Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács

Átírás

1 EMLÉKEZTETŐ A KÖZOP MONITORING BIZOTTSÁG (KÖZOP MB) ELSŐ, ALAKULÓ ÜLÉSÉRŐL HELYSZÍN: Art otel Budapest, Bem rakpart IDŐPONT: november 15., 10:00 RÉSZTVEVŐK: Szavazati joggal jelenlévő tagok: Burány Sándor Galovicz Mihály Manninger Jenő Gadus István (h.giba Tamás) Gyárfás Ildikó (h. Gadóczi Bertalan) Bratu László Fleischer Tamás Mészárosné Halász Judit dr. Borsik János Dr. Katona András Molnár László Vitézy Dávid Dr. Németh Ernő A Közlekedés Operatív Program Monitoring Bizottsági elnöke, a FIT közlekedéspolitikáért felelős tagja A Közlekedés Operatív Program Irányító Hatóságának vezetője Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége A Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldal Közlekedéstudományi Egyesület Magyar Mérnöki Kamara Városi és elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) Magyar Logisztikai Egyesület 1

2 Dr. Almássy Eszter Thoroczkay Zsolt Tóth Péter Marczin Örs Csépe Balázs Kovács-Nagy Rita Zolnai Mária Kende Gábor Kifer Márta Magyar Vasúti Egyesülés Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Hálózati Infrastruktúra Főosztály Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Infrastruktúrafejlesztési Programok Főosztály Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium - közlekedésbiztonság KIKSZ Pénzügyminisztérium Tanácskozási joggal jelenlévő tagok: Maksi Mátyás Alejandro Checchi-Lang Filep Nándor Dr. Puskás Dóra Európai Bizottság Európai Bizottság DG REGIO PM - Igazoló Hatóság PM - Ellenőrzési Hatóság (KEHI) Vargha Katalin Közlekedés Operatív Program Irányító Hatóság, MB titkár Megfigyelők: Antonio Colaco Shelley Mason Európai Bizottság DG TRANSPORT Európai Bizottság DG TRANSPORT 2

3 Kocsis Zsuzsanna Dr. Becker László Lovász Győző Szebeni László Barabás Péter Knappné Hanyec Tünde Végh Zsófia Diczkó János Szűcs Lajos Zólyominé Zolnai Marianna Balogh Árpád BFFH BFFH ORFK KIKSZ KIKSZ KIKSZ KIKSZ KIKSZ GKM NFÜ KÖZOP IH DBR Burány Sándor elnök úr köszöntötte a jelenlevőket a Közlekedési Operatív Program Monitoring Bizottság (KÖZOP MB) első ülésén, hangsúlyozva a KÖZOP fontosságát tekintve a közlekedésfejlesztés területének fontosságát. Bemutatta a KÖZOP Irányító Hatóság új vezetőjét, Galovicz Mihály urat, aki röviden bemutatkozott. Burány Sándor elnök úr megkérte a résztvevőket, hogy a hozzászólásaik előtt a könnyebb nyomon követés valamint az emlékeztető érdekében mutatkozzanak be, valamint nevezzék meg az őket delegáló szervezetet. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az ülésről hangfelvétel készül. Az aláírt jelenléti ív alapján megállapította, hogy a 29 szavazótagból 15 van jelen az ülés kezdetekor, tehát a Monitoring Bizottság határozatképes. (Az ülés közben érkezőkkel a tagok száma 22-re nőtt.) Burány Sándor elnök úr ismertette az ülés javasolt napirendi pontjait: 1. A Monitoring Bizottság ügyrend tervezetének megvitatása és elfogadása, valamint a Monitoring Bizottság megalakulása (az Előzetes Monitoring Bizottság alakul át Monitoring Bizottsággá); 3

4 2. A június 19-én tartott Előzetes Monitoring Bizottsági ülés emlékeztetőjének elfogadása; 3. Az Operatív Programról valamint az Akciótervekről szóló tájékoztató; 4. Tájékoztató a KÖZOP műveletek kiválasztási szempontjairól; 5. Budapesti projektek bemutatása; 6. Egyéb A Monitoring Bizottság tagjai a napirendi pontokat elfogadták. Burány Sándor javasolta, hogy amennyiben külön kérés nem érkezik szavazásra, a napirendi pontoknál a bizottság lehetőleg konszenzussal szavazzon. Ellenvetés nem érkezett. 1. napirendi pont: A Monitoring Bizottság ügyrend tervezetének megvitatása és elfogadása, valamint a Monitoring Bizottság megalakulása (az Előzetes Monitoring Bizottság alakul át Monitoring Bizottsággá) Kiosztott dokumentumok: Ügyrend-tervezet A beérkezett észrevételek Burány Sándor tájékoztatta a tagokat, hogy az ügyrend tervezete valamint az arra érkezett tagi észrevételek kiosztásra kerültek, majd felkérte Grónay Andrea főosztályvezetőhelyettest, hogy ismertesse a napirendi pontot. Grónay Andrea köszöntötte a jelenlévőket a KÖZOP Monitoring Bizottság ülésén, elmondta, hogy a 1083/2006 EK rendelet 63.cikke alapján az Operatív Program Európai Bizottság általi jóváhagyását követő 3 hónapon belül megalakul a tényleges monitoring bizottság. Tekintve, hogy a KÖZOP jóváhagyására 2007 augusztusban került sor, a mostani ülésen az eddigi előzetes monitorig bizottság rendes monitoring bizottsággá alakul át. Elmondta, hogy az ügyrend tervezet gyakorlatilag azonos a nyáron megvitatott és elfogadott ügyrenddel, majd ismertette az arra érkezett észrevételeket. A Monitoring Bizottságot az IH működteti, működésének alapja a 1083/2006 EK rendelet, a hazai szabályozásban pedig a 255/2006 Kr. Röviden ismertette a Monitoring Bizottság feladatait, melyek a kiosztott tájékoztató anyagokban, többek között az Ügyrendtervezetben megtalálhatóak. Röviden ismertette az észrevételeket és az IH álláspontját az észrevételekkel kapcsolatban. Burány Sándor felkérte a tagokat az esetleges kérdések, észrevételek jelzésére. 4

5 Fleischer Tamás (Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója) jelezte, hogy több ponton is volna észrevétele az ügyrendhez, ezért javasolta a dokumentum pontjain történő végighaladást. Burány Sándor javasolta, hogy amennyiben sok észrevétel van, azt a tagok inkább írásban tegyék meg, tekintettel arra, hogy a felvetett kérdéseket rendszerint meg kell vizsgálni, ezekről dönteni az ülésen nehezebb. Mindazonáltal megkérte Fleischer urat felvetéseinek ismertetésére. Fleischer Tamás (Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója) javasolta a bizottság feladatai (II.pont) között rögzíteni az UMFT célkitűzéseihez, illetve a horizontális szempontokhoz való visszacsatolást. Továbbá a IV/13/h. pontot kiegészíteni javasolja, mely szerint az MB elnöke nyilatkozzék, de az MB nevében, hisz itt mindenki más is nyilatkozati joggal bírhat saját szervezete nevében. A VI./18. pontban tárgyalt albizottságok vezetőinek jogait egyeztetni javasolja, véleménye szerint a nyilatkozati és a bizottság álláspontjának képviselete kivételével minden jog megilleti az albizottságok vezetőit is. A VI/19. pontban foglalt teljes körben kifejezés szerinte felesleges, mivel kétszer ismétlődik. A VIII./26. pont alapján javasolja, hogy csak akkor legyen másod ízben is összehívható az ülés, ha azt az előzetes meghívóban is jelezték. Az ügyrendben említett angol nyelvű összefoglalót szintén megköröztetésre javasolja, amennyiben az nem azonos az emlékeztető angol nyelvű fordításával. Ismét felhívta a figyelmet arra, hogy ő két szervezeten keresztül is felkérésre került, ami ahhoz vezetett, hogy az egyik szervezetnek nincs jelen képviselője. Elmondta, hogy ő a MTA Világgazdasági Kutató Intézet közlekedési szakértőjeként személyesen is kapott felkérő levelet az MTA címén, ám ő magát nem delegálhatja. Delegálta őt viszont a Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója. Javasolta, hogy vagy töröljük az MTA-t a tagok közül, vagy az IH az MTA vezetőjének címezzen levelet, így onnan is kijelölésre kerülhet egy személy. Grónay Andrea az észrevételekre válaszolva a következőket mondta el: Tekintettel arra, hogy ez a bizottság a KÖZOP monitoring bizottsága, nincs az UMFT célokhoz való visszacsatolási kötelezettsége, ezért nem javasolja az erre vonatkozó kiegészítést. Ennek a bizottságnak a feladata a KÖZOP céljainak figyelemmel kísérése és az azokhoz történő visszacsatolás. A Monitoring Bizottság működésének alapja a 1083/2006 EK rendelet, a hazai szabályozásban pedig a 255/2006 Kormány rendelet, működését a partnerség és az esélyegyenlőség tiszteletben tartásával folytatja. Az elnök nyilatkozati jogával kapcsolatban az IH egyetért azzal, hogy természetesen az ügyrend vonatkozó pontja az elnöknek a monitoring bizottság nevében történő nyilatkozati jogára vonatkozik. Az albizottságok kapcsán tisztázni kívánta, hogy a KÖZOP esetén még nem jött létre albizottság, s amennyiben igény esetén létrejön, akkor a tagok összetétele a monitoring bizottsági tagokból adódik, az albizottságban történt eseményekről a monitoring bizottsági üléseken a tagoknak be kell számolni az albizottság munkájáról. Ezekkel a kiegészítésekkel látja egyértelműnek az adott pontot, és a teljes körű beszámolás 5

6 kifejezést. A VIII/26. ponttal kapcsolatos észrevételt elfogadhatónak tartotta. Az angol nyelvű összefoglalóval kapcsolatban elmondta, hogy minden angol nyelvű összefoglaló a bizottsági tagok által ismert dokumentumok fordítása csupán. Elmondta, hogy az MTA Világgazdasági Kutató Intézet részére az előző ülése felvetett félreértés miatt írtunk újabb felkérő levelet, ám választ eddig nem kaptunk. Fleischer Tamás (Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója) fenntartotta, hogy az esélyegyenlőségi szempontokat figyelembe vevő bizottsági működés még mindig nem jelent a környezeti fenntarthatósági szempontok figyelembevételét, illetve javasolta, hogy ne az MTA Világgazdasági Kutató Intézetet kérjük tag delegálásra, hanem magát az MTA-t. Elmondta továbbá, hogy az UMFT-nek nincs Monitoring Bizottsága, így ha a KÖZOP MBnak és a többi Monitoring bizottságnak nem dolga a visszacsatolás, akkor az senkinek sem dolga, tehát ez a kérdés nincs megoldva. Mészárosné Halász Judit (Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács) megjegyezte, hogy az ügyrend pontjai között sehol nem látja az esélyegyenlőségi kérdések tartalmi megvitatásának lehetőségét. Grónay Andrea kihangsúlyozta, hogy ez lehetne az a témakör, mely területen egy horizontális albizottság kiegészíthetné a MB munkáját. Burány Sándor szavazásra bocsátotta a II/3. (f) pontban szereplő szövegrész pontosítását a következők szerint: az alapok vonatkozó célkitűzéseinek elérését valamint a horizontális szempontok érvényesülését (esélyegyenlőség, környezeti fenntarthatóság). A bizottság a javaslatot 11-7 arányban elvetette, 2 tartózkodás mellett. Burány Sándor felkérte a tagokat a határozati javaslattal kapcsolatos szavazásra. A bizottság ellenszavazat nélkül elfogadta az elhangzott észrevételek figyelembevételével módosított ügyrendet. 1/2007. (XI.15.) KÖZOP MB határozat: A Közlekedési Operatív Program (KÖZOP) Monitoring Bizottságának ügyrendjét a Bizottság konszenzussal elfogadta. Ezzel a Monitoring Bizottság megalakult. Tekintettel arra, hogy az újonnan elfogadott ügyrend alapján az emlékeztető elkészítésébe már hitelesítők is bevonásra kerültek, ezért felkérte a kormányzati oldalról Kovács Nagy Ritát (ÖTM), a civil oldalról pedig Molnár Lászlót (Magyar Mérnöki Kamara) az emlékeztető hitelesítésére. 6

7 2. napirendi pont: A június 19-én tartott Előzetes Monitoring Bizottsági ülés emlékeztetőjének elfogadása Kapcsolódó dokumentumok: A KÖZOP Előzetes Monitoring Bizottság június 19-én tartott ülésének emlékeztetője Burány Sándor felkérte Grónay Andrea főosztályvezető-helyettest, hogy ismertesse a napirendi pontot. Grónay Andrea elmondta, hogy sajnos az előző ülésen többen elfelejtettek bemutatkozni felszólalásuk előtt, ami azt eredményezte, hogy több megszólalót nem sikerült nevesíteni az emlékeztető megírásakor. Az emlékeztető észrevételezésére 15 nap állt rendelkezésre a tagok számára, s bár az emlékeztető kiküldésekor erre külön felhívtuk a figyelmet, sajnos ennek ellenére egy visszajelzés sem érkezett a felszólalók beazonosításához. Ezért újra kihangsúlyozta annak fontosságát, hogy a tagok felszólalás előtt a jövőben mindig bemutatkozzanak, továbbá megkérte a tagokat, hogy nézzék végig az emlékeztetőt, és ahol Anonymus nevet látnak, és magukra ismernek, jelentkezzenek. Ezt követően az ismeretlen felszólalók jelentős része beazonosításra került, ám maradtak ismeretlen eredetűek is. Mivel nem lett minden felszólalásnak gazdája, Burány úr az emlékeztetőt a fenti módosításokkal, valamint néhány ismeretlen felszólalással elfogadásra terjesztette elő. Burány Sándor felkérte a tagokat a határozati javaslattal kapcsolatos szavazásra. A bizottság ellenszavazat nélkül elfogadta az elhangzott észrevételek figyelembevételével módosított emlékeztetőt. 2/2007. (XI.15.) KÖZOP MB határozat: A Közlekedési Operatív Program (KÖZOP) Előzetes Monitoring Bizottság június 19-i ülésének emlékeztetőjét a Bizottság konszenzussal elfogadta. 3. napirendi pont: Az Operatív Programról valamint az Akciótervekről szóló tájékoztató Kiosztott dokumentumok: A Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) Európai Bizottság által jóváhagyott változata A Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) Európai Bizottság általi jóváhagyásáról szóló határozat; Akciótervek augusztus 8-i kormányülésén elfogadott változata 7

8 Tájékoztató a KÖZOP előrehaladásáról (Prezentáció) Tájékoztató az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégiáról (Prezentáció) Burány Sándor tájékoztatta a tagokat, hogy a KÖZOP dokumentumát az Európai Bizottság 2007 augusztus 1-én jóváhagyta, a Kormány pedig augusztus 8-i ülésén fogadta el az Akcióterveket. Elmondta, hogy a Bizottság titkársága a napirendi pontokhoz tartozó dokumentumokat eljuttatta a tagokhoz, illetve a szóban forgó anyagok a helyszínen is kiosztásra kerültek. Ezt követően felkérte Galovicz Mihály IH vezetőt, hogy tartsa meg prezentációját a KÖZOP és Akcióterveinek előrehaladásáról. Galovicz Mihály (irányító hatóság vezető) rövid tájékoztatót tartott a júniustól decemberig tartó időszak újdonságairól a KÖZOP és az Akciótervek vonatkozásában, valamint intézményrendszeri vonatkozásban. Bemutatta a KKK-KIKSZ, a Közreműködő Szervezet vezetőjét, Kende Gábor urat. Burány Sándor megköszönte a prezentációt majd felkérte Szűcs Lajos urat a GKM képviseletében, hogy tartsa meg tájékoztatóját az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia vonatkozásában. Szűcs Lajos a GKM képviseletében megtartotta tájékoztatóját az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia vonatkozásában. Burány Sándor felkérte a tagokat az esetleges kérdések, észrevételek jelzésére. Fleischer Tamás (Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója) érdeklődött aziránt, hogyan kívánja a GKM a most elkészült Stratégiának az augusztusban elfogadott KÖZOP-hoz való utólagos visszacsatolását megoldani. Szűcs Lajos (GKM) elmondta, nem kell módosítani a KÖZOP-ot, mivel a KÖZOP kialakításakor, tervezésekor ezek a stratégiai elemek már ismertek voltak, az egyeztetések során beépültek a KÖZOP-ba. Alejandro Checchi-Lang (Európai Bizottság) köszöntötte a jelenlévőket, dicsérte a tolmácsok munkáját, s megkérte a tagokat, hogy aki szükségét érzi, most kapcsolja be fejhallgatóját. Hangsúlyozta, hogy az itt bemutatott Stratégia nagyon jó megközelítés, azonban ez csak a stratégia elemző része. Tekintve, hogy a magyar Kormány ígéretet tett a teljes Stratégia év végéig történő megalkotására, az Európai Bizottság várja a teljes Stratégiát, hisz ez előfeltétele is a program indításának. A Stratégiának fontos részét képezi a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele, mely szintén nagyon fontos az Európai Bizottság számára. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a vasúti projektek előkészítetlensége miatt, jóllehet a magyar állam Kohéziós Alapból jelentős összegeket (1,7 mrd euro) kapott kifejezetten vasúti projektek előkészítésére. A Jaspers tájékoztatása alapján Magyarország nem rendelkezik előkészített vasúti projektekkel, ami aggodalomra 8

9 ad okot, hisz a vasút prioritási ágazat az Európai Bizottság számára. Az a minimális arány, melyről az Európai Bizottsággal megegyezés született, nem módosítható, az az összeg a megfelelő felhasználásig blokkolva van. Hangsúlyozta, hogy a KÖZOP egy jó program, épp ezért jó lenne, ha meg is tudnánk valósítani, mégpedig a megfelelő arányokban, másképp a program céljait nem leszünk képesek elérni. Mészárosné Halász Judit (Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács) a liszaboni célok között szereplő foglalkoztatás növelése és az imént meghallgatott Stratégia személyszállításra vonatkozó része a valóságban nem köszön vissza, hisz több hátrányos helyzetű kistérségből gyakorlatilag lehetetlen munkába járni, megszűntek mind a Volán, mind a vasút járatok. Javasolja a menetrendek és az árak tervezés során figyelembe venni a munkanélküliség felszámolására irányuló különböző terveket, valamint az autóval nem rendelkezők kispénzűségét. Molnár László (Magyar Mérnöki Kamara) elmondta, hogy a Kamara közlekedési tagozata a GKM-mel megvitatta a Stratégiát, s ennek alapján az a véleménye, hogy ez a Stratégia jelentős előrelépést jelent az eddigiekhez képest, jó módszertannal, eszközrendszerrel rendelkezik, hiányolható ugyanakkor, hogy nem foglalkozik a határon átnyúló gazdasági térségekkel és a határmenti kapcsolatokkal, valamint nem említi a horizontális politikák között a területfejlesztési tényezők fontosságát. Hozzátette, hogy a közösségi közlekedés jelenleg Magyarországon alulfinanszírozott, ezért sajnos az esélyegyenlőségi szempontok megvalósítása csak hosszú távon elképzelhető. Hozzátette, hogy a KÖZOP-on nem lehet számon kérni a magyar vasúti közlekedés teljes helyzetét, csupán azon projektek vizsgálhatók, melyek beleférnek az uniós finanszírozási körbe. Dr. Borsik János (Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldal) véleménye szerint a rendelkezésre álló összegek elosztása kevésbé hatékony. A Stratégia szép terv, de a GKM nek fogalma sincs arról, hogy mit is jelent a szárnyvonalak bezárása. E kérdésben nincs társadalmi egyeztetés, és ha az országnak nincs egy ökológiai alapokon nyugvó, társadalmilag is támogatott közlekedéspolitikai koncepciója, akkor a szép tervek hiányosak maradnak. Magyarország tranzit ország, nem csak kelet-nyugati, hanem északdéli irányú fejlesztésekre is szükség volna. Úgy véli, hogy a tengelyterhelés növelése nem kielégítő megoldás ebben az esetben, hiszen az utak kapacitása véges, a forgalom viszont bizonyos esetekben többszörösére nőtt. A Ro-La hazai helyzete pedig egyenesen katasztrofális. Javasolja, hogy az Európai Bizottság kísérje figyelemmel kormányszinten a magyarországi közlekedési prioritások megvalósulását, mert soha nem lesz ekkora forrás a szolgáltatást igénybevevőkre jobban figyelő közlekedés kialakítására. Vitézy Dávid (Városi és elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) osztotta az előtte szólók véleményét, a megfogalmazott célok nagyon hangzatosak, de a valóság azt mutatja, nemhogy elindulnánk előre, de gyakorlatilag hátrafelé megyünk. A vasúti mellékvonalak bezárása, vagy a legfőbb pályaudvarok visszafejlesztése, kitelepítése egyes beruházások miatt, vagy a BKV drasztikus, Európában egyedülálló teljesítménycsökkentése 9

10 kifejezetten ellentétesek a stratégiai célokkal, és lényegesen megnehezítik a KÖZOP projektjeinek megvalósulását, még ha azok jó irányba mutatnak is. A Stratégiából hiányolja a nagyvárosok problémáit és ezeket megoldani hivatott célrendszert. Hiányolja egy olyan egységes stratégia létét, mely alapján az összes nagyváros hasonló módon kezelhetné a városi közlekedés kérdéseit. Szűcs Lajos (GKM) elmondta, hogy a Stratégia összetett eszközrendszert tartalmaz, melynek a KÖZOP csupán egy részéhez kapcsolódik, ám tartalmaz sok olyat is, melyek a kormányzat egyéb intézkedései által valósulhatnak majd meg. Ilyen többek között a társadalmi esélyegyenlőség megőrzése, biztosítása a mobilitás szempontjából célkitűzés is. A személyi közlekedés gazdasági fenntarthatósága, a gazdasági alapok hiánya erősen befolyásolja a lehetőségeket, tendenciózus teljesítménycsökkenést von maga után, ugyanis a közösségi közlekedés szolgáltató vállalatok bevételének %-át fizeti az utas, 30-40%-át az állam adja fogyasztói árkiegészítés címen, 10-25%-át pedig konszolidációs programokból fedezik. Uniós tagságunkkal azonban a közösségi közlekedési szolgáltatásokra vonatkozó rendeletek változása okán a évi GKM költségvetésben megjelentek olyan 100 milliós nagyságrendű tételek, melyek eddig hiányoztak a közösségi közlekedés talpon maradásához. Továbbá két éve a normatív támogatást is bevezették, ami a helyi közlekedési társaságoknak mintegy 30 Mrd forintnyi támogatást jelentett a három évvel ezelőttihez képest. Az infrastruktúra fejlesztéseket pedig valóban oda próbálják fókuszálni, ahol tömegeket érint, így a hátrányos helyzetű kistérségek közlekedésének megoldása valóban csak hosszú távú célként jelentkezhet. Molnár úr észrevételével kapcsolatban elmondta, hogy a területfejlesztési célokat ugyan nem nevesítve, hanem integrálva, de megjelenítették a stratégiában. Borsik úr észrevétele kapcsán elmondta, hogy a Stratégia a 2230/2006 Kormányhatározat figyelembe vételével készült. Az észak-déli irány fejlesztése a célok között szerepel, de a kelet-nyugat irányú fejlesztés ma elsőbbséget élvez, mivel itt már nagy a forgalom, míg az észak-déli irányban ez a jövő kérdése. A Ro-La kapcsán, amely kamionok vonaton történő szállításáról szól, elmondta, hogy Magyarország azon kevés Európai ország közé tartozik, aki jelentős összeggel támogatja a Ro-La-t, annak teljes összeomlását elkerülendő. Igénybevétele nem kötelező, mivel nincs engedély-kvóta gazdálkodás, az Európai Unión belül ez a terület liberalizált. A Ro-La drágább, mint a közúti fuvarozás, ezért értelemszerűen a vállalkozóknak nem áll érdekében alkalmazni azt, hacsak nincs arra kötelező adminisztratív szabályozás. A támogatások hatására kamion szállítására került sor, mely messze nem éri el azt a mennyiséget, mely az adminisztratív szabályozás esetén szállítható volna. A területet a jövőben is támogatni kívánja a tárca, immár a harmonizált európai szabályrendszer mentén. Vitézy úr észrevétele kapcsán elmondta, hogy a jogosan említett visszafejlődést talán most sikerült megállítani, a városi közlekedésre a következő hét évben legalább annyi forrás van betervezve a KÖZOP hozzájárulásával, mint az előző 70 évben összesen. Az Európai Unió kidolgozta a városi közlekedés Zöld könyvét, melynek megvitatásához a GKM egy 2008-ban kidolgozásra kerülő városi közlekedési politika kidolgozásával fog csatlakozni. Ebben azonban nem lesznek konkrétan 10

11 megnevezett útvonalak, itt pusztán egy önkormányzatok számára javasolt módszertant tudnak adni. Fleischer Tamás (Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója) érdeklődött azzal kapcsolatban, hogy az OP és az akciótervek tartalmi megvitatására mikor kerül sor. Kiemelte többek között, hogy az Akciótervekben szereplő projektek lezárulása legkésőbb 1010-re van ütemezve, tehát a 2013-ig tartó időszak további részében nem egyértelmű, hogy mi fog történni. Úgy véli, a KÖZOP-ban maradtak még homályos, és rosszul meghatározott részletek, amiket egyeztetni és javítani kellene. Grónay Andrea elmondta, hogy az előzetes monitoring bizottsági ülésen már megvitatásra kerültek az akciótervek, illetve a partner-egyeztetések eredményei is ismertetésre kerültek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Operatív Programot az Európai Bizottság augusztusában elfogadta, tehát a Monitoring Bizottság feladata inkább a KÖZOP megvalósításának nyomon követése. A dokumentum az ülésen tájékoztatás végett került kiosztásra, annak tartalmi megvitatása már nem feladatunk. A as akciótervek ugyancsak a Kormány jóváhagyásával bírnak, azonban azok felülvizsgálata januárban várható. Kérte a tagokat, hogy az Akciótervekkel kapcsolatos kérdéseiket, észrevételeiket írásban tegyék meg mihamarabb a Monitoring Bizottság titkáránál (elérhetősége a meghívóban szerepelt), hogy azok decemberben még beépítésre kerülhessenek a felülvizsgálat során. Felhívta a tagok figyelmét arra is, hogy az OP valóban időszakra szól ugyan, de az akciótervek csak 2 évre. Azután új akciótervek készülnek újabb 2 évre, azokkal kapcsolatban újabb társadalmi vitára kerül majd sor. Fleischer Tamás (Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója) tájékoztató jelleggel észrevételezte, hogy a vasúti fejlesztések esetén jelenleg az a megfogalmazás található az értékelési szempontok között, hogy a közúti stratégiának megfelel, ami t nem lát megalapozott értékelési szempontnak vasúti fejlesztések esetén. Ezeknek a térségfejlesztési stratégia, a regionális fejlesztési politika, illetve az egységes közlekedési koncepció céljainak kellene, hogy megfeleljenek. A térségi elérhetőség nem a régión belüli elérhetőséggel foglalkozik, hanem a térségek külső megközelíthetőségének javításával, ami a ország és a régiók nemzetközi elérhetőségének volna célja, alapvetően tehát hibásan felfogott célok megvalósítását kívánjuk követni, és indikátorokkal mérni. Alejandro Checchi-Lang (Európai Bizottság) előző hozzászólásához visszautalva kiemelte, hogy a Jaspers nem rendelkezik információval a vasúti projektekkel kapcsolatban, tehát erről a kérdésről szeretne több információt kapni. Szűcs Lajos (GKM) elmondta, hogy a 2003-as közlekedési politikához képest új elemek kerültek a stratégiába, melyek nagyobb teret adnak a kötött pályás közlekedésnek, mivel a környezeti fenntarthatóság szempontja kiemelt helyre került. A KÖZOP kialakítása során elértük a kötött pályás közlekedés Európai Unió által előírt arányait is. 11

12 Grónay Andrea hozzátette, hogy a vasúti beruházások részben a Kohéziós Alapból kerülnek előkészítésre, illetve hogy a Jaspers 2007 évi munkatervét az NFÜ módosítani kívánja, mivel már jelentkezett igény vasúti projektek kapcsán. Molnár László (Magyar Mérnöki Kamara) hozzátette, hogy az Akciótervben lévő öt vasúti infrastruktúra projekt közül három tenderterv készítési, vagy tendereztetési fázisban van. Burány Sándor megkérdezte a tagokat, van-e egyéb észrevételük. Burány Sándor a napirendi pontot lezárta. 4. napirendi pont: Tájékoztató a KÖZOP műveletek kiválasztási szempontjairól Kapcsolódó dokumentum: A KÖZOP műveletek tervezett kiválasztási szempontjai Prezentáció Burány Sándor felkérte Grónay Andreát a prezentáció felvezetésére. Grónay Andrea elmondta, hogy a 1083/2006 EK rendelet 65.cikke alapján a Monitoring Bizottság az Operatív Program jóváhagyásától számított hat hónapon belül megtárgyalja és jóváhagyja a finanszírozott műveletek kiválasztási kritériumait. Jelenleg az irányító hatóság egy tájékoztatást adna arról, hogy milyen kritérium-rendszert és hogyan állíttatott össze. A végleges elfogadást későbbi időpontra javasolja, természetesen a hat hónapos határidő figyelembe vételével. Ennek oka, hogy jelentős hazai jogszabály-módosulások várhatók a közeljövőben, különös tekintettel az Európai Uniós források felhasználásáról szóló 16/2006-os MeHVM-PM rendeletre, melynek várható módosulása a 2007 november végén várható. Az Akciótervek felülvizsgálatáról a Kormány januárban fog dönteni. Az egyes prioritási tengelyek, konstrukciók mentén a kiválasztási szempontokat differenciálni kell a támogatási terület típusok szerint, különbséget téve a kiemelt és a pályázatos úton beérkező projektek között. A projekt dokumentumok véglegesítése is a hónap végén várható, ekkor válhatnak csak véglegessé a kiválasztási kritériumok is. Ezt követően kerülhet a Monitoring Bizottság elé, írásos eljárás keretében. Mindezek figyelembevételével átadta a szót Tabák Gábornak, az OTP Hungaro-projekt képviselőjét, hogy a szempontrendszert kidolgozó munkacsoport szakértőjeként tartson részletes beszámolót a KÖZOP műveletek kiválasztási szempontjairól. Tabák Gábor prezentálta a KÖZOP műveletek tervezett kiválasztási szempontjait. Burány Sándor megkérdezte a tagokat, van-e észrevételük. 12

13 Fleischer Tamás (Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója) érdeklődött, hogy ez a szempontrendszer csak a kiemelt projektekre vonatkozik, vagy a pályázatosokra is. Tabák Gábor (OTP Hungaro-projekt) elmondta, hogy a szempontrendszer alkalmazása általános lesz, de a szóban forgó 4.prioritási tengely esetén a szempontrendszer alapján kidolgozásra kerül majd egy pontozásos értékelő lap is. Tóth Péter ( GKM) tisztázni kívánta, hogy írásos eljárásban kerül-e elfogadásra a szempontrendszer a Monitoring Bizottság által, illetve hogy mi a szempontrendszer és a 16/2006-os MeHVM-PM rendelet egymáshoz való viszonya. Melyik a mértékadó, ha a Monitoring Bizottság által elfogadott szempontok szigorúbbak, mint a jogszabályban meghatározott. Mi történik ha a kettő között eltérés mutatkozik. Grónay Andrea (KÖZOP irányító hatóság) válaszában megerősítette az írásos eljárás lefolytatását. Hozzátette, hogy a projekt dokumentumok véglegesítése a jogszabályváltozást követően történhet meg annak figyelembevételével. Fleischer Tamás (Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója) kérte a dátumok meghatározását a kiválasztási kritériumok használatának kezdetét illetően, illetve hogy az MB mikor észrevételezheti azokat. Grónay Andrea (KÖZOP irányító hatóság) elmondta, hogy november végére várható a jogszabály módosítás, november-december során az MB megkapja a végleges anyagot észrevételezésre. A projekt kiválasztás ezek alapján indul el az eljárásrend szerint a következőképpen: az elkészült projekt dokumentumok alapján a Kedvezményezett benyújtja a projekteket, a közreműködő szervezet értékelteti értékelők segítségével, a bíráló bizottság megtárgyalja és megteszi javaslatát, mely alapján az irányító hatóság megköti a támogatási szerződést. Antonio Colaco (DG Tansport) hasznosnak találta, hogy a kockázatelemzés a projekt elbírálás része, ami viszont nem egy statikus koncepció, tehát érdeklődött annak frissítési mikéntjéről, hogyan kívánja az irányító hatóság megoldani a kockázatok alakulására vonatkozó visszajelzést a projektek megvalósítása során. Tabák Gábor (OTP Hungaro-projekt) elmondta, hogy az értékelési szempontrendszerben ez az elvárás még nem tükröződik, bár a nagyprojektek estében ez valóban szükséges. Úgy véli, a közreműködő szervezet feladata lesz egy olyan projekt-menedzseri csapat felállítása, akik projektenként figyelik a kockázatelemzés által kiemelt részletek alakulását, illetve követni azokat a projekt megvalósulása során. Projektenként stratégia készül, mely értékelésre kerül, majd a kedvezményezett által leadott monitoring jelentések 13

14 alapján a projektmenedzserek feladata, hogy az esetlegesen szükséges korrekciós lépéseket kezdeményezzék. Kende Gábor (KIKSZ) hozzátette, ezen túlmenően a közreműködő szervezet feladata az is, hogy az Monitoring Bizottsági üléseken beszámoljon a projektek előrehaladásáról, azok kockázati tényezőivel együtt. Burány Sándor további hozzászólások híján a napirendi pontot lezárta. 5. napirendi pont: Budapesti projektek bemutatása Kapcsolódó dokumentum: Tájékoztató Budapesti projektekről (Prezentáció) Burány Sándor felkérte Galovicz Mihály urat a napirendi pont felvezetésére. Galovicz Mihály (irányító hatóság vezető) elmondta, hogy hagyományteremtő jelleggel az irányító hatóság szeretné bevezetni, hogy minden MB ülést más-más régióban szervez meg, s az abban a régióban megvalósuló projektekről tart tájékoztatást, esetleg projektlátogatást is szervez. Mivel most Budapesten vagyunk, most a Budapesti projektek kerülnek bemutatásra. Burány Sándor a fentiek alapján felkérte Becker László urat a Budapest Főváros Önkormányzatának képviselőjét a projektek bemutatására. Becker László (Budapest Főváros Önkormányzata) megtartotta prezentációját, mely során 5 projekt bemutatására került sor. Vitézy Dávid (Városi és elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) a 4-es metró kapcsán kiemelte, hogy a metró a kor elvárásainak nem fele meg, hisz csak a belvárosban fejleszti a közlekedést, így sok autóst nem képes átvonzani. Mivel zajló beruházásról van szó, sajnos az előzőekben is megtett észrevételei már csak tanulságok levonására adnak lehetőséget. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Jaspers által megfogalmazott kritikák milyen projekt elemeket érintenek. A FŐV Közgyűlés által kapott tájékoztató szerint pl. a P+R parkolókat hagynák el a beruházásból, ami az autóstársadalom átvonzását a tömegközlekedés használatára ellehetetleníti, ez jelentősen csökkenti a metró társadalmi hasznát. A támogatási intenzitás kapcsán elmondta, hogy új projektek előkészítésének támogatását is fontosnak tartaná, mivel az engedélyes tervekhez kötni a támogatást véleménye szerint jelentősen visszaveti a városi és elővárosi fejlődés lehetőségét. Az 1-es és a 3-as villamos vonalát a projekt épp csak átvezeti a Duna túlpartjára, de a fontos csatlakozó pontokig nem jut el a villamos. A fejlesztési tartalom növelése (akár a felújítás jellegűek rovására is) fontos volna véleménye szerint. Az 5-ös metro esetén 14

15 nehezményezte, hogy a tervek szerint szinte csak felújításra, és járműcserére kerülne sor. A budai villamoshálózat és a 42-es villamos kapcsán üdvözölte, hogy korszerű várospolitikai és közlekedéspolitikai szempontból végiggondolt beruházásokról van szó, reális költségkeretek között. Manninger Jenő (Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács) egyetértett azzal, hogy a fővárosba való bejutáson a jelenlegi projektek valóban nem segítenek, fontosnak tartaná nemcsak a kelenföldi P+R parkoló megépítését, de az onnan a városhatárig történő folyamatos közlekedés biztosítását is. Fleischer Tamás (Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója) elővárosi és városi szempontból egyaránt megfelelő S-BAHN koncepció, a Szentendre-Pomáz vonal KÖZOP-ot érintő szakaszát ugyan nem érinti, de a többi szakaszt érinteni fogja, hogy az 5-ös metró jelenlegi tervei nem illenek bele az S-BAHN koncepcióba, ezért a metró terveit felülvizsgálni javasolja, még a beruházás megkezdése előtt, mivel utána kiküszöbölhetetlen ellentmondásba ütközhetünk. Molnár László (Magyar Mérnöki Kamara) úgy véli, hogy az észak-déli gyorsvasút beleillik az S-BAHN koncepcióba, tekintve, hogy a Budapestre érkező forgalom egyötöde ezen a ponton érkezik Budapestre, ahol a városhatár és a városközpont távolsága a legszűkebb. Ezen túlmenően egyetért azzal is, hogy a vonalnak tovább kell mennie a városhatáron és elérni a városhatáron kívüli területeket. Alejandro Checchi-Lang (Európai Bizottság) hozzátette, hogy a KÖZOP kapcsán voltak tárgyalások, a program kiterjed egész Magyarországra, az Európai Bizottság szeretné látni a program 6 konvergencia régióra való hatását. Az Európai Bizottság hangsúlyos kérdése, hogy az országos regionális politikának figyelembe kell vennie a regionális különbségeket, azokat kezelni kell, a régiók kiegyenlítése nagyon fontos a következő 9 évben. A KÖZOP az egyik legfontosabb program ebből a szempontból, mely a közlekedési hálózatok kialakításával jelentősen hozzájárulhat a régiók kiegyenlítéséhez, mint ahogy ehhez kapcsolódik az NFT egyik kitétele. A 4-es metró kapcsán ismertette az Európai Bizottság döntési folyamatát, mely során a Jaspers vizsgálat lezárását követően a Jaspers jelentést készít a projektről, bemutatja azt Brüsszelben, majd az Európai Bizottság ezután hoz döntést a projektről. Hozzátette, hasznos lenne, ha a magyar projektek kiválasztására vonatkozó döntéshozatali eljárást bemutatnánk, az ország többi részére vonatkozó fejlesztésekkel együtt, mivel mindenki számára értetővé kell tenni, hogy miért központosított projektek vannak Magyarország központi részére irányítva. Kérte, hogy a prezentációban említett, fővárosi közgyűlés által 2005-ben elfogadott budapesti fejlesztési tervet juttassák el számára, mivel eddig nem kapott róla tájékoztatást. Emellett megköszönte az angol nyelvű nyomtatott anyagokat, mivel ezek nagyban megkönnyítik az Európai Bizottság képviselőinek munkáját. 15

16 Antonio Colaco (DG Tansport) hangot adott érzésének, miszerint a prezentált projektek kissé szeparáltan kerültek vizsgálatra, figyelmen kívül hagyva azok holisztikus hatásait. Érdeklődött a fejlesztések összességének megvalósítását követő várt eredményekről a budapesti régióban történő várható javulások tekintetében. Az észak-déli vasúti közlekedés esetén elmondta, hogy a villamos és a vasút közti ellentmondásra sok városban a megoldást a vasúti villamoskocsik jelentik. Becker László (Budapest Főváros Önkormányzata) a 4-es metró kapcsán tisztázni kívánta, hogy a projektből kivett beruházások is megvalósulnak, így a kelenföldi P+R parkoló is megvalósul, de fejlesztési társulás létrehozásával, magántőke bevonásával, mely lehetővé teszi egy a kivettnél sokkal komolyabb létesítményrendszer létrehozását. A költségelem kivételének oka elmondása szerint az Európai Bizottság által adott költség-haszon elemzési útmutató alapján számítva kedvezőtlen eredményt mutatott. Új projektek előkészítése kapcsán egyetért azzal, hogy nagyobb forrás több előkészítésre ad lehetőséget, azonban az engedélyezési terv benyújtását szükségesnek tartja minden projekt esetén. Az 1-3 villamos kapcsán kifejtette, hogy valóban nem elég nagyléptékű, de a hálózati fejlesztésnek ez a gyűrű csak egy része, de a teljes beruházás nem fér bele a jelenlegi KÖZOP forrásba. Az 5-ös metrónál pontosította, hogy jelentős minőségi javulással járó korszerűsítésről van szó, nem pedig felújításról. Az ingázó forgalom kapcsán elmondta, hogy a 4-es metró meghosszabbítására már létezik egy előmegvalósíthatósági tanulmány, így stratégiai döntés esetén a következő pénzügyi időszakban további fejlesztés lehetséges az elővárosi közlekedés segítésére. Ez a többi metró vonal esetében is elmondható. Fleischer úr felvetése kapcsán kifejtette, hogy a főváros már elkezdte az egyeztetést az S-BAHN szakértőivel, a főváros stratégiai elképzeléseibe be kívánja építeni az S-BAHN koncepciót. Úgy vélte, hogy az észak déli gyorsvasút (másnéven 5-ös metró) nem tér el az S-BAHN koncepciótól, de hangsúlyozta, hogy ezt a kérdést ismételten meg fogják vizsgálni. Az Európai Bizottság észrevételei kapcsán elmondta, hogy a 4-es metró esetén a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti megállapodásban szereplő költségvetési kereten belül marad a projekt, de a beruházást a metró törvénynek megfelelően fogják megvalósítani. Hozzátette, hogy a prezentációjába az idő rövidsége miatt nem tette be az a diát, mely a holisztikus hálózati kép teljességét volna hivatott megmutatni, hozzátette, hogy Colaco úr is részt vett az egy évvel ezelőtt megtartott hálózati prezentáción, melyen bemutatásra került, miképp alakulna a budapesti közlekedési hálózat 25 év múlva. Burány Sándor további hozzászólások híján a napirendi pontot lezárta. 6. napirendi pont: Egyéb Az elnök bejelentette, hogy a Monitoring Bizottság következő ülésére 2008 első félévében kerül sor. Burány Sándor megköszönte a tagoknak a Monitoring Bizottságban való 16

17 munkájukat, a hozzászólásokat, valamint a tolmácsok munkáját, reményét fejezte ki a további hatékony és konstruktív együttműködésre, majd az ülést bezárta és a tagokat ebédre invitálta. Budapest, január Készítette: Vargha Katalin Jóváhagyta: Burány Sándor Hitelesítette: Kovács Nagy Rita (ÖTM), Molnár László (Magyar Mérnöki Kamara) 17