A Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Gyula évi szöveges beszámolója

Átírás

1

2 A Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Gyula évi szöveges beszámolója 1. Feladatkör, szakmai tevékenység 1.1. Az Igazgatóság neve: Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító száma: Honlapjának címe: Az Igazgatóság évi szakmai tevékenységének és működésének összefoglalása A év szakmai feladat-ellátási lehetőségeit alapvetően meghatározta a költségvetési támogatás több mint 45%-át kitevő zárolás. Az év első időszakában végrehajtott zárolás következtében az igazgatóság működésképtelenné vált volna, ha nem következik be a zárolás részbeni feloldása. Ennek megfelelően az igazgatóság 2011-ben csak részben tudta ellátni a jogszabályokban megfogalmazott feladatait. Az engedélyezett létszám megtartását elsődleges prioritásként kezeltük, ezen túlmenően a legszükségesebb, mindenképpen felmerülő üzemeltetési kiadások fedezetét tudtuk költségvetési támogatásból finanszírozni. A fenntartási feladatok végzése maradványelven történt. A szakmai feladatok még éppen elégséges szinten történő ellátását két tényező segítette, illetve tette lehetővé 2011-ben. Egyrészt az igazgatóság 2011-ben millió Ft nagyságrendű ár- és belvíz védekezési feladatot végzett el, másrészt 586 millió Ft volumenű közmunka programot valósítottunk meg, s ezen feladatok hozadékaként vált biztosítottá az éves működésünk. Ezek a többlet lehetőségek részben pótolták az állami finanszírozás hiányát, azonban néhány szakterületen egyre aggasztóbbak az alulfinanszírozottság műszaki következményei (nagyműtárgyak fenntartása, műtárgy ellenőrző mérések elmaradása, gép fenntartási munkák hiánya, magasépítmények állapota, stb.) Az intézmény által ellátott tevékenységi kör, az év során teljesült feladatok, a szakmai feladatokban bekövetkezett változások, jellemző mutatókkal a szakmai működés értékelése Az igazgatóság 2011-ben is alapvetően a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet és az Alapító Okiratban foglaltak alapján látta el feladatait. Az ellátandó szakmai feladatok körében az év során egy lényeges változás történt, a korábbiaknál sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a vizitársulatokkal

3 2 kapcsolatos feladatkör, miután a vizitársulatok szakmai felügyeletének ellátása a vízügyi igazgatóságok feladatává vált. A évi szakmai feladat-ellátás főbb mutatói az alábbiak: Az év első hónapjában I-III. fokú készültség mellett folytattunk árvízvédekezést ben 155 napig volt az igazgatóságnál belvízvédelmi készültség, mind a 10 belvízvédelmi szakaszunkon folyt védelmi munka, több helyen III. fokú készültség mellett. A decemberében kezdődött belvizes időszakban területünkön korábban nem regisztrált mértékű elöntések (62640 ha) alakultak ki ben összesen 198,2 millió m3 belvizet emeltünk át szivattyúkon a főbefogadókba. Az év során vízminőségi kárelhárítási tevékenység nem vált szükségessé. Fenntartottuk a védművek és a védelmi szervezet működőképességét, a műveket az előírásoknak megfelelően felülvizsgáltuk. A felülvizsgálat érintette a védműveket keresztező 260 db létesítményt is ben az 1001,96 ha hullámtéri véderdőből 11,4 ha került felújításra, 10,23 hektáron pedig véghasználat történt. Az igazgatóság ellátta az állami tulajdonú felszíni és felszín alatti vízkészletekkel kapcsolatos kezelői feladatokat. Az év során 105 db vagyonkezelői hozzájárulást adtunk ki. 427 fős átlaglétszámmal közmunka programot valósítottunk meg, 586 millió Ft támogatással. A közfoglalkoztatás volt a évi fenntartási tevékenységünk alapja ben egy intézményi beruházásunk indult, a Hortobágy-Berettyó balparti drénszivárgó aknák elektrifikálása céljából ben tervezés és előkészítés folyt, a kivitelezés áthúzódik 2012-re ben 13,6 millió m3 öntözővizet szolgáltattunk, területünkön az öntözési idényben a csapadék mennyisége a sokéves átlag alatt maradt. Az igazgatóság 24 projektet gondozott, ez részben projekt előkészítést, illetve utógondozást, részben pedig projektek megvalósítását jelentette ben az Országos Környezeti Kármentesítési Program feladatainak ellátására nem volt forrás. Elláttuk a halászati vízterületekkel kapcsolatos vízgazdálkodási feladatokat. Területünkön 153 db halászati vízterület van, ebből 66 db igazgatósági kezelésű, amelyekből 45 áll halas hasznosítás alatt. Elláttuk a Tisza-Körösvölgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer (TIKEVIR) területi üzemeltetési feladatait. Az igazgatóság területén jelentkező vízigények kielégítésére 22,4 m3/s tiszai vízátvezetés történik a tiszalöki és a kiskörei rendszerből. Működtettük a Körös-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanácsot, illetve annak Szakmai Bizottságát. A Szakmai Bizottság 5 alkalommal végezte el pályázati dokumentációk, megvalósíthatósági tanulmányok bírálatát, véleményezését.

4 Az év folyamán az intézményen belül a szervezeti és feladatstruktúra korszerűsítésére tett intézkedések bemutatása Az igazgatóság a lehetőségeihez mérten 2011-ben is biztosította dolgozói számára a tanulás lehetőségét ben 9 fő munkavállalónkat támogattuk tanulmányi szerződés keretében. Emellett 26 fő részére biztosítottunk lehetőséget szakmai rendezvényeken való részvételre ben fejlesztettük a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával történő kapcsolattartást, tekintettel arra, hogy kiemelt feladatokat látunk el a közfoglalkoztatással kapcsolatban. Az év során 7 fő közalkalmazott tekintetében zajlott gyakornoki program, félévente történő értékeléssel. A vízminőségi kárelhárítási szervezet működtetését illetően az év során változtatásokat vezettünk be. A Védekezési Szervezeti Beosztás alapján III. fokú vízminőségi kárelhárítási készültség ideje alatt központi ügyelet áll fel, az ügyeletvezető és az ügyeletesek a védelemvezetés irányítása mellett, a területi egységekkel közösen végzik a kárelhárítási feladatokat ben a kormányzati döntésen alapuló ágazati struktúraváltozásból adódó humánpolitikai feladatokat láttunk el. Részt vettünk a vízügyi igazgatási szervezet átalakítását előkészítő kormányrendeletmódosítások véleményezésében. A módosult jogszabályok figyelembe vételével az igazgatóság elkészítette a módosított Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetét évi zárolás és annak hatása, megtett intézkedések A feladatok ellátását a rendelkezésre álló források figyelembevételével rangsorolva tudta az Igazgatóság megvalósítani. Az engedélyezett létszám megtartását elsődleges szempontként kezelve egy ésszerűen takarékos üzemeltetés megvalósítása, és a maradványelven működő fenntartási feladatok ellátása lehetett reális célkitűzés. Az év első időszakában végrehajtott zárolás következtében az Igazgatóság működésképtelenné vált volna, az év zökkenőmentes zárásához elengedhetetlen volt a zárolás részbeni feloldása. A rendezéstől függetlenül az Igazgatóság év elején tételesen áttekintette a kiadásait és azokat jelentős mértékben szűkítette, béren kívüli juttatásokat vont vissza, feladatokat közmunka program keretében valósított meg.

5 4 Az alábbi intézkedések történtek meg: az őrzés-védelmi feladatellátásra kötött szerződés felmondása, kiváltása közmunkás foglalkoztatás keretében épülettakarítással kapcsolatos szerződések (minden irodaépület) felmondása, kiváltása közmunkás foglalkoztatás keretében béren kívüli juttatások teljes körű megszüntetése (étkezési hozzájárulás, egészségpénztári hozzájárulás) telefonos elérhetőségek minden objektumunk vonatkozásában csak egy irány (vonalas vagy mobil) működési költségek csökkentése (papír, másolás) a gépjárművek casco biztosításának felmondása a gépjárműhasználat szigorítása, km keretek meghatározásával A megtett intézkedések sem lettek volna elegendőek ahhoz, hogy a jelentős zárolást követően az igazgatóságra háruló feladatok elégséges szinten elvégezhetőek legyenek ben az igazgatóság millió Ft nagyságú ár- és belvíz védekezési feladatot, valamint 588 millió Ft nagyságú közmunka programot valósított meg, amely feladatok hozadékaként az éves működésünk biztosított volt. Évek óta, de évben hangsúlyozottan problémát jelentett az intézmény feladatellátásához rendelt források időbeni rendelkezésre bocsátása. A jelentős mértékű többletmunkán túl, komoly késedelmi kamat terheli az egyébként szűkös költségvetési forrásokat ben eft összegben fizetett késedelem miatt kamatot az igazgatóság. Megoldandó fontos feladat a jövőre nézve az igazgatóságok finanszírozása, tekintettel arra, hogy utófinanszírozású védekezési, közfoglalkoztatási, pályázat lebonyolítási feladatokra alkalmatlanok az érvényes költségvetési finanszírozási keretek között.

6 Szakmai feladatok részletes értékelése Árvízvédelem és folyószabályozás A 2010 évi árvízi helyreállítási munkák egy része csak 2011 év első félévben valósult meg. Ezek közül legfontosabb volt a Hortobágy-Berettyó balparti védvonalon lévő Lukácsi és Tyúkházi zsilipek helyreállítása valamint a Berettyó jobbparton lévő Gőzmalmi és Hajdúfoki zsilipek injektálással történő szakszerű megszüntetése. Ezen túlmenően a következő helyreállítási munkák készültek még el 2011 évben: Töltéstartozékok pótlása 274 db Töltéskoronák domborítása 119 km Töltéselőterek helyreállítása 70 km Védtöltéseink állapotát kaszálással és domborítással tartottuk karban. Az árvízvédelmi művek fenntartása keretében fővédvonalaink 61 km hosszban egyszer, 266 km kétszer, 14 km hosszban többször, a másodrendű töltések teljes hosszban legalább egyszer le lettek takarítva. Töltéskoronáink 85%-án (288,0 km hosszban) végeztünk egyszeri domborítást. Összesen 31,57 ha-on végeztünk különféle (tuskósarjleverés, gyomirtás, tuskóforgácsolás, vadkárvédelem, stb.) erdőfenntartási munkákat. Árvízvédelmi műveink és nagyműtárgyaink -a mintegy 20 éve üzemen kívül helyezett Bökényi vízlépcső kivételével- üzemképesek voltak és üzemeltek. Az év folyamán elláttuk a jogszabályok alapján előírt szakértői, szakmai véleményező, valamint kezelői feladatokat. Az árvízvédelem és folyószabályozás szakmai feladatainak zömét el tudtuk látni. Síkvidéki vízrendezés Üzemelés-fenntartás Üzemelés fenntartás keretében csatorna őrtelepek üzemeltetését, szivattyútelepek fenntartását és belvízvédelmi csatornák gaztakarítását végeztük. Többletfenntartás keretében került sor csatornák többszöri gaztalanítására is. A csatorna élek, műtárgyak- magas építmények és azok környezetének rendbetételének nagy része a közmunka program keretében került elvégzésre. Vízhasznosítás A 2010 év végi átlag feletti csapadékos időszakot követően a 2011 évi öntözési idény átlag alatti csapadékokkal kezdődött, de azért talajnedvesség pótló csapadék minden hónapban volt és nem alakult ki szárazság. A tavaszi kelesztő öntözések mellett jellemző volt még az őszi konzervgyári növények öntözése is. A évi öntözési idény em 3 -es vízfelhasználásával szemben 2011-ben em 3 volt a kiszolgáltatott vízmennyiség.

7 6 Vízminőség Igazgatóságunk illetékességi területéhez tartozó felszíni víztereknél a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség és a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség végzi az állapotrögzítéshez szükséges vízminőségi vizsgálatokat. A vizsgálati adatokat a FORRÁS Lims adatbázis keretében rendszeresen megkapjuk így módunkban áll ezen adatok alapján is rendszeresen figyelemmel kísérni a felszíni vizek vízminőségi állapotát. Igazgatóságunk üzemellenőrzési céllal működteti a vízminőségi laboratóriumot. Ezek a vizsgálatok képezik a vízminőségi állapotváltozások kapcsán szükségessé váló üzemrendi változtatáshoz adott vízminőségi szakvélemények alapját. Kiemelten az integrált hasznosítású felszíni víztereket vizsgáltuk. A vizsgálatokat az öntözési időszakban és a vízminőségi bejelentések, kárelhárítás során végezzük. Vizsgált paraméterek: oldott oxigén, oxigéntelítettség, kémiai oxigénigény, ammónium, nitrit, nitrát, foszfátion, ortofoszfát, ph, fajlagos vezetés, összes oldott anyag, vas, mangán, hőmérséklet, szulfátion, keménység. A laborüzemeltetéshez elengedhetetlen költségek a vizsgálathoz szükséges vegyszerek beszerzése és a mintavételi pontokhoz való eljutáshoz szükséges szolgálati gépkocsi fenntartása. A évben üzemellenőrző felszíni vizsgálatokra a pénzügyi megszorítások miatt nem került sor. Vízrajz A 2011-es évben vízrajzi beruházás nem történt. Vízrajzi üzemeltetésen belül főleg a vízrajzi távjelző vízmércék és talajvízszint észlelő kutak karbantartására, felülvizsgálatára, javítására került sor, így az adat előállítással feldolgozással forgalommal kapcsolatos probléma nem volt. A fontosabb távjelző vízmércéink iszaptakaríttatását összekötő csöveinek mosatását (búvármunkával) fenntartási célkeretből oldottuk meg. Bánkút Távlati Vízbázis kútjainál elvégeztettük a minden évben esedékes vízmintavételt laborálással, valamint karbantartásukat, amit idén közmunkával tudunk helyettesíteni. Felszíni vízkészlet-gazdálkodás Holtágak - Mederhasználat A víziállások létesítésére, vagy fennmaradására a kezelői hozzájárulások kiadását mederhasználati szerződéshez kötjük. A mederhasználati díj mértéke (ÁFÁ-val együtt) évben 1.000,- Ft/m 2 /év volt. A Szarvas-Békésszentandrási-holtágon a partmenti 2214 db ingatlanból 1552 db, a Peresiholtágon pedig a partmenti 1439 db ingatlanból 566 db rendelkezik víziállással. A mederhasználati díjfizetéssel összefüggésben az igazgatóságnak 2011-ben eft bevétele származott, míg az ezzel kapcsolatos postaköltség 451 eft-ot tett ki.

8 ben a Gyoma-Siratói-holtágon megtörtént a víziállások felmérése, új szerződések előkészítése. Felszíni vízkészletek meghatározása, Vízkészlet Nyilvántartás (VKNY) Az igazgatóság működési területén az 500 m 3 /év feletti vízjogi engedéllyel rendelkező felszíni vízkivételek (mezőgazdasági, ipari), valamint a felszíni vízbe történő használtvíz bevezetések nyilvántartását vezettük (tényleges vízhasználatok adatainak begyűjtése, Statisztikai Adatgyűjtés (OSAP), Vízkészlet Nyilvántartási (VKNY) program vezetése). A december hónapban kiküldött 362 db adatlapból január-február hónapban 213 db-ot küldtek vissza a vízhasználók. A VKNY-ben a évi adatok feldolgozása ezt követően megtörtént. A évre vonatkozó vízhasználatok adatlapjait 2011 decemberében küldtük ki a vízhasználók részére. Felszíni vízmérleg készítés A Tisza-völgy vízkészlet megosztásáról szóló 00698/1/2000. sz. OVF intézkedés módosítása (VKKI /2007.) alapján történt a vízhiányos időszakban a tiszai víz átvezetése a területünkre. A tényleges vízhasználatok adatai - Statisztikai Adatgyűjtés (OSAP) - és a Vízkészlet Nyilvántartás (VKNY) adatai alapján 2011 márciusában elkészítettük az igazgatóság felszíni vizeire vonatkozó évi vízmérlegét. A vízmérleg az engedélyezett és a tényleges vízhasználatok adatainak összevetését tartalmazza. Térségi vízkészlet-gazdálkodási tevékenységet a évben a TIKEVIR-hez kapcsolódóan végeztünk. Felszín alatti vízkészlet-gazdálkodás A Tiszántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltsége, Gyula (TI-KTVF, Gyula) felkérése alapján végeztünk szakértői (kirendelés esetén) és szakmai véleményezési (megkeresés esetén) szakágazati tevékenységet. Részt vettünk elvi-, létesítési és üzemeltetési vízjogi engedélyezésben, üzemi vízminőségi kárelhárítási tervek elbírálásában és településrendezési (szabályozási) tervek véleményezésében, települések környezetvédelmi programjának értékelésében, kezelői hozzájárulások kiadásában. A TI-KTVF megkeresésre olyan esetekben, ahol a felszín alatti vizeket igénybevevő objektumoknak (fúrt kút, ásott kút) nincs kataszteri száma, egyedi azonosítókat adtunk ki. Ezek az azonosító jelek a VIFIR kódoknak megfelelően tartalmazzák az adott település azonosító számsorát, kódját is. Megkeresésére részt vettünk vízügyi felügyeletet ellenőrzéseken. Elkészítettük a felszín alatti vizek vízmérlegét, amely az engedélyezett és a tényleges vízhasználók összevetéséből áll és rögzítettük a évre vonatkozó 107 engedély módosítás

9 8 adatait. A tényleges vízhasználatok adatai az OSAP üzemi adatszolgáltatás, valamint a Vízkészletjárulék (VKJ) nyilvántartás adataiból származnak. Az OSAP 1375 adatlapok ügyintézése során koordináltuk az üzemi mérések, megfigyelések 62 üzemeltetőt (vízművek, ipari vállalatok, fürdők és egyéb termálvízhasználók) és összesen 600 db kutat érintő adatszolgáltatását. Az adatlapok feldolgozása során az adatok reális voltát ellenőriztük. Elvégeztük a VKI monitoring hálózat üzemeltetési felügyeletét azokon a felszín alatti víztesteket érintő állomásokon, amelyek a távlati vízbázis figyelőkútjait érintik, illetve azokon a kutakon, amelyek az OSAP üzemi adatszolgáltatásba tartozó kutakhoz kapcsolódnak. Végeztük a vízkészlet-gazdálkodási adatok a Vízföldtani Adattár nyilvántartását, mind a hagyományos, papír alapú adathordozón, mind az elektronikus formában lévő adatok kezelését. Adatszolgáltatást végeztünk tervezők részére. Részt vettünk szakágazatunkat érintő konferenciákon, továbbképzéseken, munkaértekezleteken. Távlati vízbázis védelem A távlati vízbázisok biztonságba helyezését célzó beruházások körében évben készült el a Bánkút 36.2 jelű távlati vízbázis beruházási munka. A vízbázishoz tartozó 36 db figyelőkútból, a VKI monitoring hálózat részét képező 12 db kútban végeztettünk vízminőség vizsgálatot. Minden figyelőkútban nyugalmi vízszint mérését és talpmélység ellenőrzését is végeztettünk. Igazgatóságunk elvégeztette a vízbázis figyelőkútjainak fenntartási munkáit (sérült betongallér felverését és újbóli elkészítését, a védőkorlát javítását és festését, a zárószerkezet zsírzását, javítását, esetlegesen cseréjét, a kutak védőterületének kaszálását 5 m sugarú körben). A 36 db figyelőkútból 12 db-nál DATAQUA vízszintregisztráló műszer van, melyek észlelését igazgatóságunk Vízgazdálkodási Osztályának Vízrajzi csoportja végezte. Víziközmű tevékenység évben tovább folytatódtak a Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Programja előkészítésének munkálatai, melynek során az Igazgatóság is részt vett az aktuális feladatok végrehajtásában, valamint az Ivóvízminőség-javító Program felgyorsításával kapcsolatosan adódó feladatok ellátásában. Elvégeztük a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program végrehajtása kapcsán jelentkező, a VM és a VKKI által előírt feladatokat. Elvégeztük a Települési Szennyvíz Információs Rendszer (TESZIR) adatbázis évi adatainak feltöltésével, ellenőrzésével és érvényesítésével kapcsolatos, a VM és a VKKI által előírt feladatokat. A szennyvíztisztító telepekről adandó évi UWWTD ország-jelentés korrekt elkészíthetősége érdekében elvégeztük a évi adatokkal kapcsolatos hiánypótlási, pontosítási, javítási feladatokat. Bekértük az érintett adatszolgáltatóktól az OSAP és OSAP számú statisztikai adatlapokat. A beérkező adatokat ellenőriztük, szükség esetén az üzemeltetővel történő

10 9 egyeztetést követően javítottuk, pontosítottuk, majd a feldolgozás érdekében a megadott helyekre továbbítottuk. Az előző évek gyakorlatához hasonlóan évben is feldolgoztuk a víziközmű szolgáltatóktól beérkezett, a települési szennyvíztisztító telepekre vonatkozó évi - BOI5, valamint szennyvíz- mennyiségi és minőségi eredményeket és a szennyvízközművel rendelkező települések ellátottsági adatait. A rendelkezésünkre álló adatok alapján elvégeztük a szennyvíztisztító telepi kapacitások felülvizsgálatát, újraértékelését, a terhelési viszonyok, a kihasználtság/kihasználatlanság kérdéskörének Intézkedési tervre alapozott elemzését, majd a kész anyagot a VKKI részére felterjesztettük. Elláttuk a víziközmű társulatokkal kapcsolatosan jelentkező feladatokat. Koordináltuk az Isztambuli Vízügyi Megegyezésnek az Igazgatóság területén található jelentősebb települések által történő aláírását. Folyamatosan végeztük a vízkészletjárulék nyilvántartás keretében a vízhasználati telep - mint vízügyi objektum - rögzítését, karbantartását. Ez 26 db új VKJ telephely felvitelét jelentette, és 34 alkalommal került sor az adatok módosítására. Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) - Békéscsaba, Fényes tanya A 2009-ben elkezdett kármentesítési feladatok folytatására 2010-ben ágazati pénzügyi fedezet hiányában nem volt lehetőség. Tekintettel arra, hogy már megkezdett projektről van szó, így annak folytatása a KEOP pályázati rendszeren belül sem biztosítható. Az érvényes határozat szerint augusztus 31-ig kell a terület kármentesítését befejezni. A 2009 évben végzett műszaki beavatkozások után a területen munkagödör drótfonatkerítéssel lett körbe kerítve, a kerítésen pedig figyelmeztető táblák lettek elhelyezve évben ismeretlen tettes a kerítés jelentős részét a figyelmeztető táblákkal együtt eltulajdonította. Igazgatóságunk a balesetveszélyre figyelmeztető táblák pótlását elvégezte, ezzel elhárult az elsődleges balesetveszély, valamint OKKP forrást igényelt a kerítés szakasz pótlására. Az elsőfokú környezetvédelmi hatóság december 31. határidőre írta elő a fenti feladatok elvégzését december 31-ig az eltulajdonított kerítés pótlása nem történt meg, valamint egyéb kármentesítéssel kapcsolatos beavatkozás sem történt, a szükséges ágazati OKKP pénzügyi forrás rendelkezésre állásának hiánya miatt január 10-én érkezett igazgatóságunkra a Ti-KTVF Felszólítása a munkagödör körbekerítésének igazolására március 31-ig. - Szarvas, Szentesi út 2009 októberében befejeződött a műszaki beavatkozás során keletkezett munkagödör szennyezetlen talajjal történő feltöltése, a terület rekultivációja. A műszaki beavatkozások végeztével a területen 2010-évtől monitoring tevékenységgel kapcsolatos feladatokat végezi igazgatóságunk.

11 10 A terület utómonitoring vizsgálatát a VITUKI Kht. végezte, melyről január 31-ig kellett a záródokumentációt benyújtanunk az I.fokú környezetvédelmi hatósághoz. Ezt határidőre megtettük. Az I. fokú környezetvédelmi hatóság - a Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (volt ÁNTSZ) szakvéleménye alapján - a kármentesítési monitoring folytatására adott ki kötelezést, valamint az SZFK-1 jelű monitoring kút megszüntetését is elrendelte, május 31-határidőre. - Gyomaendrőd- Nagylapos A 2010-évben végzett kármentesítési tevékenységről készült műszaki beavatkozási záródokumentáció benyújtásra került az I. fokú környezetvédelmi hatósághoz. A fenti dokumentáció elbírálása során évben az I. fokú környezetvédelmi hatóság a műszaki beavatkozás befejezésére, valamint a vállalkozó által új D határérték megállapítására tett vállalkozói javaslatot nem fogadta el, ezért a kármentesítés december 31. napjáig történő folytatására adott ki kötelezést. A Vállalkozó Saubermacher Kft. javaslatára fellebbezéssel éltünk ezen határozat ellen. Ezt a fellebbezést az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) elutasította. Az üggyel kapcsolatban a Vállalkozó további egyeztetést kezdeményezett a Vidékfejlesztési Minisztérium felé, melynek eredményeitől függőn folytatódik a környezeti kármentesítés, várhatóan 2012-ben. A monitoring vizsgálatok végzése folytatódik évben is, melyet a VITUKI Kht. végez. - Kardos, Csabai u. 15. A területen mezőgazdasági növényvédőszereket próbáltak megsemmisíteni illegálisan, a talajba ásott gödörben eltemetve azokat. A környezetszennyezést a Körös Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség tárta fel és rendelt el gyorsintézkedést, amely során 4,9 tonna növényvédőszer maradvány és szennyezet talaj került kitermelésre és hulladékégetőben való ártalmatlanításra. A Monitoring Záró dokumentációja 2010 decemberében benyújtásra került az I. fokú környezetvédelmi hatósághoz. A I. fokú környezetvédelmi hatóság benyújtott dokumentációt 2011 áprilisában elbírálta és a monitoring tevékenység folytatására, valamint az FK-2 és KA-6 jelű monitoring kutak szakszerű eltömedékelésére adott ki kötelezést, december 31. teljesítési határidővel. Igazgatóságunk a fenti feladatok elvégzésére vonatkozó árajánlatokat beszerezte, és ennek alapján, a szükséges pénzügyi forrást megigényelte a VM-től. A megigényelt OKKP forrás nem került leutalásra. Az I. fokú környezetvédelmi hatóságtól (Ti-KTVF) határidő hosszabbítást kértünk december 31-ig. A évben a monitoring ügyintézéssel kapcsolatos feladatokat igazgatóságunk elvégezte. Az évente két alkalommal történő mintavételt és a minták laboratóriumi analitikai elemzését a VITUKI végezte, melynek zárójelentését szakmailag ellenőriztük.

12 11 - Kardos, Hosszú sor 31. A területen mezőgazdasági növényvédőszereket próbáltak megsemmisíteni illegálisan, a talajba ásott gödörben felgyújtva, majd talajjal eltemetve azokat. A környezetszennyezés feltárása után gyorsintézkedés során az illegálisan elhelyezett növényvédőszer maradvány és a szennyezet talaj kitermelésre és hulladékégetőben való ártalmatlanításra került. Az ezt követő években a területen lévő talajvíz kutak monitoring vizsgálata történt évben monitoring tevékenységgel kapcsolatos feladatokat végezte igazgatóságunk. Az évente kettő alkalommal történő mintavételt és a minták laboratóriumi analitikai elemzését a VITUKI végezte. A Monitoring Záró dokumentáció 2010 decemberében benyújtásra került az I. fokú környezetvédelmi hatósághoz évben a Ti-KTVF a monitoring záródokumentációt elfogadta és a kármentesítést befejezettnek tekintette. A I. fokú környezetvédelmi hatóság ugyanakkor kötelezte Igazgatóságunkat az FK-1 és FK-2 jelű monitoring kutak szakszerű eltömedékelésére, valamit az érintett terület eredeti állapotnak megfelelő helyreállítására, 2011.december 31. határidővel. Igazgatóságunk a fenti feladatok elvégzésére vonatkozó árajánlatokat beszerezte, forrásigénylést küldött a VM felé. A megigényelt OKKP forrás nem került leutalásra. A Ti- KTVF-től a határidő hosszabbítás megkérve, december 31-ig. - Vízügyi saját objektumok környezeti kármentesítése A évek során történt KvVM felmérés alapján meghatározásra került az igazgatóságonkénti saját objektumok esetleges környezeti kárt okozó jegyzéke. Ezen jegyzék alapján év tavaszán adódott lehetőség a tényleges környezeti kár megerősítésére, vagy kizárására. Ezen munka keretében a VITUKI Kht. laboratóriuma 2009 májusában igazgatóságunk több objektumánál végzett helyszíni talajminta vételezést és laboratóriumi analizálást: A vizsgálati eredményeket a VITUKI megküldte Igazgatóságunk részére évben végzett munkák 2011 júliusában a VKKI által felkérdezett tervezett fejlesztési célok között szerepelt a KÖR- KÖVIZIG működési területén található szivattyútelepek használaton kívül helyezett gázolaj üzemanyag tartájainak felszámolása, illetve az azok által okozott környezeti károk megszüntetése. A tervezési időszak A tervezett felszámolás 15 telephelyet - ezen belül 33 db üzemen kívüli gázolajtartályt - érint, melyek többségében szimpla falú acél tartályok. Az előkészítés során elvégzendő feladatok: a szükséges vízjogi- és környezetvédelmi engedélyek beszerzése, tényfeltárás készítése - a szennyeződés mértékének és minőségének pontos meghatározása, valamint a térbeli lehatárolás céljából -, műszaki beavatkozási tervek és költségvetés készítése. (A felsorolt munkák megvalósítása - a pénzügyi forrás rendelkezésre állását követően - külső vállalkozó(k) bevonásával lesz lehetséges.) december 31-ig ebben a kármentesítési témakörben előrelépés nem történt. - KÖR-KÖVIZIG egyéb feladatok környezeti kármentesítéssel kapcsolatosan

13 12 A vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedélyekben előírtak szerint az igazgatóságunk működési területén található kármentesítési helyszíneken lévő monitoring rendszer valamennyi kútjánál havonta egy alkalommal vízszintmérést kell végezni. Ezen méréseket pénzügyi forrás rendelkezésre állásának hiánya miatt 2011-ben nem tudtuk megvalósítani. Vízkárelhárítás Árvízvédekezés A Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén december január 28. közötti időszakban I-III. fokú árvízvédekezési tevékenység folyt. A védvonalakon nem jelentkeztek védelmi munkát igénylő jelenségek. Belvízvédekezés 2011 Belvízvédekezéssel kezdődött a 2010 decemberében lehullott nagy mennyiségű csapadék, és a folyókon érkező árhullámok komoly védekezési periódust indítottak el, melyek áprilisig tartottak ben összesen 155 nap volt készültségben töltött. A szivattyútelepi üzemelés három periódusra tagolható: január április 28 A megjelölt időszakban mind a 10 védelmi szakaszban volt védelmi készültség elrendelve készültségi szint. 3 szakaszban III. fok, 6 szakaszban II. fok, 1 szakaszban pedig I. fok volt a legmagasabb készültségi szint. Egyidejűleg 23 telep üzemelt 70,35 m3/s kapacitással (január 1). A regisztrált maximális elöntés ha volt május május 20 Ebben az időszakban egy belvízvédelmi szakaszban volt I. fokú belvízvédelmi készültségi szint. A főbefogadóba emelt vízmennyiség 589 e m3. Elöntés nem lett regisztrálva július augusztus 16 Az időszakban három belvízvédelmi szakaszban II. fokú, 1-ben I. fokú volt a legmagasabb készültségi szint. Egyidejűleg 6 telep üzemelt. Elöntés nem lett regisztrálva 2011-ben a szivattyúsan főbefogadóba emelt vízmennyiség közel 186,83 millió m 3, az éves szivattyútelepi óraszám meghaladta a üzemórát. Több esetben is történtek meghibásodások, melyek javítására volt szükség. Az év folyamán védekezés keretén belül sor került 16 szivattyútelep, és 2 műtárgy javítására. Vízfolyásgátló akadály eltávolításra került sor 16 csatornán összesen 92,06 km hosszban. Vízminőségvédelem Vízminőségi kárelhárítás elrendelésére évben nem került sor.

14 13 Rendkívüli szennyezéssel vízminőségi problémával kapcsolatos bejelentés 2 db érkezett az igazgatóságunkra. Valamennyi bejelentésről tájékoztattuk a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséget és közösen kivizsgáltuk. A bejelentett események belföldi eredetűek voltak. Az esetek többségében készültségi fokozaton kívül, vízkormányzási feladatok ellátásával segítettük elő a vízminőség javítását, a káresemény csökkentését (halpusztulás, szennyvízhígítás). Kagylópusztulás: június 8-án a Szeghalmi Szakaszmérnökség a Hortobágy-Berettyó középső szakaszán tkm között kagylópusztulást észlelt. A tkm-ben folyóméterenként 2-3 db, a tkm-ben folyóméterenként 8-10 db, a tkm-ben folyóméterenként 3-4 db, a felsőbb szakaszokon 1-2 db kagylótetem volt megfigyelhető. A Hortobágy-Berettyó halászati hasznosítója a gyomaendrődi Körösi Halász Szövetkezet, akit tájékoztattunk a bejelentésekről, és felszólítottuk a tetemek szakszerű letermelésére és elszállítására. A halászati hasznosító tájékoztatása szerint halőreik folyamatosan ellenőrzés alatt tartották a kagylópusztulással érintett víztereiket, és végezték a tetemek letermelését. A bejelentésről az TI-KTVF tájékoztatása megtörtént. A káresemény készültség elrendelését nem indokolta. Vízminőségi probléma és halpusztulás a Folyáséri-főcsatornán: Az igazgatóság Szeghalmi Szakaszmérnökségének területén, augusztus 15-én a Folyáséri-főcsatorna fm közötti szakaszán észlelt halpusztulást és vízelszíneződést jelentette be a főcsatorna halászati hasznosítója, a gyomaendrődi Körösi Halász Szövetkezet. A helyszíni szemlén megállapítottuk, hogy a víz a gyomaendrődi közúti híd környezetében pirosas-barna színű, felszínén nagyobb mennyiségben, többségében kisméretű haltetem volt észlelhető. A halászati hasznosító a bejelentést követően megkezdte a haltetemek szakszerű letermelését és elszállítását. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség debreceni akkreditált laboratóriumában augusztus 16-án vízminőség-vizsgálatot végzett a halpusztulás okának megállapítására. A vizsgálati jegyzőkönyv és a biológia jelentés eredménye alapján a csatorna vízminősége ötöd osztályú, a vízminősítési rendszer szerint rossz ökológiai állapotú volt. A Folyáséri-főcsatorna feliszapolódása, vízinövény borítottsága és a vízcsere hiányának következtében természetes módon kialakuló lokális oxigénhiány okozhatta a halpusztulást. Víz Keretirányelv Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés A VKI végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségek között szerepelt a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése, melyet korábban (2010. május 21-én) a Kormány határozatban elfogadott. Ezt a 1127/2010. (V. 21.) Korm. határozatot az Alkotmánybíróság 6/2011. (II. 3.) AB határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv alegységi tervei határidőre elkészültek és az igazgatóságunk hatásterületét érintő tervek elérhetők az internet/intranet oldalán (

15 14 A következő jelentős feladat lesz a tervek felülvizsgálatában való közreműködés, amelynek előkészítése 2012-ben valósul meg. Szakértői tevékenység A vízügyi szakértői tevékenység jogszabályi hátterét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. Törvény 26. (1) és (3) bekezdés rendelkezései, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 40. (1) és (2) bekezdése adja. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, valamint annak Gyulai Kirendeltsége és a KÖR-KÖVÍZIG között a közigazgatási eljárásban történő közreműködés és felügyeleti tevékenység kapcsán május 30-án megállapodás jött létre, amely 2010-ben kiegészült a rendkívüli környezeti események során történő együttműködés szabályozásával. Igazgatóságunk 2011-ben szakértőként működött közre a felügyelőség megkeresésére, melyet az alábbi adatok jellemeznek: Szakértői vélemény iránti megkeresés: Szakmai vélemény iránti megkeresés: Üzemi vízminőségi kárelhárítási terv: Összesen: 13 db 5 db 11 db 29 db A vízügyi hatóság által kiadott határozatok felülvizsgálata további intézkedés megtételének szükségessége szempontjából, valamint igazgatósági szintű nyilvántartása, gyűjtőbe rendezése 2011-ben az alábbiak szerint alakult: Elvi vízjogi engedély: Vízjogi létesítési engedély: Vízjogi üzemeltetési engedély: Egyéb vízügyi hatósági határozat: Összesen: 8 db 114 db 188 db 128 db 427 db Kezelői hozzájárulások évben Igazgatóságunk összesen 105 db kezelői hozzájárulást adott ki. Zöld Pont Iroda A 17/2006. KvVM utasítás és Azok módosításai alapján ( 13/2007. KvVM utasítás, 15/2007.) szerint a KvVM - a lakossággal, a társadalmi, szakmai, az önkormányzati, egyéb érdekképviseleti szervek tájékoztatása és a folyamatos közvetlen kapcsolattartás érdekében megszervezte és működteti a Zöld- Pont irodák országos hálózatát. A Körös- vidék területén

16 15 a Zöld- Pont Iroda a Tiszán-túli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Gyulai Kirendeltségén található, amelynek működtetését a kirendeltség és Igazgatóságunk közösen végzi. Tevékenységei 2011-ben a következők: Környezetvédelmi szemléletformálás, programok, rendezvények, együttműködések - Víz Világnapi rendezvény megszervezésében és lebonyolításában való részvétel - TeSzedd! országos hulladékgyűjtési akció Az akció zárómérlege: A KÖR-KÖVIZIG működési területén összegyűjtött és elszállított hulladék mennyisége 17,2 tonna volt. Az országos adatokkal történő összehasonlítás alapján az igazgatóságunk területén levezetett akció - szerzettsége és részvételi arányát tekintve egyaránt külön is említésre került a miniszteri értékelő alakalmával. Igazgatóságunk közreműködött a Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi kataszter és cselekvési programja (CRISKÖR) című, Magyarország Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Alföldi Tudományos Intézete által irányított projektben. Igazgatóságunk, valamint a Közép Békési Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, Békés Megyei Önkormányzat, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Körösök Völgye Natúrpark Egyesület, Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége, mint partnerek között fennálló együttműködési megállapodásban megfogalmazott célok elérése érdekében képviseltette magát a Magyar Természetvédők Szövetségének konferenciáján, a Körösök völgye Látogató Központ által pályázati forrásból megvalósuló Zöldülj! Fordulj megnevezésű szemléletformáló kiállítás és előadás sorozaton. Ez a szemléletformáló rendezvénysorozat évben indult útjára, érintve Békés megye szinte minden jelentős települését. Igazgatóságunk részt vett a Körösök völgye Határtalan Vándortúra előkészítő és szervezési feladataiban. Közfoglalkoztatás A évi közfoglalkoztatási programunk során 571 főt foglalkoztattunk, éves statisztikai átlaglétszámunk 438 fő volt. A megítélt támogatás e Ft volt, ebből eft-ot sikerült lehívni. A program megvalósításához eft saját forrást használtunk fel. A program január 24.- december 31-ig tartott. A program során 706 ezer m 2 árvízvédelmi töltés kaszálása, 185 ezer m 2 árvízvédelmi töltés és szivárgó csatorna cserjeirtása, 205 ezer m 2 belvízcsatorna gaztakarítása, 6 ezer m 2 csatorna cserjeirtása történt meg.

17 16 Informatika 2011-ben elvégzett fejlesztési munkák -Telefonközpontok és szerverek túlfeszültség elleni védelmének kiépítése a központi irodaépületben és a szakaszmérnökségeken. -Árvízkapui védelmi központ adatátvitelének javítására irányított Yagi antenna és egy TOPEX Byton HSUPA router került kihelyezésre, így az adatátvitelre elérhetővé vált a 2,5 MBit/s letöltési sebesség 3G felületen. A router segítségével a mobil kapcsolat adatátvitelre és hangátvitelre is használható. -Lotus Domino szerver hardverének cseréjével lehetőség nyílt a legújabb, es szerververzió telepítésére, és számos új szerverfunkció használatára. -Igazgatóság gyulai központi épületében a strukturált informatikai hálózatot fejlesztettük (új kábelek kihúzása, vásárolt gigabites switch-ek beépítése), így a teljes hálózat gigabites sebességre alkalmassá vált. -Átalakításra kerültek a szakaszmérnökségi (Szarvas, Szeghalom) adat és hangátviteli kapcsolatok is. Az Invitel Zrt. által szolgáltatott béreltvonali VPN szolgáltatást vezettük be, melynek segítségével a szakaszmérnökségi LAN-ok integráltuk a központi épület LAN-jába. A kiépített műszaki megoldás lehetőséget adott gyulai KAPSCH telefonközpont és a szakaszmérnökségek telefonközpontjaival való korszerűbb összeköttetésre is. Pályázatok I. Pályázatok beadása A év folyamán Igazgatóságunk részéről vezető partnerként vagy konzorciumi partnerként az alább felsorolt pályázatok kerültek benyújtásra: 1. Kisdelta árvízi szükségtározó korszerűsítése című, KEOP-2.1.1/2F/ azonosító számú 2. fordulós projekt A projekt célja: az árvízi biztonság növelése és az árvízi kockázatok csökkentése a Fehér- Körös jobb partján fekvő Kisdelta árvízvédelmi szükségtározó meglévő megnyitási helyének korszerűsítése, vízvisszavezetést biztosító új műtárgya létesítése, valamint a műtárgyak megközelítését biztosító szilárd burkolatú út megépítése által. A projektmegvalósítás szakaszának főbb munkái 1. Megnyitás - Olyan korszerű árvízbeeresztő műtárgy kialakítása, mely szabályozható vízbeeresztést biztosít, bármely üzemi helyzetben korlátozható vagy teljesen megszüntethető. Ezzel kizárható majd a tározó túltöltődésének veszélye. 2. Leürítés - A vízvisszavezetést biztosító új műtárgy létesítésével nemcsak a vízbeeresztés, de a vízvisszavezetés is szabályozhatóvá válik, vagyis a tározóban időlegesen visszatartható lesz a víz. 3. A műtárgyak megközelítését biztosító, töltéskoronán vezetett szilárd burkolatú út építése. A műszaki előírások szerint üzemi út csak az előírt szintre kiépített töltéskoronán épülhet meg, ezért az útépítést megelőzően az érintett töltésszakasz fejlesztése is megvalósul. 4. Ultrahangos vízhozammérő hely létesül a Fehér-Körös bal partján a tározóba bevezetett vízmennyiség meghatározásához.

18 17 5. Megvalósul a tározó üzemirányítási központjának az Itceéri gátőrtelepnek a rekonstrukciója is. 6. Eszközbeszerzésekre is sor kerül. A támogatás mértéke: 100 %. A projekt nagysága: Ft A megvalósulás időszaka: december május ben elvégzett feladatok: 2011 szeptemberében a 2. fordulós pályázat (KEOP /2F/ ) értékelése megtörtént, a kiválasztási eljárásrendnek megfelelően döntésre terjesztették fel november végén megkaptuk a támogatói döntést. A közbeszerzési tanácsadóval a szerződést kötöttünk 2011 novemberében. A Támogatási Szerződéshez szükséges dokumentumokat összeállítottuk, majd december 28-án aláírtuk azt. A 2. fordulós közbeszerzési dokumentációk átdolgozása az új Kbt. szerint (kivitelezés, mérnök), valamint azok javítása a KFF véleménye alapján év végével megkezdődött. A PR tevékenységet, valamint a lőszermentesítést végző vállalkozók kiválasztására irányuló egyszerű közbeszerzéseket 2011 decemberében elindítottuk. 2. Mályvádi árvízi szükségtározó fejlesztése című, KEOP-2.1.1/2F/ azonosító számú 2. fordulós projekt A projekt célja: az árvízi biztonság növelése és az árvízi kockázatok csökkentése a Fekete- Körös bal partján fekvő, 75 millió m 3 kapacitású Mályvádi árvízvédelmi szükségtározó meglévő megnyitási helyének korszerűsítése, egy új felső megnyitási hely kialakítása a két megnyitási hely közötti töltésmagasítás által. A projektmegvalósítás szakaszának főbb munkái: 1. Sor kerül a meglévő megnyitási hely korszerűsítésére olyan árvízbeeresztő műtárgy kialakításával, mely által biztosítottá válik a tározó szabályozott, gyors és biztonságos töltése, a tározó megnyitásához szükséges időelőny lecsökken és a túltöltődés veszélye megszűnik. 2. Felső megnyitási hely épül ki, annak érdekében, hogy a Fekete-Körös teljes hazai szakaszán a tározóhatással csökkentett árvízi vízhozam vonuljon le és az árvízbiztonság javuljon. 3. Fekete-Körös bal parti, tározón belüli töltésszakaszának előírt szintre történő magasítása ún. sapkázása is megvalósul az alsó megnyitási hely optimális időpontban történő megnyitása és a hatékonyabb árvízcsúcs-csökkentés elérése végett. 4. Nagy teherbírású burkolt út épül az Anti gátőrházhoz, valamint a tervezett felső megnyitási helyhez, mely annak működtetése, karbantartása miatt szükséges. 5. Ultrahangos vízhozammérő helyek épülnek az alsó és felső megnyitási helyeknél. 6. Megvalósul az üzemirányítási központoknak (Erdőmenti és Anti őrházaknak) a rekonstrukciója is. 7. Eszközbeszerzésekre is sor kerül. A Támogatás mértéke: 100 %. A projekt nagysága: Ft A megvalósulás időszaka: február június ben elvégzett feladatok: A 2. fordulós pályázati dokumentációt szeptember 5-én nyújtottuk be. Szeptember 22-én megtörtént a 2. fordulós pályázat hiánypótlása is. Tisztázó kérdésekre a választ október 30-ával a KSZ-nek, a kormányelőterjesztéshez szükséges válaszokat november 25-én az NFÜ-nek küldtük meg. A 2. fordulós pályázat bírálata során megállapítást nyert, hogy a projekt formailag és tartalmilag megfelel a kiírási követelményeknek, teljes egészében támogatható lenne, de forráshiány miatt nem részesülhet támogatásban decemberében tartaléklistára került.

19 18 3. Békéscsaba, volt Patyolat Vállalat területének kármentesítése című, KEOP /2F/ azonosító számú 2. fordulós projekt A projekt célja: A Békéscsaba, egykori Patyolat Vállalat telephelyén (1283/2 és 1283/1 hrsz.-ú ingatlanokon) és közvetlen környezetében a humán-ökológiai kockázatot jelentő talaj és talajvíz szennyeződés (klórozott szénhidrogén) felszámolása A projektmegvalósítás szakaszának főbb munkái: Az elkészült műszaki beavatkozási terv megállapításai szerint a szennyezettségi gócok területén talajcsere valósul meg, a szennyeződési csóva területén pedig elemi vas kerül bejuttatásra a földtani közeg és a talajvíz insitu megtisztítására. A gócterületeken a burkolatok és épületek elbontásával kerülhet sor környezeti kármentesítésre, mely érinti a Vadháti út. 1 szám alatti 1283/2 hrsz.-ú ingatlan épületeit. A terület helyreállítására is sor kerül, de az elbontott épületek visszaállítása nem tartozik a projekt támogatható elemei közé. A támogatás mértéke: 100 %. A projekt nagysága: Ft. A megvalósulás időszaka: október április ben elvégzett feladatok: A 2. fordulós pályázati dokumentáció összeállítását követően november 23-án került sor a benyújtásra december 23-án a 2. fordulós pályázat hiánypótlását teljesítettük. 4. Békési duzzasztómű hosszirányú átjárhatóságának biztosítása című, KEOP /09/ azonosító számú 1. fordulós projekt A projekt célja: A Kettős-Körösön található Békési duzzasztón a vándorló és vízi élőlények számára a hosszirányú átjárhatóságában jelentkező nehézségeket megszüntessük, biztosítva ezáltal a kiemelkedő jelentőségű természeti értékek sokféleségének fenntartását. A projekt-előkészítés szakaszának főbb munkái: Előzetes vizsgálati dokumentáció, vízjogi létesítési engedélyes terv, talajvédelmi terv elkészíttetése és engedélyeztetése Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány elkészíttetése és jóváhagyatása, kiviteli terv és 2. fordulós közbeszerzési dokumentációk készíttetése. Nyilvánosság tájékoztatása. A támogatás mértéke: 100 %. A projekt nagysága: Ft A megvalósulás időszaka: 2012.január 2013.augusztus ben elvégzett feladatok: július és augusztus folyamán elkészítettük az Előzetes Megvalósíthatósági tanulmányt és összeállítottuk a pályázati dokumentációt szeptember 15-én a pályázatot benyújtottuk, a hiánypótlást 2011.október 10-ével, a tisztázó kérdéseket november 25-ével teljesítettük. 5. Élőhelyvédelmi beavatkozások a Szarvas-Békésszentandrási holtág őshonos halfaunája és életközösségének védelme érdekében című, KEOP / azonosító számú 1. fordulós projekt A projekt célja: a Szarvas-Békésszentandrási holtágnak mint Natura 2000 területnek és élőhelyeknek a kedvező természeti állapota megóvása, javítása, valamint a hazai védett és közösségi jelentőségű fajoknak a védelme és élőhelyük biztosítása. A projekt-előkészítés szakaszának főbb munkái: Előzetes vizsgálatok, tanulmányok, kiviteli tervek és 2. fordulós közbeszerzési dokumentációk készítése. A támogatás mértéke: 100 %. A projekt nagysága: Ft A megvalósulás időszaka: január április ben elvégzett feladatok: 2011 júliusától kezdődően folyamatos egyeztetések történtek a pályázat előkészítése végett Szarvas Város Önkormányzatával, Békésszentandrás Nagyközség

20 19 Önkormányzatával és a Nemzeti Park Igazgatósággal. A pályázathoz szükséges szakmai anyagokat, a költség kalkulációkat a külső pályázatíró számára elkészítettük. A KÖVIZIG mint konzorciumvezető, Szarvas Város és Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzataival közösen szeptember 30-án benyújtotta be a pályázatot. Október folyamán a hiánypótlási dokumentáció, majd a tisztázó kérdésekre adott válaszok is beküldésre kerültek. 6. Élőhelyfejlesztések Szarvas és Békésszentandrás települések helyi védett természeti területein című, KEOP / azonosító számú 1. fordulós projekt A projekt célja: Az önkormányzatok 12 helyi védelem alatt álló természeti területén élőhelyrekonstrukciók és fejlesztések valósuljanak meg, környezettudatosságot növelő bemutató, szemléltető-oktató eszközrendszer épüljön ki. Utóbbi segítheti, hogy a helyi közösségek a megismerésen keresztül mindennapi létük alapvető színtereit lássák meg természeti környezetükben, érezzék azt sajátjuknak, megóvásának cselekvő részesei legyenek. A tervezett beavatkozások a települések Általános Rendezési Terveiben és Környezetvédelmi programjaiban megfogalmazott előírásokhoz, koncepciókhoz illeszkednek. A projekt-előkészítés szakaszának főbb munkái: A támogatás mértéke: 100 %. A projekt nagysága: Ft A megvalósulás időszaka: január április ben elvégzett feladatok: 2011 júliusától kezdődően folyamatos egyeztetések történtek a pályázat előkészítése végett Szarvas Város Önkormányzatával, Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzatával és a Nemzeti Park Igazgatósággal. A pályázathoz szükséges szakmai anyagokat, a költség kalkulációkat a külső pályázatíró számára elkészítettük. Szarvas Város Önkormányzata mint konzorciumvezető, Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzatával és Igazgatóságunkkal közösen nyújtotta be szeptember 30-án a pályázatot. Októbernovember folyamán a hiánypótlási dokumentáció, majd a tisztázó kérdésekre adott válaszok is beküldésre kerültek. 7. Hortobágy-Berettyó 6,200-8,100 fkm szakaszának élőhely rehabilitációja I. ütem című, KEOP / azonosító számú 1. fordulós projekt A projekt célja: A Hortobágy-Berettyó főcsatorna, a Hortobágy-Berettyó 6,950-8,100 fkm szakasza vízminőségi állapotának javítása, továbbá mezőtúri hullámtér szakaszának rendezése, hasznosítása. Cél továbbá a roncsolt, közepesnél erősebben eliszaposodott vízi élőhelyek helyreállítása, a biológiai értékek megőrzése, természet közeli társulások megőrzése, invazív fajok visszaszorítása, őshonos fajok erősödésének biztosítása természetes úton, a flóra és fauna egyensúlyának helyreállítása, a területre jellemző védett állatok és növények élőhelyeinek biztosítása, a főcsatorna mederben történő vezetése A projekt előkészítés szakaszának főbb munkái: Tanulmányok, kiviteli tervek és 2. fordulós közbeszerzési dokumentációk készítése. A támogatás mértéke: 85 % (Mezőtúr Önkormányzata nyújtotta be a pályázatot az önerőt vállalva, hiánypótláskor a KÖVIZIG konzorciumi partnerként lépett be a projektbe) A projekt nagysága: Ft A megvalósulás időszaka: február október ben elvégzett faladatok: júliustól egyeztetések folytak Mezőtúr Város Önkormányzatával a pályázat előkészítéseként szeptemberében a pályázatot az Önkormányzat nyújtotta be. A október 28-án beküldött hiánypótlási dokumentációnak már része volt az Igazgatóságunkkal megkötött konzorciumi megállapodás.