Vállalatirányítás KÖLTSÉGTANI ALAPOK. Alapfogalmak. A költségek csoportosítása. Kiadás költség ráfordítás. Termelési költség önköltség

Átírás

1 KÖLTSÉGTANI ALAPOK Vállalairányíás Alapfogalmak Kiadás kölség ráfordíás 28/2. anév I. félév Termelési kölség önkölség Kölségnem kölséghely kölségviselő 2 A kölségek csoporosíása. Közgazdasági aralom szerin: kölségnemek. Közgazdasági aralom szerin 2. Összeéel szerin. A ermeléssel való kapcsola szerin. A ervezési mód, illeve elszámolhaóság szerin 5. A ermelési volumenhez való viszony szerin 2. Összeéel szerin: a) egyszerű kölségek b) összee kölségek. A ermeléssel való kapcsola szerin a) alapkölségek b) járulékos kölségek. A ervezési mód, illeve elszámolhaóság szerin: a) közvelen kölségek b) közvee (álalános) kölségek -üzemi -gyáregységi - vállalai 5. A ermelési volumenhez való viszony szerin: a) állandó (fix) kölségek b) válozó kölségek - arányosan válozó (proporcionális) - degresszíven válozó (szubproporcionális) - progresszíven válozó (szuperproporcionális) 5 6

2 AZ ÖNKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁS Fogalma Tárgya A kalkuláció készíésének időponja szerin -előkalkuláció - közbenső kalkuláció - uókalkuláció Az önkölség számíásának módszerei. Egyszerű oszókalkuláció 2. Pólékoló (hagyományos) kalkuláció. Tevékenységalapú (ABC Aciviy Based Cosing) kölségszámíás 7 8 A BERUHÁZÁS A beruházási folyama Fogalma Csoporosíása - összeéel szerin - finanszírozási forrás szerin - az egymáshoz való kapcsolódás szerin -időbeli kierjedés szerin Indíékai szakasz:. A dönés komplex előkészíése és a dönés 2. A megvalósíás (kivielezés). Az üzembe helyezés. Az üzembe helyezés uáni eendők; ellenőrzés, visszaekinő érékelés. A dönés komplex előkészíése és a dönés A dönéselőkészíés műveleei A megvalósíás előkészíése 2. A megvalósíás (kivielezés) Műszaki munkák Műszaki próbák Gazdasági, pénzügyi, adminiszraív feladaok. Az üzembe helyezés. Az üzembe helyezés uáni eendők A beruházás időbeli szervezése, ervezése Gan-diagram Hálóervezési eljárások 2 2

3 BERUHÁZÁS-GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATOK A gazdaságosság fogalma A gazdaságossági vizsgálaok fajái. A gazdaságossági elemzés célja, jellege szerin 2. Az érékelés időbeli elhelyezkedése szerin. Az idő és az időbeli válozások figyelembe véele szemponjából. A gazdaságossági elemzés célja, jellege szerin a) abszolú érékelés b) relaív, összehasonlíó elemzés -időbeli összehasonlíás - érbeli összehasonlíás - dönési, cselekvési válozaok rangsorolása 2. Az érékelés időbeli elhelyezkedése szerin a) előzees b) uólagos c) közbenső. Az idő és az időbeli válozások figyelembe véele szemponjából a) dinamikus b) saikus 5 A gazdaságossági vizsgálaok módszerani alapismereei Relaív jelleg Meodikai eszközök. Egyedi gazdaságossági mérőszámok a) Hányados formájú b) Egyenleg formájú c) Csak hozam vagy csak ráfordíás 2. Opimalizációs eljárások 6 A dinamikus és a saikus vizsgálaok A dinamikus vizsgála Többéves időhorizon Az időényező szerepe Az időhorizon Az adaok jellege Prognoszizál adaok Időpreferencia alkalmazása a) az időpreferencia alkalmazásának echnikája b) gyakorlai megvalósíása: kamaozaás, illeve diszkonálás 7 8

4 A kamaozaás. Egyszerű kamaozás 2. Kamaos kamaszámíás X = X (+*p) X = X (+p) X : az X mennyiségnek a -dik időponra ászámío éréke X : ado mennyiség a -dik időponban p: kamaláb : a ké időpon közöi időaram években +*p: kamaényező X : az X mennyiségnek a -dik időponra ászámío éréke X : ado mennyiség a -dik időponban p: kamaláb : a ké időpon közöi időaram években (+p) : kamaényező 2 A diszkonálás A saikus vizsgála X (+p) X = X, ebbőlx = = X * ( + p) ( + p) X : az X mennyiségnek a -dik időponra ászámío éréke X : ado mennyiség a -dik időponban p: kamaláb : a ké időpon közöi időaram években (+p) : diszkonényező 2 Rövid időhorizon (álalában év) Jelenlegi adaok Időpreferenciá nem alkalmaz Konsans hozamok és éves üzemeleési ráfordíások A beruházás ponszerű 22 A gazdaságossági számíások érékelése. Az n-dik év végére felkamaol érékek összeveése 2. A -dik időponra veíe érékek összeveése NPV (ne presen value): neó jelenérék. Egységnyi befekeésre juó hozam: hozam / befekeés. A megérülési idő () Számíása: Válozó mennyiségekből: ΣH i B Konsans mennyiségekből: = B / H Álagos megérülési idő: B m ál. = ΣH = n n ΣH B Az időpreferencia figyelembe véelével: ΣH i ΣB i 2 2

5 A TERMELÉSIRÁNYÍTÁS fogalma rendeleése célja A ermelésirányíás feladacsoporjai (a ermelésirányíás srukúrája). Tervezés 2. Előkészíés. Irányíás A ermelési folyama csoporosíása. A gyárási folyama rendeleése szemponjából 2. Az előállío ermék jellege szerin. A gyárási folyama szervezei agolsága szerin. A gyárási folyama dinamikája alapján 5. A gyárás ömegszerűsége (a gyárási ípusok) szerin 6. A munkahelyek csoporosíása, érbeli elrendezése szerin 27. A gyárási folyama rendeleése szemponjából a) főfolyama a) előgyárási folyama b) segédfolyama vagy b) gyárási főfolyama c) mellékfolyama c) szerelési folyama 2. Az előállío ermék jellege szerin a) szabványosío ömegermék b) egyedi ermék 28. A gyárási folyama szervezei agolsága szerin a) horizonális gyárás b) verikális gyárás 5. A gyárás ömegszerűsége (a gyárási ípusok) szerin a) egyedi gyárás b) sorozagyárás c) ömeggyárás. A gyárási folyama dinamikája alapján a) folyonos b) szakaszos c) időszakos 2 6. A munkahelyek csoporosíása, érbeli elrendezése szerin a) műhelyrendszerű gyárás b) árgyi elvű gyárás - csoporos gyárás - folyamaos gyárás 5

6 A gyárási ípusok: a gyárás ömegszerűségének foka A ömegszerűségi fok fogalma A gyárási ípusok. Egyedi gyárás 2. Sorozagyárás. Tömeggyárás Az egyedi gyárás jellemzői A sorozagyárás jellemzői A ömeggyárás jellemzői 2 A gyárás érbeli lefolyaása. Technológiai elven alapuló gyárási rendszer (műhelyrendszerű) 2. Tárgyi elven alapuló gyárási rendszer Fejleségi fok alapján: a) Csoporos gyárási rendszer b) Folyamaos gyárási rendszer A műhelyrendszerű gyárás jellemzői előnyei hárányai A csoporos (csoporrendszerű) gyárás jellemzői előnyei hárányai zár ermelési csopor (zár ciklus) a csopor zársági foka a zársági fok muaói A folyamaos gyárás jellemzői előnyei 5 6 6

7 A gyárás időbeli lefolyásának szervezése A ermelésirányíás alapveő számíásai Áfuási idő ld. a ananyag későbbi részében 7. A gyárandó mennyiséggel kapcsolaos számíások Teljesíőképesség-számíás Opimális gyármányválaszék-számíás Befejezelen, félkész- és készermék készleekkel kapcsolaos számíások Sorozanagyság-számíás 2. Idővel kapcsolaos számíások Áfuási idő számíása Periodiciás 8 A TERMELÉSTERVEZÉS MÓDSZERE: AZ INPUT-OUTPUT MODELL (TKM TERMÉKKAPCSOLATI MODELL) üzemi kapcsolaok modellje ermékkapcsolaok modellje Egy ermelési probléma Termékek: Alapermék (alkarész) Félkész-ermék (részegység) Végermék naurális ípusúak érékbeni ípusúak ermékszerkezeűek aggregálak ermékszerkezeű naurális modell Egy gyárban egy bizonyos végerméke öbb részegységből állíanak össze. A részegységek előállíásához szinén felhasználhanak más részegységeke is, valamin olyan ermékeke, amelyekbe nem épül be más ermék. A2 2 A 2 A5 irányío, körmenes, érékel gráf közvelen és közvee kapcsolaok A A 2 közvelen ráfordíások márixa (K) 2 7

8 2 K = 2 2 A márix jelenése; jellemzői Téelezzük fel, hogy a ermelés egy napján A-ből, A2-ből, A-ból 2, A-ből 2, A5-ből 5 darabo gyároak összesen. q = [; ; 2; 2; 5] (db) q: a bruó kibocsáás vekora Az ado napi ermelés során az egyes ermékekből hány darabo épíeek be más ermékekbe, azaz hány darabo használak fel más ermékek összeállíásához? K*Q márix Q = a K*Q ( M) márix jelenése; érelmezése a márix elemei soronkén 2 8 a márix elemei oszloponkén K = K*Q* = K*q = [; 8; 8; 7; 65] a ermelői (belső) felhasználás vekora 6 y = q K*q = (E K)*q y: a neó kibocsáás vekora I. y = q K*q q K*q y II. y = (E K)*q q = = (E K) = = y 8 8

9 y = (E K)*q q = (E K) - *y T: eljes (halmozo) ráfordíások márixa T = E+K+K 2 +K +K + +K n, ahol K n =. K 2 = K = 6 22 q = T * y T márix számíásához: E, K márixok már ismerek, szükségesek még K 2,K, K sb. márixok. K = 8 5 T = E+K+K 2 +K +K 2 T = q = T * y 2 T = 5 6 y = = q 52 A ermékek és az erőforrások kapcsolaa q = T * y q = T * y Mennyivel kell növelnünk az egyes ermékekből a gyárás, ha az A-es ermékből 5%-kal kívánjuk növelni az érékesíés? v : közvelen fajlagos erőforrásfelhasználási vekor v : halmozo fajlagos erőforrásfelhasználási vekor v = v *T 5 5

10 Ha erőforrás ala normaóra-szükséglee, anyagszükséglee sb. érünk, akkor: v *y = N, illeve v *y = A; vagy: v *q = N, illeve v *q = A. v *y = v *q v *T*y = v *q v *q = v *q 55 Hány normaóra szükséges az összes ermék legyárásához, ha ismer a közvelen fajlagos normaóra-felhasználás vekora? v = [5; ; 2; 7; ] nó/db I. N = v *q q = v = [5; ; 2; 7; ] 22 nó 56 b) N = v * y II. N = v *y 2 T = 5 a) v = v * T 6 v = [5; ; 2; 7; ] [2; 72; ; 57; ]= v y = v = [2; 72; ; 57; ] 6 22 nó 57 A ermelésirányíás alapveő számíásai. A gyárandó mennyiséggel kapcsolaos számíások Teljesíőképesség-számíás Opimális gyármányválaszék-számíás Befejezelen, félkész- és készermék készleekkel kapcsolaos számíások Sorozanagyság-számíás 2. Idővel kapcsolaos számíások Áfuási idő számíása Periodiciás 58 A TELJESÍTŐKÉPESSÉG SZÁMÍTÁSA A kapaciás és az áereszőképesség számíásának alapösszefüggései A eljesíőképesség fogalma Szinjei (fokozaai): - Kapaciás -Áeresző-képesség Ké ényező:. Időalap (I) 2. Kapaciásnorma (N) C = I N 5 6

11 A kapaciás és az áereszőképesség számíása I = h δ % n m I m α g N = db + p % eb s 6 A kapaciás és az áereszőképesség számíása közöi különbségek Az időalap számíása: n: munkanapok száma m: műszakszám I mh : egy műszak hasznos időarama α: műszak-kihasználási ényező g: gépek száma δ% : kieső idők aránya az időalap %-ában 62 A ermelési kereszmeszeek A kapaciásnorma számíása: db : darabidő eb : előkészülei és befejezési idő s: sorozanagyság p % : a dolgozók eljesíményszázaléka Fogalma Összefüggése a eljesíőképességgel Homogén kereszmesze Szűk kereszmesze Alapveő kereszmesze 6 6 A ermelésirányíás alapveő számíásai. A gyárandó mennyiséggel kapcsolaos számíások Teljesíőképesség-számíás Opimális gyármányválaszék-számíás Befejezelen, félkész- és készermék készleekkel kapcsolaos számíások Sorozanagyság-számíás 2. Idővel kapcsolaos számíások Áfuási idő számíása Periodiciás 65 AZ OPTIMÁLIS GYÁRTMÁNYVÁLASZTÉK MEGHATÁROZÁSA Fogalma Módszere: opimum-számíás 66

12 A ermelésirányíás alapveő számíásai. A gyárandó mennyiséggel kapcsolaos számíások Teljesíőképesség-számíás Opimális gyármányválaszék-számíás Befejezelen, félkész- és készermék készleekkel kapcsolaos számíások Sorozanagyság-számíás 2. Idővel kapcsolaos számíások Áfuási idő számíása Periodiciás 67 A befejezelen ermelés fogalma jelenősége összeéele készleípusok KÉSZLETGAZDÁLKODÁS 68 Készleípusok Megmunkálási készle Szállíási és minőségellenőrzési készle Megmunkálásra várakozási készle Bizonsági készle Forgó (folyó) készle Üzemközi bizonsági készle Technikai készle Szezonkészle Minimális készle maximális készle 6 Fogalma A készlegazdálkodás Befolyásoló ényezői:. Az oupu folyama (keresle-kielégíés) elemei 2. Az inpu folyama (uánpólási, készlefelölési) elemei. A készleezési folyama kölségényezői. A működési sraégia 7. A készleezési folyama kölségényezői a) Készlearási kölségek - a ermék fizikai lééhez kapcsolódóak - a ermék érékjellegéhez kapcsolódóak b) A készleuánpólás kölségei - rendelésfeladás, ermékávéel, belső mozgaás - a szállíónak fizeendő kölségek c) A hiány kölségei 7. A működési sraégia Befolyásoló ényezők: a) A vállala sajáosságai b) A célkiűzések c) Az opimálisnak ekine eljárás kiválaszása készlegazdálkodási mechanizmusok 72 2

13 A ciklikus készlegazdálkodás db Q max Q p Q p2 Q p a jelölések: p : állandó rendelési időköz Q max : maximális készle Q pi : a rendel mennyiség (válozó) előnye p p p háránya alkalmazási erüleei 7 7 A kérakáras készlegazdálkodás db Q p Q p Q Q p a jelölések: pi : rendelési időköz (válozó) Q : jelzőkészle Q p : a rendelési mennyiség (állandó) p p2 p előnye háránya alkalmazási erüleei A csillapíásos készlegazdálkodás db Q max Q min Q p Q p Qp p p2 p a jelölések: pi : rendelési időköz (válozó) Q max : maximális készleszin Q p : rendelési éel (állandó) előnye háránya alkalmazási erüleei 77 78

14 A ermelésirányíás alapveő számíásai. A gyárandó mennyiséggel kapcsolaos számíások Teljesíőképesség-számíás Opimális gyármányválaszék-számíás Befejezelen, félkész- és készermék készleekkel kapcsolaos számíások Sorozanagyság-számíás 2. Idővel kapcsolaos számíások Áfuási idő számíása Periodiciás 7 jelenősége kéféle ermészeű kölség a) éelnagyságól függelen b) éelnagyságól függő az opimum keresése AZ OPTIMÁLIS SOROZATNAGYSÁG SZÁMÍTÁSA 8 F A ermelésirányíás alapveő számíásai S Egyéelben gyáro ermékmennyiség. A gyárandó mennyiséggel kapcsolaos számíások Teljesíőképesség-számíás Opimális gyármányválaszék-számíás Befejezelen, félkész- és készermék készleekkel kapcsolaos számíások Sorozanagyság-számíás 2. Idővel kapcsolaos számíások Áfuási idő számíása Periodiciás 8 82 AZ ÁTFUTÁSI IDŐ fogalma Az áfuási idő fokozaai szerkezee jellegé ekinve a) produkív idő - a echnológiai műveleek ideje - a ermészei folyamaok ideje echnológiai áfuási idő gyárási áfuási idő napári áfuási idő b) improdukív idő - megszakíások - veszeségek 8 8

15 A echnológiai áfuási idő Taralma A műveleek időrendi összehangolásának (a művelekapcsolásnak) esee:. Soros (egymás uáni, folyaólagos) 2. Párhuzamos (szinkron). Álapolásos (áfedéses, vegyes) 85 Példa Egy egyszerű gyármány darabos sorozaokban állíanak elő. A gyármány minden darabján 5 echnológiai művelee kell végezni, amelyek időszükséglee:. művele: = 2 óra 2. művele: 2 = óra. művele: = óra. művele: = óra 5. művele: 5 = 2 óra Számísuk ki a echnológiai áfuási idő a különböző művelekapcsolási módok melle! 86 A soros művelekapcsolás A soros művelekapcsolás Z ech soros = s * Σ i Z ech : a echnológiai áfuási idő s: sorozanagyság Σ i : az egyes darabokon végrehajandó összes művelei idő. Z soros ech = s * Σ i = * = 6 óra A párhuzamos művelekapcsolás A párhuzamos művelekapcsolás Z ech párh = Σ i + (s-) * max max : a mérékadó művele Z ech párh = Σ i + (s-) * max = + (-)* = = 8 óra. 8 5

16 Az álapolásos művelekapcsolás Az álapolásos művelekapcsolás Z ech álap = Σ i + (s-)*(σ h Σ r ) h : hosszabb művele r : rövidebb művele Z ech álap = Σ i + (s-)*(σ h Σ r )= = + (-) * (7 2) = 2 óra. 2 aralma A gyárási áfuási idő számíása Z gy = Z ech + munkarenden belüli megszakíások ideje aralma számíása: Z nap = Z A napári áfuási idő gy az időszak napári napjainak száma m 8 az időszak munkanapjainak száma Darabidő Az áfuási idő szerkezee Áfuási idő A ermelésirányíás alapveő számíásai Előkészülei és befejezési idő Taralékidő Technológiai idő Szervezési hiányosságok Megszakíások Munkarenden belüli megszakíások Minőségellenőrzés Természees folyamaok ideje M űveleközi idő Szállíás Munkarendből adódó megszakíások Számbavéel 5. A gyárandó mennyiséggel kapcsolaos számíások Teljesíőképesség-számíás Opimális gyármányválaszék-számíás Befejezelen, félkész- és készermék készleekkel kapcsolaos számíások Sorozanagyság-számíás 2. Idővel kapcsolaos számíások Áfuási idő számíása Periodiciás 6 6

17 A PERIODICITÁS fogalma előnyei 7 7