Dózsa György Általános Iskola

Átírás

1 Dózsa György Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata Véleményezte augusztusba a nevelőtestület Átdolgozta: márc. Eisenbeck István igazgató Jóváhagyta:. Schultz Zoltán irodavezető V.M.J.V. Polgármesteri Hivatal Oktatási Iroda március 15.

2 Tartalom I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozások Az intézmény neve Az intézmény székhelye Az ellátandó alaptevékenységek A gazdálkodással összefüggő jogosítványok Felügyeleti szerv Alapító szerv neve és címe A fenntartó szerv neve és címe Az intézményvezető kinevezési rendje Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság 9. 2

3 II. rész A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó szabályok 1. Működés rendje gyermekek, tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, - a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Tagintézmény (intézményegység) esetén a tanintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezések A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 36. 3

4 12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézményi védő, óvó előírások A rendkívüli esemény (pl.: bombariadó stb.) esetén szükséges teendők Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Egyéb jogszabály által szabályozandó de más szabályozásban nem szabályozható kérdések (könyvtár, kiemelt munkavégzés, fizetési előleg, reklám tevékenység, vagyoni jogok, diákigazolványok) 51. III. rész Az iskolára vonatkozó további szabályok 1. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) A mindennapi testedzés formái, az iskolai egyesület, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái A tanulók jutalmazásának elvei és formái 96. 4

5 8. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei a.) Dózsa díj adományozási szabályzata b.) Jó tanuló jó sportoló díj adományozási szabályzata Az intézmény működését meghatározó egyéb szabályzatok (felsorolás) 104. Bevezető Az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelendő alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 40. (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A Szabályzatot a hivatkozott jogszabály 40. (2) bekezdése alapján az intézmény vezetője készítette el. A szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé. Melléklet: Jog- és feladatkörök (igazgató, igazgatóhelyettesek, nemzetiségi tagozat vezetők Iskola titkár, gazdasági ügyintéző, gazdasági előadó Technikai dolgozók Napközi otthon Pedagógiai feladatok végzésére történő kijelölések elvei Belső ellenőrzés rendje Egyéb kapcsolattartási formák Helyiségek egyéb feladat ellátásnak használatáról Munkaügyi rész Rendelkezés felnőttek dohányzásával kapcsolatban Belépés, benntartózkodás rendje, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával

6 I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozások 6

7 1. A költségvetési szerv neve (az intézmény típusának meghatározásával): DÓZSA GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA 2. Az intézmény székhelye Veszprém, Szent István u Ellátandó alaptevékenységek 3.1. Az ellátandó tevékenységek leírása az alapító okirat szerint: nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás, képesség-kibontakozó felkészítés, kislétszámú osztályban indítható fejlesztő felzárkóztatás integrációs nevelés, oktatás fogyatékos tanulók nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás (logopédiai ellátás) az alaptevékenységen belüli további tevékenységek: napközi otthonos ellátás 1-4 évfolyamon egésznapos iskolaotthon iskolai intézményi étkeztetés munkahelyi vendéglátás intézményi vagyon működtetése diáksport pedagógiai szakszolgálat 3.2. Az intézmény tevékenysége a TEÁOR szerinti megjelöléssel: TEÁOR szám Megnevezés 80.1 Általános Iskolai oktatás 4. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok A szerv a gazdálkodása megszervezésének módjára tekintettel részben önállóan gazdálkodó. 7

8 5. Felügyeleti szerv Az alapított szerv felügyeleti szerve: Veszprém Megyei jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási Iroda 6. Alapító szerve: Veszprém Római Katolikus Egyházközség 7. A fenntartó szerv neve és címe: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzat Veszprém Óváros tér A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: a) A törvény értelmében pályáztatás Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat az Oktatási Iroda Vezetője köteles elvégezni. A pályázati felhívást legalább: - az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában egy alkalommal kell közzétenni. b) Az intézményvezetői megbízás Az intézményvezetői megbízást a fenntartó helyi önkormányzat képviselőtestülete adja. (A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek a véleményét.) A megbízás 5 évre, illetve tanévre szól. 9. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások: 9.1. Az intézmény oktatási funkciót tölt be Az iskolai évfolyamok száma: Az intézménybe felvehető maximális gyermek, tanulólétszám: 770 fő 8

9 9.4. Tagozat megnevezése: német nemzetiségi tagozat gyógypedagógiai ellátás (logopédia) 9.5. Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó előírások: Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. 10. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés joga: Ingatlan h.rsz: 1493 alapterülete: 5020 m 2 A vagyon felett a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata rendelkezik, az intézménynek használati joga van. 11. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben a fenntartó jogosult megszüntetni. A megszüntetésről a fenntartó határozattal dönt. 12. A szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó további szabályozás Az alapító okirat: - kelte: október száma: 62/1994.(II.25)Kh.sz.határozattal kiadott 243/1996(XII.20)Kh.sz. a 169/1997.(IX.5)Kh.sz., 255/1997.(XII.19)Kh.sz. a 253/1999.(XII.10) Kh.sz, a 247/2003.(XII.18.)Kh.sz. és a 219/2004.(X.28)Kh.sz. határozattal módosított Az állami feladatként ellátott alaptevékenységet, benne elhatároltan a kisegítő, kiegészítő tevékenységeket, valamint az azokat meghatározó jogszabály(ok) megjelölését, az alaptevékenységek forrásait, valamint az alaptevékenység feladatmutatóit az I. részhez tartozó 1. számú melléklet tartalmazza. 9

10 12.3. Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere, ezen belül a szervezeti egységek megnevezése A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája a következő: Lehetséges szervezeti szintek (1) A szervezeti szintnek megfelelő lehetséges vezető beosztások (2) A konkrét vezetői beosztások megnevezése (3) 1. Legfelsőbb vezetői szint Intézményvezető Igazgató 2. Magasabb vezetői szint intézményvezető helyettes(ek) Igazgatóhelyettes felsős Igazgatóhelyettes alsós Nemzetiségi tagozatvezető 3. Középvezetői szint Gazdasági ügyintéző Munkaközösség vezetők Gazdasági ügyintéző Alsós mk. vezető Testnevelési mk. vezető Természet tud. mk. vezető Idegen nyelvi mk. vezető Magyar, történelem mk. vezető Osztályfőnöki mk. vezető Könyvtáros (városi) Az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörök és a munkakörökben foglalkoztatható létszám Vezetői szinthez tartozó beosztások* Intézményvezető Vezetőknek közvetlenül alárendelt munkakörök Igazgatóhelyettesek Gazdasági ügyintéző Iskolatitkár 2 fő 1 fő 1 fő A munkakörökben foglalkoztatható létszám (munkakörönként) Megjegyzés (teljes vagy részmunkakörre, csatolt munkakörre való hivatkozás) Teljes Teljes Teljes Igazgatóhelyettes /felsős/ Igazgatóhelyettes /alsós/ Gazdasági ügyintéző Mk. vezetők Mk. vezetők Pedagógiai asszisztens Gazdasági előadó Technikus, oktatás techn. Karbantartó és fűtő Hivatalsegéd Takarítónő + porta Házmester Pályagondnok Egészségőr 5 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 10 fő 1 fő 1 fő 1 fő Teljes Teljes Teljes Teljes Teljes Teljes Részmunkaidős Teljes Teljes Teljes Részmunkaidő 10

11 A szerv működési rendszere A szervet az intézményvezető irányítja, ő legfelsőbb vezető. A szerven belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség, - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. A szerven belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: - vezetők, - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok: - a számlavezető pénzintézet neve: OTP Bank Rt - a számlavezető pénzintézet címe: Veszprém Budapesti út 4. - a bankszámla száma és neve: OEPMSZSZ Veszprém A szerv általános forgalmi adó alanyisága: - alanyi adómentes. 11

12 1. számú melléklet az I. rész pontjához Az állami feladatként ellátott alaptevékenység Száma Alaptevékenység Neve Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás. Képesség kibontakozó felkészítés. Kislétszámú osztályokban indítható fejlesztő foglalkozás. Nemzetiségi nyelvoktatás Integrációs nevelés-oktatás Fogyatékos tanulók nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás. (logopédia) Alaptevékenységen belül a kisegítő, kiegészítő tevékenység megnevezése Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabály* Ötv., Okt. törvény Ötv., Okt. törvény Napközi-otthoni és tanulószobai ellátás Ötv., Okt. törvény Iskolai intézményi étkeztetés Ötv., Okt. törvény Az alaptevékenység forrásai (Ha a forrás nem elegendő, más saját forrás kerül felhasználásra) normatív hozzájárulás, más, saját forrás normatív hozzájárulás állami hozzájárulás, más, egyéb forrás térítési díj bevétel, normatív állami támogatás Munkahelyi vendéglátás büfé, étterem üzemeltetése üzemeltetéssel kapcsolatos bevételek Intézményi vagyon működtetése vagyon üzemeltetés, pénzügyiszámviteli a tevékenység során a meg- tevékenység, gondnoki lévő kapacitás kihasználásá- tevékenység, takarítás, karbantartás, val kapcsolatos bevétetek: gépjármű üzemeltetés, szállítás, bérleti díj, szállítási díj, stb. raktározás, Diáksport Ötv. Állami hozzájárulás, más Okt. törvény Pedagógiai szakszolgálat Ötv., Okt. törvény egyéb forrás normatív hozzájárulás egyéb forrás Az alaptevékenység feladatmutató tanulók létszáma (fő) tanulók létszáma: Max: 8x15 fő Foglalkozásokon résztvevők létszáma (fő) intézményi étkeztetést igénybe vevők létszáma (fő) - - Tanulók létszáma (fő)

13 II. rész A nevelési oktatási intézményre vonatkozó szabályok 1. Működés rendje, ezen belül a gyermekek, tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A működés rendje 1. Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - a nevelőtestület, - az iskolaszék, - az iskolai szülői szervezet (közösség), - a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - az évi rendes diákközgyűlés idejét, - a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az iskolai tanítás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.

14 2. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben tanítási napokon: - reggel 7 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza. 3. A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: Vezetői beosztás megnevezése Az intézményben való tartózkodásának szabályozott rendje Igazgató Hétfő, szerda, péntek óra Igazgatóhelyettes (felsős) Kedd, csütörtök 7.00 l6.30 óra Igazgatóhelyettes (alsós ) Hétfő, szerda óra 14

15 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamenynyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátást, - a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - a szülői közösség, és a tanuló közösség (iskolaszék, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszerek megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkavégzést, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerep. 15

16 A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettesei. A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, illetve területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - óralátogatás, - foglalkozás látogatás, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet. 16

17 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a tanuló elvitelére jogosult személy az erre szükséges időtartamig. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. - külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, - minden más személy. A külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. Az intézményben a vagyonvédelmet és a tanulók védelmét portaszolgálat is biztosítja. A portaszolgálat működését a házirend tartalmazza. 17

18 4. Tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje Az intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel nem rendelkezik. Mivel az intézmény jelenleg tagintézménnyel, intézményegységgel nem rendelkezik, ezért szabályozásra nem kerül - a tagintézményekkel, illetve - az intézményegységekkel való kapcsolattartás rendje. 5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére vonatkozó rendelkezéseket. A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezető helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy a) az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az 5/1. számú mellékletben megjelölt személynek kell ellátnia. 18

19 A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. 5/1. számú melléklet A vezető, illetve a vezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell Igazgató Igazgatóhelyettes (felsős) Igazgatóhelyettes (felsős) Igazgatóhelyettes (alsós) Igazgatóhelyettes (alsós) A helyettesítő megnevezése (munkakör és név) Igazgatóhelyettes (felsős) Igazgatóhelyettes (alsós) Osztályfőnöki munkaközösség vezető Igazgatóhelyettes (felsős) Alsós munkaközösség vezető 19

20 6. A vezetők és az iskolaszék,, valamint az iskolai szülői szervezetet (közösség) közötti kapcsolattartás formája 1. A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás A nevelési-oktatatási intézmény vezetőjének feladata az iskolaszékkel való együttműködés Az együttműködés és kapcsolattartás során: - a vezetők feladata az iskolaszék jogainak gyakorlásához szükséges: - információs bázis megadása (Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek az iskolaszék jogainak /pl. véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési/ gyakorlásához szükségesek.), - iskolai helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal; - az iskolaszék feladata, hogy éljen a jogszabály és az iskola más, belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával: - segítse az intézmény hatékony működését, - támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét. Az iskolaszék kiemelt feladata, hogy: a) javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen: - az intézmény irányítását érintő kérdésekben, - a vezető személyével kapcsolatos kérdésekben, - az intézmény egészét, vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben; b) egyetértési jogot gyakoroljon - a jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor, - a házirend elfogadásakor, - a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor; 20

21 Az iskolaszék véleményt nyilváníthat: - a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben így a pedagógiai program elfogadása előtt. E jog gyakorlásához az iskola vezetője, illetve az általa kijelölt pedagógus köteles tájékoztatást adni a programhoz. A tájékoztatás adása az iskolaszék kérése alapján történhet. A tájékoztatás kérésére vonatkozó szabályokat melléklet tartalmazza. Az iskolaszék és a vezetők kapcsolattartásának egyik speciális eszköze a nevelőtestület összehívásának kezdeményezési joga. Az iskolaszék által a nevelőtestület összehívására tett kezdeményezésről a nevelőtestület dönt. Az iskolaszék és a vezetők kapcsolattartási formái: - szóbeli személyes megbeszélés, - értekezletek, - írásbeli tájékoztatók, - az iskolaszék nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, - dokumentum, irat az iskolaszék által gyakorolt jogok írásba foglalásával. 2. A vezetők és a szülői szervezet Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. Amennyiben a szülők szülői szervezetet, szervezeteket létrehoztak, azok nevét melléklet tartalmazza. A vezetőknek biztosítani kell, hogy a szülői szervezet: - az iskolai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 nap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra; - amennyiben az iskolában az iskolaszék időszakosan nem működik, véleményt mondhasson a nevelési-oktatási intézményben folyó hités vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról. A véleményalkotásra legalább 5 napot kell biztosítani. - munkáját a szabadidő-szervező is segítse 21

22 A szülői szervezet köteles a véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni számú melléklet A szülői szervezetek megnevezése Szülői szervezet megnevezése Szülői Munkaközösség 1939 Iskolaszék 1996 Megalakításának időpontja 22

23 7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre, - az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása. 1. A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit: 1.) döntési jogkörét: a) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; b) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; c) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; d) a házirend elfogadása; e) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; f) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; g) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; h) jogszabályban meghatározott más ügyek. 2. Véleménynyilvánítási jogkörét: a) a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, b) tantárgyfelosztás elfogadása előtt, c) az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, d) az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, e) a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében, f) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, g) más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. 23

24 3. Javaslattételi jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működösével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület által átruházott jogköröket a megbízottak megjelölésével a 7/1. számú melléklet tartalmazza. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A tájékoztatásra meghatározott időközöket és módokat az 1. számú melléklet utolsó oszlopa határozza meg. 24

25 7/1. számú melléklet A nevelőtestület által átruházott jogkörök a megbízottak megjelölésével Megnevezés A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása A tanulók fegyelmi ügyében való döntés A tanuló osztályozó vizsgára bocsátása X X X Jogkör tartalma Döntés Vélemény nyilvánítás Javaslattétel Megbízott Osztályban tanító nevelők Osztályban tanító nevelők Osztályban tanító nevelők Beszámolás Módja Tájé koz tatás Tájé koz tatás Tájé koz tatás Időköze Év végi értekezlet Döntést követő 15 nap Év végi értekezlet 25

26 8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel; b) a gyermekjóléti szolgálattal; c) az egészségügyi szolgáltatóval; d) egyéb közösségekkel: - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, - település egyéb lakosaival, civil szervezetekkel. A/ Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás 1. A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), - az intézmény ellenőrzésére: gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, szakmai munka eredményessége tekintetében, az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: - az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása, a nevelési/pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében. 26

27 A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás, - írásbeli beszámoló, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyigazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. 2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - rendezvények, - versenyek, - közös programok. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. 3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény: - anyagi helyzetéről, - támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. 27

28 B/) A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: - gyermekjóléti szolgálattal, illetve - gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn elsősorban az ifjúság védelmi felelős személyén keresztül. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a gyermekjóléti szolgálat értesítése ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. C) Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. /szűrések, oltások, felvilágosító rendezvények stb./ Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. 28

29 D/) Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek felsorolását a 8/1. sz. melléklet tartalmazza. 29

30 8/1. számú melléklet Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek Az intézményi kapcsolat típusa A kapcsolatot jelentő szervezet neve 1. Fenntartó: Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal 2. Más oktatási intézmény: Veszprém óvodái, általános iskolái, középiskolák Veszprémi Egyetem Érseki Hittudományi Főiskola 3. Intézményt támogató szervezetetek 4. Gyermekjóléti szolgálat VMK (Dimitrov) Helyőrségi Művelődési Otthon Megyei Pedagógiai Intézet Dózsavárosi Klubkönyvtár Petőfi Színház Pannon Várszínház Sportegyesületek Laczkó Dezső Múzeum Kittenberger Kálmán Vadaspark Kabóca Bábszínház Építőipari Múzeum Gyermekvédelmi- Szociálpolitikai és Egészségügyi Iroda Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat 5. Egészségügyi szolgáltató Gyermek Háziorvosi Szolgálat 4. körzet. Iskolafogászat Veszprém (gyermek fogászat) 30

31 9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével a 9/1. számú melléklet tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: - megőrzése, illetve - növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - egyéb kulturális versenyek, - egyéb sport versenyek, - egyéb eszközök /pl.: kiadványok, újságok, múzeum (isk. tört. gyűjt.) stb./ 31

32 Az intézmény hagyományai érintik: - az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat), - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket, - együttműködő szerveket, személyeket, - volt dolgozókat. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, a rendezvénnyel érintettek körét, valamint a rendezvény várható időpontját a 9/2. számú melléklet tartalmazza. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: - jelkép használatával (zászló, jelvény stb.), - tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, - az intézmény belső dekorációjával. Az intézmény konkrét jelkép, viselet, egyéb külső jegy, mint hagyomány ápolásának, használatának leírását a 9/3. számú melléklet tartalmazza. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. 32

33 9/1. számú melléklet Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepély, megemlékezés neve Nemzeti ünnep /1848. március 15. / Nemzeti ünnep /1956. október 23. / Aradi Vértanúk /1849. október 6./ Tanévnyitó ünnepély Tanévzáró ünnepség Dózsa-szobor, emlékmű koszorúzás /névadó/ Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja Március 15-e előtti napokban. Iskolagyűlés Október 23-a előtti napokban. Iskolagyűlés Október 6. Iskolagyűlés Szeptember 1-e előtti nap Június 15-e után Február 3. hete 9/2. számú melléklet Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények Dózsa-hét Farsang Nyári tábor Karácsony A rendezvény neve Jubileumi rendezvények, megemlékezések - Könyvhét, gyermekkönyvhét - Holocaust emlékezés - Magyar Kultúra Napja - Költészet Napja A rendezvénnyel érintettek köre A rendezvény (hozzávetőleges) időpontja Tanulók, nevelők Február 3. hete Tanulók, szülők, Február nevelők Jelentkező tanulók, nevelők eleje Június vége Július Tanulók, volt és Téli szünet előtti napokban jelenlegi iskolai dolgozók Tanulók, volt és 5 évente jelenlegi iskolai Külön terv szerint dolgozók 33

34 9/3. számú melléklet Az intézmény jelkép, viselet, egyéb külső jegy, mint hagyomány ápolásának, használatának leírása Jelvény Megnevezés Leírás 34

35 10. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, ha: 1. A tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére engedélyt kap a távolmaradásra. A szülő tanévenként 3 tanítási napot igazolhat. A szülő a tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt köteles kérni, amennyiben a távollét a jellege miatt előre látható, nem hirtelen esemény. Az előzetes távolmaradási engedély megadásáról, illetve elutasításáról: - a 3 napig terjedő időszakra a tanuló osztályfőnöke, - a 3 napot meghaladó időszakra az intézmény vezetője dönt. A döntésnél figyelembe veendő szempontok: - a tanuló mulasztásainak száma és jellege, - a távollétnek a tanuló tanulmányaira gyakorolt várható hatása. A szülő a tanuló előre nem látható mulasztását utólag igazolhatja, ún. igazolási kérelemmel. E kérelem elbírálásának szabályai értelemszerűen megegyeznek az előzetes távolmaradási engedélyre vonatkozó szabályokkal. 1. Ha a tanuló beteg volt, és ezt a tényt a szülő, illetve a tanuló az osztályfőnök felé orvosi igazolás átadásával igazolja. Az igazolást a gyógyult gyermek közösségbe visszakerülésének első napján kell átadni. Az igazolást az ellenőrzőbe kell kérni. 2. A tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. 3. A tanuló távolmaradása az óráról késésnek minősül, ha a tanuló becsengetés után ér az osztályterembe, illetve az iskolába, és a távolmaradás nem haladhatja meg a 10 percet. A 10 perc alatti távolmaradás okáról be kell számolni a nevelőnek és a nevelő meghallgatva a távolmaradás okát maga dönti el, hogy igazoltnak tekinti e a késést. Ha a késést nem igazolja a nevelő, akkor K betűvel jelezze a hiányzás rovatba a tanuló neve mellett a késést, amelyet az osztályfőnök mérlegel, illetve szakcionál a megengedhető büntetési eszközökkel. A három 10 percet meghaladó el nem fogadható késés 1 igazolatlan órának számít. 35

36 11. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Az egyes térítési díj jellegű fizetésre vonatkozó szabályokat az 11/1. számú melléklet tartalmazza. 11/1. számú melléklet: Az iskolai étkezés térítési díjának befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 1/ A térítési díj befizetése A térítési díj befizetésének módja: - készpénz, A térítési díj befizetésének határideje: A tanév elején a pontos időpontot az intézmény kiírja, általában: - menza : tárgyhót megelőző hónap végéig - napközi : tárgyhó 12-dik napjáig A befizetés bonyolítási módja: a) készpénz fizetés esetén: - az intézmény orvosi szobájában a pénztári óráknak megfelelően, b) átutalás esetén: - az átutalási megbízásokat az intézmény arra kijelölt dolgozója átadja, az átvevő az átadás-átvételt aláírásával igazolja, c) a készpénz átutalási megbízás (csekk) esetén: - a csekkeket az intézmény arra kijelölt dolgozója átadja, az átvevő az átadás-átvételt aláírásával igazolja. 36

37 2/ A térítési díj visszatérítése A tanév végén, illetve évközben távozó tanulók étkezési túlfizetését a tárgy hót követő térítési díjak beszedése után készpénzzel fizetjük vissza. Azok a tanulók, akik továbbra is az iskolánk tanulói részükre a túlfizetést a következő hónapnál számítjuk be fizetendő összegbe. A hiányzó tanulók esetében az étkezési túlfizetés a következő hónapban beszámításra kerül. 12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles. Az iskola-egészségügyi ellátás: - az iskolaorvos és - a védőnők együttes szolgáltatásából áll. Az ellátást a 4.sz. Gyermekrendelőben kapják meg a tanulók. Az iskola-egészségügyi ellátásban közreműködik még: - a fogorvos és a fogászati asszisztens. A szűrővizsgálatot lehetőleg az iskolában, az ellátást a város Iskola fogászati rendelőjében kapják a tanulók. 37

38 Az iskolai-egészségügyi ellátás rendje: a) iskolaorvosi szolgáltatatás Az egészségügyi ellátás megnevezése Iskolaorvosi szolgáltatás Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Gyermek Háziorvosi Szolgálat 4. körzet. Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.) Jogszabályon alapuló Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő Szűrések alkalmával Az ellátás nyújtásának helye Veszprém, Táncsics u. 1. (orvosi rendelő) Az ellátás nyújtása során annak a háziorvosnak (háziorvosi körzetnek) a megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatás nyújtás Dr. Kovács Borbála 38

39 b) védőnői szolgáltatás Az egészségügyi ellátás megnevezése Védőnői szolgáltatás Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Gyermek Háziorvosi Szolgálat 4. körzet. Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.) Jogszabályon alapuló Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő Szűrések alkalmával Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe) Veszprém, Táncsics u. 1. (orvosi rendelő) Az ellátás nyújtása során annak a védőnőnek (védőnői körzetnek) a megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatás nyújtás Somody Mária Dr. Szabadkáné Kővári Margit Megyeriné Slánicz Veronika c) iskolafogászati ellátás Az egészségügyi ellátás megnevezése Iskolafogászati ellátás Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Iskolafogászat Veszprém Gyermek fogászat Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.) Jogszabályon alapuló Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe) Veszprém Szakorvosi Rendelőintézet, Komakút tér 1. 39

40 13. Az intézményi védő, óvó előírások Általános előírások A tanulókkal: - az iskolai tanítási év, valamint - szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskola házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: - hogy az intézményben keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető; - hogy az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet; - hogy az intézményben a tanulók a következő gépeket, eszközöket ne használják, használhassák: villamos köszörűgép, barkácsgép faesztergálásra, faipari szalagfűrész, körfűrész, kombinált gyalugép, szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök; 40

41 - hogy az intézmény tízévesnél idősebb tanulói csak pedagógus felügyelete mellett használhassák, használják a következő eszközöket, gépeket: villamos fúrógép, barkácsgép (a következő tartozékokkal: korong, és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong,), törpefeszültséggel működő forrasztópáka, 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, ún. pillanat -forrasztópáka, villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép stb.); segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló); kerti gépek szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló); - hogy csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. A pedagógusok feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős, - gondoskodjanak a tanulók biztonságáról. Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják. 41

42 A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: 1. Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja; 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (nagykorú tanuló esetén a tanulónak) egy példány megőrzéséről gondoskodik; - ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet 3. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - a balesetet azonnal jelenti az intézmény fenntartója felé, - gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. /Súlyos az a tanulóbaleset, amely: - a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette) - valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, - súlyos csonkolást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott./ 4. Lehetővé teszik az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. 5. Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőző, felvilágosító tevékenységről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. 42

43 A pedagógus feladata: 1. Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. (külön megbízatás szerint, az iskolatitkár) 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, 3. Súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, - közreműködik a baleset kivizsgálásában. 4. Közreműködik az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet és diákönkormányzat tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. 5. Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre, az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. Nem pedagógus alkalmazott: - az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban. 43

44 14. A rendkívüli esemény (bombariadó stb.) esetén szükséges teendők A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket; b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: - a tűz, - a hóakadály, - a földrengés, - a bombariadó, - a járvány, - egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény: - kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. Az egyes rendkívüli eseményekre vonatkozó további belső szabályozás: - csatolásra kerül (lásd 14/1. számú melléklet) 44

45 14/1. számú melléklet Az intézmény feladatai: 1. Hóakadály esetén: - Várható nagyobb havazások esetén a meteorológiai intézet jelentése alapján a vidéki tanulókat hazaküldi a Balaton Volánnal történt a közlekedési információk birtokában előzetes egyeztetés után. - Ha nem biztosított a tanulók biztonságos hazautazása az intézmény vezetése köteles megszervezni a gyerekek étkezését, pihenését és alvását. A szülőket tájékoztatni kell a gyermek elhelyezéséről. 2. Járvány esetén: - Fokozott hiányzás esetén hasonló tünetek jelentkezésekor az iskolaorvost és az ÁNTSZ városi szervezetét értesíteni kell. /Ételmérgezés gyanúja 5 főnél hasonló tünetek megjelenésekor/. 3. Természeti csapás esetén: - A tűzriadó terve és utasítása szerint kell az épületet elhagyni. 4. Bombariadó esetén: - Riadó esetén a tanulók személyes tárgyaival együtt hagyják el az osztálytermet. - A nevelők az osztálynaplót magukkal viszik. - A tanulók a nevelők irányításával a sportpályára (akár az Avar utcai vagy a Martinovics téri sportpályára) levonulnak /levonulási szabály a tűzriadóéval megegyező/. 45