Tájvizsgálat. A Nagyberek gazdasági és társadalmi adottságai. Aratás Csisztapusztán (Fotó: Járfás Zsuzsanna) Készítette: Szabó Áron, Pusker Gabriella

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tájvizsgálat. A Nagyberek gazdasági és társadalmi adottságai. Aratás Csisztapusztán (Fotó: Járfás Zsuzsanna) Készítette: Szabó Áron, Pusker Gabriella"

Átírás

1 Tájvizsgálat A Nagyberek gazdasági és társadalmi adottságai Aratás Csisztapusztán (Fotó: Járfás Zsuzsanna) Készítette: Szabó Áron, Pusker Gabriella Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék Budapest 1

2 Tartalomjegyzék 1. Gazdasági adottságok Ipar Bányászati tevékenység Területhasználatok Mezőgazdaság A mezőgazdaság szerkezete Szántóföldi növénytermesztés, gyepgazdálkodás Szőlő-, és gyümölcstermesztés Kertészeti növénytermesztés Nádgazdálkodás Állattenyésztés Szolgáltatások, kereskedelem Kereskedelmi, pénzügyi, kommunális szolgáltatások Kulturális szolgáltatások Közigazgatás Erdőgazdálkodás Vad-, halgazdálkodás Idegenforgalom Szálláshelyek Vendégek száma Kínálat elemei Természeti környezet Gazdálkodás Építészeti, kulturális értékek Programok, rendezvények Turizmusfajták Termál-, és gyógyturizmus Borturizmus Üdülő-, és kempingturizmus Kirándulóturizmus Falusi turizmus Lovas turizmus Horgászturizmus Vadászturizmus Kerékpáros turizmus Üzleti turizmus Gasztronómiai turizmus Rendezvényturizmus Kommunális infrastruktúra Csapadékvízelvezetés Ivóvíz Szennyvíz Gázellátás Telekommunikáció Energiagazdálkodás (alternatív energiaforrások) Hulladékgazdálkodás Településhálózat és településszerkezet Közlekedés Közút

3 Vasút Kerékpár Hajózás Vízgazdálkodás Felszíni vizek Felszín alatti vizek Talajvíz, rétegvíz Termálvíz Ásványvíz Felszín alatti vizek kitermelése Környezetvédelem Felszíni folyóvizek Állóvizek, halastavak Felszín alatti vizek Talaj Levegő Társadalmi adottságok Demográfiai folyamatok Munkanélküliség Foglalkoztatás, jóléti viszonyok Oktatás Egészségügy, közbiztonság Szociális ellátás Irodalomjegyzék Ábra-, és táblázatjegyzék 1. ábra Gazdasági kistérségtípusok (Váti Kht. 2004) táblázat A gazdasági szervezeti formák száma a Nagyberekben (KSH) táblázat A vállalkozások méret szerinti megoszlása 2009-ben a Nagyberekben (KSH) ábra Ipari vállalkozások száma a Nagyberekhez tartozó településeken (KSH) táblázat Nem üzemelő anyagnyerőhelyek a Nagyberek területén (Balatoni Integrációs Kht., 2006, ; Balatoni Integrációs Kht., 2010, ) ábra Területhasználatok %-os aránya a Nagyberekben (KSH, 2000) ábra Mezőgazdasági területek kiterjedésének alakulása a Nagyberekben 2000-ig (KSH) ábra Területhasználatok alakulása a Nagyberekben 2000-ig (KSH) táblázat A termőföld minősége az agráralkalmassági értékszámok alapján a Nagybereket érintő kistérségekben (Pogányvölgyi kistérség agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programja, 2004, 13.) ábra Mező-, erdőgazdasági vállalkozások 2009-ben a Nagyberekhez tartozó településeken települési bontásban (KSH) ábra Szántó és legelőterületek aranykorona értéke Somogy megye településein (Marcali és környéke Területfejlesztési társulás, 2004, 16.) ábra Szőlőterületek aranykorona értéke Somogy megye településein (Marcali és környéke Területfejlesztési társulás, 2004, 16.) táblázat A Dél-Balatoni Borút állomásai a Nagyberekben (www.dbb.hu) táblázat Jelentősebb pincészetek a nagyberekben (www.dbb.hu) ábra Gyümölcsterületek aranykorona értéke Somogy megye településein (Marcali és környéke Területfejlesztési társulás, 2004, 16.) ábra Állatállomány számának alakulása a Nagyberekben között (KSH) ábra Erdőgazdálkodási tájak Smogy megyében (www.sefag.hu) táblázat Horgászvizek a Nagyberekben és a bennük fogható halfajok (www.haki.hu)

4 12. ábra Magánszállásadás szállásférőhelyek számának alakulása a Nagyberekben között (KSH településsoros adatok) ábra Kereskedelmi szálláshelyek szállásférőhelyeinek száma a Nagyberekben (KSH) ábra Vendégek száma a fizetővendéglátásban a Nagyberekben ábra Vendégéjszakák számának alakulása a fizetővendéglátásban között a Nagyberekben (KSH településsoros adatok) ábra Vendégek száma a falusi szállásadásban a Nagyberekben (KSH településsoros adatok) ábra Külföldi vendégek és vendégéjszakák arányának alakulása között a falusi szállásadásban és a fizetővendéglátásban (KSH) ábra Vendégéjszakák számának alakulása a falusi szállásadásban között a Nagyberekben (KSH településsoros adatok) ábra Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken a Nagyberekben (KSH) ábra Vendégéjszakák számának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken (KSH) ábra Külföldi vendégek, vendégéjszakák arányának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken a Nagyberekben (KSH) táblázat A Nagyberek vízbázisai (Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 3/2 melléklet, 2010) ábra A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások arányának változása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok) ábra A köz-csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának változása a Nagyberek területén (KSH) ábra A szolgáltatott víz és az elvezetett szennyvíz mennyiségének alakulása a Nagyberek területén (KSH településsoros adatok) ábra A gázfogyasztók számának alakulása és a felhasznált gáz mennyiségének alakulása a Nagyberek területén (KSH településsoros adatok) ábra A felhasznált villamosenergia mennyiségének és a fogyasztók számának változása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok) ábra A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások számának alakulása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok) ábra Az összes és a lakosságtól elszállított hulladék mennyiségének alakulása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok) táblázat A Nagyberek települései, területük, népességük (KSH, 2009) ábra A Nagyberek településeinek megoszlása népesség alapján ábra A Nagyberek településeinek megoszlása területi kiterjedés alapján (KSH településsoros adatok) ábra A Balaton közvetlen vízgyűjtő tervezési alegység lehatárolása (Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 2010, 10.) táblázat A Keleti-Bozót vízhozamértékei (FONYÓD KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA KÖZÖTTI IDŐSZAKRA, 2010, ) táblázat A Jamai patak vízhozamértékei (FONYÓD KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA KÖZÖTTI IDŐSZAKRA, 2010, 24.) táblázat Felszín alatti víztestek és típusaik (Balaton közvetlen vízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve, 2010, 10.) táblázat A Nagyberek felszín alatti víztestei mennyiségi állapotának összegzése (Balaton részvízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve, 2010, 5/2 függelék.) táblázat A Fonyódi Kistérség vízfolyásainak vízkészlete (Fonyód Kistérség Többcélú Társulása Környezetvédelmi Programja Közötti Időszakra, 2010, 26.) táblázat A települések besorolása a szennyezés érzékenység kategóriákba (27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete) táblázat A felszín alatti víztestek állapota (Balaton részvízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve, 2010, 5/2 függelék.) ábra A Nagyberekhez tartozó települések össznépességének alakulása (KSH településsoros adatok) ábra Természetes szaporodás alakulása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok) ábra Vándorlási egyenleg alakulása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok) táblázat Koreloszlás változása ig a Nagyberekben (KSH településsoros adatok) ábra A Nagyberek lakosságának koreloszlása (KSH településsoros adatok, 2008) táblázat A nagybereki öregedési index alakulásának összevetése a megye, a régió, az országos értékekkel (KSH)

5 36. ábra A Nagyberek népsűrűségének alakulása, összevetése az országos, régiós, megyei átlaggal (KSH) ábra Munkanélküliség alakulása ig (KSH) ábra Szellemi és fizikai foglalkozású munkanélküliek arányának alakulása a Nagyberekben (KSH településsoros adatok) táblázat Szellemi és fizikai foglalkozású munkanélküliek aránya számokban (KSH) táblázat Munkanélküliség alakulása a Nagyberekben a képzettség szerint ig (KSH) ábra Regisztrált munkanélkülieken belül a férfi-nő arány a Nagyberekben (KSH) táblázat Munkanélküliek eloszlása kor alapján (KSH) ábra Egy laksora jutó jövedelem alakulása ig (KSH) ábra A lakosság képzettségi szint szerinti aránya 2001-ben

6 1. Gazdasági adottságok A Nagyberek Somogy megye a Kaposvár Marcali Siófok háromszög által lefedett fejlettebb részének belsejében helyezkedik el, ennek ellenére megyei összevetésben a terület nagy része a gazdaságilag gyenge kondíciójú területek sorába tartozik. A gyenge gazdasági pozíciót mutatja, hogy a berek területét érintő három kistérségből kettő, a háttértelepüléseket adó Lengyeltóti és Marcali kistérség a VÁTI KHT. által készített kistérségi fejlettségi rangsorban a leszakadók közé, míg a Balaton-parti Fonyódi kistérség a fejlett, stagnáló kistérségek csoportjába tartozik. (1. ábra) Ez jól mutatja, hogy a terület gazdaságát egyfajta kettőség jellemzi: a Balaton-parti részeken a turizmus dominál, mely erősebb gazdasági pozíciót biztosít, ezzel szemben a háttértelepüléseken a szántóföldi növénytermesztés, a gyümölcs-, és szőlőtermesztés, az erdő- és vadgazdálkodás, halászat jellemző, mely kisebb gazdasági potenciált jelent. (1. táblázat) (Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézete, 2005; KSH) 1. ábra Gazdasági kistérségtípusok (Váti Kht. 2004) A berek területén a vállalkozások száma az elmúlt években lényegesen megugrott, míg ben 6431 vállalkozás működött, addig a 2009-ben már 8211, melynek 7,4%-a az ipar, 28,6%- a a mezőgazdaság, erdőgazdaság, 64%-a a szolgáltatások szektorba tartozik. A vállalkozások szektoriális megoszlását vizsgálva szembetűnő a mezőgazdasági, erdőgazdasági vállalkozások számának nagyarányú 318-ról 2346-ra történő emelkedése, míg ezzel eszemben a másik két szektorban lényeges változás nem történt. (1. táblázat) A legtöbb vállalkozás Marcaliban, Balatonbogláron és Fonyódon található, itt a vállalkozások száma jóval meghaladja az 1000 db-t. Őket a sorban a többi Balaton-parti település (Balatonfenyves, Balatonkeresztúr) és Lengyeltóti követi, ahol a vállalkozások száma 500 körül mozog. A többi településen 500 6

7 alatt, Táska, Kisberény, Somogyszentpál, Nikla, Csömend, Balatonújlak községekben pedig 100 alatt van ez a szám. (1-3. melléklet) (KSH) Ágazat Regisztrált vállalkozások száma Regisztrált vállalkozások aránya (%) Ipar ,4 10 Mező-, erdőgazdaság ,6 5 Szolgáltatás Összesen táblázat Regisztrált vállalkozások száma és aránya a Nagyberekben (KSH) Ha a gazdasági formák számának alakulását tekintjük, láthatjuk, hogy jelentős növekedés figyelhető meg a gazdasági szervezetek, az egyéni vállalkozók és a jogi személyiség nélküli vállalkozások számában, ugyanakkor a részvénytársaságok száma alig változott, a szövetkezetek száma pedig felére csökkent. (2. táblázat) Települési bontásban vizsgálva kiemelkedik három város: Marcali, Balatonboglár, Fonyód, mely településeken található a legnagyobb számban vállalkozás, s melyeken a legtöbb gazdasági formát tekintve is a legtöbb található. (1-3. melléklet) (KSH) Évszám Gazdasági szervezetek formái (db) Regisztrált betéti társaságok száma (év végén) Regisztrált egyéni vállalkozások száma (év végén) Regisztrált gazdasági szervezetek száma Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma (év végén) Regisztrált költségvetési szerv és intézménye Regisztrált közkereseti társaságok száma (év végén) Regisztrált mezőgazdasági szövetkezetek száma (év végén) 5 7 Regisztrált részvénytársaságok száma (év végén) Regisztrált szövetkezetek száma (év végén) Regisztrált jogi személyiség nélküli vállalkozások száma (megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) Regisztrált jogi személyiségű vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén) táblázat A gazdasági szervezeti formák száma a Nagyberekben (KSH) 7

8 A vállalkozások nagyságát tekintve a térségre a kisméretű vállalkozások jellemzőek, a vállalkozások csaknem egésze, 98,6%-a 9 fő alatt van. A maradék 1,4%-on osztoznak az ennél nagyobb vállalkozások (10-19 fős 67 db, fős 33 db, fős 14 db, fős 1 db, 500 és több fős 1 db). A 250 fő fölötti nagyvállalkozások csaknem teljesen hiányoznak. (3. táblázat) Ez az arány az elmúlt évek tendenciáit követve, nem változott lényegesen semmit. (4-5. melléklet)(ksh) Vállalkozáskategóriák típus szerint Vállalkozások száma (db) Vállalkozások aránya (%) 0 és ismeretlen fős regisztrált vállalkozások száma (az év végén) 2009 (db) 2230, 27,2 1-9 fős regisztrált vállalkozások száma (az év végén) 2009 (db) 5865, 71, fős regisztrált vállalkozások száma (az év végén) 2009 (db) 67, 0, fős regisztrált vállalkozások száma (az év végén) 2009 (db) 33, 0, fős regisztrált vállalkozások száma (az év végén) 2009 (db) 14 0, fős regisztrált vállalkozások száma (az év végén) 2009 (db) 1 0, és több fős regisztrált vállalkozások száma (az év végén) 2009 (db) 1 0,01 Összesen 8211, táblázat A vállalkozások méret szerinti megoszlása 2009-ben a Nagyberekben (KSH) 1.1. Ipar Az ipar nem jelentős a Nagyberek területén, a nagy-, és középvállalatok alacsony számban vannak jelen, többségében a kisméretű helyi vállalkozások fordulnak elő es adatok alapján a térségben 608 ipari vállalkozás működött, mely az összes vállalkozás 7,4%-t teszi ki. (1. melléklet) A legtöbb ipari cég a gépiparban, a fafeldolgozó iparban, az élelmiszeriparban, az építőiparban és a konfekció iparban tevékenykedik. A térség ipari központja Marcali, ahol mind a három kistérség, mind a vizsgálati terület viszonylatában a legmagasabb a vállalkozások száma és a külföldi tőke nagysága. Jelentősebb ipari vállalkozások Marcaliban: Mustang Rt. (textilipar), Industrie Elektrik Kft (elektronikai ipar), Ziehl Abegg Marcali Kft. 8

9 (gépipar). Marcalit a sorban Balatonboglár és Fonyód követi, mintegy feleannyi ipari vállalkozással, a többi településen ez a szám 40-nél kevesebb, sőt a legtöbb községben 10 vagy annál kevesebb. (2. ábra) A területen egy ipari park helyezkedik el Marcaliban, melynek kihasználtsága jelenleg alacsony szintű. 2. ábra Ipari vállalkozások száma a Nagyberekhez tartozó településeken (KSH) A faipar kettőséget mutat: míg a berek Lengyeltói, Fonyódi kistérséghez tartozó területein a faállomány feldolgozására nem épült ki megfelelő kapacitású ipar jelenleg két fűrészüzem működik Somogyváron (Frank Bt.) és Öreglakon (Öreglak Vasad-hegyi Fűrésztelep), mely az egyéni gazdák szükségleteit elégíti ki, addig a Marcali kistérségre eső részen több faipari vállalkozás is létesült. A Marcali Fűrész Üzem Kft. termékeit épületfa, lombos fűrészárú, parketta, rönkfa, stb. a hazai piacokon kívül Németországba, Svédországba, Olaszországba szállítják. Kéthelyen a Bélafa Kft. működik, amely Canadai licence alapján gyárt beépített szekrényeket, konyhabútorokat, stb., Balatonújlakon pediga kermi által bevizsgált gyerek kültéri játszótéri játékokat gyártanak nagy sikerrel. A térség jellemzően agrárvidék, ennek ellenére a mezőgazdasági termékek feldolgozása alacsony szintű, nem települt rá megfelelő ipar, így a gabona feldolgozás, sütőipar, szőlőfeldolgozás, gyümölcsfeldolgozás a szomszédos térségekben valósul meg, a megtermesztett növények 80%-a feldolgozás nélkül hagyja el a térséget. Egyedül Marcaliban működik közraktár, malom és kenyérgyár (Balaton Kenyér Kft). Itt található a térség egyetlen 9

10 tejfeldolgozója, a Danone Kft. marcali üzeme, ahol túrórúdi előállításával foglalkoznak. A cég a környék gazdáitól vásárolja fel a tejet. Az öreglaki napraforgó hidegolaj sajtoló és az illóolaj sajtoló kihasználtsága alacsony, a gyümölcstermesztés volumenéhez képest a térségből teljes mértékben hiányzik a hűtőház kapacitás. Egyedüli hűtőház a területen kívül a Marcali kistérségben, Vésén található, amely a felvásárolt gyümölcsöket külföldre szállítja. Ugyanitt gyümölcsaszaló működik, mely egyre szélesebb körben terjeszkedik. Kiemelkedő a közép-európai szinten is jelentős dió feldolgozó és csomagoló Lengyeltótiban. Öreglakon található egy gyógynövény feldolgozó is, mely kapacitása még nincs kellően kihasználva. A térségben és a megyében meghatározó volt Balatonbogláron a Balatonboglári Borgazdasági Zrt. (egykori BB Kombinát) termelése, amely mára azonban meggyengült, termelése elbizonytalanodott, de még mindig jelentősnek mondható. A cég szőlőfeldolgozást, bor-, és pezsgőtermelést, gyümölcslé-gyártást folytat. A szőlőültetvények termését részben a kistermelők dolgozzák fel, kisebb része a térségben működő feldolgozókba kerül, míg a termés többi részét szőlő formájában a Balaton melléki illetve a Balaton felvidéki borfeldolgozókba szállítják feldolgozásra. A helyi feldolgozás erősítése érdekében a területtel szomszédos, a Lengyeltóti kistérséghez tartozó Szőlősgyörökben pinceszövetkezetet hoztak létre, amely a helyi termelési hagyományokra építve szövetkezéssel kívánja megoldani EU mintára a szőlőfeldolgozást. Hiányzik a húsfeldolgozás a térségből, vágóhíd egyedül Marcaliban működik. A térségben kiemelkedő, regionális szintű az Öreglaki vadfeldolgozó. A jelentősebb ipari vállalkozásokat a 6. mellékelt mutatja. (Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 54.; Marcali és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, 2004, 20-21, 43,46.; KSH, KSH) 1.2. Bányászati tevékenység A terület nagy része a Balaton Kiemelt üdülőkörzet Területrendezési Terve által kijeölt Ásványi nyersanyag-gazdálkodási területbe sorolható. (7. melléklet) A berekben több megkutatott, bezárt anyagnyerőhely található. Korábban a kitermelt fő ásványi nyersanyagok a lápi mész, lápföld, vegyes tőzeg, építési- és falazó homok voltak, ezen bányák többsége már nem üzemel. (4. táblázat) 10

11 A Buzsák II. (Nagydomb-dűlői homokbánya) homok védnevű bányateleken ma is folyik bányászati tevékenység, a G fivérek Kft. végez homok kitermelést. A Buzsák III. (Magyaridűlői homokbánya) homok védnevű bányatelken ma is folyik bányászati tevékenyég, a Honor kft. végez kitermelést. Bányaterület Előfordulás Lelőhely közigazgatási Bánya Nyersanyag kód megnevezése helye státusz Nagyberek K-i és középső része lápi mész, lápföld Fonyód, Ordacsehi megkutatott Ordacsehi, Üszögi berek lápföld, vegyes tőzeg Fonyód megkutatott Nagyberek K-i területe lápföld, vegyes tőzeg Fonyód, Ordacsehi megkutatott Zardavári teleltető lápföld szerű halastavak javítóanyag Fonyód bezárt Fonyód I. - közlekedés - építési (Feketebezsény) - homok homok Fonyód bezárt Boglári berek I. vegyestőzeg, lápföld Balatonboglár megkutatott Berek vegyestőzeg, lápföld, Balatonboglár, lápi mész Ordacsehi, Fonyód megkutatott Nagyberek Ny és Boronkai völgy A vegyes tőzeg, lápföld Balatonfenyves megkutatott K-i bozótvölgy és Balatonfenyves, lápi mész Nagyberek Közép Fonyód megkutatott Nagyberek Középső V. vegyes tőzeg, lápföld Balatonfenyves, Fonyód megkutatott Buzsák I. (Kéka homokbánya) homok homok Buzsák bezárt Buzsák IV. közlekedés - építési (homokbánya É)- homok homok Buzsák bezárt Buzsák V. közlekedés - építési (homokbánya D)- homok homok Buzsák bezárt Buzsák VI.- homok közlekedés - építési homok Buzsák megkutatott 4. táblázat Nem üzemelő anyagnyerőhelyek a Nagyberek területén (Balatoni Integrációs Kht., 2006, ; Balatoni Integrációs Kht., 2010, ) (Balatoni Integrációs Kht., 2006, ; Balatoni Integrációs Kht., 2010, ) 1.3. Területhasználatok A területhasználatokra a mezőgazdasági területek, ezen belül is a szántóterületek dominanciája a jellemző, ezek összesen a 69%-át Nagyberek ábra Területhasználatok %-os aránya a Nagyberekben (KSH, 2000)

12 borítják évi adatok alapján a használt területek 50,7 %-át a szántóterületek adják, a rét és legelőterületek 14,1%-t, a szőlők 2,9%-t, a gyümölcsösök 0,97%-t, a konyhakertek 0,59%-t tesznek ki. Az erdőterületek aránya 22,97%, a nádasoké 4,4%, a halastavak a terület 0,2%-t borítják, a művelés alól kivett területek 3,2%-ot tesznek ki. (3. ábra) A mezőgazdasági területek a XX. század elejétől a II. Világháborúig növekvő tendenciát mutatattak, ezt követően azonban területük nagyarányban lecsökkent, s csökkenő tendenciát mutat a mai napig. Míg 1935-ben területi kiterjedésük hektár volt, addig 2000-re már csak ,56 hektár. A mezőgazdasági területeket művelés ágankénti bontásban vizsgálva hasonló tendenciák figyelhetők meg. A szántók, rét-legelők területe a II. Világháborúig emelkedő tendenciát mutatott, ezt követően csökkenésnek indult, s fogy a mai napig ben a szántók még hektárt, a rét-legelők hektárt borítottak, a évben a szántók már csak hektárt, a rét-legelők csak 6657,98 hektárt. A szőlők és a gyümölcsösök területi kiterjedésének alakulása ettől eltérő, más irányt mutat. A szőlők kiterjedése a filoxéra-vész után fogyásnak indult, s ez a csökkenés folyamatos volt az egész XX. század folyamán: 1895-ben 1724 hektárt tettek ki, 2000-ben már csak 1375,29 hektárt. A gyümölcsösök a XX. sz. során folyamatos emelkedést mutattak, mely a rendszerváltásig tartott. Ezt követően a kereslet csökkenésének köszönhetően kiterjedésük nagyarányban visszaesett: míg 1984-ben 3745 hektárt, 2000-ben már csak 783,73 hektárt borítottak. (4. ábra) (KSH) 4. ábra Mezőgazdasági területek kiterjedésének alakulása a Nagyberekben 2000-ig (KSH) 12

13 Az erdőterületek kiterjedése a XX. század elején a II. Világháborúig csökkenő tendenciát mutatott, mely a mezőgazdasági területek terjedésének köszönhető. A háború után a mezőgazdasági területek és az erdőterületek alakulásának tendenciái megfordultak: a szántók, a rét-, és legelőterületek csökkenésnek indultak, ezzel szemben az erők területe emelkedni kezdett, mely növekedés folytatódik a mai napig, 2000-ben területük ,55 hektárt tett ki. A nádasok a XX. század elején nagymértékű fogyásnak indultak (1895-ben 2242 hektár, hektár), melynek oka a lecsapolások, a művelésbe vont területek emelkedése volt. Ez a csökkenő tendencia a 60-as évekig folytatódott (1962-ben 251 hektár), melyet követően területük nagysága a művelt területek kiterjedésének csökkenésével, a természetvédelmi szempontok erősödésével lassan emelkedni kezdett, melynek eredményeképp 2000-ben 2101,13 hektárt borítanak. A művelés alól kivett területek a XX. sz. elején kismértékű emelkedést mutattak, melyet a 30-as években csökkenés követett, melyet az 50-es évek végén újabb növekedés követett a rendszerváltásig, melyet nagyarányú visszaesés követett ben a művelés alól kivett területek hektárt tettek ki, 2000-ben már csak 1477,33 hektárt. (5. ábra) Települési bontásban az egyes területhasználatok alakulását az melléklet mutatja. (KSH) 5. ábra Területhasználatok alakulása a Nagyberekben 2000-ig (KSH) A területhasználók számáról nem állnak rendelkezésünkre aktuális adatok, a évből származnak a legújabbak. Szántóterületet 4985 fő, rétet 1032 fő, legelőt 84 fő, kertet 5272 fő, 13

14 szőlőt 2500 fő, gyümölcsöst 719 fő, üvegházat 354 fő, erdőt 665 fő, nádast 42 fő, halastavat 7 fő, művelés alól kivett területet 6582 fő használ. A legtöbb mezőgazdasági területet használó Marcaliban (1206 fő), Balatonbogláron (713 fő), Lengyeltótiban (620 fő), Buzsákon (597 fő), Kéthelyen (583 fő), Öreglakon (511 fő), Somogyváron (505 fő) van. A legtöbb művelés alól kivett területet használók Marcaliban (1214 fő), Balatonbogláron (717 fő), Lengyeltótiban (623 fő), Buzsákon (599 fő), Kéthelyen (581 fő), Öreglakon (521 fő), Somogyváron (508 fő) van. Települési bontásban az értékeket az melléklet mutatja Mezőgazdaság A mezőgazdaság változatos képet mutat. A laposabb, természetföldrajzilag is ténylegesen a berekhez tartozó területeken a szántóföldi növénytermesztés, a gyepgazdálkodás a jellemző, míg a magasabb térszinteken, a domboldalakon a szőlő-, és gyümölcstermesztés is megjelenik. Agráralkalmasság szempontjából a területek változatos képet mutatnak. (5. táblázat) Lengyeltóti kistérségben a területek 0,1 % tekinthető kedvezőtlen termőhelyi adottságúnak, 36 % pedig megfelel az országos átlagnak és 37.7 % annál jobb minőségű. A Marcali kistérségben ugyanakkor a kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek aránya 9,9 %, az országos átlagnak megfelelő 49,7%, 7,1 % pedig annál jobb minőségű. A Fonyódi kistérségben a legrosszabb a helyzet, ott a kedvezőtlen kategóriába a területek 28,3 % tartozik, 26, 7% az országos átlagba, és 21,9% az átlagnál rosszabb minőségű. A fenti adatok nem vonatkoztathatók teljes mértékben a Nagyberek területét érintő településekre, mivel a számadatok az egész kistérségre értelmezendőek, melyek határai túlnyúlnak a berek területén. Ennek ellenére így is jól látszik, hogy abban a kistérségben a legnagyobb a kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek aránya, melynek területéből a berek a legnagyobb részt teszi ki. A szántóföldek minőségét mutatja, hogy a Balaton Kiemelt üdülőkörzet Területrendezési terve egyedül Kéthely és Balatonújlak térségében jelölt ki kis területen kiváló termőhelyi adottságú területeket. ( melléklet) (Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 12-13, 42.; Marcali és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, 2004) 14

15 kivett 3. kat. 2. kat. 1. kat. összes kivett: erdő és mesterséges felszín 3. kat.: Az agráralkalmassági értékszám nagyobb, vagy egyenlő, mint az országos átlag 2. kat.: Az agráralkalmasági értékszám az országos átlag és az átlag 80%-a közé esik 1. kat.: Az agráralkalmassági értékszám nem éri el az országos átlag 80%- át Kistérség hektár százalék Barcsi ,7 20,0 22,2 41,2 Csurgói ,2 22,1 3,5 45,2 Fonyódi ,3 26,7 21,9 23,1 Kaposvári ,4 16,6 53,1 29,9 Lengyeltóti ,1 35,9 37,7 26,3 Marcali ,9 49,7 7,1 33,2 Nagyatádi ,1 28,0 5,2 42,7 Siófoki ,1 4,8 49,9 24,1 Tabi ,7 4,9 69,2 25,3 megye ,6 22,5 32,2 32,7 összesen régió összesen ,1 14,8 50,1 29,0 ország ,5 25,4 33,4 25,6 összesen 5. táblázat A termőföld minősége az agráralkalmassági értékszámok alapján a Nagybereket érintő kistérségekben (Pogányvölgyi kistérség agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programja, 2004, 13.) A mezőgazdaság szerkezete A rendszerváltás következményeként a tulajdonosi struktúra átalakult. A térség korábbi meghatározó mezőgazdasági termelőszövetkezetei megszűntek, vagy önálló tevékenységet végző gazdasági társasággá alakultak át, s megváltozott a földhasználat gazdálkodási formánkénti megoszlása. Az egyéni gazdálkodók száma folyamatosan növekedett, melynek eredményeképp ma a földterület mintegy harmadát egyéni gazdálkodók művelik. A kertek, gyümölcsösök, szőlőterületek nagy része és a gyepterületek fele az egyéni gazdálkodók kezelésében van. A rendszerváltás földosztásait, kárpótlásait, s a privatizációt követően a mezőgazdasági területek struktúrája átalakult: kis területű szántók alakultak ki, melyek sok tulajdonos között oszlanak meg, akik sok esetben a birtokuk egy részét bérbe adják, más részét nem hasznosítják, parlagon hagyják, mely következtében a szántóterületek 10,9%-a a megyei átlag több mint kétszerese vetetlen térségben. A parlagon hagyott szántók spontán cserjésedése, invazív fafajokkal való betelepülése későbbi hasznosításukat nehezítheti és emellett elősegíti a gyomnövények terjedését (parlagfű, vadkender, stb.). 15

16 A térségben jelenleg öt szövetkezet működik Fonyódon, Marcaliban, Buzsákon egy-egy és Kéthelyen kettő. A mezőgazdasági vállalkozások száma az elmúlt években lényegesen megemelkedett, 2009-es adatok alapján 2346 mező-, és erdőgazdálkodási vállalkozás található a térségben. A legtöbb Marcaliban (483) található, ezt követi Balatonboglár (440), majd Lengyeltóti (346). Somogyvár, Öreglak, Ordacsehi, Fonyód, Kéthely településeken e szám között van, a többi községben viszont 100 alatt. (6. ábra) 6. ábra Mező-, erdőgazdasági vállalkozások 2009-ben a Nagyberekhez tartozó településeken települési bontásban (KSH) (Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004, 42.; Kör Kft., 2000; Fonyódi Kistérség Komplex Fejlesztési Programja , 2006; KSH) Szántóföldi növénytermesztés, gyepgazdálkodás A szántóföldi növénytermesztés a mélyebben fekvő, laposabb felszínű területeken folyik. A területen alapvetően a gyengébb talajadottságok jellemzőek, a szántóterületek alacsony, illetve közepes termőképességűek, melynek köszönhetően elsősorban a búza-, és kukoricatermesztés 16

17 a jellemző. Az ökológiai adottságok elsősorban speciális növénykultúrák termesztésére, valamint organikus és biogazdálkodás megvalósítására alkalmasak. Nagyberek területének 50,7 %-a ( hektár) szántó művelési ágba tartozik, a rét-, és legelők a terület 14,1 %-t (6657 hektár) teszik ki (2000. évi adat). A szántó-, és legelőterületek alacsony termőképességét az átlagos aranykoronaértékek jól mutatják, az átlag a Nagyberekben 17,68 AK. (7. ábra) A legmagasabb átlagos AK értékek Ordacsehiben (27,62 AK), Balatonkeresztúron (27,15 AK), Balatonújlakon (25,56 AK), Lengyeltótiban (25,49 AK) vannak, a legalacsonyabbak Táskán (9,51 AK), Niklán (10,23 AK), Csömenden (10,35 AK). Települési bontásban az átlagos aranykorona értékeket az melléklet tartalmazza. A termesztett növények köre egykor széles spektrumon mozgott, jól alkalmazkodott a természeti adottságokhoz, ám a nagyüzemi gazdálkodásnak köszönhetően ez a kör leszűkült, az országosan termesztett növényekre tértek át. A térségben az éghajlati adottságok kedvezőek a szántóföldi növénytermesztés számára, főbb növények a gabonafélék, a kukorica, a napraforgó. A takarmánynövények termesztése háttérbe szorult az árunövényekkel szemben, melynek oka az állattartás visszaszorulása. A gyep-, és legelőgazdálkodás nem kielégítő, a települések külterületi részein sok a parlagon hagyott, bozótos, illegális hulladékkal terhelt terület. A legelőterületek alacsony kihasználtságának oka az állatállomány visszaesése. A Nagyberekben legnagyobb mértékben legelőgazdálkodást a Hubertus Agráripari Bt. folytat, aki intenzív és extenzív módszereket is alkalmaz. Intenzíven mintegy hektárt művel, amelyet évente háromszor kaszál, az extenzív területeket a Red Angus hústípusú tenyészmarhák legeltetésére használják. 17

18 (Pogányvölgyi Kistérség Önkormányzati Társulás, 2004; 44,47-48.; Marcali és környéke Területfejlesztési társulás, 2004, ; KSH; 7. ábra Szántó és legelőterületek aranykorona értéke Somogy megye településein (Marcali és környéke Területfejlesztési társulás, 2004, 16.) Szőlő-, és gyümölcstermesztés 18

19 A Balaton déli partján már több ezer éve folyik szőlőtermesztés: Probus császár rendeletére a Balaton körüli mocsaras területeket lecsapolták és a helyére szőlőültetvényeket telepítettek. A Balaton nagy vízfelülete, a pára jótékony hatása, a meleg és a hosszan tartó napsütés különleges mikroklímát jelent a Balatontól délre elterülő dombok délnyugati lankáin telepített szőlőültetvények számára. A berek lankásabb területei a dél-balatoni (balatonboglári) történelmi borvidékhez tartoznak, s jó adottságokat biztosítnak a szőlőtermesztés számára, magas aranykorona értékűek (8. ábra), s a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervében szőlőtermőhelyi kataszteri területek övezetébe sorolták őket. (14. melléklet) Bár a Nagyberekben vannak a szőlőtermesztésre kiváló adottságú területek, összességében a szőlőterületek AK értéke alacsony, a nagybereki átlag 19,48 AK. A legmagasabb átlagos AK érték Balatonújlak (38,2 AK), Buzsák (34,8 AK), Lengyeltóti (34,22 AK), Öreglak (30,16 AK) településeken jelentkeznek. Települési bontásban az átlagos AK értékeket az 12. melléklet mutatja. A borvidék és Balatonboglár nemzetközi elismerését jelzi, hogy 1987-ben Balatonboglár a Szőlő és a Bor Nemzetközi Városa címet nyerte el. 8. ábra Szőlőterületek aranykorona értéke Somogy megye településein (Marcali és környéke Területfejlesztési társulás, 2004, 16.) Ma a Nagyberek 2,9 %-án, 1375,29 hektáron folytatnak szőlőtermesztést, gyümölcstermesztés a terület 0,97%-án folyik 546,22 hektáron (2000. évi adat). Legnagyobb szőlőterületek Lengyeltóti és Öreglak déli és nyugat oldalán, Balatonbogláron, a Marcali-háton, Kéthelyen találhatók, kisebb foltokban Somogyszentpál, Táska, Nikla és Pusztakovácsi határában is előfordulnak. A szőlőművelés ma már nagyrészt az egyéni gazdálkodói, illetve vállalkozói körben folyik. A szőlőtermesztés és bortermelés turisztikai potenciálját kihasználandó, két borutat is létrehoztak a térségben. A Dél-balatoni borút a 19

20 nagyobb, összesen 15 település tagja, mely közül öt (Balatonboglár, Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő, Ordacsehi, Kéthely) a berek területén található. (6. táblázat) A XX. század első felében még Kőröshegy, Látrány, Kéthely voltak a legjelentősebb szőlőtermelő községek, ám az utóbbi 50 évben a borvidéken kiegyenlített és megbízható minőséget adó szőlőtermelés és borászat alakult ki, melynek megalapozója a Balatonboglári Állami Gazdaság, mai nevén a Balatonboglári Borgazdasági Zrt volt. A Marcali-hát Borút kisebb, mindössze négy települést számlál, mely közül Marcali és Kéthely a vizsgálati terület része. Település Borút állomások Légli szőlő-, és bortermelő gazdaság Hujber pince Ignáczy borpince Balatonboglár Miklós pince Villa Boglárka Vinotéka-Borpatika Balatonkeresztúr Balla pince Balatonmáriafürdő Viktor Bor-, és Vendégház Kéthely Öregbaglas szőlőbirtok Ordacsehi Csehivölgyi pincevendéglő 6. táblázat A Dél-Balatoni Borút állomásai a Nagyberekben (www.dbb.hu) A balatonboglári borvidéken számos faját termesztenek, megtalálhatók a fehér és a vörösborok alapanyagai egyaránt. Jellemző szőlőfajták: Olaszrizling (fehér) Irsai Olivér (fehér) Muscat Ottonel (fehér) Muscat Lunel (sárgamuskotály) (fehér) Királyleányka (fehér) Rajnai Rizling (fehér) Chardonnay (fehér) Sauvignon Blanc (fehér) Merlot (vörös) Kékfrankos (vörös) Pinot noire (vörös) Cabernet Sauvignon (vörös) A szőlőtermesztés nagyüzemben és családi gazdaságokban egyaránt folyik. A legnagyobb bortermelő, a Balatonboglári Borgazdasági Zrt. ma is nagyüzemi módszerekkel termeszt szőlőt és állít elő bort és pezsgőt. A Balatonboglári Borgazdasági Zrt. elődje, a Balatonboglári Állami Gazdaság 1956-ban alakult több gazdaság összevonásával, ugyani 20

21 ebben az évtizedben kezdtek a virágzó balatoni turizmus ellátására a Balatontól délre eső, ideális természeti adottságú területeken gyümölcs és csemegeszőlő telepítésébe. Az országban legnagyobb felületen itt termeltek szőlő szaporítóanyagot és végeztek termesztési kísérleteket (pl. a Lenz-Moser féle széles soros művelési rendszert itt próbálták ki, ezután terjedt el az egész országban), az Állami Gazdaság nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő volt. A 70-es években az állami gazdaság tudatos és szakszerű üzletpolitikájával kialakította a Dél- Balatoni borvidéket, ahol a termékeik előállításához szükséges szőlőt és gyümölcsöt a szakcsoportok termelték. Megjelent a saját tulajdonú szőlőterület, amelyet a lakosság összefogással művelt úgy, hogy a szervezett termeltetéshez biztosították a kézi munkaerőt. Ezzel a szervezettséggel, ezzel a jövedelemmel nem voltak képesek versenyezni a környék termelőszövetkezetei, melynek következtében megszűntek, elsők között a Lengyeltóti Szövetkezet. A gazdaság nagyüzemben állított elő borokat, melyeket nagymennyiségben exportált, borai nagy részét elsősorban az akkori Szovjetúnió, NDK és NSZK területén adta el, de 80-as évek végére a BB lett az USA legnagyobb magyar-borexportőre. A BB pezsgők készítése 1982-ben kezdődik meg az üzemben és rövidesen hazánk második legismertebb és legnagyobb mennyiségben fogyasztott pezsgőmárkájává válik ban a vállalat részvénytársasággá alakult, s egy nemzetközi szakmai cégcsoport tagjává lett. A nagyüzemi termelés mellett számos jentős pincészet is alakult, melyek minőségi borral látják el a piacot. (7. táblázat) Település Pincészet Leírás Balatonboglár Légli szőlő-, és bortermelő gazdaság Hujber pince Ignáczy borpince Miklós pince Birtok: 33 hektár Fajtaösszetétel: Chardonnay 7,7 ha, Olaszrizling 5 ha, Rajnai Rizling 4,8 ha, Sauvignon Blanc 3,6 ha, Pinot Noir 4 ha, Merlot 2 ha, Kékfrankos 1 ha, Pinot Blanc 0,5 ha, Rizlingszilváni 0,4 ha, Muscat Ottonel 0,3 ha, Irsai Olivér 0,3 ha, Zenit 0,3 ha, Zöldveltelini 0,2 ha, rekonstrukció alatt 2,9 ha Légli Ottó 2010-ben megkapta az év bortermelője díjat Birtok: 7 hektár Fajtaösszetétel: Zöldveltelíni, Chardonay, Királyleányka, Rajnairizling, Sárgamuskotály, Oportó, Merlot. Birtok: néhány hektár Birtok: 6 hektár Fajtaösszetétel : Szürkebarát, Rajnai Rizling, Tramini, Királyleányka, Muscat Ottonel A család 1974 óta foglalkozik szőlészettel és borkészítéssel. 21

22 Balatonkeresztúr Balla pince 200 éve foglalkozik szőlőtermesztéssel és borászattal Balatonmáriafürdő Kéthely Viktor Bor-, és Vendégház ÖregBaglas szőlőbirtok Tengerdi család tulajdona A pincészetben Chardonnay, Irsai Olivér, Merlot rose, Merlot, Pinot noire, Cabernet suavignon borokat állítanak elő Chardonnay boruk 2007-ben elnyerte a "Balatonmáriafürdő Bora" és a "Magyar Vadászlap Bora" címet, valamint ban a Balatoni Borok Versenyén aranyérmet nyert. Hunyadi gróf 1773-ban alapította A birtok 200 ha nagyságú, amelybõl 100 ha a szõlõterület 7. táblázat Jelentősebb pincészetek a nagyberekben (www.dbb.hu) A szőlőterületek szerkezetéről nem állnak rendelkezésünkre aktuális adatok, 2001-ből származnak a legújabbak es adatok alapján a szőlőterületek szerkezetére jellemző, hogy a legelterjedtebb a 10 hektár feletti birtokméret, mely a szőlőterületek 37,7%-t teszi ki. A 0,1-0,99 hektár, 1-4,99 hektár és az 5-9,99 hektár közötti birtokok közel azonos, %- os arányban vannak, míg a 0,1 hektár alattiak aránya a legkisebb (5,4%). Települési bontásban a szőlőterületek birtokméret szerinti eloszlását az 15. melléklet mutatja. Az ültetvény jellege szerinti csoportosításban az áruszőlő teszi ki a legnagyobb arányt 98,1%-os részesedéssel, ezt követi a nem művelt nem kezelt 1,1%-kal, az újratelepítésre engedélyezett 07%-kal és a még nem termő 0,1%-kal. Életkor szerinti csoportosításban a éves közötti állomány képviseli a legnagyobb arányt 67,3%-kal, ezt követik a évesek 21,2 %- os és a 30 év felettiek 8,4%-os aránnyal. A 3-5 év közöttiek 1,9%, a 3 év alattiak és az 5-9 év közöttiek 0,6%-ot tesznek ki. A fajtaszerkezetet tekintve a fehérszőlők a jellemzőek, 68,2%-ot tesznek ki. A vörös szőlő 23,1%-ot, a csemege szőlő 4%-t és az egyéb fajták 4,7%-ot tesznek ki. Települési bontásban az értékeket az 16. melléklet mutatja. (KSH) 9. ábra Gyümölcsterületek aranykorona értéke Somogy megye településein (Marcali és környéke Területfejlesztési társulás, 2004, 16.) 22

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Hubertus Agráripari Bt.

Hubertus Agráripari Bt. Hubertus Agráripari Bt. A Hubertus Bt. üzletvezetésének a feladata, hogy a különböző ágazatok (növénytermesztés, állattenyésztés, vadászat és erdőgazdálkodás, valamint vendéglátás) munkáját összefogja

Részletesebben

Készült: 28.11.2011, Sáripuszta

Készült: 28.11.2011, Sáripuszta Készült: 28.11.2011, Sáripuszta Szervezeti ábra Nagyberek: Hotel, szántók, legelők, kaszálók Pusztaberény: fácántelep, ménes, szántók, legelők Sáripuszta: Központ, szántók, állattartó telep, magtárak,

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Borvidéki terv. Balatonfelvidéki Borvidék

Borvidéki terv. Balatonfelvidéki Borvidék Borvidéki terv Balatonfelvidéki Borvidék A 2007/2008 borpiaci évtől érvényes borvidéki követelményrendszer a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatásához A Borvidéki terv a Hegyközségekről

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

A Duna Borrégió hungarikumai

A Duna Borrégió hungarikumai A Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok szerepe a területi fejlődésben és fejlesztésben című konferencia A Duna Borrégió hungarikumai Készítette: Féja Fruzsina GTK-GVAM II.évfolyam 2014 Főbb pontok: Hungarikum

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A Felvidéki borrégió, mint lehetőség

A Felvidéki borrégió, mint lehetőség VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem, Eger 2005. január 2629. A Felvidéki borrégió, mint lehetőség Gál Lajos mb. igazgató FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Eger VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem,

Részletesebben

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség 5 000 17 000 35 000 52 000 58 000 93 000 133 000 240 000 298 000 320

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Duna Borrégió eredetvédelmi rendszere. Keresztes József titkár, Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa Lakitelek, 2012. február 23.

Duna Borrégió eredetvédelmi rendszere. Keresztes József titkár, Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa Lakitelek, 2012. február 23. Duna Borrégió eredetvédelmi rendszere Keresztes József titkár, Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa Lakitelek, 2012. február 23. Izsáki OEM Monori OEM Kunsági OEM Csongrádi OEM Duna OEM/OFJ Duna-Tisza

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Jámborné Dankó Kata és Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztály Magyarországon

Részletesebben

Megyei gazdaságfejlesztési program

Megyei gazdaságfejlesztési program Somogy megye területi tervezésének megújítása a megyei területfejlesztési tervdokumentumok kidolgozásával és a megyei tervezői kapacitások fejlesztésével ÁROP-1.2.11/A-2013 Megyei gazdaságfejlesztési program

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 8. melléklet A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által meghirdetett nyilvános termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatok részét képező

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Budapest, 2012. május 31. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Állatállomány, 2012. június 1.

Állatállomány, 2012. június 1. 212/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 56. szám 212. augusztus 3. Állatállomány, 212. június 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány

Részletesebben

Fonyódi járás fejlesztési programjának bemutatása

Fonyódi járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Fonyódi járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181.

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. 2014. január 23.-i érzékszervi bírálat Bírálatról készült jegyzőkönyv 1./ Borok mintaszáma: BBBB 81/2014. Termékleírás szerinti

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A Badacsonyi borvidék adottságai, jelene és jövője. Vulkánok völgye Óriások völgye Tapolcai medence

A Badacsonyi borvidék adottságai, jelene és jövője. Vulkánok völgye Óriások völgye Tapolcai medence A Badacsonyi borvidék adottságai, jelene és jövője Vulkánok völgye Óriások völgye Tapolcai medence A szőlőtermesztés a tanúhegyek lankáin folyik Szent György-hegy Csobánc (Keszi-hegy) Jellegzetes kalap

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről 1. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. -a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

pont Érem Név Lakhely Származ.h. Fajta Évjárat Megjegyzés 95,00 Nagy aranyérem Szöllősi Pincészet Neszmély Hárslevelű 2006 Késői szüret

pont Érem Név Lakhely Származ.h. Fajta Évjárat Megjegyzés 95,00 Nagy aranyérem Szöllősi Pincészet Neszmély Hárslevelű 2006 Késői szüret pont Érem Név Lakhely Származ.h. Fajta Évjárat Megjegyzés 95,00 Nagy aranyérem Szöllősi Pincészet Neszmély Hárslevelű 2006 Késői szüret 91,60 Aranyérem Hilltop Neszmély Zrt. Neszmély Neszmélyi Szürkebarát

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

2015. április 10. Egerszólát. 2015-ben X. alkalommal került megrendezésre az Aranytőke borszemle.

2015. április 10. Egerszólát. 2015-ben X. alkalommal került megrendezésre az Aranytőke borszemle. ARANYTŐKE BORSZEMLE 2015 2015. április 10. Egerszólát 2015-ben X. alkalommal került megrendezésre az Aranytőke borszemle. A borok értékelése a Nemzetközi Szőlészeti és Borászat Hivatal (OIV) által javasolt

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről. 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós

Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről. 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós A 2004. évi XVIII. Törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok)

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok) 213/85 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 85. szám 213. október 25. Állatállomány, 213. június 1., (előzetes adatok) A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft. SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1

Részletesebben

Önt. WACHAL KÁLMK Szabolcs-Szatm Kormányhivatal

Önt. WACHAL KÁLMK Szabolcs-Szatm Kormányhivatal Köszönti Önt Dr. Vinnai Győző kormánymegb nymegbízott nevében WACHAL KÁLMK LMÁN N a Szabolcs-Szatm Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatója 1 Földművelésügyi Igazgatóság filozófi

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

nev bornev evjarat erem Borbély Családi Pincészet Kft Olasz rizling jégbor 2012 Champion Horváth Pince Olasz rizling Diófás késői szü 2012 Nagy

nev bornev evjarat erem Borbély Családi Pincészet Kft Olasz rizling jégbor 2012 Champion Horváth Pince Olasz rizling Diófás késői szü 2012 Nagy nev bornev evjarat erem Borbély Családi Pincészet Kft Olasz rizling jégbor 2012 Champion Horváth Pince Olasz rizling Diófás késői szü 2012 Nagy Aranyérem Part Imre Olasz rizling jégbor 2008 Aranyérem NAIK

Részletesebben

BOR FAJTÁJA BOR FANTÁZIA NEVE ÉVJÁRAT EREDMÉNYÉREM PÁPA LAJOS JUHFARK 2013 95,00 NAGY ARANY BORBÉLY CSALÁDI PINCÉSZET OLASZRIZLING BADACSONYI JÉGBOR

BOR FAJTÁJA BOR FANTÁZIA NEVE ÉVJÁRAT EREDMÉNYÉREM PÁPA LAJOS JUHFARK 2013 95,00 NAGY ARANY BORBÉLY CSALÁDI PINCÉSZET OLASZRIZLING BADACSONYI JÉGBOR BOR FAJTÁJA BOR FANTÁZIA NEVE ÉVJÁRAT EREDMÉNYÉREM PÁPA LAJOS JUHFARK 2013 95,00 NAGY ARANY BORBÉLY CSALÁDI PINCÉSZET OLASZRIZLING BADACSONYI JÉGBOR 2012 90,20 ARANY CABERNET FRANC CABERNET FRANC PR. 2012

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Marcali Kistérségi Társulás megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézetében

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Komplex vidékfejlesztési program az Ormánságban

Komplex vidékfejlesztési program az Ormánságban Komplex vidékfejlesztési program az Ormánságban Előzmények 2005: "Az Ormánság komplex rehabilitációs és területfejlesztési programja" című megvalósíthatósági tanulmány 2007: Ős-Dráva Program vízellátó

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2000) 1. A KONCEPCIÓ ALAPELVEI ÉS KIINDULÁSI FELTÉTELEI A területfejlesztési koncepció célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődését

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agora Munkacsoport Sólyom Andrea A háztartások általános adatai: A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 15-34 év

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság 1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

Termőföld forgalom, termőföldpiac Magyarországon. Előadó: Polyák László vezérigazgató helyettes

Termőföld forgalom, termőföldpiac Magyarországon. Előadó: Polyák László vezérigazgató helyettes Termőföld forgalom, termőföldpiac Magyarországon Előadó: Polyák László vezérigazgató helyettes Termőföldek árának alakulása 1998 és 2012 között TISZACASH által közvetített tranzakciók alapján (30 ha, 20

Részletesebben

Állatállomány, 2013. december 1.

Állatállomány, 2013. december 1. 214/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 15. szám 214. február 21. Állatállomány, 213. december 1. Tartalom Bevezető...1 Szarvasmarha-állomány...1 állomány...2 Baromfiállomány...3

Részletesebben

Akciós borok 6os -kartonban

Akciós borok 6os -kartonban Akciós borok 6os -kartonban Az árak 6 db vásárlására vonatkoznak EGERVIN Maradék készlet kiárusítása pal. ár Egri Merlot száraz 0,75 500 Betét nélküli Egri Merlot félédes 0.75 500 Betét nélküli Egri Cabernet

Részletesebben

borszőlők vörös fajták:

borszőlők vörös fajták: Flora-Pack Kertészet 2400 Dunaújváros Venyimi út 28. borszőlők fehér fajták: Bianca Chardonnay Cserszegi fűszeres Irsai Olivér Leányka Nemes olasz rizling Olasz rizling Ottonel muskotály Rizlingszilváni

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK

TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK A tájgazdálkodás múltja, jelene és jövője egy hazai borvidék példáján Szerzők: Dr. Nyizsalovszki Rita, MTA-DE Földművelési és Területfejlesztési Kutatócsoport

Részletesebben

IV. Bayer Borverseny - 2007.

IV. Bayer Borverseny - 2007. IV. Bayer Borverseny - 2007. Kategória-győztes borok évjárat I. fehérborok Károly Róbert Kutató-Oktató Kht. Mátrai Chardonnay 2005 II. rosé borok Varsányi Pincészet Kékfrankos Merlot Rosé 2006 III. vörösborok

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:

Részletesebben

XXVI. Badacsonyi Borverseny, XIII. Kéknyelű borverseny EREDMÉNY LISTA 2016. április 28.

XXVI. Badacsonyi Borverseny, XIII. Kéknyelű borverseny EREDMÉNY LISTA 2016. április 28. TERMELŐ BORNÉV Évjárat Pont szám Érem Istvándy Pincészet Golgota késői szüret édes 2015 95 Champion Varga Pincészet Kft. Aranymetszés Szürkebarát töppedt 2014 94,8 Nagy Aranyérem Első Magyar Borház- Szeremley

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben