység csökkentését, a felzárkóztatást célzó integrált programok sem mellőzhetők. A verbalitás szintén vannak is, a gyakorlatban azonban inkább a szegregáció erősödik, mint eltűnni látszik. Az ETM-jelentés a források növelésében, a hozzáférés és minőség nagymértékű különbségeinek csökkentésében látná a pozitív jövőképet. A központi és helyi közpolitikai beavatkozások érvényesülésének több feltétele is van. Egyebek között annak tudatosítása a kormányzatban és helyi önkormányzati vezetőkben, hogy az egészség-egyenlőtlenségek súlyos társadalmi problémát jelentenek. Vagy, hogy az egyenlőtlenségek megfelelő kormányzati beavatkozással, széles körű együttműködéssel csökkenthetőek. Továbbá a kormányzati szándék és elkötelezettség mind helyi, mind központi szinten nélkülözhetetlen. A lehetséges közpolitikai stratégiák, eszközök számbavétele, megvalósíthatóságuk elemzése sem maradhat el. A már folyó, releváns kormányzati tevékenységekkel fontos továbbá a hatékony összhang megteremtése. Ugyanígy sürgető az egészség-egyenlőtlenségek csökkentését célzó tevékenységek intézményi kereteinek és ösztönzőinek kiépítése. A professzor asszony végül utalt az önkormányzatok lehetséges szerepére, hiszen gyakorlatilag mindent a fennhatóságuk alá szerveztek a különböző rendeletek. Kétféle szcenárió lehetséges. Ezek közül a negatív a probléma hárítása. Van belőle bőven és nem kevés az elutasítások száma sem Meg az is ebbe a körbe tartozik, hogy önkormányzatok különböző érvekkel megindokolják, hogy nem tekintik feladatuknak a lakosságuk egészségi állapotának befolyásolását. Pozitív szcenárió a kezdeményező szerep, vagyis ágazatközi programok, széles körű társadalmi összefogás helyi és /vagy kistérségi szinten. Tudni kell, hogy az önkormányzatok nem egységesek. Mindkét szcenárióra egyaránt vannak és lesznek példák. Az önkormányzatok kritikus tömegének sikeres, jó gyakorlata is elindíthat társadalmi méretű változást. Jelentős az egészségügyi szakemberek szerepe az önkormányzati vezetők szemléletének alakításában. Krasznai Éva 23

11 sz akmapolitik a Az OEP tovább bővítené a tételes elszámolási kört Az ellátás biztonsága és finanszírozása szempontjából is beváltotta a hozzáfűzött reményeket a tételes finanszírozási technika 2012-es bővítése a Pénztár szerint: javult a hozzáférés lehetősége, az ország lefedettsége egységesebbé, az ellátás homogénebbé vált. Jelenleg 17, tételes elszámolás körébe szánt hatóanyag befogadási eljárása van folyamatban, amelyből 12 kérelem elbírálása már az Emberi Erőforrások Minisztériumánál tart. Ebből is látható, hogy a speciális finanszírozási kör folyamatosan bővül, derült ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatásából. Mint megtudtuk, a későbbiekben más termékek, orvostechnikai eszközök esetében is lehetségesnek tartják a Pénztárnál a finanszírozási forma bevezetését, illetve a bővítést a hatóanyagok, eljárások körében, ám mindebben a hatályos jogszabály alapján elsősorban döntés-előkészítő és javaslattételi jogkörük van, minden esetben a jogalkotóé a döntés. Példa három gyógyszeren keresztül Az ellátás biztonsága és finanszírozása szempontjából is beváltotta a hozzáfűzött reményeket a tételes finanszírozási technika 2012-es bővítése az OEP szerint. Ennek alátámasztására három, Az egészségbiztosító célja, hogy a várólisták nyilvántartása hiteles legyen és megfelelő információkat biztosítson a betegek számára eltérő gyógyszerkészítmény felhasználásán keresztül mutatták be, milyen érzékelhető pozitív változás következett be a finanszírozási technika módosításával. A Lucentis (szemészeti készítmény), az Erbitux (onkológiai készítmény) és az Actilyse (életmentő, stroke elleni készítmény) esetében a különböző finanszírozási technikák adatait vetették össze. A három készítmény március 1-jétől a fekvőbeteg-ellátásban alkalmazott HBCS finanszírozásból került át a tételes elszámolású gyógyszerek körébe. Összevetve az éves HBCS finanszírozási adatokat a évi tételes elszámolásban elért eredményekkel, látható, hogy mindhárom készítmény esetében az egy esetre jutó költségvetési kiáramlás 20 százalékkal csökkent. Ugyanakkor az OEP által finanszírozott esetszám a szemészeti készítmény esetében a HBCS finanszírozáshoz képest a tételes finanszírozás első évében a háromszorosára, az onkológiai, valamint az életmentő stroke és embólia elleni készítmény esetében több mint másfélszeresére nőtt. Ez azt jelenti, hogy az alacsonyabb költségek mellett sikerült szélesebb körben elérhetővé tenni a gyógyszereket, az ellátás területi megoszlása homogénebbé vált, miközben javult a betegellátás biztonsága. Az országos tartalék és a reallokálás fedezi az esetleges hiányt Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan áll időarányosan a gyógyszer, illetve az eszközök pénzkerete. Sikerült-e tartani, vagy jelentkezett-e 24

12 sz akmapolitik a túllépés? Az OEP válasza szerint a rendelkezésre álló pénzügyi forrás betartását az intézményi keretek meghatározása, és azok folyamatos ellenőrzése hivatott szolgálni. A mindennapi igények változását az intézményi keretek rugalmas változtatásával kezeli az OEP. A módosítást minden alkalommal az érintett szakmai tagozat véleménye és jóváhagyása alapján közlik az intézményekkel. A tételesen finanszírozott 29 hatóanyag vonatkozásában a kiadott keretek döntő többségében elégségesek, egyes intézmények vonatkozásában mutatkozhat túllépés. A túlköltést a jogszabály alapján elkülönített országos tartalék terhére, illetve ennek felhasználása esetén az intézményi keretek reallokálásával orvosolják, a Szakmai Kollégium illetékes tagozatainak véleményét lehetőség szerint maximálisan figyelembe véve. Az online jelentési felületen havi rendszerességgel nyomon követik a gyógyszerek felhasználását. Amennyiben a korábbi felhasználások adataitól jelentősen eltérő, szakmai okok alapján nem magyarázható, hirtelen fogyás tapasztalható, az helyszíni ellenőrzést von, illetve vonhat maga után. Mint arról már az OL hasábjain korábban beszámoltunk, ban 67,5 milliárd forintot terveztek a nagy értékű gyógyszerek és nagy értékű eszközök úgynevezett tételes finanszírozására. Az OEP a készítményeket közbeszerzési eljárás keretében vásárolja, így természetben biztosítja a kórházak számára a hatóanyagokat január 1-jétől 3 új eszköz (pl.: a beültethető szívmonitor, a sűrűfonatú öntáguló intracranialis stent), valamint 2 új eljárás (pl.: a transzkatéteres szívbillentyű behelyezése, albuminkezelésen alapuló szupportív májpótló kezelés), február 1-én újabb 5 gyógyszerhatóanyag (klofarabine, plerixafor, palivizumab, erlotinib, panitumumab), majd május Várólista: a hibás adat nem marad következmények nélkül Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár július 1. óta real-time rendszerben működteti az országos várólista-nyilvántartást, s naponta jelezi a várólista nyilvántartás hibáit a kórházak felé. A rendszer ellenőrzési szempontjait bővítették, jelenleg már egyeztetik az adatokat a teljesítmény-elszámolási rendszerrel is. Kezdeményezték azokat a jogszabályi változásokat, amelyek segítik a várólista-nyilvántartás adatainak tisztítását, így július 6-ától módosult az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet. A módosítás alapján a hibás publikálás, nyilvántartás, a hiányzó regisztrálás esetén a határidőn belül nem javított nyilvántartási tételekre finanszírozási díjcsökkentést kell érvényesíteni, amelynek mértéke általánosan esetenként 0.2 súlyszám, a jelenlegi alapdíjjal számolva forint. A rendszer a hatályba lépést követő első négy hónapban még csak a hibalistákat küldi meg a szolgáltatók részére. Ezt követően elsőként a november havi teljesítmény-elszámolás során érvényesül a finanszírozási következmény. A jogszabály várólistahiba esetén 10 napot biztosít a szankció nélküli javításra, a várólistarendszerben történő regisztrálást azonban sürgős esetekben is meg kell oldani 72 órán belül. Az OEP hangsúlyozza, hogy az intézkedés célja nem a szolgáltatók szankcionálása, és remélik, hogy ilyen ok miatt finanszírozási díjcsökkentésre ténylegesen nem kerül sor, hiszen a felkészülésre biztosított, viszonylag hosszú időszak is ezt a célt szolgálja a korrekt együttműködés mellett. A fő cél az, hogy a nyilvántartás hiteles legyen, megfelelő információkat biztosítson a betegek számára, valamint az egészségpolitika számára a szakmapolitikai intézkedések megalapozása, a várólisták hosszának csökkentése, az ellátás szervezettségének javítása érdekében. elsejével a felszínpótló csípőprotézis került a tételes finanszírozás alá. Ezek vonatkozásában a es költségvetési évre a finanszírozás időarányos szintre hozását javasolták. Javuló hozzáférés és beteg-együttműködés A tételes gyógyszerek forgalma növekedett, ennek hátterében a jobb beteg-együttműködés és a jobb hozzáférési lehetőség áll a Pénztár szerint. Valamennyi tételes elszámolás alá tartozó készítmény esetében elmondható, hogy a korábbiakhoz képest az ország lefedettsége egységesebbé, az ellátás homogénebbé vált, valamennyi jogszabályban kijelölt centrumban közvetlenül és térítésmentesen juthatnak hozzá a betegek a szükséges terápiához, gyógyszerhez. Az OEP a készítményeket közbeszerzési eljárás során vásárolja, így természetben tudja biztosítani a kórházak számára a hatóanyagokat. A finanszírozási mód nagy előnye, hogy a kezelőorvosok számára lehetőséget ad a terápiák közötti szabad választásra, ugyanakkor az intézményi endofinanszírozási anomáliák kiküszöbölése is lehetővé válik, tették hozzá. A gyógyszerek vonatkozásában a teteles.oep.hu rendszer stabilan működik, az eszközök és eljárások vonatkozásában az online felület fejlesztés alatt áll a szolgáltatókkal egyeztetve, és 2013 őszére várható az indítása. Sándor Judit 25

13 sz akmai oldal Egyre több az IBD-s gyermek Húsz évvel ezelőtt gyermekek körében még szinte ismeretlen kórképnek számított a gyulladásos bélbetegség (IBD: Inflammatory Bowel Disease), ma ellenben egyre gyakrabban diagnosztizálnak IBD-t a 18 év alatti korosztály képviselői között. Igaz, hogy az érintettek 70 80%-át tökéletes állapotba lehet hozni tápszeres táplálással, és a kórképben adható biológiai terápiák is rendkívül sokat fejlődtek az elmúlt hat évben, a probléma azonban ettől nem sokkal kisebb, hiszen egyrészt a legtöbb kiskorú páciens a kezelések elhagyása után visszaesik, másrészt a szövődmények szempontjából sem mindegy, hogy hány éven át él együtt valaki Crohn-betegséggel, colitis ulcerosával. Dr. Veres Gábor docenssel, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának osztályvezetőjével beszélgettünk, akinek ez a téma fő tudományos területét képezi. Mennyire gyakori gyermekkorban a Crohn-betegség, növekszik-e előfordulási gyakorisága az utóbbi időben? Sajnos valóban növekedő tendenciát mutat január elsején indítottuk országos regiszterünket, a HUPIR-t (Hungarian Pediatric IBD Registry) 27, IBD-s betegeket kezelő gyermekintézet bevonásával, azóta rendelkezünk pontos adatokkal a Crohn-betegség gyermekkori előfordulására vonatkozóan. A éves korosztályból nem minden új érintett kerül gyermekorvoshoz, közülük jó néhányan már a felnőtt ellátásba kerülnek, és így is évente kb. 200 új gyulladásos bélbetegséggel élő gyermeket regisztrálunk. Az érintettek 2/3-a Crohn-beteg. Ez a szám kb. megegyezik az ugyanilyen időintervallumban felfedezett daganatos betegségek számával. Veszprém megyében 1977 óta vezetnek regisztert, dr. Lakatos László és dr. Lakatos Péter László vezetésével, amelyben a gyermek és a felnőtt érintetteket is számon tartják. Kimutatták, hogy kezdetben évekig nem is találkoztak kiskorú pácienssel, ellenben ma már évente tucatnyi új IBD-s gyermeket regisztrálnak a megyében. A HUPIR adatai alapján a 2007 és 2011 közötti időszakban is 20%-os Dr. Veres Gábor növekedést figyelhettünk meg. Ez azt jelenti, hogy gyerekből 2007-ben csak 7, ma már 8,6 gyermeket kórisméztek IBD-vel az adott évben (éves incidencia). Mi lehet az oka ennek? Egyrészt ezt nem tudjuk pontosan, aki tökéletesen megfelel erre a kérdésre, annak Nobel-díj járna, illetve reményeink szerint járni fog az azonban biztos, hogy a jelenség összefüggésbe hozható a táplálkozással. Az IBD hátterében fellelhető a genetikai hajlam, számos környezeti tényezőt is összefüggésbe hoztak kialakulásával (anyatejes táplálás hiánya, antibiotikum korai adása). Ezen kívül a bélflóra megváltozását is rizikófaktorként tartjuk számon, de ha belegondolunk abba, hogy a gyermekkori Crohn-betegség korszerű terápiája hat-nyolc héten keresztül kizárólagosan adott, napi 1,5 liter folyékony tápszer adása, minek hatására a fekély ugyanúgy begyógyul, mintha a beteg szteroidot kapott volna, akkor láthatjuk, hogy mégiscsak napjaink táplálkozásával van leginkább összefüggésben a gyermekkori Crohn-betegség megjelenése és terjedése. Gyermekkorban Crohn-betegség kezelésére adott szteroid hatására 30%-os biztonsággal érhetünk el nyálkahártya-gyógyulást ( mucosal healing ), míg enterális táplálás során adott folyékony táplálással erre 75%-os esélyünk van. A terápiás intervenció során kizárólag a tápláláson változtattunk, a környezet, a genetika ugyanaz maradt. Amennyiben genetikai változások okoznák a jelenséget, az említett pár évnél sokkal hosszabb időnek kellett volna eltelnie, ezért is biztos, hogy a környezet az, ami a legfontosabb tényező. Zajlanak-e arra vonatkozó kutatások, hogy milyen összetevők 26

14 sz akmai oldal változtak vagy kerültek a gyerekek körében népszerű ételekbe ebben a kritikus időszakban? Szóba jöttek különböző adalékok és a gyorséttermi táplálkozás is, de ezeket a feltételezéseket még nem bizonyították. Napjainkban elsősorban a bélflóra változásait kutatják, mert az is elképzelhető, hogy az egészségtelen táplálékok a bélflórát kedvezőtlen irányban befolyásolják. Azt, ugye, már régebb óta tudjuk pl., hogy a zsíros étel hatására romlik bélflóra összetétele Lehetséges-e, hogy epigenetikai szempontok is szerepet játszanak az IBD terjedésében? A környezeti tényezők mellett egészen biztos, hogy epigenetikai szempontok is befolyásolják a betegség kialakulását és lefolyását. Klinikánkon éppen azt kutatjuk a bélflórára vonatkozó ismeretek mellett, hogy mely epigenetikai tényezők (bizonyos mikro-rns) játszanak szerepet a jelenségben. Hány éves korú gyerekek érintettek általában? A teljes IBD-s populáció kb. 20%-a 18 év alatti, közülük 5% 10 év alatti gyermek, tehát jellemzően 10 év feletti gyerekeket diagnosztizálunk IBD-vel. Ettől még sajnos találkozunk praxisunk során extrém esetekkel is, egyik páciensemnek pl. két hónapos korában kezdődött Crohn-betegsége. Évente néhány ilyen gyermek érkezik hozzánk. Epigenetikai szempontok is befolyásolják a betegség kialakulását és lefolyását A tápszerrel elért sikert követően sajnos nagyon gyakran tapasztalunk visszaesést, tehát ez sem végleges megoldás. Ennek a kislánynak sajnos nem kizárólag a bele érintett, a Crohn-betegség extraintesztinális tüneteként a légcsövében is fekélyes rész található, amely miatt légúti szűkülete alakult ki. Ez a kislány most hároméves, és minden terápia vagyis biológiai kezelés, immunszuppresszív terápia, szteroid stb. ellenére nem javult, így az ő esetében perifériás őssejt-transzplantáció mellett döntöttünk, amelyet a Szent László Kórházban dr. Kriván Gergely osztályán hajtanak végre. Milyen összetevőkből állnak a gyermekek 75%-ánál hatásos tápszerek? Többfajta tápszert használhatunk, melyek közül van olyan is, amely az immunrendszer aktivációját gátló TGF-béta szintet emeli és így csökkenti a mukozális gyulladást, de ez a hatás nem alapvető, a lényeg, hogy ellenőrzött összetételű homogén folyékony tápszer legyen. A klinikai kutatások tanulsága szerint, amikor egynemű folyékony tápszert adunk a Crohn-beteg gyermekeknek, a bélflórájuk kedvező irányba változik. Az olaszországi Borelli és munkatársai mutatták ki először, hogy az enterális táplálásban a kezelt páciensek bélflórája összetétele kedvezőbb lesz. Sajnos nem minden gyermeknél válik be ez a módszer, ha csak a vastagbél érintett, a tápszer kevésbé hat, továbbá mély fekélyek, perianális lézió esetében sem érhetünk el komoly és tartós sikert a tápszer Tisztelt Kollégák! A Magyar Orvosi Kamara 1999-ben Hippokratész Emlékérmet alapított a kamara munkájában kimagasló érdemeket szerzett kamarai tagok kitüntetésére. A díjazandók személyére a kamara valamennyi tagja és szervezete javaslatot tehet, ezért tisztelettel kérjük a kollégákat, hogy tagtársaik közül nevezzenek meg olyan személyeket, akik emberi, orvosi magatartásukkal példaképül állíthatók, akik kamarai munkájukkal, helytállásukkal ezzel is növelve a MOK tekintélyét méltán vívták ki a kollégák és a társadalom elismerését. A javaslatokat indoklással ellátva október 31-ig, a MOK országos irodája címére (1068 Budapest, Szondi u. 100.), vagy ben a tanos@mok.hu címre kérjük elküldeni. A Hippokratész Emlékérmek odaítéléséről az emlékérem kuratóriuma dönt, míg átadásukra a MOK évi Országos Küldöttközgyűlésén kerül sor. A MOK Országos Elnöksége 27

15 sz akmai oldal adásával. Azért érdemes majdnem minden esetben megpróbálni ezt az egyszerű terápiát, mert a gyermekek nagyobb részénél mégis hatékony, nincs mellékhatása, és amíg páciensünket már kezeljük, megkaphatja a szükséges oltásokat, amelyek nem mindegyike adható immunszuppresszív terápia mellett. A Hepatitis B vakcina hatása pl. sokkal rosszabb immunszuppresszív terápia mellett, de egyéb oltóanyagok sem hatékonyak kellő mértékben ezen kezelés alatt. Mit kell tenniük a gyerekeknek, miután a tápszeres kezeléssel rendbe hozták a belükben található gyulladást? A tápszerrel elért sikert követően sajnos nagyon gyakran tapasztalunk visszaesést, tehát ez sem végleges megoldás. A gyermekek kezelése ezt követően lényegében hasonló a felnőttek kezelésével. A biológiai terápia (anti-tnf) az elmúlt hat évben rendkívül nagy előrelépést jelentett, mert segítségével nagyon sok gyermekkorú érintettnél el lehet érni a tartós remissziót. Ma már elérhető a teljesen humanizált terápia is, amely jobb mellékhatásprofillal rendelkezik, nem kell vénásan adni szubkután, otthon is igénybe vehető. A biológiai szer adása előtt három hónapig hagyományos módszerrel tápszerrel, szteroiddal és immunszuppresszív terápiával kell megpróbálni javítani a kis páciensek állapotán, majd ha mindez nem hat, vagy a gyermek visszaesik, adhatjuk a biológiai terápiát. Nem lenne jobb szakmai szempontból, ha a gyerekek mielőbb Nálunk egy év terápia után abba kell hagyni a kezelést, és várnunk kell, hogy ezek után visszaesik-e a páciens vagy sem A gyermekkori IBD terjedése a gyermekorvosok és gyermek-gasztroenterológusok mellett a felnőtteket ellátó kollégákat is új kihívások elé állítja. megkapnák a legkorszerűbb terápiát? Ez így a szakmai protokollok szerint is rendben van, Magyarország e tekintetben követi a nemzetközi ajánlásokat. A gond inkább azzal van, hogy nálunk egy év terápia után abba kell hagyni a kezelést és várnunk kell, hogy ezek után viszszaesik-e a páciens vagy sem. Ez a megszakított kezelés nem általános a világban. A faramuci helyzetnek ugyanakkor jó oldala is van, mert betegeink 20 25%-a éveken át valóban nem esik vissza. Vagyis ez a populáció teljesen fölöslegesen kapná a biológiai terápiát. Különböznek-e lefolyásukban egymástól az IBD gyermekkori, ill. felnőttkori formái? A gyermekkori colitis ulcerosa egyértelműen súlyosabb, kiterjedtebb lefolyású, és magasabb a colectomia aránya. Valószínűleg a kisded korban jelentkező Crohn-betegség is többször járhat súlyos szövődményekkel, hiszen míg az egy-két hónapos korától Crohn-betegséggel élő ember 40 éves korára 40 éve szenved a kórképtől, egy 35 évesen diagnosztizált páciens ugyanebben a korban mindössze öt éve él együtt a betegséggel. A gyermekkori IBD terjedése tehát a gyermekorvosok és gyermek-gasztroenterológusok mellett a felnőtteket ellátó kollégákat is új kihívások elé állítja. Melyek a gyermek-gasztroenterológia legfontosabb társszakmái az IBD ellátásában? A legfontosabb segítőink azok a szakorvosok, akik a Crohn-betegség extraintesztinális tüneteit megfigyelik és kezelik. Egyik páciensem betegségét pl. egy szemész kolléga ismerte fel. A gyermek uveitisben szenvedett, ez keltette fel a kolléga gyanúját, majd a további beszélgetés során az is kiderült, hogy a gyermeknek fáj a hasa és fogyott öt kilót az elmúlt három hónapban. Mivel a Crohn-betegség ízületi panaszokkal is indulhat, fontos társszakmánk még a reumatológia és az immunológia, a bőrgyógyászaton erythema nodosum vagy pyoderma gangrenosum hívhatja fel a kollégák figyelmét a kórképre. A negyedik fontos terület pedig a hepatológia, hiszen immunmediált hepatitis 28

16 sz akmai oldal vagy sclerotizáló cholangitis is kialakulhat. Nagyon fontos tudni, hogy a Crohn-betegek 40%-ban nincs véres széklet. Sokszor csupán általános tüneteket tapasztalhatunk, pl. hogy az érintett gyermek nem nő megfelelően, a kislányoknál elmaradhat a menzesz, továbbá a betegeknél később mutatkoznak a pubertáskor jelei. A diagnózis ezért sokszor akár egy évet is késhet. Történt-e előrelépés a diagnosztikus technikák terén? Ma már hazánkban is hozzáférhető egy új, gyulladásos bélbetegségek aktivitását jelző, székletből kimutatható biomarker, a calprotectin. A calprotectin nevű fehérje valójában a neutrophil sejtek cytosoljában található S100 fehérje, amely székletbeli jelenléte arra utal, hogy a gyulladt mucosa átereszti a fehérvérsejteket. Egy majdnem egész Európát átfogó kutatás melyben magunk is részt vettünk szerint a calprotectin egy nagyszerű, nem invazív diagnosztikus gyorsteszt, ami jól korrelál az IBD-s egyén betegségaktivitásával. Sajnálatos jelenség, hogy nem élvez OEP támogatást ez a nagyon fontos eljárás, amely kb Ft-ba Valamennyi gyermekkorú érintett mellé biztosítani kellene pszichiátert is ahogyan Amerikában ez meg is valósul. kerül. Amennyiben az eredmény negatív, több tízezer Ft-ba kerülő altatásos endoszkópiás vizsgálatot spórolhatunk meg. Klinikánkon jelenleg alapítványi forrásból biztosítjuk ezt a lehetőséget pácienseinknek. Jár-e speciális kihívásokkal a gyermekkori IBD-s páciensek gondozása? A felnőttgondozástól eltérően kiemelten kell odafigyelnünk pácienseink csontrendszerének fejlődésére. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ez nem probléma felnőttkorban, csak utalnék arra, hogy egy 5 éves korban kórismézett Crohn-beteg gyermek csontrendszere nagyobb káros csontfejlődési defektust szenvedhet, összehasonlítva egy 40 éves betegével. Sajnos nem ritka, hogy a 8 10 éves betegeink már csökkent csontásványianyag-tartalommal kerülnek hozzánk. A pubertáskorra is hatással van a Crohn-betegség mint említettem, nem ritka, hogy az IBD miatt nem jön meg betegünk menstruációja, vagy késik a pubertás. Harmadik fontos szempont pedig a pszichés tényező. Valamennyi gyermekkorú érintett mellé biztosítani kellene pszichiátert is ahogyan Amerikában ez meg is valósul. Óriási teher ez a betegség egy fiatal lánynak vagy fiúnak még akkor is, ha viszonylag szépen karban tudjuk tartani állapotát. Ez a faktor különösen előtérbe kerül, ha sajnos ez is egyre gyakoribbá válik a gyerekek körében is elkerülhetetlenné válik a műtét. A pszichiáter mellett fontos tagja a teamnek az IBD-s gyermekek ellátásában a jól képzett dietetikus is. A gyulladásos bélbetegséggel élő gyermekek diétája minden esetben személyre szabott kell, hogy legyen, nem helyes őket egy merev lista alapján eltiltani kedvenc ételeiktől. Természetesen a fűszeres, zsíros ételek nem jók, bizonyos lokalizációban a nagyon sok rost szintén nincs jó hatással, ám hosszú távon a legtöbb kiskorú érintettnek lényegében egészséges, normál táplálkozásra van szüksége. Radnai Anna MOK Média Díj Kedves Kollégák! A Magyar Orvosi Kamara Elnöksége 1998-ben, az egészségügyet érintő újságírás, hírközlés és tájékoztatás területén nyújtott kiemelkedő teljesítmény elismerésére MOK Média Díjat alapított. A díj odaítélése az Egészségügyi ismeretterjesztés és az Egészségügyi publicisztika kategóriákban történik, és azok az újságírók, médiaszakemberek kaphatják, akik az egészségügyi újságírást, illetve ismeretterjesztést színvonalasan, értékteremtő módon, az orvoslást érintő egyéb szempontoknak is megfelelően művelik. Ajánlásra a MOK valamenynyi tagja is jogosult, tisztelettel kérjük tagjainkat, hogy vegyenek részt a jelöltállításban. A jelöléseket (a jelölt nevének, munkahelyének és a kategória feltüntetésével) kérjük a MOK Elnöksége részére október 31-ig megküldeni. A jelöltek közül a díjazandókat a MOK elnökségéből és egyéb tisztségviselőiből, valamint ismert média- és közéleti személyiségekből álló bizottság választja ki. A Díjak átadására a évi Országos Küldöttgyűlésen kerül sor. A MOK Elnöksége Folytatódik a Mai Magyarországi Orvosi Műhelyek MOK által szervezett előadás-sorozata. A következő előadás: Intenzív újszülött ellátás aktuális kérdései Előadó: Prof. dr. Machay Tamás Neonatológia a napi gyakorlat oldaláról Előadó: Dr. Csáthy László osztályvezető főorvos Időpont: óra Hely: MOK Székház Budapest Szondy u 100. Minden kollégát és érdeklődőt szeretettel vár: Dr. Nagy Ferenc főtitkár 29

17 sz akmai oldal Öregség, fogyatékosság, demencia de kinek a fejében is van a kuszaság? Társadalmunkból hiányzik a más kultúrákban fellelhető, idős emberek iránti tisztelet. Az öregség nem egyenlő a demenciával és az idősek nem szorulnának a társadalom fiatalabb tagjaira, ha értékteremtő szerepüket elismernék és elősegítenék. A demencia tünetegyüttes körébe tartozó betegségek melyek közül az Alzheimer kór a leggyakoribb legfontosabb rizikófaktora ugyanakkor az öregedés a 65 éves korosztály 1%-a érintett, és ez az arány ötévente megduplázódik. A gond olyan súlyos, hogy más országokban Alzheimer-kór Nemzeti Tervet dolgoznak ki a kormányok, nálunk ellenben a betegség három stádiuma közül egyikben sincs megfelelő hozzáférés a betegek számára a korszerű lehetőségekhez. Magyarországon a közelmúltban több más súlyos betegség megítélésével együtt a demenciában szenvedő betegek hozzátartozóinak anyagi és egyéb jellegű támogatása is jelentősen csorbult, a kör, mely eddig is zárt volt, a bent lévők körül egyre szűkebbre szorul. Prof. dr. Rajna Péterrel, a téma kiemelkedő szakértőjével beszélgettünk, többek közül arról, hogy valóban léteznek-e kívülállók. Igaz-e, hogy az idős emberek kisebb-nagyobb mértékben valamennyien demensek vagy a demencia felé vezető út elején állnak avagy mit jelent a demencia? A demencia kóros állapot, az öregség ezzel szemben nem az. Az öregedéssel a kóros fokú szellemi hanyatlás kockázata folyamatosan nő, de nem minden öreg ember válik demenssé. Újra kell gondolnunk a szenilitás kérdését is. Amennyiben azt jelenti, hogy idős korban az ember biológiai funkciói megváltoznak, tehát öregemberként nem annyi idő alatt futjuk le a 100 métert, mint 40 éves korunkban, akkor valóban mindenki szenilis lesz idővel. Ha azonban ezen a fogalmon egy bizonyos kor után a sikeres életre Prof. dr. Rajna Péter való alkalmatlanságot értjük, akkor a szenilitás nem létezik. Melyek a leggyakoribb demenciatípusok? A demencia kifejezés tünetegyütteseket jelöl, melyeket különböző kórfolyamatok idézhetnek elő. Magyarországon évvel ezelőtt még alig ismertük az Alzheimer-típusú demenciát, amely az egész világon a leggyakoribb forma. A második legfontosabb kórkép a vaszkuláris demencia megjegyzem, hogy sokan ma is azt hiszik, hogy az agy vérellátási zavarán alapuló kóros hanyatlás fordul elő nagyobb számban az Alzheimer-kórhoz képest. A harmadik jelentős demenciatípus a frontálislebeny-demencia, melynek a kutatók még nem térképezték fel pontos mechanizmusát, és a kezelést tekintve is szűk korlátok között mozgunk. Szinte hungarikumnak számít továbbá a világ sok táján nem ilyen nagy mértékben pusztító alkoholos demencia, amely a krónikus mérgezéseken 30

18 sz akmai oldal alapuló szellemi hanyatlás egy speciális válfaja. Mit jelent az egészséges öregedés az agy szempontjából mi az, amit veszítünk és nyerünk-e valamit? Idős korban nemcsak az agy, hanem egész szervezetünk működése lelassul. A szellemi működési akadályok általában ebből a sebesség-vesztésből származnak, ugyanis az agy működésében az életkorral az időben mérhető teljesítmény biztosan csökken, ellenben a minőség nem feltétlenül. Nyereséggel is számolhatunk ugyanakkor nem is eggyel, de mind közül kiemelném az új ismeretekből való tapasztalás képességét, az új ingerek csoportosítására és annak valamilyen rendszerbe való illesztésére való képességet. Az új ismeretek értékelésére, elemzésére való készség az idős embereknél sokkal fejlettebb szintű, ezen alapszik az időskori bölcsesség fogalma. Ez nem más, mint a precedens alapú gondolkodás. Egy idős ember számára nincs új helyzet, mert minden új eseményhez hasonlót tapasztalt már élete során. Rögtön alternatív megoldásokkal rendelkezik, szemben a fiatalokkal, akiknek ezeket a megoldásokat kreatív módon ki kell alakítaniuk. Az amerikai jogrend alapja is ez a precedens alapú ítélethozatal. Ennek során egy adott helyzetet az ahhoz hasonló, múltban megtörtént eseményekhez viszonyítva értékelnek. Az idős emberek ezt minden nap gyakorolják. Milyen következményei vannak, illetve lehetnek az egyénre és a társadalomra nézve annak a hozzáállásnak, amely kultúránkban az időseket körülveszi? Társadalmunkat áthatják bizonyos, sajnos sokszor maguk az idős emberek által is hangoztatott beidegződések, melyeket rendkívül károsnak tartok. Ilyen pl. az a tévhit, mely szerint a fiatalság Hiányzik társadalmunkból a tekintélytisztelet, amely az idős embereket pusztán koruk miatt megillet önmagában érték, az öregség pedig veszteség. Mindennapos jelenet két idős ember találkozásakor, hogy egyikük így kedveskedik a másiknak De jól nézel ki, 20 évet letagadhatnál! Ez a tévhit rendkívül káros. Először is nem igaz senki sem tagadhat le korából 20 évet, hiszen önmagunkhoz képest idősödünk másodszor pedig negatív társadalmi következményekkel járnak: pl. a 45 év felettiek elhelyezkedésének nehézségével a munkaerőpiacon. Szomorú tény, hogy ha valaki eléri a 60 vagy 65 éves kort, gyakorlatilag leírják a makroközösségben, és ez a hozzáállás sok családi struktúrába is átszivárog. Nagy kár, hogy hiányzik társadalmunkból az a más kultúrákban fellelhető jó értelemben vett tekintélytisztelet, amely az idős embereket pusztán koruk miatt megillet. Az idősek azért szorulnak rá ma elsősorban a társadalom fiatalabb tagjaira, mert a társdalomban nincsenek meg saját kapaszkodóik. Az idősek érdekérvényesítő képessége rendkívül szegényes ez a korosztály leginkább a választások idején válik csak fontossá, a mindennapos értékalkotás területén azonban háttérbe szorul. Óriási és nagyon fontos feladat lenne ennek megváltoztatása. Sokan úgy gondolják, ez a probléma nem rájuk tartozik. Az idősek és a fiatalok ügyének kettéválasztása mondvacsinált dolog, hiszen a fiatalokból kivétel nélkül idős emberek lesznek. Egy értelmes ember pontosan tudja, Az idősek azért szorulnak rá ma elsősorban a társadalom fiatalabb tagjaira, mert a társdalomban nincsenek meg saját kapaszkodóik. Az idősek érdekérvényesítő képessége rendkívül szegényes 31

19 sz akmai oldal hogy saját életének megtervezésekor nem 65 éves korban kell először arra gondolnia, hogy maga mögött hagyta fiatal éveit. A generációs alapkonfliktus tehát elvileg tökéletesen értelmezhetetlen jelenség, de ettől még sajnos létezik. Létezik-e olyan idős korban gyakori pszichés betegség, melynek megelőzésében jelentősége lenne annak, hogy ez a változás végbemenjen? Az időskori problémák nagy része valóban megelőzhető lenne. A demenciák prevenciójának módszerei, a korai felismerés és a sikeres kezelés eszközeinek felfedezése az orvosi, biológiai és alapkutatók feladata. A tünetek alapján általában a es életévekben kórismézett Alzheimer-kórról tudjuk, hogy a betegség akkorra már mintegy éve zajlik. Sokak szerint a gyógyítás egyik legnagyobb akadálya, hogy már egy előrehaladott kórfolyamattal találjuk szemben magunkat minden esetben. Nem volna-e indokolt az Alzheimer-kór szűrése abban a korban, mikor a még nem látható tünetek jelentkezhetnek? De még mennyire. A betegség kezelésében mérföldkő lenne, ha a demenciák legkorábbi tüneteit is ismernék a szakemberek. Olyan mennyiségű érintettről van ugyanakkor szó, hogy szakorvosi szinten nem lenne megvalósítható a lakosság teljes körű szűrése, A jelenleg létező gyógyszerek nem gyógyítják meg a betegséget, viszont lelassítják az Alzheimer-kór progresszióját Az elsődleges megelőzés programjának alapeleme az lehetne, hogy az öregedés társadalmi vonatkozásainak és az idős korban jelentkező betegségek jellegzetességeinek szétválasztását már általános iskolában meg kellene tanítani a gyerekeknek. azon kívül ma még nincs is egyszerű mód a nagyon korai fázisban lévő Alzheimer-kór kimutatására. A lakosság oktatása és a háziorvosok bevonása is fontos volna, hogy a legkorábbi tünetek szakában ellátásra kerülhessenek az érintettek. Léteznek ma már olyan kockázatbecslő tesztek, melyek kitöltéséhez nincs szükség elmevagy idegorvosi képzettségre, pl. ilyen az ún. Mini-Mental, a Mini- Cog, vagy az egyszerű, de nagyon érdekes, ún. órarajz-vizsgálat. Az elsődleges megelőzés programjának alapeleme az lehetne, hogy az öregedés társadalmi vonatkozásainak és az idős korban jelentkező betegségek jellegzetességeinek szétválasztását már általános iskolában meg kellene tanítani a gyerekeknek. A geriátriai betegségek primer prevenciója azonban tapasztalatom szerint jelenleg csak papíron létezik. A demográfiai változásokat mindenki ismeri, tudjuk, hogy elöregedőben a Föld népessége. Professzor Úr említette, hogy az öregség nem jár együtt a demenciával, ugyanakkor az öregedés agyunk egészségére vonatkozóan rizikófaktornak számít. Mire lehet tehát számítani az elkövetkező években, mennyiben lesz a jelenleginél súlyosabb népegészségügyi probléma a demencia és ezen belül az ilyen kórképek között leggyakoribb Alzheimer-kór? Említettük a demencia ötévenkénti megduplázódását idős korban. Mivel egy-két évtizeden belül már nyolcvan év felett lesz a várható átlagéletkor-maximum, óriási mennyiségű demens beteggel kell számolnunk az elkövetkező években. A demencia ráadásul sosem csak a pácienst érinti, hanem a beteg hozzátartozóinak életminőségét is súlyos mértékben befolyásolja. Nagyon sok rendkívül szomorú emberi sorsnak vagyunk tanúi a rendelőben nap mint nap. Az érintett populáció sokszorosa a kezelt betegek számának. Hiányoznak az igazán (költség-) hatékony, akár a piaci szférában is elhelyezhető intézmények, például a demens embereket is befogadó napközi otthon. Amikor a betegség előrehaladása miatt az érintett ember már nem hagyható magára, a hozzátartozó elvihetné őt munkába menet a napközi közösségbe, majd délután érte mehetne és hazavihetné. Milyen egyszerű megoldás ez és hány ember életminőségét lehetne biztosítani ily módon! Budapesten talán ha három ilyen, 32

20 sz akmai oldal Nyugat-Európában és Amerikában, ahol a középosztály számára kielégítő minőségben és mennyiségben hozzáférhetőek a méltó emberi körülményeket biztosító férőhelyek, a lakosság fordított arányban választ a két lehetőség között ott az megy ritkaságszámba, ha valaki otthon gondozza hozzátartozóját. csekély számú beteget fogadó intézmény létezik, ezzel szemben országos szinten százezres betegpopulációt ellátó kapacitás kialakítása lenne indokolt. Tesznek-e bármilyen intézkedést az eddigiekben bemutatott helyzetek feloldására Magyarországon, illetve a világ más országaiban akár kormányzati, akár szakmapolitikai, akár szakmai szinten? A demencia kórfolyamatát három részre lehet osztani, melyek közül az első a korai szak, amikor már van betegség, de nem tipikusak a tünetek mint említettem, ekkor lenne a gyógyítás is a leghatékonyabb. Az egész világon hatalmas erőfeszítéseket tesz a szakma, hogy olyan diagnosztikai markereket, kóros fehérjéket vagy rizikótényezőket mutassunk ki, amelyek a korai felismerést segítik. Jelenleg csak a gerincvízből tudjuk kimutatni ezeket a markereket, a gerincvíz-csapolás azonban túlságosan bonyolult, költséges és invazív beavatkozás ahhoz, hogy szűrővizsgálatként, minden korát tekintve veszélyeztetett embernél elvégezzük. A második szakaszban már biztos a demencia diagnózisa, de a beteg ember életminősége még vállalható, és közösségben betöltött pozíciója is aktív, hasznosságtudata fenntartható a szűk és a tágabb szociális térben egyaránt. Ezen a szinten edukációs lehetőségekkel lehet segíteni, és a kettes stádium előrehaladottabb formáiban válnak szükségessé a családi közösségeket segítő megoldások, pl. az említett napközi otthonos elhelyezések is. A harmadik stádiumba a már önellátásra képtelen, súlyos demenciában szenvedő páciensek állapotát soroljuk. Természetesen a család döntése, hogy vállalják-e az ápolással és gondozással járó, 24 órás súlyos terhet, és amennyiben emellett döntenek, ehhez is minden megadható segítséget meg kellene kapniuk. Ám azt is tudni kell, hogy ebben a stádiumban szakmai szempontból az intézményi elhelyezés az indokolt. Minden egyes Alzheimer-beteg és az őt körülvevő személyes közösség egyedi eset, nem lehet kötelező sémát kidolgozni. Magyarországon a közelmúltban sajnos több más súlyos betegség megítélésével együtt a demenciában szenvedő betegek hozzátartozóinak segítése is jelentősen csorbult, a különböző támogatások megvonása sok esetben végzetes helyzetbe hozta az érintett családokat. A hiányra ráépült piaci szolgáltatások sem jelentenek átfogó megoldást: az érintett családok többsége szomorú anyagi helyzetük miatt nem tudja azokat igénybe venni. Országunkban egyébként a családok nem szívesen válnak meg szerettüktől. Még akkor sem, mikor már állapota elérte a harmadik stádiumot. Túl bizonyos személyes érzelmi, esetleg bűntudati elemeken, ennek oka természetesen többek között a nem megfelelő mértékű és minőségű ápolási intézményi struktúra is. Nyugat-Európában és Amerikában, ahol a középosztály számára kielégítő minőségben és mennyiségben hozzáférhetőek a méltó emberi körülményeket biztosító férőhelyek, a lakosság fordított arányban választ a két lehetőség között ott az megy ritkaságszámba, ha valaki otthon gondozza hozzátartozóját. Melyen lehetőségek vannak jelenleg a kórkép gyógyszeres kezelésére? Az Alzheimer-kórban alkalmazható gyógyszerek nem gyógyítják meg a betegséget, ám lelassítják a kór progresszióját. Rendkívül sokat jelent az érintettek számára, ha ezek a szerek egy még vállalható szakaszban gátolják meg, vagy lassítják a betegség előrehaladását. Ennek ellenére a meglehetősen drága készítményeket a jelenlegi 50%-os kiemelt támogatás mellett legalább a páciensek fele nem tudja megvásárolni. A Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága rendkívül sokat tesz az Alzmeiher-kórral élő emberek és hozzátartozóik érdekében, tagjai együttműködnek a szakma képviselőivel, ezen kívül nagy erőkkel küzdelmet folytatnak többek között az említett célok megvalósításáért. Ön szerint mire volna szükség, milyen intézkedéseknek kellene azonnali prioritást élvezniük? Biztosítani kellene a primer és a szekunder prevenció eszközeit az egészségtudatosság elősegítése nem kizárólag az orvos szakma feladata hozzáférhetővé kellene tenni az érintettek számára a kezelési lehetőségeket a gyógyszerek mellett léteznek különböző reszocializációs tréning-módszerek, amelyek csupán szórványosan jelennek meg az orvosi gyakorlatban, annak ellenére, hogy egyáltalán nem költségesek, és biztosítani kellene az emberhez méltó ápolási körülményeket többek között az erre vonatkozó szakmai irányelvek fejlesztésével és betartásával. Radnai Anna 33