Regionális gazdaságtan. A térbeli gazdaság elméletének kialakulása. A térbeliség jellemzői és a területfejlesztési tevékenységek viszonya

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Regionális gazdaságtan. A térbeli gazdaság elméletének kialakulása. A térbeliség jellemzői és a területfejlesztési tevékenységek viszonya"

Átírás

1 A térbeliség jellemzői és a területfejlesztési tevékenységek viszonya Regionális gazdaságtan Térbeli, földrajzi egymásmellettiség Térbeli, földrajzi differenciáltság Térbeli, földrajzi távolság és mobilitás Térbeli, földrajzi kiterjedtség és tagoltság Terület- és városrendezés Területfejlesztés, regionális politika Területszervezés, közigazgatás, Az egy pont gazdaság és a térben kiterjesztett gazdaság összevetése Közgazdasági kategóriák Egy pont gazdaság Térben kiterjesztett gazdaság Piac (ár) Egységes (ugyanazon ár) Térben osztott (differenciált ár) Ráfordítás Átlagos Térben differenciált (lokális) Verseny Tökéletes (input és termékpiacokon) Nem tökéletes (Földrajzi monopólium) Gazdasági reakciók Azonosak Eltérőek (helyi kultúra és viszonyok Piaci informáltság Tökéletes Térben különböző (aszimmetrikus)) Piaci magatartás Racionális Térben korlátozott racionalitás Fogyasztói preferenciák Homogének Térben inhomogének Helyettesíthetőség (szűkösség) Korlátlan (általános érvényű) Inputok térbeli elhelyezkedése korlátozza Gazdasági egyensúly Általános egyensúly az alaphelyzet Egyensúlytalanság az alaphelyzet A térbeli gazdaság elméletének kialakulása Klasszikusok témái: az érték természete, alapvető elosztási viszonyok, adózás Egy pont gazdaság Térbeli gazdasági elmélet megkésve és fokozatosan jön létre Először mezőgazdaság, majd ipar és végül a gazdaság egésze Először mikro gazdaság, makro később Először szabad verseny majd a monopóliumok figyelembe vétele

2 A regionális gazdaságtan helye A regionális gazdaságtan elemei Telephelyelmélet A gazdasági tér elmélete (területi struktúrák, város- és településhálózatok, piacok a térben, agglomerációk(mikroökonómia) Közgazdasági tudományok Regionális gazdaságtan Földrajzi, műszaki, jogi tudományok Régiók, regionális gazdasági növekedés és fejlődés a térben (makroökonómia) Telephelyelméletek és telepítési tényezők Az ipari telephely elmélete (Weber) A mezőgazdasági telephely (von Thünen) A kereskedelem telephelye A szolgáltatások telephelye A városi lakosság lakhelyválasztásának elmélete (Alonso). Telephely értelmezése Országos szint: adórendszer, gazdasági és jogi szabályozás, gazdasági és népességnövekedés, politikai és gazdasági stabilitás, vámok, EU tagság Regionális szint: munkaerő száma és képzettsége, autópálya elérhetősége, határ menti fekvés, gazdasági szerkezet Helyi szint: telek megfelelősége és ára, közművek elérhetősége, helyi adók és támogatások, helyi üzemek, kooperációs lehetőség, iskolák, egyetemek, képzés

3 Az ipari telephely elmélete Weber elmélete Történetileg ugyan nem, de logikusan az első telephelyelméletek az iparra vonatkoztak. Az ipari telephely-elméletek megalapítója Alfred Weber. Fő műve: Über den Standort der Industrien (Az iparágak telephelyeiről) 1909-ben jelent meg. Weber telephelyelmélete Weber elmélete két telephely-meghatározó tényezőn alapul: Azokon a tényezőkön amelyek a termelés koncentrációját a termelők számára előnyössé teszik (az úgynevezett agglomerációs előnyök ) Azokon az előnyökön, amelyek a nyersanyagok, vagy a piacok közelségéből adódnak (szállítási költségek) Weber telephelyelmélete A két meghatározó tényező: az agglomerációs előnyök és a szállítási költségek egymással ellentétes irányúak és kettőjük egyensúlya határozza meg az optimális telephelyet. Az agglomerációs tényező a tevékenységek minél nagyobb koncentrációja irányában hat, de ennek ellene hat, hogy a telephelynek lehetőleg a nyersanyagok és a munkaerő, fogyasztók, piacok közelében legyenek. Távolság (szállítás) és economies of scale viszonya. költség Legkisebb költség Távolság az üzemtől Összes költség Fuvar költség Gyártási költség

4 Weber telephely-elmélete Az agglomerációs előnyök is háromfélék: 1. Azok az előnyök, amelyek az üzem méreteinek növekedéséből adódnak (economies of scale, a méret előnyei) 2. Azok az előnyök, amelyek ugyanazon ágazat üzemeinek egy nagyvárosban való koncentrációjából adódnak (specializált beszállítók, szakirányú képzett munkaerő nagy száma, menedzsment ás műszaki tapasztalat elérhetősége). Ezek a lokalizációs előnyök. 3. Urbanizációs előnyök (kiépített infrastruktúra, a nagyváros nyújtotta előnyök) Weber telephely-elmélete Az agglomeráció hátrányai: A munkaerő és a szükséges földterület magasabb ára A zsúfoltsági hátrányok: zaj és légszennyezés, bűnözés, szociális problémák A túlzott koncentráció esetén a piacok egy része egyre távolabb kerül, ami nagyobb szállítási költségekkel jár. Weber telephely-elmélete Weber telephelyelmélete Az ipari telephely-elméleteknek két fő csoportja van: Költség-minimalizáló elméletek. Ebben az esetben a termékek ára adottság a termelő számára, a konkurrens cégek elhelyezkedése a cég eladásait nem zavarja. A profit növelésének egyetlen útja a termelési és szállítási költségek csökkentése. Profit maximalizáló elméletek. Ebben az esetben az ár nem adottság, hanem függ a fogyasztók és termelők térbeli elhelyezkedésétől, a konkurens cégek elhelyezkedésétől és stratégiájától. A kereslet nem egyetlen pontban, hanem térbelileg elszórva jelentkezik. Weber elmélete költség minimalizáló elmélet. Az első vizsgált tényező: a szállítás Szállítás: szállítandó és nem szállítandó nyersanyag (ubiquitás) A nyersanyagok és késztermékek mindenfajta költségkülönbsége (pl. bányák mélysége,a nyersanyag minősége, stb.) szállítási költségre, ill. távolságra van átszámítva.

5 A Weber modell feltételezései A termék kereslete egyetlen térbeli pontban Kétfajta nyersanyag, ugyancsak egy-egy pontban egymástól és a piactól bizonyos távolságban Tökéletes verseny van A termék eladási ára adott és merev Minden lehetséges telephelyen ugyanaz a technológiát alkalmazzák, így a termelési költségek mindenütt azonosak Weber telephelyelmélete Anyagindexek: az egyes nyersanyagokból, félkész-termékekből, fűtőanyagból stb. egy tonna késztermék előállításához szükséges mennyiség: a 1, a 2, a n Telephelysúly: az adott technológia mellett a telephelyre beszállított és kiszállított anyag és késztermék mennyiség egy tonna késztermékre számítva: T=Σa+1 1. Ha egyetlen nyersanyag és egyetlen piac van, a telephely a két pont közül annál lesz amelyiknek súlya nagyobb és/vagy a fajlagos szállítása (ömlesztett, vagy darabárú, romlandóság, veszélyesség, törékenyég, súly és térfogat aránya, stb) drágább. Más telephely nem lehetséges, mert az a nyersanyag és a piac között egy felesleges átrakodást tenne szükségessé. 2. Ha van olyan nyersanyag, amelynek súlya az összes szállított mennyiség több, mint felét adja (a i >2), akkor az üzem e nyersanyaghoz települ. 3. Ha a fenti két eset közül egyik sem áll fenn, akkor az üzem közbenső helyre települ. Weber telephelyelmélete A Varignon-keret Launhard-Weber féle háromszög A vasérc C piac P telephely B koksz Feladat: az egyes helyekről el- ill. oda szállított mennyiségekkel súlyozott súlypont keresése. w A t A s A +w B t B s B + w C t C s C =min. Erre algebrai megoldás nincs, csak iterációs, számítógéppel. Korábban mechanikus módszer: Varignon keret. x A c P C y B

6 A munkaerő tényező a telepítésben Kiindulás: a szállítási optimum. Munkaerő lokalizált és nem mobil. Bérszintek földrajzilag tartósan különbözőek. Weber a helyettesítési módszert alkalmazza. Olcsó munkaerőre való település az optimális szállítási ponttól való eltávolodást jelent. A kérdés melyik a nagyobb: a bérmegtakarítás, vagy a szállítási többletköltség. Munkaegyüttható: A=1 tonna késztermékre jutó bérköltség / T (telephelysúly) E mutató iparáganként rendkívül differenciált Döntési mutató: (A2-A1) / (T t x s x T a. t a. s a ) Az üzemméret tényező a telepítésben Nagyüzem előnye: fajlagos állandó költségek (adminisztráció, infrastruktúra, épületüzemeltetés, szociális és egyéb létesítmények) csökkenése. Hátránya: nyersanyagok és piacok üzemtől való távolsága növekedése. Weber telephelyelmélete: az üzemméret hatása Egyesítés előtt Egyesítés után Weber telephelyelmélete: az üzemméret hatása Döntési mutató, ugyancsak a helyettesítési módszer alkalmazásával. A nagyobb üzem építésének kritériuma: a megtakarított állandó költségek nagyobbak e mint a többlet szállítási költség: (C 1 +C 2 )/(T x t x s x T a. t a. s a ) Ha a kifejezés értéke nagyobb, mint 1, akkor érdemes a nagyobb üzemet megépíteni a két kisebb helyett.

7 Weber elméletének kritikája A telepítési tényezők egymás utáni és nem együttes vizsgálata A monopóliumok figyelmen kívül hagyása Kizárólag a költség-oldal vizsgálata. Statikus jelleg: a technológia, a külső környezet változásait figyelmen kívül hagyja Greenhut: a piacterület A modell figyelembe veszi, hogy: - nem egy hanem több termelő gyártja ugyanazon terméket - a cégek termelési és szállítási költségei nem szükségszerűen azonosak. Vannak különbségek - a piac nem egyetlen térbeli pontban, hanem szétszórva az egész területen van. A piacok felosztása azonos termelési és szállítási költségek mellett. Ár Piacfelosztás különböző termelési költségek mellett 2. Ár A B A B Távolság Távolság

8 Piacfelosztás különböző termelési költségek mellett 2a. Piacfelosztás különböző szállítási költségek mellett 3. Ár A piacterülete B piacterülete B mínusz A távolság a parabola mentén állandó B A B Távolság Piacfelosztás különböző szállítási költségek mellett Ár Kiszorítás a piacról A A B B B Távolság

9 A térbeli piac kereslete A térbeli piac kereslete 5. Mennyiség Távolság Mennyiség Távolság A lineáris piac modell esetén a térbeli piac kereslete egyenlő az egyéni kereslet görbe alatti terület szorozva a népsűrűséggel A kör alakú piac-modell esetében a térbeli kereslet egyenlő a kúp alatti terület szorozva a népsűrűséggel. A kereslet változása növekvő szállítási költségek esetén A kereslet változása a termékek növekvő ára esetében Mennyiség Mennyiség Mennyiség Mennyiség Távolság Távolság Távolság Távolság

10 Hotelling: Harc a telephelyért: a fagylaltárus esete 7 1. fázis 1 eladó Verseny az árak differenciálásával 2. fázis két eladó felosztott piac a 3. fázis piacfoglalás A A B A kereslet árrugalmassága: A tapasztalat azt mutatja, hogy magasabb áraknál a kereslet árrugalmassága nagyobb mint alacsony áraknál. A tapasztalaton alapul az árdifferenciálás gyakorlata A 4. fázis Mindketten középen B ε = q p / / q p AésB Verseny az árak differenciálásával Térbeli verseny típusai Kereslet árváltozás esetén a tényleges fuvarköltségek felszámításával: Kereslet új áron Kereslet régi áron Kereslet árváltozás esetén a fuvarköltségek újraelosztásával Kereslet új áron Kereslet régi áron Hotelling-Smithies típusú verseny. Az árcsökkentő vállalkozó azt feltételezi, hogy konkurenseinek árai nem változnak Greenhut-Ohta típusú verseny. Az árcsökkentő azt feltételezi, hogy konkurensei ugyanolyan irányú és mértékű árcsökkentést hajtanak végre Lösch típusú verseny az árcsökkentő azt feltételezi, hogy konkurens árai változatlanok maradnak és a piacterületek határán sem változnak.

11 August Lösch hozzájárulása Elsőként nem egyedi gazdálkodóban, vállalkozásban, hanem egy térség gazdasági térszerkezetében gondolkodott. Elsőként nemcsak a költségoldalt, hanem az értékesítést és az árakat is vizsgálta. Feltételezései Thünenével azonosak (egyenletes adottságú síkság, utak nincsenek, mindenki toronyiránt szállít) A piacterület kialakulása A költségek, árak és piacterület példája egy sörfőzde esetén Vállalkoz ás költségei Összes ktsg Sörfőzdétől való távolság és eladott mennyiség Önellátás költsége, piacterület határa Szállítás költsége Fajlagos előállítási költség A hálózatok kialakulása Elérhetőség és telephely Eddig olyan modelleket vizsgáltunk, ahol a termelés egy pontban, a fogyasztás pedig vagy egy pontban, vagy egy térségben megy végbe. A következőkben ez megfordul: a termelés, vagy a potenciális lakóhely nagy területen szétszórva, míg a fogyasztás egyetlen pontban helyezkedik el. Az előző megközelítés főleg az iparra, a következő a mezőgazdaságra és a településre, lakásra érvényes. Míg az előző közelítésnél a szállítás és az agglomeráció voltak a legfontosabb tényezők, a következőkben két másik tényező jut döntő szerephez: a központ megközelíthetősége és az elfoglalt terület ára vagy bérleti díja.

12 Mezőgazdaság: Johann Heinrich von Thünen elmélete Der isolierte Staat in Beziehung auf Landwirtschaft und Nationalökonomie (Az elszigetelt állam mezőgazdasága és nemzetgazdasága) További érdemei: a határhaszon első bevezetése a közgazdaságtanba A törtszámok értelmezése és az economies of scale probléma tárgyalása Johann Heinrich von Thünen elmélete Feltételezések: kis elszigetelt állam őserdővel körülvéve, export, import nincs a piac kizárólag a terület közepén levő főváros a terület teljesen sík, sem folyók sem hegyek nincsenek, a talaj termékenysége mindenütt ugyanaz a farmerek termésüket ökrös szekérrel toronyiránt szállítják a városba, kijelölt utak nincsenek a farmerek gazdaságilag racionálisan viselkednek Johann Heinrich von Thünen elmélete Mezőgazdasági termékek és termelési helyüknek a rendje Nettó jövedelem Jövedelem 1. termék Távolság a piactól 2. termék 3. termék Piactól való távolság

13 Több termék termelési övezete Az övezetek Thünen szerint Q 1* (P 1 -K 1 )-Q 1.* t 1* k=q 2* (P 2 -K 2 )-Q 2* t 2* k (Q 1* P 1 -K 1 )-(Q 2* P 2 -K 2 ) =k Q 1* t 1 -Q 2* t 2 Az árak és költségek megváltozásával az övezetek határai is változnak Q 1 és Q 2 a két termék tömege (tonna) P 1 és P 2 a két termék tonnánkénti ára a piacon K 1 és K 2 a két termék tonnánkénti termelési költsége (szállítás nélkül) t 1 és t 2 a két termék szállítási költsége tonna-kilométerenként k a két termék termelésének határa (a piactól számított kilométer) 1. tejtermelés és intenzív gazdálkodás 2. fagazdaság tűzifa és építési faanyag előállítására 3.Gabonatermelés 4. Külterjes állattenyésztés 5. Őserdő Thünen és a szállítási költségek jéghegy modellje Hogyan értelmezi Thünen a szállítási költségeket? Az igavonó ökrök a gabonaszállítás közben megeszik a szállított gabona egy részét. Így a szállítás és az eladás is a gabonában közös nevezőre hozható. Samuelson 1954-ben a közgazdaságtudomány számára ujrafelfedezi ezt a módszert, a jéghegy modell formájában. Ahogyan fogy a gabona útközben, úgy csökken a jéghegy tömege is dél felé úszva. A szállítási költségeket modellbe foglalni egyszerűbb, ha azt úgy veszik figyelembe, hogy a távolság függvényében a szállított árú kisebb, vagy nagyobb mennyisége eltűnik, azaz kevesebb érkezik meg, mint amennyit elküldtek. A modell így homogénebbé válik, leegyszerűsödik és nem kell a szállítási eszközök külön piacaira való hatásokkal számolni. Thünen hatása a városi területek piacainak elemzésére. telekár Belső városi lakó- szolgáltató és kiskereskedelmi funkciók Ipari és szállítási, raktározási funkciók Mezőgazdasági funkciók Városközponttól való távolság

14 Thünen hatása a városi területek piacainak elemzésére. Thünen modelljében a területek értékét egy tényező határozta meg: - az egyetlen piac távolsága és az oda való szállítás költségei. Egy terület értékének azonban valójában több tényezője van. Annak értéke származhat: ásványi kincseiből, talajminőségéből, vízkincséből, klímájából, kellemes környezetéből, jó megközelíthetőségéből, munkaerő-kínálatából, jó minőségű szolgáltatásaiból,, presztízséből. Ezeket foglalja keretbe az árverési, vagy bid price elmélet, amelynek kidolgozója William Alonso amerikai közgazdász professzor. A Thünen modell a kereskedelemben A telephelyet meghatározó tényezők 1. Az eladott árúk árszínvonala és jövedelmezősége 2. A forgalom érzékenysége a központtól való távolságra A kereskedelmi tevékenység területigényessége Bevétel ill. profit Luxuscikk Fogyasztási cikk Napi élelmiszer Városközpont távolsága Lakóterületi telephelyválasztás. Az Alonso modell a lakóterületekre A városi lakosságnak különbözőek a prioritásaik de azonos a jövedelmük. Adott jövedelmükből választhatnak a városközponthoz közeli és távoli lakónegyedek, a kisebb és nagyobb vásárolt terület és az (utazási időtől függően) kevesebb és több szabadidő között. px+rh=y 0 +w(1-t-t) a hasznossági függvény U(x, h, T) ahol h=a használt városi terület r=a városi terület ára négyzetméterenként x=az egyéb fogyasztás mennyisége p=az egyéb fogyasztás árszínvonala T= a szabadidő értéke óránként t=az utazási idő értéke óránként w=a bér- vagy fizetés színvonala y 0 =a nem bér jellegű jövedelem Ha az árak r, p és t adottak, azok alapján a háztartások maximalizálják jólétüket Alonso modell A modellt William Alonso amerikai közgazdász dolgozta ki (Location and Land-use 1964) Feltételezések: a háztartások össz-jövedelme és hasznossági függvénye azonos. Az összes munkahely, bevásárlási lehetőség a városközpontban van. Az adott jövedelemből kell eldönteni, hogy abból nagyobb területű telket vesznek (bérelnek) a városközponttól távolabb, vagy kisebbet a városközponthoz közelebb. Ebből is következőleg helyettesítési viszony van a nagyobb, távoli telek előnye és a központ eléréséhez szükséges nagyobb utazási idő és költségek között.

15 Alonso-modell Alonso-modell Telekár és központtól való távolság összefüggése Laksűrűség telekár 0 város külső határa Központtól való távolság Központtól való távolság és városmegújítási szakaszok Módosított Alonso modellek Harmadik világ nagyvárosai Laksűrűség Nyomornegyedek A szolgáltatások telephely választása. Különbség az iparhoz képest: nem az árú szállítási költsége, hanem a fogyasztó utazási költsége és ideje, valamint az árúk választéka és a szolgáltató vonzereje a döntő. A felhasznált módszer a gravitációs és potenciál modell.

16 Gravitációs és potenciál modellek Gravitációs és potenciál modellek II. Az egyetemes gravitáció képlete: A gravitációs modellek képlete: m F = G F 12 = G 1 P m r 1 d 2 b 12 P 2 2 F 12 P P = G 1 2 b d12 log F12 = logg + log( P1 P2 ) b log d log F 12 log( P1 P2 ) logg = b log F12 log P P 1 2 logg = b log d 12 d 12 F12 log logg P P2 b = log d 12 Az összefüggés regressziós görbéje Gravitációs potenciál, gravitációs térerősség Gravitációs potenciál V = G ij P d i b ij Gravitációs térerősség: E i = n j = 1 P d j b ij

17 Közbeeső lehetőségek Intervening opportunities Samuel Stouffer: egy hely vonzereje egyenesen arányos nagyságával és fordítva távolságával és a közbeeső lehetőségekkel: Eastern Corridor between Debrecen and Timisoara Eastern Corridor between Debrecen and Timisoara P D U s kilometres A városnövekedés modellje A városhálózatok és azok hierarchiája. A központi helyek elmélete A városnövekedés fázisai Urbanizált terület egésze Központi város Agglomerációs gyűrű Urbanizáció Szuburbanizáció Dezurbanizáció Reurbanizáció A központi helyek elmélete az egyik legnagyobb hatású elmélete a regionális gazdaságtannak. Kidolgozása két ember nevéhez fűződik: August Lösch közgazdász: A gazdaság térbeli rendje (1942) Walter Christaller földrajztudós: Központi helyek Dél-Németországban (1933)

18 Christaller modellje Minden terméknek megvan a maximális piacterülete és a maximális ára, ami egyébként azonos feltételek mellett az árú termelési és szállítási költségeitől függ. Ha a termelési költségekhez képest a szállítási költség nagy, és a vevők kevésbé hajlandók a magas árat kifizetni, akkor a piacterület viszonylag kicsi lesz. Ha a szállítási költség relatíve kicsi, és/vagy a fogyasztók hajlandók a magasabb szállítási költséget megfizetni, akkor a piacterület nagy. Mindez az árú jellegétől és a kereslettől függ. A hatszögletű rendszer A hatszögletű rendszer A központok rendszere A városok rangját nem népességszámuk, vagy területük adja meg, hanem az, hogy hányféle kereskedelmi és szolgáltatási funkciót látnak el és mekkora piacterület számára. Ez az un. jelentőség-többlet. Ha ugyanazt az árú és/vagy szolgáltatás-mennyiséget egy időegység alatt több ember és gyakrabban veszi igénybe, akkor sűrűbb és több településre kiterjedő hálózatot kell kiépíteni, ha kevesebb ember és/vagy ritkább időbeli gyakorisággal veszi igénybe akkor kisebb hálózat kell, amely a nagyobb központokra korlátozódik. A központok rendszere m = a településkategória sorszáma (a legalacsonyabb ) P m = az m-edik kategóriába tartozó központ által kiszolgált lakosságszám C m =az m-edik kategóriába tartozó központ népességszáma k = a körzetek lakosságából a központban lakók aránya s= a váltószám, azaz az egy magasabb rendű körzetbe foglalt eggyel alacsonyabb fokú körzetek száma k= 0,5 s = 3 Kategória Központ lakossága Körzet lakossága Központok száma

19 Az egyes településkategóriákba tartozó népesség száma az előző modell szerint A központok rendszere Sorrend-nagyság törvény log (népességszám) log (sorszám) 0 A Lösch féle piaci hálózat A Lösch féle piaci hálózat Minden termékhez és szolgáltatáshoz eltérő nagyságú piacterületek tartoznak. Ezzel számtalan piaci területet és piacközpontot lehetne létrehozni, ami nem racionális Ha a fő centrumra ráhelyezzük és a körül elforgatjuk e hálózatokat, úgy hogy a lehető legtöbb hálózat és annak központja egybeessen, akkor ez az elforgatás a tapasztalatok szerint 12 szektor létrejöttéhez vezet, amelyekből 6-ban a központok száma lényegesen nagyobb, mint a másik 6-ban

20 A multiplikátor és Tinbergen modellje Chritaller, Lösch és Keynes összekapcsolása E modellben a településhálózat olyan rendszer, amelynek célja és végső kibocsátása az élelmiszereket termelő falusi lakosság árúkkal és szolgáltatásokkal való ellátása. Ezt fejlett országokban különböző szintű és egyes szinteken különböző típusú árúkat és szolgáltatásokat ellátó városi központok teszik meg. Jan Tinbergen modellje k =a különböző szintű központok száma Minden szintű központ a hozzá rendelt termékeket és szolgáltatásokat állítja elő, de a felső szintű központok előállítják a saját maguk számára szükséges alacsonyabb szintű szolgáltatásokat is Y = az ország nemzeti terméke L 0, L 1, L 2. L n = az egyes funkcionális kategóriákhoz tartozó termékek és szolgáltatások aránya a nemzeti termékben Jan Tinbergen modellje A mezőgazdasági települések (falvak) jövedelme a GDP mezőgazdasági termékekre fordított hányada: Y 0 = L 0 Y A következő szintű központ jövedelme: Y 1 = L 1 Y 0 +L 1 Y 1 átalakítva Y 0 +Y 1 = L 0 Y/(1- L 1 ) Általánosan, a teljes rendszerre megfogalmazva: Y 0 +Y Y n = L 0 Y/(1-L 1 +L 2 +..L n ) Tinbergen modell: példa Egy régió lakossága fő Jövedelem 55 százalékát költik mg. Termékre, 20 százalékot alapfokú, 15 százalékot középfokú és 10 százalékot felsőfokú szolgáltatásra. A képletek alapján (minden ágazatban azonos termelékenységet feltételezve) fő lakik a falvakban, az alsó fokú, a középfokú és15385 a felsőfokú központokban. Tételezzük fel a keresleti arányok megváltozását: 40 százalék élelmiszer, 25 százalék alsó,20 százalék közép és 15 százalék felső szintű szolgáltatás

21 Tinbergen modell: példa Sorrend- nagyság (rank and size) törvények A szektorális változás hatása a területi elhelyezkedésre: Településtípus Eredeti népesség Népesség a Változás % fogyasztási struktúra változása után Falvak Alsófokú központok Középfokú központok Felsőfokú központok Régió összesen A sorrend nagyság törvénye a hierarchikus városhálózatok egy másik megközelítése, amely végül is ugyanazon struktúrákhoz vezet. y = log P n A x = log P 1 log P 1 P n = N N Sorrend- nagyság (rank and size) törvények Ezt a megoszlást követi: az emberek vagyon szerinti megoszlása (Pareto), a lavinák, erdőtüzek, áradások és háborúk nagyság és gyakoriság szerinti eloszlása, valamint a településhálózat struktúrája.

22 Magyarország, Németország, Litvánia és Görögország városainak rank and size sorrendje A fizikai analógiák és a valószínűség számítás alkalmazása a térbeli struktúrákra Cellaszámlálás. A megjelenések (pl. esőcseppek) semleges, vonzó és taszító erők esetében Az emberek megoszlása magasság, súly,élettartam, intelligencia, stb. szerint A fizikában és biológiában gyakori eloszlás egy átlag körül

23 Cellaszámlálás Megoszlási grafikonok Hálózatok A településeket utak, vasutak, elektromos és távközlési hálózatok kötik össze, amelyek rendszere függ a településhálózat szerkezetétől Lösch féle településhálózat úthálózata Minden települést minden szomszédos településsel út köt össze. Minden településből hat út fut ki. Lösch féle településhálózat úthálózata d = a települések közötti átlagtávolság n = a települések száma A = a régió, ország területe Q = a teljes hálózat hossza d = 1, 11 A n A Q = n 3 1, 11 = 3, 33 n A n , = 57466km 3200

24 Christaller féle hálózat útigénye Hálózatok összehasonlítása A minden települést minden szomszéddal összekötő hálózat útigénye: km (légvonalakban) A csupán a közvetlen ellátó központtal való összeköttetés útigénye: km A magyar főúthálózat hossza: km Az ország teljes, fő- és helyi úthálózata: km Térbeli hálózatok vizsgálata gráfelméleti módszerekkel Gráfok: csúcspontokból és azokat összekötő ívekből áll A csúcsok és az ívek elhelyezkedése lehet a tényleges földrajzi irányoknak és méreteknek megfelelő (nem-topológiai gráf) és lehet nem a térbeli arányokat követő, csupán a kapcsolatot jelző jellegű (topológiai gráf) Térbeli hálózatok vizsgálata gráfelméleti módszerekkel A gráfot jellemző mutatószámok i = az ívek száma; c = a csúcsok száma A gráf összekötöttsége: B = i/c A gráf alakja azaz az ívek száma osztva a gráf átmérőjével (az átmérő a gráf két legtávolabbi csúcsa közötti legrövidebb út az ívek számában kifejezve) Π =i/d A tagolási pontok száma: az olyan csúcsok száma, amelyek a gráfot csak ezen csúcs által összekötött két halmazra osztaná fel

25 Magyarország fővonali vasúthálózata Románia fővonali vasúthálózata Hálózatok nem-topológiai vizsgálata (a konkrét földrajzi elhelyezkedés figyelembe vétele) Hálózatok nem-topológiai vizsgálata (a konkrét földrajzi elhelyezkedés figyelembe vétele) Maximális összekötöttség Magas beruházási költség Alacsony folyó költség (idő, üzemanyag) 1 A B D C Fa Minimális összekötöttség Alacsony beruházási költség Magas folyó költségek (idő, üzemanyag) 2 A B N2 N1 D E C E

26 Fa gráfok vizsgálata FA: olyan gráf amelyben nincs körút, kettős összeköttetés, az utak hossza minimális 1. A hálózat minimálásához elegendő az N i kiegészítő csúcsok helyének meghatározása 2. A kiegészítő csúcsok száma nem lehet több mint Σc-2 3. A kiegészítő csúcsok optimális helye ott van, ahol az összekötött három csúcsot 120 -os szögben látjuk A legkisebb erőfeszítés törvénye A fizikában 1621-ben Snellius, 1650-ben általánosítva Fermat Különböző sűrűségű közegekben a fénytörés oka, hogy a fény a legkisebb energiájú utat választja. A gazdaságban 1949-ben George Zipf. Az emberek statisztikailag tevékenységük során a legkisebb erőfeszítéssel kívánják az adott célt elérni. Snellius-Descartes szabály Snellius-Descartes szabály sinα = sinβ n n 2 1 α n 1. kikötő tenger szárazföld n 2 β célállomás

27 Fraktálok Fraktálok A természetben igen sok dolog igen különböző méretekben, de nagyon hasonlóan fordul elő. A partvonal hosszának dilemmája. Fák, növények, kristályok, hópelyhek esetében kimutatható. Ugyanezzel kísérleteztek az emberi települések növekedése tekintetében. Fraktálok Fraktálok Nagy-Britannia tengerpartjainak hossza különböző körzőnyílásokat alapul véve (Peitgen, 1992) Körzőnyílás mérete (km) Nagy Britannia tengerpartjának hossza (km) Valamely felület szélein ugyanolyan struktúrájú, de egyre kisebb alakzatok jönnek létre, amelyek idovel kitöltik a teret.

28 A regionális fejlődés elmélete (regionális makroökonómia) Az eddigi fejezetek az egyes mikrogazdasági szereplők térbeli elhelyezkedéséről szóltak, még akkor is, amikor ezek a mikrogazdasági szereplők egy rendszert alkottak (pl. a központi helyek elméletében) A következőkben egész régiók fejlődését, és annak tényezőit vizsgáljuk. Ez a regionális gazdaságtan makroökonómiája. Régiók A regionalizálás kritériumai: 1. Homogén régiók: azok a kisebb területek, amelyek egymás szomszédságában összefüggő területet alkotnak és egy, vagy több azonos tulajdonsággal rendelkeznek (földrajzi, gazdasági, történelmi, politikai, stb.) Előnyei: kutatás és elemzés szempontjából, kormányzati intézkedések hatása felmérhető. Hátránya: homogén vonásai a fejlődés folyamán eltűnhetnek, funkcionálisan nem alkalmas Régiók 2. Funkcionális (nodális) régiók. Általában egy nagyvárost és annak szélesebb környezetét foglalják magukba. Előnyei: városi és vidéki térségei kiegészítik egymást, belső kapcsolatai erősek, adminisztratív egységnek alkalmas, a funkciókat hatékonyabban látja el. Hátránya: város és vidéke között feszültségek, problémák lehetnek.

29 Régiók 3. Tervezési, programozási régiók Követelmények: - kellő nagyságrend - régiók lehetőleg azonos nagyságrendje - egész kisebb közigazgatási egységekből álljon, azok határait kövesse - szükséges adatok rendelkezésre álljanak - egy egységes irányító hatóság (nem szükségszerűen közigazgatási) hatáskörébe tartozzon. A regionális gazdasági növekedés elméletei Regionális fejlődés regionális növekedés Az utóbbi szűkebb, de jobban számszerűsíthető folyamat. Ez utóbbinak is több megközelítése van: - A fejlődési szakaszok elmélete - Strukturális elemzés (shift-share elemzés) - centrum-periféria elemzés - az export bázis modell - az importáló régió (Harrod-Domar modell) A fejlődési szakaszok elmélete A fejlődési szakaszok elmélete Kidolgozója J. G. Williamson Gazdaság fejlődés egy országban először a központi térségben kezdődik Ennek megfelelően az országban a regionális különbségek növekednek A távolabbi térségek növekedése csak egy bizonyos országos fejlettségi szint elérése után kezdődik. A növekvő különbségek okai a következők: a képzett munkaerő vándorlása a fejletlen térségekből a fejlettebbekbe a tőkebefektetések a fejlettebb térségekben történnek (itt nagyobb a kereslet, jobb az infrastruktúra és szolgáltatások) Az állami beruházások is a fejlett térségekben történnek Korlátozott régióközi kereskedelem, így a gazdag régiók nem fejtenek ki fejlesztési hatásokat a szegényekben

Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, )

Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, ) Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, 2004.03.23.) 1. Lokális külső gazdasági hatások Alfred Marshall, 1890: külső gazdasági hatások (extern hatások), amelyek

Részletesebben

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők) Galbács Péter, Szemlér Tamás szerkesztésében Mikroökonómia TARTALOM Előszó 1. fejezet: Bevezetés 1.1 A közgazdaságtan tárgya, fogalma 1.1.1 A közgazdaságtan helye a tudományok rendszerében 1.1.2 A közgazdaságtan

Részletesebben

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Adminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön!

Adminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön! 1 Adminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön! 2 Van Tematika! Az előadás A szeminárium is 3 Van 60 pont

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

Előadó: Dr. Kertész Krisztián

Előadó: Dr. Kertész Krisztián Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu A termelés költségei függenek a technológiától, az inputtényezők árától és a termelés mennyiségétől, de a továbbiakban a technológiának és az inputtényezők

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

A fogyasztási kereslet elméletei

A fogyasztási kereslet elméletei 6. lecke A fogyasztási kereslet elméletei A GDP, a rendelkezésre álló jövedelem, a fogyasztás és a megtakarítás kapcsolata. Az abszolút jövedelem hipotézis és a keynesi fogyasztáselmélet. A permanens jövedelem

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Gazdasági alapok Vállalkozási formák október 26.

Gazdasági alapok Vállalkozási formák október 26. Gazdasági alapok Vállalkozási formák 2016. október 26. Globalizáció Globalizáció alatt a különböző társadalmi rendszerek (például a gazdaság, a politika, a kultúra, a kereskedelem és a kommunikáció) nemzetközi

Részletesebben

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A közgazdask zgazdaságtan gtan részei: r Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Elméleti: mikroökonómia makroökonómia nemzetközi gazdaságtan világgazdaságtan komparatív gazdaságtan

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

1. feladat megoldásokkal

1. feladat megoldásokkal 1. feladat megoldásokkal Az általunk vizsgált gazdaságban két iparág állít elő termékeket, az és az. A termelés során mindekét iparág reprezentatív vállalata két termelési tényező típust használ egy iparágspecifikusat,

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan B AGGLOMERÁCIÓ ÉS TERMELÉKENYSÉG Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s: Békés Gábor 2011. július

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan VON THÜNEN-MODELLEK Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s: Békés Gábor 2011. július Vázlat 1 Mai

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

A regionális mikroökonómia alapkérdései Regionális gazdaságtan 2007/2008. tanév Telephelyelméletek I. 1. A gazdasági tevékenységek térbeli elhelyezkedését meghatározó tényezők elemzése gazdasági (profitorientált)

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1 II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak 2013.10.03. A makroökonómia alapösszefüggései 1 1) Gazdasági folyamatok Gazdasági folyamatokon a vizsgált időszakáltalában egy év- alatt a megtermelt javak termelésével

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu Árrugalmasság A kereslet árrugalmassága = megmutatja, hogy ha egy százalékkal változik a termék ára, akkor a piacon hány

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Döntést megalapozó eljárások A döntéshozatal eszközei 29. lecke Döntéshozatal eszközei

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem 14. lecke Az árupiac Az árupiac

Részletesebben

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny Carlton -Perloff 7. fejezet Monopolisztikus verseny jellemzői negatív lejtésű keresleti görbe (p>mr) a vállalatoknak van piaci ereje (p>mc, tehát L>0) szabad

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 4. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 4. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció Révész Sándor Makroökonómia Tanszék 2012. március 3. Révész Sándor (Makroökonómia Tanszék) Klasszikus modell - gyakorlat 2012. március 3. 1 / 14 1) Egy országban a rövid távú

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Közgazdaságtan I. (N_AKA6, NGB_AK007_1, NGF_AK057_1, NGF_EG007_1) Az oktató adatai. Kötelező és ajánlott irodalom

Közgazdaságtan I. (N_AKA6, NGB_AK007_1, NGF_AK057_1, NGF_EG007_1) Az oktató adatai. Kötelező és ajánlott irodalom Közgazdaságtan I. (N_AKA6, NGB_AK007_1, NGF_AK057_1, NGF_EG007_1) 2014/2015. tanév, őszi félév ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Az oktató adatai Dr. Koppány Krisztián PhD egyetemi docens, dékánhelyettes fogadóóra

Részletesebben

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi fejlődést meghatározó természeti, gazdasági és társadalmi tényezők Előadó: Dr. Péli

Részletesebben

1. A vállalat. 1.1 Termelés

1. A vállalat. 1.1 Termelés II. RÉSZ 69 1. A vállalat Korábbi fejezetekben már szóba került az, hogy különböző gazdasági szereplők tevékenykednek. Ezek közül az előző részben azt vizsgáltuk meg, hogy egy fogyasztó hogyan hozza meg

Részletesebben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztáselméletek 64.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia ok. TRI-MESTER, Tatabánya. 33. o. 1. 65.) Keynesi abszolút

Részletesebben

Fejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások

Fejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,

Részletesebben

Térbeli koncentrálódás, agglomerációk és klaszterek Regionális gazdaságtan 2007/2008. tanév Dr. Rechnitzer ános A lokális extern hatások jelentősége Iparági körzetek Külső gazdasági hatások Méretgazdaságosság

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

Debreceni Egyetem AGTC

Debreceni Egyetem AGTC Debreceni Egyetem AGTC GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan és Környezetgazdaságtan Tanszék 4032 DEBRECEN, Böszörményi út 138., 4015 DEBRECEN Pf.36. : (52)

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián   Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián e-mail: k.krisztian@efp.hu Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Irodalom Tankönyv: Jack Hirshleifer Amihai Glazer David Hirshleifer:

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség 8. előadás 2010. 04.15. Az elemzés kiterjesztése több időszakra az eddigi keynesi modell és a neoklasszikus

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI Geográfia 1.természeti földrajz (amely természettudomány) 2.társadalmi-gazdasági földrajz (amely társadalomtudomány) népességföldrajz

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati

Részletesebben

Népességnövekedés Technikai haladás. 6. el adás. Solow-modell II. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

Népességnövekedés Technikai haladás. 6. el adás. Solow-modell II. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem. Solow-modell II. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Reál GDP növekedési üteme (forrás: World Bank) Reál GDP növekedési üteme (forrás: World Bank) Mit tudunk

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 27. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell Ricardói modell A kereskedelem hasznos, ha komparatív előnyök kihasználásán alapul. A gazdaság jól jár. Minden gazdasági szereplő jól jár. Specifikus termelési tényezők modellje A kereskedelem hasznos,

Részletesebben

A tér kitüntetett pozíciói a következőek: Előadó: Dr. Péli László, adjunktus

A tér kitüntetett pozíciói a következőek: Előadó: Dr. Péli László, adjunktus Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Regionális gazdasági növekedési elméletek, Centrum-periféria viszonyrendszer TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások

Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Településhálózati kapcsolatrendszerek

Településhálózati kapcsolatrendszerek Nemzedékek találkozása I. Regionális Tudományi Posztdoktori Konferencia Szeged, 2010. április 15. Településhálózati kapcsolatrendszerek BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI Közép-dunántúli

Részletesebben

Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek

Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek I. A szükségletek és a javak - szükséglet - igény - javak - szabad javak - szűkös vagy gazdaági javak - termelési eszközök

Részletesebben

A minőség gazdasági hatásai

A minőség gazdasági hatásai 5. A minőség gazdasági hatásai 5.1 A minőség költségei A minőség költségeit három nagy csoportra oszthatjuk: az első csoportot a minőség érdekében tett megelőző jellegű intézkedések költségei, a másodikat

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 5-6. Térbeli piacszerkezetek térbeli koncentrálódás. Dr. Bernek Ágnes 2008.

Regionális gazdaságtan 5-6. Térbeli piacszerkezetek térbeli koncentrálódás. Dr. Bernek Ágnes 2008. Regionális gazdaságtan 5-6. Térbeli piacszerkezetek térbeli koncentrálódás Dr. Bernek Ágnes 2008. Weber-féle telephelyelmélet A feldolgozóipar modellezése: kohászat (vasérc, szén, és egyetlen tengeri kikötı)

Részletesebben

Pszichológiai tényezık

Pszichológiai tényezık Pszichológiai tényezık Motivációk: kitörés a mindennapi, megszokott életbıl, lazítás, játszás, családi kötelékek erısítése, presztízs, szociális interakció, tanulás, ön-realizálás, bevásárlás. Társadalmi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A közgazdasági elméletek történeti áttekintése, jelenlegi irányzatai 3.lecke

Részletesebben

A területi /regionális gazdaságtan alapjai. Tudományterületi elhelyezkedése 2015.11.28.

A területi /regionális gazdaságtan alapjai. Tudományterületi elhelyezkedése 2015.11.28. A területi /regionális gazdaságtan alapjai Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu SZIE GTK RGVI Kialakulása: XX. sz. közepe Megfelelő mennyiségű adat állt rendelkezésre Nem csak gazdasági

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI?

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI? Eger, 2015. november 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az OTKA (NK 104985) Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején kutatási projekt támogatja. KISVÁROSOK

Részletesebben

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18. PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

5. el adás. Solow-modell I. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

5. el adás. Solow-modell I. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem I. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Hogyan hat a skális politika a gazdaságra? Mi a pénz? Milyen költségei vannak az inációnak? Hogyan hat a monetáris politika

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Költségvetési egyenes Költségvetési egyenes = költségvetési korlát: azon X és Y jószágkombinációk

Részletesebben

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, Lokális cselekvés Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, 2011. 05.27. Felvezető: Tiboldi Lajos Név: Ica Apja neve: 15548 SAPHIR-ET Eredményei: 2009 Hódmezővásárhelyi

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS 2015. február 14. STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ I. Választásos,

Részletesebben

Globális pénzügyek és a biodiverzitás finanszírozása

Globális pénzügyek és a biodiverzitás finanszírozása Globális pénzügyek és a biodiverzitás finanszírozása Kell-e finanszírozni a biodiverzitást? A biodiverzitást a környezet változásai szabják meg Változások: természetesek+mesterségesek Változások a rugalmasságot

Részletesebben

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? 8/C lecke Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? A makrogazdasági teljesítmény mutatószámai, a bruttó hazai termék. GDPmegközelítések és GDP-azonosságok. Termelési érték és gazdasági növekedés. Nemzetközi

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben