Kiskanizsai Általános Iskola 2013.

Átírás

1 1 Kiskanizsai Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2013.

2 2 Tartalomjegyzék I. A szervezeti és működési szabályzat tartalma, szabályozási köre 4.o. II. Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése 5.o. III. Az intézmény vezetése, a nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek 5.o. IV. A működés rendje, nyitva tartás 11.o. V. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 14.o. VI. A belépés és benntartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet 15.o. VII. A vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 18.o. VIII. A helyettesítés rendje 18.o. IX. A vezetők és az iskolaszék, valamint az intézményi szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája 18.o. X. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések 19.o. XI. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 20.o. XII. Az ünnepélyek és megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 22.o. XIII. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 23.o. XIV. Intézményi védő, óvó előírások 24.o. XV. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 24.o. XVI. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai XVII. A szülő szervezet véleményezési, egyetértési joga XVIII. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 26.o. 26.o. 28.o. XIX. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők

3 3 közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek 28.o. XX. A tanulói jogviszony, a tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének elvei és formái XXI. Az iskolai könyvtár működési rendje XXII. Intézményi alapdokumentumok és belső szabályzatok XXIII. A tanuló által előállított dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai XXIV. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés XXV. A teljesítménypótlék meghatározásának elvei XXVI. Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje XXVII. Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás 29.o. 32.o. 33.o. 34.o. 34.o. 34.o. 34.o. 34.o. XXVIII. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje XXIX. Hatálybalépés 35.o. 36.o.

4 4 A Kiskanizsai Általános Iskola Szervezeti és működési szabályzata A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 25. és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján a Kiskanizsai Általános Iskola nevelőtestülete a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadja el. I. A szervezeti és működési szabályzat tartalma, szabályozási köre 1. A szervezeti és működési szabályzat az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozóan szabályozza a) mindazokat a kérdéseket, amelyeket a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény és a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet az intézmény alapító okiratára figyelemmel e szabályzat szabályozási körére utalnak, továbbá b) a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő törvények alapján készült: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló évi törvény módosítása évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 1992.évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról 4. A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek a következők: 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

5 5 5. A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, - a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. 6. E szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az intézmény dolgozóira, tanulóira és mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézménybe. II. Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése Az intézmény hatályos Alapító Okiratát a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nagykanizsai Tankerület a számú határozatával fogadta el. III. Az intézmény vezetése, a nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek 1. Az intézmény vezetője 1.1. A vezető személye Az intézmény vezetője csak a közoktatási törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény típusnak megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolai szülői szervezetnek, a diákönkormányzatnak a véleményét Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a közoktatási törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, - a nevelőtestület vezetése, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,

6 6 - a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján, - a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása. - a közoktatási intézmény képviselete, - együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével, és a diákmozgalommal való együttműködés, - a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése, - a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása, - a döntés - az egyetértési kötelezettség megtartásával - az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe. Az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó, általánosan nem helyettesíthető feladatok: - azonnali döntést nem igénylő, gazdasági kötelezettség vállalása, személyi ügyek 1.3. Az intézményvezető felelőssége: Az intézmény vezetője (igazgatója) - a közoktatási törvénynek megfelelően egyszemélyben felelős az alábbiakért: - a szakszerű és törvényes működésért, - az észszerű és takarékos gazdálkodásért, - a pedagógiai munkáért, - a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, - a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, 2. Az intézmény vezetősége IGAZGATÓ Igazgató helyettes Gazdasági titkár Munkaközösség vezetők Technikai dolgozók Pedagógusok

7 A vezető-helyettes(ek) és a szervezeti egységek vezetői Az intézményvezető feladatait az igazgatóhelyettes, és a gazdasági titkár közreműködésével látja el. Az igazgatóhelyettesi megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy lehet. Az igazgatóhelyettes és a szakmunkaközösség-vezetők irányítják közvetlenül a pedagógusok munkáját. Az iskolában pedagógiai képesítéssel nem rendelkező technikai és gazdasági dolgozók munkáját közvetlenül a gazdasági titkár irányítja Az igazgatóhelyettes jogköre és felelőssége Az igazgatóhelyettes munkáját munkaköri leírása alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre kiterjed egész munkakörére, melyre vonatkozó munkaköri leírás az SZMSZ mellékletében található. Az igazgatóhelyettes felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek. Az igazgatóhelyettes beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére A vezetőség Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. Az intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, az igazgatóhelyettes, a szakmai munkaközösségek vezetői, az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője(i). A munkaközösség-vezetők kiválasztása az adott munkaközösséghez tartozó pedagógusok közül történik a tagok önmaguk választják. A középvezetők az egyes szervezeti egységek munkáját irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik. A középvezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól beszámol közvetlen vezetőjének (igh.), kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. Az intézményvezetőség tagjai a vezetőségi értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról valamint azok megoldási módjáról. Indokolt esetben a reprezentatív szakszervezet képviselője, a DÖK munkáját segítő pedagógus, a minőségbiztosítási csoport vezetője, a gazdasági titkár is meghívást kap a vezetőségi értekezletre.

8 A vezetők kapcsolattartási rendje Az intézmény vezetője és a helyettes(ek) kapcsolattartása folyamatos. A hét első munkanapján ill. a szükségletnek megfelelően tartanak vezetői megbeszéléseket. Az intézmény vezetőségét az igazgató szükség szerint, de legalább kéthavonta egyszer összehívja. A vezetőségi értekezletekről emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetőségi értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 3. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje 3.1. Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50 % + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van.

9 9 A hatáskörökbe tartozó jogosítványok összefüggései, kapcsolatai: *************************************************************************** Megnevezés Közalkalmazotti Szakszervezet Tanács *************************************************************************** - kollektív szerződés véleményező kötő fél - közalkalmazotti szabályzat kötő fél - - munkavédelmi szabályzat véleményező véleményező - munkaidő-beosztás, módosítás véleményező kollektív szerződésben kötő fél, hiányában véleményező - jogellenes munkáltatói intézkedés jogkörét érintő vétójog (nem egyedi jogvita esetén) jogellenesség esetén bíróság előtti megtámadás - szociális juttatások véleményező kollektív szerződésben kötő fél - jóléti pénzeszközök egyetértési jog kollektív szerződésben felhasználása kötő fél - dolgozói képviselet egyedi ügyben nem tagjai vonatkozásában közösség nevében megilleti - információkérés joga tagjai vonatkozásában általában igen megilleti megilleti egyedi ügyekben nem illeti meg

10 10 4. Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve a nevelőtestület, amely a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott ügyekben döntési, vagy véleményezési jogot gyakorol. A nevelőtestület döntési jogköre: - a pedagógiai program elfogadása, - az SZMSZ és a házirend elfogadása - a tanév munkatervének jóváhagyása, - átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, - az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, - saját feladatainak és jogainak részleges átruházása. A nevelőtestület értekezleteit az intézményvezető vezeti. 5. Az intézmény nevelőtestületének tagjai: a) a pedagógusok; b) a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottak; c) gazdasági titkár 6. A nevelőtestület az éves munkatervben meghatározott időpontokban, ezen felül szükség szerint ülésezik az alábbiak szerint: a) Őszi tavaszi nevelési értekezlet; tanévnyitó-, félévi-, év végi (tanévzáró) értekezletek. b) Aktuális problémák esetén. 7. A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. 8. A nevelőtestület ha jogszabály másként nem rendelkezik akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban. 9. A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten ha jogszabály másként nem rendelkezik nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri. 10. Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az alkalmazotti közösséget hatalmazza fel. Az alkalmazotti értekezletre ha jogszabály másként nem rendelkezik a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 11. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben az intézmény pedagógusaiból létrehozott szakmai munkaközösségek segítik. A szakmai munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról.

11 Az intézményben a következő szakmai munkaközösségek működnek: a) Alsó tagozatos szakmunkaközösség b) Felső tagozatos szakmunkaközösség A szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják: - javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka színvonalát, minőségét, - fejlesztik az oktatás tartalmát, a nevelés színvonalát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, - figyelemmel kísérik a kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, - kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a gyermekek ismeretszintjét, - szervezik a pedagógusok továbbképzését, tanévenként javaslatot tesznek a központi továbbképzésekre való jelentkezésre, - az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végezhetnek, - javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására naptári évenként, - támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját. 13. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség javaslata alapján az intézményvezető bízza meg egy tanévre. A munkaközösség vezetője felelős a tervezéshez, szervezéshez és ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerűségéért. Részt vesz a pedagógusok teljesítményértékelésében. IV. A működés rendje, nyitva tartás 1. A tanév rendjének meghatározása A tanév általános rendjéről az oktatási és kulturális miniszter évenként rendelkezik. A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart, a szorgalmi idő minden tanítási év szeptemberének első munkanapján kezdődik és minden év június hónap 15-én, illetve, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. 2. Az intézmény a Házirendben meghatározottak szerint tart nyitva. A tanítási szünetek alatt a nyitva tartás szünetel. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő nyitva tartást is megállapíthat. 3. A foglalkozások rendje a Házirendben meghatározottak szerint történik. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő tanítási- és munkarendet is megállapíthat. 4. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik, 8 tól 15 óráig. 5. Tanítási szünetek alatt az intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon működik. Az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézményvezető állapítja meg.

12 12 6. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézmény a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás ideje alatt az intézményvezető az igazgatóhelyettes közül legalább egy személy, vagy a helyettesítésüket a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó dolgozó az intézményben tartózkodik Az intézmény épületeit, helyiségeit, eszközeit, berendezését és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A gyermekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják Az intézmény tanulóinak, dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére kötelessége a) az intézmény épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme, b) az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzése, c) a tűz- és balesetvédelemi előírások betartása, d) a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és más belső szabályzatok rájuk vonatkozó előírásainak betartása. 7. Szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a nyitva tartás kérdésében amennyiben az iskolában működik - az iskolaszéket egyetértési jog illeti meg. 8. A vezetők intézményben való tartózkodása: Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője és igazgatóhelyettese napi beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. 9. A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával - az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezető-helyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezető-helyettesek tesznek javaslatot - a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével - a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 10. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése.

13 13 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a pedagógiai vezető-helyettes(ek) állapítják meg, - az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a vezető-helyettes engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 10 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén - lehetőség szerint - szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmenetek hozzáférhetőségét biztosítani kell. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell az intézmény vezető-helyettesének. A pedagógus számára - a kötelező óraszámon felüli - tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja, - a vezetőhelyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét. 11. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a gazdasági titkár állapítja meg az intézményvezető jóváhagyásával. A gazdasági titkár, az iskolatitkár munkarendjét az igazgató állapítja meg. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell a gazdasági vezetőt. 12. A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület - az intézményvezető előterjesztése után - az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. 13. A tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján és rendszeresen az osztályfőnökök tűz-, balesetés munkavédelmi tájékoztatót tartanak, amelynek során koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten felhívják a figyelmet a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát az osztálynaplóban dokumentálni kell. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak például: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják.

14 14 Külön tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (például osztálykirándulás, munkavégzés). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink számára kötelező. A balesetek jegyzőkönyvezését és nyilvántartását az iskolatitkár illetve a megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb alkalmazottak számára minden tanév elején tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az alkalmazottak aláírásukkal igazolják. 14. A dohányzás intézményi szabályai Az intézményben a tanulók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény alkalmazottai, az intézményben tartózkodó idegenek számára a dohányzás tilos. V. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzését az intézmény éves munkatervében meghatározott ellenőrzési terv szerint az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes végzik, a szakmai munkaközösségek vezetői segítik. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát és ütemezését az intézmény ellenőrzési rendszere tartalmazza. Indokolt esetben az ellenőrzési tervben feltüntetett ellenőrzéstől el lehet térni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A tanári munka ellenőrzése mindig az igazgató és az ellenőrzött fél tudtával történhet. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének az intézményben alkalmazott módszerei a. Tanórai - óralátogatás; óvodai foglalkozások látogatása; b. Tanórán kívüli foglakozások látogatása; c. Ügyelet ellenőrzése; d. Adminisztrációs tevékenység ellenőrzése. 3. Az ellenőrzés szempontjai a) Pontosság; b) Motiváltság szintje; c) Hatékonyság tananyag elsajátíttatásában; d) Differenciálás megvalósítása. 4. A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az intézményvezető haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.

15 15 VI. A belépés és bent tartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet 1. Az iskolában a nyitva tartás ideje alatt, valamint egyéb időben az intézményvezető utasítása szerint portai szolgálat működik. Az iskolába belépni, az intézményben tartózkodni a portai szolgálat tudomásával lehet, kivéve azokat a dolgozókat, akiknek a belépés és benntartózkodás egyéb időben is munkaköri kötelessége. 2. Az iskolába érkezőket a beosztott portai szolgálatos, vagy ügyeletet ellátó nevelő igazítja útba. 3. Az iskolában ig pedagógiai felügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épület- vagy udvarrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Szülői igény esetén az ügyelet ideje módosítható. 4. Az iskolában egyidejűleg 4 fő nevelő lát el ügyeleti teendőket az alábbi területeken: a) Nyugati szárny + udvar 2 fő; b) Keleti szárny + udvar 1 fő; c) Aula 1 fő; 5. Az ügyeletet ellátó nevelők teendőiket a tanévre meghatározott beosztás szerint végzik, az alábbi időbeosztásban: a) Tanítási órákat megelőző időszakban; b) Tanórák közötti szünetekben. (az órarend figyelembe vételével készített beosztás szerint) 6. A tanulók pedagógiai felügyeletét az iskola az érkezéstől az órarendi órák befejezéséig az óraközi szünetek alatt és a tanórákon az alábbiak szerint biztosítja: a) a tanulók felügyelete a folyosókon és az udvaron az óraközi szünetek alatt beleértve ebbe az első órát megelőző és az utolsó órarendi órát követő szünetet is az ügyeletes nevelők kötelessége; b) ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán vagy elkésik, továbbá ha a tanóráról engedély nélkül távozik, a szaktanár megteszi a házirendben előírt intézkedéseket; c) ha a tanuló az órarendi órák befejezése előtt engedély nélkül távozik az intézményből, az osztályfőnök megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. 6. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán, be kell írni hiányzónak. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. 7. A 15 percet elérő vagy meghaladó késések idejét össze kell adni. Amikor ez az idő eléri a negyvenöt percet, igazolt vagy igazolatlan órának minősül, és az adott hiányzással kapcsolatban a Házirendben foglaltak lépnek életbe. 8. Az iskolán kívül szervezett órarendi foglalkozások esetén a pedagógiai felügyelet a foglalkozást vezető személy látja el. 9. Az órarendi órák befejezése után az intézmény ig biztosít pedagógiai felügyeletet a tanulóknak. A tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt a tanuló felügyeletét a foglalkozást tartó pedagógus látja el. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán kívüli

16 16 foglalkozáson vagy elkésik, továbbá ha a foglalkozásról engedély nélkül távozik, a szaktanár megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. 10. Az iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét az osztályfőnökök vagy a rendezvényre beosztott pedagógusok biztosítják. 11. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a belépés és benntartózkodás rendje kérdésében amennyiben az iskolában működik az iskolaszéket egyetértési jog illeti meg. 12. A létesítmények és helyiségek használati rendje. 13.l. Az épület egészére vonatkozó rendszabályok Az épület rendje A köznevelési intézmény tantermeiben, címtábláján, épületének homlokzatán, továbbá az állami, települési önkormányzati fenntartású intézmények körbélyegzőjén Magyarország címerét el kell helyezni, más intézmények körbélyegzőjén el lehet helyezni (Nkt. 25. ). Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: - a közösségi tulajdont védeni, - a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, - az intézmény rendjét és tisztaságát megőrizni, - az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, - a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, - a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani Biztonsági rendszabályok Vagyonvédelmi okokból zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket. A karbantartó feladata, hogy az udvar bejárati ajtaja és kapuja zárva legyen, hogy illetéktelen személyek azokon át se juthassanak az intézmény területére. A karbantartó gondoskodik a zárak használhatóságáról. A bezárt termek kulcsát a gazdasági irodában kell leadni. A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár vagy az általa megbízott tanuló nyitja és zárja. A tantermek zárását tanítási idő után a kijelölt technikai dolgozó ellenőrzi, akiknek feladata az elektromos berendezések áramtalanítása és a nyílászáró ablakok bezárása is A látogatás rendje Idegenek az épületbe csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről a portás értesíti a vendéglátót Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje A közoktatási intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, melynek egyik fő formája az ingatlanvagyon bérbeadása. Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról - ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását - gazdasági vezető javaslatára, az érintett közösségek véleményének kikérésével - az intézményvezető dönt.

17 17 Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét. A terembérlőknek a bérbeadásra kijelölt termek kulcsát a gazdasági titkár vagy megbízottja adja át a bérleti szerződésben megjelölt időtartamra A helyiségek és berendezésük használati rendje Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől kell kérnie a használat céljának és időpontjának megjelölésével A gyermekek helyiséghasználata A gyermekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, - kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában - a házirend betartásával A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok kivételével) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (szertáros pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata - oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések, stb. - csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt az intézményvezetőtől kell kérnie. A kölcsönkérő alkalmazott anyagilag felelős a kölcsönbe kért tárgyért Karbantartás és kártérítés A gazdasági titkár felelős a tantermek, szaktantermek, tornaterem és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a gazdasági titkár tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a gazdasági irodába a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről a gazdasági titkár tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A gazdasági titkár feladata a kár felmérése, és a kártérítés - szülővel, gondviselővel történő rendeztetése.

18 18 VII. A vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 1. A nevelőtestületet az intézményvezető vezeti és az igazgatóhelyettes közreműködésével előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat. A döntés-előkészítést, szervezést és ellenőrzést az intézményi minőségirányítási szervezet az intézményi minőségirányítási programban meghatározottak szerint segíti. 2. A pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak munkáját az intézményvezető és az igazgatóhelyettessel megosztva irányítja és ellenőrzi. VIII. A helyettesítés rendje 1. Az intézményvezetőt a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott rend szerint az intézményvezető helyettes helyettesíti. Egyidejű akadályoztatásuk esetén a vezetői, vezető-helyettesi feladatokat az intézményvezető által kijelölt közalkalmazott látja el. Ha az intézményvezető a vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazottat nem tudta kijelölni, akkor a vezetők helyettesítését a gazdasági titkár látja el. 2. A vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre az intézményvezető eltérő írásbeli intézkedésének hiányában az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 3. A vezető helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről. 4. Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja az órarendben kijelölt óráját megtartani, az igazgató helyettes gondoskodik az eseti helyettesítésről. 5. Ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan az egy hónapot meghaladja, akkor az intézmény szükség szerint az órarend módosításával gondoskodik arról, hogy a távollévő pedagógust azonos szakos pedagógus tudja tartósan helyettesíteni. IX. A vezetők és az iskolaszék, valamint az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája 1. Az intézményi szülői szervezetet az osztályok szülői közösségei alkotják. Az intézményi szülői szervezet döntéshozó testülete az intézményi szülői munkaközösség, amelybe az osztályok szülői közösségei osztályonként 2 3 fő szülőt delegálnak. Az intézményi szülői munkaközösség delegált tagjainak megbízása visszavonásig érvényes. Az intézményi szülői munkaközösség dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, elnökének és tisztségviselőinek megválasztásáról.

19 19 2. Az intézményvezető szülői értekezleteken rendszeresen tájékoztatja az intézményi szülői munkaközösséget a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, a szülői értekezletek közötti időben szükség szerint tájékoztatja a szülői munkaközösség elnökét az intézményi szülői munkaközösség döntését igénylő kérdésekről. 3. Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartó együttműködésének előmozdítására iskolaszék működhet, amelynek tagjai az intézményvezető és a nevelőtestület két delegált képviselője, az intézményi szülői munkaközösség elnöke és az intézményi szülői munkaközösség két delegált képviselője, iskolai diákönkormányzat vezetője és a diákönkormányzat két delegált képviselője, valamint a fenntartó delegált képviselője. Az iskolaszék delegált tagjainak megbízása visszavonásig érvényes. Az iskolaszék dönt működési rendjéről, üléseinek időpontjáról, munkaprogramjáról, elnökének és tisztségviselőinek megválasztásáról. 4. Pillanatnyilag intézményünkben iskolaszék nem működik. 5. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a vezetők és az iskolaszék, valamint az intézményi szülői szervezet közötti kapcsolattartás kérdésében az iskolaszéket egyetértési jog illeti meg. X. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések 1. Az egyes feladat- és jogkörök átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek vonatkozásában - meghatározott időre vagy alkalmilag - egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra. Az átruházott jogkör gyakorlói: beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munka-tervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. 2. A nevelőtestület döntési jogkörét a tanuló magasabb évfolyamra lépésének és jogszabályban meghatározott esetben osztályzatának megállapításakor az osztályban tanító tanárok értekezlete (osztályozó értekezlet) gyakorolja. 3. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok A nevelőtestület - feladat- és jogkörének részleges átadásával - az alábbi állandó bizottságokat hozhat létre tagjaiból. A Fegyelmi Bizottság feladata: - a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata - az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai: - az intézmény vezetője vagy egyik helyettese, - az érintett tanuló osztályfőnöke, - egy, - a fegyelmi ügyben független pedagógus, - egy, - a tanuló által felkért pedagógus, - a diákönkormányzat képviselője.

20 20 A Nevelési Bizottság feladata: - a pedagógiai programban meghatározott nevelési célok és feladatok megvalósításának vizsgálata, - a tanulók neveltségi szintjének vizsgálata és értékelése, - konkrét javaslattétel a nevelés eredményessége érdekében. Tagjai: - az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, - négy különböző évfolyamú közösség osztályfőnöke. 4. Az osztályozó értekezletet az igazgató vezeti, aki az osztályozó értekezletet követő nevelőtestületi értekezleten beszámol az osztályozó értekezleten hozott döntésekről a nevelőtestületnek. 5. Az osztályozó értekezlet átruházott jogkörét nem adhatja tovább. Az osztályozó értekezleten hozott döntésekre egyébként a nevelőtestületi döntésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 6. A nevelőtestület vizsgahalasztás engedélyezésére vonatkozó jogkörét az igazgató gyakorolja, aki a félévi és a tanév végi értekezleteken beszámol az e jogkörében hozott döntésekről. XI. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 1. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nagykanizsai Tankerületével, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának Művelődési és Sportosztályával, továbbá a társintézményekkel. A kapcsolattartás az igazgató feladata. A kapcsolattartásban közreműködik az igazgatóhelyettes, továbbá az ügyek meghatározott körében az ügyben érintettek, bizonyos esetekben a szabadidő-szervező. 2. Az intézmény támogatására létrejött alapítványok esetén a kapcsolattartás formáját és módját ezen alapítványok alapító okirata határozza meg. 3. Az intézmény jogszabályban előírt kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal, az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval, a Családsegítő Központtal, a Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyel, a Nevelési Tanácsadóval, a DSE-vel, a rendőrséggel és a CKÖ-vel. A kapcsolattartás az igazgató feladata, a kapcsolattartásban közreműködik az ifjúságvédelmi felelős. 4. A felsoroltakon kívül további intézményi kapcsolatok felvételéhez és fenntartásához nevelőtestületi döntés szükséges, amely meghatározza kapcsolat formáját és módját. 5. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a külső kapcsolatok kérdésében az iskolaszéket egyetértési jog illeti meg. (amennyiben van) 6. A gyermekjóléti szolgálat segítségnyújtása Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: - gyermekjóléti szolgálattal, illetve