ACSAI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ACSAI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA CSŐVÁRI TAGISKOLÁJA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 ACSAI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ACSAI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA CSŐVÁRI TAGISKOLÁJA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2 Tartalomjegyzék 1. Az intézmény általános jellemzői A Szervezeti és működési szabályzat célja, feladata, nyilvánossága és hatálya Jogi alapja Feladata A SZMSZ nyilvánossága Hatálya Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése Vezető beosztások: Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény vezetője Tagintézmények élén álló munkaközösség vezető: (Csővár) Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az alapdokumentum Tájékozódás a Pedagógiai programról Tankönyvek A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A tankönyvellátás célja és feladata A tankönyvfelelős megbízása A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A tankönyvrendelés elkészítése Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formái A helyettesítés rendje Az intézményi közösségek és a kapcsolattartás rendje Közalkalmazottak A kapcsolattartás rendje, formája A tanulóközösség és kapcsolattartás rendje Az osztályközösségek és tanulócsoportok A nevelőtestület és szakmai munkaközösségek A nevelőtestület feladata és jogai A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával Szakmai munkaközösségek A Diákönkormányzat és működése Szülői közösségek és a kapcsolattartás rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A belső ellenőrzés szervezése A belső ellenőrzés általános követelményei Az ellenőrzést végzők köre Az ellenőrzés területei, formái, módszerei Kiemelt ellenőrzési szempontok a pedagógiai munka belső ellenőrzése során: A külső kapcsolatok rendszere, formája, módja A kapcsolattartás formái és módja Külső kapcsolataink Az intézmény működési rendje Az intézmények nyitva tartása: A tanítási órák rendje:

3 12.3 Tanórán kívüli foglalkozások formái és rendje: Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások: Választható hit és vallásoktatás Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások A mindennapi testedzés formái A létesítmények és helyiségek használati rendje Az épületek használati rendje Biztonsági rendszabályok Az intézménnyel jogviszonyban nem állók beléptetése, benntartózkodásának szabályai Ünnepélyeink, megemlékezéseink, hagyományaink: Intézményi védő, óvó előírások Problémamegelőző tevékenységünk Problémakezelő tevékenységünk Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladata A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére vonatkozó eljárásrendek Az iskola biztonságos működését garantáló szabályok (megtartásuk kötelező mindenkinek, aki az intézmény területén tartózkodik) Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Egyéb rendelkezések A rendszeres egészségügyi felügyelet, ellátás rendje A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai Munkaköri leírás-minták Az igazgatóhelyettes munkaköri leírása Pedagógusok munkaköri leírása Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkaköri leírása Osztályfőnöki feladatok Iskolatitkár munkaköri leírása Takarító munkaköri leírása Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata I).A Petőfi Sándor Közös Igazgatású Általános Iskola és Óvoda Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata Az iskolai könyvtárra vonatkozó azonosító adatok II.) Az iskolai könyvtár működésének fogalma, célja III.) Az iskolai könyvtár feladatai a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012.EMMI rendelet értelmében IV.) Az iskolai könyvtár gazdálkodása V.) Az állomány feldolgozása és gondozása VI.) A könyvtárhasználat rendje és szolgáltatások, nyitva tartás, házirend sz. melléklet

4 1. Az intézmény általános jellemzői 1.1 A Szervezeti és működési szabályzat célja, feladata, nyilvánossága és hatálya Jogi alapja A Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a mellékletét képező intézményegységi szervezeti és működési szabályzatok (továbbiakban: SZMSZ) határozzák meg az acsai Petőfi Sándor Közös Igazgatású Általános Iskola és Óvoda szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézményekről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveiről 110/2012.(VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendje 16/2013.(II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 4

5 1.1.2 Feladata A SZMSZ feladata, hogy megállapítsa az intézmény működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket jogszabályok nem rendeznek. A SZMSZ-ben foglaltak megismerése, megtartása feladata és kötelessége az intézmény minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az iskola tanulóinak A SZMSZ nyilvánossága A SZMSZ előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az intézmény alkalmazottainak) meg kell ismernie. A SZMSZ egy-egy példánya megtekinthető: A könyvtárban Az intézményvezetőnél, tagintézményekben a munkaközösség vezetőnél Az SZMK elnökénél Valamint a honlapon. Az újonnan elfogadott SZMSZ előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatni kell a: Tanulókat osztályfőnöki órán A szülőket szülői értekezleten A SzMSZ ről minden érintett tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől, intézményvezető helyettesétől, a tagintézmény munkaközösség-vezetőjétől, valamint az osztályfőnököktől a fogadó órákon vagy ettől eltérően előre egyeztetett időpontban Hatálya Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed az intézmény valamennyi vezetőjére, közalkalmazottjára és tanulójára. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. Az SZMSZ-ben foglaltak megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért abban foglaltak megszegése esetén: 5

6 A közalkalmazottakkal szemben az intézményvezető, munkáltatói jogkörében eljárva tehet intézkedéseket. Tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség. Szülőt, - vagy más - nem az intézményben dolgozót, tanulót az intézmény vezetője, vagy az illetékes helyettese tájékoztatja a szabályzatban foglaltakra, kérve annak betartását. 2. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése Intézményünk Alapító Okirata szerint közös igazgatású közoktatási intézmény, amelynek keretén belül az alábbi tagintézmények (intézményegységek) működnek: ( 1.sz melléklet az Alapdokumentum alapján) Általános Iskola Általános Iskola Acsa Csővár 2.1 Vezető beosztások: intézményvezető intézményvezető helyettes tagintézmény élén álló munkaközösség vezető (Csővár) 2.2. Az intézmény szervezeti felépítése Igazgató intézményvezető S Z M K Csővár munkaközösség vezető intézményvezető helyettes munkaközösség vezetők Acsa technikai dolgozók DÖK SZMK tanítók Technikai dolgo technikai dolgozók alsó tagozat tanítók napközi felső tagozat szaktanárok tanulószoba osztályfőnök 6

7 2.1.1 Az intézmény vezetője Az intézmény vezetője csak a közoktatási törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény típusnak megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. A vezetői megbízás adója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Felelős vezetője az intézménynek. Felelősségét az államháztartásról szóló évi XXXVIII. tv, valamint a Közoktatási törvény 54 (1), feladatkörét az Közoktatási törvény 55 (2) határozza meg. Az intézmény vezetője felelős a szakszerű, törvényes működésért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyet jogszabály, vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési programjának működtetéséért, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő oktató munka biztonságos megszervezéséért, a tanuló és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Rendkívüli szünetet rendelhet el, ha időjárás, járvány, természeti csapás, vagy más ok miatt a működés nem biztosítható, vagy ha az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell. Az intézmény vezetője képviseli az intézményt, jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Felelős továbbá a vagyonkezelésbe, használatba átadott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a hatékonyság, gazdaságosság követelményeinek érvényesítetéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért, és hitelességéért. 7

8 Feladatkörébe tartozik különösen: - A nevelőtestület vezetése - A nevelő, oktatómunka irányítása - A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése - A költségvetés alapján a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása - Az SZMK-val, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal való együttműködés. - A nemzeti és iskolai ünnepek munkarendjéhez igazodó méltó megszervezése - A gyermek és ifjúságvédelmi munka irányítása Az intézményvezető helyettes: Feladatát, felelősségét, jogosultságát a munkaköri leírás részletesen tartalmazza Tagintézmények élén álló munkaközösség vezető: (Csővár) - Közvetlenül irányítja az adott tagintézményben folyó pedagógiai szakmai munkát. - Felel a munkához szükséges napi feltételek biztosításáért. - Véleményt gyakorol a pedagógusok kinevezésével, felmentésével kapcsolatban. - Gondoskodik a pedagógiai munkával járó adminisztrációs munka ellátásáról, ellenőrzéséről. - Gondoskodik a napi helyettesítésekről. - Ellenőrzi az illetékes tagintézményben folyó éves munkaterv és más alapdokumentumok, valamint a Házirend előírásainak érvényesülését. - A munkaközösség vezető felel az irányítása alá tartozó dolgozók munkaidő beosztásáért. - Folyamatosan figyelemmel kíséri a pályázati kiírásokat. 8

9 3. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 3.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: az alapdokumentum a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje) Az alapdokumentum Az alapdokumentum tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapdokumentumát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. 9

10 4. Tájékozódás a Pedagógiai programról Elsődleges és mindenki számára hozzáférhető az iskola honlapján, az alapdokumentumok címszó alatt A nevelők osztály szülői értekezleten, fogadóórán, az igazgató az összevont szülői értekezleten tájékoztatást nyújt az PP-ről. Az iskolai könyvtárban letétben elhelyezett példány helyben olvasásával tájékozódhatnak. Egyéni kérésre az osztályfőnök ill. iskolavezetés szóbeli tájékoztatást is nyújthat. 5. Tankönyvek 5.1. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény, a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. tv. 7. (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. 1 A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 1 Figyelem: ez az egyetlen (véletlenül a jogszabályokban maradt) egyetértési jog, amellyel az iskolaszék és a diákönkormányzat az SzMSz készítésekor rendelkezik. 10

11 5.1.1 A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve határozatban állapítja meg Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a tankönyvforgalmazóval (Kelo) a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazótól értékesítésre átveszi Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, 2 amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. 2 Ld. a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet 22. (7) bekezdésében foglaltakat, továbbá a 23. (1) és (6) bekezdéseit. 11

12 Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. 3 Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be A tankönyvfelelős az pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. 3 A évi XXXVII. tv. 8. (7) 12

13 A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, c) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. 13

14 5.2.5 A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a pontban szereplő megállapodás szabályozza A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani Az iskolának legkésőbb június 10-ig a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. 6. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatvány kinyomtatását követően: El kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével Az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást elektronikus nyomtatvány Az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát fel kell tüntetni. A vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni. 14

15 A papíralapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. 7. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: bombariadó ) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: 7.1 Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy az iskolatitkárnak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. 7.2 A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. 7.3 Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület ezzel ellentétes utasítás hiányában a kézilabdapálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. 15

16 7.4 A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! 7.5 Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. 8. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formái - A vezetők közötti kapcsolattartás folyamatos, a vezetői munka összehangolása érdekében az intézményvezető irányításával munkatervben rögzített - vezetői megbeszélések vannak, ahol a tagintézményi-munkaközösségvezetők, valamint az egyéb munkaközösség vezetők vannak jelen. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézmény vezetője az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetői értekezletekről írásbeli emlékeztető készül. - Az intézményvezető és a tagintézményi-munkaközösségvezető felelősek azért, hogy az intézkedéseik összhangban legyenek, és az intézeti élet minden lényeges ügyéről, eseményeiről időben kölcsönösen tájékozassák egymást. 8.1 A helyettesítés rendje Az intézmény vezetőjét szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettes helyettesíti. Ebben az esetben a tanulókat, gyerekeket érintő minden ügyben döntési joga van, de munkáltatói jogköröket nem gyakorolhat. Képviseli az intézményt külső szervek előtt a tanulói ügyekkel kapcsolatban. 16

17 Amennyiben az intézményvezető és az intézményvezető helyettes egy időben vannak távol, a helyettesítési feladatokat a felsős munkaközösség vezető látja el. Döntési jogköre van a tanulókat érintő minden ügyben, de munkáltatói jogköröket nem gyakorolhat. A vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazott felel a nevelési oktatási intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre az intézményvezető eltérő írásbeli intézkedésének hiányában az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A vezető helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés során megtett intézkedéseiről. A vezetők nyári szabadságuk alatt megadják tartózkodási címüket, telefonszámukat az elérhetőségük érdekében, amennyiben Magyarországon tartózkodnak. 9. Az intézményi közösségek és a kapcsolattartás rendje 9.1 Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Munka Törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény szakalkalmazotti közösségét, mely alapvetően meghatározza az intézmény tartalmi munkáját. A szakalkalmazotti közösséget és azok képviselőjét jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg A kapcsolattartás rendje, formája Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és választott képviselők segítségével az intézmény vezetője fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A konkrét időpontokat az adott tanévre vonatkozó munkaterv tartalmazza. 17

18 A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra a napirendi pontokhoz döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogot gyakorló közösségek delegált képviselőjét meg kell hívni. Nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell vezetni. - Munkaértekezletek: munkaértekezletet kell tartani az iskolai munkát érintő kérdésekben a nevelőtestület, illetve más munkahelyi csoport munkaközösségek- igénye szerint. - Szakalkalmazotti értekezlet: évente egyszer, illetve szükség szerint az intézményvezető javaslatára kell ütemezni. 9.2 A tanulóközösség és kapcsolattartás rendje Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll, akit a felelős vezetők és munkaközösség vezetők javaslatára az intézményvezető bíz meg. Az osztályfőnök jogosult az osztályban felmerült problémák megoldására az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vehetnek részt a diákok azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám a nem kötelező tanórák számának felhasználásával. A tanulócsoportok kialakításánál fokozottan ügyelni kell arra, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek a lehetőséghez képest azonos létszámba vegyenek részt. 9.3 A nevelőtestület és szakmai munkaközösségek A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a legfőbb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus A nevelőtestület feladata és jogai Legfontosabb feladata a pedagógiai program megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú oktatása, nevelése. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a törvény szerint véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértése szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. 18

19 Döntési jogköre a) a nevelési, ill. a pedagógiai program és módosításának elfogadása b) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelése, beszámolók elfogadása e) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása f) a házirend elfogadása g) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása h) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása i) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása j) jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelési értekezletek vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogok gyakorlóit is (SZMK, DÖK) meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeket) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév rendes nevelőtestületi értekezletei az alábbiak - Alakuló értekezlet - Tanévnyitó értekezlet - Félévi osztályozó értekezlet - Tanév végi osztályozó értekezlet - Tanévzáró értekezlet - Nevelési értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni - a tagintézményi munkaközösség vezetők javaslata alapján, továbbá - ha a nevelőtestület egyharmada kéri. 19

20 Összehívását kezdeményezheti még - az intézményi szülői szervezet, közösség és - a diákönkormányzat. A kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület ülésén résztvevő valamennyi személyt törvényben meghatározott titoktartási kötelezettség terheli A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízott beszámoltatása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból -meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Bizottságokra átruházható jogkörök: -A tanulók fegyelmi ügyeiben fegyelmi bizottság létrehozása. - Beszámolók elfogadása. - Munkatervek összeállítása. Munkaközösségekre átruházható jogkörök: - A pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása. - Továbbképzéshez javaslattétel. - Helyi szakmai, módszertani programok összeállítása. - Elismerésre történő javaslattétel. Nem ruházható át a Nevelési és Pedagógiai Programmal valamint a Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos döntési jogosítványai. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles az ezen jogkörben hozott döntéseiről. A tájékoztatás munkaértekezlet keretén belül történik írásos beszámolóval. A nevelőtestületek döntései, határozathozatalai A nevelőtestület döntéseit általában a jogszabályokban meghatározott kivétellel-nyílt szavazással, és egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület határozatainak betartása minden pedagógusnak kötelezettséget jelent. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül, aki lefolytatja az 20