BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA. c. könyvéhez

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA. c. könyvéhez"

Átírás

1 Farkas Beáta Pelle Anita Somosi Sarolta Várnay Ernő: KIEGÉSZÍTÉS 1 Farkas Beáta Várnay Ernő BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA c. könyvéhez Szeged, július 1 A kiegészítés fejezetszámozása a Bevezetés az Európai Unió tanulmányozásába c. könyv számozásához igazodik, ezért nem folyamatos.

2 I. TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS 1. Út az Európai Közösségekhez 1.1. Történelmi előzmények Az Európa Tanácsnak jelenleg 46 tagja van. 3. Az Európai Közösségektől az Európai Unióig A lisszaboni stratégiától a 27 tagú Európai Unióig Az ezredfordulón az Unió egy folyamatot indított el az integráció jövője és dinamizálása érdekében, a lisszaboni stratégiát. A világgazdaságban Kína és India erősödésével a verseny tovább éleződött, miközben az Unió versenyképessége elmaradt az USA-tól, az európai jóléti rendszerek, az európai társadalmi modell fenntartása veszélybe került. Ebben a helyzetben az Európai Tanács márciusi lisszaboni ülésén egy évtizedes stratégiát határozott el. Ennek értelmében 2010-re az Unió a világ legversenyképesebb, legdinamikusabb tudásalapú társadalma lenne, amely fenntartható gazdasági növekedésre képes, több és jobb munkahellyel és nagyobb társadalmi kohézióval. A következő években bővítették és helyenként számszerűsítették a célkitűzéseket. Ezekből a legfontosabbak: - Biztosítani kell az évi átlagos 3 százalékos gazdasági növekedést, amely 20 millió munkahely létesítését teszi lehetővé 2010-ig. - A versenyképesség javítása érdekében liberalizálni kell a telekommunikációt és a közszolgáltatásokat, a közlekedést és a szállítást, vállalkozóbarát környezetet kell létrehozni, különösen a kis- és középvállalkozások számára. - A kutatás-fejlesztés erősítésének céljai között számszerűen is megfogalmazták, hogy a K+F-re fordított kiadások EU átlagban érjék el 2010-re a GDP 3 százalékát. - A foglalkoztatás bővítése azt jelenti, hogy 2010-re a foglalkoztatási ráta érje el a 70 százalékot, a nők esetében a 60 százalékot, az idősebb dolgozókéban pedig az 50 százalékot. - Modernizálni kell a szociális védelem rendszerét. - A fenntartható növekedés és a környezet védelmének céljai közé tartoznak többek között az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 8 százalékos csökkentése 2010-re, illetve az elektromos áram 22 százalékának megújuló energiaforrásokból történő előállítása ugyancsak 2010-re. A célok megvalósítására úgynevezett nyitott koordinációs mechanizmust alkalmaznak, ami a tagállamok közvetlen együttműködését jelenti. Ennek keretében megismerik egymás legjobb gyakorlatát, indikátorokat, mérőszámokat határoznak meg, amelyekkel az egyes célok teljesítését mérni tudják a tagállamokban. A lisszaboni stratégia meghirdetésétől kezdve a célok realitását súlyos kritikával illették, maga az Unió is elemzéseket végeztetett az André Sapir, majd a Wim Kok vezette bizottsággal. Eltérő mértékben ugyan, de mindkét bizottság jelentése komoly nehézségekre mutatott rá. Az Unió az Európai Tanács március án tartott brüsszeli ülésén a Bizottság félidei felülvizsgálata alapján mégis a lisszaboni stratégia folytatása mellett döntött. A világgazdasági versenykényszer miatt az Unió nem mondhat le arról, hogy erőfeszítéseket tegyen pozíciója javítására. Az Európai Bizottság a közötti időszakra integrált

3 iránymutatásokat fogadott el, amelyeket figyelembe véve az egyes tagállamoknak nemzeti reformterveket kellett készíteni, és ezek megvalósításáról minden évben jelentést benyújtani. A lisszaboni folyamatnak ennek ellenére súlyos gyöngéi maradtak. Az Uniónak nincs eszköze a nemzeti reformtervek megvalósításának számonkérésére, és a célrendszer túlságosan szerteágazó, amelyet ma már 27 nagyon különböző fejlettségű tagállamnak kellene követnie. Az Európai Unió másik nagy vállalkozása ebben az időszakban egy úgynevezett alkotmányos szerződés kidolgozása volt, amellyel elő akarta segíteni a demokratikus döntéshozatalt, az irányítás egyszerűsítését, korszerűsítését. A 2001-ben a belgiumi Laekenben az Európai Unió akkori 15 tagállamának állam- és kormányfői úgy határoztak, hogy összehívják az Európai Konventet azzal a feladattal, hogy készítse el a már létező európai szerződések módosítását. Az Európai Konvent Valéry Giscard d Estaing elnöklete alatt 2002 februárjában kezdte meg munkáját 105 taggal, akik a tagállamok és a tagjelölt országok kormányait, e tagállamok nemzeti parlamentjeit, az Európai Parlamentet és a Bizottságot képviselték június-júliusában az Európai Konvent konszenzussal elfogadta egy Európai Alkotmány tervezetét. Ezt a tervezetet az akkori és a majdani tagállamok kormányküldötteiből álló Kormányközi Konferencia elé bocsátották, ahol az állam- és kormányfők június 18-án megállapodásra jutottak. Az Európai Alkotmányt a 25 tagállam állam- és kormányfői október 29-én írták alá Rómában. Az Európai Alkotmány 4 részből áll. Az első az Európai Unió értékeit, célkitűzéseit, hatásköreit, döntéshozatali eljárásait és intézményeit határozza meg. Emellett ez a rész tesz említést az Unió jelképeiről, az uniós polgárságról, a demokratikus életről, illetve a pénzügyekről. A második rész újratárgyalja az Európai Unió Alapjogi Chartáját. A harmadik rész ismerteti az Európai Unió politikáit, bel- és külpolitikai tevékenységeit, valamint működését. A negyedik rész tartalmazza az általános és záró rendelkezéseket, köztük az alkotmányos szerződés elfogadásának és módosításának eljárásait. A szerződést a hatályba lépéséhez az államoknak ratifikálniuk kellett, ami egyes országokban a parlamenti elfogadást, más országokban sikeres népszavazást követelt meg. Nagy megrázkódtatást váltott ki, hogy a francia és a holland népszavazás 2005 májusában, illetve júniusában elvetette az alkotmányos szerződést. Hiába fogadta el a tagállamok többségének parlamentje, egy sor népszavazást elhalasztottak. Az alkotmányos szerződés jövője ezzel megpecsételődött. Sikerként könyvelhette el viszont az Unió, hogy május 1-jével nyolc közép- és kelet-európai ország, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia, valamint két földközi-tengeri szigetország, Ciprus és Málta lépett a tagok sorába január 1-jével folytatódott a bővülés Bulgária és Románia csatlakozásával. Tagjelöltek még Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Törökország. Utóbbi tagsága a kulturális, vallási különbözőség, az emberi jogok tiszteletben tartásának problémái miatt sok kérdést vet fel, és a meglehetősen bizonytalan jövőbe tolódott. A Lisszaboni Szerződés Az alkotmányszerződés kudarca nagy tehertételként nehezedett az EU-ra. Ennek hatására az Európai Tanács 2006 júniusában felkérte a német elnökséget, hogy készítsen jelentést a következő lépésekről. Ez a jelentés és nem utolsó sorban Angela Merkel német kancellár diplomáciai teljesítménye - lehetővé tette az Európai Tanács számára, hogy június i ülésen megállapodjon egy kormányközi konferencia egy olyan reformszerződés elkészítése céljából való összehívásáról, amely a kibővített Unió érdekében módosítja a jelenlegi szerződéseket.

4 Az állam- és kormányfők, miután megállapodtak az egyes kérdésekkel kapcsolatban felmerült véleménykülönbségeket illetően, végül a október i lisszaboni csúcstalálkozón pontot tettek az Európai Unió intézményeiről szóló, hat éve folyó vitasorozat végére. A reformszerződés középpontjában az uniós modernizáció és reform szükségességének kérdése áll. Legfontosabb célkitűzése, hogy: az EU demokratikusabb szerveződéssé váljon, amely az európai polgárok elvárásainak megfelelően részvételen alapul, elszámoltatható, nyitott és átlátható az EU hatékonyabb szerveződéssé váljon, amely képes választ adni a napjainkban globálisan például az éghajlatváltozással, a biztonsággal és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban jelentkező kihívásokra. A kompromisszumokon alapuló új reformszerződés egy kisebb változtatást kivéve megtartja az alkotmányban szereplő intézményi reformokat, egységes jogi személyiséget biztosít az uniónak, növeli a nemzeti parlamentek az uniós jogalkotásba való beleszólását, nyilatkozatban rögzíti az európai jog a nemzeti joggal szembeni elsőbbségét, és majd 50 területen felszámolja a tagállamok vétójogát. Ugyanakkor a szerződés 2014-ig érvényben tartja a jelenlegi szavazati rendszert, és közvetlenül nem tartalmazza az Alapjogi Chartát. A megállapodás számos kimaradási lehetőséget és kivételt engedélyez az egyes tagállamoknak, s meghiúsult az alapdokumentum egyszerűsítésének célja is. A tagállamok minden olyan elemet kivettek a szövegből, amely az EU-t, mint szuperállapot tüntetné fel, így kikerültek a dokumentumból a szimbólumok, a külügyminiszter - igaz ennek csak az elnevezése változott - és a szerződés elnevezése reformszerződésre változott. Az új szerződésnek köszönhetően az Unió hatékonyabban tudja majd ellátni az energiaügy, a fenntartható fejlődés, a határokon átnyúló bűnözés és a bevándorlás terén adódó feladatokat. A reformszerződés úgy rendelkezik, hogy az Unió és a tagállamok a szolidaritás szellemében közösen lépjenek fel, ha az egyik tagországot terrortámadás éri, illetve természeti csapás vagy ember által okozott katasztrófa sújtja. A dokumentum az energiaügyek területén gyakorolt közösségvállalás fontosságát is hangsúlyozza. Az intézményi reformok továbbá egységes nemzetközi fellépést biztosítanak a Közösség számára. Az Európai Unióhoz csatlakozott tagállamok egyéni döntésétől függ, hogy a Közösségen belül kívánnak-e maradni. A Lisszaboni Szerződés tartalmaz egy ún. önkéntes kilépési záradékot, amely kimondja, hogy a tagországok bármikor szabadon kiléphetnek az Unióból. Mindezek ellenére, míg az alkotmány az összes eddigi szerződést váltotta volna fel, ez a 250 oldalas reformszerződés csak egy újabb lesz a régiek sorában. A szerződés végleges szövegét az Európai Tanács október i lisszaboni ülésén fogadta el, a tagállamok pedig december 13-án írták alá. Az aláírást követően mind a 27 uniós tagállamban megindul a ratifikációs folyamat. Hazánk elsőként fogadta el a Lisszaboni Szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. Az alkotmánnyal ellentétben az EU vezetői jelezték, nem kívánják népszavazásra bocsátani a reformszerződést, nehogy ismét leszavazzák azt - kivéve Írországot, ahol alkotmányos kötelezettség miatt tartottak referendumot. Itt viszont leszavazták a szerződést, emiatt az EU reformjának jövője ismét bizonytalanná vált.

5 II. AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁSAI, JOGRENDJE 1. Az Európai Unió intézményrendszere 1.1. A Bizottság A január 1-jei román és bulgár csatlakozással két új biztos kapott helyet a Bizottságban, így számuk most eléri a 27 főt. Jelenleg a következő Főigazgatóságok vannak, s rövidített megjelölésük a következő: - Adóügy és vámunió (Taxation and Customs Union, Fiscalité et union douaniere TAXUD) - Belső piac és szolgáltatás (Internal Market, Marché intérieur MARKT) - Egészség- és fogyasztóvédelem (Health and Consumer Policy, Santé et protection des consommateurs SANCO) - Foglalkoztatás, szociális ügyek és esélyegyenlőség (Employment and Social Affairs, Emploi et affaires sociales EMPL) - Gazdasági és pénzügyek (Economics and Financial Affairs, Affaire économiques et financières ECFIN) - Halászat és tengeri ügyek (Fisheries, Pêche FISH) - Igazságügy, szabadság és biztonság (Justice and Home Affairs, Justice et affaires intérieures JAI) - Információs társadalom és média (Information Society, Société de l information INFSO) - Környezetvédelem (Environment, Environnement, ENV) - Közlekedés és energiaügy (Energy and Transport, Énergie et transports TREN) - Közös kutatóközpont - Kutatás (Research, Recherche RTD) - Mezőgazdaság és vidékfejlesztés (Agriculture, Agriculture AGRI) - Oktatásügy és kultúra (Education and Culture, Éducation et culture EAC) - Regionális politika (Regional Policy, Politique régionale REGIO) - Vállalkozáspolitika és ipar (Enterprise, Entreprises ENTR) - Versenypolitika (Competition Directorate-General COMP) Külső kapcsolatok: - Bővítés (Enlargement, Élargissement ELARG) - EuropeAid - Fejlesztés (Development, Développement DEV) - Humanitárius segélyek - Kereskedelem (Trade, Commerce TRADE) - Külkapcsolatok (External relations, Relations extérieures RELEX) A további Főigazgatóságok pedig az ún. belső szolgálatok körébe tartoznak: - Személyzet és igazgatás (Personnel and Administration Personnel et administration ADMIN) - Költségvetés (Budget, Budget BUDG) - Pénzügyi ellenőrzés (Financial control, Contrôle financier AUDIT) A ig terjedő időszakban a Bizottság összetételét az alábbi táblázat tartalmazza.

6 1. táblázat A Bizottság összetétele a ig terjedő időszakban Név Állampolgárság Tisztség Tárca José Manuel Durao portugál elnök Barroso Margot Wallström svéd alelnök Intézményközi kapcsolatok és kommunikációs stratégia Günter Verheugen német alelnök Vállalkozáspolitika és ipar Jacques Barrot francia alelnök Közlekedés Siim Kallas észt alelnök Igazgatási ügyek, pénzügyi ellenőrzés és csalás elleni küzdelem Franco Frattini olasz alelnök Igazságügy, szabadság és biztonság Viviane Reding luxemburgi Információs társadalom és média Stavros Dimas görög Környezetvédelem Joaquin Almunia spanyol Gazdasági és monetáris ügyek Danuta Hübner lengyel Regionális politika Joe Borg máltai Halászati és tengerészeti politika Dalia Grybauskaitė litván Pénzügyi programozás és költségvetés Janez Potočnik szlovén Tudomány és kutatás Ján Figel szlovák Oktatás, képzés, kultúra és ifjúság Markos Kyprianou ciprusi Egészségügy Olli Rehn finn EU-bővítés Louis Michel belga Fejlesztés és humanitárius segítségnyújtás László Kovács magyar Adózás és vámunió Neelie Kroes holland Versenypolitika Mariann Fischer dán Mezőgazdaság és vidékfejlesztés Boel Benita Ferrero- Waldner osztrák Külkapcsolatok és európai szomszédsági politika Charlie McCreevy ír Belső piac és szolgáltatások Vladimír Špidla cseh Foglalkoztatás, szociális ügyek és esélyegyenlőség Peter Mandelson brit Kereskedelem Andris Piebalgs lett Energia Meglena Kuneva bolgár Fogyasztóvédelem Leonard Orban román Többnyelvűség 1.2. Az Európai Parlament Az Európai Parlament 785 tagját ötéves időtartamra a tagállamok választópolgárai (akik egyúttal az Unió állampolgárságával is rendelkeznek) tagállami keretek között zajló közvetlen választásokon, az egyes tagállamok számára rögzített számban választották meg. A legutóbbi, 2004-es választásokat követően a jobb-közép irányú Európai Néppárt és Európai Demokraták elnevezésű képviselőcsoportja alkotja a legnagyobb frakciót. A második legjelentősebb politikai csoport az európai Szocialisták Pártja elnevezést viseli. A román és bulgár csatlakozással egészült ki a Parlament létszáma a maximális keretre. Az elnököt két és fél évre, azaz egy parlamenti ciklus felére választják meg, tisztségében megújítható. Az elnök testesíti meg a Parlamentet a külvilág számára és a többi közösségi intézményekkel fenntartott kapcsolatokban. A Parlament elnöke Hans-Gert Pöttering. Feladatai: Az elnök 14 alelnöke segítségével irányítja az Európai Parlament és szervei (az Elnökség, illetve az Elnökök Értekezlete) munkáját, valamint vezeti a plenáris

7 ülésszakokon folytatott vitákat. Évente tizenkét plenáris üléshetet tartanak Strasbourgban, valamint hat plenáris ülésszakot Brüsszelben. Ő ügyel az Európai Parlament Eljárási Szabályzatának tiszteletben tartására, és elnöki felhatalmazása révén biztosítja a Parlament és szervei valamennyi tevékenységének megfelelő lefolytatását. Az elnök képviseli a Parlamentet a jogi ügyletekben és valamennyi külső kapcsolatban. Az elnök többek között nyilatkozik valamennyi fontos nemzetközi ügyről, és az Európai Unió megerősítését célzó ajánlásokat tesz. Az elnök az Európai Tanács minden ülésének megnyitásakor kifejezésre juttatja az Európai Parlament álláspontját és fenntartásait az egyes témákkal és napirendi pontokkal kapcsolatban. Az elnök aláírásával jogerőre emeli az Európai Unió költségvetését, annak az Európai Parlament által második olvasatban történt megszavazását követően. Az Európai Parlament elnöke a Tanács elnökével közösen írja alá az együttdöntési eljárással hozott valamennyi jogalkotási aktust A Tanács Fontos kiemelni, hogy bár egy tagállam egy miniszteri szintű képviselője szerepel a Tanácsban, a szavazás menete mégsem ezt követi. A tagállamok súlyuk és lakosságuk szerint arányosítva kaptak szavazatszámokat. A 27 tagállam esetében a minősített többséghez az összes 345 szavazatból a tagállamok többsége által leadott legkevesebb 255 szavazatra van szükség, ezen felül bármely tagállam ragaszkodhat ahhoz, hogy a leadott szavazatok legalább a lakosság 62 százalékát reprezentálják. A Nizzai Szerződés az alábbi táblázatban jelölteknek megfelelően rendezte át a szavazatszámokat.

8 2. táblázat A szavazatok számának tagállamok szerinti megoszlása (2007. január 1.) Tagállamok szavazatszámok Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült 29 Királyság Spanyolország, Lengyelország 27 Románia 14 Hollandia 13 Belgium, Görögország, Portugália, Cseh Köztársaság, 12 Magyarország Ausztria, Svédország és Bulgária 10 Dánia, Írország, Finnország, Litvánia és Szlovákia 7 Luxemburg, Ciprus, Észtország, Lettország, Szlovénia 4 Málta 3 Összesen 345 A Tanács elnökségének betöltési rendjét a következő évekre vonatkozóan az alábbi táblázat tartalmazza: 1.5. Az Európai Bíróság 3. táblázat A Tanács elnöki tisztsége betöltési sorrendje 2007 Január - június Németország Július - december Portugália 2008 Január - június Szlovénia Július - december Franciaország 2009 Január - június Cseh Köztársaság Július - december Svédország 2010 Január - június Spanyolország Július - december Belgium 2011 Január - június Magyarország Július - december Lengyelország 2012 Január - június Dánia Július - december Ciprus A Bíróságot az egy tagállam egy bíró elv alapján jelenleg 27 bíró és 8 úgynevezett Főügyész/Főtanácsnok (Advocate General, Avocat général) alkotja A Számvevőszék A Nizzai Szerződés a Számvevőszék esetére is kimondta az egy tagállam egy tag elvet, így most már ők is 27-en látják el feladatukat, akiknek munkáját jelenleg egy 760 fős apparátus segíti A Gazdasági és Szociális Bizottság Az ECOSOC-nak jelenleg 344 tagja van.

9 3. Változások a reformszerződéssel Az EU még demokratikusabbá és hatékonyabbá válása érdekében számos módosítást vezettek be az EU intézményes rendszerébe. Az Európai Parlament bővülő hatásköre A döntéshozatali rendszerben tovább nőtt az Európai Parlament súlya, mintegy 50 újabb területre kiterjesztették a minősített többségi döntéshozatalt, alapvetően bel- és igazságügyi és társadalombiztosítási kérdésekben. Egyúttal tovább nőtt azon a területek száma is, amelyeken a képviselőtestületet közvetlenül be kell vonni a döntéshozatali eljárás minden fontosabb szakaszába. A költségvetés terén a szerződés megőrzi a gyakorlatban már eredményesen alkalmazott többéves pénzügyi keretet, amelyet a jövőben csak a Parlament jóváhagyásával lehet elfogadni. A Lisszaboni Szerződés ezenkívül kimondja, hogy a Parlament és a Tanács közösen határoz a kiadások mindegyikéről, és ezáltal eltörli a jelenleg érvényben lévő megkülönböztetést az ún. kötelező kiadások (például a közvetlen agrártámogatások) és a nem kötelező kiadások között. Ezzel az uniós költségvetés elfogadása terén egyensúlyba kerül a két intézmény szerepe. Az Unió és a tagállamok viszonya A szerződés a hatásköröket három általános kategóriába sorolja: Kizárólagos hatáskörök: kizárólag az Unió alkothat jogszabályokat. Ilyen terület például a vámunió, a közös kereskedelempolitika vagy a versenypolitika. Támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések: az Unió egyes tagállami tevékenységeket csak támogathat (pl. pénzügyi segítségnyújtás révén). Idetartozik többek között a kultúra, az oktatás vagy az ipar területe. A megosztott hatáskörök a többi területre, például a környezetvédelemre, a közlekedésre és a fogyasztóvédelemre terjednek ki. Az Unió és a tagállamok a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett osztoznak a jogszabályalkotás hatáskörén. A Lisszaboni Szerződés előrelépést hoz a szubszidiaritás ellenőrzése terén. Az elv értelmében azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak abban az esetben járhat el, ha a közösségi szinten végrehajtott intézkedés hatékonyabb megoldást jelent, mint a tagállami szintű fellépés. A nemzeti parlamentek a szerződés értelmében jelezhetik, miért ítélik adott esetben úgy, hogy egy bizonyos javaslat nem felel meg a szubszidiaritás elvének. Az eljárás ezután két lépésben folytatódik: Amennyiben a nemzeti parlamentek egyharmada úgy ítéli, hogy a kérdéses javaslat nem felel meg a szubszidiaritás alapelvének, a Bizottságnak felül kell vizsgálnia javaslatát, melyet ezt követően fenntarthat, módosíthat vagy visszavonhat. Amennyiben a nemzeti parlamentek többsége úgy találja, hogy a javaslat nem felel meg a szubszidiaritás elvének, és a Bizottság ettől függetlenül fenntartja javaslatát, különleges eljárás indul. A Bizottság köteles megindokolni, miért döntött javaslata fenntartása mellett. Ezt követően az Európai Parlament és a Tanács határoz arról, folytatható-e a jogalkotási folyamat. Lamassoure Severin-jelentés: EP képviselői helyek újraelosztása Az Európai Parlament elfogadta a Lamassoure Severin-jelentést, amelynek alapján 2009-től megváltozik az egy tagállamra jutó képviselői helyek száma: 751 főben (750 képviselő +1 elnök) maximalizálták a létszámot az eddigi 785 fő helyett.

10 Így a legtöbb helye Németországnak (96) a legkevesebb, pedig Máltának (6) lesz. Magyarország az eddigi 24 helyett 22 képviselőt küld majd az EP-be, mely pont annyi hely, mint amit a hasonló lélekszámú Belgium, Csehország, Portugália vagy Görögországhoz kapott. A reformszerződés azonban majdnem vétózásra került a korábban elfogadott Lamassoure Severin jelentés miatt. Olaszország azért akart élni a vétójogával, mert így elveszítette volna az EP-n belül kialakult egyenlő súlyát Franciaországgal és az Egyesült Királysággal szemben, vagyis e két utóbb országénál kevesebb parlamenti hellyel rendelkezett volna a törvényhozásban. Végül kompromisszumot kötöttek és az olaszok kaptak még egy helyet az EP-ben; így 73 hellyel megtartották paritásukat az Egyesült Királysággal és Franciaországgal szemben. Az Európai Tanács elnöke és a csoportos elnökség az Európai Unió Tanácsában (régebbi nevén Miniszterek Tanácsában vagy Miniszteri Tanácsban) A tagállamok meghagyták változtatás nélkül az alkotmány által bevezetni kívánt állandó elnöki funkciót. Az Európai Tanács az EU teljes jogú intézményévé válik, melynek elnökét két és fél évre választják meg, ezzel megszüntetve a hat hónapos rotálódó elnökséget. Az új elnök az Európai Tanács munkájának előkészítéséről gondoskodik és biztosítja annak folyamatosságát, kinevezése egy alkalommal meghosszabbítható. Emellett azonban megmarad az alkotmány másik újítása, a csoportos elnökség intézménye is, amelyet 3-3 tagállam 18 hónapos váltással lát majd el. Az Európai Unió Tanácsában a miniszteri szaktanácsok élén 18 hónapon át három ország gyakorol csoportos elnökséget oly módon, hogy minden területen fél éven át egyikük látja el az elnökségi teendőket. Az EKB bekerült az uniós intézmények körébe. A döntéshozatali alku A reformszerződés aláírásához vezető út talán legnehezebb alkujának a döntéshozatali rendszerrel kapcsolatos megállapodás bizonyult. Lengyelország ugyanis vétóval fenyegetett abban az esetben, ha a tagállamok nem tárgyalják újra az Európai Tanácsban és a Tanácsban alkalmazandó, számukra a nizzai mechanizmusnál kedvezőtlenebb szavazati rendszert. Végül az egyezség szerint a 2004-ben elfogadott kettős többségű, az egyes országok lélekszámát jobban tükröző szavazási rendszer 2009 helyett csak november 1-jén lép hatályba, amely időpontig a jelenlegi, Nizzában bevezetett minősített többségű rendszer alkalmazandó november 1-jétől a minősített többséghez a Tanács tagjai legalább 55 %-ának legalább tizenöt tag által leadott, egyben az Unió népességének legalább 65 %-át kitevő tagállamokat képviselő szavazata szükséges november 1. és március 31. között még mindig egy átmeneti rendelkezés lesz érvényes, amennyiben egy jogi aktust minősített többséggel kell elfogadni, a Tanács bármely tagja kérheti, hogy a nizzai rendszer szerint járjanak el. Ioanninai kompromisszum felelevenítése Az 1995-ös bővítés előtt brit nyomásra kötötték meg a ioanninai kompromisszumot. Eszerint ha tagállamok egy csoportja, amely ellenzi egy döntés meghozatalát, de a blokkoláshoz szükséges állam- vagy népességarány mindössze háromnegyed részét éri el, jelzi, hogy valamilyen okból ellenzi, hogy a döntés a minősített többség szabályai szerint szülessen meg, akkor az elnökség elhalasztja a szavazást, és megpróbál kompromisszumot létrehozni a felek közt. Ezt nevezik a majdnem blokkoló kisebbségnek. Lengyel követelésre jegyzőkönyv formájában csatolták a reformszerződéshez a majdnem blokkoló kisebbség intézményének fenntartását, amelynek konkrét eljárási

11 szabályait egy tanácsi határozat fogja részletezni. Ezt a határozatot viszont csak egyhangúlag lehet majd módosítani. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője A reformszerződéssel az Egyesült Királyság ellenállása miatt az alkotmányban tervezett EU külügyminiszteri posztja nem jött létre, lényegében azonban átkeresztelték, és kibővítették a hatáskörét. A poszt új megnevezése "Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője" lett. Jelenleg ezt a tisztséget Javier Solana tölti be. Funkciója gyakorlatilag megegyezik az alkotmányban szereplő külpolitikai csúcsvezető szerepével. A britek megnyugtatására ugyanakkor egy a szerződéshez csatolt nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hivatalának hatásköre nem érinti a tagállamok külpolitikájuk alakítására és megvalósítására vonatkozó hatáskörét. A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő elnököl majd a külügyminiszterek tanácsülésein, egyúttal az Európai Bizottság alelnöke is lesz. A szerződés létrehozza az európai külügyi szolgálatot, amely támogatást és segítséget fog biztosítani a főképviselő részére. Jogalkotás kezdeményezése Legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság hatáskörén belül terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség. Rotáció a Bizottságban Az Európai Bizottság létszáma 2014-től az országok számának kétharmadára csökken. A szerződés egy másik fontos új rendelkezése értelmében a Bizottság elnökének jelölésekor az európai parlamenti választások eredményeit is figyelembe kell venni. A Bizottság elnökének hatáskörében is említésre méltó változás történik annyiban, hogy a jövőben jogában áll majd lemondásra kötelezni a testület bármely tagját. Az alapszerződések módosítása Az alkotmányszerződés elbukását követően biztosra lehetett venni, hogy az új szerződésben nem fog szerepelni az alkotmány szó, így az nem léphet az összes eddigi uniós szerződés helyébe. Ehelyett a reformszerződés a klasszikus módszer szerint a korábbi alapszerződések módosításával léphet majd hatályba. A reformszerződés az Európai Unióról szóló szerződést és az Európai Közösséget létrehozó szerződést módosítja majd. Az előbbi jelenlegi elnevezése megmarad, míg az utóbbi új elnevezése az Unió működéséről szóló szerződés lesz. Az Alapjogi Charta A charta tulajdonképpen az uniós polgárok alapvető jogait felsoroló dokumentumot, mely az emberi méltóság, az élethez való jog, egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékein alapul. Eredetileg az Alapjogi Charta belekerült volna a szerződés törzsszövegében, azonban az angolok ellenállásának következtében ez nem valósulhatott meg. Egy paragrafus ugyanakkor hivatkozik rá, és jogilag kötelező érvényét is megőrzi. Az Egyesült Királyság az alku értelmében, a gyakorlatban kimaradási lehetőséget (optout) kapott ennek végrehajtásánál, azaz a jogalkotásban, jogalkalmazásban és bírósági eljárásoknál is eltekinthetnek majd az alkalmazásától. Kívülmaradási lehetőséget kapott a

12 büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről és a rendőrségi együttműködésről szóló fejezetekben foglaltak alkalmazása alól is. Az EU jogi személyisége Az Alkotmányhoz hasonlóan az új reformszerződés is jogi személyiséggel ruházta fel az EU-t. Az eredeti megfogalmazást azonban a következőképpen egészítették ki: "A konferencia megerősíti, hogy az, hogy az Európai Unió jogi személyiséggel bír, nem jogosítja fel az Uniót arra, hogy a tagállamok által a Szerződésekben ráruházott hatáskörökön kívül jogszabályokat vagy intézkedéseket fogadjon el." Ennek értelmében az EU jogi személyként részt vehet tárgyalásokon, illetve a hatáskörébe tartozó területeken e minőségében jogilag kötelező érvényű megállapodásokat köthet. Az uniós jog elsőbbsége a nemzeti joggal szemben Az Európai Bíróság joggyakorlatában már egy ideje megvalósul az uniós jog elsőbbsége a nemzeti joggal szemben. Ennek ellenére ennek a joggyakorlatnak írásba foglalása nagy visszatetszést váltott ki a britek részéről. Végül a törzsszövegbe nem, de nyilatkozat formájában a szerződéshez csatolva került megfogalmazásra. Elmaradt a jogi egységesítés Az alkotmány eredeti szándéka szerint egyszerűsíteni kívánta a közösségi jogszabályok bonyolult rendszerét: áttekinthetőbbé kívánta tenni a különböző jogi aktusokat. Az alkotmány bevezette volna az európai törvény és az európai kerettörvény elnevezéseket. A kompromisszum értelmében azonban e két megnevezést elvettették, s ennek következményeképpen a jövőben továbbra is irányelveknek, rendeleteknek és határozatoknak nevezik majd az uniós jogszabályokat. III. A KÖZÖS PIACTÓL A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓIG 1. A négy szabadság 1.1. Az áruk szabad mozgása Az egységes piac koncepciójának lényege, hogy az EU egyetlen gazdasági térség, amely hasonlóan működik egy nemzeti piachoz. Éppen ezért az áruk szabad mozgása talán a legelemibb összetevője nemcsak az egységes piac, de az egész EU működésének. Az áruk szabad áramlását, azaz a termékek szabad kereskedelmét az EU-n belül a Szerződés cikkelyei által szabályozott vámunió és a tagállamok közötti mennyiségi korlátozások eltörlése biztosítja A személyek szabad mozgása Egyéb személyek szabad mozgása A már sokat hivatkozott Maastrichti Szerződés bevezetése óta a szabad mozgás joga az Unió minden állampolgárát megilleti. A szerződés értelmében, aki valamely tagállam

13 állampolgára, egyben az Unió állampolgára is (uniós állampolgárság). Az uniós állampolgárság négy konkrét jogosultsággal jár: - az EU bármely országában vízum nélkül szabadon mozoghat, utazhat és tartózkodhat - a lakóhelye szerinti tagállamban részt vehet a helyhatósági és az európai parlamenti választásokon, azokon jelöltként is indulhat és megválasztható; - az Unión kívüli országokban igénybe veheti bármelyik másik EU-tagállam diplomáciai védelmét, amennyiben saját országának helyben nincs képviselete; - petíciót nyújthat be az Európai Parlamenthez, és jogorvoslatért fordulhat az Európai Ombudsmanhoz. Az egyéb személyek szabad tartózkodásának feltételeiről a 90/364. irányelv rendelkezett. Ez alapján szükséges, hogy a fogadó államban egészségbiztosítással és megfelelő anyagiakkal rendelkezzenek. (Megfelelő anyagiak: a szociális jogosultsági szint fölött legyen.) Az Európai Unió célja, hogy a belső határokon teljesen eltöröljék a személyforgalom ellenőrzését. Ehhez szükség volt a külső határokon történő ellenőrzés valamennyi tagállam számára elfogadható módon való megoldására. A személyek szabad mozgásának biztosítása területén fontos liberalizációs lépés volt az egységes piac kiépítése részeként 1990-ben elfogadott három irányelv, amely kiterjesztette a tartózkodás jogát három nem munkát végző csoportra: a nyugdíjasokra, a diákokra, illetve az önmaguk eltartására képes - de nem aktív - személyekre A személyek szabad mozgása az új tagállamok szempontjából Azt a lehetőséget, hogy egy tagállam állampolgára egy másik tagállamban szabadon, az adott tagállam munkavállalóival azonos feltételek mellett vállaljon munkát, a közösségi jog biztosítja. A csatlakozási tárgyalások folyamán azonban a tizenötök kérték, hogy az új tagállamok állampolgárai számára egy bizonyos ideig még ne kelljen biztosítaniuk ezt a lehetőséget. Vagyis a közösségi jog alkalmazásának felfüggesztését kérték, amit derogációnak 2 nevezünk. A csatlakozási tárgyalásokon született megállapodások alapján a csatlakozási szerződésben rögzített módon a tizenötök az új tagállamokkal szemben a csatlakozást követő átmeneti időszakban nem a közösségi jogot, hanem nemzeti szabályozásukat alkalmazzák. Ez az átmeneti időszak legfeljebb hét évig tarthat, éves szakaszolás szerint. Ez alatt az idő alatt a régi tagállamok május elsejét követően többek között a magyar állampolgárok munkavállalását is saját döntésük szerint továbbra is feltételekhez köthetik. A csatlakozást követő első két évben valamennyi régi tagállam a saját nemzeti jogszabályai szerint engedélyezte a csatlakozó országok állampolgárainak munkavállalását. Nemzeti jogszabályai keretében saját döntése szerint akár engedélymentessé is tehette a munkavállalást, hasonlóan a közösségi jog szabályaihoz, akár korlátozásokat is fenntarthatott. A régi EU-tagállamok közül Nagy-Britannia, Írország és Svédország kezdettől fogva engedélyezte a szabad munkavállalást. Amennyiben a két év lejárta előtt (2006. április 30-ig) nem jelezte a tagállam, hogy például a magyar állampolgárokkal szemben továbbra is fenn akar tartani a szabad munkavállalástól eltérő szabályokat, úgy a harmadik évtől (2006. május 1-jétől) az adott ország és Magyarország viszonylatában automatikusan a teljesen szabad munkavállalást biztosító közösségi jogszabályok léptek életbe május elsejével például a spanyol 2 A közösségi jog alkalmazásának kötelezettsége alóli átmeneti mentességet, derogációkat, általában a közösségi jogot átvenni köteles csatlakozni kívánó országok, köztük Magyarország kért; ilyen volt többek között a tagállamok állampolgárai általi termőföldvásárlás magyarországi tilalmának átmeneti időszak alatti fenntartása. A munkavállalás feltételeit illetően azonban az a sajátos helyzet állott elő, hogy a régi tagállamok igényeltek eltérést a közösségi szabályozástól.

14 kormány döntött úgy, hogy feloldja a munkaerő szabad áramlása terén az új tagállamokkal szemben alkalmazott megszorításokat. Az ötödik év végét követően a hetedik év végéig a szabad munkavállalástól eltérő szabályokat csak akkor alkalmazhatják a tizenötök, ha igazolható, hogy a közösségi jog alkalmazása, azaz az új tagállamokból érkező munkavállalók korlátozásmentes beáramlása, munkaerő-piaci zavarokat okozna. Franciaország például nem kívánta kiterjeszteni a szabad munkavállalási lehetőséget az újonnan csatlakozott EU-tagállamokra az európai alkotmányos szerződés népszavazáson történt elutasításában kifejeződött társadalmi félelemre hivatkozva. Olaszországban 20 ezer főben állapították meg azt a kvótát, akiknek engedélyezik kérelemre a munkavállalást. A minket jobban érintő Németország és Ausztria továbbra is fenntartja a korlátozásokat. A német kormány három évre meghosszabbítja a szabad munkavállalási korlátozásokat. A döntést az ottani munkapiaci helyzettel indokolták. Ezáltal Németországban a magyarok továbbra is csak munkavállalási engedéllyel dolgozhatnak. Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozáskor részesévé vált az Európai Gazdasági Térségnek is. Tekintettel arra, hogy az EGT-ben részes nem EU-tagállamok Norvégia, Izland és Liechtenstein is részesei az unió egységes belső piacának, ennek a három országnak a viszonylatában is érvényesülnek a Magyarország uniós csatlakozási szerződésében rögzített átmenetek A Schengeni Egyezmény és az új tagállamok A luxemburgi Schengenben június 14-én Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság által aláírt megállapodás még mindössze a résztvevő államok közötti közös határaikon gyakorolt ellenőrzés fokozatos megszüntetéséről szólt. A Megállapodás még csak egyszerűsítette a határátlépés formaságait, de már kilátásba helyezte a határok teljes lebontását is. A megállapodást június 19-én kibővítették a Schengeni Végrehajtási Egyezménnyel, amely meghatározta a megállapodás megvalósításának folyamatát, egyúttal életképessé tette azt. A személyforgalom belső határokon történő ellenőrzésének megszüntetésével párhuzamosan erősítették meg a részes államok külső határellenőrzésüket. A megállapodás és az egyezmény végül teljes mértékben 1995-ben lépett hatályba az öt alapító, valamint Spanyolország és Portugália részvételével. Később más tagállamok is csatlakoztak a schengeni övezethez, így jelenleg a schengeni határok 13 EU tagországot (minden régi tagállamot kivéve az Egyesült Királyságot és Írországot), valamint Izlandot, Norvégiát és Svájcot érintik, amelyek döntési jog nélkül vesznek részt a schengeni együttműködésben. A Schengeni Megállapodást és a schengeni vívmányokat az Amszterdami Szerződés emelte az EU keretébe. Az Egyesült Királyság és Írország a szerződés szerint továbbra is fenntartja önálló határellenőrzési rendszerét. Dánia is szabadon dönthet, hogy alkalmazza-e a későbbiekben születő schengeni acquis-t. A később csatlakozott és csatlakozni kívánó országok számára ugyanakkor kötelezővé vált a schengeni szabályok átvétele és alkalmazása. Magyarország a csatlakozási tárgyalásokon a bel- és igazságügyi együttműködés fejezeten belül tárgyalt a schengeni együttműködésről és a vonatkozó joganyag átvételéről. Az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjában Magyarország nem nyerte el azonnal a teljes schengeni tagságot, nem került sor az ellenőrzés megszüntetésére az EU tagállamai és Magyarország közötti belső határszakaszokon. Eredetileg októberére tervezték csatlakozásunkat, aztán sokáig úgy látszott, hogy az övezet kiterjesztése 2009-re csúszik. De végül is Portugália kompromisszumos javaslata a decemberi schengeni csatlakozásra technikailag is kivitelezhetőnek ítéltetett december 21-étől Magyarország és nyolc

15 másik állam csatlakozott a schengeni övezethez (Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia, Szlovénia) A személyek szabad mozgását megkönnyítő néhány technikai segítség Nem volt elegendő, hogy elméletben megkönnyítették a másik tagállamban történő munkavállalást. Problémaként jelent meg egy olyan rendszer létének hiánya is, ami azt segíti elő, hogy a potenciális munkavállaló többet tudjon a befogadó célország szociális biztonsági rendszeréről, adózásáról, a munkába állás feltételeiről stb. Nyilvánvalóvá vált ezért egy idő után a munkaerő-közvetítés infrastruktúrájának kiépítetlensége. A helyzet javítására hozta létre 1993-ban az EU az EURES elnevezésű információs közvetítési rendszert (European Employment Services), amely lehetővé teszi a munkaerő közvetítését az EU-ban és az EGTben. Az EURES számítógépes munkaerő-közvetítési rendszer három alappillére az adatbázis, az EURES-tanácsadók és az informatikai rendszer. Az EURES rendszerből nyílik lehetőség a másik technikai segítségnyújtás igénybevételére, mely a Europass névre hallgat. Ez egy olyan az Unió területén elfogadott egységes dokumentum, amely tartalmazza a végzettségeket és szakértelmeket átláthatóvá tevő egységes keretrendszert A szolgáltatások nyújtásának szabadsága Igen bonyolult a szolgáltatások piacának liberalizálása. Kiemelt figyelmet szentelnek a szolgáltatások között a hitel- és tőkepiacok egységesítésének. A '60-as évek végére liberalizálták a kereskedelemmel és a közvetlen tőkebefektetésekkel (működő tőke) összefüggő tőkeáramlásokat. Azonban kívül maradtak a liberalizálás körén a főként rövid lejáratú (spekulatív) pénzügyi- és tőketranzakciók. Az egységes belső piac terve 1990-ig minden tőkemozgást akadályozó előírást felszámolt. Liberalizálni kellett a közúti, a vasúti és a légi szállítást, az energiaszolgáltatások piacát, valamint a postai és távközlési szolgáltatásokat is. Mivel ezen ágazatok liberalizálásának komoly jogi és gazdasági következményei voltak, ezért hosszabb távon kellett megnyitni ezeket a piacokat a verseny előtt. A közúti és a légi szállítási piac szabaddá tétele a '90-es évek közepére megvalósult, a többi területen a jogszabályi háttér megteremtése 1998-ban zárult le Vita és döntés a szolgáltatási irányelvről Senki nem vitatja legalábbis nyíltan a célkitűzést, hogy a szolgáltatások valódi piaca alakuljon ki az Unión belül. A megvalósítás módozatai és a liberalizáció mértéke körül azonban már jelentősek a nézetkülönbségek. A Bizottság egy 2002-ben közreadott jelentésében részletesen felsorol több száz ilyen közigazgatási akadályt és álcázott vagy nyíltan diszkriminatív védőintézkedést. Példának okáért, ha ma egy vállalkozó egy másik tagállamban kíván tevékenykedni, egyes esetekben be kell bizonyítania, hogy tevékenysége "gazdaságilag szükséges". A "szükséges" fogalom alatt többnyire azt kell érteni, hogy tevékenysége nem jelent konkurenciát a helyi szolgáltatók számára. A szolgáltatónak tehát piacfelmérést kell végeznie, ami olykor jelentős költségekkel jár. A szektor megnyitása a konkurencia előtt a Bizottság szerint ösztönzőleg hatott volna az európai gazdaság növekedésére és a munkahelyteremtésre. E célkitűzések megfelelnek a lisszaboni stratégiának is, amely az európai gazdaság versenyképességének javítására irányul, és amelyhez az Európai Parlament is csatlakozott.

16 A liberalizációból ugyanakkor a fogyasztók is profitálnának. A szolgáltatások választéka bővül. A külföldön történő szolgáltatásnyújtás leegyszerűsödésével a fogyasztó is könnyebben hozzájuthatna a szolgáltatásokhoz. A Bizottság, ott is az előző kinevezési periódusban a belső piaci biztos szerepét betöltő Frits Bolkestein nyújtotta be 2004-ben szolgáltatási irányelv tervezetét, melyben az uniós szolgáltatási piac liberalizációjának javaslatát vázolta fel. A Bizottság előterjesztésében mindenekelőtt a szolgáltató vállalkozások másik tagállamban való működésének megkönnyítésére tesz javaslatot. E célból javasolja nevezetesen az adminisztratív eljárások egyszerűsítését, melyek száma és bonyolultsága egyaránt csökkenne. A legfőbb újítás: a szolgáltató a jövőben egyetlen ablaknál intézhetné ügyeit, és nem kellene a befogadó ország több hatóságához fordulnia. Az irányelvjavaslat ezen túlmenően meg kívánta könnyíteni az ideiglenes vagy országhatárokon átnyúló szolgáltatásnyújtást. A szolgáltatások típusa és a liberalizáció foka szerint a Bizottság vagy a származási ország elve (mint alapelv) alkalmazását vagy a jogszabály-harmonizációt javasolja (utóbbit általában kiegészítő jelleggel). A származási ország elve a vámunióból ismerős alapokon nyugodva azt jelenti, hogy a szolgáltatóra annak az országnak a jogszabályai vonatkoznak, ahol állandó székhelye található, nem pedig a szolgáltatás helye szerinti ország jogszabályai. Ily módon a származási ország, nem pedig a célország feladata annak ellenőrzése, hogy a szolgáltatás nyújtása szabályosan történt-e. Az irányelvjavaslat minden esetben a nemzeti hatóságok szorosabb együttműködését szorgalmazza, és a szolgáltatások igen széles skáláját öleli fel, de bizonyos eltéréseket is tartalmaz. A Bolkestein-irányelv szövegtervezete megosztotta az európai politikusokat. Az irányelv megvitatása során az Európai Parlament soraiban három tábor alakult ki: az egyiket azok alkotják, akik támogatják a Bizottság törvényjavaslatát és nevezetesen a származási ország elvének alkalmazását a szektor liberalizációja érdekében, míg a másik végletet a javaslat ellenzői. E két véglet között ott vannak azok, akik úgy ítélik meg, hogy a Bizottság előterjesztése nagy vonalakban elfogadható, de javításokra és módosításokra szorul ahhoz, hogy a származási ország elve a gyakorlatban is működhessen. E nézetkülönbségeken túl egy alapvető politikai dilemma rejtőzött: hogyan találják meg az egyensúlyt a szektor szükséges liberalizációja, illetve az európai szociális modell megőrzése között. Az ügy kapcsán kialakult megosztottság túlmutatott a hagyományos politikai és nemzeti törésvonalakon. A vita másik fő témája az irányelv alkalmazási köre volt. E téren a nézetkülönbségek főként az általános érdekű (az irányelv által nem érintett), illetve az általános gazdasági érdekű (a Bizottság javaslata által érintett) szolgáltatások közötti különbségtétel jelenti. Két lehetőség merült fel: egy igen széles alkalmazási kör (a Bizottság szerint az EU gazdasági tevékenységének 50%-a), jelentősebb számú eltéréssel, vagy egy szűkebb alkalmazási kör, eltérések nélkül. További vitatott kérdés volt, hogy milyen kritériumok alapján tarthatnak fent a tagállamok bizonyos korlátozásokat a szolgáltatások szabad áramlása terén, valamint hogy mi a legmegfelelőbb módja a világos jogi megformálás biztosításának. Az Európai Parlament végül 2006 novemberében áldását adta a szolgáltatások más EUtagországban történő nyújtását megkönnyítő irányelvre, miután a tagállamok a Tanácsban alapvetően támogatták az EP első olvasatban elfogadott tervezetét. A tagországoknak három évük lesz, hogy felkészüljenek a jogszabály alkalmazására. Ezzel pont került a régóta húzódó jogszabályalkotás végére.

17 A magyar fél által kért derogációk a négy szabadsággal kapcsolatban A további témákban már inkább Magyarország kért némi türelmi időt, mielőtt a szabadságjogokkal együtt járó radikális piacnyitást ráengedtük volna a hazai gazdaságra. Közülük a legismertebb a tőke szabad mozgását érintő (második lakhelyül szolgáló) ingatlan vásárlásának az engedélyezése és a földkérdés. Az előbbinél végül megerősítést nyert, hogy Magyarország a csatlakozás után még öt éven át fenntarthatja eddigi nemzeti szabályozását mindazokkal szemben, akik második lakóhelyet kívánnak az országban vásárolni (ami a gyakorlatban a helyi hatóságok engedélyezését jelenti). A mezőgazdasági művelésre alkalmas földek vásárlásánál a magyar delegáció elérte, hogy ez az EU-polgárok számára csak a taggá válást követő hetedik év után váljon lehetségessé. Az egyéni vállalkozónak minősülő gazdáknál ez annyiban módosul, hogy ha már három éve folyamatos, bejelentett magyarországi lakhellyel rendelkeznek, és ez idő alatt igazolhatóan agrártevékenységet folytattak, úgy azt követően mentesülhetnek az említett korlátozás hatálya alól. Mindenki másnak ki kell várnia a hét évet. A szolgáltatások szabadságánál Magyarország 2007 végéig kapott engedélyt annak a jogszabálynak az alkalmazása alól, amely minimum 20 ezer euróban (közel 6 millió forintban) nyújt garanciát a befektetőknek. Budapest 2007 végéig fenntarthatta az addigi 1 millió forintos értékhatárt. (Az eredeti magyar kérés a csatlakozástól számított 5 évre szólt.) Ezen értékhatár alapján egyébként máris a befektetők 76 százaléka élvezett védelmet, és ez az arány már a plafon duplájára emelésével is azonnal további 86 százalékra nőtt volna ezért volt fontos elfogadtatni az időben elhúzódó, fokozatos átállást. Ugyancsak 2007 végéig eltekinthetett Magyarország annak a közösségi jogszabálynak az alkalmazásától is, amely 1 millió euróban (körülbelül 260 millió forintban) szabja meg a bankok (takarékszövetkezetek) minimális alaptőkéjének nagyságát. Az áruk szabad mozgásánál viszonylag hamar csupán egy kérdésre, a gyógyszerszabadalmakkal kapcsolatos kísérleti eljárások dokumentálására szorítkozott a vita. A négy szabadságjog biztosítása továbbra sem tekinthető maradéktalanul teljesnek. Az egységes piaci jogharmonizálásban egyes tagállamok még mindig el vannak maradva, miközben ennek teljes körű megléte sem teremtene száz százalékos liberalizálást. De ez nem is cél. Ez esetben ugyanis már a tagországok nemzetgazdasági önállósága válhatna végképp semmissé, amit az integráció jelenlegi szakaszában senki sem tekint kívánatos vagy reális törekvésnek. 2. Az Európai Közösség versenyjoga 2.1. Az antitröszt eljárás nagyszabású reformja A legjelentősebb reformra a Szerződés 81. cikk első bekezdésében foglalt kartelltilalom megsértése hátrányos jogkövetkezményei alóli mentesülés tekintetében került sor. A május 1. előtt követett gyakorlat értelmében lehetőség volt úgynevezett egyedi mentesség megadására. A vállalkozások közötti versenykorlátozó megállapodások egyedi mentesítésére kérelem alapján a Bizottságnak volt joga. A vállalkozások tehát, ha úgy ítélték meg, hogy megállapodásuk versenykorlátozó ugyan, de a 81. cikk (3) bekezdésében foglalt gazdasági előnyök valószínűsíthetők, kérhették a Bizottságtól a megállapodás egyedi mentesítését, mintegy legalizálást. Ezt a Bizottság egyedi határozatában tehette meg. A Tanácsnak az antitröszt eljárást modernizáló december 16-i, 1/2003/EK számú rendelete értelmében ez a lehetőség a jövőben megszűnik. A vállalkozások tehát nem biztosíthatják be magukat ilyen módon. Megállapodásaik megkötésénél tehát maguknak kell mérlegelniük, hogy vajon a kivételes elbánásra lehetőséget adó 81. cikk (3) bekezdésében

18 foglaltaknak megfelelnek-e. A mentesítés szabálya tehát kivételi szabállyá változott, amelyet a 81. cikk (1) bekezdésében foglalt jogsértés megállapítására irányuló eljárásban fognak a jogalkalmazók (az Európai Bizottság mint versenyhatóság, az Európai Bíróságok, a tagállami versenyhatóságok, a tagállami bíróságok) megítélni. A Bizottság az új helyzetre tekintettel a vállalkozások és a jogalkalmazók orientálására április 27-én iránymutatást adott ki a 81. cikk (3) bekezdésének alkalmazásáról. Ebben kifejti a mentesülés egyes részkövetelményeinek a versenykorlátozó megállapodásból származó hatékonyságjavulás, a nélkülözhetetlenség, a fogyasztóknak juttatandó méltányos rész, a versenykizárás hiánya megítélésénél alkalmazandó szempontrendszert. Az egyes megállapodás-típusok úgynevezett csoportmenetesítésére a továbbiakban is marad lehetőség. Kisebb jelentőségű megállapodások A Bizottság elején bocsátott ki közleményt a Szerződés 81. cikk (1) bekezdése szerint a versenyt érzékelhetően nem korlátozó, csekély jelentőségű (de minimis) megállapodásokról. A közlemény lényeges konzekvenciája, hogy a közlemény kritériumainak megfelelő kartell megállapodást kötő vállalkozásokkal szemben a Bizottság sem panaszra, sem hivatalból nem fog eljárást indítani. A megállapodás akkor nincs érzékelhető korlátozással a versenyre, ha a megállapodást kötő felek vagy összehangolt magatartást folytató felek együttes piaci részesedése az érintett földrajzi piacon csekély. Ha egy megállapodás csak jelentéktelen hatással van a piacra, mivel a kérdéses árut illetően a vállalkozások piaci helyzete gyenge, a 81. cikk tilalma nem vonatkozik rá. Horizontális megállapodások esetében akkor, ha a megállapodás részes feleinek együttes piaci részesedése nem haladja meg a 10%-ot a megállapodással érintett piacok egyikén sem. Vertikális megállapodások esetében akkor, ha a megállapodás részes feleinek egyedi piaci részesedése nem haladja meg a 15%-ot a megállapodással érintett bármely érintett piacon. A kivételt nem lehet alkalmazni az olyan megállapodásokra, amelyek úgynevezett kőkemény korlátozásokat foglalnak magukba: - árrögzítés a termékek harmadik személyeknek történő értékesítése során, - a kibocsátás, vagy az értékesítés korlátozása, - a piacok vagy a vevők elosztása. A Bizottság engedékenységi politikája A kartellekkel szembeni fellépés hatékonyságának növelése érdekében a Bizottság úgynevezett engedékenységi politikát hirdetett meg. A Bizottság a versenykorlátozó megállapodásban részt vevő, de vele együttműködő és más vállatok jogsértésére bizonyítékot szolgáltató ( beáruló ) vállalkozások pénzbírságát csökkenti. Ennek szempontjait a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló február 19-én közzétett közleménye tartalmazza. A közlemény a versenytársak közötti titkos kartellekre vonatkozik, amelyek célja az árak rögzítése, termelési vagy értékesítési kvóták meghatározása vagy a piac felosztása. A Bizottság úgy véli, hogy a Közösség érdekében áll a vele együttműködő vállalkozások kedvezményes elbánásban részesítése. A fogyasztóknak és az

19 állampolgároknak a titkos kartellek felderítéséhez és megbüntetéséhez fűződő érdeke nagyobb, mint a felderítést lehetővé tevő vállalkozások megbüntetéséhez fűződő érdek. Így lehetőség van arra, hogy a bírság alól teljesen mentesüljön az a vállalkozás, amely elsőként szolgáltat a Bizottság számára olyan bizonyítékokat, amelyek lehetővé teszik a 81. cikk (1) bekezdésének megsértése megállapítását, ha az adott bizonyítékkal a Bizottság még nem rendelkezett. Jelentős, 50-70%-os csökkentésre van lehetőség, ha a vállalkozás csak a Bizottság helyszíni vizsgálata után tár fel bizonyítékokat A Tanács EK 139/2004. számú rendelete a vállalati egyesülések ellenőrzéséről A vállalati magatartást szabályozó versenypolitikák közül a legfiatalabb a vállalati összeolvadások (más néven fúziók) ellenőrzése. A Római Szerződés még egyáltalán nem tartalmazott a fúziós szabályokra vonatkozó előírásokat. Ezt a hiányt pótolta az 1989-ben 16 évnyi tárgyalásokat követően elfogadott 4064/1989. számú rendelet a fúziók ellenőrzéséről, amely a következő évben lépett életbe. A jogszabály folyományaként az Európai Bizottság verseny-főigazgatóságán megalakult az egyesülési munkacsoport, amely azt vizsgálja, hogy a cégek összeolvadása összhangban van-e a közösség versenyjogi szabályaival. A jelenlegi szabályrendet a 139/2004/EK rendelet fogalmazza meg, mely az előző fúziós rendelet helyébe lépett, hatályon kívül helyezve azt. Az összefonódás fogalmának meghatározása alapján vállalkozások összefonódása jön létre, ha az irányítás tartósan megváltozik a következőkből eredően: a) két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás vagy vállalkozásrész összeolvad, vagy b) egy vagy több személy, amely már irányít legalább egy vállalkozást, vagy egy vagy több vállalkozás akár értékpapírok vagy eszközök vásárlásával, akár szerződéssel vagy más úton, közvetlen vagy közvetett irányítást szerez egy vagy több más vállalkozás egésze vagy része felett. Ide sorolják az úgynevezett ellenséges felvásárlásokat is, amikor a kiszemelt vállalat eredetileg nem kíván eladósorba kerülni. Amikor vállalkozások fúzió, felvásárlás vagy közös vállalat létrehozása útján egyesülnek, az a piacokra általában kedvező hatást gyakorol. A cégegyesülések jelentős részével szemben nem merül fel kifogás, sőt gazdaságpolitikai és versenyképesség javítási értelemben kifejezetten hasznos jelenségnek tekintik. A vállalati összeolvadásokat a piaci terjeszkedésen kívül általában a költségkímélés és ezáltal a hatékonyság növelésének szempontjai indokolják. Az olyan cégfúzióknak pedig kifejezetten örvendenek, amelyek bezárás előtt álló vagy hosszú haldoklásra ítélt vállalatok megszerzését célozzák. Az érintett vállalkozások tevékenységének összekapcsolása számos területen, így például a kutatások és termékfejlesztések terén szinergia elérését teszi lehetővé, valamint esetenként az új vállalkozás vonatkozásában a gyártási és forgalmazási költségeket csökkentő lépések megtételéhez vezet. A fúzióra lépő vállalkozások tehát jóval hatékonyabban működnek a piacon. A verseny erősödik, míg a fogyasztó jobb minőségű termékekhez jut, mégpedig méltányosabb áron. A kereskedelem globalizációja, illetve ehhez kapcsolódóan a Közösségen belüli egységes piac további fejlődése szempontjából a vállalkozások kénytelenek egyesülni, hiszen csak így érhetik el azt a méretet, mely alkalmassá teszi őket arra, hogy versenyképesek maradjanak és a folyamatosan bővülő piacokon jelen legyenek. Az utóbbi években az Európai Unión belül a vállalati fúziók száma megnőtt. Az olyan fúziók létrejöttét, melyek egy adott piac viszonylatában gazdasági erőfölény kialakulásához vagy megerősödéséhez vezetnek, a Szerződés a későbbi visszaélések megakadályozása érdekében tiltja.

20 Egy adott vállalkozás akkor van gazdasági erőfölényes helyzetben, ha képes a piacon úgy működni, hogy nem kényszerül a versenytársak, beszállítók vagy éppen a fogyasztók reakcióinak, lépéseinek figyelembe vételére. Például megteheti, hogy az árait a versenytársak által kínált árak fölé emeli, miközben profitcsökkenéstől nem kell tartania. Az ilyen típusú erőfölényes szerkezet megjelenésével az összes piaci szereplő, de elsősorban a fogyasztók veszítenek, hiszen az valószínűleg az árak emelkedéséhez, az árukínálat beszűküléséhez és az innovációs erőfeszítések elhalásához vezet. Ezért az Európai Unió a közösségi léptékű fúziókra vonatkozóan olyan előzetes ellenőrzési rendszert hozott létre, mely szükség esetén alkalmas a tervezett fúzió megtiltására. Hasonló rendszert hoztak létre a tagállamok a nemzeti léptékű fúziók vizsgálatára. Közösségi méretűnek számít egy fúzió, ha: az érintett vállalatoknak világszerte lebonyolított teljes forgalma több mint 5 milliárd euró, legalább két érintett vállalatnak a Közösségen belüli forgalma több mint 250 millió euró, kivéve, ha az érintett vállalatok mindegyike a Közösségen belüli forgalmának 2/3-át egy és ugyanazon tagállamon belül bonyolítja le. A legnagyobb nyilvánosságot természetesen nem az úgynevezett sima ügyek kapják, hanem azok, amelyek törvényességével szemben a Bizottság részéről komoly kifogások merülnek fel. Brüsszel, mint más esetekben, a cégösszeolvadásoknál is mindenekelőtt azt vizsgálja, hogy azok bármilyen módon korlátozzák-e a piaci versenyt. Ha fenntartások merülnek fel, azok általában az egyesülés révén létrejött társaság méretével, erőfölényével vagy a munkanélküliségre gyakorolt lehetséges hatásával függenek össze. A közvélemény nem minden esetben érti, hogy a Bizottság miért hajlandó olyan fúziókat, illetve felvásárlásokat jóváhagyni, melyek egyúttal munkahelyek megszűnését jelentik. Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy a Bizottságnak a fúziók szabályozása terén megnyilvánuló fő célkitűzése a működő versenyhelyzet fenntartása a piacokon, ami egyúttal a növekedésnek, az életképes munkahelyek létrejöttének is a garanciája. Rövid távon persze elképzelhető, hogy a vállalkozások versenyképességének javítására irányuló, a fúziót vagy más cégek felvásárlását eszközként alkalmazó próbálkozások szerkezetváltással és ezáltal munkahelyek megszűnésével járnak. Ez azonban nem változtat a tényen, hogy a vállalkozás versenyképességének növelése az egyetlen célravezető út a vállalkozás megerősítése, valamint a stabil és tartós munkahelyeket eredményező növekedés felé. Nemzeti szinten időnként viszolygás és félelem érezhető amiatt, hogy idegen kezekbe kerül egy cég. Ennek látványos példája volt, amikor a Vodafone brit távközlési óriáscég ellenséges felvásárlással bekebelezte nagy piaci vetélytársát, a német Mannesmannt. Az eset mély nyomokat hagyott a német üzleti életben, amelynek befolyásos vezetői attól tartanak, hogy vállalataik a külföldről érkező nagyragadozók zsákmányává válhatnak. A gyáriparosok aggodalmai nagy szerepet játszottak abban, hogy az Európai Parlament július elején, nagyrészt a német képviselők egységes fellépésének köszönhetően, megvétózta azt az új közösségi irányelvet, amely egységes szabályokat fektetett volna le a határokon átnyúló vállalatfelvásárlások megkönnyítésére. Az említett jogszabály egyik legfontosabb pontja megtiltotta volna a vásárlási ajánlatot kapó cég vezetésének, hogy a részvényesek jóváhagyása nélkül hozzanak megelőző intézkedéseket a vétel meghiúsítására. A fúziónak három alaptípusát tartják nyilván: a horizontálist (amikor a termelés azonos szintjén levő cégek egyesülnek), a termék gyártóját és forgalmazóját magába foglaló vertikális fúziót és a konglomerátumszerű összeolvadást. Az esetek többségében a horizontális cégegyesülések kapcsán merülnek fel versenyjogi problémák. Az Európai Unió versenyhatóságának azonban nem kell minden egyes fúziós ügyben eljárnia, ami tekintettel az utóbbi években erőteljesen beindult egyesülési hullámra, meghaladná a lehetőségeit. A szabályok szerint azokhoz a vállalati összeolvadásokhoz kell

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY FA/TR/EU/HR/hu 1 FA/TR/EU/HR/hu 2 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE 1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 BELSŐ MEGÁLLAPODÁS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI KÖZÖTT AZ AKCS-EK PARTNERSÉGI

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz:

MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.17. COM(2014) 90 final ANNEX 1 MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL a következőhöz: Javaslat

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.2. COM(2014) 611 final ANNEX 1 MELLÉKLET Tervezet AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT 2010.5.7. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 119 A/1 V (Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT PE/123/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS IGAZGATÓ (AD 14-es besorolási fokozat) JOGI SZOLGÁLAT INTÉZMÉNYI

Részletesebben

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY AF/EEE/XPA/hu 1 2 von 9 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok ALÁÍRÁSI JEGYZŐKÖNYV A CSEH KÖZTÁRSASÁGNAK, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁGNAK, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LETT KÖZTÁRSASÁGNAK, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁGNAK, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGNAK, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LENGYEL

Részletesebben

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG 2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG EU SVÁJCI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. július 6.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Svájci Államszövetség

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

PE/113/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS. IGAZGATÓ (AD 14 besorolási fokozat) (2008/C 145 A/02)

PE/113/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS. IGAZGATÓ (AD 14 besorolási fokozat) (2008/C 145 A/02) C 145 A/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.6.11. PE/113/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS IGAZGATÓ (AD 14 besorolási fokozat) TOLMÁCSOLÁSI ÉS KONFERENCIASZERVEZÉSI FŐIGAZGATÓSÁG A IGAZGATÓSÁG TOLMÁCSOLÁS (2008/C

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak.

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. 656. A csatlakozási tárgyalások folyamata A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. Dátum 1998. március 12. március 30.

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.)

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.27. C(2012) 1152 final A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.) a vízumkérelmezők által Egyiptomban (Kairó és Alexandria) benyújtandó igazoló dokumentumok jegyzékének

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai 2007-tıl két további tag! A Bizottság (European Commission) Az Európai Bizottság Kormányszerően mőködı, döntéselıkészítı, javaslattevı, egyes esetekben végrehajtó szerv. Szupranacionális jellegő: nem a

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁGNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL

MEGÁLLAPODÁS A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁGNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL MEGÁLLAPODÁS A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁGNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL EEE/BG/RO/hu 1 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG A BELGA KIRÁLYSÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

CIG 87/04 ADD 2 REV 2

CIG 87/04 ADD 2 REV 2 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. október 25. (OR. fr) CIG 87/04 ADD 2 REV 2 A CIG 87/04 DOKUMENTUM 2. FÜGGELÉKE REV 2 Tárgy: A kormányközi konferencia záróokmányához csatolandó

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.17. COM(2014) 89 final ANNEX 1 MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG ÉS AZ IZLANDI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI MEGÁLLAPODÁSHOZ A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

T/ 7393. számú. törvényjavaslat. Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről

T/ 7393. számú. törvényjavaslat. Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/ 7393. számú törvényjavaslat Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2015.

Részletesebben

2001.03.10 Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C 80. szám NIZZAI SZERZŐDÉS (2001/C 80/01)

2001.03.10 Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C 80. szám NIZZAI SZERZŐDÉS (2001/C 80/01) NIZZAI SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS, AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEKET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSEK ÉS EGYES KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK MÓDOSÍTÁSÁRÓL (2001/C 80/01) ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei Ez a irányelv minden olyan európai piacra vonatkozik, ahol az Amway 2015. április 1-én saját leányvállalatai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.11. C(2015) 3035 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH)

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH) A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális bíráskodás, Londoni Megállapodás) Ficsor Mihály (MSZH) A szellemi tulajdon biztonsága: új eszközök és törekvések MIE-továbbképzés

Részletesebben

DOKUMENTUMOK. (Részlet)

DOKUMENTUMOK. (Részlet) DOKUMENTUMOK Preambulum SZERZÕDÉS az európai alkotmány létrehozásáról * (Részlet) ÕFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÕFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNÕJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai Mellékelve a tagok megtalálhatják

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat 1 A témák ismertetése A közösségi munkavállalás alapelvei Az átmeneti időszak A munkavállalás sajátosságai az egyes tagországokban Az EURES hálózat

Részletesebben

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám A TANÁCS 1968. október 15-i 68/360/EGK IRÁNYELVE a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

Részletesebben

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 2009/2241(INI) 2.2.2010 JELENTÉSTERVEZET az Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozására

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben