NYÁRY PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 NYÁRY PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2 I. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény és a /VI.08. MKM számú rendelet elveinek megfelelően meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét, irányításának rendjét, működésének folyamatait, összefüggéseit, szervezeti felépítését, a hatásköri és függelmi kapcsolatokat, a felelősséget a nevelés és gazdálkodás területén, az ellenőrzés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályozást. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. Az intézmény munkáját az 1.) alapító okiratban foglaltak, 2.) a pedagógiai program, 3.) a kerettanterv, az ennek végrehajtására készült 4.) éves munkatervek, 5.) az általános iskolai nevelési és oktatási terv, 6.) minőségirányítási program, valamint e szabályzat alapján végzi. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára. 2

3 II. Az oktatási intézmény meghatározása 1. Az intézmény Elnevezése: Nyáry Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Székhelye: 2723 Nyáregyháza, Nyáry Pál út 20. Levelezési címe: 2723 Nyáregyháza, Nyáry Pál út 20. Az intézmény típusa: Általános iskola Az intézmény OM azonosítója: Az intézmény alapító és fenntartó szerve Az intézmény alapítója és fenntartója: Nyáregyháza Község Önkormányzata Címe: 2723 Nyáregyháza, Nyáry Pál út 37. Számlaszáma: Adószáma: Az alapító okirat száma, kelte A 87/2007/(07.24.) számú Kt. Határozat alapján július 24-én augusztus 1-i hatállyal elfogadott alapító okirat. 3

4 4. Az SZMSZ személyi hatálya: Az SZMSZ szabályozza az 1-4, 5-8. évfolyamon tanuló gyermekek tanulási, művészetoktatási, iskolában tartózkodási rendjét, az 1-4, 5-8. évfolyamon, illetve a napközi otthonban feladatokat ellátó pedagógusok és a technikai személyzet munkáját. Meghatározza az intézménnyel kapcsolatban álló személyek szülők, külső partnerek- iskolában tartózkodási rendjét, a kapcsolattartás módját. 5. Az intézmény jogi és gazdálkodási helyzete Hosszú /fej/bélyegző: Körbélyegző: Az intézményvezető aláírása: Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: igazgató igazgatóhelyettes iskolatitkár alkalmi jelleggel külön megbízással az igazgató által megbízott személyek Az intézmény önálló jogi személy, gazdálkodását tekintve részben önálló. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetés irányozza elő. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia a pedagógiai programban és a kerettantervben megfogalmazott, az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. 6. Az intézmény tevékenysége és az azt meghatározó jogszabályok Az intézmény alaptevékenysége az alapító okiratában megállapított 8 évfolyamos általános iskolai alapfokú nevelés, oktatás és művészetoktatás ellátása, melynek keretében a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. 4

5 Az iskola alaptevékenysége végrehajtása során gondoskodik a tanulók felügyeletéről, étkeztetéséről, a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokról, a tehetséggondozásról, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásáról, továbbá ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a közoktatási törvény és más jogszabály a nevelésioktatási intézményeknek előír. Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban, az alábbi tanszakokkal: -furulya, -fuvola, -zongora, -gitár, -szolfézs Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok: à A közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX. Törvény à A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet à A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Tornatermét, helyiségeit bérbe adhatja az iskola működésének biztosítása mellett Alapfokú művészetoktatás Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni a költségvetési szerv alaptevékenysége körében, a közoktatási törvényben meghatározott művészeti ágakban alapfokú művészetoktatási intézményként működő iskola szakmai feladatellátásával, az iskola pedagógiai-szakmai irányításával, vezetésével, a szakmai feladat ellátásához kapcsolódó további tevékenységekkel, a tanulókkal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat Intézményi vagyon működtetése Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni az intézményi vagyon működtetésével és nem vállalkozási hasznosításával kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. Feladatmutató: a létesítmény szolgáltatásait igénybevevők létszáma (fő). A kiadásokat és bevételeket befolyásoló feltétel és követelményrendszer Az intézmény gazdálkodása a pénzeszközökben és minden más tulajdonában/használatában lévő vagyontárgy tervszerű felhasználását jelenti. A vagyontárgyak tervszerű felhasználása a folyamatos feladatellátást biztosítja. Az intézmény gazdálkodásának alapja a költségvetés (egy adott időszak pénzügyi terve), ami a kiadások és bevételek számbavételét, megfeleltetését jelenti. Az éves költségvetést tartalommal azok a kiadások töltik ki, amelyek az intézmény működtetéséhez, ellátásokhoz és fejlesztésekhez kapcsolódnak. A kiadásokat és bevételeket befolyásoló feltétel és követelményrendszer Az intézmény gazdálkodása a pénzeszközökben és minden más tulajdonában/használatában lévő vagyontárgy tervszerű felhasználását jelenti. A vagyontárgyak tervszerű felhasználása a folyamatos feladatellátást biztosítja. Az intézmény gazdálkodásának alapja a költségvetés (egy adott időszak pénzügyi terve), ami a kiadások és bevételek számbavételét, megfeleltetését jelenti. Az éves költségvetést tartalommal azok a kiadások töltik ki, amelyek az intézmény működtetéséhez, ellátásokhoz és fejlesztésekhez kapcsolódnak. 5

6 A költségvetés tervezése a feladatok értékelését, számbavételét és végrehajtásuk szabályozását is tartalmazza, amelyeket a következő tényezők befolyásolnak: Költségvetés tervezésének módszerei o bázis alapú tervezés és a feladatfinanszírozás kombinációja A tervezés alapjául szolgáló mutatószámok o állami támogatásokat, hozzájárulásokat meghatározó feladatmutatók alakulása o normatív állami hozzájárulás mértéke A fenntartó és /ingatlan/tulajdonos önkormányzat pénzügyi lehetőségei Az intézmény saját bevételszerző képessége o intézmény ellátási díjbevételek (térítési díj, tandíj) Megalapozott létszámgazdálkodás keretében o az előírt létszám megléte, a képzettség, a szakképzettség, teljes- és részmunkaidősök összetétele o besorolás szerinti létszámösszetétel, o engedélyezett-tényleges létszám alakulása, munkaerő-forgalom, o illetmény besorolások, rendszeres- nem rendszeres juttatások, költségtérítések, o munkajogi- és megbízásos jogviszonyban lévők költségei Költségvetés tervezésének szakaszai, feladatai és végrehajtása A fenntartó önkormányzat költségvetési koncepciójának elkészítéséhez adatok szolgáltatása o a tárgyévi várható teljesítésről, o a következő év szerkezeti változásokkal, szintre hozással módosított várható összege kiemelt előirányzatonként. A részben önálló intézmény adatszolgáltatása alapján az önállóan gazdálkodó intézmény gazdasági vezetője készíti el a költségvetést a két intézmény közötti megállapodás alapján. Elemi költségvetés elkészítése E szakaszban szakfeladatonkénti bontásban, és kiadás-nemenkénti részletezettséggel készül el az elemi költségvetés. Az elemi költségvetésben javasolt előirányzat tartalmazza o a megszűnő feladattal összefüggő előirányzat-változást, o a feladat átadás-átvételéből, a intézmény korszerűsítéséből adódó előirányzatváltozásokat, o a nem egyszeri jellegű előirányzatokat és az automatikus többleteket, o a bevételi előirányzatok változását, o a töredék évi előirányzat szintre hozását, de nem tartalmazhatja: o az egyszeri jellegű előirányzatokat, o előző évi pénzmaradványt. Feladatfinanszírozási táblák elkészítése o oktatási feladatok, óraszámok, létszámok, bérek o iskolai dolgozók létszáma, bére o órakedvezmények, pótlékok, szociális és egyéb juttatások 6

7 o energiafelhasználás /gáz, olaj, szén/ o villamos energia o vízfogyasztás, o szemétszállítás, o működési költségek elnevezésű adatlapok kitöltése. Az adatok valamennyi sorát dokumentumokkal kell alátámasztani. Költségvetési tárgyalás A fenntartó önkormányzat képviselői és az intézmény igazgatója, gazdasági vezetője közötti tárgyalás során a fenti dokumentumok összevetéséből, intézmény működőképességéhez szükséges végleges költségvetési előirányzatok a kölcsönös kompromisszum alapján alakulnak ki. 7

8 III. 1. Az intézmény szervezeti egységei Az intézmény szervezeti rendje - Az 1-4. évfolyamon tanító pedagógusok csoportja - Az 5-8. évfolyamon tanító pedagógusok csoportja - Az 1-8. évfolyamon napközi otthonnal kapcsolatos feladatokat ellátó pedagógusok csoportja - Az évfolyamon az alapfokú művészetoktatással kapcsolatos feladatokat ellátó zeneművészek, zenetanárok csoportja. - Gyermek és ifjúságvédelmi felelősök - Fejlesztő pedagógus - Igazgatói titkárság - Technikai személyzet - Rendszergazda - Melegítőkonyhán dolgozók 2. Az intézmény felelős vezetője Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, akinek kinevezési jogát a fenntartó gyakorolja. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Képviseli az intézményt és kapcsolatot tart hivatalos személyekkel. Iskolaképviseleti jogkörét átruházhatja az igazgatóhelyettesre, meghatározott körben az iskola más alkalmazottaira. Biztosítja az intézmény működésének személyi és tárgyi feltételeit. Biztosítja a tanulók zavartalan munkavégzéséhez szükséges feltételeket. Gondoskodik arról, hogy az intézményi munka folyamataiban a kapcsolódó ellenőrzés biztosítva legyen. Feladatkörébe tartozik különösen: * Iskolai szintű munkatervek elkészítése, illetve elkészíttetése, szakkörök, diákkörök munkájának összehangolása * A nevelőtestület vezetése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése * Jelen szabályzatban és a házirendben a szükséges módosítások eszközlése, a szabályzatokban foglaltak betartása és betartatása * A nevelőtestületi értekezletek előkészítése és levezetése * A tanév beosztásának meghatározása, kirándulások engedélyezése * A beiskolázás megszervezése és lebonyolítása * Jutalmazási és fegyelmi kérdésekben döntés * A panaszok és a közérdekű bejelentések kivizsgálása * Óralátogatások végzése * A nevelőtestület tagjai továbbképzésének, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben döntés 8

9 * Munkáltatói jogok: alkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, besorolás, jutalmazás, fegyelmi, kártérítési jogkör gyakorlása * Szabadság, rendkívüli szabadság ügyében döntés * Felelős a nemzeti és iskolai ünnepek méltó megszervezéséért * Feladata a minisztérium és a felsőbb oktatási hatóságok részére jelentések elkészítése * Javaslattevés kitüntetések adományozására * Másodállás, mellékfoglalkozás engedélyezése amennyiben az iskolai munkarendet ez érinti * Továbbtanulás engedélyezése * Sajtóügyek és publikációk engedélyezése, amelyek az iskolával kapcsolatosak Kizárólagos jogkörébe tartozik: à a pedagógusok feletti teljes munkáltatói à a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, továbbá à közvetlenül irányítja az igazgatóhelyettest, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök és az iskolatitkár munkáját. 3. Az intézményvezető közvetlen munkatársai és azok munkatársai 3.1. Igazgatóhelyettes Az igazgató feladatait közvetlen munkatársa, az igazgatóhelyettes közreműködésével látja el. Feladatuk és hatáskörük kiterjed mindazon területekre, amelyet a munkaköri leírásuk és a jelen szabályzat tartalmaz. Az igazgatóhelyettesi megbízást a fenntartó egyetértésével az igazgató adja. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre, 5 évre szól. Az igazgató akadályoztatása esetén helyettesíti az igazgatót. Jogai és kötelezettségei különösen: Részt vesz a tantárgyfelosztás megtervezésében és elkészíti az órarendet Figyelemmel kíséri az intézmény statisztikai jelentési kötelezettségeit és határidőre az adatszolgáltatásokat teljesíti Szervezi és lebonyolítja a javító, osztályozó, év végi záró vizsgákat Lebonyolítja a középiskolába való jelentkezéseket A tanárok akadályoztatása esetén gondoskodik a tanórák helyettesítéséről Szervezi, összesíti és ellenőrzés után továbbítja az illetményszámfejtőnek az iskolákban jelentkező túlórákat és helyettesítéseket Szervezi és ellenőrzi a tanórán kívüli foglalkozások, óraközi szünetek, valamint az ebédeltetés ügyeleti rendjét Az igazgatóval együtt ellenőrzi az oktatási dokumentumokban foglaltak betartását, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartását, az anyakönyvek és naplók vezetését Ellenőrzi a munkaközösségek és a diákönkormányzat által szervezett versenyeket rendezvényeket 9

10 Ellenőrzési jogköre kiterjed a nevelői-oktatói munka eredményességének, a munkafegyelemnek vizsgálatára, tanórák látogatására, a tanóravédelem elvének érvényesülésére, a szakmai munkaközösségek felszereléseinek szabályszerű használatára, a balesetvédelmi és tűzrendészeti oktatásra, ennek bizonylatolására, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára Figyelemmel kíséri az intézményt érintő pályázati kiírásokat Ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza 3.2. A szakmai munkaközösség-vezetők tevékenységével kapcsolatos feladatok Összeállítják a munkaközösség éves programját Összehangolják az azonos területen működő tanárok munkáját (megbeszélik velük a tankönyvválasztást, a szakkörök indításával kapcsolatos javaslataikat) Óralátogatásokat végeznek Szervezhetnek bemutató órákat, vizsgákat, hangversenyeket melynek tervét az éves munkatervben rögzíteni kell Szervezik a pedagógusok továbbképzését Figyelemmel kísérik a szakmai versenyek kiírását, gondoskodnak a nevezésről és a helyi versenyek lebonyolításáról Törekednek az iskolán belüli egységes értékelés megvalósítására Feltárják a tantárgyak közötti koncentráció, a tantárgy oktatása fejlesztésének lehetőségeit Javaslatokat tesznek a szaktantermek fejlesztésére, a teremfelelősök személyére A munkatervben előirányzott időben beszámolnak a munkaközösség munkájáról Javaslatot tehetnek kitüntetésre, jutalmazásra Az osztályfőnökök tevékenységével kapcsolatos elvárások és feladatok A pedagógia elvei és gyakorlata szerint nevelik tanítványaikat. Célzatosan összehangolják osztályukban a nevelési tényezőket, mindent megtesznek azért, hogy osztályuk jó közösséggé váljon, amelyben minden tanuló, otthon érzi magát. Tanítványaik családi hátterének és személyiségének alapos megismerésére törekedve, aminek érdekében ajánlatos a családlátogatás, az intézmény nevelési céljainak megfelelően, azokkal mélyen azonosulva, formálják személyiségüket, segítik önismeretük, hivatástudatuk fejlődését. Megkülönböztetetten figyelnek azokra, akik képességeik alatt teljesítenek, felderítik az okokat és segítenek kiküszöbölni őket. Keresik a szegényebb tanulókon való segítés módjait, gondoskodnak a hivalkodó öltözködés, viselkedés elkerüléséről. Igyekeznek folyamatos jelenlétükkel is kifejezni az osztályukkal való törődésüket. Figyelemmel kísérik tanítványaik tanulmányi eredményeit, ellenőrzik, hogy be van-e írva minden osztályzat ellenőrzőjükbe. Koordinálják és segítik az osztályukban tanító pedagógusok munkáját, látogatják óráikat. Gondot fordítanak arra, hogy a tanulók tanulmányi elfoglaltsága arányos legyen, hogy egy napon kettőnél több átfogó, számonkérő dolgozatot ne írjon az osztály. Szükség esetén tanácskozást hívnak össze az osztályukban tanító pedagógusok számára. Gondot fordítanak arra, hogy tanítványaik teherbírásukkal összhangban vállaljanak részt a tanórán kívüli szabadon választható elfoglaltságokból. Minősítik a tanulók magatartását és szorgalmát. Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesznek a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére. A házirend, valamint a pedagógiai program szerinti fegyelmező intézkedéseket szükség esetén meghozzák. 10

11 Engedélyt adhatnak egy-egy tanuló egy-két tanórai távolmaradására. Rendszeresen tájékoztatják osztályukat az iskolai feladatokról. Tanítványaikkal tanulmányi kirándulást szerveznek, kulturális programokon tanulói kíséretet látnak el. Gondoskodnak osztályuk kötelező orvosi vizsgálaton való részvételéről. Évente 3 szülői értekezletet tartanak, szoros kapcsolatot tartanak fenn az osztály szülői munkaközösségével. Nevelő-oktató munkájukhoz tanmenetet készítenek. Elvégzik az osztályukkal kapcsolatos ügyviteli teendőket (anyakönyv, osztálynapló vezetése, a bizonyítvány kitöltése a továbbtanulással kapcsolatos teendők). A tanárokkal kapcsolatos általános elvárások, valamint tevékenységükkel kapcsolatos feladatok Minden tanár legyen tudatában annak, hogy elsősorban saját élete példájával nevel. Az iskolai élet egészére figyelve segítse a közösség tagjainak emberi kibontakozását. Személyi ügyekben a szeretetről és a diszkrécióról ne feledkezzen meg. Rendszeres önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel fejlessze szakmai és pedagógiai műveltségét. Törekedjen a szeretetben való növekedésre. Tartson rendszeres kapcsolatot diákjai osztályfőnökével, szüleivel, többi tanárával. Saját tanulóit pénz ellenében nem korrepetálhatja. A hivatali titok megőrzése az iskola minden tanárára nézve kötelező. Tantárgyanként, osztályonként, illetve csoportonként megtervezi egész tanévi munkáját, azt tanmenetben, vagy témaköri tantervben rögzíti, s szeptember 15-ig az igazgatónak benyújtja, a megtartott órák sorszámát, anyagát, az óráról hiányzó tanulókat bejegyzi a haladási naplóba. Szakmailag és módszertanilag alaposan felkészül. Óráját pontosan kezdi és fejezi be. Saját órájáról indokolt esetben az osztályfőnökkel folytatott megbeszélés után tanulót elengedhet. Az osztályfőnök akadályoztatása esetén ideiglenesen jogaiba lép. Szakmai munkaközösségével egyetértésben megszervezi a tehetséggondozás és felzárkóztatás teendőit. Alkalmazkodik ahhoz a szabályhoz, hogy egy osztály egy napon legfeljebb két átfogó dolgozatot írhat. A dolgozatokat legfeljebb két héten belül kijavítja, értékeli és kiadja a tanulóknak. A szülői házzal való kapcsolattartás érdekében fogadóórákat tart. Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken. Az intézmény működési rendjében felmerülő feladatokba bekapcsolódik. A munkatervben előírt tanulmányi kirándulásokon, iskolai rendezvényeken részt vesz. A tantermekben, szertárban, tornateremben rendet biztosít, a leltározásban részt vesz. A következő feladatokkal az igazgató megbízhatja: az órarend elkészítése, klub vezetése, nagyobb iskolai rendezvény /pl. színielőadás/ rendezése, tanulmányi, kulturális, sportversenyeken való felügyelet, a tanulók versenyekre való utaztatása, táboroztatás, a tanulmányi kirándulásokon kísérőtanárként való részvétel. 11

12 4. A vezetők közötti kapcsolattartás, feladatmegosztás Az igazgató pedagógiai, szakmai ügyekben döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete a vezetőségi tanács. Tagjai: - az igazgató - az igazgatóhelyettes - a munkaközösség-vezetők Az igazgató által megállapított munkaprogram alapján, kéthavonta tanácskoznak. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre napirendi ponttól függően tanácskozási joggal meghívható a tantestület más tagja is. 5. A vezetők helyettesítésének a rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörbe tartozó eseteken kívül teljes felelősséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább háromhetes, folyamatos távollét. Az igazgató és az igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást az osztályfőnöki munkaközösség-vezetőjére, akadályoztatása esetén az alsó tagozatos munkaközösségvezetőjére hárul. Az igazgatóhelyettes öt napot meg nem haladó akadályoztatása esetére a helyettesítés ellátására egyedi megbízást ad. Az igazgatóhelyettes öt napot meghaladó helyettesítéséről az igazgató intézkedik. 6. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje - Az iskola pedagógiai szervezeti egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett közös nevelőtestületi értekezleteken, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleteken valósul meg. - Az iskola pedagógiai, valamint a funkcionális és kisegítő szervezeti egységei közti kapcsolattartás színtere az alkalmazotti közösség értekezlete - Az iskolatitkár munkája során közvetlen kapcsolatot tart az iskola pedagógus és nem pedagógus dolgozóival. 12

13 7. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje A szülői szervezet iskolaszintű képviselőjével az iskola igazgatója tartja a kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek véleményezési jogot biztosít a jogszabály, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői közösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Az intézmény szülői szervezete (közössége) részére az iskola igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot A szülői szervezet (közösség) részére a jogszabályi előírásokon felül biztosított jogok A közoktatási törvény 59. (6) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a jelen szervezeti és működési szabályzat a szülői szervezet (közösség) részére a következő jogokat biztosítja: Az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményezési jogkört gyakorol: - A szervezeti és működési szabályzatnak és házirendjének a szülőket is érintő rendelkezéseiben - A pedagógiai program és módosításának a véleményezésében - A szülői értekezletek napirendjének meghatározásában - Az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában 8. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének a rendje 8.1. Az iskolai oktató-nevelő munka belső ellenőrzése Az ellenőrzés célja a tényleges helyzet összevetése azzal, aminek lennie kellene a célokból és a tervekből kiindulva. A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerült hibák feltárása időben megtörténjen, a hozzájuk vezető okok feltárásra kerüljenek, másrészt fokozódjon a munka hatékonysága. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működtetéséért az iskola igazgatója a felelős. Az igazgató ellenőrzési feladatokkal láthat el bármely iskolai alkalmazottat. A belső ellenőrzésekkor az igazgató közvetlen munkatársa az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezető. Az iskola minden dolgozója felelős a saját területén végzett tevékenységéért. A belső ellenőrzési tevékenység feladata: - biztosítson megfelelő mennyiségű és minőségű információt az oktatási-nevelési intézmény vezetése számára az iskolában folyó munka tartalmi kérdéseiről és annak színvonaláról; - jelezze az igazgató számára a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést, tárja fel a szabálytalanságok, hiányosságok és mulasztások okait; - segítse a vezetőt a megalapozott irányítási, szervezési döntések meghozatalában; - biztosítsa az intézmény törvényes működését a jogszabályokon kívül megfelelve az egyéb belső szabályzatokban foglalt előírásoknak, követelményeknek is Az ellenőrzési típusok 13

14 Tárgya szerint: - az adott tevékenység egészére irányuló, átfogó ellenőrzés; - az adott részfeladatokat, problémákat vizsgáló cél-ellenőrzés; - több helyszínt vagy személyt érintő, de azonos témára irányuló téma-ellenőrzés; - egy már korábban lefolytatott ellenőrzés intézkedéseinek végrehajtását, azok eredményességét vizsgáló utóellenőrzés. Tartalma szerint: - Pedagógiai ellenőrzés - Gazdálkodási ellenőrzés - Ügyviteli ellenőrzés - Törvényességi ellenőrzés - Munkajogi ellenőrzés - Tanügyigazgatási ellenőrzés Időpont szerint: - a végrehajtást megelőző előzetes ellenőrzés, - a munka végzésével párhuzamosan történő egyidejű ellenőrzés, - a munkát követő összegző vagy utólagos ellenőrzés. Megszervezése szerint: - munkafolyamatba épített ellenőrzés (ha egy vagy több hibás munkafázis miatt nem folytatható a tevékenység), - munkafolyamatot követő ellenőrzés. Gyakorisága szerint: - folyamatos, - időszaki, - eseti. Iránya, kiterjesztése szerint: - teljes körű, - szúrópróba-szerű A vezetők ellenőrző tevékenysége Igazgatói ellenőrzés Az intézmény vezetőjének, mint a belső ellenőrzés irányítójának az ellenőrzési joga mindenre kiterjed: az intézmény összes alkalmazottjára és munkavégzésükre, valamint a teljes működésre. Az iskola belső ellenőrzésekor az igazgatónak az alábbi szempontokat kell figyelembe vennie: - hogyan teljesíti az iskola oktatási-nevelési feladatait; - a nevelőtestület követi-e a Pedagógiai programban rögzített elveket; - a tantervi követelményeknek megfelelően és hatékonyan folyik-e az oktatás; - Házirend, SZMSZ, Munkaköri leírásokban foglaltak és az egyéb belső szabályzatok betartásának ellenőrzése; - tulajdon védelme; 14

15 - észszerű gazdálkodás; - munkaidő pontos betartása; - pályakezdő és új kollégák munkájának figyelemmel kísérése. Az ellenőrzés típusai: - pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése; - időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések; - tanórai, tanórán kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések. Az ellenőrzés formái: - óralátogatás, foglalkozások ellenőrzése; - beszámoltatás; - eredményvizsgálatok, felmérések (koncertek, bemutatók); - helyszíni ellenőrzések. Az ellenőrzés színterei: - tanórához és pedagógiai tevékenységhez kapcsolódóan: o óralátogatás o dokumentumok ellenőrzése o taneszköz, tankönyv kiválasztása és felhasználása o rendezvények, ünnepségek o könyvtár o verseny - iskolán kívüli tevékenységek és kapcsolatok: o intézmények (középiskolák, általános iskolák, óvodák, művelődési ház, színház, múzeum, könyvtár) o iskolaszék o fogadó órák, szülői értekezletek o tanulmányi kirándulások - minőségfejlesztés o értékelés o mérések, vizsgálatok o partneri elégedettségmérés o belső szabályozók betartásának ellenőrzése o tantárgyi, neveltségi szintfelmérés, attitűdvizsgálat - pedagógiai attitűdök, módszerek, eljárások o szociális érzékenység o empátia o bánásmód - egyéb o továbbtanulás o házirend o tanítás nélküli munkanapok felhasználása o továbbképzésen való részvétel ellenőrzése 8.4. A tanóra ellenőrzése 15

16 A hatékony, tantervi követelmények szerinti oktatás ellenőrzése az óralátogatásokon, növendék hangversenyeken és a vizsgákon szerzett tapasztalatokon keresztül történik. Az elvárt szint a Pedagógiai programban rögzített követelményrendszer. Óralátogatáson részt vehet az intézmény vezetése, a szaktanárok, valamint az, akinek ezt az igazgató engedélyezte. Az óralátogatás időpontját előzetesen közölni kell az érintett szaktanárral. Tájékoztatni kell az ellenőrzés céljáról és szempontjairól. Amennyiben az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti, lehet előre nem közölt ellenőrzést is végezni. A tanév folyamán tervezett óralátogatásokat a munkatervben kell rögzíteni. Az osztályzatok megállapítása kizárólag a tanár feladata és joga. Szempontok az óralátogatásokhoz: - észreveszik-e a tanárok a kiemelkedő tehetségű növendéket és teremtenek-e számukra a megfelelő tehetségfejlesztéshez lehetőséget; - hogyan foglalkoznak a lemaradókkal, gyenge képességűekkel. A tanórákon a tanár módot teremt-e a felzárkóztatásukra, van-e ezzel kapcsolatban koncepciója; - a tanár felismeri-e a tanulók képességeit, különböző adottságaikat, melyekre alapozva segíti őket a magasabb teljesítmény elérésében; - a pedagógus magatartásának, a tanulók tevékenységének figyelése; - az óra célja és tartalma, az órán alkalmazott módszerek, az óra felépítése és szervezése, a nevelő munkája, egyénisége, karaktere, a tanóra eredményei és az ebből adódó következtetések. Mindezek összefüggésében vizsgálni kell: - a tantervi követelmények teljesítésének szintje mit mutat; - a tananyag terjedelme és jellege összhangban volt-e a tanulók életkori sajátosságaival; - a tananyag alkalmas volt-e a jártasságok és készségek kialakítására és a képességek fejlesztésére; - a tanulók elsajátították-e a szükséges készségeket és ismereteket; - mi volt a jelentősége a tanórának a tantervi témakör feldolgozása szempontjából; - megfelelő volt-e az óra tartalma szakmai szempontból; - hogyan alkalmazta a tanár a korszerű pedagógiai technikákat; - helyesen határozta-e meg az óra oktató-nevelő célját, elérte-e a kitűzött célt; - milyen volt az óra céljának tudatosítása; - érvényesül-e a tanár vezető szerepe; - hogyan segítette a tanóra a tanuló személyiségének fejlesztését; - milyen volt a bemutatás és a szemléltetés; - hogyan tagolta a nevelő az új anyagot, hogyan szervezte meg a tanulók órai munkáját; - milyen a magatartása, hogyan reagál a tanórán előforduló jelenségekre; - csoportos oktatás esetén milyen a frontális, csoportos és az egyéni tanulás szerepe, aránya, - van-e kialakult munkarend, ez célszerű-e vagy csak formális; - milyen volt az óra technikai szervezése, a tanár időbeosztása; - ki tudták-e használni a tanóra minden percét munkára, nem végzett-e felesleges munkát a pedagógus, - milyenek az érzelmi megnyilvánulások az órán; - általában milyen volt a gyakorlás, érvényesült-e a fokozatosság, a változatosság, a tanulók egyéni képességeihez való igazodás elve; - hogyan történik az audióvizuális eszközök és rendszerek, ismerethordozók felhasználása, megfelelő volt-e didaktikai szerepük, célszerű volt-e felhasználásuk, mindez együttesen segítette-e a tanulókban a szilárd készségek kialakulását; 16

17 - a nevelő meggyőződött-e a tanítási-tanulási folyamat eredményességéről; - milyen formája volt az ellenőrzésnek; - az ellenőrzésből kapott információkat hogyan hasznosította a tanár; - vannak-e kialakult normái az értékelésre, helyesek-e ezek; - bevonja-e a tanulókat az értékelésbe, gondol-e arra, hogy ennek során helyes szemléletet alakítson ki a követelményekről és ezeket elfogadtassa tanítványaival; - indokolja-e az érdemjegyet; - értékelése csak osztályzásból áll-e vagy ennél gazdagabb, bővebb; - ki tudta-e a tanórát használni a munkára; - megfelelő volt-e a tanuló motiválása; - hogyan korrigálja a tanulók hibáit. A tanórai értékelés esetén figyelembe veendő szempontok a tanulókkal kapcsolatban: - neveltség, - a gyerekek hozott tudása, - képességeik, - családi környezetük, - az iskola lehetőségei és felszereltsége. Eredmények, következtetések: - a tanóra pozitívumai, negatívumai, - továbbfejlesztés lehetőségei, - tapasztalt hibák (változtatás módja, lehetősége). Az ellenőrzés tapasztalatit a pedagógussal ismertetni kell, amellyel kapcsolatban a pedagógus észrevételt tehet. Az általánosítható tapasztalatokat nevelési értekezleten összegezni és értékelni kell Tanügyigazgatási ellenőrzés Tanügyigazgatási ellenőrzés körébe tartozik: - órarend megléte és betartása;- elkészíti egyéni foglalkozásnál szaktanár, csoportos foglalkozásnál igazgatóhelyettes; ellenőrzi: igazgatóhelyettes, igazgató, - statisztika szakszerű elkészítése;- készíti: igazgatóhelyettes, ellenőrzi: igazgató, - munkarend kialakítása;- készíti: igazgató, betartását ellenőrzi: igazgatóhelyettes, - beiratkozás;-végzi: iskolatitkár, igazgatóhelyettes, ellenőrzi: igazgató, - vizsgák és növendékhangversenyek megszervezése, -végzi: igazgatóhelyettes, ellenőrzi: igazgató, - bizonyítványokkal kapcsolatos feladatok, -végzi: igazgatóhelyettes, ellenőrzi: igazgató, - bizonyítványnyilvántartás,- végzi: igazgatóhelyettes, ellenőrzi: igazgató, - munkaköri leírások megléte; -felelős: igazgató - házirend betartása; -ellenőrzi: igazgatóhelyettes, igazgató, - SZMSZ. Nyomtatványok ellenőrzése: 1. Beírási napló vezeti: iskolatitkár, ellenőrzi: igazgatóhelyettes 2. Tájékoztató füzet vezetik: tanárok, ellenőrzi: igazgatóhelyettes 3. Egyéni foglalkozási napló vezetik: tanárok, ellenőrzi: igazgató 4. Csoportos foglalkozási napló vezetik: tanárok: ellenőrzi: igazgató 5. Tantárgyfelosztás készíti: igazgatóhelyettes, ellenőrzi: igazgató 17

18 6. Összesítő kimutatás a térítési díj és tandíj befizetéséről készíti: iskolatitkár ellenőrzi: igazgatóhelyettes, 7. Eszköz- és hangszerkölcsönzési kötelezvény vezetik: tanárok, ellenőrzi: igazgatóhelyettes 8. Eszköz- és hangszernyilvántartó lap vezeti: igazgatóhelyettes, ellenőrzi: igazgató 9. Javítóvizsga-jegyzőkönyv vezeti: igazgatóhelyettes, ellenőrzi: igazgató 10. Jegyzőkönyv a vizsgához vezetik: tanárok, ellenőrzi: igazgatóhelyettes 11. Osztályozóív a vizsgához vezetik: tanárok, ellenőrzi: igazgatóhelyettes 12. Osztályozóvizsga-jegyzőkönyv vezetik: tanárok, ellenőrzi: igazgatóhelyettes 13. Jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről vezeti: igazgató 14. Nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekről vezeti: igazgató 15. Bizonyítványkönyv (alapfokú művészetoktatási intézmény művészeti ágai zeneművészet szerint) vezetik: tanárok, ellenőrzi: igazgató 16. Törzslap külív, belív (alapfokú művészetoktatási intézmény művészeti ágai zeneművészet szerint) vezetik: tanárok, ellenőrzi: igazgató A tanügyigazgatási ellenőrzés naplók esetében havonta történik, statisztika elkészítése október 15-ig. Anyakönyvek és beírási naplók ellenőrzése tanév elején, félévkor és évvégén, órarend, ellenőrző és napló esetében pedig óralátogatáskor történik. A beiratkozásra a tanév utolsó hetében kerül sor, a pótbeiratkozás szeptember 15-ig tart. A beiratkozás során az adminisztráció vezetését az iskolatitkár, a munkaközösség-vezető vagy az igazgató és a helyettese végzi. A bizonyítványokat tanév elején kell beszedni, felelősek a szaktanárok, ellenőrzi az igazgatóhelyettes. Tanév végén a bizonyítványok helyes kitöltéséért felelősek a szaktanárok, ellenőrzi az igazgató és helyettese. Adatszolgáltatásért felelősek a szaktanárok, a nyilvántartás vezetése az iskolatitkár feladata, ellenőrzi az igazgató és helyettese. Munkaköri leírások elkészítése az igazgató feladata, folyamatosan ellenőrzi aktualitásukat és szükség szerint változtat ezeken. A házirend és az SZMSZ elkészítése az igazgató feladata, a nevelőtestület fogadja el, meglétéért és jogszerűségéért az igazgató felel. Az igazgató ill. a nevelőtestület szükség szerint kezdeményezheti a változtatásokat A munkáltató ellenőrzési feladatai Munkáltatói feladatok körébe tartozik: - a kinevezési okmányok jogszerűségének ellenőrzése, ezen belül a besorolások, átsorolások, kinevezésmódosítások, munkaviszony megszüntetése, jubileumi jutalmazásokkal kapcsolatos tevékenységek, - munkaidő pontos betartatása, - munkarend kialakítása és betartatása. A feladat az igazgató hatásköre. Az ellenőrzés folyamatos. A pályakezdők és új kollégák segítése az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezető feladata. Ellenőrzi az igazgató Gazdálkodással kapcsolatos ellenőrzési feladatok Iskolánk részben önállóan gazdálkodó intézmény. A gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal gazdasági csoportja végzi. Gazdálkodással kapcsolatos feladatok körébe tartozik: 18

19 - szakleltárak vezetése; - túlóra- és helyettesítéselszámolás készítése; - szabadság- és távolmaradás-jelentés készítése; - beszerzések. A feladatot az igazgatóhelyettes végzi. Az ellenőrzés az igazgató feladata, mely a leltár esetén évente, túlóra, helyettesítés, távolmaradás esetén havonta történik, a beszerzésekkel kapcsolatban folyamatos. A tandíjak és térítési díjak beszedését és a számlák kiállítását az igazgató, helyettese, a munkaközösség-vezető és az iskolatitkár végezheti, ellenőrzi az igazgató tanév elején, félévkor és a beíratkozási időszak végén Egyéb ellenőrzési feladatok Egyéb ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok: - munka-, tűz- és vagyonvédelem; - rendszeres üzemorvosi ellátás megszervezése és biztosítása; - tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése; - tantermek, illemhelyek, folyosók, udvar tisztasága; - továbbtanulás. Tűz-, munka- és vagyonvédelmi oktatáson a dolgozók tanév elején vesznek részt, ezt aláírásukkal igazolják. Felelős az igazgató. Az üzemorvosi ellátás megszervezése és biztosítása az igazgató feladata. Tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért a teljes alkalmazotti közösség felel. A szaktanároknak a tanév elején tájékoztatniuk kell a növendékeket a házirendben foglaltakról. Ezt a szaktanárok aláírásukkal igazolják. Ellenőrzi az igazgató, októberben. Az alkalmazottaknak a tanév folyamán figyelemmel kell kísérniük az iskola épületének és eszközeinek állapotát. Amennyiben olyan változást észlelnek, amely lehetőséget teremt balesetek előfordulására, azt azonnal kötelesek jelenteni az igazgatónak vagy helyettesének, akik ennek elhárításáról azonnal kötelesek intézkedni. Az alkalmazottak munkahelyen tartózkodásuk közben kötelesek folyamatosan figyelemmel kísérni az iskolában tartózkodó növendékek magatartását és tevékenységét, szükség esetén, a baleset elkerülése érdekében, kellő gondossággal és pedagógiai szakértelemmel eljárni. Az épület tisztán tartásáért a takarítónő felelős. Ellenőrzi az igazgató és helyettese - folyamatosan. Az iskola épületének tisztaságára az alkalmazottaknak és a növendékeknek egyaránt ügyelniük és figyelniük kell.a nem megfelelő tisztaságot jelenteniük kell az igazgatónak. A továbbtanulási szándék felmerüléséről a tanárok értesítik az igazgatót, aki a szükséges szervezési feladatokat ellátja. A növendék kellő haladásáról az érintett szaktanároknak folyamatosan kell tájékoztatniuk az igazgatót és helyettesét. A szülői értekezleteket a csoportos oktatás esetén a tanév elején, félévkor és a tanév végén szükséges megtartani. Felelősek: szaktanárok, munkaközösség-vezető, igazgatóhelyettes. Ellenőrzi: igazgató. A nevelő- oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező (választható) tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is. 19

20 A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének az ütemtervét az igazgató készíti el a szakmai munkaközösségek javaslata alapján. Az ellenőrzésben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség, a szülői szervezet. A nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak: - az igazgató - az igazgatóhelyettes - a munkaközösség-vezetők - a munkaközösségi tagok külön megbízás szerint Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrizheti az igazgatóhelyettes munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következő saját területén végzi. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatóhelyettest. Az ellenőrzés módszerei: - A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása - Írásos dokumentumok vizsgálata - Tanulói munkák vizsgálata Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet. Az egyes szakterületen végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek kiértékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az iskola vezetősénél. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait a feladatok egyidejű meghatározásával a nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni lehet. 9. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek pedagógusokat segítő munkája A nevelőtestület A nevelőtestület - a közoktatási törvény 56. -a alapján: "a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik." 20