MultiContact 'Exploring possibilities'

Átírás

1 HOSSZÚPÁLYI NAGYKÖZSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA ( ) A Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében beadott Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben címő pályázathoz (ROP /37) augusztus 14. MultiContact

2 Tartalom TARTALOM... 2 AJÁNLÁS HELYZETÉRTÉKELÉS A GLOBÁLIS FOGLALKOZTATÁSI KÖRNYEZET ÉRTÉKELKÉLÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI SZINT EMELÉSI TÖREKVÉSEI A Lisszaboni Stratégia: Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért Az Európai Kohéziós Politika ( ) Az Európai Unió Foglalkoztatáspolitikai törekvései Európai Foglalkoztatási Stratégia Európai eszközök a foglalkoztatás bıvítésének szolgálatában Területi Foglalkoztatási Megállapodások (Territorial Employment Pacts, TEP) MAGYARORSZÁGI KORMÁNYZATI TÖREKVÉSEK A FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSÉÉRT Magyarország foglalkoztatáspolitikai helyzetképe A magyar kormány hatályos foglalkoztatási célkitőzései Magyar fejlesztéspolitikai környezet bemutatása Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégia (NVT) AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI TÖREKVÉSEI Az Észak-alföldi régió Stratégai Programja ( ) DERECSKE-LÉTAVÉRTES KISTÉRSÉG SZEREPE A TELEPÜLÉSI FOGLAKOZTATÁSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁBAN HOSSZÚPÁLYI NAGYKÖZSÉG ALAPVETİ JELLEMZİI Elhelyezkedés, természetes és épített környezeti adottságok Demográfiai adatok Oktatási és szociális, kulturális ellátottság HOSSZÚPÁLYI FOGLAKOZTATÁSI HELYZETKÉPE A leggyakrabban elıforduló FEOR kategóriák Hosszúpályiban Az álláskeresık fıbb adatainak bemutatása Hosszúpályiban Vállalkozások HOSSZÚPÁLYI HELYZEÉRTÉKLÉSÉNEK ÖSSZEGZÉSE - SWOT ANALÍZIS KITÖRÉSI PONTOK SZOCIÁLIS ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEK LÉTESÍTÉSE Leírás és helyzetértékelés Operatív tevékenységek leírása szolgáltatások felsorolása Operatív tevékenységek leírása törvényi háttér, emberi erıforrás Hatás analízis Források felsorolása MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HASZNOSÍTÁSA Leírás és helyzetértékelés

3 Operatív tevékenységek leírása Operatív tevékenységek leírása tevékenységek és emberi erıforrás Hatás analízis Források felsorolása KLASZTEREK, HÁLÓZATOK LÉTREHOZÁSA Leírás és helyzetértékelés Operatív tevékenységek leírása klaszterek típusai Operatív tevékenységek leírása II. emberi erıforrások Hatás analízis Források felsorolása TURIZMUSFEJLESZTÉS Leírás és helyzetértékelés Operatív tevékenységek leírása Operatív tevékenységek leírása II Hatás analízis Források felsorolása ORVOSI MŐSZERGYÁRTÁS HOSSZÚPÁLYI Leírás és helyzetértékelés Operatív tevékenységek leírása Operatív tevékenységek leírása II Hatás analízis Források felsorolása FORRÁSOK ÁBRAJEGYZÉK TÁBLÁZATJEGYZÉK

4 Ajánlás Jelen kutatás és stratégia elsıdleges célja az, hogy javítsa egy magyarországi kistérség foglalkoztatási mutatóit. Jellemzı módon egy ilyen anyagban számoknak és azokból levont következtetések kuszának tőnı halmazának kell szerepelnie. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a következı oldalakon szereplı számok mögött egyéni sorsok, családok, gyermekek sorsának jobbulása húzódik meg. Egy jól meghatározott és megvalósított stratégia mindenkinek érdeke. Érdeke a megrendelı kistérségi társulásnak, mert egy ilyen közös fellépés erısítheti a ma még gyenge közösségi tudatot a térségen belül. Érdeke az önkormányzatoknak, mivel a polgármesterektıl és a helyi képviselıktıl azt várják el, hogy munkájukkal segítsék minden téren, még a foglalkoztatás terén is választóikat. Érdeke a térségben mőködı civil szervezeteknek, mivel az ilyen jellegő aktivitás csak olyan közegben tud valóban erıs lenni, ahol a helyben élık elégedettek sorsuk alakulásával és nem munka és jövedelem nélkül kell tengessék mindennapjaikat. Érdeke az elkészítésért felelıs MultiContact Consulting Kft.-nek is, mivel egy sikeres projekt alapjainak a lerakása tovább öregbíti hírnevünk és segíti, hogy újabb hasonló típusú munkánkat végezhessünk el Magyarországon. Végül, de nem utolsósorban, sıt legfıképpen érdeke a projekt a kistérségben élı embereknek. Sajnos napjainkban még rendkívül jelentıs hányaduk van munka nélkül, többségük már évekkel ezelıtt lemondott arról, hogy valaha is újra munkához jusson. Mások képzettségüknek, vágyaiknak nem megfelelı munkakörben kell dolgozzanak, gyakorta jóval kevesebbet keresve annál, ami elegendı lenne a nyugodt életvitelhez. A stratégiában megszólított partnerek szoros és elkötelezett együttmőködése garantálja a sikert. Kérem, forgassa ezt a stratégiát a kitőzött feladat nagyságrendjének megfelelı figyelemmel! Petı Gábor Ügyvezetı Igazgató 4

5 1. HELYZETÉRTÉKELÉS A következı oldalakon azon fejlesztési környezetet járjuk körbe, amelynek ismerete elengedhetetlenül szükséges a települési foglalkoztatási stratégia elkészítéséhez. A helyzetértékelés folyamán madártávlatból közelítünk, vázlatosan bemutatjuk a fontosabb világgazdasági folyamatokat. Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja, az európai egységes piac integráns része. Az Európai Unió közösségi politikái és szabályozási rendszere adja meg azt a tágan vett fejlesztési környezetet, amelyben el kell helyezünk a jelen települési foglakoztatási stratégiát is. Ebben a fejezetben foglalkozunk a hazai (országos, regionális, kistérségi) szabályozási, illetve fejlesztési irányvonalakkal és, hangsúlyosan, a település Hosszúpályi adottságainak és lehetıségeinek elemzésével A GLOBÁLIS FOGLALKOZTATÁSI KÖRNYEZET ÉRTÉKELKÉLÉSE A globális gazdaság az emelkedı olajárak és a természeti katasztrófák ellenére dinamikusan növekedett 2005-ben, a globális GDP növekedés 4,8% volt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által minden év ıszén kiadott Világgazdasági Kilátások (World Economic Outlook) szerint ez a bıvülés továbbra is folytatódni fog. 1 Gazdasági növekedés a világ legnagyobb gazdaságaiban és Magyarországon ( ) százalék ,6 4,1 3,4 3,5 3,2 2,6 2,8 2,7 2,2 1,6 2,3 1,8 1,2 1,5 1,7 1 1,1-0, év EU 25 EU 15 Németország Magyarország USA Japán 1. ábra Gazdasági növekedés a világ legnagyobb gazdaságaiban és Magyarországon ( ) Forrás: Eurostat 5

6 A gazdasági növekedés üteme az Európai Unió és a világ vezetı gazdaságait összevetve, arra enged következtetni, hogy az összeurópai GDP bıvülés dinamikája az elmúlt fél évtizedben 1-2 százalékkal elmaradt az Egyesült Államok és Japán hasonló adataitól. A feltörekvı ázsiai országok (Kína, India, Dél-kelet Ázsia) jelentıs kihívást és lehetıséget jelentenek a fejlett ipari országok számára. Az ázsiai alacsony bérköltségő munkaerıhöz való tıkeáramlás jelentıs mértékő gazdasági szerkezetátalakítást eredményez a legtöbb OECD tagországban. Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban évtizedek óta csökken a mezıgazdasági, illetve az ipari jellegő területeken foglalkoztatottak száma és emelkedik a szolgáltató szektor szerepe az ország gazdaságában. Foglalkoztatási ráta (15-64) a világ vezetı gazdaságaiban és Magyarországon ( ) A Lisszaboni 70%-os cél százalék EU 25 EU 15 Németország Magyarország USA Japán ország ábra Foglalkoztatási ráta (15-64) a világ vezetı gazdaságaiban és Magyarországon ( ) Forrás: Eurostat A dinamikus gazdasági fejlıdés mellett létrejövı egyidejő foglalkoztatottság-, és termelékenységnövekedés csak a rendkívül versenyképes országokra jellemzı. Az elmúlt idıszakban az egyik legsikeresebb ország e téren is az Egyesült Államok volt. A termelékenységi, foglalkoztatottsági mutatók szerint az USA-hoz és Japánhoz viszonyítva az EU egésze lemaradásban van. 1 A Nemzetközi Valutaalap jelentése: World Economic Outlook (2005) 6

7 1.2. AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI SZINT EMELÉSI TÖREKVÉSEI Az Európai Unió általános jellemzıi (2005) Terület (ezer km 2 ) Foglalkoztatottsági ráta 63,8% Népesség (millió fı) 456,8 Munkanélküliségi ráta 8,7% Munkanélküliségi ráta GDP (milliárd ) (25 év alattiak) 1. táblázat: Az Európai Unió általános jellemzıi (Forrás: Eurostat Yearbook 2005) 18,5% Az Európai Unió népességét tekintve Kína és India után a világ legnépesebb egységes gazdasági térsége. Az EU egészére számított nemzeti össztermék (GDP) közel megegyezik az Egyesült Államok hasonló mutatójával. A foglalkoztatás és a termelékenység szintje azonban évtizedek óta elmarad az USA és Japán eredményeitıl. Mivel a nemzeti össztermék növekedési üteme is lassult az 1. térkép: A 25 tagú Európai Unió és a tagjelölt államok (2006) Forrás: Európai Unió legfejlettebb tagállamaiban (átlagosan a 25 tagállamban alig egy százalékkal nı GDP), így földrészünk leszakadóban van a világ vezetı gazdaságaihoz képest. Az Európai Unió jelenleg legfontosabb kihívásának a versenyképesség növelését tartja, amelynek egyik legfontosabb pillére a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás bıvítése. A következıkben bemutatjuk az Európai Unió legfontosabb stratégiai fejlesztési dokumentumait, amelyek fontos iránymutatást jelentenek a tagállami és a helyi-regionális szereplık részére A Lisszaboni Stratégia: Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért A 2000 márciusában tartott lisszaboni csúcstalálkozón az Európai Unió tagállamainak vezetıi kormányfık és államfık megállapodtak az Európai Unió számára kidolgozott új stratégiai 7

8 célban, amely szerint az EU 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává kell tenni, mely képes a fenntartható gazdasági fejlıdésre több és jobb munkahelyet és szorosabb társadalmi összetartást biztosítva (az Európai Tanács lisszaboni ülését követı Elnökségi Konklúziók). A Lisszaboni Stratégiaként ismertté vált egyezmény keretében a következıkben felsorolt területeken van szükség cselekvésre: egységes, európai belsı piac bıvítése és elmélyítése (1), információs társadalom kialakítása (2), kutatás és fejlesztés szerepének növelése (3), oktatás minıségének javítása (4), strukturális gazdasági reformok véghezvitele (stabil valuta és a makroökonómiai politikák olyan együttese, amely a gazdasági növekedést és a fenntartható államháztartást egyaránt elısegíti (5). A lisszaboni stratégia egyik fontos eleme a munkahelyteremtés. Számszerősítve ez azt jelenti, hogy a döntéshozók 2005-ig az aktív népesség foglalkoztatási arányát 67%-ra, 2010-ig 70%ra kívánták emelni. A 2007-tıl 27 tagú Európai Unióban ez 24 millió új munkahely létrehozását teszi szükségessé 2010-ig! A stratégia végrehajtása elsısorban a tagállamok kormányainak kezében van, de számos terület (fıként a fejlesztéspolitika, információs társadalom kiépítése, munkahelyteremtés és oktatáspolitika) esetében a települési önkormányzatok is olyan kompetenciával rendelkeznek, amelyek hatással vannak a célkitőzések sikerére. Az Európai Unió intézményei, elsısorban a munkaerı-piac európai szintő stagnálása okán, 2005-ben elégedetlenségüket fejezték ki a lisszaboni stratégia megvalósulásának dinamikájával kapcsolatban. Öt évvel a reformprogram megindítása után az Európai Bizottság felülvizsgálta a megvalósult elırelépéseket azzal a nem titkolt céllal, hogy újabb lökést adjon az akcióterv megvalósításának. Az Európai Bizottság egy új kezdetet javasol a lisszaboni stratégiának, amelynek keretében az erıforrásokat két fı feladatra kívánja összpontosítani: erısebb és tartósabb növekedés megvalósítása, valamint több és jobb minıségő munkahely teremtése. Az európai munkaerı-piac megerısítése kapcsán A lisszaboni stratégia új kezdete növekedés és munkalehetıség címő dokumentumban az Európai Bizottság az alábbi elemeket hangsúlyozza: - még több ember bevonása a foglalkoztatásba és a szociális védelmi rendszerek korszerősítése - a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének, valamint a munkaerıpiac rugalmasságának javítása - az oktatás és a képességek javításával a befektetések növelése a humán erıforrások területén 8

9 Mit jelentenek ezek a gyakorlatban? A tagállamoknak és a szociális partnereknek komolyabb erıfeszítéseket kell tenniük a foglalkoztatás megszilárdítása érdekében. Különösen olyan tevékeny szociális és foglalkoztatási politikák alkalmazásával, amelyek segítik az állampolgárok munkaerı-piaci (re)integrációját. A döntéshozóknak javítaniuk kell a munkaerı és az üzleti vállalkozások alkalmazkodó-képességét, valamint a munkaerıpiac rugalmasságát annak érdekében, hogy Európa igazodni tudjon a piaci szerkezetváltásokhoz és változásokhoz. A regionális és helyi hatóságoknak pedig olyan projekteket kell kidolgozniuk, amelyek közelebb viszik az Európai Uniót a Lisszabonban meghatározott célkitőzéseihez. A strukturális alapok következı generációját (beleértve a vidékfejlesztéssel kapcsolatos alapokat) e szemlélet tükrében átalakították, s így az alapok célkeresztjében az áll, hogy azok helyi szinten hogyan tudnak hozzájárulni a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez Az Európai Kohéziós Politika ( ) Az európai kohéziós politikai egyszerre jelenti az elmaradott városok és régiók EU források segítségével történı modernizációját, felzárkóztatását és az összetartó társadalom megteremtését. A társadalmi kohézió a leszakadó rétegek, csoportok munkanélküliek, hátrányos helyzetőek, fogyatékkal élık esélyeinek és lehetıségeinek biztosítását, röviden társadalmi integrációjukat jelenti. Az Európai Bizottság komoly erıfeszítéseket tesz ezen célok megvalósításáért. Az EU kohéziós politikája két célterületet különít el a források hatékony felhasználása érdekében. Az elsı csoportba azok a régiók tartoznak, amelyekben az egy fıre jutó GDP nem éri el az EU átlagának 75%-át, ezek az úgy nevezett Konvergencia Régiók. Ebbe a csoportba 100 régió tartozik Európa szerte, amelyekben az EU lakosságának 35%-a él. Az Észak-alföldi régiót, a többi magyarországi régióhoz hasonlóan a Konvergencia Régiók közé sorolták. A másik csoport a Regionális Versenyképességi és Foglalkoztatási Régiók elnevezést kapta. Ide tartozik az összes az elızı csoportba nem sorolt régió. Közös jellemzıjük, hogy általában nem érik el a lisszaboni stratégiában kitőzött 70% foglalkoztatottsági szintet. A két csoport között két átmeneti (a Phasing in, és a Phasing out) csoportot is találunk. E két úgy nevezett átmeneti csoport arra, szolgál, hogy az egyik támogatási csoportból a másikba való átkerülés ne járjon az adott régióban gazdasági visszaeséssel. A magyar régiók közül a Központi Régió a Phasing in térségek közé tartozik, azaz 2013-ig jogosult a Konvergencia Régiók számára fenntartott támogatásokra is. Az európai kohéziós politika kiemelten kezeli a Kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységeket. 9

10 10 MultiContact A K+F tevékenységek esetében különösen fontos az erıforrások koncentrációja, emiatt nem szabad elaprózni ezeket a forrásokat. A Negyedik Kohéziós Jelentés szerint jelenleg az EU K+F tevékenységeinek fele 35 régióban koncentrálódik és számos olyan régió van, ahol nincsen K+F tevékenység. A lisszaboni folyamatban meghatározottak szerint az információs és kommunikációs technológiákhoz (ICT) való hozzáférés kulcsfontosságú az európai tudásgazdaság megteremtése érdekében. Az EU átlag szerint 2005-ben minden második európai háztartásban volt internetet, azonban ez mind tagállami, mind regionális szinten jelentıs szóródást mutat. A Konvergencia Régiókban kevesebb, mint 30% az internet penetráció. Összeurópai szinten is jelentıs a különbség mutatkozik e területen a városi és a vidéki térségek között. A 2007 és 2013 közötti idıszakban az európai kohéziós források 51,3%a az új tagállamokban kerül majd felhasználásra. Az Európai Strukturális Alapok forrásaihoz továbbra is a tagállamok által, a Bizottsággal egyeztetett Nemzeti Stratégiai Referenciakeretben (a Nemzeti Fejlesztési Terv, új elnevezése) rögzített feltételekkel lehet hozzájutni. A magyar fejlesztési tervekrıl emiatt a következı fejezetben írunk részletesen. Az új kohéziós politika új stratégiai irányvonalakat jelölt ki az EU és tagállamok számra. Lássuk, melyek azok a horizontális célok, amelyek áthatják az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), Európai Mezıgazdasági és Orientációs Alap (EMOGA), a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) és a Kohéziós Alap egészét. Az Európai Unió: - legyen vonzó a befektetések és a tıke számára, és tegye lehetıvé a gyors munkahelyteremtést - magas növekedéső, versenyképes és innovatív térséggé váljon - legyen a teljes foglalkoztatottság és a magas termelékenység területe, több és jobb életminıséget kínáló állással. - biztosítson magas szintő, hatékony közszolgáltatokat a vállalkozások és a lakosság számára, helyi, regionális és tagállami és európai szinten egyaránt Bár, mint korábban jeleztük, a kohéziós források túlnyomó részben a tagállamok így esetünkben a magyar kormányzat programjain keresztül hívhatók le, azonban számos közvetlenül elérhetı forrás és intézmény áll rendelkezésre a helyi szereplık számára is. - JASPERS (Közös segítségnyújtás az európai régiók projektjei számára). A kezdeményezés összefogja az európai finanszírozási szereplıket (Bizottság, Európai Befektetési Bank [EIB], és az Európai Beruházási és Újjáépítési Bank [EBRD]) a regionális környezetvédelmi és közlekedési projektek elıkészítése te-

11 rén. A Kohéziós Alap projektjeinek jobb elıkészítését várják ettıl a programtól. Fıként regionális szinten várható jelentıs hatása. - JEREMIE (Közös európai források a mikro-, a kis- és a középvállalkozások számára). A kezdeményezés a mikro-m kis-, és középvállalkozások támogatását tőzte ki célul. Az Európai Befektetési Alap (EIF) segítségével a kohéziós forrásokhoz való hozzáférést kívánja a Bizottság elısegíteni. Az Európai Unió számos további úgy nevezett Közösségi Kezdeményezést indított el, amelyek egy-egy részterületen innovatív megoldásokat kidolgozó programokat és projekteket tartalmaznak. Foglalkoztatás politikai szempontból fontos kiemelni az EQUAL és a LEADER+ programokat, amelyeket, mivel van tagállami stratégia a végrehajtásukra, a hazai viszonyok bemutatásakor részletezünk. A továbbiakban az európai kohéziós politikához szorosan illeszkedı európai foglalkoztatáspolitikai célokat, terveket, programokat mutatjuk be Az Európai Unió Foglalkoztatáspolitikai törekvései Az egységes piac megteremtése és a Gazdasági és Pénzügyi Unió azaz az euró bevezetése érdekében tett lépések az 1990-es évek közepén ráirányították a figyelmet arra, hogy a foglalkoztatáspolitika már nem csak a tagállamok kizárólagos területe. Az 1997-ben aláírt Amszterdami Szerzıdésben a tagállamok megegyeztek abban, hogy nemzeti stratégiáikat koordinálják a foglalkoztatás területén. E szerzıdés alapján kapott az Európai Bizottság felhatalmazást arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse a foglalkoztatás helyzetét az Európai Unióban. A monitoring eredményét a Bizottság minden évben közzé teszi Jelentés az európai foglalkoztatás helyzetérıl címmel. Az Amszterdami Szerzıdés 1997-es aláírásával került elıször az EU napirendjére hangsúlyosan a foglalkoztatás kérdése. Az 1990-es években a munkanélküliség folyamatosan emelkedett a tagállamokban, az állampolgárok ebben az idıszakban a kérdés megoldását részben az EU intézményeitıl várták. Az Európai Bizottság javaslatára a Tanács 1998 decemberében fogadta el az elsı foglalkoztatáspolitikai irányvonalakat, amelyet az Európai Foglalkoztatási Stratégia megalkotása és az ezzel összhangban lévı nemzeti foglalkoztatási tervek kidolgozásának ösztönzése követett. 11

12 Európai Foglalkoztatási Stratégia A szakképzett és alkalmazkodni képes munkaerı és a gazdasági változásokhoz igazodó munkaerıpiac biztosítása érdekében a tagállamok és az Európai Unió összehangolt foglalkoztatási stratégiát alakított ki, amelynek legfıbb célja a teljes foglalkoztatás megteremtése, hozzájárulva a tudásalapú gazdaság versenyképességének javításához, a társadalmi kohézió erısítéséhez, a fenntartható fejlıdés biztosításához. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) lényegében az EU tagállamok foglalkoztatáspolitikájának koordinációs alapját jelenti. Az európai munkaerı-piac élénkítését célzó szakpolitika elveit és eszközeit folyamatosan felülvizsgálják. A jelenleg érvényes EFS a 2005 és 2008 közötti idıszakra vonatkozik. Az EU tagállamainak összehangolt és közös cselekvése ezidıtájt az alábbi tevékenységekben jelentik meg: A) Foglalkoztatási Iránymutatások (Integrated Employment Guidelines) Az EFS egyik új eleme a lokális kezdeményezések támogatása. A helyi politikában is érvényesítendı iránymutatások közül a legfontosabbak: - befogadó munkaerı-piac biztosítása, a munkavállalás vonzóvá és kifizetıdıvé tétele az álláskeresık köztük a hátrányos helyzetőek és az inaktívak számára (19. iránymutatás). - humán erıforrás terén tett befektetések (oktatás, képzés) javítása (23. iránymutatás). - oktatási és képzési rendszereknek az új munkahelyi körülményekre figyelemmel történı kiigazítása (24. iránymutatás). B) Nemzeti akciótervek (National Reform Programmes) Minden tagállamnak évente nemzeti akciótervet kell készítenie, amelyben rögzítésre kerül, hogy a közösségi irányok miként valósulnak meg a gyakorlatban. C) Közös jelentés a foglalkoztatás helyzetérıl (Joint Employment Report) és Európai éves jelentés (EU Annual Progress Report) Az Európai Bizottság és az Európai Tanács közösen vizsgálja meg az egyes akcióterveket, amelyek alapján jelentést készít. A jelentések alapján készülnek a következı évek foglalkoztatáspolitikai irányvonalai. 12

13 D) Ajánlások (Recommendations) MultiContact Az Európai Tanács országonként speciális ajánlásokat fogalmaz meg a foglalkoztatáspolitika területén Európai eszközök a foglalkoztatás bıvítésének szolgálatában A eszközök közül az egyik legfontosabb az Európai Strukturális Alapok közé tartozó Európa Szociális Alap (ESZA). Az ESZA célja: a foglalkoztatás bıvítésének elısegítése a foglalkoztathatóság, a vállalkozói szellem és az esélyegyenlıség támogatásával, valamint a humán erıforrásokba történı befektetéssel, képzéssel. Az ESZA forrásaihoz, az elsı nemzeti fejlesztési tervhez hasonlóan a második nemzeti fejlesztési terv (Nemzeti Stratégiai Referencia Keret) operatív programjai alapján juthatnak hozzá majd a magyarországi kedvezményezettek. A Lisszaboni Stratégia alapján azonban szinte az összes kohéziós forrást a foglalkoztatás bıvítésének szolgálatában kell felhasználnia a tagállamoknak Területi Foglalkoztatási Megállapodások (Territorial Employment Pacts, TEP) A Derecske-Létavértes kistérségben a szereplık számára követendı mintaként elsısorban azon törekvések merülnek fel, amelyek a Területi Foglalkoztatási Megállapodások (Territorial Employment Pacts, TEP) vagy Területi Foglalkoztatási Partnerség, illetve Területi Foglalkoztatási Paktum néven ismertek. Az 1990-es évek elején útjára indított TEP-ek keretében az állampolgárokhoz legközelebbi szinten jön létre az együttmőködés, az önkormányzatok és a helyi szociális partnerek (vállalkozások és munkavállalók képviselıi/szervezetei) között. A TEP-ek lényegében helyi beavatkozások során megvalósuló projektekkel növelik az adott térségben a foglalkoztatottságot. A tagállamokkal együttmőködve a Bizottság kilencven ilyen megállapodást indított útjára. Az együttmőködések kulcseleme az, hogy helyi szinten foglalkoztatási stratégia kialakítására kerüljön sor. A foglalkoztatási paktum definíciója szerint egy koordinált eljárás, amelynek célja a munkahelyteremtés, a munkahelymegırzés elısegítése és a munkanélküliség visszaszorítása. A paktumot a helyi igényeknek és problémáknak megfelelıen tényleges tartalommal az együttmőködı partnerek töltik meg. A foglalkoztatási paktum formálisan dokumentum, amelyet a térségi szereplık aláírásukkal legitimálnak. A megállapodás kiterjed a közös célokra, a tevékenységek célcsoportjainak megnevezésére és rögzíti az együttmőködés szervezeti kereteit. Nem utolsó sorban a paktum tartalmazza a tevékenységek megvalósításához szükséges forrá- 13

14 sok felsorolását is. A területi foglalkoztatási megállapodások a helyi szereplık aktív és közös munkájára építenek, abból az alapfeltételezésbıl kiindulva, hogy ık képesek leginkább hozzájárulni a helyi gazdaság és foglalkoztatás fenntartható, hatékony fejlesztéséhez.. 14

15 1.3. MAGYARORSZÁGI KORMÁNYZATI TÖREKVÉSEK A FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSÉÉRT Magyarország általános jellemzıi (2005) Terület (ezer km 2 ) 93,030 Foglalkoztatottsági ráta 56,9% Népesség (millió fı) 10,09 Munkanélküliségi ráta 7,2% GDP (milliárd ) 87,9 Munkanélküliségi ráta (25 év alattiak) 19,4% 2. táblázat: Magyarország általános jellemzıi (Forrás: Eurostat Yearbook 2005) Magyarország foglalkoztatáspolitikai helyzetképe Magyarországon a rendszerváltást megelızıen a tervgazdaság a mesterséges eszközökkel fenntartott teljes foglalkoztatottságra épült. Az 1990-es években megtörtént a gazdasági szerkezet átalakítása, lezajlott a privatizáció és kialakult a magántulajdonra épülı piacgazdaság. A szerkezetváltás, és a keleti piacok elvesztése miatt újra megjelent és tömegessé vált a munkanélküliség hazánkban. A gazdasági rendszerváltás jelentıs áldozatokkal járt, a nemzeti össztermék csak az ezredfordulót követıen haladta meg az 1988-as szintet. A gazdaság az 1990-es évek közepe óta növekedési pályán van, azonban hátrányos helyzető térségekben ez kevéssé érezteti a hatását. A rendszerváltás okozta változások a mai napig éreztetik hatásukat, amelyet a következı táblázatban szemléltetünk, bemutatva a hazai munkaerı-piac 2000 és 2005 közötti legfontosabb jellemzıit: Magyarország munkaerı-piaci adatai Év Foglalkoztatottak száma (ezer fı) Munkanélküliek száma (ezer fı) Gazdaságilag aktívak száma (ezer fı) Gazdaságilag inaktívak száma (ezer fı) 3 856, , , , , ,5 263,7 234,1 238,8 244,5 252,9 303, , , , , , , , , , , , ,1 Foglalkoztatási arány (%) 49,6 49,8 49,9 50,6 50,5 50,5 Munkanélküliségi ráta (%) 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 Aktivitási arány (%) 53,0 52,8 52,9 53,8 53,8 54,5 3. táblázat Magyarország munkaerı-piaci adatai Forrás:Munkaerı-piaci jellemzık a 2005/IV. negyedévben, Központi Statisztikai Hivatal 15

16 A táblázat adatain jól látható, hogy a magyar munkaerı-piacot leíró adatok tendenciájukat tekintve változatlanok. Az elmúlt másfél évtizedben alkalmazott foglalkoztatáspolitikai intézkedések ellenére nem történt áttörés a foglalkoztatottak számának növelésében, illetve a gazdaságilag inaktívak arányának csökkentésében (lásd: 3. táblázat). A magyar foglalkoztatáspolitika legnagyobb kihívása, hogy alacsony a foglalkoztatás mértéke. (lásd. 3 ábra) Gazdasági aktivitás a M agyarországon (2005) Eltartott népesség száma Foglalkoztatottak száma Munkanélküliek száma ábra Gazdasági aktivitás Magyarországon (fı) (2005) Forrás: Munkaerı-piaci jellemzık a 2005/IV. negyedévben, Központi Statisztikai Hivatal A 3. ábrán jól látható, hogy jelenleg az össznépesség 38%-nak (foglalkoztatottak száma) van bejelentett munkából származó jövedelme. A lakosság 42%-a (eltartott népesség száma) kisebb részben keresıképtelen gyermek, nagyobb részben járulékokból (például: öregségi, betegségi, gyermekgondozással összefüggı, szociális jutatás) vagy tartósan munkanélküli, illetve szabályozatlan, bejelentetlen és idényjellegő fekete munkából tartja fenn magát és családját. Az eltartott népesség legnagyobb csoportját a nyugdíjban vagy nyugdíjszerő járadékban (például rokkantsági ellátás) részesülık jelentik, már a 2001-es Népszámlálás is azt mutatta, hogy a lakosság 30,3%-a jogosult ilyen jellegő ellátásra. Az eltartottak másik jellegzetes csoportja a 14 év alatti és/vagy iskolarendszerő képzésben részt vevı gyermekek, fiatalok korosztálya. E két csoport kiemelése a foglalkoztatás szempontjából azért lényeges, mert a gyermekek és 16

17 fiatalok (29 év) száma az utóbbi években drasztikusan csökkent az idısebb népesség arányaihoz képest ben lényegében azonos volt a 0-14 évesek és a 65 évesek és idısebbek száma. Míg a várható élettartamnak az utóbbi évtizedekben bekövetkezett meghosszabbodása önmagában örvendetes jelenség, az idısek hányadának jelentıs növekedése a munkaképes korúak részarányához képest jelentıs gazdasági-társadalmi következményekkel jár A magyar kormány hatályos foglalkoztatási célkitőzései 2001-ben a magyar kormány az Európai Bizottsággal együtt elkészítette A magyar foglalkoztatás- és munkaerı-piaci politika középtávú prioritásainak közös értékelése címő dokumentumot. A dokumentum kijelölte a magyar foglalkoztatáspolitika céljait, és meghatározta az azok eléréshez szükséges lépéseket az alábbi prioritások mentén: - a foglalkoztatás bıvítése (a teljes foglalkoztatottság céljával), - a munkanélküliség csökkentése, - rugalmasabb munkaerıpiac kialakítása, - humánerıforrás-fejlesztés, - a foglalkoztatáspolitika intézményi és jogi feltételeinek megerısítése. A röviden Közös Foglalkoztatáspolitikai Értékelés -nek nevezett dokumentumban megfogalmazott prioritások konkretizálása és megvalósítása érdekében a mindenkori kormányok úgynevezett Nemzeti akcióprogramokat fogalmaznak meg, amelyek egy megadott idıszakra vonatkoznak. A jelenleg érvényben lévı kormányzati program a Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért címet viseli. Az akcióterv kiemelt céljai között szerepel a foglalkoztatottság növelése, a nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondható foglalkoztatási ráta javulása. A foglalkoztatás tekintetében 2005-ben a következı számszerősített célkitőzéseket határozta meg a kormány: 2 Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért