Római jog levelező III. Kötelmek szerződésekből

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Római jog levelező III. Kötelmek szerződésekből"

Átírás

1 Római jog levelező III. Kötelmek szerződésekből

2 a kötelemlétesítő tények Justinianus négy csoportba osztotta a kötelemlétesítő tényeket: a szerződés (contractus) és a jogellenes cselekmény (maleficium) mellé felveszi a variae causae osztályából kikülönített quasi-contractusok, vagyis a szerződés-szerű tények quasi-delictumok), azaz a delictum-szerű tények csoportjait. A quasi-contractusok olyan tényállások, melyekből olyan kötelmek keletkeznek, amelyek egyik vagy másik szerződéses kötelemhez hasonlóak vagy éppen azokkal egyezőek, anélkül azonban, hogy a felek valójában szerződést kötöttek volna. Hasonló a helyzet az ún. quasi-delictumokkal, melyekből delictualis jellegű kötelem keletkezik annak ellenére, hogy esetükben valóságos delictumról nem lehet szó, hiszen valamennyinél hiányzik az elkövetői vétkesség (dolus).

3 a szerződés fogalma A római jogban a legfontosabb kötelem-keletkeztető tény a szerződés, a felek egybehangzó akaratnyilvánítása kötelmi jogok és kötelességek létrehozására. A mai jogok a szerződési szabadság elve alapján állnak. (természetjogászok - Christian Wolff) Ez nem csupán azt jelenti, hogy a felek elhatározásától függ, kötnek-e szerződést egymással avagy sem, hanem azt is, hogy ha erre egyszer hajlandók, akkor megállapodásukat a tetszésszerinti tartalommal és az általuk szabadon megválasztott formában hozhatják létre. Az elv érvényét nem rontja le az a körülmény sem, hogy a modern törvény - egyrészt csak bizonyos határokon belül engedi meg a feleknek a szerződési tartalom szabad meghatározását, - másrészt, hogy némely szerződésre jogbiztonsági meggondolásból kötelező formát ír elő.

4 szerződési szabadság? A római jog kezdetektől fogva mindvégig azt az elvet követte, hogy a felek tetszés szerinti tartalmú megállapodása kötelmet létesíthet ugyan, de ehhez az kell, hogy szerződésüket a civiljog által előírt formában, éspedig általában a stipulatio alakszerűségei szerint kössék. A stipulatio mindig egyoldalú kötelezettség-vállalást jelent, kétoldalú kötelmekhez tehát mindkét fél részéről külön-külön stipulatio szükséges. típusszabadság, de formakényszer

5 szerződési szabadság? (2) Kötelmet létesíthetnek persze a felek formátlan megállapodásukkal is, feltéve, hogy a benne felvállalt szolgáltatások és ellenszolgáltatások olyanok, melyek pontosan egybevágnak azokkal a szolgáltatás-típusokkal, melyeket a ius civile az illető szerződésfajtára jellemzőként, célját kifejezőként megállapított = típuskényszer így pl. dolog szolgáltatása pénz ellenében adásvétel, más dolog ellenében csere, ingyenesen ajándékozás; formaszabadság, de típuskényszer A római jog tehát a típusszabadságot formakényszerrel, a formaszabadságot típuskényszerrel kombinálta.

6 contractus csak Azok a formátlan megállapodások, melyek az elismert szerződéstípusoktól valamiben eltérő szolgáltatásra köteleznek (a mai atipikus szerződések), illetőleg amelyek több szerződéstípus szolgáltatásait elegyítik (a mai vegyes típusú szerződések), a római jogban nem eredményeztek kötelmet. Végeredményben a római jog contractusnak csupán azokat a megállapodásokat nevezte, melyek civiljogon alapuló keresettel (actio civilis) voltak felruházva. Azt az okot pedig, mely a peresíthetőséget megadja, mondták civilis causanak = ezt a FORMA vagy a TÍPUS adta. Ennek hiányában az alakszerűtlen megállapodás - ha csak nem csatlakozik egy contractushoz - csupán nudum pactum, mely nem eredményez kötelmet, legfeljebb egyes esetekben kifogásként (exceptio pacti conventi) lehet reá hivatkozni.

7 a római szerződések rendszere A klasszikus jog szerződéseit Gaius nyomán az eltérő civilis causak szerint szoktuk osztályozni. Alapvető megkülönböztetés a contractusok felosztása formálisokra (alakszerűekre) és formátlanokra (alakszerűtlenekre). Itt nem arról van szó, mintha a formátlan szerződéseknek egyáltalán nem lenne semmiféle formája, hanem arról, hogy a formális szerződések alakszerűségeit a jogalkotó írja elő kötelezően, s ha azokhoz a felek magukat nem tartják, megállapodásuk érvénytelen, szemben a formátlan szerződésekkel, melyeknél a szerződési forma megválasztását a törvény a felek tetszésére bízza, így azokat szóban vagy írásban, tanuk előtt vagy anélkül érvényesen megköthetik. Nb. a törvényileg előírt alakszerűség a forgalom biztonságát, a forma szabad megválasztásának lehetősége pedig a forgalom könnyítését szolgálja.

8 a formális szerződések Az ősi jog szerződéseire az ünnepélyes szavak és jelképes cselekmények alkalmazásában megnyilvánuló forma volt a jellemző. A fejlett forgalmi jogban két formális szerződés-csoport volt ismeretes, melyek megkívánt alakiságai ráadásul eléggé egyszerűek is voltak: 1. az ún. litterál-kontraktus, 2. a verbál-kontraktusok, különösen a stipulatio, melyek mindegyikéből egyoldalú stricti iuris kötelem keletkezik. Valójában ezek egyike sem egyfajta konkrét szerződéstípus, hanem valójában általános (elvont: absztrakt) kötelezettségvállalási módok, melyek bármely tényalapból eredő kötelezettségek peresíthetővé tételére szolgálnak. Különösen áll ez a stipulatiora, mely minden korban nem csupán a bármely tényalapból eredő, de bármely szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalásra is alkalmas volt, - egyrészt kitölti a formátlan szerződések típusai között mutatkozó hézagokat, - másrészt azokkal konkurál, amennyiben a felek olyankor is alkalmazhatják, amidőn megállapodásuk formátlanul is megköthető lenne.

9 a formátlan szerződések A formátlan megállapodások egyes típusai kétféle módon lettek contractusként elismerve: reál-contractusként vagy konszenzuál-contractusként. a) A reál-contractusok esetében a kötelem keletkezéséhez nem elegendő (de persze szükséges) a felek formátlan megállapodása, hanem kell, hogy a felek egyike, anélkül hogy erre kényszeríthető lenne, a megállapodást önként teljesítse, mely által a másik fél terhére jogilag is érvényesíthető kötelezettséget hoz létre.

10 a formátlan szerződések (2) b) A konszenzuál-contractusok esetében kötelem-keletkeztető tény a felek formátlan megállapodása (consensus) önmagában. A forgalmi élet szempontjából legfontosabb szerződések tartoznak ide, melyek zömükben szinallagmatikus kötelmet eredményeznek, ahol az egyik fél szolgáltatása többnyire pénzben van megállapítva. A tipizált reál- és konszenzuál-kontraktusok kialakulásával a klasszikus korban létrejött és megszilárdult a különböző causae civilesből eredő, ezért actio civilis útján érvényesíthető, formátlan kontraktusok zárt rendszere. (Ez majdan a justinianusi jogban bővül a contractus innominatival). Minden más formátlan megállapodás csupán egyszerű pactum (nudum pactum), mely obligatiot nem eredményezhet.

11 consensus Akár civiljogi obligatiót eredményező contractusról, akár praetori keresettel felruházott pactumról van szó, a szerződés lényege, s egyúttal létrejöttének nélkülözhetetlen előfeltétele a consensus, vagyis a szerződéskötő felek egyező akarat elhatározása és annak egybehangzó kijelentése. A modern jogtudomány a szerződést a jogügyeletek általános fogalma alá vonja. Jogügyleten (negotium) értjük a fél olyan cselekményét (akaratnyilatkozatát), melyet abból a célból végez, hogy vele a jogrend által meghatározott joghatásokat hozzon létre.

12 az ügyleti akarat Az jogügyleti akaratnak két összetevője van: a) a belső komoly akarat-elhatározás vagyis az ügyleti hatás akarása (az ún. ügyleti akarat), melynek hiányában nem valódi jogügylet a tanítási célból, a nyilvánvaló tréfából vagy színpadi játék közben tett ügyleti nyilatkozat; b) az ügyleti akaratnak a másik fél felé történő kijelentése (ún. nyilatkozati akarat), melynek egybe kell vágnia a belső akarattal. A szerződéseknél, mint kétoldalú ügyleteknél természetesen szükséges még az is, hogy a két akarat egymással megegyezzék. A forgalmi élet szempontjából a hangsúly a nyilatkozaton van, mely a külvilág számára egyedül érzékelhető. Ha tehát az ügyleti akarat olyan hibában szenved, mely az ügylet megítélése szempontjából figyelembe jön, azt a nyilatkozónak kell bizonyítania.

13 Ügyleti akarat Nyilatkozati akarat A B ü ü ny ny

14 az ügyleti akarat hibái Azok a hibák, melyek az ügyleti hatásra irányuló akarat fennforgása esetén is figyelembe jönnek, mint az ügylet érvényességét befolyásoló körülmények, kétfélék: egyrészt olyanok, melyek a felek közti consensus meglétét zárják ki, mint a lényeges ténybeli tévedés (error essentialis) esetei, másrészt olyanok, melyeknél a consensus fennforog ugyan, de az egyik fél akarata kifogásolható módon jött létre: pl. kényszer (vis ac metus) vagy megtévesztés (dolus malus) hatására

15 Ügyleti akarat Nyilatkozati akarat A B ü ü ny ny

16 error A felek közötti consensust kizárja a tévedés (error), mikor a ügyletkötő fél hibás feltevésekből indul ki, és ezáltal számára hátrányos joghatásokkal járó szerződést köt. A jogügylet (szerződés) érvényességére csak az ún. ténybeli tévedés (error facti) hat ki, ha lényeges és menthető, mivel ez kizárja a felek közti akarat-megegyezést, s ezért a hatására létrejött szerződés semmis (negotium nullum), olyan mintha meg sem kötötték volna.

17 error iuris A jogbeli, vagyis a szerződés joghatására vonatkozó tévedés (error iuris) nem jön figyelembe, vagyis nem teszi a tévedő félre hátrányos szerződést érvénytelenné, s ezért árt a tévedőnek ( error iuris nocet ), pl. a hitelező azt hitte, hogy a kamatkikötés formátlanul is lehetséges, a letéteményes az őrizetére bízott dolgot használhatja, a bérlő a bérleményt zálogul lekötheti, stb. Ilyenkor a szerződés a jog előírásai értelmében megkötöttnek tekintendő, esetleges hátrányait a tévedőnek viselnie kell. Kivételesen a jog nem tudása (ignorantia iuris) mentesít a jog hátrányos következményei alól, így a minor, a katona, a nő és a rusticus esetében. Az általuk kötött olyan szerződés tehát, melyet jogbeli tévedés motivált, érvénytelen nem okoz hátrányt a számukra.

18 error facti A. A ténybeli tévedésnek lényegesnek kell lennie (error essentialis), vagyis a szerződés olyan pontjára kell vonatkoznia, melyben való egyetértés hiánya kizárja a felek közti consensust. A lényeges tévedés esetei: a) error in negotio: az ügyletben való tévedés, azaz a felek magában a megkötendő ügyletben értették félre egymást (dissensus in causis), pl. a pénzösszeget folyósító kölcsönre, az átvevő ajándékra, a dolog használatát átengedő bérletre, az átvevő haszonkölcsönre gondolt; b) error in persona: tévedés a másik szerződő fél személyében, de csak olyankor, amidőn a személy kiléte fontos, így pl. ha valaki ajándékot ígér annak, akit tévesen hisz élete megmentőjének, olyasvalakinek ad megbízást egy épület felépítésére, akit tévesen azonosít egy bizonyos építésszel; a névben való tévedés (error in nomine) azonban nem számít!!

19 error facti (2) c) error in obiecto (in corpore): tévedés a szerződés tárgyát képező dolog azonosságában, pl. a több rabszolgára alkudozó vevő azt hiszi, Stichust vette meg, eladó viszont azt, hogy Pamphilust adta el. Az egyszerű helytelen névmegjelölés (falsa demonstratio) itt sem számít, ha a dologazonosság kétségtelen!! d) error in substantia: az ügylet tárgyát kitevő dolog azonossága kétségtelen, a fél azonban tévedett a dolog belső mivolta, anyaga tekintetében, pl. az ezüsttel futtatott rézasztalkát ezüstből valónak hiszi, az adott rabszolgát rabnőnek, hímállatot nősténynek véli, vagy megfordítva. Nem lényeges tévedés ellenben az error in qualitate, vagyis a fél tévedése a szerződés tárgyának minősége felől!! A minőségi hibával terhelt szerződés érvényes, más kérdés, hogy a hibás teljesítés miatt megfelelő jogeszközök állnak a tévedő rendelkezésére.

20 error facti (3) B. A lényeges tévedésnek menthetőnek (error iustus et probabilis) kell lennie a tévedő személye szempontjából. Menthető a tévedés, ha a fél a tőle megkövetelt gondossággal járt el, s mégis tévedett. Nem menthető a tévedés, ha azt az ügyletkötő fél közönséges gondossággal elkerülhette volna. Az a szerződés tehát, melyben nem fordul elő consensust kizáró lényeges tévedés = érvényes. Nem teszi érvénytelenné az sem, ha valamelyik felet akarat-elhatározásához utóbb helytelennek bizonyult várakozások vezették, mert pl. tévedett az ügyletből reá váró előnyök tekintetében: a vevő azt hitte, az áru piaci ára emelkedni fog, a jó termésre számító bérlő rossz évet fogott ki. Az ügylet téves belső indítóokai (motivum, causa remota) tehát nem hatnak ki annak érvényességére. ( Falsa causa non nocet )

21 a belső akarat-elhatározás hibái 2. A felek közti consensust nem zárja ki, így nem eredményezi a szerződés semmisségét sem, ha a felet ügyletkötésre nem szabadon kialakított indítékai késztették, hanem - ügyleti akarat-elhatározása a másik féltől eredő megtévesztés (dolus malus) vagy - a bárki részéről jövő megfélemlítés (metus) hatására jött létre. A csalást és a kényszerítést, melyeknek az ügyletkötő fél megtévesztése ill. megfélemlítése csupán egyik esete, a köztársaság utolsó századában a praetori jogalkotás nyilvánította magándeliktummá, melyeknek változatos tényállásai poenara irányuló kötelmet hoznak létre.

22 Ügyleti akarat Nyilatkozati akarat A B ü ü ny ny

23 a szerződési akaratnyilvánítás módja (2) Az akarat-elhatározásnak önmagában még nincsen joghatása, ehhez szükséges, hogy a szerződő felek akaratukat ki is nyilvánítsák. Az akaratnyilvánításnak azon a módon kell végbemennie, amit a jogalkotó az illető szerződéshez előír, ha előír. A szerződések túlnyomó többségénél elegendő, ha akaratukat a felek csupán kijelentik. A kijelentés lehet formaszerű vagy formátlan. 1. Formaszerű (alakszerű) a kijelentés, ha annak a jogrend által előírt formában kell megtörténnie, különben a nyilatkozat, s vele a szerződés semmis. Ez a helyzet a formális (alakszerű, ünnepélyes) szerződéseknél (negotium sollemne). 2. Formátlan (alakszerűtlen) a kijelentés, ha nincsen meghatározott alakhoz kötve, hanem bármely felismerhető formában megnyilvánulhat. A formátlan akarat-kijelentés ismét lehet kifejezett, vagy hallgatólagos. (facta concludentia)

24 az akarat-kijelentés eltérése az akarat tartalmától Szerződéskötésről csak akkor beszélhetünk, ha a szerződő felek mindegyike azt jelenti ki, amit akart, illetőleg ha akarja azt, amit kijelentett. Kötelem-keletkeztető hatása csak a kijelentett akaratnak van, az akarat önmagában ill. a kijelentés önmagában nem elegendő. Az akarat és a kijelentés többféle okból térhet el egymástól: A legközönségesebb ok lehet valamilyen tévedés a nyilatkozatban, a kijelentésben pl. nyelvbotlás, tollhiba (elírás), vevőnek tévesen más áru küldése, tévedésből más szerződés aláírása. Ilyenkor sem az nem érvényes, amit a szerződő fél kijelentett, mert azt nem akarta, sem az amit akart, mert azt meg nem jelentette ki.

25 Ügyleti akarat Nyilatkozati akarat A B ü ü ny ny

26 akarat-kijelentés eltérése az akarat tartalmától (2) Színlelés (simulatio) olyankor forog fenn, amidőn mindkét fél egyetért abban, hogy a nyilatkozataik szerint való ügyletet valójában nem akarják. Ez kétféleképpen alakulhat: a) az egyik esetben azt színlelik a felek, mintha szerződést kötnének, holott ezt egyáltalán nem akarják, pl. a csőd előtt álló adós fiktív szerződésekkel elvonja a végrehajtás elől vagyontárgyait; az ilyen szerződés érvénytelen b) a másik esetben akarnak ugyan szerződést kötni a felek, de más milyet, mint amit kijelentenek = akarnak, de takarnak. Az ilyen színlelt szerződés (negotium simulatum) érvényes, ha az eltakart ügylet (negotium dissimulatum) feltételeinek is megfelel és nem a törvény kijátszására szolgál. pl. érvényes a színleges vételár mellett kötött adásvétel, mely valójában ajándékozást, hozományrendelést takar, de megítélése a takart ügylet szerint történik érvénytelen ellenben az olyan színleges adásvétel, melyet a házastársak közti ajándékozás tilalmának kijátszása végett kötöttek.

27 színlelés Ügyleti akarat Nyilatkozati akarat A B ü ü ny ny

28 a szerződés tartalma - általános keretek Megkötött szerződésük tartalmát a felek szabadon állapítják meg, s e szabadságnak csupán a jogrend állít korlátokat azzal, hogy bizonyos szolgáltatások felvállalásától a joghatást egyszerűen megtagadja, vagy azok felvállalását kifejezetten megtiltja. A törvényi korlátok áthágása a szerződés semmisségét vonja maga után. a) A szerződés nem kötelezhet olyan szolgáltatásra, melynek teljesítése fizikailag vagy jogilag lehetetlen: Impossibilium nulla obligatio est Az ilyen szerződést mint céltalant, minden ésszerűséget nélkülözőt, a jog nem tartja védelemre érdemesnek.

29 a szerződés tartalma - általános keretek (2) Fizikailag lehetetlen annak a szolgáltatása, ami a valóságban sosem létezett, vagy létezett ugyan, de még a szerződéskötés előtt megsemmisült, olyan cselekmény lenne, melynek véghezvitelére senki sem képes. (Érvényes ellenben a szerződés, ha a teljesítése nem objektíve, hanem csupán az adós számára lehetetlen - szubjektív lehetetlenség; pl. olyan munka felvállalása, melynek elvégzésére az adós képtelen; más dolgának szolgáltatására való kötelezettségvállalás, amit az illető nem hajlandó eladni.) Jogi lehetetlenség akkor forog fenn, ha a szolgáltatás véghezvitelére a jog egyáltalán nem ismer lehetőséget pl. forgalomképtelen dolog, szabad ember eladása, saját dolog megvétele, azon zálogjog szerzése.

30 a szerződés tartalma - általános keretek (3) b) A szolgáltatásnak nem kell már a szerződéskötés idején teljességgel meghatározottnak lennie (ld. certa-incerta obligatio), de nem lehet oly mértékben határozatlan sem, hogy a szerződésből nem állapítható meg, a fél valójában mire is kötelezte magát (pl. ígérek neked valamit ). A szolgáltatásnak legkésőbb a teljesítéskor határozottnak kell lennie! A szolgáltatás meghatározását bízhatják a felek egy harmadik személy méltányos megítélésére (arbitrium boni viri) is, de nem valamelyik fél önkényére. A klasszikus jogban a condemnatio pecuniaria elvéből következően a szolgáltatásnak pénzben felbecsülhetőnek is kellett lennie. (ezt a követelményt azonban Justinianus elvetette)

31 a szerződés tartalma - általános keretek (4) c) Semmis az a szerződés, melynek teljesítését valamely jogszabály kifejezetten megtiltja. Általánosságban áll az, hogy ennek külön kimondása nélkül is mindaz tilos, ami ius publicumba vagy cogens magánjogi szabályba ütközik, pl. bűncselekmény elkövetésére való vállalkozás, a házastársak közti ajándékozás, a nők intercessioja. Tilos nem csupán a törvény betűjébe ütköző szerződés, hanem a törvényi tilalmat megkerülő (in fraudem legis agere), a törvény céljával és szellemével ellentétes megállapodás is, pl. az ádásvételbe burkolt házastársi ajándékozás, a nő egyenes adósként való intercessiója másért.

32 a szerződés tartalma - általános keretek (5) d) Érvénytelen az erkölcstelen szolgáltatásra kötelező szerződés (negotium contra bonos mores), vagyis az, melynek teljesítése ugyan nem ütközik a jog tilalmába, de ellentétben áll a társadalom általánosan elfogadott értékrendjével, pl. valaki kötelezettségvállalása ellenérték fejében arra, hogy nem fog egy bűncselekményt elkövetni, vállalkozás prostitúcióra, kerítésre, stb.

33 a szerződés tartalmi részei A formátlan szerződések körében érvényesülő típuskényszer elvéből következően, a római jog valamennyi formátlan szerződésnek külön meghatározza a lényeges tartalmát, vagyis tényállásbeli és joghatásbeli elemeit, melyek nélkül az illető szerződés érvényesen nem jöhet létre. a) Ezek az egyes szerződéstípusok lényeges alkatrészei (essentialia negotii). Adásvétel pl. nem jöhet létre az áruban és a vételárban való megegyezés nélkül, és a joghatásai közül nem zárható ki az eladó áruszolgáltatási és a vevő vételár-fizetési kötelezettsége.

34 a szerződés tartalmi részei (2) A lényeges és nélkülözhetetlen tartalmon kívül a szerződésnek lehetnek változó tartalmi elemei is, melyek kétfélék: b) Természetes alkatrészek (naturalia negotii), vagyis azok a tényállásbeli és joghatásbeli elemek, melyeket a forgalom tipikus érdekeinek alapulvételével a tárgyi jog valamely szerződés részének tekint a felek külön akaratnyilvánítása nélkül is, amennyiben azok a szerződés lényeges tartalmában megállapodtak. Ezeket tehát a megkötött szerződéshez hozzáértjük, hacsak a felek ellenkező megállapodással ki nem zárják őket = diszpozitívak!! pl. az eladói szavatosságra, a szolgáltatásért való felelősségre vonatkozó törvényi rendelkezések Rendeltetésük: kiegészítik a felek akaratlanul is előforduló hiányos szerződési rendelkezéseit, megkönnyítik a szerződéskötést azáltal, hogy a felek a lényeges tartalomban megállapodva, egyebekben a törvényes ügyleti határozmányokra hagyatkozhatnak. Nevesített szerződések!!

35 a szerződés tartalmi részei (3) b) Esetleges alkatrészek (accidentalia negotii), azaz a szerződésnek olyan elemei, melyeket a felek külön megállapodása visz be a szerződésbe, a diszpozitív jellegű természetes alkatrészek helyébe vagy azok mellé pl. részletfizetés vagy egyetemlegesség kikötése Esetleges alkatrész bármely megállapodás lehet, ami nem ütközik cogens jogszabályba, vagy nem összeegyeztethetetlen az illető szerződés lényeges tartalmával. Minden szerződéstípusnál külön kell vizsgálni, hogy mi annak lényeges és mellőzhetetlen, mi a velejáró, de kizárható természetes alkatrésze és milyen alkatelemeket lehet esetlegesen hozzáfűzni.

36 érvényesség- hatályosság Néhány, a szerződés hatályát érintő esetleges alkotóelem előfordulása általánosabb, ezek az időtűzés, a feltétel. A szerződés érvényessége: a szerződés ALKALMAS a célzott joghatások kiváltására, nem ütközik jogszabályi tilalmakba, megfelel a felek akaratának. A szerződés hatályossága: a szerződés TÉNYLEGESEN kiváltja a célzott joghatásokat, jogok és kötelezettségek keletkeznek.

37 az érvénytelen jogügylet Érvénytelennek mondjuk a jogügyletet (szerződést), ha az olyan hibában szenved, mely miatt a jogrend tőle a joghatást eleve megtagadja vagy pedig tőle utólag megvonja. Az érvénytelenségnek ennek megfelelően két fokozata van: a semmisség és a megtámadhatóság. A) Semmis jogügylet (negotium nullum) az, melynek jogi hatása egyáltalán nincs, mely mindenkire nézve érvénytelen, melynél tehát a semmisséget bárki felvetheti, sőt a bírónak azt hivatalból is figyelembe kell vennie (abszolút érvénytelenség). A semmis jogügyletnek mégis van egy jogkövetkezménye: aki a semmisségi ok ismeretében kötött szerződést, köteles megtéríteni a másik félnek azt a kárát, mely őt a szerződéskötés folytán érte (biztatási kár: negativ interesse).

38 semmis ügyletek A semmisség igen gyakori szankció a magánjogban A legfontosabb semmisségi okok: a) az ügyletkötő fél jogképtelensége vagy cselekvőképtelensége, b) a szerződési konszenzust kizáró akarathibák, c) alakszerű ügyleteknél az alakszerűség hiánya, d) az ügylet lényeges tartalmi elemei valamelyikének hiánya, e) az ügylettel felvállalt szolgáltatás lehetetlen, tilos, erkölcstelen vagy határozatlan volta, f) más nevében kötött ügyletnél a képviseleti hatalom hiánya.

39 megtámadható jogügylet B) Megtámadható jogügylet (negotium rescissibile) az, melyet a megtámadásra jogosult érvényteleníthet; mindaddig azonban, míg ez meg nem történik, az ügylet érvényes, s ha a jogosult e jogát nem gyakorolja, érvényben is marad. Eredményes megtámadás esetén a hibás ügylet semmissé válik, joghatásai tehát ex tunc, az ügyletkötés idejére visszaható erővel szűnnek meg. A megtámadhatóság fogalmát a praetori jog fejlesztette ki azáltal, hogy a praetor jogvédelmet (kereset, kifogás, in integrum restituto) adott a megfélemlítés vagy megtévesztés hatására létrejött, de civiljogilag érvényes ügylettel szemben.

40 a fejlett római szerződés-rendszer A klasszikus jog szerződéseit Gaius nyomán az eltérő civilis causak szerint szoktuk osztályozni. Alapvető megkülönböztetés a contractusok felosztása formálisokra (alakszerűekre) és formátlanokra (alakszerűtlenekre). A fejlett forgalmi jogban két formális szerződés-csoport volt ismeretes, melyek megkívánt alakiságai ráadásul eléggé egyszerűek is voltak: 1. az ún. litterál-kontraktus, 2. a verbál-kontraktusok, különösen a stipulatio, melyek mindegyikéből egyoldalú stricti iuris kötelem keletkezik. Valójában ezek egyike sem egyfajta konkrét szerződéstípus, hanem valójában általános (elvont: absztrakt) kötelezettségvállalási módok, melyek bármely tényalapból eredő kötelezettségek peresíthetővé tételére szolgálnak.

41 a stipulatio Az idők folyamán (már a XII. táblás törvényt megelőzőleg) kialakult egy lekötelező ügylet, a stipulatio, melynek a régi szakrális ügylethez való kapcsolatát megőrizte a vallásos színezetű spondere (=ígérni) ige használata, de tisztán jogi lekötelezettséget eredményezett. Ez is formális ügylet, de formája már egyszerűbb = kevésbé körülményes a nexuménál. A stipulatio az ősi jog egyetlen, már a XII táblás törvényben ismert kötelemalapító ügylete, mely jelentőségét megtartotta a később kialakult formátlan szerződések mellett is, részint ezek rendszerét kiegészítve, részint velük konkurálva. Közkedveltségét jelzi, hogy a klasszikus kori jogtudomány mint egyfajta mintaszerződést vette alapul a szerződés általános tanainak kidolgozásához.

42 a stricti iuris kötelem általában A stricti iuris kötelmek kivétel nélkül egyoldalúak, vagyis bennük csak az egyik fél van adósként szolgáltatásra kötelezve a másikkal, mint hitelezővel szemben. Megfordítva azonban nem valamennyi egyoldalú kötelem stricti iuris jellegű is egyúttal. A kötelem stricti iuris természete két vonatkozásban, egyfelől a kötelezettség terjedelme, másfelől a szolgáltatásért való felelősség tekintetében nyilvánul meg:

43 a kötelezettség terjedelme a) A stricti iuris kötelmek tipikus tárgya valamely certum: - meghatározott pénzösszeg (certa pecunia), - más helyettesíthető dolgok meghatározott mennyisége (certum genus, certa quantitas), - vagy pedig valamely egyedileg meghatározott dolog (certa res). Ilyenkor az adós kötelezettségének terjedelme szorosan körül van határolva: az első esetben a marasztalás csak a tartozott összegre szólhat, a másik kettőnél is csupán a tartozott dolog pénzbeli egyenértékére. Kártérítés, késedelmi kamat nem jön figyelembe!! Ritkábban incertum a stricti iuris kötelem tárgya, ha ti. az adósi kötelezettség valaminek tevése vagy nemtevése (facere). A szolgáltatási kötelezettség terjedelme eredetileg itt is szorosan tapadt a kötelező ügylet elhangzott szóbeli formulájához, a klasszikus jog azonban ezekre már a bonae fidei kötelmek szabályait alkalmazza.

44 a szolgáltatásért való felelősség b) A stricti iuris kötelmek többnyire generikusak (a litterarum obligatio és a kölcsönkötelem mindig, a stipulatios és a gazdagodási kötelem gyakran), amikor is a szolgáltatás lehetetlenülése egyáltalán nem jöhet szóba, így az adósi felelősség kérdésének nincs értelme. A specifikus szolgáltatás (certa res, facere) utólagos lehetetlenné válásáért - éspedig vétkességétől függetlenül - az adós akkor felel, ha tevőleges magatartásával hiúsította meg a szolgáltatást (az ígért rabszolgát megölte, felszabadította, eladta, igásállatot agyonhajszolta) illetőleg facere szolgáltatásért a klasszikus jogtól fogva akkor is, ha azt vétkes mulasztásával (hanyagságból, feledékenységből) hiúsította meg.

45 keresetek A stricti iuris kötelmek közös keresetei a condictiok, melyek absztraktul fogalmazott intentioja nem árulja el a kötelem keletkezésének jogalapját (causaját), köztük tehát csak a kereset tárgya szerint van különbség: a) condictio certae (creditae) pecuniae: ha a kötelem tárgya meghatározott pénzösszeg; ilyenkor a formula arra utasítja a bírót, hogy a követelés fennállása esetén az intentioban szereplő összegre marasztaljon; b) condictio triticaria: amidőn a kötelem tárgya valamely certum genus, certa quantitas, vagyis helyettesíthető dolgok (de nem pénz!) meghatározott mennyisége; c) condictio certae rei: ha a kötelem tárgya valamely egyedileg megjelölt dolog (Stichus rabszolga, fundus Cornelianus); d) condictio incerti: az előbbieknél később kialakult kereset arra az esetre, amidőn a szolgáltatás valaminek tevése illetőleg nemtevése (facere, non facere), tehát egy incertum.

46 stricti iuris kötelem Olyankor, amidőn az intentioban nem fix pénzösszeg szerepel, a condemnatio quanti ea res est fordulata arra hívja fel a bírót, hogy az intentiobeli szolgáltatás pénzbeli egyenértékére (tehát nem kártérítésre) marasztalja a pervesztes adóst. Stricti iuris kötelem keletkezik valamennyi alakszerű szerződésből, tehát a stipulatioból és a litterál-contractusból, valamint a formátlan szerződések közül a kölcsönből, a szerződésen kívüli kötelemlétesítő tények közül pedig a jogalap nélküli gazdagodásból, néhány praetori pactumból: tartozáselismerés receptum argentarii.

47 a stipulatio Eredeti, de lényegét a klasszikus kor végéig megőrző formájában a stipulatio nem más, mint a kötelezettségvállalásnak egy sajátos római módja, melynél a hitelező (stipulator) szóbeli kérdésére a jelenlévő adós (promissor) nyomban élőszóban és a kérdéssel egybehangzóan válaszol. A stipulatio formaszerű szerződés, de más ősi ügyletekkel (mancipatio, in iure cessio) ellentétben itt hiányzik a szorosan előírt szövegű ügyleti formula.

48 verbál-contractusok egyoldalú nyilatkozattal Kivételesen az adós egyoldalú formaszerű nyilatkozatával (uno loquente) is létrejöhet verborum obligatio. Ennek a klasszikus jogban két esete ismeretes: a) dotis dictio - a nő, a nő felmenője vagy adósa részéről tett hozományígéret a férjnek. (A nő adósa az ígéretet a nő alakszerűtlen utasítása alapján teszi.) Amióta II. Theodosius a formátlan hozományígéretet is kötelezővé tette pactum legitimumként, a dotis dictio jelentőségét vesztette.

49 verbál-contractusok egyoldalú nyilatkozattal (2) b) iurata promissio operarum (iusiurandum liberti): a felszabadított rabszolga esküvel megerősített ígérete patronusa felé a teljesítendő fizikai munkára nézve. Az eskü alatti ígéretet az előzetesen kialkudott szolgáltatásokra még a felszabadítás előtt vették ki a rabszolgától, ami önmagában is kötelező volt, de a libertus a felszabadítás után tartozott az esküt és az ígéretet nyomban megismételni, s ezt a felszabadítás feltételének tekintették. Mindkét esetben szerződésről van szó, mert bár a hitelező részéről sem kérdés, sem elfogadási nyilatkozat nem hangzik el, a hitelező (férj, patronus) hallgatólagos beleegyezése mégis fennforog, hiszen a javára tett adósi (nő, libertus) ígéretnek az ő jelenlétében kell elhangoznia.

50 a litterál-contractus Egyoldalú pénzkötelem megalapítható oly módon, hogy kölcsönös megállapodásuk alapján a felek a létrehozandó követelést előbb FIKTÍV bevételként, majd ezt követően nyomban FIKTÍV kiadásként egymás házi könyveibe párhuzamosan bevezetik. Az ekként létrejött kötelem a könyvtartozás (litterarum obligatio).

51 házikönyvek Az intézmény kialakulásához az alapot a házikönyvek vezetésének szokása szolgáltatta a kései köztársaság korában, mely feltételezhetően görög hatásra honosodott meg Rómában. A módosabb polgárok vagyoni műveleteikről különböző nyilvántartásokat vezettek, 1. melyek közül a libellus familiae (patrimonii) lényegében véve nem volt más, mint vagyonleltár (aktívák és passzívák). 2. bevételeiket, kiadásaikat előbb az adversaria nevű naplóba jegyezték fel, majd ebből vagyonuk minden változását, feltehetőleg havonta, átkönyvelték a CODEX ACCEPTI ET EXPENSIbe, úgy hogy vagyonuk mindenkori állapotáról tájékozódni tudtak. 3. kamatozó kintlévőségeik nyilvántartására szolgált a kalendarium, melybe a kamatra kihelyezett pénzösszegeket és a kamathatáridőket jegyezték fel. 4. a bankárok (argentarii) ezek mellett még egy külön codex rationumot is vezettek, mely lényegében véve a bankforgalmat tükröző főkönyv volt az ügyfelek folyószámláinak vezetésére.

52 a könyvtartozás (nomen transscripticium) A házikönyvek közül a codex accepti et expensi jutott szerephez a litterál-contractus kialakulásánál. 1. Ha a hitelező valamely létező követelését (nomen) a maga könyvébe kiadásként (expensum) bevezette, az ilyen bejegyzés nem jelentett új aktívát, hanem csupán egy bizonyos jogalapból (pl. kölcsönnyújtásból) előállott követelés nyilvántartására és bizonyítására szolgált. 2. De az ilyen bejegyzés alkalmas volt az eredeti követelés átalakítására is: A művelet oly módon megy végbe, hogy a hitelező egy őt valamely jogalapon (pl. vételárként, bérként, társas viszonyból) megillető követelést a maga házikönyvébe, természetesen adósa beleegyezésével, fiktív bevételként, egyszersmind fiktív kiadásként bevezeti. Mivel a kötelemalapítás lényegében véve átírás (transscriptio), a létrejött követelés neve nomen transscripticium.

53 transscriptio a re in personam A transscriptio, melyet Gaius a litterál-contractus egyedüli eseteként említ, arra szolgált, hogy egy más jogalapon fennálló tartozást könyvtartozássá változtasson át és ezáltal azt eredeti keletkezési alapjától függetlenítse. A transscriptionak két alkalmazásával találkozunk: a) transscriptio a re in personam: a hitelező az adós terhére könyveli el kiadásként azt az összeget, mellyel neki az valamely jogalapból kifolyólag már amúgy is tartozik, egyszersmind bevételként is, mintha a régi jogalapon járó követelést megkapta volna. Hasonló bejegyzések történtek - megfordított értelemben - az adós könyvébe. A transscriptio itt tehát újító hatású, akárcsak a novatio, amennyiben a régi jogalapon nyugvó kötelmet könyvtartozássá alakítja át.

54 transcriptio a re in personam (Gaius tartozik százzal bérösszeg fejében Seiusnak) Seius Kiadás Gaiusnak 100 Bevétel Gaiustól bér fejében 100 Gaius Kiadás Seiusnak bér fejében 100 Bevétel Seiustól 100

55 transscriptio a persona in personam b) transscriptio a persona in personam: a hitelező a más tartozását átvállalni kész új adósának könyvtartozásaként könyveli el azt az összeget, mellyel neki régi adósa valamely jogviszonyból kifolyólag tartozik. A hitelező itt azt jegyzi be, mintha a követelést a régi adóstól megkapta, az új adósnak pedig kiadta volna. Ugyanakkor a két adós könyvébe is hasonló értelmű bejegyzések kerültek. A régi adós kötelezettsége alól szabadul, a transscriptio eredménye tehát a tartozásátvállalás, ha azonban a régi adós tartozása nem könyvtartozás volt, egyúttal nováló hatása is van.

56 transcriptio a persona in personam Gaius Kiadás Bevétel Seiusnak bér fejében 100 Seius Kiadás Bevétel Gaiustól bér fejében 100 Titiusnak 100 Titius Kiadás Bevétel Seiustól 100 Titius át akarja vállalni Gaius tartozását, amellyel Gaius lakbér fejében tartozik Seiusnak

57 expensilatio c) A codex accepti et expensibe történő bejegyzés új autonóm kötelem létrehozására is alkalmazható. A kötelemfakasztó tény ilyenkor az expensilatio, azaz a fiktív kiadásként való elkönyvelés. Eredendően új kötelem létesül, ha a felek vele pl. egy peresíthetetlen, tehát jogilag nem létező követelést (pl. formátlan ajándék- illetőleg hozományígéretet) tesznek peresíthetővé olymódon, hogy azt eleve könyvtartozásként hozzák létre. Itt tehát nem egy fennálló követelés átalakításáról, hanem egy teljesen új, absztrakt kötelem létesítéséről van szó.

58 expensilatio Seius Kiadás Gaiusnak 100 Bevétel Gaius Kiadás Bevétel Seiustól 100

59 litteris nomen transcripticium transcriptio a transcriptio a re in personam persona in personam expensilatio

60 a reálszerződések A formátlan megállapodások egyes típusai kétféle módon lettek contractusként elismerve: reál-contractusként vagy konszenzuál-contractusként. A reál-contractusok esetében a kötelem keletkezéséhez nem volt elegendő (de persze szükséges) a felek formátlan megállapodása, hanem kellett, hogy a felek egyike, anélkül hogy erre kényszeríthető lenne, a megállapodást önként teljesítse, mely által a másik fél terhére jogilag is érvényesíthető kötelezettséget hozott létre.

61 a kölcsön (mutuum) A kölcsön /meghatározott mennyiségű /elhasználható dolognak /tulajdonba adása azzal, hogy a kölcsönvevő /ugyanolyan mennyiségű és minőségű dolgot legyen köteles visszaadni. A mutui datioból egyoldalú, ingyenes, stricti iuris kötelem keletkezik, mely csak a kölcsönvevő terhére hoz létre kötelezettséget: ez a tulajdonba kapott dolgot (a tőkét) nem in specie tartozik visszaadni, hanem helyette ugyanolyat és ugyanannyit. Kötelezettsége tehát generikus. Kereset: condictio A stricti iuris jellegből következik, hogy a mutui datioból kamatfizetési kötelezettség nem származik, a kölcsönkötelem tehát ingyenes, az adós késedelem esetén sem tartozik kártérítést (késedelmi kamatot) fizetni. (Az esetleges kamatkikötés csak stipulatio usurarum útján történhetik, amikor is a tőketartozás a mutui dation, a kamattartozás pedig a tőle jogilag független stipulation alapul.) mivel a kölcsön tárgyán az adós tulajdonjogot szerez és a visszatérítési kötelezettsége generikus, a szolgáltatásért való felelősség kérdése kölcsönnél fel sem merülhet.

62 bonae fidei reálszerződések A nevesített reálszerződések másik csoportját bonae fidei kötelmek alkotják, melyek kivétel nélkül egyenlőtlenül kétoldalú kötelmek. Ezeknél csak az egyik fél van szükségképpen kötelezve a szerződésből, a másik csupán esetlegesen, ha ti. a főkötelezettnek felróható módon kárt okozott, vagy őt kiadásba verte. Ilyen kötelmek: 1. a haszonkölcsön (commodatum), 2. a letét (depositum), 3. a kézizálogszerződés (contractus pigneraticius). C D

63 atipikus szinallagmatikus megállapodások C D A klasszikus kor kezdetére a római jog eljutott odáig, hogy konszenzuális contractusként kötelező erejűnek és peresíthetőnek ismerjen el minden olyan kölcsönös szolgáltatásra irányuló formátlan megállapodást, melyben az egyik szolgáltatás pénzben áll (adásvétel, bérlet, társaság) vagyis a gazdasági élet és a kereskedelmi forgalom leggyakoribb és legfontosabb ügylettípusait. Ezekbe a szerződéstípusokba azonban nem voltak beilleszthetők azok az atipikus megállapodások, melyekben - a viszonos szolgáltatások nem pénzbeliek (pl. csere), - vagy ha az egyik pénzben áll is, az ellenszolgáltatás gazdaságilag nem eléggé jelentős ahhoz, hogy önálló contractusként nyerjen elismerést (pl. adok 100-at, hogy Stichust felszabadítsd, hogy elmenj Capuába, stb.)

64 atipikus szinallagmatikus megállapodások (2) Az ilyen jellegű kölcsönös szolgáltatásokat a felek stipulatio útján természetszerűleg érvényesen felvállalhatták, de ha ezt formátlan megállapodásban tették, abból mint nudum pactumból nem származott jogi kötelezettség a teljesítésre. 1. A klasszikus jogban efféle megállapodások teljesítése a felek önkényes elhatározására volt bízva: ha egyikük az ígért szolgáltatást a maga részéről önként, anélkül hogy erre jogilag kényszeríthető lenne, teljesítette, az ellenteljesítés kimaradása esetén nem tehetett mást, mint hogy az általa szolgáltatottat jogalap nélküli gazdagodás címén condictioval visszakövetelje.

65 praescriptis verbis actio 2. A praetor azonban bizonyos esetekben igyekezett az ilyen megállapodásoknak is érvényt szerezni azzal, hogy a teljesítőnek in factum actiot adott az ellenszolgáltatás követelésére, mely a condictioval vagylagosan indítható a teljesítő választása szerint. Mivel az ily módon érvényesíthetővé tett megállapodásoknak nem volt saját önálló elnevezése, a keresetformula demonstratiojában a tényállást praescripta verba útján röviden közölni kellett, s a pert praescriptis verbis agere elnevezéssel illették. A peresíthető megállapodások és valójában reál-szerződések, mivel a tipizált reál-szerződésekhez hasonlóan a peresíthetőséghez itt is szükséges az egyik fél előzetes teljesítése = NÉVTELEN (NEM NEVESÍTETT) REÁLSZERZŐDÉSEK

66 neves-névtelen reál-szerződések A leggyakrabban előforduló változatok mégis már a klasszikus jogban saját önálló nevet kaptak: A bizományi szerződés (contractus aestimatorius) A csereszerződés (contractus permutationis) A perenkívüli egyesség (transactio), ami nem más mint vitássá vált kölcsönös követelések szaldójának kölcsönös engedéssel történő megállapítása A precarium egy dolog ingyenes használatra való átengedése

67 a névtelen reál-szerződések Justinianusnál Azokat a formátlan megállapodásokat, melyek szinallagmatikus, de atipikus szolgáltatásokra irányulnak, vagyis nem minősíthetők konszenzuál-szerződéseknek, Justinianus általános érvénnyel ismerte el peresíthetőnek azonban csupán reál-kontraktusként, tehát arra az esetre, ha a megállapodásnak az egyik fél már önként eleget tett. A szóba jövő szolgáltatások annyira sokfélék, hogy tulajdonképpen a kötelmek lehetséges tárgyainak teljes körét (dare, facere) s ezek tetszésszerinti kombinációit felölelik, amiért is a következő séma szerint csoportosíthatók: do ut des, do ut facias, facio ut des, facio ut facias.

68 a névtelen reál-szerződések Justinianusnál (2) Az utókor ezeket a szerződéseket contractus innominatinak vagyis névtelen reál-szerződéseknek nevezi, ily módon megkülönböztetve őket a nevesített reálszerződésektől, bár a korábban egyes esetekre meghonosodott elnevezéseket megszokásból megtartotta. Az ellenszolgáltatás követelésére egységesen az actio praescriptis verbis szolgál, mely a justinianusi szövegekben helyenként a nem éppen szerencsés actio in factum civilis néven is szerepel.

69 konszenzuál-szerződések A bonae fidei kötelmek egy része visszterhes (szinallagmatikus). Ezek a forgalmi élet alapügyletei és a puszta megegyezés hozza őket létre: 1. az adásvétel (emptio venditio), (a locatio conductio gyűjtőnéven összefoglalt használati és munkavégzésre irányuló kötelmek, azaz) 2. a dologbérlet (locatio conductio rei), 3. a munkaszerződés (locatio conductio operarum), 4. a vállalkozási szerződés (locatio conductio operis) 5. a társasági szerződés (societas). Valamennyiüket konszenzuál-szerződés létesíti, csakúgy mint 6. a megbízást (mandatum), ami azonban egyenlőtlenül kétoldalú (aszinallagmatikus) bonae fidei szerződés.

70 az adásvétel (emptio venditio) Az adásvétel gazdasági értelemben árunak pénzre való kicserélése. A pénz, mint általános csereeszköz megjelenésével lett a forgalmi élet alapszerződése. Mint kötelemalapító ügyletben, az adásvételi szerződésben az eladó (venditor) áru szolgáltatására, a vevő (emptor) pedig vételár fizetésére vállal kötelezettséget. Konszenzuális szerződés lévén, a kötelem létrejön, amint a felek az ügylet lényeges elemeiben, az áruban és a vételárban megállapodnak, ha azonban valamelyikük külön jogot kíván magának kikötni, a consensusnak erre nézve is fenn kell forognia.

71 vételi tényálások Ősi idők: reál-vétel (pl. mancipatio) Stipulatiós vétel két ellenirányú szóbeli ígéret kérdés-felelet formában A preklasszikus kortól elismerést nyert, hogy a felek puszta formátlan megállapodása az áruban és vételárban, önmagában megalapítja az adásvételi kötelmet. Ezt a kötelemalapító vételi alakzatot szoktuk, a reál-vétellel szembeállítva, konszenzuál-vételnek nevezni, melynek azokat a szabályait, melyek a kölcsönös teljesítés után is aktuálisak (pl. a jog- és kellékszavatosság) a reál-vételre is alkalmazzák.

72 konszenzuál-vétel Az adásvételi szerződésből eredő szolgáltatási kötelezettségek kölcsönösek, és egyéb megállapodás hiányában egyidejűleg teljesítendők. Ezért mind az eladó, mind a vevő a maga szolgáltatását függővé teheti a másik fél szolgáltatásának egyidejű véghezvitelétől, s megtagadhatja a teljesítést, amíg a másik fél nem teljesített. Ezt a teljesítés-visszatartási jogot nevezi az újkori jogtudomány exceptio non adimpleti contractusnak, mely azonban nem valódi kifogás, így nem kell a keresetformulába felvenni, hanem olyan jogelv, mely egyenesen következik a vétel bonae fidei jellegéből. Az adásvételi szerződésből folyó jogait az eladó actio venditi, E-v a vevő actio empti útján érvényesítheti. V - e

73 a venditor kötelezettségei a) Az eladó alapvető kötelezettsége, hogy szolgáltassa a dolgot, annak az adásvételi szerződés megkötése óta előállott minden megnövekedésével (commodum rei) együtt (pl. időközi gyümölcsök, alluvio, avulsio, insula), viszont vis maior okozta esetleges csökkenéseivel. b) Az eladó az átruházó ügylet (mancipatio, in iure cessio, traditio) véghezviteléig, vagyis a teljesítésig marad az áru tulajdonosa. Ebből a kárviselés fő szabálya, a casum sentit dominus elvének megfelelően az következne, hogy a dolog bármely okból történt pusztulásának, rosszabbodásának következményeit (a kárveszélyt) is az eladó viselje. A római jogi szabályozás ettől eltérő megoldást követ: az eladó felelős az áru időközi pusztulásáért vagy rosszabbodásáért, ha azt vétkesen okozta vagy ha az alsó baleset folytán következett be. ba) Az eladó tehát custodia-felelősséggel tartozik az árut illetően, holott az még saját, nem pedig idegen dolog.

74 a venditor kötelezettségei - periculum bb) Az áru vis maior okozta pusztulásának vagy rosszabbodásának következményeit ennek megfelelően a VEVŐNEK kell viselnie (periculum est emptoris), vagyis meg kell fizetnie a teljes vételárat, holott az árut egyáltalán nem, vagy csupán rosszabb állapotban kapta meg. Az eladónak természetesen ki kell adnia a dolog esetleges maradványait (residuum: pl. leégett ház romjai, elhullott állat bőre), és át kell engednie a károkozó elleni büntető és megtérítési kereseteket is (surrogatum). A periculum est emptoris szabálya azonban csak akkor érvényesül, ha a vétel emptio perfecta. Nem perfekt az adásvétel, s nem száll át a veszély a vevőre: α) ha a vételt felfüggesztő feltételhez kötötték, a feltétel beálltáig, β) generikus szolgáltatásnál a teljesítésre szánt dologegyedek kikülönítéséig, γ) vagylagos szolgáltatásnál a választás megejtéséig.

75 a venditor kötelezettségei - jogszavatosság c) A római jog csupán azt teszi az eladó kötelezettségévé, hogy a dolog birtokát a vevőre átruházza, és gondoskodjék arról, hogy ez a dolog birtokát mindaddig megtarthassa, amíg a tulajdonjogot, illetőleg a dolog idegen dologbeli jogtól való mentességét elbirtoklás útján meg nem szerzi. Az eladó szolgáltatási kötelezettsége ezek szerint a vacuae possessionis traditio (tehát facere-szolgáltatás). Vacua possessio akkor forog fenn, ha a dolgon az adásvételt megelőző időkből harmadik személyeknek nincsen tulajdonjoga vagy idegen dologbeli joga = jog- (igény-) és tehermentes!!

76 a venditor kötelezettségei - jogszavatosság (2) Az eladó szavatossággal tartozik az áru ilyen jogoktól való mentességéért = jogszavatosság: ha a vevőt egy harmadik személy in rem actioval megperelné, neki az eladót a perről értesítenie kell, hogy őt a perben megvédhesse. a) amennyiben ezt nem akarná vagy tudná megtenni, s a dolgot a vevőtől elperelnék (evictio), a vevő az eladó ellen fordulhat. b) A vevőnek az evictiot sem kell bevárnia, hanem kiadhatja a dolgot a felperesnek, ha ennek joga kétségtelen.

77 a venditor kötelezettségei - kellékszavatosság A vevő, aki az áruért ellenértéket ad, joggal várhatja el, hogy pénzéért teljes értékű dolgot kapjon. Amennyiben az áru olyan hibában szenved, mely annak értékét vagy használhatóságát csökkenti, kellékhibáról beszélünk. Kellékhibának számít az is, hogy az árunak nincsenek meg azok a kikötött tulajdonságai, melyek nélkül a vevő nem vette volna meg ( pl. azt állította az eladó, hogy a rabszolga ért bizonyos mesterséghez).

78 a venditor kötelezettségei - kellékszavatosság (2) a) A kellékhibának természetesen olyannak kell lennie, mely már a szolgáltatás idején megvolt az áruban. Az ezt követően előállott rosszabbodás következményeit a vevő viseli. Kellékhibaként jön figyelembe az a fogyatékosság, b) amelyik oly jelentős, hogy az áru értékét vagy használhatóságát lényegesen befolyásolja, c) melyet a vevőnek az áru megszemlélésekor és átvételekor a rendes gondosság (culpa levis = diligens patrfamilias!!) mellett sem észlelnie kell. Más szóval, a hibának rejtettnek kell lennie (pl. az állat, a rabszolga lappangó betegsége, az állított tulajdonságok hiánya). Az ún. nyílt hiba fel nem ismerésének következményeit a vevő viseli Ius civile vigilantibus scriptum est.

79 az emptor kötelezettsége A vevő kötelezettsége a kialkudott vételár (pretium) megfizetése olymódon, hogy az eladó a szolgáltatott pénzdarabok tulajdonosa legyen. Ez a szolgáltatás tehát dare, mely kötelezettségnek a vevő általában nehézség nélkül tesz eleget, figyelemmel a pénzdarabok feletti megkönnyített tulajdonszerzésre (commixtio nummorum). A vevő köteles a vételárat akkor is megfizetni, ha a vételtárgy a szerződés megkötése után, de az átadás előtt erőhatalom következtében elpusztult (vételárkockázat) = periculum est emptoris. Az áru átadásától kezdve a vevő külön kikötés nélkül is tartozik a vételár után kamatot fizetni. Az eladó vételár-követelését hivatott biztosítani az a szabály - mely egyesek szerint Justinianus újítása -, hogy az eladott dolog tulajdonjoga az átadás ellenére sem megy át a vevőre mindaddig, amíg a vételárat meg nem fizette, vagy azt az eladó meg nem hitelezte.

80 a dologbérlet (locatio conductio rei) I. A bérleti szerződésben a bérbeadó (locator rei) egy elhasználhatatlan dolog időleges használatának, s ha a dolog gyümölcsöző, gyümölcsöztetésének átengedésére, a bérlő (conductor rei) pedig a kialkudott bér (merces) fizetésére vállal kötelezettséget. Konszenzuális szerződés, melyből egyenlően kétoldalú kötelem keletkezik. Az ebből eredő jogait a bérbeadó actio locati, a bérlő pedig actio conducti útján érvényesítheti.

81 a munkaszerződés (locatio conductio operarum) II. A munkaszerződéssel a munkavállaló (locator operarum) fizikai munka meghatározott időn át tartó végzésére, a munkaadó (conductor operarum) pedig pénzbeli munkabér (merces) fizetésére kötelezi magát. A munkaszerződés mint konszenzuál-kontraktus a végzendő munkáról és a munkabérről szóló megállapodással létesül, s belőle kétoldalú bonae fidei kötelem keletkezik. A szerződésfajta eredete a dologbérletre, közelebbről a rabszolga bérbe adására megy vissza.

82 veszélyviselés munkaszerződésnél Az a veszély (periculum), hogy a munkás olyan okból nem végzi el a munkát, melyért felelősséggel nem tartozik, megoszlik a felek között: ÉRDEKKÖR-ELMÉLET a) amennyiben a munkavégzés kimaradásának oka a munkás érdekkörében merült fel (pl. megbetegedett), a bérkockázatot ő viseli, vagyis bért nem követelhet, b) ha viszont a munkavégzés elmaradásának oka a munkaadó érdekkörében merült fel (pl. nem tudta a munkafeltételeket biztosítani), vagy pedig külső véletlen körülmény akadályozta meg a munkavégzést (pl. mezei munkánál az időjárás), a munkaadó köteles a kikötött bért megfizetni. Utóbbi esetben azonban kockázatmegosztás is lehetséges. diszpozitív szabály = verespataki bányaszerződések!!

83 vállalkozási szerződés (locatio conductio operis) III. A vállalkozási szerződésben a vállalkozó (conductor operis) a neki átadott dolgon valamilyen mű (opus) létrehozására, a megrendelő (locator operis) pedig vállalkozási díj (merces) fizetésére kötelezi magát. Az elnevezések fordítottjai a munkaszerződésbelieknek, de ennek nincs különösebb jelentősége. A lényeg közös: az kapja a bért, aki más számára munkát végzett. Közös vonás mindkettőnél, hogy tárgyuk csak fizikai munkavégzés lehet, operae liberales nem. Különbséget jelent ellenben, hogy a locator operarum önállótlanul közönséges, a conductor operis viszont önállóan szakképzettséget igénylő fizikai munkát végez. További különbség: a locatio conductio operarum = gondossági kötelem!! a locatio conductio operis = eredmény-kötelem!!

Római jog XIII. Delegatio A szerződések közös szabályai

Római jog XIII. Delegatio A szerződések közös szabályai Római jog XIII. Delegatio A szerződések közös szabályai A H 1 H a delegatio obligandi A delegatio obligandi (kötelemátvállalás) esetén nem a teljesítésre, hanem a kötelezettség elvállalására ill. a követelés

Részletesebben

Római jog XV. Az ősi és formális szerződések

Római jog XV. Az ősi és formális szerződések Római jog XV. Az ősi és formális szerződések szerződési kötelmek az ősi jogban Az ősi társadalom egyszerű életviszonyai közt előforduló mindennapi megállapodások a jogi megítélés körén kívül maradtak.

Részletesebben

Római jog XV szerződési kötelmek az ősi jogban. Az ősi és formális szerződések. formális szerződések. formális szerződések (2)

Római jog XV szerződési kötelmek az ősi jogban. Az ősi és formális szerződések. formális szerződések. formális szerződések (2) Római jog XV. Az ősi és formális szerződések szerződési kötelmek az ősi jogban Az ősi társadalom egyszerű életviszonyai közt előforduló mindennapi megállapodások a jogi megítélés körén kívül maradtak.

Részletesebben

14. gyakorlat. Öröklési jog, kötelmi jog

14. gyakorlat. Öröklési jog, kötelmi jog 14. gyakorlat Öröklési jog, kötelmi jog 1. jogeset Egy rabszolga felfedte ura gyilkosát és ezért jutalomképpen a praetor szabaddá nyilvánította. Az így fölszabadított teljesen egyedülálló volt, rokonok

Részletesebben

Római jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2)

Római jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2) Római jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2) a dologbérlet (locatio conductio rei) I. A bérleti szerződésben a bérbeadó (locator rei) egy elhasználhatatlan dolog időleges használatának, s ha a dolog gyümölcsöző,

Részletesebben

Római jog XIV. A szerződések közös szabályai 2.

Római jog XIV. A szerződések közös szabályai 2. Római jog XIV. A szerződések közös szabályai 2. a belső akarat-elhatározás hibái 2. A felek közti consensust nem zárja ki, így nem eredményezi a szerződés semmisségét sem, ha a felet ügyletkötésre nem

Részletesebben

Római jog XV. Az ősi és formális szerződések

Római jog XV. Az ősi és formális szerződések Római jog XV. Az ősi és formális szerződések szerződési kötelmek az ősi jogban Az ősi t{rsadalom egyszerű életviszonyai közt előforduló mindennapi meg{llapod{sok a jogi megítélés körén kívül maradtak.

Részletesebben

Római jog XVI. 2012.04.15. a reálszerződések. Reálszerződések. a kölcsönszerződés. a kölcsön (mutuum) a kölcsönszerződés (3) a kölcsönszerződés (2)

Római jog XVI. 2012.04.15. a reálszerződések. Reálszerződések. a kölcsönszerződés. a kölcsön (mutuum) a kölcsönszerződés (3) a kölcsönszerződés (2) Római jog XVI. Reálszerződések a reálszerződések A FORMÁTLAN megállapodások egyes típusai kétféle módon lettek contractusként elismerve: reál-contractusként vagy konszenzuál-contractusként. A reál-contractusok

Részletesebben

Római jog XVI. Reálszerződések

Római jog XVI. Reálszerződések Római jog XVI. Reálszerződések a reálszerződések A FORMÁTLAN megállapodások egyes típusai kétféle módon lettek contractusként elismerve: reál-contractusként vagy konszenzuál-contractusként. A reál-contractusok

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

Római jog XVIII. 2012.04.15. a dologbérlet (locatio conductio rei) Konszenzuálszerződések (2)

Római jog XVIII. 2012.04.15. a dologbérlet (locatio conductio rei) Konszenzuálszerződések (2) Római jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2) a dologbérlet (locatio conductio rei) I. A bérleti szerződésben a bérbeadó (locator rei) egy elhasználhatatlan dolog időleges használatának, s ha a dolog gyümölcsöző,

Részletesebben

SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ I.

SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ I. SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ I. A szerződési jog anyagának földolgozása Szerződési jog általános rész I. Szerződési jog általános rész II. Szerződési jog különös rész: egyes szerződéstípusok A mai előadás:

Részletesebben

SZERZŐDÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ. I. A szerződéstípusok II. Adásvétel (csere, ajándékozás) III. Vállalkozás

SZERZŐDÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ. I. A szerződéstípusok II. Adásvétel (csere, ajándékozás) III. Vállalkozás SZERZŐDÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ I. A szerződéstípusok II. Adásvétel (csere, ajándékozás) III. Vállalkozás I. A szerződéstípusok A/ Szerződés és szerződésfajta kötelmi jog általános rész: a szerződések közös

Részletesebben

16. gyakorlat. Kötelmi jog

16. gyakorlat. Kötelmi jog 16. gyakorlat Kötelmi jog 1. jogeset Egy filius familias tartozott Titiusnak. Tartozása biztosítására kezest adott. Titius végrendeletében a filius familiast örökösévé nevezte. Amikor meghalt, a pater

Részletesebben

Római jog XVI. Reálszerződések

Római jog XVI. Reálszerződések Római jog XVI. Reálszerződések a re{lszerződések A form{tlan meg{llapod{sok egyes típusai kétféle módon lettek contractusként elismerve: re{l-contractusként vagy konszenzu{l-contractusként. A re{l-contractusok

Részletesebben

Civilisztika II. elővizsga kérdéssor. Első előadás (Korlátolt dologi jogok)

Civilisztika II. elővizsga kérdéssor. Első előadás (Korlátolt dologi jogok) Civilisztika II. elővizsga kérdéssor Első előadás 09. 07. (Korlátolt dologi jogok) 1. Mik azok a korlátolt dologi jogok; hogyan viszonyulnak a többi dologi joghoz? 2. Hogyan jöhet létre és kit illet meg

Részletesebben

SZERZŐDÉSSZEGÉS. Publikációk Tájékoztató Anyagok 2006. december 18. A TELJESÍTÉS MEGTAGA- DÁSA JOGOSULT KÉSEDELME KÖTELEZETT KÉSEDELME MIKOR ÁLL FENN?

SZERZŐDÉSSZEGÉS. Publikációk Tájékoztató Anyagok 2006. december 18. A TELJESÍTÉS MEGTAGA- DÁSA JOGOSULT KÉSEDELME KÖTELEZETT KÉSEDELME MIKOR ÁLL FENN? SZERZŐDÉSSZEGÉS MIKOR ÁLL FENN? A kötelezett késedelembe esik, ha A szerződésben megállapított / a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt más esetekben,

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Vagyonjog dologi jog + kötelmi jog

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Vagyonjog dologi jog + kötelmi jog ÉPÍTÉSI JOG BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. LŐRINCZ ÉVA SZERZŐDÉSJOGI ALAPISMERETEK A KÖTELMI JOG statikus Vagyonjog dologi

Részletesebben

2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet

2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet 2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet Hibás teljesítés 1. A hibás teljesítés általános szabályai 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában

Részletesebben

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS A törvény lehetővé teszi azt, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén a kötelezett helyett - szerződéses jogviszonyban nem

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248.

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. (1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra

Részletesebben

Római jog XIX. 2012.11.26.

Római jog XIX. 2012.11.26. Római jog XIX. A tulajdon szerzésmódjai II. dolgok egyesülése különböző személyek tulajdonában lévő dolgok egyesülése egy összetett dologgá akkor idéz elő tulajdonváltozást, ha a kapcsolat Az ERŐS EGYESÜLÉS

Részletesebben

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A házasság vagyonjogi kérdései 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A törvényes házastársi vagyonközösségi rendszer: Csjt. 27. Csjt. 28. Házassági vagyonjogi rendszer: VEGYES RENDSZER Házastársak közös vagyona

Részletesebben

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II.

SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II. SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II. I. Szerződéskötés II. A szerződés hatálya és érvényessége/érvénytelensége III. Szerződési mellékkikötések: megerősítés és biztosítás IV. A szerződés módosítása és megszűnése

Részletesebben

Római jog XIX. A konszenzuál-szerződések (3) Peresíthető pactumok

Római jog XIX. A konszenzuál-szerződések (3) Peresíthető pactumok Római jog XIX. A konszenzuál-szerződések (3) Peresíthető pactumok a megbízás (mandatum) A megbízás (mandatum) az a konszenzuális szerződés, melyben az egyik fél (a megbízott: mandatarius) a másik fél (a

Részletesebben

A szó jelentése szerteágazó, még jogi értelemben is

A szó jelentése szerteágazó, még jogi értelemben is A szó jelentése szerteágazó, még jogi értelemben is Polgári jogi felelősség Tágabb értelemben hasonlítható a kénytetőséghez, a jogilag szoríthatósághoz (Grosschmid) Szűkebb értelemben: jogellenesen (kivételesen

Részletesebben

A fuvarozási szerződés

A fuvarozási szerződés További jogszabályok, adattárak, infók: www.stampede.hu XXXVIII. Fejezet (38.) A fuvarozási szerződés 6:257. [Fuvarozási szerződés] Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére

Részletesebben

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév Jogi alapok Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam 2011/2012. tanév I. félév 1/5 Jogi alapok Valamennyi szak/levelező és Távoktatás tagozat/i. évfolyam 2011/2012 tanév I. félév A tantárgyat

Részletesebben

ME-7.4.2 Árajánlatkérés, szerződésminták, vállalkozók értékelése

ME-7.4.2 Árajánlatkérés, szerződésminták, vállalkozók értékelése 30/38 7. sz. melléklet S ZÁLLÍTÁSI SZERZŐ DÉS ( MINTA) mely létrejött az alábbi szerződő felek között, az alulírott napon és helyen az alábbi feltételek mellett: A MEGRENDELŐ ADATAI Megrendelő neve: Székhelye:

Részletesebben

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

Részletesebben

Tulajdonátruházó szerződések az új Ptk.-ban. Dr. Nagy Csongor István, LL.M., Ph.D., S.J.D. tanszékvezető egyetemi docens ügyvéd

Tulajdonátruházó szerződések az új Ptk.-ban. Dr. Nagy Csongor István, LL.M., Ph.D., S.J.D. tanszékvezető egyetemi docens ügyvéd Tulajdonátruházó szerződések az új Ptk.-ban Dr. Nagy Csongor István, LL.M., Ph.D., S.J.D. tanszékvezető egyetemi docens ügyvéd A tulajdonátruházó szerződések [6:215. - 6:237. ] XXXII. Fejezet: Az adásvételi

Részletesebben

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A KÖTELEM TELJESÍTÉSE 6:34. [A teljesítés általános szabálya] A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni. A teljesítés fogalma

Részletesebben

A Stiebel Eltron Kft. (2040 Budaörs, Gyár u. 2.)

A Stiebel Eltron Kft. (2040 Budaörs, Gyár u. 2.) A Stiebel Eltron Kft. (2040 Budaörs, Gyár u. 2.) 2.sz. Melléklet ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI A jelen általános szerződési feltételek (továbbiakban ÁSZF) a Stiebel Eltron Kft mint szállító, illetve

Részletesebben

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből Fábián Ferenc Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12.

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12. AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12. A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSAINAK ALAPJAI (2014) 2012. évi I. törvény (Mt.) 2013. évi V. törvény (Ptk.)

Részletesebben

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei 1.. Általános szabályok Az INTER-TRADE KFT minden magyarországi értékesítésére jelen feltételek alkalmazandók, függetlenül az értékesítendő árutól, illetve

Részletesebben

A vállalkozási szerződés

A vállalkozási szerződés A vállalkozási szerződés 1. A vállalkozási szerződés általános 6:238. [Vállalkozási szerződés] szabályai Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű)

Részletesebben

Dr. Herke Csongor. egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Dr. Herke Csongor. egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közbeszerzési si képzk pzés Dr. Herke Csongor egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 1 POLGÁRI JOGI ALAPISMERETEK 2 A tulajdonjog tárgyait Minden birtokba vehető dolog Ha törvény

Részletesebben

GÉPJÁRMŰ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS (magánszemély)

GÉPJÁRMŰ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS (magánszemély) (magánszemély) A jogügylet jellege: visszterhes. A hatálybalépés időpontja:... Az okirat létrejött az alulírott helyen és időben az 1. pontban meghatározott felek között a 2. pontban meghatározott gépjármű

Részletesebben

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám Szerződés száma: BÉRLETI SZERZŐDÉS A szerződő Felek: Bérbe adó: Cím: Adószám: Cégbejegyzés száma: Telefon/fax: a továbbiakban Bérbe adó valamint, valamint Bérlő: Cím: Posta cím: Számlavezető

Részletesebben

VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL

VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL A *-gal jelölt, ún. minimumtételek lényegét mindenkinek ismernie kell, ezért akár egy minimumtétel nemtudása is tekintet nélkül a vizsgázó egyéb tudására elégtelen osztályzatot

Részletesebben

INTRUM JUSTITIA KÖVETELÉSKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE (FOGYASZTÓI ÜZLETÁG)

INTRUM JUSTITIA KÖVETELÉSKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE (FOGYASZTÓI ÜZLETÁG) INTRUM JUSTITIA KÖVETELÉSKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE (FOGYASZTÓI ÜZLETÁG) 7/2015. (XI.01.) 1. A Szerződés tárgya A Megbízott kötelezettséget

Részletesebben

Vezető tisztségviselő felelőssége. Csehi Zoltán

Vezető tisztségviselő felelőssége. Csehi Zoltán Vezető tisztségviselő felelőssége Csehi Zoltán 2014.5.13. 1 Vezető tisztségviselő felelőssége Nem csak társasági jogi kérdés! A kódex vonatkozó normáit együtt kell alkalmazni! Munkajogi szabályok! 2 2

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1 Kereskedelmi szerződések sek joga 1. MSC 2014 Az új Polgári Törvénykönyv a szerződések jogát érintő legfontosabb változásai. Kötelmi jogi alapok dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 Bevezetés A legfontosabb

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2 HÍRLEVÉL A szerződésszegési szabályok változása az új Ptk.-ban 2014 / 2 I. rész A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény, amely sok tekintetben megváltoztatta a korábbi Ptk.,

Részletesebben

Római jog XVIII. Konszenzu{lszerződések (2)

Római jog XVIII. Konszenzu{lszerződések (2) Római jog XVIII. Konszenzu{lszerződések (2) a venditor kötelezettségei - jogszavatoss{g Az ad{svétel végső gazdas{gi célja az, hagy a vevő az {run tulajdonjogot szerezzen, ami az esetek túlnyomó többségében

Részletesebben

mint szolgáltató (a továbbiakban: Szolgáltató),

mint szolgáltató (a továbbiakban: Szolgáltató), KERESKEDELMI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről a a jelen megállapodást továbbiakban: Megállapodás a Megállapodás feltételei szerint elfogadó (239/2009. (X.20.) IKIM rendeletben

Részletesebben

Kereskedelmi ügynöki szerzõdés

Kereskedelmi ügynöki szerzõdés Kereskedelmi ügynöki szerzõdés Amely létrejött egyrészrõl a POINTERNET-DB Elektronikus Kereskedelmi Kft. (székhely: 1029 Budapest, Ördögárok u. 142., cégjegyzékszám: Cg. 01-09-685342, adószám: 11961143-2-41,

Részletesebben

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Dr. Balázs Tamás irodavezető ügyvéd, egyetemi adjunktus Dr. Balogh Mónika jogász, ügyvédjelölt

Részletesebben

AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN

AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII. törvényt

Részletesebben

Dr. Kenderes Andrea okt. 6.

Dr. Kenderes Andrea okt. 6. Dr. Kenderes Andrea 2012. okt. 6. Facere szerződések alaptípusai Eredmény kötelem- vállalkozási szerződés Gondossági kötelem- megbízási szerződés Vállalkozási szerződés: Ptk. 389. 401. Megbízás: Ptk. 474.

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jog alapításával (több vevő) Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről adóazonosító jel:. mint eladó (a továbbiakban: Eladó), másrészről adóazonosító

Részletesebben

6. A nemzetközi szerzıdések joga II.

6. A nemzetközi szerzıdések joga II. 6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés

Részletesebben

Új Polgári Törvénykönyv. Hatodik könyv XX. Cím A hitel- és számlaszerződések

Új Polgári Törvénykönyv. Hatodik könyv XX. Cím A hitel- és számlaszerződések Új Polgári Törvénykönyv Hatodik könyv XX. Cím A hitel- és számlaszerződések XX. Cím A hitel- és számlaszerződések hitelszerződés kölcsönszerződés betétszerződés folyószámla-szerződés fizetésiszámla-szerződés

Részletesebben

Alkalmazott jogszabályok: Ptk.215..(1) bekezdés, 228. (3) bekezdés

Alkalmazott jogszabályok: Ptk.215..(1) bekezdés, 228. (3) bekezdés Az ingatlan tehermentesítésének a jelzálogjog által biztosított szerződéses kötelezettségek teljesítésének és a jelzálogjog töröltetésének eladó általi vállalása nem tekinthető sem lehetetlen feltételnek,

Részletesebben

A vételár mint az adásvételi szerződés lényeges alkatrésze Dr. Jusztinger János egyetemi adjunktus Római Jogi Tanszék

A vételár mint az adásvételi szerződés lényeges alkatrésze Dr. Jusztinger János egyetemi adjunktus Római Jogi Tanszék A vételár mint az adásvételi szerződés lényeges alkatrésze AJSZLO4801 - Kredit 2 Félévi óraszám 30 Létszám - A kurzus az adásvételi szerződés egyik lényeges eleméről, a vételárról kíván részletes áttekintést

Részletesebben

Kellékszavatosság Termékszavatosság Jótállás Kártérítés Jogszavatosság Hibás teljesítés különös szabályai

Kellékszavatosság Termékszavatosság Jótállás Kártérítés Jogszavatosság Hibás teljesítés különös szabályai 2014. november 17. Általános szabályok Fogalma Hibás teljesítési vélelem Jogkövetkezmények Kellékszavatosság Termékszavatosság Jótállás Kártérítés Jogszavatosság Hibás teljesítés különös szabályai A kötelezett

Részletesebben

Lévayné Fazekas Judit egyetemi tanár tanév I. félév

Lévayné Fazekas Judit egyetemi tanár tanév I. félév Lévayné Fazekas Judit egyetemi tanár 2016-2017. tanév I. félév Beszámítás (compensatio) Ptk. 6:49-52. Fogalma: jogszüntető magánjogi kifogás alakító jog Szladits: a B adósi ellenjog, jogmegszüntető magánjogi

Részletesebben

SZERZŐDÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ. I. A szerződéstípusok II. Adásvétel (csere, ajándékozás) III. Vállalkozás

SZERZŐDÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ. I. A szerződéstípusok II. Adásvétel (csere, ajándékozás) III. Vállalkozás SZERZŐDÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ I. A szerződéstípusok II. Adásvétel (csere, ajándékozás) III. Vállalkozás I. A szerződéstípusok A/ Szerződés és szerződésfajta kötelmi jog általános rész: a szerződések közös

Részletesebben

érdekeire figyelemmel és utasítása szerint eljárni;

érdekeire figyelemmel és utasítása szerint eljárni; KERESKEDELMI ÜGYNÖKI SZERZŐDÉS amely létrejött egyfelől a..., mint Megbízott, képviseli:... cím:... e-mail:... telefon:... bankszámlaszám:... másfelől Klaszter Médiaügynökség Kft. (továbbiakban KMÜ), képviseli:

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban

Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban 1. FORGALMAZÁSI SZERZŐDÉS A forgalmazási szerződés fogalma A szállító meghatározott ingó dolognak (terméknek) a forgalmazó részére történő eladására, a forgalmazó

Részletesebben

A Medicrent Korlátolt Felelősségű Társaság. eszközök bérbeadására vonatkozó. Általános Szerződési Feltételei

A Medicrent Korlátolt Felelősségű Társaság. eszközök bérbeadására vonatkozó. Általános Szerződési Feltételei 1 A Medicrent Korlátolt Felelősségű Társaság eszközök bérbeadására vonatkozó Általános Szerződési Feltételei Hatályos: 2014. július 30. napjától 2 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1.1. Az Általános Szerződési Feltételek

Részletesebben

Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 1/2008. (XII. 4.) kollégiumi véleménye 1 a biztosítéki célú vételi jog egyes kérdéseiről

Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 1/2008. (XII. 4.) kollégiumi véleménye 1 a biztosítéki célú vételi jog egyes kérdéseiről Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 1/2008. (XII. 4.) kollégiumi véleménye 1 a biztosítéki célú vételi jog egyes kérdéseiről I. A biztosítéki (fiduciárius) célból vételi jogot létesítő megállapodás önmagában

Részletesebben

FÖLDESI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 2822-9/2014.

FÖLDESI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 2822-9/2014. FÖLDESI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 2822-9/2014. 7. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Földes Nagyközség

Részletesebben

Jogszabályi változások. Dr. Baltás Dániel ügyvéd

Jogszabályi változások. Dr. Baltás Dániel ügyvéd Jogszabályi változások Dr. Baltás Dániel ügyvéd 1 Lényeges változások! A 2011/7 EU Irányelv (a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről) alapján 2013. július 01. napján

Részletesebben

CIVILISZTIKA IV. FOGYASZTÓVÉDELEM 3. ELŐADÁS

CIVILISZTIKA IV. FOGYASZTÓVÉDELEM 3. ELŐADÁS CIVILISZTIKA IV. FOGYASZTÓVÉDELEM 3. ELŐADÁS A FOGYASZTÓ ÉS A VÁLLALKOZÁS KÖZÖTT KÖTÖTT SZERZŐDÉSEK SAJÁTOS SZABÁLYAI (SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, ÁSZF ) A FOGYASZTÓVÉDELMI SZEMPONTBÓL RELEVÁNS POLGÁRI JOGI

Részletesebben

16. gyakorlat jogeset

16. gyakorlat jogeset 1. jogeset 16. gyakorlat Kötelmi jog Egy filius familias tartozott Titiusnak. Tartozása biztosítására kezest adott. Titius végrendeletében a filius familiast örökösévé nevezte. Amikor meghalt, a pater

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK izishop mobiltelefonos fizetési elfogadóhely biztosítására A HEDZ Magyarország Kft. Általános Szerzõdési Feltételei (továbbiakban: ÁSZF) izishop mobiltelefonos fizetési

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II.

Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II. Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II. dolgok egyesülése különböző személyek tulajdonában lévő dolgok egyesülése egy összetett dologgá akkor idéz elő tulajdonváltozást, ha a kapcsolat ún. erős egyesülés,

Részletesebben

ThyssenKruppFerroglobusKereskedelmiZRt. ÁltalánosBeszerzési(Vételi)SzerződésiFeltételei2015.április1.napjától. ÁSZFhatályaésalkalmazásiköre

ThyssenKruppFerroglobusKereskedelmiZRt. ÁltalánosBeszerzési(Vételi)SzerződésiFeltételei2015.április1.napjától. ÁSZFhatályaésalkalmazásiköre ThyssenKruppFerroglobusKereskedelmiZRt. ÁltalánosBeszerzési(Vételi)SzerződésiFeltételei2015.április1.napjától ÁSZFhatályaésalkalmazásiköre A jelen Általános Szerződési Feltételek(továbbiakban: ÁSZF) kizárólagos

Részletesebben

I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK ÜZLETI JOG II. 1. előadás 2016 A kötelem általános szabályai dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 1 Áttekintés: I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI II. A SZERZŐDÉSEK

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

AUTO SECURIT Zrt. SZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZAT PARKOLÁS ÉS E-MATRICA VÁSÁRLÁS

AUTO SECURIT Zrt. SZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZAT PARKOLÁS ÉS E-MATRICA VÁSÁRLÁS AUTO SECURIT Zrt. SZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZAT PARKOLÁS ÉS E-MATRICA VÁSÁRLÁS I. FEJEZET A SZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZAT ALAPFOGALMAI 1.1 Alapfogalmak 1.1.1 Szolgáltatás A Szolgáltató, mint a 356/2012. (XII.13.)

Részletesebben

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév)

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév) 1 Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala" az előadásokon/a 2013. évi V. törvényen alapuló speciális kollégiumon/konzultációkon leadott anyag.

Részletesebben

Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján

Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján XXIV. Fejezet Hibás teljesítés 1. A hibás teljesítés általános szabályai 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Simonyi Károly Faanyagtudományi, Műszaki és Művészeti Kar 2014/2015-es tanév Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga

Nyugat-magyarországi Egyetem. Simonyi Károly Faanyagtudományi, Műszaki és Művészeti Kar 2014/2015-es tanév Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Faanyagtudományi, Műszaki és Művészeti Kar 2014/2015-es tanév Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga Szerződések joga Készítette: Dr. Alpár Erzsébet LL.M

Részletesebben

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai ÖTÖDIK KÖNYV: DOLOGI JOG- KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Célja, hogy a zálogjog segítse a hitelfelvételt: hatékony biztosítékot nyújt a hitelező számára, és megfelelő

Részletesebben

ÜZLETI JOG II. 6. előad. sszegés

ÜZLETI JOG II. 6. előad. sszegés ÜZLETI JOG II. 6. előad adás A teljesítés s (folytatás) A szerződésszeg sszegés 1 Áttekintés: I. A TELJESÍTÉS I.1 A teljesítés módja A.) A teljesítés elvi főszabálya B.) A teljesítés egyéb lényegi kérdései

Részletesebben

E-ÚTDÍJ ÁSZF. 1/8 oldal FIGYELMEZTETÉS

E-ÚTDÍJ ÁSZF. 1/8 oldal FIGYELMEZTETÉS FIGYELMEZTETÉS A jelen dokumentum az e-útdíj adatszolgáltatás előfizetői szolgáltatási szabályzatnak a lábjegyzetben megjelölt időpont szerint hatályos rendelkezéseit tartalmazza. A mindenkor hatályos

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jogról való ingyenes lemondással, foglaló kikötésével, tulajdonjog fenntartása mellett Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről eladó családi és utóneve:

Részletesebben

Secret Control GPS Kft. Mobil parkolási szolgáltatási szabályzat

Secret Control GPS Kft. Mobil parkolási szolgáltatási szabályzat MOBIL PARKOLÁSI SZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZAT I. FEJEZET A SZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZAT ALAPFOGALMAI 1.1 Alapfogalmak 1.1.1 Szolgáltatás A Szolgáltató, mint a 356/2012. (XII.13.) Korm. rendeletben meghatározott

Részletesebben

Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján. ELŐADÓ: Jójárt Eszter főtanácsadó, Kúria Polgári Kollégiuma

Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján. ELŐADÓ: Jójárt Eszter főtanácsadó, Kúria Polgári Kollégiuma Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján ELŐADÓ: Jójárt Eszter főtanácsadó, Kúria Polgári Kollégiuma Vázlat A kötelező alakiság megsértése Jogszabályba ütköző, jogszabály megkerülésére

Részletesebben

A megtámadható szerződések

A megtámadható szerződések A megtámadható szerződések Szolgáltatás-ellenszolgáltatás közötti feltűnő nagy értékkülönbség a szerződés megkötésének időpontjában, anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné; Tévedés:

Részletesebben

Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján. ELŐADÓ: Sándor István ügyvéd, habilitált egyetemi docens

Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján. ELŐADÓ: Sándor István ügyvéd, habilitált egyetemi docens Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján ELŐADÓ: Sándor István ügyvéd, habilitált egyetemi docens Semmisségi okok akarathibából eredően: cselekvőképtelenség, színlelt szerződés,

Részletesebben

REKLAMÁCIÓKEZELÉS FOLYAMATA. WEBER- nél

REKLAMÁCIÓKEZELÉS FOLYAMATA. WEBER- nél REKLAMÁCIÓKEZELÉS FOLYAMATA a WEBER- nél 1., A reklamáció bejelentése a szerződött fél felé. Ez történhet szóban, vagy írásban (levél, e-mail). Szóbeli bejelentést utólag írásban meg kell erősíteni. 2.,

Részletesebben

1. A munkaszerződésről általában 2. A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló 3. A munkaszerződés megkötése

1. A munkaszerződésről általában 2. A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló 3. A munkaszerződés megkötése A munkaszerződés 1. A munkaszerződésről általában 2. A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló 3. A munkaszerződés megkötése 1. A MUNKASZERZŐDÉS (MSZ) 1.1. A munkaszerződés fogalma A munkaszerződés

Részletesebben

Új Ptk. mire figyeljünk a napi gyakorlatban

Új Ptk. mire figyeljünk a napi gyakorlatban Új Ptk. mire figyeljünk a napi gyakorlatban 2 0 1 4. J Ú N I U S 1 2. D R. H A R K A Ö D Ö N Joganyagok 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) 2013. évi CLXXVII. Törvény (Új Ptké.) 2013. évi CCLII. Törvény egyes

Részletesebben

TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE

TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE Dr. Barzó Tímea PhD egyetemi docens, ügyvéd, egészségügyi szakjogász MISKOLCI EGYETEM Polgári Jogi Tanszék TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE DOLOGI rendelkező ÜGYLET TRADITIO a dologi jogi jogváltozást közvetlenül

Részletesebben

ÜZLETSZABÁLYZAT Bevezető rendelkezések Ezen Üzletszabályzat feltételei lépnek hatályba a Master Sound Effect Kft. termékeiből kiválasztott árucikknek

ÜZLETSZABÁLYZAT Bevezető rendelkezések Ezen Üzletszabályzat feltételei lépnek hatályba a Master Sound Effect Kft. termékeiből kiválasztott árucikknek ÜZLETSZABÁLYZAT Bevezető rendelkezések Ezen Üzletszabályzat feltételei lépnek hatályba a Master Sound Effect Kft. termékeiből kiválasztott árucikknek a www.galaxisdj.hu honlapon, illetve Master Sound Effect

Részletesebben

Mit jelent az elállási jog?

Mit jelent az elállási jog? Megszüntethetjük-e egyoldalúan a már megkötött, általunk aláírt üdülőhasználatra, hosszú távra szóló üdülési termékre vagy üdülési jog cseréjére vonatkozó szerződésünket? Igen, a hatályos jogszabályok

Részletesebben

A biztosítéki vételi jog és a zálogjog szabályozásának kapcsolata a bírói gyakorlatban

A biztosítéki vételi jog és a zálogjog szabályozásának kapcsolata a bírói gyakorlatban Szalóki Gergely PhD-hallgató, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Magánjogi Tanszék A biztosítéki vételi jog és a zálogjog szabályozásának kapcsolata a bírói gyakorlatban

Részletesebben