Készítette: WEBLIB Informatikai Kft

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Készítette: WEBLIB Informatikai Kft. 2010."

Átírás

1 AZ AGRÁR-ÉLELMISZER LÁNC ÉS ÉLELMISZERIPAR KUTATÁS- FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS HELYZETÉNEK GAZDASÁGI ÉS HUMÁNERŐFORRÁS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA A DÉL- DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN Készítette: WEBLIB Informatikai Kft

2 Transnational Innovation Platforms from Cropfield to Table HUHR/1001/2.1.3/001 A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program által támogatott, a Transnational Innovation Platforms from Cropfield to Table című HUHR/1001/2.1.3/0001 projekt keretében készült tanulmány A kötet szerkesztője: Jóföldi Endre A kötet elkészítésében közreműködött: Dr. Csonka Arnold Leonhardt Beatrix Szentgróti Eszter Csonka Judit Kaposvár 2

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 8 2. Elméleti háttér - az innovációról és az élelmiszerláncról dióhéjban Az innováció fogalma, fajtái, az innováció-menedzsment Az innováció fogalma Az innováció típusai A Kutatás-fejlesztés fogalma A közvetítő szervezetek szerepe az innovációban Innovációs elméletek fejlődése Innováció megjelenése az Európai Unió politikájában A vállalati innováció és a gazdasági versenyképesség Innováció menedzsment a szervezetekben Az akadémiai és a versenyszektor együttműködése az innovációban Az élelmiszerlánc modellek Az ellátási lánc fogalma Az élelmiszerláncok sajátosságai A beszállító-vevő kapcsolatok jellege az élelmiszerláncon belül Innováció az élelmiszergazdaságban Az élelmiszergazdaság szereplőit érintő kihívások az EU-csatlakozást követően Előzmények Magyarország agrárgazdaságának helyzete az EU-csatlakozást megelőző évtizedekben Magyarország élelmiszeriparának helyzete az EU-csatlakozást megelőző évtizedekben 43 3

4 3.2. Az EU-csatlakozással életbe lépő új szabályozórendszer lényege Az EU közös agrárpolitikájának elemei és gazdasági hatásmechanizmusuk A KAP alkalmazásának hatásai az Európai Unió élelmiszergazdaságára A KAP hatása a kínálatra és a fogyasztásra Az élelmiszergazdaság előtt álló kihívások 2020-ig A dél-dunántúli élelmiszergazdasági szereplők gazdasági helyzete az EUcsatlakozást követően A dél-dunántúli mezőgazdasági vállalkozások helyzete az EU-csatlakozást követően A szántóföldi növénytermesztés helyzete a régióban A szőlőtermesztés gazdasági helyzete a régióban a sertéstenyésztés gazdasági helyzete a régióban A tejtermelés gazdasági helyzete a régióban A baromfitenyésztés gazdasági helyzete a régióban Az állattenyéstési ágazatok SWOT analízise a DDRIÜ helyzetelemzése szerint A dél-dunántúli élelmiszeripar gazdasági helyzete az EU-csatlakozást követően A magyarországi és a dél-dunántúli K+F tevékenység gazdasági elemzése Kutatás-fejlesztési tevékenység makro adatai Magyarországon és az EU-ban A K+F tevékenységben dolgozók számított létszáma Kutatás-fejlesztési ráfordítások a Dél-Dunántúli régióban A dél-dunántúli felsőoktatási intézmények élelmiszergazdasághoz kötődő kutatás-fejlesztési tevékenysége A felsőoktatási szektor környezeti kihívásai szakirodalmi áttekintés 85 4

5 Az EU-csatlakozást követő legfőbb változás: a bolognai folyamat A magyar felsőoktatás helyzete és tendenciái az EU-csatlakozást követően A felsőoktatás átszervezése 2012-től A Pécsi Tudományegyetem élelmiszer gazdasághoz köthető tudományos tevékenységének elemzése Jellemző kutatás-fejlesztési feladatok a Szőlészeti és Borászati Intézet egyes tanszékein A Kaposvári Egyetem élelmiszergazdasághoz köthető tudományos tevékenységének elemzése A speciális szervezeti egységekben folyó, agrárgazdasági vonatkozású kutatások Az Állattudományi Kar kutatás-fejlesztési tevékenysége A Gazdaságtudományi Kar élelmiszer- és agrárgazdasági témájú kutatásai A meghatározó dél-dunántúli élelmiszeripari szereplők innovációs tevékenysége Élelmiszeripari nagyvállalatok gazdasági helyzetének és innovációs aktivitásának bemutatása Kometa 99 Zrt Sió Eckes Kft Tolnatej Zrt Magyar Cukor Zrt A piacvezető élelmiszeripari középvállalatok gazdasági helyzetének és innovációs tevékenységének bemutatása Fino-Food Kft efef Kft

6 Privát Hús Kft Bát-Grill Hús Kft A meghatározó dél-dunántúli mezőgazdasági vállalatok innovációs tevékenységének bemutatása Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt Általános gazdasági értékelés Kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás Dalmand Zrt Általános gazdasági értékelés A kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás bemutatása Dráva-Coop Zrt Általános gazdasági értékelés Kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás A meghatározó, dél-dunántúli mezőgazdasági inputellátó vállalkozások innovációs aktivitása Növénytermesztési integrátorvállalkozások innovációs tevékenysége Bólyi Agrokémia Kft Hőgyészi Agrokémiai Kft. 162 KITE Zrt IKR Zrt Esettanulmány az innováció, mint a környezethez alkalmazkodás eszköze a kaposvári cukorgyár példáján Bevezetés A 2006-os cukorreform és hatásai Magyarországon Alkalmazkodás a termékkínálat bővítésével a nyers nádcukor feldolgozásának bevezetése 183 6

7 10.4. Alkalmazkodás alternatív energiafelhasználással és melléktermékhasznosítással biogáz üzem létesítése A biogáz értékesítés, mint szolgáltatás Összefoglalás a Dél-Dunántúli régió agrár-élelmiszeripari szektorának kutatás-fejlesztési tevékenységét meghatározó szereplők és fő tényezők azonosítása Irodalomjegyzék 194 7

8 1. Bevezetés Az innováció és az élelmiszer-előállítás a tűz feltalálása óta folyamatosan összekapcsolódó tevékenységként voltak és vannak jelen a különböző társadalmakban. Az élelmiszerellátás mennyiségi és minőségi biztonsága iránti igény a történelem során és napjainkban is folyamatosan felvetette, felveti az élelmiszer termékek, az előállításukhoz kapcsolódó technológiák, valamint az elosztási folyamatok állandó fejlesztésének szükségességét. Napjainkban a világ népességének egy jelentős hányada éhezik, vagy alultápláltságban szenved. Ezzel párhuzamosan az élelmiszerhiánynak kevésbé kitett, fejlett és dinamikusan fejlődő országokban az élelmiszerek piacán is egyre változékonyabb, gyors ütemben átalakuló és egyedi fogyasztói igények merülnek fel. Az élelmiszerfogyasztás jellemzően már nem csak a fiziológiai szükségleteink kielégítésének egyik legfontosabb területe, hanem egyre jobban összetevőjévé válik életmódunknak. A 21. század második évtizedében az élelmiszergazdaság szereplői számára megszokottá válnak a termékeikkel kapcsolatos új fogalmak, trendek megjelenése. Ezekhez a változásokhoz az alapanyagokat biztosító agrárgazdasági szereplőknek is alkalmazkodniuk kell a saját tevékenységeik folyamatos fejlesztésével. Mindezt oly módon kell megvalósítaniuk, hogy e közben a saját környezeti kihívásaikhoz is sikeresen tudjanak alkalmazkodni. A globális versenytérben Magyarország, és ezen belül az egyes régiók élelmiszergazdasági szerepkőinek csak úgy van esélye a versenyképesség megőrzésére, ha az élelmiszerláncon belül szorosan együttműködve, egymás tevékenységé támogatva fejlesztenek ki életképes innovációkat akár a termékek, akár a termelési technológiák, vagy a szervezési és marketing eljárások területén. Jelen tanulmányban a Dél-Dunántúli régió mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplőinek kutatás-fejlesztési, illetve innovációs aktivitását elemezzük szekunder források segítségével, valamint esettanulmányok bemutatásával. 2. Elméleti háttér - az innovációról és az élelmiszerláncról dióhéjban 8

9 2.1. Az innováció fogalma, fajtái, az innováció-menedzsment Az innováció fogalma Az innováció már a kezdetek óta meghatározó szerepet játszik az emberiség életében és ez nincs másként korunkban sem. Naponta találkozunk egy-egy újabb termék, technológia, szolgáltatatás megjelenésével, megújulásával. Az innováció fogalmát Schumpeter (1) használta először 1911-ben. A definíciót csak a termelő vállalkozásokkal kapcsolatosan említette, és a hangsúly a termelési tényezők újszerű kombinációjára helyezte. Úgy vélte, az innovációs készségnek van leginkább személyes kapcsolódása a vállalkozói tevékenységhez. Mindezek a felvetések hamar népszerűnek bizonyultak és hozzájárultak további modellek, elképzelések kialakulásához. Összességében azt mondhatjuk, hogy Schumpeter a gazdasági területeken lejzajló folyamatok leírására használta az innováció fogalmát. Öt alapesetet különböztetett meg, melyek a következők: a fogyasztó számára eddig nem ismert, új javak előállítása, egy adott iparágban új termelési eljárás bevezetése, új értékesítési piac létrehozása, új beszerzési forrás felhasználása, új szervezetei struktúrák létrehozása. Az Európai Unió, elsősorban folyamatszemléletű innováció-definíciója a következőképpen szól (2): Az innováció a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és növelése, új eljárások alkalmazása a termelésben, az elosztásban és a piaci munkában, a menedzsmentben, a szervezetekben és a munkafeltételekben, a munkaerő szakmai ismereteinek bővítése és megújítása. 9

10 A fenti definíció tehát az innovációt egy dinamikus folyamatként kezeli, és hangsúlyozza a tudás, valamint a humán-erőforrás innovációra való alkalmasságának szerepét. A Frascati-kézikönyv (3) szerint az innováció folyamata az ötlettől a bevezetésig tart. Az innováció egy ötlet átalakulása vagy a piacon bevezetett új, illetve korszerűsített termékké, vagy az iparban és kereskedelemben felhasznált új, illetve továbbfejlesztett műveletté, vagy valamely társadalmi szolgáltatás újfajta megközelítése A kézikönyv kiterjeszti az innováció fogalmát a termék, és technológiafejlesztéstől bármely ipari vagy kereskedelmi művelet alkalmazásáig, sőt a nem piacosítható társadalmi szolgáltatások bevezetéséig. Fontos szempont, hogy az innovációnak úgy kell létrejönnie, hogy gazdaságosan megismételhető legyen, illetve speciális szükségleteket is ki kell tudnia elégíteni Az innováció típusai A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy az innovációt többféle módon értelmezhető. Tágan értelmezve, négy típusát különböztetjük meg: új termék létrehozása, új technológiai eljárás, új szervezeti megoldás, új marketingmegoldás kidolgozása (4). A termék innováció új, illetve nagymértékben fejlesztett termék vagy szolgáltatás bevezetése (fejlesztett tulajdonságok, újszerű felhasználás). A technológiai innováció új vagy nagymértékben fejlesztett termelési eljárás megvalósítása új termék előállítása, a minőség javítása vagy a fajlagos költség csökkentése érdekében. A szervezeti innováció az ügyviteli és üzemi folyamatokban, munkaszervezésben, kapcsolatmenedzsmentben jelentős változást, vagy teljesen új megoldást eredményező újítás. A célja lehet költségcsökkentés, minőségnövelés, a dolgozói elégedettség növelése, illetve a tudásmenedzsment fejlesztése. 10

11 Az innováció típusainak részletesebb csoportosítását adja meg Trott (5) : termékinnováció folyamatinnováció szervezet innováció vezetői innováció termelési innováció marketing innováció szolgáltatás innováció Bár ez utóbbi felsorolás kétségkívül pontosabb lehatárolást tesz lehetővé, általánosan alkalmazottá az előbb felsorolt négyes csoportosítás vált. Ez érthető is, hiszen a Trott-féle pluszkategóriák végül is felfoghatóak a termék-, termelés-, szervezeti-, és marketinginnováció valamelyikének alcsoportjaként is. Az innováció több más szempont szerint is csoportosítható. Gyimesi (6) megkülönbözeti a radikális (ugrásszerű változás, teljesen új termék vagy szolgáltatás, technológia, szervezeti megoldás) és a differenciális (a termék, technológia, szervezeti megoldás kismértékű, lépésről-lépésre történő fejlesztése, javítása) innovációt. Ennek értelmében az innovációk között különbséget tehetünk idődimenziójukat tekintve is (7). Folyamatos megújulásról akkor beszélünk, amikor egy olyan probléma jelentkezik, melyet viszonylag rövid idő alatt kell kreatív módon megoldani. Ezzel szemben stratégiai újítás azt jelenti, hogy a szervezet működésének életében mérföldkőként jelentkezik az innováció bevezetése. A folyamatos innovációs tevékenységnek kisebb a kockázata, mivel a szervezet alkalmazza a területen felhalmozott gyakorlati tapasztalatokat, a fejlesztés költségei időben szakaszolva jelentkeznek, emellett a folyamatos visszacsatolás biztosítja a korrekciós lehetőségeket. A radikális innováció eredményeként előálló stratégiai újítás ugyanakkor gyors és csak idővel behozható versenyelőnyhöz juttathatja a vállalkozást. 11

12 A Kutatás-fejlesztés fogalma A tudás megszerzésének módja a kutatás. A kutatás az innováció meghatározó eleme, mivel a megszerzett tudásnak a gyakorlatban való alkalmazása teremti meg a lehetőséget arra, hogy innovációs folyamatok jöjjenek létre. Kutatás-fejlesztésen azt a rendszeresen végzett alkotó munkát értjük, amelynek célja az ismeretanyag bővítése, beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról alkotott ismeretek gyarapítását is, valamint ennek az egész ismeretanyagnak a felhasználását új alkalmazások kidolgozására. Az így értelmezett K+F háromféle tevékenységet ölel fel: az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést. (3) A kutatás-fejlesztés elemei a következők (8): Alapkutatás: A természeti-társadalmi jelenségek megfigyelésével, új tudományos ismeretekre teszünk szert Alkalmazott- célkutatás: A tudományos ismeretek gyakorlatban való alkalmazását jelenti, új teremékek- technológiák létrehozásával Kísérleti fejlesztés: Az elméleti és gyakorlati eredményekre támaszkodó munka, melynek célja új szolgáltatások, technológiák, termékek létrahozása vagy meglévők továbbfejlesztése. A kutatás-fejlesztés nem egyetlen alkotóeleme, de fontos összetevője az innováció megjelenésének. A kutatás-fejlesztés kapcsolódását az új megoldások piaci bevezetéséhez az 1. ábra mutatja. 12

13 1. ábra A kutatás-fejlesztéstől az alkalmazott újításig Alapkutatás Alkalmazott kutatás Kísérleti fejlesztés Piaci bevezetés Forrás: Balogh (9) A közvetítő szervezetek szerepe az innovációban Az innováció megvalósítója általában maga az innovatív vállalat. A vállalatok életében fontos tényező a verseny. Ez általában egy adott iparágban folyik, illetve manapság már egyre inkább támogató vállalatcsoportok között zajlik. Ez utóbbiakat nevezzük értékláncoknak. Az innovációval foglalkozó intézmények közé tartoznak még a kutatás és fejlesztést végző szervezetek, ezen belül érdemes megkülönböztetni a vállalati, az akadémiai és az egyetemi kutatóhelyeket. A technológia-intenzív és a high-tech szektorokban működő cégek számára nélkülözhetetlen támogatást jelenthetnek a közvetítő intézmények, amelyek különböző területeke nyújthatnak segítséget. A közvetítő intézmények másik fontos szerepe, hogy a tudományos szféra és az ipar közötti kapcsolatot megteremtsék, erősítsék. Ezt az akadályt képesek áthidalni a közvetítő szervezetek, amelyek így a technológia transzfer lehetőségét teremthetik meg a szereplők között Innovációs elméletek fejlődése Trott (5) szerint az innovációk kialakulását magyarázó elméleteket két nagy csoportba sorolhatjuk. 13

14 A piac alapú megközelítés szerint az innováció külső társadalmi tényezők és hatások eredménye, amelyek közül a piaci feltételek a legfontosabbak. Ebben a megközelítésben a vállalati innovációs folyamat kiindulópontja a marketingtevékenység. Ez a felismerés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a vállalatvezetők marketinget ne csak kimeneti funkcióként, hanem mint a fogyasztói igényeket és reakciókat begyűjtő és a szervezet számára tolmácsoló tevékenységként tekintsenek. A másik nézetrendszer szerint az innováció elsősorban nem a környezeti tényezők függvénye, hanem az egyedi és egyéni tehetség eredménye. Ez az erőforrás alapú elmélet tehát a vállalatok belső képességeinek és erőforrásainak fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. A gyakorlat azt mutatja, hogy az innovációk megjelenésében mind a két fenti tényezőcsoport fontos szerepet játszik. A gazdaság innovációs teljesítményéhez mind a vállalati erőforrások és képességek megfelelő szintje, mind a társadalmi és piaci környezet kedvező, innovációt tápláló alakulása szükséges. Az innovációra ható tényezők komplexitását kiválóan foglalta össze Pakucs és Papanek (10) (ld. 2. ábra). 2. ábra Az innovációs rendszer elemei 14

15 Forrás: Pakucs és Papanek (10), 8. old. Az ábra érzékelteti, hogy az innovációs feltételek középpontjában az innovációra törekvő vállalkozás, annak stratégiája, erőforrásai és képességei állnak. Azonban elég sok környezeti tényező is van, amelyik az innovációk létrehozását és terjedését befolyásolja. Ide tartoznak az iparágon belüli és kívüli további vállalkozások, az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenység intézményi és infrastrukturális környezete, a kormány innovációs politikája (pl. a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások), valamint a kutató- és oktatási intézmények K+F tevékenysége. Az innovációs elméletek további részletezésétől eltekintünk, azok időbeli fejlődéséről az 1. táblázat ad tömör áttekintést. Látható, hogy az elmúlt fél évszázadban az innováció fogalma jelentősen változott. A műszaki-technológia orientált, kutatóintézményekhez kötött tevékenység helyett ma már a gazdasági szféra egészét átfogó, bonyolult szervezeti hálózatok együttműködésével létrejövő tudásbővítésként tekinthetünk az innovációra. Az innovációs folyamatok modernebb, rendszerszerű megközelítése egyértelműen felismeri, és előtérbe helyezi a rendszerben szereplők kölcsönös egymásrautaltságát. Különösen fontos szerepe van ebben a modellben az interakciós és tanulási folyamatoknak. A 21. századi, hálózati alapú innováció egyik kulcseleme és terjedő gyakorlata a nyílt innováció. A nyílt innováció, mint paradigma azt feltételezi, hogy a cégek képesek a külső és belső ötleteket, külső és belső piacaikon egyaránt felhasználni. A nyílt innováció során a beáramló és kiáramló tudás céltudatos felhasználásával tehető intenzívebbé a belső innováció és a használatának kiterjesztése a külső piacokra. Egy olyan világban, ahol megosztott a tudás és ahol a fejlesztés üteme igen meghatározó, a vállalkozások nem engedhetik meg maguknak, hogy pusztán a saját kutatásaikra hivatkozzanak. A versenyképes fejlesztéshez ki kell használniuk a külső forrásokat, be kell szerezniük a már engedélyezett folyamatokat, technológiákat és megoldásokat (11). A nyílt innováció egyre nagyobb elterjedése figyelhető meg az elmúlt években. A Connect+Develop elv alapján az ideális az lenne, ha a szervezetek által aktivált újítások innováció tartalma 50 százalékban külső 15

16 partnerektől származna (12). A széles elterjedése ellenére,a kis és középvállalkozások körében még komoly akadályokba ütközik a nyílt innováció alkalmazása (13), (14). 1. táblázat Az innovációval kapcsolatos szemléletmód időbeli fejlődése Időszak Innovációs modell Fő jellemzők 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Technológia-alapú Piac-alapú Kapcsolt (előző kettő kombinációja) Integrált Hálózati hangsúly a K+F-en lineáris folyamat hierarchikus irányítás piac szerepe minimális szükséglet-orientált elmozdulás a piac felé együttműködés, költségmegosztás projekt keretek K+F és piackutatás együttesen kollaboráció strukturáltsága Információ alapú technológiák kockázat-hozam alapú döntések fő haszonélvező a vevő aktív kommunikáció, információs visszacsatolás értékközpontúság IT versenytényezővé válik együttműködő innovációs rendszerek tudásközpontúság szimbiotikus hálózati keretek interdiszciplinaritás Forrás: Csizmadia (15) 16

17 Az innovációs modellek közül a legszélesebb körben az innovatív ötletek kialakulásának folyamatát feltáró elméletek terjedtek el. Ezek közül jelen alpontban kettőt, a minőségmenedzsmentben is alkalmazott PDCA modellt (16) és a Graves (17) által közölt innovációs ciklusmodellt. A PDCA (Plan-Do-Check-Act) ciklus a fejlesztési lehetőségek folyamatos keresésének mozzanatait tartalmazza. A fejlesztés négy lépésen keresztül valósul meg: Tervezés (Plan): a vállalati stratégiának megfelelő célok, valamint az elérésükhöz vezető folyamatok megfogalmazása; Cselekvés (Do): a tervezés során megfogalmazott akciók megvalósítása; Ellenőrzés (Check): a megvalósítás eredményeinek mérése, összevetése a tervben megfogalmazott célokkal; Beavatkozás (Act): a mért eredmények és a célok közti különbség csökkentésére irányuló cselekvés újabb PDCA ciklus elindítása. A Graves-féle innovációs modell szerint szintén ciklikusan ismétlődő mozzanatok sorozatának eredményeként állnak elő az újítások. Kísérletezés (Experimential): Az innovatív termékek és szolgáltatások többségének megjelenését gyakran valamely kísérlet vagy kutatási projekt előzi meg. A kutatásokat támogathatja egy-egy vállalkozás, illetve a költségek megosztása érdekében több vállalatból/non-profit szervezetből álló csoport. Inkubáció (Incubation): A kutatási eredményekre alapozva megkezdődik az életképes prototípus tervezése és tesztelése. Forgalombahozatal (Commercialization): A sikeres inkubációt követően jellemzően sor kerül a piaci bevezetésre, vagy a non-profit szektorban a gyakorlati alkalmazás bevezetésére. 17

18 Széles körű forgalmazás ( Commoditation ): a termék elérhetővé tétele a vállalatközi és a fogyasztói piacokon. A ciklus a negyedik lépést követően újrakezdődhet, hiszen napjaink turbulens piacain egy-egy új termék életciklusa rendkívül rövid. A cél tehát az, hogy a forgalmazott termékek a folyamatos innováció útján megújuljanak, így az életciklusuk is meghosszabbodjon Innováció megjelenése az Európai Unió politikájában Az Európai Unió a versenyképesség tekintetében számos hátránnyal küzd. Annak ellenére, hogy a kutatási fejlesztés igen magas színvonalú Európában, a tudományos ismertek alkalmazása a gazdaságban mégsem valósul meg az elvárt mértékben. A nemzetközi vizsgálatok azt az eredményt mutatják, hogy az OECD-országokban az ipari vállalkozások negyede hajt végre sikeres innovációt (10). Az EU 2020-ig megfogalmazott stratégiájának a központjában az szerepel, hogy új, több millió munkahelyet hozzanak létre, melyek a gazdasági válság következtében megszűntek, elvesztek. Vitathatatlan, hogy a jövőbeli életszínvonal függ a termékekre, szolgáltatásokra és társadalmi folyamatokra vonatkozó innovációs képességektől. Az Európai Unió Innovációs politikáját röviden Pupek (18) és az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának közleménye (19) alapján foglaljuk össze. Az Unió kifejezetten nagy hangsúlyt fektet a tudásalapú társadalom, és az ahhoz vezető innovatív rendszer kiépítésére. Összhangban az integráció más területeivel, az innovációs rendszerrel kapcsolatban kiadott dokumentumokban is három alapelv jelenik meg hangsúlyosan: a versenyképesség, a szabadság és a szolidaritás. Ezáltal kívánja megvalósítani, hogy a világ leginnovatívabb rendszerét alakítsa ki. Az innovációs rendszer akkor éri el a célját, ha a kutatás-fejlesztési eredmények gazdasági adaptációja is megtörténik. Az innovatív Európa egyik fontos dokumentuma az Aho-jelentés (20). Ez felvázolta az innovatív Európa átfogó stratégiáját, melyben legfontosabb intézkedésként egy 18

19 kutatási és innovációs paktum létrehozását javasolta, mely a következő célokat tűzte ki: innovációs üzleti környezet létrehozása, tudomány és ipar kapcsolatának növelése, a humánerőforrás mobilizálhatósága. E mellett, szeptember.13-án adták ki Az ismeretek átültetése a gyakorlatba: széles körű innovációs stratégia az Európai Unió számára c. dokumentumot. A beavatkozást igénylő területek az alábbiak: oktatás és kutatás; belső piac; jobb szabályozási környezet; érdekeltek együttműködésének ösztönzése; kutatás és innováció pénzügyi támogatása; állami szerepvállalás. Az Európai Unió az innovációt holisztikus, multidimenzionális és sokszintű területen kívánja összpontosítani. A feladat végrehajtásához fontos szerephez jut a stratégiai tervezés. Az innováció-ösztönzésben nagy hangsúlyt fektetnek a Drucker (21) által megfogalmazott elvre, miszerint az innovációnak szervezett, tervezett és célszerű munkának kell lennie. Az innováció jelentése az uniós szóhasználatban eltolódott a kezdeti gazdasági, versenyképességi jelentéstől a társadalomban zajló folyamatokra, társadalmi megújulást értve alatta. Az innováció kitűntetett szerephez jutott az EU és közötti kohéziós politikájában is, amelynek célja a régiók közötti különbségek csökkentése, a közösség társadalmi és gazdasági kohéziójának előmozdítása. A kohézió mint cél hangsúlyozása jelenik meg, a régió a területi beavatkozás szintjére hívja fel a figyelmet, a struktúra pedig a finanszírozási feltételeket helyezi központba. A kohéziót, a növekedést és a munkahelyteremtést célzó közösségi stratégiai iránymutatásokat (CSG) a 2006/702/EK Európa Tanács határozat tartalmazza. A CSG négy fő iránymutatása: Európát és régióit a beruházások és a munka szempontjából érdekeltebbé tenni; 19

20 A növekedést szolgáló tudás és innováció fejlesztése; Több és jobb munkahely ; Kohéziós politika területi dimenziójának figyelembe vétele. Innováción a CSG új termékek fejlesztését érti az új vidéki szektor kibontakoztatásával; folyamat és szervezeti innovációval. A CSG a növekedést szolgáló tudás és innováció fejlesztésére három területen jelöl meg tennivalókat: információs társadalom ösztönzése, kutatásfejlesztésbe történő beruházás, innováció elősegítése és a vállalkozások ösztönzése. Magyarország, gazdasági teljesítményének is meghatározója a vállalkozások innovációjának mértéke illetve a társadalmi-gazdasági környezete. Nálunk szintén jellemző az elmélet és a gyakorlati megvalósítás közötti szakadék, mint a legtöbb európai országban. Az Unió által készíttetett CIS-3 Közösségi Innovációs Felmérés szerint hazánkban ma a vállalatoknak csak harmad akkora hányada tekinthető innovatívnak, mint az európai gazdaságokban (22) A vállalati innováció és a gazdasági versenyképesség A vállalkozások célja a profitelérés érdekében a fogyasztói érték megteremtése és maximalizálása. A vállalatoknak alkalmazkodni és fejlődni kell fennmaradásuk érdekében, mivel a versenytársuk bármelyik pillanatban piacra dobhat egy új terméket, mely alapjaiban változtatja meg a versenyfeltételeket. A kezdetekben innováció és a versenyképesség vizsgálatának fókusza a vállalati szint volt. Napjainkra a verseny és az innováció alapegységévé az ellátási láncok váltak (23), (24). Ezzel együtt az innovatív folyamatok hálózati rendszerekben, együttműködő szervezetek összehangolt munkája révén valósul meg (25). Az ellátási láncok egy lehetséges általános sémáját a 3. ábra foglalja össze. 20

21 3. ábra Az ellátási láncok általános sémája Nyersanyag kitermelés Elsődleges feldolgozás Késztermék gyártás Disztribúció Kiskereskedelem Forrás: Galbraith (26) alapján saját szerkesztés Bármilyen iparágról is legyen szó, az ellátási láncok egyik fő tulajdonsága, hogy alapvetően eltérő tevékenységet folytató, más-más gazdasági jellemzők és feltételrendszer között működő szervezetek között kell létrejönnie az együttműködésnek. Ez persze önmagában is elég nagy kihívást jelent a sikeres innovációk végrehajtásában. Az eredményességhez a szervezeteknek számos tényezőre kell hangsúlyt helyezniük. Friedmann és mtsai. (27) szerint ezek a következők: megkülönböztető előny piacorientált szemlélet a termékbevezetésének hangsúlyozása marketing- termék összhangja technológiai erősségek és szinergia előkészített piac felsővezetői támogatás Emellett meghatározóak a következő tényezők is abban, hogy az innováció sikeres lesz e vagy sem: A termék egyedisége és újszerűsége, a piac ismerete, marketing szaktudás, technikai - termelési szakértelem. A relatíve magas ár a versenyhez képest, 21

22 a dinamikus piacon vagy telített piacon történő termékbevezetés kudarctényezőknek számítanak. A fentiek mellett még fontosnak tartjuk megemlíteni a Trott (5) által megfogalmazott tényezőket: csoportok összehangolt működése; meg kell kérdőjelezni a fennálló piacok, küldetés és képességek alkalmasságát; hosszú távú elkötelezettség az innováció mellett. Az innovációs folyamat sikerességének biztosításához tehát egy sokrétű feltételrendszernek kell megfelelni. Amennyiben ez a szervezeteknek sikerül, még mindig befolyásolhatják az újítás eredményét a környezeti változások. A politikai, társadalmi, gazdasági, technológiai, jogi és természeti adottságok állapotváltozásait a vállalatok ugyan nem képesek befolyásolni, de alkalmazkodniuk kell hozzá. A kezelhető környezeti kockázatok részét képezi az innováció versenytársak általi lemásolhatósága. Ezek megelőzését szolgálhatják a jogi oltalmak (pl. szabadalmak, védjegyek). (10). Szintén bizonytalanság övezi az újítás piaci fogadtatását. Minél radikálisabb újításról van szó, annál inkább kell számolni a fogadtatás kockázatával, amelynek csökkentésében a marketing tevékenységnek van nagy szerepe (igények feltárása, kommunikáció). A környezet bizonytalanságainak kezeléséhez nagyban hozzájárulhatnak a stratégiai környezetelemzési technikák. Ezek célja, hogy feltárják a makro- és mikrokörnyezetben rejlő lehetőségeket és veszélyeket, illetve az ezek lehetséges bekövetkezésén alapuló forgatókönyveket fogalmazzunk meg segítségükkel. Tanulmányunkban ezek közül a PEST elemzést, a Porter-féle öt erő modellt és a SWOT elemzést alkalmazzuk. A PEST elemzés során a makrokörnyezet elemeiben rejlő, a vállalati stratégia szempontjából releváns lehetőségeket és veszélyeket lehet feltárni. A makrokörnyezetet a módszer során négy dimenzió mentén vizsgáljuk (28): 22

23 Politikai (Political) dimenzió: az állami szabályozás várható alakulását értjük alatta. Többek között ide tartoznak az adók és támogatások rendszere, a munkajogi szabályozás, a környezetvédelmi előírások, a nemzetközi kereskedelmi szabályozás, valamint a politikai rendszer stabilitása. Gazdasági (Economical) dimenzió: a szervezetek vásárlóerejére és tőkeköltségére ható tényezőket tartalmazza. Tipikus elemei a gazdasági növekedés, az infláció, a kamatlábak és a valuta árfolyamok. Társadalmi (Social) dimenzió: a fogyasztói igényeket és szervezet potenciális piacainak méretét meghatározó tényezők összessége. Ilyen tényezőnek számítanak a demográfiai viszonyok, a kulturális jellemzők, attitűdök. Technológiai (Technological) dimenzió: az innovációs befektetéseket meghatározók tényezők, úgy mint a beruházási ösztönzők, automatizálás, a technológiaváltás költségei. Újabban az elemzés kibővült két újabb dimenzióval, amelyekkel együtt már PESTEL analízisről beszélünk (29): Természeti (Environmental) dimenzió: energiafogyasztás mennyisége, megújuló energia használatának aránya, hulladéktermelés és kezelése. Jogi (Legal) dimenzió: versenyjog, munkajog, termékbiztonsági szabályozás. A Porter-féle (30) öt erő modell az előzőekkel szemben nem a makro- hanem a szervezetek iparági és közvetlen piaci környezetét vizsgálja. A modell alapvetése, hogy egy adott iparágon belül működő szervezetek versenypozícióját öt erőhatás öt tényező befolyásolja (ld. 4. ábra): A jelenlegi verseny élessége, vagyis a versenytársak száma, a stratégiai csoportok struktúrája, az erőforrások allokációjának egyenletessége. A beszállítókkal szembeni alkupozíció, amely elsősorban a beszállítók számától, méretétől, a beszerzési piacok kockázati szintjétől függ. 23

24 A vevőkkel szembeni alkupozíció, amely a vevők számától, méretétől, hűségétől, a partnerváltási költségektől, ár/minőségérzékenységétől függ. Az új belépők megjelenésének fenyegetése, amely a belépési korlátok (szabályozás, méretgazdaságossági és tőkekorlát) számán és szintjén, a jelenlegi kínálat differenciáltságán, a partnerváltási költségeken, a fogyasztók jelenlegi termékekkel szembeni hűségén múlik. A helyettesítő iparágak száma, kínálata, vonzereje a fogyasztók körében. 4. ábra A Porter-féle öt erő modell Beszállítók alkuereje Jelenlegi verseny Vevők alkuereje Új belépők fenyegetése Helyettesítő termékek Forrás: Porter (30) Innováció menedzsment a szervezetekben Az innováció menedzsment a kutatás-fejlesztési és az innovációs folyamatok tervezésére, szervezésére, közvetlen irányítására vonatkozó vezetői tevékenység (10). Az innováció menedzsment a következő területeken jelent segítséget a vállalatoknak: 24

25 A cég számára releváns innovációk kiválasztása, A vállalat erőforrásainak és tudásbázisának menedzsmentje, Az innováció elősegítése új ötletek felmerülésének támogatásával, Az innovációk társadalmi és szervezeti következményeinek kézben tartása (31). A menedzsment kialakításához négy lépest kell megtenni (10) : projektmenedzsment megszervezése, felsővezetés támogatásának biztosítása, szervezeti folyamatok megtervezése, szervezeti kultúra megváltoztatása. A menedzsment számára fontos az innovációs folyamat szakaszainak ismerete a tervezési, szervezési és ellenőrzési tevékenységek kialakításakor. Az innovációs folyamatok kezelhetőségét leginkább támogató logikai modell az innovációs lánc, amely a szervezeti innovációs folyamat szerkezetét lineáris rendben tükrözi és magyarázza (ld. 5. ábra). Az innovációnak, mint a vállalat egyik támogató funkcionális területének (32) tökéletesen illeszkednie kell a vállalat által követett versenystratégiához. A vállalati szintű versenystratégiáknak, három típusát különböztethetjük meg (30) (33), amelyek eltérő innovációs célokkal is jellemezhetőek (34) : Költségvezető stratégia. Ez esetben a versenyelőny forrása az alacsonyan tartott fajlagos termelési költség, és ez által az alacsony piaci ár. Sikeres stratégia lehet, amennyiben a piaci részesedés legalább egy meghatározó piaci szegmensben erőtelesen árfüggő. Az innovációk fő fókusza az olcsó gyártási és elosztási rendszerek kialakítása, a termelési rendszer hatékonyságának növelése. 25

26 Megkülönböztető stratégia. A versenyelőnyt a vállalat a termékeihez/szolgáltatásaihoz kötődő egyedi minőségérzet maximalizálásával, az átlagon felüli valós vagy vélt hasznosság elérésével kívánja elérni. Az innovációk elsősorban a termékek kreatív, sokszor látens igényeket kielégítő fejlesztésére vonatkoznak. Az innováció menedzsmentben meghatározó szerepe van a marketingnek és az alapkutatásoknak. Összpontosító stratégia: A vállalat alacsonyabb piaci részesedés mellett egy szűkebb, sajátos igényekkel rendelkező szegmens igényeinek kielégítésétől várja a versenyelőnyt. Az innovációk e sajátos igényeket kielégítő termékek és szolgáltatások fejlesztésére, hatékony előállítására vonatkoznak. 5. ábra Az innovációs lánc szakaszai 1.Alapkutatás Új felismerés, eredeti ötlet 2. Alkalmazott kutatás Logikai igazolás 3. Kísérleti gyártás Előzetes próba 4. Gyártás előkészítés Szervezeti adaptáció 5. Tömeges terjesztés Értékesítés, disztribúció 6. Visszacsatolás Piaci információk begyűjtése Forrás: Gáspár (35) alapján saját szerkesztés Az innováció menedzsment szintén fontos kérdése, hogy adott szervezete mennyire aktívan kíván az innovációk létrehozásában és/vagy alkalmazásában részt venni. Az innovációs tudás létrehozásával és elterjesztésével kapcsolatban a szervezeteket három kategóriába sorolhatjuk: 26

27 Élenjárók (front runners,pioneers) A technológiai élvonalba tartozó cégek, amelyek folyamatosan újszerű kombinációkat hoznak létre az alkalmazott technológiák terén, saját tudományos kutatói tevékenységet folytatnak. Korai követők (quick followers) Leginkább technológiai módosításokra, minőségjavításra és költségcsökkentésre törekszenek. Kései alkalmazók (late comers) Inkább adaptálnak, nem saját innovációkat alkalmaznak Az akadémiai és a versenyszektor együttműködése az innovációban A gazdasági növekedés minden részterületének kulcsfontosságú tényezője a szervezetközi együttműködés. Ahogy arra a korábbi fejezetekben többször utaltunk, fokozottan igaz ez az innovációs tevékenységre. Témánk szempontjából kiemelt jelentősége van az akadémiai-felsőoktatási és a vállalkozói szektor közötti munkamegosztásnak. A munkamegosztás logikai kerete összefoglalható a Sharing Is Winning (SIW) (36) modell segítségével. A modell szerint a sikeres együttműködés öt alapelve a következő (37): megfelelő partner(ek) kiválasztása; szellemi termékek közös létrehozása; közös kreatív, problémamegoldó csapatok kialakítása; a legjobb gyakorlatok átvétele és alkalmazása az innovációs folyamatok fenntarthatósága és folytonossága érdekében (a szervezeti kultúra és gondolkodásmód, az emberi-erőforrás menedzsment és a képzés területén); fogyasztó központúság hangsúlyozása az innovációban. A SIW kiterjeszti a nyílt innováció meghatározását: együttműködés a kutatás fejlesztés minden területén, ami kiterjed a külső partner által hozott kompetenciákra, a kockázatok megosztására is. Sok vállalat azonban nem áll készen arra, hogy megossza elméleti tudását másokkal. Annak ellenére, hogy nagy lehetőségek 27

28 rejlenek a SIW-ben, még számos előrelépésre e van szükség a tudomány és az ipar kapcsolatában. A gondolkodásmódban is meghatározó eltérések figyelhetőek meg. Míg az egyetemek az elsősorban kutatásokra fókuszálnak, addig az ipari szereplők a fejlesztésekre. Az élelmiszeriparban például a fejlesztés és a kutatás ráfordításainak aránya négy az egyhez (37). Komoly érdekkonfliktus-forrás forrás a két szektor kutatásfejlesztési céljainak eltérése is. Míg az ipar a szellemi jogok feletti teljes rendelkezést óhajtja, addig a tudomány alapvetően a tudás terjesztésében érdekelt. Az interakciók két további hátráltatója a finanszírozás területe és az, hogy a nyílt innovációk során a szervezetek általában egy adott szűk témára, rövid időtávra összpontosítanak. osítanak. Hiányzik tehát a hosszú távú, stratégiai gondolkodásmód. Általánosan elmondható (különösen az EU országokban), hogy az egyetemi innováció kihasználatlan és egy nem realizált potenciál van benne. Erőfeszítésekre van szükség, mely elősegíti, hogy az egyetemi kutatók és a vállalkozások között tudástranszfer jöjjön létre. A fenti, sok tényezőt felvonultató felsorolás legkényesebb területe az alapkutatás és a termék piaci bevezetése között található finanszírozási rés, amelyet gyakran a halál völgyének (valley of death, VoD) is neveznek a szakirodalomban (38). A jelenség lényegét a 6. ábra érzékelteti. 6. ábra A halál völgye jelenség az innovációs együttműködésekben Alapkutatás "Halál völgye" Piaci bevezetés Új termék fejlesztése Akadémiai saját és idegen források Transzformáció piacképes termékké Finanszírozási források? Kockázatviselő? Új termék terjesztése Vállalati saját és idegen források Forrás: Beard és mtsai. (39) alapján saját szerkesztés 28

29 Az innovációs együttműködések kialakítását és az eredmények hasznosulását leginkább veszélyeztető transzformációs szakasz alapvetően négy lépésből áll (38): az új termék életképességének műszaki és technológiai támogatása (életképes gyártási eljárások és technológiák); a termékkoncepció definiálása, formalizálása; a koncepció validálása piackutatási eredmények alapján a forgalmazás üzleti modelljének fejlesztése újabb piackutatásokra és marketingre támaszkodva. Az innovációs folyamat elején a találmány és a felfedezés jelenti a fő mozgatórugót, míg a későbbi fázisokban a piackutatás és az üzleti modell fejlesztése veszi át a vezető szerepet. A teljes folyamat sikeres menedzselése csak hosszútávon fenntartható együttműködés révén lehetséges. Ez az együttműködés az akadémiai és az ipari szektortól egyaránt proaktív részvételt követel meg a folyamat minden egyes fázisában. Új gondolkodásmódra van szükség, amely támogatja és elősegíti a tudás, a technológia és megoldások minden irányba való áramlását átlépve a tudomány és a vállalati szektor közötti határokat (36). Az együttműködési korlátok feloldásának néhány lehetséges eszköze akadémiai oldalról (37): Alkalmazott kutatások arányának növelése. A közvetlen hatás mellett (aktuális és releváns kutatási témák művelése, az ipari együttműködési kapcsolatok erősödése) az alkalmazott kutatások közvetve hozzájárulnak a minőségi oktatáshoz, a hallgatók és az ipar közötti interakciók javulásához, az egyetemreputációjának növeléséhez. Új akadémiai szerepkör felvállalása. Ez alatt elsősorban az egyetemi kutatókoktatók vállalati innovációs munkacsoportokban való teljes jogú részvételét kell érteni. Szintén jó példája a szerepvállalásnak az egyetemi, valamint a vállalati infrastruktúra és eszközök összevont alkalmazása. Az ipari szektor felé 29

30 történő kimozdulás a mester- és PhD. képzésben résztvevő hallgatók körére is kiterjeszthető. Az ipari szereplők bevonása az akadémiai képzésbe. A vállalatok képviselőinek gyakorlati tapasztalatai nagyon jól hasznosíthatóak a graduális képzések kurzusain, kutatási tanácsadásban, az egyetemi menedzsmentben és stratégiaalkotásban. Összefoglalva: Ahhoz hogy eredményes legyen a felgyorsuló fejlődés, a tudománynak és a vállalati szektornak kölcsönösen szüksége van egymásra. Ezt az igényt erősíti magasan képzett emberi erőforrásokra való törekvés és az egyre növekvő költségek, amiket kutatási berendezésekre költenek. 30

31 2.2. Az élelmiszerlánc modellek Az ellátási lánc fogalma Az ellátási lánc a gazdálkodástudományok területén napjainkban gyakran használt fogalom, amelyet már számos nemzetközi és hazai publikációban definiáltak. A vállalatok közötti verseny helyét ugyanis egyre inkább átveszi az ellátási láncok közötti verseny (24). A hazai publikációk egy része a logisztikával foglalkozó szerzők nevéhez fűződik, akik az ellátási lánc menedzsmentet (Supply Chain Management, SCM) elsősorban a vállalati határokon átívelő logisztikai tevékenységek integrált tervezési és szervezési eszközeként azonosítják (40), (41). Mindemellett ezek a munkák is idézik Christopher (42) tágabb értelmezését, mely szerint az ellátási lánc egy szervezetek által alkotott hálózat, amely minden olyan folyamatot magában foglal, amely a fogyasztónak értéket teremt. A definíció értelmében az ellátási lánc fogalma tehát túlnő a logisztikai tevékenységek menedzselésén, hiszen a tárgyát képezi az összes, erőforrások beszerzésével, kezelésével és felhasználásával kapcsolatos értékteremtő folyamat (43). A különböző megközelítésmódot követő hazai szerzők konszenzusa az ellátási lánc fogalmát illetően végül is három pontban foglalható össze (44): célja a fogyasztók kielégítése; működése feltételezi a piaci szereplők együttműködését; az értékteremtésben résztvevő reálfolyamatokat foglalja magában. Az ellátási láncokat tehát több, egymással közvetlenül vagy áttételesen partnerkapcsolatban álló szervezet alkotja, amely kapcsolatrendszert az 31

32 7. ábra szemlélteti. 32

33 7. ábra Az ellátási láncok felépítésének általános sémája Forrás: Angerhofer és Angelides (45), 286. old. A séma természetesen túlzottan egyszerűsít, a valóságban ugyanis a különböző szereplők beszállítói és vevői oldalon is többnyire egynél több vállalkozással állnak kapcsolatban. Ennek eredményeként egy bonyolult hálózati rendszer alakul ki (45). Ahhoz, hogy ez a rendszer a gyors ütemben változó környezeti kihívásoknak meg tudjon felelni, az egyes szervezetek közötti koordinációra, tevékenységeiknek vállalati határokon átívelő összehangolására van szükség (46). Az SCM feladata tehát az, hogy a vállalatközi koordináció által az értékteremtő folyamatok idejét, költségét és kockázatait lecsökkentse. Ezzel egy időben a kiszolgálási színvonalat, ellátási rugalmasságot, valamint a termékminőség növelésére van szükség (47), (48), (49). Mindezen területeket természetesen a hosszú távú profit növekedése érdekében kell optimalizálni (50) Az élelmiszerláncok sajátosságai Mint ahogy minden termékpályán és ágazatban, úgy az élelmiszergazdaságban is hamar megjelent az ellátási lánc szemlélet, illetve a hozzá tartozó eszközrendszer. Az ebben a témakörben megjelent tudományos közlemények nagy része az ágazat egyik legkényesebb kihívására, a nyomonkövethetőségre és a minőségbiztosításra próbál SCM megoldásokkal választ adni. Pérez, De Castro és Simons (51) ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdasági szempontok (árak, költségek) koordinálása és optimumának megtalálása legalább ugyanilyen jelentős feladat a vállalatközi folyamatokban. E célok elérésének érdekében a szerzők megfogalmazzák saját ellátási lánc modelljeiket. A Füzesi (52) által felvázolt élelmiszer-feldolgozási lánc a 2. ábrán látható. 33

34 8. ábra Az élelmiszer láncok általános sémája Forrás: Füzesi (52), 342. old. A modell nagyjából az általános séma ágazati szinten konkretizált változatának felelnek meg. Lényeges különbség, hogy a szerző ez esetben nem szervezetek, hanem egymáshoz kapcsolódó, különböző típusú tevékenységeket végző szektorok kapcsolódó sorozataként ábrázolja az ellátási láncot. Felfogásában az SCM-en belül kiemelt szerepet kap az információ-megosztás, a közös adatbázisok létrehozatala. Hasonló megközelítést és modellt közöl Adam (53) is, két különbséggel: (1) az élelmiszer lánc részeként jelöli meg a mezőgazdasági inputellátást (pl. takarmánygyártás az állattenyésztés részére), (2) nem választja szét a kis- és nagykereskedelmet, valamint (3) szállításról ír logisztika helyett, és ezt a tevékenységet a termelő és feldolgozó szektor közé ékeli be. Véleményem szerint a logisztikát - keresztmetszeti funkciójából (54) fakadóan - a teljes termékpályát végigkísérő folyamatként kell kezelni, nem pedig ide-oda tologatni a különböző modellekben. Helyesnek tartom a kereskedelem egy egységként való kezelését, hiszen a kis- és nagykereskedelem szétválasztása a kereskedelmi tevékenység koncentrálódásával (55), (56) napjainkban egyre kisebb jelentőséggel bír. Nem minden modell követi a fenti, szektorális megközelítést. Tuncer (57) például egymáshoz kapcsolódó individuális szervezetekről beszél, mégpedig a következő bontásban: (1) mezőgazdasági üzemeket ellátó input beszállítók (farm suppliers), (2) mezőgazdasági termelők (farmers), (3) élelmiszer feldolgozók és csomagolók (food processors and packagers), (4) kereskedelmi egységek (retailers) és (5) fogyasztók (consumers). A lánc szereplői mellett Tuncer részletesen ismerteti a nemzeti élelmiszer lánchoz kapcsolódó, annak környezetét alkotó szervezeteket is (pl. biztosítótársaságok, fogyasztói szervezetek, kutatóintézetek, stb.). 34

35 Az eddigiekből is látható, hogy az élelmiszer termékpályák bonyolult hálózatot alkotnak, több dimenzió alapján, különböző szinteken értelmezhetőek. A többdimenziós megközelítés nem merül ki a szektorokra, illetve a szervezeti egységekre való koncentrálásban. Stringer és mtsai. (58) integrált élelmiszer ellátási lánc modelljüket függetlenítik a szervezeti határoktól, helyette a folyamatokra koncentrálva állomásokról (stages), műveleti lépésekről (operational steps), valamint elemi műveletekről (unit operations) írnak. Az így megalkotott séma egy része a 3. ábrán látható. 9. ábra Az ellátási láncok folyamatorientált modellje (állomások és lépcsők) Forrás: Stringer és mtsai. (58) Az itt bemutatott három megközelítésmód közül természetesen nem lehet kiválasztani az egyedüli legjobbat. Az élelmiszerláncok integrált működése véleményem szerint akkor valósulhat meg a gyakorlatban, ha a koordináció mind a három szintre kiterjed: az ellátási láncokon végighaladó folyamatok optimális összehangolására, a szervezetek irányítási és döntési mechanizmusainak homogenitására, s végül a szektorális (ágazati) különbségek kezelésére és mérséklésére. Nyilvánvaló módon az 1. és 2. feladat oldható meg tisztán mikroszintű menedzsment eszközökkel, míg a 3. szint problémáinak megoldása részben menedzsment, részben gazdaságpolitikai beavatkozást igényel. 35

Készítette: WEBLIB Informatikai Kft. A kötet szerkesztője: Jóföldi Endre. A kötet elkészítésében közreműködött: Dr. Csonka Arnold.

Készítette: WEBLIB Informatikai Kft. A kötet szerkesztője: Jóföldi Endre. A kötet elkészítésében közreműködött: Dr. Csonka Arnold. AZ AGRÁR-ÉLELMISZER LÁNC ÉS ÉLELMISZERIPAR KUTATÁS- FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS HELYZETÉNEK GAZDASÁGI ÉS HUMÁNERŐFORRÁS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA A DÉL- DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN Készítette: WEBLIB Informatikai Kft.

Részletesebben

A közös stratégia lehetséges aspektusai

A közös stratégia lehetséges aspektusai Transnational Innovation Platforms from Cropfield to Table A közös stratégia lehetséges aspektusai HUHR/1001/2.1.3/1001 A közös agrár- és élelmiszer-innovációs kapacitások Zárórendezvény Célrendszer Feltárni

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30. Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

Keresletlánc-értéklánc-ellátási lánc

Keresletlánc-értéklánc-ellátási lánc Prof. Dr. Szegedi Zoltán egyetemi tanár, Logisztika- & Ellátási lánc menedzsment Széchenyi István Egyetem Keresletlánc-értéklánc-ellátási lánc OPTASOFT konferencia 2013. november 19. szegedi.zoltan@sze.hu

Részletesebben

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03.

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME projekt Introducing Innovation Inside SMEs Innovációs technikák ismertetése

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András

Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András Debrecen 2013. május 15. Mezőgazdasági szaktanácsadás célja Gazdálkodást támogató, versenyképességet fokozó információszolgáltatás Értékesítési

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Nagyobb támogatottság, nagyobb versenyképesség! Glósz és Társa innováció menedzsment www.glosz.hu Innováció

Részletesebben

INNOVÁCIÓS FELMÉRÉS. Vállalkozás kapcsolódása az innovációs folyamathoz. Cég neve: Cég fő tevékenysége:

INNOVÁCIÓS FELMÉRÉS. Vállalkozás kapcsolódása az innovációs folyamathoz. Cég neve: Cég fő tevékenysége: Vállalkozás kapcsolódása az innovációs folyamathoz Cég neve: Cég fő tevékenysége: 1. Tudás megszervezése 1.1. Általános adatok Vállalkozásban foglalkoztatottak létszáma: Vezetők száma: Fejlesztést végzők

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei Dr. Bokor Zoltán MTA KTB közgyűlési képviselő 1 Tartalom Célok Az együttműködés

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

1. Technológia és infrastrukturális beruházások

1. Technológia és infrastrukturális beruházások AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK NAGYVÁLLALATOKNAK A 2009-2010 ÉVEKBEN 1. Technológia és infrastrukturális beruházások Technológia fejlesztés I. Támogatás mértéke: max. 30% Támogatás összege:

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

Innováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Innováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Innováció és stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripar kormányzati stratégiája KÖZPONTI PROBLÉMA: GYENGE VERSENYKÉPESSÉG, GYENGE JÖVEDELEMTERMELŐ KÉPESSÉG

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft.

Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft. Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft. Az Innocare Innovációs Központ tevékenységi köre Vállalkozások K+F+I tevékenységének menedzselése K+F+I tevékenység előkészítése és megvalósítása Befektetési

Részletesebben

Professzionális üzleti kapcsolatépítés

Professzionális üzleti kapcsolatépítés Professzionális üzleti kapcsolatépítés Üzleti kapcsolatépítés, mint ÉLETFORMA Mi Szomszéd Sógor Nagy cég Az üzleti kapcsolatépítés felértékelődésének okai Az üzleti kapcsolatépítés fogalma Üzleti kapcsolatépítés

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai adjunktus BI-KA Logisztika Kft., alapító-tulajdonos II. EPAL RAKLAP SZIMPÓZIUM 2015. május 28. Az előadás

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

az IKTK szerepe a hazai innovációban

az IKTK szerepe a hazai innovációban az IKTK szerepe a hazai innovációban JOBBÁGY DÉNES E L N Ö K - V E Z É R I G A Z G ATÓ I N F O R M AT I K A I KO C K Á Z AT I T Ő K E A L A P - K E Z E L Ő Z R T. 2 0 1 4. N O V E M B E R 6. 1 Agenda Innováció

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben