Kérdések a MULTIKULTURÁLIS NEVELÉS tárgyköréből 1 Választható tárgy, 2006/2007. Dr. Kovács Zoltán

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kérdések a MULTIKULTURÁLIS NEVELÉS tárgyköréből 1 Választható tárgy, 2006/2007. Dr. Kovács Zoltán"

Átírás

1 Kérdések a MULTIKULTURÁLIS NEVELÉS tárgyköréből 1 Választható tárgy, 2006/2007. Dr. Kovács Zoltán Romániában, a jelenlegi időszakban a nevelési eszmény az individuum szabad, teljes körű és harmonikus fejlődése autonóm és alkotó személyiség kialakítása érdekében. Ezzel együtt olyan állampolgárokat kellene nevelnünk, akik számára a legfontosabb az emberi méltóság, akik az értelmes (kulturált, harmonikus, erkölcsös) életben látják az élet értelmét. Az ilyen ember törekszik az anyagi jólét biztonságára, a test örömeinek is hódol, aki egyaránt hangsúlyt fektet a szellemi értékekre és a lelki örömökre. Mindezek feltétele a társadalomhoz, annak tagjaihoz tekintet nélkül azok kulturális sokféleségére fűződő pozitív viszonyulás. 1. A multikulturalitás és az interkulturalitás fogalma a) A multikulturalitás a különböző kultúrák egymás mellettisége, anélkül, hogy azok különösebb hatással lennének egymásra. b) Az interkulturalitás leginkább a különböző kultúrák egymásra hatását, főként a többségi kultúrának a kisebbségire gyakorolt integráló, olykor asszimiláló folyamatát is jelenti. c) a jövő a multikulturális, multietnikus, soknyelvű társadalomé, az oktatásban prioritást kell kapnia a sokszínűség tiszteletének, a másként, a sokféleképp gondolkodás elfogadásának. d) A gyermekek otthonról hozott norma, érték és szokásrendszer jellemzői nagyban meghatározzák a tanulók gondolkodásmódját, viselkedését, érzelemvilágát. 2. A multikulturális nevelés a) A nevelés akkor eredményes, ha ismerjük a tanulók társadalmi kulturális környezetét. b) A különbözőség, sokoldalúság megértése és elfogadása az oktató számára több fontos feladatot jelent. c) A kulturálisan fogékony iskola méltányolja a diákok sajátos kulturális értékrendszerét, de nem feledkezik meg a valamennyi ember számára közös humán szükségletek kielégítéséről sem. d) A multikulturális nevelés sikeressége a szülőkkel való együttműködésen, a helyes osztálytermi légkör kialakításán, a tanár diák kapcsolat formálásán múlik. 3. Egymás elfogadása a) Egymás elfogadása, tisztelete, békés egymás mellett élése alapvető emberi érték. b) Az előítéletek, sztereotípiák, etnikai konfliktusok akadályozzák a fenti értékek elérését. c) Az egyéniség, az egyediség és a különbözőség, az emberi létezés sokféleségének elfogadása saját magunk és mások pozitívabb szemléletéhez vezet. 4. A multikulturális tanulás a) A tanulás kulturális kontextusba ágyazott, a tanulási stílus preferenciája kultúrafüggő. b) A gyermekek jobban tanulnak, ha a tanítás a tanulási stílusokhoz igazodik. c) A tanulási stílusokat a kultúra érzékeny pedagógia szolgálatába kell állítanunk. d) A kooperatív tanulás és a multikulturális tanulás között kapcsolat van. A kooperatív technikák kihatnak a tanulási teljesítményre, a csoportközi viszonyokra, a bevándorlók, az etnikai kisebbségek gyermekeire, a fogyatékkal élő gyermekekre. 1 Gyűjteményünkben szereplő kérdések túlnyomó többségét Torgyik Juditnak, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola előadó tanárának a könyvéből vettük át szíves beleegyezésével (Torgyik, 2005), akinek ezért hálás köszönettel tartozunk. Anyagának rendelkezésünkre bocsátását köszönjük Bernat Simonanak is, a kolozsvári BBTE adjunktusának. Gyűjteményünk végén található irodalomjegyzékben tüntettük fel a többi, kisebb nagyobb mértékben felhasznált forrást is. Szerzőiknek ezúton fejezzük ki köszönetünket. Kovács Zoltán

2 5. A kisebbségek és a média a) A médiának torzító hatása van, a kisebbségi kultúra kérdéseiről nem alakítanak ki megfelelő képet a fogyasztókban. b) Az etnikai kisebbségek, nők férfiak, fogyatékkal élők, a különböző társadalmi osztályokhoz tartozók problémái alulreprezentáltak a médiumokban. 6. A kultúra fogalmának különböző meghatározásai a) Korábban a kultúrát főként a különböző tudományágakban felhalmozódott érték és ismeretrendszerrel, az elit és a hatalom fogalmával kapcsolták össze. b) Később az antropológusok hozzájárulásával a kultúra értelmezése tágabb jelentést nyert. A kultúra a hiedelmek, hagyományok, értékek, normák, szimbólumok, a nyelv és a technika komplex egészeként, összességeként értelmezhető, amelyek az ember életét mindennapjai során körülveszik, jellemzik. c) A kultúra az élet egy meghatározott módja, az élet különböző problémáira adott válaszlehetőségek széles skálája. d) A kultúra az emberiség társas, társadalmi öröksége. 7. A kultúra jellemzése a) Tartalmát tekintve a kultúra magába foglal mindent az ősember barlangrajzaitól a mai kor emberének információs és kommunikációs technológiájáig. b) A kultúra nem statikus, inkább dinamikusan változó, megújuló rendszer. c) Az új szavak megjelenése, a divatirányzatok az öltözködésben viszonylag kis mértékben változtatják meg a kultúrát. Mégis jeleznek egy bizonyos tendenciát. Más tényezők, például a technikai fejlődés gyorsabb, radikálisabb változást idézhet elő a kultúrákban. d) A kultúra általános, mert minden emberi közösségnek, társadalomnak saját kultúrája van, és speciális, mert egymás mellet élő, sokszínű változata létezik. 8. A kultúra mint az élet problémáira adott válaszlehetőség a) Az életben találunk olyan problémahelyzeteket, amelyre az emberiségnek univerzálisan választ kell adnia, minden társadalmi rendszerben, korban. Ilyenek például a táplálék, a lakás, az egészségvédelem, a valakihez tartózás igénye. b) Noha a problémák univerzálisak, a válaszok egyediek, és nagyfokú változatosságot mutatnak. c) Az emberek eltérő alkalmazkodásmódok (minták, szokások, módszerek) szerint sikeresen adaptálódnak a környezethez. d) A gyermek átveszi a normákat, hiedelmeket, nézeteket, tapasztalatokat, és maga is aktív gyarapítójává válik a kulturális javaknak. 9. A kultúra legfontosabb elemei a) A kultúrának anyagi (materiális), és szellemi (non materiális) elemei vannak. b) A előbbibe a tárgyiasult alkotások (tárgyak, építmények, eszközök), utóbbiba a nyelv, az értékek, szokások, normák, ismeretek, tudás. c) Minden kultúra hat fő elemből áll: hiedelmek, értékek, normák, szimbólumok, technológiák és a nyelv. d) Az emberi szellem szimbólumokban manifesztálódik, és»szimbolikus formák«mítoszok, a nyelv, a művészet, a vallás, a történelem, a tudomány segítségével ragadja meg a világot. 10. Az értékek mint a kultúra egyik eleme a) Az érték valamilyen emberi tevékenység (erőfeszítés) tárgyi, illetve alanyi eredménye, amelynek objektív fontossága, illetve szubjektív jelentősége van az egyén, a közösség, a társadalom számára. b) Az értékek egy adott kultúra kollektív elképzelései arról, mi a jó, mi a helyes és mi a helytelen, mi kívánatos, és mi elutasítandó. 2

3 c) Az értékek központi aspektusai a kultúrának. d) Az emberiség alapvető értékei sok hasonlóságot mutatnak, de drámai különbségek is léteznek az értékrendszerek között, az értékek megvalósítási módját illetően. e) Bizonyos népcsoportoknál az individualisztikus értékrend, másoknál a kollektív értékrend, a kooperáció a követendő. 11. A normák mint a kultúra egyik eleme a) A normák kultúrafüggő képződmények, meghatározzák, mit tehetünk, és mit nem. b) A normák elképzelések, mi elfogadható és mi elfogadhatatlan. c) A normák követésre méltó minták, eligazodási pontok. Betartásukat a társadalmi kontroll felügyeli. d) Vannak íratlan erkölcsi normák, illemszabályok, és vannak rögzített, jogi normák. 12. A hiedelmek mint a kultúra egyik eleme a) A hiedelmek olyan meggyőződések, hitek, elképzelések, amelyek mindennapjainkat befolyásolják, megoldást kínálnak a problémák megoldására. b) Hiedelmek a mítoszok, legendák, népmesék, vallási és filozófiai nézetek, babonák. c) Mindezek nagyfokú változatosságot mutatnak tájanként, népcsoportonként. 13. A technika mint a kultúra egyik eleme a) A kulturális evolúció az ipari fejlődés következménye. A kultúrák sokszínűségét a technikai fejlettség is meghatározza. b) A technikai civilizáció körébe sorolhatóak a legkülönbözőbb tárgyak, eszközök, szerszámok, gépek, elektromos berendezések stb. c) Vannak közösségek, amelyeket a technikai civilizáció alig érintett, mások a csúcstechnológiára alapozzák gazdasági életüket. d) Az ipari forradalom, az elektronika és a számítástechnika megannyiszor erőteljes lendületet adott az emberiség fejlődésében. e) A modern technika a felnövekvő gyermekek számára természetes, az idősebbeknek nehézséget okoz az alkalmazása. A generációk közötti tanulás új jellege jelent meg, a fiatalabbak tanítják az idősebbeket. 14. A szimbólumok mint a kultúra egyik eleme a) A szimbólumok az élet sorsfordulóihoz (születés, nagykorúsítás, házasság, halál stb.) kapcsolódnak. b) Különböző rituálék alakultak ki, amelyek szimbolikus jelentést és elemeket hordoznak. Valaminek a lezárulását, másnak a kezdetét jelzik. Az érettségi bankett, a törzsi beavatási rítus jelzi a felnőtté válás idejét. c) Hozzájárulnak az egyén új élethelyzetéhez történő sikeres alkalmazkodásához. d) Az emberi kultúra, civilizáció szimbolikus rendszereket használ. e) Az ember képes szimbólumokat, szimbólumrendszereket létrehozni, használni. 15. A nyelv mint a kultúra egyik eleme a) A nyelv ugyancsak szimbólumok rendszere, a kommunikáció, az információátadás és a kultúra egyik meghatározó eleme. b) A nyelv közvetíti a kulturális tartalmakat, a kultúra hordozója, fejlődésének záloga. Együtt fejlődik a kultúrával: új szavak, szókapcsolatok keletkeznek. c) A népcsoport, amely elhagyja nyelvét, és egy másik nép nyelvét veszi fel, kultúrája elsorvadásának kockázatát vállalja. d) Az anyanyelv ápolása minden nép számára alapvető kulturális érték, különösen az a kisebbségi népcsoportok számára. 3

4 e) A különböző nyelvek a világ kulturális gazdagságát, sokszínűségét fejezik ki, némelyik jelenleg is kihalófélben van. 16. Kulturális univerzálék a) Az emberi faj közös természetét vizsgálva a viselkedésnek vannak olyan egyetemes mintázatai, kulturális univerzáléi, amelyek minden kultúrában megtalálhatók. b) Néhány példa: család, családi ünnepek, csecsemőgondozás, díszítőművészet, étkezési időrend, gesztusok, hajviselet, házasság, lakás, nevelés, szabályjátékok, szemérem, tánc, tisztaság, udvarlás, üdvözlés, zene, temetés, számolás, stb. c) A nevelés minden kultúrában, korban különbözik, és az adott csoport norma vagy értékrendszerétől, szokásvilágától függ. d) Nyomon követhető a nevelés változása a korszellem, a technika változásával együtt. 17. Kulturális evolúció, kulturális relativizmus a) Az emberiség fejlődése a biológiai evolúció mellett a kulturális evolúcióban érhető tetten. Ennek eredményeképpen lehetővé válik a gyors kulturális változásokhoz történő alkalmazkodásunk, amit adaptációnak nevezünk. b) Az alkalmazkodás tanulást követel meg az egyéntől, hiszem a kultúra egyes elemeit társas interakció során sajátítjuk el, tanulással, tanítással, problémamegoldással. c) A kultúra megtanulására egyedül az ember képes. A kultúra egyedülállóan emberi. d) Az ember a környezetéhez mind biológiailag, mind kulturálisan adaptálódik, sőt azt aktívan formálja is, hozzátesz valamit. 18. A kultúra relatív jellege a) A kultúra relatív jellegű, mivel értékei, normái, hiedelmei csakis az adott kontextussal érthető meg, és értelmezhetők. b) Az univerzálisan jelentkező problémákra az ember kontextustól függő megoldásokat talál. Például, a játék mint a szabadidő eltöltésének, a pihenésnek és a szórakozásnak kiváló eszköze. c) A gyermek játéka függ a környezettől, a család társadalmi helyzetétől, az etnikai csoporthoz tartozásától, nemétől. d) A fiúktól és lányoktól elvárt, helyesnek tartott viselkedés, magatartásminta tartalma a nemi szerepek viszonyrendszerében különbözik, kultúránként változik. A kultúra változása viszont maga után vonja a nemi szerepek változását is. 19. Etnocentrizmus és kulturális relativizmus a) Olykor hajlamosak vagyunk saját kultúránk normáit, értékeit, szokásait standardként elfogadni, és más kultúrát az általunk természetesnek vett, a megtanult minták alapján szemlélni. b) Azt a jelenséget, amikor saját kultúránk megoldásmódjait egyedül üdvözítőnek, jónak, követendőnek tartjuk, másokét pedig a miénkkel szembeállítva szemléljük, etnocentrizmusnak nevezzük. Pl. az ókori görögök a rajtuk kívül levőket a barbároknak, a középkorban a keresztények a nem keresztényeket pogányoknak tekintették. c) Az etnocentrizmus jellemzője, hogy az adott csoport tagjai magukat más csoportok tagjainál jobbaknak, tökéletesebbnek hiszik. d) Amikor saját kultúránk szemüvegén, megrögzött szokásain keresztül nézzük a többi kultúrát, nem csupán félreértésekhez vezethet, de komoly konfliktusok forrásává, összeütközések kiindulópontjává is válhat. 20. A kuturális relativizmus a) A kuturális relativizmus jelensége az etnocentrizmussal ellentétetes fogalom. b) A kuturális relativizmus szerint minden kultúra és annak egyes eleme csakis saját kontextusában, tágabb összefüggéseivel együtt értelmezhető. 4

5 c) A kuturális standardok relatívak. d) A természeti tájhoz való alkalmazkodás változatos képet mutat. 21. Szubkultúrák (Mikrokultúrák) a) A kultúrát értelmezhetjük mind a szélesebb társadalom, mind az individuum szempontjából. b) A társadalom kisebb csoportokra osztható, amelyeknek megvan a maguk világa. c) A szubkultúrák vagy mikrokultúrák a társadalom egyes szegmenseinek a sajátos kultúrája, azaz közös hiedelemvilága, normái, értékei stb. ami csak rájuk, a társadalom egészére már nem jellemző. d) A szubkultúrák saját nyelvvel, szókészlettel, öltözködési, étkezési jegyekkel, vagy sajátos vallási és politikai meggyőződéssel rendelkeznek. 22. Szubkultúra típusok a) A világ nagyvárosaiban a migráció következtében számos szubkultúra él egymással párhuzamosan. b) Szubkultúrát alakíthatnak ki a hasonló értékrenddel és a többi kulturális jeggyel rendelkező egyének is. c) A társadalmi réteghez tartozás, a státuskülönbségek megteremtik a maguk saját szubkultúráját. A kiváltságos felső tízezer más normákra épít (lásd gyermeknevelés), mint például a középosztály vagy a társadalom peremén élők csoportja. d) A különböző térségekben élő etnikai csoportok, vagy az azonos foglalkozást űzők is eltérő szubkultúrákhoz tartoznak. Minden nép kialakította a maga nemzeti kultúráját. A vallás szintén szubkultúrák létrehozója. 23. Szubkultúrához tartózás a) Az egyén egyszerre több szubkultúrának is tagja, ugyanakkor a mikrokultúrák is állandó kapcsolatban állnak egymással. b) A szubkultúrákra tagolódás számos szempont alapján lehetséges: külön mikrovilággal rendelkeznek a nők, és a férfiak, a katonák, a főiskolások, egyetemisták, a tanulók, az eminensek, a jó sportolók, vidéki és városi lakók, az idősek és a fiatalok stb. c) A legtöbb szubkultúra békésen megfér egymás mellett. d) Kivételt képeznek a deviáns szubkultúrák, amelyek normaszegők, az általánosan elfogadott értékrendszer ellen lázadnak (szélsőséges szekták, bűnözők, hippik). 24. Szubkultúrák az iskolában a) A kulturális sokszínűség az iskolában is megtalálható, hiszen különböző szubkultúrákból jönnek. b) De különbözik egymástól az egyházi, az alternatív, és az állami iskola is, hiszen mindegyiknek saját belső szervezeti kultúrája, szokás, érték és normarendszere. Vannak hagyományai, saját ünnepei, a diákoknak saját egyenruhája stb. c) A mi tudatuk, az együvé tartózás igénye külső jegyekben is tárgyiasul: logó, címer, embléma. d) Az iskola céljai, küldetése pedagógiai programjában, szervezeti és működési szabályzatában is kifejezésre jut. e) Az oktatási folyamat mindennapi rituálékkal, szokásokkal jár együtt. Az iskola létrehozza a maga szubkulturális világát mind a tanárok, mind a diákok körében (különböző baráti, érdeklődésű, évfolyamú, tagozatú, nemű és etnikumú csoportok). 25. A többségi és a kisebbségi csoportok viszonya a) Egyazon kultúrán belül megtalálhatjuk a kulturálisan, gazdaságilag és politikailag domináns helyzetű többségi, és a kisebbségi csoportokat is, amelyek többnyire az előbbi jellemzőkkel nem rendelkeznek. b) Akkomodációról beszélünk akkor, amikor eltérő, elkülönült kultúrák élnek egymás mellett egyazon ország plurális keretein belül egyenrangú státusban 5

6 c) Akkulturációról beszélünk akkor, ha az egyik kultúra kapcsolatba kerülve a másikkal átvesz bizonyos elemeket. Az etnikai kisebbség adaptálja a többségi csoport kultúráját, átveszi nyelvét és a többség szokásvilágát, ünnepeit, miközben lassan elveszti saját, önálló kultúrájának megkülönböztető jegyeit. d) Az asszimiláció során a kisebbségi etnikai csoport teljes egészében beolvad a többségbe, teljesen feladva önálló kulturális rendszerét. 26. Az akkulturáció további típusai a) Integráció esetén a kisebbség saját kultúráját megtartva, magáévá teszi a domináns kultúrát is. b) Szegregációról beszélünk, ha a kisebbség bezárkózik a saját kultúrájába, elkülönül. c) Anómia áll fenn, ha a kisebbség elutasítja saját kultúráját is, de a domináns kultúrát is. d) A kisebbségnek ahhoz, hogy egyenlő életeséllyel rendelkezzen, többnyire kénytelen a többségi kultúrába integrálódni. 27. A kultúra az egyén szempontjából a) Az egyének, csoportok, de az egyes egyének is rendelkeznek saját kultúrával. Az egyén saját munkája révén hozzájárul kultúrájának alakításához, fejlesztéséhez. A kultúrának megvannak az egyes individuumokra jellemző sajátos és jól körülhatárolható vetületei. b) Az egyének saját szűrőjükön, egyénileg és differenciáltan élik meg az őket körülvevő kultúra világát. c) Legtöbbször a kultúra, a kulturális komplexitás észrevétlenül válik az egyén részévé, hatása nem mindig tudatosul az egyénben, és minden egyén számára különbözőképpen jelenik meg. Ezért a kultúra az azonos kultúrához tartozó egyének között is konfliktushoz vezethet. d) Egy egy mikrokultúrához tartozás (például, nem, vallás, neveltetés, családi helyzet, lakás, gazdasági helyzet) nagyban meghatározza az egyén kulturális identitását. 28. Az enkulturáció és a szocializáció a) A kulturális tanulás folyamatát, a társadalomba való betagozódást enkulturációnak nevezzük. b) Az enkulturáció során a hagyományokon keresztül sajátítjuk el kultúránk értékeit. c) Az enkulturáció a szocializációnál tágabb fogalom, aminek során az ember kultúrlénnyé válik. d) Az enkulturáció során általános érvényű kulturális tartalmak elsajátításról van szó, a szocializáció során inkább a speciális érvényű kulturális elemek elsajátításáról. 29. Az individualizáció a) A szocializáció a társas társadalmi érintkezések egy egész életen át tartó folyamata, amelynek révén az egyén bevezetést nyer a társadalomba, miközben kialakítja saját identitását. b) Ennek során nagy szerepe van a családnak, szülőknek, nagyszülőknek, kortárscsoportnak, az intézményes nevelésnek, a munkahelynek, tömegkommunikációs eszközöknek. c) A kulturális tanulás tudatos és nem tudatos folyamat eredménye, némelykor direkt, máskor indirekt tanulás útján megy végbe. d) A kisgyermek a felnőtteket utánozó magatartása, modellkövetése, a felnőttek értékeinek, normáinak átvétele a szocializációs folyamat része. Kezdetben kész mintákat vesz át, de a kor előrehaladtával az egyén mindinkább személyes döntésekkel él, miközben kialakul egyénisége, individualizálódik. 30. Az iskola és a rejtett tanterv szerepe a multikulturális nevelésben a) A kulturális értékek átöröklésében nagy szerepe van az iskolának. b) A tanuló a tantervben, a tananyagban megfogalmazott tartalmakon kívül azonban nem tervezett kérdéseket is megismer, amelyek leginkább a rejtett tanterv kereteibe tartoznak. 6

7 c) A gyermek eltérő kultúrákból érkezve naponta az iskolába, és miközben emberi igényeik, humán szükségleteik azonosak, addig egyéni érdeklődésük, tapasztalataik, képességeik, a világról vallott felfogásuk értékeik, normáik, szokásviláguk, vallásuk egyes elemei különbözőek lehetnek. d) Eltérő személyiségük, és az őket ért különböző környezeti, kulturális hatások eredményeképpen az iskolai nevelés során közvetített tartalmakat is igen differenciáltan értelmezik. 31. Multikulturális elvárások a pedagógustól a) A tanárnak ismernie kell az individuális különbségeket és a közös csoportjellemzőket egyaránt. A pedagógus akkor jár el helyesen, ha ismeri tanulóinak egyéni, szociális és kulturális jellemzőit, ha a különböző humán szükségleteikre megtalálja a megfelelő pedagógiai választ. b) A heterogén diákság adta feladatokkal a pedagógus akkor tud megbirkózni, ha tudatosan felkészül a multikulturális társadalom jellemzőire. c) Ehhez a pedagógusnak nyitottnak kell lenni a környezetében lévő különböző mikrokultúrák megismerése iránt, jó ha rendelkezik kultúraközi kompetenciákkal: tolerancia, empátia, elfogadás, a mások kultúrája iránti érdeklődés, nyitottság. d) A pedagógust a gyermekek megértése, az adaptív alkalmazkodás képessége kell jellemezze. Képezheti magát, de a legfontosabb a személyes tapasztalatszerzés, a közvetlen megismerés, személyes kapcsolat. 32. Multikulturális társadalom a) A fejlett világ számára a 21. század, főképp a második világháború után, a multikulturális társadalmak időszaka. b) A multikulturalitás azóta még inkább egyre erősödő folyamatot képez. c) A bevándorlási tendenciákat leginkább olyan fiatalok kezdeményezték, akik saját hazájukban is nehéz helyzetben voltak, anyagi gondokkal küzdöttek, így a fogadó országban is hátrányos helyzetbe kerültek, nem ismerték a nyelvet, egy új, ismeretlen ország kulturális szokásait kellett megtanulniuk, miközben a munkaerőpiacon is hátrányba kerültek a hazai munkavállalókkal szemben. d) A 20. század második felében felerősödött migrációs folyamat napjainkra korántsem fejeződött be, hiszen a különböző háborús konfliktusok, például Jugoszlávia felbomlása, a balkáni ellentétek, az észak írországi összetűzések sora, illetve az európai integrációs folyamat újra és újra aktuálissá teszi a kérdést. 33. Globalizáció és multikulturális társadalom a) A multikulturális társadalom jelensége szorosan összekapcsolódik a világban nemzetközi szinten jelentkező globalizációs tendenciákkal. b) A globalizáció hátterében ott áll az elmúlt két évszázad felgyorsult technikai gazdasági műszaki fejlődése. c) Az új találmányok, technikai változások lehetővé teszik a különböző országok, földrészek közti gyors közlekedést és kommunikációt. d) A telefon, a fax, az Internet megjelenése gyors személyi, hivatali, banki ügyintézést eredményezett, egyszerűbbé vált a kereskedelmi, gazdasági folyamatok bonyolítása is, miközben a közlekedés, főként a légi közlekedés fejlődésének köszönhetően, a személy és áruszállítás ideje mind rövidebb lett. 34. Multinacionális vállalatok, multikulturális társadalom a) Az új találmányok révén korábban elképesztően nagynak tűnő távolságok tűntek el, a szomszédos és a távoli országok munkaerőpiacának, lakosainak elérése leegyszerűsödött, így gomba módra jöttek létre a multinacionális vállalatok, amelyek leányvállalataikkal behálózzák a világot, termékeik a Föld szinte minden országában ismertté váltak. 7

8 b) A multinacionális vállalatok jellegüknél fogva sajátos munkamorált, szervezeti stílust alakítanak ki, több ország közös vállalathoz tartozó dolgozóinak együttműködését, különböző országban élő, különböző anyanyelvű, vallású, kulturális sajátosságokkal, eltérő szokásvilággal jellemezhető emberek együttműködését, kooperációját, közös munkáját kívánják meg. c) A globalizációs tendencia azonban nem áll meg az ipar, a mezőgazdaság vagy a szolgáltatások szintjén. Az új és ma már általánosan elterjedt infokommunikációs technológiák és a szállítás felgyorsulása révén az egyes kulturális termékek gyorsan és könnyen eljutnak egyik országból a másikba, befolyásolva ezzel távoli országok kultúráját, fejlődését, nem utolsósorban ízlésvilágát. d) A felélénkülő turizmus hasonló folyamatot indukált, ugyanakkor tovább növeli a kultúrák kölcsönhatásának esélyét. 35. A világ egységesülése a fogyasztás szempontjából is a) A világ a fogyasztás szempontjából is egységesül. b) A trendeket, a divatáramlatokat ugyanazok a nemzetközileg ismert cégek diktálják a Föld különböző kontinensein, és az elektronikus média kínálta reklámlehetőségeknél fogva időbeli késés nélkül tudják termékeiket propagálni a Föld egymástól földrajzilag távol eső pontjain. c) A globalizációhoz az amerikanizáció jelenségével párosul, ugyanis az Egyesült Államok vezető gazdasági ereje rányomja bélyegét számos ország gazdaságára, nem kis mértékben befolyásolva azok fejlődését. d) A globalizáció magával hozza a felerősödő munkaerő vándorlást, az egységesülő piac, az egységes európai pénz megjelenését és a mindezeket kísérő különböző konfliktushelyzeteket. 36. A migráció a) Mind a turizmus, mind az általánosan érvényesülő gazdasági változások együtt járnak a növekvő szintű migrációs folyamattal. b) A népesség kedvezőbb munkalehetőségeket keresve a gyors utazásnak és az egységes európai piacnak köszönhetően könnyebben vándorolhat, telepedhet le egy másik országban, és ahogy a tapasztalatok mutatják, a letelepedés már nem csupán időszaki kiküldetést jelent, az alacsonyabb gazdasági helyzetű országok állampolgárai közül többen döntenek a végleges maradás mellett. c) A kulturális kölcsönhatás erősödni látszik mind az egyén, mind pedig a társadalom életében, ilyen módon korunk népessége a globalizációs tendenciák aktív résztvevőjévé válik. d) Egy egy ország népessége, gazdasága egyre inkább függ a más országokban, társadalmakban zajló változásoktól, más szóval azt mondhatjuk, hogy az interdependencia korát éljük. 37. Igény a nemzeti identitás megőrzésére a) Már a Delors jelentés (1997) is rámutatott, hogy a globalizációs tendenciák felerősítik az igényt a nemzeti identitás megőrzésére, miközben mind nagyobb szükséglet mutatkozik más népek megismerése, kultúrájának tisztelete iránt. b) Lényeges, hogy a multikulturális oktatás a kohézió eszköze legyen, hiszen az iskolai nevelésnek szembe kell néznie a társadalmat alkotó csoportok kulturális megnyilvánulásainak gazdagságával is, meg kell tanítania a békés társadalmi együttélést, és ösztönöznie kell a demokratikus társadalmi részvételt. b) A fejlett nyugat európai országok akkor kezdtek komolyan foglalkozni a bevándorlók problémáival, amikor már tömeges méretekben érzékelték, hogy a vendégmunkások nem kívánnak hazatérni, családjukat a fogadó ország területén alapítják meg, gyermekeik itt születnek, és hosszú távon szintén ebben az országban kívánják taníttatni őket. c) A nagy befogadó országokban a kulturális különbségekből eredő problémák az oktatás szintjén is jelentkeztek. d) Egyre inkább világossá vált, hogy a multietnicitásra az iskolarendszernek is válaszolnia kell. Az 1960 as években kidolgozták a célországokban köztük például Németország, Svédország, Kanada és az USA a multikulturális oktatás koncepcióját. 8

9 38. A multikulturális oktatási koncepció bevezetése a) Felismerték, hogy a multikulturális oktatási koncepció bevezetése azért is elodázhatatlan, mert így csökkenthetők a kisebbségben lévő, bevándorló családok hátrányai és a többség idegenkedése velük szemben, miközben hosszú távon az integrálódás elősegítéséért, a munkahelyi, az iskolai és a társadalmi beilleszkedésért tesznek nagyon jelentős lépéseket. b) Az oktatás ily módon fontos kohéziós erővé válik, elkerülve, hogy maga is kirekesztő tényező legyen. c) A célországok kezdetben a nyelvoktatás területén kezdeményeztek változtatásokat, hiszen a bevándorlók körében tapasztalt nyelvismereti hiányosságok miatt Németországban például az ott élő török vendégmunkások gyermekei számára Törökországból hoztak anyanyelvi tanárokat, és a vendégmunkások gyermekei külön osztályokban török nyelven tanultak. d) Hamarosan rájöttek azonban az eljárás hiányosságaira, mert a gyerekeket a többségi diákoktól szeparálva oktatták, és a tanulók a német nyelv megfelelő ismerete és a fogadó ország kultúrájának kielégítő ismerete nélkül nem tudtak megfelelő módon beilleszkedni egy új hazát jelentő idegen országban. Ugyanakkor a német gyerekek is anélkül nevelkedtek, hogy közvetlen, napi kapcsolatuk lett volna a török bevándorló tanulókkal az iskolában. Persze a bevándorlók második generációjánál már megváltozott a helyzet, fokozatos javulás figyelhető meg ezen a téren. 39. A kirekesztődés, a lemorzsolódás veszélye A Delors jelentés rávilágít arra, hogy sok gyerek helyzetén az iskolai oktatás nem javított, hanem inkább rontott: a globalizálódó világ iskoláiban számos diákot érint a kirekesztődés, a lemorzsolódás veszélye. b) Így az intézményes nevelés nem érheti be azzal a minimális toleranciával, amit a nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális értékei iránt mutat, hanem szolidárissá kell válnia az említett csoportok szociális gazdasági problémái iránt is. c) Az iskolának fel kell lépnie a szegénység elmélyülésének és a kirekesztődésnek a megakadályozásáért, valamint különböző társadalmi, etnikai csoportok közt kialakult konfliktusok és a kommunikációs szakadék további mélyülése ellen. d) A globalizáció hatására fellépő egyenlőtlenségek növekedése szorosan összefügg a szegénység terjedésével. 40. Holisztikus problémák a) A világtendenciákkal együtt járó holisztikus problémák, így az előítéletes magatartás, a kirekesztés ellen csupán egy járható út van, a különböző kulturális, vallási, társadalmi csoportokhoz tartozó emberekről szóló kölcsönös informálódás, a Földet érintő globális problémák iránti érzékenység, a kölcsönös felelősségtudat erősítése tanítványainkban. b) Ha megtanítjuk a gyerekeknek elfogadni, megérteni a különböző kultúrák eltérő szempontjait, elkerülhetjük a konfliktusokat, és megállíthatjuk az erőszakos magatartást. c) A konfliktusok többnyire az információhiányból származnak, és amikor egy egy diáknak szembe kell néznie egy konfliktussal, gyakori, hogy nem tud eleget a másikról ahhoz, hogy sikeresen megoldja a problémát. d) A kulturális háttér okozta különbségek tovább mélyíthetik a különböző etnikai csoportok közötti ellentéteket, félreértéseket. Különösen fontos mindennek a megértése a többség és az újonnan bevándorló népcsoportok, a más kultúrából érkező vendégmunkások viszonylatában, de az évszázadok óta velünk élő, a többségi kultúrától eltérő értékeket, kulturális rendet magáénak valló etnikai kisebbségek esetében is. 41. A multikulturális nevelés lényege 9

10 a) A multikulturális nevelés a nevelés azon területeként definiálható, amelynek fő célja egyenlő nevelési oktatási lehetőségek biztosítása a különböző rasszokhoz, etnikai és kulturális csoportokhoz, különböző nemekhez és szociális osztályba tartozó diákok számára. b) Az egyik legfontosabb célja hozzásegíteni valamennyi diákot ahhoz a tudáshoz, olyan attitűdökhöz, viszonyulásokhoz és képességekhez, amelyek egy plurális, demokratikus társadalom hatékony működéséhez szükségesek, és amelyek a különböző csoportokból származó emberek közötti interakciókat, a kommunikáció sikeres működését segítik annak érdekében, hogy a társadalom és a morál a mindenki számára előnyös, közös jót szolgálja. c) A multikulturális nevelés oktatáspolitikai stratégia és pedagógiai eszköztár a sokkultúrájú társadalmak népességének integrálására. d) A sokéves demokratikus hagyományokkal rendelkező országok a multikulturális oktatáspolitikai koncepció segítségével kívánják elérni a kisebbségi helyzetben lévő gyermekek társadalmi és iskolai integrációját. 42. A multikulturális nevelés a) A multikulturális nevelés figyelembe veszi a sokszínű, sokféle kulturális háttérrel rendelkező társadalomban megfogalmazódó eltérő igényeket, szükségleteket, a plurális értékeket. b) Gyűjtőfogalom, amely sokféle, egymástól is igen különböző programot, koncepciót, elképzelést foglal magába. c) Így például a multikulturális kommunikációt, az interetnikus konfliktusmegoldást, a multikulturális tananyagfejlesztést, a kisebbségi kultúrák megismerésének módszertanát, a kisebbségi diákok számára azonos oktatási feltételek biztosítását, a demokratikus társadalmi részvétel tanítását, az igazságtalan emberi bánásmód elleni harcot stb. d) Amerikában a multikulturális nevelésbe nemcsak az etnikai kisebbségek helyzetével, nevelésével kapcsolatos kérdések tartoznak, hanem e fogalomkör szorosan összekapcsolódott a társadalom más kisebbségi csoportjaival, nevezetesen a nők és a fogyatékkal élők oktatásügyi kérdéseivel is. 43. A multikulturális nevelés mint paradigmaváltás a) A multikulturális nevelés nem csupán az eltérő rasszok, kultúrák, társadalmi csoportok iránti érzékenységet jelenti, hanem egyfajta paradigmaváltást is, amely magával hozza a különböző gondolkodásmódok értékként való elfogadását, s egyszerűen természetesnek veszi a másságot. b) A multikulturális oktatás jellemzője az inkluzivitás, magyarul a befogadás, amely mindenki, így a többségi középosztálybeli diák számára is hasznos lehet. c) Sok nyugati országban, de a fejletlenebb közép kelet európai régióban is cél a kisebbségi diákok sikeres társadalmi integrációja. d) A különböző európai és tengerentúli országok számos programot szerveznek annak érdekében, hogy tanulóikat felkészítsék az etnikailag sokszínű társadalomban való hatékony részvételre, remélve, hogy hozzájárulnak a különböző rasszok és kultúrák, a vallási és etnikai, nemzeti kisebbségek közötti békéhez, megértéshez és nem utolsósorban egymás kölcsönös elfogadásához 44. A multikulturális nevelés alapját a) A multikulturális nevelés alapját az emberi és állampolgári jogok jelentik; a fejlett országok deklarálják az esélyegyenlőséget, az egyenlő oktatáshoz való jogot, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát minden egyes állampolgár számára, a bevándorló és a kisebbségekhez tartozó gyerekeknek éppúgy, mint a középosztálybeli, többségi társadalomból származó tanulóknak. b) A demokratikus alapon működő országok kimondják, hogy a kisebbségeket is ugyanazok a jogok illetik meg, mint a többség tagjait, kultúrájuk őrzése, átörökítése egyetemes emberi jog. c) A fejlett államok rájöttek arra, hogy a többségi társadalom, a többségi tanulók számára is értéket jelent a kisebbségek kultúrájának tiszteletben tartása, korántsem a konfliktusok keresésére, hanem békés együttélésre törekszenek. Igyekeznek elébe menni a problémáknak, mert tudják, hogy az erőszakos asszimilációért nagy árat kellene fizetni. 10

11 d) Ezért sokféle módon próbálnak tenni a nemzeti kisebbségek helyzetének javításáért, így a bevándorlók gyermekeinek lehetővé teszik, hogy saját anyanyelvük legyen az oktatás nyelve, a kisebbségek számára külön programokat, ösztöndíjakat alapítanak, továbbtanulásukat ösztönzik, kvótákat biztosítanak a kisebbségi fiatalok felsőoktatásban való részvételének a segítése érdekében, az esélyegyenlőséget akár pozitív diszkriminációval is elősegítik. Mindezeket gyakran kíséri a demokrácia, a kulturális pluralizmus, az egyenlőség, az antirasszizmus jelszava. 45. A multikulturális nevelés fejlődési szakaszai (Banks) a) Első szakasza (ethnic studies) etnikai tanulmányok, stúdiumok beépítése a köz és a felsőoktatás curriculumába. az etnikai tartalmak beillesztése az iskolai tananyagba. A kiadványok ráirányították a figyelmet az etnikai csoportokra, miközben a többségi társadalom előtt új utakat és perspektívákat nyitottak a kisebbségek vonatkozásában. b) Második szakasza a multietnikus oktatás, az etnikai kisebbségek különleges igényeinek figyelembe vétele, segítségnyújtás a többségi tanulóknak, hogy kialakuljon a különböző rasszok és etnikai csoportok iránti demokratikusabb viszonyulás. Mindez szisztematikus reformokat jelentett az általános iskolákban, a főiskolákon és az egyetemeken egy demokratikusabb, minden diák számára nagyobb egyenlőséget biztosító oktatási rendszer elérése érdekében. A lezajlott folyamat hatott a társadalom más csoportjaira is, melyek úgy érezték, hogy marginalizált szerep jutott osztályrészükül az iskolában és a társadalomban. c) A multikulturális nevelés harmadik korszakában a nők és a fogyatékkal élők kerültek reflektorfénybe. A fogyatékos emberek elérték a fogyatékos emberek oktatására vonatkozó törvény elfogadását, hogy minden fogyatékos tanulót ingyenes oktatás és egyéni oktatási program illessen meg az USA ban. d) A multikulturális nevelés negyedik, kurrens szakasza, az elmélet és a gyakorlat magasabb szintre jutását, a különböző kutatási irányvonalak továbbfejlődését jelenti. 46. A multikulturális nevelés interdiszciplináris jellege a) A fogyatékosok mellett a nők jogaiért harcoló feministák szintén érintettek voltak az emberjogi mozgalmakban, elérték női programok beindítását az egyetemeken és a főiskolákon. b) A nők és a fogyatékkal élő emberek a nőmozgalom és a fogyatékos emberek mozgalma segítségével hallatnak kultúrájukról, történetükről az oktatásügy különböző területein. c) A multikulturális nevelés így vált fokozatosan interdiszciplinárissá, reflektálva az etnikai, multietnikus tanulmányok, a nők és a fogyatékosok életét érintő kérdésekre. d) Elméletei, paradigmái interdiszciplináris területekre vezetnek, a különböző rasszok, osztályok, nemek, társadalmi csoportok közti kapcsolat és interakció a multikulturális nevelés elméleti kutatása szempontjából lényegi terület. 47. A tartalmi integráció a multikulturális oktatás egyik dimenziója (Banks) a) A tartalmi integráció dimenziójáról akkor beszélhetünk, ha a pedagógus a tanítási folyamatban példákat, adatokat, információkat nyújt a különböző kultúrákról és csoportokról annak érdekében, hogy tudományterületének, illetve szaktárgyának mondanivalóját, különböző elméleteit, elveket és általánosításokat támasszon alá. b) A tartalmi integráció irodalma arra fókuszál, hogy a különböző kisebbségekről, etnikai csoportokról, rasszokról milyen tudáselemek kerüljenek a tananyagba, azok hogyan integrálódjanak egy már meglévő tantervi anyaghoz, továbbá, hol helyezzék el ezeket az ismereteket (külön kurzusként, szeparálva vagy a tananyag központi kérdéseihez kapcsolva). c) Nem elhanyagolandó kérdés, hogy kinek készüljenek ezek a tananyagok, csak a kisebbségi diákoknak vagy a többségi tanulóknak is. d) Tehát a tantervet, a tananyagot multikulturális szempontból kell bővíteni, megjelenítve benne az adott ország össznépességét alkotó különböző kisebbségek hagyományait, szokásvilágát, történelmét. 11

12 48. A kisebbségi kultúra tantervi integrálása a) A kisebbségi kultúra tantervi integrálása ugyan már nagy hagyományokkal rendelkezik az Amerikai Egyesült Államokban és Angliában, de nagyon sokáig csupán a domináns társadalmi, kulturális csoportra figyeltek a curriculum létrehozói ezekben a fejlett országokban is. b) Az adott népcsoport ünnepei, szokásai, kulturális sajátosságai külön egységként kapcsolódhatnak a tananyaghoz, például tankönyvek egy fejezeteként vagy projekthét formájában. c) Ennek a megközelítésnek azonban az a legnagyobb hátránya, hogy a kisebbségekkel foglalkozó tantervi elemek nem kerülnek be a curriculum fő áramába. Elképzelhető az is, hogy a kisebbségekkel összefüggő kérdések szélesebb körben bővítik a tantervet, például valamennyi tantárgy esetében a különböző témák tárgyalásakor kitérnek a kisebbségi vonatkozásokra is. d) A következő lépcsőfok, amikor a többségi tanulók felelősség és igazságérzetét célozva az iskolai élet mindennapi részévé teszik a kisebbség többség vonatkozásában a szociális kompetenciák fejlesztését, a felelős magatartás formálását. 49. Tudáskonstrukciók a multikulturális oktatás egyik dimenziója (Banks) a) A tudósok különböző tudományterületeken megfogalmazott elképzelései, az összegyűjtött tudás implicit kulturális előfeltevéseket, viszonyítási pontokat, perspektívákat, ítéleteket tartalmaz. b) Az idetartozó vizsgálatok írják le, hogy a rassz, az etnikai csoport, a családi háttér, az egyén osztályhelyzete miként befolyásolják a tudásalkotás folyamatát. c) Ha mindezt az osztályterembe helyezzük, akkor arról van szó, hogy a tanár hogyan segíti a különböző etnikai csoportba, kultúrkörbe tartozó diákok megértési, feldolgozási folyamatát a tanulás során. 50. Előítéletek csökkentése a multikulturális oktatás egyik dimenziója (Banks) a) Az előítéletek csökkentésére vonatkozó dimenzió a gyermek rasszokra, különböző etnikai csoportokra irányuló viszonyulásait, stratégiáit írja le. b) E megközelítés célja a demokratikusabb értékek és viszonyulás kifejlesztése minden egyes tanulóban. c) Az előítéletek csökkentésére tett próbálkozások sokat köszönhetnek a kooperatív technikák fejlődésének. d) A kérdéskör vizsgálatának egyébként hosszú történelme van, a kutatók már az 1920 as évektől kezdve foglalkoztak a gyerekek rasszokra vonatkozó attitűdjeinek, viszonyulásainak, stratégiáinak a leírásával. 51. Az előítéletek csökkentése a) Lesznyák és Czachesz rávilágít arra, hogy az előítéletek csökkentésére tett kísérletek összefonódnak a csoportközi kapcsolatok javítását célzó koncepciókkal. b) E megközelítés a társadalmat alkotó különböző csoportok (a kisebbségek és a többség közti) kapcsolatának javítására, a békés együttélésre helyezi a hangsúlyt, ugyanis az idegengyűlölet, a bevándorlókkal szemben megnyilvánuló erőszak, a különböző agresszív cselekedetek szükségessé tették e nevelési irányzat elemeinek felerősítését. c) Különböző vizsgálatok bizonyítják, hogy kooperatív tanulási stratégiák alkalmazásával a fehér, középosztálybeli gyerekekben is pozitívabb attitűdök alakulnak ki a különböző rasszok, kisebbségi és kulturális csoportok iránt. d) Ez utóbbi a gyakorlatban nem jelent mást, mint annak elősegítését, hogy a diák képes legyen személyes, társadalmi és polgári akciókban felelősen részt venni, hozzájárulva a demokratikus, plurális táradalom fejlődéséhez, a demokrácia értékeinek megőrzéséhez. 52. Konkrét példák az előítéletek csökkentésére 12

13 a) Például olyan projektekben, akciókban való részvételről van szó, amelyek különböző rasszokat, etnikai és társadalmi csoportokat ölelnek át, amelyek akár egy adott város több más iskoláját is érintik. b) Így akár már az elemi iskolába járó diákok is tehetnek az etnikai viccek terjedése ellen, a különböző projektek készítése során barátokat szerezhetnek más rasszok, etnikai csoportok gyermekei közül, míg a nagyobbak részt vehetnek olyan tevékenységekben is, amelyek során a speciális szükségletekkel rendelkező embereknek nyújtanak segítséget. c) További lehetőség a diákok iskolai közéleti munkába való bekapcsolása, például iskolai választások, a helyi diákkezdeményezésekben, diákönkormányzatban való részvétel elősegítése és a felelős állampolgár születéséhez való hozzájárulás. 53. Az esélyegyenlőség pedagógiája a multikulturális oktatás egyik dimenziója (Banks) a) Esélyegyenlőségre törekvő pedagógiáról akkor beszélhetünk, ha a pedagógus azért használ különböző célzott technikákat, módszereket az iskolai osztályban, mert ezzel a különböző rasszokból, etnikai, társadalmi csoportból származó tanulók iskolai eredményességét szeretné növelni. b) A multikulturális nevelés e területén publikált művek arról szólnak, hogyan javítható az alacsony státusú népességi csoportból érkező diákok iskolai teljesítménye, amely iskolai tapasztalatok szerint számos területen fejlesztésre szorul, eredményeik gyakran elmaradnak a többségi tanulókéitól. 54. Az iskola kultúrája és szervezete a multikulturális oktatás egyik dimenziója (Banks) a) A multikulturális nevelés e területe az iskola kultúrájának újragondolását, felépítését jelenti. Az iskola tevékenysége mint a szocializáció, a kultúraátadás helye a rejtett tantervből fakadó tanulás miatt nagy hangsúlyt kap. b) Az iskola kultúrájához tartózik az intézmény légköre (kellően pozitív, elfogadó), fizikai környezete, az iskolavezetés, a tanárok és az adminisztratív személyzet elvárásai, hiedelmei. Fontos, hogy az intézményi nevelés újratermeli e az előítéleteket, az egyenlőtlenségeket, a diszkriminációt, vagy elutasítja mindezt, és ezért tudatos és szervezett módon hajlandó e tenni. c) De a címkézés menete, a tanítás stílusa és stratégiája, a tesztelés, a vizsgáztatás módja, megfelelő tankönyvek kiválasztása, használata az oktatási folyamatban. Nem elhanyagolandó kérdés, milyen tankönyvekből tanulnak a diákok, az iskolában használt tankönyvek tükrözik e a társadalom sokszínűségét, s ha igen, akkor pozitív színben tüntetik e fel mindezt. d) A tananyag, a tanterv, a használt eszközök, tankönyvek hozzájárulnak e a globális látásmód kialakításához, segítik e a kritikai szemléletet, kapcsolatban vannak e a tanuló tapasztalataival, lehetőséget adnak e az előítéletek oldására stb.? 55. Mi teszi az iskolát multikulturálissá? a) Az iskola nem attól lesz multikulturális, hogy különböző etnikumú diákok látogatják. b) Rosado (1996) szerint az iskolát gyakorlata, valamint perspektívái, oktatáspolitikája, programja, az intézményhasználó személyek, tanulók, szülők és tanárok együtt tehetik a különböző kultúrák iránt érzékennyé. c) Ha az iskola figyel az intézményhasználók heterogenitására, érzékeny a tanulói populáció különböző csoportjainak szükségleteire, elfogadó kulturális és szociális légkört hoz létre az iskolalátogatók minden csoportja számára, valamint az iskolai élet egészét átfogó, kultúraérzékeny szemlélettel rendelkezik, akkor válhat méltóvá a multikulturális jelzőre. d) A megfelelő oktatáspolitika garantálja az iskola sikeres működését, amely megvalósíthatatlan a jó programok és az azokat működtető, az iskolai sokszínűségre reflektáló személyek, tanárok, iskolai kisegítő személyzet nélkül. 56. A multikulturális iskola jellemzői (Blanks) 13

14 a) A nevelőtestületnek hozzáállása és értékrendje demokratikus (nem rasszista); b) A nyelvi pluralizmus értéket jelent az iskolában; c) Az iskolai normák és értékek az etnikai és kulturális sokszínűséget tükrözik és követik; d) Olyan tanítási és motivációs eszközöket alkalmaznak a pedagógusok, amelyek hatékonyak a különféle társadalmi osztályokból vagy etnikai csoportokból származó tanulóknál; 57. A multikulturális iskola további jellemzői (Blanks) a) A felmérések és visszajelzések segítik az etnikai egyenrangúságot; b) A különböző etnikai csoportokból, társadalmi osztályokból érkező gyermekek egyenrangúságot tapasztalnak az iskolában; c) A curriculum és a tanítási anyagok bemutatják a különböző fogalmak és problémák etnikai vonatkozásait; d) A tanárok és a tanulók elsajátítják a rasszizmus felismerésének és az ellene való küzdelemnek a képességét; 58. A multikulturális pedagógia a) A multikulturális pedagógia jellemzője, hogy tiszteletben tartja a különböző kultúrák értékeit, szokásait, hagyományait. b) A multikulturális pedagógiai törekvések a pedagógia minden területére kiterjednek (tananyag, tanár diák kapcsolat, motiváció, iskolai környezet stb.). 59. A multikulturális pedagógia célja a) A több kultúrára épülő személyiségfejlesztést, amellyel a legfőbb cél, hogy a diákok előnyként éljék meg az eltérő kulturális hátteret; b) A kisebbségi kultúra fenntartását, beleértve a vallás, a nyelv, a normák, tradíciók, társadalmi értékek, társas kapcsolatok ápolását; c) Átfogó értékek felkarolását, fejlesztését, amelyek mind a kisebbség, mind pedig a többség számára fontosak és értékesek; d) Az akkulturáció, azaz a teljes kulturális beolvadás megakadályozását; ezáltal remélhető, hogy a kisebbségek fennmaradnak, kulturális identitásuk megerősödik, fejlődhetnek a többségi környezetben. 60. A multikulturális nevelés szintjei a) A multikulturális nevelés több szinten érvényesülhet, Gorski véleménye szerint az egyén, az iskolai közösség és a társadalom szintjén egyaránt éreztetheti hatását. b) A személyes szint annyit jelent, hogy az egyén, a tanuló, a tanár vagy akár az iskolai adminisztratív személyzet mennyire képes legyőzni saját előítéleteit, elfogultságát, előfeltételezéseit a különböző etnikai, kulturális, társadalmi, szociális csoportba tartozó emberekkel szemben. c) Különösen érdekes a tanár szerepe ebből a szempontból. A tanár, aki felelős saját diákjai nevelkedéséért, mennyire képes az önnevelésre, mennyire érzékeny saját kapcsolatainak az alakítására, mennyire tudja megérteni saját érzéseit, attitűdjeit a különböző etnikai és kulturális csoportokhoz tartozó diákjai iránt, és milyen mértékben tudja saját kapcsolatait, viselkedését irányítani a multikulturális nevelés céljaival összhangban. d) A hatékony nevelőnek folyamatos önvizsgálatot kell tartania, és kritikus szemmel kell elemeznie saját viselkedését, valamint a rá bízott diákokra gyakorolt hatását. Nem hagyható figyelmen kívül a rejtett tanterv közvetítette tanulási tapasztalat ereje, hatnak a tanár szavai, metakommunikatív jelzései, a kérdés már csak az, hogy a kimondott iskolai célokat szolgálják vagy ellene hatnak. 61. Gyerekbarát (gyerekekre figyelő) pedagógia jellemzői a) A gyermek igényeinek iskolai figyelembevétele, befogadó nevelés kialakítása; b) Valamennyi tanuló számára egyenlő lehetőség biztosítása képességei kibontakoztatásához; 14

15 c) Rugalmasság, figyelem az eltérő igények és szükségletek, tanulási stílusok irányában; d) Elfogadó, pozitív iskolai légkör kialakítása, fenntartása; 62. Gyermekbarát (gyermekekre figyelő) pedagógia további jellemzői a) A humán szükségletekre való odafigyelés és az ezekre adott megfelelő pedagógiai válaszok kialakítása; b) A gyermekben rejlő belső motiváció kiaknázása; c) Az alapvető kultúrtechnikák (írás, olvasás, számolás) megalapozása; d) A gyermekben természetesen meglévő kíváncsiság, tanulási vágy felkeltése, megtartása; 63. Gyermekbarát (gyermekekre figyelő) pedagógia további jellemzői a) Az iskolai környezet kultúraérzékeny kialakítása; b) Az esztétikus iskolai miliő mint motiváló erő kihasználása; c) A továbbtanulás elősegítése érdekében kiegészítő, pótló foglalkozások biztosítása; d) Ösztöndíjak biztosítása, pozitív példák erősítése, ösztönzése. 64. Multikulturális tanterv és tananyagfejlesztés a) Az óvodai, korai fejlesztő programok széles körű terjesztése; b) Multikulturális tartalmak beépítése az iskolai tantervbe, az egyes tantárgyak anyagába; c) Multikulturális tartalmakat megjelenítő tankönyvek, segédanyagok, tanári kézikönyvek megjelentetése; d) A multikulturális tananyagfejlesztés módszertanának megtanítása a gyakorló pedagógusok számára; 65. Multikulturális taneszközök a) A kisebbségi kultúrát megjelenítő könyvek, gyűjteményes kötetek, kiadványok, ismeretterjesztő anyagok, filmek, antológiák kiadása; b) Az osztályteremben megjelenő különböző tanulási stílusokra való reflektálás a tananyagban; c) A diákok megtanítása a kritikai gondolkodásra; d) A különbözőség hangjainak és perspektíváinak megjelenése az oktatási anyagokban. 66. Szülőkkel való kapcsolat: a) Az együttműködés minél sokoldalúbb formáinak kihasználása; b) A szülők bevonása az iskola életébe, a család elfogadása; c) A szülői nevelés, a családi háttér partnerként való kezelése; d) Tapintatos, elfogadó kommunikáció kialakítása a szülőkkel. 67. Az iskolavezetés, oktatásmenedzsment, önkormányzati oktatási hatóságok, oktatáskutatók és az osztálytermi klíma a) az iskola teljes személyzetének beleértve az adminisztratív dolgozókat és a kisegítő személyzetet is toleráns, tapintatos bánásmódot, légkört kell kialakítania, az iskolavezetés nem tűrheti el a rasszista, diszkriminatív megnyilvánulást, viselkedést a személyzet körében sem; ennek a szemléletnek kell érvényesülnie az oktatási hatóságok, az önkormányzati vezetők és alkalmazottak körében egyaránt; b) Egységes, kulturális háttérre figyelő, kultúraérzékeny oktatási légkör megteremtése; c) Barátságos, toleráns, elfogadó iskolai klíma kialakítása, fenntartása; d) A kutatók részéről folyamatos problémaérzékeny magatartás, a korábbi vizsgálatok, tesztek, eredmények felülbírálata, új oktatáspolitikai megoldások keresése, a folyamatosan változó helyzet felülvizsgálata; a már működő programok adaptálása, sikerének nyomon követése, hogy a multikulturális koncepció iránti megértés és elfogadás szélesebb körűvé váljon. 15

16 68. A multikulturális nevelés üzenetei a tágabb közösség, társadalom számára a) A multikulturális nevelésnek megvannak a maga kihívásai, üzenetei a tágabb közösség, a társadalom egésze számára is. b) Az intézményes nevelés egyedül, önmagában kevés a kisebbségi csoportok elfogadtatásához, ha a gyermek a társadalomban, az iskolán kívül az elutasítást, a kirekesztést, a diszkriminációt, a megkülönböztetés különféle formáit látja. c) A szociális igazságosságnak, egyenlőségnek a társadalom szintjén is érvényesülnie kell. d) Ehhez központi kormányzati beavatkozásra, megfelelő, diszkriminációmentességet biztosító törvényekre, állami kampányokra és a törvényi előírások betartására ügyelő demokratikus társadalmi rendre van szükség. 69. A multikulturális nevelés lépései a) öntudatosítás; b) a közösség hatásának felismerése; szembesülés a külső hatásokkal; c) érzelmi elemek bekapcsolása; d) cselekvés. 70. A multikulturális nevelés megoldásának lehetőségei a) Történeti megalapozás (migrációk); Fogalmi elméleti magyarázatok (rasszizmus, antiszemitizmus, előítéletek, eredet, terjedésének feltételezhető oka stb.); b) A tantárgy keretében bemutatható példák (a nem európai kultúrák hozzájárulásai); c) Könyvtár, kiállítás látogatások, fényképezés gyakorlata, iskolai összejövetelek, rendezvények stb. multikulturális szempontú megszervezése; d) Egyes témáknál azonosítható kérdések multikulturális megoldása. 71. A romák Romániában a) A romák Európában mindenütt megtalálhatók, létszámuk a becslések alapján 7 8 millió. Szétszóródva, diaszpórában élnek a világban, nincs önálló államuk. A romák helyzete országonként változó, de helyzetük javítása, a roma gyermekek iskoláztatása fontos kérdés Európában. b) Romániában a lélekszámukról pontos adatok nincsenek. Sokkal többen vannak, mint ezre, ahányan magukat romának vallják, mivel sokan marginalizáltak és félnek a diszkriminációtól. A magyar kisebbség mellett a legszámottevőbb kisebbség, becslések alapján 1 2 millióan, vagy még ennél is többen lehetnek. c) A romák Romániában egy 1992 es felmérés szerint 54% a román anyanyelvű, 41% a roma nyelv valamelyik dialektusát beszéli, 5% magyar anyanyelvű, de van török és német anyanyelvű roma is. 60% uk vidéken él, 41% uk 0 14 év közötti életkorú, 54% uk közötti, 60 év felett mintegy 5% uk él. d) A romák egy része Romániában letelepedett, más része nomád. Alapvető problémájuk a szegénység. Többnyire a falvak peremén a cigánytelepeken élnek, gyakran elképesztő életkörülmények között. A romák többségét a második világháború után letelepítették, az iparosodással a városokat is benépesítették. 72. A romák oktatási körülményei Romániában a) A roma gyermekek többsége ma is kimarad az iskolából, amely fontos szerepet játszhatna a társadalmi felemelkedésükben. b) Az iskolákban gyakori az etnikai alapon történő elkülönülés (szegregáció), a roma osztályok létrehozása etnikai ürüggyel, a speciális kisegítő osztályba küldés. c) Megoldatlan a képzett, elhivatott pedagógusok biztosítása, a szülők együttműködő bevonása. De létezik kétnyelvű roma tankönyv az általános iskolában, és számos cigány szervezet támogatja a tehetségeket. 16

17 d) A többi civil szervezet (Soros Alapítvány, Soros Open Networ, CEDU 2000+, az OSI stb.) is több sikeres projektet is indított a roma gyermekek felzárkóztatása érdekében, amelyekben többek között oktatási anyagokat, a roma történelem és kultúra, nyelv, szokások tananyagba vételét, tanárok és szülők találkozóját szervezték meg. 73. A Második Esély Projekt (Second Chance) a) A projekt a év közötti roma és más hátrányos helyzetű fiatal szakmai és középfokú képzésére szolgált (CEDU és a Norvég Külügyminisztérium), akik kimaradtak a formális nevelés keretei közül, és akik a tanulmányaik megszakítása miatt nagy nehézségekkel találják magukat szemben a munkaerőpiacon. b) 1998 ban a román Oktatási Minisztérium rendelete garantálja ennek az etnikumnak az oktatásához való jogát, aminek a megvalósítása a nomád életformát folytatók esetében akár lakókocsis iskolák alapítása révén is megvalósítható. c) A reformok Romániában lassan életre kelnek, működnek, noha nem minden esetben látni a pedagógiai módszerek, tantervek, tananyagok terén a kézzelfogható eredményeket. d) A migráció minden korosztályt érint, így a nyelv megtanulása, hiányosságok pótlása a felnőtteket is érinti. Ezért a szülők, a család felnőtt tagjai is bekapcsolódhatnak az intézményes oktatási folyamatba (fenőttképzési programok, például a Második esély program). 74. Az ET ajánlásai a romákkal kapcsolatban a) A cigány nyelv és kultúra iskolai használata. A roma etnikum tisztelete. Képzett pedagógusok. A tanulók speciális igényeihez mért tantervek. b) A roma szülők és az iskola kapcsolata. c) Roma származású pedagógus is legyen az iskolai közösségben. d) Megfelelő foglalkoztatás és társadalompolitika. 75. Az ET további ajánlásai a romákkal kapcsolatban a) Kampányok az előítéletek és sztereotípiák ellen. b) Országos bizottságok létrehozása (cigányok, más kisebbségek és az OM szakembereiből) dokumentációs központ jelleggel, saját publikációkkal, gyűjteményekkel. c) Helyi bizottságok, amelyek helyi érdekvédelmi és érdekképviseleti fórumok lehetnek. d) A cigányok bevonása az őket érintő kérdésekbe. 76. A nemzetközi migráció hatása az iskolázásra a) Ma már egyre többen vannak, akik nem a szülőhelyükön élik le a teljes életüket. A tanulás, a munkahely, a házasság, a gazdasági társadalmi körülmények változása országokon túlmutató migrációs, olykor menekülési folyamatokhoz vezet, amely nem csak az egyének, de az iskola számára is alkalmazkodást követel meg. b) A lakóhely változtatás lehet önkéntes, (munkavégzés, jobb megélhetés, emberibb életkörülmények), de kényszeres is (elnyomás, üldöztetés, háborús viszonyok). Románia ebből a szempontból inkább tranzitország jelleggel bír. c) A nemzetközi migráció egyik formája a menekülés, amely egy világméretű jelenség. d) A menekülés válsághelyzetet, traumatikus krízishelyzetet, nagy megpróbáltatást jelent az egyén életében, az adaptációs képességeket erősen igénybe vevő, mély érzelmekkel járó szituációt. 77. A menekülés folyamatának öt szakaszra (Ager) a) A menekülés előtti időszak (félelem, szükségletek kielégítetlensége, szorongásos, frusztrációs időszak) b) Az elindulás előtti döntés c) Az otthon elhagyása (lelki megterhelés, stressz, bizonytalanság, kiszolgáltatottság érzése) 17

18 d) A biztonságos hely elérése (menekülttábor élmény, honvágy, veszteségek, nyelvismeret hiánya, pszichoszomatikus tünetek, öngyilkossági kísérlet), valamint a letelepedés (hospitalizáció, regresszió: korábbi fejletségi szintre visszaesés). 78. A menekülés hatása a gyermekekre a) A menekülés a gyermekre is pszichésen hat. b) A gyermekek gyorsabban illeszkednek be, a felnőttek később, vagy egyáltalán nem. Ebből kifolyólag generációk közötti problémák is születhetnek. c) Az új országban az iskolába került gyermek a tanulási teljesítményt, a beilleszkedést illetően számos problémával szembesül: nyelvismeret hiánya, barátokra találás, az osztályközösség befogadása, tanulási nehézségek (a menekülttábori körülmények, a szülők sem tudnak segíteni), a másság miatt kialakult konfliktushelyzetek. d) A lemorzsolódást, kimaradást a képzett pedagógus az iskolapszichológussal együtt, valamint a fogadásra kész iskola enyhítheti. 79. Az emigráns gyermekek tanulási esélyeit növelő módszerek a) a korai (iskolakor előtti) fejlesztés, kompenzálás (óvodai programok) b) az alapvető kultúrtechnikák (írás, olvasás, számolás) elsajátítása, alkalmazni tudása, nyelvi fejlesztő kurzusok, a szükségleteket kielégítő didaktikai módszertani módszerek c) meleg, elfogadó légkör az iskolában (az első nap az iskolában élménye) d) kompenzáló pótló foglalkozások a befogadó ország nyelvének elsajátítása (tanulási sikerekhez nélkülözhetetlen) érdekében, a szaktárgyi ismeretek pótlása 80. Az emigráns gyermekek tanulási esélyeit növelő további módszerek a) kooperatív munkaformákban való részvétel b) a gyermek tanulási stílusának megismerése a megfelelő tanítási stratégia kiválasztásához c) a pedagógus egyéni fejlesztési terve a célzott segítségnyújtás érdekében d) az osztály többi tagjának célzott elérése (szociális igazságosság, befogadás, gondoskodás), valamint a kultúrák kölcsönös bemutatása közös beszélgetések során. 81. Az együttműködés iskolája A különböző iskolákat összehasonlító tanulmányok szerint a kisebbségi diákokkal foglalkozó iskola az együttműködés iskolája akkor eredményes, ha az: a) partnerközpontú, és az igényeket figyelembe vevő, b) a családokkal együttműködő, de a nevelőtestület tagjai is együttműködők, c) a gyermekekkel kialakított iskolai légkör pozitív, d) a kulturálisan releváns pedagógiára alapoz. 82. A család és az iskola közötti partnerség az együttműködés iskolája esetén a) A gyermekek nevelése első sorban a családban történik. b) A család érdeke, hogy a gyermekük az iskolában sikeres legyen, hogy a gyermeküket egyenrangú partnerként fogadják az iskolában, és a gyermekével kapcsolatban a tanároktól hasznos információkhoz jusson. c) A gyermek javára van, ha a szülők aktívan részt vesznek az iskola életében, ha bekapcsolódnak az iskolai kuratóriumi vagy tanácsadói munkába, ha segítenek az osztálytermi és más kisegítő feladatokban. d) Ha a szülők rendezvényeinek helyet adnak, vagy ha látogathatják a tanórákat, valamint ha a pedagógusok a szülők rendelkezésére állnak nevelési kérdésekben. 83. A szülők iskolai programokba, nyelvtanulásba történő bekapcsolódásának lehetőségei, formái az együttműködés iskolája esetén (Epstein) 18

19 a) A családok különböző tevékenységekbe és műhelymunkákba történő bekapcsolódása szinkrontolmács alkalmazásával, a gyermekek otthoni tanulásának elősegítése érdekében (anyanyelven nyújtott információk, a gyermek fejlődéséről szóló tájékoztató anyag, anyanyelvi kazetták és videóanyagok) b) A nyelvi, etnikai, kulturális kisebbséghez tartozó tanulók és szülők kultúrájának megosztása az iskolával (falitáblák a családok életéről: táplálkozási szokások, játékok, nyaralás, családi események stb.) c) A szülők részvétele hallgatóként a gyermekeik bemutatóin, iskolai rendezvényein, önkéntes munkákon, vagy éppen szolgáltatásokkal. d) Ehhez a szülők igényeit is figyelembe kell venni, pozitívan kell őket motiválni, és legyen legalább egy iskolai személy, aki a szülővel tartja a kapcsolatot. 84. A szülők iskolai testületekbe történő bekapcsolódásának lehetőségei, formái az együttműködés iskolája esetén (Epstein) a) A szülők aktív bekapcsolódása a gyermek otthoni tanulásának ellenőrzésében, segítésében. b) Ehhez a szülőket információkkal látják el: tananyag, fejlesztésre kerülő képességek, a segítségnyújtás módozatai. A jó partnerségi viszony bizalomra kell épüljön. c) A szülők részvétele az iskola döntéshozó, irányító, ellenőrző, képviselő testületeiben, csoportjaiban. Segíthetik az információáramlást a többi szülő felé. Ezáltal még a többségi szülők is pozitívabban viszonyulhatnak a kisebbségi gyermekekhez. d) A szülők kapcsolata, együttműködése a tágabb környezettel, kulturális közösséggel (kétnyelvű ügynökségek, irodák, tanácsadó centrumok). 85. Pedagógusok közötti együttműködés az együttműködés iskolájában a) A tantestületet a magas fokú kohézió, a tantestületen belüli együttműködés, kapcsolatteremtés, a problémákra való odafigyelés, a problémák megoldására, a változtatásra, a fejlődésre való képesség kell jellemezze annak érdekében, hogy az iskola hatékonyan integrálja a kisebbségi tanulókat a többségi kultúrába. b) Az iskola szociális munkásokat is alkalmazhat, akik foglalkoznak a családok gondozásával, segítenek a szülők álláskeresésében stb. c) A pedagógusok, a szociális munkások és az iskolapszichológusok csapatot alkotnak, teammunkában dolgoznak. Fejlesztőpedagógus segíti a diákok iskolai előmenetelének javítását, a tanulási zavarral küzdők iskolai beilleszkedését. Van iskola, ahol két osztályfőnök van (egy férfi és egy nő), akik egyéni bánásmódot, adaptív nevelést biztosítanak a sérült gyermekeknek. d) Az alternatív iskolák a pedagógusi munka színvonalának emelését a nevelők közötti aktív tapasztalatcserére, csapatmunkára alapozzák. (Winkler Márta Kincskereső iskola). A hátrányos helyzetű, különleges bánásmódot igénylő tanulókkal foglalkozó iskolákban segítő szolgálat, szakemberek (fejlesztő pedagógus, szociális munkás, iskolapszichológus, nevelési tanácsadó, logopédus) együttműködése valósul meg (visiting teachers, integration teachers). A pedagógusok közötti kapcsolat más iskolák pedagógusaira is kiterjedhet (tanári szövetségek, egyesületek, szakmai szervezetek létrehozása). 86. Az osztálytermi klíma, a tanár diák együttműködés formái az együttműködés iskolájában a) Kutatások bizonyították, hogy a bevándorlók gyermekei akkor teljesítenek eredményesebben, ha egy tanárral állandó, folytonos kapcsolatot tartanak. b) Az iskolai légkör (elfogadó, empatikus tanári attitűd, megértés, törődés, őszinteség) tudatos formálása jótékonyan hat az oktatási folyamatra, a csoportközi kapcsolatokra, akárcsak a pozitív érzelmek, az elfogadás. c) Az iskolás gyermek számára a pedagógus pozitív, elfogadó magatartása követendő minta, ezért elősegíthetik a megfelelő osztálytermi klíma kialakítását. 19

20 d) Az osztálytermi együttműködésre, kooperációra épülő munka pozitív hatással van a gyermekek kölcsönös elfogadására. (A kooperatív tanulás éppen a multikulturális nevelés irányzatának köszönheti fejlődését.) 87. Alternatív iskolák a hatékony multikulturális nevelés érdekében a) A pozitív osztálytermi klíma, a gyermekek humán szükségleteire figyelés, tolerancia, empatikus bánásmód a jól működő, hatékony iskolákra jellemző. Ebben elől járnak az alternatív iskolák b) A budapesti Rogers Iskola Carl Rogers személyiségközpontú humanisztikus pszichológiájára épít, amelynek alapelve a tanulók feltétel nélküli elfogadása, a hitelesség és a gyermekek iránti empátia, a nyugodt osztálytermi légkör. c) A tanár diák viszony javítására példa a Burattino Iskolában a gyermekek segítésére létrehozott patronáló tanár rendszer (felnőtt segítő minden gyermek részére), és követő tanár rendszer (a végzett tanulók számára). d) A beszélgető kör, az osztálytermi napkezdő beszélgetés szintén az alternatív iskolák módszerei közé tartóznak. 88. A tágabb kulturális háttérrel való kapcsolat, a kulturálisan releváns pedagógia a) Az oktatás a társadalmi, gazdasági, kulturális folyamatok hatása alatt zajlik. b) A hatékony iskola figyelembe kell vegye a családok kulturális hátterét. c) Az ilyen pedagógiát kultúraazonos pedagógiának nevezik (Boreczki Ágnes). d) A tanulást mint együttműködő tevékenységet, és nem versenytevékenységet fogják fel. 89. Tanulási stílusok A tanulási tapasztalatokra adott egyéni válasz az embernél konzisztens viselkedés és teljesítménymintákkal jellemezhető. a) A tanulási stílus a tanulás sajátos, domináns, egyénre jellemző módja. (Petriné Feyér Judit). Osztályozása: b) az érzékelés módozata, az emlékezet típusa szerint: auditív, vizuális, motoros (mozgásos) tanulási stílusról beszélhetünk, c) a társas környezet szerint: intraperszonális és interperszonális tanulási stílusról beszélhetünk, d) a gondolkodás sajátossága szerint: reflektív (elemző, értékelő) és impulzív (hirtelen) tanulási stílusról beszélhetünk. 90. A kultúra és a tanulási stílus összefüggései A tanulást befolyásoló kulturális faktorok (Benett): a) a gyermekkori szocializáció b) szociokulturális háttér. A magas és alacsony kontextusú kultúrák (Hall) számos dimenzióban időhöz való viszonyban, a társadalmi szerepekben, interperszonális kapcsolatokban, verbális üzenetekben, tásadalom szervezettségében különböznek egymástól. c) A környezeti (ökológiai) adaptáció: a túlélés a percepciós képességek függvénye (távolról meghallják az állatcsordákat), valamint a biológiai fizikai hatások (táplálkozás, fizikai fejlődés, emberi agy fejlődése). d) a nyelv. A különböző társadalmi hátterű, iskolázottságú szülők eltérő nyelvi kódot használnak, amit a gyermekeik is átvesznek (Bernstein). A kidolgozott nyelvi kód a magasan iskolázott szülőkre jellemző. A családból hozott nyelvi kód erősen befolyásolja az iskolai tanulást. A tanulási stílus és a kultúra kapcsolata nem kizárólagos. Más tényezők is befolyásolhatják, például a társadalmi osztályba tartozás, a nem, a szubkultúra. 91. A kooperatív tanulás a) Az oktatás hagyományosan versenycentrikus, individuum központú. A kooperatív értékek nem rosszabbak a többségi társadalom versenyközpontú értékeinél. 20

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

INTERKULTURÁLIS NEVELÉS Választható tárgy

INTERKULTURÁLIS NEVELÉS Választható tárgy Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Lélektan és neveléstudományi kar Módszertan tanszék INTERKULTURÁLIS NEVELÉS Választható tárgy Oktatási segédlet Szöveggyűjtemény Dr. Kovács Zoltán 2005. 2 Tartalom

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Mindenki iskolája Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Az esélyteremtés eszközei a befogadó pedagógiai gyakorlat megvalósításában

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció kurzus

Interkulturális kommunikáció kurzus Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migráns megküzdési stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Nemzetközi hagyományok szerepe a XXI. századi protokollban, a protokoll oktatás mai helyzete

Nemzetközi hagyományok szerepe a XXI. századi protokollban, a protokoll oktatás mai helyzete Nemzetközi hagyományok szerepe a XXI. századi protokollban, a protokoll oktatás mai helyzete Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola konferenciája 2014. május 9. Budapest Vitaindító előadás Nagy József

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN SZATMÁRINÉ DR. BALOGH MÁRIA: A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019.

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Szubkultúrák megjelenése az oktatás világában

Szubkultúrák megjelenése az oktatás világában Szubkultúrák megjelenése az oktatás világában Kik kopogtatnak az egyetemek kapuin? Nagy Zoltán Dr. habil. Kálmán Anikó A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI.

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404 Célcsoportjaink közé soroljuk mindazon embereket és csoportokat, akik a hátrányos helyzetükből adódóan, vagy az egyenlő bánásmódban is rögzített védett tulajdonságaik miatt perifériára szorultak. Feladatunknak

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születéskori neve: Tanuló neve: Osztálya:.. Mit nevezünk iskolai közösségi szolgálatnak? Az iskolai közösségi szolgálat

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs A családközpontú korai intervenció MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs Modellváltás a rehabilitációban Az elmúlt harminc év rehabilitációs modelljei Európában: Orvosi modell: alanya

Részletesebben

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Tony Booth, Mel Ainscow: Inklúziós index A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Csepregi András Velence, 2015. 05. 14. A magyar változat Tény: az Educatio

Részletesebben

A szociális környezet és az oktatás

A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet a társadalmi keretfeltételekből tevődik össze: ide tartoznak a gazdasági és politikai struktúrák, a gondolkodás és viselkedésformák, valamint a

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES Tolerancia Workshop YFU Szervezetünk, a Youth For Understanding (YFU) egy nemzetközi, non-profit szervezet, mely 1951 óta

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll Kultúra és szubkultúra A KULTÚRA FOGALMA A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll A kultúra magába

Részletesebben

Az értékelés rendszere

Az értékelés rendszere Az értékelés rendszere Terület, szempont Információforrás Indikátorok Súlyozás. Adminisztráció Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet. Haladási és értékelő napló vezetése;

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével A bennem rejlő vezető Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével Mit jelent a vezetés? A vezetés azt jelenti, hogy olyan világosan kommunikáljuk

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Multikulturális tartalmak

Multikulturális tartalmak multikulturális tartalmak.indd 1 Az iskola társadalmi környezete sokat változott az elmúlt években, amelynek hatására a pedagógusok új kihívásokkal szembesülnek mindennapi munkájuk során. Gondoljunk csak

Részletesebben

Egész életen át tartó tanulás program

Egész életen át tartó tanulás program E. RÉSZ (AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ KÉRDÉSEK) E.1. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÖSSZEGZÉSE Kérjük, részletesen mutassa be a megvalósult projekt lényegét. Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi leírást az Európai

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Legújabb képzésünk! Fegyvertelen

Részletesebben

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulás - a pályázat koncepciója Változó kapcsolat a munka világa és az iskola Ipari társadalom Tudástársadalom

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás

Részletesebben