HUSRB/1203/213/151 CODEX Coordinated Development and Knowledge Exchange on Spatial Planning Methodology

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HUSRB/1203/213/151 CODEX Coordinated Development and Knowledge Exchange on Spatial Planning Methodology"

Átírás

1 HUSRB/1203/213/151 CODEX Coordinated Development and Knowledge Exchange on Spatial Planning Methodology Közös módszertani keretek kialakítása a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program hátrányos helyzetű térségeinek komplex és integrált területi fejlesztéséhez kapcsolódóan Készítette: Tapasztó Dénes Tóth Róbert Tamara Zelenovic Vasiljevic Vladimir Pihler Ljubica Rozic Mina Jevtic Ljubica Protic Eremic Dragana Duncic Natasa Simicic

2 Tartalomjegyzék Bevezetés A programterület áttekintő bemutatása A programterület projekt szempontjából releváns magyarországi részének bemutatása A programterület projekt szempontjából releváns szerbiai részének bemutatása A jogszabályi háttér vizsgálata A projekt szempontjából releváns Európai Uniós és magyarországi jogszabályi keretek bemutatása A projekt szempontjából releváns szerbiai jogszabályi keretek bemutatása A fogalmi keretek kialakítása A fejletlen és hátrányos helyzetű területek beazonosítása a programterület magyarországi részén A fejletlen és hátrányos helyzetű területek beazonosítása a programterület szerbiai részén Horizontális alapelvek Az Operatív Program kulcselemei Bevezetés: az operatív programok struktúrájának alapvető felépítése A as Operatív Programok áttekintése A as területi Operatív Program felépítése Helyzetelemzés és a kapcsolódó adatok körének meghatározása A program stratégiai fejezete A SWOT analízis és a kapcsolódó módszertan A kialakításra kerülő célrendszer A prioritások kijelölése Az indikátorok körének meghatározása A monitoring rendszer kialakítása Az output és eredmény indikátorok körének meghatározása Az akcióterv Az ITI (integrált területi beruházások), mint új eszköz lehetséges szerepe a területfejlesztésben A CLLD mint új eszköz lehetséges szerepe a területfejlesztésben Területi stratégia kidolgozása (metodológiai áttekintés) Integrált stratégiák határ menti aspektusból Az ITI (integrált területi beruházások), mint új eszköz Közösség-vezérelt (alulról építkező) helyi fejlesztések

3 5.4 Lehetséges módszerek a funkcionális várostérségek lehatárolásához A kistérségi-adminisztratív modell A közigazgatási modell A funkcionális modell Területi Operatív Programok kidolgozásának és megvalósításának tapasztalatai Az Operatív Programokra épülő pályázati kiírások tervezése Projektfejlesztés Projekt megvalósítás A pénzügyi támogatási keretekhez kapcsolódó megvalósítási tapasztalatok Szerbiában, a Vajdaság AT területén Pénzügyi keretek és a programok eddigi eredményei: tapasztalatok a pénzügyi rendszerek alkalmazása terén Szerbiában, a Vajdaság AT területén Intézményi és szervezeti háttér A program/stratégia értékelése Összefoglalás Mellékletek Felhasznált szakirodalom

4 Bevezetés 2013 év végén az Európai Unió tagállamaiban, valamint a Határon Átnyúló Együttműködési Program célterületein egyaránt komoly tervezési munka folyik a as EU-s támogatási periódus előkészítése érdekében. Magyarországon zajlik az operatív programok, köztük a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program kidolgozása, illetve, komoly előrelépések történtek a Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program új időszakra vonatkozó feltételeinek kialakítása során is. A CODEX projekt számos egyéb tevékenység mellett egy olyan, a szerb partnerekkel együttműködésben kidolgozásra kerülő módszertani anyag kidolgozását is célul tűzte ki, amely a korábbi gyakorlattal szemben nem a teljes programterületre, hanem annak hátrányos helyzetű térségeire koncentrál. A kidolgozásra kerülő módszertan egyes megállapításai a fejlesztések olyan aspektusaira kívánnak rávilágítani, melyek hozzásegíthetik a két országot a közös, vagy hasonló gyakorlat alkalmazásához az elmaradott, marginalizálódott és hátrányos helyzetű területek, települések problémáinak kezelése érdekében. Ennek megfelelően a határ menti fejlesztési programok megvalósításához jól illeszkedő integrált fejlesztési megközelítés bemutatásának is teret kívánunk adni tanulmányunkban. A módszertan hozzá kíván járulni egy közösen kidolgozandó, a hátrányos térségek fejlesztése érdekében kidolgozandó fejlesztési csomag kialakításához azáltal, hogy rögzíti a legfontosabb elvi, fogalmi kereteket. Emellett, dokumentumunk egyértelmű célja, hogy a szerzők stratégia és programtervező tapasztalatait rögzítve olyan módszertani alapdokumentumként is funkcionálhasson, amely alapszinten definiálja egy operatív program kidolgozásához szükséges legfontosabb tudáselemeket a magyarországi gyakorlatnak megfelelően. A dokumentum mindezek mellett összegzi a Vajdaság Autonóm Tartományban eddig felhalmozódott programtervezési tapasztalatot is. A releváns fejezetekben megjelennek a szerb partner szempontjából lényeges elemek és bemutatásra kerül az eddigi, EU-s források felhasználásához kapcsolódó tapasztalat is. 4

5 1. A programterület áttekintő bemutatása A CODEX projekt keretei között a Szegedi Tudományegyetem Munkatársai által elkészített megalapozó tanulmány részletes elemzést tartalmaz a programterület magyarországi területén található leghátrányosabb helyzetű térségeivel kapcsolatban. Az alábbi fejezetrész az analízis révén levonható tapasztalatokat összegzi. 1.1 A programterület projekt szempontjából releváns magyarországi részének bemutatása A fejezet a Központi Statisztikai Hivatal online elérhető T-STAR adatbázisának adatain, illetve azok elemzésén alapul. Az adatbázis alapvetően 2000 és 2011 közötti, települési, kistérségi szintű elemeket tartalmaz. Gazdaság és turisztika Elemzésünk korábbi fejezetésben kitértünk a legfontosabb társadalmi és gazdasági folyamatok regionális és megyei szintű elemzésére a Dél-Alföld, Bács-Kiskun megye és Békés megye vonatkozásában. Jelen fejezetünk célja, hogy a mutatókat a programterület 3 leghátrányosabb helyzetű kistérsége közé sorolt statisztika térségében is megvizsgáljuk, és a folyamatokat összevessük a magasabb területi szinten végbemenő tendenciákkal. A regisztrált vállalkozások számát vizsgálva kijelenthetjük, hogy a Kisteleki és a Jánoshalmi kistérségekben hasonló tendencia érvényesül, vagyis 2006-ot követően jelentősen megnő a regisztrált cégek száma. Míg mindkét kistérségben 3-4-szeres bővülés tapasztalható, addig ugyanakkor a Bácsalmási kistérségben csupán megduplázódik (721 db-ról 1621 db-ra emelkedik) a regisztrált vállalkozások száma. A működő vállalkozások számát tekintve a Bácsalmási kistérségben a 2006-os mélypontot követően kismértékű bővülés indult meg, és a működő vállalkozások száma között ingadozik, vagyis a 2004-es szinten rögzül. A 2000-es adatokhoz képest a bővülés 2010-ben 7,27%-os. A Jánoshalmi kistérségben ellentétben a Bácsalmásiban rögzített tendenciákkal a 2002-es évben rögzített 973 darabos csúcshoz képest folyamatosan csökken a működő vállalkozások száma. A 2010-es 819 darab cég a kiinduló, 2000-es adat (889 darab) alig 92,13%-a. A működő vállalkozások számának alakulása kapcsán a Kisteleki kistérség mutatja a legpozitívabb képet től egy 2007-es visszaeséstől eltekintve folyamatosan nő a 5

6 kistérségben a működő vállalkozások száma, sőt 2010-ben már 923 darab működő céget rögzítettek, mely érték a 2000-ben mért kiinduló adatot (806 darab), 14,51%-kal haladja meg. A Bácsalmási kistérség 4 települése közül csak a székhely Bácsalmáshoz rendelhetünk vendégéjszakákat és vendégeket, a többi településen regisztrált turisztikai vendégforgalom nem volt. Mindemellett a meglévő forgalom is csökkenő tendenciát mutat, annak ellenére, hogy az egyes évek között jelentős eltéréseket láthatunk: az elemzett utolsó két évben 2061 (2010), illetve 809 (2011) vendégéjszakát töltöttek el a kistérségben az odalátogatók. Hasonlóan visszaesett a vendégek száma is. Az is megállapítható, hogy egy-egy vendég átlagosan 3,4 éjszakát töltött el Bácsalmáson. A Jánoshalmi kistérség mutatói is a térség gyenge turisztikai teljesítményét szemléltetik. Regisztrált vendégek ebben a kistérségben is egy településhez, Mélykúthoz kapcsolódnak. A KSH adatok tanúsága szerint 2005 és 2011 között a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma nullára csökkent. A Csongrád megyei Kisteleki kistérség 6 települése közül 1 esetében nem volt regisztrált szállóvendég a vizsgált időszakban, míg a többi esetében igen. Kiemelkedik a térségben Ópusztaszer, mely regionális jelentőségű látványosságával (Történeti Emlékpark) sok látogatót vonz az ország és a világ számos területéről. Igaz ugyanakkor, hogy az Emlékpark látogatói többnyire 1 napos programként jelennek meg a településen, így a szálláshelyek vendégkörét csak szerény mértékben gyarapítják. Demográfia Rövid összefoglalónk jelen a szakaszban az LHH kistérségek népességi folyamatival foglalkozunk. A két Bács-Kiskun megyei kistérség hátrányos helyzetét jól jelképezi népességük csökkenése. A Bácsalmási kistérség 2000 és 2011 között népessége több, mint 13%-át vesztette, el, a Jánoshalmi kistérség lakónépességének csökkenése 14,76%-os ebben az időszakban. Ezek az értékek nagymértékben meghaladják a regionális (5,86%) és Bács-Kiskun megyei (4,68%) szinteket. A népesség csökkenése a Csongrád megyei Kisteleki kistérségre is jellemző, azonban annak mértéke közel sem éri el a Bács-Kiskun megyei térségekét. Ugyanakkor az itt számított 7,5%-os népesség fogyás is jelentősen meghaladja a regionális (5,86 %) és Csongrád megyei (2,58%) adatokat. Az elemzések alapján megerősítést nyer az a megállapítás, hogy a népesség csökkenéséhez annak két fő okozó tényezője egyaránt hozzájárul regionális és megyei szinten is. Míg azonban 6

7 a vándorlási adatok alapján nem feltétlenül állapítható meg egyértelmű romló tendencia sőt, regionális szinten inkább javulást tapasztalunk addig a természetes népességi folyamatokon belül a születésszám drasztikus visszaesése elgondolkodtató és a jövőre nézve komoly demográfiai veszélyeket hordoz magában. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek szempontjából kiemelkedő fontosságú, milyen mértékben tudtak részesülni a vizsgált időszakban a fejlesztési forrásokból. A következőkben átfogó módon mutatjuk be az egyes kistérségekben megjelenő forrásigényt, valamint a kapcsolódó megítélt támogatási összeget. A három érintett kistérség a Kisteleki, a Bácsalmási és a Jánoshalmi közül a Kisteleki volt a legaktívabb pályázó a regionális operatív program forráskeretei esetében. Az elnyert 7,6 milliárd forint támogatási összeg 59,97%-a a megpályázott támogatásnak. A Bácsalmási kistérség pályázói közel 3 milliárd forint összegre nyújtottak be támogatási igényt, melynek 79,81%-a megítélésre is került. Ez az összeg azonban mindössze 30%-a a Kisteleki kistérség által megnyert forrásnak. A Jánoshalmi kistérségből közel 2 milliárd forint támogatási igény érkezett a közreműködő szervezethez, ennek 52,61%-a vált támogatottá. Mindezt figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a három érintett terület közül a Kisteleki kistérség volt a legaktívabb pályázó, s bár sikeressége százalékos arányban nem érte el a Bácsalmási kistérségét, volumenében jóval magasabb támogatási összeget tudott területére vonzani. A Jánoshalmi kistérség volt a legkevésbé aktív pályázó és a legkevésbé sikeres is a pályázatok során. Ha tematikusan is megvizsgáljuk a kistérségek forrásabszorpciós képességét, akkor további fontos megállapításokat tehetünk. A gazdaságfejlesztés területén a Kisteleki kistérség közel tízszer nagyobb forrásra pályázott (3,008 milliárd forint), mint a Jánoshalmi (0,317 milliárd forint) vagy a Bácsalmási (0,374 milliárd forint) kistérség. A pályázási aktivitás eredményeként Kistelek környékén 1,5 milliárd forint támogatásból valósulhatott meg gazdaságfejlesztési projekt, míg Bácsalmás térségében 0,102 milliárd, Jánoshalma térségében pedig 0,170 milliárd forint támogatási forrás került megítélésre a DAOP forrásából. A turisztikai fejlesztések területén még jelentősebb a különbség a három térség között. A Kisteleki kistérségben 4,018 milliárd forint igényelt forrásra 3,290 milliárd forint támogatás jutott, ami jelzi, hogy ezen a területen több, mint 80%-os sikerességgel pályáztak a térség projektgazdái. A másik két kistérség közel sem volt ilyen aktív. A Bácsalmási térség 0,145 milliárd forintos igényéből egyáltalán nem kapott támogatást, míg Jánoshalma szintén igen alacsony pályázati igényére (0,131 milliárd forint) is csak 35 millió forint támogatási összeg került megítélésre. 7

8 Fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy míg a Kisteleki kistérség relatíve aktív volt a gazdaságés turisztikai fejlesztések terén és benyújtott pályázati jelentős részben támogatásban is részesültek, addig a Bácsalmási és Jánoshalmi kistérség fejlesztései e területeken igen szerénynek mondhatóak. Némileg más képet mutat a közlekedés és a térségfejlesztés témaköre. A közlekedésfejlesztés terén a Bácsalmási kistérség juthatott a legtöbb megítélt támogatási összeghez (1,927 milliárd forint), a második helyen a Kisteleki (1,469 milliárd forint) van, míg a sort a Jánoshalmi kistérség zárja, ahol 0,357 milliárd forint juthatott 2013 elejéig a helyi utak fejlesztésére. A térségfejlesztés (város és környezeti fejlesztések) területén Kistelek és környéke ismét kiemelkedik a másik kistérség közül 1,353 milliárd forint elnyert támogatással. A Bácsalmási térség ennek mintegy 18%-át (0,248 milliárd forint), a Jánoshalmi kistérség pedig mintegy 35%- át (0,465 milliárd forint) tudta elnyerni térségfejlesztési célokra. Összességében a regionális források esetében elmondható, hogy a Kisteleki kistérség aktív pályázati tevékenységgel, viszonylag sikeresen pályázva jóval magasabb támogatási összegekhez jutott hozzá, mint a másik két kistérség. A következőkben a már bemutatott három LHH kistérség eredményeinek összehasonlító elemzését végezzük el. A vizsgált kistérségek közötti különbségek jól megmutatkoznak már a benyújtott pályázatok elemzésénél. Valamennyi tématerület esetében egyértelműen kirajzolódik a Kisteleki kistérség pályázói aktivátása, egyedük a közlekedésfejlesztés esetében tűnik a másik két térség szereplése is jelentősebbnek. Fontos kiemelni, hogy a térségek gazdasági hátrányainak kompenzálására hivatott intézkedések esetében gazdaségfejlesztés és turisztika nagyon alacsony a részvétel a források megszerzéséért, különösen igaz ez a turizmus ágazatára. A támogatott projektek esetében tovább nyílik az olló. Az egyetlen különbség ismét a közlekedésfejlesztés, ahol a pályázói sikeresség a két Bács-Kiskun megyei kistérség javára fordul. A 2-2 támogatott gazdaságfejlesztési projekt azonban kirívóan alacsony e térségekben. A pályázói sikeresség kapcsán megállapíthatjuk, hogy a gazdaságfejlesztés területén a Kisteleki kistérség, amelyből eleve sokkal több projektjavaslat került benyújtásra, jóval sikeresebben pályázott: beadott projektjavaslatainak közel fele támogatást kapott, míg a bácsalmási projekteknek 20, a jánoshalmiaknak 33,33%-a. A turisztika esetében csalóka az arányszám a Jánoshalmi kistérség esetében: az 50% valójában azt jelenti, hogy a benyújtott 2 pályázatból az egyik támogatást kapott. Ugyanakkor a Bácsalmási kistérségben az egyetlen benyújtott turizmusfejlesztési projekt nem kerülhetett be a nyertes pályázatok közé. Ahogy arra korábban is utaltunk, a közlekedésfejlesztés különbözik a pályázói sikeresség szemszögéből a többi témakörtől. Ezen a területen elmondható, hogy minden második 8

9 bácsalmási és jánoshalmi pályázat támogatást kapott, míg a Kisteleki kistérségben csak minden harmadik. A térségfejlesztés a városrehabilitációs és környezetfejlesztési alprogramokból épül fel. Érdemes kiemelni, hogy a Bácsalmási és Jánoshalmi kistérségekből eleve kevés projektjavaslat került beadásra (3-3), azonban ezeknek is csak harmada (1-1 projekt) nyert. A Kisteleki kistérség sokkal aktívabb volt ezen a fejlesztési területen is: 15 benyújtott pályázatukból 10 támogatást kapott, ezzel pályázói sikerességük 66,67%-os. Összességében elmondható, hogy a Kisteleki kistérség a két Bács-Kiskun megyei kistérségnél jelentősen nagyobb pályázói aktivitást mutatott, amelyhez még hozzájárult az is, hogy a Bácsalmási és Jánoshalmi pályázatok, arányukat tekintve, jelentősen kevesebb esetben részesültek támogatásban. Mindez azt is jelenti, hogy a Kisteleki kistérség nem csak aktívabb pályázó volt a vizsgált időszakban, a DAOP érintett területein belül, de sikeresebb is a pályázati források elnyerésében. E sikeresség okának felderítése nem témája jelen tanulmányunknak, ugyanakkor a kistérségek jövője, fejlődése szempontjából lényegi kérdés lehet. 1.2 A programterület projekt szempontjából releváns szerbiai részének bemutatása A szerbiai programterület esetében ugyancsak részletesen elemzésre kerültek azok a területek, amelyek különböző szempontok alapján, hátrányos helyzetűnek minősíthetőek. Ebben az alfejezetben a felmérés módszertanát és főbb eredményeit összegezzük. Vajdaság természeti adottságai és geostratégiai helyzetének előnyei más európai régiókkal szemben a gazdasági fejlődés és magas életszínvonala alapfeltételét képezhetik. A tartomány területén viszont jelentős különbségek mutatkoznak a társadalmi fejletség terén, ami a múltbéli történelmi események és politikai változások valamint a termelési kapacitások és természeti adottságok egyenlőtlen eloszlásának eredménye. Ezáltal Vajdaság területrendezésében nagyobb figyelmet kell fordítani az elmaradott régiók gazdasági fejlődésére, a mikroregionális különbségek enyhítése céljából. Az urbanizáció folyamata, mely szoros összefüggésben van a gazdasági fejlődéssel, még nagyobb regionális különbséghez vezetett. Ennek a problémának csökkentése a fejletlen és kevésbé hozzáférhető területek gazdasági integrációjában rejlik, mely a közlekedési infrastruktúra kiépítésével és az intézmények szoros együttműködésével érhető el. 9

10 Az elemzés négy Magyarországgal határos területet foglal magába: Zombor városát (16 településsel), Szabadka városát (19 településsel), Magyarkanizsa község területét (13 településsel) és Törökkanizsa község területét (9 településsel). A települések között jelentős etnikai és kulturális különbségek mutatkoznak. Érdekességnek számít,hogy a kutatási terület hasonló természeti és társadalmi előfeltételeit a települések eltérő mértékben használták ki. Egyesekre a természeti erőforrások nagyobb mértékű kihasználása jellemző, másokra nem. Az elemzés tárgyát mindazok a tényezők képezik, melyek ilyen eltérő fejlettségi szintet eredményeztek a határmenti övezet települései és régiói között. Globális viszonylatban a szegénység egyaránt érinti a városi és falusi környezetet. A regionális különbségek a lakosság szerkezetbeli és anyagi lehetőségeiben rejlenek, melyek az évek során mind jobban kifejezésre jutottak. Szerbiában, így Vajdaságban is a szegénység egyre jobban jellemzi a rurális környezetet. A jövőben olyan intézkedésekre lesz szükség, melyek a falusi térség gazdasági fejlődését serkentik, növelve az ott élő lakosság életszínvonalát A kutatási dokumentum a falusi települések lehetőségeinek fejlesztését szorgalmazza, amelynek fontos eleme a határmenti övezetekre vonatkozó területfejlesztési stratégia kidolgozása. Emellett serkenteni kell a határon túli kapcsolatok kialakulását is. Magyarországgal határos területek fejlesztése szempontjából jelentősek a diverzifikációs tevékenységek, melyek főként a városi térségeket érintik. Manapság Szabadka és Zombor város vonzásköre kiterjed a határon túli falvak területére is. A diverzifikációs tevékenységek jelentősége abban rejlik, hogy hozzájárulnak a legszegényebb társadalmi réteg életminőségének javulásához. A mezőgazdaságon kívül, melynek elsődleges szerepe van a térségben, fontos más gazdasági tevékenységek fejlesztése, határon túli anyagi támogatások biztosítása, melyek a falusi lakosság társadalmi helyzetében pozitív változásokat eredményeznek. A határmenti területek fejlesztési stratégiájának kidolgozásában jelentős szerepet tölt be a kormány, a helyi önkormányzatok és a civil szervezetek. 10

11 Gazdaság és társadalom Az elemzésben egy olyan metodológia megközelítésre volt szükség, amely egy sokoldalú területrendezési terv és területfejlesztési stratégia kidolgozásának alapját képezi. A vizsgálat magába foglalja a különböző gazdasági tevékenységek és területek közti társadalmi kapcsolatok feltérképezését, melyeknek egymástól elhatárolt elemzése nem járt volna eredménnyel. Az elemzés meghatározza mindazokat a fejlődési nehézségeket és stratégiai intézkedéseket, melyek a jövőben Vajdaság határmenti területeinek társadalmi fejlődését döntően befolyásolják. Az elemzés kiindulópontját az adatok összegyűjtése jelenti, feldolgozásukat szakemberek végzik. A szükséges adatok begyűjtésében óriási segítséget nyújtottak a helyi önkormányzatok, regionális központok, statisztikai hivatalok, ipari létesítmények, a Köztársasági Statisztikai Hivatal, Szerbia Nemzeti Bankja, az Országos Privatizációs Ügynökség, tudományos munkák, levéltári dokumentumok, a Vajdaság Városrendészeti Hivatala, stb. A vizsgált terület a fentebb már megjelölt területeket öleli fel. A kutatás egyik legfőbb célja, hogy feltárja azokat a tényezőket, melyek fontosak a határmenti területek társadalmi fejlődésének elősegítése és a határmenti övezetben levő különbségek csökkentése szempontjából. Az országon és tartományon belüli regionális eltéréseket nem lehet csak az urbanizáció fokával és a gazdasági fejlődéssel magyarázni, hiszen a földrajzi, politikai és történelmi változások is egyaránt meghatározóak. Az elemzés során külön figyelmet érdemeltek mindazok a szociális és gazdasági indikátorokat, melyeknek értéke évente változik. Az indikátorok értéke egy adott évre vagy periódusra vonatkozik. Dinamikus indikátorok: a népességre, gazdaságra, oktatásra, a médiára és egészségügyre vonatkozó adatok. Ezeknek az indikátoroknak érteke községi szinten az elmúlt három éves periódus alapján lett meghatározva. A község területén levő kisebb településekre vonatkozó adatok nem találhatóak meg az Országos Statisztikai Hivatal adatbázisában. E célból lettek meghatározva a szociális és gazdasági indikátorok, melyek a városokhoz és községekhez kapcsolódnak. Az elemzés kezdeti adatbázisát a következők képezik: a község alapvető földrajzi és történelmi adatai, a gazdaságra, oktatásra, kultúrára, infrastruktúrára, idegenforgalomra, környezetvédelemre, egészségügyre és szociális védelemre vonatkozó adatok. 11

12 Az elemzés dokumentuma a határmenti övezetek profilját képezi, melyet a SWOT elemzés kidolgozásában is felhasználtak. A SWOT elemzés által a vizsgált területre vonatkozó előnyöket, hátrányokat, lehetőségeket és fennálló veszélyeket tartalmazó adatlapok lettek kidolgozva. A SWOT elemzés kidolgozása után elkészült a határmenti területek területfejlesztésének irányvonala. Az elemzés egyik jelentős célja egy olyan analitikus kutatási metodológia és egységes kutatási rendszer kidolgozása, mely más határmenti régiók elemzésében is alkalmazható lenne. Az elemzés alátámasztja a vizsgált határmenti területek nem egyenletes gazdasági és szociális fejlődését, melynek fő mutatói a lakosság életszínvonala, foglalkoztatása, a közlekedési infrastruktúra fejlettsége, egyéb demográfiai jellemzők, stb. 12

13 2. A jogszabályi háttér vizsgálata 2.1 A projekt szempontjából releváns Európai Uniós és magyarországi jogszabályi keretek bemutatása Az alábbi fejezetben röviden áttekintésre kerülnek a releváns Európai Uniós jogszabálytervezetek, majd külön kitérünk azon hazai jogszabályok tartalmának bemutatására, melyek alapvető módon határozzák meg a jelenleg is zajló tervezési folyamatokat. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról Ez a rendelet a közös stratégiai keret szerint működő Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), Európai Szociális Alapra (ESZA), Kohéziós Alapra (KA), Európai Vidékfejlesztési Mezőgazdasági Alapra (EMVA) és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra (ETHA) (a továbbiakban: KSK-alapok) vonatkozó közös szabályokat állapít meg. Emellett a KSK-alapok eredményességének és az alapok egymással és más uniós eszközökkel történő összehangolásának biztosításához szükséges rendelkezéseket is meghatározza. Mindegyik KSK-alap a küldetésének megfelelően támogatja az alábbi tematikus célkitűzéseket az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához való hozzájárulás érdekében: 1. a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; 2. az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; 3. a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és - kezelés előmozdítása; 6. környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; 13

14 7. a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 9. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10. az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás; 11. az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. A tematikus célkitűzéseket az egyes KSK-alapokra specifikus prioritásokhoz kell hozzárendelni és az alapokra vonatkozó szabályokban meghatározni. A következőkben tekintsük át a KSK-alapoknak nyújtott uniós támogatás jogi és általános alapelveit: - A KSK-alapoknak nemzeti, regionális és helyi támogatásokkal kiegészített többéves programokon keresztül kell támogatást nyújtaniuk az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia végrehajtásának érdekében, figyelembe véve az integrált iránymutatásokat és a Szerződés 121. cikkének (2) bekezdésében az egyes országokra vonatkozóan megadott ajánlásoknak, valamint a releváns, a Szerződés 148. cikke (4) bekezdése alapján elfogadott tanácsi ajánlásokat. - A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a KSK-alapokból származó támogatás összhangban legyen az Unió politikáival és prioritásaival, és kiegészítse az Unió más eszközeit. A KSK-alapokból származó támogatást a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködés révén kell megvalósítani. - A tagállamok és az általuk erre a célra kijelölt hatóságok feladata a programok és az e rendelet, valamint az egyes alapokra vonatkozó szabályok szerinti feladatok végrehajtása a megfelelő területi szinten, a tagállam intézményi, jogi és pénzügyi kereteinek megfelelően és e rendelet, valamint az alapokra vonatkozó szabályok betartásával. - A KSK-alapok végrehajtására és felhasználására különösen a KSK-alapok végrehajtásához szükséges pénzügyi és igazgatási források felhasználására vonatkozó, a jelentéstétellel, értékeléssel, irányítással és ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedéseknek figyelembe kell venniük az arányosság elvét a kiutalt támogatás mértékének tekintetében. - A saját felelősségi körüknek megfelelően a Bizottság és a tagállamok biztosítják az összhangot a KSK-alapok között, valamint más uniós politikákkal és eszközökkel, beleértve az Unió külső fellépései keretében végrehajtottakat. - Az Unió költségvetésének a KSK-alapok számára juttatott részét a tagállamok és a Bizottság közötti megosztott irányítás keretében hajtják végre költségvetési rendelet 53. cikke b) pontjának megfelelően, a Bizottság kezdeményezésére az ERFA-rendelet 9. cikke szerint végrehajtott innovatív tevékenységek és a Bizottság kezdeményezésére 14

15 végrehajtott technikai segítségnyújtás kivételével. - A Bizottság és a tagállamok a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét alkalmazzák a költségvetési rendelet 27. cikkének megfelelően. - A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a KSK-alapok eredményességét, különösen figyelemmel kísérés, jelentéstétel és értékelés révén. - A Bizottság és a tagállamok a KSK-alapokkal kapcsolatos szerepüket a kedvezményezettek igazgatási terhei csökkentésének céljával látják el. Az Unió harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésének előmozdítása érdekében a közös stratégiai keret világosabb stratégiai útmutatást biztosít a programozási folyamatoknak és megkönnyíti az uniós intervenció KSK-alapok szerinti szektorális és területi koordinációját, valamint a többi releváns uniós szakpolitikával és eszközzel való koordinációt az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia célkitűzéseivel és céljaival összhangban. A közös stratégiai keret határozza meg: a. a KSK-alapok programozása és a Szerződés 121. cikke (2) bekezdése alapján kiadott országspecifikus ajánlások és a Szerződés 148. cikke (4) bekezdése alapján, a Tanács által elfogadott ajánlások közötti koherencia és összhang elérését biztosító eszközöket; b. a KSK-alapok közötti, valamint más vonatkozó uniós politikákkal és eszközökkel történő összehangolás mechanizmusait, beleértve a külső együttműködési eszközöket is; c. a KSK-alapok végrehajtására vonatkozó horizontális elveket és a több területet érintő politikai célkitűzéseket; d. a területi nehézségek kezelését és az integrált megközelítés előmozdítását célzó intézkedéseket, amelyek a városi, vidéki, tengerparti és halászati területek, valamint a Szerződés 174. és 349. cikkében említett sajátos területi jellemzőkkel bíró területek előtt álló sajátos kihívásokat; e. minden egyes tematikus célkitűzéshez az egyes KSK-alapok által támogatandó, magas európai hozzáadott értékkel bíró indikatív fellépéseket és az azok végrehajtására vonatkozó elveket; f. az egyes KSK-alapok együttműködései tevékenységeinek prioritásait, szükség esetén figyelembe véve a makro-regionális és a tengeri medencével kapcsolatos stratégiákat. Az alapokra vonatkozó szabályokkal összhangban a tagállamok a támogatást az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia kapcsán a legnagyobb hozzáadott értéket teremtő intézkedésekre összpontosítják, kezelve a Szerződés 121. cikke (2) bekezdése szerinti országspecifikus ajánlásokban és a Szerződés 148. cikke (4) bekezdése alapján elfogadott tanácsi ajánlásokban azonosított kihívásokat és figyelembe véve a nemzeti és regionális szükségleteket. 15

16 A KSK-alapokat programok révén kell végrehajtani, a partnerségi szerződésnek megfelelően. Valamennyi program a január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozik. Minden program stratégiát határoz meg az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiájához való hozzájárulásáról, amely összhangban van a közös stratégiai kerettel és a partnerségi szerződéssel. Minden program a KSK-alapok eredményes, hatékony és összehangolt végrehajtását biztosító intézkedéseket, valamint a kedvezményezettekre háruló adminisztratív teher csökkentését célzó lépéseket tartalmaz. Minden program prioritásokat határoz meg, amelyek tartalmazzák a konkrét célkitűzéseket, a KSK-alapokból kapott támogatás pénzügyi előirányzását és a megfelelő nemzeti társfinanszírozást. Minden prioritás mutatókat határoz meg a program végrehajtásában a célkitűzések megvalósításához képest elért eredmények értékelésére, ami a figyelemmel kísérés, az értékelés és a teljesítés felülvizsgálatának alapját képezi. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről június 29-én a Bizottság javaslatot fogadott el a következő, közötti időszak többéves pénzügyi keretére vonatkozóan. Javaslatában a Bizottság úgy határozott, hogy a kohéziós politika a következő pénzügyi csomagnak is lényeges eleme marad, és hangsúlyozta az Európa 2020 stratégia végrehajtásában játszott központi szerepét. A kohéziós politika az Európa 2020 stratégiába foglalt fő uniós prioritások támogatásának legfőbb beruházási eszköze. Mindezt a leginkább rászoruló országokra és régiókra történő összpontosítással teszi. Az Unió egyik legnagyobb sikere az, hogy képes növelni valamennyi polgára életszínvonalát. Teszi ezt nemcsak azáltal, hogy segíti a szegényebb tagállamok és régiók fejlődését és növekedését, hanem az egységes piac integrációjában játszott szerepe révén is, amely méretének köszönhetően piacokat és méretgazdaságosságot biztosít az EU minden részén, gazdagnak és szegénynek, kicsinek és nagynak egyaránt. A Bizottság a korábbi kohéziós politika kiadásairól szóló értékelésében számos példával szemléltette ezt a hozzáadott értéket, valamint a növekedést hozó és munkahelyteremtő beruházásokat, amelyek nem valósulhattak volna meg az EU költségvetési támogatása nélkül. Ugyanakkor az eredmények az elaprózódás hatásaira és a prioritások hiányos meghatározására is mutatnak. Amikor szűkösek az állami források, és a növekedést szolgáló beruházásokra minden eddiginél nagyobb szükség van, a Bizottság úgy határozott, hogy jelentős módosításokat javasol a kohéziós politika területén. Az ERFA célja, hogy a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése révén megerősítse a 16

17 gazdasági és társadalmi kohéziót az Európai Unióban. Az ERFA a beruházások társfinanszírozása útján regionális és helyi fejlesztéseket támogat a következő területeken: K+F és innováció; éghajlatváltozás és környezetvédelem; kis és középvállalkozásoknak nyújtott vállalattámogatás; általános gazdasági érdekű szolgáltatások; távközlési, energetikai és közlekedési infrastruktúra; egészségügyi, oktatási és szociális infrastruktúra; fenntartható városfejlesztés. A javaslat jogi elemei a következőek: - Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174. cikke cselekvésre hívja fel az Európai Uniót, hogy a régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentésével erősítse a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, és mozdítsa elő átfogó harmonikus fejlődését. - A gazdasági, társadalmi és területi kohézió célkitűzését három uniós alap támogatja. Amint az EUMSZ 176. cikke kimondja, az ERFA rendeltetése a fejlődésben lemaradt térségek és a hanyatló ipari térségek fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása. - Az EUMSZ 174. cikke értelmében az érintett régiók közül kiemelt figyelemmel kell kezelni a vidéki térségeket, az ipari átalakulás által érintett térségeket és az olyan súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat, mint a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók. - Az EUMSZ 349. cikke kimondja, hogy egyedi intézkedéseket kell elfogadni a legkülső régiók gazdasági és társadalmi strukturális helyzetének figyelembevétele érdekében, amelyet a fejlődésüket súlyosan hátráltató bizonyos egyedi jellemzők tovább súlyosbítanak. Az egyedi intézkedések magukban foglalják a strukturális alapokhoz való hozzáférés feltételeit. Amint arra az uniós költségvetés felülvizsgálata rámutat, az uniós költségvetésből azokat az uniós közjavakat, fellépéseket kell finanszírozni, amelyeket a tagállamok és a régiók önmagukban nem tudnának fedezni, és csak abban az esetben, ha az uniós finanszírozás jobb eredményeket tud biztosítani. A jogszabályra irányuló javaslat tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét: az ERFA feladatkörét a Szerződés határozza meg, a politikai végrehajtás pedig a megosztott igazgatás elvének megfelelően történik, a tagállamok és régiók intézményi hatásköreire figyelemmel. Mind a jogi eszközt, mind az intézkedés típusát (azaz a finanszírozást) az EUMSZ határozza meg, amely a strukturális alapok jogi alapját képezi, és kimondja, hogy a strukturális alapok feladatait, elsődleges célkitűzéseit és megszervezését rendeletekben kell szabályozni. A rendeletjavaslat meghatározza az ERFA beavatkozásának a hatókörét, és felsorolja azokat a 17

18 tevékenységeket is, amelyek nem támogathatók. Mindegyik tematikai célkitűzésre beruházási prioritásokat határoz meg. Az átmeneti régióknak és a fejlettebb régióknak (az ESZA nélküli) forrás legnagyobb részét az energiahatékonyságra és a megújuló energiára, illetve a kkv-k versenyképességére és az innovációra kell fordítaniuk. A fejletlenebb régiók forrásukat a célkitűzések szélesebb körére fordíthatják, mivel fejlesztési igényeik is szélesebb körűek. A javasolt mechanizmus a következőket írja elő: - a források legalább 80%-a a fejlettebb és átmeneti régiókban az energiahatékonyságra és a megújuló energiákra, a kutatásra és innovációra és a kkv-k támogatására, ebből 20% az energiahatékonyságra és a megújuló energiákra összpontosul. Mivel ezekben a konvergencia célkitűzésből kivonás alatt álló régiókban folyamatos szerkezetátalakításra van szükség, a minimális százalékot 60%-ra kell csökkenteni. - A források legalább 50%-a a fejletlenebb régiókban az energiahatékonyságra és a megújuló energiákra, a kutatásra és innovációra és a kkv-k támogatására, ebből 6% az energiahatékonyságra és a megújuló energiákra összpontosul. A rendeletjavaslat nagyobb hangsúlyt fektet a fenntartható városfejlesztésre. A nagyobb hangsúlyt a következőkkel kell elérni: az ERFA-források legalább 5%-át a fenntartható városfejlesztésre kell elkülöníteni, a kapacitásnövelés és a tapasztalatcsere érdekében városfejlesztési platformot kell kialakítani, és létre kell hozni azoknak a városoknak a listáját, ahol a fenntartható városfejlesztés érdekében integrált intézkedéseket hajtanak végre. A rendeletjavaslat célja, hogy a látható eredményekre, valamint a finanszírozás végső célkitűzésével kapcsolatos eredményekre irányuló közös mutatók meghatározásával hozzájáruljon az egyre erőteljesebb eredményorientáltsághoz. A rendeletjavaslat megemlíti, hogy külön figyelmet kell fordítani az operatív programokban a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiók konkrét nehézségeire. A rendeletjavaslat végül egyedi rendelkezéseket tartalmaz a legkülső régióknak nyújtott egyedi kiegészítő források felhasználásáról. 18

19 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1083/2006/EK tanácsi rendeletnek az egyes tagállamok számára az Európai Szociális Alapból biztosított pénzügyi allokációk tekintetében történő módosításáról A munkanélküliség és a tartósan magas szegénységi mutatók uniós és nemzeti szintű intézkedéseket tesznek szükségessé. Mintegy 23 millió lakosnak nincs munkája, és a becslések szerint 113 milliónál is többnek pedig a szegénység vagy a kirekesztés árnyékában kell élnie. A szociális és foglalkoztatási ügyek az európai polgárokat elsődlegesen érintő kérdések közé tartoznak ezen a területen a legnagyobbak az elvárások az Unióval szemben. Az Unió emellett számos más kihívással is küzd, amelyek a szakképzett munkaerőhiánnyal, az aktív munkaerőpiaci intézkedések és az oktatási rendszerek nem kielégítő működésével, a társadalom peremére szorult csoportok társadalmi kirekesztettségével és az alacsony munkavállalói mobilitással függenek össze. Ezért szakpolitikai kezdeményezésekre és konkrét támogató intézkedésekre van szükség. Az Európai Szociális Alap (ESZA) azokat a szakpolitikákat és prioritásokat támogatja, amelyeknek célja a teljes foglalkoztatottság elősegítése, a munka minőségének és termelékenységének javítása, a munkavállalók Unión belüli földrajzi és foglalkozási mobilitásának növelése, az oktatási és képzési rendszerek fejlesztése, valamint a társadalmi befogadás ösztönzése; az ESZA ezáltal a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz járul hozzá. Mivel az Európai Szociális Alapot teljes mértékben össze kell hangolni az Európa 2020 stratégiával és az abban foglalt kiemelt célokkal, annak támogatnia kell a Szerződés 121. cikkének és 148. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadott integrált iránymutatások szerinti tagállami politikákat és a nemzeti reformprogramokra irányuló ajánlásokat. Az ESZA-ra mint a strukturális alapok egyikére érvényes minimális részesedési arányok és összegek meghatározása révén biztosítható, hogy az európai polgárok javát közvetlenül szolgáló beruházások volumene kellőképpen tükrözze az uniós prioritásokat. Az ESZA emellett lényeges mértékben hozzájárul majd az Európa 2020 stratégia egyéb fontos prioritásaihoz is, például a kutatási és innovációs beruházások támogatásához, az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés elősegítéséhez és e technológiák használatának előmozdításához, a kis- és középvállalkozások versenyképességének növeléséhez, a kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatásához, a környezet védelméhez, valamint az erőforrások fenntartható felhasználásának népszerűsítéséhez. Az ESZA működése szorosan összekapcsolódik majd a társadalmi változással és innovációval foglalkozó új integrált programmal. E programok együttesen alkotják majd az átfogó európai 19

20 foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú kezdeményezést. A javaslat jogi elemei a következőek: - Az Európai Szociális Alapot (ESZA) az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 162. cikke hozta létre. A kohéziót elősegítő uniós források felülvizsgálatának ütemezése az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó, a Bizottság munkaprogramjában foglalt javaslattal függ össze. - A jelen rendeletjavaslat az EUMSZ 164. cikkén alapul. Az EU tanácsi rendelete meghatározza a strukturális alapok és a Kohéziós Alap működésének keretét, és megállapítja különösen a programozásra, nyomon követésre, értékelésre, igazgatásra és ellenőrzésre vonatkozó tematikus célkitűzéseket, elveket és szabályokat. Ezen az általános kereten belül a javaslat meghatározza az ESZA célját és hatályát, valamint a kapcsolódó, tematikus célkitűzésekre összpontosító beruházási prioritásokat, és egyedi rendelkezéseket állapít meg az ESZA által társfinanszírozott operatív programok és a támogatható kiadások tekintetében. - Az ESZA az EUMSZ 174. cikkével összefüggésben folytatja működését; e cikk értelmében az Európai Unió tevékenységével a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót erősíti, továbbá az átfogó harmonikus fejlődés előmozdítása érdekében csökkenti a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségeket, és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók fejlesztésére törekszik. Amint arra az uniós költségvetés felülvizsgálata rámutat, az uniós költségvetésből azokat az uniós közjavakat, fellépéseket kell finanszírozni, amelyeket a tagállamok és a régiók önmagukban nem tudnának fedezni, vagy ha az uniós finanszírozás jobb eredményeket tud biztosítani. E javaslat tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét: az ESZA feladatkörét a Szerződés határozza meg, a politikai végrehajtás pedig a megosztott igazgatás elvének megfelelően történik, figyelembe véve a tagállamok és régiók intézményi hatásköreit. A közötti időszakra vonatkozó ESZA-rendelet tervezete szerint az ESZA négy tematikus célkitűzésre összpontosít az Európai Unión belül: a. foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése, b. az oktatásba, készségekbe, és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás, c. a társadalmi befogadás erősítése és a szegénység elleni küzdelem, d. az intézményi kapacitás növelése és a közigazgatás hatékonyságának fokozása. Minden egyes tematikus célkitűzés beavatkozási kategóriákra vagy beruházási prioritásokra lesz lebontva. Emellett az ESZA-nak egyéb tematikus célkitűzések megvalósításához is hozzá kell járulnia, például a kis szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, erőforrás-hatékony gazdaságra való 20

21 áttérés támogatása, az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés elősegítése, a kutatás, technológiai fejlődés és innováció ösztönzése, valamint a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése révén. A megfelelő és kimutatható hatás érdekében a támogatások koncentrációjára van szükség. Ennek biztosítására a Bizottság azt javasolja, hogy az igazgatási kapacitások javítása céljából nyújtott támogatások a kevésbé fejlett régiókkal rendelkező vagy a Kohéziós Alap támogatására jogosult tagállamokra szorítkozzanak; az ESZA-források legalább 20%-a a társadalmi befogadás előmozdítását és a szegénység elleni küzdelmet szolgálja valamint hogy az operatív programok keretében biztosított finanszírozások korlátozott számú beruházási prioritásra irányuljanak. Ezen túlmenően a rendelettervezet az ESZA keretében meg kívánja erősíteni a társadalmi innovációt és a transznacionális együttműködést; ennek előmozdítását a megfelelő prioritási tengelyek társfinanszírozási rátáinak emelése, egyedi programozási és nyomon követési szabályok, valamint a Bizottságnak a bevált gyakorlatok, együttes fellépések és eredmények cseréjében és terjesztésében történő fokozottabb szerepvállalása szolgálja. Végül pedig a pénzügyi eszközökre vonatkozóan egyedi rendelkezések kerülnek bevezetésre, amelyek az ESZA forrásainak kiegészítésére ösztönzik a tagállamokat és a régiókat, ezáltal növelve az alap finanszírozási kapacitását a foglalkoztatást, az oktatást és a társadalmi befogadást támogató intézkedések terén. Magyarországi jogszabályi keretek Magyarország kormányának az 1831/2013. számú Kormány határozata a közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról, valamint a közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozat módosításáról. A határozat értelmében: 1. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (a továbbiakban: TOP) tartozó megyékben megvalósuló decentralizált fejlesztések tervezése során a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 21

22 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat 1. pont h) alpontjában a gazdaságfejlesztésre meghatározott arányú forráskeret 26,9%-a kerüljön keretként meghatározásra, 2. A TOP-ban a decentralizált források tervezése integrált programok kialakításával a következő három területi szinten valósuljon meg: a. megyei szint, b. megyei jogú város szintje, valamint c. várostérség és megyei jogú város térségének szintje, figyelembe véve a kohéziós politikai kereteket és a Partnerségi Megállapodás tervezetében rögzítetteket, 3. A TOP keretében a 2. pont szerint folyó tervezés összehangolásában a megyei önkormányzatok koordinációs szerepet töltsenek be, A megyei szintű programmal összefüggő tervezési feladatokat a megyei önkormányzatok végezzék el a TOP által meghatározott keretek között, 5. A 4. pontban hivatkozott megyei programok indikatív forráskerete összesen 450 milliárd forint legyen az 1. mellékletben meghatározott, megyék közötti indikatív megoszlás szerint, 6. A várostérség és a megyei jogú város térsége szintjének területi meghatározása a területfejlesztési statisztikai kistérségek alapján történjen, 7. A megyei jogú város térségében tervezett fejlesztések illeszkedjenek a megyei jogú város integrált településfejlesztési stratégiájában megfogalmazott fejlesztési irányokhoz, a TOP által meghatározott keretek között, 8. A várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztésével összefüggő tervezési feladatokat a megyei önkormányzatok végezzék el az érintett települési önkormányzatok bevonásával, a TOP által meghatározott keretek között, 9. A megyei jogú városokkal összefüggő programok indikatív forráskerete összesen 220 milliárd forint legyen azzal, hogy ezen összeg megyei jogú városok közötti indikatív megoszlását a 2. melléklet szerint határozza meg, 10. A 8. pontban hivatkozott várostérségek és megyei jogú városok térségeit érintő fejlesztések indikatív forráskerete összesen 298,08 milliárd forint legyen azzal, hogy ezen összegnek a várostérségek és a megyei jogú városok térségei közötti indikatív megoszlását a 3. melléklet szerint határozza meg, 11. A megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a 3. mellékletben meghatározott várostérségek és megyei jogú városok térségeinek forráskeretétől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében tíz százalékkal eltérhetnek a 3. mellékletben a várostérségek és megyei jogú városok térségeinek meghatározott forráskereteitől a megye összes forráskeretén belül; 12. A kormány felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy az pontban foglaltakat a TOP kidolgozása és az Európai Bizottsággal való megtárgyalása során vegye alapul. 22

23 Felelős: nemzetgazdasági miniszter. Határidő: folyamatos A fentiekhez kapcsolódik az Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszerének ig tartó időszakához meghozott kormányhatározatok közül az 1600/2012 és a 1217/2013-as határozat. Ezen kormánydöntések célja a minden alapra kiterjedő erős központi koordináció, az irányító hatóságok 2014 januárjától való átalakítása, valamint prioritás a as programidőszak kifutó programjainak zökkenőmentes lezárása és a kifizetések teljes körű abszorpciója. Az 1545/2013-as Korm. határozat értelmében a közreműködő szervezetek a miniszterek, a regionális fejlesztési ügynökségek pedig az önkormányzatok irányítása alá kerülnek. Az 1731/2013-as Korm. határozat rögzíti az intézményrendszerhez kapcsolódó alapelveket. Az 1814/2013-as Korm. határozat értelmében az egyes Operatív Programok irányító hatóságai a tevékenység fókuszát adóterületért felelős szaktárcákhoz kerülnek áthelyezésre. A határozatban szerepel továbbá, hogy a központi koordináció a Miniszterelnökség szervezeti keretein belül kerül kialakításra január 1-től, valamint hogy az IH vezetők (helyettes államtitkárok) a miniszternek közvetlenül alárendelve fogják ellátni feladataikat. 2.2 A projekt szempontjából releváns szerbiai jogszabályi keretek bemutatása A vizsgált területre vonatkozó dokumentum kidolgozásában és a marginális települések szociális és gazdasági elemzése során a következő törvények lettek figyelembe véve: 1. Regionális fejlődés törvénye, Zakon o regionalnom razvoju (''Službeni glasnik RS'', br. 51/09 i 30/10) 2. Tervezés és építkezés törvénye, Zakon o planiranju i izgradnji (''Službeni glasnik RS'', br. 72/09, 81/09-ispravka, 64/10-US, 24/11, 121/12, 42/13-US i 50/13-US); 3. Szerb Köztársaság közötti Területrendezési Tervének a közötti periódus területfejlesztésére vonatkozó törvényjavaslata, Uredba o utvrđivanju Programa imlementacije Prostornog plana Republike Srbije od do godine, za period od do 2015.godine ("Službeni glasnik RS", broj 102/11) 4. Szerb Köztársaság Területrendezési Tervének törvénye a közötti időszkra, Zakon o Prostornom planu Republike Srbije od do godine ("Službeni glasnik RS", broj 88/10); 5. Szerb Köztársaság területének szervezési törvénye, Zakon o teritorijalnoj organizaciji Republike Srbije ("Službeni glasnik RS", broj 129/07) 23

24 6. A határszakasz védelmének törvénye, Zakon o zaštiti državne granice (''Službeni glasnik RS'', broj 97/08); 7. Az állami földmérés és kataszter törvénye, Zakon o državnom premeru i katastru ("Službeni glasnik RS", br. 72/09 i 18/10) 8. A helyi önkormányzatok törvénye, Zakon o lokalnoj samoupravi (''Službeni glasnik RS'', broj 129/07); 9. Vajdaság AT hatáskörének törvénye, Zakon o utvrđivanju nadležnosti Autonomne Pokrajine Vojvodine (''Služben glasnik RS'', broj 99/09 i 67/12-US) 10. A közszolgálati tevékenységek törvénye, Zakona o javnim službama (''Službeni glasnik RS'', br.42/91, 71/94 i 79/05-dr. zakon); 11. A mezőgazdasági földterület törvénye, Zakon o poljoprivrednom zemljištu ("Službeni glasnik RS", br. 62/06, 65/08-dr. zakon i 41/09); 12. A mezőgazdaság és rurális fejlődés törvénye, Zakon o poljoprivredi i ruralnom razvoju ("Službeni glasnik RS", broj 41/09); 13. A vizekre vonatkozó törvény, Zakon o vodama ("Službeni glasnik RS", br. 30/10 i 93/12); 14. A vizekre vonatkozó törvény, Zakon o vodama("službeni glasnik RS", br. 46/91, 53/93, 53/93-dr.zakon, 67/93-dr.zakon, 48/94-dr.zakon, 54/96, 101/05-dr.zakon, prestao da važi osim odredaba čl. 81 do 96.); 15. Közutakra vonatkozó törvény, Zakon o javnim putevima ("Službeni glasnik RS", br. 101/05, 123/07, 101/11 i 93/12); 16. A biztonságos közlekedés törvénye, Zakon o bezbednosti saobraćaja na putevima ("Službeni glasnik RS", br. 41/09, 53/10, 101/11 i 32/13-US) 17. A légi közlekedés törvénye, Zakon o vazdušnom saobraćaju ("Službeni glasnik RS", br. 73/10, 57/11 i 93/12); 18. A vasúti közlekedés törvénye, Zakon o železnici ("Službeni glasnik RS", broj 45/13); 19. A természetvédelem törvénye,zakon o zaštiti životne sredine ("Službeni glasnik RS", br. 135/04, 36/09, 36/09-dr. zakon, 72/09-dr. zakon i 43/11-US); 20. A természetszennyezés szabályozására és ellenőrzésére vonatkozó törvény, Zakon o integrisanom sprečavanju i kontroli zagađivanja životne sredine ("Službeni glasnik RS", broj 135/04); 21. A környezeti hatások stratégiai értékelésének törvénye, Zakon o strateškoj proceni uticaja na životnu sredinu (''Službeni glasnik RS'', br. 135/04 i 88/10); 22. A levegővédelem törvénye, Zakon o zaštiti vazduha (''Službeni glasnik RS'', broj 36/09 i 13/10); 23. Az egészségvédelem törvénye, Zakon o zdravstvenoj zaštiti (''Službeni glasnik RS'', broj 107/05, 72/09-dr. zakon, 88/10, 99/10 i 57/11) 24. A nem ionizált sugárzás elleni védelem törvénye, Zakon o zaštiti od nejonizujućih zračenja (''Službeni glasnik RS'' broj 36/09); 24

25 25. A szemétkezelés törvénye, Zakon o upravljanju otpadom (''Službeni glasnik RS'', br. 36/09 i 88/10); 26. Az idegenforgalom törvénye, Zakon o turizmu (''Službeni glasnik RS'', br. 36/09, 88/10, 99/11-dr. zakon i 93/12); 27. A sport törvénye, Zakon o sportu ("Službeni glasnik RS", br. 24/11, 99/11-dr.zakon i 99/11-dr.zakon) 28. A szociális védelem törvénye, Zakon o socijalnoj zaštiti (Službeni glasnik RS, br. 24/11) 29. Az általános oktatás és nevelés törvénye, Zakon o osnovama sistema obrazovanja i vaspitanja ((Službeni glasnik RS, br. 72/09, 52/2011 i 55/2013) 30. A közegészségügy törvénye, Zakon o javnom zdravlju ( Službeni glasnik RS, br. 72/2009), 31. Az egészségbiztosítás törvénye, Zakon o zdravstvenom osiguranju ( Službeni glasnik RS, br. 101/05, 109/05, 57/11), 32. Az általános oktatás és nevelés törvénye, Zakon o osnovama vaspitanja i obrazovanja ( Službeni glasnik RS, br. 72/09), 33. A felsőfokú oktatás törvénye, Zakon o visokom obrazovanju ( Službeni glasnik RS, br. 76/05, 97/08, 44/10, 53/11, 93/12), 34. A kultúrára vonatkozó törvény, Zakon o kulturi ( Službeni glasnik RS, br. 72/2009), 25

26 3. A fogalmi keretek kialakítása 3.1 A fejletlen és hátrányos helyzetű területek beazonosítása a programterület magyarországi részén Magyarországon a tanulmány készítésének pillanatában is még a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 1 a hatályos jogszabály a hátrányos helyzetű térségek besorolásával kapcsolatban. A jogszabály az úgynevezett kedvezményezett kistérségeket hivatott kijelölni, kedvezményezett kistérségként a hátrányos helyzetű kistérségeket és ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségeket definiálva. A kedvezményezett kistérségek besorolását - a hátrányos és ezen belül a leghátrányosabb helyzetű, valamint annak részeként a komplex programokkal segítendő legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező leghátrányosabb helyzetű kistérségeket - a rendelet 2. melléklete felsorolásként tartalmazza. A kistérségek besorolását egy bonyolult számításon alapuló komplex mutató segítségével oldották meg a szakemberek. A komplex mutató számításához kapcsolódóan használt adatok körét és vonatkozási évét a 67/2007. (VI.28.) OGY-határozat 3. sz. melléklete határozta meg: I. Gazdasági mutatók 1. A működő gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, db, A kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma, éj, A kiskereskedelmi boltok 1000 lakosra jutó száma, db, A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottakból, %, A szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottakból, %, A működő gazdasági szervezetek számának változása, %, Az önkormányzatok helyi adóbevétele egy lakosra, Ft, A tudományos kutatók, fejlesztők 1000 lakosra jutó száma, db, /2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról 26

27 II. Infrastrukturális mutatók 1. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, %, Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó zárt csatornahálózat hossza, méter, A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a lakásállomány százalékában, %, A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, %, A hétköznapi elérés mutatója, perc, A telefon-főállomások (ISDN-nel együtt) 1000 lakosra jutó száma, db, A kábeltelevízió előfizetőinek 1000 lakosra jutó száma, db, A szélessávúinternet-előfizetők 1000 lakosra jutó száma, fő, A gyorsforgalmi csomópontok elérés mutatója, perc, 2007 III. Társadalmi mutatók 1. Az épített 3 és annál több szobás lakások aránya az időszak végi lakásállományból, %, A személygépkocsik kor szerint súlyozott 1000 lakosra jutó száma, db, Vándorlási különbözet: időszak közepi 1000 fő népességre jutó évi átlag, fő, Halálozási ráta (az 1000 lakosra jutó halálozások száma), db, Az egy állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem, Ft, Urbanitás/ruralitás indexe (az adott kistérség népességének hány %-a él 120 fő/km2- nél nagyobb népsűrűségű településen), %, 2007 IV. Szociális mutatók 1. Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60 éves és idősebb népesség százalékában), %, A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, %, A 18 éves és annál idősebb, legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya, %, Az önkormányzatok által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma, 1000 lakosra, fő, A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek aránya a 0 24 éves népességből, %, 2005 V. Foglalkoztatási mutatók 1. Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népességből, %, 2006 átlaga 2. Tartósan legalább 12 hónapja folyamatosan nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes népességből, %, 2006 átlaga 3. Aktivitási ráta, %,

28 A társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű (kedvezményezett) kistérségek meghatározása a fenti adatok alapján, az alábbi szempontok szerint történt: - a KSH munkatársai az egyes mutatók szélsőértékei által meghatározott értékskálát öt egyenlő részre osztottuk, majd a legrosszabb értéktől a legjobb felé haladva a kistérségek mutatójuknak megfelelően 1 5 pontszámot kaptak - az elérhetőség kiszámítása az adott távolságok, valamint az egyes útszakaszokon engedélyezett maximális sebességek figyelembevételével valamennyi településre megtörtént; az összetett mutató értéke 50%-ban a megyeközpont, illetve a legközelebbi megyeszékhely, 50%-ban a kistérségi központ, illetve a legközelebbi kistérségi központ elérhetőségének percátlaga alapján került meghatározásra - az egyes mutatócsoportok átlagos értéke adta a gazdasági, az infrastrukturális, a társadalmi, a szociális és a foglalkoztatási helyzet mérőszámát, majd az öt mutatócsoport átlaga lett az elmaradottság (fejlettség) közös mérőszáma, az ún. komplex fejlettségi mutató azokban a kistérségben, ahol nem megyei jogú város a székhely - a megyei jogú város székhelyű kistérségeknél a székhelytelepüléssel együtt, illetve az a nélkül számított komplex mutató átlaga volt a minősítés alapja A KSH számításai alapján a komplex mutató egyszerű számtani átlaga, a 2,90-es pontérték alatt 94 kistérség volt, ezeket tekintettük hátrányos helyzetű kistérségeknek. A 94 hátrányos helyzetű kistérség január 1-jei lakónépessége 3 millió 152 ezer fő volt, az ország lakónépességének 31,3%-át téve ki. Országos viszonylatban ki kell emelni, hogy az ország kelet-nyugati megosztottsága e területen is megmutatkozik. A hátrányos helyzetű térségek számának 68%-a, népességüknek mintegy 76%-a a keleti régiókban van. Közép-Magyarország, Közép- Dunántúl és Nyugat-Dunántúl kedvezőbb helyzetben van, Dél-Dunántúl helyzete ugyanakkor hasonló a keleti régiókéhoz. A Dél-alföldi régió országos viszonylatban a kedvezőtlenebb helyzetű térségek közé sorolható a dokumentum szerint, hiszen 25 kistérsége közül 19 beletartozik valamelyik hátrányos helyzetű kategóriába, és az úgynevezett Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé is 5 térség került besorolásra: - Sarkadi kistérség (Békés megye) - Mezőkovácsházi kistérség (Békés megye) - Kisteleki kistérség (Csongrád megye) - Bácsalmási kistérség (Bács-Kiskun megye) - Jánoshalmi kistérség (Bács-Kiskun megye) 28

29 Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az felsorolt 5 kistérség közül 3 (dőlt betűvel szedett) közvetlenül határszakasszal érintkező terület, de a Jánoshalmi és Kisteleki kistérség is az országhatárhoz közel fekvő területként értékelhető. Az öt kistérség közül 3 (vastag betűvel szedett) a programterületen található. 3.2 A fejletlen és hátrányos helyzetű területek beazonosítása a programterület szerbiai részén A szerbiai programterület esetében a magyarországihoz hasonló lehatárolás nem ismert. A települések között jelentős etnikai és kulturális különbségek mutatkoznak. Érdekességnek számít, hogy a kutatási terület hasonló természeti és társadalmi feltételeit a települések eltérő mértékben használták ki. Egyesekre a természeti erőforrások nagyobb mértékű kihasználása jellemző, másokra nem. Magyarországgal határos területek fejlesztése szempontjából jelentősek a diverzifikációs tevékenységek, melyek főként a városi térségeket érintik. Manapság Szabadka és Zombor város vonzásköre kiterjed a határon túli falvak területére is. A diverzifikációs tevékenységek jelentősége abban rejlik, hogy hozzájárulnak a legszegényebb társadalmi réteg életminőségének javulásához. Szerbiában, így Vajdaságban is a szegénység egyre jobban jellemzi a rurális környezetet. A jövőben olyan intézkedésekre lesz szükség, melyek a falusi térség gazdasági fejlődését serkentik, növelve az ott élő lakosság életszínvonalát Minthogy a kisebb településekre vonatkozó adatok nem találhatóak meg az Országos Statisztikai Hivatal adatbázisában, meghatározásra kerültek szociális és gazdasági indikátorok, melyek a városokhoz és községekhez egyaránt kapcsolódnak. A jövőre vonatkozóan javasolt, hogy a szerbiai területeken, részben az alábbi fő tématerületek figyelembe vételével alakítsák az eltérő fejlettségű területek összehasonlítási alapjául szolgáló indikátorrendszert: Gazdasági fejlettséget jellemző mutatók köre Társadalmi mutatók köre A lakosság szociális helyzetét és életminőségét jellemző mutatók köre Infrastrukturális helyzetre vonatkozó mutatók köre A foglalkoztatottság, munkanélküliség körébe tartozó mutatók köre Az egyes témakörökbe a rendelkezésre álló, lehetőleg valamennyi területi szinten elérhető adatok körét kell és érdemes meghatározni. 29

30 Minthogy az eddigi elemzések is alátámasztja a vizsgált határmenti területek nem egyenletes gazdasági és szociális fejlődését - melynek fő mutatói a lakosság életszínvonala, foglalkoztatási helyzete, a közlekedési infrastruktúra fejlettsége, demográfiai jellemzők, stb. szükséges egy részletes térkép kialakítása, mely alkalmas az eltérő fejlettségi szintű területek és térségek szemléletes ábrázolására és a tipikus problémák megjelenítésére. Ugyancsak javasolt komplex mutató kialakítása, mely a tipizálás alapvető feltétele és első lényegi lépése. 3.3 Horizontális alapelvek A XXI. század alapvető követelménye, hogy a fejlesztések egységes és valamennyi fejlesztés esetében szem előtt tartott horizontális elvek figyelembe vételével történjenek. Az alábbiakban kiemeljük azokat az elveket, melyek a határmenti területek esetében is kiemelt fontosságúak lehetnek. Az innovációs szemlélet megjelenése Az innovációs szemlélet, mint horizontális alapelv fókuszában a tudás- és innováció alapú fejlesztés áll. Ennek értelmében a fejlesztések megtervezése és lebonyolítása során, valamennyi területen, de kiemelten a gazdaságfejlesztésben, kiemelt szerepet kell kapnia a tudásnak, a kutatásnak és az ehhez kapcsolódó innovációnak. Innováció alatt jelen megközelítésben nem csak a gazdaságban szükségesen megjelenő innovációt értjük, hanem, a fejlesztés valamennyi területén megjelenítendő szociális innovációt is. Ennek értelmében a lényegi fejlesztéseknek integrált módon tartalmazniuk szükséges olyan társadalmi hatásokkal bíró szoft beavatkozásokat is, amelyek a létrejövő infrastruktúrák hatékony hasznosítását képesek biztosítani azáltal, hogy hozzájárulnak a lakosság szemléletének alakításához és tudásszintjének emeléséhez. Fenntartható társadalmi és környezeti növekedés A társadalmilag és környezeti szempontból fenntartható növekedés a meglévő erőforrásokat hatékonyabban hasznosító, zöldebb, klímabarátabb és a társadalom szükségleteit figyelembe vevő növekedést követel meg. Kiemelt jelentőségű, hogy csak olyan fejlesztés valósuljon meg, amely bizonyíthatóan hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, csökkentve, de semmiképpen sem növelve a környezeti terhelést. Ennek fontos összetevője a helyi erőforrások, termékek minél jobb, szélesebb körű hasznosítása. A lakosság munkaerő-piaci aktivitásának és a foglalkoztatottság növelése A fejlesztések kijelölésekor figyelemmel kell lenni arra a tényezőre, hogy a megvalósításra kerülő programok nagy része járuljon hozzá a munkaképes lakosság munkaerő-piaci aktivitásának javításához és a munkanélküliség csökkentéséhez. El kell ugyanakkor azt is fogadni, hogy ez nem minden fejlesztés esetében lehet közvetlen cél. Mind a gazdaságfejlesztés, mind pedig az önkormányzati fejlesztések esetében lehetnek akadályai az 30

31 új munkahelyek létrehozásának: a cégek esetében egyes technológiai fejlesztések akár eredményezhetik közvetlenül bizonyos munkahelyek fölöslegessé válását is, míg az állami és önkormányzati szféra esetében sok esetben szabályozási a háttér nem engedi a létszámbővítést. Mindezt figyelembe véve a munkahelyek megőrzése is az új munkahelyek létrehozásához hasonlóan kiemelt fontosságot kell, hogy élvezzen. Esélyegyenlőség és a hátrányos helyzet megkülönböztetett kezelése Az esélyegyenlőség és a hátrányos helyzet mind társadalmi, mind pedig térségi viszonylatban jól értelmezhető alapelv. Jelen tanulmánynak nem célja a kapcsolódó elvek részletes bemutatása, azonban néhány fontos alapgondolatot ki kell emelni. Társadalmi szempontból a fejlesztések során kerülni kell a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetést. Lehetőséget kell teremteni a hátrányos helyzetben lévő társadalmi rétegek felzárkózásának, támogatva a különbségek csökkenését és a társadalmi szemlélet befogadó voltának erősödését. Térségi értelemben e projekt alapvető céljához is kapcsolódva meg kell vizsgálni az elmaradott, vagy kevésbé fejlett térségek adottságait, fel kell tárni értékeiket, fejlesztésük és felzárkóztatásuk lehetőségeit. Összességében kiemelendő, hogy a hátrányos helyzetű, adott esetben leszakadó térségek kiemelt figyelemmel történő kezelése, mely Magyarországon szerény előzményekkel már rendelkezik, Szerbiában még nem kapott elegendő hangsúlyt. Annak érdekében, hogy a határmenti térségekben ki lehessen jelölni a partner országok szempontjából egyaránt fontos hátrányos helyzetű és marginális területeket, első lépésként szükséges egy előzetesen rögzített módszertan alapján a releváns szerbiai területek definiálása. Erre vonatkozóan fentebb javaslatokat fogalmaztunk meg. Ezt követően kerülhet sor a felek által együttesen preferált, a közös programokban együttesen kezelhető területek és a kapcsolódó intézkedések megfogalmazására. 31

32 4. Az Operatív Program kulcselemei 4.1 Bevezetés: az operatív programok struktúrájának alapvető felépítése A as Operatív Programok áttekintése A közötti Európai Uniós fejlesztési periódus alapdokumentumaként is ismert Új Magyarország Fejlesztési Terv (más néven Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete, , NSRK) a foglalkoztatást és növekedést állította a kitűzött célok középpontjába. A tervhez kapcsolódó operatív programok révén 2007 és 2013 között Magyarország számára 22,4 milliárd eurós uniós támogatás elérése és felhasználása vált lehetővé. Bár az időszak még nem zárult le sem megvalósítási, sem pénzügyi szempontból (2014. január 15-én az NFÜ kifizetés számlálója milliárd forinton állt), az előkészületek, illetve a megvalósítás tapasztalatai révén ma már lehet következtetéseket levonni. Az ÚMFT, mint stratégiai dokumentum, 6 lényegi prioritást jelölt ki a célok megvalósítása érdekében, ezekhez 14 operatív programot rendelt, melyet kiegészít a megvalósítást szolgáló 15. Az alábbi táblázat a prioritások és operatív programok felépítését mutatja be. Prioritások Operatív programok 1. Gazdaságfejlesztés Gazdaságfejlesztés OP 2. Közlekedésfejlesztés Közlekedés Operatív Program 3. Társadalmi megújulás Társadalmi Megújulás Operatív Program Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 4. Környezeti és energetikai fejlesztés 5. Területfejlesztés 6. Államreform Környezet és Energia Operatív Program Nyugat-dunántúli Operatív Program Közép-dunántúli Operatív Program Dél-dunántúli Operatív Program Észak-magyarországi Operatív Program Észak-alföldi Operatív Program Dél-alföldi Operatív Program Közép-magyarországi Operatív Program Államreform Operatív Program Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 32

33 A fenti táblázatból is láthatjuk, hogy az időszakban a területi (regionális) operatív programok jelentős részét adták a teljes operaív program struktúrának. A régiós programok kapcsán ki kell emelni, hogy a 6 konvergencia régió (kevésbé fejlett, felzárkózó térségek), illetve a Közép magyarországi régió (versenyképességi régió) fejlettségi adataik révén más-más kategóriába és fejlesztési logikába tartoztak. A közötti operatív programok azonos tartalmi sablon alapján készültek, azonban nem teljesen azonos felépítésben. Az alábbiakban röviden felvázoljuk a tartalmi keret módszertani szempontból fontos elemeit. Ennek során összevetjük egy területi és egy ágazati operatív program felépítését. Társadalmi infrastruktúra operatív program Vezetői összefoglaló 1. Helyzetelemzés - A humánerőforrások általános helyzete - A humán szolgáltatások infrastruktúrájának általános helyzete - Az oktatási infrastruktúra - Egészségügyi infrastruktúra - Társadalmi befogadást és részvételt támogató infrastruktúra - A munkaerő-piaci részvételt támogató infrastruktúra - A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program ( ) tapasztalatai - SWOT-elemzés 2. Stratégia - Átfogó cél: Az aktivitás növelése - Specifikus célok - Horizontális szempontok - A program struktúrája - Koherencia, kapcsolódás más stratégiákhoz - Kapcsolódás az ágazati reformokhoz - Kapcsolódás egyéb operatív programokhoz - A TIOP ex-ante értékelésének összefoglalója - Hivatalos nyilatkozat a Társadalmi infrastruktúra OP stratégiai környezeti vizsgálatáról - A társadalmi partnerekkel történt egyeztetés összefoglalója 3. Prioritási tengelyek - Az egyes prioritások tartalmának bemutatása - Fenntarthatósági tényezők - Területi vetület 33

34 4. Az operatív program végrehajtására vonatkozó rendelkezések - Menedzsment - Monitoring és értékelés - Pénzügyi irányítás és ellenőrzés - Információ és nyilvánosság biztosítása - Közösségi politikák és horizontális elvek fenntarthatóság, esélyegyenlőség, partnerség, állami támogatások, közbeszerzések - Az elektronikus adatközlésre vonatkozó rendelkezések az Európai Bizottság és a tagállam között 5. Pénzügyi tábla 6. Nagyprojektek indikatív listája Dél-alföldi Operatív Program Vezetői összefoglaló 1. Helyzetelemzés - A régió földrajzi jellemzői, sajátosságai - Településszerkezet - Regionális gazdasági helyzetelemzés - Demográfia - A hátrányos helyzetű csoportok, a romák helyzetének jellemzői - Foglalkoztatottság - Oktatás - Egészségügy - Szociális ellátás - Az infrastruktúra állapota és fejlődési sajátosságai - Környezeti állapot - ROP tapasztalatok: a programozási időszak fő tanulságai 2. SWOT elemzés 3. Célok és fejlesztési stratégia - A regionális tervezési folyamat, partnerség - Az ex-ante értékelés összefoglalása - A DAOP stratégiai környezeti vizsgálatának összefoglalása - Átfogó célok - Specifikus célok - Prioritási tengelyek - A felülvizsgált Lisszaboni akcióprogramnak való megfelelés - A közösségi stratégiai iránymutatásoknak való megfelelés - Horizontális elvek 34

35 - Kapcsolat az Európai területi együttműködés programokkal 4. Prioritási tengelyek és intézkedések 5. Indikátorok 6. Pénzügyi tábla 7. Az operatív program végrehajtására vonatkozó rendelkezések - Menedzsment - Monitoring és értékelés - Pénzügyi irányítás és ellenőrzés - Információ és nyilvánosság biztosítása - Közösségi politikák és horizontális elvek - Az elektronikus adatközlésre vonatkozó rendelkezések az Európai Bizottság és a tagállam között 8. Nagyprojektek Amint láthatjuk, a szerkezeti váz gyakorlatilag megegyezik a tematikus (ágazati) és regionális (területi) operatív program esetében. Néhány markáns különbség azonban egyértelműen felfedezhető. - A TIOP ágazati operatív programként a helyzetelemzésben és a stratégiai, majd prioritási fejezetben is az adott ágazat problematikájára koncentrál, ezen belül is főleg arra a területre, amelyre a fejlesztések során is reagál. - A fentebb leírtakkal szemben a területi operatív program a megalapozó helyzetelemzés során a konkrét térség teljes elemzésére törekszik, kiinduló pontja alapvető térségi szemléletű, az ágazatokat vizsgálja ugyan, de csak adott területi kontextuson belül - A célrendszer és a kapcsolódó prioritások relatíve specifikusak mindkét program esetében, azonban, míg a DAOP igyekszik térségi specifikumot felmutatni, addig a TIOP a konkrét ágazat speciális céljai határozza meg. - Míg a DAOP egyértelműen térségi szemléletet tükröz, ágazati kitekintéssel és ágazati jellegű (de adott térségen belül megvalósítandó) fejlesztési prioritásokkal, addig a TIOP csak érinti a térségi megközelítést, ténylegesen területi különbségeket (országos szinten) nem azonosít és a prioritások meghatározásakor sem koncentrál területi különbségek kezelésére A két operatív program ugyanakkor alapvető szerkezetét és logikáját tekintve hasonló felépítést tükröz, mely az ismert módszertannak megfelelő szerkezetet és érthető, logikus felépítést eredményez. A program kidolgozása során alapvetően az alábbi logikából indultak ki a tervezők: 35

36 1. a problémák és a fejlesztési potenciálok feltérképezése 2. a felmérések eredményeinek összegzése: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek meghatározása 3. a konkrét fejlesztési időszakra szóló célok meghatározása 4. a célok eléréséhez kapcsolódó beavatkozás csoportok (prioritások) és intézkedések meghatározása 5. a célok elérésének mutatói: az indikátorok és célértékeik definiálása 6. pénzügyi keretek rögzítése 7. megvalósítás és intézményrendszer leírása 8. monitoring tevékenység Az operatív programok tehát ban a tervezés első fázisától (helyzetelemzés) az utolsóig (megvalósítás és monitoring) rögzítették a legfontosabb elveket és irányvonalakat. A as területi Operatív Program felépítése A közötti időszakra vonatkozó operatív programok szerkezete viszonylag jelentős változást mutat a korábban alkalmazotthoz képest. Az egyik legfontosabb eltérés, hogy a részletes helyzetelemzés nem kap helyet a törzsdokumentumban, így a programok megalapozottságát nem kell a korábbiakban megszokott részletezettséggel bemutatni. Az alábbiakban bemutatjuk az időszakban használt operatív program szerkezetet. 1. Stratégia; az operatív program illeszkedésének bemutatása az EU intelligens, fenntartható és befogadó növekedés Stratégiájához (EU2020) - Az operatív program küldetése - Az operatív program indokoltsága - Az operatív program fejlesztési irányainak hozzájárulása az EU céljaihoz - Az OP koherenciája más as uniós fejlesztésekkel - Az OP eszközrendszerének stratégiai áttekintése - A pénzügyi források felosztásának indoklása 2. Prioritási tengelyek leírása: az alábbi alfejezetek kidolgozása prioritásonként különkülön, egymást követően történik - A prioritási tengely kialakításának indoklása - A vonatkozó specifikus célok és az elvárt eredmények - A beruházási prioritás keretében támogatott intézkedések - Külön rendelkezések az ESZA-hoz, amennyiben releváns - Teljesítménykeret 36

37 - Beavatkozási kategóriák 3. Az operatív program pénzügyi terve - Az általános rendelet - Az operatív program pénzügyi terve a teljes programozási időszakra 4. A területfejlesztés integrált megközelítése - A CLLD eszköz használatának megközelítése, a végrehajtás és alkalmazás elveinek rögzítése - A fenntartható városfejlesztésre vonatkozó támogatás 5. A szegénység által leginkább érintett, vagy a diszkrimináció, vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának leginkább kitett célcsoportokkal rendelkező földrajzi területek sajátos igényei, különös tekintettel a marginalizálódott közösségekre és a fogyatékossággal élő személyekre 6. Komoly és tartós természeti vagy demográfiai hátrányokkal küzdő földrajzi területek sajátos igényei 7. Az irányításért, ellenőrzésért és a releváns partnerek szerepéért felelős hatóságok és szervek 8. Ex-ante feltételek 9. A kedvezményezettek adminisztrációs terhei 10. Horizontális elvek Amint a fenti ismertetőből is kitűnik, a as időszakban a hátrányos helyzetű területek programszintű kezelésére egyértelműen lehetőség nyílik a tagállami szintű operatív programok támogatási keretein belül. A következő alfejezetekben részletesen áttekintjük egy operatív program kidolgozásának legfontosabb elemeit az eddigi tapasztalatok figyelembe vételével. 4.2 Helyzetelemzés és a kapcsolódó adatok körének meghatározása A helyzetelemzés célja az adott térséghez (település, megye, kistérség, régió, tartomány, stb.), vagy ágazathoz (gazdaság, mezőgazdaság, környezet, infrastruktúra, humánerőforrás, stb.) kapcsolódó helyzet részletes feltárása. A helyzetelemzés alapja azon releváns adatok körének meghatározása, melyek a fejlesztési szükségletek meghatározása szempontjából nélkülözhetetlenek. Az adatok elemzése közvetlen inputot szolgáltat a problémák feltérképezéséhez, közvetett módon pedig a célok meghatározásához és a szükséges fejlesztések kijelöléséhez. 37

38 Magyarországon a Dél-alföldi régió fejlesztési stratégiája az Európai Unió közösségi céljaival és a nemzeti fejlesztési célokkal összhangban került megfogalmazásra. A Dél-Alföldi Operatív Program jövőképe, hogy a régió váljon a tudás és egészség régiójává az Európai Unió átlagához ütemesen felzárkózó Magyarországon. Ehhez kapcsolódóan a Dél-alföldi Régió átfogó célja a fenntartható növekedés biztosítása, a foglalkoztatás bővítése, valamint a területi különbségek kiegyenlítése. A Dél-Alföldi Operatív Program (DAOP) gazdasági helyzetelemzésében megvizsgálja az egy főre jutó GDP értékét PPS-ben. A DAOP helyzetelemzése a gazdasági szerkezet vizsgálata kapcsán értékeli továbbá, hogy a Dél-alföldi régióban képződött bruttó hozzáadott érték mely szektorokban keletkezett. Az elemzés külön kitér a foglalkoztatottak gazdasági ágankénti megoszlásának vizsgálatára is. A beruházások tekintetében, az egy lakosra jutó beruházások régiónkénti sorrendjét is vizsgálja az operatív program elemző fejezete, majd külön kitér az egy lakosra jutó eszközberuházás megyei megoszlásának értékelésére. A vállalkozások és a külföldi működő tőke kapcsán a DAOP helyzetelemzéséből látható, hogy a Magyarországon működő társas vállalkozások ezer lakosra jutó számát tekintve a Dél-Alföld a régiók közötti sorrendben milyen helyet foglal el. E vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a legnagyobb számú vállalkozás mely szektorokban működik. A külföldi érdekeltségű vállalkozások tekintetében ugyancsak külön indikátort vizsgál az elemzés. A versenyképességet meghatározó mutatók tekintetében elemzés tárgyát képezi továbbá a K+F ráfordítások értéke is. A régió gazdaságában relatíve meghatározó szerepet játszik a turisztikai szektor. Az ágazat esetében alapvetően magyarországi vendégforgalom, valamint a vendégéjszakák számának alakulása került értékelésre a helyi turisztikai attrakciók bemutatása mellett. Az elemzés másik lényegi részét képezi a társadalmi adatok analízise. A demográfiai mutatók tekintetében a lakónépesség alakulását, a természetes népmozgalmat, a vándorlási különbözetet valamint a hátrányos helyzetű csoportok számának alakulását vizsgálja a dokumentum. A foglalkoztatási indikátorok kapcsán külön kiemelésre kerül a népesség gazdasági aktivitása nemenként, valamint a munkanélküliségi ráta alakulása. A helyzetelemzésben külön fejezet vizsgálja az oktatás helyzetét. E tekintetben az óvodai- és általános iskolai férőhelyek bemutatása mellett a felsőfokú oktatásban résztvevő nappali szakos hallgatók számának alakulását is vizsgálja. A DAOP helyzetelemzése egészségügyi aspektusból a legfontosabb halálozási okokat, a 38

39 magasvérnyomási-megbetegedések 10 ezer lakosra jutó számának alakulását, illetve az engedélyezett krónikus kórházi ágyak 100 ezer lakosra jutó számának alakulását vizsgálja érdemben. A szociális ellátás terén többek között az idősek klubjainak, a tanyasi lakosok ellátási rendszerének, valamint a házi gyermekfelügyeleti rendszer bemutatására fókuszál az elemzés. Az infrastruktúra ellátottság tekintetében a közúti- és közösségi közlekedés, a vízminőség kérdése, a lakásviszonyok alakulása valamint a távfűtési rendszer bemutatása kap hangsúlyt. A szerb partner intézmény hangsúlyozza az elmaradott, alapvetően rurális térségek fejlesztéséhez kapcsolódó koncepció hiányát. Mint rögzítik, alapvetően a helyi vezetőség víziójának hiánya mely a jövőbeli gazdasági és szociális helyzetképre vonatkozik egyben a falusi környezet fejlődését gátló tényező is. A helyi közösségek és a helyi vezetőség mindenképp érdekelt a gazdasági és szociális fejlődést szorgalmazó tényezők meghatározásában, de kevés közülük az, aki bármilyen konkrét lépést is megtesz a célok megvalósítása és az együttműködés érdekében. A meglévő közlekedési útvonalak rekonstrukciója, az újak kiépítése, a szociális szolgáltatások fejlesztése, a mezőgazdasági termékek felvásárlását biztosító állomások, az idegenforgalmi kapacitások növelésére vonatkozó tudományos munkáknak meghatározó szerepük van a rurális térségek szociális és gazdasági fejlődésében. Ezek a hiányosságok, a helyi közösségek előre megtervezett területi, szociális, gazdasági és ökológiai célkitűzéseivel valósíthatók meg. A helyi közösségek elsődleges feladata a meglévő gondok, valamint a megoldásukat segítő eszközök minél pontosabb meghatározása, amely hozzájárul a stratégiai projektek megvalósítását biztosító anyagi források hozzáférhetőségének biztosításához is. A rurális térségek lakossága életszínvonalának növelését meghatározó lépések a jövőbeli területfejlesztés fontos elemei. A helyi közösségek aktuális gondjainak megoldását biztosító anyagi források alapfeltétele egy fejlesztési projekt kidolgozása, mely a nehézségek maghatározása mellett, különböző megoldási modelleket és egy pénzügyi keretet is tartalmaz, mely a kiadások nagyságát szemlélteti. A hátrányos helyzetű térségek speciális fejlesztési szükségleteinek meghatározásához elsősorban olyan helyzetelemzésre van szükség, mely a térségek alapvető problémáira koncentrálva alátámasztja a legfontosabb fejlesztési irányvonalak kialakítását. 4.3 A program stratégiai fejezete 39

40 A fejlesztési program stratégiai fejezetének alapvető célja a helyzetelemzés és a később kialakítandó beavatkozási struktúra közötti logikai kapcsolódás biztosítása. A stratégiai fejezet ennek megfelelően a helyzetelemzés kulcsmegállapításaira fókuszálva, ezeket rendszerezve definiálja azt az értelmezési keretet, melyben a program cél hierarchiája, az egyes célokhoz kapcsolódó prioritás rendszer, valamint a prioritásokhoz kapcsolódó intézkedések, beavatkozások meghatározásra kerülnek. A fentiek alapján tehát a stratégiai fejezet elkészítésének kulcs mozzanatai az alábbiak: 1.) Helyzetelemzés kulcs megállapításainak rögzítése (Ez történhet akár táblázatos formában, akár a legfontosabb szempontok szövegszerű megjelölésével). 2.) SWOT elemzés elkészítése külső cellák (Az ismert módszertan alapján strukturált eszközökkel csoportosításra kerülnek a helyzetelemzés kulcs megállapításai) 3.) Stratégiai beavatkozások beazonosítása belső cellák (Az ismert módszertan alapján a külső cellák megállapításai összepárosításra kerülnek és aktív, cselekvésre utaló megfogalmazással rögzíthetőek a SWOT belső celláiban) 4.) A jövőkép rögzítése stratégiai beavatkozások áttekintését követően történik (Összetett, több aspektust is magában foglaló jövő orientált megfogalmazás) 5.) Átfogó cél meghatározása (Az átfogó cél a jövőkép eléréséhez kapcsolódó komplex célkitűzés, mely minden részterület kapcsán megfogalmaz aktív beavatkozásokat) 6.) Stratégiai célok meghatározása (A jövőképhez és az átfogó célhoz illeszkedő, az azokban megfogalmazottakra reflektáló tematikus és/vagy területi célok definiálhatóak. A stratégiai célok javasolt száma 2-4 darab) 7.) Prioritások beazonosítása (prioritások tematikus fókusszal pl. gazdaságfejlesztés, energetikai fejlesztések, humán infrastruktúra fejlesztése stb. kapcsolódhatnak egy vagy több stratégiai célhoz. A prioritások javasolt száma 5-7 darab.) 8.) Intézkedések, beavatkozások rögzítése (Az egyes prioritások alatt konkrét beavatkozások biztosítják a majdani projektek tematikus fejlesztési kereteit.) 40

41 A SWOT analízis és a kapcsolódó módszertan A SWOT elemzés elkészítése során módszertanilag célszerű rövid, egyértelmű megfogalmazást alkalmazni, hiszen így az egyes releváns beavatkozások azonnal beépíthetőek a később elkészítendő célpiramis megfelelő prioritásai alá. E keret feltöltése szakmai tartalommal folyamatos, iteratív tervezés eredménye, mely a korábbi időszakokban szerzett tapasztalatok hatékony felhasználására is épít. A határ menti programok esetében a korábban elkészített helyzetelemzés rámutat a határmenti terület jelenlegi gazdasági és szociális jellemzőire, valamint a fejlődésre vonatkozó kritikus kérdésekre és lehetőségekre. Az elemzés ugyanakkor hangsúlyt fektet a fejlődést meghatározó kulcsfontosságú lehetőségekre és fejlesztésük jelentőségére. A következő táblázat mindazokat a stratégiai fontosságú tényezőket tartalmazza, melyek a vizsgált terület fejlődését befolyásolják. ELŐNYEI TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK HÁTRÁNYAI - az idegenforgalom fejlődésének alapfeltételei (a rurális környezet jellegzetességei,természeti erőforrások és a homokpuszta területe), - természeti feltételek fejlesztése a gyümölcs- és zöldségfélék termesztése céljából - a termelési és feldolgozási kapacitások növelése - hagyományos szőlő- és kiváló minőségű bortermelő vidékek - a fiatal lakosság magas képzettsége LEHETŐSÉGEK - az autentikus termékek iránti kereslet növekedése - idegenforgalmi kínálat felé irányuló kereslet növekedése - a családi gazdaságok összekapcsolódása mezőgazdasági szövetkezetek példájára - az IPA és más nemzetközi pénzügyi források támogatása a fenntartható földfejlődésre vonatkozóan - az idegenforgalom fejlesztésére irányuló projektek hiánya - gazdasági tevékenységek egyhangúsága a rurális környezetben - városi infrastruktúra hiánya a településekben - a fiatal lakosság bekapcsolódásának hiánya a települések gazdasági és kulturális életébe - a mezőgazdasági földterület tervezetlen kihasználása a városok peremrészén és a közlekedési útvonalak mentén FENNÁLLÓ VESZÉLYEK - nem versenyképes termékek és szolgáltatások a piacon - falusi környezet depopulációja, migráció a városokba a gazdasági és szociális biztonság megteremtése érdekében - a természet degradációja és a védett fajok veszélyeztetése külső tényezők hatására 41

42 Az egyes megállapítások természetesen több szektorális táblázatban és adott esetben eltérő minősítéssel (erősség, gyengeség, lehetőség vagy veszély) is szerepelhetnek, így jól áttekinthető módon bemutatható a különböző tényezők egymásra gyakorolt hatása, illetve egy adott szempont több aspektusa is megjeleníthető. A kialakításra kerülő célrendszer Egy adott település vagy térség stratégiája bottom-up struktúrában az egyes beazonosított beavatkozásokra építve rögzíti a térség stratégiai szintű céljait, valamint jövőképét. A stratégiai célokhoz illeszkednek azok a beavatkozások, vagy intézkedések, melyek már konkrét tevékenységekre lebontva tartalmazzák az egyes projekteket. Jövőkép Átfogó cél Stratégiai célok Prioritások Beavatkozások A jövőkép megfogalmazásánál, mint írtuk, összetett, több aspektust is magában foglaló jövő orientált megfogalmazásra törekszünk. Az alábbi megfogalmazás példaként mutatja be az eredményt: A LAKÓI SZÁMÁRA ÉLHETŐ KÖRNYEZETET BIZTOSÍTÓ VÁROS VÁLJÉK A HELYI ADOTTSÁGOKRA ÉPÍTŐ, KÖZÖSSÉGI ÉRTÉKEKET SZEM ELŐTT TARTÓ, DINAMIKUSAN FEJLŐDŐ TÉRSÉGI KÖZPONTTÁ Az átfogó cél a jövőkép eléréséhez kapcsolódó komplex célkitűzés, mely minden részterület kapcsán megfogalmaz aktív beavatkozásokat. Lehetőség szerint az átfogó cél már megfogalmazásában is támpontot ad a következő lépésként meghatározandó stratégiai célok kialakításához. Az alábbi megfogalmazás példaként mutatja be az eredményt: ÁTFOGÓ CÉL 42

43 BELSŐ ERŐFORRÁSOKON ÉS TÁRSADALMI TŐKÉN ALAPULÓ, DINAMIKUSAN FEJLŐDŐ TÉRSÉGI KÖZPONT MEGTEREMTÉSE A térség stratégiai szintű vagy más néven tematikus/területi céljai 2-4 éves időtávban rögzítik azokat a tematikus célkitűzéseket, melyek teljesülésével az adott térség jövőképe realizálható. Jellemzően 2-4 ilyen stratégiai vagy tematikus célkitűzés beazonosítása indokolt, annak függvényében, hogy a beavatkozás struktúra hogyan épül fel illetve hány elemből áll. A beavatkozások az egyes tematikus célok alá kerülnek majd besorolásra, a prioritás struktúrával összhangban. Az alábbi táblázat példaként mutatja be az eredményt: A fenntartható, területileg kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés biztosítása természeti értékeink megőrzése mellett STRATÉGIAI CÉLOK Turisztikai infrastruktúra fejlesztése, a helyi hagyományok ápolása Humánerőforrás fejlesztése a szociális ellátó rendszer bővítésével és az oktatási intézményrendszer átalakításával E módszertan segítségével a bottom-up tervezési technika és a top-down stratégiai fókusz (vagyis az egyes beavatkozások és ezeken keresztül a prioritások stratégiai meghatározottsága) egyszerre biztosítható. 4.4 A prioritások kijelölése Az operatív program legfontosabb elemei a prioritások. Az egyes prioritások alá tematikus fókusszal kerülnek besorolásra azok a beavatkozások, intézkedések melyek már a konkrét projektek szakmai tartalmának kialakításához biztosítanak keretet. Ennek megfelelően a gazdaságfejlesztési prioritás alatt javasolt például üzleti környezet fejlesztését (fizikai infrastruktúra fejlesztése), vagy éppen vállalkozói együttműködéseket támogató beavatkozási elemeket meghatározni. Turisztikai prioritás nevesítése esetén javasolt szálláshelyek és turisztikai attrakciók fejlesztését támogató elemek definiálása. Az alábbi táblázat példaként mutatja be az eredményt: I. Helyi gazdaságfejlesztés I.1. Vállalkozások fejlesztése II. Lokális adottságokra építő turisztikai fejlesztések II.1. Turisztikai II.2. Turisztikai szolgáltatások PRIORITÁSOK BEAVATKOZÁSOK III. Fenntartható környezeti értékek III.1. Környezeti IV. Humánerőforrás fejlesztése IV.1. Humán fejlesztési IV.2. Humán infrastruktúra 43

44 infrastruktúra fejlesztése fejlesztése értékeink védelme programok fejlesztések INTÉZKEDÉSEK I.1.1. Vállalkozások hálózatos együttműködésének támogatása II.1.1. Szálláshelyek minőségének javítása II.2.1. Helyi tájjelegű termékre (sertés) épülő térségi marketingtevékenys ég III.1.1. Feketególya tenyészprogra m IV.1.1. Piacképes képzések lebonyolítása IV.2.1. Oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások körének fejlesztése, bővítése (kollégium stb.) I.1.2. Helyi szintű befektetés ösztönzés II.1.2. Mintagazdasá g és bemutatópar k létrehozása II.2.2. Hagyományőrző programok beindítása III.1.2. Környezetbará t technológiák alkalmazásána k támogatása IV.1.2. Alternatív, térségi szintű foglalkoztatási és átképzési programok lebonyolítása (kézműves szakmák, környezettudatossá g) IV.2.2. Szociális ellátórendszer infrastruktúráján ak és ellátási színvonalának korszerűsítése A szerbiai partnerek felmérése alapján, a határon átnyúló együttműködési projektek prioritásaira vonatkozó jogszabályok alapján a következő fejlesztési irányok emelendők ki: 1. Helyi termékek feldolgozása: helyi termékek feldolgozása és promóciója, a lokális termékek és hagyományos fajták által, az országhatár mindkét oldalán egy vagy több regionális piac kiépítése, mely működőképes lesz a régióban 2. A térség idegenforgalmi lehetőségeinek népszerűsítése: újabb idegenforgalmi lehetőségek a régióban a kulturális hagyományok ápolása, mely széleskörű idegenforgalmi lehetőségeket biztosít 3. A térség szociális nehézségei: a magas munkanélküliség csökkentése érdekében lehetőség mutatkozik a fiatal lakosság foglalkoztatottságára az idegenforgalomban és különféle képzési programokban projektek promóciója, melyek felülvizsgálják a nők helyzetét a rurális környezetben 4. Környezetvédelmi jellegű projektek népszerűsítése: a nyilvánosság bekapcsolódása a környezetvédelmi és környezetfejlesztésre vonatkozó 44

45 prioritások meghatározásában, a köz- és magánszféra közti partnerkapcsolatok kialakulása a vizsgált terület egy részén, az országhatár mindkét oldalán húzódik a Szabadkaihomokpuszta, mely jelentős idegenforgalmi lehetőségekkel rendelkezik a táj egyedi természeti jellegzetessége végett 4.5 Az indikátorok körének meghatározása Nem csupán az egyes beavatkozásokhoz rendelhető indikátorok és célértékek rögzítése javasolt, de a település - vagy térségfejlesztési program egészére definiálható mutatószámok is meghatározhatók (stratégiai szintű indikátorok). A térség, település hosszú távú (stratégiai) fejlesztési céljai számszerűsített értékekkel is kifejezhetőek, így a helyzetelemzés tendenciáira támaszkodva a stratégia reálisan megvalósítható. A célértékek a SMART kritériumoknak megfelelően kerülnek rögzítésre. A fenti alapelvek figyelembevételével az indikátorok mind program, mind projekt szinten a kitűzött célok elérésének szintjét hivatottak mérni és mutatni. Az indikátorok megfelelő kialakítása igen összetett feladat, igényli a tudatos tervezést. A közötti időszakban Magyarországon használt indikátorrendszer, bár logikailag megfelelő felépítésű, mégis, a programok megvalósítása során számos kérdés és probléma vetődött fel vele kapcsolatban. A problémák köre két fő csoportba sorolható: azon problémák, amelyek az előzetesen meghatározott indikátorok köréhez kapcsolódnak és azon problémák, melyek az előzetesen a program elvárásaiként meghatározott célértékekhez kapcsolódnak. Előzetesen érdemes azt áttekinteni tehát, milyen okok vezethetnek arra, hogy a tudatosan megtervezett indikátorrendszer mégsem funkcionál megfelelő szinten: A külső gazdasági társadalmi környezet változása: a jelentős gazdasági és társadalmi változások alapvetően befolyásolhatják a programokban kitűzött célok elérhetőségét. Erre kiváló példa a közötti támogatási időszak, hiszen a 2008 végén megkezdődött globális gazdasági válság nagymértékben felülírta a os optimista gazdasági hangulatban megtervezett elvárásokat. A gazdasági növekedés és a munkanélküliség csökkenése több európai uniós tagállam csőd közeli helyzetét látva csak időszakosan és a gazdaságilag erősebb országokban tudott érvényre jutni. 45

46 Ugyanakkor maga a megújuló lisszaboni stratégia melyre a tagállami programok is hivatkoznak két feladatra összpontosít: erősebb és tartósabb növekedés megvalósítása, valamint több és jobb minőségű munkahely teremtésére. Minthogy a célok alapvetően ezen elvárásokhoz lettek hangolva, az indikátorok is e célokhoz lettek illesztve. Az indikátorok körének meghatározása nem volt megfelelő: a projekt szintű indikátorok a programban megadott indikátorokhoz kapcsolódnak, vagy közvetlen (többnyire output), vagy közvetett módon (jellemzően eredmény és hatás indikátorok). A programokban természetesen nem jelenhet meg minden releváns, a projektek révén teljesítésre kerülő mutató, a legfontosabbaknak azonban logikusan meg kell jelenniük. Tapasztalataink szerint a programszintű indikátorokat számos esetben módosították tagállamok, a Dél-alföldi OP esetében is szükség volt erre. A módosítás oka alapvetően két okra vezethető vissza: bizonyos indikátorok előzetesen rögzített célértéke rosszul lett megbecsülve, illetve az indikátorok köre bővítésre került. Az indikátor célértékek kialakítása, előzetes becslése pontatlan volt: a pontatlanság természetesen önmagában még nem hiba, hiszen a célértékek teljesülését számos körülmény befolyásolhatja. A hibák egy része a célérték adatok alulbecsléséből, míg másik része túlbecslésén alapul. A célértékek előzetes megadása igen komplex és bonyolult feladat, éppen ezért az indikátorok nyomon követése projekt szinten, illetve az eredmények összegzése kiemelt feladat a programokat menedzselő közreműködő szervezetek számára. Az indikátorok típus szerinti meghatározása nem felel meg a mérés szándékának: a program szinten a célokhoz kapcsolt indikátorok köre a legáltalánosabb besorolás szerint output, eredmény és hatás indikátor lehet. Mindenképpen fontos, hogy a célokhoz melyek egy része bizonyára középtávú elvárást fogalmaz meg kapcsolódjanak megfelelő szintű (eredmény és hatás) indikátorok, ugyanakkor az is fontos, hogy a projektek közvetlen kimeneteihez is mutatók legyenek rendelve. Amennyiben egy programban a hatás és eredmény indikátorok jelennek csak meg, illetve túlsúlyban, akkor ez a mutató rendszer nem lesz alkalmas arra, hogy a lebonyolítás közbenső időszaki eredményeit mérni tudja. Az eredmény indikátorok esetében többnyire a projekt zárását követő 2 év után, míg a hatás indikátorok esetében ennél is később beszélhetünk kimutatható változásokról. A programozás során kialakításra kerülő indikátor struktúra esetében tehát figyelembe kell vennünk mind a program, mind a projektek szintjén megfelelően használható indikátorok körét és úgy kell kialakítanunk az indikátorrendszert, hogy a programhoz kapcsolódó fejlesztések rövidebb és hosszabb távon érzékelhető eredményei egyaránt becsatornázásra tudjanak kerülni. 46

47 A projektszintű indikátorok kialakítása során számos, a napi gyakorlatban felmerülő probléma jelenhet meg. Az alábbiakban kiemelünk néhányat, amelyek kezelése, megfelelő körültekintés mellett megoldható, ugyanakkor a tudatos tervezés révén meg is előzhető. az indikátorok nem megfelelő definiáltsága: a jól körülírt, mérési módszertannal is ellátott indikátorok jelenthetnek csak megfelelő támpontot a programok eredményeinek méréséhez; ez ahhoz is elengedhetetlen, hogy a kedvezményezettek egységesen tudják értelmezni az adott mutatókat és így az értékei összesíthetőek (kumulálhatóak) legyenek; amennyiben értelmezési problémák merülnek fel egy indikátorral kapcsolatban, szükséges a definíciók áttekintése, ellenőrzése és szükség esetén módosítása; fontos kezelni a bázisértékhez kapcsolódó érték volumenét: számos probléma adódhat abból, ha egy konkrét indikátorhoz köthető bázisérték esetében nincs meghatározva a kötelező 0 érték; természetesen nem minden mutató esetében 0 a bázis, azonban, ha a számításnak ez az alapja, azt ki kell emelni; a mértékegységeknek is megfelelően definiáltnak és egységesnek kell lennie; egy változást adott esetben mérhetünk abszolút értékben és százalékosan is; a projekt szinten megjelenő értékek csak abban az esetben lesznek kumulálhatóak, ha a mértékegységeket megfelelően kezeljük; ugyancsak lényegi eltéréseket eredményezhet, ha a projektekhez kapcsolódóan nem egységesen kezelik a projektgazdák a szakmai beszámolókban a mértékegységeket (pl. méter helyett kilométerben, vagy m2 helyett hektárban adnak meg egy értéket; a projekteket menedzselő közreműködő szervezet felelőssége a folyamatos nyomonkövetés; az időszakos összesítések és ellenőrzések felszínre hozhatják a hibákat és problémákat. Az indikátorok kérdése a as időszakhoz kapcsolódóan még nagyobb jelentőséggel fog felmerülni, mint között. Minthogy a szankcionálás is szigorodik, már a programok előkészítésekor nagyobb figyelmet érdemes fordítani a mutatók kijelölésére. Tanulmányunk V/6 fejezete az indikátorrendszer megtervezéséhez kíván támpontokat adni. A monitoring rendszer kialakítása A megfelelő módon definiált indikátor rendszer alkalmas a program eredményeinek rögzítésére. Ahhoz, hogy ez rendszer szinten is működő struktúrába illeszkedjen, indokolt egy olyan monitoring rendszer kialakítása, mely alapvetően tervezést támogató alkalmazás és lehetővé teszi a folyamatos program monitoring mellett az egyes program elemek 47

48 finomhangolását, tartalmi újra strukturálását. A rendszer ennek megfelelően egyrészt alkalmas az adatok rendszerezett gyűjtésére, lehetővé teszi az értékelést, továbbá alkalmas a különböző mutatószámok összevetésére is. Mindehhez szükséges egy Magyarországon között alkalmazott EMIR rendszerhez hasonló informatikai háttér biztosítása. Az output és eredmény indikátorok körének meghatározása Az indikátorok megfelelő kialakítása a teljes program megfelelő lebonyolításának egyik kiemelkedően fontos eleme. Az indikátorokat a különböző szinteken meghatározott célokhoz kell hozzárendelni, így logikusan a logikai keretmátrix módszer alkalmazása során érdemes meghatározni őket. Az indikátorok kialakításakor az úgynevezett SMART kritériumrendszert kell alapvetően figyelembe venni. Az alábbi 5 tulajdonság mentén meghatározott mutatók ténylegesen alkalmasak lehetnek a megfelelő szintű kimenetek mérésére. Specific: a mért tényezőre jellemző Measurable: mérhető Available: rendelkezésre álló, elérhető Relevant: releváns, lényeges Time: időfüggő Az indikátoroknak emellett biztosítaniuk kell a megfelelő érzékenységet is, azaz, hogy egyrészt mérni legyenek képesek a konkrét beavatkozások eredményeit, illetve a kisebb változásokat, hatásokat is. Ugyancsak lényegi tulajdonság az összehasonlíthatóság: a mutatóknak alkalmasnak kell lenniük arra, hogy biztosítsák az értékek összehasonlíthatóságát egyrészt a projektek között, illetve a program lebonyolításának megfelelően, különböző területi szintek között is (pl. kistérségi, járási, megyei, regionális szinten). A harmadik lényegi tulajdonság az érthetőség: a mutatóknak minden felhasználó számára könnyen értelmezhetőnek kell lenniük. Emellett figyelembe kell venni kialakításukkor a megbízhatóság és költségesség elveit is: a mutatók származási helye megbízható kell, legyen (az adatforrás ellenőrizhető legyen, vagy olyan intézménytől származzon, melynek megbízhatósága egyértelmű), illetve a mutató előállításának költsége is a lehetőségek szerint maradjon alacsony. Ahogyan korábban említettük, a beavatkozás szintjétől függően, különböző indikátor 48

49 alkalmazása szükséges. A gyakorlatban a következő típusok alkalmazása jellemző: output indikátorok: projekt szinten alkalmazott indikátor, a projekt mérőszáma, szerződéses vállalása; eredményindikátorok: program szinten, a projektek által generált fejlődés kumulált mérésére, illetve a specifikus célok, azaz a közvetlen hatások teljesülésének mérésére szolgálnak; a projektciklus valamennyi szakaszában fontos mérésük biztosítása, szoros összefüggésben állnak a projektek által teljesített outputokkal; hatásindikátorok: a programokban kitűzött átfogó célok mérésére, illetve a hosszú távú gazdasági-társadalmi hatások mérésére szolgálnak. A Dél-alföldi régió fejlesztési stratégiája az Európai Unió közösségi céljaival és a nemzeti fejlesztési célokkal összhangban került megfogalmazásra. A Dél-alföldi Operatív Program jövőképe, hogy a régió váljon a tudás és egészség régiójává az Európai Unió átlagához ütemesen felzárkózó Magyarországon. Ehhez kapcsolódóan a Dél-alföldi Régió átfogó célja a fenntartható növekedés biztosítása, a foglalkoztatás bővítése, valamint a területi különbségek kiegyenlítése. A as időszakra vonatkozóan a Dél-alföldi Operatív Program a rendelkezésre álló fejlesztési források nagyságát is figyelembe véve az alábbi specifikus célokat és lehetséges indikátorokat fogalmazza meg: 1. A regionális gazdaság erősítése és versenyképességének növelése, az innováción alapuló gazdasági szerkezetváltás elősegítése. Indikátorok: A régió egy főre jutó GDP-je ( között) 26%-kal növekszik A regionális foglalkoztatási ráta (15-64 éves korosztály) 53.8%-ról 55%-ra növekszik 2. A lakosság életkörülményeit meghatározó települési, környezeti állapot javítása a régió kohéziójának erősítése érdekében. Indikátorok: Minőségi járóbeteg szakellátásban az ellátottak száma között jelentősen növekszik közötti időszakban a nevelési-oktatási intézményekben tanuló diákok száma eléri a főt A következőkben áttekintjük a Dél-Alföldi Operatív Program stratégiai célkitűzéseit elősegítő prioritás tengelyeket és az ezekhez tartozó célindikátorokat: 49

50 1. Regionális gazdaságfejlesztés Célindikátorok: Klaszterekben, támogatott együttműködésekben részvevő vállalatok árbevételének növekedése (%) A támogatásban részesített ipari parkok és ipari területek nettó beépítettségének növekedése (%) 2. Turisztikai célú fejlesztések Célindikátorok: A vendégéjszakák számának növekedése a kereskedelmi szálláshelyeken (1000 főre vetítve, db.) A kereskedelmi szálláshelyek kapacitáskihasználtságának növekedése (%) 3. Közlekedési infrastruktúra-fejlesztés Célindikátorok: Kistérségi központot közúton és tömegközlekedéssel 15/20/30 percen belül elérő lakosság számának növekedése (db.) Közösségi közlekedést igénybe vevők számának szinten tartása (fő) 4. Humáninfrastruktúra-fejlesztések Célindikátorok: Óvodai nevelésben részesülő gyermekek arányának növekedése (%) Fejlesztett nevelési-oktatási intézményekben tanuló diákok száma (fő) Minőségi járóbeteg szakellátásban ellátottak számának növekedése (a fejlesztéssel érintett szakrendelések esetén, fő) Szociális ellátással elért lakosság számának növekedése (fő) 5. Térségfejlesztési akciók Célindikátorok: A rehabilitált terület komplex aktivitási mutatójának települési átlaghoz való közelítése (az átlag százalékában kifejezve) A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése (%) Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken (fő) 50

51 4.6 Az akcióterv Az akciótervek a magyarországi gyakorlatban az operatív programok megvalósításához kapcsolódó lényegi megvalósítási és nyomon követési eszközként funkcionáltak. Az akciótervek, szűkebb időkeretre vonatkozóan (2-3 év) rögzítették az adott operatív program egyes prioritásaihoz kapcsolódó beavatkozásokat, pénzügyi terveket és elvárt eredményeket. Az akciótervek általános felépítése az alábbiak szerint alakult: I. Prioritás bemutatása a. Prioritás tartalma b. A prioritás célkitűzései c. A prioritás ütemezése kiírások kerete d. A prioritás ütemezése kötelezettségvállalás II. III. A támogatási konstrukciók összefoglaló adatai a. Konstrukció neve a. Projekt kiválasztás eljárása b. Kedvezményezettek köre c. Pályázatok, kiemelt projektek kerete a. Támogatás összege b. Támogatás mértéke a. Támogatandó projektek tervezett száma A támogatási konstrukciók bemutatása a. Összefoglaló adatok (pénzügyi keretek, támogatási összegek, a támogatás mértéke, stb.) b. Ütemezés - Konstrukció vagy komponens indítása és zárása c. A támogatási konstrukció indokoltsága d. A támogatás célja e. A támogatási konstrukció célértékei f. Támogatható tevékenységek köre g. Projekt kiválasztási szempontok A támogatási konstrukciók összesítették azokat a konkrét fejlesztési irányokat, melyekhez kapcsolódóan egy akciótervi időszakban akár több pályázati kiírás is megjelent. Ebben az értelemben a pályázati kiírások alapja egyértelműen az akcióterv volt, mely rögzítette a kiírások legfőbb tartalmi elemeit és paramétereit. Az akciótervek szerkezetüknél fogva a források felhasználásának nyomon követésére is 51

52 alkalmasak voltak, olyan eszközök, melyek alkalmazása a későbbi időszakokban is ésszerű lehet valamilyen formában. 4.7 Az ITI (integrált területi beruházások), mint új eszköz lehetséges szerepe a területfejlesztésben A közös előírásokat tartalmazó rendelet (KSK rendelettervezet 99. cikk) hivatkozik az integrált területi beruházás nevű eszköz bevezetésére és alkalmazására a közötti EU-s támogatási időszakban. Az eszköz alkalmazását indokolja az Európát érintő számos gazdasági, környezeti és társadalmi kihívás, mely több területen integrált és földrajzilag megalapozott megközelítést tehet szükségessé a problémák hatékony kezelésének érdekében. Az integrált és földrajzi megközelítés több vetületből áll, és figyelembe veszi a helyi sajátosságokat, eredményeket. Az integrált eszközök (az ITI mellett a CLLD, lásd később) alkalmazása lehetővé teszi az EU tagállamai számára, hogy összekapcsolják az egy vagy több operatív program prioritási tengelyeiből származó támogatásokat, és azt, hogy ezeket többdimenziós és ágazatokat átfogó beavatkozásokhoz használják fel. Az ITI-t a tagállamok és a régiók hozzák létre nincs szükség az Európai Bizottság külön értékelésére vagy jóváhagyására. Ennek ellenére az adott OP beavatkozási logikájának releváns részeként az ITI alkalmazásához köthető legfontosabb információk részét kell, képezzék a Bizottság számára benyújtott programnak. Amennyiben a programozási időszak során az ITI alkalmazásának jelentős változása következik be, amely összeegyeztethetetlen az operatív program eredeti tartalmával (vagy az adott OP pénzügyi keretének módosítását vonja maga után), az operatív program tartalmát módosítani szükséges. Az ITI-k tételes meghatározása a Partnerségi Megállapodás és az operatív programok benyújtását követően is elegendő, de a fentiek is mutatják, hogy a benyújtott Partnerségi Megállapodásban és operatív programokban az ITI-t alkalmazó térségtípusokat és az erre szánt forrásallokációt rögzíteni kell. Az integrált területi fejlesztési stratégiák kidolgozása, kiválasztása és elfogadása, valamint a szerződéskötés már az országos szintű dokumentumokban lefektetett megközelítések, alapelvek, és a prioritás szintű indikatív forráskeret alapján történik. Az ITI egyik legnagyobb erőssége a Bizottság szerint, hogy lehetőséget teremt különböző tematikájú, egymással összefüggő tevékenységeket tartalmazó integrált csomagról való, több évre szóló előzetes döntésre. Ez egyfelől kiszámíthatóságot jelent a fejlesztésben résztvevő 52

53 valamennyi szereplő számára, másfelől garantálja a stratégia összefüggő fejlesztéseinek logikailag és időben átgondolt megvalósítását. Ezáltal pedig jó lehetőséget teremt az adott fejlesztéshez illeszkedő egyéb, akár magánfejlesztések szinergikus kapcsolódására. Az integrált csomagról való döntés azt is feltételezi, hogy az ITI keretében a projektkiválasztás nem feltétlenül pályázati úton valósul meg, hanem előtérbe kerül a tárgyalásos projektkiválasztás. Noha már az eredeti, októberi jogszabálytervezet szövege is megengedte, hogy egy operatív programon belül is megvalósulhasson ITI, a bizottsági megközelítés az ITI igazi hozzáadott értékét a több OP több prioritási tengelyére kiterjedő ITI-kben látja. 4.8 A CLLD mint új eszköz lehetséges szerepe a területfejlesztésben A jelenlegi elképzelések szerint Magyarországon a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program biztosít finanszírozást a CLLD-k részére. A TOP megfogalmazása szerint A CLLD területi fókusza a városok és városokat is magukba foglaló vidéki térségek. A csak falvakat magukba foglaló CLLD közösségek nem jogosultak a TOP forrásaira. A CLLD területek beazonosítása kapcsán, az adott Helyi Fejlesztési Stratégia (HFS) esetében a lehatárolt területnek társadalmilag, gazdaságilag és lehetőleg földrajzilag is koherensnek kell lennie, valamint szükséges elérni a hatékony végrehajtáshoz elégséges népességi minimumot, a népességi határértékek és fő között lehetnek. Ehhez az EU-s szinten meghatározott népességi korlátokhoz igazodni szükséges, attól csak indokolt esetben lehet eltérni. A Helyi Akciócsoportok (HACS) alulról szerveződő rendszerben dönthetnek saját területi jellemzőik meghatározásáról, ahhoz legfeljebb szempontokat határozhat meg a központi közigazgatás. Ilyen központilag meghatározott szempont, hogy a HACS-ok között csak különösen indokolt esetben legyen átfedés, valamint, hogy a HACS-ok területi szerveződésükben vegyék figyelembe a megyehatárt, attól csak indokolt esetben térjenek el. A HFS-eket (az Európai Bizottság által előzetesen meghatározott tartalmi elvárások alapján) a helyi akciócsoportok dolgozzák ki, összhangban a kohéziós politika közötti időszakra vonatkozó tematikus célkitűzéseivel. A stratégiák elkészítésének időtartama, a bizottsági ajánlások alapján, 6-12 hónap. Az előzetes, Európai Bizottság által kiadott ütemezés szerint a HFS kiválasztásának és jóváhagyásának első határideje 2015 vége (legkésőbb december 31-ig szükséges e stratégiákat elfogadni). Az Európai Bizottság ütemezése a végső határidőt tartalmazza, ennél korábban is elkészülhetnek és kiválaszthatók a stratégiák. 53

54 5. Területi stratégia kidolgozása (metodológiai áttekintés) Az európai Bizottság által megjelentetett szakmai anyagok és jogszabályok elvárásként fogalmazzák meg az ITI-ket megvalósító területi egységek felé az integrált területi stratégiák előkészítését. A stratégia alapvetően területi aspektusból közelíti meg a komplex fejlesztéseket, ily módon biztosítva a térségi szintű integrált programok megalapozását. A területi / települési stratégia tématerületének meghatározásakor két lehetséges megoldás lehetséges: a korábban meghatározott, ITI-allokációval bíró OP prioritási tengelyekhez illeszkedő tervezés, teljes spektrumú tervezés, amely olyan további MJV / területi fejlesztési igényeket is tartalmaz, amelyek nem az ITI keretében fognak megvalósulni, hanem a) más uniós forrásból (például pályázatos formában versenyezve a forrásokért), b) magánforrásból (a stratégia térképezze fel a magántőke beruházási szándékait is). Utóbbi esetben is egyértelműen szükséges elkülöníteni, hogy melyek azok a fejlesztések, amelyeket az ITI-gazda az ITI-keretében és melyek azok, amelyeket más forrásból tervez megvalósítani. Az ITI-be választott projektek között igazolni kell az integráltságot, a projektek közötti szinergiát, valamint indokolni az ITI-ben alkalmazott forrásallokációt. A Partnerségi Megállapodásban foglaltak, valamint az operatív programok legfrissebb (3.0) verziói alapján Magyarország priorizálja az ITI eszköz alkalmazását mind a decentralizált területi fejlesztések (megyék, nagyvárosok), mind az országosan kiemelt, központilag tervezett és végrehajtott vagy koordinált jelentős területfejlesztési beavatkozások megvalósítása érdekében. A as időszak kezdeti szakaszában tervezett ITI-k összefoglaló táblázata ITI típus megyei decentralizált fejlesztések megyei jogú város decentralizált fejlesztései Finanszírozó OP és prioritás minden TOP ERFA és ESZA prioritás a CLLD prioritás kivételével TOP ERFA és ESZA prioritások az 1. prioritás és a CLLD kivételével Fontosabb ITI-k száma hova delegálhatók tematikus a típuson végrehajtási célok belül elemek? 8, 6, 9, 4 18 db 6, 4, 9 22 db megyei önkormányzat megyei jogú város (MJV) és önkormányzata az ITI típus lefedi-e az országot igen nem részbeni átfedés más ITI-vel MJV város ITI Balaton térség ITI megyei ITI-k 54

55 ITI típus Balaton térség gazdasági versenyképessé ge (turizmus és diverzifikáció) Budapest és agglomerációja és Pest megye Finanszírozó OP és prioritás GINOP (ERFA): 1. KKV fejlesztési prioritás 4. országos természeti és kulturális örökségmegőrzés turisztikai hasznosítása VEKOP Forrás: Partnerségi Megállapodás (2013.november) Fontosabb tematikus célok ITI-k száma a típuson belül 3., 6. 1 db VEKOP tematikus céljai 2 db hova delegálhatók végrehajtási elemek? Balaton Fejlesztési Tanács és munkaszervezete Budapest és Pest megye önkormányzata az ITI típus lefedi-e az országot nem nem részbeni átfedés más ITI-vel három megyei ITIvel nincs Magyarországon tehát alapvetően megyei, megyei jogú városi és kiemelt térségi szinten lehetséges integrált fejlesztési eszközrendszer alkalmazása. A megyék és megyei jogú városok együttesen azonban több, mint 40 ITI-t feltételeznek, mely az ország méretéhez és különösen az eszköz újdonság jellegéhez mérten egy jelentős szám. Indokolt lehet tehát adott esetben több ITI összevonása, együttes megvalósítása. 5.1 Integrált stratégiák határ menti aspektusból A határmenti területek előnyeinek jobb kihasználása, a terület integrációja, a városi térségek és más területi egységek közti funkcionális kapcsolat kiépítése, alapját képezi a határ menti terület jövőbeli fejlődésének. Ennek érdekében fejleszteni kell a térség gazdaságának kapacitását és növelni versenyképességét, mint a regionális és országos, úgy a nemzetközi piacon is. Jelentős a határmenti terület és más régió közti kapcsolat létrehozása, melynek fejlődési irányvonalát dokumentumok szabályozzák (Szerb Köztársaság Területrendezési Terve, Vajdaság AT Regionális Területrendezési Terve). Szükségessé válik a térség regionális identitásának meghatározása (kulturális, történelmi, természeti és gazdasági), melyek a terület ismertetőjelei lesznek, és jelentős szerepet töltenek be a határmenti terület gazdaságfejlesztésben. A vizsgált terület területfejlesztésének alapvető stratégiája a következő szempontokat tartalmazza: Az egységes terület alapkritériumának meghatározása és ökológiai értékének növelése, a természeti erőforrások és védett területek felé irányuló negatív környezeti hatások csökkentése vagy mellőzése által. Mindazoknak a tevékenységeknek összehangolása, melyek a városi térségek fejlődésére, a mezőgazdasági földterület és védett területek 55

56 megőrzésére vonatkoznak és a térség fenntartható fejlődését, valamint az idegenforgalom affirmációját jelentik. Területi feltételek, melyek meghatározzák a különböző gazdasági tevékenységek fejlődését és összehangoltságát, csökkentve ezáltal a térség negatív demográfiai mozgásait. A feldolgozóipar, az ökológiai mezőgazdaság és a fenntartható idegenforgalom képezik a határmenti terület gazdasági fejlődésének kulcsfontosságú elemeit. Azon lehetőségek áttekintése, melyek alapját és folytatását képeznék a jelenkori vagy jövőbeli nemzetközi kapcsolatoknak. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének jelentősége az országok között, mely döntően befolyásolja az idegenforgalmi lehetőségek mind nagyobb kihasználását. A terület fejlődési stratégiájának kidolgozásában fontos kiemelni a nemzetközi kapcsolatok jelentőségét, mely a következőkre vonatkozik: serkenteni kell az intézmények közti kommunikációt és koordinációt (harmonikus területfejlesztés, a környezetvédelem negatív hatásainak csökkentése, sikerrel járó természeti csapások elleni védelem), a természeti erőforrások racionális kihasználása és védelme, funkcionális városi hálózat létrehozása, a határszakasz mindkét oldalán levő városok összekapcsolódásával (határon túli intézmények hálózata), a régió kulturális jellegének növelése A Duna, a Szabadkai homokpuszta és a Tisza természeti értékei nemzetközi jelentőségűek, melyek a lehetőségekhez viszonyítva nincsenek megfelelő mértékben kihasználva. A későbbiekben szó lesz a legfontosabb fejlődési stratégiai lépésekről, melyeknek célja a térség jellegzetességei és fejlődési irányvonala közti egyensúly megteremtése. Bármilyen területi beavatkozás, egy előre kidolgozott stratégiai dokumentum alapján történik, mely szabályozza a vizsgált terület jövőbeli fejlődését. 1. Funkcionális településhálózat fejlesztésének terve - Városi tevékenységek koncentrációja a városi csomópontban, a városok közti funkcionális kapcsolatok létrehozását és erősítését szolgálja, a városok, mint kulturális, oktatási, egészségügyi és adminisztratív központok között. A szolgáltatások területi elhelyezkedése meg kell, hogy feleljen a falusi környezet szükségleteinek is. 56

57 - A területi értékek védelme és népszerűsítése - Nagy befogadású kapacitással rendelkező turisztikai helyek létrehozása, kereskedelmi és rekreációs központokkal. Az idegenforgalmi helyek a következő elemekre épülhetnek: természeti attrakciók: természeti értékek bemutatása és népszerűsítése, a terület szerkezete és a körülhatárolt területi entitások összekapcsolódása (utak, melyek kapcsolatot képeznek a rekreációs központok között a településen belül és azon kívül, valamint a parkok és temetők, melyek a terület fontos szerkezeti elemeit képezik), fontos összekötő útvonalak meghatározása: kerékpárút, gyalogút és hajóútvonalak települési struktúra, mely széleskörű morfológiai, lakhatósági és gazdasági lehetőséget biztosít, az üresen álló területek tervszerű megszervezése a városi övezeten belül, mely nagyobb népességkoncentrációt és a szolgáltatások könnyebb hozzáférhetőséget eredményezné az ott élők számára 2. A környezetvédelmet szabályozó és a gazdasági fejlődés feltételeit meghatározó terv kidolgozása - Fontos útvonalak hálózata, mely kapcsolatot biztosít a természetes élőhelyek és a térség más elemei között: egy fenntartható területi rendszer létrehozása a Szabadkai-homokpuszta területén és az országhatár mindkét oldalán a természetes élőhelyek gazdagságát és az állatfajok mozgását serkentő területi rendszer kidolgozása - Terület aktiválása - a gazdaság és a városi fejlődést serkentő intézkedések által érintett terület meghatározása: kommerciális jellegű stratégiai pontok aktiválása a falusi települések funkcionális jelentőségének, a szolgáltatások minőségének és közlekedési hozzáférhetőségének növelése 3.A városiasság növelése és a környezetvédelmi elvárások közti egyensúly megteremtése - Területi jellegzetességek meghatározása és felismerésük Jellegzetes területi elemek (urbánus, rurális és természeti) meghatározása és összekapcsolódása, mely növelné a területi egység felismerését Produktív területek - Kiemelni a vajdasági produktív területeket, melyeknek mezőgazdasági, bortermelő és vízgazdálkodási jelentőségük van. Folyók partvidéke Lehetővé tenni a folyók hozzáférhetőségét és különféle aktivitásokat megjelenését (fürdőzés, halászat, gyaloglás), összhangban a terület 57

58 ökológiai rendeltetésével. - Vitás övezetek: Vitás övezetek és a város terjeszkedési irányvonalának szabályozása Vitás övezetek közti terület tervszerű megrendezése és a városi terület terjeszkedésének szabályozása Folyó menti övezetek: A folyó menti övezetben történő beavatkozások összhangban kell, hogy legyenek az ökológiai folyamatokat befolyásoló tényezőkkel és csökkenteniük kell a természeti csapások veszélyét. - A városok és az infrastruktúra fejlődése: Újabb határon túli fejlődési irányvonalak meghatározása, kisebb konglomerációk létrehozása céljából. Kulcsfontosságú közlekedési útvonalak kapacitásának meghatározása, mely a régió gazdasági fejlődésének mozgatóerejét képezné 5.2 Az ITI (integrált területi beruházások), mint új eszköz Míg korábban a 4.7 alfejezetben koncepcionális-elméleti aspektusból tekintettük át elsősorban az ITI-t, jelen fejezetben tervezés módszertani szempontból vizsgáljuk meg az eszköz alkalmazhatóságát. A bizottsági logika szerint az egyes ITI-kben résztvevő prioritások programszinten egységes meghatározása kerülendő: sokkal inkább az az ajánlás részükről, hogy az ITI-ben résztvevő prioritások az adott terület fejlesztési igényei alapján kerüljenek kiválasztásra. Amennyiben az ITI ún. redisztribúciós eszközként működik, ugyan bizonyos eleme (pl. a kiszámíthatóság, tervezhetőség) továbbra is megmaradnak, de az ITI-k valódi hozzáadott értékét, a testreszabott integrált jelleget kevésbé látják ekkor biztosítottnak. Magyarország az ITI eszköz alkalmazását operatív programon belüli prioritások kombinálására kívánja potenciálisan használni a következő esetekben: A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon (GINOP) belül egyes hátrányos helyzetű térségek, illetve kiemelten a Balaton régió fejlesztésére. A Terület- és településfejlesztési Operatív Program esetében (TOP) a megyei szintű fejlesztések, valamint a megyei jogú városok fejlesztéseinek megvalósítása esetében lenne lehetőség az OP-n belül több prioritás ötvözésére. 58

59 A lehetséges tervezési, projekt kiválasztási útvonalak az alábbiak szerint határozhatóak meg az ITI esetében: 1. ITI-k tételes meghatározása, az egyes ITI-khez forráskeret rendelése. 2. ITI által elérhető prioritások meghatározása, prioritásonként az ITI-keret meghatározása. 3. Az ITI-gazda (a helyi szint) meghatározza a priorizált projektjeit, melyet tartalék-listával kiegészített projektcsomagba foglal, a projekteket az ITI-prioritások alá rendezi. 4. Tervzsűri dönt a projektek befogadásáról, szükség esetén átdolgozásáról, javaslatot tesz a tartaléklistában szereplő projektek előrehozásáról mindezt az ITI-gazdával egyeztetve. 5. Szükség esetén a felelős szervezet (IH) dönt a prioritásonként elérhető ITI-keret módosításáról. 6. A tervzsűri döntés-előkészítését követően a kormány dönt a projektcsomag elfogadásáról, nevesítéséről. A prioritások közötti túl-, illetve aluligénylés megoldása tehát a tartaléklista segítségével, az ITI-keret prioritások közötti mozgatásával, valamint a prioritáson belüli indikatív ITI-keret nem ITI keret közti forrásmozgatással történhet. A mozgástér biztosítása érdekében a prioritásonkénti indikatív ITI-kereteket célszerű felültervezéssel magasabban meghatározni, mint amennyi az egyes ITI-kre allokált forráskeret összessége. A tervzsűri az érintett IH-k (ha már felálltak), a tervezéskoordinációt (illetve a végrehajtás koordinációját) végző szervezet, az érintett szaktárcák, a közreműködő szervezetek képviselőinek részvételével jöhet létre. A bizonyos tematikus célokhoz való illeszkedés szükségessége mellett a települési ITI-k esetében felmerült még elvárásként a városkörnyéki települések bevonásának szükségessége /ösztönzése is. Az ösztönzés történhet akár azzal, hogy az MJV: nagyobb összegű forrást kap, ha ITI fejlesztéseibe bevonja a városkörnyéket is ( tervzsűri megítélhet egy további plusz forrásallokációt a projektcsomag összetétele alapján), bizonyos fejlesztési területekre (prioritási tengelyekre) nem tervezhet, ha nem vonja be a városkörnyéket. 59

60 A városkörnyék bevonásának mértékére, a városkörnyéki fejlesztések arányára az útmutatóban célszerű arányszámot, vagy legalábbis alapelveket javasolni. Az ITI-tervezési kérdéseket egy részletes a fenti kérdések megválaszolását, valamint az ismertetett eljárásrendet is tartalmazó útmutató keretében szükséges az ITI-gazdák számára egyértelművé tenni. Ebben természetesen további releváns kérdések megválaszolása is szükséges: pl. további fejlesztési-végrehajtási eszközök (CLLD, FEI, global grant-típusú eszközök) ITI-be való integrálhatóságára, a tervezésben résztvevő partnerek köre, a projektlistára kerülő projektekkel kapcsolatos további elvárások, minimális, illetve maximális projektméret meghatározása, stb. A fenti problémák együttes kezelése, az ITI struktúra rendszer szintű felépítése érdekében javasolt egy ún. funkciómodell felállítása. Ez az alábbiak szerint alakul: 1. ITI-vel kapcsolatos megközelítés, elvek meghatározása a Partnerségi Megállapodásban, az operatív programokban 2. ITI eszközök tervezése 2.1. Egyes ITI-k meghatározása 2.2. Tervezési alapelvek meghatározása 2.3. Területi stratégiák kidolgozása 2.4. ITI projektcsomag kialakítása 3. ITI programok nevesítése 4. ITI eszköz bevezetése 4.1. ITI eszköz integrálása az intézményrendszerbe 4.2. A helyi ITI intézményrendszer kialakításának támogatása 4.3. Eljárásrend kidolgozása 5. ITI végrehajtása (helyi szinten) 6. ITI végrehajtás koordinálása (központi szinten) A Bizottsági ajánlások alapján és hazai fejlesztéspolitikai irányelvek szerint (különös tekintettel a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat 1. c) pontjára) a strukturális alapok integrált felhasználását biztosító megközelítés kidolgozása különösen fontos. A jogszabálytervezetek és a nyilvánosságra hozott ITI útmutatók értelmében az ITI eszköz alkalmazásának feltétele, hogy egy adott térség integrált fejlesztési stratégiával rendelkezzen. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény (továbbiakban: Tftv.) decemberi módosításával és annak január 1-ei hatályba lépésével a jogalkotó a 60

61 területfejlesztési feladatokat területi szinten a regionális fejlesztési tanácsok megszüntetésével a megyei önkormányzatok hatáskörébe utalta. A Tftv.-ben foglalt közfeladatok ellátása során a megyei önkormányzat összehangolja a kormányzat, az önkormányzat és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, amelynek keretében a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről ben a megyei önkormányzatok megkezdték a tervezési feladatok lebonyolítását és a felkészülést a as Európai Uniós operatív programok területi aspektusainak kialakításához. Az eddigi munka során elkészültek a megyei szintű, részletes helyzetfeltáró dokumentumok, majd erre építve a megyék fejlesztési koncepciói. A további feladatok a megyei stratégiák és programok kidolgozásának irányába mutatnak, amelyek már konkrét inputként szolgálnak a formálódó területi, ágazati és határon átnyúló operatív programok kidolgozásához. Ezen folyamattal párhuzamosan indult az MJV-k ITS tervezés folyamata. Ennek keretében a MJV-k megkezdték a partnerség megvalósítását, illetve a megalapozó vizsgálat elvégzését. Mindkét területi szereplő a TOP és az ágazati OP-k tartalmához illeszkedve ún. fejlesztési részdokumentumot készít, amely alapját képezheti az ITI eszköz alkalmazásának. Politikai elköteleződés van (ld. 1115/2013. (III. 8.) és a 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat) és nyilatkozatok a megyék felé arra nézve, hogy más forráselosztási rendszer lesz és, hogy a megyék saját hatáskörben alkotnak és hajtanak végre programot. Az ITI-k tervezése kapcsán ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy a programok optimálisan több operatív programból juthatnak forráshoz, vagyis komplex koordinációs mechanizmus kialakítása szükséges. Kérdéses továbbá, hogy a megyei jogú városok esetében a most felülvizsgálat alatt lévő integrált településfejlesztési stratégiák töltik-e be az ITS (Integrált Területfejlesztési Stratégia) szerepét, vagy további háttérdokumentumok elkészítése válhat szükségessé. Mindez természetesen jelentős mértékben kitolja az előkészítési/programozási fázis idő igényét, miközben a teljes területi tervezési folyamat már eredendően jelentős késéssel indulhatott csak meg. 5.3 Közösség-vezérelt (alulról építkező) helyi fejlesztések A közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III.8.) számú határozat alapján, annak 8. pontja szerint előterjesztés született a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság részére a közösségvezérelt helyi fejlesztések alkalmazásának módjáról, valamint az eszköz használatához szükséges feltételekről. A kapcsolódó előterjesztést a 61

62 Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság május 14-én fogadta el, amely a Kormány 1492/2013. (VII. 29.) számú határozataként került kihirdetésre. Az előterjesztés rögzítette az eszköz alkalmazásával elérni kívánt célokat, valamint további, a CLLD eszköz előkészítéséhez kapcsolódó feladatokat határozott meg. Jelen előterjesztés alapját A közösségvezérelt helyi fejlesztések alkalmazásának módjáról, valamint az eszköz használatához szükséges feltételekről szóló 1492/2013. (VII.29.) kormányhatározat 3. pontja képezi, melynek keretében a Kormány felhívta az érintett minisztereket, hogy tegyenek javaslatot a több alapból történő finanszírozás módjáról és feltételeiről, valamint a helyi akciócsoportok kialakításához, újjászerveződéséhez, felkészítéséhez, továbbá a stratégiájuk elfogadásához kapcsolódó vezérelvek és feladatok azonosításáról. Az előterjesztés a CLLD eszköz kapcsán javaslatot tesz a központi szintű finanszírozási keretekre a több alapos finanszírozás alkalmazásának vonatkozásában, valamint a helyi stratégiák kiválasztási kritériumaira, továbbá ismerteti a helyi szereplők felkészítéséhez kapcsolódó alapelveket és feladatokat. A CLLD-t alkalmazó HACS-ok az uniós elképzelések szerint egy vagy több fejlesztési alap forrásaiból táplálkozhatnak. A több alapból táplálkozó CLLD esetén meg lehet jelölni a végrehajtási adminisztráció költségeit és szabályait meghatározó úgynevezett vezető alapot (angolul: lead-fund). A hazai viszonyok között mind az egy, mind a több alap forrásait felhasználó CLLD alkalmazása is indokolt lehet: Az EMVA alapú CLLD-k esetén az egy alapos rendszer javasolt. Ez jelenti tulajdonképpen az arra alkalmas vagy átalakuló jelenlegi LEADER csoportok és HACS-ok 2014 utánitevékenységét. Ugyanakkor egyes, jelenleg is jól működő LEADER csoportok esetében, melyek bizonyítottan kitűnő fejlesztéseket és együttműködést valósítottak meg, lehetőséget lehetne biztosítani a strukturális alapok (ERFA, ESZA) bevonására is a fejlesztéseikbe. Ez azonban csak egyedi, külön megvizsgált és kijelölt esetekben javasolt megvalósítani (max db akciócsoport esetében). A CLLD másik csoportja a Strukturális Alapok (ERFA, ESZA) forrásain szervezhető. Ez alapvetően az ERFA forrásokra épülne, melyhez ESZA forrás társulhat. A CLLD a területfejlesztési OP-k és a vidékfejlesztési program(ok) eszköze lehet. A megyei tervezési dokumentumokhoz kapcsolódó módszertani iránymutatások (pl. koordinációs útmutató) javaslatot tesznek a közösség által vezérelt helyi programok kialakításának kereteire is. Jelenleg ugyanakkor a megfelelő jogszabályi háttér hiányában nem lehet elindítani a tervezési munkát, ez leghamarabb 2014 első negyedévében veheti kezdetét. 62

63 Az elkészülő helyi fejlesztési stratégiák (HFS-ek) kiválasztása kapcsán az Irányító Hatóságoknak az alábbi, Brüsszel által rögzített alapelveket szükséges mérlegelnie: a helyi fejlesztési stratégiák illeszkedjenek a as uniós, valamint a hazai, és megyei fejlesztési stratégiák, tervdokumentumok, valamint az integrált településfejlesztési dokumentumokban megfogalmazott fejlesztési irányokhoz; a helyi fejlesztési stratégiák valamennyi, helyi szinten releváns fejlesztési területet öleljenek fel, beleértve a gazdasági, a társadalmi és a környezeti elemeket; a helyi fejlesztési stratégiák az előző pontban említett területeken belül térjenek ki különösen a szociális gazdaság (társadalmi gazdaság), foglalkoztatás, helyi termék infrastruktúra-fejlesztés, helyi innováció, megújuló energia használat, helyi energia stratégia és a társadalmi esélyegyenlőség elemekre; a helyi fejlesztési stratégiák szolgálják a város-vidék együttműködést is; a helyi fejlesztési stratégiák szolgálják a helyi gazdaság megerősítését, a térség fenntarthatóbb pénzügyi és gazdasági működését, belső erőforrásainak integrációját, fejlesztését, valamint a térség öngondoskodó és önfenntartó képességének a növekedését; a helyi fejlesztési stratégiák szolgálják a helyi közösségek, családok és értékek megerősítését, a helyben maradás és a helyi életminőség, közösségi hozzáférés és részvétel erősítését, a helyi társadalmi felelősségvállalás erősítését, valamint a társadalmi esélyegyenlőségi szempontok érvényesülését, továbbá lehetőség szerint az (e-) közszolgáltatások fejlesztését is; a helyi fejlesztési stratégiák szolgálják a civil, vállalkozói, önkormányzati, nemzetiségi és egyéb közellátásban, közszolgáltatásban érintett helyi, térségi szervezetek, valamint az állampolgárok - kiemelten fiatalok, idősek, hátrányos helyzetűek és segítséggel élők - bevonását a helyi fejlesztési döntésekbe 63

64 5.4 Lehetséges módszerek a funkcionális várostérségek lehatárolásához A as fejlesztési periódusban a tagállamok és a kedvezményezettek felé a korábbinál komolyabb elvárás fogalmazódik meg a területi és tematikus koncentráció kapcsán. A as Európai Uniós fejlesztési időszak egyik fontos program megvalósítási tapasztalata ugyanakkor, hogy a térségi szemlélet nélkülözése a tervezési fázisban direkt módon vezethet a területi felzárkózási folyamatok ellen ható programok kidolgozásához és megvalósításához. A most záruló periódusban komoly fejlesztési források álltak rendelkezésre a városok területén megvalósítható komplex beruházási programok finanszírozására. Tapasztalat, hogy e fejlesztések kapcsán a térségi hatásvizsgálatokat nem, vagy csak kivételes esetekben végezték el. A most induló fejlesztési ciklusban a fenntartható városfejlesztés kérdésköre kiemelt hangsúllyal jelenik meg. A városi területeken megvalósuló fejlesztésekhez új eszközt is rendel a Bizottság javaslata. Az integrált területi beruházások (Integrated Territorial Investment ITI, KSK rendelettervezet 99. cikk) az integrált fejlesztések speciális végrehajtási módját jelentik. A javaslat szerint az ITI segítségével egy vagy több OP különböző prioritási tengelyeinek támogatásai kombinálhatók az egy adott terület specifikus igényeihez illeszkedő integrált beruházások megvalósíthatósága érdekében. A Bizottság, valamint az Európai Parlament között zajló egyeztetési folyamatok eredményeként a következő Európai Uniós tervidőszak jogszabályi keretei folyamatosan alakulnak, pontosításra kerülnek. Ennek megfelelően a városfejlesztés keretében alkalmazandó ITI-t (ERFA 7. cikk) már jobban differenciálja a tervezet. A korábban nehezen értelmezhető elvárás, miszerint a tagállami ERFA allokáció 5%-át fenntartható városfejlesztésre ITI keretében a városok bevonásával kell felhasználni, pontosításra került. A pontosítás szerint a szöveg emellett már nem városokra (cities), hanem a potenciálisan várost és környezetét is magában foglaló városi területekre (urban area ezeket a tagállam a Partnerségi Megállapodásban azonosítja), valamint városi hatóságokra (urban authorities) utal. Utóbbiak bevonásával kapcsolatban rögzítésre kerülnek a minimum elvárások melyek szerint a városi, régió alatti szintű, vagy helyi testületeknek részt kell venniük a műveletek kiválasztásában. Explicit kimondja már azt is a tervezet, hogy a fenntartható városfejlesztési tevékenységek végrehajtása az Irányító Hatóság és az érintett városi hatóságok egyetértése esetén a városi hatóságokhoz delegálható. Az 1731/2013 sz. Kormányhatározat értelmében a megyék és a megyei jogú városok részére elkülönített forrás áll majd rendelkezésre az általuk kidolgozott programok előkészítésére és 64

65 megvalósítására, ami ugyancsak a területi szemlélet erősödését igazolja. Fentiek alapján indokolt megvizsgálni, hogy az egyes várostérségek fejlesztési programjai milyen területi aspektusból kerüljenek megtervezésre. Ennek megfelelően a rendelkezésre álló statisztikai adatok, múltbéli tapasztalatok, valamint egyedi indikátorok értékeinek figyelembevételével bemutatásra kerülnek azok a területi modellek, melyek városi perspektívából szabják meg a következő fejlesztési időszakban megvalósuló projektek területi kereteit. A funkcionális várostérség lehatárolás módszertani hátteréül a Szeged Megyei Jogú Város részére elkészített javaslati anyag szolgál. A dokumentumban az egyes modellek meghatározott mutatószám rendszer segítségével kerültek meghatározásra. A feldolgozott adatok és a feltárt módszertani előzmények alapján három térségi lehatárolási modell bemutatására került végül sor. Ez utóbbiakhoz kapcsolódva fontos hangsúlyozni az alábbiakat: A funkcionális várostérség lehatárolását illetően nem áll jelenleg rendelkezésre egységes módszertani iránymutatás. Jogszabályi háttér és szakmai dokumentumok is csupán javaslatokat fogalmaznak meg, jelentős mozgásteret hagyva az egyedi tervezési szempontok figyelembe vételére. Ezek az irányelvek természetesen figyelembe vételre kerültek jelen dokumentum elkészítése során. A megyei tervezési folyamat tervezési kistérségi aspektust is érvényesít, így a megyei jogú városok tervezési munkái során elkerülendő hogy egyes települések forrás nélkül maradnak célszerű igazodni ehhez a kerethez. Amint arra utaltunk, az országos és megyei szinten is zajló tervezési munkák területi relevanciáját több jogszabály is rögzíti. E dokumentum véglegesítésével egy időben jelent meg a Magyar Közlöny 187. számában az 1831/2013 (XI. 14.) Korm. határozat, mely a megyei jogú város térsége kapcsán határozza meg a tervezési kompetenciákat. E jogszabály a következők szerint rögzíti a megyei jogú városok térségi tervezési szintjét: ( ) a várostérség és a megyei jogú város térsége szintjének területi meghatározása a területfejlesztési statisztikai kistérségek alapján történjen. Az egyes modellek kapcsán nem csupán a mutatószám rendszer került bemutatásra, de a modell esetleges alkalmazása esetén felmerülő kockázatok, valamint az alkalmazás által érintett tervezési alapelvek meghatározására is sor került. A fenti alapelvek figyelembevétele mellett a következő modellek lehatárolására került sor a javaslati anyagban. 65

66 A kistérségi-adminisztratív modell A kiindulópont a kistérségi-adminisztratív modell kapcsán az, hogy a kistérségi szintű együttműködések keretében megfelelő módon érvényesültek az egyes települések partikuláris érdekei, azok térségi funkciójukkal összhangban jutottak fejlesztési forrásokhoz az elmúlt években. Ennek megfelelően indokolt e mechanizmus fenntartása, működtetése és a Szegeden a későbbiekben előkészítendő, illetve megvalósuló fejlesztések kapcsán a kistérségi szintű hatáselemzés lehet indokolt. Ennek megfelelően megtörtént a kistérségi szintű intézményrendszer áttekintése és megállapítást nyert, hogy a térség települései közül Domaszék és Algyő nem érintett a kistérségi szintű szociális típusú együttműködésekben. Egy település helyi gazdasági beágyazottságát számos statisztikai mutatóval elemezni, értékelni lehet. Jelen tanulmány helyzetelemzési fejezetében külön bemutattuk, hogyan alakult a régió nagyobb településein, gazdasági-oktatási centrum térségeiben a regisztrált és működő vállalkozások száma. A javaslat készítői szerint a statisztikai mutatókon túl egy helyi, települési gazdaság erejét, dinamizálhatóságának mértékét jól mutatja az aktorok fejlesztési hajlandósága, vagyis az hogy milyen mértékben készek külső forrást bevonni versenyképességük megőrzése, javítása érdekében. Az elhúzódó gazdasági válság nyomán beálló akkut forráshiány következtében a vállalkozói szektor és az önkormányzatok is elsősorban az Európai Uniós támogatásokra támaszkodhatnak beruházásaik finanszírozásakor. Ennek megfelelően áttekintésre került, hogy például a Dél-alföldi Operatív Program 1. Regionális gazdaságfejlesztés prioritási tengelye kapcsán, hogyan alakult kistérségi viszonylatban a megítélt forrás mértéke, és ez milyen kapcsolatban áll az adott térségi központ pályázói számára megítélt forrás mértékével. A vizsgálat eredményeként látható volt, hogy Szegedre az összes megítélt összeg 74,57%-a jutott (5,143 milliárd forint). A mutató alapján látható volt, hogy Szeged esetében nem érvényesül a térségi központ forrás elszívó hatása, jelentős fejlesztések valósulnak meg. Mindez arra enged következtetni, hogy a kistérségi aspektus érvényesítése nem eredményezi az egyoldalú forrás koncentrációt, vagyis ekkor is lehetőség nyílik a fejlesztési eszközrendszer térségi szemléletű érvényesítésére, hiszen a térségi központon kívül más települések is rendelkeznek gazdaságfejlesztési vonzerővel. Továbbá annak ellenére, hogy a kistérségre alapozott modell alapvetően adminisztratív lehatárolás az ily módon kapcsolódó települések között is kimutatható létező funkcionális feladatmegosztás. A modellel kapcsolatos tervezési alapelvek 66

67 Szeged Megyei Jogú Város a kistérségi szintű együttműködés koordinátora volt az elmúlt években Szeged forrás abszorpciós aspektusból nem kizárólagos szereplője a helyi gazdaságfejlesztési folyamatoknak A megyei szinten zajló tervezési folyamatok összhangban a központilag elkészített módszertannal a megyei- és a kistérségi szintű területi megközelítésre fókuszálnak A modellel kapcsolatos kockázatok Amennyiben a megyei jogú városok alapvetően közigazgatási határon belül terveznek programokat, úgy a megyei program keretei között kell megjelennie a kistérség egyéb településeihez kapcsolódó fejlesztéseknek Más típusú modellek érvényesülése esetén a megyei tervezési módszertant figyelembe véve felmerül a területi típusú átfedés más kistérségekkel, vagy adott esetben települések konkrét beruházásai maradhatnak ki a programokból A közigazgatási modell A modell vizsgálata során figyelembe vételre került a releváns közigazgatási szervek működési területe és intézményi struktúrája, megvizsgálásra került a térségi központ Szeged szerepe és a környező települések feladatai, továbbá rögzítésre kerültek a modellel kapcsolatos tervezési alapelvek, kockázatok. A közigazgatás azon szerveztek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolnak, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre. A központi szervek tevékenységi köre az egész ország területére kiterjed, a területi szerveké viszont az állam területi beosztásához igazodik. A közigazgatási feladatok nem láthatók el teljes mértékben központosítottan, számos olyan feladat- és hatáskör van a közigazgatásban, amelyek ellátása sem országosan, sem helyi szinten nem hatékony, ezért épülnek ki a helyiterületi államigazgatási szervek. A kormányhivatalok a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei, székhelyük a megyeszékhelyeken van, a főváros és Pest megye esetében Budapesten. A fővárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a kormány döntéseinek megfelelően összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi szintű végrehajtását. 67

68 A modellel kapcsolatos tervezési alapelvek Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási szempontból szélesebb (Csongrád megye) és szűkebb (Szegedi járás) területi értelemben is központként határozható meg. A megyei és járási közigazgatási rendszerhez kapcsolódó intézmények koordinációja Szegeden valósul meg, a szakigazgatási szervek koncentrációja is a megyeszékhelyen a legerősebb. A modellel kapcsolatos kockázatok A közigazgatási modell alapvetően egy igaz nagyon széles működési körhöz kapcsolódik. Fejlesztési szempontból e logika részeként nehezen értelmezhető a gazdaság, a vállalkozások, az üzleti élet. A közigazgatási értelemben vett megye és járás mindeddig nem képezte a területfejlesztés területi alapját, visszamenő adatok és elemzések a járás vonatkozásában az elmúlt időszakra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre. A funkcionális modell A település egyik legerősebb funkcionális kapcsolódása térsége településeihez foglalkoztatási szempontból értelmezhető. A rendelkezésre álló adatok első sorban azt teszik lehetővé, hogy megvizsgáljuk a munkaerő mozgását Szeged és a környező települések vonatkozásában. Ehhez részletes adatok csak a 2001-es népszámlálás révén állnak rendelkezésre (a releváns 2011-es népszámlálási adatok az elemzés készítésekor még nem nyilvánosak). Az elemző véleménye szerint a 2001-es adatok bár kisebb fenntartással, de figyelembe vehetőek, annak tükrében, ha megvizsgáljuk a megyei és kistérségi szinten a foglalkoztatási mutatók (a éves korosztályon belül a foglalkoztatottak száma) változását. A további vizsgálat során a következő településekkel kapcsolatos ingázási adatok kerültek elemzésre: a Szegedi kistérség települései, kiegészítve a Szegedi járás azon településeivel, melyek nem képezik a kistérség részét, a fenti halmazon túl azon települések, melyek Szegedtől 20 km távolságra vannak közúton, a fizetős, útdíjas közlekedési lehetőségek kivételével, a fentieken túl és távolságtól függetlenül a Szeged környezetében fekvő alábbi városok: Hódmezővásárhely, Kistelek, Mórahalom, Makó. Fentieken túl áttekintésre került a helyközi autóbuszjáratok járatsűrűsége, mely alapvetően 68

69 kell, hogy tükrözze adott település lakosságának közlekedési, ingázási szokásait. Természetesen az autóbuszos közlekedés természetesen nem csak a munkaerő, hanem a tanulók, diákok és egyéb okból (például hivatalos ügyintézés) utazók céljait is szolgálja, az azonban egyértelmű, hogy a járatok magas száma alátámasztja a munkaerő ingázását a települések között. A modellel kapcsolatos tervezési alapelvek Szeged funkcionális sokszínűségéből adódó súlya alapján kimagaslik a térség települései közül. Funkcionális szempontból kiemelendő a foglalkoztatási és képzési szerep, melyet kiegészít a különböző szolgáltatások széles köre, míg a kapcsolatokat alátámasztja a közösségi közlekedési kapcsolatok sűrűsége. A modellel kapcsolatos kockázatok A funkcionális modell által definiálható települések köre jelentős mértékben átfed a Szegedi kistérség településeivel. A további, jelen vizsgálat során elemzett települések ugyanakkor számos szempontból kapcsolódást mutatnak Szegeddel, de a kapcsolat erőssége gyengébb a közvetlen vonzáskörzetbe tartozó településekénél. 69

70 6. Területi Operatív Programok kidolgozásának és megvalósításának tapasztalatai A korábbi fejetekben bemutattuk, hogyan épül fel, milyen módszertan alapján készült el egy operatív program Magyarországon között, illetve utaltunk a módszertani és tartalmi különbségekre, melyek a as időszak előkészítésekor jelentek meg a korábbi időszakhoz képest. Jelen fejezetünk célja, hogy a fejlesztési projektek előszítése és megvalósítása során szerzett tapasztalatokat összegezze. 6.1 Az Operatív Programokra épülő pályázati kiírások tervezése A pályázati kiírások nyújtanak lehetőséget a projekteket megvalósítani szándékozó szervezetek számára ahhoz, hogy fejlesztési elképzeléseik számára finanszírozási forrást keressenek. A finanszírozási forrás nem automatikusan, vagy alanyi jogon jár a különböző szervezetek számára, hanem azokat pályázati úton el kell nyerniük a projektek gazdáinak. A projektjavaslatok benyújtására, elbírálására és támogatására, majd megvalósítására szabályozott körülmények között nyílik lehetőség. Ennek első lépéseként a finanszírozó forrást kezelő hatóságok pályázati kiírásokat tesznek közzé, melyben rögzítik a források felhasználásának feltételrendszerét között, a programok előre haladásával, a pályáztató intézmények törekedtek az pályázók adminisztratív terheinek csökkentésére. Ennek eredményeképpen a pályázati kiírások némileg egyszerűsödtek. Fontos megemlíteni, hogy eljárásrendi szempontból eltérő kiírások is jelentek meg ebben az időszakban: a legáltalánosabbnak az egyszerű (vagy egykörös) pályázati eljárásrendbe tartozó kiírások voltak, melyek mellett jelen voltak kétkörös és kiemelt felhívások is. Az alábbiakban az időszak végén jellemző pályázati kiírás szerkezetét szemléltetjük. 1. TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE - Alapvető cél - Részcélok - Rendelkezésre álló forrás 70

71 2. PÁLYÁZÓK KÖRE 3. A PÁLYÁZAT TARTALMA - Támogatható tevékenységek köre - Nem támogatható tevékenységek - Elszámolható költségek 4. Támogatható tevékenységek és költségek állami támogatási jogcímek és kategóriák szerinti besorolása 5. Fenntartási kötelezettségekre vonatkozó speciális előírások 6. A projekt tartalmára vonatkozó speciális előírások - Projekt iparági szűkítése - Projekt területi korlátozása - A fejlesztéssel érintett ingatlanra vonatkozó feltételek - Egyéb speciális feltételek 7. Speciális kizáró okok - A pályázó személyére vonatozó speciális kizáró okok - A projektre vonatkozó speciális kizáró okok 8. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK - Támogatás formája - Támogatás mértéke - Támogatás összege - Az önerő mértéke - Előleg mértéke 9. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK 10. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK - A pályázatok benyújtásának helye és határideje - További információk 11. Fogalomjegyzék 12. Mellékletek A pályázati útmutatók a konkrét fejlesztési célokhoz kapcsolódó feltételrendszert rögzítették. Az útmutatókat minden esetben kiegészítették egyéb előírásokat tartalmazó dokumentumok, mint a pályázati kiírás dokumentációjának részei. Ezek között a legfontosabb az ún. Általános Pályázati Útmutató, mely a legfontosabb alapfeltételeket rögzítette (így például a pályázati útmutatókban is rögzített általános érvényű tartalmak részletes bemutatása, közbeszerzési információk, szerződéskötési feltételek, a pénzügyi elszámolás szabályai, monitoring folyamatok, előrehaladási jelentések, helyszíni szemle és ellenőrzések, kifogások kezelése, általános jogszabályok, stb.). 71

72 Fontos kiemelni, hogy a pályázati kiírások megtervezése során az operatív programban rögzített célok elérését kell szem előtt tartani elsősorban. Ebben az értelemben csak olyan kiírás tervezhető, amely hozzájárul a forrásoknak megfelelő arányban az operatív program céljainak eléréséhez. Ennek egyik alapvető feltétele a kiírások célrendszerének, illetve ehhez kapcsolódóan az elvárt eredmények és az azok méréséül szolgáló indikátorok megfelelő meghatározása. 6.2 Projektfejlesztés A projektgenerálás és fejlesztés alapvető célja a megfelelő módon előkészített, megvalósítható, és fenntartható módon működtethető projektek folyamatos előkészítése valamint az előkészítése egy rendszerszerűen működő struktúrában. Az előkészítés ebben az esetben természetesen a projekt ciklus menedzsment alapelveinek figyelembevételével a tervezés, nyomon követés és visszacsatolás fázisait is magában foglalja. Korábban is voltak olyan kezdeményezések, amelyeknél a kimondott cél a projektcsatorna megteremtése volt, ezek többsége mégis inkább a projektgyűjtés kategóriájába volt sorolható, és nem járult hozzá egy fenntartható projektcsatorna létrejöttéhez. A projektgyűjtés értelmezésünkben egyszeri, kampányszerű akció, melynek célja az azonnali projektéhség kielégítése (ilyen akció volt az ún. Zöld Kezdet, ilyen a Projekt Előkészítő Alap, jó néhány regionális akció, stb.). A projekt csatorna az elfogadott meghatározás szerint olyan önműködő mechanizmus, amely folyamatosan biztosítja az adott térség stratégiájába illeszkedő megalapozott projektek felszínre kerülését és továbbfejlesztését. A definíció rávilágít arra, hogy az alapvető különbség a két fogalom között, hogy míg a projektgyűjtés egyszeri, kampányszerű akciót takar, addig a projekt csatorna egy folyamat, kvázi önműködő mechanizmus. Emellett azonban további lényeges különbségek is feltárhatóak. A tevékenységek jellegéből és céljából fakad, hogy a projektgyűjtés általában valamilyen konkrét, gyakran jogvesztő hatályú határidőhöz kötött, ameddig a projekt gazdák projektjeiket beadhatják, hasonlóan, mint egy pályázati rendszer esetében. Ugyanakkor a projekt csatorna ahogyan arra már rávilágítottunk folyamatos tevékenységeket takar, a projektek folyamatosan érkezhetnek be, nincsen egyszeri szigorú határidő. A projektgyűjtés gyakran valamilyen intézmény, felsőbb szerv megbízásából történik (bár voltak olyan projektgyűjtési akciók, amelyeket a régiók önállóan kezdeményeztek és indítottak), ezzel szemben a projekt csatornát ideális esetben a régió saját érdekei alapján alakítja ki és működteti. Mindazonáltal a projekt csatorna is képes azokat az információkat és 72

73 szolgáltatásokat, amelyek érdekében a projektgyűjtési akciókat a központi szervezetek többnyire indították. (Természetesen a projekt csatorna csak abban az esetben működhet a regionális érdekek alapján, ha a regionális intézményrendszer konkrétan a Regionális Fejlesztési Ügynökség - stabil finanszírozási háttérrel rendelkezik, és tud forrásokat rendelni a projekt csatorna működéséhez. Sajnos ma ennek még nem adottak a feltételei) Jellegéből fakadóan a projektgyűjtés a projektgazdák egyszeri erőfeszítésére, inputjára épít, ezzel szemben a jól működő projekt csatorna keretében a projekt gazdákkal folyamatos együttműködés alakul ki, melynek közös célja, hogy jó minőségű, megalapozott és a régió fejlesztési prioritásaihoz illeszkedő projektek kerüljenek kidolgozásra ne csak egyszeri jelleggel hanem folyamatosan. Ez azért kulcsfontosságú, mert a tapasztalatok alapján az egyszeri nem megfelelően koordinált projektgyűjtési akciók tovább erősíthetik a projekt gazdák amúgy is jellemzően meglévő bizalmatlanságát, míg a folyamatos együttműködés fokozatos kialakítása, a valós párbeszéd segíthet a bizalom megteremtésében. A korábbi projektgyűjtések tapasztalatai jól mutatják, hogy az egyszeri akciók, a projektgyűjtések esetében a projektek végállomása gyakran egy adatbázis, amelyben (a projektgyűjtés jellegétől függően) a projektekre vonatkozó, különböző részletezettségű adatok kerülnek tárolásra, sőt időnként magának az adatbázisnak a feltöltése válik céllá. Adatbázis, vagy inkább informatikai alkalmazás működhet a projekt csatorna esetében is, azonban csak mint a projekt csatorna egyik támogató eszköze, nem pedig a projektek végállomása, és a projekt elképzelések folyamatos fejlesztésen mennek keresztül. A korábbi projektgyűjtési kampányok tapasztalatai azt tükrözik, hogy a projektgyűjtés ahogyan egyébként erre a neve is részben utal alapvetően mennyiségi orientációjú, számos projektgyűjtési akció esetében láthattuk, hogy rövid idő alatt százas nagyságrendben kerültek be az adatbázisokba gyakran átgondolatlan, előkészítetlen projekt ötlet kezdemények. Ezzel szemben a jól működő projekt csatorna esetében a minőségi orientáció jellemző, az elsődleges cél, hogy jó minőségű, megalapozott (és a régió fejlesztési elképzeléseihez illeszkedő) projektek kerüljenek felszínre és kidolgozásra. Végül, de nem utolsósorban a projektgyűjtési akciók során gyakran egyáltalán nincs, vagy csak nagyon hosszú idő után van visszacsatolás a projektgazdák felé. Ugyanakkor a jól működő projekt csatorna egyik lényegi eleme mondhatni lelke a folyamatos kommunikáció, konzultáció, sőt közös munka a projekt gazdákkal, a közös cél, a megvalósítható és finanszírozható projektek kialakítása érdekében. A projekt csatorna vagy project pipeline egy olyan folyamatosan működő mechanizmus, amely biztosítja a régiókban megalapozott, a régió fejlesztési céljait szolgáló projektek felszínre kerülését, segíti ezen projektek továbbfejlesztését finanszírozható, a potenciális fejlesztési források befogadására alkalmas pályázatokká. A fenti definíció a projekt csatorna szélesebb 73

74 értelmezését tükrözi, amely szerint a projekt csatorna nem a projektek összegyűjtésénél kezdődik és egy adatbázisban történő regisztrálásával ér véget. Tekintsük át, hogy ebben a szélesebb értelmezésben melyek a projekt csatorna leglényegesebb jellemzői: A projekt csatorna nem egy adatbázis, vagy informatikai alkalmazás, hanem egy átfogó mechanizmus; mindazonáltal, a projektcsatorna ma már nem működhet igazán hatékonyan egy megfelelő informatikai alkalmazás támogatása nélkül. A projekt csatorna csak abban az esetben lehet sikeres, és működése hosszútávon fenntartható, ha felépítésében érvényesül a partnerségi elv, azaz számos érdekelt szervezet folyamatos együttműködésére épül; bár az eddigi tapasztalataik, régión belül betöltött szerepük alapján a projekt csatorna létrehozásának és működésének koordinálására egy-egy régión belül a regionális fejlesztési ügynökségek a legalkalmasabbak, projektgeneráló tevékenységük nem lehet igazán eredményes a regionális partnerek tényleges bevonása nélkül. A projekt csatorna ahogyan erre már korábban is utaltunk nem egy egyszeri tevékenység, még csak nem is igazán egyszeri tevékenységek többszöri ismétlődése, hanem egy folyamat, amelyben az egyes projektek, projektötletek egy adott időpillanatban különböző fázisban vannak (van pl. olyan projekt elképzelés, amely éppen most kerül be a rendszerbe, lehet olyan, amely fejlesztés alatt áll, és lehet olyan, amelyből már a pályázat készül). Az előző pontból már részben következik, de mindenképpen külön is hangsúlyozandó, hogy a projekt csatorna gyakorlatilag végigkíséri a projekt életciklusát, nem ér véget azzal, hogy egy projekt bekerül egy adatbázisba; sőt, ahogyan arra a korábbiakban már rámutattunk, a projekt csatorna egyik lényeges funkciója éppen az lehet, hogy segítse a projekt elképzelések életképes pályázatokká fejlesztését. Sőt, a projektcsatorna biztosíthatja a projektek nyomon követését a kidolgozott pályázat benyújtását követő időszakban is. A projekt csatorna egyik fontos célja a régió szempontjából rövid és középtávon mindenképpen az lehet, hogy hozzájáruljon a Strukturális Alap források abszorpciójához egy adott régióban; ugyanakkor hangsúlyozni szükséges, hogy a régiónak és a projekt csatornát működtetőknek az elsődleges érdeke hosszú távon az, hogy a régió szempontjából fontos, jó projektek megvalósuljanak, azok is, amelyek esetleg nem jogosultak valamilyen oknál fogva SA támogatásra. Ennek megfelelően valahányszor egy projekt felszínre kerül, más finanszírozási források, sőt magánbefektetők is mindenképpen figyelembe vehetőek, amennyiben az adott projekt jellege ezt megengedi. A projektfejlesztés a projekt csatorna működésének egyik lényegi eleme. Fontos jellemzője, 74

75 hogy a projekt akkor lép be a projektfejlesztési szakaszba, amikor már egy bizonyos, előzetes meghatározott szinten kidolgozásra került. A közötti tervezési időszakban alapvetően azt követően beszélhettünk projektfejlesztésről, miután az első körös, koncepcionális szintű projektötlet már megszületett és azt az illetékes szervezet értékelést követően továbbfejlesztésre javasolta. A ROP-okhoz kapcsolódó projektfejlesztés folyamatának szabályozása céljából kapcsolódó útmutató is készült, melynek célja a Regionális Operatív Programok keretében kétfordulós pályázatos és kiemelt projekt eljárásrendben megvalósítandó projektek projektfejlesztésével kapcsolatosan rögzített ROP-specifikus eljárásrend bemutatása volt. Ahogyan arra már utaltunk, a kétfordulós eljárás kialakításának célja az volt, hogy a nagyobb volumenű beruházásokat megvalósító és/vagy komplexebb előkészítést igénylő projektek esetében lehetővé tegye, hogy egyrészt a benyújtásra kerülő projektek részletes kidolgozására ne előzetesen, jelentős költségeket vállalva kerüljön sor, másrészt a projektek első szűrését követően, a kiválasztott projektek a lehető legjobb minőségben kerüljenek kidolgozásra. A kétfordulós eljárás az alábbi fázisokból áll: egy szakaszos elbírálású első és egy folyamatos elbírálású második forduló (ez utóbbi végső beadási határidejét a pályázati kiírás határozza meg), a két forduló között zajló projektfejlesztési szakasz, a második fordulót követő szerződéskötési és végrehajtási szakasz, mely a más eljárásoknál is megszokott módon zajlik. A kétfordulós eljárásrend bevett gyakorlatként került alkalmazásra a nagyobb beruházási összegű turisztikai és városfejlesztési projektek, valamint a kiemelt projektek esetében. Az eljárásrend rögzíti a legfontosabb alapelveket, melyeket mind a projektgazdáknak, mind a közreműködő szervezetek munkatársainak figyelembe kell venniük, melyek közül az alábbiakban a teljesség igénye nélkül kiemelünk néhány hangsúlyos elemet: a projektgazda a pályázati útmutatóban meghatározott maximális projektfejlesztési időtartam lejártát követően elveszíti a jogát arra, hogy a második fordulóra a pályázatát benyújtsa, a támogatói döntés, illetve kiemelt projektek esetén az akciótervi nevesítés visszavonásra kerül, előzetes támogatási döntéssel rendelkező projektek számára nem garantált a második fordulóban a támogatás megítélése, ennek további feltétele a projekt időben történő, megfelelő kidolgozottságot, és minőséget biztosító benyújtása, 75

76 a projekt tartalmában, ütemezésben előálló álló változások rugalmas, és egyben a szabályozáshoz illeszkedő kezelése, partnerségi szemlélet, egymás folyamatos segítése, és tájékoztatása, a konkrét kérdésekre határidőre történő válaszadás mind a KSZ, mind a projektgazda részéről. Az eljárásrend fontos feladata, hogy rögzítse a projektfejlesztésben résztvevő szereplők feladatait és felelősségi körét. A munka jelentős része definiáltan két szereplőre hárul: a KSZekre és a projektgazdákra. A KSZ egyértelmű feladatai között szerepel a projektfejlesztési szükségletek meghatározása az értékelés és a második fordulós elvárások alapján, valamint az első fordulós előzetes támogatási döntésről szóló kiértesítést követően tájékoztató nap szervezése a projektgazdák számára. Gyakorlatilag ezzel kezdődött meg maga a projektfejlesztés, a tájékoztató nap keretei között mutatta be a KSZ a módszertant és adta közre a sorvezetőként használandó útvonaltervet. A továbbiakban a KSZ folyamatos szakmai támogatást nyújtott a projektgazdák számára a teljes pályázati dokumentáció kidolgozásához. Ennek első lépéseként segítséget nyújtott az útvonalterv kidolgozásában, támogatva a szakmai lépések egymáshoz illesztését és a megfelelő időbeli ütemezést. A KSZ a projektfejlesztés során, igény szerint, személyes konzultációra, valamint úgynevezett záró projektfejlesztési megbeszélésre is lehetőséget adott a projektgazdák számára. Emellett a közreműködő szervezet munkatársai figyelemmel követték a határidők betartását és szükség esetén, figyelmeztették a partnereket azok lejáratára. A KSZ legfontosabb szakmai feladata a projektfejlesztés során a mérföldkövekhez kapcsolódó projektfejlesztési folyamat és dokumentumok minőségbiztosítása. Ennek során a KSZ a hatályban lévő szakdokumentumok és szabályozások mentén ellenőrzi és véleményezi a projektgazda által összeállított dokumentumokat. A KSZ értékeli a benyújtott második fordulós pályázatot, majd a második fordulós döntést követően közreműködik a projekt megvalósításában, a projekt előrehaladásának nyomon követésében, valamint a szabályos megvalósítás ellenőrzésében. A projektgazda egyértelmű feladata és felelőssége a projektfejlesztési szakaszban a projekt, valamint a második fordulós pályázati dokumentáció teljes körű kidolgozása és a projektvégrehajtásra való felkészülés. Ennek részeként a KSZ-szel közösen kerül sor az útvonalterv meghatározására, amely a további munkavégzés alapjául és ütemezéséül szolgál. A projektgazdák részt vesznek a projektfejlesztéssel kapcsolatos személyes egyeztetéseken, ilyen megbeszéléseket maguk is kezdeményezhetnek. Munkájukat a KSZ által rendelkezésre bocsátott dokumentumok, segédletek felhasználásával végzik. A kétfordulós eljárás egyik speciális eleme, hogy a projektgazdák projektfejlesztés során az előre meghatározott időpontokban és logikai sorrendben benyújtják a mérföldkő dokumentumokat azaz a 76

77 második körös pályázathoz elkészülő dokumentációt a KSZ részére, melynek szakemberei minősítik azokat. A projektfejlesztés záró elemeként megtörténik a második fordulós pályázat benyújtása a pályázati útmutatóban kiemelt eljárás esetén jelen útmutatóban meghatározott végső beadási határidőig. A kialakult gyakorlat szerint a KSZ szakmai segítségnyújtása mellett az egyes feladatok végrehajtásába a projektgazda maga is bevont külső szakértőt, többek között a műszaki dokumentáció, megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez. Fentiek és tapasztalataink alapján egyértelműen elmondható, hogy a as időszakban a projektfejlesztés a döntés-előkészítés folyamatába ágyazott, azt két részre osztó feladat. Előzetes információk és szakmai tapasztalataink alapján jelenleg a projektfejlesztésnek egy teljesen új értelmezése tűnik kibontakozni a as tervezési periódus kapcsán. Amennyiben az integrált területi programok valóban komoly szerepet fognak játszani a következő időszakban, a projektfejlesztés a nagy programcsomagok kidolgozásához kapcsolódó összetett szakmai tevékenységgé fog válni. Ebben az esetben a korábban projektfejlesztésben tapasztalatot szerzett humán erőforrásra kiemelt szerep fog hárulni annak érdekében, hogy az előzetesen rögzített projektötletek magas szinten kerüljenek kidolgozásra. 6.3 Projekt megvalósítás A projektek megvalósítása a támogatási szerződések megkötését követően, illetve saját felelősségre azt megelőzően, a projektjavaslatok benyújtását követően nyílik lehetőség. A támogatási szerződés (támogató okirat) és mellékletei rögzítik a projektek megvalósításának legfőbb feltételeit, beleértve a konkrét tevékenység pontos meghatározását, a kapcsolódó pénzügyi és adminisztratív feltételeket. A támogatási szerződés meghatározza az elvárt eredményeket, és a megvalósításra rendelkezésre álló időkeretet is. A projektek megvalósítása során a korábbi pályázók (ekkor már kedvezményezettek) folyamatosan kapcsolatot tartanak a támogatás biztosításáért felelős szervezettel (közreműködő szervezet, KSZ). A KSZ a projektek megvalósítása során (néhány fontos feladatot kiemelve): - előleget folyósít az arra jogosult kedvezményezett részére - ellenőrzi a benyújtott előleg és kifizetési kérelmeket - támogatás részleteket folyósít az arra jogosult kedvezményezett részére - ellenőrzi a benyújtott szakmai (előrehaladási) beszámolókat - nyomon követi a projektek megvalósításának előrehaladását, támogatja a 77

78 kedvezményezetteket az adminisztráció lebonyolításában - helyszíni ellenőrzéseket bonyolít le - releváns esetben elfogadja a projektek záró beszámolóit A projektek eredményeinek elfogadása a záró pénzügyi és szakmai beszámoló benyújtását követően lehetséges. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a fizikai zárást követően a projektgazdáknak még lehetnek feladatai: számos olyan vállalás lehetséges, mely a projekt eredményeként valósul meg, ezek teljesítésének igazolása a projektek fenntartási időszaka alatt szükséges. Ugyancsak előírás ebben az időszakban igazolniuk a projektgazdáknak, hogyan biztosítják a szerződésben vállalt kötelezettségek fenntartását (pl. létrehozott infrastruktúra üzemeltetését, felújítását). 78

79 7. A pénzügyi támogatási keretekhez kapcsolódó megvalósítási tapasztalatok Szerbiában, a Vajdaság AT területén 7.1 Pénzügyi keretek és a programok eddigi eredményei: tapasztalatok a pénzügyi rendszerek alkalmazása terén Szerbiában, a Vajdaság AT területén Vajdaság Autonóm Tartomány Statútuma által meghatározott szervek figyelemmel kísérik és értékelik Vajdaság AT regionális fejlesztési politikáját, begyűjtik és feldolgozzák a Vajdaság AT szempontjából jelentőséggel bíró statisztikai adatokat, meghatározzák a gazdasági és társadalmi fejlődés stratégiai terveit. Vajdaság Autonóm tartomány a megerősített nemzetközi szerződésekkel és a törvénnyel összhangban szabályozza és biztosítja az arányos regionális fejlesztést, valamint a Vajdaság AT eszközeiből fedezett nagy befektetéseket, stratégiai és más dokumentumokat készít a regionális fejlesztéssel kapcsolatban. A Szerb Köztársaság regionális fejlesztési stratégiájával összhangban megalakítja a Vajdaság AT Fejlesztési Bankját, az arányos regionális fejlesztéssel megbízott szervezeteket, fejleszti a tartományi és helyi önkormányzati közigazgatás kezelőségi kapacitását az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjai eredményes kihasználása céljából. A Stabilizációs és Társulási Megállapodás politikai alapját képezi a nyugat-balkáni országok és az Európai Unió közötti kapcsolatok javulásának, ugyanakkor a politikai, gazdasági és jogi kritériumoknak való megfelelést is szorgalmazza, melyek az Európai Unióhoz való csatlakozás alapfeltételét képezik és a nyugat-balkáni országok politikai stabilizációját jelentik. Az Európai Unió számos eszközt alkalmaz a változások érdekében, melyek jelentős mértékben hozzájárulnak az unió és a nyugat-balkáni országok, valamint a szomszédos országok politikai és gazdasági kapcsolatainak erősítéséhez. Az Európai Unió legjelentősebb eszközei közé tartoznak a Stabilizációs és Társulási Megállapodás, az előcsatlakozási támogatási alap (IPA) és más uniós pénzügyi alapok és programok. 79

80 Stabilizációs és Társulási Megállapodás Stabilizációs és Társulási Megállapodás határozza meg az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolat alapját az unióhoz való csatlakozás dátumáig: rögzíti a csatlakozási célokat és feltételeket, serkenti a politikai és gazdasági kapcsolatokat, valamint a regionális együttműködést. A Megállapodás elfogadásával Szerbia megszüntette a vámot és mennyiségi korlátokat, valamint elfogadta a behozatalra vonatkozó uniós szabályokat. Nemzetközi támogatás A változások intenzitását döntően befolyásolják a rendelkezésre álló pénzügyi források. A változásokat támogató Európai Unió segítséget biztosít az előcsatlakozási folyamatban levő országok számára az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) által. Az IPA mellett a reformokat más nemzetközi pénzügyi szervezet is támogatja. A közötti periódusban a nemzetközi fejlesztési támogatás 8,9 milliárd euró volt, melynek 50,6% (4507,85 milliárd euró) kedvezményes hitelek által, 49,4% (4386,9 milliárd euro) pedig visszafizetési kötelezettség nélkül volt biztosított. Mivel a nemzetközi fejlesztési támogatás megvalósítása ágazati alapon történik, valamint a megvalósított projektek egy része országos jelentőségű, nagyon nehéz meghatározni pontos értékét Vajdaság Autonóm Tartomány területén. Vajdaság Autonóm Tartomány, jelentős mértékben felhasználja a nemzetközi fejlesztési támogatást. A támogatások jelentőségét mutatja a következő néhány projekt, melyek megvalósítása nemzetközi támogatás eredményeként jött létre: a Horgosi határátkelőhely kiépítése, a Szabadság híd kiépítése Újvidéken, szennyvíztisztító állomás kiépítése és pumpák felújítása Ingyiján (Inđija), Verbász-Kúla szennyvíztisztító állomások kiépítése, Szávaszentdemeter Szabács (Sremska Mitrovica-Šabac) regionális hulladékkezelő központ, stb. Nem kevésbé jelentősek az országos projektek, melyek megvalósítása Vajdaság területére is kiterjed: jelentősebb infrastrukturális projektek, gazdaságfejlesztési tevékenységek támogatása, az ügyvédek, bírók, rendőrök továbbképzése, az oktatási rendszer változását és az állatok megjelölését támogató projektek, stb. Az Európai Unió idővel több segélyprogramot dolgozott ki, melyekből a Szerb Köztársaság a közötti időszakban az Európai Unió CARDS programját használta (közösségi támogatás újjáépítési fejlesztéshez és stabilizációhoz), melynek értéke közel 1,4 milliárd euró értékű. A CARDS program mellett a csatlakozási folyamatban levő országok számára az Európai Unió következő pénzügyi forrásai is rendelkezésre álltak: 80

81 - Phare (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) - ISPA program (Instrument for Structural Policies for pre-accession) - SAPARD program (Special pre-accession Assistance for Agriculture and Rural Development) A CARDS programot az Európai Unió Bizottsága indította el, melynek célja a nyugat-balkáni országok politikai és gazdasági rendszerének megreformálása, azaz megerősítése a csatlakozási és stabilizációs program által (CARDS program). A CARDS program célja, hogy a nyugat-balkáni országok politikai és gazdasági rendszerének változásaira és megszilárdítására segítséget nyújtson és megerősítse a térség államai közti együttműködést. Az Európai Unió Bizottságának jelentése szerint a CARDS program pénzügyi forrásainak felhasználási mértéke 85,73%, a leszerződött és kifizetett pénzösszeg közti arány 97,35%, mely nagymértékű kihasználtságra utal. A 1085/2006/EK, 2006.július 17-i tanácsi rendelettel, mely 2007.január 1-én lépett hatályba, az összes addigi pénzügyi forrás helyébe az IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program lépett. Az IPA az előcsatlakozási folyamatban levő országokat támogatta a 2007 és 2013 közötti időszakban, megkönnyítve az országok gazdasági és társadalmi reformjait. A támogatás összértéke 11,468 milliárd eurót tett ki. A Szerb Köztársaság részére 1,4 milliárd euró jutott, az említett periódusban, az IPA által biztosított pénzösszegből. Az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) (Instrument for Pre-accession Assistance - IPA) Az IPA forrásait használó országokat két csoportba soroljuk: az Európai Unió tagjelölt országai és a potenciálisan tagjelölt országok. A potenciális tagjelölt ország csak akkor használhatja ki az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) összes lehetőségeit a közötti időszakra vonatkozóan, ha a Bizottság határozata által megkapja az Európai Unió tagjelölt státuszát és sikeresen hozzájárul a decentralizált végrehajtási rendszer (DIS) megvalósításához. Az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) jelentős különbséget tesz a támogatást használó országok között. Az EU azon tagjelölt országai számára, melyek akkreditált decentralizált végrehajtási rendszerrel rendelkeznek (DIS), a támogatást az IPA mind az 5 eleme biztosítja. A potenciálisan tagjelölt országok számára, melyek nem rendelkeznek akkreditált decentralizált végrehajtási rendszerrel, csak az első két elem nyújthat segítséget. Ebbe a csoportba tartozik 81

82 Szerbia is. Fontos megemlíteni, hogy a tagjelölt országok számára az IPA elemek szerepe abban rejlik, hogy felkészítsék az országot az európai alapok lehetőségeinek kihasználására. A nemzeti IPA 5 eleme a) Támogatás biztosítása a tranzícióban és az intézmények kiépítésében b) Határon átnyúló együttműködés c) Regionális fejlődés d) Emberi erőforrás fejlesztése e) Rurális fejlődés a) Támogatás biztosítása a tranzícióban és az intézmények kiépítésében Az elem kulcsfontosságú szerepet játszik a tranzícióban levő EU potenciálisan tagjelölt ország intézményeinek kiépítésében. Az elem acquis communautaire-a is vonatkozik és lehetővé teszi a potenciálisan tagjelölt ország részvételét az uniós programokban és ügynökségek munkájában. b) Határon átnyúló együttműködés Ez az alapelem a potenciálisan tagjelölt és a tagjelölt országok számára egyaránt hozzáférhető. Lehetővé teszi, segíti és erősíti a határon túli kapcsolatokat az uniós országok és a segítséget igénylő nem uniós országok között. Az elem pénzügyi forrásai támogatják a segítséget igénylő két vagy több országot, melyek határon túli együttműködési programokban vesznek részt. Az elem támogatja a segítséget igénylő országok részvételét a transznacionális és interregionális együttműködési programokban. A nyugat-balkáni országokban ez az elem támogatja a CARDS program által finanszírozott regionális programokat, a közötti periódusban. A Szerb Köztársaság 8 program megvalósításában vesz részt (6 határon átnyúló együttműködési programban és 2 transznacionális és interregionális együttműködési programban): Magyarországgal, Romániával, Bulgáriával, Bosznia Hercegovinával, Montenegróval és Horvátországgal; Adriai program és Délkelet Európa program. A program megvalósításával, határon túli személyes kapcsolatok is kialakulnak, melyek megalapozzák a jövőbeli együttműködést. A projekt meghatározásával, a támogatás igénylésével és a projekt megvalósításával, a szerbiai partnerek jelentős tapasztalatot szereznek az Európai Unió lehetőségeinek kihasználásával kapcsolatban, mivel az uniós 82

83 pályázati felhívás a uniós programszabályok alapján történik. Projektek, melyek pénzügyi támogatást igényelnek a következők: kisebb határon túli infrastrukturális projektek, gazdasági együttműködést támogató projektek, környezetvédelmi, idegenforgalmi és kulturális jellegű projektek, a mezőgazdaságot, oktatást, kutatást, munkanélküliség csökkenését és az intézmények együttműködését támogató projektek. A következő táblázat az első két elem pénzügyi keretét mutatja be Szerbiában, a 2007 és 2013 közötti időszakban. Táblázat közti időszakban, az első két IPA elemre vonatkozó pénzügyi keret nagysága Szerbiában I II Össze -sen Az előcsatlakozási eszközök jelentősége a potenciálisan tagjelölt országok felkészítése a strukturális alapok és kohéziós alap lehetőségeinek kihasználására a tagjelölt státusz megszerzése után. Határon Átnyúló Együttműködési Program A határon átnyúló együttműködési program legfőbb célja a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés, együttműködés a közös nehézségek megoldása érdekében, a környezetvédelemmel, természeti környezettel, kulturális örökséggel, biztonságos határszakasszal, szervezett bűnözéssel, egészségvédelemmel és közös akciók megszervezésével kapcsolatban. Szerbia a közti periódusban, 6 határon átnyúló együttműködési programban és 2 transznacionális és interregionális együttműködési programokban vesz részt (IPA- Adriai program és Délkelet-Európa program). Földrajzi helyzetének köszönhetően Vajdaság Autonóm Tartomány négy határon túli együttműködési programban vesz részt (Magyarországgal, Bosznia-Hercegovinával, Romániával és Horvátországgal), melyeket a második IPA elem támogat. A Határon Átnyúló Együttműködési Program keretein belül Magyarországgal közösen megvalósuló három program felhívás révén az IPA forrásából Vajdaság euró támogatást kapott. A Románia felé irányuló két felhívás megvalósítására Vajdaság AT számára 83

84 euró lett biztosítva. A Horvátországgal közös első felhívásra eurót, míg a Bosznia-Hercegovinával való együttműködés céljából, az első és második felhívás Vajdaság AT számára eurót biztosított. Magyarország és Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Programja A program keretein belül megjelent három projekt felhívásra, a két ország közti együttműködés megvalósítására 47 millió euró lett biztosítva. Vajdaság AT ebből eurót kapott, 198 projektre. A program lefedi szinte Vajdaság egész területét, kivéve a Dél Bánáti régiót és a Szerémségi régiót, melyeknek területére a pénzügyi támogatás mindössze 20%-a juthat. Amikor elemzésre kerülnek a projektek által támogatott intézkedések, a helyzet a következő: Emberek-embereknek tevékenység intézkedés támogatására 57 projekt lett elfogadva, míg a A közlekedési útvonalak megtervezése és a harmonikus tömegközlekedés intézkedés megvalósítását 5 projekt támogatta. Mindenképp meg kell említeni, hogy az "Emberek embereknek" tevékenység kevésbé összetett projekteket és pénzügyi tervezést feltételez, ezért több a kérelmezők száma is, az infrastrukturális projektekkel szemben. Tevékenységek szerinti projektek eloszlása Magyarország és Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Programján belül, a 2007 és 2013 közötti időszakban Az A közlekedési útvonalak megtervezése és a harmonikus tömegközlekedés intézkedés megvalósítását támogató projektek értéke euró, azaz az összes projekt pénzügyi keretének 29%-a. Az infrastrukturális jellegű projektek végrehajtása nagyobb értékű, projektenként től euróig terjed. Az összes projekt értékének százalékos aránya a Szerbia és Magyarország közti együttműködési 84

85 programban, a közötti időszakban Ha megvizsgáljuk a támogatott projekt javaslatok földrajzi eloszlását, legnagyobb részük a Délbácskai körzetből érkezett, ahol a projektek megvalósításának pénzügyi támogatására euró lett megítélve. Utána következik a Észak-bácskai körzet 72 projekttel, melyek összértéke euró, majd az Észak-bánáti körzet következik 40 projekttel és euróval. A Nyugat-bácskai körzet 12 projektjére euró, Közép-bánáti körzet 7 projektjére euró, a Szerémségi körzet 3 projektjére euró, míg az utolsó helyen levő Dél-bácskai körzet egy projektjére euró lett biztosítva. Románia és Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Programja A program Vajdaság AT Észak-bánáti körzetére, Közép bánáti körzetére és a Dél bánáti körzetére terjed ki. Romániával kapcsolatos két felhíváson belül 90 projekt lett megvalósítva, melyeknek összértéke euró augusztus 27 ig a második felhíváson belül 40 együttműködési szerződés lett aláírva és 4 aláírásra vár. Az összes projekt közül, Vajdaság AT 59 projektben vesz részt. A prioritások alapján meghatározott pénzügyi támogatás nagysága szerint legjelentősebbek a Gazdasági és társadalmi fejlődés intézkedésen belül futó projektek, melyeknek összértéke euró. Második helyen a Környezetvédelem és felkészültség a vészhelyzetre intézkedést emeljük ki, melyen belül a projektek értéke euró, míg a harmadik helyen az Emberek embereknek intézkedés projektjeinek összértéke euró. 85

86 Az összes projekt prioritás szerinti értéke Szerbia és Románia közti együttműködési programban, a közötti időszakban A második felhíváson belül, a Dél bánáti körzet 19 projektjének értéke a legmagasabb, euró,még a Közép bánáti körzet 14 projektjére euró, az Észak bánáti körzet 3 projektjére euró lett biztosítva. Horvátország és Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Programja Horvátország és Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Programján belül, a két nyilvános projekt felhívás közül, csak az egyikre vonatkozó adatok lettek feldolgozva. A programba bekapcsolódott vajdasági területek a következők voltak: Szerémségi, Észak bácskai és Nyugat bácskai körzet. A 11 projekt értéke euró. Az első prioritás ( Gazdasági fejlődés ) felhívásra 7 projekt lett elfogadva, melyeknek összértéke ,7 euró. A második témakörre ("Környezetvédelem") elfogadott két projekt értéke ,07 euró, míg az "Emberek embereknek" projektek összértéke ,43 euró. 86

87 Az összes projekt prioritás szerinti értéke Szerbia és Horvátország közti együttműködési programban, a közötti időszakban A Dél bácskai körzet 6 projektjének támogatására euró értékű forrás biztosított, az Észak bácskai körzet, ettől kevesebbet, eurót, míg a Nyugat bácskai körzet mindössze egy támogatott projektjére euró lett biztosítva. Bosznia Hercegovina és Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Programja A program jellegzetességeivel és területi kiterjedésével összhangban, a határon túli együttműködési program megavalósítására két projekt lett elfogadva, mindkét oldalról érkező egy-egy projektjavaslatra. Az első felhívás esetében nem lehetséges meghatározni a vajdasági projekt felhívásra biztosított pénzügyi keret nagyságát, a projekt támogatási összértéke euró. A második felhívásra Vajdaság számára euró lett biztosítva. c) Regionális fejlődés Az IPA megvalósítását szabályozó törvényerejű rendelet alapján az IPA Regionális fejlődésre vonatkozó eleme a következő három területre vonatkozó projekteket támogatja: - A szállításra, azaz mindazokra a befektetésekre vonatkozó projektek megvalósítására vonatkozik, melyek az országok közti, azaz az országok és az európai jelentőségű szállítási hálózat közti összekapcsolódást és együttműködést szorgalmazza. Erre a tevékenységi területre vonatkozó projektek pénzügyi keretének minimális értéke 10 millió euró, azaz kevesebb, mint 10 millió euró csak abban az esetben lehet, ha csak a tervdokumentáció kidolgozásáról van szó. - A második témakörbe a környezetvédelemhez kapcsolódó fejlesztések tartoznak, azaz mindazok a projektek, melyek a szemétkezelésre, vízellátásra, városi szennyvíztisztításra, a levegő minőségére, a földterület újrahasznosítására, fenntartható fejlődésre, energetikai hatékonyságra és a megújuló energiaforrásokra vonatkoznak. Erre a tevékenységi 87

88 területre vonatkozó projektek minimális pénzügyi kerete 10 millió euró, azaz kevesebb, mint 10 millió euró csak abban az esetben lehet, ha csak a tervdokumentáció kidolgozásáról van szó. - A harmadik témakörbe tartoznak mindazok a tevékenységek, melyek a regionális versenyképességet, a fenntartható munkavállalást, munkaügyi és technológiai szolgáltatásokat, technológia folyamatok fejlődését, üzleti hálózat fejlődését, kutatást és innovációt, valamint a helyi üzleti infrastruktúra fejlesztését támogatják. Támogathatók a technikai segítséget nyújtó és befektetési jellegű projektek is. Az IPA III és IV elemére való kiemelt fontosságú Szerbia, mint potenciálisan tagjelölt ország részére. Ezek az elemek nyújtanak segítséget a felkészüléshez a különböző uniós alapok és Kohéziós alapok kihasználásának lehetőségeire, melyek Szerbia számára csak akkor lesznek teljesen hozzáférhetőek, miután megkapta a tagjelölt státuszt. Az IPA III és IV elemének kihasználási alapfeltétele Szerbia tagjelölt státusza és a decentralizált végrehajtási rendszer (DIS ) megvalósítása. d) Emberi erőforrás fejlődése Az IPA megvalósításának IV. eleme a gazdasági és szociális kohézió erősítésére, a foglalkoztatás növelésére, az oktatásra és a társadalmi befogadásra vonatkozik, melyek az Európai Unió kiemelt jelentőségű prioritásai. Ennek az IPA elemnek alkalmazása a felhasználó ország körülményeitől is függően, a következő prioritásokra vonatkozik: munkaadók és munkavállalók alkalmazkodása, foglalkoztatás lehetőségei, társadalmi befogadás, partnerkapcsolatok és kezdeményezések, humán tőke fejlesztése, intézmények kapacitásának növelése és a közigazgatás hatékonysága. e) Rurális fejlődés A rurális térség fejlődésére vonatkozó IPA elem a csatlakozó uniós ország számára jelentős, hiszen az elem alapcélja az ország felkészítése az Európai Unió közös agrárpolitikájának megvalósítására. Ez az IPA elem lehetővé teszi a fenntartható mezőgazdasági fejlődést a rurális környezetben és a közösségi jog megteremtését a Közös agrárpolitikán belül. Az IPA elem kihasználásának folyamatában, a tagjelölt státuszú országok felkészülnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA ) lehetőségeinek kihasználására. 88

89 Az IPA források jelentősége Az IPA az Európai Unió egyik pénzügyi eszköze, mellyel támogatja a tagjelölt státuszú országok (Törökország, Macedónia, Montenegró és Szerbia, Koszovó) és a potenciálisan tagjelölt országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina) prioritásait. Az IPA források legfontosabb területei, a közötti időszakban: - Statisztika - Magán szektor fejlődése - Közigazgatási reform - Igazságszolgáltatás és biztonság - Infrastruktúra - Emberi jogok, a kisebbség jogai és veszélyeztetett csoportok - Környezetvédelem és a természeti csapások elleni védelem - Kulturális örökség - Történelem Az Európai Unió központi programjai Az Európai Uniós programok számos integrált intézkedés összességét képezik, melyek az uniós országok közti kapcsolatok erősítését szorgalmazzák az uniós politika területén, egy adott időszakra nézve. Az Európai Unió programjait az unió közös költségvetése támogatja. Támogatást a következő prioritási területek kapnak: környezetvédelem, energiatermelés, szállítás, vállalkozások és versenyképesség ig az uniós programok csak az uniós országokat támogatták ban az Európai Bizottság ülésén, Szalonikiben született határozat szerint, az uniós programok hozzáférhetők lettek a nyugat-balkáni tagjelölt országok számára is. Az uniós országoknak nincs semmilyen kötelezettsége az uniós programokban való részvételre, mivel a számukra szükséges támogatást az Európai Unió közös költségvetése biztosítja, míg a tagjelölt és potenciálisan tagjelölt országok kötelessége az uniós programokhoz való pénzügyi hozzájárulás. Szerbia számára a programokhoz való pénzügyi hozzájárulást az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) biztosítja. A Szerb Köztársaság eddig a következő uniós programokban vesz részt: - Kutatási és Technológiafejlesztési Hetedik Keretprogram (Seventh Framework Programme for Research, Technological Development and Demonstration Activities - FP 7); 89

90 - Kultúra 2007 (Culture) - A vállalkozási és innovációs program (The Competitiveness and Innovation Framework Programme CIP EIP); - Versenyképességi és innovációs keretprogram (The Competitiveness and Innovation Framework Programme); - Költségvetés (Fiscalis); - Vám (Customs); - Progresszió (Progress); - Egész életen át tartó tanulás programja (Life Long Learning Programme); - Biztonságosabb internet programja (Safer Internet Programme). Strukturális alapok A közötti periódusban meghatározott célok az Európai Unió gazdasági és szociális kohéziójának megerősítésére vonatkoznak, és a következő három alap biztosítja megvalósításukat: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) A gazdasági és szociális kohézió erősítését szolgálja az unión belül, csökkentve a régiók közti kiegyensúlyozatlanságot. Az ERDF támogatja a regionális politika három célkitűzését: regionális versenyképességet és foglalkoztatottságot, a területi együttműködést és konvergenciát. Ebből az alapból támogatható a mikro-, kis és közepes vállalatok fejlődése a fenntartható munkahelyek biztosítása végett, az innovációval és kutatással kapcsolatos infrastruktúra és telekommunikáció, a környezetvédelem, energiatermelés és közlekedés. Európai Szociális Alap (ESF) Az alap a foglalkoztatottság növelésére és új munkahelyi lehetőségek biztosítására irányul az unió területén belül, melyek a konvergencia, regionális versenyképesség és a foglalkoztatottságon belüli célok által valósíthatók meg. Az Európai Szociális Alap a foglalkoztatottsággal, nemi esélyegyenlőséggel, szociális integrációval, a humán erőforrás támogatásával, az oktatási rendszer reformjával és az oktatási intézmények rendszerének kiépítésével, valamint a munkahelyi diszkrimináció csökkentésével kapcsolatos tevékenységeket támogatja. Kohéziós Alap Azoknak a tagországoknak támogatását biztosítja, kiknek lakosonkénti bruttó hazai terméke (GDP) kisebb a 90%-os uniós átlagnál. Az alap célja a felmerülő gazdasági és szociális nehézségek csökkentése és a gazdaság stabilitása. Támogatja a konvergenciát, valamint ugyanazok a programkezelési és megvalósítási szabályok érvényesek rá, mint az ESF-re és 90

91 ERDF-re és 2013 közötti periódusban a Kohéziós Alap támogatását használta Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Spanyolország lassan megfelel azoknak a feltételeknek (csak akkor, ha GDP lakosonkénti értéke kisebb az EU 15 átlagánál), melyek a Kohéziós Alap lehetőségeinek kihasználására vonatkoznak. A Kohéziós Alap támogatja a közlekedési infrastruktúra kiépítését, főleg az európai jelentőségű szállítási hálózatot, a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységeket, energetikai hatékonyságot, megújuló energiaforrásokat, vasúti és tömegközlekedést. A kohéziós politika fontos része az Európai Bizottság és z Európai Beruházási Bank, valamint más pénzügyi források közti együttműködés. Ezzel kapcsolatban, a 2007 és 2013 közötti periódusban három kezdeményezés lett előkészítve: - JASPERS, Közös projektek támogatása az európai régiókban - JEREMIE, Közös európai források a kis- és középvállalkozások számára - JESSICA, Közös európai támogatás a fenntartható beruházásokhoz a városi területeken 7.2 Intézményi és szervezeti háttér Vajdaság AT regionális fejlődési politikája a közötti időszakban A regionális gazdasági fejődést növelő tevékenységek támogatása három forrásból valósul meg: az első a Szerb Köztársaság, autonóm tartomány és helyi önkormányzatok költségvetése, második az Európai Unió előcsatlakozási alapjai és a nemzetközi közösség pénzügyi forrásai, a harmadik a nemzetközi pénzügyi intézmények és bankok kölcsönei. A legjelentősebb politikai fejlesztési lépések Szerbia területén, 2001-től a Szerb Köztársaság Fejlesztési Alap és a Nemzeti Befektetési Terv (2006.) támogatásával valósulnak meg. Tartományi szinten, a fejlesztések megvalósításában legfontosabb szerepe a Vajdaság AT Fejlesztési Alap, Vajdaság AT Befektetési Alap és a Vajdaság AT Mezőgazdasági Fejlesztési Alap által biztosított kölcsönöknek van. Az említett intézmények kölcsöneinek visszafizetési feltételei előnyösek a befektetők számára, ugyanakkor különböző programokon keresztül serkentik a gazdasági fejlődést. A Szerb Köztársaság Fejlesztési Alapjából Vajdaság AT számára biztosított kölcsönök összértéke, a közötti időszakban 29.3 milliárd dinár volt. A kölcsönök által biztosított pénzügyi támogatások területi eloszlása Vajdaságban, a közötti időszakban a következő: Dél 91

92 bácskai körzet 27,2%, Dél bánáti körzet 21,5% és Szerémségi körzet 16,6%. Vajdaság AT számára biztosított pénzügyi támogatás értéke, a közötti időszakban (millió dinár) Pénzügyi támogatás értéke 2001/2002* , , , , , , , , , ,8 Összesen ( ) ,1 Forrás: Vajdaság AT Regionális Fejlesztési Ügynöksége, a Szerb Köztársaság Fejlesztési Alapjának adatai alapján *A 2001 és 2002 évekre vonatkozó adatok becslés alapján vannak meghatározva A Szerb Köztársaság Fejlesztési Alap által meghatározott kölcsönök területi eloszlása Vajdaságban, a közötti periódusban (%) A tartomány területén, a 2002 és 2011 közötti időszakban, több gazdasági és regionális fejlődési program valósult meg a Vajdaság AT Fejlesztési Alapból, mely 2002-ben alapult a tartomány gazdasági fejlődését serkentő alapfeltételek fejlesztése céljából. A megalakulási évtől 2011 ig, az kölcsön közül lett megvalósítva. A kölcsönök összértékéből, mely ,7 millió dinár, ,1 millió dinár lett realizálva. Legtöbb hosszú lejáratú kölcsön a mezőgazdasági és gazdasági jellegű programok és projektek támogatására lett elfogadva, még a rövid lejáratú kölcsönök a kivitelt támogatják. Régiónként, a kölcsönök eloszlása százalékban kifejezve a következő: Dél-bácskai körzet 33,9%, Nyugat bácskai körzet 14,3% és az utolsó helyen áll a Szerémségi körzet 7,6%-kal. Táblázat: A Vajdaság AT Fejlesztési Alapból támogatott megvalósított kölcsönök száma, a

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Dél-alföldi Régió forrás abszorpciós képességének értékelése

A Dél-alföldi Régió forrás abszorpciós képességének értékelése A Dél-alföldi Régió forrás abszorpciós képességének értékelése A programterület magyarországi perifériális térségeinek és településeinek összehasonlító elemzése Összefoglaló Készítette: Tapasztó Dénes

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A 2014-2020-as időszak új regionális szintű területfejlesztési stratégiájához kapcsolódó javaslattételi csomag

A 2014-2020-as időszak új regionális szintű területfejlesztési stratégiájához kapcsolódó javaslattételi csomag HUSRB/1203/213/151 CODEX CoordinatedDevelopment and Knowledge Exchange on Spatial Planning Methodology A 2014-2020-as időszak új regionális szintű területfejlesztési stratégiájához kapcsolódó javaslattételi

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2011/0276(COD) 2.4.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

Részletesebben

integrált területi beruházás tervezéséhez

integrált területi beruházás tervezéséhez HÁTTÉRANYAG integrált területi beruházás tervezéséhez Az alábbi ismertető segítséget kíván nyújtani az új kohéziós politika egyik innovatív eszközének, az integrált területi beruházásnak (ITB) (angolul

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Az EU kohéziós politikája 2014 2020

Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az Európai Bizottság javaslatai Kohéziós politika Áldorfai György PhD. hallgató SZIE GTK EGYRTDI - RGVI 1. Az EU kohéziós politikájának hatásai Kohéziós politika Az

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK 2014-2020 TÓTH TAMÁS

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK 2014-2020 TÓTH TAMÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK 2014-2020 TÓTH TAMÁS FŐOSZTÁLYVEZETŐ SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY 2014-2020 áltanos tervezési helyzete Tervezési folyamat OP-k első körös benyújtása az Európai Bizottságnak 2014.

Részletesebben

A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai

A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési tevékenység Fejér megyében ÁROP projekt

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

TERÜLETI TERVEZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN

TERÜLETI TERVEZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN TERÜLETI TERVEZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN HORVÁTH CSILLA településfejlesztési programmenedzser NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek

Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TOP STRATÉGIAI CÉLJAI 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A 2014-2020-as programozási időszak

A 2014-2020-as programozási időszak A 2014-2020-as programozási időszak Horváth Viktor főosztályvezető Budapest, 2012. november 6. A 2014-2020 programozási időszak fő jellemzői I. 1. Uniós és nemzeti célok összhangja tematikus kötöttség

Részletesebben

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Erdőért-2006 konferencia Siklós, 2014. január 9. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. Dr. Sitányi László ügyvezető

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 2 Előtérbe került az integrált szemléletmód? Közösségi szabályozás: a KSK (közösségi stratégiai keret)

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben