TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Előterjesztés. a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény módosításáról

Átírás

1 Szociális és Munkaügyi Minisztérium /2008-SZMM TERVEZET Előterjesztés a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény módosításáról Budapest, február

2 2008. évi törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény módosításáról 1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Közalkalmazotti jogviszony ha végrehajtási rendelet eltérően nem rendelkezik a) büntetlen előéletű, b) tizennyolcadik életévét betöltött, továbbá c) magyar állampolgárságú, vagy külön jogszabály szerint a letelepedés és tartózkodás jogával rendelkező személlyel létesíthető. 2. A Kjt. 20/A. -ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (4) A pályázati felhívást, valamint a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszony keretében pályázat nélkül betölthető munkakört és a kinevezés feltételeit a) a fenntartó az internetes oldalán, ezen túlmenően, ha a fenntartó aa) önkormányzat, a székhelyén, ab) önkormányzati társulás, a társulásban részt vevő önkormányzatok székhelyén is, továbbá b) a munkáltató a székhelye és telephelye szerinti településen a helyben szokásos módon köteles közzétenni. A pályázati felhívást a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán is közzé kell tenni. Végrehajtási jogszabály hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételt is előírhat. A pályázat benyújtásának határideje a pályázati felhívásnak az a) és b) pontokban meghatározott közzétételtől számított tizenöt napnál a munkáltató vezetésére kiírt pályázat esetén harminc napnál rövidebb nem lehet. A pályázati felhívásban megjelölt benyújtási határidőt a pályázati felhívásnak az a) és b) pontokban meghatározottak közüli későbbi közzétételtől kell számítani. (5) A pályázó - a 20/ A. (3) d) pont alapján meghatározottakon túlmenően a pályázathoz csatolja a) a szakmai önéletrajzát, továbbá a munkáltató vezetésére kiírt pályázat esetén a munkáltató vezetésére, fejlesztésére vonatkozó programját, b) nyilatkozatát arról, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul, c) a külön törvényben, vagy a pályázatban előírt további követelmények igazolására vonatkozó okiratokat. 2

3 (6) A 23. (1) bekezdés szerinti magasabb vezetői munkakörre vagy beosztásra kiírt pályázat esetén a pályázót a pályázati határidő lejártát követő harminc napon belül legalább háromtagú bizottság hallgatja meg, melynek nem lehet tagja a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója. A kinevezési jogkör gyakorlója a bizottság írásba foglalt véleményét mérlegelve a pályázati határidő lejártát követő a) harminc napon belül, vagy b) első ülésén dönt, ha e jogot testület gyakorolja, a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről, illetve a vezetői megbízásról. (7) A benyújtott pályázat tartalma törvény eltérő rendelkezése hiányában csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel. Sikertelen pályázat esetén a pályázó személyes adatait törölni kell, a pályázati anyagot részére vissza kell juttatni. Amennyiben a pályázó az általa benyújtott, személyes adatokat tartalmazó adathordozót a pályázat elbírálási határidejétől számított kilencven napon belül nem veszi át, azokat meg kell semmisíteni. 3. A Kjt ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Közalkalmazotti jogviszony ha törvény eltérően nem rendelkezik a) helyettesítés céljából, vagy b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesíthető határozott időre történő kinevezéssel. Ezen túlmenően a határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszony határozott idejűvé módosítandó, ha a közalkalmazott prémiumévek programban történő részvételéhez hozzájárul. 4. (1) A Kjt. 22. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő megszűnik, ha a) a közalkalmazotti jogviszony határozott idejűre történő módosításakor, vagy b) a közalkalmazott munkaköre úgy változik, hogy az (1)-(3) bekezdés alapján nem lenne kötelező a gyakornoki idő kikötése. A gyakornoki idő kikötésekor a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a gyakornoki idő alatti szakmai vezető személyéről. Másik szakmai segítőt kell kijelölni, ha a kinevezésben a munkavégzés helyének vagy a munkakörnek a módosítása ezt indokolttá teszi. (2) A Kjt. 22. (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (10)-(12) bekezdés számozása (12)-(14) bekezdésre változik: (9) A gyakornokkal szembeni szakmai követelmények biztosítják a munkakör ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek elsajátítását. A végrehajtási rendelet a gyakornoki idő szakmai követelményeit részletesen megállapíthatja. 3

4 (10) A szakmai segítő a) figyelemmel kíséri a gyakornok tevékenységét, b) segíti a gyakornoki követelmények teljesítését, c) félévente, illetve a szakmai segítő személyének a (6) bekezdés szerinti változása előtt írásban értékeli a gyakornok munkavégzését. Az értékeléshez a gyakornok írásban észrevételt tehet. (11) A (9) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a munkáltató gyakornoki szabályzatában állapítja meg a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségeket, különösen: a) az intézménynél elsajátítandó általános és szakmai követelmények körét, b) a gyakornok és a szakmai segítő részletes kötelezettségeit, c) a gyakornoki idő alatti számonkérés feltételeit, d) az értékelés részletes szabályait. (2) A Kjt. 22. (11) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A minősítés során a 40. -t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy] a) munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közvetlen felettese véleménye mellett ha személyük nem azonos a szakmai segítő értékelését is köteles mérlegelni, valamint 5. A Kjt ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 23. (1) A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása önálló munkakörben (a továbbiakban: kinevezett vezető), illetőleg magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásban (a továbbiakban: megbízott vezető) történik. A magasabb vezetői, illetve vezetői beosztás feltétele, hogy a közalkalmazott - a kinevezés szerinti munkaköre mellett - látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. Nem lehet kinevezett vagy megbízott vezető a közalkalmazott a gyakornoki idő tartama alatt. (2) A munkáltató vezetője és helyettese magasabb vezetőnek minősül. A magasabb vezető, valamint a vezető munkaköröket, illetve beosztásokat, továbbá a kinevezés, illetve a megbízás feltételeit a végrehajtási rendelet határozza meg. A magasabb vezető munkakör betöltésére, illetőleg a beosztás ellátására pályázatot kell kiírni. Ha a 20/B. alapján a vezetői munkakör vagy beosztás betöltésére pályázat kiírása nem kötelező, a munkáltató állapíthatja meg azt a vezetői beosztást, illetőleg munkakört, amely betöltése pályázat alapján történik. (3) A magasabb vezető, valamint a vezető beosztás ellátásával történő megbízás határozatlan időre szól. Végrehajtási jogszabály legalább 3, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szóló megbízást is előírhat. 4

5 A Kjt ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 6 (2) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a 30. (1) bekezdésének a) d) pontjában foglalt okok alapján a munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresetét köteles előre megfizetni. Ha a megszüntetésre a 30. (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, a közalkalmazott nem megfelelő munkavégzése vagy nem egészségügyi okkal összefüggő alkalmatlansága miatt került sor, a közalkalmazottat egyhavi átlagkereset illeti meg. Ha ekkor a határozott időből még hátralévő idő egy hónapnál rövidebb, a munkáltató a hátralévő időre járó átlagkeresetet köteles megfizetni. 7. (1) A Kjt ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya a) felmentés, b) rendkívüli lemondás, c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében vagy d) a (3) bekezdés szerint, a határozott idő lejártával szűnik meg. (2) A Kjt ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Ha a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató legalább két alkalommal határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesít, a közalkalmazott végkielégítésre jogosult, ha közalkalmazotti jogviszonya a) a 27. (2) bekezdés szerinti eljárásban, a 30. (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt okok alapján kerül megszüntetésre, vagy b) 25. (1) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg. A végkielégítésre való jogosultság megállapításakor a (6) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy a határozott idejű jogviszonyok időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor az a) és b) pont szerinti megszüntetéssel, illetőleg megszűnéssel érintett közalkalmazotti jogviszonyok tartamát kell figyelembe venni. Ha az a) és b) pont szerinti megszüntetés vagy megszűnés alapján a közalkalmazott végkielégítésre vált jogosulttá, az azonos felek közötti újabb határozott idejű kinevezés esetén a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor a korábbi közalkalmazotti jogviszony időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. 8. A Kjt a helyébe a következő rendelkezés lép: 40. (1) A közalkalmazottat 5

6 a) kinevezett, illetőleg megbízott vezetőként a vezetői kinevezést vagy megbízást követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői megbízást lejárta előtt legalább három hónappal, b) a várakozási idő 65. (3) bekezdés szerinti csökkentése előtt, c) a 66. (1) bekezdés és a 79/E. szerinti garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt, d) a 66. (8) bekezdés szerinti esetben, illetve e) kérésére, legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén f) a végrehajtási rendeletben szereplő címadományozást megelőzően g) gyakornoki ideje alatt a 22. (13) bekezdés a) pontjában foglalt esetben minősíteni kell. (2) A munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is dönthet a közalkalmazott minősítésének szükségességéről. (3) Nem kerülhet sor a közalkalmazottat minősítésére az (1) bekezdés e) pontban és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével ha korábbi minősítése időpontjától hat hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét kell irányadónak tekinteni. (4) A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. (5) A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minősítést a 1.sz. melléklet szerinti minősítési lapon kell elvégezni. A minősítő a munkaköri követelményekhez igazodó további szempontok szerint is értékelheti a (8) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a közalkalmazott tevékenységét. (6) A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles. (7) A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. (8) A minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé alkalmas minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont. (9)A minősítés eredményeként meghatározásra kerülő (7) bekezdés szerinti minősítést az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani: 6

7 a) %-ig kiválóan alkalmas, b) %-ig alkalmas, c) %-ig kevéssé alkalmas, d) 40 % alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. TERVEZET (10) A közalkalmazottal minősítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. (11) A minősítési lap egy példánya a közalkalmazotti alapnyilvántartásba kerül. 9. A Kjt a helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő 41/A. -sal egészül ki: 41. (1) A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével, illetve magasabb vezetői vagy vezetői megbízásával összeférhetetlen. (2) Összeférhetetlen a kinevezett, illetőleg megbízott vezető közalkalmazotti jogviszonyával, ha a) a közalkalmazott a vezetői beosztás, kinevezése révén közeli hozzátartozójával [Munka Törvénykönyve 139. (2) bekezdés] irányítási, felügyeleti, közvetlen elszámolási vagy ellenőrzési kapcsolatba kerülne, b) a közalkalmazott vagy közeli hozzátartozója a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak tagja, vezetői tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója. (3) Összeférhetetlen a közalkalmazotti jogviszonnyal a további munkavégzésre irányuló jogviszony, ha a) a munkavégzésére a közalkalmazott munkáltatójával fenntartói, gazdasági vagy egyéb elszámolási kapcsolatban álló szervezetnél vagy személynél kerül sor, vagy b) a munkavégzés veszélyezteti a közalkalmazott munkaköri kötelezettségeinek teljesítését. (4) A (2) és (3) bekezdésben szabályozott tilalom nem vonatkozik arra a jogviszonyra, amelyet művészeti, tudományos, ismeretterjesztő, oktatói vagy szerzői jogvédelem alá eső tevékenységre létesítettek. Ettől végrehajtási jogszabály eltérhet. 41/A. (1) A közalkalmazott köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, és ezzel egyidejűleg intézkedni az összeférhetetlenségi helyzet megszüntetéséről. 7

8 (2) Ha a munkáltató az összeférhetetlenségről nem az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján szerez tudomást, a tudomásszerzését követően haladéktalanul köteles nyolcnapos határidő kitűzésével írásban felszólítani a közalkalmazottat az összeférhetetlenség okának megszüntetésére. (3) Ha a közalkalmazott az (1) bekezdés szerinti bejelentést, vagy a (2) bekezdés szerinti felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a közalkalmazotti jogviszonyra a közalkalmazott hibájából eredő érvénytelenség jogkövetkezményét kell megfelelően alkalmazni. 10. A Kjt. 55/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 55/A. (1) A munkáltató vezetője és helyettese, ha e feladatát önálló munkakörben látja el, a munkaidő beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság) igénybevételét a kinevezésben foglaltak szerint maga állapítja meg. (2) A közalkalmazottat, ha a készenlét alatt munkavégzés nem történt, a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő. 11. A Kjt. a következő 57/A. -sal egészül ki: 57/A. (1) Az 56. -tól eltérően a magasabb vezető munkakörre kinevezett közalkalmazottat naptári évenként 35, a vezetői munkakörre kinevezett közalkalmazottat 30 munkanap alapszabadság illeti meg. (2) A kinevezett vezető az 57. (1) és (2) bekezdés és (4) (6) bekezdés szerinti pótszabadságra nem jogosult. Az 57. (3) bekezdés szerinti pótszabadság naptári évenként 20 munkanap mértékben jár. 12. A Kjt a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A Munka Törvénykönyve 134. (4) bekezdésétől eltérően a munkáltató a közalkalmazott kérése nélkül kettőnél több, legfeljebb négy részletben is kiadhatja a szabadságot az 57. (3) bekezdés szerinti pótszabadságra jogosító munkakört betöltő közalkalmazott esetében. 8

9 13. A Kjt. a következő 61/A. -sal egészül ki: 61/A. (1) Az Országos Képzési Jegyzék szerinti emelt szintű szakképesítést a 61. (1) bekezdésének alkalmazásakor felsőfokú szakképesítésnek, a középszintű szakképesítést középfokú szakképesítésnek kell tekinteni. (2) A 61. (1) bekezdésének ia) pontjában a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevéllel egyenértékűnek kell tekinteni a) a megszűnt főiskolán és egyetemen főiskolai, illetve egyetemi továbbképzésben szerzett szakirányú oklevelet, b) a felsőfokú oktatási intézményekben folyó szakosító továbbképzésről szóló 7/1987. (VI. 29.) MM rendelet alapján a felsőoktatási intézmények hatáskörében indított felsőfokú továbbképzésben szerzett, külön jogszabály szerinti szakirányú szakosító oklevelet. 14. A Kjt. a következő 61/B 61/E. -sal egészül ki: 61/B. (1) A kinevezett vezető illetményének garantált összegét a (2) (7) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani. (2) A magasabb vezető munkakörök osztályozását, és az ehhez kapcsolódó garantált illetmény összegét e törvény 3. és 4. számú mellékleteiben meghatározottak, a munkáltató összetettsége és létszáma alapján kell megállapítani. (3) A vezető munkakörök osztályozását, és az ehhez kapcsolódó garantált illetmény összegét e törvény 3. és 5. számú mellékletében meghatározottak, a munkáltató összetettsége, és a szervezeti egység létszáma alapján kell megállapítani. (4) A 3. számú melléklet alapján az e törvény hatálya alá tartozó munkáltató a végrehajtási rendeletben szabályozottak szerint az a) átlagosnál összetettebb, b) átlagos összetettségű, vagy c) átlagosnál kevésbé összetett csoportba (a továbbiakban: munkáltatói csoport) tartozik. A munkáltató csoportba sorolása független attól, hogy a magasabb vezető, illetőleg vezető feladatok ellátása munkaviszonyban, vagy közalkalmazotti jogviszony keretében vezetői munkakörben, illetve vezetői beosztás alapján történik. (5) A 4. és 5. számú melléklet szerint a munkáltató, illetve a szervezeti egység létszámkategóriáit, a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, 9

10 munkaviszonyban, valamint szolgálati viszonyban állók együttes száma alapján kell megállapítani. (6) Az e törvény 4. és 5. számú melléklete szerinti létszám-kategóriát a munkáltató, illetőleg a szervezeti egység előző évi éves átlagos statisztikai állományi létszáma szerint a tárgyév január 1-ei hatállyal kell megállapítani. Ha a munkáltató, illetőleg a szervezeti egység létszámának változása a létszám-kategória változását eredményezi, az illetmény összege e törvény erejénél fogva módosul azzal, hogy erre tekintettel a kinevezett vezető illetménye nem csökkenthető. (7) A kinevezett vezető garantált illetménye az éves költségvetési törvényben megállapított közalkalmazotti vezetői illetményalap és a 4. és 5. számú mellékletben meghatározott szorzószámok szorzata. Ennek megállapítása során a 66. (10) bekezdésében 1 foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. A magasabb vezető, illetve a vezető munkakörbe kinevezett közalkalmazott számára a garantált illetmény összegénél magasabb illetmény megállapításához a 66. (7) és (8) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. 61/C. (1) A kinevezett vezető számára a kinevezési jogkör gyakorlója évente, legkésőbb március 31-ig március 1-je utáni, de legkésőbben szeptember 30-áig történő magasabb vezetői, illetve vezetői kinevezés vagy a kinevezés ilyen tartalmú módosítása esetén a kinevezéstől számított 30 napon belül írásba foglaltan a prémiumfeladatot tűzhet ki. Prémiumfeladatként a kinevezett vezető munkakörével a 61/D. alkalmazása esetén a magasabb vezetői, illetve a vezetői megbízással kapcsolatos, előre meghatározott feladat teljesítése, illetőleg teljesítmény elérése határozható meg. Prémiumfeladat kitűzése esetén rendelkezni kell a teljesítési és az értékelési határidőről. (2) A prémiumfeladat kitűzéskor meg kell határozni a részteljesítés esetén járó arányos mértékű prémium összegét, ideértve azt is, ha a vezető részteljesítés esetén prémiumra nem jogosult. Több prémiumfeladat kitűzésekor külön-külön meg kell határozni a teljesítés esetén járó prémiumot. A prémiumfeladat teljesítését írásban értékelni kell. (3) A prémium ideértve a több feladatért megállapított prémiumot is mértéke naptári évenként nem haladhatja meg a) a magasabb vezető munkakörre kinevezett közalkalmazott esetén az egy naptári évre számított illetményének 30%-át, b) a vezető munkakörre kinevezett esetén az egy naptári évre számított illetményének 20 %- át. E rendelkezés, valamint a 61/D. (1) és (2) bekezdésének, továbbá 77. -a (3) bekezdésének alkalmazásakor a prémium, illetve jutalom kifizetésének időpontjában irányadó illetmény összegét kell alapul venni. (4) A prémiumot a teljesítés értékelését követő hónapban az illetménnyel együtt kell kifizetni. Ha a vezető közalkalmazotti jogviszonya a prémiumfeladat teljesítése előtt megszűnik, 1 Kjt. 66. (10) A garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani. 10

11 az értékelés és a részteljesítés esetén megállapított jogosultság alapján az arányos mértékű prémiumot legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor kell kifizetni. (5) A kinevezett vezető kereset-kiegészítésben és jutalomban nem részesíthető. 61/D. (1) A megbízott vezető részére a vezetői tevékenység ellátásával összefüggésben prémiumfeladat tűzhető ki. A prémiumfeladat kitűzésével, a prémiumra való jogosultság megállapításával és a prémium kifizetésével kapcsolatban megfelelően alkalmazni kell a 61/C. (1) (4) bekezdését azzal az eltéréssel, hogy a prémium ideértve a több feladatért megállapított prémiumot is mértéke naptári évenként nem haladhatja meg a) a magasabb vezetői megbízással, és vezetői megbízással a munkáltató vezetését ellátó közalkalmazott esetén az egy naptári évre számított illetményének 10%-át, b) vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott esetén az egy naptári évre számított illetményének 5 %-át. (2) A magasabb vezetői és a vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott nem a vezetői tevékenységbe tartozó feladatok ellátásáért jutalomban részesíthető. A jutalom és prémium együttes összege naptári évenként nem haladhatja meg a) a magasabb vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott esetén az egy naptári évre számított illetményének 30%-át, b) vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott esetén az egy naptári évre számított illetményének 20 %-át. Az egy naptári évre számított illetmény összegének meghatározásakor a 70. szerinti illetménypótlékot 2 is figyelembe kell venni. (3) A vezetői tevékenységbe tartozó feladatok ellátásáért a megbízott vezető jutalomban és kereset-kiegészítésben nem részesíthető. 61/E. (1) A kinevezett vezetőre a 66. (7) és (8) bekezdése kivételével a 61., a , 70. és 71., 74. és 75., 77., valamint 79/B 79/E. nem alkalmazható. (2) A megbízott vezetőre a 67. és a 77. nem alkalmazható. (3) Azoknál a munkáltatóknál, amelyek tekintetében a költségvetési törvény meghatározott feltételek teljesülése esetére jutalom fizetését teszi lehetővé, a 61/C 61/D. -ok szerinti jutalom, illetve prémium fizetésére nem kerülhet sor. 15. (1) A Kjt ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A magasabb vezetőt, valamint vezető állású közalkalmazottat vezetői pótlék illeti meg. 11

12 (3) A közalkalmazott várakozási ideje tartósan magas színvonalú munkavégzése esetén csökkenthető. A tartósan magas színvonalú munkavégzés megállapításához kiválóan alkalmas, vagy alkalmas eredményű minősítés szükséges. A várakozási időt csökkenteni kell, ha a közalkalmazott miniszteri vagy állami kitüntetésben részesült. (2) A Kjt ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A várakozási idő csökkentése esetén az annak megfelelő időpontban a közalkalmazott eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. 16. A Kjt a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki: (7) Az (1) (5) bekezdésben foglaltak alkalmazásával meghatározott illetménynél (garantált illetmény) magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott. (8) A (7) bekezdéstől eltérően, a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az (1)-(5) bekezdésben foglaltaknál magasabb összegű illetmény megállapítható, azzal, hogy az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell. 17. A Kjt ának helyébe a következő rendelkezés lép: 70. (1) A megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg. (2) A pótlék mértéke a) magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap kétszázháromszáz százaléka, b) vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszáz százaléka. (3) A pótlék mértékét a (2) bekezdésben foglalt keretek között végrehajtási rendelet állapítja meg. 18. A Kjt ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 12

13 75. (1) Végrehajtási rendelet a rendelkezéseiben foglaltakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja. 19. A Kjt a helyébe a következő rendelkezés lép: 76. Nem jár rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás a) a munkáltató vezetőjének és helyettesének, ha e feladatát önálló munkakörben látja el, továbbá b) az olyan munkakört betöltő közalkalmazottnak, aki a munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg. 20. A Kjt a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a kinevezett vagy megbízott vezető kivételével a munkáltató jutalomban részesítheti. Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a közalkalmazott egy naptári évre számított illetményének 20%-át. 21. A Kjt ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Végrehajtási rendelet előírhatja a munka jellegére tekintettel biztosítandó formaruhajuttatást. 22. A Kjt. a következő 81/A. -sal egészül ki: 81/A. (1) A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott károkért teljes mértékben felel. (2) A károkozásnak az (1) bekezdésbe nem tartozó egyéb eseteiben az általános kárfelelősségi szabályok (Munka Törvénykönyve Harmadik rész, VIII. fejezet) az irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető hat havi átlagkeresetéig terjedhet. (3) Ha a magasabb vezető a közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szünteti meg a 35. (1) bekezdésétől eltérően hat havi átlagkeresetével felel. 13

14 (4) A 81. a) c) pontjában foglalt esetben a vezető munkakört betöltő, vagy ilyen megbízást ellátó személy a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott károkért hat havi illetménye erejéig felel. 23. A Kjt a helyébe a következő rendelkezés lép: 85. (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a) a KOMT-ban történt egyeztetést követően a reprezentativitás feltételei igazolásának rendjét, (ld. Kjt. korábbi 15. ) b) a közalkalmazotti pályázatnak a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán való közzétételére vonatkozó részletes szabályokat, (ld. Kjt. korábbi 20/A. (4) bek), c) az Európai Unió magyar soros elnökségében közvetlenül résztvevő közalkalmazottak kiválasztására, valamint többletmunkájukhoz és képzési többletterhükhöz kapcsolódó anyagi elismerésük feltételeire, módjára és mértékére vonatkozó szabályokat, továbbá a képzésükre és a képzéssel kapcsolatos kötelezettségükre vonatkozó eltérő szabályokat. (ld. Kjt. volt 92. (3) bek.) (2) Felhatalmazást kap valamennyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg a) az ágazatban betölthető közalkalmazotti munkaköröket, (ld. Kjt. korábbi 61. (3) bek.) b) azokat a munkaköröket, ahol büntetett előéletű, illetőleg tizennyolcadik életévét be nem töltött, illetőleg kizárólag magyar állampolgárságú személlyel létesíthető közalkalmazotti jogviszony; (ld. Kjt. korábbi 20. (2) bek.) c) a gyakornoki idővel, valamint a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatosan a munkáltató alaptevékenységébe tartozó munkaköröket (Ld. Kjt. korábbi 22. (4) bek és 54. (3) bek) d) a pályázat hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételét, (ld. Kjt. korábbi 20/B. (1) bek.) e) a magasabb vezető, valamint a vezető beosztások körét, továbbá ezek e törvényben meghatározottakon túlmenő feltételeit, valamint a határozott idejű vezetői megbízás körét és időtartamát, továbbá a magasabb vezető, illetve vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótlékának mértékét, (ld. Kjt. korábbi 23. (2)-(3) bek.) (ld. Kjt. korábbi 70. (3) bek.) f) a 61/A. (3) (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a törvény 3. számú melléklete alapján az ágazatába tartozó munkáltatók csoportokba történő besorolását, g) munkakörönként az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, (ld. Kjt. korábbi 66. (4) bek.) h) az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel fizetendő illetménypótlékokat és azok mértékét (ld. Kjt. korábbi 75. (1) bek) (3) Felhatalmazást kap 14

15 a) a közoktatásért, a honvédelemért felelős miniszter, hogy munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén az (1) bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani (ld. Kjt. korábbi 21/A. (5) bek), b) az egészségügyért felelős miniszter, hogy azokat a munkaköröket, illetve munkakörönként a kinevezéshez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű azon iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a közalkalmazott által korábban ellátott, a 22. (3) bekezdés szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani, (ld. Kjt. korábbi 22. (3) bek.) c) az egészségügyért, a honvédelemért, közoktatásért, kultúráért felelős miniszter, hogy a vezető állású munkavállalóval betöltendő vezetői munkaköröket, (ld. Kjt. korábbi 22/B. ) d) az egészségügyért, a honvédelemért, a közoktatásért, a felsőoktatásért, a testnevelésért és sportért, a szociális ellátásokért és a gyermekvédelemért felelős miniszter, hogy munkakörönként a napi munkaidőből a kötelezően a munkahelyen töltendő időt, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait (ld. korábbi Kjt. 55. ), e) az egészségügyért, a közoktatásért, a felsőoktatásért, a gyermekvédelemért felelős miniszter, hogy a pótszabadságra jogosító oktatói, nevelői munkaköröket, (ld. Kjt. korábbi 57. (3) bek) f) a kultúráért, a kutatásért felelős miniszter, hogy a pótszabadságra jogosító tudományos munkaköröket, (ld. Kjt. korábbi 57. (4) bek) g) a közoktatásért felelős miniszter, hogy a pályázati eljárásban meghallgatandó egyéb testületeket, és a pályázati eljárásban történő részvételük módját, (ld. Kjt. korábbi 20/B. (1) bek.) h) az egészségügyért, a nemzetbiztonságért, valamint a kultúráért felelős miniszter, hogy azt a munkakört, vezetői beosztást, amelyben nem kötelező pályázat kiírása a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez, illetve vezetői beosztással történő megbízáshoz, (ld. Kjt. korábbi 20/B. (2) bek) i) az egészségügyért, a felsőoktatásért, a közoktatásért felelős miniszter, hogy a gyakornoki követelmények ágazati szakmai tartalmát, j) a közoktatásért felelős miniszter, hogy a gyakornoki szabályzat kiadásával kapcsolatos eljárási szabályokat, valamint a gyakornok kötelező órájával kapcsolatos rendelkezéseket, (ld. Kjt. korábbi 22. (9) bek.) k) a földművelésügyért, a honvédelemért, a kutatásért, a kultúráért, valamint a szociális ellátásokért és gyermekvédelemért felelős miniszter, hogy az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó címpótlékot, (ld. Kjt. korábbi 39. (4) bek), l) a földművelésügyért, a kutatásért, a felsőoktatásért, a kultúráért felelős miniszter, hogy a tudományos, ismeretterjesztő, oktatói vagy szerzői jogvédelem alá eső tevékenységre vonatkozóan az összeférhetetlenség további eseteit (ld. Kjt. korábbi 41. (2) bek) m) a közoktatásért felelős miniszter, hogy a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának a kötelező óraszámra eső mértékét,(ld. Kjt. korábbi 66. (4) bek.) n) az egészségügyért, valamint a honvédelemért felelős miniszter, hogy a 72. -ban szabályozott pótlékra jogosító munkaköröket, (ld. Kjt. korábbi 72. (2) bek.) i) a honvédelemért, közlekedésért, valamint a vízügyekért felelős miniszter, hogy a formaruha juttatást, (ld. Kjt. korábbi 79. (2) bek) k) a felsőoktatásért felelős miniszter, hogy az oktatói, kutatói, tanári és más munkakörben történő foglalkoztatás egyes így a határozott időre történő foglalkoztatás, a pályázati eljárás, a várakozási idő csökkentése, a további szakképesítések, szakképzettségek figyelembevétele, az 15

16 illetménykiegészítés, a vezetői pótlékok, az illetménypótlékok kérdéseit, valamint a tudományos kutatói munkakörbe történő besorolás feltételeit (ld. Kjt. Korábbi 79/C ) rendeletben határozza meg. Záró rendelkezések 24. (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel július 1-jén lép hatályba. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a) a Kjt. e törvény 13. -ával megállapított 59. -ának (4) bekezdése A változat: szeptember 1-jén/ B változat: 2009 január 1-jén b) a Kjt. e törvény 16. -ával megállapított 61/B D január 1-jén c) a Kjt. e törvény 18. -ával megállapított 66. -ának (7) (8) bekezdése a törvény kihirdetését követő ötödik napon. d) a Kjt. e törvény 21. -ával megállapított 75. -ának (1) bekezdése január 1-én. e) a Kjt. e törvény 23. -ával megállapított 77. -ának (3) bekezdése január 1-jén lép hatálya. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kjt. a) 16. -ának (4) bekezdése, b) 20/A. -a (3) bekezdésének b) pontjából (a továbbiakban: munkakör) szövegrész, c) 20/B. -ának (1) bekezdése, d) Kjt ának (4) bekezdése, e) 59. -ának (1) bekezdéséből a 127. (4) bekezdését szövegrész, f) 59. -ának (2) bekezdése, g) 61. -ának (4) és (5) bekezdése, h) 78/A. -ának (12) bekezdése, i) 80. -ában az és a ának (2) bekezdése szövegrész, j) 84. -ának (2) bekezdése, k) 92. -ának (1), valamint (3) bekezdése, valamint l) a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény 49/I. -ának (12) bekezdése. (4) A Kjt. 1. sz. melléklete helyébe a jelen törvény 1. sz. melléklete, 3-5. sz. melléklete helyébe a jelen törvény 2-4. sz. melléklete lép. (5) Jelen törvény december 31-én veszti hatályát. 25. (1) A Kjt. a) 20/B. (2) bekezdésében, 21/A. (5) bekezdésében, 22. (4) és (5) bekezdésében, a 22/B. felvezető szövegében, (3) bekezdésében, 55. -ában, 57. (3) és (4) 16

17 bekezdésében, 59. (2) bekezdésének a) és b) pontjában, 61. (3) bekezdésében, 66. (4) bekezdésében, 71. (3) bekezdésében, 75. (1) bekezdésében, 76. (2) és (3) bekezdésében a miniszter kifejezés helyébe végrehajtási rendelet kifejezés, b) 72. -ának (2) bekezdésében a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató szövegrész helyébe a végrehajtási rendelet kifejezés lép. (2) Az Mt. 29. (3) bekezdésében az érvénytelen szövegrész helyébe az eredménytelen szövegrész, a 124/A. (1) bekezdés c) pontjában a 124. (5) (6) bekezdésében szövegrész helyébe a 124. (3) (6) bekezdésében szövegrész lép. 26. (1) A Kjt. 21. (2) bekezdésének e törvény 3. -ával történő módosítása nem érinti az e törvény hatálybalépését megelőzően határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyról történő megállapodást az annak módosítás nélküli lejárta időpontjáig. (2) A Kjt. e törvény 8. -ával megállapított 40. -a szerinti minősítést akkor kell végrehajtani, ha az arra alapot adó ok e törvény hatályba lépését követően keletkezett. (3) Ha a közalkalmazott magasabb vezetői, illetve vezetői megbízása e törvény erejénél fogva magasabb vezetői vagy vezetői munkakörré alakult át, a évre megállapított szabadsága mértéke nem változik. A Kjt. e törvény 11. -ával megállapított 57/A. -ában meghatározott szabadság mértékeket először a évre járó szabadság megállapításánál kell alkalmazni. (4) A Kjt. 61. (4) és (5) bekezdése alapján e törvény 13. -ával megállapított (4)-(5) bekezdésében foglaltak a törvény hatálybalépését megelőzően a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképzettség, illetőleg szakképesítés megszerzése adott felmentéseket és mentesítéseket nem érintik. (5) A Kjt. e törvény 14. -ával megállapított 61/B (7) bekezdésében szereplő illetményalap az ott foglaltaktól eltérően a évben Ft. (6) Ha a közalkalmazott magasabb vezetői, illetve vezetői megbízása e törvény erejénél fogva magasabb vezetői vagy vezetői munkakörré alakult át, illetményét a Kjt. e törvény ával megállapított 61/B. -a szerint kell megállapítani. (7) A július 1-től a magasabb vezető vagy vezető munkakört betöltő közalkalmazott illetményként a 2008 június 30-án irányadó illetményének és a Kjt ai szerinti illetménypótlékainak együttes összegére jogosult, ha a Kjt. e törvény 14. -ával megállapított 61/B. -a szerinti illetménye ennél alacsonyabb mértékű lenne. Ha a vezető a Kjt ában szabályozott pótlékra volt jogosult, azt nem kell beszámítani, és arra az átalakulást követően is önálló jogcímen jogosult. 17

18 (7) A Kjt. e törvény 16. -ával megállapított 66. -ának (8) bekezdését az e törvény hatályba lépését követően létesített közalkalmazotti jogviszonyra kell alkalmazni. (8) A Kjt. e törvény 22. -ával megállapított 81/A. -ában foglalt kártérítési felelősség szabályait a június 30. után okozott károk esetében kell alkalmazni (9) A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló évi CXXII. törvény 4. -ának (5) bekezdése alapján e törvény hatálybalépését megelőzően kifizetett juttatásokat e törvény hatálybalépése nem érinti. 27. (1) Az Mt ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Felhatalmazást kap a munkaügyekért felelős miniszter, hogy a munkaidő-beosztásnak a munkaszüneti napok miatt indokolt változtatását évenként rendeletben szabályozza. E változtatás során vasárnap nem nyilvánítható munkanappá. (2) Az Mt (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép: A b) pontban szereplő rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet, azonban az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, amelynek megszakítás nélküli tartama az esedékesség évében történő megkezdése esetén a következő évben jár le, és a következő évre átnyúló szabadság rész nem haladja meg az öt munkanapot. 28. (1) A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló évi CXXII. törvény (Péptv.) 4. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A programban részt vevő foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára a Ktv., a Kjt., illetőleg az Mt. rendelkezéseit az illetmény- és előmeneteli rendszerre vonatkozó szabályok kivételével megfelelően alkalmazni kell. A programban részt vevő számára foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján járó természetbeni étkezés vagy étkezési hozzájárulás harminc százaléka illeti meg. A jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében a programban való részvétellel összefüggésben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban töltött ideje jogszerző időnek számít, a jubileumi jutalom összegét a (4) bekezdésben meghatározott juttatás alapulvételével kell megállapítani. A programban részt vevő 13. havi illetményre nem jogosult. Ha a munkáltató ruházati költségtérítést juttat a nála foglalkoztatottaknak, akkor a programban részt vevőt ruházati költségtérítés nem illeti meg. A programban részt vevőt utazási költségeinek megtérítése címén a munkavégzéssel töltött idővel arányos juttatás illeti meg. Ahol a foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályok távolléti díj, illetmény vagy azokon alapuló juttatás fizetését írják elő, a programban részt vevőt a (4) bekezdésben meghatározott juttatás illeti meg, melynek kifizetésére az illetmény kifizetésének szabályait kell megfelelően 18

19 alkalmazni. (2) A Péptv. 6. (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő szöveg lép: A 4. (4) és (5), továbbá (8) és (9) bekezdése, valamint az 5. (4) bekezdése szerinti juttatás és munkáltatói közterhei összegét a munkáltató számára a központi költségvetés a (2) bekezdés alapján megtéríti, annak forrása: 29. (1) Hatályát veszti a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény módosításáról szóló évi C. törvény 7. (1) bekezdéséből a Kjt. 23. (2) és (3) bekezdését szabályozó rész; b) az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXXIX. törvény 40. (2) bekezdésének a) pontja, valamint 41. (2) bekezdésének b) pontjából a (2) és (3) bekezdése szövegrész. c) a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény a 65. (5) bekezdése. (2) Nem lép hatályba az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXXIX. törvény 6. -ával megállapított Kjt. 23. (1) bekezdése. 19

20 1. sz. melléklet a évi törvényhez 1. sz. melléklet a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvényhez Minősítési lap 1. A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve):... Anyja neve:... Születési hely, idő: A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete:... A közalkalmazott besorolása:... A vezetői megbízás/munkakör betöltésének kezdete:... A minősítés indoka: A közalkalmazott minősítésének szempontjai 3.1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek Kiemelkedő - Megfelelő Kevéssé alkalmas- Nem megfelelő 3.2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka Kiemelkedő - Megfelelő Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő 3.3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség és a konfliktusok kezelése, feloldása Kiemelkedő - Megfelelő Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő 3.4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Kiemelkedő - Megfelelő Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő 3.5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Kiemelkedő - Megfelelő Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő 3.6. Szóbeli kifejezőkészség (ha a munkakör ellátásához jelentőséggel bír) Kiemelkedő - Megfelelő Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő 3.7. Írásbeli kifejezőkészség (ha a munkakör ellátásához jelentőséggel bír) Kiemelkedő - Megfelelő Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő 4. Vezetői beosztáshoz/munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontok 4.1. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala Kiemelkedő - Megfelelő Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő 4.2. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése Kiemelkedő - Megfelelő Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő 4.3. Egyéb, a minősítő által meghatározott speciális szempont(ok):... Kiemelkedő - Megfelelő Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő... Kiemelkedő - Megfelelő Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő 5. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, javasolt kevéssé alkalmas területek, célkitűzések:. 6. A közalkalmazott minősítése kiválóan alkalmas alkalmas kevéssé alkalmas alkalmatlan 7. A közalkalmazott által a minősítésre tett észrevétel:.. 20

21 Dátum A minősítés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem.... a minősítést végző aláírása, beosztása TERVEZET A minősítés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem.... a minősített aláírása 2. sz. melléklet a évi törvényhez 3. számú melléklet az évi XXXIII. törvényhez Munkáltatói csoportok a munkáltató által ellátott közszolgálati tevékenység jellege, összetettsége szerint A/ Átlagosnál összetettebb munkáltatók: - Országos ellátási körzettel rendelkező komplex ellátást vagy szakellátást nyújtó, illetve regionális ellátási körzettel rendelkező komplex ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző intézmények, 3 - Országos feladatot ellátó, minisztériumi fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények A változat: - állami egyetemek 4 és főiskolák B változat: - állami egyetemek - adott szakmai terület vagy régió tudományos, illetve technológiai háttereként szolgáló költségvetési kutatóhelyek 5 - Országos múzeumok és levéltárak, 6 - a nemzeti könyvtár, - országos művelődési szervezetek B/ Átlagos összetettségű munkáltatók évi CLIV. tv. rendszere alapján évi CXXXIX. tv. rendszere alapján évi CXXXIV. tv. rendszere alapján évi CXL tv. rendszere alapján 21

22 - Megyei ellátási körzettel rendelkező komplex vagy szakellátást nyújtó, illetve regionális körzettel rendelkező szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző intézmények, - helyi önkormányzat által fenntartott, megyei (fővárosi) vagy regionális ellátási körzettel rendelkező, továbbá legalább megyei (fővárosi) módszertani feladatokat ellátó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények, - Országos szakmúzeumok, megyei múzeumok és levéltárak, területi múzeumok és levéltárak, szakmúzeumok, közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek A változat: - Tudományos és szakkönyvtárak, valamint megyei és városi közkönyvtárak B változat: - Tudományos és szakkönyvtárak, valamint megyei és települési közkönyvtárak A változat: - Regionális, megyei művelődési szervezetek B változat: - Regionális, megyei, települési művelődési szervezetek - az A kategóriába nem sorolható költségvetési kutatóhelyek - állami főiskolák - állami, önkormányzati fenntartású általános iskolák (kivéve a csak 1-4. évfolyamon oktató általános iskolákat), szakiskolák, középiskolák (gimnázium és szakközépiskola), alapfokú művészetoktatási intézmények, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények, kollégiumok (diákotthonok), közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei - a miniszterek alapítói jogkörébe tartozó, A vagy C kategóriába nem sorolható egyéb intézmények C/ Az átlagosnál kevésbé összetett munkáltatók - Az önkormányzati szolgáltató intézmények, - A minisztériumok, köztestületek (MTA) által közvetlenül működtetett, valamint a Hszt. és a Hjt. hatálya alá tartozó szerveknél hasonló műszaki, logisztikai, informatikai; gazdasági, jogi adminisztratív és az egyéb kiszolgáló tevékenységet ellátó szervezetek - A csak 1-4. évfolyamon oktatást folytató általános iskolák és az óvodák, - a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző intézmények évi XXXI. Tv. és 259/2002. (XII. 18.) Korm. r. alapján 22

23 3. sz. melléklet a évi törvényhez 4. számú melléklet az évi XXXIII. törvényhez Az magasabb vezető munkakörök osztályba sorolása és a garantált illetményt meghatározó szorzószámok munkáltatói csoportonként. A A munkáltató feladatának jellege és összetettsége munkáltató A/ átlagosnál összetettebb B/ átlagos C/ átlagosnál egyszerűbb létszámkategóriája A munkáltató A munkáltató A munkáltató A munkáltató A munkáltató A munkáltató vezetőjének vezetőjének vezetőjének I-II.-III.-IV. vezetője vezetője vezetője helyettese helyettese helyettese I fő felett 1,00 0,90 0,90 0,80 0,80 0,75 II. 251 fő- 0,85 0,75 0,75 0,65 0,65 0, fő III. 51 fő- 0,70 0,60 0,60 0,50 0,50 0, fő IV fő 0,60 0,50 0,50 0,40 0,40 0,35 4. sz. melléklet a évi törvényhez 5. számú melléklet az évi XXXIII. törvényhez A munkáltatón belüli vezetői munkakörök osztályba sorolása és a garantált illetményt meghatározó szorzószámok A munkáltató feladatának jellege és összetettsége A/ átlagosnál összetettebb B/ átlagos C/ átlagosnál egyszerűbb A szervezeti egység létszám-kategóriája Szervezeti egységvezető Szervezeti egységvezető helyettese Szervezeti egységvezető Szervezeti egységvezető helyettese Szervezeti egységvezető Szervezeti egységvezető helyettese I. 25 fő felett 0,55 0,48 0,48 0,38 0,38 0,33 II fő 0,50 0,45 0,45 0,35 0,35 0,30 III fő 0,45 0,42 0,42 0,32 0,32 0,28 IV 1-5 fő 0,40 0,38 0,38 0,28 0,28 0,23 23

24 ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz A január 1-jén hatályba lépett az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi CLXXIX. törvényt követően a július 1-jén hatályba lépő Javaslat a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvényt (Kjt.) érintően két olyan kérdést módosít, amelyre az előző törvény az egyeztetések eredményeként végül nem tért ki. Egyfelől a Kjt-beli felhatalmazó rendelkezéseknek az Alkotmány június 3-ától hatályos 37. (3) bekezdésének megfelelő újrafogalmazására kerül sor, másfelől az önálló munkakörben, közalkalmazottként foglalkoztatott vezetők, magasabb vezetők illetményrendszerének kialakítását tartalmazza a Javaslat. A Javaslat emellett prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló évi CXXII. törvény [Péptv.] kisebb terjedelmű módosítását tartalmazza, ehhez kapcsolódóan az Munka Törvénykönyve [1992. évi XXII. törvény, Mt.] bizonyos szorosan összefüggő rendelkezéseinek korrekcióját is elvégzi. RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1. -hoz Hazánk uniós tagságával és ebből eredően a személyek szabad mozgásának alapelvével összefüggésben a közalkalmazotti jogviszony létesítése nem korlátozható csak magyar állampolgárokra. A létesítés feltételeit ezen túlmenően a törvény szigorítja az életkor és a büntetlen előélet tekintetében, és végrehajtási rendeletnek csak az ez alóli kivételek megfogalmazására ad felhatalmazást. A 2. -hoz Egyfelől a közalkalmazotti pályázatok közzétételére vonatkozó szabályok pontosítása indokolja a szabályozás módosítását, a gyakorlat számára egyértelműbbé téve a szabályozást. A pályázatokat elsődlegesen a munkáltató és a fenntartó teszi közzé, míg másodlagosan megküldésre kerül a KSZK részére is, elősegítve az állampolgárok könnyebb tájékozódását a közszférára vonatkozó pályázatok megismerésére. A Javaslat végrehajtási rendeleti szintről törvényi szintre emeli továbbá a pályázattal kapcsolatos garanciális jelentőségű szabályokat, míg az ágazati végrehajtási rendeleteknek csak a közzététel további fórumaira nézve, valamint az egyéb jogszabályban előírt, a pályázati eljárásba bevonandó fórumok eljárásával kapcsolatosan ad felhatalmazást. A 3. -hoz A határozott időre létesített jogviszony atipikus jogviszonynak tekinthető, garanciális okokból indokolt, hogy csak törvény térhessen el a Kjt.-ben megállapítottaktól. 24