MOTESZ MAGAZIN TUDOMÁNYOS, SZAKMAPOLITIKAI ÉS INFORMÁCIÓS FOLYÓIRAT 2005/3 64,3 103,0 MAGYAR ORVOSTÁRSASÁGOK ÉS EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MOTESZ MAGAZIN TUDOMÁNYOS, SZAKMAPOLITIKAI ÉS INFORMÁCIÓS FOLYÓIRAT 2005/3 64,3 103,0 MAGYAR ORVOSTÁRSASÁGOK ÉS EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE"

Átírás

1 MOTESZ MAGAZIN TUDOMÁNYOS, SZAKMAPOLITIKAI ÉS INFORMÁCIÓS FOLYÓIRAT 64,3 103,0 ÚJ ELNÖK AZ MTA ORVOSI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK ÉLÉN MEGFELELÕ PROJEKTEK ESETÉN AZ EGÉSZSÉGÜGYRE KÖZÖTT MILLIÁRD FORINT LESZ FORDÍTHATÓ SZÜLÉSZET -NÕGYÓGYÁSZAT 2005 A MAGYAR HYPERTONIA TÁRSASÁG ÉLJEN 140/90 Hgmm ALATT PROGRAMJA MAGYAR ORVOSTÁRSASÁGOK ÉS EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE 2005/3

2 Tartalom Új elnök az MTA Orvosi Tudományok Osztályának élén (Krasznai Éva) Megfelelõ projektek esetén az egészségügyre között milliárd forint lesz fordítható (Krasznai Éva) A változás, fejlõdés, átalakulás idején Végzett orvosok formájában világszínvonalú terméket állítunk elõ (Krasznai Éva) Javaslatok a Nemzeti Rákstratégiához (Dr. Kökény Mihály) A szülészet-nõgyógyászat aktuális kérdései 2005 (Dr. Papp Zoltán) A császármetszés javallati körének változása (Dr. Ugocsai Gyula) Praenatalis invazív vizsgálómódszerek és kockázatuk napjaink praenatalis diagnosztikai gyakorlatában (Dr. Papp Csaba) A hormonális fogamzásgátlás aktuális kérdései (Dr. Bártfai György) Terhesség és hypertonia (Dr. Rigó János Jr.) Nõi hyperandrogén állapotok (Dr. Szilágyi András) Az újszülöttkori B csoportú Streptococcus szepszis szülészeti vonatkozásai (Dr. Sziller István) A szülészet-nõgyógyászati ultrahang-diagnosztika újabb kihívásai (Dr. Tóth Zoltán) Petefészek stimulációs kezelések a szervezeten kívüli megtermékenyítés során (Dr. Urbancsek János, Dr. Murber Ákos) A Magyar Hypertonia Társaság Éljen 140/90 Hgmm alatt Programja (Dr. Kékes Ede, Dr. Schanberg Zsolt, Dr. Pál László, Dr. Kiss István) A monocita-trombocita kölcsönhatások szerepe az érelmeszesedés folyamatában (Dr. Patkó Zsófia, Dr. Császár Albert) EÜM ETT MOTESZ Együttmûködés Alapító fõszerkesztõ: Dr. Szabó Zoltán egyetemi tanár Fõszerkesztõ: Dr. Vécsei László egyetemi tanár Felelõs szerkesztõ: Krasznai Éva Szerkesztõ: Mezei Judit Szerkesztõ Bizottság tagjai: Dr. Balogh Sándor Dr. Bodó Miklós Dr. Csaba Károly Dr. Hajnal Ferenc Dr. Kereszty Éva Dr. Kiss István Dr. Kiss József Dr. Magyar Kálmán Dr. Nékám Kristóf Dr. Somogyi Anikó Dr. Temesi Alfréda Tudományos Tanácsadó Testület tagjai: Dr. Bánóczy Jolán Dr. Berentey György Dr. Doszpod József Dr. Ertl Tibor Dr. Janecskó Mária Dr. Medve László Dr. Mészáros Tamás Dr. Mikola István Dr. Orbán István Dr. Paragh György Dr. Riesz Tamás Dr. Simon Zsolt Dr. Sótonyi Péter Dr. Süveges Ildikó Dr. Szemere György Kiadja, és terjeszti: Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) Szerkesztõség címe: 1051 Budapest, Nádor u. 36. Tel.: , Fax: Internet: Felelõs Kiadó: Dr. Szalma Béla fõigazgató Elõfizetés a kiadó címén Hirdetésfelvétel: Szalma Szilárd Telefon: , Fax: Szedés, tördelés, tipográfiai terv, nyomás: Innova-Print 1027 Budapest, Fõ u. 68. Telefon/Fax: Címlap: Dr. Belics Zorán ultrahangfelvétele 21-es trisomiára discordans magzati ikerpár medenceszögeirôl (részletes magyarázat lásd Dr. Papp Zoltán elôszavában) MOTESZ Magazin ISSN Minden jog fenntartva! 1

3 2 magazin Új elnök az MTA Orvosi Tudományok Osztályának élén AMOTESZ past president-jét, Romics László professzort nemrég a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának elnökévé választották. A profeszszor 1995-tõl az MTA levelezõ, tõl pedig rendes tagja. Foglalkozását tekintve fõigazgató, egyetemi tanár és kutatócsoport-vezetõ. Elérhetõségét keresve megtudtam, hogy éppúgy otthon van a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Kútvölgyi Klinikai Tömbjében, mint a III. sz. Belgyógyászati Klinika MTA-SE Anyagcsere és Atherosclerosis Kutatócsoportjában. Ezen kívül a Belgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke, az ETT elnökségi tagja, a Magyar Atherosclerosis Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Belgyógyász Társaság vezetõségi tagja, a Nemzeti Egészségügyi Tanács tagja. Ami pedig a munkája elismerését illeti, itt is meglehetõsen hosszú a lista. Kiváló Orvos (1981), Markusovszkyemlékérem (1992), Magyar Imre-emlékérem (1993), Gerõ Sándor-emlékérem (1995), Tangl Ferenc-emlékérem (1996), Szent-Györgyi Albert-díj (1999), Pázmány Péter felsõoktatási díj (2001), Pro Renovanda Cultura Hungariae, továbbá Semmelweis-emlékérem és -díj (2002), Batthyány- Strattmann László-díj (2003), végül idén a Széchenyi-díj kitüntetettje lett. Professzor úr, hogyan került az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöki székébe? Az elsõ számú vezetõt az Orvosi Osztály akadémikusai háromévenként titkos szavazással választják meg, s most a tagság azzal tisztelt meg, hogy rám voksolt. Korábban három évig az osztályelnök-helyettes voltam, elõtte minden hierarchikus lépcsõt megjártam. Bocsánat a tudatlanságomért, de mi az osztályelnök, illetve az Orvosi Tudományok Osztályának a feladata? Az elnök elsõsorban adminisztratív jellegû munkát végez, amikor a titkársággal együtt üléseket készít elõ, ismétlõdõ napirendeket tárgyal, bizonyos kérdésekben az osztály véleményét kialakítja, amit azután a grémium maga használ fel, vagy éppen az Egészségügyi Minisztériumnak továbbít. Az Osztály tagjai között nagyobb részt elméleti kutatók-, meg egyetemi oktató intézetekben tevékenykedõk, kisebb részt klinikusok vannak. Az Orvosi Tudományok Osztályának 25 rendes, 8 levelezõ, 22 külsõ, 22 tiszteletbeli, 10 tanácskozási jogú, 25 közgyûlési doktor képviselõ tagja van. Egyébként a tudományterülethez köztestületi tag 449 MTA Doktora, kandidátus, vagy PhD tartozik. Az Orvosi Tudományok Osztályának 6 tudományos bizottsága, 12 munkabizottsága és 7 osztályközi bizottsága van. Az MTA Doktora fokozat iránti kérelmeket az Osztály 3 doktori bizottsága értékeli. Tehát van egy adminisztratív, továbbá bíráló feladat. A doktori disszertációkat, illetve a Doktori cím elnyerése iránti kérelmet az Osztályra kell benyújtani, az Osztály az eljárást lefolytatja, de a döntés az Akadémia Doktori Bizottságának kezében van. A nyilvános védésen az elnök mindig akadémikus, a bírálók viszont nagy doktorok. A bíráló bizottság többsége nagy doktorokból áll, de egy-egy kandidátus, illetve PhD-s is lehet köztük. Az Orvosi Tudományok Osztályára milyen további feladatok hárulnak? Bizonyos esetekben személyi javaslatot tesz, például arra, hogy adott évben ki legyen Széchenyi díjas. Ilyenkor az Osztály tagjai mindig titkosan szavaznak. Egyébként az Osztály feladata részletesen nincs szabályozva, de kimondva, kimondatlanul a magyar orvostudomány és a tudományos utánpótlás nem adminisztratív, hanem egyfajta szellemi felügyelõje. Az Osztály regularis ülésein a tudományos bizottságaik és munkabizottságaik írásos anyagait vitatják meg. Az Osztály a lakosság egészségi állapotát érintõ lényeges tudományos kérdésekkel és az azt befolyásoló szervezetekkel is tanácskozik. A tudományterületet érintõ szakminisztériummal igyekszik jó munkakapcsolatot ápolni. A felsorolásból ki ne felejtsük, hogy számtalan tudományos rendezvényt szervez. Értékeli és véleményezi a Magyar Tudományos Akadémia orvosbiológiai kutatásokat végzõ kutatóintézeteiben, illetve kutatócsoportjaiban folyó tevékenységet. A tennivalókat summázva, az MTA Orvosi Tudományok Osztálya a kezét a magyar orvosi tudományok ütõerén tartja. Ha egy példát mondana Az Osztály egyik bizottsága tavaly a magyar patológia helyzetét a szakmai színvonaltól kezdve a szakember-utánpótlásig és a jövõkép kialakításáig feldolgozta, az általa készített anyagot az Osztály tárgyalta, majd azt ajánlásként az Egészségügyi Minisztérium rendelkezésére bocsátotta. Az persze más kérdés, hogy abból a tárca mit fogad el és mit használ fel. Az Orvosi Tudományok Osztálya a követésre érdemes tudományos trendeket felismerve, ajánlásokat fogalmaz meg arra nézve, hogy mely területek fejlõdése volna kívánatos. Amikor az egészségügyi felsõoktatási intézmények egy egyetemi tanárt akarnak kinevezni, akkor elõbb a jelölt anyagát nem kötelezõ jelleggel elküldik nekünk. Az Orvosi Osztály a dokumentációt egy-két tagjának véleményezésre kiadja. A felkértek referálnak, az Orvosi Tudományok Osztálya pedig arról szavaz, hogy a jelöltet egyetemi tanárnak alkalmasnak találja, vagy sem. Az Osztály véleményének szem elõtt tartása az egyetemre nézve ugyan nem kötelezõ, de például Debrecen és Budapest orvosegyeteme megkéri azt, míg a pécsi és szegedi nem igényli.

4 Mindenesetre a választ az Osztály szavazati aránnyal együtt az egyetemnek megküldi. Ilyen esetben mi van, ha az Osztály válasza nemleges? Arra ritkán volt példa, mert az egyetemek döntõ többségében megfelelõ jelölteket terjesztenek fel. Természetesen volt már nemleges is a válasz, amit az egyetemek általában elfogadnak. Bármi a következmény, szankcionálásra nincs lehetõsége az Osztálynak, ami így van jól, az Osztály tudós társaság és nem hatóság. Ha mégis rákényszerülnek, akkor milyen esetben szankcionálhatnak? Semmikor. Az Akadémiához tartozó intézetekben folyó kutatómunka támogatásakor és kutatói állások odaítélésekor, különbözõ pályázatok elbírálásakor, esetenként külföldi kutatók magyarországi meghívásáról, az MTA által kiadott könyvek támogatásáról dönthet az Osztály. Az MTA költségvetési keretébõl némi pénzt kapunk arra is, hogy egy-egy nemzetközi kongresszuson Osztályunk tagjai részt vegyenek. Az Orvosi Tudományok Osztálya hányszor választhat egy elnököt újra? Kétszer, s az ismétlésre bõven volt is precedens, például Jobst Kázmér, Telegdi Gyula, Halász Béla akadémikusok személyében. Adott osztályelnök munkájában mekkora önállóságot élvez? Valójában nem sokat, de például én nem is igényelnék a meglévõnél többet, ugyanis minden lényeges döntést az Osztály tagjai együttesen hozzák meg. Az Akadémia életében a 21. századot jelképezõ újítást terveznek? A változtatás nem az én, hanem az Akadémia elnökének a reszortja. Amit biztosan tudok, miután a tudományágak tovább specializálódnak, ezért léteznek olyan törekvések, amelyek a meglévõ tudományos osztályok mellett újakat szeretnének. A döntés nem egy-egy osztályon, hanem az MTA Elnökségén, illetve végsõ soron a Közgyûlésen múlik. Ön az osztályelnöki posztot milyen elképzelésekkel, tervekkel fogadta el? Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya munkáját jól szeretném koordinálni, az Akadémia, a magyar orvostudomány és -egészségügyi ellátás érdekeit megfelelõen szeretném képviselni. Egyelõre az Osztály legégetõbb feladatának a doktori értekezések elbírálásának stabilizálását tartom, amely újabb szempontok figyelembe vételét igényli. Ilyen pl. a pályázó iskolateremtõ tevékenysége. A megfelelõ impakt faktor és az idézettség megléte a belépõjegy a doktori értekezés benyújtásához. A legutóbbi osztályülésen a kritérium-rendszert úgy módosította az Osztály, hogy az elbírálás a változtatások nyomán a korábbinál tárgyszerûbb, objektívebb és igazságosabb legyen. Klinikusként feladatomnak tartom, hogy az egészségügy történései ismertek legyenek az Osztály számára és szükség esetén reagáljunk is ezekre. Kiderült, ebben az óhajban nem vagyok egyedül, hiszen Vizi E. Szilveszter az MTA elnöke is ezt várja az Osztálytól. Az Ön által vezetett grémium az orvostudomány és a praxis területén milyennek látja a közeljövõ trendjét? Úgy gondoljuk, a genetikai vizsgálómódszerek mind szélesebb körben elterjednek, a daganatkutatás folytatódik a két terület bizonyos fokig amúgy összefügg, a cardiovascularis betegségek csökkentésének kérdése a mostaninál még hangsúlyosabb lesz. Mi mindenekelõtt a kutatások irányát igyekszünk a különbözõ állásfoglalásainkkal nem direkt befolyásolással a tudomány szabadságának tiszteletben tartása mellet a helyes irányba terelni. Köszönöm a beszélgetést. Krasznai Éva Program A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) évi tizenharmadik interdiszciplináris fóruma Allergiák és immunológiai megbetegedések 2005-ben címmel kerül megrendezésre Idõpont: november 11. (péntek) Allergiákról szezon után, szezon elõtt Moderátorok: Nékám Kristóf, Böszörményi Nagy György A évi pollenhelyzet elõzetes értékelése az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózat adatai alapján Páldy Anna, Apatini Dóra, Collinsné Horváth Zsuzsa, Migályné Józsa Edit, Replyuk Eszter, Fodor József OKK, Országos Környezetegészségügyi Intézet (20 ) Mibe kerül nekünk a parlagfû probléma 2005-ben? Nékám Kristóf, Budai Irgalmasrendi Kórház (20 ) Kerekasztal az új allergia terápiákról és helyükrõl az allergia kezelésében A leukotrién antagonisták szerepe légúti allergiákban Böszörményi Nagy György, Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet (20 ) Helyszín: MTESZ Székház Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. I. em Kombinált inhalatív készítmények az asztma bronchiále kezelésében Csontos Zoltán, Debrecen Városi Tüdõgondozó Intézet (20 ) Tacrolimus és pimecrolimus a bõrgyógyászati gyakorlatban Kemény Lajos, SZTE Bõrgyógyászati és Allergológiai Klinika (20 ) Az anti IgE-terápia Nékám Kristóf, Budai Irgalmasrendi Kórház (20 ) Szünet Allergiák és komorbiditások Moderátorok: Szegedi Gyula, Polgár Marianne A klinikai immunológia multidiszciplinaritása Szegedi Gyula, DEOEC III. Belklinika (20 ) Az allergiás betegségek immunológiai vonatkozásai Zeher Margit, DEOEC, III. Belklinika Klinikai Immunológiai Tanszék (20 ) Allergiák és malignus kórképek: van-e közöttük kapcsolat? Bakos Noémi, Hetényi Géza Kórház (20 ) Táplálék allergiák, a prevenció lehetõségei Polgár Marianne, Madarász utcai Gyermekkórház (20 ) Diagnosztikus és terápiás algoritmus urtikariában Husz Sándor, SZTE Bõrgyógyászati és Allergológiai Klinika (20 ) Új diagnosztikus lehetõségek az allergiás bõrbetegségek kivizsgálása során Szegedi Andrea, Hunyadi János, DEOEC Bõrgyógyászati Klinika (20 ) Rhinitis allergica okozta fülészeti eltérések Bella Zsolt, Kadocsa Edit, Jakab Gabriella, Kiss J. Géza, Jóris József, SZTE Fül-Orr- Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika (20 ) A helyi érzéstelenítõk adverz reakciói Baló-Banga J. Mátyás, MH Központi Honvédkórház (20 ) Családtervezés és allergia prevenció Dobó Márta, Országos Gyermekegészségügyi Intézet (20 ) Tesztírás, Zárszó 3

5 4 magazin Megfelelõ projektek esetén az egészségügyre között milliárd forint lesz fordítható AGyurcsány-kormány úgynevezett 100 lépés programjából az egészségügyre vonatkozó 21 lépés napjainkra abba a fázisába érkezett, hogy már egyfajta mérleg készíthetõ. A MOTESZ Magazin olvasóinak tájékoztatására Dr. Rácz Jenõ egészségügyi miniszterrel a megtett és a megteendõkrõl beszélgettünk. Sokat megtettünk és megannyi tennivalót megfogalmaztunk. A sürgõsségi betegellátás prioritást kapott, aminek teljesüléséhez az összevont háziorvosi ügyeletekre vonatkozó fejlesztéshez, az országos mentõszolgálatnál mentõállomások létesítéséhez, mentõgépkocsik-, mentõhelikopterek beszerzéséhez pályázatokat írtunk ki ez utóbbihoz szolgáltatásvásárlási pályázat készült. A sürgõsségi ellátás következõ fázisában az egyes kórházakban helikopter leszállóhelyeket, sürgõsségi fogadóhelyeket létesítünk, közben természetesen a mûszerfejlesztésekrõl sem feledkezünk el. E bõvítés a helikopter beszerzés nélkül több mint 4 milliárd forintba kerül majd, azzal pedig csaknem 10 milliárd forintnyi pluszfejlesztés teljesül. A meghirdetett pályázatokra kellõ számban volt érdeklõdés? Természetesen, de mi még további jelentkezõket várunk. Egyébként ez az elsõ pályázat, amiben a döntésnél a Regionális Egészségügyi Tanácsok véleménye lesz a mérvadó, mert tudjuk, a sürgõsségi ellátás kialakításában nem a tárcánál, hanem az adott régióban kell látni hol, milyen szintû ellátásra kívánnak koncentrálni. Elvesztendõ versenyt hirdetnek A médiában sok szó esett már a sürgõsségi ellátás fejlesztésének fontosságáról, tehát menjünk tovább, mi a következõ csomag? Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szeptember 23-án az elkövetkezõ évre tervezett Nemzeti Rákellenes Programot hirdetett meg, ami mindenekelõtt a szûrõprogramok bõvítését, a vidéki onkológiai központok fejlesztését, az orvosok szakmai továbbképzését, a PET vizsgálatban résztvevõk számának növelését, a közvetlen gyógyításon túl a társadalmi szinten történõ, összefogást igénylõ prímér prevenciót öleli fel. Az anyag úgynevezett Zöldkönyve már elkészült, az abban foglaltakat a legszélesebb szakmai, politikai, társadalmi körben, civil szervezetekkel és kommunikációs szakemberekkel november 30-ig megvitatjuk, majd a felvetéseket, a beérkezõ véleményeket összegezzük, az így készült tanulmányt jövõ év január 30- ig úgynevezett Fehérkönyvként tervezzük kiadni. Mindenekelõtt alapvetõ cél, hogy a daganatos halálozási statisztikákat 2020-ig legalább 10%-kal javítsuk, ehhez a szûrés jelentõségét a lakosság körében az eddigieknél jobban tudatosítjuk, és természetesen mindenki számára elérhetõbbé tesszük. A programhoz a forrásokat a költségvetésben biztosítjuk. Ezen a területen a miniszterelnök meglehetõsen plasztikusan fogalmazott. Miután Magyarország vezetõ helyen áll a daganatos megbetegedések okozta halálozásban, ez az a verseny, amit el kell veszíteni, mert az élet a legfõbb szentség! Kicsit meglepõ, hogy a teendõk mindjárt nem a jog nyelvén, hanem vitaanyagként fogalmazódtak meg. Nem értem, hogy miért csodálkozik, ilyen kérdésben társadalmi konszenzus nélkül nem szabad felelõsen dönteni. Gondoljon csak bele, a rákellenes program nemzeti létkérdés napjainkban, hiszen miközben a halálozási statisztikákat a keringési betegségek vezetik, azért a rákos megbetegedések terén az elvesztett életévek számával sajnos világelsõk vagyunk, és miután a rákbetegségek egyre fiatalabb korban jelentkeznek, így az elvesztett életévek száma még inkább megnõ. Rendkívül nagy erõfeszítések kellenek ahhoz, hogy mindez pozitív irányba mozduljon el. A nemzetközi tendenciák szerint Európában és az USA-ban is két évtizednyi céltudatos munkának köszönhetõen e betegségek száma a lefelé szálló ágba került, a negatív trend megtört. Egyébként a kétségbeejtõ hazai statisztikák dacára, bizonyos területeken nálunk is elõrelépés történt. Például amíg négy esztendeje a nõi daganatos halálozásokat az emlõrák vezette, addig napjainkban a harmadik helyre került. Igaz, a megbetegedési számok tovább növekedtek, de a szervezett szûrésnek köszönhetõen elértük, hogy az emlõrákot a korábbiakhoz képest idõben felismerjük, így sikeresebben gyógyíthatjuk, tehát az emlõ és a méhnyak-rákszûrést még intenzívebben folytatjuk. Az elõbbinél kifejezetten jó eredményeket érünk el, sajnos az utóbbinál további nagyon komoly feladatok várnak ránk. A la-

6 kosság körében az eddigieknél is intenzívebb kommunikációs és célzott szûrõprogramra törekszünk, az érintett korcsoportok szûrésen való megjelenését szponzoroknak köszönhetõen különbözõ ajándékokkal próbáljuk növelni. Egyébként a nõi daganatos halálozásban a tüdõrák a vezetõ halálok, a második a vastag- és a végbélrák lett. Megkerülhetetlen prevenció Miként lehetséges, hogy noha a tüdõszûrés évtizedek óta szervezett program, a tüdõrák a nõi daganatos halálozási lista elsõ helyezettje? A másodikként felsorolt vastag- és a végbélrák szûrésben történik valami? Bár a tüdõszûrés több mindent jelez és figyelmeztet, ily módon a korai tüdõrák nem mutatható ki, s miután a betegség elkerülésében a tényleges megoldást a prímér prevenció környezetvédelem, életmód, dohányzás jelentheti, ezért a Nemzeti Rákellenes Programban a megelõzést kiemelten kezeljük. Egy általunk aláírt nemzetközi keretegyezmény különbözõ, teljesítendõ feladatokat ró az országra, most az Országgyûlés elé beterjesztett törvénycsomagunkban bizonyos egészségügyi tárgyú törvényeket módosítani kívánunk. Ebbe a csomagba többek között a nem dohányzók védelmérõl szóló szabálytervezet is belekerült. Elfogadását követõen néhány területen egészségügyi intézmény, bölcsõde, óvoda életbe lép a nulla tolerancia, vagyis a dohányzás teljes tilalma. Elnézést, de az iménti felsorolásból az oktatási intézmények kimaradtak! Igen, mert ott csak javasolhatunk, a határozathozatal, vagyis annak eldöntése, hogy az iskolákban milyen mértékû legyen a tiltás, az az Iskolaszék dolga. Meglehetõsen faramuci helyzet jön majd létre, hiszen a dohányzás korlátozásával csökkenhet az állam jövedéki adója, márpedig arról a költségvetés nem egykönnyen mond le A jövedéki adó kérdése valóban nem egyszerû. Tisztában vagyunk azzal, nagyon kemény harc elé nézünk, az általunk betervezettekhez hasonló intézkedéseket eddig a dohánylobby mindig megakadályozta, ám most elhatározott szándékunk, hogy ezen is változtatunk. Az ominózus javaslat szerint a dohánytermékek jövedéki adója megemelkedik. Lépjünk tovább, mit terveznek a vastag és végbélrák-halálozás csökkentésére megtenni? Mindkét nemet érintõ szûrésre van szükség, aminek országos bevezetése elõtt jövõre befejezendõ korábban modellkísérletbe kezdtünk. A modellezés során olyan szûrõmetodikákat alkalmaztunk, amelyekkel az endoszkópos vizsgálati helyek öszszeköthetõségét tanulmányoztuk. Hányan vettek részt a modellezésben? Reprezentatív mintavételként az érintett populáció mintegy 10%-át vontuk be, s ugyan egyelõre az eredményeket még nem összesítettük, de annyit már most tudunk, hogy a vastag- és végbél-rákszûrés megfelelõ endoszkópos laboratóriumi hátteret igényel, s amibõl egyelõre csak annyi van, amennyit a modellkísérlet igényelt, a szükséges eszközparkot a következõ években az országos szûrés bevezetésével párhuzamosan bõvítjük. A lakosság hány százalékát tervezik a szûrõvizsgálatokba bevonni? Adott populáció szûrésének tervezésénél akkor is a 100%-os megjelenésre készülünk, ha közben tudjuk, csak illúzió a maximális részvétel, de legalább azt szeretnénk elérni, hogy emlõszûrésen legalább a veszélyeztetett korosztályba tartozó nõk 70%-a, méhnyak-rákszûrésen az 50%-a megjelenjen. Hazánkban a prosztatarák a férfiak második leggyakoribb rosszindulatú daganata, amibe elsõsorban az éves férfiak közül évente legalább 1300-an belehalnak. Hol tart a szervezett prosztata-rákszûrés? Modellkísérletként elkezdtük, s bár ezen a téren behívásos rendszerre nem készülünk, azért a halmozottan veszélyeztetetteket szûrõvizsgálatszerûen tb-támogatással ellenõrizzük. Milyen további változásokat terveznek a daganatcsökkentés érdekében meglépni? A daganatos ellátórendszer átalakítására törekszünk. Például egy fehér folt eltûntetéseként a közép-dunántúli régióban, Veszprémben onkológiai centrumot hozunk létre, másutt a már meglévõ onkológiai központok eszközfejlesztésére pályázatokat írunk ki. A diagnosztikai fejlesztés keretében a fõvárosban két PET centrum is létesül ezek OEP általi befogadását már kezdeményeztük, jövõre háromezer, az évtized végére pedig tízezer PET-vizsgálatot tervezünk. A sugársebészeti beavatkozások lehetõségeit szintén bõvítjük. Prioritást nyert az egészségügy Hm, szimpatikus tervek, de miként a háborúhoz, úgy a békéhez is nagyon sok pénz kell. Lesz elég forrás az elképzelések megvalósításához? Kétségtelenül óriási invesztícióra lesz szükség, aminek egy részéhez a forintokat a költségvetésben elkülönítjük, míg más részéhez például a közép-dunántúli regionális centrum kialakításához az úgynevezett PPP konstrukcióban, vagyis az állami és a privátszféra együttmûködésében teremtünk pénzt. A felsoroltak teljesülésével az átalakítás be is fejezõdik? Természetesen nem. Feladat az Egészségügyi Fejlesztési Koncepció (EFK), a magyar egészségügy 2020-as jövõképének, egészségfejlesztési koncepciójának a kidolgozása és az Országgyûlés általi elfogadása. Az EFK több kormányzati cikluson átívelõ ágazati fejlesztések alapdokumentuma lesz, mellyel el kívánjuk érni, hogy az egészségügyi fejlesztések a leghatékonyabban szolgálják a kitûzött átfogó cél elérését, azaz a népesség egészségi állapotának jelentõs javulását. A hosszú távú stratégiai célokkal foglalkozó Országos Fejlesztési Koncepció elkészült, amiben az egészségügy egyik prioritásként szerepel. A középtávú fejlesztési stratégia a Nemzeti Fejlesztési Terv második ütemébe kerül. Tudni való, hogy az Európai Unió Strukturális Alapjainak forrásaihoz hazánk csak elõre átgondolt fejlesztési tervekkel, programokkal juthat hozzá, márpedig hatalmas pénzrõl, között milliárd az egészségügyre fordítható forintról van szó! Annyi pénz, amennyit az ágazat még soha sem kapott. Most hogyan nyerheti el? Egész- 5

7 6 ségközpontú egészségpolitikával, az ellátórendszer szerkezetének, -mûködésének korszerûsítésével, a megfelelõ humán erõforrás fejlesztési koncepcióval, az egészségügyi informatika fejlesztésével. A változtatásokra készek vagyunk, s ezúttal a szükséges forrás is rendelkezésre áll majd. Vagyis 2007-tõl dõl a pénz? Fogalmazzunk pontosan! Fontos tudnivaló, hogy az Európai Unió Alapjaiból a változtatáshoz szükséges óriási összeget csak akkor kapjuk meg, ha a projekteket képesek vagyunk konstruktív, területi lebontásban is jól strukturált, valódi tartalommal bíró operatív programokkal megtölteni. Miután a forrásokért a különbözõ szakterületek vetélkednek egymással, mi csak konkrétan megfogalmazott és jövõbe mutató, az ágazat fejlesztését garantáló programokkal nyerhetünk. Ha jól tudom, a lokális érdekérvényesítésnek befellegzett, hiszen az Unió csak a régiós szemléletû programokat fogadja el, miközben az uram, bátyám kis hazánkban máig elevenen él. Kérdés, ennek helyben mennyire tudnak gátat szabni, soksok egyéni érdekeket sértve ugyan, de regionálisan tervezni? Az uniós elvárásoknak bár nem könnyû megfelelni, mégis némi optimizmusra ad okot, hogy egy-egy régió fejlesztésének mikéntjérõl és hogyanjáról a szakmai kollégiumok, -szervezetek, és a Regionális Egészségügyi Tanács közösen dönt. Tudomásul kell venni, hogy az egyetemi centrumokban kiépülõ nagy regionális központoké a jövõ, márpedig Magyarországon négy ilyen orvosegyetemi központ létezik. Természetesen egyúttal nem arról van szó, hogy mondjuk három megyét felölelõ régióban mindent egy helyre kell telepítsünk. Akkor másként fogalmazok, mennyire a szakma, illetve mennyire a lobby-tevékenység gyõz majd? Úgy gondolom, az értelmes lobbyzásnak helye van, de miután az Unióban csak szakmai, nem pedig politikai, vagy magánérdekek alapján született döntéseket fogadnak el, tehát a központi politikai vezérlés ebben az esetben nem érvényesülhet. Az uniós források mellett a független hazai források gyakorlatilag megszûnnek. Miután az orvostudomány hihetetlen mértékben és ütemben fejlõdik, nem szabad az erõforrásokat elaprózni. A hightech-et úgy kell koncentrálni, hogy közben a lakossághoz közeli ellátást a sürgõsségi rendszer garantálja. Úgy hírlik, a jóváhagyott programok lebonyolítása nem az eddigi magyar gyakorlat szerint zajlik majd Hát nem! Az Európai Unió és a hazai szakembergárda folyamatosan monitoroz, s amennyiben azt látja, hogy a pénzeket nem arra használjuk fel, amire adták, akkor azokat az utolsó fillérig visszavonják! Az egészségre fordítható milliárd forint az ágazat totális megújulására, átalakítására szolgál, hogy ezzel mennyire vagyunk képesek élni, az nem az egészségügyi tárcán, hanem a helyi közösségeken múlik. Oldódó kötelezettségek A gyakorta elõrángatott, sokszor hullámokat kavaró privatizációra hadd kérdezzek még rá! Végül is privatizálnak, vagy mégsem teszik azt? A kormánynak az egészségügy privatizációjával kapcsolatos véleménye az idõk során mit sem változott, vagyis az ellátórendszerben három, egymástól élesen elkülöníthetõ csomag állítható össze. Bizonyos területeken járványügyi ellátás, mentés, vérellátás stb. sem az állami tulajdonról, sem az állami mûködtetésrõl nem mondhatunk le. Ugyanígy szükség van az országos intézetekre és az egyetemekre, hiszen ezek egyben a tudományos kutatás, a szakemberképzés helyei, aminek centrális irányítása nélkülözhetetlen. Ugyanakkor az alapellátás, a gyógyszertár magánmûködtetésének, magántulajdonának helye van, az mindenképpen célszerû, másutt meg a tulajdonosnak kell döntenie arról, hogy a feladatai ellátásához a tulajdontól függetlenül melyik mûködési formát költségvetési, közhasznú, gazdasági társaság stb. tartja optimálisnak. Amikor mi a 21 lépés programban az állami, önkormányzati, biztosítási alapú egészségügybõl a biztosításelvû egészségügyre voksoltunk, akkor az azt is jelenti, hogy hosszú távon az önkormányzati ellátási kötelezettség, mint jogszabályban leírt feladatra nem feltétlen lesz szükség. Az állam az egészségügyi ellátásra vonatkozó alkotmányos kötelezettségének az egységes, kötelezõ jellegû, szolidaritáselvû társadalombiztosításon keresztül kíván megfelelni. A biztosítói vásárlói szerepet növelni, az önkormányzatok ellátási kötelezettségét pedig oldani szeretnénk. Ezzel az SzDSz által javasolt modell felé hajlanak? Nem, mert az SzDSz a több biztosítós modellt javasolja, mi viszont az egyetlen, egységes, szolidaritás elvû kötelezõ társadalombiztosítás mellett voksolunk. Úgy gondolja, hogy az egyetlen biztosító a növekvõ versenyhelyzetet képes uralni, a gyarapodó feladatokat képes ellátni? A versengést nem biztosítói, hanem szolgáltatói szinten kívánjuk megvalósítani! Mi történik, ha a tulajdonos a kórházát el akarja adni? A kórházakat senki sem kívánja értékesíteni, és senki sem akarja megvenni. Gondoljon csak bele, egy 25 milliárd forintos járóbetegszakellátás privatizációjára hitelkeretet hirdettünk meg, amit azután éppen most önkormányzati egészségfejlesztési hitelprogrammá alakítottunk át. Nem a járóbeteg szakellátás privatizációja, hanem a struktúra átalakítása és fejlesztése a cél. Ön szerint elsõ menetben miért vallott kudarcot a járóbeteg-szakellátás privatizációjának meghirdetése? Nincs szó kudarcról, hiszen egy 40 milliárdos hitelkeretbõl gép-, mûszer-, és infrastruktúra fejlesztésére eddig 15 milliárdot igényeltek, s több mint 3 milliárd forintot le is hívtak már. A 25 milliárd forintos hitelkerettel kapcsolatosan pedig tudni kell, hogy amíg az eladói oldalnak ellátási kötelezettsége van, addig az ingatlanját nem értékesítheti, a beruházói oldal pedig olyan ingatlanban értelemszerûen nem kívánt befektetni, amit változatlan formában neki kellene fenntartani. A struktúrát tehát úgy alakítottuk át, hogy közben nem tulajdont, hanem mûködési formát kell váltani. Krasznai Éva

8 Itt a MOTESZ Magazin hasábjain reményeink szerint az oktatás, képzés világába a jövõben az eddigieknél hangsúlyosabban és többször elkalandozunk majd, ugyanis szeretnénk olvasóinkhoz a felsõoktatás örömét, búját, baját, problematikáját, a jövõ orvos generációjának képzését közelebb hozni. Lénárd Lászlónak a Pécsi Tudományegyetem rektorának, illetve Tulassay Tivadarnak, a Semmelweis Egyetem rektorának csaknem szó szerint ugyanazokat a kérdéseket tettük fel. Hogyan kezdõdött a 2005/2006-os oktatási év Pécsett? Különös érzés olyan idõszakban tanévet nyitni, amelyet erõs kettõsség jellemez. Egyfelõl a változás, a fejlõdés, az átalakulás, a mozgás idejét éljük, mégpedig bizonyítható eredményességgel. Másfelõl a felsõoktatás terén is mindinkább szigorodó feltételrendszer elvárásaihoz, kényszereihez, a nehéz gazdasági körülményekhez kell alkalmazkodnunk. Azt hiszem, minden változás ilyen kétarcú helyzetben zajlik. Hány magyar, illetve külföldi hallgatóval kezdtek? Ma a legnagyobb hallgatói létszámú magyar felsõoktatási intézmény a Pécsi Tudományegyetem. Egyelõre pontos adatokkal nem szolgálhatok, azok csak október végére lesznek meg, de a tavalyi létszámot és az újonnan jelentkezetteket tekintve ma mintegy 34 ezer hallgató jár ide, akik közül az orvoskarra 1149 magyar és 541 külföldi hallgató iratkozott be. Van költségtérítéses hallgatójuk, s ha igen, akkor honnan és hányan érkeztek? Az orvoskaron magyar, német és angol nyelvterületrõl jöttek hozzánk. Költségtérítéses hallgatóként angol képzésre 313-an, német nyelvû képzésre 228-an, magyar képzésre 55-en járnak. Közülük legtöbben Norvégiából, Svédországból, Görögországból, a Dél- Afrikai Köztársaságból, Finnországból, Indiából, Nigériából, Izraelbõl, Kana- magazin A változás, fejlõdés, átalakulás idején Nem rózsás a csaknem 2 milliárdos külsõ tartozás dából, az Egyesült Államokból, valamint Angliából érkeztek Pécsre. Önöknél hol, milyen körülmények között folyik a képzés? Nézze, a Pécsi Tudományegyetem múltja a kimagasló oktatói-kutatói munkára kötelez bennünket, ami az elsõ magyar felsõoktatási intézmény 1367-es egyetemalapításával kezdõdött, s a felsõoktatási piacon határozott arculattal megjelenõk között az egyik legsokrétûbb képzést kínáljuk. Hallgatóink jelentõs része az oktatás színvonala, az egyetem presztízse, illetve maga Pécs városának hangulata, tudományos-kulturális közege miatt jelentkezik ide. Egyetemükön hol és milyen körülmények között oktatnak? Mindenekelõtt a kulturált képzés a tantermekben nagy elõadókban, szemináriumi helységekben, gyakorlatos termekben, laboratóriumokban, klinikai kórtermekben zajlik. A terveink között az elméleti tömb felújítása szerepel, mert majd a munkák végeztével a jelenleginél sokkal korszerûbb, igazi 21. századi körülmények között folyhatna az oktatás. Önöknél hol, milyen körülmények kollégium, ingázás stb. között zajlik a diákélet? A hallgatók elhelyezése részben kollégiumokban történik, de sokan a tanulási idõben talán a nagyobb függetlenség reményében inkább az albérletet választják. Tapasztalataik szerint mekkora a hallgatói lemorzsolódás, továbbá milyen okból maradnak ki a diákok? Az Általános Orvostudományi Karon többnyire tanulmányi elégedetlenség miatt 15 százalékos a hallgatói lemorzsolódás. Napjainkra az orvoskar berkein belül a feudalisztikus viszony menynyire maradt meg? Nincs mit szépíteni, ahogyan az a magyar egészségügy egészét érinti, éppen úgy nálunk is létezik. Milyen nehézségekkel kezdõdött az új tanév? Olyan váratlan problémák nem voltak, amelyekkel most, hirtelen szembesültünk volna. Ugyanakkor a Pécsi Tudományegyetem gazdasági helyzete a csaknem 2 milliárdos külsõ tartozásával cseppet sem mondható rózsásnak. De a Pécsi Tudományegyetem helyzete nem egyedülálló, hiszen a gondunk a magyar egészségügy finanszírozásának helyzetével szorosan összeköthetõ. A hiányok keletkezését elsõsorban az OEP-finanszírozás, az egészségügy alulfinanszírozottsága, az egészségügyi intézmények degresszív finanszírozási formája, a Szívcentrum beruházási kötelezettségtartozása okozza, miközben a külsõ korlátok mellett természetesen belsõ problémák is léteznek. Gondjainkat a szeptemberben végrehajtandó, ugyanakkor költségvetési fedezet nélküli 4,5 százalékos közalkalmazotti béremelés még inkább megnövelte. Milyen megoldásokat lát arra, hogy jobban boldoguljon az egyetem, mint amennyire az eddig sikerült? A Pécsi Tudományegyetemen már a nyár elején azonnali intézkedési tervet fogadtunk el, aminek már láthatóak az elsõ hatásai, hiszen az adósságállomány csökkenése megkezdõdött. A felsõoktatási intézményünkben jelenleg is kincstári biztos tevékenykedik. A Szenátus felhatalmazta a rektort, hogy az oktatási és az egészségügyi miniszterrel az egyetem gazdasági helyzetét a szaktárcák elõtt feltáró tárgyalásokat kezdeményezzen, ugyanis teljes körûen az intézményünk nehéz helyzetének megoldása csak az érintett tárcák anyagi segítségével valósítható meg. Az elképzelések szerint jövõre a felvételik rendje módosul majd. A következõ két évben a nyelvvizsgákkal maximálisan 15, majd 10 pont lenne szerezhetõ, és csak azért az emelt szintû érettségiért járna többletpont, amibõl a szerzett pontokat kiszámítják. Az Ön területén a tervezetet hogyan értékeli? Az új felvetéseket jónak és elfogadható tervezetnek ítélem. Végezetül, hazánk Európai Uniós tagságával a magyar orvosok külföldi munkavállalása felgyorsult. Van ismerete, adata arról, hogy a friss diplomás orvosaik a boldogulásukat a szakmában, másutt, illetve külföldön keresik? A szakvizsga megszerzését követõen nincs visszajelzés arról, hogy az orvosok hol helyezkednek el. 7

9 Végzett orvosok formájában világszínvonalú terméket állítunk elõ 8 Hogyan kezdõdött a 2005/ 2006-os oktatási év Budapesten? Rosszabbul, mint a 2004/ 2005-ös, de remélem jobban, mint a 2006/ 2007-es indul majd. Az idei akadémiai év kezdetekor komoly tehertételként jelentkezik az a kormánydöntés, ami 4 milliárd forintnyi kötelezõ tartalékképzést ír elõ, mert ez az összeg a tavaly teljesítettnek és az idei költségvetésben megszavazottnak csaknem kétszerese. Mindezt még az is súlyosbítja, hogy az egészet augusztus végén tudatták velünk, így szinte teljesíthetetlenek az efféle elvárások. Hány magyar, illetve külföldi hallgatóval kezdtek? A magyar nyelvû képzésbe a 2005/06-os tanévre 1833 hallgató iratkozott be. Az elsõ félév hallgatói létszáma a következõ: az Általános Orvosi Karon az 1833 magyar közül mindössze 5, az angol nyelven folyó oktatáson 782, a német nyelvûn pedig 433 költségtérítéses hallgató tanul. A Fogorvosi Karon a 375 magyarból csupán 12, az angol nyelven hallgatóból 165, a német okítottak között 31 a költségtérítéses. A Gyógyszerész Karon az 594 magyar között 12, az angolul oktatott költségtérítéses diák 34. Az Egészségügyi Fõiskolai Karon a 2675 magyar nyelvû fõiskolás között 1206, angol nyelven oktatottból 34, a németül tanulóból 19 a költségtérítéses. Tehát a 2004/ 2005-ös adatok szerint 2699 költségtérítéses hallgatónk van például Angliából, Algériából, Ciprusról, Dániából, Finnországból, Franciaországból, Görögországból, Hollandiából, Indiából, Írországból, Iránból, Izraelbõl, Jemenbõl, Jordániából, Kanadából, Kínából, Líbiából, Németországból, Norvégiából, Olaszországból, Ausztriából, Pakisztánból, Svédországból, Szaúd-Arábiából, Szíriából, Tajvanból, Törökországból, az USA-ból és Vietnámból. A mostani tanévkezdésre még nem készült statisztika, ugyanis a beiratkozás most folyik. Annyit azért már tudunk, hogy az ÁOK I. évfolyamán angol nyelven 151, a FOK-on 57, a GyTK-n 14 hallgatónk van, a németen pedig az ÁOK-on 198 ideértve azt a 22 FOK-os hallgatót is, aki majd csak a III. évfolyamtól önállósul. A május 11-i adat szerint 33 országból összesen 837 hallgatónk angol-, 5 országból 425 német nyelven tanul. A friss diplomások a nagybetûs Életbe hogyan kerültek ki? Idén 253 hallgató kapott általános orvosi diplomát, a központi gyakornoki rendszerbe 247 adta be jelentkezését, közülük 203 alkalmazást nyert és kezdte meg szakképzését. E statisztika szerint bárki azt gondolhatja, hogy minden orvosi diplomát szerzett fiatal szakorvos akar lenni. Bár én ezt nagyon remélem, ám tudom, a kimutatás abból a szempontból torzíthat, hogy rezidensképzésre máshol szerzett diplomával is jelentkeztek. Miután a Doktori Iskolában zajló tudós utánpótlás képzése is fontos feladatunk, ezért idén a PhD képzésre csaknem 60 diplomás fiatal nyert felvételt. Van ismeretük arról, hogy az orvosi pályához milyen az elsõ évesek viszonya? Errõl fogalmunk sincs, hiszen idén az elsõ évesek egy névsor alapján iratkoztak be, mi pedig még anynyi információt sem nyertünk, mint amihez a korábbi esztendõk gyakorlata során a jelentkezéshez mellékelt életrajzok, illetve szóbeli felvételi vizsga alapján jutottunk. Tudják, hogy a most gólyák az adott pályát miért választották? Ide is az elõbb mondott válasz az igaz. Pontosabban tudjuk, hogy az utóbbi két esztendõben az orvosi pálya felértékelõdött. No nem azért, mert a kormány különös figyelemmel van az egészségügyi dolgozók, így az orvosok megbecsülése iránt, hanem inkább az a magyarázat, hogy az Európai Unióban is hiányszakma lett az orvoslás. Egy pályakezdõ az Unióban orvosi diplomával a zsebében ma biztosabb elhelyezkedést és gondtalanabb megélhetést remélhet! Egyetemükön hol, milyen körülmények között oktatnak? Miután a Semmelweis Egyetemen az 1970-es évek óta nem épült oktatási helység, így ma is az egyetem ismert szétszórtsága okoz gondot. Hiányzik a Campus, ahol a diák-tanárhatás és az összetartó erõ a jelenleginél jobban érvényesülhetne. Remélem, hogy két esztendõ múlva, a nagy ívû beruházási terveink valóra válását követõen ez a probléma is a múlté lesz. De ne legyünk igazságtalanok, az oktatási feladataink teljesítése ma sem okoz gondot, az elõadótermek, a szemináriumi, a gyakorlati helységek felszereltsége jó, több esetben igen jó, korszerû, 68-71%-os a kihasználtságuk, az átlagos telítettségük mintegy 50%-os. Önöknél hol, milyen körülmények kollégium, ingázás stb. között zajlik a diákélet? Az egyetem Budapest sok kerületében huszonegynéhány telephelyen, 225 ingatlanon, jobbára a 19. század végén, a 20. század elején emelt elavult pavilonrendszerû épületekben terül el. Ez alól csak az 1978-ban átadott, de napjainkra már teljes felújításra szoruló Nagyvárad téri Elméleti Tömb a kivétel. Ideje, hogy a korszerû egyetemi Campus tervei körvonalazódjanak. A Fogorvostudományi Centrum építése zajlik, és az ÁOK nagy Oktatási Központjának építkezése jövõre indul, továbbá a Nagyvárad téri Elméleti Tömb rekonstrukciójára is si-

10 került pályázati pénzt nyerni, így a korszerû oktatási épületek felépítésére most reális esélyt látok. Kollégiumokkal jól állunk, hiszen az arra rászorulók nagy hányadának sikerült kollégiumi helyet biztosítani, igaz a minõség jócskán hagy kívánni valót. A szétszórtság miatt az orvostanhallgatók hagyományosan napjaik felét a különbözõ oktatási helyek közötti utazással töltik, tehát nem véletlenül szeretnénk a következõ években korszerû, több száz hallgatót befogadó kollégiumot a hallgatóknak átadni. Tapasztalataik szerint mekkora a hallgatói lemorzsolódás, továbbá milyen okból maradnak ki a diákok? A magyar nyelvû képzésben az I. évfolyam után a hallgatók mintegy 3-3,5%-a kéri a névsorból való törlését. Az okok között többek között az szerepel, hogy az egyetemet a kimaradók túl nehéznek találják, s inkább más irányban szeretnének tanulni, a II. évet követõen viszont nagyon kicsi a lemorzsolódás, s csupán csak a hallgatók 0,5%-a nem fejezi be a tanulmányait. Ilyenkor szinte mindig a tanulmányi elégtelenség a kimaradás oka. Napjainkra az orvosi kar berkeiben a feudalisztikus viszony menynyire maradt meg? Sajnálatos, hogy az orvoslás és az oktatás kapcsán a feudalisztikus jelzõ újra, meg újra elõkerül. Ez a demokráciának a helytelen értelmezése, ami a felszínes szemlélõdõk körében teljesen félreértelmezett, szájról-szájra járó negatív jelzésû szemlélet. A betegért mindig az adott orvos felelõs még akkor is, ha korunk követelményeinek megfelelõen a diagnózis és a terápia számos különbözõ szakterület csapatmunkája nyomán születik meg. A tekintélyt a szakmában eltöltött idõ és tapasztalat, a fejben néhány százezer kórtörténet, továbbá a mindennapos megújulásra készség összesítve adja, mindez pedig a mester-tanítvány viszonyok sokrétûségén keresztül zajlik. A betegágy mellett, illetve a mûtõben nincs demokrácia, ott nem szavazás dönt a beteg sorsáról! Már a kérdés feltevése sokat árt a gyógyászatnak, s az orvoslás amúgy is megtépázott rangjának. Aki ezt nem fogadja el, az elsõsorban nem az orvostársadalomnak árt, mert az orvosok jól értik e helyzetet, hanem a betegeknek. Ezt már az orvostanhallgatók is látják és elfogadják, hiszen a rangsorban õk tudják egyelõre a legkevesebbet. Ami az oktatás technikáját illeti, ott a tanár és a diák között nem érvényesül feudális viszony, sõt, néha a hallgatók többet megengednek maguknak, mint amit néhány évet öregedve õk is tolerálnak majd. Milyen megoldásokat tud arra, hogy jobban boldoguljon az egyetem, mint amennyire az eddig sikerült? Az egyetemi képzés költségeit hatalmas ütemben szükséges az Európai Unió átlagához közelíteni. Tudomásul kell venni, hogy a végzett orvosok formájában a szokásos ráfordítások töredékéért világszínvonalú terméket állítunk elõ. Amikor 1:2 az arány ez látszik a külföldi, fizetõs hallgatók és a magyar, államilag fizetett hallgatók képzési költségeiben is. Az elképzelések szerint jövõre a felvételik rendje módosul majd. A következõ két évben a nyelvvizsgákkal maximálisan 15, majd 10 pont lenne szerezhetõ, és csak azért az emelt szintû érettségiért járna többletpont, amibõl a szerzett pontokat kiszámítják. Az Ön területén a tervezetet hogyan értékeli? A kétszintû érettségi során kialakult esélyegyenlõtlenség a jövõre új szabályozásra hívta fel a jogalkotók figyelmét, a vonatkozó kormányrendelet módosítását igényli. Az idei felvételi eljárás során oly sok panaszt felvetett régebben érettségizettek kedvezményeit feltétlenül meg kell szüntetni. Az Oktatási Minisztérium tervezetét intézményünk elfogadhatónak tartja, a nyelvvizsga többletpontok alapján megszerezhetõ túlzott elõnyt a maximum 15, majd 10 pontra történõ csökkenést remélhetõen megszünteti. A tervezett változtatás a szerzett pontokért adható érettségi vizsgatárgyakra várhatóan nagyobb hangsúlyt ad majd. Milyen a viszony a város és az egyetem között? A Kar 1780-as Budára, illetve Pestre költözése óta változatlan, ami annyit jelent, hogy amíg más városok hallatlanul büszkék sikeres egyetemeikre, addig a Semmelweis Egyetem és a fõváros között semmi szakmai kapcsolat nincsen. Néhány bizonytalan, sikertelen próbálkozást leszámítva fejlesztési tervek kapcsán nem történik érdemi egyeztetés, továbbá az utánpótlás-nevelés kérdésében sincs természetes út. Már a közeljövõben közelednék a másikhoz. Amiben a fõváros az egyetemünkben nem konkurenciát, hanem természetes szövetségest látna. Olyat, amelynek nemzetközi rangja és hírneve Budapestre is dicsõséget hozhat. Mit ad az egyetemnek a város? Miután a betegellátás területén ugyanazért a piacért küzdünk, ezért elsõsorban konkurencia, amit a város és az önkormányzati gyógyintézetek jelentenek. Nem látjuk annak jelét, hogy a város esetünkben a fõváros, de a vidéki egyetemi városoknál sem történik más bármelyik egyetemét is magáénak érezze. A társadalomban, illetve az egyetemen belül az oktatógárda szürkeállományát mennyire használják ki? Jó kifejezés, hogy hogyan használják ki. Nagyon és kíméletlenül! Az egyetemi oktatók sem erkölcsi, sem anyagi értelemben nincsenek megbecsülve, pedig õk azok, akik a leginkább eladható, piacképes terméket hozzák létre: a világ minden táján szívesen fogadott orvosokat. Van arra példa ha igen, akkor soroljon fel néhányat, hogy az egyetem berkeiben a tudományos eredmények nyomán szabadalmak, versenyképes termékek, sikeres vállalkozások, jól fizetett munkahelyek jöjjenek létre? Az utóbbi két évben az élettudományok és a biotechnológia innováció irányába való fejlesztésére jelentõs lépéseket tettünk. A kérdés önmagában is megérne egy hoszszabb beszélgetést. Ezúttal csak anynyit, hogy például a Magyar Innovációs Nagydíj Dr. Molnár Béláé, a II. Belgyógyászati Klinika munkatársáé lett tavaly. Az uniós tagsággal felgyorsult a magyar orvosok elvándorlása. Van ismerete, adata arról, hogy a frissen végzett orvosok a szakmában, másutt, illetve külföldön kerestek-e állást? Érdemi információval talán az engedélyezési eljárásban érintett Magyar Orvosi Kamara rendelkezik. Krasznai Éva 9

11 10 magazin Javaslatok a Nemzeti Rákstratégiához Anemzeti rákstratégia célja, hogy hosszútávon csökkenjen a megelõzhetõ rosszindulatú daganatos betegségek elõfordulása, a betegség megjelenését minél késõbbi életkorra sikerüljön eltolni (ez egyben az idõ elõtti halandóság csökkentését jelenti), és az idõben történõ felfedezés és hatékony kezelés miatt az orvosilag magas százalékban gyógyítható esetek gyógyulási aránya Magyarországon is olyan legyen, mint az Európai Unió átlaga. Finnországban az évek óta folyó szervezett méhnyakrák szûrés következtében évente kevesebb, mint 10 asszonyt veszítenek el a betegség következtében, nálunk több százan halnak meg ebben a betegségben. Ha a magyar nõk is legyõzik félelmüket, és sokan mennek el az ingyenes szûrésekre, néhány év alatt elérhetjük a finn eredményt. A nemzeti rákstratégia szoros összhangban van az országos fejlesztéspolitikai koncepció valamennyi fõ irányával, hiszen a lakosság egészség kultúrája, egészségi állapota, egészség tõkéje, az ebben meglévõ egyenlõtlenségek csökkentése elõfeltétele a gazdaság versenyképességének. A magyar lakosság egészségi állapotát, életminõségét, halandósági viszonyait döntõen az életmódtényezõk, közülük is a táplálkozás, mozgás, dohányzási szokások határozzák meg. A nemzeti rákstratégia jelentõs valamennyi idült, nem fertõzõ betegség megelõzésében is, az egészség értékként kezelése vonatkozásában és végül, de nem utolsó sorban az egészségkultúra jobbítása érdekében. 1. A megelõzéssel kapcsolatos ismeretek és készségek fejlesztése Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek, illetve ezek készségszintû elsajátítása elsõsorban a mindennapi élet színterein valósítható meg oly módon, hogy az egyes életkori sajátosságokat életciklusokat alapvetõen figyelembe vesszük. Ezek a készségek elsõsorban a táplálkozásra, a mozgásra, a dohányfüst-mentes életmódra vonatkoznak, de természetesen különös fontossága van a lelki egészség védelmének is, hiszen az egészséges választás elõsegítése érdekében szükséges az egyes emberek és közösségek helyes önértékelése és döntési képességeinek javítása. A megelõzõ ismeretek közé nem csupán az egészség védelme és fejlesztése, hanem az egészségügyi szolgáltatások megfelelõ használata, az orvoshoz fordulási kultúra, illetve a javasolt szûrõvizsgálatokon való részvétel egészségkulturális megalapozottsága is hozzátartozik. Az ismeretek átadásának kiemelkedõen fontos színtere az oktatási intézményrendszer. Ezért a rákmegelõzést szolgáló ismeretek rendszerszerûen váljanak a nemzeti alaptantervben kötelezõen oktatandó elemekké. 2. Egészséges környezetben egészséges emberek A környezet állapota kb. 20%-ban tehetõ felelõssé a lakosság egészségi állapotának alakulásáért. A környezetegészségügyi szempontok érvényesítése az egyes ember, az egyes országok hatáskörén sok szempontból túl mutat, a globalizálódó világ problémáját jelenti. A kérdést három példával kívánjuk megvilágítani: Az egyén felelõssége, hogy pl. a használt elemet ne dobja a kommunális szemétbe, használja ki a rendelkezésére álló szelektív szemétgyûjtési lehetõségeket. A közösség felelõssége pl. az azbesztmentesítés, (a lakásba költözõ nem tudhat róla, hogy a falakban ott a rákkeltõ anyag) vagy a munkahelyi ártalmak megelõzése. Globális felelõsségünk a Föld légkörének óvása: az ózonlyuk elvékonyodása világszerte bõrrák incidencia növekedést okoz. A következõ 3 évben a kormány felülvizsgálja és kiegészíti a környezetvédelmi jogszabályokat annak érdekében, hogy a bizonyítottan vagy potenciálisan rákkeltõ vegyületek okozta terhelés minimálisra csökkenjen. 3. Dohányzás Hazánk 2005 februárjában törvénynyel hirdette ki a WHO kezdeményezésére megalkotott Dohányzás-ellenõrzési Keretegyezmény szövegét, így ez a hazai jogrend részesévé vált. Ennek alapján is kötelezettségünk a dohányárukhoz való hozzáférés, a reklám további korlátozása, a tájékoztató és megelõzési programok szélesítése. Annál is inkább, mert erõfeszítéseink ellenére a dohányzással ok-okozati összefüggésbe hozható tüdõrák halálozásában férfiak esetében a világranglista élére kerültünk. A kormány kezdeményezi a nem dohányzók védelmérõl szóló törvény szigorítását elsõsorban az egészségügyi intézmények teljes dohányfüst-mentesítését, az oktatási intézményeknél az Iskolaszék és a Szülõi Munkaközösség döntésétõl függõen a dohányfüst-mentesítés lehetõvé tételét, a dohánytermékeket terhelõ adó jövedéki adó növelését, a leszokást elõsegítõ szakmai hálózat megerõsítését, új óvodai és iskolai megelõzési programok indítását, valamint az eladóhelyi reklámozás szabályozását. 4. Közétkeztetés energia egyensúly, mozgás A táplálkozási szokások megváltoztatása és a rendszeres örömszerzõ testmozgás elterjesztése kiemelkedõen fontos. A táplálkozási szokások, illetve a fizikailag aktív életmód önmagában minden nem fertõzõ betegség kialakulásának megelõzése szempontjából döntõ fontosságú. A kettõ együttes kezelését az teszi indokolttá, hogy a népegészségüggyel foglalkozók új járvány megjelenésérõl beszélnek, mely nem más, mint az elhízás. Az elhízás nem csupán a szív- és érrendszeri betegségek, a mozgásszervi betegségek legfontosabb kockázati tényezõje, hanem szinte minden rosszindulatú daganat kialakulásáé is. Az egészséges táplálkozási szokások: a táplálkozás napi ritmusa, az egyes étkezések energia tartalma és minõségi összetevõivel kapcsolatos készségek, szoká-

12 sok megismertetésének és átadásának egyik legjobb színtere az iskola, illetve az újra egyre szélesebb körben terjedõ közétkeztetés. Az energia egyensúly másik oldala a mozgás, illetve a mozgásban gazdag életmód elõfeltételeinek megteremtése a táplálkozással egyenrangú fontosságú minden színtéren és minden életkorban. A közétkeztetés számára olyan szakmai étrendi ajánlásokat kell készíteni, amelyek az egészség megõrzése szempontjából kedvezõek és csökkentik a daganatos betegségek kockázatát. 5. Szûrés Az Egészségügyi Világszervezet szerint tömeges lakossági szûrõvizsgálat bevezetése akkor indokolt, ha a fontos népegészségügyi problémát okozó elváltozás korai felfedezését szolgálja ha a betegség lefolyása jól ismert ha a betegség korai fázisában felismerhetõ ha a korai fázisban megkezdett kezelés kimenetele jobb ha a megfelelõ tesztvizsgálatok rendelkezésre állnak ha megfelelõen érzékeny vizsgálómódszer áll rendelkezésre ha biztosított az infrastruktúra, amely a kórosnak talált eseteket el tudja látni ha a szûrés megismétlésére a betegség természetétõl függõ idõszak eltelte után lehetõség van ha a szûrés okozta ártalom kisebb, mint a szûrési eredményektõl elvárható javulás ha a szûrés költsége és a várható hatékonysága egyensúlyban van. A fenti kritériumoknak megfelelõen ma Magyarországon mûködik a mellrák, a méhnyakrák és három éven belül bizonyosan mûködni fog a vastagbélrák szûrési rendszere. Az alapellátásban dolgozók feladata a beteg vizsgálata, és ennek részét kell, hogy képezze a szájüregi daganatok keresése, illetve olyan kórelõzmény felvétele, mely az ott kideríthetõ gyanújelek feltérképezésére irányul; valamennyi minimál intervenciós törekvést magába foglalja: dohányzás, alkohol, egészen a vizelési zavarokig (prosztatarák) ig el kell érni, hogy az emlõszûrésen a veszélyeztetett nõi lakosság 70%-a, méhnyakrák szûrésen 50%-a vegyen részt. Elindítjuk a vastagbélrák szûrés országos programját. 6. A diagnosztika fejlõdése PET A daganatok felismerését, kiterjedtségének tisztázását, és a legjobb gyógyítási lehetõség megállapítását korszerû orvostechnológia szolgálja. Hazánkban ennek hozzáférhetõsége kapacitás hiányában korlátozott. Igaz ez a pozitron emissziós tomográfiára (PET). Öt éven belül megteremtjük az öt regionális PET központot, ahol minden indokolt esetben elvégzik a vizsgálatot, melyet a társadalombiztosítás finanszíroz. 7. A terápia fejlõdése A mûtéti, illetve sugárterápiás lehetõségek és eszközök fejlesztése jogos igény! Elegendõ kapacitásnak kell rendelkezésre állnia, ideértve a hagyományos mûtéteket kiváltó sugársebészet (gamma kés), és más a korszerû besugárzási módszerek alkalmazását. Három éven belül teljes körûen korszerûsítjük az ország sugárterápiás eszközparkját és eltüntetjük a hozzáférésben ma még jelen levõ fehér foltokat (Közép-Dunántúl). 8. Rehabilitáció hospice A daganatos betegség miatt kezelt betegek életminõségének, gyógyulási esélyeinek a gyógyszeres kezeléssel egyenrangú jelentõségû feltétele a rehabilitáció. Ezért nagyon fontos, hogy a kezelés mellett, a kezelés mellékhatásainak enyhítése, a betegséggel való megküzdés egyéni stratégiájának kialakítása több szakma képviselõibõl álló munkacsoportok segítségével megvalósuljon. A méltó élet mellett az embereknek jár a méltóságteljes halál is. Ezt teszi lehetõvé a hospice szolgálat, mely a gyógyíthatatlan betegek életének utolsó néhány hónapjában a család, a környezet bevonásával és támogatásával segíti a fájdalommentes és méltóságteljes halált. Az önkormányzati, egészségügyi fejlesztéseket szolgáló új hitelprogrammal elõsegítjük a daganatos betegek rehabilitációját és utógondozását szolgáló hálózat gyorsított fejlesztését. 9. Gyógyászati segédeszközök A rehabilitációnak, a betegség legyõzésének fontos járulékos része az elérhetõ áru és jó minõségû gyógyászati segédeszköz ellátás. A gyógyászati segédeszközök széles skálája a parókától a mellprotézisig abban segítik a beteg embert, hogy a lehetõségekhez mérten a legteljesebb, legjobb minõségû életet élhessen. A gyógyászati segédeszközökhöz való hozzáférés területi és anyagi helyzettõl függõ egyenlõtlenségeit meg kell szüntetni. Felülvizsgáljuk a gyógyászati segédeszköz támogatás mai rendszerét annak érdekében, hogy a daganatos betegek a jelenleginél méltányosabb térítéssel juthassanak az életüket, társadalmi beilleszkedésüket könnyebbé tevõ eszközökhöz. 10. Összefogás a civilekkel A lakosság egészségi állapotának javítása, az egészséges életmód, illetve az ismeretek, betegségmegelõzés, az ellátó rendszer igénybevételének elõsegítése nem csak a kormányzatnak, hanem az ezen a területen meglévõ és kiemelkedõen mûködõ civil szervezeteknek is feladata. A szorosabb együttmûködés, a civil szervezetekkel való szorosabb partneri viszony a rosszindulatú daganatos betegségek megelõzésének, illetve a gyógyítás és a rehabilitáció minden területén kiemelkedõen fontos. A civil szervezetek véleményvezérként, a betegérdekek hordozóiként, elõsegítõiként jelentõsen hozzájárultak és hozzájárulhatnak a daganatos betegek életminõségének javításához. Dr. Kökény Mihály népegészségügyi kormánymegbízott országgyûlési képviselõ 11

13 A szülészet-nõgyógyászat aktuális kérdései 2005 Dr. Papp Zoltán (1942. Mezõkövesd) 1990-tõl a Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinikájának igazgatója ban a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végzett, majd ezt követõen a debreceni Szülészeti és Nõgyógyászati Klinikán dolgozott ben megszerezte az orvostudomány kandidátusa, 1981-ben az orvostudomány doktora akadémiai fokozatot, majd 1985-ben professzori címet kapott. Papp professzor Edinburghban (1977/78), illetve Oxfordban (1984/85) 1-1 éves tanulmányutat töltött. Több hazai társaság (Magyar Szülészeti-Nõgyógyászati Ultrahang Társaság, Magyar Asszisztált Reprodukciós Társaság, Magyar Szülészeti-Nõgyógyászati Pszichoszomatikus Társaság) alapító elnöke, továbbá számos nemzetközi tudományos társaság vezetõségi tagja: International Society of the Fetus as a Patient; International Society of Ultrasound in Obstetrics and Gynecology; Croatian Academy of Medical Sciences, levelezõ tag; American College of Obstetricians and Gynecologists, tiszteletbeli tagság; International Academy of Perinatal Medicine, alapító tag, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A Szülészeti és Nõgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke ig, évek óta elnöke az ETT Kutatásetikai Bizottságának. Neves hazai és nemzetközi folyóiratok szerkesztõbizottsági tagja (The Fetus, Ultrasound in Obstetrics and Gynecology, Fetal Diagnosis and Therapy, The Journal of Maternal-Fetal Medicine) és fõszerkesztõje (Nõgyógyászati és Szülészeti Továbbképzõ Szemle). Eddig 26 könyvet írt vagy szerkesztett. Tudományos közleményeinek száma 750, idézettsége közel 2500, tudományos közleményeinek összesített impact factora 330. Az elmúlt évek, évtizedek a szülészetnõgyógyászatban az orvostudomány egyéb területeihez hasonlóan rendkívüli, robbanásszerû változásokat, fejlõdést hoztak. A fejlõdés egyrészrõl az alapkutatás által kifejlesztett új vizsgálómódszerek bevezetésével, ezáltal a klinikai alkalmazhatóság szélesebb körûvé tételével, a diagnosztikus és terápiás módszerek bõvülésével, másrészrõl a klinikai adatokat összegyûjtõ nagy, multicentrikus, prospektív randomizált vizsgálatok olykor egészen meglepõ eredményeinek megismerése kapcsán figyelhetõ meg. A változások olykor nem nyilvánvalóan a fejlõdés irányába mutatnak, gyakran a változó társadalmi igény és szituáció a szakmára visszahatva módosítja az orvosi döntéshozatalt és gondolkodást, mint ahogy ezt a császármetszéssel kapcsolatos, az elmúlt évtized során kialakuló új gondolkodásmód példája tükrözi. A szakma legújabb vívmányainak és változásainak összefoglalására egy szülészet-nõgyógyászati csokrot állítottunk öszsze, mely a teljesség igénye nélkül a legforróbb pontokat emeli ki. A császármetszés javallati körének változásáról, társadalmi környezet és elvárások módosulásainak hatásáról olvashatunk Dr. Ugocsai Gyula áttekintésében. A császármetszés elõfordulása, gyakorlata, indikációs köre az adott kor szakmai szabályainak és társadalmi viszonyainak kölcsönhatása révén jön létre. Napjainkban a társadalom elvárásainak egyértelmû hatása mindinkább megjelenik a szülészeti gyakorlatban. A fejlett országok emelkedõ császármetszés-frekvenciája együtt járt a magzati és anyai morbiditás és mortalitás jelentõs csökkenésével. Azonban a császármetszés arányának további növekedésével a perinatális mutatók további javulása már nem várható. Hazánkban 2004-re a császármetszés aránya intézettõl függõen 25-35%-ra emelkedett a perinatális adatok lényeges javulása nélkül, amely számadat és összefüggés elgondolkodtató. Mindemellett az ideális császármetszési arány a perinatális mutatók megfelelõen alacsony szinten tartása mellett 15% körülinek becsülhetõ. További társadalmi tényezõ a szülésvezetési mód a várandós által történõ megválasztásának kérdése, valamint a szabad orvosi gondolkodást és gyakorlatot befolyásoló, növekvõ számú kártérítési per problematikája. A genetikai tanácsadás, a prenatális diagnosztika iránt mutatkozó növekvõ társadalmi igény szükségessé teszi a téma aktuális áttekintését. Az anyai életkor növekedése, valamint a biokémiai és ultrahangmarkerek, mint szûrõvizsgálatok fejlõdése, valamint az egészséges magzat megszületését célba vevõ társadalmi elvárás erõsödése miatt egyre nagyobb az igénybe vett invazív genetikai vizsgálatok (amniocentesis, chrionboholy-mintavétel), mint diagnosztikus eljárások száma. Napjaink prenatális invazív vizsgálómódszereinek gyakorlatának kérdését Dr. Papp Csaba összefoglalásában ismerhetjük meg. A hormonális fogamzásgátlás ideális mederbe terelése, az alkalmazott készítmények dózisának lehetõ legkisebbre csökkentése, emellett új gesztagének bevezetése, valamint a hormonok bevitelének újabb lehetõ- 12

14 ségei (hormontartalmú IUD, hüvelygyûrû, gél, implantátum) jelentik az elmúlt évtized legfontosabb vívmányait a hormonális fogamzásgátlás területén. A sürgõsségi fogamzásgátlás tökéletesítése, folyamatos tablettaszedés révén a menstruáció gyakoriságának csökkentése, a mellékhatások minimalizálása, valamint a kedvezõ, nem fogamzásgátló hatások erõsítése az aktuális feladatai a hormonális fogamzásgátlásnak, melynek összesítése Dr. Bártfai György tollából származik. A terhesgondozás hatékonyságának számottevõ javulása ellenére a terhességek mintegy 10-20%- ában elõforduló terhességi hypertoniák jelentõs anyai és magzati morbiditás és mortalitás forrásai mind a mai napig. Az eltérõ hypertonia fajtákban az anyai és magzati perinatális mutatók jelentõs eltéréseket mutatnak, így a terhességi hypertoniák megfelelõ osztályozása és diagnózisa alapvetõ feltétele a lehetséges kimenetel meghatározásának, és a megfelelõ kezelés beállításának. A téma áttekintésére Dr. Rigó János referátumát hívhatjuk segítségül. A nõi hyperandrogén állapotok a relatíve gyakori elõfordulásuk, valamint a következményes kozmetikai, szexuális, pszichológiai, metabolikus és fertilitási problémák miatt a jelenkor igen fontos nõgyógyászati endokrinológiai kórformái. Differenciáldiagnózisuk olykor bonyolult, mégis alapvetõ lépés a megfelelõ kezelés megválasztásához. Különösen fontos az egyes adatok szerint 4-9% prevalenciájú polycystás ovarium betegség felismerése és kezelése a lehetséges egyéb metabolikus következmények miatt (diabetes mellitus, metabolikus syndroma). A témához Dr. Szilágyi András készített összefoglalást. Az elmúlt évtizedek során megvilágítást nyert, hogy a nõi genitalis és gastrointestinalis traktusban gyakran elõforduló Streptococcus agalactiae jelentõs szerepet játszik a szülés körüli anyai és magzati/újszülöttkori megbetegedésben és halálozásban. A jelenleg alkalmazott bakteriológiai tenyésztésen és kockázatelemzésen alapuló antibiotikum profilaxis jellemzõit hasonlítja össze a Dr. Sziller István által írt tanulmány. A szülészet-nõgyógyászati ultrahang-diagnosztika legújabb kihívásairól, az ultrahang-szûrõvizsgálatok felelõsségérõl, a 3D/4D ultrahangvizsgálat iránti új társadalmi igény megjelenésérõl Dr. Tóth Zoltán referátumában olvashatunk. A címoldalra is két magzati ultrahangképet illesztettünk, melyeket Dr. Belics Zorán (Budapest, Semmelweis Egyetem, I. Sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika) készített. A kép a chromosoma-rendellenességek szûrõ ultrahangvizsgálatát demonstrálja. A 21-es trisomiára discordans ikerpár medencecsontok által bezárt szög (csípõszög) a 20. terhességi héten (transabdominalis vizsgálat, a magzati medence harántmetszeti képe) a B magzatnál utólag cytogenetikai vizsgálattal igazolt normális karyotypus esetén 64,3 o, az A magzatnál utólag cytogenetikai vizsgálattal igazolt 21-es trisomia esetén 103 o. Végül, de nem utolsó sorban, az asszisztált reprodukció aktuális kérdéseivel, ezen belül is a petefészek hormonstimulációs kezeléseinek módjaival foglalkozik Dr. Urbancsek János és Dr. Murber Ákos közleménye. Az áttekintésbõl megtudhatjuk a szervezeten kívüli megtermékenyítés definícióját, javallatait, gyakorlati kivitelezését. A petefészek hormonstimulációs módszereinek a részletes ismertetése után a szerzõk a multiplex tüszõérés ellenõrzésérõl is írnak, hangsúlyozva, hogy ez nemcsak az eredményesség kulcsa, hanem a rettegett és gyakran életveszélyes túlstimulációs szindróma megelõzésének egyedüli lehetõsége. Levelezési cím: Dr. Papp Zoltán egyetemi tanár a szülészet-nõgyógyászati témakör koordinátora SE ÁOK I. Sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika 1088 Budapest Baross u. 27. Tel: Fax: MAGYAR NEPHROLOGIAI TÁRSASÁG XXII. NAGYGYÛLÉSE A Nagygyûlés elnöke: Dr. Ferenczi Sándor, osztályvezetõ fõorvos, orvosigazgató Petz Aladár megyei Kórház, Eurocare 11 sz. Dialízis Központ, Gyõr Tudományos információ: Dr. Balla József, egyetemi docens Debreceni Egyetem OEC I. sz. Belgyógyászati Klinika ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A Nagygyûlés idõpontja: november 3-5. A Nagygyûlés helyszíne: Sopron, Hotel Fagus Ojtózi Fasor 3. Sopron, Bio-Sport Hotel Lõvér Várisi u. 4. Helyszíni regisztráció: november 2. (szerda) november 3. (csütörtök) november 4. (péntek) november 5. (szombat) A Nagygyûlés tudományos programját, továbbképzõ rendezvényként az 52/2003. (VIII. 22.) ESZCSM rendelet alapján, a MOTESZ és az ESZTT minõsíti. (Az igazolás kiállításához szükséges a nyilvántartási szám) Szervezõ: MOTESZ Kongresszusi és Utazási Iroda 1051 Budapest, Nádor u. 36. Levélcím: 1443 Budapest, Pf Telefon: (06 1) , (06 1) Fax: (06 1)

15 A császármetszés javallati körének változása Dr. Ugocsai Gyula Dr. Bugyi István Kórház Szülészeti és Nogyógyászati Osztály, Szentes A császármetszés (sectio caesarea, sectio) során a méhben (uterus) elhelyezkedõ magzat (fetus) a szülõcsatorna megkerülésével, a hasfalon és a méhen ejtett metszésen át születik meg, jut a külvilágba. A császármetszés emiatt a nagy hasi mûtétek közé tartozó beavatkozás. Magyarországon 2004-ben újszülött látta meg a napvilágot ilyen módon a császármetszés melletti döntés az emelkedõ gyakoriság miatt világszerte kiemelt orvosi, társadalmi és gazdasági figyelmet élvez. A modern államok emelkedõ sectio-frekvenciája együtt járt a magzati és az anyai halálozás jelentõs csökkenésével figyelmeztetõ jelek utalnak arra, hogy a mûtéti arány további növelésétõl hasonló, kedvezõ változás már nem várható. A császármetszés gyakorlata adott korban és adott társadalmi viszonyok között az ellátott terhesek és a szülészorvosi hivatás párbeszédén keresztül alakul ki, és az igényeknek, lehetõségeknek megfelelõen finomul. A szülõszobai ellátás kikristályosodott, biztonságos módszereit az egészséges újszülöttek és anyák, a teljes testi, lelki, szociális és gazdasági jólétben egészségesen élõ családok igazolják vissza. A császármetszés kérdéskörét emiatt mélységében csak az anatómiai, élettani alapoktól elindulva, a terhesség sajátos világán keresztül, a szülõszobai döntéshozatal bonyolult összefüggéseinek ismeretében lehet megítélni. A mûtét fejlõdéstörténetén keresztül megismerhetõ az ember kétségbeesett próbálkozása, az a törekvés, hogy a homo sapiens saját szaporodását a biológiai valószínûségektõl függetlenül befolyásolhas- 14 sa. A mûtéttani próbálkozások sok zsákutcán keresztül vezettek oda, hogy a XX. század végén a császármetszésre egyszerû rutin beavatkozásként tekintenek, amely a hüvelyi szülés alternatívájaként, és többé nem az életet veszélyeztetõ, végsõ megoldásként jön számításba. Az emelkedõ császármetszés-arány és hatása a szülészorvosi elemzésre Az emelkedõ mûtéti arányt észlelve kiderült, hogy a szülész-nõgyógyász szakmai közösségek világszerte egyfajta schizophren helyzetben érzik magukat a császármetszés gyakoriságát illetõen. Miközben a szakma orvosai javasolják, végzik el és értékelik a császármetszések 100%-át, statisztika készítésekor csodálkozva néznek körül: hát tényleg 25-35% gyakoriságot értünk el? A szakmai döntés során jól meg lehet ítélni, hogy az elõzetes császármetszést követõ vajúdás során mikor feszül túl a méhfal, melyek a fenyegetõ méhrepedés valóban fenyegetõ jelei, és abban sincs bizonytalanság, ha eltûnt méhszáj mellett újabb egy óra várakozás mellett döntenek azért, hogy a koponya az üreg mélyére jusson és a magzat megszületése valóban eseménytelen legyen, szakmai szempontból legalábbis. Az elhivatottságukat a szülészetnek szentelõ szülészorvosok megtanulták a hüvelyi szülésbefejezõ mûtéttant és sokszoros, közös tapasztalat igazolja vissza azt, hogy a tankönyvi tételek szerint kivitelezett vacuum-extractio vagy fogómûtét a magzatot nem károsítja. Nem okoz gondot az sem, ha nehezebb hüvelyi szülés után a hüvelyfalat és a kismedencét anatómia szerint rekonstruálni szükséges. Amikor minden lege artis történik, a különbözõ mûtéti megoldásokat kikényszerítõ állapot definíciója és a beavatkozás kivitelezése sem kérdéses. Hasonló a gondolatmenet akkor is, amikor összetett döntési folyamat végén császármetszés mellett kell voksolni a magzat és az anya legjobb érdekében. Miért lehet áttételesen bûntudatot érezni, és mi végre az össz-szakmai szorongás a császármetszés miatt akkor, amikor mindezt összeszámolva 25% körüli-feletti érték látható? Miért bizonytalanodnak el a szülészorvosok akkor, amikor a hivatás gyakorlói azonos nyelvet beszélve saját magukat és egymást minõsítik a tartalmilag azonos gyakorlat megítélésekor? Vannak-e mégis olyan szakmán kívüli tényezõk, amelyek elemi erõvel kényszerítik ki a császármetszés elvégzését akkor, amikor a szív és az ész a hüvelyi szülést megengedhetõnek tartaná? A császármetszés klasszikus és új javallati köre A császármetszés magzati és anyai javallati köre. A XX. század végén a letisztult szakmai szabályok alapján a császármetszésnek nincs abszolút feltétele és nem maradt feltétlen ellenjavallata sem. Ötven évvel ezelõtt a császármetszést még akkor tartották kivitelezhetõnek, ha a magzati fej nem jutott le a medence üregébe. Ebben az esetben ugyanis a hasfalon keresztül való kiemeléshez a magzat fejét a csontos bemeneten át vissza kellett volna nyomni a méh ûrébe. A magzati koponya traumás sérülésének veszélye és az infektológiai megfontolások egy ilyen procedúra ellen szóltak. A kimenetben szûk medence, mint az elhúzódó kitolási szak oka esetén azonban a magzati koponya a kismedence üregében reked, és hüvelyi úton csak a magzat súlyos sérülése, esetleges feláldozása árán lenne világra segíthetõ. A modern szü-

16 lészet korában az antibiotikus védelem megteremtette az infekciókontroll lehetõségét, míg tapasztalt közremûködõ hüvelyi vizsgálattal a magzat koponyáját kíméletesen felfelé nyomva, azt a bemenet felé orientálva lehetõséget nyújt az operatõrnek a bemetszési nyíláson át történõ kiemelésre. A császármetszés javallata abszolút vagy relatív lehet. Az abszolút javallat azt jelenti, hogy a per vias naturales (természetes úton való, hüvelyi) szülésre nincs lehetõség és a magzat császármetszés nélkül nem születhet meg. A relatív javallat esetében a magzat császármetszés nélkül is a világra jöhet, de adott esetben vagy az anya, vagy a magzat elvesztésével, esetlegesen súlyos egészségkárosodásával is számolni lehet. Egy másik csoportosítás szerint vitalis javallat alapján végzik a beavatkozást, ha az közvetlen életveszélyt hárít el. Ilyenkor a császármetszés nélkül vagy az anya, vagy a magzat, vagy mindkettõjük elveszítésére reális esély mutatkozik. Ha a császármetszést profilaktikus javallat miatt végzik, akkor a megfontolást az anyai vagy magzati veszélyállapot kialakulásának esélye, a szövõdmények elhárítása vagy megelõzésének érdeke irányítja. Sürgõsségi magzati javallat az akut császármetszés A sürgõsséggel végzett császármetszés a legtipikusabb, egyik leggyakoribb szülõszobai mûtéti életmentõ beavatkozás. A szülõszobai ellátás korszerû rendszere az akut mûtét mindenkori, 24 órás elvégezhetõségét kell, hogy garantálja, az intézeti háttérszolgáltatások (véradó, laboratórium, képalkotó szakmák) teljes elérhetõségével együtt. A javallati kör: magzati asphyxia (fejbõrvér ph-ja < 7,21); köldökzsinór elõesése; elhanyagolt harántfekvés; ascendáló (felszálló) méhûri fertõzés, chorioamnionitis. Császármetszés profilaktikus magzati javallat alapján A profilaktikus magzati javallat alapján végzett császármetszés alanya típusos esetben a terhespathológiai osztályok kivizsgált betegei közül kerül ki. A terhesgondozás, ha jól végzi feladatát, a személyre szóló gondozás keretében kiszûri a fokozott ellenõrzésre szorulókat. Az ide sorolható terhességek közül említést érdemel a medencevégû fekvés. A terminusban ennek aránya 4%. Míg többedszer szülõk esetében a hüvelyi szülésnek megfelelõ magzati és medenceméretek esetén nincs akadálya, elõször szülõknél az utoljára megszületõ koponya fokozott sérülékenysége, a fej konfigurációjának elmaradása miatt elektív császármetszés az elsõdlegesen választandó szülési mód. A laboratóriumi, fiziológiai, ultrahang és egyéb jellemzõk alapján veszélyeztetettnek minõsülõ terhesek esetén a terhespathológiai észlelés célja kettõs: biztosítani a magzat méhen belüli növekedését, érését legalább az életképesség, de inkább az érettség eléréséig; befejezni a terhességet, megszülni vagy császármetszés útján kiemelni a magzatot akkor, ha a méhen belüli tartózkodás bármilyen okból már nem biztonságos többé. Ebbe a javallati körbe tartozó indikációk: fenyegetõ magzati asphyxia (magzati fejbõrvér ph 7,21-7,25); medencevégû fekvés; lepényi elégtelenség, magzati hypoxia (oxygénhiányos állapot); magzati betegségállapotok (foetopathiák, Rh-isoimmunisatio, operálható fejlõdési rendellenességek); in vitro fertilisatio vagy más meddõségkezelõ eljárással fogant, nagy kockázatú terhesség esetei A medencevégû fekvés szülészeti észlelése során többféle megoldás között választhatunk. Elõször szülõknél az utoljára jövõ fej traumás veszélyeztetettsége miatt elektív császármetszés végzése ajánlott. Az abszolút vagy relatív téraránytalanság oka a koponya konfigurálódásának, szülõcsatornán való áthaladásának az elmaradása. A medencevégû fekvés hüvelyi szülés útján való megoldásánál vagy a terhesség császármetszéssel történõ befejezésénél különös gondot kell fordítani a nyak húzására és a karideg-fonat sérülésének elkerülésére. Sürgõsségi anyai javallat a terhesség, mint életveszély A vitalis anyai javallati kör azokat a betegségeket tartalmazza, amelyek sok esetben már a terhesség elõtt fennálltak, és amelyek típusos esetben a terhesség elõrehaladtával az anya életét közvetlenül fenyegetõ súlyosságúvá fajulnak. Az anya a terhességet rendszerint orvosi tanács ellenére viseli ki, fontosabbnak tartva az anyaságot és az újszülöttet, mint saját veszélyeztetettségét, vagy akár életét. A krónikus szívbetegek gondozása terhességtõl függetlenül sem könnyû feladat. A terhesség alatt jelentkezõ nagy keringési többletterheléshez a szív csak határértéken mûködve tud alkalmazkodni, gyógyszeres és más adjuváns (járulékos) kezeléssel a cél sokszor csak a biztos(?) magzati életképesség, mintegy 1200 gramm körüli testtömeg elérése lehet. A szülés módja minden ilyen esetben császármetszés önmagában ez a tény is amellett szól, hogy a kíméletes anesztéziával és mûtéttechnikával végrehajtott, gyors mûtét a hüvelyi szülésnél kíméletesebb, kisebb terhelést jelenthet az anyának válogatott körülmények között. A javallatok: anyai szívelégtelenség; tüdõvizenyõ; krónikus obstruktív (légzõfelület csökkenése) tüdõbetegségek; súlyos vérzés; DIC (disseminalt intravascularis coagulatio, az alvadási faktorok felhasználódásával, befolyásolhatatlan vérzéssel és sokkos állapottal kísért életveszélyes szövõdmény). 15

17 Császármetszés profilaktikus anyai javallat alapján A megelõzõ célzatú császármetszést az anya érdekében egyrészt a vitalis javallati kör enyhébb stádiumaiban végzik, más részrõl ide tartozik az elektív mûtétek túlnyomó többsége. A javallatok némelyike szubjektív döntés eredménye az adott osztályon és adott terhes esetén. Ez az oka annak, hogy a szülészeti hivatás az egységes nyelvezet, a gyakorlati lépések kivitelezésének egységessége és azonos elvei ellenére is oly nagyon különbözõ statisztikát produkál, amikor az ellátás mérõszámait elemzik. A különbözõ mutatók mögött a páciensek szubjektív állapot-besorolása sokszor fellelhetõ. A típusus indikációs kör elemei: anyai betegségek; a méhen végzett elõzetes mûtétek (megelõzõ császármetszés, megelõzõ mûtét a méhtesten myoma enucleatio, méh-plasztika); a szülõcsatorna rendellenességei (szülési akadályt képezõ myomagöb, szûk szülõcsatorna, téraránytalanság anyai okai); életkori javallat (idõs primiparitás, azaz az elõször terhes, elõször szülõ nõ életkora több, mint 30 év). Profilaktikus anyai és magzati javallat együttes fennállása Olykor nehézkes és mesterkélt határvonalat húzni a magzati és anyai érdekek közé, mivel végsõ soron valamennyi szülészeti beavatkozás a teljes család jóléte, egészsége érdekében történik. A kombinált, megelõzõ célzatú javallati körbe a korábbi terhességek tapasztalatai és az aktuális vajúdás kóros esetei sorolhatók: terhelõ szülészeti anamnesis (kórelõzmény); 16 fájásgyengeség, elhúzódó szülés; relatív téraránytalanság; magzati helyzeti, forgási rendellenességei, a beilleszkedés zavarai; az ikerterhesség bizonyos esetei Császármetszés anyai és magzati vitalis javallatok együttes fennállásakor A szülészeti katasztrófahelyzetek összehangolt csapatmunkát, a szülõszobai protokoll maradéktalan ismeretét, a korszerû orvostudomány valamennyi eszközének bevetését igényelhetik a magzat és az anya közvetlen életveszélyének elhárítására. Az ide sorolható kórképeket a heveny lefolyás, az életveszély percek alatti manifesztálódása, típusosan csillapíthatatlan hasûri vagy hüvelyi vérzés jellemzi. A mûtéti elõkészületek során párhuzamosan kell az anesztézia elõkészületeit, a beteg mûtõbe szállítását, fektetését, a bõr lemosását, a véna biztosítását, a transzfúzióra való felkészülést, a vérkészítmény megrendelését elvégezni, miközben a magas technológiájú életmentés körülményei között a beteg felvilágosításáról, hozzátartozója megnyugtatásáról és a lehetõségekhez képest a pszichés vezetésrõl is gondoskodni szükséges. Az ide tartozó állapotokat a szülészeti etiológiájú kezdet, a mûtéti beavatkozás sürgõsségi jellege, majd a postoperatív szakban az intenzív osztályos felügyeleti szintet igénylõ, a fenyegetõ sokszervi elégtelenséget kivédeni képes terápiás lépések közösen jellemzik. Javallatok: eclampsia (anyai görcsroham, magas vérnyomás-krízissel) méhruptura (spontán, vagy elõzõ mûtét utáni hegszétválás) placenta praevia (a szülõútban, a méhszáj területén tapadó lepény) abruptio placentae (a rendes helyen tapadó lepény idõ elõtti leválása) Elektív császármetszés az anya kérésére jogi és etikai szempontok Az ezredforduló idején olyan korban élünk, amikor minden hagyományos érték megkérdõjelezhetõ, és meg is kérdõjelezõdik. Az emberi és társadalmi viszonyokon túl, az elbizonytalanodás a XX. század végére a biológiai, élettani folyamatok örökérvényûségét is kikezdte. A genetika eredményeinek szenzációként való tálalása erõsíti azt a hitet, hogy semmi sem a régi már és minden megváltoztatható. A szolgáltató típusúvá formálódó egészségügy egyre jobban igyekszik kiszolgálni az emberek autonómia iránti vágyát és törekvését, azt az igényt, hogy minden, a személyt érintõ döntésben ügydöntõ módon vehessen részt az érintett is. A szülészetnõgyógyászat mindennapi gyakorlatát a jelenség alapjaiban rázta meg világszerte. A természetes hüvelyi szülés folyamata, melyet százezer éves emberi tapasztalat igazol vissza a világrajövetel normális módjaként, soha nem tapasztalt erejû kihívást kapott a tudományos igényességgel végrehajtott és kiértékelt tanulmányok statisztikai eredményeitõl: biztos az, hogy lehetõség szerint minden embernek per vias naturales kell és célszerû megszületnie, csak azért, mert az a természetes, ennél fogva mindenek felett álló út? Biztos az, hogy az egészégügyi ellátórendszer által kínált, rendelkezésre álló, ezen túlmenõen mostanra a szülészeti hivatás gyakorlói által letisztított technikájú és biztonságos császármetszés csak végszükségben vagy megfelelõ indikációval alkalmazható? Mit jelent a császármetszés profilaktikus alkalmazása a betegjogokkal egyre inkább tisztában levõ, azokkal élni is tudó terhesek számára? Hogyan ítélhetõ meg a reális perinatális kockázat vállalhatósága és annak jövõbeni kihatása nehéz vajúdás esetén? Mennyire egységes a szülészorvosi kollektíva a császármetszés javallati körének elfogadásában, annak bõvítésében és korlátozásában? A kérdések lega-

18 lább 30 éve intenzíven foglalkoztatják a szülészet-nõgyógyászat döntéshozóit, a nemzeti egészségügyi programok felelõseit és a statisztikák mögötti adatokat mélyebben ismerõket. Az Egészségügyi Világszervezet európai és amerikai regionális irodája 1985 áprilisában a brazíliai Fortalezában amerikai és európai szakemberek részvételével konferenciát tartott a terhesgondozás és a szülésvezetés egyes kérdéseirõl. A konferencia, amelyen Európából és Amerikából az érintett szakterületek több, mint 60 képviselõje vett részt, ajánlásokat fogadott el. Ezek közül a legtöbb ma is tanulságos és elgondolkodtató. Megvalósításuk legalább részben szerepet játszott abban, hogy a szülõszobai döntéshozatalban megszûnt a kizárólagos szakorvosi kompetencia, a terhes nõ egyenrangú partnerré vált, ahonnan egyenes út vezetett a császármetszés-frekvencia emelkedéséhez. A császármetszési arány emelkedésének okait a fenti WHO jelentés óta eltelt évtizedekben könyvtárnyi irodalom vizsgálta. A frissebb dátumú, naprakész információkat tartalmazó közlemények közül alaposságával és a téma tárgyalásának mélységével kiemelkedik a Royal College of Obstetricians and Gynaecologists 2001-es jelentése, amely élesen világítja meg a különbözõ országok aktuális gyakorlatát. A megállapítások közül különösen szembetûnõ az, hogy önmagában a gazdasági helyzet, a fejlett ipari országokhoz való tartozás nem teszi hasonlóvá a szülészeti ellátás mikéntjét, azaz, azonosan jó perinatális mortalitási mutatókat alapjaiban különbözõ császármetszésés hüvelyi szülésbefejezõ mûtéti arányokkal is el lehet érni. A császármetszés-frekvencia ben Magyarországon 25%, évrõlévre emelkedõ tendenciát mutat. Az okok között ugyanazokat találjuk meg, mint a nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban. A feltételezett hypoxiás méhen belüli magzati állapot, a megelõzõ császármetszés, az elhúzódó szülés, a medencevégû fekvés és egyéb orvosi javallatok képezik a mûtét orvosi indikációját, míg a háttérben sok esetben a mûhibapertõl való félelem, az orvosi munka strukturáltsága miatti idõzavar vagy a terhes kifejezett kérése szerepel valódi hajtóerõként. A XX. század végén különös aktualitása az orvosi indikáció nélkül, a terhes kívánságára végzett császármetszésnek van, amely széles körû társadalmi vitát is kiváltott. A pro és kontra érvelésben tetten lehetett érni részbeni szakmai megosztottságot is, a kérdés még nem tekinthetõ lezártnak. A császármetszés aktuális gyakorisága olyan társadalmi konszenzus, amit mind a szülész-nõgyógyász közösség, mind az ellátott terhesek tízezrei megfelelõnek találnak és 2001., a két hivatkozott tanulmány (WHO és RCOG) közzé tétele óta a szakirodalom számos helyen visszaigazolta az akkor és most is nyilvánvaló tényt: igen nagy magzati és anyai biztonsággal lehet szülést vezetni 15%-os sectiofrekvencia mellett. Ami e felett van, részben új ismeret, részben indokolt vagy indokolatlan félelem, részben az öntudatra és a betegjogokkal élni tudásra ébredt civil társadalom önrendelkezése következménye, amit szakmai döntéssel, autokratizmussal befolyásolni már nem tudunk, de nem is akarunk. Az új ismeretek között tartjuk számon az újszülöttkori megnyilvánuló vagy lappangó intracranialis vérzések pathomechanizmusát. A szüléstõl való félelem, a tocophobia ma már bevallható, így senki sem kényszerül arra, hogy a nõi mivoltát, anyaságát oly mértékben felemésztõ élmény birtokosa legyen, mint amit egy elhúzódó, gyötrelmes hüvelyi szülés tud jelenteni egy nõ számára. A saját test feletti önrendelkezés tényleges gyakorlatát az ezt de jure hangsúlyozó egészségügyi törvények hatályba lépése után most vesszük észre, és nincs köztünk olyan, aki ne örülne a paternalisztikus gyakorlat elmúlásának. Érdemes szemelvényszerûen vizsgálódni azok körül a tendenciák körül, amelyek a császármetszés gyakoribbá válásában érvényesülnek. Kérdés, hogy progresszív folyamatról vagy új egyensúlyi állapot kialakulásáról van-e inkább szó? Megpróbálható válasz megfogalmazása arra a kérdésre, mi a császármetszés gyakoribbá válása mögötti igazi hajtóerõ? A szülészetnõgyógyászat döntéshozói szembe tudnak-e nézni azzal a ténnyel, hogy a császármetszés gyakoriságának emelkedése nem valódi probléma, hanem sokkal inkább a modern világ egy új felvetésre adott megoldási kísérlete? Láthatóvá vált az ezredfordulón a társadalom és a szülészeti hivatás közötti új konszenzus kialakulása, egyúttal az új játékszabályok megfogalmazása is közös feladattá vált. A császármetszés indikációs területeinek változását és az értékelés szempontjait a téma szempontjából praktikus csoportosításban célszerû megvitatni. Tocophobia a szülési fájdalomtól való félelem Perinatológiai biztonság kinek biztonságosabb a császármetszés? Az alapvetõ probléma részben pszichológiai. A társadalom többé nem fogadja el azt a bizonytalanságot, amelyet a magzat számára a hatékony prenatális (születés elõtti) gondozás szintje és a születés utáni ellátás között a hüvelyi szülés jelent. A nõk között a császármetszés népszerûsége vitathatatlanul nõ. A jelenség hátterében részben a most már kimondható, bevallható tocophobia (beteges félelem a fájdalomtól) áll, részben a hit, hogy a császármetszés a magzat számára biztonságosabb. A császármetszés a szülési szituáció fölötti kontroll illúzióját is szolgáltatja, különösen akkor, ha a mûtét szükségességét részletezõ, személyre szabott felvilágosítás az asszony számára meggyõzõ volt. Általában nem része a tájékozott beleegyezésnek és nem kerül megvitatásra az a tény, hogy az elektív császármetszés miatti anyai halálozás kockázata mintegy háromszorosa a hüvelyi szülés kockázatának. Kétségtelen, hogy a nagy rizikójú, fenyegetõ méhen belüli magzati asphyxia állapotában végzett hüvelyi szülésbefejezõ mûtét perina- 17

19 talis kockázata sokszorosa az idõben elvégzett császármetszés után tapasztaltnak, de a sectioarány növekedése mögött elsõsorban az alacsony kockázatú, koponyavégû magzatot hordozó primiparák (elõször szülõ nõ) lelhetõk fel, akik esetében a császármetszés a késõbbi szülések újabb hasi mûtéteit generálja, ezáltal is emelve a mûtéti arányt. Ezzel szemben, az idegrendszeri károsodások megelõzési lehetõségei között a császármetszés választása már enyhe, de fenyegetõ intrauterin hypoxiás jelek esetén is indokolt lehet. Nem kevésbé fontos, de még nem kellõen ismert azoknak az élettani-genetikai tényezõknek a szerepe, amelyek lappangó módon már a méhen belüli életben károsítják a magzat agyát, de az adaptációs zavar kifejezett jelei csak a születés után észlelhetõk. Az egymásnak részben ellentmondó irodalmi adatok és az összegyûlt tapasztalat egybevetése alapján néhány biztosnak tûnõ megállapítás tehetõ: A császármetszések számának csökkentésére irányuló erõfeszítéseket elsõsorban a kis kockázatú, még nem szült terhesekre kell koncentrálni. A megelõzõ császármetszés nem abszolút javallata az újabb mûtétnek, megfelelõ válogatással mintegy 50%-ban hüvelyi szülés várható. A hüvelyi szülés erõltetése megelõzõ császármetszés után azonban különös kockázatot jelenthet az anya számára. A tocophobiában szenvedõ, a szüléstõl különösen félõk esetében megfelelõ pszichés elõkészítéssel legalább 60%-ban megnyugvás, sikeres hüvelyi szülés várható. Mások vitatják a tocophobia diagnózisának még a létjogosultságát is: furcsa, hogy egy iatrogénközelinek tekinthetõ állapot (tocophobia) saját jogán szabályos biomedikális diagnózissá növi ki magát, mûtéti megoldást generál, annak összes potenciális kezelési következményeivel. 18 Az anyákat fel kell világosítani arról, hogy az elektív császármetszés, mint szülési mód mind az újszülött, mind az anya számára jelentõs kockázatot hordoz magában, a hüvelyi szüléshez hasonlítva messze nem veszélytelen eljárás. Tudatosítani kell azt, hogy az újszülöttkori betegségek és a perinatális veszteség csökkentésében nem egyértelmûen bizonyított a császármetszés profilaktikus alkalmazásának a szerepe. A mûtéti arány növelésével nem csökkent párhuzamosan a magzati halálozás és az oxigénhiányra visszavezethetõ idegrendszeri károsodások száma. Magyarországon évente 300 érett újszülöttet veszítenek el hypoxiás agykárosodás miatt, míg 150 maradandó károsodást szenved. A koraszülöttek között az arány még nagyobb. Önmagában a császármetszések számának kritikátlan emelése nem javít ezen a helyzeten, de a veszélyeztetett csoport kiszûrésével, monitorizálásával, a hypoxiás állapot mielõbbi, akár császármetszés útján való megszüntetésével a perinatális oxigénhiányos agykárosodottak száma biztosan csökkenthetõ. A terhes felvilágosítása során ki kell hangsúlyozni a császármetszés potenciális anyai, korai és késõi szövõdményeit is, a lehetséges elõnyökkel párhuzamosan említve azokat: súlyos vérzés a mûtét során fertõzés thrombosis (vérrögösödés az érpályán belül) hólyag- és bélsérülés késõbbi egyéb mûtétek fokozott kockázata. A terhesgondozás szerves részévé kell tenni a terhes tudatos felkészítését a szülésre. Bizonyított tény, hogy a személyre szóló, együttérzõ terhesgondozás, szülésvezetés esetén szignifikánsan kisebb a császármetszés valószínûsége, szemben a csak technikai lépéseket magába foglaló rendszerekkel. A strukturált orvosi tevékenység idõbeosztása és a szülés bármely idõben paradoxonja. Teljesíthetõ az, ami kérhetõ? Magyarországon éppúgy, mint a világ sok országában a személyre szabott betegellátás és terhesgondozás alapján kialakult gyakorlat a szakorvosi jelenlétet kötelezõvé teszi a szülés során. A személyhez kötõdõ, megkért, magán - szakorvosi ellátásban az orvosi munkaidõ strukturált volta és ebbõl adódó korlátai befolyásolják a szülés természetes lefolyását. Világszerte számos felmérés történt, amely az orvos személyének, felkészültségének, az õt körülvevõ orvoscsoportnak és intézményi rendszernek a hatását vizsgálta a születések módjára, az egyes kórházak-klinikák császármetszési arányára, a hüvelyi szülés és a mûtétes hüvelyi szülés gyakoriságára. A nemzetközi szakirodalomban széles körben tárgyalt és felmért jelenség, nevezetesen a személyre szóló szülészorvosi audit és kiértékelés sok országban ellenérzéseket is szült. Az egészségügyi intézményrendszer egyes szereplõi készítenek tevékenységükrõl statisztikai kimutatást, és ezek a jelentések nemzeti statisztika formájában hozzáférhetõk. A szülészorvosi strukturált idõbeosztás befolyását a szülésvezetés gyakorlatára és a császármetszés gyakoriságára több adat is jelzi: az Egyesült Államokban óta jelentõsen lecsökkent a hétvégi szülések száma, miközben szignifikánsan nõtt a hétközi napokon a nappal vezetett szülések száma; drámaian nõtt a szülésinductiók száma; nõtt a misoprostollal (méhösszehúzó hatású prosztaglandinszármazék) elõkészített-indított szülések száma, miközben a gyógyszert a Food and Drug Administration erre az indikációra nem törzskönyvezte, sõt, alkalmazását inkább ellenjavallta. Ez a példa mindennél ékesebb bizonyítéka az idõfaktor szorításának a jogi fenyegetettségben élen álló szülészorvos a programozható szülõszobai jelenlétért és a kiszámíthatóbb szülésvezetésért cserébe még arra is hajlandó, hogy per esetén egyedül maradjon és jóval esélytelenebbül védekezzék, mint spontán indult szülés komplikációja esetleges jogvitájában. Régóta ismert tény az is, hogy a szülésznõk által észlelt

20 szülések jóval ritkábban végzõdnek a mûtõben, igényelnek hüvelyi szülésbefejezõ mûtétet vagy fájáserõsítést, mint a szülészorvosok által vezetettek, miközben a perinatalis magzati paraméterekben nincs különbség. A császármetszés-frekvencia értékelésének egyik kényesnek vélt pontja az egyes szülészorvosok teljesítményének mérése, mûtétes hüvelyi szülés és császármetszés-statisztikájának egyéni elemzése. Az alapgondolat szerint a beteg veszélyeztetését valósítja meg az, aki a beteget felesleges veszélybe sodorja az esetleg feleslegesen elvégzett császármetszéssel. A sectiofrekvencia személyre szabott elemzése világszerte nagy egyéni különbségeket demonstrál, de még a legkritikusabb értékelés sem nevesített szülészorvost elmarasztalólag a magas császármetszési aránya miatt, legyen az akár 34% az alacsony kockázatú szülõnõk csoportjában. A managed care rendszerében mûködõ, rendkívül költségérzékeny Egyesült Államokbeli kórházak szülésze az auditon (egyes esetek részletes kiértékelése) elmondhatja álláspontját az egyedi szülésekkel kapcsolatban, megvédheti egyéni döntését, míg szerzõdésérõl és annak jövõbeli meghosszabbításáról az összes adat ismeretében az intézmény vezetése dönt. Sok országban emellett ellentmondás fedezhetõ fel a kórházak anyagi érdekeltsége és a betegellátás hagyományos, nil nocere (ne árts!) elve között. Többen felemelték szavukat amiatt, hogy a bevétel-vezérelt gondolkodás ütközni fog a gyógyítás tisztaságába vetett hittel a szülészet-nõgyógyászatban egyelõre mindig az utóbbi gyõz, de meddig bírható a szorítás? Az orvosi munka strukturalizáltsága, az idõfaktor kényszere bizonyos százalékban találkozik a terhes elektív császármetszés iránti, bármilyen megfontolásból kifejezett igényével. Könnyen érthetõ, hogy az orvos-beteg találkozás ezen a ponton megtalálja a közös nevezõt, és a tiszta szakmai elveken túl nem marad más akadály a császármetszés tényleges elvégzése elõtt. Ugyanakkor az is ismert, hogy a terhesek legfeljebb 25-30%-a az, aki valóban és eredendõen inkább császármetszéssel szeretne szülni, ha választhatna. Ezt az arányt sok országban kezdik megközelíteni, de az szinte sehol nem emelkedik ennél magasabbra. Lehet, hogy valóban paradigmaváltásra van ahhoz szükség, hogy a császármetszés kérdése letisztulhasson? A munkaidõ szervezési problémáin túl, több adat is azt bizonyítja, hogy ma már a legtöbb orvos is más szemüvegen keresztül szemléli a császármetszés indikációs gyakorlatát. Egy felmérés szerint londoni nõi szülészorvosok terminusban, komplikációmentes esetben saját maguk számára 31%-ban elektív császármetszést választanának. A nemzeti statisztikát hûen tükrözõ módon, egy másik statisztika szerint a norvég orvosnõk 4%-a döntött volna hasonlóan. A magyar arányok ismeretéhez elsõ lépésben a szülészet-nõgyógyászatot hivatásának választó orvosnõk arányát kellene emelni, legalább annyira, hogy a minta reprezentatív legyen. Nem lehet pontosan tudni azt sem, mi váltotta ki a terhesek és orvosaik megváltozott hozzáállását a szüléshez és annak módjához. Valószínûleg több tényezõ együtthatásáról van szó. A társadalom intoleráns lett bármilyen eredetû veszéllyel szemben, ugyanakkor a császármetszés biztonságossá vált, míg a hüvelyi szülés rejtett és lappangó kockázatáról egyre több információ ér el az emberekhez. Bátorítják a családtervezést, a terhesgondozást törvény szabályozza, terhesség alatti szûréseket végeznek mindez a természet ellenében a tervezett baba egészségét szolgálja. Hogyan lehet ezután bárkit meggyõzni arról, hogy ezek után köteles a szülés természetes hüvelyi útját választani? A második vélemény kikérése, a problémás szülõszobai eset fõorvosi-konzultánsi-professzori szintû véleményezése sem változtatja meg lényeges arányban a császármetszést elõnyben részesítõ terhesek számát, döntését. Azok a vezetõ szülészorvosok, akik fenntartással fogadják a hüvelyi szülés egy bizonyos határon túli erõltetését, könynyen elfogadják és tiszteletben tartják a terhes nõ döntési szabadságát. A medencefenék struktúraváltozása a szülés hatására Életminõség és élettani-anatómiai változások a hüvelyi szülés után milyen károsodást szenved a medencefenék? Egyre több adat szól amellett, hogy a hüvelyi szülés nem hagyja érintetlenül a medencefenék anatómiai és funkcionális struktúráját gátmetszés, episiotomia végzése esetén sem. Összefoglaló néven medencefenék-dysfunctiónak nevezik a hüvelyi szülések utóhatásának tartott tünetegyüttest. A szerkezeti károsodás az izom- és kötõszövetes támasztórendszer stabilitását gyengíti, de jelentõsebb a subklinikai (egyszerû betegvizsgálattal ki nem mutatható) neurológiai károsodás, amely a hüvelyi szülés gyakori kísérõjelensége. Ez az adat erõsítette azok érveit, akik a hüvelyi szüléssel szemben az elektív császármetszés választásának lehetõségét a terhes szabad döntésére bíznák, alapvetõ emberi jogként helyezve elõtérbe az egészséghez és annak megõrzéséhez való jogosultság csorbíthatatlanságát. A stressincontinentia (akaratlan vizeletcsepegés) kialakulása és a hüvelyi szülés összefüggése mindennapos szakmai tapasztalat colpoperineorraphiát (hüvelyplasztikai mûtétet) fõként többször szülõkön végeznek, de nem ritka az egyéni hajlam és kötõszövetes gyengeség talaján kialakuló descensus (hüvelyfali süllyedés) primiparákban sem. Több tanulmány is megerõsítette azt, hogy az elektív császármetszés után nem alakul ki sem vizelet-, sem székletincontinentia. A mûtétes hüvelyi szülés különösen nagy megterhelést jelent a hüvelyfal és a medencefenék számára. A kiterjesztett episiotomia (szülésnél végzett gátmetszés) gyógyulása lassú, és ha a reconstructio (mûtéti helyreállítás) nem a kellõ gondossággal, türelemmel, szakértelemmel történt, maradványtünetek visszamaradásával kell számolni. Fokozott az oktatást végzõ szülészorvosok felelõssége abban, hogy a mûtétes hü- 19

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program X. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és V. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia, 2008. szeptember 18-20., Balatonfüred Egészségpolitika I. Szekció, 2008. szeptember 19. Az apró munka és

Részletesebben

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés. 2012. július 2013. július

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés. 2012. július 2013. július Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés 2012. július 2013. július A Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja projekt keretében szakemberek 2010 és 2020

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: a Magyar Lupus Egyesület közgyűlésén, 2007. május 29. napján, Budapest, Frankel Leó út 25-29 sz. (ORFI, Lukács Klub) alatt.

JEGYZŐKÖNYV. Készült: a Magyar Lupus Egyesület közgyűlésén, 2007. május 29. napján, Budapest, Frankel Leó út 25-29 sz. (ORFI, Lukács Klub) alatt. JEGYZŐKÖNYV Készült: a Magyar Lupus Egyesület közgyűlésén, 2007. május 29. napján, Budapest, Frankel Leó út 25-29 sz. (ORFI, Lukács Klub) alatt. Jelen vannak: az Egyesület tagjai a mellékelt jelenléti

Részletesebben

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja Sajtóközlemény 2011. Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 144 helyszín, közel fél millió vizsgálat, elkeserítő szűrési adatok, ez a 2010 év statisztikája. Tovább folytatódik

Részletesebben

VI. ORSZÁGOS HÁZIORVOS NAPOK 2007. MÁJUS 18-20. HOTEL FLAMINGÓ BALATONFÜRED, SZÉCHENYI U. 16. PROGRAM

VI. ORSZÁGOS HÁZIORVOS NAPOK 2007. MÁJUS 18-20. HOTEL FLAMINGÓ BALATONFÜRED, SZÉCHENYI U. 16. PROGRAM 2007. MÁJUS 18-20. HOTEL FLAMINGÓ BALATONFÜRED, SZÉCHENYI U. 16. PROGRAM Kedves Kollégák! Hatodik alkalommal kerül sor a Háziorvos Napok megrendezésére. A háziorvoslás szerepvállalása ma is megkérdőjelezhetetlen,

Részletesebben

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé?

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé? MEGHÍVÓ a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya, MTESZ Veszprém Megyei Szervezete közös rendezvényére, melyet a Magyar Tudomány Ünnepe

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között

A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között Prof. Dr. Kiss István Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége SZÉNP Programtanácsának elnöke 1 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI

Részletesebben

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010. Felsőoktatás-politikai célok és elvárások Veszprém, 2010. Fejlesztés irányai az utóbbi években Kihívások globális, de különösen Európát érintő változások társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok

Részletesebben

VASTAGBÉLSZŰRÉS CSONGRÁD MEGYÉBEN TÁMOP A-13/ PROJEKT

VASTAGBÉLSZŰRÉS CSONGRÁD MEGYÉBEN TÁMOP A-13/ PROJEKT VASTAGBÉLSZŰRÉS CSONGRÁD MEGYÉBEN TÁMOP 6.1.3.A-13/1-2013-0001 PROJEKT 2015.06.11. DR. KOVÁCS RITA SZAKMAI KOORDINÁTOR A PROJEKT KÖZVETLEN CÉLKITŰZÉSE Az alprojekt rövid és hosszú távú céljai Kommunikációs

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás A A kaposvári kistérs rség egészs szségfejlesztése TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 2013.

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve

A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve Kivonat a DE Szenátusa által 7. április 9-én elfogadott A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve dokumentumból. . DOKTORI KÉPZÉS FOLYTATÁSA, TOVÁBBFEJLESZTÉSE.. A doktori képzés rendszerének átalakítása

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2011; 4 (SUPPL. 3) CARDIOMETABOLICA HUNGARICA A MAGYAR OBEZITOLÓGIAI ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS TÁRSASÁG VII. KONGRESSZUSA AZ ELHÍZÁS KEZELÉSE SZAKMAI IRÁNYELVEINEK AKTUALIZÁLÁSA PROGRAM 2011. OKTÓBER 14. Aesculap

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 58285/2010. Dr. Simon István alpolgármester

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 58285/2010. Dr. Simon István alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 58285/2010. CÍM: ELŐTERJESZTÉS A TIOP-2.2.4/09/1 KÓDSZÁMÚ, STRUKTÚRAVÁLTOZTATÁST TÁMOGATÓ INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS A FEKVŐBETEG-

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

TÜDŐGYÓGYÁSZATI KLINIKA 4012 Db., Nagyerdei krt. 98. Tel/fax: (52) 255-222

TÜDŐGYÓGYÁSZATI KLINIKA 4012 Db., Nagyerdei krt. 98. Tel/fax: (52) 255-222 4012 Db., Nagyerdei krt. 98. Tel/fax: (52) 255-222 Klinikaigazgató: Klinikai főorvos: Szakorvos: Szakorvos jelölt: Központi gyakornok: Tanulmányi felelős: Dr. Szilasi Mária egyetemi docens Dr. Fodor Andrea

Részletesebben

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei Dr. Budai András Országos Tisztifőorvosi Hivatal Budapest, 2010. június 14. Daganatok Rosszindulatú daganatos megbetegedés

Részletesebben

Szemeszter 2014.I.félév Jelleg. Semmelweis Egyetem Továbbképzési Központ Akkr.pont 50. 2014.01.20 Vége 2014.01.24 Tanácsterem Napok 5.

Szemeszter 2014.I.félév Jelleg. Semmelweis Egyetem Továbbképzési Központ Akkr.pont 50. 2014.01.20 Vége 2014.01.24 Tanácsterem Napok 5. Tanfolyam adatlap Alapadatok Kódszám Főcím Állapot Szervező Partner SE- TK/2014.I./00079 Szemeszter 2014.I.félév Jelleg Daganatok és komplex terápiája A tanfolyam akkreditálásra került Országos Onkológiai

Részletesebben

Beszámoló a MTA Immunológiai Bizottság 2011. évi tevékenységéről

Beszámoló a MTA Immunológiai Bizottság 2011. évi tevékenységéről Beszámoló a MTA Immunológiai Bizottság 2011. évi tevékenységéről 1. A tudományos bizottság neve: MTA, Immunológiai Bizottsága 2011. szeptember 13 után: MTA, Immunológiai Osztályközi Tudományos Bizottság

Részletesebben

Öt éves szervezési tapasztalatok és eredmények az emlőszűrés területén

Öt éves szervezési tapasztalatok és eredmények az emlőszűrés területén Öt éves szervezési tapasztalatok és eredmények az emlőszűrés területén Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely Makó Gyurisné Pethő Zsuzsanna és Makay Anikó. 1 Szervezett emlőrák-szűrés

Részletesebben

Gyakorlatokhoz tartozó akkreditált képzőhelyek

Gyakorlatokhoz tartozó akkreditált képzőhelyek Belgyógyászati immunológia 6 hónap (Terv ) Budai Irgalmasrendi Kórház 1023 Budapest Frankel Leó út 438-8601 212-5378 Allergológiai és Immunológiai és Dr. Nékám Kristóf Rész 4 hónap 2 fő 2012.09.15. - 2016.09.15.

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egészségnevelési tevékenységének bemutatása Készítette: dr Szűcs Erzsébet, dr. Cornides

Részletesebben

Regionális onkológiai centrum fejlesztése a markusovszky kórházban

Regionális onkológiai centrum fejlesztése a markusovszky kórházban Regionális onkológiai centrum fejlesztése a markusovszky kórházban Regionális onkológiai centrum fejlesztése TIOp-2.2.6-12/1a-2013-0002 A megvalósult Fejlesztés célja: olyan komprehenzív Regionális Onkológiai

Részletesebben

A MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottsága által 2007. január 18-án minősített rendezvények

A MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottsága által 2007. január 18-án minősített rendezvények A MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottsága által 2007. január 18-án minősített rendezvények Címe: Debreceni Aneszteziológiai Napok Szervező: Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék Helyszín: Hotel

Részletesebben

Szy Ildikó DEMIN 2014.

Szy Ildikó DEMIN 2014. Szy Ildikó DEMIN 2014. Az azonos bánásmód és a szolidaritás elvének megfelelően a ritka betegségek multidiszciplináris megközelítésű diagnosztikájának és kezelésének fejlesztése, a racionalizált beteg

Részletesebben

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ Információk A kongresszus ideje: 2012. február 3-4. Helyszíne: NOVOTEL Hotel 8000 Székesfehérvár, Ady Endre utca 19-21. A tudományos program szervezője:

Részletesebben

Programtervezet. Vécsei László, az MTA Orvosi Osztály elnöke. Moderátor: Poór Gyula és Sótonyi Péter

Programtervezet. Vécsei László, az MTA Orvosi Osztály elnöke. Moderátor: Poór Gyula és Sótonyi Péter Magyar Orvostudományi Napok 2013. november 6 8 Hotel Novotel Budapest (Alkotás utca 63 67) Rendező: Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) Programtervezet 2013. november 6. 10.00 Megnyitó

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel.

BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel. BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel. Bognárné Laposa Ilona (Zala Megyei Kórház) Intézetünk sikerrel pályázott a GYEMSZI

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

ORSZÁGOS HÁZIORVOS NAPOK. Hotel Flamingó. Balatonfüred, Széchenyi u. 16. 2008. április 4-6. PROGRAM

ORSZÁGOS HÁZIORVOS NAPOK. Hotel Flamingó. Balatonfüred, Széchenyi u. 16. 2008. április 4-6. PROGRAM ORSZÁGOS HÁZIORVOS NAPOK 2008. április 4-6. Hotel Flamingó Balatonfüred, Széchenyi u. 16. PROGRAM Kedves Kollégák! Hetedik alkalommal kerül sor a Háziorvos Napok megrendezésére. A háziorvoslás szerepvállalása

Részletesebben

A HÁZIORVOSI KOMPETENCIA LISTA

A HÁZIORVOSI KOMPETENCIA LISTA A HÁZIORVOSI KOMPETENCIA LISTA DEBRECEN 2015.05.28. Dr. Füredi Gyula háziorvos A RENDSZER ALAPJA A RENDSZERSZERŰ MŰKÖDÉS Az egészségügyi ellátórendszer hatékony működésének a sine qua non-ja, hogy az egyes

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

Tanfolyami órák Jelentkezési hat.idő 2013.01.11. www.oncol.hu. Sorsz. Nap Időpont Hossz Előadás címe Előadó Minősítése

Tanfolyami órák Jelentkezési hat.idő 2013.01.11. www.oncol.hu. Sorsz. Nap Időpont Hossz Előadás címe Előadó Minősítése Tanfolyam adatlap Alapadatok Kódszám SE- TK/2013.I./00025 Szemeszter 2013.I.félév Jelleg Főcím Daganatok és komplex terápiája Állapot Tanfolyam adatok még változtathatóak a szervező által Szervező Országos

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Endokrin betegek perioperatív ellátása Továbbképző tanfolyam

Endokrin betegek perioperatív ellátása Továbbképző tanfolyam Endokrin betegek perioperatív ellátása Továbbképző tanfolyam Célcsoport: endokrinológia, aneszteziológia-intenzív terápia, családorvos, belgyógyászat, sebészet, gyermeksebészet, gyermekgyógyászat, idegsebészet,

Részletesebben

Magyar Gyermeknőgyógyász Társaság XXXI. Kongresszusa 2011. május 13-14. Gyula

Magyar Gyermeknőgyógyász Társaság XXXI. Kongresszusa 2011. május 13-14. Gyula Magyar Gyermeknőgyógyász Társaság XXXI. Kongresszusa 2011. május 13-14. Gyula 2011. május 13. Péntek: 08:0010:00-10:30 Regisztráció Megnyitó, köszöntők Dr. Párducz László a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

A MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottságának 5/2005. számú határozata.

A MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottságának 5/2005. számú határozata. A MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottságának 5/2005. számú határozata. Cím: XIV. Dunántúli Diabetes Hétvége Szervező: Dr. Oroszlán Tamás Helye: Balaton Kongresszusi Központ és Színház, Keszthely Időpont:

Részletesebben

Népegészségügyi szűrővizsgálatok jelentősége, különös tekintettel az emlőszűrésre

Népegészségügyi szűrővizsgálatok jelentősége, különös tekintettel az emlőszűrésre Népegészségügyi szűrővizsgálatok jelentősége, különös tekintettel az emlőszűrésre Dr. Beke Gabriella megyei tiszti főorvos Rózsáné Rigó Éva megyei szűrési koordinátor Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

Meghívó. Sürgősségi Orvostani Fórum. tudományos ülés Debrecenben. Helyszín Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann utca 49.

Meghívó. Sürgősségi Orvostani Fórum. tudományos ülés Debrecenben. Helyszín Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann utca 49. Meghívó tudományos ülés Debrecenben Helyszín Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann utca 49. Időpont 2015. május 15. REGISZTRÁCIÓS LAP tudományos ülés Helyszín Debreceni Akadémiai

Részletesebben

Az Egészségporta Egyesület stratégiája

Az Egészségporta Egyesület stratégiája Az Egészségporta Egyesület stratégiája A Nemzeti Népegészségügyi Program és az ehhez csatlakozó Nemzeti Programok (A a Szív és Érrendszeri Betegségek Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programja, a

Részletesebben

Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány

Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Nők szerepe a kutatásfejlesztésben Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Politikai háttér Lisszabon, Európai Tanács ülése, 2000. Cél: 2010-re az EU legyen a legversenyképesebb

Részletesebben

Szemeszter 2015.I.félév Jelleg

Szemeszter 2015.I.félév Jelleg Tanfolyam adatlap Alapadatok Kódszám Főcím Állapot Szervező Partner Szemeszter 2015.I.félév Jelleg Szabadon választható SE- TK/2015.I./00099 Daganatok és komplex terápiája A tanfolyamot az EEKH elfogadta,

Részletesebben

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál Nemzeti Kulturális Alap célja A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,

Részletesebben

Modern Városok projekt

Modern Városok projekt Modern Városok projekt Projekt Alapadatai Projekt összköltségvetése 24.000.000.000.- HUF Projektmegvalósítás időtartama 2016-2020 Pécsi Tudományegyetem Pécs, 2016. 1 A PROJEKT ELŐZMÉNYE Magyarország Kormánya

Részletesebben

NÉPEGÉSZSÉGTAN (zh kérdések)

NÉPEGÉSZSÉGTAN (zh kérdések) NÉPEGÉSZSÉGTAN (zh kérdések) 1. Soroljon fel 5 egészségdeterminánst! -jövedelmi támogatottság -társadalmi támogatottság (szoc. ellátórendszer fejlettsége) -iskolázottság -foglalkoztatottság és munkakörülmények

Részletesebben

Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium irányelvei, útmutatói, módszertani levelei, ajánlásai

Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium irányelvei, útmutatói, módszertani levelei, ajánlásai irányelvei, útmutatói, módszertani levelei, ajánlásai Az egészségügyi miniszter 33/1981. (Eü.K. 21.) EüM számú utasítása az anaesthesiológiai és intenzív betegellátó osztályok, az égési sérülteket ellátó

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról OKTATÁSI MINISZTER 8024-1/2006. TERVEZET! (OM honlap) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról Budapest, 2006. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Tartalmi

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

Együttműködés az ellátóhelyekkel a helyi szűrésre való mozgósítás érdekében

Együttműködés az ellátóhelyekkel a helyi szűrésre való mozgósítás érdekében Dr. Bicsák Krisztina mb. főosztályvezető Népegészségügyi Főosztály Emberi Erőforrások Minisztériuma 2014. február 26. Együttműködés az ellátóhelyekkel a helyi szűrésre való mozgósítás érdekében EFI-k elhelyezkedése

Részletesebben

Öngyógyító Lenti Kistérség. Egészségfejlesztés az összefogás erejével. Dr. Fekete Zoltán Öngyógyító Lenti Kistérség Nyitó konferencia 2014. 02. 28.

Öngyógyító Lenti Kistérség. Egészségfejlesztés az összefogás erejével. Dr. Fekete Zoltán Öngyógyító Lenti Kistérség Nyitó konferencia 2014. 02. 28. Öngyógyító Lenti Kistérség Egészségfejlesztés az összefogás erejével Dr. Fekete Zoltán Öngyógyító Lenti Kistérség Nyitó konferencia 2014. 02. 28. Összefogás - Együttműködés Egészségügyi kormányzat OEFI

Részletesebben

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS A 21. SZÁZAD TÁRSADALMI KÉRDÉSEI ÉS KIHÍVÁSAI Budapest 2016. április 6. Előadó: Laki Ildikó Ph.D Szegedi Tudományegyetem Zsigmond Király Főiskola főiskolai docens Tartalmi

Részletesebben

100. szám május 26. Tartalom

100. szám május 26. Tartalom Egyetemi Értesítő A Szegedi Tudományegyetem hivatalos és információs lapja 100. szám 2015. május 26. Tartalom NAPIRENDI PONTOK A Szegedi Tudományegyetem Szenátusának 2015. év április hó 27. napján tartott

Részletesebben

BETEGTÁJÉKOZTATÓ Genetikai szűrés lehetőségei az Országos Onkológiai Intézetben

BETEGTÁJÉKOZTATÓ Genetikai szűrés lehetőségei az Országos Onkológiai Intézetben Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt mus által támogatott projekt BETEGTÁJÉKOZTATÓ Genetikai szűrés lehetőségei az Országos Onkológiai Intézetben Kedves Betegeink! A daganatokról

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett. Korszerű regionális onkológiai hálózat kialakítása című

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett. Korszerű regionális onkológiai hálózat kialakítása című PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett Korszerű regionális onkológiai hálózat kialakítása című pályázati konstrukcióhoz Kódszám: TIOP 2.2.5/09/1 A projektek

Részletesebben

Szakközépiskola. E-mail cím: titkarsag@keri-szolnok.sulinet.hu Honlap elérhetőség: www.keri-szolnok.sulinet.hu Tel.: (56) 800-130 Fax.

Szakközépiskola. E-mail cím: titkarsag@keri-szolnok.sulinet.hu Honlap elérhetőség: www.keri-szolnok.sulinet.hu Tel.: (56) 800-130 Fax. Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola OM azonosító: 201166 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagintézmény Akkreditált ECL Nyelvvizsga-szervező Központ Azonosító: 036025 Tagintézmény-vezető: Dr.

Részletesebben

A rendelet a kihirdetését követő napon 2014. február 4-én lép hatályba. A határozat a közzététel napján 2014. február 8- án lép hatályba.

A rendelet a kihirdetését követő napon 2014. február 4-én lép hatályba. A határozat a közzététel napján 2014. február 8- án lép hatályba. 1 A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) módosításáról szóló

Részletesebben

Onkológiai központ közvetlen jelenlétében, közelségében szervezhető csak a biokémiai tumor markerek szintjének laboratóriumi meghatározása?

Onkológiai központ közvetlen jelenlétében, közelségében szervezhető csak a biokémiai tumor markerek szintjének laboratóriumi meghatározása? Onkológiai központ közvetlen jelenlétében, közelségében szervezhető csak a biokémiai tumor markerek szintjének laboratóriumi meghatározása? Fekete Mátyás, Kerekes Tímea, Szabó Ágnes Multilab-Diagnosztika

Részletesebben

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 22.

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 22. Gábor Edina Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetıségei Budapest, 2009. szeptember 22. Feladataink: Intézetünkrıl Korszerő tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és módszertani fejlesztı

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE A megfelelőségi vizsgálat időtartama maximum 90 nap. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ha fenntartó az intézményfejlesztési

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond Magyarországi HRH kutatási adatok Girasek Edmond EMK HRH kutatási aktivitások 2003. óta az egészségügyi emberi erőforrás kutatás fő profil Saját, hazai és nemzetközi HRH projektek Adatok és információk

Részletesebben

IKTATÓSZÁM: 08-8/585-11/2012. TÁRGY: INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE - TÁMOP /2 PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSA MELLÉKLET:

IKTATÓSZÁM: 08-8/585-11/2012. TÁRGY: INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE - TÁMOP /2 PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSA MELLÉKLET: IKTATÓSZÁM: 08-8/585-11/2012. TÁRGY: INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE - TÁMOP-3.1.4.- 12/2 PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSA MELLÉKLET: E LŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSE OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

Változunk és változtatunk: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerepe a gyermekvédelemben

Változunk és változtatunk: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerepe a gyermekvédelemben Változunk és változtatunk: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerepe a gyermekvédelemben Szalai Annamária elnök 2010. 09. 21. A 15-24 éves korosztály 84 százaléka rendszeresen internetezik Internetezési

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Működés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet. PTE ÁOK Alapellátási Intézet

Működés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet. PTE ÁOK Alapellátási Intézet Működés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet PTE ÁOK Alapellátási Intézet ALAPELVEK Az egészségügyi alapellátás az egészségügyi ellátás alapvető fontosságú része, az egészségfejlesztés,

Részletesebben

KORSZERŰ KARDIOLÓGIAI ELLÁTÁS ESZKÖZBESZERZÉS ÚTJÁN TÖRTÉNŐ FEJLESZTÉSE A BALATONFÜREDI ÁLLAMI SZÍVKÓRHÁZBAN

KORSZERŰ KARDIOLÓGIAI ELLÁTÁS ESZKÖZBESZERZÉS ÚTJÁN TÖRTÉNŐ FEJLESZTÉSE A BALATONFÜREDI ÁLLAMI SZÍVKÓRHÁZBAN 2016.06.20 ÁLLAMI SZÍVKÓRHÁZ BALATONFÜRED SAJTÓKÖZLEMÉNY KORSZERŰ KARDIOLÓGIAI ELLÁTÁS ESZKÖZBESZERZÉS ÚTJÁN TÖRTÉNŐ FEJLESZTÉSE A BALATONFÜREDI ÁLLAMI SZÍVKÓRHÁZBAN Az Európai Unió és a Magyar Állam által

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén Dr. Sárkány Csaba háziorvos, üzemorvos MIÉRT? TÉNYEK, SZÁMOK,

Részletesebben

Egyetemi HR rendszerek megújításának lehetıségei

Egyetemi HR rendszerek megújításának lehetıségei Egyetemi HR rendszerek megújításának lehetıségei Dr. Endrei Dóra orvos-igazgató Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Dr. Saághy Andrea Pécsi Tudományegyetem Gazdasági Fıigazgatóság Közgazdasági Igazgatóság

Részletesebben

Miskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért

Miskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért Kedvezményezett neve: Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi íoktatókórház A projekt címe: Miskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért A pályázat azonosító száma: TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0016

Részletesebben

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella Hazánkban a gyermek- és családvédelem egyedülálló módon, a közel 100 éve fennálló védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. Fő hangsúly a prevención

Részletesebben

Egyenlő Eséllyel a Rák Ellen

Egyenlő Eséllyel a Rák Ellen Egyenlő Eséllyel a Rák Ellen szűrő és felvilágosító program hátrányos helyzetű nőknek Konferencia a Női Egészségről, az Emlő Egészségéről 2010. június 14. Indokolta Magyarországon évente több, mint 2000-en

Részletesebben

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései

Részletesebben

A TTEKG rendszer integrálása a hazai szívcentrumok akut infarktus ellátási rendszerébe. Dr. Szabó György

A TTEKG rendszer integrálása a hazai szívcentrumok akut infarktus ellátási rendszerébe. Dr. Szabó György A TTEKG rendszer integrálása a hazai szívcentrumok akut infarktus ellátási rendszerébe. Dr. Szabó György Miért van szükség a jól működő hazai primer PCI ellátás további fejlesztésére? A kérdés feltevésének

Részletesebben

A DPR eredményeinek hatása az intézményi stratégiára. Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar

A DPR eredményeinek hatása az intézményi stratégiára. Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar A DPR eredményeinek hatása az intézményi stratégiára Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Stratégia készítés Alapfeladat: célok meghatározása Feltétel: a jelenlegi helyzet (külső

Részletesebben

Debreceni Egyetem. Jánosy Orsolya irodavezető Nemzetközi Iroda, Rektori-Kancellári Kabinet

Debreceni Egyetem. Jánosy Orsolya irodavezető Nemzetközi Iroda, Rektori-Kancellári Kabinet Debreceni Egyetem Jánosy Orsolya irodavezető Nemzetközi Iroda, Rektori-Kancellári Kabinet Nemzetköziesítési audit a Debreceni Egyetemen 2016. november 09. Nemzetköziesítés a Debreceni Egyetemen - a Debreceni

Részletesebben

Egészségügyi Emberi Erőforrás Kihívások Magyarországon. Dr. Szócska Miklós Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia

Egészségügyi Emberi Erőforrás Kihívások Magyarországon. Dr. Szócska Miklós Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia Egészségügyi Emberi Erőforrás Kihívások Magyarországon Dr. Szócska Miklós Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia Fizetés és juttatások A környező infrastruktúra minősége Helyszín (ország,

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/86-2/2010. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland

Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland Stratégiai menedzsment a felsőoktatásban Dr. Drótos György egyetemi docens, tanszékvezető Minőségfejlesztés a felsőoktatásban

Részletesebben

Prof. Dr. Szollár Lajos a Konferencia elnöke

Prof. Dr. Szollár Lajos a Konferencia elnöke A VI. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferenciára 2014. november 28-án 10.00-14.00 óra között, a Stefánia Palotában kerül sor. A Konszenzus Konferencia szerves folytatása a korábbiaknak, hiszen európai

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

A kórházi sürgősségi ellátás nemzetközi szemszögből

A kórházi sürgősségi ellátás nemzetközi szemszögből A kórházi sürgősségi ellátás nemzetközi szemszögből Prof. Dr. Pintér Lajos HM miniszteri megbízott Dr. Pápai Tibor Ph.D centrumvezető ápoló 1 A nemzetközi sürgősségi ellátás evolúciója a gazdasági, urbanizációs,

Részletesebben