A.D.U. Építész Iroda Kft.

Átírás

1 Gomba A.D.U. Építész Iroda Kft. G O M B A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Budapest, szeptember

2 Gomba G o m b a TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Tervezők Felelős tervező: Településszerkezet, építészet: dr Gajdos István vezető településrendező tervező Dr Gajdos István vezető településrendező tervező Kámán Előd okl. településmérnök TT TT Hírközlés Dima András MK TV T, TE-T, TH-T Zöldfelület, környezetvédelem, tájrendezés: Közlekedéstervezés: Közművesítés: Az eredeti településrendezési terv munkarészeinek tervezői: dr Csima Péter okl. táj- és kertépítész mérnök Szegő János okl. közl. építőmérnök, vezető tervező Dima András Jordán Péter K /04 MK sz.: KE-T, K1d-1 MK TV T, TE-T, TH-T A terv az egyeztetési folyamat lezárása után, az egyezetési tárgyalás szerinti eredmények, kiegészítések és átdolgozások szerint készült. Átvezetésre kerültek a szükséges módosítások, elkészültek a még szükséges szakértői anyagok, így az ÖHT régészeti munkarésze szeptember 21

3 Gomba G o m b a TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA készítette Gomba község Önkormányzata megbízásából az A.D.U. Építész Iroda Kft Budapest, 1111 Kruspér u. 1/c tel/fax: , info@aduepitesz.hu TARTALOM Alátámasztó munkarészek Előzmények A helyi társadalom változásai A tervmódosítás tartalma A HÉSZ változásai A biológiai aktivitásérték megőrzése Megfelelőség a Pest megye Területrendezési tervének (Telszerk leíráshoz csatolva) Kulturális örökségvédelmi hatástanulmány Jóváhagyott munkarészek 178/2009. (IX.10.) sz. határozat A településszerkezeti terv leírása Településszerkezeti terv M=1: /2009. (IX.14.) sz. rendelethész módosítása Gomba Község Önkormányzatának 3/2003.(II.5.) sz. rendelete A település Helyi építési szabályzatáról és Szabályozási tervéről /Egységes szerkezetben a 19/2009. (IX.14.) sz. rendelettel) Szabályozási terv - Belterület M=1:4000 Külterületi övezeti terv M=1: Budapest, szeptember Az egyéb alátámasztó munkarészek megegyeznek az érvényes Településrendezési Terv egyeztetett és dokumentált alátámasztó munkarészeivel. 2

4 Gomba G O M B A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Előzmények Gomba február 5-én fogadta el településrendezési terveit valamint Helyi építési szabályzatát (3/2003.(II.5.) sz ÖK rendelet). Az eltelt időszak megfelelő volt arra, hogy a gyakorlatban kipróbált területhasználat, valamint a szabályzat használatának tapasztalatait, a szükségesnek ítélt korrekciókat a tervek, és a szabályzat módosításánál felhasználhassa az Önkormányzat. Időközben újabb változtatási igények is felmerültek, melyeket a régebbi változtatási szándékokkal harmonizálva és összefoglalva ismertet az időközben elkészült Gomba integrált településfejlesztési stratégiája és akcióprogramja című tanulmány. Érdemes megemlíteni a tanulmány által is tárgyalt főbb problémákat, melyek a településrendezésre is hatással vannak, és olyan megfogalmazott főbb gondolatokat, melyek egyfelől indukálták, másfelől alátámasztották a rendezési terv egyes változtatási szándékait: a település több olyan gyengeséggel és potenciális veszéllyel néz szembe, amelyek az elmúlt időszakban kibontakozott inkább pozitív változások hatását tompíthatják, esetleg visszafordíthatják. A település infrastrukturális hiányosságai, a közszolgáltatások infrastrukturális gyengesége (iskola) elég súlyosak ahhoz, hogy elégedetlenséget szüljenek, és akár a potenciális betelepülőket is elriasszák. Súlyos probléma, hogy a település lényegében semmiféle gazdasággal nem rendelkezik, a vállalkozási szektor gyenge, és ez még Budapest közelségét figyelembe véve is komoly hiányosság. Ennek egyenes következménye a települési önkormányzati fejlesztési források szinte teljes hiánya. A budapesti agglomerációban számtalan olyan település ha úgy teszik versenytárs található, amely jobb adottságokkal, jobb gazdasági fundamentumokkal várja az elkövetkező éveket, amelyek demográfiai szempontból egyre kritikusabbak lesznek a legtöbb magyarországi település számára. Gomba ezekre a kihívásokkal szemben egyedülálló települési környezetét tudja szembeállítani, ám az úthálózat rossz állapota, megközelíthetőségének korlátai miatt ez akár kevésnek is bizonyulhat. Alapvető változást hozhat a négyes út a település külterületét is érintő megépítése, amely jótékony hatást gyakorolhat a helyi gazdaságra, de problémákat is okozhat: levegőés zajszennyezést okozhat, esetleg nem kívánt mértékben felgyorsíthatja a betelepülést 3

5 Gomba A felvetett problémák megoldására három prioritás megfogalmazása vált szükségessé: 1. A települési infrastruktúra és környezet fejlesztése 2. A közösségi szolgáltatások fejlesztése 3. Gazdaságfejlesztés A prioritásokban megfogalmazott folyamatok sikeres végbemeneteléhez a településrendezési terv módosítása többek között a szükséges közlekedési infrastruktúra fejlesztések térbeli változásainak felvázolásával (tervezett csomópontok, elkerülő szakaszok, útszélesítések, stb.), sport és szabadidős tevékenységekhez szükséges területek lehatárolásával, közösségi terek kiszabályozásával, meglévő rossz struktúrájú településközponti területek átszabályozásával, új gazdasági tevékenység folytatásához szükséges területek (gazdasági és vegyes területek) kijelölésével járul hozzá. A stratégiai tervben megfogalmazott és a rendezési tervben is lehatárolt területek a következők: - A régi faluközpont A régi faluközpont alatt a Kossuth tértől az óvodáig terjedő településrészt értjük, még akkor is, ha ez a terület nagyobb, mint a történeti településközpont. Az itteni beavatkozások elsősorban az itt működő oktatási és közszolgálati létesítmények megújítását, bővítését vagy funkcióváltását célozzák, úgy, hogy a településrész karaktere ne változzon, ugyanakkor értékes építészeti elemei bemutathatóak legyenek, területük összefogottabb egységet képezzen. - Az új faluközpont és a főutca program területei Szükséges kialakítani a településen egy a mai igényeknek megfelelő új főteret, ahol a megfelelő szolgáltató és kereskedelmi létesítmények kapnak helyet. Erre a célra a legalkalmasabb a Szemők Balázs tér (3-as jelű terület). A kialakulatlan és rendezetlen térstruktúrájú terület elhelyezkedése alkalmas arra, hogy új térként alakítsuk ki, gyógyítva ezzel a településkép itt található sérüléseit is. A téren lehetőség van, hogy nagyobb mennyiségű szolgáltató és kereskedelmi egységet, közforgalmi funkciót helyezzünk el, a nem oda illőeket pedig áthelyezzük. A jelenlegi posta épülete rossz műszaki állapotban van, bontásával nyerhetünk helyet a tér szükséges méreteinek kialakításához. A téren az alábbi funkciók kaphatnak helyet: postaépület, üzlethelyiségek, vendéglátóhelyek (pl.: cukrászda) inkubációs ház, közrendvédelmi irodák, és a kiváltandó szolgálati lakások. A térnek biztosítania kell a parkolás lehetőségét, de ugyanakkor találkozóhelyként is működnie kell, kellő zöldfelülettel, térburkolattal és utcabútorral, a mellett, hogy buszváró helyet is ki kell itt alakítani. A tér területén áthaladó kövezett árkok egy része lefedésre kerülne, de ahol lehetett ott megmaradna nyílt árokként, mivel a szép kőmunka a tér értékét is képezheti, a település történetiségét idézve. Fontos, hogy a térfalakat alkotó épületek szerkezete 4

6 Gomba laza legyen, hogy a tér mögötti utcára néző épületek ne legyenek elzárva vizuálisan, és ne egy hosszú hátsó homlokzatra nézzenek. Kiolvasható, hogy a stratégia terv konkrét városépítészeti, építészeti elképzeléseket fogalmaz meg, amelyek a település szabályozási tervében és helyi építési szabályzatában is meg kell, hogy fogalmazódjon. A módosítás folyamata Az építési törvényben előírt folyamat szerint több lépcsőben kell a településrendezési terveket módosítani: 1. Koncepcionális változás esetén felül kell vizsgálni az érvényes településfejlesztési koncepciót. 2. A koncepció alapján, amennyiben szükséges, meg kell változtatni a Településszerkezeti tervet. 3. Konkrét fejlesztői szándék esetén, amennyiben nincs megfelelő építési szabályozás a területen, el kell készíteni a szabályozási tervet. A változtatás koncepciójának kialakítása A felgyülemlett tapasztalatok, és az új felvetések értékelésével indította el a folyamatot a település vezetése. A testület az előterjesztést megvitatta és a lényeges kérdésekben kinyilvánította álláspontját. A lefolytatott viták után összegzésre kerültek a lakossági észrevételek és a fórumon elhangzott felvetések és a tervezőkkel közösen, megszülettek az ezekkel kapcsolatos válaszok. A településfejlesztési koncepció érvényessége A korábban elfogadott településfejlesztési koncepció módosítása nem szükségszerű, az abban felvázolt folyamatok továbbra is érvényesek, de a prioritások sorrendje módosulhat és módosul is szükségszerűen. A településfejlesztési koncepciót nem kell módosítani. 5

7 Gomba A helyi társadalom változásai Lakosság, népmozgalom A 2004-ben elfogadott településrendezési tervben a következő megállapítások voltak: Az 1900-as évek elején népessége csaknem elérte a jelenlegi lélekszámot, természetesen teljesen más lakónépességgel, család- és háztartás összetétellel. Gomba lakónépessége 1998-ban fő volt. (KSH adat, 1990-es fő, 2001-ben 2710 fő) A népmozgalmi adatokat vizsgálva: természetes fogyás tapasztalható, -19fő, 1998 vándorlási különbözet ban+48 fő. A tendencia - amennyiben ez megállapítható enyhén növekvő a szuburbanizáció jelensége miatt, évenként jelenleg 1-1,5% növekmény tapasztalható a lakónépességben. A lakónépesség alakulása a XIX. sz. végétől Év népesség * becsült adat * * A település vándorlási különbözete év Vándorlási különbözet A megyei átlaghoz képest valamivel nagyobb, az agglomeráció községeihez képest valamelyest kisebb, de hasonló nagyságrendű. Változatlan tendenciát feltételezve évre előre becsülve a várható népesség növekedés fő közé tehető. Az elmúlt évek folyamatait vizsgálva megállapítható, hogy az előrejelzés kissé alábecsült volt, mert nagyobb volt a népesség növekedése, mint az feltételezhető volt. Gomba népessége 2007-ben meghaladta a főt. A térségben várható közlekedésfejlesztés pedig azt vetíti előre, hogy további erőteljes növekedés várható, azaz fel kell készülni arra, hogy legyen lehetőség befogadni a népességet. (Gomba időben mintegy perccel közelebb kerül a fővároshoz, mint a jelenlegi közlekedési lehetőségekkel.) 6

8 Gomba Statisztikai adatok az elmúlt évekből várható Közigazgatási terület - hektár Lakónépesség - fő Népmozgalom Élveszületés Halálozás Term. Szaporodás/fogyás Vándorlási különbözet Lakásállomány Épített lakás Üdülő 125 Óvoda férőhely Óvódás gyermek Óvoda pedagógus Ált iskola tanterem Általános iskolás Pedagógus Kiskereskedelmi üzlet Ebből élelmiszer Ebből vendéglátóhely Személygépkocsi Vállakozás Lakásállomány A község lakásállománya egyenletes tempóban fejlődött, néhány új lakás minden évben épült, de elfogytak a belső telkek, csak új területek biztosításával lehet a fejlődésnek teret adni. A korábbi előrejelzés beigazolódott, ennek megfelelő a tapasztalt változás. Jelenlegi lakásállománya lakás. Az egy lakásra jutó lakos, átlag 2,6 fő/lakás, ami alacsonyabb a megyei (2,73) és agglomerációs (2,82) átlagnál. Évente 5-6 db új lakás épül, ami a feltételek változásával bizonyára növekedni fog. A népesség növekedési üteméhez, biztosítandó mintegy 8-10 lakás évenkénti építése. A községben ehhez új telkes lakóterületek kijelölése szükséges. A lakásállomáy alakulása* év lakásszám

9 Gomba A tervmódosítások tartalma 8

10 Gomba A településszerkezet és szabályozás módosítása A terv felülvizsgálatával az alapkoncepciója a tervnek nem változik. A belső területeken lényegében csak az övezeti rendszer módosul, a felmerült témák kisebb jelentőségűek, a döntések alapján fejlődhetnek a lakóterületek is. A külterületen a közeljövőben megjelenő gyorsforgalmi út (távlati M4) hatása miatt gazdasági területek kijelölése szükséges, hogy megteremthető legyen a település jövőbeni gazdasági alapja, valamint részterületek további sorsát, szabályozását befolyásoló döntések. I. Területfelhasználási változások 1. A 03/16, 03/17, 03/18, 03/19, 03/20, 03/21, 03/34, 03/23, 03/8, 03/25, 03/26, 03/27, 03/28, 03/29, 0109/1 és 0109/2-es helyrajzi számú külterületi ingatlanok övezeti besorolása mezőgazdasági terület, jellemzően szántóföldi növénytermesztésről (Msz) mezőgazdasági terület, jellemzően szántóföldi növénytermesztés tanyás beépítésre (M-T) változik. Módosított külterületi övezeti terv 2. A 0166/10, /11, /12, /13, /14, /15, /16, /17 és 0184/2-es helyrajzi számú mezőgazdasági terület, jellemzően szántóföldi növénytermesztéssel (Msz) övezeti besorolású ingatlanok, belterületbe vonásra javasolt lakóterületé változik az alábbi ábra szerint, falusias lakóterületi övezeti besorolással (Lf-1). A 0166/17 és /18-as földrészletek területéből 20 méter 9

11 Gomba szélességben véderdősáv került kiszabályozásra a kialakított lakóterületek és a szomszédos mezőgazdasági területek között. Módosított szerkezeti terv Módosított külterületi övezeti terv 3. Kossuth tértől kiindulva a Rákóczi út és Petőfi Sándor utca közötti tömbök területfelhasználása Lakóterületről Vegyes területfelhasználásra, övezeti besorolása falusias lakóterület (Lf-1) övezetről településközpont vegyes terület (Vt-1) övezetre változik. Módosított szerkezeti terv 10

12 Gomba 4. A 0248/4, /5, /6, /7, /8, /9, /10, /11, /12, /13, /14, /15, /16, /17-es helyrajzi számú földrészletek mezőgazdasági területfelhasználásból (Msz övezetből) beépítésre szánt gazdasági területfelhasználásba sorolódnak át, gazdasági terület kereskelem, szolgáltató (Gksz) övezeti besorolással. Az ingatlanok területéből a szomszédos telkek írányába 50m szélességgel védelmi rendeltetésű erdőterület (Ev) kerül kiszabályozásra, kivéve a szomszédos már meglévő erdő felőli oldalon. Módosított szerkezeti terv Módosított külterületi övezeti terv 5. A 0115/12-es hrsz-ú telek b jelű alrészletének egy része (mellékelt ábra alapján) mezőgazdsági terület jellemzően gyepgazdálkodás övezetéből (M-Gy) különleges területbe kerül, különleges beépítésre nem szánt területfelhasználású különleges sporterület (Ksp) övezeti besorolással. Módosított szerkezeti terv Módosított külterületi övezeti terv 11

13 Gomba 6. A Dési Pál út, Rákóczi Ferenc út és Kossuth tér által részben határolt tömb területfelhasználása Lakóterületről Vegyes területfelhasználásra, övezeti besorolása falusias lakóterület (Lf-1) övezetről településközpont vegyes terület (Vt-2) övezetre változik, valamint a 733/4-es helyrajzi számú telek magasságában új feltáró utca kerül kiszabályozásra, csatlakozva a Dési Pál útba. 7. Szabályozási terv módosítás, lásd később. Módosított szerkezeti terv 8. Az Iskola utca és Kölcsey Ferenc utca (Jókai utca) közötti összekötést biztositó útszakasz kiszabályozása, valamint a létrejövő útszakasz és patak közé eső lakóterület Zöldterületbe sorolása, közpark (KP) övezettel. Módosított szerkezeti terv 12

14 Gomba 9. A helyrajzi számú mezőgazdasági terület, jellemzően szántóföldi növénytermesztéssel (Msz) övezeti besorólású ingatlanok, lakóterületbe kerülnek, falusias lakóterületi övezeti besorolással (Lf-1). A 0166/8 helyrajzi számú külterületi földrészlet egy része mezőgazdasági terület, jellemzően gyepgazdálkodás övezetéből (M-Gy), belterületbe vonás mellett lakóterületbe kerül az alábbi ábra szerint, falusias lakóterületi övezeti besorolással (Lf-1). A 658 hrsz-ú ingatlan egy része mezőgazdsági terület jellemzően gyepgazdálkodás övezetéből (M-Gy) erdőterületbe kerül, elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdő övezeti (Ev) besorolással. Módosított szerkezeti terv Módosított külterületi övezeti terv 10. A 03/36 és 03/37 helyrajzi számú földrészletek mezőgazdasági területfelhasználásból (M-T övezetből) beépítésre szánt gazdasági területfelhasználásba sorolodnak át, gazdasági terület kereskedelem, szolgáltató (Gksz) övezeti besorolással. Az ingatlanok területéből csatlakozva a meglévő szomszédos mezőgazdasági, erdő és lakóterülethez 15m szélességgel védelmi rendeltetésű erdőterület (Ev) kerül kiszabályozásra. Módosított szerkezeti terv Módosított külterületi övezeti terv 13

15 Gomba 11. A Halastóhóz kapcsolódó 0166/51 hrsz-ú ingatlan mezőgazdsági területhasználatú alrészlete, mely jellemzően gyepgazdálkodás övezeti (M-Gy) besorólású, üdülőterületbe kerül, hétvégi házas övezeti (Üh) besorolással. A 0166/36 és 0166/37 hrsz-ú mezőgazdasági területekből az üdülőterület felőli oldalukból 40 méter szélességgel védelmi rendeltetésű erdőterület (Ev) kerül kiszabályozásra. Módosított szerkezeti terv övezeti terv Módosított külterületi 12. A 0396/6 helyrajzi számú földrészlet mezőgazdasági területfelhasználásból (M-K övezetből) beépítésre szánt gazdasági területfelhasználásba sorolodik át, gazdasági- ipari terület (Gip) övezeti besorolással.mol Olajgyűjtő állomás Módosított szerkezeti terv Módosított külterületi övezeti terv 14

16 Gomba II. Kisebb jelentőségű, részterület szabályozását befolyásoló döntések 7. A Dési Pál út és Dózsa György utca közötti lakóterületi tömb feltárását szolgáló út kiszabályozása. Módosított szabályozási terv 15

17 Gomba III. A területhasználati (településszerkezeti) változások szabályozási tervi vonzatai Ld. 2. pont: Módosított szabályozási terv Ld. 3. pont: Módosított szabályozási terv 16

18 Gomba Ld. 6. pont: Módosított szabályozási terv Ld. 8. pont: Módosított szabályozási terv 17

19 Gomba Ld. 9. pont: Módosított szabályozási terv 18

20 Gomba A Helyi Építési Szabályzat módosítása A helyi építési szabályzat változásai elsősorban az időközben bekövetkezett jogszabályi változások követése miatt, valamint az új építési övezetek szabályainak meghatározása miatt szükséges. Új építési övezetek A településközpont vegyes terület övezetei átalakulnak a fejlesztési szándékokhoz jobban igazodva, ezért új övezetek előírásainak kell megjelenni a HÉSZ-ben. VT-1 építési övezet 13/A. 1) Az övezet területén a beépítési mód zártsorú. 2) Az építési telkek legnagyobb megengedett szintterületi mutatója 1,0. 3) A telkek beépítettsége legfeljebb 50 %, 4) A legnagyobb megengedett építménymagasság 7,5 m. 5) A telkek területének legalább 20 %-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani, 6) A telken belüli zöldfelületek minimum 30 %-ára háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint) növényzetet kell telepíteni. 7) A telkek legkisebb mérete 500 m². VT-2 építési övezet 13/B. 1) Az övezet területén a beépítési mód kialakult. 2) Az építési telkek legnagyobb megengedett szintterületi mutatója 1,0. 3) A telkek beépítettsége legfeljebb 40 %. 4) A legnagyobb megengedett építménymagasság 7,5 m. 5) A telkek területének legalább 20 %-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. 6) A telken belüli zöldfelületek minimum 30 %-ára háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint) növényzetet kell telepíteni. 7) A telkek legkisebb mérete 750 m². Különleges, beépítésre nem szánt övezet iktatódik be a település régi sportterületének ismételt igénybevétele miatt. Ksp 20/B. 1) Az övezetbe a település régi sportterülete tartozik. 2) Az övezet területén csak sportcélú létesítmények helyezhetők el. 19

21 Gomba 3) A terület egységesen kezelendő, a beépítettségbe be nem számítva elhelyezhető a pihenést, testedzést, szórakozást szolgáló műtárgy és építmény. (kertészeti építmény, pergola, sétaút, játszótér, pihenő terasz, stb.) 4) Az övezet legnagyobb beépíthetősége 2%. 5) A területen elhelyezhető építmények magassága nem lehet nagyobb, mint 4,5 m. 6) A telek területének min. 50 %-a zöldfelület, a burkolt terület legfeljebb 10 % lehet. 20

22 Gomba A biológiai aktivitásérték megőrzése Előzmények Gomba község településrendezési eszközeinek felülvizsgálata során a tervezett változtatások jövőbeni hatásainak minél pontosabb prognosztizálása érdekében, és a hatályos jogszabályi kötelezettségeknek eleget téve elkészítettük a biológiai aktivitásérték számítást, mely Gomba község településszerkezeti- és szabályozási terv módosítási dokumentációjának mellékletét képezi. Jelen biológiai aktivitásérték számítás melléklet az alábbi szöveges: magyarázó/értelmező leírásból és a változtatási területek részletes biológiai aktivitásérték számításait tartalmazó táblázatból áll. A biológiai aktivitásérték számításnak elsődleges célja a települések településszerkezeti szintű területfelhasználási változásainál az újonnan beépítésre szánt területek kialakításának koordinálása/szabályozása a környezeti, ökológiai körülményeket speciálisan jellemző/értékelő biológiai aktivitásérték mutató alkalmazása révén. A beépítésre szánt területek növekedése valószínűsíthetően a változtatások előtti települési növényzet biológia aktivitásának a csökkenését jelenti, az aktivitásérték számításának segítségével elősegíthető, biztosítható, hogy a települések biológiai aktivitás összértéke ne csökkenjen. Jogszabályi háttér rövid áttekintése Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) vonatkozó szabályai: - Étv. 8..(2) b. b, újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének a külön jogszabály alapján számított biológiai aktivitás értéke, az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. - Étv Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. - Étv. 62..(2) m Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy: m, a területek biológiai aktivitás értékének számítására vonatkozó részletes szabályokat a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben rendelettel állapítsa meg. 21

23 Gomba Változással érintett területek biológiai aktivitásérték számítása A változtatási területek egyes sorszáma megegyezik Gomba településszerkezeti- és szabályozási tervének módosítási dokumentációjában használt a részterületek azonosítását szolgáló sorszámmal. A szövegben a biológiai aktivitásértéket Baé jelöléssel helyettesítjük. 2. A változtatással érintett földrészletek hektárban kifejezett térmértéke 10,86 ha, ebből 4,61 hektárnyi rész mai is lakóterületi hasznosítás alatt áll, a fennmaradó 6,25 hektárnyi terület jelenleg mezőgazdasági terület, jellemzően szántóföldi növénytermesztéssel. A mostani területhasználat biológiai aktivitásérték mutatója 30,28. A 0166/17 és /18-as földrészletek területéből 20 méter szélességben véderdősáv került kiszabályozásra a kialakított lakóterületek és a szomszédos mezőgazdasági területek között, a lakóterületek védelmére. A tervezett területfelhasználási változások után a Baé mutató 31,83-ra nő, az aktivitásérték változás tényleges/abszolút mértéke +1,55. Módosított szerkezeti terv Módosított külterületi övezeti terv 4. A változtatni kívánt földrészletek 14,63 ha térmértékig mezőgazdasági területfelhasználásból beépítésre szánt gazdasági területfelhasználásba, kereskelem, szolgáltató (Gksz) övezeti besorolással, az ingatlanok megmaradó területe: 6,62 hektárnyi, védelmi rendeltetésű erdőterületté (Ev) sorolódnak át, leválasztva és egyben védve a szomszédos területeket. A változás elötti Baé érték 63,75, a változás utáni 63,97, ami 0,22 mértékű emelkedést jelent, ez biztosítja a területen távlatban megvalósulandó esetlegesen nagyobb mértékben zavaró hatású és környezeti terheléssel járó fejlesztések biztonságos telepítését. Módosított szerkezeti terv Módosított külterületi övezeti terv

24 Gomba 8. A tervezett változások következtében 0,92 hektár nagyságú falusias lakóterület sorolódik zöldterületbe. A változtatás 3,22 Baé érték növekedést okoz, 2,30-ról 5,52-re változik a terület biológiai aktivitásértéke. Módosított szerkezeti terv 9. A változással érintett terület 3,24 ha gyep és 2,05 ha szántó használatú mezőgazdasági területből, 0,2 ha erdőterületből és 0,03 ha útból áll, ezek együttes Baé értéke 26,81. A tervezett változtatás után 2,63 ha falusias lakóterület keletkezik 6,57-es Baé értékkel, 2,23 ha elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdőterület 20,07-es biológiai aktivitásértékkel, valamint 0,66 ha út 0,92-es Baé-vel. A létrejövő területek össz Baé-je 27,56, ami 0,75-ös növekedést jelent a kiindulási értékhez képest. Módosított szerkezeti terv Módosított külterületi övezeti terv 10. Az 1,01 ha-os összterületű 3,03-as Baé értékű földrészletek mezőgazdasági területfelhasználásból (M-T övezetből) beépítésre szánt gazdasági területbe (Gksz övezetbe) sorolódnak, 0,61 ha térmértékig. Az ingatlanok területéből csatlakozva a meglévő szomszédos mezőgazdasági-, erdő- és lakóterülethez 15m szélességgel védelmi rendeltetésű erdőterület kerül kiszabályozásra, mely összterülete 0,4 ha. A kialakuló területhasználat 3,78-as össz Baé értékű, mely 0,75-el több, mint a jelenlegi területhasználat biológiai aktivitásértéke. Módosított szerkezeti terv Módosított külterületi övezeti terv 23

25 Gomba 11. A halastóhóz kapcsolódó 3,02 ha, 0166/51 hrsz-ú ingatlan mezőgazdsági területhasználatú alrészlete, mely jellemzően gyepgazdálkodás övezeti (M-Gy) besorólású, üdülőterületbe kerül, hétvégi házas övezeti (Üh) besorolással. A 0166/36 és 0166/37 hrsz-ú mezőgazdasági területekből 1,16 ha védelmi rendeltetésű erdőterület (Ev) kerül kiszabályozásra. A változás elött az ingatlanok 21,6 Baé értéket képviselnek. A változtatás következtében 1,52-el magasabb 23,12-es Baé érték keletkezik. Módosított szerkezeti terv Módosított külterületi övezeti terv 12. A változásra kijelölt 1,43 ha-os földrészlet mezőgazdasági kertes területhasználatból beépítésre szánt gazdasági területfelhasználásba sorolodik át. A tervezett változtatások következtében, a kiindulási 8,58 Baé érték jelentősen 8,01-el csökken 0,57-re, a csökkenés védelmi rendeltetésű erdőterületi területhasználatban kifejezve 0,89 ha. Módosított szerkezeti terv Módosított külterületi övezeti terv Összefoglalás A település tervezet területfelhasználási változásainak következtében, jelentős mértékű biológiai aktivitásérték csökkenés lenne tapasztalható, ha a lakóterületbe és egyéb beépítésre szánt területhasználatba sorolásnál a keletkező veszteséget elsősorban védelmi célú erdőterületek kijelölésével, vagy aktív növényzettel telepített területek kiszabályozásával nem csökkentenénk. Esetünkben a konkrétan javasolt területhasználati változások az előbb említett módszereket felhasználva megállapítható, hogy a település kezdeti biológiai aktivitásértéke nem csökken, megfelelve a jogszabályi előírásoknak, és a fenntartható fejlődés településrendezéssel kapcsolatosan megfogalmazott környezeti szempontjainak. Általánosságban a jövőre nézve is javasolható, hogy keletkező biológiai aktivitásérték veszteség azon a területen legyen pótolva, ahol a változtatási szándék megjelenik. 24

26 Gomba ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY GOMBA TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

27 GOMBA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 1.Tájtörténet Tájtörténet Gomba község területe régóta lakott, már az őskorból származó emberi nyomokat is találtak a környéken. A talajtípus arról tanúskodik, hogy a területet évezredeken keresztül összefüggő erdő borította, de ezt igazolják a legkorábbi fennmaradt térképek is. A korábbi erdőségek helyén jó talajtakaró alakult ki, amelyen a XVIII-XIX. században háromnyomásos gazdálkodás folyt. A megművelt földek nagy részét szántók tették ki. A XVIII. században a terület legnagyobb hányada (1789-ben 78 %) nagybirtok, a többi (22 %) jobbágybirtok volt. A XIX. század első harmadára a nagybirtokok felaprózódtak, jellemzővé vált a középbirtokosság. A XVIII-XIX. században búza, rozs, köles és árpa termesztésével, valamint bortermeléssel foglalkoztak. Az állat-tenyésztésben a sertés- és birkatartás volt az elsődleges, de a méhészkedés is jellemző volt. A szántóföldi növények termesztése mellett a birkatartáshoz szükséges legelők, és a településtől délre, és a Tetei dombokon húzódó szőlők is jelentős területeket hódítottak el az erdőtől. A szántóföldi növénytermesztés később is meghatározó maradt. Jelentősége csak az 1970-es, 80-as években csökkent valamelyest az erdőtelepítések következtében. Gyümölcsösöket is ültettek ekkor, elsősorban kajszit és szilvát. A XX. században a szántóföldi növénytermesztésben a búza és a kukorica termesztése vált elsődlegessé, az állattartásban pedig a juh-, sertés- és baromfitartás. Első katonai felmérés

28 GOMBA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Második katonai felmérés

29 GOMBA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2. Településtörténet A község közelében emelkedő várhegyen földsáncokkal erősített telep található a bronzkor középső szakaszából. Az első írásos emlék 1337-ből maradt fenn a településről. A XIV-XV. században a gombai Nemze családé ban Gombai István hűtlensége miatt elvett birtokot Zsigmond király Maróthy János bánnak adományozta ban Mátyás király Rozgonyi Sebestyén főlovászmesternek adja a Bothos György magtalan halálával reá szállott birtokot ben Orbán győri püspök kapja meg a királytól ben II. Miksa új adomány címén jutalmul Gombay Györgynek és leányának, Margitnak adja Gombát. A török uralom alatt 1553-ban 9 kapus hely volt ban 4989 akcset jövedelmezett ben Hubay Ferenc Fáy István özvegyének zálogosította el. A XII. század második felétől mar a Fáy családé. Rajtuk kívül a XVIII-XIX. században a Szemere-, Patay-, Puky-, Dap-sy-, Wartensleben- és Tahy családok voltak birtokosai. Első ismert pecsétje 1702 ből való, rajta a falu címerével. A címer motívumai (szalaggal átszőtt virágkoszorúban álló gomba) az elnevezésre utalnak, körül: "Gomba Helység pecsétje 1845" felirat. A községhez tartozik Farkasd és Tetepuszta. Az előbbi birtokosait nem ismerjük, 1523-ban még lakott hely volt, azután elpusztult. Tetepusztát 1257-ben "Theta" néven említik. A Kartal-nemzetségé, majd a XIII. században helyi nemesi családé. A XVI. században elpusztul. Márton Lajos Tetepusztáról és említ őskori földvárat. A falu a török hódoltság alatt is végig lakott maradt. A település eredeti központja a mai főtér, ami a templomok körül alakult ki. A településre ma a fésűs beépítés, szerteágazó utcaszakaszok jellemzőek. Az utcarendszer kialakulásában nagy szerepet játszott a domborzat és a vízfolyások. A falu magja a Gombai-patak völgye volt, majd terjeszkedése során az újabb házak már a dombokra is települtek. A községet szérűskertek vették körül. A lakott területek a terepalakulatoknak megfelelően fejlődtek. A völgyek iránya északnyugat - délkelet, így a település alap utcahálózata is ennek megfelelően tájolt. Az átkötő, rövidebb utcák 90 fokkal elforgatottak, északkelet - délnyugati irányultságúak. 3. Építészeti emlékek - műemlékek A település több értékes épülettel, kastéllyal, kúriával rendelkezik. Ez részben annak köszönhető, hogy egyszerre több család is birtokolta, másrészt annak, hogy erdeje kedvelt vadászterület volt. A református templom A középkori famennyezetes templom a temetőben állt Szent Simon és Júdás tiszteletére szentelve. Ezt 1600 körül a reformátussá lett lakosság elfoglalta. Parókiát 1636-ban építettek, lelkészséget 1642-ben alakítottak, amikor Bogdány Mihály volt a lelkész. A templom összedőlt, helyette a Bárczay-kastély melletti parókia telkén építettek fából a reformátusok templomot, amelybe a régi templom 1424-ből való mestergerendáját 28.

30 GOMBA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY beépítették. Ez a templom is rövidesen tönkrement, s 1700-ban Tury Pál prédikátorsága alatti új templom "fából és sárbul épült" ban készült el (Jung József és Haber József építette). Körülkerített, nem keletelt, egyhajós, későbarokk templom, homlokzat elé épített toronnyal. Kelet felé néző főhomlokzata előtt lépcsős feljárat, félköríves záradékú, kőkertes kapu, sarkain volútával s guttával, felette szegmentives ablak, könyöklőpárkánnyal. A község középpontjában a főútvonal mellett épült. A volt Bárczay-kastély Ma tsz központ. Földszintjét a XVIII. század első felében, az emeletet ban Bárczay András építette. Udvari homlokzatán árkádíves folyosó volt, amelyet befalaztak. Később a Patay-, Szemere-, és Máriássy családoké, majd Mayer Kurt és Szentiványi Farkas lettek tulajdonosai. Volt levéltári helységében rejtette el rövid dőre 1848-ban a menekülő Szemere Bertalan a Szent Koronát. A Bárczay-kastély a '80-as években Jellege zártsorú, "L" alakú, egyemeletes, barokk kastély átépítésekkel. Főhomlokzata héttengelyes, övpárkánynyal. választva, emelete falsávokkal tagolva. A földszinten szegmentíves, záróköves, könyöklőpárkányos ablakok apácaráccsal, az emeletiek egyenes záródásúak, keretelve. Középen rizalit, melynek földszintjén két ablak mellett dísztelen, egyenes záródású újabb ajtó, az emeleten szegmentíves ablakok. A jobb oldali homlokzat tengelyes, a földszinten egy szegmentíves, előbbiekkel egyező kiképzésű rácsos ablak, a többi dísztelen. Magas lábazat. 29.

31 GOMBA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Bal oldali homlokzata oromzatos, kéttengelyes, övpárkánnyal választva, emelete kettős falsávokkal tagolva. Földszintjén egyenes záródású keretelt ajtó, a födszinten körülfutó folyósóba illetve az emeletre vezető egyszerű falépcsős feljáratba nyílik. A főépület udvari homlokzata háromtengelyes, földszintjén szalagkeretes ablakok bújtatott rácscsal. A hozzácsatlakozó épületszárny előtt kockatalapzaton álló, toszkánfejezetes, öt faoszlopos újabb tornác, felette fából készült folyosó. Az épület négytengelyes. Földszintjén szalagkeretes ablakok bújtatott ráccsal, a fentiek rács né1kü1. A fő épületben boltozatos folyósó fut végig az udvari oldalon, s ezekből nyílnak a helyiségek. A földszintiek fiókos donga, az emeletiek sík mennyezetűek. A helyiségek nagy része rongált, elhanyagolt állapotban van. Az épületszárnyhoz mezőgazdasági épület csatlakozik, arnely az udvari részen földszintes. A kastélyhoz tartozó park felé néző oromzatos, kéttengelyes homlokzata azonban emeletesen van kiképezve. Itt bejárat vezet az alatta levő, két erőteljes pillérrel két részre osztott csehsüveg boltozatokkal fedett pincébe. Ezen az oldalon téglakerítés, vázával díszített, két pilléres kapuzatához lépcsős feljárat vezet. A régi szép kovácsoltvas kapuszárnyak a mezőgazdasági épület egyik raktáránál vannak felhasználva A mezőgazdasági épülettel szemben volt az istálló épület, melynek a park felé faoromzatos, emeletes homlokzata volt, melyet lebontottak. A volt Perczel-kúria Hosszú évekig a központi konyha üzemelt benne, majd 2000-ben a település értékesítette az épületet. Az épületet az új tulajdonos felújította. A XIX. században épült. Puky Mártonné, Csonka Andrásé, majd a Perczel-családé volt. Eredetileg U alakú volt, de két szárnyát körül lebontották. Jellege: szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes kúria, klasszicizáló stílusban. A főhomlokzata tengelyes, középen porticussal. Négy, kockatalapzaton áll, kihasasodó oszlop felett magas gerendázat, háromszögű oromzat zárja el. A széleken a falat pilaszter díszíti. Mindkét homlokzati ré- 30.

32 GOMBA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY szen két-két egyenes záródású ablak keskeny falmélyedésben. Domboldalra építve, s ezért a hátsó homlokzata emeletes. Belső dongaboltozatos folyosóból több boltfiókos helyiség nyílik, középen lépcsőfeljárat vezet a lakáshoz. A porticushoz csatlakozó kis előcsarnokból nyílnak a sík mennyezetű helyiségek. A középsőben két falba épített szekrény, barna ajtószárnnyal, intarziás oromzattal, XIX. századi. A volt Patay-kastély A kastély, ami a XVIII. sz-ban épült, eredetileg majorsági ház volt. A Bárczay, majd a Patay család birtokolta. Jellege szabadon álló, szabálytalan alaprajzú, részben egyemeletes kastély, XVIII. század végi, hozzáépítésekkel, átalakításokkal. A község akkori, Monor felé eső végénél, az országút mellett épült. A főhomlokzat középső része előreível. Egyegy ablaktengelyes szélei földszintesek, még középen egyemeletes, háromtendelyes, háromszögű oromzattal lezárva. Az egyemeletes rész falsávval keretelve, földszintjén konzollal díszített pilaszter található. Középső kettős falsávval keretelt faltükörben egyenes záródású ajtó. Az emeleten két, egyenes záródású ablak s köztük egy hasonló kiképzésű erkélyajtó. Az erkélyt lebontották. Az épület mindkét oldalához homorított ívben hátra lépő földszintes épületrész kapcsolódik. Hegyesszögben előreugró, egyemeletes, egytengelyes torony csatlakozik mindkét oldalon az épülethez, fent egyenes záródású ablakkal, lent ugyanilyen ajtóval. Sátortetőzet fedi. A baloldalihoz kis, emeletes épületrész kapcsolódik. A kert felőli homlokzata középen egyemeletes, oromzatos, háromtengelyes, előtte fából készült nyitott veranda áll, melyet lebontottak. Belül a helyiségek részben boltozatosak, részben sík mennyezetűek. A volt Fáy-kúria Jelenleg általános iskola. A Fáy-család kúriája, majd gazdasági épület volt. Épült a XVIII. század közepén. Jellege: zárt sorú, téglalap alaprajzú, földszintes, külseje újonnan átalakított, XVIII. századi helyiségekkel. 31.

33 GOMBA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY A római katolikus templom mellett áll. Valamikor gazdasági épület volt. Az előrésze, ahol jelenleg tantermek vannak, istálló, a hátulsó része személyzeti lakás volt. A helyiségek széles, fiókos dongaboltozatokkal fedve. Az egyik helyiség közepében kockatalapzaton alacsony oszlop emelkedik s két félköríves nyílással osztja két részre. Az épület külsejét teljesen átalakították. A volt Szcitovszky-kúria Szabadon álló épület téglalap alaprajzú, földszintes. Főhomlokzata közepén a bejárat előtt két-két korinthoszi fejezetű oszlopon álló mellvédes portikusz áll sátortetővel fedve. A bejárati ajtó fölött szegmensíves felülvilágító ablak, hajlított ívű szemöldökpárkánnyal, az ajtó mellett kétoldalt füles keretelésű könyöklőpárkányos ablak ráccsal; a homlokzaton jobb- és baloldalt két-két hasonló ablak van. A hátsó homlokzaton középen szintén egy tornác van, két-két korinthoszi fejezetű pillérrel: a-a-b-a-a beosztású. KÖH - Műemlék jegyzék Település: Gomba Cím, utca, házszám: Törzsszám: 7028 Jogállás: Műemléki védelem Név: Bárczay-kúria Leírás: Helyrajzi számok (1) Gomba 621 Település: Gomba Cím, utca, házszám: Törzsszám: 7027 Jogállás: Műemléki védelem Név: Scitovszky-kúria Leírás: Helyrajzi számok (1) Gomba

34 GOMBA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY KÖH - Műemlék jegyzék Település: Gomba Cím, utca, házszám: Törzsszám: 7029 Jogállás: Műemléki védelem Név: Perczel-kúria Leírás: Helyrajzi számok (1) Gomba 623/2 KÖH - Műemlék jegyzék Település: Gomba Cím, utca, házszám: Törzsszám: 7032 Jogállás: Műemléki védelem Név: Patay-kastély Leírás: Helyrajzi számok (1) Gomba 315 KÖH - Műemlék jegyzék Település: Gomba Cím, utca, házszám: Törzsszám: 7030 Jogállás: Műemléki védelem Név: Református templom Leírás: Helyrajzi számok (1) Gomba 1 Lebontásra került egyéb épületek A községben több olyan épület állott, amely mára lebontásra került, azonban (egykoron volt) jelenlétük hozzátartozik a település kultúrális történetéhez, jelenlétük nyomai egyes esetekben ma is leolvasható a településszerkezetben. Az alább felsorolt épületeket műemlékjellegűek voltak a volt Tahy-kúria Fekete-féle lakóház. A településben két műemlék jellegű vizimalom és egy műemlék jellegű szárazmalom volt, melyeket több évtizede elbontottak. Egyéb építészeti értékek A bekötő út mentén, a földrajzi adottságoknak megfelelően, különbözö házcsoportok részben a közvetlenül hozzájuk csatlakozó egykori kertekkel, 33.

35 GOMBA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY kétbeltelkes elrendezéssel alakultak ki. Napjainkban már halmazos jellegű, szerteágazó utcaszakaszokkal, általában fésűs beépítéssel találkozunk.. A községet egykori téliszállásokkal beépített szérűskertek, akloskertek vették körül. Ezek a kertek mára gyakorlatilag eltűntek. A hagyományos népi építészet gyakran már csak a beépítés jellegében maradt fenn. Épületek már jobbára csak részleteiben hordozzák a hagyományos építészet, építési mód jellegzetességeit. Hagyományos utcakép a XX. század '20-as éveiből Műemlék jellegű népi lakóházak voltak a Petőfi Sándor utcában a 28-as és 38-as házszámú lakóházak, melyeket már elbontottak. A népi építészeti megjelenés mellett valószínűleg a kis- és középnemesi kastély és kúriaépítészet hatására megjelent egyfajta polgári építészeti stílus is. Ez azonban csak elvétve, egy-egy építészeti részlet vagy motívum erejéig van jelen a településen, és inkább csak egyedisége miatt említendő. 4. Régészeti örökség Összefoglaló (Külön munkarészben készült, az Archeosztráda Kft készítette.) A régészeti lelőhelyek az emberiség és a magyarság történetének, települési viszonyainak, életmódjának fontos bizonyítékai, ezért mindenki részéről elvárható a törvények tiszteletben tartása és a nemzeti kulturális örökség iránti megbecsülés. Gomba község rendezési tervének módosítása két régészeti lelőhelyet érint. A 26 (57708) régészeti lelőhely területén tervezett új lakóövezet és a 25 (57223) régészeti lelőhely területén tervezett autópálya területén a jövőben megvalósuló építkezésekhez kapcsolódó földmunkák súlyosan veszélyeztetik a lelőhelyet. A törvényi ajánlás értelmében a tervezett munkákkal a lelőhely területét, a föld alatt rejlő régészeti emlékek eredeti helyükön és összefüggésükben való megőrzése érdekében elkerülni javasolt. Amennyiben ez nem megoldható, vagy jelentős költségnövekedéssel járna, úgy a régészeti lelőhelyen bármilyen földmunkával járó beavatkozás kizárólag az érintett terület próbafeltárása és/vagy megelőző feltárása után végezhető. 34.

36 GOMBA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Fontos kiemelni, hogy törvényi szabályozás alapján a régészeti kutatás költségei a beruházót terhelik, így ennek pénz- és időbeli vonzatával már a tervezés szakaszában számolni kell. (A régészeti munkák tervezésének és a kivitelezésbe való ütemezésének elmaradása nagy mértékben veszélyezteti a lelőhelyeket, ugyanakkor lassíthatja vagy akadályozhatja a tervbe vett beruházás megvalósulását.) A rendezési terv módosítása által nem érintett régészeti lelőhelyek területének jelenlegi hasznosításával kapcsolatban a következő észrevételek és ajánlások fogalmazhatók meg: A 2 (36053), 6 (50663), 7 (50664), 9 (50666), 11 (50668), 13 (50672), 14 (50673), 08 (50677), 19 (50679), 20 (50682), 22 (50684), 23 (50685) régészeti lelőhelyek területén jelenleg folyó mezőgazdasági talajművelés, és az ebből fakadó talajerózió a régészeti értékek lassú pusztulását eredményezheti. A régészeti leletek eredeti összefüggésükben való megőrzése érdekében javasolt a mélységi talajlazítás (un. mélyszántás és aláfogatás) kerülése, valamint a művelési ág megváltoztatása esetén a lelőhelyek területének talajműveléstől mentes legelőként vagy kaszálóként való hasznosítása. A 4 (36355) és 24 (51541) régészeti lelőhelyek területén álló erdők csökkentik az itt található régészeti értékek állagromlását, és elősegítik eredeti összefüggésükben való megőrzését. Lényeges azonban, hogy a régészeti érdekek védelme érdekében az erdőművelés és újratelepítés során a mélységi talajlazítással járó földmunkákat (pl. tuskózás, aláforgatás) kerülni javasolt. Az 1 (32071), 3 (36353), 5 (36356), 8 (50665), 10 (50667), 12 (50670), 15 (50674), 16 (50675), 17 (50676), 21 (50683) régészeti lelőhelyek területének jelenlegi állapota (hasznosítása) csökkenti az itt található régészeti értékek állagromlását, és nagyban elősegíti eredeti összefüggésükben való megőrzését. A jelen hatástanulmány a készítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján készült! A nyilvántartott lelőhelyekről a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezet közhiteles nyilvántartást. Minden tervezett beruházás előtt javasolt a lelőhellyel való érintettségről időben meggyőződni! A hatástanulmány alapjául szolgáló tervek módosítása vagy a tervezési terület bővítése esetén új hatásvizsgálat szükséges! (Készítette: dr Tankó Károly régész) Budapest, július Dr Gajdos István vezető településrendezési tervező 35.

37 Gomba műemléki környezet lehatárolása helyrajzi számokkal meghatározva I. területnél érintett helyrajzi számok (Református templom, Bárczay-kúria, Perczelkúria és Scitovszky-kúria műemlékek környezete): Teljes területükkel Hrsz-ek 1. (műemlék telke), 2., 3., 4., 597/1., 619/2., 620/1., 621. (műemlék telke), 622., 623/1., 623/2. (műemlék telke), 623/3., 624/1., 624/2., 624/4., 625 (út)., 626., 710., 711., 712., 713., 715/2., 715/3., 718/1., 719. (műemlék telke), 720/1., 720/2., 721., 722/1., 722/2., 722/3., 723/1., 726. (út), 727., 735. (árok) Rész területükkel 228/1. és 228/2. (Jókai utca) és 1051/1. (Rákóczi Ferenc út) 1051/5. és 696. (Bajcsy Zsilinszky utca) 1051/3. és 1051/5. (Kossuth tér) 613. (Iskola utca) II. területnél érintett helyrajzi számok (Patay-kastély környezete): Teljes területükkel 312., 314/2., 315/1. (műemlék telke), 315/2., 316., 318. (Jókai utca), 507. Rész területükkel 505/2. és 505/3. (Jókai utca)

38 Gomba G OMBA K ÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK

39 Gomba Község Polgármesteri Hivatala 2217 Gomba, Bajcsy-Zs. u. 2. Tel: (29) Fax: (29) K I V O N A T a képviselő-testület szeptember 10-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szeptember 10-én megtartott ülésén 8 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: 178/2009. /IX.10./ sz. határozat Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta a helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosítását előkészítő településszerkezeti terv módosítására irányuló javaslatot és az alábbi határozatot hozta. 1. Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a község településszerkezeti tervét és annak leírását a határozat 1. sz. mellékleteként jóváhagyott A településszerkezeti terv leírása, és a 2. sz. mellékleteként jóváhagyott Gomba településszerkezeti terve M=1:15000 alapján. 2. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a község településszerkezeti tervének közzétételéről gondoskodjon. Határidő: szeptember 18. Felelős: Lehota Vilmos polgármester Lehota Vilmos sk. polgármester Kósa Erzsébet Anikó sk. jegyző Kiadmány hiteléül Molnár Zita Gomba, szeptember 11.

40 GOMBA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA

41 GOMBA TELEPÜLÉSSZERKEZETÉNEK LEÍRÁSA Térségi elhelyezkedés, szerepkör A háromezer lelkes község Pest megye középső részén, a Gödöllői-dombság déli lankáin található, Monortól 9 km-re. Gomba Budapest határához közel fekszik. Gomba a Monori kistérség tagja. Gomba közigazgatási területe ha, melyből 289 ha a belterület. A központi belterületen kívül - három részletben - összesen 25,6 ha belterülettel rendelkezik a település Felsőfarkasdon 12,8 ha, Tetepusztán 8,7 ha, és 4,1 ha üdülőterület a Gombai halastó partján. Gomba hagyományosan mezőgazdasági jellegű település, amelynek népessége évszázadokon át a Gödöllői-dombság lankáin fekvő löszös termőterületeket művelte. Természetföldrajzi szempontból Gomba az Északi középhegység legdélebbi nyúlványának tekintett Monor Irsai dombságban helyezkedik el. A település Duna és a Tisza vízgyűjtő területének határán helyezkedik el, területét a Gombai-patak szeli át, amely a Tápióba folyik. A település felszínét a hol mélyebb, hol laposabb löszvölgyek szabdalják fel, köztük enyhén hullámos löszplatók terülnek el. A legmagasabb dombhátak sem emelkednek 250 m fölé, ennek ellenére ezeket a dombokat a helyiek hegynek tekintik. A falu legmagasabb dombja a Várhegy, amelynek tetején egy bronzkori földvár maradványai láthatók. A Várhegy mellett a Rózsadomb, a Czipóhegy és a Huba-hegy közelíti meg a 200 méter tengerszint feletti magasságot. A település dombjait és talaját lösz borítja. A lösztakaró helyenként magas löszfalakat is képezett (lásd a Várhegy oldalának löszfalát). A település jellegzetes belső útja, amely a Várhegy tövében vezet el, a Nagy-Szurdik, amely országos viszonylatban egy közepes löszmélyút. Testvére a Kis-Szurdik, amely azonban nincs ellátva szilárd útburkolattal, és ma már rendszeres forgalom nem halad rajta keresztül. A település környékének legjelentősebb természeti értéke a 22 ha-os Gombaivíztározó, amely mellett üdülő-területek is találhatók. Budapest szívétől Gomba kevesebb, mint hatvan kilométerre fekszik, autóval az út körülbelül egy órát vesz igénybe. A település megközelíthetősége így sem nevezhető ideálisnak, ugyanis a főútvonalak - a délnyugatról a 4-es, északról pedig a 31-es elkerülik - a négyszámjegyű 3112-es út utolsó kilenc kilométere, a Monor és Gomba közötti szakasz állapota nem kiemelkedő. Hasonló a helyzet, ha a 31-es útról kanyarodunk Sülysáptól Úri, majd Gomba felé, a Gombáig vezető 3113 út állapota kívánnivalókat hagy maga után. A megközelítés a legcélszerűbb, ha Budapest irányából az Üllői úton Ferihegy felé tartunk és az új 4-es (távlati M4) számú főúton maradva Monor szívéig autózunk, és onnan térünk le a 3112-es számú főútra. A másik lehetőség Budapest Belvárosától Rákoscsaba érintésével, Maglód, Mende és Sülysápot követően Úri felé letérve a 3113-as úton megközelíteni Gombát, de az út így szükségtelenül hosszabbodik az előző lehetőségekhez képest. A közeljövő jelentős változása lesz, ha megépül a távlati M4, ma autóút Üllő Albertirsa közötti nyomvonala, ami a 3112 sz utat Monortól északra keresztezi és itt új csomópont épül az autóúton. A kiépülő út perc időtartammal rövidíti meg Budapest elérhetőségét. 2

42 GOMBA TELEPÜLÉSSZERKEZETÉNEK LEÍRÁSA A településre nem vezet vasútvonal, és ahhoz hogy valaki autóbusszal jusson el Budapestre Monoron át kell szállni, és ez az átszállás a menetidőt legkevesebb perccel meghosszabbítja, így az utazási összes idő busszal megközelíti a másfél órát. Igaz, hogy az autóbusz-közlekedés sűrű, Gomba és Monor között óránkét, illetve frekventáltabb időszakokban félóránként közlekedik autóbuszjárat. Megközelíthetőségének hiányosságai miatt Gomba több-kevésbé jelenleg még kiesik a budapesti agglomerációs gyűrűből, legalábbis abban az értelemben, hogy a település nem tekinthető a városból kiköltözők intenzív fogadótelepülésnek. Gomba munkaerőpiaca azonban sok szállal kötődik Budapesthez és a környező nagyobb településekhez, a Gombán élők jórészt ingázni kényszerülnek. Gomba Településfejlesztési Koncepciójában és az Integrált településfejlesztési stratégiája és akcióprogramja című tanulmánytervében rögzítettekkel összhangban a településrendezés elsődleges céljai: - A minőségi lakókörülmények megteremtése - A gazdaságfejlesztés, ezen belül kiemelten az idegenforgalmi fejlődés valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységek elősegítése - A települési infrastruktúra és környezet fejlesztése - A közösségi szolgáltatások fejlesztése Térségi elhelyezkedés, részlet Pest Megye Területrendezési Tervéből 3