Regionális gazdaságtan. A térbeli gazdaság elméletének kialakulása. A térbeliség jellemzői és a területfejlesztési tevékenységek viszonya

Átírás

1 A térbeliség jellemzői és a területfejlesztési tevékenységek viszonya Regionális gazdaságtan Térbeli, földrajzi egymásmellettiség Térbeli, földrajzi differenciáltság Térbeli, földrajzi távolság és mobilitás Térbeli, földrajzi kiterjedtség és tagoltság Terület- és városrendezés Területfejlesztés, regionális politika Területszervezés, közigazgatás, Az egy pont gazdaság és a térben kiterjesztett gazdaság összevetése Közgazdasági kategóriák Egy pont gazdaság Térben kiterjesztett gazdaság Piac (ár) Egységes (ugyanazon ár) Térben osztott (differenciált ár) Ráfordítás Átlagos Térben differenciált (lokális) Verseny Tökéletes (input és termékpiacokon) Nem tökéletes (Földrajzi monopólium) Gazdasági reakciók Azonosak Eltérőek (helyi kultúra és viszonyok Piaci informáltság Tökéletes Térben különböző (aszimmetrikus)) Piaci magatartás Racionális Térben korlátozott racionalitás Fogyasztói preferenciák Homogének Térben inhomogének Helyettesíthetőség (szűkösség) Korlátlan (általános érvényű) Inputok térbeli elhelyezkedése korlátozza Gazdasági egyensúly Általános egyensúly az alaphelyzet Egyensúlytalanság az alaphelyzet A térbeli gazdaság elméletének kialakulása Klasszikusok témái: az érték természete, alapvető elosztási viszonyok, adózás Egy pont gazdaság Térbeli gazdasági elmélet megkésve és fokozatosan jön létre Először mezőgazdaság, majd ipar és végül a gazdaság egésze Először mikro gazdaság, makro később Először szabad verseny majd a monopóliumok figyelembe vétele

2 A regionális gazdaságtan helye A regionális gazdaságtan elemei Telephelyelmélet A gazdasági tér elmélete (területi struktúrák, város- és településhálózatok, piacok a térben, agglomerációk(mikroökonómia) Közgazdasági tudományok Regionális gazdaságtan Földrajzi, műszaki, jogi tudományok Régiók, regionális gazdasági növekedés és fejlődés a térben (makroökonómia) Telephelyelméletek és telepítési tényezők Az ipari telephely elmélete (Weber) A mezőgazdasági telephely (von Thünen) A kereskedelem telephelye A szolgáltatások telephelye A városi lakosság lakhelyválasztásának elmélete (Alonso). Telephely értelmezése Országos szint: adórendszer, gazdasági és jogi szabályozás, gazdasági és népességnövekedés, politikai és gazdasági stabilitás, vámok, EU tagság Regionális szint: munkaerő száma és képzettsége, autópálya elérhetősége, határ menti fekvés, gazdasági szerkezet Helyi szint: telek megfelelősége és ára, közművek elérhetősége, helyi adók és támogatások, helyi üzemek, kooperációs lehetőség, iskolák, egyetemek, képzés

3 Az ipari telephely elmélete Weber elmélete Történetileg ugyan nem, de logikusan az első telephelyelméletek az iparra vonatkoztak. Az ipari telephely-elméletek megalapítója Alfred Weber. Fő műve: Über den Standort der Industrien (Az iparágak telephelyeiről) 1909-ben jelent meg. Weber telephelyelmélete Weber elmélete két telephely-meghatározó tényezőn alapul: Azokon a tényezőkön amelyek a termelés koncentrációját a termelők számára előnyössé teszik (az úgynevezett agglomerációs előnyök ) Azokon az előnyökön, amelyek a nyersanyagok, vagy a piacok közelségéből adódnak (szállítási költségek) Weber telephelyelmélete A két meghatározó tényező: az agglomerációs előnyök és a szállítási költségek egymással ellentétes irányúak és kettőjük egyensúlya határozza meg az optimális telephelyet. Az agglomerációs tényező a tevékenységek minél nagyobb koncentrációja irányában hat, de ennek ellene hat, hogy a telephelynek lehetőleg a nyersanyagok és a munkaerő, fogyasztók, piacok közelében legyenek. Távolság (szállítás) és economies of scale viszonya. költség Legkisebb költség Távolság az üzemtől Összes költség Fuvar költség Gyártási költség

4 Weber telephely-elmélete Az agglomerációs előnyök is háromfélék: 1. Azok az előnyök, amelyek az üzem méreteinek növekedéséből adódnak (economies of scale, a méret előnyei) 2. Azok az előnyök, amelyek ugyanazon ágazat üzemeinek egy nagyvárosban való koncentrációjából adódnak (specializált beszállítók, szakirányú képzett munkaerő nagy száma, menedzsment ás műszaki tapasztalat elérhetősége). Ezek a lokalizációs előnyök. 3. Urbanizációs előnyök (kiépített infrastruktúra, a nagyváros nyújtotta előnyök) Weber telephely-elmélete Az agglomeráció hátrányai: A munkaerő és a szükséges földterület magasabb ára A zsúfoltsági hátrányok: zaj és légszennyezés, bűnözés, szociális problémák A túlzott koncentráció esetén a piacok egy része egyre távolabb kerül, ami nagyobb szállítási költségekkel jár. Weber telephely-elmélete Weber telephelyelmélete Az ipari telephely-elméleteknek két fő csoportja van: Költség-minimalizáló elméletek. Ebben az esetben a termékek ára adottság a termelő számára, a konkurrens cégek elhelyezkedése a cég eladásait nem zavarja. A profit növelésének egyetlen útja a termelési és szállítási költségek csökkentése. Profit maximalizáló elméletek. Ebben az esetben az ár nem adottság, hanem függ a fogyasztók és termelők térbeli elhelyezkedésétől, a konkurens cégek elhelyezkedésétől és stratégiájától. A kereslet nem egyetlen pontban, hanem térbelileg elszórva jelentkezik. Weber elmélete költség minimalizáló elmélet. Az első vizsgált tényező: a szállítás Szállítás: szállítandó és nem szállítandó nyersanyag (ubiquitás) A nyersanyagok és késztermékek mindenfajta költségkülönbsége (pl. bányák mélysége,a nyersanyag minősége, stb.) szállítási költségre, ill. távolságra van átszámítva.

5 A Weber modell feltételezései A termék kereslete egyetlen térbeli pontban Kétfajta nyersanyag, ugyancsak egy-egy pontban egymástól és a piactól bizonyos távolságban Tökéletes verseny van A termék eladási ára adott és merev Minden lehetséges telephelyen ugyanaz a technológiát alkalmazzák, így a termelési költségek mindenütt azonosak Weber telephelyelmélete Anyagindexek: az egyes nyersanyagokból, félkész-termékekből, fűtőanyagból stb. egy tonna késztermék előállításához szükséges mennyiség: a 1, a 2, a n Telephelysúly: az adott technológia mellett a telephelyre beszállított és kiszállított anyag és késztermék mennyiség egy tonna késztermékre számítva: T=Σa+1 1. Ha egyetlen nyersanyag és egyetlen piac van, a telephely a két pont közül annál lesz amelyiknek súlya nagyobb és/vagy a fajlagos szállítása (ömlesztett, vagy darabárú, romlandóság, veszélyesség, törékenyég, súly és térfogat aránya, stb) drágább. Más telephely nem lehetséges, mert az a nyersanyag és a piac között egy felesleges átrakodást tenne szükségessé. 2. Ha van olyan nyersanyag, amelynek súlya az összes szállított mennyiség több, mint felét adja (a i >2), akkor az üzem e nyersanyaghoz települ. 3. Ha a fenti két eset közül egyik sem áll fenn, akkor az üzem közbenső helyre települ. Weber telephelyelmélete A Varignon-keret Launhard-Weber féle háromszög A vasérc C piac P telephely B koksz Feladat: az egyes helyekről el- ill. oda szállított mennyiségekkel súlyozott súlypont keresése. w A t A s A +w B t B s B + w C t C s C =min. Erre algebrai megoldás nincs, csak iterációs, számítógéppel. Korábban mechanikus módszer: Varignon keret. x A c P C y B

6 A munkaerő tényező a telepítésben Kiindulás: a szállítási optimum. Munkaerő lokalizált és nem mobil. Bérszintek földrajzilag tartósan különbözőek. Weber a helyettesítési módszert alkalmazza. Olcsó munkaerőre való település az optimális szállítási ponttól való eltávolodást jelent. A kérdés melyik a nagyobb: a bérmegtakarítás, vagy a szállítási többletköltség. Munkaegyüttható: A=1 tonna késztermékre jutó bérköltség / T (telephelysúly) E mutató iparáganként rendkívül differenciált Döntési mutató: (A2-A1) / (T t x s x T a. t a. s a ) Az üzemméret tényező a telepítésben Nagyüzem előnye: fajlagos állandó költségek (adminisztráció, infrastruktúra, épületüzemeltetés, szociális és egyéb létesítmények) csökkenése. Hátránya: nyersanyagok és piacok üzemtől való távolsága növekedése. Weber telephelyelmélete: az üzemméret hatása Egyesítés előtt Egyesítés után Weber telephelyelmélete: az üzemméret hatása Döntési mutató, ugyancsak a helyettesítési módszer alkalmazásával. A nagyobb üzem építésének kritériuma: a megtakarított állandó költségek nagyobbak e mint a többlet szállítási költség: (C 1 +C 2 )/(T x t x s x T a. t a. s a ) Ha a kifejezés értéke nagyobb, mint 1, akkor érdemes a nagyobb üzemet megépíteni a két kisebb helyett.

7 Weber elméletének kritikája A telepítési tényezők egymás utáni és nem együttes vizsgálata A monopóliumok figyelmen kívül hagyása Kizárólag a költség-oldal vizsgálata. Statikus jelleg: a technológia, a külső környezet változásait figyelmen kívül hagyja Greenhut: a piacterület A modell figyelembe veszi, hogy: - nem egy hanem több termelő gyártja ugyanazon terméket - a cégek termelési és szállítási költségei nem szükségszerűen azonosak. Vannak különbségek - a piac nem egyetlen térbeli pontban, hanem szétszórva az egész területen van. A piacok felosztása azonos termelési és szállítási költségek mellett. Ár Piacfelosztás különböző termelési költségek mellett 2. Ár A B A B Távolság Távolság

8 Piacfelosztás különböző termelési költségek mellett 2a. Piacfelosztás különböző szállítási költségek mellett 3. Ár A piacterülete B piacterülete B mínusz A távolság a parabola mentén állandó B A B Távolság Piacfelosztás különböző szállítási költségek mellett Ár Kiszorítás a piacról A A B B B Távolság

9 A térbeli piac kereslete A térbeli piac kereslete 5. Mennyiség Távolság Mennyiség Távolság A lineáris piac modell esetén a térbeli piac kereslete egyenlő az egyéni kereslet görbe alatti terület szorozva a népsűrűséggel A kör alakú piac-modell esetében a térbeli kereslet egyenlő a kúp alatti terület szorozva a népsűrűséggel. A kereslet változása növekvő szállítási költségek esetén A kereslet változása a termékek növekvő ára esetében Mennyiség Mennyiség Mennyiség Mennyiség Távolság Távolság Távolság Távolság

10 Hotelling: Harc a telephelyért: a fagylaltárus esete 7 1. fázis 1 eladó Verseny az árak differenciálásával 2. fázis két eladó felosztott piac a 3. fázis piacfoglalás A A B A kereslet árrugalmassága: A tapasztalat azt mutatja, hogy magasabb áraknál a kereslet árrugalmassága nagyobb mint alacsony áraknál. A tapasztalaton alapul az árdifferenciálás gyakorlata A 4. fázis Mindketten középen B ε = q p / / q p AésB Verseny az árak differenciálásával Térbeli verseny típusai Kereslet árváltozás esetén a tényleges fuvarköltségek felszámításával: Kereslet új áron Kereslet régi áron Kereslet árváltozás esetén a fuvarköltségek újraelosztásával Kereslet új áron Kereslet régi áron Hotelling-Smithies típusú verseny. Az árcsökkentő vállalkozó azt feltételezi, hogy konkurenseinek árai nem változnak Greenhut-Ohta típusú verseny. Az árcsökkentő azt feltételezi, hogy konkurensei ugyanolyan irányú és mértékű árcsökkentést hajtanak végre Lösch típusú verseny az árcsökkentő azt feltételezi, hogy konkurens árai változatlanok maradnak és a piacterületek határán sem változnak.

11 August Lösch hozzájárulása Elsőként nem egyedi gazdálkodóban, vállalkozásban, hanem egy térség gazdasági térszerkezetében gondolkodott. Elsőként nemcsak a költségoldalt, hanem az értékesítést és az árakat is vizsgálta. Feltételezései Thünenével azonosak (egyenletes adottságú síkság, utak nincsenek, mindenki toronyiránt szállít) A piacterület kialakulása A költségek, árak és piacterület példája egy sörfőzde esetén Vállalkoz ás költségei Összes ktsg Sörfőzdétől való távolság és eladott mennyiség Önellátás költsége, piacterület határa Szállítás költsége Fajlagos előállítási költség A hálózatok kialakulása Elérhetőség és telephely Eddig olyan modelleket vizsgáltunk, ahol a termelés egy pontban, a fogyasztás pedig vagy egy pontban, vagy egy térségben megy végbe. A következőkben ez megfordul: a termelés, vagy a potenciális lakóhely nagy területen szétszórva, míg a fogyasztás egyetlen pontban helyezkedik el. Az előző megközelítés főleg az iparra, a következő a mezőgazdaságra és a településre, lakásra érvényes. Míg az előző közelítésnél a szállítás és az agglomeráció voltak a legfontosabb tényezők, a következőkben két másik tényező jut döntő szerephez: a központ megközelíthetősége és az elfoglalt terület ára vagy bérleti díja.

12 Mezőgazdaság: Johann Heinrich von Thünen elmélete Der isolierte Staat in Beziehung auf Landwirtschaft und Nationalökonomie (Az elszigetelt állam mezőgazdasága és nemzetgazdasága) További érdemei: a határhaszon első bevezetése a közgazdaságtanba A törtszámok értelmezése és az economies of scale probléma tárgyalása Johann Heinrich von Thünen elmélete Feltételezések: kis elszigetelt állam őserdővel körülvéve, export, import nincs a piac kizárólag a terület közepén levő főváros a terület teljesen sík, sem folyók sem hegyek nincsenek, a talaj termékenysége mindenütt ugyanaz a farmerek termésüket ökrös szekérrel toronyiránt szállítják a városba, kijelölt utak nincsenek a farmerek gazdaságilag racionálisan viselkednek Johann Heinrich von Thünen elmélete Mezőgazdasági termékek és termelési helyüknek a rendje Nettó jövedelem Jövedelem 1. termék Távolság a piactól 2. termék 3. termék Piactól való távolság

13 Több termék termelési övezete Az övezetek Thünen szerint Q 1* (P 1 -K 1 )-Q 1.* t 1* k=q 2* (P 2 -K 2 )-Q 2* t 2* k (Q 1* P 1 -K 1 )-(Q 2* P 2 -K 2 ) =k Q 1* t 1 -Q 2* t 2 Az árak és költségek megváltozásával az övezetek határai is változnak Q 1 és Q 2 a két termék tömege (tonna) P 1 és P 2 a két termék tonnánkénti ára a piacon K 1 és K 2 a két termék tonnánkénti termelési költsége (szállítás nélkül) t 1 és t 2 a két termék szállítási költsége tonna-kilométerenként k a két termék termelésének határa (a piactól számított kilométer) 1. tejtermelés és intenzív gazdálkodás 2. fagazdaság tűzifa és építési faanyag előállítására 3.Gabonatermelés 4. Külterjes állattenyésztés 5. Őserdő Thünen és a szállítási költségek jéghegy modellje Hogyan értelmezi Thünen a szállítási költségeket? Az igavonó ökrök a gabonaszállítás közben megeszik a szállított gabona egy részét. Így a szállítás és az eladás is a gabonában közös nevezőre hozható. Samuelson 1954-ben a közgazdaságtudomány számára ujrafelfedezi ezt a módszert, a jéghegy modell formájában. Ahogyan fogy a gabona útközben, úgy csökken a jéghegy tömege is dél felé úszva. A szállítási költségeket modellbe foglalni egyszerűbb, ha azt úgy veszik figyelembe, hogy a távolság függvényében a szállított árú kisebb, vagy nagyobb mennyisége eltűnik, azaz kevesebb érkezik meg, mint amennyit elküldtek. A modell így homogénebbé válik, leegyszerűsödik és nem kell a szállítási eszközök külön piacaira való hatásokkal számolni. Thünen hatása a városi területek piacainak elemzésére. telekár Belső városi lakó- szolgáltató és kiskereskedelmi funkciók Ipari és szállítási, raktározási funkciók Mezőgazdasági funkciók Városközponttól való távolság

14 Thünen hatása a városi területek piacainak elemzésére. Thünen modelljében a területek értékét egy tényező határozta meg: - az egyetlen piac távolsága és az oda való szállítás költségei. Egy terület értékének azonban valójában több tényezője van. Annak értéke származhat: ásványi kincseiből, talajminőségéből, vízkincséből, klímájából, kellemes környezetéből, jó megközelíthetőségéből, munkaerő-kínálatából, jó minőségű szolgáltatásaiból,, presztízséből. Ezeket foglalja keretbe az árverési, vagy bid price elmélet, amelynek kidolgozója William Alonso amerikai közgazdász professzor. A Thünen modell a kereskedelemben A telephelyet meghatározó tényezők 1. Az eladott árúk árszínvonala és jövedelmezősége 2. A forgalom érzékenysége a központtól való távolságra A kereskedelmi tevékenység területigényessége Bevétel ill. profit Luxuscikk Fogyasztási cikk Napi élelmiszer Városközpont távolsága Lakóterületi telephelyválasztás. Az Alonso modell a lakóterületekre A városi lakosságnak különbözőek a prioritásaik de azonos a jövedelmük. Adott jövedelmükből választhatnak a városközponthoz közeli és távoli lakónegyedek, a kisebb és nagyobb vásárolt terület és az (utazási időtől függően) kevesebb és több szabadidő között. px+rh=y 0 +w(1-t-t) a hasznossági függvény U(x, h, T) ahol h=a használt városi terület r=a városi terület ára négyzetméterenként x=az egyéb fogyasztás mennyisége p=az egyéb fogyasztás árszínvonala T= a szabadidő értéke óránként t=az utazási idő értéke óránként w=a bér- vagy fizetés színvonala y 0 =a nem bér jellegű jövedelem Ha az árak r, p és t adottak, azok alapján a háztartások maximalizálják jólétüket Alonso modell A modellt William Alonso amerikai közgazdász dolgozta ki (Location and Land-use 1964) Feltételezések: a háztartások össz-jövedelme és hasznossági függvénye azonos. Az összes munkahely, bevásárlási lehetőség a városközpontban van. Az adott jövedelemből kell eldönteni, hogy abból nagyobb területű telket vesznek (bérelnek) a városközponttól távolabb, vagy kisebbet a városközponthoz közelebb. Ebből is következőleg helyettesítési viszony van a nagyobb, távoli telek előnye és a központ eléréséhez szükséges nagyobb utazási idő és költségek között.

15 Alonso-modell Alonso-modell Telekár és központtól való távolság összefüggése Laksűrűség telekár 0 város külső határa Központtól való távolság Központtól való távolság és városmegújítási szakaszok Módosított Alonso modellek Harmadik világ nagyvárosai Laksűrűség Nyomornegyedek A szolgáltatások telephely választása. Különbség az iparhoz képest: nem az árú szállítási költsége, hanem a fogyasztó utazási költsége és ideje, valamint az árúk választéka és a szolgáltató vonzereje a döntő. A felhasznált módszer a gravitációs és potenciál modell.

16 Gravitációs és potenciál modellek Gravitációs és potenciál modellek II. Az egyetemes gravitáció képlete: A gravitációs modellek képlete: m F = G F 12 = G 1 P m r 1 d 2 b 12 P 2 2 F 12 P P = G 1 2 b d12 log F12 = logg + log( P1 P2 ) b log d log F 12 log( P1 P2 ) logg = b log F12 log P P 1 2 logg = b log d 12 d 12 F12 log logg P P2 b = log d 12 Az összefüggés regressziós görbéje Gravitációs potenciál, gravitációs térerősség Gravitációs potenciál V = G ij P d i b ij Gravitációs térerősség: E i = n j = 1 P d j b ij

17 Közbeeső lehetőségek Intervening opportunities Samuel Stouffer: egy hely vonzereje egyenesen arányos nagyságával és fordítva távolságával és a közbeeső lehetőségekkel: Eastern Corridor between Debrecen and Timisoara Eastern Corridor between Debrecen and Timisoara P D U s kilometres A városnövekedés modellje A városhálózatok és azok hierarchiája. A központi helyek elmélete A városnövekedés fázisai Urbanizált terület egésze Központi város Agglomerációs gyűrű Urbanizáció Szuburbanizáció Dezurbanizáció Reurbanizáció A központi helyek elmélete az egyik legnagyobb hatású elmélete a regionális gazdaságtannak. Kidolgozása két ember nevéhez fűződik: August Lösch közgazdász: A gazdaság térbeli rendje (1942) Walter Christaller földrajztudós: Központi helyek Dél-Németországban (1933)

18 Christaller modellje Minden terméknek megvan a maximális piacterülete és a maximális ára, ami egyébként azonos feltételek mellett az árú termelési és szállítási költségeitől függ. Ha a termelési költségekhez képest a szállítási költség nagy, és a vevők kevésbé hajlandók a magas árat kifizetni, akkor a piacterület viszonylag kicsi lesz. Ha a szállítási költség relatíve kicsi, és/vagy a fogyasztók hajlandók a magasabb szállítási költséget megfizetni, akkor a piacterület nagy. Mindez az árú jellegétől és a kereslettől függ. A hatszögletű rendszer A hatszögletű rendszer A központok rendszere A városok rangját nem népességszámuk, vagy területük adja meg, hanem az, hogy hányféle kereskedelmi és szolgáltatási funkciót látnak el és mekkora piacterület számára. Ez az un. jelentőség-többlet. Ha ugyanazt az árú és/vagy szolgáltatás-mennyiséget egy időegység alatt több ember és gyakrabban veszi igénybe, akkor sűrűbb és több településre kiterjedő hálózatot kell kiépíteni, ha kevesebb ember és/vagy ritkább időbeli gyakorisággal veszi igénybe akkor kisebb hálózat kell, amely a nagyobb központokra korlátozódik. A központok rendszere m = a településkategória sorszáma (a legalacsonyabb ) P m = az m-edik kategóriába tartozó központ által kiszolgált lakosságszám C m =az m-edik kategóriába tartozó központ népességszáma k = a körzetek lakosságából a központban lakók aránya s= a váltószám, azaz az egy magasabb rendű körzetbe foglalt eggyel alacsonyabb fokú körzetek száma k= 0,5 s = 3 Kategória Központ lakossága Körzet lakossága Központok száma

19 Az egyes településkategóriákba tartozó népesség száma az előző modell szerint A központok rendszere Sorrend-nagyság törvény log (népességszám) log (sorszám) 0 A Lösch féle piaci hálózat A Lösch féle piaci hálózat Minden termékhez és szolgáltatáshoz eltérő nagyságú piacterületek tartoznak. Ezzel számtalan piaci területet és piacközpontot lehetne létrehozni, ami nem racionális Ha a fő centrumra ráhelyezzük és a körül elforgatjuk e hálózatokat, úgy hogy a lehető legtöbb hálózat és annak központja egybeessen, akkor ez az elforgatás a tapasztalatok szerint 12 szektor létrejöttéhez vezet, amelyekből 6-ban a központok száma lényegesen nagyobb, mint a másik 6-ban

20 A multiplikátor és Tinbergen modellje Chritaller, Lösch és Keynes összekapcsolása E modellben a településhálózat olyan rendszer, amelynek célja és végső kibocsátása az élelmiszereket termelő falusi lakosság árúkkal és szolgáltatásokkal való ellátása. Ezt fejlett országokban különböző szintű és egyes szinteken különböző típusú árúkat és szolgáltatásokat ellátó városi központok teszik meg. Jan Tinbergen modellje k =a különböző szintű központok száma Minden szintű központ a hozzá rendelt termékeket és szolgáltatásokat állítja elő, de a felső szintű központok előállítják a saját maguk számára szükséges alacsonyabb szintű szolgáltatásokat is Y = az ország nemzeti terméke L 0, L 1, L 2. L n = az egyes funkcionális kategóriákhoz tartozó termékek és szolgáltatások aránya a nemzeti termékben Jan Tinbergen modellje A mezőgazdasági települések (falvak) jövedelme a GDP mezőgazdasági termékekre fordított hányada: Y 0 = L 0 Y A következő szintű központ jövedelme: Y 1 = L 1 Y 0 +L 1 Y 1 átalakítva Y 0 +Y 1 = L 0 Y/(1- L 1 ) Általánosan, a teljes rendszerre megfogalmazva: Y 0 +Y Y n = L 0 Y/(1-L 1 +L 2 +..L n ) Tinbergen modell: példa Egy régió lakossága fő Jövedelem 55 százalékát költik mg. Termékre, 20 százalékot alapfokú, 15 százalékot középfokú és 10 százalékot felsőfokú szolgáltatásra. A képletek alapján (minden ágazatban azonos termelékenységet feltételezve) fő lakik a falvakban, az alsó fokú, a középfokú és15385 a felsőfokú központokban. Tételezzük fel a keresleti arányok megváltozását: 40 százalék élelmiszer, 25 százalék alsó,20 százalék közép és 15 százalék felső szintű szolgáltatás

21 Tinbergen modell: példa Sorrend- nagyság (rank and size) törvények A szektorális változás hatása a területi elhelyezkedésre: Településtípus Eredeti népesség Népesség a Változás % fogyasztási struktúra változása után Falvak Alsófokú központok Középfokú központok Felsőfokú központok Régió összesen A sorrend nagyság törvénye a hierarchikus városhálózatok egy másik megközelítése, amely végül is ugyanazon struktúrákhoz vezet. y = log P n A x = log P 1 log P 1 P n = N N Sorrend- nagyság (rank and size) törvények Ezt a megoszlást követi: az emberek vagyon szerinti megoszlása (Pareto), a lavinák, erdőtüzek, áradások és háborúk nagyság és gyakoriság szerinti eloszlása, valamint a településhálózat struktúrája.

22 Magyarország, Németország, Litvánia és Görögország városainak rank and size sorrendje A fizikai analógiák és a valószínűség számítás alkalmazása a térbeli struktúrákra Cellaszámlálás. A megjelenések (pl. esőcseppek) semleges, vonzó és taszító erők esetében Az emberek megoszlása magasság, súly,élettartam, intelligencia, stb. szerint A fizikában és biológiában gyakori eloszlás egy átlag körül

23 Cellaszámlálás Megoszlási grafikonok Hálózatok A településeket utak, vasutak, elektromos és távközlési hálózatok kötik össze, amelyek rendszere függ a településhálózat szerkezetétől Lösch féle településhálózat úthálózata Minden települést minden szomszédos településsel út köt össze. Minden településből hat út fut ki. Lösch féle településhálózat úthálózata d = a települések közötti átlagtávolság n = a települések száma A = a régió, ország területe Q = a teljes hálózat hossza d = 1, 11 A n A Q = n 3 1, 11 = 3, 33 n A n , = 57466km 3200

24 Christaller féle hálózat útigénye Hálózatok összehasonlítása A minden települést minden szomszéddal összekötő hálózat útigénye: km (légvonalakban) A csupán a közvetlen ellátó központtal való összeköttetés útigénye: km A magyar főúthálózat hossza: km Az ország teljes, fő- és helyi úthálózata: km Térbeli hálózatok vizsgálata gráfelméleti módszerekkel Gráfok: csúcspontokból és azokat összekötő ívekből áll A csúcsok és az ívek elhelyezkedése lehet a tényleges földrajzi irányoknak és méreteknek megfelelő (nem-topológiai gráf) és lehet nem a térbeli arányokat követő, csupán a kapcsolatot jelző jellegű (topológiai gráf) Térbeli hálózatok vizsgálata gráfelméleti módszerekkel A gráfot jellemző mutatószámok i = az ívek száma; c = a csúcsok száma A gráf összekötöttsége: B = i/c A gráf alakja azaz az ívek száma osztva a gráf átmérőjével (az átmérő a gráf két legtávolabbi csúcsa közötti legrövidebb út az ívek számában kifejezve) Π =i/d A tagolási pontok száma: az olyan csúcsok száma, amelyek a gráfot csak ezen csúcs által összekötött két halmazra osztaná fel

25 Magyarország fővonali vasúthálózata Románia fővonali vasúthálózata Hálózatok nem-topológiai vizsgálata (a konkrét földrajzi elhelyezkedés figyelembe vétele) Hálózatok nem-topológiai vizsgálata (a konkrét földrajzi elhelyezkedés figyelembe vétele) Maximális összekötöttség Magas beruházási költség Alacsony folyó költség (idő, üzemanyag) 1 A B D C Fa Minimális összekötöttség Alacsony beruházási költség Magas folyó költségek (idő, üzemanyag) 2 A B N2 N1 D E C E

26 Fa gráfok vizsgálata FA: olyan gráf amelyben nincs körút, kettős összeköttetés, az utak hossza minimális 1. A hálózat minimálásához elegendő az N i kiegészítő csúcsok helyének meghatározása 2. A kiegészítő csúcsok száma nem lehet több mint Σc-2 3. A kiegészítő csúcsok optimális helye ott van, ahol az összekötött három csúcsot 120 -os szögben látjuk A legkisebb erőfeszítés törvénye A fizikában 1621-ben Snellius, 1650-ben általánosítva Fermat Különböző sűrűségű közegekben a fénytörés oka, hogy a fény a legkisebb energiájú utat választja. A gazdaságban 1949-ben George Zipf. Az emberek statisztikailag tevékenységük során a legkisebb erőfeszítéssel kívánják az adott célt elérni. Snellius-Descartes szabály Snellius-Descartes szabály sinα = sinβ n n 2 1 α n 1. kikötő tenger szárazföld n 2 β célállomás

27 Fraktálok Fraktálok A természetben igen sok dolog igen különböző méretekben, de nagyon hasonlóan fordul elő. A partvonal hosszának dilemmája. Fák, növények, kristályok, hópelyhek esetében kimutatható. Ugyanezzel kísérleteztek az emberi települések növekedése tekintetében. Fraktálok Fraktálok Nagy-Britannia tengerpartjainak hossza különböző körzőnyílásokat alapul véve (Peitgen, 1992) Körzőnyílás mérete (km) Nagy Britannia tengerpartjának hossza (km) Valamely felület szélein ugyanolyan struktúrájú, de egyre kisebb alakzatok jönnek létre, amelyek idovel kitöltik a teret.

28 A regionális fejlődés elmélete (regionális makroökonómia) Az eddigi fejezetek az egyes mikrogazdasági szereplők térbeli elhelyezkedéséről szóltak, még akkor is, amikor ezek a mikrogazdasági szereplők egy rendszert alkottak (pl. a központi helyek elméletében) A következőkben egész régiók fejlődését, és annak tényezőit vizsgáljuk. Ez a regionális gazdaságtan makroökonómiája. Régiók A regionalizálás kritériumai: 1. Homogén régiók: azok a kisebb területek, amelyek egymás szomszédságában összefüggő területet alkotnak és egy, vagy több azonos tulajdonsággal rendelkeznek (földrajzi, gazdasági, történelmi, politikai, stb.) Előnyei: kutatás és elemzés szempontjából, kormányzati intézkedések hatása felmérhető. Hátránya: homogén vonásai a fejlődés folyamán eltűnhetnek, funkcionálisan nem alkalmas Régiók 2. Funkcionális (nodális) régiók. Általában egy nagyvárost és annak szélesebb környezetét foglalják magukba. Előnyei: városi és vidéki térségei kiegészítik egymást, belső kapcsolatai erősek, adminisztratív egységnek alkalmas, a funkciókat hatékonyabban látja el. Hátránya: város és vidéke között feszültségek, problémák lehetnek.

29 Régiók 3. Tervezési, programozási régiók Követelmények: - kellő nagyságrend - régiók lehetőleg azonos nagyságrendje - egész kisebb közigazgatási egységekből álljon, azok határait kövesse - szükséges adatok rendelkezésre álljanak - egy egységes irányító hatóság (nem szükségszerűen közigazgatási) hatáskörébe tartozzon. A regionális gazdasági növekedés elméletei Regionális fejlődés regionális növekedés Az utóbbi szűkebb, de jobban számszerűsíthető folyamat. Ez utóbbinak is több megközelítése van: - A fejlődési szakaszok elmélete - Strukturális elemzés (shift-share elemzés) - centrum-periféria elemzés - az export bázis modell - az importáló régió (Harrod-Domar modell) A fejlődési szakaszok elmélete A fejlődési szakaszok elmélete Kidolgozója J. G. Williamson Gazdaság fejlődés egy országban először a központi térségben kezdődik Ennek megfelelően az országban a regionális különbségek növekednek A távolabbi térségek növekedése csak egy bizonyos országos fejlettségi szint elérése után kezdődik. A növekvő különbségek okai a következők: a képzett munkaerő vándorlása a fejletlen térségekből a fejlettebbekbe a tőkebefektetések a fejlettebb térségekben történnek (itt nagyobb a kereslet, jobb az infrastruktúra és szolgáltatások) Az állami beruházások is a fejlett térségekben történnek Korlátozott régióközi kereskedelem, így a gazdag régiók nem fejtenek ki fejlesztési hatásokat a szegényekben