KÉK GAZDASÁG KONZORCIUM - PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ENERGIASTRATÉGIÁJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÉK GAZDASÁG KONZORCIUM - PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ENERGIASTRATÉGIÁJA"

Átírás

1 Tartalomjegyzék 0. Preambulum Közreműködő szakértők, cégek Felhasznált adatok, források Az energiamérleg kiindulási adatai, felhasznált irodalom I. Helyzetfelmérés I.1. A stratégia elkészítésének célja I.2. A helyzetfelmérés célja A helyzetfelmérés adatforrásainak meghatározása, ok-okozati kapcsolatok A korábbi releváns regionális, megyei, városi stratégiák, a nemzetközi trendek meghatározása Nemzetközi trendek, folyamatok, forgatókönyvek Forgatókönyvek Uniós szabályozások Hazai helyzetkép I.3. Hazai szabályozások, jövőképek Nemzeti Energiastratégia Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Terv (MNEHCST) Regionális szint Megyei koncepció Pécs Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) Szinergiák, eddigi eredmények és hibák, továbbfejlesztési szempontok Energetikai helyzetfelmérés I.4. Átfogó kép I.: Áttekintés a stratégiai dokumentumok Pécsre gyakorolt hatásáról Nemzeti Energia Stratégia Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Terv (MNEHCST) I.5. Átfogó kép II.: Áttekintés a pécsi energiaellátásról Villamos áram-felhasználás Hőhasznosítás Közlekedés Összesítés

2 Centrális energiarendszer helyzete I.6. A város és vonzáskörzetében megtalálható energetikai rendszerek, fogyasztási rendszerek, projektek összegyűjtése, helyi vállalkozások térképi beazonosítása, kategorizálása, felsorolása Villamos energia Földgáz Intézmények cégek, innovációs központok, energetikai vállalkozások II. Analízis II.1. Energiamérleg elkészítése: helyi erőforrások, fogyasztás, és veszteség meghatározása Jelen energiamérleg felépítése, fogalma A közlekedési energiaigény meghatározása Táblázatok Összesítő táblázat Összefoglalás, értékelés Energiaforrások jelenlegi felhasználása Pécsen CO 2eq -egyenértékek Összegzés II.2. Veszteségek azonosítása Lakossági fűtési célú átalakítási veszteségek Közlekedés átalakítási veszteségek Villamos áram Pannon Csoport PÉTÁV - Távhő rendszer Megújuló források helyzete, új energiarendszer II.3. Pécs város energetikai vonzáskörzetének meghatározása, térképi ábrázolása Biomassza Villamos energia Földgáz II.4. Pécs Város SEAP (Sustainable Energy Action Plan) akciótervének beolvasztása A stratégia megvalósításának eszköze: a Fenntartható Energia Akcióterv III. Stratégia célok, irányok definiálása Politikai irányelvek Stratégiai célok Tesztelés forgatókönyv-elemzéssel

3 IV. A stratégiai célokat biztosító eszközrendszer IV.1. A külső környezet elemzése - STEEPLE elemzés Társadalmi tényezők Technikai-technológiai tényezők Gazdasági tényezők Természeti környezeti elemzés Politikai tényezők Jogi/szabályozási tényezők Etikai-nevelési tényezők IV.2. Pécs város energiaforrásainak SWOT elemzése IV.3. Pécs város energiaforrásainak BCG-mátrixa A módszertanról A besorolt, vizsgált erőforrások A BCG-mátrix kategóriáiról V. Operatív célok azonosítása V.1 Stratégiai irányok meghatározása V.2. A stratégiai irány összevetése a szcenáriókkal A szcenáriók rövid jellemzése A szcenáriók részletes bemutatás A stratégiai irány összevetése a szcenáriókkal V.3 Operatív célok, programok, akciótervek, projektjavaslatok Energia-előállítás Szervezetfejlesztés Tudatosságnövelés VI. Társadalmasítási terv VI.1. TÁRSADALMASÍTÁS CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA VI.2. Kommunikációs üzenetek Általános üzenetek Konkrét üzenetek VI.3. TÁRSADALMASÍTÁS ESZKÖZRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA A nyilvánosság bevonásának tervezett lépései: A tervezési fázisok eszközrendszerének bemutatása VII. Energiastratégia - Vezetői Összefoglaló

4 VII.1 Bevezető Biomassza-tüzelés Decentralizált rendszerek Fosszilis üzemanyagok VII.2 Stratégiai célok Stratégiai víziók Tudati nevelés Szervezetfejlesztés a rendszerszemlélet érvényesítése Az energiaellátás rugalmas, stabil energiamixen alapuló energiakörök általi megvalósítása VII.3 Operatív célok, programok, akciótervek, projektjavaslatok Tudati nevelés rendszerszemléletben való gondolkodás és energiatudatosság Szervezetfejlesztés a rendszerszemlélet érvényesítése Az energiaellátás rugalmas, stabil energiamixen alapuló energiakörök általi megvalósítása VII.4 Energetikai fejlesztések összegzése Biomassza kapcsolt áram- és hőtermelési célú égetése Biogáz termelése másodvetésű növények fermentációjával Tiszta szén technológia szén-dioxid befogással/újrahasznosítással (CCS) Tiszta megújuló energiaforrások Tervezhető elemek Pécs MJV energiaellátásában VII.5. Közlekedésfejlesztési elemzés és koncepció Közúti közlekedési alternatív energiák áttekintése Jogszabályi háttér Energia hatékonysági tervek A közúti közlekedésből származó energiafogyasztás hatákonyságának növelése Pécs város úthálózatán Jövőben a közlekedési energiaigényt meghatározó tényezők Jövőbeni energiaigény meghatározása a hagyományos üzemenyagok területén évi előrebecslés évi előrebecslés A jövőbeni energiaigény meghatározása év A jövőbeni energiaigény meghatározása év VII.6. Energiahatékonyság az épületekben Épületenergetikai szabályzás

5 Meglévő épületállomány energatikailag optimált revitalizációja Újonnan létesülő smart épületek Fenntartható település, város VIII. Pályaalternatívák 2035-ig Biztonsági energiaszint A 2020-hoz kapcsolódó projektek operatív lebontása VIII.1 A 2020-as pillér továbbvitele 2035-ig, első pályagörbe Összefoglalva VIII.2 II. pályagörbe, Összefoglalva VIII.3 Az operatív tervek összhangja az EU fejlesztési irányelveivel és pályázati lehetőségeivel Decentralizált energiakörök Közösségi energiarendszerek Tudati nevelés rendszerszemléletben való gondolkodás és energiatudatosság Szervezetfejlesztés a rendszerszemlélet érvényesítése Az energiaellátás rugalmas, stabil energiamixen alapuló energiakörök általi megvalósítása IX. Pécs város potenciális energetikai projektjeinek EU-s és FDI forrásokhoz való párosítása konkrét programokkal IX 1 Az uniós pályázati rendszerek felépítése IX.2 Nemzeti operatív programok Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP) Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP) IX.3.A as időszak várható hazai operatív programjai KEHOP TOP IX.4 Egyéb hazai források ZBR Új Széchenyi Terv Társasházak Energetikai Felújítása Alprogram

6 Zöld Forrás (civil szervezetek számára) Nemzeti Együttműködési Alap (civil szervezetek számára) Pályázat EU-s nemzetközi fejlesztési projektek önrészének biztosításához IX.5 Nemzetközi pályázatok Magyarország Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Közép Európai Program Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési Program Interreg IVC URBACT II ESPON CIP (Versenyképességi és Innovációs Program) EIP ICT-PSP IEE ELENA programok CIP-EIP Sustainable Industry Low Carbon (SILC) scheme Smart Cities Kezdeményezés NORVÉG ALAP EGT ALAP Nemzetközi Visegrádi Alap Climate-KIC Progress LIFE Élethosszig tartó tanulás integrált akcióprogram (Lifelong Learing Programme) FP7 Hetedik Kutatási Keretprogram Concerto Horizon Speciális támogatási eszközök: JEREMIE, JESSICA, JASPERS, JASMINE IX.6 Piaci finanszírozás ESCO PAY AS YOU SAVE MODEL Kedvezményes kamatozású hitelek önkormányzatok részére European Energy Efficiency Fund

7 IX.7 Pályázati programok illesztése a javasolt intézkedésekhez X. Projektjavaslatok X.1 Decentralizált villamos energia betáplálási lehetőségek Pécs város és térségében Kiserőművek csatlakoztatási lehetőségei vizsgálatának célja Pécs város és környéke villamos hálózata Villamos táppontok, kiserőművek elhelyezési lehetőségei a város területén Csatlakozás MW között Csatlakozás 1-10 MW között Csatlakozás 50 kw-1 MW között Csatlakozás 50 kw alatt X.2 Pécs MJV villamos energia szolgáltatás integráció - célok, lehetőségek és korlátok Célok megfogalmazása Villamos energia szolgáltatás piaci modellje Javaslat a stratégia irányaira X.3 Pécs Város közvilágítás fejlesztési stratégia Bevezetés, célmeghatározás A közvilágítás helye Pécs Város közvilágítása Költségszint kalkuláció Pécs MJV közvilágítása képekben Közvilágítás szabályozási környezete Közvilágítás üzemeltetési potenciálok számbavétele Energiaveszteség-, fényszennyezés-, CO2 kibocsátás csökkentése Közvilágítás stratégia evolúciója A megvilágítás osztályba sorolás felülvizsgálata A meglévő közvilágítás értékelése Intelligens szabályozás és felügyeleti rendszer Az intelligens közvilágítás fő ismérvei Az intelligens közvilágítás kiépítésének elvi rendszere és a szolgáltatások Intelligens és energia aktív közvilágítás Stratégiai javaslat Műszaki-gazdasági összehasonlító értékelés Döntés előkészítő javaslat

8 X.4 A pécsi távhőpiac bővítésének lehetőségei Összegzés Kiegészítés X.5. Hulladékgazdálkodási koncepció A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási program A Mecsek Dráva program célkitűzései, műszaki tartalma X.6. Csúcs-törpe vízerőmű rendszer kiépítése XX. Mellékletek XX.1 Tiszta szén technológia leírása: XX.2 Zöld bizonyítvány vagy kötelező átvétel?

9 0. Preambulum 0.1 Közreműködő szakértők, cégek Bedőné Károly Judit - ügyvezető igazgató, Kék Gazdaság Innovációs Klaszter - ECOsynergy Kft.; - Projekt menedzsment konzorciumvezető, kapcsolattartás Bobula András - villamos mérnök, energia gazdálkodási-, gazdasági mérnök, WATT-ETA Kft. - villamos hálózati adatok elemzése, villamos és világítási-rendszer korszerűsítés, tervezés, Smart- Lighting koncepció Borkovits Balázs vezető projekt menedzser, DDRFÜ Nonprofit Kft. - szakértő, finanszírozási források, nemzetközi és hazai helyzetelemzések, SEAP kapcsolattartó Ifj. Csonka Pál környezetvédő biológusmérnök, környezetvédelmi szakértő, Totál Kft. - adatgyűjtés, adatszolgáltatás, térképi megjelenítések Dittrich Ernő okleveles építőmérnök, PTE-PMMIK Környezetmérnöki Tanszék, mb. tanszékvezető - Energetikai felmérés, energiamérleg Dr. Hetesi Zsolt tudományos főmunkatárs, PTE-KTK - *kutatásvezető; szakértő (fenntarthatóság, energia), veszteségfeltárás stratégiaalkotás, stratégiai elemzések Dr. habil. Kiss Tibor habilitált egyetemi docens PTE-KTK - kutatásvezető; szakértő (stratégia, fenntarthatóság), stratégiaalkotás, stratégiai elemzések Tóth András projekt menedzser, Kék Gazdaság Innovációs Klaszter - ECOsynergy Kft.; - Projekt menedzsment konzorciumvezető, koordináció, adatgyűjtés, kapcsolattartás, szerkesztés Vörös Dóra PR munkatárs, Ferling PR Kft. - Társadalmasítási Terv, PR tevékenység Zubán Zoltán vezető tanácsadó, Ferling PR Kft. - Társadalmasítási Terv, PR tevékenység 9

10 0.2. Felhasznált adatok, források - Pécs Város Önkormányzatának térképi, fogyasztási és energetikai adatszolgáltatásai - Eon Zrt. villamos energia és gáz térképi és fogyasztási adatszolgáltatásai - PÉTÁV Kft. térképi és fogyasztási adatszolgáltatásai - Pannon Hőerőmű Zrt. adatszolgáltatása - Vida János: PÉTÁV távhőfejlesztési irányelvek Baranya Megyei Kormányhivatal nyilvántartási és energetikai adatszolgáltatása - PTE nyilvántartási, fogyasztási és energetikai adatszolgáltatása - Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezet részletes energetikai költségelszámolási adatok - Pécs Holding ZRt., részletes fogyasztási és energetikai adatszolgáltatásai - Pécs MJV forgalomszámlálási adatok - DDRFÜ: Manergy Dél Dunántúli Regionális Energia Stratégia - PBE energiamenedzsment: Pécs város épületeinek energetikai veszteségfeltáró analízise - PBKIK nyilvántartás szűrt adatbázis, a térképi ábrázoláshoz, együttműködési nyilatkozat - COWI Magyarország- Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve - Pécs IVS - Pécs környezetvédelmi programja - Pécs, Ökováros - ökorégió program - Pécs Településfejlesztési Koncepció Pécs Építési Szabályzata - Baranya Megye Területfejlesztési Koncepció Helyzetértékelő munkarész - Helyzetfelmérés - PMJV városfejlesztési koncepcióhoz - KSH fogyasztási adatok (villamos energia, gáz, víz, biomassza) - NAV adatszolgáltatás Pécs-Baranyai üzemanyag-fogyasztási adatok - EU Regionális Politika A jövő városai, a holnap városai - Európai Unió Délkelet Európa Program: A megújuló energiaforrások kézikönyve - Magyarország Megújuló energia cselekvési terve - Nemzeti Energiastratégia Településfejlesztési füzetek 29. Települések az energia-önellátás útján - FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet: A güssingi energia-önellátó modell - BIOKOM Kft: Mecsek-Dráva Projekt - regionális hulladék-gazdálkodási rendszer a Dél- Dunántúlon, október - Dr. habil Kistelegdi István DLA: Energiahatékonyság az épületekben - Covenant of Mayors: How to develop a Sustainable Energy Action Plan (SEAP) o GUIDEBOOK o - Technical annex to the SEAP template o Existing Methodologies and Tools for the o Development and Implementation of Sustainable Energy Action Plans (SEAP) CENTRAL EUROPE Guidance to Stakeholder Consultation 10

11 - Mike Jenks, Nicola Dempsey- Future Forms and Design for Sustainable Cities - David JC MacKay - Sustainable Energy without the hot air Az energiamérleg kiindulási adatai, felhasznált irodalom Az Energiamérleg és veszteségfeltárás elkészítéséhez az alábbi adatszolgáltatásokat és egyéb forrásokat használtuk fel: - Pécs Város Önkormányzatának energetikai adatszolgáltatásai - Eon Zrt. villamos energia és gázfogyasztási adatszolgáltatásai - PÉTÁV Kft. adatszolgáltatása - Pannon Hőerőmű Zrt. adatszolgáltatása - Vida János: PÉTÁV távhőfejlesztési irányelvek Kormányhivatal energetikai adatszolgáltatása - PTE energetikai adatszolgáltatása - DDRFÜ: Manergy Dél Dunántúli Regionális Energia Startégia október Hetesi Zsolt : HÁTTÉRTANULMÁNY A HAZAI DEKARBONIZÁCIÓS ÚTITERVHEZ. ELTE KKKK PBE energiamenedzsment: Pécs város épületeinek energetikai veszteségfeltáró analízise intézmények november 4. - David J.C. MacKay: Sustainable Energy without the hot air. UIT, CAMBRIDGE, ENGLAND, US Energy Information and Admin.: How much carbon dioxide is produced by burning gasoline and diesel fuel? - US Energy Information and Admin.: Voluntary Reporting of Greenhouse Gases Program (Voluntary Reporting of Greenhouse Gases Program Fuel Carbon Dioxide Emission Coefficients). A felhasznált külső tanulmányok: 1. Pro Urbe Kft. - Kvantitas Kft.: Pécs Megyei Jogú Város közlekedésfejlesztési koncepciója, COWI Magyarország: Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedés-fejlesztési terve, Pécs Megyei Jogú Város Fejlesztési koncepció megalapozó tanulmány, Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt: Pécs város és térsége fejlesztési programjai és projektjei a közötti európai uniós források felhasználásával,

12 I. Helyzetfelmérés I.1. A stratégia elkészítésének célja A város energiastratégiájának meghatározásakor az un. backcasting módszert követjük, azaz egy elképzelt jövőbeni állapotot követünk, összekötve azt a jelen állapottal. A helyzetfelmérésnél már ismerni kell azt az elképzelt jövőbeni állapotot, amely irányelvként szolgál a helyzetfelmérés során alkalmazott szempontokhoz; milyen tényezőkre legyünk figyelemmel, melyek szükségesek feltétlenül az elképzelt jövőkép megvalósításához, és melyek hagyhatók el. A helyzetfelmérés bevezetőjében ezért felvázoljuk azt a kiinduló állapotot, amelyet a stratégia-alkotás egyes szakaszai során követünk. Ezt az állapotot a városfejlesztési koncepció által az energetikai ellátásra irányuló elképzelésekből vezetjük le, ami biztosítja a város paradigmaváltó stratégiájához és a nemzetközi trendekhez való illeszkedést is. A Városfejlesztési koncepció által kialakított víziónak a fontosabb elemei a következők: 1 Az energiafüggőség csökkentése, 2 Az energiabiztonság megteremtése, 3 A teljes energiahatékonysági mutató (termelt/befektetett energia) maximalizálása a veszteségek minimalizálása érdekében (0 veszteség elve) 4 Közösségi energiarendszerek kialakítása, 5 A megújuló energiák részarányának növelése a biodiverzitás és a természeti tőke növelése mellett. A hosszú távú vízió a fentieknek megfelelően egy olyan városi energetikai rendszer, amely külső energiaforrások hiányában is biztosítani tudja az energiabiztonságot, közösségi tulajdonú, rugalmas és diverz energia portfólión alapszik, és minimális energiaveszteségre törekszik. A nemzetközi szakirodalom és az európai irányelvek egyaránt támogatják az energiahatékonyságot. A város energiastratégiájának elkészítése során különös figyelmet fordítunk arra, hogy ezt a hatékonyságot rendszerszinten értelmezzük, tehát ne csak a konkrét energiatermelő berendezések hatékonyságát tekintve. Így figyelmet fordítunk az energiamérlegre, a veszteségek feltárására azért, hogy a rendszerszintű hatékonyság legyen maximális. Ehhez nagyon jó vezérelvet ad a nulla veszteség elvének (az arra való törekvésnek) következetes érvényesítése. A rendszerszintű hatékonysághoz hozzátartozik, hogy az energetikai rendszer alrendszer-jellegét is figyelembe vegyük, tehát legyünk tudatában annak, hogy az elkészült rendszernek szervesen illeszkednie kell a nagyobb rendszerhez amint azt röviden már a városkoncepcióra való hivatkozásnál megtettük. Ezt azonban nem csak energiaoldalról kell megtennünk. További szempontok is felmerülnek a megújuló energia várható nagyarányú elterjedésének köszönhetően. Több olyan vitatott pont is van, amelyet hagyományosan az energetika javára döntenek el. Ilyen pl. a biomassza-tüzelés. Ez olyan terület, ahol különös figyelmet kell fordítani a biodiverzitásra, mint a jövő hatékony energetikai rendszereinek (is) a feltételrendszerére (lsd. pl. a Kék Gazdaság elméletét), így a jelenleg működő rendszereinket is felül kell ebből a szempontból vizsgálni. Nagy a veszély abban, hogy az egyes európai, országos célkitűzések 12

13 teljesítése kikényszeríti a felelőtlen környezethasználatot, ezért itt is nagyfokú tudatosság szükséges a stratégiai operatív célok meghatározásakor. A rendszerhatékonyság egyik meghatározó eleme az, hogy az egyes rendszerelemek megfelelő kapcsolatban vannak-e egymással. A stratégia meghatározhatja az irányvonalat, a stratégiai és operatív célok a konkrét tennivalókat, azonban az egyes rendszerelemek a város vezetése, a vállalkozások, az intézmények, a kutatás-fejlesztési szereplők (pl. egyetemek) együtt, egy cél érdekében kell, hogy tevékenykedjenek. Ezzel kiküszöbölhetők olyan párhuzamosságok, amelyek költségmegtakarítási vonzata az egész stratégia leghamarabb megtérülő elemévé tehet egy ilyen stratégiai célt. Látszólag nagyon messze van a hagyományos energetikai célkitűzésektől az ember maga, pedig a szakirodalmi kutatások egyértelműsítik: az energiahasználat módja egyedül igen nagymérvű (20-40%) megtakarítást tud eredményezni. 1 Így a stratégiaalkotás során kiemelt figyelmet kell fordítani a tudati nevelésre, a lakosok, intézmények és vállalkozások energiatudatosságra való oktatására. A tudati nevelés egyik leghatékonyabb módja a résztvevők (lakosok) érdekeltté tétele. A nemzetközi szakirodalmi kutatások alátámasztják, hogy a közösségi energiarendszerek nagyon jól betölthetik ezt a szerepet, miközben növelhetik a rendszer hatékonyságát mind operatív (működtetési), mind technológiai értelemben véve. 2 Szakirodalmi adatok alátámasztják, hogy a decentralizált rendszerek rugalmasabbak, jobban alkalmazkodnak a helyi igényekhez, de ezek a rendszerek technológiailag még nem teljesen kiforrottak. Mivel a várható nyersanyaghiány rákényszerítheti a szereplőket ezeknek a rendszereknek a használatára, ezért meg kell vizsgálni azt, hogy már ebben a fázisban milyen lehetőségeink vannak ilyen decentralizált rendszerek kialakítására. 3 1 Lsd. pl. Donella Meadows, Thinking is systems, 2009, 109.o. vagy MacKay: Fenntartható energia mellébeszélés nélkül (Typotex, 2011 Bp.) 169. és 187. o. 2 Erre és a következő bekezdésre vonatkozó irodalmak: pl. Larsen, Henrik Gutzon Hansen, Anders Lund (2008) Gentrification Gentle or Traumatic? Urban Renewal Policies and Socioeconomic Transformations in Copenhagen, Urban Stud 2008; 45; 2429, DOI: / , ahol a koppenhágai Versterbro városrész fejlesztési tapasztalatait írják le, vagy Hoffman-High-Pippert kutatásait (hivatkozás a STEEPLE Társadalmi részében). 3 Vannak olyan rendszerek is, amelyek már kiforrottnak tekinthetők, és tapasztalati adatokkal is szolgálnak. Ilyen pl. a lyoni RESTART rendszer (http://www.resetters.org/3-lyon/cp0-3-lyon.pdf, letöltve augusztus 2.,), ahol az energiamegtakarítás 20-45% körüli. Egy torinói helyi energiaredszer megtérülési ideje 6,7 év. Ilyen példák leírása megtalálható a Alternatív megújuló energiák hasznosítása távfűtéses lakóépületek épületenergetikájában, az energiahatékonyság, energiatakarékosság feltételrendszerének biztosításával a PÉTÁV és a PTE által közösen készített tanulmányban (2009). El-Hierro szigete az egyik klasszikus Kék-Gazdaság példa, ahol az egész lakosú sziget megújuló energiával működik. A 68 millió dolláros befektetés (relative) gyors megtérülését az adja, hogy a rendszer magában foglalja az élelmiszertermelést, az ivó- és öntözővízellátást, és a közeljövőben a közlekedést is a többcélú hasznosítás a Kék Gazdaság egyik alapelve. 13

14 Minél sokoldalúbb, többféle energiaforrásból álló energiamixszel rendelkezünk (ahol sikerül megoldani az egyes rendszerelemek megfelelő módon történő rendszerbe illesztését), annál rugalmasabb rendszert tudunk létrehozni. A jelenlegi technológiák ismeretében csak a távolabbi jövő eredményezhet igazán fenntartható energiamixet, addig az is elképzelhető, hogy rá leszünk utalva a helyben található fosszilis energiaforrásokra. Nagy a veszélye annak, hogy egy ilyen tartós és jó megoldás elaltatja a fenntartható energiarendszerek kialakításának szükségességét, ezért amennyiben nem az első szcenárió teljesül (lsd. az V.2-es fejezetet) ezt már az elején gondosan tervezett módon kell végrehajtani. Ennek legkézenfekvőbb módja az, hogy az így keletkező hasznot a város (és vonzáskörzete) kezében kell tartani, hogy a keletkező haszon jelentős hányadát folyamatosan a fenntartható energiamix kialakítására fordítsák. A helyzetfelmérés során a nemzetközi trendek, nemzeti, lokális stratégiák elemzése során azokat a részeket ismertetjük, amelyek a fenti elképzelések megvalósítását támogatják. Ehhez alapot szolgáltatnak a meglévő és készülő városi dokumentumok ide vonatkozó részei, a pályázati rendszer, amelyek ismertetését célzatosan, a vízióhoz vezető út ismeretében szelektálva végezzük el. 14

15 I.2. A helyzetfelmérés célja A helyzetértékelés során az alkalmazott backcasting tervezési módszer esetén a kitűzött víziónak megfelelő helyzetelemek feltárására kell fokozott hangsúlyt fektetni. Ebben segítenek a meglévő és készülő városi dokumentumok ide vonatkozó részei, a pályázati rendszer, de mindezt már célzatosan, a vízióhoz vezető út ismeretében szelektálva kell elvégezni. A helyzetfelmérés adatforrásainak meghatározása, ok-okozati kapcsolatok A helyzetfelmérés fontos eleme a város energiamérlegének elkészítése, így az összes ide vonatkozó adatra (azok nem megléte esetén a legjobb színvonalú becslésükre) szükség van. Energetika terén stratégiai tervezés akkor lehetséges, ha feltárható: az energiamérleg minden eleme az energiaáramlás során fellépő veszteségek minden eleme Minden olyan próbálkozás, amely ezen adatok teljes ismerete nélkül kíván stratégiát alkotni ismeretlen hibával lesz terhelt. Energiamérleg A felhasznált energia a források tekintetében felvett villamos áram, földgáz, benzin és gázolaj, tűzifa, szén, és egyéb források között oszlik meg. Ebből legtöbb általában a földgáz és a benzin+gázolaj energiatartalma, majd ezt követi a villamosság és minden egyéb. Egy másik bontási lehetőség a felhasználás célját illetően lehetséges, de ez majdnem azonos az előző felosztással. Ilyen esetben az áramfogyasztás, fűtési célú energiahasznosítás és a közlekedés, majd minden egyéb energiafelhasználás (ipari folyamatok, szolgáltatások, mezőgazdasági stb.) szerepel. Ezen felosztás meghatározása sem nehéz feladat. A harmadik bontási lehetőséget a felhasználói kör bontása adja: lakossági, intézményi és ipari-szolgáltatói, valamint az egyéb fogyasztói halmazok elkülönítése. Ez utóbbi felosztás variálható az előző kettővel. Ha nem ismert a városban használt energia bármelyik jelentős eleme az energiamérlegben, akkor a város energiafogyasztása nem becsülhető meg, így a stratégiai javaslatok, irányvonalak hatása nem mérhető fel az egyes szcenáriók vizsgálata során. Pécs Megyei Jogú Város (továbbiakban Pécs MVJ) esetén a következő adatok álltak rendelkezésre: 15

16 Adat Fogyasztói kör szerinti felosztás Forrás szerinti felosztás Villamos fogyasztás x x Hő célú fogyasztás x (részben) 4 x Közlekedés felosztása x x Veszteségfeltárás A hatékonysági lépések tervezéséhez éppúgy elengedhetetlen a veszteségtérkép, mint az új stratégiai energetikai lépések meghozatala esetén. A veszteségek felmérése ugyanis képet ad az energetikai rendszer állapotáról, a rangsorolás, amely kiterjed a megtérülési időn túl a beruházás méretezésére is, segít feltárni a beavatkozási pontokat. Pécs MJV esetén a veszteségfeltárás kiterjedt, illetve az operatív részben kiterjed a következő elemekre: Önkormányzati épületek Dalkia csoport PÉTÁV távhő-vezetékek Lakosság Közlekedés Áram és hő Áram és távhő Hőveszteség Hőveszteség (operatív részben) Átalakítási veszteség (részben az operatív részben) A korábbi releváns regionális, megyei, városi stratégiák, a nemzetközi trendek meghatározása Pécs mindennapjaiban akárcsak a fejlett világ minden szegletében jelentős szerepet játszik az energiaellátás. Az elmúlt évtizedek során is kulcsfontosságú kérdés volt a megfelelő mennyiségű energiához való hozzáférés, a jelen kor azonban egyre inkább a minőség és a fenntarthatóság kérdéseit helyezi előtérbe. Elsőként megvizsgáljuk, hogy mennyiben fontos, sürgető e két szempont előtérbe helyezése a nemzetközi folyamatok fényében. Ezután áttekintjük a Pécs város energiastratégiájára leginkább ható EU-s direktívákat, szabályozásokat és trendeket, majd elemezzük a hazai helyzetet, és áttekintjük az országos, regionális és megyei irányelveket, folyamatokat. Nemzeti stratégiák és cselekvési tervek Hazánknak uniós tagállamként a megjelölt határidőkig át kell ültetnie a nemzeti jogalkotásba a nemzeti stratégiák és cselekvési tervek által bemutatott direktívák előírásait. Ennek megfelelően stratégiai szintű keretet az energiapolitikai intézkedésekhez az alábbi dokumentumok biztosítanak: Az energiapolitikai célokat átfogó jelleggel a Nemzeti Energiastratégia 2030, a megújuló energiaforrások hasznosításával 4 A távhő, illetve a földgáz-felhasználás ismert, a többi fűtési forma (PB-gáz, fa, szén, pellet stb.) becsült. 16

17 kapcsolatos intézkedéseket Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési terve , míg az energiahatékonysági célokat a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv mutatja be. Ezeket a dokumentumokat több vidék- és területfejlesztéssel, területhasználattal, valamint gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos stratégia és koncepció egészíti ki. A Nemzeti Energiastratégiát (NES 2030) másfél éves előkészítést követően 2011 őszén fogadta el a kormány. A stratégiára épülve készülnek el a cselekvési tervek, átalakul a szabályozási környezet, és felállnak az új ösztönzési és pályázati rendszerek. Pécs város energiastratégiájában a NES 2030 által kijelölt prioritásokat célszerű figyelembe venni, mivel a szükséges fejlesztésekhez igénybe vehető források is a NES céljainak megvalósításához állnak majd rendelkezésre. A stratégia 2030-ig javaslatokat fogalmaz meg a magyar energiaszektor szereplői és a döntéshozók számára, emellett 2050-ig tartó útitervet is felállít. Fő céljának az energiafüggőség csökkentését tekinti, amelyet öt eszköz segítségével kíván elérni, melyek: az energiatakarékosság, a megújuló energia felhasználása, biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció (közúti és vasúti), a kétpólusú mezőgazdaság 5 létrehozása, valamint az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás. 6 A fosszilis energiahordozókat azonban továbbra sem vonja ki az energiamixből: számít a földgáz hosszú távon is meghatározó szerepére, a 10,5 milliárd tonna hazai szén- és lignitvagyont pedig stratégiai tartalékként kezeli, amit a mecseki szénvagyon hasznosításának tervezése során is figyelembe kell venni. A villamos energia előállítás kapcsán felvázolt lehetőségek közül az Atom-szén-zöld forgatókönyvet tekinti reális iránynak, mely az atomenergia hosszú távú fenntartásán, a szén alapú energiatermelés szinten tartásán és a megújuló energiaforrások hasznosításán alapul. A stratégiai célok eléréséhez vezető első lépésként az energiatakarékosságot határozza meg: célja, hogy a 2010-es 1085 PJ hazai primerenergia-felhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 2030-ra az 1150 PJ értéket. Ennek kapcsán kiemelt hangsúlyt fektet a lakásállomány korszerűsítésére, mivel a felhasznált összes energia 40%-át az épületenergetikai fogyasztás teszi ki, amelynek kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írható. Megállapítja, hogy a hazai lakás- és középületállomány 70%-a nem felel meg a korszerű hőtechnikai követelményeknek, ezért azok felújítását prioritásként kezeli. Ezért az épületenergetikai fejlesztéseket (pl. panelprogram) a városi stratégiának is kiemelten kell kezelnie. Ez a cél számszerűsíthető is: a NES 2030 az épületállomány fűtési energiaigényének 30%-kal való csökkentését tűzi ki 2030-ra. Fontos szerepet szán ehhez kapcsolódóan a környezettudatos gondolkodás elterjesztésének. Megújuló energiaforrások tekintetében prioritást a kapcsoltan termelő biogáz és biomassza erőműveknek, valamint a geotermikus energia-hasznosításnak biztosít, amelyek elsősorban hőtermelési célt szolgálnak. Emellett a napenergia alapú hő- és villamos energia, valamint a szél által termelt villamos energia mennyiségében is növekedést prognosztizál. A bioenergia hasznosítás szempontjából az energia ültetvényekről származó alapanyaggal, valamint mezőgazdasági és ipari (például élelmiszeripari) melléktermékekkel, kommunális és ipari hulladékkal dolgozó decentralizált energiatermelő egységeket (például biogáz üzemek) támogatja. 5 A mezőgazdaságnak képesnek kell lennie rugalmasan kell váltani az élelmiszertermelés és az energetikai célú biomassza-elôállítás között. 6 Nemzeti Energiastratégia 2030, 13. oldal 17

18 Mivel a távhőszolgáltatás kiválóan szolgálja a klímavédelemi célok elérését és a fenntartható fejlődést, az energiafelhasználás racionalizálását, a települések levegőminőségének javítását, a hazai energiaimport (különösen a földgáz- és kőolajfüggőség) csökkentését, a NES 2030 a távhőszolgáltatás versenyképességének fejlesztését is prioritásként kezeli. Ezt a műszaki színvonal fejlesztésével (pl. összekapcsolható távhő-szigetek létrehozása, alacsony hőfokú távfűtésre való áttérés, távhűtés vizsgálata, minőségellenőrzési rendszer, egyedi szabályozhatóság és mérés), a megújuló energiaforrások bevonásával és a hulladékégetés távhőtermeléssel való összekapcsolásával biztosítaná. 7 A közlekedés olajfüggőségének csökkentése kapcsán a nagyvárosokban az elektromos- és hidrogénhajtású gépjárművekhez szükséges infrastruktúra kialakítását javasolja. Célja, hogy 2030-ra ezeknek az üzemanyagoknak az aránya 9%-ra, míg az agro-üzemanyagok felhasználása 14%-ra emelkedjen. Ajánlásait főként a pécsi tömegközlekedés fejlesztési terveinek kidolgozása kapcsán javasolt megfontolni. Tekintettel arra, hogy a települési hulladékok deponálása egyre több értékes termőföldet foglal el, és veszélyezteti az ivóvízkészletet és a természetes biodiverzitást, az éghető hulladékok hulladékégető művekben való energetikai hasznosítását javasolja. Ez a kérdés Pécs számára a hulladéktörvény módosításából adódó lerakási költségek jelentős emelkedése miatt is sürgetővé vált, ezért a városi energiastratégiában kiemelten kezelendő. A megújuló energiák bruttó végső energiafelhasználásban történő hasznosítása 2020-ra kitűzött 14,65%- os részarány eléréséhez vezető pályát a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv (NCsT) mutatja be részletesen. A fent ismertetett 2009/28/EK irányelv Magyarország számára 13%-os részarány elérését irányozta elő 2020-ra, és a tagállamokat a célok teljesítéséhez szükséges intézkedéseket bemutató Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv június 30-ig történő benyújtására kötelezte. 8 Az NCsT-ben a kormány a célértéket meghaladó 14,65%-os részarányra tett vállalást. Emellett célként fogalmazza meg a 10%-os energiatakarékosság elérését is 9 ; a célok eléréséhez intézkedéseket rendel, amelyek az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési prioritásának részeként kerülnek megvalósításra. Az intézkedések között felsorol támogatási intézkedéseket, pénzügyi ösztönzőket (pl. zöld bank, vagy célzott refinanszírozott hitelek, geo-tarifa, zöld hő átvételének a támogatása), szabályozási ösztönzőket (pl. területrendezési tervek felülvizsgálata, térségi energia koncepciók kialakítása, kötelező megújuló energiaforrás részarány előírása az épületenergetikai szabályozásban), és egyéb intézkedéseket (pl. képzések, közintézmény épületenergetikai program, engedélyezési eljárások egyszerűsítése). A cselekvési terv energiaforrásonként vizsgálja a hasznosítási lehetőségeket. Vízenergia kapcsán a lokálisan, saját energiafelhasználás fedezését kielégítő erőműveket támogatja. Ennek megfelelően meglévő duzzasztókba beépíthető, 10 MW e alatti teljesítményű törpe vízerőművekkel, és folyómedrekbe telepített kw e teljesítményű átáramlásos turbinákkal számol. Pécs földrajzi adottságai azonban a vízenergia hasznosítást nem teszik lehetővé. A szélenergia tekintetében visszafogottabb javaslatokat tesz, megemlítve, hogy időjárásfüggő jellege miatt terjedésének az energiatárolás gazdaságos biztosításáig, a villamos energia rendszer befogadó képessége szab korlátot. Ennek értékét a 2020-as évre 740 MW e összteljesítményben határozza meg. Szélenergia 7 Nemzeti Energiastratégia 2030, 16. oldal /28/EK irányelv, 4. cikk (2) bekezdés 9 A primer energiahordozó felhasználás értéke így 2020-ra 1130 PJ értékre csökkenne. 18

19 nagyobb volumenű hasznosítása céljából azonban leginkább az ország észak-nyugati része alkalmas. A cselekvési terv emellett a néhány kw teljesítményű szélkerekek, törpe turbinák terjedésével is számol, amelyek időszakosan termelnek hálózatra és elsősorban a hely energiaellátásában töltenek be szerepet. Pécs esetében utóbbinak lehet relevanciája (ld. Kulcson üzemelő szélgenerátor, Kozármislenyben tervezett beruházás). A kedvező hazai geotermikus gradiensből adódóan a geotremikus távfűtési módok elterjedése kedvező lehetőséget jelent. Jó példa erre Bóly és Szentlőrinc távfűtő rendszere. A cselekvési terv felhívja azonban a figyelmet, hogy a kútlétesítés és visszasajtolás közvetlen költségén kívül a hőellátási és elosztási rendszer kiépítésének ráfordításai miatt a jelentős korlátozó tényezőt jelent a finanszírozás biztosítása. A napenergia hasznosítás tekintetében az NCsT főleg a termikus hasznosítást javasolja, mivel a kifejlett technológia alacsonyabb árszínvonallal párosulva gazdaságossá teszi a beruházást. A napsütéses órák magas számának és a besugárzott energia magas értékének ellenére a napelemekkel történő villamosenergia termelést annak magas bekerülési értéke miatt kevésbé ösztönzi. Hosszabb távon azonban számol a fotovillamos technológiák versenyképességének növekedésével. Pécs adottságai napenergia haszosításra az országos értékekhez viszonyítva is igen kedvezőek, ezért a városi energiastratégiában az ehhez kapcsolódó intézkedések kiemelten kezelendők. Biomassza kapcsán az NCsT Magyarország kiváló agroökológiai adottságaira hívja fel a figyelmet, ami lehetőséget ad arra, hogy a mezőgazdaság az élelmezési és takarmány szükségletet meghaladó mennyiségben képes legyen energetikai célú biomasszát is előállítani. Ez jelentős biogáz előállítási potenciált is eredményez. A bioenergiának elsősorban a helyi fűtési igények kielégítése kapcsán rendel nagyobb szerepet, de a kis- és közepes kapacitású kapcsolt villamos és hőenergia termelési rendszerek terjedését is támogatja. Az egyes energiaforrásokhoz az NCsT az alábbi beavatkozási területeket társítja. A táblázatból látható, hogy a leginkább támogatott területeket a napenergia hasznosítás és a hőszivattyús technológiák jelentik: Az egyes megújuló energiaforrás típusok elterjesztéséhez alkalmazott finanszírozási jellegű állami beavatkozási területek [NCsT, 25. oldal] Az Európai Parlament és Tanács 2006/32/EK irányelve a tagállamoknak Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv (NEHCsT) elkészítését, illetve időszakos felülvizsgálatát írja elő. A magyar kormány által 2008 februárjában beadott cselekvési tervének vállalása alapján a időszak alatt a végfelhasználásban 9%-os fogyasztáscsökkentést kell elérni, ami évi 1%-os mérséklést jelent. Mivel a végső energiafelhasználásban a lakosság jelentős hányadot (40%) képvisel, ezért az NEHCsT kiemeli a lakossági energiahatékonysági beruházások szükségességét. Az ehhez kapcsolódó intézkedések 19

20 között sorolja fel a lakások energetikai korszerűsítését; egyedi mérések és kisebb hőközpontok alkalmazását a távhőszolgáltatásban; energiahatékonysági tanácsadói hálózat fejlesztését; épületek energetikai tanúsítását; háztartási kazánok időszakos felülvizsgálatát és energiahatékonysági címkézését; háztartási gépek és világítótestek cseréjét jobb hatásfokú készülékekre; képzési anyagok kidolgozását. A pécsi önkormányzatot a fenti intézkedéseken kívül leginkább az alábbi tercier szektorra előírt intézkedések érintik: önkormányzati képzések és tudatformálás; harmadik feles finanszírozások; város rehabilitáció során az energiatakarékosság figyelembe vétele; ESCO beruházások elősegítése; zöld közbeszerzések alkalmazása; irodai berendezésekre vonatkozó minimális energiahatékonysági követelmények kidolgozása. A 2006/32/EK direktívában meghatározott módon az első Cselekvési Terv felülvizsgálatának időpontja, azaz a második Cselekvési Terv leadási időpontja június 30, a harmadik Cselekvési Tervé pedig június 30. A kormány ennek megfelelően 2011 októberében elfogadta II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet. A második cselekvési terv feltárja azokat a problémákat is, amelyek a pontos adatszolgáltatást akadályozzák, eszerint: - hiányzik egy országos primerenergia igényprognózis; - nincs megoldva a NEHCsT intézkedések hatásainak nyomon követése; - nem áll rendelkezésre elegendő információ az ipar, a szolgáltatások és a közlekedés energiahatékonyság-javítási lehetőségeiről; - nem készült épületenergia-statisztikai adatbázis a lakóépületekre; nincs megbízható információ a középületek energiafogyasztásáról; - hiányoznak a középtávú koncepciók az épületek energiatakarékos felújítására és az energiatakarékos új épületek építésére vonatkozóan. A problémák megoldásához intézkedéseket és felelősősöket (Energia Központ NKft 10, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) rendel, de helyi szinten is érdemes támogató intézkedéseket tervezni. Így Pécs város energiastratégiája által az épületállomány energiafogyasztásának mérsékléséhez kapcsolódó utóbbi három probléma megoldását elősegítő intézkedések javasolhatók. Az NEHCsT II. első verziójához hasonlóan a lakossági szektortól várja a legnagyobb mértékű fogyasztáscsökkenést (21 PJ/év), amelyet a közintézmények (14,75 PJ/év), az ipar (13,5 PJ/év), a közlekedés (4,6 PJ/év) és az egyéb ágazatok (4 PJ/év) követnek. 11 Látható, hogy a lakossági és önkormányzati energiafelhasználást elősegítő városi intézkedések a cél eléréséhez 60%-ot meghaladó mértékben is hozzájárulhatnak. 12 A cselekvési terv 3.2 fejezete részletesen bemutatja a korábban bevezetett energiahatékonysági intézkedések céljait, megvalósításának módját, és monitoringját. 13 A városi energiastratégia által javasolt önkormányzati intézkedések tervezése kapcsán különösen a közintézményi és lakossági intézkedések eszközeinek áttekintése javasolt. 10 Mai nevén: Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft ú 11 NEHCsT II. 10. oldal 12 A csökkentés mértéke 2016-ig 57,4 PJ/év. 13 NEHCsT II oldal 20

21 A NES 2030 végrehajtásáról szóló 77/2011 (X. 14.) Országgyűlési határozat alapján cselekvési terveket kell készíteni a távhőfejlesztés-, az erőműi kapacitásfejlesztés-, az ásványvagyon és készletgazdálkodás-, az energetikai iparfejlesztés és K+F- és az energiatudatos társadalom kialakítását célzó szemléletformálás területein. A cselekvési tervek feladata, hogy a NES 2030 céljainak elérését biztosító intézkedéseket javasoljon, ezért áttekintésük a városi energiastratégia intézkedésekkel foglalkozó fejezete kapcsán javasolt: 14 Energetikai Iparfejlesztési és K+F Cselekvési Terv: Ismerteti, Magyarország 2020-as évre vonatkozó vállalásainak előrehaladását: Az ÜHG kibocsátás 20%-os csökkentése esetében 1990-es bázishoz mérve 30%-os csökkenés következett be (főként a nehézipar leépítése miatt); A primer energia felhasználás 10 %-os csökkentése esetében szintén megvalósult a vállalás, mivel között 10,89%-al, 1203 PJ-ról 1072 PJ-ra csökkent a primerenergia felhasználás; A megújuló energiaforrások részarányának 14,65 %-ra növelése kapcsán 2011-re 9,3%-ot ért el az energia szektor. Figyelembe kell azonban venni, hogy az összenergia fogyasztás növekvő tendenciát mutat, ezért az elért célkitűzések esetében is fontos feladat a mutatók vállalt határérték alatt tartása. Ennek eszközeként a NES 2030-ban megfogalmazott kitörési pontokat ismétli meg: energiahatékonyság, megújuló energia hasznosítás, nukleáris kapacitás modernizációja, közlekedési elektrifikáció, tiszta szén technológiák alkalmazása. Kiemeli továbbá a zöld távhő jelentőségét, ami hazai biomassza és geotermális energia hasznosításával jelentősen hozzájárul a földgázimport csökkenéséhez. Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv (ÁCsT): A dokumentum felhívja a figyelmet a hazai fosszilis energiahordozók hasznosításának előnyeire, és kijelenti, hogy Magyarország szén, lignit, nem-konvencionális szénhidrogének és geotermális energia terén jelentős potenciállal rendelkezik, melynek hasznosítása jelentősen csökkentheti az energiaimport-függőséget. A hazai lignit, barna- és feketeszén 8,5 milliárd tonnányi megkutatott készlete főként területileg és ágazatilag diverzifikált korszerű energiaellátásban és a szénhidrogén alapú vegyipar területén hasznosítható. 15 Energetikai krízishelyzetben (pl. jelentős földgáz áremelkedés, rendszer-szintű üzemzavar) az egyedüli gyorsan mozgósítható belső tartalékot jelentik a fosszilis források, emellett az értékes szakmai kultúra megőrzése is fontos szempont. 16 Távhőfejlesztési Cselekvési Terv: A 2013 tavaszán véglegesítésre kerülő dokumentum a fosszilis energiaforrásoktól való függetlenedés érdekében stabil szabályozási és pénzügyi háttér kialakítását, a távhőszolgálatatás műszaki színvonalának emelését és a társadalmi elfogadottság növelését tűzi ki célul. Ismerteti hazánk kiszolgáltatottságának jellemzőit: az energiaszükséglet 62%-át fosszilis energiahordozók 14 Az Erőműfejlesztési Cselekvési Terv nem kerül bemutatásra, mivel Pécs energiastratégiájába beillesztendő részeket kompetencia hiányában nem tartalmaz. 15 A szénből minden termék előállítható, ami a szénhidrogénekből: pl. mesterséges földgáz, műanyagok, műtrágyák, kenőolajok, benzin vagy dízelolaj. 16 Holoda Attila, energetikai helyettes államtitkár, Klíma-, és Energiaügyért felelős Államtitkárság NFM: A nemzeti energiastratégia és az ehhez kapcsolódó cselekvési tervek minőségirányítása, Európa 2020 intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés XXI. Magyar Minőség Hét, előadás, Budapest, november 6. 21

22 importja fedezi, a földgázfelhasználás 82 %-a import, az épületek 70%-a energiafelhasználás szempontjából pazarló. Tekintettel arra, hogy Magyarországon 640 ezer háztartás fűtése és részben használati melegvízzel való ellátása távhőrendszereken keresztül történik, a távfűtési rendszerek 24 PJ primerenergia és 1,34 millió t CO 2 kibocsátás megtakarítását teszik már ma is lehetővé, és csökkentik földgázimport függőséget. A központi fűtési rendszerek további terjedésének gátját képezi azonban, hogy ma még csak az energetikailag fel nem újított lakásokban versenyképes megoldás a távfűtés az egyedi földgázalapú fűtéshez képest. 17 A cselekvési terv elfogadása és a jogszabályi környezetnek a koncepció céljaihoz való igazítása után sor kerül majd a kapcsolódó támogatási, pályázati és pénzügyi rendszerek kialakítására, amelyek Pécs számára is finanszírozási forrást jelenthetnek a távhő-rendszer fejlesztése kapcsán. Szemléletformálási Cselekvési Terv: A NES 2030 céljainak eléréséhez a pályázati források biztosítása, a szükséges intézményrendszer átalakítások elvégzése, és jogszabály-alkotási feladatok mellett elengedhetetlenül szükséges a társadalom szemléletformálása. Ennek segítségével biztosítható csak a lakosság, ipar és a közszféra részvételi szándéka az energiahatékonysági programok kapcsán. A szemléletformálás a társadalmi kohézió szempontjából is fontos kérdés: hiányában a periférikus, leszakadó térségekben ahol az energiatudatosság alacsonyabb fokú arányaiban számottevően kevesebb energetikai fejlesztés indul, amit tovább mélyíti térségek közötti szakadékot. A lemaradó térségekben ugyanis a lakosság életfeltételeit a magas rezsiköltség és az alacsonyabb ellátási színvonal rontja, a helyi építőipar pedig nem jut munkához. A lakossági szemléletformálással kapcsolatos intézkedéseknek a városi energiastratégiában is meg kell jelenniük, mert ezek az akciók jellemzően helyi szinten szervezhetők hatékonyan, és finanszírozásuk számos támogatási forrás segítségével, civil szervezetek közreműködésével valósítható meg. A város energiastratégiáját megalapozó további nemzeti stratégiák és koncepciók közül az alábbiakat érdemes megvizsgálni: Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK): A 2005 októberében véglegesített anyag két részből áll: A jövőépítés alapjai Kiindulópontok Magyarország fejlesztéspolitikájához és a Célok és eszközök a sikeres Magyarországért Magyarország fejlesztéspolitikai teendői című dokumentumból. A fejlesztési feltételeket vizsgáló első rész felhívja a figyelmet az ország kedvező geostratégiai helyzetére, amelyen belül kiemeli a geotermikus adottságokat. A korábbi 10 év fejlesztéspolitikai tapasztalatainak elemzése során pedig az energiabiztonságot szolgáló infrastruktúrafejlesztéseket említi többek között hangsúlyos témaként. A dokumentum második felében a megújuló erőforrások hasznosításának és az energiahatékonyság növelésének légszennyezés-korlátozó hatását emeli ki, az energiabiztonságot pedig a gazdasági versenyképesség egyik alapfeltételeként tárgyalja. Az energiafogyasztás mérséklését főként környezetterhelési aspektusból közelíti meg, mely kapcsán a környezeti nevelést is fontosnak tartja. Az energiafelhasználás racionalizálása kapcsán támogatandó területként nevesíti az alábbiakat: - távhőellátás és a gáz- és villamosenergia-ellátás szolgáltató oldalának korszerűsítése, - szolgáltató-parkok, önkormányzati tulajdonú társaságok energiahatékonysági beruházásai, - a köz- és lakóépületek energia-megtakarítást szolgáló korszerűsítése, 17 Dr. Toldi Ottó, főosztályvezető helyettes, Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság, NFM: A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása, előadás, Geotermikus Alapú Távfűtő Rendszerek Elősegítése Európában, Nemzeti Munkaülés, Budapest, december 3. 22

23 - a megújuló energia felhasználásához kapcsolódó környezetipari technológiák versenyképességének javítása. Országos Területfejlesztési Koncepció 18 (OTK): Az OFK-val összhangban kijelöli az ország területfejlesztési politikájának célkitűzéseit, területi vetületet adva az OFK-nak. Energetikai szempontból területi lehatárolásokat főként jellemző településtípusonként tesz (tanyák, aprófalvas térségek, stb.). Országos jelentőségű integrált tématerületként említi azonban a megújuló energiaforrások részarányának növelését, melynek eszközeiként sorolja fel az energetikailag felhasználható mezőgazdasági termékek előállítását és a mezőgazdasági hulladékok hasznosítását mind közvetlen, mind közvetett módon (például: bioetanol, biodízel). Emellett megemlíti a szükségességét az egyéb megújuló, alternatív energiaforrások alkalmazása elősegítésének a helyi ellátás érdekében. A koncepció szerint A megújuló energiaforrások kihasználása alapvetően helyi, kistérségi feladat, de a vonatkozó szabályozások, ösztönző mechanizmusok, módszertani anyagok kidolgozása szükségessé teszi a regionális és központi területi koordinációt és a folyamatos kormányzati segítséget. 19 Pécset pólusvárosként emellett érinti az a fejlesztési elképzelés is, amely policentrikus városhálózat érdekében a fejlesztési pólusok és regionális alközpontok környezeti infrastruktúrájának fejlesztését, a környezet védelmét szolgáló közművekre való lakossági rácsatlakozások ösztönzését, a tömegközlekedés fejlesztését, a város-rehabilitációt és a városi környezetminőség javítását, a környezetbarát energiatermelő rendszerek elterjesztését célozza. Energiapolitikai megfontolások terén leginkább a termálvízből és biomasszából nyerhető energiával foglalkozik, de a korábban említett stratégiákhoz viszonyítva csak jóval általánosabb szinten. Nemzeti Vidékstratégia: A stratégia értelemszerűen a vidéki térségekre koncentrál, ennek ellenére néhány megállapítása a pécsi energiastratégia kapcsán is figyelembe veendő. Célul tűzi ki ugyanis a helyi energiafogyasztás helyi erőforrásokon alapuló fedezését, főként a biomassza- és biogáz-erőművekre alapozva. Városi térségekben is alkalmazható javaslata, miszerint a tűzifa, apríték, pellet, szalma- és fabrikett, a mezőgazdasági melléktermék mellett a másodlagos nyersanyagok, a kommunális szerves hulladék, illetve a parlagokon valamint út és árkok menti területeken képződött biomassza is kerüljön hasznosításra főként háztartási méretekben, decentralizált módon. A mezőgazdaságilag kedvezőtlen adottságú területeken energiaültetvények telepítését és erdősítést irányoz elő, emellett ösztönzi a települési zöldfelületek növelését, állapotának javítását. Nemzeti Épületenergetikai Stratégia: A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. bevonásával várhatóan 2013 nyarára elkészülő dokumentum a meglévő épületek energia-hatékony felújítására és új energiatakarékos épületek építésére vonatkozóan rögzít majd hosszú távú koncepciókat. A stratégia alapul szolgál majd az épületenergetikai felújítási programok tervezésének is. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS): Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX törvény követelményeinek megfelelően készített stratégia a közötti időszakra jelöl ki éghajlatváltozással kapcsolatos célokat, eszközöket, kutatási irányokat. Három fő cselekvési iránya: az éghajlatváltozást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentése (mitigáció), a már elkerülhetetlen éghajlatváltozás kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatásai elleni védekezésnek javítása (adaptáció); valamint az éghajlatváltozás 18 97/2005.(XII.25.) OGY határozat 19 OTK, 61. oldal 23

24 társadalmi tudatosítása (szemléletformálás). Megvalósítására a Kormány kétéves időszakokra Nemzeti Éghajlatváltozási Programokat fogad el. A stratégia felülvizsgálatára 2013-ban kerül sor. Regionális és megyei stratégiák Hazánkban régiók csak statisztikai szempontból kerültek kialakításra, adminisztratív funkciójuk nincs. Az utóbbi másfél évben szerepük tovább gyengült: a regionális szintre allokált fejlesztési források felhasználásáról döntő regionális fejlesztési tanácsok január 1-jén megszűntek. Mindennek ellenére a területfejlesztési kérdéseket érdemes regionális szinten is vizsgálni, hiszen a Pécs városát is magába foglaló Dél-Dunántúli Régió jól körülhatárolható földrajzi egységet képez, három oldalról is természetes vizek (Balaton, Dráva, Duna) határolják. Nem szabad továbbá figyelmen kívül hagyni azokat a szinergiákat, amelyek csak regionális szintű tervezés segítségével érvényesíthetők. Energetikai szempontból ugyanis számos erőforrás fellelhetőségi területe túllép a települések közigazgatási határán, így hasznosításuk térségi összefogást igényel. Figyelembe kell venni emellett a közös beruházásokból adódó költségmegosztási lehetőségeket is, amelyek rövidebb megtérülési időket eredményezhetnek. Ezekre a szempontokra a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által 2012 folyamán kidolgozott Dél- Dunántúli Regionális Energiastratégia is felhívja a figyelmet. 20 A regionális szintű tervezés kapcsán két dokumentum áttekintése javasolt: a as uniós programozási ciklus fejlesztési forrásainak felhasználásához a Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP) jelöli ki a régió prioritásait. Céljainak elérését a kétéves időtartamú akciótervekben ismertetett intézkedések biztosítják, amelyek a DDOP pályázati kiírásainak alapjául szolgálnak. A program az alábbi prioritásokat jelöli ki: 1. A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése 2. A turisztikai potenciál erősítése 3. Humán közszolgáltatások fejlesztése 4. Integrált városfejlesztési akciók támogatása 5. Elérhetőség javítása és környezetfejlesztés Az energetikai fejlesztéseik tehát csak közvetve, főként az 5. prioritás kapcsán jelennek meg a programban. Helyzetelemzésének keretében azonban foglalkozik a régió energiaforrás potenciáljával, megállapítva hogy: A megújuló energiaforrások közül a régióban a biomassza típusú primer energiaforrások készletei a legnagyobbak (energiaültetvények, bioetanol és biodízel alapanyagok). Jelentős nagyságú biomassza termelésre is alkalmas területek találhatók a régióban. A Dél-Dunántúlon e mellett kiválóak a geotermikus adottságok, valamint a napenergia (elsősorban napkollektoros rendszerekkel történő) hasznosításának lehetőségei. A régió nem kifejezetten szeles, de egyes területein alkalmasak a feltételek a szélenergia kisebb teljesítményű szélgenerátorokkal történő hasznosítására is. 21 Pécs épített környezetének vizsgálata során megjegyzi, hogy a lakosság jelentős részének otthonát képező panellakás állománynak a korábbi állami támogatások segítségével energiahatékonysági szempontból felújításra került része kielégítő hőtechnikai jellemzőkkel rendelkezik. Ez az ún. panelprogram sikerességét bizonyítja, melynek folytatására irányuló javaslatnak a város energiastratégiájában is meg kell jelennie. A fenti utalások és a horizontális célok között megfogalmazott klímavédelmi elvárások azonban csak közvetve érintik az energetikai fejlesztések területét; a régió energiafelhasználásának csökkentése, az 20 DDRES, 4. oldal 21 DDOP 31.oldal 24

25 energiahatékonyság növelése illetve a megújuló energiaforrások hasznosítása nem szerepel hangsúlyosan a dokumentumban. A pályázatok elbírálásánál az energiahatékonysági szempontok csak részben érvényesülnek, azok főként a természeti környezet védelme kapcsán jelennek meg. Nemzetközi trendek, folyamatok, forgatókönyvek A globális gazdasági rendszer növekedése a környezeti teher növekedését is jelenti. Kérdés, hogy a jelenleg még zajló gazdasági növekedés pályája milyen mértékben tartható fenn. Ehhez nem elegendő pusztán a gazdasági teljesítmény jövőbeli lehetséges alakulásának vizsgálata, hanem szükséges a természetre gyakorolt hatás vizsgálata is. Számos jelenlegi kritika arra vezet, hogy a GDP mellett más mérőszámok is jelenjenek meg a gazdasági teljesítmény értékelésére, lehetőleg úgy, hogy közben tükrözi az adott ország fenntarthatóságát / a lakosság jólétét / az életkörülményeket is. Az egyik ilyen alternatív mérőszám a HDI 22. A természetre gyakorolt hatás egyelőre nem minden tudományos közösség által elfogadott mérőszáma az ökológiai lábnyom. Ha a folyamatok semmit nem változnak, 2030-ra 75, 2050-re 100%-al haladja meg az ökológiai lábnyom a fenntartható szintet, azaz eddigre a valóságos egyetlen Föld helyett 2 Föld területére lenne szükség. Sem ökológiai szolgáltatások, sem nyersanyagok terén nem valósítható meg ez a lehetőség. A cél az lenne, hogy magas HDI mellett alacsony, az adott ország biokapacitását meg nem haladó ökológiai lábnyomú életmód terjedjen el. Forgatókönyvek Háromféle lehetőség áll az emberiség előtt az eltartó képesség jövőbeli változása szempontjából. 23 Ezek közül az egyik pályán halad a világ tovább a jövőben, a különféle trendek vizsgálata segít eldönteni, hogy most épp melyik forgatókönyv bekövetkezése valószínű. 1. A világ nem korlátozza a környezeti terhelés mértékét. Ebben az esetben a káros emberi hatás tovább növekszik, az eltartó képesség jelentősen esik, megnő a társadalmi összeomlás kockázata, amely egy idő után nem kerülhető el. 2. A világ a jelenlegi szinten korlátozza a környezeti terhelést. Mivel a bolygó eltartó képességét már most is meghaladja a terhelés, az eltartó képesség ebben a forgatókönyvben is esik, csak lassabban, mint az 1. számúban. A társadalmi komplexitás gyors csökkenése is később következik be. 22Az ebben a fejezetben szereplő kifejezésekről lsd: HDI Human Development Index, az ökológiai lábnyom, annak számítása, teherbíró (eltartó) képesség, túllövés ezekről a fogalmakról bővebben: English.pdf (HDI), vagy - ökológiai lábnyom túllövés, a Föld teherbíró képessége. 23 v.ö. Gyulai: Kérdések és válaszok a fenntartható fejlődésről (2008) p

26 3. A környezeti terhelés az eltartó képesség szintje alá mérséklődik. Ebben az esetben a túlhasználat megszűnik, a társadalom fenntartható pályára áll. A bevezetőben a vízió leírásakor megfogalmazott 3 forgatókönyv (a: nem fogynak el a fosszilis források; b: lassan fogynak el, és helyettesíthetőek; c: gyorsan fogynak el, nem helyettesíthetőek az idő rövidsége miatt) nem az átfogó, rendszerszintű problémát fogalmazza meg, hanem annak az energiastratégia szempontjából fontos szempontját. Az energiaellátás jövője szempontjából azonban elsődleges, hogy mely forgatókönyv válik valóssá. A folyamatok iránya A világgazdaság jövőbeli növekedési ütemét csak néhány évre lehet előre látni. A 2008-as gazdasági válság tapasztalatai arra engednek következtetni, hogy amennyiben a növekedés gyorsabb, mint egy ideálisnak tekintett pálya, akkor olyan válságot idéz elő, amely a mesterséges buborékok kipukkanásával jár. A jelenlegi rendszer működésének megtartása a közgazdasági irányítók szerint és a korábbi tapasztalatok alapján megkívánja legalább a 2-3% növekedést. 24 Amennyiben a gazdaság növekedése átlagosan a 2.75%- os ütemet követi, akkor a jelen gazdasági teljesítmény nagysága 25 évente megkétszereződik, azaz ha kizárólag a Business As Usual (BAU) modellt követjük, akkor az 1. forgatókönyv válik valóra, amelyben nincs belső korlátozás a környezeti teher szempontjából. A természetes rendszerben fellelhető erőforrások, nyersanyagok és stressz kezelő folyamatok tekintetében azonban számos olyan korlát létezik, amelyeket a BAU-modellt követve az emberiség át fog lépni, vagy már át is lépett. Nem megújuló források kitermelésének alakulása A globális energiafelhasználás az elmúlt 40 évben megkétszereződött, ilyen ütemű növekedés korábban nem volt tapasztalható; a jelenlegi folyamat az 1950-es évek óta tart. A Nemzetközi Energiaügynökségnél (IEA) 3 forgatókönyv alapján készítettek jövőképet: jelen modell (BAU) folytatása (Current Policy Szcenárió), megújulókra és hatékonyságnövelésre alapozó új modell (New Policies) és a harmadik a 450 ppm alatti CO2-kibocsátást megcélzó forgatókönyv (450 Szcenárió). 25 A 450 szcenáriót az Európai Unió is elfogadta irányelvként. 26 Az IEA forgatókönyveit számos esetben illették kritikával, mert azok a legtöbb esetben arra épülnek, hogy az igény mindig kielégíthető a forgatókönyv időbeli határáig, azaz a jövőben is rendelkezésre fog állni növekvő mennyiségű túlnyomórészt nem megújuló forrás a bővülő igény fedezetéül. A világ tehát gazdasági, de tulajdonképpen eltartó képességi tekintetben is fosszilis forrásoktól függ. Ezek használata azért is problémás, mert eme készletek végesek, és kitermelésük jóval gyorsabb, mint keletkezésük. 24 Wall Street Journal, 2007 január 4. (Olvasás dátuma: március 5.) 25 IEA World Energy Outlook,

27 Mégsem a fogyásuk jelenti a problémát, hanem az a pont, amikor geofizikai okokból kitermelésük nem növelhető tovább, csökkenni kezd. Kitermelési csúcsnak nevezik azt az időpontot, amikor a legtöbbet termelik az adott forrásból. Az 1960-as évek óta létező, azóta sokat finomított elmélet a kitermelési csúcs-elmélet, amely számos esetben bizonyította saját helytállóságát, így helyesen prognosztizálta vele M. King Hubbert az USA kitermelésének csúcspontját 1971-re, majd az azt követő csökkenést; de ugyanígy bevált a modell az Északi-tenger mezőinek esetében és számos más helyen is 27. A globális készletek felmérése és a számítások azt mutatták, hogy a kőolaj-kitermelési görbe maximuma valamikor 2005 és 2020 között várható. A három, gazdaságunkat legjobban befolyásoló fosszilis forrás kitermelési csúcsa az elkövetkező 30 évben megtörténik. A táblázat ezt foglalja össze: Forrás Legkorábbi becslés Legkésőbbi becslés Valószínű érték Kőolaj 2005 (Deffeyes) 2035-ig nem (IEA) 2005 (C&C), 2015 körül (minden olajféleség) (saját modell) Földgáz ig nem (IEA) 2025 (Laherrere) Kőszén 2025 (EWG) 2100 után (Hubble) 2034 (Mohr-Evans) Az egzotikus kőolaj- és földgázkészletek ezt a jelenséget csak késleltethetik, de nem fordíthatják meg, ennek geofizikai és matematikai okai egyaránt vannak. Az egzotikus készletek térfogategységre vetített nettó energiatartalma egyes esetekben fele-harmada a hagyományos szénhidrogéneknek, kitermelésük nem skálázható elég gyorsan, így a hagyományos szénhidrogének kiváltására nem képesek. A helyettesítésnek az elkövetkező 5-10 évben kell végbemennie, ugyanis az összesített fosszilis források hozama legföljebb eddig tartható szinten. Az emberiség látókörében nincs olyan forrás, amely Skálázhatóságban Energiasűrűségben Tárolhatóságban Olcsóságban Nettó kinyerhető energiatartalom tekintetében megközelítené a fosszilis forrásokat. Az atomenergia alapanyaga, az urán szintén nem megújuló forrás, kitermelésének csúcsa között várható, a jelenleg bányászott mennyiség 2-szeresével 28. A 27 Lsd. pl. Brown-Foucher (2010): 28 Lsd. EWG Uranium report (2006): 27

28 szaporítóreaktorok és a fúziós reaktorok technológiája nem megoldott kérdés, 2040-ig nem várható lassú elterjedésük sem. A Nemzetközi Atomeneriga Ügynökség 2001-es elemzése 29 a feltételezett készletek (IR) segítségével látja fedezni azt a rést, amely az igények és a bizonyított készletek (RAR) kitermelése között lép fel. Azonban az EWG jelentése kitér arra is, hogy az egyes országok kitermelésének tetőzése után a feltételezett készletek nagyságát jelentősen csökkenteni kellett. A legvalószínűbb eset tehát az, hogy a fosszilis források fogyása gyorsabban történik, mint ahogy lehetséges helyettesíteni azokat. Városi energiastratégia készítésekor tehát erre a forgatókönyvre kell felkészülni. Uniós szabályozások A város energia stratégiája által meghatározott célok elérését elősegítő eszközök igénybevételéhez, beruházások elvégzéséhez elsősorban az Európai Unió által biztosított pályázati források és pénzügyi eszközök nyújtanak finanszírozást. Mind a hazai szektorális és regionális operatív programok pályázati kiírásai, mind a közvetlenül elérhető Uniós források esetében a pályázatok támogatásának feltétele, hogy azok céljai összhangban legyenek a vonatkozó Uniós direktívák, közösségi és nemzeti stratégiák és akciótervek céljaival. A város céljainak kialakítása során ezért meg kell vizsgálni az említett dokumentumok által kijelölt irányvonalakat, mely során különösen az energiapolitikával kapcsolatos dokumentumok áttekintése javasolt, így jelen fejezetben ezek kerülnek bemutatásra. Az egyes intézkedések részletes tervezése során azonban egyéb szakpolitikák és stratégiák, így környezetterhelési-, vízbázis-védelmi, hulladékkezelési, stb. iránymutatások tanulmányozása is szükségessé válhat. A városi energiastratégia kapcsolódását a magasabb területi szinteket szabályozó stratégiai dokumentumokhoz az alábbi ábra szemlélteti:

29 Az energetikai fejlesztések fontosságát már az Európai Unió működésének megújítását célzó, december 13-án aláírt Lisszaboni Szerződés is középpontba helyezte. Az európai energiapolitika az ellátásbiztonság növelését, az energiapiac versenyképességének fokozását, az alacsony fogyasztású gazdaság megteremtését és az energiatermelésből és fogyasztásból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését tűzi ki célul. A célok elérése érdekében ösztönzi a konvencionális energiaforrásoknak megújuló erőforrásokkal történő minél nagyobb arányú helyettesítését. Ellátásbiztonságot elősegítő intézkedéseket szuverenitásának védelme érdekében fogalmaz meg: szorgalmazza az ellátási források és útvonalak diverzifikálását, melyek segítségével elkerülhető a gázellátás kapcsán jelentkező kiszolgáltatottság; A belső energiapiac megvalósításával az Uniós polgárok életminőségének növelését, az energiához való könnyebb hozzáférés elősegítését célozza: méltányos és versenyképes áron kíván valós választási lehetőségeket felajánlani a fogyasztóknak; 30 Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése az éghajlatváltozás elleni küzdelem legfőbb eszköze, mellyel kapcsolatban a Bizottság a globális felmelegedés 2 o C-ra történő korlátozását elősegítő intézkedéseket ír elő. A klímavédelem tárgyköréhez kapcsolódnak továbbá az Unió energiahatékonysági- és megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatos rendelkezései is. Az Európai Unió a fenti területek közül kiemelten kezeli az éghajlatvédelem kérdését. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2012-es tájékoztatása szerint 31 a globális felmelegedés 2 o C-os értéken tartásához a világ 1990-es bázison mért üvegházhatású gázkibocsátásának 25%-os csökkentése szükséges 2020-ig. Az 30 Ezt a célt szolgálta többek között a vertikális integráció megszűntetése, azaz a termelői és elosztói tevékenység szétválasztása a villamos energia és gáz szektorban; a határokon átnyúló energiakereskedelmet befolyásoló műszaki szabványok harmonizálása; valamint a védett fogyasztók kategóriájának kialakítása. 31 OECD/IEA, 2012: World Energy Outlook ( ) 29

30 IEA a szükséges lépéseket az ún. 450 forgatókönyvben határozza meg, melynek megvalósulása az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának 450 ppm CO 2eq szinten történő stabilizálódásához vezet. Az Európai Bizottság a 450 forgatókönyvhöz kapcsolódó Uniós éghajlatvédelmi célkitűzéseket az Európa Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája című dokumentumban 32 foglalja össze. A stratégia a foglalkoztatás, kutatás és innováció, éghajlatváltozás és energia, oktatás, valamint a szegénység elleni küzdelem területén tűz ki célokat, amelyekből a tagállamoknak nemzeti céljaikat kell levezetni. A stratégia energetikai vonatkozású kiemelt céljai az alábbiak: Üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 20 %-os csökkentése az 1990-es szinthez képest, vagy megfelelő feltételek esetén a kibocsátás 30 %-os csökkentése; Megújuló energiaforrások arányának 20%-ra történő növelése a végső energia-fogyasztásban; Az energiahatékonyság legalább 20 %-os növelése. A város energetikai céljainak meghatározásakor célszerű a 2020-as céldátumot kijelölni, és a fenti három számszerűsített cél elérését szolgáló irányszámokat meghatározni. A Bizottság minden prioritási témakörben kiemelt kezdeményezéseket javasol, melyek közül az energiapolitikai törekvéseket az Erőforrás-hatékony Európa kezdeményezés támogatja. A kezdeményezés megvalósításához kitűzött célok közül az alábbiak segítik a város energiastratégiájának végrehajtását: 5. Finanszírozási forrást biztosít a különböző uniós pénzügyi eszközök (pl. vidékfejlesztés, strukturális alapok, K+F keretprogram, transzeurópai hálózatok, Európai Beruházási Bank) mobilizálásával; 6. Ösztönzi a piaci alapú eszközök (kibocsátás-kereskedelem, energiaadóztatás, állami keretszabályok, zöld közbeszerzés, stb.) alkalmazását; 7. Elősegíti az elektromos mobilitás hálózati infrastruktúrájának kialakítását, az intelligens közlekedésszervezést; 8. Ösztönzi a megújuló energiaforrások használatát; 9. Kidolgozza az alacsony CO 2 kibocsátású, erőforrás-hatékony gazdaság 2050-ig történő megteremtéséhez szükséges strukturális és technológiai változásokat. A fenti folyamatok támogatása érdekében a kezdeményezés a tagállamok számára feladatokat ír elő. Ezek közül Pécs város energetikai intézkedéseinek a definiálása során az alábbi feladatokra kell figyelmet fordítani: 10. Piaci alapú eszközök (adók, közbeszerzés) alkalmazása a termelési és fogyasztási módszerek megváltoztatása érdekében; 11. Infokommunikációs eszközökön alapuló intelligens, korszerű közlekedési és energetikai infrastruktúra kialakítása; 12. A szennyezőanyag-kibocsátási gócpontokat eredményező városi közlekedés fejlesztése; 13. Az energiafogyasztás csökkentésének szabályozása az épületek energia-teljesítményére vonatkozó normák és piaci ösztönzők (pl. adóztatás, támogatások, közbeszerzés) segítségével; 14. Középületek energiahatékonyságának növelése, valamint a hatékonyabb újrahasznosítást célzó beruházások megvalósulásának elősegítése a strukturális alapok felhasználása révén; A városnak célszerű a fenti feladatok megvalósulását segítő akár a nemzeti szabályozásnál is szigorúbb rendeleteket alkotnia. 32 COM(2010)2020 végleges 30

31 Az EU 2020 stratégia mellett további két stratégiai dokumentum áttekintése javasolt: Az önkormányzat épületenergetikai fejlesztéseiben rejlő megtakarítási potenciál jelentős súlya miatt célszerű áttekinteni az Európai Bizottság július 31-ei közleményében ismertetett, az építőipar fellendítése érdekében kidolgozott stratégiáját 33, amely ez EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához fogalmaz meg javaslatokat az építőipar területén. Öt célkitűzésre összpontosít: a kedvező beruházási feltételek ösztönzésére; az építőipar humántőke-alapjának javítására; a forráshatékonyság, a környezeti teljesítmény és az üzleti lehetőségek javítására; a belső piac megerősítésére az építőipar számára; és az Unió építőipari vállalatai globális versenyhelyzetének javítására. Középpontjában az alacsony energiafelhasználású épületek arányának növelését támogató intézkedések bemutatása áll. Pécs földrajzi elhelyezkedése révén érintett a napjainkban formálódó Duna Régió Stratégia 34 céljainak végrehajtásában is. A stratégia megvalósításában Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna vesz részt. Programja a Duna és főbb mellékfolyóinak térségét adó területek összehangolt fejlesztését célozza az alábbi területeken: közlekedés és az energiahálózatok fenntartható fejlesztése, környezet- és vízvédelem, társadalmi és gazdaságfejlesztés, irányítási rendszer fejlesztése. Magyarország a fenti célokhoz rendelt 11 cselekvési terület közül a Fenntartható energia fejezet koordinációját látja el Csehországgal közösen. A fejezet célja az összekapcsolt, jól működő belső energiapiac létrehozásának és a verseny ösztönzésének előmozdítása. A stratégiában bemutatott akciókhoz a város energiastratégiájának céljai és intézkedései az Energia hatékonyság és megújuló energia akcióhoz kapcsolódhatnak, melynek elemei között szerepel többek között a megújuló energiaforrások elterjesztése; a helyi energiatermelés segítése; energiahatékonyság és megújuló energia használatának elősegítése az épületek, fűtési rendszerek, villamos energia létesítmények felújításával; valamint a klímaváltozás mérséklésével foglalkozó konzultációs támogatás nyújtása intézmények, vállalkozások és a lakosság számára. Amennyiben a városi energiastratégia a 2020 utáni időszakra is kíván kitekintést tartalmazni, akkor a távlati célok meghatározása során az Unió Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervéről 35 című közleményét javasolt áttekinteni. A dokumentum 2050-ig az 1990-es szintekhez képest 80 95%-os kibocsátás-csökkentést irányoz elő, melyhez ütemtervet is felvázol. Az egyes forgatókönyvek szerint a legnagyobb költséghatékonyságot az a megoldás biztosítaná, amely az 1990-es szinthez képest 2030-ra 40%-os, 2040-re pedig 60%-os csökkenést valósít meg. A forgatókönyvek 2020-ra 25%-os csökkenéssel számolnak. Az ütemterv 2020-ig évi 1%-os, között 1,5%-os, a két utolsó évtizedben pedig 2%-os csökkenést prognosztizál. A célok eléréséhez végre kell hajtani a közleménnyel együtt előterjesztett Energiahatékonysági tervet 36, amely felvázolja az energiahatékonysági célkitűzés megvalósításához szükséges intézkedéseket. Az ütemtervben szereplő forgatókönyvek mindegyike számol az energiahatékonyság fejlesztésével, a földgáz növekvő jelentőségével, a nukleáris energia szerepével és a technológiai innovációk (fogyasztásvezérlés, energiatárolás, stb.) elterjedésével. 33 COM(2012) 433 végleges 34 Bővebb információ: 35 COM(2011) 112 végleges 36 COM(2011) 109 végleges 31

32 Az Európai Unió átfogó céljainak megvalósítását irányelvek előírásával biztosítja. Az irányelvek célkitűzéseinek elérése a tagállamok számára kötelező, a megvalósítás módjának megválasztását az Unió azonban a tagállamokra bízza. A nemzeti jogalkotóknak a tagállami jogszabályokat az irányelv célkitűzéseihez kell igazítaniuk, mely folyamathoz az irányelvek határidőket írnak elő. Pécs város energiastratégiájának különösen az alábbi irányelvek tartalmával kell összhangban állnia: 2009/28/EK irányelv (2009. április 23.) 37 : A röviden csak megújuló irányelvnek nevezett direktíva célja az európai energiafogyasztás ellenőrzése és a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának növelése. Támogatja a decentralizált energiatermelés felé történő elmozdulást, annak előnyeiként említi a helyi energiaforrások hasznosítását, a helyi energiaellátás biztonságának fokozását, a rövidebb szállítási távolságokat, a csökkent energiaátviteli veszteségeket, emellett közvetve a közösségi fejlődést is. Utóbbit bevételi források biztosításával és helyi munkahelyteremtéssel segíti elő. Az irányelv előírja, hogy 2020-ban az Unió tagállamai végső energiafelhasználásuk 20%-át, közlekedés tekintetében pedig 10%-át megújuló energiaforrásokból fedezzék. Ennek elérése érdekében kötelezi a tagállamokat, hogy nemzeti célkitűzéseket állapítsanak a fenti részarányokkal összhangban. A direktíva mellékletében minden tagország esetében ismerteti a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részarányát, valamint a célkitűzést a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részarányára vonatkozóan. Magyarország esetében a évi helyzetet jellemző 4,3%-os értékről 13%-os részarányra való elmozdulást ír elő 2020-ig. Ennek elérése érdekében tett intézkedéseket a tagállamok határozhatják meg, viszont kétévente előrehaladási jelentést kell benyújtaniuk az Európai Bizottság számára. A direktíva részletes számítási módszertant biztosít a részarányok meghatározásához, emellett ismerteti az egyes megújuló erőforrások alkalmazásakor figyelembe veendő szempontokat (pl. konfliktus az élelmiszeripari termelés és a biomassza termelés között). A tagállamok számára előírja, hogy június 30-ig nyújtsák be a Bizottsághoz a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervüket, amelyben a megújuló erőforrás alapú hőtermelésre vonatkozóan is kötelezővé teszi célértékeket megállapítását. 2006/32/EK irányelv (2006. április 5.) 38 : Az energiahatékonysági irányelvnek is nevezett direktíva az ellátás biztonságának javításához járul hozzá. Kimondja, hogy az Unió területén szükség van az energiavégfelhasználás hatékonyságának javítására, az energia iránti kereslet szabályozására, valamint a megújuló forrásokon alapuló energiatermelés elősegítésére. Ezek az intézkedések egyrészt az energiaellátási lehetőségek fejlesztését, másrészt az energiaszektorhoz kötődő tevékenységek által termelődő ÜHG kibocsátás amely az Unió ÜHG kibocsátásának 78%-át adja csökkentését célozzák. Ennek érdekében felszólítja a tagállamokat, hogy a időszakra vonatkozóan nemzeti energia-megtakarítási célelőirányzatot határozzanak meg, mely az adott ország átlagos éves végfelhasználásának legalább 9%-os csökkenését eredményezi. A számítás részletes módszertanát az irányelv tartalmazza. Tekintve azonban, hogy az intézkedéseknek a végső eredménye sok olyan külső tényezőtől függ, amelyek a fogyasztók magatartását az energiafelhasználás, valamint az energiatakarékos módszerek alkalmazására és 37 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről 38 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/32/EK irányelve (2006. április 5.) az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről 32

33 energiatakarékos készülékek használatára való hajlandóságuk vonatkozásában befolyásolják, a célkitűzés csak célelőirányzat, és a 9 %-os célérték elérése tekintetében nem tartalmaz a tagállamokra nézve jogi kötelezettséget. A tervezett intézkedéseket a tagállamok a Bizottság számára három alkalommal benyújtott Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervben (NECST) mutatják be. A benyújtási határidők: június 30, június 30, június 30. Ezt követően a Bizottság felméri, hogy a tagállamok milyen mértékben haladtak előre nemzeti energia-megtakarítási célelőirányzatuk elérésében, és hat hónappal a dokumentumok benyújtását követően jelentést tesz közzé következtetéseiről. A direktíva III. mellékletében indikatív jelleggel energiahatékonyság javítását szolgáló példákat is ismertet, amelyekből a pécsi energiastratégia végrehajtói is ötletet meríthetnek. A példákat lakossági és szolgáltatói, ipari, közlekedési, ágazatközi és horizontális kategóriákba sorolja. Figyelembe kell venni a pécsi energiastratégia megalkotása során, hogy a direktíva előírásainak megfelelően a NECST-ben kiemelt figyelmet kell szentelni a közszféra példamutatásával, illetve a végfelhasználóknak nyújtott információval kapcsolatos intézkedéseknek. Ennek érdekében meg kell jelölni az intézkedések adminisztratív, irányítási és végrehajtási feladataiért felelős szerveket. Erre az intézkedésre a Fenntartható Energia Akcióterv 39 kidolgozásához és megvalósításához is szükség van. Az irányelv VI. mellékletében kitér továbbá a közszféra beszerzéseivel kapcsolatos követelményekre. Ennek értelmében a beszerzések során az alább felsorolt intézkedések közül legalább kettőt alkalmaz a közszektor példamutató szerepével összefüggésben: a) energia-megtakarítást szolgáló pénzügyi eszközök alkalmazására vonatkozó követelmények (pl. előre meghatározott energia-megtakarítások teljesítését kikötő szerződés); b) energia-hatékony berendezések és járművek beszerzését előíró követelmények; c) minden üzemmódban hatékony energiafogyasztású berendezések vásárlását előíró követelmények; d) a meglevő berendezéseknek a b) és c) pontban felsorolt berendezésekkel való helyettesítését vagy azok utólagos beszerelését előíró követelmények; e) energiaauditok alkalmazását és azok ajánlásainak végrehajtását előíró követelmények; f) energia-hatékony épületek/épületrészek vásárlását, bérlését, illetve azok energiahatékonyságának növelése érdekében történő cseréjét/felújítását előíró követelmények. A fenti követelményeket Pécs város energiastratégiájába is célszerű beépíteni. 40 A nemzeti stratégiák kialakításához alapvetően a fent bemutatott két irányelv biztosít kereteket. Mivel azonban a települési önkormányzatok energia-megtakarítási potenciáljának jelentős részét az általuk üzemeltetett épületek energetikai korszerűsítése biztosítja, érdemes megvizsgálnia 2010/31/EU irányelv 41 (2010. május 19.) előírásait is, amely az épületek energiahatékonyságával kapcsolatban fogalmaz meg követelményeket. A direktíva megállapítja, hogy az Unió területén az épületekkel kapcsolatos energiafogyasztás a teljes energiafogyasztás 40%-át teszi ki; ráadásul az ágazat terjeszkedik, ami energiafogyasztásának növekedésével jár. Ezért az energiafogyasztás csökkentése és a megújuló forrásból származó energia felhasználása az épületekben az Unió energiafüggőségének és az ÜHG kibocsátásának csökkentéséhez elengedhetetlenül fontos. Az irányelv előírja, hogy az épületek energiahatékonyságát 39 Bővebben lásd később 40 A kapcsolódó intézkedésjavaslatokat a dokumentum tartalmazza 41 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról 33

34 olyan módszertan alapján kell kiszámítani, amelyet nemzeti és regionális szinten differenciálni lehet. Ez a hőtechnikai jellemzőkön kívül magában foglalja a fűtés- és légkondicionáló berendezéseket, a megújuló forrásokból származó energia alkalmazását, a passzív hűtés-fűtést, az árnyékolást, a belső levegőminőséget, a megfelelő természetes megvilágítást és az épület tervezését is. A minimumkövetelmények meghatározását a tagállamok kizárólagos felelősségébe utalja. A megvalósításhoz uniós finanszírozási eszközök igénybevételét javasolja. Ezeknek az eszközöknek fontos szerepet kell betölteniük a nemzeti, regionális és helyi energiahatékonysági alapok létrehozásában, amelyek a magáningatlanok tulajdonosai, a kis- és középvállalkozások és az energiahatékonysággal kapcsolatos szolgáltatók részére állnak rendelkezésre. Az irányelv teljesülését a tagállamoknak jelenteniük kell a Bizottság felé, azonban ezt megtehetik a NECST megvalósulását bemutató jelentésbe integráltan is. A direktíva előírja, hogy a közszférának jó példával kell elöl járnia az épületek energiahatékonyságának területén. Ezért december 31. után a hatóságok által használt vagy tulajdonukban levő új épületeknek közel nulla energiaigényű épületeknek kell lenniük; december 31-ig pedig valamennyi új épületnek közel nulla energiaigényű épületnek kell lennie. Tájékoztatás terén elrendeli, hogy azon épületek esetében, amelyek legalább 500m 2 hasznos alapterületét hatóságok foglalják el, és azt a közönség rendszeresen látogatja, energiahatékonysági tanúsítványt helyezzenek ki a nyilvánosság számára jól látható helyre július 9-én az 500 m 2 -es küszöbértéket 250 m 2 -re kell csökkenteni. Ennek a követelménynek a teljesítéséhez kapcsolható a városi energia stratégia intézkedésekkel foglalkozó fejezetében bemutatott Display kampányhoz való csatlakozás. A 2010/31/EU irányelv teljesítését támogatja a 32/2006/EK számú Energiahatékonysági Direktíva módosítása, amely előírja, hogy január 1-től a közintézményeknek a tulajdonukban lévő teljes alapterület évente 3%-át fel kell újítaniuk a 2010/31/EU irányelv alapján előírt nemzeti minimumkövetelményeknek. A városi energiastratégia céljait számos egyéb direktíva is befolyásolhatja, ezek áttekintésére specifikus jellegük miatt azonban inkább az egyes önkormányzati beruházások kapcsolódása esetén, azok megvalósíthatósági tanulmányainak kidolgozásakor javasolt sort keríteni. 42 Hazai helyzetkép Hazánk helyzete több szempontból is erősen függő. Minden nem megújuló energiaforrásból behozatalra szorul az ország, különösen fontos ebből a közlekedés alapjait jelentő kőolaj, vagy a fűtésben és áramtermelésben egyaránt alapvető földgáz. A magyar kőolaj- és földgázkitermelés a 70-es években tetőzött, azóta folyamatosan, évente több mint 8%- al csökken. A következő ábra mutatja a kőolaj- és földgáztermelést hazánkban. 42 A kapcsolódó irányelvek elérhetők az EUR-Lex portálon ( ) 34

35 A kőolajtermelés (sárga) és a földgáztermelés alakulása hazánkban. Forrás: MOL. A teljes magyar műrevaló kőolajvagyon 20 millió hordónak felelt meg 2009-ben az EIA adatbázisa szerint. Földgáz esetén 28 milliárd m 3 körüli a műrevaló vagyon. Azonban mivel a kitermelés messze alatta marad az igényeknek, behozatalra szorulunk. Ezt részletezi az alábbi táblázat. Fajta (%-ban) / Év Fő forrás Földgáz Oroszország Kőolaj Oroszország Kőszén Többféle (RU, CZ, PL) Urán Oroszország Különösen fontos a fő forrás sorában Oroszország megjelenése, amely mutatja, hogy országunk nemcsak erőteljesen függ a behozataltól, hanem ezt szinte egy forrásból fedezi, nem diverzifikált. A megújuló források használata 10 éven belül legföljebb enyhíteni képes ezt a függést, inkább a hőtermelés terén, sokkal kevésbé a villamos áram termelésben és lényegében alig a közlekedésben. A magas importhányad az olyan fogyasztói halmazokat, mint egy város energetikai rendszere különösen sérülékennyé teszi, ugyanis a városnak kevesebb lehetősége van a függetlenedésre, az ellátás diverzzé tételére, a tárolás és az elosztás szabályozására, valamint kevesebb lehetőségé van megújuló források bevonására. 35

36 I.3. Hazai szabályozások, jövőképek Nemzeti Energiastratégia Az országos szabályozás egyik legfontosabb eleme a Nemzeti Energiastratégia (továbbiakban NES), amely általános célkitűzéseket fogalmaz meg az országos energetikai jövőkép szempontjából. EU-s előírások miatt a NES elkészítése követte a Megújuló Energia Cselekvési Tervet (NcsT). AZ NES a közötti időszak energiastratégiai irányait jelöli ki. A NES öt fő szempont mentén ad vezérfonalat a jövő magyar energetikai fejlesztéseinek: energiatakarékosság és hatékonyság; megújuló energia részarányának növelése; a villamos átviteli rendszer és nemzetközi együttműködés fejlesztése; az atomenergia megtartása; valamint a lignit és barnaszén környezetbarát hasznosítása. A NES célkitűzései alkalmasak arra, hogy a takarékossági és hatékonysági, valamint a megújuló és alternatív megoldásokat ösztönző lépések segítségéve fenntarthatóbb és biztonságosabb energiaellátás valósuljon meg. Ugyanakkor a NES vállalásai a 2030-as időtávig nem elegendőek ahhoz, hogy a szénhidrogének árnövekedése, valamint a centrális ellátórendszer merevsége miatt mélységében és kiterjedésében megfelelő választ adjanak a jövő kihívásaira, így Pécs város vállalásai hasznos, ha túlterjednek a NES kívánalmain, és erőteljesebb megújuló energia-arányt, jelentősebb, főleg hő célú energiatakarékossági lépést, valamint villamos célú hatékonysági lépést (smart grid) tartalmaznak. A NES a kötelező hármast választja alapelvül, célja az ellátásbiztonság, a fenntarthatóság és a versenyképesség egyidejű kívánalmainak eleget tenni. E három célnak a tudományos eredmények jelen állása, illetve az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem lehet eleget tenni. A versenyképesség növelése a legtöbb esetben az olcsóbb fosszilis forrásokra alapozott beruházásokkal teljesíthető, az ellátásbiztonság megfelelő költségű és versenyképes technológia hiányában - szintén nem a megújuló energiaforrások segítségével tartható meg, vagy növelhető. Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Terv (MNEHCST) Az MNEHCST a időszakra szóló hazai energiapolitikai feladatokat, célokat jelöli ki és az EU energia és klímacsomagjában megfogalmazott célok elérését segíti. Ezek a célok: 2020-ra 20 %-os megújuló energia részarány elérése uniós szinten, ezen belül a közlekedés vonatkozásában 10 %-os arány elérése (A megújuló energiaforrás felhasználás százalékos arányát a teljes bruttó energiafogyasztásra vetítve kell meghatározni. A teljes bruttó energiafogyasztást a dokumentum úgy definiálja, hogy az összes felhasznált energiahordozó beleértve a nem energetikai célra felhasználását is mennyisége. Ilyen nem energetikai cél pl. a vegyipar által felhasznált kőolajtermékek, származékok.) 36

37 2020-ra 20 %-os energiahatékonyság növelés 2020-ra 20 %-kal kell csökkenteni az ÜHG-kibocsátást az 1990-es bázisév kibocsátásához viszonyítva Az 1. cél eléréséhez az EU keretszámokat határozott meg a tagállamok részére, Magyarország esetében ez 13 %, ennyire kell növelni a megújuló energiaforrásból előállított energia bruttó végső energiafogyasztásban képviselt részarányát. A tagállamok ennél a 13 %-os kötelező minimumszámnál szigorúbb célt is kitűzhetnek, Magyarország esetében ez 14,65 %. Ezt az emelést Magyarország azzal indokolta, hogy a megújuló forrásokat a gazdasági fejlődés egyik kitörési irányának tekinti. A megújuló energiafelhasználás tekintetében 2020-ra a következő megújuló-mix adja majd a vállalt 14.65%-ot: Energiatípus PJ % (ha a teljes megújuló 100%) Biomassza 60,97 50,5 Biogáz 4,63 3,8 Közlekedés 22,40 18,5 Vízenergia 0,86 0,7 Geotermikus 16,43 13,6 Hőszivattyú 5,99 4,9 Napenergia 3,73 3,1 Szélenergia 5,56 4,6 Az MNEHCST vállalásai túlreprezentálják a biomasszát és alulreprezentálnak számos, egyébként jó potenciállal bíró energiaforrást. Pécs város számára az MNEHCST vállalásaihoz képest több tiszta megújuló energia használatára, kevesebb biomassza felhasználásra és olyan rendszerszintű cserékre van szüksége az energiaellátás terén, amelyek integrálják az egyes megújuló energiaforrásokat. Regionális szint A Dél-Dunántúli Regionális Energiastratégia 2012 őszén készült el, számszerű célkitűzései 2020-ig vannak. Célja kettős: adatbázisként szolgál az energetika terén a régió vonatkozásában hagyományos és megújuló energiaforrások terén, erőművek, átviteli rendszer, fogyasztási adatok, megújuló energia-potenciál tekintetében. Másik célja meghatározni azokat a stratégiai irányokat, amelyek a régió energetikai jövőképét szabják meg. Ennek során az energiastratégia pillérei mellett számszerű célokat tűz ki, illetve megadja az ehhez szükséges eszközrendszert. A szokásos energiahatékonysági lépések, illetve a megújuló részarány növelése mellett itt megjelenik az energiaszegénység leküzdésének igénye, azaz célkitűzés a szociálisan rászoruló réteg ellátása tüzelővel, 37

38 jellemzően tűzifával. Továbbá az energetikai beruházások és energiacélú gépészet gyártása révén gazdasági növekedést vár el, valamint fő pillérré teszi a szemléletformálást is. Számszerű céljait tekintve a stratégia 2020-ig 10%-os hatékonysági és takarékossági alapon történő felhasználás-csökkenést, 14,65%-os megújuló arányt, 5% helyben előállított GDP-t, a szociálisan rászorulók körében a jelenleginél 20%-al nagyobb hő célú megújuló energia-ellátást, teljes körű távfűtéskorszerűsítést, 100%-ban megújuló alapon működő távhő-célú nagyerőműveket, valamint a középületek 80%-ánál meglévő energiatanúsítványt tűz ki célul. Eszközrendszerét tekintve a stratégia egyaránt él a szabályozás adta lehetőségekkel, a célzott támogatásokkal, valamint a zöld beszerzési rendszer, az oktatás, tájékoztatás eszközeivel stb. A stratégia előnye, hogy a régiós felmérések jól hasznosíthatók Pécs város energetikai programjának meghatározásakor. A városi stratégia készítése során óvatossággal kell kezelni az alábbi pontokat, amelyeket a stratégia is érint, és amely pontokban lehetséges más következtetésre jutni, mint a stratégia: a biomassza felhasználás fenntarthatósági kritériumainak száma (valószínű bővítés szükséges) a biomassza konverzió technológiái (valószínű, hogy az égetés, amely pl. villamos áram célra 30-33%-os hatásfokú, célszerűtlen; kapcsolt üzemben, nyári hőhasznosítás (abszorpciós hűtés) mellet 70% körüli hatásfokkal már elfogadható) a bioüzemanyagok gyártása (ezen üzemanyagok energetikai hozama alacsony) Megyei koncepció A Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció (TK) 2013-ban készült. Az energetikai kérdések terén a jelenlegi energiaellátás alapadatait adja meg, illetve a megye becsült megújuló energia-potenciálját. Az energiabiztonság kérdéskörénél a kőszén és az uránkészleteket tárgyalja. A koncepció az általánosságok megfogalmazásán túl (hatékonyságnövelés, megújulók használata) az Új Széchenyi Terv (ÚSzT) megyei alkalmazhatósága kapcsán kiemeli az energiahatékonyságot, illetve NES és az ÚszT kapcsán a biomassza alapú energiatermelést, mint a megye egyik legfontosabb megújuló energetikai lehetőségét, valamint általában a hulladékégetést, mint energetikai irányt.7 Pécs Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) Az IVS 2013-as legfrissebb változatában a város integrált, hosszú távú jövőjének kialakításának terveit, lehetőségeit találjuk. A város működőképességének megőrzését számos természeti, gazdasági, társadalmi kihívás nehezíti, az IVS egyik fő célja, hogy a város működőképessége garantált legyen a tervezési időszakban. 38

39 Az energetikai irányelveket tekintve 3 terület kap hangsúlyt: energiahatékonysági lépések, mint a milyen a panelprogram, megújuló energiás beruházások, különös tekintettel a városi szennyvíziszap biogáz célú hasznosítására, amely részben a közösségi közlekedés zöldítésében is megjelenne. Fontos fenntarthatósági szempont, és energetikai vonatkozással is bír a közösségi és a kerékpáros közlekedés fejlesztése, a parkolási helyzet javítása. A koncepció a megújuló energiaforrások területén a biogáz és a napenergia hasznosításában lát jelentős lehetőséget. A koncepció egyik hátránya, hogy sok területre nem tér ki, vagy nem tárgyalja azokat részletesen (energiahatékonyság), vagy meglévő kompromisszumos megoldások esetén nem keres alternatívát minőségibb rendszer felé történő kilépésre (Pannon Green tüzelőanyaga). Szinergiák, eddigi eredmények és hibák, továbbfejlesztési szempontok A vizsgált koncepciók átfedik egymást abban, hogy az EU által megkövetelt energiahatékonysági, megújuló energetikai és kibocsátás csökkentési elvárásokat igyekeznek érvényességi területükre lefordítani. A következő területek szerepelnek minden vizsgált dokumentumban: energiatakarékossági és hatékonysági lépések meghozatala. E téren a DDRES megy a legmesszebb, 2020-ra 10%-os felhasználás-csökkenést irányoz elő a régióban a hatékonyság és a takarékosság eredményeire támaszkodva a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű kihasználása. Itt is a DDRES számszerűsíti a célt, 2020-ra 14.65%-ot irányoz elő a régióban közösségi közlekedés fejlesztése egyes esetekben megújuló potenciál becslése Az egyezések és a szinergiák mellett azonban számtalan olyan elem van a dokumentumok irányelvei és kívánalmai között, amelyek nem teszik lehetővé együttes megvalósulásukat, illetve számos olyan kívánalom támasztható a fenntartható fejlődés jegyében egy modern városi energiastratégia felé, amelyek nem fogalmazódtak meg a dokumentumokban. 1. A hatékonysági és takarékossági lépések esetében nincsenek részletes számítások arra vonatkozóan, hogy a befektetett tőke/megtakarított energia milyen sorrendet vesz fel, illetve további vizsgálat tárgyát kell, hogy képezze a megtakarítható energia becslése is. Így vizsgálható a megtérülés, valamint az elért hatás is. 2. A dokumentumok a megújuló potenciál becslése során nem ugyanazokat az alapelveket követik, így számításaik nem mindig adnak értékelhető és összevethető eredményt. A potenciálbecslésben sokszor 39

40 vesznek részt olyan források, amelyek egy komplex szemlélet keretében nem is kerülhetnek felhasználásra, mint energiaforrások. 3. A fenntartható fejlődés kívánalmainak mai tudásunk szerint olyan komplex energetikai-gazdasági ciklusok felelnek meg, amelyek megújuló energiaforrásokra támaszkodva lehetőség szerint zárt anyagforgalmat bonyolítanak le, miközben nem termelnek hulladékot. Így azok az eljárások és koncepciók, amelyek törekszenek a megújuló források nagyobb léptékű integrálására, még nem teszik fenntarthatóvá az energiaellátást, csak csökkentik annak fenntarthatatlan voltát. Pécs város számára is a fenntartható működés kell, hogy a hosszú távú cél legyen. Így a koncepciókban felsorolt intézkedések csökkentik a jellemzett rendszer fenntarthatatlanságát, de nem oldják azt meg. 4. A fosszilis források használata kapcsán két fontos momentum is említést érdemel. 4.a. A fosszilis források kimerülése olyan globális problémakör, amelynek előjelei már most is tapasztalhatók. A kőolaj ára tartósan 4-szerese a évi értéknek, a könnyűolaj-kitermelés nem növekszik, a pótlás csak drágán és csak kis mennyiségben lehetséges. Hasonló jelenségek sora várható a földgáz és a kőszén-ellátás terén a jövőben, miközben olyan rendszert üzemeltetünk ahol a fosszilis részarány 80% feletti, és Pécs város esetében, éppúgy, mint az ország, vagy az EU esetén ennek tetemes része behozatalból származik. A fosszilis források gyors fogyása olyan helyzetet teremthet, amelyre egyik fentebb ismertetett dokumentum sem rendelkezik vészforgatókönyvvel, a forgatókönyvek alapján pedig az látható, hogy a hozott intézkedések nem lesznek elegendőek az energiabiztonság fenntartására. 4.b. A Mecsekben található kőszénvagyon felhasználása olyan komplex technológia keretében képzelhető el, ahol lehetőleg számos folyamat egybekapcsolódva zajlik (energiatermelés, hulladék-ártalmatlanítás, mezőgazdasági termelés, ÜHG-megkötés stb.), de tisztában kell lenni azzal, hogy a szénbányászat még ekkor sem lesz fenntartható, hiszen akármilyen hulladékmentes és számos előnnyel bíró folyamat is épül a kőszénre, a kimenet nem kőszén lesz, azaz a használat rátája meg fogja haladni a keletkezés rátáját. Energetikai helyzetfelmérés Pécs városa, akárcsak Magyarország, nagyobb részt nem megújuló forrásokból származó energiát használ, azonban stratégiailag fontos célja, hogy a fenntartható energiagazdálkodás felé tegyen lépéseket. A jelenlegi energetikai helyzet felmérése során tekintetbe kell venni azokat a tényezőket is, amelyek a fenntartható pályát segíthetik elő. Ugyanakkor nem hagyhatóak figyelmen kívül azok az országos és regionális koncepciók, amelyek tervezési időtartamukban, vállalásaikban és ajánlásaikban lefedik a pécsi energiastratégia eszköz- és célrendszerét. 40

41 I.4. Átfogó kép I.: Áttekintés a stratégiai dokumentumok Pécsre gyakorolt hatásáról Nemzeti Energia Stratégia A NES átfogó képet alakít ki az ország hosszú távú energetikai pályájáról, irányvonalakat ad meg, általában konkrét számok nélkül. Az irányvonalak közül van olyan, amely közvetlenül érinti Pécset, van ami csak közvetve. A táblázat összefoglalja ezeket. Lépés Hatás Indok Hogyan? Energiafüggetlenedés Közvetlen és közvetett Pécs is jelentősen függ fosszilis forrásoktól Lokális erőforrások használata, takarékosság Takarékosság és hatékonyság Közvetlen és közvetett Az energetikai rendszer jelentős veszteségekkel működik Veszteségek feltárása és csökkentése Szén- és lignit tiszta hasznosítás Közvetlen és közvetett Pécs környékén jelentős feketeszén készletek vannak Olyan technológiákkal hasznosítható, amelynek kicsi az ÜHG és károsanyag-kibocsátása Biztonságos atomenergia Közvetett Pécs érintett lehet uránkészletei miatt Megújulók hasznosítása Közvetlen és közvetett Pécs és környéke megújuló potenciálját jobban is lehet hasznosítani Diverzifikált megújulók, decentralizált rendszerek Villamos átviteli rendszer fejlesztése Közvetlen és közvetett Intermittens megújulók beillesztése; a város CO 2 -mérlegének javítása Smart metering és smart grid, elsősorban helyi hálózatra termelő erőmű A szénvagyon környezetkímélő felhasználásának irányvonala Pécs számára különösen aktuális, ugyanis Máza-Szászvár térségében jelentős feketeszén-vagyon található, és az elmúlt években a technológia képessé vált a szén tiszta felhasználására. A NES elsősorban a mátrai barnaszén- és lignit felhasználását tűzi ki stratégiai tartalékképzes szempontjából célul, de a Mecsek térségében fellelhető feketekőszén is alkalmas lehet energetikai célra. Ezen túlmenően az energiafüggetlenség növelése, a takarékosság és hatékonysági potenciál kihasználása az a két fő szempont, ami hangsúlyos Pécs számára, illetve ezzel párhuzamosan a megújuló források kihasználása. A fenti sorrendiség oka a takarékossági és hatékonysági lépések viszonylag rövid időtávja összevetve a decentralizált és megújuló rendszerek telepítési idejéhez képest. 41

42 Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Terv (MNEHCST) A megújulók hasznosítását szolgáló cselekvési tervben túlreprezentált 43 a biomassza aránya a megújuló energiaforrások körében (60 PJ országosan 2020-ig), és számos, Pécsen kedvező adottságokkal bíró forrás (biogáz, napenergia) kisebb súllyal szerepel. Amennyiben Pécs a 2020-as vállalást (14.65% megújuló arány a teljes mérlegben) vállalja, és ettől nem lép tovább, akkor papírforma szerint nem szükséges további cselekvés, ugyanis Pécsen a megújuló arány 14.6%. Azonban ez túlnyomó részt a Pannon Green biomassza alapú távhőjének köszönhető, a faapríték tüzelés miatt ui. a város teljes megújuló energiás teljesítésének 71.6%-a származik ebből. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a villamos áram termelésben szigorú értelemben 9.6% a megújuló arány, mert itt az országos adatot kell figyelembe venni, hisz az erőmű nem a várost látja el, hanem a centrális rendszer része; az üzemanyag-felhasználásban is az országos 5.75% a megújuló részarány. Ha a villamos termelés tekintetében a Pannon csoport termelését vizsgáljuk csak azt képzelve, mintha ez látná el a várost, akkor látható, hogy 1) a város fogyasztása több, mint a Pannon csoport áramtermelése (450 GWh > 354 GWh) 2) a villamos megújuló arány 78% lenne. Ha azonban a MNEHCST-ben ajánlott a biomassza javára még így is eltolódott megújuló arányokat alkalmazza a város, akkor több teret kell szentelnie a tiszta megújulóknak (nap, szél, geotermikus energia). Valójában a biomassza átgondoltabb hasznosítása, rendszerekbe szervezett megújuló források, a centralizált mellet a decentralizált rendszer kiépítése lenne a legfontosabb teendő, túllépve a MNEHCST keretein. 43 A túlreprezentáltság érthető, hiszen a megújuló energiák részaránya annyira kevés, hogy az erdők és mezőgazdasági melléktermékek szinte automatikusan adódnak, mint amelyek betömik a hézagot. A fenntarthatósági kritériumrendszer, amelyet pl. a NES (84.o.) vagy a WBGU (German Advisory Council on Global Change (WBGU): Future Bioenergy and Sustainable Land Use (Word in Transition), Summary for Polic-Makers, expected publishing date: 2009 fall, Earthscan), feltétleként szab a biomassza használatához, már valószínűsíti, hogy a biomassaz tervezett részaránya túlzott. 42

43 I.5. Átfogó kép II.: Áttekintés a pécsi energiaellátásról A fejlett országok energetikai rendszerei fosszilis forrásokra épülnek, illetve centralizált elosztó és szabályozórendszereken keresztül továbbítják az energiát. A fenntartható pálya kialakítása számos beruházást igényel, nemcsak az energiatermelő oldalon, hanem a szabályozás és elosztás terén is. Jelenlegi forrás és elosztás Fenntartható jövő Szükséges lépés Hőellátás Fosszilis, biomassza Centrális és egyéni Megújuló decentralizá lt Megújuló hőtermelés, kis decentralizált rendszerek kiépítése Villamos ellátás Fosszilis, atom és biomassza Centrális Megújuló, atom, részben biomassza Részben dec. Megújuló villamos rendszer, okos hálózat kiépítése Közlekedés Fosszilis Centrális Megújuló, villamos Részben dec. Megújuló villamos rendszer, okos hálózat kiépítése, II. generációs üa. K+F A jelenlegi helyzet feltárása során figyelembe kell venni a jövendő tervezett átalakítások irányát is. Az egyes ágazatok, területek értékelése során tehát nemcsak a jelenleg elfoglalt hely, hanem a jövőbeli lehetséges, vagy kívánt változások iránya is szerepel. Pécs energetikai helyzetének kikerülhetetlen eleme a Pécsi Hőerőmű, amelyet a Dalkia üzemeltet, továbbá a távhőrendszer, forrásoldalon pedig a kőszén-, illetve az uránvagyon. A város energetikai rendszere centralizált rendszer, vagy annak része, a megújuló energiaforrások felhasználása a teljes energiamérlegben jelenleg kb. 17 %-os, de ennek elosztása jórészt a központosított rendszer keretei között zajlik, azaz jelentős részét teszi ki a biomassza alapú hő a távhőben, illetve az üzemanyagban kötelezően bekevert 5.75%-os bioüzemanyag-arány is. A megújuló energiaforrások centralizált felhasználása a Pécsi Hőerőműben zajlik, ahol egy 50 MW-os blokkban faaprítékot égetnek, illetve egy 35 MW-os blokkban lágyszárú biomasszát (amelynek üzembe helyezése a stratégiakészítés ideje alatt várható). A stratégia lezárásakor még nem működött. A villamos áramot az erőmű betáplálja az országos villamos rendszerbe, a hőhasznosítás a PÉTÁV rendszerében történik. 43

44 A város energiafelhasználásának három legfontosabb eleme a villamos áram felhasználás, a fűtési energiafelhasználás, valamint a közlekedés. A fogyasztási adatok bizonyos része egyértelműen hozzáférhető, vagy számítható, más része becsülhető. Villamos áram-felhasználás Az E.ON adatközlése alapján Pécsen a táblázatban közölt mennyiségű villamos energiát adták ki: Az év folyamán szolgáltatott villamos energia mennnyisége, 1000 kwh Kommunális Ipari Közvilágít Összesen Lakosság részére célra célra Mg. célra ásra Egyéb célra % 43% 9% 16% 0,2% 2% 30% Intézmény típusa Fogyasztó Felhasználási Fogyasztás (db) hely (db) (kwh) % Alapítvány ,000% Általános Iskola ,335% Bölcsöde ,024% Bt ,002% Egészségügyi Intézmény ,102% PTE ,461% Főiskola ,004% Integrált Oktatási Intézmény ,447% Kereskedelem ,195% Vállalkozás Kft ,125% Középiskola ,069% Közigaztatás ,355% Közvilágítás* ,242% Nonprofit ,036% Óvoda ,131% Szociális Intézmény ,095% Városi Hivatal ,113% Vállalkozás Zrt ,132% PÉTÁV ,781% Lakossági célú* ,674% Ipari célú* ,407% Mezőgazdasági célú* ,157% Egyéb célú* ,113% ,000% Forrás*: KSH 44

45 A fogyasztói csoportok közül a legnagyobb azonosítható halmaz a lakossági, illetve az ipari felhasználás, majd a PTE felhasználása, illetve a közvilágítás, amennyiben az egyéb csoportot nem tekintjük önállónak. Hőhasznosítás A hőhasznosítás során három fő energiafajta jön számításba, a földgáz, a távhőrendszeren keresztül kiadott hő, valamint a tűzifa és egyéb energiahordozók. A földgáz, valamint a távhő mennyisége ismert, a tűzifa pedig becsülhető. A városban felhasznált földgáz mennyisége és megoszlása az E.ON adatszolgáltatása alapján ismert: 2012 millió MJ millió M 3 Lakosság Ipari Összesen A távhővel ellátott lakások mennyisége a PÉTÁV adatszolgáltatásából ismert, így itt sem szükséges a becslés. Adott mind a kiadott hő mennyisége, mind a fűtött légköbméter (lm 3 ) is. A távhő esetén szintén tudjuk, hogy lakást látnak el, továbbá 507 egyéb fogyasztót, ezer, illetve 71 ezer lm 3 -el, megfelelően. A távhő előremenő névleges hőmérséklete 120, visszatérő hőmérséklete 65 ºC-os. A szolgáltatói hőközpontok és az azokat ellátó épület szintű hőfogadók közötti szekunder kör, előremenő hőmérséklete 75 ºC. Erre 467 egyéb fogyasztó kapcsolódik. Az erőműben kiadott távhő mennyisége ben 1489 TJ volt az erőmű közlése alapján. A PÉTÁV adatai alapján az eladott távhő mennyisége 2012-ben 1266 TJ volt, amelyből 857 TJ a közvetlen lakossági fogyasztás. A távhőben a megújuló energiát a Pannon Green által kiadott 825 TJ képviseli, amely a hálózati veszteség elszenvedése után 701 TJ hőként jelenik meg a felhasználói oldalon. Éves hőforgalom *GJ Lakossági felhasználók Külön kezelt felhasználók Egyéb nem külön kezelt felhasználók Összesen E két forrás (távhő és földgáz) lefedi a hőigény 85%-át, a maradékot főképp tűzifa és egyéb forrás teszi ki. 45

46 KÉK GAZDASÁG KONZORCIUM - PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ENERGIASTRATÉGIÁJA Közlekedés A közlekedési célú energiafelhasználás adatai kétféle módon becsülhetők. Az egyik módszer a forgalomszámlálás, a másik az országos adatok arányosítása a városra. 1. Forgalomszámlálás A forgalomszámlálás adatait és az ebből meghatározott energiaigényt az energiamérleg fejezet részletesen tartalmazza, itt elegendő annyit tudni, hogy 1156 TJ értéket kapunk. 2. Arányosítás Pécs városa 15 km-es kiterjedésű. A lakosság számához képest nagyjából harmada a járműarány, és legföljebb ennyi km-t tesznek meg naponta, valójában van, aki többet, van aki kevesebbet. Ehhez járul még a teherforgalom, illetve a városi buszközlekedés. Ezek együttesen a személyforgalom 1/4-ét tehetik ki, mert a fogyasztás nagyobb, a járműarány pedig 1/10-e a személykocsiknak. Így megkapjuk, hogy 1050 TJ az igény. A forgalom adataiból kapott értékhez képest a becslés 9%-al tér el. Összesítés Pécs MJV energiafogyasztásának három legjelentősebb tételét összefoglalóan TJ-ba átszámítva az alábbi táblázat mutatja: Teljes Megújuló Százalék a szektorban Megújuló százalék (ha az összes 100%) Villamos áram 1620 TJ 111 TJ 6.9% 10.8% Hő (együtt: 3388 TJ) Földgáz 1844 TJ 0 0% 0% Távhő 1266** TJ 700 TJ 55% 68% Tűzifa, egyéb 556* TJ 150 TJ 27% 14.6% 1156 TJ44 66 TJ 5.75% 6,4% 6442 TJ 1027 TJ 17.7% Közlekedés *A becsült értékeket dőlttel szedtük ** Fontos megjegyezni, hogy 2013-tól jelen anyag megírása után a Pannon Erőműben beindul a szalmatüzelésű blokk, és ezzel a kiadott távhő (gyk TJ kiadott energia értékkel) kizárólag biomassza alapú lesz. 44 Amennyiben a teljes forgalmat tekintjük. Ennek a belső forgalom kb. 2/3-a. Azonban célszerűbb a nagyobb értéket venni, mert az ide tartó és átmenő forgalom egy részének fenntartását Pécs is végzi (országos rendszer ráeső része). 46

47 Centrális energiarendszer helyzete 45 Pannon Power Holding Az erőmű eredetileg a nagy kiterjedésű és magas fűtőértékű mecseki szénvagyonra épült. A több korszakváltást, és egy jelentős technológiai átállást megélt vállalat történetében fontos esemény volt az erőmű-bánya integráció, amelyre kormányzati döntés alapján 1993-ban került sor. Ennek során a felszámolás alatt lévő Mecseki Szénbányák működőképes bányarészei és azok működtetéséhez szükséges eszközök az erőműhöz kerültek. A Zobák-aknán lévő mélyművelésű bányát december 31-ig, a pécsbányai, valamint a vasasi külfejtéses bányát december 31-ig működtették. A széntermelés fokozatos visszafejlesztésének befejezése után az erőmű széntüzelésről földgáztüzelésre állt át. Ezzel párhuzamosan megkezdődtek azok az előkészületek, melyek eredményeként 2004 őszén be is fejeződött az a nagyszabású, 7,5 milliárd forint értékű beruházási projekt, amelynek során létrejött Közép-Európa legnagyobb biomassza-tüzelésű blokkja. Így az egykori Pécsi Hőerőmű szétbontásával keletkezett a Pannon Erőmű, a Pannon Green és a Pannon Hő. Az első egység továbbra is földgáz alapon üzemel, ebből választották le az egyik blokkot, amelyet átalakítottak biomassza-tüzelésűre. Ennek teljesítménye 49.9 MW, míg a Pannon Erőmű 135 MW-os. A 2010-es év adatai alapján a Pannon Green kihasználtsága magas volt, a Pannon Erőmű lényegében alig működött, viszont amikor üzemelt, kapcsoltan termelt. GWh áram TJ hő Hatásfok Üzemóra Fűtőanyag TJ Fűtőanyag típus Pannon Erőmű Pannon Green ,1% földgáz ,2% faapríték Az adatokból látható, hogy a faaprítékkal üzemelő egység kihasználtsága magas, ez főképp a megújuló villamos átvételi árnak köszönhető. A 49,9 MWe/185/200 t/h beépített teljesítményű fluidágyas kazánt tűzifa-aprítékkal, faipari melléktermékekkel, és mezőgazdasági melléktermékekkel fűtik. A 185 tonna gőz előállítására is képes technológia a villamosenergia-termelés mellett képes Pécs város teljes távhőigényének 40-60%-át ellátni A 35 MW-os szalmatüzelésű blokk 70 MW hőt lesz képes kiadni a távhőrendszerbe, ezzel nagyjából a város teljes távhőigénye fedezhető, illetve még van kb TJ tartalék is, azaz a távhő köre bővíthető is. 45 Átvételeket tartalmaz a városkoncepció Helyzetfeltárás részéből. 47

48 Távhő-ellátás Pécsen a távhőellátás a Pécsi Hőerőmű kiadott hőjére épült, jelenleg a Pannon erőmű és a Pannon Green erőmű gőzturbináján torlasztással el lehet venni fűtési célú gőzt, a kiadott teljesítmény 65 MWA távhőrendszer primer köre 97 km hosszú, az előremenő hőmérséklet 120 ºC, a visszatérő 65 ºC. A vezeték egy része földben, vagy közműalagútban, más része a föld felett halad. A visszatérő ág hossza 33.8 km, föld alatt, vagy közműalagútban. A PÉTÁV Kft. tulajdonában álló hőközpontok megfelelő állapotúak a folyamatos karbantartás és a rekonstrukciók következtében. A nem szolgáltató tulajdont képező hőközpontok kezelését, fenntartását és az időszakonként szükséges felújítást nem a szolgáltatónak, hanem a tulajdonosnak kell elvégeznie. Ezeket a tevékenységeket nagy részben nem megfelelő színvonalon, vagy egyáltalán nem végzik el a tulajdonosok. Nagyon sok az elhanyagolt, rossz állapotú fogyasztói tulajdonú hőközpont. PÉTÁV tulajdonban van: 519 db, felhasználói tulajdonú: 115 db. A szalmatüzelésű blokk indításával a távhő teljesen biomassza alapúvá válik, és lehetséges jelenleg földgáz fűtést alkalmazó fogyasztók áttérése távhőre, a távhőrendszer minimális átalakításával (ezen fogyasztói körök a távhővezetékek közvetlen közelében vannak). Így a távhőrendszer hatásfoka növelhető, a város számára előnnyel jár, hogy csökkenhet vagy megszűnhet a kötbérfizetés eshetősége. 48

49 TÉRKÉP MELLÉKLETEK T5 JELŰ TÉRKÉP 49

50 Földgázrendszer A városban már 1870 óta van vezetékes gázellátás, amely sokáig városi tulajdonban volt és szénből állítottak elő gázt hozzá. A vezetékrendszer kiépítettsége még hagy maga után kívánnivalókat, az új építésű házaknál már 90% körüli a bekötés, de a városban csak fogyasztó részesül az ellátásból. A háztartási fogyasztók aránya a lakásállományhoz képest növekedett, 2001-ben 71%, 2010-ben pedig 74%. A fogyasztók számát tekintve a lakossági fogyasztók aránya 2001-ben 94%, 2010-ben pedig 96%. A szolgáltatott gáz mennyiségét tekintve a fogyasztók aránya 2001-ben 54%, 2010-ben pedig 53%. A földgázfogyasztás visszaesőben van, az átlagos, egy fogyasztóra jutó mennyiség 2001 óta több mint a felével csökkent. Ez jórészt a földgáz árának emelkedésének és a tudatosuló fogyasztói magatartásnak köszönhető. 50

51 TÉRKÉP MELLÉKLETEK T4 JELŰ TÉRKÉP 51

52 PB-gáz A gázpalack cseretelepek száma a vezetékes ellátás előretörésével csökkent. Az ellátás a piaci igényekhez alkalmazkodik. Jelenleg 11 cseretelep van a városban. A gázpalackok cserélhetők egyes benzinkutaknál is, létezik mobil gázpalack-árusítás is. Villamos rendszer A villamos hálózat minden fogyasztó számára elérhető a városban. A lakossági fogyasztás részaránya 43%, azaz kisebb, mint a földgáz esetében. Ebből levonható az a következtetés, hogy a szolgáltató és intézményi szektor villamos fogyasztása jellemzően magas. A fogyasztók egy része több mérővel is rendelkezik, ezek a vezérelt mérők, amelyek jellemzően villanybojler, kisebb mértékben hőtárolós kályha ellátását szolgálják. A szolgáltatást az E.ON végzi. A térképen látható a villamos hálózat, valamint a visszatáplálásra alkalmas trafók helye. 52

53 TÉRKÉP MELLÉKLETEK T3 JELŰ TÉRKÉP 53

54 I.6. A város és vonzáskörzetében megtalálható energetikai rendszerek, fogyasztási rendszerek, projektek összegyűjtése, helyi vállalkozások térképi beazonosítása, kategorizálása, felsorolása Villamos energia Villamos energia szempontjából a helyzet összetett. A villamos rendszer két kezelővel rendelkezik, az országos átviteli rendszer 20 kv felett a MAVIR, alatta a regionális szolgáltató kompetenciája. Természetes, hogy Pécs környékén (főképp mivel a Pannon csoport a város szélén helyezkedik el) a MAVIR hatókörébe eső magasfeszültségű vezetékek is jelen vannak, a város szempontjából azonban a 20/10 kv és 0,4 kv feszültségű rendszer a lényeges. A transzformátoroknál lehetséges visszatáplálás, amennyiben nem háztartási méretű kiserőművekről van szó. A nagyfeszültségű villamos vezetékek pirossal jelennek meg a térképen, az újhegyi állomás hatását megyei szintűnek tételeztük fel, noha ez szigorú értelemben véve nem igaz, hiszen az alállomás főképp az erőmű miatt van jelen. A10/0.4 kv-os transzformátorok eloszlása a városban kiegyensúlyozott ahhoz, hogy megfelelő tervezéssel számos betáplálási pont létesülhessen, kihasználva az egyes városrészek megújuló adottságait. Így például az egyéb célra nem hasznosítható területek különösen alkalmasak napelem-park létesítésére megfelelő beesési szögű állványzattal; a déli ipari park pedig a számos megközelítési útvonal miatt biomassza-hasznosításra. Földgáz A földgáz-elosztórendszert az E-ON üzemelteti, a város jelentős részét lefedve. Mivel a földgázrendszerbe jelenleg nincs mód visszatáplálni, illetve még nem üzemel a város területén, vagy környékén olyan biogázerőmű, amely forrásul szolgálna, ezért ennek vizsgálata jelenleg nem aktuális. Amennyiben a jogszabályi környezet megváltozik, a kérdés újra előkerülhet. Hatását tekintve a pécsi nyomáscsökkentő telep a megyére kiterjedően van ábrázolva, noha ebben az esetben sem egyszerű határt húzni, illetve kiragadni egy részrendszert az országos rendszerből. 54

55 TÉRKÉP MELLÉKLETEK T2 JELŰ TÉRKÉP 55

56 Intézmények cégek, innovációs központok, energetikai vállalkozások A közintézmények eloszlása jól kirajzolja a belvárost, illetve a város regionális központjait (Uránváros stb.). Az intézmények közül a legnagyobb fogyasztók az egyetemi rendszerben illetve az állami hivatalokban találhatók. A legnagyobb fogyasztó a városban az intézményi körben a 400 ágyas klinika, és a Természettudományi Kar épülete. A vállalkozások és energetikai beruházásokat végző cégek is belváros körül összpontosulnak, illetve ugyanide tömörülnek a K+F-el kapcsolatos cégek, és intézmények (egyetemi kutatóközpontok) is. 56

57 TÉRKÉP MELLÉKLETEK T1 JELŰ TÉRKÉP 57

58 II. Analízis A városi energiastratégia alappillére az energiamérleg, valamint a veszteségek feltárása. Ebből a két adatból kiindulva lehetséges olyan stratégiai irányokat szabni, amelyek összhangban lehetnek bármilyen jövőbeli forgatókönyvvel is, mert alapjuk valós és teljes elemzésen alapul. Szükséges lehet továbbá megszabni, hogy a város milyen erősen és milyen távolságon keresztül függ egyes energiahordozóitól. Energiamérleg és veszteségek feltárása Számos energiastratégia készült már magyarországi városok számára, amelyek nem tartalmazták a város lehetőleg minél átfogóbb fogyasztását. Teljes fogyasztási képet akkor lehet kapni, ha a villamos áramfogyasztást, a földgázhasználatot, az egyéb fűtési módok felmérését, valamint a közlekedés energiaigényét fel lehet térképezni. Mindez együttesen megadja a város által közvetlenül felvett energia mennyiségét. Az adatok egyúttal arról is vallanak, hogy a különféle hálózatokban mennyi veszteség keletkezik amíg az energia rendeltetési helyére eljut, illetve arra is lehet következtetni, hogy a centrális rendszer egyes fontos elemei (pl. erőművek) milyen hatékonyan használják fel fűtőanyagukat. Energetikai vonzáskörzet A fosszilis források kivezetése során olyan megoldásokat kell alkalmazni, amelyek helyi erőforrásokat használnak. A helyi erőforrások eloszlása azonban nem mindig olyan, hogy egy adott földrajzi helyen annyi található, hogy szállítás nélkül is használható. A biomassza esetén fontos a vonzáskörzet kirajzolása. A fosszilis források esetében ennek számos nehézsége van, hiszen Magyarország is termel szénhidrogéneket, illetve importálja is őket. Stratégiai irányok Az energiamérleg, a veszteségek meghatározása, valamint a vonzáskörzet felmérése megadja az alapot ahhoz, hogy olyan jövőképet lehessen szabni a város számára, amelyben érvényesülnek a hosszú távú fenntarthatóság követelményei, az energia önrendelkezés lehetősége, a fosszilis részarány csökkentése, illetve számos olyan szempont, amelyek az energiabiztonságot mozdítják előre. 58

59 II.1. Energiamérleg elkészítése: helyi erőforrások, fogyasztás, és veszteség meghatározása Jelen munkarész célja Pécs város energiamérlegének elkészítése: helyi erőforrások, fogyasztás meghatározása. A munkarész segítséget nyújt a veszteségpotenciál meghatározásához is, illetve a távlati fejlesztési szcenáriók felállítását támogató következtetéseket tesz. Jelen energiamérleg felépítése, fogalma Az energia mérleg lényege az összes pécsi energiaforrás és energiafogyasztó energiamennyiségeinek számszerűsítésével egzakt egyenleg felállítása. Ennek segítségével többek között az alábbi eredmények érhetők el: - Számszerűsítve látjuk, hogy mennyi energiát fogyaszt jelenleg a város, és az milyen energia típusok szerint oszlik meg ez a fogyasztás. - Számszerűsíthető a település jelenlegi CO 2eq kibocsátása. - Tervezhetővé válik, hogy az egyes fogyasztási illetve termelési szektorokban az energetikai koncepció céljainak elérése érdekében milyen mértékű változtatások szükségesek. - Tervezhetővé válnak a Smart City illetve Horizon 2020 céloknak való megfelelés műszaki és gazdasági vonatkozási, melyek a közeljövő EU-finanszírozási lehetőségeit határozzák meg. Pécs energia fogyasztásait és energia forrásait szükséges az alábbi bontásban tárgyalni: - Önkormányzati szektor - Állami szektor - Magán szektor - Cégek, önálló jogi személyek - Magánszemélyek Ennek az a legfőbb oka, hogy Pécs Város Önkormányzata a saját üzemeltetésében lévő objektumokra közvetlen hatással tud lenni, míg az állami szektor és a magán szektor esetében csak közvetetten tud hatni a résztvevők energetikai szokásaira, fejlesztéseire. Ennek a későbbi stratégiai irányok és beavatkozási alternatívák kijelölésénél illetve az EU 2020-ig felállított követelmények teljesíthetősége szempontjából van jelentősége. Jelen munka során egy ennél egyszerűbb felosztás szerinti tárgyalásmódot alkalmaztunk, a rendelkezésünkre álló adatok hiányosságai miatt. Az energia fogyasztást közszféra és magán szektor területekre bontottuk meg. Figyelembe kell venni a pécsi energiastratégia megalkotása során, hogy a 2006/32/EK irányelv (2006. április 5.) direktíva előírásainak megfelelően a NECST-ben kiemelt figyelmet kell szentelni a közszféra példamutatásával, illetve a végfelhasználóknak nyújtott információval kapcsolatos intézkedéseknek. Ennek érdekében meg kell jelölni az intézkedések adminisztratív, irányítási és végrehajtási feladataiért felelős szerveket. Erre az intézkedésre a Fenntartható Energia Akcióterv kidolgozásához és megvalósításához is szükség van. Pécs energia forrásait szükséges az alábbi bontásban is tárgyalni: 59

60 - Lokális energiaforrások - Regionális energiaforrások - Kontinentális vagy interkontinentális energiaforrások Ennek a megközelítési módnak az energiafüggőség távlati csökkentése szempontjából van kiemelt jelentősége, továbbá szükséges Pécs energetikai vonzáskörzeteinek meghatározásához. Jelen munkarész az energiamérleg elemeit átszámítja CO 2eq értékre is, hiszen az EU klímavédelmi elvárásai szervesen kell, hogy kapcsolódjanak a város energetikai terveihez. A város ennek való megfelelés érdekében tud várhatóan pályázati forrásokhoz jutni a as pályázati ciklusban. A jelenlegi helyzetet bemutató energia mérleget 2012 évre készítjük el, melynek oka, hogy a lehető legnaprakészebb legyen az elkészített munkarész, másrészt a legtöbb adatunk erről az évről áll rendelkezésünkre. A közlekedési energiaigény meghatározása Bevezetés Az összes energiafelhasználáson belül a közlekedési ágazat közel 20%-os arányban részesedik. A közúti közlekedés ezen belül több mint 80%-ot képvisel. Az üzemanyag-felhasználással a környezeti káros hatások is egyenes arányban növekszenek. A közlekedés okozza a környezeti ártalmak jelentős részét. Vonatkozik ez elsősorban a levegőszennyezésre és a zajterhelésre, de nem elhanyagolható a közlekedéssel kapcsolatos veszélyeshulladék-képződés sem. A környezeti károk közül a káros-anyag emissziókat kibocsátó csoportokat vizsgálva a levegőszennyezésnél a legszembetűnőbb a közlekedés szerepe. Szennyezőanyagonként vizsgálva megállapítható, hogy a közlekedés elsősorban a környezetre és egészségre legkárosabb CO kibocsátásban a felelős, de első helyen szerepel a nitrogén-oxid emisszióban is. Jelentős az üvegházhatást eredményező CO 2 emisszió is, a közlekedési szektor a kibocsátás közel 25%- áért felelős. A közlekedés szállítási teljesítményének alakulása mellett a szennyezés-kibocsátást meghatározó fontos tényező az egyes közlekedési alágazatok közötti munkamegosztás alakulása, hiszen nem mindegy, hogy az adott szállítási teljesítmény magas vagy alacsony fajlagos szennyezés-kibocsátás mellett realizálódik. Az EU által meghatározott ágazati cél az energiafogyasztás és a környezeti káros hatások mérséklése érdekében évre a közlekedési energia részarány 10%-ra történő csökkentése.* Figyelembe véve azonban hazánk motorizációs elmaradottságát, a felzárkózási törekvések miatt 2020-ig Magyarországon közel 20%-os a közlekedési energiafelhasználás növekedés prognosztizálható * A megújuló energia közlekedési alkalmazása, EU követelmények, feladatok (NFM, 2010.). 60

61 Ezért Pécs városában is kiemelten fontos feladat lesz a közlekedési ágazat fejlesztési irányainak, munkamegosztásának meghatározása, az egyéni közlekedés visszaszorítása, ugyanis a közlekedési energiafogyasztásért elsősorban a személygépjármű forgalom felelős. Ahhoz, hogy ezen kérdésekben a legkedvezőbb döntések szülessenek, alapvetően szükséges a város energia mérlegen belüli közlekedési energiaigény meghatározása. Pécs város közúthálózata A város úthálózata alapvetően állami és önkormányzati (helyi) tulajdonú, illetve kezelésű szakaszokból áll. A forgalom jelentős része az állami utakon, illetve a városi főúthálózaton bonyolódik le április 1. óta a várost elérte az M60 j. autópálya, amely a keleti és a déli csomópontokkal kapcsolódik a városi úthálózathoz, az előző az 58. sz. főúton, az utóbbi pedig a kozármislenyi és a keleti elkerülő úton keresztül. A városik úthálózat jobbára lejtős területeken helyezkedik el, ezért számos utca keskeny, illetve szabálytalan vonalvezetésű. A keletkező forgalom nagyobb részben a sík, vagy inkább sík jellegű térségekben zajlik, de jelentős a forgalom a számos lejtős utcán is, ami fokozott üzemeanyagfogyasztással és légszennyezéssel, illetve zaj- és rezgésterheléssel jár (az emelkedőn haladó jármű üzemanyag-fogyasztása és szennyezőanyag kibocsátása, illetve zajterhelése hatványozottan növekszik. Pécs közigazgatási területén a regisztrált személygépjárművek száma év végén db, ami az akkori lakosszámmal 308 szgk/1000 lakos motorizációs foknak felel meg. Pécs e mutató alapján alatta marad mind a (vidéki és dél-dunántúli) megyeszékhelyek átlagának, mind az országos és a budapesti értéknek. Azonban a szgk. Állomány száma az 1998-as értékhez képest közel 20%-os növekedést jelent, a tendencia várhatóan rövid távon nem is változik. A helyi közforgalmú közlekedési szolgáltatás kiterjed a város teljes területére. A helyi autóbusz hálózat hossza 160,8 km (KSH adat). Ez azt jelenti, hogy a városi közúthálózat (720 km) 22,3%-át igénybe veszik a közösségi közlekedés járművei. A területegységre eső hálózathossz, vagyis a hálózat sűrűsége 0,99 km/km 2. Az életszínvonal változása, a szokások átrendeződése, az egymástól távol eső lakó-kereskedelmi és ipari területek, rendre a mobilitási igények növekedését okozzák. Ezzel párhuzamba állítva a közösségi közlekedés helyzetét, ahol az infrastrukturális állapot folyamatosan romlik, a járművek átlagéletkora emelkedik, a közúti torlódások zavaró hatása fokozódik, az utazási idő növekszik, mind arra vezet, hogy a közösségi közlekedés versenyképessége csökken az egyéni közlekedéssel szemben. 61

62 A közúthálózat adatai: Az országos közúthálózat adatai Pécs város közigazgatási területén Száma Neve Kategória Szakasz km szelvényhatárai Hosszúság (km) 6. Bp. - Pécs Barcs főút , Mohács Pécs főút , Pécs Harkány Drávaszabolcs főút , Pécs Kaposvár főút , Kozármisleny Pécs összekötő , Keleti elkerülő összekötő , Keleti összekötő összekötő , Pécs Pelléd összekötő , Pécs Pellérd összekötő , Délnyugati elkerülő összekötő , Pécs Malomvölgyi összekötő , Nyugati elkerülő összekötő , Hird Hosszúhetény összekötő , Hird összekötő összekötő , Pécsvárad Hird összekötő , Árpádtető Remeterét összekötő , Pécs Abaliget összekötő , Hird bekötő bekötő , TV adóhoz vezető bekötő ,930 ÖSSZESEN: 88,286 km 62

63 A helyi közutak adatai* 47 Sorszám Útkategóriák a 19/1994. KVHM rendelet besorolása szerint Kiépített hossz (km) 01 Belterületi elsőrendű főutak 9,064 0 Kiépítetlen hossz (km) 02 Belterületi másodrendű főutak 34, Belterületi gyűjtőutak 51, Belterületi kiszolgáló és lakóutak 384, , Belterületi közutak összesen ( ) 479, , Külterületi közutak 24,935 86, Bel- és külterületi közutak összesen (05+06) 504, ,539 MINDÖSSZESEN: 765,806 km Pécs város országos és helyi közútjainak hosszúsága összesen: 854,092 km A közúthálózat forgalmi terhelése A közlekedés által felhasznált üzemanyag mennyiség meghatározásához alapvetően az úthálózat forgalmi terhelésének ismerete szükséges. Az országos közúthálózaton rendszeres forgalomszámlás történik, ahol ezt mintavételi eljárással hajtják végre. Alapvető célkitűzés az évi átlagos napi forgalom (ÉÁNF) meghatározása. Ehhez ismerni kell a forgalom napi, heti és havi ingadozásának törvényszerűségeit, melyeket a törvényszerűségi állomásokon hosszabb ideig tartó forgalomszámlálással határoznak meg. A számlálási módszer lehetővé teszi, hogy a forgalom időbeli ingadozásának ismeretében valamely keresztmetszetben az évi átlagos napi forgalmat viszonylag kevés adatból (kisszámú mintából, rövid ideig tartó számlálás eredményéből) megfelelő pontossággal és megbízhatósággal lehessen meghatározni. Pécs város 88 km-es állami közútján 25 db számlálási hely található, amely adatai egy meghatározott érvényességi szakaszon belül jellemzik az átlagos napi forgalomnagyságot járműfajtánként és az egységszorzók alkalmazásával képzett egységjármű értékeket. 47 * Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat adatszolgáltatása 63

64 KÉK GAZDASÁG KONZORCIUM - PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ENERGIASTRATÉGIÁJA Egységjármű szorzók Járműtípus Számlálóállomás fekvése K (külterület) L (lakott terület) a b c d e f g h i j k l személygépkocsi kis tehergépkocsi egyes autóbusz csuklós autóbusz közepesen nehéz tehergépkocsi nehéz tehergépkocsi pótkocsis tehergépkocsi nyerges szerelvény speciális nehéz jármű motorkerékpár + segédmotoros kerékpár kerékpár lassú járművek 1,0 1,0 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 0,8 0,3 2,5 A helyi úthálózaton rendszeres forgalomszámlálás nem történik. Ezért közlekedésfejlesztési tanulmányokból, illetve becslésekkel lehet meghatározni. 1,0 1,0 1,8 2,5 1,4 1,8 1,8 2,5 2,5 0,7 0,3 2,5 forgalmi adatokat A közlekedési energiaigény meghatározása A közlekedési energiaigény meghatározásának alapja az előző fejezetben ismertetett forgalmi terhelés, illetve az ez alapján a járműfajtánként számított forgalmi teljesítmény (jármű x km). Szükséges továbbá az egyes járműkategóriákban az átlagos üzemanyag-fogyasztás meghatározása, amely a 244/2009. (X.29.) Korm. rendelettel módosított 60/1991. (IV.1.) Korm. rendelet alapján történt, az alábbiak szerint. 64

65 Személygépkocsik A benzinüzemű személygépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint: a.) 1000 cm3-ig b.) cm3-ig c.) cm3-ig 7,6 liter/100 kilométer, 8,6 liter/100 kilométer, 9,5 liter/100 kilométer. A gázolajüzemű személygépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint: a.) 1500 cm3-ig b.) cm3-ig c.) cm3-ig 5,7 liter/100 kilométer, 6,7 liter/100 kilométer, 7,6 liter/100 kilométer. A figyelembe vett átlagos fogyasztás (benzin vagy gázolaj): 7,5 liter/100 km. Egyéb járművek esetében a fogyasztási norma meghatározása műszaki alapadatok alapján történhet. A gépjárművek alapnormájának számítással történő meghatározásához szükséges alapadatok: a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) gépjármű fajtája, saját tömeg (Gs, {kg}), megengedett legnagyobb össztömeg (megengedett együttes tömeg) (Gm, {kg}), szállítható személyek száma (fő), meghajtó motor teljesítménye (N, {kw}), a gépjármű kivitele, üzemanyag fajtája, minősége. Az a)-d) pontban foglaltakat a gépjármű forgalmi engedélye alapján, az e)-g) pontban foglaltakat a gépjármű gyártójától, illetőleg kereskedelmi forgalmazójától származó dokumentáció (kezelési utasítás) alapján kell meghatározni. 65

66 Autóbuszok. Gázolajüzemi autóbuszok alapnormájának számítása: Szállítható személyek száma (fő) Kivitel Alapnorma (liter/100 km) An 20 főig An = 8,0+0,00049x(Gm+Gs)+0,051xN 20 fő felett Távolsági egyszintes An = 7,0+0,00044x(Gm+Gs)+0,045xN Kétszintes Városi, elővárosi An = 11,0+0,00044x(Gm+Gs)+0,045xN An = 4,5+0,00051x(Gm+Gs)+0,077xN A Pécs városi közforgalmú közlekedésben 3 jellemző autóbusz típus esetében számítandó az alapnorma az alábbiak szerint számítható: Mercedes Conecto 0345 (szóló) An = 4,5+0,00051x(19,0+11,2)+0,051x210 = 36,0 liter Mercedes Conecto (0345G (csuklós) An = 4,5+0,00051x(29,0+16,6)+0,051x260 = 51,5 liter Ikarus 280 An = 4,5x0,00051x(22,5+12,2)+0,051x140 = 33,0 liter Az egyes szakaszokon az átlagos fogyasztás a számított értékeken belül (33,0-51,5 l) az autóbusz típusok arányának figyelembevételével került meghatározásra. Tehergépjárművek A tehergépjárművek össztömegük és kialakításuk alapján az alábbi forgalomszámlálási kategóriákba sorolhatók: Kis tehergépkocsi: tehergépkocsi, amelynek megengedett legnagyobb össztömeg kisebb 3,5 tonnánál. Közepesen nehéz tehergépkocsi: 3,5-7,5 tonna közötti össztömegű kéttengelyes tehergépkocsi. Nehéz tehergépkocsi: 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű két- vagy több tengelyes tehergépkocsi pótkocsi vagy vontatmány nélkül. Pótkocsis tehergépkocsi: két- vagy három tengelyes tehergépkocsi pótkocsival (a KRESZ szerint meghatározva) Nyerges szerelvény: nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvény a KRESZ szerint meghatározva. 66

67 Speciális nehéz jármű: Hat- vagy ennél több tengelyes speciális nehéz járművek. A tehergépjárművek alapnormájának számítása: Gázolajüzemű tehergépkocsik: Megengedett legnagyobb össztömeg (kg) Alapnorma (liter/100 km) An kg-ig An = 5+0,0005x(Gm+Gs)+0,053xN kg-ig An = 8,5+0,0005x(Gm+Gs)+0,053xN kg-ig An = 9,5+0,00047x(Gm+Gs)+0,050xN kg felett An = 13+0,00047x(Gm+Gs)+0,048xN Benzinüzemű tehergépkocsik: Megengedett legnagyobb össztömeg (kg) Alapnorma (liter/100 km) An kg-ig An = 7+0,0007x(Gm+Gs)+0,066xN kg-ig An = 12+0,0007x(Gm+Gs)+0,074xN kg-ig An = 13,3+0,00066x(Gm+Gs)+0,070xN kg felett An = 18,2+0,00066x(Gm+Gs)+0,067xN Gázolajüzemű nyerges-vontatók: Saját tömeg (kg) Alapnorma (liter/100 km) An 3500 kg-ig An = 5,5+0,001xGs+0,053xN 3501 kg felett An = 9,5+0,001xGs+0,048xN Benzinüzemű nyerges-vonatók: Saját tömeg (kg) Alapnorma (liter/100 km) An 3500 kg-ig An = 7,7+0,0014xGs+0,074xN 3501 kg felett An = 13,3+0,0015xGs+0,067xN 67

68 A jellemző fogyasztási alapnormák számítása: Átlagos kis tehergépkocsi: Gm = 1,4 kn Gs = 2,75 kn N = 60 kw An = 5 + 0,0005 x 4,15 + 0,047 x 60 = 9,9 l Átlagos közepes tehergépkocsi: Gm = 3,0 kn Gs = 6,0 kn N = 110 kw An = 5 + 0,0005 x 9,0 + 0,47 x 110 = 14,70 l A jármű kategória jellemző fogyasztása 10,00 15,00 liter/km közötti, a számításnál az érték a különböző összsúlyú járművek arányában került figyelembevételre (11,0 12,0 l/100 km). Nehéz tehergépkocsi (kisebb): Gm = 10,0 kn Gs = 5,00 kn N = 140 kw An = 9,5 + 0,00047 x 15,00 + 0,041 x 140 = 22,0 l Nehéz tehergépkocsi (nagyobb). Gm = 16,0 kn Gs = 8,00 kn N = 250 kw An = 9,5 + 0,00047 x 24,00 + 0,041 x 250 = 30,8 l Nyerges szerelvény: Gm = 40 Gs = 7,5 kn N = 350 kw An = 9,5 + 0,001 x 7,5 + 0,048 x 350 = 33,8 l A jármű kategória jellemző fogyasztása 20,0 35,0 liter/100 km közötti, a számításnál az érték a különböző kategóriájú járművek arányában került figyelembevételre (22,0 33,0 l/100 km). 68

69 Táblázatok 1.) az egyes járműfajták éve üzemanyag fogyasztásának meghatározásáról Személygépkocsik a.) országos közúthálózat b.) helyi közúthálózat 2.) Autóbusz a.) helyi járati autóbuszok b.) egyéb (nem helyi járati) autóbuszok 3.) Kis- és közepesen nehéz tehergépkocsik a.) országos közúthálózat b.)helyi közúthálózat 4.) Nehéz- és pótkocsis tehergépkocsik és nyerges szerelvények a.) országos közúthálózat b.) helyi közúthálózat 69

70 1.) Személygépkocsi - a.) országos közút Út Szakasz Hossz/ km Átlagos napi forgalom (db) Forgalmi teljesítmény (jkm,10 3 ) Üzemanyag fogy. (l/100 km) Napi üzemanyag fogyasztás (l, 10 3 ) Éves üzemanyag fogyasztás (l, 10 3 ) , ,58 7,5 4, , ,80 7,5 1, , ,57 7,5 2, , ,14 7,5 1, , ,83 7,5 1, , ,65 7,5 2, , ,01 7,5 0, , ,18 7,5 1, , ,97 7,5 0, , ,60 7,5 4, , ,19 7,5 1, , ,46 7,5 6, , ,00 7,5 3, , ,91 7,5 0,

71 (1/a.) Út Szakasz Hossz/ km Átlagos napi forgalom (db) Forgalmi teljesítmény (jkm,10 3 ) Üzemanyag fogy. (l/100 km) Napi üzemanyag fogyasztás (l, 10 3 ) Éves üzemanyag fogyasztás (l, 10 3 ) , ,91 7,5 0, , ,12 7,5 0, , ,31 7,5 2, , ,51 7,5 0, , ,18 7,5 0, , ,14 7,5 0, , ,47 7,5 0, , ,92 7,5 2, , ,07 7,5 2, , ,92 7,5 1, , ,34 7,5 0, , ,02 7,5 0, , ,85 7,5 0, , ,04 7,5 0, , ,02 7,5 0,15 55 Összesen: x10 3 l 71

72 1.) Személygépkocsi - b.) helyi közúthálózat Út Szakasz Hossz/ km Átlagos napi forgalom (db) Forgalmi teljesítmény (jkm,10 3 ) Üzemany ag fogy. (l/100 km) Napi üzemanyag fogy. (l, 10 3 ) Éves üzeman yag fogyasz tás (l, 10 3 ) Rákóczi út Hungária út Szigeti út Rácvárosi út Ifjúság u. Alkotmány u. Kodály u. Aradi u Kálvária u. Alsóhavi u. Lánc u. Angster u. Surányi u. Magaslati u. Hunyadi u. Ady E. u. Hársfa u. Felsővámház u. Vadász u. Engel J. u. Tüzér u. Megyeri u. Nagy I. u. 6. főút - Kórház tér Rókus u. - Kórház tér Magyarürögi - Rókus u. Fő u. - Magyarürögi út Kürt u. - Petőfi u. Petőfi u. - Ágoston tér Ágoston tér - 6. főút Bálicsi u. - Havihely Aradi vért. u. - Károlyi u. Ágoston tér főút Lánc u. - Puskin tér 6. út - Hársfa u. Szigeti út - Megyeri u. Tüzér u. - Maléter u. 1, ,5 0, , ,5 0, , ,5 1, , ,5 0, , ,5 0, ,5 1, , ,5 0, , ,5 0, , ,5 0, , ,5 1, , ,5 0, , ,5 0, , ,5 1, , ,5 1,

73 Nagy i. u. Sztáray u. Aidinger u. Táncsics M. u. Málomi út Móra F. u. Malomvölgy i u. 58. főút Maléter u. - Sztáray u. 58. főút - Maléter u. Táncsics u. - Megyeri u. 1, ,5 0, , ,5 0, , ,5 1, , ,5 0,

74 (1/b.) Út Szakasz Hossz/ km Átlagos napi forgalom (db) Forgalmi teljesítmény (jkm,10 3 ) Üzemanyag fogy. (l/100 km) Napi üzemanyag fogy. (l, 10 3 ) Éves üzeman yag fogyasz tás (l, 10 3 ) Tüskésréti u. Esztergár u. Veress E. u. Mártírok útja Kálvin u. Szabadság u. Jókai u. Bajcsy u. Fő u. Kovács B. u. Szabolcsi u. Koksz u. Bor u. Nagykozári u. Búzakalász u. Mázsaház u. 58. főút - Mohácsi út 6. főút - Megyeri út Megyeri u főút Rákóczi út - Indóház tér Rákóczi u. - Kálvin u. Rákóczi út - Kálvin u. 6. út - Benczúr u. 66. út - Buszforduló Üszögi út - Sövény u. Somogy u. - Szövetkezet 3, ,1 7,5 1, , ,1 7,5 0, , ,8 7,5 0, , ,0 7,5 0, , ,9 7,5 0, , ,4 7,5 0, , ,6 7,5 0, , ,0 7,5 0, , ,3 7,5 0, , ,1 7,5 0, Összesen: 6800x

75 Alsóbbrendű úthálózat Belterületi gyűjtőutak 51, ,8 7,5 5, Belterületi kiszolgáló és lakóutak 384, ,6 7,5 4, Külterületi közutak 29, ,9 7,5 3, Összesen: Helyi közút összesen: Országos- és helyi közút összesen: x 10 3 l x 10 3 l 75

76 2. Autóbuszok - a.) helyi járati autóbuszok Járat száma Útvonal hossza (km/2 irány) Átlagos napi járatszám (db) Forgalmi teljesítmény (jkm/10 3 ) Üzemanyag fogy. (l/100 km) Napi üzemanyag fogy. (l, 10 3 ) Éves üzemanyag fogy. (l, 10 3 ) 1 21,8 70 1, , ,8 90 1, , A 15,0 15 0, , ,5 80 1, , ,8 60 0, , ,2 90 2, , ,8 50 0, , ,7 6 0, , ,6 10 0, , ,0 5 0, , ,6 8 0, , ,0 5 0, , A 23,4 3 0, , ,3 15 0, , ,4 30 0, , ,0 12 0, , ,2 1 0, , ,8 8 0, , ,2 5 0, , ,0 10 0, , A 17,8 10 0, , ,0 42 0, , ,7 15 0, , ,6 28 0, , ,4 14 0, , ,8 18 0, , A 4,6 5 0, ,

77 26 9,6 25 0, , A 3,9 3 0, , ,6 60 0, , ,8 75 0, , Y 9,0 10 0, , ,0 8 0, , A 15,4 40 0, , ,4 52 0, , ,8 45 0, , ,8 20 0, , ,4 5 0, , ,6 30 0, , ,8 30 0, , ,0 28 0, , A 11,8 10 0, , ,2 18 0, , ,5 40 0, , ,0 22 0, , ,4 25 0, , ,6 44 0, , ,2 12 0, , ,2 20 0, , ,6 25 0, , Y 15,2 7 0, , ,0 48 0, , ,7 30 0, , Y 5,0 10 0, , ,2 6 0, , ,5 40 0, , ,3 8 0, , ,0 7 0, , Y 12,0 3 0, ,

78 89 25,8 6 0, , A 17,5 2 0, ,01 5 éjszakai 15,0 (átl) 45 0, , Összesen: 3986 x 10 3 l 78

79 2. Autóbuszok - b.) egyéb autóbuszok Út Szakasz Hossz/ km Átlagos napi forgalom (db) Forgalmi teljesítmény (jkm,10 3 ) Üzemanyag fogy. (l/100 km) Napi üzemanyag fogy. (l, 10 3 ) Éves üzeman yag fogyasz tás (l, 10 3 ) , ,59 40,0 1, , ,52 42,0 0, , ,85 42,0 0, , ,28 42,0 0, , ,09 40,0 0, , ,12 44,0 0, , ,12 42,0 0, , ,05 40,0 0, , ,18 42,0 0, , ,08 42,0 0, , ,17 44,0 0, , ,40 46,0 0, , ,71 48,0 0, , ,88 46,0 0, , ,21 44,0 0, , ,26 40,0 0, , ,25 40,0 0, ,12 40,0 0, , ,01 40,0 0, , ,08 46,0 0, , ,07 42,0 0, , ,09 0, , ,23 48,0 0, , ,03 48,0 0, , ,32 46,0 0, , ,05 42,0 0,

80 , ,09 40,0 0, , ,07 40,0 0,03 10 Helyi úthálózat (egyéb buszok) Főutak 43, ,22 45,0 0,10 36 Gyűjtőutak 51, ,05 36,0 0,02 7 Összesen: 1546x10 3 l Autóbuszok összesen: x 10 3 l 80

81 3. Kis- és közepesen nehéz tehergépkocsik -b.) országos közút Út Szakasz Hossz/ km Átlagos napi forgalom (db) Forgalmi teljesítmény (jkm,10 3 ) Üzemanyag fogy. (l/100 km) Napi üzemanyag fogy. (l, 10 3 ) Évi üzemanyag fogyasztás (l, 10 3 ) , ,35 12,0 2, , ,66 11,0 0, , ,31 11,0 0, , ,11 12,0 0, , ,98 11,0 0, , ,71 11,0 0, , ,57 11,0 0, , ,12 12,0 0, , ,65 11,0 0, , ,77 12,0 0, , ,54 11,0 0, , ,17 11,0 0, , ,09 11,0 0, , ,30 11,0 1, , ,26 11,0 0, , ,04 11,0 0, , ,75 11,0 0, , ,94 11,0 0, , ,38 11,0 0, , ,01 11,0 0, , ,62 11,0 0, ,06 11,0 0, , ,91 12,0 0, , ,59 11,0 0, , ,68 11,0 0, , ,22 11,0 0, , ,17 11,0 0, , ,12 11,0 0,12 45 Összesen: 4534x10 3 l 81

82 3. Kis- és közepesen nehéz tehergépkocsik - b.) helyi közúthálózat Út Szakasz Hossz/ km Átlagos napi forgalom (db) Forgalmi teljesítmény (jkm,10 3 ) Üzemanyag fogy. (l/100 km) Napi üzemanyag fogy. (l, 10 3 ) Éves üzemanyag fogyasztás (l, 10 3 ) Rákóczi u. Hungária u. Szigeti u. Rácvárosi u. Ifjúság u. Alkotmány u. Kodály u. Aradi u. Kálvária u. Alsóhavi u. Lánc u. Angster u. Surányi u. Magaslati u. Hunyadi u. Ady E. Hársfa u. Felsővámház u. Vadász u. Engel J. u. Tüzér u. Megyeri u. Nagy I. u. 6. főút - Kórház tér Rókus u. - Kórház tér Magyarürögi - Rókus Fő u. - Magyarürögi u. Kürt u. - Petőfi u. Petőfi u. - Ágoston tér Ágoston tér - 6. főút Bálicsi út - Havi hegy Aradi vt. u. - Károlyi u. Ágoston tér főút Lánc u. - Puskin tér 6. út - Hársfa u. Szigeti út - Megyeri u. Tüzér u. - Maléter u. 1, ,29 11,0 0, , ,14 11,0 0,02 6 1, ,62 11,0 0, , ,54 11,0 0, , ,11 11,0 0,01 4 1, ,25 11,0 0, , ,08 11,0 0,01 3 3, ,38 11,0 0, , ,09 11,0 0,01 3 3, ,30 11,0 0, , ,21 11,0 0,02 8 1, ,17 11,0 0,02 7 1, ,70 11,0 0, , ,40 11,0 0,04 16 Nagy I. u. Malomvölgyi - 1, ,28 11,0 0,

83 Sztáray u. Aidinger u. Táncsics M. u. Málomi u. Móra F. u. Tüskésréti u. Esztergár u. Veress E. u. Mártírok u. Kálvin u. Szabadság u. Jókai u. Bajcsy u. Fő u. Kovács B. u. Szabolcsi u. Koksz u. Bor u. Nagykozári u. Búzakalász u. Mázsaház u. 58. főút Maléter u. - Sztáray u. 5. főút - Meléter u. Táncsics u. - Megyeri u. 5. főút - Mohácsi út 6. főút - Megyeri út Megyeri u főút Rákóczi út - Indóház Rákóczi út - Kálvin u. Rákóczi u. - Kálvin u. 6. út - Benczúr u. 66. út - Buszforduló Üszögi út - Sövény u. Somogy u. - Szövetkezet 0, ,14 11,0 0,01 5 1, ,63 11,0 0, , ,27 11,0 0, , ,66 11,0 0, , ,54 11,0 0, , ,44 11,0 0, , ,11 11,0 0,01 5 0, ,06 11,0 0,01 3 0, ,09 11,0 0,01 4 0, ,08 11,0 0,01 3 1, ,18 11,0 0,02 8 2, ,95 11,0 0, , ,21 11,0 0,02 8 Összesen: 1546x10 3 l Alsóbbrendű úthálózat Belterületi gyűjtőutak 49, ,49 11,0 0,16 60 Belterületi kiszolgáló és lakóutak 384, ,92 11,0 0,21 76 Külterületi közutak 24, ,24 11,0 0,02 10 Összesen: 600x10 3 l Kis- és közepes tehergépkocsi összesen: x 10 3 l 83

84 4. Nehéz- és pótkocsis tehergépkocsik, nyerges szerelvények - a.) országos közúthálózat Út Szakasz Hossz/ km Átlagos napi forgalom (db) Forgalmi teljesítmény (jkm,10 3 ) Üzemanyag fogy. (l/100 km) Napi üzemanyag fogy. (l, 10 3 ) Évi üzemanyag fogyasztás (l, 10 3 ) , ,76 26,0 2, , ,95 28,0 0, , ,31 26,0 0, , ,36 24,0 0, , ,48 24,0 0, , ,08 24,0 0, , ,93 26,0 0, , ,42 26,0 0, , ,08 27,0 0, , ,65 26,0 0, , ,0 0, , ,42 24,0 0, , ,25 26,0 0, , ,74 27,0 0, , ,46 28,0 0, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,01 5 Összesen: 2,998x10 3 l 84

85 4. Nehéz- és pótkocsis tehergépkocsik, nyerges szerelvények - b.) helyi közúthálózat Út Szakasz Hossz/ km Átlagos napi forgalom (db) Forgalmi teljesítmény (jkm) Üzemanyag fogy. (l/100 km) Napi üzemanyag fogy. (l) Éves üzemanyag fogyasztás (l, 10 3 ) Rákóczi u. Hungária u. Szigeti u. Rácvárosi u. Ifjúság u. Alkotmány u. Kodály u. Aradi vt. u. Kálvária u. Alsóhavi u. Lánc u. Angster u. Surányi u. Magaslati u. Hunyadi u. Ady E. Hársfa u. Felsővámház u. Vadász u. Engel J. u. Tüzér u. Megyeri u. Nagy I. u. Nagy I. u. Sztáray u. 6. főút - Kórház tér Rókus u. - Kórház tér Megyarürögi - Rókus u. Fő u. - Magyarürögi Kürt u. - Petőfi u. Petőfi u. - Ágoston tér Ágoston tér - 6. főút Bálicsi út - Havi hegy Aradi vt. u. - Károlyi u. Ágoston tér főút Lánc u. - Puskin tér 6. út - Hársfa u. Szigeti út - Megyeri u. Tüzér u. - Maléter P. u. Malomvölgyi főút 1, ,0 2,7 1 0, ,0 5,1 2 1, ,0 9,4 3 1, ,0 2,9 1 0, ,0 3,4 1 1, ,0 11,7 4 0, ,0 5,2 2 3, ,0 11,3 4 1, ,0 2,8 1 3, ,0 19, ,0 10,9 4 1, ,0 9,0 3 1, ,0 31,1 11 1, ,0 17,7 6 1, ,0 12,3 4 Aidinger u. Maléter u. - 0, ,0 3,6 1 85

86 Sztáray u. Táncsics M. u. Málomi u. Móra F. u. Tüskésréti u. Esztergár u. Veress E. u. Mártírok u. Kálvin u. Szabadság u. Jókai u. Bajcsy u. Fő u. Kovács B. u. Szabolcsi u. Koksz u. Bor u. Nagykozári u. Búzakalász u. Mázsaház u. Verseny u. 58. főút - Maléter u. Táncsics u. - Megyeri u. 58. főút - Mohácsi út 6. főút - Megyeri Megyeri u főút Rákóczi u. - Indóház Rákóczi u. - Kálvin u. Rákóczi u. - Kálvin u. 6. út - Benczúr u. 66. út - Buszforduló Üszögi út - Sövény u. Somogy u. - Szövetkezet Megyeri u út 1, ,0 18,7 7 1, ,0 7,9 3 3, ,4 36 1, ,0 11,2 4 1, ,0 20,5 8 0, ,0 2,5 1 0, ,0 1,9 1 0, ,0 3,6 1 0, ,0 2,8 1 1, ,0 6,0 2 2, ,0 13,0 5 1, ,0 12,5 5 1, ,0 12,2 4 Összesen: 133x10 3 l Alsóbbrendű úthálózat Belterületi gyűjtőutak 49, ,0 59,7 22 Külterületi közutak 24, ,8 24,0 12,0 5 Összesen: 27x10 3 l Helyi közút összesen: Nehéz- és pótkocsi tehergépkocsi összesen: 160 x10 3 l x10 3 l 86

87 KÉK GAZDASÁG KONZORCIUM - PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ENERGIASTRATÉGIÁJA Összesítő táblázat Éves üzemanyag-fogyasztás (l, 103) Jármű kategória Országos közutak Helyi közutak Összesen Személygépkocsi Autóbusz közepes Nehéz-, pótkocsis-, és nyerges tehergépjármű Könnyűés tehergépjármű Összesen: A Pécs város úthálózatán közlekedő összes gépjármű éves üzemanyag-fogyasztása (benzin + gázolaj) 42,724 millió liter Összefoglalás, értékelés A számított energiaigény a Pécs város úthálózatán megjelenő forgalom figyelembevételével került meghatározásra. Pécs város a Dél-dunántúli régió központja, így jelentős a forgalomvonzása a megyét és régiót érintően. A város saját energiafelhasználása, ezért a számított értékeknél alacsonyabb. Egy célforgalmi számlálás szerint*48 a személygépkocsi-forgalom honnan-hova matrixa alapján a teljes forgalom 3,2%-a átmenő forgalom, 13,3%-a célforgalom, 12,6%-a eredő forgalom, 70,9%-a pedig belső forgalom volt. Az eredő és célforgalom közel azonos arányát feltételezve a pécsi lakosok az úthálózaton megjelenő személygépkocsi forgalomból 83%-ban érintettek. Ennél kisebb arány vehető figyelembe a tehergépjármű forgalomban, míg a helyi járatú autóbuszok esetében a teljes mértékben városi érdekeltséget jelent. Pécs városra vonatkoztatva ezért a számított értékeket kisebb arányban szükséges figyelembe venni. 48 *Pécs közlekedése és levegőminősége (Városi közlekedés, Kneip Róbert, 2008.) 87

88 KÉK GAZDASÁG KONZORCIUM - PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ENERGIASTRATÉGIÁJA Pécs város saját energiafelhasználásának számítása Jármű kategória Számított üzemanyag (l x 103) Pécs városi érintettség aránya Pécs városi érintettség üzemanyag felhasználása Személygépkocsi % Helyi járatú autóbusz % Egyéb autóbusz % Kis- és közepes tgk % Nehéz- és pótkocsi tgk % A Pécs város lakosai és közigazgatási területén lévő intézmények, gazdálkodó szervek összes évi üzemanyag fogyasztása (benzin + gázolaj: 33,300 millió liter Az energiafelhasználásban a legnagyobb részarányt a személygépkocsi forgalom képviseli 71,8%-kal. Ugyanez a helyi tömegközlekedés esetében mindösszesen 12,0%. Az egy lakosra jutó átlagos üzemanyag fogyasztás évente 222 liter. A számítások egyértelműen igazolják a személygépkocsik közlekedési energiafelhasználáson belüli jelentős szerepét. 88

89 89

90

91 Energiaforrások jelenlegi felhasználása Pécsen Vezetékes gáz Pécs város szinte teljes területe gázelosztó hálózattal el van látva. A városban népszerű a gáz alapon történő fűtés, főzés és melegvíz előállítás is. A városban felhasznált földgáz mennyisége és megoszlása az E.ON adatszolgáltatása alapján ismert: 2012 millió MJ millió m 3 Lakosság Ipari Összesen Pécs város gázfelhasználása 2012 évben A város összes gátfogyasztásából eredő energiafogyasztás 1844 TJ. A gázvezetékes szolgáltatás kapacitását nem ismerjük, de Pécs városában várhatóan távlatban sem lesz korlátja a gázigények kielégítésének. Baranya megye fogyasztása 2011-ben 78,4 millió m 3 volt (DDRFÜ 2012), ami azt jelenti, hogy Pécs városának fogyasztása teszi ki a megye fogyasztásának 69%-át. A Kormányhivatal adatszolgáltatása alapján, az állami intézmények gázigényét 2012 évben az alábbi táblázat foglalja össze: Állami szervezet Gázfogyasztás (GJ) Egészségbiztosítási Pénztár Szakig. Szervek 0 Élelmiszerlánc-biztonsági és Állateü-i. Igazgatóság 0 Földművelésügyi Igazgatóság 15 Erdészeti Igazgatóság 1135 Közlekedési Felügyelőség 2007 Kulturális Örökségvédelmi Iroda 524 Mérésügyi Hivatal 392 Munkaügyi Központok 2057 Népegészségügy Sz.Sz.-ek 66 Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 4531 Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 2406 Törzshivatal 0 ÖSSZESEN Pécs város területén elhelyezkedő állami intézmények 2012 évi gázfogyasztási adatai 91

92 A gázfogyasztást fizetett összegben kaptuk meg, így abból az MSZ 1648 szabvány figyelembevételével 34 MJ/m³ átlagos fűtőértékkel és 3 Ft/MJ átlagárral kalkuláltunk közelítő jelleggel. Így a fentebbi táblázat adatai kismértékben eltérhetnek a valós fogyasztási adatoktól. Ezek szerint a kormányhivatali épületei közelítőleg 13,1 TJ gázenergiát fogyasztanak el, mely a város gázfogyasztásának mindössze 0,7%-a. Az önkormányzati kezelésű ingatlanok gázfogyasztásáról részletes információkkal sajnos nem rendelkezünk. Eddigi ismereteink szerint az önkormányzat Búza tér 8/b. épületének gáz fogyasztása 2012 évben m 3 volt ben 108 db önkormányzati kezelésű épület műszaki állapotát vizsgálták, mely alapján rögzítették, hogy az ingatlanok 42%-ának fűtése történik gázzal (Pbe 2011). A hivatkozott forrásban bár az intézmények éves gázfogyasztása összesítve nincs rögzítve, azonban a közölt eredményekből közelítőleg visszakalkuláltuk az önkormányzati ingatlanok éves gázfogyasztását, melynek értéke közelítőleg 80 TJ/év értékre adódott. Ezt az adatot 2012 évre vonatkozóan is elfogadhatónak tartjuk pontosabb adat hiányában. Ez a város gázfogyasztásának 4,3%-a. A PTE épületeinek összesített gázigénye 2012 évben m 3 volt, mely közelítőleg 103,5 TJ. Ez a város gázfogyasztásának 5,6%-a. Távhő A város egyik jelentős energia forrása a Pécsi Hőerőmű biomassza tüzelésével szolgáltatott távhő rendszer, melynek üzemeltetője a PÉTÁV Kft. PÉTÁV a pécsi erőmű tulajdonosától, a Pannon Hőerőmű Zrt.-től vásárolja a hőenergiát 188 MW csúcsteljesítmény lekötése mellett. Évente 1439 TJ hőenergiával biztosítják több mint 31 ezer lakás és 1000 egyéb intézmény fűtését és használati melegvíz ellátását. A hőtermelést és a hőhordozó víz keringtetését az erőmű végzi, az összes többi feladatot a PÉTÁV látja el (DDRFÜ 2012). Éves hőforgalom *GJ Lakossági felhasználók Külön kezelt felhasználók (intézményi) Egyéb nem külön kezelt felhasználók (üzleti) Összesen A PÉTÁV Kft. által szolgáltatott hőmennyiségek Pécsen közötti időszakban Az önkormányzati ingatlanok 58%-a van távhővel fűtve (Pbe 2011). Az Expo 2012 évi távhő felhasználása 2072 GJ míg a vásárcsarnoké 2281 GJ volt. Benzin és diesel olaj A benzin fűtőértéke 43 MJ/kg és átlagos sűrűsége 0,75 kg/l, így fajlagos energia tartama közelítőleg 32,3 MJ/liter. A gázolaj fűtőértéke 43 MJ/kg és átlagos sűrűsége 0,85 kg/l, így fajlagos energia tartama közelítőleg 36,6 MJ/liter. Pécs Város fogyasztása gázolaj és benzin együttesen 33,3 millió liter/év. Jelenlegi számításhoz az alternatív hajtások (autógáz, elektromos, stb..) energiaigényét elhanyagoljuk, mert 1% alatti arányt képviselnek. A 2012 évi országos adatok alapján a benzin/gázolaj fogyasztási arány 0,40/0,60. 92

93 Így az elégetett üzemanyagok súlyozott fajlagos energia tartama közelítőleg 34,7 MJ/liter. Ezek alapján a város éves energiaigénye a vizsgált energiaforrásból adódóan: 1156 TJ. A pécsiek vasúti közlekedésből eredő elektromos energia fogyasztását elhanyagoltuk. Későbbi elemzéseink szempontjából hasznosak a fentebbi adatok további bontásait tartalmazó táblázatok, melyek az alábbiakban láthatók: Jármű kategória Benzin Gázolaj Gáz Személygépkocsi 55,8% 42,5% 1,7% Autóbusz 0,0% 100,0% 0,0% Könnyű- és közepes tehergépjármű 5,3% 94,1% 0,6% Nehéz- pótkocsis és nyerges tehergépjármű 1,0% 99,0% 0,0% Az egyes jármű kategóriák megoszlása üzemanyag típusok szerint Pécsen 2012-ben Jármű kategória összes (l 10 3 ) Benzin (l 10 3 ) Gázolaj (l 10 3 ) Személygépkocsi Autóbusz Könnyű- és közepes tehergépjármű Nehéz- pótkocsis és nyerges tehergépjármű összesen: % 60% Az egyes jármű kategóriák üzemanyag fogyasztásának megoszlása a két fő üzemanyag típusra Pécsen 2012-ben Jármű kategória Közfogalmú Magán Üzemanyag fogyasztás (l 10 3 ) Összes Közforgalom Magán Személygépkocsi 0,5% 99,5% Helyi járatú autóbusz 100% 0% Egyéb autóbusz 98% 2% Könnyű- és közepes tehergépjármű 30% 70% Nehéz- pótkocsis és nyerges tehergépjármű 5% 95% ,4 1660,6 összesen: , ,6 18,1% 81,9% Az egyes járműkategóriák fogyasztásának megoszlása a köz és a magánszféra felosztásában Pécsen 2012-ben A fentebbi táblázatban az egyes jármű kategóriákhoz tartózó magán és közszektor arányokat becsléssel határoztuk meg. Eredményeink szerint a pécsi közlekedésből származó üzemanyag fogyasztás közel 82%-a magáncélú forgalomból ered és csak 18%-a közforgalom, melynek legnagyobb hányada a pécsi tömegközlekedés. 93

94 Villamos energia Az erőművek által megtermelt villamos energiát a régió villamos energia hálózati engedélyesének (E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt) tulajdonában levő átviteli hálózatra táplálják. Az KSH-EON adatszolgáltatás alapján 2012 évre vonatkozóan mutatjuk be Pécs város villamos energia igényét. Ennek összesített mennyisége MWh/év, kerítve 450 GWh/év. A Dél-Dunántúli Régió villamos energia fogyasztása MWh-t (8842 TJ) tett ki, melyből a háztartások 42 %-ban részesedtek kwh fogyasztással (DDRFÜ 2012). Ezek szerint a pécsi villamos energia fogyasztás a Dél-Dunántúli régió fogyasztásának 18%-át teszi ki. Az alábbi ábra és táblázat Pécs villamos energia fogyasztásának megoszlását mutatja. Pécs MJV villamos energia folyamat ábrája (készült az E.ON-KSH és felmért fogyasztási helyek évi villamos energia fogyasztási adatainak felhasználásával) 94

95 A fentebbi ábra adatai táblázatos formában, kerekítve: Mértékegység Összesen Lakosság részére Kommunális célra Ipari célra Mezőgazdasági célra Közvilágításra Egyéb célra 1000 kwh TJ % , Pécs város 2012 évi villamos energia felhasználásnak megoszlása (EON-KSH adatok alapján) Az alábbi táblázat részletesebb képet ad a villamos energia fogyasztás megoszlásáról: Pécs MJV villamos energia fogyasztás felhasználási célú fogyasztói és fogyasztási struktúrája A fogyasztói csoportok közül a legnagyobb azonosítható halmaz a lakossági, illetve az ipari felhasználás, majd a PTE felhasználása, illetve a közvilágítás, amennyiben az egyéb csoportot nem tekintjük önállónak. A Pannon Holding Zrt. által üzemeltetett Búza tér 8/b épület villamos energia igénye 2011-ben kwh és 2012-ben kwh volt. Az Expo esetében ugyanez az érték 2012-ben kwh-ra adódott. A Vásárcsarnok 2012 évi villamos energia fogyasztása kwh volt. A PTE villamos energia igénye 2012-ben (csak pécsi épületek): kwh volt. Pécs MJV épületek 2008 évi villamos energia fogyasztása összesen kwh. Ez az utóbbi két érték jelentősen eltér a fentebbi táblázat adataitól, amelyből sejthető, hogy közcélú ingatlanok is vannak a 30% körüli fogyasztási értéket képviselő egyéb kategóriába. Szén A Pannon Hőerőmű Zrt. végzett vizsgálatot Pécs és környéke lehetséges távlati szénfelhasználásáról. Felmérésük szerint a Pécs térségében tonna/év fekete kőszén adható el. Ezzel szemben jelenleg csak pár tűzép foglalkozik szén eladással Pécsen, és azok forgalma sem jelentős. Pécsen ismeretink szerint ipari szénfelhasználó nincs, a szenet csak lakossági fogyasztók vásárolják. Becsléseink szerint jelenleg a 95

96 15000 tonna/év érték 5-10%-a kerül eladásra legfőképpen import szénből, melynek mennyiségét 1000 tonna/év mennyiséggel rögzítjük. Egy tonna feketekőszén fűtőértéke átlagosan 25 MJ/kg, mely éves energiafogyasztásra átszámítva: 25 TJ. Tűzifa A Mecseki Erdészeti Zrt. képviselőivel egyeztettünk Pécs becsült tűzifa felhasználásáról. Becsléseik szerint 700 m 3 /év famennyiség származik közvetlen lakossági gyűjtésből, és kb m 3 /év famennyiség kerül az összes forgalmazó által eladásra. Így m 3 /év-re becsüljük Pécs éves tűzifa felhasználását. A lombfák fűtőértéke 4,2 kwh/kg, mely 650 kg/m 3 sűrűséggel számolva 2730 kwh/m 3, azaz 9828 MJ/m 3. Ebből kalkulálható a tűzifafogyasztásból eredő energiafogyasztás mely 105 TJ/év-re adódik. Ebben természetesen nincs benne a Pécsi Hőerőmű fa felhasználása, hiszen az áram oldalról megjelenik az energiafogyasztásban (az Erőmű az országos villamos hálózatra táplál). Pb gáz Pécs város Pb-gázból eredő energia fogyasztásáról pontos adatot nem sikerült beszereznünk, azonban egy 2007-es országos tanulmány szerint a lakósság hő szükségletének 4,7%-át teszi (DDRFÜ 2012) ki a Pb-gáz használat. Így a Pb gázból eredő energia felhasználás becslésére ezzel az aránnyal kalkulálunk. Egyéb energiaforrások Az alábbi energiaforrások lehetnek még jellemzőek egy hazai településen: - Napenergia - Geotermia - Szél energia - Vízerő - Pellet, brikett - Egyéb biomassza, biohulladék, biogáz - Olaj - Depónia gáz - Hidrogén - stb.. Depóniagáz hasznosító villamos törpe erőmű a kökényi hulladéklerakón van legközelebb Pécshez 0,5 MW teljesítménnyel. A fentebb felsorolt energiahordozók elterjedtsége kismértékű, és releváns információkat sem sikerült szereznünk a jelenlegi alkalmazási mértékükről Pécsen. Ezért ezek mennyiségét az éves városi energiaigény 2%-ára becsüljük. 96

97 Energiafogyasztások összegzése Pécs város energiafogyasztását az alábbi táblázatban összegeztük: Típus Energiafogyasztás (TJ/év) Arány (%) Beszerzési körzet Vezetékes gáz ,6 Interkontinentális Távhő ,7 Regionális (szalmatüzelésre való átállást követően) Benzin, diesel olaj ,9 Interkontinentális Villamos energia ,1 Országos Szén 25 0,4 Interkontinentális Tűzifa 105 1,6 Lokális Pb gáz 300 4,7 Országos Egyéb (brikett, nap energia, stb..) 126 2,0 Lokális Összesen Pécs város összegzett energia fogyasztása 2012 évben A város energiafogyasztása 2012 évben kerekítve közelítőleg 6500 TJ/év volt. Ez az érték a fogyasztási ponton átvett energiamennyiséget jelenti. Ebben az előállítás és helyszínre juttatás veszteségei, illetve a fogyasztónál fellépő veszteségek nincsenek benne. A 4 legnagyobb mennyiségű energiaforrás nagyság szerinti sorrendben: vezetékes gáz, villamos energia, távhő, konvencionális üzemanyagok (benzin, gázolaj). Jól látható, hogy a város energiafüggősége jelentős, hiszen a lokális és regionális energiahordozók aránya mindössze 23,3%, mely több mint 90%-ban a Pécsi Hőerőmű 2013-ban üzembe helyezett szalmatüzelésű blokkjának köszönhető. A város energiaigényének kereken 46,9%-a interkontinentális beszállítási körzetből származik, mely súlyos mértékű energiafüggőséget jelez. Amennyiben a biomassza tüzelésű blokk nem épült volna ki a Pécsi Hőerőműben ban, akkor az interkontinentális beszállítási körzetből származó energiahordozók aránya 70,2% lenne. A Pécsi Hőerőmű által felhasznált energiahordozók nem kerültek bele a fentebbi táblázatban, mert annak előállított termékei (villamos áram és távhő) közvetett úton figyelembe lettek véve. A további vizsgálataink szempontjából fontos kérdés, hogy a város energiafogyasztásának hány %-a közcélú és hány %-a magáncélú. Ez azért lényeges, mert a közcélú fogyasztások energiahatékonyságára az önkormányzat illetve az állam pályázatokon keresztül közvetlen ráhatással tud lenni, míg a magánszektorra vonatkozóan csak közvetett eszközök állnak rendelkezésre. Az alábbi táblázat sorai közül az egyéb energiaforrások kategória tartalmazza a legnagyobb bizonytalanságot. Az ottani arányokat az abba a kategóriába legnagyobb arányt képviselő villamos energia arányok segítségével becsültük. Az alábbi táblázatból jól látható, hogy a közcélú energiafogyasztás közelítőleg a város energiafogyasztásának mindössze 14%-a. A táblázatból az is látható hogy a fűtési és egyéb célú hőigény adja a város energiaigényének 57%-át. Mivel az egyéb kategóriát főleg elektromos fogyasztás teszi ki, ezért elmondható hogy a másik két nagymértékű fogyasztó az elektromos energia egyéb célú hasznosítása (kb. 24%) és a közlekedés (kb 18%). 97

98 Összes Közcélú Magán Fűtési és egyéb hőigény (TJ/év) Közlekedési energiaigény (TJ/év) Közvilágítás energiaigénye (TJ/év) Egyéb energiaigények (TJ/év) Összesen (TJ/év) Arány (%) ,3 85,7 Pécs város energiafogyasztásának megoszlása a közcélú és a magánszektor között 2012-ben CO2eq-egyenértékek Az üvegházhatású gázok között hat olyan gáz halmazállapotú elemet tartunk nyilván, mely hozzájárul a globális felmelegedéshez, melyek az alábbiak: - szén-dioxid - CO 2 - metán - CH 4 - dinitrogén-oxid - N 2 O - fluorozott szénhidrogének - HFC - perfluor-karbonok - PFC - kén-hexafluorid - SF ben a világ üvegházhatású gáz kibocsátása 34 milliárd tonna CO 2eq értékre volt becsülve, mely az akkori lakos szám figyelembe vételével 5,5 tonna CO 2eq /fő,év fajlagos átlagos üvegházhatású kibocsátást eredményezett. Európában ez az átlag 10,5 tonna CO 2eq /fő,év volt. A világ üvegházhatású gáz kibocsátásának 74 %-ért az energiaipar felel (MacKay 2009). A magyar gazdaságból származó teljes üvegházhatású gáz kibocsátás 2009-ben összesen 75,6 millió tonna CO 2 -egyenértékből állt, melyből 13,6 millió tonna a lakossághoz, 62 millió tonna a termelő nemzetgazdasági ágakhoz köthető. Ebből jól látható, hogy Magyarország az európai átlag alatt viszont a világátlag felett van a kb. 7,5 tonna CO 2eq /év,fő fajlagos kibocsátási mutatójával. A legszennyezőbb nemzetgazdasági ág a villamos energia-, gáz-, gőz-, és vízellátáshoz kapcsolódik, bár terhelésének nagysága és aránya a technológiai fejlődésnek köszönhetően folyamatosan mérséklődik (DDRFÜ 2012). 98

99 ÜHG kibocsátás és elnyelés szektoronként (DDRFÜ 2012) A magyar nemzetgazdaság üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mennyisége és szerkezete (DDRFÜ 2012) Összetevők szerinti megoszlást vizsgálva megállapítható, hogy az ÜHG gázok kibocsátásának hozzávetőleg háromnegyede CO 2 kibocsátás Mo-n (DDRFÜ 2012): A magyar nemzetgazdaság és a háztartások üvegházhatásúgáz-kibocsátásának megoszlása összetevők szerint (DDRFÜ 2012) 99

100 Az Európai Bizottság a 450 forgatókönyvhöz kapcsolódó Uniós éghajlatvédelmi célkitűzéseket az Európa Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája című dokumentumban foglalja össze. A stratégia a foglalkoztatás, kutatás és innováció, éghajlatváltozás és energia, oktatás, valamint a szegénység elleni küzdelem területén tűz ki célokat, amelyekből a tagállamoknak nemzeti céljaikat kell levezetni. A stratégia energetikai vonatkozású kiemelt céljai az alábbiak: - Üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 20 %-os csökkentése az 1990-es szinthez képest, vagy megfelelő feltételek esetén a kibocsátás 30 %-os csökkentése; - Megújuló energiaforrások arányának 20%-ra történő növelése a végső energia-fogyasztásban; - Az energiahatékonyság legalább 20 %-os növelése. A stratégiai dokumentumra épülő közötti pályázati ciklusban ún. SMART CITY projektekre tudnak majd a települések pályázni. Ezekben olyan komplex településszintű többéves fejlesztési programokkal lehet majd pályázni, melyek a fentebbi célkitűzéseket a lehető legjobban túlteljesítik. Az eddigi energetikai számításainkat tehát célszerű a továbbiakban CO 2eq tekintetében is átszámolni, és érdemes elvégezni a veszteségpotenciál elemzést is. Jelen fejezet a város jelenlegi CO 2eq kibocsátásának becslésére törekszik. A további számításokhoz szükséges az egyes energiafajtákra jellemző fajlagos CO 2 kibocsátás érték, melyeket az alábbiakban rögzítünk: Villamos energia: Az MVM Rt. és a Magyar Villamosenergia Rendszer alapján Magyarország bruttó villamos energia termelésének kb. 60 %-a származik szén és szénhidrogén tüzelésű erőművekből, míg a maradék, közel 40 %-ot atom- és vízerőművek termelik. A Magyar Energia Hivatal Erőművi Kibocsátások kiadványa szerint (legfrissebb adat 2007-es) a fosszilis tüzelésű erőművekben a termelt villamos energia mennyiség MWh, ami megfelel a magyar villamosenergia termelés 60 %-ának. Ennek előállítása során tonna CO 2 keletkezik. A fennmaradó 40 %-ának előállítása során nem keletkezik CO 2. Az összes termelés 2007-ben: MWh, ami tonna CO 2 kibocsátással jár. Ha azt feltételezzük, hogy az import ezt az arányt megtartja, már csak a hálózati veszteségekkel (13,5 %) kell számoljunk, ami 1 kwh fogyasztónál jelentkező teljesítmény esetén 1,135 kwh erőművi megtermelt villamos energiát igényel. Az adatokból így már kiszámítható, hogy 1 kwh fogyasztói villamos energia előállítása során 0,573 kg CO 2 kibocsátással számolhatunk 49, ami J alapra átszámítva 0,159 kg CO 2eq /MJ, azaz 159,2 tonna CO 2eq /TJ. A DDRFÜ (2012) közleménye szerint hazánkban 1 kwh villamos energia előállítása átlagosan 360 g CO 2 kibocsátással jár, melyet átszámítva J alapra csak 100,2 tonna CO 2 /TJ értéket ad. A közlemény nem részletezte, hogy ez a fajlagos mutató miből adódott. Azonban ez is jól mutatja, hogy a CO 2 számítás milyen jelentős mértékű bizonytalanságokat tartalmaz. A 2013 évi SEAP útmutató 157,2 tonna CO 2eq /TJ értékkel számol. A továbbakban a SEAP útmutató szerinti értékkel számolunk. Az alábbi ábra a különböző erőmű típusok fajlagos CO 2 kibocsátását mutatja be. 49 PBE anyaga (2011): ld. felhasznált irodalom 100

101 1 kwh villamosenergia előállítása során keletkező CO2 kibocsátás különböző erőműtípusok esetén (g) (DDRFÜ 2012) Gázfogyasztás: 1 m 3 földgáz elégetésekor 1,96 kg tömegű CO 2 emissziót veszünk alapul; 1 m 3 =9,5 kwh, tehát 1 kwh gázfogyasztásból származó energia 0,206 kg CO 2 kibocsátásnak felel meg (Pbe 2011). Ezt J alapra átszámítva 0,057 kg CO 2 /MJ, azaz 57,2 tonna CO 2 /TJ. Az US Energy Information and Administration hirdetménye szerint 53,06 kg CO 2 keletkezik 1 MMBtu vezetékes gáz elégetéséből. (MMBtu (1 million Btu) = GJ), ami 50,34 kg/gj azaz 50,34 tonna CO 2 /TJ. Az idei SEAP útmutató szerint a gázfogyasztásból eredő CO 2eq kiocsátás fajlagos értéke: 56,1 tonna CO 2eq /TJ A 3-féle fajlagos értékből a (hazai adatokra alapozott) SEAP útmutató fajlagos értével számolunk. Távhő ellátás: Mivel Pécsen napjainkig főleg földgázból állították elő a távhőt, ezért a 0,0561 kg CO 2 /MJ, azaz 56,1 tonna CO 2 /TJ értékkel ebben az esetben is lehet számolni. A szalmatüzelésre történő átállás azonban ezt szinte teljes mértékben mentesíti, hiszen az megújuló energiaforrásnak számít. A szalma beszállítása és a keletkezett hamu ártalmatlanítása mindössze 2%-nyi CO 2 kibocsátást jelent a gáztüzelésből származó hő előállításhoz képest. Ennek mennyiségét azonban az üzemanyagok elégetéséből származó CO 2 kibocsátás számításával vesszük figyelembe. Benzin, gázolaj: US Energy Information and Administration hirdetménye szerint az etanol tartalom mentes benzin minden gallonjának elégetéséből 19,64 font CO 2 keletkezik. 10% etanol tartalmú benzin elégetéséből 17,68 font 101

102 CO 2 keletkezik. Magyarországon a bioüzemanyag bekeverés 5.75%-os arányban kötelező, így a fajlagos CO 2 keletkezés 18,84 font/gallon értékre adódik. Ezt átszámítva SI mértékegység rendszerre (1 font = kg és 1 US gallon = liter) 2,26 kg/liter. Ugyanezen szervezet tájékoztatása szerint 1 gallon gázolaj elégítéséből 10,15 kg CO 2 keletkezik, mely SI mértékegységre átszámítva: 2,68 kg/liter értéket ad. Mint ahogy az előző alfejezetben láthattuk Pécsen a benzin és gázolaj fogyasztás 60:40%-ban oszlik meg, így kalkulálható a súlyozott átlagból a pécsi fajlagos CO 2 kibocsátás érték: 2,51 kg/liter. Az átlagos fajlagos energiatartam 34,7 MJ/liter, így a TJ-ra vonatkoztatott fajlagos CO 2 kibocsátás értéke: 72,3 tonnaco 2 /TJ. A hazai adatokra támaszkodó SEAP útmutató 69,3 tonnaco 2eq /TJ értéket ad meg benzinre, míg útmutató 74,1 tonnaco 2eq /TJ értéket ad meg gázolajdra vonatkozóan. Ezek 60-40%-os súlyozott átlagát véve 71,2 tonnaco 2eq /TJ érték adódik. A továbbiakban a kétféle módon számított értékből ez utóbbit vesszük figyelembe. Fa: Mivel a fa megújuló energiaforrásnak minősül, ezért annak CO 2 mérlege 0 körüli. Csak a fa helyszínra szállításából eredő CO 2 kibocsátás jelenik meg. Azonban mivel azt az üzemanyag elégetéséből származó számításainkkor figyelembe vettük, ezért a fa elégetéséből származó CO 2 nulla értékkel vehető figyelembe. Bizonyos szakirodalmak a fatüzeléshez kismértékű fajlagos CO 2eq kibocsátást rendelnek, legfőképp az égetéséből eredő egyéb üvegházhatású gázok miatt. A SEAP útmutató 0,13 tonnaco 2eq /TJ értéket ad meg, mellyel a továbbiakban számolni fogunk. Szén: A US Energy Information and Administration hirdetménye szerint a szén típusától függően (lignit, feketekőszén, stb..) a fajlagos CO 2 kibocsátás 93,28 103,69 kgco 2 /MMBtu, mely 88,5 98 kgco 2 /GJ. A SEAP útmutató a különböző szénfajták elégítése esetén 94,6 108,2 tonnaco 2eq /TJ érték tartományt ad meg. Mivel a Pécs városában elégetésre kerülő szén típusok szerinti arányát nem ismerjük, de valószínűsíthetően a nagyobbik hányada fekete kőszén, ezért 98 tonnaco 2 /TJ értékkel számolunk a továbbiakban. Pb gáz: Erre vonatkozóan a SEAP útmutató 61,6 tonnaco 2eq /TJ értékad ad meg, melyet a további számításainkhoz fel tudunk használni. Egyéb energiaforrások: Az egyéb energiaforrások legnagyobb része megújuló, és ahogy az előző fejezetben láthattuk elenyésző hányadot tesznek ki Pécs város jelenlegi energia fogyasztásából. Ezért a város jelenlegi CO 2eq kibocsátásának számításánál ezen energiahordozók használatából eredő CO 2eq kibocsátást elhanyagoljuk. Az alábbi táblázatban foglaltuk össze az egyes energiatípusok okozta CO 2 és CO 2eq kibocsátás értékeket. A CO 2eq értéket a számított CO 2 kibocsátás értékből az országos átlagos 75%-os arány figyelembevételével becsültük. 102

103 Típus Energiafogyasztás (TJ/év) Fajlagos CO2eq kibocsátás (tonna/tj) CO2eq kibocsátás (103 tonna/év) Arány (%) Vezetékes gáz ,1 103,4 22,4 Távhő ,0 0,0 Benzin, diesel olaj ,2 82,3 17,8 Villamos energia ,2 254,7 55,2 Szén ,5 0,5 Tűzifa 105 0,13 0,01 0,0 Pb gáz ,6 18,5 4,0 Egyéb (brikett, nap energia, stb..) ,0 0,0 Összesen Pécs város CO 2eq kibocsátásnak megoszlása az egyes energiatípusok szerint 2012-ben A fenti táblázatból jól látható, hogy a város villamos energia fogyasztása önmagában a CO 2eq kibocsátás 55%-áért felel, mely a vezetékes gázzal együtt közel 78%-ot tesz ki. 103

104 Amennyiben közelítőleg számítjuk a köz és magánszektor kibocsátását az egyes részterületekre vonatkozóan, akkor az alábbi táblázatban foglalt eredményeket kapjuk: Összes energi a igény (TJ/év) Közcélú energia igény (TJ/év) Magáncél ú energia igény (TJ/év) Átlagos fajlagos CO 2eq kibocsátá s (tonna/tj ) Magán szektor CO 2eq kibocsátás a (10 3 tonna/év) Arány magán szektoron belül (%) Közszektor CO 2eq kibocsátása (tonna/év) Arány köz szektoron belül (%) Köz szektor aránya az összes kibocsátásh oz viszonyítva (%) Fűtési és egyéb , , ,8 2,8 hőigény Közlekedés , , ,4 3,2 Közvilágítás ,2 0 0,0 6 7,2 1,3 Egyéb villamos , , ,5 10,2 energia Összesen ,0 17,5 Arány (%) ,3 85,7 82,5 17,5 Mind összesen (10 3 tonna CO 2eq /év) 461 A CO 2eq kibocsátás alakulása a köz és a magánszektor között Pécs CO 2eq kibocsátása tonna/év. Jól látható, hogy Pécsen a közszféra a város CO 2eq kibocsátásának közelítőleg 17,5%-ért felelt. Pécs lakosainak száma közelítőleg fő, mely alapján a fajlagos CO 2eq kibocsátás 2,95 tonnaco 2eq /fő,év. Ez jóval a magyar átlag és a világ átlag alatti érték. Fontos megjegyezni, hogy ebben a fogyasztási pontokon átvett energiamennyiség CO 2eq kibocsátása van benne. Ehhez hozzáadódnak az alábbiak: - A Pécsi Hőerőmű CO 2eq kibocsátásnak pécsiekre eső hányada (ezzel nem kalkuláltunk, mert az Erőmű az országos elektromos hálózatra táplál, továbbá 100%-ban biomassza alapú, így jelentéktelen mennyiség lenne a pécsiekre eső CO 2eq arány) - A szolgáltatási veszteségek (pl. a távhő vezetékrendszer veszteségéből származó CO 2eq kibocsátási többlet, vagy a benzin benzinkútra történő szállításának CO 2eq kibocsátási többlete). Ezeket a veszteség potenciál elemzés során kell a jelen fejezetben számított energiamennyiség és CO 2eq kibocsátás értékekhez hozzáadni. - Közelítési és becslési pontatlanságokat is tartalmazhat a számítás. Az alacsony fajlagos CO 2eq kibocsátási érték azonban jól mutatja, hogy Pécs ipara mennyire visszamaradott. Hiszen Magyarország CO 2eq kibocsátásának 82%-ért az ipar felel, azonban Pécsen jelentős ipari szektor nincs jelen. Így Pécs világátlag alatti CO 2eq kibocsátásával már most ökologikusabb városnak tekinthető, mint a világ átlagos városai. Ebben kiemelt szerepe van a Pécsi Hőerőmű 100%-ban biomassza alapú termelésének mind villamos, mind távhő oldalról. 104

105 Összegzés A város energiafogyasztása 2012 évben kerekítve közelítőleg 6500 TJ/év volt. Ez az érték a fogyasztási ponton átvett energiamennyiséget jelenti. Ebben az előállítás és helyszínre juttatás veszteségei, illetve a fogyasztónál fellépő veszteségek nincsenek benne. A 4 legnagyobb mennyiségű energiaforrás nagyság szerinti sorrendben: vezetékes gáz, villamos energia, távhő, konvencionális üzemanyagok (benzin, gázolaj). Összességében a fűtési és egyéb célú hőigény adja a város energiaigényének 57%-át. És az is elmondható hogy a másik két nagymértékű fogyasztó az elektromos energia egyéb célú hasznosítása (kb. 24%) és a közlekedés (kb 18%). A város energiafüggősége jelentős, hiszen a lokális és regionális energiahordozók aránya mindössze 23,3%, mely több mint 90%-ban a Pécsi Hőerőmű 2013-ban üzembe helyezett szalmatüzelésű blokkjának köszönhető. A város energiaigényének kereken 46,9%-a interkontinentális beszállítási körzetből származik, mely súlyos mértékű energiafüggőséget jelez. Amennyiben a biomassza tüzelésű blokk nem épült volna ki a Pécsi Hőerőműben ban, akkor az interkontinentális beszállítási körzetből származó energiahordozók aránya 70,2% lenne. A közcélú fogyasztások energiahatékonyságára, illetve a fogyasztás mértékére az önkormányzat illetve az állam pályázatokon keresztül közvetlen ráhatással tud lenni, míg a magánszektorra vonatkozóan csak közvetett eszközök állnak rendelkezésre. Elemzéseink szerint a közcélú energiafogyasztás közelítőleg a város energiafogyasztásának mindössze 14%-a. Az Európai Bizottság a 450 forgatókönyvhöz kapcsolódó Uniós éghajlatvédelmi célkitűzéseket az Európa Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája című dokumentumban foglalja össze. A stratégia a foglalkoztatás, kutatás és innováció, éghajlatváltozás és energia, oktatás, valamint a szegénység elleni küzdelem területén tűz ki célokat, amelyekből a tagállamoknak nemzeti céljaikat kell levezetni. A stratégia energetikai vonatkozású kiemelt céljai az alábbiak: - Üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 20 %-os csökkentése az 1990-es szinthez képest, vagy megfelelő feltételek esetén a kibocsátás 30 %-os csökkentése; - Megújuló energiaforrások arányának 20%-ra történő növelése a végső energia-fogyasztásban; - Az energiahatékonyság legalább 20 %-os növelése. A stratégiai dokumentumra épülő közötti pályázati ciklusban ún. SMART CITY projektekre tudnak majd a települések pályázni. Ezekben olyan komplex településszintű többéves fejlesztési programokkal lehet majd pályázni, melyek a fentebbi célkitűzéseket a lehető legjobban túlteljesítik. Az eddigi energetikai számításainkat tehát célszerű a volt CO 2eq tekintetében is átszámolni. Pécs CO 2eq kibocsátása tonna/év. Pécsen a közszféra a város CO 2eq kibocsátásának közelítőleg 17,5%-ért felelt. Pécs lakosainak száma közelítőleg fő, mely alapján a fajlagos CO 2eq kibocsátás 2,95 tonnaco 2eq /fő,év. Ez jóval a magyar átlag és picit a világ átlag alatti érték. Fontos megjegyezni, hogy ebben a fogyasztási pontokon átvett energiamennyiség CO 2eq kibocsátása van benne. Ehhez hozzáadódnak az alábbiak: - A Pécsi Hőerőmű CO 2eq kibocsátásnak pécsiekre eső hányada (ezzel nem kalkuláltunk, mert az Erőmű az országos elektromos hálózatra táplál, továbbá 100%-ban biomassza alapú, így jelentéktelen mennyiség lenne a pécsiekre eső CO 2eq arány) - A szolgáltatási veszteségek (pl. a távhő vezetékrendszer veszteségéből származó CO 2eq kibocsátási többlet, vagy a benzin benzinkútra történő szállításának CO 2eq kibocsátási 105

106 többlete). Ezeket a veszteség potenciál elemzés során kell a jelen fejezetben számított energiamennyiség és CO 2eq kibocsátás értékekhez hozzáadni. - Közelítési és becslési pontatlanságokat is tartalmazhat a számítás. Az alacsony fajlagos CO 2eq kibocsátási érték jól mutatja, hogy Pécs ipara mennyire visszamaradott. Hiszen Magyarország CO 2eq kibocsátásának 82%-ért az ipar felel, azonban Pécsen jelentős ipari szektor nincs jelen. Így Pécs világátlag alatti CO 2eq kibocsátásával már most ökologikusabb városnak tekinthető, mint a világ átlagos városai. Ebben kiemelt szerepe van a Pécsi Hőerőmű 100%-ban biomassza alapú termelésének. Ezek az eredmények egyben azt is jól mutatják, hogy Pécs adottságai kiválóak ahhoz hogy Európa szinten is példaértékű várossá váljék a CO 2eq kibocsátás egy főre jutó fajlagos értékének csökkentésével és az ökológikus városfejlesztésével. 106

107 II.2. Veszteségek azonosítása A teljes veszteségpotenciál részletes elemzése, illetve a veszteségek kiküszöbölésének forgatókönyve az operatív részben található. Lakossági fűtési célú átalakítási veszteségek A fűtési energiaátalakítás az egyéni földgáz-, tűzifa- és egyéb alapon hőt előállító fogyasztóknál vizsgálható, mert a távhő esetében a veszteségek a távhővezetéken és a hőcserélőkön keletkeznek. A belvárosban sok helyen még mindig konvektorral fűtenek. A régi konvektorok hatásfoka 80-85% körüli, a modern konvektorok 90-94%-os hatásfokkal rendelkeznek 50. A gázkazánok hatásfoka 80-95% közötti, a kondenzációs kazánok %-ot is elérhetnek 51. A faaprítékkal, fával stb. működő kazánok hatásfoka főképp régebbi kazánok esetén % közötti, a faelgázosító kazánok 90%-os hatásfokot is elérhetnek 52. Összességében megállapítható, hogy korszerűbb berendezések használatával a hőenergia 5%-a minden esetben megtakarítható, csak legtöbbször jelentős gépészeti beavatkozással járna. Pécs esetén az egyedi fűtésben a teljes veszteség a fűtési módok arányából becsülve 195 TJ körüli érték, a megtakarítható veszteség TJ. A hőszigetelésben rejlő potenciál, illetve megtakarítási lehetőség a második, operatív részben található, mert annak kivitelezése nem a jelenlegi helyzet, hanem egyes jövőbeli pályák problematikája. Közlekedés átalakítási veszteségek A belsőégésű motorok hatásfoka az 1980-as években 23% (benzin) és 28% (diesel) körül mozgott, azaz a felhasznált üzemanyagok kevesebb, mint harmada fordítódott hasznos munkavégzésre. Napjainkban már nem ritka a 35% feletti hatásfokú motor sem, egyes dieselmotorok 42%-ot is elérnek. A közlekedés során az energiaátalakítás teljes vesztesége 800 TJ körüli érték. A veszteség csökkentése korszerűbb motorokkal és a közlekedés átszervezésével csökkenthető (több tömegközlekedés). A megtakarítható energia kb. 100 TJ körüli érték korszerűbb motorokkal, a közlekedés átszervezésével együtt TJ is lehet. Villamos áram A veszteségfeltárás szempontjából észre kell venni, hogy a fogyasztás kb. 30%-át kitevő ún. egyéb kategóriáról nem lehet pontosan tudni, hogy mit takar, így ennek feltárása és részletes kibontása fontos feladat. A villamos rendszer átalakítása okos hálózattá és önálló városi mérlegkörré alkalmas eszköz a hálózati veszteségek csökkentésére. Mivel ez nem a jelenlegi helyzet feltáráshoz, hanem a jövőbeli pályákhoz tartozik, így ott térünk ki rá

108 Pannon Csoport A Pannon Green 2010-ben 4485 TJ fűtőértékű fát és egyéb biomasszát, vagy biomassza alapú hulladékot égetett el. Ebből kiadott 825 TJ távhőt és 309 GWh áramot, ez utóbbi megfelel 1124 TJ energiának, azaz a fűtőanyag energiájának több mint fele nem hasznosul, a veszteség egy része a termodinamikai körfolyamat elvi korlátai miatt nem csökkenthető, más része technológiailag elképzelhető a jövőben. A város teljes hőigénye 3666 TJ körül mozog a felhasználói oldalon, kb TJ primer oldalon. Ha az eltüzelt biomassza csak hő célú hasznosításra kerülne, 85% feletti hatásfokú tüzelőberendezésekben, akkor 3800 TJ hasznos hőt lehetne kapni, azaz azzal a biomasszával, amely most a távhő 55%-át adja, a város teljes hőigénye nagyjából fedezhető lenne. Mindazonáltal ez a helyzet túlzott leegyszerűsítése, azonban rávilágít arra, hogy a biomassza kapcsolt energiatermelésben történő felhasználása nem a magas hatásfok, hanem a jelenlegi KÁT-támogatás miatt éri meg. PÉTÁV - Távhő rendszer A távhőrendszer legnagyobb problémáját a védőcsatornás technológiával készült vezetékek jelentik, főként az uránvárosi és belvárosi területeken. A vezetékek életkora sok esetben eléri a évet, állapotuk, meghibásodásaik jelentős hőveszteséget és vízveszteséget, távhő ellátásból kieső fogyasztókat okoznak. A vezeték meghibásodásokat a külső vagy belső oldalról induló korróziós hatás okozza. A karbantartási munkákat a PÉTÁV egy hosszú távú szerződés keretében végzi, az elmúlt öt évben a ráfordítás mértéke 130 és 170 millió forint közötti összeget jelentett évente. A ráfordítás jelenlegi nagysága még a vezetékrendszer életkorának, műszaki állapotának szinten tartásához sem elegendő. A vezetékhálózat műszaki színvonalának emelésére, az átlagos életkor csökkentésére évente minimum 400 millió forint ráfordításra lenne szükség. A Pannon csoport által kiadott 1489 TJ távhőből a felhasználó oldalon a PÉTÁV már csak 1266 TJ-t érzékel, azaz a szállítás és hőcsere során 15%-os hőveszteség lép fel. A feltárásban kiderült, hogy a karbantartásra szánt összeg nem fedezi a szinten tartást sem, továbbá a nem PÉTÁV-tulajdonú hőcserélők állapota is rossz. E két téren érhető el javulás, és veszteségcsökkenés Azonban meg kell jegyezni, hogy a város jelenleg sem tudja felhasználni mindazt a hőmennyiséget, amelyre a hosszú távú távhőszerződés szól, ezért rövid távon célszerű a távhő körében bővítést végrehajtani, ezzel az erőmű hatásfoka kis mértékben még növelhető is, az új fogyasztók belépése pedig eltüntetheti a kötbér kockázatát, illetve ha 200 TJ feletti fogyasztással bírna a bővítés köre, akkor a vezetékrendszer korszerűsítése önnön magában alkalmas arra, hogy a többlet forrásául szolgáljon. Az itt elérhető megtakarítás elérheti a 100 TJ-t is. A veszteségek felszámolásának hozzávetőleges ütemezését a vízió adja meg, részletesen pedig az operatív célokkal foglalkozó rész. Fontos megjegyzés, hogy a nyáron fellépő hűtési igény egy része a távhőrendszer segítségével megoldható, bár a kiépítés költsége magas. Ennek bővebb kibontása szintén az operatív részben történik meg. 108

109 Megújuló források helyzete, új energiarendszer Biomassza A DDRFÜ Regionális Energiastratégiája elvként fekteti le, hogy a biomassza hasznosítása kb. 20 km-es körön belül ésszerű 53, ennek ellenére a Pannon csoport 100 km-es beszállítási kört tételez fel a szalmatüzelésű blokk ellátása során. Pécs 20 km-es körzetében 25%-os erdősültséget tételezve fel a fenntartható fanövekmény fűtőértéke TJ körül mozog, azaz a város túlhasználja a környék biomassza potenciálját, vagy másképp fogalmazva túlterjeszkedik egy fenntartható gyűrűn. A biomassza hasznosítás jelenleg a centrális rendszer keretei között történik 4485 TJ energiatartalommal, a Pannon csoport faapríték tüzelésű erőművében, amely távhőt és áramot is állít elő. A lakossági fűtés kb. 50 TJ mennyiségben szintén fa, faapríték, vagy pellet alapú, de ez eltörpül az erőmű felhasználása mellett. A Pannon csoport 35 MW-os, most üzembe lépett blokkja mezőgazdasági melléktermék alapon fog működni, amelyhez évi 240 ezer tonna melléktermék, főként szalma beszállítása szükséges. Ennek fűtőértéke 1035 TJ-nak felel meg, ami a távhőrendszerben kb TJ kiadott hőt eredményez majd, és nagyjából évi GWh kiadott villamos áramot. Ezen működés eredményeképp évente kb, mintegy TJ fűtőértékű biomassza kerül átalakításra, ~55%-os kapcsolt hatásfokkal távhővé és villamos árammá, egy olyan nagy méretű rendszerben, amely méretéből fakadóan is hőveszteséget szenved a hő szétosztása során, továbbá olyan mennyiségű biomasszát használ el, amellyel Pécs teljes hőigényének majdnem 2-szerese is fedezhető lenne 85%-os hőhasznosítású tüzelőberendezések mellett is. Természetesen egy olyan elrendezésben, ahol a hő nyáron is hasznosul hűtési céllal, továbbá télen nagyobb a távhő kihasználtsága, a 70-75% hatásfok is elérhető. Biogáz A kökényi hulladéklerakó alagcsövezett, itt összegyűjtik a depóniagázt, amely egy 0,5 MWe teljesítményű gázmotort üzemeltet. A környéken Bicsérden van legközelebb biogáz-hasznosítás, 0,6 MWe teljesítménnyel, állati trágyára alapozva. A város szennyvíziszapjának hasznosítására tervezett egy biogáz-erőmű, amely gázzal látná el a tömegközlekedés buszait. A jelenlegi projektállás szerint csak áramtermelés lesz a projekt elszámolási időszakában, mert csak az támogatott. A tervezett elektromos teljesítmény: 2*375KW. Szélenergia A Mecsek gerincét leszámítva a megyében nincsen olyan jelentős potenciál, ahol telepítés képzelhető el, a Mecsek csúcsai pedig ökológiai szempontból nem ideális helyszínek. A levegőáramlás teljesítménye rotor-keresztmetszet-m 2 -nként a következő módon számítható: 53 p

110 P 1 = airv A 2 3 ahol P/A az 1 m 2 -re jutó kiszámolni kívánt teljesítmény, ρ a közeg sűrűsége, v pedig az áramlás sebessége. Magyarország esetén a jellemző szélsebesség-értékek 3-4 m/s értékűek, azaz 17.5 W/m W/m 2 -ig terjed. A legszelesebb helyeken, ahol 5 m/s az átlagos szélsebesség, az egy négyzetméterre eső teljesítmény 81 W/m 2. Azonban egy átlagos szélturbina nem hasznosítja a levegőáram teljes mozgási energiáját, hiszen ebben az esetben megállna a levegő a turbinalapátok mögött; csak lelassítja az áramlást. Számítással és méréssel is ellenőrizhető, hogy ez a hasznosulási hatásfok 50% körüli turbinaátmérő-m 2 -nként. Mivel egy szélfarmon kb. a turbinaátmérő ötszöröse a távolság két szélturbina között, hogy a működést ne zavarják a szomszédos turbinák légáramra gyakorolt hatásai, az átlagos egy talajnégyzetméterre eső teljesítmény π/200-ad része az egy négyzetméter turbinafelületre eső teljesítménynek. Ebből kifolyólag az ország területén 1 m 2 szélfarm a legjobb helyeken is legföljebb 0.7-1,2 W/m 2 teljesítménysűrűséggel bír, azaz a város körül erre a célra használható 1-2 km 2 hegycsúcson sem érhető el 1-2 MW teljesítménynél több. Napenergia A városban nem terjedt el tömegesen sem az off-grid, sem a visszatápláló rendszerű napelemek installálása, pedig a Dél-Dunántúl adottságai kedvezőbben alakulnak az országos átlagnál. 1 kwe éves termelése Napsütéses órák Országos 1100 kwh 2000 Pécs környéke kwh 2080 Az OMSZ energetikai térképe szerint 1070 kwh/év villamos áram termelést képes nyújtani 1 kw(e) névleges teljesítményű napelem. A napenergia hasznosításának többféle lehetősége létezik, ezek között vannak a hi-tech től a barkács szintig terjedő megoldások. Jelenleg a fotovillamos rendszerek terén figyelhető meg a legnagyobb árcsökkenés, így azok megtérülése 10 év alá csökken egyes esetekben. PV-rendszerek A fotovillamos rendszerek jelenleg 10-15% hatásfokkal képesek a rájuk eső napfényt hasznosítani, a termelt villamos áramot pedig visszatáplálással az országos hálózatba lehet feladni sziget-üzem kiépítésével saját villamos ellátásra lehet felhasználni Az első megoldás költségei kisebbek, és már a jelenlegi villamos rendszer is alkalmas arra, hogy a jelenleginél jóval nagyobb kapacitással fogadjon PV-rendszereket, egy esetleges smart grid-rendszer pedig akár minden családi ház és lakótömb esetében képes lesz rá. Ebben az esetben Pécsen akár MW 54 wikipédia 110

111 kapacitás is elképzelhető lakossági körben (megfelelő támogatások mellett). Fontos megjegyezni, hogy a napelemek ára versenyképessé kezd válni a hagyományos áramtermelő megoldásokkal szemben is, a szélenergiával együtt (megfelelő potenciál esetén), és az előállított energia formája (áram) alkalmas a szállításra, konvertálásra egyaránt. Koncentráló naperőművek Nagyobb beépítetlen területen lehetséges az olyan naperőművek építése, amelyek nem félvezető technológiával, hanem a napfény koncentrálásával és folyadék felforralásával/felmelegítésével, majd annak hőcseréjével állítanak elő áramot. Ilyen kezdeményezés itthon még nagy méretben nem létezik, kisebb installációk vannak a Bay Zoltán Alapítvány épületén és a Csepeli Rendelő tetején Budapesten. Külföldön azonban többféle változatban is építettek belőlük: egy toronyra koncentrált tükörrendszer (Almeria) vályú alakú horizontális rendszer (SEGS erőmű, Kalifornia) több paraboloid tükörből álló rendszer (Peoria, Arizona) Hazánkban a felhasználást érdemes megfontolni a hazai gyárthatóság és szerelhetőség miatt, ugyanakkor hátrányuk, hogy a fény diffúz összetevőjét nem hasznosítják, amely magasabb páratartalom esetén jelentős teljesítménycsökkenést von maga után. Uránkészletek Bárdossy ( Magyar Tudomány 2011 március) összefoglalja a magyarországi uránkészletek helyzetét, és megállapítja, hogy a Kővágószőlős melletti bánya 0.117% urántartalommal még tonna uránt tartalmaz a MÁFI adatai szerint. A bányát 1997-ben zárták be, mert a kitermelés veszteséges volt. A Wildhorse bányajogot szerzett és kutatásokat indított a térségben. A bátaszéki urántelep uránkoncentrációja kicsi, ahol méter mélységben megtalálták ugyanazt a permi homokkövet, amely a kővágószőlősi előfordulást alkotta. Az átlagos urántartalom itt 0,01 0,1% U, nem rentábilis. A kutatásokat a cég Pécstől nyugatra is kiterjesztette, ahol Dinnyeberki közelében is megtalálták a permi homokkő formációt méter mélységben. A homokkő itt az eddigi elemzések szerint átlagosan 0,13% uránt tartalmaz, ami rentábilis, de egyelőre kitermelhető mennyisége nem ismert. Hulladékban rejlő energia A kommunális hulladék energetikai felhasználása többféle úton képzelhető el: biogáz-kinyeréssel égetéssel pirolizálással A biogáz-technológia a hulladéknak csak azon részét képes hasznosítani, amelyből depóniagáz képződik, ez pedig a hulladék kisebb hányada; az égetés kapcsán olyan aggályok adódnak a kibocsátások kapcsán, 111

112 amelyek egyelőre biztonsággal csak magas technológiai és kezelési költség esetén oldhatók meg, hasonlóan a pirolízis-technológiához. Ennek a résznek a bővebb kifejtése az operatív részben jelenik meg, az egyik pályaalternatíva, a plazmapirolitikus erőművi rendszer kapcsán, a hulladék teljes égéshőjével együtt. Vízenergia A város területén jelentős szintkülönbségek találhatók, azonban nagy vízhozamú patakok híján a vízenergiapotenciál rendkívül kicsi. Ez növelhető lenne tározós erőművek kiépítésével, azonban ez aggályokat vet fel a Mecsek déli oldalának amúgy is túlzott beépítése miatt, ugyanakkor a klímaváltozás miatt fellépő időszakos csapadékterhelés csillapíthatóvá, szabályozhatóvá válna, ezért ennek részletes vizsgálata kívánatos. 112

113 II.3. Pécs város energetikai vonzáskörzetének meghatározása, térképi ábrázolása Az energetikai vonzáskörzetek esetén vizsgáltuk a villamos rendszerből, a földgáz-elosztórendszerből és a biomassza vonzáskörzetből fakadó hatások lehatárolását. A térképi megjelenítés a területi hatást mutatja be. A város jelentős mértékben függ külső erőforrásoktól, helyben lényegében csak a konverziós folyamatok egy része zajlik. Fosszilis források tekintetében a behozatal kiinduló állomása szinte minden esetben Oroszország, így a vonzáskörzet eddig terjed. A villamos áram, és a földgáz-elosztórendszer tekintetében a lehatárolást az újhegyi transzformátorállomás, illetve a pécsi nyomáscsökkentő gázközpont jelenti, ugyanakkor a kapcsolat megmarad az országos rendszerrel mindkét hálózatban. Már egyszerűbb az eset a biomasszát tekintve, amelynek beszállítására a Pannon csoport készített elemzéseket, és 80 km-es kört jelölt meg, mint a beszállítás lehetséges felső határát. A legegyszerűbb kérdést a lokális megújulók jelentik, de a probléma itt is fennáll. Ugyanis a lokális megújuló esetén is egy kettősséggel állunk szemben. Az energiatermelő képesség helyi, ugyanakkor az átalakításához szükséges berendezés legtöbbször külföldi gyártmány 55 Így itt a vonzáskörzet egyrészt néhány 100 méter, illetve akár több ezer km is lehet, a gyártmány életciklusának analízise sem végezhető el mindig kellő pontossággal. Biomassza A biomassza felhasználásából származó hőmennyiség elmarad a fosszilis források nyújtotta lehetőségektől, így célszerű, ha a szállítás távolsága nem nagy. A Pannon csoport által megjelölt 80 km-es kört a térképi ábrázolás 100 km-re tette közúton, és így egy Baranya, Tolna teljes egészét és Somogy jelentős részét lefedő területigényt kapunk. Amennyiben ezt a gyakorlatot követi a működő faaprítékos és a jelenleg az üzemindítás küszöbén álló lágyszárú biomasszás blokk, úgy hatása regionális lesz. A helyzetfelmérésben a DDRFÜ által meghatározott 20 km-es kört véve alapul a biomassza mennyisége nem elegendő az erőmű ellátására. Valószínű, hogy a nagyobb kör igen, ugyanakkor végiggondolva, hogy egy 49,9+35 MW-os biomassza alapú erőmű jelentősen képes kihasználni a tágabb környezet biomasszaproduktumát ezzel túlterjeszkedik a fenntarthatósági körön. 55 Szigorú értelemben az energetikai vonzáskörzetbe nem tartozik bele egy gyártmány külföldön történő előállítása, csak az energiahordozók eredetének helye. 113

114 TÉRKÉP MELLÉKLETEK T9 JELŰ TÉRKÉP 114

115 Villamos energia Villamos energia szempontjából a helyzet összetett. A villamos rendszer két kezelővel rendelkezik, az országos átviteli rendszer 20 kv felett a MAVIR, alatta a regionális szolgáltató kompetenciája. Természetes, hogy Pécs környékén (főképp mivel a Pannon csoport a város szélén helyezkedik el) a MAVIR hatókörébe eső magasfeszültségű vezetékek is jelen vannak, a város szempontjából azonban a 20/10 kv és 0,4 kv feszültségű rendszer a lényeges. A transzformátoroknál lehetséges visszatáplálás, amennyiben nem háztartási méretű kiserőművekről van szó. A nagyfeszültségű villamos vezetékek pirossal jelennek meg a térképen, az újhegyi állomás hatását megyei szintűnek tételeztük fel, noha ez szigorú értelemben véve nem igaz, hiszen az alállomás főképp az erőmű miatt van jelen. A10/0.4 kv-os transzformátorok eloszlása a városban kiegyensúlyozott ahhoz, hogy megfelelő tervezéssel számos betáplálási pont létesülhessen, kihasználva az egyes városrészek megújuló adottságait. Így például a Mecsek déli lejtői különösen alkalmasak napelem-park létesítésére a megfelelő beesési szög miatt; a déli ipari park pedig a számos megközelítési útvonal miatt biomassza-hasznosításra. (LÁSD I.6. fejezet) 115

116 TÉRKÉP MELLÉKLETEK T7 JELŰ TÉRKÉP 116

117 Földgáz A földgáz-elosztórendszert az E-ON üzemelteti, a város jelentős részét lefedve. Mivel a földgázrendszerbe jelenleg nincs mód visszatáplálni, illetve még nem üzemel a város területén, vagy környékén olyan biogázerőmű, amely forrásul szolgálna, ezért ennek vizsgálata jelenleg nem aktuális. (LÁSD I.6. Fejezet) Hatását tekintve a pécsi nyomáscsökkentő telep a megyére kiterjedően van ábrázolva, noha ebben az esetben sem egyszerű határt húzni, illetve kiragadni egy részrendszert az országos rendszerből. 117

118 TÉRKÉP MELLÉKLETEK T8 JELŰ TÉRKÉP 118

119 II.4. Pécs Város SEAP (Sustainable Energy Action Plan) akciótervének beolvasztása A stratégia megvalósításának eszköze: a Fenntartható Energia Akcióterv A város energiastratégiája kijelöli Pécs számára a közép- és hosszú távú energetikai célokat, valamint javaslatokat fogalmaz meg a célok elérését elősegítő intézkedések tekintetében. Az intézkedések megvalósulása azonban csak úgy biztosítható, ha azokhoz felelősöket, finanszírozási forrásokat, humán kapacitást és ütemtervet is rendel a városvezetés. Ezeket a tényezőket egy külön dokumentumban, az energia akciótervben célszerű rögzíteni. Az akciótervek szerkezete sokféleképpen kialakítható, mélysége is különböző mértékű lehet; javasolt ezért olyan formában összeállítani, amely megfelel a potenciális finanszírozási források, főként uniós pénzalapok által támasztott elvárásoknak. Ezt a követelményrendszert az Európai Bizottság által 2008-ban létrehozott Polgármesterek Szövetsége (Covenant of Mayors) fogalmazza meg Fenntartható Energia Akcióterv (Sustainable Energy Action Plan, SEAP) összeállítására vonatkozó útmutatásában. Az Európai Bizottság által 2008-ban létrehozott Polgármesterek Szövetsége helyi és regionális önkormányzatokból álló európai mozgalom, amelynek tagjai önkéntes alapon kötelezik el magukat az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások részarányának növelése mellett. Az aláírók célja, hogy az EU 2020 stratégia által 2020-ra kitűzött 20%-os CO 2 -kibocsátás csökkentést úgy segítsék elő, hogy közigazgatási határukon belül azt maguk is elérik, vagy akár meg is haladják. A szövetség tehát a helyi és regionális önkormányzatokat uniós célkitűzések teljesítése érdekében mozgósítja, ezért a Bizottság a többszintű kormányzás kivételes modelljeként tartja számon. A kezdeményezésnek Magyarországon jelenleg 18 tagja van, 56 a csatlakozás előkészítése pedig számos további önkormányzat esetében zajlik. Ezek közé a települések közé tartozik Pécs is, aki 2013 nyarán írja alá a csatlakozási nyilatkozatot, az alábbi kötelezettségeket vállalva: 1. Megfelelő adminisztratív struktúrák kialakítása; 2. CO 2 Alapkibocsátás jegyzék (BEI) és az Fenntartható Energia Akcióterv (SEAP) összeállítása és benyújtása a csatlakozást követő egy éven belül; 3. Fenntartható Energia Akcióterv intézkedéseinek végrehajtása; 4. Megvalósítás nyomon követése, megvalósítási jelentések benyújtása kétévente; 5. A polgárok mozgósítása és bevonása a teljes folyamatba. Számos önkormányzatnál hiányozhat a célok eléréséhez szükséges emberi/pénzügyi kapacitás és szakmai tapasztalat, ezért a SEAP összeállítása során gyakran energiaügynökségekkel és egyéb szakmai szervezetekkel működnek együtt. Pécs SEAP-jának összeállítását a Central Europe program által finanszírozott MANERGY projekt keretében a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség vállalta. A munka első lépéseként Pécs üvegházhatású gázkibocsátásának mértékét kell meghatározni CO 2 ekvivalens értékre átváltva. Pécs CO 2 Alapkibocsátás jegyzékének összeállítása során az alábbi fogyasztók végső energiafogyasztását szükséges vizsgálni: 56 Tagok 2012.május 15-én: Bogács, Budaörs, Budapest, Bükkaranyos, Bükkszentkereszt, Eger, Felsőnyék, Felsőtárkány, Hatvan, Hernádnémeti, Martfű, Nagykanizsa, Nyékládháza, Ózd, Paks, Sárospatak, Tiszaújváros, Tokaj 119

120 Szektor Megjegyzés Végső hő- és villamos energiafogyasztás épületekben Önkormányzati épületállomány Szolgáltató szektor pl. kiskereskedelmi egységek Lakossági épületállomány Kvótakereskedelem alá nem tartozó ipari épületek Bevonásuk nem kötelező Üzemanyag-fogyasztás a közlekedési ágazatban Önkormányzati flotta Tömegközlekedés Magáncélú és kereskedelmi szállítás Mezőgazdasági járművek Polgármesteri Hivatal gépjármű állománya, önkormányzati tulajdonú cégek (Biokom, Tettye Forrásház, stb.) PK Zrt busz és személygépkocsi flottája Lakossági személygépjárművek, és kereskedelmi, ipari haszongépjárművek Közigazgatási határon belüli mezőgazdasági területeken közlekedő járművek; bevonásuk nem kötelező Közvilágítás villamos energiafogyasztása Városi közvilágítás Egyéb energiafogyasztáshoz kapcsolódó és nem kapcsolódó kibocsátások Hulladék- és szennyvízkezelés Villamos energiatermelés Hőenergia termelés Kezelési eljárások során keletkező CH 4 és N 2 O kibocsátások; bevonásuk nem kötelező a kiszolgáló létesítmények energiafogyasztásából adódó kibocsátások az épületek energiafogyasztásának vizsgálata során veendők figyelembe Csak 20 MW beépített teljesítmény alatti erőművek bevonása lehetséges, amelyek nem tartoznak kvótakereskedelem alá; bevonásuk nem kötelező Bevonhatók, amennyiben közösségi fűtési/hűtési feladatokat látnak el; bevonásuk nem kötelező Mivel az akcióterv az energiastratégia megállapításaira épül, célszerű az energiastratégia helyzetelemzése során is vizsgálni a fenti adattípusokat. Megfelelő adatforrásként szolgálhatnak az alábbi felmérések, adatszolgáltatások: 120

121 Adatigény Pécs MJV Fenntartható Energia Akciótervéhez (SEAP) kapcsolódó CO 2 Alapkibocsátás Jegyzék (BEI) összeállításához Adatigény Adatforrás/Magyarázat Adatszolgáltató Év Önkormányzaton belül Önkormányzati épületek energiafogyasztása Távhő Áram távhő szolgáltató (külön kezelt intézmények) vagy önkormányzat áramszolgáltató (közintézményi A3 díjszabás) vagy önkormányzat PÉTÁV 2001, 2011, 2012 E.On Pécs MJV Elszámolóház - számlák alapján Gáz gázszolgáltató vagy önkormányzat E.On Pécs MJV Elszámolóház - számlák alapján Egyéb tüzelőanyag (tűzifa, szén, olaj, stb.) önkormányzati fenntartású épületek esetében önkormányzat Pécs MJV Elszámolóház - számlák alapján Önkormányzati járművek energiafogyasztása Üzemanyag Önkormányzat üzemanyag-költségeiből fogyasztás számítása, vagy járműflotta átlagos fogyasztásából és az 1 év alatt megtett kilométerek számából számolva. Közvilágítás Önkormányzaton kívül Lakossági energiafogyasztás Önkormányzat / áramszolgáltató Pécs MJV Elszámolóház - számlák alapján 2011-es adatok rendelkezésre állnak Távhő KSH vagy távhő szolgáltató adatai rendelkezésre állnak a KSH adatbázisa alapján, 2001-es és 2012-es adatok PÉTÁV-tól beszerezhetők Áram KSH vagy áramszolgáltató adatai rendelkezésre állnak a KSH adatbázisa alapján, 2012-es adatok E.On-tól beszerezhetők Gáz KSH vagy áramszolgáltató adatai rendelkezésre állnak a KSH adatbázisa alapján, 2012-es adatok E.On-tól beszerezhetők Egyéb (tűzifa, szén, olaj, stb.) - becslés KSH (népszámlálási adatok, specifikus kiadványok Pécsre), Megajoule felmérés 2001, 2011, , 2011, , 2011, , 2011, , , KSH népszámlálási adatai 2001, 2011 KSH Energiafelvétel KSH fizetős adatbázisából megvásárolható 2001, 2011,

122 Önkormányzati bérleményekben működő kereskedelmi és egyéb szolgáltatók energiafogyasztása Távhő Áram Gáz Tömegközlekedés energiafogyasztása Üzemanyag önkormányzat vagy közlekedési vállalat (járműpark átlagos fogyasztása és a megtett kilométerek száma) Személy- és tehergépjárművek energiafogyasztása Üzemanyag Önkormányzat, közlekedési szakértő - korábbi forgalomszámlálási adatok vagy motorizációs index és átlagfogyasztás alapján felállított modell PÉTÁV Pécs MJV Elszámolóház - számlák alapján E.On Pécs MJV Elszámolóház - számlák alapján E.On Pécs MJV Elszámolóház - számlák alapján PKK tanulmány rendelkezésre áll Kötött pályás közlekedés feltételeit vizsgáló tanulmány PKK tanulmány rendelkezésre áll Kötött pályás közlekedés feltételeit vizsgáló tanulmány 2001, 2011, , 2011, , 2011, , 2011, , 2011, , 2011, , 2011, 2012 A 20%-os CO 2 kibocsátás-csökkentési célhoz alkalmazott bázisévként a Polgármesterek Szövetsége az 1990-es évet javasolja, hozzátéve, hogy amennyiben az önkormányzat nem rendelkezik megfelelő részletességű adatokkal erre az évre vonatkozóan, akkor más év is választható. Tekintve, hogy a lakossági energiafelhasználás - ezen belül a fűtési energia - jelentős mértéket képvisel a város energiafogyasztásán belül, olyan évet célszerű választani, amely során megfelelő mélységű lakossági felmérés készült. 57 A legrészletesebb és viszonylag könnyen hozzáférhető adatokat e tekintetben a Központi Statisztikai Hivatal által végzett népszámlálások jelentik, amely legutóbb 2011-ben került lebonyolításra. Ebben a stratégiában az alapszámítások a 2012 évre készültek, ami jó alapot adhat a SEAP-hoz. Az IPCC által kidolgozott módszertan segítségével a város tüzelőanyag fogyasztása ezt követően átkonvertálható CO 2 kibocsátássá. Amennyiben a városvezetés a szennyvíz- és hulladékkezelés során felszabaduló CH 4 és N 2 O kibocsátást is számításba kívánja venni, úgy ezek átváltása is elvégezhető. 58 Jelentős kibocsátási szegmenset képvisel továbbá a városi személy- és tehergépjármű forgalom. Mivel a kibocsátás meghatározásához részletes forgalomszámlálási adatok szükségesek, bázisév választásakor 57 Egyes tüzelőanyagok (pl. brikett, tűzifa, pellet) esetében ugyanis a kérdőíves vizsgálaton kívül más adatforrások nem állnak rendelkezésre a felméréshez. 58 Átváltási arányok: 1 t CH 4 21 t CO 2 ekv ; 1 t N 2 O 310 t CO 2 ekv 122

123 ellenőrizni kell, hogy az adott évre vonatkozóan ezek rendelkezésre állnak-e. Pécs kapcsán a 2010-ben összeállított Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedés-fejlesztési terve c. elemzés biztosít megfelelő mélységű adatokat, aminél a jelenlegi stratégia pontosabb adatokat szolgáltat. A 2010-es vagy 2011-es év választását támasztja alá az önkormányzati villamos energia-, gáz és üzemanyag fogyasztás strukturált nyilvántartását végző Elszámolóháznál elérhető adatok köre is, a szervezeti egység ugyanis három éve üzemel jelenlegi formájában. A CO 2 Alapkibocsátás jegyzék összeállításakor eltérő évek adatai is felhasználhatók, amennyiben a változás tendenciája ismert, számszerűsíthető, és így az adott év adatai átszámíthatók a bázisévre vonatkozó értékekre. Pécs Fenntartható Energia Akciótervének összeállítása során a fenti érvek alapján a 2012es év választása javasolt. A bázisév összkibocsátásának kiszámítását követően szektoronként számba kell venni azokat az intézkedéseket, amelyek a 2020-ra kitűzött legalább 20%-os csökkentést lehetővé teszik. Minden intézkedés kapcsán ki kell jelölni a végrehajtásért felelős szervezeti egységet, a megvalósítás kezdeti és záró időpontját, a finanszírozási igényt, az energia-megtakarítás várható mértékét, a CO 2 kibocsátás csökkenés várható mértékét és amennyiben értelmezhető - az intézkedés kapcsán előállítható megújuló energiaforrás alapú energia éves mennyiségét. Fontos, hogy csak olyan intézkedések kerüljenek felsorolásra, amelyek megvalósítására a városvezetés hatást gyakorolhat. Például a lakossági fogyasztás csökkentését elősegítheti az ipari technológiával épült lakóingatlanok utólagos szigetelésének támogatásával (panelprogram), szemléletformáló kampányokkal, lakosság által pályázható energiahatékonysági alap képzésével. Az önkormányzati energiafogyasztás csökkentésének első lépéseként az épületállomány szigetelését és nyílászárócseréjét célszerű elvégezni pl. 50/50 koncepció keretében (bővebben ld. az intézkedés javaslatokat bemutató fejezetben). Ezt követően érdemes felmérni megújuló energiaforrások hasznosításának lehetőségeit, főleg hőenergia termelés kapcsán. 59 Az energiatakarékos technológiák kiválasztásának elősegítése érdekében a városvezetés bevezetheti a zöld közbeszerzés rendszerét. Közlekedés kapcsán megfontolható intézkedés lehet a kerékpárutak fejlesztése, a tömegközlekedés átalakítása (pl. biogáz üzemű buszok), egyes városrészek forgalomcsillapítása. Fontos, hogy a SEAP önkormányzati és lakossági akciókat is tartalmazzon, de érdemes elsőként az önkormányzati épületeket és eszközöket választani az akciók célpontjául, mert így a beruházások példaértékkel szolgálnak a lakosság és az ipar számára. A korábbi aláírók tapasztalatai alapján az intézkedések eredményeként az energia-megtakarításon kívül elősegíthető a helyváltoztatást nem igénylő szakmunkák és stabil munkahelyek létrehozása; egészségesebb környezet és életminőség; jobb gazdasági versenyképesség és az energiától való nagyobb függetlenség elérése. A Polgármesterek Szövetségéhez való csatlakozás a fentiekből adódóan támogatja a városmarketinget is. Fontos hangsúlyozni továbbá, hogy az akciótervek SEAP formájában történő összeállítása gazdasági célokat is szolgál, könnyebb hozzáférést biztosítva az energetikai fejlesztéseket támogató uniós forrásokhoz: A Kohéziós és Strukturális Alapokból nyújtott támogatások lehívása során a as programozási időszakban előnyt jelent, ha az önkormányzat rendelkezik Fenntartható Energia Akciótervvel, sőt bizonyos pályázati rendszerekben ez a pályázás alapvető feltétele lesz. Pécs Fenntartható Energia Akcióterve január 31-éig készül el. 59 A Dél-Dunántúlon főként nap- és geotermikus energia, valamint a biomassza hasznosításához kedvezőek a feltételek. 123

124 III. Stratégia célok, irányok definiálása Az energia- és veszteségmérleg megerősíti azt a tényt, hogy a város energetikailag függő helyzetben van, kihasználja az agglomerációját, értékes erőforrásokat vonva el onnan. Hiába dolgozik gyakran élenjáró technológiákkal, ha rossz az erőművek méretezése, tehát a teljes energiahatékonysági mutató alacsony, ami a centralizáltság magas fokára utal. A térképi ábrázoláson látható, hogy Pécsett több városrész-központ is kialakítható. Legalább négy ilyen központ azonosítható: a Belváros, Újmecsekalja, Kertváros és Meszes. Ezek a központok lehetnek decentralizált energiakörök, különálló erőművekkel. A távfűtés már kialakított rendszerét meg kell erősíteni külön betáplálási pontokkal, amivel csökkenthetők a veszteségek, és növelhető a biztonság. Ezekben az alrendszerekben termelhető villamos energia, üzemanyagok, és a városrész-központokra való méretezésük következtében az egyébként veszteségként távozó anyagok, emissziók nagyobb eséllyel szolgálhatnak inputként más termelőüzemek számára, ezzel elősegítve az ellátást, a helyi gazdaság fellendülését, a foglalkoztatottság jelentős emelkedését a multiplikátor-hatás következtében, valamint az energia- és élelmezési biztonságot Nem várható a közeljövőben, hogy az alközpontok decentralizált energiakörei mind megújuló energiából álljanak, bár az energiafüggetlenség az európai céloknak megfelelően kiemelt cél, ezért szükségszerűen meg kell vizsgálnia helyben (Pécs és vonzáskörzete) megtalálható fosszilis energiaforrásokra való támaszkodás lehetőségét is. Ezt olyan rugalmas rendszerek segítségével kell megtenni, amely lehetőséget hagy a későbbi megújuló energiaforrások bekapcsolására. Az energiatermelés központi jelentőségű, és a mindennapok részét képezik. Amennyiben ez a helyi társadalomhoz köthető (lsd. közösségi energiarendszerek), akkor ezzel elősegíthető a helyi közösségek kialakulása, megerősödése, ami szintén európai, de kiemelt országos cél is. Az egész rendszernek igazodnia kell a fenntarthatóság követelményéhez, ami egy energiastratégia esetében sem csak az energia hosszú távú és biztonságos rendelkezésre állását jelenti, hanem a természeti főrendszerhez való tudatos alkalmazkodást is. Ennek értelmében figyelni kell arra, hogy a már eddig is túlterhelt természeti környezet állapotát javítsa. A térképi ábrázolás különösen nyilvánvalóvá teszi, hogy egy egységes rendszerről van szó, és nem külön részrendszerekről. Ez megkívánja az eddig funkcionálisan elkülönülten kezelt energetikai területek együttes kezelését, valamint a közös energiarendszereknek a városfejlesztés fejlődés egyéb rendszereivel való összhang biztosítását. Mindezek a stratégiai irányok csak úgy biztosíthatók, ha a város lakóinak az energiatudatossága és rendszerszemléletben való gondolkodása olyan szintre fejlődik, hogy lehetővé teszi a kialakított stratégia megfelelő alkalmazását. 124

125 Politikai irányelvek A stratégiai célok megvalósítása során a következő irányelveket kell betartani: A Nulla-veszteség elvére törekvés, a teljes hatékonysági mutató maximalizálása. A Kék Gazdaság, illetve az ökoszisztémák működésének megfelelően törekedni kell a nulla hulladékkal járó körfolyamatok kidolgozására. A mai technológiai megoldásaink nem támogatják ezt a folyamatot, hiszen pl. a járművek szén-dioxid-kibocsátását a közeljövőben várhatóan nem lehet megakadályozni. Ennek ellenére sok olyan veszteségforrás van, amelyek elsősorban megfelelő méretezéssel minimalizálhatók, esetenként meg is szüntethetők. Itt kiemelt szempont a teljes hatékonysági mutató, ahol a befektetett és a fogyasztónál ténylegesen hasznosuló energiának a hányadosát vizsgáljuk. Nem elég az egyes tüzeléstechnikai eszközök nagyon magas hatásfoka, ha a kibocsátott és nem hasznosított output energiatartalma magas. Ez a probléma leggyakrabban a villamosenergia-előállítás során jelentkezik, amikor a folyamat melléktermékének jelentős része hasznosítatlanul távozik. Javasolt, hogy ennek a szempontnak az érvényesítését ne csak az energiatermelő vállalatoknál tegyük meg, hanem a termelő vállalatok esetében is, ahol a technológiai folyamatok eredményeképpen sok helyen nagy a veszteség. Az energiaellátás biztosítása során a biológiai sokféleség bővítésének elősegítése Egy olyan korban, ahol természetes, hogy a termelési folyamatok során elvesznek a természettől, ennek az irányelvnek az érvényesítése szokatlan, és többnyire érthetetlen. A helyzetfelmérés során ismertetjük az ökológiai lábnyomból levonható következtetést, miszerint kb. kétszeres mértékben túlhasználjuk a természetet, és ez egyértelművé teszi a jelenlegi gyakorlat tarthatatlanságát. Mindenki számára egyértelmű a fosszilis üzemanyagok kitermelésének a jelenlegi gyakorlat folytatása esetén az előbb-utóbb bekövetkező csökkenése, a vita inkább az időpontra vonatkozik. A megújuló energiára való áttérés nagy veszélyeket rejt magában, ha nem vigyázunk a megújuló energiaforrások mennyiségi és minőségi szempontból is fenntartható használatára. A leginkább veszélyeztetett megújuló energiaforrás hazánkban a biomassza. Ezt két, a Pécset leginkább érintő tényezőn keresztül vizsgáljuk, az erdőn és a szalmán keresztül. Az iparszerű erdőhasználat elterjesztése következtében a minőségi egyensúly már három évszázada megbomlott, aminek a helyreállítása (természetszerű erdők visszaállítása) energetikailag nem eredményez rosszabb helyzetet, ellenben a biológiai sokféleség, és az ebből következő mezőgazdasági- ipari hasznosítások jelentős mértékben megnőhetnek. (Lsd. a Kék Gazdaság elvének megfelelő természethasznosítás.) Pécsett a jelenlegi biomassza-erőmű biztosít egyfajta energiabiztonságot a távfűtést tekintve, de ezt nagymértékű veszteséghővel biztosítja (lsd. az előző irányelvnek megfelelő teljes energiahatékonysági mutató alacsony szintjét). Mennyiségileg (zöldtömeg) ezt az erdőterület el tudja látni, de minőségileg (lsd. a természet közeli erdők visszaállításának szükségességét) ezt a fajta erdőhasználatot felül kell vizsgálni. A szalmatüzelésnél hasonló folyamatok játszódtak le, mint az erdő esetén. Lassan teret nyert az ökológiai rendszereket károsan érintő, bár gazdaságilag megtérülő monokultúrás, állattenyésztés nélküli agrárgazdaság, és az ebből származó szalmamennyiség az, amit kiindulópontként használnak a fölösleg kiszámítása során. Az adott terület azonban az ökológiai rendszereink rohamos romlása miatt vissza kell, 125

126 hogy nyerje a saját, organikus működését, és az ahhoz való melléktermék-használatot. Ennek ismeretében újra kell gondolni a szalmatüzelés kérdését, a fölösleg-számítás módszertanát, és a régió rendszerszintű (energia)forrásainak rendelkezésre állását. A távfűtés az egyik leghatékonyabb, legkényelmesebb és legkörnyezetkímélőbb fűtési forma, amire vonatkozóan jól kiépített rendszerünk van, amit nem szabad feladni. A távfűtés (távhő) fogalma azonban több annál, mint amit Pécsett értenek alatta. A évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról 3. paragrafusa (fogalommeghatározások) szerint: p) távhő: az a hőenergia, amelyet a távhőtermelő létesítményből hőhordozó közeg (gőz, melegített víz) alkalmazásával, távhővezeték-hálózaton keresztül, üzletszerű tevékenység keretében a felhasználási helyre eljuttatnak;. Tehát nem az a távhő egyetlen megvalósíthatósági formája, hogy egy központi hőforrásból több kilométer hosszú csőkígyón keresztül szállított forróvízet használunk fűtésre, hiszen az is távfűtés pl., hogy egy lakótömböt egy helyi energiaforrás (akár biomassza-, akár geotermikus erőmű) lát el. Pécs esetben azzal igazolható a biomassza villamosenergia-termelésre való felhasználása során keletkező igen jelentős mennyiségű veszteséghő (lsd. a veszteségtérkép), hogy a legkorszerűbb fűtési formát, a távhőt szolgálja. Ezért a pécsi távfűtőrendszer veszteségforrásait is felül kell vizsgálni, folytatni kell a megújuló energiák rendszerbe állításának biztosítását, és lehetővé kell tenni egy több központú, decentralizált energiaellátó rendszeren nyugvó, rugalmasabb rendszer kiépítését. A városi-, megyei szintű energetikai törekvések egységesítése (Regionális Innovációs Ügynökség, regionális és városi energetikai ügynökségek, energetikai vállalkozások, stb.). A fenntartható energiastratégiákat megvalósító keretrendszerek (pl. SEAP, Smart City) megfelelő szintű alkalmazása. Az egyetemi innovációk felhasználása, a PTE stratégiai vezetőivel való kommunikáció. Európa- és világszerte terjednek a fenntartható energiarendszerek létrehozására irányuló szervezetek, hálózatok. Ezek közül több (mint pl. a SEAP Sustainable Energy Action Plan) konkrét eljárásokat is kidolgozott, amelyek elősegítik a tényleges cselekvést. Ez a keretrendszer használható akciótervek felmérésére, leírására, megvalósítására. A városban és megyében is sok olyan szervezet, vállalkozás, kutatóhely fog energetikai beruházásokba, kutatásokba, amelyek gyakran egymással párhuzamosak, és nem erősítik egymást. Ennek a kiküszöbölésére ezeket az erőfeszítéseket egységesíteni kell, egy olyan hálózatba rendezni, ahol az egyes területek szinergikus hatásukkal egymást erősítve egy egységes stratégia mentén rendeződnek. Az egyes kutatóhelyek eredményeinek gyakorlatorientált alkalmazásokba való átültetése a régió és az egyetem érdeke is, ahol az egymásrautaltság kölcsönös. Ez lehetőséget teremthet az egyetem finanszírozási gondjainak enyhítésére, és a régió vállalkozásainak, intézményeinek hatékonyabb, költségtakarékosabb üzemeltetésére. Erre jó kezdeményezés a Szentágothai János Kutatóközpontban működő Smart City Technológiai kutatócsoport, ahol folynak olyan kutatások, amelyek gyakorlati alkalmazhatósága is biztosítható-biztosított. Az energiatudatosság növelése, és az energiatakarékossági szabályozás kialakításakor a szubszidiaritás elvének érvényesítése. 126

127 A közvetlen fogyasztók azok, akik képesek jelentősen befolyásolni a tényleges energiafogyasztást, képesek takarékoskodni az energiával, energiatakarékos beruházásokat indíthatnak lakossági, vállalati és önkormányzati szinten. Ennek mértéke akár 30-40%-os is lehet, mindenfajta technológiai beruházás nélkül. Ezért fontos az energiatudatosságra való nevelés lakossági, vállalati és önkormányzati-intézményi szinten is. Ez indokolja azt is, hogy az érdekeltségi rendszert is azokra kell helyezni, akik a közvetlen fogyasztók, mert az energiatudatosság így fejtheti ki energiamegtakarító hatását. Stratégiai célok A vízióból és az abból eredeztetett politikákból lebonthatók a stratégiai célok: Az energiabiztonság megteremtése, saját erőforrásokra támaszkodva, decentralizált rendszerek rendszerbe állításával. Az energiaellátás energiamixének meghatározása a jelen állapotból kiindulva a közel jövőbeni energiabiztonságig, majd hosszabb távon az energiafüggőség megszüntetéséig. A közeljövő rövid-középtáv- feladata, hogy a város és régiója energiabiztonsága szavatolva legyen, tehát a külső energiaforrások leállása esetén se fagyjon meg senki, és az alapszintű ellátás biztosítható legyen. Ezt a jelenleg rendelkezésünkre álló erőforrásokból kiindulva kell elérni. A jelenleg működő centralizált rendszereink egy-egy erőforrás intenzív kihasználásán alapulnak, és nem tudják figyelembe venni a már most nagy számban rendelkezésre álló (és a közeljövőben várhatóan tovább gyarapodó) egyéb energiaforrásokat, bár technikailag többnyire képesek rá. Emiatt válik fontossá megbízható decentralizált rendszerek kikísérletezése, rendszerbe állítása. Ez a cél összhangban van a Nemzeti Energiastratégia, NES 2030 azon célkitűzésével, miszerint csökkenteni kell az energiafüggőségünket. A legfontosabb feladatok közé tartoznak az energiahatékonysági és energiatakarékossági intézkedések bevezetése, a megújuló energiaforrásokra való gyors ütemű, de körültekintő átállás (ez összhangban van a Nemzeti Cselekvési Tervvel, ahol a megújuló energiák részarányát 2020-ra 14,65%-ra kell emelni). Ezen kívül fontos elem a helyi, energiabiztonságot adó fosszilis energiák olyan szintű felhasználása, hogy az adott terület természeti környezete gazdagodjon (az entrópia csökkenjen). Ezzel lehet betartani a folyamat egyik feltételrendszerét, ami az irányelvekből következően a város és a vidék természeti környezetének, ökológiai rendszereinek gazdagítása (de legalábbis nem csökkentése). Ennek a célnak a teljesítéséhez olyan energiamixet kell létrehozni, amely alkalmazkodik a jelenlegi helyzethez, és a jövőre vonatkozóan is figyelembe veszi a lehetőségeinket. Az igazán hatékony energetikai portfólió decentralizált rendszerek esetén képzelhető el. Egy olyan energiamenedzsment-rendszer (szervezet), amely összehangolja a városi és a megyei/regionális energiastratégiát, átlátja és átláthatóvá teszi az egyes beruházásokat, cselekvési terveket az érdekeltek számára. Városi és megyei szintű szervezetek létrehozása indokolt, akik együttesen, összehangolva biztosítják a közös energiastratégia megvalósítását. Figyelembe kell venni, hogy az energiabiztonság a jelenlegi és várhatóan a közeljövő technológiai színvonalán csak a város és környezete összefogásával biztosítható. 127

128 Olyan hálózat létrehozása a cél, amely lehetővé teszi az egyes szervezetek függetlenségét, de egyben az összehangolt működésüket is. Biztosítja, hogy az egyes beruházások csak az összehangolt stratégia szerves részeként kerülhessenek megvalósításra. Ezzel kiküszöbölhetők a párhuzamos beruházások, fejlesztések. Várhatóan ez a leghamarabb megtérülő beruházási elem. Az energiatudatosság szintjének növelése, a közvetlen energiafogyasztók érdekeltségének megteremtése. Ez összhangban van a Szemléletformálási Cselekvési Terv azon megállapításával, miszerint a NES 2030 céljainak eléréséhez a pályázati források biztosítása, a szükséges intézményrendszer átalakítások elvégzése, és jogszabály-alkotási feladatok mellett elengedhetetlenül szükséges a társadalom szemléletformálása. (Lásd: Helyzetfeltárás) A közelmúlt gazdag szakirodalma bizonyítja, hogy a decentralizált rendszerek hatékonyabbak, rugalmasabbak, és ha az a rendszer egy közösség által üzemeltetett (a közösségek mérete változó lehet), akkor az is jelentősen növeli a rendszer hatékonyságát. Könnyebben elfogadnak olyan megújuló energetikai beruházásokat (pl. napenergia, szélenergia), amit egyébként elleneznének. Az energiatudatossági szintjük könnyebben növelhető. Ez összhangban van az Országos Települési Koncepcióval, miszerint a megújuló energiaforrások kihasználása alapvetően helyi, kistérségi feladat. Oktatási-nevelési programokat kell kidolgozni lakossági-vállalati-intézményi szinten, az energiatudatosság növelése érdekében. Az így kialakított energiatudatosság úgy hasznosítható, ha olyan ösztönzésiérdekeltségi és szabályozó rendszert vezetünk be, ami a közvetlen fogyasztókat teszi érdekeltté. Egy példa a legérzékenyebb korosztály nevelése: az iskolák esetében jelenleg teljesen mindegy, hogy mennyi az energiaszámlájuk, mivel az esetleges megtakarításokat nem fordíthatnák számukra is fontos célokra (pl. sportszerek, vagy hangszerek vásárlására). Így nem érdekük a tanulók energiatudatosságra nevelése sem. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv (NEHCsT) a időszak alatt a végfelhasználásban 9%-os fogyasztáscsökkentés elérését tűzte ki célul, ami évi 1%-os mérséklést jelent (lakosságönkormányzatok-ipar az első három legnagyobb hatékonyságjavításra kötelezett terület). Tesztelés forgatókönyv-elemzéssel Az elkészült stratégiát a következő, a jövőben várható eseményekre írt forgatókönyvekre kell tesztelni: a b c a fosszilis üzemanyagok mégsem merülnek ki, nem kell változtatni a technológiákon, lassan merülnek ki a hagyományos erőforrások, és hagynak időt az átállásra, valamint A hagyományos energiaforrások gyorsabban merülnek ki annál, mintsem hogy idő lenne a megújuló energiákra történő átállásra. (A jelenlegi tudásunk szerinti legvalószínűbb változat.) Az elkészült stratégiát alá kell vetni annak a tesztelési eljárásnak, hogy hogyan teljesít a három különböző jövőbeni helyzet szcenárió bekövetkezésekor. 128

129 IV. A stratégiai célokat biztosító eszközrendszer A stratégiai irányok után meghatároztuk a stratégiai politikákat, célokat, amely után az eszközrendszer meghatározása következik. Akár saját forrásból (elkülönített költségvetési keret), akár külső forrásból (vállalati vagy pályázati forrásból történő finanszírozási háttér biztosítása) valósíthatók meg a stratégiai célok, a létrehozott projekteknek megfelelően kidolgozottaknak, előkészítetteknek kell lenniük, hogy akár pályázatokra beadhatók legyenek, akár a város által pályáztathatóak legyenek (projektek generálása). Annak érdekében, hogy ezt az előkészítettségi szintet biztosítani tudjuk, végrehajtjuk a külső környezetnek egy formális, minden lényeges területre kiterjedő elemzését. Ezt a STEEPLE elemzés segítségével tesszük meg, ahol sor kerül a társadalmi, technológiai, gazdasági, (természeti) környezeti, politikai, jogi valamint erkölcsi-oktatási területek elemzésére is. Ez alapot szolgáltat a később elvégzendő SWOT elemzés lehetőségek (O) és fenyegetések (T) területeinek a pontosabb meghatározására A decentralizált energiaellátáshoz szükséges energiaforrások, eszközök meghatározása érdekében az eddigi elemzések alapján elvégzünk egy SWOT-elemzést, ahol feltárjuk a város (és energetikai vonzáskörzete) energetikai erőforrásaival kapcsolatos erősségeit, gyengeségeit, valamint a jövőben kibontakozó lehetőségeket és azokat a veszélyeket, amelyeket szintén a jövő hordoz. Ennek a csoportosítása során nem a megújuló-meg nem újuló energiaforrások hagyományos felosztását alkalmazzuk, hanem a helyben rendelkezésre álló (az energiafüggetlenséget elősegítő), illetve a nem helyi fizikai erőforrások szerinti felosztást. A második stratégiai cél (energiamenedzsment-rendszer) vizsgálatához a SWOT elemzésben foglalkozunk a helyi intézményi erőforrásokkal, valamint a harmadik stratégiai cél (energiatudatosság) vizsgálatához a helyi szellemi innovációs erőforrásokkal. Ebben a fejezetben a helyben rendelkezésre álló fizikai energiaforrásokat még egy módszer szerint is elemezzük, ez a BCG mátrix, amely lehetőséget ad arra, hogy egyfajta piaci értékelési szempontot is figyelembe vegyünk a jövőben alkalmazandó, és a régióban rendelkezésre álló energiaforrások kiválasztásánál. A helyzetelemzés részleteinek, illetve a STEEPLE (társadalmi, technikai, gazdasági, környezeti, politikai, jogi és oktatási) elemzés ismeretében meghatározhatók az energiastratégia által követendő célok, irányok. A következőkben a stratégia elkészítésének céljától kezdődően vezetjük le a politikai irányelveken keresztül a stratégiai célokat. A város energiastratégiájának kialakításakor tisztában kell lennünk azzal a ténnyel, hogy az energiastratégia is részstratégia, és illeszkednie kell Pécs városa és környezete stratégiai koncepciójához. A városkoncepció határozottan állást foglal a paradigmaváltás mellett, az energiastratégiához készített helyzetelemzés bemutatja ennek a szükségességét és a lehetőségeit. A városkoncepcióhoz hasonló az energiastratégia időtávja is: év, de ezen belül a stratégia céloknak tartalmazniuk kell a közeljövő, azaz az 5-10 éves időtávra vonatkozó cselekvési terveket is. 129

130 Az energiastratégia kialakításánál is a vízió kialakítása az első lépés. Ennek a víziónak szoros összefüggésben kell állnia a Városfejlesztési koncepció által kialakított vízióval, amelynek mindenképpen paradigmaváltást kell tükröznie. Ennek a paradigmaváltásnak az energiastratégiára vonatkozó fontosabb elemei ismertek, és ezek a következők: 1 Az energiafüggőség csökkentése, 2 Az energiabiztonság megteremtése, 3 A teljes energiahatékonysági mutató (termelt/befektetett energia) maximalizálása a veszteségek minimalizálása érdekében (0 veszteség elve) 4 Közösségi energiarendszerek kialakítása, 5 A megújuló energiák részarányának növelése a biodiverzitás és a természeti tőke növelése mellett. A hosszú távú vízió a fentieknek megfelelően egy városi energetikai rendszer, amely külső energiaforrások hiányában is biztosítani tudja az energiabiztonságot, közösségi tulajdonú, rugalmas és diverz energiaportfólión alapszik, és minimális energiaveszteségre törekszik. Az energiabiztonsághoz szükséges energiamennyiség előállítása saját erőforrásokból helyi erőforrások prioritása újfajta tervezési szemléletet, az un. backcasting tervezési módszert követeli meg, ahol a vízióból kiindulva kell megteremteni a stratégia teljesülésének feltételeit, eszközrendszerét. Először azokat az un. politikai irányelveket kell kialakítani, amelyek áthatják a kommunikációt, a stratégiakészítés menetét, a társadalmasítási folyamatot, a célok meghatározását és a későbbi akciótervek kidolgozását. 130

131 IV.1. A külső környezet elemzése - STEEPLE elemzés A stratégiai célok meghatározásához először a külső nemzetközi, hazai (nem regionális) környezet elemzését végezzük el. Ennek eszköze a STEEPLE elemzés, amely a következő tényezőket foglalja magában: 1. Social társadalmi tényezők 2. Technical technikai tényezők 3. Economic gazdasági tényezők 4. Environmental (természeti) környezeti tényezők 5. Political politikai tényezők 6. Legal jogi/szabályozási tényezők 7. Ethical etikai/nevelési tényezők A következőkben az egyes tényezők részletes elemzése következik. Társadalmi tényezők Hoffman és High-Pippert (2005, p. 54) 60 valamint Lovins (1977) 61 összefoglalják a múlt század történéseinek energetikai szempontú fejlődését. Az iparosított világ elektronikai rendszere olyan jelentős technológiai vívmány volt, amelynek működtetése érdekében komplex szervezeti és vezetési rendszereket kellett létrehozni. Ennek a kifejlesztett rendszernek a működtetéséhez másfajta társadalmi berendezkedés vált szükségessé, hiszen a szocialista-kommunista államok esetén ez a fajta központosított működtetés természetes volt, de a hagyományosan demokrácián alapuló államokban nem. Itt egy autonóm döntéshozatali rendszert irányított egy olyan technikai elit, ami idegen volt a demokratikus működéstől. Az energiahatékonyság (a veszteségeknek a tervezéskor történő figyelembe vétele) nem volt jellemző. Az utolsó évtizedekben azonban ez a fajta társadalmi tudatosság ébredezőben van, hiszen a fogyasztók lassan tudatosodnak, és hosszabb távon nem elégszenek meg az annak örülnek, amit kapnak szemlélettel, hanem a lehetőségeik szerint a kezükbe szeretnék venni az energiaellátásukat, azok hatását is. A fosszilis és nukleáris energiára alapozott termeléssel szemben egyre növekvő társadalmi elégedetlenség társul azoknak a negatív hatásoknak a következtében, mint pl. a rendszerek hozzájárulása a szmoghoz, a savas esőkhöz, a hosszú ideig fennmaradó radioaktív hulladékhoz, légzési és szívproblémákhoz, rákos megbetegedésekhez, és azokhoz az üvegházhatású gázokhoz, amelyek a Föld 60 Hoffman, Steven - High-Pippert, Angela (2005) Community Energy: A Social Architecture for an Alternative Energy Future Bulletin of Science, Technology & Society, Vol. 25, No. 5, October 2005, DOI: / Copyright _ 2005 Sage Publications 61 Lovins, A. (1977). Soft energy paths: Towards a durable peace. New York: Harper & Row. 131

132 klímájának egyre növekvő destabilizálódásához vezetnek (Intergovernmental Panel on Climate Change [IPCC], 2001, 2007, in Hughes, 2009) 62. Az elégedetlenséget önálló, a centralizált rendszerektől független kezdeményezések is kísérték, amelyek egyre inkább bizonyítják az életképességüket. Az ezekből levonható egyik fontos következtetés, hogy a holnap világát a közösségi alapú fenntarthatósági paradigma kellene, hogy jellemezze. Ez még jelentős számú kísérletezéssel jár majd, ahol sokat kell majd próbálkozni és tanulni a létrehozása során (Tonn, 2000, p. 176) 63. Ezek a társadalmi (és technológiai) kísérletek a közösségi alapú technológiák térnyerése, kutatása és megvalósíthatósága körül zajlanak, amelyeket olyan fenntartható közösségek jellemeznek, akik kevésbé kötődnek a globális gazdasági infrastruktúrához és ehhez igazítják a technológiáikat is (lsd. a STEEPLE Technológiai részét). Ennek megfelelően bekövetkezik egy fejlődés és közösségalapú ellátási technológiák alkalmazása az ökológiai lábnyom (az a földterület, amely a városi közösség fenntartásához szükséges) csökkentése érdekében. Ilyen technológiák pl. a városi mezőgazdaság, a kisléptékű energiatermelés, és a szomszédokkal közös vízrendszer (neighborhood water systems), ahol a közösség tudatosan felügyeli ezeket a rendszereket. Rávilágítanak a lokalitás érvényesülési elveire: A háztartások által ki nem elégíthető szükségleteket először a közösségi termelő és feldolgozórendszerből kell kielégíteni, és csak azután máshonnan, pl. importból (Tonn, 2000, p. 175). Ezeket a rendszereket a közösségek építik, figyelnek a fenntarthatóságra és szeretnék kiterjeszteni az irányítást és ellenőrzést az életüket érintő minél több területre. Hoffman - High-Pippert (2005) megállapítják, hogy a fogyasztók tulajdonában lévő közüzemek demokratikusabbak és jobban reflektálnak a közösségi értékekre; jobban orientálódnak a gazdasági fejlődés és a közösség felé. A közösségi energiát sokan úgy látják, mint elkerülhetetlen lépést egy környezetbarátabb elektromosenergia-rendszer felé. Ezzel látják megoldhatónak a tiszta és megbízható energiaformák elterjedését, és véleményük szerint ez elvezethet a nemzetek energiaproblémájának megoldásához is (Hoffman - High-Pippert, 2005, p. 393). Egy ilyen rendszer a kutatók szerint a következő jellemzőkkel bír: önkéntes és nyilvános tagság, demokratikus tagsági irányítás, tagsági gazdasági részvétel, autonómia és függetlenség, oktatás, tréning és információ, együttműködés a szövetkezők között és közösségi érzékenyég. Mivel a közösségi energiarendszerek kialakulásakor az anyagi haszon lehetősége erős, így az anyagi ösztönzés a működés fontos elvévé tehető. Ezzel lehet érdekeltté tenni a résztvevőket a rendszertagságban, de nagyon fontos a szociális elégedettség ereje is. Általában ezek a rendszerleírások keveset beszélnek a közösségi részvétel különböző formáiról, az esetlegesen passzív közösség oktatásáról, vagy a közösség bevonásáról. A pszichológiai oldalát kiemelve meg kell említeni a személyes véleményen alapuló (un. normatív) jelleget. Még ha egy környezeti hatástanulmánnyal bizonyítják is, hogy a közösségnek haszna származik a beruházásokból (pozitív környezeti és gazdasági hatás lesz), ez nem lehet bizonyító erejű azok számára, akik ellenzik a fejlesztést. (E-Cubed, 2005) (Hoffman - High-Pippert, 2005, p. 392) Ide tartozik még az a történeti háttér, hogy ha egy városnak rossz tapasztalatai vannak pld. a nehézipar által kibocsátott légszennyezés miatt, akkor nehezen fogadnak el egy olyan erőművet, amiben hulladékok elégetésével termelnek hőt és/vagy áramot. 62 Hughes, Kristen (2009) An Applied Local Sustainable Energy Model The Case of Austin, Texas Bulletin of Science, Technology & Society Volume 29 Number 2 April Sage Publications / Tonn, Bruce (2000) Technology for a Sustainable Environment - A Futures Perspective Public Works Management & Policy, Vol. 4 No. 3, January Sage Publications, Inc. 132

133 A közösségi rendszerek fontosságát támasztja alá az a tény is, hogy ha a fogyasztók bizalmatlanok egy döntéssel kapcsolatban, akkor lehet az bármilyen jó: ha nem vonták be őket a döntésekbe, nem tapasztalják meg a tényleges döntési szituációkat, nem ismerik a lehetőségeket, akkor könnyen az azonnali elutasítás stratégiáját követhetik. A civil szféra bevonása azzal az előnnyel is jár, hogy a vállalat már az előkészítés során is sokkal alaposabb munkát végez, hogy valóban jó megoldással álljon ki a nyilvánosság elé. Így egy ilyen rendszer a települések, városok, régiók számára igazi Vállalati Felelősség (CSR) gyakorlat is lehet. Technikai-technológiai tényezők Amint azt a társadalmi elemzésnél bemutattuk, az elektromos áram termelésének, szállításának, és a felhasználásának hálózatos megoldása hatalmas technikai teljesítményeket igényelt az elektronikában, a kohászatban, a mérnöki tudományokban és rengeteg egyéb tudományos területen. Az így kialakult rendszert a következők jellemzik: (a) ipari-gazdasági paradigma; (b) a környezetvédelmet leginkább a szennyezések mérséklésével megvalósító erőfeszítések; (c) nagy, műszaki tudományok által uralt és egyedi, a dolgokat önmagukban kezelő megoldások (Tonn, 2000, p. 176). Ezek a rendszerek azonban technikailag sebezhetők, az egyre növekvő integráltságú hálózatok kockázatosabbak, hiszen a bonyolultabb rendszerek könnyebben vezethetnek az infrastruktúra leállásához egy adott ponton (elöregedett vagy túlterhelt rendszer). Ugyanúgy, mint ahogy a társadalmi rendszerek elemzésénél már bemutattuk, a jelenlegi tendenciákhoz ugyanúgy hozzátartoznak a decentralizáltságra irányuló törekvések. Technológiai szinten a holnap világát feltétlenül jellemeznie kell a kisebb léptékű, rendszerorientált megoldásoknak (Tonn, 2000, p. 176). Az elmúlt húsz évben kifejlesztettek olyan új technológiákat, amelyek lehetővé teszik az elektromosenergia-rendszer és a (sok esetben kapcsolódó) távfűtés meghatározóan új típusainak a bevezetési lehetőségeit. Ezek a rendszerek olyan osztott technológiákon alapulnak, amelyek mára már gazdaságossá váltak. Így már a pl. szélenergia versenyképes megoldásnak tekinthető, és hamarosan életképes alapellátási lehetőséggé válhat. A napelemes megoldások költsége nagy ütemben csökken, és a hidrogéncellák fejlesztése is ígéretes (Sawin, 2004 in High-Pippert, 2005, p. 391). A távfűtés fejlődésére jelentősen hatnak a CHP-megoldások is. Ezek az új technológiák kicsik és egyéniek, amelyek a helyi termelésre és az anyagok újrafelhasználására koncentrálnak, valamint kifinomult kisléptékű és új fenntartható technológiákat használnak. Ezek a technológiák lehetővé teszik az okos növekedést (Tregoning, 1997, in Tonn, 2000) amely a társadalmi részben tárgyalt közösségi tulajdonnal/felügyelettel együtt új paradigmát alkothatnak (Gore, 1999, in Tonn, 2000). Ez azonban még nem fedi le a fenntartható rendszerek fogalmát. A fentebb tárgyalt kutatások főként amerikai eseteket vettek alapul, ahol a társadalmi szintű zöld gondolkodás nem annyira elterjedt, így ehhez a két tényezőhöz kapcsolnunk kell még a fenntarthatóság környezeti szempontú biztosítását, ami tartalmazza a természettel való összhang szükségességét is. Ezzel megoldható az a probléma, miszerint a megújuló energiák előnyben részesítése nem oldja meg a szennyezés, hulladék-elhelyezés kérdését, hiszen a rendszerek így már átvezethetők egy három szempontú fenntarthatóságba. A Kék Gazdasághoz illeszkedő megoldások már a fenti, teljes értelemben vett fenntarthatóságot követik. A decentralizált megoldások esetén több lehetőség nyílik több ilyen, igazán természetvezérelt megoldás alkalmazására. A Kék Gazdaság a fizikából, illetve az élő rendszereknek a fizikai törvényekhez helyben történő alkalmazkodásából, megoldásaiból indul ki. Milyen megoldásokat kínálnak az élő rendszerek? Aligha vitatható, hogy sokkal hatékonyabbat, 133

134 fenntarthatóbbat és sokkal természetközelibbet, mint a jelenlegi technológiáink (Pauli 2010, 65.o.) 64. Hatalmas technológiai fejlődés lehetőségét hordozzák magukban a Kék Gazdaság technológiák. Említés szintjén néhány ilyen technológiai kezdeményezés: Fontos alkalmazási terület a piezoelektromos eszközök fejlesztése. Az emberi testhő, a hangok által keltett rezgés, az épületek általi sokféle fizikai hatás kihasználása szinte korlátlan lehetőségeket kínál, lsd. pl. a Fraunhofer Intézet 65 kutatási eredményeit. Egy elemnélküli megoldás az a távirányító, amely a gomb megnyomásakor állítja elő a jel elküldéséhez szükséges áramot. 66 A legjelentősebb alkalmazási területek talán az épületek energiaellátásánál adódnak. A termeszek építészeti megoldása például olyan, hogy a bolyban a páratartalom mindig 61%-os, a hőmérséklet pedig 27 C-os, a külső körülményektől függetlenül. Az ezekeket a körülményeket biztosító szellőztetési rendszereket alkalmazva Zimbabwe-ben, Harare-ben egy tízemeletes irodaházat építettek (Eastgate Kereskedő- és Irodaház), amelyet kizárólag a természetes levegőáramlás hűt és fűt (Pauli 2010, 66.o.). Az épületek energiafelhasználása mintegy 90%-kal kisebb, mint a hagyományos megoldást alkalmazóké, és így a működési költségek is alacsonyabbak 10-15%-kal (Pauli 2010, 65.o.). Az épületeknél több, a Kék Gazdaság elvein alapuló innovációk együttes, komplex alkalmazása célravezetőbb, mivel nagyobb mértékű ökológiai kompatibilitást, és nem mellékesen jelentősebb megtakarításokat eredményeznek (lsd. pl. Anders Nyquistnek, a kék svéd építésznek az épületeit, mint pl. a Laggarberg Iskola Timrå-ban (Svédország)). 67 A zebra csíkjai a természet hűtési rendszerére ad jó javaslatot. A fekete és fehér csíkok felületén lévő levegő hőmérséklete különbözik, ezáltal turbulencia keletkezik, ami hűtő hatással jár. Ezt a technológiát alkalmazva kb. 5-7 fokkal hűvösebb felületet kaphatunk (Pauli 2010, 64.o.). Az épületeknél nyerhetünk még energiát a napos és árnyékos oldalak közötti hőmérsékletkülönbségből, a tetőn kivezetett légkondicionáló berendezésekből kiáramló párából, melegből hogy csak néhány dolgot említsünk. Azok is lehetnek kék megoldások, amelyek javítanak a helyben már elérhető és működő technológiákon, bár önmagukban nemigen minősíthetők kék technológiának. Ilyen megoldás pl. a függőleges szélturbina telepítése a már meglévő, áramot továbbító légvezetékoszlopokra (pilonokra). A telepítés költségei és a szállításból eredő veszteség jelentősen csökkenthető ezzel a megoldással. Az Alcatel-Lucent (Franciaország) már telepít is ilyen eszközöket. 68 Nagyon ígéretesek a tisztaszén-technológákra irányuló kutatások, hiszen megfelelő tervezéssel kiküszöbölhetik (jelentősen csökkenthetik) a technológiai folyamatok során általában keletkező veszteséget (lsd. pl. a plazma- és pirolízistechnológiával működő berendezéseket) Pauli, Gunter (2010) A Kék Gazdaság, PTE Kiadó, Pécs 65 Fraunhofer Institute for Physical Measurement Techniques /index.jsp Nagyon jó áttekintést ad az iskolában alkalmazott építészeti megoldásokról az építész egy előadásában (Anders Nyqvist - EcoCycleDesign as a tool for designing and planning): 68 ld. pl eset. 69 pl. (letöltve: június 9.) 134

135 A fejlesztés alatt álló, vagy már működő új technológiák beépítésére is fel kell készülni. Ilyenek pl. a használt gumi pirolízises átalakítása () vagy a Kék Gazdaság egyik mintavállalataként nyilvántartott Novamont által kifejlesztett és alkalmazott technológiák jövőbeni beépítése. 70 Gumi, Novamont Gazdasági tényezők Mind a kőolaj-, mind a gázárak 2002 óta a többszörösére emelkedtek. 71 Ez akkor is tény, ha esetleg még nem kellene számolnunk az olajcsúcs (a maximálisan kitermelhető kőolaj mennyisége) következményeivel, de valószínűsíthető, hogy már most kell vele számolni. Ennek következtében azok a technológiák, amelyek még gazdaságtalannak bizonyultak a nagyon olcsó fosszilis energiák miatt 72, mára már gazdaságossá váltak-válnak (lsd. az előző, technológiai részt). Másik tényező, ami előtérbe kerül, az a rendszerszintű gondolkodás. A csak egy tényezőre irányuló üzleti modell, amely még mindig uralja a gondolkodásunkat és a gazdasági életet, a centralizált rendszerek hozadéka, következménye. Ilyen szempontból iparági meghatározó tényező az olcsó vagy drága energia, de versenyez más szektorokkal az infrastruktúráért (pld. szállítási kapacitások), a természet és a tér használatáért (biomassza megtermelése, földhasználat). Ez utóbbit tekintve ezek a hatások egy város közigazgatási határán kívül is hatnak (lsd. még az utolsó, etikai tényező tárgyalását). A Kék Gazdaság szemlélete megköveteli a rendszergondolkodást, így az energiakérdést is a rendszer többi tényezőjével együtt kezeli. Itt már nem versenyhelyzetről, hanem egy rendszer egymást kiegészítő, segítő elemeiről beszélünk, és mint ilyen, a rendszer gazdaságossági-megtérülési értékei is változnak. A jelenlegi üzleti modelljeink az erőforrás-hatékonyságot helyezik a központba, és így a részekből rakják össze az egészet (ilyen pl. a STEEPLE szemlélet is). A rendszerszemlélet ezzel szemben megkívánja az egyes erőforrások rendszerszintű figyelembe vételét, és ezzel összhangban várja el az erőforráshatékonyságot. (Mintha egy közös rendszerből bomlana ki a STEEPLE-elemzés). Természeti környezeti elemzés Amint arra már a fenti (STE) elemzések során utaltunk, a technológiai és társadalmi fenntarthatósághoz a környezeti fenntarthatóságot is hozzákapcsolják azok a haladó irányzatok, amelyek az egész rendszert komplex módon kezelik. Ilyen szemlélet a technológiai résznél már jellemzőiben tárgyalt Kék Gazdaság is. Az alapul szolgáló ökológiai elmélet szerint a természet öt birodalma (prokarióták, eukarióták, növények, gombák, állatok e felsorolás szerint az utolsó csoportba sorolva az embert is) az energiát és a tápanyagokat körfolyamatokon keresztül, közel 100%-os hatékonyságával áramoltatják. Egy Kék Gazdaságban 73 az emberi technológiáknak, energiatermelő rendszereknek illeszkedniük kell a természeti ökoszisztémákhoz. 70 Lsd. pl. a Novamont tevékenységéről: (letöltve: ). 71 A kőolajárakról lsd. pl. (http://inflationdata.com/inflation/inflation_rate/historical_oil_prices_table.asp); a gázárakról: iaárak%20az%20elmúlt%2010%20évben (mindkettő letöltve: június 9.) 72 Lsd. a technológiák egyre csökkentő EROI-mutatóit. 73 Pauli (2010), illetve a 135

136 Az energetikai rendszereket tekintve is ehhez kell alkalmazkodnunk, ahogy Tonn (2000, p. 176) ezt meg is állapítja: A holnap világában a környezetet vissza kell helyezni (reenvironmentalize) azokra a területekre, ahol élünk és dolgozunk. Erre nagyon jó lehetőséget biztosít az a fajta megújuló energiahasználat, ahol ez látványosan történik, mint pl. a biomassza-tüzelésre való áttérés (lsd. az etikai tényezők elemzését), amely rendkívül fontos tényező a jövőbeni fejlődés szempontjából. A megújuló energiák a jelenlegi technológiai fejlettségi színvonalunkon azonban még az energiafelhasználásunk olyan kis részét képesek csak fedezni, ami nem teszi lehetővé a fenntartható rendszerekre történő azonnali átállást. Ezért szükségnek látszik azokon a helyeken, ahol ez elérhető, a fosszilis energiák tiszta technológiával történő felhasználása, amely időt és teret adhat számunkra a valóban fenntartható energiarendszerekre való átállásra. Figyelmeztető jel az az út, ahogy az amerikai ill. kanadai energiatermelő vállalatok próbálják ezt az átállást megoldani: a palagáz-technológia ugyanis legfeljebb az önállósodás irányába mutat, de jelentős környezetszennyezési jellemzői miatt semmiképpen nem tekinthető még ideiglenesen megfelelő megoldásnak sem. Politikai tényezők Az Európai Unió 2006-ban megújított az Európai Uniós Fenntartható Fejlődési Stratégiáját, amelyben hét kulcsterületet, prioritást jelölt meg 2010-ig 74 (máig ható prioritások): klímaváltozás és tiszta energia, fenntartható termelés és fogyasztás, a közegészségügy erősítése, a természeti erőforrások jobb menedzsmentje, a társadalom bevonása a döntésekbe, demográfia és migráció kérdése, valamint a globális szegénység elleni küzdelem A tiszta energia első helyen szerepel, de a többi tényezőben is egyértelműen benne van az energia, és ezen belül a távfűtés is. Az energiaellátás vonatkozik a fenntartható termelésre és fogyasztásra is. A természeti erőforrások jobb menedzsmentje erősen érinti a megújuló energiaforrásokat. A társadalmi részvétel kérdését az első (társadalmi) pontban tárgyaltuk. Az energiaellátás biztonsága érinti az utolsó tényezőt, a globális szegénységet (a meleghez való jog és lehetőség). Jogi/szabályozási tényezők A megújuló energiával kapcsolatos jogszabályokat, törekvéseket a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének a Közigazgatási eljárások és területrendezés pontja összefoglalja. A későbbiekben olyan integrált útmutatót összeállítására kerül sor, amelyben megtalálhatók egy dokumentumban a megújuló energiaforrásokra vonatkozó beruházásokra, illetve eljárásokra vonatkozó szükséges információkat. 74 Council of the European Union: Review of the EU Sustainable Development Strategy (EU SDS) Renewed Strategy,

137 A Cselekvési Tervben leszögezik, miszerint Az Új Széchenyi Tervben egyértelmű en megfogalmazott kormányzati törekvés a helyi közösségek munkahely teremtő és munkahely megőrző képességének javítása, a helyi energiaszükségletek, helyi erőforrásokkal történő mind nagyobb arányú kielégítése, ezen keresztül kedvező gazdasági és társadalmi hatások elérése. A lokális kis- és közepes kapacitások engedélyezési és szabályozási eljárásának egyszerűsítése, kiterjesztése nevezett hatások elérését szolgálja. (NCsT, p. 53) Határozott törekvés mutatkozik a kormányzat részéről arra vonatkozóan, hogy egyszerűsítsék a vállalkozások bürokratikus terheit benne az energetikával kapcsolatos engedélyezési háttér bonyolultságát, összetettségét (esetenként több főhatóság, szakhatóság vesz részt a folyamatban). A jogalkotás csak megfontoltan láthat hozzá a jogszabály módosításokhoz, mivel az energiaellátás biztonsága kiemelten fontos tényező, és ezt jelenleg a centralizált energiarendszer biztosítja. Ennek a következménye az pl., hogy a szélenergia felső határát 330 MWe-ban határozták meg jelenleg, és a jövőbeni felső korlátot is messze egy jelentős szint alatt állapították meg: 2020-ra 750 MWe. Ebből 10 MWe a törpe-szélerőművek, illetve az egyéb kis kapacitású erőművek várt teljesítménye. (Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve) Az okos hálózatok megjelenésével (ahol ezeket az illeszkedési problémákat a decentralizált hálózatok megoldják), ez a teljesítménykorlát növelhető. A biomassza-tüzeléssel kapcsolatos jogszabályalkotás még nem kapcsolódott össze a természetvédelem tudományos hátterével és a föld termőképességét szem előtt tartó gazdálkodási formákat is figyelembe vevő gazdálkodási módszerek lehetővé tételével. Ez viszont kiemelten fontos terület (lsd. pl. az Unió fenntarhatósági törekvéseit), és ha az Európai- hazai jogszabályok még nem érnek el addig, hogy ezeket a tényezőket is beépítsék a szabályozásokba, stratégiai előnyünk származhat abból, ha a regionális szabályozás terén először lépünk. Ez a szűkebben vett rövidtávú gazdasági érdekeknek látszólag ellent mond, de ezek a gazdasági érdekek nem feltétlenül a régiót gazdagítják, illetve jelenleg még sok, a társadalomra terhelt (un. externális) költséget nem fizettetnek meg az energiatermelő vállalattal (nem internalizálnak). Megvan a törekvés arra vonatkozóan, hogy a tüzelési célú biomasszatermesztést csak a degradálódott illetve nem használt földterületekre korlátozzák, de a gazdaságossági megfontolások (mint minden növény, az energiacélú ültetvények is a jobb földben hoznak nagyobb hozamot) ezeket a gyakorlatban könnyen felülírhatják. Az energiaköltségek terheinek mérséklésére a centralizált rendszerekben is keresik a megoldásokat. Ilyenek a rezsiköltség-csökkentési lépések amelyek pl. Magyarországot jellemzik 2013-ban. Bulgáriában nem költségoldalról, hanem ellátási oldalról próbálják a városi döntéshozók az 1990-es évek óta szervezetten keresni a lehetőségeket. Ilyenek pl. az utcai világítás kikapcsolása, vagy a lakások belső hőmérsékletének egy bizonyos minimumszinten tartása. A folyamat során azonban az adminisztráció okozta nehézségek jelentkeznek: a törvényhozás elégtelensége, a pénzügyi eszközök elégtelensége, szegényes beruházási gyakorlat és elégtelen szervezeti és ember kompetenciák (Nakova, 2007, p. 249) 75. Etikai-nevelési tényezők A Társadalmi tényezők részben már kifejtett közösségi tulajdon, technológiai megoldások, a gazdaságossági megfontolások valamint a fenntarthatóság környezeti szempontú feltételeinek való megfelelés együttesen egy komplex fenntarthatóságot biztosíthatnak a jövőben. Eltekintve a technológiai 75 Nakova (2007) Energy Efficiency Networks in Eastern Europe and Capacity Building for Urban Sustainability: The Experience of Two Municipal Networks Centre for Energy Efficiency Indoor Built Environment 2007;16;3:

138 vonatkozásoktól, ezek a tényezők már etikai tényezőknek is tekinthetők, különösen a környezeti fenntarthatóság biztosítása. Ezt az etikai oldalt hangsúlyozza Hoffman - High-Pippert (2005, 59.o.) is. Véleményük szerint a legfontosabb, és általában figyelembe nem vett energetikai kérdések nem technikaiak vagy gazdaságiak, hanem főként társadalmiak etikaiak. Szintén etikai kérdésként kezelendő, hogy az energetikai beruházások (különös tekintettel a biomasszával kapcsolatos beruházásokra) és az energiarendszerek kiépítése, működtetése a természeti és az épített környezetet átalakítja, elsősorban vidéken (de a városokban is). A felhasználók viselkedésének megfigyelése fontos, mivel ezekben a decentralizált(abb), mindenki által látható energiarendszerekben (napkollektorok, napcellák, szélturbinák, helyi CHP gázmotorok, biomassza) már szemmel láthatóak az energiaforrások, amelyek fokozzák a felhasználók energiatudatosságát és hozzájárulhatnak az energiahatékonyság növeléséhez is Újabb tényező, hogy a decentralizált rendszerek közösségi tulajdonban jobban elszámoltathatók, nem diszkriminálnak, általában nonprofit intézmények. A nyilvános ülések a működés szerves részét képezik, ennél fogva az etikai kérdések jobban előtérbe kerülhetnek. 138

139 IV.2. Pécs város energiaforrásainak SWOT elemzése Az alábbi táblázat tartalmazza a Pécs és vonzáskörzetének energiaforrásaira készült SWOT-elemzését. Az elemzés során alkalmazott csoportosítás nem a megújuló-nem megújuló energia szerinti felosztás mentén szerveződött, hanem a helyi (Pécs és az energia szempontú vonzáskörzete) illetve nem helyi, valamint a termelői-intézményi-kutatásfejlesztési erőforrások mentén. 139

140 ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK PÉCS ÉS VONZÁSKÖRZETE ENERGIAFORRÁSAI 1. NEM HELYI FIZIKAI ENERGIAFORRÁSOK ATOMENERGIA PAKSI ATOMERŐMŰ Hosszú távú alapellátás magas kihasználtság tervezhető üzemvitel KOCKÁZATI TÉNYEZŐK, Az emberi egészségre ártalmas hulladék Tárolási nehézségek Az urán felhasználásra kész állapotba hozása nem Magyarországon történik az uránkészletek ki fognak merülni baleseti kockázatok FONTOS ELEMEI A MEGÚJULÓ (ALTERNATÍV) ENERGIAFORRÁSOKRA VALÓ ÁTÁLLÁS IDŐSZAKÁNAK Gázellátás Közlekedés Villamos energia Mélyvölgyi időszakban tárolható FÜGGÉSBEN TARTÁS Nem elég határozott átállási terv esetén Nem megfelelő helyettesítő energiaforrások esetén ÚJ BLOKK ÉPÍTÉSE túl sok alaperőmű veszélyezteti a villamos ellátás biztonságát a Duna nem képes 4 GW hűtésére nyári alacsony vízállásnál 76 SZÉN SZÉNELLÁTÁS Tüzépeken kapható lengyel, cseh, német szén Elégetése ÜHG kibocsátással jár a jó fűtőértékű szénlelőhelyek kimerülőben vannak Helyi erőforrás is, tiszta technológiával hasznosítható SZÉN HASZNOSÍTÁSA ha nem tiszta technológiában történik, jelentős szennyezés és ÜHG-kibocsátás csak energetikai szemléletű hasznosítás esetén energiaveszteség lép fel 76 A magyarországi klímaforgatókönyvekből és a folyó kisvízi hozamának ingadozásából egyértelmű veszélyek tárhatók fel a vízhiányos időszakban. Érdemes megjegyezni, hogy a franciák néhány erőmű esetén már most hasonló gonddal küzdenek. Hűtőtornyok alkalmazása a problémát kikerüli.

141 KŐOLAJ BENZINKUTAK RENDSZERE A közlekedési hálózat kiszolgálására megfelelően kiépített rendszer az üzemanyag kompatibilis a legtöbb motorral KŐOLAJ, MINT ENERGIAFORRÁS zöldíthető forrás könnyen szállítható elfogadott KŐOLAJ, MINT ENERGIAFORRÁS drágul hozzáférhetősége nehezedik égetése károsanyag (Nox, Sox, pernye) és ÜHG-kibocsátással jár LEHETŐSÉG BIOÜZEMANYAG HASZNÁLATÁRA alga alapú üzemanyag esetén könnyen keverhető és könnyen elosztható a jelenlegi rendszerben FÜGGÉSBEN TARTÁS Nem elég határozott átállási terv esetén Nem megfelelő helyettesítő energiaforrások esetén BIOÜZEMANYAG termőföldért folyó versengés veszélye FÖLDGÁZ KIÉPÍTETT HÁLÓZAT Több, mint fogyasztó Több, mint kétharmaduk fűtésre is használja Kényelmes fűtési forma pillanatnyilag olcsó könnyen szállítható elfogadott ÜHG-kibocsátás importfüggés hozzáférése nehezedni fog LEHETŐSÉG BIOGÁZ HASZNÁLATÁRA A vezetékrendszerbe betáplálható helyben előállított biogáz LEHETŐSÉG HATÉKONYABB TECHNOLÓGIA HASZNÁLATÁRA kogenerációs erőművek FÜGGÉSBEN TARTÁS Nem elég határozott átállási terv esetén Nem megfelelő helyettesítő energiaforrások esetén hamis biztonságérzetet ad a palagáz készletek becsült nagysága miatt 2. HELYI FIZIKAI ENERGIAFORRÁSOK URÁN Az országban csak itt fordul elő említhető mennyiségben Az érc urántartalma alacsony Drága uránár esetén megtérülhet KOCKÁZAT Nagy egészségügyi kockázattal jár A város kialakított ökovárosi imázsát tönkreteszi, és

142 KŐSZÉN FEKETESZÉN-VAGYON Máza-Szászvár közel van hazánk egyetlen feketeszén-lelőhelye SZÉNVAGYON LÉGSZENNYEZÉS Hagyományos (közvetlen fűtési célú) használata esetén erősen szennyezi a város levegőjét használata újra növeli az ország ÜHG-kibocsátását TISZTASZÉN-TECHNOLÓGIA Lehetővé teszi az átállást a megújuló energiákra, időtartalékot képez Lehetőséget ad a levegőminőség javítására 77 lehetőséget ad sokoldalú foglalkoztatásra lehetőség sokféle ágazat beindítására (K+F, energetika, mezőgazdaság, ipar, bányászat) csökkenti a hozzá alakított stratégiák sikerességének esélyét KOCKÁZAT A hulladékként keletkező melléktermékek nem megfelelő elhelyezése Az okozott környezeti károkat nem kezelik a csökkenő entrópia elvének megfelelően A haszon nem a területen belül kerül visszaforgatásra nem teljes ciklusban épül ki a tisztaszén technológia várhatóan magas kitermelési költségek TÜZIFA ELLÁTÁSBIZTONSÁG Centralizáltan, de a régió erőforrásaira támaszkodva lehetőséget teremt az ellátásbiztonságra MENNYISÉG viszonylag nagy mennyiségben Alacsony fűtőérték speciális kazán nélkül rossz hatásfok, nem tökéletes égés Az erdők ökológiai fenntarthatóságához nem elég az általános, jelenleg elterjedt erdészeti gyakorlat Komplex adaptív rendszerekben a teljes mennyiség hasznosítható, nincs veszteség sokféle folyamatban hasznosítható, nemcsak energetikai keretek között Nagy mennyiségben hasznosítva a tájra gyakorolt negatív hatás megnőhet nem komplexen hasznosítva energia és nyersanyagveszteséggel jár 77 Amennyiben a szintetikus üzemanyag elterjed a hagyományos olajszármazékok égéséből származó korom nem kerül ki a levegőbe, így a tökéletesebb égés miatt tisztul a levegő.

143 érhető el közel karbon-semleges TECHNOLÓGIA ismert technológia könnyű termesztés, tapasztalatok KÉK GAZDASÁG KONZORCIUM - PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ENERGIASTRATÉGIÁJA GEOTERMIA TISZTA TECHNOLÓGIA sokrétű hasznosítás (áram, távhő, ipari, mezőgazdasági stb) Magyarországon könnyen elérhető DRÁGA TECHNOLÓGIA a megtérülési idő 10 év fölötti hi-tech berendezések szükségesek (ORC turbina, vezérlés) PÉCS KÉSZLETEI a város körül a geotermia jó adottságú, a városban magában gyenge BARANYA MEGYE ÉS PÉCS GAZDAG EFŐROFFÁS-ELLÁTOTTSÁGA Nagy felhasználatlan készletek vannak KOCKÁZAT A visszasajtolást nem kivitelezik megfelelően Lehűl a vízkészlet FOTOVILLAMOS ENERGIA TISZTA TECHNOLÓGIA letisztult könnyen telepíthető elfogadott IDŐSZAKOS HASZNÁLAT nem áll állandóan rendelkezésre kicsi működési idő az év egészéhez viszonyítva még drága kicsi a hatásfoka tömeges alkalmazása okos villamos hálózatot igényel ÚJ, JOBB HATÉKONYSÁGÚ TECHNOLÓGIÁK MEGJELENÉSE A hálózati árnál kedvezőbb árak építkezés, felújítás során felhasználható sokfunkciós elemek (cserép, tető, fal stb.) fotovillamos funkcióval A NAPELEMEK ÖSSZETÉTELE Ritkafémek használata RENDSZERVEZÉRLÉSI GONDOK az intermittens betáplálás felboríthatja a villamos rendszer egyensúlyát NAPKOLLEKTOR TISZTA TECHNOLÓGIA elterjedt egyszerű technológia IDŐSZAKOS HASZNÁLAT nem mindig elérhető hatásfoka kicsi ENERGIAMEGTAKARÍTÁS Gyors elterjesztése gyors megtérülést és

144 kiforrott csak hő célú hasznosítás télen kevésbé használható energiamegtakarítást tesz lehetővé. További hatásfok-növelés versenyképessé teheti PASSZÍV NAPENERGIA-HASZNOSÍTÁS SZEMLÉLETVÁLTÁSSAL MÁR NAGY EREDMÉNYEK ÉRHETŐK EL INKÁBB ÚJ ÉPÍTÉSEKNÉL HASZNÁLHATÓK, AMELYEKBŐL EGYRE KEVESEBB VAN ÚJ ÉPÜLETTERVEZÉSNÉL FIGYELEMBE VEENDŐ NYÁRON ÁRNYÉKOLÁS NÉLKÜL TÚL MELEG HÁZAT EREDMÉNYEZHET BIOGÁZ MEGÚJULÓ ENERGIA, HULLADÉKHASZNOSÍTÁS ÁLTAL FEJLESZTHETŐ kiforrott elfogadott melléktermékekkel is üzemel NEHÉZ JÓL BEÁLLÍTANI, A BEVÁLT TECHNOLÓGIÁKAT PONTOSAN KELL KÖVETNI a biomassza kis része hasznosul magas technológiai fegyelmet kíván igazán jól csak mezőgazdasági főtermékekkel működik HULLADÉKFELHASZNÁLÁS ENERGIATERMELÉSRE kommunális hulladék egyik hasznosítási formája összekapcsolható gázvisszatáplálással összekapcsolható földgáz-alapú közlekedéssel NEM MEGFELELŐ ÉPÍTÉS ESETÉN A BERUHÁZÁSI KÖLTSÉG ELVÉSZ alacsony hatásfoknál nem térül meg nem zárt ciklusban a mg-i terület kimerüléséhez vezet MEZŐGAZDASÁGI MELLÉKTERMÉKEK, SZALMA, CÉLSZERŰEN HASZNÁLVA JÓ ENERGIAFORRÁS jelenleg nincs állatállomány, amely hasznosítja hazánkban sokfelé keletkezik, nagy mennyiségben KIS ENERGIASŰRŰSÉG, NAGY SZÁLLÍTÁSI KÖLTSÉG AZ ENERGIÁT FELESLEGESEN MOZGATJÁK Előbb elhozzák, és energia formájában visszaviszik Zárt ciklusban számos egyéb alkalmazás lehetséges az energetikai mellett VESZÉLYEZTETI AZ ÁLLATTARTÁS ÚJBÓLI BEVEZETÉSÉT nem ad teret az állattartási célú hasznosításra KONZERVÁLHAT EGY HIBÁS MEZŐGAZDASÁGI STRUKTÚRÁT

145 KOMMUNÁLIS HULLADÉKBÓL ENERGIA MINDIG RENDELKEZÉSRE ÁLL HASZNOSÍTÁSA BEVÉTEL, KEZELÉSE KIADÁS LENNE SZERVES ANYAGBAN GAZDAG SZÉNBEN GAZDAG jelenleg nem fenntartható módon hasznosul (lsd. pl. a politikai irányelveket) A VESZÉLYESANYAG-TARTALMAT NEHÉZ LOKALIZÁLNI nagyvárosokban nehézfémben, mérgező anyagban dúsabb lehet égetése nem jelent fenntartható megoldást 78 MINDEN HULLADÉK NYERSANYAG, CSAK ISMERNI KELL A FELHASZNÁLÁSI MÓDOT komplex adaptív rendszerekben nagy mértékben hasznosulhat számos folyamat alapja lehet A VESZÉLYES ANYAGOK A LEVEGŐBE KERÜLHETNEK Egészségügyi kockázat NEM ZÁRT CIKLUSBAN HASZNOSÍTVA VESZÉLYFORRÁS dioxin és egyéb veszélyes anyagok képződhetnek égetése közben SZENNYVÍZ MINDIG RENDELKEZÉSRE ÁLL HASZNOSÍTÁSA BEVÉTEL, KEZELÉSE KIADÁS LENNE SZERVES ANYAGBAN GAZDAG SZÉNBEN GAZDAG A VESZÉLYESANYAG-TARTALMAT NEHÉZ LOKALIZÁLNI nagyvárosokban nehézfémben, mérgező anyagban dúsabb lehet MEGFELELŐ SZENNYVÍZHASZNOSÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK KIFEJLESZTÉSE komplex adaptív rendszerekben nagy mértékben hasznosulhat számos folyamat alapja lehet NEM ZÁRT CIKLUSBAN HASZNOSÍTVA VESZÉLYFORRÁS SZÉLENERGIA ÁLLANDÓAN MEGÚJULÓ ENERGIA letisztult könnyen telepíthető részben elfogadott IDŐSZAKOS HASZNÁLAT bár a pv-nél jobb, futási faktora alacsony betáplálása véletlenszerű még drága AZ ÚJABB TECHNOLÓGIÁK ALACSONYABB SZÉLERŐSSÉG MELLETT MŰKÖDHETNEK függőleges szélturbina alternáló mozgású szélenergia TÚL NAGY SZÁMBAN TELEPÍTVE ISNTABILLÁ TEHETI A VILLAMOS RENDSZERT 78 Egy fenntartható társadalomban amely hosszú távú cél a hulladék mennyiségeének csökkenése várható, így ez nem fenntartható megoldás. Aggályos az égetés a kibocsátások miatt is, ezek kontrollja jelentős technológia hozzáadását követeli meg.

146 Pécs környékén csak a Mecsek tetején jelentős a potenciálja hasznosítás RENDSZERBE KAPCSOLVA JOBB HATÁSMECHANIZMUS VÍZENERGIA GRAVITÁCIÓS ELVEN MŰKÖDIK EGYSZERŰ, KIFORROTT INGADOZÓ VÍZHOZAMNÁL NEM TELEPÍTHETŐ, VAGY NEM JÓ HATÁSFOKÚ A TÁJRA ÉS A VÍZRENDEZÉSRE GYAKOROLT HATÁSA NEGATÍV KOMPLEX TÁJHASZNÁLAT MELLETT KIVÁLÓ ENERGIAFORRÁS TÖBBCÉLÚ HASZNOSÍTÁS HAGYOMÁNYOS SZEMLÉLETBEN (PL. NAGYERŐMŰVEK, A FOLYÓT TELJES SZÉLESSÉGÉBEN LEZÁRÓ MEGOLDÁSOK) SÚLYOS TÁJ- ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÁROKAT OKOZNAK A FOLYÓ ÉLETÉRE GYAKOROLT HATÁSA NEGATÍV 3. HELYI INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK ENERGIATERMELŐ VÁLLALKOZÁSOK PÉCSI HŐERŐMŰ Adott a szakértelem és a technológia biomassza-tüzelésre HAZÁNK ALSÓ FOLYÁSÚ FOLYAMAIN ÉRTELMETLEN79 A HOSSZÚ TÁVON HASZNÁLHATÓ, IGAZÁN PÉCSI HŐERŐMŰ A PANNON CSOPORT ÁTALAKÍTÁSA TISZTA SZÉN ALAPRA tiszta szénre épülő erőmű A MEGÚJULÓENERGIA-TERMELÉSI POTENCIÁL MARAD A FA- ÉS SZALMATÜZELÉSNÉL 79 A vízlépcsők jelentős tájátalakítással és a folyó visszaduzzasztása miatt számos negatív következménnyel járnak. Egy természetközeli vízgazdálkodási koncepcióba sem illenek bele.

147 a telephely betáplálási pont az országos hálózatba képzett szakembergárda egyoldalú szemlélet a biomassza jelen hasznosítása iránt egyoldalú termelésszerkezet a megújuló átvételi ár torzultsága miatt MEGÚJULÓ ENERGIÁT TERMELŐ VÁLLALATOK HIÁNYA Pl. szél, nap, geotermia, biogáz decentralizáltabb és kisebb blokkokban zárt ciklusú energiatermelés, CO2- megkötés A TELJES MEGÚJULÓ PORTFÓLIÓRA KI LEHET DOLGOZNI A VÁLLALKOZÁS-KLASZTERT Lsd. a régebben elindított környezetipar-stratégiai irányultságot. Csak mennyiségi és nem minőségi szempontok érvényesülnek. ENERGIATANÁCSADÓ VÁLLALKOZÁSOK KÖRNYEZETIPARI KLASZTEREK A KLASZTERTAGOK KÖZÖTT (A Kék Gazdaság Innovációs Klaszter RÉGIÓBAN) NEM TALÁLHATÓ Környezetipari klaszter MEG MINDEN FONTOS PARTNER egyes megújuló energetikai és gépészeti elemek nem lefedettek A RÉGIÓ LEHET AZ ELSŐ, AMELYIK A FENNTARTHATÓSÁG MINŐSÉGI KRITÉRIUMAI SZERINT ÉPÍTI FEL AZ ENERGIASTRATÉGIÁT komplex megoldásokat tervező és felépítő csapat NEM VESZIK FIGYELEMBE A MEGÚJULÓ ENERGIA FONTOSSÁGÁT ÉS SEBEZHETŐSÉGÉT az EU-s célok elérésén felül semmi nem történik a rendszerszemlélet nem érvényesül 4 HELYI SZELLEMI, INNOVÁCIÓS ERŐFORRÁSOK KUTATÓHELYEK PÉCS, MINT KÉK-GAZDASÁG- KÖZPONT Természetközeli innovációk, KGIK NINCS ÖSSZEHANGOLT MŰKÖDÉS PÉCS, MINT KÉK-GAZDASÁG- KÖZPONT Nagy lehetőség a Kék Gazdaság innovációk meghonosítására TOVÁBBRA SEM SIKERÜL ELÉRNI EGY FENNTARTHATÓ JÖVŐ FELÉ MUTATÓ, ÖSSZEHANGOLT KUTATÓ- FEJLESZTŐ MUNKÁT

148 EGYETEMI KÉPZÉS VAN HELYBEN MŰSZAKI KÉPZÉS, AMELY BIZTOSÍTHATJA AZ ELMÉLETI HÁTTERET A MŰSZAKI KÉPZÉS MÉG KEVÉSBÉ FÓKUSZÁL A MEGÚJULÓ ENERGIÁRA AZ EGYETEM FÓKUSZA HAMAROSAN A FENNTARTHATÓSÁG LEHET, AMI MAGA UTÁN VONJA AZ ÖSSZEHANGOLT, NEM CSAK A MŰSZAKI OLDALRA VONATKOZÓ KÉPZÉST. MINDIG RENDELKEZÉSRE ÁLL

149 IV.3. Pécs város energiaforrásainak BCG-mátrixa Az egyes termékek-szolgáltatások pozicionálására a Boston Consulting Group készített egy olyan mátrixot (BCG-mátrix), ahol az egyes termékek versenyképességét a növekedés és a relatív piaci részesedés alapján határozta meg. A stratégiaalkotás során ezt a módszertant használjuk a helyben (Pécs és vonzáskörzete) elérhető energiaforrásokra (tehát a SWOT-elemzéshez hasonlóan ismét nem a megújuló-meg nem újuló felosztást alkalmazzuk). A módszertanról Amennyiben egy termék-szolgáltatás (esetünkben a továbbiakban az erőforrás-szót használjuk, mivel az energiaellátást helyben biztosítani képes erőforrásokra használjuk a módszertant) alacsony relatív piaci részesedéssel bír, és nem is növekszik a részesedése, akkor azt a piacról kivonandó (un. döglött kutya ) kategóriába sorolják (hacsak nem hajtható végre az adott erőforráson olyan változtatás ami ebből a szempontból egy új termékként jelentetné meg). Amennyiben a növekedése nem jelentős (esetleg visszaszorulóban van), de még jelentős a piaci részesedése, akkor az un. fejőstehén kategóriába sorolandó. Amennyiben a piaci részesedés nagy és a növekedés üteme is gyors, akkor az un. csillagok kategóriába sorolandók, ezekre fordítják a legnagyobb figyelmet. Ahol alacsony a piaci részesedés, de a növekedés üteme magas, akkor a kérdőjelek kategóriáját használják, amire érdemes áldozni, hiszen megvan benne a csillaggá válás lehetősége. A besorolt, vizsgált erőforrások A következő erőforrások azok, amelyek lehetőséget adnak a helyi energiatermelés-szolgáltatás biztosítására: (Kommunális) Hulladékból energia Melléktermékből energia Urán Nap Szél Geotermia Lignit Feketeszén Biomassza Gravitáció A vízenergián túl ide sorolhatók a most még nem elterjedt, de várhatóan elterjedő megoldások, amelyek a súlyos tárgyak nyomását használják ki pl. piezoelektromosság segítségével. 149

150 A következő táblázat mutatja azt, hogy a két tengelyen (növekedés, részesedés), hova soroljuk az adott erőforrásokat. Energiaforrások Növekedés üteme Relatív piaci részesedés (Kommunális) Hulladékból Magas Alacsony energia Melléktermékből energia Magas Alacsony Urán Alacsony Magas Nap Magas Alacsony Szél Alacsony Alacsony Geotermia Magas Alacsony Lignit Alacsony Alacsony Feketeszén Alacsony Alacsony Biomassza Alacsony Magas Gravitáció Alacsony Alacsony 150

151 A növekedés üteme KÉK GAZDASÁG KONZORCIUM - PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ENERGIASTRATÉGIÁJA A következő ábra bemutatja a táblázat alapján elkészített BCG-mátrixot. Relatív piaci részesedés Magas Alacsony Magas Nap Melléktermékből energia Geotermia Hulladékból energia Alacsony Biomassza Szél Lignit Urán Feketeszén Gravitáció A következőkben minden tényezőhöz érveket fűzünk, amelyek alátámasztják, hogy miért az adott kategóriába soroltuk az adott erőforrást. (Kommunális) Hulladékból energia Növekedés üteme: alacsony elsősorban a kommunális hulladékot tekintjük hulladéknak. Tekintettel a Pécsett is zajló folyamatokra (Pellérd szennyvízhasznosítás) a magas növekedésű erőforrások közé került. Relatív piaci részesedés: alacsony. Az energiaellátásban betöltött szerepe még nem jelentős. Melléktermékből energia Növekedés üteme: magas Itt elsősorban az ipari-mezőgazdasági melléktermékekről van szó, amelynek szintén erőteljes növekedését figyelhetjük meg (pl. szalmatüzelés). 151

152 Relatív piaci részesedés: magas. Az energiaellátásban betöltött szerepe az új szalmatüzelésű blokk miatt elég magasnak mondható, de nagyok a még kihasználatlan lehetőségek Urán Növekedés üteme: alacsony Nem várható újabb erőműi blokk építése, tehát csak a szinten tartás a cél, amelyet külföldről sokkal gazdaságosabban megtehetünk, mint a hazai termelésből. (A hazai termelés nem javítana sokat a függőségünkön, tekintettel a végső előkészítési fázisra, amely Oroszországban történik.) Relatív piaci részesedés: alacsony. A közvetlen régiónkban nincs helyinek számító erőmű, és a Pécs alatt található urán-készletek bányászata megszűnt. Nap Növekedés üteme: magas A napelemek és napkollektorok száma fokozatosan nő. Relatív piaci részesedés: alacsony. Még messze nem optimális a kihasznált lehetőségek száma. Szél Növekedés üteme: alacsony Baranya megye nem bővelkedik olyan helyekben, ahol a hagyományos szélerőműveket telepíteni lehet. A lokális lehetőségek kiaknázásához alacsony szélerősség mellett elinduló szélturbinák kellenek, amelyek még nem kerültek megbízható minőségben sorozatgyártásra és alkalmazásra. Relatív piaci részesedés: alacsony. Az energiaellátásban betöltött szerepe várhatóan nem lesz jelentős. Geotermia Növekedés üteme: magas A régióban kezd terjedni a geotermikus fűtési forma (lsd. pl. Bóly, Szentlőrinc). Relatív piaci részesedés: alacsony. Az energiaellátásban betöltött szerepe még nem jelentős. Lignit Növekedés üteme: alacsony Az említésére azért került sor, mert Pécs és vonzáskörzete rendelkezik lignit-vagyonnal. Az alacsony fűtőértéke és a kibányászásának káros környezeti hatása a hasznosítása ellen szól. Relatív piaci részesedés: alacsony. 152

153 Az energiaellátásban betöltött szerepe várhatóan már nem lesz jelentős. Feketeszén Növekedés üteme: alacsony A megújuló energiára történő átállásban jelentős szerepe lehet a Pécs és vonzás-körzete feketeszénvagyonának. A kibányászásának káros környezeti hatását feltétlenül ellensúlyozni kell felhasználása esetén. Relatív piaci részesedés: alacsony. Az energiaellátásban betöltött szerepe jelentőssé válhat a jövőben. Biomassza Növekedés üteme: alacsony A Pécsett működő fatüzelésű biomassza-erőmű (Kelet-Európában a legnagyobb) egy egyszeri beruházás volt, tehát az elterjedésre nem jelent jó mutatószámot. Ezen kívül is megfigyelhető egy lassú növekedési ütem, ami még nem indokolja a magas kategóriájú besorolást. Relatív piaci részesedés: magas. Az energiaellátásban betöltött szerepe jelentős, de szükséges egy egész régióra vonatkozó, rendszerszemléletű hatásvizsgálat. Gravitáció Növekedés üteme: alacsony Az erőforrások közé való bekerülését a fontossága indokolja: a nap 24 órájában rendelkezésre álló erőforrás, amelyet sokkal jobba ki kell a jövőben használnunk. A múltban sokkal gyakrabban használták (pl. fűtési rendszereknél), tehát van bizonyos tapasztalati, történeti háttere. Ide sorolható a vízenergia-felhasználás (vizierőművek). Relatív piaci részesedés: alacsony. Néhány ilyen elven működő berendezés (pl. szállítószalag, vízierőmű, régebbi fűtési rendszerek) van üzemben. A BCG-mátrix kategóriáiról Döglött kutyák: A klasszikus értelemben véve csak a lignit tartozik ide. A szél beindulhat, amennyiben alacsony szélsebességen is működő eszközök forgalomban lesznek. A gravitáció a fontosságát tekintve ismét elindulhat, mint a legmegbízhatóbban rendelkezésre álló megújuló energia (egyébként a Kék Gazdaság által legjobbnak tartott energiafajta). A feketeszén újbóli használata a tisztaszéntechnológiák és az energiaárak világpiaci tendenciáinak alakulása következtében hamarosan ígéretes technológia lehet. 153

154 Fejőstehenek: Itt csak a biomasszatüzelés található (a fatüzelés). Ki lehet használni azt az előnyt, ami a jelenlétéből származik, de annyiban nem klasszikus helyen található, hogy amíg a környezeti és helyigazdaságszempontú rendszerszintű vizsgálata nem történt meg, addig a jelenlegi tudásunk szerint nem kihasználni kell, és addig üzemeltetni amíg lehet hanem olyan átalakítása látszik célszerűnek, amely csökkenti a jelenleg magas átalakítási veszteséget, amely a kapcsolt üzem (áram+hő) velejárója. Csillagok Üres cella, nincs még megbízhatóan, nagy piaci részesedéssel bíró helyi üzemanyag a régióban. Kérdőjelek A döglött kutyákhoz szükségszerűen (a módszertan miatt) bekerült erőforrásoktól (szél, feketeszén, gravitáció) annyiban különböznek, hogy már most beindultak, jelentős növekedést mutatnak. Várhatóan mindegyiknél bekövetkezik majd egy bizonyos fajta optimum és együttesen nagy részarányt képviselhetnek majd a régió energiaellátásából. 154

155 V. Operatív célok azonosítása Az operatív célok az előzőekben tárgyalt külső-belső környezet, célok meghatározása, és a módszertani elemzések eredményeképpen már meghatározhatók. Ezek azonosítása a Stratégiai irányok meghatározása alfejezet szerepe. Itt fogalmazzuk meg a város energiastratégiáját olyan konkrétabb formában, amely már lehetőséget ad arra, hogy felbecsüljük: hogy teljesíthet ez a stratégia különböző elképzelt jövőképek, szcenáriók esetén. Ezután kerül sor a megvalósítható programok, akciótervek, projektjavaslatok részletesebb meghatározására, az egymással fennálló kapcsolatok elemzésére. V.1 Stratégiai irányok meghatározása A város az energetikai függőségből saját, decentralizált rendszerek kiépítésével szabadulhat. Ennek hosszabb távon kell végbe mennie, mivel a feladat beruházási igényes, és a megújuló energiaforrások még nem annyira hatékonyak és elterjedtek, hogy azonnal ezekre támaszkodva megtörténhessen Pécs energiaigényének igazán fenntartható módon történő kielégítése. A decentralizált rendszerek rugalmasabbak, de az igények megfelelő szintű kielégítéséhez több olyan problémát is meg kell oldani, ami a centralizált rendszerek esetében már megoldott. Így pl. szükség van kiegyensúlyozó energiaellátó egységre, meg kell tudni oldani az energiatárolás problémáját, és a rendszernek illeszkednie kell a centralizált rendszerekhez (ami növeli a beruházási költségeket). A decentralizált energiakörök energiaforrásainak meghatározásánál először azoknak az energiaforrásoknak a felhasználását kell figyelembe venni, amelyek más folyamatok outputjai, és a kezelésük mindenképpen megoldandó. Ilyenek a kommunális hulladék (annak energetikai szempontból ésszerűen hasznosítható része) és a máshol már nem felhasználható melléktermékek. Ezek után kell figyelembe venni a már megfelelő technológiával rendelkező állandóan rendelkezésre álló megújulóenergia-típusokat, mint a nap, szél, gravitáció, víz, biomassza, földhő. Egy Pécs nagyságrendű város teljes energiaellátása azonban a jelenlegi technológiai megoldásokkal és ezekkel az energiaforrásokkal (figyelembe véve a biomasszának a jelenleginél korlátozottabb használatát) nem fedhető le, ezért átmenetileg szükség lehet a helyben megtalálható fosszilis energiaforrások felhasználására, összhangban a NES irányelveivel, illetve mellette ésszerű módon megtartva a biomassza felhasználás előnyeit, csökkentve annak veszteségeit. Ez az átmeneti jelleg megkívánja, hogy ha az fosszilis erőforrásokból történik, akkor az átállás időszakában a keletkező jövedelem meghatározott részét a megújuló energiák fokozatos beépítésére, fejlesztésére fordítsuk, mert különben az átállási időszakot a mai helyzethez hasonlóan úgy kezeljük 155

156 majd, mintha a fosszilis energiaforrások helyben is örökké tartanának. Azok kimerülésekor azonban már nem lehetne átmeneti megoldást találni. Az átmeneti időszakhoz megfelelő üzleti modellt kell kialakítani, ami lehetővé teszi, hogy a nyereség egy részét valóban a megújuló energiák beépítésérefejlesztésére fordítsák. Ehhez az energiatermelő erőműveknek a város, a régió ellenőrzése alatt kell lennie, hogy ne a régiótól független profitérdekek érvényesüljenek a nyereséghányad elosztásánál, hanem a helyi energiarendszer fenntarthatóságának az érdekei. Az energiatermelő berendezések helyének meghatározásakor törekedni kell arra, hogy az energiaforrások minél kisebb szállítására legyen szükség. A megtermelt energiát előbb helyben használjuk fel, és csak a felesleges energiát szállítsuk oda, ahol arra szükség van. Ez az elv különösen a mező- és erdőgazdasági melléktermékekre vonatkozik, ahol a kialakult gyakorlat szerint elszállítják azokat az adott területről, és azt az energiát, amit egyébként helyben elő lehetett volna állítani, máshonnan szállítják oda arra a területre. A decentralizált energiarendszerek (energiakörök) létrehozását a fentieken kívül társadalmi-gazdasági szempontok is indokolják. A városrész-központokban kialakított decentralizált rendszerek jelentős helyi gazdasági fejlődést generálhatnak, olyan tartós munkahelyeket hozhatnak létre, amelyek stabilak, mivel nem külső forrásoktól függnek hanem a város-régió saját ellenőrzése alatt vannak. Ezzel megteremthetik az adott terület ellátásbiztonságát. Ezen kívül elősegíthetik a városrészközpontok önálló és élő társadalmi életének a kibontakozását is. A városrész-központokban kialakított energiatermelő központok lehetővé teszik az egyéb centralizált rendszerektől való bizonyos fokú függetlenedést is, mint pl. az élelmiszerellátás. Ezzel elősegíthető a közösségek képződése is, mivel a napi tevékenységük az alapellátáshoz kapcsolódik úgy, hogy közben a helyben élő emberekkel együtt végzik azt a közös tevékenységet, ami a megélhetésüket biztosítja. Ez igazán tartós alapként szolgálhat a helyi közösségek kialakulásához. A kialakított energiaközpontoknak lehetővé kell tennie azoknak az energiaigényeknek a megbízható kielégítését, amelyek az alapellátást biztosítják. Így biztosítaniuk kell a villamosenergia-ellátást, a fűtést/hűtést, a főzést, a vízellátást és a közlekedést olyan szinten, ami ellátásbiztonságot eredményez. A kialakított energiaközpontok a városlakók gondolkodásmódjára is jelentős hatással lehetnek. A nulla veszteségre való törekvés, a Kék Gazdaság szellemében való energia- és anyagáramlások, körfolyamatok kialakítása kézzelfoghatóan bizonyítják a rendszerszemléletben való gondolkodás szükségességét és hasznosságát. Az V.3 fejezetben ismertetett technológiák esetében is követhető lesz, hogy az eddig károsnak tekintett emisszió, mint pl. a szén-dioxid, milyen hasznos szerepet tölthet be egy termelési folyamatban, új gazdálkodási egységek létrehozását segítve egészen addig, amíg minden hulladék a lehetőségekhez mérten megfelelően hasznosul. 156

157 V.2. A stratégiai irány összevetése a szcenáriókkal A következőkben a felvázolt stratégiai irányt vetjük össze három elképzelt jövőképpel, szcenárióval. Így megvizsgálhatjuk, hogy a kijelölt stratégiai irány mennyire rugalmasan illeszkedik a különböző jövőben várható eseményekhez. A stratégiai irányt az előzőekben felvázoltuk, most a szcenáriók rövid jellemzése következik. A szcenáriók rövid jellemzése Az energiastratégia készítésének tesztelése megkívánja olyan rövid- és középtávú szcenáriók (forgatókönyvek) megírását, amelyek a globális helyzet várható alakulását mutatják be. Ezekben a szcenáriókban azokat a legvalószínűbb helyzeteket jellemezzük, amelyek közül bármelyik is következzen be, a kialakított stratégiának (pályaalternatíva) elég jól kell teljesítenie ahhoz, hogy a város energetikai helyzete ne lehetetlenüljön el. A három kialakított szcenárió a következő: 1. A fosszilis energiaforrásaink nem merülnek ki belátható időn belül. Ebben a forgatókönyvben a világ folyamatai az elmúlt évtizedekben megismert módon haladnak, a fosszilis források adják az energiaigény jelentős részét. A gazdasági növekedés továbbra is folytatódik, azok a korlátok, amelyek felbukkanását a tudományos kutatás feltárta, a távoli jövőben jelentenek gondot. A környezeti károk növekedése és az ÜHG-gázok koncentrációjának növekedése indokolja egyedül a fosszilis források kiváltását, amire korlátlan idő áll rendelkezésre. 2. Lassan fogyatkozó természeti erőforrások és nyersanyagok. Ezen a pályán a fosszilis források ára elkezd növekedni, kitermelésük egyre nehezedik, de az árnövekedés a kereslet csökkenését hozza magával, így elegendő idő áll rendelkezésre a fosszilis források helyettesítésére. A gazdasági növekedés ezen a pályán megakad a magas energiaárak miatt. A társadalmi rendszer komplexitása kismértékben csökken. 3. Gyorsan fogyatkozó erőforrások és nyersanyagok. Ebben a szcenárióban a fosszilis források kimerülése gyorsan következik be, a helyettesítés késve indul meg, amikor már nem tudja megakadályozni a társadalmi rendszer összetettségének viszonylag gyors csökkenését. A gazdasági rendszer összeomlása valószínű. 157

158 A szcenáriók részletes bemutatás I. A fosszilis energiaforrásaink nem merülnek ki belátható időn belül. A világ energiaigénye minden évben növekszik, ezt fosszilis forrásokkal elégítik ki. Jelenleg a Föld teljes energiaigénye 13 ezer Mtoe körüli. 81 Ezen igény több mint 80%-át fosszilis források teszik ki. Részletes bontásban a primer energiafelhasználás a következő: 2009 Mtoe % Kőszén ,2 Kőolaj ,8 Földgáz ,9 Atomenergia 703 5,7 Vízenergia 280 2,3 Biomassza és hull ,1 Egyéb megújuló 99 0,8 Összesen Az összes fosszilis 80,9%, az összes megújuló 13,2%. A táblázat adataiban egyébként a felhasznált energia szerepel, amelyből nincs levonva a többféle veszteség. Az emberiség végenergia-felhasználása a fenti érték kb. 1/3-a lehet. Az IEA bázis forgatókönyve szerint 2035-re a teljes primer energiaigény 50%-al növekszik meg, és a fedezet alapja még mindig a fosszilis források felhasználása. Az alábbi táblázatból látható, hogy mely forrás esetén mekkora növekedést várnak. A legnagyobb növekedést a palagáz-kitermelés felfutása miatt a földgáz terén várják, ezt követi a kőszén felhasználásának bővülése, és bár a megújulók növekedése minden egyéb növekedést felülmúl, mégsem válik jelentőssé, a teljes mixből csak 2,6%-ot ér el. 81 Millió tonna olajegyenérték. 1 toe 41,87 GJ energiának felel meg. Ebben az egységben a globális energiaigény tehát 5,4 x J. 158

159 2035 BAU Növ. % (BAU) Kőszén ,51 Kőolaj ,21 Földgáz ,66 Atomenergia ,93 Vízenergia ,86 Biomassza és hull ,78 Egyéb megújuló ,86 Összesen ,86 (A táblázatban a BAU a Business as usual tehát a jelenlegi gyakorlat folytatását jelenti.) A várakozások alapját jelentő források közül 4 jelentős, a palagáz, a nem hagyományos kőolajkészletek, a fejlődő országok valamint az USA kőszén-reneszánszának lehetősége, végül az új generációs atomerőművek. 1. Palagáz-készletek Az EIA 82 elemzései alapján az Egyesült Államok ismét gáztermelő nagyhatalommá válhat. Az USA földgázkitermelése 1970 körül tetőzött, majd csökkenni kezdett, ám az egzotikus (pl. pala-) gázkészletek kitermelésével a vonulat megfordult. Az IEA és az EIA jóslata szerint a trend tartósnak bizonyul majd világszerte is. 2. Nem hagyományos kőolajkészletek 2008-ban rekordot döntött a kőolaj ára, 147 dolláron tetőzött; ez lendületet adott a nem hagyományos kőolajkészletek feltárásának, így kiderült, hogy a könnyűolajhoz képest akár 50-szeres készlettel is bírnak az egzotikus olajkészletek, a palaolaj, a kátrányhomok, a nehézolaj és a mélytengeri olaj. A kőolaj ára tartósan 100 dollár körül maradt, így ezen források kitermelése is megindulhatott. Az optimista becslések szerint ezen készletek akár 50 évvel is képesek meghosszabbítani a kőolajhoz való hozzáférést. 3. Kőszén A kőszén alapú energetikai rendszer két fejlődő országban is nagy jelentőségű; Kína és India is szénből fedezi kiugró gazdasági teljesítményét. Jelentős mennyiség található az Egyesült Államokban és 82 Energy Information Administration, az USA energiaminisztériuma 159

160 Oroszországban is. Az IEA becslése alapján a kőszén még legalább 100 évig jelentős energiaforrás marad. 4. Atomtechnológia Az új atomerőművi blokkok bevezetésével a nyitott ciklusú erőművek (ahol az újrahasznosulás nincs beépítve), akár 70%-al jobban képesek kihasználni a fűtőelemeket. A tórium és plutónium alapon működő reaktorok technológiai problémáinak megoldása után, valamint 2030 táján a belépő új fúziós erőművek segítségével megkezdődik a fosszilis áramtermelés kivezetése a globális villamos rendszerből. A gazdasági növekedés tekintetében egy korlát nélküli energiafogyasztással rendelkező rendszerben évente 2,5-3%-os gazdasági növekedés valósulhat meg. Azonban az is világos, hogy dacára annak, hogy a fosszilis energiahordozók elérése megmarad, áruk jelentősen nőhet 2035-ig. Az IEA-dokumentumon kívüli források alapján elmondható, hogy amennyiben ezek a lépések megtörténnek, úgy 2035-re a következő korlátokat mindenképp elérjük: az ÜHG-kibocsátás elérheti a 450 ppm légköri CO 2 -koncentráció értéket, és az éghajlat változása elszabadulhat, a világgazdaság a jelenlegi szinthez képest 90%-al bővül, nyersanyaghiányt okozva, a természeti rendszer összeomlás-közeli helyzetbe jut, vagy összeomlik. Következmények Pécsen: 1 a földgáz-alapú fűtés nincs veszélyben, az árak emelkedése várható 2 a villamos rendszer működőképes, a megújulók integrálása szerényebb mértékű 3 a közlekedésben lassú térhódítás történik a villamos autók javára, de a túlnyomó többség még olajalapon hajtott járművel közlekedik 4 a város már 2013-ban elérte az országos célkitűzést a megújulók terén, 2020-ig nincs teendő A forgatókönyv valószínűsége: egyáltalán nem valószínű. Az értékeléshez lsd. a következő két forgatókönyvet. II. A fosszilis források lassú fogyása A világ gazdasága fosszilis forrásoktól függ, de nemcsak a gazdaságai értelemben, hanem az eltartó képességet tekintve is. A fosszilis erőforrások használata azonban nemcsak a már ismert klímaváltozást okozó szempontból problémás, hanem azért is, mert végesek, és kitermelésük jóval gyorsabb, mint keletkezésük. Mégsem a fogyásuk jelenti a problémát, hanem az a pont, amikor geofizikai okokból kitermelésük nem növelhető tovább, csökkenni kezd. Kitermelési csúcsnak nevezik azt az időpontot, amikor a legtöbbet termelik az adott forrásból. Beszélünk olajkitermelési, gáz- és széncsúcsról is. 160

161 A kőolaj, a földgáz, és a kőszén tekintetében is léteznek olyan mezők, amelyek már kimerültek és a Hubbert-görbére emlékeztet a kitermelés időbeli lefolyása. A kőolajkitermelés időbeli lefolyását tudományos módszerekkel először az Egyesült Államokban vizsgálták. M. King Hubbert olajgeológus 1956-ban, egy konferencián számolt be kutatásairól, amelyek szerint a kitermelhető készletekhez való hozzáférés időben egy haranggörbére emlékeztető alakzatot formáz, amelynek kb. a kitermelhető készlet kitermelésének felénél van egy tetőpontja, ez a kitermelési csúcs (Hubbert, 1956 )83 Azonban a technikai fejlődik, és ennek köszönhetően a kitermelési csúcs elodázható, vagy hatása tompítható. A technológiai lépések hatásai a következőkben összegezhetőek: 1 A kitermelhető készlet 30-50%-al megnövelhető 2 Az így nyert többlet kitermelése azonban nem képes megfordítani a kitermelés esését, mert: 3 A technológiai újítások bevezetése csökkenti a kitermelt forrás nettó energiatartalmát A földben lévő készletek nagyságára tehát hatással van a technológia fejlődése. Ez azt jelenti, hogy egyre nagyobb mennyiségű készlet válik kitermelhetővé az idő múlásával. Azonban ennek mértéke aligha becsülhető meg, ugyanis a szakirodalomban akár háromszoros eltérések is elképzelhetőek. Néhány évvel ezelőtt még nem érte meg az egzotikus olajkészletek kitermelhetőségéről beszélni, mára a helyzet, részben a hagyományos olajkészletek 2006-os kitermelési csúcsa (IEA, 2010) 84, részben az egzotikus olajkészletek kitermelésének terén bekövetkezett technológiai ugrás miatt már lehetséges. Ugyanakkor két olyan jelenség is létezik, amely nem engedi, hogy az olajkitermelési csúcs tényét a jövőbe soroljuk át: 1 A kitermelés rátája a technológia és a magas ár miatt most már termelhető egzotikus készletek és a régi mezők EOR (Enhanced Oil Recovery, emelt technológiával elérhető hányad) hozama nem képes pótolni a hagyományos mezők apadását, azaz nem tudja betölteni a hiányzó rést. Az olajhomok (oil sands) és olajpala-készleteket a hagyományos olajkészletnek kb. 3-5-szörösére szokás becsülni 85, mégis, kitermelésük alig 5-10 millió hordó/nap-ra emelhető meg, de ekkor a határköltség már dollár, ami a jelen árak mellett még nem térül meg. 2 Ezen készletek ára egyre jelentősebb teher a világgazdaság számára. Számos elemzés mutatott rá arra, hogy a 2008-as gazdasági válság egyik kiindulópontja a kőolaj árrobbanása volt (pld. Rubin, ), A Német Szövetségi Véderő Transzformációs Központja olyan változásokat vetít előre a növekvő ár és a csökkenő kereslet miatt, amely a diplomácia átrendeződését és fegyveres konfliktusokat is előrevetíthet (Bundeswehr, 2011). 87 Az Uppsalai Egyetemen működő kutatócsoport a lassú kimerülést World Energy Outlook A kereslet-kínálat viszony változása csekély hatással van a kitermelésre, bár kétségtelen, hogy módosíthatja a kitermelhető készlet becslését. Legtöbbször azonban ezek a becslések nem valóságos készletet jelentenek. Így történt a kőszén becsült készleteivel Európa-szerte (EWG, Coal Report, 2005) és az uránkészletekkel is (EWG Uranium Report, 2005)

162 alátámasztó dolgozatokat tett közzé 2009-ben, hasonló következtetésre jutott Chris Skrebowski is (HDÚ-tanulmány, 2012) 88. Ezen elképzelések alapján a kitermelési csúcsok a következőképp alakulnak: Kőolaj Földgáz Kőszén Összefoglalva az eddigieket, elképzelhető, hogy 2030 körül már a kőolajkitermelés minden technikai erőfeszítés ellenére sem tartható szinten, csökkenése pedig gazdasági nehézségeket okoz, a földgázkitermelés és a szénhez való hozzáférés is csökken, hiszen a kitermelés csúcs-körüli helyzetében az export már csökkenni szokott (HDÚ-tanulmány 2012). A gazdasági rendszer működése erőteljesen függ az elérhető olaj mennyiségétől: a kőolaj-felhasználás együtt mozog a GDP-változással, és alkalmas a közeli jövőben világszintű GDP-előrejelzés készítésére, fosszilis hozzáférésből számolt forrás oldali elemzéssel. 89 Amennyiben a kőolajhoz való hozzáférés az Uppsalai Egyetem kutatóinak becslése szerint csökken (lényegében 2020-ig szinten marad, majd utána 1-2%-al csökken), akkor a gazdaság stagnálása várható 2020-ig. Következmények Pécs városa számára: 1 a földgáz-alapú fűtés veszélybe kerül az apadó orosz gázexport miatt 2030 UTÁN, a hosszú távú gázszerződés körüli problémák megjelenhetnek 2015 után 2 a villamos rendszer működőképes, de az árak megnőnek; a megújulók iránti igény magas, bevezetésük lassú 3 a közlekedésben lassú térhódítás történik a villamos autók javára, de a többség egyre kevesebbet autózik (üzemanyagcellás autók is elképzelhetőek, hidrogén és metanol alapon) 4 a város energiabiztonságának kiépítése nem tűr halasztást Ezen modell bekövetkezésének valószínűsége magas. III. Gyors kitermelés-csökkenés Amennyiben az egzotikus olaj- és gázkészletek kitermelhetőségéhez fűzött remények túlzottak, abban az esetben a kitermelési csúcsok lényegében küszöbön állnak, az exporton mozgó olaj mennyisége pedig már csökken. Számos kutatás részben ezt erősíti meg, így Jean Laherrére, a német EWG 90, vagy az ASPO 91 Ma a világtermelés több mint 60%-a néhány száz hatalmas mezőről származik. A nagy olajmezők feltárása az 1960-as évek elején tetőzött, azóta egyre ritkul (Höök et al., 2009). A helyzet az olyan 88 HDÚ-háttértanulmány, készítette Hetesi Zsolt, ELTE TTK, A YoY változások korrelációja a kőolaj-felhasználás és a GDP között 1990 óta r=0.4, míg a kőoljfogyasztás és a GDP között r=0.95. (Saját számítások). 90 Energy Watch Group 91 Association for Studying Peak Oil and Gas 162

163 cseresznyeszedéshez hasonlítható, ahol először a legnagyobb és a legjobb cseresznyéket válogatjuk ki (a nagy olajmezőkhöz hasonlóan könnyebben lehet őket megtalálni), és a kisebbeket hagyjuk későbbre. Csupán 25 olajmező adja a világtermelés negyedét, illetve 100 a felét, és mindössze 500 mező adja az összes kitermelés kétharmadát (Sorrell et al., ). Amint a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA 2008) rámutat, korántsem biztos, hogy az olajipar képes lesz elég gyorsan tőkét gyűjteni, hogy megcsapolva a megmaradt alacsony megtérülésű mezőket, pótolja a jelenlegi olajmezők termeléscsökkenését. Az egzotikus olajkészletek nagyságuk dacára nem termelhetők ki olyan sebességgel, hogy az csak megközelítse a napi 74 millió hordós könnyűolaj-kitermelést. Az elérhető maximum az optimista becslések szerint is 5 millió hordó/nap körüli. Egy másik fontos kérdés ezen források nettó energiatartalma. Az olajforrások nem egyformán könnyen aknázhatóak ki. Sokkal kevesebb energiába kerül azt egy természetes nyomás alatt levő tárolóból felszínre hozni, mint kinyerni a bitument az olajhomokból, és azt szintetikus nyersolajjá alakítani. A kitermelés során nyert energiát elosztva a folyamatra fordított energiával megkapjuk az energianyereséget. Míg a könnyűolaj esetén ez 10 körüli érték (10 hordó nyereség 1 hordó energiáját befektetve), addig az egzotikus készletek esetén 3-5. Hiába pótolja az öreg könnyűolajmezők hozamának évről évre történő esését számszerűen az egzotikus készletekből származó olaj, a valóságban a nettó energia már nem nő. A világ számára a kőolajból elérhető nettó energia 2005 körül tetőzött, és lassan csökken, dacára a bruttó kitermelés egyre lassuló növekedésének. Nincs olyan modell még az IEA BAU modellje sem amely szerinti bruttó kitermelés-bővülés nettó értelemben is az lenne. A földgáz esetében is érdekes megvizsgálni a palagáz kérdését közelebbről. A sajtóban sokat szerepel palagáz-termelés boomja. Ezt elsősorban a fracking -nek nevezett technológia teszi lehetővé. Ennek során a fúrt kútba olyan anyagokat préselnek le, amelyek a kőzeteket szétrepesztik és az így az innen felszabaduló gáz a furaton keresztül távozhat. A lehetséges vízszennyezés és a földrengések megemelt kockázata miatt Európában nem minden ország engedélyezi ezt a technológiát. Egyes amerikai gázcégek és az USGS állítása az volt, hogy mivel az USA ban pl. jelentős gázpala-készletek vannak, azok 100 évre elegendő készlettel bírnak az USA számára, ha a technikailag kitermelhető készletet nézzük. Ez az USA esetén 1836 ezer milliárd köbláb (51 ezer milliárd m3), melyből a gázpala 616 ezer milliárd. Azonban ha a P2 (azaz valószínűleg ténylegesen kitermelhető) készletet vizsgáljuk, az már csak 441 ezer milliárd köbláb és ebből gázpala 147 ezer milliárd köbláb. Ez így már csak kb. 10 év. Azonban ez is logisztikus görbe szerint termelhető ki, tehát nem férhető hozzá akármekkora éves ütemben. 92 Sorrell, S., Speirs, J., Bentley R., Brandt A., Miller, R., 2009a. An assessment of the evidence for a nearterm peak in global oil production, UK Energy Research Centre, London. Sorrell, S., Speirs, J., Bentley, R. Brandt, A., Miller, R., 2009b. Global oil depletion: A review of the evidence. Energy Policy, 38(9),

164 Az is tény, hogy hasonlóan a hagyományos gázmezőkhöz, a palagáz mezőkből is a legkönnyebben termelhetők álltak munkába először (Haynesville), és ezek már a kimerülés jeleit mutatják. Így a tartós boom pénzügyi és geológiai okokból valószínűtlen. A kőszén esetén számos ország kitermelhető készletei csökkentek számottevően az új megkutatásoknak köszönhetően, így pl. Németország 2004-ben 23 ezer millió tonnáról 183 millió tonnára! Kína adatait 1992 óta nem frissítették a nemzetközi adatbázisban, noha Kína rakétagyorsasággal termel ki szenet, kitermelése várhatóan 2015 körül tetőzik. A szénkitermelés még nem érte el legnagyobb éves hozamát, azaz saját csúcsa előtt áll, és a felfutás jelentős tartalékokkal rendelkezik. A készletek becslése az optimista és a pesszimista becslések esetén 40%-os szórást mutat, a kitermelés csökkenésének kezdete pedig 2025 és 2050 között szintén szór, de a kőszén kb. száz évre előrevetített felhasználhatósága egyik esetben sem igaz. Következmények Pécs városa számára: 1 a földgáz-alapú fűtés veszélybe kerül az apadó orosz gázexport, majd a beálló gázhiány miatt, 2015 után a gázszerződés körüli problémák, körül az apadó orosz gázexport miatt 2 a villamos rendszer működőképessége nem garantálható 3 a közlekedésben lassú térhódítás történik a villamos autók javára, de a többség egyre kevesebbet autózik, üzemanyaghiányok; (üzemanyagcellás autók is elképzelhetőek, hidrogén és metanol alapon) 4 a város energiabiztonságának kiépítése nem tűr halasztást A stratégiai irány összevetése a szcenáriókkal Az előzőekben tárgyaltuk a három szcenáriót, olyan lehetőségeket, amelyek a jövő energetikai (és társadalmi- gazdasági) rendszereit jellemezhetik. A következőkben a stratégiaalkotás során felvázolt városi energiastratégiai elképzelést vetjük össze a három szcenárióval. Mindhárom szcenárió elemzése kapcsán egy meghatározott vázat követünk, amely szerint vizsgáljuk a versenyképességi, gazdasági, társadalmi, politikai és (természeti) környezeti elemeket. 1. A fosszilis energiaforrásaink nem merülnek ki belátható időn belül. Az első szcenárió azt az elképzelést tartalmazza, hogy továbbra is megfelelő mértékben rendelkezésünkre állnak majd a fosszilis energiakészletek. Ennek megfelelően a piaci szereplők (energiatermelők és fogyasztók) és a város vezetése is követi az eddigi gyakorlatot. A fenti elemzésnek megfelelően Pécs városára a következő hatásai lehetnek: 1 a földgáz-alapú fűtés nincs veszélyben, az árak emelkedése várható 2 a villamos rendszer működőképes, a megújulók integrálása szerényebb mértékű 3 a közlekedésben lassú térhódítás történik a villamos autók javára, de a túlnyomó többség még olaj alapon hajtott járművel közlekedik 164

165 4 a város már 2013-ban elérte az országos célkitűzést a megújulók terén, 2020-ig nincs teendő Ezeknek megfelelően elemezzük a következőkben a stratégiai irány hatását. a. Versenyképesség Az eddigiekben ez a szcenárió érvényesült, és a város helyzete egyértelműen és fokozatosan romlott, tehát ez a szcenárió nem befolyásolja a város jelenlegi versenyképességét. Az energiastratégia hatása: A decentralizált rendszerek amúgy is nagyobb foglalkoztatást biztosítanak, a Kék Gazdaságnak megfelelő nulla-hulladékkibocsátásra törekedve a hulladékból input elve több helyi vállalkozást generál, így a kijelölt stratégiai irány javíthatja a versenyképességet b. Gazdaság A gazdasági fejlődés eddig nem ütközött attól eltérő energiakorlátokba, mint ami ebben az esetben a jövőben is várható, mégis romlott a gazdasági helyzet. A gazdaság központosított, és ez a központosítás nem a régióban, hanem rajta kívül zajlik és a város ennek a folyamatnak a szenvedő alanya. Az energiastratégia hatása: Mindenképpen pozitív, mivel a decentralizált rendszer által generált vállalkozások hozzájárulnak a gazdaság élénkítéséhez is. c. Társadalmi helyzet A fogyasztói társadalom modelljét várhatóan erősítené a jelenlegi helyzet tartós fennállása, így az individualizálódás (ez esetben a fogyasztóvá válás) folyamatának megváltozására a hatalmas médiatámogatás mellett nincs továbbra sem esély. Az energiastratégia hatása: A decentralizált energiarendszer esetén nagyobb esély van közösségi energiarendszerek kialakulására, de az energiatermelés közelsége miatt amúgy is jobban magukénak érzik az energiarendszert, így növelhető az energiatudatosság és a közösségi érzés. d. Politikai helyzet A város és a régió kormányzása erőteljes központosítási törekvéseknek van alávetve, egyre távolodunk a részvételi demokráciától és a képviseleti demokráciának olyan változatához közelítünk, amikor már névleg sincs köze a választóknak a döntésekhez. Így nincs oka annak a feltételezésnek hogy a közösségi energiarendszerekhez szükséges alulról jövő szervező erőt a politikának érdeke lenne támogatnia. Az energiastratégia hatása: Várhatóan a kialakult rendszerek inkább a hatékonyság (smart technologies) növelését fogják elősegíteni, és az továbbra sem lesz politikai kérdés. 165

166 e. (Természeti) környezet Ennek a szcenáriónak a bekövetkezte sohasem lenne biztos, hanem csak feltételezzük, hogy nem következik be a fosszilis üzemanyagok kimerülése. Ebből következik, hogy folytatódnának az energiafüggetlenségre irányuló törekvések, így pontosan ugyanazokkal a problémákkal néznénk szembe folyamatosan, mint jelenleg. Az energiastratégia hatása: Nem változtat a jelenlegi gyakorlaton, a környezet védelméért harcot kell vívni. 2. A fosszilis források lassú fogyása A második szcenárió azt az elképzelést tartalmazza, hogy a fosszilis energiaforrásaink lassan kimerülnek, de ez a folyamat van olyan lassú, hogy lehetőséget ad a városnak és régiójának a helyettesítésre, a fokozatos átállásra. A szcenárió szerint tudatosul a város vezetésében az átállás szükségessége, tehát egyértelmű és határozott lépéseket tesznek az átállásra. A piaci szereplők is érzik az átállás szükségességét, és megindul az átállási folyamat. A fenti szcenárióismertetés során a városra a következő hatások várhatók: a földgáz-alapú fűtés veszélybe kerül az apadó orosz gázexport miatt a villamos rendszer működőképes, de az árak megnőnek; a megújulók iránti igény magas, bevezetésük lassú a közlekedésben lassú térhódítás történik a villamos autók javára, de a többség egyre kevesebbet autózik (üzemanyagcellás autók is elképzelhetőek, hidrogén és metanol alapon) a város energiabiztonságának kiépítése nem tűr halasztást a. Versenyképesség A versenyképesség várhatóan javulni fog. Egyre több vállalkozás létesül az energiatermelésre szolgáltatásra szakosodva. A Kék Gazdaság szellemének megfelelően nem csak az energiahatékonyságra és termelésre helyezik a hangsúlyt, hanem a nulla veszteségre is, ami további vállalkozásokat generál, újabb termékskálával. Az energiastratégia hatása: Mindenképpen pozitív, mivel ez az igazi közege az energiastratégiának. b. Gazdaság Az első szcenárió szerint a gazdasági fejlődés eddig nem ütközött jelentős energiakorlátokba, tehát a gazdaság fejlettsége más tényezőknek köszönhető. Az energiatermelés helyben tartása elősegíti azt a folyamatot, amelyben a városban a régión belül versenyképes áron megtermelhető árucikkeket helyben termelik meg. A lokális energiatermelő központok elősegíthetik a munkahelyek létesülését, a munkaerő helyben tartását, az ingázások csökkenését, a lokális központok kialakulását. 166

167 Az energiastratégia hatása: Jelentős fejlődésnek indulhat a gazdaság, mivel ennek a szcenáriónak a felismerése illetve reménye az, ami igazán indokolja a kialakított stratégiai irányt. Felismerik a saját lábra állás szükségességét, nem csak az energetika terén. c. Társadalmi helyzet A versenyképesség és a gazdaság fejlődésével decentralizált fogyasztói minták valósulnak meg, ami segíti az összefogást, az indivíduumok megtalálják azokat a közösségeket, ahol a napi tevékenységek során erősödhetnek és lehetnek hasznára önmaguk és a közösségeik számára. A társadalmi élet felélénkül. Az energiastratégia hatása: A közösség erősítése, közösségi energiarendszerek létrejötte várható. d. Politikai helyzet A város és a régió kormányzásában szükségszerűen erősödik a részvételi demokrácia, a közösségi energiarendszerekhez szükséges alulról jövő szervező erőt a politika támogatja, mivel a léte már inkább az őket megválasztó városlakóktól függ. Ezzel nő a politikusok mindig hiányolt stabilitás-érzete, amennyiben nem csak egy választási ciklusra tervezhetnek. Az energiastratégia hatása: A politikai vezetés támogatja a folyamatokat, érvényesíti a szubszidiaritás elvét, ezért ez a scenárió pozitív hatást gyakorol a politikai vezetésre. e. (Természeti) környezet Felismerik azt, hogy az energiarendszerek alapja a természet, ezért szigorú követelményként támasztják annak állandó gazdagítását, hiszen a város és vonzáskörzetének természeti állapotától jelentősen függ majd a régió jóléte. A törekvések elősegítik egyre több, önmagában is életképes ökoszisztéma megerősödését, így a természet is egyre jobban az emberek javáért dolgozik. Az energiastratégia hatása: Az energiaközpontok már lokálisak, a megújuló energiafajták portfóliója széles, így várhatóan kisebb teher nehezedik a természeti környezetre. 3. Gyors kitermelés-csökkenés A harmadik szcenárió azt az elképzelést tartalmazza, hogy a fosszilis energiaforrásaink gyorsabban merülnek ki a vártnál, illetve a vártnak megfelelően merülnek ki, de a város vezetése és/vagy a piaci szereplők nem reagálnak, és folytatják a BAU (Business as usual), azaz a mintha nem történne semmi gyakorlatot. A szcenárió által várható hatások: 167

168 1 a földgáz-alapú fűtés veszélybe kerül az apadó orosz gázexport, majd a beálló gázhiány miatt: 2 a villamos rendszer működőképessége nem garantálható 3 a közlekedésben lassú térhódítás történik a villamos autók javára, de a többség egyre kevesebbet autózik, üzemanyaghiányok (üzemanyagcellás autók is elképzelhetőek, hidrogén és metanol alapon)a város energiabiztonságának kiépítése nem tűr halasztást a. Versenyképesség A versenyképesség egyértelműen romlik, mivel az üzemanyagköltség a helyi vállalkozások és a lakosság alapellátásának meghatározó részét képezi, ami várhatóan jelentősen nőni fog. Az a kevés, még meglévő vállalkozás illetve a lakosság is egyre nehezebb helyzetbe kerül. Az energiastratégia hatása: A decentralizált rendszer életben tarthatja a versenyképességet, mivel kevésbé lesz kitéve a város a külső erőknek. b. Gazdaság Az első szcenárió tárgyalása során rögzítettük, hogy a gazdaság fejlettsége nem elsősorban az energiatényezőknek köszönhető. A romló külső gazdasági körülmények ráébreszthetik a társadalmat az összefogás szükségességére, így a kevesebbet is jobban beoszthatják. Amikor azonban már olyan szintű lesz az üzemanyaghiány, hogy nem valamivel, hanem sokkal lesz kevesebb mindenből (energia, élelmiszer), akkor a jelenlegi gazdasági élet nagyfokú komplexitása következtében az egész gazdaság válhat működésképtelenné. Erre jó példa Kuba helyzete, amikor a 90-es évek fordulóján az üzemanyagellátás 40-50%-os csökkenése Havannában 54 üzemből 51-nek a leállását eredményezte, tehát nem lineáris a kapcsolat. Az energiastratégia hatása: Az alapellátás által generált munkahelyek megmaradnak, és kisebb mértékben szorulnak külső segítségre a város lakói. c. Társadalmi helyzet A minél nehezebb a helyzet annál nagyobb a társadalmi összefogás úgy állhat elő, ha engedik az embereket önállóan cselekedni, összefogni, és a saját kezükbe venni az élelmiszer-termelést. Erre úgy van esély, ha van megfelelő földterület a termeléshez, megfelelő közösségi kapcsolatok az összefogáshoz. Az energiastratégia hatása: Lehetőséget ad maga a technológia arra, hogy ez az összefogás bekövetezzen. d. Politikai helyzet Mivel a város cselekvőképességéről a politikai vezetés nem gondoskodott, ezért szükségszerű lesz egy valahonnan történő irányítás, hiszen várhatóan a megélhetésért is komoly küzdelmet kell majd folytatni. Eközben természetesen próbálhatja felkarolni a vezetés a város- és régió önállóvá válását. 168

169 Az energiastratégia hatása: Az önállóvá válás folyamatát ez az energiastratégia elősegítheti, sőt, esetenként feleslegessé is teheti a külső erőforrásoktól való függést. e. (Természeti) környezet A természeti környezet lesz a legnagyobb veszélyben, hiszen a túlélés érdekében nem lesz a természeti környezet biztonságban. Nagyon nehéz lesz kialakítani egy egészséges ember-környezet viszonyt. Az energiastratégia hatása: A széles energiaportfólió hatása lehet az, hogy mentesíti a környezetet a csak a biomasszában való gondolkodás -tól. Összességében megállapítható, hogy a kijelölt energiastratégia mindhárom scenárió bekövetkezte estén pozitív irányban befolyásolhatja a város életét. 169

170 V.3 Operatív célok, programok, akciótervek, projektjavaslatok A stratégiai célokból levezethető operatív célokat, valamint az azok alábontásaként szolgáló akcióterveket, projektjavaslatokat nem felsorolásszerűen, hanem rendszer-szemléletben mutatjuk be. Ebben a fejezetben bemutatjuk az energiatermelés, a szervezeti javaslatok valamint a tudatosságnövelés területén eltervezett konkrét terveket. Energia-előállítás Először az energiatermelést mutatjuk be; a villamos rendszer, a hőellátás és a közlekedés olyan szintű struktúráját és működését vázoljuk fel, amelyből látható a jövőbeni állapot. Ismertetjük a három fő rendszer energiaforrásait is, illetve azt az energiamérleget, amelyet az így tervezett eszközökkel elő tudunk állítani. Villamos rendszer Az átmeneti időszakban a megújuló energiaforrások részaránya növekszik, de még nem éri el a 100%- ot. A legfontosabb előrelépés a napelemek és a biogáz terén történik, a biomassza áram-célú hasznosítása egy ideig megmarad, majd fokozatosan átalakul olyan erdőkből érkező fenntartható hozamra alapozva, és így biztosítja az ellátást. A villamosáram-termelés aránya megnövekszik, hogy képes legyen ellátni hőszivattyúkat is, a hagyományos, földgáz alapú fűtés kivezetődik a rendszerből, amire azért is szükség van, mert ára egyre drágábbá válhat, másrészt nem megújuló energiaforrás, és két scenárió is számol a szűkösségével. A villamos rendszer gerincét 3 féle megoldás adhatja: 1. A rendszer gerincét a lokális kőszénvagyon hasznosítására épülő decentralizált rendszer adhatja, amely elméletileg képesek ellátni Pécset is árammal és hővel. A decentralizált, tisztaszén-technológián alapuló kiserőművi rendszer csaknem teljesen zárt anyagforgalom mellett működhet. Működésük során metanol előállítása a legcélszerűbb, mert az hasznosítható hőerőműben magas (~60%) áramtermelési hatásfokkal, vagy kapcsolt üzemben is. Maguk a berendezések összehangolhatók a Pannon Erőmű most működő egységeivel is, azok átalakítása árán. Időközben kiépül a megfelelő területű természetközeli erdő, amely képes ellátni tüzelőanyaggal a rendszert. Ekkor a szén kivezethető, ugyanis a komplexum alkalmas biomassza alapon is áram/hő és szintetikus üzemanyag gyártására. 170

171 2. A biomassza áram-célú hasznosítása megmarad, a tiszta szén üzemanyaggyártásra fordítódik. Időközben kialakul a természetközeli erdők rendszere, amely tüzelőanyaggal látja el az erőművet. 3. A város környékén előállított másodvetésre épülő mezőgazdasági eredetű biogáz egy része áramtermelésre fordítódik, továbbá kiegészítésképp tisztaszén erőmű is rendszerbe áll, míg ki nem vezethető a fenntartható erdőgazdálkodás hatása miatt. A villamos rendszer irányítása olyan intelligens hálózaton keresztül történik, amely mindkét irányba képes áramot továbbítani, azaz megszűnik a hagyományos erőmű-felhasználó fogalma és az áram eddig lényegében egyirányú áramlása. A kis decentralizált körök képesek felmérni az áramigényt, illetve az áramtermelést, és képesek a tárolókapacitás kezelésére is, így egyensúlyt tartanak a fogyasztás, a termelés és a tárolás között. A tárolást hidrogéntermeléssel, illetve metanolgyártással kezeli a rendszer. A hidrogéngyártás az új decentralizált erőművi blokkok működéséhez, valamint a metanolgyártáshoz szükséges, mellékterméke oxigén. A metanolgyártás során a decentralizált erőművek által kibocsátott CO2 egy része kötődik meg, valamint a hidrogén kerül felhasználásra. A magasabb beruházási költség gyors megtérülését elősegítheti a termelt üzemanyag magasabb nyereséghányada. A meg nem köthető CO2-hányadot erdőtelepítéssel ellensúlyozzák. Hőellátás A távhőrendszer több kisebb új betáplálási ponttal is rendelkezik. A villamosáram-termeléssel együtt zajlik a hőtermelés, amely a távhő egy részét elégíti ki. A biomassza és /vagy tisztaszén-technológiával működő rendszert is tartalmazó decentralizált központok esetén ahol a tiszta-szén-technológia melléktermékeit (paraffinok) égetik el, CO2-megkötéssel, ezek a kazánok lekövethetik a távhőigény csúcsidőszaki részét, azaz a leghidegebb hónapokat. Az egyéni fűtési móddal rendelkező lakások és házak egy részénél talajszondás hőszivattyúk termelhetik a hőt, más részénél korszerű biomasszakazánok, nap- és geotermikus technológiák láthatják el a hőtermelés feladatát. A hőszivattyúk esetén jelezni kell azt a korlátot, hogy nagyon sűrűn telepítve nem működhetnek megfelelően, ezért kb. minden családi házbana lehet őket hasznosítani. A város környékén működő biogázerőművek gázfelesleget termelnek, amely a földgázhálózatba kerül, és ez is eljut a távhőrendszer kazánjaihoz, alternatív üzemanyagként a tiszta-szén-erőművekhez, főzési célokra a lakosság részére is, illetve hatékony kondenzációs kazánokon keresztül fűtési célokat is ellát. 171

172 Közlekedés A közlekedésben még nem tűntek el teljesen a belsőégésű motorok. A tömegközlekedés és a teherszállítás alapját hatékony dieselmotorokkal hajtott eszközök látják el, üzemanyaguk lehet olyan szintetikus olajszármazék, amelyet a tiszta-szén alapú kisebb erőművek állítanak elő a városban. Üzemanyagként használhatók a biogázüzemek által termelt gáz, vagy biofinomítók által előállított üzemanyag, illetve bármely, a közeljövőben életképes és helyileg illeszthető üzemanyagtermelési technológia mellékterméke. A villamos autók és az áram hajtotta buszok adják a közlekedés maradék szeletét. A villamos autók akkumulátorai néhány MWh energiát képesek tárolóként felvenni, vagy leadni egy központosított, a benzinkutakhoz hasonló cseretelep-rendszer keretében, ahol az akkumulátorkapacitás 10%-a felett rendelkezik az okos hálózat rendszerirányítása. Energiaforrások Helyi erőforrások figyelembevétele esetén fosszilis forrásként a Máza-Szászvár környékén bányászott szén, esetleg az István Akna újranyitásából származó szén szolgálhat. Számításba lehet venni az ezeknél olcsóbb és jobb minőségű import-szenet is, azonban ez esetben továbbra is fennállna a függőségünk. Ezek felhasználása a tiszta-szén alapú erőművekben történik, a fő hasznosítás a szintetikus üzemanyag gyártása, a villamos áram és a távhő biztosítása lehet (az erőmű leírása bővebben a Berendezések c. részben). Megújuló energiaforrásként a napelemek által hasznosított napfény, a város környékén fellelhető szervestrágya és kommunálisszennyvíz-alapú biogáz, a biomassza; hő célú hasznosítás esetén a talajszondás hőszivattyúk, valamint csekély mértékben geotermikus melegvíz van jelen. Egy másik pályagörbében is használatban van a tisztaszén-technológia, de a város környékén néhány ezer hektáron msáodvetésű silókukorica alapon biogáz-termelés is elképzelhető, amely tisztítás után alkalmas a városi gázhálózatba táplálásra, illetve áram/hő előállítására is. Berendezések Ebben a fejezetben a technológiák közül a kevésbé ismert tisztaszén-erőművet ismertetjük. Ezen kívül a várhatóan jelentős szerephez jutó okos hálózatokat, és a pufferek kérdését is tárgyaljuk. Felétltelezzük, hogy a fotovillamos rendszerek, a biogáz-fermentorok és a biomassza kazánok/erőművek működése annyira ismert, hogy külön tárgyalásuk nem szükséges. Tisztaszén-erőmű A pirolízis magas széntartalmú anyagok oxigén nélküli hevítése és átalakítása olyan köztes anyaggá (szintézisgáz), amelyből sokféle kimenet képzelhető el: szintetikus üzemanyag, hő, áram. A pirolízis folyamat kiinduló anyaga minden olyan magas széntartalmú szerves vegyület, amely szállítható. Azonban számos ponton fontos az óvatosság, mert a folyamatot sokféle technológiával képzelik el, és 172

173 a kibocsátás, illetve a maradékanyagok terén számos komoly környezeti terhelés adódhat. A plazmaalapú pirolízis esetén egy olyan magas hőmérsékletet állítanak elő a berendezésben, ahol plazma alakul ki (azaz az anyag ionizálódik) és a magas hőmérséklet bontó hatásának helyébe a plazma által kibocsátott nagyenergiás elektromágneses sugárzás lép. A magas hőmérsékletű plazma a felmerülő hátrányok mindegyikének feloldását segíti. Minden input anyagot képes lebontani, így gyakorlatilag akármilyen hulladék feldolgozható vele. A kimenetre kerülő káros anyagokat (dioxinok, furánok, nitrogén-oxidok) a plazma lebontja, semlegesíti A végtermék nem porló obszidiánszerű üvegsalak, amelynek térfogata az eredeti anyagnak csekély %-a, nem minősül veszélyes hulladéknak. Végterméke jól értékesíthető szintetikus üzemanyag, vagy áram, vagy hő, vagy ezek mixe. A plazma alapú pirolitikus rendszer olyan folyamatok kiépítésére alkalmas, amelyek 1 lehetővé teszik a csaknem teljes energiafüggetlenséget 2 tiszta módon hasznosítják a Pécs környéki szenet 3 számos folyamat becsatolásával sokoldalú hasznosítást tesznek lehetővé. Így elképzelhető egy olyan rendszer, amelyben a szén, a város kommunális hulladéka, a szennyvíziszap, a meddőhányó rekultiválandó anyaga a Tüskésréten mind hasznosul, kimenetként szintetikus üzemanyag keletkezik, amely nem kormoz, égése tisztább. Az üzemanyag-gyártási melléktermékekre kisebb hőközpontok települnek, CO2-t megkötő rendszerrel felszerelve, amely algatavakban és üvegházakban hasznosítja a szén-dioxidot, a fennmaradó részt pedig CCS megoldásként metanolgyártásra lehet felhasználni (vállalva a jelentősebb hatékonyságcsökkenést). Példa: 173

174 A rendszer magját képező gazifikátorból elegendő egy, azonban hőerőműből lehet több, ha szükséges, akár városrészenként is. Az ábrát túlzsúfolná a hőerőművek kimenetén jelen lévő metanolgyártó egység, azonban ez is fontos eleme a rendszernek, ugyanis a jelenleg kísérleti állapotban levő algatavak mellett ez szintén hatékony módja a CO2-megkötésnek, ráadásul kimenete szintén üzemagyagba keverhető termék. A szén-dioxid-megkötésnek ez a módja támogatandó CCStechnológia, a működési nyereségességet pedig gazdaságossági megvalósíthatósági tanulmányokkal kell igazolni. A szén tehát a bányától a metanolig jut el, így a légkörbe csak akkor kerül káros anyag, ha a metanol üzemanyagként hasznosul, illetve ha a szintetikus üzemanyag, amelyet a gazifikátor állított elő, elég belsőégésű motorokban. Ha a metanolt üzemanyagcellában (direkt metanol cella) hasznosítják, a CO2 jobb hatásfokkal köthető meg, ilyenkor villamos áram keletkezik. A nagyon olcsó szintetikus üzemanyag ellensúlyozhatja a rendszerben a metanol- és villamosáram-termelés miatti drágább üzemanyag-előállítást. A maradék CO2 megkötésére alkalmasak a fenntartható gazdálkodású erdők növekményei. Vannak olyan technológiák is, ami nem plazma-alapuló pirolízis, csak pirolízis, ahol az alapanyagok megfelelő megválogatásával (pl. csak használt gumiabroncsok) is elérhető egy gyakorlatilag hulladékmentes termékskála (pl. gáz, üzemanyag). 174

175 A bio-olajfinomítók a jövőben szintén jelentős szerepet kaphatnak, amennyiben kikísérletehzetők azok az input-mixek, amelyek valóban a szükségtelen, sőt károsnak ítélt növényi anyagokat használják fel (csak érzékeltetésképpen a megvizsgálható lehetőségekről: bálványfa, gyalogakác, az erdő tisztításából eredő egyéb hulladék). 2. Okos hálózat A villamos rendszerben erőműként és fogyasztóként egyaránt képes kezelni egy pontot, így képes arra, hogy a lakosság által visszatáplált áramot a rendszerbe vigye, ha igény van rá, illetve a pufferbe vezesse, ha nem szükséges azonnal felhasználni, továbbá olyan nem időhöz kötött nagyfogyasztók működtetését vezérli, mint a hidrogénbontó, vagy a metanol-előállító egységek, illetve a háztartásokban a mosógép, hőtárolós kályha stb. Az okos hálózat képes a fogyasztók és az erőművi termelők közötti egyensúly fenntartására olyan rendszerek esetén is, amelyek a hagyományos centralizált rendszerben instabilitási gondokkal küzdenének. 3. Pufferek A rendszerben főként ha cél az önellátás is olyan puffereket kell kiépíteni, amelyek segítségével a villamos áram elosztása stabil marad akkor is, ha az intermittens termelők (napelemek) kiesnek mert borult idő van, vagy este. Ezen pufferek a többlet tárolására alkalmasak, és képesek a tárolt energia egy részének szabályozott visszaadására is. A város energetikai rendszerében a hosszú távú képben 3 ilyen megoldás szerepel: 1 villanyautók csereakkumulátorai a csereállomáson (20 Mwh) 2 hidrogéntermelés, amely elősegíti a gazifikátor működését 3 metanolgyártás, amely cellák segítségével visszaadja a tárolt áram egy részét 4 Hőtárolási lehetőségek (sóolvadékok fázisátmenetében tárolt látens hő; egyelőre még nincs ipari méretben) 175

176 A vízió keretein túlmutat, de az operatív fejezet része egy olyan pályalaternatíva csomag, amely a fenti víziót árnyalja, és kifejti. Modellezés Rendelkezésre állnak már olyan testre szabható szoftverek, amelyek lehetővé teszik ezeknek a rendszereknek a modellezését. Fontos, hogy elkészüljön egy ilyen az összes stakeholder által értett és elfogadott modell, amely megkönnyíti a későbbiekben egy egységes stratégia mentén történő összehangolt munkát (lsd. a következő, Szervezetfejelsztés c. fejezetet). Szervezetfejlesztés Városi szinten létrejön az a koordináló szervezet, amely az energiastragégiának megfelelő operatív célokat, akcióterveket egyésges egészként kezeli, a városban folyó projektekkel tisztában van, mindegyiknek ismeri a helyét és szerepét. Egyesíti az energiaszektor stakeholdereit, számukra információt szolgáltat azért, hogy elkerülje a város a párhuzamos beruházásokat, fejlesztéseket, és minden egyes újabb projekt a nagy egész rendszer hasznos elemeként kerüljön megvalósításra. A város a hozzájárulását az ilyen módon tervezett projektekhez adja, biztosítva ezzel a rendszerszintű építkezést. Előnyként azt kínálja fel, hogy az ilyen módon előállt tudásbázisból részesedhetnek azok, akik a stratégia mentén kívánnak dolgozni és ezt megkönnyíti számukra a koordináló szervezet. A koordináló szervezet szoros együttműködésben van a megye hasonló típusó, hasonló szerepet betöltő szervezetével, és így a város és a közvetlen vonzáskörzete összehangoltan képes fejleszteni az együttes energiastratégiáját. A koordináló szervezet törekszik arra, hogy a decentralizált rendszerek kiépítése érdekében, a stratégiának megfelelően alakítsa ki a szabályozórendszert, még akkor is, ha az nem illeszkedik az országos rendszerhez, amennyiben az esetleg a lobbiérdekek által készült országos szabályozás. Tudatosságnövelés A stratégia megvalósításának talán legfontosabb feltételrendszere a mentális modellek megváltoztatása, a fenntarthatóság megértése és alkalmazása, a rendszerszemlélet fontosságának a felismerése. Mindez tudatos és folyamatos oktatással, neveléssel, gyakorlati programok szervezésével érhető el. Ennek Pécsen nagyon jó szervezeti háttere van, mivel ezt a tevékenységet országos szinten is igen korán elkezdték és nagy sikerrel több szervezet is végzi ezt a tevékenységet. Az oktatásnak ki kell terjednie az oktatási rendszeren túlmenően az intézményekre, vállalatokra is, mivel ők is a rendszer stakeholderei, és éppolyan fontos ha nem fontosabb a részükről történő tisztánlátás, a megfelelő cselekvés. 176

177 VI. Társadalmasítási terv Pécs Város Energiastratégia megtervezésének és majdani megvalósításának kommunikációs feladatai álláspontunk szerint éppen olyan gondosan tervezett és kivitelezett kommunikációs programot követelnek, mint amilyennek általában a mérnöki, vagy egyéb műszaki, energetikai teljesítményeket gondolja a közvélemény. Csak így lehetünk nyugodtak afelől, hogy a lakosságot érintő kérdésekben minden résztvevő mindent a megfelelő időben, pontossággal és részletezettségben megismerjen. A rövid-, közép- és hosszútávon egyaránt kimutatható egyéni és közösségi előnyöket, a kedvező környezeti hatásokat ugyanis csak akkor érzékelik és tapasztalják meg az érintettek, ha az energiastratégia megújítására irányozott projekt üzenetei eljutnak hozzájuk, ha megértik a változások szükségességét és jelentőségét. Ezek nélkül a folyamatok nélkül hiába tesszük jobbá a mindennapi életet, éppen a leginkább érintettek nem érzékelik a pozitív változást. Ezen okból kifolyólag a Kék Gazdaság Konzorcium tagjai szakmai tudásunknak megfelelően olyan társadalmasítási tervet állítottak össze, mely messzemenőkig kiszolgálja a felsorolt célokat. Azonban az Energiastratégia készítését megelőző akadályozó tényezők, valamint az ennek köszönhetően kialakult szorító határidő miatt a konzorciumi tagok ténylegesen töredékét tudják kivitelezni a stratégia társadalmasítási fázisainak. Az alábbiakban bemutatásra kerülő társadalmasítási terv tehát a legoptimálisabb verzió prezentálása, melyből a ténylegesen kivitelezésre kerülő tevékenységeket a megrendelő határozza meg. VI.1. TÁRSADALMASÍTÁS CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA A Pécs Város Energiastratégia előrehaladása során elengedhetetlen a nyilvánosság tájékoztatása. A stratégia során felmerült koncepciókat, lehetőségeket a lehető legszélesebb körben meg kell ismertetni. Az észrevételeket, véleményeket érdemes értékelni, majd beépíteni a koncepciótervbe. A lakosság, a helyi civilek, szervezetek és cégek képviselői, az egyetemi polgárság tájékoztatása szerves részét kell, hogy képezze az energiastratégia projekt létrehozásának. A nyilvánosság beleemelése a projektbe nemcsak magának az energiastratégia változtatásának fontosságát segít elfogadni és megérteni, hanem segítségével a stratégia célját magukévá tudják tenni a város lakói is, függetlenül attól, hogy civil szervezetek képviselőiről, cégekről, közintézményekről vagy a lakosságról beszélünk. Ennek mentén a társadalmasítás egyik legfontosabb célja az az irány, ami kijelöli a közösség céljait, érdekeit, és ezáltal talál elfogadásra a lakosság részéről is. 177

178 Az energiastratégia társadalmasítási tervének követnie kell magának a stratégiának a felépítését, tehát a lakosság felé irányuló kommunikáció eszközeit egyrészt a magáncélú (cégek, lakosság), másrészt a közcélú (önkormányzati és közintézmények) felosztás mentén kell alkalmazni. A javasolt kommunikációs megvalósítási koncepciónak folyamatos és lehető legszélesebb körű, aktív, integrált és célcsoport-specifikus tájékoztatással kell elmagyarázni, tudatosítani, megértetni és elfogadtatni a megvalósuló energiastratégia célját, valamint felismertetni a belőle generálódó egyértelmű előnyöket. Ebből kiindulva a cél az, hogy mind a lakosság, mind a véleményformálók körében pozitív véleményklíma alakuljon ki, és maradjon fenn. Mindezen kommunikációs törekvéseknek köszönhetően a társadalmasítás hatására a lakosság nemcsak elfogadja és megérti a projekt jelentőségét, de az is világossá válik számára, hogy a fejlesztés milyen abszolút pozitívumokkal jár nemcsak a jelen, hanem a jövő nemzedékek számára is. Kommunikációs célok A legfőbb cél, hogy a kialakított eszközrendszer segítségével a kommunikációs piramis legfelső szintjére juttassuk el célcsoportjaink tagjait: 1. célcsoportok széles körű tájékoztatása az energiastratégia megvalósulásáról, 2. a célcsoport tagjaiban a környezetbarát, kék gazdaság elve szerint működő energiahasználati szokások tudatosítása, 3. célcsoportonként specifikált üzenetek által a változások jelentőségének megértetése, 4. megváltozó körülmények elfogadtatása az érintett célcsoportokkal, 5. bizalom kialakítása a tevékenység hosszú távú eredményességét illetően, 6. a célcsoportok támogatásának elnyerése. A különböző érdekeltségű csoportok között (magáncélú, közcélú) csakis asszertív, kölcsönös előnyökön alapuló, hatékony kommunikáció megvalósítása lehetséges. Szemléletét a stratégiai gondolkodás, az eredményesség, a proaktivitás, a célcsoportok bevonására való törekvés, a kreativitás, a rugalmasság és a lelkiismeretesség kell, hogy jellemezze. A fenti paramétereket az energiastratégia megvalósulása során úgy kell alkalmazni a társadalmasításban, hogy a kommunikációnak meg kell értenie mind a privát (lakosság, cégek), mind a közcélú (önkormányzati és közintézmények) réteget. A kommunikáció során ezért a win-win-elv szerinti párbeszédalapú, kezdeményező, széles kört megszólító, bőséges és folyamatos információáramlást tartjuk célszerűnek és kívánatosnak. A kommunikációnak kezdeményező módon kell felhívnia a figyelmet a megvalósuló energiastratégiára, szükségességére, hangsúlyozva annak előnyeit, célját; 178

179 másrészt a várható negatív reakciók esetében a megelőző, proaktív, párbeszédalapú korrekt és szakszerű kommunikációra kell helyeznie a hangsúlyt; továbbá olyan pr-eszközöket kell alkalmazni, amelyekkel a széles közvéleményt befolyásolhatjuk (lakossági fórum, régió média, rendezvények, stb.) 179

180 VI.2. Kommunikációs üzenetek A társadalmasítás során a kommunikációs stratégiának azt kell szem előtt tartania, hogy minden megoldás helyzet- és személyfüggő, ebből adódóan minden helyzetet és érintett személyt a célokat érvényesítő konstruktív, együttműködő magatartással kell kezelni. Általános üzenetek - A stratégia felméri a város energetikai felhasználását, energia szükségességét és a jelenleg használt energia általi veszteségeket. - Stratégiai módszer bemutatása, amivel a veszteségek csökkenthetőek. - A meghatározott fogyasztáscsökkentési lehetőségek bemutatása. - Lehetséges energetikai erőforrások és felhasználási lehetőségeiknek bemutatása. - A stratégia előnye a társadalomra, egyénre nézve. - A felmérés során kapott eredmények alapján kitűzött konkrét célok bemutatása és megvalósulási folyamatának kommunikálása. Konkrét üzenetek - Mikor indul a projekt megvalósulása és meddig tart? - A város mely területeit érintik esetleges munkálatok? - A stratégiával kapcsolatos költségek alakulása, pályázati támogatás mértéke, esetleges egyéni hozzájárulások. 180

181 VI.3. TÁRSADALMASÍTÁS ESZKÖZRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA A nyilvánosság bevonását előzetesen kijelölt eszközrendszer mentén kell véghezvinni. Az eszközök kijelölésének célja, hogy megszabja azokat az irányokat, amelyek a leginkább alkalmasak a nyilvánosság eredményes bevonására. A nyilvánosság bevonásának tervezett lépései: I. Első tervfázis projekt előkészítésének kommunikációs lépései Az első tervfázis célja, hogy megismertesse a stratégia létrehozásának és kialakításának előzményeit. Elsőként a tervezési területre (vagyis Pécs város és környezetének térségére) vonatkozó és a jelenleg is érvényben lévő energia használati tényekkel és modellekkel kell megismertetni a lakosságot. Ebből kiindulva következhet az elképzelések, tervek és célszerű fejlesztési irányok bemutatása. II. Második tervfázis a projekt megvalósulási folyamatát végigkövető kommunikáció A második tervfázisba tartozik a stratégia megvalósítási folyamata. III. Harmadik tervfázis elvárt eredmények bemutatása A harmadik tervfázisba tartozik a megvalósult projekt eredményeinek bemutatása, a projekt ünnepélyes zárásának a lakosság számára nyílt platformú megszervezése. 181

182 A tervezési fázisok eszközrendszerének bemutatása 1. Projektarculat megtervezése A projekt társadalmasításának egyik elkerülhetetlenül fontos eleme a megfelelő, projekthez kapcsolódó és a célkitűzését jelképező logó és arculat kialakítása. Az arculat célja, hogy a projekt elemei felismerhetőek legyenek, ismertté váljanak, és ezáltal nagyobb elfogadottságot generáljanak. A következő táblázatban összegezzük azokat az arculati elemeket, amelyeket célszerű előre megtervezni. A táblázat tartalmazza azt is, hogy a projekt megvalósulása során ezen elemeknek hol és melyik fázisban jelentős az alkalmazása. 182

183 Arculati elem Megvalósulás Projektlogó Levélpapír Sajtóközlemény, fizetett hirdetés Meghívó Boríték PPT sablon CD borító Óriásplakát City light plakát Kiadvány Hírlevél sablon Weboldal Banner A projekt első fázisában a megismertetés, később pedig a felismerés eszközeként alkalmazható. A projekt bármelyik fázisában alkalmazható, hivatalos levelek, anyagok, tanulmányok, írások alapjaként. Egységes arculatba helyezett sajtóközlemény és fizetett megjelenés a nyomtatott sajtóban. Arculati elemeket tartalmazó meghívó a projekt rendezvényeire. Projektlogóval ellátott boríték a projekttel kapcsolatos küldeményekhez. A projekttel kapcsolatos előadások anyagának megjelenítésére. A projekttel kapcsolatos eredmények, információk tárolásához és eljuttatásához. A város szélén több ponton elhelyezett plakát tájékoztat a projekt megvalósulásáról. A városban több ponton elhelyezett kisebb méretű plakát (hirdetőtábla, buszmegálló, stb.) tájékoztat a projekt megvalósulásáról. Arculati elemekből felépülő kiadványok a projekt előrehaladásáról és információiról. Arculati elemekből felépülő hírlevél sablon, ami meghatározott időközönként tájékoztat a projekt előrehaladásáról és egyéb információiról. Arculati elemekből felépülő projektoldal. Arculati elemekből álló online hirdetés, átkattintási lehetőséggel a projekt honlapra. 183

184 2. Rendezvények Sajtórendezvény szervezése A sajtó előzetes tájékoztatása a legegyszerűbb módja a nagyobb nyilvánosság informálásának. Az írott, az elektronikus és ma már az online sajtó presztízse is jelentős, valamennyien e három termékből szerezzük be az életünket érintő, befolyásoló, aktuális információkat. A helyi napilap, magazinok, TV-k, rádiók azok a médiumok, amelyek valamelyikét a régió lakói ismerik és fontos információs forrásként tartják számon a helyi ügyekben, eseményekben való tájékozódásnál. A helyi média elsődleges tájékoztatása mellett az országos csatornák informálása sem elhanyagolható egy ekkora méretű stratégia tervezésénél, létrehozásánál. A társadalmasítás első számú eszközévé válik így a sajtó- és médiakommunikáció, és mindebből az következik, hogy a jó és korrekt, célirányosan informatív, rendszeres, közvetlen sajtó- és médiakapcsolatok ápolása elengedhetetlen a projekt sikerességéhez. A sajtóeseményeket nagyobb valószínűséggel követi sajtómegjelenés, további stúdióbeszélgetés, riport, és a továbbiakban is nagyobb figyelem a sajtó részéről. Preferált médiumok felületei Önkormányzati médiaközpont PécsMa.hu Pécs TV Pécsi Hírek Axel-Springer kiadó médiafelületei Új Dunántúli Napló Bama.hu MSH Média Kft. Equator Média Kommunikációs Kft. Közmédiumok PécsiStop.hu PécsiÚjság.hu MTI Nyilvános rendezvények, fórumok A sajtónak készült eseményeken túl, médiaközvetítés nélkül is elengedhetetlen a nyilvánosság megszólítása. A nyilvános rendezvényeken lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tervek ismertetése mellett a lakosság személyesen feltehesse kérdéseit és elmondhassa saját véleményét. Ide tartoznak a lakossági fórumok, nyílt szakmai napok, a különböző célcsoportok számára szervezett 184

185 projektbejárások, és az adott oktatási intézmény keretein belül megtartott tanórák. A nyilvános rendezvények célja, hogy a projekt testközelbe kerülhessen és könnyebben érthetővé, elfogadhatóvá és támogatandó céllá váljon a lakosság számára. A nyilvános rendezvények sorába tartoznak a köztéri események, amelyek akár művészi eszközöket segítségül hívva támogatják a projekt elfogadását a közvélemény részéről. Nyilvános rendezvények Rendezvény célközönsége Javasolt helyszín Darabszám Lakosság Civilek Nevelési Központ, PTE Pollack Mihály Műszaki Kar előadóterme, Művészetek Háza nagyterem PTE Pollack Mihály Műszaki Kar előadóterme 6 alkalommal 2 alkalommal Gazdasági szereplők PAB Székház 1 alkalommal Diákok Projektbejárás Az adott középfokú oktatási intézmény keretein belül megtartott tanórák. A projekt érintett területeinek szakértővel történő bejárása kiscsoportok, maximum 20 fő számára. 10 alkalommal 10 alkalommal A nyilvános rendezvényekhez tartozik az éves önkormányzati közmeghallgatás is, amelynek időpontja alatt célszerű egy-egy energiastratégiával kapcsolatos témát plakát formájában a Városháza folyosóján megjeleníteni. Konferenciák, tudományos előadások, kerekasztal beszélgetések A konferenciák, tudományos előadások célja, hogy a szakmai réteggel is megismertesse az energiastratégiát. A minimum egy, de a résztvevő előadók számától és a projekt sokszínűségétől függően akár több napos szakmai rendezvényen elhangzó szakirányú hozzászólások és kérdések választ adhatnak, és újabb irányokat jelölhetnek ki a szakmai tervek sarkalatos pontjainak. A konferenciák és tudományos előadások mellett a kerekasztal beszélgetések lehetőséget teremthetnek a szakmai párbeszédre és a kitűzött irányok megvitatására. A kerekasztal beszélgetéseken célszerű részt vennie a projekt szakmai vezetősége mellett a projektben nem 185

186 résztvevő, de az energetikával tudományos szinten foglalkozó szakértő képviselőnek, és támogató vagy ellenző civilnek. A konferenciák, tudományos előadások és kerekasztal beszélgetések minden érdeklődő számára nyitott események. Tudományos rendezvények Rendezvény célközönsége Helyszíne Darabszám Konferencia és kerekasztal beszélgetés PAB Székház 1 alkalommal 3. Ismertető anyagok Projekt honlap Ma az internet és az online kommunikáció korát éljük, egyre többen a netről tájékozódnak, a lehető legkülönbözőbb időpontokban (nincs rendezvényekhez, időpontokhoz kötve az információszerzés). Fontos továbbá, hogy a weboldal szinte percenként frissíthető, és mennyiségi korlátozás nélkül (ellentétben a print kiadványokkal) helyezhető el rajta információ a kitűzött céloknak megfelelően, és azokat elősegítendő rendszerezve. Közösségi média A közösségi média aktivitások ma már az információszerzés és véleménymegosztás szerves szinterei, ezért egy akkora volumenű projektben, mint a városi energiastratégia megvalósulása, nem szabad figyelmen kívül hagyni a közösségi terek véleményformáló erejét. A web 2.0 lehetőségek a megfelelő használattal segítenek a gyors és egyszerű informálásban, aminek használatával egyúttal visszacsatolást is kaphat a projekt a lakosság részéről. A Facebook közösségi média felületét használva hatékony megoldás egy csoport vagy oldal létrehozása, ami lehetőséget teremt a lakosságtól érkező visszajelzésekre. Prospektus, szórólap, kiadvány Társadalmi célú reklámkommunikáció A projekt kommunikációért felelős csapatának oda kell vinni az információt, ahol annak a közönsége, célcsoportja van, ezért az információs táblákat, prospektusokat, a print, online és médiahirdetéseket, outdoor megjelenéseket úgy kell ki- és elhelyezni, hogy azokhoz könnyen és egyszerűen hozzáférjenek az érintettek, mindenképpen tudomást szerezzenek arról, ami hosszabb-rövidebb időre befolyásolhatja az életüket. A szokásos eszközök mellett amelyek nap, mint nap hatalmas mennyiségű információt közölnek velünk meg kell találni az üzenetközlés magas ingerküszöbön is átjutó formáját. Ennek két hatékony formája a folyamatokat bemutató kisfilmek, illetve a 3D-s aszfaltrajzok, - ez utóbbiak ritka előfordulásuk miatt mindenképpen megállásra, elgondolkodásra, beszélgetésre ösztönzik az arra járókat. 186

187 A projekt mindhárom fázisában elengedhetetlen a nyilvánosság bővebb, nyomtatott formában történő tájékoztatása a projekt előrehaladásáról. A nyomtatott, minden érintetthez eljuttatott tájékoztató füzet előnye, hogy az internetet nem használó, rendezvényre elmenni nem tudók számára is megteremti a részletes tájékozódás további lehetőségét. Hírlevél A hírlevél az egyik legjobb módja azok tájékoztatásának, akik már valamilyen formában (lakossági fórumon, konferencián, rendezvényen való részvétellel) érintkezésben voltak a projekttel. Előnye, hogy valóban a célközönség kapja az információt. A hírlevélre való feliratkozásra lehetőséget kell teremteni a projekt honlapon is. Sajtóanyagok, közlemények, PR cikkek A sajtóanyagok, közlemények, témaajánlók célja, hogy hiteles, tényekre alapozott információforrást kínáljanak a médiumok szerkesztőinek. A kiajánlók mellett szükséges fizetett PR megjelenés tervezése is, amivel biztosítható a lakosság valóban objektív tájékoztatása a projekt különböző állomásairól. 4. Közvélemény-kutatások A közvélemény-kutatások a projekt során lehetővé teszik a hangulat- és vélemények változásának, alakulásának követését. Továbbá lehetőséget adnak a lakosságnak arra, hogy elmondják véleményüket és segítenek a megfogalmazásában is. Elősegítik, alátámasztják a kommunikációs stratégiában esetlegesen célszerű hangsúly- és fókuszmódosításokat, továbbá értékelik, mérhetővé teszik nemcsak a projekt munkáját a társadalom szemszögéből, hanem a kommunikációs tevékenységről is véleményt formálnak. A közvélemény kutatás megvalósítására kétszer kerül sor a projekt kapcsán. Az első kutatásra a projekt elején kerül sor, célja, hogy felmérje, a lakosság mennyire tájékozott az energiastratégia megvalósításáról. A második kutatásra a projekt végén kerül sor, ennek célja, hogy a lakosság szempontjából végkövetkeztetéseket lehessen levonni arra vonatkozólag, hogyan látták a projekt egészét a kezdetektől a beruházás befejezéséig. A kutatás célcsoportja: pécsi (felnőtt) lakosság. Mintavételi eljárás: a kutatástól 5%-os hibahatár mellett 90%-os megbízhatósági szintet várunk el. Mintanagyság: Pécs teljes lakossága fő, ebből lekérdezésre kerül fő. Lekérdezés módszertana: internetes és telefonos lekérdezés. 187

188 Társadalmasítási terv eszközrendszerének megvalósítása KÉK GAZDASÁG KONZORCIUM - PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ENERGIASTRATÉGIÁJA Pécs Városi Energiastratégia Társadalmasítási Projekt Feladatok Részfeladatok Dbszám Időszakok 1. hó 2. hó 3. hó 4. hó 5. hó 6. hó 7. hó 8. hó 9. hó 10. hó 11. hó 12. hó 13. hó Kommunikáci ós terv 1 Arculati elemek 1 Sajtórendez vény 17 Lakossági fórum 6 Rendezvények Civil fórum 2 Gazdasági szereplőkne k fórum 1 Tanórák 10 Projekt- 10

189 bejárás KÉK GAZDASÁG KONZORCIUM - PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ENERGIASTRATÉGIÁJA Konferencia 1 Kerek-asztal beszélgetés 1 Helyi nyomtatott sajtó 25 Sajtómegjelen ések Helyi online sajtó 25 Helyi rádió 5 Helyi TV 5 Sajtóközlem ény 17 Közösségi média aktivitás Facebook oldal 1 Folyamatos Twitter profil 1 Folyamatos Projekt honlap 1 Folyamatos Kiadvány 2 Elektronikus 12

190 hírlevél KÉK GAZDASÁG KONZORCIUM - PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ENERGIASTRATÉGIÁJA Közvélemény kutatás 2

191 VII. Energiastratégia - Vezetői Összefoglaló VII.1 Bevezető A város energiastratégiájának elkészítésére egy olyan időszakban kerül sor, amikor már politikai és tudományos szinten is nyilvánvalóvá, egyértelművé váltak olyan tények, amelyek szükségessé teszik az energiaellátásnak a múlttól eltérő módon történő megvalósítását. A klímaváltozás már érezhető hatása az egész világra kiterjedő egységes cselekvést követel meg. Az IPCC (Interregional Panel of Climate Change) 2013-as jelentése már egyértelműen azonnali cselekvésre szólít fel. Ezt a már korábban is megfogalmazott szükségszerű cselekvést az un. 450-es tervekben az USA és az EU is rögzítette, kinyilatkoztatva, hogy az üvegházhatású gázok (ÜHG) 450 ppm-nél magasabb szintű koncentrációját megakadályozandó cselekvési tervekre van szükség. Ebből következik, hogy a nemzetek stratégiájában elsősorban energiastratégiájában prioritást kell, hogy kapjanak azok a módszerek, technológiák, amelyek elősegítik a légkör csökkentett ÜHG-koncentrációját. Ez az irányelv megjelenik az Európai Unió ra vonatkozó Horizont programjában is, de nyomon követhető Magyarország stratégiáiban is, mind országos, mind regionális szinten. Ebből következően Pécs város energiastratégiájának egyik legfontosabb célja, amely érdekében az irányelveket, a stratégiai célokat, stb. megfogalmazza, az szintén az ÜHG-ok csökkentése. Szintén kiemelt cél a város energiabiztonsága, ami igényli a várost körülölelő régióra való támaszkodást, ezért a megfelelő elemzési pontoknál mindenhol tekintettel leszünk a regionális vonatkozásokra is. Ez a cél a hagyományos stratégiakészítési eszközzel a jelenlegi helyzet kivetítése nem érhető el, ezért az un. backcasting módszert követjük, azaz megalkotunk egy olyan víziót, ahol a város energiaellátása már biztosítja a város és régiója által a légkörbe juttatott ÜHG-k megfelelően csökkentett mennyiségét. Ez az elképzelt jövőbeni állapot szolgál majd irányelvként a stratégiakészítés folyamán. A jelenlegi helyzet figyelembe vétele azonban nélkülözhetetlen egy backcasting módszer esetén is, ezért figyelembe vettük a jól működő távfűtési infrastruktúrát, a Pannon Erőművel kötött hosszú távú szindikátusi szerződést, és a jelenlegi energiaellátást biztosító többi tényezőt is. Az energiastratégia a városfejlesztési koncepció stratégia része, ezért igazodnia kell hozzá. Mivel már a városfejlesztési koncepció is szolgálja a fenti célokat, ezért az alkalmazkodás összhangban van az országos és a nemzetközi célokkal. A Városfejlesztési koncepció által kialakított víziónak az energiastratégiára vonatkoztatható fontosabb elemei a következők: Az energiafüggőség csökkentése, Az energiabiztonság megteremtése, A teljes energiahatékonysági mutató (termelt/befektetett energia) maximalizálása a veszteségek minimalizálása érdekében (0 veszteség elve) Közösségi energiarendszerek kialakítása, A megújuló energiák részarányának növelése a biodiverzitás és a természeti tőke fenntartása, növelése mellett. 191

192 Az energiastratégia hosszú távú víziója a fentieknek megfelelően egy olyan városi energetikai rendszer, amely csökkenti az ÜHG-k mennyiségét, miközben külső energiaforrások hiányában is biztosítani tudja az energiabiztonságot, rugalmas és diverz energiaportfólión alapszik, és minimális energiaveszteségre törekszik. A kitűzött cél úgy érhető el, ha az erőforrás-hatékonyságot jelen esetben az energiahatékonyságot kiemelten kezeljük, de ezt rendszerszinten értelmezzük, tehát az erőforrrás-hatékonyságot alárendeljük a rendszerszintű hatékonyságnak. Így figyelmet fordítunk az energiamérlegre, a veszteségek feltárására azért, hogy a rendszerszintű hatékonyság legyen maximális. Ehhez nagyon jó vezérelvet ad a nulla veszteség elvére törekvés, hiszen az ÜHG-ok szintén veszteségnek számítanak. A jövőbeli, hosszútávon valószínűsíthető jövőképek (szcenáriók) vizsgálata azt mutatja, hogy a magas fogyasztással rendelkező nyugati típusú társadalmakban jelentős energiatakarékosságra és a fogyasztás 50% körüli csökkentésére valószínűleg szükség van ahhoz, hogy egy megújuló forrásokra épülő energiarendszer képes legyen kialakulni, tartósan működni, és fenntartani a fogyasztói rendszereket a fosszilis források nélkül is. A rendszerszintű hatékonysághoz hozzátartozik, hogy az energetikai rendszer alrendszer-jellegét is figyelembe vegyük, tehát legyünk tudatában annak, hogy az elkészült rendszernek szervesen illeszkednie kell a nagyobb rendszerhez amint azt röviden már a városkoncepcióra való hivatkozásnál megtettük. Ezt azonban nem csak energiaoldalról kell megtennünk. További szempontok is felmerülnek a megújuló energia várható nagyarányú elterjedésének köszönhetően. Például ha a biomassza energetikai célú felhasználásáról beszélünk, akkor a hatókör miatt beszélnünk kell a vidék gazdaságáról, a biodiverzitásról, a decentralizált rendszerek hatékonyságáról. Több olyan vitatott pont is van, amelyet tisztázni kell a stratégia kialakításakor, mivel az ÜHG-k koncentrációját, csökkentését célzó, paradigmaváltó energiastratégia eszközeiről van szó. Biomassza-tüzelés Az egyik ilyen vitatott pont különösen Pécsett a biomassza-tüzelés. A biomassza-tüzelést a következő tényezők indokolják: Növelni kell a megújuló energiák részarányát, ez fontos pont minden stratégiában. Az oka az energiafüggőség csökkenése, és annak a fenntarthatósági elvnek az érvényesítése, hogy az évente keletkező többletből elégítsük ki szükségleteinket, és ne támaszkodjunk a múltban képződött energiaforrásokra (fosszilis energia), mert azok előbb-utóbb kimerülnek. Egy másik indok az a tény, hogy amennyiben biomasszát égetünk, akkor ugyanaz a szénmennyiség kerül a levegőbe, mint amit előzőleg már megkötött az adott biomassza. Attól a ténytől, hogy az így kibocsátott CO2 ismételt megkötéséhez az újratelepített erdőnek várhatóan több, mint 100 évre lesz szüksége, eltekintenek, egyszerű késleltetésnek tekintve azt, ami ahhoz kell, hogy a rendszer beálljon. Ez olyan elv, amelyet az EU is követ jelenleg, így ezt a fajta energiatermelési módot nulla- CO2-kibocsátásként tartják számon. A fenti érvek közül azonban egyik sem elég erős ahhoz, hogy a jövő véglegesnek szánt megoldásai között komolyabb részaránnyal számításba vegyük ezt a fajta energia-megoldást. Ezt a kijelentést a későbbiekben támasztjuk alá. Pécs esetében külön vitatott pontot jelent az erőművel kötött hosszú távú szerződés, amely 1650 TJ-ban határozza meg a város által átveendő távhő mennyiségét. A 2020-ig tervezett első pillér segítséget nyújt ahhoz, hogy a 192

193 Pannon Power kitüntetett helyzete előnnyé váljon a város számára, és elősegítse a stratégia hosszú távú céljainak megvalósulását. Ebben, valamint a 2020 és 2035 közötti folyamatban is szükség van az erőmű szakértelmére. A pécsi helyzet speciális jellegzetessége, hogy a város teljes hőigénye 3666 TJ, amely teljes mértékben fedezhető volna a Pannon Erőmű által évente felhasznált 4485 TJ biomassza kizárólag hő célú hasznosításával. A jelenlegi gyakorlatban azonban az áram és a hő kapcsolt termelése folyik, mert a KÁT-rendszer keretei között előnyös áron értékesíthető az így termelt áram. Az összesített hatásfok azonban alacsony, 55%, míg kizárólag hő célú hasznosítás esetén 85-90% is lehetne. Ez az összesített hatásfok növelhető a nyáron termelt hőmennyiség hűtési célú hasznosításával is, így a működés hatásfoka elérheti a 70-75%-ot is, amely már jó kihasználtság. A megújuló energiára való átállás valóban fontos, de idő kell ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani: melyek azok az energiaforrások, amelyek valóban használhatók, és melyek azok, amelyekkel többet ártunk, mint használunk. Az első lendületből értelemszerűen a legkézenfekvőbb megoldás, a biomassza felé fordult a figyelem, és a későbbi vizsgálatok mutattak rá az ezáltali károkozásokra nem utolsó sorban az alapcéllal való ellentétére, az ÜHG-ok mennyiségének növelésére. Amennyiben erdőt égetünk villamosenergia termelésére, úgy bizonyos szempontból hasonló a helyzet, mint amikor a múltban képződött energiaforrást használunk fel. A légkörben képződő ÜHG-ok mennyisége két dologtól függ: a megkötéstől és a kibocsátott mennyiségtől. Amennyiben erdőt égetünk, akkor mindkét oldalon negatív a mérleg: elégetünk egy ÜHG-megkötő kapacitást, és nagy mennyiségű ÜHGt bocsátunk a levegőbe. Ennek a mennyisége jóval nagyobb, mintha szenet égetnénk a hagyományos technológiával, ugyanis biomassza-égetés esetén más ÜHG-ok is a levegőbe kerülnek. Bizonyos szakirodalmi források ezt a többletet 40-60%-ra becsülik. Tehát az újratelepített erdőnek először azt a többletet kell megkötnie, amivel elődje többet bocsátott ki az elégetésnél, és azután láthat hozzá ahhoz, hogy az összes, a légkörbe került szenet megkösse. Természetesen erdőtípustól függ, hogy mennyi ez az idő, de a szakirodalmi adatok azt támasztják alá, hogy ezt a többletet év alatt tudja csak megkötni egy újratelepített erdő, és több, mint 100 év kell ahhoz, hogy megkösse azt a szénmennyiséget is, amit az elégetéskor a légkörbe bocsátott. Így a stratégiai alapcél, az ÜHGkibocsátás csökkentése már kétségessé teszi a jövőbeni villamosenergia-célú felhasználást, az egyéb veszteségforrásoktól (pl. veszteséghő) eltekintve is. A pontos adatokat további kutatások alapján lehet megbecsülni. A kizárólag fűtési célú felhasználás energiabiztonsági okokból indokolható. Mint arról már szó volt, egyértelmű a vélemény arra vonatkozóan, hogy az ÜHG-k 450 ppm-es koncentrációja esetén már kb. 2 fokkal meghaladjuk az ember előtti korok átlaghőmérsékletét, és ez olyan időjárási körülményeket idézhet elő, amelyek káros hatása az emberiségre szinte felbecsülhetetlen. Ez az érték jelenleg 393 ppm 93. A stratégia 35 évre szól, így egyszerű lineáris megközelítést alkalmazva megnézhetjük, mennyi volt a koncentráció 35 éve. Ez az érték kb. 333 ppm volt. Ezt a 60-as növekedést hozzáadva a jelenlegi 393-as értékhez 453-as értéket kapunk, ami már meghaladja azt az értéket, amit Európa és Amerika politikusai is egyaránt kritikusnak tartanak. Ebből következően nem engedhető meg a 100 év egyszerű késleltetésként való kezelése, a hatásait már most figyelembe kell venni. Mindazonáltal támogatjuk ezt az energiahasználati módot, egy apró változtatással: most kell újonnan telepíteni azokat az erdőket, amelyekből 100 év múlva tartamos 93 Az adatok a CO2 now honlapról származnak, (letöltve: ) 193

194 gazdálkodást folytatva kinyerjük azt a famennyiséget, amelyet energiatermelési célokra majd felhasználunk. Az ÜHG-koncentráció előző elemzéséből az is kikövetkeztethető, hogy a klímaváltozás már sokkal hamarabb éreztetni fogja a hatását, amelyek egyik eleme a szélsőséges időjárás. Ez felbolygathatja az erdő- és mezőgazdaságot, így egyáltalán nem jelezhető előre megfelelően a jövőben energiacélra felhasználható biomassza mennyisége. Amint azt a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. kiadványából 94 tudjuk, a mecseki erdőkben 5 éven belül a feketefenyő várható kipusztulása miatt az erdőállomány 25-35%-os csökkenése várható. Amennyiben ehhez hozzávesszük a nem-feketefenyő-erdők betegségeit, úgy az erdőállomány megőrzése is komoly feladat lesz. A fenti két érv alapján megállapítható, hogy egy olyan valószínűsíthető időszakban, amikor a régió biomassza-állománya komoly veszélyben van, igen nagy kockázatot jelent a város energiaellátását alapvetően erre a biomasszára bízni. Nemcsak a 4485 TJ, de a 3666 TJ esetén is, illetve egy jó stratégia alternatívát keres a fűtési energiabiztonságra is. Szükséges és fontos feladat az, hogy az erőműbe érkező biomassza olyan erdészetekből érkezzen, ahol a kitermelést tartamos erdőgazdálkodás keretei között végzik, amely erősebb megszorítás a gazdálkodás módjára, mint az FSC-tanúsítvánnyal rendelkező erdészeti területek. 95 Ezáltal megnő (legalábbis nem változik jelentősen) az erdők UHG-megkötési képessége, kevesebb UHG szabadul fel a folyamatban (gyökérzet-talajfedettség), és megnőhet az erdők olyan egyéb (nem energetikai) célú haszonvételezése, amely pozitív irányú folyamatokat generálhat a régióban. A jelen stratégiában javasolt pályaalternatívák lehetőséget nyújtanak arra, hogy a város és az erőmű közötti hosszú távú szindikátusi szerződés feltételeinek eleget téve lehetővé váljon a hosszabb távon alapvetően megújuló energiákra támaszkodó energiastratégia megvalósulása. Összefoglalva megállapítható, hogy a biomassza energetikai célú felhasználása jelentős kockázatot rejt magában. A villamosenergia-termelési célú felhasználását csak energiabiztonsági okok miatt tartjuk elfogadhatónak, amíg nincs stabil egyéb megoldás, aminek a kialakításán folyamatosan dolgozni kell. Ez akkor is így van, ha a nyári hűtéssel együtt már magas hatásfokkal működhetne a CHP-megoldás. A fűtési célú felhasználást addig folytathatjuk, amíg azt a természeti környezet ökológiai problémák nélkül lehetővé teszi. Decentralizált rendszerek A másik terület a centralizált-decentralizált rendszer kérdése. A centralizált energiarendszerek kiépítését a korlátlannak hitt erőforrások (erőforrás-oldalról), és a méretgazdaságosság (gazdasági oldalról) indokolta. Mindkét tényező elősegítette az erőforrás-hatékonyságot, a A tartamos gazdálkodás során olyan természetközeli erdő kialakítására törekszenek, amelyben a természetes szukcessziós szintek létezése egy dinamikus egyensúlyi állapotban természetes módon alakult ki, és a fenntartható növekmény szálalással kerül kitermelésre. 194

195 rendszerhatékonyságot azonban nem. A régi sztahanovista mozgalom jól érzékelteti a probléma lényegét: ahhoz, hogy valaki jól teljesítsen, sok embernek kellett aládolgozni, hogy az hihetetlennek tűnő teljesítményszázalékok megvalósuljanak. Amennyiben viszont az egész rendszert nézzük, akkor annak a sok embernek az átlagos teljesítménye bizony alatta maradt annak, amit akkor teljesíthettek volna, ha az egész csoportot a csoport (rendszer-) hatékonyságnak megfelelően szervezték volna meg. Ez a felfogás eredményezte azt a jelenlegi állapotot, amely szükségessé tette a fenntartható fejlődés fogalmának megalkotását, és aminek a klímaválság ember által okozott részét is köszönhetjük. A rendszer többi eleme (pl. a természeti környezet, a generációk és a földrészek közötti egyenlőtlen fejlődés) azonban alárendelődött ezeknek a rendszereknek. A decentralizált rendszer meghatározása inkább a külföldi szakirodalom alapján tehető meg, mert a hazai 50 MW e -s felső határ nehezen illeszthető ebbe a kategóriába. Egy általánosabban elfogadott meghatározás szerint decentralizált energiarendszernek azokat a kisteljesítményű (általában 3 kw-tól max. 10 MW-ig terjedő kapacitással bíró villamosenergia-termelés esetén) energiatermelési technológiákból álló energiaköröket értjük. A decentralizáltság fontos eleme a helyben termelt, kisebb távolságra szálított energiatermelés, szemben a jelenleg működő nagy erőművekből álló, nagyobb távolságra energiát szállító centralizált rendszerrel. 96 A méretgazdaságosság ellenére a centralizált rendszerek valószínűsíthetően a drámaian csökkenő EROI 97 -nak köszönhetően már költségben és hatékonyságban is elmaradnak a decentralizált rendszerek mögött. Erre utal pl. az az üzleti modell, amely megújuló energiára (pl. geotermikus energia) alapozva úgy nyereséges, hogy a piaci energiaárak és az általuk elért energiaárak közötti különbségből fedezik a költségeiket és a hasznukat. Ezen kívül több publikáció is tárgyalja a decentralizált (vagy elosztott) rendszerek hatékonyabb működését. További példák találhatók a decentralizált rendszerek hatékonyságáról a Stratégia I. szakaszának I.1-es pontjában. Ugyanakkor a rendszer stabilabb, és csökkentik az energiafüggőséget. Minél sokoldalúbb, többféle energiaforrásból álló energiamixszel rendelkezünk (ahol sikerül megoldani az egyes rendszerelemek megfelelő módon történő rendszerbe illesztését), annál rugalmasabb rendszert tudunk létrehozni. A jelenlegi technológiák ismeretében csak a távolabbi jövő eredményezhet igazán fenntartható energiamixet (figyelembe véve a biomasszával kapcsolatos tényeket); addig az is elképzelhető, hogy rá leszünk utalva a helyben található fosszilis energiaforrásokra. Nagy a veszélye annak, hogy egy ilyen tartós és jó megoldás elaltatja a fenntartható energiarendszerek kialakításának szükségességét, ezért amennyiben nem az első szcenárió teljesül (lsd. az V.2-es fejezetet) ezt már az elején gondosan tervezett módon kell végrehajtani. Ennek legkézenfekvőbb módja az, hogy az így keletkező hasznot a város (és vonzáskörzete) kezében kell tartani, hogy a keletkező növekmény jelentős hányadát folyamatosan a fenntartható energiamix kialakítására fordítsák. A decentralizált rendszerek előnyeinél kell megemlíteni a közösségi energiarendszereket. A stratégiában hosszabb távon jelentős szerephez jutnak a közösségi energiarendszerek, amelyeknek decentralizált rendszerek esetén van létjogosultságuk. Hatékonyságnövelő szerepük (is) lehet, mivel 96 A város esetében a villamos és a távhőrendszer egyaránt centrálisnak tekinthető, noha a távhő helyi forrásból, helyi elosztás történik, azonban ez utóbbi rendszer méretét tekintve a nagyobbak közé tartozik. 97 EROI: Energy Return On Investment: azt méri, hogy egy egység energiabefektetéssel hány egység energiát nyerhetünk. 195

196 általuk a közösségek érdekeltek a rendszer hatékonyságában, a végfelhasználói oldalról is tudatosabb magatartást tanúsítanak, és ellenőrző szerepet is betöltenek a folyamatban és a felhasznált energiaforrások ellenőrzésében is. Az energiatermelés központi jelentőségű, és a mindennapok részét képezi. Amennyiben ez a helyi társadalomhoz köthető (közösségi energiarendszerek), akkor ezzel elősegíthető a helyi közösségek kialakulása, megerősödése, ami szintén európai, de kiemelt országos cél is. Az előzőekben felsorolt érvek támasztják alá a decentralizált energiakörök fokozatos bevezetését. Pécsett több városrész-központ is kialakítható. Legalább négy ilyen központ azonosítható: a Belváros, Újmecsekalja, Kertváros és Meszes. Ezek a központok lehetnének decentralizált energiakörök. A decentralizáció vonatkozik a villamos hálózat ilyen értelmű átalakítására, a smart metering (okos mérés) és smart grid (okos hálózat) bevezetésére, a pufferelés és az intelligens irányítás megjelenésére. Távhő tekintetében vonatkozik a távhőrendszer több-központúvá tételére, amely tartalmazza a bővítést, továbbá új kis hőközpontok beépítését/bekapcsolását is. Meg kell őrizni és irányíthatóbbá kell tenni azt a távhő-körgyűrűt, amely pufferezési lehetőséget biztosít a városi távhőrendszerben. Távfűtés A távfűtés azért vitatott téma, mert ez a nagyon hatékony és tiszta fűtési mód Pécsett erősen centralizált. A távfűtés az egyik leghatékonyabb, legkényelmesebb és legkörnyezetkímélőbb fűtési forma, amire vonatkozóan jól kiépített rendszerünk van, amit nem szabad feladni. A távfűtés (távhő) fogalma azonban bővebb attól, mint amit Pécsett értenek alatta. A évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról 3. paragrafusa (fogalom meghatározások) szerint: p) távhő: az a hőenergia, amelyet a távhőtermelő létesítményből hőhordozó közeg (gőz, melegített víz) alkalmazásával, távhővezeték-hálózaton keresztül, üzletszerű tevékenység keretében a felhasználási helyre eljuttatnak;. Tehát nem az a távhő egyetlen megvalósíthatósági formája, hogy egy központi hőforrásból több kilométer hosszú csőkígyón keresztül szállított forróvízet használunk fűtésre, hiszen az is távfűtés pl., hogy egy lakótömböt egy helyi energiaforrás (akár biomassza-, akár geotermikus erő/fűtő/mű) lát el. Pécs esetben azzal igazolható a biomassza villamosenergia-termelésre való felhasználása során keletkező igen jelentős mennyiségű veszteséghő (lsd. a veszteségtérkép), hogy a legkorszerűbb fűtési formát, a távhőt szolgálja. Ezért a pécsi távfűtőrendszer veszteségforrásait is felül kell vizsgálni, folytatni kell a megújuló energiák rendszerbe állításának biztosítását, és lehetővé kell tenni egy több központú, decentralizált energiaellátó rendszeren nyugvó, rugalmasabb rendszer kiépítését. A jelenlegi rendszert meg kell erősíteni külön betáplálási pontokkal, amivel csökkenthetők a veszteségek, és növelhető a biztonság. Ez a rendszer lehetőséget ad a klímaváltozás egyik kedvezőtlen hatásának a kiküszöbölésére, nevezetesen a nyári forróságban lehetővé válik a rendszer hűtésre való felhasználása is. A betáplálási pontokon lévő alrendszerekben (energiakörökben) termelhető villamos energia, üzemanyagok, és a városrész-központokra való méretezésük következtében az egyébként veszteségként távozó anyagok, emissziók inputként szolgálhatnak más termelőüzemek számára, ezzel elősegítve az ellátást, a helyi gazdaság fellendülését, a foglalkoztatottság jelentős emelkedését, az energia- és élelmezési biztonságot. Egy példával szemléltetve: Egy megfelelően méretezett kiserőmű szén-dioxid-mennyiségének jelentős része megköthető megfelelő méretű algatóban, ahol az algák napfény segítségével a szén-dioxidot beépítik szervezetükbe és átalakítás után közlekedési célú üzemanyag, bioolaj, fehérjedús élelmiszer (pl. spirulina) és állati takarmány nyerhető belőlük, illetve a 196

197 rendszerbe beépíthető haltenyésztés is. Tehát a foglalkoztatottság növelése elsősorban nem az erőműveknek, hanem a hozzájuk kapcsolódó klaszternek köszönhető. Fosszilis üzemanyagok Érthető, hogy a hagyományos szénerőművek kivezetését és a támogatásuk megszüntetését javasolják mind a nemzetközi, mind a hazai stratégiák. A részletesebb indoklásban szerepel az, hogy amíg az un. tisztaszén-technológiák nem piacképesek, addig nem támogatandó a szén felhasználása. Ez azonban azt is jelenti, hogy a szénnel önmagában az a probléma, hogy nem tiszta üzemanyag (káros emisszió), illetve korlátozottan áll rendelkezésre. Amennyiben ez a két negatív tényező kiküszöbölhető, úgy nincs elvi ok a közeljövőben a használatukra vonatkozóan. Az egyik városközpontra javasolt alternatíva egy olyan tisztaszén-technológia, amely jelentősen csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, versenyképes és esélyt ad arra, hogy a közlekedés üzemanyag-ellátását is helyben biztosítsuk. Ezen kívül pufferként szolgálhat arra az átmeneti időszakra, amíg a decentralizált energiakörök energiamixét nyereséges elemekkel fel lehet majd tölteni. Vitatott lehet még a Pécs környékén (Máza térsége) fellelhető feketekőszén minősége és településének jellemzői, ugyanis ezek a bányabezárástól máig eltelt időszakban erős gazdasági akadályt képeztek a termelés megindításával szemben. Ugyanakkor támaszkodhat a régió az időközben megnyíló hazai bányákra, mint a régiónktól nem túl messze lévőmélyművelésű bányákra, és pufferként külföldi (lengyel) szén is szóba jöhet. 197

198 VII.2 Stratégiai célok Stratégiai víziók Villamos termelés és elosztás: A köztes 2020-as időpontra ki kell alakulnia a villamosáram-elosztás terén egy olyan mérlegkörnek, amelynek fő jellemzője, hogy a város igényét a Pannon Erőmű, és a hozzá csatlakozó energiakörök áramtermelése elégíti ki, és amikor többlettermelés jelentkezik, az kilép az országos hálózatra, s ha többletigény, az pedig belép a város rendszerébe. Ezzel összhangban 2020-ig kiépül egy olyan integrált villamos- és hőtelep, amely a PV ZRt fejlesztései között szerepel és amely alapja lehet a smart grid kiépítésének is. Ezzel a város villamos áramának mennyiségét tekintve teljes egészében decentralizálható. Ez olyan helyzetet teremthet, amelyben a decentralizáltság magas foka miatt hozzá lehet férni támogatásokhoz és pályázatokhoz, amelyek segítségével a biomassza kapcsolt felhasználása folytonos erdőborítású erdőkből származó fahozamra állítható át, a lágyszárú biomassza kivezethető, a nyári hőhasznosítással a hatásfok növelhető. Hosszabb távon olyan smart grid rendszer kiépítése a kívánatos, amelyben 1.) a termelés és a fogyasztás is engedélyezett a jelenlegi fogyasztói oldalon 2.) legföljebb km-es körben terül el 3.) kis méretű erőművek, és házi erőművek együttműködése jellemzi 4.) körön belüli pufferelés és vezérlési lehetőség van. A hosszú távú vízió részeként olyan áramtermelés valósul meg, amelyben optimális súllyal szerepelnek a város adottságai, és minimálisak a rendszer veszteségei. Decentralizált energiakörök kerülnek hosszabb távon kialakításra a városfejlesztési koncepcióban körvonalazódó városrészekben, ahol az energiakörök (hálózatosan kapcsolódó energiaforrásokkal) befogadják a telepítendő energiatermelő egységeket, és hálózatszerűen egymáshoz is csatlakoznak. Az energiatermelés területén a Pécsett termelődő energia előbb a pécsi igényeket elégíti ki, majd a fölösleg kerül az országos hálózatba. Távfűtés esetén: az első lépésben 2020-ig kibővíthető a távhő köre kb. 300 TJ új fogyasztóval, ez csökkenti a kötbér kockázatát, növeli az erőmű kihasználtságát. A későbbiekben is a távhőt, mint a legkorszerűbbnek tekinthető fűtési formát kiterjesztésre javasoljuk, kihasználva a már meglévő vezetékrendszert, ami stabilitást biztosíthat a decentralizált egységekben kialakítható betáplálási pontoknak. A távhő bővítését is el kell kezdeni, ennek alapja a hőszigeteléssel elérhető TJ hőtöbblet, és az erőmű jobb leterhelésének köszönhető TJ további hőtöbblet. A közlekedés esetén rövid távon a hibrid és biogáz alapú, hosszabb távon a szintetikus úton gyártott üzemanyag (szén és biomassza bázison egyaránt), valamint villamos-áram alapú közlekedés jellemzi. A víziókból levezetett stratégia célok a következők: Tudati nevelés rendszerszemléletben való gondolkodás és energiatudatosság 198

199 Szervezetfejlesztés a rendszerszemlélet érvényesítése Az energiaellátás rugalmas, stabil energiamixen alapuló energiakörök általi megvalósítása. Tudati nevelés Látszólag nagyon messze van a hagyományos energetikai célkitűzésektől az ember maga, pedig a szakirodalmi kutatások egyértelműsítik: az energiahasználat módja egyedül igen nagymérvű (20-40%) megtakarítást tud eredményezni. 98 A stratégia megvalósulása is csak úgy biztosítható, ha a város vezetőinek és lakóinak az energiatudatossága és rendszerszemléletben való gondolkodása olyan szintre fejlődik, hogy lehetővé teszi a kialakított stratégia megfelelő alkalmazását. A stratégia megvalósításának ezért a legfontosabb feltételrendszere a mentális modellek megváltoztatása, a fenntarthatóság megértetése és alkalmazása, a rendszerszemlélet fontosságának a felismerése. Mindez tudatos és folyamatos oktatással, neveléssel, gyakorlati programok szervezésével érhető el. A feladat elsősorban a döntéshozók olyan szintű felkészítése, amely során tisztába jönnek a globalizált világ jelenlegi állapotával, dinamikájával, a problémákkal, a változás szükségességével és irányával. A tudati nevelésnek ki kell terjednie az intézményekre, vállalatokra is, mivel ők is a rendszer stakeholderei, és éppolyan fontos ha nem fontosabb, mint a döntéshozóknál a részükről történő tisztánlátás, a megfelelő cselekvés. A harmadik szint a lakosság, mint végfelhasználó: nagyon sok függ a fogyasztók energiatudatosságától. A lakossági intézményi szintű oktatásnak-nevelésnek Pécsett nagyon jó szervezeti háttere van, mivel ezt a tevékenységet országos szinten mérve is igen korán elkezdték. Pécsen nagy sikerrel több szervezet is végzi a tevékenységet. A tudati nevelés egyik leghatékonyabb módja a résztvevők (lakosok) érdekeltté tétele. A nemzetközi szakirodalmi kutatások alátámasztják, hogy a közösségi energiarendszerek nagyon jól betölthetik ezt a szerepet, miközben növelhetik a rendszer hatékonyságát mind operatív (működtetési), mind technológiai értelemben véve. 99 A megváltozott energiatudatosság megfelelő kihasználása érdekében olyan ösztönzési-érdekeltségi és szabályozó rendszer bevezetése szükséges, ahol a közvetlen fogyasztókat teszi érdekeltté. Egy példa a legérzékenyebb korosztály nevelése: az iskolák esetében jelenleg teljesen mindegy, hogy mennyi az energiaszámlájuk, mivel az esetleges megtakarításokat nem fordíthatnák számukra is fontos célokra 98 Lsd. pl. Donella Meadows, Thinking is systems, 2009, 109.o. vagy MacKay: Fenntartható energia mellébeszélés nélkül (Typotex, 2011 Bp.) 169. és 187. o. 99 Erre és a következő bekezdésre vonatkozó irodalmak: pl. Larsen, Henrik Gutzon Hansen, Anders Lund (2008) Gentrification Gentle or Traumatic? Urban Renewal Policies and Socioeconomic Transformations in Copenhagen, Urban Stud 2008; 45; 2429, DOI: / , ahol a koppenhágai Versterbro városrész fejlesztési tapasztalatait írják le, vagy Hoffman-High-Pippert kutatásait (hivatkozás a STEEPLE Társadalmi részében). 199

200 (pl. sportszerek, vagy hangszerek vásárlására). Így nem érdekük a tanulók energiatudatosságra nevelése sem. Szervezetfejlesztés a rendszerszemlélet érvényesítése A rendszerhatékonyság egyik meghatározó eleme az, hogy az egyes rendszerelemek megfelelő kapcsolatban vannak-e egymással. A stratégia meghatározhatja az irányvonalat, a stratégiai és operatív célok a konkrét tennivalókat, azonban az egyes rendszerelemek a város vezetése, a vállalkozások, az intézmények, a kutatás-fejlesztési szereplők (pl. egyetemek) együtt, egy cél érdekében kell, hogy tevékenykedjenek. Ezzel kiküszöbölhetők olyan párhuzamosságok, amelyek költségmegtakarítási vonzata az egész stratégia leghamarabb megtérülő elemévé teheti az ebben a stratégiai célban megfogalmazottakat. Városi szinten létrehozandó egy koordináló szervezet, amely az energiastragégiának megfelelő operatív célokat, akcióterveket egységes egészként kezeli, a városban folyó projektekkel tisztában van, mindegyiknek ismeri a helyét és szerepét. Egyesíti az energiaszektor stakeholdereit, számukra információt szolgáltat azért, hogy elkerülje a város a párhuzamos beruházásokat, fejlesztéseket, és minden egyes újabb projekt a nagy egész rendszer hasznos elemeként kerüljön megvalósításra. A város a hozzájárulását az ilyen módon tervezett projektekhez adja, biztosítva ezzel a rendszerszintű építkezést. Előnyként azt kínálja fel, hogy az ilyen módon előállt tudásbázisból részesedhetnek azok, akik a stratégia mentén kívánnak dolgozni és ezt megkönnyíti számukra a koordináló szervezet. Példa lehet erre, hogy egy projektnek a megrendelő számára nyilvánossá tett eredményeit (adatbázis, új technológia, stb.) elérhetik, és már ezekre építkezve fogalmazhatják meg egy következő pályázat célját, Egy olyan energiamenedzsment-rendszer (szervezet), amely összehangolja a városi és a megyei/regionális energiastratégiát, átlátja és átláthatóvá teszi az egyes beruházásokat, cselekvési terveket az érdekeltek számára. Városi és/vagy megyei szintű szervezetek létrehozása indokolt, akik együttesen, összehangolva biztosítják a közös energiastratégia megvalósítását. Figyelembe kell venni, hogy az energiabiztonság a jelenlegi és várhatóan a közeljövő technológiai színvonalán csak a város és környezete összefogásával biztosítható. A koordináló szervezet szoros együttműködésben van a megye hasonló típusú, hasonló szerepet betöltő szervezetével, és így a város és a közvetlen vonzáskörzete összehangolhatja az energiastratégiáját. A koordináló szervezet törekszik arra, hogy a decentralizált rendszerek kiépítése érdekében, a stratégiának megfelelően alakítsa ki a szabályozórendszert. Olyan hálózat létrehozása a cél, amely lehetővé teszi az egyes szervezetek függetlenségét, de egyben az összehangolt működésüket is. Biztosítja, hogy az egyes beruházások csak az összehangolt stratégia szerves részeként kerülhessenek megvalósításra. Ezzel kiküszöbölhetők a párhuzamos beruházások, fejlesztések A másik fontos szervezetfejlesztési cél a rendszerszemléletű megközelítés érvényesítésének megfelelően egy egységes, a város által felügyelt energia- és vízellátó központ (egy Pécsi Közüzemi Zrt), ahol egységes rendszerben kezelik a város alapvető ellátását. Egy ilyen szervezet képes kezelni 200

201 azt, amikor a villamosenergia-termelés, a fűtés és az üzemanyag-termelés egy integrált rendszerben történik, az egyes részelemekre nem rakódnak rá egyéb költség- és adótényezők, és így a rendszer hatékonysága az elsődleges cél. Így az energia előállítása és szállítása lehetőség szerint egyetlen, vagy minél kevesebb tulajdonos segítségével történjék, igazodva a technológiai folyamatokhoz, elkerülendő a felesleges adózási és haszon célú árréseket. Így pl. a villamos árammal együtt termelt hő fűtési célú hasznosítása ugyanabból a rendszerből származik és nincs a részek között adásvételi kapcsolat. Az energiaellátás rugalmas, stabil energiamixen alapuló energiakörök általi megvalósítása A tényleges megvalósítás során két fő feladatcsoportot alakítunk ki. 1 Az energiaigények csökkentése, ami alatt elsősorban az épületek szigetelését, az energiafogyasztás korszerűsítését értjük, 2 A várható energiaigények kielégítését. A vízió szöveges megfogalmazása a következő: Az energiabiztonság megteremtése, saját erőforrásokra támaszkodva, decentralizált energiakörök rendszerbe állításával. Az energiaellátás energiamixének meghatározása a jelen állapotból kiindulva a közel jövőbeni energiabiztonságig, majd hosszabb távon az energiafüggőség megszüntetéséig. A közeljövő rövid-középtáv- feladata, hogy a város és régiója energiabiztonsága szavatolva legyen, tehát a külső energiaforrások leállása esetén se fagyjon meg senki, és az alapszintű ellátás biztosítható legyen. Ezt a jelenleg rendelkezésünkre álló erőforrásokból kiindulva kell elérni. A jelenleg működő centralizált rendszereink egy-egy erőforrás intenzív kihasználásán alapulnak, és nem tudják könnyen integrálni a már most nagy számban rendelkezésre álló (és a közeljövőben várhatóan tovább gyarapodó) egyéb energiaforrásokat. Emiatt válik fontossá megbízható decentralizált rendszerek kikísérletezése, rendszerbe állítása. Ez a cél összhangban van a Nemzeti Energiastratégia, NES 2030 azon célkitűzésével, miszerint csökkenteni kell az energiafüggőségünket. A legfontosabb feladatok közé tartoznak az energiahatékonysági és energiatakarékossági intézkedések bevezetése, a megújuló energiaforrásokra való gyors ütemű, de körültekintő átállás (ez összhangban van a Nemzeti Cselekvési Tervvel, ahol a megújuló energiák részarányát 2020-ra 14,65%-ra kell emelni). Ezen kívül fontos elem a helyi, energiabiztonságot adó fosszilis energiák olyan szintű felhasználása, hogy az adott terület természeti környezete gazdagodjon (az entrópia csökkenjen). Ezzel lehet betartani a folyamat egyik feltételrendszerét, ami az irányelvekből következően a város és a vidék természeti környezetének, ökológiai rendszereinek gazdagítása (de legalábbis nem csökkentése). Ennek a célnak a teljesítéséhez olyan energiamixet kell létrehozni, amely alkalmazkodik a jelenlegi helyzethez, és a jövőre vonatkozóan is figyelembe veszi a lehetőségeinket. Az igazán hatékony energetikai portfólió decentralizált rendszerek esetén képzelhető el. 201

202 Az energiatudatosság szintjének növelése, a közvetlen energiafogyasztók érdekeltségének megteremtése. Ez összhangban van a Szemléletformálási Cselekvési Terv azon megállapításával, miszerint a NES 2030 céljainak eléréséhez a pályázati források biztosítása, a szükséges intézményrendszer átalakítások elvégzése, és jogszabály-alkotási feladatok mellett elengedhetetlenül szükséges a társadalom szemléletformálása. (Lásd: Helyzetfelmérés) A stratégiai célokból levezethető operatív célokat, valamint az azok alábontásaként szolgáló akcióterveket, projektjavaslatokat nem felsorolásszerűen, hanem rendszer-szemléletben mutatjuk be. 202

203 VII.3 Operatív célok, programok, akciótervek, projektjavaslatok Az operatív célokat a stratégiai céloknak megfelelően csoportosítjuk. Tudati nevelés rendszerszemléletben való gondolkodás és energiatudatosság Vezetői-intézményi-lakossági szintű rendszerszemléleti, energiatudatossági oktatás Az energetika olyan terület, ahol hagyományosan az elkülönült fejlesztések játszották a fő szerepet, az energia biztosítása és a megfelelő haszonszerzés kettős céljával. Nem volt szükség egyéb vélemények befogadására, figyelembe vételére, mert a rendszernek nem jelentkeztek azok a korlátai, amelyek ezt szükségessé tették volna. A jelenlegi helyzet a klímaváltozás, az erőforrások szűkössége, stb. szükségessé teszi egy másfajta tudatosság kialakítását, amikor a két fent említett cél már nem elegendő az energiaellátáshoz. A következő dolgok tudatosítása szükséges: 1. Az erőforrás-hatékonyság szükségességének a tudatosítása. Ennek több oldala is van: a technológia és a nulla veszteségre való törekvés (teljes energiahatékonysági mutató maximálása). Ide tartozik az energiafelhasználók lakosság, intézmények, vállalkozások energiatudatossági oktatása is. Ez a hatékonysági kritérium. 2. Az erőforrás-hatékony megoldások nem csak az energetika területén fontosak, hanem a többi területen, mint pl. az oktatás, vagy az egészségügy. Amennyiben pl. a költségtényezők figyelembevételével egy hagyományos szénerőmű szerepelne az erőforrás-hatékony megoldások között, akkor figyelembe kell venni az egészségügy erőforrás-hatékony megoldásait, amelyek igen nagy hátrányba kerülnek a hagyományos szénerőmű szennyezése általi betegségek miatt. Ezért fontos a nagyobb rendszer, a város erőforrásainak együttes figyelembe vétele, és az energetikai hatékonyság alárendelése egy sokváltozós hatékonysági kritériumnak. Ez a társadalmi optimum kritériuma. 3. A természeti környezet korlátos volta lásd pl. klímaváltozás nem teszi lehetővé egy társadalmi optimum természettől elszakadt feltételrendszerének elfogadását, ezért a természeti környezetben várható változások, szerepváltások, struktúraváltások újabb erőforráshatékonysági feltételeket, változókat hoznak a rendszerbe. Ez a fenntarthatósági kritérium. Az energiával kapcsolatos döntések jelen vannak a város irányításában, a vállalkozások döntéshozatalaiban, az intézmények működtetésében és a lakások üzemeltetésében egyaránt. A fentebb felsorolt ismeretek szükségesek ahhoz, hogy az energiaterületen egységesen tudjon fellépni a város, ezért az oktatásnak minden szintre ki kell terjednie. A szabályozó rendszer olyan átalakítása, hogy a végfogyasztók közvetlenül érdekeltek legyenek a fogyasztásuk mérséklésében. Az egyik legfontosabb feladat egy megfelelő érdekeltségi rendszer kidolgozása, amelyben azokat tesszük érdekeltté az energiahatékonyság, illetve csökkentés kérdésében, akiknek erre a legnagyobb befolyásuk van. Így az iskolákban a tanári kart, az intézményeknél az ott dolgozókat, a lakásoknál pedig a lakókat. Egy ilyen rendszer megfelelő kialakítása vezethet el az Energiastratégiában kialakított energiacsökkentés megfelelő mértékéhez még akkor is, ha intenzív energiafelújítási programokat vezetünk be (lásd a kimelt operatív célokat a továbbiakban). 203

204 Szervezetfejlesztés a rendszerszemlélet érvényesítése Koordináló szervezet létrehozása, ahol az energiastratégiának megfelelően, a párhuzamosságokat kiküszöbölve a város energetikai fejlesztése történik. Az energetikai terület számos fejlesztési forrással és nagy nyereségrátával rendelkezik, ezért nagyon sok szereplős terület, sokféle fejlesztési céllal és egyedi elképzelésekkel. Ezért kiemelten fontos, hogy ezek a jövőbeni fejlesztések összehangoltan történjenek, egységes stratégia alapján, kiküszöbölve a párhuzamosságokat. Nem lehet továbbra sem kiküszöbölni a független szereplőket és fejlesztéseket, de amennyiben valamelyik projekthez szükség van (akár mint partner, akár, mint a pályázat erejének növelése) a város részvételére, akkor ki lehet kötni az egységes rendszer követelményeinek való megfelelést. Egy ilyen szervezet biztosíthatja azt, hogy a később jelentkező hatékony innovációk beépíthetők legyenek a város energiamixébe, és az éppen létező energiaszolgáltatók nem akadályozzák azt meg a vállalati érdekeiknek megfelelően. További jellemzők: 1. Egy közös stratégiai elképzelés, amellyel az érintett energetikával foglalkozó vállalkozások egyet tudnak érteni, elfogadnak, és amely alapján a fejlesztések történnek. 2. Közös információs adatbázis, amelyhez kapcsolódhatnak az új fejlesztések, és az adataik, eredményeik ennek a közös adatbázisnak a részét képezik. 3. A szervezetben képviselve kell, hogy legyenek az a) önkormányzat, b) az energetikai vállalkozások (energiakör tagjai) és c) a lakosság, választott szakértőik útján. 4. A szervezet költségvetését an energetikai vállalkozások biztosíthatják. Ebből a költségvetésből biztosíthat saját erőt a pályázatokhoz, és a későbbiekben önellátóvá válhat. 5. A szervezetnek rendelkeznie kell egy korszerű energiamodellezési eszközzel és a város energetikai modelljével, amelybe gyorsan és hatékonyan beépíthetők az új energiaforrások és a változó igényekhez való alkalmazkodás. 6. Javaslatokat kell készítenie a városvezetés számára a javasolt beruházásokra és támogatandó területekre vonatkozóan. Ilyen, az egész megújulóenergia-helyzetet érintő terület annak engedélyeztetésének elérése, hogy a termelt biogázt be lehessen vezetni a városi gázhálózatba. A város felügyelete alá tartozó egységes integrált energia- és vízellátó szervezet létrehozása (Pécsi Közüzemi Zrt). Az integrált energia- és vízellátó szervezet, egy Pécsi Közüzemi Zrt. létrehozása azon az elven történne, mint amilyen pl. Hamburgban a Hamburg Energie GmbH. Egy ilyen szervezet több kritériumnak is meg kell, hogy feleljen. 1. Az önkormányzat legfontosabb feladata az irányítás, nem a gazdálkodás, tehát az egyes energiaterületek továbbra is professzionális irányítás alá kell, hogy tartozzanak. 2. Az egyes energiaterületek irányítói egységes szervezetként hálózatos formában lépnek fel (azonos szintű partnerek közötti együttműködés során a megfelelő szinergia kialakítása), az energiatermelési folyamatok természetének megfelelően, ahol a villamosenergia-termelés, a hőellátás, az üzemanyagtermelés és a még felvállalt feladatok egy rendszert képeznek. Ebben a folyamatban számítani kell/lehet a rendszereket jelenleg üzemeltetőkre. 3. Non-profit szervezetként adhatnak az iparágban megszokott fizetést, elkülöníthetnek fejlesztési forrásokat, de a képződő többletnek a várost kell szolgálnia. 204

205 4. Meg kell oldani a városnak, mint közösségnek a részvételét a tulajdonlásban és az irányításban-ellenőrzésben is, követve az egész város világos céljait és stratégiáit is. Ez történhet részvényes, képviseleti (pl. közhasznú társaságok), vagy egyéb, a későbbiekben kialakítandó formában. Egy ilyen szervezet, mint egy Pécsi Közüzemi Zrt. létrehozása komoly előkészületeket, a jelenlegi példák tanulmányozását illetve sokoldalú egyeztetést kíván a városvezetés, a lakosság, az érdekképviseleti szervek illetve a jelenlegi üzemeltetők között. Ennélfogva a jelen stratégiában csak az alapelveket rögzítettük, és ennél részletesebb elemzésre felelősen nem vállalkozhatunk. Az energiaellátás rugalmas, stabil energiamixen alapuló energiakörök általi megvalósítása. Az energiaigények csökkentésénél a következő kiemelt operatív tervet sorolunk előre: a) Épületek energetikai szanálása (energetikai célú felújítása), minél szélesebb körű egyéni és közösségi szigetelési program, valamint gépészeti korszerűsítés b) A LED-es technológián alapuló közvilágítás bevezetése. c) a PÉTÁV-vezetékrendszer korszerűsítése, egyes hőcserélők felújítása, cseréje (hűtési szolgáltatás), puffer-ring integrált használata, összevonva az integrált villamos- és hőteleppel (PV ZRt fejlesztési irány) d) az okos hálózat teljes megvalósítása, az integrált villamos és hőteleppel (PV ZRt fejlesztési irány) e) a tömegközlekedés fejlesztése, hibrid buszok (PV ZRt fejlesztési irány) Az energiamix megalkotásában olyan technológiák és elvek vesznek részt, amelyek külön-külön vizsgálva értékelhetők és belőlük jövőbemutató mix készíthető. a) biomassza kapcsolt tüzelése (-2020-ig, egyik pályagörbében utána is, a másikban időszakilag kivezetve) b) biogáz termelése másodvetésű növények fermentációjával és depóniagázzal (ez utóbbi a kökényi lerakóban valósul meg, PV ZRt fejlesztési cél) c) tiszta szén technológia szén-dioxid újrahasznosítással és erdészeti megkötéssel d) tiszta megújuló források használata (nap, szél, geotermikus energia) 205

206 VII.4 Energetikai fejlesztések összegzése Biomassza kapcsolt áram- és hőtermelési célú égetése Jelenleg a biomassza (erdészeti termékek, faipari melléktermékek, mezőgazdasági melléktermékek) felhasználása kapcsolt erőművi felhasználást jelent Pécsen a Pannon Csoport két blokkjában. Az áram és a kapcsolt hő előállítása együttesen 43,5% (2013-tól 55%) 100 hatásfokkal történik, azaz a beérkező tüzelőanyag fűtőértékének fele nem hasznosul. Amennyiben a távhő bővíthető, javulhat a hatásfok, és továbbá javulhat a nyári hőhasznosítással is. Megjegyzendő, hogy a város már most sem képes minden távhőt átvenni, amit a Pannon Csoport képes kiadni a PÉTÁV felé, azaz a további hő célú termelés bár hatásfoknövelő a rendszer merevsége miatt egyelőre korlátozva van. A biomassza-felhasználásnak van néhány olyan feltétele, amelyek betartásával a biomassza felhasználása elfogadható, és pillérként a város hosszú távú stratégiájának részévé tehető. 1. Mivel a jelenlegi technológia nagy veszteséggel jár, így a biomassza hő célú felhasználása javasolható, ezzel csökkenthető a felhasznált tüzelőanyag mennyisége azonos mennyiségű hő előállításához (a kapcsolt üzemmel összevetve) jelentős technológiai újítás nem szükséges Az erőmű hőjének nyári hasznosításával is növelhető az összhatásfok. 2. A hatásfok növekedése miatt a hasznos energiaegységre vetített ÜHG-kibocsátás csökkenthető 3. Mivel a jelenlegi erdőgazdálkodás sem a természeti rendszerek szukcessziós szintjeinek felépüléséhez szükséges időt, sem azt az időt nem várja ki, amíg a korábbi ültetvény elégetésével felszabadult ÜHG-gázok megkötéséhez szükséges idő eltelik, újfajta tájgazdálkodásra van szükség: növelni kell a természetközeli tájgazdálkodás arányát. Az így kinyerhető többlet fenntartható hozamával, illetve a mezőgazdaságból származó melléktermékek olyan felhasználásával, amely biztosítja a zárt anyagforgalmat (a hamu pellett formában pl. visszajut a földre) támogatható. Ezzel a város fenntarthatósági gyűrűjében megnövekedne a biodiverzitás és fenntartható gazdálkodás alakulhatna ki. Ezzel a gyakorlattal a biomassza-hasznosítás messzemenően megfelel az EU és a as EU-magyar partnerségi megállapodás-tervezet (PM) vonatkozó irányelveinek. 4. A város fenntarthatósági gyűrűjében elérhető biomassza-potenciál TJ körüli érték. Ha ehhez hozzászámítjuk a faipari melléktermékeket is, akkor 2400 TJ-t ér el. Szigorú értelemben véve, mivel Pécs hő és áramigénye együtt jelenleg 5286 TJ, így más településekhez tartozó területek túlhasználata nélkül nem lehetséges fenntartható módon kizárólag, vagy túlnyomó részt biomassza alapon megoldani Pécs áram- és hőgiényét ben 43,5% a hatásfok az erőmű saját adatai alapján, a szalmatüzelés kezdete óta ez a hatásfok növekedett, becslésünk szerint 55% körüli. 206

207 Biogáz termelése másodvetésű növények fermentációjával Jelenleg a KÁT-szabályozás miatt a legtöbb biogáz-erőmű a termelt gázt gázmotorkban elégetve kapcsoltan termel hőt és áramot. Továbbá a gyakorlatban ritka a szennyvíziszapra épülő megoldás, inkább trágya és fermentálható mezőgazdasági növény az alapanyag (silókukorica, olasznád, energianád). Az EU nem támogatja a mezőgazdasági területek direkt energetikai célú használatát, így a biogáz-erőmű táplálása nem végezhető kizárólag e célra használt földterületről. A város körüli fenntartható gyűrűben, vagy Baranya megyében egyaránt léteznek olyan területek, ahol korán letakaruló növényt vetettek (pl. őszi árpa), és ahol lehetséges silókukorica másodvetése. Hozzávéve a szennyvíziszap egy részét, olyan fermentálható anyag keletkezik, amelyből biogáz nyerhető. A gáz egy része tisztítás után a városi gázhálózatba táplálható, más része felhasználható áram és kapcsolt hő termelésére gázmotorok segítségével. A következő feltételeknek meg kell valósulnia a fenntarthatóság miatt: a fermentálás után visszamaradó szerves extraktumot vissza kell juttatni a földekre, és ügyelni kell arra, hogy a metán ne szökhessen meg sehol a folyamat során. További biohulladék és depóniagáz felhasználása egyaránt cél a jövőben. Tiszta szén technológia szén-dioxid befogással/újrahasznosítással (CCS) A jelenlegi gyakorlatot a szén energetikai hasznosítására a szén tüzelése jelenti, a Pannon Erőmű is szén-bázisú volt régebben. Az ÜHG-kibocsátás csökkentése miatt történő erőfeszítések 101 ezen technológia kivonását eredményezték, vagy átalakítását teszik szükségessé. Idő közben kialakultak olyan már működőképes technológiák, amelyeket gyűjtőszóval tiszta szén technológiának nevezünk, ahol a problémát megpróbálják megoldani. A következő feltételekkel vezethető be a tiszta szén technológia Pécsen: hidat képez a mostani gyakorlat és a jövőben már teljesen fenntartható technológiák között tiszta, mert a szén-dioxidot megköti és puffereli (ez jelenleg nem 100%-osan érhető el, a technológia kiválasztásánál ennek minimalizálása is fontos szempont) pilot, mert elemei ugyan külön-külön működőképesek (szintetikus üa., algató stb.), de együtt még nem próbálták az előzetes becslések alapján nem drágítja az energia árát összhangban van az EU elveivel és a PM-el 101 miatt. Továbbá a konvencionális szénkészletek apadása, és a gazdaságos kitermelés körülményeinek romlása 207

208 Tiszta megújuló energiaforrások A tiszta megújulókra épülő energiaforrások (nap, szél, geotermikus energia, víz) potenciálja viszonylag magas Pécs környékén, különösen igaz ez a napsütésre, de ezen energiaforrások energiaáramsűrűsége olyan csekély, és intermittenciájuk esetenként olyan magas, hogy önnön magukban nem képesek a város energiaigényét kiszolgálni. A legjobb potenciállal a szél- és a napenergia bír, 1 MW villamos kapacitás beépítésével évente 2, illetve 1.1 GWh termelt energia valószínűsíthet belőlük. Tervezhető elemek Pécs MJV energiaellátásában Azok az eszközök, amelyekkel a biztonságos hőellátás, áramellátás és közlekedés igényeit el lehet látni, jelenleg rendelkezésre állnak, de a legtöbb forgatókönyv jövőbeli ellátásszűkülést jelez előre a fosszilis források terén. Egy városi energiarendszer esetén dilemmát okoz az ellátás módja is, mert a jövőbeli forgatókönyvek, illetve a centrális/decentralizált rendszer dilemmáját tekintve jelenleg még a szakemberek sem tudják a biztos irányt. Ennek köszönhetően át kell tekinteni azokat az elemeket, amelyek alkalmasak lehetnek a jövőbeli energetikai rendszer pilléreinek, és belőlük ésszerű mixet kell kialakítani; s mivel ez többféleképp tehető meg, így pályaalternatívákat kell készíteni. A részletes technológiai leírás után a pályagörbék megadása következik. Tervezési alapegységek Az energetikai tervezés során a következő szempontoknak kell megfelelni: - a fogyasztói igények kielégítése - a jövőbeli energetikai rendszerek felismerése és feléjük mozdulás - az energiabiztonság fenntartása - fenntartható energiaforrások használata A városi ellátórendszer elemeinek megtartása, egyes, az energetikai gyakorlatban megkötött szabályok alkalmazásával lehetséges. Néhány alapelv a teljesség igénye nélkül: 1. A villamos ellátás bizonyos hőerőművi típusok esetén kapcsolható a hőellátáshoz, azonban a téli időszak kivételével a hatásfok alacsonyabb lesz és a veszteség nő, ami ellensúlyozható nyári hőhasznosítással 2. A hőellátás esetén a fűtési idény jelentős részében nem szükséges a teljes kapacitás kihasználása, így a megtérülési idő hosszú lehet 3. A támogatások időbeli változása hangsúlyeltolódást eredményezhet a favorizált technológiák terén, és ezen támogatások nem mindig esnek egybe a fenntarthatóság kívánalmaival 4. A terveket összhangba kell hozni a jelenleg is létező elképzelésekkel (v.ö. pl. Pécs Város és térsége fejlesztési programjai ) 208

209 A villamos ellátás legalapvetőbb tulajdonságai A lakossági villamos terhelés napi és évi változást is mutat. Évente kicsit emelkedik (pl. minden évben kicsit több elektromos készülék működik egy háztartásban), naponta pedig hullámzik, a hajnali minimum fogyasztástól a reggeli csúcsig, majd napközben magasan marad, míg este még emelkedik a napi csúcsig és késő este elkezd csökkenni. Az országos rendszerben ezt alaperőművek, menetrendtartó és csúcserőművek együttes alkalmazásával érik el, városi elektromos ellátás egy erőműre nem alapozható, legföljebb a centrális rendszerrel való szoros együttműködésben (mérlegkör), önállóan aligha. A jelenlegi villamos rendszer a napi terhelés lekövetésére van tervezve, a fogyasztást befolyásoló elemek nélkül. A smart metering és smart grid hálózatok a fogyasztásra hatnak; az első a tudatosság növelésével és a veszteségpotenciál feltárásával (hiszen a pillanatnyi mérés a feladata), a második pedig aktív beavatkozásokat tartalmaz a fogyasztói oldalon, illetve képes a fogyasztót termelőként is kezelni. A Pannon Power a jelenlegi rendszer fogalmai között alaperőművi ellátást végez. A kiadott áram ben GWh volt (biomassza és gáz) a 2013-as adatban már csak biomassza fog szerepelni forrásként. A város villamos áram-igénye 450 GWh körül mozog, ezért a Pannon Erőmű azt önnön magában nem képes ellátni, ráadásul smart grid jellegű hálózat nélkül bár önálló mérlegkör kialakítására van lehetőség a valós terhelési görbét nem tudja lekövetni. Villamos opciók a jövőre nézve: a) biomasszás kapcsolt erőmű (ez tkp. a tovább élő Pannon Erőmű). Előnye, hogy már létezik, hátránya, hogy alaperőműként működik. További hátránya, hogy tüzelőanyag-ellátása nem fenntartható sem az igénybe vett terület, sem a hatásfok (~45-55%) tekintetében. Előny lehet a hő és áram kapcsolt előállítása, azonban ezen a téren is lehetőség van arra, hogy a nyári hűtési igény távhő alapon történő fedezésének segítségével az effektív hatásfok tovább növekedjen és megközelítse az elméleti hatásfokot. A jelenlegi rendszerbe tehát jól illeszkedik, a jövőben azonban komoly nehézségeket okoz ellátni tüzelőanyaggal. Jelenleg olyan mérettel áll rendelkezésre, amely a decentralizáció elveivel nincs összhangban (85 MW e ), és a hőellátás szempontjából is túl nagy. Kisebb méretben áthidaló megoldásként működhet, sőt a 2020-as és a 2035/1-es pillér még számol az erőmű jelen formában történő működésével b) tiszta megújuló források: nap, szél, geotermia. A napenergia esetén a város ellátáshoz szükséges 450 GWh előállításához kb. 450 MW kapacitásra lenne szükség, ám az áram az évben nem egyenletesen elosztva termelődik, tárolása nem megoldható, ekkora nagyságrendű kapacitásproblémát a smart grid sem képes kezelni. A szél esetén a helyzet nagyon hasonló, a beépíthető névleges kapacitás kisebb, kb 250 MW. Geotermikus adottságok tekintetében a térség nem eléggé ellátott ahhoz, hogy villamos áramot termeljenek a segítségével. A méretezési szempontok tehát nem kedvezőek, 1 MW kapacitású tiszta megújuló rendszerbe állítása mindösszesen 1-8 GWh (Nap: 1.1 GWh/év/MW, geotermikus villany: 7-8 GWh/év/MW) áramot ad évente, egyes esetekben olyan véletlenszerűen, hogy jelentős átalakítás nélkül (smart grid és puffer) a város számára nem hasznosulhat. A PVF Zrt. kiadványa alapján az egyik legfontosabb fejlesztés a as 209

210 ciklusban 7 MW(e) napelem installálása a Tüskésréten, amely várhatóan évente 7,7 GWh áramot termel majd. Ugyanezen anyag egy másik célkitűzése egy integrált villamos- és hőtelep kialakítása, amely a tiszta villamos és hőtermelő megújuló források integrálását is segíti. c) tisztaszén-technológia: széntüzelésű erőmű szén-dioxid-megkötéssel (algató, metanol előállítás stb.). A szén fosszilis forrás, és bár a térségben előfordul, de kimerülhet, ezért csak híd-jellegű megoldásként fogadható el, lehetőleg olyan magas hatásfokkal, amely eléri, vagy meghaladja a jelenlegi biomassza-tüzelés során kapott értéket. A méretezési szempontok itt is megkövetelik először egy, majd több kisebb blokk létesítését, amelyek más-más feladatot láthatnak el: csak áramtermelés, csak hőtermelés, szintetikus üzemanyag előállítás és hozzá kapcsolt hulladék-ártalmatlanítás külön blokkokban; így az effektív hatásfok magas maradhat d) biomassza egyéb módon történő hasznosítása. A térségben lehetőség van másodvetésű kukorica (vagy más növény) felhasználásával biogázt fermentálni, amely sokoldalúan használható fel: hőtermelésre, áramtermelésre, városi közlekedés meghajtására stb. Előnye, hogy teljes körfolyamatba rendezhető a felhasználása, hátránya, hogy a Pécs fenntartható energetikát tartalmazó terület gyűrűjében nincs akkora potenciál, hogy csak erre lehessen építeni, a hőigény ~30%-a fedezhető így, villamos hasznosítása kis hatásfokú lenne; kapcsolt hasznosítása csak ott képzelhető el, ahol hőigény is van, a biogáz fermentációja pedig maga is igényel technológiai hőt, így a fermentálás a gázmotor közelében kell, hogy legyen. A javaslat tehát mindenképp egy olyan mixet kell, hogy tartalmazzon, amely számos választási lehetőséget tartalmaz. Hőtermelés A város hőigényét jelenleg nagyobb részt két rendszer látja el, két fő forrás segítségével: 1. távhőrendszer, túlnyomórészt biomassza alapon 2. egyéni fűtés, legnagyobb részt földgáz alapon A jövőben a következő lehetőségek állnak fenn: a) a jelenlegi biomassza alapú hőtermelést megtartva kapcsolt hő és áram előállítás, ez fedezi a távhő hőigényét, a távhőrendszer 20-30%-os bővítése is elképzelhető. A biomassza lényegében megfelel a mai gyakorlatnak, hátránya ugyanaz, mint a villamos áram-termelés a) pontjának: nem fenntartható és a hatásfok viszonylag kicsi, még kapcsolt üzemben is, ha csak téli hőhasznosítás van, hiszen az elérhető teljesítményből számított hatásfok valójában nem érhető el, mert nyáron nincs hőhasznosítás. b) biomassza alapú fűtés, kapcsolt áramtermelés nélkül. Ebben az esetben a hatásfok magas (~90%), így kevesebb biomasszával több fogyasztó látható el hővel. Lehetséges kisebb decentralizált lakóközösségek által és a mai távhőhálózat bővítésével is az ellátás. A biomassza csak fűtési célú használata közelebb áll a fenntarthatósághoz, a területen megtermelhető mennyiség és a felhasználás tudatos volta miatt is c) biogáz-alapú hő. A biogáz termelése ha fenntartható területhasználat kíséri nem képes a teljes hőigény ellátására, de akár decentralizált fűtőművekben, akár az egyéni gázhálózatra engedve (ez utóbbi kevésbé fenntartható és jövőbe mutató megoldás), nagy fogyasztói csoport számára lehetséges hőtermelési mód (a fogyasztók 10-20%-a is ellátható így) d) hőszivattyúk. A hőszivattyúk képesek megtermelni a lakosság hőigényének ¼-ét is, azonban ehhez meg kell növelni a város villamos fogyasztását, amely a hőszivattyúkat hajtja. A többlet 210

211 előállítása a villamos fogyasztást alig 5-7%-al emelné meg. Hátránya, hogy drága és villamos többlet termelést igényel, valamint nagy a föld alatti területigénye, előnye, hogy tiszta megújuló forrás. A területigény okozta nehézség megoldható, ha levegő alapú hőszivattyúk is üzemelnek, ezek hátránya a kisebb COP (átalakítási hatásfok). e) geotermikus betáplálás (amennyiben a hőmérséklet megfelelő) a távhőrendszerbe. A geotermikus viszonyok Pécs környékén elvileg lehetővé teszik a betáplálást, azonban ez további kutatást igényel. Energiatovábbító rendszerek 1. Smart grid: bevezetése indokolt, nélküle véletlenszerűen működő (intermittens) megújulók integrálása nem lehetséges hosszú távon. A jelenlegi centrális rendszert smart gridek gyűrűinek és azok lazább, de irányított kapcsolatának kell felváltani. Ez a rendszer képes fogadni több tiszta megújulót. A PV ZRt. anyagában tervezett városi villamos- és hőtelep első lépést jelent egy ilyen hálózat felé. 2. távhő: a távhőrendszer bővítése mindenütt indokolt, de nem csak a jelenlegi betáplálás (Pannon Erőmű) mellett, hanem több kisebb betáplálási pont segítségével, ahol akár biomassza, vagy biogáz, vagy napenergia stb. által kiadott hő kerül a hálózatba. Lehetséges néhány decentralizált kör kialakítása is, amely ellátja az adott környezetet hővel és kapcsolódik a központi pufferhez., Továbbá lehetséges a jelenlegi nyomvonal mentén új bekapcsolások létesítése. Előnye a fenntarthatóság, hátránya, hogy kiépítése drága. A PV ZRt. anyagában tervezett városi villamos- és hőtelep a távhőrendszer fejlesztésének fontos állomása. 211

212 VII.5. Közlekedésfejlesztési elemzés és koncepció A hazai közlekedési szektor az országos energiafelhasználásban jelentős részarányt képvisel, ezen belül elsősorban a közúti ágazat, amely felhasználása az elmúlt húsz évben 80%kal emelkedett (jelenleg 180 PJ). Jelenleg a közlekedésben felhasznált energia 97%-át kőolajból állítják elő. Az ország kőolaj függősége hosszabb távon is megmaradhat, azonban 2030-ra a részarány várhatóan 75%-ra fog csökkeni. Különböző energiafelhasználási programok, valamint jogszabályok fogalmazzák meg a közlekedési energiafelhasználás hatékonyságának növelését, valamint a szennyezőanyag kibocsátás mérséklését. Ezt elsősorban alacsonyabb károsanyag-kibocsátású energiahordozók használatával kell elérni. Ezek közé sorolhatjuk az alternatív üzemanyagokat, illetve a közlekedési módok közötti munkamegosztási arányok megváltoztatását (modal shift). Ilyenek például a közút helyett a vasút és vízi áruszállítás szerepének és a közösségi közlekedés részarányának növelését, illetve a nem motorizált személyszállítási módokat (pl. kerékpáros vagy gyalogos közlekedés) előtérbe helyező fejlesztéseket. Közúti közlekedési alternatív energiák áttekintése A megújuló energiaforrások azok az energiaforrások, amelyek felhasználása során a forrás mennyisége nem csökken, természeti cikluson belül termelődik, illetve újratermelődik, megújul. A megújuló energiaforrások közé tartozik a napenergia, a szélenergia, a vízenergia, továbbá a bioüzemanyagok. Megújuló energiaforrások által előállított energia, ma még drágább, mint a fosszilis energiahordozók alkalmazásával előállítható energia. Az Európai Bizottság 2007 januárjában fogadta el az egységes energiapolitika megteremtését szolgáló rendeletet. Ebben kimondják, hogy a megújuló energiaforrások részarányát az EU teljes energiafogyasztásában 2020-ig 20%-ra kell növelni. Magyarország részére 2020-ra 13%-os megújuló energiahordozó részarányt határoztak meg. A megújuló energiahordozók fontos szerepet töltenek be a közlekedési szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében is. A megújuló üzemanyagok részarányának növelése a közlekedési szektorban segíti a fenntartható közlekedést, növeli az ellátás biztonságát, ugyanakkor csökkenti a fosszilis energiahordozóktól való függőséget. A megújuló energiahordozókból előállított üzemanyagok fejlődését tekintve, hosszútávon felvehetik a versenyt a fosszilis energiahordozókkal. Növényi eredetű üzemanyagok A két legismertebb növényi eredetű hajtóanyag a bioetanol és a biodízel. Mindkettőnek előnyös tulajdonsága, hogy elégetésükkor annyi CO 2 szabadul fel, amennyit a felhasznált növény korábban megkötött, ezáltal nem növeli az üvegházas mértéket. 212

213 Bioetanol Nagy cukor és keményítőtartalmú növények erjedésével alkohol állítható elő, amely belsőégésű üzemanyagként is használható. Az alapanyag többek között lehet búza, cukorrépa, kukorica és burgonya is. A legelterjedtebb motoralkohol a bioetanol. Használható közvetlenül tüzelőanyagként vagy benzinbe keverve is. A jelenleg alkalmazott E85 és E100 jelű bioetanolok hátránya, hogy csak a hagyományos gépkocsik átalakítását követően használható. Mindezek ellenére jelentős előnyei is vannak. Használatkor a környezetet terhelő CO 2 kevesebb, mint a hagyományos motorhajtó anyagoknál tapasztalható érték és megújuló energiaforrásnak számít. Biodízel és második generációs bioüzemanagok Az első generációs biodízelt növényi olajat tartalmazó alapanyagokból, valamint étolajból és állati zsiradékból állítják elő. Ez a bioüzemanyag felhasználható a hagyományos gázolaj helyettesítésére. A biodízel keverhető a gázolajjal, a maximum 20% biodízelt tartalmazó B20-as üzemanyag gyakorlatilag bármelyik dízelmotorban problémamentesen, módosítások nélkül használható. Ennél magasabb bekeverési arány viszont csak a modern dízelautóknál alkalmazható módosítások nélkül, vagy kisebb módosításokkal. A biodízellel kapcsolatban hasonló problémák merülnek fel, mint a bioetanollal, nagyobb arányban bekeverve vagy tisztán alkalmazva károsítja a gépjárművet. A hidrogénezett növényi olajok (HVO) alkalmazása másik lehetőség bioüzemanyag választékban. A második generációs bioüzemanyagok számos előnyt kínálnak. Hidrogénezett növényi olajoknak nincs káros hatása, mint az észtert tartalmazó biodízel üzemanyagoknak. Nagyobb arányban keverhető a hagyományos gázolajhoz, de akár tisztán is használható, alkalmazása nem károsítja a motor üzemanyag ellátó rendszerét. A benzint helyettesítő második generációs alkohol üzemanyag a butanol. A biobutanol alapanyaga ugyanaz, mint a bioetanolé. Kémiai és fizikai tulajdonságai azonban kedvezőbbek. A biobutanol energiatartalma gyakorlatilag azonos a benzinével. Ráadásul a benzin-motorban, átalakítás nélkül nagyobb arányban keverhető, de akár tisztán is használható, nem roncsolja a gépjármű üzemanyag ellátón rendszerét. Egyetlen hátránya, hogy a jelenleg a biobutanol előállítási költsége kb. 30%-kal magasabb, mint az első generációs bioetanolé. Bioüzemanyagok használata A bioüzemanyagok felhasználásának korlátai vannak. A bioetanol részarányát a benzin 10V% fölé növelve alkalmazástechnikai problémák léphetnek fel, ezért az autógyártók az európai szabványtól eltérő E10 (10V% bioetanol tartalmú) üzemanyaghoz más járműkonstrukciót gyártanak. Régebbi típusok esetén sem ajánlják magasabb bioetanol tartalmú üzemanyag használatát A bioetanol 15-22% részarányú benzinbe keverése az eddig végzett vizsgálatok nagy része szerint a belsőégésű benzinmotorban nem okoz károsodást. Gáz alapanyagú üzemanyagok 213

214 Sűrített földgáz (CNG) A CNG, sűrített földgáz folyékony halmazállapotú szénhidrogén gázok elegye, melynek alapanyaga a bányászott földgáz, és gépjárművek üzemanyagaként, valamint fűtésre használnak. A sűrített földgáz nemzetközi elölése a CNG (Compressed Natural Gas). Motor-hajtóanyagként használt CNG gáz minőségét tekintve azonos a háztartásban használt földgázéval. A 250 bár nyomásra sűrített gázt a töltőállomásokon nagynyomású kompresszorok segítségével állítják elő és ezt a gázt, tankolják a járművekbe. A töltő állomásokra az országos hálózaton keresztül jut el a földgáz. A CNG tartályok két féleképp tölthetők fel: - alacsony nyomáson (ezt nevezik ún. lassú töltésnek ), vagy - maga nyomáson (melyet gyors töltésnek is neveznek). A CNG autók legfontosabb jellemzői Az autó alatt elhelyezkedő nagynyomású gáztartályokban, mintegy kg gáz tárolható, mely km út megtételéhez biztosít üzemanyagot. Árát tekintve nem sokkal drágább, mint a benzines társaik, gyakorlatilag a dízel autók árával megegyező áron kínálják őket. Közép kategóriás és luxus kivitelű gépjárműgyártók is egyaránt forgalmazzák már Európában. A hagyományos benzines motorok működését viszonylag egyszerű átalakításokkal lehet földgázüzeműre optimalizálni, hasonlóan az LPG üzemű autókhoz, melynek ára néhány éven belül megtérülhet. (pl: egy Suzuki SWIFT benzines gépjármű átalakítását kb HUF-ért végzik, az erre szakosodott szakműhelyek). A CNG autók előnyei és hátrányai Előnyei: - olcsó, - tökéletes égés, - nagyon kedvező a környezeti terhelésük. Hátrányai: - fosszilis energiahordozó, - nem szívesen autózik az ember 4 db báros gáztartályon. - A magyar sajátosságok torzító hatásai: -- hazánkban nincs kiépített kúthálózat, 214

215 -- az üzemanyag ár jövedéki adóval terhelt, -- a tömegközlekedés esetében hiányzik az állami támogatás.. Cseppfolyós gáz (LPG) Az autógáz halmaállapotát tekintve folyékony szénhidrogének elegye, amely nem összekeverendő a léghalmazállapotú földgázzal. A cseppfolyós gáz, más néven autógáz (angol rövidítése: LPG (Liquefied Petroleum Gas). Azonban nem a megújuló (nap, szél, biomassza, víz és geotermikus) energiaforrások egyik fajtája, hanem hulladék anyag, olyan melléktermék, amely a bányászott nyers földgáz és a nyersolaj finomítása során keletkezik. A gépjármű-tulajdonosok elsősorban alacsonyabb működési költségeket szeretnének elérni. A költségek döntő többségét, mint tudjuk, az üzemanyag ára teszi ki. Az érdeklődés az autógáz felé egyre népszerűbb, amellyel optimális esetben akár 50%-os üzemanyagköltség-megtakarítást is el lehet érni. Az LPG használata Magyarországon (legálisan) a 90-es évek közepétől kezdett igazán elterjedni. Az autógáz használata révén elért megtakarítást a gépjármű-tulajdonosok (főként szállítók, taxisok) az egész világon mindenhol élvezhetik Ezzel azonban nem csak saját maguk pénzügyi helyzetén segítenek, hanem segítenek csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a NOX összetevő a kipufogógázban mintegy 20%-a a benzinmorénak, a szén-dioxid(co2) kibocsátás mintegy 15%-kal alacsonyabb kisebb az elégetlen üzemanyag mennyisége, mint benzinüzemben, valamint nincs ólomkibocsátás és szén-monoxid kibocsátás értékes is közelítőleg nulla. Az égéstermék alacsonyabb gépjármű katalizátorhőmérséklet mellett is semlegesíthető ez által a gázmeghajtású motoroknál a katalizátor kímélve van. A háztartási PB-gázhoz képest az autógázban kevesebb szennyeződés lehet, ezen felül kénhidrogént, és vizet nem tartalmaz. A cseppfolyós gáz 95%-an propánt (C3H8)é butánt (C4H10( tartalmaz. A fennmaradó 5% nehezebb szénhidrogéneket tartalmaz. A propán és a bután aránya kb. 40% - 50%. Az autógázban általánosságban véve, - a fentiek ellenére röviden PB-gáznak is nevezetik, melyet fűtésre, és a háztartásokban is használnak. A PB-gáz megbízható, könnyen szállítható, széles körben felhasználható, könnyű és gyors telepíthetősége révén ideális alternatívája a vezetékes gázszolgáltatásnak, valamint egyéb kevésbé környezetkímélő energiaforrásoknak. Az alternatív energiahordozók közül az egyik legtisztábban égő és a legmagasabb fűtőértékkel rendelkező anyag. Alacsony, megközelítőleg már 6 bar nyomáson, és környezeti hőmérsékleten cseppfolyósítható. Az üzemanyag kutak részére a cseppfolyós gázt tartályautókban szállítják, és a töltőállomás tartályaiban tárolják és kimérés helyszínén. Elektromos autók Az elektromos autó működési elve: Az elektromos autó a belsőégésű motor helyett egy elektromotort és motorvezérlőt használó, alternatív hajtású jármű. Az elektromos energiájának forrása akkumulátor, melyek legtöbbször újratölthető akkumulátorok. Az elektromos járművek lehetnek autók, könnyű teherautók, vagy lassú járművek. A világ számos autógyártó cége megkezdte már a saját elektromos járművük gyártását (Toyota, Dodge Cirquit EV, 215

216 Chrysler 200C Concept, Tesla Roadster, BMW). Sajnos a tapasztalatok azt mutatják egyelőre hogy az elektromos autók tökéletes működésének megvalósításához még jó néhány év kísérletezés szükséges akkumulátorcellával rendelkező autó 394 km-t tud megtenni feltöltésenként, ami átszámítva 1,74 l/100 km-es üzemanyag hatékonyságnak felel meg. A menetteljesítménye a km/h gyorsulást 4 másodpercen belül teljesíti, míg végsebessége 210 km/h. Azonban hozzá kell tenni, hogy a gyakorlatban vagy gyorsan tudnak vele haladni, de csak kis távolságban, vagy lassan, de nagyobb távolságra. Az elektromos hajtású autók előnyei: - Kibocsátott szennyezőanyagok tekintetében nagyságrendi eltérés van az elektromos járművek javára, gyakorlatilag zéró a kibocsátott káros anyag mennyisége. - Városban, rövidtávra környezetbarát. - Olcsó. - Menetdinamikában 50 km/óráig semmiben nem marad alul a robbanómotoros autókhoz képest, köszönhetően a rugalmas és nagy nyomatékú villanymotornak. - A felelősségbiztosítás szempontjából minden tisztán elektromos jármű a lassú jármű kategóriába sorolandó, díjtétele annak megfelelően alacsony. - Nem igényel intenzív hűtést, hiszen a hatásfoka 80% körüli ellentétben a benzinmotor 10-15%-os üzemi hatásfokával. - A motoron az egyetlen kopó alkatrész a szénkefe, ezt kb km-enként kell cserélni. Az elektromos hajtású autók hátrányai: - Csak távolságon megbízhatók, átlagosan sík úton km/óra, komolyabb emelkedőn km/óra végsebesség elérésére képes. - A tankolt áramot is fosszilis energiahordozók elégetésével állítják elő bár, villamos energia nem fosszilis energiahordozók által is előállítható, - az energiahasznosítása az elektromos járműveknek 1,5-2-szer jobb, mint a robbanómotoros járműveknek. - Egy töltéssel nyáron mindössze (átlagosan) csak km, télen km távolságot tudnak megtenni. - Nehéz az akkumulátor súlya. Hibrid autók A benzin és a gázolaj árának gyakori ingadozása, a készletek kimerülésének gondolata egyre több autógyárat ösztönöz arra, hogy megalkossa saját gépjármű parkját, melyek megújuló energiaforrásból származó villamos energiát, vagy bioüzemanyagot használjon üzemanyagként. 216

217 A gépjárműgyártásban a hibrid elgondolás nem új fogalom, hiszen az 1900-as években a Ford autógyár már foglalkozott és meg is építette az első bioüzemanyaggal hajtott autóját, de a kőolaj akkori térhódítása háttérbe szorította a mai kifejezéssel élve zöld autónak az elterjedését. A hibrid autók leginkább elektromos áram és bioüzemanyag együttes felhasználásával tudnak működésbe lépni. Az elektromos áram felhasználásának lehetősége egy sor problémát vet fel, ezzel kapcsolatban a csatlakozók, aljzatok, a töltés problematikussága, a sebesség csökkenése jelenik meg, holott a mai technológiai megoldások ezeket a kezdeti problémákat már régen megoldották. A hibrid autók működésének gazdaságos titka a fékezés technikájában rejlik, hiszen a gépjármű a fékezéskor eredendően kárba veszett energiáját villamos energiává alakítja át, úgy, hogy a vezetőnek semmi nem kell érte tennie, nem kell manuálisan beavatkozni a folyamatba. Természetesen vannak olyan elektromos kisautók is, melyeket a háztartási elektromos hálózatról is el lehet tölteni, hiszen a hibrid autók választéka is széles skálán mozog. Sokan vannak olyan gépjármű tulajdonosok, akik a hibrid autókkal szembeni ellenérzésüket nem is az üzemanyag mibenlétével fogalmazzák meg, hanem az elérhető végsebesség csökkenésében látják a nagy hátrányát. Pedig az új technikai fejlesztéseknek melyek sosem érik el végleges megoldásukat már lehetővé és elérhetővé teszik az olyan hibrid autók megépítését és forgalmazását, melyek sebesség tekintetében sem maradnak el a benzines társaitól. Jogszabályi háttér évi CXVII. törvény a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának növelése - a megújuló energiaforrásokból előállított energia közlekedési célra felhasznált részaránya ig el kell, hogy érje a 10%-ot. A bioüzemanyag közlekedési célú felhasználásának előmozdítása - az üzemanyag forgalmazó köteles a bioüzemanyag részarányt a Kormány rendeletében meghatározottak szerint forgalomba hozni, - kötelező jelentés a vámhatóság felé az üzemanyag fajták felhasználásáról. 138/2009. (VI. 30.) Korm. rendelet a bioüzemanyagok közlekedési célú előmozdítására vonatkozó rendelkezések végrehajtásának szabályairól Az üzemanyagok kötelező bioüzemanyag részaránya - motorbenzin forgalomba hozott mennyiség 3,1 %-a, 217

218 - dieselolaj forgalomba hozott mennyiség 4,4 %-a. Energia hatékonysági tervek Magyarország megújuló energia hasznosítási terve (NFM) Támogatási rendszerek - ösztönzési eszközök (kötelező bekeverés), - kedvező agroökológiai adottságok, hazai előállítás lehetősége, - a jelenlegi motortechnikai korlátok miatt a bioüzemanyagot felhasználni képes járművek elterjesztése, finanszírozási eszközökkel (elsősorban a tömegközlekedés területén), - a biogáz felhasználás ösztönzése a tömegközlekedésben és a hulladékszállításban, - a bioüzemanyagok benzinbe és dízelolajba való bekeverése min 4,8% legyen. Bioüzemanyagokra vonatkozó szabályok - adókedvezmény évi megszűnése után forgalomba hozatali kötelezettség, - üzemanyag-forgalmazók rendeleti kötelezése a forgalomba hozott üzemanyagok megújuló vagy bioüzemanyag bizonyos részarányára, - nyilvántartási és jelentési kötelezettség a vámhatóság ellenőrzése mellett, hatósági bírság kilátásba helyezése. Pénzügyi támogatás - magas biotartalmú üzemanyagot felhasználni képes tömegközlekedési járművek támogatása, - elektromos meghajtású járművek támogatása, - átmeneti támogatás adókedvezménnyel. Nemzeti energiastratégia (NFM) Európai Uniós irányelvek 218

219 - agroüzemanyag aránya 2030-ig érje el a 14 %-os részarányt, - helyben termelt biogáz üzemanyagokra való átállás a közösségi közlekedési rendszerek és a mezőgazdasági géppark esetében, - a személygépkocsi állomány elektromos hatású és/vagy hidrogén üzemű járművek részesedése 2030-ig érje el az aktualizált EU-s célokat, - a közlekedési energiamix alakulásában az olajtermékek részarányának csökkentése: évben 94 %, évben 87 %, évben 76 %, - fel kell készülni a szénhidrogén alapú közlekedésről történő átállásra és lehetőséget kell biztosítani az alternatív technológiáknak, - elektromos hajtású személygépkocsik megjelentése év körül, Magyarországon jelentős részarányban év körül, - az elektromos járművek megjelentése miatti villamosenergia-igénynövekedésre történő felkészülés az állami közreműködést igénylő infrastruktúra kiépítésével, termelő kapacitás megteremtésével. Energiahatékonyság, a közlekedési energiafogyasztás csökkentési lehetőségei - mobilitás igények csökkentése a közlekedési igények csökkentésével és a megteendő távolságok csökkentésével, - szemléletformáló kampányok, programok, - a kerékpár használat arányának növelése infrastruktúra fejlesztéssel és szabályozással történő ösztönzéssel, - áttérés hatékonyabb közlekedési módokra a vasút szerepének és a közösségi közlekedés arányának növelésével, - a közlekedés irányítás optimalizálása a menetrendek összehangolásával, a közösségi közlekedés kihasználtságának növelésével és intelligens rendszerek létesítésével, - pénzügyi eszközök a környezetet kevésbé terhelő megoldások előnybe részesítésére, - járművek fejlesztése a belső égésű motorok hatékonyságának növelése és a fajlagos üzemanyag-fogyasztás csökkentése érdekében, 219

220 - a közösségi közlekedés területén az elektromos, hidrogén és hibridhajtású járművek használatának ösztönzése, állami szerepvállalással történő befolyásolással, - a vasút szerepének növelése a jelenlegi szolgáltatások minőségének javításával, a menetrendek összehangolásával és az eljutási idők csökkentésével. Megújuló energiaforrások - biodízel előállítása szempontjából a hazai kapacitás elégséges, - bioetanolból többlet-termelő kapacitással rendelkezünk, - a közúti áruszállítása területén a hazai biodízel előállítása nagymértékben nem növelhető tovább ezen a területen a kötöttpályás és a vízi közlekedés részarányának növelésével lehet energia megtakarítást elérni, - vidéki önellátás kialakítása a mezőgazdasági termelésben résztvevő gépjárművek helyben termesztett üzemanyagra (repce) történő átállásával. A közúti közlekedésből származó energiafogyasztás hatákonyságának növelése Pécs város úthálózatán A közúthálózat fejlesztése Pécs város közúthálózatának alakulása az elmúlt évtizedekben nem követte a forgalom jelentős mértékű növekedését. Ezért egyre több útszakaszon jelentkezett kapacitáshiány, ami a fajlagos üzemanyagfogyasztás és az eljutási idők, ezeken keresztül a káros anyag kibocsátások növekedéséhez vezetett. Ezért fontos olyan városi úthálózat létrehozása, ami a gépjármű közlekedés számára a legkedvezőbb forgalomminőséget biztosítja, összességében a minimális forgalmi teljesítmény mellett március 31-én átadott M60-as autópálya jelentősen átrendezte a Pécsen keresztül áramló gépjárműforgalmat. A forgalomszámlálás során rögzített adatok alátámasztják, hogy az autópálya megnyitása a 6. sz. és az 57. sz. főutakon jelentős forgalomcsökkenést, míg az 58 sz. főúton Pécs-nyugati elkerülő, vagy jelű úton számottevő forgalomnövekedést eredményezett. Tervezett közúthálózat fejlesztések évig Pécs MJV Településrendezési Tervében szereplő közúthálózat fejlesztési elemek minél előbbi megvalósítása Országos közúthálózat fejlesztés - M60 folytatása 1,8 km hosszban (Pécsi elkerülő déli szakasza), 2014 évben 220

221 Városi közúthálózat fejlesztés - I. rendű főút kiépítése a Tüskésréti u. Északmegyer dűlő nyomvonalon Tervezett közúthálózat fejlesztések évig Országos közúthálózat fejlesztés - az M60 folytatási Szigetvár irányába, Barcsig, - a Pécs várost nyugatról elkerülő út a Pellérd nyugat 6. sz. főút, Városi közúthálózat fejlesztés - úthálózati kapcsolat kiépítése a Lánc u. Sport u. Tüskésréti út nyomvonalon Jelzőlámpás forgalomirányítás korszerűsítése A város jelzőlámpás forgalomirányítási rendszerének színvonala, a megfelelő összehangolás és üzembiztonság befolyásolja a járművek fajlagos üzemanyagfogyasztását, a folyamatos haladás biztosítása, a várakozási idők csökkentése erre kedvező hatással van évben került sor a pécsi forgalomirányító központ korszerűsítésére, amely legfontosabb eleme a tömegközlekedés előnyben részesítése volt. A város tömegközlekedési járatokkal leginkább érintett útvonalán (Zsolnay út Rákóczi út Ürögi fasor Kórház tér), összesen 8 csomópontban módosult a jelzőlámpás forgalomirányítás oly módon, hogy az autóbuszok átlagos utazási ideje és ezzel párhuzamosan üzemanyag felhasználása és a káros-anyag kibocsátása is csökkent. A korszerűsítés tartalmazta még 2 csomópontban (Lánc utca és az Alsómalom utca) kamerás megfigyelőrendszer létesítését is. Ezzel lehetővé vált a két nagy forgalmú csomópontban a forgalom alakulásának megfigyelése, ami gyorsabb, hatékonyabb beavatkozást, programváltásokat tett lehetővé. Tervezett intézkedések A KÖZOP program keretén belül évben az alábbi beavatkozások valósulnak meg: - valamennyi, tíz évnél idősebb vezérlőberendezés cseréje az üzembiztonság érdekében, - valamennyi, hagyományos izzóval működő LED fényforrásra történő cseréje az üzembiztonság és energiatakarékosság érdekében, - a jelenleg határozott idejű programokkal működő csomópontokban forgalomtól függő programok beépítése (6. sz. főút Bajcsy u. Bolgár-köz között szakaszán), a forgalom folyamatosságának növelése, és a várakozási idők minimalizálása érdekében. 221

222 A közlekedési módok közötti arányok befolyásolása és az egyéni gépjármű közlekedés futásteljesítményének csökkentése A városi közlekedési energiafogyasztásában a személygépkocsik jelentős részarányt képviselnek, ezért fontos cél a forgalmi teljesítményük csökkentése, melyre az alábbi lehetőségek jelenthetnek megoldást: - a tömegközlekedést használók arányának növelése a követési idők csökkentésével és az utastájékoztatási rendszer kiépítésével, - P+R rendszer bevezetése, - intelligens közlekedésirányítás rendszer (pl. parkolás irányítás) kiépítése, - a kerékpár használat arányának növelése a kerékpáros úthálózat fejlesztésével, - iskolabusz program beindítása, - társadalmi tudatformálás kampányokkal, programokkal, valamint pozitív vagy negatív szankcionálással. Jövőben a közlekedési energiaigényt meghatározó tényezők A jövőbeni energiaigényt az alábbi tényezők együttes alkalmazása határozhatja meg: - a gépjárműállomány számának alakulása, - a gépjármű állomány korszerűsödése, az energiafogyasztásának hatékonysága, - a forgalmi teljesítmény alakulása, - az úthálózat-fejlesztés és a forgalomszabályozás hatása a fajlagos üzemanyag fogyasztásra (városközpontot elkerülő utak, jelzőlámpás forgalomirányítás, P+R rendszer kerékpáros közlekedés). - a megújuló energiát használó járművek számának várható alakulása. A gépjárműállomány számának alakulása A közutak távlati forgalmának meghatározása a vonatkozó műszaki előírásban ismertetett forgalomelőrevetítő módszer alkalmazása minden olyan esetben kötelező, amikor nem állnak rendelkezésre a távlati forgalom ismeretét szükségessé tevő feladathoz, az annak tárgyát képező útszakaszra, útvonalra, területi, megyei, regionális vagy országos úthálózatra vonatkozó analitikus forgalomelőrebecslési vizsgálat eredményei. Az egyes útszakaszok, útvonalak forgalmának meghatározásához a megyei szorzókat (az M1.2.-M1.8 táblázatok paramétereit használva kell alkalmazni. 222

223 Valamely útszakasz távlati forgalmának járműosztályonkénti értékét, az új jellemzőinek (útkategória, megye) ismeretében, a következő összefüggés szerint kell meghatározni: ÉÁNF j év2 = ÉÁNF j év1 f j,t,k év2/év1 ahol: ÉÁNF j év1 adott útszakasz (úthálózati elem) évi átlagos napi forgalma, a számítás alapját jelentő év1 és a j-edik járműosztályra vonatkozó, j/nap mértékegységben, ÉÁNF j év2 adott útszakasz (úthálózati elem) távlati forgalma, az év2 távlati évre és a j- edik járműosztályra vonatkozóan, j/nap mértékegységben, f j,t,k a j-edik járműosztályra, a t-edik területi egységre (megye, vagy országos) és a év2/év1 k-adik útkategóriára vonatkozó távlati forgalomfejlődési szorzó (év1: alapév, év2: távlati év). A számítások alapjául a mindenkori legfrissebb, év1 évi átlagos napi forgalmat kell alapul venni. (Ezek a minden évben kiadásra kerülő forgalomszámlálási kiadvány adatai, melyeket az Országos Közúti Adatbank is tartalmaz.) Ennek alapján az egyes járműkategóriában az alábbi forgalomfejlődési szorzók állíthatók elő a évi és évi időtávlatokra: Járműkategória Bázisév (2011.) Forgalomfejlődési szorzó évre évre Személygépkocsi 1,0 1,10 1,30 Autóbusz 1,0 1,05 1,15 Könnyű- és közepes tehergépjármű 1,0 1,08 1,20 Nehéz-pótkocsi és nyerges teher ,08 1,20 gépjármű Pécs város esetében az 1000 lakosra jutó személygépkocsi állomány értéke évben 320 db, annak várható értéke 2020-ban 380 db, 2035-ben 450 db. 223

224 A gépjárműállomány korszerűsítése, az energiahatékonyság alakulása A hagyományos meghajtású közúti és vasúti járművek energiahatékonysága 2020-re, 2010-hez viszonyítva 20%-kal javul. Az energiafelhasználás alakulását nagyban befolyásolja a gépjárműállomány korszerűsödése. Ezen belül a közút szektor hagyományos, fosszilis energiahasznosítása figyelemmel a járművek életkorának jelenlegi növekvő tendenciájára is 2020-ig lényegesen nem fog tovább javulni. Így az üzemanyag-felhasználás szempontjából kedvező változás ebből a szempontból csak 2035-ös időtávra várható, az alábbi arányok szerint: Járműkategória Bázisév év év Személygépkocsi 1,0 1,0 0,90 Autóbusz 1,0 1,0 0,90 Könnyű- és közepes tehergépjármű Nehéz-pótkocsi és nyerges 1,0 1,0 0, ,0 0,90 tehergépjármű A forgalmi teljesítmény alakulása Az üzemanyag-felhasználást a járműállomány számának alakulásán kívül azok futásteljesítménye, használati aránya határozza meg. Cél a személygépkocsi közlekedés arányának csökkentése, ezzel együtt a közforgalmú közlekedés használatának növelése. A személygépkocsik futásteljesítménye járműállomány növekedésnél várhatóan kisebb arányú lesz. Tehergépjárművek esetében a járműállomány számának és futásteljesítményének változása arányos mértékben valószínűsíthető. A tömegközlekedésnek szánt nagyobb teherviselés tekintettel arra, hogy Pécs városban 2035-ig nem várható újfajta eszköz megjelenése nagyobb arányú futásteljesítménnyel járhat. 224

225 A futásteljesítmények arányának várható alakulása a fentiek figyelembevételével: Járműkategória Bázisév év év Személygépkocsi 1,0 0,95 0,85 Autóbusz 1,0 1,05 1,10 Könnyű- és közepes tehergépjármű Nehéz-pótkocsi és nyerges 1,0 1,0 1, ,0 1,0 tehergépjármű Az úthálózat-fejlesztés és a forgalomszabályozás hatása az üzemanyag-fogyasztásra A tervezett úthálózati fejlesztések célja elsősorban a városközponti és a lakóterületi útszakaszok forgalmának csökkentése elsősorban az átmenő forgalom és a tehergépjárművek kirekesztésével. A városon átvezető főutak esetében a forgalomszabályozás, a jelzőlámpás forgalomirányítás színvonalának javításával érhető el a főirányú forgalom folyamatos haladása, a megállások, gyorsítások számának, valamint a várakozási idők csökkenése. Ezek a beavatkozások a fajlagos üzemanyagfogyasztás csökkenését eredményezhetik. A kerékpáros közlekedés részarányának növekedése a városban a tradíció és az átfogó domborzati adottságok miatt nem várható olyan mértékben, hogy az az egyéni közlekedés és az üzemanyagfogyasztás területén számottevő csökkenést eredményezzen. Az üzemanyag-fogyasztás arányának várható alakulása a fentiek figyelembevételével: Járműkategória Bázisév év év Személygépkocsi 1,0 0,95 0,90 Autóbusz 1,0 0,95 0,90 Könnyű- és közepes tehergépjármű Nehéz-pótkocsi és nyerges 1,0 0,95 0, ,95 0,90 tehergépjármű 225

226 A fosszilis, a megújuló és az alternatív (egyéb) energiát használó járművek számának várható alakulása. Az olajtermékek arányának csökkentésére a évre vonatkozó Magyarország megújuló energia hasznosítási terve (NFM) tartalmaz elérendő célokat: A közlekedési energiamix alakulásában az olajtermékek részarányának csökkentése: évben 94%, évben 87%, évben 76%. A évi forgalmi viszonyítva és évre az alábbi részarányok teljesítése várható: év: 85%, év: 72%. A forgalmi teljesítmény alakulásának hatása a fajlagos üzemanyag fogyasztásra. A feltételezett arányok: év: 95%, év 90%. Az úthálózat-fejlesztés és a forgalomszabályozás hatása a fajlagos üzemanyag-fogyasztásra. A feltételezett arányok: év: 95%, év 90%. Jövőbeni energiaigény meghatározása a hagyományos üzemenyagok területén Valamennyi tényező esetében mind a évi időtávra, mind pedig a évi időtávra előre nem prognosztizálható okok miatt a jelenleg becsült értékekhez képest eltérések adódhatnak. Ezért a reálisan várható változat mellett egy annál pesszimistább, valamint optimistább változat alapján történő előrebecslés is készült. A következő táblázatok számításai ezeket a változatokat tartalmazzák. Megjegyzendő, hogy az értékek a valamennyi tényező esetében a pesszimista vagy optimista értékeket veszik figyelembe, így azok a legpesszimistább illetve legoptimistább változatokat képviselik. 226

227 2020. évi előrebecslés - pesszimista változat Az üzemanyag-felhasználást befolyásoló tényezők Járműkategória forgalom- fejlődés olajtermék aránya (átlag) forgalmi teljesítmény aránya úthálózatfejl. forg.szab. hatása Összegzett arányszám évi felhasználás évi becsült fel- használás Változás aránya személygépkocsi 1,40 0,85 0,95 0,95 1, autóbusz 1,15 0,70 1,00 0,95 0, könnyű- és közepes tgk. 1,20 0,75 1,05 0,95 0, nehéz- és pótkocsis tgk. 1,20 0,75 1,05 0,90 0, Összesen: % 227

228 - reális változat Az üzemanyag-felhasználást befolyásoló tényezők Járműkategória forgalom- fejlődés olajtermék aránya (átlag) forgalmi teljesítmény aránya úthálózatfejl. forg.szab. hatása Összegzett arányszám évi felhasználás évi becsült fel- használás Változás aránya személygépkocsi 1,40 0,80 0,85 0,90 0, autóbusz 1,15 0,60 1,10 0,90 0, könnyű- és közepes tgk. 1,20 0,70 1,00 0,90 0, nehéz- és pótkocsis tgk. 1,20 0,70 1,00 0,85 0, Összesen: % 228

229 - optimista változat Az üzemanyag-felhasználást befolyásoló tényezők Járműkategória forgalom- fejlődés olajtermék aránya (átlag) forgalmi teljesítmény aránya úthálózatfejl. forg.szab. hatása Összegzett arányszám évi felhasználás évi becsült fel- használás Változás aránya személygépkocsi 1,40 0,70 0,85 0,85 0, autóbusz 1,15 0,50 1,20 0,85 0, könnyű- és közepes tgk. 1,20 0,60 0,95 0,85 0, nehéz- és pótkocsis tgk. 1,20 0,60 0,95 0,80 0, Összesen: % 229

230 2035. évi előrebecslés - pesszimista változat Az üzemanyag-felhasználást befolyásoló tényezők Járműkategória forgalom- fejlődés olajtermék aránya (átlag) forgalmi teljesítmény aránya úthálózatfejl. forg.szab. hatása Összegzett arányszám évi felhasználás évi becsült fel- használás Változás aránya személygépkocsi 1,20 0,95 1,00 1,05 1, autóbusz 1,05 0,85 1,10 1,05 1, könnyű- és közepes tgk. 1,08 0,85 1,05 1,05 1, nehéz- és pótkocsis tgk. 1,08 0,85 1,05 1,05 1, Összesen: % 230

231 - reális változat Az üzemanyag-felhasználást befolyásoló tényezők Járműkategória forgalom- fejlődés olajtermék aránya (átlag) forgalmi teljesítmény aránya úthálózatfejl. forg.szab. hatása Összegzett arányszám évi felhasználás évi becsült fel- használás Változás aránya személygépkocsi 1,20 0,90 0,95 1,00 1, autóbusz 1,05 0,80 1,05 1,00 0, könnyű- és közepes tgk. 1,08 0,80 1,00 1,00 0, nehéz- és pótkocsis tgk. 1,08 0,80 1,00 1,00 0, Összesen: % 231

232 - optimista változat Az üzemanyag-felhasználást befolyásoló tényezők Járműkategória forgalom- fejlődés olajtermék aránya (átlag) forgalmi teljesítmény aránya úthálózatfejl. forg.szab. hatása Összegzett arányszám évi felhasználás évi becsült fel- használás Változás aránya személygépkocsi 1,20 0,85 0,90 0,95 0, autóbusz 1,05 0,75 1,00 0,95 0, könnyű- és közepes tgk. 1,08 0,75 0,95 0,95 0, nehéz- és pótkocsis tgk. 1,08 0,75 0,95 0,95 0, Összesen: % 232

233 A minimális energiaigény előrebecslése - Az egyéni közlekedés átirányítása a közösségi közlekedésre A helyi tömegközlekedés jelenlegi utasszállítási teljesítménye Alapadatok: futásteljesítmény: átlagos férőhely: 7, km/év, 110 fő/járat, jelenlegi kihasználtság: 24,5%. Utasszállítási kapacitás: 7, km 110 fő = km fő kihasználtság: 0, = km fő kapacitástartalék: km fő Egyéni (személygépocsi) közlekedés teljesítménye Alapadatok: 23, l üa. fogyasztás/ év 7,5 l/100 km átlagos fogyasztás, 13,3 km/l fajlagos úthossz, 1,4 személy/gépjármű átlagos utasszám. Éves úthossz: 23, x 13,3 x 0,9 = km Utasszállítás teljesítménye: 90%-os átirányítás esetén: 50%-os átirányítás esetén: 1,4 x = km fő 0,9 x = km fő 0,5 x = km fő A menetrend szerinti autóbuszok kapacitás kihasználtságának alakulása az egyéni közlekedés átirányítása esetén: Jelenlegi teljesítmény: km fő kihasználtság: 24,5%. Átirányítás utáni teljesítmény: 90%-os arány esetén: = km fő, kihasználtság: : = 73%, 233

234 50%-os arány esetén: = km fő, kihasználtság: : = 52%, Az egyes viszonylatok térbeni és időbeni kihasználtsága jelenleg csúcsidőszakban elsősorban reggel a kihasználtság lényegesen nagyobb. Ezért a jelenlegi járműpark mellett a megnövekedett utasszállítási igények kielégítéséhez egyéb beavatkozások is szükségesek: - a kihasználtsági arány javítása a követési idők növelésével, vállalva a szolgáltatási színvonal csökkentését, - a járművek teljesítményének növelésére (10%), - az utazási igények időbeni egyenletesebb eloszlására törekvés (pl. lépcsőzetes munkakezdés), - a helyközi járatok városon belüli szerepének növelése A járműfajtánkénti részvétel aránya: személygépkocsi: 15%, autóbusz: 100%, könnyű- és közepes tgk.: 30 %, nehéz-, pótkocsis és nyerges tgk.: 20 %. A minimális energiaigény meghatározása Járműkategória Jelenlegi üzemanyagfelhasználás (Mliter A közlekedésben való részvétel szükséges aránya A minimális üzemanyag- felhasználás személygépkocsi % autóbusz % könnyű- és közepes % tehergépjármű nehéz- és pótkocsi % 379 tehergépjármű Összesen: Az összes energiaigény , ami az eredeti 31%-a. 234

235 A jövőbeni energiaigény meghatározása év pesszimista változat Üzemanyag Felhasználás Felhasználás Fajlagos energia- Felhasznált fajta aránya mennyisége fogyasztás energia benzin és gázolaj 87% Ml 33 MJ/l TJ bioüzemanyag 13% 7.14 Ml 27 MJ/l 193 TJ villamosenergia 0% Összesen 1490 TJ reális változat Üzemanyag Felhasználás Felhasználás Fajlagos energia- Felhasznált fajta aránya mennyisége fogyasztás energia benzin és gázolaj 87% Ml 33 MJ/l TJ bioüzemanyag 10% 4.7 Ml 27 MJ/l 127 TJ villamosenergia 3% 38.3 TJ Összesen 1275 TJ optimista változat Üzemanyag Felhasználás Felhasználás Fajlagos energia- Felhasznált fajta aránya mennyisége fogyasztás energia benzin és gázolaj 87% Ml 33 MJ/l 940 TJ bioüzemanyag 7% 2.8 Ml 27 MJ/l 76 TJ villamosenergia 6% 65 TJ Összesen 1081 TJ A később lefektetett pályagörbék esetén, amelyek 2020-ra és 2035-re konkrét mérleget tartalmaznak, a 2020-ban esedékes közlekedési igénynél az optimista változat energiaigényét és kb. a realista változat üzemanyag-mixét vettük alapul. 235

236 A jövőbeni energiaigény meghatározása év pesszimista változat Üzemanyag Felhasználás Felhasználás Fajlagos energia- Felhasznált fajta aránya mennyisége fogyasztás energia benzin és gázolaj 76% Ml 33M/l TJ bioüzemanyag 13% 7.15 Ml 27 MJ/l 193 TJ villamosenergia 11% 163 TJ Összesen 1487 TJ reális változat Üzemanyag Felhasználás Felhasználás Fajlagos energia- Felhasznált fajta aránya mennyisége fogyasztás energia benzin és gázolaj 76% Ml 33MJ/l 947 TJ bioüzemanyag 10% 4.62 ML 27 MJ/l 125 TJ villamosenergia 14% 119 TJ Összesen 1209 TJ optimista változat Üzemanyag Felhasználás Felhasználás Fajlagos energia- Felhasznált fajta aránya mennyisége fogyasztás energia benzin és gázolaj 76% Ml 33 MJ/l 758 TJ bioüzemanyag 7% 2.58 ML 27 MJ/l 70 TJ villamosenergia 17% 170 TJ Összesen 998 TJ A később lefektetett pályagörbék esetén, amelyek 2020-ra és 2035-re konkrét mérleget tartalmaznak, a 2035-ben esedékes közlekedési igénynél az optimista változat energiaigényét (vagy attól kicsit kevesebb energiaigényt) vettük alapul és az optimista változat energiamixét. 236

237 VII.6. Energiahatékonyság az épületekben Épületenergetikai szabályzás A törvény szintű épületenergetikai rendeletek szigorítása jelenleg folyamatos jelenség, melyet az EPBD 2010/31/EU Európai Parlament és Tanács irányelve erősít, miszerint 2019-től minden újonnan létesülő középület és 2021-től minden minden újonnan létesülő épület közel nullenergia mérleggel kell, hogy rendelkezzen. Egyrészt alapvető feladatként látjuk a hazai törvényhozói oldal számára a direktívának érvényesítését új épületek és épületfelújítások esetében, mely a Belügyminisztérium Épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24) TNM rendeletében folyamatos szigorításokkal történik, másrészt szintén lényeges stratégia a beruházói illetve lakossági motiváció felkeltése EU és állami szubvenciók és egyéb támogatási konstrukciók formájában. A TNM szabályzása még nem tér ki a meglévő épületállományra, nincs pontosan definiálva sem a közel nulla energiaigényű épület fogalma, sem a megtérülési pénzügyi konstrukció illetve időtartam. A hőátbocsátási tényezők, a hőveszteség tényező és az összesített energetikai tényezők követelményértékei szigorodtak lakó, iroda- és okatatási épületek esetében, viszont ezzel a csak fűtési időszakra irányuló intézkedéssel a nem lakóépületek esetében nem csak kifelejtették a hűtési időszakra vonatkozó előírásokat, hanem ezzel az intézkedéssel ezen épületek nyári hűtési igénye még növekszik is. Ezen hiányosságok és pontatlanságok kiküszöbölendőek. Az épületekre vonatkozó energetikai előírásokat ki szükséges bővíteni a település és város szintű rendelkezési körre is. Meglévő épületállomány energatikailag optimált revitalizációja Pécs város épületállományának döntő hányada, több mint 90%-a meglévő szubsztancia, mely energetikai minősége alacsony színvonalú, a hatékonyság és környzettudatos technológia hiányzik belőlük. Ez a domináns épületállomány energetikailag és klimatikailag optimált felújításra, korszerűsítésre szorul, mind lakó mind középület funkciók esetében. Az intelligens és maximális enegiahatékonyságú (smart) épületfelújítás tervezése és megvalósítása eredményeként smart épületek, pluszenergia mérleggel rendelkező aktívházak születnek, melyek több energiát termelnek mint felhasználnak. Az energiamérleg alapja a primérenenergetikai rendszer. Műemlékvédelmi épületekben ezt a magas teljesítményt a körülmények és előírások keretein belül kell közelíteni. Korlátolt beruházási költségkeret esetében a felújítás különböző lépcsőfokozatokban fejleszthető megfelelő likviditás függvényében: a minimum követelménynek megfelelő C épületbesorolási kategória az első lépcsőfok, majd következik a B, A és A+ kategóriák, itt jelennek meg az alacsony energiafogyasztású épületek, passzívházak, null- és pluszenergia mérleggel rendelkező épületek. Mindegyik kategóriájú és teljesítményű épület tervezési folyamata összesen öt fázisból tevődik össze. fázis: Tervezési bázisindikátorok definiálása és a bázismodell kifejlesztése (1. 6. állomás) fázis: Épületmodell variánsok tervezése ( állomás) fázis: A kiválasztott elméleti épületmodell kidolgozása ( állomás) fázis: A kidolgozott elméleti épületmodell DEKA (dinamikus energetikai, klimatikai és aerodinamikai) épületszimulációi és az elméleti modell hitelesítése ( állomás) fázis: Épület kivitelezés 237

238 Az alábbi egy smart épület felújítás, korszerűsítés és igazolásának 23 állomásból álló 5 fázisú, algoritmikusan felépített tervezési folyamatát szemlélteti 102. A különböző fázisokban az egyes állomások száma és fajtája változhat különböző speciális tervezési feladatok függvényében, ill. a szakmai szükségszerűségeknek megfelelően. Egy smart épület felújítás, korszerűsítés és igazolásának 23 állomásból álló 5 fázisú, algoritmikusan felépített tervezési mátrixa 102 A PTE PMMIK Energiadesign tanszéken kidolgozott és a PTE által levédetett ENERGIA DESIGN tervezési-kutatási módszer Roadmap tervezésleírás épületfelújítási algoritmusa 238

239 Az 1. fázisban, a tervezési bázisindikátorok definiálása és a bázismodell kifejlesztése (1 6 állomás) keretében a kemény, merev tervezési bázisindikátorok meghatározása, a klimatikai és földrajzi adottságok, a törvények és előírások, szabványok és direktívák komplex peremfeltétel rendszerének összeállítása, analizációja és a meglévő épület(ek) adottságainak, potenciáljának elemzése, feltérképezése a lényegi kiindulópont a további lépésekhez. Az elemzés eredményeit figyelembe véve a tervezési helységprogram alapján egy bázismodell felállítása következik. A 2. fázis, az épületmodell variánsok tervezése (7 10 állomás) folyamán a lokálisan adott klimatikai viszonyok és az épület(ek) adottságainak maximális kiaknázása függvényében klímastratégiák meghatározása segítségével a bázisépületmodellből több modellvariáns kifejlesztése lehetséges. A variánsok megalkotását különböző építészeti absztrakciós koncepciók, ötletek is generálják. A variánsok közül egy első szelekció keretében (első tervezési szelektív filter) intuíció és szakmai gyakorlati tapasztalat segítségével kb. 4-8 db modellvariáns kerül kiválasztásra. Egy második összehasonlító analízis nemzeti energetikai törvénynek és szabványoknak (7/2006 TNM) megfelelelő stacioner épületenergetikai számításokkal minősíti a kiválasztott modelleket. Az energetikai elemzést egy építészeti analízis egészíti ki. Az összesített energetikai- építészeti benchmarking sorrendje végezetül egy döntéstámogató módszer segítségével számítható és a variánsok számától függően kb. az elsö 2-4 modellt lehetséges szelektálni további vizsgálatok számára. Ezek után a kiválasztott épületmodellek dinamikus numerikus bázisszimulációi következnek, szerkezeti és gépészeti alapbeállításokkal egy harmadik tervezési filter keretében. Az energetikai elemzést egy komfort-klimatikai és építészeti analízisrendszer egészít ki, ahol funkcionális, esztétikai (középületek esetében corporate identity) aspektusok is determinálják a kiértékelést. A döntéstámogató módszer alkalmazásával a végső elméleti épületmodell kiválasztására kerül sor. A 3. fázis a kiválasztott elméleti épületmodell kidolgozása (11 16 állomás), mely keretében a szelektált elméleti épületmodell projektspecifikus, megrendelői, tulajdonosi, üzemeltetői és finanszírozási igényspecifikus szempontok alapján az épületburok szerkezet rétegtervi meghatározása, az utólagos hőszigetelés kiépítése, energetikailag optimált nyílászáró csere, továbbá az üvegezett szerkezetek pozíciójának, geometriájának és arányának újragondolása, árnyékolása, ezenkívül az A/V-hányados és kompakt tömegformaalkotás továbbfejlesztése történik. Az igény- és költség szempontok alapján a funkció és az eredeti helységek megtartása vagy új klímazónába sorolása, klimatikai újraszervezése követekezik az ezzel, illetve az épületszerkezetekkel szoros összefüggésben lévő szekunder és primer épületgépészeti rendszer korszerűsítésével, regeneratív energiaforrásból biztosított megtáplálásával egyetemben. Ebben a lépésben egy engedélyezési terv szintet lehet elérni. A kidolgozott épületmodellhez egy energia-, klíma- és gépészeti koncepciót is szükséges tervezni, mely az épület működését, üzemeltetését, gépészeti rendszereit és energiaellátását definiálja. A 4. fázis, a kidolgozott elméleti épületmodell DEKA (dinamikus energetikai, klimatikai és aerodinamikai) épületszimulációi és az elméleti modell igazolásából áll (17 20 állomás). A hagyományos stacioner számítási gyakorlat lényegesen pontatlanabb analízist szolgáltat az épületek performance-éről, mint a dinamikus szimulációk, melyek napjaink leghatékonyabb analitikus eszközeit képviselik a komplex és fenntartható épített környezet megalkotásához. Hozzáértő alkalmazásban az épületek viselkedésének porgózisa magasszintű tervezési biztonságot szolgáltat és messzemenően hatékonyabb és ökonómikusabb, mint a későbbi problémamegoldás egy már megvalósított épületben. 239

240 Dinamikus energetikai és klimatikai épületszimulációs program segítségével a végérvényes kidolgozott elméleti épületmodell verzió szimulációs modellezése következik épületszerkezeti paraméterek figyelembevételével. Mindehhez először egy épületklímamodell leképzése szükséges. A geometriai és szerkezeti modellezést követően a központi épületgépészeti rendszer definiálása következik a rendszer veszteségeit is figyelembe véve, majd a decentrális zóna-helységek épületgépészeti rendszereit állítjuk be részletesen. A zónákat használó személyek használói profiljainak beállításai a személyek időprogramjait, öltözködési szokásait, tevékenységük fajtáit foglalják magukban, klíma-komforttechnikai beállításokkal. A mesterséges világítás rendszerét is modellezni kell, a hulladékhőtermeléssel rendelkező berendezésekkel egyetemben. A szerkezeti, gépészeti és matematikai modellezési alapbeállításokat különböző modellbeállítások szimulációinak futtatása, nagyszámú változókat integráló számításai követnek. Az épületburok precíz hőhídjainak és hőveszteségeinek megadása, egyben a precíz energetikai-klimatikai épületszimulációk elérése céljából, kapcsolt dinamikus numerikus energetikai-klimatikai és hőáramlástani épületszimulációkra van szükség: az épületburok épületszekezeti hőhídjainak és hőveszteségeinek szimulációja dinamikus numerikus hőáramlástani szoftverrel történik, majd az eredményeket az energetikai-klimatikai épületszimulációs modellbe kell integrálni. A komplex belső terekkel rendelkező középületek szellőző koncepcióinak hatékonyságának vizsgálata és bizonyítása érdekében kapcsolt dinamikus numerikus energetikai-klimatikai és aerodinamikai épületszimulációk állnak rendelkezésre: épületaerodnamikai CFD (computational fluid dynamics) numerikus áramlástani szimulációk, illetve opcionális szélcsatornatesztek elvégzésével az eredményei a dinamikus numerikus energetikai-klimatikai épületszimulációs modellbe integrálhatóak. Az épületburok felületein fellépő szélintenzitástól és széliránytól függő nyomásegyütthatók szimulációi CFD szimulációkkal és opcionális szélcsatorna mérésekkel történnek, - az eredmények integrációja a dinamikus numerikus energetikai-klimatikai épületszimulációs modellbe az épületburok precíz szélnyomás együtthatóinak megadásával, precíz energetikai-klimatikai épületszimulációkat biztosítanak. Optimlizációs megoldások feltérképezése további szimulációs sorozat segíségével lehetséges: különböző modellvariánsok árnyékoló szerkezet, természetes fénytechnika, hőszigetelés, üvegezés, üvegezési arány valamint szellőzőszerkezet, szellőzőkoncepció (középületekben) variánsok hatásainak feltárása energetikai és klimatikai szempontból. A dinamikus szimulációk mellett az épület törvényben előírt energetikai tanusításását is szükséges elvégezni, majd az eredményeket a szimulációkkal összevetve, következtetéseket nyerhetünk az eltérésekből, illetve hasonlóságokból. A megkapott ismerethalmaz segítségével az energetikai számítások módszerét lehet fejleszteni, pontosítani, különösen a nyári túlmelegedés, a belső komfort-klíma, az épülethűtés és a regeneratív enegiaforrások hasznosításának terén, ill. egyéb energetikai területeken. Az utolsó, 5. fázis, a kivitelezés folyamán és után a minőség- illetve teljesítménybiztosítás lényeges, tekintettel a hazai alacsony színvonalú építőipari kivitlezési gyakorlatra. Megfelelő intenzitású építkezési művezetés és egy kivitelezés utáni monitoring keretében az épület szerkezeti és gépészeti minőségén kívül, üzemeltetési tulajdonságát és így energetikai teljesítményét, hatékonyságát ellenőrizni kell. 240

241 Újonnan létesülő smart épületek Pécs város energiastratégiája szempontjából nyilvánvaló a meglévő épületállomány döntő relevanciája. A kismértékű, újonnan létesülő épületek esetében a tervezés azonos módszerrel történik azzal a különbséggel, hogy a funkcionális helységek, mint klímazónák vízszintes és függőleges szervezése, elrendezése a belső épületszerkezetek illetve épületburokszerkezetek, anyagbeli és geometriai megkomponálása lényegesen szabadabb koncepcióalkotás tárgyát képezheti. A tervezés szerves részeként az épületgépészeti és -villamossági rendszerek és azok intergációja az épület(ek)be is prototipikusabb műszaki megoldásokat követhet. Az újonnan létesülő épületek komplett tervezési folyamatában az innovációs újszerűség a hatályos rendelkezések és előírások követelményeinek kell, hogy megfeleljen. A lakóépületekhez képest a középületek esetében nagyobb játéktér és projektspecifikus háttérkapacitás áll fenn új koncepciók alkalmazására. Fenntartható település, város Az energiahatékony épületek összességére vonatkozó rendszerelmélet a fenntartható települési és városi struktúrán belül kell, hogy érvényesüljön. Pécs városában túlnyomó részt meglévő épületek felújítása mellett kismértékű, a városi szövet kiegészítése és további új fejlesztések is létesülnek. A településtervezési és fejlesztési folyamatban vernakuláris (tradicionális energiahatékony) és modern korszerű energiahatékonysági, ezek kombinációjának is érvényesülniük kell. A város fenntartható energetikai szintre emelése két alapvető lépésből áll: 1. A településenergetikai tervezés folyamán a város energetikai rendezési, szabályozási tervét szükséges kifejleszteni és megtervezni. A helyzetanalízis keretében az energiaigény felmérése és elemzése történik, a helyfüggő energiaigények felmérésével és az összesített energiaigény meghatározásával. Ezt követi a meglévő infrastruktúra feltérképezése, az energiatermelő erőművek, energiaellátók, valamint az energiaelosztás szempontjaiból. Az elérhető, adott regeneratív energiaforrások beazonosítása helyi és regionális szinten is szükséges, hogy megtörténjen. Az energiakoncepció fejlesztés végezetül kitér az energiatárolás, az energiahatékony fogyasztás, a regeneratív energia ellás, smart energia hálózat, energiaátcsoportosítás és az energiafogyasztás és szolgáltatás optimalizált energiamenedzsment témaköreire. 2. A településklimatikai és aerodinamikai tervezés folyamán külső terek fénytechnikai, árnyékolástechnikai fejlesztése, adiabatikus hűtésének, (hűtőhatású) és higiéniai szellőzésének optimalizációja elsődleges feladat, a településdomborzati viszonyok, hatásmechnaizmusok figyelembe vételével. 241

242 VIII. Pályaalternatívák 2035-ig Elsőként a 2020-ban lehetséges állapotot vizsgáljuk meg energiaigény és ellátás szempontjából is. A város energiaellátásában ezen időpontig a következő energiatakarékossági lépéseket lehet megtenni: 600 TJ szigetelési és távhőrendszer-korszerűsítés miatti megtakarítás a hőigényen 100 TJ megtakarítás az áramigényen a smart grid kiépítése következtében 50 TJ megtakarítás a közlekedési energiaigényen a tömegközlekedés korszerűsödésével és a járműpark fokozatos cserélődésével A város energiaigénye 2020-ban és 2035-ben (TJ): Villamos áram Hő Közlekedés Az igények módosulását úgy becsültük meg, hogy levontuk a megfelelő takarékossági és hatékonysági lépések hatását, illetve feltételeztük, hogy a lakosság lassú fogyása miatt az igénynövekedés együttesen stagnálást eredményez. Ehhez járulékként adódik még a pályaalternatívák során bevezetett új energiafajták önfogyasztásának ideszámítása is (pl hőszivattyúk áramigénye). Biztonsági energiaszint A város veszélyhelyzetben történő alapellátásához meg kell határozni egy biztonsági energiaszintet. Ezt nemzetközi példák vizsgálatával, illetve ésszerűségi becslésekkel tettük meg, az alább részletezett módon. Közlekedés A közlekedési energiaigényben a biztonsági szintet a tömegközlekedés üzemszerű működése jelenti, a járatok sűrítése nem szükséges, mert jelenleg nem 100%-os a kihasználtság. Ehhez 132 TJ energiaigény járul. A következő szintet az alapellátáshoz szükséges teherjármű-forgalom képezi, valamint a közfeladatok ellátásához szükséges járműforgalom, ezek együttesen 150 TJ-t tesznek ki. Összesen 282 TJ. Villamos ellátás Amennyiben a közintézményi ellátást, valamint a lakosság minimális ellátást tűzzük ki célul (azaza közintézmények működnek, a lakosság ellátása korlátozott), úgy a közintézményi ellátás és a közvilágítás 32 GWh fogyasztásával, a lakossági minimális ellátás 95 GWh felhasználásával fedezhető, ami együtt megfelel 460 TJ-nak. 242

243 Hőigény A város hő- és HMV-ellátásában kiemelten kezelendők a közintézmények, főképp a kórházak, ahol a teljes hőmennyiséget ki kell adni veszélyhelyzetben is. Mivel ezen fogyasztók jelentős része a távhőre van kötve, így itt a korlátozás központilag oldható meg, a minimális hőigény 30 TJ a távhőre kötött, 100 TJ a földgázra kötött fogyasztók esetében. A lakossági felhasználást komoly komfortérzet-vesztés nélkül 20-30%-al lehet korlátozni. Így a minimális ellátáshoz (lakosság+közintézményi) ~950 TJ távhő és ~1210 TJ földgáz felhasználása szükséges. Minimum Villamos áram Hő Közlekedés 460 TJ 2160 TJ 282 TJ ig leginkább a hőszigetelésre és olyan megújuló források bekerülésére van lehetőség, amelyek alapot képeznek a további fejlesztéseknek. A 2020-as energiaigényben 100 TJ villamos-igény csökkenés, 600 TJ fűtési igénycsökkenés valamint 50 TJ közlekedési célú igénycsökkenés van figyelembe véve, de az áramfelvétel bővül a bevezetendő hőszivattyúk miatt. A mérleg várhatóan így alakul: Energiaigény Villamos áram TJ Hő TJ Közlekedés TJ ÖSSZES A fentebb jellemzett igényt a következő primer energiahordozókból nyerjük: 2020 Primer forrásigény Hová? Végfelhasználás Biogáz 200 TJ Vezetékes ellátás: hő célra 150 TJ CNG buszokba Geotermia 100 TJ Hő 100 TJ Hőszivattyúk 350 TJ Hő 350 TJ Napkollektorok 27 TJ Hő és HMV 27 TJ Napelemek 55 TJ Áram 55 TJ Földgáz 453 TJ Hő 453 TJ 50 TJ (15 TJ végfelh., motor hatásfok 30%) Olajszármazék 1000 TJ Közlekedés 350 TJ (belsőégésű motor hatásfok 30%) PB gáz 25 TJ Hő (lakossági egyedi fűtés) 25 TJ lakossági fogyasztás Szén 45 TJ Hő (lakossági egyedi fűtés) 45 TJ lakossági fogyasztás 243

244 Törpe vízierőművek 25 TJ Áram 25 TJ csúcsüzemi termelés Biomassza 8600 TJ Távhő: TJ (szalma és fa) (PE) 1700 TJ távhő (szállítási veszteség 5%) Áram: TJ (PE) 1840 TJ áram (2% szállítási veszteség) Lakossági fa 165 TJ 150 TJ hő (10% veszteség) Mérleg: Termelés Igény Villamos áram 1865 (többletes) 1660 Hő Közlekedés Tehát ebben a pályagörbében 2020-ban a Pannon Erőmű adja a város távhőigényének egészét, és egy jogilag létrehozott mérlegkörben a város villamos áram-igényét is kielégíti, kifele a többletet adva el. A hőigény fennmaradó részét megújuló források fedezik, illetve a maradékot földgáz, és az egyedi lakossági fűtés. A fenti alternatívában a megújuló energiaforrások részaránya 70,5% a Pannon Erőmű áramát ide számítva, 43% nélküle. Új beruházások: 14 MW fotovillamos erőmű (termelése jórészt fedezi a hőszivattyúk áramigényét, amelyek hője így teljesen zöld), összhangban a PV ZRt elképzeléseivel 350 TJ hőt termelő hőszivattyú (ez kb.minden 10. felhasználó hőszivattyúval való felszerelése) napkollektorok távhőhálózat bővítése (~30%-al) 103 geotermikus fűtés a jelenleg tervezettnél kb. 4-szer nagyobb biogáz-erőmű kapacitás, biogáz tisztítás, betáplálási lehetőség (a biogáz forrása másodvetésű kukorica a megyében egyébként is vetett őszi árpa után, illetve depóniagáz a kökényi lerakóban, összhangban a PV ZRt célkitűzésével) a távhőhálózat fejlesztése során integráció a tervezett integrált villamos- és hőteleppel a jogi alapú mérlegkör integrálása a tervezett integrált villamos- és hőteleppel. az Energiamegtakarítási és Fejlesztési Alapon keresztül (amely a PV ZRt anyagában szerepel) közvilágítás-korszerűsítési, valamint 600 TJ megtakarítást elérő szigetelési program 25 TJ/év energiatározós csúcs vízierűmű kiépítése villamos áram terelésre Megjegyzés a biztonsági energiaszint tartásáról: ez a pályaalternatíva képes a minimális ellátás biztosítására a villamos áram tekintetében, a távhő tekintetében is, ameddig az erőműben rendelkezésre áll fűtőanyag, utána kérdéses. Az egyéni fűtés csak akkor oldható meg, ha a földgázt lehet helyettesíteni, erre az erőmű működésének biztosításával egyetlen lehetőség a villamos fűtés, amely nem hatékony, de haváriahelyzetben elfogadható. Az erőmű tárolt fűtőanyagának elfogyása után a villamos ellátás, a 103 A távhő mennyisége nem változik, azonban a szigetelések és a Pannon Erőmű jobban kihasznált üzeme miatt kb. 500 TJ hőmennyiség felszabadul, ebből történik a bővített kör ellátása. 244

245 távfűtés és az egyéni fűtés nem biztosítható. Nem lehetséges a minimális energiaszint tartása a közlekedés esetén, csak a tömegközlekedés egy részét és a teherforgalom egy részét tekintve, ez kb. 25%. A 2020-hoz kapcsolódó projektek operatív lebontása Tudatformálás A tudatformálás szintjéhez két operatív programot indítunk el, a rendszerszemléleti illetve energiatudatossági oktatást, valamint a végfogyasztók érdekeltté tételét. Az alábbi táblázat és az alatta lévő magyarázó szöveg tartalmazza az erre vonatkozó költségbecsléseket. Lépés Hatás Nagyságrend Várható éves megt. Vezetői-intézményilakossági szintű rendszerszemléleti, energiatudatossági oktatás Az energiafogyasztásban közvetlenül érintettek érdekeltté tételének kidolgozása A város energiatudatosságának és energiahatékonyságának növekedés Az energiafogyasztás csökkentése 175 millió forint Az energiaköltségek minimum 5%-a 20 millió forint Az energiaköltségek minimum 4%-a Az első projekt (oktatás) tartalmazza a tanyagok kidolgozását (5 ember fél éves munkája, 5* Ft = Ft), 10 felsővezetőknek szóló kurzust, 2 napos, 8 millió ft/kurzus, fő/kurzus = 80 millió ft), 10 intézményekre tervezett kurzus, 1 napos, 4 millió ft/kurzus, ember/kurzus ) = 40 millió Ft, 50 egész napos konferencia a város egész területén, 1 millió ft/konferencia, fő/konferencia) = Ft. Az érdekeltségi rendszer kidolgozása tartalmazza a rendszer kidolgozását és véglegesítését (5 ember fél éves munkája, 5* Ft = Ft), öt eltérő funkciójú intézményben a próbabevezetést, annak kiértékelését, és visszacsatolást a rendszer véglegesítésére vonatkozóan (5* Ft = ) Ft. Szervezet A szervezeti szint két operatív projektet tartalmaz, egy koordináló szervezet létrehozását illetve egy városi integrált energia- és vízellátó szervezet létrehozását. A részletes költségbecslést alábbi táblázat és magyarázó szöveg tartalmazza. 245

246 Lépés Hatás Nagyságrend Várható éves megt. Az energetikai fejlesztéseket koordináló szervezet létrehozása A fejlesztések rendszerbe foglalása, párhuzamosságok kiküszöbölése ~50 millió forint Az energiaköltségek minimum 5%-a Integrált energia- és vízellátó szervezet létrehozása Az energiafogyasztás racionalizálása, az energiaárak csökkenése ~200 millió forint Várhatóan 10 éves megtérülés A koordináló szervezet létrehozásának a feltételeit addig a szintig kell költségtámogatásban részesíteni (lsd. a szervezet leírását), amíg maga tudja előteremteni a költségfedezetét. A részletes költségbecslést ezen szervezetek létrehozására meghatározni jelenlegi környezetben pontosan nem lehet, azok kidolgozását, fejlesztését célszerű megpályáztatni. A táblázatban szereplő hozzávetőleges összegek a szervezeti oldal létrehozására vonatkoznak, feltételezve az eddigi, illetve az újonnan belépők önálló szervezeti és költségvetési egységét. Energetikai operatív lépések energiahatékonyság Lépés Hatás Nagyságrend Várható éves megt. Épületszigetelési program Hő: -660 TJ 15 milliárd forint (részben lakossági) 183 millió m3 földgáz Közlekedéskorszerűsítés, hibrid és CNG hajtás a tömegközlekedésben Integrált villamos és hőtelep kiépítése Közlekedés -50 TJ 8-9 milliárd forint 2 millió liter üzemanyag nem közvetlen 4 milliárd forint nem közvetlen Smart grid jogi és fizikai kiépítés Áram: -50 TJ többször 10 milliárd kiépítettségtől függően Közvilágítás korszerűsítése Áram: -16 TJ 1.5 milliárd forint árammegtakarítás, élettartam növekedés, éves költség csökkenése 246

247 Leírás Épületszigetelési program. Az Energiaklub Negajoule 2020 kutatása rávilágít arra, hogy a családi házas és a társasházas épületállomány esetén jelentős országos megtakarítás tételezhető fel, a panelok esetén némileg kisebb, ugyanis a családi házak és táras lakások területe átlagban nagyobb, így több a hőleadó felület is. Pécsett lehetőség van társasházi, panel és családi házas övezetekben is a hőszigetelési program elindítására, amelyhez lehet, hogy várható támogatás is. A 2020-ig ütemezett 660 TJ megtakarítást eredményező szigetelési program az épületállomány kb. harmadán felén realizálható, ha a legrosszabb jellemzőkkel bíró épületekkel kezdik. A költségbecslés alapját a Negajoule 2020 kutatás teljes magyar épületállomány szigetelésére vonatkozó gazdasági számítás megfelelő súlyú figyelembevételével kaptuk (a teljes magyar épületszektor szigetelése 2400 milliárd forintot venne igénybe a tanulmány szerint 2020-ig) 104. Közlekedéskorszerűsítés, hibrid és CNG hajtás Egyesült Államok-beli tanulmányok alapján egy-egy hibrid busz költsége dollár körül van 105, a tervezett fogyasztási és igénynövekedési becslések alapján a buszok 60-75%-át kell lecserélni az említett időpontig, a most cserélt korszerű buszokat pedig átalakítani CNG üzeműre. (Közös cél a PV ZRt anyagával). Ez összesen ilyen busz beszerzését jelenti. Integrált villamos- és hőtelep kiépítése A PV ZRt fejlesztési céljai között szerepel, célja a megújuló energiaforrások integrálásának elősegítése, villamos- és hőenergia esetén is. Mindkét megoldás elősegíti a nagy elosztórendszerek decentralizálását és fejlődését. A táblázatban feltüntetett költség alapja a PV ZRt tanulmányának idevágó becslése. Smart grid jogi és fizikai kiépítés A smart grid kiépítésére jelenleg csak jogi úton van lehetőség, azonban idővel fontos és szükséges a hálózat fizikai kiépítése is. A most megtehető lépés a város önálló mérlegkörré válására vonatkozik, a későbbiek pedig arra, hogy a városban microringek, okosmérők, részben önálló körök vannak. A smart grid beárazását nehezíti, hogy a jogi kiépítés (azaz az önálló elszámolású mérlegkör) lényegében forrás nélkül is megoldható, ugyanakkor a fizikai microringekkel összekapcsolt hálózatfejlesztés számos olyan hardware beépítését jelenti (egymással kommunikáló mérők, vezérlés, pufferek stb.), amely jelentős árnövelő tényező, illetve még nemzetközi szinten sincs ilyen méretű tapasztalat. A becslés alapjául az European Climate Foundation Roadmap2050 anyagának becslései szolgáltak

248 Közvilágítás korszerűsítése Ld. a későbbi részletes projekt javaslat Energiatermelés Napelempark a Tüskésréten Lépés Termelés Nagyságrend Várható hatás 55 TJ áram 6 milliárd/11 milliárd 107 A hőszivattyúk áramigényét jelentős részben megtermeli Hőszivattyúk 350 TJ hő 5-30 milliárd forint (részben lakossági) levegőminőségjavulás Biogáz-rendszer 200 TJ fűtőértékű gáz milliárd forint földgázkiváltás 150 TJ, üzemanyagkiváltás a buszokban 50 TJ Napkollektorok 27 TJ hő 4 milliárd (részben lakossági) Geotermikus fűtés 100 TJ hő 4-6 milliárd Törpe vízerőmű rendszer 25 TJ villamos energia 1 milliárd A drága csúcsidejű áram zöldenergiából látható el a Pécsi mérlegkörben, mely versenyelőnyt jelent Tüskésréti napelempark A napenergiás fejlesztés tekintetében a PV ZRt céljai között egy 7 MW teljesítményű létesítmény kiépítése, a stratégia azonban kétszer ekkora kapacitással számol 2020-ra, így az összeg két lépcsőben szerepel, a PV ZRt által adott értéket vettük át. Hőszivattyúk Talaj-bázisú hőszivattyúk esetén a házak között található terület jelentős korlátozó tényező, de levegő bázis esetén ilyen korlát nincs. Feltételeztük, hogy a családi házas övezetben és a földgázzal fűtött társasházi övezetben ezer háztartás vált hőszivattyús fűtési módra, akár talaj/talajvíz bázison, akár fan coil-ok segítségével. A beruházás költsége háztartásonként millió Ft közötti, kb. ennyi a különbség a fan coil és a talajszondás hőszivattyúk között, továbbá egy ~50 m 2 -es és egy >100 m 2 -es háztartás berendezése között. 107 Első lépés 7 MW, második lépés újabb 7 MW telepítése. 248

249 Biogáz-rendszer A biogáz felhasználása során a depónia és a szennyvíziszap mellett, amelyek együttesen TJ fűtőértékű biogázt képesek termelni, a másodvetésű silókukoricára épül a termelés túlnyomó része. A fermentáláshoz több fermentor szükséges, a célszerű méret 500 kw és 1 MW körül van, így 7-14 db fermentor kiépítése szükséges es KEOP-pályázatok és a megépült üzemek tapasztalatai alapján egyegy fermentor ára a technológiától függően (mezofil/termofil, nedves/száraz stb.) 800 millió 1.5 milliárd Ft között lehet. Napkollektorok A 27 TJ hőleadás m 2 napkollektorfelületen gyűlik össze évente, azaz kb. minden 10. háztartásban fel kell szerelni 1,5 m 2 kollektormezőt. Ennek jelenlegi árszinten kalkulálva 4 milliárd forint körüli költségvonzata van, beleértve a puffertartályt, a csövezést és a keringetést is. Geotermikus fűtés A térségben legközelebb Bóly városában létezik geotermikus közösségi fűtés. Az ottani fúrás és a távvezeték kiépítése egy ~1 MW hőteljesítményű rendszer esetén nem érte el az 1 milliárd forintot. A stratégia által előirányzott 100 TJ hőmennyiség 5-7 MW csúcsteljesítményű kúthozamnak felel meg. Ez vagy egy szerencsés, de valószínű, hogy több (4-6) kisebb kúttal érhető el. A beruházás költsége így 2-6 milliárd Ft között mozoghat, a költséget csökkenti, hogy Pécsen részben rendelkezésre áll távhőrendszer, de növelheti, ha a hőmérséklet nem kellően magas a távhő-betápláláshoz. Törpe vízerőmű rendszer kiépítése Ld. a későbbi leírást Ezen beruházásokból a depóniagáz felhasználása és a napelempark létesítése szerepel a PV ZRt céljai közt. A beruházások részletezését korábban több helyütt megtettük, itt nem ismételjük. 249

250 CO 2eq kibocsátás alakulása 2020-ra A CO 2eq kibocsátást úgy kalkuláltuk, hogy a Pannon Hőerőmű által termelt áram pécsi igény feletti részének kibocsátásával nem számoltunk, mert az az országos hálózatra lenne táplálva. A biogáz, geotermia, hőszivattyúk, napkollektorok, napelemek és vízenergia zéró CO 2eq kibocsátással van kalkulálva. Az alábbi táblázat a fentebbi fejelsztési elképzelések teljesülése esetén kialakuló CO 2eq kibocsátási helyzetet mutatja: Típus Energiafogyasztás 2020-ban (TJ/év) Fajlagos CO 2eq kibocsátás (tonna/tj) CO2eq kibocsátás (10 3 tonna/év) Arány (%) Vezetékes gáz ,1 25,4 24,9 Távhő ,0 0,0 Benzin, diesel olaj ,2 71,2 69,8 Villamos energia fatüzelésből ,13 0,2 0,2 Szén ,5 2,4 Tűzifa 150 0,13 0,0 0,0 Pb gáz 45 61,6 2,8 2,7 Zöld hő (geotermi,a hőszivattyú, napkollektor, stb..) ,0 0,0 Zöldáram (napelem + vízenergia) ,0 0,0 Biogáz hőellátási célra ,0 0,0 Biogáz közlekedési célra ,0 0,0 Hőigény összesen 3000 Közelekdési energiaigény összesen 1050 Villamos energia igény összesen 1660 Összesen A táblázatból jól látható, hogy Pécs Város CO 2eq kibocsátása a 2012 évi tonnaco 2eq /év értékről CO 2eq /év értékre csökken, mely nagyon jelentős 78%-os CO 2eq megtakarítást jelent. Figyelmbe véve hogy Pécs CO 2eq kibocsátása jelenleg is alacsony, ezzel 2020-ra Európa egyik legzöldebb városa lehet. A legnagyobb megtakarítást a pécsi mérlegkör Pannon Hőerőműtől történő áramátvétele jelentheti, mely önmagában tonnaco 2eq /év kibocsátás megtakarítást jelent. Amennyiben a pécsi mérlegkör nem jön létre vagy Pécs Város és a Pannon Hőerőmű nem tud megállapodni a zöldáram átvételéről a pécsi mérlegkörben, akkor a 2020-ra várható CO 2eq kibocsátás tonnaco 2eq /év értékű lenne, mely a jelenlegihez képest 23%-os CO 2eq megtakarítást eredményezne. Ez utóbbi esetben a város CO 2eq megtakarítási teljesítménye nem tűnik versenyképesnek egyes pályázatok szempontjából. 250

251 VIII.1 A 2020-as pillér továbbvitele 2035-ig, első pályagörbe 2035-ben ez az energiaigény jellemzi a várost: 2035 Áram 1810 Hő 2700 Közlekedés 850 Összesen 5360 A hőigény a szigetelési program kiterjesztése és a teljes távhőkorszerűsítés miatt lecsökken 2700 TJ-ra, a közlekedésben 400 TJ igényt elektromos járművek váltanak ki, ezek fogyasztása 200 TJ. Megmarad továbbá 50 TJ biogáz betáplálás a közlekedésbe. A villamos áram igény nem növekszik, de bele kell számítani a megnövekedett igényt a hőszivattyúk és az elektromos járművek részéről (275 TJ). Források A hőigény a következő forrásokból áll össze: Forrás TJ Biomassza alapú távhő 1800 TJ 108 Biogáz a városi hálózatban Hőszivattyúk egyéni épületfűtésre Geotermikus hő Napkollektorok egyéni és önk-i épületeken Fa ÖSSZES 150 TJ 500 TJ 100 TJ 70 TJ 80 TJ 2700 TJ 108 A 2020-hoz képesti változás oka a kissé csökkent árammenyiség az áram/hő hányadosban, ilyenkor több hőt lehet termelni. 251

252 A villamos áram-igény a következő forrásokból áll össze: Forrás Pannon Erőmű Napelemek Törpe vízierőművek ÖSSZES TJ 1625 TJ 160 TJ 25 TJ 1810 TJ A közlekedésben a következő szerkezettel van lefedve: Forrás Villamos Biogáz Fosszilis ÖSSZES TJ 200 TJ 50 TJ 600 TJ 850 TJ Ebben az alternatívában megmarad a Pannon Erőmű, termelésében 10%-al csökken az áram mennyisége, és a másik oldalon nő a kiadott hő mennyisége, ezzel a távhő 100 TJ-t bővül. Nincs új forrás bevezetve a 2020-as pillérhez képest, azonban majdnem minden forrás bővül: Forrás Bővülés % Megjegyzés Biogáz 0% termőterületi korlát Biomassza 0% termőterületi korlát Napkollektor 55% Napelem 65% Geotermia 0% adottsági korlát Hőszivattyú 30% területi korlát Ebben a forgatókönyvben is lehetséges olyan újítás, amely a következőnek sajátja, de az összemérhetőség miatt meg kell említeni. A Pannon Erőmű CO 2 eq -kibocsátását némi átalakítással meg lehet kötni, és az erőmű által termelt energia egy részének felhasználásával, továbbá koksz hozzáadásával metanollá lehet 252

253 alakítani. Ekkor a közlekedés 600 TJ fosszilis bázisú üzemanyagigényét az erőmű CO 2 -kibocsátásának néhány %-os megkötésével lehetne fedezni. Ehhez szükséges egy olyan üzem, amely szenet gázosít el és abból metanolt gyárt. Ebben az alternatívában a megújuló arány 89%, ha a biomassza erőművet ellátják CO 2 -ből és szénből metanolt gyártó szintetikus üzemanyag-gyártó üzemmel, az arány 95% körüli lesz. CO 2eq kibocsátás alakulása 2035-re az I-es pályagörbe alapján Az alábbi táblázat összegzi a pályagörbe teljesülése esetén kialakuló CO 2eq kibocsátás mértékét: Típus Energiafogyasztás 2020-ban (TJ/év) Fajlagos CO 2eq kibocsátás (tonna/tj) CO2eq kibocsátás (10 3 tonna/év) Arány (%) Vezetékes gáz 0 56,1 0,0 0,0 Távhő biomassza alapon ,0 0,0 Benzin, diesel olaj ,2 42,7 41,9 Villamos energia fatüzelésből ,13 0,2 0,2 Szén ,0 0,0 Tűzifa 80 0,13 0,0 0,0 Pb gáz 0 61,6 0,0 0,0 Zöld hő (geotermi,a hőszivattyú, napkollektor, stb..) ,0 0,0 Zöldáram (napelem + vízenergia) ,0 0,0 Biogáz hőellátási célra ,0 0,0 Biogáz közlekedési célra ,0 0,0 Hőigény összesen 2700 Villamos alapú közlekedés 200 Közelekedési energiaigény összesen 850 Villamos energia igény összesen 1810 Összesen Jól látható, hogy ebben a pályaalternatívában a város szinte hihetetlen mértékű CO 2eq kibocsátás megtakarítást érne el, hiszen annak mértéke a 2012-es évhez képest 91%-os. Az annuált CO 2eq kibocsátás mindössze tonna/év. A fentebbi táblázat nam tartalmazza a Pannon Hőerőmű CO 2 megkötési modulját, melynek figyelembe vételével 97-98%-os CO 2eq kibocsátás megtakarítást érne el a város. A számítás nem veszi figyelembe a pályagörbe által előírt erdősítések CO 2 megkötését, mellyel akár még negatív CO 2 mérleg is adódhat. Összefoglalva Ebben a pályaalternatívában a 2020-as alternatíva továbbfejlesztése zajlik, számos megújuló forrás bővül (nap, hőszivattyúk), az energiatermelés zömét a biomassza kapcsolt felhasználása jellemzi, a Pannon 253

254 Erőművet kibővítik olyan CO 2 -megkötő berendezéssel, amely szintetikus üzemanyag előállítására alkalmas.e rendszer sérülékeny, hiszen zöme biomassza felhasználásra épül, amelynek alapja (lágyszárú és fás szárú növényzet) a klímaváltozás hatására esetleg nem áll majd elegendő mennyiségben rendelkezésre. Ezért szükséges természetközeli, a klímaváltozás stresszét is tűrő erdőségek kialakítása, amely biztonságossá teszi a biomassza alapra épített energiaellátást. A pályaalternatíva megvalósítása során a Pannon Erőmű nagygépein nem kell átalakítást végezni, technológiai bővítés azonban történik (szintetikus üzemanyag, CO 2 -megkötés ). A rendszer része még tiszta megújulók felhasználása (nap, geotermia) és biogáz alapú gázellátás. Ez a pályaalternatíva 2035-re egy kiemelkedően zöld várost eredményezne, hiszen a CO 2eq kibocsátás megtakarítás mértéke a szükséges beruházások megvalósulása esetén 91-98% között lenne. 254

255 VIII.2 II. pályagörbe, 2035 Ebben a forgatókönyvben a biomassza részaránya jelentősen csökken, helyette hangsúlyozottan híd szerepkörben, nem évszázados használatra szénbázisú rendszer épül ki. Ennek a következő okai vannak. A klímaváltozás egyik jelentős káros következménye a magyarországi erdők átalakulása, és lehetséges romlása, pusztulása. Amennyiben a város stratégiai ellátását részben 109 olyan forrásra alapozza, amely a jövőben sérülékenysége miatt nem elérhető, komoly kockázatnak teszi ki magát. Az éghajlatváltozás modellezése során annyi bizonytalanság lép fel, hogy nem lehet biztosan tudni, milyen ökoszisztéma jellemzi a jövőbeli Magyarországot. Továbbá Pécs nem használhatja túl a környező erdőket és szántóföldeket fa és szalma bevitel céljából, mert hosszú távon a régió más településein is biomassza alapú fűtés képzelhető el többek között. A Máza-Szászvár térségében található szén felhasználása olyan rendszerben, ahol plazmaívvel kapcsolt pirolízis segítségével metanolgyártás és hulladékártalmatlanítás, a hulladék energiájának kinyerése is zajlik, továbbá kielégítően (üvegesítéssel) kezelhető a felhasznált szén salakja, mint építési alapanyag, hidat képezhet addig, amíg jobb technológia nem bukkan fel, illetve addig, amíg egy jelentős természetközeli erdő telepítés el nem éri a vágásérettséget, és biomassza alapon folytatódhat az energiatermelés. Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi biomassza-égetés (főképp a szalma esetén) jelentős dioxinképződéssel jár, amelyet egy plazmás pirolitikus rendszer kiküszöböl. Azonban ebben a pályaalternatívában fosszilis szén felhasználása zajlik, a végtermék (metanol) pedig áram/hő és üzemanyag céllal hasznosul, így jelentős CO 2 -kibocsátást okoz. Ennek ellensúlyozására ebben a pályagörbében létre kell hozni algatavakat, amelyek a kibocsátás 30-50%-át képesek megkötni, és élelmiszer alapanyagul szolgálhatnak. Ezzel megmaradnak olyan mezőgazdasági területek, amelyek élelmiszer-céllal hasznosultak volna, így az összesített CO 2 -kibocsátás az intenzív mezőgazdálkodás ezen területeken való mellőzése miatt kisebb. Természetesen a maradék, mindenképp a légkörbe távozó CO 2 megkötése is fontos feladat, így a megfelelő mennyiségű erdő telepítését is el kell végezni, amelyek felnőve kiváltják ezen erőműtípusban a szenet és folytonos körforgásban tartva a CO 2 -t tiszta energiát állítanak elő. Ezen erdősítés egyébként is kívánatos az éghajlatváltozás miatt. A fent ismertetett technológia előnyei a Pannon Erőmű jelenlegi blokkjaival szemben a következők: képes szintetikus nagytisztaságú üzemanyag előállítására, a Pannon Erőmű csak átalakítással; képes hulladékártalmatlanításra, a Pannon Erőmű nem; nem bocsát ki dioxint, és más szennyező anyagot sem; a biomassza fogadására szélesebb skálán alkalmas; működik szénnel és biomasszával is. Hátránya, hogy jelentős erdőtelepítés árán lehet csak híd-megoldás (amennyiben az erdőtelepítés hátrányosnak tekinthető), azonban a technológiája olyan sokoldalú, hogy a beruházás hasznos lehet. A szén hasznosítása csak addig szükséges, amíg a megfelelő minőségű erdők fel nem nőnek. Források A hőigény a következő forrásokból áll össze: 109 A biomassza egy része hulladékanyag és nem szalma, vagy erdészeti vágás eredménye. 255

256 Forrás Tiszta szén alapú távhő 110 Biogáz a városi hálózatban Hőszivattyúk egyéni épületfűtésre Geotermikus hő Napkollektorok egyéni és önk-i épületeken Fa ÖSSZES TJ 1400 TJ 150 TJ 500 TJ 100 TJ 70 TJ 480 TJ 2700 TJ A villamos áram-igény a következő forrásokból áll össze: Forrás Tiszta szén erőmű 111 Napelemek Törpe vízierőművek ÖSSZES TJ 1625 TJ 160 TJ 25 TJ 1810 TJ A közlekedésben a következő szerkezettel van lefedve: Forrás Villamos Biogáz Metanol ÖSSZES TJ 200 TJ 50 TJ 600 TJ 850 TJ Megjegyzés a biztonsági energiaszint tartásáról: ez a pályaalternatíva képes a minimális ellátás biztosítására a villamos áram tekintetében, a távhő és a többi fűtési mód tekintetében is, ameddig az erőműben rendelkezésre áll fűtőanyag, utána kérdéses. Lehetséges a minimális energiaszint tartása a 110 A Pannon Erőmű turbinája alkalmas mind távhő, mind áram termelésére a tiszta szén technológiában keletkező szintézisgáz, és metanol bázison is. 111 Ld. előző lábjegyzet. 256

257 közlekedés esetén, amíg a biogáz-elosztás működik, illetve amíg a városban a megújulókra épülő áramtermelés zajlik (elégséges akár a fotovillamos rendszer árama is, ha van tárolókapacitás). CO 2eq kibocsátás alakulása 2035-re az II-es pályagörbe alapján Az alábbi táblázat összegzi a pályagörbe teljesülése esetén kialakuló CO 2eq kibocsátás mértékét: Típus Energiafogyasztás 2020-ban (TJ/év) Fajlagos CO 2eq kibocsátás (tonna/tj) CO2eq kibocsátás (10 3 tonna/év) Arány (%) Vezetékes gáz 0 56,1 0,0 0,0 Távhő szén alapon ,6 67,2 Benzin, diesel olaj 0 71,2 0,0 0,0 Villamos energia fatüzelésből 0 0,13 0,0 0,0 Villamos energia szénből ,2 115,7 113,4 Szén ,0 0,0 Fa 480 0,13 0,1 0,1 Pb gáz 0 61,6 0,0 0,0 Zöld hő (geotermi,a hőszivattyú, napkollektor, stb..) ,0 0,0 Zöldáram (napelem + vízenergia) ,0 0,0 Biogáz hőellátási célra ,0 0,0 Biogáz közlekedési célra ,0 0,0 Bioetanol közlekedési céllal ,2 42,7 41,9 Hőigény összesen 2700 Villamos alapú közlekedés 200 Közelekedési energiaigény összesen 850 Villamos energia igény összesen 1810 Összesen A fentebbi táblázatban a felhasznált szén 50%-os CO 2 megkötésével kalkuláltam, és az I-es pályagörbével összhangban az erdősítés CO 2 megkötését nem vettem figyelembe. Jól látható, hogy ez a pályaalternatíva a szinte teljes energiafüggetlenségért cserébe a 2020-as pályagörbénél jóval kedvezőtlenebb CO 2eq kibocsátást eredményez, hiszen az ott elérhető 102 tonnaco 2eq /év kibocsátásról 2035-re a város kibocsátása tonnaco 2eq /év kibocsátásra emelkedik. Az I-es pályagörbéhez viszonyítva a lokális ökológiai rendszerek nagyobb mérvű védelme érdekében a CO 2eq kibocsátás 5,3-szor annyi mint az I-es pályagörbe esetén. Ez természetesen mérsékelhető erdő telepítésekkel. 8,4 tonna/ha/év CO 2 fajlagos megkötő képesség figyelmbevételével ha erdőt kellene telepíteni a zéró CO 2 egyenleg elérése érdekében, melynek terület vásárlási költség nélküli telepítési költsége 4,4 Mrd Ft. 257

258 Összefoglalva Ebben a pályaalternatívában is bővül a 2020-ban megkezdett megújuló beruházások köre, a termelés zöme egy hajlékony, a lokális környezetben elérhető energiaforrásra, a szénre épülő sokoldalú kimenetű (áram/hő, szintetikus üzemanyag) rendszer termel energiát egészen addig betöltve e hídszerepet, amíg részben ezen szénből származó, meg nem köthető CO 2 -kibocsátást feldolgozó természetközeli, a klímaváltozás stresszét is tűrő erdőségek ki nem alakulnak, és ismét vissza lehet térni a biomassza alapú energiatermelésre. A pályaalternatíva megvalósítása során a Pannon Erőmű nagygépein csekély átalakítást kell végezni, és technológiai bővítés is történik (szintetikus üzemanyag, CO 2 -megkötés algatóval. A rendszer része még tiszta megújulók felhasználása (nap, geotermia) és biogáz alapú gázellátás. Ez a pályaalternatíva a szinte teljes energiafüggetlenségért cserébe a 2020-as pályagörbénél jóval kedvezőtlenebb CO 2eq kibocsátást eredményez, hiszen az ott elérhető 102 tonnaco 2eq /év kibocsátásról 2035-re a város kibocsátása tonnaco 2eq /év kibocsátásra emelkedik. Az I-es pályagörbéhez viszonyítva a lokális ökológiai rendszerek nagyobb mérvű védelme érdekében a CO 2eq kibocsátás 5,3-szor annyi mint az I-es pályagörbe esetén. Ez természetesen mérsékelhető erdő telepítésekkel, amelyek a mérleget a nullához tudják közelíteni. Mivel a tiszta szén technológia csak átmeneti jellegű szereppel bír, az erdősítés pedig mindenképp kívánatos, így elérhető ebben a pályagörbében is a nulla közeli CO 2eq -mérleg; a szén kivezetése után pedig akár negatív is lehet. 258

259 VIII.3 Az operatív tervek összhangja az EU fejlesztési irányelveivel és pályázati lehetőségeivel Az alábbi lebontást kell az EU irányelvekkel összhangba hozni, megkeresni a kapcsolódási pontokat: Decentralizált energiakörök PM: TC4: a térségi decentralizált fejlesztési csomagok (megyei és városi ) fejlesztéseihez a helyi igények miatt szükséges elo re meghatározott önkormányzati épületenergetikai, megújuló energetikai és energiahatékonyság javítási projektek, városi közlekedés. EU 3-as tematikus cél: E tematikus cél elérését kiemelkedő mértékben támogatják térségileg decentralizált fejlesztések (TOP) is (helyi gazdaság fejlesztése, turizmus). Erős koordinációt igényel az EMVA-val is (vidéki és élelmiszeripari vállalkozások). PM Integrált fejlesztések: a területileg decentralizáltan megvalósuló, a helyi szereplo k bevonásával és felelősségében zajló fejlesztések elo rehaladása kifejezetten kedvező. PM: A területileg decentralizált fejlesztések térségei közötti forrásmegosztásban szempont a felzárkóztatási igény és a társadalmi-gazdasági elmaradottság. Az ilyen helyzetben lévő megyék arányosan több forrásból részesülhetnek. Közösségi energiarendszerek PM TC9: helyi közösségek felelőség-vállalását, befogadást (különösen szociális város rehabilitációhoz kapcsolódóan) szolgáló helyi jelento ségu közösség -fejlesztési akciók (ESZA, lehatárolását (szinergiáját) a térségileg decentralizált és ágazati ESZA elemektől ld. még a 3.1-es fejezetben); Tudati nevelés rendszerszemléletben való gondolkodás és energiatudatosság Vezetői-intézményi-lakossági szintű rendszerszemléleti, energiatudatossági oktatás A szabályozó rendszer olyan átalakítása, hogy a végfogyasztók közvetlenül érdekeltek legyenek a fogyasztásuk mérséklésében. Szervezetfejlesztés a rendszerszemlélet érvényesítése a.) Koordináló szervezet létrehozása, ahol az energiastratégiának megfelelően, a párhuzamosságokat kiküszöbölve a város energetikai fejlesztése történik. b.) A város felügyelete alá tartozó egységes integrált energia- és vízellátó önkormányzati szerv 259

260 létrehozása Az energiaellátás rugalmas, stabil energiamixen alapuló energiakörök általi megvalósítása 1. biomassza kapcsolt tüzelése A PM szerint: célzott szántóföldi biomassza-előállítás támogatás nem tervezett). 2. biogáz termelése másodvetésű növények fermentációjával 3. tiszta szén technológia szén-dioxid befogással/újrahasznosítással (CCS) 4. tiszta megújuló források használata (nap, szél, geotermikus energia) 260

261 IX. Pécs város potenciális energetikai projektjeinek EU-s és FDI forrásokhoz való párosítása konkrét programokkal A fejezet célja, hogy a stratégia alkotói által feltárt energetikai igényekhez rendelhető beruházások, intézkedések finanszírozási lehetőségeit bemutassa. Tekintettel arra, hogy a stratégia a as uniós programozási periódus utolsó hónapjaiban íródott, egyes pályázati kiírások megjelenését csak feltételezni lehet. Az adott periódus pályázati felhívásai többségében már lezárultak, míg az új időszak kiírásainak tartalma és időpontjai még nem ismertek, előkészítés alatt állnak. A fejezet ezért ismerteti a már lezárult pályázatok feltételrendszerét valószínűsítve, hogy a következő évek kiírásai is hasonló logikára épülnek majd, de törekszik bemutatni a már ismert programozási dokumentumok alapján az új pályázati rendszerek szerkezetét is. A pályázatok esetében nem csak a Pécs MJV Önkormányzata által pályázható kiírások kerülnek bemutatásra, hanem a lakosság és a vállalkozások számára rendelkezésre álló források is. Ennek oka, hogy a város lakói is hozzájárulhatnak a stratégia céljainak eléréséhez, különösen kisebb energiahatékonysági beruházások (hőszigetelés, nyílászáró csere) révén. Ennek érdekében az önkormányzatnak célszerű szemléletformáló, információs kampányokat szerveznie. Az alábbi táblázat ismerteti az egyes pályázói csoportok számára ajánlható legfontosabb kiírásokat: Pályázat típusa Pályázó Önkormányzat Lakosság Vállalkozások 112 Civil szervezetek Hazai KEOP, TÁMOP, TIOP, KÖZOP, DDOP, ZBR, START ZBR, USZT- Társasház KEOP, GOP, DDOP, TÁMOP, KÖZOP KEOP, ZBR, Zöld Forrás, NEA, EU önrész pályázat Nemzetközi HU-HR IPA, CENTRAL, SEE, Interreg IVC, URBACT II, CIP- IEE, ELENA, MLEI-PDA, Smart Cities, Norvég Alap, EGT Alap, Visegrádi Alap, LIFE+, JESSICA, Horizon 2020, Concerto EGT Alap, Lifelong Learning CIP-EIP, CIP-EIP- SILC, Norvég Alap, EGT Alap, Visegrádi Alap, FP7, Horizon 2020 HU-HR IPA, CENTRAL, SEE, Interreg IVC, CIP-IEE, Norvég Alap, EGT Alap, Visegrádi Alap, CIP-EIP SILC I, Progress, LIFE+, Lifelong Learning, FP7, Horizon 2020 Pályázati rendszerek csoportosítása területi jelleg és pályázó szerint A pályázatok önrészét viszont az önkormányzatok gyakran nem tudják előteremteni, így különböző banki, vagy befektetői források bevonása válik szükségessé. Ezért a finanszírozás vizsgálatakor a piaci források elemzésére is szükség van. Befektetői források tekintetében különös figyelmet érdemel az ESCO 113 konstrukció. 112 Pályázati rendszerenként eltérő feltételekkel (pl. kkv, non-profit, iparági szűkítés) 113 ESCO: Energy Service Company 261

262 IX 1 Az uniós pályázati rendszerek felépítése Az Unión belüli gazdasági és társadalmi különbségek csökkentését a Strukturális és Kohéziós Alapok három célkitűzésen keresztül finanszírozták között: Konvergencia célkitűzés, amely a legelmaradottabb régiók kohézióját segíti elő. Ez a célkitűzés biztosított keretet hat regionális operatív programnak és az ágazati operatív programoknak. Regionális programok közül Pécs MJV a Dél-Dunántúli Operatív Programra pályázhat. Ágazati programok tekintetében az Energiastratégia megvalósítását elsősorban a Környezet és Energia Operatív Program biztosítja; közvetve azonban elősegítheti a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, a Társadalmi Megújulás Operatív Program, és a Közlekedés Operatív Program is. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés, amely a Közép-Magyarországi Regionális Operatív program megvalósítását alapozza meg. Pécs számára nem releváns. Európai Területi Együttműködés célkitűzés, amely az Unió területének erőteljesebb integrációját segíti elő. A célkitűzésen belül háromféle programtípus került kialakításra, melyeken belül Pécs MJV önkormányzata az alábbi programokra pályázhatott: o Határokon átnyúló: Magyarország Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program; o Transznacionális: Közép Európai Program, Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési Program; o Interregionális: Interreg IVC, URBACT II, ESPON 2013, INTERACT II. Az első célkitűzés programjai tehát nemzeti programok, míg a harmadik célkitűzés több ország közös programjait tartalmazza, melyek nemzetközi együttműködésre adnak lehetőséget. A fenti programok mellett további uniós források is szolgálhatják a stratégia végrehajtását. Ezek közé tartozik a 1639/2006/EC határozat által 2006 októberében a létrehozott, az Európai Bizottság irányítása alá tartozó Versenyképesség és Innováció program (CIP Competitiveness and Innovation Framework Programme), melynek három operatív programja közül főként az Intelligens Energia - Európa (IEE) nyújthat támogatást az energetikai célok eléréséhez. Szintén tartalmaznak a pécsi energiastratégiához kapcsolódó elemeket az EGT 114 és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok című konstrukciók is, melyek a társadalmi és gazdasági kohézió megteremtését segítik elő az Európai Gazdasági Térségben. A program forrását három donor állam - Norvégia, Izland és Liechtenstein biztosítja, amely országok nem tagjai az uniónak, viszont az EGT tagjaként részesei a belső piac előnyeinek, ezért hozzájárulást biztosítanak a 2004 után csatlakozott tagállamoknak. A as periódusban támogatást biztosíthat a stratégia komplex megvalósításához a szintén bizottsági kezdeményezésre 2012 júliusában indult Smart Cities and Communities program (Energetika témakör Technológia és Innováció intézkedéscsoport), amely az Unió 2020-ra kitűzött energetikai 114 Európai Gazdasági Térség 262

263 céljainak elérését segíti elő. Arra ösztönzi a városokat és régiókat, hogy üvegházhatású gázkibocsátásukat a céldátumig 40%-kal csökkentsék az energiatermelés fenntarthatóbb eljárásainak alkalmazásával. Pécs energiastratégiája azonban nem csak energetikai célokat szolgál. Elősegíti az EU és Magyarország környezetvédelmi és foglalkoztatási céljainak megvalósulását is. Hozzá kíván járulni emellett az alacsonyabb és kiszámíthatóbb energiaárak kialakulásához, ami az energiaszegénység mértékének csökkenéséhez vezet a városban és környékén. Ezért a következő programok által nyújtott források is kihasználhatók a stratégia megvalósításához: Az Unió környezetvédelmi politikájának megvalósítását segti a LIFE (L Instrument Financier pour l Environnement) program, amelyet 1992-ben hoztak létre. Foglalkoztatási projektek finanszírozásához igénybe vehető az unió PROGRESS programja, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kezdeményezett hazai START programok. 115 Mivel a stratégia megvalósulásához szükséges a lakosság aktív részvétele is egyrészt a fogyasztói magatartás megváltoztatásával, másrészt az otthonok energetikai fejlesztésével -, fontos kihasználni a lakosság számára rendelkezésre álló pályázati kiírásokat. Ezek közül a kiemelendők a Zöld Beruházási Rendszer kiírásai, amelyek az ország üvegházhatású gáz kvótakereskedelmi forrásaiból finanszíroznak lakossági beruházásokat. 116 A lakosság bevonásához szemléletformálási kampányok, képzések szervezésére van szükség. Oktatási támogatások kapcsán így a Leonardo, Comenius, Grundtvig programok is számba vehetők. A civil szervezetek is leginkább a szemléletformálásban vehetnek részt. Működésükhöz támogatást nyújthat a Zöld Forrás program és a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA). Elérhető továbbá néhány olyan program is, melyben egy adott ország, ország-csoport, vagy alapítvány nyújt támogatást meghatározott tevékenységekhez (pl. VisegradFund, USAID, United Nations Development Programme 117 ). Piaci finanszírozás tekintetében érdemes megvizsgálni az ESCO-k által kínált szolgáltatások mellett a banki energiaszolgáltatók konstrukcióit, az energetikai fejlesztésekhez igénybe vehető kedvezményes kamatozású hiteleket, valamint nemzetközi példákat az energetikai korszerűsítésekből származó megtakarítások visszaforgatásával kapcsolatban (pay as you save, recovery fund). Ezek a források a fenti pályázatok önerejét biztosíthatják. Itt kell megemlíteni az Európai Bizottság az Európai Beruházási Bank által létrehozott négy közös kezdeményezést is, melyek a programozási időszak kohéziós politikájának megvalósítását szolgálják. A JEREMIE és a JESSICA a pénzügyi tervezési eszközök hatékonyságát biztosítják, a JASPERS és a JASMINE pedig technikai segítségnyújtási eszközként szolgál. Forrásaik hazai pénzintézeteken keresztül elérhetők (ld. később). Javasolható végül a kapcsolatfelvétel olyan szakmai szövetségekkel, mint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet által létrehozott Tudás- és Innovációs Közösség (Climate-KIC). A stratégia megvalósításához figyelembe vehetők a szervezet által javasolt, klímaváltozás ellen ható technológiák, szolgáltatások. Pécs csatlakozhat emellett olyan közösségekhez, amelyek tagjai sikeres energetikai 115 Támogatást nyújt közmunkások foglalkoztatásához (pl. biomassza begyűjtés kapcsán alkalmazható) 116 Az uniós szabályozások alapján lakossági beruházások nem támogathatók a KEOP programból. 117 Az UNDP kapcsolódó programjaihoz biztosít forrást a Soros Alapítvány 263

264 fejlesztéseik tapasztalatait osztják meg egymással és közös promóciót folytatnak (pl. Polgármesterek Szövetsége 118, Klímabarát Települések Szövetsége). 118 Pécs 2013.június 25-én csatlakozott a Szövetséghez. 264

265 IX.2 Nemzeti operatív programok Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) A Környezet és Energia Operatív Program az Európai Unió közötti tervezési időszaka hazai fejlesztéseinek keretet biztosító Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai közé tartozik januárjában az Új Magyarország Fejlesztési Tervet felváltotta az Új Széchenyi Terv között a KEOP pályázati konstrukciói az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programja keretében kerültek kiírásra. A KEOP alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése olyan fejlesztések támogatása által, amelyek enyhítik hazánk környezeti problémáit, ezzel javítva a társadalom életminőségét és a gazdaság környezeti folyamatokhoz történő alkalmazkodását. Az energetika területéhez elsősorban a következő prioritásai kapcsolódnak: 4. prioritás (A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése): A prioritási tengely célja, hogy a megújuló energiaforrás-felhasználás növelése révén hozzájáruljon az ellátásbiztonság fokozásához, az importfüggőség csökkenéséhez, valamint a környezet- és klímavédelmi célok eléréséhez. A kiírt pályázatok keretében támogatásban részesülhetnek megújuló energiát hasznosító hő- és villamosenergia-termelő rendszerek, biometán-termelés, megújuló alapú térségfejlesztésre irányuló projektek, valamint geotermikus alapú rendszerek előkészítési és projektfejlesztési tevékenysége. A 2013-as pályázati felhívások között szerepel egy megújuló energiaforrás hasznosítására irányuló beruházások finanszírozását szolgáló pénzügyi konstrukció is. 5. prioritás (Hatékony energia-felhasználás): A prioritás célja az energiatakarékosságot és a hatékony energiafelhasználást szolgáló eszközrendszer kialakítása a termelési és a fogyasztói szférában egyaránt. A pályázati kiírások épületenergetikai korszerűsítéseket, a közvilágítás energiatakarékos átalakítását, továbbá a távhő-szektor energetikai korszerűsítését támogatják. 6. prioritás (Fenntartható életmód és fogyasztás): A prioritási tengely a fenntarthatóság értékrendjének elterjesztését segíti elő, a különböző érintettek (gazdasági szféra, civil szféra, oktatás, tudományos szféra, tanácsadók és lakosság) bevonásával. A konstrukció információs és szemléletformáló kampányok megvalósítását, valamint az alternatív hozzáállást népszerűsítő mintaprojektek létrehozását és bemutatását ösztönzi. A Hatékony energia-felhasználás prioritáshoz a Kohéziós Alap nyújt támogatást, így támogatásra az ország egész területe jogosult. A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése és a Fenntartható életmód és fogyasztás prioritáshoz az Európai Regionális Fejlesztési Alap nyújt támogatást, amelyekre a konvergencia régiók jogosultak. A Dél-Dunántúli Régió települései így mindegyik prioritásra pályázhatnak. 265

266 között az alábbi kiírások jelentek meg a KEOP keretében: Kiírás kódja Kiírás címe Elszámolható tevékenységek 4. prioritás KEOP /A KEOP /B KEOP KEOP KEOP Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal Megújuló energia alapú térségfejlesztés Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő és villamosenergia-, valamint biometán termelés Geotermikus alapú hő-, illetve villamos-energia termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása Napkollektor, napelem, szilárd biomassza tüzelő rendszer, hőszivattyús rendszer (talajszondás, talajkollektoros, fúrt kutas, termálvíz hőtartalmát, felszíni vizek hőtartalmát hasznosító rendszer). Napkollektor, szilárd vagy folyékony biomassza közvetlen hasznosítása hőigény kielégítésére, ill. köztes feldolgozottságú energiahordozóvá alakítása 100%-ban saját hőigény kielégítésre. Szilárd és/vagy folyékony alapanyagból biogáz előállítás, depóniagáz kitermelés és hőigény kielégítésre történő hasznosítási rendszer kialakítása és bővítése, geotermikus energia hasznosítása, hőszivattyús rendszerek telepítése. Hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrás felhasználásával, Megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi távfűtő rendszerek kialakítása, megújuló energiaforrásra való részleges vagy teljes átállítása. Kimutatható térségfejlesztő hatást kell érvényesíteni. Megújuló energiák, lehetőleg komplex használata; kimutatható környezetvédelmi hozzáadott érték; innovatív technológia, illetve újszerű, kimutatható előnyt jelentő megoldás alkalmazása (K+F nem támogatható); magas disszeminációs érték. Napenergia alapú villamosenergia termelés, biomasszafelhasználás kapcsolt hő és villamosenergia- termelésre, vízenergia-hasznosítás: 2 MW alatti vízerőművek építése és felújítása, villamos energia hálózati kapcsolatának kiépítése, és felújítása; biogáz-termelés és felhasználás; geotermikus energia hasznosítása; szélenergia-hasznosítás. A projektfejlesztési szakaszt megelőző előkészítési tevékenységek, projektfejlesztés. 266

267 KEOP KEOP /A KEOP /B KEOP /C KEOP Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva Helyi hő, és villamosenergiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal Megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hő és villamos energia, valamint biometán termelés Megújuló energiaforrás hasznosítására irányuló beruházások finanszírozását szolgáló pénzügyi konstrukció (kedvezményes hitel program) Energiahatékonyság fokozása valamely megújuló energiaforrás felhasználásával kombinálva. Épület fűtési hőigények részbeni vagy teljes kielégítése megújuló energiaforrásból: Szilárd biomassza alapú energetikai rendszer kialakítása Használati melegvíz igény részbeni vagy teljes kielégítése megújuló energiaforrásból: Napkollektoros rendszer telepítése; Szilárd biomassza alapú energetikai rendszer kialakítása. Gazdasági-termelési folyamat közvetlen hő- és/vagy villamosenergia-igényének részbeni vagy teljes kielégítése megújuló energiaforrásból: Napkollektoros rendszer telepítése; Szilárd biomassza alapú energetikai rendszer kialakítása; Napelemes rendszer telepítése (50 kva alatt). Épületek villamosenergia-igényének részbeni vagy teljes közvetlen kielégítése megújuló energiaforrásból: Napelemes rendszer telepítése (50 kva alatt). Napkollektor, Biomassza-felhasználás, geotermikus energia hasznosítás, hőszivattyús rendszer, Hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrás felhasználásával, Megújuló energiaforrásokat hasznosító távfűtő rendszerek kialakítása, megújuló energiaforrásra való részleges vagy teljes átállítása. Napenergia alapú villamosenergia termelés; biomasszafelhasználás kapcsolt hő és villamosenergia- termelésre; vízenergia-hasznosítás; 5 MW alatti vízerőművek építése és felújítása, villamos energia hálózati kapcsolatának kiépítése, és felújítása; biogáz-termelés és felhasználás; geotermikus energia hasznosítása, szélenergia hasznosítás. Pénzintézetek számára. 267

268 5. prioritás KÉK GAZDASÁG KONZORCIUM - PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ENERGIASTRATÉGIÁJA KEOP KEOP KEOP /A KEOP /B KEOP KEOP /B 6. prioritás Távhő-szektor energetikai korszerűsítése Távhő-szektor energetika korszerűsítése, megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségével Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás energiatakarékos átalakítása korszerűsítése Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva. Központi költségvetési szervek energiahatékonysá gi beruházásai Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásai Távhőellátás energiahatékonysági korszerűsítése (távhőszolgáltatói engedéllyel rendelkezők esetében) az ún. közszolgáltatási határozat feltétel- rendszerének megfelelően, ill. az ún. regionális beruházási támogatás feltételrendszerének megfelelően. Ld es kiírás. Utólagos külső hőszigetelés, közvilágíts fejlesztés, stb. Ld. előző, de megújuló energiaforrás bevonása is kötelező. A kiírás csak központi költségvetési szerveknek szól. A kiírás csak központi költségvetési szerveknek szól: EMMI fenntartása és irányítása alatt álló, központi költségvetésből finanszírozott, önállóan működő és gazdálkodó, orsz. hatáskörű egészségügyi ellátó intézmények energiahatékonysági beruházásai. 268

269 KEOP /A/09-11 KEOP /B/09-11 KEOP /C/09-11 KEOP /A/09-11 KEOP /B/09-11 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek Szemléletformálás, informálás, képzés. Szemléletformálás, informálás, képzés. Szemléletformálás, informálás, képzés. A KEOP pályázatok általános jellemzőit foglalja össze az alábbi táblázat: Pályázók köre: vállalkozások, önkormányzatok és intézményeik, állami szervezetek, civil szervezetek Támogatható tevékenységek: Pályázati kiírásonként eltérő, a részleteket a pályázati felhívások tartalmazzák. Például: épületenergetikai fejlesztések, megújuló energiaforrás (geotermális-, nap-, szél-, vízenergia, valamint biomassza) alapú energiatermelés, térségfejlesztő hatás elérését célzó tevékenység, kommunikáció, információs központok fejlesztése, stb. Támogatás mértéke: Minimum 10%, a maximális támogatási intenzitás kedvezményezetti csoportonként eltérő. Önkormányzatoknak jellemzően 85%, (ERFA/KA+Magyar Állam), vállalkozásoknak 50%, nonprofit szervezeteknek 60% a Dél-Dunántúli Régió esetében. Állami közfeladatot ellátó nonprofit szervezetek esetében akár 100% is lehet egyes pályázatoknál. Projektméret: A támogatási összeg a különböző pályázati felhívások esetében 1 millió és 1,5 milliárd Ft között mozog. Futamidő: A záró elszámolási csomag benyújtásának határideje június 30. A projektek 269

270 futamideje pályázati kiírásonként eltérő. Elszámolás módja: Az egyes projektelemek esetében választható finanszírozási módokat és az előleg mértékére vonatkozó korlátozásokat a pályázati felhívások tartalmazzák. A közreműködő szervezet az utófinanszírozott projektelemekhez kötődően a megítélt támogatás 25 %-ig, de legfeljebb 300 millió Ft-ig támogatói előleget biztosít. Aktuális kiírás: Megújuló alapú térségfejlesztés (KEOP-4.3.0) kiírás keretében a beadási határidő december 31. A többi pályázati kiírás lezárult vagy felfüggesztésre került. Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP) A Gazdaságfejlesztési Operatív Program a magyar gazdaság tartós növekedését kívánja elősegíteni a termelő szektor versenyképességének és a tartós növekedési tényezőknek az erősítése révén. A következő specifikus célokat kívánja megvalósítani: A kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás, aktivitás, illetve együttműködés növelése a tudásalapú gazdaság fejlesztése érdekében; A vállalati kapacitások komplex fejlesztése, ezáltal a hazai kkv-szektor termelékenység és jövedelemtermelő képesség terén megfigyelhető lemaradásának csökkentése a nagyvállalatokkal, illetve a külföldi versenytársakkal szemben; A modern üzleti környezet fejlesztése; A kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése (JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök) Pécs energiastratégiájának megvalósítását a GOP pályázatai csak közvetve, az energiaszektorban érdekelt vállalkozások támogatásán keresztül érintik. A program keretében a vállalkozások támogatást nyerhettek például kutatás-fejlesztési tevékenységre, innovációs és technológiai parkok üzemeltetésére, technológia fejlesztésre, vállalati innovációra, logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztésére, valamint környezetközpontú technológia fejlesztésre. A finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést többek között a GOP keretében meghirdetett mikrohitel és hitelprogramok, portfóliógarancia programok, illetve kockázati tőkeprogramok támogatták. Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) A Társadalmi Megújulás Operatív Program Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretein belül jött létre 2007-ben, és a társadalom megújulása prioritásának megvalósítását szolgálja az Európai Uniós rendeletekkel összhangban. A program célja a gazdaság fellendítése, új munkahelyek teremtése és az infrastruktúra fejlesztése által. A as programozási periódusban a program költségvetése kb. 4 milliárd euró, melynek hátterét az Európai Szociális Alapon keresztül az Európai Unió biztosítja, 15%-ban pedig a kapcsolódó hazai források képezik. 270

271 Számos, a TÁMOP keretében támogatott terület ösztönözheti az Energiastratégiában szereplő, szemléletformálással kapcsolatos intézkedések megvalósítását. Ilyenek például: munkahelyi képzések támogatása, kompetencia alapú oktatás innovatív intézményekben, testvériskolai kapcsolatok kialakítása, együttműködés a szakképzés és felnőttképzés, a természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása, tananyagfejlesztés és tartalomfejlesztés, intézményi együttműködések támogatása, képzők képzése, tudástranszfert segítő eszköz- és feltételrendszer kialakítása, felsőoktatási intézmények kutatási feltételrendszerének javítása, innovatív kutatói teamek projektjeinek támogatása, tudományos eredmények elismerése és disszeminációja, tudatos fogyasztói magatartás kialakítása. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program a humán közszolgáltatások fizikai infrastrukturális feltételeinek fejlesztésével járul hozzá a tartós növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez. A program magába foglalja az oktatás-képzés, az egészségügyi ellátások, illetve a munkaerő-piaci és szociális szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztését. A TIOP célja, hogy megteremtse a Társadalmi megújulás operatív program beavatkozásainak sikeres végrehajtásához, valamint a fenti ágazatok intézményrendszerének átfogó reformjához szükséges fizikai infrastrukturális előfeltételeket, ezáltal egyenlő hozzáférést biztosítson a minőségi szolgáltatásokhoz. Az Energiastratégiában szereplő tervezett intézkedések szempontjából a lakhatási beruházások támogatását célzó TIOP pályázati kiírások bírhatnak relevanciával. Az alábbi táblázatban a jelenleg elérhető TIOP A-13/1 Lakhatási beruházások támogatása című konstrukcióra vonatkozó legfontosabb információkat foglaljuk össze: Pályázók köre: helyi önkormányzatok (GFO 321), helyi önkormányzati költségvetési szerv (GFO 322) Támogatható tevékenységek: Egyebek mellett megújuló energiaforrásokra alapuló fűtési rendszer kialakítása, szociális bérlakások energetikai önfenntartó képességének javítása, hőszigetelő, hőtartó képesség növelése. Támogatás mértéke: max.100%, a megítélt támogatás maximum 25%-ának megfelelő előleg igényelhető Projektméret: millió Ft Futamidő: maximum 18 hónap Elszámolás módja: utófinanszírozás Aktuális kiírás: TIOP A-13/1 Lakhatási beruházások támogatása Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) Az operatív program keretében megvalósított közlekedési fejlesztések átfogó célja a versenyképesség növelése és a társadalmi-területi kohézió erősítése az elérhetőség javítása által. A közlekedési 271

272 infrastruktúra fejlesztése előmozdítja a vidéki, esetenként hátrányos helyzetű térségek felzárkózását, a gazdasági fejlettség térbeli kiegyenlítését. Az operatív program átfogó céljai közé tartozik továbbá a környezetkímélő közlekedési módok elterjesztése a környezeti fenntarthatóság érdekében. Az Energiastratégiában felsorolt intézkedések szempontjából a program 3. és 5. prioritása a leginkább releváns: A Térségi elérhetőség javítása prioritás azt a célt szolgálja, hogy a régiókon belül és a régiók között nagyobb teherbírású és jobb minőségű közutakon gyorsabb és biztonságosabb legyen a fontosabb centrumok elérése. A konstrukció pályázatai elsősorban a főutak megerősítését és a kapcsolódó elkerülő utak kiépítését támogatják, de több, a kerékpárút-hálózat fejlesztését célzó kiírás is meghirdetésre került. A Városi és elővárosi közösségi közlekedés, környezetbarát fejlesztések prioritás fókuszában a jelen programozási periódusban a nagyvárosi ill. nagyvárosi agglomerációs kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztése áll. A projektek várt hatása, hogy egyre kevesebben választják az egyéni, személygépkocsis közlekedést. A pályázatok keretében támogatás igényelhető olyan, a KÖZOP stratégiájának megvalósítását elősegítő projektek előkészítéséhez és megvalósításához, amelyek szükségességéről a Kormány döntött, továbbá olyan közlekedésfejlesztési projektek előkészítéséhez is, amelyek a KÖZOP stratégiájának megvalósítását segítik, de nem kerültek nevesítésre kormányhatározatban. A prioritás keretében elsősorban kiemelt projektek kerülnek megvalósításra, egyes felhívások kifejezetten Budapest, Debrecen, Szeged, Miskolc város önkormányzatai és közlekedési vállalatai számára lettek kiírva. Az alábbi táblázatban a 3. és 5. konstrukció az energiastratégia megvalósítása szempontjából releváns pályázati kiírásaira vonatkozó információk vannak feltüntetve: Pályázók köre: Kerékpárút-hálózat fejlesztés: önkormányzatok és ezek társulásai, központi költségvetési szervek, ill. az említettek társulásai. Városi és elővárosi közösségi közlekedés: pályázati kiírástól függően pl. önkormányzatok, többségi önkormányzati befolyás alatt álló közlekedési vállalatok, önkormányzat és közlekedési vállalatának konzorciuma, NIF Zrt., MÁV Zrt., stb. Támogatható tevékenységek: Kerékpárút-hálózat fejlesztés: hivatásforgalmi célú kerékpáros létesítmények (kerékpárút, kerékpársáv, árvédelmi töltésen vezetett burkolt kerékpárforgalmi célt szolgáló út, belterületi bekötés esetén gyalog-kerékpárút) létrehozása, vagy valamely felsorolt tárgyban előkészítési tevékenység elvégzése. Városi és elővárosi közösségi közlekedés: közösségi közlekedés fejlesztése, hatékonyságának, szolgáltatási színvonalának emelése, előkészítési tevékenység (megvalósíthatósági tanulmány, engedélyeztetés, területszerzés, kommunikációs tevékenység, stb.). Támogatás mértéke: Kerékpárút-hálózat fejlesztés: pályázati kiírástól függően % Városi és elővárosi közösségi közlekedés: előkészítési projektek esetén 100 % (85% ERFA vagy KA, 272

273 15% Magyar Állam), kiemelt projektek megvalósítása esetén max. 100%, jövedelemtermelő projektek esetében a CBA ban (költség-haszonelemzés) szereplő támogatási intenzitás alapján meghatározott összeg. Projektméret: Kerékpárút-hálózat fejlesztés: A maximális támogatási összeg pályázati kiírás függvényében millió Ft, illetve kivitelezési pályázat esetében millió Ft; előkészítési pályázat esetében 1-20 millió Ft. Városi és elővárosi közösségi közlekedés: Előkészítés: A támogatási konstrukciók esetében minimálisan és maximálisan igényelhető támogatási összeg nem került meghatározásra. Futamidő: A projektek pénzügyi elszámolásának határideje december 31. Elszámolás módja: Kerékpárút-hálózat fejlesztés:utófinanszírozás Városi és elővárosi közösségi közlekedés: utófinanszírozás, bizonyos pályázatok esetében szállítói finanszírozás is választható és max. 25% előleg igényelhető Aktuális kiírás: A KÖZOP keretében ig nyújthatóak be pályázatok. A kerékpárút-hálózat fejlesztési konstrukció legutolsó pályázata február 1-jén zárult. Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP) A magyarországi régiók helyi feljesztési igényeit as időszakban a regionális operatív programok veszik figyelembe. A Dél-Dunántúli Operatív Program célja, hogy 2013-ig megálljon a régió leszakadása, és 2020-ig a régió felzárkózzon az ország fejlettebb térségeihez. Ennek elérése érdekében célként fogalmazza meg a természeti és épített környezet megóvását, a helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság kiépítését és a társadalmi különbségek csökkentését. A régió energiafelhasználásának csökkentése, az energiahatékonyság növelése illetve a megújuló energiaforrások hasznosítása nem szerepel hangsúlyosan a dokumentumban. Az igényekhez kétéves akciótervek rendelnek forrásokat, melyek közül a legutolsó ( ) kerül röviden bemutatásra. Prioritásai az alábbiak: 1. Városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése 2. A turisztikai potenciál erősítése a régióban 3. Humán közszolgáltatások fejlesztése 4. Integrált városfejlesztési akciók támogatása 5. Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés Az energiastratégia megvalósításához a 4. és 5. prioritás nyújthat támogatást, de közvetett módon elősegíti a célok elérését az 1. prioritás is, melynek keretében valósul meg a vállalati együttműködés és klaszterek támogatása (DDOP ), ami a Dél-Dunántúl energetikai klasztereinek működését is támogatja. 273

274 A 4. prioritás Pécs stratégiai tervezési dokumentumainak kidolgozásához biztosíthat finanszírozást (pl. DDOP /C Megyei jogú városok integrált fejlesztése, DDOP-4.1.1/E-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése), valamint városrehabilitációs célokat szolgál. Utóbbihoz tartozik a DDOP-4.1.2/B-12 kiírás, amely lakhatási integrációt modellező szociális célú településrehabilitációs kísérleti projekteket támogat. Kapcsolódást mutat az energiastratégiával, hogy társasházak esetében lehetőség van fűtésrendszer korszerűsítésre, külső hőszigetelés és nyílászárócsere elvégzésére. A környezettudatos közlekedést elősegítő kiírások az 5.prioritás alá tartoznak. A városlakók személygépjármű-használatának csökkentése érdekében kerékpárút fejlesztési pályázatok (pl. DDOP A hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtésének támogatása) és a közösségi közlekedés fejlesztését támogató kiírások a relevánsak (pl. DDOP-5.1.2/B-11 Közösségi közlekedés színvonalának javítását célzó infrastrukturális beruházások támogatása). A 4. és 5. prioritás kiírásainak jellemzői az alábbiak voltak: Pályázók köre: helyi önkormányzatok és önkormányzati társulások, civil szervezetek, állami útkezelő vállalatok, központi költségvetési szervek, stb. Támogatható tevékenységek: Integrált városfejlesztési akciók támogatása, megyei jogú városok integrált fejlesztése, városfejlesztési cél érdekében megvalósuló megtérülő befektetések támogatása (nem került kiírásra a keret kimerülése miatt); Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése; Közösségi közlekedés fejlesztése (nem kötöttpályás); Szociális város- rehabilitáció Támogatás mértéke: Kiírástól függően maximum100% Projektméret: Kiírástól függően millió Ft Futamidő: Kiírástól függő Elszámolás módja: Többféle (utólagos elszámolás, szállítói elszámolás) Aktuális kiírás: Jelenleg nincs kapcsolódó kiírás. DDOP-4.1.2/B-12 megjelenése várható. 274

275 IX.3.A as időszak várható hazai operatív programjai Az energiastratégia összeállításának időszakában a hazai operatív programok kiírásainak döntő többsége már lezárult, ezért érdemes áttekinteni, milyen elvek mentén kerülnek elosztásra a következő programozási periódus támogatási forrásai. A hazai operatív programok a közötti időszakban hozzávetőkleg 7300 mrd Ft finanszírozásban részesülnek majd a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból. Az Európai Unió forráselosztása 11 tematikus célkitűzésre épül. A célok közül az alábbiak kapcsolódnak a Pécs Energiastratégiában tervezett fejlesztésekhez: Közvetlenül: Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és kezelés előmozdítása; A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; Közvetve: A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; Az uniós források hazai elosztását szabályozó operatív programokkal kapcsolatos szakmai konzultációt a Kormány 1113/2013. (III.8.) Korm. határozata júniusig tervezte megvalósítani. Ezt követően kerül a dokumentum benyújtásra az Európai Bizottsághoz. A fejlesztésekhez a 1114/2013. (III.8.) Korm. határozat öt prioritást jelöl ki, melyek közül az energia- és erőforrás-hatékonyság javítása, valamint a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása kapcsolódik leginkább az energiastratégia céljaihoz. Operatív programok tekintetében főleg a Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program, kisebb mértékben a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program biztosít majd támogatást a stratégia céljainak megvalósításához. 275

276 Tervezett operatív programok forrásmegoszlása, (Forrás: NGM) KEHOP A KEHOP prioritási tengelyei az alábbi módon épülnek fel: 1. Klímaváltozásra történő felkészülés (ár- és belvíz, komplex vízgazdálkodás) klímaváltozással kapcsolatos tudásbázis bővítése, katasztrófavédelmi szempontú kockázatbecslés fejlesztése; Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának komplex fejlesztése; árvízvédelmi művek fejlesztése; az öntözéshez szükséges térségi vízszétosztás fejlesztése polgári védelem, tűzvédelem, iparbiztonság fejlesztése 2. Víziközmű-szolgáltatás fejlesztése (szennyvíz-, ivóvíz) ivóvízminőség javítást, valamint a szennyvíz-elvezetést és tisztítást szolgáló további beruházások 3. Vízvédelemmel, hulladékgazdálkodással, levegőminőséggel és zajvédelemmel kapcsolatos fejlesztések, ökoinnováció a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok kezelésének megszervezése, a komposztálás, biogáz termelés támogatása, valamint a települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése; a stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek felülvizsgálata a nagyvárosi agglomerációkra és a nagy forgalmú vasutakra és közutakra, valamint a zajcsökkentési intézkedési tervek végrehajtása; a vízgyűjtő-gazdálkodási terv aktualizálását, az ivó-vízbázisok védelmét, valamint a vízfolyások és állóvizek szennyezés csökkentési és hidromorfológiai állapotát javító intézkedések; 276

277 a megelőzés alapelvén alapuló technológiai beavatkozások, a termékfejlesztés, a szolgáltatás-innováció mellett a szennyezés-kezelés innovációjának és a technológia transzfer előmozdításának támogatása 4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések a fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetének nyomon követéséhez szükséges feltételek megteremtése, a földtudományi természeti értékek és a kulturális örökség szempontjából is jelentős védett természeti értékek és területek megőrzése; a működőképes természeti rendszerek (ökoszisztémák) és tájak és az általuk nyújtott szolgáltatások hosszú távú megőrzése 5. Megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztések (épületenergetika) a fosszilis energiahordozókat kiváltó megújuló energiaforrások használatára épülő és az energiahatékonyság növelésére irányuló zöldgazdasági fejlesztések támogatása; a lakossági, közfeladat-ellátási és vállalkozói szektorokban megvalósítandó épületenergetikai korszerűsítések; új energia hatékony épületek létrehozásának elősegítése; a megújuló energiából előállított hő- és villamos energia termelésre; második és harmadik generációs bioüzemanyagok előállításra fokuszáló projektek és a megújuló energiaforrások növekvő szabályozási igényei miatt szükséges hálózat fejlesztések 6. Környezetügyi K+F+I, szemléletformálás környezeti terhelés megelőzésére, kezelésére irányuló technológiák K+F+I-je, az eredmények és igények nyomon követése; környezetvédelmi célú szemléletformálás és a környezeti tervezési tevékenységek támogatása Az energiastratégia intézkedései kapcsán tehát a 3., 5. és 6. prioritások kiírásaira lehet majd pályázni. Emellett lehetőség nyílik majd energiahatékonyság javítására irányuló pénzügyi eszközök igénybevételére is a KEHOP keretében. TOP A Terület- és Településfejlesztlési Operatív Program felelős szereplői között kerültek nevesítésre a megyék mellett megyei jogú városok és a kis- és közepes városok is. A fejlesztések térségi terület- és gazdaságfejlesztésre, turizmusfejlesztésre, helyi foglalkoztatásra és közösségfejlesztésre, integrált településfejlesztésre és energia-hatékonysági beruházásokra, önkormányzati közszolgáltatás-fejlesztésre, valamint közösségi és fenntartható közlekedésre fókuszálnak majd. Prioritásai közül az energiastratégia szempontjából különösen a 4. prioritás érdemel figyelmet, amely az energiafüggőség és a fokozódó környezetterhelés csökkentését támogatja majd a középületekben és a lakásépítési ágazatban. 277

278 A TOP prioritás struktúrája, (Forrás: NGM) A TOP megyei jogú városoknak juttatott forrásai a GINOP 5. prioritásának (Kiemelt növekedési zónák és speciális területek célzott gazdaságfejlesztési programjai) forrásaival egészülnek majd ki. A jelenlegi periódus operatív programjaihoz képest egyszerűsített eljárásrend kialakítására kerül sor a támogatási döntések meghozatalában. Az önerő minimalizálása mellett pénzügyi eszközök szélesebb körű igénybevétele, míg a korábbi tömeges pályázatok helyett kis számú, több évre előre tervezhető programok várhatók. A közfejlesztések emellett elsődlegesen nem pályázati rendszerben kerülnek majd allokációra. Az operatív programok formális benyújtására 2014 februárjában kerül majd sor, amelyet szeptember 25-től induló központi társadalmasítás, és több programmódosítás, bizottsági egyeztetés előz majd meg. 278

279 IX.4 Egyéb hazai források ZBR A február 16-án életbe lépett Kiotói Jegyzőkönyv bevezette a jegyzőkönyvhöz csatlakozott államok közötti nemzetközi kvótakereskedelmet, azaz az üvegházgáz-kibocsátási jogok kereskedelmét. Ennek keretében azok az országok, amelyek Magyarországhoz hasonlóan nem használják fel a rendelkezésükre álló kibocsátási egységeket, értékesíthetik a felesleget olyan országoknak, amelyek kibocsátása meghaladja a jegyzőkönyvben előírt céljukat. A kvótaszerződések alapján a kiotói egységek értékesítéséből származó bevétel az ún. Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) keretében klímavédelmi célokat szolgál. A ZBR keretében csak olyan intézkedések támogathatók, amelyekkel a legjelentősebb mértékben csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása, és a támogatott projektek által elért kibocsátás csökkentéssel el kell számolni a kiotói egységeket vásárló partnerek felé is. Ennek megfelelően minden egyes projekt esetében ellenőrizni, illetve igazolni kell a projekt által elért közvetlen kibocsátáscsökkentést. Eddigi ZBR alprogramok: Klímabarát Otthon Panel Alprogram (2009. július), amely az iparosított technológiával épült lakóépületek energetikai korszerűsítését, felújítását támogatta. Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogram (2009. december), amely a hagyományos lakóépületek klímavédelmi célú energiahatékonysági felújítását, az épülethez kötött megújuló energiaforrások alkalmazását, valamint új, energiatakarékos lakóépületek építését támogatta. Energiatakarékos Háztartási Gépcsere Alprogram (2010. március), amely keretében a rászorulók időskorúak, nagycsaládosok, fogyatékkal élők és regisztrált munkanélküliek energiatakarékos háztartási gépeket szerezhettek be (hűtő- és mosógép) az őket segítő, érdekvédelmüket ellátó alapítványok és egyesületek pályázatán keresztül. Energiatakarékos Izzócsere Alprogram (2010. április), amely keretében a rászorulók időskorúak, nagycsaládosok és fogyatékkal élők hagyományos izzóikat energiatakarékos izzókra cserélhették az őket segítő, érdekvédelmüket ellátó alapítványok és egyesületek pályázatán keresztül. Mi Otthonunk Felújítási és Új Otthon Építési Alprogram (2011. július), amely célja a meglévő lakóépületek energiahatékonysági komplex felújítása, korszerűsítése, megújuló energiafelhasználás elősegítése, valamint új, energiatakarékos lakóépületek építése volt. Megújuló Energiahordozó Felhasználását elősegítő, használati meleg víz előállítását és fűtésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszer kiépítése alprogram (2011. október), amely a meglévő lakóépületek esetében támogatta napkollektoros rendszer beszerzését és telepítését. Pályázók köre: Természetes személyek, társasházak, lakásszövetkezetek, helyi önkormányzatok, az építtető szervezet, illetve egyes kiírások esetében időskorúak, nagycsaládosok, fogyatékkal élők, regisztrált munkanélküliek érdekvédelmével foglalkozó alapítványok, egyesületek. 279

280 Támogatható tevékenységek: Alprogram függvénye: nyílászárók felújítása vagy cseréje, homlokzatok és födémek hőszigetelése, épületgépészeti rendszerek korszerűsítése, megújuló energiafelhasználás növelése, árnyékoló, vagy árnyékvető szerkezetek beépítése, épületek lodzsáinak beüvegezése a szoláris nyereségek passzív hasznosítására, energiatakarékos házak építése. A háztartási gépcsere program keretében 1 darab régi mosógép és/vagy 1 darab régi hűtőgép lecserélése, az izzócsere programban energiatakarékos izzók vásárlása. Támogatás mértéke: A Klímabarát Otthon alprogramok esetében max. 33,3%-os ill. 30%-os alapbónusz, valamint hatékonyságarányos ún. KlímaBónusz támogatás, a kettő együtt legfeljebb 60%. A háztartási gép- és izzócsere programoknál akár 100%. A Mi Otthonunk Alprogram keretében 40-50%, a napkollektoros pályázat esetében pedig 50%. Projektméret: A pályázati felhívásokban nem szerepel minimális és maximális projektméret. Futamidő: Tevékenységtől függően eltérő. Elszámolás módja: Utófinanszírozás, kivéve az izzó- és gépcsere alprogramok esetében, ahol a támogatás 90%-át az alprogram előfinanszírozta, a fennmaradó 10% pedig a szerződött támogatás elszámolásának elfogadását követően kerül átutalásra. Aktuális kiírás: Pécs számára elérhető kiírás jelenleg nincs. A kormány egy megreformált, innovatív ZBR pályázati rendszer kialakítását tűzte ki célul, amelynek alappilléreit a mély felújítási alprogramok és az új építésű energiahatékony lakóépületek támogatására kiírt pályázatok fogják képezni. A tervek között szerepel egy innovatív finanszírozási megoldás, a ZBR Hitel Garancia Alap felállítása is, amely az állam által garantált hitel lehetőségét biztosítaná pályázatban szükséges önrész megfizetéséhez. ZBR rendszer 2014 után [Forrás: Új Széchenyi Terv Társasházak Energetikai Felújítása Alprogram A kiírás meglévő téglaépítésű társasházak széndioxid-kibocsátás csökkentését eredményező komplex energiahatékonysági felújítását, valamint megújuló energiaforrások felhasználását megvalósító beruházásokat támogat. A pályázat lehetőséget nyújt a lakosság számára, hogy lakóépületeik felújítása 280

281 által csökkentsék energiafogyasztásukat és hozzájáruljanak az ország klímavédelmi céljainak teljesítéséhez. A konstrukció keretében 1971 előtt, hagyományos technológiával, égetett tégla falazattal készült, legalább húszlakásos társasházak kaphatnak támogatást. A kiírás komplex felújítások megvalósítására ösztönöz: a támogatás intenzitása függ az alkalmazható energetikai jellemzőt javító elemek számától, és az azokhoz tartozó pontérték alapján kerül megállapításra. Összege lakásonként maximum ezer forint, mértéke százalék között változik. Az egy társasház által igénybe vehető támogatás teljes összege nem haladhatja meg a 60 millió forintot. A beruházás megvalósításának költségén túl támogathatóak az energetikai szakértői, tervezői és szakhatósági díjak is a kivitelezési költségek maximum 7%-áig. A pályázati dokumentációhoz a kamarai névjegyzékben szereplő szakember által készített energiatanúsítványt kell mellékelni a beruházás előtti és a tervezett állapotra vonatkozóan. Az Új Széchenyi Terv Társasházak Energetikai Felújítása Alprogramban költségvetési forrásból rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 834,2 millió forint. Pályázók köre: társasházak Támogatható tevékenységek: nyílászárócsere, homlokzatok és födémek hőszigetelése, épületgépészeti felújítás, elektromos korszerűsítés, megújuló energiafelhasználás növelése. Támogatás mértéke: többszintű, 50-60% (maximum Ft/lakás) Projektméret: maximum 60 millió Ft Futamidő: A Támogatási Szerződés aláírását követően 1 év Elszámolás módja: utófinanszírozás Aktuális kiírás: augusztus 15 - szeptember 15-ig hirdették meg, de két nap alatt lezárult a keret kimerülése miatt. Zöld Forrás (civil szervezetek számára) A Zöld Forrás pályázatai a környezet- és természetvédelmi céllal létrejött civil szervezeteket (alapítványokat és egyesületeket) támogatják a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program célterületeihez illeszkedő állami feladatok átvállalásában és teljesítésében. A következő témákban lehet pályázatot beadni: a környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése; éghajlatváltozás; környezet és egészség; települési környezetminőség; a biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem; fenntartható terület- és földhasználat; vizeink védelme és fenntartható használata; hulladékgazdálkodás; környezetbiztonság. A táblázat a Zöld Forrás 2013-as pályázati felhívásra vonatkozó feltételeket tartalmazza, bővebb információ az alábbi linken érhető el: Pályázók köre: Magyarországon bejegyzett, főtevékenysége alapján környezet- és/vagy természetvédelmi célú, közhasznú fokozattal rendelkező, civil szervezetnek minősülő alapítvány és egyesület, amelyet január 1. előtt jogerősen bejegyeztek, 2011-ben és 2012-ben 281

282 környezetvédelmi vagy természetvédelmi tevékenységet folytatott, évi közhasznúsági jelentését nyilvánosságra hozta, valamint saját maga képes pályázati programjának lebonyolítására, koordinálására. Támogatható tevékenységek: pl. tanácsadás, élőhely-védelem, kampány. Minden tevékenység támogatható, kivéve, amit a felhívás 4. fejezete kizár. Támogatás mértéke: 100% Projektméret: millió Ft Futamidő: augusztus 31. Elszámolás módja: egyösszegű előfinanszírozás, utólagos elszámolási kötelezettség mellett. Aktuális kiírás: A pályázatok benyújtásának határideje: május 31. volt. Nemzeti Együttműködési Alap (civil szervezetek számára) A Nemzeti Együttműködési Alap az Államháztartásról szóló évi CXCV. törvény szerinti a civil önszerveződések működését, a nemzeti összetartozást, valamint a közjó kiteljesedését, illetve a civil szervezetek szakmai tevékenységét támogató központi költségvetési előirányzat. A kiírt pályázatok a civil társadalom erősítését, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítését szolgálják. Az alap kollégiumai eltérő tevékenységi körrel foglalkozó civil szervezeteket részesítenek támogatásban. Az energiastratégiában foglalt intézkedések területén szerepet vállaló civil szervezetek a Közösségi Környezet és az Új Nemzedékek jövőjéért kollégiumok által nyújtott visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokra pályázhatnak. A civil szervezetek működését segítő NEA-KK-13-M és NEA-UN-13-M pályázatokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalók: Pályázók köre: NEA-KK-13-M: a kulturális tevékenység, közművelődés, tudomány és kutatás, hagyományápolás, audio- és telekommunikáció, informatika, elektronikus hírközlés, szak- és felnőttképzés, ismeretterjesztés, társadalmi párbeszéd, fogyasztóvédelem, a település és közösségfejlesztés területén működő civil szervezetek. NEA-UN-13-M: a nevelés és oktatás, képességfejlesztés, gyermek és ifjúsági érdekképviselet, gyermek- és ifjúságvédelem, egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, kábítószer-megelőzés, természet- és környezetvédelem területén működő civil szervezetek. Támogatható tevékenységek: A projekteket- és szervezeteket megalapozó, kiszolgáló, fejlesztő és adminisztráló, a törvényeknek való megfelelést segítő tevékenységek, valamint a cél szerinti tevékenységek feltételeinek biztosítása. Támogatás mértéke: maximum 90% Projektméret: a támogatási összeg millió Ft 282

283 Futamidő: KÉK GAZDASÁG KONZORCIUM - PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ENERGIASTRATÉGIÁJA NEA-KK-13-M: NEA-UN-13-M: Elszámolás módja: A költségvetési támogatás igénybevétele utólagos elszámolás melletti előfinanszírozás vagy beszámolást követő utófinanszírozás formájában történhet. Aktuális kiírás: A 2013-as pályázatok beadási határideje december 11. volt. Az energiastratégia megvalósításában érintett civil szervezetek szakmai programjai a NEA Közösségi Környezet Kollégiuma és Új Nemzedékek Jövőjéért Kollégiuma által kiírt pályázatok keretében részesülhettek támogatásban. Pályázók köre: NEA-KK-13-SZ: kulturális tevékenység, közművelődés, tudomány és kutatás, hagyományápolás, audio- és telekommunikáció, informatika, elektronikus hírközlés, szak- és felnőttképzés, ismeretterjesztés, társadalmi párbeszéd, fogyasztóvédelem, a település és közösségfejlesztés területén működő civil szervezetek. NEA-UN-13-SZ: a nevelés és oktatás, képességfejlesztés, gyermek és ifjúsági érdekképviselet, gyermek- és ifjúságvédelem, egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, kábítószer-megelőzés, természet- és környezetvédelem területén működő civil szervezetek. Támogatható tevékenységek: NEA-KK-13-SZ: rendezvények szervezése, civil szférával kapcsolatos szolgáltató, tanácsadó, oktatási, fejlesztő, segítő, illetve esélyegyenlőséget és akadálymentességet elősegítő tevékenység, kiadványok, elektronikus és írott szakmai sajtóanyagok készítése. NEA-UN-13-SZ: rendezvények szervezése, civil szférával kapcsolatos szolgáltató, tanácsadó, oktatási, fejlesztő, segítő, illetve esélyegyenlőséget és akadálymentességet elősegítő tevékenység, tudományos kutatások, monitoring tevékenység és nyilvántartási feladatok Támogatás mértéke: maximum 90% Projektméret: NEA-KK-13-SZ: a támogatási összeg egyéni pályázat esetében millió Ft, együttes pályázat esetében: millió Ft NEA-UN-13-SZ: a támogatási összeg millió Ft Futamidő: június március 30. Elszámolás módja: utólagos elszámolás melletti előfinanszírozás vagy beszámolást követő utófinanszírozás formájában Aktuális kiírás: A 2013-as kiírásra március 25-ig lehetett pályázni. 283

284 Pályázat EU-s nemzetközi fejlesztési projektek önrészének biztosításához pdf A Külügyminisztérium 2012-ben pályázatot írt ki civil szervezetek részére az Európai Unió által pályázati úton támogatott nemzetközi fejlesztési projektek önrészének biztosításához történő hozzájárulás tárgyában. A projekt más EU tagállamokkal együttműködésben is megvalósítható, de a támogatás szempontjából csak a hazai partnerekre eső önrész vehető figyelembe. Pályázók köre: magyarországi székhelyű civil szervezetek, civil szervezetek szövetsége, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, amelyet a bíróság a pályázat kiírása előtt legalább két évvel nyilvántartásba vett. Támogatható tevékenységek: az Európai Unió által támogatott, vagy az Európai Unió pályázatára benyújtani tervezett olyan nemzetközi fejlesztési projektek támogatása, amelyek illeszkednek a magyar NEFE politika 119 fő célkitűzéseihez. Támogatás mértéke: az Európai Unióhoz benyújtott pályázatban a magyar civil szervezet által biztosítandó önrész legfeljebb 50%-a. Projektméret: nincs meghatározva. Futamidő: január 1-től az EU által támogatott projekt megvalósításához igazodva, annak záró dátumáig. Elszámolás módja: utófinanszírozás, az elnyert támogatás legfeljebb 25%-áig utólagos elszámolással előleg folyósítható. Aktuális kiírás: A pályázatok benyújtási határideje március 14. volt. 119 A magyar Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési politika fő célkitűzéseiről és együttműködési területeiről bővebb információ az alábbi linken található: 284

285 IX.5 Nemzetközi pályázatok Magyarország Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Magyarország szomszédos országaival kétoldalú határmenti együttműködési programokat dolgozott ki. Területi elhelyezkedéséből adódóan Pécs városát a Horvát-Magyar Határmenti Program érinti, melynek magyarországi támogatásra jogosult területét Zala, Somogy és Baranya megyék alkotják. Horvát oldali partner a határ-menti megyékből választható: Međimurska (Muraköz), Koprivničko-križevačka (Kapronca- Körös), Virovitičko-podravska (Verőce-Drávamente) és Osječko-baranjska (Eszék-Baranya). Ezen felül további négy megye, mint kapcsolódó régió vesz részt a programban korlátozott forrással. Magyarország Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatási területe (Forrás: A program két prioritást tartalmaz: (1) Fenntartható környezet és turizmus, (2) Együttműködő gazdaság és közösségek közötti humánerőforrás-fejlesztés. Az Energiastratégia megvalósításához kapcsolódó pályázatok az 1. prioritásból legfeljebb egy, a második prioritáson belül több tevékenységekhez is kapcsolódhatnak: Környezeti tervezési tevékenységek és kisléptékű közösségi akciók a természeti területek környezeti minőségének javítása érdekében; élőhely-rekonstrukció Határon átnyúló üzleti partnerkeresés Közös kutatás, fejlesztés és innováció (K+F+I) Közös helyi tervezés, stratégiák, programok Határon átnyúló oktatási, képzési és csereprojektek 285

286 Pályázók köre: Köz- vagy magánjog hatálya alatt működő non-profit jogi személyek, amelyek közérdekű célok érdekében működnek (pl. Önkormányzatok, hatóságok, oktatási intézmények, közintézmények, civil szervezetek, non-profit szervezetek) Támogatható tevékenységek: tervezés, kutatás, felmérések, megvalósíthatósági tanulmány készítése, szakmai együttműködés, társadalmasítás, rendezvények szervezése, eszközbeszerzés, kisebb beruházások Támogatás mértéke: 85% ERFA + 10% Magyar Állam Projektméret: tevékenységtől függően EUR EUR között; legalább egy magyar és egy horvát partner részvétele szükséges Futamidő: Minimum 4 hónap, maximum 12, 16, 20, 24 hónap tevékenységtől függően Elszámolás módja: trimeszter alapú utófinanszírozás Aktuális kiírás: A as ciklus utolsó kiírása március 12-én lezárult. A program folytatása előkészítés alatt áll. Közép Európai Program A transznacionális program célja a térségébe tartozó nyolc uniós tagország, valamint Ukrajna közötti területi kohézió erősítése, a belső integráció előmozdítása és a versenyképesség növelése. 120 A Közép Európai program támogatási területe [Forrás: maps_and_l ogos_/ce_map_jts_close.pdf] A program a térségek közös problémáira keres megoldást a következő prioritások mentén: 120 Németország, Lengyelország, Olaszország és Ukrajna nem teljes területével szerepel a programban. 286

287 1. Az innováció támogatása Közép-Európában 2. Közép-Európa külső és belső elérhetőségének javítása 3. A környezet felelősségteljes használata 4. Városok és régiók versenyképességének és vonzerejének növelése A pályázatnak tehát a közép-európai térség országaiban jelentkező közös probléma megoldására kell épülnie a fenti területek egyike kapcsán. Pécs energiastratégiának megvalósításához főként a 3. és 4. prioritások alatti alábbi intézkedések keretében érdemes pályázatot benyújtani: A környezetminőség javítása a természeti erőforrások és a természeti örökség menedzsmentjén keresztül A természeti és ember okozta veszélyek és hatások csökkentése A megújuló energia-források és a hatékony energiagazdálkodás támogatása Környezetbarát tevékenységek és technológiák támogatása A policentrikus településszerkezet és területi együttműködés fejlesztése Pályázók köre: Önkormányzatok, hatóságok, oktatási intézmények, közintézmények, civil szervezetek, non-profit szervezetek Támogatható tevékenységek: tervezés, kutatás, felmérések, megvalósíthatósági tanulmány készítése, szakmai együttműködés, társadalmasítás, rendezvények szervezése, eszközbeszerzés, kisebb beruházások. Támogatás mértéke: 85% ERFA + 10% Magyar Állam Projektméret: EUR EUR 121, legalább 3 partner bevonása szükséges a programtér legalább 3 országából (melyek közül legalább 1 EU tagállam) Futamidő: maximum 36 hónap Elszámolás módja: féléves periódus alapú utófinanszírozás Aktuális kiírás: A as ciklus utolsó kiírása október 14-én lezárult. A program folytatása előkészítés alatt áll. Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési Program A transznacionális program célja a kohézió és a versenyképesség erősítése a programban részt vevő területek együttműködésének fokozásával. A programtér nyolc uniós tagországból (Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Olaszország (nem teljes területével), Románia, Bulgária, Görögország), valamint 121 Utolsó kiírás esetében a maximális projektméretet EUR-ra csökkentették. 287

288 nyolc nem uniós tagországból tevődik össze (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Moldávia, Szerbia, Montenegró, Ukrajna (nem teljes területével). Dél-keletEurópaiTransznacionálisEgyüttműködési Program támogatási területe [Forrás: A program négy prioritást határoz meg, melyek: 1. Az innováció és a vállalkozások támogatása 2. A környezet védelme és fejlesztése 3. Az elérhetőség javítása 4. A transznacionális szinergiák erősítése a térségek fenntartható növekedése érdekében Az energiastratégia megvalósításához ezen belül leginkább az alábbi beavatkozási területek keretében érdemes pályázni: Az integrált vízgazdálkodás fejlesztése és az árvizek megelőzése A környezeti ártalmak megelőzése Hatékony energia és erőforrás felhasználás Az elsődleges és másodlagos közlekedési hálózatok fejlesztése a koordináció, a tervezés és a működtetés fejlesztésével A városi térségeket és a települések regionális rendszerét érintő problémák kezelése A növekedési térségek vonzásképességének és megközelíthetőségének támogatása Pályázók köre: Köz- vagy magánjog hatálya alatt működő non-profit jogi személyek, amelyek közérdekű célok érdekében működnek (pl. Önkormányzatok, hatóságok, oktatási intézmények, közintézmények, civil szervezetek, non-profit szervezetek) Támogatható tevékenységek: tervezés, kutatás, felmérések, megvalósíthatósági tanulmány 288

289 készítése, szakmai együttműködés, társadalmasítás, rendezvények szervezése, eszközbeszerzés, kisebb beruházások. Támogatás mértéke: 85% ERFA + 10% Magyar Állam Projektméret: A felhívásban nem szerepel minimális és maximális projektméret. A tapasztalatok alapján a projektek teljes költségvetése átlagosan EUR. Legalább 3 partner bevonása kötelező a programtér legalább 3 országából (melyek közül legalább 1 EU tagállam). Futamidő: maximum 36 hónap Elszámolás módja: féléves (esetenként negyedéves) periódus alapú utófinanszírozás Aktuális kiírás: A as ciklus utolsó kiírása március 19-én lezárult. A program folytatása előkészítés alatt áll. Interreg IVC Az interregionális program célja az európai tapasztalat-csere támogatása a területfejlesztési politikák hatékonyságának növelése érdekében. A támogatott tevékenységeknek ezért jellemzően jó gyakorlatok gyűjtésére, tapasztalatcserére kell fókuszálniuk. A pályázatok három típusba sorolhatók: - "Regional Initiatives": Helyi vagy regionális szinten kezdeményezett projekt, melynek célja a tapasztalatcsere. A legtöbb pályázat ebben a kategóriában kerül benyújtásra. A partnerek meghatározzák a projekt témáihoz kapcsolódó jó gyakorlatokat, és megvalósításukhoz új eszközöket alakítanak ki. - "Capitalisation Projects": Egy-egy kiemelt területen nagy tapasztalattal rendelkező régiók hálózatot építenek ki olyan régiókkal, melyek ennek a tudásnak a megszerzésére törekednek. A projektek célja hogy az egyes kiemelt témákban meghatározott bevált gyakorlatokat átültetésre kerüljenek a Konvergencia és versenyképességi programokba. - Fast Track : Amennyiben egy pályázat felkelti az Európai Bizottság érdeklődését, annak megvalósításában és az eredmények hasznosításában a Bizottság illetékes egységei is részt vesznek. Ez a típus tehát nem a pályázó által választható. A program célterülete az EU27 összes országa, valamint Norvégia és Svájc: 289

290 Az Interreg IVC program támogatási területe [Forrás: Az Interreg IVC prioritásai az alábbiak: 1. Innováció és tudás alapú társadalom: innováció, kutatás és technológiai fejlődés, vállalkozások és KKVk, információs társadalom, foglalkoztatás, képzés 2. Környezet és kockázat-megelőzés: természeti és technológiai kockázatok, vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, biodiverzitás és a természeti örökség megtartása, energia és fenntartható tömegközlekedés, kulturális örökség és tájkép. Az energiastratégia szempontjából mindkét prioritás releváns, de főképp az utóbbi ajánlható. Pályázók köre: Közintézmények, közhatóságok, elsősorban helyi és regionális szinten (profitorientált szervezetek nem támogathatók). Támogatható tevékenységek: tervezés, kutatás, felmérések, megvalósíthatósági tanulmány készítése, szakmai együttműködés, társadalmasítás, rendezvények szervezése, tanulmányutak szervezése, eszközbeszerzés, kisebb beruházások. Támogatás mértéke: 85% ERFA + 10% Magyar Állam Projektméret: közötti ERFA támogatás projekt szinten. 122 Legalább 3 partner bevonása szükséges a programtér legalább 3 országából, amelyek közül legalább 2 partner uniós tagállamból származik. Futamidő: maximum 36 hónap Elszámolás módja: féléves periódus alapú utófinanszírozás 122 "Capitalisation project" esetében ez az összeg minimum , maximum EUR 290

291 Aktuális kiírás: A as ciklus utolsó kiírása április 1-jén lezárult. A program folytatása előkészítés alatt áll. A as időszakban a program elnevezése INTERREG VC-re változik majd nyarán döntés született a források felosztásáról, miszerint 80%-át fókuszálják bizonyos célkitűzésekre, míg a maradék 20% szabadon felhasználható. A kiemelt tematikus célok a következők: kutatás-fejlesztés, KKV fejlesztés, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés, környezetvédelem. Így a program több célterület kapcsán is pályázható majd a stratégia megvalósításához. Az operatív program végleges változata a tervek szerint leghamarabb 2013 decemberében/2014 januárjában kerülhet benyújtásra az Európai Bizottsághoz, az IH és a partnerországok közötti megállapodás aláírását követően. URBACT II Az URBACT II program az EU Területi Együttműködés célkitűzése keretén belül került kialakításra, különböző városfejlesztési feladatok támogatására. Célja javítani a városfejlesztési politikák hatékonyságát, elterjeszteni az integrált városfejlesztés elvét, és segítséget nyújtani városi döntéshozók, gyakorlati szakemberek számára olyan helyi cselekvési tervek kidolgozásához, amelyek közvetlen hatással bírnak a helyi városfejlesztési gyakorlatra. Ennek érdekében platformot biztosít eszmecsere kialakítására, tematikus hálózatok és munkacsoportok (projektek) létrehozásával. 123 A projektekben nagyrészt városok szerepelnek, de helyi hatóságok, egyetemek és kutatóközpontok is részt vehetnek az együttműködésekben. A program az uniós tagállamok, valamint Norvégia és Svájc számára elérhető. Az URBACT II programban résztvevő partnerek [Forrás: URBACT program hírlevél, 7. szám, 2013 június] Annak érdekében, hogy a tapasztalatcsere hatása projektek lezárulását követően érvényesüljön, az adott projektben részt vevő összes partnernek helyi cselekvési tervet kell kidolgoznia egy helyi támogató 123 A program 46 tematikus hálózatot és 14 munkacsoportot támogat. Pécs város az URBACT markets projektben vesz részt, melynek célja, hogy a város piacai hozzájáruljanak a foglalkoztatás javításához. A város korábban a már lezárult UNIC - Innováció a kerámiaiparban URBACT hálózat c. fast track projektben is részt vett. 291

292 csoport segítségével. A program további célja, hogy a projektek tapasztalatai beépüljenek a kapcsolódó regionális vagy nemzeti operatív programokba, megjelenítve így a városvezetés igényeit a pályázati programokban. Az erre a célra kiválasztott Bizottsági támogatást élvező projektek a Fast track típusba kerülnek besorolásra. A program az alábbi két prioritásra épül: 1. Városok, a növekedés és munkahelyteremtés motorjai 2. Vonzó és összetartást biztosító városok Az energiastratégia megvalósításához az első prioritás kapcsán a foglalkoztatás és humán kapacitás terület tartozhat, amely többek között a hátrányos helyzetű csoportok munkahelyteremtését tűzi ki célul. Ez a cél jól illeszkedik az energetikai feladatok élőmunka igényes részeinek (pl. biomassza begyűjtése) végrehajtáshoz. A második prioritáson belül több téma is kapcsolódik a stratégiához (hátrányos területek integrált fejlesztése, kormányzás és várostervezés a polgárok bevonásával, stb.), direkt kapcsolódást azonban a környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó terület mutat. Ennek keretében az alábbi témák mentén valósíthatók meg projektek: hulladékkezelés, a környezeti monitoring fejlesztése, a levegőminőség javítása; vízminőség és vízellátás; megújuló energiák, integrált közlekedési politikák, elmozdulás az újrahasznosító társadalom felé. Pályázók köre: önkormányzatok, nemzeti/regionális hatóságok, egyetemek, kutatóhelyek. Támogatható tevékenységek: helyi akcióterv, tanulmányok, konferenciák, találkozók, tanulmányutak, munkacsoport ülések, publikációk, promóció, szakértői költségek, kisebb eszközbeszerzések Támogatás mértéke: Konvergencia régiók (Dél-Dunántúl) esetében legfeljebb 80% Projektméret: Tematikus hálózatok esetében EUR közötti összköltségvetés, legalább 8 és legfeljebb 12 partner bevonásával. Munkacsoportok esetében EUR közötti összköltségvetés, legalább 6 és legfeljebb 8 partner bevonásával. Mindkét esetben legalább 3 tagállam bevonása kötelező. Futamidő: Tematikus hálózatok esetében maximum 36 hónap (fejlesztési fázis 6 hónap, megvalósítás 30 hónap), munkacsoportok esetében maximum 24 hónap (fejlesztési fázis 4 hónap, megvalósítás 20 hónap) Elszámolás módja: féléves periódus alapú utófinanszírozás Aktuális kiírás: A jelenleg futó projektek a harmadik kiírásban kerültek kiválasztásra, amely ben zárult le. A projektek között valósulnak meg. A program URBACT III elnevezéssel folytatódik között. A program felépítése és kiírások időpontja egyelőre nem ismert. 292

293 ESPON Az ESPON program (European Observation Network for Territorial Development and Cohesion) 124 az Unió kohéziós politikájának alátámasztásához, továbbfejlesztéséhez szükséges területi elemzések elvégzését támogatja. Elősegíti az ehhez kapcsolódó európai kutatási hálózat létrehozását. 31 európai ország (27 tagország mellett Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc) területére terjed ki. A projektek három csoportba oszthatók: egy-egy téma feldolgozására irányuló tematikus projektekre, az EU fejlesztéspolitikák területi hatását elemző projektekre, valamint a módszertani koordinációra irányuló, illetve több projekt eredményeit összegző szintetikus projektekre. A program legszemléletesebb eredményei a térségről kialakított összképet - például közlekedési helyzetet, kutatás-fejlesztést, a strukturális alapok területfejlesztő hatását stb. bemutató térképek. 125 A program az alábbi prioritásokra épül: 1. Alkalmazott kutatások: nemzetközi kutatócsoportok régiók és települések szintjén vizsgálnak területfejlesztési kérdéseket; 2. Célzott elemzések: helyi érdekeltek javaslatainak összegyűjtésére irányuló projektek; 3. Tudományos platform: adatbázis építés, modellezés, statisztikák frissítése különböző területfejlesztési kérdésekben; 4. Transznacionális hálózati tevékenységek: az ESPON eredményeinek kommunikálása médián keresztül, publikációk, rendezvények segítségével. Dél-Dunántúlt érintő példaként említhető a DDRFÜ Nkft szakmai támogatásával az 1. prioritás keretében megvalósuló GREECO projekt, 126 amely a zöldgazdaság támogatási eszközeit elemzi, és javaslatokat fogalmaz meg azok hatákonyságának növelésével kapcsolatban. Az energiastratégia megvalósítását közvetetten segítheti a program, főként területfejlesztési programokba beépítendő javaslatok megfogalmazásával. Pályázók köre: Oktatási intézmények, kutatóhelyek, fejlesztési ügynökségek, területi tervezéssel/várostervezéssel foglalkozó intézmények, közintézmények Támogatható tevékenységek: statisztikai elemzések, interjúk, adatbázis fejlesztések, tanulmányok, térképek Támogatás mértéke: Prioritásonként változó ERFA (1: 90%, 2: 80%, 3: 85%, 4: 79%), ami nemzeti társfinanszírozással 100%-ra egészül ki Projektméret: Az energiastratégia megvalósításához kapcsolható Alkalmazott kutatások prioritás esetében maximum EUR összköltségvetés. Futamidő: Projektenként változó, 2-3 év körüli időtartam 124 Európai Megfigyelő Hálózat Területfejlesztésről és Területi Kohézióról 125 A stratégia vonatkozásában érdekes többek között az egyes régiók üvegházhatású gázkibocsátását bemutató térkép:

294 Elszámolás módja: féléves periódus alapú utófinanszírozás Aktuális kiírás: Az utolsó pályázati kör június 13-án zárult le. A program folytatása várható. CIP (Versenyképességi és Innovációs Program) A program a 7. Kutatási Keretprogram (FP7) kiegészítése, amely az unió versenyképességét és innovációs kapacitásainak kihasználását segíti elő. A főként kis- és középvállalkozásokat megcélzó keretprogram támogatja az innovációs tevékenységeket (köztük az öko-innovációt), jobb hozzáférést biztosít a finanszírozáshoz és vállalkozástámogató szolgáltatásokat nyújt. Így a program elsődleges célcsoportját a kkv-k, valamint az azokat tömörítő szervezetek (kamarák, klaszterek, érdekképviseletek) alkotják, de pályázatok beadására más szervezetek is jogosultak. Az energiastratégia szempontjából fontos, hogy a program négy célja közül az egyik a megújuló energiák fokozott használatának és az energiahatékonyságnak az előmozdítása. Beruházásokat azonban a CIP nem támogat. A CIP az alábbi három operatív programra oszlik, melyek közül az első kettő közvetve, míg a harmadik közvetlenül kapcsolódik az energiastratégia megvalósításához: Vállalkozási és innovációs program (EIP) Az információs és kommunikációs technológiai politika támogatásának programja (ICT-PSP) Intelligens Energia - Európa program (IEE) EIP Az EIP operatív program a versenyképesség növelését és az innováció támogatását foglalja magába. Keretében az ágazat-specifikus innováció, klaszterek, állami-magán innovációs partnerségek, regionális innovációt támogató szolgáltatások, valamint a szellemi és ipari tulajdonjogok kezelése részesül támogatásban. Tevékenységei közül kiemelendő az olyan öko-innovációs kísérleti és piaci előállítási projektek támogatása, amelyek a fennmaradó kockázatok miatt még a nem teljesen forgalomba hozható innovatív termékeket, eljárásokat és szolgáltatásokat vizsgálnak valós körülmények között. Ezeknek a projekteknek a célja a környezeti hatások csökkentése, illetve a szennyezés megakadályozása a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználásával (pl. üzemanyag cella tesztelése különböző alkalmazási módok kapcsán). Az EIP az alábbi támogatásokat nyújtja: - Kkv-k 127 vállalkozásfejlesztésének finanszírozása (Access to finance): A program forrásai a pénzintézetek által nyújtott kkv-hitelek esetében biztosítanak hitelgaranciát. 128 Magyarországon pl. a Budapest Bank kínál a program által támogatott kedvező konstrukciójú hiteleket, míg a Budapest Lízing eszközbeszerzéseket finanszíroz jelentősen csökkentett önerővel. Itt érdemes megemlíteni az EU által biztosított kockázati tőkealap támogatást is. A program alatt működő pénzügyi eszköz (High Growth and Innovative SME Facility, GIF) kockázati tőkét biztosít a 127 A vállalkozás 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat és éves forgalma nem éri el az 50 millió eurót és/vagy éves mérlegfőösszege nem éri el a 43 millió eurót. 128 SMEG - Garanciák biztosítása pénzügyi közvetítők számára, nagyobb mértékű mikrohitel finanszírozás, kkv-k tőkebefektetéseinek garanciája, kkv-k hitelportfóliójának értékpapírosítása 294

295 gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására. Egyrészt a korai szakaszban járó vállalkozásokra szakosodott kockázati tőke-alapokba: GIF-1 (kezdőtőke-alapok, technológiaátadási tevékenységeket támogató alapok); másrészt a nagy növekedési potenciállal rendelkező, terjeszkedési fázisba lépett kkv-k számára forrásokat biztosító alapokba GIF-2 fektet be. A GIF alapokat az Európai Beruházási Alap kezeli, a költségvetés egy része az ökoinnovációt szolgáló javaslatok céljára lett elkülönítve. - Kkv-k innovációjának támogatása különböző programok segítségével (pl.határon átnyúló kooperációk), aminek részletezésétől érintőlegessége miatt eltekintünk. Bővebb tájékoztatást nyújt a témában az Enterprise Europe Network. - Öko-innováció finanszírozása, mely az alábbi három eszközön keresztül valósul meg: o Ökoinnovációs fejlesztésekhez kapcsolódó támogatott hitelek (ld. feljebb); o Pilóta projektek: uniós szinten észlelhető problémákra választ adó öko-innovációs termékek, vagy szolgáltatások (pl. újrahasznosítás, fenntartható építkezés, élelmiszeripar) támogatása. A pályázati lehetőségek igen sokfélék, és csak közvetve kapcsolódnak a stratégiához. Az aktuális kiírások elérhetők az alprogram honlapján. 129 o Regionális és nemzeti szintű szervezetek hálózatai: Az alprogram tapasztalatcserét támogat az öko-innovációs politika megfelelő alakítása érdekében. Jelenleg nincs nyitva olyan kiírás, amely az energiastratégia megvalósítását segítené. 130 ICT-PSP Az ICT-PSP (Információs és kommunikációs technológiák támogatása) program az egyik eszköze az i2010: Európai Információs Társadalom kezdeményezés megvalósításának. Ösztönzi az információs és kommunikációs technológiák (IKT) polgárok, vállalkozások és a kormány által történő szélesebb körű alkalmazását, és IKT technológiákba való állami beruházást. Projektjei pilóta akciókra, jó gyakorlatok elterjesztésére, és politikaelemzésre irányulnak. A programban az uniós tagállamok, valamint Norvégia, Izland, Lichtenstein, Macedónia, Korábbi Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Törökország és Szerbia jogi személyiséggel bíró szervezetei vehetnek részt. Nagyméretű és un. operatív kísérleti projektek kidolgozására van lehetőség. A támogatási intenzitás maximum 50%. Az energiastratégia megvalósításához az energiahatékonyság és intelligens mobilitás terén történő IKT fejlesztések témája kapcsolódhat. Az utolsó releváns kiírás május 14-én lezárult, 131 keretében többek között az alábbi témákban lehetett pályázatot benyújtani: közszolgáltatások és okos városok, digitális tartalom, IKT az egészségért, stb. Érdemes azonban átnézni a futó projektek listáját, 132 melyek ötleteket adhatnak Pécs intelligens várossá alakításához Kiírások: Y3V2T5gTHLHLtGLvWfDyXCBpQZY! ?callIdentifier=CIP-ICT-PSP

296 IEE A városi energiastratégia akcióinak támogatásához legszorosabban a harmadik operatív program, az Intelligens Energia Európa (IEE) járulhat hozzá. Célja az energetikai ágazat nem technológiai jellegű akadályainak felszámolása az energiafogyasztás racionalizálásán, megújuló energiaforrások alkalmazásán, és a környezettudatos személet terjesztésén keresztül. A programtérséget az uniós tagállamok, Norvégia, Izland, Lichtenstein, Macedónia és a Korábbi Jugoszláv Köztársaság képezi. A támogatás négy területre irányul: - SAVE: Az energiahatékonyság növelését elsősorban a fogyasztók körében kívánja tudatosítani. Leginkább a hűtés-fűtésre, valamint a telekommunikációs eszközök energiafelhasználására fordít figyelmet. Kiírásai a lakossági fogyasztókat és a kkv-kat célozza meg. Nem csak az ipar szereplői, hanem kiskereskedők és szolgáltatók is kedvezményezettként vehetnek részt. A projekteknek mérhető energia-megtakarítást kell eredményezniük. - ALTENER: Megújuló energiaforrások alkalmazását támogatja a centralizált és decentralizált energiaellátásban, a villamos energiaszolgáltatás, fűtés és hűtés területén. Azoknak a piaci intézkedéseknek és jó gyakorlatoknak a cseréjét kívánja előmozdítani, amelyek a nagyobb rugalmasságú, megújuló energia alapú villamos energiát továbbító átviteli hálózatokra vonatkoznak. Célja a társadalmi elfogadottság növelése, valamint az engedélyezési eljárások gyorsítása. Olyan projekteket is támogat, amelyek elősegíthetik a jogalkotási feladatok végrehajtását a megújuló energia szektorban, valamint hozzájárulnak a 2020-ig tartó időszak utáni tervek megvalósulásához. Szorgalmazza a nagyméretű, megújuló alapú távhőhálózatok létrehozását, bioenergia témakörében a 2020-ig tartó időszak utáni stratégiai kezdeményezéseket, a fenntartható biomassza termelés és a mezőgazdasági maradványok és hulladékok felhasználását biogáz és biometán előállítása céljából. - STEER: Célja a közlekedési ágazat üzemanyag ellátásának diverzifikációja, megújuló energiaforrások alkalmazásával és energiahatékonyság növelés segítségével. Tárgykörébe tartozik a fenntartható városi tömegközlekedés fejlesztése, a kapcsolódó tudatformálás, a közel zéró emissziós logisztikai tevékenységek megvalósítása, a nem hagyományos meghajtású személy, vagy áruszállításra alkalmas járművek elterjesztése. - Integrált kezdeményezések: A fenti területek kombinált megjelenítése, különböző uniós célok és iparágak érintésével. Támogatja az épületállományok energetikai korszerűsítését, az energiahatékonyság növelését, ezáltal a közel zéró emissziós kategória elérését, valamint az energiahatékonysági tanúsítványok beszerzését. Ösztönzi továbbá, az energetikai szakemberek képzését, helyi energiaforrás hasznosításával kapcsolatos beruházások előkészítését, energiatudatosságra épülő oktatást. Több kezdeményezésre oszlik: o Az energetika területén dolgozó szakmunkások (tovább)képzését a Build Up Skills kezdeményezés biztosítja. o A Local Energy Leadership c. kezdeményezés célja a Fenntartható Energetikai Akciótervek elkészítésének és implementálásának elősegítése az önkormányzatok számára Ld. Pécs számára a DDRFÜ Nkft és az Energiaklub által készített SEAP, aminek összeállítását a CENTRAL program által támogatott MANERGY projekt finanszírozza. 296

297 o A Mobilising Local Energy Investments (MLEI) c. kezdeményezés célja technikai segítségnyújtás állami szereplők, hatóságok számára olyan innovatív beruházások megvalósítására, amelyek a későbbiek során más beruházások mintájául szolgálhatnak. A program nem támogat kutatási tevékenységeket, új technológiák tesztelését, 134 és beruházásokat. A fejlesztéseknek továbbá több országból származó partnerek együttműködésén kell alapulniuk. A pályázati anyagok értékelésekor alkalmazott általános indikátorok között szerepel a kumulált beruházások mértéke (EUR), a megújuló energia termelés (toe/év), energia megtakarítás (toe/év), és az ÜHG kibocsátás csökkenés (tco 2eq /év). Pécs energiastratégiájának megvalósításához a program akciói az alábbi módon kapcsolódhatnak: SAVE Fogyasztók és termékek Lakosság szemléletformálása, amely energia megtakarításhoz vezet mindennapi életükben; okos mérők bevezetése; energiatakarékos eszközök alkalmazása. A projektekbe energiatakarékos termékek forgalmazói, fogyasztói érdekképviseletek, kereskedők is bevonhatók, de piaci előny biztosítása nélkül. SAVE Vállalkozások KKv-k energiahatékonyságának növelése. A projekteknek jelentős mértékű megtakarítást kell eredményezniük (több száz kwh minden befektetett EUR után). SAVE Energiahatékonyságot eredményező szolgáltatások és kötelezettségek Az ESCO modellhez kapcsolódó megtakarítás-alapú beruházás-finanszírozás (EPC Energy Performance Contract) elterjedését segíti elő ismeretterjesztéssel, formaszerződések kidolgozásával, energetikai kkv klaszterek ESCO-ként történő bevonásával, ellátási garanciák kidolgozásával. Az energiaellátási lánc szereplői által kivitelezhető energiahatékonysági lépések eredményességének vizsgálata és terjesztése (pl. kereslet oldali vezérlés, kereslet-vezérelt okos mérés bevezetés, hulladékhő hasznosítás, stb.) ALTENER Villamos energia termelés megújuló energiaforrások hasznosításával Főleg a villamos energia hálózat megújuló energiaforrásból termelt energia befogadására való alkalmassá tételére fókuszál, nem-technológiai megoldások (szabályozások, együttműködések hálózati engedélyesekkel, társadalmi párbeszéd, engedélyeztetési eljárások egyszerűsítése, stb.) segítségével. Például erőmű létesítésével kapcsolatos kutatási, tervezés feladatok kapcsán lehet releváns. ALTENER Megújuló erőforrás alapú fűtés és hűtés Az Unió célja a megújulók arányának 65%-os növelése 2020-ig a fűtési és hűtési rendszerekben (bázis: 2010). Az akció a cél elérése érdekében kiemeli a távfűtőrendszerek korszerűsítésével összekapcsolt megújuló energia hasznosítás támogatásának szükségességét. Támogatja pl. lakótömbök megújuló energiaforrással biztosított fűtésének/hűtésének megvalósítását; a megújuló energiaforráson alapuló fűtés/hűtés lehetőségeinek a helyi önkormányzatok területi tervezési folyamataiba való integrálását; határon átnyúló regionális koncepciók kidolgozását. Kapcsolódó kutatások, mérések, tervezési és kivitelezési feladatok finanszírozásához javasolható. 134 Ezek a tevékenységek az FP7 program (2014-től: Horizon 2020) alá tartoznak. 297

298 ALTENER Bioenergia Bioenergia előállításával kapcsolatos stratégiák, együttműködések kialakítása a mezőgazdaság, élelmiszeripar és energiaipar között. Szilárd biomassza helyi termékláncainak kialakítása erdészetek és mezőgazdaság bevonásával, hatékony energiahasznosítási formák (pl. CHP) terjesztése a program villamos energia előállítást önmagában nem támogat. Mezőgazdasági hulladékok/melléktermékek, szennyvíz és élelmiszeripari hulladékok hasznosítása biogáz és biometán termelési céllal; alkalmazásuk CHP technológiák, hálózatra táplálás, vagy üzemanyagként történő hasznosítás kapcsán. ALTENER Megújuló energia fogyasztók Fogyasztók bevonása megújuló energiaforrások hasznosítását célzó projektekbe, befektetésekbe (pl. közösségi tulajdonban levő energiatermelő rendszerek, ehhez kapcsolódó banki eszközök, stb.). Együttműködési gyakorlatok kommunikálása. A partnerségbe bevonandók önkormányzatok, fogyasztói csoportok. STEER Energia-hatékony közlekedés Fenntartható városi közlekedési tervek kidolgozása, műszaki tanácsadás, képzések szervezése, városi logisztika hatékonyabbá tétele. Lakosság szemléletformálása a személygépkocsi használatának visszafogása érdekében, gyalogközlekedés, kerékpározás és tömegközlekedés népszerűsítésével. STEER Tiszta és energiatakarékos járművek Főleg a városi tömegközlekedés kapcsán támogatja a nem hagyományos üzemanyagú járművel (beleértve az elektromos járműveket is) elterjesztését. Standard IEE pályázatok (SAVE, ALTENER, STEER) jellemzői: Pályázók köre: Köz- vagy magánjog hatálya alatt működő szervezetek (így önkormányzatok is), nemzetközi szervezetek. Támogatható tevékenységek: Tapasztalatcsere a kedvezményezettek között energia megtakarítási lehetőségek és megújuló erőforrások bevonása kapcsán; jó megoldások beépítése közigazgatási döntéshozásba és vállalati működésbe; szemléletformálás. Támogatott tevékenységek például: tervezés, felmérések (pl. energia auditok), megvalósíthatósági tanulmány készítése, szakmai tanulmányutak, társadalmasítás, rendezvények szervezése, eszközbeszerzés, promóciós tevékenységek, stb. Támogatás mértéke: 75% ERFA Projektméret: EUR EUR (átlagos projektméret: EUR) Legalább három partner bevonása kötelező három különböző országból. Futamidő: maximum 36 hónap Elszámolás módja: féléves periódus alapú utófinanszírozás Aktuális kiírás: Az utolsó kiírás május 8-án zárult le. A program folytatása várható. 298

299 A negyedik területet az integrált kezdeményezések jelentik, amelyek feltételeik, eszközeik tekintetében némileg eltérnek a fent ismertetett három terület pályázataitól: INTEGRÁLT KEZDEMÉNYEZÉSEK - Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások használata épületekben Épületek energiahatékonyságának növelésére, a zéró-energiás épületek elterjedésének elősegítése fókuszál. Támogatja energia tanúsítványok kiállítását; épületek energiahatékonysági felújításához kapcsolódó vállalkozói együttműködések kialakítását, finanszírozási eszközök kidolgozását, a beruházás promócióját; építészek, gépészmérnökök, önkormányzati alkalmazottak, egyéb szakembereknek szervezett képzéseket, amelyek nem tartoznak a Build Up Skills kezdeményezés alá; közel zéró kibocsátású épületek kivitelezésében érintett piaci szereplők közti együttműködéseket. INTEGRÁLT KEZDEMÉNYEZÉSEK - Local energy leadership A Polgármesterek Szövetségéhez csatlakozott önkormányzatok által kidolgozott Fenntartható Energia Akciótervek (SEAP) integrálását támogatja a települések energia menedzsment rendszerébe annak érdekében, hogy a SEAP intézkedéseinek megvalósítása biztosított legyen. A pályázat lezárásáig meg kell valósítani a SEAP-ba foglalt intézkedéseket olyan módon, hogy azok mérhető energiafogyasztás csökkenést eredményezzenek, vagy növeljék az energiamixbe bevont megújuló energiaforrások arányát. A program támogatja a SEAP-ok megvalósításával kapcsolatos tapasztalatcserét is tapasztaltabb és kevesebb gyakorlattal rendelkező önkormányzatok között. A támogatott tevékenységek között szerepel így a szakember csere, interjúk szervezése, oktatások tartása. Tekintettel arra, hogy a SEAP-ok összeállításával kapcsolatos legjelentősebb nehézséget a megfelelő minőségű és mennyiségű adat összegyűjtése jelenti, a program támogatja az önkormányzatok, statisztikai hivatalok és az energetikai ipar szereplői (energiaszolgáltatók, hálózat üzemeltetők, ESCO-k, stb.) ez irányú együttműködését. A projektek végére más térségekben is alkalmazható együttműködési modelleket kell kidolgozni. Végül támogatás nyerhető az önkormányzatok központi beszerzései (pl. gépjármű flotta) kapcsán kidolgozandó fenntartható, környezettudatos szempontrendszer kialakításához. Integrált kezdeményezések - BUILD UP Skills A BUILD UP Skills program keretében 30 európai országban párhuzamosan, azonos tematika mentén futó projektek célja az energiahatékonyság és megújuló energia témakör beemelése az építőiparban dolgozó szakképzett munkaerő folyamatos (szak)képzési rendszerébe. A kezdeményezés lehetővé teszi 2020-ig szóló nemzeti útitervek kidolgozását, melyek átfogó képzési és tanúsítási rendszerek létrehozását, illetve a már meglévők fejlesztését kívánják elérni. A képzési és tanúsítási rendszereket a megújuló energia direktíva (2009/28/EC Direktíva 14. cikk 3. bekezdés) értelmében 2012 végéig minden tagországnak létre kell hoznia. Ehhez biztosít az EU támogatást ebben a programban. A projekt első, 18 hónapos fázisának célja a témában érdekelt felek országon belüli együttműködésének elősegítése, a képzési / tanúsítási rendszerek, valamint az EU 2020-as céljainak eléréséhez szükséges igények felmérése, valamint ennek megvalósításához szükséges intézkedési terv kidolgozása. 299

300 BUILD Up Skills Hungary projekt keretében az útiterv kidolgozását megelőzően sor került egy helyzetfeltáró tanulmány elkészítésére, amely a magyar épületenergia-hatékonysággal és megújuló energia használattal kapcsolatos képzési adottságokat és igényeket vizsgálja. A program második fordulója már a konkrét képzések beindításához nyújt pénzügyi forrásokat. Az alábbi táblázat a BUILD UP Skills 2. pillérére vonatkozó legfontosabb tudnivalókat tartalmazza: Pályázók köre: képzőintézmények az EU-tagállamai, az EGT országai, Horvátország és a Macedón Köztársaság területéről, minimum két független szervezetből álló konzorcium. Támogatható tevékenységek: képzési rendszerek, anyagok kidolgozása építőiparban dolgozók részére (az 1. pillérben kidolgozott útitervek alapján). Támogatás mértéke: 75% Önerő mértéke: Projektméret: nincs megkötés. Futamidő: max. 36 hónap. Elszámolás módja: több részletben, az ütemezés szabadon választható. Aktuális kiírás: november 28-i beadási határidő. INTEGRÁLT KEZDEMÉNYEZÉSEK Helyi energetikai beruházások mobilizálása (MLEI) Az IEE ELENA programcsomagba (ld. később) tartozó MLEI (Mobilising Local Energy Investment) eszköz célja, hogy elősegítse a Fenntarható Energia Akciótervekben foglalt intézkedések megvalósítását. Két alprogrammal rendelkezik: Az MLEI PDA (Project Development Assistance) energetikai beruházások előkészítési költségeinek (tervkészítés, engedélyeztetés, üzleti terv összeállítása, közbeszerzések lebonyolítása, stb.) támogatására szolgál. Igénybevételének feltétele, hogy az önkormányzat rendelkezzen Fenntartható Energia Akciótervvel, vagy hasonló tartalmú energia/klíma stratégiával ami Pécs esetében biztosított. Az előkészítési tevékenységeket követően a beruházást meg kell indítani, ellenkező esetben a pályázót visszafizetési kötelezettség terheli. A forrás főként kisebb önkormányzatok számára hasznos (szemben az IEE ELENA programmal, ami csak nagyprojekteket 135 támogat). A program az előkészületi költségek 75%-át finanszírozza, az önerő tehát 25%. További fontos kritérium, hogy a beruházás összértéke a támogatási összeg legalább 15-szöröse kell, hogy legyen (a program a beruházást nem finanszírozza); valamint hogy konvergencia régiókban így a Pécset magába foglaló Dél-Dunántúlon is legalább 3 millió EUR értékű beruházás valósuljon meg. Azonban több beruházási projekt összevonása is engedélyezett a minimális érték elérése érdekében. Partnerek bevonása más országokból nem elvárás, egy szervezet önállóan is nyújthat be pályázatot. Az előkészületi költségek támogatása az alábbi területeken végzett beruházások esetében támogatott: Energiahatékonysági beruházások és megújuló energiaforrások hasznosítása korábban épített épületekben; 135 Beruházási érték 50 millió EUR feletti. 300

301 Megújuló erőforrásokra alapozott távfűtő és távhűtő rendszerek kiépítése, vagy megújuló energiaforrások integrálása működő rendszerekbe, a távfűtő és hűtő rendszerek energiahatékonysági felújítása (eközben az ellátott épületek energiaigényét csökkenteni kell); Energiatakarékos közvilágítás; Tiszta 136 városi közlekedés. Pályázók köre: Önkormányzatok, önkormányzati társulások és egyéb szakértő és pénzügyi szervezetek. Támogatható tevékenységek: beruházások előkészítési költségeinek (tervkészítés, engedélyeztetés, üzleti terv összeállítása, közbeszerzések lebonyolítása, stb.) Támogatás mértéke: 75% ERFA Projektméret: A támogatott előkészületi költségek alsó és felső határa nincs meghatározva. Figyelembe kell azonban venni két szempontot: a beruházás értéke az előkészületi költségek minimum 15-szöröse kell, hogy legyen; valamint a beruházás értékének el kell érnie a 3 millió EUR-t. Futamidő: egyedi Elszámolás módja: egyedi Aktuális kiírás: Az utolsó kiírás május 8-án zárult le. A program folytatása várható. Az MLEI másik alprogramja a Sikeres finanszírozási megoldások elterjesztése (Replication of successful innovative financing schemes) nevet viseli. A SEAP-ok megvalósításához kidolgozott források többek között az energetikai beruházásokból származó megtakarítások/jövedelmek visszaforgatásából, magántőke bevonásából, harmadik feles finanszírozásból tevődnek össze. Az alkalmazott pénzügyi eszközök körébe tartoznak a kedvezményes kamatozású hitelek, garanciaalapok, energia beruházási alapok, Pay As You Save modellek. Ezeknek a megoldásoknak az elterjesztését támogatja a kiírás. A pályázati feltételek megegyeznek a standard IEE pályázati feltételek táblázatában foglaltakkal. ELENA programok Az ELENA 137 (European Local Energy Assistance) konstrukció szintén energetikai beruházások előkészületi költségeihez nyújt pénzügyi támogatást. Éves költségvetése 15 millió EUR. Az elszámolható tevékenységek közé tartoznak a megvalósíthatósági és piaci tanulmányok, beruházási programok, üzleti tervek, energiahasznosítási vizsgálatok, pályáztatási és szerződéskötési eljárások előkészítése és elkülönített keret a program megvalósításához felvett új munkaerő alkalmazására. Célja a szétszórtan megvalósuló kisebb projektek összevonása, banki finanszírozásra való alkalmasságuk biztosítása. Magukat a beruházásokat nem finanszírozza, azokhoz hitelek, ESCO-finanszírozás, illetve a Strukturális Alapok által támogatott pályázatok vehetők igénybe. Az ELENA előkészítési költségekhez támogatást az IEE MLEI PDA eszköznél bemutatott területek kapcsán nyújt (pl. épületállomány energiahatékonyságának növelése, közvilágítás, távhő rendszerek fejlesztése 136 Károsanyag kibocsátás szempontjából értendő. 137 ELENA-EIB 301

302 (kogeneráció), városi közlekedés fejlesztése). A támogatás igénybevételének ebben az esetben is feltétele a SEAP rendelkezésre állása. A jelentkezés a pályázati rendszerektől eltérő módon zajlik: Első lépésként érdeklődő levelet kell írni az címre, amelyben röviden be kell mutatni a tervezett beruházást, a technikai megoldást, az idő és költség tervet, valamint a problémát, amely miatt a projektre szükség van. A pozitív válasz után kezdhető meg a pályázati adatlapot kitöltése. Az oldalon elérhetőek a futó ELENA finanszírozások adatlapjai. Az ELENA-EIB programot egészíti ki az ELENA-KfW konstrukció, melyet az Európai Bizottság indított a német KfW csoporttal együttműködésben. Olyan középméretű befektetési projekteket támogat, amelyek értéke 50 millió eurónál kisebb, és amelyeknél lehetőség van karbon-finanszírozás bevonására. Igénybevételére a 28 EU tagország, Norvégia, Lichtenstein és Izland jogosult. A beruházási érték az ELENA szabályai szerint az előkészítési költség legalább húszszorosa kell, hogy legyen. Szintén a programhoz kapcsolódik az ELENA-CEB kezdeményezés, melyet az Európai Bizottság dolgozott ki az Európa Fejlesztési Bank tanácsával közösen. A program a szociális lakások energiahatékonyságát célzó befektetések fejlesztése érdekében nyújt szakmai tanácsadást. Szintén az 50 millió EUR-nál kisebb projekteket támogatja. Pályázók köre: Önkormányzatok, önkormányzati társulások és egyéb szakértő és pénzügyi szervezetek. Támogatható tevékenységek: beruházások előkészítési költségeinek (tervkészítés, engedélyeztetés, üzleti terv összeállítása, közbeszerzések lebonyolítása, stb.) Támogatás mértéke: 90% ERFA Projektméret: A támogatott előkészületi költségek alsó és felső határa nincs meghatározva. Figyelembe kell azonban venni két szempontot: a beruházás értéke az előkészületi költségek minimum 20-szorosa kell, hogy legyen; valamint a beruházás értékének el kell érnie az 50 millió EURt. Futamidő: Maximum 3 év Elszámolás módja: éves bázisú Aktuális kiírás: Finanszírozási igények folyamatosan benyújthatók, az eszköz jelenleg is rendelkezésre áll. CIP-EIP Sustainable Industry Low Carbon (SILC) scheme N03S02&specificProgram=EIP A SILC pályázati konstrukció a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) vállalkozási és innovációs programja keretében került meghirdetésre. A kezdeményezés célja az innováció támogatása bizonyos szektorokban, az ÜHG-kibocsátás csökkentése és a versenyképesség megtartása érdekében. A 302

303 SILC két lépcsőben kerül megvalósításra és 2013 között a SILC I konstrukció keretében olyan rövid futamidejű projektek részesülhetnek támogatásban, amelyek az ipari megvalósítás előtt demonstrációs programra már nem szorulnak. A SILC II kezdeményezés pedig a hosszabb távú projektek megvalósítására fókuszál majd a as időszakban. A pályázat keretében olyan szektor-specifikus vagy interszektorális ipari projektek részesülhetnek támogatásban, amelyek az EU-ETS rendszerbe tartozó üzemek üvegházhatású gáz emisszióját csökkentik. Az elbírálás során előnyben részesülnek azok a projektek, amelyek megvalósításából más üzemek vagy szektorok is profitálhatnak, nem egy speciális installáció céljaira fókuszálnak. A konstrukció keretében az alábbi országok szervezetei nyújthatnak be pályázatot: EU-tagállamok, EGT országai (Izland, Liechtenstein, Norvégia), tagállam-jelöltek (Horvátország, Macedón Köztársaság, Törökország), illetve megállapodás szerint: Albánia, Szerbia, Montenegró, Izrael. Partnerek bevonása más országokból engedélyezett, de nem vehető figyelembe az elszámolható költségek között. Pályázók köre: ipari szereplők legalább 2 partnerből álló konzorciuma (lehetőleg a köz- és magánszféra szervezeteivel partnerségben). Támogatható tevékenységek: az EU-ETS irányelv 1. mellékletében felsorolt tevékenységek, kivéve a villamosenergia-termelést Támogatás mértéke: maximum 75% Projektméret: a maximális támogatási összeg Futamidő: legfeljebb 36 hónap (jellemzően hónap) Elszámolás módja: a projektmérettől függően eltérő Aktuális kiírás: Az utolsó kör keretében a pályázatok befogadása június 13-án zárult. A SILC a as programozási ciklusban a 3 évet meghaladó futamidejű projekteket támogató SILC II konstrukcióval folytatódik. CIP program folytatása között: Programme for the Competitiveness of enterprises and SMEs (COSME) A következő programozási periódusban a CIP program a COSME nevet viseli majd, tervezett költségvetése 2.3 milliárd EUR. 138 A CIP program céljait követi, így segíteni kívánja a kkv-k finanszírozáshoz jutását, a vállalkozásalapításhoz kedvező környezet kialakítását, a vállalkozói kultúra fejlesztését, kkv-k versenyképességének növelését és külpiacra jutását. Ennek érdekében folytatódni fognak az EIP program kezdeményezései, a programmenedzsment egyszerűsítése mellett. Az elérhető programozási dokumentumok az új energetikai pályázati programok felépítéséről egyelőre nem rendelkeznek. A COSME programot a Bizottság január 1-én tervezi elindítani. Smart Cities Kezdeményezés 138 A között futó CIP program költségvetése 3,621 milliárd EUR volt. 303

304 A program az önkormányzatokat támogatja az elöregedő infrastruktúra, csökkenő adóbevételek és növekvő népességgel kapcsolatos problémák megoldásában, jobb életminőség biztosítása élrdekében. A fejlesztések alapjául az információs és kommunikációs technológiák által nyújtott új lehetőségek kiaknázását határozza meg. Az intelligens város, az IKT-t úgy használja, hogy a város infrastrukturális rendszerei és szolgáltatásai jobban kapcsolódnak egymáshoz, ezáltal hatékonyabbá válnak. A Smart Cities az Európai Bizottság SET-Plan (Strategic Energy Technologies) programja keretében valósul meg. A SET-Plan célja az energiatermelési és -használati technológiák átalakítása az EU 2020-ra és 2050-re kitűzött céljainak elérése érdekében. 139 Végrehajtásának támogatására létrejött a SETIS információs rendszer és megjenentek a prioritást élvező technológiákat ismertető ütemtervek. Ez év folyamán kerül meghatározásra, hogy a SET_Plan megvalósítása milyen módon integrálódhat a Horizon 2020 programba a as időszakban. A SET-Plant irányító bizottságnak tagja minden uniós tagállam, valamint Izland, Norvégia, Svájc és Törökország. A CO 2eq kibocsátáscsökkentést elősegítő, élen járó technológiák és innovációs eljárások, kutatások megismerését a SETIS rendszer segíti elő. A SETIS felelős a SET_plan végrehajtásának monitoringjáért is, valamint keretében készülnek el a technológiai ütemtervek, amelyek körébe tartozik a Smart Cities program is. 140 Az ütemterveket megvalósító pályázati programok a tagállamok, a Bizottság és ipari szereplők által közösen kerülnek kialakításra a jövőben. Az ütemtervek elérhetők a honlapon. A stratégia megvalósításához különösen a napenergiával, bioenergiával, villamosenergia hálózatokkal és a CCS technológiákkal kapcsolatos ütemtervek áttekintése javasolt: A SET-Plan keretében a Smart Cities korlátozott számban támogatja olyan városok és régiók technológiára összpontosító nagyobb projektjeit, amelyek a fenntartható energiafelhasználás és energiatermelés, valamint a mobilitás területén úttörő lépéseket tesznek. 139 Ld. Helyzetfelmérés fejezet, Uniós szabályozások bemutatása 140 A Smart Cities mellett az alábbi technológia ütemtervek tartoznak a SETIS alá: European Industrial Initiative (EII) on wind energy, EII on solar energy - Photovoltaic energy, EII on solar energy - Concentrating solar power, EII on bioenergy, EII on carbon capture and storage, EII on electricity grids, EII on sustainable nuclear energy. 304

305 Smart Cities ütemterv [Forrás: A Smart Cities célja, hogy a 2020-ra kitűzött energetikai és klímapolitikai célok elérésének elősegítése mellett tudatosítsa a polgárokban és vállalkozásokban, hogy életkörülményeik és gazdasági helyzetük jelentősen javítható energiahatékonysági beruházások révén. A kezdeményezés olyan településeket támogat majd, amelyek vállalják, hogy 2020-ra legalább 40%-kal 141 csökkentik ÜHG kibocsátásukat fenntartható energiatermelési és fogyasztási technikák segítségével. Ennek érdekében szervezeti innovációra, energiahatékonysági beruházásokra, alacsony károsanyag-kibocsátású technológiák bevezetésére, a kereslet és a kínálat intelligens rendszereken keresztüli optimalizálására van szükség. A program főként az épületek energiafogyasztására, helyi energiahálózatokra és a közlekedésre fókuszál. Megvalósítása során a CIVITAS, CONCERTO és IEE programok tapasztalataira épít majd, valamint figyelembe veszi a többi SET-Plan ütemterv ajánlásait. Mivel Pécs MJV június 25-én a MANERGY projekt keretében csatlakozott a Polgármesterek Szövetségéhez, fontos megjegyezni, hogy a Szövetség tagjai kiemelten kerülnek bevonásra a programba (bár a tervezési dokumentumok ennek pontos jelentését nem tisztázzák egyelőre). A kezdeményezés az energiatakarékos, alacsony kibocsátású technológiák piacának fellendítésére, az ÜHG kibocsátás 40%-os csökkentésére, valamint a helyi energia akciótervek intézkedéseinek elterjesztésére 141 Bázisév:

306 törekszik. Az önkormányzatoknak ezeket a céloknak az elérését elősegítő komplex terveket kell megvalósítaniuk, melyek az alábbi területekhez kapcsolódnak: Épületek: Zéró energia / nulla CO 2 kibocsátású új épületek építése 2015-től. Az önkormányzatok vállalhatják a tulajdonukban levő új épületek építése során a nulla CO 2 kibocsátás biztosítását ezt megelőzően is (pl től). Régi épületek felújítása energiahatékonysági céllal pl. innovatív szigetelési megoldások, nyílászárók és épületszerkezeti elemek alkalmazása. Energia hálózatok: Fűtés és hűtés kapcsán biomassza, napenergia, geotermikus technológiák alkalmazása. Hibrid fűtő-hűtő rendszerek kialakítása a fenti erőforrásokra alapozva, innovatív hőtárolási megoldásokkal. Magas hatékonyságú kogenerációs és trigenerációs technológiák alkalmazása. Villamos energia terén intelligens hálózatok kialakítása, elektromos járművek elterjesztése, energiatárolási megoldások, keresletvezérelt ellátás kialakítása, okos mérés bevezetése, épületinformatikai rendszerek, közvilágítás fejlesztése, megújuló (főként nap- és szélenergia) alapú villamos energia termelés. Közlekedés: alacsony CO 2 kibocsártású tömegközlekedési vagy személyközlekedési rendszer bevezetése, melynek keretében többek között innovatív jegyváltási módszerek, forgalomszervezés, utasinformálás, gyalogos és kerékpáros forgalomszervezés valósul meg. A fenti fejlesztések egy részére vállalkozó ambiciózus városok technikai segítségnyújtásban részesülhetnek, amely segíti őket a finanszírozási forrásokhoz (hitelek, kockázatmegosztási kölcsönök) való hozzájutáshoz. A komolyabb technológiai és szervezeti átalakításokat is vállaló pionír települések ezen felül a beruházások finanszírozásához is kaphatnak támogatást. A Smart Cities keretében, a Polgármesterek Szövetségével való szoros együttműködésben az alábbi akciók valósulnak meg: - Épületek: 100 új lakossági és 100 új nem lakossági zéróenergiás épület tesztelése különböző éghajlati viszonyok között; 5-10 épület-felújítási program tesztelése, melyek során a középületek minimum 50%-a felújításra kerül (a technológiák mellett finanszírozási modelleket is vizsgál). - Energia hálózatok: 5-10 demonstrációs projekt nagyméretű, megújuló energiaforrásokon alapuló (min. 50%) hűtési- és fűtési rendszerek kialakítása kapcsán; 5-10 demonstrációs projekt energiahatékony épületeknek megújuló energiára alapozott (min. 50%) fűtési- és hűtési rendszerekbe történő bevonás